EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELNÖKE
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2009. április 24-i ülésére
Tárgy: Beszámoló a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2008. évi tevékenységéről.
Tisztelt Képviselő-testület !
Az Egészségügyi és Szociális Bizottság 2009. április 15-én tartott ülésének egyik napirendi pontjaként a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló szerepelt. A bizottság a beszámolót megtárgyalta és egyhangú szavazattal az alábbi határozati javaslatot terjeszti a tisztelt Képviselő-testület elé elfogadásra:
HATÁROZATI JAVASLAT Dorog Város Képviselő-testülete a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2008. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.
Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tittmann János polgármester
Dorog, 2009. április 15.
Deák Ferenc s.k.
A VÁROSI GYÁMHIVATAL BESZÁMOLÓJA
Tárgy : Beszámoló a Városi Gyámhivatal 2008. évi tevékenységéről
A gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatok: A gyámhivatal körzeti feladatokat lát el, illetékessége Dorog város közigazgatási területén kívül 14 településre terjed ki: Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Úny. A gyámhivatal létszáma öt fő. Négy ügyintéző államigazgatási főiskolát végzett, egy fő szociálpedagógusi végzettséggel rendelkezik. Három ügyintéző rendelkezik szakvizsgával. A 2008. évben iktatott gyámhivatali ügyek száma 5225 db, az előző évihez képest 964 db-bal nőtt az iktatott ügyiratok száma. A határozatok száma 1.039 db. Három fellebbezés érkezett, melyek közül a II. fokú gyámhatóság egy határozatot helybenhagyott, egyet megsemmisített, egy határozatot megváltoztatott. A gyámhivatal főbb feladat- és hatáskörei Gyermekvédelmi gondoskodás: - Családbafogadás A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő, vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje, feltéve, hogy ez a gyermek érdekében áll. Az eljárásra a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes, de a döntés meghozatala után az illetékességet a családba fogadó gyám lakóhelye határozza meg. A családbafogadás egy átmeneti helyzet idejére, az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart. A gyámhivatal évente felülvizsgálja, hogy fennállnak-e még a családba fogadásra okot adó körülmények, a gyermek saját családjába történő visszahelyezésére van-e lehetőség, a családbafogadás fenntartása továbbra is indokolt-e, esetleg a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját kell választani. 2008-ban 20 családba fogadott kiskorút tartott nyilván a gyámhivatal. -Ideiglenes hatályú elhelyezés A felügyelet nélkül maradt, vagy súlyos veszélyhelyzetben lévő gyermeket, ha elhelyezése ügyében azonnali intézkedés szükséges, az önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetésvégrehajtási parancsnokság ideiglenesen - a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, - a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést – függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került sor – 30 napon belül felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét. Amennyiben a gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy a szülői felügyelet megszüntetése indokolt, 60 napon belül pert indít.
A gyámhivatal 2008. évben ideiglenesen hatállyal 3 kiskorút helyezett el, 19 kiskorút a jegyző illetve a rendőrség utalt be ideiglenes hatállyal. Az ideiglenes hatályú elhelyezéseket a gyámhivatal felülvizsgálta, a felülvizsgálat eredményeként 6 gyermek átmeneti nevelésbe került, egy gyermek esetében a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, 2 gyermek esetében gyermekelhelyezés iránt indított pert a gyámhivatal, 4 gyermek esetében védelembe vétel kezdeményezésével megszűnt az eljárás, 6 gyermeket családba fogadtak. A többi gyermek esetében december 31-én még folyamatban volt az eljárás. -Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermekek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségüket az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá a gyermekek megfelelő gondozása a családon belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. 2008. december 31-én átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma: 37 fő 2007. december 31-én átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma: 49 fő 2008 -ben átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma: 7 fő ( 1 gyermek ügye illetékesség változás miatt hivatalunkhoz került) (Megszűnt 19 átmeneti nevelés, ebből 8 gyermek nagykorúvá vált, 2 gyermek tartós nevelt lett, 3 gyermek haza került, 6 gyermek ügye illetékesség változás miatt más gyámhivatalhoz került) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét évente, három éven aluli gyermekek esetében félévenként felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá – a feltételek fennállása esetén – a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről. -Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő/szülők/ felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, ha a szülők meghaltak, ha a szülő gyermekéről lemondott és az örökbefogadáshoz az örökbefogadó személyének ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, vagy a gyermek ismeretlen szülőktől származik. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, nevelőotthonban, illetőleg más bentlakásos intézményben helyezi el, és gyámot rendel. A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja - örökbefogadó családban, nevelőszülői családban, gyermekotthonban illetve más bentlakásos intézményben - és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra illetve az önálló életre. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt évente, három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mielőbbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós, családot pótló környezetbe kerülését.
2008. december 31-én tartós nevelésben lévő gyermekek száma : 2007. december 31-én átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma: 2008 -ban tartós nevelésbe vett gyermekek száma : (Megszűnt 2 tartós nevelés, nagykorúvá vált, A tartós nevelésbe vétel oka: Szülők halála: Lemondó nyilatkozat: Szülői felügyeletet megszüntetető ítélet:
7 fő 7 fő 2 fő
4 1 2
-Utógondozás Az átmeneti és tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után a fiatal felnőtt kérelmére a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, illetve önálló életének megkezdését. Az utógondozást a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozója végzi. Utógondozás elrendelése:
10 fő
-Utógondozói ellátás: A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig kérheti. A fiatal felnőtt részére az utógondozói ellátást a nevelőszülő háztartásában, a gyermekotthonban vagy utógondozó otthonban biztosítják. Utógondozói ellátás elrendelése 2008-ben 7 fő Pénzbeli ellátás -Gyermektartásdíj megelőlegezése A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben gyermektartásdíjként - szolgáltatja. A gyámhivatal a bíróság által jogerősen megállapított gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, s a gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. 2008. december 31-én 25 gyermek részesült tartásdíj megelőlegezésben, ebből 2008-ban került megállapításra 10 család 13 gyermek megszüntetésre 19 család 26 gyermek Elutasítva 3 kérelem 7 gyermek Folyósításfelfüggesztés 2 gyermek 2008-ban megelőlegezésre kifizetve 5.145 ezer Ft, melyet a központi költségvetés fedez. -Otthonteremtési támogatás megállapítása Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. - Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek - legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyen töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg
- készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A készpénzvagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A támogatás felhasználható: telek, lakás, ház vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Valamint indokolt esetben bentlakásos szociális intézménybe fizetetndő egyszeri hozzájárulásra is. A gyámhivatal határozata alapján a - székhely szerinti - települési önkormányzat jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. 2008-ban 1 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban, a kifizetett összeg 1.269 ezer Ft volt. Elutasított kérelem nem volt. Kapcsolattartás A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülőnek joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint más jogosult hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa. A gyámhivatal feladata, hogy közreműködjön e jogok érvényesítésében mind az állami gondoskodás rendszerébe került gyermekek, mind a családban nevelkedő gyermekek tekintetében. A családban nevelkedő gyermekek esetében a szülők a házasságfelbontás, vagy gyermekelhelyezés iránti perekben megegyezhetnek a gyermekükkel történő kapcsolattartásról, egyezség hiányában a bíróság dönt. Ennek megváltoztatását két éven belül csak a bíróságtól lehet kérni. Az átmeneti nevelésbe vett gyermekek szüleinek joga és kötelessége a gyermekeikkel történő kapcsolattartás. A megfelelő kapcsolat kialakítása, fenntartása az egyik feltétele annak, hogy a gyermek mielőbb visszahelyezhető legyen családjába. A kapcsolattartás szabályozása tekintetében a gyámhivatal és a bíróság is rendelkezik hatáskörrel, a határozatok végrehajtása viszont a gyámhivatal feladata. Ennek eszközei: figyelmeztetés, pénzbírság, gyermekjóléti szolgálat közreműködése, végső esetben a gyámhivatalnak lehetősége van gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indítására. 2008-ban a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta határozattal egyezséggel végrehajtási cselekmények száma
19 15 4 1
Örökbefogadás Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. Az örökbefogadást a gyámhivatal engedélyezi. Örökbefogadó csak az a cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Nem fogadhat örökbe az, aki szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozata, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges.
A nyílt örökbefogadás esetén a vérszerinti szülők és az örökbefogadni szándékozók együttesen teszik meg nyilatkozatukat. 2003. január 1-től csak az fogadhat örökbe, aki örökbefogadás előtti szakmai tanácsadáson, illetve felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett. Az alkalmassági határozat 2 évig érvényes, az érvényesség 1 évvel meghosszabbítható. A várakozási idő hosszú, gyakran a meghosszabbított határidőig sem sikerül gyermeket örökbefogadni. 2008. évben a gyámhivatal 6 házaspárt tartott nyilván, mint örökbefogadásra alkalmas személyeket. 2008-ban a gyámhivatal örökbefogadást kérelem hiányában nem engedélyezett. Kiskorúak családi jogállás rendezése A gyermek családi jogállása rendezetlen, ha egyik vagy mindkét szülője ismeretlen. A családi jogállás rendezhető teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, apaság (anyaság) bírósági megállapításával, képzelt apa (szülők) megállapításával. 2007-ben a kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál rendeződött : 13 fő Ebből apai elismerések száma: 8 fő apaság bírósági megállapítása: 2 fő képzelt apa megállapításának száma: 3 fő Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma: 8 Kiskorúak vagyoni érdekvédelme A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. A szülői vagyonkezelés általában számadási kötelezettség nélkül történik. Ha szülők a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatban kötelességüket nem teljesítik, a gyámhatóság a vagyonkezelést rendszeres felügyelete alá vonhatja, a szülőket számadás készítésére kötelezheti. A szülők a gyermekük vagyonát a rendes vagyonkezelés szabályai szerint kezelik, ugyanazzal a gondossággal kell eljárniuk, mint saját vagyoni ügyeikben. A vagyonkezelés körében elkövetett súlyos gondatlanságért felelősséggel tartoznak. A szülői vagyonkezelés a gyermek nagykorúvá válásával megszűnik. Ekkor kötelesek kiadni a vagyont az arra vonatkozó számadással együtt a gyermeknek. Kiskorúak vagyoni ügyei 2008-ban: Eladással ( megterheléssel ) kapcsolatos ügyek száma: jóváhagyott: elutasított:
19 18 1
Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma:
469
Az ingatlanok eladása mellett egyre gyakoribb, hogy a szülő a kiskorú ingatlantulajdonát (tulajdoni hányadát) jelzáloghitellel kívánja megterhelni. Amennyiben a szülő a kölcsönt a lakás felújítására, korszerűsítésére igényli, és igazolja, hogy a törlesztést fizetni tudja, a gyámhivatal az ingatlan megterhelését engedélyezi. Gyámság A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. A gyermekről való gondoskodás a szülő feladata. Ha a szülők nem élnek, vagy nem alkalmasak gyermekük nevelésére, gondoskodni kell olyan személyről, aki ezt a hiányt pótolja. Ez a személy a gyám, az a jogintézmény amely a kiskorúak gondviselését, képviseletét, vagyonkezelését biztosítja, a gyámság. Az a kiskorú aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
2008. december 31-én gyámság alatt állók száma: Ebből: Családbafogadó személy, harmadik személy Hivatásos gyám Nevelőszülő Gyermekotthon vezetője látja el a gyámságot
111 67 7 22 15
A gyámnak évi rendszeres számadásban kell a gyámhivatal felé elszámolnia a vagyonkezelésről, a kiskorú pénzének felhasználásáról. A számadáshoz mellékelnie kell a kiskorú helyzetéről (egészségi állapotáról, tanulmányairól, elhelyezéséről) adott jelentést is. Számadásra kötelezett gyámok száma : A gyámhivatal 7 nevezett gyámot tart nyilván. Gondnokoltak vagyoni ügyei 2008-ban: Eladással ( megterheléssel) kapcsolatos ügyek száma : jóváhagyott: elutasított: Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos gondnokoltak száma :
42
13 13 185
Gondnoksági ügyek A gyámhivatal gondnokrendeléssel gondoskodik az ügyeik vitelében akadályozott személyek jogainak védelméről. Az eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal vizsgálja a gondnokrendelés okát, és annak a személynek, - akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, gondnokot - akinek elmeszakorvosi vélemény szerint ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel teljesen hiányzik - kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot, - akit körülményei ügyei vitelében akadályoznak (különösen ha ismeretlen helyen tartózkodik), eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel. Eseti gondnok rendelésére kerül sor akkor is, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, a különleges szakértelmet igénylő ügyben a gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására. A születendő gyermek jogai megóvása érdekében a méhmagzat részére gondnokot, a vagyonvédelem érdekében zárgondnokot rendel. A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy részére gondnokul elsősorban hozzátartozót kell kirendelni. Ha nincs olyan hozzátartozó, aki a gondnoki tisztséget vállalná és a tisztség viselésére alkalmas, akkor hivatásos gondnok kirendelésére kerül sor. Eseti gondnokul illetve ügygondnokul elsősorban ügyvédet rendelünk ki. A hivatásos gondnoki feladatokat 3 fő látja el. Egy hivatásos gondnok legfeljebb 30 gondnokoltat képviselhet. A hivatásos gondnok gondozási feladatot nem lát el. A gondnokoltak kevesebb mint fele él hozzátartozóival, családi környezetben. A gondnok, amennyiben vagyont kezel az előző évről rendszeres számadást kell benyújtania, mellékelve hozzá a gondnokolt állapotáról adott jelentést. A törvényes képviselők a gondnokoltak vagyonát, jövedelmét általában megbízhatóan kezelik. 2007ben 2 esetben kellett számadási pert indítani, mivel a gondnok nem fizette az intézményi gondozási díjat.
2008. december 31-én a gondnokság alatt állók száma: Ebből bíróság által gondnokság alá helyezettek száma: Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll: Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll: Hivatásos gondnok látja el a gondnokságot: Egyéb gondnok látja el a gondnokságot: Számadásra kötelezett gondnokok száma:
262 262 224 38 73 189 137
Szakmai ellenőrzések tapasztalatai A gyámhivatal tevékenységét a megyei gyámhivatal 2008. májusában vizsgálta. Vizsgált témák: 1. a 3. életév alatti átmeneti nevelésbe vett gyermekek kapcsolattartásának szabályozása, illetve annak megjelenítése az elhelyezési tervekben, a felülvizsgálatok során a kapcsolattartás megvalósulásának avagy akadályozásának figyelembe vétele, 2. örökbe fogadhatónak nyilvánítási eljárás /perindítás, hatósági határozat/ 3. átmeneti/ tartós neveltek otthonteremtési támogatási ügyében folytatott eljárás, és a támogatás felhasználása 1. A három éven aluli gyermekek iratainak vizsgálati tapasztalatai szerint a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vételek fenntartásának indokoltságát jogszerűen lefolytatott eljárásban felülvizsgálta. A szülőket megfelelően nyilatkoztatta, tárgyalást tartott. A szükséges véleményeket, javaslatokat beszerezte. 2. Örökbefogadhatóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárást a gyámhivatal a vizsgált időszakban nem folytatott, szülői felügyelet megszüntetése iránti pert egy esetben indított. 3. Az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos eljárások jogszerűek, a döntések megalapozottak. Az iratanyagban, a jogszabályban meghatározott mellékletek megtalálhatóak.
Dorog, 2009. március 25.
Grósz Judit gyámhivatal vezető
Beszámoló Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2008. évi tevékenységéről
Készítette: dr. Némethy Józsefné intézményvezető
Beszámoló a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Dorog város területén végzett 2008. évi munkájáról
Tisztelt Képviselő Testület!
A dorogi kistérséghez tartozó valamennyi önkormányzat többcélú kistérségi társulást hozott létre, így 2007-től a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás által közösen fenntartott Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény útján látja el a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást és működteti a helyettes szülői hálózatot, 11 fő engedélyezett férőhely számmal. Személyi és tárgyi feltételek a jogszabályban előírtaknak megfelelnek (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet). Az intézmény szakember létszáma 21 fő, a munkatársak mindegyike szakképzett. Dorog város területén a szakmai feladatokat családgondozók, és az intézményvezető látja el: - családsegítés: 3 fő (2 fő szociálpedagógus, 1 fő szociális munkás) - gyermekjóléti szolgáltatás: 3 fő szociálpedagógus végzettséggel A szakmai munka színvonalának megtartása és az egyre növekvő igények miatt, szükséges a háttérszolgáltatásként működtetett tanácsadások, foglalkozások (jogi, pszichológiai, fejlesztőpedagógiai) idejének bővítése, óraszámok növelése. Az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról elsősorban a felnőtt- és idősvédelem területeit szabályozza, de kiterjed több, a gyermekek által igénybe vehető szociális ellátásra. A kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha a kiskorú családjának ellátása a családsegítés keretében indult, és érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatóak. Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a gyermekekre irányuló szülői gondoskodással kapcsolatban fogalmaz meg tennivalókat. A gyermekvédelem fő feladata a gyermekek mindenek felett álló érdekének képviselete, érdekvédelme. A gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének, illetve utógondozás keretében a gyermek családjába történő visszailleszkedésének elősegítése. Szolgálatunk célja a szülő együttműködési készségének ösztönzése, mivel a hatékony „együttmunkálkodáshoz” nem elég, ha a kliens érzékeli a problémát, hanem rendelkeznie kell a megszűntetésre irányuló motivációval. Amennyiben a gyermeket körülvevő család nem érzi saját felelősségét gyermeke ellátásában, gondozásában, úgy ez a gyermekvédelem területén, jogszabályok által „kikényszeríthető”, a gyermekvédelmi gondoskodás hatósági intézkedéseivel (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti, tartós nevelésbe vétel). Persze nem szabad elfelejtenünk, hogy célunk elsősorban a szülővel való együttműködés kialakítása, mert a gyermek legjobb helye a saját családjában van.
Beszámoló a Térségi Családsegítő Szolgálat 2008. évi tevékenységéről Dorog város területén A családsegítő által végzett tevékenység mutatói A 2008. évben a szolgáltatást (forgalmi napló alapján) 384 fő vette igénybe. Ügyükben 1130 alkalommal intézkedtünk. Több probléma együttes előfordulása 211 esetben jelentkezett. Nagymértékben megnövekedett azoknak a száma, akik első alkalommal keresték fel szolgálatunkat: 297 fő. A családsegítés szolgáltatásait esetnaplóban és forgalmi naplóban dokumentálja. A személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybevevő személy együttes munkafolyamata együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybevevő problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és lezárás időpontját. A megállapodás alapján gondozottak száma: 87 fő. Krízishelyzet 3 esetben alakult ki. Az elmúlt években a szolgáltatást igénybe vevők számának alakulása: 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban
351 fő 356 fő 361 fő 384 fő
2008. évben az előző évekhez viszonyítva növekszik a szolgáltatást igénybe vevők száma. Ennek egyik oka az aktív korú nem foglalkoztatottak számának emelkedése, amely nagyrészt a munkaerőpiacról való kiszorulás következménye. A munkalehetőség beszűkülése mellett nehezíti visszakerülésüket a piacképes szakmák hiánya, illetve a középkorúak, de sokszor még a fiatalabbak esetében is a motiválatlanság a képzésre, átképzésre. Szolgáltatást igénybe vevők életkor szerinti megoszlása: • • • •
7-13éves korig 14-17 éves korig 18-61 éves korig 62 évesnél idősebb
1 fő (1 leánygyermek) 3 fő (2 férfi, 1 nő) 366 fő (129 férfi, 237 nő) 14 fő (7 férfi, 7 nő)
Az előző évekhez hasonlóan szolgálatunkat változatlanul többségében nők keresik fel. Ennek oka, hogy családon belül az ügyek intézését (számlák befizetését, intézményekkel való kapcsolattartást, érdekek kijárását, információk szerzését) is főleg a nők látják el. Bátrabban mernek segítségek kérni, és jobban megengedik a „betekintést” az életükbe. A szolgáltatást igénybe vevők megoszlása iskolai végzettség szerinti: • • • •
általános iskola nyolc osztályánál kevesebb általános iskola nyolc osztálya szakmunkásképző vagy szakiskola szakközépiskola
30 fő 162 fő 123 fő 32 fő
• •
gimnázium felsőfokú iskola
30 fő 7 fő
Az általános iskola nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségű klienseink az előző években a nyugdíjasokból és az idős korosztályból kerültek ki. Ma ide tartoznak azok is, akik már betöltötték a 18 életévüket, de iskolakerülő magatartásuk miatt nem rendelkeznek az alapvető 8 osztályos végzettséggel. Számukra az elhelyezkedés még nehezebb, főleg a fekete gazdaságban találnak munkát, így jogviszonnyal, egészségügyi jogosultsággal sem rendelkeznek. Jellemző, hogy a szülők alacsony iskolai végzettségből adódóan, gyermekeikkel kapcsolatos pályaelképzeléseik alapvetően szerények, a gyermekek magasabb iskolai végzettséghez juttatása nem tartozik a preferált célok közé. Új jelenség, hogy a korábban jellemző alapfokú, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségűek mellett, egyre emelkedik a szakmunkás, a középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyfelek száma. A szolgáltatást igénybe vevők gazdasági aktivitás szerinti megoszlása: • • • •
aktív kereső álláskereső inaktív kereső ebből nyugdíjas (öregségi) eltartott ebből gyermek és fiatalkorú
124 fő 85 fő 171 fő 55 fő 4 fő 4 fő
Legközvetlenebbül talán a foglalkoztatás változásai, válsága érinti a családokat. Megrendült a korábbi életvezetési minta, a kétkeresős modell érvényessége, hiszen több családban jó, ha az egyik szülőnek van munkája. Az inaktív keresők csoportja: a gyermekgondozási ellátásban, saját vagy hozzátartozói jogon nyugdíjban, öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, járadékban részesülők és valamely oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló kedvezőbb pozícióból indulhat, mint a kevésbé kvalifikált. A régióban több az álláskereső, mint az álláshely. Sokan vállalnak a végzettségüknél alacsonyabb munkakört, kevesebb bérrel. A munkanélküliség tömegessé válása, az illegális foglalkoztatás egyik meghatározó forrását jelenti. Az illegális foglalkoztatás a munkáltató és a munkavállaló szempontjából rövidtávon „előnyösnek” tűnhet, mert a különböző adók, járulékok ”megtakarítását” teszi lehetővé. Hosszabb távon azonban – legalábbis a munkavállaló oldaláról tekintve – ezek az előnyök kérdésessé válnak, mert az illegális tevékenységből eredő jövedelem az egészségügyi szolgáltatások, táppénz igénybevételére nem jogosít, és nyugdíjalapot sem képezhet. A szolgáltatást igénybe vevők családi összetétel szerinti megoszlása • • • • •
házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek(ek)kel házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül egy szülő gyermek(ek)kel egyedül élő egyéb
151 fő 60 fő 53 fő 81 fő 39 fő
A leggyakrabban előforduló problémák, amikkel megkeresték szolgálatunkat és kérték a segítségünket a következők, gyakoriságuk sorrendjében:
anyagi (munkanélküliség – munkahelyvesztés, adósságok halmozódása, a jövedelem nem megfelelő beosztása) • családi – kapcsolati (megromlott párkapcsolatok, túlzott alkoholfogyasztás miatti viszályok) • ügyintézéshez segítségkérés (társintézményekkel való együttműködés) • információkérés • lelki – mentális • foglalkoztatással kapcsolatos • életviteli nehézségek és azok vonzatai • egészségkárosodás következménye (kórházi ellátás, leszázalékolás) • gyermeknevelési ebből: • több probléma együttes előfordulása
•
201 eset 179 eset 172 eset 130 eset 98 eset 96 eset 95 eset 85 eset 74 eset 211 eset
A kliensek által hozott problémák többségében anyagi jellegűek, emelkedik a családikapcsolati problémák száma, illetve az ügyintézéshez való segítségkérés. A több probléma együttes előfordulása szintén emelkedést mutat, mivel a családok összetettebb gondokkal küzdenek. Nem meglepő, hogy az anyagi gondokkal küzdők száma jelentősen növekedett. A szociális biztonság megléte az egyik legfontosabb dolog, de napjainkban ez a biztonság egyre kevesebb család esetében ad szilárd alapot az életüknek. A család diszfunkcionális működésének kezelésében az anyagi bizonytalanság orvoslása az egyik legnehezebb feladat. A szegénység növekedésével egyre több a hátrányos helyzetű család. Vannak családok, akiknek célja a napi megélhetés biztosítása. Sokan nem fizetik – mert nem tudják számláikat, ezáltal jelentős közüzemi díjhátralékot halmoznak fel. Ezzel olyan deficit keletkezik a család életében anyagi téren, amit nagyon nehéz, vagy lehetetlen kompenzálni. Sok esetben az adósság eléri a befolyt jövedelem határát, amiből biztosítani kell a megélhetést, és törleszteni kellene az elmaradást. A szolgáltatóknál nincs lehetőség részletfizetésre, kivéve, ha valaki védendő fogyasztói státuszba kerülhet, amit törvény határoz meg. Az év utolsó két hónapjában ugrásszerűen megemelkedett azoknak a száma, akik saját lakásukban kerültek kilátástalan helyzetbe, elsősorban közművek kikapcsolása miatt. Az ügyfeleknél leggyakoribb az áramszolgáltatás megszüntetése. Sajnos sokan már csak akkor kérik a segítségünket, amikor kikapcsolták az áramot, vagy elvitték a mérőórát. 2008. július1-jétől a 2007. évi LXXXVI. Villamosenergia - törvény értelmében a szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő ügyfeleket a szolgáltatáshoz kapcsolódóan kedvezmények illetik meg. „Védendő fogyasztói státusz”-ba kerülhetnek. Lehetőséget kapnak arra, hogy részletekben fizessék ki a fennálló tartozást, a megfelelő igazolások csatolásával és a kérelem kitöltésével. Várhatóan a következő év első harmadában, az éves elszámoló számlák kézbesítésével sokszorosára fog emelkedni az igénybevétel. A háttérszolgáltatást biztosító jogász és pszichiáter, szakszerű segítséget jelent és teszi igazán egésszé a családgondozást. Az ingyenes jogi segítségnyújtást a 2008. évben 187 fő vette igénybe (munkaügy, házasság felbontása, gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj, öröklés, ingatlanügy). A jogi tanácsadás
magába foglalja a bírósági beadványok, keresetek szerkesztését is: 2008-ban tanácsadásban 41 fő részesült, iratszerkesztés 146 fő részére készült. Pszichiáter szakember segítségét 12 fő vette igénybe mentális problémák, főként szenvedélybetegség, depresszió miatt. Környezettanulmány - bírósági, gyámhivatali, önkormányzati felkérésre - az év során 67 esetben készült, többek között az alábbi ügyekben: • házasság felbontása • gyermek elhelyezés • gyermektartásdíj megállapítása • gyermektartásdíj megelőlegezése • apaság megállapítása • gondnokság alá helyezés Tárgy évben a hajléktalanok száma 31 fő, 4 fővel emelkedett a 2007-es évhez képest. Legtöbbjüknek a lakhatása megoldott ismerősnél, családtagnál. Néhányan igénybe veszik a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett éjszakai krízisszállót, mely november 1-jétől március 31-ig üzemel éjszakai szállásként is. Vannak, sőt emelkedést mutat azoknak a száma, akik közeli településen találnak menedéket megüresedett konténerekben, romos lakatlan ingatlanokban. Az őszi és téli ruháikat a szolgálatunknál található ruhakészletből (adományokból) szerzik meg. Átmeneti segélykérelmet töltünk ki számukra, amit továbbítunk a Polgármesteri Hivatal felé. Az év második felében szolgálatunk közös gondolkodásra, szakmai fórumra hívta a jelzőrendszer tagjait. Az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról az alábbiak szerint rendelkezik: „64. § (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és a jogi segítségnyújtó szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.” A szakmaközi esetmegbeszélésen szerény érdeklődés, szinte érdektelenség volt tapasztalható, annak ellenére, hogy időben, írásbeli meghívót kaptak az érintettek. Az év második felében az OKTÁV Továbbképző Központ ingyenes szakképzést hirdetett az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, a „Nem leszek hátrányban!” elnevezésű program keretében, a nyolc általános iskolai végzettségű, munkahellyel nem rendelkező, és regisztrált álláskeresők számára. Program a következő lehetőségeket kínálta: - ingyenes OKJ-s szakképesítés két szakmában (szociális gondozó és ápoló vagy kőműves) - számítástechnikai ismeretek - pénzbeli képzési támogatás (minimál bérnek megfelelő) - útiköltség támogatás - ingyenes munkaruha - segítség az elhelyezkedéshez Dorog város területéről – ügyfeleink köréből - 12 fő (9 fő szociális gondozó és ápoló, 3 fő kőműves) jelentkezését továbbítottunk a továbbképző központ felé. A jelentkezők írásbeli, majd szóbeli válogatáson vettek részt.
Szintén ingyenes képzés keretében kapott lehetőséget egy gondozottunk egy hasonló képzésre az Eurokt - Akadémia szervezésében. Az említett képzések a következő év első felére áthúzódnak, várhatóan a közfoglalkoztatási program bővítéséhez nyújtanak segítséget. Néhány példa a gondozási eseteinkből: Korábban már gondozott, hajléktalanná vált családunk az Oroszlányi Családok Átmeneti Otthonában kimerítette tartózkodási idejének lehetőségét. A szülők értesítették szolgálatunkat, hogy visszaköltöznének Dorogra, kérik segítségünket albérlet keresésében. A család számára elfogadható albérletet nem sikerült felkutatni, ennek ellenére ragaszkodtak a városba való visszaköltözéshez. Gyors intézkedésre volt szükség. Esztergomban 2008. január hónapban nyílt Családok Átmeneti Otthonában (CSÁO) sikerült őket elhelyezni. Közben értesítettük a védőnői szolgálatot, a gyermekorvost, hiszen a család kisebb gyermeke alig volt 4 hónapos. A nagyobbik, 5. osztályos gyermek iskolaváltása is gyors intézkedést kívánt, hogy a lehető legkevesebb legyen a hiányzások száma. Felvettük a kapcsolatot a gyermek „régi” iskolájának gyermekvédelmi felelősével, és a vele történő konzultáció után sikerült a korábbi osztályába visszakerülnie. Így a kamaszkor küszöbén álló kiskorúnak nem okozott problémát a beilleszkedés, az ismételt iskolaváltás. Az otthonban a családnak problémát okozott a házirendben előírt szabályozás, így például, miért kell megérkezni este 8 órára, miért csak a közös helyiségben lehet tv-t nézni stb. Kijelentették, hogy a merev házirend miatt, inkább más lehetőséget keresnek. A gyermekjóléti szolgálat családgondozójával közösen léptünk fel. Meg kellett értetni velük, hogy sem a csecsemőnek, sem a 12 éves gyermeknek nincs keresnivalója az utcán, még szülővel sem este 8 óra után. Sikerült megértetni velük, miért van szükség szabályokra, ennek ismeretében megváltozott a véleményük, bent maradtak a CSÁO-ban. Az apának sikerült a szakmájában álláshoz jutnia, amely a mai napig is megvan. A nyár folyamán hozzájutottak egy önkormányzati lakás bérleti jogához. A lakásban sok tennivaló volt, segítettünk a feladatok megszervezésében és a kivitelezésben (tárgyalás KHT-val stb.). Nyáron az 5. osztályos gyermeket bevontuk a gyermekjóléti szolgálat által szervezett játszóház programjaiba, ahova szívesen eljárt. Dorogi Önkormányzat támogatásával szeptemberben a család beköltözött új otthonába, önkormányzati bérleményébe. Egy egyedül álló egy-gyermekes anya esetében a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szoros összefogással gondozta a családot. A gyermek édesapja elhagyta őket (élettársi kapcsolat volt), anyagi kilátástalanságba sodorva ezzel a támogató háttérrel nem rendelkező anyát és gyermekét. Az óvodás gyermek viselkedésén is tapasztalható volt a változás, agresszívvé és kezelhetetlenné vált. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója alapellátás keretében segítette a családot. Rendszeres kapcsolatot alakított ki a gyermek óvodájával valamint, szolgálatunk pszichológusának közreműködésével foglalkoztak a gyermekkel, az anyát gyermeknevelési tanácsokkal látták el. Iskolakezdés előtt a családgondozó javaslatára az anya felvette a kapcsolatot a Pedagógiai Szakszolgálattal. A családsegítő szolgálat családgondozója életvezetési tanácsokkal támogatta a szülőt, a havi kiadásokról háztartási napló vezetésével segítette a helyes gazdálkodás elsajátításában. A két szolgálat családgondozójának közös feladata volt az anya támogatása abban, hogy a gyermek az anyánál nyerjen elhelyezését, valamint a kiskorú után járó gyermektartásdíjat – a szolgálat jogi segítségnyújtásának igénybevételével – a bíróság hivatalosan is megállapítsa, és az apát kötelezze annak folyósítására. A bíróság kimondta az ítéletet, a gyermeket az anyánál
helyezte el, az apát tartásdíjra kötelezte. Mivel az apa nem fizetett, a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésére történt intézkedés. További közös cél volt a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező anya munkába állításának elősegítése. Alkalmi Munkavállalói Kiskönyvvel több helyen is dolgozott, végül a Munkaügyi Központ bevonásával szakképesítésre is szert tett (pénztárgép-kezelői tanfolyam). A közösen megírt önéletrajzát több helyre beadta, jelenleg alkalmi munka keretében dolgozik és várja a visszajelzéseket. A családgondozókkal folytatott rendszeres segítő beszélgetéseknek köszönhetően a szülő határozottabb és magabiztosabb lett. Időközben új párkapcsolatot létesített. Az óvoda visszajelzései alapján, a gyermek magatartásán is érezhető a család életében bekövetkezett pozitív irányú változás. A család és a velük kapcsolatban lévő szakemberek együttműködésének köszönhetően, esélyt kaptak egy új és teljesebb családi élet kialakítására. Másik esetünkben középkorú nő kétségbeesetten kereste fel ősszel a szolgálatunkat. Az APEH-tól kapott felszólítást, miszerint tetemes összeget kell befizetnie, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás miatt, mivel nem volt Tb jogosultsága. Több egészségügyi problémája van, köztük cukorbetegség, vérnyomás és szívproblémák. Nincs jövedelme, koránál fogva évek óta nem tud elhelyezkedni. Esetének átvizsgálását követően részletfizetést kértünk az APEH-tól, mivel élettársának, és közös, már nagykorú gyermeküknek van jövedelme, a szociális rászorultság nem állta meg helyét. Az APEH megadta a részletfizetési lehetőséget, így a hátralék rendeződött. Ügyfelünk elmondta még, hogy azért sem tud elhelyezkedni, mert élettársának a lábát egy évvel korábban amputálták, mozgásában erősen korlátozott, ezért folyamatos segítségre szorul. Ezért beadtuk az ápolási díj iránti kérelmet, amit elfogadtak. Így továbbra is gondozhatja élettársát, közben ő is jövedelemhez jutott, jogosultságot szerzett az egészségügyi ellátásra, és gyűlnek az évei a szolgálati idejéhez. Kliensünk mentális állapota pozitív irányt vett, a dolgok megnyugtató elrendezése betegségeire is kedvezően hatott, állapotában javulás állt be. Kedélye nagymértékben megváltozott, mert visszanyerte az emberekbe vetett bizalmát. Fiatal felnőtt gyermeke is segítő szándékkal állt mellé. Szolgálatunk helyet biztosít a bíróság, gyámhivatal által beszabályozott kapcsolattartások bonyolítására, családgondozói közreműködéssel segítve a gyermek-szülő kapcsolat megfelelő alakulását. Az említett esetben válás után az apa kapta meg a gyermek felügyeleti jogát az anya pszichiátriai gyógykezelése miatt. Az apai nagyszülők segítettek abban, hogy a kiskorú eljusson heti rendszerességgel szolgálatunkhoz, és itt találkozzon a meghatározott napon édesanyjával. Az anyának 2008 nyaráig rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg (67%). Az esedékes felülvizsgálat során 2008. 06. 03-án, az ORSZI szakvéleménye szerint állapotjavulás következtében egészségkárosodásának mértéke 42%-ra csökkent, így ellátatlan maradt. Ügyfelünk nem kérte, elutasította a fellebbezés lehetőségét. Szolgálatunk szorgalmazta a Munkaügyi Központban való mielőbbi regisztrációt. Mivel csak alkalmi munkavállalásra volt lehetősége, közüzemi díjtartozásai felhalmozódtak. Az ősz folyamán hirdetett, a „Nem leszek hátrányban!” elnevezésű képzési programba az ő jelentkezését is eljuttattuk. Sajnos nem nyert felvételt. Rövid időn belül a Munkaügyi Központ és az Eurokt - Akadémia szervezésében indított ingyenes képzésre (szociális ápoló) felvételt nyert. Feltétel volt a bekerülésre a felvételi, amelyre a felkészülését a családgondozók segítették. A képzés ideje alatt havi minimálbérnek megfelelő összegben és útiköltség-térítésben részesül, valamint sikeres vizsga esetén munkalehetőséget kap. Nehezítette a képzésre való elindulásban az a tény, hogy lakásában már se fűtés, se világítás
nem volt. Felvettük a kapcsolatot a VIA-BONA szállóval, keresve annak lehetőségét, hogy a képzés idejére a tanulásához megfelelő feltételek biztosítva legyenek. Cél, hogy a képzés befejezéséig közüzemi tartozásai rendeződjenek, hogy visszaköltözhessen saját tulajdonú lakásába. Jelenleg a VIA-BONA szállón szerény havi lakhatási költség megfizetésével, elfogadható körülmények között lehetősége van a vizsgára való felkészülésre. A képzés ideje alatt kapcsolattartását kislányával, havi rendszerességgel hét végére csoportosítottuk, egyeztetve a másik szülővel. Az év második felében szociális szakemberek részére indított képzést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara, több társintézmény konzorciumi együttműködésében, HEFOP pályázat keretében CONVERSIO „Konzulensi hálózat kiépítésére KomáromEsztergom megyében” elnevezéssel. A pályázati program a hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését segítő szakemberek képzésére irányult abból a célból, hogy egy kiépítésre kerülő konzulensi hálózat tagjai lehessenek. A 120 órás tanfolyam elvégzéséről a szolgálat öt családgondozója kapott oklevelet. Október hónapban meghívást kaptunk a 2008. július 1-jétől a módszertani feladatokat ellátó ajkai Családsegítő Központtól, ahol négy családgondozó vett részt a továbbképző szakmai fórumon. Az év folyamán szociális szakembereket képző intézményektől 8 hallgatót fogadott szakmai gyakorlatra szolgálatunk. Az elméleti ismeretnyújtás mellett nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatban megtapasztalható ismeretekre is. Egy család életében tapasztalható devianciák mintául szolgálnak és természetes módon hatnak a gyermekek viselkedésére, tanulmányaira, személyiségfejlődésére. A felnőtt családtagok körében egyéni és családi mentális gondozással igyekszünk segíteni az „értelmes” életvitel és az egészségesebb életmód felé. Minden területen a legolcsóbb és leghatékonyabb módszer a prevenció. Ügyfeleinknek folyamatosan hangsúlyoznunk kell saját felelősségüket is sorsuk iránt. Ne csupán a segítséget várják, hanem a segítőkkel együttműködve dolgozzanak élethelyzetük javításáért.
Tisztelt Képviselő Testület! Kérem, szíveskedjenek a Térségi Családsegítő Szolgálat beszámolóját megvitatni és elfogadni. Munkánkhoz nyújtott segítő támogatásukat köszönjük.
Dorog, 2009. április 1.
dr. Némethy Józsefné sk. intézményvezető
Összefoglaló beszámoló Dorog város területén gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményeinek 2008. évi tevékenységéről A szociális- és gyermekvédelmi tevékenység, az ellátó rendszer működésének magas színvonalú biztosítása, a kapcsolat- és jelzőrendszer fejlesztése érdekében a gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig gyermekvédelmi tanácskozást szervez. A tanácskozásra meghívottak a 46/2003. (VII.8.) ESZCSM rendelet szerint, a jelzőrendszer írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. A tanácskozás szakemberei a beszámolót és a 2009. évre megfogalmazott javaslatokat elfogadták. A település gyermekvédelmi mutatószámai: Állandó lakosok száma: 18 év alatti lakosok száma: ebből: 0-3 4-7 8-14 15-18
12601 fő 2236 fő 458 fő 436 fő 866 fő 476 fő
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok száma: • 116 család (246) gyermek, ebből nagykorú 6 fő) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma: • 215 család (396 gyermek, ebből nagykorú 25 fő) A szolgálat gondozási eseteinek száma a településen: • alapellátásban gondozott gyermekek száma • alapellátásban gondozott családok száma • védelembe vett gyermekek száma • védelembe gyermekek családja
121 fő 82 család 30 fő 19 család
összesen: • veszélyeztetett gyermekek száma • veszélyeztetett gyermekek családja
151 fő 101 család
•
átmeneti gondozásban részesülő gyermekek száma család) (családok átmeneti otthona)
• • •
átmeneti nevelésben részesülő gyermekek átmeneti nevelésben részesülő gyermekek családja ideiglenes hatályú elhelyezés
•
A gyermekjóléti szolgáltatás főbb adatai
2
fő
25 fő 17 család 1 fő
(1
A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint: - önkéntes (gyermek kezdeményezésére) • szülővel közösen 1 • gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett 37 • jelzőrendszer által kezdeményezett 120 • együttműködésre kötelezett 30
A jelzőrendszer által küldött jelzések száma: • egészségügyi szolgáltató (kórház) • védőnői szolgálat • személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat • közoktatási intézmény • hatóság (rendőrség, jegyző) • bíróság, ügyészség, pártfogó felügyelet • állampolgár összesen:
1 6 14 54 38 6 1 120
A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység megoszlása a kezelt probléma típusa szerint (kezelt problémák száma): • anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) 112 • gyermeknevelési 103 • gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 48 • magatartászavar, teljesítményzavar 77 • családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők- gyermek közti) 93 • szülők vagy a család életvitele 102 • szülői elhanyagolás 34 • családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 20 • fogyatékosság, retardáció 42 • szenvedélybetegségek 74 A gyermekvédelem fő feladata a gyermekeket fenyegető problémák megelőzése, kezelése, illetve megszűntetése. A szakemberek elsődleges tevékenysége, hogy ne engedje a veszélyforrásokat problémává duzzadni, hogy kellő időben legyen lehetőség a beavatkozásra. A jelzőrendszer, mint a gyermekvédelem elsődleges létesítménye, ezért foglal el kiemelt szerepet a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésében. A kapcsolatfelvételnél a szociális szakember feltérképezi a család primer közösségét, a család erőforrásait, mozgósítható energiáit, majd együttes döntést hoz a szülőkkel, a legmegfelelőbb megoldási módozatra, hogy a gyermek családjában nevelkedhessen. Ideális esetben, a gyermek helyzetének javítása érdekében, a szülők belátása lehetővé teszi a velük történő együttműködést. A család „ellenállása” esetén azt kell szem előtt tartani, hogy a gyermek az elsődleges kliens, akár a szülők érdekeivel szemben is. A családok helyzete évről-évre fokozatosan nehezedik, egyre több a megélhetési probléma, ezáltal nő a feszültség, amely kihat a gyermekek viselkedésére, magatartására, ami nem csak a szülőknek okoz nehézséget gyermekük nevelésében, hanem nehezíti a gyermekek beilleszkedését a nevelési-oktatási intézménybe. 2008. évben 151 gyermek állt szolgálatunk gondozásában. Alapellátásban 121 gyermeket, védelembe vétellel 30 gyermeket (19 család) gondoztunk. Szolgálatunkhoz a tárgy évben a jelzőrendszer tagjaitól 120 jelzés érkezett (nevelési-oktatási intézmény, egészségügyi szolgáltató – kórház, védőnői szolgálat -, rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelői szolgálat, jegyző, állampolgár).
Ennek eredményeképpen a gondozási folyamatot 77 gyermek esetében alapellátásban kezdte meg szolgálatunk. Azonnali védelembe vételt javasoltunk 3 gyermek (1 család) esetében a szülők együttműködésének teljes hiányában. Az év folyamán a már gondozásban lévő gyermekek magatartási-, viselkedési- és beilleszkedési zavaráról, iskolai hiányzásairól 40 jelzés érkezett.
Az év folyamán 46 gyermek (38 család) alapellátásban történő gondozása szűnt meg: • 32 fő (25 család) esetében a szülőkkel és a gyermekkel történő sikeres együttműködés • 5 fő (5 család) esetében nagykorúvá válás • 6 gyermek (5 család) elköltözése • 2 fiatalkorúnál (2 család) pártfogói felügyelet elrendelése • 1 gyermek esetében családba fogadás miatt. Védelembe vételt kezdeményeztünk 6 fő alapellátásban lévő gyermeknél (4 család): • 2 gyermek (1 család) esetében a szülők együttműködésének hiánya, elhanyagoló magatartása, kiszámíthatatlan életvezetése, • 2 fiatalkorú (1 család) folyamatos iskolakerülése hátterében következetlen, elhanyagoló szülői nevelés, • 2 gyermekkorú (1 család) együttműködésének hiánya, súlyos magatartás probléma, és az általuk elkövetett bűncselekmény miatt. A védelembe vétel 22 gyermek esetében szűnt meg: • 10 gyermek (6 család) esetében a sikeres, következetes családgondozás, a szülők és a gyermekek hatékony együttműködése, a gondozási-nevelési tervben lévő feladatok betartása miatt. A továbbiakban elegendőnek ítéltük meg az alapellátásban történő családgondozást. • 7 fő (4 család) településről való elköltözés, • 2 fiatal (2 család) nagykorúvá válásával, • 1 fiatalkorú pártfogói felügyelet elrendelése, • 1 fiatalkorú előzetes letartóztatásba kerülése miatt szűnt meg a védelembe vétel. • 1 csecsemőkorú és 1 kisgyermekkorú testvérpár esetében, a pszichológus szakember bevonásával sem sikerült a szülőket hathatósabb együttműködésre ösztönözni. A jelzőrendszer tagjaival való összefogás ellenére, a család elhanyagoló, a gyermeket súlyosan veszélyeztető szülői magatartása miatt, - melyről házi gyermekorvosi és védőnői jelzés is érkezett - tett javaslatot szolgálatunk a védelembe vétel megszűntetésére és a kiskorúak azonnali, családból történő, ideiglenes hatályú kiemelésére. A két gyermek közül, a kisebbik esetében került sor az azonnali elhelyezésre, melynek felülvizsgálati tárgyalásán a szakember team a gyermek átmeneti nevelésbe vétele mellett döntött. Testvére továbbra is családban maradt, akinek ismételten sürgettük az elhelyezését. Tárgy évben 2 gyermek (1 család) részesült átmeneti gondozásban az esztergomi családok átmeneti otthonában, a szülők lakhatási problémája miatt. A szülők hajléktalanságának megszűntetése Dorog Város Önkormányzatának segítségével valósulhatott meg, a család önkormányzati bérleményt kapott. Közreműködésünkkel az apának sikerült állandó munkahelyet létesíteni. Az elért pozitív változások megerősítése, valamint az esetlegesen
felmerülő problémák kezelése érdekében a család életét a továbbiakban esetkövetéssel kísérjük figyelemmel. Tárgy évben 4 fő (2 fiatalkorú, 2 fő gyermekkorú), 5 alkalommal követett el szabálysértést. A két fiatalkorú esetében a szabályértés ténye, kisebb értékű lopás, közúti szabálysértés, a gyermekkorú elkövetők esetében társ megfenyegetése állt. • Két fiatal és az egyik gyermekkorú, az elkövetés előtt nem állt szolgálatunk gondozásában. A szülők és a gyermekek együttműködésére való tekintettel a gondozási folyamatot alapellátásban kezdte meg szolgálatunk. • Egy gyermekkorú szabálysértő esetében a védelembe vétel fenntartását javasoltuk, a gondozási-nevelési terv módosítása mellett, fokozottabb figyelmet fordítva arra, hogy a jövőben ne ismétlődjön meg hasonló cselekmény.
A 2008. évben bűnelkövetésről 12 jelzés érkezett: 8 jegyzői, és 4 rendőrségi jelzés, 7 fiatalkorú, 5 gyermekkorú elkövetőről. Tapasztalatok szerint minél fiatalabb életkorban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre, vagy a bűnözői életmód kialakulására. Városunkban a fiatal- és gyermekkorú bűnelkövetők túlnyomó többsége (7 gyermek), vagyon elleni bűncselekményt követett el, ebből 4 fő nem állt korábban szolgálatunk gondozásában. • Két gyermekkorú elkövető (9 éves, 12 éves) nem gondolta végig tettét, nem számolt annak következményével, és megbánást tanúsított, „gyermek-csínytevésnek” élték meg a történteket. A szülők ígéretet tettek a gyermekek következetesebb ellenőrzésére. A rendezett családi háttérre való tekintettel nem tartottuk indokoltnak a gondozásba vételt. • Egy fiatalkorú és egy gyermekkorú esetében, a rendezetlen családi háttér, a szülők nem kellő odafigyelése, következetlen gyermeknevelésük tette indokolttá az alapellátásban való gondozás megkezdését. • Kettő, már korábban alapellátásban gondozott gyermek esetében, az elkövetett bűncselekmény súlyosságára való tekintettel szolgálatunk javaslatot tett a védelembe vételre. • 1 gyermekkorú elkövetőt már védelembe vétellel gondoztunk, az ő esetében egyenlőre a védelembe vétel fenntartását javasoltuk, nem vált szükségessé más hatósági intézkedés. A fiatalok körében növekszik a passzív vagy aktív kábítószer-tapasztalat. • 4 fiatalkorú esetében érkezett jegyzői jelzés kábítószerrel való visszaélésről, akik korábban nem álltak szolgálatunk gondozásában. A családokkal és gyermekekkel történt kapcsolatfelvétel, esetfeltárás során a cselekmény elkövetői együttműködőnek bizonyultak. Elkövetett cselekményükért pártfogói felügyeletet alá kerültek. • 1 fiatalkorúról érkezett jelzés súlyos testi sértés elkövetése miatt. A gyermek korábban nem állt szolgálatunk gondozásában. A szülők és a gyermek együttműködésére való tekintettel a gondozási folyamatot alapellátás keretében kezdte meg szolgálatunk. Az előző évhez képest növekedett a családon belüli erőszakról érkező jelzések száma (2007. évben 4 gyermek, 2 eset). A tárgy évben 12 jelzés érkezett (rendőrség, bíróság, ügyészség), ami 19 gyermeket érintett (11 család). • 18 gyermek esetében a bántalmazás lelki eredetű, mivel a szülők közötti konfliktusok, viták, veszekedések elszenvedői. • 1 kiskorúnál nagyszülő általi fizikai bántalmazásáról értesült szolgálatunk. A történteket követően az anya és gyermeke elköltözött a nagyszülőtől, más településre. Az érintett gyermekek közül 16 fő korábban nem volt a gyermekjóléti szolgálat látókörében, az ő esetükben a szülők együttműködésére való tekintettel - a veszélyeztetettség megszűntetése érdekében - alapellátásban kezdtük meg a családgondozást. A gondozásinevelési tervben kiemelt hangsúlyt helyeztünk a konfliktuskezelési technikák elsajátítására. A szülők jövőbeni nézeteltéréseinek enyhítése, elkerülése érdekében mediációs jellegű beszélgetésekkel erősítjük problémamegoldó képességüket. A bántalmazás elszenvedői közül, már korábban a szülők életvezetési, gyermeknevelési problémái miatt alapellátásban gondozott 3 gyermeknél - a megállapított feladatok módosítása, következetes betartatása mellett, pszichológus szakember bevonásával - segítő beszélgetésekkel, tanácsadással fordítunk fokozott figyelmet a pszichés és lelki fejlődésükre,
valamint a szülők alkalmazkodó képességének fejlesztésére, mentális támogatására. Szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményezünk. A rendőr-kapitányságtól gyermek eltűnéséről, csavargásáról 5 alkalommal érkezett jelzés, ami 4 gyermeket érintett. Minden „csellengő” esetében a gyermek hatványozottan veszélyeztetett, nemcsak a felügyelet nélkül maradás, hanem az áldozattá válás tekintetében is. Gyakran előfordul, hogy a fiatalok hasonló társakat keresve, bandákba tömörülnek, és szabálysértések, bűncselekmények elkövetőivé válnak. Családi hátterükre jellemző, hogy a szülők párkapcsolata konfliktusokkal teli, nincs idejük, se türelmük, gyermekük nevelésére. Szolgálatunk a nem megfelelő szülő-gyermek kapcsolat esetén törekszik a konfliktuskezelési technikák átadására, gyakoroltatására, a szülő-gyermek érzelmi kötődésének erősítésére, kapcsolatuk normalizálására. Egy szociális válsághelyzetben lévő várandós anya élt a településen. A szülők segítését a gyermekjóléti szolgálat a védőnői szolgálattal együttműködve végezte. Ezen a területen végzett szociális munkának prevenciót kell szolgálnia. Cél az anya folyamatos, és minden oldalról történő támogatásának a megszervezése, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint az igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutás szervezése annak érdekében, hogy a várandós anya megtartsa, illetve családjában tudja nevelni születendő gyermekét. Esetünkben az anya más településről költözött illetékességi területünkre. Korábbi lakóhelyén rövid ismeretség után, meggondolatlan párválasztásból gyermeket szült, akiről nem tudott gondoskodni, ezért az apához került a gyermek. Dorogra költözésekor újabb felelőtlen párkapcsolatot létesített, majd rövid időn belül ismét gyermeket várt. A gyermek apja tartósan munkanélküli volt, alkalmi munkából tartotta fenn magát. Segítettük őt az állandó munkahelyhez való juttatásban, ezáltal a család anyagi helyzete javult. Közreműködésünkkel az apai nagyszülő befogadta őket, jelenlétével, támogatásával a csecsemőt hazahozhatták a szülők a kórházból. Ezt követően közreműködtünk a család hivatalos ügyeinek intézésében és a gyermek után járó ellátások igénybe vételében. Az elért eredmények megerősítése érdekében a továbbiakban esetkövetéssel kísérjük figyelemmel a családot. A kiskorú megfelelő ellátása, felügyelete biztosított. Átmeneti nevelésben élő gyermekek és szüleik Ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti és ez alapellátás keretében, valamint védelembe vétellel sem szüntethető meg, vagy attól eredmény nem várható, és a megfelelő gondozása, nevelése a családon belül nem biztosítható, a gyermek átmeneti nevelésbe kerül. Mindaddig, míg a család képessé nem válik a gyermek visszafogadására. Megszűnése a gyermek tartós nevelésbe vételével, örökbefogadásával, nagykorúvá válásával történhet. Az átmeneti nevelés ideje alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel. A tárgy évben 33 gyermek élt átmeneti nevelésben, ami 22 családot érintett. Ebből 4 gyermek (3 család) esetében a szülő elköltözése, 4 fiatal (4 család) nagykorúvá válásával megszűnt a gondozás. A rendszeres családgondozás alkalmával a családgondozó folyamatosan támogatja és figyelemmel kíséri a szülő és a gyermek kapcsolattartásának alakulását, a szülők együttműködési készségét, a család életében beálló változásokat, valamint ösztönzi a szülőket a gyermekükkel való rendszeres és időszakos kapcsolattartás igénybe vételére. Segíti a szülőt a lehetőségeken belüli pénzbeli ellátáshoz való hozzájutásban, életkörülményeik rendezettebbé tételében. A kapcsolattartások alkalmával igyekszik növelni a szülők nevelésigondozási alkalmasságát, ezen keresztül az emocionális kötődés fenntartását, a szülő-gyermek kapcsolat minőségének javítását, és a „tartalmas” időtöltést.
A hajléktalan, nem lakás céljára épült helyiségben, szükséglakásban élő szülők számára továbbra is lehetőség nyílik arra, hogy szolgálatunknál rendszeresen találkozhasson gyermekével. Ezzel a lehetőséggel 3 szülő élt, ami 4 gyermeket érintett. Kapcsolatügyelet A tárgy évben is biztosítottuk a szülőknek és gyermeküknek, hogy nemcsak munkanapokon, hanem munkaszüneti napokon is gyakorolhassák a bírósági, gyámhivatali beszabályozásnak megfelelően, kapcsolattartási jogukat. Az elmúlt év folyamán is szolgálatunk minden hónap első szombatján, a szolgálat helyiségében kapcsolattartási ügyeletet tartott. A szülők otthonos és barátságos légkörben, játékokkal felszerelt, semleges helyen találkozhattak gyermekeikkel. Ez a szolgáltatás 4 gyermeket (3 család) érintett. A családgondozók szaktudásukkal segítették a nehéz helyzetek megoldását, szakmai tanácsokkal látták el a szülőket a nevelés és a kapcsolattartás gondjaival összefüggésben. Nyári szociális gyermekétkeztetés A 2008. évben is lehetőség nyílt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes nyári étkeztetésére. Az étkezési támogatást 68 rászoruló gyermek, június 16-tól augusztus 29-ig (75 munkanap) terjedő időszakra, napi egyszeri meleg étel formájában vehette igénybe. Az étkeztetés lebonyolítására az Eötvös József Általános Iskola konyháján került sor, ahol szolgálatunk családgondozói a szervezési feladatokat és a lebonyolítást napi munkájukkal tették gördülékennyé. Esetkonferencia A gyermekjóléti szolgálat a konkrét esetekhez kapcsolódóan az érintett szakemberek bevonásával, a problémák enyhítése, megszüntetése, a közös együttműködés összehangolása érdekében esetkonferenciát hív össze. Közös cél a család problémáinak definiálása, a feladatok meghatározása, felosztása, megállapodás a szülőkkel, gyermekkel és az érintett szakemberekkel. Minden résztvevő szakember hozzájárul a probléma megoldásához, visszajelzéseikkel segítséget adnak az esetgazdának. Szakmaközi esetmegbeszélés A gyermekjóléti szolgálat szakmaközi megbeszélést tart a gyermekvédelemben érintett szervezetekkel, szakemberekkel való együttműködés erősítése, az információ áramlás elősegítése, a jelzőrendszeri tagok tevékenységének összehangolása érdekében. A megbeszélés a jelzőrendszer hatékony működését segíti elő a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, mely meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal kerül megrendezésre. A tárgy évben az alábbi témakörökben került megszervezésre: • A gyermekjóléti szolgálat és a Védőnői Szolgálat együttműködése-jelzési kötelezettségek • A Biztonság szigete elnevezésű, bűnmegelőzési prevenciós program megbeszélése • Prevenciós célzatú programlehetőség megvalósítása a bűnmegelőzés területén: „Ne Tedd!” • A nyári szociális étkeztetéssel kapcsolatos egyeztetés, szervezés, családok tájékoztatása • A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyermekek egyeztetése családonként, gyermekenként. Magántanulók felmérése, elemzése a státusz szükségességét illetően – folytatás, megszűntetés – • Gyermekbántalmazás és a gyermek veszélyeztetettségének kapcsolata, a jelzőrendszer tagjainak kötelezettsége – Módszertani útmutató a gyermekkel szembeni rossz
bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhez, a már megtörtént és hozott esetek alapján Szakmai tevékenységeink közül a leggyakoribb a segítő, illetve mediációs jellegű beszélgetés és a tanácsadás. A problémák megoldása érdekében gyakori a hivatalos ügyekben való közreműködésünk. Rendszeresen járunk családlátogatásokra és szervezünk, illetve koordináljuk az esetmegbeszéléseket a jelzőrendszer tagjaival. Szükség esetén a háttérszolgáltatásaink szakembereinek közreműködését kérjük (pszichológus, fejlesztő gyógypedagógus, pszichiáter, jogász), és ajánljuk szolgáltatásaink igénybevételét ügyfeleinknek. A tárgyévben 57 gyermek (171 alkalom) vette igénybe a pszichológiai tanácsadást, elsősorban a gyermekek viselkedés és magatartás zavara, a szülők gyermeknevelési problémája miatt. Segítséget nyújtott családon belüli erőszak, a családban gyakran előforduló konfliktusok következtében átélt traumák feldolgozásában, tanulási problémák, csavargás, iskolakerülés ügyekben. Néhány esetben pszicho-motorikus zavar kezelésében, valamint krízis, kapcsolattartási nehézségek, párkapcsolati problémák, abúzus és szorongás miatt kérték szolgálatunk klinikai szakpszichológusának közreműködését. A fejlesztő pedagógus segítségét 9 fő (100 alkalom) vette igénybe a tárgy évben. A megjelent gyermekek esetében jellemző a tanulási nehézség a diszlexia reedukáció, és diszkalkulia terápia. Ez mellett sor került pedagógiai vizsgálatra, általános pedagógiai fejlesztésre, valamint figyelemzavarral küzdő gyermekek vizsgálatára és terápiájára. A szolgálat által nyújtott korrepetálási lehetőséget 15 gyermek (185 alkalom) vette igénybe. A szolgáltatás tartalmazza a házi feladat elkészítésében való segítségnyújtást, a hiányok pótlását és az anyagrészek magyarázatát azokban a tantárgyakban, amelyekben a gyermeknél nagyfokú lemaradás tapasztalható. A tárgy évben is lehetőség nyílt a nyári szünet ideje alatt az osztályozó vizsgára való felkészítésre (matematika, magyar irodalom), melyen 6 gyermek vett részt a településről. A pótvizsgán egy gyermek kivételével mindegyik teljesítette a tantárgyi követelményt, sikeres vizsgát tett. Szolgálatunk jogászának segítségét 187 ügyfél kérte - tanácsadás: 41 fő, iratszerkesztés: 146 fő - válás, gyermektartásdíj megállapítása, gyermekelhelyezés, apasági vizsgálat, ingatlan ügyekben, eltartási szerződés, tulajdonjog, albérleti szerződés, OTP tartozás ügyekben.
A jelzőrendszer tevékenysége és a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködése A gyermekjóléti szolgálat a törvényi előírásoknak megfelelően a gyermekek veszélyeztetettségének felderítésére, és megelőzésére jelzőrendszert működtet, akik a szolgálat koordinálásával évente felmérik a településen élő gyermekek helyzetét. Az intézmények nyilvántartják a veszélyeztetett gyermekeket és jelzéssel élnek szolgálatunk felé. A településen a jelzőrendszer 83 veszélyeztetett gyermeket tart nyilván. A gyermekjóléti szolgálat összesen 151 gyermeket (101 család) gondoz alapellátás, vagy védelembe vétel keretén belül. Az eltérés a veszélyeztetet gyermekek számnál abból adódik, hogy a dorogi illetőségű gyermekek más településen folytatják tanulmányaikat, ezért ebben az esetben a környező középiskolák némelyike él jelzési kötelezettségével. Az utóbbi év tapasztalata alapján elmondható, hogy évről-évre emelkedik a középiskolai hiányzásokról érkező jelzések száma.
Munkánkat a családsegítő szolgálattal szorosan együttműködve végezzük. Közösen dolgozunk azon, hogy a probléma megszűnjön, illetve az előfordulások gyakorisága csökkenjen. A családsegítő szolgálat egyfajta szűrőként működik a rendszerben. Az alábbi problémák körében tud segítséget nyújtani: • ügyintézés, információhiány esetén tájékoztatás • egészségkárosodás következményeként, mentális sérülések nyomán kialakult problémák kezelése • családi-kapcsolati, gyermeknevelési problémák, családon belüli bántalmazás • életviteli nehézségek és azok vonzatai • foglalkoztatással kapcsolatos és anyagi nehézségek esetén, valamint • családgondozás keretében: • szociális, mentálhigiéniás és életvezetési tanácsadást végez • segítséget nyújt szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében • meghallgatja az egyén, család panaszát, intézkedik annak orvoslására • családgondozással elősegíti a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását, amellyel hozzájárul a gyermek(ek) veszélyeztetettségének megszüntetéséhez. A Védőnői Szolgálat beszámolója alapján, Dorogon 4 területi és 2 iskolavédőnői státusz van, melyben 3 területi és egy iskolavédőnő dolgozik. A tárgy évben 29 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyílván szociális szempontok alapján. Az év folyamán 11 gyermek esetében szűnt meg a veszélyeztető tényező. Egészségügyi szempontból 28 gyermek szülőjével tartották rendszeresen a kapcsolatot, ez mellett 22 egészségügyi szempontból veszélyeztetett várandós anyával. A nyilvántartott anyákat, gyermekeket a jogszabálynak megfelelően látogatták és minden lehetséges segítséget igyekeznek megadni az általuk gondozott családok számára. Az ÁNTSZ Dorog-Esztergom Kistérségi Intézet Családvédelmi Szolgálatának Védőnőjével jó kapcsolatban állnak, ennek köszönhetően a rászoruló dorogi családok számára ingyen tudják biztosítani a fogamzásgátló tablettát. A Védőnői Szolgálat tájékoztatása alapján napi kapcsolatban állnak a gyermekjóléti szolgálattal, szükség esetén közös családlátogatásokra mennek. Egészségnevelés céljából, minden évben aktívan részt vesznek a Nap-Út Alapítvány, „A Nap-Út nap a teljesebb életért” rendezvényén. Az iskolavédőnő az iskolákban fogadóórát tart, melynek keretében egyénre szabott tanácsokat ad a hozzá fordulóknak (tanulók, szülők, pedagógusok számára). Egészségnevelő órák keretében több témában ad felvilágosítást és segítséget a gyermekeknek. Minden intézményben csecsemőápolási és elsősegélynyújtó szakkört vezet, amelybe igyekszik bevonni a nehezen kezelhető, veszélyeztetett tanulókat is. Az elmúlt évben bekapcsolódott a „Ne Tedd!” programba, a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével, melyet a dorogi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskolában mutatott be, a gyermekekkel történő interaktív beszélgetés keretében. A Zrínyi Ilona Általános Iskolában elindította a Tini-Klubbot, melyen minden szerdán aktívan részt vesz. A klubfoglalkozás bevezetés alatt áll a Petőfi Sándor Általános Iskolában is, hétfői napokon. Dr. Kégel Eszter házi gyermekorvos beszámolója alapján megállapítható, hogy a házi gyermekorvosi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat együttműködése jónak mondható. Az információk áramoltatása megfelelően gyors, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai készségesek és segítőkészek, a jelzésekre azonnal reagálnak. A veszélyeztetett családok gondjaihoz értőn, empátiával közelednek. A közös megbeszélések fontos szerepet játszanak a jó döntések meghozatalában. A tárgy évben egy testvérpár állami gondozásba vételét kérte, ami a kisebbik gyermek esetében megtörtént, a nagyobbik gyermek visszakerült a
nagyszülőhöz. Ezzel nem értett egyet. A továbbiakban is kérte a gyermekjóléti szolgálatot, hogy a tudomására jutó gyermekeket veszélyeztető tényezőkről informálja. A Dr. Magyar Károly Városi Bölcsőde beszámolója alapján folyamatosan magas a bölcsődei ellátás iránti igény, egyre több család veszi igénybe a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatást. 2008. december 31-én 7 gyermek várt azonnali felvételre. A beíratott gyermekek száma 30 fő, ebből 13-24 hónapos korig 10 gyermek (6 fiú, 4 leány), 25-től 36 hónapos korig 19 fő (11 fiú, 8 leány), és 3 év felett 1 leánygyermek veszi igénybe az ellátást. Az intézmény feltöltöttsége az engedélyezett férőhelyek számához viszonyítva 125 %-os, a tényleges kihasználtsága pedig 92,02 %-os volt. Két csoport működik az intézményen belül, gyermeklétszámukat tekintve 15-15 fő (10 gyermek gondozható egy csoportban). A gyermekekkel csoportonként 2-2 gondozónő foglalkozik, akiknek a szakképzettsége 100%-os. A bölcsődének nem volt szabad kapacitása, ami feltétele az alapellátáson túli szolgáltatásoknak, mint pl. az időszakos gyermekfelügyeletnek. A beíratott gyermekek közül 5 fő ingyenes, 3 fő pedig 50 %-os kedvezményes étkezést vehetett igénybe. Ezek a gyermekek anyagi okok miatt hátrányos helyzetűek. A korábbi évekhez hasonlóan, a tárgy évben sem volt veszélyeztetett gyermek az intézményben. A városi óvodákkal jó kapcsolatban vannak, az óvodavezetők részt vettek az óvodába menő gyermekek szüleinek tartott szülői értekezleten, melyen tájékoztatást adtak saját intézményük nevelési programjáról, a nyílt napokról, az óvodai beiratkozás rendjéről. A szülők visszajelzése szerint az óvodavezetőkkel történt személyes találkozás megkönnyítette az óvodaválasztást. A bölcsődés apróságok mindennapjainak szervezése nem egyszerű feladat, hiszen két gyermekcsoportjuk korösszetétel szempontjából igen vegyes. Ebből adódóan hatalmas különbségek vannak a gyermekek mozgás-, beszéd-, érzelmi-, értelmi fejlettsége terén. A napirend összeállításánál fontos szempontnak tartják, hogy a különböző életkorú gyermekek jól érezzék magukat a gondozási tevékenységek során, ne legyenek hosszú „várakozási idők”. A játékkészlet összetételével is igyekeznek a gyermekek igényeit kielégíteni. Az életkornak, érdeklődésnek megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosításával tudják leginkább támogatni az önállóság, a kreativitás, a megismerési folyamatok fejlődését. A 2008. évben is megtartották a nevezetes ünnepeket. A gyermekek a gondozónőkkel együtt, lelkesen készültek a farsang, a húsvét, a télapó és a karácsony megünneplésére, ami a bölcsődés korú gyermekek számára az önfeledt játékot, táncot, éneklést, nem pedig a „szereplést” jelentette. Az intézmény fontos ünnepe az anyák napja. A kicsik – némi felnőtt segítséggel – saját maguk készítették el az ajándékot édesanyjuknak, lelkesen „tanulták” a mondókákat, dalokat. Május utolsó péntekén családi játszódélután keretében ünnepelték a gyermeknapot, ekkor búcsúztatták el az ősszel óvodába menő gyermekeket. Június első szombatján „Bölcsőde-kóstolgató” délelőttre hívták a leendő bölcsődéseket és szüleiket. Itt ismerkedhettek meg a leendő bölcsődések a gondozónők felügyelete mellett a bölcsőde játékaival. A szülők tájékoztatást kaptak a bölcsődei felvétel feltételeiről, az intézmény szolgáltatásairól, házirendjéről. A bölcsőde a szülőkkel szorosan együttműködve tudja hatékonyan ellátni feladatait. A meglévő kapcsolatot a családlátogatások, a bölcsőde nyitottsága, valamint a közös családi programok szervezése erősíti. A szülők az „apróságok” gondozásával-nevelésével kapcsolatos problémáikkal sokszor fordulnak tanácsért a gondozónőkhöz. Ezért rendkívül fontos a gondozónők számára, hogy folyamatosan bővítsék, aktualizálják ismereteiket, továbbképzéseken, szakmai tanácskozáson vegyenek részt.
A gyermekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi konferenciákon minden esetben részt vesznek, így bővítve ismereteiket a gyermekvédelmi feladatokkal, tevékenységekkel kapcsolatban. A Zrínyi óvoda beszámolója alapján, a veszélyeztetett gyermekek létszáma 2 fő. Halmozottan hátrányos helyzetűként 4 gyermeket tartanak nyilván. Az elmúlt évben is lehetővé tették 6 hátrányos helyzetű gyermek számára az ingyenes részvételt a színházi előadásokon. A kirándulásokon 5 gyermek, gyermektánc tanfolyamon 2 fő, zenés tornán szintén 2 fő vehetett részt ingyenesen. Karácsonyi csomagot 7 család kapott. Ruha- és játékgyűjtést 2-2 alkalommal szerveztek, ahol nagyon sok ruha és játék lelt új gazdára. Az egyik család számára berendezési tárgyakkal szereztek örömöt. Kérésre könyveket kölcsönöznek a különböző problémák megoldásának segítésére. Az iskoláknak minden intézményükbe kerülő gyermekről tájékoztatást adnak. Mentálhigiénés és fejlesztő pedagógiai segítséget nyújtanak a mindennapok során, az egyéni bánásmód fokozott alkalmazásával. Munkájuk során segítséget kapnak a Szülői Munkaközösségtől, a Pedagógiai Szakszolgálattól, közvetlenül a szülőktől, a tanfolyamok vezetőitől, saját alapítványuktól, támogató partnereiktől és a gyermekjóléti szolgálattól. A Dózsa óvoda tájékoztatója tartalmazza, hogy az elmúlt évben is elkészítették a gyermekvédelmi munkatervet, megjelölt feladatokkal és hozzárendelt felelősökkel. Az óvodába járó gyermekek létszáma a 2008 októberi statisztika alapján 186 fő volt, ami az év végére 190 főre növekedett. A 2008. januári felmérés alapján 10 (9 család), október 1jén 5 (4 család) veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván. 2008. januárban 38 hátrányos helyzetű, ebből 10 fő halmozottan hátrányos helyzetű járt az óvodában. Az októberi felmérésnél 30 hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 5 gyermek volt. Gyermekvédelmi tervük alapján kiemelt figyelmet fordítanak az egyéni bánásmód megvalósítására, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére. Már a gyermek beiratkozásánál az óvoda vezetője a szülővel folytatott beszélgetés során tájékozódik a beíratott gyermek szociális hátteréről, mivel a felvételnél előnyt élveznek az óvoda körzetéhez tartozó, hátrányos helyzetű gyermekek. Az óvoda vezetője már az első szülői értekezleten tájékoztatást ad az intézmény által nyújtott kedvezményekről, a kedvezményes étkezésről. Minden óvónő, már a gyermek óvodába lépését megelőzően családlátogatást tesz. A gyermek egyéniségét a beszoktatás során felmérik. A szülők válaszai alapján, anamnézist készítenek. A személyiség lapokat minimum kéthavonta, valamint pozitív, vagy negatív változások során folyamatosan vezetik. A fejlettség mérő lapokon is folyamatosan jelzik a változásokat. Az óvoda gyermekvédelmi szempontsort dolgozott ki, amelyet kétszer töltenek egy nevelési évben. A szempontsor segíti az óvodapedagógusok munkáját a problémás gyermekek kiszűrésében. Az óvónők a csoportnaplóban a változásokat figyelemmel kísérve nyilvántartást vezetnek a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekekről. Igyekeznek minden gyermeket a saját képességének megfelelően fejleszteni. A felmerülő problémákat a szakemberek jelzik az óvodavezetőnek. A megoldás érdekében, szükség szerint szakember segítségét is igénybe veszik, illetve folyamatos kapcsolatot tartanak velük. A problémás családokat a csoportvezető óvónővel együtt látogatják meg. Céljuk a nevelési segítség és a tanácsadás. A szülőkkel is rendszeres a kapcsolattartás a napi beszélgetések, szülőértekezletek, családlátogatások, kirándulások formájában lelkesen készültek. Céljuk a nevelési segítség és tanácsadás. Karácsonykor ajándékgyűjtést szerveztek a rászoruló gyermekek számára, hogy örömtelibbé tegyék nekik a karácsonyi ünnepeket. Gyönyörűn becsomagolt adományokat kaptak, melyeket a csoportóvónők, diszkrét körülmények között adtak át a rászoruló 27 gyermek szülőjének. Tapasztalatuk szerint vannak olyan óvodába járó gyermekek, akik azért nem vesznek részt a közös kirándulásokon, mert az a szülő számára anyagilag megterhelő.
Ezért újszerű kezdeményezés volt az intézményben, hogy a jövőben a kirándulások alkalmával a rászoruló gyermekek minden olyan költségét megtérítik, ami számlával igazolható. A gyermekjóléti szolgálat munkatársaival napi szinten kapcsolatot tartanak, az érintett családokról bőséges információt kapnak. A különösen problémás gyermekeknél jól működik a jelzés-tájékoztatás, szükség esetén az esetkonferencia. Jónak érzik, hogy minden érintett személy, aki a gyermekkel foglalkozik közvetlenül, vagy közvetve, elmondhatja véleményét, kérdéseket tudnak intézni a szülő felé, és viszont. Fontosnak tartják a problémák együttes „orvoslását”, egy közösen megállapított tervet, a fontos „lépcsőelemekkel” megállapítva. Gond esetén azonnal „működésbe léptetik” a jelzőrendszert. Az információáramlást megfelelőnek, a problémamegoldás tapintatosnak, hozzáértőnek és empatikusnak ítélik. Az óvodának a jelzőrendszer tagjaival jó a kapcsolata (családsegítő szolgálat, gyámügy, Pedagógiai Szakszolgálat, védőnő, társadalmi szervezetek). A gyermekjóléti szolgálat jelzésére szorgalmazzák az egész napos óvodai ellátást, mert meggyőződésük, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyermekeknek „óvodán belül van a legjobb helye”. Köszönetet mondanak szolgálatunknak az elmúlt évben nyújtott segítségért és szakmai tanácsokért. A jövőben is számítanak a hatékony együttműködésre. A Petőfi óvoda beszámolója alapján az óvodába járó gyermekek száma 154 fő, ebből hátrányos helyzetű 18 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 2 fő. Veszélyeztetettként nem tartottak nyilván gyermeket. A gyermeküket egyedül nevelő szülők száma 11 fő volt, rendezetlen családi jogállású gyermek 2, túlzott szorongást 3 gyermeknél tapasztaltak. Szülői értekezleteket évente 3 alkalommal tartanak. Napi kapcsolatban vannak az érkező és távozó gyermekek szüleivel, így tájékozódnak a napi gondokról, problémákról. Szabadidős tevékenységeik: • Játékdélutánok • Környezetbarát és egészségnapok • Hitoktatás • Zenés torna • Márton-napi lampionos felvonulás • Mikulás, karácsonyi ünnepség • Farsang • Anyák napja Decemberben gyermekruha börzét tartottak az óvodában, ezzel segítve a nehezebb anyagi körülmények között élő családokat. Az óvoda védőnője, Herceg Melinda, hetente egy alkalommal, csütörtöki napokon látogatja az intézmény óvodásait. A tanköteles és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hiányzásaira fokozottan odafigyelnek, ezért az igazolatlan hiányzások számát sikerült visszaszorítaniuk. Írásban kérik az orvostól és a szülőktől az igazolást. A szülők, a nyílt hetek alkalmával nyerhetnek bepillantást az óvoda mindennapjaiba. A Richter óvoda tájékoztatója alapján az óvodába járó gyermekek létszáma 60 fő, ebből ingyenes étkezésre jogosult 5 gyermek, 50 %-os térítési díjat 10 fő fizet. 1 gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként. Az óvoda vezetője és a nevelőtestület tagjai segítik a gyermekvédelmi felelős munkáját, együttműködnek vele a problémák megoldása érdekében. Az óvónők jelzései alapján figyelemmel kísérik a családok szerkezetében, anyagi helyzetében beállt változásokat. A gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakemberek együttműködnek az óvodapedagógusokkal, a rászoruló családok rövid időn belül segélyben részesülnek. Két óvodásuk, a pénzbeli juttatásnak köszönhetően vett részt az egy hetes lovaglótáborban. A gyermekvédelmi felelős telefonon és személyesen is tartja a gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot, a veszélyeztetett
gyermek helyzetén együttműködve segítettek. Családlátogatások, beszélgetések alkalmával igyekeznek a felmerülő problémákat megoldani, gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsokat adni. Fokozott figyelmet fordítottak az óvoda és a családok közötti kapcsolattartásra. Az óvodai ünnepek, jeles napok mellett, kézműves játszó-délelőttöket tartottak, melynek keretében a népi kismesterségekkel ismerkedhettek meg a gyermekek. A programot a szülők is nagy érdeklődéssel kísérték figyelemmel. Az óvoda a szülők igényei alapján ismételten megszervezte az évszakonkénti családi kirándulásokat. Tavasszal, az egészséges életmód szellemében családi sportdélutánt tartottak, amelyen a gyermekek és szüleik együtt ügyeskedhettek versenyjátékokban. A programok által az óvoda közelebb került a családokhoz. A szülők bátrabban beszéltek gyermeknevelési nehézségeikről, esetleges családi problémáikról, amelyben az óvoda igyekszik segítséget nyújtani. Az Éva Családi Napközi beszámolójában jelzi, hogy az éves tanácskozáson személyesen nem tud megjelenni. A családi napközi 9. éve fogadja (20 hetestől, 14 éves korig) a gyermekeket és nyújt a gyermekjóléti rendszer keretében napközbeni ellátást a bölcsődei, óvodai, az iskolai napközi, vagy a tanulószobai ellátásban nem részesülő gyermekek részére. A korábbi évekhez hasonlóan a tárgy évben is a szűkös bölcsődei férőhelyszámnak, valamint a munkavállalási kényszernek köszönhetően a családi napközi 100%-os kihasználtsággal működött, várólistája 2009. év végéig telítve van. Az igénybe vevő gyermekek száma 15 fő volt, korukat tekintve 1,5-2,5 évesek. Szeptembertől 4 kisgyermek folytatta életútját óvodában és a visszajelzések szerint társaiknál jóval rövidebb idő alatt szokták meg új környezetüket. A mérhetetlenül sok adminisztratív feladaton túl, más nehezítő tényező nem fordult elő a családi napközi működése során. A Zrínyi iskola tájékoztatójában arról számol be, hogy az intézmény az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program szerint működik. A differenciált óravezetés biztosítja az eltérő képességű tanulók optimális fejlődését. A szabadidős programok szervezésében, szabadidőfelelős segíti az osztályfőnökök munkáját. A gyermekvédelmi felelős félmunkaidőben dolgozik, koordinálja a gyermekvédelmi munkát az intézményben. Az iskolában tanuló diákok száma: 358 fő (185 alsó tagozatos, 172 felső tagozatos diák). 2008. évben 11 gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként. Magántanulók száma 2 fő. A hátrányos helyzetű tanulók száma 33 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű diák 18 fő. 50 % os étkezési támogatásban 50 fő, ingyenesben 20 gyermek részesült. Tankönyvtámogatásra 128 gyermek jogosult. Az Összefogás a Gyermekekért Alapítvány segítségével ingyenes ebédhez az adott hónapban, januártól júliusig mindig a leginkább rászoruló gyermekek juthatnak (12-14 fő/hó). Ez a támogatási forma tárgy év szeptemberétől megszűnt. A napközi otthont igénybe vevők száma 191 fő. Az iskolából 3 gyermek vett részt a gyermekjóléti szolgálat által biztosított korrepetáláson. Az iskolai fejlesztő foglalkozásokon 31 fő, a Pedagógiai Szakszolgálatnál több tanuló részesült fejlesztésben. Az iskolában 14 szakkör, sportkör (6 óra/hét) és énekkar - két kórussal - működik. Az osztályfőnökök hétvégenként gyakran viszik a gyermekeket színházba, kirándulásokra, múzeumokba. A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökök, szaktanárok jelzései alapján, minden év elején felméri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat. Szükség esetén az osztályfőnökökkel családlátogatások alkalmával győződnek meg a család szűkös anyagi körülményeiről, nehéz élethelyzetéről. A gyermekek feltűnően durva magatartása, csavargások, szülői nemtörődömség, elhanyagolás (lelki, fizikai), nem megfelelő higiénés körülmények, az iskolában megoldhatatlan magatartási problémák, és egyéb veszélyeztető tényező esetében jeleznek a gyermekjóléti szolgálat felé. A tárgy évben igazolatlan hiányzás nem volt, ami a családgondozókkal, szülőkkel és a gyermekorvossal való együttműködésnek tudható be. Az iskolába kerülő gyermekekről a leendő osztályfőnökök
és a gyermekvédelmi felelős az óvodalátogatások alkalmával szerez hasznos információt a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekről. A gyermekjóléti szolgálattól az alábbi okok miatt kértek segítséget: • 5 esetben pszichológus (magatartási problémák, az iskolai szabályok durva megsértése, lopás, társakkal szembeni agresszivitás, dohányzás) • 1 esetben kilakoltatás A gyermekvédelmi felelős fogadóóráin (heti 7 óra, délelőtti, délutáni időpontokban) a szülőknek lehetősége van a problémák felvetésére, megbeszélésére, konfliktusok rendezésére, de ezt kevés szülő veszi igénybe. A családgondozókkal az esetmegbeszéléseken megvitatják a problémás eseteket, valamint telefonon is kapcsolatot tartanak. A gyermekvédelmi felelősnek a tárgy évben nem volt lehetősége továbbképzésre. Részt vett 6 szakmaközi esetmegbeszélésen, ahol alkalma volt megbeszélni a legfontosabb és legaktuálisabb problémákat. Jónak tartják, hogy a gyermekjóléti szolgálat pszichológusa felajánlotta a pedagógusok részére a problémás gyermekekről való párbeszédet, ami lehetővé tette az egyéni, személyre szabott és konkrét segítségnyújtást. Az elmúlt évben sok támogatást kaptak a gyermekjóléti szolgálattól a drog-prevenciós munkához. Az iskolában elindult a „Biztonság Szigete” bűnmegelőzési program az osztályfőnöki órákon, amelyhez a segítséget a gyermekjóléti szolgálattól kapták. Hasonlóképpen a „Ne Tedd!” program, amire szintén az osztályfőnöki órák keretében került lebonyolításra. A gyermekekkel történő beszélgetések alkalmával hívták fel a figyelmüket a rájuk leselkedő veszélyekre. Kreatív, segítő szervezetekkel való együttműködésük: • Karácsony előtt a Vöröskereszt 25 rászoruló tanuló családja részére juttatott ingyenes élelmiszercsomagot. • A Babtista Szeretetszolgálat szervezésében a „Mennyi szeretet fér el egy cipősdobozba?” indított gyűjtést a rászoruló családok részére. Karácsony előtt 25 gyermek családja részesült cipős dobozba csomagolt édességgel, írószerrel, játékokkal az iskolában. • Ingyenes ruhaosztást szerveztek az iskolában a Szeretetszolgálattól, szülőktől, kollégáktól kapott ruhákból, melyet szétosztottak a rászoruló gyermekek között. • A Máltai Szeretetszolgálat a gyermekvédelmi felelős közbenjárásával, 15 családnak adott nagyobb mennyiségű élelmiszercsomagot karácsony előtt. Az év folyamán rendszeresen kapott az iskola ruhákat, cipőket, játékokat a szeretetszolgálattól. • Az iskolavédőnővel való együttműködésnek köszönhetően beindították a Tini-klubbot a felső tagozatos tanulók részére. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatukat és az információáramlást jónak ítélik meg, a családgondozók minden esetben a segítségükre állnak. A Petőfi iskola beszámolójában arról tájékoztat, hogy az iskola tanulói létszáma 350 fő (151 alsó tagozatos, 199 felső tagozatos diák). A hátrányos helyzetű tanulók száma 72 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű 33 fő. A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma 16 fő. 3 gyermek magántanulókén teljesíti tankötelezettségét. Étkezési támogatásban 56 tanuló, tankönyvtámogatásban 195 fő részesül. A napközisek száma 92 gyermek (4 csoportban). Az alsó tagozatos diákok közül 40 tanuló (havi 32 órában) a felső tagozatosok közül 24-32 tanuló (havi 10 óra) veszi igénybe a korrepetálást. A gyermekvédelmi felelős munkarendje, heti 11 óra kötelező tanítás, 20 óra gyermekvédelmi tevékenység, 10 óra iskolán kívüli tevékenység. A gyermekvédelmi munkára havonta kötelezően 60 munkaóra jut. A törvényi előírásnak megfelelően szabadidő felelőst alkalmaznak, aki az iskola és az osztályok számára szervezett programok mellett, egyéni és kiscsoportos programokat, felnőtt programok szervezésével is foglalkozik. Az iskola nem használható mozgáskorlátozottak részére, de a könyvtár akadálymentesített. A szakkörök száma 6: alsó tagozaton: rajz, felső tagozaton: informatika, rajz, történelem, honismeret,
matematika. Támogatás hiányában a szakkörök száma az előző évekhez képest csökkent. Második éve, az órarendbe építve működik az úszásoktatás. Az első félévben az első és második, a második félévben a harmadik, negyedik osztály tanulói mentek. Az iskolának megvannak az évről-évre működő, tradicionális programjai. A Petőfis Napokra az iskola tanulóin kívül, a város tehetséges gyermekeit is várják. A Sulisprint Futás a város és az iskola közös szervezésű programja, ami nemcsak a dorogi tanulókat, hanem a térség kis- és nagydiákjait is megmozgatja. A pedagógusok egyöntetű döntése alapján a Luca-napi Vásár az elmúlt évben nem került megrendezésre. Helyette igen színvonalas kézműves foglalkozást tartottak, ahol ajándékokat, dekorációkat, képeslapokat készítettek a tanulók, a hátrányos helyzetű gyermekek fokozott bevonásával. Megrendezésre került a Katalin Bál, a büfé működtetése a 8. osztályosok feladata volt, a bevétel is őket illette. A Farsangi Bál jó hangulatban zajlott, sok tanuló öltözött jelmezbe. Gyakran előfordul, hogy a pedagógusok is beöltöznek, ami a gyermekek számára felejthetetlen élmény. A Szülők-nevelők Bálja iránt, ami évente lehetőséget ad, hogy más hangulatban, oldott légkörben beszélgessenek a pedagógusok az iskolába járó gyermekek szüleivel – az érdeklődés csökkent, vélhetően a szülőkre nehezedő anyagi terhek következtében. A Karácsonyi Műsorra a tanárok és a diákok színvonalas produkcióval készültek. Az Igazgató úr és a magyar szakos pedagógusok gyönyörű zenés, irodalmi előadással örvendeztették meg a közönséget. A tanulók hangszeres műsorral készültek a nevezetes napra. Az összeállításban közel 50 tanuló vett részt. A Petőfis Sítábor az elmúlt évben is nekivágott az Alpok lejtőinek. A tanulók rendszeresen részt vesznek tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, országos szinten is. Az iskola kiemelt feladata a tehetséges gyermekek gondozása is. Az elért eredményekről faliújságon, fényképekkel tájékoztatják az iskola minden tanulóját. Nyári táborukban, - az iskola szervezésében - 125 tanuló vett részt. A Nap-Út Alapítvány kézműves foglalkozásokat, korrepetálásokat, pótvizsgára való felkészüléseket, kirándulásokat, táborokat szervezett. Az iskola néhány pedagógusa az alapítvány lelkes segítője, a korrepetálásokon, kirándulásokon és kézműves foglalkozásokon. A rászoruló diákok a nyár folyamán a Vöröskereszt és a NapÚt Alapítvány által szervezett táborokba is eljuthattak. A pótvizsgára készülő diákok a nyár folyamán a gyermekjóléti szolgálatunknál készültek fel a pótvizsgára, ennek köszönhetően eredményes vizsgát tettek. Az iskola kapcsolata a gyermekvédelmi intézményekkel jó, a gyermekjóléti szolgálattal napi szinten minden problémát megbeszélnek, sürgős esetekben azonnal lépéseket tesznek. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai az iskolában, az ősz végén bűnmegelőzési foglalkozást tartottak a hetedik, nyolcadik osztályosoknak. Múlt év decemberében a bukásra álló tanulók szüleit írásban értesítették az osztályismétlés elkerülése érdekében. Az iskolában 12 alkalommal tartottak azonnali megbeszélést tanulóikkal, amelyeken minden esetben részt vett az igazgató, vagy annak helyettese. Az év folyamán a látogatott családok száma 6, a családlátogatási alkalmak száma 12. 11 esetben jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé, tanulói jellemzés, véleménykérés 6 esetben történt. Pszichológiai vizsgálatot 2 gyermeknél kértek. 5 alkalommal volt esetkonferencia, ebből 3 alkalommal az iskolában a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak részvételével. A Pedagógiai Szakszolgálat kezdeményezésére 2 megbeszélést tartottak. Fejlesztőpedagógiai ellátásra nincs megfelelő szakember az iskolában. A tárgy évben a legnagyobb gondot a családok elszegényedéséből adódó problémák, valamint az életvezetési gondok jelentették. A szülők hanyag, ráhagyó nevelési stílusa, főként a felső tagozatban volt megfigyelhető. Az iskola és a szülők kapcsolata nem minden esetben felhőtlen. Rendszeres kapcsolatot általában a problémamentes szülők tartanak, az érintett gyermekek szülei nem, vagy csak néhány alkalommal. A veszélyeztetett tanulói létszám változatlan, elsősorban bizonytalan családi helyzet, a szülő felelőtlen nevelési stílusa jellemző ezen gyermekek családi hátterére. Az iskola kiemeli az iskolavédőnő munkáját, aki rendszeres
és jó kapcsolatban van a gyermekekkel, akik bátran fordulnak hozzá problémáikkal, amiket eredményesen és diszkréten kezel. A gyermekvédelmi felelős és a védőnő azokhoz a családokhoz, ahol védőnői és gyermekorvosi vizsgálat szükséges együtt mennek családlátogatásra.
A tantestület a gyermekvédelmi munkát minden tekintetben segíti, az osztályfőnökök kezdeményezői a családlátogatásoknak, segítik a jelzések pontos megírását, felhívják a figyelmet az indokolatlan hiányzásokra, beszámolnak, ha valami „furcsát”, hirtelen változást észlelnek tanítványaikkal kapcsolatban. A veszélyeztetett, hátrányos helyzet felmérésénél megvizsgálják az előző évben tapasztaltakat, figyelembe veszik a változásokat, ennek megfelelően döntenek a tanulók szükséges besorolásáról. Döntéseiket a gyermekjóléti szolgálattal egyeztetik. Az Eötvös iskola beszámolója szerint, a tanulók létszáma 507 fő, ebből a dorogi tanulók száma 345 fő (bejáró tanuló 162 fő) volt. A veszélyeztetett tanulók száma 8 fő, ami a korábbi évekhez mérten javulást mutat. Az iskola minden veszélyeztetett tanulójáról küldött a gyermekjóléti szolgálatnak írásos jelzést. Hátrányos helyzetű tanuló 63 fő (az alsó és felső tagozatosok aránya közel 50 %-os), halmozottan hátrányos helyzetű 33 gyermek. Ezen gyermekek létszáma csökkenést mutat, ami visszavezethető a tanulói létszám csökkenésére. Az iskola nemcsak a dorogi gyermekjóléti szolgálattal, hanem az esztergomival, valamint mindkét város Polgármesteri Hivatalának Szociális Osztályával is együttműködik, ami az iskola elhelyezkedésének, valamint testnevelés tagozatos és fejlesztő osztályainak működtetéséből ered. A gyermekvédelmi felelős igyekszik tájékoztatni az osztályfőnököket az iskolai ifjúságvédelmi munka egészéről, valamint segítséget nyújt a gyermekvédelmi munkában felmerülő kérdések megválaszolásában. Indokolt esetben az osztályfőnökökkel családlátogatásra megy, ami hasznos segítséget nyújt a további munkában. A védő- és óvó intézkedés főként a kislétszámú osztályokban tanuló gyermekekre terjed ki. Az elmúlt időszakban több esetben készítettek gyámhatósági, illetve bírósági felkérés alapján pedagógiai jellemzést. Gyakran úgy érzik, hogy a jogkövetés az ésszerűséget, a pedagógiai gyakorlatból eredő ismereteket és a gyermekvédelmi feladatokat is háttérbe szorítja. A gyakorlatra szorítkozó, legnagyobb ellentmondást a hátrányos helyzetűek besorolásánál érzik (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény). Az Összefogás a Gyermekekért Alapítvány (városi) megszűnt, így a korábbi rászoruló gyermekeknek ítélt ingyenes étkezéshez már nincs anyagi háttér (korábban 15-20 gyermeket érintett). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül csak 1-2 gyermek szülője nem veszi igénybe az ingyenes étkezést. Ingyenes tankönyvellátáshoz (221 fő) az előző évekhez hasonlóan az év eleji teendőknél nagy feladatot jelentett az igények felmérése, a feltételek teljesüléséhez szükséges iratok begyűjtése, rendszerbe és nyilvántartásba foglalása. A gyermekvédelmi felelős meglátása szerint a legfontosabb, mint jelzőrendszer az iskolai gyermekvédelem, mivel a gyermekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolat-zavarai, vagyis minden problémája itt érzékelhető először. Ezért az osztályfőnökök tanulói jellemzéssel, a gyermekvédelmi felelős írásbeli és szóbeli jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé. Gyermekvédelmi szempontból az iskolában lehet a gyermekről a többoldalú információhoz jutni, ezért rendszeres az együttműködés az iskola, a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat között. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenységének célja: • A gyermekkorúak oktatásának, szellemi, erkölcsi, testi, lelki, esztétikai, egészségi fejlődésének előmozdítása és támogatása. • Ellátásának és gondozásának elősegítése, személyi biztonságának, érdekeinek védelme. • Jogaik érvényesülésének biztosítása. • A veszélyeztetettség felderítése, a veszélyeztető okok feltárása. • A veszélyeztető körülmények felszámolása, vagy legalább csökkentése annak érdekében, hogy minden felnövekvő gyermek képességeinek, adottságainak megfelelően, harmonikusan fejlődjön.
A szülő (gondviselő) tájékoztatása a gyermekvédelmi és családgondozói alapellátás helyi rendszeréről, segítése a kapható támogatások elérésében. A cél elérése érdekében megtett feladatok Hátrányos helyzetű gyermekek esetében: • Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felmérése az új jogszabályi előírások alapján. • A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének segítése, kulturális és kirándulási lehetőségek kihasználása, különböző ingyenes táborozási lehetőségek keresése, ill. ezeken való részvételük megszervezése. • Szociális ellátások számbavétele. •
A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében: • Tanulási előmenetelük, tanórai és iskolán belüli viselkedésük figyelemmel kísérése. • Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Veszélyeztetett tanulók érdekében: • Nyilvántartásba vételnél a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. • Egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gondozásba került gyermekekről folyamatos kapcsolattartás. • Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Az intézmény valamennyi gyermekére: • Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. • Diákönkormányzattal való kapcsolattartás. • Szociális ellátások számbavétele. • A jelzőrendszer többi tagjával kapcsolattartás • Minden esetben a gyermek érdekének képviselete. A Vöröskereszt és az „Adventi Játszóház” karácsonyi ünnepségébe igyekeztek minél több hátrányos helyzetű gyermeket bevonni, örömet szerezve nekik a játszóház nyújtotta színvonalas szabadidős tevékenységgel, az ajándékkal. A táborozási lehetőségeknél az osztályfőnökök bevonásával az iskola komoly pénzösszeggel támogatta az anyagilag legrászorultabbakat, melynek forrása az iskolai alapítvány. A Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola írásos tájékoztatója alapján az intézmény az értelmileg akadályozott, tanulásában akadályozott gyermekeket oktat-nevel. Az óvodától a szakiskoláig fogadják a szakértői bizottság javaslata és kijelölése alapján a gyermekeket. A Dorogi Tagiskola gyermekvédelmi feladatainak ellátását a 2007/08-as tanévben heti-kétheti 1 alkalommal segítette az anyaiskola gyermekvédelmi felelőse. Ez a 2008/09-es tanévre már nem mondható el. A dorogi intézmény személyi feltételeinek hiányosságával fordított arányban áll a megoldandó problémák mennyisége. A tanév folyamán, 6-8. évfolyamon, 3 működő tanulócsoportban, 32 tanulót oktattak és neveltek. A dorogi lakóhellyel rendelkező tanulók száma 11 fő. A tanulók többségénél a tanulásban akadályozottság mellett jelentkezik a különböző mértékű mentális retardáció, beilleszkedési-, magatartási-, ill. emocionális zavar. Veszélyeztetettként 6 dorogi gyermeket tartanak nyilván, de a nyilvántartásukban nem szereplő gyermekek is potenciálisan veszélyeztetettek. A tanulásban akadályozottságuk miatt valamennyien hátrányos helyzetűek, melyhez különböző mértékben társulnak veszélyeztetettséget okozó tényezők. A tagintézmény leggyakrabban a környezet káros hatásaival, mint például a család, rokonság bűnöző életmódjával, a szülői felügyelet hiányával, a helytelen nevelési módszerekkel, és a hiányos
táplálkozással, gondozással találkozik. A tárgy évben a legtöbb intézkedés iskolakerülés, csavargás miatt történt. A szülők felszólítása a gyermek iskolába járatására, az indokolatlan hiányzások elkerülésére nem minden esetben járt eredménnyel. A probléma megoldása érdekében többször kérték a gyermekjóléti szolgálat közreműködését. A szülők felszólítása a dorogi tanulók esetében 4 alkalommal fordult elő. A jegyzőt 2 dorogi gyermek esetében értesítették tanulói hiányzásról. Napi problémaként jelentkezik az intézményben a tanulók agresszív magatartása, mely a társak bántalmazásában és a környezet rombolásában nyilvánul meg. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők igyekeznek a problémákat kezelni, megoldani. Több alkalommal a családgondozókkal együtt próbálták a szülőkkel és a gyermekkel megbeszélni a felmerülő nehézségeket. A családi nevelés hiányosságai miatt az iskolának feladatot kell vállalnia a higiénés szokások kialakításában és az emberi együttélés szabályrendszerének megismertetésében. A tanulók többségénél nem célravezető a direkt oktatási módszer, ezért igyekeznek a követelményeket, feladatokat játékos keretben megoldani. Osztályfőnöki órák keretében, az iskolavédőnő közreműködésével foglalkoztak az egészséges életmóddal, ezen belül a megfelelő táplálkozással, dohányzás, alkohol, drog elkerülésével, tisztálkodással. A gyermekek az elsajátított ismeretekről az „iskolai egészségnapon” adhattak számot. Motivációként a jól teljesítők életvitel tantárgyból jelest kaptak, kiegészítő jutalomként együtt fogyasztották el a közösen elkészített gyümölcssalátát. Az agresszivitás csökkentése érdekében rendszeresen szerveznek sportnapokat, akadályversenyeket, ahol úgy érhetnek el eredményt a gyermekek, ha nem bántják, hanem segítik társukat. A hagyományos karácsonyi játszóházuk jó alkalom volt az együttalkotásra, játékra, ünneplésre. Az esztergomi „anyaintézménybe”a kisebb gyermekeket a kistérségi busz szállítja. A szakiskolások busszal, vagy vonattal közlekednek. Veszélyeztetettségi okok közül a szülők nem megfelelő életvitele, az ehhez kapcsolódó életmódja, rossz példamutatása az elsődleges. Az intézmény tapasztalata szerint a szülők csak a legritkább esetben keresik fel az iskolát, ehhez többszöri levél kiküldésére, telefonálásokra van szükségük. A tanulók nehéz anyagi körülmények között élnek, viszonylag magas a nagycsaládból érkező gyermekek száma. Azoknál a gyermekeknél, ahol nincs szociális rászorultság és az étkezésért térítési díjat kell fizetni a szülőnek, sok esetben elmaradnak a befizetések és csak a következő hónapban kerülnek rendezésre. A másik legnagyobb problémát jelenti az intézménynek a tanulói hiányzás, a diákok kihasználják a szülők nem megfelelő számonkérését. Az iskola felszólításai, feljelentései is csak részben eredményesek. Tanulóikat nem érdekli a jegyzők által kiküldött figyelmeztetés, csak a nagyobb összegű büntetések azok, amelyek némiképp visszatartó erőt képviselnek. A tanulók a legtöbb esetben a szakmai órákról hiányoznak, tanítás közben engedély nélkül távoznak. Az intézmény folyamatosan jelzi a hiányzásokat a jegyző, a szülő, valamint a gyermekjóléti szolgálat felé. A gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolatot tartanak fenn, jelzik a tanulók által elmondott problémákat, javaslatot tesznek az alapellátásba, védelembe vételre. Ez mellett a családsegítő szolgálattal is kapcsolatban állnak. Az intézményhez forduló szülőknek tájékoztatást adnak a gyermekjóléti, és családsegítő szolgálat által biztosított és igénybe vehető szolgáltatásokról, pszichológus igénybe vételéről, ügyintézésben, kórházi befekvésben való segítségnyújtásról. Problémás esetekben esetkonferenciát szerveznek, melyre a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját meghívják. A Zsigmondy gimnázium beszámolója alapján, az iskola tanulói létszáma nappali tagozaton 355 fő, ebből a fiú tanulók száma 165 fő, a lányoké 190 fő. Az iskola 2 gyermeket tart nyilván magántanulóként. Az ifjúságvédelmi munka ellátása 2005 szeptemberétől az osztályfőnökök feladata lett, mert akkor szüntették meg az ifjúságvédelmi felelősi munkakört, s a vele járó pótlékot. A gyermekvédelmi tevékenységet az igazgató fogja össze. A tanulókról részletes adatbázissal nem rendelkeznek, ezért az osztályfőnöki
felmérésekkel próbálnak ismereteket szerezni az egyes tanulók családi hátteréről, egészségi, szociális, mentális helyzetéről. Szociális helyzetüket természetszerűen meghatározza a családban élő felnőttek iskolai végzettsége, munkájuk társadalmi megbecsültsége, a munkalehetőség, a munkanélküliség növekvő, vagy csökkenő aránya. Mindezeket figyelembe véve a helyzet évről-évre romlik. Bizonyíték erre a folyamatosan növekvő tendenciát mutató tankönyv-támogatási igény. 2007 szeptemberében ugyan már „csak” 63 fő igényelt tankönyvtámogatást, szemben az előző évi 143-mal, de számításba kell venni azt is, hogy közben a tankönyvellátási törvény megváltoztatásával (a jogosultsági feltételek jelentős szűkítésével) rendívül széles és hátrányos helyzetű társadalmi réteget zártak ki (szándékosan) ebből a lehetőségből. Így 2008 őszére, a szigorú feltételek ellenére a tankönyvtámogatásban részesülők száma 90 főre nőtt. Évről-évre növekszik az iskolai könyvtárból tartós tankönyvet igénylők száma is (9 fő). Az intézmény hátrányos helyzetűnek tekinti mindazokat, akik több iskoláskorú gyermeket nevelő, nagy-létszámú családban élő tanulók. A tankönyv-támogatási jogosultság is jelezheti a hátrányos helyzetet, bár nem feltétlenül sorolható minden gyermekét egyedül nevelő szülő automatikusan ebbe a kategóriába. Az iskola legújabb felmérései szerint 161 hátrányos helyzetű diák tanul az intézményben. Közülük az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról értelmező, magyarázó fogalmai értelmében 32 fő számít hátrányos helyzetűnek, ebből 25 fő halmozottan hátrányos helyzetűnek. Ezen kívül 84 tanuló nevelkedik egyszülős családban és 70 azon családok száma, ahol a szülő, vagy szülők három vagy több gyermeket nevelnek. Az intézmény tanulói közül tartósan beteg 25 tanuló. Ez súlyos egészségügyi hátránynak számít. Nagycsaládos, több gyermeket nevelő családokból érkező tanulóknál a szociális és egyéb hátrányok miatt gyakran fordulhat elő gyengébb tanulmányi eredmény. Ezt a hátrányt az iskola, a kilencedik és tizedik évfolyamon a kompetenciamérésre előkészítő, készségfejlesztő foglalkozásokkal igyekszik kiküszöbölni. A kilencedik osztályban van a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek. Az osztály 36 tanulójából összesen 25 fő hátrányos helyzetű, ez az osztálylétszám felénél is több. A diákok általában tanulási nehézséggel küzdenek, az alapkészségeknek alig vannak birtokában, de jó szándékú, igyekvő diákok. A 9. c osztályban 20 fő a hátrányos helyzetű tanuló. A 9. évfolyamos diákok körében évről-évre nő a veszélyeztetettek és a hátrányos helyzetűek száma. A 10. évfolyamon szintén a „b”, illetve egyes „c” osztályok a veszélyeztetettek. Az előző éviekhez viszonyítva megközelítőleg azonos a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Míg a 2005/2006. tanévben 1 fő kapott ilyen juttatást, a 2006/2007. tanévben már 7 tanulót, a 2008/2009-es tanévben ismét 7 tanulót támogatott a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat. A tantestületnek a tárgy évben két esetben volt tudomása az iskola tanulójával kapcsolatos rendőrségi eljárásról. A tantestület mindent megtesz a tanulók érdekében, amire törvényes keretek között lehetősége van. Igyekeznek kapcsolatukat szorosra fűzni a szülőkkel s azonnal, velük együtt keresni a megoldást a felmerülő problémákra. Egyre többször fordulnak elő különböző szülői „manőverek”, melyeknek célja a következmények elkerülése, a probléma megoldásának halogatása, ezzel kárt okozva a gyermek érdekének és elodázva a probléma megoldását, súlyosbítva, vagy megoldatlanná téve a problémát. A családok egyre kevésbé tudják ellátni nevelési funkcióikat, egyre több feladat hárul az iskolára. Az iskolai nevelés lehetőségei szűkülnek, mert nem képes átvállalni a család intézményének feladatait. Ugyanakkor egyre többször jelentkezik szülői kérés formájában a szociális segélyezés igénye. Az iskola azonban ilyen anyagi lehetőségekkel nem rendelkezik. Vannak olyan szülők, akik nem tudják megvásárolni gyermekük tanulóbérletét sem. Egyre jobban terjednek tanulóik körében a szenvedélybetegségek is: reménytelen küzdelmet folytatnak a dohányzók ellen és a rendszeresen szórakozó helyeken (hétvégéken) alkoholizáló diákjaik megóvása érdekében. A terjedő drogfogyasztással kapcsolatban tényleges ismerete nincs az intézménynek, de alapos gyanúja igen. Újabb
problémaként jelentkezik az iskolában az iskolai agresszió, többnyire a 9. osztályos tanulók körében, ami nem szűkíthető le a fiúk csoportjára, mert a lányoknál is rendkívüli mértékben elharapódzott. A tanév folyamán több esetben avatkoztak be a tanulók közötti konfliktus feloldásába. Egyre jobban fokozódik a durva, megengedhetetlen hangnem, a többiek feletti „vezérszerepre” való törekvés és ennek különböző durva megnyilvánulási formái. Ezen esetekben a gyermekjóléti szolgálat beavatkozását kérték. Az ifjúságvédelem problémájára sokkal jobban figyelni kellene. Minden iskolában szükség lenne mentálhigiénés szakemberre és (vagy) iskolapszichológusra, de még remény sincs a megoldásra. Az iskolák beszámolójukban arról tájékoztattak, hogy az iskolavédőnő tevékenységével hatékonyan segíti az iskolák preventív feladatát, figyelemmel kíséri az intézményekbe járó problémás gyermekek sorsát, és lehetőségeit kiaknázva, teljes diszkrécióval kezeli a problémamegoldás folyamatát. A rendőrség térségi beszámolója a társult 15 településen a következőkről tájékoztat bennünket: a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos eljárásokat minden esetben kiemelten kezelik, az ilyen esetekben a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszik, a jelzőrendszer tagjait soron kívül értesítik. A nyomozások során a jelzőrendszeri tagoktól a hatóság bekéri a háttéranyagot, szinte minden esetben kiskorú veszélyeztetése bűntett miatt indult nyomozás során kihallgatásra kerülnek az illetékes családgondozók, pedagógusok, védőnők, más jelzőrendszeri tagok. 2008-ben 4 gyermekkorú és 7 fiatalkorú sérelmére követtek el bűncselekményt (zömmel kiskorú veszélyeztetést, lopást, rablást, testi sértést), míg összesen 27 kiskorú követett el bűncselekményt (kábítószerrel való visszaélést, lopást, rablást, rongálást). Ez a 2007-es évhez képest jelentős csökkenést (50-60%) mutat, amely a részben a jelzőrendszeri tagok hatékony működése és együttműködése, és sajnos részben a nagymértékű látencia miatt következett be. A látencia főként a kisebb súlyú vagy kortársak között elkövetett bűncselekmények vonatkozásában jellemző. 2008. évben 21 fiatalkorú és 6 gyermekkorú elkövetővel szemben folytattak bűntető eljárást ill. kezdeményezték a kiskorúak védelembe vételét. Ez 2007. évhez képest jelentős, fiatalkorúak esetén közel 50 %-os, gyermekkorúak esetén pedig mintegy 60 %-os csökkenő tendenciát mutat. 2008. évben 2 gyermekkorú és 6 fiatalkorú eltűnése ügyében folyt közigazgatási hatósági eljárás. Az egyik gyermekkorú három alkalommal is eltűnt. Ezek a számok rendkívül magasak, az összes eltűnés 50 %-át teszik ki. A családi konfliktusok elől a kiskorúak az általuk nyitottnak vélt tágabb környezet irányába fordulnak, fel sem mérve, hogy a csavargás, az idegen világ milyen veszélyhelyzetet rejthet számukra. Az eltűnt kiskorúakról minden esetben jelzést küldenek szolgálatunk felé. Összességében a beszámolóból kiderül, hogy térségünkben a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyan működik és szoros kapcsolat alakult ki azok tagjaival, azonban maga a gyermekvédelem a rendszer fejletlensége és a tárgyi feltételek hiánya miatt nem elég hatékony, nem elég komplex, mely komoly akadályt jelent a rendőrség számára is, hiszen sok olyan többletfeladatot is ellátni kényszerül, melyet ideális esetben szolgáltató intézményeknek, a szociális vagy gyermekvédelmet ellátó hálózatnak kellene elvégeznie. A Pedagógiai Szakszolgálat beszámolójából kiderül, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat főként a gyermekek vizsgálatában és pszichés ellátásban kérte a szakszolgálat segítségét. A 2007-es évhez képest nőtt a személyes találkozók, esetkonferenciák száma. Több esetben
magántanulóvá válás kérdésében működött közre a két intézmény. A magántanulók száma nem emelkedett, de gyermekvédelmi szempontból egyre súlyosabb problémákkal találkoztunk. 2008 őszéig pszichiáter szakemberrel nem rendelkezett a szakszolgálat. A gyermekpszichiátriai vizsgálat, nyomon követés, kontroll, illetve gyógyszerfelírás nem volt megoldott. A szülők többségének komoly gondot jelentett, hogy Budapestre kellett utazniuk felülvizsgálatokra. 2008 őszén dr. Gádoros Júlia gyermekpszichiáter, a Vadaskert Kórház és Gyermekpszichiátriai Szakambulancia vezetője havonkénti gyakorisággal vizsgált korábban már nyilvántartásban levő gyermekeket. Szolgálatunk által szervezett prevenciós tevékenységek: Tevékenységünk a szabadidő hasznos eltöltése érdekében: Szabadidős programok szervezése, nem általános szabadidős, hanem a „családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok káros hatásainak enyhítését” célzó program. Ilyenek például az iskolai szünetek idejére tervezett különböző szakkörök, táborok, amelyek megszervezésénél mindig cél a szabadidő hasznos eltöltése, szerepek, viselkedésmódok elsajátítása. Ide tartozik még a folyamatosan működő, különböző játékos készségfejlesztő és önismereti, illetve kézműves csoport szervezése is. Az utolsó években országosan felmerülő probléma, hogy az agresszív viselkedés, az erőszakos magatartás, a zaklatás legkülönbözőbb formái, eszközei jelen vannak az intézményes nevelésben résztvevők mindennapjaiban. Egyre többen érzik azt, hogy az állandó fenyegetettség, a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság fokozatosan beépül mindennapjaikba, életük részévé válik. A szülők jelentős része a „hétköznapok küzdelmeiben”, de leggyakrabban külső tényezőkben keresi a magyarázatot. Általában a munkahely elvesztése, egzisztenciális bizonytalanság, anyagi létbizonytalanság, közömbösség, az erőszak elterjedése játszanak szerepet. A nevelési – oktatási intézményekben a szülői értekezletek és fogadóórák gyakori témái lettek az agresszív cselekedetek. Ennek hátterében a pedagógusokra és a diákokra nehezedő megterhelés, a szülők és az iskola közötti felelősség át- és elhárítása, valamint a családok életében az iskola, a tanulás és a tudás elértéktelenedése áll. A felmérések szerint a tanulók egy része rendszeresen agresszív módon terrorizálja gyengébb társait. Az életkor előrehaladtával nő az agresszív támadást tanúsítók előfordulásának gyakorisága. A tanárok egyre drámaibb jelenségekről számolnak be, és úgy érzik, sokszor eszköztelenek. Hiller István, oktatási miniszter 2008. júniusban egy országosan elismert szakemberekből álló testületet kért fel az iskolákban kialakult helyzet elemzésére. Az „Iskola Biztonságáért Bizottság” nem csupán elméleti megoldásokat keres, hanem konkrét cselekvési javaslattal igyekszik válaszolni az oktatásügy égetően fontos kérdéseire. A bizottság mellett a minisztérium egy országos reprezentatív vizsgálatot is indít a témában, hogy feltárja a probléma mértékét és okait. A program nem támogatja, hogy kitiltsák a renitens diákokat az intézményekből, mert a jellemzően hátrányos helyzetű fiatalok így a végzettség megszerzése előtt kihullanának az oktatásból. Azzal sem értenek egyet, hogy leszállítsák a fiatalkorúak büntethetőségének határát, mert azzal kriminalizálnák és végképp megfosztanák őket a szocializáció lehetőségétől. Ehelyett hosszú, türelmes és rendkívül összehangolt munkát hangsúlyoz a probléma megoldásához. Nagyon fontos, hogy az agresszió visszaszorításában együtt tudjon működni az iskola a szülőkkel, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, a civil szervezetekkel, és a rendőrséggel.
A bűnmegelőzés kiemelt feladata a gyermekvédelmi tevékenységnek, mivel egyre gyakrabban fordul elő bűnelkövetés a gyermekkorú lakosság körében. A dorogi iskolák 5-6. osztályában a „Biztonság Szigete”, 7-8. osztályában a „Ne Tedd!” című bűnmegelőzési program megvalósulásában működtünk közre, illetve néhány intézmény kérése alapján szolgálatunk családgondozói bonyolították le a prevenciós programot, melyen összesen 376 gyermek vett részt. A visszajelzések szerint a gyermekek nagy érdeklődéssel fogadták a program keretében levetített videofilmeket. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a Fényközpont által készített négy kisfilm (Ne lopj!, Drogcsúszda, Retorzió, Gyilkos játék) témáit a leggyakrabban előforduló, vagy legalábbis szóba kerülő bűncselekmények adják: áldozattá válás, a drog, a szenvedélybetegségek, lopás, családon belüli erőszak. A tanulók kortársai ismerős helyeken játszanak el bűncselekményeket. A filmek hitelességét tovább növeli, hogy a helyszíneknek és a szereplőknek köszönhetően a gyermekek számára megfoghatóvá válnak, „testközeli élményként” élik át a bemutatott történeteket, beleképzelik magukat a szereplők helyzetébe. A filmek egyaránt használhatók elsődleges és másodlagos bűnmegelőzési céllal is, azaz felhívják a még problémamentes célcsoportok figyelmét a veszélyeztető helyzetek elkerülésére, de alkalmas a valamilyen módon már érintett fiatalok problémamegoldásának elindítására, segítésére is. A történetek végén szakemberek – a gyakorlatban is praktizáló ügyvédek, ügyészek- foglalják össze a jogi következményeket, büntetési tételeket. Csoportfoglalkozásokat szolgálatunk a bázis intézményben is szervezett olyan 14-18 éves bűnelkövető, szabálysértő, magatartás problémás fiatalok részére, akik a jelzőrendszer jelzései alapján kerültek szolgálatunk látókörébe. A foglalkozásokon többnyire interaktív formában beszélgettünk a fiatalokat érintő témákról, bűncselekményekről, családról, párkapcsolatokról, gyermekkori élményekről, személyes konfliktusaikról, tapasztalataikról. A beszélgetéseket gyakran egészítettük ki tesztekkel, kérdőívekkel, önismereti és személyiségfejlesztő feladatokkal. A zárt csoporton belül a tagok egymásnak egyre őszintébben és nyíltabban jeleznek vissza, a fiatalok viselkedésében pozitív változásokat tapasztalunk. Dorogról 8 gyermek vett részt a foglalkozásokon. A játék a gyermek fejlődésének kulcstevékenysége, amelynek jelentős szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásban. A játék lehetőséget nyújt a felgyülemlett energia levezetésére, új energiák gyűjtésére, fejleszti a gondolkodást, örömöt okoz, segít saját pozíciónk megtalálásában és a közösségbe való beilleszkedésben. 2008–ban 4 alkalommal szerveztünk Nyári Játszóházat, amelyeken alkalmanként 20-25 fő vett részt. A programokon kézműves foglalkozással, társasjátékokkal, sport délelőtt keretében sorversenyekkel, csapatjátékokkal vártuk az érdeklődőket. Az Őszi Játszóházon beszélgettünk a természet kincseinek fontosságáról, ezt követően faleveleket festettünk, valamint gipszállatkákat készítettünk 16 gyermek aktív részvételével. A Játszóházak időpontjairól és helyszíneiről plakátokon tájékozódhattak a szülők és a gyermekek. A népszerűsítésben nagy segítséget jelentett, hogy az iskola igazgatója a tanévzáró ünnepségen kihirdette a programokat és az osztályfőnökök is osztottak szórólapokat a gyerekek körében. A helyi önkormányzat jelentős anyagi támogatással járult hozzá a programok megvalósításához. A felajánlott pénzösszegből sporteszközöket, kézműves technikákhoz szükséges alapanyagokat, írószereket és játékokat vásároltunk. A nyári játszóház keretében valósítottuk meg a Kálvária dombra történő kirándulást, melyen 25 gyermek vett részt. Elsősorban olyan hátrányos helyzetű családok gyermekei, akiknek nincs lehetősége nyaralásra a nyári szünet alatt. A gyermekek zöld környezetben,
nagy területen játszhattak, és nézhették meg a családgondozók kíséretében, és „idegenvezetésével” Dorog egyik nevezettességét. A nyári szünet végéhez közeledve, a fokozott igény miatt, szolgálatunk újabb kirándulást szervezett a Lóga-tóra. A nap 20 gyermek önfeledt játékával, nevetésével, sportversennyel, és záróeseményként bújócskával telt. Adventi játszóházunkat a Dorogi Művelődési Házban a Nap-Út Alapítvánnyal, és a Máltai Szeretetszolgálattal közösen szerveztük meg. A rendezvény keretében évek óta kínálunk színvonalas programokat a Dorog és térségéből érkező gyermekek számára (szolgálatunk a 15 településről összesen 130 gyermeket szervezett a programra). Különféle kézműves foglalkozások, zenés-mesés előadások, szendvicsek, péksütemények, gofri és tea várta a gyerekeket. A településről 45 gyermek vett részt a játszóházon. A gyermekek aktív résztvevői voltak a programnak, többen verssel, énekkel készültek. A program záró eseménye a tombola volt, amelyen minden megjelent gyermek egy játék és egy élelmiszer (gyümölcsöket tartalmazó) csomagot vihetett haza. A jelzőrendszeri beszámolók alapján elmondhatjuk, hogy településünkön jól működik a gyermekvédelmi jelzőrendszer. Így a felmerülő problémákat gyorsan és időben tudjuk észlelni és kezelni. Az intézmények írásban jelzik a veszélyeztetett gyermekeket, majd együtt „munkálkodunk”, a veszélyeztetettség megszűntetésére irányuló tevékenységben, figyelembe véve a segítségnyújtás minden lehetséges módját, bevonva a problémamegoldást segítő legkompetensebb szakembereket. Javaslatok a következő évre:
• • • • • •
A gyermekek gyakori indokolatlan iskolai hiányzásainak csökkentése, megszüntetése érdekében, szorosabb és összehangoltabb együttműködés a középiskolákkal. A „csellengést” megelőző sokszínű szabadidős programok szervezése. Az iskolai erőszak visszaszorítása a szakemberek együttműködésével, felvilágosító, problémakezelő program szervezésével. A gyermekeknek a „Biztonság Szigete” és a „Ne Tedd” bűnmegelőzési program folytatása iskolai keretek között. Prevenciós célú programok, előadások szervezése gyermekeknek, szülőknek, gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek. Településszintű összefogással tovább folytatni a megelőző gyermekvédelmi tevékenységet.
Tisztelt Képviselő Testület! Kérem szíveskedjék a Térségi Gyermekjóléti Szolgálat beszámolóját megvitatni és elfogadni. Munkánkhoz nyújtott segítő támogatásukat köszönjük!
Dorog, 2009. április 01.
Erősné Meszes Mónika sk. Gyjsz. csoportvezető
dr. Némethy Józsefné sk. intézményvezető
Térségi Gyermekjóléti Szolgálat szabadidős programjai a bázisintézmény szervezésében 2008. évben
•
„Biztonság Szigete” bűnmegelőzési program
•
„Ne Tedd” bűnmegelőzési program
•
Résztvevő gyermekek száma: 126 fő
Résztvevő gyermekek száma: 250 fő
Csoportfoglalkozás magatartásproblémás, szabálysértő, bűnelkövető gyermekek részére
•
Nyári Játszóház
•
Résztvevő gyermekek száma: 25 fő
Kirándulás a Lóga-tóra
•
Résztvevő gyermekek száma: 16 fő
Kálvária dombi kirándulás
•
Résztvevő gyermekek száma: 100 fő
Őszi Játszóház
•
Résztvevő gyermekek száma: 8 fő
Résztvevő gyermekek száma: 20 fő
Adventi Játszóház
Résztvevő gyermekek száma: 45 fő