Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Történeti áttekintés ...................................................................................................................................... 408 Hálózati rétegstruktúrák ............................................................................................................................... 409 Közeg-hozzáférési protokollok .................................................................................................................... 410 Hálózati topológiák ...................................................................................................................................... 410 Ethernet ........................................................................................................................................................ 411 TCP/IP ......................................................................................................................................................... 413 Hálózatépítés ............................................................................................................................................... 414 A hálózati elemek. ....................................................................................................................................... 416 A szerverek és a kliensek installálása .......................................................................................................... 418 A FreeBSD UNIX operációs rendszer ......................................................................................................... 419 A grafikus felhasználói felület telepítése ..................................................................................................... 421 UNIX kezelési segédlet ............................................................................................................................... 424 DOS és UNIX parancsok összehasonlítása .................................................................................................. 427 Az X-Window Sytem ................................................................................................................................... 427 Hálózatadminisztráció ................................................................................................................................. 427 A Microsoft hálózati operációs rendszer-család .......................................................................................... 428 A NetWare 4.11 hálózati operációs rendszer installálása ............................................................................ 429 Kliens szoftverek ......................................................................................................................................... 430 Nyomtatás .................................................................................................................................................... 432 Az IPX-SPX protokoll szolgáltatásai........................................................................................................... 433 A Novell termékkör ..................................................................................................................................... 436
1.
Történeti áttekintés
A mai ötvenesek közül sokan jártak a SZTAKI Victor Hugo utcai épületében, ahol még a hetvenes évek elején is a felhasználók egy üvegfal elıtt ültek a termináloknál, a falon túl pedig operátorok cserélgették a mágnesszalagokat, mágneslemezeket a szekrénynagyságú háttértárlókon. A nagyszámítógépek légkondicionált termeket töltöttek be. Elterjedt volt az IBM S/370, nálunk az orosz gépek, pl. R20, R40. A PSZFS elsı gépe egy magyar gyártmányú EMG 830 volt, amibıl mindössze néhány példány készült. A telekommunikációs technikát a számítógépes táv-adatfeldolgozáshoz (TAF), a kezdeti hálózatok létrehozásához alkalmazták. A TAF rendszer egy erıforrásgépbıl, egy terminálvezérlıbıl és néhány terminálból állt. A számítástechnika gyors fejlıdése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlıdı adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Nincs lényeges különbség adatfeldolgozási és adatkommunikációs feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videó-kommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátvitel hasonlóan folyik. Egy nagy integrálódásnak vagyunk résztvevıi, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetıvé, használhatóvá tenni. A hálózat szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent, melyek létrehozásának célja az erıforrások megosztása. A hálózatokat kiterjedés, összetétel és nyíltság szerint is rendszerezhetjük. 1.
2. 3.
LAN: (Local Area Network) Helyi hálózat. Az ilyen hálózatok egy adott vállalaton, épületen, szervezettségi egységen belül teremtenek összeköttetést. Újabban megjelentek a kábel nélküli hálózatok, a WLAN-ok. MAN (Metropolitan Area Network) Nagyvárosi hálózatok. Általában több „közeli” lokális hálózatot köt össze és a köztük lévı kommunikációt vezérli. Legtöbb esetben a városi telefonhálózatra épül. WAN (Wide Area Network) Államok, földrészek között teremtenek összeköttetést, egyrészt a nemzetközi telefonhálózaton, másrészt mőholdas kapcsolaton keresztül.
Rendszerezhetjük a hálózatokat zárt és nyílt csoportokba is. Zárt egy rendszer, ha elıre jól definiált hardver és szoftver szabványok ismerete nélkül nem lehet rácsatlakozni. A nyílt hálózatokra a közismert szabványok elıírásainak betartása mellett bárki rácsatlakozhat.
408
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111 2.
Hálózati ismeretek
Hálózati rétegstruktúrák
ISO OSI modell Mint általában az operációs rendszereknél – ahol a rendszertervezés során rétegeket és rétegfunkciókat definiálnak – a hálózati rendszerek kialakításánál is rétegstruktúrákat készítenek. Ezek elınye, hogy minden szint csak a közvetlen vele kapcsolatban lévı szintekkel kommunikál, így ezek közötti interfész leírásával nem kell a másik szint részletes mőködését ismerni. Könnyebb a tervezés és javítás. Nos hálózatoknál már korán kialakították a rétegszerkezetek szabványát. Használatos volt a három rétegő szerkezet, de ezt részletesebben szétbontották és szabványosították – International Organization for Standardization (Nemzetközi szabványügyi Intézet) -, így alkották meg a ISO OSI (Open Sytem Interconnection, Nyílt Rendszerek Összekapcsolása) hétrétegő modellt. A legfelsı rétegtıl indulva:
Alkalmazási réteg
Alkalmazási réteg
Ábrázolási réteg
Ábrázolási réteg
Együttmőködési réteg
Együttmőködési réteg
Szállítási réteg
Szállítási réteg
Hálózati réteg
Hálózati réteg
Adatkapcsolati réteg
Adatkapcsolati réteg
Fizikai réteg
Fizikai réteg
Átvivıközeg
A rétegek az alábbi feladatokat látják el: Fizikai réteg: A bitek kommunikációs csatornára való kibocsátását végzi. Biztosítja, hogy az adó oldalon kibocsátott digitális jelsorozat hiba nélkül megérkezzen a megcímzett hálózati csomópontra. Adatkapcsolati réteg: A bemenı jelsorozatot adatkeretekké –frame tördeli, azokat sorrendhelyesen továbbítja és a visszaérkezett nyugtakereteket feldolgozza. Hálózati réteg: Meghatározza a jelcsomagok –packet útvonalát a forrás- és a célállomás között. Szállítási réteg: Adatokat fogad az együttmőködési rétegtıl, majd azokat továbbadja a hálózati rétegnek és biztosítja a hibamentes adatátvitelt. Együttmőködési réteg: Biztosítja a különbözı gépek együttmőködését, a szinkronizációt, szervezi a párbeszédeket. Ábrázolási réteg: Elvégzi a különbözı számítógépek egyedi adatábrázolásának egymásba konvertálását. Feladata még az adattömörítés és a titkosítás. Alkalmazási réteg: Tartalmazza a szükséges adatátviteli protokollokat, pl. fájltranszfert végez, elektronikus leveleket továbbít.
A szabványosítási törekvések tovább fejlıdésével általános szabványt hoztak létre a hálózat leírására. Az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineering) 802-es szabvány tartalmaz egy általános réteg leírást, valamint az adott konkrét szabványok részletes leírását (802.x).
IEEE 802-es szabványok A lokális hálózati szabványok kidolgozása itt is egy kváziszabvánnyal, az Ethernet-tel indult, amelyet a XEROX cég fejlesztett ki, és nagyon gyorsan elterjedt. A hivatalos szabványt az IEEE egy albizottsága dolgozta ki. A 802.1-es szabvány a szabványhalmaz alapjait írja le, és az interfész primitíveket definiálja.
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
409
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
A 802.2 -es az adatkapcsolati réteg felsı részét, az ún. LLC (Logical Link Control - logikai kapcsolatvezérlés) alréteget definiálja. Sokáig vita volt arról, hogy az eltérı közeg-hozzáférési módszerek miatt hová tartozzon a közeghozzáférés: a fizikai réteghez, vagy az adatkapcsolati réteghez. A vita lezárásaként az adatkapcsolati réteget osztották két részre: a közeg-hozzáférési alrétegre (MAC - Media Access Control - közegelérés vezérlés) és az LLC-re. A 802.3-as szabvány a CSMA/CD (Ethernet) leírása. Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy a 802.3 szabvány és az Ethernet nem azonos fogalmak. Az Ethernet egy termék, azaz a 802.3-as szabvány megvalósítása. A 802.4-es szabvány a vezérjeles sín. A 802.5-as szabvány a vezérjeles győrő leírása. Az IEEE szabványok számosak. A továbbiak, csupán felsorolva: 802.6 - Városi hálózatok (MAN), 802.7 - Szélessávú átvitel, 802.8 - Optikai kábelek, 802.9 - Integrált hang és adat lokális hálózatok, 802.10 - LAN-ok biztonsági kérdései, az egyik legújabb és igen fontos szabvány a 802.11, ill. a 802.11a és b, ami a rendkívül gyorsan terjedı kábelnélküli (rádiós) hálózatokkal foglalkozik.
3.
Közeg-hozzáférési protokollok
Ütközésfigyeléses protokollok (Carrier Sense Multiple Access, CSMA) A következı típus az „Elıbb figyelj, aztán forgalmazz!” elvet valósítja meg. Az ütközés figyelés lényege, hogy nézzük meg forgalmaz-e valaki, és ha szabad a háló, akkor kezdjük meg a forgalmazásunkat. A problémát az okozhatja, hogy két vagy több állomás egyszerre érzékeli szabadnak a vonalat, és egyszerre kezdenek el forgalmazni. A probléma megoldására az alábbi három módszer gyakori: CSMA/CD (Collision Detect, Ütközésérzékelés): A rendszer érzékeli két egyszerre forgalmazni kívánó állomás csomagjainak a kábelen való ütközését, és ilyenkor ismételteti az adásokat. CSMA/PA (Positive Acknowledgement, Pozitív Nyugtázás) Sikeres forgalmazáskor nyugtát küld a vevı az adó felé. CSMA/CA (Collision Avoidance, Ütközés Elkerülése) Ütközés figyeléssel való elkerülése, vizsgálja, szabad e a vonal, majd biztosítja, hogy az adás megkezdésekor más már ne férjen hozzá a csatornához.
4.
Hálózati topológiák
A csillaghálózat középpontjában egy koncentrátor található, melyen keresztül minden információ keresztül megy. Benne egy logikai kapcsoló található mely az üzeneteket a megfelelı útra irányítja. Aránylag olcsó, mivel egy új állomás behelyezése csak egy új vonal beiktatását jelenti. Valamint egy vonal meghibásodása nem állítja le a hálózat többi elemének a kommunikációját. A sín topológia a legelterjedtebb, minden állomás egy közös vonalhoz kapcsolódik, könnyő kiépítést biztosít, sıt egyszerően megoldható több hálózat összekacsolása, mivel a kapcsoló-berendezések ugyanolyan azonosítóval láthatók el, mint egy állomás. A győrőhálózat ritkán alkalmazott típus, de könnyen lehet az adásidıt megosztani. Az információ általában egy megadott irányba körben áramlik és csupán az, vagy azok az állomások fogadják aki(k)nek szól. A kiépítés itt is olcsó, de egy vonal meghibásodása az egész hálón való kommunikációt leállítja.
Átvivıközeg, jelkódolás, hibakezelés A leggyakoribb összeköttetés sodrott érpárral, koaxális kábellel vagy optikai kábelen keresztül létesül. A sodrott érpár elınye, hogy olcsó és megbízható, ma már egyre kevésbé érzékeny elektromágneses zavarokra. A Category 5 és 6 típusok 100 Mbit/sec átvitelre is képesek. A koaxális kábel kevésbé érzékeny külsı zavarokkal szemben. 410
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
Az optikai kábelek tulajdonságai a legjobbak. Az elektromágneses zavarokkal szemben teljesen védett. Az optikai kábelek nem elektromos jeleket továbbítanak, hanem a fénynek két különbözı sőrőségő közeg határán történı teljes visszaverıdésére épülı jelátvitel történik
Átviteli módok Aszinkron átvitel A kommunikációt mindkét fél kezdeményezheti véletlenszerően, de a karaktert képviselı jelsorozat idıszerkezete mindkét fél számára ismert, így a vevı ennek alapján ismeri fel a karaktert. Start-stop kommunikációnak is nevezik, mivel a kezdetbıl és a végbıl a jelsorozat egyértelmően azonosítható (karakterszervezéső).
Szinkron átvitel A jeladást és vételt egy óragenerátor szinkronizálja, vagyis mindkét entitás számára ismert az idıegység alatt átvitt jelek száma, illetve a kommunikáció ideje (bitszervezéső).
Hálózati kapcsolási technológiák Vonalkapcsolás Az állomások között összeköttetést létesít, tart fenn illetve bont a kezdeményezı. A hívást bármelyik fél kezdeményezheti.
Üzenetkapcsolás Az állomások között nincs összeköttetés, az üzenet úgy kerül a hálóra, hogy tartalmazza – a fejrészében – a rendeltetési címet. A hálózatban lévı logikai kapcsolók a cím alapján továbbítják a rendeltetési hely felé. Minden csomópontban a továbbítás elıtt az üzenet ideiglenesen tárolódik. Mivel az üzenet méretére nincs korlátozás ezért bizonyos üzenetek számára nem lesz megfelelı tárolóhely (puffer) kapacitás. Így az üzenet elveszhet.
Csomagkapcsolás Lényegében megegyezik az üzenetkapcsolással, csak az üzenetek hálóra kerülése elıtt megadott mérető csomagra való tördelést és keretezést végeznek, és csomagonként helyezik el a hálón. A csomag méretét a legszőkebb kapacitású csomópont határozza meg.
5.
Ethernet
Mintegy 30 éve, hogy Dr. Robert M. Metcalfe ötlete nyomán a Xerox megkezdte egy lokális hálózati technológia fejlesztését, amelyet Ethernetnek neveztek. 1983-at írtunk, amikor megszületett az IEEE 802-es szabványcsalád, amely széles körben elfogadott szabványos alapot teremtett az egyre köznapibb számítógépek kis távolságú összekapcsolásához. A kísérleti rendszer 3 Mbit/s sebessége helyett a szabvány már 10 Mbit/s nyers adatátviteli teljesítményt írt elı. A technika fejlıdésének és az igények gyors növekedésének az eredményeként 1995-ben véglegesítették a Fast Ethernet néven ismert, 100 Mbit/s sebességet biztosító újabb - IEEE 802.3u - szabványt. Az Ethernet egy sínszervezéső, alapsávú hálózat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adatok továbbítására használt csatornát az egyetlen többjeles üzenet továbbítására használják. A digitális jelek a vonalon jól meghatározott idıközönként jelennek meg. A hálózat csomagkapcsolású, mely adatgrammaként terjed. A hálózati hozzáférési mód CSMA/CD. A csomagátvitel véletlenszerő aszinkron, a csomagon belül szinkron bitsoros átvitel valósul meg. A hálózat szervezési alapegysége a szegmens.
A mőködési modell A mőködés során – ha más állomással ütközés nem történt a kliens réteg átviteli igénnyel az átviteli réteghez fordul, és egyúttal átadja a továbbítandó adatcsomagot, valamint a mővelet végrehajtásához szükséges információkat. Az átviteli réteg elvégzi a csomagok keretezését, majd képzi a CRC kódot. Ez utóbbit hozzácsatolja a keret A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
411
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
zárrészéhez. Ezek után figyeli az átviteli csatorna állapotát. Nyugalmi állapotban elıreküldi az elıtag bitsorozatát, majd a fejrészt (amennyiben a vonal foglalt, várakozik). A továbbításról értesíti a kliensréteget. Az állomások csatorna áramkörei (minden állomásé) jelzik, hogy üzenettovábbítás kezdıdött és felkészülnek a vételre. A keret minden állomáshoz eljut, de csak azok veszik, akiknek címezve van. Az állomás megvizsgálja helyes-e a keret, illetve a CRC. Amennyiben rendben találja, akkor kibontja a csomagot és továbbítja a kliensréteg felé, hiba esetén elveti a csomagot. Az állomások helyi vezérlésőek, így elıfordulhat, hogy egyidejőleg többen is próbálnak adni. Az ütközést az átvivı réteg érzékeli. Ekkor minden adó visszalép, és idıkésleltetéssel próbál meg újra adni. (Véletlenszerően húzzák szét a késleltetési idıintervallumokat, ezzel biztosítva az újabb ütközés elkerülését.) A vevı a keretsérülésbıl érzékeli az ütközést. Sıt azok az állomások, amelyek érzékelték az ütközést megerısítı jelsorozatot bocsátanak ki. A modell vázlatos rétegszerkezetét az alábbi ábra mutatja be: Kliens réteg Adó adatkeretezés - keretformátum képzés - címkezelés - CRC kód képzése
Vevı adatkifejtés - keretformátum ellenırzés - címfelismerés - CRC ellenırzés Adatkapcsolati réteg
Adó adatkapcsolat intézése csatornafoglalás konfliktusfeloldás ütközés megerısítı jel képzése párhuzamos-soros átalakítás
Vevıoldali adatkapcsolat intézés csatornafigyelı jel kezelése ütközésjel figyelése soros-párhuzamos átalakítás
Adó jelkódolás elıtag generálás Manchester kódolás
Vevı jelkódolás elıtag leválasztás Manchester dekódolás
Adó csatorna hozzáférés bitátvitel (kódolt) szinkronizálás
Vevı csatorna hozzáférés bitátvétel szinkronizálás csatornafigyelés ütközésérzékelés
Fizikai réteg
ETHERNET koaxális kábel Az adatkapcsolat, mint fent említettük csomagokon keresztül valósul meg. A csomag öt zónából áll: rendeltetési cím, forráscím, kerettípus, adat- és keretellenırzı zóna. Az Ethernet minden címe logikai, nem a hálózat egy adott helyéhez, hanem egy állomáshoz tartozik. Ebbıl következik, hogy minden állomás logikai címének különbözınek kell lennie. Egyedi és többszörös címzés is használható, ezt minden esetben a rendeltetési cím elsı bitje mondja meg, ha 0, akkor a cím egyedi, ha 1 akkor csoportos lesz. Az alábbi ábra mutatja meg a csomagok részletes szerkezetét. Az oktettek küldési sorrendje sorfolytonos, azaz balról jobbra és felülrıl lefelé történik. Az ütközéseket tulajdonképpen a fizikai réteg detektálja, de az adatkapcsolati réteg alsó szintje dolgozza fel. Vevı oldalon soros-párhuzamos átalakítást, sérült keret kiszőrést, cím felismerést, CRC ellenırzést, kifejtést végez, valamint az eredmény csomag továbbítását a kliensréteg felé. Az adatgramma üzemmód miatt nincs nyugtázás, sıt hibajelet sem küld az adó felé.
412
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
A csomagszerkezet
Rendeltetési cím 6 oktett
6 oktett
Forrás
2 oktett
Típus
46-1500
Adat
Az oktettek átvitele felülrıl lefelé és balról jobbra
Csoport cím bit
oktett
4 oktett
6.
CRC kód
TCP/IP
Az Internet alapját a TCP/IP (Transport Control Protocol and Internet Protocol) protokoll csomagkapcsolása képezi. A protokoll lehetıvé teszi, hogy a hálózatok a más hardver alapú hálózatokról érkezı csomagokat kezeljék. Az ISO/OSI szabványból csak öt réteget tartalmaz:
ARP RARP IP ICMP IGMP TCP UDP
Address Resolution Protocol, a hálózati címet (6 byte) feloldó protokoll Reverse Address resolution Protocol az IP címet feloldó protokoll Az Internet Protocol Internet Control Message Protocol a IP felügyeleti protokoll. Internet Group Multicast Protocol A Transport Control Protocol szállítási protokoll A User Datagram Protocol szállítási protokoll
Az IP adatcsomagokat továbbít a küldıtıl a címzettig. Ezek a csomagok egymástól függetlenül haladnak a hálózaton, nem garantálja a megbízható, sorrendtartó célbajuttatást. A TCP protokoll automatikusan kijavítja az adatátviteli hibákat, kiszőri a dupla jelcsomagokat, megismételteti az elveszett csomagokat, így biztosítja az adatok sorrendhelyességét. A TCP a végpontok között adatfolyam orientált átvitelt biztosít.
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
413
Hálózati ismeretek
7.
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózatépítés
Az új gazdaság jelszava a kommunikáció. Nem élhetünk friss információ nélkül, a világfalu friss híreit –immáron képpel, hanggal és élı közvetítésekkel a nap minden percében megkaphatjuk a világhálóról, az Internetrıl. Néhány éve alakult ki a Small Office Home Office (SOHO) árukategória fogalma, ami a kisvállalkozások, irodák és az emberi otthonok igényeit igyekszik kielégíteni mind a szükséges hardver-, mind pedig a szoftvereszközök elıállításával és forgalomba hozatalával. A hálózati hardvereszközök gyártását néhány nagyhírő és ismert világcég végzi. pl. a Cisco, a 3Com, a DEC, a Lucent Technologies, az SMC, a NOKIA. Vannak más ismert cégek is, mint pl. a Katron Technologies, vagy a Tornado. Divatba jöttek a heterogén hálózatok. Gyakran nem csak egy hálózati operációs rendszert alkalmaznak a hálózatokban, hanem többet. Egy irodai hálózat részére alkalmas egy Novell vagy Microsoft hálózati operációs rendszer, míg kommunikációra a UNIX rendszerek felelnek meg. A hálózatok építésének a célja az erıforrások megosztása. Viszonylag egyszerően építhetı egy néhány gépbıl álló irodai hálózat, ami lehetıvé teheti, hogy egy kiszolgáló számítógép –a szerver biztosítsa ugyanazoknak a fájloknak, ill. adatoknak a használatát valamennyi munkaállomás –kliens számára. Az ezredfordulón követelményként jelentkezik az irodai és intézményi hálózatok nyitottsága, azaz kívülrıl való elérhetısége, másfelıl a világháló elérése a kliensek részére, ezzel együtt a biztonság megteremtése, az illetéktelenek távoltartása. Manapság már minden „valamirevaló” cégnek van weblapja és alkalmazottai elektronikus levelezéssel sokkal gyorsabban intézhetik az ügyeiket, mint telefonálgatással és faxolással! Óriási ütemben növekszik az eCommerce, az elektronikus kereskedelem és minden, ami az Interneten elintézhetı. A hálózatépítés lépései: • A hálózati kártya beépítése. • A hálózati kártya beállítása. • A kábelezés. • A hálózati elemek beépítése és installálása. • A szerver(ek) és a kliensek installálása. A hálózati kártya beépítése Mindenekelıtt be kell építeni a számítógépünkbe egy hálózati kártyát. A hálózati kártyák csoportosíthatók • A kártya áramköre szerint • A csatlakozó sínrendszer szerint. • A kábelcsatlakozók szerint. • Az alkalmazott hálózati topológia szerint. A hálózati kártyák áramkörük szerint ArcNet, Ethernet és Token Ring felépítésőek lehetnek. Ezek fantázianevek. A csatlakozó sínrendszer szerint PCI, vagy ISA sínre illeszkednek. A kábelcsatlakozó lehet UTP/FTP/STP, BNC, AUI, ill. optikai (ST vagy SC). Vannak olyan kártyák, amiken kettı vagy akár háromféle kábelcsatlakozó is van. Ezeket combo kártyáknak nevezik. A már elavultnak mondható ArcNet hálózati kártyák többnyire a csillag topológiához készültek. Gyártottak azonban ilyen kártyákat sín topológiához is. Az Ethernet kártyákkal koaxiális kábel segítségével sín topológia, UTP kábel esetén csillag topológia építhetı ki. A Magyarországon alig használt győrő topológiájú Token Ring hálózat kiépítéséhez külön gyártanak alkalmas kártyákat. A képen egy PCI sínes, UTP kábel-csatlakozóval ellátott hálózati kártya látható. A felerısítı fémszögleten általában kivezetnek 1-3 LED-et, ami a kártya mőködését –vagy meghibásodását, ill. a hálózat mőködıképességét jelezheti. Ezek a kártyák alkalmasak a Plug and Play típusú (jumperless) installálásra, azaz pl. a Windows XP felismeri a kártya típusát és kiolvassa a hardverbeállításokat. Régebben a hálózati kártyákon –és más hardvereszközökön is jumperek tucatjai szolgáltak a kártyák mőködési jellemzıinek a beállítására. Láthatók a LED indikátorok, amik a kábel-összeköttetés meglétét, ill. az adatok áramlását mutatják. A hardverhez mellékelnek diagnosztikai és beállító szoftvert is. 414
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
PCI sínes kártyák megfelelnek a 100Base-FX szabványnak. Alkalmasak a 100 Mbps adatátviteli sebességre, full duplex üzemmód esetén pedig a 200 Mbps-re! A bal oldali kártya ST, a jobb oldali SC típusú optikai kábel-csatlakozóval van szerelve. A hálózati kártya beállítása Mindenekelıtt ismernünk kell a kártya gyártóját és a gyártmány típusjelzését. Rendszerint kapunk hozzá egy kis füzetet, de legalább egy papírlapot, amin a legfontosabb adatok többnyire helyesen (!) vannak feltüntetve. A hálózati kártyához kapott diagnosztikai szoftver segítségével megállapítjuk, hogy a gyártó cég milyen • megszakításra, • mőködési módra ( ISA, PnP), • kábel-csatlakozóhoz, • I/O címre állította a kártyát. Tudnunk kell, hogy engedélyezve van-e a boot EPROM használata (enabled vagy disabled) és hogy a számítógépünk operatív tárának melyik tartományát használhatja a kártyánk. (Pl.: factory default: C8000h) A kliens szoftver mőködtetéséhez szükségünk lesz az alkalmazott hálózati operációs rendszerhez való meghajtóprogramra. Általában a NetWare, ODI, NDIS, TCP/IP, PC-NFS, Windows for Workgroups, Windows 9xx, Windows NT-hez találunk támogatást. A kábelezés A kábelhálózat kiépítése szabályosan kábelcsatornák és fali csatlakozó aljzatok, valamint összekötı, patch kábelek alkalmazásával történhet.
Csillag topológia esetén Category 5 típusú fali és patch UTP kábelt használunk, aminek a teljes hossza maximum 100 m lehet. A kábelhez való csatlakozók RJ45 típusjelzésőek. Az 1. sz érintkezı a képen a bal alsó szélen van. Az FTP/STP kábelhez árnyékolt RJ45 csatlakozók kaphatók. (Az árnyékolás -pl. fólia- a zavarszőrést szolgálja, ezért a kábelt burkoló fémszalagot össze kell kötni a csatlakozó fémburkolatával, ami az aljzaton keresztül biztosítja, hogy a zavaró jelek a földpontra jussanak.) Az UTP/STP kábelek négy, különbözı színnel jelölt csavart érpárt tartalmaznak: 1. kék (az egyik ér kék spirális csíkkal jelölt) 2. narancspiros (az egyik ér narancspiros spirális csíkkal jelölt.) 3. zöld (az egyik ér zöld spirális csíkkal jelölt) 4. barna (az egyik barna spirális csíkkal jelölt) Az érpárok csatlakozóba való bekötését is szabványok írják elı. (IEEE, ANSI, EIA, TIA, CCIA, USOC). A Telecommunication Industry Association, TIA 568B sz. elıírás szerint a narancspiros érpár az 1 és 2 sz. érintkezıkre, a zöld érpár a 3 és 6 számúakra. A kék érpár a 4 és 5 számúakra, míg a barna érpár a 7 és 8 számúakra kötendı. A színsorrend: fehér-narancs, narancs, fehér-zöld, kék, fehér-kék, zöld, fehér-barna, barna lesz -egyenes bekötéső kábel esetén a kábel mindkét csatlakozóján. Az X-kábel készítése úgy történik, hogy az 1 és 2, ill. a 3 és 6 sz. érintkezıket 2. és 3. sz. érpárral keresztbe kötjük. A TD+ és TD- jelő 1 és 2 sz. érintkezık a kábel másik végén az RD+ és RD- jelő 3 és 6 sz. érintkezıkre csatlakoznak. Emellett a 4 sz. érintkezıket a kék, az 5. számúakat a fehér-kék , a 7 számúakat a fehér-barna és A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
415
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
végül a 8 sz. érintkezıket a barna színő vezetékkel kötjük össze. Az ilyen kábel használható pl. két számítógép összekötésére. Ügyeljünk arra is, hogy a patch kábel hossza ne haladja meg a 10 métert! A 100 méter maximális kábelhosszba a fali kábel és a patch kábelek együttes hossza tartozik. A huzalok bekötését egy speciális kéziszerszámmal végezzük, azaz az RJ45 típusú csatlakozót rásajtoljuk a megfelelıen elıkészített kábelvégre. A csatlakozó mérete miatt AWG 24 jelöléső kábelt kell használni, különben az ennél vékonyabb mérető kicsúszhat, kiszakadhat a csatlakozóból. Az AWG az amerikai huzalszabvány, American Wire Gauge. A kábelhálózat korlátai Az IEEE 802.3 szabvány szerint nemcsak a kábelek hossza hanem az egy hálózati szegmensen lévı csomópontok, node-ok száma is kötött! A 10BaseT és a 100BaseT (Fast Ethernet) jelöléső hálózatokat a sokkal megbízhatóbb UTP kábellel (Unshielded Twisted Pair) építjük. A nyolc eres Category 5 ill. Category 6 típusú (mechanikailag szilárdabb) kábel megfelelı bekötésével és az arra alkalmas hálózati eszközök alkalmazásával a 100, ill. 200 Mbps adatátviteli sebesség is elérhetı. A kábel sín topológia esetén az RG58U típusú koaxiális kábel lehet. Az ehhez alkalmazott ún. BNC csatlakozók fémbıl készülnek. A Tcsatlakozó NIC jelöléső érintkezıit kötelezı közvetlenül a hálózati kártyára tenni! Egy vékony koaxiális kábeles Ethernet szegmens hossza 185 m lehet. Ez kerekítve 200 m, ezért a vékony kábeles Ethernet hálózat jelölése 10Base2. Tehát mutatja a szegmens lehetséges hosszát és a maximális adatátviteli sebességet, ami 10 Mbps. A szegmensen maximum 30 csomópont, azaz számítógép és más hálózati eszköz lehet.
8.
A hálózati elemek.
Az ábrán egy kis hálózat látható. A hálózat csillag topológiájú, két szervert, hat munkaállomást, egy hub-ot (aktív csillagponti elosztó) és egy Cisco 1601 típusú routert, hálózati útvonalválasztót tartalmaz. A hálózat nyílt, van kijárata egy nagyterülető hálózat, WAN (Wide Area Network) felé, ami az Internet. Tanulságos, hogy rendelkezik egy tartalék WAN összeköttetéssel is! Ez is mutatja a világhálón való jelenlét fontosságát. A hub az alhálózatok központi eleme. Maga a szó eredetileg a szekér kerekének az agyát jeleni –amibıl a küllık elágaznak. Rendszerint nyolc vagy 8+1 csatlakozási lehetıséggel, port-tal rendelkeznek. A portok RJ45 típusú csatlakozó aljzatok, a plusz egy port általában egy BNC csatlakozó, amire „fel lehet főzni” egy 10Base2 típusú hálózati szegmenset. A hubok a portra érkezı jelcsomagokat válogatás nélkül továbbadják az összes többi portnak, így a kábeleken minden hálózati csomóponthoz –többnyire a számítógépekhez megérkeznek azok a jelcsomagok is amire az adott gépnek nincs szüksége. Ha jobban ki akarjuk használni a rendelkezésünkre álló sávszélességet, akkor el kell érni, hogy egy-egy jelcsomag csak abba az irányba haladjon amerre a jelcsomagban megcímzett gépet megtalálja.
416
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
Gyakran nyolcnál több portra is szükség van. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a hubok összekötését az erre a célra kialakított portokon végezzük -figyelembevéve a patch kábel bekötését ( I vagy X, azaz egyenes vagy kereszt, angolul straight-through vagy cross-over), ill. a hubon található kapcsoló állását is. Ha egy 10Base2 típusú hálózat kiépítése eléri valamelyik határértéket, akkor újabb szegmens(ek)et kell kialakítani. Erre a célra szolgál a repeater, ami az egyik szegmensbıl a másikba továbbítja a jelcsomagokat. Ennél jobb megoldás a bridge, ami a „saját” szegmensébe címzett csomagokat nem továbbítja a másik szegmensbe. Lehetıség van nagyobb portszámú aktív csillagponti elosztó beszerzésére is. Hub helyett alkalmazhatunk switchet is. Ez fogja végezni a jelcsomagok irányítását.
Hálózatunknak a külvilággal való összeköttetését az útvonalválasztó, a router biztosítja. Ez esetünkben Cisco 1601 típusú. Ezt a gyártmánycsaládot (1601-1605) a Cisco cég a kis hálózatok számára fejlesztette ki. Egy fixen beépített LAN és egy távközlési, csatlakozó felülettel vannak felszerelve. A LAN interface egy RJ45 csatlakozó aljzaton, vagy egy AUI csatlakozón (Attachment Unit Interface) keresztül érhetı el. A WAN interface maximális sávszélessége 2 Mbps. Ez csatlakozik a külvilág felé pl. soros szinkron (X.21) üzemmódban egy DB25 típusú csatlakozón keresztül. ISDN vonal esetén a Cisco 1603 típusú routerre van szükségünk. A router mőködését számos LED jelzi. Így a tápfeszültség meglétét, a router üzemkész állapotát, a lokális hálózati forgalmat, a távközlési szolgáltatás folyamatosságát, és a kifelé menı kommunikációs port aktivitását ellenırizhetjük. Ezeknek a routereknek a mőködtetı operációs rendszere a Cisco IOS (Internetworking Operating System). A routerek konfigurálhatók az üzemeltetési helyen, vagy akár egy távoli hálózati központból, tehát menedzselhetık az SNMP (Simple Network Management Protocol) segítségével. A hálózati eszközök többsége úgy is készülhet, hogy menedzselhetı legyen. Ezek az eszközök drágábbak, azonban a folyamatos üzemő hálózatok esetén a beruházás rövid idı alatt megtérülhet. A routerrıl a helyi hálózat felé, a hub-hoz egy RJ45 csatlakozóról, UTP kábellel lehet csatlakozni. Az „élı” összeköttetést a LINK felratú LED jelzi.
A router DCE (Data Communication Equipment) kimenetéhez csatlakozik a modem.
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
417
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
A modemen keresztül állandó összeköttetésünk van a távközlési szolgáltató vállalattal. Egy kis- vagy közepes vállalkozás, iskola részére elegendı lehet egy bérelt vonalas (Leased Line) 64 kbps sávszélességő hálózati hozzáférés. Erre a célra nagy választékban állnak rendelkezésre a hálózati hardvergyártó cégek termékei. Válasszunk pl. egy UDS V.3229 típusú modemet, ami 57600 bps sávszélességet biztosít.
A modem mőködését figyelemmel lehet kísérni a LED indikátorok és az LCD kijelzı segítségével. Jelzést kapunk, pl. arról, ha a távközlési szolgáltatóval megszakad az összeköttetés. A modem hátoldalán található a vonal csatlakozója (Telset Leased Line) és a DTE feliratú csatlakozó (Data Terminal Equipment), ahová a routert kell csatlakoztatni. Álljon itt egy megvalósított középiskolai hálózat vázlatos rajza, amiben számos hálózati eszközt és operációs rendszert alkalmaztunk. A HUB1 helyére egy KTI 2028 típusú switchet tettünk, ami két 100 Mbps sávszélességő porttal is rendelkezett. Egy ilyen portra csatlakozott a Taurus szerver SMC 9432TX típusú Fast Ethernet kártyája.
9.
A szerverek és a kliensek installálása
Legyen a példahálózatunkban mőködı szerverek közül az egyik egy Web-, FTP- és mail-szerver. Erre a célra a legmegfelelıbb egy UNIX gép installálása.
418
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
A UNIX elsı változata 1969-ben született az AT&T Bell Labs-nél. Mintegy öt évvel késıbb a rendszer az akadémiai közösség és az egyetemek általánosan használt operációs rendszerévé vált. 1972-ben Dennis Ritchie kifejlesztette a C nyelvet, majd egy évvel késıbb az UNIX-ot újraírták C-ben. 1975-ben a kaliforniai Berkeley-i egyetemen is elkezdték a fejlesztést. 1983-ban az AT&T forgalomba hozta a System V Release 1-t (A jelölésben a V római ötös számnak felel meg!), a következı évben hozták létre a POSIX szabványt. 1988-ban alapították az OSF-et, ami a nyílt rendszerek elterjedését volt hivatott segíteni. Egy évvel késıbb jelent meg a PC-re írt SCO UNIX SVR4. Ennek a sorozatnak újabb folytatása az OpenServer R5 és az UnixWare voltak. Közben 1981 augusztusában az IBM bemutatta a PC-t. Az Intel egyre nagyobb teljesítményő mikroprocesszorokat hozott forgalomba. Az évtized vége felé megnıtt az igény egy Intel platformon mőködı PC-s UNIX iránt.
10. A FreeBSD UNIX operációs rendszer A FreeBSD operációs rendszer - a Linux terjesztésekhez hasonlóan, nyílt forráskódú. A Berkeley-i egyetemen mőködı CSRG (Computer Sciences Research Group) fejleszti önkéntes közremőködıkkel. A 2002 elején kiadott verzió száma 4.5, az év végére ígérik az ötös verziót. A nagy számítástechnikai cégek közül a Sun Microsystems már a nyolcvanas évek közepén úgy döntött, hogy a BSD UNIX-ot használja Sun OS néven. A BSD márkanév birtokosa a Berkeley Software Design Inc., azonban az operációs rendszer a Linuxhoz hasonlóan mindenkié, azaz ingyenes. Az Interneten a 16 legrégebben bekapcsolt szerveren, a web-szerverek 15%-án -no meg a Microsoft Hotmail levelezırendszerén BSD UNIX fut! Installálás Bootolhatunk CD-ROM-ról, ha ez nem lehetséges, akkor készíthetünk boot-floppykat. Elıször betöltıdik a FreeBSD-i386 bootstrap loader, majd -legkésıbb- 10 másodperc múlva a kernel. (Figyeljük a megjelenı szövegeket, utasításokat!) Az elsı feladat a kernel konfigurálása. Ez azért fontos mert kiválaszthatjuk a gépünkön telepített hardware elemekhez szükséges drivereket, beállíthatjuk az ezekhez szükséges jellemzıket ( I/O cím, IRQ, stb) és letilthatjuk a felesleges meghajtók telepítését -így pl. az asztali gépeken nem szükséges PCMCIA kártyák meghajtóit, stb. Tehát az ajánlott kernel konfigurálási mód -három lehetıség közül a második. Csak az enter billentyőt kell leütni és indul a menüvezérelt kernel konfigurálás. Start kernel configuration in full screen visual mode. A következı lépés az installálási mód megválasztása. Az itt ajánlott megoldás a Standard installation. Ennek kiválasztása után hasonlóan menüvezérelt módon elvégezhetı a partícionálás. Fontos a megfelelı egérmeghajtó, ill. protokoll, valamint a használt soros port kiválasztása is.
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
419
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Miután ezeket beállítottuk indítsuk el mouse daemont. Ha utána megjelenik és mozog az egérkurzor, akkor helyesen jártunk el és folytathatjuk a telepítést. Telepíteni kell a megfelelı hálózati eszközt, ami hálózati kártya, vagy modem lehet. A menübıl ki lehet választani a megfelelıt, s be lehet állítani a szükséges jellemzıket.
Modem használata esetén a Point to Point Protocol-hoz meg kell adni a megfelelı soros kommunikációs port eszköznevét –pl. /dev/cuaa1. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a /dev/cuaa0 már foglalt lehet!
Amennyiben helyi hálózaton van Internet csatlakozási lehetıségünk, akkor beírjuk a szerver, majd a domainek nevét –mire az elsı keretben kiíródik a teljes domain név. Ha tudjuk a DNS szerver IP címét, akkor írjuk be azt
420
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
is. Ha DHCP-vel egy másik szervertıl kapunk belsı IP címet, akkor a gépünk már át is veszi azt, így az Ipv4 Address alatt kiíródik. Ha fix belsı címet akarunk használni, akkor írjuk be a megfelelı alhálózati címet. Végül a számos lehetséges megoldás közül –bár fáradságos és idıigényes, következhet a használni kívánt szoftverek kiválasztása. A válogatás végén indulhat az installálás, ami órákig is eltarthat. Legyünk mértéktartóak, ti. megtörténik, hogy a kiválasztott programok nem férnek el a háttértárolónkon, s akkor kezdhetjük elölrıl! A karakteres felületen kiadott /stand/sysinstall paranccsal utólag is szinte bármit módosíthatunk!
11. A grafikus felhasználói felület telepítése Hatféle felhasználói környezetbıl választhatunk:
A K Desktop Environment, a KDE a Linux kiadásokból jól ismert, könnyen kezelhetı. Egyes fejlesztık a GNU GPL –tıl eltérı licenszelés miatt a KDE helyett A GNOME környezet használatát ajánlják. Mindkettıt kipróbálhatjuk, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ebben az esetben tekintélyes mérető háttértárolóra, erısebb hardverre lesz szükség. A GNOME Enlightment jól mőködik egy Celeron 400 processzorral, 64 MB SDRAMmal, 2,1 GB HDD-vel és egy S3 Trio64V2-DX grafikus gyorsítókártyával felszerelt gépen is. A fontosabb könyvtárak: A FreeBSD a Unix File System-et, azaz UFS fájlrendszert használ. Ennek megfelelıen az operációs rendszer telepítésekor egy könyvtár és alkönyvtár-rendszer jön létre, amikben feladatuknak megfelelıen találhatók meg a rendszer mőködéséhez szükséges, ill. az alkalmazói programok.
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
421
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek / /bin /boot /cdrom /kernel /dev /etc /mnt /root /usr/bin /sbin /usr/home/andy /usr/share/doc /usr/man /tmp /var /usr/lib /proc /stand
A fıkönyvtár, a könyvtárfa kiindulópontja Az alapvetı parancsokat mőködtetı programok A bootolás alatt használt programok és cfg fájlok Ide csatoljuk fel a CD-ROM-ot (mount) A rendszermag helye A hardvereszközöket reprezentáló fájlok A legfontosabb konfigurációs fájlok Ide csatolhatunk fel floppyt, merevlemezt A rendszergazda könyvtára Közhasználatú parancsok A superuser és a rendszerindító parancsok A fehasználó könyvtára Dokumentációs fájlok Kézikönyv oldalak Ideiglenes fájlok Napló, ideiglenes és spool fájlok Osztott könyvtárak A proc fájlrendszer fájljai Önálló (standalone módban használt) programok
Mozgás a könyvtárrendszerben Lépjünk be a szerverünkre, mint rendszergazda! Nyolc (0-7) különbözı képernyın ún. virtuális konzolon dolgozhatunk, amelyek között az Alt-F1-Alt-F8 billentyőkombinációval kapcsolgathatunk. Válasszuk most ki a ttyv2 virtuális konzolt az Alt-F3 billentyőkkel! A monitoron ezt látjuk: login: A kettıspont után írjuk be: root Az enter leütése után megjelenik a Password: Ide írjuk be a jelszavunkat! Ezután jelenik meg a FreeBSD 4.3 RELEASE (GENERIC) #0: Sat Apr 21 10:54:49 GMT 2001 Welcome to FreeBSD! Felirat, majd –levél érkezése esetén a You have mail. Közben néhány fontos megjegyzést olvashatunk: A biztonsági tanácsadó URL-je, a kézikönyv és a GYIK (FAQ) dokumentumok URL-je, ill. ha installáltuk, akkor a szükséges útvonal, felhívás az észlelt hibák bejelentésére, annak módjára, a könyvtárrendszer megismerésének lehetısége (man hier 7) az installáló és konfiguráló utility indítófájlja (/stand/sysinstall). Mindezek módosíthatók az /etc/motd fájl átírásával. salgo# A prompt után írjuk be a pwd parancsot! Láthatjuk, hogy valójában melyik könyvtárban vagyunk. (A salgo természetesen a szerver neve.) /root Rendszerleállítás: shutdown -h now Újraindítás: shutdown -r now A helyi hálózatba csatlakoztatott gépünkön, most pl. a ttyv2 virtuális konzolon jelentkezzünk be a felhasználói nevünkkel! A készenléti jel most más lesz: $ A pwd parancsra a saját könyvtárunkba vezetı útvonal íródik ki: /usr/home/andy Itt adjuk ki a cd /etc parancsot! Ha itt paraméter nélkül adjuk ki a cd parancsot, akkor ismét visszajutunk a home könyvtárba. (A root home könyvtára a /root!) Legyünk körültekintıek! A UNIX rendszerek különbséget tesznek a kis- és nagybetők között!
422
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
Fájlinformációk Jelentkezzünk be a szerverünkre ttyv1 virtuális konzolon! Ha az Alt-F2 billentyőkombinációt alkalmazzuk erre máris itt a lehetıség. A ttyv0-ttyv7 virtuális konzolok teszik lehetıvé, pl. nyolc különbözı program futtatását, amíg a ttyv1-n felhasználóként a fájlokat listázzuk, addig, pl. a ttyv2-on mint rendszergazda egy segédprogramot telepíthetünk CD-rıl! A ttyv2-ra az Alt-F3 billentyőkkel kapcsoltunk át. login: andy Password:******** No mail. Ezen a ponton hasznos megtudni, hogy kik vannak még bejelentkezve a szerverre. Ezt a who, ill a w parancsokkal tehetjük meg. Ha szükséges párbeszédet kezdeményezhetünk egy másik felhasználóval a talk parancs segítségével. A finger radi parancs kiadásával megtudhatjuk, hogy a radi nevü felhasználó mikor olvasta el a leveleit, stb. Listázzuk ki a home könyvtárban lévı fájlokat! $ ls Mail $ ls–l total 1 drwx-----2 andy users 1024 Apr 20 14:46 Mail A /usr/home/andy könyvtár alatt egy Mail nevő alkönyvtár van. $ cd Mail $ ls –l total 5 -rw------1 andy users 520 Mar 10 12:06 saved-messages -rw------1 andy users 1784 Mar 20 14:46 sent-mail -rw------1 andy users 1900 Mar 11 08:00 sent-mail-mar-2002 Ebben a listában látható a fájl típusa: - normál, használati engedélye: r read, w write, a hard-link count, a tulajdonos neve (andy), a csoport neve (users), a fájl mérete bájtban, az utolsó módosítás ideje és végül a fájl neve. Ha az elsı helyen egy – karakter áll, akkor fájllal, ha d karakter áll, akkor könyvtárral (directory) van dolgunk. Az elsı helyen álló l jelentése link, a p jelentése pipe. (Magyarázatukat lásd késıbb.) Az x a végrehajthatóság (execute) jele. -
r
Fájltípus
w
-
A fájl-tulajdonos jogai
A hardvereszközök jelölése /dev/fd0 /dev/fd1 /dev/ad0 /dev/ad0s1a-ad0s1f /dev/sd0 /dev/acd0c /dev/ttyv0 - /dev/ttyv7
r
-
x
r
A csoporttársak jogai
-
-
Mások jogai
elsı floppy meghajtó második floppy meghajtó elsı IDE HDD partíciók az elsı IDE HDD-n elsı SCSI merevlemez egység IDE CD-ROM meghajtó virtuális konzolok (AltF1-F8)
A hardver elemeire az eszköznevekkel hivatkozunk. Pl. ha egy floppy lemezrıl akarunk fájlokat másolni, akkor elıször a rendszerrel tudatni kell, hogy az fd0 jelő eszközt is kezelni kell! (A mount és umount parancsok a háttértároló eszközön meglévı könyvtáraknak az állandó fájlrendszerhez való hozzákapcsolására, ill. az onnan való eltávolítására szolgálnak.) Háttértároló eszközöket csak a root vagy a supersuser csatlakoztathat! mount –t msdos /dev/fd0 /mnt Ez azt jelenti, hogy a rendszer úgy tekinti, mintha az egyébként meglévı (de üres!) /mnt könyvtárban lennének a floppy diszken tárolt fájlok, azaz a mágneslemezen lévı fájlokat beillesztjük a fájlrendszerbe. Meg kell adni a felcsatolt eszközön lévı fájlrendszer típusát is. A lecsatolás az umount /mnt parancs kiadásával hajtandó végre. Az umount parancs kiadásáról sose feledkezzünk meg! A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
423
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Ha egy CD-ROM-ról akarunk programokat telepíteni, akkor hasonlóan kell eljárnunk: mount –t cd9660 /dev/acd0c /cdrom A CD-ROM –és bármilyen más, a fájlrendszerbe beillesztett háttértároló használata után az umount parancsot kell használnunk, amivel az eszközt kiiktatjuk a fájlrendszerbıl: umount /cdrom
12. UNIX kezelési segédlet A UNIX operációs rendszer kezelésére számos parancs szolgál. Ezek közül a legfontosabbak: cat cd chmod chown clear cp date df du finger grep less kill ln ls man mkdir more mount mv passwd ps pwd rm rmdir talk umount who write
fájlok tartalmának listázása könyvtárváltás fájl hozzáférési jogosultságok változtatása file tulajdonos megváltoztatása képernyıtörlés fájlmásolás dátum beállítása diszk foglaltság diszk használat könyvtáranként felhasználó adatai karakterlánc keresése szövegfájl kiíratása elıre-hátralapozással szignálok küldése processzeknek link létrehozás (egy fájlhoz több név ) könyvtár listázása kézikönyv olvasása könyvtár létrehozása szöveg tördelése fájlrendszer felkötése létezı könyvtárba fájl áthelyezése, átnevezése jelszómódosítás processzek listázása az aktuális (munka-) könyvtár kiíratása fájltörlés könyvtártörlés beszélgetés a felhasználók között a felkötött fájlrendszer lebontása a szerverre bejelentkezett felhasználók üzenetküldés
A cd, ls, mkdir, mount, umount, parancsok használatára a kapcsolódó témák tárgyalása során már bemutattunk példákat. Szükség van azonban még több parancs ismeretére! A fájlmőveletek parancsai A cp parancs fájlok másolására szolgál. A parancsmondatban meg kell adni a forrásfájlt és a célfájlt vagy célkönyvtárat: $ cp saved-messages /usr/home/andy A UNIX parancsok többsége nem ír ki semmit, ha sikeres volt a végrehajtás! Az mv parancs fájlok áthelyezésére és átnevezésére szolgál. Használata megegyezik a cp parancséval. $ mv saved-messages messages.02.2 Az eddigiekbıl láthatjuk, hogy a UNIX operációs rendszerben a 8+3 DOS fájlkonvenciótól eltérıen használhatunk hosszú, több részbıl álló fájlneveket, amikben kis és nagybetők, valamint számok és egy-két írásjel is lehet. Az rm parancs fájlok törlésére szolgál. A törölt fájl többé már semmilyen módszerrel nem állítható helyre! $ rm jegyzet A parancs végrehajtása után a tartalomjegyzékbıl eltőnik a jegyzet nevő fájl. 424
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
Szövegfájlok létrehozása A vi a rendszergazdák kedvence. A két bető a "visual" szóból származik. A vi-ban három üzemmód létezik, a két legfontosabb a parancsmód és a beviteli mód. A vi parancsmódban indul, beviteli üzemmódba pedig aAiIoOcCsSR karakterekkel is átkapcsolhatunk. Kezdésnek nyissunk meg egy fált! vi jegyzet.uj.1 Ha ki akarjuk egészíteni, vagy át akarjuk írni a szöveget leütjük az INS billentyőt és máris dolgozhatunk. A munkánk elmentéséhez az ESC billentyő leütésével átlépünk parancsmódba, majd a :w! karaktereket kell beírni –és természetesen entert kell ütni. A vi-ból a :q! karakterek beírásával léphetünk ki. Néhány fontos vi parancs: O P Q R U X c d j k m o r u x y |
beillesztés az adott sor fölé beilleszti a puffer tartalmát a kurzor elé ex módra vált át felülírja a begépelt szöveggel az adott sor tartalmát visszaállítja a sor eredeti tartalmát törli a kurzor elıtti karaktert módosítás visz végbe a mozgás irányában törlést végez a mozgás irányában lefelé ugrik egy sort felfelé ugrik egy sort megjelöl egy fájlrészt beilleszt a sor után kicserél egy karaktert visszaállítja az elızı állapotot (undo) karakter törlés a vágólapra (pufferbe) másolja az aktuális sort a sor elejére ugrik (az elsı oszlophoz)
Szövegfájlkezelı parancsok A cat paranccsal fájlok tartalmát írathatjuk ki, ha a fájl nevét a parancs után írjuk: $ cat jegyzet.uj.1 Ez egy igazi magyar jegyzet –csakis latin karakterekkel! Lapozás Ha egy fájl hosszú, akkor a cat parancs az egészet kiküldi a képernyıre –de csak a végét láthatjuk. Ilyenkor használhatjuk a more és a less parancsokat. A less mindkét irányban lapoz! $ cd /usr/share/man $ ls man1 man3 man5 man2 man4 man6
man7 man8
man9 mann
whatis
Olvassunk bele a whatis fájlba! $ more whatis Az enter billentyővel lefelé görgethetjük a szöveget. A szövegolvasásból a q billentyővel tudunk kilépni. Most használjuk a less parancsot! $ less whatis Ilyenkor görgetni a kurzormozgató, ill. a PgDn, PgUp billentyőkkel tudunk. Karaktersor keresése A grep parancs szolgál egy szó vagy minta keresésére pl. egy fájlban. A /usr/man könyvtárban lévı whatis fájlban keressük meg a CGI karaktersort! A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
425
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
$ grep CGI whatis Erre 24 olyan sort ír ki, ami a CGI betőket tartalmazza. Könyvtárak létrehozása és törlése $ mkdir news $ rmdir oldnews Engedélyek és tulajdonjogok A chmod parancs a fájl-hozzáférési jogokat változtatja meg. $ ls –l -rw-r—r-1 andy $ chmod go+rw jegyzet.uj.1 $ ls –l -rw-rw-rw1 andy
users
57
Jul 21
09:01
jegyzet.uj.1
users
57
Jul 21
09:01
jegyzet.uj.1
Ezzel mindenki számára írhatóvá és olvashatóvá tettük a fájlt. A chmod go–rw használatával ezeket a jogokat elvehetjük. A jogok megadásához használhatunk oktális számokat is. Az r=4, w=2, x=1 értéket kap. Ezek összege 7, így pl. egy fájl használatát bárki számára a chmod 777 mindenkinek.txt paranccsal tehetjük lehetıvé. A chown parancs a fájl tulajdonosát és a felhasználói csoportot változtatja meg. $ chown –v andras:tanar jegyzet.uj.1 owner of jegyzet.uj.1 changed to andras.tanar Szimbolikus- és hard-linkek Az ln parancs arra szolgál, hogy egy-egy fájlra több, különbözı néven is hivatkozhassunk, könnyebben elérhessük. $ ln –s /usr/bin/arc archive $ ls archive
jegyzet.uj.1
A könyvtárban megjelent a létrehozott archive nevő szimbolikus link. A dokumentáció használata A man parancs a manual szó rövidítése, ami magyarul kézikönyvet jelent. A man-t a UNIX rendszerek kezdettıl fogva használják. $ man talk Az enter billentyő leütése után a következıket látjuk: Reformatting talk (1), please wait TALK(!)
UNIX Reference Manual
TALK(1)
NÉV talk – beszélgetés egy másik felhasználóval PÉLDA A rendszergazda párbeszédet kíván folytatni miklos felhasznalóval. A kiadott parancs: talk miklos LEÍRÁS A talk egy vizuális kommunikációs program, ami sorokat másol az egyik felhasználó termináljáról egy másik felhasználó termináljára. A beszélgetés kezdeményezésére a talk
[email protected] parancsmondattal kell válaszolni, s akkor a két részre osztott képernyın látható a beszélgetı partnerek által beírt szöveg. Egyéb parancsok
426
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111 • • • • •
clear date df du who
Hálózati ismeretek
képernyıtörlés dátum lekérdezés szabad hely a háttértárolón a felhasznált hely a háttértárolón egy szerverre bejelentkezett felhasználók felsorolása
A hálózat mőködésének ellenırzésére szolgáló parancsok Az nslookup www.freebsd.org parancsra megkapjuk az IP-címet: 216.136.204.21 A ping 216.136.204.21 alkalmazásával meggyızıdhetünk a hálózati gép bekapcsoltságáról és az összeköttetés minıségérıl. A traceroute-tal kiírathatjuk a célszerverhez vezetı hálózati útvonalat.
13. DOS és UNIX parancsok összehasonlítása Mővelet Fájlok listázása Szövegfájl tartalmának kiírása Szövegfájl kiírása lapozással Fájl másolása Karakterlánc keresése Fájl átnevezése Fájl törlése Könyvtár létrehozása Könyvtár törlése Könyvtárváltás Fájlvédelem beállítása Segítség a parancsokhoz Dátum és idı lekérdezése Szabad hely a háttértárolón Fájl nyomtatása
DOS dir type type filenev|more copy find ren del md (mkdir) rd (rmdir) cd (chdir) attrib help date, time chkdsk print
UNIX ls cat more cp grep mv rm mkdir rmdir cd chmod man date df lpr
14. Az X-Window Sytem A UNIX típusú operációs rendszerek szabványos grafikus felhasználói felülete az X Window System. Ezt az egyik legismertebb informatikai nagyvállalat a DEC és az MIT az Athena Project keretében fejlesztette X11 néven. Az elsı kiadás X11R1 néven, 1987 szeptemberében már megjelent! A jelenleg legújabb, a hatodik kiadás megjelenése óta egy külön vállalkozás felelıs a rendszer fejlesztéséért. Az X11 hálózatorientált termék. Az egyik -hálózatba kötött- gépen futó alkalmazások mőködése más, a helyi vagy a távolsági hálózatba kötött gépeken is látható. A PC számítógépekre készült ingyenes X-szerver implementáció, az XFree86. Ezt egy 1992-ben alakult lelkes programozó csapat kezdte el fejleszteni. 1994-ben megalakult az XFree86 Project, aminek a feladata a rendszer folyamatos fejlesztése és közreadása. A FreeBSD telepítı programja az általunk leírt módon a grafikus felhasználói felületet is telepíti. Ha a számítógépünk hardver elemei ismert gyártótól származnak (Pl. Intel mikroprocesszor, S3 VGA vezérlı, SoundBlaster hangkártya, stb.), akkor a telepítés befejezése után a startx parancsra a grafikus felület máris elindul. A rendelkezésünkre álló grafikus környezet a szokásos módon kezelhetı és felfedezhetı. Van minden, sok háttér és képernyıvédı, játék és segédprogram, Netscape, táblázatkezelı, kiadványszerkesztı, prezentációkészítı. Az ezeknél is újabb és izgalmasabb programok pedig az Internetrıl letölthetık.
15. Hálózatadminisztráció A UNIX rendszerek lehetıvé teszik a TCP/IP protokollt használó hálózatokra való csatlakozást. Jelenleg már ez a legelterjedtebb hálózati protokoll, amit az Internet és a legtöbb helyi hálózat is használ. Ezt a protokollt eleve a különbözı hardverplatformon mőködı és eltérı operációs rendszert alkalmazó számítógépek közötti kommunikációra tervezték a DARPA projekt keretében, még a hetvenes években. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
427
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
A fejlesztést a UNIX operációs rendszer alatt végezték a UC Berkeley-ben. Mint azt az akroníma is mutatja, a protokoll két alapvetı részbıl áll. A TCP (Transmission Control Protocol) az adatforgalom vezérlı protokoll, ami a postás szerepét tölti be, azaz egy adatcsomagot eljuttat a feladótól a címzettnek, az IP (Internet Protocol), ami az adatcsomagok összeállítását végzi. A TCP-IP alapon mőködı hálózatba kötött számítógépeket négy szegmensbıl álló, ún. IP-címek különböztetik meg. A három elsı szegmens mutatja a hálózat címét, a negyedik pedig a gép azonosítója. A 192.168.1.201 IP címben a 192.168.1.0 a hálózat címe, a 201 pedig a gép azonosítója. A gépünk hálózatra kapcsolásához szükségünk van a hálózat, a broadcast, a gateway, a nameserver és a proxy szerver IP címére, valamint a hálózati maszkra. A böngészı és E-mail programok beállításához kell még a mail- és a news szerver IP címe, esetenként az ezekhez tartozó domain nevek is. Ha az elıbbi gép címét vesszük alapul, a hálózati cím 192.168.1.0 lesz. A broadcast cím lehetıvé teszi, hogy a hálózatunkba kötött összes gépnek egyszerre küldjünk üzenetet. A broadcast cím utolsó szegmense 255 lesz, így ennek a hálózatnak a broadcast címe 192.168.1.255 A gateway címe általában eggyel több, mint a hálózat címe, azaz 192.168.1.1 A hálózatunkra kívülrıl csatlakozni, ill. a helyi hálózatból más, külsı hálózatra csatlakozni csak ezen a gépen keresztül lehet. Egy komolyabb intézmény helyi hálózata tartalmaz legalább egy olyan gépet, ami a domain neveket IP címekre fordítja. Ez a gép a DNS (Domain Name Server). Ennek a gépnek tudnunk kell az IP címét, ami lehet. pl. a 192.168.1.2 A netmask-ban a hálózati rész mindhárom szegmensében 255 áll, az utolsó szegmens pedig 0, tehát 255.255.255.0 Ez ill. a gépünk címe alapján meg lehet állapítani a hálózati címünket. A gépünk neve egy domain-hez tartozik. A domének teszik lehetıvé a nagykiterjedéső hálózatok felépítését (strukturálását). Egy gazdagép (host), azaz szerver megcímezhetı a nevével –pl. salgo- és a cég vagy szervezet részére kiadott domain névvel: pszfs. Ehhez járul még az országot jelzı ún. top level domain, a hu. Így áll össze a salgo.pszfs.hu cím, ami mutatja, hogy a salgo nevő gép a pszfs domain-ben van, ill. az FQDN salgo.pszfs.hu. Az /etc könyvtárban találhatók azok a konfigurációs fájlok, amik olyan hálózati információkat tartalmaznak, mint a gépek és domain-ek nevei, IP-címek, a hálózati kártyák adatai, a TCP és UDP port hozzárendelések, routing tábla.
16. A Microsoft hálózati operációs rendszer-család A belsı hálózati, irodai feladatokra a legalkalmasabb egy NT vagy annál újabb, pl. Windows 2000 Server. Nagyszámú felhasználó kiszolgálására készült a Windows 2000 Advanced Server és a Datacenter Server. A legújabbak a Windows XP Professional Server és a Windows .NET keretrendszer. Longhorn kódnév alatt máris készül a Microsoft következı operációs rendszere, aminek a béta verziója várhatóan már 2003-ban hozzáférhetı lesz a szakértık számára. Az NT elsıdleges protokollja a TCP/IP, emellett más protokollokat (NetBEUI, IPX/SPX, AppleTalk, NFS) is használ a többi hálózati operációs rendszerrel való együttmőködés érdekében. Az NT szerver ugyanarról a géprıl menedzselhetı. A Microsoft NT 4.0 installálása Ha CD-rıl nem tudunk bootolni, akkor a telepítéshez elıször elı kell készítenünk három floppy lemezt: • Setup Boot Disk • Setup Disk 2 • Setup Disk 3 A szervernek szánt, legalább 32 MB RAM-mal, 2-3 GB HDD-vel és CD-ROM meghajtóval felszerelt gépre elıször telepítsünk, pl. egy DOS 6.22 operációs rendszert és inditsuk azt el, majd helyezzük be a Windows NT 4.0 operációs rendszert tartalmazó CD-t. A CD-ROM i386 nevő könyvtárából indítsuk el a WINNT.EXE programot /ox paraméterekkel. Ezzel elindul a telepítı lemezek készítése.
428
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
Tegyük be a Setup Boot Disk-et az A: meghajtóba és kapcsoljuk be a gépet! Ezzel megkezdtük az operációs rendszer telepítését. Miután a telepítı program bekérte mindhárom lemezt, felszólít bennünket Read Windows NT Licence Agreement! Egyetértésünket az F8 billentyő leütésével fejezhetjük ki. Ezután a telepítı program megvizsgálja a hardvert és kiír egy listát a talált eszközökrıl. Amennyiben igaz, hogy …the above list matches my computer, azaz a lista megegyezik a számítógép egységeivel, fogadjuk azt el. Válasszuk ki a megfelelı fájlrendszert, pl. az NTFS-t. Ilyenkor a már nem kívánatos partíciókat törölhetjük. A következı lépés a háttértároló felületének szigorú ellenırzése lehet, de ezt idı hiányában elutasíthatjuk. Elkezdıdik a fájlok telepítése a HDD-re. A gép újraindítása. A telepítı felajánlja egy üzenetközvetítı (Messaging System) rendszer, hálózati csatlakozások (Networking) és az IIS (Internet Information Server) felrakását. Network Adapter Card Setup –azaz a hálózati kártya beállítása (I/O, IRQ, 10BaseT). A szerver adatainak beírása: Üzemeltetı: PSZFS Szervernév: Jobarat Domain név megadása: SZOFTUZEM Jelszó: ********** PDC (Primary Domain Controller) mőködési mód kiválasztása A javítólemez (Emergency Repair Disk) elkészítése Újraindítás Az installálás befejezése után kezdıdhet a részletesebb konfigurálás, ill. az adminisztrátori tevékenység; a felhasználók, és felhasználói accountok, megosztott könyvtárak létrehozása, hálózati nyomtató telepítése és megosztása, stb. A grafikus felhasználói felület és a segédprogramok nagyon hasonlítanak a Windows 9x-ben megszokottakra, így az elsı lépéseket nagyobb nehézség nélkül megtehetjük. Az NT szerver üzemben tartása és a menedzselés olyan sokrétő és szerteágazó feladat, hogy annak leírása messze meghaladja a jegyzetünk kereteit. Az irodalomjegyzékben ajánlunk néhány munkát azoknak, akik mélyebben meg akarják ismerni ezt az operációs rendszert. A Microsoft a 4.0 verzió után eredetileg már ki akarta adni az 5.0 verziót -és úgy gondolták hogy a Windows 98 lesz az utolsó a 9x sorozatban. Ezzel ellentétben az NT új verzióját Windows 2000 néven adták ki.
17. A NetWare 4.11 hálózati operációs rendszer installálása A Novell Netware viszonylagos népszerősége Magyarországon a korábbi elterjedtségének, egyeduralkodó voltának köszönhetı. 1995 elıtt a NetWare többször is elnyerte a legjobb hálózati operációs rendszernek járó díjat. A Novell cég sikerrel próbálkozott újításokkal, mint pl. az NDS címtárszolgáltatás. A NetWare által használt elsıdleges protokoll az IPX (Internetwork Packet Exchange). az újabb verziók már tudják használni a TCP/IP-t is. A szerver dedikált, csak egy másik géprıl menedzselhetı. A szervernek kijelölt gépen hozzunk létre egy 50 MB nagyságú DOS partíciót és telepítsük fel a CD-ROM mőködtetéséhez szükséges fájlokat. Helyezzük be a NetWare operációs rendszert tartalmazó CD-ROM-ot a meghajtóba. Kövessük az alábbi lépéseket! Start INSTALL.BAT Select language Select the type of installation desired Choose the product you want to install Select the type of installation you are performing Specify the server name
A CD-ROM-on indítsuk el a batch-fájlt! Válasszuk ki a nyelvet! Válasszuk a NetWare opciót! Single machine running 4.11 Egyedüli szerver install. Simple installation. Egyszerő telepítés Adjuk meg a szerver nevét!
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
429
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Copying server boot files to the DOS partition Choose the server drivers (CD-ROM) Continue installation Existing directory trees/Create new tree Password Time zone Organization name Admin password Other installation options Other installation actions/Continue installation The server installation of NetWare 4.11 is complete
Az op.rendszert betöltı fájlok másolása folyik. Válasszuk ki milyen médiáról telepítünk! Elindul a NetWare partíció telepítése. Meglévı NDS fák/Új fa létrehozása Ha a meglévı NDS-hez csatlakozunk jelszó kell! Idızóna megadása. A szervezet neve. A rendszergazda jelszava (új NDS fa esetén). Más telepítési lehetıségek. Folytatjuk az installálást. Befejezıdött a NetWare operációs rendszer telepítése.
Az installálás befejezése után a C:\NWSERVER könyvtárból a SERVER.EXE program indítja a hálózati operációs rendszert.
18.
Kliens szoftverek
A szervereken hálózati operációs rendszerek mőködnek. Ahhoz, hogy a munkaállomásokról összeköttetést létesíthessünk a szerverekkel megfelelı kliens-szoftvereket kell telepíteni. A UNIX szerverek eléréséhez jól használható DOS kliens az NCSA Telnet, ami az NCSA webhelyérıl tölthetı le. Illik tudni, hogy az NCSA-nál (National Center for Supercomputing Applications) írták az elsı grafikus felhasználói felületen mőködı web-böngészıt, a Mosaic-ot! Széles körben használták az FTP Software Inc. termékét, a PC/TCP nevő szoftvert is DOS kliens installálása NetWare szerverhez A CD-ROM-ról és a már telepített szerverrıl is létrehozhatók installáló floppy lemezek. Kényelmesebb azonban ezt is CD-ROMról végezni! Indítsuk el a telepítést! Válasszuk ki a lehetıségek közül a Client installation opciót! Válasszuk ki a NetWare DOS/Windows Client (VLM) lehetıséget Adjuk meg a telepítı programnak a cél-könyvtárat! Engedélyezzük a munkaállomás rendszerindító fájljainak kiegészítését! Ha szükséges engedélyezzük a Windows támogatás telepítését is! Válasszuk ki a hálózati kártya meghajtóját. Indítsuk újra a gépet! Ezzel a módszerrel a DOS kliens a C: meghajtó NWCLIENT könyvtárba telepíti a szükséges fájlokat, és ott létrehoz egy STARTNET.BAT fájlt. Létrejön egy különleges fontosságú NET.CFG nevő fájl is, ami tartalmazza a szerver, ill. a hálózat eléréséhez szükséges paramétereket. A legegyszerőbb NET.CFG fájl tartalma: Link Driver NE2000 Port 300 Int 3 Frame Ethernet_802.3 Netware DOS Requester First network Drive = F A nyílt rendszerek mőködési modellje (ISO OSI) szerint a STARTNET.BAT a szükséges rétegekkel való összeköttetés létrehozása érdekében a következı sorrendben indítja a DOS Requester programokat: LSL.COM NE2000.COM IPXODI.COM VLM.EXE Ha ezek hiba nélkül lefutottak, akkor a You are attached to server SALGO üzenetet kapjuk és az F: beírásával átléphetünk a szervert jelentı elsı logikai meghajtóra. Megadjuk a felhasználói nevünket és a jelszavunkat. Ezután használhatjuk a számunkra engedélyezett könyvtárakat, ill. fájlokat.
430
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
A 32 bites NetWare kliens használata A továbbiakban csak a MS Windows GUI-hoz kapcsolódó NetWare 32 klienst tekintjük át, mivel a DOS háttér egyre ritkábban használatos. A NetWare® Client 32 for Windows 9x, ill. XP szoftvereszköz segítségével a Windows alatt futó számítógépekrıl is elérhetık a NetWare hálózat erıforrásai, be tudunk jelentkezni a hálózatba, sıt a bejelentkezési parancssor (login script) is lefuttatható. A Client 32 teljesen illeszkedik a Windows környezethez. A Client 32-rıl grafikus program segítségével tudunk a hálózatba bejelentkezni. A bejelentkezést a NetWare Application Manager segítségével indíthatjuk el és kezelhetjük. Továbbá lehetıség van fájlok, nyomtatók elérésére, hálózatból kilépésre, szerverrıl való lejelentkezésre. A hálózati fájlokat és nyomtatókat a Windows 95 szabványnak megfelelıen a Hálózat Windows Intézı (Windows Explorer) vagy a Vezérlıpult párbeszéd ablakai segítségével tudjuk kezelni. A Client 32 globálisan kezeli a meghajtókat, a logikai-, keresımeghajtókat, így egységesen lehet kezelni a lokális meghajtókkal. A Windows Sajátgépe is egységesen tudja látni. Az üzenet küldése is egyszerősödik a DOS-os felülethez képest. Egy üzenet elküldhetı egy hálózati felhasználónak, illetve felhasználói csoportnak is. Az üzenet egy NetWare Broadcast Message párbeszédablakban jelenik meg a címzett képernyıjén, az üzenet küldıje egy Send NetWare Message Result ablakon keresztül értesül, hogy sikeres volt a küldés. Az üzenet maximális hossza a felhasználói név hoszszától függıen általában 200-250 között van. Hálózati feladatok Client 32 for Windows alatt Bejelentkezés Egységes Windows párbeszéd ablakon keresztül tudjuk megadni a felhasználó nevét és jelszavát. Az összes aktuális kapcsolatunkról szóló információt úgy jeleníthetjük meg, hogy az egér jobb gombjával kattintunk Hálózatok ikonra, majd kiválasztjuk a NetWare kapcsolatok pontot. A bejelentkezés az alábbi párbeszédablakon keresztül történik: Meghajtó hozzárendelés Az állandó meghajtókat a Windows Intézı, Eszközök, Hálózati meghajtó csatlakoztatása ponton tudjuk kijelölni, adjuk meg a meghajtó betőjelét és az elérési útvonalát. Belépéskor az újracsatlakoztatás opciót állítsuk be.
Meghajtó leválasztása Windows Intézı, Eszközök, Hálózati meghajtó leválasztása ponton tudjuk a meghajtó hozzárendelést megszőntetni.
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
431
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Jelszó megváltoztatása A Windows Vezérlıpultjából válasszuk a Jelszó ikont. Az Egyéb jelszó módosítása gombot nyomva válasszuk a Novell NetWare-t. Majd Módosítást választva gépeljük be a régi és új jelszót. Hasonlóan végezhetı el a Windows jelszó módosítása is.
19. Nyomtatás A Windows alatti nyomtatás kissé körülményes. Oka, hogy a Windows nem használ elfogott nyomtató portot, mivel a GUI alkalmazások nem küldenek adatokat az LPT-re, ehelyett egy olyan Windows nyomtatóeszközre küldi, ami egy hálózati nyomtatóra mutat. Így az elfogásnak (capture) csak akkor van jelentısége, ha LPT-re nyomtatunk. A hálózati nyomtató hozzáadását a Hálózatok ablakból, vagy Intézıbıl elérhetjük. Itt válasszuk ki a megfelelı nyomtatási sort, majd a nyomtató hozzáadás varázsló segítségével válasszuk ki a nyomtatót. A NetWare kapcsolatok megtekintése A Hálózatok ablakon jobb gombbal kattintva kapjuk meg, mely hálózati összetevık vannak telepítve a rendszerbe.
Kontextus–, szerver- és aktuális fa váltása A kontextus határozza meg egy objektum elhelyezkedését a címtárfa konténeren belül. Amikor kontextust váltunk, akkor annak az objektumnak adjuk meg a teljes nevét, amelyikre váltani akarunk. A váltás elérhetı a hálózat adatlap ablakán keresztül. Azonosítás Egy munkaállomás hálózaton való azonosítására szolgál.
432
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
Logikai meghajtókhoz és katalógusokhoz kapcsolódó információk lekérdezése. Közvetlenül lekérdezhetı a katalógus típusa létrehozási, módosítási ideje, valamint a hozzáférési jogaink:
Üzenet küldése A hálózat ablakon válasszuk ki a szervert és a jobb gombbal kattintva rá, válasszuk a Send Message pontot. Gépeljük be az üzenetet és válasszuk ki a felhasználókat vagy csoportokat, akiknek küldeni szeretnénk. Majd válasszuk a Send pontot.
20. Az IPX-SPX protokoll szolgáltatásai Az IPX protokoll a lehetı leghatékonyabban mőködı adatátvivı szerviz egy PC alapú lokális hálózaton, de a csomagok célbajutását sajnos nem garantálja. Az SPX viszont garantált adatátvivı protokoll: ha egy bizonyos idı után nem érkezik nyugtázás, a csomagot visszaküldi a feladónak. Az eseményvezérlı blokk (ECB) vezérel minden eseményt. Küldés elıtt a felhasználónak elı kell készítenie egy ECB-t, mely tartalmazza a csomag memóriacímét. Az alkalmazás betölti az ECB címet a megfelelı szegmens-regiszterpárba, azután meghívja az IPX vagy SPX küldı funkciót. - Hasonlóan a fogadónak is elı kell készítenie egy ECB-t, mely egy puffercímet tartalmaz, amelybe a bejövı csomag fog kerülni. Ezután a fogadó alkalmazás betölti az ECB címet a megfelelı regiszterpárba és hívja az IPX vagy SPX fogadó (figyelı) funkciót. Az eseménykezelı rutin (ESR) egy alkalmazás által definiált eljárás, melyet egy ECB hív meg, ha egy esemény bekövetkezik. A protokollok egyik legfontosabb eszköze a socket. Ez a szám fogja megadni minden esetben, hogy melyik alkalmazás (vagy kapcsolat) csomagját
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
433
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
küldjük, vagy éppen, melyik kapcsolat csomagját kapjuk. Így egyidejőleg több alkalmazás is kommunikálhat a protokollon keresztül. A socketszámot maga a protokoll utalja ki számunkra a kapcsolat inicializálásakor, de lehetıség van egyedi kérésére is, bár nem javasolt. Mivel korlátozott a socketek száma így elıfordulhat, hogy nem tud a protokoll számunkra socketet adni, nem kezdhetjük meg a kommunikációt. Tehát ne fogjunk meg feleslegesen socketszámot. Egy kommunikáció megteremtése mindig inicializálással kezdıdik. Meggyızıdünk arról, hogy a kívánt protokoll a memóriában van-e, majd a kommunikációs elemeket felépítjük, megkeressük a „partnert”. A kezdeményezı kapcsolatfelvételt indít, a másik fél kapcsolatra várakozik. Amennyiben „találkoznak”, akkor a saját kapcsolatszámukon felépítik a kommunikációt. Ezekután a csomagváltás történik meg. Az adó elıkészíti csomagját, megadja a fejrész adatait, az adatokat elhelyezi a megfelelı puffer(ek)be. Majd elküldi. A fogadó a kapott csomag adatrészét a megadott pufferbıl dolgozza fel. Az SPX protokoll alkalmazása során figyeli a csomagok sorrendjét, és nyugtázást is végez. Ez akkor fontos, ha az IPX/SPX alatt egy ütközésfigyeléses protokoll található (például Ethernet). Végül bontjuk a kapcsolatot. Egy IPX csomag felépítése ugyanolyan, mint egy szabványos Xerox csomagé: 30 bájt fejrész és 0 - 546 bájt adatrész. Így a minimális csomagméret: 30 bájt (ami csak a fejrészbıl áll), a maximális: 576 bájt összméret. Az adatrész mérete az alkalmazástól függ, és bármilyen formátumú lehet. A táblázatban – és a továbbiakban is – a sorrendben található hi-lo rövidítés azt jelenti, hogy a bájton belüli elhelyezési sorrend (ellentétben a DOS kezelı függvényekkel) elıbb a felsı félbájt, majd az alsó. Az IPX fejrész mezıi: OFFSET 0 2 4 5* 6* 10* 16* 18 22 28
TARTALOM Ellenırzı szám Hossz (30 - 576 bájt) Átvitelvezérlés Csomagtípus Célhálózat Célcsomópont Célsocket (csatlakozó) Forráshálózat Forráscsomópont Forrássocket
TIPUS word word byte byte byte(4) byte(6) word byte(4) byte(6) word
SORREND hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo
* az alkalmazásnak kell beállítania, a többit az IPX állítja be. A csomagrészek jelentése: Ellenırzı szám: a 30 bájtos csomagfejrész száma. Átvitelvezérlés: Internet bridge-k használjak ezt a mezıt, csomagküldés elıtt IPX nullázza e mezıt. Csomagtípus: azonosítja a csomag által kért vagy felajánlott szolgáltatás típusát. Xerox az alábbi csomagtípusokat definiálta: 0 Ismeretlen csomagtípus 1 Routing (útvonal) info csomag 2 Echo (visszhang) csomag 3 Error (hiba) csomag 4 Csomag-csere-csomag 5 Szekvenciális csomag protokoll csomag 16. 31 Kísérleti (próba) protokoll Az IPX felhasználók a 0 vagy 4, az SPX felhasználók az 5 típust kell, hogy beállítsák. Célhálózat, Forráshálózat: azonosítják a forrás- és célhálózat címét (4 bájtos számot a hálózati adminisztrátor adja meg). Célcsomópont, Forráscsomópont: azonosítják a LAN táblát a cél- és a forráshálózat állomásain vagy csomópontjain belül. Célsocket, Forrássocket: socketcímek, melyek azonosítják a folyamatot csomóponton belül. Az SPX fejrész mezıi (30 BÁJT IPX fejrész kiegészítve meg 7 mezıvel):
434
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
Hálózati ismeretek
Az SPX csomag fejrésze 42 bájt, az adatrésze 534 bájt hosszú. Minimális méret: 42 bájt (csak a fejrész) lehet, a maximális: 576 bájt. Az adatrész tartalmát, formátumát és méretét a felhasználó határozza meg. OFFSET 0 30 31 32 34 36 38 40
TARTALOM IPX fejrész Kapcsolatvezérlés Adatfolyamtípus Forráskapcsolat azonosító Célkapcsolat azonosító Szekvenciaszám Nyugtaszám Allokáció(hely)szám
TÍPUS byte(30) byte byte word word word word word
SORREND hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo hi-lo
SPX állítja be az összes mezıt, kivéve az Adatfolyamtípust, az IPX fejrészben a Célhálózat, a Célcsomópont és a Célsocket mezıket Kapcsolatvezérlés: irányítja a kétirányú adatáramlást egy SPX kapcsolaton át. Az alábbi bitek vannak definiálva: 4 - küldemény vége 5 - fenntartva 6 - nyugtázni kell 7 - rendszercsomag Adatfolyamtípus: a csomagban lévı adatok típusát jelzi. 00h - FDh értékeket a kliens adja meg, az SPX ezeket ignorálja. FEh azt jelenti, hogy vége a kapcsolatnak (nyugtázva). Ha egy kliens be akarja fejezni a kapcsolatot, SPX generál egy „vége a kapcsolatnak (nyugtázva)” jelet, ez, mint utolsó küldemény kerül a címzetthez. Az FFh és FFh értékek az SPX számára vannak fenntartva. Szekvenciaszám: számolja az egy irányba küldött csomagokat. Mind az adó, mind a vevı magának számol. Ha ez a szám eléri a FFFFh értéket, átvált 00h - ra. Mivel az SPX kezeli ezt a mezıt, a kliensnek nem kell foglalkoznia vele. Nyugtaszám: mutatja azt a következı csomagot, amit egy SPX vár. Az értékek 0000h - FFFFh között növekednek, majd átváltanak 0-ra. Allokáció(hely)szám: regisztrálja az elküldött, de nem nyugtázott csomagok számát. SPX csak addig küldhet csomagokat, amíg a Szekvenciaszám megegyezik a távoli Allokáció(hely)számmal. Az ECB-k Az ECB-k vezérlik az IPX és SPX csomagok küldését és fogadását. Két típusa létezik: 1. ECB Felépítése: OFFSET 0 4 f,k 8 9 10 f,k 12 16 28 f 34 f,k 36 f,k 40 f,k 42 f,k,o 46 f,k,o f: felad
TARTALOM Link (kapcsoló)cím (belsı használatra) ESR - cím (0 ha nincs rá szükség) ”Használatban”(aktív) flag Végrehajtás kód Socketszám IPX – munkaterület (belsı használatra) Meghajtó(driver) munkaterület Közvetlen cím Fregmens(töredék) számláló Fregmenscím 1 Fregmensméret 1 Fregmenscím 2 Fregmensméret 2 k: kap
TÍPUS byte(4) byte(4) byte byte word byte(4) (- ” -)
SORREND
hi-lo byte(12) byte(16)
word byte(4) word byte(4) word
o: opcionális (a mezık beállítása)
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette
435
Hálózati ismeretek
: www.pszfsalgo.hu, :
[email protected], : 30/644-5111
„Használatban”(aktív) flag: az esemény aktuális állapotát mutatja, pl. várakozás egy ideig, egy socket figyelése, stb. Végrehajtás kód: jelzi, hogy sikeres volt-e a küldés, rosszul formázott-e a csomag, stb. Socketszám: azonosítja a küldı vagy fogadó socketet, amellyel az ECB kapcsolatban van. Közvetlen cím: annak a csomópontnak a címét mutatja, melyhez a csomag megy, vagy amelytıl jön. Illetve egy bridge cím a helyi hálózaton, ha a csomagot nem helyi hálózati címre küldték. A mezıbe kerülı információt a lokális cím lekérése hívással kérhetjük le. Fregmens (töredék) számláló: mutatja azoknak a puffereknek számát, melyekbıl egy kimenı csomag összeáll, vagy melyekbe egy bejövı csomag elhelyezıdik. A Fregmenscím és Fregmensméret mezık, a megfelelı pufferek címét illetve méretét mutatják. 2. AES-ECB Az AES-ECB vezérli az idıintervallumokra ütemezett eseményeket. AES -Asynchronous Event Scheduler = aszinkron eseményütemezı Felépítése: OFFSET 0 4 8 9
TARTALOM Link(kapcsolat) ESR cím "Használatban"(aktív) flag AES munkaterület
TÍPUS byte(4) byte(4) byte byte(5)
21. A Novell termékkör A Novell Címtárszolgáltatás (NDS) napjaink heterogén informatikai rendszereiben képes különbözı szervereket, alkalmazásokat, adatállományokat egységes rendszerbe foglalni, így globális hozzáférést biztosít minden erıforráshoz a helyi és távolsági hálózatokon egyaránt. Az így kiépített NDS alapú rendszer egyszerően használható és hatékonyan menedzselhetı számítástechnikai hálózatot jelent. A rendszer egyik legnagyobb elınye az, hogy új szolgáltatásokkal könnyen bıvíthetı. A Netware 5-ben található NDS mindezeken felül tartalmazza a WAN Traffic Managert. Ez a nagytávolságú hálózatra –általában az Internetre kimenı adatokat felügyelı program. A DNS és a DHCP egybeépült az NDSsel. eDirectory – A legújabb NDS verzió Internetes változata. Az eDirectory a jelenleg legjobban skálázható LDAP (Lightweight Directory Access Protocol) címtár. Novell Account Management –Felhasználói paraméterek egységes felügyelete heterogén vállalati hálózatok számára. Az új termék az NDS Corporate Edition, az NDS for NT és az NDS for Solaris termékek utódja. ManageWise 2.7 Olyan szoftvereszköz, ami alkalmas a teljes hálózat távkezelésére. Mőködése az SNMP hálózatmenedzselı programon alapszik. Ezzel minden arra alkalmas hálózati eszköz egyetlen helyrıl megfelelıen beállítható, ill. átkonfigurálható. Segítségével figyelhetı az eDirectory, kezelhetık a szerverek. Jelzi az esetlegesen fellépı meghibásodásokat. GroupWise 6.0 Nagy hálózatok elektronikus levelezési igényeinek kielégítésére alkalmas szoftvereszköz. Elektronikus postahivatalokat, ill. postafiókokat mőködtet.
Felhasznált irodalom 1. Gubán Ákos, Bató András: Számítástechnika jegyzet (Hálózati alapismeretek), PSZF-Salgó Kft. Salgótarján, 1999. 2. A.S.Tanenbaum: Számítógép hálózatok, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 3. NetWare dokumentációk
436
A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. Megbízásából Bató András készítette