verseny jó helyezései azt bizonyitiák. hogy sokan nemcsak szeretik, hanem tudják is a íöldrajzot. A tanulmányi kirándulások, melyek két bázisról az iskolából és a balatonfenyvesi házi táborból indulnak ki, jó kiindulópontjai az ismeretek gyakorlati alkalmazásának, éIményekgyűjtésének, a komplex Szemléleti mód elsajálításának is, A turizmus világielenség, A mi diákiaink is járják a környező népek országútjait. Hasznos ismeretekke] gazdagodva térnek vissza: itthon a földrajzórákon beszámolnak élményeikről. ismereteikről. Miskolc, 1975. január
16.
PELLER GYÖRG\
a földrajzi munkaközösség
vezető,ie
A
tanulmányi versenyek szerepe iskolánkban
A tanulói túlterheléScsökkentésének tendenciájával 1átszólag szemben áll a tanulmányi versenyek szolgalmazása, hiszen egy-egy páIya-
munka elkészítésenagyon sok időt, energiát és munkát igényel. Szerencsére nem igazi ellentmondásról van itt szó, Ugyanis a tananyag csökkentése. az órán kívüli és az otthoni elfoglaltság korlátozása többek közőtt azt is célozza, hogy az igy nyert szabad időt tanutóink elsősorban adottságuknak, érdektődésüknek. pályaválasztási szándékuknak megfele1óen használják fe1. Az életbe léptetett intézkedések szelleme, céikitúzése szenved csorbát, ha nem ez történik, igy iut felbecsülhetetlen szerephez a tanulmányi versenyek folyamán végzett önálló munka, amely az iskolai oktató-nevelő munka csaknem valamennyi célkitúzésévelösszhangban á1l, segíti megvalósulásukat. Ez a tevékenységi forma elsősorban a tehetséges tanulókkal, különösen a fizikai dolgozók jó képességúgyermekeivel való egyéni foglalkozás eredményes módja. A sikerélmény, a versenyszellem, az ismeretek bővítése,elmélyítésea tanulmányi eredmény megszilárdítását is segiti, de ennél is fontosabb az, hogy a versenyző kilép a tankönyv kereteibőt. kitekinthet az adott tantárgy, tudományág nagyobb tájaira. A tanulmányi kirándulásokhoz hasonlóan, az ilyen szellemi kirándulás nemcsak tapasztalat- éS élményszerzéstjelent, hanem felfrissít, változatosságot hoz az iskolai életbe. A szélesebb horizont pedig a mindennapi munkához ad Segítséget, erőt és lendületet. Egy-egy ilyen kiránduláshoz a túravezető. a szaktanár csupán az elinduláshoz szükséges biztatást, tájékozódási képességet, mondhatnánk iránytút adja, az ismeretlen táj bejárása, megismerése, feltérképezésemár önálló feladat és teljesítmény.S ebben rejlik 62
a túra mé€ a ]egszerényebb próbálkozások esetén is díjakban ki -_ nem fejezhetó értéke: önként indulni az ismeretlen íelfedezeséie, a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. önátló, egyéni véleményt alkotni]"Az ilyen út Során a túfáZó nemcsak a bejáIt ter-ületet ismerheti megj hánem önmagát is. Hosszú távr_rn pedig a tanuló érdeklódésén,önkéntességén, az önál_ lóan végzett munkán aiapuló tanulmányi versenyek a jövó korszerű iskolatípusának a fakultatív tantárgycsopoltos oktatási rendszernek
ir,ányába mutatnak.
-
Iskolánkban gazdag hagyománya van a tanulmányi versenyeknek. _ _. Mindig is szerves részénektekintettük pedagógiai gyakoilatunkna[, s beépitettük célkitúzéseinkmegvalósítását segítő eszközrendszerünkbe. Ha íáradozásunkat nem is kísérte gyakori, orsiágosan kiugró siker, volt tanítványaink, akik már felelős posztokat töltenek be, vagy éppen egyetemi tanulmányaikat végzik, mondhatnák eI, hogy milyen segitsegeilelentett számukra a tanulmányi versenyekre valÓ felkilsztiles, szeieplés. Tanulóink minden évben négy szinten mérhetik össze tudásukat-: iskolai, városi, megyei és országos versenyeken. A házi tanutmányi versenyt különösen az I-II. osztályosok számára tartjuk fontosnak, mer: a felkeszüles folyamán elsajátitják az anyaggyújtés, á kézikönyvek hasznáLatanak modszeret, a dolgozat megszerkesztéSének, formába öntésének hogyanját, s a harmadik osztályban, amikor már indulhatnak az országos versenyeken elsősorban a tartalmi munkára koncentrálhatnak. A f;1- is igen hasznosan kapcsolódhatnak sóbb évfolyamok be, idegen nyelvek esetében vaiójában csak ekkor születhetnek jó műfordítások. A há"j tanulmányi verseny lebonyolítása szorosan kapcsolódik nagy ünnepeinkhez; a munkaközösségek átta1 gondosan összeállított pályatételeket november 7-i ünnepségünkön hirdetjük ki, a dolgozatoi 6eadási határideje már,cius 15., az eredményhirdetés április 4-i ünnepélyünkön, a dijkiosztás a tanévzáró ünnepéIyen történik. A munka eredményességeattól is függ, hogy sikerült-e érdektődést keltó témákat kijelölni. Rendszerint évfolyamokia lebontva tűzzük ki a feladatokat, A túlméretezett,körüihatárolhatatlan, doktori disszertációnak is beillő téma elriasztja a legjobb szándekkai közeledó pályázót is. Valamennyi tárgyból hirdetünk versenyt, s a szaktanárok figyelemme1 követik a {elkészülést. Tanulóink érdeklődésétbizonyitja, hogy az előző években átlagosan 40-50 pályamunkát nyújtottak be, s nagyon szép számban születtek értékes munkák. Különösen a helyi vonatkozású témákat részesítik előny_ ben. Bizonyításul hadd áIljon itt néhány ilyen jellegú dolgozat címe: A diósgyőri vár története az ásatások alapján (Baktai Júlia III. B), Iskolánk fái és cserjéi (Garadnai Zsuzsa IV. C), A vaskohászat története Magvarországon, kü].önös tekintettel az Ó- és Újmassai kohókra (Schalkhái Éva II. D), A madárcsucsor termesztésében és nemesítesében elért eredmények a Nagy_miskolci Átlami Gazdaságban (Simkó László IV. B). Az 1974i75. tanév jubileumi pályatételei összeállításakor is elsósorban iskolánkkal, városunkkal kapcsolatos témák kitúzéséretöIekedtünk. amelyeknek felszabadulásunk 30. évfordulója ad aktualitást. Az elózetes
felmérésszelint 46 tanuló készit pályamunkát. Többek között a következő témákból Választhatnak; Magyar irodalom: Egy, a felszabadulásról szó].ó film elemzése. Történelem; Városunk egyik múvelódési házának szerepe 1945 utáni kulturális életünkben. Hogyan változtak kerületünkben az ifjúság életviszonyai az e1múlt 30 éV alatt? Az ifjúsági mozgalom története iskolánkban a felszabadu]ástó] napjainkig, Nem próféták, csak becsülettel helytáilók a saját hazájukban. (Milyen munkahelyen teljesítik kötelességüket városunkban a régi Kilián-diákok?) Biológia: Az isko]akert 25 éve. Földrajz: Egy szabadon választott miskolci közép- vagy nagyüzem gazdaságíöldrajzi jellemzése. A jeligés pályamunkákat a munkakózösségek értékelikés terjesztik fe1 díjazásra, Az évek során kialakult gyakollat szerint az I. díj 2 hetes balatoni üdülés, a II. dij értékeskönyv, a II1. díj kisebb értékúkönyv. Ezenkívül igazgatói vagy szaktanári dicséretet kapnak az arra érdemes dolgozatok készítői, Az elmúlt években átlagosan 6-8 e].ső dijas tanulónk nyert jutalomüdülést balatonfenyvesi táborunkba, s több ezer forint értékűkönyVet osztottunk ki az értékesdolgozatok díjazására, 1971 nyarán így töltött 2 hetet a Balatonon Becht Eva IV. D (magyar irodalom), Kuti István I1I. A (magyar irodalom), Baktai JúlíaIII.B (történelem), Egerszegi Péter III. A (német), Kovács István 1I. A (fizika) és Fehér, Anikó IV. D osztályos tanuló (biológia). A versenyzók és jutalmazottak között örvendetesen nó a lizikai do1gozók gyermekeinek számaránya. Diákjaink a városi versenyeken is derekasan helytállnak. Különósen a matematika és fizika tagozatos tanu]óink értek el szép eredményt. A sikeresen Zárult 1971. évi Bede Laios matematika emlékverseny I. helyezettje Czina Tivadar III. A, I1, Lórincz Ferenc II. A, I1I. Jászai Péter II. A osztályos tanulónk volt. Ugyanebben az évben fizikából Czina Tivadar e}ső, kémiábói Bokros István I. D második díiat nyelt, Gergely Anikó I1I. D a Sátoraljaújhelyen meglendezett Szép magyar beszéd nyeivi versenyen 1973-ban városi elsó, illetve területi VIIL helyen végzett. Abban az évben Nagy Korsa Judit orosz műíordításáért kapott aranyérmet a Sárospataki Diáknapokon, Az országos versenyek a legjobbak fóruma, így itt a legszorosabb a kúzdelem. Evente 40-50 tanulónk indul, 8-10 jut e1 a középdöntóig, s évíolyama válogatja, hogy hány versenyzőnk kerü] be a döntőbe, illetve sikerül helyezést e]érni. A teljesség igénye néikül hadd álljon itt az eIő, ző évekból néhány országos helyezés, miniszteri dicséret, Diákjaink köZül a matematikusaink bizonyultak a legeredményesebbeknek. Az Arany Dániel Matematikai Versenyen a következő tanulók értek el szép eredményt: Horváth Ágnes II. dij; Veres Ferenc, Jászai Péter 1II. díj; Krokos János első miniszteri dicséret. Veres Ferenc az Or64
szágos Középiskolai Tanulmányi Versenyen kapott III. miniszteri dicséretet matematikábó1, Latinból két tanulónk szerepelt eredményesen: Gergely Anikó III. D 1973-ban miniszteri dicséretben, Kaló Annamária IV. D 1974-ben IV. helynek megfeleló miniszteri dicséletben részesült. Balázs Zsuzsa III. i) 1971-ben íöldrajzból került az elsó 10 közé. Ezek a tanulóink nemcsak önmaguknak, hanem szaktanáruknak és iskolánkrrak is dicsőséget szereztek, s méltán áUithatjuk óket példaképlil tanulóifjúságunk elé. ,4\zokat a velsenyzőket, akik szépen szerepelnek, de nem jutnak e1 a csúcsig, iskolai szinten jutalmazzuk. Ebben a tanévben iskolánkban kerül sor az országos veísenyek első, városi fordulójának lebonyolítására, Ez még nagyobb felelósséget ró ránl. A benevezés lezárult, s reméljük, a jubileumhoz méltóan szerepelnek majd tanu]óink. Miskolc, 1975. január 25, FÁBIÁN JÓZSEF tanulrrrányi versenyf elelős
Tanórán kívüIi foglalkozások a tanulókkal Az iskola föIdlajzi helyzetéből adódik, ho3y az első osztályoa beiratkozott tanulók tudá_sszintje n,}e3lehetósen széles skálájú. Vannak jó fe1készültségíi,tehetséges tanu]ók és vannak hiányosabb clóismerebekkel rendelkező tanulók is. Az utóbbiak között többen olyanok, akik önhibájukon kívü] kerü]tek hátrányos helyzetbe. Vannak, akik otthonró] tóbbet hoztak, vannak, akik kevesebbet, Egy dologban azonban megegyeznek: eredményesen akalják maguk nö3ött tudni a négy esztendót. A szülők [s sokfélék, de mindannyian u3yanazt várják az iskolától: fejlessze gyermekük tehetségétés adja me3 számárr a maximális tudást, amit iehetsége szerint elélhet. Természetes, }rogy a tanítás elsóscfban a tanórán történik, de éppen a színvonal nagymértékúdifferenciáltsága folytán szükséges, hogy tanórán kívül is foglalkozzunk tanulóinkkal az eredményesebb fe]készítés érdekében.Külön a legtehetségesebbekkel és külön azokkal, akik valamilyen ok miatt elmaradtak a tanulásban. A tehetséges tanulókkal való foglalkozásnak több módja van. Elsósorban jönnek szóba a sokak álta1 ismert szokkórők. Az lg74l75. tanévben 13 szakkör dolgozott az iskolában, minte.qy 180 tanulóval. Irodalom szakkör Történelem szakkör
2 1
Orosz nyelvi szakkör Matematika szakkör
Fizika
szakkör
Biológia szakkör Rajz szakkör kerámia szakkör ELektrotech. szakkör
1
3 2 1 1 1
1
Másik fontos forma a különösen érdeklődő tanulók tudásának gyarapítására a rendki,uiLli tlirg?J tar.itása. Heti két órában, 11 csoportban fog]alkozunk tanukiinkka1: lengyel nyelv l csopol,t angol nyelv 2 csoport biológiából 2 csoport földíajzból 1 csoport kémiábó] 1 csoport
gépírás gyorsírás
4 csoport 1 csoport
KüLönösen népszerú ezek között a gépírás, Amióta a szakosított tantervű osztályokban megszúnt a heti 2 órás gvakorlati foglalkozás, meg-
nőtt a gépirásra jelentkezők száma. Lz előző tanévben kezdődött, de most teljesedett ki és bizonyos jelekbó1 itélve máris eredményesnek látszik a tehetséges tanulókka1 való foglalkozásnak egy harmadik módja: a délutáni külön foglalkozunk 'an&tószobdr?, túnó tana továbbtanulás szempontjából legíontosabbnak tárgyakbó1 - a kiemelkedó teljesítmény íelmutatására képes tanulóinkkal. E tanévben magyar irodalomból, történelembó1.
orosz nyelvból. francia nyelvből. materr-ratikából,
íizikábó1, kémiábó1
heti 22 órában .lannak ilyen íoglalkozások, 160 tanuló részére.Ezek keretében oldiuk me8 matematikábó] és fizikábó1 a íelvételielőkészítőt is. Az előkésziíő tanfoiyamon érdekelteken kívü1 elsősorban a II-iV. osztályosok használ}ratják fel az egyes iantár,gyakban vaió elmélyülésre a heti lru;zonkét órát. A tehetségek felismefésének. a tehet§ég íejlesztésének,az önáiló ismeletszerzésre való szoktatás nagyon fontos módjának tartjúk a hó.zi tanulmángi L-eTsenut. Evenként pdluo.tételeket tűzűnk ki minden tantárgyból a tanév elsó negyedében. A pályatételeket tanulóinknak önállóan kell kidolgozniuk. A benyújtott pályázatokat a szaktanári munkaközösségek bírálják el és állapíiják meg értéküket, A iegjobb munkák készítói a nvári szünetben téritésmentesenüdülnck az iskola balatonfenvvesi táborában. 66
Mindezekból látnivaló, hogy gondot fordítunk a tehetséges tanulókra, fejlesztjük tehetségúket. módszeresen készítiük fe1 óket a továbbtanulásra.
Tanórán kívül, a délutáni tanulószobán rendszeresen foglalkozunk azokkal a tanulókka] is, akik valami okná1 fogva ]emaradnak a tananyagban. Számukra rendszeres korrepetálások vannak, órarend szerint. Az 7974 75. tanévben az alábbi tárgyakból segítjük tanulóinkat: magyar nyelv (elsósorban helyesírás), orosz nyelv. írancia nyelv, matematika, fizíka, kémia, összesen heti 37 órában. Osztályozó értekezleteken mindig {elülvizsgálja a tantestület a tanulók segítésénekezt a módját. Megállapítia, mely tárgyakból szükséges a korrepetálás, és kiket kell bevonni a korrepetálandók közé. A tanulók elórehaladását egész évben íigyelemmel kíséria szaktanár, az osztáIyfónök, és amikor ]áthatóvá lesz, hogy valakinek nincs szüksége tovább a különfoglalkozásra, azt a foglalkozások további látogatása aló1 felmentjük. A valami okná1 íogva segítségfeszoruló tanu}ókkal való foglalkozásnak ez a módja nagy Segitség gyermeknek, szülőnek egyaránt. AZt tapasztaljuk, hogy a korrepetálásra rendszeresen eljáró tanulókná1 hoszszabb-rövidebb idó után ilindig megjön az eredmény. A szülőnek is nagy könnyebbség, mert -nem ke11 ,,magántaná|t') fogadnia. A gyerekeket tanító tehát a tudásbeli hiányosságokat legjobban ismeTó ta- vele, térítesnéikiil. nár íoglalkozik Nemcsak a kötelező tananyag elsaiátításában kapják meg lanulóink a megfeleló segítséget délutánonként,a tanórán kívuli foglalkozásokon. hanem más irányban is szerezhetnek ismereteket. A most folyó tanévben személypépkocsi-és motorke|ékpár-vezetést is tanu]hatnak azok, akiket ez érdekel. Jelenleg 41 tanulónk vesz r,észt lendszelesenj heti 2x2 órában kíképzésen, Egy év elteite után vizsgát tehetnek és személygépkocsi-Vezetői iogosítványt kapnak, A tanfolyamot az ATI irányítja, de az iskola szervezi A második íélévtőlkezdódóen egyelőfe kísérletképpen az FMKT fiatal mérnökei számítőstechnikai tanfolyamot vezetnek iskolánk érdeklócló tanulói számára, A tanfolyam 23 tanulója izgalommal vária, hogy a tanév vége felé az IiMÁSZ számitógépe mellé ülhessen, és részc legyen a nagy élményben:a csodálatos elektlonika kezesbárányként engedelmeskediir utasjtásainak. Ezek azok a főbb rendszeres éS szervezett alkalmak, amelyeken tanulóink elmélyíthetik, iiletrle kiegészithetik a kótelező tantárgyakban tanultakat, és egyben ércleklódésüket kileégíthetjük. Nem szóltam olyan akár iskolai, akár, KISZ-. vagy egyéb szervezésú alkalmakró1, amelyek hivatottak, de nem szintén a tanulókkal való tan
KISS ANDFAS
igazgatóhelyettes
6*
könvvtárunkról 1945. október 17-én keltezett az első bejegyzés, az úi-r. tanári szakleltárkönyvünkbe az elsó magyar nyelvú lírikusunk, Ba]assa Bálint Válogatott költeményei két példányával, ..Álladek" az év december 31-én 97 db (kötet),265 P éftékben. Az aláírás itt Fördős Lásztó igazgató s. k. jelzéssel, s a beiegyzések dr. Kiséry László keze irása. 1947. június 23-i dátumma] kezdóclik aa7tár. miskolci Hunfalvy János Gimn. Ifjúsági könyvtal leltári bevételi naplója ^ feliraíúmásik könyvtárdokumentumunk Sztrókay Kálmán Száz kísérlet c. könyvévei, dr. Bóka László ajándéka feljegyzéssel a j egyzet_rovatban. Mindkét ré9i nagy alakú (42x29 cn) leltárkönyvnek dr. Kiséry László a vezetője 1948 októberéig, és az iíjúságit valair-Lelyik jó írásúdiák írja ekkor, meg még a későbbiekben is. úgy 1950-ig. 1948 októbeltői a tanár,i leltárkönyv Weszprémi Jenő beírásával követhetó nyomon 1953 szeptemberéig, s valószínú, hogy az ifjúságit is ö vezettette és gondozta 1950 íebruárjáig, mert ekkof 1átszik itt elóször Benkő László írásáva1 a bejegyzés 1952 szeptemberéig, amikor is Németh László kézírásáva] található tovább a naplóvezetés, 1953. IX. 1-ig. 1953 szeptemberétől Bánk László veszi át mindkét 1eltárkönyv vezetését, és végzi mindkettő kezelésétés gondozását húségesen 15 éven át, tehát 196B-ig, a jelenlegi könyvtáros szolgálatba lépéséig. Az új élettel, 1945-te1 indult tehát könyvtárunk is, s amikor jelenlegi épületünkben veszi kezdetét a munka, állagunk a tanári könyvtárban 309 db (kötet), 2210 Ft értékben, az iíjúságiépedig 248 db (kötet), 1014 Ft értékben. Összesen 557 db (kötet) könyv, értéke3224 F.t. Bánk LáSZ1ó magyar-francia szakos tanár iskolánk kónyvtárában eltöltött 15 esztendeje a]att hatalmas gyarapítással növelte állományunkat kötet és értéktekintetében egyaránt. Hozzáértő, odaadó, fáradságot nem kímélő munkájáva1 már, 10.év alatt tizezerle nóvelte a kötetek sZámát, s ez idó alatt megkapta iskolánk a függetlenített könyvtárosságot is. Az 1968-as átadás-átvéte] alkalmáva1, majd azóta is évenként, es most le3utóbb 1974 elején: a két részleg (tanári és ifjúsági, hivatalos öszszevonásakor leselejteztünk, S így csökkentésbe vettünk összesen mintegy kettőezer kötetet, úgy húszezer folint összegben, s enrrek megfelelően a je]enlegi állománvunk (átlagunk) közel tizenötezer köteí, négyszázezer, forintnyi értékben. Sok szép és értékeskónyvünk van tehát, s fóképp a mindennapok szükségeibe vágóak, ha régiségeink, ősnyomtatványaink nincsenek is, legfeljebb fakszimiléink néhány régi könyvrőI, és egy-egy ritkább sorozatunk az elmúlt idókből. Hiába volna azonban a sok jó könyv, ha nem forgatnák. Éppen ezért arra törekszünk, hogy tudatosítsuk és valóra vá]tsuk a ,,miénk" a könyvtár jelentését és jelentőségét. ,,Egy hónap egy könyv!" szok- évünk a közelmúlttuk hangoztatni egymás között, és volt is máI olyan ban, hogy szinte teljesítettékosztályaink, il]etve tanu]óink a telvet, mivel 6B
olyan szép kölcsönzés volt könyvtárunkból diákjaink között, hogy csaknem 10 kivett könyv jutott átlagban egyre a tíZ hónap alatt, Álig volt ekkor 30 gyerek a 700-on ióval íelüli iskolalétszámból, aki ne 1ett volna olvasója könyvtárunknak. ] Sui.,o", az elmú]t evekben visszaestúnk e téren, mert 1973 őszén az ún. decimális rendszer szerint kezdtük el átrendezni könyvtáIunkat, miközben az előírí összevonást iS megejtettük, s így volt idő, amikor ha átmenetileg iS de szüneteltetni kel]ett a kónyvtárszolgálatot. Ugyanis mivel nálunk -, addig még nem az általános tizedes osztályozású rendszerben vo]tak a könyvek, nekifogtunk hát az átállásnak. Kocsis Jánosné szakfelügyelőnk hónapokon keresztül segitett bennúnket a leltárkönyvek, 1eltári szám, faktári jelzet és betűrend szerinti átírásában, valamint a selejtezésben. s e megfeszített többletmunkája nyomán elindításával ma ott tartunk, hogy miközben végezzik a tizenötezres könyvtár átrendezéSétéS átíráSát - zavartalanul folynak könyvtárunkban a kölcsönzések és egyéb könyvtárszolgáltatások, mint pl. a folyóiratok olvasása, helyben búvárkodás, kutató munkák stb. Mert 1969 óta látértünk mi is a szabadpolcos rendszerre, s diákjaink élnek is ennek előnyeivel. Csak az a bai, hogy bizony helyszúkébenvagyunk, s a mennyezetig beépítettfelső polcozatokat is ugyancsak használnunk kel1, noha ez nem bizonyul minden tekintetben a legmegfelelőbb megoldásnak. Mindenesetre, amit csak tudunk, igvekszünk szem elé tenni, és könnyebben elérhetővé a kelendőbbeket.
Több módját követjük annak azután. hogy tanulóink ismerjék meg, látogassák és használják könyvtárunkat. Pl, mindjárt év elején itt tartjuk a füzetosztást, hogy az újak már ekkol szemrevételezhessék a helyet. Majd elsóseinket osztályonként ismeltetjük helyben, helyettesítési órákra meg szivesen megyek, vive magammal az osztály ,,o1vasónapló",ját, és személy szerint o],vasom íel, hogy ki hány kónvvet vitt már ki, illetve megkérdezem, hogy ki miért nem olvasott még könyvtárunkból. Ugyanakkor félévenkéntkimutatást készítekaz osztáIyok otvasási átlagáról, valamint arró1, hogy hányan nem vettek még ki tőlünk könyvet az idényA szaktanárok teszik és tehetik mégis a tóbbet azzal, hogy megben. adott,- vagy köIvonalazott megbízáSsal küldik tanítványaikat, maid ellenőrzik olvasottságukat, s ez utóbbiban az osztályfónökön is igen sok múlhat, és műik is. Mivel pedig könyvtárunk rendezvényekre nem nagyon alkalmas, éppen a hely szúke miatt, úgy kapcsolódunk be a mindenkori rendezvényekbe, hogy szolgáltatjuk mindig az ehhez való megfetelő anyagot, hangos hiradón tesszük közzé ajánlatainkat, terveinket, ismertetéseinket, s minden, a kónyvtárra1 kapcsolatos tudnivalót rendszeresen vagy idónkent. alkalomadtán, Mindenesetre arra tórekszünk, hogy úgy jöjjenek olvasóink a könyvtárba, mintha nem idegen helyre mennének, hanem valóban a sajátjuknak tartván és ér,ezvén minden darabját, teljes felelősséggel megóvásukat illetően is. Gondunk ugyanis többek között könyveink áilapotának megóvása, mivel nagyon-nagyon nyúvődnek.- Ezér,t ez napirenden 1evő témánk, amit a már említett iskolai ,,hangos hiradónkban" is gyakorta szó-
vá szoktunk tenni, kérésés figyelmeztetés formáiában egyafánt. Újabban ,,hozott" borító megkóvetelését vezettük be a könyvek átjelzése óta, már csak azért is, hogy a gerincen ne maszatolódjék a fe]irt jelzet, de a borító egyébkéntóvja is a könyvet,
Ugyancsak nagy gondunk a több mint ?0 fajta folyóirat és lap gondozása és elraktározása, mert nem tudjuk mindenkor hiánytalanul öszszegyújteni a példányokat, márpedig köttetni csak teljes éviáratot érdemes, méghozzá tarta]ommutatóva]! Volt idő, s vannak kötött darabjaink. Sőt sorozatunk is szépen, amikor ez ment, de egyrészt nagy utánajárást igényelt, míg a hiányzó számokat pótolni 1eheteljt, meg a könyvköteszelünk is teljes virágkorát élte akkor a politechnikai oktatás keretében, s nem úgy, mint most néhány éve, amikor sem a körülmények, sem a megfeleló szakvezetés nem áIlott úgy rendelkezésünkre. Ez évben úgy látszik, hogy megvolna a szakvezetés, csak a körü]ményeinket ke11 maid kimódolnunk, Mert kár volna feladni és elhanyagolni ezt a területet is, mive1 sok előnye van iskolai és könyvtári vonatkozásban egyaránt. Folyamatban van lemeztárunk átrendezése is, mely nagyobb részben az ének-zene órákat szolgálja, s ennek fe].frissítésére,új lemezek beszerzésére és gyarapítására lelkes 1iatal énektanár,unk, Páfrány Ferenc vállaikozott. Állományunk itt 175 1emez, |izenegyezer forint értékben. Ami pedig évi ellátmányunkat iileti, örvendetesnek mondható. Ugyanis n'ár a mögöttünk ]evó két évben 20-20 ezer forinton felüI voit a beszerzésre fordítható összegünk, most pedig 25 ezer folint előirányza, tunk van az új gazdasági évre. Ebből a mindenkori 500i0-ot a KönyvtárellátónáI kötjük ]e szerződéssel, már évek óta, de sokka1 többet szoktunk itt vásárolni, mint amennyi a vállalt összeg. Az új beszerzések viszont az elhelyezés és ,,e]helyezkedés" gondját is nóvelik egyben, s az volna megfeJ.elő, ha helyiségünket is bóvíteni tudnánk. Reméljük, hogy tervezett új építkezésünkkelerre is sor kelül. Végül pedig, mivel aZ átálláSsal ETO-rendszerünkre a 15 ezres könyvtár cédulakatalógus-tárát is át ke1l írnunk, és egy-egy könyvről legalább három példányt kell készítenünk (szerző-, círn- és szakcsoportositássa].), föltétlen szükséges volna egy olyan, jól gépelni tudó munkaeró beállítása erre, aki naponta legaiább 3-4 órában csak ezt végezhetné. mivel másképpen ezt idór,e és idóben megoldani nem tudjuk. Ami pedig egyebekben a mindennapok adminisztratív kónyvtármun, káját ilLeti, abban önként vállalkozó tanítványaink segédkeznek, s remélhetőleg nem egy lesz majd közülük, aki ennek nemcsak továbbtanuló éveiben, hanem esetleg életle szó].óan is szedheti gyümölcsét. De a többiekné1 is ezt szeretnénk elérni könyvtárunkka1.
DEMETER G},ULA könyvtáros
tanár
Lz ÉttőI az Ó ceánig az ÉrtőL indul el, 'Volaki S beIut a szent, nqga Óceónba." (Adg)
Huszonöt év kultúrmunkájáróJ. összeíoglalót adni vázlatosan sem könnyú, még akkor sem, ha csak egy iskoláról van is szó. A miskolci I{ilián György Gimnázium 25 éves ku]túrmunkájáról ismertetést adni pedig kúlönösen nehéz, mert alapvetően meghatározza ezt a munkát a bely, az idő és a cé1, ahol, amikor és amiért ezt végeztük. A hely Diósgyór, Miskolc város pereme, ahol a munkáskultúra legalább kétszáz éve éló és ható erő. Az idó, a íelszabadulásunk utáni 25 év döntő jelentóségú szocialista társadalmrlnk kialakulásában és fejlődésében. S a cél egy iskola tanulóiíjúságán keresztü1 szüióket és társadalmat nevelni az európai és magyal kultúrára. Az eszközök egyébkénta cé1 megvalcisítása érdekében, mint minden más iskolában, adottak. Tskolai lendezvények, kiállítások, film, színház, zene, kultúrkilándulások, 1.
A házi rendezvények áltaiában minden iskolában előírásosak és a Rendtartás szelint peregnek_ Isko]ánk, megalapításától kezdve azonban, egészen a jubileumi ünnepségig mindig arra törekedett, hogy az ünnepi alkalmakró1 való megerirlékezésen tú1, éppen a hely és idő adottságainak megfelelóen, szociaiista építómunkánkat is hűen tükrözze. Ezért iskolai iinnepségeink músorán tervszerűen mindig volt vaiami szinfolt a diósgyőri munkáshagyományokból, a hangulatot pedig a nagyobb szabású ünnepségeken rrrunkáselőadó}< biztosították. (A MOKAN Komité tagjai, sztahanovisták, veterán kommunisták, gyári munkásvezetók,)
2.
Önálló iskolai kulturális rendezvényeink különösen szolgálták az európai. éS magyar múvelódési munkánk célkitúZéSeinekmegvalósítását. onálló műstlros estieinket a lrét dióSgyóri múvelődési otthonban (Bartók Béla Művelódési Kózpont és Ady Endre Múvelódési Ház) mutattuk be, Emlékezetesebb elóadásaink: Vörösmarty-est, a költó halálának százéves évíordulója alkalmából, Shakespeare- és Moliére-bemutatók (III. Richárd, Botcsinálta doktor. Scapin furfangjai); felszabadulásunk i0. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi hetünk az ,'ÉrtőI az Óceánig" címmel (Béres Ferenc énekművész közreműködésével); a ,,Csendháborító" bemutatója (aZ előadáson Pécsi Sándol színművész is részt vett); irodalmi színpadunk az évíordulókra rendezett Petóíi- és Csokonai-estjei. Músoros elóadásaink művészi színvonalát je],entősen emelte: az iskolai tánckar, zenekar és énekkar. Ez utóbbi Reményi János karnagy vezeté-
sével a városi és megyei versenyeken, továbbá a Sárospataki Diáknapokor-r minden alkalommal aranyérmet nyert. 3.
A küönbözó alka].makra rendezett kiáilitásaink különösen tükrózték az iskola munkásjellegét fizikai kiállítások (Tóró Gábor szakíelúgyelő rendezésében); fizikai eszközök bemutatója (Kiss András szakfelügyelő rendezésében); az LKM alapításának 200 éves évfordulója alkalmából ,,Gyár és iskola" címme1 ünnepély és kiállítás; a Tanácsköztársaság és a Nagy Októberi Szocialista Forrada]om 50 éves évfordulója alkalmából rendezett kiállítások. A helyes múvészilátásmód kialakítását és esztétikai nevelésünk célkitűzéseinek megvalósítását szolgálta a helyi és budapesti kiállitások folyamatos 1átogatása is, (Miskolci Képtár és Galéria, Herman Otió Múzeum, a budapesti mezőgazdasági kiállítás és vadászati világkiállítás.) 4.
Oktató-nevelói munkánkban minden évben nagymértékbenhasznosítottuk a film, színház és zene művészi értékeibenrejlő hatásokat. Ennek bizonyságául álljon itt 25 év történetéből néhány adat: megnéztúnk évente kollektíve 8-10 mozielóadást; színházbérletet vettek évente mintegy háromszázan; ezenkívül kúlön szervezett színházlátogatáson minden évben kb, 600-800 fó vett réSZt, Tíz éve, amióta a Miskolci Filharmónia a külön ifjúsági hangversenyeket szervezi, iskolánk ifjúsága egy teljes hangversenytermet bérel. 360 tanuló részére,
A Miskolci Nemzeti Színház előadásairól több a]kalommal iariottunk ankétot, a bemutatott darabok eszmei és múvészi értékeita szerepló múvészek jelenlétébenmegbeszéitük. Külön nevezetes alkalom volt iskolánkban Ruttkay Ottó színházigazgatő vezetésével 1962-ben a miskolci színmúvészeklátogatása, mely alkalomma1 ifjúSágunk számára irodalmi matinét is tartottak
5.
Különös színt és jelentóséget adott a múvészi ízlésreneveló munkánknak az évenként szinte rendszeressé váló ,,kultúrkirándulások" szervezése, valamint a ballagások alkalmáva1 rendezett ,,várjátékok". Ezekkel a rendezvényekkel az volt a célunk, hogy hozzájuttassuk tanulóinkat azoklnoz az irodalmi, művészi, esztéiikai éLményekhez, ameJ.yeket csak fóvárosunkban vagy országosan elismert nagy művészeinktóI kaphattak meg. Első ,,operavonatunk" 1958-ban indult Budapestre, a Bánk bán megtekintésére. Diósgyóri diákok, szúlők és tanárok 1100 fóve1 vették bérbe erre az alkalomra az Operaházat. A nagyszabású kulturális felvonulásról a budapesti sajtó íészletesbeszámolót közölt, ilyen címmel: ,,Tiborc unokái az Operaházban . . ."
Az évek során az Operailázban n-regnéztük még többek kózöt| a Hunyadi Lászió, Háry János, Diótörő elóadásait: a Nemzeti Színházban Az ember tragédiáiát, a Czillei és Hunyadiakat; a Madách Színházban a Hamlet és SZentivánéji álom drámákat. Budapesti útjainkon minden alkalommal megnéztiü Budapest neve2eteSSégeit is (múzeumok, NemZeti Galéria stb,).
Az aggteleki cseppkóbarlang hangversenytermét ahogyan az ország múvészikörei mi nevelők is csak az utóbbi- években iedeziük -. 650 fóve1 elsó barlanglátogatásunkat, amikor a íel, 1968-ban rendeztük hangvelsenyteremben,,Erkel-emlékhangversenyen" vettúnk részt. Enn,él még nagyobb megmozdulásunk volt 19?4 áprilisában iskolánk ének, karának rendezésében, budapesti művészek és a Miskolci Kamarakórus közreműködésével a barlangban Purcell; Didó és Aeneas kisopera bemutatója. rnintegy ezer fónyi közönség elótt. A hangversenyek után szülók, diákok és tanárok vidám spoltversenyeket rendeztek egymás között, 7.
Az értól az óceánig hosszú az út. Az idó tengefében 25 év is csak egy csepp. Ha valamit tettünk ezen a úton iskolánkban, nem önmagunkért, hanenr népünkért, minden dolgozó legdrágább táplálékáért, az egyetemes: magyar és SZocialiste kultúr,a megvalósítái;áért tettük. M isl
NEMETH LIVIA
A politechnikai oktatás fejlődései A politechnikai oktatás szükségszerúsége szovjet tapasztalatok alapján az ötvenes évek elején merült ie1 a -hazai oktatáspolitikában. lelkes Először -a szakmai irodalomban kapott hangot az ügy, majd igazgatók, szakfelügyelők és szaktanárok kísérletezó munkája nyomán nyomelemeiben a gyakorlati pedagógiában is megta}álhatók voltak -aZ első próbálkozások. Megyei viszonylatban nagy jelentőségú volt Bede Lajos miskolci matematika-f izika szakos tanár. szakfelügyelő 1955-ben megjelentetett tanulmánya, amely a politechnikai oktatás célját, feladatát, általános, elvi vonatkozásban vázolta, és ezzel előkészít6je volt megyei bevezetésének. A Kilián György Gimnáziumban az első ],elkes és hamar országosan elismert eredményekre vezető kezdeményezó tevékenység Törő Gábor fizika-szakfelügyelő nevéhez kapcsolódik. Ez a munka a legelső idószak-
ban viszonyiag szerény eredménnyel, de minden különösebb anyagi ráfordítás nélkü1, valamint a hagyományos oktaiási keretek megbontása nélkül ment végbe. A célok a következők voltak: A természettudományos tantárgyak (fizika, kémia, biológia) al- kalmazástechnikai kérdéseinek bevitele a hagyományos ismeretek közé,
A természetiudományos tantárgyak
demonstr,ációs eszközeinek
- iskolán belüli elííáliítása. A tanulók szakköri tevékenységénekkiszélesítése,a - munkára, az életre nevelés érdekében,
gyakorlatJ
A cél érdekében tett intézkedéseka következők voltak: Az iskolaépület alagsorában 1evó hivatalsegédi lakás íelszabadí-
-
tása múhely részére, Kapcsoiatok teremtése a környezó üzemekke] (elsósorban LKM, - DIGJiP) anyag, szerszám megnevezése érdekében, A SZülői munkaköZöSség bevonása a gyakorlati oktatás Szerve-
-
zésébe, támogatásába.
Gyakorlati érzókú íiatal tanárok bevonása a politechnikai oktatásba.
-
AZ egész tantestület tájékoztatása, illetve meggyóZése a poiitechnizáció bevezetése érdekében,
Az 1953 1957 közötti idószakban elért eredmények: Asztalosműhely (3 gyalupad, 1 faeszterga, minimális
-
kéziszer^
számkészlet) és lakatosmúhely (1 vaseszterga, 12 satupad, 1 asztali villanyfúrógép, minimális kéziszerszámkésziet) kialakítása az iskola alagsorában. Po].itechnikai szakköri munkák beindítása. - Megyei-városi politechnJ.kai kiállitás 1955-ben. A kiállításon el- sősorban Tóró Gábor íizikatanár vezetésével készítetttechnikaifizikai eszközök, valamint Radits Elzsébet matematikaíanár vezetésével készített téfgeometriai mode]lek arattak sikert, Üzemekkel kezdeti kapcsolatok kialakítása, Az 1958 59. tanévtól kezdődően a középiskolák politechnizációia or,szágos méretekben is nagyobb hangsúlyt kapott, A Múvelódésúgyi Minisztérium és a KöPTI intézkedései, illeive irányelvei az ún 5 -l 1-es oktatási íorma bevezetésétkezdte előkészíteni. Az 5 i 1-es otkatási íorma 1eazt je].entette, hogy 5 napos hagyományos oktatás me]lett 1 napos Szakmairányú gyakorlati oktatásban -veszhetőleg űzemben eltöltött nek fészt a tanulók. AZ 5 + 1-es oktatási forma szervezéSben, anyagi éS eszközráfordításokban, pedagógiai felkészültségben és ilányításban oly komoly és megnövekedett igényeket jelentett, amelyek alig, vagy csak Iassan teljesülhettek, Dr, Peja Győző Kossuth-díjas tgazgaíó, aki ntinhathatós elígy politechnizációnak is den pedagógiai kisérletnek " óva tartózkodott a keliő - megalapovi és szervezési támogatást -nyújtott, zás, a megfeleló előkészítésés a szükséges pénzügyi, anyagi, eszköz-] valamint múhelyellátottság nélküI való 5 f 1-es osztály-kialakítástó]. A Kilián Ginrnázium kisérleti munkájának nagy eredménye volt az 195?-ben megrendezett III. Országos Politechnikai Ankét, ame]ynek ülés74
helye Miskolc, de lényegében a Kilián Gimnázium volt. Az ankéton tanárképző egyetemek és íőiskolák didaktikusai, a MúvelódésúgyiMinisztérium fóosztályvezetói, megyei és városi múvelódésügyi osztályok vezetói, gimnáziumi igazgatók és tanárok, valamint a kör,nyező üzemek képviselői vettek részt. Az iskola tornatermében voltak az előadások és a vitaankétok. A fizikai és kémiai e]őadó, valamint a közttü levő folyostir,ész kiálitóhelyként szolgált, és rendkívüI gazdag kiállítási anyag szolgáltatta a politechnikai oktatás eredményeit. Bár a kiá ítás megyei, illetve vár,osi jellegú volt, a kiállitási anyag túlnyomó része a Kilián Gimnázium diákjainak és tanárainak munkája VoIt. A kiállítási anyag a következő szakmaféleségekbő1 álit elő: Fizikai, technikai demonstrációs eszközök: Törő Gábor fizika - szakfelügyeló és Cservenka Mik]ós f izika-matematika szakos tanár,ok vezetésével.
-
Női kézimunka: Németh Lívia német-magyar szakos tanár zetésével
Lakatosszerszámok és -eszközök: téséve1-
ve-
Nagy Sándor szakoktató veze-
Faipari munkák: Tupta Jenó szakoktató vezetésével. 1958.159. iskolai évben megindult az 5 { l-es iskolai oktatás, amely a következő években bóvült. Az 5 f 1-es oktatás ,,csúcsán" az iskola tanulói 11 különféle szakmában és 35 külsó munkahelyen végeztók aZ 1 napos termeléSi munkát. A gyakorlati munka, iiletve okiatás egy réSZét a tanulók az iskola alagsorában, a kibőVített múhelyben végezték. Itt 12 munkahelyes asztalosmúhely, 18 munkahelyes lakatosmúhely, nrelegkovács-múhely, autószerelő múheiy és ezekhez tartozó raktár alakuit ki. A rádiótechnikai, az üvegtechnikai gyakorlatokat, késóbb a könyvkötészeti gyakorlatokat a fizikai, illetve a kéniai szertárban végezték a tanulók. 1960-tó1 egyre több anyagi ráforditás történt a politechnikai oktatásra- Több szakoktató kapcsolódott be a munkába, akik óradíjat is kaptak. Műhelyfónöki, majd raktárosi státus képzódött. (Az első múhelyfőnök Törő Gábor, majd Cservenka Miklós volt.) A megnövekedett számú 5 f 1-es osztáiyok gyakorlati foglalkozta_ tása továbbra is nehézségetokozott, Az iskolai múhelvek nem mindenben megfe}elő ellátottsága, az anyaghiány, a korszerútlen gépek stb. nem tették lehetővé a korszerű technika bemutatását, Az üzemekben töItént foglalkoztatásoknál pedig sokszor hiányzott a szelvezettség, a pedagógia, o1ykor-olykor a munkavédelem és a higiénia is. Kívánatos ]ett volna egy korszerú iskolal műhely, vagy egy városi közoonii politechnikai múhely Iétrehozása. Ezek 1étesitési költségei azonban meghaladták a lehetősége_ ket. Ennek elelnére 1962-ben feln'erült az ún. 4 {2-es gyakorlati oklatási íorma létesítésének gondolata, amely csak fokozía az előbbiekben vázolt nehézségeket.
-Az
Kazincbarcika' 1975, február'
''
MIKL.S,
a Nehézipari Múszaki Egyetem "a"RVENKA Főiskolai Karának igazgatóhelyettese
?j
Az iskola körnvezetének kialakulása ./
(park és üvegház)
A diósgyóri Kilián György Gimnázium épülete az első tanítási év megindulása idején magános ,,óriásként" emelkedett ki a Szinva patak egykori ártelén, a bolgárkertészek zöIdséges táblái és a diósgyőriek burgonya- és kukoricaföldjei közül, A kopár falak és a mészkőzúzalékkal leszórt udvar egyhangúságát csupán a messzehangzó vidám gyermekzsivaj törte meg. Az órák végétjelző csengőszór,a az udvatra tóduló diáksereg szeme nem pihenhetett meg az üde zöld színben pompázó fák, bokrok lombjain, a tűzó napsugarak melegét seho1 nem enyhítette hús árnyék. Nem csoda tehát, hogy diák, tanár, szülő és a vár,os egykori vezetői az iskolai épület létrehozásával szinte egyidőben gondoltak az iskolát körü1vevó park telepítéséreis. A park építésea Miskolci Kertészeti Vállalat közremúködésével, irányításával. és az egykori diákok aktív részvételévelindult meg. Az egykori telepítésSorán mintegy 25-30 fajhoz tartozó díszfa és cserje ültetésérekerü]t sor, melyek a gondos kezelés hatására arányiag gyorsan növekedésnek indultak és zöld 1ombjukkal tették változatossá az akkor még ,,óriásnak" számitó épület környékét. Azt a területet, aho1 a környék 1akói fáva1 és bokorral csak a Szinva partján találkoztak. A park kialakításával szinte egyidóben hozták létre az iskolai gyakorlókertet, illetve Pető Menyhért tanár, vezetésével megépítettékaz üvegházat is. A gyakorlókert és az üvegház létrehozása 1ehetővé tette az oktató munka színesséiételét,az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. va]amint azt, hogy az iskola épületén belül is megje].enhettek a cseTepes dísznövények. Az 50-es évek végénbevezették iskolánkban a gyrLkorlati íoglalkozást. Az iskola földrajzi helyzetéból szinte köVetkezeít, hogy az ipari jelleg dominált, hiszen a tanulók elhelyezése a foglalkozásokon a környező územekben 1ehetővé vált. Ezen az egyoldalúságon próbáltunk változtatni akkor, amikor 1966-ban bevezettük a kertészeti gyakorlati foglalkozást is, A íeladat elsősorban a dísznövénytermesztés alapjainak elsajátitása volt-
A fog].alkozásokat kezdetben a Miskolci Kertészeti Vállalat szakemberei vezették. A foglalkozások gyakorlati és elméleti részétegyarárrt
az iskolától távo1, a vállalatnál végeztéktanulóink, Célunk az volt, hogy az iskolánkná] az elmú'lt évek szorgos, kitaltó munkája során kialakított gyakorlókert, üvegház és a park adta lehel.őségeket használjuk ki a gyakorlati oktatáSban, illetve, hogy ezzel is iovább csinositsuk, fejJ,esszük az iskola környékén létrehozott ,,zöld oázist". Ez rendkivüI lényeges, hiszen az egykori magános ,,óriás" az évek mú]ása során lassan, környezetéhez viszonyítva ,,törpévé" változott. Az egykori kukorica- és burgonyaföldek helyét hatalmas, 9-10 eme]etes házak, íorgalmas utak Váltották fel. Ma már a gimnázium épülete szinte észre sem vehetó, a park azonban üde növényeivel, tavasszal sokfé)e 16
színben. pompázó díszcseljéivel, nyáron virágzó egynyári dísznövényei:91 !i"]". fel magár.a a figyelmet és könnyíti elviséini" az iskola környékón kjalakulf. ma már nagyváL,nsi kör.ülméÁyeket, A m€8változott helyzet tette lehetővé, hogy a kertészeti vállalattól . az _isko]ába helyezzük át a kertészeti gyakorlati foglalkozásokat. Ennek érdekélren 1969-ben bővitettük az üvegházat és korizerű automata gázfűtésre tértürrk át. A parkban a keritéJ mentén nyáIfasor telepítését"végeztűk el, illetve új cserjék és rózsák telepítésér,eis sor kerüt, ezzel is tovább gazdagodott a palk növényáilománya. Az anyagi és technikai feltéLelek megteremtése után végre az isko_.. lába _került át helyi oktatók bevonásával a kertészetT gyakorlati - mál. ilt segiti elő az iskolapark fogl_alkozás Most - és gyakorlókeii további leJlodeset :s 1elleszteset. . J919!9g a gyakorlókeri és az üvegház nemcsak esztétikai szempontok. celkitúzesek megvalósitására alkalmas, hanem jelentős szerepet vállal az iskola oklato-nevelö munkájában, Az üveghiz igen jelentós segítséget biztosít az első osztályos biológia-oktatásbán, kti'icinciien a gyak'or* latolt elvegzesebea. A növények életnúködéseit vizsgáló kísérlet""t, gyokorlatok szinte kivete] nétkül az üvegházban, itletvé az iiveghaz'sÖ§itségéve1elvégezhetők. Ez a tény szintó tetjes egészébena ,,természeies'' kfuülmények biztosíláSát teszi lehetővé á klsérletek íeltéieleihez. (P1. csírázás, növekedés, fejtődés külsó tényezői, ingerlékenység,."upo.náá. szaporítás stb,) További lehetőségek megtereÁtését jeienii a térvezett -rendszertani gyakorlókert megteTemtése, ami a falismeret gazdagítását, a lendszertani ismeretek könnyebb e]saiátítását tószi 1ehetóvé t"anulójnknak. További célkitúzéseink:a lassan ,,öregedó'' park növényanyagának felújitása, rendezése, pihenók létesítésea §arkban, a virágagyaÉ sz'anrának nóvelése, rólsák 1.1.rrr'.., hogy a virágok színpompájái ezzel is fokozzuk, és miné1 kellemesebbé tegyük környézetünke1.
ar*ou" ,**u
A kerámia gyakorlati foglalkozás _. Iskolánkban az 1974 ?5-ös tanévben három osztályban indult be a }:erámia g;akorla_ti_ foglalkozás: egy haladó és két kezdő csoportta1 (a íoglalkozás 2 éves, fakultatív). a II. E-ből 22 tanulóval, az t. o-6őt tz tinulóval, az I. E-ből 16 tanulóval. Tanulóink megismerkednek az agyag tulajdonságair.al, a különféle megmunkálási módokkal, technikai í'oga'sokkal, a formázással. Az első íélévbenfoglalkoztunk kisebb tárgyak f"elrakásáva1, falidíszek, tá1, talpas edények, vazak stb., majd állóűkok és
kisebb figurák készítésévei.Iskolánk 25 éves fennállásának évfordu]ójára plaketteket terveztünk és készitettünk. A kerámiakészítésigen sok fázisú munkafolyamat: formázás, mirrtázás, szárítás, első égetés(zsengéiés),mázolás, száritás, 2. égetés.A kerámia gyakorlati foglaikozás létrehozásában, fe].tételeinek megtefemtésében a Lenin Kohászati Múvek patronáló üzemének dolgozói segíteitek. Elektromos kemencét épitettek, felszerelték hőszabályozóval, íolyamatosan segítenek minket az územeltetésben és a szükséges nyersanyag (agyag) ellátásában. Ezúton iS köSzönetet mondunk a Lenin Kohászati Múvek dolgozóinak. 1974. szeptemberében a középiskolákban folyó gyakorlati oktatást be;nutató kiállításon szerepeltünk. amely, hacsak villanásszerúen is, képet nyújtott a gin'náziumunkban elért eredményekról. A kiállításon a kerámia melleit szabás-varrás éS könyvkötészeti munkák is szerepeltek. A foglaikozásokon keresztü] szefetnénk ápolni a népmúvészetihagyományokat. A késóbbi terveinkben a fazekasmunka megismerese és gyakorlása is szelepel, Emel]ett fó célunk nevelni és fejleszteni vizualitásukat, plasztikai közlésüket, kifejezésúket. Az iskolánkban ezenkívül még vas- és famegmunká]ó 8yakor]ati foglalkozás is működik. Ezek a foglalkozások (kerámia, szabás-varrás, könvvkótő, vas- és famegmunkáló) az iskola és a tanulók igényeinek megfelelően alakultak ki. A lányok szempontjából nagyon hasznos a szabás-varrás tanulása, ahol saját maguk szabják és varfják ruháikat. A könyvkötók az iskola könyvtárát segítik a könyvek javításával és kötésével. A vas- és famegmunkáló foglalkozás tanulói nemcsak új Lárgyakat készítenek,hanem elvégzik a szükséges javításokat is. Az iskola igénye a foglalkozások ir,ánt a jövóben tovább bővú1. A gyakorlati munkát minden téfen szeretnénk továbbfejleszteni.
SZABÓ GYÓZÓ
tanár
Az isko]ai sportkör 25 éve Arrrikor iskolánk még a ielenlegi l{olróipari Technikum épületében működöti, btzony az iskola sportélete is nagyon szegényes volt. Tornaszőnyeg, mászókötél és néhán"rr bordásfa] ielentette az iskoia 5sszes sportfelszereléséL, Akkor is voltak azonban testnevelési órák, akkoi, is vo]tak az iskolának sporteredményei. Telmészetesen ezek az eredmények csakis az alikori adottságokból szüleíhettek, így abban az idóben tornában nye|tek Sorozatosan bainokságot diákiaink, mert i]-láS Spoltág úzésérealig volt 1ehetóség. 78
Az iskolai sportéletben fofdulópontot az 1950-es év jelentett, amikor jelenlegl otthonunkboz jutottunk, Modern. parkettázott, nagyméretú tolnateren-} (30l16) fürdőkkel, játékla, szabadtéri edzésekre alkalmas
hatalmas salakpályákkal segítette ezután a munkát. Kitűnó sporllétesítményeink így nemcsak a testnevelés oktatását könnyítették meg. hanem néhány spor:tnak is otthont adtak, amelyekben diákiaink már eddig is sok sikert szereztek az iskolának. A táIgyi feltételek megteremtése azonban még nem jelentett mindent. Kitartó és rendszeres rrrunkát igényelt az, bogy az ifiúságban részbel a velük való íogialkozással, részben szűlői megbeszéléseken kereszLúl kia]akítsuk az egészségestestnevelési szemléletét,mert színtiszta igazságként va1lotluk. hogy mind a szellemi, mind a testi munkához, az eredmónyes hazaíias és honvédelmi neveléshez elengedhetetlen az egészséges,jól feilett éS edzett test. Ezt tudatosítottuk akkor és ma is az ifiúságban. s amennyire a lendelkezésünkre álló idó és eszközök enge{ik, gyakorlati képzésformájában is ezt nyújtjuk. Az iskolát elhagyó iíjúságot pedi3 arra neveljük. hogy továbbra is hú bafátai marac'ljaiák a testneveléSnek és támogatói az iskolai Spoltkörnek, . . .1958-ban a szabadtéri játéktér leszűkült a környezó bányászlakások építkezéseimiatt, de ezze1 is csak nyer-tek az iskola iantói, mólt egy 200 m ke;:ületú atlótikai pályát épitettek helyette az iskola udvarán. "Áz úi tolnaterem és az ú.i atlétikai pálya megs)abta a továbbiakban az isklt]á sportbeli célkitúzóseit.
1953. S2ékesíehértúT, 01,szágos Közétr|isliaíás I
1g5g. széhesíchéfl:ár. széhesíchéfL.á1,. orsz1rgos Közé,pískolás Kosárlabd,a d,ölltő. a 3. hetlezésért iáIó bronzéímeket.
Nagu
Tan,Ló9 at[eszi
A 25 éves munkát és az elért eerdményeket a tornaterem elóterében bekeretezett sok-sok elismeró oklevél, tiszteletdíjak, serlegek sokasága fémjelzi. Csak néhány jelentósebb eredményt említúnk. Az iskola nói és féríikosárlabdacsapatai 1955-tó1 néhány év kivételéve1 mindig ott votlak az országos középiskolás kosárlabda-bajnokság dönrőjében. A íiúkés a leányok iS több esetben végeztek a második vagy harnradik helyen. 19?2-ben országos serdüló bajnokságot is nyert leánycsapatunk. (Medgyesi Judit, Hegedús Zsuzsa, Jászka Erika, Bódi Ágnes, Tarnai Katalin, Hámori Jiva, Azari Tünde, Feszt Edit, Hallgató Katalin, Farkas Erzsébet voltak a csapat tagjai.) Ugyanebben az évben iérti itirrsagi csapatunk ezüstérmes (Daróczi Árpád, Táijáni Péter, Somodi Zoltán, Ravasz Imre, Földesi István, Radványi Zsolt, Rbgler Gábor, Aranyi István, Cseh Ferenc), serdülő csapatunk bronzérmós lett az országós középiskolás bajnoksában {Meskó László, Pósalaky László, Földesi György, Molnár Béla, Stefál. András, Bíró LászJ.ó, Bereczki Bertalan, Komlós Ferenc, Veres István, Kisvárdai László, Varga János, Szalai László,) -19?+-b"", férfi ííjúságiés serdijlő csapatunk 3. helyezesL ért el a Szarvason megrendezett Órszágos középiskolás kosárlabda-bajnokságon. B0
A Kiliánban folyó _ ban tanu]óink olyan
sportmunkát fémjelzi az is, hogy pl. kosárlabdákiemelkedő eredményeket értek ei, hogy tagjai lettek a magyar kosárlabda válogatottnak. A két Kaló testvéi még iskolás korában 1ett a magyar válogatott tagia. Közülük a fiatalabb, I1o-na, mint középiskolás diák Dél-Amerikába is el,iutott. A két liorváth testvér, Erzsébet és Zsuzsanna ugyancsak hosszú évek óta, sőt jelenleg is tagjai lr maqyar kosár]abda válogatottnak. Daróczi Judit, Haris Ferenc és ictci< László_ szintén Válogatott kosár]abdázók, kiváló sporiolók és jó pedagógusok 1ettek. Atlétikában Nagv Zsuzsa nemcsak diákbainokságot, nemcsak országos ifjúSági bajnokságot nyert, hanerLr ifjúsáqi csúcitartóként kerüit a fővár,osba. A tokiói olimpián 4., a budapesti EB-n ezüstérmes 1ett, 400 és B00 m-en országos rekorddai óvekig csúcstartti volt. Amerikai bajnokSágot nyert, kótszer: javított 880 yardon világcsúcsot és 1966-ban az érr legjobb sportolójának választotiák, Ötszörös magyar bajnok és 14-szere§ vá1o8atott volt. A megyei középislrolás bajnokságokon óvről évre a legtöbb pontot szereziék a Ki]ián nói atlótái, de ió1 szerepeltek a kisebb létszámban levő fiúk is. A Iiiliánban szerette n-leg a spcftct, és ezen kelesztü1 a vívást Kelemen Ve:a, aki vívriviiágbainok lcit, Kelenren Verára külön is büszlielr
1972. Miskolc. országos Kőzépiskollis Kosáfldbd,a d,öntő a, Kilian Gir/Lnaziu,íLban, Első a Kilián Gimnázíufrl serd,üIő león1l csapatc.
vagyunk] melt a vívás mellett, a világbajnokság megnyerése mellett az egyetemen a,,tegiobb sportoló, legjobb tanuló" részérekiírt tiszte]etdljat is elnyerte. magyar teniszbajnoknő. Ó is a KiBrosszmann Zsóka többszörös liánbü] induli el a dicsőség útjára. Elek Tamás országos ifiúsági sibajnok, Wernel, Gyula, Kovács István labdarúgó válogatottak, Kovács László ltézilabda válogatott, Bánhidi Béla atlétikai vá]ogatott, Tóth Lajos atlétikában ifjúsági és utánpótlás válogatott, Nvitrai Zsuzsa, aki 1974-ben az ország tegjobb diszkoszvetóje volt, és aki ma is a magyar Vátogatott tagja (58,66 m), Bokros István tájékozódási futásban éveken át magyar ifjúsági bajnokságot nyert, Kaló Annamária tájékozódási futásban magyar bajnokságban 2. helyezést ért el, mind a Kilián Gimnázium büszkeségei, A tornaterem bejáratánál táblázat mutatja, hogy mennyire íigyelemmel kísériükaz iskola sportkörének eredményeit. Az atlétikai csúcsnyilvántartó a legjobb eredményt elért Spoltolók neveit és eredményeit mutatja. Néhányat megemlítúnk a tábIáró1; i] erll: Bánhidi Béta 100 m, 11 mp; távolugláS, 6,39 m; Veres Ferenc 200 m,23,B mp; Váradi Imre 800 m,2:01,B mp; Haris Ferenc gerelyhajítás, 51,80 m; Kovács Gyula magasuglás, 194 cm. Női: Nagy Zsuzsa 400 m, 60,4 mp; Nyitray Zsuzsa súlylökés, 11,34 m; diszkoszvetés, 33,50 m; Benes Enikő távolugrás, 522 cm. Asztaliteniszben, atlétikában, kosár- és kézilabdában, férfi és női toinában minden évben megrendezzük a házibajnokságot, melyen részt vesz a tanulóifjúság legnagyobb része. Minden évben megrendezziik a tanár-diák kosárlabda-mérkőzést. Erre eljönnek a végzett növendékek is. Kedves, bensőséges ez a sportszeretetbői fakadó taúkozó. Az elsó ilyen mérkózést 1958-ban rendeztük (az eredmény 53:53, döntetlen volt). 19?4-ben a IV. A osztály csapatával mérkőzöit a tanári csapat, és a diákok vonultak J.e győztesen a küzsportcsemege! A diákok csapatában dőtérről. Nagy küzdelem volt, igazi j László, Pósalaky László, Stefáh Mesk; a következő"ianutók átszottak And,rás, Szalai László, Komlós Ferenc, Bíró László, Kulcsár László. A tanárok közüI Sind,ei Imre, Szepesi László, Szabó Kálmán, Mádai Aitila, Molnár Miklós, Grescsák Zoltán és Kamarás Istvánné vett részt a testetjátékban, lelket gyönyörködtető A 1por'tkOr életéta KISZ irányításávai, az 1fjúság körébő1 megváIasztott iezetőség vezeti, elóre kidolgozott munkater-v és versenynaptár :
alapján.
Új színíoltkéntielentkezett iskolánk
gozütos 1eslneVeléSi UsZtáIy megnyilása.
é]etébenaz lg74|75. évben ata-
... A, szocialista neveles egyik fontos területe a testi neveléS, melynek a, felnövekwó iíjúság.egészséges,edzett legyen, az egéSz;éges ::]j",,l.qy e]etmodot 1udatosan.elje és _.akalja_ váljók az személyiiégenek oTyun 1.""r lemzó vonásáVá. meJy felnőttkorában is megmarad. A 1agozatoi osztá1yokban ío]yó tanítás maximálisan biztosítja áz előbb emlíTett célkitúzések megvalósítását. Ezekben a szakositott osztályokban mindennapos testnevelés íolyik, azonkívül heti 4-5 alkalommal kötelező egyesüláti edzéseken vesznek részt a tanulók. Minden tanuló, egy iskolán"- kívüti sportegyesüIet egy szakosztályának kell hogy tagja legy;n. A szakositott osztályokba kiválogatás útján kerülnek a tanu]ók. __. .lvllnt patl.o.ná]ó egyesület. a DVTK készítielő a tanulókat és tesz javas]ato,t az iskola igazgatóiának a_ felvéte]re. A tanulmányi eredmény sem köz.ömbös a íelvételszempontjából, mert a szakositott o"sztáiyokbari nemcsak sportolni, hanem tanulni is komolyan kell, . AZ 1974175. tanéyben 18 fiú- és 1Ó leánytanulót vettünk íe1 a Szakositott osztályba_ Tanulmányi eredményük al ebO felevbán jónak mondhato. ivlagatartásuk ellen semmi kifogás nem melült fel, az iskolát megszefelték és l,agaszkodnak is hozzá. Az 7974i75. évi isko]aj sportköri munkánkat is eredményesen kezdtük eL Az országos kc;zépfoÉúistoUt< Kosarlatd;'i;;; mérkőzésein Ieánycsapatunk megyei első, fiúcsapatunk megvei második lett.
A leánycsapat tagiai: 1. 2. 3. 4. 5, 6. 7. B.
.
,
Medgyesi Judit Hegedús Zsuzsa Jászka Erika Szabó Erzsébet
Bihari Judit
Benes Enikő Feszt Judit Tarnai Katalin
A fiúcsapat tagjai: 1. Pósalaky László 2. Meskó László 3, Radványi Zsolt 4. Földesi György 5. Komlós Ferenc 6. Veres István 7. Kisvárdai László 8. Kovács Gyula 9. Molnár Béla 10. Bereczki Bertalan
Sikeres szereplésével mindkét csapatunk kivívta a középdöntőbe
jutást.
is megnyerte a megyei középfokú iskolák ... ..Női \!{11bdacsapatunk Kézillbda Kupát, és továib6lutott az Őiszágos körépdtl.,t ib". }ö"9!1 l
Legköze)ebbi eIlenfelünk Tatabánya csápala lesz, Atlétikában a középfokú isi
szintén iskolacsúccsal győZött (100 m gát 15,8 mp; súlylökés 12,08 m; távolugrás 610 cm; magasugrás 188 cm; 300 m 39,4 mp). Schulhof Ernő kétszeres országos bajnok cselgáncsban. Nagv Tünde tolnában országos vidéki ifjúsági II. osztályban harmadik, a szerenkénti döntőben lóugrásban elsó lett. Kaló Marianna a serdúIó sífutásban, magyar bajnokságban másolett. dik Garami György aranyjelvényes vívó, harmadosztályú tőr- és karde].ső helyezést elért csapat tagja. csapatversenyben ^ Gyulának és Kovács Istvánnak Füliő Sándor, uióda Werner Méltó aki a DVTK NB I-es tabdarúgó-csapatának tagja 1975. január 1-től. 19?5. ianuáI l-től átszervezték a középiskoJ.ai Sportot, és megvan a remény, hógy az elkövetkezendő idóben még jobb, még eredményesebb munkát végezhetünk. A spoitkör vezetését19?5. január 1-tó1 Molnár Miklós testnevelő tanár vette át. Miskolc, 19?5. február
1.
KAMARÁS ISTVÁN sportköIi tanáreinök, igazgatóhelyettes
Iskolánk mozgalmi életéből Az ifjúság eszmei-politikai nevelése döntő fontosságú a társadalom, igy iskolánk életébe.,ii, Ahhoz, hogy gyernrekeink szocialista társada1Űilnk valódi építőereiévéváljanak, szilárd eszmei alappal ke1l rendelkezniük,
Fiataljainkat fegyelmezett, a nép_ a szocialista haza ügyéértminden áldozatra kész emberekké keli neve]nünk. Az ifjúság szocialista szellemü nevelése az egész társadalom ügye, de ezen bé]ü] kiemelt szerep jut a pedagógus társadalomnak. Ezt a nagvszerú, nemis feladatot hivatott teljesíteni iskolánk tantestülete is, az iskolai pártszervezet irányításával. Nevelóink nagy fi}elősséget éreznek azéIt, hogy tanulóink világnézeti nevelése megfelelő színvonalú legyen. Ennek érdekében ezen a területen is rendszeresen képezik magukat, Korábban a Továbbképzési Kabinet szervezésében az ún. állami ideológiai tanfolyamokon vettek részt szép számmal tantestütetünk tagjai. (P1. Dialektikus és történelmi materializmus, A marxista esztétika alapjai stb.) 1968-tó1 pedig az iskolai pártalapszervezet álta]. szervezett páItoktatási taníolyamokon beszéljük meg a legfontosabb ideológiai problémá34