/W 8 ?6i .R873
ENT
/?ö/
v^2&/ 5
*.
2L 461
cce.
R873 ENT 1901. márczius.
VIII. kötet.
3.
füzet.
§&
m m m m « a
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony
D«-
BEDÖ ALBERT
D«-
D R CHYZER KORNÉL
DR-
-
rovarokra
ENTZ GÉZA
HORVÁTH GÉZA
m
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
m m ^P^ 8*
m m
m BUDAPEST,
m
A
1901-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE VIII.,
RÖKK-SZILÁRD-UTCZA
És
KIADÓHIVATALA
32.
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartalom. Entomologiai megfigyelések Ausztráliában. Bíró Lajostól. I. Sesia empiformis Esp. var. hungarica n. var. Tomala Nándortól
Az
arktikus tájak lepkéi. A.
Magyarország Alleculidái. Csiki Erntl Eperjes környékének Noctuidái Dahhtröm Gyulától. A lepkék biológiájához. A. Aigner Lajostól
Külön félék
'.
Aigner Lajostól
'
',
'
'
'
\
I.
'.
.
.
'
.
.
53 60 62
:
Hazai rovargyjtemények Entomologiai pályamvek és pályadijak
........'"
Irodalom
A
45 47
.50 ',
g^ 64 R4
Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII., Eszterházy tart. Vendégeket szívesen lát. magy.
kir.
szakosztálya Utcza
féle
I.)
ülést
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az 1897., 1898., 1899. és 1900-iki teljes évfolyammal még Uj elfizetk fele áron kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következ áron kaphatók I. kötet 10 kor, II. kötet 6 kor, III. kötet 10 kor Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. Rökk-Szilárdszolgálhatunk.
:
utcza 32.) czímzendök.
J.
S5*tviclien
v.
Maliász
liber img-arisclie Of-irat>en.
Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte.
=
f ábrával, Btuiapest, 1901.
ÁRA
1
KORONA
Megrendelhet szerkesztségünk
utján.
Entomologiai megfigyelések Ausztráliában.*) Irta
Biró Lajos.
I.
Mount Victoria
novemberhó 13. A Heterogynidákhoz tartozó Thynnus darázsnak néhánya egy Eucalyptus-bokrocska ágaira szállt, a rajta tömegesen ül Coccidákon nyalakodni. Furcsa
1900.
élnek
házaséletet
ezek
7/nmwMs-darazsak.
a
a hím bokrok kiálló
különválva alusznak,
száraz
ágain,
Éjjel
vagy a
nstény valószínleg a földön hever száraz egy napra. Az Másnap déleltt házasságot kötnek aránytalanul nagy szárnyas hím egész nap magával czipeli a szármaga közönyösen jár dolga nyatlan hangyaforma piczi nstényt után nyalakodni virágokra, vagy Coccusok mézharmatára. Az alatt
zöld levelek között, a
—
levelek alatt.
;
a szerelmetes feleség csak a házasság gyönyöreinek
összekuporodva
felfelé
se kivan.
A
párokat
deleltt,
hím
után.
és
Ez
mi
a
hím
él,
czipelteti
félkörösre
magát, enni
mert fogtam már Thynnus-
napközben
tájban.
Jóformán
alig
egyedül röpülve, min-
magános ním van eddig gyjte-
estefelé aludva fogtam.
sok Thynnus
ilyen
felismerését, a
A
tarthat,
délután 5 óra
Thynnus-t
mind
azt
keztetem, hogy
nap
délben
függött a párja.
ményemben,
Hogy
mozdulatlanul
szerelmeskedés sokáig
találtam eddig
dig rajta
hajlik,
röpül a párjával, arról azt követ-
nemcsak egyszer házasodik, hanem nap-
a szokása
megkönnyíti
mi különben
a rovarászoknak
hasonlótlan
a párok
alakúk mellett igen ne-
héz lenne.
Minden egyes párt Külön szoktam megölni s rögtön külön tenni, hogy egy tre tzzem azután. Tegnap eltértem ettl a jó szokástól, közel lévén az este. Azt hittem, úgyis mind csak egyfajta A feltzéskor látom, hogy vannak itt egészen fekete
papircsbe
!
*) Megrongált egészségének helyreállítása végett Biró Lajos 1900. októberhó ele?én Ausztráliába utazott s ott hat hetet töltött. Habár üdülés czéljából ment oda, rovarászói szenvedélye mégis rávitte, hogy minden alkalmat a gyjtésre lelhasználjon.
Rovartani Lapok. 1901. márczius hó.
46
fiiró
Lajos.
vannak sárga foltos hímek is. Csak egy pár fulladt meg együtt maradva, a többi nstény vonaglás közben elszabadult. Legközelebbi rokonait, a Mutillákat, én részemrl Európában s
sohasem
hogy nstényüket magukkal hordták volna. Ámbár
láttam,
találtam párosodva
de épen csak a copulatió alkalmával láttam
is,
Most a Thynnus-ok visszaemlékeztetnek arra, hogy Ujguineá" igenis láttam Mutillát, mely magával hordta nstényét. Ugy
együtt.
ban emlékszem, hogy
2—3
pár volt ilyen.
Ezt a napot kizárólag az Eucalyptuson él Különösen számos Microhymenopterát szenteltem.
Novemberhó rovaroknak
15.
gyjtöttem. Hiszem és reménylem, hogy valahára ezekre
is
ráadja
ha nem nálunk, hát legalább a külföldön. Epén azért most elkezdem feltzni azokat is. Eddig keveset ügyeltem rájuk, legfölebb spiritusba tettem az apró bogarak közé. Hát ezek ott is szépen megmaradnak, de nem tudom mi lesz aztán otthon velük ? Legjobban megmaradnának spiritusban, míg valaki elfogja ket, de kérdés, hogy lesz-e kedve szabályszerkig feltzni ket, ha majd felszaporodnak ? Mert ezeknek a feltzése a legényt nagyon a
fejét
valaki,
próbára
Kemények,
teszi.
csíptetvel,
így
nem
a
hajlik
mikor beszúrni akarom
s
tt épen a hegyénél fogom meg a Most meg a rovar ugrik el alóla,
el.
puszta szemmel
nem oda
a hova akarunk, hát okvetlenül nagyító alatt
pedig mind a két is.
kéz
el
van
foglalva,
kell
nem
találunk a tvel,
a
tvel
czélozni,
tarthatjuk a nagyítót
Praeparáló mikroskopot rögtönzk a loupéból, egy katulya szélén fel ne billenjen. így a két kezem mutató és hüvelyk ujja hegye közé
nehezéket teszek a szárára, hogy
szabadon
marad, a bal
kemény
fektetem a
tt, áttöröm
a
kéz
lehet rövidre fogva a s a h. gyénél, függleges állásba igazítom a tt, mely a
micrót,
hátát,
mellén már könnyen áthatol.
A keményebben elbb ersebb
gyével fúrok lyukat. így ritkán rontok
el
Sokszor már más lágy apró rovarkánál is
t
he-
minutiatt.
erre a praeparáló mikroskopra, mert hajh
is !
rászorulok
a tropikus
magam
ers
vilá-
bolhanagyságú rovarnál mint Dr. nem mindig találok már oda, a hova akarok Pedig a Psyllának csak egy Horváth Géza úr szokta mondani az én ablakaimat
gosság megrontotta
is,
!
—
—
scutellumja van, fel
nak
de két szárnya, hát inkább a
kettbl áldozzunk
mintsem az egyetlent tegyük semmivé. De a scutellumvan két oldala, s ha épen oda találunk, a nagyocskáknál,
egyet, is
akkor „Nincs
Csak ötletébl,
még
veszve Lengyelország!"
azért fecsegtem
hogy
talán
mindezt
kedvet
össze,
a Microhymenopterák
kap valaki praeparálásukra, mert a
Esp v.tyungqrica
Sesia empiformis
szemeim miatt keseregni nincsen okom
eszem ágában
:
szemre gondolni.
A Mount
47
var.
n.
sincs pápa-
•
szedett micrók közt volt egy kis íchneu-
Victorián
monida, néhány légy, Hemerobius, Chrysopa és pár Homoptera históriájuk van.
Ezeknek külön ben hálózni nincsennek
pedig
és
Eszembe
is.
jutott éjjel a sötét-
Eucalyptus bokrokról. Ilyenkor
csupán az
esetlegesen odaröpülk, csak a rendesen róla
rajta az
hogy melyik Ment is volna minden. A szemben meghálóztam az Eucalyptus bokrokat a sötét-
táplálkozók, hát ezzel a kísérlettel ellenrizni akartam,
a valódi Eucalyptus-rovarok
lev puszta ben, csak
telken ki
kellett
hangya, a szobámban
épen
válogatni.
nem
micrók közé tévedjenek,
?
Ámde
ereszthettem
mennem
kellett
ki
sok volt a hálóban a
ket, nehogy a feltzött
ki
a tornáczra,
itt
is
csak
egyetlen széltl védett heiyecskét találtam, mert ebben a förtelmes
Ausztráliában éjjel-nappal fú a a szokatlan
Erre
körém az
lepkék
éjjeli
szél.
cselekedetre
odagyltek
azonnal
persze
nagyfogú angol ladyk és gentlemanek
is,
személyében, kik nagy hsiességet láttak abban, hogy nem félek a hangyáktól. Hanem aztán odahozta az ördög a vendéglsnét is. olvasott volt
aki
már a
„fehér
hangyák"
veszedelmérl,
s
most
megijedt, hogy elárasztom a házát ilyenekkel.
Hiába
nem
ezek
biztattam, is
hogy
nyította a többi ángliusnak,
nek
a szabadban élnek meg,
ezek csak
hasonlók azokhoz, feketék
;
asszonyi logikával bizo-
hogy az árnyékban majd megfehéred-
mindent Összerágnak.
s
így aztán
vége szakadt
az én
éjjeli
bogarászásomnak, csak
néhányat mentettem meg belle
Sesia empiiormis Esp. var. hungarica Irta
Az
í'iiiiiila
n. var.
Nándor.
havában elször vizsgáltam meg a tenyész Euphorbia hicida W. Kit. nev
1895-ik ev augusztus
Tisza árterületén buján
növényt, a melyben a többi közt Sesia-hemyót
Ez az
Euphorbia-ía.)
tudvalevleg
is
találtam.
világos-zöld
és
sötétebb,
szárakon és levélzugokban ibolyás-barna eltérésben fordul el a mely színbeli eltérés azonban nem nyújtott elegend okot másikat külön névvel jelölték volna. arra, hogy az egyiket vagy Magam is csak annál az oknál fogva említem fel ezt a körülményt,
kivált a ;
Tomala Nándor.
48
mert a világos zöldekbl nyert Scsiák kikelésükkor világosabb ntieknek látszottak; mint a sötétebbekbl
azonban csaknem táplálónövény
hogyha az állatok idvel sötétebbekké
elenyészik,
a gyjteményben
vannak,
mert
él rovarok
abban
és az
szi-
Ez a különbség huzamos ideig
kikeltek.
válnak.
A
színezésének találkozása
bizonyára épen úgy érdekli a zoológust, mint a botanikust.
A
Sesia-hevnyok
lálhatók, a
területen ta-
keletkezett. Az ilyentéle terület, a Duna mentén gyakran akadunk, nem
folyammederbl
hajdani
rított
növények többnyire oly
lakta
mely a szabályozási munkálatok folytán részben kiszá-
milyenre a Tisza, Maros tulajdonképeni mocsaras
és talaj,
a mennyiben ide nként való elárasztása
a nyáron teljesen kiszáradó belvizektl származik. Oly Euphorbiában,
vagy igen árnyékos helyen áll, nem lakik Szeged és Makó környékén nem érte el e
mely folyton
vízben
Sesia-hevnyó.
Kalocsa,
növény
azt
az
Els
a
óriási kifejldést,
méternyi magasságot
is
Zentán,
mit
a hol a másfél
meghaladja.
kísérletem a Zentán 1894. szeptember havában hazavitt
hernyókkal, fájdalom
igen
csekély
eredmény
A következ
volt.
év június havában mindössze négy lepkét kaptam bellük, a melyek
néhány kikészített hernyóval együtt gyjteményemben foglaltatnakEzek a Sesiák azonnal feltntek nekem igen sötét, zöldbe játszó színzésükkel, s ez arra bírt, hogy a tenyésztést ismételjem.
A kifejldött lepke az empiformis- csoponba tartozik, de az ahhoz sorozható fajoktól különbözik az említett, rendkívül sötét, a zöldes sárgába játszó színezésével. Alapszíne fekete
rendesen valamivel hosszabb a nstényénél, mely fekete, holott a alul
sárgás,
hímé zöldes csillogása
olykor
;
a hím csápja
fényes kékes
mindkét nemnek a csápja
A hím
kékes-sárga.
;
fölül
féss, a
csápja röviden
nstényé rovátkás tíze alul sárga. Palpusa sárga, a hímé ers fekete szrzettel. Homloka sötétkék, szeme csokoládé-szín; a fejtet és nyak szrözete narancs-szín. Torán két sárga oldal;
sáv
s
ugyanoly középvonal mutatkozik, mely utóbbi azonban igen
könnyen
lekopik
;
az utótoron
két
zöldes
sárga
szrpamat
A
Melle fekete és kivált oldala sárga pikkelyektl fedett. átlátszó része, a szerint, a mint a világosság
éri,
lya-szín, az utóbbi különösen az alsó szárnyon
szárny mells és hátulsó
A küls
szegély eltt
zépsáv
fekete.
zöldes vagy ibo-
tnik
fel.
A fels
szegélye zöldes vagy sárga pikkelyzés.
lev
pikkelyzett részei sötét
van.
szárnyak
szalag barna, a kifelé
sárgák,
A küls üveges
es
üveges sejtek
befelé sötéten kerekítettek. tér
négy apró sejtbl
épúgy mint az ékalakú és a hosszanti
áll,
A
kö-
a melyek
sejt finom, átlátszó, sárgás-
empiformis Esp.
nem
éri,
feketések,
a hosszanti sejt pedig a zöldes-sárga
pikkelyekkel.
Az
49
var.
a szárny tövét
sejt
szalagig
ér.
Az
erek
sárga
feketék, részint
limbal-szegély
fekete
;
a
végz-
haránt-tér hátul hegyesen
hegyén sötétebb, szélén
fels szárnya
sötétbarna,
Rojtozata
alul
ersen
ell szélesebb
n.
középs
pikkelyzessel,
szárny
alsó
sötét pikkelyzés, dik.
hungarica
Az ékalakú
csillogású behintést mutatnak.
zöld el
v.
fakó barnás-zöld. Fekete potroha oldalt végig, a harmadik szelvény-
szín.
nél kiszélesedve, sárga
A
2.,
és 6. szelvény alsó szegélye
4.
szintúgy, mint az empiformis-n&l alig észrevehetleg fehér, mert a
lev sötét szrzet a fehér szegélyeket elszokta fedni. A hím 7-ik szeivénye sárga szegély. A lábszárak sárgák a tarsusok belül sárgás- kivl fekete szrzetek az ízek vége, kivált fölöttük
;
;
szrzet.
a hátsó lábakon köröskörül
ibolyás-fekete
empiformis- énál zömökebb
hátoldalán fekete
megyén
zöldes-sárgába kat alkot.
A hím
át,
;
farpamata alul sárga,
széles-sárga, olykor
mely
ez a sárgás-zöld szín olykor egész foltsorohelyenkint sárgás pikkelyzést mutat.
hasi oldala
Sötét
Potroha az
pikkelyzessel,
fölül fekete,
sárga szegélylyel, a középen
narancsszín sávval
;
a
nstény pamata
söté-
tebb, inkább zöldes sárga.
A
írissen kikelt
színezése
állat
egészben véve zöldes
csillo-
gású; régibb példányokon a zöldes pikkelyek elszínezdnek s idvel csaknem egészen fVketékke válnak, miáltal a közbe vegyült sárga pikkelyek színe jobban érvényre jut és a zöldes csillogás
mindinkább eltnik.
Hasonló elszínezdés, fájdalom, csaknem valamennyi Sesiánál észlelhet, eltekintve az olajosodástól, mely
nem
által
ez állatkák csak-
Sesiánk röpülési ideje junius-juliusra esik;
verfényes napo-
a felismerhetetlenségig elváltoznak.
kon déleltt és a déli órákban szokott kikelni. A csontszín hernyó egy évig táplálkozik és a többi
Sesiáé-tól, feje
szrös
véssé
;
teste
élénk
fény
alig
rtbarna, ell
csaknem csupasz,
mells
különbözik
sötétebb,
szelvényei
kekissé
megvastagodottak.
A
—
hernyó életmódja rendkívül érdekes. Megfigyeltem, hogy is elfordul oly esetben, ha a
—
miként az más Sesia- hernyóknál
fels rétege nagyon kiszáradt, összefont földrészecskékbl, gyökérmaradványokból, porhadványból s egyáltalában minden rentalaj
delkezésre készít
s
álló
abban
anyagból föl-
a
s alá
nedves mászik,
földrétegbe
hogy
melegségre való szükségletének eleget tehessen. pes a potrohán
lev
tüske
alányuló tömlt
nedvességre és nedves
Még
a báb
is
ké-
koszorúknál fogva a tömlben mélyen
A. Aigner Lajos.
50
leszállni s a
szükséghez képest (ha az
altalaj
nedves
lesz)
isme
felkúszni.
Különösen érdekesen mutatkozott ez a jelenség akkor,
midn
oly tenyészt házikót használtam, a mely á szükséges nedvességet
lev meleg víztl párolgás folytán bádog-edényben és mohával kirakott rosta közt, a melyen az Euphorbiak-kaS. beültetett földréteg feküdt, és a bádog-edényben lev víz felülete közt maradt üres hézag körülbelül 60 80 mm.
alulról,
A tzeggel
nyerte.
—
Ezen az üres hézagon át fonták a Sesia-hemyók, tzegtömliket es moharészecskékbl szabadon a levegben függ tüvíz felületéig. Ez pedig a hangyák intelligentiájára és a relmes kitartására emlékeztet nevezetes vállalkozás, ha fontolóra volt minden tveszszük, hogy a gyönge hernyó kénytelen zeg- vagy moharészecskét felülrl lehozni és a mind hosszabbá volt.
váló
töml végéhez
említett
ersíteni.
tömlbl
másik hernyó a
tenyészt
A
vízben való sétálása közben egyik-
E
a vízbe esett és megfulladt.
házikókat
Sesiak-ná\
már nem
is
miatt az
alkalmaztam.
Az 1896—1899. évek folyamán ezt a Sesiát a Magyarország legkülönbözbb vidékeirl származó Euphorbia lucida W. Kit. gyökereibl és száraiból tenyésztettem, még pedig 150-néltöbb példányban Ez talán elég volna annak beigazolására, hogy itt nem véletlen helyi aberratióról, fajjal
van dolgunk
gyzdést nem
;
hanem
eddig
még meg nem
figyelt önálló
mindazonáltal egyelre, mig eziránt teljes meg-
mint az
szereztem volna, ezen alakot
empiformis
Esf. változataként var. hungarica névvel kivánok megkülönböztetni. Az imént leírt Sesianak fajjogosultsága mellett szólana még az is,
hogy minden
eddigi tenyésztéseimnél
mást, mint
ezt
a
Sesiát
el nem
hogy
az
soha eddigi
egyáltalá-
arktikus tájak lepkéi. A. Aigner Lajos.
Irta
havasi
és
fordul.
Az A
Euphorbia lucidá-bó\
nyertem,
más Euphorbia-fajban
tapasztalataim szerint
ban
nem
lepkékrl
szólva
(R.
L.
199.) megemlítettük,
VII.
hogy azok jó része az arktikus tájakon is elfordul. Az arktikus vidéket következképen tagolják: 1. Arktikus Európa (Norvégia, Svédország,
Finnország,
tenger és Kara folyótól
folyó
keletnek
Oroszországnak a Fehér-
Kola-félsziget,
közt
lev
és északnak)
föld-darab a Jegestenger mentén,
;
része)
;
2.
Arktikus Ázsia (Kora
Amerika számos kisebb-nagyobb 3.
Arktikus
(keskeny szigettel)
í
; ; :
Az arktikus tájak
ól
lepkéi.
Grönland (60—83°); 5. Izland (63—66°); 6. Novaja Semlja (70—77°); 7. A Medvesziget (74o); 8. Jan Mayen (7lo); 9. Spitz11. Az újszibériai berga (77—87°); 10. Ferencz- József-föld (80o) és 1 2. Labrador, mely ugyan voltakép szigetek és Wrangel-föld 4.
;
;
nem
(56— 61 o),
arktikus föld
Nem melyek
érdektelen
lehet
el
rordulnak
de faunája arktikus jelleg. néznünk, hogy hazai lepkéink közül
ezen messze fekv, sivár
Ezek jegyzékét (csupán
országokban
is.
adjuk
szorítkozván)
a nappaliakra
íme, a mennyire az idevágó irodalom reánk nézve hozzáférhet volt Papilio Macimon L. Finnország 66o, Szibéria 69°, Norvégia 70o, Észak-Amerikában is. Parnassins Mnemosyne L. Szibéria. Aporia cratae°i L. Norvégia 70o, Pieris brassicae L. Norvégia 70«-
rapae Norvégia 70o dor
;
napi L. Finnország 66o, Norvégia
napaeae
570, var.
Esp.
70o,
Szibéria
Finnország 66o, Szibéria 67o, Norvégia 70o 68o.
L.
Labra-
70<>,
Esp;
bryoniae
var.
Callidice Esp. Szibéria
;
Anthocharis cardamines L. Szibéria Glo, Leucophasia sinapis 64o.
Szibéria
béria 60o,
Palaeno L. Szibéria
Colias
rhamni
Rhodocera 57o,
Szibéria
Edusa
68o,-
Thecla
59<>,
F. Szi-
rubi L.
Norvégia 68«. Polyommatus Dorilis
Szibéria 63o, Finnország 66o,
Hfn. Labrador
L.
phlaeas L. Norvégia 70o
Amphidamas
;
Esp.
Szibéria 65o, Finnország 66°, Norvégia 68°. Lycaena Argiades Pali. Szibéria 59o
Árgus L Finnország
;
67"
Bgstr. Norvégia
Finnország 66o
minima
Norvégia 67»
Fssl.
Levana
Vanessa és Norvégia 66o ;
Rótt.
Norvégia 70o
66°,
Norvégia 69°
Argiolus L. Szibéria 65o
;
polychloios L. u,
gia 70o
Icarus
;
;
o.
;
Esp.
Sebrus B. Szibéria
;
cyllarus Rótt. Szibéria 60°. 63o Szibéria C- album L. u. ;
Io L. u. o. 59o
Cárdui L. Finnország
Antiopa
;
66o,
61<>;
o.
65o
L. u. o. 63o
Szibéria 67o,
Norvé-
Észak-Amerika
együtt Labrador 57o és
az elbbivel
Astrarché
;
Eumedon
;
L.
65o
;
is
urticae L. Finnország 66o, Norvégia 70o, és Észak-Amerika.
Melitaea Parthenie Bkh. Norvégia 70o. Argynnis Selene Schiff. 70o Enpkrosyne L. Norvégia 69<>, Szibéria 70", var-
Norvégia
;
Fingal Hbst.
Norvégia
Dia
70"
;
Pales Schiff.
és var. Arsilache Esp-
Szibéria 70o; Aglaja L. Norvégia 70" és Lappland
Norvégia 67o,
L. Szibéria
56o, Ino
Latonia
Rótt.,
L.,
;
Niobe L. és Paphia
L. Lapplandban.
Erebia Medusa
56o, Norvégia 66 o Stygne O. Lappland és Norvégia 69c Ligea L. Szibéria és Norvégia 69°; Pararge Hiera F. Szibéria 62o; Maera L. 67o. Syrichthus malvae L. Szibéria 59o. Hesperia coinma L.
Szibéria 57o
Norvégia
Szibéria
Labrador 57o. Labrador 57o.
66o,
Szibéria 65"
F.
lappona Esp
;
;
;
Carterocephalus
Palaemon
Pali.
52
Aignei
sí.
Li ;ov.
Nappali lepke van összege;] Norvégia es Svédországban 110,
ebbl az
részen 49, az arktikus Szibériában 26, arktikus
arktikus
Amerikában
11,
Grönlandban
Spitzbergán egy sem
;
3,
Novaja
Semlján
3,
Izlandon és
Wran^el-szigeten találtak egy lepke hernyót
;
Jan Meyenben és Ferencz- József-földön nincsen rovar. Az arktikus lepkék némelyike mind a három földrészben fordul
el. Így pl. a Grönlandból ismeretes 3 nappali lepkefaj: Colias Hecla, Argynnis Ckariclea és A. poláris, st ezek még Novaja nappali lepkéje közül is honosak. Az arktikus Amerika 11 Európában, kettt pedig Ázsiában is fogták már. Egyáltalában Amerikában minél délibb irányban haladunk, annál inkább növekszik azon lepkéknek a száma, melyek ez országra nézve jellemzk, holott észak felé, Grindellandban az összes fajok Európa és Ázsia
Semlján ötöt
arktikus országaival közösek.
Ez
a jelenség világosan mutatja, hogy
ugyanazon egy faunaterülethez tartoznak, a mely az északi pólus felé mind jellemzbbé válik, míg irányban hová tovább dél fell való bevándorlás útján az déli az összes
arktikus
országok
illet földrés/- sajátságait tünteti
Aurivillius
fel.
arra, hogy az arktikus mennyiben a jégkorszakban az arktikus állatok úgy Európában, mint Amerikában messzire túlmentek a poláris körön, és csak a jégkorszaknak megszntével húzódtak északnak és fel a havasokra. Innen van az, hogy a havasok és az arktikus vidék lepkéi között, ha azonossíg ne;n is,
Már
terület határa
de
feltn Az
hajdanában más
hasonlatosság
volt,
a
és közel rokonság mutatkozik.
nagy hajlandóságot tanúsítanak a varihabár az ellenkezje sem túlságos szrzetnek ersebb fejldése, miáltal némely
arktikus lepkefajok
álásra, kivált
ritkaság.
figyelmeztetett
az elsötétedésre,
Gyakori a
lepkének teste egészen bozontossá válik. A lepkék élete, kifejlett állapotban a magas északon természetszeren igen rövid. Annál hosszabban tart hernyó-állapotuk így ;
míg teljesen kifejldik az Erebia lappoíia és Notodonta dromedarius ; két esztendig fejldik Oeneis Cymatophora duplaris, boré, Argynnis Freya, Arctia Quenseli, Pachnobia carnea, Agrotis speciosa, Hadena exulis és Anarta lapponica; Agrotis hyperborea-nak pedig olykor 3 év is kell, míg a pl.
egy
álló esztendeig tart,
lepke szárnyra kél.
A ban,
hideg
tél
alatt
a hernyók tökéletesen megfagynak, a mi azonis, egyáltalában meg nem árt nekik St, mint
még ha ismétldik
azt a kitelel hazai hernyókról
is
tudjuk, a nagy hideg kevésbbé árt,
mint az idjárás változása folytán bekövetkez
ismétld
felengedés.
)
Magyarország Alleculidái. Irta
Az
Csíki
Ern.
vagy mint azeltt nevezték
Allecitlidae,
Cistelidae család,
a Heteromerák családsorozatának egyik képviselje.
Az
ide tartozó
korhadó fákban, taplógombákban (Mycetochara), résza földben élnek (Omophlus), hol vagy állati vagy
állatok lárvái
ben
pedig
növényi anyagból táplálkoznak.
A kifejldött állatok
részük
másik
életek,
rejtett
virágzó növényeken található.
pedig
a
Némely
faj
helyenként óriási
rufitarsis és lividipes)
úgy mint a lárváik
szabadban
különösen
(Omophlus rugosicollis, mennyiségben lép fel és
pedig ilyenkor mint gazdaságilag kártékony rovar, mert a fák viráfiatal kalászait rágja le. Az irodaOmophlus lepturoides Fabr. (Betulae aut. fajról találunk adatokat, hogy Magyarországon kártékonyán lépett volna fel*) ez adatok azonban nem erre, hanem a fentebb emlí-
gabona-félék
különféle
gait és
lomban leginkább az
;
tett
fajokra vonatkoznak.
Az 1 1
10 nembe tartozó 30 faj és Ezek meghatározására szolgál-
családból eddig
Alleculidae
fajváltozat ismeretes hazánkból.
nak a következkben
Táblázat
összeállított táblázatok.
a
nemek meghatározására:
1.
A
—
hasiszelvénynyel inagyon ritkán egy 6. behúzható vagy kihúzható utolsó szelvény is lép fel). Az alsó állkapcsi tapogatók utolsó íze sokkal hosszabb mint az utolsó eltti. I. alcsalád ... ... ... .._ A n a e. .__ e C U A fels állkapcsok vége egyszer a potroh elül és oldalt nem szegélyezett a szabadon fekv hasiszelvények száma 6 (hímeknél ritkán 7). Az alsó állkapcsi tapogatók utolsó íze legfeljebb alig hosszabb, mint az utolsóeltti. II.
fels állkapcsok végükön rendszerint kettéhasítottak; a potroh elül és oldalt szegélyezett, 5 szabadon fekv
1
:
1
I
i
—
2.
...
8.
;
;
Omophlinae.
alcsalád.
*)
K
ü n
Wien, 1871.
nyei.
I,
s
t 1
p. 79.
kötet. 8.
...
...
—
—
...
...
...
Die unseren Kulturpflanzen schadlichen Insekten. m. kir. áll. Rovartani Állomás Közlem éfüzet p. 57. (1892.) és ugyanott 10. füzet p. 53. (1894.) e
—
r,
A
Ctiki Ernb.
54
A
2.
— 3.
— 4.
—
tarsusok utolsóeltti íze lemezszer nyúlványnyal bír, Alleculini. 1. csoport: alá nyúlik. --
mely a karomíz
4.
A A
3.
... ... .__ ._. tarsusok utolsóeltti íze egyszer __. csápok karcsúk, odasimuló finom szrzettel borítottak. Gonoderini. ... ... ... ... ... ... 2. csoport:
— A csápok kissé — csoport
Az
:
tapogatók utolsó íze hos zúkás baltaháromszög-alakú vagy hosszúkás. Az eltör
keskenyed, az oldalai félköralakúak, hátsó czombok rövidek, a szárnyfedk oldal-
szélén alig terjednek túl
Az elmeil lejts tagok
a
;
.< (
ersen
A
élesek.
—
elálló
alsó állkapcsi
formájú, elrefelé
5i
6.
szrzettel fedettek. Mycetocharini. Ide csak egy nem 3. __ ___ 7 Mycetochara Berth. tartozik: Az alsó állkapcsi tapogatók utolsó íze igen nagy, harántos balta-formájú. Az eltör elrefelé gyengén keskenyed, oldalai tompák, finoman szegélyezettek. A hátsó czombok hosszúk, a szárnyfedk oldalszélén túlérnek. A szárnyfedk ersen rovátkoltak; a test keskeny I. Allecula Fabr.
vastagok és
...
.__
._.
...
.__
...
...
...
5.
nyúlványa az elüls csípk eltt rövid és csápok a test felénél rövidebbek, elég vas...
...
...
...
...
...
Prionychus Sol.
2.
...
Az elmeil nyúlványa az elüls csipk eltt
elég hosszú
.
a csápok vékonyak és legalább a hímeknél majdnem oly hosszúak mint a test félhóssza. 3. Hymenalia Sol. Az eltör oldalai csak hátul és igen finoman szegélyezet-
és lapos; 6.
tek. ...
— 7.
A szárnyfedk ersen ...
...
Az eltör
...
...
...
rovátkások
pontozottan
Pseudocistela
4.
...
..
JL_
Qrotch.
egész hosszukban szegélyezetlek. A test íelülete csupasz; a szárnyfedk ersen pqntp.zotaz eltör minden oldalán durván szetan rovátkások elül és oldalai
7.
;
—
gélyezett.
A
...
...
test felülete
...
...
finoman
...
5.
...
...
srn
és
szrös,
a
Gonodera Muls. szárnyfedk
nem
pontozottan rovátkások, legfeljebb a varrat mellett rovátka, a többi elmosódott az eltör félkör..'. ... alakú, finoman szegélvezett 6. Isomira Muls ...
van két 8.
—
A potroh elüls- és oldalszélén szegélyezett az els potroh szelvényen egy mély kivágás van a hátulsó csí;
pk A
felvételére
potroh
az els 9.
;
...
...
...
...
...
.'_.
8
Podonía Muls.
többnyire nem szegélyezett; potrohszelvényen nincs mély kivágás a hátulsó elül
nem
és oldalt
is
___ ... csípk felvételére... ... ... ... ... ... ... Az eltör elrefelé ersen keskenyed, a hátulsó szöge
tek derékszögek. - Az eltör elre- és
9.
Cteniopus
Sol.
egyformán keskenyed, a hátulsó szögletek kerekítettek ... ... ... 10. Omophlus
Sol.
...
...
...
...
...
9.
hátrafelé
Magyarország
•Táblázat I.
fajok meghatározására:
a
alcsalád
1
.
:
Alleculinae.
csoport: Alleculini.
1.
I -
Alleculidái.
Allecnla Fabr.
A
hátulsó czombok valamivel túlérnek a potroh végénél: hátulsó tarsusok els íze alig hosszabb mint a többi együttesen, a karmokon 7 íogacska van. A szárnyfedk köztércséi nem vagy csak gyéren pontozottak. 1 alnem Upinella Muls. Ide egy hazai faj tartozik, ez homályos fekete, csak a fej kissé fényes, az eltör hosszánál kissé szélesebb. Hossza 7 Magyarországon a ritkább fajok közé tar9 mm.
A
—
:
.
—
—
—
... ... ... aterrima Rosh. ... ._. ... I. hátulsó czombok a potroh végét nem érik el. A hátulsó tarsusok els íze hosszabb mint a többi együttvéve, a karmokon 5 fogacska van. A szárnyfedk köztércséi Allecula i. sp. 2. alnem pontozottak. Szintén egy hazai fajjal, ez fekete, finom szürkés szrzetpontozott. tel fedett, eltora szélesebb mint hosszú, A csápok a test felénél hosszabbak; a tapogatók és lábak vörösek. Hossza 6 Nem ritka ... 2. morio Fabr. 7 mm.
tozik
_
A
—
srn
:
srn
—
—
3. Prionjchus Sol. (Eryx 1.
Steph.*)
Az elmell a csípk eltt lejts, kissé domború, srn pontozott. Homályos fekete, rövid fekete szrökkel fedett. Az eltör srn pontozott. A szárnyfedk rovátkosak, a rovátkákban durvább pontsorokkal, a köztércsék íveltek. A csápok és lábak vastagok, a lábfejízek rövidek. Az epipleuiák elül laposak. Hossza 12 14 mm. Magyarorater Fabr. szág egész területén található, de elég ritka. __. I. Az elmell a csípk eltt vízszintes, kivájt, alig pontozott.
—
Fényes fekete, igen rövid fekete szrzettel fedett. Az eltör korongja finoman és gyéren pontozott. A csápok Az epiés lábak vékonyabbak, a lábfej ízek hosszabbak. pleurák elül kivájtak. A szárnyfedk ersen fénylk. Hossza 10 mm. Elbbinél gyakoribb, csak Magyarország északi vidékérl mindeddig még nem ismerjük. (Laevis Rosh., Küst.) 2. melanarius Germ. ... ... ... ... ... ... ...
—
3. 1.
Az eltör
Hymenalia Muls.
oldalt kissé lehajló, szélei élesek. Barna, ritkán
fekete, sárga szrzettel fedett. *)
Daudin
A
csápok
J-nél a
test
hosz-
1832-hl nem használható, A S te p hens-féle már 1803-ban a csúszó-mászók egy nemére alkalmazta
Eryx név
-
naert
97
56
Csiki
szának gabbak
3
felét teszik ki i-nél a csápok vastatürészesek, ?-nél vékonyabbak, fonal8 9 mm. Közönséges, (fusca III.)
/é-ét, ?-nél
és kissé
formák. Hossza ...
Em6.
...
...
Az eltör
;
—
—
...
...
ersen
...
...
...
„.
...
I.
rufipes
Fabr.
tompaszél. Fényes fekete, gyéren szrös. A csápok hímek- és nstényeknél egya ránt a test felénél valamivel hosszabbak. Hossza 6 Eddig csak Magyarországból (Budapest, Péczel, mm. oldalt
lehajló,
—
—
Kalocsa) ismeretes, (amplicollis 2.
csoport
:
Linder)
...
2.
morio Redtb.
Gonoderini.
4. Pseudocistela Orotcli. íCistela Muls.)
A
az eltör és paizsocska fekete, a szárnyfedk vörösek vagy sárgás-vörösek, ersen pontozottan rovátkások, a köztércsék kissé íveltek §s époly ersen pontozottak, mint az eltör. A var. serrata Ckevr. nev faj változatánál az eltör és némelykor a paizsocska is sárgás-vörös, utóbbi esetben az elmell is hasonló szín. Hossza 10—12 mm. Hazánkban eléggé elterjedt, de a törzsalak sokkal ritkább, mint a fajváltozata. !. ceramboides Linné. fej,
—
£>.
Gonodera Muls.
Fekete, fényes, finoman pontozott, a csápok harmadik íze a negyediknél rövidebb, az eltör harántos. Némelykor a szárnyfedk (var. ferruginea Fabr.) vagy az egész
—
vörösbarna (var. castanea Marsh ). Hossza 6*5 Közönséges, fajváltozatai ritkábbak, (fulvifes Fabr.) ... ... ... ... ... |. ... ... ... Luperus Herbst állat
mm.
—
6. 1.
Isomira Muls.
A
negyedik csápíz hímeknél meghosszabbított és megvastagodott. Sárgás barna, sárga szrzettel fedett, a csápok töve és a lábak vörösek. Hossza 5 6'5 mm. Hazánkban nem gyakori (Budapest, Péczel, Szt. -Endre, Pécs, Z.-Tapolcza, Lelle, Brassó, Herkulesfürd). ... ... ... ... ... ... _... ... antennata Panz. I. 2. A csápok á és ?-nél egyszerek ... ... ... ... ... Az eltör és finoman pontozott, a pontok a szárnyvarrat-menti vonal csak fedkéinél finomabbak, a hátul mélyebb. Széles tojásdadalakú, fekete sárgásbarna szárnyfedkkel (talak), némelykor egészen sárgás- barna (var. Evonymi Fabr.) vagy egészen fekete (var. maura Fabr.) vagy fekete vörös eltorral (var. ihoracica Fabr) Hossza 4*5 55 mm. Magyarországon gyakori, úgyszintén fajváltozatai is. 2. murina Linné. ... _.. ... ... Az eltör durván és pontozott, a szárnyfedk finomabban pontozottak, ersebben fénylk, a varratmenti
srn
— — 2.
srn
—
—
—
srn
—
.
67
Magyarország AUectdidái.
Sárga vagy Dalmatiában és lstriában honos, Seidlitz egy magyarországi példányról is emlékezik meg. (Coll. Heyden), de maga is kétesnek tartja itteni elfordulását. Valószín, hogy a magyar Tengermelléken is él, azért föntartással szintén felvettem eléggé mély.
vonal a szárnyfedk közepéig sárgás-barna. Hossza
-
„
e táblázatba.
3.
— 2.
Az elüls csípk
-
faj
—
-
testacea Seidl.
3.
csoport: Mycetocharini
—
érintkeznek.
1
.
üertii. alnem
:
Mycetochara
Az elüls csípket egymástól az elmell nyúlványa többéEmocharis Thoms. ... 2. alnem kevésbbé elválasztja. Az eltör keskenyebb, mint a szárnyfedk töve. Fekete,
—
a szárnyfedkön csápok és lábak
—
...
E
Mycetochara
T1
—
5—6 mm.
4.
vállfolt sárga, a test alul, a sárgák, az utolsó két hasiszelvény fe-
egy nagy
4—6 mm.
Hossza
kete.
:
—
Közönséges
...
I.
flavipes Fabr.
körülbelül oly széles mint a szárnyfedk töve. Fekete, legfeljebb egy apró folt a vállon sárgás-vörös a test alul fekete, a csápok, lábak és néha a has részben
Az eltör
;
sárgás-vörös i
3.
Az eltör
___
és a
...
...
...
szárnyfedk
— — — — —
...
köztércséi
3.
egyszeren (nem
durván) pontozottak. Egy kis vállfolt sárga, némelykor ez hiányzik és a csápok és a potroh is sötétebbek (var.
—
—
A törzsfaj Magyarorszámorio Redt.) Hossza 6—9 mm. gon úgy látszik ritka, a fajváltozat elég gyakori. 2. axillaris Payk. és durván Az eltör és a szárnyfedk köztércséi pontozottak. Színe tekete. Hossza 7 mm. •— Eddig csak sulcipennis Reitt. 3. . ... Máramarosból ismeretes. Minden szárnyfedn egy nagyobb vállmenti folt és a szárnyfedk közepén túl egy a varratnál megszakított fekete szrökkel harántszalag sárga. A test felülete Hazánkban ritka, eddif* borított Hossza 4- -5 mm. Uj-Moldva, Herkulesfürd és Horvátországból ismeretes.
srn
—
4.
srn
—
—
...
A
...
folttal
5.
—
6.
...
...
...
...
—
4
quadrimaculata
...
...
...
...
...
...
...
...
...
— — — —
Szárnyfedk sárga vállmenti folttal ... ... ... ... ... ... ... ... Szárnyfedk egyszínek, feketék A lábak sárgás-barnák, a czombek némelykor sötétebbek.
—
Nem
sötétek, a
ritka,
—
7.
Latr.
5.
6. 7.
tízek világosabbak. Hossza 4—5 mm. 5. humeralis Fabr. ... (bipustiüata Iliig.) ... A lábak sárgák. A vállmenti sárga folt majdnem a varratig terjed. Az eltör széles és ersebben ívelt. Hossza 6'2 mm. Horvátországból lett leírva. 6. graciliformis Reitt. Eltör gyérén pontozott, a csápok töve és vége és a lábak sárgák. A szárnyfedk pontozottan rovátkások, a
A csápok
—
...
szárnyfedk egy színek vagy csak egy sárga vállmenti
köztércsék
finoman
pontozottak.
Hossza 4
—6
mm.
—
'58
.'
Nem -
ritka,
Csíki
Ern.
Panz., barbata Latr:)'
(b'revis
:
LL :
7.
lineáris
Iliig.
Eltör srn pontozott, a csápok feketék, csak az els és néha a második íz is barna. Nyúlánkabb, a szárnyfedk rovátkái és köztércséi egyforma nagyságú pontokkal. Hossza 5—6 mm. Horvát- ée Szlavonországokban állítólag nem ritka. Myrmekophil állat, a Lasius fuliginosüs nev hangya bolyában él. 8. pygmaea Redtb ...
—
...
alcsalád
II.
p h
I
i
n a e.
Podonta Muls.
8. 1.
m
:
Az
eltör elüls széle a középen nincsen szegélyezve, különben köröskörül mindenütt. Fekete, az eltör majdnem félköralakú és igen finoman pontozott. Az ötödik potrbhszelvény hátul a ?-nél egyenesen lemetszett, i : nél gyengén és egyszeren kiöblített. Hossza 7—9 mm. Közön-
—
séges.
nigrita Fábr. I. végig szegélyezett. Fekete, az eltör egy kissé rövidebb es ersebben pontozott. Az ötödik potrohszelvény hátul mélyen kiöblített és ennek közepén egy háromszögalakú fényes- benyomattal. Hossza 7 -9 mm. A magyar Tengerparton található. ... 2. dalmatina Baudi. ....
Az eltör
___
4
...-.
__
.
._-
elül
—
Cteníopus Sol.
O. 1.
Az eltör
körülbelül oly széles mint hosszú és keskenyebb a szárnyfedknél. Egészen sárga, a csápok és tapogatók is, némelykor a csápok, tapogatók, a fej és az eltör is fekete és csak a szárnyfedk sárgák (var. stilphuratus Gmel., bicolor Fabr.) vagy ezek is szürkésbarnák (var. murinus Herbst.) Hossza 7 9 mm. Közönséges, faj-
—
—
—
nagyon
változatai
(sulphurens L.) ... flavus Scop. I. Az eltör felényivel szelesebb mint hosszú és oly széles mint a szárnyfedk. Fekete, a lábak sárgák, a S eltora fekete, a ?-é vörös, nem ritkán a középen és kétoldalt fekete folttal. Hossza 5-7 mm. Nem ritka. 2. sulphuripes Germ. ritkák,
—
lO. 1
—
A
Omophlus
Hol.
hímek*) elüls lábának bels karmán fogacska van.;
—
alnem •Odontomophlns Seidl. ... ... ... ___ .-.. A hímek elüls lábának bels karmán nincs fogacska. 2. alnem: Omophlus sp. ... ... ... ... ... ... Az epipleurák majdnem a szárnyfedk csúcsáig érnek, hátul nagyon keskenyek. A csápok a 4. ízig, az elüls 1.
2.
:
4.
i.
2.
>
,
és a középs és hátulsó lábfejízek sárgák középs lábszárak és hátsó lábfejízek is sárgák). Hossza 12 13 mm. Eddig csak Orsován és Herkulesfürdnél gyjtötték, utóbbi helyen fordul el a var.
lábszárak
(ritkán a
—
—
*) A hímek könnyen felismerhetk, meik nagyobbak, mint a nstényeké.
mert csápjaik hosszabbak
és sze-
9 ;
Magyaroíszág
59
ATlecHltddi,
Mzi'thaeReiU:,' melynek szárnyfedi feketék vagy barnásfeketék, a lábak, és tapogatók sötétek. „_=.
...
armiliatus Brull.
I.
Az epipleurák legfeljebb a 3." hasiszelvényig érnek .__ _i_ Az epipleurák a hátulsó csípkig alig, azután ersen keskenyedk. A szárnyfedk csupaszok, az eltör szrös a fej és az eltör fekete, a szárnyfedk barnák. Hossza -;
>
:
—
—
11 16 mm. (Ganglbauer) tett
r
Eddig csak Herkulesfürdnél találták magyarországi termhelyrl emlí-
a többi
;
nem
állatok
Herbst)
3.
__
e fajhoz
...
tartoznak, {betiüae Küst. nec __.
...
....
lepturoides
2.
._.
Fabr.
Az
epipleurák fokozatosan keskenyednek és enyésznek el. A szárnyfedk barnák, a fej és eltör fekete a J feje az eltornál keskenyebb az eltör a középen finoman pontozott. A csápok töve sárga az eltör és a szárnyfedk csupaszok. Hossza 9 11 mm. Egyedüli hazai termhelye Fehértemplom (Merkl), hazája különben Olaszország és Sicilia. ... ... ... ... ... ... 3. tlíspar Costa ,
;
;
—
—
A az
fej
és rendesen a test alul
eltör fej,
is
szárnyfedk
a
szrösek
i.szürke
A
és
...
a test alul és
___
....
szürke szrökkel fedett; csupaszok vagy szintén .__
....
néha az eltör
...
...
szrös
...
....
fekete
is
5.
Az eltör nem egészen kétszer oly széles mint hosszú. Az epipleurák keskenyek, a hátulsó csípknél végzdnek. Hossza
9—11 mm.
mhelyei
:
Közönséges;
Budapest, Á
Szeged,. Piiis-Maróth
:s,
Fóth;
a faunára új. Ter-
Alpár,
Mezkovácsháza,
4. Proteus Kirsch. több mint kétezer oly széles mint hosszú. Az epipleurák eliíl igen szelesek, a hátulsó csípk mellett még meglehetsen szélesek es ezek mögött végzdnek ... 6. A csápok oly hosszúak mint a fél test, vastagok, az utolsó ízek kétszer oly hosszúak mint szélesek. Hossza ...
___
__.
___
...
Az eltör
10—12 mm. Nagyon közönséges ... __. 5. A csápok a test felénél hosszabbak, vékonyak,
-
rugicollis Küst.
az utolsó
—
hosszúak mint szélesek. Hossza 8"5 Ritkább faj termhelyei -.Budapest, Mezkovácsháza. Szászrégen. _. ... ._. 6 longicornis Bertol. Az eltör gyéren és finoman pontozott, a korongján is hosszú fekete szrökkel fedett. ... 8. ... ... ... ... ._ ízek kétszer oly
mm.
Az eltör
;
srn
pontozott és csak az oldal és elüls széle hosszú' fekete szrökkel fedett a szárnyfedk tinóm rövid sárga szrzetüek, közben néhány hosszabb fekete szrrel behintve. Hossza 7 9 mm. Eddig csak Keszthelyrl és Erdélybl ismerjük ritka. 9. picipes Fabr.
mentén
;
— ;
A
egyenl, az eltör oldalt szárm fedk unom sárga szrzetüek, a vállkifejlditek. Hossza 8 dl mm. Közönséges
csapok hossza a
karimás,
a
bütykök jól (Armeriae Curt.,
test
felével
—
Amcrinae Kirsch.)
...
7.
rufitarsis Leske.
— DaMström
60
—
A
csápok a
vállbütyök alig
mhelyei
:
Az eltör
rövidebbek.
test felénél
szegélyezettek,
Gyula,
oldalai elül
szárnyfedk sárga szrzettel fedettek, Hossza 5 mm. Elég ritka; terlátható.
a
Budapest
Redtb.)
(picipes
8.
...
lividipes
Mul8
Eperjes környékének Noctuidái. Dahlström Gyula.
Irta
I.
Diloba
caeruleocephala L. gy. IX.
Arsilonche 16— IX. 12,
albovenosa
Cl d a geograpkica i
F.
i
Demas Fagus
15— X.
20. H. V.
10
—
Prunus és Pyruson.
VI. 20.
coryli
L. k.
r.
V.
Gze. Húsz
i.
r.
V.
szerint a
11— VI.
15.
12— VI.
10 és VIII.
Tarcza folyó mentén' H. VII
10— X.
20.
és Coryluson.
Acronycta leporina L. g> és var. bradyporina Tr. r. gy. VI. 20. H. Vili. 21— IX. 26. SalixésPopuluson. Aceris L. k. és V. 15 ab. candelisequa Esp. r. V. 20— VI. 26. H. Vll. 15— IX. 25. Acer VI. 25. H Vll. 15—X. 5. és Aesculuson. Megacephala F. k. V. Populuson. Alni L. i. r. V. 26— VI- 30. Strigosa F. r. V. 15— VI. Tridens Schiff. r. V. 18— VI. 20. Psi L. gy. V. 28— VI. 30. 25. Vll. 6. Menyanthidis View. r. (Húsz.) Cttspis Hb. i, r. VI. 2 auricoma F. gy. és ab. Pepii Hb. i. r. V. 20— VI. 28 és Vll. 25— Vili. 30. Euphorbiae F. r. é„ ab. Montivaga Gn. r. V. 10— VI. V. 15—VI. 25. 25. és Vll. 10— Vili. 20. Etiphrasiae Brahm. i. r Vili. 4. H. Vll. 15— X. 10. rumicis L. k. és ab obscura Dalstr. Vll. Rumexen és Euphorbián. Ligustri F. gy. Vll. 15— Vili. 18. Bryophila raptricula Hb- r., ab. carbonis Fr. i. r. és ab. deceftricula Hb. r. Vll. 26 -Vili. 30. fraudatricula Hb. r. Vll. 10— Vili. 15. receptricula Hb. Vll. 25— Vili. 30. ravula ab. ereptricula Tr. r. Vll. 18— Vili. 20. Algae F. r. ab. mendacula Hb. r. és ab. calli«rapha Bkh. r. Vll. 10— Vl'l. 12, perla F. r. Vll. 26— Vili. 30. Orion. Esp. gy V. 15— Vll 28. Diphthera ludifica L. r. (Húsz). Vll. 30. polygona F. Agrotis strigula Thnb. i. r. Vll. signum F. gy. VI. 26— Vll. 30 janthina i. r. VI. 30— Vll. 28., Esp. i. r. VI. 10— Vll. 20., linogrisea Schiff. r. VI. 20— Vll. 25., .
—
6—
—
'
6—
Moma
2—
.
fimbria L. gy. Vll. 15— Vili. 26., augur F. gy. Vll. 3— Vili. 10., obscura Brahm. r. V. 10 VI. 15., pronuba L. gy., ab. innuba Fr- k. és ab. Hoegei H.-S. r. VI. 28— Vll. 31., orbona Hufn. i. r. comes Hb. k., ab. Vili. 16., és ab. subsequa Hb. i. r. Vll. 10 adsequa Tr. gy: és ab. prosequa Tr. r. Vll. 10 Vili. 20-, hyper-
—
—
—
—
—
— ——
—
Eperjes kiirnvékéuck Xnciuidái.
borea Zeit:
i.
28— Vili.
baja F.
8.,
17
Vll.
r.
k.
—
Vll.
Vili.
61
triangulum
10.,
16— Vili. 26. 10— VI. 6. és
Huf'n
gy. VI. Plan-
:
18— VI.
H. IV.
2.
Vili. 8— Vili. 31.. ditra tagon c-nigrum L. k. V. pezium Bkh. r. V. 28— VI. 30.. stigmatica Hb. r. VI. 25— Vll. 27., xanthographa F. gy. és ab. cohaesa H.-S. r. Vili. 26 XI. 30., nmbrosa Hb. r. Vili. 28— X. 10., rubiView. gy. Vll. 10— Vili. 26., florida VI. 20— VII. 30., Schmidt. r. Vll. 15— Vili. 20., brunnea F. gy i.
i.
:
Hb.
festiva
r.
multangula
10— Vili.
Vll.
Hb.
r.
i.
VI.
15— Vili.
depuncta L. r. Vll. 2— VI. 30.. cuprea Hb. r.
26
,
VI.
30.,
26— Vili.
10— VI. 20. és Vili. 12— IX. 20., simulans gy, V. r. VI. 10— Vll. 20., fugax 15— Vll. 24., lucipeta F. VI. 15— Vll. 25., pntrish. k. V. 10 —VI 15 és Vll. 24— Vili. 15— X. 10 Plantagon, latens Hb. 20. és IX H. Vll. 2—
28., pleeta
Hufr: Tr.
L.
VI.
r.
i.
r.
30
III.
2— Vili
(Húsz), cinerea Hb. r. VI. 6., forcipula Hb. r. exclamationis L. k. VI. 15— Vll. 30, recussa Hb. i. r. Vll. Vll. 31, transylvanica H.-S. i. r. Vll. 24— Vili. 20, nigvicans L. r. és ab. rubricans Esp. r- Vll 16— Vili. 20. íritící L. gy., var. ernta Hb. r., var transiens. Stgr. r. és var. aqiúlina Hb. r Vll. 16—30, obelisca Hb. r. és ab. ruris Hb. r. Vili. 20— IX. 25, vitta Hb. i. r. Vili. 20— IX. 16, saucia Hb. r. és ab. margaritosa Hb. 18— IX. 26, ypsilon Rótt. k. IX. 10— X. 28. segetum V!1T. i. r. i.
Vll.
r
5
VI.
30,
2—
SchifT.
VII.
16
és ab.
k.
—
albidior
gy. es ab.
4— Vili. 4— Vili.
paliida Stgr.
i.
Vll.
r.
r.
Vll.
VI.
4— IX.
Vili
r.
i.
prasina F. gy.
6,
16— Vili.
27— Vili. 27— Vili.
corticea Hb. gy. 25, vestigialis Rótt.
8,
30, praecox L.
r.
Vll.
L
r.
Vll.
occulta
16,
20.
Charaeas 18— Vll.
L
graminis
Esp,
és ab. tricuspis
gy.
VI.
r.
24.
Neu rónia 10
gy. Vll.
—
Vili.
popularis
4— Vll.
VI.
F.
10
Vili.
k.
F.
15, cespitis
IX.
30.
Mamestra F. gy.
Stgr.
30. crapa Hb.
Viil.
leucophaea 20, tincta
View.
18—
Huíh.k. V. VI. 30, contigua Vili Rótt. gy. és ab. achates Hb. r. V. var. variáns gy., I. és II. iv V.
:
VI.
gy. VI.
20
15
V.
gy.
Brahm. gy.
20, advena 30, nebulosa
VI.
15— Vll. 14— Vll.
20, thalasiua
VI. 30. dissimilis
15— VI.
20 és
Vll.
Kn.
27— Vlll.
k.
és
30,
Vll. 10, persicapisi L. k. V. 10— VI. 25, brassicae L. k. V. Vll. riae L. k. és ab. unicolor Stgr. r. VI. 6 10. albicolon Hb. r. Vll. 15. aliena Hb. r. V. 15— VI. 30, oleracea L. k. V. 10— Bkh. gy. V. 10— VI. 28, VI, 25 és Vll. Vlll. 30, genistae
—
25—
5—
26—
(Húsz), dentina Esp. k. és ab Latenai Pier. r. V. 15— Vlll. 20, trifolii (Hufn.) k. V. 15— VI. 20 és Vlll. 10— IX. 25, marmorosa Bkh. r. (Húsz), reticnlata Vili. r. Vll. 25 IX. 10, chrysozoma Bkh. r. VI. 10 VII. 28, ssrena F. r. és ab. obscura
glanca
Stgr.
i.
Hb.
r.
V.
r.
5— V.
20 és
Vll.
10— Vlll.
28.
15 és Vlll. 5— IX albimacula Bkh. r. V. 10— VI. 16, compta F. r. V. 16— VI. 28, capsincola Hb. gy. V. 10— VI. 26, és Vlll. 8— IX. 26, cucubali Fuessl. gy. mint az elbbi carpophaga Bkh. r. (Húsz).
Dianthoecia
15,
nana
Rótt.
r.
V.
10— VI.
—
— ———
62
Aigner Lcjos
.1.
E
p e s
28— IX.
ni a
i
^laucina Esp'
Aporophyla
nigra Hw. caecimacula
Ammoconia
Po a polymita L. (Húsz), xanthomista Hb. 1
19— X.
20, chi L.
r.
robons
monochroma Esp.
2— X.
gy. IX.
i0— VI.
V-
r.
r.
i.
r.
Vili.
B.
(Húsz).
F. gy. Vili.
gy. Vll. r. (Húsz),
i
Dryobota D
(Húsz), scoriacea Esp.
r.
30.
IX. 29.
24, flavicincta F. r. var. nigrocincta Tr. r. VIII.
6 és VII.
8— Vili.
19— V.
IV.
r.
20
20— Vili.
és var. suberis B. IX. 4
20.
4—
15 és IX. X. 15, X. 10, protea Bkh.
15.
h o n a convergens F. gy. Vili. *26 IX. 30, H. V. 15 VI. 30. Ouercuson, aeruginea Hb. r. IX. 15 X. 20, aprilina L. gy. Vili. 26— X. 4. H. V. 18— Vll. 5, Quercuson. Chariptera viridana Walh., gy. Vll. 4 Vili. 15. Miselia oxyacaníkae L. k. IX. 8— X. lf. H. V. 10— VI. 20. Prunuson. A p a r n e a testacea Hb. r. (Húsz). i
c
i
—
Valéria
oleagina
F.
Prunus spinosán. L u p e r n a virens
L.
i
i.
r.
IX.
12
r.
18— IV.
III.
r.
Vll.
H. V.
16.
26— Vili.
18— Vll.
10.
22, Zollikoferi Frr.
X. 20.
A
lepkék biológiájához Irta
Agrotis obelisca
Budapesten húszféle
Hb.
A. Aigner Lajos.
Ennek a
variatiója
van
;
széles elterjedési!
Noctuának
augusztus, szeptemberben röpül.
Hernyója apró növényeken él és április-májusban laza homokban keresend. Erre a czélra kis vas gereblyét lehet használni, a mely pálczára ráersíthet. A homokban hagyandó bábokat jól nedvesen kell tartani.
A. vestigialis
Rótt.
Csaknem kizárólagosan homokos
vidéke-
ken, Budapesten olykor gyakori, augusztus-szeptemberben délután
virágok körül röpülve. Hernyója április-májusban él
s
ban bábozódik
Ha
füvek gyökerén
mintegy megdermedve fekszik a laza homokban. Csak és szintúgy mint bábja
a hernyók a
homok
annak a jele, hogy hernyók elszáradnak s elpusztulnakket tartani és ha azt friss táplálék nyújfelületén turkálnak, az
kevés nedvességük van; az Sekély
házikóban
kell
július-
gyakran megnedvesítend.
ily
tásakor a napra kiteszszük, az fejldésüket igen elmozdítja. A. praecox L. Budapesten mint hernyó május közepéig gya-
.
kori
6Í
lepkék biológiájához.
1
Echium, Euphorbia, Plantago, sárga-lóhere s egyéb apró nömint pl. a Convolvuluson is, melynek virágját a lepke
vényeken,
júliusban szereti
A hernyó
felkeresni.
napközt
homokban
laza
a
fekszik.
dipsaceus
Heliothis július elejétl
— Hernyója
pülve.
L.
augusztus
Április
végétl
nappal
elejéig,
végéig
június
virágokon,
és
gyorsan rö-
júniusban és augusztus 12-tl október
elejéig,
Chondrillán, Pimpinellán, Centaureán stb.
—
Hernyója június köTr. Májusban. Dictamnus albuson, melynek magvaival és
Chariclea purpurites
zepétl
július közepéig
magtokjaival
él.
Thalpochares Dardouini B. Május végétl július végéig ScaHernyója biosákon és ritkábban sziklákon ülve csak este röpül.
—
;
Anthericum magtokjaiban;
az
július-augusztusban
korhadt- fában,
vagy fürészporban bábozódik. Catocala dilecta Hb. Május közepétl júniusig, st júliusig Hernyója áprilistól május közepéig és június közepétl is.
—
kezdve tölgyfákon és bokrokon, többnyire az alacsonyabb ágakon. C.
paranympha
L. Júliusban
körtefák törzsén.
—
Hernyója
május-júniusban körte- és tölgyfákról kopogható C. conversa var. agamos Hb. - - Hernyója alacsony tölgybokrokon. Kopogás útján rendszerint csak kicsiny koriban, ritkán kifejldve kapható. Ekkor alighanem a bokor alján a kéreghez
lev
pad, vagy a bokor alatt
nyókat
üvegekben
kell
ta-
A kis hernem fejldtek.
száraz lomb alá rejtzik.
nevelni,
a
míg
teljesen
ki
Hb. Jnnius-juliusban hegyi réteken este Hernyója májusig Onobrychis sativán Scabiosákra röpülve. napközben eleinte a tápnövény múltévrl maradt kóróin vagy apró késbb attól távolabban moha vagy száraz tbeli levelei alatt Eccrita
hidicra
—
;
lomb
alatt
Joxocampa limosa
Tr.
Három ivadékban májusban,
júliusban
—
Hernyója június-, és szeptemberben virágzó Colutea bokrokon. augusztus- és októberben fleg Colutea atborescensen, továbbá Lathyrus vernuson, Rhinanthuson és minden Vicia-féléken. Crocallis tnsciaria Bkh. Júniusban. Hernyója matison és kökényen, este lámpással keresend. Venilia macularia elejétl augusztus
dulásom
U
Április elejétl június elejéig és július
végéig, igen
alkalmával
a
májusban Cle-
közönséges. Egyik 1898-iki kiránmidn délfelé falatoztam, a
Svábhegyen,
64
Különfélék.
hozzám
lepke
nadrágomra
röpült,
majd az elhányt zsiros pahogy alig lehetett elzni.
ült,
pírra stb., szóval oly barátságos volt,
Hb Október-novemberben tölgyfaerdkmájusban tölgyfákon. 1892-ben Krassó-Szörény
Hibernia aurautiaria
—
ben.
Hernyója
megye
több
Bombyx
helyén
k.
10,000
b.
holdnyi
azonban, hogy lényeges kárt
tett
t
1
s z
k y
Imre
fel,
anélkül
volna.
H Ankeraiia Stgr. Márczius elejétl a földhöz virágokon, fakón,
va d
tölgyerd területen a
együtt nagy mennyiségben lépett
neu$tria-va\
április
közepéig igen közel
kerítéseken, falakon és házakon Fri-
szerint este a fák rügyein és kicsurgó nedvén,
napközben azok ágain. Tölgyfáról is kopogható, még pedig úgy a hím, mint a nstény, mely utóbbinak a számai a lepedt kell kiteríteni, eleinte holtnak teteti magát, majd azonban annál gyorsabban futkároz.
Különfélék. R. L. VII. 195. 1.) Martin yi (1. Lepke-gyjtemény, körülbelül 450 Macro- és 300 Mikrolepidoptera több mint 6000 példányban 25 nagyobb üveges fiókban úgy rendezve, hogy a lepkék a fonák oldalról, valamint nyugvó, ül helyzetben is felvannak tüntetve. 50 fajnak kivételével 1889—1900. években Szabolcs-megyében gyjtve.
Hazai rovargyjtemények.
Ödön,
Nyíregyháza
:
—
A nagyszebeni Természettudományi Egyesület hazai (erdélyi) lepke-gyjteménv 721 Makro- és 349 Mikro-, öszszesen 1070 Lepidopter a fajból áll 2250 példányban 80 üvegfedel fiókban. Azonkívül van 400 palaearctikus és mintegy 200 exotikus lepkefaj. Az összes lepkéket az egyesület titkára, Dr. Czekelius D. forvos gyjtötte, vagy csere utján szerezte. Dahlström Gyula nevezetes lepkegyüjteményét megvette a Muzeumok és Könyvtárak országos ffelügyelsége s azt valószíuleg valamely vidéki múzeumnak fogja átengedni. Dr. Chyzer Kornél ministeri tanácsos feloszlatta rovargyjteményét a Hymenopterákat és pókokat a M. Nemzeti múzeumnak ajándékozta, a bogarakat és Orthopterákat Hajós Józse f-nek engedte át. Ormay
—
—
;
—
Sándor József
tekintélyes és
—
nagybecs bogárgyjteményét
Ma
1 1
á s z
meg. Emkéi ifj. E m c h Gusztáv Hymenopteragyjteményét a M. Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. vette
i
Entomologiai pályamüvek és pályadijak. A párisi akadémia múlt év deczember havában a következ három tudóst részesítette pályadíjban: 1. bizonyos
ról és
Seurat-ot szerveknek
vizsgálódásaiért. 2.
a Hymenopierákban élsköd álczákáltaluk okozott elsatnyulásáról szóló a lepkefajok genealógiája-
Linden grófnt
65
Lorlaon. ról írt
tanulmányáért.
írt
—
dolgozatáért.
Bordás-t a bogárhímek nemz-szerveirl dijak kitzése. Az indiai ocean
3.
Újabb
szigete faunájának tanulmányozása (1902.': és Szíria Vertebrata-faunájának tanulmányozása (1300 frank); az állatok küls (szíiiD.eli) ruházatáról vagy nembeli functióiról (1903.: 1200 frank); utazóknak, kik Ázsia is-
valamely
4000
antarktikus
frank);
Egyiptom
érdemeket, szereznek körül felkutatása természetrajz a mathematika, physika, chemia, és gyógytan terén lev kiváló felfedezésekért (50,000 frank) és az 1901. jan. 1-tl 1903. jan l-ig megjelen legnevezetesebb zoológiai
meretlenebb (3
— 4000
részeinek
frank);
vagy geológiai
mnek
(1903.
:
1500
frank).
Irodalom Ervin Rössler, Odonata Fabr. s osobitim rom na Hrvatsku, Slavoniju Dalmaciju. i
Narovoslovnoga
Hrvatskoga
Drustva.
XII.
1
— 98.
1
obzi(Glasnik táblával.
Zagreb, 1900.) horvát-szlavonarszági és dalmácziai szitakötkrl írt horvát nyelven, melynek fbb fejezetei irodalom, orizmologia, a bels szervek boncztana, életmód, eliordulás és rendszer. Találunk kulcsot a nemek és fajok meghatározására és végre biológiai adatokat az egyes fajokról. A felsorolt fajok
Szerz
a
munkát
nagyobb
:
Kohaut (A magyarországi szitakötMocsáry (Fauna Regni Hungáriáé) mun-
mind olyanok, melyek úgy félék természetrajza) mint
szerepelnek, mindazonáltal
káiban
is
munka
a fajok földrajzi
becses adatokat
elterjedését illetleg.
tartalmaz
Csiki
e
Ern.
*
Becker Th.
lidae
-(Berlin.
Dipterologische Studien. Entom.
Zeitschr.,
XLV.
1900. p.
V.
Pipuncu-
215—252.)
évfolyamában már faldol1897. folyóirat az azóta felfedeeurópai Pipunculidákat, de fajok száma arra késztette, hogy most bvített kiazett új dásban újra adja közre. A meghatározó táblázatok újra vannak átdolgozva s az új fajok azokban tekintetbe véve. Ezek sze-
Szerz ugyané
gozta
egyszer
az
eddig 70 faj ismeretes. Új fajok harint az európai faunából signatus (Borgó-Prund), P. Pipunculus trapezoides zánkból (Kupinovu). Hazánkra új faj a P. mutatiis Beek., mely eddig csak Egyptomból volt ismeretes s melyet Dr. Kertész a CseK> pelszigeten gyjtött. :
:
Irodalom.
íiK
De nova Dipterorum
M.
Bezzi
Hungaricae 1900.
pertinente.
Füzetek,
XXIII.
251—253).
p.
Egy
az
faj,
új
azt a rokon
fajokkal.
Empis Kertészti, leírását adja összehasonlítva K. Termhelye Pilis-Marót. :
A magyarországi Notacanthák átné-
Kertész K.
z.ete
faunae
specie
(Természetrajzi
Közlemények, 1100.
(Állattani
p.
24—36.)
megfigyelt nemek és fajok rozó táblázatokban összeállítva, rövid leírásokkal.
A
hazánkban
meghatáK.
eddig
*
Kertész
Beitráge zur Kenntniss der
K.
Sapromyza-Arten.
australischen tek XXIII.
A összes új
1900.
—
fametszettel.)
gyjtötte Sapromyzidák feldolgozása. Az felölel, meghatározó tábla után következik az leírása. K.
—
42
Kertész
254—276. 4
Lajos
Biró fajokat
fajok
p.
indo-
(Természetrajzi Füze-
Übersicht der Griphoneura-Arten.
K.
Füzetek,
(Természetrajzi
XXIII.
1900.
395-399.
p.
1
famet-
szettel.)
Az egész
világról
eddig
Griphoneura-fajok
ismert
zása. Eddig csak Dél-Amerikából volt ez a Új-Guineából 5 új fajt küldött, melyek
K.
Kertész
(Wien. Entomol.
zu
nem itt
le
Bemer kungen über Zeitg..
XIX.
1900.
p.
vannak P p un
244—245)
den Bemer kungen. (ibid. p. 270.) A Pipunculidák családjára vonatkozó
i
és
Stein
P.
c
K.
uli d e
n.
systemattkai és syno-
K.
Einige neue Anthomyiden.
XXVI. 1900.
írva.
Nachtrag
nymikai megjegyzések.
Nachricht.
feldolgo-
míg Biró
ismeretes,
p.
(Entomol.
305—324.)
14 új faj leírása, Magyarországból a következket írja le Spilogaster pollinosa (Növi), ProAricia humereüa (Brassó), salpia pilitarsis (Zernest), Chortophila nuda (Erdély), Ch. triticiK. perda közelebbi termhely megnevezése nélkül.
„ROVARTANI LAPOK" Auszug der Mfsátze dieser
in
üugar. Sprache erscüeiüendeu eatomologiscüen Uonatscbrilt
Unter Mitwirkung von Bedö, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz und Dr. Q- Horváth
Dr. A.
redigirt
L. v.
von
Aianer-Abafi Budapest
1901. Márz.
VIII.,
uxici
Rökk-Sz.-Gasse VIII.
hC.
Osikii.
62.
Bánd
Heít 3
45. L. Biró Entomologische Beobachtungen in Australien I. angegriffenen Gesundheit hielt sich Herstellung seiner Verfasser 6 Wochen in Australien auf, und kehrte Regen Ende November 1900 wieder nach Neu-Guinea zurück. Bei MountS.
:
Behufs
Victoria
fing
er
Eucalyptus-Stráuchernzahlreiche
an
Thynnus,
meist in Copula. Das unverhálmissrnássig grosse, geflügelte ? schleppt das ameisenförmige kleine? einen ganzen Tag auf seinen Rücken umher, seiner Nahrung nachgehend, vváhrend das ? die Copulation besorgc. Diese scheint von langer Dauer zu sein, denn Biró fand die Thiere Morgens, Mittags und Nachmittag bís 5 Uhr vereint. Abend trennen sie sich und gehen für den náchsten Tag eíne neue Ehe ein Auch bei den náchsten Verwandten dieser Wespea, bei den Mutillen, beobachtete Verfasser dies Zusammenzu constasein in Neu-Guinea, in Európa dagegen niemals. tiren, vvelche Insecten an Eucalyptus lében, versuchte er einen Nachtfang, indem er dia Stráucher mit dem Streifnetz bearbeitete. Die Ausbeute war ergiebig, darunter zahlreiche Ameisen, welche Biró nicht im Zimmer freilassen wollte, das Aufspiessen der Ausbeute somit auf der Veranda dcs Hotels besorgt. Die sich einfindenden Gáste bewunderten den Heldenmuth Biró's, der sich vor den Ameisen nicht scheute. Nicht so die Hotelbesitzerin, die wusste, dass die weissen Ameisen sehr gefáhrlich seien. Vergeblich stellte ihr Biró vor, dass die vorliegenden sehwarz seien und nur im Freien lében die Frau behauptete, dieselben würden im Kasten gleichfalls weiss werden und im Hause Alles benagen. Kurz sie gestattete die fernere Bergung der ^usbeute nicht.
Um
;
47. F.
Tomala Sesia empiformis Esp :
var. hungarican. var. Ver-
Zucht der Sesien sehr eingehend befasste. entdeckte in der auf Inundationsgebicen Ungarns háufigen Euphorbía lucida eine neue Sesia, welche der S. empiformis sehr nahe steht, aber fasser, der sich mit der
einen grünlichen Schimmer zeigt. Dieselbe kommt in keiner andern Euphorbia vor, ebenso sind aus der genannten Pflanze keine anderen Sesien zu erhalten.
18
S.
50. L. v
Aigner
Abafi
Die
:
Lepidopteren
der arctischen
Gegenden Zusammenstellung derjenigen ungarischen Rhopaloceren, welche auch in den arctischen Gegenden vorkommen. S.
53. E. Csíki
:
Die Alleculiden Ungarns. Bestimmungstabelle Alleculiden. lm Ganzén sind bis
Ungarn vorkommenden
der in
aus 10 Gattungen 32 Arten und 10 Varietáten bekannt. Eine námlich Omophlus Proteus Kirsch, die bisher verkannt wurde, Ungarns neu, ebenso Gonodera Luperus var. ist für die Fauna castaenea Marsh.
jetzt
Art,
S. I.
60.
Dahlström: Die Noctuidender Umgebung von Eperjes
J.
Enurneration.
Zur Biologie der Lepidopteren. FortS. 63. L v. Aigner- Abafi setzuug der früher mitgetheilten Beobachtungen :
Kleinere Mittheilungen.
S. 6i. Preisgekrönte Werke und Preisauschreiben der Akademie der Wissenschaften. S.
64.
Ungarische* Insektensammlun^en.
Bericht
Pariser
über
die
Sammlungen der Herrn Martinyi, Dahlström, Chyzer, Ormay, Emich und des Naturwissenschaftlichen Vereins in Nagyszeben. Literatur.
E.
Cuki und
K.
:
cationen von E. Rössler (Odonaten teren>,
M.
Bezzi (Empis Kertészi n. sp.) Dr. K. Kertész (Notacanthae,
Sapromyzae, homyidae).
Kurze Besprechung der PubliKroatieno), Th. Becker (Dip-
Griphoneurae,
Pipunculidae)
und
P.
Stein
(Ant-
XX-ik katalógusom, ezer szépen praeparált
illetve
árjegyzékem, mely az idén meghatározott
pontosan
és
magyarországi Coleopterát tartalmaz, portómentesen küldöm. A legritkább 70— 75°/n árengedménynyel kaphatók,
Tavarnok
u. p.
gyjtött sok
európai
ritka
és kivtl.
—
megjelent és kívánatra ingyen és bogarak a szokásos áron alul, azaz
Kelecsényi Károly.
N.-Tapolcsány.
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és legnagyobb ajánlom magángyjtknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdészekuek 8000 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajbó álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyjtkkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.
rovarkereskedés tulajdonosa,
Német-Bogsán. (Krassú-Szörénymegye.)
Merkl Ede.
Magyarország madarai. fonala. Irta
Dr.
:
A
hazai madárvilág megismerésének vezérEzen munkából megjelent az
Madarász Gyula.
1—6. füzet az els füzet a szisztematikai részszcl kezddik s az Éneklök rendjének négy családját, úgymint a varja-, sárga-rigó-, seregély- és pintya harféléket a második füzet a pacsirta-, billegtetö- és poszátaféléket madik a vízirigó-, 'ökörszem- és rigóféléket; a negyedik pedig a pipke;
:
;
;
czmege-, küll-, famászó-, gébics-, selyem fark-, fecske- és légykapóféléket ötödik a rikácsolókat, kaknk-> harkály- és 6ag-o/j>-féléket, a 6, a
az
mely most jelent meg, a ragadozókat tartalmazza. A munka díszes kiállításban, a szeiz eredeti rajzaival, és színes táblákkal, quart formátumban 10 12 füzetben fog befejezést nyerni. Az általános ismeretekre vonatkozó bevezet rész az utolsó füzetben a tárgymutatóval egyetemben jelenik meg.
—
Elfizetési ára 1
Az
—1
füzetnek
1 irt
50 kr,
az
egész
munkának
pénzek Dr. Madarász Gyulá-hoz, (Magyar Nemzeti vagy a Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendk. elfizetési
Rovar-gyjtemények ket) felkérjük, szíveskedjenek
ölelnek tötte,
fel,
körülbelül
mely években?
hány
tulajdonosait
15 frt
Múzeum
(magánosokat úgy mint intézete-
velünk közölni, hogy azok
min
rovarrendeket
példányt foglalnak magukban, ki gyjA » Rovartani Lapok* szerkesztsége.
fajt és
Aeherontia Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a halálföpillét lehet nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Saturnia pyrit, Vanessa C-albumot és egyéb közönségesebb fajokat is, s e czélra kérem a iölös példányok jegyzékét. és bábját
Budapest VIII. Rökk-Szilárd-u.
32.
A. AignerLajos.
Entomologiai A Magyar
Általános.
mvek.
Birodalom Állatvilága-
(Fauna Regni Hunga
Természettudományi Társulat kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Kárpáti E. Allatmuzeum, utasítás állaÁra 35 koi társulati tagoknak 20 kor. csontvázak készitésére, ábrákkal 1 kor. tok kitömesére s eltartására, és Bein K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fill F. Ö. A rovargyjt 1 kor. 60 fill. Szekeres kor. 2 gyjtésére résére és középiskolai ifjúság szamára, kötve Lejtényi S. Rovargyüjt. Segédkönyv a Kirándulók világa. 16 ábrával 80 fill. rovarok Kriesch ]. j j^ or Dr. Lendl A. Rövid útmutatás fill. kor. 50 3 kötve rajzzal/ zsebkönyve. 70 '
III
riae)
—
—
—
—
A
a természetrajzi
—
—
gyjtemények konzerválásához 80
fill.
—
—
Dr.
Daday
J.
Rovar-
—
Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. kor. 60 fill. kor. Kolbe, Einfiihrung in die Kenntniss der Insekten 17 magyar fauna fémdara/sai 2 kor. 40 fill. Hymenoptera. Mocsáry S. magyar fauna másnej darazsai 2 táblával 1 kor. aO fill. Adatok Magyarorfürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk íémdarazsainak
mszótár
tani
1
A
A
szág
magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein ív. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon evitése 2 kor Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 3 kor Hofmann, Die Gross-Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 25 kor. 20 fill* Abb auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Euro-
— —
—
Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tmösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis terramellékeirl 3 tábl. 60 fill.
pas.' 1900
—
rum
uni versi 6 kor.
—
—
5.
40 2
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. és gyjtése 2 kor. Cahver, Káferbucr Seidlitz, Fauna Transsylvanica kor. 12 kor. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24
bogárgyjt. A bogarak ismertetése
fill.
tábl.'
Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. tábl. 5 kor. szági tücsökfélék természetrajza 6 szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 fill.
MyPi poda. Dr. Daday /
A
—
Pmgur Gy. A magyaror-
Kohaut R. Magyarország
magyarországi Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Araeimoidea. Dr.
—
Ckyzer K.
és
Kulczynski L. Araneae Hungáriáé
Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 3 kötet 24 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós 2_3. kötet kapható 16 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor. atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Magyarországban eddig talált szabadon Daday Dr. Crustacea: J. magyarországi Branchipusél evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézeté'l kor 1 kor. átnézete. fajok
—
—
A
A
Most jelent meg-: Catalogus Endomychidarum. Conscripsit
Brnestus A Musaeo
Nationali
Csiki.
Hungarico editus. Ára 3 korona.
E müvek szerkesztségünk útján Sel rridl
is
Sándor könyvnyomdája Budapest,
Budapestini
1901.
megrendelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
kot.
8
-füze--/
5