„Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét.” Mácz István
Kora gyermekkori tehetséggondozás országos tapasztalatai avagy hol tartunk az óvodai tehetséggondozásban? Nagy Jenőné főiskolai adjunktus Gál Ferenc Pedagógiai Főiskolai Kar
„AHA” Ráeszmélés a pedagógiai gondolkodásunk hiányosságaira Szemléletváltozás megélése a pedagógiai gondolkodásban
2006 Konferencia Szarvason 2008 Szülői értekezletek Budapesten 2009 egyesületi konferencia 2011 MTA tehetséggondozás
Összefogás a tehetségekért! szervezetei vannak, amelyek segítik, összefogják a tehetséggondozás ügyét, a tehetségsegítés némi feltételét megteremtik a pályázatok.
„A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács támogat és véd minden olyan gyakorlatot, amely megfelel a komplex tehetséggondozás szakmai alapokon álló feltételeinek, ugyanakkor a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elítél minden olyan törekvést, amely saját magát tehetséggondozónak kiáltja ki ugyan, de szakmai alapok nélkül működik.”
Nem csak a szakemberek fognak össze a tehetséggondozásért! NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM 126/2008. (XII. 4.) OGY. HATÁROZATA MEGSZÜLETIK NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM
126/2008. (XII. 4.) OGY. HATÁROZATA megszületik
A tehetséggondozás célja „Tehetségen
azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlással, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud majdan létrehozni.” Harsányi István
Az óvoda célja a tehetségcsírák gondozásában
A GYERMEK ADOTTSÁGAINAK A GYERMEK ADOTTSÁGAINAK KIBONTAKOZTATÁSA KIBONTAKOZTATÁSA
TANULÁS IRÁNTI TANULÁS IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉSÉNEK ÉRDEKLŐDÉSÉNEK FELKELTÉSE FELKELTÉSE
A SZÜLŐK MEGNYERÉSE A A SZÜLŐK MEGNYERÉSE A KORA GYERMEKKORI KORA GYERMEKKORI TEHETSÉGÜGYNEK TEHETSÉGÜGYNEK
A szakmai tudás megszerzése TEHETSÉGÍGÉRETEKFELFEDEZÉSE, FELFEDEZÉSE,AZONOSÍTÁSA AZONOSÍTÁSA TEHETSÉGÍGÉRETEK
A A TEHETSÉG TEHETSÉG GONDOZÁS GONDOZÁS MÉRÉSI MÉRÉSI PONTJAI PONTJAI
Időtartama: 3–5 éves korig A megfigyelést végzik: a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok.
TEHETSÉGÍGÉRETEKBEVÁLOGATÁSA BEVÁLOGATÁSA TEHETSÉGÍGÉRETEK
Időpontja: év végén az 5 éves korú gyerekek körében A megfigyelést végzik: a tehetséggondozó műhelyek vezetői SPECIÁLISMŰHELYEK MŰHELYEKHATÁSVIZSGÁLATA HATÁSVIZSGÁLATA SPECIÁLIS
Az 5-6 éves korú gyermekek esetében a vizsgálatok folyamatosak, a műhelymunka befejezéséig tartanak. A megfigyelést a gyerekek, műhelyvezetők, óvodapedagógusok és a szülők végzik.
Óvodai tehetségterületek
Nyelvi
Logikai
Zenei
Vizuális
Mozgás
Fejlesztés területei Tehetségterületek- képességterületek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Nyelvi tehetségterület Zenei tehetségterület Térbeli–vizuális tehetségterület Testi-kinesztetikus tehetségterület Logikai tehetség-terület Természeti/környezeti tehetségterület Interperszonális képességek fejlesztése Intraperszonális képességek fejlesztése
Erőspontok pontok Erős fejlesztése fejlesztése
Gyengepontok pontok Gyenge fejlesztése fejlesztése
Megelőzés, Megelőzés, légkörjavítás légkörjavítás
Kiegészítő Kiegészítő tevékenységek tevékenységek
CÉLOK CÉLOK
KOMPLEXTEHETSÉGGONDOZÓ TEHETSÉGGONDOZÓPROGRAM PROGRAM KOMPLEX FŐ FELADATOK: FŐ FELADATOK: Átlagon felüliadottságok adottságokfejlesztése fejlesztése Átlagon felüli Motivációsadottságok adottságokmegerősítése megerősítése Motivációs Kreatív adottságok kibontakoztatása Kreatív adottságok kibontakoztatása Mélyítésben Mélyítésben történő gazdagítás történő gazdagítás
Tartalmi Tartalmi gazdagítás gazdagítás
Feldolgozási Feldolgozási képességek képességek gazdagítása gazdagítása
Tempóban történő Tempóban történő gazdagítás gazdagítás
Nagy Jenőné(2012): Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata. Módszertani könyv óvodapedagógusoknak
Mitől függ egy szakmai feladat tudatos megvalósítása
Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, elméleti, módszertani tudás Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A tanulás támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, szükséges megfelelő módszertani felkészültség
5. A
gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenységre törekvés
6. Pedagógiai folyamatok és a gyermek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a fejlődésért
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
