No title

TÖRÖKBÁLINT, SZABADHÁZI-HEGY SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA - I. ÜTEM

10

II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK (a hatályos előírásokhoz képest történő változásokat pirossal kiemelve jelöltük)

VÁROS-TEAMPANNON KFT

EGYEZTETÉSI ANYAG - JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 2009 MÁJUS


11

Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testületének ../2009 (…….) rendelete TÖRÖKBÁLINT, SZABADHÁZI HEGY SZABÁLYOZÁSI TERVRE vonatkozó, Törökbálint Város építési szabályairól (TÉSZ) szóló 27/2002. (IX. 20.) rendeletének módosításáról. Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Törökbálint Szabadházi hegy területére vonatkozó szabályozási tervére és Törökbálint Város építési szabályzatának módosítására a következő rendeletet alkotja. 1. § (1) A rendelet hatálya a mellékelt „Szabadházi-hegy I. ütem” Szabályozási tervén lehatárolt területre terjed ki. A terület határai: Szabadházi út - Mecsek utca – Pilis utca - Villányi út délnyugati oldalán lévő telkek (7741-7768/2 hrsz) 10152/40 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Somlyói út – Zengő utca – Zengő utca nyugati oldalán fekvő telkek (7662/2-7692 hrsz) 0136 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Égettvölgyi út. 2. § (1) A TÉSZ 2.§ (2) bekezdés kiegészül egy új ponttal: "t) be nem építhető telekrész" 3. § (1) A TÉSZ kiegészül egy új 39/A. §-al: „Az Üh-2 jelű hétvégiházas üdülőterület (A Szabadházi-hegy területére vonatkozó előírások) Üh-2

O/SZ

10

4,5

1.000

(1) Az építési övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők: a) A belterületbe vonás földhivatali átvezetésének megtörténte b) Szabályozási tervlapon rögzített telekkialakítások közút céljára történő lejegyzése, a kerítés áthelyezése c) Az övezetre előírt előközművesítés, vízelvezetés megépítése d) A szennyvíztisztító védőtávolsága által érintett területeken a védőtávolság csökkentéséről szóló határozat hatályba lépése (2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód

Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

Legkisebb Zöldfelületi arány (%)

O/SZ*

1000

60

A beépítésnél alkalmazható Legnagyobb Beépítettség (%) Építménymagasság (m)

10

4,5

* Beépítési mód 16 m telekszélességig oldalhatáron álló, 16 m telekszélesség felett az építési hely igazolásával szabadonálló is lehet




12

(3) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Elhelyezhető továbbá 1 db fő rendeltetést kiegészítő ill. kiszolgáló funkciójú épület. (4) Új beépítés csak a min 10 m széles, min. 700 m2 területű telken lehetséges. Az ettől eltérő méretű telkeken meglévő épületek nem bővíthetők. (5) Az építési övezetben kialakítható építési telek legkisebb szélessége 16 m, legkisebb mélysége 40 m. (6) A közterület-szabályozásokkal érintett telkek akkor is beépíthetők, ha a területük a közterület alakítással (telekmegosztással) a kialakítható ill. a beépíthető telekméret alá csökken. (7) Telekhatárrendezés minden esetben engedélyezhető, ha az így kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az előírásoknak jobban megfelelnek, de a beépítés csak a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően lehetséges. (8) A közterület-szabályozásokkal érintett saroktelkek és a legalább 2 oldali közterületszabályozással érintett (átmenő) telkek beépíthetősége – amennyiben a közterületszabályozás mértéke meghaladja az eredeti telekmérethez képest a 10%-ot - az építési övezetben előírt beépítési mérték 5 %-al növelhető. (9) Az építési övezetben a szabadon álló beépítés akkor alkalmazható, ha egyidejűleg állnak fenn az alábbi feltételek:: - a telek legkisebb szélessége legalább 16 m; - és a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. - Igazolható, hogy a szomszédos 16 m-nél kisebb szélességű telkek oldalhatáron állóan beépíthetők maradnak. (10) Az egyes építési telkeken egy épület legnagyobb beépítettség nem haladhatja meg a 200 m2-t. (11) Az építési övezetben legfeljebb 1 üdülő funkciójú épület létesíthető, de ha az építési telek területe a 2500 m2-t meghaladja legfeljebb 2 épület létesíthető. (12) Az építési övezetben üdülőegységenként legalább egy garázs, vagy épített személygépkocsi parkolóhely létesítése kötelező. A garázst lehetőleg az üdülőépülettel egy építészeti tömeget alkotó módon kell elhelyezni, de kedvezőtlen terepadottságok és közlekedési kapcsolatok esetén támfalgarázs, illetve támfallal egybeépített terepszint feletti személygépkocsi parkolóhely az előkertben is elhelyezhető. (13) Az építési övezetben az előkertek mélysége minimum 5 m, az oldalkert legkisebb mérete 3 m, a hátsókert legkisebb mérete 6 m. (14) Az építési övezetben magastető létesítése esetén tetőfedésként az alábbi építőanyagok alkalmazhatók: hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), korcolt illetve cserpeslemezfedés (vörös, vörösbarna színben), bitumenes zsindely (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben). (15) Az építési övezetben a melléképítmények közül – a (13) bekezdés figyelembe vételével az alábbi létesítmények helyezhetők el. a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.




13

(16) Az építési övezetbe tartozó ingatlanok területére eső csapadékvizek elszikkasztásáról telken belül kell gondoskodni. A telken keletkező csapadék visszatartása érdekében 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges. (17) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók a szabályozási terv szerint: a Szabadházi út Raktárvárosi útból kiágazó szakasza 18 méter, Szabadházi út tervezési területre eső szakasza és ennek folytatásaként a Mecsek utca a Csobánc utcáig 12,0 méter, egyéb belső kiszolgáló (lakó) utcák: 8,0 m , 10,5 m ill. a szabályozási terven jelölt szélesség Cserhát utca: a) 8,0 m b) meglévő, kialakult szélesség (18) A közforgalomnak megnyitott magánutakra vonatkozó előírások a Szabadházi-hegy területén: a) Maximum 8 telket kiszolgáló, legfeljebb 100 m hosszú, egyenes vonalvezetésű magánút esetén a legkisebb szélesség 6,0 méter., b) Egyéb esetben a legkisebb szélesség 8,0 méter." (19) A 12,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4,0-4,0 méteren belül tömör kerítés nem építhető, a kilátás biztosítása érdekében sűrű növényzet nem telepíthető. (20) A telekbehajtókat úgy kell kialakítani (szükség esetén a kapuk min. 1,5 m-el történő hátrahúzásával), hogy a behajtó/kihajtó jármű a saját forgalmi sávján, az ellentétes irányú forgalmi sáv igénybevétele nélkül tudjon bekanyarodni/kikanyarodni. (21) Közművekre vonatkozó előírások: A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. A területen biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának lehetőségét. Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően biztosítsa a tűzoltási felvonulási területet. A felszíni csapadékvizek elvezetésére és a vízelvezető rendszerek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani”. 4.§ (1) A TÉSZ M-5. melléklete (Szabályozási tervlapok) kiegészül : „M-5/….. Szabadházi hegy I. ütem Szabályozási terve”




14

5§ (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2009. év …………… napján lép hatályba. (2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Törökbálint Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2003.(IV.10.) sz. rendelete hatályát veszti. Törökbálint, 2009

Turai István polgármester


Dr. Horti István jegyző



15

CSERHÁT UTCA SZABÁLYOZÁSI SZÉLESSÉGÉNEK VÁLTOZATAI

1-es változat (szabályozási terven)

az utca végi két telket már nem érinti szabályozás

2-es változat

nincs szabályozás, azonban néhány telken már áthelyezték a kerítést

3-es változat

a hatályos szabályozási terv változatlan marad



No title

Recommend Documents