Molnár János Róbert Önkormányzati Szociális Szolgálat, Oroszlány A származási család rítusainak szerepe az utód alkoholizmusának kialakulásában Előadásszekció, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Hangversenyterem
Hipotézisem szerint az alkoholista és nem alkoholista szülők körében is a családi rítusok védik meg az egyént az alkoholfüggőség kialakulásától. Feltevésem szerint minél gazdagabb egy család – általában véve – rítusokban, annál kisebb az esély, hogy az utód alkoholfüggő legyen. Kutatásom eredményei azt igazolták, hogy a nem alkoholista szülőknél minél gazdagabb a család rítusokban, annál kisebb valószínűséggel lesz az utód alkoholista. Szignifikáns különbség lett a nem alkoholista szülők családi rítusossága és az utód alkoholizmusának megjelenési valószínűsége között. Az alkoholista szülőknél viszont lineáris (de nem szignifikáns) összefüggés lett a családi rítusosság és az utód alkoholizmusa között. Az alkoholista szülőknél a rítusosság felfogható a Bennett-i, úgynevezett „subsumptive” rítusként. Ebben a kutatási csoportban az alkoholizmus mintha „átitatná”, áthatná a rítusokat. A nem alkoholista szülőknél viszont az alkohollal való visszaélési magatartás „külön maradhat” a rítusosságtól.
Arany Zoltán, Farkas Attila, Guti Kornél, Pálkúti Adrienne SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum, Szeged Alkohol, pornó, szerető – Addikció generációkon át Előadásszekció, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Hangversenyterem Az aktuális családi patológiát nem csupán az adott időszak stresszorai (párkapcsolati problémák, szexuális deficit, megfelelési kényszer) táplálják, hanem a generációkon átívelő (vertikális) stresszorok, krízisek (lásd Carter és McGoldrick, 1989). Előadásunkban egy olyan terápiás munka lépéseit mutatjuk be, melyben mindezek egyidejűleg megjelennek. A szinkronicitás végigkíséri az egész folyamatot: egyszerre generálódnak a különböző krízisek a generációk szintjén és azonos időben el is indul a terápiás munka a szülői, illetve a nagyszülői színtéren. Az indexpáciens, szülei és felesége párhuzamosan vesznek részt terápiás folyamatban. Az indexpáciens esetében a szenvedélyek (adrenalin, pornó) mellett megjelennek a negatív szocializációs jelenségek (pl. hideg szülői bánásmód, addiktív minták) következményei: megrekedés serdülőkorban, megfelelési kényszer és szexuális zavarok. Az indexpáciensnél válásterápia indult el hat év házasság után; parakapcsolata tette nyilvánvalóvá, hogy ki kell lépnie házasságából. A párterápiás munka során feltárult édesapja súlyos alkoholproblémája, aki az ambulanciánkon egyéni konzultációba kezdett. Az indexpáciens válásterápiájából egyéni konzultáció lett, apja egyéni terápiájának lezárásával szülei párterápiája indult el. A terápia jelenleg is zajlik.
Sajtos Szilárd Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat, Debrecen Háborún innen, traumán túl - Munkám katonákkal, katonacsaládokkal Előadásszekció, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Hangversenyterem A katonákkal, katonacsaládokkal való terápiás munka normál körülmények között semmiben sem tér el a más családokkal való munkától. Más azonban a helyzet, amikor a katona külszolgálatra (katonai misszióba) megy, akár valós háborús körülmények közé. • Milyen harctéri-lélektani hatások érik a katonát, és ezek hogy jelentkeznek a hazatérés után a családjában? • Mi történik a családból való kiválás és a reintegráció folyamatában a családdal és a katonával? • Hogy integrálódik a katona a kontingensbe mint rendszerbe, a családból, mint rendszerből való emisszió után? • Vajon rendszerszintű kapcsolatnak tekinthető-e a bajtársi közösség? • A segítő hol tud megjelenni a hadseregben, mint rendszerben, és milyen kihívásoknak kell megfelelnie? • Aszimmetrikus beavatkozásnak neveztük el azt a térben és időben eltolódott segítő folyamatot, amikor a katona egyéni rendszerszemléletű terápiáján keresztül próbálunk a katonai alegység és a katonacsalád életében segíteni. Az előadó teológus doktorandusz, hivatásos katonatiszt, aki tábori lelkészként 199 napot szolgált Afganisztánban és két váltásban 419 napot a Balkánon.
Kozma-Vízkeleti Dániel Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány, Budapest Neutralitás 2.0 Előadásszekció, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Hangversenyterem
Igen, mindannyian tudjuk, hogy rendszerszemléletű terápiában fontos alapelv a neutralitás. Sőt, sokan valljuk, hogy azáltal (és addig) tudunk segíteni, fenntartani terapeutai hozzáállásunkat, amíg kívülállók maradunk. Mit jelent ez az egyre gyakoribb újrastrukturálódott családok, mozaikcsaládok esetében, rendszerszemléletű egyéni terápiában és olyan családok terápiájában, ahol csak az egyik alrendszer jár el az ülésekre? Hogyan maradunk neutrálisak a jelen-nem-lévőkkel, akiket csak mások szemüvegén keresztül látunk? Hogyan visszük be a terápiába azokat az intuícióinkat, amelyek a távolmaradókra vonatkoznak? Azzal, ha rákérdezünk a rendszer egyéb tagjainak tulajdonított álláspontra, nem kerülünk-e az „ördög ügyvédje” szerepkörbe – és hogyan hat ránk, ha úgy érezzük, a távolmaradók tudnák kimondani a „kimondhatatlant”? Ezen kérdéseket járja körül az előadás. Lehet, hogy egyelőre több a kérdés, mint a válasz?
Iring Zoltán XII. ker. Családsegítő, Budapest Párkapcsolati sématerápia és a terapeuta sémái Workshop, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Panoráma terem A workshop olyan párterápiás esetekkel kíván foglalkozni, melyeken keresztül jól szemléltethető, hogyan erősítik a párok akaratlanul is egymás, a kapcsolat szempontjából destruktív működését. A sématerápiás szemléletmód megfelelő szemléleti keretet biztosít ahhoz, hogy közelebb jussunk a pár tagjainak azon hiedelmeihez, amelyek alapját képezik a destruktív, egymást provokáló kommunikációs körök kialakulásának. A sématerápia eredeti szándéka szerint a személyiségzavarok hátterében meghúzódó inadaptív hiedelemegyütteseket kívánta feltérképezni és terápiás célból hasznosítani. A workshop keretében azonban inkább olyan kapcsolati terápiás eseteket ismertetek, amelyekben a hangsúly az egymást provokáló patológiás együttműködésre kerül. A konferencia témájának megfelelően az esetismertetések kiegészülnek annak bemutatásával, hogy a terápia során a terapeuta hogyan éli meg a terápiás helyzetet, illetve, hogy a terapeuta milyen hiedelmekkel vesz részt a terápiában és ezek hogyan befolyásolják a terápia alakulását.
Gellért Fruzsina, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. Kerületi Tagintézménye, Budapest Hosszú Dalma, Bátor Tábor Alapítvány, Budapest „Kinek az élménye, kinek a gyásza?” – Gyászoló családok közös terápiája Workshop, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Tükrös terem
Fiatal szakemberekként gyermeküket gyászoló családokkal foglalkozunk tábori környezetben a teamet alkotó 40 laikus önkéntes segítségével a Bátor Tábor Alapítvány által szervezett Lélekmadár Táborban. A 2013 októberében indult kezdeményezés akkor nyújt kezet a családok felé, ha gyermekük súlyos, krónikus betegség következtében hunyt el. Az elmúlt másfél évben 32 családdal találkoztunk, voltunk, vagyunk kapcsolatban. Workshopunk során gyakorlati munkánk, tapasztalataink örömökkel és kihívásokkal teli szövedékét szeretnénk bemutatni, és a bennünk és a közönségben felmerülő kérdések kapcsán diskurzust indítani. A gyászolás hosszú és fájdalmas – egyesek szerint soha véget nem érő – folyamat a család minden tagja számára, a kapcsolat és a bizalomépítés időt igényel. Mi egy éven át, három egymásra épülő tábori turnusban segítjük a hozzánk érkező családokat. Az élményterápiás programok, rítusok mellett speciális, - a szeretett, elhunyt személyhez kapcsolódó – emlékezést segítő rituálékkal dolgozunk, támogatva a közösséget az élettel járó veszteségek közös átélésében és a továbblépésben. Workshopunkon –többek közt – ilyen kérdéseket feszegetünk:Hogyan lehet hatékonyan segíteni olyan közegben, ahol, szerep, közeg és különböző szakmák kerethatárai keverednek, mosódnak össze? Hogyan lehet egymáshoz kapcsolódni a traumában családtagoknak, segítőknek, szakembereknek?
Rátay Csaba Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány, Budapest A terapeuta személye, feladata és eszközei a népmesei hagyományban Workshop, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Stark terem
A régiségről hírt adó mesékben hiába keresnénk terapeutákat, klienseket és terápiás eszközöket, viszont mindig találunk ezekben a történetekben olyan személyeket, akik megoldhatatlannak látszó akadályok elé kerülnek. Őket nem klienseknek, hanem a mese hőseinek nevezték és segítőik sem terapeuták, hanem bölcs öregek, anyókák, tündérek és táltosok voltak. Segíthet-e a népmesei hagyomány a mai kliens-terapeuta kapcsolat megértésében, a gyógyítás és gyógyulás eszközeinek hatékony alkalmazásában? Ezekre a kérdésekre keressük a választ néhány népmese elmondásával és közös, műhelyszerű feldolgozásával. Papírt, ceruzát minden lelkes érdeklődő hozzon magával. A hagyományos értelemben vett műhelymunkára maximum 20 főt várunk. Maximális létszám: 20 fő
Dobó Katalin, Családorvosi rendelő, Budapest Wiesenberg Katalin, Drogprevenciós Alapítvány, Drogopex Ambulancia, Budapest Bálint-csoport: a segítők segítője Workshop, 2015. április 10. péntek 15:00-16:30 Táncterem Bálint-csoportban való részvételre hívjuk az érdeklődőket. A Bálint-csoport minden segítő foglalkozásban, így családterápiás esetek megbeszélésére is alkalmazható esetmegbeszélő módszer. Napjainkban egyre több szakember kénytelen szakmai közeg, munkahelyi háttér nélkül dolgozni, számukra ez a munkamódszer hiánypótló lehet. Bálint-csoportok témája mai formájában a segítő-kliens kapcsolaton túl az eset szűkebb és tágabb értelembe vett környezete, a rendszer is. Az idei vándorgyűlés témája a terapeutakliens kapcsolat. A csoportmunka tükrözi az eset kapcsolati jellegzetességeit, dinamikáját. A Bálint-csoportokon minden eset „jó eset”, mely szakmai, és az esethozó számára elakadást, nehézséget, az átlagoshoz képest túlzott megterhelést jelent. Az esethozó szabadon mutatja be az esetet, majd háttérbe vonul, és asszociálunk, merengünk az esetről. Amennyiben a jelentkezők száma több mint 14-16 fő, úgy a kiscsoportot egy külső, reflektív kör veszi körül, amely az esetre és a csoportra is reflektál.
Sue Johnson Az ÉFT terápia Plenáris, 2015. április 10. péntek 17:00-18:30 Hangversenyterem A neves kanadai családterapeuta Dr. Sue Johnson, az Érzelmekre Fókuszáló Terápia módszerének megalkotója, számos a témában írt könyv szerzője, előadásában vázolja a módszer elméleti hátterét, lépéseit és hogy ezek hogyan illeszkednek Bowlby kötődéselméletéhez. Megismerkedhetünk a módszer hatékonyságát igazoló kutatási eredményekkel és egy rövid esetrészlet segítségével a gyakorlattal is. Eközben képet kapunk arról a különleges terapeuta-kliens viszonyról, amely meghatározó jellemzője ennek a megközelítésnek. Az előadást követően 30 perc időtartamban interaktív párbeszédre is lehetőség lesz a szerzővel (szinkrontolmácsolás segítségével).
Kovács Miklós, Blága Gabriella Meglepetés! Plenáris, 2015. április 11. szombat 9:00-10:30 Hangversenyterem Mindketten negyedszázada vagyunk az MCSE kiképzői, de nem ismertük egymást közelebbről. A formális találkozásokon kívül nem volt korábban kapcsolatunk. Nem dolgoztunk soha semmilyen ügyben együtt. A családterápián kívül nem voltak szakmai találkozási pontjaink. Mégis, egyszer csak azt gondoltuk, mi lenne, ha együtt csinálnánk terápiát? Az ismeretlenségre alapozva az volt a feltételezésünk, hogy eltérő a képzettségünk, a gondolkodásunk, a család- és párterápiás megközelítéseink, a technikánk, a terapeutai jelenlétünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan oldjuk meg terápiában ezeket az alapvető, feltételezett „másságokat” úgy, hogy mindezek ellenére a terápia eredményes legyen. Milyen terheket, feladatokat ró egy ilyen szituáció a terapeutákra? Az egymás iránt kölcsönösen megjelenő érzelmek átdolgozása lassítja, gátolja, vagy csak nehezíti a terápiát? Azt vártuk, hogy hosszas beszélgetéseken, elemzéseken, a helyzetek analizálásán és az elméleti megközelítéseken keresztül fogjuk megérteni-meggyőzni egymást. Azt gondoltuk, hogy majd egy fárasztó folyamat visz minket egymáshoz közelebb, és teszi a közös munkát lassanként gördülékennyé, eredményessé. Tévedtünk. Meglepetés ért mindkettőnket. Szinte az első üléstől kezdve azt kellett megélnünk, hogy értjük, érezzük egymást. Hogy hasonló atmoszférát teremtünk, hogy sokszor hasonlót gondolunk, nehéz helyzetekben egymást segítve tudunk megnyilvánulni. Erről a váratlan, meglepetésekkel teli, egymást kiegészítő közös munka első tapasztalatairól szeretnénk beszámolni.
Hajdú Judit, magánrendelés, Budaörs Megyeri Zsuzsanna, XII. kerület Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Félsziget Klubház, Budapest Terapeuták a Rács mögött Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Hangversenyterem Nem, nem elítéltként, hanem börtönrádiósokként dolgozunk a Váci Fegyház és Börtön fogvatartottjaival. Nőként a férfiak világában, pszichológusként egy olyan projektben, ahol „nem érünk rá lelkizni, mert még két műsor hiányzik a jövő heti adásból” Paradox módon a közösségért, az együttműködés szellemének elterjesztéséért vagyunk jelen egy olyan közegben, ahol csak az él túl, aki egyedül magában bízik. Rengeteg kérdéssel, dilemmával és elgondolkodtató történettel találjuk szembe magunkat. Ezekből szeretnénk megosztani veletek néhányat.
Hajdú Judit Terapeuta és/vagy aktivista Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Hangversenyterem A narratív terápia önmeghatározásának egyik fontos eleme a terapeuta és a terapeutához forduló személy viszonyának meghatározása, amelynek sarokkövei az átláthatóság, a felelősségre vonhatóság, a társadalmi igazságosság és a hierarchia csökkentése. Jellemző a megközelítésre, hogy inkább érték alapú, mint módszer alapú. Nem meglepő hát, hogy vezető narratív terápiás műhelyekben felmerült az igény, hogy társadalmi megmozdulások támogatását is felvállalja. David Denborough, az Életfa módszer kidolgozója – és ebben a témában az egyik legaktívabb ausztrál narratív terapeuta – egy vitaindító videóban öt fő területet jelöl meg, amelyekben a narratív gyakorlat összekapcsolódhat a civil szférával. Előadásomban ezeket szeretném ismertetni és egyben meghívni a hallgatóságot az együttgondolkodásra erről a témáról.
Fodorné Ablonczy Margit Dunamelléki Református Egyházkerület, Budapest Lojalitások és ontikus szükségletek - kísérlet Böszörményi Nagy Iván ötödik dimenziójának meghatározására Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Hangversenyterem
Böszörményi Nagy Iván kontextuális szemlélete a 4 dimenzión túl megfogalmazott egy ötödiket is, amelyet ONTIKUS dimenziónak nevezett – de már keveset publikált róla. Felesége – Catherine Ducommun-Nagy – magyarul is megjelent könyve (LOJALITÁS, Exit Kiadó 2014) tárgyalja ezt az ÖTÖDIK DIMENZIÓT. Az előadás kísérletet tesz arra, hogy bemutassa és értelmezze e dimenzió szükségességét. „Böszörményi-Nagy szerint sok terápia azért fut zátonyra, mert a terapeuta nem képes megérteni az autonómia valódi természetét…az individualizáció elképzelhetetlen kapcsolat nélkül… Amikor magunkat a másik rendelkezésére bocsátjuk, mindenekelőtt azért tesszük, hogy ne veszítsük el a vele való kapcsolatot, azt a szövetet, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy önálló személyként kitűnjünk.”
Fodorné Ablonczy Margit, lelkipásztor-pedagógus-családterapeuta Fejesné Teleki Rita, magán, Páty Rokkant testben ép lélekkel, avagy, hogy szerezhető vissza a lelki egyensúly, ha a test cserbenhagy Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Hangversenyterem Érdekes helyzet, mikor maga a szakember is segítségre szoruló állapotba kerül. Az előadás során betekinthetünk abba, hogy az egyén és a szakember (egy személyben) milyen folyamatokon megy keresztül ahhoz, hogy újra tudja kezdeni a derékba tört életét, miután irreverzibilisen megbetegedett. A betegség megjelenése átrendezi a személyes és családi határokat, felborítja a kialakult egyensúlyt a családban, az egyén és társadalmi környezete között. Hogyan lehet visszaszerezni az elveszett önbizalmat, mentális-, pszichés cselekvőképességet? Milyen módon lehet megtalálni a jelen állapotnak megfelelő feladatokat és célokat? Hogyan lehet helyreállítani az egészséges önértékelést, elfogadtatni a környezettel az egyéni- és szakmai kompetenciát? Az előadás során kiderül, hogy a rendszerszemlélet ismerete és használata mekkora segítséget ad a folyamat sikeréhez. Szó lesz arról is, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy mozgásában korlátozott embernek a szakmai fejlődésében, munkájának elvégzésében, szupervízión, vagy egyéb konzultáción való részvételben.
Farkas Attila, Arany Zoltán, Javora Katalin, Rózsa-Rab Hajnalka, Guti Kornél, Szobota Réka SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum, Szeged Hídfőállások. Az addiktológiai problémákkal küzdő családok terápiás lehetőségei Workshop, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Stark terem Műhelyünkben öt, az addiktológiai munkában fontos beavatkozási területet dolgozunk fel esetvignetták, intervenciók, változások és elakadások ismertetésén keresztül. Ez az öt terület az érzelmek, kommunikáció, differenciálódás, kontroll, tünetek kezelése. Az érzelmekről Hoyer Mária nyomán, mint speciális szülői bánásmódot alakító tényezőkként és saját tapasztalataink alapján eklektikus megközelítésből beszélünk. A kommunikációval a kommunikációs fókuszváltás, a terápiás tolmácsolás és a tréning-jellegű pszichoedukáció szempontjából foglalkozunk, amelyek egyben a differenciálódást is segítik. A differenciálódás kapcsán Bowen nyomán és saját tapasztalataink alapján az ÉN-TE-MI határokkal foglalkozunk. A kontroll területét a társas viszonyok és a függőséget kontrollálási kísérletként értelmező megközelítésben vizsgáljuk. A tünetek kapcsán a sóvárgással,megcsúszással, visszaeséssel foglalkozunk. Az egyes területek kapcsán megosztjuk sikereinket, kudarcainkat és az általunk hasznosnak ítélt intervenciós lehetőségeket is. Kulcsszavak: intervenciós területek, függőségek, intervenciós lehetőségek Maximális létszám: 20 fő
Kocsor Judit klinikai szakpszichológus pszichoterapeuta Korbuly Ágnes klinikai szakpszichológus pszichoterapeuta Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye, Budapest Reflecting team Workshop, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Fúvós terem A visszajelző csoport tagjai: Brányi Olga, Dobai Edit, Dobossy Anna, Kis Médea, Papp Tímea Végh Noémi, Wiesenberg Katalin Több éve vezetünk szupervíziós csoportokat a „visszajelző csoport” módszerével, melyet saját terápiás teamünk esetmegbeszélésein peer-szupervíziós formában alkalmazunk. A módszer hierarchizáltság- és tekintélymentes keretei tág teret engednek a gondolati egyenrangúság megélésének a szupervíziós kapcsolatban. A családterapeutává válás folyamatában, a reflecting team módszerével vezetett szupervízió szándékunk szerint azt a terapeutai szemléletet is közvetíti, ami a terápiás találkozást „egyenrangú felek aszimmetrikus kapcsolatának” tekinti. Műhelyünkön egy vagy két eset megbeszélésén keresztül mutatjuk be a módszert, amelynek elsajátítása lehetőséget teremt a külső szupervizor nélküli szupervízióra a teamek munkájában.
Kozékiné Hammer Zsuzsanna ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék, Budapest Alkoholista apák lányai Workshop, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Panoráma terem Az előadó olyan fiatal nőkkel folytatott terápiáinak tapasztalatairól számol be, akiknek párkapcsolati elakadása mögött megtalálható a gyermekkorukat beárnyékoló apai alkoholizmus és az azzal együtt járó abúzus, kiszámíthatatlanság- és félelemérzés, a szégyen, a kisebbrendűség érzés, az elfojtott intenzív negatív érzelmek nyomasztó hatása és nem utolsó sorban a szűnni nem akaró bűntudat. Az alkoholista apák lányainak terápiáját nehezíti, hogy a segítségkérés és a segítő szándékú beavatkozás a saját maguk gyengeségét erősíti, ami számukra fenyegető erővel bír és fokozza a kontrollálási-irányítási vágyat. Ez a fajta működésmód megmutatkozik a fiatal nők párkapcsolataiban és a terápiás kapcsolatban egyaránt. A sématerápia lehetőséget biztosít arra, hogy ezek a fiatal nők – a terapeuta közvetítésével – a gondolkodásukat meghatározó rigid maladaptív sémák feltérképezése során képessé váljanak gondolataik monitorozására, a terápiás kapcsolatban igen fontos bizalom és elfogadás mentén bizalmat szavazzanak maguknak a tekintetben, hogy képesek változtatni sémáikon. A workshopon bemutatom azokat a maladaptív sémákat, amelyek az alkoholista apák lányainak kognitív struktúráját a leggyakrabban jellemzik.
Borbély Dóra, Forián Szabó István, Hanisch Erzsébet, Hegedűs Ibolya, Kangyal Ágnes a Budapest XII. ker. Családsegítő és Gyermekjóléti Központ munkatársai Érintettségeink (Projektív identifikáció és viszontáttétel a segítő munkában) Workshop, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Tükrös terem A segítő munka mindig személyek találkozása. Olyan (célvezérelt) kapcsolat, amelyben nem csak a segítséget kérő kliens/ek érintett/ek, hanem menthetetlenül „érintetté” válik a segítő maga is. Ez lehet akadályozója is, facilitátora is a változásnak. (Érintettség hiányában viszont a segítő kapcsolat nem is igen működik.) Hogyan történik, elemezhető-e egyáltalán e folyamatok személyközi pszichológiája? Miként jelenik meg a team-munkában? És a legfőbb kérdés: hogyan állítható mindez a segítő munka szolgálatába? Az érintettség szintje, tematikája sokféle lehet: morális, családi-származási, világnézeti, politikai, etnikai, vallásos, szakmai, személyes, erotikus stb. A workshop főként azokat a nehezen megragadható és reflektálható érzelmi-indulati „érintettségeket” veszi górcső alá, melyeket tipikusan a résztvevők közötti projektív identifikációs folyamatok generálnak az egyéni-, pár- vagy családterápiák során épp úgy, mint a szociális segítő munka egyéb területein; továbbá – feldolgozandó „saját élményként” – megjelennek az esetfeldolgozó és szupervíziós munkában. Az előadók a Bp. XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ munkatársai. Maximális létszám: 50 fő
Kurimay Tamás János Kórház, Budapest A szkizofrénia családterápiája: még létező régi-új modalitás? Workshop, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Táncterem A családterápia hőskorában a szkizofrénia volt az egyik mentális megbetegedés, amelyből a családterápiák a hőskorban merítkeztek, és amelyen számos iskola „felnőtt”. Az előadás elsősorban arra tér ki, hogy a 21. században hogyan értelmezzük a szkizofréniát, és milyen irányok léteznek a családterápiától a pszicho-edukáción át, a hálózatterápiákig bezárólag. A hálózati megközelítésben a családi és társas kapcsolataink erős és gyenge kapcsolatként írhatók le. A szkizofréniában az egyik lehetséges jelenség a kapcsolati rendszerünk csökkenése egyfajta szociális izolálódás lehet. A hálózati paradigma az agy kapcsolati hálóitól kezdve a bio-pszicho-szociális rendszerhálókra is alkalmazható. Az előadás kitér a szkizofréniával élők kapcsolati hálóira, a gyenge és erős kapcsolatok szerepére, valamint arra, hogy elsősorban családterápiás szempontból hogyan lehet befolyásolni különböző intervenciókkal a kapcsolati háló „erősítését”, a szkizofréniával élő személy felépülését.
Mantuano Erika, Nevelési Tanácsadó, Veresegyház Soós István, Magánrendelés, Budapest A párkapcsolati munka minőségi változása a terapeuták összehangolódásának tükrében Esetbemutatás, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Könyvtár terem Öt éves közös tapasztalat áll mögöttünk, amelynek fejlődését hat párterápiás munka ismertetésével szeretnénk bemutatni. Sokat köszönhetünk ezeknek a pároknak, mert egyegy fordulópontot hoztak munkánk minőségében és mélységében. Íme egy esetrészlet a hat közül: B. és Zs. „a bizalmatlan és a kezdő összekapaszkodása.” A két kisgyermekes házaspár életében másodszor fordult elő, hogy a férfi megcsalta feleségét. Az első esetben, amikor B. visszatért a házasságba, még nem volt gyermekük. Zs. olyan rossz állapotba került, hogy B. a vezeklés mentén maradt vele, de ez nem tudta megmenteni a párt. B. útkeresése egy új külső kapcsolathoz vezette, amíg Zs. a megbántottsága és sértettsége mentén ragaszkodott a kapcsolathoz. A terápia végén B. saját döntést hozott, új útra lépett és a vezeklést levetette magáról. A terápia végére mi, terapeuták is összetalálkoztunk és megérkezett a „tudunk együtt dolgozni” érzés, bár látható, hogy a párból csak az „útkereső” tudta igazán kamatoztatni munkánk gyümölcsét – hisz mi is útkeresőként voltunk velük munkakapcsolatban –, az asszony egyedül maradt problémájával. Terápiás munkánk fejlődése szempontjából fontos volt, hogy megszületett az egymás iránti bizalom. A szupervíziók és a közös munkamegbeszélések alkalmával megláttuk, hogy a párok érzelmi mozgatórugói hogyan kapaszkodtak a saját érzelmi vakfoltjainkra, esetenként hogyan okoztak konfliktust közöttünk, hogyan vitték zsákutcába a terápiákat.
Udvari Judit, Spronz Péter PszichoFészek Családterápiás Műhely, Budapest Szerepmegosztás és kooperáció férfi-női koterápiás páros esetén Esetbemutatás, 2015. április 11. szombat 11:00-12:30 Könyvtár terem Egy hétköznapinak induló, de fordulatokban gazdag eset bemutatása kapcsán kívánunk röviden kitérni a páros terapeutai munkához fűződő tapasztalatainkra. Beszámolunk a férfinői terapeuta páros nyújtotta lehetőségek felhasználásáról, valamint szót ejtünk a munka során betöltött pszichológusszerepekről (terapeuta mint tükör/modell/gyakorlati tanácsadó/pszichoedukátor/konténer/mediátor). Bemutatunk egy szexuálterápiás eszközt, és megkíséreljük érzékeltetni, milyen elgondolások mentén nyúltunk a szexuális abúzus érzékeny témájához párterápiás settingben. Végül érintjük az „Egyénhez vagy a párhoz tartozik a probléma?” kérdését, és elmerengünk azon is, hogy mi a teendő, ha a terápiába jövő pár tagjai eltérő pszichoterápiás rutinnal és motivációval rendelkeznek
Szabó-Bartha Anett, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet, Személyiségés Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Kosztyuné Nyitrai Erika, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Molnár Zita, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet, Budapest A változások és a személyiség erősségei közti kapcsolat – avagy a veszteségek összefüggése a VIA teszt mutatóival Poszter, 2015. április 11. szombat 12:30-14:00 Vizsgálatunkban egy nagyobb kutatás keretében 235 személy változáshoz való viszonyát vizsgáltuk interjú kérdések és a VIA-teszt segítségével. Az egyik kérdés az egyén életében bekövetkező 10 legjelentősebb életeseményre kérdezett rá, melyek közül tartalomelemzés segítségével kiemeltük a veszteségre vonatkozó eseményeket. Ezeket vetettük össze a VIAteszt dimenzióival, a nem, az életkor, az átélt veszteségek számának és családi állapot függvényében. Vizsgálatunkban a következő eredményeket kaptuk: nem mutatható ki összefüggés a VIAteszt dimenziói és az átélt veszteségek száma között. A nemi különbségeket nézve a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Transzcendencia, azon belül a Remény és a Spiritualitás skálán, emellett a Bölcsesség és Tudás skálával kapcsolatban tendenciaszerű eltérés mutatkozott a férfiakhoz képest. Az életkort tekintve a Transzcendencia, a Remény és a Bölcsesség és tudás skálán mutatnak jelentős pozitív irányú eltérést az idősebb személyek. És végül a családi állapot nem mutatott kapcsolatot az érzelmi krízissel való megküzdési erényekkel, értékekkel.
Szabó-Bartha Anett, Szondy Máté, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest Lovass Annamária: Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet, Budapest Mit vár a párkapcsolattól a férfi és mit vár a nő? – avagy a párkapcsolati hiedelmek interakciódinamikai elemzése Poszter, 2015. április 11. szombat 12:30-14:00 A párkapcsolati hiedelmek az intim kapcsolatok különböző aspektusaira irányuló kogníciók, amelyek tartalmazzák a kapcsolatban megjelenő interakciós mintát, az önmagunkról, illetve a másik személyről alkotott reprezentációinkat. Vizsgálatunkban 121 párt néztünk meg a Párkapcsolati Hiedelmek Kérdőív segítségével, két szempontból. Először megkértük a pár tagjait, hogy töltsék ki a kérdőívet önmagukra vonatkozóan, majd töltsék ki úgy, ahogy szerintük párjuk töltené ki azt. A kérdőívek 4 verzióját összehasonlítva képet kaptunk: a pár hiedelmei közti objektív különbségekről; a hiedelmeik közti észlelt szubjektív különbségekről; egymás hiedelmeinek észlelési pontosságáról. Mindezt vizsgáltuk a nemi különbségek, a párkapcsolat időtartamának és a párkapcsolattal való elégedettség függvényében. Hipotéziseink részben teljesültek: az észlelési pontosság tendenciaszerűen nagyobb volt a nők esetében. A kapcsolat időtartamával nem csökkent az objektív és szubjektív különbség, ami azonban az idő múlásával a különbségek elfogadásának képességét is mutathatja. Jellemző volt, hogy a párok az egymás közti különbségeket hajlamosak pozitív irányba torzítani, és önmagukat a másikhoz hasonlóbbnak látni.
Bokor László MentalPort Pszichoterápiás Rendelő, Budapest Laiosz és Iokaszté párterápiában Mit meríthet egymásból a pszichoanalízis a családterápia? Plenáris, 2015. április 11. szombat 14:00-15:30 Hangversenyterem A pszichoanalízis felfogása szerint Ödipusz drámája a késztetéseivel küzdő embert egyénként ábrázolja: gyilkos indulatokkal, inceszt vágyakkal. A családterápiás nézőpont szerint közelítve viszont Laiosz és Iokaszté párkapcsolati problémái miatt diszfunkcionális család gyermekének mentális problémáit tükrözi a dráma. Az egyéni formával dolgozó pszichoanalízis valójában kaleidoszkópba tekint, amikor a páciens életének történetét hallgatja. Ezek sajátos módon kapcsolódnak családi történetekhez, a családtagok egyéni elbeszéléseinek összességéhez. A családterápia könnyebb helyzetben van – legalábbis ebből a szempontból –, mert a szetting lehetővé teszi az eltérő elbeszélések kölcsönhatásba hozását, fragmentáltságuk mérséklését. A terápiás beavatkozások szintjén vajon hogyan lenne képes gazdagítani egymás technikai kompetenciáját a családterápia és a pszichoanalízis? Az előadás az eltérő megközelítésből kialakítható közös megértés reményében, alapvető terápiás dilemmáinkra keresi a választ.
Halász Anna Budapest Ki van a gyerekterapeuta fókuszában? Plenáris, 2015. április 11. szombat 14:00-15:30 Hangversenyterem Előadásomban azt igyekszem bemutatni, hogy a gyerekterapeuta milyen nehézségekkel találja szembe magát, amikor a gyerek szempontjához igazodó legadekvátabb segítési formát keresi. Mert ki is van a fókuszban? A gyerek? Persze a gyerek, mert ő kevésbé tudja a saját szempontjait érvényesíteni, mint a felnőtt, és noha autonóm fejlődését ma már senki nem vitatja, függése a családtól és környezetétől kiszolgáltatottá teszi. Ez a gyerekterápia mellett szól. Vagy a szülő? Persze, mert az ő együttműködése és szempontja nélkül nincs gyerekterápia sem. Ebből lehet akár szülőkonzultáció. Vagy más? Persze nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mi magunkat is monitorozzuk. Magunk is a fókuszban vagyunk. De csak úgy, mint az olyan műszer, amely a rengéseket jelzi előre. És ha a baj fókuszát a családi dinamikában érzékeljük, jöhet a családterápia. A fókusz tehát billeg. Ez a billegés pedig abban segít, hogy eldöntsük, ki kerüljön a terápia fókuszába. A gyerek? A szülő? A család?
Besenyei György magánrendelés, Budapest A terapeuták szorongása és szégyene a kliensek szexuális problémái kapcsán Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Hangversenyterem A kliensek szorongása és szégyene a szexualitást érintő témákban közismert és publikált. Azt szeretném vizsgálni, hogy a terapeuták áttétele és viszont-áttétele hogyan jelenik meg, és milyen hatást fejt ki a szakemberek közös munkájában. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért és milyen módon jelenik meg a szorongás és a szégyen a terapeuták között az együtt végzett párterápiás munkában és szupervízióban. Segíti vagy gátolja a közös munkát a diszkomfort érzések megjelenése? Hogyan és mitől ismerhető fel ez az érzés a terapeuták között? A bizalom szerepe hogyan befolyásolja az együttműködést? Milyen módon lehetséges ennek kezelése? Erőforrásként használható-e a terápiában felismert és feldolgozott szorongás és szégyen átélése? A különböző nemű terapeuták eltérő élménye milyen közös visszatükrözést és intervenciót eredményezhet?
Kapusi Gyula magánpraxis, Budapest Civakodó Philemon és Baucis Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Hangversenyterem Előadásom címe egy párterápiából való, ahol egy idős házaspár keresett meg párkapcsolati krízise miatt. A férj elmondása szerint ő úgy érzi, megbomlott közöttük az a korábbi harmónia amit úgy jellemzett, hogy „egymás felé nőttek, s ez most megállt, s fél, hogy elfelé nő a kapcsolatuk”.A férj által hozott metaforikus kép az Ovidius által az Átváltozások Philemon és Baucis történetére emlékeztetett. Előadásomban az időskori kapcsolatok jellegzetességeivel, az időskorban jelentkező párkapcsolati krízisekkel, s ezek terápiás kezelésével foglalkozom.
Székely András Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, Budapest Gyerekvállalás, mint érték a családterápia szempontjából Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Hangversenyterem A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat Kopp Mária alapította 2009-ben. A mozgalom fő célkitűzése, hogy a kívánt, tervezett gyerekek megszülessenek Magyarországon. Nem a sok gyerek, a nagycsalád az elsődleges cél – az egyetlen kívánt gyermek megszületése ugyanolyan fontos számunkra. A tervezett és tényleges gyermekszám közti különbség szorosan összefügg a stabil párkapcsolattal, házassággal, így egy terapeuta, amikor egy problémával foglalkozik, valamilyen módon hatással van a még tervezett gyerekek megszületésére, vagy magára a tervezésre. Ebből következik a kérdés: mennyire mutatható ki a terapeuta családképe, a gyerekvállaláshoz, annak fontosságához való viszonya? Amennyiben a gyerekvállaláshoz kapcsolódó ellentmondások felmerülnek, mennyire szabad vagy kell a terapeutának értéksemlegesnek maradnia? Az értéksemlegesség vagy az értékek felmutatása ad nagyobb segítséget? A családalapítás, a házasságkötések időpontjának kitolódásával, a társadalmi elvárások és a férfi-női szerepek átalakulásával ezek a kérdések várhatóan egyre gyakrabban kerülnek a családterápiás esetek központjába, vagy jelennek meg a háttérben. Az előadás célja ezeknek a kérdéseknek a felvetése, megvitatása.
Kovács Nóra, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék, Szeged Kékes Szabó Marietta, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet, Szeged Kisiskolások és serdülők családképének összehasonlító vizsgálata Előadásszekció, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Hangversenyterem A külső- és belső környezeti hatások révén a családrendszer idővel változásokon megy keresztül Működésére és kapcsolati viszonyaira nézve azonban eltérő kép formálódhat a családtagokban, ahogyan a különböző életkorban lévő gyermekek családképe is más lehet. Kutatásunkban kisiskolás- és serdülőkorú fiatalok észlelt- és idealizált családképének vizsgálatát tűztük célul. Módszerként Tóth (2004) Családkép, családideál kérdőívét alkalmaztuk. Vizsgálatunkba 22 kisiskolás- (életkor: 8-11 év, M:9,455, SD:0,656, 14 lány/8 fiú) és 33 serdülőkorú fiatalt (életkor: 15-16 év, M:15,667, SD:1,172, 26 lány/ 7 fiú) vontunk be. Az eredményeink alapján elmondható, hogy a serdülők hajlamosabbak voltak családjukat hierarchikusnak, annak kapcsolati rendszerét pedig szorosabbnak ítélni, mint a kisiskolások. Emellett a családok alkalmazkodó-képességét illetően az idősebb korosztály tagjai kritikusabb észlelőknek tűntek. Az idealizált családképre nézve az almintákon hasonló irányú változásokat tártunk fel. Az eredmények jól tükrözik a tekintett fiatalok korosztályi sajátosságait, de megértésükhöz is új adalékokkal szolgálnak.
Stark András Bizalom Magán Pszichoterápiás Központ, Pécs A terapeuta aktuális élethelyzete, élettörténete a szupervíziós kapcsolat tükrében - a „Terápia” című filmsorozat és személyes életünk közös elemzése Workshop, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Panoráma terem A „Terápia” című televíziós sorozat a pszichoterápiás helyzet és kapcsolat intim légkörének bemutatásával nagy szolgálatot tesz a pszichoterápiás kultúra gazdagítása, a pszichoterápiás motiváció erősítése érdekében. A közelmúltban vetített második évad szupervíziós folyamatából választottam öt ülést, amelynek fókuszában a terapeuta személye, élettörténete, aktuális élethelyzete áll – válás után. A workshop résztvevőivel személyes reflexióink tükrében szeretném elemezni, mennyire van hatása terápiás munkánkra a gyerekkorunk, szüleinkhez fűződő, sokszor traumatikus kapcsolatunk. Fontos kérdésnek tartom, hogy e korai sebek, fájdalmak vajon meddig hatnak és határozzák meg életünket és terápiás munkánkat? Akadálya vagy a hátrányból előnnyé érlelése révén hajtóereje lehet-e pszichoterápiás hatékonyságunknak?
Deák Judit PszichoFészek Rendelő, Budapest „A lúd nyomában” rendszerszemléletű társasjáték bemutatása, felhasználása Workshop, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Tükrös terem Francia nyelvterületen régóta használt módszer, melyet Yveline Rey és munkacsoportja hozott létre. A kreatív játék a Philippe Caillé által leírt „lebegő tárgy” fogalomkörébe illeszkedik. A terapeuta és a páciens közös terében nyújt segítséget, nem a verbalitásra épít. Mint „harmadik” jelenik meg a terápiás térben, véd az összeolvadástól, a függőséget csökkenti. Három terápiás szintjével a módszer komplex, rendszerszemléletű és konstruktivista. A társasjáték módosított táblája egypályás, egy starthellyel kezdődik, és egy célhellyel fejeződik be. (labirintus) Tíz, számozott mezőből áll. Első szint: a tíz mezőbe tíz fontos életesemény beírása. Ez a szint keretet ad, az időtényezőt erősíti, verbális, a családi összetartozást erősíti – közös történet. A második szint feladata a szimbólumkártyák eseményekre való helyezése. Érzelmeket erősen mobilizáló, képi feladat, egyéni önkifejezésre ad lehetőséget. Harmadik szint: start és cél mezők kitöltése, múltbeli előzményekkel és jövő kivetítésével. A cél a merev családi stratégiák lebontása és újakkal való behelyettesítése.
Radnay Gábor magánrendelés, Budapest „Saját érintettség” kezelése családterápiás üléseken Workshop, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Fúvós terem A rendszerszemléletben gondolkodók (családterapeuták) és a pszichoanalízis követői (analitikusok) között, véleményem szerint, túlzott mértékű a kölcsönös elhatárolódás (kirekesztés?). Ennek következtében családterápiás körökben némiképp elhanyagolt téma például az áttétel és viszontáttétel, valamint a saját érintettség kérdése és az önismeret. Ezért megragadva az alkalmat, hogy idén a vándorgyűlés témája „Fókuszban a terapeuta”, olyan kérdéseket szeretnék feszegetni, amelyek a terapeuta mélylélektani folyamataira irányítják a figyelmet – azzal a céllal, hogy ennek a családra gyakorolt oda-visszahatásait kezelni tudjuk. Ajánlott témáim: parentifikáció, kisebbség és előítéletesség, ősbizalom-problémák. A műhelyre olyan érdeklődők jelentkezését várom, akik készek „személyes érintettséget” megmutatni és együtt gondolkodni az ezzel kapcsolatos nehézségekről. Háttér-irodalom: John Byng-Hall: A parentifikáció jelentősége és hatása a családra (Ford. Dr. Baráth Katalin) Baráth Katalin előadásai a parentikfikáció témakörében TEPKI (Tündérhegyi Európai Pszichoterapeuta Képzés) idevonatkozó része Maximális létszám: 20 fő
Kozma-Vízkeleti Dániel, Liczencziás Ferenc magánrendelés, Budapest A terapeuta, mint "hozzáadott érték” Workshop, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Stark terem A szakmaiság ápolása folyamatos önvizsgálatot igényel. Ez egyrészt jelenti az általános terapeutai értékek – mint például az elfogadás, az együttérzés, az odafordulás, a megtartás, az elvárás-mentesség, a határtartás, a konfrontáció, stb – egyeztését saját személyiségünkkel, illetve szerepeinkkel. Másrészt a terápiás kapcsolatrendszerre gyakorolt hatásunk újból és újból történő áttekintését is magában foglalja. A terapeuta az ülések során csak akkor lehet sikeres segítő, ha egyszerre képes kapcsolódni a kliensekhez, a terapeutatárshoz és végső során önmagához, a saját megéléseihez is. Figyelem, tudatosság és (ön)reflexió nélkül mindez elképzelhetetlen. Az általunk tervezett egyéni, kiscsoportos és csoportos gyakorlatok ezekre, mint erőforrásokra tekintenek. Egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy 90 percre megálljunk és saját élmények mentén találkozzunk azokkal. Maximális létszám: 20 fő
Baranyi Bertold ügyvéd, Budapest Jogterápia – avagy válogatás a családterápiát érintő jogi kérdésekből és persze válaszokból Workshop, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Könyvtárterem Lehet-e, kell-e tanúskodni a terápián elhangzottakról bíróság, hatóság előtt? Készíthető-e hangfelvétel a terápiáról, az mire használható? Mi minősül orvosi titoknak és személyes adatnak? Ki adhat engedélyt ezek továbbítására? Mit tegyünk, ha családon belüli erőszakról szerzünk tudomást a terápia során? Mit érdemes írásban rögzíteni a pácienssel a terápia megkezdése előtt? A workshop célja a családterápiával kapcsolatos – közérdeklődésre számot tartó – általános jogi kérdések, névtelen esetek megbeszélése ügyvédi moderálással. A workshopon csak előre, legkésőbb 2015. április 3-ig megküldött kérdések, esetek megbeszélésére van mód, kérem, hogy kérdéseit e határidőn belül juttassa el a
[email protected] e-mail címre vagy a Magyar Családterápiás Egyesülethez.
Hardy Júlia, magánrendelés, Budapest Balogh Klára, magánrendelés, Debrecen A Terapeuta, az Öngyilkos és a Család - Jelenlét, felelősség, bevonódás, határok öngyilkosság esetében Esetbemutatás, 2015. április 11. szombat 16:00-17:30 Táncterem Az öngyilkosság érzelmi lökéshullám a családban, ami sokszor a felszín alatt hat, az érzelmi hálózaton keresztül. (Moretti) Harag, értetlenség, elárultság, visszautasítottság, szégyen, bűntudat, mély szomorúság, kiközösítettség, „csak mások meg ne tudják” érzése kövülhetnek meg a családokban, akasztják meg a gyász folyamatát akár több generáción át. • De mi történik a terapeutában, ha a páciense öngyilkos lesz? • Mit kezd az érzelmi lökéshullámmal, ami nála is megjelenik, mint a családban? • Megfelelő hullámtörő-e a szakmai racionalitás, hogy „nem vagyunk istenek”, hogy a család destruktív összjátéka, a transzgenerációs transzmisszió, hasítás a felelős? • Elkerüléssel, vagy szembenézéssel próbálja megtartani szakmai és személyes önbecsülését? • Hogyan gyászol? Van-e gyászközössége? • Milyen párhuzamokat talál a saját személyes, családi életében? • Hogyan hat a további szakmai munkájára, életére? Ezekre a kérdésekre keressük a választ két eset kapcsán. Az egyik egy öngyilkossági kísérlet utáni egyéni és családterápia, a másik eset egy befejezett öngyilkosság folyamata. Azért is gondjuk fontosnak, hogy erről beszéljünk, mert alig találni rájuk választ a szakirodalomban. Mennyivel könnyebb a páciensről, a családjáról, a másik oldalról beszélni, írni. Mintha a szakma ugyanúgy titkolná, elföldelné ezt a témát, mint a család az öngyilkosságot.
Albert András Pándy Kálmán Kórház, Gyula Pszichogenealógia - a genogram újratöltve Szubplenáris, 2015. április 12. vasárnap 9:00-10:30 Hangversenyterem A családfa (genogram), mint strukturális technika a családterápiában, egy olyan hatásos diagnosztikus eszköz, amelyet a családi anamnézis felvételére használunk. Vizuális jellegéből adódóan láthatóvá teszi – mind a terapeuta, mint a családtagok számára – a transzgenerációs kapcsolódások explicit ésimplicit (tudattalan) vonatkozásainak térképét, megalapozva ezáltal a küszöbönálló terápiás intervenciók lehetőségét. Ha egy terápiás technika ennyire hatékony, mint a genogram, már csak pár lépés azt terápiás módszerré kiegészíteni. Így jöhetett létre a pszichogenealógia is, amelynek a gyökerei Anne Ancelin-Schützenberger, a transzgenerációs folyamatok neves kutatójához nyúlnak vissza. Tulajdonképpeni megalkotója és képviselője Muriel Laurant francia pszichoanalitikus, aki holantropikus rendszerszemlélettel kutatja az egyén élettörténetét meghatározó transzgenerációs traumák összefüggéseit. A pszichogenealógiában – mondta – gondoljunk arra, hogy egyetlen sejtben benne rejlik emlékként az emberiség fejlődésének a története. Mivel volt szerencsém személyesen is részt venni Muriel strasbourgi, majd budapesti pszichogenealógia workshopján, előadásomban bemutatom módszerének néhány, számomra fontosabb aspektusát, végül, esetrészleteken keresztül, szemléltetem a módszer gyakorlati használhatóságát is.
Barát Katalin Szent Rókus Kórház Mentálhygiénés Szakrendelés, Budapest A korai pszichotraumák gyógyítási lehetőségei a párterápia keretei között Szubplenáris, 2015. április 12. vasárnap 9:00-10:30 Hangversenyterem Az utóbbi időben gyakran tapasztalom saját párterápiás gyakorlatomban és a szupervízióba hozott esetek kapcsán is, hogy egyre többször szembesülünk a korai pszichotraumák késői, párkapcsolati következményeivel. A megnövekedett számú gyermekkori érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazás utóhatásai intenzíven megjelennek a párkapcsolatokban az érzelmi szabályozás és az intimitás zavaraiban. A terápiába jelentkezők jelentős számánál megfigyelhetők ezek a zavarok, és a terápiás folyamatban feltárulnak az eredeti trauma érzelmi vonatkozásai és hatása a jelenlegi párkapcsolatra is. A gyermekkori trauma alapvető következménye a kötődés biztonságának megrendülése. Az ÉFT (Érzelmekre Fókuszáló Párterápia) elsődleges célja a felnőttkori kötődés biztonságának megteremtése a párkapcsolaton belül. Ennek megvalósulása lehetővé teszi a korai trauma feldolgozását, integrálását a személyiségbe. A párterápia jelentőségét az is aláhúzza, hogy a megfigyelések szerint, ha a partner nem képes empátiásan viszonyulni a trauma következményeire a PTSD tüneteire, akkor részévé válik a problémának. Ő jelenítheti meg az áldozat számára az eredeti traumaháromszög másik két tagját: vagy azt, aki bántotta, vagy azt, aki nem tudta megvédeni, és ez az újratraumatizálódás lehetőségét jelentheti. Ezekben a terápiákban a terapeuta is erősen érintődhet, másodlagos traumatizációt szenvedhet el az intenzív érzelmekkel való elárasztás során. Hogyan vezessük ezeket a terápiákat, hogyan gondoskodjunk magunkról, hogyan őrizzük meg saját mentális integritásunkat? A korai sérülések párterápiás kezelési lehetőségéről, és a terapeuta szerepéről fogok beszélni az előadás során.
Szabó-Bartha Anett Démonaink: Velük vagy nélkülük? – avagy az Elfogadás- és Elköteleződés-terápia bemutatása és annak párterápiában való alkalmazhatóságának lehetőségei Szubplenáris, 2015. április 12. vasárnap 9:00-10:30 Hangversenyterem A viselkedésterápiás irányzatok harmadik hullámának egyik kiemelkedő módszereként az Elfogadás- és Elköteleződés-terápia az egyén pszichológiai rugalmasságának növelését tűzi ki célul. E módszer szerint problémáink forrását azok a maladaptív megoldáskísérletek jelentik, amelyekkel az egyén a számára nehéz, kellemetlen, fájdalmas élményt (legyen az egy nehéz érzés, gondolat, testi élmény stb.) kezelni próbálja. Ezek közé tartozhat többek között kontrollálhatatlan élményeink folyamatos irányítására, befolyásolására tett kísérleteink, az azok el nem fogadásából származó feszültségeknek, illetve magának az élménynek az elkerülése, a jelen élmények megélésének nehézségei, a nem kívánatos gondolatokkal, élményekkel, érzésekkel való állandó azonosulás, összeolvadás. Az egyén számára szenvedést okozó helyzetek folyamatos kontrollálása helyett a módszer abban segít, hogy tudatosuljanak a kliensekben ezek a hosszú távon kevésbé hatékony, illetve további problémákat generáló stratégiák, és az egyén képes legyen a helyzethez való hozzáállását megváltoztatni, és ezen keresztül egy minőségileg értékesebb életet, párkapcsolatot élni. Ennek módszerei többek között a tudatos jelenlét fokozása, a szenvedést okozó élményekkel szemben egy nyitott, objektívebb, ítélkezésmentes elfogadás kialakítása, mely az egyén életében legfontosabb értékek tisztázásán és az azok melletti elkötelezett cselekvés mentén valósulhat meg. Az előadásban a módszer legfontosabb elméleti fogalmait, módszereit mutatjuk be, illetve kísérletet teszünk párterápiában való alkalmazhatóságának megvilágítására. Kulcsszavak: Elfogadás- és Elköteleződés-terápia, élményelkerülés, pszichológiai rugalmasság, tudatos jelenlét, elfogadás, értékek tisztázása, értékvezérelt cselekvés, objektív én
Sallay Viola, Martos Tamás Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet, Budapest Rejtett kapcsolati szerződések a terápiás térben Workshop, 2015. április 12. vasárnap 9:00-10:30 Fúvós terem A „kapcsolati szerződés” fogalma sokszínű módokon került be a családterápiás gondolkodás történetébe. Műhelyünkön bemutatjuk a sokszínűséget összefoglaló elméleti keretet, Sager 1976-ban megjelentetett írásából kiindulva. A továbbiakban a résztvevőket arra hívjuk, hogy közösen gondoljunk át egy-egy terápiás helyzetet, folyamatot. Milyen nyílt és rejtett kapcsolati szerződések működnek a terápiás térben? Hogyan alakítják a terápiás folyamatot a családtagok önmagukkal és a többi családtaggal kapcsolatos (rejtett) elvárásai és szükségletei? És mi a szerepe a terapeuta nyílt és rejtett elvárásainak és szükségleteinek? A „kapcsolati szerződés” olyan fogalom, amely segítheti a terapeuta terápiás reflexióját és önreflexióját. A műhelyen beszélgetések és térbeli megjelenítések során szeretnénk ránézni terápiás kapcsolati szerződéseinkre, valamint körüljárni a terápiás gyakorlatunkban felbukkanó párkapcsolati szerződések sokféleségét. Maximális létszám: 20 fő
Gajdos Viktória, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen Kárpátiné Könczöl Tímea, Genobiopep Kutató és Szolgáltató Bt., Debrecen Fülöp Kata Ágnes, Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények, Hűvösvölgyi Gyermekotthon, Budapest Hogyan segítsük kiképzésben levő terapeuta társainkat – avagy egy saját erőforrásokra épülő, anderseni technikával dolgozó szupervíziós csoport bemutatása, hozott eseteken keresztül Workshop, 2015. április 12. vasárnap 9:00-10:30 Stark terem Eljött a nap, amikor befejeztük a 250 óra Családterápiás elméleti képzési blokkot. Ekkor jön a nagy kérdés: Hogyan kerülök majd kiképzés alatt álló terapeutaként segítségre szoruló családokhoz? Ezen a workshop-on egy önszerveződő ─ kiképzett, szupervizor nélküli ─ szupervíziós csoport működését ismertetjük. Ez a csoport segít terapeuta identitásunk kialakulásában, elakadásaink felismerésében és támogató légkör megteremtésében. A workshop-on résztvevők a hozott eseteiken keresztül tapasztalhatják meg egyéniségeink sokrétűségéből adódó, többféle szemlélet eredményességét. Célunk a szakmai tudás és közös felelősségvállalás megteremtése a minőségi szakellátás érdekében. Számunkra bebizonyosodott, hogy akkor tudunk a legtöbbet tenni a családokért, ha a terapeuták ezen önszerveződő szupervíziós csoporton belül támogatják egymást. Közös érdekünk kollégáink segítése és tudásunk megosztása egymással. Ám mindezért, mit kapunk? Ha eljön, kipróbálhatja saját esete kapcsán csoportunk eredményességét. Maximális létszám: 22 fő
Dorn Krisztina PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika Neuropszichiátriai Osztály, Pécs Árkovits Amaryl PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Mentálhigiénés Járóbetegrendelés és Gondozó, Pécs „Én meg te, két lángelme” Workshop, 2015. április 12. vasárnap 9:00-10:30 Könyvtár terem Fókuszban a terapeuta… vagy inkább fókuszban a terapeuták? Egy vagy kettő, férfi vagy nő, tapasztalt vagy kevésbé járatos? Ki is legyen a terapeuta-párunk, és ha ő lett, akkor lehet-e más? Egyes vagy kettős terapeuta-vezetés? Hogyan választunk magunknak terapeuta-párt? Az idő vagy a helyzet határozza meg a választásunkat? Netán valami más? Választásunk „örök”, vagy a terápiáktól függően mindig más és más? Nemcsak a párok, családok fejlődnek a terápiás ülések során, hanem a terapeuta-pár tagjai is. Hogyan változnak a szerepek, hogyan alakul a dominancia? Közös-e a viszontáttétel? Mi van, ha a terapeuta- pár tagjai nem értenek egyet? Hogyan is vagyunk a rivalizációval? Ki mondja meg a „tutit”? A terapeuta-pár kettősének működéséből mi jeleníthető meg a terápiás térben? A szakmai jelenlegi álláspontja szerint a fenti kérdésekre nem egyértelműek a válaszok, de mivel újra és újra felmerülnek, beszélni kell róluk. Párbeszédre, további kérdésfelvetésekre invitáljuk a konferencia résztvevőit – az interaktivitás jegyében – maximum 25 fős workshopunkra, a résztvevőktől saját történeteket várva. Maximális létszám: 25 fő
Hardy Júlia, Sallay Viola, Martos Tamás, Haraszti Tamás, Vida Kata, Terenyi Zoltán A Terapeuta, a Kutató és a Család Workshop, 2015. április 12. vasárnap 9:00-10:30 Tükrös terem Valaha, a családterápia születésénél, kéz a kézben járt a terápia és a kutatás. Ma a konferenciák, nemzetközi folyóiratok „nyelve“ is a kutatás, amin keresztül meg lehet osztani tapasztalatainkat, „láthatóvá tehető“ a területen szerzett tudásunk. A tavalyi Heidelbergi Családterápiás Kutatókonferencia óta havi rendszerességgel találkozik kutatócsoportunk. Családterápiás kutatással foglalkozó irodalmakat olvasunk, bemutatjuk egymásnak a már megvalósult vagy tervezett kutatásainkat, reflektálunk a „család-terapeuta-kutatás “ erőterére, saját szerepeinkre, a megismerés lehetséges módjaira. Ugyanakkor a terapeutákban a kutatásokkal szembeni idegenkedés sem megkerülhető. Hogy lehet az egyetemeken dolgozó „kutatásra ítélt“ szakemberek és a családokkal való gyakorlatban „túltengő“ terapeuták között párbeszédet indítani? Elég csupán a lelkesedés, vagy intézményi, anyagi feltételek is kellenek a családterápiás kutatásokhoz? Lehet, hogy túlmisztifikáljuk a kutatásokat? Azok valami „egészen mások“, mint amit magunk is ismerünk és használunk? Ezekre a kérdésekre keres választ a workshop.
Csonka Judit Megújulás Családterápiás Intézet, Pécs Áttétel és viszontáttétel a családterápiában Plenáris, 2015. április 12. vasárnap 11:00-12:30 Hangversenyterem Az áttétel mindenütt jelen van, hiszen mindenhol kialakul, ahol egy másik személy fontos az életünkben. Így természetesen nemcsak a kliens és terapeuta között, hanem házastársak, valamint a családtagok között is előfordulhat. Ráadásul, a házaspár, vagy a család egésze erőteljes áttételt fejleszthet ki a terapeutával, illetve a terapeutákkal/terapeutapárral kapcsolatban. Scharffék szerint a párterápia egyes szakaszaiban kialakulhat az egyik házastárs és a terapeuta között is (ún, központi) áttételi-viszontáttételi viszony, míg családterápiában ez mindenképpen kerülendő. Ugyanakkor – a csoportterápiához hasonlóan – a terapeuta viszontáttétele alapvetően nem az egyes családtagoknak, vagy partnereknek, hanem a házaspárnak, vagy a család egészének szól. Intézetünkben a mindennapokban a rendszerelmélet keretei között a tárgykapcsolat-elmélet adja a családokról, párokról való gondolkodásunk és terápiás munkánk alapját. Ezért az áttétel, de különösen a viszontáttétel megértése fontos része a munkának. Esetenként úgy találjuk, hogy az áttétel-viszontáttétel lecsapódhat a terapeutapár tagjai, vagy a terapeuták és a team között; vagy adott esetben az esetmegbeszélő stábon belül, vagy a szupervíziós csoportban „játszódik le”, mintegy párhuzamos folyamatként. Ezen jelenségek felismerése, elemzése, nyomon követése fontos információkat hordoz a konkrét esettel kapcsolatban és segíti a terápia folytatását. A fogalmak elméleti hátterének érintése mellett néhány konkrét esetrészlettel is illusztrálom a fentieket.
Wiesner Zsóka Ki segít a segítőnek? A terapeutát ki hallgatja meg? Plenáris, 2015. április 12. vasárnap 11:00-12:30 Hangversenyterem A szupervízió a szakmai személyiség fejlesztésének leghatékonyabb eszköze. Miért fontos? Szakemberként, aktív családterapeutaként nap mint nap szembesülünk olyan stressz- vagy konfliktushelyzetekkel, döntésekkel, kommunikációs problémákkal, amelyek megoldása folyamatosan koptatja az erőnket. Ahhoz, hogy hatékonyak maradhassunk, hogy a napi kihívásokban ne használódjunk el, ne égjünk ki, nagyon fontos, hogy ismerjük a saját mentális működési mechanizmusunkat, hogy figyeljünk az érzékenységeinkre, és törődjünk a személyiségünkkel, a legfontosabb munkaeszközünkkel. Fontos az is, hogy rálássunk arra az egyszeri és megismételhetetlen kapcsolati együtthatóra, ami a terapeuta és a család találkozási terében jön létre. Ebben segít a szupervizor. Az előadás a módszerfüggetlen, szakmaközi szupervíziót mutatja be. Megtudhatjuk, hogy milyen igény hívta életre a segítő kapcsolati szupervíziót, mik a gyökerei, milyen munkaformái vannak, és melyek a leggyakoribb, „szupervízióért kiáltó” helyzetek.
