No title

*

X

\

:

CSERÉPFALVI

ÚTIKÖNYVEK

PÁRIS ÉS KÖRNYÉKE V Á G H I D I FERENC

C SE R ÉP FA L VI BUDAPEST, IV ., MÁRIA VALÊRIA-U. 5,

f

//&■> r n - l v

3

BEVEZETÉS A bevezetést elsősorban azoknak írtam , akik kevés pénzzel indulnak Párásba. T apasztalni nagyon szép, m ondhatnám a legszebb és legizgalm asabb do­ log. De a ta p asz talato k á rá t1 meg kell fizetni, Párisb an borsosabban és m agasabban, m in t bárhol m á­ s u tt a világon. Aki teheti, tévedjen be a piszkos kiskocsm ába, ahol többet fizet az ebédjéért, m int a luxusszállodában, bízza m a g át a tax isofőrre, aki úgy viszi a szomszédos m ulatóba, hogy előbb m egkerüli vele a v árost, am i tekintetbe véve P á ris te rjed el­ m ét és a dupla éjszakai ta rifá t, nem olcsó m ulatság, h a g y ja csak m a g á t vezettetni kétes felhajtóktól, akiknek a tulajdonosok a szám lából harm incszáza­ lékos ju ta lé k o t adnak s term észetes, hogy ezt a k ö ltségtöbbletet kénytelenek a vendégeiken behajtani — mondom, akinek pénze van hozzá, szűrjön le bölcs és k iáb rán d u lt tap asz talato k a t. D e aki mond­ ju k a N em zeti Banktól k iu ta lt ezer frankikai vág neki a ^ ú tnak, az jól teszi, ha m egfogadja ta n á ­ csaim at. V oltam m ár P árisb an szegény és gazdag, gyakrabban szegény m int gazdag, busásan m egfizet­ tem ta p a sz ta la ta im é rt s a ta n u lság o t szeretettel to ­ vább adom önöknek. ELŐKÉSZÜLETEK. U taz ásra készülni m indig n a­ gyon szép és nyugtalanító, m ég akkor is, ha a te rv nem valósul meg. L ehet hirtelen elhatározással fe l­ szállni a p árisi vonatra, de nagyobb és bensőségesebb az öröme annak, többet él és lát, aki készül rá ... m ég akkor is, ha ez nem az első párisi, ú tja . Olvas­ sanak el ú jr a valam i francia történelm et, ne resteljék kezükbe venni Hugo, Balzac, Zc 'a , Mao passant, F rance, Rom ains, D uham el és A ragon könyveit. Az uccák és házak régi ism erősnek tűnnek fel, ha elő­ ször is lá tjá k , eszükbe ju t m últjuk és pályafutásuk,

4

m egelevenedik az a kor, am elyben fejlődtek, épül­ tek, léteztek s m ár szerepet já tsz o ttak . K ülönösen tö rtén elm i ism eretek hiányában halm ozódhatnak a csa­ lódások. Ne kérdezősködjenek, hogy hol áll a B astille s m ikor lehet m egtekinteni. Minden iskolásgyerm ek m egtanulta, hogy a fra n c ia foradalom n B astille o st­ rom ával és fe lg y u jtásá v al kezdődött s a forradalom m egkövetelte, hogy a régi rend börtönét a követ­ kező évben teljesen lebontsák; a gim nazisták is tu d ­ já k , de m ire felnőnek és orvos, ügyvéd, kereskedő és hivatalnok lesz belőlük, el szokták felejteni. N e ke­ ressék a Tuileries kertjében Napóleon p a lo tá já t, az leég ett m ár a kommun a la tt és a rom okat tílésőbb e lta k a ríto ttá k . A Tem ple-t, XVI. Lajos és M ária A ntónia börtönét m ár csak néhány régi f a l és egy kis té r jelzi. A fö ld alatti Temple állom ásánál nem kell okvetlenül kiszállni, m e rt a fe lira t csak a régi rendházról elnevezett uccát jelzi, ahol m a tak arék o s és szegény em berek laknak. MIKOR UTAZZUNK ? H a idejük m egengedi és a főszezonban a k a rjá k lá tn i P á rist, u tazzanak októ­ b er és m ájus között. Igaz, hogy az őszi és téli esős időszak n éha akadályozza a kószálást, b o ru lt idő­ ben a múzeumok sötétek és talányos hom ály borul a képekre, m égis ebben a nyolc hónapban a leg tel­ jesebb a város lüktetése, torlódnak és halmozódnak az irodalm i és társad alm i esem ények; színdarabbe­ m u tató k és vitaesték, korm ányválság és szenvedé­ lyes esküdtszéki tá rg y a lá s , politikai m eetingek és bálok. Jú n iu sra m ár elfá ra d a város és kim erül: az úgynevezett tav aszi szezon, am elyet a londoni m in­ t á j á r a próbáltak bevezetni, m esterkélt m a ra d t és valójában soha sem honosodott meg. Július 14-én, a forradalom vidám népünnepélyén zárnak az isko­ lák, kezdődik a parlam en ti és a törvénykezési szü­ n e t s k ét és fél hónapig viszonylagos csönd tá m a d ja m eg a várost. A fra n ciá k elutaznak, idegenek lepik el a kávéházakat és a szállodákat. P áris ekkor is szép, izgalm as és vonzó m arad, csak éppen nem az igazi P áris. A k it a város h olt kincsei, a m úzeum ok és m űem lékek érdekelnek, annak m indegy. De aki P á ris ritm u sá t és lelkét szeretné m egism erni, az nem kap igazi képet.

5

RUHÁK. A fra n c ia férfi, ak árcsak az angol, h v á­ rosban, ren dszerint m ég nyáron is, sö tét ru h á t vi­ sel. Színházban gyakrabban hordanak szm okingot, m in t nálunk. A z állam i színházak bérleti estjein a földszinten és a páholyokban kötelező. F ra k k ra csak ann ak van szüksége, aki a r r a szám íthat, hogy m eghívják valam elyik diplom áciai vagy hivatalos fo­ gadóestélyre. B álba szm okingban is leh et menni. Té­ len ritk á n száll a hőmérő fag y p o n t alá. F érfia k szá­ m ára a bunda felesleges, elég egy jó átm eneti és eg y esőkabát. A francia nő az u ccára egyszerűen öltözködik. Hölgyeim , vegyenek p éld át róla. N e vi­ gyék m agukkal egész gardróbjukat. P árisban senki­ nek sem fo g feltűnni, ha minden este ugyanabban a ru h áb an jelennek meg. H a pedig tízszer naponta v áltan a k ru h á t, akkor sem fog álm élkodástól m eg­ akadni a forgalom az O pera előtt. Á ltalában höl­ gyeim , ne szám ítsanak a rra , hogy m egjelenésükkel e lk á p rá z ta tjá k és m eghódítják P árist. N álunk e lte r­ je d t az a legenda, hogyha jól öltözött n ő t láni P á ­ riában, az egészen bizonyosan pesti. Ebből annyi igaz, hogy a m i hölgyeink olyan alkalm akra szok­ ta k „kiöltözni“, am ikor a vérbeli p á risi nő egyszerű és szerény- S zeretnék tudni, hol m utatkoznak jól ö ltö zö tt p árisi nők ? V alóban ritk áb b an az uccán, m in t m áshol. M aeúnházak előkelő fogadóestéire b a­ josan kerülnek. M enjenek el néhány színházi p re­ m ierre (ne a revükbe, m e rt o tt főleg külföldiek lá t­ h ató k ). L átogassanak el a tá rsaság b eli hölgyek jó­ tékonycélú bazárjaiba. H a vásárolnak, szívesen fo­ g ad ják önöket. M EGÉRKEZÉS. H a m ég nem voltak P árisban, igyekezzenek a találk o zást minél szebbé fokozni. E lő­ ször lá tn i P á rist, olyan, m int egy-egy rem ekm űvet legelőször elolvasni, m aradandó és feledhetetlen él­ vezet. B ehatolás egy új világba. H a az em ber el­ hibázta, kesernyés íz m arad vissza és nagyon so­ káig nem lehet kiheverni. Legszebb a m egérkezés a G a r e d ’ O r s a y - n , a fö ld alatti pályaudvaron. Minden előkészület nélkül a város szívében lépünk ki. Sajnos, B udapestről indulva bajosan lehet a Gare d’O rsay -ra m egérkezni. E zt az öröm et főképpen spanyol ariszto k raták n ak ta rtjá k fenn. Szám unkra

6

a G a r e d e l ’ E s t m arad, egy csúnya kereskedőés m unkásnegyedbe sz o ríto tt pályaudvar. T alán nem is olyan n ag y baj, hogy P árisból előbb az árnyékot veszik észre. A z utóbbi időben, am ióta az olaszok n ag y v asú ti kedvezm ényt n y ú jta n ak , a G a r e d e L y o n -on is lehet befutni M agyarországról. A vo­ n a t egy órával P á ris elő tt érinti a fontainebleaui erdő szélét, am ely nem szebb m int m ás erdő, csak Corot é s Rousseau m űvészete v ará zso lta széppé. Min­ denesetre kisebb csalódás m egérkezni a G are de Lyon-on. A hordárok díjszabása nincs pontosan m eg­ határozva, általában 2 fra n k a kézi podgyász darab ­ já é rt. Az E s t pályaudvaron a hordárok kellem et­ lenek és követelődzőek. A L y o n -on a R iviéráról jövő gazd ag angolok és fra n ciá k hozzászoktatták őket a szerénységre, hogy ne adjanak egy sous-val sem többet a szokott összegnél, — m íg az E s t -en v annak elkényeztetve, ahová a szegény balkániak, osztrákok és m agyarok érkeznek, akik minden olcsó m ódot m egragadnak, hogy elkápráztassák a várost. FRA NÇA IS, TEL QU’ON LE PARLE. H a nem fo g laltak szobát a szállodában, célszerű, h a a pod,g y ászu k at 'a ru h a tá rb a n h a g y já k ée üres kézzel v ág n ak neki az útnak. Az első pillanatban egy f ra n ­ cia v izsgát kell letenniük. Tudom, hogy kitünően beszélnek franciául. B udapesten M adame D upont m e g tan íto tta a fra n c ia nyelv valam ennyi finom sá­ g ára , az iskolából pedig em lékeznek, hogy a tiz en ­ harm ad ik századbeli lovagvár legfelsőbb b ásty afo k á­ n ak jobboldali kiszögelését hogy hívják. M égis vi­ gyázzanak, hogy az első pillanatban m eg ne buk­ ja n a k franciából. Ne kívánják a hordártól, hogy a garde-robe-ba szállítsa a koffereket, a pályaudva­ ron ezt a helyet c o n s i g n e - n e k hívják, a színház­ b an a k ab á tju k a t pedig a v e s t i a i r e -ben őrzik meg. H a éjjel a lábuk fázik, ne plum eau-t kérjenek a szobalánytól, m ert az tollazót jelent s önöknek é d r e d o n -ra vagy c o u v r e - p i e d -re van szük­ ségük. H a vasárnap kirán dulnak valahová, a pénz­ tá rn á l ne to u r-reto u r, hanem a l l e r - r e t o u r je ­ g y et kérjenek. H a éjjel m ulatni akarnak, ne lokált keressenek, hanem b o î t e -ot. Az énekesnőt nem „diseuse“-nek hívják, hanem „ c h a n s o n n i e r e“-

7

nek, a k o n feransziét „ s p e e k e r “-nek, m e rt a „conféran cier“ elnevezés csak a tudom ányos előadókat il­ leti meg. A c ig a re ttá t pedig nem a trafic-b an , h a­ nem a c a f é - t a b a c-ban veszik. Ne fele jtsé k el, hogy szanatórium on rendesen tüdőbeteg-gyógyintézetet értenek, egyéb bajjal m a i s o n d e s a n t é - b a vagy c l i n i q u e p r i v é - r e kell menni. D iákkorukban 1 y c é e-ben tan u ltak , nem gym nase-ban, m e rt az utóbbi tornaiskola. H ô t e l igen g y ak ra n p alo tát is jelent. V ezérigazgató uraim pedig ne directeu r général-nak fo rd ítsá k cím űket, m ert azok F ranciaországban m ag asran g ú m iniszteri­ tisztviselők, m íg m agánvállalatoknál csak „a d m i n i s t r a t e u r “-öket ism ernek. A szállodában ne p o rtier-n ek címezzék a p o rtást, hanem c o n s i e r g e nek. A színházban a rendező m e t t e u r e n s c è n e , m e rt rég isseu r az csak ügyelő. A gobelineket t a ­ p i s s e r i e-nek nevezik. A zután vigyázzanak az u ta ­ zásnál ! H iába törnek öröm ujjongásba, hogy az ex­ p resszvonat díjszabása nem m agasabb, m int a többié. T r a i n e x p r e s s az csak egy jo b b fa jta szem élyvonat. A m it m i ezen az egyszerű polg áro k at m ár izgalom bahozó kifejezésen értünk, a;zt a fran ciák t r a i n d e lu x e - n e k keresztelték... Ahhoz sajnos hozzá kell szokniolc, hogy P árisb an m ásképpen be­ szélnek franciául, m int Budapesten. FRA N C IA UDVARIASSÁG. A politika nem é r­ dekli önöket; P á ris ra m in t építészeti m űrem ekre, v agy m in t az élvezetek v áro sá ra kíváncsiak, m égis ne felejtsék el, hogy7 F ranciaországban dem okrácia van. M indig gondoljanak erre, egész tartózkodásuk alatt, különben rosszul fo g já k érezni m agukat. Ne v árjá k a h ordártól, a taxisoffőrtől, a pincértől, a ke­ reskedőtől, hogy h álate lt göm yedéssel viszonozzák a fize tést; azok szabad em berek, akik a m unkájukat vagy á ru ju k a t fra n k ra cserélték, nem ad tak keve­ sebbet, m int am ennyit kaptak, k o rre k t ü g y le tet bo­ n y o líto ttak le, ezért tőlük sem m iféle h ála nem jár. F ranciaországban kapitalizm us is van és dem o­ k rácia is, az em berek gazdagok vag y szegények, jól élnek v agy nyom orognak, de jogilag egyenlőek. H a M agyarországon cím et viselnek, ne próbálják f ra n ­ ciára fo rd ítan i, k á r a fárad sá g ért. F ranciaországban

8

m indenki M o n s i e u r vagy M a d a m e m arad. H a M adame Curie a budapesti egyetem en ta n ít fizi­ k át, legalább is m éltóságos asszonynak nevezik; P árisb an m ég a ta k arító n ő je is M adam e-nak szó­ líto tta s a rádium felfedezője ugyanezzel a. címmel illette a takarító n ő jét. N em a cím fejezi k i az érde­ m eket, hanem a név. H a b á rk it m egszólítanak, kezd­ jé k a m ondatot M onsieur vag y M adame-mal. A m eg­ szólítás üzletben, h ivatalban m ég m int rö v id ített kö­ szönés is m egfelel. A nehezen m egszerzett dok­ to ri cím üket is h ag y já k pihenni, F ranciaországban csak orvosok használják. N em szokás M onsieur-nek szólítani; ügyvédet ( m a î t r e ) , orvost ( d o c t e u r ) , p in cért v agy in a st ( g a r ç o n ) , törzs- és fő tisz te­ ket ( c o m m a n d a n t , c o l o n e l , g é n é r a l ) — m egem lítem , noha alig hiszem , hogy szükségük lenne rá, — kivétel a tábornagy, ak i „M onsieur le M aré­ chal". A riszto k ratán ak a herceg és hercegnő kivé­ telével, m egadni a cím ét olyan kisebbrendűségi é r­ zésre vall, am ellyel nevetségessé te h etik m ag u k at a tá rsa sá g b an . E gyszerűen M onsieur-t vag y Madam e-ot kell mondani. A „M onsieur le Com te“-ot csak a p ártfo g o lta k és az alkalm azottak használják. In tim viszonyban M onsieur h e ly e tt „m on cher com te" is lehetséges. A lány csak az uralkodócsalá­ doknál örökölhet címet, egyébként nem ; te h á t az ariszto k ratalán y o k at m indig és m indenkitől a Made­ m oiselle m egszólítás illeti. „Excellence" — csak a nagyikövet, de az is inkább írásban, m int szem élyes érintkezésben. A k ö ztársaság elnöke, m iniszterelnök, m in iszter a h iv atalán ak a m egszűnte u tá n is „Mon­ sieu r le P résident" vag y „M onsieur le M inistre" m a­ rad. E zek m á r olyan finom ságok, am elyeket nem érdem es m egtanulni. E légedjünk m eg azzal, hogy m inden fra n c iá t nyugodtan lehet M onsieur, M adame v ag y M ademoiselle m egszólítással illetni, m ég akkor is, h a jogosan használná az egyik címet. A fran ciák büszkék a dem okráciára és nem szeretik, h a az ide­ genek m egfeledkeznek rólaL SZÁLLODÁK. A ru h a tá ri cédulával a zsebükben kilépnek a p árisi uccára. T erm észetesen a legcélsze­ rűbb tax ib a szállni. Első benyom ásnak nem rossz az O pera előtt, vagy a Cham ps-Elysées-n letele­

9

pedni eg y kávéház te rraszára. A ki takarékoskodni ak ar, az helyesen teszi, h a azonnal m egism erkedik a k ét közlekedési eszközzel, az autóbusszal és a fö ld alattiv al. ( C h e m i n d e f e r m é t r o p o l i ­ t a i n . ) Ami az első p illan a tra m eglepi az idegent, hogy njindkét közlekedési eszközön két osztály van. „E z h a t az a híres francia dem okrácia!" — vélem m á r hallani gúnyos m egjegyzésüket. E z is az. Nem m ondtam , hogy kommunizmus van F ra n cia o rszág ­ ban, csak annyit, hogy dem okrácia. H a Budapesten végigm ennek a belvárosi sörözőkön, a z t ta p asz tal­ ják, hogy csupa „úr" ül, sehol egy iparos, m ester­ em ber, levélhordó, pláne m unkás, nem m erészel he­ ly e t foglalni, moha a sörnek k a rte ll-á ra van, a bor pedig csak fillérekkel drágább, m int a kis-kocsmában. M iért? M ert az alsóbb néposztályokba évszá­ zadokon á t an n y ira belenevelődött, hogy bizonyos küszöböket átlépni m ég akkor sem szabad, h a azokat senki sem őrzi, hogy az exkluzivitáshoz elég a lég­ kör, bizonyos m esterségesen fe n n ta rto tt tradíció. N yugaton a polgárok elő tt csak az a küszöb m a­ ra d h a t elzárva, am ely á th á g á sá ra erszénye nem elég duzzadt. E z é rt m érhetetlenül d rág ák F ran ciao rszág ­ ban a luxus helyek. A forradalom kiv ív ta az em beri egyenlőséget, az ucca népe elő tt m á r sem m i sincs eltiltv a, aki előkelő a k a r m aradni, annak ezt d rá ­ g án kell visszavásárolnia. H a valakinek több pénze van s kényelm esebben a k a r utazni a m etrón, első­ osztályú je g y et vált, ak árcsak a vonaton; em iatt pedig nem szenvedhet k á r t a dem okrácia elve. E lőször is el kell határozniok, hogy hol akarnak lakni. A ki csak néhány n a p ra vetődik P árisba, az a leghelyesebben teszi, ha az O pera környékén ke­ res .szobát. A ki hosszabb időt szándékozik eltölteni, ann ak m á r nem olyan lényeges, hogy hol s m erre száll meg. Aki az intem acionális diákéletet, a könyv­ tá ra k a t s az egyetem ek közelségét szereti, az m en­ je n a Q u artie rL a tin b a vagy a M ontpam asse-ra, ak it a m ulatók érdekelnek, az a M o ntm artre-ra, aki lehe­ tőleg fra n cia környezetben kív án ja eltölteni idejét, an n ak az Invalides é s az École M ilitaire környékét ajánlom , aki a tö rté n eti P á ris levegőjét szereti, ke­ ressen la k á st a Saint-Louis szigeten vag y a M arais-

10

negyedben, a k it a m odem P á ris érdekel h a tá rta la n luxusával, annak a C ham ps-Elysées való, aki nem b írja a z a jt s a vidéki élet n y ugalm át kívánja, az A uteuil és P assy néhány urnájában úgiy erezheti m a­ g á t, m in th a egy csendes kis városba m enekült vol­ na. M indenki m e g találja P árisb an a z t am it keres. H a háro m hétnél hosszabb ideig m aradnak, akkor m á r érdem es havi szobát bérelni. E zeknek a szo­ b ák n ak az á ra 200 fra n k n á l kezdődik. 500 fra n k é rt m á r m osdó-fülkét és hálózati-telefont, 6—700-ért pedig fürdőszobát is adnak. A h a v i s z o b a á r á t m i n d i g e l ő r e k e l l f i z e t n i . M ielőtt m eg­ állapodnának, aján lato s a kisebb és öregebb szállo­ dákban, h a egy p illan tá st vetnek toiletteba, nehogy az­ u tá n érje kínos m eglepetés önöket. M ert akadhatnak olyan jellegzetességek, am elyeket a mi középeurópai elk ényeztetettségünk és ízlésünk nem b ír el. E lte r­ je d t közhely, hogy P árisb an a kis szállodákban roszszul ta k arítan ak . E z olyan közhely, am ely m egfelel a valóságnak. Aki finnyás, adjon előre a szobalány­ nak v agy az inasnak külön borravalót, ez ért a k á r n a g y ta k a rítá st is kap. Az ágyak általában tisztá k , poloska sehol sincs. A szoba árában való m egálla­ podás elő tt tisztázni kell, hogy a kiszolgálási díj és a fű tés b entfoglaltatik-e az összegben. ír á s t nem kell kérni, legfeljebb, h a nem értenek franciául. N em emlékszem, hogy v alah a e téren bárm ilyen vi­ tá m tá m ad t volna. METRO ÉS AUTÓBUSZ. K iléptek a pály au d v ar­ ból és m ost eltűnnek azon a lépcsőn, am ely a föld alá vezet. E g y új világba kerülnek, P áris fö ld alatti villam oshálózatába, am elynek a hossza m a m eg­ közelíti a kétszáz kilom étert. A fö ld alatti h aszn á lata szükséges rossz; aki nem rendelkezik autóval, vagy nem h aszn álhat m indig ta x it, annak nélkülözhetetlen. Az első pillanatban érdeklődő ra b ja i lesznek ennek a tito k zato s fö ld alatti útvesztőnek, am ely egyszerre technikai csoda és a m odern k u ltú rán k legkellem et­ lenebb vívm ánya. A nag y m etropolisokban nélkülözhe­ tetlen. A londoni fö ld alattin ak kitűnő a levegője, de a huzattól fo g fá já s t és fü lzú g á st kap az em ber, a párisiban nincs huzat, de van rossz levegő. Kiki kedve sz erin t v álasz th at m agának v áro st és föld­

11

a la ttit... A b e já ra tn á l m in g y á rt m egpillantják P á ris térképét,* a h álózat különböző színű vonalakkal van berajzolva, az átszállóhelyeket k arik á k jelzik. N a­ gyobb m egállóhelyeken gom bnyom ásra kivilágosodó görbék v illanása m u ta tja a térképen a legrövidebb u ta t, am ely az u ta s t a céljához vezeti s azt, hogy hol k ell átszállan ia. Az alkalm azottaktól ne kérjenek tanácsot. M ogorván válaszolnak s bárm ilyen fu rc sa is, te lje s joggal, m e rt az utasok ú tb a ig az ítá sa nem az ő feladatuk. A térképek m indenre a legpontosab­ ban m egfelelnek. A jánlato s je g y fü z ete t (ca m et) vá­ sárolni. íg y ugyan nem olcsóbbak a jegyek, de m eg­ kímélnek a p én z tá ra k előtti ácsorgástól s vannak kevésbé fo rg alm as lejáratok, ahol nincs p én ztár és m ár csak elő rev álto tt jeggyel lehet belépni. A jegyet a b ejáratn á l lyukasztják, az első osztályút m ég m e­ n e t közben is ellenőrzik. Aki m ásodik osztályú jeg y ­ gyei u ta zik első osztályon, az a pótdíjon kívül né­ h ány centim es b ü n te tést is fizet. K ilenc óra elő tt m érsékelt áru m e n ettérti je g y e t adnak, am ely u g y an ­ az n ap bárm ilyen időben, bárhonnan érvényes a visszau tazásra, csak a kibocsájtási állom áson nem szabad vele ú jr a beszállni. Minden jeg y bárm ilyen táv o lság ra, akárhányszori átszállással érvényes, de érv én y ét veszti, ha az u ta s elhagyja a m etró háló­ zatát. Az átszállás helyét n aran cssárg a, C o r r e s ­ p o n d a n c e felírá s jelzi. Villamos P árisb an és a Seine m egyében m á r sehol sincs. A föld fö lö tt az autóbusz a közlekedési esz­ köz. Az idegen, aki lá tn i akar, helyesen teszi, ha autó b u szt használ, noha ennek sok h ib ája van. Az autóbusz sokkal drágább a m etró n ál s nehezen ki­ ism erhető. A utóbusszal kezdő p árisi nem tud m it kez­ deni. A m etró világos és rendszeres, ak árcsak a fra n c ia szellem, az autóbusz zavaros és hom á­ lyos, m intha nem is párisi lenne. A z autóbusztérké­ pen annyi a vonal, m int a m ágneses görbén. H om á­ lyosan és érth etetlen ü l találkoznak és ágaznak el. H ogyan a leghelyesebb P árisban közlekedni, m ikép­ pen lehet m egnézni a várost, ha a m etróból sem m it se lá t az em ber, az autóbusz pedig nehezen kiism er­ hető ? H a valóban m eg a k a rják ism erni P á rist, m en­ jenek gyalog. A város terjedelm e ará n y lag nem is

12

nagy, zsúfolva van látnivalókkal, minden lépés m ás és m ás titk a it,é s szépségeit tá r j a fel, — igen, m en­ je n ek P arisb an gyalog. Csak, h a egy. bizonyos előre m eg h atáro zott céljuk van, este színház, m ulatóhely, v ag y vendéglő — h asználjanak közlekedési eszközt. A FRA N C IA KONYHA. Elhelyezkedtek a szállo­ d áb an és m egéheztek. I t t az ideje, hogy m egkóstol­ já k a francia konyhát. Féltékenyen őrzik az ezer fra n k o t, am it olyan nagylelkűen bocsájtott a ren­ delkezésükre a M agyar N em zeti Bank. Viirvázzanak rá. P aris az a város, ahol egy este könnyen elkölt­ hető az az összeg, am elyből egy-két hétig ha nem is kitünően, de tű rh ető en m eg lehet élni. N e felejtsék el soha, hogy a p á risi vendéglők külső képe igen g y ak ra n sem m i összefüggésben sincs az ebéd á rá ­ val. L átn ak díszes és fényes portálokat, am elyeken neon fények csillognak és nevetségesen olcsók, m ás­ k o r pedig színtelen, piszkosan szürke kocsm ák m é­ re g d rá g a inyenc-helyeket rejtenek. M ielőtt belépnek eg y vendéglőbe, vessenek egy p illan tá st a k ifü g ­ g e s z te tt é tla p ra és h asonlítsák össze annak ta r ta l­ m á t a pénztárcájukéval, — ha pedig nincs a ven­ déglő előtt k iakasztva az étlap, meneküljenek, m ert az m indig gyanús és nyugtalanító. K étféle módon lehet étkezni; p r i x - f i x és à 1 a c a r t e . A prix-fix a m i m enü-rendszerünknek felel meg, bo rral és te tsz éssz erin ti m ennyiségű kenyérrel eg y ü tt. V annak vendéglők, ahol csak prix-fix lehet enni. H a kevés a pénzük, ezeket ajánlom . I tt az em ber előre tu d ja, hogy m ennyit költ és sem m iféle m eglepetés nem é rh e ti... Az olcsóbb à la carte ven­ déglőkben külön szám ítják a kenyér és a szalvéta á rá t, a d rágábbakban pedig te ríték ( c o u v e r t ) v an s kenyér te tsz és szerin ti m ennyiségben díjtalan. T erm észetesen a p rix -fix és az à la carte az csak eg y ren d szert határoz m eg s m indakettő létezik m in­ den árban. H a nagyon kevés a pénzük és éhesek, a kínai vendéglő nem rossz megoldás. Ezekben d íjta ­ la n a te a és a rizs. Az igen kitűnő friss rizst leveses tálak b an hozzák és valam ennyi fogással össze lehet keverni. N agyon hosszú a kínai étlap, néha több száz é te lt sorol fel, ezeket igen célszerűen szám ozzák s a pincérnek elég csak a szám ot bemondani. A kínai

13

étterm ekben eg y fogásból több szem ély is ehet, ak árcsak nálunk. E z a fra n cia vendéglőkben tilos; h a egy fogásból k etten kóstolnak, duplán kell m eg­ fizetni. A kínai konyha egyszer-m ásszor igen ízle­ te s, de állandóan nem ajánlom . H a kevés a pénzük, elm ehetnek m ég valam elyik olcsóbb orosz vendég­ lőbe. A z ebéd rendszerint tejfeles káposzta-levessel kezdődik (B ortsch), a húsok kitűnőek és lakatóbbak, m int a fra n c ia fogások, tésiztának p alac sin tá t is lehet kapni (crép e), desszertnek pedig jo g h u rto t cukorral és dzsemmel. A kis vendéglőkben k iszám ított ad agokat adnak, a drágábbakban bőségesen, a legfinom abbakban pedig h a tá rta la n m ennyiségben. E gy adagból k etten nem ehetnek, viszont jobb helyen, h a a vendég még éhes, m inden ráfizetés nélkül fo g y asz th at a rendelt ételből, am ennyit akar. N éha helyesebb k é t gyenge ét­ kezés h ely ett egyszer n apjában jobb vendéglőbe menni. Első fo g ásként egyenek h o r s d ' o e u v r e v a r i é-t. H a b írjá k az olajos ételeket, m á r az első fo g á st azzal az elégtétellel fejezhetik be, hogy a vendéglős r á ­ fize t a rra , hogy önöknek ebédet adott. H a nem b ír­ ják, term észetesen jobb óvatosan viselkedni, külön­ ben éjsza k a százszorosán m eg fo g ják bánni, hogy anyagi veszteségekbe a k a rta k sodorni egy derék fra n ciá t. H a a hors d‘oeuvre-t nem követi m ás fo ­ gás, ez ért p ó td íjat szám ítanak. H a olcsó és lak h ató desszertet ak arn ak fogyasztani, a f r o m a g e a s s o r t i - t tanácsolom . E léjük tesznek egy tá la t, am elyen néha nyolc-tiz féle s a jt sorakozik s a k á r­ m ennyit leh et belőle venni. Mondom, a vegyes íze­ lítő és a „sa jt-tá l" az a két fogás, am elyre a ven­ déglős ráfize t, h a jóétvágyú m ag y ar téved be hozzá. H a finom an ak a rn ak viselkedni, ne m utassák, hogy ezt a k ét fo g á st szivük mélyéből u tá ljá k s csak az erszényük vékonysága k ényszerítette rá. H a elhite­ tik a vendéglőssel, hogy éppen ezt szeretik, ak k o r a k o n y h ájára és ínyencségeire büszke fra n c ia nem fo g .m egharagudni azért, hogy az önök frankjaiból nem v ásáro lh at m ajd m agának sarokházat. Fizetésnél a szám lát kérjék (l’a d d i t i o n , s’i l v o u s p i a i t ) , a borravaló azonfelül legalább tíz százalék. H a ta k a ­ rékoskodni ak arn ak , ne m enjenek vendéglőbe, hanem

14

v ásáro ljan ak vacsorát valam elyik csemege-üzletben. Á m bár P árisb an az élelm iszerárak m agasabbak m int nálunk, összeválogathatnak olcsó fogásokat is- Ilye­ nek: ten g eri halak, konzervek, sajto k és így tovább. H a kevés is a pénzük, próbáljanak életm űvészek m aradni. Eddig óvatosságra intettem önöket, m égis egyenek inkább ötször-hatszor, a szállodai szobában papírból, hogy azután egyetlen-egyszer m egkóstol­ h assan a k valam i igazán ínyenc és finom konyhát. A szerény jövedelmű em ber életét csak az ilyen könynyelm ű kiruccanások te h etik széppé. H a m ár e rre elh atá ro z tá k m agukat, ne p róbálják u tá n a ceruzá­ v al a kezükben a kiadott összeget pengőre átszám í­ tan i. K á r a fá ra d sá g é rt. Csak lehangolja az em bert és m eg zavarja az em észtést. DOHÁNYZÁS. P árisban bizonyos kávéházakban ( c a f é - t a b a c ) árulnak dohánynem űeket, ugyanott, ahol bélyeget. A rengeteg c ig a re tta fa jta ugyanúgy m eg zav arja az idegent, m int a sokféle autóbusz. N em igaz az, hogy rossz F ranciaországban a ciga­ re tta , egyszerűen m ás m in t nálunk, m int ahogyan m inden más. H a m egszokják, u tá n a hetekig nem tu d n a k m ást élvezni. A ki olcsó m ag y ar c ig a re ttá k a t szív, annak a C e l t i c - e t ajánlom . (Ez az újabb ci­ g a re tta fa jta erősen visszaszo ríto tta a M a r y l a n d j a u n e - t és a C a p o r a l b l e u - t . ) Könnyűek, ízük és áru k az E x trá ra emlékeztet;: az A m i r - é (s a többi Szíriái c ig a re ttá é ), a N a j a-é és a S u l t a n-é. C ig arettát darabonként nem árulnak, hanem csak huszas és néha tizes csom agokban. Szivar is re n g e te g fa jta van és celofánba burkolva, darabon­ k é n t is kapható. KÁVÉHÁZAK. P áris a kávéházak városa, még sokkal inkább, m int B udapest vagy Bées. A párisi kávéház nem olvasóterem , nem ügynökök és ü zlet­ em berek hivatalos találkozóhelye, nem kezdő ügyvé­ dek iro d ája s nem n y ú jtja a kevésbé tehetős osztá­ lyok részére a társad alm i é le t v arázsát, — hanem egyszerűen csak kávéház, te h á t fogyasztás és leg­ feljebb rövidebb találkozás céljaira szolgál. Ebből az is következik, hogy a p árisi kávéházban nem lehet sokáig ülni, kivéve a M ontparnasse-on, ahol a kávé­ h ázak jellegét kissé m e g v álto zta tta a sok közép­

ff

15

európai. A legolcsóbb fo g y asztás a kávé, am ely m in­ denhol kitűnő. V izet a pincér csak hosszabb kérés u tá n és rábeszélésre hoz — nem is mindenhol ! — s ilyenkor m agasabb bo rrav aló t illik adni. Csapolt sö rt is felszolgálnak m indenütt, a pikoló-pohár ( b o c k ) ugyanannyi, m int a kávé, a p ohár ( d e m i ) valam ivel drágább. Inni akkor is kell, h a a vendég csak sütem ényt vagy szendvicset fogyaszt. A pálinkák, likőrök, fag y lalto k és a te a a kávé duplájába, vagy három szorosába kerülnek. D íjtalan a szódavíz és a levélpapír. H a a pincér nem hoz vizet, ne szégyeljék m ag u k at és m ossák ki a kávéspoharat szódavízzel s u tá n a igyanak belőle. B orravaló nagyobb fogyasz­ tá sn á l tizenöt százalék, de szem élyenként legalább ötven centim es. A legtöbb kávéházban délben és este m eleg ételek et is felszolgálnak. A vendéglőkben a három -négy fogás, ha nem is kötelező, m indenesetre szokásos: k á v é h á z b a n ,e g y fo g á st is lehet rendelni. A fran cia pincér híres volt a b ará tság tala n ság á ró l és u d v ariatlanságáról. E z az állapot az utóbbi évben kissé m egenyhült. H a nagyon m odortalan és kelle­ m etlen pincérrel találkoznak, az okvetlenül közép­ európai: így a k a r belemosódni a környezetébe. A legkedvesebb p á risi pincérek az olaszok. N agyon sok kávéházban a b árp u ltn ál is leh et fogyasztani, olfcsóbb áron. A ki k orán kel, az különben is csak a u ltn ál reggelizhet, m e rt a kávéház többi részét lég ta k a rítjá k . M ULATÓHELYEK. V alam ennyi párisi útikönyv angsulyozza, hogy az idegen a v ilá g ért se muissza el m egnézni P á ris valam elyik nag y revüszínázát. N em é rte k velük egyet. A Folies B ergère és Casino de P a ris m utatv án y ai egyre ötlettelenebbek. 'óképpen sokat kell szenvedniük az egészen kicsi lokáloktól, ahol a p a rk e tte n lebonyolódó program m ot a közönség tá n c a egészíti ki. Mi az oka a n a g y reVÜRzínházak alkonyának? A kiállításban m á r semmi ú ja t nem tudnak kitaláln i, a strucctollakat és a lépcsőket fokozni m á r nem le h ete tt s a jelenetek egyre bárgyubbak, laposabbak és ízléstelenebbek. M in t a fra n cia szellem és a k u ltú ra híveinek; tilta ­ koznunk kell, h a a n ag y revüszínházak produkcióit azonosítják a fra n c ia szellemmel. Dehogy is azonos!

16

A zután, mi ta g ad á s, revüszínházakba fé rfia k a mez- / télén nőkért, az asszonyok pedig az erotikus jelene­ te k é rt mennek. E z t a kislokálokban ugyanúgy m eg­ k apják, — nem azon a távoli színpadon, am elyet az első so rtól is a széles zenekar v álaszt el, — h a ­ nem az asztalok között, intim közelségben, a szó szoros értelm ében kézzelfoghatóan. H a lokálba m en­ nek, ne szégyeljék m a g u k at és kérdezzék m eg előre a p o rtástó l, hogy mennyibe kerül a peziSgő és kötelező-e a fo gyasztása, vag y pedig elég egy m á sfa jta ita l ( c o n s o m m a t i o n . ) E z t az óvatosságot nem győzöm eléggé ism ételni és a lelkűkre kötni, külön­ ben egy éjsza k a a l a tt elolvad a nehezen m egszerzett ezer frank. H a az u ra k éjjel m egism erkednek autós hölgyekkel és beszállnak hozzájuk, sose a r r a a helyre m enjenek, am it a hölgy ajánl. N e szim atoljanak álom szerű párisi kalandot, ezek nem k iéhezett u riasszonyok és nem hivatásos kokottok, hanem e s e t­ leg tisztes, több gyerm ekes családanyák, akik1 abból élnek, hogy m in t gyanús lokálok felh ajtó i, ki­ fo sztják az idegeneket. Ism étlem : ha egy lokál úgy fe s t kívülről, m int a legutolsóbb kurtakocsm a, a z é rt lehet m ég drágább a R itz-szállónál. É jjeli kirándu­ lások alkalm ával sem m iképpen ne bízzák m a g u k at a tax iso ffő rre. Ilyenkor a tulajdonos kénytelen az önök szám lájához csapni a z t a harm inc-negyven szá­ zalékot, am it a soffőrnek jutalékképpen kifizet. H a olyan lokálba ak arn ak ellátogatni, am ely m égis v a­ lam i ízelítőt n y ú jt a fran cia kultúrából, m enjenek afféle helyekre, ahol énekesek és énekesnők lépnek fel. I t t nincs tánc, nem akad m eztelenség, hanem nehány szépen gördülő fra n cia rím s zengően le j t m ondat s h am isítatla n p árisi levegő. SZÍNHÁZAK. Ne h ag y ják m agúkat lebeszélni és | okvetlenül m enjenek el a C o m é d i e F r a n ç a i s e be. M enjenek el akkor is, h a rosszul vagy egyáltalán nem beszélnek franciául, legfeljebb egy olyan da­ rab o t nézzenek meg, am it m á r ism ernek. N ehány ó ra a la tt Ízelítőt kapnak abból, hogy m i a fra n cia k u ltú ra s m eghallják, hogy m ilyen az a fra n cia nyelv, am it m á r nem mindenhol beszélnek, de am e­ lyet beszélni kellene. Sokan az t állítják, hogy P á risb an rossz a színjátszás. Ez nem igaz, P árisb an é g j -

(szerűen m ásképen : — franciául já tszan ak . Ne (húzzák gúnyosra arcukat, h a a díszletek kopottak s | a kulisszák nehány erőteljesebb lépéstől m egduzzadInak m int a v ito rlák é s mindenki az első pillanatban [észreveszi, hogy a hercegi palota m árványterm e bosszul fe s te tt vászonból készült. N e á llap ítsák meg (felsőbbrendűséggel, hogy ilyesm i a mi színházaink­ b a n nem fordulhat elő. Igazuk van, persze hogy nem [fordulhat elő. De a fra n cia színházban mindez mel[lékes. A szöveg a fontos, a nyelv, a hangsúly és a [színészek játék a. A kulissza an n y ira m ellékes, m int [ahogyan a könyv é rté k é t nem az dönti el, hogy miilyen p a p írra nyom ták. Nézzék m eg Molière valam e­ lyik v íg já té k át, siessenek je g y et váltani, h a V ictor H ugót já tszan ak , — rom antikus jellem eken és mes! te rk é lt bonyodalmon tú l nem mosolyog többé a néző, m e rt m agával ra g a d ja az alexandrinusok zengése s a nyelv szárnyaló zeneisége. N ézzenek m eg egy tá r ­ sadalm i színjátékot, a k á r m últ századbelit, ak ár m od em t s r a jta keresztül a fra n cia élet egy újabb d ara b ját fo g já k m egérteni. Ha akad szabad szom bat-délutánjuk, hallgassanak m eg egy „M atiné poétique“-et. A Comédie művészei valam ilyen szem ­ pont szerin t öszeválogatott versciklust adnak, a kö­ zönség eg yform án lelkes gyerekekből és öregekből áll; ugyanolyan érdekes és jellemzően párisi, m int m aga az előadás. M ióta B ourdet a Comédie ig a zg a­ tója, játék ren d je felfrissü lt, új rendezői elgondolá­ sokat v aló síto ttak meg, a színház m egfiatalodott, anélkül, hogy eltem ette volna hagyom ányait. A Co­ médie u tá n az úgynevezett irodalm i „k artell“-szính ázakat ajánlhatom , am ely négy avant-garde színigazgató szövetségének az eredm énye. E zek B áty ( M o n t p a r n a s s e ) , Dullin ( A t e l i e r ) , Jouvet ( A t h é n é e ) , P ito eff ( M a t h u r i n s ) . A háború után a p árisi színházakat is m egszállták a darab ­ gyárosok, ők négyen tisz ta irodalm at a k a rta k adni s színházaik v itték sikerre Giraudoux, Rom ains, Achard, M artin du Gard, Lenorm and, P asseur, Piradello, Shaw, Zweig színdarabjait. N agy érdem ük ezeknek a színigazgatóknak, hogy h a tá su k ra a többi párisi színház színvonala is em elkedett. Á ltalában prózai d arabot kitünően já tszan ak P árisban. A szí­

18

neszek lendületes svádájú, hadaró játékstílusa, am e­ ly et a m agyar színpadon csak Odry Á rpád tu d o tt utánozni, az első p illanatban m eghökkenti a külföl­ d it, de idővel m egszokja és beletörődik. Érdekes já ­ té k stílu st és különös p á risi jelleg et képvisel a M ad e l e i n é , (az i t t előadásra kerülő darabok szerzője és főszereplője Sacha G uitry,) a G y m n a s e , (H enri B ernstein színháza), a. M i c h o d i è r e . Az i t t j á t ­ szott, rendszerint B ourdet-vígjátékdk főszerepét Vic­ to r Boucher, a nag y fra n c ia kom ikus alakítja. A többi színház igazgatója, szerzői é s színészei változ­ n ak ; minden évben akad egy-egy jó darab és átütő siker. Az operett-színészek m essze elm aradnak a p rózaiak m ögött. G yakran énekelnek ham isan. Túl­ ságosan g y ak ran ... Nem fogom önöket lelkesen r á ­ beszélni arra , hogy o p erettek et is nézzenek m eg P árisban. N ehány kisebb színház m indig m u ta t be politikai és társad alm i revüt. E zeket valóban csak azok nézzék meg, akik nem csak fran ciáu l tudnak jól, hanem bizonyosak abban, hogy m egértik a politikai célzásokkal teletűzdelt dialógusokat is. A kabarék (a legtöbb a M ontm artre-on van) m űsora k é t rész­ ből áll. Az elsőben konferansziék és énekesek lépnek fel, a m ásodikban pedig rev ü t adnak. Még helyen­ k én t m egtalálni a háború előtti C afé C oncert-et is, hum oros és szentim entális dalokat bem utató éneke­ seivel és énekesnőivel. G yakran találkozik az em ber egy-egy ism eretlen nevű tehetséggel, m agával r a ­ gadó egyéniségű művésszel, akiből egyszer ta lá n vi­ lá g h írű „nagyszám** lesz. N e felejtsék el, hogy Y v ette G uilbert, D am ia és Lucienne Boyer is h a ­ sonló helyeken kezdték. Az Opera és az O pera Co­ mique, noha az előadások á tla g a közepes, néha n a ­ gyon élvezetes e s té t szerez a hallgatóknak. T erm é­ szetesen, elsősorban a fra n cia dalm űveket érdem es megnézni és a b allettek et: koreográfusaik és fősze­ replőik g y ak ra n P árisb a szakadt orosz táncosok. Szom baton és vasárnap délután ö t-h at szim fonikus zenekar működik változatos program m al. A franciák n ag y érdem eket szereztek a m odem m uzsikában is. Sem m iesetre se felejtsék el, hogy az állam i színházak­ ban, a bérleti napokon, a földszinten é s a páholyok­ ban nőknek kötelező az estélyi ruha, a férfiak n ak

19 szmoking. (Az O d rá b a n hétfőn, szerdán, pénteken, O pera Comiqueban kedden, csütörtökön, szombaton, a Comédie F rançaiseban kedden és csütörtökön !) Az elővételi p én ztár délelőtt tizenegytől délután h atig vagy h étig van nyitva, egyfolytában. K erüljék a szállodai p o rtás és a jegyirodák közbenjárását, m ert husz-negyven százalékkal drágábban k ap ják a je ­ gyet. A jegyszedőnek szem élyenként, színházban egy-két fran k o t, m oziban ötven centim est—egy f ra n ­ kot kell adni. Ez a kötelező borravaló csak abban az esetben nem já r a jegyszedőnek, h a a színházban e rre külön hirdetm ény figyelm ezteti a nézőt. T u­ dom, hogy ez a m egalázó borravaló balkáni ízű s nem méltó P árishoz. N ehány fo rrad a lm á r színigaz­ gató p ró b álta m egváltoztatni, de sikertelenül. M in­ den v áro snak vannak ilyen ellenszenves hagyom á­ nyai. Szolgáljon P á ris m entségére, hogy kapupénz nincs, a m agánházakban pedig a lift m ég az idege­ neknek is díjtalan. MOZIK. Az elsőhetes mozik előadásai fo ly ta ­ tólagosak s egy je g y á fa tiz és huszonöt fra n k kö­ zö tt ingadozik. A legtöbb helyen délelőtt olcsóbbak az előadások, aki nem éhes és lá tn i a k a r v alam it, az m enjen ebéd h e ly e tt moziba. A z u tá n já tsz ó színhá­ zakban négy-nyolc fra n k b a kerül a jegy. H étköz­ napon ren d szerin t csak egy elő ad ást ta rta n a k , ki­ lenc órai kezdettel s három óra a la tt k é t n ag y film et pergetnek. D ohányozni mindenhol szabad. BÁLOK. Aki a te le t P árisban tölti, az látogasson el n ehány bálba. I t t m ég a r r a is alkalom kínálkozik, hogy olyan fran ciák k al ism erkedjék meg, akik m ás nyilvános helyre nem járn ak , vagy m ás nyilvános helyen m egközelíthetetlenek. A fra n ciá k nagyon zárkózottak, az elit-bálok m égis jó rész t nyilvánosak. (K ivétel a BAL DE L’X, az École Polytechnique, a m űszaki tiszte k et és állam i m érnököket kiképző elő­ kelő főiskola bálja, de kisebb u tá n já rá s sa l ide is szerezhető meghívó.) A többi főiskola b álja kivétel nélkül nyilvános. A napot és ó rá t a Q uartier-L atin valam ennyi kávéházában jelzik a plakátok. Csak es­ télyi ru h ába kell öltözni és a p énztárnál m egváltani a belépőjegyet. A fra n c ia bálon m indenki kedve sze­ r in t m u la th a t és u natkozhat; ne v árjá k azt, hogy

20

önökkel valaki törődik, de önök se törődjenek sen­ kivel. Nincsenek nyitó-párok, jelenlévők, akik előke­ lőbbek a többieknél s pódium on pöffeszkednek, n in ­ csenek nyegle bálrendezők és kopaszodó tagokból álló bálközi blokk s végül nincs lekérés. A párok addig táncolnak egym ással, am eddig jól esik, azután a k á r a férfi, a k á r a nő, fá ra d sá g ra vagy elfo g lalt­ sá g ra való hivatkozással, elh ag y h a tja p artn e ré t. Lov ag ias ügynek m ég nem voltam ta n ú ja bálon. A fran ciák ilyen érzékeny v itá k a t nehány gúnyos szó­ val elintéznek s a fegyverrel való elég tételad ást a r r a az időre h alasztják, am ikor e rre a lövészárkokban lesz ú jra szükség. A bál tánczenéjét egyszerre, n é­ h ány pillanatra, m egszakítják a M arseillaise lüktető ütem ei. E gy frak k o s u r a t vezetnek be, aki helyet fo g lal az egyik fotelben, a b álterem valam elyik s a r­ kában'. N em kell vele törődni, észre sem kell venni. A K ö ztársaság Elnöke, akinek hivatalos kötelessége m egjelenni a bálon, de semmi kedve nincs ahhoz, hogy jelenlétével feszélyezze a fiatalsá g o t. A fő is­ kolai bálokat vagy a Sorbonne szalonjaiban rendezik, v agy pedig egyik előkelő szállodában. A legism er­ tebbek: A B a l d e l’É c o l e N o r m a l e S u p é ­ r ie u r e, a Bal des L e t t r e s , a Bal du Droit, a B a l d e l a M é d e c i n e , a B a l d e l’É c o 1 e C e n t r a l e , a B a l d e l a C h i m i e stb. A fő is­ kolai bálokon a belépődíj 30— 40 frank, diákok ig a ­ zolványuk fe lm u ta tá sá ra kedvezm ényes je g y et v á lt­ h atnak. P áris tá rsa d alm i esem énye a Bal des p e ti­ te s lits blancs, m indenki m egjelenik, aki P árisban valam ilyen szerepet já tsz ik , vagy szeretne érvénye­ sülni. De ez a k ira k a t csak a z t érdekli, aki legalább is látásból ism eri P á ris társad alm i életének a sze­ replőit. A bál különösen kínosan feszes, hűvös és tartózkodó s m á r az éjszak ai órákban, fa n y a r h an ­ g u latb an fejeződik be. Aki szeret előkelő környezet­ ben, sok pénzért, kiadósán unatkozni, az semmi eset­ re se m ulassza el ! A zért operabálba el kell m enni, m á r a látvány m ia tt is. A B a I d e l a C o u t u r e és a B a 1 d e s É t u d i a n t s (az utóbbit M i-Carém ekor, ham vazószerdát követő negyedik csütörtökön ta rtjá k ) — kedélyesebb, fesztelenebb, m ulatságo­ sabb és olcsóbb. A hushagyókeddi párisi karnevál

21

szegényes és érdektelen. Aki k e z d e t l e g e s e b b környezetben k ív á n ja eltölteni az estét, annak aján l­ hatom a Bal des dactylo-t s hasonló m ulatságokat. A nyilvános m űvészbálok néha előkelősködő sznobbokkal vannak tele s feszélyezettek, d rág ák és u n al­ m asak — néha pedig az ellentétes végletbe csapnak á t s ordenárék, de nem művésziesek. K ét hírhedt b álja v an P árisnak, az egyiket a „ B a l d e l’I n t e r ­ n a t " a közkórházi orvosok rendezik, a „ B a l d e s Q u a t ’s A r t s " pedig a képzőm űvészeti akadém ia. E zeken a bálokon férfiak n ak és nőknek eg y a rán t m inden dekoltázs m eg van engedve, ső t kötelező! — olyan m eztelenség nem képzelhető el, am ely a bál rendezőit s a felügyelő rendőröket m egbotránkoz­ tatn á- Ezek a bálok érdekesek, -színesek, egyedülállók a m aguk nem ében — noha reggelfelé m á r ellenszen­ vesen g u sz tu sta lan n á lesznek. Idegen csak akkor léphet be, ha valam elyik rendezőbizottsághoz tartozó orvos vagy m űvész személyesen bevezeti. Ó vakodja­ n ak d rá g a p énzért jeg y et váltani. A jeg y felm u ta­ tá s a nem elég s ilyenkor az ucca közönségének az öröm ére a betolakodót kirúgják. (N em szimboliku­ san, hanem durva valóságban!) H ölgyek csak ism e­ rős u ra k kíséretében m erjék ezeket a m ulatságokat láto g atn i. A kosztüm ökre való te k in te tte l ezt a két b á lt k ora nyáron ta rtjá k ... PA R IS TUDOMÁNYOS ÉLETE. F ran ciao rszág ­ ban minden decentralizálási k ísérlet csődöt m ondott: nem csak a francia, hanem a fran cia nyelvű intellek­ tu á lis -élet középpontja P áris volt s P áris is marad. A könyvkiadás középpontja P áris. Vidéken alig jele­ n ik m eg könyv. Sok író él vidéken s m unkáiban F ran ciao rszág valam elyik részének életét ábrázolja, de bárm ilyen tehetséges is, nem tu d az ism eretlen­ ség hom ályából.felem elkedni, ha nem ta lá l p árisi ki­ adót. Ez vonatkozik a svájci és belga francia-nyelvű író k ra is. P á ris tudom ányos életének a középpontja az E gyetem , am ely teológiai fak u ltásá n ak az alapí­ tó já ró l R obert de Sorbon-ról n y erte elnevezését. A p árisi E gyetem előadásai szem eszterközi szünet nél­ k ü l novem bertől júniusig ta rta n a k . Az előadásokról tá jé k o z ta tá st n y ú jta n ak az egyes fakultásokon ki­ fü g g e sz te tt plakátok s a hivatalos „L ivret de l’E tu-

22

d ian t“, am ely minden év októberében jelenik m eg s P áris valam ennyi felsőbb isk o lájá ra vonatkozó ta ­ n u lm án y tervet s az előadások jegyzékét részletesen közli. A ki rendes hallg ató k én t ó h ajt az E gyetem re beiratkozni, annak h ite le síte tt francia fo rd ításb an be kell n y újtan ia az é re ttsé g i bizonyítványát és a születési anyakönyvi kivonatát, a rendkívüli h allg a­ tó n a k elég rendszerint az útlevele. Az egyetem en kétféle előadás van: a Conférences — csak b e ira t­ kozott hallgatók részére és a Cours Publiques, am elyekre mindenki bem ehet. Ez a m egkülönbözte­ té s tulajdonképpen csak elm életi, m e rt sem m iféle előadáson nem kém ek igazolványt. P áris m ásik tu ­ dományos intézete a Collège de France. I. Ferenc ala p íto tta Guillaume Búdé kezdem ényezésére. A k i­ rá ly egy m odem tudom ányos fő iskolát a k a rt szer­ vezni, am elyen nem gyám kodhatnak a Sorbonne teo­ lógusai. A College az ó ta is a Sorbonne-tól fü ggetlen, szabad-egyetem m aradt. D iplom át nem ad s előadá­ sa i ingyenesek. V olt és jelenlegi professzorai között m eg találju k Renan, B erthelot, Bédier, Rolland, B erg ­ son, J a n e t és Valéry, nevét. A többi főiskola csak azo k at érdekli, akik valam ilyen diplom át ó h ajtanak szerezni. F elvilágosításokat n y ú jt a „B ureau des renseignem ents scientifiques de P U niversité de P a ­ ris" a Sorbonneon és a L ivret de L’É tudiant. A fő ­ iskolákon kívül egyesületek, politikai pártok, szakszervezetek rengeteg előadást és v ita e sté t ta rta n a k . M indenki érdeklődési körének m egfelelően v álo g at­ h at. A v itaestek lá to g a tá sá t a legm elegebben a já n ­ lom. A közönség m a g a ta rtá sa n éh a érdekesebb a v ita tá rg y á n á l s m eg ism ertet a sa játo s fran cia szel­ lemmel. Még a politikai tekintélyrendszerre tám asz­ kodó szélsőséges p árto k gyűlésein is csak egy te ­ k in té ly t ism ernek, a logikáét s a szellemi felsőbb­ rendűségét. Aki állít valam it, annak érvelnie kell és bizonyítania. A legkezdetlegesebb és a legelfo­ gultabb franciában is ta lálh ató egy szem ernyi D es­ cartes szelleméből. A z idegenek is felszólalhatnak.. M egbocsájtják a nyelvbeli fogyatékosságot, h a m eg­ érzik szavából a komoly k ritik a i szellem et s az el­ fogultságnélküli őszinteséget. T an ú ja voltam annak, am ikor egy idősebb fra n c ia ú r idejéből több ó rá t

23

pazarolt a rra , hogy igazáról egy fia ta l, franciául dadogó m ag y ar lá n y t meggyőzzön. Az u r a t A ndré Gidenek hívták. A háború u tán i években híresek voltak a Club des F aubourg v itaestéi. Az utóbbi időben ezeknek a vitáknak a színvonala erősen csök­ kent; a komoly előadókat és politikusokat szerepelni vágyó d ilettánsok v álto ttá k fel. E l leh et m enni a Faubourgba, de inkább valam i komolyabb v ita estét ajánlok. É rdekesek m ég a Société des Conférences (boulevard Saint-G erm ain 186) és az U niversité des A nnales (salle Gaveau) előadássorozatai. I t t beszél P áris tudom ányos elitjének az a része, am elynek nincs egyetem i k ated rája : írók, zeneszerzők, diplo­ m aták, politikusok. E zeket az előadásokat P áris mondén előkelősége lá to g atja, nem diákok s nem szakem berek, te h á t kevesebb tudom ányos és nyelv­ beli előkészületet igényelnek, m int a Sorbonne. Mű­ v észettö rténeti előadások hallg ath ató k az École de Louvre-on. KÉPZŐMŰVÉSZET. A p árisi szezont novem ber­ ben a G rand P alais-ban a Salon d’autom ne n y itja meg. K öveti a Salon des Indépendants, am elynek nincs zsű rije és nem osztogat díjakat. V alaha ez a m erész és a szalonban v issazu tasíto tt m űvészek szö­ vetsége volt, m a m á r egy közepes és elég érdektelen klikké m erevedett. T avasszal nyílik m eg ugyancsak a Grand P alaisban a fra n cia akadém ikus képzőm űvészeti élet leghatalm asabb k iállítása, a „Sálon de la Société N ationale des B eaux-A rts e t des A r­ tiste s fra n ça is" — am elyet röviden „ a sz a lo n é n a k neveznek. A szobroknak és a képeknek ak kora tö ­ mege sorakozik egym ás m ellett, hogy a k ö z tá rsa ­ sági elnök kivételével, akinek ez kétségen kívül leg­ súlyosabb h iv atali kötelessége, senki sem nézi végig. Aki ú jsz erű t, m erészet és b á tr a t a k a r látni, kerülje a lá to g atásá t. Érdekesebb a „Salon des T uileries" — am elyet 1923-ban a „Salon“-ból kivonult művészek alap íto ttak . M ulatságos a „Salon des H um oristes" — a k arik a tú ra-k iállítá s. M indig látványos és fe l­ tétlen ü l érdem es m egnézni a Salon des A rtiste s déco rateu rs-t, rem ek bútoraival és szobaberendezései­ vel. Az iparm űvészetek konzervatív és haladó ir á ­ nyai, ellentétben a képzőm űvészetekkel, nagyon jól

24

m egférnek egy kiállításban. Minden év n y ará n ren ­ deznek nehány gyűjtem énves tá rla to t a P e tit P alaisban, a Je u de Paum e-ban és az O rangerie-ban. Sza­ k ítsan ak nehány ó rá t a m űkereskedések m egláto­ g atásá ra . O tt állítanak ki a nagy, beérkezett m ű­ vészek, akik nem ak a rn ak elvegyülni a szalonok töm egterm elésében s az újítók, a fiatalok, ak ik et a szalonok még nem fogadnak be. A műkereskedőknél a kiállítások k ét-három h etenként váltakoznak és a belépés mindenhol díjtalan. A jobb-partiakban a F au bourg Saint-H onoré, rue L a Boetie környékén fő ­ képpen a beérkezettek szerepelnek,, m íg a bal-parton a fiatalok. (Boulevard R aspail, rue de la Seine, rue Jaques-C allot.) A „La sem aine de P a ris“ című igen kitünően szerkesztett hetilap, am ely a színházak, mozik és m ulatóhelyek p ro g ra m já t közli és felsorolja a n y itv a lévő tá rla to k a t és kiállításokat, m ajdnem nélkülözhetetlen. A TÖRVÉNYSZÉK. E gy ik legellenszenvesebb em ­ b e rfa jtá n a k ta rto m a törvényszéki kibicek hadát. K ím életlen m ohósággal m egszállják a tá rg y aló tsrm ek p ad so rait, káröröm m el figyelik a vá 'lő tt m egkínzott a rc á t és ta p in ta tla n u l m egbám ulnak közelről olyan egyéni és, családi trag é d iák a t, am elyekhez nincsen közük. Mégis tanácsolom , hogy P á n sb a n lá to g assa­ nak el egy tá rg y a lá sra , lehetőleg, az esküdtszékreA tárg y aláso k délután eg y órakor kezdődnek. Még a legviharosabb bűnügyek m eghallg atására is lehet b eju tn i jegy nélkül, csak éppen sorba kell állni. A fran cia igazságszolgáltatás úgy őrzi m eg nyilvános­ sá g á t, úgy bízza m a g á t valam ennyi polgárának el­ lenőrzésére, hogy lehetővé teszi, hogy a tárgyaláson m ég az is részt vehessen, akinek nincs protekciója a jegyelosztással m egbízott közegeknél. A bírák, ügyészek és ügyvédek ta lá r t hordanak. A vádlott egy kalitkában ül védője m ögött. A "raneia perrend­ tartási értelm ében fokozott szerep ju t az ál 'ozat vé­ dőjének: a magiánvádnak, (p a rti civile). A törvény­ szék bevonulását a fra'kkos ajtónálló kopogása h ir­ deti. Ez ünnepélyes, anélkül, hogy nevetségessé lenne. A tárg y aláso k viharosak és szenvedélyesek. Az ügyész és védők p árharcába az elnök lehetőleg nem avatkozik be. Ha m ár sem m iképpen s,em tu d ja

25

elcsendesíteni őket, nehány kedélyes vagy gúnyos szóval n y u g ta tja m eg az ellenfeleket. Sohasem érezni, hogy az ügyész ugyanahhoz a testülethez tartozik, m int a bíróság ta g ja i. (F ran ciáu l ő t is ügyvédnek hívják, ,,avoca.t général“-raák.) A p e r­ beszédek gy ak ran rem ekei a latin szónoklatnak. H allh atják néha a nagy védőket: M oro-G iafferit, T orrést, Ch. L. L egranget. Campinchit, am ikor e so­ ro k at írom , a m iniszteri fotel láncolja, m agához. A tárg y aló terem ben is sokat lehet ellesni a francia szellemből. Az ügyvédek érvelésének gondoiatm enete hibátlan, ám bár úgy szavalnak, min'- ahogy a N em ­ zeti Színházunkban kellene, ha jól já tsz an ék a klaszszikus trag é d iák a t. H a nem ju tn á n a k be az egyik tárg y aló terem be, délután félhárom és félnégv kö­ zö tt tö ltsen ek nehány percet a folyosókon. I tt lá tjá k felvonulni, ta lá rb a öltözve P á ris valam ennyi ügyvéd­ jé t, ak i éppen aznap délután véd, vagy nem véd. (A legtöbb nem véd, m e rt Párásban is az ügyvédek leg­ nagyobb része m unkanélküli.) Ezek m inden v ágyu­ k a t abban élik ki, hogy legalább a folyosón visel­ hessék büszkén h ivatásuk ta lá rá t. M egélni ebből m ég nem lehet. Az egész csak a rra jó, hogy a be nem a v a to tt ne nézhesse az ügyvédet v ádlottnak és a v ád lo tta t ügyvédnek... H IT É L E T PARISBA N . P áris nem csak szellemi középpontja F ranciaországnak, hanem középpontja a francia hitéletnek is. Nem szabadgondolkodó lako­ sainak túlnyom órésze katolikus, A legjellem zőbben katolikus negyed a Saint-Sulpice tem plom környéke, — itt ta lálh ató k a kegyszerkereskedéseik — s a F aubourg-Saint-G erm ain. a régi arisztokrácia otthona. P áris 1622 óta érsekség. Jelenlegi érseke V erdier bíboros. (Az érsekség hivatala rue B arbet-de-Jouy 32.) P áris híresebb tem plom ait a város leírásán ál is­ m ertetn i fogjuk. A nnyi a katolikus tem plom , hogy a tu ris ta m inden percben úgyis talál. E z é rt kerülök minden felsorolást, A miséken az ülőhelyekért 50 centim es— 1 fra n k körüli összegeket kell szem é­ lyenként fizetni. A kit a gregoriánus ének érdekel, m enjen el a Bénédictines-ek tem plom ába, (ru e Mon­ sieur.) A n agybőit a la tt híresek a N otre-D am e-ban

26

ta r to tt prédikációk. (V asárnap délután öt órakor kezdődnek. A jánlatos jeg y ek et előre váltani a Szé­ kesegyházban és korán m enni!) A leghíresebb k a rá ­ csonyi éjféli m isét a S aint-E ustache-ban celebrál­ ják. Ide is előre kell m egvenni a jegyet. A zenés m isékről és egyházi hangversenyekről jól tá jé k o z ta t a „Guide du Concert" cím ű hetilap. M agyar nyelvű gyó n tató találh ató a l’É glise diocésaine des é tra n gers-ben, rue de Sèvres 33. F ran cia evangélikus egyház: rue de Grenelle 147. Tem plom ai: Rédem ption, rue Chauchat 16. A scen­ sion, rue Dulong 47. S aint-Jean, rue de G.renelle 147. Bon Secours, rue T iton 20. stb. R eform átus E gyház: ru e Roquépine 5. T em plom ai: O ratoire, rue Saint-H onoré 147. F oyer de l’Ame, ru e du P asteu r-W agner 7 bis. S aint-E sprit, rue Roqué­ pine 5. Pentem ont, ru e de Grénelle 106. S aint-M arie, rue Saint-A ntoine 17. stb. G örögkeleti tem plom : ru e G eorges-Bizet 5— 7. Orosz tem plom : rue D aru 12. Ü dvhadsereg: rue de Rome 76. F ran ciao rszág és A lg ír izr. hitközsége: rue de la V ictoire 44. (F ran ciao rszág jelenlegi főrabbija Isra ë l Lévi.) P áris izr. hitközsége: ru e Saint-G eorges 17. (P á ris jelenlegi fő ra b b ija J . H. D reyfus.) Tem plo­ m ok: rue de la V ictoire 47. Rue N otre-D am e deN az areth 15. Rue des T oum elles 21 bis. stb. POSTA ÉS T E L EFO N . M agyarok párisi ta rtó z kodásuk idején nem ta lá ljá k m eg P árisban a levél szekrényt. Az a k ét lábon álló pléhdoboz, am i a m i levélszekrényeinkre em lékeztet: tűzjelzőkészülék s nem tanácsos hozzányúlni. A levélszekrények el v annak rejtve a falban, a dohányt áruló kávéházak­ n ál s egyéb helyeken. N em túlságosan bizalom ger­ jesztők, de ne ijedjenek m eg tőlük. A p árisi p o sta lekiism eretes, kitűnő és nagyon gyors. A városban a közönséges levelet öt ó rán belül kézbesíti. A kinek ez nem elég, használjon csőpostát (télégram m es pneum atiques). E zeket a küldem ényeket külön levélszekrénybe kell dobni. T elefonálni lehet nyilvános autom atákból (m etroállom ásokon és a pályaudvaro­ kon van nehány fülke, am ely a fo rg a lm a t nem tu d ja kellően lebonyolítani) s lehet telefonálni a postáról

2r

is. A posta-hivatalokban az autom atákon kívül első­ sorban olyan fülkék vannak, am elyhez a telefonosnő kapcsolja a k ív á n t szám ot. Ezeknél jól vigyázzanak: a városi b eszélgetést is három percenként kell fizetni. Z setonra működő telefonautom ata találh ató minden kávéházban és szállodában. A zseton á ra a duplája, m int a postahivatalból vagy m ás nyilvános fülkéből fo ly ta to tt telefonbeszélgetésé. (1 fr. 25 centim es.) A p ostahivatalok általában reggel nyolctól este hé­ tig egyfo lytában m aradnak nyitva, v asár- és ünnep­ napokon zárv a vannak. Akad az ért valam ennyi kerü ­ letben eg y vag y k é t postahivatal, am ely vasárn ap és ünnepnapon is szolgálatot teljesít. T á v ira t s expresszlevél éjjel-nappal feladható a T őzsdepalota (Place de la B ourse) és a Postaügyim inisztiérium (ru e G renelle 103) postahivatalaiban. A főposta, (ru e du Louvre 48— 52), ahol a p o ste-restan te levelek vehetők á t, a szokott hivatalos órákon kívül, v a s á r­ nap délelőtt 7-től 12-ig van nyitva. P o stai ta rifá k : Levél külföldre 1.75 fr. Belföldre 0.65 f r. Levelező­ lap külföldre 1 fr. Belföldre 0-55 fr. PÁ R ISI ISM ERŐSEIN K . A párisi h áz asp árral eg y ü tt síeltek Tirolban, vagy m egism erkedtek a fo rró te n g e ri fürdőhelyen. B ucsuzáskor névjegyet cseréltek s elhatáro zták , hogy m e g láto g atják egy­ m á st B udapesten vagy P árisban. Szabad-e kom olyan venni ilyen n y á ri ism eretség et és jogosult-e a fo ly ­ ta tá s a ? E z m indig a körülm ényektől függ. H a hosszabb idő óta nem találkoztak, kérdéses, hogy küldtek-e egym ásnak időnként egy-egy képeslapot, kívántak-e kölcsönösen boldog új esztendőt. Az em ­ berek, persze, nem a z é rt kívánnak egym ásnak F ra n ­ ciaországban boldog ú j esztendőt, m intha bárm elyik fél a k ívánságokat túlságosan kom olyan venné. Az újévi levél és üdvözlő-lap a r r a való, hogy olyanok, akik távoli városokban laknak és nem b ará tk o ztak an n y ira össze, hogy levelezhessenek, egyszer egy évben h ír t ad jan ak egym ásnak. T udassák a cím válto­ zásukat, h ázasságot, születést, halálozást, je lt a d ja ­ nak arró l, hogy m ég élnek és a m á sik at nem fe le j­ te tté k el teljesen. H a p árisi ism erősüktől újévre csak egy öt szóból álló n y ito tt borítékba helyezett névjegyet k ap tak s ezt term észetesen viszonozták,

28

m á r jogot fo rm álh atn ak a rra , hogy felhívják telefo­ non. H a ez az újévi üdvözletváltás elm aradt, nincsen sem m i célja annak, hogy a b a rá tsá g o t ú jr a fe l­ pró b álják m elegíteni. H a fra n cia ism erősüket fe l­ hívják, ne a z t m ondják, hogy m eg szeretnék lá to ­ g atn i. Ez nem udvariasság, hanem tolakodás, m eg­ hívás provokálása. Jelentsék, hogy m egérkeztek és szeretnék látni. M ost a teljesen valószinűtlen, elfog­ la ltsá g ra hivatkozó visszautasításon kívül — három e s s t lehetséges. A leghűvösebb, ha ta lá lk á t adnak valam elyik kávéházban, m eghívják Æiperitivra s to ­ vábbi eg y ü ttlétrő l nem tesznek em lítést. M ár b a r á t­ ságosabb, h a m eghívják önöket valam elyik vendég­ lőbe. De a já tsz m á t csak abban az esetiben n yerték m eg. h a vendégül lá tjá k önöket sa já t lakásukban. A külföldi az árn y a la to k a t nem veszi észre, nem fig y el a félhangokra s nem tu d ja, hogy a legszeré­ nyebb tea-m eghívás az otthonban: többet jelent, m in th a a legdrágább vendéglőben fizetnék ki a v a­ cso ráju k at. „Az idegen F ranciaországban legfeljebb a szalonba kerülhet be — de u tá n a kin y itják az ab lak o t — elég könnyű b ejutni a hálószobába — de az ebédlő küszöbét átlép n i: az m ajdnem lehetetlen1' — írta ötletesen M árai. Ezek a sorok tíz év előtt jelen tek meg, azóta a helyzet enyhült. Azok a f ra n ­ ciák, akik külföldön u ta z ta k és hozzászoktak a kevésbbé fesztelen életform ákhoz, revideálták m akacs állásp o n tju k at. Az ebédlőt m ár szívesen és gyakran n y itjá k meg, csak éppen m egválogatják, hogy ki előtt. A világosságra és rendszerességre törekvő fra n c ia szellem pontosan m egvonja a h a tá ro k st és m indenkit a m aga helyére tesz. Sehol a világon nem v álasz tjá k el olyan tu datosan, a „b arátot" és az „összeköttetést". „Ce n ’e st pas un ami, c’est une rélation" — mondják. Csak az t fogadják valóban b a rá ttá , a k it beengednek a családi ebédlőbe... A m eghívásra a m egbeszélt időben kell érkezni. M á r a l e g k i s e b b k é s é s is n e v e l e t l e n s é g . B árm ennyire is m eglepi önöket, a francia életet a ponto sság jellemzi. M ár az egyetem en is ism eretlen a ném etországi szárm azású s nálunk is meghonoso­ d o tt „akadem ische V iertelstunde": te h át, hogy a pro ­ fesszo r legalább egy negyed órával későbbe.n kezdi

29

előadását. L á tta m m á r nag y h írű egyetem i tan áro k at, akik órával kezükben várakoztak az előadóterem a j­ ta já n á l az előadás kezdetére, m ert m á r egy pere késés fü tty-han g v ersen y re iz g a tja a hallg ató ság o t. A fran cia házakban hiányzik a lakók jegyzéke s az ajtó k ra sem szögeznek réztáb lát. Nem szeretik a hivalkodó indiszkréciót. M agánügy, hogy ki hol lakik, m indenkinek jo g a van hozzá, hogy eltitkolja. A h ázm estert kell m egkérdezni, hogy vendéglátónk lak ása m erre van. Nem állíthatom , hogy a párisi házm esterekkel és házm estem őkkel való érintkezés, — akik m ellékfoglalkozásképpen rendőrségi besugással szokták m egtoldani csekély jövedelm üket, — elragadó élvezet lenne. P árisban minden m ás, a h áz­ m ester is m ás. Mégis m egtudjuk tőle, hogy vendég­ látónk hányadik em eleten lakik, az a jta ja a lépcső­ től jo b b ra van-e vag y balra, m e rt szám ozás sehol sincs. N e felejtsék el, hogy a házm estem őnek u g y an ­ úgy já r a „M adam e" m egszólítás, m int a ház ú rn ő ­ jének, aki vacsorára vár. A lifte t m indenki m aga kezeli és díjtalan. A vendégek nem m utatkoznak be, hanem a háziasszony m u ta tja őket be egym ásnak. M ost u raim vigyázzanak, hogy olyasvalam it ne kö­ vessenek el, am i további p á risi tá rsa d alm i p ály a­ fu tá su k a t esetleg lehetetlenné teszi. A köszönésnél ne csapják össze bokájukat s ne h ajo lja n ak m eg de­ rékban. I s m é t l e m , a v i l á g é r t s e c s a p j á k ö s s z e b o k á j u k a t ! Ez a franciákban kellem et­ len em lékeket ébreszt. Étkezés elő tt elengedhetetlen az aperitif. A tú lm ag ss alkoholtartalm a m ia tt m egszün­ te te tt a b s i n t h -et a „ P e r n o d“ helyettesíti. Az öreg fran ciák panaszkodnak, hogy m á r nem kom oly ital. Ne higyjenek nekik és kortyolgassák óvatosan. Kevésbé veszélyesek az étvágycsináló é g e te tt bo­ rok : B y r r h , D u b o n n e t , M a r t i n i , S a i n t R a p h a e 1, S u z e stb. A vacsoránál a szoba­ leány k ín ál s a háziasszony nem vesz tudo­ m á st arró l, hogy vendégei m ennyit esznek. Nem m ondja a z t: Kedves N agy úr, vegye ki m ég a z t a püspökfalatot, eddig csak három combot, k é t mellet, k ét szárn y at e v e tt és az igazán semmi! A fra n cia háziasszony nem néz vendégének a tán y érjáb a . F el­ tételezi róla, hogy, h a Ízlik a vacsora, úgyis sokat

30

eszik, m e rt a z é rt h ív tá k meg, h a pedig nem ízlik, v ag y kisétű, ta p in ta tla n sá g lenne valam it rákény­ szeríteni. Koccintani, egym áshoz ü tö tt poharakkal nem szokás. A fra n ciá k ugyancsak nem kívánnak étkezés u tá n egym ás egészségére. A vacsorát távo­ zásk o r illik megköszönni. B orravalót adni a szoba­ lán y n ak v agy inasnak nem kell. A vacsorával já ró külön m u nkáért a háziasszony tarto zik honorálni szem élyzetét. Nem fordul elő, hogy a hölgy az estély u tá n k ifag gassa alkalm azottait, hogy ki mennyi bor­ rav a ló t ad o tt s eszerint ítéljen vendégeiről. A m eg­ h ív á st m eghívással illik viszonozni, esetleg virág g al v ag y valam ilyen P estrő l hozott, olcsó m ag y ar külön­ legesség ajándékozásával. M i n d i g a g e s z t u s számít, a figyelem, a szándék, nem p e d i g a z a n y a g i é r t é k e l é s . H a franciákkal kávéházba vagy vendéglőbe mennek, az a szokás, hogy a tá rs a s á g egyik ta g ja fizet. U tána nem szá­ m olnak el egym ással. E gy szer úgyis mindenki sorra kerül. H a v a l a k i a z t a z ö t l e t e t v e t i f e l , hogy üljenek be valamelyik kávé­ h á z b a , az m á r a z t j e l e n t i , h o g y v e n d é ­ g ü l l á t j a a t ö b b i e k e t . A p árisiak sajátos szo k ásait bírálni nem érdemes. K á r a fá ra d sá g é rt, úgysem tu d já k m egváltoztatni. L ehet szeretni, vagy n em szeretni — de igyekezni kell m egérteni és hoz­ zásim ulni. Egyszóval, P á ris m ás város. A franciák m ás emberek. A FRA N C IA SZELLEM. Meg fogják ism erni P á ris uccáit és te re it, tem plom ait és m úzeum ait, m űvészi színházait és kétes h írű m ulatóit, az egész v á ro st kívülről és belülről, előbb a köveit és csak az u tá n az em bereit. A m it i t t látnak, a z t mind f ra n ­ ciák alkották. Milyen is az a fran cia szellem, am ely m indezt m eg terem tette és fe n n ta rtja ? T erm észete­ sen a fran cia szellem is m ás. H a az első fran cia állom áson kitekintenek az ablakból, táblák hirdetik, h o g y a vágányokon keresztülm enni „szigorúan1* vagy „h a táro zo ttan 11 tilos. A ném et közönség m egfegyelm ezésére bőségesen elegendő a „verboten11 szó, itt m á r a „rigoureusem ent in te rd ite11 és a „form ellem ent in te rd ite11 is alig használ. A fra n cia em ber indivi­ d u alista. Nem dacból, vagy örc'ík forradalm iságból

31

szereti á th ág n i a szabályokat, hanem m egszegi őket, h a józan esze sz erin t m e g ta rtá su k a t feleslegesnek ítéli. H ánvszor fo rd u lt elő velem, hogy valam elyik p árisi p ályaudvar m ellékbejáratánál, ahonnan öt p ercnyire volt a p énztár, perrónjegy nélkül engedtek be, m e rt az ő r ú gy ta lá lta , hogy neki s a já t h a tá s ­ körében jo g a van jóvátenni az ig azg ató ság n ak bi­ zonyos hibás intézkedéseit, apiely hosszútávú fu tá s ra k ényszeríti az utasokat. H ányszor tö rté n t meg, hogy egészen alárendelt tisztviselők olyan ügyeim ­ ben intézkedtek, am elyekhez m ás országban leg­ alább is m iniszteri jóváhagyás le tt volna szükséges. A törvény és a p arag rafu so k csak irá n v ítjá k az em ber m u nkáját, de nem csinálnak belőle ideg- és agynélküli gépet. Ism eretes, hogy döntő kam arai szavazásoknál a képviselők néha a p á r t m iniszterei ellen fordulnak és m egszegik a p ártfegyelm et. Á rt ez egy állam nak? A lig hiszem. Mindenki tu d ja azt is, hogy az ellentétes érdekeket és nézeteket kép­ viselő p arla m en t eggyé fo rr össze a veszély első pillan atátó l. H a kezükbe veszik a szélsőséges lapo­ kat, a sajtószabadság és az individualizm us nevében m iniszterek és felelős állam férfiak ellen olyan tá m a ­ dások h angzanak el, am elyeket m á su tt sok évi' fegyház já rn a. De a szélső jobboldali Leon D audet is félredobja a p o litik át és vezércikkeiben olyan író k at fedez fe l néha, akik nem csak világnézetben, hanem szárm azásban is táv o l vannak attó l az ideáltól, am e­ ly e t ő a tökéletes franciától m egkövetel... Még az elfogult és fan a tik u s fran ciák is tisztelik a szelle­ m et, a m ás világnézetűek szellem ét is. Ilyen León D audet és ilyen a jobboldal. V iszont am ikor León D audet m egszökött börtönéből s gorom ba förm edvényekben tá m ad ta külföldről a. K ö ztársaságot és n evet­ ségessé ig yekezett tenni az állam form át, — m aga H errio t já r t el a kö ztársaság elnökénél, hogy Daudetnek, az írónak, a fran cia szellem em berének m eg­ kegyelm ezzenek s visszatérhessen a szám űzetésből. E z H errio t és ez a baloldal. F ran ciao rszág egyik része in trik á l m ásik része ellen, de m á r a veszély p illan ata elő tt összetartanak, ha a fra n c ia szellemet kell megvédeni. F riedrich S ieburg ném et író jegyezte meg, hogy „F ranciaországban rendetlenség van a

i2

pályaudvarokon, de rend van az em berek fejében." N em tagadhatom , hogy F ranciaországban gyakorib­ bak a v asúti szerencsétlenségek, m int például N é­ m etországban és u tazn i kevésbé biztonságos. Igen, elég g y ak ran siklik ki a vo n at és a szomorú k a ta sz ­ tró fá k n ak sok az áldozata. De ezek viszonylagosan kisebb szerencsétlenségek. A fra n cia nép gondolko­ d ása és szelleme ritk áb b an u g rik ki a k u ltú ra , a hum anizm us és a szabadság pályájából, m int nehány v asú ti kocsi a töltésről. O sztályok és töm egek á lta ­ lános k isiklása sem szokásos: „F ranciaországban rend van az em berek fejében." TANÁCSADÓ AZ ÚTIKÖNYV HASZNÁLATÁ­ HOZ. Kezdetben volt a Baedeker. Szimpla és duplaesillagos látnivalóival. A zután jö tt az „A m i nincs a B aedekerben" szim pla és duplacsillagos látnivalói­ val. A zután jö ttek ,„Csak felnőtteknek" — könyvek arró l, am i „Nincs a Baedekerben" és nincs sem a „nincs a Baedekerben". Szim pla és duplacsillagos lá t­ nivalóival. E sorok író ja csak egy egyszerű, világo­ san és röviden m egfogalm azott útikönyvet p ró b ált írni. Nem a k a rtam eredeti lenni, inkább plágium okra vetem edtem . E ddig valam ennyi elődöm a z t á llíto tta , hogy a rue Boyale a M adeleine te re t köti össze a Concorde térrel. K épzeljék, m ennyivel m eglepőbb le tt volna, h a a z t írom, hogy a rue Royale a B astille te re t kapcsolja a République térhez. Csak éppen nem le tt volna igaz ez az állítás. Mindenben, m inden szándé­ kolt eredetiskedés1 nélkül, az igazságot igyekeztem választani. V annak a látnivalók jellem zésére szim pla és dupla csillagaim . De ez csak tá jék o z ta tás és ne vegyék halálosan komolyan. H iszek abban, hogy minden em ber egyéniség és próbálják önök is egyé­ nien látn i P árist. Ne szégyeljék m agukat, h a v ala­ m elyik rem ekm ű hidegen h a g y ja önöket. K ezdetben a m űértők felfedezték, hogy a Miloi Vénusz m ilyen csodálatos alkotás, azu tán jö tte k a sznobok, akik b ig y esztették az ajk u k at, hogy nem is olyan rend­ kívüli. végül m egérkeztek az ultrasznobok, akik el­ lentétben a sznobokkal, m egállapították, hogy m égis minden idők iszobrászatának legnagyobb m űve a Mi­ lói Vénusz. H a valam i dupla csillaggal van jelölve^ nem kell, hogy okvetlenül tessék, (de hogy éppen

33

a z é rt ne tessék, m e rt dupla csillaggal van jelölve, az m ár szellemi szegénységet árul el). K önyvem csak útm u tató , am elyet forgasson ki-ki egyéniségének m egfelelően s ne akadályozza a tisz ta , elfogulatlan látásban. A fra n ciá k nagyszerű ösztönnel érzik, hogy m ikor kell valahonnan távozni. U tazzanak úgy el Páriából, hogy m arad jo n legalább egy duplacsil­ lagos látnivaló, am elyet m ég nem ism ernek, Részint úgysem lehet m indent megnézni, részin t így m ár előre gondoskodhatnak ürügyről ési jogcím ről, hogy jövőre visszatérhessenek.

P A R IS TÖRTÉNETE A történelem előtti időktől a M erovingekig. P áris te rü le té t v alaha m ocsarak b o ríto tták s ezt az ősálla­ p o to t h ird eti m ég m a is a z egyik kerülete: Le Ma­ rais. A latin L utetia név, am elyet legelőször C aesar em lít, szintén m ocsarat jelent. A város első lakosai a S zajna-szigeteket e rő sítették meg. A róm ai hódí­ tá s idejében a v áros te rü le te m egnövekedett, a balp a rto t fo g lalta el, főképpen a m agasabban fekvő Saint-G eneviève dom bjának környékét. E z a város a róm ai birodalom bu k ása u tán , a b a rb á r inváziók h a tá s á ra elp u sztu lt és lakossága ú jra a biztonságosalbb szigetekre vonult vissza. Fülöp Á gost uralkodásáig. Clodvig p alo tája a Citén állt. N agy K ároly fő v áro sát Achenbe helyezte és csökkentette P áris jelentőségét. Csak C apet Hugó ó ta m egszakítás nélkül P á ris F ranciaország szék­ helye és legfontosabb városa. A C apetingek a la tt n y e rte ö n korm ányzatát és közigazgatását. A város ügyeinek élén a P révôt állo tt, a k it a gazdag k ere s­ kedők soraiból választottak. Az u ta k m ég bizonyta­ lanok voltak abban az időben és nehezen járh ató k , a kereskedelem a folyókon bonyolódott le. E kkor vo­ n u lt P á ris cím erébe a hullám okon lebegő hajó a büszke jelszóval: „F lu ctu ât, nec m e rg itu r“. P áris to n n attartalo m b an m ég mai is F ranciaország leg­ forgalm asabb kikötője. A XI. és X II. században a S zajn a m indkét p a rtjá n kolostorokat építettek , m ind­ egyiket a hozzátartozó te rü le tte l e g y ü tt falak k al övezték körül. A gótika korszaka. A m ikor Fülöp-A gost (11801223) egységessé kovácsolta F ranciaországot, egy egészen kis te rü letre összezsúfolva 100-000 em ber la k o tt Párásban. A k irály k ite rjesz te tte a v áro st és ú j v árfallal védte m eg tám adások ellen. E g y esítette P á ris 20-000 d iá k ját és m eg alap íto tta a z egyetem et, am elynek sta tú tu m a it ez az in té ze t III. Ince p áp á­

35

tói n y erte 1215-ben. É pítkezései közül a legjelentő­ sebb a N otre-D am e é s ai Louvre m unkálatainak m eg­ kezdése. P á ris le tt E u rópa tudom ányos és m űvészeti középpontja. A X III. és XIV. század m ég a csúcs­ íves tem plom építés korszakai. (Saint-C hapelle, a kate d rá lis Saint-D enis-ben). A XV. században a tem p­ lom építést főú ri palo ták em elése v á ltja fel. (H ôtel de Sens és H otel de Cluny.) A renaissance kora. I. F erenc a la tt h ato lt be az olasz renaissance Francaországba. A z olasz ren a is­ sance és a fra n c ia gótika egy ú j stílu ssá egyesült, am elyet fra n c ia renaissance-nak nevezünk. Érdekes, hogy ez aa építészeti fo rm a csak a paloták hom ­ lo k z atá t befolyásolta, tem plom építészetben a gótika m ég századokra tú lélte önm agát. E nnek a korszak­ n ak legjelentősebb épületei: a L ouvre új szárnya, a Városházai és a kicsi fontainöbleaui m elletti p a ­ lota, am elyet a restauráció a la tt lebontva P árisba sz állíto tta k é s köveiből ú jr a összeraktak egy szí­ nésznő részére, a Cours A lbert I- és a rue B ayard sarkán. Medici K ata lin felé p ítte ti a T uileriákatIV. H enrik m egnagyobbítja a Louvnet; a szajn ap arti szárnnyal a Tuileriákhoz kapcsolja és körülépítteti a Place Royale-t. (M a Place des V osges.) P áris h a tá ra i m ég jobban kitágulnak. X III. L ajostól a forradalom ig. X III. Lajos k o rá­ ban k ét k e rte t ü lte tte k . A Ja rd in des P lan tes-o t és Medici M ária anyakirálynőnek a szép Cours la Reine-t, am ely nem sokára nyilvános p ark k á le tt és m a G ham ps-Elysées-nek hívják. Ebből aiz időből való a S aint-H onoré és az arisz to k ratik u s S aint-G erm ain kerület. Ú j erődítm ények em elésével ú jra k ite rjesz­ te tté k a v á ro st é s a lerom bolt v á rfa la k helyére u ta k kerültek. (M a a Madeleine és a B astille közötti bou­ levard ok.) E lkészült Richelieu p alo tája (m â PalaisRoyal) é s Medici M ária p alo tája (L uxem bourg). O sztrák A nna felé p ítte ti a V al-de-Gráce tem plom ot és kolostort. XIV. L ajos századához fűződik P áris legroham osabb növekedése. E gy m ásu tán nőnek a földből a v áro s m ég m a is legjelentősebb épületei. A Place V endôm e-ot és a Place de la V ictoire-t kö­ rülövező házak, az Invalides, az O bservatoire, kutak, hidak, diadalívek, a b alp arti boulevardok. P áris la ­

36

k ossága 560.000 főre szaporodott. XV. L ajos befe­ jezte elődjének néhány ab b am arad t tervét. Ő em el­ te tte a Concorde-tér északi részét, az École M ilita ire -t, a P antheon-t, a Saint-Sulp'ice tem plom ot. XVI. Lajos uralkodásának jelentősebb munkálatiad: az Odeon színház, a Concorde-híd és az avenue des Cham ps E lysées befejezése. A forradalomtól III. Napoléon lemondásáig. A n ag y forradalom a la tt P á ris fejlesztése szünetelt. A konvent a m agánkézben és a királyfi, birtokban lévő p alo ták a t fo g lalta állam i tulajdonba, A f o rr a ­ dalom ú j alkotm ányt adott, d.e nem é rt rá é p ít­ kezni. M ialatt a guillotin végezte véres1 m un k áját, m égis olyan kitünően átszervezték a fra n c ia köz­ o k tatást, hogy a fra n c ia szellemi élcsapat kiválasz­ tá s a m ég m indig ezeknek a reform oknak köszönhető. Az 1794 m árcius 11-es dekrétum m al m egalap íto tták az École Polytechnique-t, 1794 október 30-án pedig az École N orm ale S uperieure-t. Az 1795 október 25-iki törvény az akadém iákat eg y esítette az In sti­ tu t de France-szá. N apoléon ú jr a a nagy ép ítte tő k közé ta rto z o tt, noha terveinek legnagyobb részét nem é r t rá m egvalósítani. M unkásságának esztétikai é r ­ tékelése v itatható. H elyesek a csatornázásai, P árás­ n ak kitűnő ivóvízzel való ellátása, közvágóhidak lé­ tesítése, de a görögös oszlopzatú Madeleine, a P alais Bourbon S zajnára néző hom lokzata1, a Tőzsde, olyan építkezési módot hirdetnek, am ely nem a hagyo­ m ányos francia stílus fejlesztése és nem is egy új építészeti fo rm a keresése. A T uileriák kertjében pedig nagyon sokat kellett rombolnia, a C aroussel kedvéért, am elyet azért m á so lta to tt a róm ai Severus diadalívről, hogy ezzel is jelezze sa já t caesari: elhivlatottságában való h ité t. Gyönyörű renaissance p alo ták tű n te k el, közöttük az irodalmi tradícióiról nevezetes Hôtel de Ram bouillet. Napoléon építkezé­ seinek nagy részét L ajos-Fülöp fejezte be. Az ő u ra l­ kodása a la tt készült a K ülügym inisztérium , hidak, kutak, további 36 kilom éter szélességben a P á risi körülövező erődítményvonlai (enceinte de T h ie rs), am elyet m a m ár m ajdnem teljesen lebontottak. A m ásodik császárság közm unkáinak vezetése H aussm ann p refek tu s érdeme. M egépítik a Concorde-tóL

37

a B astille-ig terjedő rue Rivolit. N em csak azért, hogy egy új nyugat-keleti közlekedési vonalat nyis­ sanak, hanem hogy kettév ágják a M arais negyedet, am ely keskeny, görbe uccáival századok óta m inden fo rrad alm i m egm ozdulás fészke m aradt. M egnyit­ já k a Saint-G erm ain. Saint-M ichel, Sébastopol, S trasbourg, M agenta, V oltaire, D iderot boulevardokat. Az új O perát pedig új kerülettel foglalják kö­ rül. H aussm ann működése nlélkül m a P árisb an m in­ denféle közlekedés lehetetlenné v ált volna. B efeje­ zik végre a Louvre-t, azonkívül új iskolák, színhá­ zak és vásárcsarnokok emelkednek. A h arm adik köztársaság. A dem okratikus k ö ztár­ saság b an a képviselők szám adással ta rto zn ak vá­ lasztóiknak. A választók pedig tudják, hogy m in­ den n ag y építkezés végül is az ő zsebükre megy. E z é rt hiányoznak a harm adik k ö ztársaság Párisából azok a nagyszabású és felesleges erőfeszítések, am e­ lyek az abszolutizm us korszakait jellem zik. Term é­ szetesen az ért a m unka nem szünetelt, csak ütem e lassult. A legnagyobb középületek a világkiállítá­ sokból m a ra d tak fenn. (E iffel torony, G rand- és Petit-P alais, G yarm ati Múzeum, az új Trocadéro, a két m úzeum az avenue de Tokion). T hiers erődítm ény­ g y ű rű jét lebontották és a helyében ú j városrészek születtek. Modern stílusú tem plom ok: S aint-C hristophe-de-Javel, Saint-Léon, Saint-A ntoine-de-Padoue, Rancy-i tem plom ; ú j házcsoportok; Cité M alletStevens, C ité U niversitaire ;stib. M egtaláljuk az új építészeti irán y t, csak szerényebben, kevesebb tú l­ zással, m int m ás országban. A fö ld alatti vasút h á ­ lózata. P árisb an a legsűrűbb egész E urópában. A közlekedés m egkönnyítésére a város h a tá ra in á l autók szám ára a lu ljá ró k a t fú rta k . Új tudom ányos intéze­ te k e t szerveztek, a régieket pedig a legm odernebb laboratórium okkal lá ttá k el. ( In s titu t de Cancer, F ondation de Curie, In s titu t de Biologie PhysicoChimique, In s titu t de l’Optique, I n s titu t P asteur, Nouvel H ôpital Beaujon stb.) M egkezdték a ChampsE lysées m eghosszabbítását, am ely h am aro san n yíl­ egyenes vonalban S aint-G erm ain-ig fo g érni. Az elő­ városok n em sokára közigazgatásilag is Párishoz fo g ­ n ak tarto zn i.

28

VÁROSKÉP. V essenek egy te k in te te t P á ris té rk é ­ pére és azonnal lá tn i fog ják , hogy a m ai városkép ki­ alakulása m ilyen hűségesen ragaszkodik a m últ h a ­ gyom ányaihoz. A v áros nem előre m egállapított te rv szerin t terjeszkedett, hianem építői követték a te r T m észetes fejlődés rendjét. Az első települések a Cité n két fontos közlekedési útvonal: a S zajna vízi ú tja és az észak-déli róm ai ú t kereszteződésének a helyén létesültek. Az elsővel párhuzam osan ki­ épült': a Cours de Vincennes', rue du F aubourg S t.A ntoine, rue St.A ntoine, rue de Rivoli, avenue des C ham ps-Elysées, avenue de la Grande A rm ée te n ­ gely. A másodikkal párhuzam osan halad: a boule­ vard du P alais, boulevard St.-Michel, avenue O rléans. (A rég i róm ai ú t nyom át a rue St.-M artin, rue de la C ité és a ru e S t.-Jacques követi.) A boulevardok lebontott erődítm énygyűrű helyén keletkeztek kényszerűségből, nem pedig építési elgondolás szerint, m in t a mi körutaink. A háború u tán i években lebon­ to ttá k T hiers erődítm ényövét és m ost m á r semmi sem akadályozza meg, hogy közigazgatásilag is P árishoz kapcsoljanak olyan elővárosokat, am elyek lényegében m á r úgyis ré g ó ta hozzátartoznak. H iába le tt P áris a hid ak városa, h iába k öti össze a k é t p a rto t harm incnégy híd, a jobb- és b alp art m e g tar­ to tta jellegzetességét és nem tu d valójában össze­ fo rrn i. A jobbpart m a ra d t a világváros: a bankok­ kal, részv énytársasági székházakkal, a tőzsdével, az áruh ázak k al, a luxusüzletekkel, a nag y szállodák és pályaudvarok, színházak, mozik legnagyobb részé­ vel. A b a lp a rt ia szellemi, a politikai és a közigaz­ g a tá si élet középpontja. I t t találh ató az egyetem és intézetei 30.000 diákjával, am elyből 8000 külföldi. I t t van az École des 'S eau x -arts és a M ontparnasse fo rrad alm ár, kereső és beérkezetten művészeivel, akik szintén lehetnek harm incezren. Á m bár sokan közöt­ tü k pózból viselnek bozontos h a ja t, szegélyes körm öt és piszkos iniget, a z é rt h allatlanul tehetségesek is ak ad n ak soraikban. A S t-S u lp ice környékét, a St.G erm ain ap á tsá g te rü le té t, ai katolicizm us t a r t ja megszállva!. O tt áll az In s titu t Catholique, am elynek rek to ra B aud rillart bíboros. A P alais Bourbon m ellékuccáit a m inisztérium ok és külföldi követségek

39 lepik el. A jo b b p art keletről n y u g at felé előkelősödik. A Bois de V incenne és a Bois de Boulogne úgy arán y lik egym áshoz, m int B udapesten a, N épliget és a M argitsziget. G azdag em berek a Bois de Boulognenyal h atáro s kerületekben laknak. Új uccálk fejlődtek, am elyek a F aub o u rg St.-G erm ain és a Monceau p a­ tin á já v al szemben helyenként parvenüeknek hatnak. A b a lp a rt újab b előkelő bérházsorad a Champs de M ars és aiz Invalides szom szédságát fo g lalják el. FÖLD RA JZI ADATOK. P á ris F ranciaország és Seine d ép artem ent székhelye, 48° 50' északi szélessé­ gi és 2° 20' keleti hosszúságii délkörön fekszik, a M am e to rk o la t a la tt, a Seine k ét p artján . M agassága a S zajna p arto n 26 m, a; Pantheonnál 65 m, a B uttesChaum ont-on 101 m, Belleville-nél 115 m és a M ont­ m a rtre te tején 125 m. P áris te rü lete 7802 h ek tár, ke­ rülete 36 km, hossza keletről n y u g a tra 12 km, szé­ lessége északról délre 9 km. B árm ennvire zsúfoltnak látszik is a város, m égis csak terü letén ek egyharm ad része (2776 h ek tár) van beépítve. L akosainak szám a; 1801-ben 547.756; 1861-ben 1,696.141; 1936-ban 2,829-746. N a g y - P á r i s ( D é p a r t e m e n t d e l à S e i n e ) ; 4 , 9 6 2 . 9 6 7. A legkevesebben az I. ke­ rületben laknak: 38.436-an, a legtöbben a X V III-ban: 276.727-en. P á ris húsz kerü letre oszlik, m inden ke­ rü let n égy negyedre. A kerületek élén áll a ke­ rületi elöljáró ( m a i r e ) . P o lgárm estere Párás­ n ak nincs, csak községtanácsának elnöke — a kommun óta félnek P áristó l és m egnyirbálták önkorm án y zatát. M inden negyed egy-egy b izottsági ta g o t ( c o n s e i l l e r m u n i c i p a l - t ) küld a községtanáesba és ezek v álasztják a P r é s i d e n t d u c o n s e i l mu n i c i p a 1 -t. Tulajdonképpen polgárm esteri h atásk ö re a P r é f e t d e l a S e i n e-nek van, a k it a korm ány nevez ki. K erületek: 1. Louvre. 2. Bourse. 3. Tem ple. 4. H ôtel de Ville. 5. Panthéon. 6. Luxem bourg. 7. Palaisr Bourbon. S. Elysée. 9. Opéra. 10. S aint-L aurent. 11. Popincourt. 12. Reuilly. 13. Gobelins. 14. O bserva­ toire. 15. V augirard. 16. P assy. 17. B atignollesMonceau. 18. M ontm artre. 19. B uttes-C haum ont. 20. M énilm ontant. K iim ája változó, de egészséges. Az esős napok

40

évi átlag a (1873—1936 esztendők középarányosából): 189. K özéphőm érsékletek: évi + 10.7°. Évszakonkint: télen + 3-3°, tavasszal + 10.2», nyáron + 18.2°, ősz­ szel -f- 11.°. A tél gyakrabban nedves m int hideg, n yáron a hőség néha k ibírhatatlan. ÚTIRÁNYOK PARISBA . B udapestről az em ber a legham arabb a W ien— S alzburg—München—S tra s­ bo u rg útvonalon ju t P árisba. A vasúti társaság o k ta rifa re fo rm ja i s bizonyos, időközönként érvényes kedvezm ények m ia tt nem m indig ez a legrövidebb ú t a legolcsóbb. Az u ta sn ak tájékozódnia kell, hogy m ilyen úton-m ódon f a ra g h a t le m ég husz-harm inc pengőt az útiköltségből. A külföldi országok á lta ­ lában liberálisak. H a valam elyik kiállítás alkalm ából kedvezm ényt nyújtanak, elég, h a az u ta s a kiállítás jeg y p én ztáránál iepecsételteti jegyét, m ag át a k iá l­ lítá s t m ár nem kell m egtekinteni. Ú tirányok; a) Budapest— W ien— Salzburg—M ün­ chen— S trasbourg—P áris, 27—28 óra. II. oszt.: 97.60 P. III. oszt.: 68.60 P. b) B udapest—W ien— S alzburg—Buchs—Bas,el— P aris. 29— 30 óra. II. oszt.: 121.10 P. III. oszt-: 85.30 P. c) Budapest—P ra h a — Cheb — N ü m b erg — S tra s­ bourg— P áris. 33—34 óra. II. oszt.: 146 P. III. oszt.: 101.40 P. ( a ) , b ), c) a N ém etországban érvényes 60%-os m enetdíikedvezm ény igénybevételénél.) d) Budapest—K otoriba—P ostum ia—Venezia;—T urin — Modane— P aris. 37—39 óra. II. oszt.: 140 P. I l l ­ eszt. ; 97 P. (Az O laszországban érvényes 50%-os kedvezm ény igénybevételénél, am elynek elnyeréséhez v agy h a t napi tartózkodás, vagy bizonyos kiállítás m eg láto g atása szükséges. E z t a hosszú u ta z á st csak az válassza, aki m egszakítja ú tjá t.) V alam ennyi fran cia vonaton podgyász 30 kilo­ gram m ig díjtalanul adható fel. A ru h a tá ra k b a n el­ helyezett podgiyászdarabok k ív á n atra bárm elyik m á­ sik p ályaudvar ru h a tá rá b a n v álthatók ki. A fran cia vasutak ta rifá ja 100 kilom éterenként: I. oszt; 60 fr. II. oszt: 43 fr. III. oszt: 32 fr. Oda-vissza jegyeknél az első és a m ásodik osztály­ n ál 30, a harm adiknál 20 százalék az engedmény. Az oda-vissza jegyek utazási táv o lság szerin t 2—7

41

n ap ig érvényesek. Bizonyos ünnepek alkalm ával (karácsony, husvét) érvényességüket m eg szokták hosszabbítani. V asárnap bizonyos kirándulóhelyekre, te n g e rp a rtra és városokba féláru, egy n ap ra érvé­ nyes oda-vissza jegyek válthatók. F elvilágosítás a pályaudvarokon lévő tudakozódó irodában. ( B u r e a u d e T o u r i s m e . ) Hosszabb utazásoknál tanácsos a h ely -jeg y et előre m egváltani a vasú ti t á r ­ sa ság p ályaudvari vagy városi irodájában. Bi­ zonyos vonatok csak akkor használhatók, h a az u ta s bizonyos m inim ális u ta t szándékszik m egtenni. H elyes a m enetrendekben az erre vonatkozó sza­ b ály zato t m indig figyelem m el kisérni. Repülőgépen Budapest— P áris 8 ó ra — 350 ,P-; oda-vissza: 530 P. A utósok helyesen teszik, ha áttanulm ányozzák a p árisi közlekedési szabályzatot. A rendőr fü tty é re azonnal meg! kell állni; szabálytalanságok elköve­ tésénél idegennek lenni nem enyhitő körülm ény s a pénzbírságok m agasak. VIZŰM. M agyar állam polgárnak a F ran ciao rszág ­ ra érvényes útlevelét a F ran cia követségen (II., Főucca 17.) vízum m al kell elláttatn ia. H ivatalos órák 10— 13-ig. V izum díjak: E gyszeri b eutazásra, 15 n ap ra érvényes: 3.90 P. Többszöri beutazásra, az útlevél le já rtá ig érvényes: 15.10 P. Nem á rt, h a a tu ris ta az ú tlevelét P arisb an is m indig m agánál ta rtja . Minden tizenöt évnél idősebb idegen, aki k ét hó­ napnál hosszabb ideig ó h ajt F ranciaországban t a r ­ tózkodni. köteles a rendőrségen, (Préfecture d e l a P o l i c e ) a tartózkodási engedélyt ( c a r t e d’i d e n t i t é-t) m egszerezni. E hhez szüksége van az útlevelére, öt darab 4X 4 cm. nagyságú, őt kalap nélkül ábrázoló fényképre, a negyed rendőri őrszo­ b ájáb an a lá írt lakbizonylatra ( c e r t i f i c a t d e d o m i c i l e ) és esetleg az elfo g laltság át, h iv a tását igazoló okm ányokra. A kinek P árisban állása, van, az k érjen előbb erről bizonyítványt a Cervice Centrale de la M ain-d’Oeuvre-nél (rue V augirard 391.) A három évre érvénves carte d’identité á r a 200 frank. (D iákoknak, újságíróknak, tudósoknak 40 fra n k .) VÁM. A vám vizsgálatot a határállom ásokon t a r t ­ ják . V entim iglia kivételével a vonaton. Á ltalában

42

enyhe és barátságos. Csak a belga h atáro n szigorú, ahonnan olcsó c ig a re ttá t és csipkét szoktak becsem ­ pészni. Tíz sz iv ar v ag y hús® c ig a re tta vagy negyven gram m dohány vám m entesen vihető be. Élelm iszere­ k et kisebb m ennyiségben, például szalám it — szin­ té n nem vám olnak m eg. PÉNZ. N ag y K ároly történelm i pénzrendszerét m a m á r csak egyetlenegy állam használja. E z pedig nem F ranciaország, hanem A nglia. A fra n c ia pénz­ egység a fran c ( f r .) ; 100 centim es-re oszlik. Külö­ nösen idősebb em berek h asználják az 5 centim es-re a sou elnevezést és sou-ban szám olnak. B ankjegyek vannak 10.000, 1000, 500, 100 és 50 fr. értékben. E züstpénz 20 és 10 fr.-os darabokban. N ikkel és rézpénz 5, 2, 1 fr., 50, 25, 10 és 5 centim es kerül forgalom ba. A jánlatos, h a az u ta s állandóan m eg­ felelés m ennyiségű apróp énzt ta r t m agánál, m e rt borravalóosztogatásnál a v áltás bajos. Ma, 100 f r . 8 a ra n y fr.-t ér. D aladier értékcsökkentése, 1938 m ájus. IDŐSZÁMÍTÁS. F ranciaországban nyugateurópai időszám ítás van, te h á t ó ráju k a t a h atáron e g y ó rá ­ val ig azítsák vissza. Az április 4-től október 3-ig érvényes n y á ri időszám ítás ezt a különbséget k i­ egyenlíti. NYELV. E gyes kávéházakban, például a M ontparnasse-on, m indig akadnak m ag y ar pincérek. E gyéb­ k én t anyanyelvűnkkel nem igen boldogulunk P á risban. Aki franciául nem beszél, próbálkozzék angol­ lal, olasszal vagy spanyollal. P Á L Y A U D V A R O K : SAINT-LAZARE. (Rue S aint-L azare.) Villamosivonatok a S zajna-jobbparti elővárosokba és k ö r­ nyékre. Vonatok N orm andiába. M ONTPA RN A SSE. (Indulás: place des Rennes. É rkezés: boulevard de V augirard.) Vonatok B retag neba és délnyugatraINV A LID ES. (Az E splanade des Invalides a la tt.) V illam osvonatok 10 percenként V ersailiesba. ORSAY. Vonatok a Loire-m enti kastélyok felé, D él-B retagneba, az A tlan ti Óceánhoz, a P yrénéusokba,.

43

LYON. (Boulevard D iderot.) V onatok a Côte d’A zur-ra, a Ju rá b a , a Cévennesekbe. az Alpokba. NORD. (Place de Roubaix) L a M anche — T rép o rt-tó l D unkerque-ig. É szak-Franciaország. EST. (Rue de S trasbourg.) Az 1931-ben befeje­ z e tt átép ítés óta P áris leghatalm asabb pályaudvara. Vogézek, E lzász-L otharingia. BA STILLE. (Place de la B astille.) V onatok a kö r­ nyékre.

K Ö ZLEK ED ÉS AUTO TA X I-D IJSZABÁ S. 400 m éter vagy 2 perc várakozási idő 2 fran k , további 400 m éter vagy 2 perc várakozási idő 50 centim es. É jjel 23-tól reggel 6% ó ráig : 250 m é ter vagy 2 perc várakozási idő 2 fran k , további 250 m éter vag y két perc várakozási idő 50 centim es. Podgyász d ara b ja 1 fr., de legfeljebb 3 fr. E zeket az ára k at, am eddig az újabb ta rifá ra b eállíto tt ta x am é te re k el nem készülnek, 20% drágaisági pótlékkal kiéli m egtoldani. E zenfelül nagyobb u tak n ál tíz, kisebbeknél tizenöt százalékos b o rra ­ v aló t kell adni. A ta x i lám p áján lá th ató annak a k erületnek a szám a, ahol a garázsa van. Előfordul, hogy az éjjeli órákban tax ik visszau tasítan ak olyan fu v art, am ely nagyon eltávolítja őket kerületüktől. L uxusautók bérelhetők az O peránál. Az á r a t előre kialkudni ! MÉTRO. A Chemin de fe r M étropolitain de P a ris a város g yorsv asu tja. N ehány rövidebb viadukton keresztül v ez etett útszakasz kivételével m indig a föld a la tt fut. A vonatok reggel fél h a ttó l éjjel h á ­ rom negyed egyig közlekednek, m ásfél—nyolcperces időközökben. M egállóhely á tla g ötszáz m éterenként. A vonatok nagyon rövid időre állnak m eg az állo­ m ásoknál, a ki- és a beszállásnál sietni kell. I. osz­ tá ly 1.60 f r. II. osztály 110 fr. K ilenc óra előtt m érsékelt áru oda-vissza jegyeket adnak ki, am elyek aznap b árm ikor m ég egyszer felhasználhatók b á r­ m ilyen u ta zá sra , csak a kibocsájtási állom áson nem szabad velük ú jr a felszállni. I. oszt. (csak tizes jegyfüzetben k apható) : 23-50 fr. II. oszt. 1.35 f r. A p én ztárn ál levő ácsorgás elkerülhető a tizes je g y ­

44

fü z e t (carn et) vásárlásával, vagy ha a jeg y et a p én z tá r m ellett lévő ú jsá g á ru s kioszkban váltják. A jeg y o tt sem drágább, csak venni kell m ég egy la p o t is. A ta lá lt tá rg y a k a t 24 ó rá ra letétbe helye­ zik a végállom ásoknál. Később a rue Chanoinesse 19. irodában vehetők á t hétköznap délután 13—17 óra között. V onalbeosztás: I. Château de V incennes — P ont de Neuilly II. Place de la N ation — P orte Dauphine. III. P o rte de L ilas — P o rte de C ham perret — P o n t de Levallois. IV. P o rte de C lignancourt — P orte d’O rléans. V. Gare du N ord — Place d’Italie — Place d’Étoile. VI. Place de la N ation — Place d’Italie. V II. Por.te d’Iv ry — P o rte de la V iliette vagy P o rte du P ré St.G ervais. V III. P o rte de C harenton — Place B alard. IX. M airie de M ontreuil — P orte de St.-Cloud — P o n t de Sèvres. X. P o rte d’A uteuil — G are d’A usterlitz. XI. C hâtelet — P o rte des L ilas — M airie des Lilas. X II. P o rte de la Chapelle — P orte de V ersailles — M airie d’Issy. X III. Gare S t.-L azare — P o rte de Clichy. vagy P o rte de S t - Quen. XIV. Invalides — P o rte de Vanves. XV. Luxem bourg — Sceaux-Robinson vagy M assy P alaiseau. A X II. vonalon P orte de V ersailles és M airie d’Issy között p ó td íjat kell fizetni. A XVvonalnak külön díjszabása van utitáv o lság szerintAUTÓBUSZ. Az autóbuszok általában reggel h a t­ tó l éjfélig közlekednek s elm ennek P áris h a tá rá tó l tíz-tizen ö t kilom éternyire lévő elővárosokba is. A rendes m egállóhelyet ( a r r ê t ) o b l i g a t o i r e ) - a lám paoszlopra e rő síte tt vörös tábla, a feltételes m eg­ állóhelyet ( a r r ê t f a c u l t a t i f ) zöld tá b la jelzi. Az utóbbiaknál felem elt k a rra l k'ell je lt adni a so­ fő rn ek , hogy m egálljon. H a az autóbuszon utaznak, csengetni kell, m ielőtt a kocsi a feltételes m egálló­ helyhez ér. E ste kilenc óra u tá n az autóbusz az u ta s jelad ására bárhol m egáll, kivéve a m egálló­

45 helytől szám íto tt ötvenm éteres körzetben. Tolongá­ sok elkerülése v ég ett a legtöbb m egállóhelynél el­ sőbbségi szám okat osztogató készüléket szereltek fel. Mindenki húz egy szám ot és sorrendben száll fel. D íjszabás. I. oszt.: E g y szak aszra (3 szelvény): 1-65 fr. K ét szakaszra (4 szelvény) : 2.20 fr. H árom szakaszra, vagy a végállom ásig, környékre m enő autóbuszoknál a v áros h a tá rá ig érvényes vonaljegy (5 szelvény) 2-75 fr. A II. osztály m inden viszony­ latb an egy szelvénnyel kevesebb. T izenhét százalékos m e g tak arítás érhető el 20 szelvényes jeg y fü zet ( c a r n e t ) váltásával. Á ra 9 frank. A p árisi autob u sz társa ság szabályai szerin t pénzzel vagy fo g ­ házzal b ü ntethető k ih á g á st követ el minden u ta s, aki jeg y v áltás vag y szelvényeinek lepecsételtetése nélkül sz ak ítja m eg ú tjá t, m ég akkor is, h a a k a ­ lauz erre nem szólította fel. Az u ta so k at detektívek ellenőrzik. Hölgyeim, vig y ázat ! Nem u d v ariatlan ság , hogy önökhöz szólok, de hivatalos sta tisz tik á k sze­ rin t az ilyen kihágások 90% -át nők követték el. Az autóbuszon átszállójegy nincs. D ohányozni csak a perronokon szabad. A utobusztérkép a nagyobb állo­ m ásoknál van kifüggesztve. Részletes m enetrend, a vonalak beosztásával minden végállom ásnál vásárol­ ható 4— 5 fra n k é rt. É jjel a C hátelettől óránként külön já ra to k közlekednek, felem elt ta rifa m e lle tt a város m inden irányába. U g y an itt taxisofőrök ki­ sebb csoportokba szervezik az u ta so k at, (akiknek ugyanaz az ú tirá n y u k s hosszabb várakozás h e ly e tt szem élyenként 3— 5 fra n k é rt elviszik őket P á ris b á r­ melyik részébe. Az autóbusz tá rsa sá g v asárnapon­ k én t olcsó társas'kirám julásokat is rendez a k ö r­ nyékre. R észletes prógram m egyes végállom ások­ nál vagy az irodában: Quai des G rands-A ugustins 53 bis. SZA JN Á I HAJÓK. Á prilis 1-től szeptem ber 30-ig közlekednek M a i s o n - A l f o r t és S u r e s n e s között. A következő helyeken kötnek ki: MaisonA lfort, C harenton, Q uai d‘A usterlitz, H ôtel de Ville, Louvre, T uileries, Concorde, Alma, P o n t de G re­ nelle, A uteuil, Sèvres, Saint-Cloud, Suresnes. V a­ sárnap délelőtt a H ôtel de V ille-től indul nehány já r a t Suresnes felé, különben csak délután köz­

46

lekednek a hajók, vasárn ap 12, hétkönapon 20 perces időközökben. V alam ennyi kikötő a jobbpartion van.

SZ ÍN H Á Z A K p r ó z a i s z ín h á z a k .

CO M ÉD IE-FRA NCA ISE. Place du T h éatre-F ran çais. Ig azg ató : E douard Bourdet, a kitűnő v íg já té k ­ író. Vendégrendezői között szerepelnek Copeau, Dullin, Báty, a fra n cia av an t-g ard e színjátszás m eg­ alapítói. H elyárak 5— 45 fr. Csütörtöki klasszikus d élutáni előadáson 5—30 fr. A szom bat délutáni vers-előadáson 3— 15 fr. ODÉON. Place de l’Odéon. A m ásodik é s m ásod­ rendű állam i prózai színház. E llentétben a Comédie-vel több m odem darab o t já tsz ik , m int klasszikust. Ig az g ató P aul Á brám . H elyárak 3—25 fr. AM BASSADEURS. Avenue Gabriel 1. Igazg ató : Alice Cocéa. Színjátékok, am elyek főszerepét a szín­ h áz igazgatója, egy szép és érdekes rom án szárm a­ zású színésznő játsza. A N TO IN E. Boulevard de S trasbourg 14. V alaha in n en in d íto tta hódító ú tjá r a A ndré A ntoine a m o­ d e m n a tu ra lista színjátszást. Ma ig a zg ató ság a és d a ra b ja in a k m ű faja változik. TH EA T R E DES ARTS. Bd. des B atignolles 78. C súnya külvárosi színház, am ely rendszerint irodalm i d ara b o k at játszik. CA PUCIN ES Bd. des Capucines 39. D etektívdrám ák és könnyű vígjátékok. H elyárak 10—30 fr. DAUNOU. Rue D aunou 7. Finom fra n c ia v íg já­ tékok. H áziszerzője A ndré Birabeau. H elyárak 10— 40 fr. DÉJAZET. Bd. du Tem ple 41. Érzelm es, 'kisigényű közönségnek való m elodrám ák. H elyárak 5— 16 fr. T H E A T R E DE L’ÉTO IL E . A venue de W agram 36. F őleg külföldi darab o k at játszik. GRAND-GUIGNOL. Rue C haptal 20 bis. A m űsor k é t rém drám a és két egyfelvonásos komédia. A rém ­ d rám ák b an a h a tá s fo kozására lassan és ünnepé­

lyesen beszélnek, úgy, hogy azok a külföldiek is, ak ik nincsenek hozzászokva a fra n c ia hadaráshoz, könnyen m eg értik az előadást. H elyárak 15— 40 fr. A n ézőtér kicsi, a legolcsóbb helyről is jó l lehet lá tn i és hallani. A színház egy szűk b ejáratú , f a r a ­ g o tt fallal gazdagon kibélelt, rég i k áp o ln át foglal el. N em csodálnám , ha egyszer a rém ségek n a tu ra ­ lista fo kozására az egész nézőközönsége bennégne. GYMNASE. Bd. Bonne-Nouvelle 38. Tulajdonosa H enri B ernstein. Ig az g ató ja H enri B em stein.. E g y et­ len szerzője H enri B em stein. Az előadásai kitűnőek. I t t tű n t fe l Gaby Morlay, C harles Boyer és P ierre B lanchar. Ma V ictor F rancén a fé rfisz tá rja . H elyái"3.1c 60 fr» M A D ELEIN E. Rue de Surène 19. I t t Sacha G uitry ugyanaz, m int am i B ernstein a Gym nase-ban, azon­ felül d arabjainak m ég a főszerepét is játsza. Ma P áris egyik legdivatosabb színháza. H ely árak 10— 60 fr. MICHEL. Rue des M athurins 38. V ígjátékok és sz atirik u s revük. H elyárak 22—60 fr. M ICHODIERE. Rue de la Michodiére 4. I t t já tsza V ictor Boucher rendszerint a B ourdet darabok fő ­ szerepét. NOUVEAUTÉS. Bd. Poissonnière 24. V ígjátékok, sz atirik u s revük, zenés komédiák- H elyárak 15—50 fr. PALAIS-ROYAL. Rue M ontpensier 38. P ikáns bo­ hózatok, am elyekről nálunk tévesen a z t hiszik, hogy jellem zők a fra n cia szellem re, pedig csak a kisebb igényüeket és a vidékieket érdekli. „Vaudeville du Palais-R oyal" — m a m ár m űfajm eghatározás. H ázi­ szerzője P ierre V eber. H elyárak 8—25 fr. TH EA T R E DE PARIS. Rue Blanche 15. V alaha R éjane színháza volt, m a könnyű vígjáték o k at já tPÓ R TE SAIN T-M A RTIN . Bd. S t.-M artin 18. Kiállításo s prózai és zenés darabok. H elyárak 4—28 fr. REN A ISSA N CE. Rue de Bondy 19. V ígjátékok, kisebb igényű közönségnek való drám ák. N e tévessze m eg önöket a színház neve. H elyárak .3—20 fr. TH EA T R E ROCHEFORT. Rue Rocher 64. Szín­ játék o k , vígjátékok. H elyárak 15— 40 fr.

48

T H E A T R E SARAH-BERNHARDT. Place du Châ­ te le t 2 - A színház a város tulajdona. Igazgatói vál­ takoznak s ren dszerint adósságok h átra h ag y á sáv a l távoznak. H elyárak 3— 15 fr. SAINT-GEORGES. Rue St.-G eorges 51. S zínjáté­ kok. H áziszerzője D enys Amiéi. H elyárak 15— 40 fr. V A RIÉTÉS. Bd. M ontm artre 7. V ígjátékok. H ely­ á ra k 4—30 fr. AVANT-GARDE SZÍNHÁZAK A T EL IE R . Place D ancourt 1. Charles D ullin szín­ háza. H elyárak 8—35 fr. A THÉN ÉE. Square de l’Opéra. Louis Jo u v et szín­ háza. Giraudoux, Jules Rom ains stb. színdarabjai. H ely árak 5— 45 fr. M A THURINS. Rue des M athurins 36. P ito eff színháza. H elyárak 10— 45 fr. M ONTPARNASSE. Rue de la G aité 31. G aston B áty színházba. H elyárak 4— 45 fr. OEUVRE. R ue de Clichy 55. H elyárak. 12— 45 f r. PIG A LLE. Rue P igalle 10— 12. P áris legm oder­ nebb színpadú színháza. H enri de Rothschild építette Siclis tervei szerint. Hol orosz, film eket já tsz an ak benne, hol valam elyik sz ín tá rsu la t bérli. VIEUX-COLOM BIER. Rue du V ieux-Colombier 21. A háború u tá n Jacques Coppeau avant-garde szín­ háza; volt. M ost René Rocher az igazgatója. H ely­ á ra k 12— 35 fr. ZEN ÉS SZÍNHÁZAK OPÉRA. Place de l’Opéra,. Igazgató Jacques Rouché. H elyárak 4—49 fr. OPÉRA-COMIQUE. Rue Faivart 5- Ig azg ató Jacques Rouché. H elyárak 3—32 fr. B O U FF E S-P A R IS IE N S . Rue M onsigny 4. Ig az­ g ató : A lbert Willemetiz. O perettek. H elyárak 4— 50 frank. G A ITÉ-LYRIQUE. Square des A rts-et-M étiers. O perettek. H elyárak 4— 25 fr. CH A TELET. Place du C hâtelet. Igazgató: M aurice Lehm ann. K iállításos operettek, gyerm ekdarabok. H elyárak 4—40 fr.

49 MUSIC-HALLOK MEZTELEN REVÜKKEL:

Faubourg Montmartre 8. — Casino de Paris. Rue de Clichy 6 . — Concert Mayol, Rue Echiquier 10. — Folies Rue Richer 12. Alcazar.

Bergères.

SZÍNHÁZ-KABARÉK. KISEBB MÜVÉSZSZINHÁZAK.

Bd. Poiisonnière 10. Helyárak 6 —20 fr. — Bobino. Rue de la Gaîté 20. Helyárak 8 —10 fr. — Coucou. Bd. StMartin 1& Helyárak 9—15 fr. — Deux-Anes. Bd. de Cüchy 100. Helyárak 15—30 fr. — Dix-Heures. Bd. de Clichy 36. Helyárak 26—36 fr. — Lune-Rousse. Rue Pigalle 57. Hely­ árak 16—27 fr. — Noctambules. Rue Champollion 7. — Per­ choir. Faubourg Montmartre 43. A. B. C.

KISEBB KABARÉK ÉS LOKÁLOK.

Bd. Rochechouart 84. — Le chat Noir. Bd. de Clichy 6 8 . — Caveau des Oubliettes. Rue Ghallande 52. A St.-Julien-le-Pauvre templom mögött (Quartier Látni). — Ca­ veau de la République. Place de la République 1. — Le Lapin Agile. Rue des Saules 4. A régi Montmartre egyik legismer­ tebb helye. Carco, Mac Orlan, Dorgelés, Utrillo látogatták. — La Bolée. Rue de l’Hirondelle (Quartier Latin). — Ezekre a helyekre rendszerint nincs belépődíj, személyenként fo­ gyasztás kötelező (10—15 fr.). A fogyasztást nem kell meg­ ismételni, mindenki addig ül, ameddig akar. A tulajdonos olymódon gondoskodik, hogy a vendégei eltávozzanak, hogy a kicsi, zsúfolt helyiséget nem szellőzteti. Énekesek és éne­ kesnők lépnek fel, hol irodalmi nyelven, hol argot-ban ad­ ják elő számaikat. Mindig akad közöttük sajátos egyéniség és tehetség. Aki nem ért franciául, az is menjen el az egyikbe, megkapja a légkör, a helynek sajátos varázsa. Bruant.

CIRKUSZOK. VARIETÉK.

Bd. du Temple. — Cirque Médrano. Bd. Rochechouart 63. — Salle Wagram! Avenue Wagram. Cirque d’Hiver.

HANGV ERSEN Y ZENEK A RO K . P árisn ak h a t kitűnő hangversenyzenekara van, am elyek a téli szezon a la tt hetenként játszan ak . G yakran szerepeltetnek vendégm űvészt és ven­ dégkarm estert. Concerts du Conservatoire. P áris legrégibb és legkonzervatívabb zenekara. H angverseny v a sá r­ nap délután a Conservatorium kicsiny term ében, főpróba szom baton reggel 9 órakor. K arnagy Philippe G aubert.

50

Concerts Colonne. H angverseny szom baton és v asárn ap délután a C hâtelet Színházban. K ar­ n ag y P aul P aray. Concerts Lam oureux. H angversenyezik szom­ baton és vasárnap délután a Gaveau terem ben. K arn ag y E ugène Bigot. Concerts Pasdeloup. Já tszik az Opéra-Comiqueban szom baton és vasárn ap délután. K arnagy A l­ b e rt W olff. Orchestre Symphonique de Paris. Já tszik v a­ sárn ap délután é s valam elyik hétköznapon este a Pleyel-terem ben. M ajdnem minden hangverse­ nyén b em u tat egy új szerzem ényt. K arnagy P ierre Monteux. Concerts Poulet-Siohan. H angversenyezik szom­ bato n d élután a Pleyel terem ben vagy 'a Pigalle színházban. A zenekari hangversenyek helyárai 5— 35 fr. A p árisi F ilharm óniai zenekajr, m elyet vendégk arm ester szokott vezényelni, nem já tsz ik rend­ szeresen. MULATÓHELYEK. DANCINGOK. CHAMPS-ELYSÉES NEGYED: Au boeuf sur le toit. Avenue Pierre I. de Serbie 45. — Bagdad, Rue de Faubourg St.-Honoré 168. — Capurros’s. Rue Arsène-Houssage 6. — Chiquito. Rue du Colisée 38. — Eros. Rue Balzac 1. — Chez Michel et Doucet. Rue Vemet 3. — La boite à Sardines. Rue Bal­ zac 4. — François I.-er. Rue François I. 43. — Le ruban Bleu. Avenue Pierre I. de Serbie 43. — Pavillon de PÉlysée. Avenue des Champs-Elysées. — Rodolphe. Rue d’Artois 13. — MADELEINE-OPERA: Le Bosphore. Rue Thérèse 18. — La vie Parisienne „Chez Suzy Solidor“. Rue St.-Anne 12. — Dan. cing-Olympia. Bd. des Capucines 28. (Szerény igényeknek.) MONTMARTRE: Au bal du Moulin-Rouge. Place Blanche. Olcsó dancing, attrakciókkal. — Bagatelle. Rue de Clichy 20. — Cabaret de Monseigneur. Rue d’Amsterdam 94. — Caprice Viennois. Rue Pigalle 69. — Chez les Nudistes. Rue Fontaine 16. Meztelen revük. — Chez O’dett. Place Pigalle 1. — Colyséum. Rue Rochechouart. Polgári dancing, taxi görlökkel. — El Garron. Rue Fontaine 6. — Eve. Place Pigalle 7. Meztelen revük. — Melody’s. Néger zene, néger éne­ kesnők. — Royal Soupers. Rue Pigalle 62. — Sherezade. Rue de Liège 3. — Tabarin. Rue Victor-Massé 36. Divatos. A

legjobb meztelen revük. MONTPARNASSE-QUARTIER LATIN: Cabaret des Fleurs. Rue de Montparnasse 47. — Gipsy’s. Rue Cujas 20. — La Villa. Rue Bréa 27. — La Bdjflaf^qnche. Rue Vavin 33. Néger zene, néger táncosnől^X^^»\Jockey. Bd. Mont-

51

parnaase 127. — Le Mirage. Rue Delambre 9. — Palta. Rue St.-Beuve. 6 . — Poisson d’Or. Rue Vavin 24. — Venus. Bd. Montparnasse. Ezeken a helyeken a pezsgő ára 100 franknál kezdődik, de nem mindenhol kötelező. A fogyasztás személyenként 20—40 frank. A bárnál olcsóbb árak. Bort lokálban nem szolgálnak fel. Zenetányér nincs. Ruhatár személyenként 2-3 frank. MOZIK. A legtöbb bemutató színház a boulevardokon és a Champs-Elyséesen van. A legtöbb helyen folytatólagosak az előadások déli tizekettőtől éjjel kettőig. Helyárak 8—30 frank. Délután 1 óra előtt és éjiéi után a helyárak jelentő­ sen mérsékeltek. Dohányozni mindenhol szabad. Avenue. Rue de Colisée. 5. Le Balzac. Avenue des ChampsElysées 126. — Le Biarritz. Avenue des Champs-Elysées 79. — Cinéma des Champs-Elysées. Avenue des Champs-Elysées 118. — Cameo. Bd. des Italiens 32. — Gaumont-Palace. Place dichy. Párig legnagyobb mozija: ötezer férőhely. — L’Ermi­ tage. Avenue des Champs-Elysée® 72. — Le Helder. Bd. des Italiens 34. — Impérial. Bd. des Italiens 29. — Madeleine. Bd. de la Madeleine 14. — Marivaux. Bd. des Italiens 15. (A francia filmgyártás csúcsteljesítményeit mutatja be.) — Marignan. Avenue des Champs-Elysées 27. — Miracles-Lord Byron. Avenue des Champs-Elysées 122. — Paramount, Bd. des Capucines 2. (Zeneszámokkal és attrakciókkal fokozza mű­ sorát.) — Rex. Belső díszítése olaszos pergola, amelyre csillagos kék ég borul. Szerintem Közép-Európa legcsúnyább mozija. Akad néhány kisebb mozi, amely avant-gardenak nevezi magát, de ritkán játszik olyan filmet, amelyet máshol ne lehetne bemutatni. Minden kerületben rengeteg utánjátszó filmszínház van. Ezek gyakran nagyok és kényelmesek, mindig nagyon olcsók. Helyárak 4—10 fr. Hétköznapon rendszerint csak egyetlen­ egy, három óra hosszat tartó esti előadást rendeznek.

KERTEK, M Ú Z E U M O K , T E M P L O M O K ÉS E G Y É B G Y Ű JTEM ÉN Y EK BELÉPŐDÍJ. Belépődíj a párisi múzeumokba személyen­ ként általában 3 fr. Vasárnap díjtalan a Louvre és a Luxem­ bourg megtekintése, ötvenszázalékos a mérséklés a többi mú­ zeumban. Mindennap félárú belépőjegyet válthatnak a francia főiskolák hallgatói. Bérletjegy egy múzeumba havonként 20 fr., egy évre 100 fr. Valamennyi állami múzeumba ennek az összegnek a duplája. Bérletjegyek egy mú­ zeumba az illető múzeum igazgatójánál (M. le Conservateur) válthatók, több múzeum részére pedig a Képzőművészetek igazgatóságánál (Administration des Beaux-Arts — rue de Valois 3.). Az utóbbi helyen kérvényezhetik iskolák, taná­ rok, művészek, művészettörténészek a belépődíjak elengedé­ sét. Azonkívül az állami gyűjteményeket díjtalanul tekint­ hetik meg csütörtökön délután, egész vasár- és ünnepnapon 7— lg év közötti gyerekek egy felnőtt kíséretében. Képek

52

másolásához a díjtalan engedélyt az illető múzeum igazga tósága adja. Fényképezés: egy bizonyos tárgyra 2 fr., bár­ mely múzeumban egész napra 5 ír. Bérlet egy múzeumba ugyanannyi, mint a belépőjegy bérlete. Valamennyi állami múzeumba: 1 hónapra 30 fr., egy évre 150 ír. Mindenhol zárjelbe helyeztük a nyári megtekintési időt. (Március 16-tól október 15-ig.) A legtöbb múzeum zárva ma­ rad Üjév napján, Áldozócsütörtökön, a nemzeti ünnepen (jú­ lius 14-én), husvétkor, pünkösdkor, Nagy-Boldogasszony, Min­ denszentek, fegyverszünet (november lp) és karácsony első napján. Ha e négy utóbbi ünnep vasárnapra esik, a múzeu­ mok rendszerint nyitva maradnak. M INDENNAP M EGTEKINTHETŐK Arènes de Lutèce, rue des Arènes 14. R eggel­ től alkonyaiig. (121. o.) Chambre des Députés (P alais Bourbon), quai d’O rsay és rue de l’U niversité. A parlam enti szünet a la tt 10—16 óráig. (Borravaló.) Be­ já ra t: place du Palais-B ourbon, az udvaron b alra Az ülésszakok a la tt képviselőtől kell ajánlólevelet kérni vagy pedig kérvényt be­ n y ú jta n i a questuránál. (128. o.) Cité-Mallet-Stevens. M odem ucca. M etróállo­ m ás: Jasm in. (109. o.) *Cité Universitaire, boulevard Jourdan. N em ­ zetközi diáikváros. (125. o-) Cimetières ( T e m e t ő k ) : (7% — 18), télen alko­ n y aiig . F él órával zá rás e lő tt m á r nem bocsát­ já k be a látogatókat. Montmartre, avenue Rachel. (102. o.) Montparnasse, boulevard Edgar Quinet. (124. o.^ Fassy, avenue Paul-Doumer. (108. o.) *Père-Lachaise, boulevard de Ménilmontant. (105.

o.)

Collège de France, place M arcelin B ertlielot. Borravaló. (121. o.) *Gompiègne. K a s t é l y : télen J11— 16 óráig, nyáron 10—12, 18— 17-ig. Belépődíj 3 fr., v asárnap 1.50 fr. M u s é e d e l a V o i t u r e e t d e T o u r i s m e . Belépődíj 2 fr., v a s á r­ nap 1 fr. (137. o.) ^Fontainebleau. K a s t é l y . Mindennap 11 (10) — 12 és 13— 16 (17) óráig. Belépődíj 3 fr., v asárnap 1-50 fr. A pápa lakosztályába 2 fr. (V asárnap zárva. 137. o.)

53 JARDINS (Kertek).

bois de Boulogne, a porte de Maillotnál. Reggel 9-től aLkonyatig. Belépődíj felnőttek­ nek 3 fr, a kisvasúttal együtt 5 fr., gyermekeknek 1 fr. •Bagatelle, bois de Boulogne. Egész nap. Belépő díj 2 fr. pénteken 5 fr., vasárnap és csütörtökön egész nap; szombaton délután díjtalan. A kastélyt csak júniusban es júliusban lehet megtekinteni. (1 1 0 . o.) Parc des Buttes-Chaumont. Egész nap. (104. o.) Jardin Fleuriste de la Ville de Paris, a boulognei úton, a porte d’Auteuilnél. 10—17 (18). Belépődíj 2 fr. Április­ ban és májusban azálea-kiállítás. •Jardin du Luxembourg, nyitva reggeltől estig. (123. o.) Parc Monceau. Egész nap. (91. o.) Jardin du Palais-Royal, nyitva reggeltől estig. (8 8 . o.) Jardin des Plantes vagy Muséum d’Histoire Naturelle, place Valhubert és rue Geoffroy-St.-Hilaire. Nyitva reg­ geltől alkonyaiig. A kert látogatása díjtalan. Belépő­ díj a melegházakba és az állatkertbe 2-2 fr. Nyitva 9—16 (17} óráig. (121. o.) •Jardin des Tuileries. Nyitva reggeltől estig. (83. o.) Parc Zoologique (Állatkert), bois de Vincennes, 9-től al­ konyaiig. Belépődíj 3 fr., csütörtökön és vasárnap 2 fr. Jardin

d’Acclimatation,

ÉGLISES (Templomok). de Saint-Denis. Királysírok és kripta: hétköz­ napon 10—12 és 13—16 (17). Vasár- és ünnepnapon 10 h 45— 11 h 15, 13—14, 15—16 (17). Belépődíj 3 fr. és 1.50 fr. (138. o.) •Dôme des Invalides, avenue de Tourville. 10—16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., vasárnap díjtalan. (132. o.) *St. Etienne-du-Mont, place du Panthéon. 8—17 óráig. (119. o.} •St.-Eustache, rue de Rambuteau, szemben a vásárcsarno­ kokkal. (95. o.) •St.-Germain-des-Prés, boulevard St.-Germain. (127. o.) •St.-Germain-l’Auxerrois, place du Louvre. (93. o.) •St.-Gervais-St.-Protais, place St.-Gervais. (100. o.} St.-Jean-St.-François, rue Chariot. St.-Julien-le-Pauvre, rue St.-Julien-le-Pauvre 1. 12—13 zárva. (117 o.) St.-Laurent, boulevard de Strasbourg. Madeleine, place de la Madeleine. 6—18 óráig. (82. o.) St.-Merry, rue St.-Martin. (100. o.) St.-NicolaS-des-Champs, rue St.-Martin. (95. o.} ••Notre-Dame de Paris, place du Parvis Notre-Dame. Kin­ cseskamra 10—17 óráig. Belépődíj 2 fr., hétfőn zárva. Torony 9*4—16 (18) óráig. Belépődíj hétköznapon 3 fr., vasárnap 1.50 fr. Bejárat a rue du Cloître N. D.-ról. (114. o.) St.-Paul-St.-Louis, rue de Rivoli. •St.-Pierre-de-Montmartre, buttes de Montmartre. (103. o.) ••Basilique

54 St.-Roch, rue St.-Roch és rue St.-Honoré. (8 8 . a.) Sacré-Cœur, buttes de Montmartre. 8 %—12 és

13%—16 óráig A kriptaJátogatás l fr., a kupola megmászása 2 fr. *(103. O.*, •St.-Séverin, rue des Prêtres St.-Séverin. 17%-ig. (117. o.) Sorbonne, place de la Sorbonne. 9—12 és 13—16 (18> óráig. 118. o.) St.-Sulpice, place St.-Sulpice. (122. o.) *Val-de-Grâce, rue St.-Jacques. 10—16 óráig. (120. o.) St.-Vincent-de-Faul, place Lafayette. Musée des A ntiquités N ationales, St.-G erm ainen-Laye. *Musée des A rts D écoratifs, rue de Rivoli 107. 10—16 (17) óráig. Z árva: ja n u á r 1-én, husvétkor, áldozócsütörtökön, pünkösd­ kor, júliu s 14-én, novem ber 1-én é s 11-én és decem ber 25-én. Belépődíj hétköznapon 3 fr., ünnepnapon 1.50 fr., vasárn ap díjtalan. (87. old.) **Musée Rodin, rue de V arenne 77. N yitva 13— 16 (18) óráig. V asárnap díjtalan. (129. o.) Sénat ( P a l a i s d u L u x e m b o u r g ) , rue de V augirard. M egtekinthető ,ai parlam enti szünetben 9—11 óráig. Az ülésszak a la tt a követség ajánlólevelével kell engedélyt kérni. (122. o.) Sorbonne ( U n i v e r s i t é d e P a r i s ) . E gész nap. A nagy am phiteátrum ot a p o rtás b o rravalóért m egm utatja. V II-es kapu, rue des Écoles. (118. o.) *Tour E iffel, cham ps de Mars. M egtekint­ hető 10%— 16% (18% ) óráig. Első em ele­ tig 5 fr., m ásodikig 8 fr., harm adikig 10 fr. V asárnap az első em eletig 3.50 fr. L ifth asz­ n á la t fel és le díjtalan. (133. o.) VASÁR- ÉS Ü N N E PN A PO K KIV ÉTELÉV EL M IN D EN N A P M EG TEK IN TH ETŐ K;

rue des Francs-Bourgeois 60. Salle de travail, külön engedélyre (96. o.^ rue de Sully 1. Nyitva 10—17 óráig. Nyári szünet szeptember 1—15-ig.

•Archives de France,

Bibliothèque de l’Arsenal,

Bibliothèque St.-Geneviève, place du Panthéon. Nyitva 10— 22-ig. (119. o.) BIBLIOTHÈQUE NATIONALE, rue de Richelieu 58. Nyitva 9— 18-ig. Érmegyüjtemény csütörtökön és szombaton. (89. o.) Bourse, place de la Bourse. 15 óra után. A portáshoz kell fordulni. (89. o.) H otel de Ville. (14— 16 óráig, 99. o.) Musée de l’Opéra, place C harles-G arnier. N y itva 13— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr. Jú liu s 16-tól szeptem ber 15-ig zárva. (82. o.) Musée Social, rue L as Cases 5. H étközna­ pon 9% —12 és 14— 18 óráig. D íjtalan. P alais de Justice, boulevard du Palais11— 16 óráig. (112. o.) T ribunal de Commerce, boulevard du Palais. 10— 16 óráig. HÉTFŐ K IV ÉTELÉV EL M IN D EN N A P M EGTEKINTHETŐK : *A rc de T riom phe de l’Étoile, place de l’Étoile. 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., vasárn ap 1 fr. L ift 3 fr. (91. o.) Colonne de Juillet, place de la B astille. 10— 17 óráig. Belépődíj 2 fr., v asárnap 1 f r. (98. o.) Conciergerie, quai de l’H orloge 1. 10—12 és 13%— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr. Ü nnep­ napokon is zárva! (113. o.) M usée de l’A ir, boulevard V ictor 28. N yitva 14— 18 óráig. Csütörtökön és vasárn ap 10— 12% és 13% — 18 óráig. D íjtalan. (125. o.) *Musée de l’Arm ée, a H ôtel des Invalidesben, 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., v asárnap díjtalan. (131. o.) *M usées d’A rt M oderne de l’É ta t et de la Ville, avenue de Tokio. M egnyílnak 1938 őszén. Musée F ran çais des A rts et T raditions P opu­ laires. Trocadero. 1938. év folyam án nyílik meg. Musée de l’A ssistance Publique, quai de la T ournelle 47. 10— 12 és 13—17 óráig. Ü nnep­

56

napokon is zárva van. Belépődíj 2 fr. Musée Balzac, rue R aynouard 47. 13% — 17 óráig. A ugusztusban zárva. 2 fr. (108. o.) Musée Cernuschi, avenue Velasquez 7. 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., v asárnap díj­ talan . (91. o.) Musée Clemenceau, rue F ran k lin 8. 14— 17, csü­ törtökön és v asárn ap 10— 12 óráiig is. Be­ lépődíj 1 fr., csütörtökön és v asárnap dél­ előtt díjtalan. (108. o.) * Musée de Cluny, ru e Som m erard 24. 10—16 óráig. Belépődíj 3 fr., v asárnap 1-50 fr. (117. o.) Musée des B eaux-A rts de la Ville de P aris, a P e t i t P a l a i s ban, avenue A lexandre III. 10—16 (17) óráig. Belépődíj 3 f r .,v asárnap díjtalan. A D u tu it gyűjtem ény m egtekintése mindig díjtalan. (93. o.) Musée N ational de Céramique, Sèvres. 13— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., vasárnap 1 fr. (139. o.) Musée Cognacq-Jay, boulevard des Capucines 25. 10— 16 (18) óráig. Belépődíj 2 fr-, v asár­ nap díjtalan. (82. o.) Musée de la F rance d’O utre-M er, avenue Daumesnil 293. M indennap, kedd kivételével 14— 17 (17% ) óráig. Belépődíj 2 fr., v asárnap 1-50 fr. Az aquarium m egtekintésével eg y ü tt 4 fr., v asárnap 3 fr. (139. o.) Musée G albera, avenue du Président-W ilson. 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 3 fr-, v asárnap díjtalan. (107. o.) Musée des Gobelins, avenue des Gobelins 42. 13— 16 óráig. A m űhelyeket csütörtökön dél­ u tá n m u tatják meg. Musée de la G rande G uerre, a V incennes-i k as­ télyban. K eddtől szom batig 13—16 óráig, v asárnap 9% — 11% és 13—16 (18) óráig. Belépődíj 2 fr., vasárn ap díjtalan. (139. o.)

57

Musée Guimet, place d’Iéna. 12— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., vasárnap 1 fr. (107. o.) Musée Gustave-Moreau, rue de la Rochefou­ cauld 14. 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., v asárn ap d íjtalan. Musée Henner, avenue de V illers 43. 10— 16 ó ráig . Belépődíj 3 fr., vasárn ap és csütörtö­ kön délután díjtalan. *Musée Historique de la Ville de Paris vagy Musée Carnavalet, rue Sévigné 23. 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 3 fr., v asárn ap d íjta ­ lan. (97. o.) Musée de l’Homme (T rocadero), 1938. év fo­ ly am án nyílik meg. Musée du Jeu de Paume, a Tuileries te rraszán . Belépődíj 3 fr., tárlatokon 5— 10 fr. (83. o.) * Musée Jacquemart-André, boulevard H aussr m ann 158. 13— 16 (17) óráig. Belépődíj 3 fr-, pénteken 5 fr., vasárnap d íjtalan. (100. o.) Musée de la Légion d’Honneur. rue Bellechasse 2. N yitva 13— 17 óráig. Ünnepnapokon z á r­ va. Belépődíj 3 fr., v asárnap díjtalan . (128. o.) **'Musée du Louvre, rue du Louvre. 10— 16 (17) óráig. Csak a szoborgyüitem ény szerdán és •szombaton 21—23 óráig. Belépődíj 3 fr., este vezetéssel eg y ü tt 5 fr., v asár- és ünnepnapo­ kon díjtalan . Z árva: ja n u á r 1-én, áldozócsü­ törtökön, július 14-én, novem ber 1-én és 11-én, decem ber 25-én, augusztus 15-én, ha ez az ünnep nem v asárn ap ra esik, azonkívül h u sv éto t és pünkösdöt követő m ásodik ked­ den. Bizonyos gyűjtem ények a h ét egyik vagy m ásik n ap ján szem élyzethiány m ia tt szin­ tén zárva m aradnak. (86. o-) *Musée du Luxembourg, rue de V augirard. 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 3 fr., vasárn ap d íjta ­ lan. (122. o.) Musée de la M arine (Trocadéro). 1938. év fo ­ lyam án nyílik meg.

58

Musée des M onum ents F rançais (Trocadéro). 10—16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr. V asárn ap díjtalan. (107. o.) Musée de l’O rangerie, J a rd in deá T uileries. 10— 16 (18) óráig. Belépődíj 2 fr. T árla to ­ kon ren dszerint 10 fr. Ilyenkor hétfőn is n y itv a m arad. (83. o.) Musée du Trocadéro, place du Trocadéro. Ú jjá rendezik. (107. o.) Musée Victor-H ugo, place des Vosges 6 . 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., vasárnap d íjtalan. (98. o.) Musée des V oitures, V ersailles. 12—16 (17% ) óráig. Belépődíj 1 fr., v asárnap 0.50 fr. (136. old.) *Panthéon, place du Panthéon. 10—16 (17) óráig. Belépődíj 3 fr., v asár- és ünnepnapon 1.50 fr. (118. o.) **S ainte-C hapelle, boulevard du P alais. 10—Í2 és 13%— 16 (17) óráig. Belépődíj 3 fr., v a­ sárnap 1.50 fr. (113. o.) T herm es (M usée du Cluny). *St--G erm ain-en-Laye. A kastélyban: Musée des A ntiquités N ationales. 10— 16 (17) óráig. B e­ lépődíj 2 fr., v asárn ap 1 fr. (139. o.) ** Versailles. K a s t é l y : 10— 16 (17) óráiig. Be­ lépődíj 3 fr., v asárn ap 1.50 fr. T r i a n o n - i k a s t é l y o k : 12— 16 (17) óráig. Belépődíj 2-2 fr., vasárn ap 1-1 fr. A p ark reggeltől alkonyatig m indennap ny itv a van. V í z i j á t é k o k a V ersailles-i park b an : m á­ ju stó l októberig minden hónap első v a sá r­ n ap ján 16%— 17% óráig. A zonkívül június 24-ét (F ête H oche-t), július 14-ét (F ête N atio n a le -t), au gusztus 25-ét (F ête S t-L o u is-t) követő vasárnapon. A trian o n i p ark b a n m á­ justól októberig minden hónap harm adik va­ sárn apján. T űzijáték, k iv ilág íto tt kutakkal m indkét park b an július 14-ét követő v a sá r­ napon, június és szeptem ber első v asárn ap ­ ján. Kezdete 20% óraikor. (135. o.)

59

Vincennes. K astély 9— 11% és 13— 15 (17) óráig. Belépődíj 3 fr., vasárnap 1.50 fr. (139. o.) A HÉT BIZONYOS N A P JA IN ^TEK IN TH ETŐ K MEG: Musée des Archives, rue des Francs-B ourgeois 60. C sütörtökön és v asárnap 13— 16 óráig. C sütörtökön a szem élyazonosság igazolását követelik. (96. o-) Chantilly. K astély: április 15-től október 16-ig. C sütörtökön, szombaton, v asárn ap 13— 17 óráig. Szom baton 5 fr., különben díjtalan. (137. o.) Catacombes, place D enfert-R ochereau 2- — 14 órakor. O któber 16-tól június 30-ig m in­ den hónap első és harm adik szom batján, az év többi részében m inden szombaton. Belépő­ díj 3 fr. (124. o.) C onservatoire des A rts et M étiers. Rue S t.-M artin 292. H étfő kivételével m in­ dennap 12— 16 óráig, vasárn ap 10— 16 óráig. Belépődíj 3 fr., v asárnap és csütörtökön díj­ talan . (95. o.) École N ationale des B eaux-A rts, rue Bo­ n ap a rte 14. C sütörtökön 12— 16 óráig. Belépődíj szem élyenként 5 fr., h a egy cso­ p o rtb an legalább öten vannak, akkor szem é­ lyenként 2 fr. (127. o.) Égouts (csato rn ák ), place de la Concorde, I ille szobra m ellett. Minden m ásodik és n e­ gyedik szom baton m ájus 1 -tól július 1 -ig, minden szom baton július 1-től o któber 15-ig. Csoportos indulás 13% és 14% órakor. Be­ lépődíj 3 fr. (83. o.) Musée d’H ygiene de la Ville de P aris, boule­ v ard Sébastopol 57. V asárnap, kedden, szer­ dán, pénteken. 12— 17 óráig. D íjtalan. Musée Instru m en tal, rue de M adrid 14. Csü­ tö rtökön 12— 16 óráig. D íjtalan. Musée de Police, quai des O rfèvres 36. Csü­ törtökön 14—17 óráig. D íjtalan.

«0

Musée des P lans Reliefs, a H ôtel des Invalides-ben. Szom bat és hétfő kivételével m indennap 10— 16 (17) óráig. Belépődíj 2 fr., v asárnap 1 fr. (131. o.) In stitu t de F rance, quai de Conti 23. Kedden és szerdán 14— 16 óráig, ha nincs ülés. E ngedélyért a titk árság h o z kell fo r­ dulni, D kapu, m ásodik udvar, első em elet. (126. o.) H ôtel des M onnaies, quai de Conti 11. Múzeum: kedden és csütörtökön 13— 15 óráig. Az igazgatótól (M. l e d i r e c t e u r d e s M o n n a i e s ) kell írásban engedélyt kérni. A m űhelyeket rend szerin t minden fo rm a litás nélkül m egm utatják. (126. o.) Maimaison (58-as autóbusz). A kastély hétfő és kedd kivételével m indennap 10— 12 és 13% — 16 (17) óra között tekinthető meg. Belépődíj 1 fr., v asárnap 0-50 fr. Mosquée, rue G eoffroy St.-H:Jaire. Péntek kivételével m indennap 14— 17 óráig. Belépő­ díj 5 fr., vasárn ap 2.50 fr. (121. o.) Musée N issim de Camondo, rue Monceau 63Kedden, csütörtökön, szom baton 13— 16 óráig. V asárnap 10—12% és 14—16 óráig. Belépődíj 3 fr. (91. o.) Musée d’Ennery, avenue Foch 59- Kedden, csütörtökön és vasárn ap 12—16 (13—17) óráig. A ugusztusban zárva. D íjtalan. Musée M a rm o tta n t rue Louis-Bailly 2. K ed­ den, csütörtökön, szombaton, vasárnap 13— 17 óráig. Z árv a július 15-től szeptem ber 15-ág. Belépődíj 2 fr. Musée M inéralogique et Géologique de l’Écoles des Mines, boulevard St.-M ichel 60. K ed­ den, csütörtökön és szom baton 14% — 16 óráig. D íjtalan. O bservatoire, avenue de l’Observatoire. 14 órakor, minden hónap első szom batján. (124. old.)

61

Pasteur sírja, rue du D octeur Roux 25. Minden hónap első és harm adik szom batján 13— 16 óráig. (126. o.)

SZ Á L L O D Á K Meddő próbálkozás lenne egy útikönyv keretében Páris valamennyi szállodáját felsorolni; nem maradna helyünk az egyéb látnivalók ismertetésére. A jobb szállodák legnagyobb részét közöljük az összeállításunkban, de nagyon sok ki­ sebbet és szerényebb igényeknek megfelelőt elhagytunk. A legtöbb szobában a dupla ágy két személynek alig drágább, mint egynek. (Egyébként utalunk a bevezetés 10. oldalára.)

(A feltüntetett áraknál: a legalacsonyabb a szálloda legszeré­ nyebb szobáját jelzi elő- és utóidényben; a legmagasabb pe­ dig a legdrágábbat főidényben. Az előkelőbb szállókban a legolcsóbb szobákat csak a vendégek kísérő személyzetének adják ki. A szállodai főszezon ideje nem esik össze Párisé-

val, nincs pontos időponthoz kötve, hanem a kereslet és kínálat törvénye szabályozza. A legtöbb idegen májusban, júniusban és szeptemberben özönlik Párisba. A jobb szállo­ dák ilyenkor a legdrágábbak, a Quartier Latin diákszállói a nyári szünet alatt, július 15-től október 15-ig inkább ol­ csóbbak. LUXUSSZÁLLODÁK.

Árak egy személynek 75—250 fr., két személynek 126— 350 fr. HOTEL CRILLON, 10, piacé de la Concorde. 260 szoba. HOTEL GEORGE V., 31, avenue George-V. 400 szoba. HOTEL MEURICE, 228, rue de Rivoli. 180 szoba. HOTEL PLAZA-ATHÉNÉE, 25, avenue Montaigne. 250 szoba HOTEL RAPHAËL, 17, avenue Kléber. 80 szoba. HOTEL RITZ, 15, place Vendôme. 200 szoba, 50 szalón. À

ELSŐRENDŰ SZÁLLODÁK. Árak: egy személynek A 60—200 fr., B55—175 fr., C50— 150 fr.; két személynek: A 80—300 fr., B75—250 fr., C70— 220 fr. Penzióval együtt személyenként: A 160 fr., B 140 ïr., C 120 fr.-tól. Az Opera közelében: AMBASSADOR, 16, boulevard Haussmann. 600 szoba. (B.) CHATHAM, 18, rue Volney. 120 szoba. (B.) COMMODORE, 12, boulevard Haussmann. 180 szoba. (B.)

62

GRAND HOTEL, 2, rue Scribe. 600 szoba. (B.) PARIS 8, boulevard de la Madeleine. 300 szoba. (B.) SCRIBE, 1, rue Scribe. 250 szoba. (A.-\ VENDOME, 1, place Vendôme. 60 szoba. (A.) WESTMINSTER, 11, rue de la Paix. 120 szoba. (B.) A Tuileiries és a Palais-Royal közelében: CONTINENTAL, 3, rue de Castiglione. 376 6zoba. (A.) LOTTI, 7, rue de Castiglione. 120 szoba. (A.) LOUVRE^ 3, place du Théatre-Français. 250 szoba. (C.) BRIGHTON, 218, rue de Rivoli. 70 szoba. (A.) REGINA, 2, place des Pyramides. 140 szoba. (C.) WAGRAM, 208, rue de Rivoli. 180 szoba. (C.-j A Champs-Elyséesen és környékén: ASTORIA, 131, avenue des Champs-Elysées. 180 szoba. (A.) BRISTOL, 112, rue du Faubourg St.-Honoré. 180 szoba. (A.) CALIFORNIA, 16, rue de Berry. 200 szoba. (B.^ CHAMBORD, 23, avenue des Champs-Elysées. 70 szoba. (B.) CLARIDGE, 74, avenue des Champs-Elysées. 550 szoba. (A.) ELYSÉE-PARK, 2, rue Montaigne. 100 szoba. (A.^ JUBILE, 125, avenue des Champs-Elysées. 80 szoba. (C.^ LA RESIDENCE, 45, avenue Pierre-I. 60 szoba. (C.) LANCASTER, 7, rue de Berry. 75 szoba. (A.) LINCOLN, 24, rue Bayard. 50 6zoba. (C.) NAPOLEON, 38, avenue Friedland. 140 szooa. PRINCE DE GALLES, 33, avenue George-V. 200 szoba. (A.) PRINCESS’, 10, rue de Presbourg. 30 szoba. (A.) REYNOLDS, 6, avenue du Parc-Monceau. 120 szoba. (C.) ROYAL MONCEAU, 35, avenue Hoche. 250 szoba. (A.) SAN REGIS, 12, rue Jean-Goujon. 50 szoba. (C.) VILLA MAJESTIC, 36, rue Lapérouse. 80 szoba. (B.'! WINDSOR, 14, rue Beaujon. 150 szoba. (C.) A Gare St.-Lazare közelében: TERMINUS, 110, rue St.-Lazare. 400 szoba. (C) A Szajna balpartján, a Gare d’Orsay közelében: LUTETIA, 43, boulevard Raspail. 340 szoba. (B.) PALAIS D’ORSAY, 9, quai d‘Orsay. 250 szoba. (C.*, MÁSODRENDŰ SZÁLLODÁK. Árak: egy személynek D 45—140 fr., E 40—130 fr. — Két személynek D 65—210 fr., E 60—200 fr. — Penzióval együtt személyenként: D 95 fr.-tól, E 85 fr.-tól felfelé.

i

?

63

Az Opera és a Madeleine közelében: ASTOR, 11, rue d‘Astorg. 150 szoba. (D.) BEDFORD, 17, rue de l’Arcade. 140 ezoba. (D.^ CASTIGLIONE, 40, rue de Faubourg St.-Honoré. 83 szoba. (D.) DAUNOU, 6, rue Daunou. 35 szoba. (E.-\ DEUX-MONDES, 22, avenue de l’Opéra. 200 szoba. (D.\ ÉDOUARD VII., 39, avénue de l’Opéra, 90 szoba (D.) ÉTATS-UNIS, 16, rue d’Antin. 53 szoba. (E.) PAVILLON, 36, rue de 1‘Echiquier. 206 szoba. (D.) ROBLIN, 6, rue Chauveau-Lagarde. 72 szoba. (D.) ROYAL-MALESHERBES, |24, boulevard Malesherbes. 100 ezoba. (D.) SAINT-PETERSBOURG, 33, rue Cauînartin. 120 szoba. (E.) A Tuileries és a Palais-Royal közelében: CASTILLE, 37, rue Cambon. 53 ezoba. (E.) FRANCE ET CHOISEUL, 239, rue St-Honoré. 120 szoba. (D.) LOUVOIS, 2, square Louvois. 165 szoba (D.) NORMANDY, 3, rue de l’Échelle. 180 szoba. (D.) OSBORN, 4, rue St-Roch. 60 szoba. (E.) OXFORD ET CAMBRIDGE, 13, rue d’Alger. 68 szoba. (E.) SAVOY, 194 bis, rue de Rivoli. 40 szoba. (D.) ST-JAMES et D’ALBANY, 211, rue St-Honoré. 300 ezoba. (D.) A Champs-Elyséesen és környékén. BALTIMORE, 88 bis, avenue Kléber. 100 szoba. (E.^ BERKELEY, 7, avenue Matignon. 23 szoba. (D.) CELTIC, 6, rue Balzac. 80 szoba. (E.) CHAMPS-ELYSÉES, 3, rue de Balzac. 75 szoba. (E CHATEAU-FRONTENAC, 54, rue Pierre-Charron. 100 ezoba. (D .) DOMINION, 28, avenue Friedland. 90 szoba. (E.) ÉLYSÉES PALACE, 12, rue Marignan. 65 szoba. (D.) GALLIA, 63, rue Pierre-Charron. 100 szoba. (D.) IENA, 24—32, avenue d’Iéna. 300 szoba. (D.) LA PÉROUSE, 40, rue la Pérouse. 62 ezoba. (C.) LA TRÉMOILLE, 14, rue de Trémoille. 98 szoba. (D.^ LORD BYRON, 16, rue Lord Byron. 66 szoba. (E:> MATIGNON, 6, avenue Matignon. 40 szoba. (D.) PENSYLVANIA, 45, rue des Acacias. 120 szoba. (E.) PIERRE I. DE SERBIE, 25, avenue Pierre I. 119 szoba. (D.) ROYAL, 33, avenue Friedland. 70 szoba. (E.) VERNET 25, rue Vemet. 63 szoba. (E.) VOUILLEMONT, 15, rue Boissy-d’Anglas. 100 szoba. (D.) A Gare du Nord és a Gare de l’Est közelében: BOHY LAFAYETTE, 30, rue Montholon. 200 szoba. (D.)

64

FRANCIA, 100, rue Lafayette. 120 szoba. (D.) TERMINUS-EST, 5, rue de Strasbourg. 100 szoba. (E.) A Gare de Lyon közelében: PARIS-LYON PALACE, 11, rue de Lyon. 127 szoba. (D.) Place de la République: MODERNE, 8 bis, avenue République. 400 szoba. (D.) A Szajna balpartján, a Gare d’Orsay közelében: MONTALEMBERT, 3, rue Montalembrt. 63 szoba. (D.-) PONT ROYAL, 7, rue Montalembert. 100 szoba. (D.) HARMADRENDŰ SZÁLLODÁK: Árak egy személynek: F 35—125 fr., G 30—110 fr., H 25— 100 fr. Két személynek: F 50—170 fr., G 40—150 fr., H 35— 130 fr. Penzióval együtt személyenként: F 75 fr.-től, G 70 fr.-től, H 65 fr.-től felfelé. Az Opera és a Madeleine közelében: ADELPHI, 4, rue Taitbout. 100 szoba. (G.) ANTIN, 18, rue d’Antin. 25 szoba. (F.) ASTRA, 29, rue Caumartin. '35 szoba. (F.) BUCKINGHAM, 43, rue des Mathurins. 65 szoba. (F.) BURGUNDY, 8, rue Duphot. 100 szoba. (F.) CALAIS, 5, rue des Capucines. 60 szoba. (G.) CHOISEUL et EGYPTE, 1, rue Daunou. 26 szoba. (G.) DALAYRAC, 2, rue Monsigny. 50 szoba. (G.) FÉNELON, 23, rue Buffault. 30 szoba. (G.) FLORIDA, 12, boulevard Malesherbes. 43 szoba. (G.) FRANKLIN et BRÉSIL, 19, rue Buffault. 100 szoba. (F.) HAUSSMANN, 6, rue du Helder. 80 szoba, (G.) GIBRALTAR, 35, rue de Surène. (H.) MODERN LAFAYETTE, 60, rue Lafayette. 80 szoba. (H.) MONSIGNY, 1, rue Monsigny. 105 szoba. (G.) MONTANA, 12, rue St-Roch. 30 szoba. (H.) NEVA, 9, rue Monsigny. 40 szoba. (G.) NOAILLES, 9, rue de la Michodière. 80 szoba. (G.) OPERA, 16, rue du Helder. 40 sióba. (G.) OPAL, 19, rue Tronchet. 65 szoba. (G.) PRINTEMPS, 1, rue de l’Isly. 84 szoba. (G.) RICHEPANSE, 14 rue Richepanse. 40 szoba. (H.) RICHMOND, 11, rue du Helder. 90 szoba. (F.) ROYAL-MADELEINE, 26, rue Pasquier. 60 szoba. (G.)

SAINTE-ANNE, 10, rue Sainte-Anne. 107 szoba. (F.) SYLVIA, 4, rue Godot-de-Mauroy. 50 szoba. (G."* TOURING, 21, rue Buffault. 50 szoba. (H.) A Tuileries és a Palais-Royal közelében: CAMBON, 3, rue Cambon. 50 szoba. (G.'j DUMINY, 3, rue du Mont-Thabor. 50 szoba. (G.) * EMPEREURS, 20, rue J. J. Rousseau. 45 szoba. (H.) LOUIS-LE-GRAND, 3, rue Rouget-le-l’Isle. 53 szoba. (G.'! MALTE, 63, rue de Richelieu. 75 szoba (F.', MOLIERE, 21, rue de Molière. 40 szoba. (G.) MONT-THABOR, 4, rue du Mont-Thabor. 52 szoba. (F.) RHONE, 5, rue J. J. Rousseau. 92 szoba. (G.) SAINTE-MARIE, 83, rue de Rivoli. 90 szoba. (G.) UNIVERS et PORTUGAL, 10, rue Croix- des-Petits-Champs.

90 szoba. (G.)

A Champs-Elysées közelében: ACACIAS, 47, rue des Acacias. 200 szoba. (G.) ANGLETERRE, 91, rue de La Boétie. 50 szoba. (H.) APPARTEMENTS MEUBLÉS, 35, rue de Berry. (G.) AVENIDA, 41, rue du Colisée. 56 szoba. (H.) BALMORAL, 6, rue du Général-Lanrezac. 60 szoba. (G.) BELMONT et BASSANO, 30, rue de Bassano. 70 szoba (G.) BRADFORD, 10, rue St.-Philippe du Rouie. 48 szoba. {F.-j CECIL, 30, rue St-Didier. 50 szoba (G.) CÉCILIA, 11, avenue Mac-Mahon. (G.) CERAMIC, 34, avenue de Wagram. 50 szoba. (G.) CHATEAUBRIAND, 11, rue Balzac. 18 szoba. (F.^ COLISÉE, 6 , nie du Colisée. 48 szoba. (F.) DEMOURS, 14, rue Pierre Demours. (G.) ÉLYSÉES STAR, 63, rue Galilée. 100 szoba. (G.) FARNESE, 32, rue Hamelin. 36 szoba. (H.'j FRIEDLAND, 35, avenue de Friedland. 24 szoba. (G.) GALILÉE, 41, rue Galilée. 70 szoba. (G.) GROSVENOR, 59, rue Pierre-Charron. 50 szoba. (F.) LANGHAM, 19, avenue de Friedland. 70 szoba. (G.> MAGELLAN, 59, avenue Marceau. (F.) MÉTROPOLE, 37, rue François I. 40 szoba. (F.) NIEL, 68, rue Pierre-Demours. 60 szoba. (G.) PLAZZA, 117, boulevard Haussmann (G._ï POWERS, 52, rue François I. 60 szoba. (F.) ROCHAMBEAU, 4, rue de La Boétie. 90 szoba. (H.) ROCHESTER, 92, rue de La Boétie. 110 szoba. (F.) ROND-POINT, 10, rue de Ponthieu. 48 szoba. (F.^ ROOSEVELT, 53, avenue dTéna. 30 szoba. (G.) ROVARO, 44, rue Brunei. 80 szoba. (F.) SPLENDID, 1—3, avenue Carao*t. 80 szoba. (F.) STELLA, 20, avenue Carnot. 24 szoba. (H.)

6b

STELLA, 4, rue d‘Artois. 40 szoba. (H.) TERRASS, 74, avenue de la Grande-Armée. (G.) VICTOR-HUGO, 20, avenue Victor-Hugo. 40 szoba. (G.) WEST-END, 7, rue Clément-Marot. 43 szoba. (F.) MATIGNON, 6, avenue Matignon. (F.) MARTHA, 97, rue Lauriston. (H.) Auteuilben: COMME CHEZ SOI, 36, rue Georges Sand. 18 szoba. (H.) EXELMANS, 4, boulevard Exelmans. 300 szoba. (H.^ HOTEL, 21, rue Gudin. 46 szoba. (G.) MASSENET, 5 bis. rue Massenet. 38 szoba. (F.^ ROYAL VERSAILLES, 31 rue Le Marois. 150 szoba. (G.) A nagy boulevardokon az Operától keletre, azonkívül a nagy boule var dóktól északra és délre: BACHAUMONT, 18, rue Bachaumont. 90 szoba. (H.^ BAYARD, 17, rue du Conservatoire. 90 szoba. (G.) BERGÈRE, 32, rue Bergère. 105 szoba. (F.) BRÉBANT-BAEUSÉJOUR, 32, bd. Poissonière. 150 szoba. (G.) CENTRAL, 6, cité Bergère. (G.) CENTRAL MONTHY, 5, rue de Montyon. 80 szoba. (G.) CITÉ BERGÈRE, 4, cité Bergère. 40 szoba. (G.) CORONA, 8, cité Bergère. 80 szoba. (G.)

CUSSET, 95, rue de Richelieu. 108 szoba. (G.'j FRANCE, 2, cité Bergère. 15 ozoba. (G.) FRANCE et ALGÉRIE, 112, boulevard Sébastopol. 47 szoba. (H.) LE PELETIER, 27, rue Le Peletier. 38 szoba. (H.) LONDON PALACE, 32, boulevard des* Italiens. 51 szoba. (G.'i MONDIAL, 8, cité Bergère. 70 szoba. (G.) MONTCALM, 37, rue d’Hauteville. 120 szoba. (G.} NOUVEL, 49, rue Lafayette. (G.) PARIS-NICE-SUISSE, 38, faubourg Montmartre. 90 szoba. (G.) PÉRIGORD, 2, rue Grammont. 50 szoba. (G.^ RONCERAY, 10, boulevard Montmartre. 104 szoba. (G.) SUD-AMERICAIN, 42, rue Petites-Écuries. 90 szoba. (G.) VICTOIRIA, 2 bis, cité Bergère. 45 szoba. (G.) VIOLET, 7, rue Jean-Lantier. (G.) VIVIENNÉ, 40, rue Vivienné. 42. szoba. (G.) MATTLÉ, 8, rue de la Boule-Rouge. (H.) A Gare du Nord és a Gare de l‘Est közelében: AMIOT, 76, boulevard Sébastopol. 95 szoba. (G.) BAUDIN, 10, rue Baudin. (G.) BRÉSILE et PORTUGAL, 30, rue Montholon. 60 szoba. DENAIN. 8, boulevard Denain. 50 szoba. (G.) EST PALACE, 19, rue de Strasbourg. 46 szoba. (G.)

(G .)

67

FRANÇAIS, 3, rue de Strasbourg-. 70 szoba. (G.) METROPOLITAIN, 1, avenue Secrétan. 80 szoba. (F.) MODERN EST, 91, boulevard de Strasbourg. 36 szoba. (H.) SPORT NORD, 27, rue de Dunkerque. 150 szoba. (H.) TERMINUS-NORD, 12, boulevard Denain. (F.^ Gare St.-Lazare

La Trinité

Montmartre:

ALEXANDRA, 16. rue de la Bienfaisance. 44 szoba. (G.) ANGLO-AMÉRICAIN, 113. rue Saint-Lazare. 90 szoba. (G.) ARCADES, 7, rue de l’Arcade. 75 szoba. (G.) ATLANTIC, 44, rue de Londres. 95 szoba. (G.) DIEPPE, 22, rue d’Amsterdam. 31 szoba. (H.) ÉCOSSE, 26, rue d’Edinbourg. 130 szoba. (G.) FCURNET, 23, boulevard des Batignolles. 100 szoba. (G.-j GARNIER, 111, rue Saint-Lazare. 90 szoba. (G0 GRAND HOTEL CHICAGO, 99 bis, rue de Rome. 60 szoba. (H.-j GRAND HOTEL DE L’EUROPE, 15, rue de Constantinople. 50 szoba. (H.) HAVRE, 18, rue d’Amsterdam. 100 szoba, (G.) HÉLIOS, 75, rue de la Victoire. 45 szoba. (H.) LONDRES ET NEW-YORK, 15, place du Hâvre. 85 szoba. (G.) OCÉANIC, 17, rue de la Pépinière. 26 szoba. (H0 SAINT-GEORGES PALACE, 46, rue Notre-Dame de Lorette.

36 szoba. (G.)

TERRASE HOTEL, 12—14, rue VIATOR, 61, rue des Dames. 50 CARPEAUX, 230, rue Marcadet.

de Maistre. Î35 szoba. (G.) szoba. (H.) (H.)

A Gare de Lyon közelében: AZUR, 5, rue de Lyon. 50 szoba. MASSILA, 13, boulevard Diderot. PALYM, 4, rue Emile-Gilbert. 45

(G.) 60 szoba. (H.) szoba. (G.)

A Place de la République közelében: BELLEVUE, 39, rue Turbigo. 80 szoba. (H.) IMPERATOR, 70, rue Beaubourg. 150 szoba. INTERNATIONAL MAGENTA, 49, boulevard •szoba. (G.) LITTLE PALACE,

(H.) Magenta. 80

4, rue Salomon de Caus. 68 szoba. (G.')

A Gare d’Orsay és a boulevard Saint-Germain közelében: ACROPOLIS, 160, boulevard BON LAFONTAINE, 64, rue

Saint-Germain. 70 szoba. (H.) des Saints-Pères. 150 szoba. (H.)

.•

w w w ••r w '

- • v 1 •"- • ^

-■•••

68

BOURGOGNE et MONTANA, 7, rue de Bourgogne. 45 szoba. (F.) INTENDANCE, 50, rue de l’Université. 55 szoba. (G.) LITTRÉ, 9, rue Littré. 96 szoba (F.) MADISON, 143, boulevard Saint-Germain. 69 szoba. (G.) NICE, 4 bis, rue des Beaux-Arts. 35 szoba. (H.) PALACE, 131, boulevard Saint-Germain. 105 szoba. (F.) PAS-DE-CAlaIS, 49, rue des Saint-Pères. 70 szoba. (H.) PARIS-DINARD, 29, rue Cassette. 55 szoba. (G.) ROYAL-CONDÉ, 10, rue de Condé. 35 szoba. (H.) ROYAL RASPAIL, 212, boulevard Raspail. 70 szoba. (G.) SAINTS-PÈRES, 63, rue des Saints-Pères. 48 szoba. (G.) TRIANON PALACE, 3, rue de Vaugirard. 150 szoba. (F.) A Gare de Montparnasse közelében: ALBRET, 25, rue Vavin. 50 szoba. (H.-) EDOUARD VI, 161, boulevard Montparnasse. 38 szoba. (H.) ÉTATS-UNIS, 135, boulevard Montparnasse. 53 szoba. (F.^ VERSAILLES, 60. boulevard Montparnasse. 50 szoba. (H.) VICTORIA-PALACE, 6, rue Blaise-Desgoffes. 115 szoba. (F.) Az Invalides közelében: BON HOTEL, 42, rue Vanneau. 43 szoba. (H.) CAYRE’S, 4, boulevard Raspail. 120 szoba. (F.^ TOURAINE, 34, rue Viala. (H.) A negyed- és ötödrendű szállodák felsorolását mellőzzük. Azokban is van folyóvíz és központi fűtés, csak a lift szokott hiányozni. A Quartier Latinben (V. és VI. kerület) minden harmadik ház szálloda. Szobák már kaphatók napi 12 és havi 200 franktól (10. oldal). Diákok és ifjúsági egyesületek elszállásolásáról gondoskodik a ,,Ligue Française pour les Auberges de la Jeunesse, Paris VII. boulevard Raspail 34.

VENDÉGLŐK A vendéglők felsorolásában m ég kevésbé töreked­ h ettü n k a rra , hogy hián y talan névsort adjunk, m int a szállodáknál. V alam ennyi jobb szállodának van étterm e, am elynek á ra a szálloda osztályához ig a­ zodik. F elsorolásunkba csak olyan szállodák é tte r­ m eit v ettü k fel, am elyek kiem elkednek az átlagból. O któbertől áp rilisig m indenhol, m ég egyes vendég­ lők elő tt az uccán is, kaphatók te n g eri halspeciali­ tások. E gyéb tudnivalók a 12. oldalon. Á ra in k a t az átlag o s étkezésre é rte ttü k . Felső h a tá r term észete­ sen még a szerényebb helyeken sincsen. 1. LUXUSVENDÉGLŐK (35—70 fr.). AZ OPERA, A M A D E LE IN E ÉS A PA L A ISROYAL K Ö ZELÉBEN : Ritz, place Vendôme 15. — Meurice, rue Rivoli 228. — Bar-G rill-Room de Crillon, place de la Concorde 10. — Prunier, rue D uphot 9(H alkülönlegességek. A b árp u ltn ál nem kötelező a teljes menü, hanem olcsóbb, kisebb fo g áso k at is le ­ h et fo g y asztani.) — Lame, place da le M adeleine 3. — Carton-Lucas, place de la. Madeleine 9. — Café de Paris, avenue de l’O pera 41. — Relais de la Belle Aurore, ru e G omboust 6 . — Drouant. rue Gaillon 18. (A Goncourt-Akadémia ta g ja i o tt gyűlnek össze a díj k iad ására.) — Les Capucines, boulevard des Capucines 4. — Rôtisserie de la Reine-Pédauque, rue de la Pépinière 6 . -—• Viel, boulevard de la Made­ leine 8 . — Boilaive, rue G eoffroy-M arie 2. — Cardi­ nal, boulevard des Italien s 1. — Weber, rue Royale 21. (A kávéházi részen olcsóbb ételek. Színház után, éjfél és egy óra között nag y forgalom ). — Maxim’s, rue Royale.

70

A CH A M PS-ELY SÉES ÉS AZ ÉTO ILE KÖZELÉ­ B E N : George V-, avenue G eorge V. 31. — Raphaël, avenue Kléber 17. — P laza A thénée, avenue Mon­ taig n e 25. — Fouquet’s, avenue des Cham ps-Elysées 9 9 . — L a Crém aillère, F g. S t-H o n o ré 92. — Le T out-P aris, rue de B erry 2. — Au Q uirinal, rue M arbeuf 33. — Relais-Plaza, avenue M ontaigne 21. — Le Boeuf sur le Toit, avenue P ierre I- 4 bis. — Le C abaret, av. V ictor-Em m anuel III. 4. A M ONTM ARTREON: L’A ne Rouge, av. T rudaine 28. — L’Écrevisse (Chez Je an ), av. Trudaine 32. A BOIS DE BOULOGNEBAN (n y itv a húsvéttól októberig) : Le P ré Catelan. — Le pavillon d’A rmenonville. — Le pavillon Royal (D rouant). — Le pavillon Dauphine. (V alam ennyi délután uzsonnázóhely). A BA LPARTON : La T our d’A rgent (F réd éric), quai de la Tournelle 15. (H étfőn zárva,.) — Lapérouse, quai des G rands A ugustins 51. — Foyot, rue de T oum on 33. — Le V ert G alant, quai des O r­ fèvres 42. — R ôtisserie Perigourdine, place St.-Michel 2 . 2. ELSŐRENDŰ VENDÉGLŐK (30—50 fr.). AZ OPERA, A MADELEINE ÉS A PALAISROYAL KÖZELÉBEN: Luce (Noel Peters), bd. des Italien s 5. — Griffon, rue d’A ntin 6 . — Le Boissy d’Anglas (Chez Tante Louise), rue Boissy d’A nglas 41. — Le Grand Vatel, rue St.-H onoré 278. — Rô­ tisserie Rochambeau, rue L a Boétie 4. — Rôtisserie Normande, rue St -L azare 108. — Le Moulin de Pont-Aven, rue Sainte-A nne 7. — Bar de l’Hôtel Lotti, rue C astiglione 11. — Jean Casenave, rue Boissy d’A nglas 39..— Rue, rue de la Pépinière 2. — Chanteclair, rue du H elder 6 . — L’Univers, place du T héâtre F rançais, — Marguery, bd. Bonne-Nou­ velle 36. — Mollard, rue St.-L azare 115. — Le Ra­ belais, rue P asquier 23.

Tl

AZ ÉTO ILE ÉS A CH A M PS-ELY SÉES KÖZELÉ­ B E N : Le Colisée, avenue des Cham ps-Elysées 44. — Le Triomphe, avenue des Cham ps-Elysées 22. — Le M arignan, avenue des Cham ps-Elysées 27. — Le Florian, avenue des Cham ps-Elysées 74. — H un­ gária, avenue des Cham ps-E lysées 119. — P ère Louis, rue de P onthieu 17. — L a Corrida, rue de la Pom pe 174. — Chez Corniloff, rue d’A rm aillé 6 . (Orosz konyha.) — Viking, ru e M arignan 14. (Skandináv konyha). — E lysée (E x -L an g er), av. des Cham psElysées. — Le P érigord, avenue M atignon 5. — Rech, avenue des T ernes 62. — Blanc, place P éreire 6 . — Potel et Chabot, avenue V ictor-H ugo 4. — A uberge d’Arbois, rue de Sueur 25. — Ramponneau, avenue M arceau 21. (H étfőn zárva.) — Le P resbourg, avenue de la G rande-A rm ée 3. — Le G riffon, avenue V ictor-H ugo 27. — Henry, rue M arbeuf, 12. — Defaye, avenue M alakoff 135. A MONTM ARTREON : Restaurant des A rtistes, rue Lepic 11. — Les Fleurs, rue des Abbesses 8 . — Luce (á ru h á z ), place Clichy. — Ramponneau, rue Condorcet 18. A GARE DU NORD, A GARE DE L’EST ÉS A CSARNOKOK KÖZELÉBEN: Écu de France, rue de S trasb o u rg 6 . — Drouant-Est, bd. S trasbourg 79. — Taverne de Strasbourg, ru e d’Alsace 31. — Escargot, ru e M ontorgueil 38. — Escargot d’Or, rue St.-D enis 250. — Brasserie Heidt, bd. de S trasbourg 81. — Monteil, rue Réale 6 . (V asárnap és hétfőn zárva.) — Dréher, place du C hâtelet. — Damoy, bd. S ébasto­ pol 31-35. LA VILLETTE-N, A KÖZVÁGÓHÍD KÖZELÉ­ BEN: Dagomo, avenue Je a n Ja u rè s 190. — Cochon d’Or, avenue Je a n Ja u rè s 192. — Langevin, avenue Je a n Ja u rè s 214. (C sak ebéd.) — Tête de Boeuf, avenue du P ont de F landre 23. A BOIS DE BOULOGNEBAN: Le Château de Madrid. (Egész évben nyitva,) — Ermitage de Longchamp. (N yitva husvéttól októberig.) A BALPARTON : La Coupole, bd. de M ontpar­

72 n asse 102. — Jarrau d , bd. M ontparnasse 47. — Les T rianons, place de Rennes 5. — P alais d’O rsay, G are d’Orsay. — Le Cochon de Lait, rue Corneille 7 . — Chauland, E splanade des Invalides. — La M éditerannée, place de l’Odéon 2. 3. POLGÁRI VENDÉGLŐK (20—40 fr.). AZ OPERA, A M A D E LE IN E ÉS A PA LA ISROYAL KÖZELÉBEN; Rum pelm ayer, Fg. St.-Hon oré 9. — Chez Louis, rue de Surène 9. — La L or­ raine, F g. M ontm artre 17. — B rasserie N otre A l­ sace, F g. M ontm artre 41. — Chez Alice, ru e St.Roch 21. — Potin, place S t.-A ugustin. — Timbale Financière, rue Richelieu 96. — S abatier, rue Mogador 28. — Moscou, rue P auquet 7. — P ère Joseph, rue St.-A nne 56. — G ratin Dauphinois, rue Chabanais 7. — Delmonico, avenue de l’O pera 39. AZ ÉTO ILE ÊS A CH A M PS-ELY SÉES KÖZELÉ­ B E N : Au M anoir N orm and, bd. de Courcelles' 77. — Chez Georges, bd. Pereire, 273. — La P alette, rue F rançois I. 49. (Spanyol konyha.) — Les Cloches de Moscou, rue dè Colisée 27. — Mercier, rue L in­ coln 13. — Kamm erzel, rue du Colisée 16. — Le M eunier-Résidence, rue de B erry 9. — 20—30 f ra n ­ kos p rix -fix kapható a M arignan, Triom phe és Co­ lisée kávéházakban is. A M ONTM ARTRE-ON: L a Sole L orette rue N otre-D am e de L orette 8 . — La M ère Catherine, place du T e rtre 6 . — D’cheu nous à Paris, bd. Rochechouart 108. — La Langouste, bd. Rochechouart 104. A GARE DU NORD, a GARE DE L’EST ÉS A CSARNOKOK KÖZELÉBEN : T averne des Flandres, bd. D enain 8 . — Pavillon, rue de l’Échiquier 38. — Chez Flo, passage des P etites-É curies — R estau ran t à la G are de l’E st. — R e sta u ra n t à la G are du N ord. — H ôtel Moderne, place de la République 8 bis. — P ère Louis, rue de la Boule-Rouge 7. — Rousseau, rue Papillon 6 .

73

A BALPARTON: Lafon, quai M alaquais 23. — Chauland, rue de l’U niversité 107. — Lavenue, rue du D ép art 1. — Brasserie Lumina, ru e de Rennes 76. — Marins, rue de Bourgogne 9. — Brasserie Lipp, bd. S t.-G erm ain 151. — A uberge de Luxem­ bourg, rue de V augirard 38. — Chez Michaud, rue des S aints-P ères 28. (V asárnap zárva.) — Le V ol­ taire, place de l’Odéon 1. — Steinbach, boulevard St.-Michel 41. — Brasserie de l’Observatoire, bd. Port-R oyal. 4. EGYSZERŰ VENDÉGLŐK (10—20 fr.). Ide soroljuk a 8— 10 frankos prix-fixeket is, am e­ lyek között igen sok jó is akad. Nem tudunk aján­ lani, mert jók néha hetek alatt teljesen elromlanák, m íg rossz konyhájúak váratlanul megjavulnak. A legtöbb olcsó vendéglő a Q uartier-L atinben, az O pera környékén és a n a g y boulevardokon található. Azo­ kon a helyeken, am elyek nem szolgálnak p rix-fixet, minden nap készül egy az étlapon feltűnően m eg­ jelö lt „napi-fogás“ (p la t du jo u r), am ely m ajdnem mindifi jó. N agyon olcsó ebédelőhelyek találh ató k az E gységáruházakban. (Lanoma, Miniprix, Prisunic, Uniprix.) AZ OPERA, A M A D ELEIN E ÉS A PA LA ISROYAL K Ö ZELÉBEN : H ourton, rue Godot-de-Mauroy 8 . — Chez Odin, rue Ca.umartin 11. — Chez Doucette, place Gaillon. — Barcelone, rue GeoffroyM arie 9. — Moderne, rue S t.-L azare 115. — F a u ­ chon, place Madeleine 24. — Richelieu-D rouot, bd. M ontm artre 21. — V iard Joséphine, rue de Mogador 33. -— Scossa, ru e St.-L azare 125. — Delpuech, place du T h éâtre-F rançaise 5, — C hartier, fg. M ont­ m a rtre 7. — M irabeau, chaussée d’A ntin 42. — Rallye, bd. des Capucines 35. — A ux Noces de Je an n ette, rue F a v a rt 14. -— Le M eunier, chaussée d’A ntin 46. — Le P ot au Feu, bd. H aussm ann 8 6 . — Rallye-Tronchet. rue T ronchet 31. — Bensi, rue M ontm artre 140. — Floréal, bd. Bonne-Nouvelle 31. — Odin, rue C aum artin 11. — Capoulade. fg . M ont­

74

m a rtre 11. — Bisson, fg. M ontm artre 13. — Blond, bd. M ontm artre 2. — Habert, fg . M ontm artre 9. — Faucon, bd. des Capucines 30. — Léon, fg. St.-Honoré 200. — Robert, fg. St.-H onoré 196. — Pam-Pam, rue A uber 1. AZ ÉTOILE ÉS A CHAMPS-ELYSÉES KÖZE­ LÉBEN: Elymar, rue M arbeuf 37. — Chez Doucet, rue M arbeuf 4 és rue d’A uteuil 65. — Doucette, rue Paul-Ba.udry 7. — Royal Elysée, rue de Ponthieu 6 - — Brasserie Excelsior, avenue W agram 29. — Chez Fortune, rue D esrenaudes 16. — Antoine, rue D esrenaudes 19. — Dattas, ru e G énéral Lanrezac 4. — Rallye-Passy, bd- D elessert 8 . — Obligado, avenue de la G rande-A rm ée 19. — Chauveau, avenue MacMahon 29. — Rolbin, ru e du Colisée 7. A MONTMARTRE-ON: Le Lapin Argenté, bd. Rochechouart 88. — Faucon, avenue de Cliehy 108. — Coquet, bd. Cliehy 80. — Leprince, bd. Roche­ chouart 92. — Brasserie des Moulins, bd. Roche­ ch o u art 112. — Le Bon Bock, rue D ancourt 2. — La Bonne Table, rue Seveste 7. — La Cigale, bd. Rochechouart 124. A GARE DU NORD ÉS A GARE DE L’EST KÖRNYÉKÉN: Auberge d’Alsace, rue des DeuxG ares 13. —- Wagner, rue de Chabrol 52. — Thénint, place de la République 1. — Ville de Colmar, fg. St.M artin 116. — La pomme à Tell, rue d’H auteville 32. A BA LPARTON : La Bonne Table, rue St.-Beuve 5. — Chez Doucet, rue d’Assias 25. -— D jiguite, bd. E dgar-Q uinet 19. — Miron, rue S t.-Jaques 179. — E scalope M ilanaise, !bd. M ontparnasse 9. — Escalope, rue Monge 48. — G angloff, avenue de la M otteP iquet 42. — La Blonde, avenue de la M otte-Piquet 36. — XX. siècle, avenue Rapp 12. — Capoulade, m e Soufflot 26. — Michelet, bd. St.-Michel 82. — Cécile, bd. M ontparnasse. — C hartier, rue Racine 3. — C ôtelette M ilanaise, m e de Médicis 5. — R ôtisserie M ontparnasse, m e de Rennes 167- — Le Bec Fin, m e D elam bre 22. — Procope, rue de l’A ncienne Comédie 13.

K ÜLFÖLDI VENDÉGLŐK: MAGYAR, OSZTRÁK, CSEH VENDÉGLŐK: L ittle H ungária, rue de Suréne 6 . (25—35 fr.) — Auberge Hongrois, rue M azarine 76. (15 fr.) — Chez Louis, rue dei Surène 9. (25—30 fr.) — Swoboda, rue Gaillon 9. (15 fr.) — A utriche, rue T aitbout 11. — Vienne, rue B ergère 30. (15 fr.) ARAB VENDÉGLŐK: La Mosquée, rue G eoffroy St.-H ilaire 39. (25—30 fr.) — E l Djezair, rue de la H uchette 27. (20—25 fr.) — La K outoubia, rue des Écoles 80. (20-—25 fr.) — Brahim , rue S erpente 26. (15—20 fr.) — A lgérie, rue Vivienné 36. (15—20 fr.) -— Tunis, fg. M ontm artre 11. (10— 15 fr.) ANGOL ÉS A M ERIK A I VENDÉGLŐK: Lougi’s Bar, rue du Colisée 6 . (20— 30 fr.) — Chicago-Inn, rue D uphot 16. (20—30 fr.) — Tea Coddy, rue Julien le P auvre 14. (20—25 fr.) — M anor H ouse; rue Montholon 11. (20—25 fr.) GÖRÖG ÉS K E L E T I VENDÉGLŐK: H adjian, chaussée d’A ntin 4. (20—25 fr.) — Simonain, place de l’A lm a 5. (15— 20 fr.) — A théné à P aris, rue Serpente 13. (15—20 fr.) — L’Acropole, rue de l’École de Médecine 3. (15—20 fr.) -— Sem iram is, rue de C hâteaudon 8 . (10—15 fr.) -— F ranco-H ellé­ nique, rue de la H arpe 7. (10 fr.) HOLLANDI VENDÉGLŐK: F alstaff, rue M ont­ p arn asse 42. (30—50 fr.) Léo F aust, ru e P igalle 36. (10— 15 fr.) K ÍN A I ÉS JA PÁ N VENDÉGLŐK: Chung, rue des Carm es 11- (25— 30 fr.) — C hang-H ai, rue du Colisée 5. (30—40 f r.) — Le Lotus, rue de l’École de Médecine 2. (20—25 fr.) — Saigon, ru e de la H uchette 20. (15—20 fr.) — Fouji, rue du Somm erard 20 (10 fr.) — Chantoung, place de la Sor­ bonne 3. ( 8 —10 fr.) OROSZ VENDÉGLŐK: Le Caneton, rue de la Bourse 3. (35— 70 fr.) — Poisson d’Or, rue Vavin 24. (25—35 fr.) — K orniloff, rue d’A rm aillé 6 .

76 ( 3 0 — iO fr.) — Les Cloches de Moscou, rue du Co­ lisée 27. (20— 30 fr.) — Moscou, ru e P auquet 7. (20— 30 fr.) — Antoine, rue D esrenaudes. (15—20 f r.) — Ville de P etrograd, rue D aru 11. (15—20 fr.) — Miron, rue S t.-Jaques 179 (10 fr.) JUGOSZLÁV VENDÉGLŐK: Jougo-Slave, rue de la H arp e 3. (10— 12 fr.) — Jougo-Slave, rue, Ser­ pente. (10—12 fr.) — St.-Michel, rue de la H arpe 7. — (8—10 fr.) OLASZ VENDÉGLŐK: Le Quirinal, rue M arbeuf 33. (35— 70 fr.) — M assimo, ru e W ashington 23. (30—40 fr.) — F e ria ri, avenue Rapp 45. (30—40 fr.) — Carboni, bd. S t-G erm ain 155. (30—40 fr.) — L a Côtelette, rue la Rochefoucauld 43. (30—40 fr.) — Escalope M ilanaise, bd. M ontparnasse 9. ( 15—20 fr.) — Toscana, rue de P onthieu 7. (20—30 fr.) — Posilippo, rue d’Amboise 8 . (20—-25 fr.) — Chez P ierre, rue des Écoles 51. (20—25 fr.) — Le T an­ gage, ru e de P onthieu 6 8 . (15—20 fr.) — Le M erry, bd. M ontparnasse 135 (12— 18 fr.) — Pompeo, rue des P etits-C ham ps 17. (10— 15 fr.) — Bensi, rue M o n tm artre 140. (10— 15 fr.) NORVÉG ÉS DÁN VENDÉGLŐK: Viking, rue M arignan 14. és rue V avin 29. (30— 40 fr.) — P â ­ tisserie Danoise, avenue de l’O pera 4. (15—20 fr.) SPANYOL VENDÉGLŐK: La Corrida, rue de la Pom pe 174. (30— 50 fr.) — Barcelone, rue GeoffroyM arie. (20—30 fr.) — La V igne Vierge, rue St.M arc 1 . (15—25 fr.)

SVÁJCI VENDÉGLŐK: T averne de Genève, Bonne-Nouvelle 9. (20—30 fr.) P etite S t-A nne, St.-A nne 46. (15—25 fr.) — Pom m e à Tell, d’H auteville 32. (15—20 f r.) — H elvetia, place mond R ostand 8 . (15—20 fr.)

bd. rue rue E d­

VEGETÁRIÁNUS VENDÉGLŐK (8—10 fr.) Végétarien, bd. de Strasbourg 59. — Végétarien, rue Rossini 1. — Rénova, rue Dauphine 39. — Foyer

r? V égétarien, chaussée d’A ntin 22. — La Source, rue Bobillot 73 bis. — P ythagore, rue des P rê tre s-S t.Séverin 4. A kávéházak felso ro lását mellőzzük. U gyancsak nem em lítjük azoknak a helyeknek sem a nevét, ahol délután táncos te á t rendeznek. E z an n y ira fü g g a divattól, a viszonyoktól, az időközben beálló fe l­ lendüléstől s olyan g y ak ra n változik, hogy minden a d a t csak félrevezetné az olvasót. A délutáni te á k ­ n ál a fo g y asztás 15—30 fra n k között váltakozik. CUKRÁSZDÁK ÉS UZSONNÁZÓHELYEK: Rum pelmayer, ru e St.-H onoré 202. — Boissier, Cham psElysées 104. és bd. des Capucines 7. — Kardomah, rue de l’Échelle 1. — Smith and Son’s, ru e de Ri­ voli 248. — Medova T ea Rooms, rue de l’Échelle 3. — Colombin, ru e Cambon 4. — L’Oiseau Bleu, bd. H aussm ann, 47. — Masson, ru e de Rivoli 81. — Á la Marquise de Sévigné, bd. de la Madeleine 9., place Victor-Hugo 1., avenue Paul-D oum er 100. — Marquis, bd. des Capucines 39., place V ictor-H ugo 4., rue Vivienné 44. — Coquelin, rue de Chazalles 1., rue de P assy 67. — Thierry, avenue M atignon 32. — Ixe Royale, rue Royale 24. — Ixe Opéra, rue H alévy 6 . — Au Carillon, avenue de l’O péra 7. — Menier, avenue des Cham ps-Elysées. — Cosy Tea Rooms, rue St.-H onoré 255. — Schubert, bd. M ontparnasse 134. — Pons, place Edmond R ostand 2. stb. V ala­ mennyi n ag y áruházban van uzsonnázóhely. A G a­ leries L afa,yette-ben az u ra k a t csak a te tő te rra sz ra bocsátják fel, ahol hideg italokkal szolgálnak, m íg a te a-term e k et csak hölgyek lá to g ath atják . V alam ennyi nagyobb szállodában és ezek b á rjá ­ ban lehet délután uzsonnázni, vagy valam ilyen ita lra betérni.

F O N T O S C ÍM EK POSTA- ÉS TÁVIRÓHIVATALOK (27. o.) TUDAKOZÓDÓ- ÉS UTAZÁSI IRODÁK: A M ai­ son du T ourism e a hivatalos állam i u tazási és tuda-

78

kozódó iroda. Avenue des Cham ps-Elysées 127. A l­ osztályai: Syndicat d’initiative de Paris et du Dépar­ tement de la Seine. (V asúti és repülőgépjegyek.) Bureau National de Renseignements de Tourisme. P rospektusok fra n cia városokról és fürdőhelyekről.) Automobil Club de France és Touring Club de France. Club Alpin Français, ru e de la Boétie 7. Société N a­ tional des Chemins de Fer Français, jegyiroda vala­ m ennyi pályaudvaron. (42. jo.) V ezérigazgatóság: ru e S t.-L azare 8 8 . — UTAZÁSI IRODÁK: American Express, rue Scribe 11. — Belga vasutak, rue du 4 Septem bre 14. — Compagnia Italiana Turismo, bd. des Capucines 3. — Cedoc, rue des P yram ides 12. — Dean et Dawson, bd. de la Madeleine 12. — Globetrotter, rue A uber 3. — Magyar utazási iroda, av. de l’Opéra 40. — Német birodalmi vasutak, avenue de l’O péra 38. — Nordisk Voyages, avenue de l’Opéra 28. — Putnik, avenue de l’O péra 38. — Wagons-LitsCook, place de la Madeleine 2.. bd. des Capucines 14., avenue des Cham ps-Elysées 118., rue du Bac 62. U taz ási iroda ta lálh ató a nagyobb áruházakban is. PÉNZVÁLTÁS: A bankokban és váltóüzletekben 0— 12-ig és 14— 16-ig. A pályaudvaroknál, a Gare d’O rsay kivételével, vasárn ap és szombaton délután is. KONZULÁTUSOK (A címek az útlevél-, illetve a, vizum kirendeltség helyét jelzik. A hivatalos órák változnak. Telefonon érdeklődni!): Anglia, avenue H oche 16. — Belgium, rue d’A guesseau. — B ul­ gária, rue V ézélay 17. — D ánia, avenue Marceau 77- — Egyesült-Á llam ok, avenue Gabriel 2. — M a­ gyarország. rue de B erry 15. (H ivatalos órák 10— 13-ig.) — Csehország, rue D um ont d’U rville 11 bis. — Jugoszlávia, rue Léonce-Reynaud 7. — Románia, ru e de la Banque 2-4. — N ém etország, rue H uvsm>ans 2. — Olaszország, ru e Roquépine 11. — S pa­ nyolország, bd. M alesherbes 165. — Svájc, avenue Hoche 51. — Norvégia, rue F a b e rt 38 bis. — Svéd­ ország, rue d’Anjou 78. — Lengyelország, rue Alphonse-de-N euville 19. — O roszország, rue de G re­ nelle 79. — Szent-Szék, avenue du Président-W ilson 10 .

79

PÁ R ISI MAGYAR EG YESÜ LET (A ssociation H ongroise de P aris) : XV. Square V ergennes 9. T e­ lefon: V au g ira rd 08.57. M étro: V augirard. RENDÖRFŐNÖKSÉG: 'bd. du P alais 7. T alált t á r ­ g y ak : rue de Lutèce 1. (9— 16 óráig.) USZODÁK: Lido, arcades des Cham ps-Elysées. — Piscine de la P orte-M olitor (M étro porte d’A uteuil.) — Butte-aux-C ailles, place Paul-V erlaine 5. — T ou­ relles, rue des Tourelles. — Blomet, rue B lom et 17— Ledru-Rollin, avenue Ledru-Rollin. — Piscine de la Gare, bd. de la Gare. — L utétia, rue de Sèvres 17. — Palais de la N atation, rue de Chazelles 26. —Pontoise-St.-G erm ain, rue de Pontoise 19. — N y á­ ron több S zajna-fürdő működik.

SPO R T A napi sportesem ényekről a legjobban tá jé k o z ta t az AUTO és PA R IS-SO IR . A PA R IS-M ID I lóver­ senyrovata kitűnő. Sportesem ényekkel foglalkozó ké­ pes folyóiratok: MATCH, SPORTING, M IROIR DES SPORTS. LÓ V ER SEN Y EK : A lóverseny népszerű és diva­ to s P árisban, a,z előkelő világ sportja. F eb ru ártó l novem berig alig m úlik el nap lóverseny nélkül. A v áro s minden részéről autocarok viszik k i olcsón a közönséget a pályákra. A n ag y versenyek, eg y ú ttal női divatbem utatóul is szolgálnak. A legjobban öl­ tö zö tt nők a n ag y divatszalonok próbakisasszonyai, akik ilyenkor hivatalos minőségben jelennek meg. Longcham p-ban tavasszal, nyáron és ősszel t a r ­ ta n a k versenyeket. A G rand-P rix (1,600.000 fr.) jú ­ nius utolsó vasárn ap ján . P rix de TArc de Triom phe október második, a, P rix du Conseil M unicipal októ­ b er harm adik v asárnapján. — A uteuil-ben a G randP rix elő tti szerdán G rande Course de H aies, pénte­ ken Journée des D rags. — St-C loud-ban július első v asárn ap ján P rix du Président. — C hantilly-ben jú ­ n iu s első v asárn ap já n P rix de Diane, m ásodik va­ sá rn a p ján P rix du Jot

80

AGÁRVERSENY to ta liz atő rrel tavasszal és ősszel. AUTOMOBIL. Le Touring-Club de F rance: avenue de la G rande A rm ée 65. — Automobile-Club de France, place de la Concorde 6 - 8 . — A Linas-M ontlh éry versenypályán ren dszerint júniusban dől el a fra n cia A utomobilklub nagydíja. (Autóbuszok a P o rt d’O rléans-tól.) A utom obilkiállítás minden év októ­ berében a G rand Salonban. A K ERÉK PÁ R jelentős töm egsport m arad t F ra n ­ ciaországban. Union Vélocipédique de France: bd. Poissoniére 24. A legnagyobb izgalom ba hozza a tö ­ m egeket a Tour de France minden év júniusálban. A közhit a z t ta rtja , hogy az országnak ez a legbizton­ ságosabb ideje: an n y ira elfoglalja az em bereket a verseny, hogy ekkor sem háború, sem forradalom , sem m iféle töm egm egm ozdulás nem tö rh et ki. É rd e­ kes a hatnapos bicikliverseny a P ala is des Sportsban. (K ét versenyző ugyanazon a kerékpáron éjjel nap p al h a t napon á t küzd a d íjért.) Kisebb verse­ nyek vasárnap délutánonként. A RUGBY jobban érdekli a fra n ciá k at, m int a lab­ d arúgás. A zonkívül valam ennyi nálunk is űzött sp o rt­ ágból rendeznek versenyeket. TURISZTIKA. Érdeklődőknek készségesen n y ú jt felv ilág o sítást a Club Alpin Français: rue la Boé­ tie 7.

Á V Á R O S LEÍRÁSA. P á rist tizenkét sé tára osztottuk be. A hatodik és hetedik (a Bois de Boulogne és a S zajna) nagyon rövid és könnyen egyesíthető, a többi legalább fél, de a múzeumok és tem plom ok felületes m egtekin­ tésével is inkább egész nap o t igényel. T erm é­ szetesen m inden időbeosztás viszonylagos és változó. „Szép ámulások szent városá“-nak nevezte Ady P á ­ rist. Ki hol ám ul el és meddig, abba beleszólni nem lehet s nem szabad. A város le írásá t a z é rt kezdtük az O perával, m ert ta p asz talatu n k szerin t az idegenek legelőször az O pera környékét szokták m egtekinteni. A sorrendet term észetesen m indenki ízlése szerint m egv álto ztat­ h atja. A z általános látnivalókon felül m ajdnem mindenki bővítheti szakm ájának ism ereteit is. Az orvosok és biológusok láto g asság m eg az ú j Beaujon kórházat Clichyben, a Rákkutató intézetet V illejuifben, a Pas­ teu r intézetet és a Rádium kórházat P árisban. F i­ zikusok és kém ikusok az egyetem újabb laborató­ rium ait. M érnököknek és technikusoknak, érdekesek a Francia vasutak műhelyei és psychotechnikai la ­ boratórium ai és Páris városának szemétfeldolgozó és egyéb üzemei. (Az utóbbi helyekre az engedély m eg­ szerezhető a „Cervice C entral de la D irection Géné­ rale des T ravaux de P a ris“-nál, quai de la Râpée 98, telefon: D orian 55-70, Foissy úr.) A fra n cia tudo­ mány em berei minden kollégát szívesen fogad n ak és ú tbaigazítanak. É pítészeknek és kereskedőknek sen­ kihez sem kell fordulniok, m indent m eglátnak és m indent m egtalálnak az, uccán. A Szajnára m erőleges uccáknál a szám ozás a, S zaj­ nánál kezdődik, a párhuzam osaknál keleten. B alra vannak a p ára tlan - és jobbra a párosszám ú házaik.

r 82

1. O p éra — M adeleine — C oncorde — Tuileries — Palais-R oyal A *PLACE DE L’OPÉRA P áris legforgalm asabb pontja. Garnier tervei szerint, 1862-től 1875-ig épült OPÉRA vagy Académie N ationale de Musique e t de D anse a m ásodik császárság legjellem zőbb emléke. H ihetetlen té r- és anyagpazarlással készült. 11 ezer n ég y zetm éter te rü le te t foglal el és ennek ellenére csak 2158 személy fé r el benne. (Az arán y lag kis te rü le tre elhelyezett milánói Scala 3600, a Trocadéró színház 3200 nézőnek készült!) A színháznak sem stílu sa, sem az építéséhez felh aszn ált anyaga nem egységes. H a részletei tú ld íszítettek és nem is m in­ dig szerencséseik, az épület egész töm ege mégis nagyszerűen hat. Szép a főhom lokzat távlatban, az az avenue de l’Opera felől s érdekes a színpadi rész töm ege a L afay ette áruház te tő te rrasz áró l nézve.

A bejárattól jobbra, Carpeaux LA DANSE című csoportja. Belső részében a leghatásosabb a lépcsőház, tíz méter széles márvány lépcsőfokaival. A foyert Paul Baudry allegorikus festményei éke­ sítik. A nézőtér díszítése, a második császárság divatja szerint, arany és vörös. A színpad nyílása 15 méter széles, mélysége 25 méter. A színpad mögött a Degas képeiről ismert ..foyer de ianse“, a közönség számára csak bálokon megközelíthető. Az Opera múzeuma, place Charles Garnier (55. o.). H a szembsn néznek az O perával és u tá n a b alra fordulnak a boulevard des Capucines-re jutnak.

25, a MUSÉE COGNACQ-JAY. (56. o.). Ernest Cognacq, a Samari­ áruház tulajdonosa alapította. Tizennyolcadik századbeli franciák és angolok, azonkívül Tiepolo, Rubens, Rembrandt fest­ ményei. taine

A boulevard de la M adeleinen keresztül elérik a place de la Madeleine-t. A LA M A D ELEIN E, Sainte-M arie-M adeleine tem p­ loma. É pítését 1764-ben kezdték. 1806-ban Napoléon P ierre Vignont bízta meg, hogy a M adeleine-t, m int diadalm i tem plom ot fejezze be a G rande A rm ée k a ­ tonáinak. A tem plom csak 1842-ben készült el; 108 m hosszú és 43 m széles. H om lokzata görög s tí­ lusú. P áris leggazdagabb p arókiája. Szinte a „n ag y ­ világ" templomai. I t t sok előkelő esküvőt ta rta n a k . Különösen a katonaság kedveli. E gyházi zenéje ki-

83

tűnő. (V alaha Saint-Saens volt a tem plom orgonis­ tá ja .) A tem plom n y u g ati oldalán virágpiac. Az előkelő üzletekkel szegélyezett, 1732-ben épült rue Royal vezet, a #PLA C E DÉ LA CONCORDE-ra. A te re t 1792-ig XV. Lajos szobra d íszítette és róla is nevezték el. A forradalom ban Place de la Révo­ lution le tt belőle. I t t végezték ki 1793 ja n u á r 21-én XVI. L ajost, a té r közepe és a Cham ps-Elysées kö­ zö tt felá llíto tt guillotinon. Később a guillotin a té r keleti oldalára költözött. (M arie A ntoinette, Danton, R obespierre kivégzése.) 1795-ben nevezték először Place de la Concorde-nak, a restauráció a la tt ú jra XV., m ajd XVI. L ajosról keresztelték el. 1830 óta m egszakítás nélkül viseli mai nevét.

A tér közepén a Luxor Obeliszk. (II. Ramsès tébai templomából. Kr. e. XIII. század. Méhémet-Ali egyiptomi király ajándékozta 1831-ben Lajos Fiilöpnek.) A kutak a római Szent Péter téren felállított kutak másolatai. A teret nyolc francia város szobra szegélyezi. (Lyon, Marseille, Bordeaux, Nantes, Rouen, Brest, Lille, Strasbourg.) Lille szobra mellett bejárat Páris csatornáiba. (59. o Gabriel te rv ei szerin t 1760— 75 között épült északi részét két palota fo g lalja el. A jobboldaliban van a T engerészeti m inisztérium , a baloldaliban az A utomobilklub és a Crillon szálló. A Concorde té r keleti oldala, a rue Rivoli, a S zajna és „a Louvre között te rü l el a *JA R D IN DES T U IL E R IE S. 920 m hosszú, 300 m széles, kb. 25 hek­ tá r terjedelm ű. M enjenek végig a k elten, a fasorok között. A rengeteg szobor ránehezedik a v irág ág y ak ­ ra, elnyom ja a k e rt h atásá t. P árisban is sok a szobor s nem m indegyik szobor jó. A k e rt szép látvány a S zajna p a rtjá ró l, különösen alkonvatkor. A Con­ corde té rre néző oldalt két épület díszíti. A S zaj­ nánál az O rangerie, a rue Rivoli m ellett a Jeu de Paum e.

A MUSÉE DE L’ORANGERIE két termében látható Claude Monet .,Les Nymphéas” című képsorozata. A négy másik teremben álta­ lában gyűjteményei kiállításokat rendeznek, rendszerint egy nagy festő műveiből. (58. o.) A MUSÉE DU JEU DE PAUME külföldi modem festők alkotásai­ nak ad hajlékot. ,,Luxembourg des Écoles étrangères“-nek neve­ zik. Az elsőemeleti termekben váltakozó képkiállítások. .(57. o.) A k e rt rue de Rivoli m elletti részén állott, a gy er­ m ek-király XV. L ajosnak épült lovarda. (Salle du M anège.) Benne ülésezett 1789-től a Törvényhozó­

84

gyűlés, m ajd a konvent. T érjenek vissza a k e r t fő ú tjá ra , a G rand A llée-ra. Tekintsenek a L ouvrera, m ajd fo rd uljanak vissza a Concorde té r felé. E g y p illan at és m egértik P á ris építészeti csodájának a lényegét. A m athem atikus szellemű és m indent ex ak t rendszerbe foglaló francia nép a mértaniból az épí­ tészetbe, a városszabályozás lényegébe átv ette a szim etria elvét. P áris egyik legfontosabb tengelyén áll­ nak és semmi nem akadályozza m eg a tá v la t h ib á tlan ság át. L átják az avenue des Cham ps-E lyséest el­ veszni az A rc de Triom phe-ban, ha m egfordulnak, a C arousselt és m ögötte a Louvre töm egét. A p árisi épületek homlokzata, korok szerint változik, de a tengely nem görbülhet el soha. 1937-ben elsősorban a z é rt ép ítettek ú j T rocadérot, hogy nyerjenek egy ú j tengelyt. H aladjanak tovább a Louvre felé. Átm ennek az avenue Paul Déroulèden. A Louvre két szárnya, a Pavillon die F lore és a Pavillon de M arsan, a Caroussel és az avenue D éroulèdê között állo tt a P alais des Tuileries.

A palotát Medici Katalin kezdte építtetni, de csak XIV. Lajos alatt fejezték be. XVI. Lajos és Mária Antónia a Versailles-ból való visszatérés és a fogság közötti időszakban lakták. 1793 má­ jus 10-től ott ülésezett a konvent. Napoléon 1800-tól lakptt a Tuileries-ben. A palota 1871-ben leégett. A harmadik köztársaságkorában a romokat eltakarították és a területet parkosították. Az ARC DE TRIO M PH E DE CAROUSSEL Steptim ius Severus róm si diadalívének kicsinyített m áso­ lata. Napoléon em eltette győzelmei dicsőítésére. Caroussel és a Louvre közti place de Caroussel-en ál­ lo tt a forradalom a la tt egy rövid ideig a guillotin. A *LOUVRE P áris leghatalm asabb és legjelentő­ sebb tö rtén eti m últú épülete. Építése hétszáz évig ta rto tt. A Louvre szó eredetéről a nyelvészek m ind­ eddig nem tu d ta k m egegyezni. Építésének története. A Louvre építészet-történetileg k ét részre osztható: 1. a régi Louvre; a négy­ szögletű épület a place du Louvre-on, 2. az új Louvre; a k ét szárny, am ely a place .de C aroussel-t északról és délről határolja. Fülöp Ágost m ielőtt a k ereszte sh ad járatra indult,

85

a S zajna jo b b p a rtján lévő városrészt m eg a k a rta vé­ deni és a S aint-G erm ain l’A uxerrois tem plom mel­ le tt erődítm ényt ép ítte tett. Később a Louvre, erődít­ ményből királyi palotává alakult át. I. Ferenc, aki P árisb an is sz e re te tt volna olyan fényes k astély­ ban lakni, m int a T ouraine-ban, a Loire vidékén, ko­ rán a k legnagyobb építészét, P ierre Lescot’ bízta meg a Louvre átépítésével. Fiilöp Á gost to rn y a it és v á r­ b á sty á it lebontották s m egkezdődött a m ai Louvre kialakulása. Lescot m un k áját II. H enrik, aki több részletben m ódosította elődje terveit, fe je z te tte be. A n y u g ati és a déli hom lokzatot Je an Goujon díszí­ te tte szobrokkal. Medici K atalin a T uileries-t a k a rta egyesíteni a L ouvre-ral, de nag y arán y ú elképzelé­ seiből a „G alerie d’Apollon“-on kívül alig készült el valami. IV. H enrik fejezte be Medici K atalin te rv eit és ép ítette a quai des T uileries-re néző részt. Le M ercier te rv e i szerin t em elték a „Pavillon de l’Horloge“-t, am ely a la tt a négyszögletű z á rt udvarból a place de la C aroussel-re lehet jutni. XIV. Lajos p á risi p alo táján ak rendezte be a Louvre-t. A palota ép ítését Le Vau, m ajd később Gabriel és Soufflot ir á ­ ny íto tták . A keleti főhom lokzat feleslegesen terhes oszlopsorát, Bernini kezdem ényezésére, Claude P e r­ ra u lt ép ítette 1667-től 1678-ig. XV. Lajos, aki ebben is fo ly ta tta elődjének m unkáját, pénzügyi nehézsé­ gek m ia tt nem tu d ta befejezni a Louvret. Napoléon uralkodása a la tt em elték „a Pavillon de M arsan“-t. (A rue Rivoli oldalán.) V égre III. N apoléon érdeme, hogy V isconti és Lefuel tervei szerin t befejezte a Louvre északi és déli szárnyát. A Louvre m úzeumot I. Ferenc alap íto tta, mint királyi gyűjtem ényt. (A Leonardo festm ényeket ő szerezte m eg.) Később A ndrea dél S arto t küldte O laszországba m űkincseket vásárolni. A forradalom a la tt a N em zetgyűlés 1793 július UT-iki dekrétum á­ val m egnyitja a Louvreban a Musée de la République-et. A versaillesi kastélyban lévő m űkincseket áth o zatták . A Louvre m űkincsei eredetre nézve h á ­ rom cso p o rtra oszthatók: a királyi gyűjtem ényekre, a m ár állam i tulajdonban lévő múzeum v ásárlásaira s adom ányokra és hagyom ányokra.

8ó

A LOUVRE MÚZEUM (57. o.)

A múzeumot 1932 óta újjá rendezik, nagyszerű ízléssel és céltudatossággal. Ezek a munkálatok még tartanak. A Louvre vég­ leges beosztása a következő lesz: Földszint: SZOBROK. Keleti- és egyiptomi régiségek. Görög és római szobrok. Középkori-, renaissance és modern szobrok gyűj­ teménye. Első emelet: Műtárgyak és bútorok. — Egyiptomi, görög és ró­ mai régiségek. — KÉPTÁR. Második emelet: Festmények a XIX. és XX. századból. — Camondo gyűjtemény. — Műtárgyak és bútorok. A Pavillon de Flore második harmadik, negyedik és ötödik emeletén: muzulmán és távolkeleti gyűjtemény. SZOBOR- ÉS RÉG ISÉG G Y üJT E M È N Y.

**GÖRÖG ÉS RÓMAI RÉGISÉGEK. Bejárat: Pavillon Denonl 'A place du Caroussel déli részén vagy a Barbet de Jouy kaNjjun, a quai du Louvre-on.) Salle de Phidias. Frise des Panathénées, a Parthenonról, <442— 438, Kr. e.) Tête Laborde, a Parthenonról. — Salle de Polyclète. Vénus Genitrix. — Salle de Praxitèle. Apollon Souroctone, Arles-i Venus, Diana. — Salle de la Vénus de Milo. MILOI VENUS. Al­ kotója ismeretlen. 1820-ban találták meg Mélos szigetén. Rivière marquis, Franciaország konstantinápolyi követe vásárolta meg és ajándékozta XVIII. Lajosnak. — Salle des Poètes Grecs. Homéros, Anacréon, Euripides stb. idealizált szobra. — Salle des Ca­ riatides. (A termet. Pierre Lescot építette és a Cariatidok Jean Goujontól valók. Itt állították ki nyolc napra IV. Henrik kopor­ sóját.) Diana a szarvassal. Guggoló Vénus. Silène és Bacchus. A Cour du Sphinx melletti termekben római régiségek. Salle d’Auguste. Római szónok mint Mercur. Augustus, Néró, Caligula, Germanicus, Tibérius stb. szobra. — Salle de Mécène. Borghèse gladiátorok. ♦EGYIPTOMI GYŰJTEMÉNY. Bejárat rue du Louvre felől. Aki kronologikus sorrendben óhajtja meglátogatni a gyűjteményt, men­ jen a Miloi Venus mögötti földalatti folyosóról. Cryote A nagy sphynx. Vörös gránitból, XXII. dinasztia. — Salle du Mastaba. Áldozati szoba egy magasrangú hivatalnok sírjából. — Salle de l’Époque Archaique. Sírkő. — Salle de 1‘Ancien Empire. Oszlopok vörös gránitból. — Salle du Seribe accroupi. A guggoló írnok szobra. — Salle Henri IV. Dombormű I. Setho-sis király sírjából. III. Ramsés szarkofágja. ♦KELETI GYŰJTEMÉNY. Bejárat rue du Louvre felöl. Kaldeus asszír, babiloni, föníciai régiségek. ♦♦KÖZÉPKORT ÉS RENAISSANCE SZOBROK. A Louvre Szajna melletti szárnyában. Bejárát a porte de la Trémoille, a Carroueselnél. Salle Romane. Salamon és a Sába királynőié. — Salle Gothieue. Domborművek a Bourges-i székesegyház jubáiáról Szent Laios szobra. — Salle du Philippe Pot. Philippe Pot sírja.( A XV. század második feléből.' Szent György megöli a sárkányt, Michel Colombe domborműve. Az Oliveti madonna. — Salle Jean Gonion. Jean Goujon: Diana a szarvassal. Germain Pilon: Részlet II. Hen­

87

rik sírjából. René de Birague sírja. — Salle Michel-Ange. Michel­ angelo: Két rabszolga, II. Gyula sírjáról. Cellini: Nympha. Jean Bologne: Mercur. Laurana: Egy ismeretlen nő szobra. Donatello: Mária Jézussal. — Salle Puget: Puget: Perzeus és Androméda. Bernini: Medici Lipót bóboros és VŐI. Urbán pápa szobra. Coysevox: A Grand Condé szobra. — Salle Coysevox: Coysevox: Bourgogne hercegnő mint Diana. Nympha a kagylóval. Puget: Nagy Sándor és Dyogenes. Poussin: Az alvó Ariadne. --K É P T Á R .

Bejárat a Pavillon Denon-on, a balodali lépcsőn, a SAMOTHRAKEI GYŐZELEM szobránál. A képtárat, mialatt e sorokat írjuk, teljesen újjárendezik s így csak arra szorítkozhatunk, hogy a legfonio-sabb képekre felhívjuk a figyelmüket. Gallerie d’Apollon. Koronaékszerek és drágakövek. Az ötödik üvegszekrényben, a RÉGENT, a legszebb ismert gyémánt. Súlya 133 karát. OLASZOK. Salon Carré. Titian: Jupiter és Antiope. A sírbatétel. Krisztus a töviskoronával. Emmaus tanítványai. — Veronese: A kánai me­ nyegző. Ebéd a Pharizeus Simonnál. Emmaus tanítványai. A vil­ lámokatszóró Jupiter. — Tintoretto: Zsuzsanna a fürdőben. — Raphaël: A szent család. Szent Mihály harca a sárkánnyal. — Correggio: Antiope álma. Salle Duchatel. Philippo Lippi: Madonna. — Ghirlandajo: Krisz­ tus a keresztfán. Salle de sept mètres. Fra AngeHco: Imádkozó angyal. Mária megkoronáztatása. — Botticcelli: Madonna. — Ghirlandajo: Arc­ kép. — Giotto: Szent Ferenc. — Cimabue: Madonna az angyalok­ kal. Grande Galerie. Leonardo da Vinci: Az angyali üdvözlet. Ke­ resztelő Szent János. Sziklabarlang. Madonna. Bacchus. Mona Eisa. Szent Anna. — Raphaël: Szent Margit. La belle Jardinière. Madonna a diadémmal. Szent Mihály. Jeanne d’Aragon. — Mantegna: A keresztrefeszítés. A Parnasszus. — Veronese: A szent család. — Titian: Kesztyűs férfi. Madonna. Alphonse de Ferrara és Laura Dianti. Allegória. — Giorgione: A hangverseny. — SPANYOLOK. Herrera, Velasquez, Murillo, Goya, R’bera. FLAMANDOK. Rubens; Heléne Fourment gyermekeivel. Loth mene­ külése. — Van Dyck: önarckép. I. Károlv arcképe. Madonna. HOLLANDOK. Rembrandt; önarckép. Hendrickje Stoffels. Az ir­ galmas Szamaritánus. Betsabée. Emmaus tanítványai. Tóbiás és az angyal. A szent család. Hals: Női arckép. — Salle Rubens: Rubens és tanítványai a Luxembourg palotának megfestették Me­ dici Mária élettörténetét. — NÉMETEK. Memlin": Madonna a gyermek Jézussal. — Dürer: önarckép. Holbe;n: Erazmus. Nikolaus Krazer. Anna de Cleve. FRANCIÁK. XIV—XVI. század. Bellechose, Maître de Moulins, Pouquet, Clouet, Le Nain, de Champagne. — XVII. század. Vouet, Poussin, Lorrain, Le Brun. — XVIII. század Watteau, Boucher, Fragonard, Greuze. Prudhon, David, Gros. — XIX. század. Ingres, Delacroix, Géricault, Daumier, Rousseau, Corot, Manet, Renoir, Monet etb. M USÉE DES A RTS DÉCORATIFS, Pavillon de

88

M arsan, rue de Rivoli 107. (54. o.) A múzeum iparm űvészeti tá rg y ak , bútorok, falikárpitok, szőnyegek, porcellánok, szobrok gyűjtem énye a gótikától n ap ­ jainkig. N éhány régi képet is őriznek benne. A négyem eletes m úzeum ot liftte l lá ttá k el. Aki a g y ű jte ­ m ényt kronologikus sorrendben a k a rja m eglátogatni, kezdje sé tá já t az első em eleten. Az avenue P aul-D éroulède-t északnak fo ly ta tja a rue des Pyram ides. A rue St,-H onoré sarkán a n a ­ gyon szép, barokk stílusú SAINT-ROCH templomE nnek a tem plom nak a lépcsőfokain és a szomszé­ dos uccákban verte le B onaparte 1795 október 5-én (13. vendém iaire IV. év) a royalisták konventellenes lázadását. A tem plom alapkövét XIV. L ajos ra k ta le 16 bán. É pítését Le Mercier kezdte, Robert de Coite fo ly ta tta és az ő fia fejezte be 1740-ben. A tem p­ lomban főképpen XVII. és X V III. századbeli szob­ rok. (Coysevox, Coustou stb.) A kórusm ögötti k á ­ polnában Jézus születése, Anguier m árványcsoportja. A rue St.-H onorén keletnek a Place du Théâtre Français-re jutnak. A két k ú t Davioud m unkája. A színház a Palais-R oyal délnyugati szárnyát foglalja el. N apoléon 1812-es m oszkvai dekrétum a szerint nem az igazgató, hanem a tagok irán y ítják . A szín­ ház szoborgyüjtem ényéből a legértékesebb Houdon Voltai re-je. A PA LA IS ROYAL-t Le M ercier terv ezte Riche­ lieu bíborosnak (1629—-39). H alála u tá n a király örökölte. XIV. L ajos öccsének, az O rléansi herceg­ nek ajándékozta. A színházat, am elyben m a a Co­ médie Française játszik, az O rléansi herceg déd­ unokája, Égalité Fülöp é p ítte tte (16. és 46. o.). A fo r­ radalom a la tt a P alais Royal ikertje volt P áris egyik leglázasabb pontja. Ma az Á llam tanács (törvényelő­ készítő szervezet és közigazgatási bíró ság ), a Szép­ m űvészetek igazg ató ság a s az In s titu t de Coopéra­ tion Intellectuelle (a N épszövetség egyik alosztálya) van a palotában elhelyezve.

A kertet körülzáró épületeket Louis tervezte (1781—84). A Palais-Royal hajdan élénk kereskedőnegyed volt, ma pedig ki­ halt. A kereskedőket zavarta a sok uccai nő és keresztül vitték, áldozatok árán a városi tanácsnál, hogy azokat kitiltsa a kert­

89

bői. A kereskedők ennek a döntésnek nem sokáig' örülhettek, meri az uccai nőkkel együtt a vásárlóközönség is elmaradt és mindnyájan tönkrementek. Azóta nem tudott feltámadni a Palais Royal. A kertben Camille Desmoulins szobra és Rodin Victor Hugója. A Palais Royal n y u g ati oldalán, a rue de Riche­ lieu vezet a boulevard de M ontm artre felé. A rue des P etits-C ham ps keresztezésénél a BIBLIO ­ TH ÈQ U E N A TIO N A LE (55. o.). A w ashingtoni Kon­ gresszus és a londoni B ritish Múzeum könyvtár, köny­ veinek és nyom tatványainak szám a u tá n a világon a harm adik leggazdagabb (4 millió könyv és n y o m ta t­ vány). Idegenek, m ielőtt lá to g ató jeg y e t kérnének, hozzanak a követségüktől ajánlólevelet! A könyvtá­ r a t több tizenhetedik századból fen n m arad t p alo tá­ ban helyezték el. N yolcem eletes, m odem stílusban ép ü lt k ö n y v rak tár áll Versa.illesban, 20 km hosszú polcokkal, keveset h aszn ált könyvek és újság o k ré ­ szére (R oux-Spitz, 1933—-34). A P alais Royal keleti oldalán a BANQUE DE FRA NCE, a M ansart és Cotte á ltal te rv e ze tt Tou­ louse p a lo tá t foglalja, el. (Toulouse g ró f XIV. Lajos és Mme de M ontespan fia volt.) A legszebb része, a csak engedélyre m egtekinthető aranyfolyosó. A H ardouin-M ansart tervei szerint, 1685-ben m eg­ kezdett place des V ictoires-on áll XIV. L ajos lovas­ szobra. A rövid rue V ide-G ousset a N OTRE-DAM ED ES-V ICTO IRES templomhoz vezet.

A barokkstílusú templomot XIII. Lajos alapította. La Rochelle bevétele után 1629-ben. Építészetileg nem jelentős alkotás, de a katolikus hitélet sűrűn látogatott zarándokhelye. Minden pénteken a békéért mondanak benne misét.

A rue N otre-D am e-des-V ictoires-on a place de la B ourse-ra ju tn ak . LA BOURSE, P áris értéktőzsdéje. É pült 1808—25. E red etileg mindenkinek bárm ikor jo g a volt bemenni. A háború ó ta ezt a szabadságot csak fra n c ia ál­ lam polgárokra korlátozták. Külföldieknek engedélyt kell kérniök. Az urak , h a tanácsaim at m egfogadják, minden kockázat nélkül bem ehetnek tőzsdeidőben is. N e beszéljenek, viselkedjenek fesztelenül és ne ve­ gyék le a k alapjukat. F ran cián ak fo g ják önöket nézni! Csak a terem ráccsal elválasztott részére, a Corbeille-be nem tanácsos bem erészkedni. (55. o.)

Néhány lépésnyire a tőzsdétől, a rue du Croissant és a rue Montmartre sarkán áll az a kis kávéház, amelyben Jaurés-t 1914 július 31-én meggyilkolták.

A boulevard M ontm artre a nagy-boulevardok egyik szakasza. Les G rands B oulevards-nak hívják a Madeleine-től a place de la République-ig terjedő 4-5 km hosszú részt. (Boulevard de la Madeleine, -des Ca­ pucines, -des Italiens, -M ontm artre, -Poissonière, -Bonne-Nouvelle, -St.-Denis, -St.-M artin.) A boulevard, rue M ontm artre és O pera közötti ré ­ sze mozikkal, forg alm as üzletekkel és bankokkal van tele.

2. O p é ra — P lace Vendôm e — Faubourg Saint Honoré — Parc M onceau — Cham psElysées. A RU E DE LA PA IX (1807-től 1814-ig rue N apo­ léon), az ékszerészek és a luxusüzletek uccája. Az utóbbi évtizedben, am ió ta a Cham ps-Elysées fo r­ galm a fellendült, v eszte tt valam it jelentőségéből. A *PLACE VENDOM E XIV. L ajos korának alko­ tá sa. E helyen állo tt 1687-ig Vendôme hercegiének, IV. H enrik és Gábriellé d’E strées fiának, palotája. A nyolcszögletű té r, — H ardouin-M ansart tervei szerint, —csak azért készült, hogy a k irá ly itt felá llíto tt lovasszobrának méltó k e re te t adjon. A fo r­ radalom kor a szobrot elhordták és a szabadság nem ­ tő jé t állíto tták helyére. Napoléon, m int ahogyan ez diktátoroknál g yakran előfordul, kedvelte a róm ai példaképeket, a té r közepére T ra ja n u s oszlopának 1200 zsákm ányolt ágyúból öntött, 43 m m agas m á­ so la tá t á llítta tta fel (1806— 10) s te tején sa já tm a g á t C aesarnak ábrázoló szobrát helyeztette el.

A tér 11-13. számú palotája az Igazságügyi minisztérium, 12-es a hajdani orosz követség, amelyben Chopin meghalt,

a

A ru e du F aubourg S t.-H onoré-re a Vendôme té r ­ ről a rue St.-H onoré-n keresztül ju tn ak . L átványos ucca, X V III. századbeli palotákkal és p azar ü zletek­ kel. 31, Pillet-W ill p alota, (G abriel 1718), 33, a Cercle Interallié palotája. 39, angol követség, ez­ elő tt Borghése palota. 41, Rothschild palota (Vis-

9)

conti). 55—57, P alais de l’Élysée, 1873 óta a köztá rsa sá g i elnök lakhelye. 1718-ban kezdték építeni M ollet terv ei sz erin t É vreux grófjának. Louis N a­ poléon i t t készítette elő az állam csínyt. Az Elyséepalotával szem ben a place Beauveau-n a B elügym i­ nisztérium , a Beauveau herceg hajdani palotájában. 152, az érdektelen Saint-Philippe-du-Roule tem plom . 252, Salle Pleyel, P áris legnagyobb és legszebb h an g ­ versenyterm e. (3000 hely.)

Néhány percnyi kerülőút balra; a rue Beaujon és az avenue de Friedland sarkán Salomon de Rothschild palotája, amelyben Dou-

mer elnököt meggyilkolták.

A rue du F aubourg S t-H onoré a place des Ternesben végződik. Jobbra, n y u g at felé a boulevard des Courcelles-en a *PARC MONCEAU-ba. A P arc Monceau P áris legarisztokratikusabb k e rt­ je, minden oldalról paloták környékezik. A p ark íro ­ zást O rléansi Fülöp. Lajos Fülöp a p ja kezdte meg. A p ark b an sok szobor. (Thomas, Gounod, Chopin, Maupassant, Pailleron, Sardou, Becque.) V asárnap délelőtt 11—12 óra között finom párisi, benszülöttek sétálnak a p ark ú tjain . Ez az előkelő em berek kor­ zója.

A Parc-Monceau közelében két műgyűjtő múzeuma található. MUSÉE NISSIM DE CAMONDO (rue Monceau 63. — 60 o.) A hagyo­ mányozó Moise de Camondo gróf. aki a múzeumot a háborúban elesett fiáról neveztette el, palotáját a XVII. századból való bú­ torokkal, képekkel, falikárpitokkal, porcellánokkal rendezte be. A múzeum egy nagyon finom és nagyszerű ízlésű műgyűjtő pom­ pás lakása. A MUSÉE CERNUSCHI (avenue Velasquez 7, — 56. o.) nagyon értékes kínai és japán gyűjtemény. A P arc Monceau fő -fasorának a tengelyében az avenue Hoche vezet délnyugatra, az É toile-ra. 12, Caillavet palota, h íres Mme de C aillavet irodalm i szalonjáról, am elyet F rance lá to g ato tt. *Place de l’Étoile közepén em elkedik az *ARC DE TRIOMPHE. I tt lá th a tjá k P áris tengelyrendszerének legtökéletesebb példáját. A Carousseltől idáig te r ­ jedő tengelyt a diadalív nem tö ri m eg, hanem fo ly ­ tatódik az avenue de la Grande A rm ée-n á t P árison tú l Neuillybe. A diadalív felé sugáralakban 12 avenue fut. Az A rc de Triom phe-ot G halgrin te rv ei szerint Napoléon kezdte építtetni. 1814-ben m ég csak 5 mé-

92

te r m ag asra em elkedett. A m unkálatokat 11 évre m eg szak ították és L ajos Fülöp fejezte be 1836-ban. A diadalív a la tt nyugszik 1920 novem ber 11-e óta az ism eretlen katona. „Ici repose u n soldat français m o rt pour la p atrie, 1914—1918“ — hirdeti a felirat. Az A rc de Triom phe északi részén, a ChampsE lysées-ről nézve a jobboldalon, Rude *LA MAR­ S E IL L A IS E című szoborcsoportja. Az A rc de Triom phe-tól a Bois de Boulogne-ba ve­ zet a több m int 100 m széles avenue Foch (ezelőtt avenue du Bois) H aussm ann legm erészebb s egyik legszebb alkotása. H a a Bois felé mennek, a jobb­ oldalon m egtalálják a V illa Said-et, ahol A natole F ran ce lakott. 122, az avenue de M alakoff sarkán, a S agan palota, vörös m árványból, am elyet Boni de C astellane, a Gould örökösnő fé rje em eltetett, nyilván ann ak bizonyítására, hogy egy am erikai millomosnőnek sem lehet annyi pénze, am it egy m űvészi íz­ lésű, könnyelm ű fran cia arisz to k rata ne tudna eltékozolni. Az * A V EN U E DES CHAM PS-ÉLYSÉES, P áris m éltán legszebb uccája, szelíden ereszkedik az A rc de T riom phe-tól a Concorde té rig . A háború u tá n i évek­ ben teljesen m e g v álto ztatta jellegét. A csendes p a­ lo tá k a t mozik, kávéházak, áruházak, üzletek, szabószalónok szállták meg. Az avenue átv ette a rue de la P aix örökét, a roham osan fejlődő parvenü tü re l­ m etlenségével bizonyos ízléstelen túlzásokra is r a ­ g a d ta tta m agát. Az avenue des Cham ps-Elysées-en m a m á r túlsók a neoncső, az idegesítő fényreklám és a „sachlich" építészet. A Cham ps-Élysées-nek nem az a h ivatása, hogy az. új tá rg y ilag o sság o t hirdesseAz egyik ilyen újabb rém ség a Colisée kávéház, am elynek tervezője, a különben kitűnő ízlésű Siclis építész elfelejtette, hogy nincs a; K urfürstendam mon. (Siclis feledékenységének köszönhető, hogy egy id eig a gazdagabb ném et em igránsok o tt tanyáztak, hogy eg y kis hazai levegőt szívjanak.) Az avenue M ontaigne, avenue V ictor-Em m anuel III. és a S zajna közti három szöget „q u artier F ra n ­ çois I.“-nek nevezik. A S zajnaparton, a rue B ayard sa rk á n a renaissance stílu sú Maison de François I.

93

É p ü lt D iane de Poitiers-nisk 1572-ben M oret-ben, ahonnan lebontva Mlle M arsnak 1823-ban P árisb a hozták és ú jjá é p íte tté k m ai helyén. A R ond-Point des C ham ps-Elysées-től a Concorde-ig az avenue parkok közö tt halad tovább. A G rand P alais és a P etit Palais az 1900-as v ilág­ k iá llításra épült. Mind a kettő a kor d iv atja sz erin t több stílus elem egyesítéséből a k a rt valam i ú ja t k i­ alakítani, kevés sikerrel. E z az innen feltörő szel­ lem a háború előtti budapesti építészetet is kedve­ zőtlenül befolyásolta.

A GRAND PALAIS-ban képzőművészeti, automobil- és repülőgépkiállításokat, tavasszal pedig lovasünnepélyeket rendeznek. A PETIT PALAIS a várois szépművészeti múzeuma. (Palais de« Beaux-Arts de la Ville de Parié. 56. o.) Az épületben több gyűjteményt helyeztek el. Collection Tuck (pirimitív festmények, falikárpitok, műtárgyak). Collection Dutuit (különféle műtárgyak és ritka köny­ vek). A XIX. század múzeuma: Courbet, Daumier, Claude Monet, Renoir, Gaugin, Puvis de Chavannes stb. festményei, Carpeaux, Dalou, Rodin, Bourdelle stb. szobrai. Néhány földszinti teremben modern művészek kiállításai. A P e tit P alais északi oldalán Clemenceau szobra. (Léon Cognié, 1932-) Az, avenue des C ham ps-Elysées és az avenue G abriel között fekvő kertekben a Marigny, az A lcazar, az A m bassadeurs színház és A l­ phonse D audet szobra. (Saint-M arceaux.)

3. Saint-G erm ain L'Auxerrois — Les Hal­ les — Q uartier du M arais — P lace de la Bastille — Hôtel d e Ville. A Louvre rég i részével szemben áll a SA IN T GERM AIN L’A U XERRO IS tem plom a, a fra n c ia k i­ rályok p arókiája. A tem plom stílusán ro n to tt a sok restau rálás. A harangtorony a X II. században, a kö­ zépső kapu és a kórus a X III. században, a tem plom legnagyobb részié a XIV—XVI. században épült. A z északi to rn y o t csak a m ásodik császárság a la tt emelték. Minden valószínűség szerint ennek a te m ­ plomnak a h a ra n g ja a d ta a jelt a Szent-B ertalan éji m észárlásra. A tem plom m ögött, a rue Rivoli és a S zajna kö­ zött, áll m ég néhány nagyon régi ház. A rue d es

94

P rê tre s St.-G erm ain-PA uxerrois 17. helyén volt a M omus kávéház, a Bohém élet karácsony estéjén j á t ­ szódó m ásodik felvonásának színhelye.

A franciák Jézus születését jellegzetesen a déli katolicizmus formái szerint ünnepük, ellentétben az északi vagy középeurópai katolikus népekkel. A párisi karácsony hangos vigalom, örvend a nép a Megváltó születésének, a nagy körutakon sátrak százai állnak szerencsejátékokkal, kávéházak, színházak, mozik zsúíoltak. Kollektív öröm ragadja magával az embereket, a „Stíllé Nacht, heligie Xacht“ borongós hangulata a francia embernek indoko­ latlan és érthetetlen. A S zajna-parton kelet felé haladva eljutnak a Place du Châtelet-ra. A C hâtelet eredetileg V astag L ajos (1108—37) erődítm énye volt. Többszöri átépítés után, Napoléon u ralk o d ása ideiében lebontották s azóta té r m aradt a helyén.

A keleti oldalon a Sarah Bernhardt színház, a nyugatin a Châtelet s-ínház. Mind a kettő Davioud tervei nyomán készült (1832). Észak felé TOUR SAINT-JACQUES, az 1797-ben lebontott Saint-Jacques-la-Boucherie templom utolsó maradványa. Most me­ teorológiai megfigyelő állomás. É szak-nyugatra, a rue des H alles vezet a vásárcsarnokokhoz. M ielőtt oda érnének, az ucca m etszi a rue de la Feronnerie-t, m elyben Ravaillac 1610 m á­ jus 10-én m eggyilkolta IV. H enriket. Az utóbbi uccával párhuzam os a rue des Innocents, am elynek kis te ré n áll a *FO N TA IN E DES INNOCENTS, a fra n ­ cia renaissance egyik igen m egkapó emléke.

Pierre Lescot 1547—49-ben építette. A nyolc nimfából öt Jean müve. A kút loggiája eredetileg háromoldalú volt és a rue St.-Denisen állott. Pajou és Houdon tervezték a negyedik oldalt és faragták a másik három nimfát a XVIII. század végén. A kutat a második császárság alatt szállították a régi Párig leg­ régibb és csak a forradalomban megszüntetett temetőjének a helyére. Egykorú leírások szerint, amikor 1549 június 16-án II. Henrik ünnepélyesen bevonult Párisba, a kútba a legszebb pol­ gár lányokból kiválasztott élő nimfákat helyeztek el . . . Ingres .,A forrás“ című világhírű képének nőalakját nem élő modell, hanem Jean Goujon egyik itt látható nimfája után festette. Goujon

A LES HALLES, P á ris vásárcsarnokai általános csalódást szoktak kelteni. Ism erik Zola „P áris gyom ­ ra " című regényét! Zola n a tu ra lista írásm űvészetét a m odern íróink nem tu d tá k túlszárnyalni, de a szá­ zadunk h atalm as vasbeton csarnokai m ellett, a párisia k arányukkal inkább m á r vidéki városba valók. A Les Halles, m int a világ egyik első vaskonstruk­

95

ciója, m a m á r csak építészettörténetileg érdekes, {B altard 1851— 68). E zeknek ai m ai szemm el kezdetleges csarnokoknak a forgalm a óriási. Évenként 12 millió kg. vaj, 15 millió kg. tojás, 32 millió kg. hal stb. Az áru sítás eg y része, helyszűke m iatt, a környező uccákon bo­ nyolódik le. Érdem es egyszer a hajnali órákban m eg­ nézni. A csarnokok északi oldalán ta lá ljá k a *SAIN TE U ST A C H E tem plom ot, a Sainte-Chapelle és a N otreDame u tá n P áris legszebb egyházi épületét. Külö­ nösen h atásosak ará n y ai és boltozatai, érdekessége, hogy a X V III. században készült részei is csúcsíve­ sek s építészeit, bizonyos díszítések kivételével, alig befolyásolta a renaissance stílus-forradalm a.

A templom belső része 88 m hosszú, 43 m ezéles, 33 m ma­ gas. Térhatása megragadó. A kórustól balra, az első kápolná­ ban Colbert 6írja. Egyházi zenében a Saint-Eustache ma is foly­ tatja nemes hagyományait. (26. o. Itt celebrálták Rameau és Mozart anyjának temetését. Berlioz itt játszotta a Te Deum-ot és Liszt a Messe de Gran-t.) Északkelet felé, a rue de Turbigon elérik a CON­ SER V A TO IRE DES ARTS ET M ÉTIER S-t, egy fe l­ sőbb ip ariskolát, érdekes technikai m úzeum m al és k ö n y v tárral (59. o-). Az intézetet a kon vent szer­ vezte, 1794 október 10-én k eltezett dekrétum m al.

Az Arts et Métiers egy a tizenegyedik században alapított kolostor helyén áll és annak megmaradt épületrészeit foglalja el. A múzeum gépgyüjteményét a szomszédos SAINT-MARTIN-DESCHAMPS templomba helyezték. Ez a templom a XII. században épült, román stílusban. Belsejében már fellelhetők a gótika formakeresései. A X m . -században épített. Pierre de Montreuil-nek tu­ lajdonított refektórium, ma az intézet könyvtára. A boltozatát karcsú oszlopok tartják és hirdetik, hogy már a gótika merész ■szerkesztése győzedelmeskedett. A múzeumban érdekes emlékek a fizika, mechanika és a kémia történetéből. Lavoisier laboratóriuma. Gay-Lussac műszerei'. Fou­ cault ingája. A XIX. század végén készült automobilok. Blériot repülőgépe, amellyel először átjutott a Csatornán. Az első fény­ képező és mozigépek stb. S 4IN T-N ICOLA S-D ES-CH A M PS tem plom , rue St.-M artin 254. a XV. száz?dban épült, a X V I-ban m egnagyobbították. Csúcsíves stílusú, a déli kapuja m á r renaissance. K eletnek a rue Réam ur-ön a square du Tem ple-re érnek. Ha csak az előkelő, drága kirakatoktól és

96

tündöklő p ortáloktól roskadozó P á ris érdekli önöket, csak a Ville Lumière, akkor sietve fordultának viszsza, sem m iesetre se fo ly ta ssák ú tju k a t. De ha m eg a k a rjá k ism erni a rég i P a ris t XV. és XVI. szá­ zadbeli palotáival, am elyek történelm i esem ények em lékét őrzik, h a lődörögni ak arn ak egy olyan k e­ rületben, am ely kétszáz év óta alig változott, ez a sé ta tanulságos lesz és elragadó. A #L E M A RA IS-ba ju tn a k , P áris abba a részébe, am ely X III. L ajos uralkodásáig a legelőkelőbb kerü let m aradt, az u d v ar és az ariszto k rácia negyede. A Le M arais v alaha m ocsaras vidék volt, ahányszor kiöntött a Szajna, elb o ríto tta az áradás. Innen a neve. A rue du Tem ple, a Temple, Filles du Calvaire, Beaum archais, H enri IV. boulevardok és a S zajna határo lják .

A leberetvált Temple helyén vidékies jellegű kert zöldéi. A Temple-t a templomos rend alapította a XII. században, de már kétszáz évvel később Szép Fülöp kiűzte őket. onnan. Egy ideig a Temple-ban székelt a város első bankja. XVI. Lajos és csa­ ládja 1792 augusztus 13-tól voltak vártornyának foglyai. Múlt században írt francia ponyvaregények nagy részében a Temple és titkai játsszák a főszerepet. H aladjanak délnek a rue du Temple-on. 79, H ôtel de Montmor. 71, H ôtel de Saint-A lgan, mind a kettő a XVII. századból. Az ucca m etszi a rue R am buteau-t. K elet felé fo ly ta tjá k ú tju k a t. A rue des A rchives és a rue des Francs-B ourgeois sark án m egpillantják a H O TEL SO U BISE vagy P alais des A rchives-ot, am ely 1808 ó ta őrzi F ranciaország levéltárát. A f ra n ­ cia-udvar és a főépület hom lokzata klasszikus s tí­ lusú, belső része rokokó. (54. o.) A palota, m ielőtt Napoléon állam i tulajdonba v ette, a Rohan-Soubise családé volt. A rue des F rancs-B ourgeois-val párhuzam os a piszkos és az utóbbi időben elgettósodott ru e des Rosiers. H alad janak tovább kelet felé. A rue des F rancsBourgeois a rue V ieille-du-Tem ple-t m etszi. N e sa j­ n álják a nehány percet s m enjenek végig ezen a rövid uccán. A 47-es a H ôtel des A m bassadeurs de Hollande, a 87-es a H ôtel de Rohan, épült 1705— 08ban a strasbourgi érseknek. U tolsó tulajdonosa M ária-A ntónia nyakláncperében kom prom ittált Ro­ han bíboros volt. N apoléon állam i nyom dának .ren­

97

dezte be, 1927 óta a le v éltár egyik szárnyépülete. Rue des Francs-B ourgeois 31, Hôtel d’A lbret (XVI. századból). A rue Pavée saiikàn a H ôtel Lam oignon-t — (XVI. század) —, II. H enrik é p ítte tte törvénye­ síte tt leányának, D iane de France-nak. Szemben a rue de Sévigné sark án ta lálják a *HOTEL CARNA­ VALET, am ely m a P á ris városának történelm i m ú­ zeum át őrzi. A p alo ta eredetileg renaissance épület, am i ponto­ san kivehető az első udvarban. P ierre Lescot és Je a n Goujon ép ítették 1544-től. 1655— 61 között François M ansart a rue Sévigné oldalon egiy em eletet ra k o tt m ég a p alotára. M adam e de Sévigné 1677-től h alá­ lá ig lakta. A város a m úzeum ot 1880-ban n y ito tta meg. (57. o.) E zekre a p alo ták ra jellemző, hogy az udvaruk sok­ kal díszesebb, m in t a hom lokzatuk. A renaissance embere, akárcsak a középkoré is, befelé élt. Sze­ m érm esen és büszkén. Az uccák piszkosak voltak, térd ig á llt bennük a s á r s a szélükön szennyvíz csűr gott. Csak a köznép já rh a to tt gyalog. A fo rradalom ­ elő tti P árisn ak csak három uccájába ra k ta k gyalog­ já ró t. Szánalm as és csúnya, visszataszító és szomorú m a ra d t az ucca. Aiki szépet a k a rt látni, az csak a sa já t udvara felé fo rd u lh ato tt, am ely elz á rt világa m arad t és építésze, kertésze ragyogóan széppé v a rá ­ zsolhatta. ‘ MUSÉE CARNAVALET vagy Musée Historique de la Ville de Paris. Bejárat a rue de Sévigné-ből. Az udvaron XIV. Lajos

lovasszobra (Coysevox). Termek: 1—4, régi párisi cégérek. 5—12, régi ruhák és kosztümök. A divat története. 13—15, Páriis terv­ rajzai. 17—38, Páris a XVI—XVIII. században. 39—45, a forra­ dalom története. (A 45-ben vannak elhelyezve’ azok a bútorok, amelyeket a királyi család a Temple-beli fogsága alatt használt. Az egyik vitrinben XVI. Lajos utolsó kézírása.) 46—60, arcképek a XVI—XVIH. századból. (A 47-es volt Mme de Sévigné szalónja.) 61—63, pénzek é« érmék. 64—78, Páris a XIX. században. 79, a világháború emlékei. H a kelet felé fo ly ta tjá k az ú tju k a t a rue des Francs-B ourgeois-n, nehány perc múlva rábukkan­ nak a régi' P á ris legszebb terére, a *PLA C E DES VOSGES-ra. (E zelő tt Place Royale). A te re t á rk á ­ dos, téglából és term éskőből épült egységesen m e g ­ terv ezett házak zárják körül. IV. H enrik ép ítte tte 1607— 1612. F urcsa, hogy a térkiképzésnek ehhez

98

az építészetileg tökéletes m egoldására a m i m a­ g y a r városrendészetünk csak a háború u tá n jö tt rá, több m int három száz éves késéssel. (Szegedi Tem plom tér.) A té r szerencsére nincs divatban; fo rg a lm a kicsi, a h ázait nem alak íto ttá k á t szállo­ dává és kávéházzá, — m ajdnem m aradéktalanul m egőrizte IV. H enrik korabeli jellegét. Az egyet­ len sebezhető p ontja X III. L ajos márványszobra., am ely m ár a restauráció m űvészietlenségét hirdeti! (1825.) Az 1 bis szám ú házban született Mme de Sévigné, a 7-es volt Sully p alo tája, a 14, a H ôtel de Villedeuil, (m a zsidótemplom, a lépcsője szép), a 21-ben lak ott Richelieu, a 6-ban pedig V ictor Hugo 1833-tól 1848-ig. Ma M USÉE VICTOR HUGO. (1936-ban B arthou n agyértékű hagyatékával gazda­ godott.) K éziratok, nyom tatványok, plakátok, röpiratok, könyvek első kiadásai. A költő halo ttas szo­ b ája rekonstruálva. V ictor H ugo igen kitűnő f e s t­ m ényei (58. o.).

A Place des Vosges helyén álló valaha a HOTEL DES TOURkirályi palota. Miután 1559-ben II. Henriket Mont­ egy lovagi tornán halálosan megsebesítette, Medici Katalin királyné lebontatta a gyászos emlékű épületet. XIII. La­ jos és XIV. Lajos uralkodásának az első felében még az előkelő világ találkozó helye maradt az akkori Place Royale. A XVII. század végén kezdtek az arisztokraták a Faubourg Saint-Gerniainbe, a pénzvilág pedig a Faubourg-Saint-Honoréba szivárogni. NELLES, a gomery gróf

A tértő l délkeletre van a PLA C E DE LA BA S­ T IL L E . N éhány pillanat a la tt a nyugodalm as XVIIszázadból a huszadik század fo rg a tag á b a kerülnek. A B a stille nyolctornyú erődítm ény volf. A lap­ kövét V. K ároly raktai le 1370-ben. Richelieu óta állam i börtön. A B astille ostrom a 1789 július 14-én, lebontása 1790-ben. 1848-ban és 1871-ben a téren ú jra fo rradalm i esem ények játszó d tak le. A Colonne de Ju illet a té r közepén áll. Alvoine és Duc em elték 1831— 40-ben, az 1830-as júliusi harcokban elesettek em lékére. A szoborral eg y ü tt 51-50 m. m agas és 174.000 kg súlyú. (55. o.) K eletnek indul az 1800 m hosszú rue du FaubourgSaint-A ntoine. Ennek a negyednek m unkásai év­ századok óta bútorkészítéssel foglalkoznak és a leg­ n y u gtalanabbak Párásban. V alam ennyi forradalom ­ ban főszerepet já tsz o ttak és elsőnek indultak a bar-

99

rikádokra. 184, a H ôpital S aint-A ntoine, a régi S zen t A ntal zárd a helyén. Az ucca a PLACE DE LA N A TION-on végződik. A köziepén a Triom phe de lia République, Dalou (1899) szoborcsoportja. A Ledouxtól 1788-ban em elt diadalívből m a m á r csak k é t 30 m m agas dór oszlop áll. E rre a té rre helyezték Robes­ pierre u ralm ának utolsó idejében a guillotint, am ikor a Saint-H onoré negyed m ár ém elyegni k ez­ d e tt a véres színjátéktól és szívesen átengedte a kül­ városnak. V issza a B astille-ra. N y u g at felé vezet a rue Saint-Antoine, am ely k ettév ág ja a M arais-t. A rue Saint-A ntoine és a S zajn a között m ég ta láln i nehány szép régi palotát. A legjelentősebb a #HOTEL DE SENS, rue du E ig u ier 1 (1474— 1519), a H ôtel de Cluny-n kívül az egyetlen XV. századból fen n m arad t palota. A sens-i érseknek, aki akkor p árisi püspök is volt, szolgált lakásául. IV. H enrik válása u tá n első feleségének, Valois M argitnak ajándékozta. M iután a királyné szeretőjét, S aint-Julien lovagot, a palota elő tt m eg­ gyilkolták, Valois M argit átköltözött a S zajna b al­ p a rtjá ra és építkezéseivel egy új városrész fejlő­ dését in d íto tta meg. Érdekes épületek m ég: a Hôtel du Beauvais (XVII. század), rue François-M iron 68., a Hôtel d’Aumont, (XVII. század), M ansart és Le Vau, rue de Jouy 7-, a Hôtel Fieujbet, (1676—1681), Hardouin-Mams a rt, quai des Célestins 2. A S zajna p a rtjá n em elkedik a HOTEL DE VILLE (V árosháza). Az épület a kommun a la tt leég ett V árosháza m egnagyobbított m ásolata, renaissance stílusban. T ervezte Ballu és D eperthes, fela v atták 1882-ben. (55. o.)

A termek megtekintése körülbelül egy óráig tart. Belépődíj nincs, de az altisztnek borravalót kell adni. A Városháza termei szépek. A nagytömegű, közepes kép Páris és a városi tanács történetének epizódjait ábrázolja. Inkább hivatalnokmnnkák, mint művészi alkotások. A V árosháza elő tt a Place de l’Hôtel de Ville, ezelőtt Place de Grève, 1310-től 1830-ig a kivég­ zések helye. N evezetesebbek Briquemont és Cavagnes hugenották (1574), R availlac (1610). A téren 1792 augusztus 27-től therm idorig csak közönséges

100

bűnösöket végeztek ki. M adách tö rté n eti tévedése, hogy ide helyezte az E m ber trag é d iája kilencedik színét, m ert D antont a Concorde-téren fejezték leA H ôtel de Ville m ögött a finom vonalú, csúcs­ íves, flam boyant stílusú, klasszikus hom lokzatú SA IN T -G ER V A IS-SA IN T-PRO TA IS templom. (XVI. század.) Ide csapott be 1918 m árcius 29-én, nag y ­ pénteken egy ném et g rá n á t s m egölt 51, m egsebe­ s íte tt 150 á jtato sság b a m erü lt hívőt. SAINT-M ERRY tem plom a, rue St.-M artin 78, régi házak és üzletek közé szorult. F lam boyant s tí­ lusban épült, 1515-től 1552-ig.

4. Trinité — Europe — M ontmartre — La Viliette — Buttes Chaum ont — Père L achaise — Place Voltaire — P lace de la R épublique. Az első és a m ásodik séta a város előkelő uccáiba vezetett, a harm adik a rég i Páriába, a m últba, m ost m eg szeretném m u tatn i a külv áro st, a m unkásnegye­ deket is. Az O pera északi oldalán vezet a BOULEVARD HAUSSM ANN. E. G. H aussm ann (1809— 1891), Seine-i p refektus nevét viseli, aki a m ásodik császár­ sá g a la tt ú jjá ép ítette P á rist. A boulevard keleti ré ­ szét n agy áruházak: P rintem ps, L afayette, előkelő szállodák: A m bassador, Commodore, bankok: Soci­ été G énérale, Union P arisienne foglalják el. A nyu­ g a ti része valam ivel csendesebb. O tt ta lá ljá k X V III. Lajos „E ngesztelő-kápolná“-ját, a C H A PELLE EXP IA T O IR E -t, (1815— 1826, F o ntaine), azon a helyen, ahol XVI. Lajos és M ária A ntónia h o lttestét a ki­ végzés u tá n eltem ették (M a m ind a ketten a SaintDenis-i bazilikában nyugszanak.) *MUSÉE JACQUEMART-ANDRÉ. Nagyszerűen összeválogatott képgyűjtemény, főképpen francia mesterek a XVIII. századból, olaszok a XV-böl, bútorok, kerámiák, falikárpitok (Mme Lebrun, Boucher, Greuze, Houdon, Fragonard, Reynolds, Lucca délia Robbia, Titian festményei, azonkívül a legszebb Franciaországban ta-

101

lálható

Tiepolok Tholinx. (57. o.)

s két

Rembrandt

arckép: Saskia és

dr. Arnold

A boulevardot a Place S aint-A ugustin v álasztja ketté. I tt em elkedik a SA IN T-A U G U STIN tem plom , a második császárság egyik lehangolóan rossz alko­ tá sa . III. Napoléon és H aussm ann rendkívüli te h e t­ ségű városrendezők voltak, ötven évvel előre m eg­ lá ttá k , hogy egy n ag y város közlekedése m iképpen bonyolítható le és az ő érdemük, hogy az: autók csak ö t percre akadnak meg az útkereszteződéseknél, nem pedig ó rákra, nagyszerű szemük volt a távlatokhoz, világosan lá ttá k a tengelyek h atásá t, am it csinál­ ta k , az a városrendezés rem eke és így m egbocsájtható, hogy bizonyos részletek elkerülték figyelm ü­ k et. M ajdnem valam ennyi tem plom uk csúnya. A tem plom elő tt Jeanne d’A rc reim si szobrának m ásolata (P a u l Dubois). A té r keleti oldalán a Cercle M ilitaire óriási p alo tája (1927). Nem tudom , hogy szándékosan tö rtén t-e, de építője csak azt adta, am it a té r m e g érd em el. •. K eletnek a rue de la Pépinière a G are-Saint-L azare-hoz vezet. A pályaudvar keleti oldaláról indul északnak a rue A m sterdam . N éhány száz lépés m úlva m etszi a rue de Budapest-et. A p á ­ risi K özségtanácsnak erre a m egható figyelm ére nem kell okvetlenül büszkének lennünk... P á ris ezt a r é ­ szét „E urope“-negyed“-nek hívják és uccáit városok­ ról nevezték el. H a ú jr a ak arnának lá tn i egy m áso­ dik császárságbeli tem plom ot, a rue de Londres, am e­ lyet u g y a n itt m etszenek, levezet a La T rinité-hez (1863— 1867, Ballu, álrenaissance stílus). A rue d’A m sterdam a PLA CE DE CLICHY-re to r ­ kol. A té r közepén Moncey-nek, N apoléon egyik t á ­ b o rnagyának a szobra. 1869-ben állíto tták . (M intha H aussm ann a tem plom okon kívül a: szobrokra sem fig y elt volna elég. lelkiism eretesen!) É szak felé in ­ dul nyilegyenesen, az avenue de Clichy, am ely m ind­ jobban külvárosiasodik és proletarizálódik. P á rist észak felől elzáró vigasztalan gyárvárosokba vezet: Clichy, Saint-Q uen, Saint-D enis, am elyekben nincs városrendezés, egyenes tengely, művészi építési m eg­ látások, hanem ta lá lo m ra a földből kibújó házak, rossz levegő és sok nyom orúság. A C lichy-tértől a boulevard Clichy-n m enjenek ke­

102 let felé. A Gaumont palace után, ahol m egtörik a boulevard, balfelé az avenue Rachel a C IM E T IE R E DE MONTMARTRE-iba vezet (52. o.). A temetőben, sok híres em ber sírja található.

Nevezetesebbek szakaszok szerint: 1. Lucien Guitry, a nagy színész. 2. Waldeck-Rousseau, Francisque Sarcey, Théophile Gau­ tier. 5. Henri Murger, a Bohémélet írója. 7. Hector Berlioz. Fou­ cault, fizikus. 9. Delibes és Offenbach zeneszerzők. 13. Edmond és Jules de Goncourt. Alfred de Yigny. 15. Alphonsine Plessis vagy Marie Duplessis, a „Kaméliás Hölgy". 18. Stendhal. 20. A Sanson család. Tagjai végzetesebb hatást gyakoroltak mint írók, zeneszerzők, festők. Hóhérok voltak. 19. Emile Zola. 21. Dumas fils. 22. Ernest Renan. 23. Fourier, akinek falanszter-elmélete Madáchra hatott. 27. Greuze. Heinrich Heine. 28. Thomas, zeneszerző. 29. A két Charcot: az idegorvos és fia a sarki-kutató. 30. Mme Récamier. Ampère, a fizikus. Zsidó szakasz: Halévy, zeneszerző. K övessék tovább k e le tid é a boulevard de Clichy-t, keresztülhaladnak a P lace Blanche-on és elérik a PLA C E P lG A L L E -t. A M ontm artre szívébe ju to t­ tak. H a ezt a sé tá t nappal teszik meg, csalódni fo g ­ nak. A M ontm artre csúnya. A polgári és a p ro le tá r­ negyed hibrid keveréke. H ázai álstílusban épültek, gy o rsan és lázasan, pótanyagokból, m e rt valódit nem volt érdem es erre a negyedre pazarolni. M ost szür­ kék, m egfakultak, redőzöttek, hullik róluk a vako­ la t, m in t hajnalfelé a sm ink az idősebb asszonyok­ ról, akik m ár nem ak arn ak tetszeni, m ert rájö ttek , hogy m ár úgyse lehet. E ste az, m ás. A kkor jótékony hom ályba borul a háziak körvonala s a M ontm artre megszépül. Fellobbannak a vörös és kék tra n sz p a ­ rensek, olyanná lesz, am inőnek a film rendezők ol­ csó, fa n tá z iá tla n klisé-szem lélete ábrázolja. Mégis ez a M ontm artre m ár a neonfények nem zetköziségét h irdeti. (Ebben ugyanis v ilág k artell van!) A m ásik az ig azi; a nappali, a fan y a r, a m aeskajajos, a pe­ nészes, a piszkos, a kiábrándító. Nem K urfürstendam m s nem K ártnerstraisse, hanem M ontm artreA Place Pigalle-on és m ellékuccáiban halm ozódnak egym ás mellé a kisebb-nagyobb m ulatóhelyek. A té r és a boulevard északi oldaláról a görbe uccák és si­ k átorok a B utte de M ontm artre-ra m ásznak fel. I tt sincs városrendezés, a házak szabálytalanul nőttek a földből, különféle m agasságot értek el és több a tűzfal, m int a homlokzat. Csupa m egelevenedett

103 U trillo festm ény! A legszínesebb ucca a rue Lepic. (Van Gogh la k o tt itt s egyik képe a k ilá tá st á b rá­ zolja szobájából.) A BUTTE MONTMARTRE 130 m magas. Neve Mons Martirum avagy Mone Mercurii-ből származik. A ráérő nyelvészek ezen a ëùlyos problémán alaposan hajbakaptak s megnyugtató, hogy még nem tudtak megegyezni és még mindig izgatja őket. A dombon álló egykori kápolnában prédikált Loyolai Ignác 1534-ben. A kommun alatt Clemenceau volt Montmartre polgármestere.

A domb te te jé re ép ítették a SACRÉ CO EU R-t (54. o.). É pítését, m in t fogadalm i tem plom ét, 1870ben h atáro ztá k el. (Abadie és Magne, 1875— 1919). A tem plom , am ely P áris legfeltűnőbb helyén te rp e sz­ kedik, m eghökkentő rom án-byzánci stíluskeverékben készült. A harm adik kö ztársaság úgy látszik, ta rto ­ zo tt annyi elégtétellel III. N apóleonnak, hogy bebi­ zonyítsa, ő is tu d tem plom építést alaposan elhibázni. Belseje színes ablakokkal, m ozaikkal és m árványnyál van agyondíszítve. A h a ra n g ja egyike a leg­ nehezebbeknek az egész világon. (Nyelve nélkül 19 ezer kg-ot nyom !) M enjenek m égis ebbe a kissé p arvenü á rn y a la tú tem plom ba és m ásszanak fel a te te ­ jére. A k ilátás, am ely onnan a néző szeme elé t á ­ rul, megéri. É szak felé m eglátják végre a P a rist körülövező, füstö s g y árg y ű rű t. Jó látcsővel belete­ kinthetnek a szom orú m unkásházakba. (F ra n s M asareel, a: belga festő, aki az o tt le n t élő em berek éle­ téből regényeket á llíto tt össze rézkarcokból, is innen nézte P á ris t s néhány m éterrel lejjebb lakott, a rue Lam arck egyik északfelé néző házában.) A Sacré Coeur m ögött, a *S A IN T -P IE R R E -D E M ONTMARTRE tem plom a rég i B enedek-rendi ap á tsá g utolsó m aradványa. (53. o.) A tem plom nak állnak még X II. században épült részei is (az egyik ab sis), stílu sa ko rai g ó t s igen ízlésesen re sta u rá l­ t a Sauvageot. A B u tte fő tere a PLA CE DU TER TR E, régi k a ­ baréival és lokáljaival, még m indig őriz valam i m ontm airtrei tradíciót. Különösen ny ári estéken h an ­ gulatos leülni a té re n valam elyik aszta l mellé. A B utte-ről leérnek a boulevard R ochechouart-ra, am ely fo ly ta tja a boulevard Clichyt. Tovább k elet­ felé a (boulevard la Chapelle. M ost m ár a p ro le tá r­

104

negyed kellős közepébe ju to ttak . I tt m ár előkelő éj­ jeli m ulatók sem akadnak, csak külvárosi színházak, mozik, kocsmák. Nézzenek- be néhány házba, néhány bisztróba. A férfiak sa p k á t viselnek és sá lt te k er­ nek nyakuk köré, m unkások, akik nem nyom nak fe ­ jükbe „polgári" kalapot, külsőségekben is vállalják azt az. osztályt, am elybe tartoznak. A boulevardtól délre P áris két nagy északi és ke­ leti pályaudvara. A boulevard M agenta és a rue la F a y e tte keresztezésénél a Gare du Nord. (T ervezte H itto rf 1863-ban.) A pályaudvartól északkeletre rue du F au b o urg Saint-D enis 107, a hírh ed t Saint-Lazare börtön, főképpen nők részére. (M ata H ari töltö tte o tt utolsó heteit.) 1935-ben a düledező épület egy részét lebontották s a m e g m arad tat kórházzá alakí­ to ttá k át. A boulevard de M agenta és a boulevard de S tra s­ bourg keresztezésénél a Gare de l’E st. A hom lokza­ ton S trasbourg és V erdun szobra. A pályaudvart, am elynek zsúfoltsága 1914-ben a mozgósításikor nagy b ajo k at okozott, 1924— 31-ben a d u plájára nagyobbíto tták . Ma. harm inc sín p á rja van. A baloldali, a bou­ levard tengelyében fekvő csarnoka a régi. A bou­ levard S trasbourg-t H aussm ann h asíto tta s m a a bd. Sébastopol-lai ,a bd. St.-M ichel-lel s az avenue d’O rléans-nal a város észak-déli fo rgalm ának leg­ jelentősebb útvonala. A boulevard La Chapellen tovább kelet felé a Rond P o in t de la Villette-hez: jutnak. I tt m eglátják a f u r ­ csa külvárosi házak közé ékelt V iliette kanálist. D élkeletnek az avenue Secretan a PARC DES BUTTES-CHAUM ONT-hoz vezet. H aussm ann erős szociális érzékről te tt tan ú ság o t, am ikor P áris leglevegősebb p a rk já t egy m unkásnegyed kellős köze­ pére helyezte. (T ervezték A lphand és Barillet, 1866— 1867). A p ark tele van m űrom okkal és m ű­ sziklákkal, minden m esterkéltsége ellenére is igen szép. A déli B olivar-kapunál M arat szobra. H a a Bolivar kapun h ag y ják el a parkot, rue de Bslleville-, m ajd az ezt keresztező boulevard de

105

Belleville-n á t a *P E R E LA CH A ISE tem etőhöz ju t­ nak. (F ő b e járat a boulevard M énilm ontant és a rue de la R oquette kereszteződésénél.) A kapusnál b o rrav aló ért m egkapható a tem ető te rv rajza . Külön vezetés felesleges. A leghelyesebb először a főúton a kápolnához felm ászni. Szép lá t­ vány tá ru l innen P árisra. (R astignac, Balzac stréb er hőse, G oriot apó tem etése u tán errő l a helyről m u­ t a t le P árisra és dobja a világba híres m ondását: „A nous deux, m aintenant!") A tem etőt B rongniart terv ezte s 1804-ben n y ílt meg. Balzac nagyon sok regényében szerepel. A fő b e já ra tta l szemben: a ^Monument aux Morts, — Bartholom é remekműve.

Nevezetesebb sírok szakaszonként. 4. Arago, a nagy fizikus. zeneszerzők. Adelina Patti, énekesnő. Alfred de Musset. 7. Zsidó temető (Rachel), azonkívül Héloise és Abelard. 8. Dulong, kémikus. 11. Louis Barthou. Boieldieu, Bellini, Cherufcini, Chopin zeneszerzők. Bernardin de Saint-Pierre. 12. Talma, Napoléon udvari színésze. Géricault festő. 17. Auguste Comte és tanítványa Laffite, filozófusok. 18. Monge, mathematikus. Fiers, vígjátékíró. 20. Claude Bemard, fiziológus. 23. Ingres, festő. 24. Daumier, Corot, festők. 25. La Fontaine és Molière. 2 5 . GayLussac, vegyész. Alphonse Daudet. 27. Hugo tábornok, a költő édesapja. 28. Beaumarchais, Anne de Noailles, költő. Barras, a direktórium tagja. Lefebvre (a .,Szókimondó asszonyság" férje), Masiséna, Davoust — Napoléon tábornagyai. Brillat-Savarin, gaszt­ ronómus. 29. Ney tábornagy. Benjamin-Constant, politikus és író. 30. Caulaincourt tábornok, Napoléon bizalmasa. 35. Scribe, vígjáték­ író. 37. Gouvion-Saint-Cyr és Macdonald, Napoléon tábornao'vai. 44. Sarah-Bernhardt. 48. Honoré de Balzac. 49. Eugène Delacroix, a legnagyobb romantikus festő. 67. Louis Blanc, politikus. 68. Bizet, zeneszerző. 87. Krematórium és Kolumbárium. Paul Dukas, zeneszerző. 89. ÓScar Wilde. (A szobor Epstein műve.) Cháptal, vegyész. Jean Moréas, költő. 94. Edouard Drumont, antiszemita újságíró. 97. Mur des Fédérés, ahol a kommun utolsó híveit vé­ gezték ki 1871 május 28-án. A temető északkeleti sarkában. A temetőn kívül a square Gambetta-n Moreau-Vauthier emlékreliefje. A Mur des Fédérés a népi arcvonal politikai zarándokhelye. Auber, Rossjni

A k rem atórium borravalóért bárm ikor m eg tek in t­ hető. A P ère L achaise a világ egyik legszebb tem etője. H iányzik az olasz tem etők ciprusfasora, de szeren­ csére hiányzik a nevezetes Cim itero M onum entale-k ízléstelen és parvenü szobortöm ege. Kevés a m á r­ vány, az an yaggal takarékoskodtak, a sírok sző­ kék, egym ásra zsúfoltak, de sok a m űvészileg m eg­ te rv e ze tt sírem lék.

106

H a kilépnek a tem ető főkapuján, a rue de la Roquette-en á t — (jobbra la P etite Roquette, ez­ elő tt fiatalk o rú ak fogháza, a S aint-L azare m egszün­ tetése óta nő;-fegyház,) — a Place V oltaire-re ju t­ nak. A Place V oltaire-tól a bd. V oltaire-n ai PLA C E DE LA RÉPU BLIQ U E-re. P áris egyik legforgalm asabb tere. 1854— 1862 kö­ zö tt készült. A közepén a 9-50 m m agas K öztársa­ sá g szobor. (Morice testv érek, 1883, a reliefek D aloutól.) A té rtő l északra 5-6 perc a la tt elérik a H O PITA L SA IN T- LO UlS-t'. (Rue B ichat 40.) Sziép és alig is­ m e rt épület a XVII. század elejéből, X III. L ajos s tí­ lusán ak sikerült alkotása. A lá to g atási idő a la tt, 13-tól 15 óráig bárki bem ehet. A kórházat eredeti­ leg IV. H enrik alap íto tta pestisben szenvedőknek. Ma főképpen bőrbetegségeket gyógyítanak benne. Külön pavillon a leprásoknak.

A République tértől nyugatnak a boulevard Saint-Martin-en a PORTE SAINT-MARIN-hez. Ezt a diadalívet 1674-ben a város emel­ tette XIV. Lajos tiszteletére, Buliét tervei szerint. Tovább a boulevard Sainc-Deni-s-n a PORTE SAINT-DENIS-hez (Blondel, 1672, XIV. Lajos németországi hódításai emlékére.)

5. T rocadéro, Passy, Auteuil. Az avenue des Cham ps E lysées, az avenue Foch és a S zajna között terül el P árisn ak az a része, am ely az utolsó négy évtized a la tt a legjobban átalak u lt. G azdag polgárok laknak erre, akiknek nem a m ű­ em lékké n y ilvánított hom lokzatú és történelm i em ­ lékekben bővelkedő p alo ta a fontos, hanem a n ap ­ fény, a jó levegő és az „összkom fort". A kit a, mo­ d em építészet érdekel, m egtalál i t t a századfordu­ lótól kezdve az 1937-es V ilágkiállításig, m inden s tí­ lustörekvést. A R ond-Point des Cham ps-E lysées-ről az avenue M ontaigne vezet a S zajna felé. Jo b b ra 11-13, a T héâtre des Cham ps-Elysées, P á ris legmodernebb h áború előtt épült színháza (1911— 1913). Az épü­ letben egy 2200 férőhelyes o p erá t és k ét kisebb pró ­ zai színházat helyeztek el. A nézőtér freskói Bourdelle-től valók.

A S zajnaparton n y u g atn ak az avenue de Tokion a k ét PA L A IS d’ART M ODERNE-hez érnek. A z 1937-es V ilágfkiállításra épültek Dondel, A ubert, V iard, D astugue te rv e i szerint. A n y u g a ti szárny a Musée de l’É tat, a Luxem bourg b ő v íte tt gy ű jte­ m ényét fo g ja őrizni, a keleti szárny, a M usée de la Ville, P á ris városának lesz újabb múzeuma. (55. o.) A m úzeumok m ögött az avenue du P ré sid en tW ilson-on az olasz renaissance stílusban épült MU­ SÉE G A LLIERA (1878—83, Ginain. 56. o.).

Az épületet Galliera hercegnő hagyományozta a városra. Nagyon 6zép porcellánok és XVII. századbeli falikárpitok láthatók. A mú­ zeum termeiben évszakonként váltakozó iparművészeti kiállításokat rendeznek. Az avenue du Président-W ilson a place d’Ién a -ra vezet.

A ‘ MUSÉE GUIMET (57. o.) Emile Guimet alapította Lyonban és a műtárgyakat 1888-ban szállították Párisba. Nagyon gazdag és rendkívül érdekes keleti gyűjtemény. Indiai, indokínai, tibeti, kínai és japán szobrok stb. Tovább n y u g at felé a PLA CE DU TROCADÉROra jutnak. Medici K atalin é p ítte te tt erre a helyre nyaralót. Az épület 1651-ben H enriette de France, angol királyné birtokába került, aki i t t a Vizitációs nővéreknek alap íto tt zárdát. Napoléon lebon­ ta tta és ide fián ak ak a rt p alo tát állítani. B u­ k ása m egakadályozta terveinek kivitelében. Később a te re t a Cadix m elletti Trocadéró erődítm ényről nevezték el, am elyet 1823-ban fo g laltak el a f ra n ­ ciák. A szerencsétlen stílusú P alais du Trocadéro az 1878-as V ilág k iállításra készült és 1935-ben le­ bo n to tták . A N O U V EA U TROCADÉRO-t (1937) Boileau, Carlu és A zém a tervezték. Az épület k é t teljesen elkülönített szárnyból áll. A középen nincs semmi és P á ris ú jra gazdagodott egy tengellyel és e;gy n agyszerű tá v la tta l. A hom lokzatokat ékesítő mondások szerzője P aul Valéry. A Trocadérobam helyezték el a Musée des Monu­ m ents F ra n ç a is-t (58. o.). Ez a m úzeum V iollet-leDuc kezdem ényezésére alakult. G ipszm ásolatokban m u ta tja be a X II.-tői a X V III. századig F ra n cia o r­ szág legszebb tem plom ainak hom lokzatát, sírem lékeit és szobrait. A Trocadéro term eiben m ég a következő

108

gyűjtem ények v árnak elhelyezésre: Musée de la M a­ rine, Musée de l’Homme, Musée F rançais des A rts et T raditions Populaires, Musée de la Photographie, du Cinéma et du Disque.

A két szárny között a földbe «ülyesztve a világ legmodernebb színháza, szabályozható befogadóképességű nézőtérrel. A három­ ezerszemélyes színházból függönyök és «1cólhátó falak segítségével rövid idő alatt ezerszemélyes kamaraszínház alakítható. A szín­ pad mögé elhelyezett hetventonnás orgona hangversenyek alkal­ mával síneken előretolható a zénekar fölé.

A place du Trocadéro délnyugati oldaláról indul a keskeny rue F ranklin. A 8-as szám ú házban la ­ k o tt és h a lt m eg CLEM ENCEAU- L akása m a m ú­ zeum nak van berendezve (56. o.) A kis PASSY tem ető néhány perc a la tt m egtekint­ hető. O tt ta lá ljá k többek között M arie B askhirtseff, Claude Debussy, E douard M anet, Octave M irbeau és P aul H ervieu sírjá t. A tem ető északi oldalán a széles avenue H enriM artin vezet a Bois de Boulogne-ba, déli oldalán 1933-ban n y ito tták m eg az avenue P aul D oum er-t. H a a rue F ranklin-on fo ly ta tjá k ú tju k a t a rue de P assy -ra érnek, a régi P assy község fő ú tjára. Az egym ással szomszédos P a ssy t és A uteuilt m ásodik csász árság a la tt csatolták P árishoz. E gyes uccáiban m ég m a is megőrzi idillikus, vidékies csöndjét. író k és művészek szerették nyugalm áért. Boileau és Mo­ lière sokáig la k o tt A uteuilben. Rossininak n y araló ­ ja volt, L am artine itt h a lt meg, Rousseau b a r á tjá ­ n á l vendégeskedett, Balzacnak P assyban állt a háza, M au p assant pedig Blanche doktor híres rue B erton-i elm egyógyintézetébzn tö ltö tte életének utolsó hónap­ já t. A uteuil nevezetes irodalm i szalonokkal is dicse­ kedhetik. A XVII. században Madame H elvétius g y ű jtö tte m aga köré a filozófusokat, a XIX-ben pe­ dig G oncouerték a boulevard M ontm orency egyiik pad­ lásáb an a naturalizm us híveit. Ma két legnevezete­ sebb író-lakója Bergson és M auriac. A rue de P assy-ról nyílik a rue Raynouard. A 47-es házban la k o tt 1840-től 1847-ig BALZAC- Ma múzeum. (56. o.) A rue R aynouard fo ly tatása, a rue L a F ontaine, a rue d’A uteuil-re vezet, a régi köz­ ség fő ú tjá ra . Az 59-es palotában volt Madame H el­ vétiu s irodalm i szalonja.

109

A rue (TAuteuil a place d‘Auteuil-ön kezdődik Ezen a téren áll a jelentéktelen Notre-Dame-d‘Auteuil templom. (1877—92 között Yaudremer építette újjá.') A templomtól délre két menhely ag­ goknak: a Maison Chardon-Lagache és az Institution de SajntePérine.

A kit a m odem építészet érdekel, az m enjen vé­ g ig a rue d’A uteuil-ön a P orte d’Á uteuil-ig. U tán a északnak a boulevard M ontm orency-n a rue de l’A ssom ption-ig. Az utóbbi uccából nyílik, p árh u z a­ mosan a boulevard-ral a rue du Docteur-Blanche, am elynek három , m odem bérházakkal és m űterm ek­ kel szegélyezett keresztuccája van: a cité M alletStevens, a rue H enri-H eine és a rue R affet.

6. Bois d e Boulogne. A *B 0IS DE BOULOGNE a város n y u g ati olda­ lán fekszik. Terjedelm e 872 hektár. A m ai Bois a rég ó ta k iirto tt R ouvray-i erdőnek egy kis, m egm a­ ra d t része. IV. Fülöp 1314—20 között a boulognei Boldogasszonynak ajá n lo tt tem plom ot é p ítte te tt az erdőben, innen ered az elnevezése. A Bois sokáig a társadalom ból k ita sz íto tta k búvóhelye m aradt. Bű­ nösök és szám űzöttek rejtőztek bokrai között és p á r ­ b ajo k at vívtak tisztásain . 1852-ben az állam a vá­ rosnak ajándékozta és a m ásodik csász árság idejé­ ben n y erte m ai alak já t. Alphand 95 kilom éter hoszszú u ta k a t é p ítte te tt az óriási parkban. A világ­ háború u tá n az éjszakai Boisnak rossz h íre kereke­ dett. B otrányos jelenetekről suttogtak, am elyek a r e jte tt ú tja in lejátszódtak és sötétben, autó nélkül végigm enni nem volt biztonságos. Chiappe rendőrfő­ nök erőszakos lépésre h a tá ro z ta m ag át; le a k a rta zá­ ra tn i éjjelre a Bois-t. A párisi nép szabadságszerete te m eg b uktatta te rv é t. A párisi nép barrik ád o k ra indul, de nem hagyja korlátozni jo g a it és gyűlöli, h a gyám kodni próbálnak rajta. Chiappe egyik utódja m egoldotta a Bois problém áját. Minden erőszakos­ kodás nélkül. Úgy, hogy k iv ilá g ítta tta a faso ro k at... A Bois hétköznapon az előkelő világé; fényűző autók fu tn ak f á i közt. Ez a hely még m indig m eg­ ő rzö tt valam i ú ri tartó zk o d ást; autóbusz szám űzve van belőle. D rága élvezet, de érdem es valam elyik

110 kávéházban uzsonnázni. (70-71. o-) V asárnap, a Bois inkább a népé; kispolgárok és m unkások szállják meg. A párisiak nem tu ristá k , a Boisba menni m ajd­ n em kirándulásnak szám ít.

Akinek egy-két óra ideje van, a következő sétát ajánljuk: Porte Dauphine—Route des Suresnes—Lac Inférieur (Grand Lac)—Chemin de Ceinture—Route des Lacs à Bagatelle (balra a Rancing Club és a Pré-Catelan)—*BAGATELLE (53. o.) — vissza az Allée de Longchampra s ezen a Cascade-hoz. Innen néhány perc a Pont de Suresnes. ahonnan hajón vissza lehet jutni Párisba. Aki a Bois-n át akar hazatérni, az az avenue de Hyppodrome-on. a két tó között, az auteuili akadályversenypálya mellett a Porte de Passyhoz ér.

7. A S zajna. Aki ism erni a k a rja P áriát, annak okvetlenül végig kell mennie a Szajnán. (45. o.) H a a hajóközlekedés szünetel, válasszanak autóbuszt vagy ta x it, esetleg induljanak neki gyalog.

ötszáz kilométernyire a forrásától, a város délkeleti részén, a Pont National-nál lép Párisba a Szajna és a Pont-du-Jour-nál. ■délnyugaton hagyja el. Külvárosban érkezik, behatol Páris tör­ ténelmi épületei közé.* majd eléri a legújabb házak és uccák negyedét, végül kopárfalú gyárak szegélyezik partjait, amikor el­ távozik. Harmincnégy híd köti össze a jobb- és balpartot. A pont N ational 1852-ben épült. H aladjanak le­ felé a Szajnán. Jobbra a quai de Bercyn bor- és alk o h o lrak tárak sorakoznak, b alra egy petróleum k ik ö tő t látnak. Következik a pont de Tolbiac, a pont de Bercy, m ajd a pont d’A usterlitz. A híd e lő tt b alra az A u sterlitz pályaudvar, jobbra a Törvényszéki or­ v o stan i intézet. Tovább meglátjáik b alra a Jard in des P lan tes-ot és a H all aux V ins-t. E lju tn ak a Saint-Louis szigethez. A hajó a jobb ágon halad. K övetkeznek a pont de Sully, a pont Marie. (E n ­ nek fo ly ta tása a m ásik ágon a pont de la Tournelle, 116. o.), pont Louis-Philipne m aid a V árosháza előtt a pont d’Arcole. B alra a H ôtel D ieu-t látják . A kö­ vetkező, pont N otre-D am e helyén m á r a XV. század elején fahíd állt. A régi párisi h id a k at épületek és ü zletek szegélyezték. Az em berek á tju th a tta k a m á­ sik p a rtra , anélkül, hogy vizet lá tta k volna. A z épü­ letek lebontását 1769-ben h a tá ro z tá k el. A pont au Change-on, am ely m ost következik, ta n y áz tak a

111 pénzváltók. P áris legnépszerűbb és legism ertebb híd­ j a a *PO N T -N E U F. V ictor Hugo v erse t ír t róla, Balzac hősei r a jta suhantak át. Neve ellenére nagyon régi. III. H enrik ra k ta le alapkövét 1578-ban, s IV. H en rik fejezte be építését 1606-ban. P á ris első hídja volt, am elyen a házak helyére gyalogjáró kerü lt. A nagyon keskeny, csak gyalogosoknak készült pont des A rts u tá n következik a PON T DE CARROUSSEL, m a P áris egyik legfontosabb iközlekedési ú tja . Az 1935-ben m egkezdett m unkálatokkal 33 m éterre szé­ lesítették. A 21 m éteres kocsiúton h ét autósor fé r el egym ás m ellett. M ár a Tuileries és a quai d’O rsay k ö zö tt haladnak. A pont R oyal-t 1685—89-ben épí­ te tté k M an sart tervei szerint. Érdem es néhány perc­ re m egállni a hídon és elbámészkodni.* A látvány minden irányban m egragadó! Az In stitu t kupolája in­ nen tű n ik a legharmónikusabbna.k. A nont de Solférino a m últ század végén készült. A PO N T DE LA CONCORDE XVI. L ajos korszakának egyik sike­ rü lt alkotása. 1787-ben kezdték építeni, am ikor lá t­ szólag még sem m i baj nem érte a szilárdnak látszó királyságot, de 1790-ben m á r a lerom bolt B astille köveiből fejezték be. 1930—32-ben kiszélesítették. A PO N T A LEX A N D ER III. az 1900-as V ilágkiállítás­ ra készült. E gy íves híd, 107 m éter hosszú és 40 m é­ te r széles. T úldíszítettségében kitünően f é r m eg a n agy- és a kis-P alais-val. Következik lefelé a S zaj­ n án : a pont des Invalides (1827—29), a pont de TAIma (1854— 1856), s az 1936-ban kiszélesített pont d’Iéna (1809—1813). A pont de Grenelle-n m etró halad keresztül. A hídról le já ra t vezet az A L LÉ E S DES CYGNES-re. Következik egy m odem vashíd, a pont de Grenelle (1875), am ely P assy t és A u teu ilt, Páráshoz u to ljá ra hozzácsatolt két kerüle­ te t köti össze. A híd közepén B artholdi Szabadságszobrának kicsin y ített m ásolata. Ú jra g y ári negyed kezdődik. Job b ra a quai de P assy-n a P eugeot, b alra a quai de Javel-en a Citroen autom obilgyár. A pont M irabeau (1895) és a P ont-du-Jour fejezik be a p á­ risi hidak sorát. H a az utóbbit elhagyják a jobbpar­ to t Boulogne, a b a lt Issy-les-M oulineaux fo g lalja e . Ha Suresnes-ig hajóznak, egy-két órai gyaloglással, a Bois de Boulogne-on, visszatérhetnek Párisba.

112

8. A Cité és a Saint-Louis sziget. A CITÉ volt P áris bölcsője és később az a m ag, am ely köré a v áros fejlődött. (34. o.) Ide épült a k irály i palota, a székesegyház, a parlam ent, az isko­ lák, a törvényszék és a börtönök. A C arolingek el­ h ag y ták P á ris t és Achenbe költöztek, a Capetingek azonban m indvégig P árisb an m aradtak. Y. K ároly v o lt az első király, aki a XIY. század végén Citéről a jo b b p artra költözött. A C itét P áris észak-déli főtengelyének egyik ré ­ sze, a boulevard du P ala is m etszi. N yugati oldalán te rü l el a PA L A IS DE JU S T IC E hatalm as kőtöm e­ ge, am ely k irályi kastélyul szolgált a középkorban, m a pedig a biróságoknak ad hajlékot.

Valószínű, hogy a királyi palota erődítményből fejlődött. Kö­ zépkori palotát két dolog nélkül nem lehetett elképzelni: temp­ lom és börtön nélkül. Mind a mai napig a legszerencsésebbén ép­ pen ez a kettő maradt fenn: a Sainte-Chapelle és a Conciergerie. 1618-ban és 1776-ban hatalmas tűzvész pusztított a Citén, úgy hogy ma az eredeti épületből kevés látható. Desmaisons é® An­ toine emelték 1783—1785 között a boulevard-ra néző homlokzatot. (La cour du mai. A nagyon szép vasrács abban az időben 200 ezer frankba került.) Az északi homlokzata a quai de l’Horloge-ra nyílik. Négy hatalmasfalú torony látható: a boulevard sarkán a négyzetalapú Tour de l’Horloge, 1334-ben, VI. Fülöp idejében, az első nyilvános órát helyezték el rajta, a Tour de César, Szent Lajos dolgozószobáját rejtette, a Tour d’Argent-ban Blanche de Castille lakott, végül a Tour Poubec. 1611-ig az épület a Szajnába nyúlt. A nyugati, place Dauphine-re néző homlokzatot J. L. Duc restaurálta, egyiptomi stílusban. A quai des Orfèvres é« a Pont St.-Michel -sarkán emelkedő szárny közvetlenül a világháború előtt készült. F ő b e já ra t a P ala is de Justicebe a boulevard du P alais felől. A kit a tá rg y a láso k és a folyosók élete érdekel, délután egy óra u tá n m enjen. (24. o.) Aki csak a tá rg y aló term ek et ó h ajtja látni, az inkább dél­ elő tt nézze meg, am ikor az altisztek b o rravalóért m indent szívesen m egm utatnak. A főlépcső a Galerie M archande-ba vezet. Jobbra keresztezik a G alerie des P risonniers-t és Salle des Pas-Perdus-Jbe jutnak. A fra n cia történelem ben nagy szerepet játszó G rand’ Salle helyét fo g lalja el. Az 1618-as tűzvész u tá n Salomon de Brosse ép ítette ú jjá . A kommün a la tt ú jr a leégett és hajdani stí­ lusában Duc és D aum et állíto tták helyre. Ma a B ar-

113

íe a u (Ügyvédi k am ara), ünnepélyes fogadásainak színhelye. Innen n y íl:k a CHAMBRE DORÉE, ma az első p o lg ári tanács term e. V alaha Szent L ajos la k ­ osztályához ta rto zo tt. Á7!).3 április 6-tól benne ülése­ z e tt a F o rradalm i Törvényszék, am ely többek között a k irály n ét is h a lá lra ítélte. A **S A IN T E-C H A PE L L E a P alais legnagyobb udvarában emelkedik. P áris egyetlen tem plom a, am ely .falak közé szorult és nem érvényesül té rh a ­ tá sa. B e já ra t ’a boulevard felől, a Cour du Mai b al­ oldalán. (58. o.) M isét a tem plom ban m á r nem szol­ g áltatn ak . Szent L ajos é p ítte tte P ierre de M ontreuil tervei szerin t 1246 ja n u á rjá tó l 1248 áprilisáig, hogy benne helyezze el a M egváltó töviskoronáját és k eresztjé­ nek egy d a ra b já t, am elyet neki II. Baudouin a já n ­ dékozott. Ma ezeket az ereklyéket a N otre D ame-ban őrzik. A tem plom 1630-ban leégett. A helyrehozatala n a ­ gyon sokáig ta r to tt és csak Lajos Fülöp uralkodása korában fejezték be, igen szerencsés és m űvészi m egihletettséggel. (D uban, Lassus, Viollet-le-Duc.)

A templom hossza 36 méter, szélessége 17 méter, magassága 42.5 m. Az alapjához viszonyítva, a templom aránytalanul magas. A finom oszlopok és bordák könyedén szöknek fölfelé, a pillérek keskenyek és alig látszanak tartani a tetőzetet. Az alsó, alacsony kápolna a szolgaszemélyzetnek készült, a fölötte lévő a királyi családnak és a főuraknak. A felső 20.5 m magas kápolna legfőbb díszítése a 15 ablak. Az 1134 testamentumi és történelmi jele­ netből 720 a XIII. századból maradt fenn. A többi egy újkori, igen kitünően sikerült restaurálás munkája, Steinheil festményei nyomán.

A kit a forradalom emlékei érdekelnek, okvetlenül láto g assa m eg a C O N CIERG ERIE-t. (B e já ra t; quai de l’Horloge 1. 55. o.) A P alais-nak ez a szárnya a „Concierge", egy igen előkelő m éltóságot betöltő főnem es, la k ása volt. Később alak íto tták börtönné. A m ostani b e já ra t 1864-ben készült. A forradalom a la tt a Cour du M ai felől le h ete tt csak m egközelí­ teni. O tt ü lte tté k a h alálraítéltek e t kordélyokba, am e­ lyek a g u illotinra cipelték őket. Először a Salle des Gardes-ba lépnek, am elyben a je g y p én ztárt helyezték el. K övetkezik a Salle des Gens d’A rm es vagy Salle Saint-Louis, a fra n cia kö­ zépkori építészet egyik legtökéletesebb term e. A két

114

tűzvész u tán régi alak jáb an állíto tták helyre. Mel­ le tte a híres G A LE R IE DES PRISO N N IERS, is­ m e rt több festm ényről. Ebben a terem ben fo ly t le a z ' 1792-i szeptem beri m észárlás, ebben a terem ben v á rtá k sorsuk beteljesedését a forradalom h alálra­ ítéltjei. M egtekinthető m ég: M arie-A ntoinette és R obespierre cellája. M arie-A ntoinette celláját a r e ­ stauráció a la tt engesztelő kápolnává alak íto ttá k á t és m eg fo sztották történelm i emlékeitől. Az utolsó lá th ató terem a Salle des Girondins, am elyben a Gi­ ronde h alálraítéltje i tö ltö tté k utolsó éjszakájukat. H uszonketten voltak, egy nagyszerű vacsorával bú­ csú ztak az élettől és bölcseleti vitákkal tö ltö tté k utolsó óráikat. A fra n c iá k a t általáb an az jellemzi, hogy a szellemi dolgokhoz akkor is hűségesek szok­ ta k m aradni, am ikor h a lá lra vannak ítélve. A C ité keleti sa rk á n áll a v ilág egyik legszebb gótikus székesegyháza, a **NOTRE-DAM E. (M eg­ tekintése 53. o., böjti prédikációk 25. o.) ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE: Üjabb ásatások azt bizonyítják, hogy ezen a helyen az első században pogány templom állt. A katolicizmus első korszakában két templomot építettek egymás mellé: a St.-Étienne-t és a Notre-Dame-ot# 1160-ban Maurice de Sully püspök elhatározta, hogy a két régi’ templom helyébe egy hatalmas székesegyházat emeltet. Az építkezés 1163-tól 1'330-ig tar­ tott. Tervezőjének neve ismeretlen. 1182-ben elkészült a kórus, és felszentelhették a főoltárt. 1196-ban, a püspök halálának évé­ ben meg volt már egészen a tetőzetig a templom belseje. 1250-re kibontakozotc az egész főhajó és a tornyok. A XIII. században Jean de Chelles, Pierre de Montreuil, Raymond du Temple dol­ goztak befejezésén. A XVII. század végétől száz éven át, akkori művészi elveknek megfelelően megkezdik a Notre-Dame „átépíté8ét“. A felelősek Mansart, Cotte, Soufflot, akik a klasszikus for­ mákhoz való visszatérésben nem értették meg a középkor lelki­ világát. A forradalom alatt összezúzták a homlokzatot ékesítő szob­ rok egy részét. Előbb a legfőbb lény templomát csinálták belőle, majd élelmiszerraktárt. Napoléon uralkodása idejében adták vissza az Egyháznak. A Notre-Dame újjáépítése elsősorban Victor Hugo érdeme. 1831-ben jelent meg híres regénye, a Notre-Dame de Paris, amely felrázta a közvéleményt, hogy mentsék meg a góti­ kának ezt a remekét. 1844-ben Lajos Fülöp rendeletben kimondta, hogy a Notre-Dame-ot vissza kell állítani eredeti alakjában. Viöllet-le-Duc és Lapsus érdeme a nagyszerűen sikerült restaurá­ lás. Nyoleszáz éve a Notre-Dame jelentős történelmi események­ nek színhelye. Fontossága a „laikus44 Franciaországban sem csök­ kent. Ma innen tartják a nemzeti temetéseket. Barrés (1923), Foch (1929), Joffre (1931), Poincaré (1934).

HOMLOKZATA. A főhom lokzat annyira egységes, hogy valószínűleg egy művész m unkája. Mind fü g ­

115

gőleges, mind vízszintes irányban hárm as tagolású. A függőleges ta g o lá st a két négyszögű, 69 m éter m agas torony és a hárm as-kapu jellem zi. A kö­ zépső a 7 m m agas portail du Jugem ent, b alra a portail de la Vierge, jobbra a portail de S t-A nne. A vízszintes ta g o lás a párkányokban és karzatokban érvényesül. A kapuk fö lö tt a G alerie des rois: Juda és Izrael 28 k irály án ak szobra, akik Szent M áté sze­ rin t Jézus ősei. E zeket a szobrokat 1793-ban lerom ­ bolták és Viollet-le-Duc rajz ai alapján fa ra g tá k újjá. Az északi to ro n y ra 387 lépcsőfok' vezet fel. A déli k ap u t, a p o rtail de St.-É teienne-t 1257-ben Je a n de Chelles kezdte és P ierre de M ontreuil fejezte be. Ugyanebből a korszakból való az északi kapu, a portail du C loître is- Mind a k ettő t nagyon szép X III. századbeli M ária szobor díszíti. A középső, a földtől kilencven m éter m ag asra emelkedő tornyot Violletle-Duc ép ítette ú jjá , m in t az 1220—1230-ban em elt és a X V III. században lerom bolt eredeti torony m á­ sát. B E L S E JE . A székesegyház belseje minden nag y ­ szerű té rh a tá s a ellenére is kissé sötét. K om orságá­ ban inkább rom án tem plom h a n g u la tá t idézi fel. A rossz v ilá g ítá st okozza az is, hogy ablakm élyedése­ k et és k ápolnákat egyházfők kriptáival fa la z ta k be. A rózsák csak részben őrizték meg, az eredeti üveg­ festm ényeiket. (Az északi m ajdnem teljesen, m íg a n y u g a tit Viollet-le-Duc tervei szerint alk o tták ú jjá .) Szépek a kórus XVII. századból fennm aradt, Jean Goujon tervei sz erin t készült fafarag á sai. A fő o ltár m ögött Coustou P iétá ja , azonkívül X III. és XIV. Lajos szobra. A kórusban sírem lékek.

Bejárat a kincses kamrába a kórus déli oldalán. (53. o.) Na­ poléon koronázási palástja. Áldozási ostyatartó, amelyet a Templebeli fogságában használt a királyi család. Ezüst Szűz Mária szó. bor, X. Károly ajándéka. Régi papi öltözékek stb. — Szent Lajos ereklyéi (1 1 3 . o.^ csak a nagyböjt, idején láthatók, minden pénte­ ken délután 3 órakor. A place du P arvis N otre-D am e északi oldalán a Hôtel-Dieu kórház. A középkorból fen n m arad t épü­ le tet 1868— 1878-ban ú jjáép ítették . Nyugiati oldalán a Caserne de la Cité, m a rendőrfőnökség. A té r dél­ keleti oldalára helyezték N agy K ároly lovasszobrát. (R ocher testvéreik, 1882.) A Cité keleti csúcsában,

116

a N otre-D am e m ögött volt a Morgue. E lharapódzott szokássá faju lt, Szajnából kifogott s közszemlére állíto tt h u llákat megbám ulni. 1910-ben véget v etettek ennek a visszásságnak, a M orgue-ot lebontották és a Törvényszéki O rvostani Intézetbe helyezték. A szigetcsúcsról a rövid St.-Louis híd vezet a csen­ des, történelm i h an g u lato t megőrző IL E SA IN T L O U IS-ra. H a m á r idegesíti önöket P áris zaja- és szünetnélküli ny u g talan ság a, pihenjék ki m ag u k at Szent L ajos szigetén, am elyet Balzac P áris Velencé­ jének nevezett. Q uai d’O rleans 6. Musée A dam Mickiewicz és L en­ gyel könyvtár. — Quai de Béthune 16-18. H ôtel d’A sty (XVII. század.) — Rue St.-Louis-en-lTle 2. H OTEL LAMBERT, 1843 óta a C zartoryski család tulajdona. (Nem tekinthető m eg.) 1640-ben épült Le V au terv ei szerint. — 21, ÉG LISE SAIN T-LO U ISEN -LTLE, finom vonalú, belsejében tú ld íszített b a­ rokk tem plom . (Le Vau, Le Duc, Jaques Doucet, 1656— 1725), 51, | H ôtel Chenizot, érseki p alota, (1730). — Quai d’A njou 17. HOTEL LAUZON. A XVII. században épült. 1928-ban P áris városa vásá­ ro lta meg kisebb fogadások céljaira. B elsejét régi ■stílusban helyreállították. A m últ században egy ideig Baudelaire és G autier is laktak benne. A pont de la Tournelle-en, am ely a b alp arto t köti össze a Saint-Louis szigettel, em elkedik a m agasba P áris védőszentjének, Sainte-Geneviéve-nek szobraP á ris t jelképező gyereket t a r t m aga előtt. (Landowsiki.) Legenda szerint nem m essze ettől a helytől k erg e tte vissza a szent a L u té tiá ra törő húnokat.

9 A. Quartier-Latin és környéke. A Q u artier-L atin m ég m indig P áris szellemi éle­ tén ek a középpontja. Az elnevezés egyetem i negye­ det jelen t és h a tá ra i elm osódottak. Az egyetem en és intézetein kívül itt van a legtöbb iskola és itt székelnek a könyvkiadók. A place Saint-M ichel-ről indul a negyed főútvo­ nala, a m ásodik császárság korában épült és többek között Ady E ndrétől m egénekelt BOULEVARD

i ír

SA IN T-M ICH EL. A térrő l kelet felé vezet a keskeny ru e de la H uchette. A 10-es házban, a rue du Chatqui-Pèche sarkán, lakott párisi tartózkodása a la tt Jó zsef A ttila, a nagy m agyar költő. A rue de la H uehette-tel párhuzam os a rue Saint-Séverin. I tt áll a régi P áris kellős közepén a festői és szépvonalú *SA IN T-SÉV ER IN templom. (54. o.) A tem plom valam ennyi részében tisz tá n kivehető ann ak a két korszaknak a Jellege, am elyben épült: a X III. és a XV—XVI. századé. A főkapu a X III. századból való. (E redetileg a Citén álló S aint-P ierreaux-B oeufs tem plom hoz ta rto z o tt és onnan hozták á t.) U gyancsak X III. századbeli a főhajó és a déli m ellékhajó három első keresztgerendája. A főhajó és a déli m ellékhajó öt utolsó gerendája, az északi m ellékhajó, a kórus, az oldalkápolnák a XV—XVIszázadbeli flam boyant stílusnak m egkapó példái. N éhány lépésnyire kelet felé a X II. századbeli S A IN T -JU L IE N -L E -P A U V R E templom. (1889 óta a görögkatolikusoké.) A Saint-Séverin negyed, am elyben m ost já rn a k , nem sokára m ár csak emlék m arad. A hangulatos, régi görbe uccákat, a régi P áris em lékeit a tem plom ok kivételével a közeljövő­ ben le fo g ják beretválni, hogy a N otre-D am e m egragadóbban érvényesülhessen. A boulevard Saint-M ichel és a boulevard SaintG erm ain sarkán, egy szép k e r t közepén áll a *MUS É E DE CLUNY, a L utetia-therm ák rom jaival. (F ő ­ hom lokzat és b e já ra t a rue du Som m erard-ról. 56. o.) A régi róm ai th erm ák és a terü let, am elyet elfog­ laltak , 1340-ben k erü lt a cluny Benedek-rend tu la j­ donába. A H ôtel de Cluny-t V III. K ároly u ralko­ d ása idejében Jacques d’Amboise ép ítette (1485—98). A H ôtel de Sens m ellett, P áris m ásik XV. század­ ból fen n m arad t paloíiája. (99. oldal.) A palotát, am elyben m int pápai nuncius egy ideig M azarin is lakott, az állam 1844-ben a la k íta tta múzeumm á. Körülbelül 20-000 darab szobrot, elefántcsontot, falik árp ito t, ékszert, fegyvert, csipkét stb. őriznek benne.

Termek: 1. Ruhatár. 2. Spanyol és olasz tárgyak a XVII-XVIII. századból. 3—4. Bronzok. 9. A LUTÉTIA THERMAK. 12. XIIIXIV. -századbeli szobrok. 10—11. Vastárgyak és fegyverek. 14—15.

118

Fajanszok és kerámiák. 18. Héber régiségek. 24. Elefántcsont szobrok. 26. Falikárpitok. (XII. Lajos korából.) A góc királyok koronája. XVI—XVIII. századbeli magyar és német ékszerek. 25. Falikárpitok. 27—29. Csipkék, hímzések. Ennek a múzeumnak egyik üvegszekrényében látható, minden bővebb megjelölés és ma­ gyarázat nélkül, a kereszteslovagok híres „Ceinture de chasteté“-je. A Cluny-múzeum b ejáratá v al szemben, a rue des Écoles-on, épült a SORBONNE, P áris egyetem e. Ro­ b e rt de Sorbon-ról, Szent Lajos gyóntatójárói ne­ vezték el, aki 1253-ban kollégium ot alap íto tt, a teo­ lógia szegény tudósai és ta n ítv á n y ai ellátására. A Le M ercier-től te rv e ze tt m ai épületet Richelieu kez­ dem ényezésére és költségére em elték 1627-től. 1885— 1900 között modernizálták- (N énot). M egtekintés 54. oldal, felvételre vonatkozó tudnivalók 21. oldal.

Előcsarnok: a bejárattól jobbra Delaplanche Homéros, balra Falguiére Archimedes szobra. A lépcsőházban és a szalonokban a Sorbonne történetéből és tudósok életéből merített eseményeket ábrázoló festmények. Grand Amphithéâtre: Robert de Sorbon, Ri­ chelieu. Rollin. Descartes, Pascal, Lavoisier szobra. Puvis de Chavannes freskója: A szent liget, az épület legszebb műalkotása. Ebben az amphitheátrumban tartják, rendszerinc november 3-át követő szombaton délután az egyetemi év ünnepélyes megnyitá­ sát és a díszdoktorrá avatásokat. A professzorok fakultásuk talár­ jában jelennek meg.- A látvány színes és érdekes. Meghívók a tit­ kárságnál. ÉG LISE DE LA SORBONNE. B e já ra t place de la Sorbonne-ról. (Le M ercier, 1635.) B ent Richelieu m árványsírem léke (G irardon, 1694). H a kilépnek a Sorbonne-ból s a rue V ictor-Cousin-en fo ly ta tják ú tju k a t délfelé. keresztezik a rue Soufflot és m eglátják a *PA N TH EO N -t. (58. o.) E redetileg Sainte-Geneviève tem plom ának készült, Soufflot tervei szerint (1757— 91). A konvent tem p­ lom ‘h ely ett a haza nag y jai tem etkezési helyéül szánta. A kkor írtá k hom lokzatára a büszke m onda­ to t: „A ux grands hommes la P a trie reconnaissante". A reakciós uralm ak; a Bourbon restauráció és III. Napoléon korában ú jr a tem plom m á alakult. A h a r­ m adik k ö ztársaság 1885-ben,a császár halálos ellen­ sége: Napoléon, le p e tit" szerzője, V ictor Hugo te ­ m etésekor v á lto ztatta ú jr a Pantheonná. A Panthéon alap rajza görög-kereszt. H ossza a perystilium m al 110 m, szélessége 82 m, m agassága 83 m. A z oszlopok korinthusziak. A Panthéon XVI.

119

L ajos uralkodásának legjellem zőbb építészeti em ­ léke, am elyben a barokk ny u g talan vonalaitól vissza­ térn ek a klasszicizm us mérsékletéhez. A X V III. szá­ zad m ásodik fe lé t a klasszicizm us újjászületése jellemzi. Soufflot 1749-ben Mme de Pom padour m eg­ bízásából O laszországban já rt, hogy a róm ai em lé­ keket tanulm ányozza. A kupola a la tt végezte 1852-ben F oucault a híres ingalkísérletet, hogy bebizonyítsa a föld fo rg ását. A belsejében a falfestm ények legnagyobb része Sainte-Geneviéve-ne'k, P á r's védőszentjének életéből ábrázol jeleneteket. A legszebb a k rip ta le já ra tá ­ n ál: Sainte-Geneviève élelmezi a várost, P uvis de Chavannes-tól. A kórusban Sicard, K onvent szobra.

A kriptában az első folyosón: jobbra Rousseau, balra Voltaire és Soufflot. A Galerie des Couronnes-ről nyíló kriptákban: 1. Lannes tábornagy. Lazare Carnot és unokája. Sadi Carnot, a Köz. társaság elnöke. Marceau tábornok. La Tour d’Auvergne, a fran­ cia forradalom híres gránátoskapitánya, aki nem akart tábornok lenni. Baudin. 3. Victor Hugo és Emile Zola. 4. Berthelot, a hí­ res vegyész és felesége. Paul Painlevé. 5. Jean Jaurès. Négy kripta az első császárság 40 vezetőszemélyiségével. A Pantheonban összesen Ső-en vannak eltemetve. A Panthéon té r n y u g ati oldalán a Faculté de Droit (Soufflot, 1770— 1823) és a M airie du V-em /H itto rf, 1844—50), északi oldalán a BIBLO TH EQ U E-SA IN TE G E N EV IEV E (L abrouste, 1844). 700 ezer kötet könyv, 4 ezer értékes kézirat. A keleti oldalon a Licée H enri IV-, a régi Clovis toronnval. A rue Clovis sark án a *SA IN T-ÉTIEN N E-D U -M O N T templom. Az egyetlen p árisi tem plom , am elynek fen n m arad t a „ju b á“-ja. 1491-ben kezdték építeni és a m unká­ latok fo ly tató d tak az egész XVI. században. A fő ­ kapu építésénél 1610-ben Valois M argit királyné ra k ta le az alapkövet. A templom késői gót stílu sát alig befolyásolta a renaissance. B ent nagyon szépek az ablakfestm ények (epizódok Sainte-Geneviève éle­ téből), a juba, Sainte-Geneviève sírja s a Racine emlékszobor. (53. o ) A P anthéon körül találnak m ég néhány festői, régi uccát. Csendesek, m ajdnem vidékiesen nyuvcdalmasaik. E rre a környékre helyezte Balzac V auquerné penzióját, am elyben összetalálkozik G oriot apó, V au trin és R astignac. A m ásodik em eleten 72. a

120 harm adikon 45 fra n k b a k erü lt a havi penzió... Ezek­ nek az uccáknak r e jte tt szépségeit eleveníti fel Du­ ham el a Salavin regény-sorozatában. Mégis ezt a k erü le tet m indig jobban és jobban m eghódítják a terjeszkedő iskolák és tudom ányos intézetek. A Saint-Étienne-du-M ont tem plom m ögött az ÉCOLE POLY TECH N IQ U E. A konvent alap íto tta 1794-ben, Monge kezdem ényezésére. 1929—35-ben az isk o lát m egnagyobbították' és teljesen átépítették. Nevezetesebb ta n ítv án y ai közül csak néhány nevet em lítünk; Sadi-C am ot, A rago, Fresnel, Gay-Lussac, A u g u ste Comte, H enri Poincaré és — Jo ffre, Foch, Fayolle tábornagyok. A rue P ierre Curie-ben az In stitu t de Radium, am elyet haláláig M adame Curie vezetett. M ellette 120 ágyas rákkórház és egyéb kém iai és fizikai egyetem i intézetek. A rue d’Ulm -ben az École N or­ m ale Supérieure. Szintén a konvent alapította, 1794ben. K ét osztálya van: filozófia és term észettudo­ mány.

Ebbe az iskolába csak nagyon nehéz és körülményes tanulmányi verseny árán lehet bejutni. A kiválasztást a rendszer tökélete­ sen oldotta meg. Közbenjárás nincs. Itt nevelik Franciaország tudományos, irodalmi és politikai élcsapatát. Az École Normale végzett növendékének lenni még ma is többet jelent bármelyik más egyetemi címnél vagy diplománál. Csak néhány nevet emlí­ tünk a világhírre emelkedett növendékek hosszú névsorából: Jaurès, Herriot, Tardieu, Baudrillart érsek, az Institut Catholique rektora, Pasteur, Painlevé, Boréi, Perrin, Bergson, Taine, Le­ maître, Faguet, Giraudoux, Romain Rolland, Jules Romains, Léon Blum és Édouard Daladier. Az École N orm ale-tól délre m egpillantják a VALDE-GRACE tem plom kupoláját. (B e já ra t rue SaintJaq u es 277.) X III. Lajos felesége, O sztrák Anna m in t fogadalm i tem plom ot em eltette a dauphin m eg­ születésének örömére. A z ép ítést 1645-ben François M ansart tervei szerint kezdték és Le M ercier, Le M uet és Le Duc fejezték be. A tem plom m ögötti h ajdani Benedek-rendi kolostorból, N apoléon k ato ­ n ai kó rh ázat szervezeti. (54. o.) A rue Saint-Jacques-on tovább a boulevard P ortR oyalra. 119, a régi Port-R oyal-en-V ille kolostor, m a szülészeti kórház. Tovább n y u g a t felé, érdektelen útvonalon, a boulevard Saint-M arcel és a boulevard de l’H ôpital keresztezésénél a. SA L PE TR IE R E. XIV.

121 L ajos a régi fe g y v e rtá ra t a la k íta tta kórházzá és menhellyé. A dóm ot Libéral B ruant terv ezte (1670). Az idegosztálynak volt főorvosa Charcot és itt dol­ gozott p árisi tartózkodása a la tt F reud. Folytatva, az u ta t a boulevardon elérik a place Y alhubert-t. Jobbra az A usterlitz pályaudvar, b alra a 28 h e k tá r terjedelm ű JA R D IN DES PLANTESTulajdonképpen nem egyéb, m int a term észetrajzi m úzeum nak és iskolának a kertje. (53. o.)

A kertet XIII. Lajos korában, 1626-ban Guy de la Brossé tervei nyomán valósították meg. Leghíresebb igazgatója Buffon volt. A konvent, amely csodálatos módon a legválságosabb időkben is sokat törődött a szellemiekkel, egy tizenkét tanszéke® természettudományi szabadegyetemmé fejlesztette a növénykertet. Muséum d’Histoire naturelle-nek keresztelték és hivatalosan még ma is ezt a nevet viseli. A Ja rd in des P lantes n y u g ati oldalán áll P áris m ohamedán mecsete. (LA M OSQUÉE.) H eubès, Fournez, M antout tervezték spanyol-m ór stílusban (1923—27). A fürdő, kávéház, üzletek egész nap n y itv a m aradnak. A rue G eoffroy Saint-H ilaire-n és a rue Linné-n észak felé m egtalálják az A R E N E S DE LU TE C E -t. (52. o.)

A II-III. századból való. Tizenhatezer néző számára volt benne heiy. 1870-ben találták meg. Ma időközönként színielőadásokat és népgyűléseket rendeznek benne. A rue Linné-n és a, rue Jussieu-n tovább a rue des Écoles-ra. A rue Monge keresztezésénél jobbra a SAIN T-N ICO LAS DU CHARDONNET tem plom . Le M ercier tervezte, halála u tá n Le B run fo ly ta tta a m unkálatokat (1656— 1709). A sokáig befejezet­ len tem plom főhom lokzata csak 1936-ban készült el. A rue des Écoles-on m ielőtt a Sorbonne-hoz érnek, m eg látják a COLLEGE DE FR A N C E -t (52. o.). É pítését 1610-ben kezdték és 1877-ben fejezték be.

10. Luxembourg, M ontparnasse, Cité Universitaire. A Lycée Saint-L ouis-nál, boulevard Saint-M ichel 40, ered P áris leghosszabb uccája, a rue de V augir a r d (4-4 km ). H a elindulnak, jobbfelé m eg látják a W ailly- és P eyre-től tervezett ODEON színház hátulsó részét (1889—92).

Stílusa antik templomra emlékeztet. Sem a homlokzata, sem a

122

belseje nem érdekes. Boltíve alatt könyvkereskedők tanyáznak. B alra a PA L A IS DU LUXEMBOURG, — ma. a Szenátus (54. o-). A p a lo tá t Medici M ária építette, Salomon de B rosse tervei szerint (1615— 1620). A királyné h a­ lála u tá n a m ásodik fia, G aston d’O rleans örökölte. Közvetlenül a forradalom előtt Provence grófjáé, a későbbi X V III. L ajosé volt. A forradalom bö r­ tönné züllesztette. I t t v olt bezárva a de N oailles csa­ lád több ta g ja, H ébert, D anton, D esm oulins, F abre d’E g lan tin e stb. N apoléon helyezte a palotába előbb a konzulátust, m ajd a szenátust. A k ertre néző, új hom lokzatot Gisors terv ezte (1836— 41). Belső ré ­ szét Chalgrin a la k íto tta át. Különösen látványos a N agy-ülésterem és a könyvtár (D elacroix freskói­ v al). A szenátus elnökének, gyönyörű falik árp ito k ­ kal d íszített fogadóterm e és a nagyszalón, művészi szépségükön kívül tö rté n eti érdekességűek is. Ezek voltak Provence g ró fja , Condé, B a rra s és B onaparte hivatalos helyiségei. A rue V augirard-on tovább b alra a P e tit Luxem ­ bourg, m a a szenátus elnökének palotája. M ellette a *M U SÉE DU LUXEMBOURG (57. o )

A múzeum modern szobrokat és festményeket őriz, amelyek bizo­ nyos idő múlva a Louvre-ba kerülnek, hogy újabbaknak adjanak helyet. A gyűjtemény 1938 után átkerül az avenue de Tokion épült tágasabb múzeumba. Szobrok: Bourdelle, Despiau, Maillol, Landowski stb. művei. Képek: J. E. Blanche. J. P. Laurens, Albert Besnard, Toulouse-Lautrec, Pierre Bonnard, Suzanne Va­ ladon, Le Fauconnier, Utrillo, Vlaminck, Henri-Matisse, Van Dongen stb. festményei.

A m úzeum m al szemben, a rue F érou-n a place St.-Sulpice-re találnak. Jo b b ra em elkedik a hatalm as S A IN T -SU L PIC E templom. 1646-tól 1745-ig építették. M éreteiben és a rá n y ai­ ban a N otre-D am e-ot utánozza. Tervezésében és k i­ vitelezésében dolgoztak: G am ard, Oppenord, G ittard, Le V au. A hom lokzat Servandoni m unkája, az északi torony Chalgrin-é. Belső részének hossza 110 m, szélessége 56 m, m ag asság a 33 m. A legszebb része, a fő b ejá ra ttó l jobbra, az első kápolna D elacroix freskóival. A nagy rom antikus festőnek ez az utolsó m u n k ája: tíz évig dolgozott ra jta (1853— 63). A fo rrad alo m győzelmi tem plom m á a la k íto tta á t a Saint-Sulpice-t. 1799 novem ber 5-én itt ülték m eg

123 a nagy b an k e tte t az Egyiptom ból visszatérő Bona­ p arte tiszteletére. A Saint-Sulpice negyed a katolikus szobrászat* kegyszerkereskedések és könyvkiadás középpontjaM enjenek vissza a múzeumhoz és lépjenek be a *JA RD IN DU LUXEMBOURG-ba. E g y gyönyörű francia, k e rt tá ru l szemük elé, szabályos v irág á g y ai­ val és u taival. Milyen szépnek kell a L uxem bourg­ nak lennie, hogy eddig m égsem sikerü lt teljesen elrontani. E lőször is 1782-ben és 1866-ban k ih asíto t­ ta k testéből egy jókora darabot és 23 h e k tá rra csök­ k en tették terjedelm ét. V alaha a boulevard S aintMicheltől a rue M adam e-ig ért. A zután kezdték tele­ rak n i a k e rte t szobrokkal. Micsoda szoborhadsereg lepi el a sétányokat és a pázsitokat! A legtöbb csak nem is jó szobor és m ég hozzá kőből fa ra g tá k , úgy hogy m ég a r r a sem lehet remény, hogy a legköze­ lebbi háborúban á g y ú t öntenek belőlük. G yönyörű­ szép és sok m indenért kárpótol Dalou D elacroix-ja. A p alota n y u g ati t oldalára helyezték 1861-ben a F ontaine de M édicis-t; valószínűleg szintén de B rosse alkotása.

A medence déli részén Scbeurer-Kestner szobra. A két mellék­ alak az igazságszolgáltatást és az igazságot ábrázolja. (Dalou.) Királynőkön és híres asszonyokon kívül újabban sok írónak és zeneszerzőnek emeltek szobrot a Luxembourg-ban: George Sand (Sicart), Flaubert (Clésinger és Escoula), Verlaine (Niederhasern), Massenet (Gasq), Chopin (Dubois). A kert szép időben nagyon élénk, diákokról és gyermekektől zsúfolt. A Luxem bourg-nak fo ly ta tása dél felé az avenue de l’O bservatoire. Job b ra a Lycée M ontaigne, az egyetem g yógyszertani intézete, m ajd a vörös té g ­ lából spanyol-m ór stílusban épült m űvészettörténeti és archeológiái intézet. A rue d’A ssas keresztezésé­ nél az im pozáns és m űvészi FO N T A IN E DE L’OBSERVATOIRE. T ervezte Davioud, a nyolc ten g eri lovat F rém iet készítette, a középső csoport C arpeaux n agyszerű m unkája. A boulevard M ontparnasse s a r­ kán a híres Closerie des Lilas, régen írók törzskávé­ háza. Ady E ndre és József A ttila gyakran lá to g a t­ ták. E lőtte, szemben azzal a hellyel, ahol kivégez­ ték, Ney tábornagy szobra. (Rude, 1853-) E gyik legszebb p árisi szobor, tele lendülettel és erővel. A z

124 avenue-t dél felől az O BSERV ATO IRE zá rja (60. o.)

be.

építtette, Perrault tervei nyomán (1667—72). Bent a használatban lévő műszereken kívül, őriznek történeti érdekességüeket is. (Fresnel és Arago a fénytani kísérleteihez használt prizma, egy gyönyű ingaóra, amelyet XIV. Lajos ajándékozott az intézetnek stb.-) XIV. Lajos

A kertben áll a Hôtel de M assa, egy kecses X V III. századbeli palota, az írók egyesületének a tulajdona. Érdekessége, hogy az avenue des ChampsE lysées-ről hozták át, szétb o n to tt állapotban, kö­ venként és i t t állíto tták össze ú jra (1927). Az avenue de l’O bservatoire-ra merőlegesen, jobbra nyílik a boulevard de M ontparnasse, kávéházaival és m ulatóhelyeivel (L a Coupole, le Dôme, la Ro­ to n d e). B alra a boulevard R aspail a M ONTPAR­ N A SS E tem etőhöz vezet.

Ismertebb személyiségek sírja, szakaszonként: 1. Houdon, szob­ rász. Gérard, fesrő. Rude, szobrász. 2. HuySmans, író. 3. Littré, filológus. 6. Baudelaire, az Aupick család sírboltjában. 9. Coppée, költő. 13. Théodore de Banville, költő. Faguet, kritikus. SaintSaens, zeneszerző. 16. Henri Poincaré, matematikus. 17. Leconte de Lisle, költő. 18. Boucicault házaspár, az első áruház tulajdo, nosai, jótékonyságukról nevezetesek. 19. Brunetiére, kritikus. 26. César Franck. Guy de Maupassant. Paul Bourget. 27. Baudelaire szobra. Sir a 6. szakaszban. 28. Alfred Dreyfus. 29. Labori, a hí­ res védőügyvéd.

A boulevard R aspail-on délfelé foly tatv a ú tju k a t elérik a B elfort védőjéről elkeresztelt PLACE DENFER T -R O C H ER E A U -t. A t é r közepén B artholdi Lion de B elfort-jának k icsinyített bronzm ásolata. (A sziklába v á jt eredeti, B elfort-nál a vonatból lá t h ;tó .) B e já ra t a gall-róm ai korszakból fennm aradt k a ta ­ kom bákba a 2-es háznál. (59. o.) K elet felé a boulevard A rago vezet a Santébörtönhöz. A börtönt félelm etesen v astag falak ve­ szik körül. A szökés innen igen körülm ényes lehet. E z a csendes ucca néhányszor egy évben a hajnali ó rákban telik m eg iz g a to tt és ellenszenves néptöm eggel. F ranciaországban m ég m indig életben van a Code Napoleon-nak az a szakasza, amely úgy in­ tézkedik, hogy a halálos íté letek et köztéren h a jtsá k végre, nyilvánosan. E z a köztér a boulevard A rago, am elyet ilyenkor elzárnak s k ijátszák a bizonyos p a ra g ra fu st, hogy korunk erkölcsi felfogásához hí­

125

ven m egkím éljék az em bereket az efféle véres és kegyetlen színjátéktól. De a töm egen nem lehet se­ gíteni. Még m indig bízik a Code N apóleonban és o tt szorong a rendőrök sorfala m ögött. Tovább n y u g atn ak vezet az avenue du PA R CM ONTSOURIS a hasonnevű kertbe. N yugodalm as hely, terjedelm e 16 hektár. N incs m ég telerak v a szob­ rokkal és a L uxem bourg u tá n megkönnyebbül benne az em ber. Déli h a tá ra a /boulevard Jourdan, egyike P áris gyűrű-boulevardjainak. Régen ezek h atáro l­ tá k a v áro st és a mindenben rendszert kedvelő f r a n ­ ciák valam ennyit N apoléon táb ornagyairól nevezték el, úgy hogy P áris térképe történelm i segédkönyv­ k én t is felhasználható. A gyűrű-boulevardokon kívül em elkedtek T hiers erődítm ényei. Ezeknek utolsó m a­ rad v án y ait a háború u tán teljesen lerom bolták és helyükbe m odem házsorokat telepítettek. A város terjedelm e valam ivel megnövekedett. A boulevard Jo u rd an déli részén lé tesítették a h á ­ ború u tán i szellem egyik legrokonszenvesebb alkotá­ sát, a *CIT é U N IV E R SIT A IR E -t.

A Deutsch de la Meurthe házaspár tízmilliófrankos adományá­ ból építették fel normand stílusban a francia egyetemi hallgatók otthonát (1921—25). A francia kormány minden nemzetnek, amely diákotthont akart építeni, díjtalanul bocsájtott telket rendelkezé­ sére. A franciákon kívül már felépült a holland, örmény, indo­ kínai, kubai, görög, kanadai, argentínai, Egyesült-Államok-i, belga, japán, spanyol, svájci, dán, svéd diákotthon és 1936-ban Rockéfeller alapítványából a MAISON INTERNATIONALE, amely arra szolgál, hogy a különféle nemzetiségű diákok egymással össze­ találkozzanak. A telep érdekessége még az is, hogy minden nem­ zet a pavillonját saját hagyományos stílusában terveztette, úgy hogy a házcsoport úgy hat, mint valami állandó építészeti világkiállítás.

H a m ég ráérnek és érdekli önöket a m odem épí­ tészet, sétáljan ak m ég kelet felé a bd. Jo u rd an -t folytató úton. A boulevard Lefebvre és a square Dr. C alm ette kereszteződésénél, a vörös, m odem stí­ lusú SA IN T -A N T O IN E DE PA D O U E templom. (Azém a, 1934— 1936.) A to rn y o t díszítő nég y szo­ bor egyike M agyarországi Szent E rzsébetet á b rá ­ zolja. A boulevard Lefebvre fo ly tatásán , a boule­ vard V ictor-on, a L égügyi m inisztérium és múzeumMég néhány érdekesebb m odem építészi erőfeszítésre hívjuk fel ebben a kerületben az érdeklődők figyel­ mét.

126

A régi V augirard-i g áz g y ár helyén létesítették a square Saint L am bert-t. M ögötte a Lycée Cam ille. Sée, 1800 leánynövendéknek. (Le Coeur, 1934.) A bd. Lefebvre 135-től észak felé vezető rue Brancion és rue des F avorites sarkán, az új postaépület csekk­ elszám olásra. (Roux-Spitz, 1936.) Tovább fo ly tatv a ú tju k a t, észak felé a rue du D r. Roux-ban rábukkannak a PA ST E U R -IN T ÉZ E T re. Külön engedély nélkül csak P a ste u r és Roux sír­ já t lehet m egtekinteni. (61. o.)

11. Az Institut és a Saint-Germ ain-negyed. Induljanak el a place Saint-M ichel-től n y u g at felé a S zajnaparton. Szép időben o tt tan y ázn ak a filozó­ fu sk ü lsejű könyvkereskedők. L ehet kotorászni köny­ veik között, lehet beszélgetni velük. (Csak a z t nem kell elhinni m indegyiknek, hogy A natole F rance ép­ pen őnála vásárolt.) A quai des G rands Augustin® és a rue D auphine sark án gázolta h a lá lra egy szál­ lítókocsi P ierre C urie-t 1906 áp rils 19-én. Q uai de Conti 11, a H OTEL DES M ONNAIES. (1771— 1777, A ntoine.) Régen a N evers és a Conti család palo­ tá ja volt, m a pénzverde és érme-m úzeum. (60. o.) 13, a H ôtel Guénégaud, am elynek padlásszobájában la k o tt B onaparte 1792-ben. Az IN ST IT U T DE FRA N C E, a fran cia akadém iák épülete. (60. o.) M azarin kétm illió ta llé rt és 45 ezer fo n t évjáradékot hagyom ányozott a, palota építé­ sére és fe n n ta rtá sá ra . E leinte m ás volt a rendelte­ tése. N égy nem zet kollégium ának vaigy M azarin kol­ légium nak hívták, h atv an E lzász-, F landria-, Rousillon- és Piem ont-ból szárm azó ifjú részére készült. A forradalom ban egiy ideig börtönnek használták. 1795-ben m egszervezték a.z In s titu t m ai rendszerét, am elvbe Richelieu Académie F rançais-e is beolvadt; ennek az intézm énynek ajándékozta Napóleon 1805ben a M azarin kollégium ot, a bíboros 275 ezer k ö te­ te s kön y v tárával együtt. É p ítették Le V au és ta n ít­ v án y ai: L am bert és d’Orbay, 1665;—88. Napóleon a la tt V audoyer resta u rálta . M azarin k ápolnáját a la­

\2X

k íto tták á t ülésterem m é. Innen ered az irodalm i és tudom ányos hagyom ányú „Sous la coupole 11 k i­ fejezés. A rue B onaparte és a. S zajn ap art sa rk á n m egpil­ la n tan ak egy nagyon szép korai barokk palotát. Ez a H OTEL DE TRA N SY LV AN IE, am elyben Rákóczi „Académie de Je u “-je működött. Az ucca m ásik oldalán az ÉCOLE DES BEAUXARTS. B e já ra t rue B onaparte 14. (59. o.) Az épület a XIX. században készült (D ebret, D uban). Az udvarokon régi, lebontott paloták és tem plo­ mok hom lokzatrészei és szobrai. X II—XVI. század. II. H enrik, D iane de P oitiers-nek é p ítte te tt A net-i k astély án ak kapuja, Je an Goujon és P hilibert de l’Orme műve stb. A múzeum többi része gipszm á­ solatok gyűjtem énye és időnként k iállítják a növen­ dékek m u nkáit is. 4. rue B onaparte dél felé a *SAIN T GERM AIND ES-PR ÉS templomhoz vezet.

Páris legrégibb temploma, az egyetlen, amelynek legnagyobb része még román stílusban épült. A templom egy VI. századbeli apátság helyén áll, amelyet St. Germain, Páris püspöke alapí­ tott. A VII. századtól az apátság a Benedek-rend tulajdonába ke­ rült, akik a forradalomig szellemi téren nagy hatást gyakoroltak. A mostani templom építését a XI. században kezdték. Ebből az időből való a nyugati négyszögletű torony és a főhajó. A kórust a XII. században fejezték be és III. Sándor pápa szentelte fel 1163-ban. A XII. századból való főkapuhomlokzatát a XVTI-ben beépítették. 1822-ben restaurálták és a kórus két oldalán emel­ kedő tornyokat lebontották. Belső részének hossza 65 m, szé­ lessége 21 m, magassága 19 m. A kórusban már felbukkannak a csúcsíves építészet legkezdetlegesebb vonalai,. A templom mögött, a kis rue de Fürstenberg 6-os házban volt DELACROIX MŰTERME. (Megtekinthető, hétfő kivételével, 10—17 óra között. Belépődíj 2 fr.) A tem plom m ellett halad el a boulevard SaintGermain, a b a lp a rt legszebb útvonala. A harm adik császárság a la tt vág ták és szegélyezték házakkal. A pont de Sully-nél indul, a borcsam okonál, szerény környezetben. A zután keresztülszeli a Q u artierL atin -t. itt könyvkereskedők és kiadók lepik el h á ­ zait, m ajd belefut az arisztokratikus F aubourg Saint-G erm ain-be, palo ták és m inisztérium ok közé, m íg a Concorde hídnál eléri ú jra a Szajnát. A boulevard Saint-G erm ain és a rue des SaintsP ères sarkán a régi C harité kórház. A kis k e rte t

128

egy középkori tem ető helyén létesítették. A kórház 1935-ben m egszűnt, a régi épületeket jórészt lebon­ to ttá k s erre a te rü letre em elik az új Orvostudo­ mányi fak u ltást. Bd. St.-G erm ain 230-tól a rue SAINT-THOM AS-D’A Q U IN vezet a hasonnevű tem plom hoz. H om lokzatának legnagyobb része a X V III. században készült, klasszikus stílusban. 1794től a jacobinusok k lubja fo g la lta el. 246—248, Köz­ munkaügyi minisztérium. 231, Hadügyminisztérium. (A rue Saint-D om inique-re néző szárny a Hôtel de Brienne, a X V III. századból.) A FAUBOURG SAIN T-G ERM A IN, ahová m ost behatolnak, s am elynek előkelő légkörére bizonyosan sok regényből emlékeznek, a X V III. században le tt az ariszto krácia elzárt negyede. A m ikor a M arais '-•imént a divatból, a pénzem berek a F aubourg S aintH onorén ü tö tték fel ta n y áju k a t, az arisz to k ratá k pe­ dig ide jöttek. Ide zsúfolódtak a m inisztérium ok és a külföldi követségek (néha m agánpalotákba, am e­ lyek g azd ája tö nkrem ent) — arisz to k ratá k is ta lá l­ h ató k m ég elvétve és ide csődült valam ennyi sznob, aki m ég szám ít P áriában. A F aub o u rg S aint-G erm ain három szög, am elyet a rue des S aint-P ères, a rue du Cherche-Midi, a boulevard des Invalides, a rue de Constantine és a S zajna határol. E nnek a kerületnek a leírásában csaik a rra szo rít­ kozhatunk, hogy m egjelöljük a fontosabb uccákban a nevezetesebb házakat. Quai Voltaire 19. A régi Voltaire szálloda; B au­ delaire lakott benne és W ag n er itt fejezte be a N ürnbergi M esterdalnokok szövegkönyvét. A Szajnap arto n tovább a quai d’O rsay-n a Gare d’Orsay, föld­ eld sü lly esztett vágányokkal. Tovább a HOTEL DE SALM, ma Palais de la Légion d’Honneur. Rousseau ép ítette a ném et Salm herceg részére (1782). Ami­ k o r N apoléon a becsületrendet m egalapította, sze­ rezte m eg a rend kancelláriájának a palotát. A kom m un a la tt leégett, 1878-ban ú jjáté p íte tték . M egtekint­ hető a: becsületrend m úzeum a. (57. o.) A boulevard Saint-G erm ain keresztezésénél a PALAIS BOUR­ BON, m a Chambre des Députés. (Képviselőház. 52. o.)

129

XIV. Lajos és Mme de Moncespan törvényesített leányának, Bourbon hercegnőnek készült, korai rokokó stílusban fGiardini; Lassurance, Aubert, Gabriel, 1722—1728). 1795-ben került állami tulajdonba. Akkor építették az üléstermet, eredetileg az „Öt­ százak" tanácsának. Az északi, Szajnára néző, görögstílusú, 12 corinthusi oszloppal megterhelt homlokzatot Napoléon uralkodá­ sakor aggatták a palotára. A Place du Palais-Bourbon-ra néző homlokzat és a francia udvar megtartotta régi vonalait. Ülésekre magyar állampolgár a questurától csak abban az esetben igényel­ het jegyet, ha ellátja magát a követség ajánlólevelével. A pa­ lota legértékesebb része a könyvtár, DELACROIX freskóival. Quai d’Orsay 35, a HOTEL DE LASSY, a kam ara elnökének palotája. 37, a „Quai d’Orsay" néven em ­ le g ete tt K ülügym inisztérium . III. Napoléon em el­ te tte (1853, L acornée). E gyik k ertre néző terem so rát, VI. György angol király 1938-as lá to g a tá sá ra , ud­ v ari lakosztállyá alak íto tták át. Rue de Lille 78, HOTEL DE BEAUHARNAIS. Eugène de B eauharnais, Napoléon m ostohafia, v á­ sá ro lta m agának az 1714-ben elkészült palotát. 1814ben F rig y es Vilmos porosz király szerezte m eg egy negyedmillió fra n k é rt. K itűnő v á s á rt csinált. A palota azóta porosz, illetve német követség. A rue de Verneuil egyik házában la k o tt Bercsényi fran cia tábornok, Bercsényi Miklós fia. (E m léktábla.) A rue de Grenelle, egy kis túlzással a p árisi ,,Downing stre e t“. 79, orosz követség. 87, Hôtel de Bauffremont. 110, Hôtel de Rochechouart. m a Közoktatásügyi m inisztérium . 101, Hôtel Charolais, ma K ereskedelem ügyi m inisztérium . 138—140, Hôtel de Sens, ma a vezérkari hivatal. 127, Hôtel du Châtelet, m a M unkaügyi m inisztérium . Rue de Varenne. 50. Hôtel Galliffet (Le Grand, 1775— 1796), m a olasz követség. 47, Hôtel de la Rochefoucauld. 57, HOTEL DE MATIGNON, 1888-tól a. háború kitöréséig osztrák-m agyar követség, ma a m iniszterelnök hivatala. 77, HŐTEL BIRON, m a **RODIN-múzeum. (54. o.)

Rokokóstilusban épült, egy parvenu, meggazdagodott parókakészitőnek. (1728—31, Auberf és Gábriel.^ Utána Biron tábor­ nagy tulajdonába került, majd a Sacré-Coeur zárda foglalta el és benne halt meg Sophie Barat 1865-ben. 1904 óta Bodin mű­ terme, majd a halála óta műveinek múzeuma. It r. látható iíodin valamennyi jelentősebb munkája. Á kertben a ..Penseur14, amely talán megfelelőbb helyet foglalt el a Panthéon előt-c. Rue Oudinot. 17, HOTEL DE RAMBOUILLET DE

130 LA SABLIERE, m a G yarm atügyi m inisztérium . A m inisztérium m al szemben keresztezi az uccát a rue Monsieur. (Szt.-Benedekrendi nővérek zárd ája és tem plom a. 25. o.) E z a k ét ucca kolostorokkal és kórházakkal zsúfolt- P aul Bourget, P áris legfőúribb negyedének legkatolikusabb uccájában, a rue Monsieur-ben lakott és halálosan betegen, m eghalni is csak a rue Oudinot 19. számú, Szent Ján o s baráto k kórházába m ent. A rue Oudinot valaha ru e P lum etnek h ív ták és a 12-es ház k e rtjé t V ictor Hugo írja le a „N y o m orultakéban. (L ’Idylle de la rue Plum et.) A C arrefour de la. Croix-Rouge-ról indul, m ajd­ nem párhuzam osan a rue V augirard-ral, a rue de Sèvres. 11, P rem ontrei kolostor. 17, L utetia uszoda. 33, az udvarban É glise diocésaine des É trangers(26. o.) 42, H ôpital Laennec. G yógyíthatatlan b ete­ geknek alap íto tta L a Rochefoucauld bíboros 1632ben.) 95, St. V incent-de-Paul-tól a la p íto tt L az arista misszió.

12. Az Invalides és a Cham p d e Mars. A F au bourg Saint-G erm ain nyugati oldalán em el­ kedik az Invalides negyed. A **HOTEL DES IN ­ VALIDES, am ely 127 ezer négyszögm éternyi te rü ­ letet foglal el, m egtervezésében, felépítésében és elhelyezésében h ibátlan rem ekm ű. É szaki homlok­ zata a P ont A lexander III. tengelyében fekszik, déli, a Döme, az avenue B reteuil-re nyílik. Mind a két oldalon m ár egy kilom éternyi távolságból kibonta­ koznak az épület tökéletes arányai, a vonalak szép­ ségei — XIV. L ajos uralkodásának legm aradandóbb párisi alkotása. Az 1937-es V ilágkiállítás minden es­ téjén k iv ilágították az Invalides északi homlok­ zatát. A látogató, aki kóválygó fejjel o tt lép ett ki a kiállítás kapuján, a r r a döbbent, hogy a m odem építészet n agyszerű erőfeszítései ellenére m égis ez a hom lokzat jelenti az igazi P árist.

XIV. Lajos 1670-ben elhatározta, hogy rokkant katonáinak pa­ lotát. emeltet Libéral Bruant tervei szerint. 1677-ben J. HardouinMansart folytatja munkáját és a Dóme-ot már teljesen az ő el­ gondolása nyomán fejezték be: beforrasztotca a lehiggadt barokk díszítőelemeket a klasszicizmus formáiba. A palotának valaha 7000

131

rokkant ápoltja volt. Ma számuk 150-re csökkent és inkább ha­ gyományból gondozzák őket ezen a helyen. Ma az Invalides-ben van Páriis katonai kormányzójának lakása és hivatala, Szajna me gye katonai parancsnoksága, a legfőbb nemzetvédelmi tanács és a Hadügyminisztérium több alosztálya. A déli hom lokzat előtt sorakoznak a zsákm ányolt ágyúk, am elyeknek Napoléon rendelete szerint m in­ den győzelem alkalm ából m eg kell szólalniok. Ehhez a hagyom ányhoz a. köztársaság is ragaszkodik. U tol­ já ra 1918 novem ber 11-én az Invalides ágyúinak dörgése je len tette P áris népének a fegyverszünetet. A 102 m hosszú és 63 m széles udvarban áll Daumesnil és Hoche tábornokok szobra. Az egyik sa­ rokban azi a kis Citroen autó, am ely 1922-23-ban keresztülszelte a S zaharát. Az udvarról nyílik az ÉG LISE SA IN T-LO U IS, a katonák tem plom a. Zász­ lókkal van díszítve. A zászlók között alig akad idő­ sebb száz évesnél. 1814 m ájus 30-án, néhány órával m ielőtt a N apóleont megverő szövetségesek bevonul­ ta k P árisba, S éru rie r tábornagy inkább elégelte tte a tem plom 1400 zászlaját, m intsem az ellen­ ség zsákm ányául áldozta volna. A tem plom hátulsó részének jobb sarkában Napoléon Szent Heléna-i szarkofágja. A l’É glise Saint-Louis a fra n cia tá b o r­ nokok tem etkezési helye. I tt ta lá lh a tó : Turenne, Jourdan, Moncey, Mouton, Oudinot, Exelm ans, MacMahon stb. sírja. Ebbe a tem plom ba te m ették a vi­ lágháború valam ennyi nevezetesebb hadvezérét, Gallieni és Jo ffre kivételével. Az u dvar m egtekinthető reggel 7-től este 7 óráig. A tem plom abban az idő­ ben van nyitva, m int a múzeum. Belépés díjtalan. M USÉE DE L’ARMÉE, a hadsereg múzeuma. Be­ lépés az udvarról. (55. o.) A m úzeum a la p já t XIV. L ajos B astille-ban elhelyezett gyűjtem énye képezte. a) FEGYVER- ÉS FEGYVERZETGYÜJTEMÉNY. Salle de Pierrefonds: Páncélöltönyök a XV—XVII, századból. A második üvegszekrényben KORVIN MÁTYÁS KIRÁLY PAJZSA. Salle François I. A francia királyok fegyverzetei. Salle Kiéber. Keleti fegyverek és fegyverzetek. Salle Louis XIII. Támadó fegyverek a XV. szá­

zadtól a XVII. század végéig,. Az első emeleten: emlékek a világ­ háborúból. b) TÖRTÉNELMI GYŰJTEMÉNY. Galerie Turenne: zászlók. A negyedik üvegszekrényben Napoléon kalapja, piszto­ lyai, kardja. A többi termet a francia történelem különböző kor­ szakaiból maradt emlékek töltik meg.

A *DOME DES INV A LID ES a legszebb egyházi

épület, am elyet F ranciaországban a renaissance óta em eltei. (J. H ardouin-M ansart, 1679— 1706.) Főbe­ já r a t a place Vaubanról. A ki előzőleg a m úzeum ot vagy a Saint-Louis tem plom ot lá to g a tta meg, bal­ oldalt, Hoche szobra m elletti folyosón, ju t a Dómé előtti térségre. A Döme közepén, süllyesztve **NAPOLEON S ÍR ­ JA . (53. o.) A szarkofág finnországi vörös g rá n it­ ból készült. A díszkoporsó körüli folyosón dom bor­ művek és szobrok N apoléon győzelm eit hirdetik. A császár végrendeletében a z t az ó h aját feje zte ki, hogy „szeretném, ha hamvaim a Szajna partján pi­ hennének, a francia nép között, amelyet annyira szerettem1*. H a ezt a kívánságot szószerint érte l­ mezik, s írjá t egyik köztem etőben k ellett volna elhelyezni. Ez őszintébb le tt volna, de kevésbé h a ­ tásos. H a belépnek a DOme-ba, m eglátják, hogy a szarkofág elhelyzése lenyűgöző építészi m e ster­ m unka s m egérte, hogy félreé rtsék Napoléon utolsó kívánságát. (K észült Visconti tervei szerint, 1843— 61-ben.)

Ha a bejárattól jobbfelé haladnak, az első kápolnában Joseph Bonaparte nápolyi király, a másodikban Vauban sírja. A harma­ dik (Saint-Ambroise) kápolnában Foch tábornagy díszkoporsóját viszi a vállán nyolc rohamsisakos katona (Landowski, 1937). Vau. hannal szemben Turenne, Joseph Bonaparcevel iszemben Jerőme Bonaparte síremléke. Az Invalides keleti oldalán halad a boulevard des Invalides, szép palotáival és kertjeivel. 33, Lycée V ictor-Dupuy, régen Sacré-Cœur, a háború első évé­ ben Gallieni tábornoknak, P áris katonai korm ányzó­ jának főhadiszállása.. A place Vauban-on Fayolle és Gallieni tábornagyok szobra. A Döme tengelyében vezet dél felé, a csendes és széles avenue de Breteuil, am elyet m ár 1680-ban fektettek. H ardouin M an sart ide a Döme elé egy hatalm as te re t képzelt, am elyet k ét félkörben fu tó oszlopsorral a k a rt elzárni, m int Bemini a róm ai Szent P é te r tem plom előtti terü lete t. Szerencsére h alála m egakadályozta abban, hogy re ­ mekművének té rh a tá s á t egy ilyen tú lte rh e lt elő­ téréi csökkentse. H a dómból kilépnek, jobbra, délnyugatnak az avenue de Lowendalon elérik az ÉCOLE M IL I-

133 T A IR E -t. Még akkor is tanácsos ezt a kis kerülőt m egtenni, ha u tá n a az E iffel toronyhoz készülnek, m e rt az iskola főhom lokzata a place de Fontenoy-ra nyílik. Az École M ilitaire F ranciaország katonai főisko­ lája. Mme de Pom padour még. nagyobb érdem eket a k a rt szerezni, m int Mme de M aintenon a Saint-C yr alap ításáv al és P aris-D uvem ey b ankár anyagi se­ gítségével ráb írta XV. L ajost az iskola felépítésére. A királyi rendelet szerint az iskola célja 500 vagyon­ talan , katonai p ály ára készülő nem es ifjú kiképzése. B onaparte egy esztendőt tö ltö tt itt. Az iskolában van m a elhelyezve az École Supérieure de Guerre, a Centre des H autes Études M ilitaires stb. Az épüle­ te t Gabriel tervei szerint, 1752— 69 között emelték. 1856-tól 1865-ig m egnagyobbították. Ma 116 ezer nég y zetm éter te rü le te t foglal el. Az École M ilitaire északnyugati hom lokzata (place Jo ffre ) és a S zajna között te rü l el a CHAMP-DEMARS.

Eredetileg katonai gyakorlótérnek szánták. Gabriel elgondolása ezerint valósították meg" 1765—67-ben. 1780-ban és a restauráció ide­ jében lóversenytérül szolgált. 1790 július 14-én itt ünnepelték meg a Bastille ostromának első évfordulóját. Autun püspöke. Talíeyrand, háromszáz pap és száz ministránis-gyerek segédletével szol­ gáltatta a misét. Ez volt életének utolsó miséje. Utána barna rosan pályát változtatott. . . E helyen végezték ki Baillyt, Páris polgármesterét 1793-ban és 1794 június 8-án pedig Robespierre ren­ dezte á legfelsőbb lény ünnepét. Napoléon Champ de Mai-nek keresztelte, mert minden új rendszernek az az első dóiga,- hogy terek és uccák nevét megváltoztassa még akkor is, ha ennek nincs semmi értelme. Ma a Champ-de-Mans a nemzetközi békét szolgálja: a Világkiállítások színhelye. (1867, 1878, 1889, 1900, 1937). A terület parkosítása 1908-tól 1928-ig tartott. A Cham p-de-M ars-on emelkedik P áris kétségenkívül legism ertebb építészeti csodája, a. **TOUR E IF F E L . (54. o.) A T our E iffel 300 m éteres m agasságával ma m ár a h arm adik helvre csúszott vissza. (A new yorki E m ­ pire S tate Buildig 375 m. a C hrysler B uilding 313 m) E iffel ép ítette 1887—1889-ben. Súlya 7 millió kilo­ gram m . 12 ezer fém részből rak tá k össze. A W alesi H erceg (a későbbi V II E dw ard) láto g atásáv al a v a t­ tá k fel 1889 június 1 0 -én. Legfelsőbb em eletéről te l­ jesen tisz ta időben állítólag 90 km -nyire lehet el­ látni. (Télen, egy órával az alkonyat előtt ) H a egy

134 kicsit p árá s a levegő, m ég akkor is nagyszerű lá t­ vány tá ru l a néző szeme elé. A torony első emele­ tén d rág a vendéglő és uzsonnázóhely.

Paris környéke. Oda-vissza jegyeknél m ásodik és harm adik osztá­ lyon 2 0 %, első osztályon 30% kedvezmény. Egyes helyekre (C hartres, Fontainebleau stb.) minden va­ sá r- és ünnepnapon, C hantillyba és Compiégne-be pedig lóversenyek nap ján válth ató 50%-os m enet­ té rti jegy. (Azonkívül a place D enfert-R ochereauról autóbuszok indulnak P á ris környékére.) V ERSA ILLES. 1-es autóbuszon a Louvre-tól 75 perc. — A Gare des Invalides-tól (18 km ) tíz-húsz percenként köz­ lekedő villam osvonatokon 35 perc. A Gare Saint L azare-tól és M ontpam asse-tól 40 perc. (Az utóbbi v o n alat csak az használja, aki C hartresból jön, m ert a kastélytól elég távol fekvő V ersailles-C hantiers állom ásnál kell leszállni) V ersailles (68.600 lakos) Seine-et-Oise départem ent székhelye. A k irályi város jellegét m ég m a sem ve­ te tte le. Az uccái szélesek, egyenesek és világosak. A három leghatalm asabb avenue-je a kastély előtti té re n f u t össze. A k astély a város szélén épült, m in th a u rai jelezni a k a rtá k volna, hogy nem óhaj­ ta n a k keveredni lakosaival, csak éppen m egtűrik őket m aguk m ellett. A v áros tartózkodó és m erev m aradt. U ccáiban nem lehet kedélyesen • és rejtő z­ ködve csatangolni. Az em berre valam i sz ertartá so s­ ság nehezedik. A k ár a Rive Gauche, a k á r a Rive D roite p ály a­ udvartól villam oson 5— 8, gyalog 12—15 perc a la tt a **PALA IS DE V ERSA ILLES-hez lehet érni. A k astély előtt XIV. L ajos lovasszabra (1836). A Cour R oyale-t közrefogó klasszikus stílusú jobbszárnyat XV. L ajos uralkodása korában Gabriel, a balszám y at X V III. Lajos idejében D ufour építette. E k ét szárny

135

kivételével az egész kastély befejezése XIV- Lajoshoz fűződik, s X III. Lajos kis vadászlakának a helyét fo g lalja el. T ervezték Le Vau és Jules HardouinM ansart, a terem eket Charles Le B run díszítette, a k e rte t André L enőtre elgondolása nyom án valósítot­ tá k meg.

XIV. Lajos a nimwegeni békekötés után (1678), költözött az udvarral Versailles-be s több mint ezáz esztendeig a politikai élet ott zajlott le. 1789 június 20-án a rue Gravelle-i Jeu de Paumeban követelték a harmadik rend képviselői az alkotmány helyreállítását. (Labdaházi gyűlés. A labdaházban ma Musée de la Révolution. Megtekinthető hétfő kivételével 10—12 és 14—17 óra között. 1 fr.', 1815-ben a porosz hadsereg sok kárt okozott a városban. A kastélyt Lajos Fiilöp hozatta helyre és rendezteite be a múzeumot. 1919 június 28-án írták alá a németek a kastény tükörtermében a békeokmányt.

*Musée N ational de Versailles, a kastélyban. Be­ já ra t Cour de la Chapelle-en, a kápolna m ellett (58. o.). A múzeum két részből áll. XIV. Lajos fogadóterm eiből és lakosztályaiból s az északi szárnyban elhelyezett, kissé hivatalossá m erevedett, Lajos Fülöp történelm i múzeumából.

Északi szárny. A földszinten: Salle des Tableaux d’Histoire de Clovis à Louis XVI. Salle des Croisades. — Az első emeleten: Salles des Tableaux d’Histoire de 1794—1830. Galerie de Sculpture. — A folyosó végén az „Opera“ . Az őr borravaló ellenében meg­ mutatja. — Tableaux d’Histoire contemporaine. Kápolna. Hardouin-Mansart és Robert de Cotte. 1689—1711. A kastély középső része. Salon d’Hercule, XV. Lajos idejéből. — Grands Appartement du Roi (II—X.). A király fogadótermei. Hét­

főn. szerdán és csütörtökön este 6—10 óra között ezekben zaj­ lott le az udvari élet. Díszes falifestmények és kárpitok. — Sa­ lon de la Guerre. Le Brun falfestménye. Coysevox domborműve XIV. Lajost ábrázolja. — *Galerie des Glaces. Építette HardouinMansart, díszítette Le Brun . 1678—84. A falfestmények XIV. Lajos uralkodását dicsőítik. Itt koronázták I. Vilmost német császárrá és itt írták alá 1919-ben a német békeszerződést. — Salon de la Paix. Le Brun festményei a békés Franciaországot ábrázolják. — Appartements du Roi, (I—X.) a Galerie des Glaces-szal párhuza­ mos. Négy terem csak borravaló ellenében látható. — Vissza a Salon de la Paix-n az Appartements de la Reine-be. (Marie An­ toinette lakosztálya.) Déli szárny. Galerie des Batailles. 120 m hosszú, 13 m széles. Csataképek. — Salle de 1830. Képek Lajos Fülöp korából. A második emeleten és a földszinten történelmi képek. A kastély déli szárnyán a Cour des Princes-röl b e já ra t a Salle du Congrés-be. Ebben a terem ben ül össze h ét évenként a N em zetgyűlés (a Szenátus és a K épviselőház), hogy m egválassza a K öztársa­ ság elnökét.

136 **P arc de V ersailles a fra n c ia kertészet remekeM int ahogyan Corneille klasszikus tragédiáiban az em bernek alá kellett vetnie szenvedélyeit és érzel­ m eit a józan észnek, az állam érdeknek, ugyanúgy irá n y ítjá k a fra n cia kertben a term észetet. A fák és bokrok nem nőhetnek úgy, ahogy akarnak, h a­ nem m értani és építészeti szabályoknak kell enge­ delmeskedniük. A z aibszolút m onarchia u ra m ég a te rm észetet is ráncbaszedte és fegyelm ezte. A versaillesi p ark o t a racionális frá n c ia szellem hozta létre. Minden kiszám ított, m esterkélt, előre átg o n ­ dolt. T ávlatok vannak és h a jlíth a ta tla n tengelyek. A p alo ta északi szárnya elő tt a B assin de Neptune. A p a rk a legszebben lá th ató a tükörterem ( a kastély középső része) előtti P a rte rre d’E au-ról. A fő ten ­ gelyben a B assin de L atone, T apis V ert, B assin d’Apollon és a Grand Canal. A főtengellyel p árh u ­ zam osan jobbra az Allée de F lore et de Céres, b alra az A llée de S atu m é et de Bacchus. A G rand Canal elejétől jobbra az Allée de la Reinen tíz perc a la tt a T rianoni kastélyokhoz (58. o.). *GRAND TRIANON, H ardouin-M ansart, 1687—88, XIV. L ajosnak épült, hogy a fogadások és az udvari élet fárad a lm a it egy kisebb, csendesebb kastélyban kipihenhesse. Ebben a kastélyban írtá k alá a m a­ g y a r békeszerződést 1920 június 4-én. Musées des V oitures. U dvari díszhintók érdekes gyűjtem énye. *FETIT-TR IA N O N . Gabriel, 1762. Madame de Pom padoum ak készült, de 1769-ben XV. L ajos m ár M adame D ubarryval a v a tta fel. A k astély az E m pire stílus remeke. A nag y szalon berendezése a LouisQuinze bútortervezés szép példája. E z a k astély ked­ venc tartózkodási helye le tt M arie A ntoinette-nek, aki V ersailles kietlen arányaiból ide m enekült. A tria n o n i k e rt északi részében, egy kis tó körül a H am eau (a ta n y a ). Rom antikus falu (H ubert Ró­ bert, 1782—86), am elyben a királyné és u d v a rta rtá sa játszad o zo tt „rom latlan, p ara szti életet". M arie A n­ to in e tte m int afféle felületes nő, csak azt olvasta Rousseauból, hogy vissza kell té rn i a term észet­ hez. Éppen a legkevésbé lényegeset. Fogalm a sem

137

volt róla, hogy Rousseau m ást is a k a rt és ta n ítá sai h ozzájárulnak m ajd a .királyság bukásához. CHANTILLY. A G are du N ord-tól 41 km, 35—70 perc. A vonat Sam t-D enis-n á t halad, úgy hogy a két k irándulás könnyen egyesíthető. A XVII. és X V III. században C hantillyban székeltek a Condé hercegek, a világháború a la tt pedig a fran cia vezér­ kar. A p ályaudvartól 25 percnyire van a *kastély (00. o.). K ét részből áll: Jean B ullant-tól 1560-ban é p ített P e tit Chateau-ból és a Condé család utolsó tagjának, A um ale hercegnek 1876—83-ban készült G rand Cháteau-ból. A kastélyban a ' Musée Condé. A nagyon szép p ark o t Lenőtre tervezte. CH A RTRES. A G are de M ontparnasse-tól 8 8 km. 1% óra. A vonat V ersailles-t, R am bouillet-t (XIVszázadbeli kastély, a köztársasági elnök n y ári lak­ helye) és M aintenont (XVI. századbeli kastély) érinti. C h artres nevezetessége a **C athédrale N otreDame (1134— 1260). A XIV—XVI. században m eg­ nagyobbították. A n yugati hom lokzat és a kéc to ­ rony között lévő P ortail Royal korai g ó t stílusú, a szobrokkal gazdagon d íszített oldalkapu és a rózsa a X III. századból m a ra d t fenn. A kry p ta, a legna­ gyobb F ranciaországban, k ét 110 m hosszú folyo­ sóból áll. COM PÏEGNE. A Gare du N ord-tól 84 ikm, 1% óra. A klasszikus stílusú #kastély t G abriel építette 1751-től 1786-ig. Com piégne-től 5 km -nyire a C arre­ fo u r de l’A rm istice, a szalónkocsi, am elyben 1918 novem ber 12-én a feg yverszünetet aláírták . (52. o.) F O N T A IN E B L E A U . A G are de Lyontól 60 km, 1 óra. Aki az erdőt szeretné lá tn i, a place D enfertR ochereau-tól m enjen autóbuszon. T izenötezer la ­ kosú, n agyon szép fekvésű vidéki város. A ^kastély legnagyobb részét I. Ferenc é p ítte tte a XVI. század­ ban, k orának legnagyobb olasz és francia m űvészei­ vel. (Prim aticcio, Rossa, Cellini, Vignola, Philibert de l’Orme, Jean Goujon, G erm ain Pilon (52. o.). A teljesen egyéni fran cia renaissance építészet innen eredt. A fő b ejá ra ttó l az I. Ferenctől 1529-ben épít-

133

te tte tt Cour du Cheval-Blanc-ba érnek. Ebben az u d ­ v arban búcsúzott el N apoléon 1814-ben hadsere­ gétől. Az udvart helytelenül Cour des Adieux-nek is nevezik. A kastély term ei sokkal tökéletesebben m egőrizték egykori berendezésüket, m int V ersailles. N apoléon és Medici M ária lakosztályán úgyszólván sem m it sem változtattak. — K ertek. A kastély mel­ le tt a Cour des Fontaines. A halastótól jobbra a Ja rd in A nglais, Napoléon idejéből. A tó m ásik ol­ dalán a P a rte rre (Le V au és L enôtrs). — Az erdő. A kinek kevés ideje van, m enjen el a Rochers-hez és a Gorges de F ran ch ard m elletti vendéglőbe. MAISON L A FF IT T E . Vonaton a Gare S aint Lazare-tól 17 km. A P orte de N euilly-től a 62-es au tó ­ buszon. Tizennégyezer lakosú város a S zajna p a r t­ ján. A kastélyt M ansart ép ítette (1642—50). K laszszikus stílusú, ám bár te te je és kém ényei a fra n cia ren aissan ce-ra em lékeztetnek. (M egtekinthető hétfő és kedd kivételével 10—12 és 1 3 % —16 (17) óra kö­ zött.) N E U IL L Y -SU R -SE IN E . M etró, 1-es vonal. K öz­ ig a zg a tásilag nem, de valójában Párishoz tartozik. A uteuil-re em lékeztet. A kertek és villák helyét, m ind inkább m odem házsorok foglalják el. NOGENT-SUR-M ARNE. A Vincennes-i m etró­ végállom ástól a 120-as autóbuszon. V onaton a Gare de la B astille-tól. Csak nyáron érdem es kimenni. A M arne p a rtjá n kedélyes kis vendéglők, szerényebb, polgároknak készült zenés kávéházak. F ürdési és evezési lehetőségek. SA IN T-D EN IS. V onaton a G are du N ord-tól 7 km. A utóbusz: az O perától 48, a Ja rd in des Plantes-tól 9, a place de la République-től 53. N yolcvanezer la­ kosú, kietlen giyárváros. A **Basilique (53. o.) a fra n c ia g ótika egyik első és legszebb alkotása. 1137-ben Suger a p á t kezdte építeni. A kórus 1144-ben készült el. A kereszthajó és a kórus felső része P ierre de M ontreuil tervei nyom án valósult meg (1231— 81). A kryp táb an tem ették a Bourbon csa­ lád ta g ja it. A jelentősebb sírok gipszm ásolata a Mu­ sée des M onuments Français-ban, a Trocadéroban.

139

SAIN T-G ERM A IN -EN -LA Y E. A G are SaintJjazare-tól 21 km. Sokkal jobb a P orte de N euillytől az 58-as autóbuszon M almaison-on át. A *kastély fra n cia renaissance épület I. F erenc idejéből, 1540— 47. A gótikus kápolna P ierre du M ontreuiltől, 1238. A kastélyban a * Musée des A ntiquités N ationales. (58. o.) — A p ark legszebb része a 2400 m hosszú *T errasse. L enôtre, 1669—73. T ág k ilá tá s a Szajna völgyére. SEVRES. 1-es autóbuszon a Louvre-tól. V onaton Gare S aint-L azare-tól vagy a M ontpam asse-tól. A kirándulás könnyen összeköthető V ersailles-jal. Sèvres nevezetessége a porcellángyára. M anufacture N ationale (56. o.). A g y ár huszonötszem élyes cso­ portokban tekinthető m eg télen 14— 16, nyáron 14— 17 ó ra között, szom bat és v asárnap kivételével. Sèvres m ellett Saint-Cloud. N agyon szép park. V IN C EN N ES. A kastélyhoz az 1-es m etróvonal vezet. A k astély a XIV. században épült, VI. Fülöp és V. K ároly uralkodása idejében. XV. L ajos bör­ tönné a la k ítta tta át. (Condé, M irabeau, E nghien h e r­ ceg, akit N apoléon 1804 m árcius 2 0 -án a déli áro k ­ ban kiv ég eztetett.) Ma kaszárnya és az egyik sz á r­ nyában helyezték el a Musée de la G rande G uerre-t. (56. o.) A 8 -as m etróvonal visz a Bois de Vincennesbe. Musée de la F rance d’O utre Mer (56. o.) és a P arc Zoologique (53. o.).

TA R T A LO M JE G Y Z ÉK Bevezetés

.......................................................................

Oldal 3

E lőkészületek ...................................................... Mikor u tazzunk? .............................................. R uhák ....................................................................... M egérkezés .............................................................. F rançais, te l qu’on le parle ............................. F ran cia u d v a r i a s s á g ............................................. Szállodák ............................................................... M etró és autóbusz ............................................. A fra n cia konyha ............................................. D ohányzás .............................................................. K ávéházak .............................................................. M ulatóhelyek ...................................................... .............................................................. Színházak Mozik ....................................................................... Bálok ....................................................................... Pánis tudom ányos élete ..................................... K épzőm űvészet ...................................................... A törvényszék ...................................................... H itélet P á r i s b a n ...................................................... P o sta és t e l e f o n ...................................................... P árisi ism erőseink .............................................. A fra n c ia szellem ............................................. Tanácsadó az Ú tikönyv h a s z n á la tá h o z ...........

23 24 25 26 27 30 32

P áris t ö r té n e te .............................................................. V ároskép ............................................................... F öldrajzi a d a t o k ...................................................... Ú tirányok P árisb a .............................................. Vizűm ........... ... ............................................. Vám ....................................................................... Pénz ....................................................................... Időszám ítás ..............................................................

34 38 39 40 41 41 42 42

3 4 5 5 6

7 8

10 12 14 14 15 16 10 19 21

Oldal N y e lv

.....................................................................................

42

.............................................................. ...............................................................

42 43

A utotaxi-D íjszabás .............................................. M étro ....................................................................... A utóbusz .............................................................. Szajnái hajók ......................................................

43 43 44 45

S z ín h á z a k .......................................................................

46

Prózai s z ín h á z a k ...................................................... A vant-G arde színházak ..................................... Zenés s z ín h á z a k ...................................................... Music-Hal'lok ...................................................... Színház kabarék. Kisebb k a b a r é k .................... Cirkuszok. V arieték .............................................. H angversenyzenekarok ..................................... M ulatóhelyek. D a n c in g o k .....................................

46 48 48 49 49 49 49 50

P ályaudvarok Közlekedés

K ertek, múzeumok, tem plom ok és egyéb gy ű j­ tem ények .............................................................. Mindennap m egtekinthetők ............................. V asár- és ünnepnapok kivételével mindennap m egtekinthetők .............................................. H étfő kivételével m indennap m egtekinthetők A h é t bizonyos n ap ján tekinthetők m eg ... Szállodák

51 52 54 55 59

.......................................................................

61

Luxusszállodák ...................................................... Elsőrendű szállodák .............................................. M ásodrendű szállodák ..................................... H arm adrendű szállodák .....................................

61 61 62 64

Vendéglők .............................................................. 1. Luxusvendéglők .............................................. 2. E lsőrendű vendéglők ..................................... 3. Polgári v e n d é g lő k ............................................. 4. E gyszerű vendéglők ..................................... K ülföldi vendéglők ............................................. V egetáriánus vendéglők ..................................... Cukrászdák és uzsonnázóhelyek ....................

69 69 70 72 73 75 76 77

Fontos címek ..................................... .................... Tudakozódó- és u ta zá si irodák Pénzváltás ..................................... K onzulátusok ............................ P árisi M agyar E g y e s ü le t........... Rendőrfőnökség ............................ U szodák ..................................... Sport ............................................. A város leírása ............................ 1 . O péra—M adeleine—Concorde — T uileries— P alais-R oyal ............................ 2. O péra — Place Vendôme — F aubourg Saint-H onoré — P arc Monceau — ChampsE lysées ..................................... 3. Saint-G erm ain l’A uxerrois — Les H alles — Q u artier du M arais — Place de la Bas­ tille — H ôtel de V i l l e ..................................... 4. T rinité — E urope — M ontm artre — La V iliette — B uttes Chaum ont — Père L achaise — Place V oltaire — Place de la République ...................................................... 5. Trocadéro, P assy, A uteuil ... 6 . Bois de B o u lo g n e .................... 7. A S z a j n a ..................................... 8 . A Cité és a Saint-Louis sziget 9. A Q u artier-L atin és környéke 10. Luxem bourg, M ontparnasse, Cité U niver sitaire ...................................................... 11. Az In stitu t és a Saint-Germain-neg'ved 12. Az Invalides és a Champ de M ars ... Páris környéke ........... V ersailles ................ Maison L a ffitte ........... N euilly-sur-Seine N ogent-sur-M am e Saint-D enis .................... Saint-G erm ain-en-Laye Sèvres .......... .................. ........ Vincennes ....................

Oldal 77 77 78 78 79 79 79 79 81 82 90 93

100

106 109 110 112

116 121

126 130 134 134 138 138 138 138 139 139 139

Nyomatott Klein J. nyomda, Budapest, VI. Lovag-ntca 20.

C S E R É P F A L V I-Ú T IK Ö N Y V E K A SAJTÓ: „ ...Cserépfalvi cég kitűnő idegenforgalmi ki­ adványai új stílust jelentenek a magyar könyv­ kiadásban... " ( P e s t e r Lloyd) Angol nyelven: BUDAPEST — Bound P 3.60, papsr P 2-50 Francia nyelven: BUDAPEST — Relié P 4.80, broché P 3.40 Német nyelven: BUDAPEST tűid Ungarn Gebunden P 3.60, br. P 2.50 Olasz nyelven:

BUDAPEST — Rílegato P 3.60, bross. P 2 50 Magyar nyelven: RÓMA............... Kötve P 3.60, fűzve P 2.50 Magyar nyelven: PARIS............... Kötve P 3.60, fűzve P 2.50 A 'legszebb és legnívósabb ajándék, melyet kül­ földre küldhetünk Magyarország külföldi barátai részére: M i k l ó s E l e m é r : La Hongrie Pittoresque M i k l ó s E l e m é r : Dag Malerische Ungarn M i k l ó s E l e m é r : Picturesque Hungary 185 mélynyomású gyönyörűen illusztrált könyv Balogh Rudolf képeivel. Ara: fűzve P 9.— Pékáry—Tersánszky: Historié de Hongrie. Illustré ............... Pékáry—Tersánszky: History of Hungary. Illus......................

P 6.— P 6.—

1941 NOV. -3.