godollo.hu Önkormányzati hírek
Európa Gödöllőn – Uniós elnökségi hírek A magyar európai uniós elnökség hivatalos honlapja Konferencia az európai területi társulások jegyében Nyomtatható verzió A határon átnyúló fejlesztések lehetőségeinek bővítéséről tartanak keddtől kétnapos konferenciát Gödöllőn. Az európai területi társulás és a többszintű kormányzás című rendezvény a soros magyar EU-elnökséghez kapcsolódik. Az európai területi társulás (ETT) intézménye az önkormányzatoknak, régióknak és államoknak ad együttműködési lehetőséget, a csoportosulás többek között munkahelyteremtő, közlekedési, környezetvédelmi, energiafelhasználási, kutatásfejlesztési, oktatási-nevelési, kulturális, idegenforgalmi, szociális és sportcélokra alakítható – olvasható a tanácskozást szervező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott háttéranyagában. A jogi személyiséggel felruházott ETT létrehozását az EU Régiók Bizottsága kezdeményezte 2006-ban, a társulás lehetőségével az uniós források hatékonyabb felhasználását is próbálta ösztönözni. Mivel az ETT-re vonatkozó jogi szabályozás minden tagállamban alkalmazandó, bárhol azonos feltételekkel hozható létre ilyen csoportosulás. A magyar EU-elnökségnek egyik kiemelt témája a határ menti területi együttműködés. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára korábban egy brüsszeli konferencián úgy fogalmazott, hogy Magyarország az európai területi társulások motorja akar lenni. Magyarországon három bejegyzett ETT van: Ister-Granum, Abaúj az Abaújban, UngTisza-Túr-Sajó; Európában eddig mintegy tucatnyi alakult. A konferencián kedden nyitóbeszédet mond Szabó Erika, a KIM államtitkára, Mercedes Bresso, a Régiók Bizottságának elnöke, Gaspar Zarrias, a spanyol területi együttműködési és közigazgatási minisztérium államtitkára és Deutsch Tamás (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő. http://www.godollo.hu/hirek/hirek/?newswf2_id=45670&newswf2_action=
A Régiók Bizottsága ülésezik Gödöllőn
A gödöllői Királyi Kastély lovardája 2011. március 3-án és 4-én az Európai Unió Régiók Bizottsága üléseinek lesz színhelye. Mindkét napon Gödöllő városa különös hangsúlyt kap, hiszen a Régiók Bizottsága magyar delegációjának alelnöke, városunk polgármestere Gémesi György. A március 3-ai tanácskozáson az „Önkéntesség éve Európában” lesz a fő téma, melynek során a városok és a régiók szerepe kerül előtérbe, különös tekintettel a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében végzett sport és társadalmi aktivitásra. Pénteken a régiók bizottságának ülésén a város és vidék kapcsolata, a vidékfejlesztés kérdései kerülnek terítékre. http://www.lokalpatriotaklub.hu/hir/197-a-regiok-bizottsaga-ulesezik-godollon
fidesz.hu 03.03.2011 Az önkéntesség európai éve: a fiatalokat is be kell vonni A Grassalkovich-kastélyban az EU Régiók Bizottságának tanácskoznak az önkéntesség európai évéről.
néppárti
tagjai
"Önkéntesnek lenni csak másokkal együtt, másokért lehet" Nemzetközi konferenciával nyílik meg az Önkéntesség Európai Éve 2011: Az Önkéntesség Európai Éve Mint Soltész Miklós fogalmazott: az önkéntesség hozzájárulhat a nemzetek közötti feszültség oldásához, a történelmi sebek begyógyulásához. A fiatalokkal "enyhe kényszerrel, rávezetéssel" meg kell ismertetni az "önkéntesség szépségeit", és be kell bizonyítani, nem kell távoli, egzotikus országokba utazniuk, hogy ilyen tevékenységet végezzenek, mert Európában is rengeteg feladat van - fejtette ki. Az önkéntesség mögött lelki tartalomnak kell lennie - hangsúlyozta, hozzátéve, sokan akkor választják ezt a tevékenységet, amikor felismerik, az anyagi javak önmagukban nem elegendőek a boldogsághoz. Soltész Miklós kitért a médiatörvény ügyére is, megköszönve a jelenlévőknek, hogy kiálltak a magyar kormányzat mellett. Azt mondta, hogy a jogszabály értékekről szól, arról, hogy mit közvetítsen a média. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos videoüzenetében kiemelte: az önkéntesség jelentősége egész Európában egyre nő, jelenleg mintegy 100 millió önkéntes dolgozik az unióban. Ez a fajta tevékenység segíti a gazdasági nehézségek leküzdését, erősíti a szociális kohéziót és a társadalmi integrációt - mutatott rá. Sok helyen még nem ismerték fel a jelentőségét, Magyarországon is viszonylag alacsony az önkéntesek száma, de folyamatosan nő - mondta, hozzáfűzve: nagyon sok önkéntes segített a tavaly októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa idején is. A biztos felidézte: a magyar soros elnökség kezdetekor Budapesten indította útjára az önkéntesség európai évének programját. Viviane Reding üdvözölte, hogy a néppárti képviselők ülésükön kiemelten foglalkoznak a témával. Michael Schneider, a Régiók Bizottsága néppárti frakciójának vezetője köszöntőjében kiemelte: szerdán találkoztak Schmitt Pállal, a köztársasági elnökkel fontos kérdésekről tárgyaltak, mondta, részletek említése nélkül. Nagyra értékelik - tette hozzá -, hogy az államfő fogadta őket. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, gödöllői polgármester (Gödöllői Lokálpatrióta Klub)köszöntőjében úgy fogalmazott: az elnökség kiemelt rendezvényeinek helyszíneként szolgáló város folyamatosan fejlődik, az ipar megtelepedésének köszönhetően a gazdasági válság idején is alacsony maradt a munkanélküliség. Tavaly egy sportkomplexumot adtak át a városban, és a sport jelentőségét mutatja az is, hogy ősztől lehetővé teszik a mindennapos testnevelés órákat a gödöllői iskolákban - mondta. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=159708
kdnp.hu Az önkéntesség közösséget teremt 03.03.2011
Kedvet kell csinálni a fiataloknak az önkéntességhez, mert ez a tevékenység közösséget teremt és gondoskodik Európa jövőjéről – mondta Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár csütörtökön Gödöllőn, a Grassalkovichkastélyban, ahol az EU Régiók Bizottságának néppárti tagjai tanácskoznak az önkéntesség európai évéről. Mint Soltész Miklós fogalmazott: az önkéntesség hozzájárulhat a nemzetek közötti feszültség oldásához, a történelmi sebek begyógyulásához. A fiatalokkal „enyhe kényszerrel, rávezetéssel” meg kell ismertetni az „önkéntesség szépségeit”, és be kell bizonyítani, nem kell távoli, egzotikus országokba utazniuk, hogy ilyen tevékenységet végezzenek, mert Európában is rengeteg feladat van – fejtette ki. Az önkéntesség mögött lelki tartalomnak kell lennie – hangsúlyozta, hozzátéve, sokan akkor választják ezt a tevékenységet, amikor felismerik, az anyagi javak önmagukban nem elegendők a boldogsághoz. Soltész Miklós kitért a médiatörvény ügyére is, megköszönve a jelenlévőknek, hogy kiálltak a magyar kormányzat mellett. Azt mondta, hogy a jogszabály értékekről szól, arról, hogy mit közvetítsen a média. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos videoüzenetében kiemelte: az önkéntesség jelentősége egész Európában egyre nő, jelenleg mintegy 100 millió önkéntes dolgozik az unióban. Ez a fajta tevékenység segíti a gazdasági nehézségek leküzdését, erősíti a szociális kohéziót és a társadalmi integrációt – mutatott rá. Sok helyen még nem ismerték fel a jelentőségét, Magyarországon is viszonylag alacsony az önkéntesek száma, de folyamatosan nő – mondta, hozzáfűzve: nagyon sok önkéntes segített a tavaly októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa idején is. A biztos felidézte: a magyar soros elnökség kezdetekor Budapesten indította útjára az önkéntesség európai évének programját. Viviane Reding üdvözölte, hogy a néppárti képviselők ülésükön kiemelten foglalkoznak a témával. Michael Schneider, a Régiók Bizottsága néppárti frakciójának vezetője köszöntőjében kiemelte: szerdán találkoztak Schmitt Pállal, a köztársasági elnökkel fontos kérdésekről tárgyaltak, mondta, részletek említése nélkül. Nagyra értékelik – tette hozzá –, hogy az államfő fogadta őket. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, gödöllői polgármester (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) köszöntőjében úgy fogalmazott: az elnökség kiemelt rendezvényeinek helyszíneként szolgáló város folyamatosan fejlődik, az ipar megtelepedésének köszönhetően a gazdasági válság idején is alacsony maradt a munkanélküliség. Tavaly egy sportkomplexumot adtak át a városban, és a sport jelentőségét mutatja az is, hogy ősztől lehetővé teszik a mindennapos testnevelésórákat a gödöllői iskolákban – mondta. http://kdnp.hu/news/az-oenkentesseg-koezoesseget-teremt
hirado.hu Önkéntesség - ez Európa jövőjének egyik záloga 03.03.2011 Az EU Régiók Bizottságának néppárti tagjai az önkéntesség európai évéről tanácskoznak Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban. Soltész Miklós szociális, család-és ifjúságügyekért felelős államtitkár azt mondta: kedvet kell csinálni a fiataloknak az önkéntességhez, mert ez a tevékenység közösséget teremt, és gondoskodik Európa jövőjéről. Úgy fogalmazott: az önkéntesség hozzájárulhat a nemzetek közötti feszültség oldásához, a történelmi sebek begyógyulásához.
Soltész Miklós szerint a fiatalokkal meg kell ismertetni az önkéntesség szépségeit, és be kell bizonyítani, hogy nem kell távoli, egzotikus országokba utazniuk, hogy ilyen tevékenységet végezzenek, mert Európában is rengeteg feladat van. Michael Schneider, a Régiók Bizottsága néppárti frakciójának vezetője köszöntőjében szólt arról, hogy szerdán találkoztak Schmitt Pál köztársasági elnökkel, akivel fontos kérdésekről tárgyaltak. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/03/10/Onkentesseg__ez_Europa_jovojenek_egyi k_zaloga_.aspx
Konferencia az európai területi társulások jegyében 21.03.2011 MNO - WL A határon átnyúló fejlesztések lehetőségeinek bővítéséről tartanak keddtől kétnapos konferenciát Gödöllőn. Az európai területi társulás és a többszintű kormányzás című rendezvény a soros magyar EU-elnökséghez kapcsolódik. Az európai területi társulás (ETT) intézménye az önkormányzatoknak, régióknak és államoknak ad együttműködési lehetőséget, a csoportosulás többek között munkahelyteremtő, közlekedési, környezetvédelmi, energiafelhasználási, kutatásfejlesztési, oktatási-nevelési, kulturális, idegenforgalmi, szociális és sportcélokra alakítható – olvasható a tanácskozást szervező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott háttéranyagában. A jogi személyiséggel felruházott ETT létrehozását az EU Régiók Bizottsága kezdeményezte 2006-ban, a társulás lehetőségével az uniós források hatékonyabb felhasználását is próbálta ösztönözni. Mivel az ETT-re vonatkozó jogi szabályozás minden tagállamban alkalmazandó, bárhol azonos feltételekkel hozható létre ilyen csoportosulás. A magyar EU-elnökségnek egyik kiemelt témája a határ menti területi együttműködés. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára korábban egy brüsszeli konferencián úgy fogalmazott, hogy Magyarország az európai területi társulások motorja akar lenni. Magyarországon három bejegyzett ETT van: Ister-Granum, Abaúj az Abaújban, UngTisza-Túr-Sajó; Európában eddig mintegy tucatnyi alakult. A konferencián kedden nyitóbeszédet mond Szabó Erika, a KIM államtitkára, Mercedes Bresso, a Régiók Bizottságának elnöke, Gaspar Zarrias, a spanyol területi együttműködési és közigazgatási minisztérium államtitkára és Deutsch Tamás (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő. http://www.mno.hu/portal/772844
hajduboszormeny.hu Kezdőlap Gödöllőn ülésezett az Európai Unió Régiók Bizottsága 2011. március 21. hétfő, 21:05
2011. március 3- án Kiss Attila, Hajdúböszörmény város polgármestere is részt vett a gödöllői királyi Kastélyban megtartott Európai Unió Régiók Bizottságának kihelyezett ülésén. A szakemberek az európai önkéntesség évéről, az önkéntesség és a sport társadalmi szerepéről, valamint ezek életünkben betöltött fontos szerepéről tanácskoztak. http://www.hajduboszormeny.hu/component/content/article/5-valtakozo-hirek/1190goedoelln-uelesezett-az-europai-unio-regiok-bizottsaga.html
fidesz.hu Az európai területi társulás segítheti a határon átnyúló fejlesztéseket 21.03.2011 Az európai területi társulás (ETT) intézménye az önkormányzatoknak, régióknak és államoknak ad együttműködési lehetőséget, a csoportosulás többi között munkahelyteremtő, közlekedési, környezetvédelmi, energiafelhasználási, kutatásfejlesztési, oktatási-nevelési, kulturális, idegenforgalmi, szociális és sportcélokra alakítható - olvasható a tanácskozást szervező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott háttéranyagában. A jogi személyiséggel felruházott ETT létrehozását az EU Régiók Bizottsága kezdeményezte 2006-ban, a társulás lehetőségével az uniós források hatékonyabb felhasználását is próbálta ösztönözni. Mivel az ETT-re vonatkozó jogi szabályozás minden tagállamban alkalmazandó, bárhol azonos feltételekkel hozható létre ilyen csoportosulás. A magyar EU-elnökségnek egyik kiemelt témája a határ menti területi együttműködés. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára korábban egy brüsszeli konferencián úgy fogalmazott, hogy Magyarország az európai területi társulások motorja akar lenni. Magyarországon három bejegyzett ETT van: Ister-Granum, Abaúj az Abaújban, UngTisza-Túr-Sajó; Európában eddig mintegy tucatnyi alakult. A konferencián kedden nyitó beszédet mond Szabó Erika, a KIM államtitkára, Mercedes Bresso, a Régiók Bizottságának elnöke, Gaspar Zarrias, a spanyol területi együttműködési és közigazgatási minisztérium államtitkára és Deutsch Tamás (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=160458
galamus.hu 21.03.2011 A határon átnyúló fejlesztések lehetőségeinek bővítéséről tartanak keddtől kétnapos konferenciát Gödöllőn. Az európai területi társulás és a többszintű kormányzás című rendezvény a soros magyar EU-elnökséghez kapcsolódik. Az európai területi társulás (ETT) intézménye az önkormányzatoknak, régióknak és államoknak ad együttműködési lehetőséget, a csoportosulás többi között munkahelyteremtő, közlekedési, környezetvédelmi, energiafelhasználási, kutatásfejlesztési, oktatási-nevelési, kulturális, idegenforgalmi, szociális és sportcélokra alakítható - olvasható a tanácskozást szervező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott háttéranyagában. A jogi személyiséggel felruházott ETT létrehozását az EU Régiók Bizottsága kezdeményezte 2006-ban, a társulás lehetőségével az uniós források hatékonyabb felhasználását is próbálta ösztönözni. Mivel az ETT-re vonatkozó jogi szabályozás minden tagállamban alkalmazandó, bárhol azonos feltételekkel hozható létre ilyen csoportosulás. A magyar EU-elnökségnek egyik kiemelt témája a határ menti területi együttműködés. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára korábban egy brüsszeli konferencián úgy fogalmazott, hogy Magyarország az európai területi társulások motorja akar lenni. Magyarországon három bejegyzett ETT van: Ister-Granum, Abaúj az Abaújban, UngTisza-Túr-Sajó; Európában eddig mintegy tucatnyi alakult. A konferencián kedden nyitó beszédet mond Szabó Erika, a KIM államtitkára, Mercedes Bresso, a Régiók Bizottságának elnöke, Gaspar Zarrias, a spanyol területi együttműködési és közigazgatási minisztérium államtitkára és Deutsch Tamás (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő. http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59779:euelnoekseg-az-europai-terueleti-tarsulas-segitheti-a-hataron-atnyulofejleszteseket&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113
Kormányzati Portál Ugrás a menüre Tapasztalatok az együttműködések fejlesztéséhez 24.03.2011. Március 22-23-án Gödöllőn rendezték az Európai Területi Társulás (ETT) és többszintű kormányzás témájú konferenciát. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága rendezvényén a szakértők a határmenti, régiók közötti és transznacionális együttműködések lehetőségeit és jó gyakorlatait, valamint a többszintű és jó kormányzás modelljeit tárgyalták plenáris és szekcióülések keretében. A konferencia első napja az együttműködések új kerete, az ETT mint jogi eszköz nyújtotta vívmányok tárgyalásával zajlott. Európában eddig 18 ETT alakult, és több tucat alapítása van folyamatban. Magyar önkormányzatok részvételével 6 ETT működik, melyek közül 4 magyarországi székhellyel rendelkezik. Az uniós szabályozás felülvizsgálati szakasza a spanyol-belga-magyar trió elnökség idejére esik. Az eredményes felülvizsgálat érdekében a három ország által ellátott elnökség a Régiók Bizottságával és az Európai Bizottsággal összehangolta tevékenységét. A felülvizsgálat célja az elmúlt négy esztendő jogalkalmazási és gyakorlati kérdéseinek felmérése, az uniós szabályozás módosítását célzó javaslatok összegyűjtése. A szabályozási, valamint a gyakorlati tapasztalatok terén élenjáró volt a trió, így a felülvizsgálat során elnökségi rendezvények formájában összesítették tapasztalataikat. A javaslatok összegzésére és a jó gyakorlatok bemutatására a magyar elnökség ideje alatt kerül sor, melyhez a konferencia nyújtott nyilvánosságot és közös szakmai fórumot. A második nap témája a többszintű kormányzás volt, amelynek keretében a konferencia széles fórumot biztosított a szakértőknek a véleménycserére. Megvitatták, hogy a kormányzás egyes szintjeinek együttműködése milyen módon segítheti elő a hatékony feladatellátás módszerének további fejlődését. Szó esett az önkormányzatoknak a gazdaságfejlesztésben nyújtott szerepéről, valamint az önkormányzatok által megvalósított jó gyakorlatokról és tapasztalatokról. A konferencián uniós intézmények (Régiók Bizottsága, Európai Bizottság, Európai Parlament), az Európa Tanács, tagállami ETT jóváhagyó hatóságok, helyi önkormányzatok és tagállami államigazgatási szervek magas és szakértői szintű képviselői vettek részt. A rendezvény zárásaként a résztvevők elfogadták a konferencia következtetéseit. A konferencián elhangzott előadásokat a www.egtc.gov.hu internetes weboldalon olvashatják el. http://akadalymentes.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyiminiszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelosallamtitkarsag/hirek/tapasztalatok-az-egyuttmukodesek-fejlesztesehez
atv.hu 31.03.2011 Magyarország törődjön a maga bajaival, az uniós büdzsé a lengyelek ajándéka 2013 legyen az uniós polgárság éve, mert remek lenne, ha két év múlva egy éven át ünnepelhetnénk az európai szellemet, jelentette be Viviane Reding a Régiók Bizottságának plenáris ülésén. Az Európai Bizottság igazságszolgáltatásért, emberi jogokért és uniós polgárságért felelős tagja szerint azonban mielőtt kitör a fieszta, bőven van még mit tenni. Például első körben most aztán tényleg el kellene juttatni az uniós üzeneteket az utca emberéhez - erre pedig kiváló a polgármestereket, közgyűlési elnököket, régiós vezetőket tömörítő régiók bizottsága. A helyben való unióépítés a biztosasszony szerint nem nagy elveken múlik, hanem apró, mindennapi teendőkön - például a annak a 12 millió párnak, ahol mindkét fél más országból jött, és egy harmadikban él, tisztában legyen azzal, hogy váláskor melyik ország bontójoga vonatkozik rájuk. Emellett az is fontos, hogy most már a nagyvállalatok igazgatótanácsába is szép számmal emeljenek be nőket - és Viviane Reding szerint ezt nem holmi feminista érvek indokolják, hanem kőkemény gazdasági érdekek, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a vezérkarban erőteljes a női szakasz, az a cég jobban prosperál. Azt a felvetést, miszerint Olaszország "beléptető szigetét" megszállják a Líbiából és Egyiptomból menekülők, az Unió pedig nincs sehol, de legalább pénzt küldhetne, a biztosasszony gyakorlatilag annyival intézte el, hogy egyelőre a két észak-afrikai ország demokratizálódásának megindulása már önmagában elegendő ok az örömre. Ehelyett a hozzászólások szerint sokkal fontosabb, hogy a fiatalságból miképp lehet rendes és közösséghívő uniós polgárt faragni, ez az a cél, amire nem szabad sajnálni pénzt, paripát, fegyvert. És bizony áldozni kell a sajtóra, hogy az orgánumok az önkormányzatokkal vállvetve passzív polgárból aktív uniós polgárokat kell faragni. Aztán persze, hogy mire lesz pénz, az majd a költségvetés elfogadásakor derül ki. Mindenesetre Janusz Lewandowszki szerint a jövő egyre közelebb van, és bizony nem olyan lesz, mint volt. (A Fidesz következő szlogenjét az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja szlogenjét is bevetheti 2014-ben). És immár biztos, hogy nem lesz olyan, mint volt, hiszen harminc év után először tavaly nem fogadta el első körben az unió a büdzsét. Úgyhogy most április 20.-ára meg is lesz a 2012-es projekt. Ami azért fontos, mert a hosszú távú uniós projektek jelenthetnek fejlődést, miközben a tagok megszorítják a nemzeti büdzséket - tavaly például a kohéziós alapok 2 milliárd euróval költhettek többet, mint az eredetileg tervezték. Ami a költségvetést illeti, annak levezénylése és elfogadása kemény harc lesz, úgyhogy azzal nem kell a magyaroknak bajlódniuk, úgyis van elég problémájuk a gazdasági intézkedéseikkel, úgyhogy a költségvetésről szóló előterjesztést, majd a következő soros elnök vezeti elő, ez a lengyel elnökség ajándéka lesz, mondta a költségvetési biztos. atv.hu http://atv.hu/kulfold/20110331_magyarorszag_torodjon_a_maga_bajaival_az_unios_ budzse_a_lengyelek_ajandeka
zetapress.hu A Kohéziós Politika jövője 31.03.2011 A kohéziós vagy területfejlesztési politika az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika, amely az Európai Unió költségvetésének több mint 35%-át teszi ki. A területfejlesztési politika az unió minden polgárát érinti. Ennek a szakpolitikának köszönhetően Magyarországon is olyan beruházásokat valósíthattunk meg, amelyek jelentősen előmozdították alap- és üzleti infrastruktúránk fejlődését, új munkahelyeket teremtettek, innovatív és kutatási projektek elindítását segítették elő és javították környezeti feltételeinket – tudtuk meg a Stefánia-palotában a délelőtti sajtótájékoztatón. A konferencia célja A konferencia megszervezése illeszkedik a magyar elnökség stratégiájába, amely célul tűzte ki, hogy a szakpolitikát magas politikai szintre emelje, és soros elnökségünk végére körvonalazódjon, hogy a tagállamok milyen tartalommal szeretnék megtölteni azt a következő, 2013-at követő költségvetési időszakban. A konferencia célja annak elősegítése, hogy az egyeztetések a konkrétumok irányába mozduljanak el, hogy a terület szabályozásbeli előkészítése időben megtörténjen. Fontos, hogy a tagállamok minél több területen egyezségre jussanak, és minél több kérdésben megállapodjanak a jövőbeli Kohéziós Politika kereteiről. Az új keretrendszer kialakítása sokszereplős folyamat: részt vesznek benne a tagállamok, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. A konferencia két területre fókuszál: a tematikus koncentrációra és az eredményorientált-megközelítésre. E területeken szeretné előkészíteni a Kohéziós Politikáért felelős miniszterek informális találkozóját, amelyet május 20-21-én, Gödöllőn rendeznek meg. Tematikus koncentráció A Kohéziós Politika jövőjéről szóló vita formálisan a Bizottság által 2010. november 9-én nyilvánosságra hozott 5. Kohéziós Jelentéssel vette kezdetét. Ebben a dokumentumban fogalmazódott meg, hogy az erőforrások fokozottabb összevonása szükséges a politika eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében. A jövőben biztosítani kell, hogy a tagállamok és régiók az uniós és nemzeti erőforrásokat ne elaprózottan, hanem kisszámú, pontosan megfogalmazott prioritás mentén használják fel. A súlypontoknak az Európai Unió hosszú távú terveihez kellene kapcsolódniuk, és jogszabályokban is rögzítenék azokat. A kevesebb forráshoz jutó tagállamoknak/régióknak a teljes pénzügyi előirányzatot két-három főbb célra kellene felhasználniuk, míg a több pénzügyi támogatásban részesülők több prioritást is választhatnának. A tematikus koncentrációt érintően a február 21-én megtartott Általános Ügyek Tanácsán következtetéseket fogadtak el, amelyet a magyar elnökség az 5. Kohéziós
Jelentés kapcsán állított össze. Ezek értelmében a tagállamok között konszenzus van a tekintetben, hogy a meglévő erőforrásainkat kisszámú célterületre kell fókuszálni a Kohéziós Politika eredményességének növelése érdekében. A tagállamok hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy e tematikus koncentrációnak kellőképp rugalmasnak kell lennie. A kellő szabadságot kell biztosítani a tagállamok/régiók számára, hogy a célterület kiválasztása egyedi fejlesztési igényeiknek megfelelően történhessen. A prioritások meghatározásáról, a végrehajtás részleteiről még további párbeszéd szükséges. Magyarország szerint a Kohéziós Politika az Európa 2020 Stratégia végrehajtásának egyik fontos eszköze. Ugyanakkor az Európa 2020 Stratégia megvalósításához minden politikának hozzá kell járulnia. Kiemelten fontos, hogy a fejlesztési stratégiák kialakítása során megfelelő összhangot teremtsünk a hosszú távú uniós célok, illetve a tagállamok és régiók fejlesztési igényei között annak érdekében, hogy ezek eredményei együttesen szolgálják a kohézió, valamint a versenyképesség és fenntartható növekedés szempontjait. Eredményorientált megközelítés A Jelentés szerint a válság rámutatott arra, hogy az Unió gazdasági kormányzási rendszerét erősíteni szükséges. A Bizottság ezért javasolta, hogy a Fejlesztési és Befektetési Partnerségi Szerződésben, valamint a tagországok operatív programjaiban rögzítsék a strukturális és pénzügyi feltételeket. Ilyenek lennének egyrészt a Kohéziós Politika forrásainak sikeres felhasználását szolgáló strukturális reformok, másrészt az Európai Unió egésze szempontjából stratégiai jelentőségű projektek. Ezek teljesítése a források folyósításának előfeltétele lenne a program időszak elején, de időközben is értékelnék azokat. Újfajta pénzügyi szankciókat is bevezethetnek. Adott esetben a költségvetésből való folyósítást felfüggesztenék vagy törölnék oly módon, hogy az a végső kedvezményezetteket ne érintse. A végrehajtást ösztönzőkkel is segítenék közösségi szintű teljesítménytartalék formájában, erre a Kohéziós Politika költségvetéséből forrást különítenének el. A február 21-én elfogadott tanácsi következtetések az eredményorientált megközelítés kapcsán rögzítik, hogy szükséges a Kohéziós Politika hatékonyságának továbbfejlesztése, amelyhez elengedhetetlen a teljesítmény közös mérési és értékelési módszertanának kidolgozása. A tagállamok egyetértettek abban, hogy további vitákra van szükség a területfejlesztési politikára vonatkozó feltételrendszerről és ösztönzőkről. A magyar álláspont szerint bizonyos, megfelelő elemekhez kötött feltételek beiktatása növelheti a Kohéziós Politika eredményességét. Bármilyen feltételrendszer bevezetése azonban kizárólag a tagállamokkal folytatott előzetes egyeztetést követően lehetséges. A szerkezeti és a pénzügyi feltételek alkalmazása a fejletlenebb tagállamokat kedvezőtlenebbül érintheti, ezért Magyarország a kondicionalitások alkalmazása kapcsán az általánosság, igazságosság és arányosság elveinek figyelembe vételét támogatja. http://www.zetapress.hu/kulfold/26726
A félév végére konszenzust akar a kohéziós politika jövőjéről az elnökség 31.03.2011 A magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzése, hogy mire az EU-költségvetési vita megkezdődik, a kohéziós politika minden kulcskérdésében meg tudjunk egyezni – erről Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter beszélt csütörtökön, a kohéziós politika jövőjéről tartandó kétnapos budapesti konferenciát megelőzően. Jó úton haladunk annak érdekében, hogy a magyar elnökség végére konszenzus alakuljon ki a tagállamok között a kohéziós politika jövőjéről – közölte csütörtökön újságírók előtt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a kohéziós politika jövőjéről tartandó kétnapos budapesti konferenciát megelőzően. A miniszter szerint abban egyetértés mutatkozik, hogy a kohéziós politikára szükség van, azt folytatni kell, mint ahogy abban is, hogy a kohéziós politika jövője az uniós versenyképességet meghatározó EU2020-as stratégiával szoros összefüggésben van. „Az is világos azonban, hogy a kettő nem ugyanaz” – szögezte le Fellegi. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője utalt arra is, hogy az uniós költségvetésről folytatandó majdani vita nagyban befolyásolni fogja a kohéziós politika jövőjét is. „Az elnökség egyik legfontosabb célkitűzése, hogy mire a pénzügyi vita megkezdődik, a kohéziós politika minden kulcskérdésében meg tudjunk egyezni” – húzta alá Fellegi Tamás. Johannes Hahn, a Bizottság regionális politikáért felelős tagja reményét fejezte ki, hogy az EU végrehajtó testülete június végén, közvetlenül az uniós költségvetési javaslat ismertetését követően előterjesztheti a kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabályi keretet. Hahn fontosnak nevezte, hogy a kohéziós politika eredmény-orientált legyen, mint hogy azt is, hogy a forrásokat korlátozott számú területre összpontosítsák. A biztos szerint egyszerűsíteni kell az eljárásokon európai, nemzeti és regionális szinten egyaránt. Danuta Hübner, az Európai Parlament regionális fejlesztésért felelős bizottságának elnöke arról beszélt, hogy egész Európának szüksége van a növekedésre, a szerkezetváltásra, arra, hogy több munkahelyet hozzanak létre, ehhez pedig – tette hozzá – beruházásokra van szükség. Hübner emellett azon véleményének adott hangot, hogy 2013 után a kohéziós politikára legalább olyan mértékű összeget különítsenek el, mint amilyen a mostani.A csütörtökön kezdődött konferencián a 2013 utáni kohéziós politika jövőjével kapcsolatos kulcskérdéseket vitatják meg mások mellett a tagállamok, a tagjelöltek, az EFTA-országok, valamint az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az OECD képviselői. http://www.bruxinfo.hu/cikk/20110331-a-felev-vegere-konszenzust-akar-a-koheziospolitika-jovojerol-az-elnokseg.html
sopron.hu Sikeres a kohéziós politika a magyar elnökség alatt - Képgalériával A kohéziós politikával kapcsolatban tájékozódott Johannes Hahn regionális politikáért felelős EU-biztos Sopronban, ahol dr. Molnár Ágnes a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikáért és koordinációért felelős államtitkárával és Sopron város vezetésével tájékozódott a soproni fejlesztésekről. Dr. Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikáért és koordinációért felelős államtitkára Sopronban elmondta: a csütörtöki megbeszéléseken megismertették az uniós biztost a magyar fejlesztéspolitikával, az Új Széchenyi Tervvel, bemutatták neki Sopron, a nyugat-dunántúli régió meghatározó városának fejlesztéseit.
A tájékoztató kiterjedt arra, hogy a megújulást hozó fejlesztéseket hogyan lehet egyszerűbbé, könnyebbé, átláthatóbbá tenni a támogatási folyamatok egyszerűsítésével. A soproni Fő téren, az első fejlesztési program helyszínén dr. Molnár Ágnes kijelentette: - Mindannyiunk közös érdeke, hogy az elindult programok a lehető leggyorsabban megvalósuljanak. A magyar elnökség második hónapjának végére a kohéziós politikának az eredménye megszületett - jegyezte meg, és tovább dolgoznak annak érdekében, hogy a 2013-ban záruló költségvetési ciklusban a leggyorsabban és a leghatékonyabban használják fel a Magyarország számára rendelkezésre álló forrásokat. - A magyar EU elnökség sikere a jó kohéziós politika. Azt az együttműködést, amit az EU elnökség alatt megteremtettünk folytatni kell a közös siker érdekében, a munka folytatására a kohéziós politika minden keretet megad – hangsúlyozta dr. Molnár Ágnes. A magyar európai uniós elnökség nagy sikere, hogy megteremtette azokat a jogi kereteket, amelyekkel a 2014 utáni folytatás is sikeres lehet, ehhez a tárgyalásokat folytatni fogjuk – mondta dr. Molnár Ágnes. Johannes Hahn az eseményen arról beszélt: a magyar elnökség idején rendszeresen megfordulnak a biztosok Budapesten, de szakterületéből adódóan kérte, hogy konkrét programokkal egy régió szintjén is megismerkedhessen. Tíz évvel ezelőtti látogatása óta szembetűnő fejlődésen ment keresztül Sopron mondta -, egyben elismerését fejezte ki a városvezetésnek és az államtitkár
asszonynak a fejlődésért, amit Sopron elért. A 2007-2013-as időszakban 60 millió eurós uniós fejlesztéshez jutott a város, illetve az itt működő kis- és középvállalkozásoknak. Ez utóbbiak - tette hozzá - alkotják a gazdaság gerincét és garantálják a munkahelyteremtést. Kiemelte: a következő költségvetési időszakban is folytatódik az uniós kohéziós politika és legalább akkora hangsúlyt kap majd, mint a 2013-ban záruló periódusban. A regionális politika célja ugyanis, hogy csökkenjenek a különbségek az egyes régiók és azok lakosainak életminősége között - jegyezte meg az uniós biztos. A kohéziós politika jövőjéről szóló magas szintű konferenciát tartottak Budapesten A magyar uniós elnökség célja, hogy a szakpolitikát magas politikai szintre emelje, valamint hogy a félév végére körvonalazódjon, milyen tartalommal szeretnék azt megtölteni a tagállamok a következő, 2013-at követő költségvetési időszakban. A 2011. március 31. és április 1. között Budapesten zajló Kohéziós politika jövőjéről szóló magas szintű konferencia célja a 2013 utáni kohéziós politika jövőjével kapcsolatos kulcskérdések megvitatása a tagállamok, tagjelölt országok, EFTAországok, valamint az Európai Bizottság, Európai Parlament, Régiók Bizottsága, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, OECD, EBB képviselőinek körében. Az elmúlt 25 évben a kohéziós politika hosszú utat tett meg. Most, a magyar elnökség félidejében az értékelő visszatekintés mellett a célunk, hogy megtárgyaljuk a kohéziós politika jövőjének kulcskérdéseit. A következő hónapokban eldől, hogy Magyarország és a régiók 2013 után milyen feltételek mellett mekkora fejlesztési forráshoz jutnak az új uniós költségvetésből. Jelen konferencián szakértők és döntéshozók vázolják az irányokat és a hazánk számára is kiemelten fontos lehetőségeket. A magyar elnökség szakértői és politikai szinten is érdemi vitát kezdeményezett a kohéziós politika jövőjéről, elősegítve a párbeszédet a tagállamok és a regionális politikai szereplők között. A magas politikai szintű képviselők a kohéziós politikában elért eredményeket, illetve a kohéziós politika jövőjére vonatkozó elképzeléseket vitatják meg. A konferencia célja annak elősegítése, hogy az egyeztetések a konkrétumok irányába mozduljanak el, hogy a terület szabályozásbeli előkészítése időben megtörténjen. A mai soproni programok során Johannes Hahn regionális politikáért felelős EUbiztos a magyar fejlesztéspolitikával, az Új Széchenyi Tervvel, a megújulást szolgáló rendszer átalakításával kapcsolatban, továbbá Sopron város fejlesztéseiről a Hotel Sopronban tartott tanácskozáson tájékozódott. Dr. Molnár Ágnes államtitkár és Sopron városvezetése kíséretében bemutatták neki Sopron, a nyugat-dunántúli régió meghatározó városának fejlesztéseit: a felújított Fő teret, továbbá a belváros rekonstrukciójának következő helyeit. Dr. Molnár Ágnes és Johannes Hans EU-biztos megtekintette a Páneurópai Piknik helyszínét és a TISZK-
központot. A látogatás során Breznovits István, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója a régió fejlesztéseiről beszélt a Hotel Sopronban tartott bemutató alkalmával, ahol dr. Fodor Tamás a város fejlesztéseiről tartott tájékoztatót. Az uniós biztos kérdésére, hogy miként zárkózhatnak fel az elmaradott térségek, Molnár Ágnes elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy sikerüljön helyzetbe hozni ezeket a településeket. – Kormányra kerülésünk után alig két hónap alatt megteremtettük azokat a jogi kereteket, amelyekkel elkezdődhetnek a tárgyalások a 2014 utáni pénzekről. Kidolgoztuk az Új Széchenyi Tervet, amelynek keretén belül a kistelepülések, a családi gazdaságok, a néhány fős vállalkozások is pályázhatnak – részletezte az államtitkár. – Így tudjuk segíteni a cégeket, s támogatni a munkahelyteremtést. Az előző kormány regnálása alatt a rendszer rosszul működött, akkor az ötezer fő alatti települések nem tudtak pályázni, így fejleszteni sem. Szeretnénk átláthatóbbá tenni a pályázást, csökkenteni az ehhez kötődő bürokráciát B.TóthÉva http://www.sopron.hu/Sopron/portal/front_show?contentId=21812
Ijen álam pedig nincs! Gavra Gábor
21.03.2011
Ahogy az őszödi beszéd elkúrása még elkúrás, hazugsága hazugság, semmittevése semmittevés marad attól, hogy Gyurcsány Ferenc előtte a költségtérítésről, a romák helyzetéről és arról beszél, hogy "nem akarja tovább csinálni", amit kormányával 2006-ig művelt, úgy Lázár "értéktelen" életei sem lesznek "értékesek" attól, hogy a polgármester mást tart "értéktelennek" egy "egyszerű" munkásnál, mint egy egyetemet végzett ember esetében. A hétvége két hőse minden kétséget kizáróan Schmitt Pál és Lázár János volt. Az előbbi újra bebizonyította, hogy nem kell munkatársaira támaszkodnia, ha a nyelvművelés nemes feladatáról van szó, utóbbiról pedig kiderült, mit gondol azon embertársairól (későbbi értelmezés szerint: politikustársairól), "akiknek nincs semmijük" (lázárul: "megélhetési politikusok", de erről később). Schmitt és Lázár mellé ugyan sikerült fölzárkóznia az újra megalázott Orbán Viktornak - akit, annak ellenére, hogy még mindig Magyarország az unió soros elnöke, lengyel kollégájával ellentétben elfelejtettek meghívni a líbiai hadműveleteket megelőző párizsi csúcsra -, itt most nem róla, hanem kreatúráiról lesz szó. Mivel Schmitt hegyeshalmi "álamfői látogatásának" korszakos lenyomatával munkatársainknak sikerült megismertetnie az olvasókat, Lázár János örökbecsű szavait pedig másodikként tette közzé lapunk, az eseménydús szombat utóéletét még akkor is nyomon kéne követnünk, ha a történtek nem váltottak volna ki patologikus reakciót az érintettekből és környezetükből. Az események visszhangja azonban sokszorosan indokolttá teszi a témakövetést, mert mindkét eset utóélete jól mutatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének működését. Ha az álam feje (sokadszorra) köznevetség tárgya lesz, természetesen marad, legfeljebb szerencsétlenkedésének nyoma tűnik el a hegyeshalmi Paprika Csárda faláról; ha a parlamenti frakció vezetője embertelen gondolatokat fogalmaz meg, akkor a Fidesz rögvest "jogi lépéseket" helyez kilátásba a "szavait meghamisító" médiával szemben. Schmitt Pálra, akinek sokadik beégése immár nemzetközi figyelmet kapott, nem érdemes több szót vesztegetni, ám a Lázár-ügy utóélete több figyelmet érdemel főleg, hogy a Fidesz közeli sajtóban vasárnap délutántól különös kritikák láttak napvilágot a felvétel állítólagos manipulálóival, valamint a témát a "mainstream" médiába emelő Hírszerzővel szemben. A bírálatok azzal együtt választ érdemelnek, hogy tudomásunk szerint azokat elsőként Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője, a 2010-ben hónapokon keresztül több millió forintért azorbanviktor.hu honlapot gondozó Vármegye Kft résztulajdonosa fogalmazta meg. Bár tőle etikus újságírásból leckét kapni nagyjából annyira pikáns, mint Gréczy Zsolttól vagy Dániel "Kaszinótojás" Pétertől (e sorok írójának mindkettőhöz volt szerencséje az elmúlt években), ám a nyilvánosság Fidesz
közeli része olyan erőkkel dolgozik a manipuláció áldozatává vált frakcióvezető legendájának elterjesztésén, hogy kénytelen vagyok pontról pontra cáfolni a mítoszteremtők állításait. Az egykori miniszterelnöki site-gondnok állításait az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1) a Hírszerző a Lázár-monológ rövid változatának átvételével "legitimálta" a Kuruc.infót; 2) azzal, hogy kontextusából kiragadott mondatokat közölt a frakcióvezetőtől, segédkezett a szélsőjobboldali portálnak Lázár János lejáratásában; 3) Lázár mondandójának tartalmát illetően pedig félrevezette olvasóit. Mielőtt arra a kérdésre válaszolnánk, hogy az első, rövidebb felvétel torzított-e Lázár János mondanivalóján, érdemes a két másik kérdésre választ adni. Először is arra, hogy szakmailag vállalható-e egy "kontextusából kiragadott", rövid szöveg nyilvánosságra hozatala, illetve hogy etikátlan-e fősodorbelinek tartott lap esetében egy Kurucon napvilágot látott anyag átvétele. Őszöd és Vásárhely Nem valószínű, hogy ezekre a kérdésre létezik "objektív", abszolút érvényes válasz. A közelmúlt egy-egy nagy port felvert ügye azonban támpontot adhat, hogy milyen eljárást érdemes követni hasonló esetekben. 2006. szeptember 17-én a Magyar Rádió ismeretlen helyről származó hanghordozóról közölt részleteket. A felvételen Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének szövegösszefüggésből kiragadott részleteit hallhattuk. Az elkúrásról, a kormányzati semmittevésről és hazudozásról szóló miniszterelnöki mondatok perceken belül önálló életre keltek, miközben Gyurcsány Ferenc csak jó egy órával megjelenésük után nyilatkozott az RTL Klubnak elismerve, hogy ő beszél a felvételen. Az Origo nem egészen fél órával a rádió első híradása után 25 perces részletet közölt a balatonőszödi frakcióülésről, a (majdnem) teljes hangfelvétel pedig késő este lett nyilvános. Viszont még mindig nem volt ismert (és csak 10 nappal a botrány kirobbanása után vált azzá) Gyurcsány első, a frakcióülés elején elmondott beszéde, amelyben nagy vonalakban ismertette a képviselőkkel mindazt, ami rájuk és az országra vár, és amelyről a választási kampányban elfelejtett értekezni. Ezt a beszédet maga az érintett adta közre 2006. szeptember 27-én. Árnyalta-e az RTL-es interjú, amelyben Gyurcsány a hazugságok korának végét vizionálta, a korábban kiszivárgott részleteket? Kontextusba helyezte-e a teljes őszödi beszéd és annak összes előzménye a "hazudtunk reggel, délben, meg este", illetve az "elkúrtuk" kijelentéseket? Végül: más megvilágítást adott-e a szeptember 17-én napvilágot látott Gyurcsány-mondatoknak, vagy akár az egész, hírhedtté vált záróbeszédnek az elsőként elmondott őszödi felszólalás? Egyik kérdés esetében sem kétséges, a válasz: igen. Így viszont természetesen felmerül, hogy helyesen tette-e a Magyar Rádió akkori vezetése, hogy - miután meggyőződött arról, hogy a felvételen valóban Gyurcsány Ferenc beszél - az adott pillanatban, számára jelentős részben még ismeretlen körülmények ismerete nélkül nyilvánosságra hozta az első részleteket? Erre a kérdésre is csak igennel lehet válaszolni. Az őszödi példából kiindulva azt, hogy Lázár esetében a rövid hanganyag közlése sértett-e újságírói etikai elveket, az alapján lehet eldönteni, hogy a közlő meggyőződött-e arról, hogy a felvételen valóban Lázár beszél, illetve hogy az elhangzottak (a szövegösszefüggéstől függetlenül) megegyeznek-e a közöltekkel erre a hangfelvételek tartalmi összevetése adhat választ.
Előbb azonban érdemes kitérni a Kuruc.infóról származó értesülések kezelésének problémájára. Kalandunk a szélsőjobbal Az őszödi beszéd kiszivárogtatójának személye mindmáig ismeretlen, ezzel szemben a Lázár-monológot a Kuruc.infón ismerhette meg Magyarország tudni vágyó és szépre éhes közönsége. Az ott közölt felvétel "beemelése" a mainstream médiába viszont - a Hírszerzőt ért egyik vád szerint - legitimálja a honlapot. Olvasóink (és a minket sűrűn szemléző Mandiner) előtt nem titok a Hírszerző és a Kuruc készítőinek szívélyes viszonya: a két lap (nagyjából egyidejű) születése óta ellensége egymásnak. A magát egyértelműen és máig liberális lapként meghatározó Hírszerző következetesen így tekint a klasszikus náci "értékrendet" valló portálra (és viszont). Így volt ez akkor is, amikor a Kuruc hamis látogatottsági adatokat közölve összejátszással vádolt meg minket és a Mediánt; akkor is, amikor a náci lap kényszerpihenőjéről emlékeztünk meg; és akkor is, amikor az Athena Intézettel eredtünk a Kuruc finanszírozásának nyomába. A világ természetesen jobb hely lenne a Kuruc.info, és a létezését generáló problémák nélkül - ezzel együtt a Kuruc és elődszervezetei több mint hat éve léteznek úgy, hogy sem a Gyurcsány-kormány antifasiszta szájhősei, sem a (részben a Kuruc létezésének ürügyén) totális médiakontrollt bevezető Orbán-kormány nem tud mit kezdeni létükkel. Az elmúlt években azonban mégiscsak akadtak olyan ügyek, amelyek a Kuruc vagy elődlapjai környékéről kerültek be a magyar közéletbe, és amelyek a mainstream nyilvánosság slágertémáivá váltak. Vagy talán elfelejtették a mostani háborgók, hogy a kettős állampolgárság ügye, amely alkalmat adott a kurucok zászlóbontására, és amely kezdetben bizony az ő ügyük volt, mára a nyilvánosságban általánosan elfogadott és törvényileg szentesített tény? Vagy a Kubatov-listákról azért nem kell tudomást venni, mert szintén ott lepleződtek le? A Lázár-hitvallás közlésekor abból indultunk ki, hogy nehéz azt nem hírértékűnek minősíteni, ha kiderül: a Fidesz frakcióvezetője bárkinek az életét értéktelennek tartja - márpedig itt, a szövegkörnyezettől függetlenül ez történt. A vita legfeljebb arról folyhat (és arról is folyik), hogy a Lázár által értéktelennek tekintett élet kinek az élete. Ha ezt a megközelítést elfogadjuk, abban az esetben a kormánypárti frakcióvezető embereket lekicsinylő eszmefuttatása akkor is hír, ha forrása egy olyan lap, amely naponta nevezi értéktelennek több százezer honfitársunk életét. A hangfelvételen kétséget kizáróan Lázár János beszélt - ezt az érintett maga is elismerte vasárnap, közel egy napos, önkéntes hallgatás után. A felvételen egyetlen vágás hallható - a készítők láthatóan nem is törekedtek arra, hogy ennek nyomát eltüntessék. Ám a vágás nélküli rész maga is több mint elégséges ahhoz, hogy (kontextus- és forrásfüggetlenül) hírértékű legyen. Íme: "Én soha nem szégyelltem, hogy mim van, dolgozom keményen, abban a miliőben nőttem fel, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét se kell szégyellni, az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem." Ahhoz, hogy a manipuláció-vád igazságtartalmát felmérjük, hasonlítsuk össze tartalmi szempontból Lázár monológjának a fenti, rövidebb ("manipulált") és hosszabb (a
frakcióvezető-polgármester szavait "kontextusba helyező") változatát. Ez utóbbi a következőképpen hangzik: "Tőlem az MTI kénytelen volt bocsánatot kérni, mert a listában nem vagyok benne. Aztán a HVG is csinált egy összeállítást és a parlamenti képviselők között is a szerény középsorban tartozom a keresményemmel. Ott a vagyon értékelése nem zajlott, de én azt gondolom, hogy ez nem szégyellnivaló dolog, én soha nem szégyelltem, hogy mim van, én dolgozok keményen, én abba a miliőbe nőttem föl, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni, az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára, aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér. Ezt tudom mondani, annak annyi az élete. Ez az én véleményem egyébként, tehát én ahhoz a mércéhez tartom magam, hogy az ember, ha egyszerű kétkezi munkásember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit. Hogy ha egyetemi ember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit, de akinek a saját társadalmi viszonyaihoz képest semmire nem futotta, semmit nem tudott letenni az asztalra, az ne üljön például a képviselőtestületben. Nagy baj lenne, ha olyan képviselők ülnének, akiknek semmijük nincsen, ezt kell mondjam." Mi a közös a két szövegrészletben? 1. Lázár János szorgos, sokat dolgozó emberként tekint magára, aki munkájával sokra vitte, sikeresen kapart, gyűjtött, építkezett kockáról kockára. 2. Ahonnan Lázár jött, ott azt tartják, hogy a munka becsület és dicsőség dolga (pardon), eredményére pedig illik büszkének lenni. 3. Lázár (szintén neveltetéséből fakadóan) úgy látja: akinek nincs semmije, illetve nem vitte semmire,annak az élete értéktelen. Ezek a tételek - a felvétel hosszúságától függetlenül - szerepelnek Lázár János credójában (és ezen mit sem változtat a szövegkörnyezet, amelyet teljes terjedelmében itt ismerhet meg), méghozzá általános érvényű igazságként. A kérdés csak az, hogy mennyiben enyhíti a kijelentések elvágólagosságát a szombati hangfelvételen nem, de a Fidesz által bemutatott verzión szereplő rész. 1. Lázár ezekben a mondatokban különböző mércét alkalmaz az általa "egyszerűnek" nevezett "kétkezi munkásemberekkel" és "egyetemi emberekkel" (feltesszük: egyetemet végzettekkel) kapcsolatban, és azt az elvárást fogalmazza meg velük szemben, hogy "jövedelmükhöz képest" jussanak egyről a kettőre. 2. Arról is beszél - és ez még fontos lesz -, hogy aki saját kiinduló helyzetéhez képest "vitte valamire", az formálhat jogot arra, hogy részese legyen a helyi politikának, mert 3. a maga részéről problematikusnak tartaná, ha olyanok döntenének Hódmezővásárhely sorsáról, akiknek "semmijük sincs". Lázár és a propagandasajtó manipulációról szóló vádjainak alapja az, hogy a fent idézettek más megvilágításba helyezik a polgármester-frakcióvezető három évvel ezelőtti szavait ahhoz képest, amelyet a szombaton a Kurucon (és nyomában a Hírszerzőn, majd egy sor más lapban) megjelent rövidebb felvétel tartalmazott. Kétségtelen, hogy Lázár János "egyszerű" és "egyetemi" emberekkel, valamint az egyről a kettőre jutással kapcsolatos, atyaian lekezelő és nem túlságosan szofisztikált
mondatai enyhítik valamelyest az értéktelen emberek értéktelen életéről szóló elmélkedésének még a magyar közéletben is szokatlan kíméletlenségét. Ám ahogy az őszödi beszéd elkúrása még elkúrás, hazugsága hazugság, semmittevése semmittevés marad attól, hogy Gyurcsány Ferenc előtte a költségtérítésről, a romák helyzetéről és arról beszél, hogy "nem akarja tovább csinálni", amit kormányával 2006-ig művelt, úgy Lázár "értéktelen" életei sem lesznek "értékesek" attól, hogy a polgármester mást tart "értéktelennek" egy "egyszerű" munkásnál, mint egy egyetemet végzett ember esetében. A későbbi frakcióvezető lekezelő, elitista, pénzközpontú és embertelen - a Véleményvezér találó megállapítása szerint töményen kádárista - gondolkodásának lelepleződésén mit sem változtat a szövegkörnyezet, Lázár vasárnapi magyarázkodása meg pláne nem. Lehetett-e szó a "megélhetési politikusok" elleni harcról? Lázár vasárnapi interpretációja szerint a közgyűlésen elmondottak nem a "szegény emberekről", hanem a "megélhetési politikusokról" szóltak. A frakcióvezető mostani magyarázata szerint szavainak címzettjei azon kollégái voltak, akik a "civil" életben nem voltak képesek biztos egzisztenciát teremteni maguknak, ezért boldogulásukat kizárólag a politikától remélik. Ez lényeges állítás, de ha Lázár János ez ügyben igazat mondott volna, akkor sem lenne hihető, hogy (a "kétkezi munkásokat" "egyszerűnek" nevező, lekezelő elitizmuson túl) szavainak nem volt szegényellenes éle, és ne lettek volna embertelenek. Bármilyen furcsán is hangzik, de a politikus is ember, és a legellenszenvesebb politikus életét értéktelennek nevezni éppoly embertelen, mint bárki másét - ha pedig ezt azért tesszük, mert az adott politikus a privát szférában nem kapart össze elegendő vagyont, az éppen úgy szegényellenes kijelentés, mint ha egy "csóró civil" esetében tesszük ugyanezt. A vásárhelyi self-made-man továbbá azzal védekezik, hogy kijelentései nem a szegény, hanem a privát szférában nem bizonyított kollégái ellen irányultak. Komolyan vehetjük-e ezt a védekezést? Nos, ehhez érdemes segítségül hívni Lázár János hivatalos, önmaga által összeállított életrajzát. Ebben munkahelyei közül a következőket említi: Egyetemi tanulmányai mellett 1995-től gyakornok Hódmezővásárhelyen, a polgármesteri hivatal jegyzői irodáján. 1997 és 1999 között Rapcsák András polgármester személyi titkára, 1998-ban az országgyűlési képviselői és a polgármesteri kampányok egyik szervezője. 1999-2000-ben az Országgyűlés Hivatalának alkalmazásában a képviselő-polgármester parlamenti titkára. A 2000. december 3-i időközi önkormányzati és polgármester-választáson újra kampányfőnök volt, majd az ismét megválasztott polgármester politikai tanácsadója lett. Közvetlen irányítása alá tartoztak a titkársági, a kulturális és művészeti, a városmarketinggel kapcsolatos média- és oktatási ügyek, valamint a stratégiai várostervezési csoport. 1998-tól a Páneurópai Unió hódmezővásárhelyi szervezetének ügyvezető titkára. 2001-től a Hódtáv Úszóegyesület elnöke. 1999-től az Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesület ügyvezető titkára. 2000-ben belépett a Fidesz-Magyar Polgári Pártba. 2002-től a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben is tag lett. Rapcsák András 2002. február 3-i
halála után lett a polgári összefogás hódmezővásárhelyi (Csongrád 6. vk.) országgyűlési képviselőjelöltje; 2002. április 7-én, az első fordulóban bejutott az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés alakuló ülésén jegyzővé választották. 2002. október 20-án Hódmezővásárhely polgármestere lett. 2003. április elején a magyar kormány az Európai Unió Régiók Bizottsága póttagjává delegálta. 2004 februárjában lemondott a bizottsági póttagságáról, majd október elején jegyzőségéről is. 2004 októberétől novemberéig a Parlament szociális és családügyi, novembertől a kulturális és sajtóbizottság tagja. A 2006. évi országgyűlési választásokon Csongrád megye 6. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. Életrajzának tanúsága szerint, Lázár János (még egyetemistaként megkezdett) pályafutása alatt egyetlen napot sem dolgozott a civil szférában - konkrétan nem volt olyan munkahelye, amely nem a városi vagy az országos politikához kötődött volna. Az kétségtelen, hogy a nyilván napi 8 órában ellátott polgármesteri és az ugyancsak 8 órában ellátott képviselőségért felvett (pótlékokkal együtt) összesen 1,6 milliós tiszteletdíj, a 18 milliós költségtérítés és a legendás szolgálati Audi azt mutatja, a maga kategóriájában (akkor nevezzük ezt a kategóriát mi is "megélhetési politikusnak") Lázár János remekül "teljesített" - hiszen "értékrendje" szerint, az ember teljesítményét, sőt életének értékét is kizárólag az tükrözi, hogy "mije van". Ezzel együtt Lázár pontosan annyit "kapart össze" magának a "civil" életben, mint azok a politikustársai, akiket restségükért megbélyegzett: egy fillért sem. Ha tehát valóban a "megélhetési politikusok" ellen emelte volna föl a szavát, illett volna elsőként saját magát száműznie egy rizsföldre kapálni, de legalábbis a versenyszférába lehúzni pár évet a szakmájában. A nagyobb, hosszabb, vágatlan verzió tanúsága a legsikeresebb magyar megélhetési politikusok közé tartozó polgármester-frakcióvezető szavainak valódi értelmét sokkal inkább az LMP és - fájdalom - a Jobbik világította meg helyesen. Eszerint a (szigorúan hazai értelemben vett) profi politikus, a jókor jó helyen lévő, szerencsés, ámde piaci viszonyoknak soha ki nem tett réteg hangján szólt azokról a politikustársairól, akiknek civil állásuk és politikai helyezkedésük nem teszi lehetővé, hogy (hozzá hasonlóan) a helyi és országos politikából történő meggazdagodás lehetőségéhez jussanak. Szavaiból - az emberi élet lebecsülésén túl - az is kiderült, hogy 2008 Hódmezővásárhelyén egyszerreszegénynek, politikusnak és szuverén embernek lenni nem volt túl ígéretes vállalkozás. Ez pedig kétségkívül kibővíti, de semmiben nem enyhíti a "manipulált" felvételből következő értelmezési lehetőségeket, és - hacsak radikális, drámai fordulat nem történik - semmi jót nem ígér a közeljövő országos politikájára nézve sem. Ahogy az sem, hogy Lázár távozása frakcióvezetői és/vagy polgármesteri tisztségéből fel sem merült a történtek után. http://hirszerzo.hu/publicisztika/20110321_lazar_elet_mandiner
