No title

"Fogjuk a kezed" - helyi nevelési program

Ta r ta l o m Tartalom..................................................................................................................................1 Az óvoda jellemző adatai........................................................................................................4 Bevezetés, helyzetelemzés......................................................................................................6 Az óvoda személyi feltételei...................................................................................................7 Az óvoda tárgyi, dologi feltételei ...........................................................................................8 Gyermekkép, óvodakép intézményünkben.............................................................................9 Gyermekkép........................................................................................................................9 Óvodakép ..........................................................................................................................10 Pedagógiai alapelvünk ..................................................................................................12 Az óvodai nevelés feladatai ..................................................................................................15 Az óvoda nevelésének alapvető keretei ................................................................................16 Az egészséges életmód alakítása ......................................................................................16 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az óvodai nevelés folyamatában............19 Elsődleges szocializáció ...............................................................................................19 Másodlagos szocializáció .............................................................................................21 Beszoktatás ...................................................................................................................22 A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás .......................................................24 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........................................26 Anyanyelvi nevelés.......................................................................................................26 Értelmi nevelés .............................................................................................................28 Az óvodai élet megszervezése ..........................................................................................29 Ajánlott napirend: .............................................................................................................30 1


Az óvodai élet tevékenység formái.......................................................................................31 Játék ..................................................................................................................................31 Játékfajták .....................................................................................................................33 Vers – Mese ......................................................................................................................37 Ének, zene, énekes játék ...................................................................................................39 Ábrázolás és kézimunka ...................................................................................................42 Mozgás..............................................................................................................................44 A külső világ tevékeny megismerése................................................................................49 Matematikai tapasztalatszerzés a külső világ tevékeny megismerésén keresztül.............53 Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei ....................................................56 Munka ...............................................................................................................................58 Tevékenységekben megvalósuló tanulás ..........................................................................63 A hatékony kompetencia fejlesztés kritériumai (KAP) ................................................64 Inklúzív pedagógia................................................................................................................66 Alapelvek: .........................................................................................................................66 Differenciálás – hátránykompenzálás, tehetséggondozás.................................................69 Tehetséggondozás:........................................................................................................69 Felzárkóztatás: ..............................................................................................................70 Óvodai integrált program..................................................................................................72 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési koncepciója ...........................................76 A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek.......................83 Az iskolai élet megkezdésének feltételei ..............................................................................85 Óvoda és Iskolaátmenet támogatása .....................................................................................88 Az óvoda kapcsolatai ............................................................................................................89 2


Az óvoda és a család kapcsolata : .....................................................................................89 Az óvoda kapcsolata más intézményekkel: ......................................................................91 Az óvoda speciális szolgáltatásai......................................................................................92 Legitimációs záradék I..........................................................................................................93 Legitimációs záradék II. .......................................................................................................94 Legitimációs záradék III. ......................................................................................................95 Legitimációs záradék IV.......................................................................................................96 Legitimációs záradék V. .......................................................................................................97 Legitimációs záradék VI.......................................................................................................98 Legitimációs záradék VII......................................................................................................99 Legitimációs záradék VIII. .................................................................................................100 Felhasznált, ajánlott szakirodalom......................................................................................101

3


A z ó v o d a j e l l e m z ő a d a ta i Az óvoda hivatalos elnevezése: Nyitnikék Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Budapest, 1203 Kossuth L.u.3.

Tel/fax.: 284-5755, 421-5408

Budapest, 1203 János u. 2.

Tel/fax: 284-6398

Email.cím: [email protected] Az óvoda fenntartója: Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Budapest, 1203, Kossuth tér 1.

Tel.: 283-0640

Az óvodai csoportok száma: Tagóvodánként 6-6 csoport, összesen 12 csoport A program felülvizsgálói: Győrné Varga Kornélia

óvodavezető

Várhalmi Andrásné

tagóvodavezető

Bíróné Vida Regina

minőségfejlesztési team vezető

Kereszti Jánosné

munkaközösség vezető, team tag

Horváth Judit

minőségfejlesztési team tag

Schimkovitsné Szilágyi Mónika

minőségfejlesztési team tag

Hájas Ildikó

IPR program felelős

A felülvizsgált program benyújtója: Győrné Varga Kornélia óvodavezető

4


Törvényességi háttér a helyi program felülvizsgálatához A Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet 39/D.§ (9) 2OO2. évi XXI. törvény 2OO3. évi LXI. törvény a közoktatás módosításáról, valamint 3/2OO2. rendelet a Közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Egyezmény a gyermekek jogairól - UNICEF 2/2005. (III.1.) OM sz. rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről Az 1997. évi XXXI. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény Az Óvodai nevelés országos alapprogramja / 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet Budapest Főváros Közoktatási Fejlesztési Terve Pesterzsébet Oktatási koncepciója Az intézmény alapító okirata Pesterzsébet Önkormányzatának – fenntartásában működő közoktatási intézményeire vonatkozó – minőségirányítási programja /7/2OO4. (I.21.) OKKB. határozat alapján Az 1989. évi Óvodai Nevelési Program „Fogjuk a kezed” - a Nyitnikék Óvoda helyi nevelési programja

5


Be ve z etés , he lyz etel em zés Óvodánk önkormányzati finanszírozású peremkerületben, lakótelepen helyezkedik el, két tagóvoda 6-6 csoporttal működik. A "Fogjuk a kezd" helyi nevelési programunk 1999 évtől került beveztésre. A helyi sajátosságok figyelembe vételével már ekkor speciális feladatként választottuk az integrált nevelést és a környezeti nevelést.

Az országos nevelési irányelvek figyelembe vétele mellett, központi helyen szerepel az integrált neveléssel párhuzamosan, a körn yezetbarát gondolkodás és az egészséges életmód kialakítása, továbbá az inklúzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése.

Alapító Okiratunkban foglaltak szerint, sajátos ne velési igényű- beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő- kisgyermekek nevelése is történik óvodáinkban.

Intézményünk kiemelt feladatának tekinti a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése mellett, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó, esetlegesen migráns gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítését integrált nevelési rendszerben.

Helyi nevelési programunk a Kompetencia alapú programcsomag (KAP) elemeit is tartalmazza, mivel 2008. évtől egy csoportban kipróbálásra került.

6


Az ó voda személyi feltételei A Nyitnikék óvodában 44 fő közalkalmazott dolgozik. Felsőfokú végzettségű óvónő

22 fő

Gyógypedagógus

1 fő

A felsőfokú óvodapedagógusok közül másod oklevelet, szakvizsgát szerzett: drámapedagógus

1 fő

tánc és drámapedagógus

1 fő

közoktatásvezető

2 fő

gyógypedagógus (pszichopedagógia, oligofrén pedagógia szak)

1 fő

fejlesztőpedagógus

1 fő

gyógytestnevelős

2 fő

anyanyelvi aszisztens

1 fő

Szakközépiskolát végzett óvónő

3 fő

Pedagógiai munkát segítők

14 fő

Gyermekfelügyelő

1 fő

Szakképzett dajka

13 fő

Szakképesítés nélküli dajka

1 fő

Egyéb foglalkoztatottak:

2 fő

4 órában foglalkoztatott gazdasági ügyintéző

1 fő

Összesen:

44 fő

Óvodáinkban a nevelőmunkát az óvodapedagógusok végzik, speciális végzettségű szakemberek és szakképzett dajkák segítségével.

7


Az ó voda tárgyi, dologi feltételei

A Nyitnikék óvoda épületei az 1970-es évek végén épültek. Lehetőségeinkhez mérten az óvoda épületét, udvarát oly módon alakítottuk ki, hogy az a környezeti és esztétikai nevelés mellett szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megőrzését, tegye lehetővé mozgás, illetve játékigényük kielégítését. Óvodáinkban 12 csoportszoba van, melyben a törvényi előírásoknak megfelelően 20-25 gyermek tartózkodhat. János utcai tagóvodánkban tornaszoba áll a gyermekek rendelkezésére, a „Lila” tagóvodában, a csoportszobák átrendezésével biztosítjuk a mozgás feltételeit. A szabad játéktevékenységhez, ezen belüli kompetenciák fejlesztéséhez szükséges eszköztárat folyamatosan bővítjük. Az eszközök beszerzését kötelező eszköznorma alapján folyamatosan kívánjuk beszerezni fenntartói, alapítványi támogatással, illetve pályázatok elnyerésével.

8


Gyermekkép, óvodakép intézményünkben Az Alapprogram gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Gyermekkép Programunk 3-7 éves korú gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését vállalja. Nevelési felfogásunk szerint, olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik érzelmileg gazdagok, boldogok, saját egészségüket értéknek tekintők, környezetükhöz kötődők, abban jól tájékozódók, szépre fogékonyak, önállóak, megfelelő önismerettel és önértékelő képességgel rendelkezők, nyitottak, érdeklődők, együttműködők, mások iránt toleránsak elfogadók, kreatívak, képesek az értelmes fegyelem egyensúlyának normái között élni. Mindezek segítik a gyermekek kompetenciáinak, képességeinek fejlődését. A kompetencia alapú nevelés a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben •

kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak;

9


•

kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben;

•

átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát;

•

átérezhetik a hagyományok üzenetét;

•

bábozhatnak, dramatizálhatnak;

•

nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról;

•

játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől;

•

a gondolataikat bátran, nyíltan megfogalmazhatják

Óvodakép Alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Óvodánk pedagógusai elhívatottak az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésére, amely magába foglalja egymás tiszteletét, elfogadását. Gondoskodnak a testi, lelki, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, a szabadjátékról. Tevékenységeken keresztül minden kisgyermek számára hozzáférhetően gondoskodunk az életkornak a gyermek egyéni képességeinek megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről, általa olyan kompetenciák fejlesztéséről, amely alkalmassá teszi a gyermekeket az iskolai élet megkezdésére. Az egészséges személyiségfejlődéshez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet feltételeit biztosítjuk, a jogszabályokban megfogalmazottak alapján.

10


Az inklúzív szemléletmóddal biztosítjuk az integráció, a differenciálás és az esélyteremtés érvényesülését. Olyan befogadó légkört és módszerkombinációkat alkalmazunk, amely kiemelten segíti a társadalmi (nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek), szociális (HH, HHH) és sérülésből (SNIa, SNIb) fakadó kisebbséghez tartozó gyermekek beilleszkedését, fejlesztését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

11


Pedagógiai alapelvünk

Gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az egyenlő hozzáférés biztosításával

A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak

A gyermekeknek joguk van, ahhoz hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést - nyitott, rugalmas rendszer - igazodás az életkori és egyéni sajátosságokhoz - igazodás az egyéni szükségletekhez - igazodás az egyéni fejlődési ütemhez

A játék az óvodás gyermek pszichikus szükséglete - napi 7-9 óra játék - semmivel nem pótolható - létforma - öröm és sikerélmény - a személyiség elsődleges fejlesztője

A munkajellegű tevékenységek is játékosak - az önként vállalt feladatok teljesítése öröm - a közösségért végzett tevékenység öröm - a munkajellegű tevékenységek normál, értékek, szabályok kialakítását segítik

12


A gyermek fejlődésének alapja a féltő óvó gondoskodó szeretet, a stabil, biztonságos környezet - személyes, bensőséges kapcsolat minden gyermekkel - egyéni, differenciált bánásmód

A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes ám rugalmas szokásrendszer - szokásrendszer segíti a normarendszer alakulását - segíti a gyermeket az emberi érintkezés szabályainak elsajátításában - együttélés során, interakciókban formálódik

Az óvodáskorú gyermekek érzelmeik vezérlik - pozitív kedvező hatások, élmények érjék - a felnőttek társat, természetes támaszt kell, hogy nyújtsanak

A közösségi nevelés alapelve,hogy a gyermek mint egyén megtalálja a helyét a közösségben - váljék igényévé a csoporttal való együttműködés - ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen - a társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze a játék

A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember - a pedagógiai környezet sugallja azt, hogy a különbözőségek, az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség természetes

Az óvodában komplex nevelés folyik

•

a nevelési területek elméletben differenciáltak, a gyakorlatban egységet jelentenek;

a gyermeki aktivitás, motiváltság, ébrentartása, kielégítése, kreativitás előtérbe helyezése, a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása

13


az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést

a nevelés eszközeinek és tevékenységrendszer tartalma;kiemelt jelentőségű

Az óvodapedagógus az ismerete tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket - megteremti a feltételeket, hogy a gyermek a játékban, a művészetekben, alkotó munkán keresztül szerezzen tapasztalatokat, élményeket; - igazi ismeret, amit a gyermek önmaga szerez meg; - a gyermek érdeklődésére, cselekvésére előzetes tudására, tapasztalatra épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által.

Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása - a gyermek számára rendszeres életritmus; - szokások kialakítása; - mozgásigény kielégítése.

A környezettudatos viselkedés megalapozása - ismerje, tisztelje környezetét és bátran alakítsa azt károkozás nélkül; - a felnőttek példája elengedhetetlen.

A családokkal való együttműködés, a családok segítése - folyamatos párbeszéd feltételrendszerének kialakítása; - a családok nevelési szokásainak, sajátosságainak megismerése.

14


A z ó v o d a i n e v e l é s f e l a d a ta i

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a környezet megismerésére és védelmére, megóvására való nevelés. integrált nevelés a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére

Ennek érdekében feladataink: o a célok eléréséhez szükséges feltételek biztosítása o a fejlesztés tartalmának az egyén fejlődéséhez igazodó tervezése, alakítása o a személyiség teljes megismerésére törekvés az optimális fejlesztés érdekében o a minőségileg garantált felemelkedés esélyét biztosító óvodai ellátás megteremtése valamennyi gyermek számára o a nevelés oktatás színvonalának folyamatos fejlesztése a külső és belső igények, a változások figyelembe vételével

15


Az ó voda nevelésének alap vető keret ei Az egészséges életmód alakítása Cél: Nyugodt, egészséges, testi – lelki fejlődésében kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk. Feladatok:

Az alapvető életszükségletek alakulásának elősegítése a gyermekek differenciált megismerésével, humánus érzelmi alapokra építve.

Elfogadó, befogadó kapcsolattartással, viselkedéssel, természetes testi közelséggel, tapintatos, segítő együttműködéssel segítsük elő, a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét.

Az egészséges életfeltételeket megteremtő gondozás igazodjék az integrált és specializált fejlesztéshez.

Ezen belül -. a helyes életritmus kialakítása, pihenés alvás feltételeinek megteremtése - testi szükségleteinek mozgásigényének kielégítése - harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése -. az egészséges környezet biztosítása, a baleset megelőzése -. az egészséges táplálkozás szokásainak megismertetése -. higiéniai szokások kialakítása -. öltözködési szokások fejlesztése

16


A gyermekek egészségének védelme - személyi, tárgyi, higiéniás feltételek biztosítása (felnőttek személyi higiéniája, környezet tisztántartása, megfelelő világítás, páratartalom, levegőcsere) - a gyermekek testi épségének védelme, baleset megelőzés (biztonságos tárgyi feltételek, hibaforrás megszüntetése, szokások, szabályok alakítása), kisebb rendellenességének megelőzőse, korrekciója (a gyermekek korábbi betegségeinek ismerete, felkészülés előfordulásuk esetében a teendőkre, védőnői, orvosi, szűrések -látás, -hallás, fogászati szűrés) - megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós feladatok ellátása - a sajátos szükségletből adódó segédeszközök használatának segítése, segédeszközök használatának elfogadtatása

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló önkiszolgálásában: tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában a WC használatában fogápolásban fésülködésben öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet zsebkendőhasználatban

Megfelelően használja: játékeszközöket az óvoda helyiségeit a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket 17


a kultúrált étkezés eszközeit, szalvétát a sajátos nevelési igényű gyermek saját segédeszközeit egyre növekvő önállósággal

Tud:

fűzni és kötni

gombolni, czippzározni

teríteni

hajtogatni (szalvéta, takaró stb.)

helyes testtartással állni, ülni

E területen a mozgásukban akadályozott gyermekek mutathatnak eltérést. Ismeri:

ruházatának tisztántartási lehetőségeit

a rendetlenség megszüntetésének módjait

Segít:

a környezet tisztán tartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben

a kisebbeknek, a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben

18


Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az óvodai nevelés folyamatában

Cél A gyermek kapcsolata felnőttel, társaival egyaránt kezdeményező legyen. Tevékenységekbe bekapcsolódó, abban alkalmazkodó, együttműködő, kezdeményező, irányító, kitartó legyen. Érzelmi élete legyen kiegyensúlyozott, feladatokat értse meg és teljesítse. Elsődleges szocializáció Az óvodapedagógus az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével - az anyaszerep részbeni átvállalásával,- empatikus, derűs, elfogadó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyerekekkel.

Feladatok:

óvodai nevelés és a családi nevelés szoros együttműködése

az óvodáskort megelőző testi-lelki fejlődés megismerése

környezettanulmány, családlátogatás

család-gyerek kapcsolat erősítése

19


Az óvónő helye és kapcsolatai a csoportban Az óvodapedagógus legyen első számú modell, példakép, a nevelőmunka kulcsszereplője. Az óvodapedagógus munkáját szorosan együttműködve a dajka segítse elő, kapcsolatuk legyen összehangolt, kiegyensúlyozott, kommunikációjuk mind a gyermekekkel, mind egymással példaértékű. Magatartásukkal nyújtsanak példát a különbözőségek elfogadására, a társas együttműködés, egyénre szabott konfliktuskezelés formáira. Feladatok:

közvetlen testi – érzelmi kapcsolat megteremtésére

összetartozás élményének elmélyítése

egyéni külső- belső tulajdonságok, különbözőség elfogadása, elfogadtatása, tisztelete

a csoport közös életének megszervezése a gyermekek fejlettségéhez és a sajátos szükségletekhez alkalmazkodó szokás, szabályrendszer kialakítása, magasabb szintre emelése

a közösségi együttélés szabályainak, normáinak kialakítása

gyemek éntudatának alakulását segítő, önkifejező és önérvényesítő törek vések támogatása

az óvodapedagógus törekedjék toleranciára, igazságosan és differenciáltan egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjék a gyerekekkel

a nevelőtestület egységes szemléletével, egyéni beállítottságával az egyéni csoportarculat létrehozásával erősítse a közösségi élet minőségét (szokások, normák, magatartási formák stb.)

20


Másodlagos szocializáció Gyermek helye és kapcsolatai a csoportban Az óvodába lépéstől a gyermeket szeretetteljes, kedvező érzelmi hatások érjék. Legyen jellemző a felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolatokra, a pozitív érzelmi töltés. Feladatok:

a kapcsolatfelvételre való belső igény, erre való képesség kialakítása

alkalmazkodó képesség, tolerancia, empatikus készség, felelősségérzet, kötelességtudat, együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése

a türelem, a következetesség, a bizalom, az elismerés legyen jellemformáló hatással egyénre, csoportra

társas tapasztalatok (ok-okozati összefüggések) során a gyermekben tettei következményeinek meglátása, megláttatása,az életkori sajátosságnak megfelelően, alá- és fölérendeltségi viszony elfogadása, elfogadtatása

a baráti kapcsolatok elősegítése, erősítése, megszilárdítása az óvodapedagógus által létrehozott derűs légkör megteremtésével

az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, fejlesztése, erősítése az óvodapedagógus példamutatásával

A sajátos nevelést igénylő: - nehezen szocializálható - lassabban fejlődő - alacsonyabb fejlettségi szinten álló - sérült vagy fogyatékos - hátrányos helyzetű - halmozottan hátrányos helyzetű - veszélyeztetett 21


- migráns - kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztése szükség esetén a megfelelő szakemberek, pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, drámapedagógus, gyógytestnevelő és a családgondozó bevonásával – a szülőkkel, óvodapedagógusokkal együttműködve Beszoktatás Arra törekszünk, hogy gyermekeink a beszoktatási idő (3 hónap) elteltével szívesen jöjjenek óvodába. Ennek érdekében mindennapjainkat a dicséreten, segítségnyújtáson, pozitív példa kiemelésén túl, a vidámságnak és örömnek kell áthatnia. Feladatok:

Folyamatos és zökkenőmentes beilleszkedés elősegítése szülői segédlettel (az óvoda és a család jó kapcsolatának megalapozása), különös tekintettel a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns, beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdő gyermekek esetében.

A gyermekek – gyermek, gyermek – felnőtt közötti pozitív attitűd kialakítása.

A csoportszoba esztétikus berendezésének, kuckók, bensőséges zugok kialakításával, a nyugodt, családias légkör megalapozása, valamint a zavartalan szabad játék feltételeinek megteremtése.

Szokás szabályrendszer kialakításával, alkalmazásával a közösségi magatartás formálása, alakítása.

Tartalma: Az első időszakban a gyermekek megismerkednek egymással, jeleikkel, az óvoda helyiségeivel, eszközeivel és az őket körülvevő felnőttekkel, a különböző területeken alkalmazható szabályokkal, szokásokkal. Igyekszünk elősegíteni az egymásra

22


figyelő, egymást szerető közösség kialakulását. Az együtt játszás, tevékenykedés által kiváltott öröm hatására ismerjék meg és alkalmazzák a közösségi élet szabályait, melyek elősegítik a közösségi magatartás és a közösségi érzelmek alakulását. Az első időszakban meg kell találnunk a módokat és lehetőségeket, hogy a családdal együtt elősegítsük a gyermek zökkenőmentes beilleszkedését az új közösségbe. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Kapcsolattartás lehetőségei:

óvónők látogatása a bölcsödében

környezettanulmány, egyéni beszélgetések

szülői értekezletek

óvodai rendezvények

23


A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás A közösségi szokások alakításával, a gyermekek beilleszkedésének elősegítése, a közös élet biztonságának, nyugalmának, a gyermekek védettségének, a közösségi érzelmek alakulásának megteremtése, szociális kompetenciák fejlesztése. Feladatok:

a szokásokhoz pozitív érzelmek társuljanak, hogy a gyermekek felismerhessék a szokások értelmét, amelyek később a viselkedésük szabályozóivá válhatnak, cselekedeteiket irányíthatják;

képességek alakítása, amely a gyermekekben kezdetben érzelmi, majd belátáson és elfogadáson alapuló értékrendet alakít ki

a megfelelő szokásrendszer alakításával segítsük elő a gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére való figyelést

erősítjük az egymás iránti szociális érzékenységet és türelmet, egymás meghallgatásának képességét

szoktatjuk a gyermekeket a kérésre, együttműködésre, segítségadásra.

fokozatosan alakítjuk a gyermekek konfliktustűrő és megoldó képességét, bizalommal támogatjuk a konfliktust okozó gyermek önálló feloldásra irányuló törekvéseit

a gyermekek magatartás, illetve viselkedéskultúrájának fejlesztése türelemmel, bátorítással saját példánkon keresztül.

az eltérő képességű és viselkedésű gyermekek fejlődését leginkább serkentő egyéni bánásmód, differenciálás tervezése

a hagyományok, megemlékezések, egymás kultúrájának megismerése, amely segítse elő az erkölcsi értékek, normák kialakulását, megbecsülését

24


óvodánkra jellemző értékek alapján, sajátos csoportszokások alakítása, melyek elősegítik az ugyanabba az óvodába, de más csoportba járó gyermekek összetartozásának, tartalmas kapcsolatának kiépítését

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

a kialakult szokások váljanak a gyermekek igényévé, melynek természetes módon tegyenek eleget

a közös tevékenységekben aktívan vegyenek részt

szívesen segítsenek társaiknak

vegyék számba a csoport tagjait, érdeklődjenek a hiányzók iránt

figyelmesen, türelmesen hallgassák meg az óvónők és társaik közlését, kérdéseit

tevékenységek közben figyeljenek az óvónőre és útmutatásaiknak megfelelően hajtsák végre a feladatokat

tisztelettel viselkedjenek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, a napszaknak megfelelően köszöntsék őket, vigyázzanak munkájuk eredményére

érzelmileg, értelmileg is fogadják el az óvónő kérését, útmutatását, fogják fel alapvető metakommunikatív jelzéseit (pl.: elismerés, nemtetszés, öröm, bíztatás, szomorúság)

adott tevékenység (játék, munka, tanulás) által megkívánt magatartásformákat önként vállalják

az óvónők ill. társaik kérésére és saját kezdeményezésükre a közösség számára hasznos feladatot végezzenek

érezzenek felelősséget a vállalt feladatért, melyet akkor is végezzenek el, ha nehézséget jelent számukra

az óvónő által létrehozott, vagy spontán alakuló csoportban működjenek együtt a feladat elvégzésében, vállalkozzanak önálló véleményalkotásra

25


Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai élet egészét, a nevelési folyamatokat, valamennyi tevékenységi formát. A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásával a biztonságos önkifejezést alapozzuk meg. Segítse az ismeretszerzést, érzelmek kifejezését, információk átadását. Cél A gyermekek gazdag, árnyaltan kifejező, szókinccsel rendelkezzenek, folyamatos beszédükben jelenjenek meg az elvont kifejezések. Legyenek képesek teljes, pontos szövegvisszaadásra, képolvasás folyamán az összefüggések felismerésére. Feladatok:

az óvodapedagógus magas szintű anyanyelvi kultúrája, műveltsége, felkészültsége segítse a nevelés gyakorlatát

a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel

törekedjen arra, hogy saját és a gyermekek beszédében is megjelenjen a kifejező beszédhasználat, változatos szókincs alkalmazása

törekedjen a kedvező alkalmak kihasználására

egyéni beszéd, sajátosságok figyelemmel kísérése

anyanyelvi feladatok tervezése egyénre szabottan, egyes gyermekek fejlesztése 26


szóbeli aktivitásra késztetés, anyanyelvi játékok alkalmazása, újak kitalálása

folyamatos továbbképzés, önképzés egyéni anyaggyűjtés

Az anyanyelv, a beszéd fontosságának jellemzői:

a kommunikációs készség fejlesztése verbális és non-verbális szinten

beszédfegyelem betartása, aktív és passzív szókincsfejlesztés

önbizalomra való nevelés

verbális emlékezetfejlesztés

beszédhibák korrigálása (logopédus segítségével)

önálló mesemondásra, szövegalkotásra való ösztönzés

képolvasás, beszédészlelés, értés

nyelvhelyesség fejlesztése

emlékezet, figyelem, képzelet és fantázia fejlesztése

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

szívesen, önállóan mondjon mondókákat, verseket, meséket

szóban egészítse ki az ismert meserészleteket

tudja az ismert szavak jelentését, használja megfelelően azokat

szívesen vegyen részt dramatikus és mimetikus játékokban

alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait ( köszönés, kérés)

nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait, rendelkezzenek megfelelő tapasztalatokkal, jártasságokkal (szórend, ragok, jelek, képzők stb.)

tudja elkülöníteni a különböző mondattípusokat

27


képes legyen anyanyelvi játékok játszására, melyek alkalmazásával fejlődik beszédhallásuk, beszédmegértésük és beszédmozgásuk

tudja alkalmazni a különböző gondolkodási alapműveleteket (analízis, szintézis stb.)

ismerje fel az ok-okozati összefüggéseket, lényeglátásuk életkoruknak megfelelő legyen

képes legyen gondolatait kifejezni, egységet alkosson a beszéd és a gondolkodás

Értelmi nevelés Az értelmi nevelés a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, illetve spontán szerzett tapasztalataira, élményeire és ismereteire támaszkodva az óvodai nevelés módszereinek alkalmazásával fejleszti a gyermekek megismerő képességeit. Változatos tevékenységeken keresztül, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Cél A gyermek értelmi képességeinek, kompetenciáinak fejlesztésével az iskolai élet megkezdésére alkalmassá váljon. Feladatok

a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása

három szintű differenciált képességfejlesztés

Megismerő képességek fejlesztése: - az egyre pontosabb, valósághűbb érzékelés, észlelés - a figyelem összpontosításra való képesség - a valósághoz közelítő képzeleti működés 28


- a reproduktív emlékezet - a problémamegoldó és kreatív gondolkodás, és tevékenység - az alakuló fogalmi gondolkodás

Az óvodai élet megszervezése

Nevelési Programunkat osztatlan gyermekcsoportokban valósítjuk meg, de szükség esetén osztott csoportot is szervezünk. Nevelési célkitőzéseinket, csak maximálisan 25 fős csoportlétszámmal tudjuk maradéktalanul megvalósítani (1993. évi LXXIX. törvény, 3. sz. melléklet). Az óvodai csoportok kialakításakor figyelembe vesszük a gyermek életkorát, a szüleık igényeit.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányitja, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A napirendet és a hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A jó napirendet a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A napirend kialakítása életkor függő, és a csoportban dolgozó óvodapedagógusok feladata a helyi programban megfogalmazott célok, feladatok maximális figyelembe vételével.

29


Ajánlott napirend:

6.00-tól

7.00-ig/től

Közös gyülekezés összevont csoportok Folyamatos reggeli Külső világ tevékeny megismerése Kezdeményezés, kötetlen tanulás Mindennapos mozgás Játék az udvaron

Szabad játék

10.30-tól

12.00-től Ebéd

13.00-ig

Életkornak megfelelő idő biztosításával, eü. teendők végzése a napirendi pontnak megfelelően

13.00-tól Pihenés 15.30-ig

Szabad

Folyamatos felkelés, eü.teendők Uzsonna

17.00-ig/től

Játék Összevont csoportok 17.30-ig

30


Az ó voda i é le t te vé ke n ys ég fo rmá i Játék A játék fejlődése a gyermeki személyiségfejlődés egészének tükre. A gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, tájékozódó a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. A játék fejlődését nagymértékben befolyásolják az élmények, benyomások, tapasztalatok, melyeket a gyermekek a családban és az óvodában szereznek meg. Szervezettség szerint a játékélmény szerzés lehet spontán és tudatosan irányított, melyre az óvónőnek nagy figyelmet kell fordítania A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A sokszínű játék biztosításával segítjük a gyerekek érzelmi, értelmi, mozgásos, és kommunikációs fejlődését, ezért támogatni kell a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek, fantáziájának, kreativitásának kibontakozását, a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Cél A játék biztosítsa a harmonikus személyiség életkorra jellemző tulajdonságainak kibontakoztatását és megerősítését, ezzel egyidejűleg tudatosan és tervszerűen alakítsa a szociális és értelmi képességek fejlődését. Feladatok (óvoda és óvodapedagógus számára) a játék feltételeinek biztosítása a gyermek személyiségének fejlődéséhez a nyugodt, barátságos légkör megteremtése, élményszerzési lehetőségek biztosítása

31


rugalmas napirenden belül elegendő hely, idő és játékeszközök biztosítása a nyugodt játékhoz szükséges, a csoportszoba adottságait figyelembe vevőmegfelelő hely kialakítása, melyet a játék tartalmától függően a gyerekek választanak meg, illetve a játékszituációnak megfelelően alakítanak át a felszabadult szabad játék biztosítása, óvónő türelmes magatartásával, a gyermek érezze a felnőtt jelenlétét, védő szeretetét, tudatosuljon benne, hogy van, akihez bizalommal fordulhat a gyermekek számára a szabad döntés lehetőségének biztosítása,a játék faj ták, játszótársak, a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában ötletek, helyzetek, lehetőségek kihasználása a sokszínű játék kialakításához, lehetőség biztosítása arra, hogy a gyerekek játékukat folyamatosan gazdagítsák, akár több napon keresztül folytathassák az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek biztosítása, teremben, udvaron, kirándulások helyszínein időjárástól függően, minél több időt töltsünk a szabad levegőn játékkal

Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében: - a gyermekek jelzéseinek megfigyelése, az információk értékelése - az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek megteremtése - az egyéni szándékok, elképzelések támogatása - konfliktus helyzetekben az egyén bevonása a megoldásba - az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése - a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása - közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében

32


Játékfajták Gyakorló játék Gyakorlójátéknak tekintjük az olyan játékot, amely során a gyermek tárggyal vagy tárgy nélkül műveleteket ismétel, funkciókat gyakorol saját örömére. A gyakorló játékban a különböző funkciók gyakorlása és az újak felfedezése adja a játék örömét. A gyakorló játék eredménye képen a gyakorolt funkciók működőképesek lesznek s ezáltal fejlődnek. E közben a gyermek tapasztalatot szerez a környezetével való tárgyi érintkezésre vonatkozóan A gyermekek egymás melletti játéka során, ez a játékforma lehetőséget teremt a társak szándékának megismerésére, a velük való kapcsolatfelvételre,az együttes játék igényének a kifejezésére. A gyakorlójáték fejlődésével szoros összhangban bontakozik ki a gyermek egész személyiségét döntően befolyásoló érzelmi élete. A gyakorlójátékból a szimbolikus játékba való átmenet feltétele a tárgy képzetének kialakulása. A gyakorlójátéktól a szerepjátékig való fejlődést különösen azoknál a gyerekeknél segítjük, akik tartósan a gyakorlójáték szintjén maradnak. Szimbolikus játék A szimbolikus játék az a játék, amelyben a gyermek fiktív vagy valóságos élményeit – ami lehet kitalált vagy valóságos személy, állat, gyermekek, természeti jelenség – sajátos játékkörülmények között, „minthahelyzetben” megelevenít. Felosztásuk -

szerepfelvétel nélküli utánzó játékok

-

fantázia szimbolikus játékok

-

szerepes szimbolikus játék: tematikus (téma szerinti), bábozás, dramatizálás

33


Bábozás és dramatizálás E tevékenységek során a gyermekek közvetlenül szabadon jelenítik meg irodalmi élményeiket. A gyermekeket rendszeresen ismétlődő meseélményekhez juttatjuk, modellt adunk egy- egy mesehős megformálásához. A gyerekekkel közösen készített kellékeket, eszközöket használunk, fokozva a beleélő képességet, önkifejezést. A bábozási kedv erősítését egy-egy kedvenc bábbal is segíthetjük, általuk-, újra élik a meseélményeket, úgy hogy a saját elképzeléseiket, vágyaikat helyezik előtérbe. Szerepjáték Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb játékfajtája a szerepjáték. .A szerep dominanciáját érvényesítő játék,a szimbolikus játéknak az a csoportja, amelyben a szerepbeleélés adja meg a játék egész hangulatának örömét. Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, mely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A gyermek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az eszközhöz fűződő érzelmeiket tükrözi. Feltételezi a gyermekek önállóságát, kezdeményező készségét. A vállalt szerepeken keresztül megjeleníti a számukra lényeges mozzanatokat a valóságból, miközben sokoldalúan megnyilvánulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok. A létrejövő tartalmas játékban a gyermekek alkalmazkodnak társaikhoz, beszélgetnek a szerepvállalás során, általa fejlődik képzeletük, beszédkészségük, együttes cselekvőképességük. Szabályjáték Lényege a bennük érvényesülő szabály jellege /tartalom, bonyolultság/. Egyes fajtái a mozgást, mások elsősorban az értelmi képességet fejlesztik, és lehetőségeket nyújtanak a helyes magatartás alapvető normáinak gyakorlására.

Mozgásos szabályjátékok: - testnevelési játékok 34


- dalos és mondókás népi játékok - fogócskák, bújócskák - labdajátékok, mozgásos versenyjátékok

Értelmi képességeket fejlesztő szabályjátékok: - társasjátékok - képes kirakó - dominó - kártyajátékok - nyelvi játékok stb.

Konstruáló játékok Formái: - építőjáték - barkácsoló tevékenységek - konstrukciós játék A konstruáló játék az alkotó játéknak az a tipikus formája, amelyben a gyermek a környezet tárgyinak, eszközeinek kombinatív felhasználásával, esetleg megmunkálásával tárgyszerű alkotásokat hoz létre játékukhoz, vagy az alkotás öröméért.

A konstruáló játék egyik legjellemzőbb válfaja az un. gyermeki barkácsolás. A természetben gyűjtött anyagokból az érdeklődő gyermekekkel barkácsolunk, melyeket a gyermekek játéktevékenységükben felhasználhatnak. Ezen tevékenységek hozzásegítik a gyermekeket önmaguk megismeréséhez, s ezáltal az egyre jobban mélyülő alkotáshoz. A barkácsolás természetes velejárója a dramatizálásnak és a bábozásnak.

35


Udvari játék Biztosítjuk a mozgásos, ügyességi, sport játékok, szerepjátékok, közlekedési játékok tereit. A játék eszközei hatékonyan szolgálják a nagymozgások fejlődését és gyermekeink egészségmegőrzését. Játékhoz szükséges eszközöket a szabadban is biztosítjuk. Kiemelt feladatunkhoz kapcsolódva törekszünk, hogy az udvaron is természetes anyagokból készült játékeszközök legyenek.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: a megfelelő tapasztalatok, élmények alapján a gyermekek játékában váljon dominánssá a szerepjáték tartósan alakuljon ki a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye tudjanak egymáshoz, valamint a játékszabályaihoz alkalmazkodni az általuk kedvelt mese vagy történet hozzájuk közelálló mozzanatait, dramatizált szövegben, mozdulatokban, bábok segítségével adják vissza képesek legyenek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére tartsák be a játék és a társas viselkedés normáit

36


Vers – Mese A vers és mese a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Általa a 3-6-7 éves gyermekek pozitív személyiségjegyeit alapozzuk meg, melyek fejlesztése a gyermekirodalom és a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, módszerek sajátos eszközeivel történik. Irodalmi nevelésünkben érvényesül az érzelmi, anyanyelvi és értelmi nevelési feladatok egész sora, mely feladatokat intellektuális, morális és esztétikai hatások rendszerében, a gyermekek spontán kíváncsiságára, a gyermeki önállóságra, a külső és belső aktivitásra támaszkodva, nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben valósítunk meg. Cél A gyermekek ismerjék meg a magyar gyermekköltészet, a klasszikus, a kortárs irodalmi művek és a népi, dajkai hagyományok gazdag kínálatát. Az irodalmi nevelés feladatai: az óvodapedagógus biztosítsa a vers- mesehallgatás, bábozás, dramatizálás, egyszerű történetek kitalálásának, annak mozgással, beszéddel, ábrázolással való megjelenítésének feltételeit a gyermek kezdeményezéseire, vagy az óvodapedagógus ösztönzésére, az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódjon Az irodalmi művek során gyermekeink ismerjék meg a népi hagyományokat, amelyek az óvodai élet hétköznapjaiban és ünnepnapjaiban hagyományokat, szokásokat teremtsenek az irodalmi művek tartalma szorosan kapcsolódjon a környezet jelenségeihez, a természethez és társadalomhoz, azok mindennapi eseményeihez

37


A színház, múzeum és könyvtár látogatással művészeti, irodalmi,esztétikai értékekre nyitott gyermekek nevelése

Irodalmi anyagok kiválasztása az irodalmi anyag mondanivalója, motívuma legyen a játéknak a felhasznált mesék, versek forrásai a magyar népköltészet, klasszikusaink és mai költők, írók, valamint más népek gyermekeknek való alkotásai, amelyekből őszinteség, jókedv sugárzik a versanyagot népi mondókák, közmondások, kiolvasók, rigmusok, ritmikus játékok, zenei hatású vidám versek, költői képeket megjelenítő lírai versek alkotják a kisebbek meséi legyenek egyszerűek, cselekményük jól érthető, melyeken keresztül önmagáról és környezetükről egyre gyarapodó ismereteket szereznek a nagyobb gyermekek számára cselekményesebb népmeséket, állatmeséket, klasszikus tündérmeséket, tréfás népmeséket és műmeséket is választhatunk, melyek esztétikai és erkölcsi élményt nyújtanak

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére a gyermekek szívesen hallgassanak és ismételgessenek verseket, mondókákat, várják és igényeljék a mesemondást az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása kedvelt tevékenységük legyen meséket, egyszerű történeteket találjanak ki, melyet mozgással és beszéddel vagy ábrázolással jelenítenek meg tudjanak egyszerűbb meséket, történeteket önállóan felidézni, elmondani

38


Ének, zene, énekes játék A zenei nevelésnek a gyermeki személyiség egészén át kell hatnia. A megfelelő zenei élmény fejleszti a gyermekek alkotókedvét, esztétikai kíváncsiságát, megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. A gyermekek számára alkalmas ölbeli játékok, mondókák, népi gyermekdalok, énekes játékok, eltáncolt dallamok és a zenehallgatásra szánt dalok átszövik a teljes nevelési folyamatot. A zenei nevelést elsősorban Kodály Zoltán útmutatásai alapján építjük bele programunkba. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, elsőbbsége az emberi hangnak, éneklésnek van, ehhez kapcsolódik a természetes mozgás, amely a gyermekek mondókáit és dalait kíséri. A gyermek a felnőttel átélt együttes játék során olyan zenei élményhez jut, amely fokozza a biztonságérzetét, elősegíti a szeretet kapcsolatának kialakulását. A gyakori ismétlések elősegítik az éneklési készségfejlődést. A gyermekek megfigyelik a környezet, és a természet hangjait, a csendet, az egymástól eltérő hangokat, zörejeket. Megtanulják az egyszerű, játékos mozgásokat, gyakorolják a nehezebb játékformákat, táncos mozdulatokat, odafigyelve a helyes légzésre. Elsajátítják és gyakorolják a dallamot szöveg nélkül. Mozgás improvizációt végeznek zenére, gyakorolják a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély éneklést, mondókát, beszédet, érzékelik az egyenletes lüktetést. A zenei hallás fejlődése a halk-hangos, magas-mély közötti különbség érzékelése közben dallambújtatással, tempóváltással fejlődik. Kialakul az egyenletes lüktetés biztos érzékelése, s erre épül a ritmus megéreztetése. A mozgáskultúra gazdagodásához hozzájárul a zenei mozgás is. A fejlődési fokok egymásra épülnek. /körben járás, együttes mozgás, szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító, páros forgás mozgásai/

39


Cél: Óvodásaink a zene iránt érdeklődőek, befogadására képesek legyenek. Fejlődjön zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk, zenei anyanyelvük. Feladat: zenei tevékenységek, szervezeti formák biztosítása a zenei anyagok életkornak, csoport fejlettségének,gyermekek egyéni képességeinek megfelelő igényes összeállítása az óvodapedagógus egyénileg, vagy kisebb csoportokban foglalkozzon a gyerekekkel, ha szükséges speciális nevelési eljárásokat alkalmazzon zenei képességek fejlesztése / tiszta éneklés, zenei hallás, ritmus érzék, zenei formaérzék fejlesztése / zenehallgatásra nevelés, zenei emlékezet fejlesztés mozgáskultúra alakítása elsődleges legyen a játék, a játékosság más nemzet, nemzetiségek zenei kultúrájával való ismerkedés

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére : a gyerekek örömmel énekeljenek, jókedvvel játszanak énekes játékokat bátran vállalkozzanak énekelni egyénileg is különböztessék meg az egyenletes lüktetést és a ritmust ismerjék fel egymás hangját és a környezet hangjait, zörejeit egyszerű, játékos táncmozgásokat végezzenek, és formákat alakítsanak ki a bemutatott élő zenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen hallgassák

40


az óvodai fejlesztés végére a gyermekek ismerkedjenek meg a pentaton, hexakord dallamfordulatú énekes játékokkal, dalokkal a negyed és a nyolcad ütem mellett jelenjen meg a szünet és a szinkópa is a gyermekek jussanak el a bonyolult mozgásformák elsajátításához, utánozzanak egyszerűbb tánclépéseket, éljék át a jól hangzó, összecsengő éneklést, a ritmikus együttmozgást, a játékhelyzet kínálta társas kapcsolatok örömét, a szerepvállalás izgalmát, egy-egy zenei feladat több féle módon való megoldásának sikerét

41


Ábrázolás és kézimunka Az óvodai vizuális nevelés magában foglalja a látásnevelést, képalakítást, plasztikai munkákat, az építést, a környezetalakítást, műalkotásokkal és a népművészeti elemekkel való találkozást. Mindezeket sokoldalú megfigyelésekre, élményekre alapozottan bontakoztatjuk ki. A gyermeki személyiségfejlesztést szolgálja összhangban és szoros kölcsönhatásban a többi nevelési területtel. A személyiségfejlesztést elsősorban a gyermekek aktivitásából fakadó játékos tevékenységek útján kívánjuk megvalósítani, a gyermeki élmények és tapasztalatok rendszerére építve. A személyiségalakítás komplex folyamatában a vizuális nevelés egyik fő jellemzője, hogy fejlesztését az egyéni érettségi szinthez igazodó differenciáltsággal valósítjuk meg. Személyiség fejlesztő hatása megmutatkozik az értelmi képességek formálásában: gazdagítja az érzékelést, a látásélesség fejlődését, a valóság képekben történő reprezentálódását. A forma, a méret és a tárgyak elhelyezkedésének felfogása jelentősen fejleszti a térészlelésének képességét. Az alkotóképzelet fejlődése átjárja az egész megismerő tevékenységet Cél: A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával fejlődjön a tér, forma, színképzet, a képi gondolkodás, sajátos formanyelv, önkifejezés, az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság és fogékonyság. Feladatok a tevékenység feltételeinek megteremtése megfelelő légkör biztosítása, melyben csoportjaink külső megjelenésükben tükrözik az évszakokat, tárgyi dekorációk ízlésesek, színviláguk harmonikus legyen. a megfelelő légkör mellett megfelelő hely biztosítása a tevékenységekhez 42


kellő időtartam biztosítása a gyermek alkotó-alakító tevékenységéhez tevékenységükhöz szükséges eszközök elérhetőek legyenek, elősegítve igény szerinti használatukat az óvodapedagógus sajátíttassa el minden gyermekkel az eszközök biztonságos kezelését, hangsúlyozva a kapcsolódó egészségügyi és viselkedésbeli szokásokat. az ábrázoló tevékenység helyének, idejének, eszközfeltételének biztosítása a szabadban A fejlődés eredménye óvodáskor végére: fokozott önállósággal használják a megismert technikákat. megfelelően használják az eszközöket, rendelkezzék helyes ceruzafogással, a ceruza nyoma erőteljessé váljon, tartsa tisztán az eszközöket egyéni, alkotó módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket, megfigyeléseiket a képalakításban emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások plasztikai munkáik változatosak, egyéniek legyenek, tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat megfigyelés után tudjon formát mintázni építésben, téralakításban, térrendezésben ötletesek, együttműködők legyenek, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat ismerjék a síkbeli irányokat nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait legyen véleménye saját és társai műveiről, műalkotásokról rendelkezzék koordinált kéz és szemmozgással

43


Mozgás

A mozgás, fogantatásunktól kezdve végigkíséri életünket, általa fejlődik személyiségünk, fizikumunk, testünk-lelkünk. Arra kell törekednünk, hogy az egészséges testben az egészséges lelket megőrizve a mozgás életfilozófiánkká váljon. Mindenfajta testmozgással kapcsolatos tevékenység feladata, hogy speciális eszközrendszerével javítsa, megszilárdítsa, vagy szinten tartsa a szervezet egészségi állapotát, növelje teljesítőképességét. Az óvodáskorú gyermeknek igen nagy a mozgásigénye, a mozgásfejlődés zavartalansága érdekében ennek kielégítése döntő fontosságú . A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését,hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Továbbá segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, az alkalmazkodás képességét és ezen keresztül alakítják a szociális magatartásformákat. A mozgás fejlődése ebben az életkorban a játékon keresztül valósítható meg hatékonyan. Az óvodai testnevelésben a játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk,de a feladattól függően, mint cél is megjelenik. Az életkori sajátosságot alapul véve, a mozgáson keresztül komplex hatások érvényesülésével a gyermek egész személyiségét pozitívan befolyásolhatjuk. Cél : A spontán és szervezett szabad mozgás által fejlődjön a gyermekek koordinációs, kondicionális, alkalmazkodó képességei, akarati tulajdonságai, Fejlődjön mozgáskultúrájuk, testi – lelki egészségük.

44


Feladatok: a mozgás feltételeinek biztosítása: - a természetes és szervezett mozgásra inspiráló, biztonságos és tiszta környezet megteremtése a csoportszobában és az udvaron - a szabad mozgás feltételeinek megteremtése, kirándulás, óvodai programok helyszínein is - a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő eszközök biztosítása a gyermekek mozgásigényének felkeltése, mozgáskedvének megőrzése a mozgás megszerettetése rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása, az egészség megőrzése, mozgástapasztalatok bővítése, mozgásműveltség fejlesztése a testi képességek fejlesztése (kondicionális, koordinációs,) mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások alakítása

A kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: szabad játékban, a gyermekek spontán természetes mozgása közben szervezett, mozgást fejlesztő foglalkozásokon, napi rendszerességgel

45


Mozgásfejlesztés a szabadjátékban: Feladatai : a természetes nagymozgások fejlődésének alakítása, fejlesztése a nagymozgások, rugalmasság, egyensúlyérzék párhuzamos fejlesztése keresztcsatornák, szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb, koordináció fejlesztése finommotorika fejlesztése a testrészek megismertetése, testséma ismerete, „oldaliság” alakítása észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés), térészlelés, térbeli viszonyok alakítása a vesztibuláris (egyensúlyérzetet befolyásoló) mozgások végeztetése mozgás koordinációjának alakítása alapvető szabályok elsajátíttatása, betartatása

Mozgásfejlesztés, a szervezett mozgás-foglalkozásokon A szervezett foglalkozások anyaga: - természetes mozgások,( járások,futások, kúszás, csúszás , mászás, gurulás,függések,ugrások,dobások) - szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok ( gimnasztika,szer, kézi szer, társas gyakorlatok) - játékok (utánzó játékos mozgások, futó, fogó, versengések és sorversenyek)

46


Feladatai : mozgásfejlesztés (nagy és finommozgások alakítása) térészlelés fejlesztése alapvető térirányok megismerése saját testének közvetítésével (térirányok, térbeli viszonyok, jobb-bal oldal) keresztcsatornák fejlesztése (látás-hallás-mozgás összerendezettségének, kinesztetikus mozgásészlelés, szem-kéz, szem-láb,szem-kéz-láb, koordinációjának fejlesztése) a testrészek megismertetése, testséma ismerete, „oldaliság” alakítása alaklátás, formaállandóság fejlesztése verbális fejlesztés a feladatok végzése közben a foglalkozásokon jó hangulat, egészséges versenyszellem, kialakítása a társas kapcsolatok alakítása alkalmazkodó képesség fejlesztése a gyermekek megfelelő terhelésének biztosítása, az aktivitási szintek változtatásával, az egyéni képességek, fejlettségek figyelembe vétele mellett légző- keringési és izomrendszer teljesítő képességének növelése, (nyújtás, lazítás, erősítés arányos megosztásával) figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira, egyéni szükségletekre, képességekre tartásjavító gyakorlatokkal, utánzó mozgásokkal, megfelelő izomfejlesztéssel a helyes testtartás megéreztetése, kialakítása talpboltozat erősítése, fejlesztése a prevenciós lehetőségek kihasználásával megfelelő légzéstechnika, megéreztetése, kialakítása, gyakorlása

47


A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: finomodjon a gyermek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyi észlelése; mozgásos teljesítőképessége differenciálódjon, összerendezettebbé váljék növekedjen figyelemkoncentrációjuk, kitartásuk, feladattudatuk, együttműködésük, alkalmazkodóképességük a mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit, azok összekapcsolását különböző mozgásfunkciókban legyen képes különbséget tenni - a harmonikus, összerendezett járás és futás - irány és tempóváltásai között, tudja azokat megnevezni - legyen képes különböző alakzatok felvételére és megtartására - ismerje a vezényszavakat, a hallottak szerint tudjon cselekedni egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban két lábon (10-30cm) ugorjon át kisebb akadályokat (magas és távolugrás) függeszkedés után mélyugrással legyen képes a talajra érkezni tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vezetni és célozni vele végezzen szabad-, páros-, társas-, szer-, kézi szer, gyakorlatokat a szabályjátékokban tartsa be a szabályokat, alakuljon ki benne az egészséges versenyszellem

48


A külső világ tevékeny megismerése

"Ha a jövő évről akarsz gondoskodni- vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz- ültess fát, Ha terved egy életre szól- embert nevelj !" /kínai közmondás/ Cél: Alakuljon ki a gyermekekben pozitív érzelmi viszony a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét, az értékek megőrzését Feladatok: a természet megismerésén keresztül megalapozni a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét, az élet tiszteletét a gyermek közvetlen környezetének, szociális hátterének megismerése (a család értékközvetítő szerepe) a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára, élményeire tapasztalataira támaszkodva új ismeretek nyújtása illetve a meglévő ismeretek mélyítése,tevékenykedéseken keresztül a gyermekek képességeinek, tulajdonságainak formálása, az érzéki megtapasztalás révén összefüggések keresése, ok-okozati viszony megláttatása a napi életet átható, tudatos, természetszeretetre, annak gondozására nevelés (környezetbarát gondolkodásmód) pozitív viselkedési formák, magatartásmódok alakítása környezetünk esztétikumának felfedeztetésével

49


az óvodapedagógus a természeti és társadalmi témaköröket a szabadban, természetes környezetben figyeltesse és tapasztaltassa meg a gyermekekkel olyan készségek, képességek, attitűdök kialakítása, amelyek által képesek lesznek a biztonságos, kultúrált közlekedésre értékrendek alakítása a gyermekben (tolerancia, tűrőképesség, tiszteletre nevelés, szokások, viselkedésmódok), amelyekkel tanulják meg értékelni, illetve elutasítani a helyes és helytelen magatartási formákat, melyek meghatározóvá válnak a felnőttkori természethez kapcsolódó értékrendjük alakulásában a gyermekek érdeklődésének felkeltése a környezetalakító, munkajellegű tevékenységek iránt, azok fontosságának hasznosságának átélésére, eredményeinek megbecsülésére nevelés a környezetvédő magatartás megalapozása:

szelektív papírgyűjtés

növények és állatok megismerése, gondozása, etetése

természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint

az óvoda épületében, csoportszobákban, folyosón természetsarkok kialakítása, gondozása az óvodaudvaron „zöld szigetünk” folyamatos alakítása, gondozása az évszakok hagyományos ünnepei között kapjanak szerepet a környezet és a természetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napok ( Európai autómentes nap, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld napja, Madarak és Fák Napja, Takarítási Világnap, Környezetvédelmi Világnap) minden óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a szenzitív környezetpedagógia a nevelés részévé váljon

50


Környezeti nevelési program területei 1) Külső természeti környezet

levegő

víz

talaj

növények

állatok 2) Külső ember alkotta (épített) környezet

Az épületek, tárgykultúra, műemlékvédelem, téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, hulladékkezelés, vásárlási szokások, emberi kapcsolatok a városi környezetben. 3) Belső természeti környezet Táplálkozás, mozgás, megfelelő napirend, az egészséges életmód szokásainak alapozása, betegség megelőzése. 4) Belső személyes környezet Mentálhigiéné, a lelki élet egészsége, önértékelés, énkép.

51


A kompetencia alapú óvodai nevelés képességfejlesztés területei (KAP)

Nevelési területek törzsanyaga

külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok

anyanyelvi, irodalmi nevelés,

vizuális nevelés

A komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében megtalálhatók. Levegő: július, augusztus, szeptember. Tűz: október, november, december Víz: január, február, március Föld: április, május, június

A négy komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré csoportosul. Család Élő és élettelen világ Közösségi nevelés

Ezt a koncepciót kiemelten egy csoport alkalmazza helyi programunkhoz illesztve, illetve rész eleme egy-egy csoportban megjelenik.

52


Matematikai tapasztalatszerzés a külső világ tevékeny megismerésén keresztül Cél: A környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatok által fejlődjön a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélete,alakuljon ítélőképessége. Feladatok: a gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése játékos tapasztalatszerzéssel, a gyermek igényeihez, ötleteihez igazodva matematikai tapasztalatok szerzése munkajellegű tevékenységek során spontán és szervezett keretek között:

óvodán kívüli, helyszíni tapasztalatok

óvodán belüli tapasztalatok

a komplexitás érvényesítése a matematikai nevelés során a differenciálódás szem előtt tartása az egyén és a csoport fejlettségi szintjének összehangolásával elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása képességek fejlesztése: tapasztalás (érzékelés, észlelés, megfigyelés) emlékezés (mozgásos, cselekvéses, képi, szóhasználat, anyanyelvi nevelés) konstruálás (formák, mennyiségek, összességek) ítélőképesség (összefüggések, igaz-hamis állítások)

53


logikus gondolkodás megalapozása a problémahelyzetek megoldásához szükséges pozitív érzelmi viszony kialakításával

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére szívesen bekapcsolódnak a környezeti tevékenységekbe, védik, óvják a természetet megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző jegyeiket, tudják, hogyan követik egymást, felismerik a napszakokat felismerik az összefüggéseket a megfigyelt természeti jelenségekben ismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit a növények fejlődése és az időjárás közötti ismereteket, összefüggéseket ismerik gyűjtőfogalmakat használnak környezetük növényeit felismeri, gondozásuk egyszerű műveleteit elvégzik a munkaeszközöket rendeltetésszerűen használják, és tisztán tartják ismernek néhány háziállatot, madarat, bogarat, vadon élő állatot, azokat élőhelyük szerint csoportosítják megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatban véleményt mondanak ismerik a víz fontosságát, a hulladék kezelés alapjait, a papírgyűjtés és újrafeldolgozás lényegét közvetlen és tágabb környezetükben az elsajátított erkölcsi, viselkedési normákat betartva cselekednek ismerik teljes nevüket, születési idejüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását, lakhelyük címét,óvoda környéken jól tájékozódnak és tudják annak címét gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában 54


felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait ismerik környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését egyéni fejlettségük szerint tudjanak 15-20-ig számlálni, halmazokat összemérni, összehasonlítani, elemek párosításával mélyítik a több, kevesebb ugyanannyi fogalmát sorozatokat alkotnak mennyiségi tulajdonságok szerint, ismerik a sor és tőszámneveket a különböző egységekkel való mérések területén megfelelő jártasságokkal rendelkezzenek a geometria körében tapasztalatokkal rendelkezzenek síkban és térben, különböző testeket, lapokat ismerjenek, tevékenykedjenek a tükörrel különböztessék meg a jobbra és balra irányokat, értsék és kövessék a helyet, irányokat kifejező névutókat a megismert szavakat, kifejezéseket használják

55


Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Alapelvek: Egyik kiemelt feladatunk a környezet megismerésére nevelés, ezért elsősorban a természetóvó " zöld " jeles napok kerülnek megrendezésre: Takarítási Világnap

Szeptember harmadik szombatja

Európai Autómentes Nap

Szeptember 22

Állatok Napja

Október 4.

Víz Világnapja

Március 22.

Föld napja

Április 22.

Madarak és Fák Napja

Május 10.

Környezetvédelmi Világnap

Június 5.

A " zöld napok" lebonyolításában hagyományt teremtve a szülőket is bevonjuk.

Nemzeti ünnepeink közül kiemelkedik Március 15. Az eseményhez érzelmileg hozzuk közel gyermekeinket. A vizuális, irodalmi (mese, vers), és zenei nevelés mellett, helyet kapnak a séták, kirándulások szervezése a megemlékezési helyekre.

56


Hagyományos ünnepeink megjelenítése a csoportban, érzelmi ráhangolódás: Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Gyermeknap Mikulás Évet lezáró programok A magyar népi kultúra elemeinek (népszokások) megismerése, megismertetése Más népek kultúrájának elemi szintű megismerése / etnikai kisebbség, migráns/

57


Munka Cél: A munkatevékenységek által fejlődjön a gyermekek együttműködési képességei, akarati tulajdonságai.

kitartás

felelősségérzet fegyelmezettség erőfeszítésre késztetés cselekvő tapasztalatszerzés

motoros képességek fejlesztése

Munkafajták: Önkiszolgáló munka: Legfontosabb, és legkiemeltebb munkafajta, melynek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy jelentősége van. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt a lehető legkorábban próbáljanak önállóan elvégezni (testápolás, öltözködés, környezetük rendben tartása). Naposság: Középső csoporttól meghatározott szabályok szerint végzik. A naposság időtartamában illeszkedik a folyamatos napirend kereteihez, formáihoz. A reggeli és a délutáni étkezések idején szerepét az önkiszolgálás veszi át. A naposok ismerik feladataik folyamatának szabályait, melyektől egy megengedett határon belül eltérhetnek. A naposok felnőtt felügyelete mellett, akkor kezdik feladatuk végzését, amikor saját maguk elvégezték az egészségügyi szabályoknak megfelelő műveleteket. 58


Mindennapi élettel kapcsolatos munka: A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni feladataik egymás közötti megosztásáról. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. Lakótelepi óvoda révén a mindennapi munkában is fő feladatként meg kell jelentetni a természet közeli neveléshez kapcsolódó munkatevékenységeket. Ilyen a folyamatos növénygondozás, locsolás, növények átültetése, felfrissítése. A természetsarok rendben tartása is a gyermekek napi munkatevékenységi feladatai közé tartozó óvónő által irányított tevékenység. Esetleges akvárium, terrárium gondozása is napi feladat. A környezetünk rendben tartása, tisztán tartása, nem csak higiénés, hanem esztétikai értékeink miatt is fontos napi feladat. Egy- egy ünnep, hagyományainkhoz kapcsolódó megemlékezés elengedhetetlen velejárója a készülődés, az ajándékkészítés, a terem feldíszítése. Az elhasználódott, elszakadt, de még javítható játékokat a gyermekekkel együtt naponta javítjuk, ezzel fokozzuk környezetünk értékeinek megóvására való nevelésüket. A napi élet, a csoportszobák berendezése magával hozza a játék közbeni elrendezést, majd rendrakást. Ez sok esetben a gyermekek ötletei alapján, alkalmanként óvónői irányítással a gyermekek napi munkatevékenysége lehet. A kisebbeknek segítségnyújtás nem kizárólag munka tevékenység, hanem az emberi humánum, odafigyelés, szeretet, a különbözőség elfogadásának, elsajátításának lehetősége. A mindennapokban a gyermek egyéni megbízatásra üzeneteket adhat át, más csoportba mehet az óvónő figyelemmel kísérésével.

59


Évszakhoz kapcsolódó munka: Az indíttatást a természethez kötődő pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyermek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük, szívesen dolgozunk, hogy még szebb, még kellemesebb legyen mindanynyiunk számára. A kerti munka elsősorban az évszakhoz kötődik. Az óvodai kert fogalma alatt virágok, gyümölcsfák, örökzöldek, bokrok, cserjék ültetését, gondozását értjük. tavasz: csíráztatás, hajtatás, rügyeztetés; talaj előkészítés; tavaszi virágok ültetése nyár: udvar rendben tartása; növények gondozása, madáritatók feltöltése ősz: termések, magok begyűjtése; udvarunk folyamatos gondozása, falevelek öszszegyűjtése; a nem évelő növények felszedése, rózsabokrok téliesítése tél: madáretetés, hólapátolás Témakörökhöz kapcsolódó gyűjtőmunkák: Évszakokat, állatokat, közlekedést ábrázoló képek, újságcikkek, matricák; termések, kövek, elhalt bogarak gyűjtése megadott szempontok szerint. Természetvédelmi feladatok: a gyermekek a szemetet szedjék össze, azt mindig a megfelelő helyre (szelektív hulladék gyűjtés lehetőségének megteremtése) tegyék óvják, gondozzák a virágokat, növényeket figyeljék meg, védjék a bogarakat, állatokat értsék meg, hogy mi a természet részei vagyunk, vigyáznunk kell rá, hogy sokáig élvezhessük környezetünk szépségét

60


Hagyományokhoz kapcsolódó munkák: mikulásvárás – cipőtisztítás, ajándékkészítés a télapónak karácsony – ajándékkészítés a családnak, díszítések elkészítése, adventi koszorú, adventi naptár, stb. farsang – jelmezkészítés, terem feldíszítése, Kisze-báb készítése, elégetése húsvét - ünnepi szimbólumok nyúl, tojás megismertetése, tojásfestés technikáinak bemutatása, húsvéti tojásfa készítés, ajándék a csoportnak és a szülőknek anyák napja – ajándékkészítés édesanyáknak, nagymamáknak évzáró - játszó, táncos délután a szülőkkel, terem feldíszítése

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenysége ill. a társai érdekében végzett munkatevékenységeket folyamatosan biztosítsa és bővítse a munkatevékenységhez szükséges megfelelő munkaeszközöket olyan helyen, ahol a gyerekek bármikor elérhetik és használhatják adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermekek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban- segítségnyújtás arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat

61


Várható fejlődés jellemzői: törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat ismerje fel saját képességeinek határait ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket, végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat legyenek rendszeresen visszatérő feladatai teljesítse pontosan megbízatásait ismerje fel a segítségadás lehetőségeit ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát legyen képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására gondozza, óvja környezetét, környezetében lévő növényeket, állatokat alakuljon ki benne pozitív viszony a munkához

62


Tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermekek tanulási tevékenységeinek tere, szervezeti keretformája a játék, amelynek nevelési alapelve és módszere a játékosság. Spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, tevékenységi formákban valósul meg. Ezen belül juthatnak el a gyerekek, meglévő tudásszintjükről, előzetes tapasztalataira és ismereteire támaszkodva, különböző képességeik szerint, más-más tempóban haladva, a számukra lehetséges és várható szintre. A gyerekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő játékos tanulás magába foglalja: sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalást cselekvéses tanulást, felfedezést, kreativitás erősítését a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzést gyakorlati problémamegoldást a pszichomotoros készségek gyakorlását a tanulás elemi szintű technikáinak megismerését a gondolkodás képzetét, elemi, fogalmi használatát a társadalmi és/vagy helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások szociális viszonyulások, magatartásformák megismerését

Cél Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül. Tudásgyarapítás, a tanulási képesség megalapozása.

63


Az óvodapedagógus feladatai: A játékba integrálódó tanulási folyamatban a gyerekek differenciáltan reagálnak arra, ami körülöttük, velük történik. Ennek érdekében teremtse meg számukra: a játék objektív és szubjektív feltételeit egyéni szükségleteik, adottságaik, képességeik kibontakoztatásának lehetőségeit a választható műveletek, szerepek, szabályok magatartás- és viselkedésformáló értékrendjét pszichológiai értelmezés szerint tanulási típusok- motoros, szenzoros, verbális, szociális érvényesülésének lehetőségeit, mintáit gyerekek érzelmiakarati életének megnyilvánulási lehetőségeit személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását A hatékony kompetencia fejlesztés kritériumai (KAP) Akkor hatékony a képességfejlesztés, ha: szervesen illeszkedik a nevelési folyamatba messzemenően épít a gyermek érzelmi – belső motivációjára és lehetőség szerint kapcsolódik a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvoda egész napos életrendjéhez a fejlesztendő részképességeknek megfelelő tevékenységeket gyakoroltatunk, a gyakoroltatás hosszantartó, folyamatos, egymásra épül, fokozatosan nehezedő és játékos

64


a megismerő képesség fejlesztése természetes közegben szerzett tapasztalatra épül, és lehetővé teszi, hogy önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formában, kerüljenek előtérbe az óvónő pontosan tudja milyen előzetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási jellemzőkkel rendelkezik a gyermek, mely területeken fejlettebb, hol vannak lemaradásai, azaz milyen a képességszintje

65


Inklúzív pedagógia AZ INKLUZÍV – befogadó - PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁBAN A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.”

Alapelvek: Az inklúzív szemléletmód biztosítsa az integráció, a differenciálás és esélyteremtés érvényesülését Az inkluzív szemlélet az egyénre szabott pedagógiai gyakorlatban, folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódjon A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az egyenlő hozzáférés biztosításával A multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése. A differenciálás, mint az inkluzív szemlélet gyakorlati eszköze segítse elő, hogy a gyermeki a személyiség a maga útját bejárva fejlődjön A differenciálás érvényesüljön a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában.

66


A differenciálás megtervezésnek kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb.

Intézményünk az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezőkből és sajátos nevelési igényből adódó integrációs gyakorlatot valósít meg. Előzményei: Az integrált nevelés, már 1997 szeptemberétől megjelent óvodánk mindennapi életében. A sajátos nevelés igényű gyermekek mellett kiemelt figyelmet kaptak a cigány gyermekek szocializációjának elősegítése is. 2007-ben elkészítettük óvodánk Integrációs programját, a halmozottan hátrányos, kiemelten roma gyermekek részére. A gyermekközpontú és családorientált szemlélet alapján az óvoda integrált nevelési program fő nevelési céljai a következőkben fogalmazódtak meg: a halmozottan hátrányos helyzet következményeinek csökkentése prevenciós feladatok ellátásával, gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése integrált nevelési rendszerben – személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás az iskolába való átmenet megkönnyítése, iskolaérettség elérése a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten roma gyermekeknél család-óvoda kapcsolatának pozitív alakítása

67


A társadalmi változások, szociáliskörülmények, szükségessé teszik, hogy az integrációs gyakorlatunkban kiemelten helyet kapjanak a hátrányos helyzetű gyermekek, valamint nyitottakká váljunk az esetlegesen megjelenő migráns családokba tartozó gyermekek nevelésére is.

68


Cél A HH; HHH, SNI gyermekek, ezentúl roma és/vagy migráns családokba tartozó gyermekek társadalmi integrációjának támogatása, esélyegyenlőségük előmozdítása. Feladatok: az integrált körbe tartozó gyermekek rendszeresen járjanak óvodába, hogy szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá váljon prevenciós gyakorlat alkalmazása a hátrányok csökkentésének, a leszakadás megelőzésének biztosításával A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése multikulturális nevelés megvalósítása az óvodai nevelés változatos tevékenységformáinak felkínálásával egyenlőség pedagógiájának megvalósítása az SNI gyermekek integrálása megvalósítása az adaptivitás, és a teljesség szemléletében történjen (érzelmi elfogadás, szakemberek) Olyan befogadó légkör- és eljárásrendszer, módszerek alkalmazása, amely biztosítja a gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítását esélyegyenlőségét.

Differenciálás – hátránykompenzálás, tehetséggondozás Fontosnak tartjuk, hogy az óvónő munkája során vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokultúrális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Tehetséggondozás: Az óvoda feladatai közé tartozik, a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. 69


Tehetséges az a gyermek, aki valamely területen speciális, kiemelkedő képességekkel rendelkezik.

Óvónő feladata: a szülő figyelmének felkeltése a gyermek kiemelkedő képességére megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához az óvodapedagógus folyamatos felkészülése a speciális képességek támogatásához differenciált, egyéni bánásmód tudatos alkalmazása Felzárkóztatás: Elsődleges pedagógiai eszköz a speciális nevelésben, a lassúság, tapintatosság és az óvatosság.

Hátrányokkal rendelkező gyerekek olyan segítséget kapnak, hogy sajátproblémáikhoz mérten korrekció, kompenzáció történjen, tehát a veszélyeztetettség csökkenjen, valamint a későbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában lemaradt, vagy tartósan stagnál, abban az esetben az óvodapedagógusnak vissza kell térnie a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog, és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatnia következő szintre. Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek elmélyítésére, korrigálására. A lemaradás megelőzhető, ha természetes módon fejlesztjük a gyermekek képességeit illetve tudatosan alkalmazzuk a prevenció módszerét.

70


óvónő feladata: az óvodában intézményes keretek között, saját csoportjában biztosítsa minden gyermek egyéni fejlődését ismerje fel a gyermek viselkedésében képesség, valamint a részképesség gyengeség tüneteit az észlelt probléma jellegétől függően kérjen segítséget más szakembertől (orvos, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus) az óvónő az esetleges problémákról korrekt módon értesítse a szülőt, játékos fejlesztési ötletek átadásával segítse, hogy a szülő hatékony segítőjévé váljon gyermekének, és képes legyen kooperatív módon együtt dolgozni az óvónővel (otthon is együtt játszhat a család) az óvónő készüljön fel a preventív, játékos de módszertanilag megalapozott, tudatos, a napi tevékenységformákba beépíthető, fejlesztő tevékenységekre, mellyel elősegíti a gyermekek egyéni fejlesztését

71


Óvodai integrált program

Integrációs programunk szerves részét képezi a helyi nevelési programunknak. Évenkénti felmérést igényel az integrációs program körébe tartozó gyermekek létszámának felmérése (helyzetelemzés), ez alapján a konkrét feladatok megfogalmazása az intézményi és csoport szintű tervezési és értékelési dokumentumaiban rögzítettek. A gyermekközpontú és családorientált szemlélet alapján az óvoda integrált nevelési program fő nevelési céljai:

•

a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzet következményeinek csökkentése prevenciós feladatok ellátásával, gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással

•

a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, esetlegesen megjelenő roma/migráns gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése integrált nevelési rendszerben – személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás, multikulturális nevelés

•

az iskolába való átmenet megkönnyítése, iskolaérettség elérése

•

család-óvoda kapcsolatának pozitív alakítása

72


Feladatok: 1. Szervezési feladatok A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása •

Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása (minél hamarabb kerüljenek intézményi nevelésbe - kapcsolattartás a gyermekorvosi, védőnői hálózattal; "Nyitott kapu" óvodaprogram szervezése)

•

integrációt elősegítő csoportalakítás

•

igazolatlan hiányzások minimalizálása (óvodai tartózkodás vonzóvá tétele, család és az óvoda kapcsolatának erősítése)

•

A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása (igények felmérése, nyilatkozatok kitöltése)

2. Nevelő testület együttműködése Az IPR feladatok végrehajtására munkacsoport alakult, Tagjai a gyermekvédelmi felelősök. Irányítását az IPR felelős végzi. Az Intézményi Minőségirányítási program alapján az óvoda szakmai vezetője koordinálja.. •

személyközpontú nevelés és differenciálás megvalósításához szükséges kompetenciákkal, a megfelelő módszertani kultúrával rendelkező kollégák képzése (innovatív módszerek ismerete –önképzés, kerületi, helyi munkaközösségben való részvétel – integrációt elősegítő módszerek megismerése)

3. Pedagógiai munka kiemelt területei A gyermekek személyiségfejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó munkáját a hatékony képességfejlesztés kritériumok alapján a csoportban végzi az óvoda-

73


pedagógus a szakmai együttműködést elősegítő intézmények munkatársai segítségével (SZRB, EGYMI, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet). Az egyes gyermek aktuális fejlettségéhez igazodóan egyénre szabott fejlesztést a sajátos felépítésű csoportnaplóban, személyiség anyagban rögzíti. A kiemelt területekben megjelenő feladatok pedagógiai alapját a helyi programunk tartalmazza. •

komplex állapotfelmérés (anamnézis kitöltése, környezettanulmány, óvodánkban alkalmazott mérés, értékelési rendszer szerint, valamint szakemberek által végzett szúrések)

•

kommunikációs nevelés (kiemelt anyanyelvi nevelés, multikulturális tartalom

•

Érzelmi nevelés és szocializáció (Személyes percek, Játssz Velem, Játssz velünk)

•

Egészséges életmódra nevelés (egészséges életmód szokásai)

•

Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése (mások és önmagunk elfogadása

•

Korszerű pedagógiai módszerek megismerése, alkalmazása

(Tevékenységben megnyilvánuló tanulás előtérbe helyezését segítő módszerek megismerése, alkalmazása – szabadjáték, kompetenciák fejlesztése.)

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka (gyermekvédelmi munkatervben rögzítve) •

Egészségügyi szűrővizsgálatok

•

Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás

•

Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szervezése

•

Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttműködés

74


5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel •

Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat

•

Védőnői hálózat

•

Szakmai szolgáltatók

•

Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetek

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása •

Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

•

Iskolaválasztás támogatás

•

Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenet segítő program kidolgozása

•

A gyermekek fejlődésének után követése

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés •

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

•

A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása

•

Rendszeres tájékoztatás a gyermekfejlődéséről

•

Egyéni beszélgetések

•

Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése

•

Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása

75


A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési koncepciója

A korai segítségnyújtás A közoktatási törvény biztosítja, hogy minden sajátos nevelési igényű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai, óvónői segítségre van szüksége.

Minden családnak és sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy: •

a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amiben él

•

teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában

•

az optimális fejlődése érdekében a lehető legkorábban kapjon megelőző, preventív, korrigáló, kompenzáló szolgáltatást

•

a család, a szakember egyenrangúan együttműködjön a gyermek optimális fejlődése érdekében

•

a társadalom elismerje, elfogadja, hogy az eltérő képességű emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez

76


Az együttműködés akkor lehet hatékony, ha: •

a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember

•

a komplex diagnózis korrekt, nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis is

•

a szakember ismeri a szülők igényét, lehetőségeit

•

a szülőket partnerként kezelik

•

igyekszik segíteni, hogy a család helyesen és hatékonyan értelmezze a gyermeke viselkedését, reálisan lássa gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait

•

figyelembe veszi, hogy a gyermek spontántanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére

•

olyan fejlesztőprogramot állít össze, mely nem csak funkciótréning, hanem szociális tanulás

Célja : Egy olyan feltételrendszer biztosítása, mely figyelembe veszi: •

a tünetek változatosságát

•

az egyéni teherbíró képességet

•

a speciális nevelési szükségleteket

•

a harmonikus személyiségfejlesztést

•

a testi, a szociális, az értelmi érettség szintjeit

Az iskolai potenciális tanulási zavarok prevenciója az iskolába való beválás érdekében.

77


A fejlesztés legfontosabb területei: A nagymozgások korrigálása; az egyensúlyérzék kialakítása, fejlesztése. •

a manuális készség fejlesztése

A beszédszervek ügyesítése; a beszéd indítása; a beszédhibák korrigálása. •

a játéktevékenység fejlesztése

•

a zenei nevelés alapjainak lerakása

Fejlesztési célok: A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, a fejlettségi szintben, a sérülések típusában és súlyosságában, a gyermek előzetes életében, a családi vagy intézeti nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk, hogy fejlődésük lelassult, menynyiségi eltérésen túl minőségi eltérés is tapasztalható. Amíg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon jut el a célig, addig a sajátos nevelési igényű gyermek kisebb, alacsonyabb lépcsőfokkal, sok-sok gyakorlás útján, hosszabb idő alatt közelíti meg a célt, a saját lehetőségeinek csúcsait. A családdal együttműködve célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése szenzibilis fázisban van. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program, a különböző funkciók egymásba épülését, igyekszik sikerélményt biztosítania gyermekeknek azzal, hogy a tanítási technikák, elsajátíthatók, könnyen érthetők legyenek. A tanulás akkor hatékony, ha a gyermek biztonságot érez, tudja, hogy környezete elfogadja, megérti és szereti. A sajátos nevelési igényű gyermeknek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja is lehet önállósulásának. Ezért meg kell tanulni, elengedni a gyermek kezét, örülni első önálló kísérletének, de ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit oly módon kell figyelembe venni, hogy a napirendben legyen pihenés, nyugalom, melyben "azt tesz, amit akar".

78


A játékba integrált tanulás keretén belül a gyermek megismeri: szociális szerepet érzelmeket motívumokat a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását A sajátos nevelési igényű gyermek mozgásjellemzői A fejlődésben akadályozott gyermek mozgása is eltérő ép társaitól. A pszichomotorikus fejlődésüket befolyásolja az életkor mellett a fejlődési tempó nagyfokú lelassulása, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége, az egyes területek egymáshoz való viszonyában bekövetkező változás. Ezeknél a gyermekeknél a mozgásfejlődés során bizonyos szakaszok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció, egyensúlyérzék zavarában, a testséma, a téridő orientáció fejlődésének elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban vagy, hypermotivitásban. A mozgásfejlesztés feladata : Az óvodáskorú gyermekre a cselekvésbe ágyazott gondolkodás a jellemző, tehát a mozgásos tanulásnak óriási jelentősége van. Mivel gyermekeink fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk alapja a szemléletes cselekvéses tanulás. Az óvodai mozgásnevelés feladata, hogy fejlessze az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet, biztos legyen az egyensúlyérzéke, növelje teljesítőképességét, javítsa összerendezetlen mozgását. Az utánzókészség fejlesztését a nagymozgások utánzásával lehet a legjobban fejleszteni. Első lépés a passzív mozgásindítás, passzív tornáztatás. Ezután a gyermeki mozgásfejlődés állomásainak megfelelő alapmozgások kialakítása, gyakorlása. Ezzel párhuzamosan sok gesztussal kísért mondókákat tanulnak.

79


A mozgásfejlesztés területei: •

játékos utánzógyakorlatok

•

alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása

•

mozgásos játékok

A beszéd és zavarai A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális beszédfejlesztését az teszi szükségessé, hogy a beszédük minőségileg és mennyiségileg is eltér ép társaiktól. A beszéd és a mozgás fejlődése szoros összefüggésben van. A kezdetben mozgásfejlődésre fordított energiák a motorika megszilárdulása után felszabadulnak, és a beszédfejlődés irányába hatnak.

A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédfejlődésének előforduló sajátosságai: •

a tünetek formái összefüggnek a sérülés súlyosságával

•

nem csak a beszédfejlődés egyes fokozatai késnek, hanem a nyelvi differenciáltság is tökéletlen marad

•

az élmények diffúz és pontatlan átélése már önmagában is csökkent nyelvi adottságokat és képességeket eredményez

•

gyakran évekig megrekednek a preverbális kommunikáció szintjén

•

beszédszervük innervációja következtében tagolt hangadásra képesek, szavaik elemi fonéma értékűek

•

jellemző az artikulációs hibák nagy száma, mely részben működési eredetű, részben a beszédszervek fejlődési rendellenességeivel van összefüggésben

•

a gyermekeket jellemzi, hogy kognitív, emocionális és szociális területen oly mértékben gátoltak, hogy nehéz őket motiválni

80


Az óvodába kerülő gyermekek beszédfejlődési sajátosságai : •

a beszéd és a gesztusok használatának leszűkülése

•

a figyelem és koncentráció zavara

•

indítékszegény környezet

A megkésett mozgásfejlődés gátolja, hátráltatja a beszéd kifejlődését, megzavarja azt a folyamatot, melyben a gyermek közvetlen közelről ismerkedik meg a környezettel, gátolja a képzetek kialakulását, érezteti hatását az artikulációban, mely a beszédszervi mozgások magasabb fokú koordináltságát igénylik.

Fontos: •

a sokat beszélő, megértő környezet, család

•

a pedagógus, mint modell értékű személy érdeklődése, empátiás készsége, színes egyénisége, jól artikulált, tiszta beszéde biztosíthatja a gyermekek sikeres beszédfejlődését

A beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója: A beszédfejlesztés egyéni és csoportos formában történik. A logopédusnak és óvodapedagógusnak ugyanaz a célja. A beszéd-fejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkoztatás keretében lehet jól begyakoroltatni. Ez a logopédus munkája. Fontos tudni, hogy az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális, és verbális kommunikáció elemeinek egymásra épülése, ezek tudatos fejlesztése, a kommunikációs igény felkeltése.

81


A beszédfejlesztő munka fontos lépése a kommunikációs igény felkeltése, a hallásfigyelem fejlesztése. Ezeket a következők segítik: •

a gyermek aktivizálása, motiválása

•

állathangok utánzása

•

akusztikus figyelem felkeltése, hosszú-rövid; gyors-lassú; magas-mély hangok megkülönböztetése

•

a beszédszervek ügyesítése, tornáztatással, játékos gyakorlatokkal

•

a beszéd indítása a passzív és aktív szókincs bővítése

•

mondatalkotás segítése (képekkel, tárgyakkal)

•

mondóka, illetve vers megismertetése

•

spontán beszédre nevelés

Fontos segítséget nyújtanak a gyakorlásban az automatizálás mielőbbi elérésében a tanítók és az óvodapedagógusok. Ahogy növekszik a gyermekek figyelemkoncentrációs képessége, úgy egyre hosszabb ideig lehet "együttdolgozni" velük.

82


A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermeki jogok védelme minden természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.(1997.évi XXXI.tv.11.(1))

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére irányuló tevékenység. A nevelési oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésébe, ennek érdekében együttműködnek a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

A gyermekvédelmi tevékenység színvonalának fokozása érdekében az óvoda nevelőtestülete együttműködik: a védőnőkkel,gyermekorvosokkal, családgondozókkal és a családsegítő központtal, valamint szükség esetén a Gyámhivatallal

A gyermekvédelmi munka elsősorban a prevenció és a segítségnyújtás feladataiból áll.

Gyermekvédelmi munkánkat a Pesterzsébeti Család és Gyermekvédelmi Központ Családsegítő illetve Gyermekjóléti Szolgálat segíti.

83


Az óvodában gyermek és ifjúságvédelmi felelősök dolgoznak, feladataik a következők:

tájékoztatni a szülőket, hogy az intézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény kereshetnek fel problémáikkal

a gyermekvédelmi felelős a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz a gyermekeket érintő esetmegbeszéléseken

a pedagógusok a hátrányos és veszélyeztetett okok feltárása érdekében kötelesek családlátogatáson megismerni a gyermek családi környezetét

a gyermekvédelmi felelős a csoportban dolgozó óvodapedagógussal együtt javaslatot dolgoz ki az anyagi rászorultságú gyermekek szociális támogatására és pedagógiai gondozására

a gyermekvédelmi felelős az IPR program feladatait beépíti a gyermekvédelmi munkatervbe, elősegíti azok megvalósulásá

84


Az iskolai élet megkezdésének feltételei Cél: A 3-7 éves gyermek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Kritériumok : 2. A szociális érettség magába foglalja az úgynevezett szociabilitást, a közösséghez való alkalmazkodás képességét, a teljesítményen keresztültörténő én érvényesítést, az önállóságot. Feladattudatot feltételez, feladattartást, a megfelelni akarás jelzését, az önálló helyzetmegoldásra való képességet. 3. Vizuális észlelés az alak, forma, a szín pontos felfogását jelenti, az egész vagy Gestalt látást, a formák és színek megtalálását az alak és a háttér észtelését, a látott képek téri elrendezését, sorba rakását. 4. A hallott információk pontos észlelése: az adott hangok kiemelése, majd a helyes egymásutániság felismerése és az egyes hangcsoportok egységbe foglalása. 5. Az összerendezett, koordinált mozgás a szem-kéz valamint az egyes testrészek célszerű, együttes mozgása, mozgatni tudása. 6. A keresztcsatornák együttműködése a látott és hallott információk összekapcsolásának képessége és azok motoros visszaadása. 7. Rövid idejű vizuális és verbális memória. 8. Szándékos figyelem; hozzávetőlegesen harminc perc. 9. Megfelelő mozgásfejlettségi szint.

85


Az ellenőrzés és értékelés rendszere Az ellenőrzés és értékelés rendszere az intézmény Minőségirányítási Programjában részletes kidolgozásra került. Az összevont óvoda teljes alkalmazotti körét valamint a gyermekek teljes korosztályát érinti. Óvodapedagógus: Az ellenőrzés alapja a programunkban meghatározott cél- és feladatrendszer, melyet minden óvodapedagógus a saját csoportjában az általa ismert gyermekcsoportra bont le, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe véve. Az értékelést rövidebb távon kell megtenni, mint a nevelőmunka tervezését, így a mért eredmények lehetővé teszik az új elemek beépítését. A gyermek megfigyeléséhez személyiséglapot használunk.

Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban

nevelési tervek készítése (évszakonként, az őszi terv a beszoktatási és visszaszoktatási időt is tartalmazz)

a nevelőmunka folyamatos értékelése

hetirend és napirend összeállítása

a gyermek megfigyelését szolgáló személyiség lap vezetése, sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknél a gyógypedagógussal megbeszélve

együttműködés: gyógypedagógussal, EGYMI-vel (részvétel team munkában a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében

éves nevelési, és ütemterv elkészítéséhez használható szakmai könyvek, kiadványok folyamatos „frissen tartása”

a gyermek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentáció 86


Az óvodavezető konkrét feladatai:

dokumentációk ellenőrzése

tematikus vizsgálatok

csoportlátogatások

óvónők beszámoltatása

szakmai vitafórumok tartása

nevelői értekezletek levezetése

87


Óvoda és Iskolaátmenet támogatása Cél: Olyan kompetenciák fejlesztése, amelyekkel gyermekeink zökkenőmentesen tudnak beilleszkedni az iskolai életbe

Feladatok: az átmenet megkönnyítése érdekében:

Az iskola alapdokumentumainak, az alapozó szakasz moduljainak, készségképességfejlesztési feladatainak megismerése

Szakmai együttműködés kezdeményezése a tanítókkal a nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében.

A gyermekek előkészítése az iskolai látogatásra

Iskolalátogatás a gyermekcsoporttal

A gyermekek meglátogatása az iskolában

Információs segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasságról

Az óvoda értékeli az iskolával szemben támasztott elvárásait.

88


A z ó v o d a k a p c s o l a ta i Az óvoda és a család kapcsolata : A szülők az óvodában, az óvodapedagógusokkal együttműködve - Szülői Szervezetet választanak - működési rendjükről saját maguk döntenek. A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség:

nyíltnapok, játszódélutánok

nyilvános ünnepélyek

fogadó órák

családlátogatások

szülői értekezletek

óvodai rendezvények

a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül

szülők képviselőinek részvétele a nevelői értekezleteken

közös kirándulások

A kompetencia (KAP) alapú nevelés során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy

a program középpontjában a gyerekük áll;

a boldog gyermekkort kívánjuk biztosítani a gyereke(i)k számára;

a program alkalmazása során a gyermekük iskolára felkészült lesz;

gyermekük komplex képességei fejleszthetők; 89


figyelembe veszi a gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait;

értékelik gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait;

értékeli gyermeke(i) azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek;

gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is;

gyermeke(i) számára olyan tudástartalmakat adnak át, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges kultúrtechnikákat;

gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetít, amelyek örökérvényűek;

a hangsúly a különböző kódszerekkel történő egyéni fejlesztésen van;

gyermekük nevelő, fejlesztő intézménybe jár;

a szabad játék a nevelés fő eszköze;

a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi;

az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet;

gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része;

a program figyelembe veszi az Ő észrevételeiket is.

90


Az óvoda kapcsolata más intézményekkel: Óvodába lépés előtt:

bölcsödével

védőnőkkel, gyermekorvosokkal,

Óvodai élet alatt: Irányító, fenntartó szervekkel Önkormányzat, Oktatási Kulturális és Sportosztály; Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet; Gyermekjóléti Szolgálat; ONIGESZ, Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottságok Társintézményekkel Környező bölcsődék, óvodák, iskolák, közművelődési intézményekkel Benedek Elek Óvoda és Általános Iskola,Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Nevelési Tanácsadó Együttműködés célja: Egymás nevelési elveinek megismerése a gyermek optimális fejlődésének érdekében. Formái:

tapasztalatcserék, látogatások egymás intézményeibe

bemutatók

szülői értekezletekre, egyéb rendezvényekre, egymás meghívása

együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése

91


S a j á t o s f e l a d a t o k , s p e c i á l i s s z o l g á l ta t á s o k Az óvoda speciális szolgáltatásai Az óvoda elsősorban a szülők kérésére egyéb szolgáltatásokat is szervez. A nevelési időben szervezett szolgáltatások;

1. vízhez szoktatás Célja: Korai életkorban kedveljék, meg és természetes közegnek érezzék a vizet.

2. korcsolya Célja: Tapasztalják meg a korcsolyázás örömét. Javuljon a gyermekek mozgás koordinációja. Ügyességük, egyensúlyérzékük fejlődjön.

3. játékos ismerkedés idegen nyelvekkel Célja: Az 5-6-7 éves gyermekek ismerkedjenek meg más népek nyelveivel is, elsősorban mondókákon, dalos játékokon keresztül.

4. hitoktatás Célja: Keresztény értékek és szokások közvetítése az óvodáskorú gyermekek felé- életkorának megfelelő versekkel, bibliai idézetekkel. Keresztény ünnepek hagyományos megünneplésének megismerése.

92


Legitimációs záradék I. A megvalósítás színvonalát, minőségét és eredményességét mindenek előtt az önellenőrzés eszközeivel állapítjuk meg. A közoktatási törvény értelmében az Országos alapprogramra épülő helyi programot 1999. 09. 01.-től vezettük be. A program felülvizsgálatát, az előzetes nevelőtestületi megbeszélés alapján, a minőségfejlesztési team tagok végezték, majd a nevelőtestület által került elfogadásra. Leadási határideje: 2004. április 15. A felülvizsgált program eredményességének ellenőrzése a jövőben 4 évente történik. Az esetleges módisítás szükségességéről, melyre javaslatot a Szülői Szervezet, óvoda vezetője, fenntartó, munkaközösség-vezető tehet, a jövőben is nevelői értekezlet keretében születik döntés. A Nyitnikék Óvoda "Fogjuk a kezed" című helyi programja 1999.szeptember 1.-től visszavonásig érvényes.

93


Legitimációs záradék II. 1. Véleményezte: Pasarét Auditor Kft. megbízásából Lukácsi Lászlóné Közoktatási szakértő

Dátum: 1999.04.

2. Egyetértését nyilvánította: Szülői Munkaközösség ROMA Önkormányzat

Dátum: 1999.02.12.

3. Elfogadta: Nevelőtestület

Dátum: 1999.02.12.

4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő testülete- OKKB

Dátum: 1999.05.12.

5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács

Dátum: 1999.05.16.

Pedagógus Szakszervezet Szülői Munkaközösség ROMA Önkormányzat KÉE Növénytani Tanszék

Dátum: 1999.05.16.

6. Publikálás formája:

7. Irattár száma: 111/1999.

Dátum: 1999.03.24.

94


Legitimációs záradék III. 1. Véleményezte:

Dátum: 2004.04.12. 2. Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet Dátum:2004.04.12. 3. Elfogadta: Nevelőtestület Dátum:2004.04.14. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő testülete- OKKB

Dátum:


Dátum: 2004.04.14.

Pedagógus Szakszervezet Szülői Szervezet 6. Publikálás formája:

Dátum:

7. Irattár száma: 126/2004

Dátum: 2004.04.14.

95


L e g i t i m á c i ó s z á r a d é k I V.

1. Véleményezte: Benedek Elek Óvoda és Általános Iskola,Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Vargáné Csigás Erzsébet gyógypedagógiai szakértő

Dátum: 2006.08.28.

2. Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet Dátum: 2006.08.29. 3. Elfogadta: Nevelőtestület Dátum: 2006.08.30. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő testülete- OKKB

Dátum:


Dátum: 2006.08.30.

Pedagógus Szakszervezet Szülői Szervezet

:


Dátum:


Dátum:2006.09.01.

96


L e g i t i m á c i ó s z á r a d é k V. 1l. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet Dátum: 2007.08.29. 3. Elfogadta: Nevelőtestület Dátum: 2007.08.29. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő testülete- Oktatási és Média Bizottság

Dátum:


Dátum: 2007.08.29.

Pedagógus Szakszervezet Szülői Szervezet Roma Önkormányzat

Dátum: 2007.08.30.


Dátum:


Dátum:2007.09.01.

97

:


Legitimációs záradék VI. 1l. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet Dátum: 2008.01.14. 3. Elfogadta: Nevelőtestület Dátum: 2008.01.14. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő testülete- Oktatási és Média Bizottság

Dátum:


Dátum: 2008.01.14.


Dátum:


Dátum:2008.01.15.

98


Legitimációs záradék VII. 1l. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet Dátum: 2010.03.06. 3. Elfogadta: Nevelőtestület Dátum: 2010.04.01. 4. Jóváhagyta: Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő testülete- Oktatási és Média Bizottság

Dátum:


Dátum: 2010.03.29.


Dátum:


Dátum:2010.04.01.

99


Legitimációs záradék VIII. 1. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet Dátum: 2010.09.06. 3. Elfogadta: Nevelőtestület Dátum: 2010.09.06. 4. Jóváhagyta: Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő testülete- Oktatási és Média Bizottság

Dátum:


Dátum: 2010.09.03.


Dátum:


Dátum:2010.09.16.

100


Felhasznált, ajánlott szakirodalom Az 1993. évi LXXIX.

Közoktatásról szóló,többször módosított törvény

Az 1997. évi. XXXI.

Törvény a gyermekek védelméről.

Az Oktatási Miniszter

Sajátos nevelési igényű gyermekek,tanulók

2/2005. (III.1.) OM rendelete

óvodai nevelésének,iskolai oktatásának irányelveiről

ONP. Dankó Ervinné:

Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban

Salamon Jenő:

A megismerő tevékenység fejlődéslélektana

Forrai Katalin:

Ének az óvodában

Kondits Mihályné, Podmaniczky Mária:

Vizuális nevelés az óvodában

Dr Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Nagyné Kovács Ildikó:

Ecce homo

Vargáné Szabó Györgyi:

Epochális rendszerű óvodai nevelési program

Pereszlényi Éva Porkolábné Dr. Balogh Katalin Játék, mozgás, kommunikációs óvodai program Schantlné Farkas Julianna:

Játékos Természetvédelem

Dr. Kőrősi Lászlóné, Németh Andrásné:

Természetvédelem az óvodában

Porkolábné Dr Balogh Katalin: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére Nagy Jenőné:

Óvodai programkészítés, de hogyan?

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Sugárné Kádár Júlia:

A beszédfejlődés útjai - beszédfejlesztés az óvodában

Nagy József:

Az 5-6 éves gyermekek iskolakészültsége

Nádori László:

Az érzékszervek szerepe a mozgáskoordinációs folyamatban

Simonné Zachár Anna:

Iskolába készülök

Nagy Jenőné:

Óvodavezetők kézikönyve

Óvoda az ezredfordulón Művelődési és Közoktatási Minisztérium Bp.1998. Pesterzsébet Önkormányzatának Oktatáspolitikai koncepciója. 101


Az óvodásgyermekek matematikai nevelésének fejlesztőprogramja Szarvas 1991.Nemzeti Alaptanterv (NAT) Perlai Rezsőné

Az óvodáskor viselkedéskultúrája

Szerkesztette: Rosta Katalin

Add a kezed! A mentális fejlődés segítése sajátos neveléi igényű gyerekeknél

Maszler Irén

Játékpedagógia

Szerkesztette: Kaposi László

Drámajáték óvodásoknak

Dr Előd Nóra:

Add tovább! Drámjátékok

Gabnai Katalin

Drámajáték

Várnagy Elemér-Várnagy Péter

A hátrányos helyzet pedagógiája

Perlai Rezsőné:

A család és az óvoda kapcsolata, Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre

Perlai Rezsőné:

Fejlesztő játékok az óvodában, Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre

Összeállította: Kósáné Ormai Vera Lehoczky János

Személyiségfejlesztő játékok

Iskola a természetben avagy A környezeti nevelés gyakorlata

Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez Kovács Erika (szakmai vezető) – Sulinova Kht. A kompetencia alapú óvodai programcsomag PowerPoint/pdf formátúmú anyagok az internetről (Közoktatási Főosztály Közoktatás-szakmai Fejlesztési Osztály Brassói Sándor főosztályvezetőhelyettes Paszkoszné Kulcsár Andrea óvodai szakreferens, vezető-főtanácsos Az óvodai nevelés országos alapprogramjának legfontosabb változásaiaz óvodák és fenntartók feladatai Dr Bakonyi Anna

Az inkluzív pedagógia - differenciálás - elvei és gyakorlata a kisgyermeknevelésben

Lendvai Lászlóné

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi nevelési programok kapcsolata 2009.

OM melléklet

interkulturális program irányelvei

102

No title

Recommend Documents