hogya népne felejtseel a magaéletét.'' SzucsSándor:''...fontos, SzűcsSándorról írónakvallottamagát. Szűcs Sándorképzettgeográfus.etnográfus, sztiletett1903' október23.án. Hat osi kisnemesicsaládbólrszármazott.Biharnarybajomban testvérevolt, kik közül az egyik, Sándor gyermekkorábanmeghalt.Szülei ennek az elhalt mintegyújbóléletrekeltve az eltávozottat. ryermekneka nevétadták az újszulottnek, Ezanagy, népescsaládSzűcsSándorhalálávalkihaltnaktekinthetó. kozttt élö családraaz első csapástaz apakorai Az egykormeglehetósjó anyagikorulmények halála jelentette.Az ömegyre nehezedetta családfenntartás,gazdá|kodásminden gondja.Az elsósztilttt fit az első világháborubanelesett'A kétnagyobblány kihazasításautrineltávozott Zsuzsika,a legkisebb Bajomból. végiil négyenmaradtaka bajomi Szűcs.portán:az édesanya; meglehetósennagy anyagi lany; Sandor;ésa legkisebbfrú,Imre.Zsuzsika néni,az édesanya nehézségekkozÖtt taníttattaSándort és Imrét. Sándor a ptispokladányi polgári után a debrecenifelsökereskedelmiiskolábakerült.Az anyakívanságavolt, hogy ryorsanállashoz, pénzhezjussor1ésfeltartóztassaa család bukását.Már ekkor tudottdolog volt, hory Sándor másra váryik. E|határoúz hory nem lesz kereskedó. Debrecenbenmaradt, külonbÖzetí földrajz.torténelemszalaa. Az egyetemelvégzése tettésbeiratkozot|az egyetemre, érettségit Milleker Dezsó FÖldrajzi díjtalangyakornokként után négyévenát benn maradtaz egyetemen Intézetében'Ezután jövedelmező állás kilátásának hiányában, részben anyja hívasara hazament gazdalkodni, hory segítsencsaládján. Méltán hihette, hogy írói tevékenységét odahaza méginkább folytathatja.Nemcsak a gazdaságotszedte úgy-ahogyrendbe,hanem (l939.1943). sokatgytijtott'kutatottésírtis ezekbenaz esztendókben Az Ötvenesévekelejéna menedéketadó otthonveszendöbe megy, Szűcs Sándor kénytelen Rovid írásaíegyre. elhagyniBajmot.Ezértvállalta el 1952-bena karcagimúzeumvezetését. másra jelentek meg újságokban,múzeumikiadványokban.Koteteit a lvÍagvetóKiadó jelentettemeg. A muzeológia területénis maradandótalkotott.A Györify István által alapítottkarcagi műzeumot-mely a második világháborubanszinte teljesenmegsemmisült.,valósággalűjjá szerveae. teremtette, a história volt. elbeszélés, Szrics Sandor alapműfajaa rÖvid karcolat, az életképszeni ÉrdeklödésikÖre mind térben,mind idöben elégszűk volt. Mindenekelőttszülófalujára,
2 Bajomra, aaánktzvetlen kÖrnyezetére, a Sánétre'a szomszédos kétkistríjra,a Nagykunságra és a Hajdúságravonatkozott.E három táj fö|drajzi, tÖrténelmi,.társadalmi és kulturális azonosságaialapján nevezteel ezt a területetHáromftldnek. Időbeni érdeklődésének színte kizáró|agostárgyaa .'régivizes világ'',a lecsapolásokésármentesítések előtti időszak:a múlt száaad elejétöl a szÍnadhetvenes-nyolcvanas évéigtartó évtizedek.A pákászokkal, lápi emberekkel,pásztorokkal,betyárokkal,pusztai szabadokkalfoglalkozott.Kereste az enől a letűntvilágról szóló ismereteket,nagykitartássalfaggatüaa mesélő,emlékezőÖregeket. Néprajzos indíttauásátGyörfs
Istvánnak (Nagykunsági Krónika), Ecsedi Istvánnak
kösztnheti. $zíicsSándor művei Ftieetei:Hogyan utaztakarégiSánétiek(1937) Régisánétibetyárok(1938) A bajomivár (1939) LudasMatyi cimborái(1954) Háry János bajtrársai(1956) Békésihistóriák(1959) Tudományosdisputa( 1980) KÖnyvei:A régiSánétvilága (1940) '
Pusáai krónika (1946) Pusztai szabadok(I9S'I) Szól aduda, verbuválnak(1962) Betyarok'pandurokésegyébhírességek (1969) Régimaryar vizi ví|ág(|977) Madárkeresö királyfiak ( 19s4)
Tanulmányai:A gyékény feldolgoása éseszkcizeia Bihar megyeiSánéten(1933) Bihamarybajomrégivizrajzaésa kozségkialakulrísa (1934) Nádvágása bihariNagysánéten (t936) Táltosokésboszorkányoka Nagysárréten ( l 936) juhászat(|937) A nagysárréti
A Nagysánétrégidisznótartása(1940) (1940) A sarkánya sánétinéphiedelmében (l94l) Javasoka Nagysárréten Sánétijátszóversegy régibetyánól (1942) A sánétinídhárz ésélete(1943) Adatok az alfÓldi táltosokismeretéhez(l943) (1945)stb. fa'' a sánétinéphitben Az ''égbenyúló A karcagi múzeumbaneltoltÖtt tiz év sok fáradozátsamég inkább Bajomhoz kotcitte, Nyugdíjbament,haza Bajomba,végleg.Édesanyja éstesfuéreihalála utan eryedül maradtaz ősi portán. HázasságotkÖtÖttNagy ErzsébetBerta karcagi tanítónövel. Feleségedebreceni néprajziryiijtők tríborábatartozott'Későbbő is súlyosbeteglett származÍsűyo|t,az Önkéntes ésmeg is halt. SzúcsSándort70. szuletésnapján a Magyar NéprajziTársaságGyÖrfÜ István emlékéremmel tüntette ki, a Hajdú.Bihar megyeiek Bajomi Krónika címmel néprajzi és helyttirténeti antológiát adtakki tiszteletére.Szűcs Sándor végsőmagányábanszülőfaluja gondoskodására vált, a debreceni nagyerdei szocíális otthonba szorult. Amikor véglegmagatehetetlenné kerüilt.1982.augusztus2-án halt meg. melletttemettetteel 1982.augusztus9-én. Sziilófaluja nagyrészvét
-l
Rétinásztorkodás Ennek az ideje volt a sárrétipásztoréletlegendáskora' A Sárrétrideg, vagy máskéntszilaj pásztorkodásavolt ez. a|apját adó szilaj gulyát réti gulyának, a hűsáért,gyapjáérttartott nagy Az áL|attenyésztés juhnyájat rétinyájnak a kondát rétikondának,ezértórzőiket pedig rétipásztoroknakhívták, mertjószágtak, pásztornakeryaránta rétvolt az otthona' sem a juhnyájat ésa kondát szétsoha nem verték,telelni is a rétbenteleltek. Sem a gu|yátt, Valósággal félvadállatok voltak' A pásztorokinkább csak a tolvajoktól, ragadozóállatoktól ó,rinékőket, meg akkor állouak elébtik,ha netalána rétveszedelmeshelyei, a süppedőlápok felévettékútjukat' A villásszarvtifehérrétimarhacsak vágóhídravaló volt. A terelésfortélyátnagyszerűenértő,s a tolvajok ellen felfegyverzettmarconahajtók (hajduk)' hatalmasgulyákathajtottakBécs,Mtinchen,Nturbergésmás németvárosokvágóhídjaifelé. A sertesörényíiveres réti disznót is onnan oltéka kondaról. Ez az á||at a rétbenteljesen elvadult,ésmégaz embertis megtámadta. ormány)legelt A vízből kiemelkedő szfuaaiatokon (laponyag,porong,gerinc,keménysziget, a réti gulya gizgazos réti szénát,fodorgazt,sást, szittyát, nádfiókot és nádhegyet.Egyik legelőhelyról a másikig hasig érővizben gáno|t,Ezeket a nádasbanttrt vízi utakat,melyeket annyira kitapostak,hogy a mocsár vize folyásnak indult rajtuk, rónának, Ökorutnak,vagy gulyacsapasnaknevezték. A-konda a fertőket' posvrínyokat,a kiszáradt nádasokat túrta' Apró férgekkel,dÖggel, madárfiókákkal, gytkerekkel,bongytlévelélt. szikesekenlegeltettek. A rétijuhászok inkább a rétaljban,a rétszéli A pásztorok kÖzött sokszor versengésvolt a jó legelóértés ha szép szóval nem bírtak az egyik megeryezni, bizony jól megagyabugyáltákegymást' Sőt, gyakranhatékonyabban, részrőlvégérvényesen elintéztéka vitás ügyet.Mert szerinttrka gulyanak,nyájnakjó legeló kellett, mégha vértivott is a kutya' náderdó,akár a kőfal védtea jóságokat Viharok idejéna két. háromoles magasságu Télenviszontszállásrahuzódtakaz állatokkal. Hatalmas kor alakúkarámot tiltetteknádból, hogy az egészgulya megfordulhatottbenne.A szélesbejáratotvessző,vagy nádfonattalláttákel. Ugyanígytelelta juhnyájis.
5
A magyar szarvasmarhaés a juh bína en a bánásmódot' Nagyon-nagyonhideg teleken azonban ezerszámrapusáult e| a jószág. .Pl' t816. telén,amikor Báránd alatt megfagyotta nádudvaripostamester, Sisvai.. A pásztorok kerek nádkunyhója szembenállott a karámmal' Ktzépen égetta ttiz, a flist a csúcsonvágottkereklyukon szállt el. Belül betapasáottaka kunyhót. A pásáorok ruhájukat ''beavatták'',hogy az élőskodók tanyát ne üssenekbennük. Juhtejbe ártatták'pernyébe teregették.. A kondánaktélensem kellett szállást építeni. A mocsári száranilatokongÖdrÖket'.bányákat. túrtakmaguknak. A gulyasok és a juhaszok télen sokat veszodtek a farkasokkal. Ttiaeltek és vigyáztak a komondoroksegítségével. Támadás eseténfokosukat,vagybotjukathaszná|ták' Abban az időben a fiatalság mindvégiga ktrlsó .rideg. pásáorokat tekintette a hetyke legénykedés mintaképének' Ezértmondtaki a bajomi Tanács 1783.bana sentenciát .tÖrvénfi.,hory: ''beÍnlakó legénya bényáhozki nejárjék, azoÍIhelyen hallott isteni káromlásokat,puÍnna 's fajtalanbeszédeket se sokszorcselekedeteketvárosunkbabéne plántálja (vígye).,' A pásztorokata torvényviszont a varosból tilalmazta. Emlegetik 1837.Szilveszterét,amikor Tarka Béni ésNagy KÖrmÖsnevezetűbojtírrokéjjela ÉlesIswán fiát betitottfejjel az utcáravetették,ezen kívtilKis hadnagy csapszéketfelhanytrík, uramat apjáva|,anyjával,mégIstenévelis karomolták.
tHa a térképet nézegetjük,szemünkbeÖtlik' hogy azon a helyen, amelyetPüspÖkladány, Szerep, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Nagyrábé, Bihartorda, Bakonszeg, Darvas, FÍieesryarmat, Szeghalom,Dévaványa,Turkeve,Kisújszá||ásésKarcag kozt huzhatóvonallal keríthetnénk kÖnil, nincs egyetlenfalu se. Nem is települhetettide falu, mert a múltsziuad kozepeig, amig a szabá|yozatlanfolyóink kényukre. kedviikre locsolgattrík a ftldjeinket, ez a kitededt |apá|y volt a Nagysánét magva' Feneketlen mocsár, amit az utak is messzire elkerültek. Az emberi életis más módon folyt itt akkor, mint manapság.Szántani ésvetni csak a mind
A pákászok éló emberekvoltak. rétenjáró, a rétengytijtogetésból A prlkászokrétész, Nem volt semmijirk,senkrjtik. volt a A falubeli szegényemberek nem szerettéka fTldmrivelő munkát; - a rétészkedés mindenük: farkast,rókát, nyulat lestek, madarásnak,tojást kerestek,haliísztak,csíkásaak, nádatvágtak. rákásztak,nadálytszedtek,ryógyerejűfuveketgyűjtottek'gyékényt, szóttek' kosaratkotÖttek. Télena tűz mellettgyékényt A pákasz teljesen elszakadt a falutól, maga építettekunyhóban élt. Nem tartották sehol számon:.adót nem fizetett,nem vethettekki rá, dézsmátnem adott.LegÍÖbbjüknőtlen volt. Úgy haltakmeg,hogy mégan'sem fudtákhány évesek. A kunvhóépítés A pákasz olyanhelyenütött tanyát,ahová embersohanem vetödott. hanema védettebb délioldalábaépített. Nem a poronqtetejére, Kimértea hosszúkásnégyszÖgalakot. Két rovidebboldalának kozepébeegy.ery ágast ásott le. Elejéneka délreeső rtvidebb oldalát szánta.A többi oldal menténfoldet halmozottfel, Masfél métermagasságbanaz ormót lenyesegette,hogy olyan amit többszÖrjól ledÖng
I
A bocskorszíjial a sinkó száráibokabanbekttttte.A Íiatalokcsakegy vászonkÖtötviseltek, a megszerzett zstikmánytis. . ami nemcsakruhavolt, de ebbeszedték A prákiísz,hogy ruhríaaüít beszerezze'belopakodotta falu piacríra.Kültnleges Ölttzete, az emberek. mogorvasága miattelkerÍilték lisáes gumója:a brngyöle ésa sulyomvolt. a ryékény Kenyérpótlója
Madarászat Alftldi folyóink szabá|yozitsa,mocsaraink lecsapolása előtt a Sánét eryike volt Euripa legnagyobbmadártelepeinek.Masutt igen ritka, vagy elő sem forduló fajok itt csapatokban IsWánNarykunsági KÍónikájában aztolvashatjuk,hogy II. József császár kérelemmelfordult a kun városokhoz, hogy a császári állatkert részéreküldjenek Bécsbe ''mindenfélenagyságú és sokszínű vadkacsákat' fehér gólyákat, darvakat' tuzokokat,
feszkeltek.GyörE
vadludakat' mindenféiegémet,gÖdényeket'kárókatonákat, vízibikákat és más szárnyas pl. Kacsaér, állatokat..'A népes,itt fészkeló madánajok emlékenémelyhatánészneviink: Szarkás,Saslaposstb. Felétse Hat|yasvolgy,Tuzokhát, KakasvÖlgy,Fúmadaras, Gémesér, lehetneitt előszámlálni! csirkét' A régi sánétiekiryekeztek javukra fordítaniszülófÖldjuk természetigazdagságát: éhezetta család, az ember nyakába rucát' libát eryszer se kőtteltek. Ha szárnyaspecsenyére madaraszok akasztottaa házivászonbakót (tariszrryát),éskiment a rétrerucázni, libazni. A pedig, akik a pákászok rendjébetartoáak, annyi sárnyast foghattak,amennyinekik tetszett. vary házalni A kofálkodó pákászátalvetóbeszedtea csapkodó,elevenmadaratéspiacra ült' ne gondoljuk azonban, hogy a madarász lötte a madarakat! indult veltik' M Bot, hajítófa,nyíl,főkéntpedig igenváltozatos nem veÍtefel a rétséget. Feryverdunog1atassal csapdak és formájúhukok: madzagból, szórből, drótból, cérnából,állati bélbői, valamint fudottbánni. borítókasokvoltak az ő eszközei. No meg a parittya,amellyelnagyonüryesen
utánozni tudta hangjukat.Ha idönkénti viselkedését' Ismertea madarakéletét'természetét, Így kiáltottak a madarak, válaszolt nekik nádsíppal,fűzfafutyoiővel vagy puszta szájja|' volt az ő kÖzelítettemeg óket, s csalogattaoda kivetett csapdáihoz.Valósággal művészet fogialkozásal
és cseleket,amiket a Itt elő sem lehetneszámlálni mindazokata madárfogókészségeket eszű,tapasaalt madarászokkitaláltak. A hurkokata nádaskÖa vezető úszvánvok le1eményes víz színe koa helyeaékel. Az erek, tavak egyik partjától a másikig tÖbbszál drótot húztaka fluves ftlé' s ene kotöaék a hurkokat. A gilz|ő madarak (gó!ya, gém,daru, kócsag stb.) szoktakösszeseregleni.Itt lecovekeltéka hurkokat.De, nem mindig volt szükség térségen tudnak. hurokralA vadlibákvedlésidejénnagyonlusták,csapótollukhiányos,ígyrepülnisem üldÖzték Az ószi ólmos idó a tuzokfogásidószaka volt. Szárnyuka fagyvánaz esó, addig pár nádkévére őket' míg ki nem fáradtak, íry puszu kézze!is megfoghattákóket. A vízre, madarakra beúsáaka mellig érö vízbe,éslesbenálltak,a gyanútlan készítettek' csalimada-rat
l0
gÍlzos váÍva,Még érdekesebbvolt a tokkel való madarászás.Leginkább békalencsés, nádpihévelbeszóródottvízenlehetettgyakorolni.olyan helyen'ahol sok vizimadár furdÖtt,a pákász lerugÍagunyáját,a fejéretires feltokÖtfordított.TÖbb apró lyukat frrrt a tÖkhéjbaés óvatosan innen kémleltea madarakat,majd egy ügyes mozdulattalelkapta valamelyikneka |ábé,/-. Sajnos, kétcélbalcivőfegyverrelsikeresebblehetetta madarÍsz'de ezek tobbnyire halálra sebeztéka madarat'Ez volt a parittya és nyíl! A szíjból ésbórból készültparittya magva tenyér kÖzt gÖmbÖlyített,kiégetett agyag galacsin volt. A nyilat veresgyűriihusángból szegeterősítettek. ki. A nyílvesszónadból volt, a végébe hajlítottákésdróttal feszítették annyi bizonyos. Nagy ttrrelemkellett amadarászatÍtoz, nem csupánannyiból állott, a madarísz.A szelídítés A díszestollúmadaratmeg is szelídítette hogy a madaratbizonyos ideig vágott sárnyakka| ta*a a hámá|, mutatványokattanuljon, emberekhez szokjék, hanem valósággal megbabonríztaa madatász. Ezt a tudományt tudas. egymásnaksem árulták el, ésfiról-fira szállt a családi tapaszta|ati A
madarász szedte a madarak tojásait is. Az
ingólápok tetején, a bozótosban
gyékényputtonyba ffitÖtte a madaraktarka tojásait.Kedvelt volt a ruca, bíbic, liba, sárcsa tojása.Nemcsak fogyasáotta,hanemkotló alá is rakta őket. A hat[rutojását is kikőttelte, és ryönyÖrii fehértolláértmint a libát, tartotta' Régi iratokból olvashatő az, hogy hivatalos madarászatis volt, ami a kártékonymadarak pusztítasárairányult. Va{ak, verebek elszaporodását igyekeáek így megelőzni. De a madarasznakehheznem fiilt a foga! Neki a verébésa varjúnem vétett.Hiszen a rétft'ldjéÍe ácsingózó foldművestő is görbe szemmelnézte,
n Darvászat A srínétieklegtÖbbetemlegetettés legkedveltebbmadaraa daru volt. Itt a Berettyó és a jó világa volt e ryÖnyörű nagf madárnak' a Nary- ésKissánét tertiletén KÖrösÖk ártertiletén, A nádrenggtegembernemjártalápjain nagy csapatokbanfészkeltek.Ma is ismediik a Darvas község szinténe madrírrólkapta a nevét. Darusziget és Darvasláp hatarrészeket. is ékeskedikaz órdaru képe. Címerekbenéspecséteken a daru hasznából' Ezek voltak a családostuléldegétt A rétvirágkorábantobb szegényember levók kÖzül őket értea legobb tisztesség.Öt uirtat a legÍtbb darvászok.A pákríszrendben sem voltak annyiral Kunyhójuk korétagas,kerek udvart Kóbori természetriek fudomrínnyal' neveltékdarvaikat. kerítettek.Itt tanítgattak, A darvásznaka daruval való törődés volt minden gondja,baja, örome, szenvedélye.Ery hory szintemondhatjukértettea beszédjét. életenát úgykitapasztaltatermészetét, Tavasszal sona járta a mocsár legrejtettebbkoltóhelyeit is. Ez nem volt egyszerű és veszélyelenvállaikozas! Gyékénybólfont szélestalpaliót kÖtött bocskoratalpara. Bugdácsolva,kiszaradó dagványok.déványokközött kellett megtennieaz ut^t.Csak akkor és nyugodottmeg' amikor par darufészketkiszemelt magánakésmegvizsgéitaa tojasokat, otthon tudta mikor kelnek ki. Mikor elérkezettaz idő, érrukment és nary hozzáértéssel felnevelteöket. A madarakjól érexékmagukat gazdájuk gondviselésealatt. A szelídítettésmaganevelte feloltÖáethettebelőle. darvakataz''áne|adta'Gyerekeit,feleségét o ortodott a baromfiak közott. Jókedvében darut az udvar díszénektekintették. A szelídített tarrcoltésmagátillegewe ktrbe lépegetett. Viselkedésébólidőt is jósoltak. Mikor szárnyátteregetveéskiáltozva keringettaz udvaroq esöre számította haz népe.Ha idegenközeledett,nagylármát csapvajelezteka gazdítnak.
jártak. A kapun A darutoll ''becsesjószágnak'' számítottlA legényekdarutollaskalapban kilépni is szégyenvolt e nélkül! A legényeknem közéjük valónak, a lanyok tekintetre méltónaksemtaláltak azt afiút,akinek kalapjamellól hiányzotta ringósáru darutoll. felőle. A legényekalkudoztakis egy.egyszépdarutollra'oriaék' becstilték,végrendelkeztek Valamikor régenadóban is elfogadtáka darutollat. ''Valamikor a kÖdts messzeségben az átzsiaimaryarok szent madaralehetetta darq vag1 durul."
t2
Halás.zat A KÖrÖs,Berettyó,Tisza halai a mi mocsarainkban íl'takésa halivadékok itt nevelkedtekfel' A csuka, kárász, potyka, compó, tnhal' cseka, süllő, sigérvagy dóber, cígányhal,pochal voltak a legismertebbek. Voltak ügyes pákászok, akik puszta kézze|hánytak ki a partraannyit, amennyireszükségtrk volt. Aki pedig beállott az érvizébe,levetettingévelvaw gatyájával(bekÖtvén annakujját és nyakát,illetóleg ÖsszekÖwénkét szárá| mégt<'bbetfoghatott. oreghénak padlásain többfelé megtaláljuk ugyan a merítőhálómaradványait,de ez inkább csak a falusi ember kezénjárt,aki éjszakánként ki.kiült vele a kÖzeliér partjára,vagya vizbe eszkábált kullogóra.l Hálóval csak a Berettyó és Koris ha|ászaidolgoztak. A vész vagy vejsze, a tapogatóésa teszi-veszivolt a mi pákász - ba|ászainkkedvelt halfogó készsége. A vésznádból készültésaz ér vaw a rétvizébeállítottákfel. A mederbevert karók tartottak. Vékonynádkerítéshez hasonlíthatjuk az,ün. |észáit,melyek V alakbanelrekesztették az ér medrétésa halakat egy ktr alakúkerítetthelyre, a vészfejbeterelték,ahonnannem tudtak kiszabadulni.IdőkÖzÖnként merítö hálóval, hosszúnyelű merettyűvelszedtékki öket. A vész fogtaa ha|atmagától'míg apákászegyébdolga utrínjrírt.A télihalászateszkÖzeis ez volt. A tapogatót sekélyestavakban használták. Vesszóből volt fonva s feneketlen kosárhoz hasonlított.Belegazoltak a vizbe ésmegborítottlík vele a halat. Ilyen volt a teszi.veszi is, csakhogyhosszúrud végén fbggÖtt' Rák is bőven termett vizeinkben. A rákot kézze|dobták ki a vízből, leginkább azonban varsával fogták. Ezze| fogtak a csíkot2is a csíkászok'A varsát(illetőleg a csíkkast)vesszőból fonták. Hegyesméhkasalaku volt s alulról tÖlcsérformájúvÖrcsÖk3 nyult bele. Lápot lékeltek ésa lékbeleeresáettéka varsát' Mondják, tódult bele a rengetegcsík, ahonnanvizze| te|t gÖd
t3 Idót is jósoltak a nadály viselkedéséból. t{a rossz ídó várt, meghtna magá7de mikor jászadozott.biztosralehetettvennia dernltnapokkozeledtet. 1.A vízbeesztűíbált halászó hely,szék. 2. A csíkfélék családjábaaitozó, nyriliínktestühalfajta. 3. A varsabefelészűktilö része.
l4
Rétiméhészkedés Méz:Ezt tettékaz ételbe,tésáafelékbe, a kalácsba, atea helyettivott ürmÖsborba,a gyerekek pedigkenyénekenveették.Számtalanesetbenkülsőleg is használtakgyógyszerül. A gazdacsaládoka méhekethajón kivittékarétszárazlllatairaéscsak télenhoztakisméthaza' Az eresztés ésrajbefogásidejéigegy.kétidós emberkint toltÖtteaz időt. A rétiméhészet is tulajdonképpen apákászat egylk ága volt. Kínn lakott a méhész valamelyik porongona nádasok kta. Szúrásukellen általában úgyvédekeztek, hogy bekentékmagukat valamelyik általuk ismertffi nedvével. Kora tavasszalkirakták a gyékénybőlfont kasokat a kunyhó elé'Gyékénybőléssodringból csinált sisakokkalfedtékbe őket, hogy eső ellen védvelegyenek. Téli helyérólelőszedtéka 8 .10 rajbokrétátésa méhkaskÖrül ide .oda leszúrtáka foldbe. Ezek2.3 Ölespomák voltak,végirkÖng1z-gazbó|gyűrtcsóvával. Rajzaskorezekreszálltak a méheks fel kellett csak huzni ésa rajt belerazhattakro|aaz üres kasba.Fa ugyaniskevésvolt a réten. Fodormenta, borsmenta" keresztesbodza, kakastaréj, csattogó, tőkincs, vadbodorka, gelicetÖüs, szamártÖviséstisztesfrivititgétszéil|ták a méhek.A kasok gyorsannehezedtek. Némelyik alá gÖdrÖtkellett ásni és abba cstlrgtitt le a mézze|telt lép. Nyári melegben csorgottbelóltrk améz,dinnye. éstÖklevelekkelfogtak fel, úgygyűjtÖtték ossze a kobakból késztiltmézeskupujkóba.Összel fusttellefojtottáka méheketésa kasok tarta|mátkitirítették. A kiszedettlépetvagy apró daraboka tÖrdelték, éstorÖkméz,lépesméz névenárulták' vagy pedig kicsorgatták. A megcukrosodottmézetwzottméznévenismerték.A sonkolybo| gyertyátcsináltak vagy eladták. Némelyik méhésznek mégméhesesem volt. A rétmélyérr" sz(n szárazl,s,laton felkutattaaz odvas frizfakat,a korhadtbelűvénbodzríkats amelyikbenméhetta|á|t,ana jelet vágott.Ez attól fogva az ovévolt, abból szedteki a mézet.Másik rétlakóehheznem nyúlt.Mert a rétben az olyan ember,aki elvettea társáét,roppantulrÖvidéletűvolt.
Vízifuvarozás Aa gondolhatnávalaki, hogy a Sánéten,a vadvízekbirodalmábana szÍrazfÖldiútnakhírét sem hallotuík.A valóság azonbanaz, hory voltak kocsiútjaink.TÖltésükzsombékból,kotuból (mocsari nÖvényekkorhadt részeivelvegyült |aza fe|ta|ajból)volt hányva, nem eleven ' |gy aztán ósszel hasig gazolt bennük a 1ó, földból. KÖvezésrölpedig ne is beszéljunk megfenekletta szekér.Télenolyan rÖgokbenfagytakmeg, hogy helyt.helytméga szán is feldólt. Nyáron viszont az volt a hiba, hogy naryon kiszáradtak.Hordta, vitte a szél.Ha valami gondtalanutas eldobta az égotaplót, belevettemagáta tilz, ésa feketénkojtoló utat meg sem lehetettkozelíteni.Ígyégettmegpéldaula Bajom . Udvari útésa Szereprebevezetó toltésa múlt századotveneséveiben.Ha gondtalanulrahajtottvalaki, beleszakadta parazsló kotúba. olyan víz Am nemcsaka hatarvolt vizes éssáros,hanema belsöségis. Eryes térségekben állott, hogy lubickoltak, furc'dtekbennea ryerekek.Az ilyen utcákon öszi sarak idejénnem jártak szekérrel.Falábon jártak az emberek, s bekÖtottéka csizrna szilrát, nehogy megmerüljÖna híg sárban. Szekérhelyett laposfenekrisárhajóba vagy máskéntcsúszóba fogtak a lovat, arníaztán a sáron vígancsúszottutána.Ezek hordták.vitték'amire sor kertilt: bűzáta malomba,utcabeli gyereketaz iskolába. Mondhatjuk tehát, hogy szekér helyett inkább a hajó (csónak) volt a sánétíek leghaszrnálhatóbbközlekedési eszköze. Nemcsak a pikász' hanem minden falusi gazda emberis erretörekedett. de méga legszegényebb szeÍzettmag:ának, A Köros felsó vidékérőlhoztakezeketa tolgyfából kivájt, kiégetett4 . 5 méterhossá, 80 - 90 centiméterszéles,súlyosalkotmányokat.A falu alá kanyargóérben,az ide lenyuló udvarok lábjábanvoltakkikowe. Vízifuvarosnakcsak pákaszféleember vállalkozott.Ez álmában is eligazodotta rétben kanyargó hajócsapásokon,rónákon, tudta melyik melTe ágazik, melyiken hova lehet kilyukadni.Ismertea vizek állását,egy'k helyenevezett'másutttöbb Ölesruddal,a csáklyával vízifuvarosa, toltaelóre hajóját'Bajomi oregSzabó Gábor,a 60.asesztendőksokatemlegetett a rétbenméga Berettyó,Koros, Tisza vizeit is meg fudtakülonbÖaetni.Más.más színevolt vitettemagát a falusiember. mindegyiknek.Rétiutakonilyen vízifuvarossal A Narysánétfö vízi útjaa lassúBerettyóvolt.
l6
De nemcsakembereket,hanemnagyobbterheketis szállítottaka vípifuvarosok.Ene a célra szolgált az űgynevezettláp. Ne tévessztrkÖsszea hasonló nevű természetialakulattal,az ingóláppal; a nevét kapta csak ettől' Két.Mrom faderékból és nádkévékbólüryesen tutaj volt ez, amit csáklyáikkal toltak előre' A bajomiak Mezőtúrigelvitték tisszeszerkesztett rajtaa tehenel rakottszekeret. emelkedtek, Helyt.helytméggyalogutjaiis voltak a rétnek.Awz színefolézsombékoszlopok Eztneveztékbogúácsolasnak. ésegyikneka tetejérőla masikralehetettlépegetni.
l1
Gvékénwáeás Jó gyékény Ehhez augusztuskozepénfogtak,mert akkorraérettmegez a fontosrétinÖvény. csak a vízbentermett.
volt a legjobb. A szépfehéres.barnásszíriii,hossá derekú,rÖvidfarku moryoró.ryékény (csimbókkal)jelÖltemeg.A széleinegy embera kiszemeltbokrokatkÖtéssel A gyékényvágó
Összektt
tréfa, a beszélgetés' készülókosánal hol eme, hol ama hiLmáIsodrókáragyultekossze. Járta notiagatés,mesemondás. a sánétiember. értékesítette kétféleképpen Készítményeit aki yagy a faluzó ryékénykofrlnak, Egyik részételadta a helybeli zsidó boltosoknak, elsállította. szekerével
folytatott.Lisztre, szalonnára,egyébélelmiszerre pedig cserekereskedelmet Másik részével cserélte.
l8
Nádváeás A nád volt a rétségeinkleghasznosabbés legegyszeriibbmódon pénzrevá|lható terméke' Ebből készítették aház falát,tetejét, a kemencét, a kéményt, az udvarkerítését, a kútbélését és káváját. A pásaorok a kunyhót, a karámot, a hodrílyt,a pákászok a vésa, a tutajt,a késtiket, a villájukatis ebből csinálták. De mégsokféledolgot csináltaknádból. Példaul:csigacsinálót,sajtrácsot,píhseprűt, bolcső éskoporsó fenekét,de méghidat is' A fűtóanyagis nad volt. KülÖnbséget tetteka nád faja ésminőségekÖzÖtt. Az erek medrébentermett folyami nádnak volt a legtÖbbbecsülete.Jó volt méga réten termettverestÖvűnád. A rét fénykorábanmindenki annyi nádat vághatott,amennyi neki tetszett.A rét a vízek birodalmavolt, nem az embereké. A se vége,se hosszanáderdőketnem őrizte senki. Az őszi hónapokbankiválasztottákésmegjeliltéka nádat. A szélénnégy.othelyen egy-egyÖlrevaló lábonálló nádat gyékénnyel tlsszekÖtottek. Erről tudták' hogy annak a bokornak már gazdájavan. A nádattélen,jégenvágfák. Legrégibbés legkedveltebbszerszám az egyszerukacor, vagy nádvágó volt, egy méternyi nyélreerősített26-28 cm kaszapenge. Később nádtolót is használtak,ami egy át|ag62 cm hosszú,4.5 cm szélesacélosvasból kovácsolt penge.Fokának a ktzepére15 cm kÖpűtformált a falusi kovácsmester. Falusi kovácsok csinálták a jégpatkótis, amit madzagga|a csizmája talparakotrtt a nádvágó ember,hogy konnyebbenjárhassona jégen.De védelmeztea lábbelit is a nád szélestorzsától, ésa láb sem hűlt fel benneaz egésznapijégenvaló járkalásban. Száraz télidóbenlehetetta nádatvágni' esetlegha porhó esett.De ha nagy pelyhekbenhullt a hó, nem lehetetttovábbmihezkezdeni. A magányosemberkaconal dolgozott. A nádtolóhoz legalábbkétemberkellett. A levágott nádat kévékbekÖtÖtték. Szánnal vagy szekénelszállították.Az udvaron kúpba raktá{<. Ha télidélutánokonkÖdereszkedetta rétre,akkor az úttalannádbaninkább a helyukon maradtaka vágók ésa tetthelyentoltottékaz éjszakát. Hatalmasnádttzet raktakésbundáikba burkolózvaültek mellette.
l-
19
!áltosok gyereklehetett,s A sánéti néphitszerint taltos csak a hetedik
az, aki foggal, vagy tizertegy
ujjaljttt avil.ágra,
jele is. Az i|yen gyereksokáig szopott,éskülÖnosen Volt azonbana táltosoknakeryébktilsó csendesmagaviseletü. erös volt, de kevésszavú, hazulról, mert ki kellett mennie a rét Hét esztendós korában egYszer csak elszökÖtt a ő már magátói ., hogy ott megbirk(yzék valamelyik porongiara.hogy melyikre, azt tudta úná lett, méga fekete bikává változott véntáltosok által ráuszítottfarkasokkal.Ha ezeken de anyasztrltmeaelenül. Hatalmasszéltámadt vénekkelkellett neki kiállnia a birkózó próbát, fudta foldhoz teremteni,elnyerte a táltos. ilyenkor . táltosszélnekhívták. Ha eryik sem jart. tudomány, amivel hosszúélet,de korai Öregedés belöle. örÖkké kotekedö, mogorva ember lett Ha alulmaradta bírkózásban,csak amolyan
Akkorsemletttiíltosagyerekböl,haabábakitordelteafogát. ott tartózkodott.Amikor végórájaelérkezett, A tiíltoshalála után odajutott,ahol a Nap éjszaka mentel. ésbelekapaszkodotta lenyugvóNapba' Awal termetta Föld pereménél támaszthattakvihart, csinálhattak esőt, Feladatuk gyógyítas'boszorká'rryokkézrekerítése, havat,az eliísottkincset is meglátták. volt a csökmői sarkányhuzás. Hírestáltos:Csuba Ferenc.Ismertcselekedete
20
Gvóevítók A sánétifalvakbana betegségeket legbiztosabbana javasasszonyismertefel, ésgyógyszertis ó tudott ajánlani ellene. Ó volt a falu tudósa. Ezért hívták fudós asszonynakis. Mindent gyóryította fulzúgástóla hideglelésig'Azt azonbannyíltanvallotta,hoga. Halál ellen nincs orvosság! orvossággalgyógyított'Porok, Némelyikjavasassszonynagyonhírneveslett. Magakészítette párlatok, erjesztett nÖvényinedvek' kenőcsok, gyógyfluvek' sárított virágok álltak a Ezek voltak a gyógyszerek. szekrényben. gyógyitó ún.veszettorvosok'Eá a fudományt A gyógyítókkÖzül híresekvoltak a veszettséget örtktlni lehetett.Továbbadni pedig a halálos ágyin adta tovább,saját kiválasztottfiának, de nem szóval, hanemkézfogásáltal. Vereshajú,veresszőrii,hirtelenmérguésitalszeretö ember alkalmatlanvolt. Nem családbeli, idegen pedig csak csalássaljuthatotte fudományhoz,Ígytett egy bizonyos Szabó nevezetű juhász is. A fiúhelyettő állt oda a halálos ágyhoz.ÍgygyogyitaÍ|i tudott,de álmatlanultoltott minden éjszakát' Veszettorvosvolt az öreg Bagosi is. Mint unoka örökolte a fudományt a naryapjától. o azonban már nem adhattatovább az Örökséget,mert a halottas ágyán seprűnyeletadtak a Utódai ktzül senki.semvállalta ezt az behajított.ík az égőkemencébe. kezébe,aztmegr
tl
Altalvető. zsákszeninépiteherhordóeszkoz;o|yanzsák,amelyet kozépen áwetneka szamá' hátán,a ló nyergén, Vagyaz embervállán iigy,hogy -. a tehlr u,..ík ket vegenlecstingjtn. Aszottméz.a méhkascsúcsában megcukrosodott mez. Bakó . kendervászonból készulttarisinya. Bánya . disznóturtagodÖr. . alakúvesszőkosár,madárcsapda. 9pntókqsár nagyjábólfélgÖmb Bon{vcile.a gyékény lisaes gumója,kenyérpótló. Qsáklya. Öleshajótoló,mélységmérő rud,végén vaskampóval,horoggal' Csali madár. madárbefogásra használatosmrímadár; .,uíó, becsalogiiómadrír. Csík - a csíkfelékcsaládjábatartozo,nyúlánktestűhalfajta,az tryynevezett réticsík.A Sánét mocsaraiban rengetegcsíkélt,fontosnépelelmezéii cikk volt. C sú sz ó - as á rha jónev e. Dágvány. mély,veszélyes mocsár. Darutoll . briszkeséget, rátartiságotkifejezó férfikalapdísz,legénydísz. Darvász. darutszelíditó,taftó'darutollatszedőembei. Dévány.mély,veszélyes mocsár. Dézsma. terményadó, tizedrész. Emelőháló - kishalász.eszkÖz, kéziháló Er - vizfo|yás,lassúfolyásúkis patak' Eabocskor.fapapucs,a Sánétennádvágáskorhasználták. gólyaláb;játékkéntismert lábtartós pózna,régena üzes világban, +l+. kozlekedésieszktiz' Gádor. a ftldhrizak,pincékbejáratifolyosója. Galand. sza|ag,szélesebb pertli. Gvékény.mocsarak'álló.vizekjellegzetes növénye,hajlékonyszárábo!,leveléból sok mindentkötnek, szőnek (gyékényponyva, gyékénykosrír, gyékénylotél)' G.vékényhaj. a gyékény levele. . a gyékénybé elrm g i n l vékonyrostja. 9ye!(énys . gyékényse drí n e lym ingból kéttenyérközott sodort gyékény. 9yék.e|yso Gyorf{vIswán- karcagiszületésri etnográfus, ágyetemitanár(1í84-rqág). A karcagimúzeumlétrehozója (amelya másodikvilaghauoruban majdteljesen megsemmistilt s melynekvezetését PéterLaszlótól, 1í52.ben,sztcs srinabrvetteát). Gyorffy egés1munkássága, de külÖnÖsena novelliiaikus NagykunsagíK'oniku (1922)nagyhatássalvolt SzűcsSándona. Hajítófa. kihegyezettvégűpálca,repülő madárleütésére haszrráltrík. Haió - A Sánéten,a régivizes világbanegyetlenfatorusbólkivájt.égetett, hossá, keskeny ;hu.ióut"t". csónakneve;a nádasokban,gyékényesekben ezekkelt<'rtek Háromfold. SzűcsSándoralkottatlíjfogalom; a Háromftldeta Naryhrnság(a szabadalmas Nagykunkenile-t),a Hajdúság(a szabadalmasHajdukenilet|ésa sa-net alkotta. . |Iodab nagyállattartóépület'juhhodály. Ingóláp- ayiz felszínén úszónÖvén}.tÖrmelék' . gyógyítássalfoglalkoző, gyógyszereket Javasass.zolY készítő nö. Jégpatkó. falusikovácsokáltal készített-kanmos, szíjakkala csizma ta|páraerösített vaspánt, ame|-va jégenvaló biaonságosjárástszolgálL. készített &col. kaszapengéból nádváqó;magányosembernádvágószerszáma. Káka. magasra nÖvő,sásfélevízinovény. Kankó . kétdarabbólálló kendervászonruha.Elnagyoltszabású ing,nyakát,ujjátrávarott galanddal lehetmegkÖtni.
'L
Karám. a legelónlévőállatokategyütttartóésvédő(példaulszél,hidegellen),fedélnélkuli, ágasokktzéfogottvesszőből'nádból való k
23
álló ágasfakrahelyezetthosszarrti a hrizkétvégén Szelemen. az egyszeniépítkezésnél a tetózetettaÍtógallyakat leceket gerincgerenda. Ez tartjaa szarufiíkat, .-srínéti térszÍnform4auzbő|, mocsrirbólkiemelkedó szÁraztertilet,tuitság. Sziget eróvel'',fudománnyal''rendelkezö embe4,általríbanidós pásaor, aki Tá'to'. természetfeletti a rosszszellemek megelözéséhez' énaz il|atgyogyításho1abaj, betegség tavoltartasríhoz. TaooEató. vesszóból késztittfeneketlenkosár,kezdetlegeshalríszeszkóz. T*i'^'á. szereÚás,vállon vagy nyakbanhordottszótteshordó eszköz' nagylvisszahajló, kapcsosfr.llel; mivel legirrkábbdrrrvq zsírosszórryapjúfonalból kötih szórtarisznyánakis nevezik. Teszi.vesziháló. merítóháló;ami ezt a nevétonnankupta hory a halríszgyors beteszi éskivesá avtzből.. egymásutánban . Tr:zok nag1testű'sárgris.barnatollúmadrlr. Usalány. a vízimadarakríltalvágottkeskenyvíziút. jut, 1/**. t'a'om-öt karikára huzotthaló, tereló oldalhálókkal;a hal beleúszilqa varsafejbe visszafordulninem tud. ftjldet e$rik, máig é1ótechnológiája:a nedves'pelyvávalkevert Vertfal . a népiépítészet *'"díg feljebbejre|euu emelt kétdeszkaközé sulykoljalgdongÖlilqa tomőÍ]ivalleverik. Veszettorvos. a veszettállatok ryóryítasávalfoglalkozó ember. vész - veisze,rekesztóhalaszatikellék vízbeállíthatónádfal,a a halakta vészfejbe iranyítja. VÖrcsok. a varsabefelészűkülő része. kÖzei,ezek kanyarulataibanhelyetfoglaló, Zug *i"eti ténzínformqa folyók, vízrrrosások az utcák,föleg a zsákutcákneve. e|zánterületek,teleptiléseken meryei, városíbetyáruldozókatona. Zsandár. eg1enruhas növénycsomó' ZsombEk. áocsarból, rétböl kiemelkedő ntvényegyuttes,