A közszolgáltatási díj meghatározásának szempontrendszere
Dr. Hornyák Margit hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens
XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum Szombathely, 2010. május 13.
Miért most ??? Az EU csatlakozás következményei: a nem megfelelő hulladéklerakók tömeges bezárása 2009. július 15-én a jelenleg üzemelő lerakók kapacitásának védelme szükséges a további támogatások megszűnnek a szükséges új lerakó-kapacitásokat az önkormányzatoknak saját erőből kell fedezniük a jelenleg üzemelő lerakók lezárását és rekultivációját a hulladékkezelési díjból kell fedezni
Mire van szükség??? A lerakó-centrikus szemlélet felhagyására Hasznosítható és égethető hulladék ne kerüljön lerakóba! A hasznosításra alkalmas összetevők szelektív gyűjtésére és feldolgozására konkrét célkitűzések és határidők - a csomagolási hulladékra - a biológiailag lebontható hulladékra - az építési-bontási hulladékra
A szelektív gyűjtés volumenét és hatékonyságát fokozni kell ! A hulladékgazdálkodási célokat szolgáló, megfelelő díjpolitikára
Az önkormányzatok szerepe • Az adott kötelező vagy önként vállalt közfeladat ellátásáért felelős szerv (érdekelt a közszolgáltatás folyamatos biztosításában, színvonalának emelésében) • A hulladékkezelő létesítmények, eszközök és – az esetek jelentős részében – a közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet tulajdonosa (érdekelt a hatékony működtetésben, a gazdálkodás nyereségességében) • A településen élő, tevékenykedő adózó állampolgárok és gazdálkodó szervezetek jogos érdekeinek közvetítője (a helyi közügyeket szabályozó, ármegállapító szerepkörében érdekelt a reális és megfizethető ár kialakításában) • A kötelező közszolgáltatás nemcsak ellátási, hanem igénybevételi és díjfizetési kötelezettséget is jelent. A hulladékkezelési díjat az önkormányzat képviselőtestülete által alkotott rendeletben kell meghatározni.
Kötelező igénybevétel A közszolgáltatás igénybe vételét nem egyéni elhatározások, hanem közösségi (társadalmi) szükségletek teszik kötelezővé → a keresleti oldal a kínálati oldallal szemben egyértelműen kiszolgáltatott. •
Elvárások a kínálati oldalon:
– az európai közösségi és a hazai jogszabályokban előírt kötelezettségek, műszaki és környezetvédelmi elvárások, amelyek teljesítése a kor követelményeinek megfelelő színvonalú közszolgáltatást igényel; – beruházásokat, fejlesztéseket szükséges végrehajtani, amelyek magas költségigénye általában nem vethető össze a direkt és gyors megtérülés gazdasági elvárásaival.
•
Korlátok a keresleti oldalon:
– önkormányzati politika – településen élő lakosság szociális és gazdasági teherbíró képessége.
Ezek összhangjával kell azt az optimális hulladékkezelési díjat megállapítani, amely szolgálja a hulladékgazdálkodási célkitűzések teljesítését, egyúttal társadalmilag igazságos és a szolgáltatást igénybe vevők által megfizethető.
A közszolgáltatási díj meghatározásának elemei a 64/2008.(III.28.) Korm. rendelet alapján 1.) a hulladékkezelő létesítmény, eszköz üzemeltetési költsége és ráfordítása, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is; 2.) a létesítmények bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és a harminc évig történő monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége (azonban csak akkor, ha a közszolgáltató ezeknek a feladatoknak az ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja a terv megvalósításához évente szükséges, a hivatalos fogyasztói árindex-alakulás alapján korrigált bevételt); 3.) a számlázás és díjbeszedés költsége; 4.) a közszolgáltatáshoz kapcsolódó környezetvédelmi kiadások és ráfordítások; 5.) a hulladékkezelő létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások. Díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, valamint a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek, hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásából származó bevételt.
Egy- és kéttényezős közszolgáltatási díj • Mindkét díj-megállapítási módszer alapvető eleme – az általános forgalmi adó nélkül számított (nettó) – egységnyi díjtétel, ami egy hányados. A nevezőben a várható szolgáltatási mennyiség van. • A számlálóban:
– egytényezős díj esetében: 1. + 2. + 3. + 4. + 5. pontokban felsorolt folyamatos költség és ráfordítás – kéttényezős díj esetében: 1. + 2. pontban felsorolt folyamatos költség és ráfordítás
• Alapdíj (rendelkezésre állási díj) a kéttényezős díj esetében:
– a 3. + 4. + 5. pontokban felsorolt folyamatos költség és ráfordítás ingatlanra számított része, azzal a megkötéssel, hogy az alapdíj a közszolgáltatási díjnak legfeljebb 40%-a lehet. (Azoknak az eszközöknek, technológiáknak az üzemben tartási költségei, amelyek akkor is jelentkeznek, ha a hulladék kezelésére nem kerül sor)
Miért sebezhető a díjmegállapítás módja??? • Lerakás-centrikus, minden költséget a vegyesen begyűjtött és lerakóban elhelyezett hulladék tömegére kell vetíteni. Következmény: relatív ott keletkezik nagyobb veszteség, ahol a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége mérhetően nagyobb a vegyesen begyűjtött és lerakóban elhelyezett hulladékmennyiségnél (országos szinten jelenleg 2,3 millió tonna/év háztartási hulladékhoz viszonyítunk <60 ezer tonna/év szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék kezelési többletköltségét) Jogalkotói beavatkozás szükséges!
A kibocsátott csomagolás és a lakossági szelektív begyűjtés alakulása 2009-ben [tonna/év] 250000
235721 179431
200000 150000
111494
100000 50000
25603
42427 14203
16179
421
14795 489
17903 677
0 papír
műanyag
üveg
begyűjtött mennyiség
fém
alumínium
kibocsátott csomagolás
társított
Miért sebezhető a díjmegállapítás módja??? • A gyűjtőedény méretének és az ürítési gyakoriságnak a helytelen megállapítása nem ösztönöz a szelektív gyűjtésre A jelenlegi jogszabályi keretei között a legfontosabb feladat az ingatlanról egyegy ürítés alkalmával ténylegesen elszállított vegyes hulladék térfogatának (valójában a gyűjtőedény térfogatának) helyes meghatározása, az ingatlantulajdonosok reális igényeihez igazodó edényméret-választék felkínálása. A lakosságban tudatosítani kell, hogy hulladékkezelési díjat csak a vegyesen begyűjtött hulladék mennyiségével arányosan fizet, a szelektív gyűjtési lehetőség igénybe vételéért külön díjazás nem számítható fel.
A tanulmány készítésekor vizsgált szempontok • • • •
Jogi szempontok Műszaki szempontok Gazdaságossági szempontok Specifikus környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) szempontok • Ösztönzési szempontok – –
• •
megelőzés szelektív gyűjtés (csomagolási hulladék, biohulladék)
Szociális szempontok Önkormányzati érdekérvényesítés szempontjai
Tapasztalatok •
A tájékoztatás hiánya, a nyilvánosság bevonásának mellőzése a díj-megállapítást megelőzően (Århusi Egyezmény 8. cikk)
•
Önfenntartó szelektív gyűjtési rendszerek hiánya (Az lenne optimális, ha a szelektív gyűjtés többletköltségeit az egyes hulladékfajták hasznosításából származó árbevételek, valamint a feldolgozott hulladék mennyiségével arányosan csökkenő lerakási költségek fedeznék, ezáltal mérsékelnék a hulladékkezelési díjat.)
•
Vita a gyártók (koordináló szervezetek) költségtérítésének mértéke körül (egyfelől akkor is köteles a gyártó a szelektív gyűjtés finanszírozására, ha az abból származó hasznos anyag értékesítése nem fedezi a szelektív gyűjtés költségeit. Másrészt a gyártói felelősség nem jogosítja fel a közszolgáltatót az indokolatlan költségek követelésére.)
•
Mérsékelt piaci kereslet a komposztra
•
Szociális szempontok alkalmazásának hiánya (az önkormányzatok nem rendelkeznek a díjkülönbözet megfizetését biztosító forrásokkal)
ÖK-i tárgyalási pozíció • • •
A koordináló szervezetek a kötelezettségeik teljesítése érdekében kénytelenek a lakossági szelektív gyűjtésből származó hulladék mennyiségét növelni. A szelektív gyűjtést szolgáló infrastruktúra minden esetben az önkormányzatok tulajdonában van.
•
A csomagolási hulladék lakosságtól történő begyűjtésére és előkezelésére a koordináló szervezetek a 2009. évi tényadatok szerint mintegy 37 900 Ft-ot fordítottak tonnánként. (Ez az összeg egyáltalán nem mondható kevésnek.)
•
Újragondolásra érdemes a változó (árkövető) díjtétel. [LDPE fólia helyett az egyes műanyag-fajták (PET, polipropilén, HDPE flakon, egyéb műanyag) tényleges piaci árához igazodva]
•
Jelenleg 8 csomagolást koordináló szervezet működik az országban
ÖK-i tárgyalási pozíció • A veszteségek csökkentése érdekében a közszolgáltató és az önkormányzat partneri együttműködése szükséges, amelyben az önkormányzat a tulajdonosi jogok gyakorlójaként előnyösebb helyzetben van. • Vizsgálni szükséges, hogy a létesítmények bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és harminc évig történő monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége szerepel-e az árkalkulációban? • Az ugrásszerű díjváltoztatás elkerülése és a fokozatosság elvének érvényesítése szükséges azokban az esetekben is, amikor előre látható a jogszabályi változásokból adódó műszaki és környezetvédelmi előírások szigorodása.
ÖK-i tárgyalási pozíció • A legfontosabb feladat az egységnyi díjtétel egyik költségelemeként szereplő, a közszolgáltató által az ingatlanról egy-egy ürítés alkalmával ténylegesen elszállított vegyes hulladék térfogatának (valójában a gyűjtőedény térfogatának) helyes meghatározása • Az egyes településeken rendelkezésre álló műszaki feltételek nagymértékben különbözhetnek egymástól, ezért az ország különböző térségeiben vagy településein élők között jelentős különbségek alakultak ki a díjfizetési kötelezettség nagyságában. A hulladékgazdálkodás egységesülése nivelláló hatással van, lesz. • A 2009-re megállapított hulladékkezelési díjak felső harmada jellemzi a jelenleg korszerűnek mondható műszaki színvonalnak megfelelő díj mértékét.
ÖK-i tárgyalási pozíció • Az EU tagállami kötelezettségekből eredően nem lehet lemondani a lakosságnál képződő csomagolási hulladék és biológiailag lebontható szerves hulladék szelektív begyűjtéséről, sőt annak volumenét és hatékonyságát fokozni kell • A közszolgáltatók többségénél a szelektív gyűjtés rendkívül veszteséges, ennek okait egyedileg szükséges megvizsgálni
Javaslatok a jogalkotó számára • Korszerű, hatékony szociális alapú támogatási rendszer kialakítása • Az ehhez szükséges önkormányzati források biztosítása • • A díj-megállapítási módszer korszerűsítése
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET
