VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: 220 88/814-111, 88/412-150
[email protected] www.bekeltetesveszprem.hu VEMBT szám: …../2016. FOGYASZTÓ, szám alatti lakos (a továbbiakban: Fogyasztó) a (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen, akit az eljárásban ABC osztályvezető és DE ügyfélszolgálati csoportvezető képviseltek – díjhátralék miatti korlátozás költségével szembeni kifogás ügyében – indított fogyasztói jogvita keretében, a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az alábbi ajánlást teszi: „A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak, hogy a Fogyasztónak felszámított, zöld területen elvégzett korlátozás díjának (154.559 Ft, azaz százötvennégyezer-ötszázötvenkilenc forint), valamint a Fogyasztó ingatlanához tartozó, közterületen elhelyezkedő vízmérőaknában elvégezhető korlátozás díjának (25.527 Ft, azaz huszonötezer-ötszázhuszonhét forint) különbözetét, azaz 129.039,Ft-ot (azaz százhuszonkilencezer-harminckilenc forintot) jelen ajánlás kézhezvételét követő 8 napon belül térítse vissza a Fogyasztó részére.” Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! Indokolás I. A Fogyasztó 2016. szeptember 26-án beérkezett kérelmében előadta, hogy részére a Vállalkozás 2015. november 24-én korlátozási értesítőt küldött egy nagyobb összegű tartozás miatt. A Fogyasztó magát a korlátozást nem kifogásolta. A korlátozási értesítőben a Vállalkozás a korlátozás elvégzéséről, annak díjáról a következő tájékoztatást adta: „a felfüggesztésnek/korlátozásnak és a szolgáltatás visszaállításának mindennemű költsége a Felhasználót terheli. Amennyiben munkatársaink az Ön közreműködésével be tudnak jutni az ingatlanára, és a vízmérőaknában tudják végrehajtani a felfüggesztést/korlátozást, akkor a korlátozás és a szolgáltatás visszaállításának költsége 20.100,- Ft + 27 % áfa=25.527,- Ft. Ha nem tudunk bejutni a vízmérőaknához, és ezért a bekötővezeték közterületi szakaszán kell elvégeznünk a korlátozást, akkor a helyszíni adottságok függvényében 123.800,-Ft + 27 % áfa=157.226,-Ft vagy 176.100,-Ft+27% áfa=223.647,-Ft közötti összeget tesz ki ennek költsége.” A Fogyasztó a korlátozás elvégzésekor nem volt jelen a felhasználási helyen. A Fogyasztó ingatlanához tartozó vízmérőakna közterületen helyezkedik el, ennek ellenére a Vállalkozás munkatársa a korlátozást a bekötővezeték közterületi szakaszán – a Fogyasztó vízmérőaknája mellett – végezte el arra hivatkozással, hogy a felhasználó jelenlétének hiányában nem tudta megállapítani, hol van az ingatlanhoz tartozó akna. A Fogyasztó részére a korlátozás ennek megfelelően magasabb díjjal járt. A Fogyasztó panaszával kapcsolatosan a Testület közbenjárását kérte. A Fogyasztó az alábbi iratokat csatolta a kérelméhez: - 201114663896. számú korlátozási értesítő, amely szerint a felfüggesztés/korlátozás tervezett időszaka: 2016.02.01. – 2016.02.05.; - fénykép a közterületi és az ingatlanhoz tartozó aknáról; - a Vállalkozás 2016. február 5-én kelt tájékoztató levele, amelyben a fennálló díjhátralék összegéről, valamint a szolgáltatás visszaállításának költségéről tájékoztatta a Fogyasztót; - a Vállalkozás 2016. február 15-én kelt tájékoztató levele, amelyből kiderül, hogy a korlátozást a Vállalkozás – felhasználó jelenléte hiányában – zöld övezetben végezte el, és a szolgáltatás visszaállítása csak a fennálló tartozás kiegyenlítése, valamint a korlátozási-helyreállítási költségek (korlátozás: 80.772 Ft, helyreállítás: 73.787 Ft) teljesítése után lehetséges; - a Vállalkozás 2016. március 11-én kelt tájékoztató levele („Az Ön vagy írásos meghatalmazással rendelkező megbízottjának jelenléte nélkül munkatársaink nem végezhették el a korlátozást a
-
-
-
vízmérőaknában még akkor sem, ha az közterületen található. A vízszolgáltatás korlátozását így közterületen tudtuk csak bevezetni.”); a Vállalkozás 2016. augusztus 24-én kelt tájékoztató levele, amelyben a Vállalkozás kifejti, hogy a különféle okokból közterületen elhelyezett kisszámú vízmérőakna pontos helyéről nem minden munkatárs rendelkezik ismeretekkel. A leolvasást és helyszíni kivizsgálást végző munkatársak ismerhetik a vízmérőaknák helyét, mivel a jelenlévő felhasználó ezen alkalmakkor megmutathatja azt. A korlátozást végző munkatársak korábban nem találkozhattak a felhasználóval az esetek többségében, ezért nem ismerik a vízmérőakna pontos helyét. A mintegy 350 ezer, a Vállalkozás tevékenysége alá tartozó vízmérőakna 99 %-a ingatlanon belül található, ezért a korlátozást végző joggal feltételezheti ezt jelen esetben is. Ezért fontos, hogy a felhasználó a kiértesítését követően jelen legyen a korlátozás elvégzésekor.; a Vállalkozás 2016. június 2-án kelt tájékoztató levele a fennálló díjhátralék és a helyreállítási költség összegéről; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályának ……../2016. ügyiratszámú határozata, amely a Vállalkozást terhelő értesítési-tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában jogsértést nem állapított meg, a Fogyasztó kérelmét elutasította a hatóság; 20160726-0009/5 sorszámú helyszíni kivizsgálási jegyzőkönyv.
II. a) A Békéltető Testület elnöke, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. § (2) bekezdése értelmében a beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. § alapozza meg. E szerint 2. § „s)1 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. §(1)2 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.” A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv. 20. §-a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] Miután a testület eljárási jogosultságát megállapította, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Vállalkozás tájékoztatása a Fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). A meghallgatást 2016. október 25. napjára tűzte ki az elnök. Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. § (8), (11) – (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés).
1 2
Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2015. IX. 11-től. Megállapította: 2015. évi CXXXVII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. IX. 11-től.
VEMBT szám: …../2016.
2/5
A testület elnöke a Fgytv. 25. § (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. § (6) bekezdés]. Az egyedül eljáró testületi tag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy ilyen végzettséggel rendelkezik, így megfelel az előírásoknak. A kijelölt tag ellen a meghallgatáson a Felek kifogást nem emeltek. b) A Vállalkozás válaszirata 2016. október 25-én érkezett meg. A válasziratban a Vállalkozás eseti alávetési nyilatkozatot nem tett. A válasziratban a Vállalkozás kifejtette, hogy késedelmes fizetés esetén milyen eljárásrendet alkalmaz. A Fogyasztó folyószámláján fennálló tartozás éveken keresztül halmozódott, ezért a Vállalkozás több alkalommal küldött fizetési emlékeztetőt és felszólítót részére. A Fogyasztó a felszólítások ellenére sem rendezte a tartozását, ezért a Vállalkozás 2015. november 22-én tértivevényes korlátozási értesítőt postázott, amelyet a Fogyasztó 2015. november 26-án átvett. Az értesítő levélben a Vállalkozás felhívta a Fogyasztó figyelmét a tartozás meg nem fizetésének következményeire, az ivóvíz szolgáltatás korlátozásának időpontjára (5 munkanapos időszak megjelölésével). A levél tartalmazta, hogy ha a korlátozást nem tudják elvégezni a vízmérőaknában, akkor annak kivitelezését a bekötővezeték közterületi szakaszán végzik el, amelynek költsége a helyszíni adottságoknak megfelelően alakul. Korábban a Vállalkozás több alkalommal is a vízmérőaknában kísérelte meg a korlátozást, mivel a felhasználó vagy megbízottja nem tartózkodott a felhasználási helyen. A vízmérőakna alapesetben a felhasználó ingatlanán helyezkedik el és a felhasználó tulajdonát képezi. A korlátozást végző munkatársak joggal feltételezhetik, hogy az az ingatlanon helyezkedik el. A Vállalkozás ezért is értesíti ki a felhasználóit előre a tervezett korlátozásról, hogy jelenlétükkel segítsék a munka vízmérőaknában történő elvégzését, amely számukra is jelentősen kedvezőbb annak díját tekintve. A Fogyasztó nem tartózkodott a helyszínen, a korlátozást végző munkatársnak pedig jelen esetben nem volt tudomása a felhasználó vízmérőaknájának pontos helyéről, ezért a vízszolgáltatás korlátozását 2016. február 2-án közterületen tudta csak elvégezni. A Vállalkozás teljes mértékben elutasítja a Fogyasztó azon állítását, hogy a korlátozást szándékosan közterületen végezte el. A Vállalkozás a Fogyasztót időben értesítette a korlátozás tervezett időszakáról, ezért fenntartja álláspontját, miszerint jogosan vezette be közterületen, zöld övezetben a felhasználási hely ivóvíz szolgáltatásának korlátozását. A Vállalkozás mellékelte a válaszirathoz az alábbi iratokat: -
4 db felhasználói megkeresés felvételi és adatrögzítő lap felhasználói írásos megkeresés másolata korlátozási értesítő másolata 5 db, a Fogyasztó részére írt tájékoztató levél (a Fogyasztó által csatolt levelezéssel megegyezően).
A testület elnöke a válasziratot a Fogyasztó részére e-mailben megküldte. III. a) A meghallgatásra a kitűzött időben került sor, amelyen a Fogyasztó mellett megjelent a Vállalkozás képviseletében DE back office csoportvezető. A testület eljáró tagja röviden tájékoztatta a Feleket, hogy a Fgytv. alapján milyen döntések hozhatók a békéltető eljárásban. Egyezően a kiküldött értesítőn szereplő tájékoztatással, kiemelte, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. §). Mivel ilyen ajánlatot a Vállalkozás a válasziratban nem – és a meghallgatáson sem - tett, ezért erre jelen eljárásban nincs lehetőség. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozásra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. § a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). Ilyen nyilatkozatot a Vállalkozás nem tett. Ha nincs ilyen nyilatkozat – amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) - akkor a Vállalkozás számára ajánlást (Fgytv. 32. § b) pont) fogalmaz meg.
VEMBT szám: …../2016.
3/5
Már itt is jelezte a tanács elnöke, hogy ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – a törvényben írt egyéb feltételek teljesülése esetében – nyilvánosságra hozza, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül (Fgytv. 36. § (1) bekezdése). Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [Fgytv. 31. § (3) bekezdés a)-d) pontok], vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. §). b) A Fogyasztó nyilatkozatában fenntartotta az írásban benyújtott kérelmében írtakat, külön is kiemelte, hogy a saját, ingatlana melletti vízmérőakna, valamint a közterületi akna közötti távolság csupán néhány méter, a korlátozást elvégző személy számára észrevehető volt, más ingatlanhoz tartozó aknával a hozzá tartozó vízmérőakna nem téveszthető össze. A Fogyasztó kifogásolta még a Vállalkozás számlázását, véleménye szerint a kiküldött számlák sokszor nem megfelelőek, a felhasználók a tartozásuk pontos összegéről nem kapnak információt, ezért az folyamatosan halmozódik. A testület eljáró tagja tájékoztatta a Fogyasztót, hogy a Vállalkozás számlázásával kapcsolatosan az illetékes Kormányhivatal eljárását kezdeményezheti. c) A Vállalkozás képviselője előadta, hogy egyezségi ajánlatot a Vállalkozás nem kíván tenni, fenntartja a válasziratban kifejtett álláspontot. Elmondta, hogy a Fogyasztó tartozása évek óta halmozódik, az ennek eredményeképp szükségessé vált korlátozásról a Fogyasztót a vonatkozó előírásoknak megfelelően értesítették. A Vállalkozás képviselője elmondta, hogy a Fogyasztónak a közterületen elvégzett korlátozásért – mivel az zöld területen történt – megközelítőleg 154.000 Ft-ot kellett fizetnie. Kérdésre elmondta, hogy a Vállalkozásnak rendelkezésére áll ún. közműtérkép, azonban azon a vízmérőakna pontos helye nem mindig szerepel. Olyan jellegű tilalom, belső szabály nincs, hogy a kiérkező, korlátozást elvégző munkatárs az ingatlanhoz tartozó, de közterületen elhelyezett aknában nem végezheti el a korlátozást, viszont abból nagyobb probléma származhat, ha valakinél – ha rosszul azonosítják be a felhasználási helyet – tévesen végzik el a korlátozást. III. a) Az eljáró tanács a döntés meghozatalakor figyelemmel volt a Vállalkozás Üzletszabályzatának VII.1. pontjában foglaltakra: „A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló, közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, – más megoldás hiányában – a közterületen is kialakítható. Közterületi elhelyezés esetén a vízmérőhelyet a Víziközműszolgáltató – a közterületen tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján – jelöli ki.” b) Figyelemmel arra, hogy a Fogyasztó ingatlanához tartozó vízmérőt már évekkel ezelőtt felszerelték, és a leolvasást végző munkatársaknak a Vállalkozás részéről tudomása lehetett az akna közterületi elhelyezéséről, az eljáró tag álláspontja szerint minimum elvárás a Vállalkozástól – a közműtérkép birtokában, valamint az üzletszabályzati rendelkezésekre, a Vállalkozás munkatársai közötti elvárható kommunikációra is figyelemmel -, hogy a szolgáltatás – egyébként jogszerű, vitathatatlanul megfelelő kiértesítést követő – korlátozása esetén a kiérkező munkatárs tisztában legyen azzal, hogy az ingatlanhoz tartozó vízmérőhely – ha az esetek 1 %-ában is – a közterületen található, ezáltal a felhasználó jelenléte nélkül is hozzáférhető, ennek megfelelően a korlátozás a közterületi korlátozás díjának töredékéért elvégezhető. A Fogyasztó által a bejelentéshez mellékelt fotó is alátámasztotta, hogy a két érintett hely – az ingatlanhoz tartozó akna és közterületen végzett korlátozás helye – egymáshoz feltűnően közel esett. A Fogyasztó előadása életszerű volt, a Békéltető Testülethez beküldött, a bejelentéséhez csatolt – levelezéseket tartalmazó – dokumentációban foglaltak alátámasztják állítását, ezért a rendelkező részbeni döntést a Fgytv. 32. § b) pontja alapján hozta meg az eljáró tanács. Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait 34. § (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35.§ előírásai szerint lehet kezdeményezni – az ott írt feltételek szerint – kijavítását. A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben
VEMBT szám: …../2016.
4/5
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. [Fgytv 34. § (3), (4), illetve (5) bekezdése] Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó (…) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.” Kéri az eljáró tanács, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. § (3) bekezdése szerint „Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.” – csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, 2016……... egyedül eljáró testületi tag Kapja: 1. FOGYASZTÓ – tértivevénnyel 2. VÁLLALKOZÁS – tértivevénnyel 3. Irattár
VEMBT szám: …../2016.
5/5