A TERMÉSZET X L - E D I K ÉVFOLYAMÁNAK (1944)
TARTALOMJEGYZÉKE •
^
•
•
w
r
—
—
ISMERETTERJESZTŐ CIKKEK, ELBESZÉLÉSEK, TÁRCÁK ÉS ÁLLATMESÉK. Boros Ádám dr.: A Lápos-folyó szurdokában (4 képpel) 65 Garády Magda: F e l é b r e d t ü n k 48 — Megérkeztünk 107 Haller László dr.: A h i d r a (2 képpel) 14 — M á r c i u s (1 képpel) 27 — Ő z b a k l e s e n (2 képpel) 74 Homonnay Nándor dr.: S z a r v a s b ö g é s idején a bellyei u r a d a l o m b a n (5 képpel) 29 Kalmár Zoltán dr.: Ő z l á b g o m b á k (3 képpel) . . . . 15 — Csiperke (1 képpel) 28 Kolosváry Gábor dr.: A t e n g e r i f ű á l l a t v i l á g a (2 képpel) 17 — S é t a a k o l o z s v á r i B ü k k b e n (3 képpel) 56 — A l k a l m a z k o d á s v a g y a l a k v á l t o z á s ? (4 képpel) 75 — Á l l a t i h é j a k m i n t t ö r p e barlangok (I képpel) 119 Láng Rezső : N a g y gond a sok gyerek! 11 — N e m fenékig tejfel az élet 23 — Pocokék 95 Nadler Herbert: E g y áprilisi reggel a S z e p e s s é g b e n (7 képpel) 38 T ú l a D u n á n , B a r a n y á b a n (7 képpel) 62 A d a t o k és k é p e k az Állat kert é l e t é b ő l 1929—1931 - (6 képpel) 76
Nadler Herbert: A d a t o k és k é p e k az Á l l a t k e r t életéből 1931—1932 (7 képpel) - A d a t o k és kérjek az Á l l a t k e r t életéből 1933 (6 képpel) — A d a t o k és k é p e k az Á l l a t k e r t életéből 1934— 1935 (12 képpel) Papp Károly : A szegedi M a d a r á s z t ó élete (7 képpel) Péter M i h á l y : A t e r m é s e k és magvak elterjedése (9 képpel) — A k ö k ö r c s i n (1 képpel) Regős József: R ö v i d h u l l á m ú sugarak h a s z n á l a t a az ö r ö k l é s t a n b a n — Szokatlan jelenségek a n ö v e l j e k i v a r i életében Sátori József dr. : G y ü j t ő k i r á n d u l á s o n a H a r g i t a déli részén (2 képpel) Schveitzer József dr. : H a v a s i g y o p á r (2 képpel) ... — S é t a az e r d ő b e n (I képpel) — Őszi l o m b s z í u e z ő d é s és l e v é l h u l l á s (5 képpel) Smuk Antal: A g ó l y á k életéből — A szentjánosbogár Szederjei Á k o s : M e d v e v a d á s z a t fényképezőgéppel (5 képpel) Vágó Szilárd dr.: A »vízenjáró« v í z e n j á r á s a (5 képpel) ..
86 109 125 52 2 26 8 55 117 5 50 98 32 1 20 100 113
RÖVID KÖZLEMÉNYEK. Dorning Henrik dr.: A b a l k á n i fakopáncs Csömörön A fakúszók Budapesten Megjegyzés a kövirigóról Harcos Jenő dr.: A t e r m é s z e t t i t k a i b ó l Bletkölcsönösség A görögszéna mint g y ó g y n ö v é n y - A esengőfű — A lemnagliszt . . A mustármag N ö v é n y e k és k o p a s z s á g A lóhere m i n t gyógyszer — A »fetskefű« Haller László dr.: A réti-fülesbagoly (1 képpel) A l ó d a r á z s (2 képpel)
68 69 69 9 42 43 43 81 8) 82 115 122 58 91
Papp Károly:
A szegedi tavak szárcsái (I képpel)
68
Rásky Klára: Ős J ú d á s f a levele Csillaghegyről (I képpel) Stokovszky I v á n : Ungváron
Csonttollúmadarak
Kassán
58 és 1114
Szalay László dr.: Földünket?
H á n y állatfaj
népesíti be 33
— A z állat a díszítő m ű v é s z e t b e n — Venus — A v i z i a t k á k és a halak Tliurn Rumbach árammal
István
Szerkesztői üzenetek
dr.:
33 121 122
Halászat
villany122
12, 107, 116, 124
ÁLLATKERTI HÍREK. Haller László dr. : Télivilág az Á l l a t k e r t i e n (2 képpel) - A .pannoniaigyík vagy m a g y a r g y í k - A v á r r o m (l képpel) J ú n i u s b a n (3 képpel) - Búbosbaukafészek az Á l l a t k e r t b e n 11 képpel) — »Arany« (1 képpel) Légitámadások után - A z á l l a t á l l o m á n y élelmezése (1 képpel) T a r á n d s z a r v a s b i k á n k (2 képpel) Nadler Herbert: Neinrég e m l í t e t t ü k (1 képpel).... Stokovszky Iván: S z u l t á n (1 képpel) A s z i k a s z a r v a s o k n á l (1 képpel) K o r o n á s m a j o m - c s a l á d u n k (1 képpel) H á r o m d á m t e h é n nevel egy b o r j ú t — »Gyuri« (1 képpel) Szabó Ferenc dr. : A mogyoróspele (l képpel) - Medvebocsok az á l l a t k e r t b e n (l képpel) .... Szabó József F. dr. : Z s á k m á n y o l t k é t p i i p ú - t e v e az á l l a t k e r t b e n (I képpel) — »Misi« (1 képpel)
21 35 44 70 72 84 92 93 106 124 83 93 105 107 116 22 47 46 104
Szombath László: A z urálibagoly II képpel) — A balkáni-kacagógerle (1 képpel) — A bibic (1 képpel) A p á s z t o r m a d á r (I képpel) A tövisszúró-gébics (1 képpel) — A szajkó (1 képpel) A kövirigó (1 képpel) A s z ö v ő m a d a r a k (I képpel) . .• — A z őszapó (1 képpel) — A rizspinty (1 képpel) Madarak a nagytavon (1 képpel) — A z á l l a t k e r t t e r ü l e t é n (2 képpel) — A marabu (1 képpel) - Pelyhes madárfiókák (1 képpel) — A n y á r vége közeledik 11 képpel) — K a k t u s z o k (I képpel) — A kondor (1 képpel) — Ú j s z ü l ö t t viziló (I képpel) — Állatszeretet A z Á l l a t k e r t ajándékozói
....
9 10 21 22 35 36 45 46 59 60 69 71 82 92 105 115 123 123 132
47,
94
KÖNYVEKRŐL. Éhik
Gyula dr. : A'. Rhédcy Zoltán »Verébtől a szarvasbikáig« 35 Nadler Herbert: Halász György dr. >>Telivérek« . . . 9 Kittenberger Kálmán »A m e g v á l t o z o t t Afrika* 19 Rásky Klára : Felfö.ldy Lajos dr. »Növényszociölógia« 44 Szalay László dr.: Zimmermann Gusztáv dr. »A k a n á r i m a d á r természetrajza, ápolása és betegségei* 19 Francé Raoul H• »Az állat a történelemben* . . . 20 Bandái Horst »01ajat keresek Celebeszben« . . . . 34 Ilink Frank »Kleven z s á k m á n y * 34
Szalay László dr.: Fehér Jenő »Időjós állatok és növények« 43 llauck Emil »Die H u n d e der ur- u n d frühgeschichtlichen Bewolmer N i e d e r d o n a u s « 82 - Gaál István »Szép magyar tájak« 91 - Szondy György »Az ismeretlen birodalom« . . . . 115 Szilády Z o l t á n : Szalay László dr. » B a r á t u n k és ellenségünk az állat* 19 Wagner J á n o s : Soós Lajos »A K á r p á t - m e d e n c e Mollusca-faunája« 59
KÉPEK. Beretzk Péter dr. : Nádirigó fészke mellett Bíbic — Piroslábú-cankó . . . — Kormos-szerkő — P o e g é m fészkén ül . Szárcsa fészke a n á d a s b a n Brehm n y o m á n : B ú b o s b a n k a Cholnoky Béla dr.: A L á p o s . s z u r d o k á b a n Részlet a L á p o s - s z u r d o k b ó l Egy oldalpatak a L á p o s b a n , ahol a folyó sebes ségét a m a l o m g á t csökkenti A Lápos részlete a szurdokban Cseh Mária: Sörényéskos Dobay Zs.: Kövirigó — Rizspinty Erdélyi János dr.: A t ó p a r t i kőfal kőoszlopos, fakorlátos felső r é s z é n e k a p á l m a h á z z a l szemben 1935-ben készült f o l y t a t á s a Haller László dr.: Télivilág a/, á l l a t k e r t i nagytavon — A Pelmatohydra nligactis Pallas p r é d á r a leső két példánya - A balatoni Myriophyilum n e v ű vízinövény ágaihoz, t a p a d ó Pelmatohydra oligactis Pallas két példánya V í z i m a d a r a k g y ü l e k e z e t e j a n u á r b a n az állat kerti nagy tavon — »Március« . . . — A z állatkerti várrom — Réti-fülesbagoly — Mackó k e r é k p á r o n — Mackó csókja — A k i s s ö r é n y e s b á r á n y nevelőjével — Napkelte D u n a a l m á s o n - »A N a p felhőrongyaiba b u r k o l ó d z o t t - »Szultán« és »Malah« az indiai e l e f á h t p á r »Arany«, az öreg vizilóanya, újszülött b o r j á v a l — A l ó d a r á z s fészke - A lódarázsfészek a n y a g á n a k szerkezete Az á l l a t k e r t t a r á n d s z a r v a s b i k á j a Homonnay Nándor dr.: Albrecht főherceg Ő királyi Fensége a félperc alatt elejtett h á r o m szarvasbikával — A s z a r v a s b i k á k p á r v i a d a l a színhelyén a le taposott magas á r t é r i gaz — L ó v a l vontatjuk az elejtett, b i k á k a t vissza, p á r v i a d a l u k színhelyére - A félperc alatt elejtett h á r o m szarvasbika . . . — A s z a r v a s b i k á k kizsigerelése Hölzel Gyula: Mogyoróspele A z á l l a t k e r t h á r o m medvebocsa - A kis szikagida a n y j á v a l - A z á l l a t k e r t egykori t e n i s z p á l y á i n a k felszántása t a k a r m á n y t e r m e l é s céljából — »Afi« haragszik A t a r á n d b i k a hatalmas agancsa - »Gyuri«, az á l l a t k e r t k i m ú l t ö r e g szamara . . . Iván László: Kökörcsin Jablonkay Rezső: A l f ö l d i - m a g y a r m a r h a az állat kertben Kolosváry Bálint, ifj.: A h u l l á m o k partra vetik a tengerihínárt Kolosváry Gábor dr.: A kis Viribus-ték a tengertfíí szálai k ö z ö t t leselkedik á l d o z a t á r a
53 53 54 54 55 68 7? 66 66 67 67 1 45 60
129 13 14
15 21 27 45 59 70 70 71 73 74 83 84 90 91 106
25 30 30 31 31 22 47 93 94 106 107 116 26 85 18 18
Kolosváry Gábor dr.: Balanus crenatus'-makk talpa Pecten islandicus n e v ű fésűkagylóról N é g y tengerhnakk ül egv fésűkagvlón Vfm/ca-makk a Pecten varius var. ruber n e v ű fésűkagylón — Balanus crenatus-makk dudoros mészalgák között - F g y tengerimakk p é l d á n y a i Kunár Endre: A z a k v á r i u m »csendes, h ű v ö s csar nokában* ,.' - A z a k v á r i u m i ü v e g t á b l á k 1933-ban á t a l a k í t o t t vaskeretes beépítése u t á n a m e d e n c é k előtt álldogáló l á t o g a t ó i n k a t nem fenyegette veszély Lővey József dr.: A vízilovak 1932-ben é p ü l t új ú s z ó m e d e n c é j é n e k e n y h é n meneteles beton lépcsője Mratskó Ferenc, ifj.: A p á l m a h á z északi homlok z a t á n a k 1934-ben k r o k o d i l u s - t e r r á r i u m m á á t alakított toldaléka Nadler Herbert: A Szalóki- és a L o m n i c i e s ú c s m á j u s elején . . . . - A v i r á g v ö l g y i erdészlak A nyirfajdok d ü r g ő h e l y e a Szalókicsúcs alatt A k é t »kiskakas« f e n v ő v á z r a függesztve A k i t ö m ö t t nyirfajdkakas - A V y s o v a n e v ű szepességi h e g y t e t ő h á t t e r e a M a g a s - T á t r a havas c s ú c s a i n a k csipkés sora — »Túl a D u n á n , B a r a n y á b a n « - »a b á r s o n y o s b u r o k j á b a n gyorsan n ö v e k e d ő á g a s - b o g a s szarvasagancs« - A szarvasbika a g a n c s á t »még fedi a n a p s ü t é s b e n ezüstösen csillogó bolyhos lepel" — ». . . semmi o k u k v e t é l k e d é s r e . . .« » . . . c s a k a s z e m ü k e t h u n y j á k be — legelés k ö z b e n is — a főképen fejüket ellepő legyek hada e l l e m . . ..... .... ................ - »A l e m e n ő N a p . . . b á g v a d t f é n v ű sugaraival a k i m ú l t öreg bakot egy-két percre m é g meg v i l á g í t j a . . .« — A . v i l á g h í r e s sellyei vadaskertben :.. Papp Károly: . A M a d a r á s z t ó n ö v é n y s z ö v e t k e z e t ! t é r k é p e 1942 n y a r á n - A M a d a r á s z t ó a l a k u l á s a 1890 ó t a Papp László : A forróégövi t á j a k b e n n s z ü l ö t t e i n e k c ö l ö p é p í t m é n y é t u t á n z ó egykori krokodilushoz Purgly János, ifj. : A t ó p a r t o n ő r k ö d ő h í m fekete hattyú Reich Péter Kornél: A vízilovak 1932-ben é p ü l t ú j , tágas úszómedencéje Sándor László, farczádi: A p ö f e t e g - g o m b a spórái a levegőbe j u t n a k — A t ö v é r ő l leszakadt b o s z o r k á n y k e r é k — S z á r a z jerikóirózsa — A juharfa s z á r n y a s t e r m é s e — A bálványfa szárnyas termése — A súlyom termése — A k ó k u s z d i ó keresztmetszete — A z á r v a l á n y h a j tollas t e r m é s e — A k i r á l y d i n n y e t ü s k é s terméseivel Sátori József dr.: T u s n á d f ü r d ő i e m l é k . . . Részlet az O l t b ó l S/.eh'd, h u l l á m o s táj N a g y b a c o n t ó l nyugatra
75 75 76 76 120 88
1 12
89
127 37 39 39 40 41 42 61 62 63 63
64
64 65 52 52 126 105 89 2 2 3 3 3 3 4 4 4 118 118
Schveitzer József dr.: H a v a s i g y o p á r — A h a v a s i g y o p á r részletei n a g y í t v a Virágzó kereklevelű esengetyfíke — A j e g e n y e u y á r f a levélnyélének hosszmetszete A leveliivé! a l a p j á n a k hosszmetszete - A j e g e n y e n y á r f a és a diófa levt'lripacsai Keresztmetszet a j e g e n y e n y á r f a leveléből . . . . — Őszre fordul az i d ő Simonffy Szilárd : A. krokodilusfélék vegyes t á r s a s á g a az új t e r r á r i u m b a n Stein Gusztáv: Majgitvirágos kaszáló a kolozsvári Bükkben - A gerincen. . . »ősszel úgy suhannak a felhők a fák k ö z ö t t , m i n t h a túlvilági szellemek volnának« A Postás-vízesés a kolozsvári B ü k k b e n Szabó József F. dr.: A z Oroszországban z s á k m á nyolt k é t p ú p ú - t e v e , Tavasszal az á l l a t k e r t i nagy tavon - M a r a b u p á r az á l l a t k e r t b e n - Szeptemberi hangulat az á l l a t k e r t i nagytavon - A z eredetileg a juhoknak s z á n t k e r í t é s b e á t k ö l t ö z t e t e t t indiai p e t t y e s s z a r v a s - c s a l á d Szederjei Ákos : »Amikor M a c k ó ú r b a r á t s á g o s arcot vág« »A reggeli n a p s ü t é s t ő l élesen m e g v i l á g í t v a , kilép a bokrok közül« - >>A bocsot nem l á t j u k t i s z t á n , egy fiatal lucfenvő t ö r z s e m ö g ö t t ül« • - <>Az öreg k u t y a m ó d r a leült a patakparton* »x\.kkora, mint az alatta lévő ló« Szombath László: U r á l i b a g ó l y A z á l l a t k e r t i fákon telelő balkáni-kaeagógerlék — K é t n a p o s túzokcsibe Virágzó t e n g e r i s ü n k a k t t i s z az á l l a t k e r t i p á l m a házban . Tóth Zoltán : »A régi k r o k o d i l u s - t e r r á r i u m b e j á r a t á nál b á l v á n y o k k á faragott faoszlopok* Vadas E r n ő : Füstifecskefiókák Vágó Szilárd dr.: A vízenjáró — A víz színével é r i n t k e z ő v é g t a g í z A végtagokat borító vízhatlanító szőrburkolat - A z első l á b p á r csípőizülete messze v a n a h á t s ó két lábpárétól — . . . a h á t s ó k é t l á b p á r csípőizülete viszont köze! van e g y m á s h o z Vezényi Elemér: Bíbicek — Pásztormadarak — Tövisszúró-gébicsek — Szajkó* — A nyirfajdkakas
(i 7 51 98 99 99 99 100 128 49 57 57 47 69 83 97 112 101 102 102 103 103 10 10 92 115 126 71 113 114 114 114 115 21 22 36 36 38
Vezényi Elemér: Feketefejű-szövőpinty őszapók Ismeretlen és névtelen szerzők : Közönséges őzláb gomba ' Csipkés-őzlábgomba .' Piruló-őzlábgomba Közönséges csiperke - Ős J ú d á s f a ö s s z e h a j t o t t levele — Mezeiveréb fiókáit eteti - A s z a r v a s b i k á t k ü l ö n v á l a s z t ó kerítés oszlopai k ö z ö t t a tehenek á t b ú j h a t n a k - A m a d á r h á z b a n 1930-ban készült új t á r s a s r ö p d é k sora - A n a g y s z i k l á b a n az o r o s z l á n h á z belseje 1931ben, az á t a l a k í t á s u t á n A z 1931-ben é p ü l t afrikai istálló A közönség folyosója az afrikai istállóban . . . - A z afrikai t á r s a s k i f u t ó t elkerítő árokfa! és alacsony k o r l á t — A kisebb r a g a d o z ó m a d a r a k 1931-ben épült úi röpdéi - A díszrécék és kisebb vadlibafajok 1932-ben létesült t á r s a s udvara A z 1932-ben készült új k u t y a k e r í t é s e k Pumik az új kerítésben »Misi« és az ü r e s cukrosvizes ü v e g A vízilovak 1933-ban kétésfélszeresére b ő v í t e t i és új mennyezetablakkal m e g v i l á g í t o t t belső vízmedencéje A régi k u t y a k e r í t t ' s e k h e l y é n 1933-ban épült új keríté'.sek és aklok hosszú sora A b a g o l y v á r déli falai alatt 1933-ban eredetileg az őzek s z á m á r a készült új kerítés - A m a j o m h á z t ó l nyugatra eső nagy gyepszigeten 1933-ban eredetileg a d á m v a d n a k épült új kerítés és akol ->— A z á l l a t k e r t öreg kondora A k é t vizilóanya k é t idei borjával A z óriásagancsú t a r á n d s z a r v a s A p á l m a h á z egykori e l ő c s a r n o k á b a n 1934-ben épült új k r o k o d i l u s - t e r r á r i u m A n a g y t ó keleti p a r t j á n 1934-ben é p ü l t kőfal — A n a g y t ó keleti p a r t j á n 1934-ben létesült s é t á n y 1935-ben v é k o n y s z á l ú , megfelelően magas vashuzalhálóval k e r í t e t t ü k k ö r ü l a tavat — A fácánház 1935-ben k é s z ü l t új r ö p d é i n e k sora — A sasok és k e s e l y ü k nagy r ö p d é i n e k 1935-ben készült új v a s h u z a l h á l ó j a - A z a k v á r i u m 1935-ben készült mennyezetablakokkal m e g v i l á g í t v a
Felelős kiadó: Nadler Herbert — Budapest székesfőváros házinyomdája — 54349 — Felelős vezető: Klemm Árpád igazgató
46 60 16 10 17 29 58 72 77 77 78 79 80 80 86 87 87 88 104
110 1 111 111
111 123 123 124 127 128 129 130 130 131 131
A TERMÉSZET SZERKESZTI:
NADLER
HERBERT
1944. JANUÁR
K
I
A
D
J
A
:
B
U
D
A
P
E
S
T
S
Z
É
K
E
S
F
Ő
V
Á
R
O
S
K
Ö
Z
Ö
N
S
É
G
E
JOJJON .1 FŐVÁROS VILÁGHÍRŰ GYÓGYSZÁLLÓIRA!
s
ZENT
GELLERT GYÓGYSZÁLLÓ
260 s z o b á s m o d e r n g y ó g y s z á l l ó kapcsolat a Szent Gellért
a G e l l é r t h e g y déli o l d a l á n .
gyógyfürdővel.
Előnyös
szálló b e t e g o s z t á l y á n . K o r s z e r ű e n felszerelt orvosi jes
fizikotherápia
és
mechanotherápia.
o s z t á l y , h u l l á m - és K e d v e z m é n y e s
CÍM:
f ü r d ő j egy
BUDAPEST,
árak
XI.,
Közvetlen
áru pausálkúrák rendelőintézet,
T e r m á l - és
kádfürdők,
a
tel
iszap
pezsgőfürdő a szálló
vendégei
GELLÉRT-TÉR
részére
1
TÁVBESZÉLŐ:
268-800
(TIUDAS GYÓGYSZÁLLÓ Az úri
középosztály
kedvelt
gyógyszállója.
Heti
panziórendszer.
» J u v e n t u s « r á d i u m o s k á d o s z t á l y és r á d i u m o s i s z a p . G ő z f ü r d ő kapcsolatban orvosi
a
szállóval.
rendelőintézet,
szálló p a r k j á b a n :
CÍM:
Modern
kívánatra
a Juventus-,
BUDAPEST,
kényelemmel
XI.',
diétás
Hungária-
berendezett konyha.
szobák,
Ivókúrák
és A t t i l a - f o r r á s o k
DÖBRENTEI-TÉR TÁ
közvetlen
VBESZÉLŐ:
a
vizével
9 156-070
A TERMÉSZET SZERKESZTI:
KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TÁVBESZÉLŐ: 220-400
XL.
NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA
ÉVFOLYAM
MEGJELENIK MINDEN HŐ 15-ÉN
ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 10 PENGŐ FÉLÉVRE 5 PENGŐ
EGYES SZÁM ÁRA 90 FILLÉR
1. S Z Á M
SÖRENYKSKOS. Az állatkerti IX. fényképpályázaton vásárolt kép. Cseh Mária
felvétele.
TARTALOM Péter Mihály: A t e r m é s e k és magvak elterjedése. Schveitzer József dr.:
Havasigyopár.
Regős József: R ö v i d h u l l á m ú sugarak h a s z n á l a t a az örökléstanban.
Rövid közlemények. Könyvekről. Á l l a t k e r t i hírek. Láng Rezső : N a g y gond a sok gyerek. Szerkesztői ü z e n e t .
1944. J A N U Á R
A TERMESEK ES M A G V A K
ELTERJEDÉSE.
í r t a Péter Mihály. G y e r m e k k o r o m b a n nehéz h á b o r ú s időket é l t ü n k , a k á r c s a k napjainkban. A t ö r t é n e l e m megismétlődik. A nagyok helyett m i gyermekek s e g í t e t t ü n k a kert g o n d o z á s á b a n . G y o m l á l t u n k . Egyideig csak tartott a lelkesedés, de hamar e l f á r a d t u n k . K é r d e z g e t t ü k É d e s a n y á n k a t , m i é r t is n ő olyan sok g y o m n ö v é n v ? — A gyom a t e r m é s z e t édes gyermeke, senki nem veti. senki nem gondozza, mégis d ú s a n n ő és terjed! — Még most is, é v e k hosszú sora u t á n , cseng fülembe a magya r á z a t . A gyermekkorom ban felmerült kérdésre szeretnék most részlete sebben felelni. T e r m é s és mag. M i a különbség a kettő között ? A p é l d a beszél a legvilágo sabban. A fán mosolygó őszibarack t e r m é s , a csont héjas b u r k á b a z á r t rész a mag. A b a b h ü v e l y t e r m é s , a babszem mag. A mag a n ö v é n y legtitokzatosabb része, a j ö v e n d ő élet letéte m é n y e s e . A mag belsejé ben v a n egy igen kicsi
A pöfeteg-gomba spórái a levegőbe jutnak. farcsádi Sándor László tollrajza.
n ö v é n y k e , a csíra. A csírának van gyököcskéje, rügyecskéje. A fej lődés m e g i n d u l á s á h o z a magban t á p l á l é k a n y a g van. A t e r m é s z e t gondos gazda, nagyon v i g y á z a d r á g a magra ; igyekszik olyan talajra j u t t a t n i , amelyen biztos a meg élhetése. H a ugyanis minden mag érés u t á n az anyan ö v é n y mellé hullana, sem elegendő hely, sem elegendő t á p l á l é k , sem elegendő fény nem jutna a fiatal n ö v é n y e k nek. E g y i k e l n y o m n á a m á s i k a t , és valamennyi satnya lenne. H o g y ez az á d á z t e s t v é r h a r c be ne k ö v e t k e z z é k , a t e r m é s z e t o l y a n készülékkel szereli fel a t e r m é s e k e t és a magvakat, amelynek segítségével a szél, a víz, valamely á l l a t vagy maga a n ö v é n y terjeszti el a magva k a t és t e r m é s e k e t .
A
szél
szerepe a növények
terjesztésében.
A magashegységek szinte m e g k ö z e l í t h e t e t l e n ormain is él n ö v é n y z e t . E m b e r t a l á n m é g nem tette oda l á b á t , ü t t a természet maga volt a m a g v e t ő , a s p ó r a h i n t ő . A szél vitte oda a v i r á g t a l a n n ö v é n y e k , a gomba, a moha, a z u z m ó t e r m é s é t , a s p ó r á t . A s p ó r a igen k ö n n y ű . Mint a porszem, úgy lebeg a levegőben és terjed tova. Sokszor a virágos n ö v é n y e k nagyon k ö n n y ű magvait is a szél hordja szét. A széllel terjedő l e g t ö b b n ö v é n y n e k a k ö n n y ű s é g c u leiül valami különleges b e r e n d e z k e d é s e , függeléke van, amelynek segítségével a szél k ö n n y e n terjeszti. A ter méseknek nagy a felületük, hogy a szél jól belekapasz kodhassak, m á s n ö v é n y e k n e k meg s z á r n y u k , e j t ő e r n y ő j ü k van. Eszembe jutnak gyermekkorom gondtalan őszi dél u t á n j a i . A tegnapot feledtük, a holnapra nem gondol tunk. Csapatokba verődve, szaladtunk k i a mezőre. N e m fájt a t e r m é s z e t őszi h e r v a d á s a , hiszen e l ő t t ü n k volt az élet. Az őszi szél b o s z o r k á n y k e r e k e t és ballagófüvet hajtott a mezőn. Hosszú botokkal k e z ü n k b e n , szaladtunk a b o s z o r k á n y k e r é k és a ballagófüvek u t á n . H o l versenyt szaladtunk a s z é l k e r g e t t e n ö v é n n y e l , hol meg a bottal noszogattuk. A kérdés az volt, k i é fut gyor sabban? N e m is gondoltunk arra, hogy a n ö v é n y k ö z b e n magvait, a j ö v e n d ő élet csíráit hinti az a n y a f ö l d b e . A b o s z o r k á n y k e r é k és a ballagófű t ü s k e s z e r ű n ö v é n y . A m i k o r magvaik m e g é r n e k , e l s z á r a d n a k és leszakadnak a tőről. H o l t u k u t á n is k ü z d e n e k , hogy az é r e t t magvak
A n ö v é n y e k terjesztésével az ember is foglalkozik. A t e r e m t é s k e z d e t é t ő l fogva teljesíti a nagy parancsot : h ó d í t s á t o k meg a F ö l d e t . A r é g m ú l t t ö r t é n e l m i i d ő k b e n csak ú g y , m i n t napjainkban, terjeszti az ember a magva kat A m e r i k a hatalmas térségein vagy a K o n g ó - m e d e n c é ben, a v i l á g t e n g e r e k szigetein és Á z s i á b a n vagy E u r ó p á ban. Terjeszti, hogy nagy t ö m e g e i s z á m á r a t á p l á l é k o t termeljen, hogy d i d e r g ő t e s t é t r u h á v a l melegítse, hogy s z é p s é g ü k b e n g y ö n y ö r k ö d h e s s é k , hogy b e t e g s é g e t g y ó g y í t s o n , hogy á l l a t a i t t a k a r m á n y o z h a s s a . E z e k e t a n ö v é n y e k e t v á n d o r l á s a k ö z b e n m a g á v a l viszi. A h o l le telepszik, ott elterjeszti. Sok n ö v é n y s z á r m a z o t t h o z z á n k Amerikából. í m e néhány példa :
A tövéről leszakadt boszorkánykerék, larczádi Sándor László tollrajza.
A k u k o r i c á t vagy tengerit, ahogyan neve is mutatja, a tengeren t ú l r ó l h o z t á k E u r ó p á b a . N á l u n k t ö r ö k b ú z á n a k is nevezik, mert T ö r ö k o r s z á g o t h i t t é k leg nagyobb t e r m e s z t é s i helyének. M a el sem t u d n ó k k é p zelni h á z t a r t á s u n k a t burgonya n é l k ü l , pedig volt idő, amikor az embereket k é n y s z e r í t e n i kellett a burgonya termelésére. F o l y t a t h a t n ó k a felsorolást. A z ember nemcsak s z á n d é k o s a n , sok esetben akarata ellenére is terjeszti a n ö v é n y e k e t . A szállítóeszközökkel p é l d á u l s z á m o s kellemetlen g y o m n ö v é n y t terjesztett el.
biztos m e g é l h e t é s t a d ó talajba jussanak, hogy fajukat f e n n t a r t s á k . Nesztelenül, szinte k í s é r t e t i e s e n szágulda nak, a szél ereje szerint, az Alföld p u s z t a s á g á n , a k á r c s a k a D u n á n t ú l medencéiben. A m i k o r a szél m e g á l l , meg á l l n a k ők is. Pihennek, hogy a z t á n az e r ő s e b b szél rohammal folytassák m a g v e t ő v á n d o r l á s u k a t . Végül valamely k e r í t é s t ö v é b e n vagy á r o k b a n elpihennek, és csak az u t ó d o k hirdetik elődjük t é r h ó d í t ó m u n k á j á t .
A jerikóirózsa Szíria és A r á b i a p u s z t á i n éldegélő növény. Más ország, m á s n ö v é n y , de ugyanaz a cél szerűség. A m i k o r magvai megérnek, a n ö v é n y elszárad és l a b d a a l a k ú v á csukódik össze. M a j d leszakad tövéről és megkezdi v á n d o r l á s á t az arab p u s z t á n , a k á r c s a k a b o s z o r k á n y k e r é k a magyar r ó n á n . Vándorol, egyre csak v á n d o r o l , amíg vagy az idő nedves nem lesz, vagy nedves talajra nem ér. í m e , a biztos megélhetés feltétele, a nedvesség. A s z á r a z á g a k nedvességet szívnak ma gukba és szétterülnek, közben az érett magvak kihullnak a földre. A jerikói-rózsát mint valami csodatévő dolgot h o z t á k Ázsiából E u r ó p á b a . Sok mese és monda fűződik hozzá. A z t mondja a n é p , hogy k a r á c s o n y éjszakáján kinyílik, hacsak katolikusok vannak a házban. Ahol jerikóirózsa van, oda nem csap a villám. R é g e b b e n orvoslásra, jövendölésre is használták. Más n ö v é n y e k termései nem földönfutók, hanem ejtőernyővel emelkednek a Száraz jerikóirózsa. levegőbe és a szelek szár farczádi Sándor László n y á n vitetik magukat. Ezek tollrajza. az a p r ó ejtőernyős hódítók az ember á l t a l csak nehe zen megközelíthető helyeket is m e g h ó d í t a n a k fajuk nak. Ilyen ejtőernyője van például a gyermekláncfű termésének. Vaunak növények, amelyeknek t e r m é s é t légcsavarral szerelte fel a természet, és azzal terjeszti a magvakat. Amikor hatalmas g é p m a d a r a k m é g nem s z á g u l d t a k a
A juharfa szárnyas termése, farczádi
Sándor
László tollrajza.
levegőben, egyes termések m á r légcsavarokkal terjedtek el. Ilyen például az u t c á k és terek kedvelt fájának, a j u h a r f á n a k a termése. Ezen légcsavarhoz hasonló készülék van. A s z á r n y a s t e r m é s nincs e g y e n s ú l y b a n . E g y i k végén helyezkedik el a súlyos mag. E z é r t a t e r m é s pergő mozgással esik le a fáról. Más n ö v é n y e k m a g j á n a k mind a k é t oldalán van egy kis szárnyfelület, mégis hasonlóan pergessél esik le, mivel a szárny kissé csavart. Ilyen termése van a b á l v á n y f á n a k . Afrika északi t á j a i n és Elő-Ázsia s z á r a z térségein él a m a n n a - z u z m ó . A m i k o r ez a n ö v é n y beérik, elszárad. A szél felkapja darabjait és hordja a levegőben. H a megered az eső, a földre csapódik és i l y m ó d o n terjed tova. E z t m o n d j á k m a n n a e s ő n e k . K i gondolná, amikor az orvos fájó s e b ü n k e t v a t t á v a l takarja be, hogy a vatta is egy t e r m é s n e k szállító e r n y ő szövete. A gyapotcserje egy-két m é t e r magas n ö v é n y . É r e t t magvait a szél finom fonalak segítségével terjeszti.
A z ember leszedi a gyapotcserje tokjait és kiszedi belőlük a finom fehér s z á l a k a t , hogy kötőszert, r u h á t készítsen belőlük.
A
víz szerepe a növények
terjesztésében.
A t e r m é s z e t n e k nemcsak a levegő, hanem a víz is segítségére van. A hegyi patakok ü d é n csobogó vize, a nagy folyamok sodra, sőt a hatalmas világtengerek roppant víztömege is szolgálja a nagy célt, terjeszti a n ö v é n y e k e t , hogy az ember boldogabban éljen, hogy szebb és ü d é b b legyen a f ö l d t a k a r ó . A vizekben a p r ó moszatok és g o m b á k élnek, ezeknek
\ bah unta szárny is termese, iarczadx Sándor Látrlc tollrajza. életmódja, s z a p o r o d á s a is a vízi é l e t m ó d h o z alkalmaz kodik. Csillangókkal, ostorokkal felszerelt r a j z ó k a t fej lesztenek és ezek m o z g a t á s á v a l v á l t o z t a t j á k h e l y ü k e t . N é m e l y rajzó ostora mint v a l a m i csavar m ű k ö d i k . I d ő m u l t á n az ostorok, csillangók lehullnak, a rajzé) meg telepszik és új n ö v é n y , új telep fejlődik. A t é r h ó d í t á s csendes, lassú, de biztos. A víz nemcsak a p r ó n ö v é n y e k élettere, hanem nagyobb n ö v é n y e k é is. Ilyen p é l d á u l a s ú l y o m . Levelei nyelén úszóhólyag van, hogy a víz színén maradhassanak. Termése színben, alakban, sőt ízben is a gesztenyéhez hasonlít. Igen k e m é n y , vastag termésfala v a n kiálló szarvszerű csúcsokkal. R é g e n t e t á p l á l k o z á s r a h a s z n á l t á k . A t e r m é s fajsúlya nagyobb, mint a vízé, ezért nem emel kedik a felszínre, hanem a fe n é k e n hever. A m i k o r meg érik, a víz görgeti tova. A m i kor pedig iszapos talaj ra jut, a kiálló karok horgonyt vetnek. Más v í z i n ö v é n y e k a víz felszínére emelik t e r m é s ü k e t . Hogyan? T e r m é s ü k falában a fajsúly csökkentésére A súlyom termése. levegőjáratok vannak. Szere farczádi Sándor László tollrajza. p ü k olyan, m i n t a tenger alattjárók légkamráié. A sárga vizitöknek a víznél s ú l y o s a b b m a g v á t a t e r m é s h é j tartja a víz felszínén. A t e r m é s t a víz sodra viszi m a g á v a l új t á j a k felé. A z u t a z á s a v í z b e n addig tart, amíg a héj fel nem reped és le nem válik. Sebaj! A magon n y á l k á s rész is van, az m é g pótolja kis ideig a levált h é j a t . A m i k o r azonban ez is leválik, a mag lesüllyed a víz alá. E z nem halállal végződő süllyedés, hanem ellenkezőleg, új élet fakad, új t é r h ó d í t á s indul meg. A h o l a v í z t ü k ö r tiszta volt, egyszerre csak megjelennek a vízitök levelei. A víz sokszor a p a r t j á n élő k á k a , a s z i t t y ó , s ő t a fűz és a p l a t á n t e r m é s é t is m a g á v a l sodorja. E n ö v é n y e k szőrös t e r m é s e a víz felszínére esve nem m e r ü l el, hanem egy ideig a vizén úszik. A folyó k a n y a r u l a t á n á l k i sodródik a partra és új n ö v é n n y é fejlődik. Sokszor magam is tanuja voltam, amint a L a j t a a mosonmagyar óvári főhercegi díszkert hatalmas p l a t á n j a i n a k t e r m é s é t
s z á l l í t o t t a . H a s o n l ó k é p e n hozta a D u n a a Csallóköz füzeseinek m i l l i á r d n y i t e r m é s é t . I l y m ó d o n sok mag vész k á r b a , ezért termelnek ezek a n ö v é n y e k tömegesen magot. A földrészeket elválasztó nagy világtengerek is a
síikben és nemcsak r é s z l e t ü k b e n látni. H a tudjuk, hogy a kókuszdió sokmillió embernek ad ételt, italt, r u h á z a t o t , l a k á s t , megélhetést, b o l d o g u l á s t , sokkal é r d e k e s e b b megtudni azt is, m i m ó d o n terjed ez az értékes t e r m é s . A k ó k u s z d i ó e m b e r f e j n a g y s á g ú t e r m é s . K ü l s ő rétege k ö n n y ű , rostos h é j . E z e n belül van a k e m é n y burok, majd az é r t é k e s m a g b é l . A m a g b é l kezdetben folyékony, csak k é s ő b b szilárdul meg. A tengerbe hullott kókuszdió nem süllyed el, mert a t e r m é s h é j a víz felszínén tartja. A t e n g e r á r a m l á s viszi, szállítja az é r t é k e s j ö v e n d ő t , k i tudja, melyik szigetre? H a a t e r m é s h é j megsérül, megtelik vízzel és elmerül. A sekély parton a h u l l á m kiveri alkalmas talajrs. I l y m ó d o n terjed a k ó k u s z d i ó .
Az állatok szerepe a növények
terjesztésében.
A t e r m é s z e t n e k az á l l a t v i l á g is segítségére van, hogy a n ö v é n y e k e t elterjessze. N é m e l y n ö v é n y s p ó r á j a , magva az állat b é l c s a t o r n á j á b a k e r ü l . A z á l l a t nem tudja a magot megemészteni, t e h á t az ü r ü l é k k e l t á v o z i k belőle. A madarak p é l d á u l sok bogyós g y ü m ö l c s ö t esznek és magvait elhullatják. É r d e k e s a fagyöngy terjedése. A fagyöngy fákon élősködő n ö v é n y . T e r m é s é t megeszi a léprigó, s az emésztetlen magvakat a f á k r a hullatja ; ott kifejlődnek, szívógyökerükkel a fa szövetébe hatolnak és belőle t á p l á l k o z n a k . Nemcsak a s z á r n y a s o k , hanem az e r d ő nagyobb állatai is terjesztik a t e r m é s e k e t . A medve p é l d á u l
a
A kókuszdió keresztmetszete. - A termés rostos burka, b = Csonthéjas burok, c - A mag. jarczádi Sándor László tollrajza.
t e r m é s z e t s z o l g á l a t á b a szegődnek és terjesztik a növé nyeket. A t e n g e r á r a m l á s o k mérföldekre viszik a kókusz d i ó p á l m a t e r m é s é t . Meg is t a l á l h a t ó ez a p á l m a I n d i á b a n c s a k ú g y , m i n t a Csendes óceán ezernyi szigetén. E z a szigetvilág legfon tosabb n ö v é n y e . A hindu monda szerint, de a való s á g b a n is, nagy a hasz n á l h a t ó s á g a . Törzse és levele h á z é p í t ő anyag, rostos terméshéjából sző nyeget, t a k a r ó t , k ö t e l e t készítenek, a fiatal haj t á s o k nedvéből lesz a p á l m a b o r és a p á l m a cukor. R ü g y e i t s a l á t á nak eszik. A csontos burokból a bennszülöttek faragóművészete d í s z t á r gyakat készít. A t e r m é s belseje adja a k ó k u s z t e j e t Az árvalányhaj tollas termése. és a kókuszolajat. A szi jarczádi Sándor László tollrajza. lárd m a g b é l é r t é k e s t á p l á lék. A k ó k u s z d i ó n a k ezt a sokféle j ó t é t e m é n y é t az ember az év minden s z a k á b a n e g y a r á n t élvezi. K é r d e z h e t n é valaki, vájjon m i köze van a k ó k u s z d i ó h a s z n á l h a t ó s á g á nak az elterjedéshez? A dolgokat j ó mindig összefüggé-
A királydinnye tüskés terméseivel, jarczádi Sándor László tollrajza.
nagyon szereti az á f o n y á t . M i v e l m a g v á t nem tudja megemészteni, a mag eredeti helyétől messzire is el kerülhet. A h a n g y á k az ibolya, a fűtej és egyéb n ö v é n y e k édes magvait hangyaszorgalommal összegyűjtik télire. Szállítás k ö z b e n egy r é s z ü k e t elhullatják. Hasonló m ó d o n , g y ű j t é s közben, terjeszti az e r d ő kedves k ö t é l t á n c o s a , a m ó k u s a m o g y o r ó t és a diót. A vízinövények magvai sokszor az iszappal r á t a p a d n a k az á l l a t o k t e s t é r e és így terjednek. A s z e r b t ö v i s p é l d á u l a S z e r b i á b ó l szállított sertésekkel k e r ü l t h a z á n k b a . A magyar puszta egyik jellegzetes n ö v é n y e , az á r v a l á n y h a j a p r ó szőr szálaival a juhok t e s t é r e tapad. A z á l l a t o k l á b u k k a l terjesztik a k i r á l y d i n n y e t ü s k é s t e r m é s é t . Végül a n ö v é n y maga szórja szét t e r m é s é t . A h ü v e lyesek nagy melegben k o p á c s a i k s o d r ó d á s á v a l r ö p í t i k magvaikat szerteszét. A n e n y ú l j h o z z á m n e v ű n ö v é n y t o k t e r m é s e ö t levélből n ő t t össze. Megérve, az ö t levél ötfelé szórja szét a magvakat. A m i k o r az u g o r k á s magr u g ó t e r m é s e megérik, megtelik folyadékkal, a t e r m é s
fala feszül, végre leválik. A keletkezett nyilason k i fecskendeződik a folyadék s vele e g y ü t t s z é t s z ó r ó d n a k a magvak, n é h a m é t e r n y i t á v o l s á g r a . Most m á r é r t e m a feleletet. A g y o m n ö v é n y e k a t e r m é s z e t édes gyermekei. Tudom, m i é r t van olyan sok g y o m n ö v é n y . Telve v a n a t e r m é s z e t hasonló csodálatos berende
zésekkel. H a a t e r m é s z e t csodáit évek hosszú s o r á n á t figyeljük, ha a k ö n y v t á r a k k ö t e t e i t elolvassuk, m é g nem d e r í t e t t ü k k i a t e r m é s z e t titkait. Még alkalmazhat juk magunkra a Szent Agoston-i hasonlatot: »Úgy vagyunk, mint a kisgyermek, a k i a tenger p a r t j á n j á t s z i k , k a g y l ó k k a l meregeti a tenger vizét, de a vég telen Óceán ismeretlen előtte.«
HAVASIGYOPAR. í r t a Schveitzer József dr. A folytonosan pipáló hegyek és a k i l á t á s t a k a d á l y o z ó köd miatt m á r napok ó t a izgalomban vagyunk a R e t y e z á ton. Helyenként felszakadnak a felhők, s a mosolygós kék ég alkotta h á t t é r b e n kibontakozik egyik-másik tiszteletet keltő csúcs. De csakhamar közel és t á v o l sűrű köd takar el mindent. É r d e k e s l á t v á n y a völgyből felszálló és a hegyről lefelé gomolygó k ö d szüntelen játéka, minket azonban m á s v á g y a k t ö l t e n e k el. T e r m é szetes k ö r n y e z e t é b e n , a 2000 m é t e r magas Buta-hegy mészkőszikláin akarjuk felkeresni a h a v a s i g y o p á r t . Végre n é h á n y n a p i t ü r e l m e t l e n v á r a k o z á s u t á n k i d e r ü l t az ég és a k ö d ö t mintha elfújták volna. A felkelő Nap aranyos sugarai élesen világítják meg a hatalmas gerincek zeg-zúgos vonalait. A tiszta levegőn á t , a luc fenyők övén t ú l , a hegyoldalakon jól l á t h a t ó k a t ö r p e fenyő zöldes foltjai és a roppant nagy k ő z e t t ö r m e l é k sávjai. J ó időt r e m é l h e t ü n k . K i i n d u l u n k ! E l ő b b egy 2206 m é t e r magas nyergen kell á t m e n n ü n k , a z u t á n 1500 m é t e r r e leereszkednünk és megint 2000 méterig felkapaszkodnunk, hogy c é l u n k a t elérhessük. Miközben fel- és l e m e g y ü n k , egyre m á s növények k ö t i k le figyelmünket és t a r t j á k ébren érdek lődésünket. S/.ép, szálas lúcfenyőerdőben j á r u n k ; mélységes csendjében és titokzatos h o m á l y á b a n olyan mesésen hatnak a csengetyükék (Campanula) s ö t é t k é k bókoló harangjai és nedves, sziklás helyeken a zergevirág (Doronicum) nagy sárga fészkei. A z erdei t i s z t á s o k o n pedig a termetes zászpa (Veralrum album) és a k ü l ö n b ö z ő kosborfélék (Orchis) bájos f ü r t v i r á g z a t á n a harmat cseppek, mint csupa g y é m á n t s z e m , csillognak a reggeli napsütésben. M á s u t t meg, az alhavasi t á j a k o n , az á t h a t o l h a t a t l a n s ű r ű bozótot alkotó, kígyószerűen g ö r b ü l t á g ú , de csúcsa felé mindig felegyenesedő törpefenyő (Pinus montana) mellett haladunk el. Ennek a t á j n a k a legnagyobb ékessége a pirosvirágú havasszépe (Rhododnidron). O l y a n bájos sziklakert csoportokat alkot a g r á n i t k ö v e k e n és m e l l e t t ü k , hogy lehetetlen meg nem állni m i n d e g y i k n é l és megcsodálni egy-egy ilyen k é p szépségét. Majd meg 2000-méteres és m é g nagyobb m a g a s s á g ban a havasicsengetyűke (Campaniüa alpina), a harang rongy (Soldanella), a kankalinok (Primula), a p á p i c s o k (Anemone), a t á r n i c s o k (Gentiana), a szegfűvek (Dianthus) és m á s alpesi n ö v é n y e k élénkszínű, nagv virágai mosolyognak r á n k az alacsony fűből. Végre fáradtan a Pepusa 2000 m é t e r magas n y e r g é t érjük el. De amint a fenséges képet, a késődélutáni nap s ü t é s b e n ragyogó Buta-hegy mészkőszikláit, a havasi g y o p á r t e r m ő h e l y é t megpillantjuk, elfelejtjük a fáradt ságot, a kimerülést. Csak á l l u n k és e l m e r ü l ü n k a szép
ségében minden v á r a k o z á s t felülmúló havasi t á j csodá latában. L e e r e s z k e d ü n k a völgybe, m e g h á l u n k egy v a d á s z h á z b a n és m á s n a p k o r á n reggel ú t r a k e l ü n k , amerre a g y o p á r terem. Vígan kapaszkodunk a mészkősziklákon f e l ; izgalmunkban mintha s z í v ü n k is erősebben verne, amikor az első g y o p á r t m e g l á t j u k . Ott van t e h á t a havasi hófehérke vagy g y o p á r (Leontopodium alpinum), a m e l y é r t olyan messzire e l j ö t t ü n k ! L e á n y nem ápolja, patakok és tavak p a r t j á n sem díszeleg, magasan a s z i k l á k o n , a jégár és az ö r ö k ö s h ó birodalma h a t á r á n virágzik. A hegyóriások csendes szentélyeiben, ahol csak a zerge v a d á s z meg a havasi p á s z t o r j á r , ahol a szirtisas és a hógörgeteg, a m e n n y d ö r g é s és a villám van otthon, a legmeredekebb s z a k a d é k o k fölött díszlik a hegyek királynője és v a r á z s v i r á g a , a csábító h a v a s i g y o p á r . Minden h e g y m á s z ó v á g y ó d á s á n a k t á r g y a ! A legkívána tosabb, a l e g t ö b b r e b e c s ü l t havasi n ö v é n y , a magas hegyeket m e g m á s z ó t e r m é s z e t j á r ó ismertetőjele és ékes sége. A z alpesi ember k a l a p j á n is fehérlik, amikor v a s á r nap vagy ü n n e p e n a templomba megy és boldog az az ifjú, a k i a kedvese a b l a k á b a tett g y o p á r t m á s n a p keblén látja. A h a v a s i g y o p á r az ö r ö k szerelem jelképe, a m i ó t a a h e g y i t ü n d é r v i r á g t a l a n b i r o d a l m á t a t ö b b i alpesi n ö v é n n y e l e g y ü t t p a r a d i c s o m m á v á l t o z t a t t a . Azelőtt bizony kietlen és csupasz volt. H i á b a k é r t a szépséges t ü n d é r virágot, apja, a rideg t é l k i r á l y , hajthatatlan maradt. Egyszer azonban a tavasz királyfia mélységes szerelemre lobbant a t ü n d é r i r á n t , t u d o m á s t szerzett óhajáról, és minden nehézséget le akart győzni, hogy i m á d o t t j á n a k v á g y á t teljesíthesse. De k á r b a v e s z e t t minden fáradozása, h i á b a j á r t a sorra a kedves v i r á g o k a t , egy sem volt h a j l a n d ó l a k ó h e l y é t a havasokkal fel cserélni. Nagy volt a királyfi b á n a t a , m é g s e m mondott le s z á n d é k á r ó l . Egyszer b o l y o n g á s a k ö z b e n b á g y a d t a n dőlt le p i h e n n i ; az erdő s u t t o g á s a , a patakok m o r m o l á s a , a v i r á g o k illata és a madarak éneke á l o m b a ringatta. Á l m á b a n az ember n é h a szíve l e g m é l y e b b t i t k á t is el árulja, í g y j á r t a királyfi is. K ö z e l é b e n egy virág elleste gondolatait és b á n a t á t . Megesett a szíve rajta és k i jelentette, hogy h a j l a n d ó a nagy á l d o z a t r a , o t t h o n á t a h ó és jég v i l á g á v a l felcserélni. Boldogan tudatta a királyfi a v i r á g e l h a t á r o z á s á t a t ü n d é r r e l . A szépséges t ü n d é r megszerette az ifjút, s a v i r á g o t b i r o d a l m á n a k legszebb helyére ü l t e t t e H o g y pedig a v i r á g n a k ne legyen oka t e t t é t m e g b á n n i és új lakóhelyén ne fázzék, szép fehér b u n d á t k é s z í t t e t e t t s z á m á r a . A v i r á g szerencséjének és szép fehér s z ő r m é j é n e k híre gyorsan elterjedt t á r s a i k ö z ö t t . K é s ő b b a l e g t ö b b n ö v é n y m e g b á n t a , hogy a királyfi kérését visszautasí totta, és sokan ö n k é n t k ö l t ö z t e k á t a t ü n d é r o r s z á g á b a .
Azóta sem tud a világnak egyetlen m ű v é s z e olyan szépet alkotni, m i n t a t e r m é s z e t a maga v i r á g a i v a l a havasok ban. Igaz ugyan, hogy az apa, a t é l k i r á l y nem j ó szemmel nézi l e á n y a szerelmét. Minden é v b e n elűzi a királyfit, a tavaszt, a k i az ö r ö k szerelem jelképét, a h a v a s i g y o p á r t szerezte meg kedvesének. A királyfi azonban hűségesen visszatér minden é v t a v a s z á n . E z a rege szól a legszerényebb fészkesek egyikéről, a havasi hófehérkérői. S z e r é n y n e k mondjuk, mert v i r á g zata v a l ó b a n az. A m i rajta virágzik, az t u l a j d o n k é p e n e g y m á s mellett szorongó ö t - n y o l c fejecske ; é p p e n ú g y nincsen semmi feltűnő és szép rajtuk, a k á r c s a k a homoki s z a l m a g y o p á r o n (Helichrysum arenarium). Mégis a hegyi n é p e k b á l v á n y a és sok ember fáradságtól és veszélytől vissza nem rettenve, csak nehezen h o z z á f é r h e t ő helyekre m á s z i k é r t e . É s m i é r t teszi ezt? Mert a nem s z e m b e ö t l ő v i r á g z a t o k a t gallér m ó d j á r a k ö r ü l v e v ő , csillagszerűen elrendezett, selyemfényű szőrszálakkal b o r í t o t t fellevelek olyan s a j á t o s a n bájosan megszépítik, hogy mindenkinek megtetszenek. A h a v a s i g y o p á r t a v i r á g a i t , leveleit és s z á r á t e g y a r á n t s ű r ű e n b o r í t ó szőrözet alkotta nemez r u h á j a teszi fel t ű n ő v é és k ü l ö n b ö z t e t i meg a k ö r n y e z e t é b e n t a l á l h a t ó t ö b b i n ö v é n y t ő l . I s m e r ü n k ugyan t ö b b alpesi meg síksági n ö v é n y t , amelyen pirosas, zöld, s ő t fehér szőrözet is vau, de egyiken sem olyan tökéletesen fehér, mint a havasi-
Havasigyopár (Leontopodium alpinum). Schveitzer József dr. tollrajza.
g y o p á r o n ; annyira sajátos ez a n ö v é n y , hogy az ember, amikor megpillantja, ö n k é n t e l e n ü l é r t e n y ú l . A szép fehér szín a szőr sejtjeiben lévő le\ egőtől van, a k á r c s a k az öregség t i s z t e l e t r e m é l t ó fehér haja. De v á j j o n m i értelme, feladata van a h a v a s i g y o p á r eme szerveinek? T a l á n fegyver, védelem az ellenség ellen, vagy csak dísz, vagy — a m i a l e g v a l ó s z í n ű b b n e k l á t szik — oltalom a hideg ellen ? E g y i k sem, hanem h a t á s o s berendezkedés a t ú l s á g o s p á r o l g á s m e g a k a d á l y o z á s á r a . E r r e pedig a g y o p á r n a k nagy szüksége van, mert a magas hegyeken nemcsak k é k e b b az ég, hanem a N a p is mintegy h u s z o n ö t százalékkal melegebben s ü t és erősebb a fénye, m i n t a síkságon. H a m é g a veszélyes szárító szeleket is s z á m b a v e s s z ü k , l á t h a t j u k , hogy az alpesi n ö v é n y e k n e k b ő v e n kijut az á l d á s b ó l . Mindez ellen védekezniük kell, különösen a h a v a s i g y o p á r n a k kell védekeznie, mert legtöbbje csak m a r o k n y i földben tengeti életét a s z i k l á k o n . Ilyen csekélyke talajban vajmi kevés a nedvesség, e z é r t nem csoda, hogy olyan féltő gonddal g a z d á l k o d i k az éltető nedvvel, a vízzel, hogy fel ne boruljon az egyensúly, és ne p á r o l o g t a s s o n el t ö b b e t , mint amennyit gyökereivel a kevés t a l a j b ó l felvehet. A vízveszteséggel szemben felette é r z é k e n y g y o p á r ezért ölti m a g á r a a s z ő r r u h á t . r
De h á t miképen védekezik a szőrrel, azzal a csodálatos növényi szervvel a p á r o l g á s ellen? T u d n u n k kell, hogy a n ö v é n y felesleges vizét szabad szemmel nem l á t h a t ó , a p r ó nyilasokon, az ú g y n e v e z e t t levegőnyílásokon át p á r o l o g t a t j a el. Ezeken a k é t fél holdalakú z á r ó s e j t t e l h a t á r o l t réseken á t levegő hatol a n ö v é n y b e és a víz el párolog. A z á r ó s e j t e k a szükségnek meg felelően a légrést e l z á r h a t j á k és k i n y i t h a t j á k , mégpedig csodálatosan egyszerű berende zéssel, vízfelvétellel, illetve vízeltávolítással. E g y ilyen levegőuyíláson á t ugyan vajmi kevés víz p á r o l o g h a t el, de m i v e l kicsi felületen sok ilyen n y í l á s v a n , a r á n y l a g mégis nagy a rajtuk á t t á v o z ó víz mennyi sége. Azok a növények, amelyeknek bőségesen v a n v i z ü k , a b ő r ü k szintje fölé e m e l k e d ő levegőnyílásokon sokat párolog tatnak el. Á m d e h a — m i k é n t a g y o p á r nak — t a k a r é k o s k o d n i u k kell a vízzel, a levegőnyílásokat g ö d r ö k b e mélyítik és nem csak a gödör p e r e m é t szegélyezik szőrözet tél, hanem a levél egész felületét is b e v o n j á k vele ; i l y m ó d o n a szőrszálak k ö z ö t t a levegő réteg p á r á s leplet alkot és c s ö k k e n t i a szél és az erős napfény p á r o l o g t a t ó h a t á s á t . Igen á m , de m i é r t v é d e k e z i k a g y o p á r szőrmezzel k ö r n y e z e t é n e k k á r o s befolyása ellen, amikor m á s s z á r a z s á g t ű r ő n ö v é n y , mint p é l d á u l t á r s a , a h a v a s s z é p e (Rhododendron) s z á r a z b ő r n e m ű levelekkel ugyanazt a célt éri el? A felelet egyszerű ; mert a g y o p á r eredetileg nem az A l p o k gyermeke, jobban kedy-eli a d é l i b b v i d é k e k e t , noha az sem hazája, hanem Ázsia középső t á j a i r ó l , a H i m a l á j a és a perzsiai hegyek vidékéről v á n d o r o l t be h o z z á n k hajdan, a j é g k o r s z a k b a n . M á r p e d i g ott, eredeti szülő földjén, sokkal melegebb é g h a j l a t h o z kellett alkalmazkodnia és m é g biztosabb védelmet t a l á l n i a az igen veszélyes v í z h i á n y ellen,
mint alpesi t á r s a i n a k . E z é r t ö l t ö t t m a g á r a szőrnemezt és t a r t o t t a meg azt új hazá j á b a n is. H a v a l a m e l y n ö v é n y b a r á t az ó v a t o s a n k i á s o t t g y o p á r t k e r t j é b e n ü l t e t n é el azért, hogy otthon is g y ö n y ö r k ö d h e s s e n kedvenc v i r á g á b a n , keservesen csalódna. A z ég hajlati k ü l ö n b s é g ugyanis a magas hegy v i d é k és a síkság k ö z ö t t csakhamar érezteti h a t á s á t , és a szép szőrmezes n ö v é n y lassan k é n t elveszti szőrözetét, zöld lesz és v i r á g a i l a z á k k á , jelentéktelenekké v á l n a k , a k á r c s a k a homoki-szalmagyopáré. A n ö v é n y í g y felel a külső életkörülmények m e g v á l t o z á s á r a . H o g y a gyapjas szőrt v a l ó b a n a k ü l s ő h a t á s ellen védelemképen növeszti, b i z o n y í t h a t n é k olymódon is, hogy a k e r t b ő l v i s s z a ü l t e t n é k természetes t e r m ő h e l y é r e ; r ö v i d idő ' m ú l v a megint régi szépségében p o m p á z n a . A s z ő r r u h á n k í v ü l m á s i k feltűnő jelenség a virága, illetve á l v i r á g a . A csillagalakú levélképlet — az avatatlan szemlélő v i r á g nak mondja — t u l a j d o n k é p e n magasabb t á j a k o n , fehér szőrrel s ű r ű n b o r í t o t t közön séges levelek, pontosabban fellevelek. F e l adatuk valószínűleg, a fészkesek n y e l v a l a k ú peremvirágaihoz hasonlóan, a rovarok csalogatása. A l á n d z s á s h á r o m s z ö g a l a k ú fellevelekből alakult v i r á g t a k a r ó n a k át mérője hat c e n t i m é t e r is lehet, sőt Tirolban t a l á l t a k egy p é l d á n y t , amelynek á t m é r ő j e t i z e n k é t c e n t i m é t e r , a levelek s z á m a pedig h u s z o n ö t volt. Maga a v i r á g az az ernyősen c s o p o r t o s í t o t t ö t - h a t fejecske - - fészek v i r á g z a t b a n egyesített a p r ó v i r á g — amely a fellevelek alkotta feltűnő csillag fölött foglal helyet. A z egyes fészkekben leg többször csak porzós- vagy t e r m ő s v i r á g van, csak r i t k á n m i n d a k e t t ő e g y ü t t ; ezek minden esetben csövesek. A z egyes fejecskék ben a v i r á g o k eloszlása a k ö v e t k e z ő lehet : a k ö z é p s ő fejecskén rendszerint á l k é t i v a r ú , a v a l ó s á g b a n porzós v i r á g o k keletkeznek, k ö r ü l ö t t e a fészekben c s u p á n t e r m ő s v i r á egy virágzata a A = A havasigyopár levelének gyapjas fedőszőrei; I-. gok vannak. Lehetséges olyan összetétel is, fedőlevelek és a fészkek feltüntetésére ; C = porzós virág ; D = termős virág amelyben az előbbi esettel azonos középső (mind nagyítva). Schveitzer József dr. tollrajza. fejecske k ö r ü l az á l k é t i v a r ú porzós virá gokat t e r m ő s v i r á g o k szegélyezik. Végül egy harmadik eshetőség sem r i t k a , nevezetesen az, a meredek s z i k l á k a t , amelyek, a k i m u t a t á s o k szerint, amelyben minden fejecskében, t e h á t a k ö z é p s ő b e n és a évente h ú s z - h a r m i n c á l d o z a t o t k ö v e t e l n e k . Sokan és k e r ü l e t i e k b e n is, az á l k é t i v a r ú porzós v i r á g o k a t t e r m ő s tömegesen szedik a h a v a s i g y o p á r t ! V a n n a k helyek, v i r á g o k veszik k ö r ü l . ahol m á r k i p u s z t í t o t t á k . M i l y e n k á r é r t e ! S z e g é n y e b b lett ott a v i d é k a hegyek szép g y e r m e k é n e k m o s o l y g ó V i r á g á n a k csak feltűnő nagy fellevelei vannak, a r c á v a l ; az ember nagy l e l k i g y ö n y ö r t ő l fosztotta meg színes p á r t á j a nincsen, m é z e t nem termel, és szagot m a g á t . A legnagyobb h i b a abban van, hogy sokan a sem á r a s z t . R o v a r o k nem nagyon l á t o g a t j á k , l e g a l á b b hivatalos t i l a l o m ellenére nem tudnak a c s á b í t á s n a k ezt figyelték meg az A l p o k b a n és a Pyreneusokban. ellenállni, és a n ö v é n y k é t g y ö k e r e s t ő l h ú z z á k k i a földből. S ha mindezek ellenére a t e r m é s k é p z ő d é s mégis bőséges, H a m á r p u s z t í t a n i o k k e l l , elégednének meg a föld ennek m a g y a r á z a t a nem lehet m á s , m i n t hogy a havasi fölötti részekkel és k í m é l n é k meg a földalatti szerveket, hófehérke szűznemzéssel szaporodik, vagyis a mag hogy a n ö v é n y belőlük v i r á g a i t m e g ú j í t h a s s a ! k e z d e m é n y petesejtje nem t e r m é k e n y ü l meg, mégis keletkezik mag. E z t pontosan e l l e n ő r z ö t t kísérletek is kiderítették. A z A l p o k h a v a s i g y o p á r r a l é k e s í t e t t sziklái 1700— 2800 m é t e r n y i m a g a s s á g b a n , s ő t n é h a m é g 3000 m é t e r e n felül is, sokat veszítenének v a r á z s u k b ó l , ha ez a n ö v é n y r ó l u k h i á n y o z n a . Kevesebb ember m á s z n a meg azokat
RÖVIDHULLÁMÚ
SUGARAK
HASZNÁLATA
AZ
ÖRÖKLÉSTANBAN.
í r t a Regős József. Mindennapi é l e t ü n k b e n igen nagy a sugarak szerepe. A közönséges fénysugárzáson, vagyis a l á t h a t ó színek világán felül és a hősugárzáson felül is, a m a i ember igen jól ismeri m é g a rádió-, a r ö n t g e n - és az i b o l y á n t ú l i sugarakat. E z e k az igen k ü l ö n b ö z ő h a t á s ú sugarak h u l l á m h o s s z ú s á g u k b a n is k ü l ö n b ö z n e k e g y m á s t ó l . L e g hosszabbak a r á d i ó h u l l á m a i ; m i k é n t tudjuk, egy r á d i ó h u l l á m hossza t ö b b s z á z m é t e r is lehet, a r á d i ó r ö v i d h u l l á m a i pedig tíz és ö t v e n m é t e r k ö z ö t t ingadoznak. A h ő s u g a r a k h u l l á m h o s s z a 0 4 m i l l i m é t e r t ő l 0.0008 milliméterig csökken. A z u t ó b b i h u l l á m h o s s z ú s á g m á r megfelel a v ö r ö s színnek ; a l á t h a t ó l e g r ö v i d e b b s u g á r , az ibolyaszín h u l l á m h o s s z a 0.0004 milliméter. E z u t á n k ö v e t k e z n e k az i b o l y á n t ú l i sugarak, a milliméter száz ezred részéig csökkenő h u l l á m h o s s z a l ; ezeket az úgy nevezett »kvarcolás«-ban,. a gyakorlatban orvosok alkal m a z z á k és — b a k t é r i u m ö l ő h a t á s u k miatt — az ivóvíz és a tej fertőtlenítésére is h a s z n á l j á k . Valamennyi eddig e m l í t e t t s u g á r n á l r ö v i d e b b e k a hatalmas á t h a t o l ó képességű r ö n t g e n s u g a r a k : j e l e n t ő s é g ü k a k ó r e s e t e k meg á l l a p í t á s á b a n és kezelésében á l t a l á n o s a n ismert. A r ö n t g e n s u g á r r a l n a g y j á b a n e g y e z ő t e r m é s z e t ű sugarakat b o c s á t ki magából a rádium.
Patterson és Timoféeff-Ressovsky (1928.) a k ö v e t k e z ő k é p e n kísérletezett. A rendes pirosszemű Drosophila legyet fehérszemű v á l t o z a t á v a l keresztezték. E b b ő l a párosításból — b á r m i m á s b e a v a t k o z á s nélkül — csupa pirosszemű ivadékok s z á r m a z t a k volna. A »pirosszeműség« mint u r a l k o d ó t u l a j d o n s á g elnyomja a »fehérszeműség«-et, ú g y h o g y a fehérszemű legyek bizonyos százaléka csak a m á s o d i k n e m z e d é k b e n jelenik meg. A z e m l í t e t t k u t a t ó k az első keresztezésből s z á r m a z o t t p e t é k e t és l á r v á k a t r ö n t g e n s u g a r a k k a l kezelték, mire m á r az első n e m z e d é k b e n olyan legyek fejlődtek, amelyeknek piros szemében fehér foltok mutatkoztak, illetve a légy sokezer szemecskéből ö s s z e t e t t s z e m é n e k egyes elemei — az ommatidiák — fehérek lettek. A z ellenőrző — be s u g á r z á s m e n t e s — p é l d á n y o k o n sohasem mutatkoztak fehér szemfoltok, ellenben a korai fejlődési á l l a p o t b a n , t e h á t a pete- és a fiatal l á r v a á l l a p o t b a n b e s u g á r z o t t legyeken a n n á l t ö b b fehér ommatidia fejlődött, m e n n é l fiatalabb korban kezelték ő k e t sugarakkal. A b á b o k b e s u g á r z á s a a szem egységes piros színét nem m ó d o sította.
Noha a r ö v i d h u l l á m ú sugarak új alakokat fejlesztő h a t á s á t legjobban a Drosophila-légyen tanulmányozták, A z ismertetett h u l l á m s o r o z a t r ö v i d h u l l á m ú fajtáinak a sugaras b e a v a t k o z á s t az á l l a t v i l á g l e g k ü l ö n b ö z ő b b az é l e t t u d o m á n y , különösen pedig az ö r ö k l é s t a n a kísér tagjain — az e g y s e j t ű e k t ő l az emlősökig — alkalmaz leti k u t a t á s o k b a n veszi hasznát"; ezért m a m á r az öröklés ták már. tannak egy önálló fejezete a >>sugárgenetika«. A z erre A n ö v é n y e k k ö z ü l először a maszlaggal, majd a v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k a t Stubbe H. összefoglaló közle k u k o r i c á v a l , az á r p á v a l és a d o h á n n y a l végeztek besugár ménye alapján ) ismertetjük. zási kísérleteket. Egyes esetekben a v i r á g b í m b ó k a t , m á s A z első sugaras kísérleteket az ö r ö k l é s t a n legnevezete esetekben a csírázó magvakat s u g á r o z t á k be. A virág sebb kísérleti á l l a t á v a l , a Drosophila n e v ű légyfajjal b i m b ó k b a n a szaporodási sejteket, a magvakban a fiatal végezték, hogy m e g á l l a p í t s á k , vájjon lehet-e mesterséges c s í r a n ö v é n y e k e t é r t é k a h a t ó s u g a r a k . A csírázó magvak b e a v a t k o z á s s a l a m u t á c i ó a r á n y s z á m á t , vagyis a minden b e s u g á r z á s a e r e d m é n y e s e b b volt, mint a pihenő m a g v a k é . b e a v a t k o z á s nélkül — ö n k é n t is — keletkező új alakok Ezeken felül m é g s z á m o s m á s n ö v é n n y e l , g o m b á k k a l , s z á m á t növelni. Morgan T.H. m á r 1911-ben r á d i u m harasztokkal és sokféle virágos n ö v é n n y e l k í s é r l e t e z t e k . sugarakkal kezelte a Drosophila-t, u t á n a m á s o k a r ö n t A szervezeteket — elsősorban a s p ó r á k a t és az ivar gen- és az i b o l y á n t ú l i sugarakat is a l k a l m a z t á k . A z sejteket —- rendszerint egyszerű fejlődési á l l a p o t u k b a n e r e d m é n y m é g nem volt meggyőző, de Muller 1927-ben s z o k t á k besugározni, ezenfelül a m e g t e r m é k e n y í t e t t n a g y s z a b á s ú kísérleteivel megteremtette az ö r ö k l é s t a n peték, az é b r é n y i s z ö v e t e k , a l á r v á k , a n ö v é n y i magok nak egy új fejezetét, a s u g á r g e u e t i k á t . és magoncok, végül a fejlett n ö v é n y e k n ö v e s z t ő tenyészőA z első besugárzási kísérletek a l k a l m á v a l a Drosophilá csúcsai is alkalmasak v á l t o z á s o k l é t r e h o z á s á r a . nak n a g y r é s z t olyan új alakjai s z á r m a z t a k , amelyek A b e s u g á r z á s k ö v e t k e z t é b e n keletkező új alakok súlyos fejlődészavarok miatt hamar elpusztultak, de s z á m a függ a b e s u g á r z á s erősségétől, nagyobb s u g á r a d a g akadtak c s u p á n c s ö k k e n t életképességű, sőt jól felismer h a t á s á r a t ö b b új v á l t o z a t jelenik meg, mint g y e n g é b b h e t ő t ö k é l e t e s e n életképes v á l t o z a t o k is. A b e s u g á r z á s a d a g o l á s r a . A r ö n t g e n s u g á r n a k minden fajtája, t e h á t h a t á s á r a a sejtek belső szerkezete v á l t o z o t t meg, még mind a r ö v i d e b b h u l l á m h o s s z ú és nagyobb á t h a t o l ó pedig vagy a sejtek kromoszómái, azaz magelemei képességű, ú g y n e v e z e t t k e m é n y sugarak, m i n d a nagyobb r e n d e z ő d t e k n a g y í t ó v a l felismerhetően ú j r a például h u l l á m h o s s z ú és csekélyebb á t h a t o l ó e r e j ű , ú g y n e v e z e t t egy darabka l e v á l t , á t h e l y e z ő d ö t t vagy pedig a mag lágy sugarak s z á m o s m u t á c i ó t tudnak létrehozni. elemek t a r t a l m i részei, az öröklődő t u l a j d o n s á g o k kezde A m é g h o s s z a b b h u l l á m ú ibolyántúli sugaraknak igen m é n y e i , az ú g y n e v e z e t t gén-ék felépítése m ó d o s u l t , kicsi az áthatolóképessége, a környező s z ö v e t e k k ö n n y e n n a g y í t ó v a l nem k ö v e t h e t ő e n . A z előbbi esetben kromoelnyelik őket, a z é r t ezekkel nehezebb a sejtek öröklési szóma-mutáció-tól, u t ó b b i esetbengénnnttáció-tól beszélünk. á l l o m á n y á t befolyásolni. De k ü l ö n b e n maga a h u l l á m hosszúság nem volna d ö n t ő az e r e d m é n y s z e m p o n t j á b ó l , A k ü l ö n b ö z ő fajok v á l t o z é k o n y s á g a , illetve öröklési ugyanis minden hullámhosszúságú s u g á r r a l k i lehet t é n y e z ő i k — génjeik — á l l a n d ó s á g a , nem egyforma. v á l t a n i új alakok keletkezését, ha a s u g á r n a k elegendő E z é r t ugyanannak a n e m z e t s é g n e k k ü l ö n b ö z ő fajai h a t ó e r e j e van. Csupán a s u g á r a d a g n a g y s á g a a fontos. esetében is k ü l ö n b ö z ő s u g á r m e n n y i s é g r e van szükség, K ü l ö n b ö z ő h u l l á m h o s s z ú s á g ú sugaraknak egyenlő adagja hogy az új alakok bizonyos százaléka keletkezzék. csaknem egyenlő a r á n y b a n tudja a szervezeteket új De megfelelő s u g á r a d a g g a l m é g a l e g á l l a n d ó b b szerkezetű v á l t o z a t o k k i a l a k u l á s á r a serkenteni. A z e r e d m é n y a t t ó l fajt is v á l t o z é k o n y s á g r a lehet serkenteni. függ, hogy a sugarakkal kezelt sejtek mennyi sugarat ') Stubbe H.: Der gegenwartige Stand der Strahlengenetik. tudnak elnyelni. (»r>ie Naturwissenschaftén* 1937—30. és 31.) 1
A k u t a t ó k á l t a l tudatosan alkalmazott r ö v i d h u l l á m ú sugarakon felül minden élőlényt á l l a n d ó a n érnek bizo nyos t e r m é s z e t e s s u g á r h a t á s o k . A t e r m é s z e t b e n elég gyakran t a l á l h a t ó k a r á d i u m m a l rokon radioaktív, vagyis s u g á r z ó a n y a g o k , igaz, hogy igen csekély a m e n n y i s é g ü k . Ezek b á r m i l y e n külső b e a v a t k o z á s nélkül állandóan bocsátanak k i magukból a röntgensugarakhoz hasonló sugarakat. Ezenfelül a k u t a t ó k olyan sugarakat is észleltek, amelyek F ö l d ü n k ö n és az egész légkörben jelen vannak, sőt a F ö l d t ő l t á v o l o d v a , nagyobb m a g a s s á g ban egyre erősebben jelentkeznek. Ezeket kozmikus sugaraknak nevezik, mert valószínűleg a világűrben szétszórt anyagokból s z á r m a z n a k . Már Muller (1928.) gondolt arra, hogy a spontán mutabilitás-nak, vagyis a szervezetek ö n k é n t b e k ö v e t k e z ő öröklődő megváltozásainak, a t e r m é s z e t e s r ö v i d h u l l á m ú sugárzás egyik okozója, fíabcorh és Collins (1929.) a Drosophila-légy egyik t ö r z s é t a l a g ú t b a n t e n y é s z t e t t é k , ott a természetes r a d i o a k t í v k i s u g á r z á s kétszer olyan erős volt, m i n t az a l a g ú t o n k í v ü l lévő ellenőrző tenyészet ben. Mások ugyanazt a v i z s g á l a t o t egy b á n y á b a n végezték. A Drosophila v á l t o z é k o n y s á g a egyik esetben sem n ö v e k e d e t t lényegesebben. Stubbe (1933.) az ismert kerti-oroszlánszájat a Jungfrau magaslatain, 3300 m é t e r m a g a s s á g b a n termesztette, hogy a kozmikus sugarak h a t á s á t megfigyelje. U g y a n e b b ő l a célból Friesen (1936.) Drosophila-legyeket tizenötezer m é t e r magas s á g b a vitetett fel sztratoszféra-léggömbben. Ezek a kísér letek is nemleges e r e d m é n n y e l végződtek. Ugylátszik t e h á t , a természetes k i s u g á r z á s o k t ú l g y e n g é k ahhoz, hogy a szervezetek v á l t o z é k o n y s á g á t befolyásolják. É r d e k e s , hogy az élőlények a mesterséges b e s u g á r z á s h a t á s á r a ugyanolyan új v á l t o z a t o k a t hoznak létre, mint amilyenek ö n k é n t — ismeretlen o k o k b ó l — t e r m é szetes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t keletkeznek. Valószínűleg az öröklődő t u l a j d o n s á g o k k e z d e m é n y e i b e n — a gének ben — következik be valamilyen szerkezeti v á l t o z á s .
RÖVID
KÖZLEMÉNYEK
A természet titkaiból. A különbözőfajú szervezetek életkölcsönösségének, együttélésének — symbiosis-éxiak — szép p é l d á j á t észlelték h a n g y á k o n . Kleveland volt a felfedező, s az ő nyomdokain haladva, hasonló munka k ö r b e n dolgozott Endrews. Észleléseiket a Biological Bulletin-ben közölték. M e g á l l a p í t o t t á k , hogy a h a n g y á k b é l h u z a m á b a n egy ostoros véglényféleség — Flagellata — él, ennek v á l a d é k a i b a n a n ö v é n y i rostanyagot — cellulose-t — b o n t ó v e g y ü l e t , erjesztő van. A h a n g y á k a n ö v é n y i rostanyagot az erjesztő segítségével meg e m é s z t h e t i k és mint t á p a n y a g o t é r t é k e s í t h e t i k . A m i k o r a h a n g y á k a t ö t v e n h a t fokra felmelegítették, az ostoros véglények elpusztultak, a h a n g y á k azonban — b á r csak rövid ideig — é l e t b e n maradtak. F e l t e h e t ő volt, hogy a h a n g y á k a felmelegítés h a t á s á r a pusztultak el utólag. A m a kísérletek szerint az ilyen felmelegített h a n g y á k éhezés k ö v e t k e z t é b e n pusztultak el, mert t á p l á l é k u k a t , t ú l n y o m ó r é s z b e n n ö v é n y i rostanyagokat, nem t u d t á k megemészteni. H a ugyanis a felmelegítést elszenvedett h a n g y á k a t fel nem m e l e g í t e t t h a n g y á k k a l t á r s í t o t t á k azok ü r ü l é k ü k k e l ismét megfertőzték őket, t e h á t a fel melegítés k ö v e t k e z t é b e n elpusztult ostoros véglények helyébe újak k e r ü l t e k , ezáltal a h a n g y á k ismét meg e m é s z t h e t t é k a növényi rostanvagokat és életben marad
tak. A tojásokból kikelt fiatal h a n g y á k b é l h u z a m á b a n nincsen ostoros véglény, de a h a n g y a t á r s a d a l o m idősebb tagjaitól megfertőződnek és m e g t u d j á k emészteni a n ö v é n y i rostanyagokat. Harcos Jenő dr.
K Ö N Y V E K R Ő L Halász György dr. : Telivérek. »A magyar telivér lótenyésztés t ö r t é n e t e a m é n i m p o r t o k csoportosítása alapján.« Gróf Erdödy Rudolf előszavával. K i s a l b u m alak, m ű n y o m ó p a p í r o n , 512 oldalon, 89 képpel. Dr. Vájna és Bokor k i a d á s a , Budapest 1944. A legnagyobb elismeréssel kell szólnunk á l t a l á b a n a lótenyésztésnek és különösen az angol-telivér tenyész tésének t ö r t é n e t é t t á r g y a l ó és az adatok tízezernyi tömegével megvilágító, k i v á l ó m u n k á r ó l . A szerző ebben a vaskos k ö t e t b e n a lelkes szakember p á r a t l a n s z o r g a l m á v a l g y ű j t ö t t e össze és t á r j a az olvasó elé mind azokat az adatokat, amelyek ismerete a t e n y é s z t é s célszerű i r á n y í t á s á n a k feltétele. Felette érdekes élettani okfejtései pedig széleskörű t a n u l m á n y a i r ó l és nagy tudásáról tanúskodnak. A szerző alapos, szívós k u t a t ó m u n k á v a l , k i t ű n ő magyar, angol, francia, olasz és n é m e t k ú t f o r r á s o k b ó l m e r í t v e , í r t a meg a honfoglalást k ö v e t ő korok lótenyész tésének t ö r t é n e t é t , nevezetesen a t ö r ö k , az arab és a spanyol lovak h a t á s á t országos h a s z n á l a t i l ó a n y a g u n k fejlődésére, majd felsorolásában eljut a X I X . század elejére, amikor Gróf Széchenyi István és n é h á n y n a g y n e v ű k o r t á r s a felismeri a »Szigetország«-ban k i t e n y é s z t e t t angol-telivér előnyös t u l a j d o n s á g a i t , és nagy áldozat készséggel honosítja meg h a z á n k b a n ezt az új lófajtát. A m e g ú j h o d á s k o r á n a k egyik legjelentősebb vállalkozása volt az angol-telivér tenyésztése magyar földön. Korszak a l k o t ó e r e d m é n y volt, amikor a h a z á n k b a n nevelt telivér és a magyar versenysport szerte E u r ó p á b a n — m é g A n g l i á b a n is! — világraszóló dicsőséget szerzett a magyar n é v n e k , amikor »Kisbér«, »Kincsem« és a t ö b b i kiváló telivér híre b e j á r t a mindazokat az o r s z á g o k a t , amelyekben a nemes angol-telivérnek rajongó hívei és tenyésztői vannak. Halász György dr. t u d o m á n y o s felkészültséggel és dicséretes írói készséggel, p é l d á s a n megszerkesztett k ö n y v e szakirodalmunknak hézagpótló, nagy nyeresége. É r t é k é t a szakemberek előtt b i z o n y í t a n u n k nem kell, t e k i n t é l y é t mégis növeli, hogy a szerző érdemeit m é l t a t ó előszót hozzá a Magyar Lovaregylet elnöke, Gróf Erdödy Rudolf í r t a . K í v á n u n k a k ö n y v n e k olyan sikert és megbecsülést, amilyet szerzője nagyjelentőségű m u n k á j á é r t meg érdemel. Nadler Herbert
ÁLLATKERTI ÁLLAT-
HÍREK
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI
Az urálibagoly (Strix uralensis Pali.) közeli r o k o n á n á l , a m a c s k a b a g o l y n á l j ó v a l nagyobb m a d á r . Egyes jól fejlett p é l d á n y o k az u h u n á l alig kisebbek. A z urálibagoly h á t a világosszürke és s ö t é t b a r n á n csíkozott. Evezőtollaiu és hosszú farkán széles h a r á n t s á v o k van-
c s o d á l k o z v a nézik, majd odamennek és ő k is a test g y a k o r l ó k csoportjához szegődnek. A bagoly végül megunja a dolgot, felröppen, a guggoló t á r s a s á g pedig elszéled. Szombath A balkáni-kacagógerle. L a p u n k b a n t í z évvel ezelőtt, majd a r á k ö v e t k e z e t t n é h á n y e s z t e n d ő b e n a b a l k á n i kacagógerléről sokszor volt szó ; a k u t a t ó k és természet b a r á t o k a balkáni-kacagógerle ú j a b b terjeszkedéséről s z á m o l t a k be. H a z á n k b a n m a n a p s á g m á r s o k h e l y ü t t meghonosodott. Elterjedésének okáról a vélemények k ü l ö n b ö z ő k . Egyesek szerint t e r m é s z e t e s m ó d o n nyomult é s z a k n a k , m á s o k viszont a n á l u n k megfigyelt madarakat fogságban gondozott és elszabadult vagy szabadon b o c s á t o t t p é l d á n y o k i v a d é k a i n a k vélték.
Urálibagoly. Szombath László felvétele.
A balkáni-kacagógerle (Streptopelia decaocto Frivald szky ) nagyon hasonlít a k a l i t k á b a n gondozott kacagógerléhez, c s u p á n egy á r n y a l a t t a l s ö t é t e b b a színe. F a r k a , s z á r n y a hosszabb, e z é r t k a r c s ú b b n a k látszik. E z t a gerlét a Balkán-félszigeten régen ismerik, k ö r ü l b e l ü l száz évvel ezelőtt Frivaldszky Imre magyar t e r m é s z e t b ú v á r í r t a le. T a v a l v tavasszal a balkáni-kacagógerle á l l a t k e r t ü n k ben is megjelent. N é h á n y p é l d á n y a gerlékkel — m á s n é v e n vadgerlével — (Streptopelia turtur L.) é r k e z e t t h o z z á n k . A vadgerle á l l a t k e r t ü n k t e r ü l e t é n évek ó t a rendszeresen fészkel. Ú j vendégeink a k i s t ó k ö r n y é k é n ü t ö t t e k t a n y á t . A z emberrel szemben igen bizalmatlanok voltak. F é s z k ü k e t az á l l a t k e r t t e r ü l e t é n m e g t a l á l n u n k nem sikerült, pedig a kistó k ö r n y é k é n az elmúlt n y á r o n egyre gyarapodott a fiatal p é l d á n y o k s z á m a . O k t ó b e r elején a " v a d g e r l é k e l t á v o z t a k t ő l ü n k , a balkáni-kacagógerlék azonban itt maradtak. E g y csapat%
nak. Melle, hasa fehéres alapon s ö t é t csíkokkal t a r k á z o t t . Szeme s ö t é t b a r n a , s z e m h é j a vörös. A z u r á l i b a g o l y E u r ó p a északkeleti és Ázsia középső részében, S z i b é r i á b a n honos. H a z á n k t e r ü l e t é n főképen E r d é l y b e n és a F e l v i d é k e n fészkel, de ismert fészkelő helye — a megfigyelők szerint — az Alföldön és a D u n á n t ú l is van. A l e g t ö b b azonban a magasabb hegv'ek erdőségeiben t a n y á z i k . Kisebb gerinces á l l a t o k k a l t á p l á l k o z i k , de nemcsak az a p r ó r á g c s á l ó k a t pusztítja, hanem a nagyobb madarakat, nyulakat is elfogja. N a p p a l is jól l á t , s ha éhes, nappal is v a d á s z g a t . Á l l a t k e r t ü n k b e n u r á l i b a g o l y m á r igen r é g ó t a nem volt. A z utolsó p é l d á n y o k az első v i l á g h á b o r ú u t á n elpusztultak, a megkisebbedett M a g y a r o r s z á g területéről pedig egy sem k e r ü l t hozzánk. A z e l m ú l t n y á r o n végre K á r p á t a l j á r ó l egy pelyhes urálibagolyfiókát kaptunk. Eleinte a hasonlóság miatt macskabagolynak v é l t ü k . N é h á n y h é t m u l t á n azonban a r ö p d é b e n lévő macska b a g l y o k n á l jóval nagyobbra n ő t t és kitollasodott ; ekkor l á t t u k , hogy á l l o m á n y u n k nemcsak egy ú j a b b p é d á n n y a l , hanem egy új fajjal is gyarapodott. A z u r á l i b a g o l y viselkedése fogságban a macska bagolyéhoz hasonló. A fogságot jól t ű r i . Igen r ö v i d idő alatt megszelídül, ápolóját megismeri. J ó b á n á s m ó d esetén kezessé válik. G y a k r a n a röpdéje alján lévő f a t u s k ó r a telepszik és d é l u t á n o n k é n t a napon s ü t k é r e z i k . H a r ö p d é j é h e z közeledünk, nem m e n e k ü l . N a g y szemével k í v á n c s i a n tekint r á n k . Nagyokat pislant és fejét mulat ságosan ide-oda forgatja. H o l leguggol, hol hirtelen felágaskodik, s ha az ember előtte hasonló m ó d o n cselekszik, a j á t é k o t mindannyiszor megismétli. E z t a s z o k á s á t k ö z ö n s é g ü n k gyakran észreveszi. A bagolyr ö p d e előtt ü t e m e s e n felváltva leguggoló és felemelkedő felnőtteket és gyermekeket a t á v o l a b b s é t á l ó emberek
ban h u s z o n k é t p é l d á n y t s z á m o l t u n k meg. A z új t e l e p ü l ö k eleinte a kis- és a n a g y t ó k ö r n y é k é n t a n y á z t a k . K é s ő b b a díszrécék u d v a r á b a is e l l á t o g a t t a k . N a g y o n félénkek voltak és k ö z e l e d é s ü n k r e a k ö r n y e z ő magas f á k r a szálltak. A z á l l a t k e r t t e r ü l e t é n csak korareggeltől a kora d é l u t á n i é>rákig t a r t ó z k o d t a k ; a l k o n y o d á s előtt északi i r á n y b a n t á v o z t a k . T á v o l r ó l ú g y l á t t u k , hogy a t ő l ü n k nem messze lévő k ó r h á z k e r t j é b e n szálltak le. A z első fagyok u t á n gerléink s z á m a hirtelen emelke dett, egyes napokon h a t v a n n á l is t ö b b p é l d á n y t a n y á z o t t k e r t ü n k b e n . A gerlék településének nagyon ö r ü l ü n k . M i v e l madaraink nagyrésze télen a t e l e i t e t ő h á z a k b a n van, a sok gerle, az á l l a t k e r t b e n vendégeskedő tőkésrécékkel e g y ü t t , a szabad ég alatt telelő madarak s z á m á t g y a r a p í t j a és a t ó k ö r n y é k é n e k téli k é p é t élénkíti.
Szombath
A Z NAGY
I F J Ú S Á G N A K GOND
A
SOK
GYEREK!
í r t a Láng Rezső. Vörös á b r á z a t t a l kelt a N a p . H o m l o k á t felhőráncok b a r á z d á l j á k , a r c á t meg ú g y felfújta, hogy m á r nem is kerek, hanem ellapult. O l y a n , m i n t az é r e t t piros alma. H a r a g s z i k ! N e m csoda. A l i g h u n y t a le az este szemét, m á r i s fel kellett kelnie, mert az éjszaka olyan sürgősen szedte s á t o r f á j á t , hogy m é g a H o l d a t is itt felejtette. A z t sem tudja szegény, mihez kezdjen, csak s á p a d o z i k az égen. T a l á n m é g az ü r g e l y u k b a is bele b ú j n é k s z é g y e n l e t é b e n , ha az égen volna ü r g e l y u k , s minthogy ilyent nem t a l á l , iparkodik mindjobban l á t h a t a t l a n n á v á l n i . Pislogva n é z k ö r ü l , nem közeledik-e valahonnan felhő, hogy el lehetne mögéje b ú j n i , de ebben sincs szerencséje, mert olyan tiszta az ég, m i n t h a j ó b o r r a v a l ó t r e m é l v e , fényesítette volna k i v a l a m i mennyei s z o b a l á n y . A N a p meg fúj egyet h a r a g j á b a n . N y o m á b a n h ű v ö s szellő borzongatja meg a fák l o m b j á t . Itt is, ott is hallatszik a lomb k ö z ö t t az é b r e d ő madarak éneke, ú g y h o g y a N a p k í v á n c s i a n pislant alája. É s l á m , elmúlik a harag pírja a r c á r ó l , szája d e r ű s mosolyra húzódik, mert amit a lomb alatt l á t o t t , az csakugyan olyan jelenet, hogy m é g a beteget is mosolyra d e r í t e n é . É p p e n arra pillantott oda, amikor Szit nagy i g y e k e z e t t é ! m a g y a r á z t a R i g ó n é s z o m s z é d a s s z o n y n a k , hogy neki m á r t i z e n k é t t o j á s k á j a van a fészekben. N a g y b o l d o g s á g á b a n nem elégedett meg azzal, hogy hangos szóval k i a b á l t a : — T i z e n k e t t ő ! — hanem m é g s z á r n y a c s k á j á t is szét terjesztette és e v e z ő t o l l a i v a l is mutatta, hogy — Tizen k e t t ő ! — ha R i g ó n é s z o m s z é d a s s z o n y m a reggel n e t á n nagyothallana. Mert olyan nagy dolog az a t i z e n k é t t o j á s k a , hogy t u d o m á s t k e l l róla szereznie az egész s z o m s z é d s á g n a k . N o h a R i g ó n é s z o m s z é d a s s z o n y n a k csak ö t t o j á s k á j a van, mégis ö r ö m m e l hallja a nagy ú j s á g o t . N e m irigy t e r m é s z e t . S ő t ! R i g ó s z o m s z é d felszáll a legmagasabb fa tetejére, s onnan k i á l t j a világgá: — K é p z e l j é t e k csak, Szitnek t i z e n k é t t o j á s k á j a
van!
É p p e n arra suhant K a r v a l y n é . Ő is hallotta a nagy h í r t . M á s k ü l ö n b e n mogorva, r o s s z i n d u l a t ú a s s z o n y s á g , de most m i n t h a neki is ö r ö m csillant volna meg s z e m é b e n .
E s z é b e jutott s a j á t fészke a t o j á s o k k a l benne. R a j t a is erőt vett valami szokatlan ellágyulás, csakis így eshetett meg, hogy nem k a p t a el a boldogan dicsekvő Szitet, holott e g y é b k é n t nagyon sok cinkeélet terhelte m á r lelkét. De h á t t i z e n k é t t o j á s k á j a van, s azokat k i is kell költenie. . . H a l l o t t a a Z ö l d s z e m ű is. Még ő is ö r ü l t Szit t i z e n k é t t o j á s k á j á n a k . De nem ú g y á m , mint a t ö b b i ! K é j e s e n nyalogatta szájaszélét, mert eszébe jutott, hogyan h ú z k o d t a k i t a v a l y k a r m a i v a l e g y e n k é n t Szit fiókáit a fészekből. H e j , mennyi finom falat volt a sok gyenge madártestecske! M o n d o m , t u d o m á s u l vette mindenki a nagy ú j s á g o t , mindenki ö r ü l t neki e g y é r t vagy m á s é r t , de ú g y nem örült senki sem, m i n t P i n k . T a l á n m é g Szituéi is jobban ö r v e n d e z e t t . Szédületes g y o r s a s á g g a l bukfencezett a l e g v é k o n y a b b g a l l y a c s k á k o n , k ö z b e n meg be nem állt csőröcskéje, é n e k e l t , mesélt, a z t á n megint énekelt, m i n t h a csak be lett volna csípve. K ö z b e n el-elkapott egy k ö v é r h e r n y ó t és vitte Szitnek, a k i nem szívesen szállt le a fészekről, amikor pedig mégis leszállt, hamar o d a ü l t helyébe, hogy a t o j á s k á k valahogyan k i ne hűljenek, a m í g Szit t á p l á l k o z i k , mert akkor vége lenne minden szép r e m é n y ü k n e k . A k k o r a b o l d o g s á g lakott a kis o d ú b a n , hogy a k á r egy p a l o t á t b e t ö l t h e t e t t volna. É s beteljesedett. . . Egyszer csak felpattant az első t o j á s k a , u t á n a szép s o r j á b a n a t ö b b i . E g y t ő l - e g y i g valamennyi. Szit boldogan szorgoskodva d o b á l g a t t a k i az ü r e s t o j á s h é j a k a t , hogy a csupasz kis t e s t e c s k é k e t meg ne s é r t s é k . O l y a n c s ú n y á c s k á k voltak a csupasz kis f i ó k á k ! A l i g volt t e s t ü k , csak esetlen nagy fejük t á t o g o t t egyre t á p l á l é k u t á n . De, bezzeg, merte volna valaki Szitnek mondani, hogy fiókái nem s z é p e k ! S é r t e t t anyai b ü s z k e s é g é b e n t a l á n m é g a Z ö l d s z e m ű n e k is neki rontott volna. N e k i szépek voltak, g y ö n y ö r ű e k , m i n t ahogy minden a n y á n a k s a j á t gyermeke a legszebb. É s k ü l ö n b e n is szépek voltak, m a d á r s z e m m e l nézve, csak a m i emberi s z e m ü n k l á t t a c s ú n y á n a k csupaszs á g u k a t . — M i n t h a bizony az embergyerek nem volna csupasz — m o n d a n á erre Szit. É s igaza is v a n ! S ő t a cinkegyerek a n n y i v a l m é g k ü l ö n b is, hogy hamarosan k i n ő g y ö n y ö r ű t a r k a t o l l a c s k á j a , az embergyereknek pedig b i r k á t ó l , m i e g y m á s t ó l kell r u h á z a t á t kölcsön k é r n i e . H e j , ne b á n t s u k Szit fiókáit, mert megfelel m a g á é r t és olyan i g a z s á g o k a t v á g fejünkhöz, hogy csak g y ő z z ü n k pironkodni. P i n k is l á t t a a c s o d á t . E l s ő ö r ö m é b e n megfeled kezett m i n d e n r ő l , csak c i k á z o t t , bukfencezett, m i n t h a ez lett volna legfontosabb kötelessége. De, bezzeg, majd lepottyant a fáról, amikor Szit m é g nem hallott, k e m é n y hangon r á r i p a k o d o t t : — M i t k e r g ü l s z folyton? H á t sohasem j ö n meg az eszed? N e m l á t o d , hogy a fiókák éhesek? V a g y azt v á r o d t a l á n , hogy magam etessem m i n d a t i z e n k e t t ő t ? K i g y ő z n é ezt! E r e d j , hozz nekik j ó falatokat, a p r ó h e r n y ó c s k á k a t , hogy le t u d j á k nyelni! N o , m i t t á t o d c s ő r ö d e t ? Még itt vagy ?. . . H á t ilyent! E z a szelíd S z i t ! U g y a n m i ü t ö t t hozzá ? N o , n é z d csak! Most jut eszébe, hogy t a v a l y is ilyen erélyes volt, amikor a fiókák kikeltek. Semmi baj! A z z a l m á r el is villant, s a k ö v e t k e z ő percben m á r hozott egy finom h e r n y ó c s k á t , hogy b e t ö m j e vele a legéhesebb csőröcskét. E t t ő l kezdve a z t á n ú g y j á r t a k é t cinke, Szit és P i n k , a fészekhez, m i n t egy p á r á s i n g a ; amikor az egyik j ö t t , m á r ment is a m á s i k .
Maguk alig ettek valamit, mert a k á r m e n n y i t t ö m t e k a folyton t á t o g ó , folyton síró csőrökbe, sohasem volt elég. De n ő t t e k is á m a kicsinyek! Boldogan, b ü s z k é n nézték fejlődésüket, de amikor e s t é n k é n t a fészek mellett pihentek, egyre jobban k e r ü l t e s z e m ü k e t az álom. P i n k m á r - m á r kezdett c s ü g g e d n i : — Ö r ü l ö k , nagyon boldog vagyok, hogy a kicsinyek ilyen szépen fejlődnek, de, én Istenem, m e n n é l jobban fejlődnek, a n n á l t ö b b e t esznek. A z t á n el is fogyott m á r a közelben minden h e r n y ó meg egyéb t á p l á l é k n a k v a l ó rovar, ú g y h o g y a t ö b b e t messzebbről kell hordanunk. Bírjuk-e m é g sokáig? H e j , nagy gond ez a sok gyerek! - Jaj, te P i n k , igazán nem ismerek r á d . H á t te vagy az a nagy legény, a k i mindenkit elkergettél a c s á r d á b ó l , most pedig egy kis m u n k á t ó l megijedsz? L á s d , én g y e n g é b b vagyok, m é g s e m félek. A k i a kicsi nyeket adta, annak arra is lesz gondja, hogy fel tudjuk ő k e t nevelni. Persze, nagy gond a sok gyerek, de nagy az ö r ö m , a boldogság is, amelyet magukkal hoztak s z í v ü n k b e . N e m éri meg a f á r a d s á g o t ? L á s d , maholnap m á r s z á r n y r a k e l n e k , s akkor m i n d j á r t kevesebb lesz a munka. A d d i g b í r n u n k kell. É s b í r n u n k kell akkor is, ha lehetetlen. H a magunk belepusztulunk is. Mert ez az élet t ö r v é n y e . — Igazad van, Szit. B í r n u n k kell, ha m é g o l y a n nehéz is. E z a t ö r v é n y . É s ha arra gondolok, milyen ö r ö m , milyen büszkeség lesz, amikor a gyerekeket k i r e p í t j ü k , amikor nem j á r u n k m á r magunk, hanem k ö r ü l ö t t ü n k lesz a sok gyerek és mindenki tudja majd, hogy valamennyi a mienk, hogy valamennyit m i n e v e l t ü k fel a s z á n k t ó l elvont falatokkal, akkor egyszerre meg melegszik a szívem, s ú g y érzem, hogy a nehéz nem n e h é z , az éhség nem éhség, a f á r a d s á g nem f á r a d s á g , hanem valamennyi e g y ü t t a l e g t i s z t á b b ö r ö m és boldogság. — L á t o d , P i n k , ilyennek szeretlek. Most m á r te is érzed azt, amit én m á r akkor é r e z t e m , amikor m é g csak t o j á s k á k voltak a fészekben. De most m á r alud junk, mert reggel k o r á n kell k e l n ü n k . N a g y o n éhesek lesznek a kicsinyek, mert, m i t a g a d á s , v a c s o r á j u k bizony kicsit gyengécske volt. M a t a l á l t a m egy fát, amelyen b ő v e n van h e r n y ó . M a j d neked is megmutatom, s akkor m i n d j á r t jobban g y ő z z ü k a m u n k á t . É s elszenderednek. De á l m u k , m i n t mindig, nyug talan. Bagoly suhan el a fák k ö z ö t t . G ö m b ö l y ű szeme — huh — de s z ö r n y e n v i l á g í t ! A Z ö l d s z e m ű is a fa alatt settenkedik. Tudja Isten, h á n y a d s z o r kíséreli m á r meg, hogy a fészekhez jusson, de az á l d o t t t ü s k é s d r ó t nem engedi. Mégis csak s z ö r n y ű r é m ü l e t ! N é h a felsír egyik-másik fióka is. É h e s . Nehezen v á r j a m á r a reggelt. Istenem, be s o k á r a v i r r a d ! Végre mégis csak megvirrad. P á r a d t a n , t ö r ő d ö t t e n , á l m o s a n b á r , de boldogan ü d v ö z l i k a derengést, mert elűzi az éjszaka r é m e i t . S z á r n y u k a t emelgetik, n y ú j t o g a t j á k , a z u t á n elsuhannak, hogy m e g k e z d j é k nehéz, de boldogító m u n k á j u k a t . Sietni kell, a gyerekek m á r nagyon s í r n a k . É s maguknak is kell hamarosan n é h á n y k ö v é r falat, k ü l ö n b e n nem b í r j á k a fárasztó m u n k á t . Egyszer a z t á n megelevenedik á m a fészek k ö r n y é k e . A p r ó — sőt, nem is olyan a p r ó ! — cinkék üldögélnek a fa alsó á g á n . B á m é s z a n , b u t á n nézik a nekik m é g ismeretlen dolgokat, b a r á t k o z n a k a k ö r n y e z e t t e l . P i n k és Szit k ö r ü l ö t t ü k sürgölődik. M a g y a r á z g a t j á k nekik, m i r e v a l ó a s z á r n y u k , b i z t a t j á k őket, hogy ne féljenek. H a k i tudtak szállni az odúból, elviszi ő k e t s z á r n y u k messzebbre is. Addig-addig beszélnek, b u z d í t a n a k , m í g csak az egyik neki nem b á t o r o d i k , és egyetlen s z á r n y a l á s
sal á t nem száll a szomszéd fára. Nosza, Szitnek sem kell t ö b b : — N o , l á t j á t o k , milyen egyszerű? Ne legyetek m á r olyan g y á v á k , mert m i n d j á r t megharagszom és sorban l e d o b á l l a k benneteket az ágról. Gyorsan, gyorsan előre, mert m i n d j á r t idehívom a Z ö l d s z e m ű t ! A k i nem akar r e p ü l n i , azt egye meg! A kicsinyek m e g h ö k k e n n e k . F é l é n k e n pislognak b á t o r t e s t v é r k é j ü k felé. A z ugyan megszeppent, amikor l á t t a , hogy e g y e d ü l ül az ágon, de amikor látja t e s t v é r k é i g y á v a s á g á t , felébred benne a h e t v e n k e d é s ö r d ö g e , s mintha életében egyebet sem tett volna, egy merész lendülettel visszalibben t e s t v é r k é i közé. N o , nem egészen jól sikerült, mert kicsit e l v é t e t t e az i r á n y t , s bizony lelökte az egyiket az ágról. M i t tehetett szegény, ijedtében elkezdett csapkodni s z á r n y á v a l , s egyszer csak azon vette észre m a g á t , hogy a szomszéd fán ül. T ö b b sem kellett! E r r e m á r v é r s z e m e t kapott a t ö b b i is, és k i ügyesebben, k i ü g y e t l e n e b b ü l , sorban á t l i b b e n t . Csak egy nem. A legnagyobb, a l e g k ö v é r e b b . Szit k ö r ü l ö t t e repdesett, és hol kérlelte, hol meg szidta, de az csak nem mozdult. P i n k elgondolkodva n é z t e . É s m e n n é l t o v á b b gondolkodott, a n n á l i n k á b b elfogta a keserűség. E t t ő l a fiókától v á r t mindig l e g t ö b b e t . E z volt az, a k i a t ö b b i t félrelökte ; olyankor is kapott falatot, amikor nem rajta volt a sor. E z volt mindig a leghangosabb, a l e g h e t v e n k e d ő b b , s l á m , amikor meg kellene mutatnia, hogy ő a legerősebb valamennyi k ö z ö t t , g y á v á n pislog, és nem meri megtenni azt, amit a leggyengébb is mert. Addig-addig n é z t e , míg csak el nem fogta a m é r e g ; se szó, se beszéd, n e k i l e n d ü l t a g y á v a h á j t ö m e g n e k és olyant l ö k ö t t rajta, hogy hanyatt homlok lebukfencezett a fáról. De nem engedte földet érni, m é g e s t é b e n is ű z t e , verdeste, ú g y h o g y k é t s é g b e esetten iparkodott m e n e k ü l n i . M i v e l is m e n e k ü l t volna, ha nem s z á r n y á v a l ? Hiszen a repülés t u d o m á n y a vele s z ü l e t e t t , csak úgy, mint a hallal az úszás t u d o m á n y a . A m i k o r a z t á n pihegve egy gallyra kapaszkodott, P i n k is leszállt, nagyot fújt : — N a ! Most h á t te is tudsz r e p ü l n i . E z e n t ú l pedig nincs falat, csak az, amelyet magatok szereztek. U t á n u n k ! É s elindultak az élet ú t j á n .
SZERKESZTŐI
ÜZENET
Előfizetőinket kérjük, fogadják megértéssel, hogy lapunk előfizetési d í j á t évi 8 pengőről 10 p e n g ő r e emeljük. Ú g y véljük, indokolnunk és m a g y a r á z n u n k sem kell, hogy erre az intézkedésre az á l t a l á n o s d r á g u l á s , a p a p í r és a n y o m d a f e s t é k á r á n a k , valamint a m u n k a b é r e k n e k e m e l k e d é s e kényszerít bennünket. „A TERMÉSZET" 1943.
évfolyamának bekötési
táblája félvászonból,
arany-nyomással
3 pengőért kapható kiadóhivatalunkban. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza
IVÓKÚRÁK A RUDAS GYÓGYFÜRDŐ
PARKJÁBAN
GYÓGYFORRÁSOK
A HUNGÁRIA gyomor-,
ÉS
bélmegbetegedések, sére
és
s z e l l e m i
e l m e s z e s e d é s
máj-
és
kiválóan
A JUVENTUS testi
VIZÉVEL
A T T I L A epe-,
K É N E S F O R R Á S vesebántalmak
gyógykezelé
alkalmas
RÁDIUMFORRÁS
k i m e r ü l é s ,
k e z e l é s é n é l
FELTÖRŐ
k orai
igen
jó
e l ö r e g e d é s , eredménnyel
v é r e d é n
h a s z n á l h a t ó
* RÉSZLET
ES FELVILÁGOSÍTÁST
NVUJT:
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS GYÓGYFÜRDŐINEK ÉS GYÓGYFORRÁSAINAK IGAZGATÓSÁGA BUDAPEST,
XI., KELENHEGY1-ŰT
y-
4
A
BUDAPEST
SZÉKESFŐVÁROSI
w
.AJLLAT* ÁLLANDÓAN
ÉS
SOK A LÁTVÁN
NÖVÉNYKERTBEN
YOSSÁQ
ÉS SZÓRAKOZÁS
/
Az állatok enyhébb időben a szabad kifutókban, télen pedig az állatházakban láthatók. A kert területén: akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház és terrárium, lovaglópálya, kocsizás. Két vendéglő, tejcsarnok. Az egész kertben szabad fényképezés
BELÉPŐDÍJ: felnőtteknek 10 é v e n
1-20 P, v a s á r n a p 90 f i l l é r
aluli gyermekeknek 60 f i l l é r , vasárnap
50
fillér
A S Z É K E S F Ő V Á R O S I ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T TERMÉSZETTUDOMÁNYOS
KÉPES LEGJOBB A
FOLYÓIRATA
TANÁCSADÓJA,
TERMÉSZET
MINDEN
Megjelenik
O K T A T Ó J A ÉS S Z Ó R A K O Z T A T Ó J A
BARÁTJÁNAK
minden
Előfizetési
ára egész
Egyes szám ára 90
M U T A T V Á N Y S Z Á M O T
K Í V Á N A T R A BUDAPEST,
hó
B Á R K I N E K
ÉS K U T A T Ó J Á N A K
15.-én
évre 10 pengő
fillér
INGYEN
KÜLD A „ T E R M É S Z E T "
XIV. Á L L A T - É SN Ö V É N Y K E R T
K I A D Ó H I V A T A L A
