No title

„KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE” Projektazonosító: TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037

HELYZETFELTÁRÓ TANULMÁNY

Készítette: AGRO-gate Bt. Lektorálta: SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

GÖDÖLLŐ, 2010. május

Helyzetfeltáró kutatás: TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................... 3 1. Kutatási célrendszer........................................................................................................................... 3 2. Anyag és módszer ............................................................................................................................... 3 3. A kutatás eredményeinek főbb összefüggései, megállapításai........................................................ 5

1. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI POLITIKÁJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI .... 10 1.1. Magyarországra vonatkozó specifikus ajánlások ....................................................................... 12

2. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ............................................... 15 3. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE, KUTATÁS .................. 25 3.1. Anyag és módszer .......................................................................................................................... 25 3.2. Az álláskeresők által kitöltött kérdőívek értékelése ................................................................... 26 3.3. A munkavállalók által kitöltött kérdőívek értékelése ................................................................ 40 3.4. Munkáltatók által kitöltött kérdőívek elemzése ......................................................................... 52 3.5. Önkormányzatok által kitöltött kérdőívek elemzése ................................................................. 67 3.6. Képzőintézmények által kitöltött kérdőívek értékelése ............................................................. 82 3.7. Interjúk összefoglalói .................................................................................................................... 99 3.7.1. Kontakt Közhasznú Alapítvány ................................................................................................................ 99 3.7.2. VÜSZI Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. ......................................................................................... 100 3.7.3. FREUDENBERG NOK Mechatronics Hungary Bt. .............................................................................. 102 3.7.4. AVON COSMETICS HUNGARY ........................................................................................................... 103 3.7.5. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ...................................................................................... 104 3.7.6. Emberi Erőforrások Fejlesztéséért Alapítvány...................................................................................... 105 3.7.7. Szadai Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ .............................................................. 106 3.7.8. Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gödöllő ................................................................ 107 3.7.9. Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Isaszeg .................................................. 109 3.7.9. Dány önkormányzat............................................................................................................................... 110 3.7.10. Isaszeg önkormányzat ......................................................................................................................... 112 3.7.11. Közös Fenntartású családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Dány ..................................................... 113 3.7.12. A péceli Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola ............................................ 114 3.7.13. Agape Alapszolgáltatási Központ Valkó ............................................................................................. 115 3.7.14. COOP ZRt. Gödöllő ............................................................................................................................ 116 3.7.15. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium - Kistarcsa .............................................. 118 3.7.16. Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ............................................................................ 119 3.7.17. Polgármesteri Hivatal - Kerepes ......................................................................................................... 121 3.7.18. Kerepes Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat .......................................................... 122 3.7.19. Kistarcsai Nevelési Tanácsadó és Humán Szolgáltató ........................................................................ 124 3.7.20. Kisgyermekes nők véleményeinek összefoglalója ................................................................................ 125

3.8. A kistérség foglalkoztatási helyzetének SWOT elemzése ........................................................ 127

FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................. 129 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 130

2


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Kutatási célrendszer A projekt elsődleges célja a Gödöllői kistérség gazdasági és társadalmi helyzetének, azon belül is elsősorban foglalkoztatási helyzetének komplex vizsgálata. Ez magában foglalja a gazdasági-társadalmi folyamatok elemzését, a munkaerő-piaci problémák és esetleges hiányosságok, illetve a munkaerő-piaci szereplők közötti kapcsolatok feltérképezését. A jelenlegi helyzet elemzésén túl a projekt szereplőinek célja, hogy egy olyan foglalkoztatási stratégia javaslat kerüljön összeállításra, mely illeszkedik mind a kistérség, mind a regionális foglalkoztatási stratégiához, de egyúttal a helyi sajátosságokon alapszik. A projekt közvetlen célcsoportját a foglalkoztatási partnerségben résztvevő szereplők jelentik, akik a partnerségi együttműködés keretében összehangolják stratégiáikat, működésüket és erőforrásaikat. Az együttműködés pozitív eredményei hatással lesznek a projekt közvetett célcsoportjára, azaz a kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküli és inaktív társadalmi csoportok tagjaira, valamint az elbocsátás által veszélyeztetett csoportokra is egyaránt. A projekt által érintettek körébe tartozik a kistérség egész lakossága, valamint – a kistérség határain túli településekkel meglévő kapcsolatok révén – a környező kistérségek lakossága és vállalkozásai is. A projekt célkitűzéseihez igazodva a helyzetfeltáró tanulmány a kistérségi jellemzőket igyekezett a legpontosabb módon feltárni, rávilágítva azokra a főbb gazdasági és társadalmi szempontokra, melyek alapvető befolyással bírnak a foglalkoztatás jelenlegi helyzetére. 2. Anyag és módszer A felhasznált és elemzett adatok, illetve információk a Központi Statisztikai Hivataltól, a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központtól, az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, valamint a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól származnak. Az elemzéshez a rendelkezésre álló legfrissebb adatok kerültek összegyűjtésre, amely kistérségi szinten több esetben csak 2008-as adatokat jelent. A statisztikai adatok elemzésén túl a helyzetfeltárási célú tanulmány egy kérdőíves felmérés eredményeit is tartalmazza. A kérdőívek összeállításakor igyekeztünk egyrészt olyan kérdéseket feltenni, melyek ugyanazon területre irányulnak, de a különböző szereplőket más-más oldalról érintik, másrészt pedig olyanokat, melyek egy-egy szereplőre célzott, specifikus kérdések. Utóbbiak lehetőséget adnak arra, hogy az egyéni nehézségek, illetve vélemények is felszínre kerülhessenek. A kérdőívek összeállításánál azt is figyelembe vettük, hogy mennyi időt vesz igénybe a kitöltése hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kitöltési hajlandóság a kérdések számának emelkedésével csökken. A kérdőívek kiküldését megelőzően az is nehézséget jelentett, hogy sok esetben a munkáltató vállalkozások vagy intézmények honlapján található elérhetőségek nem naprakészek. Mindezek ellenére közel 300 db kérdőívet küldtünk ki az érintett célcsoportoknak. A kérdőívek az alábbi csoportokra célzottan kerültek összeállításra:  munkáltatók  munkavállalók  álláskeresők  önkormányzatok

3


 

képzőintézmények civil szervezetek.

Ezeken kívül a civil szervezetek számára készültek tematikus kérdések, melyekre válaszolva a szervezetek szövegesen fejthették ki véleményüket a kistérség foglalkoztatási helyzetével kapcsolatosan. A kérdőívek többségét – az álláskeresők és a munkavállalók kivételével – e-mail útján küldtük el a célcsoportoknak, illetve néhányan a 2010. március 9-i nyitórendezvény regisztrációjánál kapták kézhez és töltötték ki. Azok számára, akik e-mailben kapták meg a kérdőívet, összesen kb. 1 hónapjuk volt a kitöltésre. A kitöltött kérdőívek végleges darabszáma így kb. 60%-os visszaküldési arányt mutat, ami összességében – ismerve a kitöltési hajlandóságot – megfelelőnek tekinthető. A kistérség jelenlegi foglalkoztatási helyzetének feltárásához az AGRO-gate Bt. készítette el a kérdőíveket. A kérdőívek összeállítása során az volt a cél, hogy feltérképezésre kerüljenek a munkaerő-piac különböző szegmensei. A kérdőívek mindegyikében voltak olyan kérdések, melyek hasonló területekre kérdeztek rá a különböző célcsoportoknál, de természetesen a specifikus kérdésekre helyeződött inkább a hangsúly (lsd. mellékletek). A megkérdezettek között több olyan szervezet, önkormányzat illetve fontosabb munkáltató is volt, akikkel a kérdőíves megkeresésen túl személyes mélyinterjú is készült. Az álláskeresők körében 2009. év őszén kerültek a kérdőívek szétosztásra egy – a GAK Kft. által szervezett – állásbörzén, Gödöllőn. Mivel már a Kft. ekkor benyújtotta a Foglalkoztatási Paktum elkészítésére irányuló pályázatot, ezért ahhoz kapcsolódva döntöttek úgy, hogy az állásbörzén már a projekt témájához illeszkedő kérdőívet állítanak össze és töltetnek ki az álláskeresőkkel. A többi célcsoport számára a kérdőívek 2010. év februárjában – a projekt hivatalos indulását követően – készültek el. A megkeresendő partnerek adatbázisának összeállítását a GAK Kft. és az AGRO-gate Bt. közösen végezte. A kérdőívek kitöltésekor nem kellett megnevezni a vállalkozást, vagy az intézményt. A kérdőívek, interjúk célcsoportjainak megoszlása az alábbiak szerint történt:  munkáltatói kérdőívek (74 db)  munkavállalói kérdőívek (100 db)  álláskeresői kérdőívek (95 db)  önkormányzati kérdőívek (12 db)  képzőintézmények (16 db)  civil szervezetek (14 db). A megadott határidőre az alábbi arányban érkeztek vissza a kitöltött kérdőívek:  munkáltatói kérdőívek (42 db)  munkavállalói kérdőívek (80 db)  álláskeresői kérdőívek (95 db)  önkormányzati kérdőívek (10 db)  képzőintézmények (10 db)  civil szervezetek (14 db). A megkeresés során az önkormányzatok közül kettő önkormányzattól nem kaptunk adatokat nevezetten Szadától és Vácszentlászlótól.

4


3. A kutatás eredményeinek főbb összefüggései, megállapításai Munkáltatók vizsgálatának főbb összefüggései 1.

Foglalkoztatási forma

A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatottak döntő többsége teljes munkaidős foglalkozatásban kerül alkalmazásra, ami a kistérségben működő gazdasági ágak (szolgáltatás, ipar) túlsúlyát mutatja. A kistérségben olyan ágazat (pl. mezőgazdaság) működése nem számottevő, ahol részmunkaidős foglalkoztatás a jellemző. A foglalkoztatottak nemek szerinti csoportosítása alapján jellemzően többségben a férfi munkaerő alkalmazása a döntő, amiből kivétel az önkormányzatok és a képzőintézmények, ahol a női alkalmazottak többsége mutatkozik. 2.

A munkaerő végzettsége, szakmai kompetenciák megítélése

A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy az országos átlaghoz képest – a munkavállalók esetében – átlagban magasabb iskolai végzettség a jellemző. Ennek magyarázata több tényezőből fakadhat: a gazdasági ágak között kiemelkedő a kistérségben a – magas szakképzettséget igénylő – szolgáltatási és ipari ágazat, illetve Gödöllőn található az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézményének központja (Szent István Egyetem), mintegy 1.000 Gödöllőn foglalkoztatott alkalmazottal. Ebből adódik a vizsgálat azon eredménye is, hogy a kistérség álláskeresőinek iskolai végzettsége is magasabb az országos átlagnál. Ezt figyelembe véve a kistérségben működő vállalkozások számára ezen adottság kiemelkedő lehetőségeket biztosíthat a munkaerő-piaci tendenciák értelmezésében, megítélésében, jövőképében. Mindezek alapján értelmezhető azon eredmény, miszerint a kistérség vállalkozásaiban a munkaerő felvételekor a végzettségen kívül elsősorban a szakmai tudásra és tapasztalatra helyeződik a hangsúly. 3.

Munkaerő-piaci tendenciák

A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a munkáltatók munkaerőkérdéseiket elsősorban a belső toborzás, illetve ismerősi körben való ajánlás útján valósítják meg. A munkaügyi központ közvetítő szerepe leginkább a kistérségi önkormányzatok esetében tölt be kiemelkedő szerepet, a vállalkozások kevésbé veszik igénybe a központ szolgáltatásait. A vállalkozások munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolata a kistérségben rendkívül hiányosnak tekinthető. Ezt egyrészt a szolgáltatások ismeretének hiányával, illetve a korábbi rossz tapasztalataikkal indokolták a válaszadók. Az állások betöltésére alkalmazott módszerek közül (elsősorban a multinacionális vállalkozások esetében) az előzőekben említetteken kívül az internetes hirdetés is kiemelkedő szerephez jut, ami a költségtakarékosság és az információáramlás hatékonysága szempontjából lehet jelentős. A munkaerő-piaci tendenciákat jelentősen befolyásolja és deformálja a kistérségben is a gazdasági világválság által okozott helyzet, melynek következtében a vállalkozások kivárnak a munkaerő felvétellel, fejlesztéseiket elsősorban a rendelkezésre álló humán erőforrással igyekeznek megoldani, de ennek ellenére a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére is nyitottak. A válaszadók döntő többsége a 45 év felettiek, illetve a pályakezdők felvételére nyitottak. A megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők foglalkoztatására jelenleg a kistérségben működő munkáltatók nincsenek felkészülve, hiszen e társadalmi réteg foglalkoztatásának hagyományai kezdeti stádiumban vannak csupán jelen a kistérségben. A kistérségben magasan kvalifikált munkaerő mellett hiányszakmák is megjelentek, amik elsősorban a szak- és betanított

5


munkásokat foglalkoztató vállalkozásoknál jelent problémát. Ezen probléma megoldására a munkáltatók belső képzések megvalósítására kényszerülnek, hogy az adott munkaerő-hiányt pótolni tudják. E képzések a kistérségi képzőintézményekkel való kapcsolat bővítéséhez jelentős lehetőségeket tartogathatnak. 4.

Innovációs képesség

A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy kiemelkedő innovációs képességgel, tervekkel rendelkeznek a helyi vállalkozások, ami a magas iskolai végzettséggel, illetve a kistérség térbeli elhelyezkedésével (Budapest közelsége) magyarázható. A megkérdezett munkáltatók több mint 90%-a tervez 5 éven belül fejlesztést, melyek közül kiemelkedőnek tekinthetőek a technikai-technológiai, termék-szolgáltatási, illetve piacfejlesztési tervek. Ennek megfelelően az elemzésből megállapítható, hogy igénylik az ilyen típusú tanácsadási rendszerek működését, amit sok helyen hiányosságként említenek a kistérségben. Fontos eredmény, hogy a munkáltatók pályázati intenzitását növelhetné, ha projekt menedzsment szolgáltató vállalkozások működnének a kistérségben, melyek segítségével a pályázati rendszer bonyolultságának átláthatóságában, előfinanszírozási lehetőségében, adminisztrációs terhének csökkentésében kaphatnának segítséget. A megkérdezett álláskeresők esetében is számos alkalommal megfigyelhető volt az innovációs, fejlesztési, illetve pályázati hajlandóság, melyhez ők sem tartják megfelelőnek a kistérségben ilyen irányú jelenlegi tanácsadást. 5.

Kapcsolatrendszer

A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége nem rendelkezik a kistérségben működő lokális gazdasági kapcsolatrendszerrel, hasonló, illetve kiegészítő tevékenységet végzők között sem. Nem ismerik a versenytársak helyzetét, illetve az együttműködés formáinak lehetőségét sem. Ez hatványozva igaz a munkáltatók, munkavállalók és a kistérségben működő iskolarendszerű oktatási intézmények kapcsolatára is. Vizsgálatainkból szembetűnik, hogy sem az iskolarendszerű képzőintézmények, sem a munkáltatók nem ápolnak szorosabb együttműködést, csupán a szakmai gyakorlati helyek biztosításában van némi együttműködési szándék, hajlandóság. Emellett viszont a nyelvi képzést, OKJ-s képzést nyújtó intézmények kapcsolatrendszerének kistérségi kiépülése a vállalkozások irányába elindult. Véleményünk szerint a kistérségi kapcsolatrendszer, hálózatépítés kialakítása fontos, hiszen a gazdasági válságból való kilábalásban az együttműködés szerepe kulcsfontosságú lehetőség. Ennek szükségességét az is mutatja, hogy a válaszadók többsége részt venne továbbképzéseken, ahol a kívánt témák között kiemelkedő szerepet kaptak a pályázati lehetőségek, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok változása, illetve a kutatási együttműködő partnerek keresése közös projektek generálásához. A vizsgálatok egyik fontos eredménye, hogy az együttműködési hajlandóság jól érzékelhető a kistérségben, de ennek generálása jelenleg hiányként jelentkezik. 6.

Fejlesztések, tervek

A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a válaszadók többsége három fejlesztési iránynak ad prioritást. Elsősorban az infrastruktúra, a szolgáltatási szektor fejlesztésében, illetve az idegenforgalom bővítésében látják a kistérség kitörési pontjait. A munkáltatók mellett ezen fejlesztési sorrendet fogalmazták meg a munkavállalók is, hiszen tőlük várják az életszínvonal javulását. Ez a kistérség átlag feletti képzettséggel rendelkező munkavállalóival, illetve a relatíve magasabb (országos átlaghoz képest) átlagos jövedelmi szinttel magyarázható. Megvizsgálva a kistérség fejlesztési potenciálját megállapítható, hogy

6


ezen fejlesztések jelenleg a kistérség központjában (Gödöllő) koncentrálódnak, ami a periférikus települések leszakadását eredményezheti. Az infrastruktúra kistérségi fejlesztése elősegítheti a munkaerő mozgását, ingázási hajlandóságának javulását, ami egyébként is jelentős méretekben van jelen. Álláskeresők és munkavállalók vizsgálatának főbb összefüggései 1. Képzés, kínálat A vizsgált kistérségben az elemzés alapján megállapítható, hogy a kistérségi álláskeresők között elsősorban a fiatalok jelentős aránya figyelhető meg. Kiemelkedő a pályakezdők magas aránya. Ez alapján megállapítható, hogy a munkaerőpiacon a legérzékenyebb és a leginkább segítségre szoruló csoport a pályakezdők, a munkatapasztalattal még nem rendelkezők csoportja. Mindezek alapján szükségesnek látjuk a pályaorientációra, karrierkövetésre, illetve a vállalatokkal való kapcsolat kiépítésére képes rendszer működtetését. Az álláskeresők körében a vizsgálat alapján megállapítható, hogy jelentős azok aránya, akik nem tartják piacképesnek a végzettségüket. Véleményünk szerint ennek egyik fő oka, hogy jelenleg nem működik a pályaorientáció intézményrendszere. Pozitív eredményként kell azonban megfogalmaznunk, hogy a válaszadóknak érezhetően megvan a szándékuk a továbbképzésre, a tudásuk fejlesztésére. Mivel a képzési kínálat jelentős változásai nem figyelhetők meg a kistérségben, így a folyamatosan kibocsátott képzett kistérségi munkaerő elhelyezkedése egyre nehezebbé válik. Ezen probléma előirányozza az iskolarendszerű képzéseket nyújtók és a munkáltatók közötti folyamatos és kölcsönös kommunikáció szükségességét. Ez a munkáltatók részéről is komoly igényként jelent meg, hiszen több olyan vállalkozás is van a kistérségben, amely bővítést tervez és csalódottan tapasztalta, hogy helyben nincs olyan képzés, amely olyan szakembereket képez, amire nekik nagy mennyiségben szükségük lenne (pl. TEVA – vegyészmérnökök, Magyar Posta – alacsony képzettségű raktári dolgozók). A kutatás fontos eredménye, hogy a megkérdezett munkavállalók többsége saját pénzén is hajlandó lenne magát tovább képezni, mert az átlagnál magasabb végzettségi szintű kistérségben a versenyt – véleményük szerint – csak így tudják fenntartani a többi munkavállalóval. 2. Munkavállalás, álláskeresés Munkavállalási hajlandóságot tekintve a kistérségben élő álláskeresők többsége a hagyományos 8 órás foglalkoztatási formát keresi. Elenyésző a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének igénye. A munkaügyi központ szerepét leginkább az álláskeresők érzik a kistérségben, akik viszonylag nagy aránya fordul a központhoz, de sok esetben nem állásért, hanem támogatott képzésekért. A jelenleg foglalkoztatottak nagy többsége még soha nem vette igénybe a munkaügyi központ szolgáltatásait. A válaszok alapján ez egyrészt annak köszönhető, hogy ha váltott is már munkahelyet, akkor igyekezett a munkanélküli státusz kihagyásával ezt megtenni, vagy inkább családi, ismerősi körben kért segítséget, illetve önállóan igyekezett állást találni magának. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a munkaügyi központ álláskeresés során nyújtott segítsége hatékonyságát kellene javítani. A vizsgálat alapján vállalkozást az álláskeresők csupán elenyésző hányada szeretne indítani, ami elsősorban a tőkehiánnyal, illetve a szükséges vállalkozási ismeretek hiányával indokolható. A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek fontosnak tartják a Karrier Iroda működését, de szükségesnek látjuk ezen intézmény további népszerűsítését.

7


Az önkormányzatok vizsgálatának speciális megállapításai, vélemények 1. Az önkormányzatok, mint munkáltatók speciális helyzetben vannak, hiszen a feladataik jól körülhatárolhatóak, tervezhetőek, mentesek a szezonalitástól. Alkalmazottaik felvételére speciális törvényi előírások vonatkoznak, ezért az ő kapcsolatuk a munkaügyi központtal sajátos. Ezeken kívül finanszírozási jellegük sem teszi annyira kitettnek őket a gazdasági változásoknak, mint az egyéb munkáltatókat. 2. Az önkormányzatok esetében a fejlesztési célok között kiemelt prioritásként szerepelt a település foglalkoztatási helyzetének javítása, ami a hivatalok nyitottságát mutatja a közös kezdeményezésű, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó kezdeményezésekre. 3. Az önkormányzatok egyre nehezedő pénzügyi helyzetükre való tekintettel egyre nagyobb számban adnak be pályázatokat, mind a saját működésük fejlesztése, mind a településen élők életminőségének javítása céljából. 4. Az önkormányzatok és a képzőintézmények együttműködését tekintve nem jellemző a szakmai kooperáció, de más önkormányzatokkal gyakori az együttműködés. Erre példa a Gödöllői Kistérségi Társulás létrehozása is. 5. Az önkormányzatok is megérezték a helyi vállalkozások nehéz gazdasági helyzetéből adódó visszaesést, véleményük szerint a helyi foglalkoztatás leginkább a helyi vállalkozások gazdasági és pályázati aktivitásának növelésével javítható, amit az infrastruktúra fejlesztésének kell megelőznie. 6. Az önkormányzatok válaszaiból megállapítható, hogy nagy arányban jellemző a lakosság körében az ingázás más településekre, azaz a munkavállalók többsége más településeken keresi a megélhetését. Ebből fakad a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének igénye is. 7. Az önkormányzatok a hátrányos helyzetű, a társadalomba nehezen beintegrálódó csoportok jelenlétekor minden esetben a cigány kisebbségre gondoltak. A válaszadó önkormányzatok többsége az említett csoportok foglalkoztatási helyzetéből eredezteti a társadalomba történő integrációjuk nehézségeit. A képzőintézmények vizsgálatának speciális megállapításai, vélemények 1. A képzőintézmények speciális munkáltatóknak tekinthetők, mert a többi munkáltatóhoz képest itt a legmagasabb a női alkalmazottak, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya. 2. A munkaügyi kirendeltséggel kapcsolatban elsősorban az iskolarendszerű képzést nyújtók vannak, melyek állami finanszírozásúak. 3. A többi munkáltatóval összehasonlítva megállapítható, hogy a képzőintézmények esetében mérsékeltebb a fejlesztési hajlandóság. A fejlesztéseket tekintve számukra a termék, azaz a képzések megújítása, fejlesztése az elsődleges cél, illetve ezzel párosulva a piacfejlesztés. 4. A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a képzőintézmények ismerik leginkább egymás tevékenységét a kistérségen belül, ami leginkább a köztük lévő versenyből adódhat. A vállalkozásokkal is igyekeznek szoros kapcsolatot ápolni, elsősorban a rövid távú képzést, felnőttképzést, illetve nyelvi képzést nyújtó intézmények, mert a vállalkozások jelentik számukra a képzéseik jelentős felvevőpiacát. 5. A képzőintézmények általában nem nyújtanak segítséget a tanulók pályaorientációjában, illetve gyakorlati hely keresésében. A tanulók végzése után nem jellemző a karrierkövetés, ami nehezíti a munkaerő-piaccal való kommunikációt. A kutatás eredményei alapján azonban az megnyugtató, hogy válaszaik szerint a képzőintézmények – a lehetőségekhez mérten – igyekeznek figyelembe venni a munkaerő-piaci igényeket képzéseik kialakításakor. Ez indokolja, hogy az intézmények mindegyike tervezi új képzések indítását.

8


6. A képzőintézmények – hasonlóan a többi munkáltatóhoz – a finanszírozási helyzetük javítása érdekében a pályázatokban látják a lehetőséget. Jelenleg is nyújtanak be pályázatokat, és a jövőben is ezekről hallanának szívesen. A kutatás legfőbb eredményeként megfogalmazható, hogy a bevont munkaerő-piaci szereplők mindegyike hajlandó az együttműködésre és nyitottak a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében tett minden lépés befogadására.

9


1. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI POLITIKÁJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A jelenlegi gazdasági és társadalmi folyamatok alapján kijelenthető, hogy a modern gazdaságok alapja nem a nyersanyag vagy a fizikai munka, hanem a tudás. Annak érdekében, hogy Európa győztesen kerüljön ki a feltörekvő új gazdaságokkal folyó versenyből, olyan munkahelyeket kell teremtenie, amelyekre egy dinamikus tudásalapú társadalomnak szüksége van. Ehhez szükség van az oktatásba és a tudományba történő befektetésekre, valamint a foglalkoztatáspolitika ösztönzésére. Ez utóbbinak lépést kell tartania a változások ütemével és végig kell kísérnie az Uniót a gazdasági világválságon. Az Európai Unió tagállamai szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a kihívásoknak megfelelhessenek; együttműködésüket közös célok megfogalmazásával és egymást erősítő közös politikák kidolgozásával alapozták meg. A tagállamok célja a teljes foglalkoztatás megvalósítása egy olyan átfogó megközelítésen alapuló foglalkoztatáspolitika végrehajtásával, amely keresleti és kínálati oldalt érintő intézkedéseket egyaránt magában foglal, ezáltal elősegíti a foglalkoztatási ráták emelését a lisszaboni és a stockholmi célkitűzéseknek megfelelően. A fenntartható növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló uniós stratégia, az ún. lisszaboni stratégia a tudásalapú társadalom létrehozásához a vállalkozásokon belüli innovációt és az emberi erőforrásba irányuló befektetést ösztönzi. A stratégia központi eleme az egész életen át tartó tanulás és a kutatásfejlesztés előmozdítása. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának feladata, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy az EU átlagosan 2010-re elérje  a 15–64 éves népességre vonatkozóan a 70 százalékos,  a nők esetében a 60 százalékos,  az idősebb korcsoportban (55–64 évesek) pedig az 50 százalékos foglalkoztatási rátát. A lisszaboni stratégia értelmében továbbá  a várható élettartam növekedésére való tekintettel emelni kell a nyugdíjkorhatárt,  fejleszteni kell a dolgozók és a cégek alkalmazkodóképességét,  javítani kell az oktatás és a képzés színvonalát, és  hozzá kell igazítani a szociális védelmi rendszereket az innováció, a globalizáció és a mobilitás kihívásaihoz. Az Európát 2008-ban elérő gazdasági válság idején a lisszaboni stratégia még fontosabbá vált. Ha a stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, a kereslet fellendítésével és az európai gazdaságba vetett bizalom helyreállításával elősegíthetjük a gazdaság felélénkülését. Az EU emellett különféle intézkedésekkel javítja a gazdasági válságnak a foglalkoztatásra gyakorolt rövidtávú hatásait, illetve az uniós munkaerő hosszú távú foglalkoztatottsági kilátásait (pl. a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása, a munkaerő-piaci igények korai felismerése révén). A hatékonyabb munkahelyteremtés azonban nem valósítható meg bármi áron. Az Európai Unió hosszú ideje gondoskodik arról, hogy a dolgozók az EU teljes területén tisztességes munkakörülmények között dolgozzanak, illetőleg jogaik ne szenvedjenek csorbát. Erre fog törekedni a jövőben is. A munkavállalók jogait közös minimumszabályok védik a munkakörülmények, a csoportos elbocsátás, a részmunkaidő és az ideiglenes szerződések, a munkahelyi egészség és biztonság, a szülési és szülői szabadság, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve és a szexuális zaklatás elleni védelem tekintetében.

10


A munkavállalók képviselői és a munkaadók közötti szociális párbeszéd az EU szakpolitikájának egyik alapkövét jelenti. A munkavállalók és a munkaadók közötti jó kapcsolat nem csupán a dolgozók védelmét erősíti, hanem a versenyképesség fokozásához is hozzájárul. Az Európai Bizottság ezen kívül ösztönzi a vállalatok társadalmi felelősségvállalását, amely szerint a vállalatoknak a szociális és környezeti kérdéseket be kell építeniük tevékenységükbe és üzleti stratégiájukba. Az EU fejlett társadalmi jóléti rendszerekkel rendelkezik, amelyeket semmi esetre sem szabad leépíteni. A szociális háló ugyanakkor nem ösztönözheti az embereket arra, hogy ne dolgozzanak. Az EU vezetői egyetértenek afelől is, hogy a nyugellátás és a minőségi egészségügyi ellátás az állampolgárok alapvető joga, ám a ráfordításoknak fenntarthatóaknak kell lenniük. A gazdasági visszaesés idején különösen aktuális kihívás a szociális védelem és a modern gazdaság összeegyeztetése, mivel viszonylag sok munkavállalót fenyeget annak veszélye, hogy elbocsátják és megélhetésük a szociális juttatásoktól függ majd. Az esélyegyenlőség az uniós szakpolitika alapelvei közé tartozik. Közös jogszabály írja elő EUszerte: tilos a hátrányos megkülönböztetés nemen, fajon, etnikai hovatartozáson, fogyatékosságon, nemi orientáción, életkoron és valláson, valamint meggyőződésen alapuló minden formája. Az EU külön stratégiát alakított ki a hátrányos megkülönböztetés és az idegengyűlölet leküzdésére, valamint a társadalmi befogadás ügyének előmozdítására. Az emberek jövőjét megalapozó befektetések igen jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló stratégiában. Ezen intézkedések fő eszköze az Európai Szociális Alap, amely 2007–2013 között 77 milliárd eurót fordít a munkahelyhez jutás megkönnyítésére, a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelésére és a hátrányos helyzetű régiók intézményhálózatának fejlesztésére. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap évente 500 millió eurót fordíthat olyan dolgozók személyre szabott támogatására, akik a kereskedelem általános liberalizációja és a fokozott verseny miatt veszítették el állásukat. Az alapból finanszírozhatók azon munkavállalók átképzéséből és elhelyezkedéséből fakadó költségek is, akik a pénzügyi válság miatt váltak munkanélkülivé. Az Európai Unió egyik fő vívmánya, hogy polgárai az EU területén bárhol letelepedhetnek és munkát vállalhatnak, és ott jogosultak a szociális juttatások igénybevételére, beleértve az egészségügyi ellátást is. A munkavállalók mobilitását azért támogatja az EU, mert egyrészt hozzájárul az egyén személyes kibontakozásához és sikeres szakmai karrierjéhez, másrészt elősegíti a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását. A külföldi munkavállalás megkönnyítésére az uniós tagországok foglalkoztatási szolgálatai álláshirdetéseiket egyetlen közös felületen, az EURES honlapon teszik közzé, amely több mint egymillió állásajánlatot is tartalmaz (http://europa.eu/pol/socio/index_hu.htm). Az Európai Unió foglalkoztatási munkacsoportjának értékelése, továbbá a foglalkoztatási irányvonalak és a 2003. évi tanácsi ajánlások bevezetéséről készült közös foglalkoztatási jelentés elemzése szerint valamennyi tagállamnak és társadalmi partnernek azonnali prioritás kell adni a következő feladatoknak:  A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodásának növelése. A rugalmasság és biztonság egyidejű megvalósításának ösztönzése a munkaerőpiacon, a munkaszervezés javításával és a standard illetve atipikus munkaszerződések vonzóvá tételével a munkavállalók és munkáltatók számára egy kétlépcsős munkaerőpiac létrejöttének elkerülésére. Az állásbiztonság fogalmát modernizálni kell, és kiegészíteni a nők és

11


férfiak az irányú képességével, hogy megőrizzék a munkahelyüket és ott előmenetelt érjenek el. Maximalizálni kell a munkahely-teremtést és növelni a termelékenységet, a vállalkozóvá válás útját álló akadályok elhárításával, valamint a struktúraváltás jobb megszervezésével.  Több ember munkaerőpiacra vonzása és ott maradásra késztetése: a munka legyen mindenki számára reális választási lehetőség! Meg kell szüntetni a munkanélküliség, inaktivitás és az alacsony keresetek csapdáját, az adózás és segélyezés közötti egyensúly megteremtésével. Az aktív öregedés átfogó stratégiáját kell életbe léptetni, beleértve olyan eszközök és intézkedések meghozatalát, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy minél később menjenek nyugdíjba, a munkáltatókat pedig arra, hogy vegyenek fel és minél hosszabb ideig tartsák meg az idős munkavállalókat. Folytatni kell a nők, a fiatalok, az etnikai kisebbségek és a migráns munkaerő munkaerő-piaci részvételének és vállalkozóvá válásának ösztönzésére irányuló politikát. Meg kell erősíteni a munkanélküliekre és az inaktívakra irányuló aktív munkaerő-piaci politikát, személyre szabott szolgáltatásokkal minden álláskereső számára. Azért, hogy anyagi és nem anyagi értelemben érdemes legyen dolgozni, intézkedéseket kell hozni többek között az adózás és a gyermekgondozási szolgáltatások területén, valamint a munka és a családi élet összehangolását elősegítő feltételek megteremtésével.  Többet és hatékonyabban beruházni a humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba. Az oktatás valamennyi szintjén ambiciózus intézkedéseket kell hozni az emberi tőke, a kutatás-fejlesztés, a vállalkozói attitűd és képességek/ készségek kibontakoztatására. Meg kell osztani a költségeket és a felelősséget az állam, a vállalatok és az egyének között. Ösztönözni kell a vállalaton belüli emberierőforrás-fejlesztést. Csökkenteni kell az iskolai lemorzsolódást és bővíteni a képzési kínálatot, az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés biztosításával, különösen a leginkább rászorulók (az alacsony képzettségűek és az idős dolgozók) esetében. Figyelemmel kell lenni a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeli szükségleteire. Innovatív oktatási és szakképzési módszereket kell alkalmazni (például a távoktatás), továbbá fejleszteni kell az új információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó képességeket.  Jobb kormányzással kell biztosítani a reformok eredményes megvalósítását! Reform partnerségeket kell létrehozni a társadalmi partnerek részvételének és támogatásának mobilizálására. Világos nemzeti politikákat, és ahol szükséges, célokat kell kidolgozni az európai közös célkitűzések eléréséért, illetve a közpénzek hatékony felhasználásáért. Támogatni kell, hogy a nemzeti foglalkoztatási akciótervek kulcsszerepek töltsenek be a reformlépések programozásában. Biztosítani kell, hogy ezek demonstrálják a koherenciát, az átláthatóságot és a költséghatékonyságot a pénzügyi források elosztásában, beleértve a foglalkoztatási irányvonalak és ajánlások végrehajtásához rendelkezésre bocsátott EUalapok felhasználását is. A kölcsönös tanulást eredményesebben kell megvalósítani. 1.1. Magyarországra vonatkozó specifikus ajánlások Magyarországon a foglalkoztatási ráta alacsony, különösen az alacsony képzettségűek, a hátrányos helyzetűek, a nők és idősek esetében. A munkanélküliségi ráta is kisebb az EU átlagánál, de ez az alacsony gazdasági aktivitási rátával magyarázható. Nagyok a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek a „modern” középső és nyugati, valamint a többi országrész között. A regionális és szektorális mobilitás alacsony. Szűk keresztmetszetek vannak jelen a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az oktatási-képzési rendszer és a munkaerő-piaci szükségletek meg nem felelése miatt. Hazánkra háruló feladatok az alábbiak:  Növelni kell a dolgozók és vállalkozások alkalmazkodását. Az élőmunka közterhei továbbra is magasak, ami akadályozza a munkahely-teremtést, és minden bizonnyal

12






hozzájárul a bejelentés nélküli munkavégzéshez. A gazdasági növekedés lassulása közepette további, a társadalmi partnerekkel közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a bérfolyamatok foglalkoztatás-barát módon alakuljanak. Ezeket ma a gazdaság versenyképesebb része vezérli, következésképpen nem feltétlenül mozdítják elő a munkahely-teremtő kapacitások megerősödését a gazdaság kevésbé fejlett területein. Több embert kell vonzani a munkaerőpiacra, és a munkát mindenki számára reális választási lehetőséggé tenni! A dolgozók egészségi állapota aggodalomra ad okot, ami részben megmagyarázza az alacsony gazdasági aktivitást. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek ösztönzik a munkakörülmények javítását, valamint a megelőző és gyógyító egészséggondozást. A szociális ellátórendszerek reformját – beleértve a táppénzrendszert is – úgy kell végrehajtani, hogy megérje dolgozni és csökkenjen a bejelentés nélküli munkavégzés. Ennek együtt kell járnia a rugalmas és családbarát munkafeltételek kialakításával, beleértve a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóbbá tételét, különösen a nők és idősek számára. Az aktív munkaerő-piaci eszközök preventív jellegének erősítése a munkanélküliek és inaktívak szempontjából ugyancsak fontos, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Ehhez modern állami foglalkoztatási szolgálat kell, amely támogatni tudja a foglalkozási és földrajzi mobilitást. A társadalmi kirekesztődés elleni stratégiára alapozva erőfeszítéseket kell tenni a roma népesség munkaerő-piaci kilátásainak javításáért. Több és hatékonyabb beruházás az emberi tőkébe és az élethosszig tartó tanulás. Erőfeszítéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás stratégiájának kidolgozása érdekében, és intézkedést hozni az iskolai lemorzsolódás csökkentéséért, valamint ösztönözni kell az egyetemi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, és bővíteni kell a szakképzési lehetőségeket, különösen az alacsony képzettségűeknek és hátrányos helyzetűeknek (Frey, 2004).

A legtöbb tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is a Strukturális Alapok jelentik a legfontosabb gazdaságfejlesztési, azon belül is többek között a munkaerő-piaci problémák megoldását célzó uniós forrásokat. Hazánk azóta jogosult a Strukturális Alapok támogatására, hogy 2004 májusában csatlakozott az EU-hoz. A Strukturális Alapokat Magyarországon is a legkevésbé fejlett régióiba irányították, hogy elősegítsék felzárkózásukat. A 2004–2006-os időszakban a Strukturális Alapokból 19.843 projektet támogattak. 12.957 mikro-, kis és középvállalkozás részesült támogatásban, és 21.600 új munkahely jött létre. A nők foglalkoztatottsági aránya a 2001-es 49,8%-ról 2007-re 55,1%-ra nőtt, és 107.602 nő vett részt valamilyen képzésben. A 2007-2013 közötti időszakra Magyarország mintegy 2,98 milliárd eurót irányzott elő az oktatás és a szakképzés fejlesztésére, illetve a munkavállalók, cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének javítására. Ennek köszönhetően várhatóan a munkaképes korú népességből több mint 400.000 fő vehet részt valamilyen képzésen. Különös hangsúlyt fektetnek a felsőoktatás tartalmának és szerkezetének fejlesztésére, valamint a K+F kapacitások javítására, hogy azok jobban megfeleljenek az üzleti élet és tudásalapú gazdaság szükségleteinek. Az előző programozási időszakhoz képest Magyarország 52%-kal több forrást jelölt ki olyan területeken, amelyek hozzájárulnak a tudománnyal, a technológiával, az innovációval, a kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k), az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT), az egészségüggyel, a foglalkoztatással, az oktatással és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos legfontosabb nemzeti stratégiák megvalósításához. Az alapvető „lisszaboni tevékenységekre” fordítandó pénzösszegek jelentősen megnövekedtek. A regionális

13


versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozó régiók a számukra kiutalt teljes összeg 82%-át tervezik a „lisszaboni prioritásokra” költeni (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/country2009/hu_hu.pdf). Ezen régiók körébe tartozik – Magyarország esetében egyedüliként – a Közép-Magyarországi régió, és egyúttal vizsgálatunk célterülete, a Gödöllői kistérség is. A következő fejezet a fent említett európai prioritások szem előtt tartásával igyekszik átfogó képet adni a kistérség helyzetéről.

14


2. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Gödöllői kistérség a Közép-Magyarországi Régió egyik legfejlettebb kistérsége, Budapesttől keletre helyezkedik el, teljes területe 38.100 km2, amely két nagy tájegységre osztható a Gödöllői-dombságra, valamint a Hatvani síkra. A kistérség fejlettségét nagyrészt köszönheti a kedvező gazdaságföldrajzi fekvésének, és a települések adottságainak egyaránt. Budapest közelsége és a kistérség jó megközelíthetősége szintén jellemzője a térségnek. Pest megye keleti részén elhelyezkedő Gödöllői kistérség közvetlenül is határos hazánk fővárosával, ezáltal a kistérség egy része a budapesti agglomeráció része. 2007-ig Mogyoród is a kistérséghez tartozott, de jelenleg már a Dunakeszi kistérség része. A térség természeti-környezeti adottságokban, kulturális örökségben és szellemi javakban gazdag, a foglalkoztatottság magas és az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek is. A kistérség központi és nyugati településein a gazdaság szerkezete, szervezeti összetétele korszerű, versenyképes ágazatok és vállalatok működnek. A térség része a tágabb budapesti agglomeráció és Pest megye mintegy hárommilliós felvevő piacának (IVS, 2008). 1. sz. ábra A Gödöllői kistérség területi elhelyezkedése

Forrás: VATI, 2010. A főváros gazdasági, társadalmi, urbanisztikai agglomerációs hatása (alvóváros jelleg, ingázás, munkamegosztás gyengesége, etc.) a kistérség nyugati területeire erős, míg a keleti rész négy településére – Dány, Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok – gyengébb. Gödöllő önállóbb, teljesebb városi struktúrával rendelkezik, amit illusztrál az a tény, hogy például többen járnak Gödöllőre dolgozni, mint onnan Budapestre vagy a kistérségbe. A Budapest központú áramlások, az agglomerációs hatások egyensúlytalanságai az okai annak, hogy a kistérség belső integritása nehezen megoldható, a települések kooperációja alacsony fokú, pedig a természeti, a gazdasági és a demográfiai adottságok hasonlóak a településeken, infrastrukturális, közlekedési akadálya nincs az erőteljesebb kooperációnak. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra az egyéni útkeresés a jellemző és nem a konvergencia (összetartás). A Gödöllői kistérség településeinek területi és demográfiai adatait az 1. sz. táblázat foglalja össze.

15


1. sz. táblázat A Gödöllői kistérség településeinek főbb adatai (2009)

Név

Típus

Terület (100 ha)

Népesség (fő)

Csömör

Község

23

8 904

Dány

Község

43

4 364

Gödöllő

Város

62

33 575

Isaszeg

Város

55

11 214

Kerepes

Község

24

9 960

Kistarcsa

Város

11

10 986

Nagytarcsa

Község

12

3 539

Pécel

Város

44

14 868

Szada

Község

17

4 355

Vácszentlászló

Község

30

2 115

Valkó

Község

38

2 541

Zsámbok

Község

23

2 414

381

108 835

ÖSSZESEN Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010.

A kistérség 12 településből áll, melyből 4 város (Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Pécel). Nyugati települései (Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel, Szada) a budapesti agglomeráció részei. A keleti rész települései (Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Dány) ezen kívül esnek, így karakteres az eltérés a kistérség ezen két része között. A kistérség településeinek területi megoszlása alapján (2. sz. ábra) látható, hogy a kistérség területének legnagyobb részét, 16%-át teszi ki a kistérség központja, Gödöllő. Mögötte második helyen a nemrégiben városi rangot kapott Isaszeg áll. A kistérség székhelye Gödöllő, amely központi közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági és közlekedési funkcióiból adódik. A kistérséget átszeli a Budapest–Miskolc vasúti fővonal, az M3 jelű autópálya, a 3-as főút, illetve az M0-as gyűrű, valamint az M31-es út, melyek a kedvező közlekedési lehetőségek miatt nagy gazdasági és logisztikai potenciált teremtenek. Az egyes kistérségi települések megközelíthetőségét nagyban meghatározza a főutaktól való távolság. Az M3-as autópályához, az M0-as gyűrűhöz, valamint a 3-as főúthoz közelinek tekinthető Gödöllő, Szada, Isaszeg. Ezekről a településekről Budapest lényegesen könnyebben érhető el, emiatt a főváros vonzása itt rendkívül nagy. De ugyanilyen okoknál fogva erős ez a hatás Kistarcsa, Nagytarcsa és Kerepes esetében is (www.godolloikisterseg.hu). A lakosság száma 2009-ben meghaladta a 108 ezer főt (lsd. 1. sz. táblázat), melynek folyamatos növekedése egyik legfőbb jellemzője a térségnek. Míg 1985-ben a kistérség népessége csupán 87.476 fő volt, 2000-re ez tovább nőtt 98.265 főre és a 2009-es adatok alapján 108.835 főt számláltak a kistérségben. Ezt egyértelműen utal a dinamikusa fejlődésre, hiszen közel 25 év alatt 24%-kal nőtt a kistérség népessége. 16


2. sz. ábra A Gödöllői kistérség területének megoszlása a települések között (2009)

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. Ahogyan az a 3. sz. ábrán is látható, a kistérség központja lakosságlétszám alapján meghatározó szereplője a kistérségnek, hiszen jelenleg a lakosság 31%-a él Gödöllőn. A lakosság további 43%-a él Isaszegen, Kerepesen, Kistarcsán és Pécelen együttvéve. Tehát 5 település adja a kistérségi lakosság közel ¾-ét. 3. sz. ábra A Gödöllői kistérség népességének településenkénti megoszlása (2009)

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010.

17


Ha egyéb demográfiai trendeket is vizsgálunk, akkor látható, hogy a népsűrűség kistérségi szinten fokozatosan emelkedett a 2000 után időszakban, és a vándorlási különbözet is egyértelműen arra utal, hogy a kistérségbe vándorlás jóval meghaladja az elvándorlás mértékét. A korösszetételt tekintve azonban kedvezőtlennek mondható, hogy a 60 évnél idősebb lakosság aránya a teljes lakosságból egyre növekvő tendenciát követ. Természetesen a kistérségre vonatkozó adatok településenkénti bontása ennél jóval színesebb képet mutat, hiszen a bevándorlásnak köszönhető létszámnövekedés elsősorban a városok lakosságának létszámát befolyásolta. Míg 2000-ben a kistérség városaiban élők száma 51.680 fő volt, addig 2009-re ez a szám 70.643 fő lett (lsd. 1. sz. táblázat). 2. sz. táblázat A Gödöllői kistérség főbb demográfiai folyamatai 2000-2008 között

Népsűrűség (fő/km2)

Belföldi vándorlási különbözet (1000 lakosra)

60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből (%)

2000

245

15,7

17,4

2004

258

14,4

18,2

14,7

19,1

285,7 2008 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010.

A kistérség infrastrukturális ellátottságát illetően megállapítható, hogy az elmúlt évtized során folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kistérség infrastrukturális ellátottsága javult, és többek között ez jelent vonzó tényezőt a betelepülni kívánók számára a jövőben. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya fokozatosan közelíti meg a 100%-ot. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma pedig az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően szinte teljes lefedettséggel bír a kistérség településein. A legnagyobb pozitív elmozdulást a szennyvíz-csatorna hálózathoz csatlakozott lakások aránya mutatja, hiszen a 2000-es 41,3%-ról 2008-ra megközelítette a 70%-ot. 3. sz. táblázat A Gödöllői kistérség főbb infrastrukturális mutatói

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (%)

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás (%)

2000

90,5

94,9

41,3

2004

90,5

98,8

53,9

93,3 2008 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010

99,1

69,2

18


A kistérség gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy az elmúlt évtized során a működő vállalkozások száma – a 2004-es kiugró érték kivételével – fokozatosan csökkenő tendenciát mutatott (lsd. 4. sz. ábra), csakúgy mint az 1000 lakosra jutó számuk. Míg 2000-ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 86 volt, addig ez a szám 2009-re 62-re mérséklődött. A Közép-Magyarországi régió egészét tekintve elmondható, hogy némi területi kiegyenlítődés ment végbe a vizsgált időszak folyamán az 1000 lakosra jutó vállalkozások számát tekintve. Míg 2000-ben több kistérség is meghaladta ezen adat tekintetében a Gödöllőit (Budaörsi, Dunakeszi, Pilisvörösvári, Szentendrei), és a régiós átlag 118 volt, addig 2007-re mérséklődtek a kistérségek közötti eltérések. A régiós átlag 94-re esett vissza, és kizárólag a Budaörsi kistérség előzte meg a Gödöllőit. 4. sz. ábra A Gödöllői kistérségben működő vállalkozások számának alakulása (2000-2009)

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A 4. sz, ábrán a működő vállalkozások létszámának alakulása látható, amely összességében csökkenő tendenciát mutat, de ha az egyéni és társas vállalkozások arányát vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a csökkenés elsősorban az egyéni vállalkozások inaktivitásából, illetve megszűnéséből következik. A kistérség vállalkozásainak ágazati megoszlását tekintve elmondható, hogy a szolgáltatóipar dominanciája jellemző. 2008-ban a regisztrált vállalkozások 75%-a tartozott ehhez az ágazathoz, míg a mezőgazdaság kb. 9%-ot, az ipar pedig 16%-ot képviselt. A Gödöllői kistérségben néhány nagyobb multinacionális vállalat is működik, melyek jelentős szerepet töltenek be nemcsak a kistérségi központ, Gödöllő, hanem a környező településekből ingázó lakosság foglalkoztatási életében. Ezek a vállalatok elsősorban a kedvező infrastrukturális feltételek, a főváros közelsége illetve a szakképzett munkaerő nagy számú jelenléte miatt választották a kistérséget működésük helyszínéül. Ezek közé a cégek közé tartozik a teljesség igénye nélkül:  a LEAR Corporation Hungary, amely 1991-ben először Gödöllőn nyitotta meg üzemcsarnokát és a gyöngyösi egységgel együtt jelenleg közel 4.000 főt foglalkozat (http://www.learcorp.hu/main/index.html);

19




   

a TEVA Magyarország ZRt. Logisztikai Központ, amely a magyar Human gyógyszergyár beintegrálásának köszönhetően van jelen Gödöllőn 2000. óta, és a debreceni, sajóbábonyi kirendeltségeivel együtt összesen 2.000 főt foglalkoztat (http://www.teva.hu/); a SONY Hungária Kft, amely 1996. óta végzi tevékenységét szintén a kistérség központjában munkát adva kb. 900 munkavállalónak (http://www.sony.hu/section/kezdolap); az AVON Cosmetics Hungary, amely 1990. óta működök Gödöllőn, és kb. 320 főt foglalkoztat (http://www.avon.hu/PRSuite/home_page.page); a Human BioPlazma Kft, amely jelenleg 140 fővel működik Gödöllőn (http://www.humanked.com/mag/about_us.html); a NORDENIA HUNGARY Kft, amely 1993. óta működik Szadán, és a település legnagyobb ipari munkaadója (http://www.nordenia.hu/index,lang,hu.html).

Gödöllő város és a kistérség foglalkoztatási helyzetének javításához tehát az említett cégek nagy mértékben hozzájárultak az elmúlt évtized során, és a működésük sikerességét, és a kistérség más gazdasági szereplőkkel fenntartott jó kapcsolatát is tükrözi, hogy további fejlesztéseket is terveznek, melyeknek köszönhetően a foglalkoztatás további bővülése várható. Eszerint például a TEVA Gyógyszergyár Zrt. is új beruházás megvalósításán dolgozik, amely több mint 65 millió eurós befektetéssel 260 új munkahelyet fog teremteni. Ezen kívül a tervek szerint 2011-ben adják át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, amely 700 embernek ad majd munkát (http://posta.hu/object.7d44c853-a30f-45e9a537-fea36ab5a2a4.ivy). A Human BioPlazma Gyártó és Kereskedelmi Kft. is jelentős kapacitásbővítő beruházást valósít meg gödöllői üzemében 2009 és 2011 között. A befektetés értéke meghaladja az ötmilliárd forintot. Az emberi vérplazmából származó gyógyszerkészítményeket gyártó és forgalmazó cég éves frakcionáló kapacitását a jelenlegi kétszeresére, 550 ezer literre növelik, az alkalmazottak száma pedig eléri a kétszázat. A multinacionális vállalatok mellett a kistérségben további jelentős munkaadónak tekintendő a gödöllői Szent István Egyetem. Az intézménynek az ország több pontján is van kampusza, azonban a központja Gödöllőn található. Itt jelenleg 971 fő áll alkalmazásban, akik többsége szintén a kistérség lakosaiból kerül ki. A Gödöllői kistérséget is magába foglaló Közép-Magyarországi régió foglalkoztatási helyzetét egyre kedvezőbb folyamatok jellemezték 2000 óta, hiszen fokozatosan növekedett az alkalmazásban állók köre. 2008-ra a régióban 1.330.755 fő állt alkalmazásban, ami a 15-74 év közötti népesség létszámához hasonlítva megközelítette az 56%-ot. Ehhez képest a pénzügyi válság által okozott megváltozott gazdasági helyzet azt eredményezte, hogy 2009-ben 1.197.700 főre csökkent az alkalmazásban állók száma a régióban, ami 54,8%-os foglalkoztatási arányt képviselt. A Közép-Magyarországi régióban 2009. januárjában a betöltetlen álláshelyek száma 2.702 volt, ami az országban a legmagasabb volt a régiók között. Ebből 1.687 Budapesten volt, 1.015 pedig Pest megyében. Ebből is látszik, hogy a munkahelykínálat a fővárosban és a főváros közeli területeken a legmeghatározóbb. 2009. januárjában a nyilvántartott álláskeresők száma 54.115 fő volt a régióban, mely a 2008. januárihoz képest 12,7%-kal volt magasabb. Az álláskeresők között a pályakezdők aránya is nőtt ugyanebben az időszakban, így 2009-ben a számuk elérte a 2.289 főt. A nyilvántartott munkanélküliek, illetve álláskeresők aránya a munkavállalási korú lakosságból az elmúlt 10 év során csupán egyetlen település, Csömör esetében csökkent. Átlagos tendenciaként az álláskeresők arányának növekedése állapítható meg, bár

20


településenként eltérő a növekedés mértéke (lsd. 4. sz. táblázat). Leginkább Valkón nőtt az álláskeresők aránya, ahol a növekedés mértéke közel 80%-os volt. 5. sz. ábra Alkalmazásban állók száma a Közép-Magyarországi régióban (fő)

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés, 2010. A 4. sz. táblázat 2009-es év végi adatai már tükrözik a gazdasági válság következményeként tapasztalt tömeges elbocsátások hatását Pest megye településein is, bár a helyzet mindenképpen kedvezőbb, mint az ország számos más megyéiben. 2009-ben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből a megyei átlaghoz képest (4,92%) csupán 4 településen volt magasabb: Dányban, Vácszentlászlón, Zsámbokon és Valkón. A Gödöllői kistérség települései között a nyilvántartott álláskeresők száma arányaiban Valkón volt a legmagasabb, 9,58%. 4. sz. táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből (%)

Pest megye

2000 3,12

2004 2,63

2009 4,92

Csömör

2,61

1,59

2,54

Dány

5,31

4,20

6,94

Gödöllő

2,97

2,31

3,58

Isaszeg

2,92

2,63

4,62

Kerepes

2,3

2,24

4,26

21


Kistarcsa

1,56

2,01

3,67

Nagytarcsa

2,27

2,06

2,69

Pécel

2,27

1,90

3,28

Szada

2,36

3,32

3,13

Valkó

5,37

5,87

9,58

Vácszentlászló

5,37

1,95

5,53

Zsámbok 4,84 Forrás: ÁFSZ alapján saját szerkesztés, 2010.

4,98

7,50

5. sz. ábra A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből településenként, 2009 (%) Zsámbok Vácszentlászló Valkó Szada Pécel Nagytarcsa Kistarcsa Kerepes Isaszeg Gödöllő Dány Csömör Pest megye 0

2

4

6

8

10

Forrás: ÁFSZ alapján saját szerkesztés, 2010. Az előző táblázat és ábra a nyilvántartott álláskeresők számát a munkavállalási korú népességhez viszonyította. Ez az összehasonlítás jobban tükrözi a tényleges helyzetét az álláskeresőknek. Azonban ha az abszolút számokat tekintjük, és az csupán az álláskeresők számát vizsgáljuk településenként, akkor némileg más helyzet alakul ki. A Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint 2010. januárjában a kistérségben összesen 2.972 álláskereső volt nyilvántartva. A nyilvántartás szerint a legtöbb álláskereső Gödöllőn volt, 790 fő. Arányaiban kiemelkedő helyen szerepel még Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa és Pécel is. Azonban ezek az arányok nem a lakosság létszámához mért arányokat mutatják, hanem az álláskeresők jelenlegi területi megoszlását. Ezért nem alkalmasak a tényleges munkanélküliségi helyzet tükrözésére.

22


6. sz. ábra A nyilvántartott álláskeresők aránya településenként a Gödöllői kistérségben, 2010. január (%)

Forrás: KMRMK nyilvántartási adatok, 2010. Az 5. sz. táblázatban bemutatott munkanélküliek számának alakulása hasonló tendenciát mutat, mint a vállalkozások számának alakulása, hiszen 2004-ben a működő vállalkozások száma meghaladta a 12.000-et is, ami kiugróan magas értéknek tekinthető. Ehhez igazodva a munkanélküliekre vonatkozó statisztikák is jóval kedvezőbb értéket mutattak abban az évben. 5. sz. táblázat A Gödöllői kistérség munkanélküliségi adatai 2000-2008 között

Év

Munkanélküliségi ráta (%)

A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%)

A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében (%)

2000

2,6

46,6

24

2004

2,3

38,4

29,2

43,4

n.a.


A 2000-es év adataihoz képest azonban kedvező elmozdulást jelent, hogy a tartósan munkanélküliek aránya csökkenő tendenciát mutat. Azonban a régió erős szellemi potenciáljának, felsőoktatásban betöltött szerepének köszönhetően a szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek között egyre növekszik. Azt meg kell jegyezni, hogy 2008-ban azért nincsen adat a szellemi foglalkozásúakra a nyilvántartott álláskeresők között, mert a statisztikai módszertan alapján a Központi Statisztikai Hivatal már nem a szellemi foglalkozásúakat tartja nyilván az álláskeresők körében, hanem a diplomásokat. Ez alapján a táblázat adatai

23


nem hasonlíthatók össze minden tekintetben, de elmondható, hogy 2008-ban a regisztrált álláskeresők 6,4%-a rendelkezett diplomával a kistérségben (ami 2009. végére 7%-ra nőtt). Ez az arány a Közép-Magyarországi régióban még magasabb (10,1%), ami természetesen a régió számos felsőoktatási intézménye által kibocsátott helyben állást kereső diplomások nagy arányából adódik. Ha csak Budapestet vizsgáljuk ebben a tekintetben, akkor az arány 14,5%. Régiók közül egyik sem előzi meg ebben a tekintetben a Közép-Magyarországit, azaz sehol nem jelent a diplomások álláskeresése akkora problémát, mint a fővárost is magába foglaló központi régióban. 6. sz. táblázat A közép-és felsőfokú oktatásban résztvevők létszáma a kistérség lakosaihoz viszonyítva

Gimnáziumi tanulók száma

Szakközépiskolai tanulók száma

Szakiskolai tanulók száma

Felsőfokú képzésben résztvevők száma

1000 lakosra 2000

19

26

2004

27

34


9,4

8,3

64,8

A Közép-Magyarországi régió, és egyúttal a Gödöllői kistérség specialitása is az, hogy a képzési lehetőségek nagy számban és változatos formában vannak jelen, és képezik a munkaerőpiacra belépő munkavállalókat. Azt azonban javasolt vizsgálni, hogy a képzési kínálat mennyiben harmonizál a térség munkaerő-felvevő piacával, azaz a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó humán erőforrás követelményeivel. A 6. sz. táblázatból egyértelműen látható, hogy a Gödöllői kistérségben az elmúlt évtized során több mint megduplázódott a felsőfokú oktatásban résztvevők száma az állandó lakosok létszámához viszonyítva. Ezt azt tükrözi, hogy az álláskereső fiatalok többségének esetében a piaci igények megkövetelik a felsőfokú végzettséget. A táblázat alapján az a tendencia is világosan látszik, hogy a létszámok eltolódni látszanak a szakmai ismeretekre fókuszáló szakképzés felől az általánosabb jellegű, a felsőfokú oktatásban való részvételre jobban felkészítő gimnáziumi oktatást igénybevevők irányába. Azonban ez a tendencia nem biztos, hogy a kistérségben működő vállalkozások, mint munkáltatók számára megkönnyíti a helyzetet bizonyos szakmák esetében potenciális munkavállalók keresésében. A kistérség munkaerő-piaci szereplői által kitöltött kérdőívek többek között arra is megadják a választ, hogy milyen információáramlás és milyen fokú együttműködési hajlandóság jellemzi őket, illetve hogy rendelkezésre állnak-e olyan eszközök, amelyek segíthetik őket a foglalkoztatási helyzet javításában, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának megteremtésében.

24


3. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE, KUTATÁS 3.1. Anyag és módszer A Kistérségi Foglalkoztatási Paktumot megalapozó kistérségi helyzetfeltárási tanulmány második fő részét képezi a kistérségben kiküldött kérdőívek eredményeinek elemzése. A kérdőívek az alábbi csoportokra célzottan kerültek összeállításra:  munkáltatók  munkavállalók  álláskeresők  önkormányzatok és  képzőintézmények. Ezen kívül a civil szervezetek számára készültek tematikus kérdések, melyekre válaszolva a szervezetek szövegesen fejthették ki véleményüket a kistérség foglalkoztatási helyzetével kapcsolatosan. A kistérség jelenlegi foglalkoztatási helyzetének feltárásához az AGRO-gate Bt. készítette el a kérdőíveket. A kérdőívek összeállítása során az volt a cél, hogy feltérképezésre kerüljenek a munkaerő-piac különböző szegmensei. A kérdőívek mindegyikében voltak olyan kérdések, melyek hasonló területekre kérdeztek rá a különböző célcsoportoknál, de természetesen specifikus kérdésekre helyeződött inkább a hangsúly (lsd. mellékletek). A megkérdezettek között több olyan szervezet, önkormányzat illetve fontosabb munkáltató is volt, akikkel a kérdőíves megkeresésen túl személyes mélyinterjú is készült. Az álláskeresők körében 2009. év őszén kerültek a kérdőívek szétosztásra egy – a GAK Kft. által szervezett – állásbörzén, Gödöllőn. Mivel már a Kft. ekkor benyújtotta a Foglalkoztatási Paktum elkészítésére irányuló pályázatot, ezért ahhoz kapcsolódva döntöttek úgy, hogy az állásbörzén már a projekt témájához illeszkedő kérdőívet állítanak össze és töltetnek ki az állást keresőkkel. A többi célcsoport számára a kérdőívek 2010. év februárjában – a projekt hivatalos indulását követően – készültek el. A megkeresendő partnerek adatbázisának összeállítását a GAK Kft. és az AGRO-gate Bt. közösen végezte. A kérdőívek kitöltésekor nem kellett megnevezni a vállalkozást, vagy az intézményt. A kérdőívek kiküldése e-mailben történt az alábbi megoszlás szerint:  munkáltatói kérdőívek (74 db)  munkavállalói kérdőívek (100 db)  álláskeresői kérdőívek (95 db)  önkormányzati kérdőívek (12 db)  képzőintézmények (16 db). Összesen tehát közel 300 kérdőív került kiküldésre. Emellett a kistérségben működő 11 civil szervezet számára is kiküldésre kerültek a tematikus kérdések. A megadott határidőre az alábbi arányban érkeztek vissza a kitöltött kérdőívek:  munkáltatói kérdőívek (42 db)  munkavállalói kérdőívek (80 db)  álláskeresői kérdőívek (95 db)  önkormányzati kérdőívek (9 db)  képzőintézmények (10 db).

25


A megkeresés során az önkormányzatok közül kettő önkormányzattól nem kaptunk adatokat nevezetten Szadától és Vácszentlászlótól. 3.2. Az álláskeresők által kitöltött kérdőívek értékelése A projektre készülve a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. állásbörzét szervezett 2009. őszén, és az álláskereső kérdőívek az állásbörzére látogatók körében kerültek kitöltésre, tehát nem a Munkaügyi Központban ügyet intézők körében. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a válaszok értékelésekor. A kérdőíveket 95 – a Gödöllői kistérségben élő – álláskereső töltötte ki. Lakóhelyük szerinti megoszlást mutatja be a 7. sz. ábra, miszerint a válaszadók 46%-a a kistérség központjában, Gödöllőn lakik. Ez valószínű annak köszönhető, hogy az információáramlás itt volt a leghatékonyabb, az állásbörze itt került leginkább reklámozásra. A kistérség minden településének lakója képviseltette magát az állásbörzén és részt vett a kérdőív kitöltésében, természetesen nem egyforma arányban. Az adatok jól mutatják Gödöllő vonzásának hatását, ami szerint ilyen típusú rendezvények elsősorban a kistérség központjában jelenthetnek vonzerőt, mind a lakosság létszámát, mind a közlekedési lehetőségeket figyelembe véve. 7. sz. ábra A kérdőívet kitöltők lakóhely szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérés adatai alapján megállapítható, hogy a válaszadók között elsősorban a fiatalabb, illetve a középkorú lakosság képviseltette magát a leginkább, a 26-35 év közöttiek aránya 37%-ot, míg a 36-50 év közöttiek 24%-ot tettek ki. Összességében e kettő kategória adta a programon résztvevők 61%-át. Ebből egyértelműen az látható, hogy a fiatalabb, sokszor pályakezdő korosztálynak kisebb nehézséget okoz a megfelelő munkahely megtalálása, mint az idősebb korosztályba tartozó munkavállalóknak.

26


8. sz. ábra A kérdőívet kitöltők életkor szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 9. sz. ábra a válaszadók nem szerinti megoszlását mutatja. Az ábra arra utal, hogy a válaszadók között több nő szerepelt, ami általános tendenciaként is értelmezhető. A gyermekvállalás miatt sok esetben a nők nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacra való visszatérés során, mint a férfiak. 9. sz. ábra A kérdőívet kitöltők nem szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 10. sz. ábrán látható a válaszadók szakmai irányultsága, amelyből a három fő ágazat kiegyenlített aránya figyelhető meg. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az egyéb kategóriában milyen végzettségeket jelöltek meg a válaszadók. A válaszoknál több esetben előfordult a mérnöki, tanári, informatikus végzettség, illetve a pénzügyi terület, kereskedelem és egészségügy.

27


10. sz. ábra Milyen szakmai végzettséggel rendelkezik?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A Gödöllői kistérség viszonylag kedvező munkaerő-piaci helyzetét tükrözi az 11. sz. ábra. Eszerint a válaszadók több mint 60%-a 6 hónapnál kevesebb ideje van állás nélkül, azaz az álláskeresők viszonylag rövid idő alatt tudnak munkát találni. Ez természetesen egy speciális munkaerőhelyzetet mutat, ami a Közép-Magyarországi régió gazdasági előnyéből fakad, hiszen a hazai régiók gazdasági erejét tekintve a vizsgált régió kiemelkedő mutatókkal rendelkezik. 11. sz. ábra Mióta munkanélküli?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 12. sz. ábra a munkanélküliség okainak megoszlását szemlélteti. A leggyakoribb indokok között egyrészt a pályakezdő státusz szerepel, ami nem igazán nevezhető munkaerő-piaci problémának, sokkal inkább a két másik ok, melyek 20% feletti arányt képviselnek. Nevezetesen az, hogy megszűnt a munkahelye, illetve hogy elbocsátották onnan. Mind a kettő valószínűsíthetően a gazdasági válság következménye.

28


12. sz. ábra Miért lett munkanélküli?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 13. sz. ábrán a válaszadók jelenlegi tevékenysége szerinti megoszlás látható, mely szerint az álláskereső válaszadók több mint fele jelenleg szociális ellátásban részesül. Nagyon alacsony azoknak az aránya, akik a szociális ellátás helyett valamilyen jellegű munkavégzést választanak. 13. sz. ábra Jelenlegi tevékenysége

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérés adatai alapján állítható, hogy az álláskeresők több mint fele nem lát arra esélyt, hogy a szakmájában, a végzettségének megfelelő állásban elhelyezkedjen. Ez arra utal, hogy az álláskeresők az álláskeresési folyamat során szembesülnek esetleg azzal, hogy a végzettségük jelenleg nem piacképes, illetve a gazdasági átalakulások jelentős munkaerőátcsoportosításokat irányoznak elő a munkavállalók esetében is.

29


14. sz. ábra Lát-e lehetőséget a közeljövőben szakmájában történő elhelyezkedésre?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Azonban a válaszadók többsége mégiscsak optimista abban a tekintetben, hogy szakmájában el fog tudni helyezkedni, bár a 36% viszonylag magas aránynak mondható azokat tekintve, akik nem bíznak abban, hogy ez a közeljövőben megtörténik (15. sz. ábra). 15. sz. ábra Ön szerint alkalmas-e jelenlegi szakmája az elhelyezkedésre?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 16. sz. ábra eredménye következik a korábbi ábrákéból, tükrözve az álláskeresők nyitottságát és elszántságát új képzések, átképzések irányára. Mivel sokan gondolják, hogy jelenlegi szakmájukban viszonylag nehéz lesz elhelyezkedni, ezért csak 7% nyilatkozott úgy, hogy nem kíván részt venni átképzésen, továbbképzésen. A válaszadók többsége nyitott a változás befogadására.

30


16. sz. ábra Elhelyezkedése érdekében részt venne-e szakmai átképzésen, továbbképzésen? Fejlesztenée tudását?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérés adatai alapján a válaszadók közel 1/3-a nyilatkozta, hogy nincs a szakmájához illeszkedő betöltetlen álláshely a kistérségben. Az álláskeresés második leggyakoribb indoka a pályakezdő státusz volt, de több mint 15% vélekedett úgy, hogy nincs/vagy nem tud arról, hogy lenne a térségben szakmájának megfelelő munkahely. 17. sz. ábra Ön miben látja elhelyezkedésének korlátait, akadályait?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010.

31


A kérdőíves felmérés adatai alapján a válaszadók 55%-a ismeri a kistérségben az aktuális munkahelyeket, ami több dolognak köszönhető egyszerre: egyrészt az álláskeresők tájékozatlanságát, illetve rendelkezésre álló információs csatornák nem megfelelő működését mutatja (18. sz. ábra). 18. sz. ábra Ismeri-e a kistérségben az aktuális munkalehetőségeket?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 19. sz. ábra eredménye is a fenti eredményeket támasztja alá, miszerint az álláskeresők többsége nincs tisztában, hogy mely munkáltatók tudnának képesítésüknek megfelelő munkát ajánlani, illetve a munkáltatók munkerőigénye sem ismert az álláskeresők többsége előtt. A megkérdezettek 63%-a tájékozatlan a szakképesítéséhez kapcsolódó munkaadók tekintetében. 19. sz. ábra Ismeri-e a kistérségben a szakképesítéséhez kapcsolódó munkaadókat?


32


A kérdőíves felmérés adatai alapján megállapítható, hogy az álláskeresők elsősorban az interneten kutatnak a betöltetlen állások iránt, ezt az információforrást részesítik előnyben. Ezt követik az újságokban megjelenő álláshirdetések (20. sz. ábra), ami az álláskeresők – regionálisan összehasonlítású – magasabb iskolai végzettségét is mutatja. 20. sz. ábra Honnan szokott tájékozódni az aktuális álláslehetőségekről?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérés során a válaszadók csupán 12%-a jelezte azt, hogy már sikerült álláspályázatoknak, állásinterjúknak köszönhetően állást találni. Sajnos minden negyedik válaszadó még soha nem élt ezzel a lehetőséggel (21. sz. ábra), ami az ezen a piacon való oktatási hiányt is mutatja. 21. sz. ábra Szokott-e álláspályázatokon indulni?


33


A válaszadók álláskeresési hajlandóságát tükrözi az az arány, miszerint szinte mindegyikük hajlandó akár ingázni is a munkalehetőség kedvéért, ami a munkaerő mobilitását is jól mutatja. A válaszadók által megjelölt átlagos utazási távolság 37 km volt. 22. sz. ábra Hajlandó lenne-e utazni a munkalehetőség kedvéért?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók bevallása szerint elsősorban családjuktól, illetve baráti vagy ismerősi körből kaptak segítséget álláskeresésük során. Ez a segítség inkább informálisnak tekinthető. Általában nem jellemző, hogy szakmai hivataltól kaptak volna segítséget (23. sz. ábra). 23. sz. ábra Kitől kapott hathatós segítséget munkakeresése alatt?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 24. ábra azt tükrözi, hogy a válaszadók közel 90%-a a hagyományos munkaidő beosztást preferálja. Ez is azt tükrözi, hogy nem jellemző az atipikus munkaidős állások választása, ami

34


elsősorban a vizsgált kistérség munkaerőpiacának hagyományaival, az ágazatok szolgáltatásaival indokolható. 24. sz. ábra Munkavégzési hajlandósága

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérésben adott válaszok alapján megállapítható, hogy az álláskeresők inkább a munkaügyi központot keresik fel álláskeresésük során, vagy a munkaügyi központot és a munkaközvetítőt is egyszerre. Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy a munkaügyi központtól mind lehetséges állást, mind támogatást remélnek (25. sz. ábra). 25. sz. ábra Kapcsolatban van-e a helyi munkaügyi központtal vagy munkaközvetítővel?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. 35


Arra a kérdésre, hogy melyik ágazat fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben, illetve hogy minek köszönhetően javulhatna a foglalkoztatás, a válaszadók elsősorban a szolgáltatások fejlesztését jelölték meg. Ez abból következhet, hogy a kistérség viszonylag magas lakosságlétszámmal, illetve átlagnál magasabb képzettségi szinttel rendelkezik, és a szolgáltatások bővítése, fejlesztése a legégetőbb a válaszadók szempontjából (26. sz. ábra). 26. sz. ábra Mely fő ágazat fejlesztése segítené Ön szerint a kistérség fejlődését és a foglalkoztatottság növelését?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés Önálló vállalkozást a válaszadók csupán 13%-a indítana. A válaszok alapján az elsőszámú indok, ami miatt akadályba ütközik a saját vállalkozás indítása, az a tőkehiány. Emellett a vállalkozói ismeretek hiánya és a szabályozások bonyolultsága is nehezíti a vállalkozás indítását (27. sz. ábra). 27. sz. ábra Indítana-e önálló vállalkozást?



Azokat, akik nyitottak lennének vállalkozás indítására, elsősorban az motiválja, hogy van ötletük arra, illetve éreznek magukban elegendő vállalkozói tudást a megvalósításhoz (28. sz. ábra). 28. sz. ábra Indítana-e önálló vállalkozást?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Azok, akik terveznek vállalkozást, nem a közeljövőben szeretnék azt elindítani. A válaszadók 76%-a tervezi a későbbi indítást. Nyilván ezen eredmény a gazdasági világválság által okozott nehézségekkel is indokolható (29. sz. ábra). 29. sz. ábra Ha tervez vállalkozást, mikor?


37


A vállalkozás indításához szükséges feltételek közül leginkább a pályázati lehetőségek hiányát emelték ki a válaszadók. Természetesen ez ellent mond a jelenlegi pályázati lehetőségek nagy számának, de a pályázati feltételek bonyolultságát, társ- és utófinanszírozását jól mutatja (30. sz. ábra). 30. sz. ábra Milyen segítséget vár a vállalkozás indításához?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók kicsivel több, mint fele (51%-a) szívesen vállalna munkát akár külföldön is, ami természetesen jelentősen függ az iskolai és nyelvi végzettségektől is (31. sz. ábra). 31. sz. ábra Vállalna-e munkát külföldön?


38


Azonban a külföldi munkalehetőségekkel a válaszadók nagy százaléka nincs tisztában, amint azt a 32. sz. ábra is mutatja. 32. sz. ábra Ismeri-e a külföldi munkalehetőségeket?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérés adatai alapján látható, hogy a válaszadók túlnyomó többsége nem ismeri a Karrier Iroda szolgáltatásait. Ebből is adódhat az, hogy az álláskeresők nagyon sok lehetőséggel nincsenek tisztában, nem jut el hozzájuk az információ. Akik ismerik az irodát, azoknak a 41%-a a honlapról jutott az információhoz. Második legnépszerűbb információ forrás pedig az ismerősökön keresztül valósul meg az Iroda működését illető kérdésekben. 33. sz. ábra Ismeri-e a Hallgatói és Lakossági Karrier Irodát és a szolgáltatásait?



3.3. A munkavállalók által kitöltött kérdőívek értékelése A munkavállalók közül 80 db kérdőív került kitöltve visszaküldésre. A kérdőívet kitöltők kor szerinti megoszlása szerint az állapítható meg, hogy a két legnagyobb csoport (a 26 és 60 év közöttiek) együttesen 64%-ot tett ki, de az 51 év feletti korosztály részaránya is jelentős volt (34. sz. ábra). 34. sz. ábra A kérdőívet kitöltők életkor szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók között a nők többsége volt megfigyelhető (35. sz. ábra). 35. sz. ábra A kérdőívet kitöltők nem szerinti megoszlása



A lakóhelyét a 80 válaszadóból csupán 74 jelölte be. Ők a kistérség 12 településéből 10 település valamelyikén élnek. 67%-uk a kistérség központjából kerül ki, ami a központ (Gödöllő) foglalkoztatási erejét, túlsúlyát mutatja. (36. sz. ábra). 36. sz. ábra A kérdőívet kitöltők lakóhely szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók közel fele a szolgáltatás területén dolgozik, de a mezőgazdasági tevékenység is jellemző. Emellett a közigazgatás, állami szféra szerepe is meghatározó a helyi munkaerőpiacon, hiszen a Szent István Egyetem (mint munkaadó) a legnagyobb a kistérségben (37. sz. ábra). 37. sz. ábra Mely ágazatban dolgozik?


41


A válaszadók közel 90%-a gödöllői munkahelyen dolgozik, ami az előbbi ábra eredményeit is folytatja, miszerint Gödöllőn található a kistérség foglalkoztatási központja (38. sz. ábra). 38. sz. ábra A munkavégzés helye

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A foglalkoztatási formákat illetően a kérdőívek adataiból az derül ki, hogy a kistérségben is elsősorban a határozatlan idejű munkaviszony alkalmazása a jellemző. Csekély arányt képvisel a határozott idejű munkaszerződések szerinti foglalkoztatás (39. sz. ábra). 39. sz. ábra Jogviszony jellege


42


A munkaidő-beosztást illetően megállapítható, hogy nem jellemző a kistérségben a részmunkaidős foglalkoztatás. A munkáltatók a hagyományosnak tekinthető foglalkoztatási formákat preferálják (40. sz. ábra). 40. sz. ábra Munkaidő-beosztás jellege

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérés adatai alapján megállapítható, hogy a válaszadók 61%-a végez szellemi tevékenységet munkája során, ami a kistérség szolgáltatási ágazatának túlsúlyát is mutatja (41. sz. ábra). 41. sz. ábra Milyen tevékenységet végez?


43


A 42. sz. ábra a felsőfokú végzettségűek – átlagoshoz képesti – magas arányát tükrözi. A kistérség központjában (mint a foglalkoztatás központjában) elsősorban olyan munkavállalókat találnak munkát, akik felsőfokú végzettséggel bírnak, illetve magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az országos átlag. 42. sz. ábra Milyen végzettséggel rendelkezik?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kistérségi munkavállalók legnagyobb része helyben, a kistérség központjában szerezte a képesítését, hiszen a kistérségben csak Gödöllőn van felsőfokú képzés, és a középfokú képzések túlnyomó többsége is itt található. Azonban a Budapesten tanultak aránya is jelentős, mely az itt élők preferenciájából illetve a fővárosból kiköltözött lakosság jelenlétéből adódik (43. sz. ábra). 43. sz. ábra Hol szerezte a képesítését?


44


A kérdőívet kitöltők válaszai alapján látható, hogy a munkavállalók a szakmai tapasztalat és gyakorlat meglétét értékelik a legfontosabbnak a munkájuk elvégzése során. A válaszok alapján látható, hogy a tudás, a képzettség is fontos, de a szakmai jellegű tapasztalatot értékesebbnek tekintik az iskolai végzettségnél (44. sz. ábra). 44. sz. ábra A munkájához szükséges képességek fontossági sorrendje

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A továbbképzések tekintetében a kérdőíves felmérés adatai alapján az állapítható meg, hogy a munkáltatók többsége igyekszik legalább esetenként képzésekkel bővíteni alkalmazottai tudását, amely egyrészt a munka magasabb szintű elvégzéséhez járul hozzá, másrészt az alkalmazottak személyes fejlődésének köszönhetően az elégedettségüket segíti elő (45. sz. ábra). 45. sz. ábra Milyen rendszerességgel biztosítja munkáltatója alkalmazottai továbbképzését?


45


A válaszadók többsége már részt vett olyan továbbképzésen, melyet a munkáltatója szervezett, illetve támogatott. A válaszok alapján 50%-ban a munkáltató, és 50%-ban a munkavállaló választotta ki a képzést (46. sz. ábra). 46. sz. ábra Részt vett-e már a munkáltatója által szervezett és támogatott továbbképzésen?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A képzések jellegét tekintve a válaszok alapján megállapítható, hogy elsősorban a szakmai jellegű képzéseket tartanák szükségesnek a munkavállalók. Fontossági sorrendben az idegen nyelvi képzések és számítástechnikai képzések is jelentős helyet képviselnek (47. sz. ábra). 47. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tartana fontosnak munkavégzése javítása érdekében?


46


A válaszadók többsége azonban saját pénzén is hajlandó lenne magát tovább képezni, azaz a magasabb kvalifikáltságot tartják versenyképességi lehetőségnek a többi munkavállalóhoz képest (48. sz. ábra). 48. sz. ábra Hajlandó lenne-e saját pénzén tovább képezni magát?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőívben a munkavállalóknak nem csupán jelenlegi helyzetükről kellett nyilatkozniuk, hanem álláskereséssel kapcsolatos kérdésekre is válaszoltak. Az álláskeresési módszerre irányuló kérdésre azt a választ kaptuk, hogy elsősorban ismerősi körben tájékozódnak az üres állásokról, ismerősök segítségét kérik álláskeresésük során. Ez a jelenleg állást keresők körében is megfigyelhető volt (49. sz. ábra). 49. sz. ábra Milyen módszereket használ elsősorban álláskeresésekor?


47


A válaszok alapján kijelenthető, hogy álláskereséshez segítséget az emberek elsősorban családtagoktól, ismerősöktől kérnek, csak végső esetben fordulnak a hivatali szakemberekhez. A válaszadók csupán 27%-a kért már valaha is segítséget a Munkaügyi Központtól (50. sz. ábra). 50. sz. ábra Kért-e már segítséget a helyi munkaügyi kirendeltségtől?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók között nagy számban voltak olyan munkavállalók, akiket valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekintenek sok esetben a munkáltatók új munkaerő felvételekor. Ezen kategóriába tartozó válaszadók 75%-a azonban azt nyilatkozta, hogy valamely felsorolt csoportba tartozásuk egyáltalán nem nehezítette álláskeresésüket (51. sz. ábra). 51. sz. ábra Az alábbiak közül beletartozik-e valamelyik csoportba?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók véleménye szerint a képzések mellett számos olyan ösztönző rendszert alkalmaznak a munkáltatók, melyekkel a munkavállalók elégedettségéhez hozzájárulhatnak, 48


illetve motiválni tudják őket a hatékonyabb munkavégzésre. Ezek közül a legnépszerűbb a béren kívüli juttatások rendszere, amivel a munkáltatók közel 35%-a él (52. sz. ábra). 52. sz. ábra Munkahelyén milyen ösztönző rendszerek működnek?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérésben adott válaszok alapján arra derül fény, hogy a képzőintézmények nem követik nyomon a végzett tanulók karrierjét, nem nyújtanak segítséget abban, hogy szakmájukban munkát találjanak. A válaszokból látható, hogy a munkavállalók 86%-a nem a képzőintézménye segítségével talált állást (53. sz. ábra). 53. sz. ábra A képzőintézménye nyújtott-e segítséget abban, hogy szakmájában állást találjon?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók szerint a kistérségben a leginkább fejlesztendő terület az idegenforgalom. Ennek az ágazatnak a fejlesztésében látják a kistérség kitörési lehetőségét, ami megfelel a kistérség, illetve Gödöllő fejlesztési stratégiájának is (54. sz. ábra).

49


54. sz. ábra Melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadó munkavállalók döntő többsége egyáltalán nem gondolkodik azon, hogy munkahelyet változtasson. Akik gondolkodnak munkahely változtatásban, azok többsége (63%) a jobb munkahelyi körülmények miatt váltana szívesen (55. sz. ábra). 55. sz. ábra Gondolkodik-e jelenleg munkahely változtatásban?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A képzettség fontosságát mutatja az alábbi ábra is, miszerint a munkavállalók elsősorban a képzési lehetőségek iránt érdeklődnek. Ez a munkavállalók rugalmasságát mutatja (56. sz. ábra).

50


56. sz. ábra Melyik területről hallana szívesen?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A Hallgatói és Lakossági Karrier Iroda szolgáltatásai közül elsősorban a projektmenedzsment területe érdekelné a válaszadókat, illetve jelentős igényt tükröz – a jelenleg még a kistérségben sajnos gyerekcipőben járó – karrier tanácsadás is. 57. sz. ábra Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt?


51


3.4. Munkáltatók által kitöltött kérdőívek elemzése Kérdőívünkre a kistérség 12 településéből 8 településről érkeztek vissza válaszok. A munkáltatók székhely szerinti vizsgálata jól mutatja a kistérségi központ, Gödöllő súlypontját, mivel a válaszadók 60%-a itt helyezkedik el, illetve itt van a székhelye (58. sz. ábra). 58. sz. ábra A munkáltatók székhely szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadók éves nettó árbevétel szerinti kategorizálása alapján megállapítható, hogy a kistérségben meghatározó szerep jut a közepes méretű árbevételű vállalkozások mellett a nagyvállalatoknak is. Itt elsősorban a kistérségi központban működő ipari és szolgáltatási szektor meghatározó vállalkozásaira gondolunk, akik jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatási helyzet alakulásában (59. sz. ábra). 59. sz. ábra Éves nettó árbevétel szerinti megoszlás


52


A válaszadó munkáltatók ágazati besorolását vizsgálva jól látható a szolgáltatási szektor (kereskedelem, logisztika, stb.) dominanciája, ami szerint a válaszadók 67%-a ebbe a szektorba sorolható. Mindez a fizetőképes kereslet országos átlag felettiségét mutatja a kistérségben (60. sz. ábra). 60. sz. ábra A vállalkozások ágazat szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A vizsgált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása az országos tendenciákhoz jól harmonizáló eredményt mutat, ami szerint a kistérségben működő vállalkozások közel 58%-a a legnépszerűbb Kft. gazdálkodási formában működik (61. sz. ábra). 61. sz. ábra A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása



A vizsgált vállalkozások foglalkoztatotti létszámát vizsgálva a 10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal működő vállalkozások meghatározó túlsúlyát mutatják az adatok (39%), de az 50 fő alatti vállalkozásokkal együtt közel 65%-a a vállalkozásoknak ezen kategóriákba tartozik (62. sz. ábra). 62. sz. ábra A vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A foglalkoztatottság jellegének vizsgálata alapján megállapítható, hogy az országos adatoknak megfelelően döntő mértékben (több mint 80%-ban) határozatlan idejű munkaszerződésekkel foglalkoztatják az alkalmazottjaikat a kistérségben működő vállalkozások (63. sz. ábra). 63. sz. ábra Az alkalmazottak foglalkoztatásának jellege átlagosan


54


A foglalkoztatottak tevékenység szerint megoszlása a szellemi foglalkozásúak túlsúlyát mutatja (52%), ami a kistérségben működő Szent István Egyetemnek, mint a vizsgált kistérség legnagyobb foglalkoztatójának köszönhető (64. sz. ábra). 64. sz. ábra Az alkalmazottak tevékenység szerinti megoszlása átlagosan

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A foglalkoztatottak nem szerinti megoszlása a kistérségben megfelel az országos tendenciáknak, ami szerint a férfiak alkalmazásának többségét mutatja (60%). A kistérségben a nők foglalkoztatási aránya (40%) kissé jobbnak mutatkozik az országos átlagtól, ami szintén a Szent István Egyetemmel és a szolgáltatási szektor erős mivoltával indokolható (65. sz. ábra). 65. sz. ábra Az alkalmazottak nem szerinti átlagos megoszlása


55


A hátrányos helyzetű foglalkoztatottak átlagos arányát tekintve kiemelkedő a 45 év feletti foglalkoztatottak aránya (42%). Az összes foglalkoztatott arányában vizsgálva az adatokat, minden tényező (kivéve a kisgyermekes nők foglalkoztatását) 10% alatti eredményét kaptunk (66. sz. ábra). 66. sz. ábra Hátrányos helyzetű munkavállalók átlagos aránya a teljes foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A foglalkoztatotti állomány végzettség szerinti megoszlásában a felsőfokú végzettségűek aránya az országos adatokhoz mérten is kiemelkedő (közel 40%), ami a kistérségben lévő Szent István Egyetem kiemelkedő foglalkoztatói adataival indokolható. Összességében a kistérségben foglalkoztatottak iskolai végzettsége kiemelkedőnek tekinthető (67. sz. ábra) 67. sz. ábra A munkaerő-állomány végzettség szerinti megoszlása


56


A munkáltatók a foglalkoztatottak szakmai tudását és szakmai tapasztalatát helyezik előtérbe, ami a kistérségben foglalkoztatottak viszonylag magas iskolai végzettségével indokolható. A számítógépes ismeretek háttérbe szorulása leginkább ezen kompetencia evidenssé válásával indokolható (68. sz. ábra). 68. sz. ábra Melyek azok a képességek, amit fontosnak tart a cégnél munkavégzés szempontjából?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A munkaerő-felvételt vizsgálva elmondható, hogy a kistérségben működő vállalkozások az internetes hirdetést helyezték előtérbe, ami ezen hirdetési forma költségtakarékos mivoltával indokolható. Az ismerősök útján történő alkalmazás kiemeltségét a vállalkozáson belüli előléptetések is indokolhatják (69. sz. ábra). 69. sz. ábra Milyen módszereket használ elsősorban az állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére?


57


A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére való nyitottság vizsgálatakor a pályakezdők, illetve a 45 év felettiek alkalmazása mellett a kisgyermekes nők foglalkoztatása a meghatározó. A fogyatékkal élők speciális foglalkoztatási lehetőségei nem hagyományosak a kistérségben, így ezen eredmények háttere ezzel is indokolható (70. ábra). 70. sz. ábra Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett foglalkoztatók esetében jelenleg nem mutatkozik munkaerőhiány (80%), ami a jelenlegi is tartó gazdasági válság fogyasztás-visszaesésével indokolható (71. sz. ábra). 71. sz. ábra Jelentkezik-e az Ön cégénél munkaerőhiány?



A vizsgált kistérségben a munkaerő szezonális hiánya nem jellemző, ami az ilyen típusú munkaerőt foglalkoztató ágazatok (pl. agrárszektor) háttérbe szorulásával indokolható (72. sz. ábra). 72. sz. ábra Van-e szezonalitás a munkaerőhiány tekintetében?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolat a vizsgált kistérségben működő vállalkozások esetében 56%-os. Ennek fejlesztése, bővítése indokolt lehet a jövőre való tekintettel (73. sz. ábra). 73. sz. ábra Kapcsolatban van-e az Ön cége a helyi munkaügyi kirendeltséggel?



A vizsgált vállalkozások közel 70%-a nem vesz igénybe foglalkoztatási támogatást, ami a munkaügyi központtal való kapcsolat háttérbe szorulásával indokolható (74. sz. ábra). 74. sz. ábra Vesz-e igénybe cége foglalkoztatási támogatást?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A jövőre való tekintettel bíztató eredményt kaptunk a fejlesztésekhez kapcsolódó kérdéseinkre, ami szerint minden megkérdezett foglalkoztató tervez a következő 5 évben fejlesztést (75. sz. ábra). 75. sz. ábra Tervez-e a következő 5 évben fejlesztést?


60


A fejlesztési irányokat tekintve a szolgáltatási ágazathoz tartozó vállalkozások kistérségi determinációját mutatják az adatok. A fejlesztések irányai elsősorban a technikai, technológiai, a termék, a szolgáltatások, illetve a humán erőforrás fejlesztése irányába mutatnak (76. sz. ábra). 76. sz. ábra Milyen típusú fejlesztést tervez?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett vállalkozások ezen fejlesztések esetében elsősorban (60%) a jelenlegi humán erőforrásukra szeretnének támaszkodni, ami azt jelenti, hogy nem terveznek jelentős létszámbővítést (77. sz. ábra). 77. sz. ábra A fejlesztésekhez előre láthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését?


61


A jelenlegi humán erőforrásra való építkezést erősíti a továbbképzések biztosítása is, ami szerint a megkérdezett vállalkozások 37%-a rendszeresen, 24%-a alkalomadtán, 29%-a pedig szükség esetén biztosít továbbképzést alkalmazottai számára (78. sz. ábra). 78. sz. ábra Milyen rendszerességgel biztosítja alkalmazottai továbbképzését?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Ezen szakmai továbbképzések témaköreit vizsgálva az adott ágazat szakmai változásait emelték ki a megkérdezett vállalkozások (79. sz. ábra). 79. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak a vállalkozás fejlődése érdekében?



A megkérdezett vállalkozásokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy folyamatos kapcsolatot 52%-uk nem ápol képzőintézetekkel, aminek a fejlesztése elkerülhetetlen a kistérség számára (80. sz. ábra). 80. sz. ábra Kapcsolatban áll-e az Ön cége képzőintézményekkel a szakember utánpótlást/nevelést illetően?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett vállalkozások 55%-a biztosít gyakorlati, gyakornoki helyet képzőintézmények számára, ami jó kiindulási alapot adhat az együttműködések fejlesztéséhez (81. sz. ábra). 81. sz. ábra Biztosít-e gyakorlati helyet az Ön cége a képzőintézmények diákjai számára?


63


A megkérdezett vállalkozások többsége él a pályázati források bevonásának lehetőségével, melyek közül a beruházási pályázatok benyújtása a legnagyobb arányú (82. sz. ábra). 82. sz. ábra Szokott-e az Ön vállalkozása pályázatokat benyújtani?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett vállalkozások 59%-a nem vesz részt szakmai szervezetek, kamarák együttműködésében, amely kapcsolatok pedig meggyőződésünk, hogy javíthatnák az adott vállalkozások információs és kapcsolati tőkéjét (83. sz. ábra). 83. sz. ábra Részt vesz-e vállalkozási együttműködésekben, tagja-e valamilyen klaszternek, kamarának?



A megkérdezett vállalkozások a fejlesztések közül az infrastruktúra, illetve a szakmai szolgáltatások rendszerének fontosságát emelték ki, illetve az agrár- és vidékfejlesztés lehetőségeinek bővítését sorolták legutolsónak (84. sz. ábra). 84. sz. ábra Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Az előzőekben adott válaszokból is jól látható, hogy a kistérség innovációs képessége, pályázati intenzitása az országos átlag felettinek tekinthető. Ebből fakadóan a megkérdezett vállalkozások a pályázatírás, a projektmenedzsment fontossága mellett a jogszabályi változások követését tartják kiemelkedően fontosnak, mely ismeretkörökről szívesen hallanának bővebben (85. sz. ábra). 85. sz. ábra Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen?


65


Az előző kérdésre adott válaszokból fakad, hogy a vizsgált kistérségben működő vállalkozások a pályázati források további bevonását és annak menedzselését tartják legfontosabbnak, így ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat, munkaügyi támogatásokat, kutatási együttműködések koordinációját szívesen vennének igénybe (86. sz. ábra). 86. sz. ábra Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt?


66


3.5. Önkormányzatok által kitöltött kérdőívek elemzése A kistérségben működő önkormányzatok foglalkoztatotti létszámát tekintve a többség 50 főt meg nem haladó létszámot alkalmaz (57%). Ezen létszámok elsősorban a polgármesteri hivatalok alkalmazotti létszámait mutatják (87. sz. ábra). 87. sz. ábra Az önkormányzatok foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Az önkormányzatok hasonlóan a versenyszféra foglalkoztatóihoz, döntő mértékben teljes munkaidős foglalkoztatást végeznek. A foglalkoztatottak 82%-a teljes munkaidőben foglalkoztatott (88. sz. ábra). 88. sz. ábra Az önkormányzatok foglalkoztatási jellege átlagosan


67


Az önkormányzatok alkalmazottainak tevékenységét, illetve a hivatalok feladatait tekintve jól látható, hogy a szellemi foglalkozású munkavállalók vannak többségben (63%). Ezzel az önkormányzatok szolgáltatói funkciója kap hangsúlyt (89. sz. ábra). 89. sz. ábra Az önkormányzati alkalmazottak tevékenység szerinti átlagos megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Az önkormányzatok szolgáltatási, adminisztratív tevékenységéből fakadóan a nemek megoszlása a versenyszférában működő vállalkozásoktól eltérően a nők magasabb arányát mutatja. Összességében az önkormányzati foglalkoztatottak közel 60%-a nő (90. sz. ábra). 90. sz. ábra Az önkormányzati alkalmazottak nem szerinti átlagos megoszlása



A hátrányos helyzetű foglalkoztatottak átlagos arányát tekintve hasonló eredményeket kaptunk a versenyszféra vállalkozásaihoz. Kiemelkedő a 45 év feletti foglalkoztatottak aránya (46%). Az összes foglalkoztatott arányában vizsgálva az adatokat, minden tényező (kivéve a kisgyermekes nők foglalkoztatását) 10% alatti eredményét kapjuk (91. sz. ábra). 91. sz. ábra A hátrányos munkavállalók átlagos aránya az önkormányzati alkalmazottak között

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A foglalkoztatotti állomány végzettség szerinti megoszlásában a felsőfokú és a középfokú végzettségűek aránya a meghatározó. Összesen a foglalkoztatottak mintegy 70%-a tartozik ezen két kategóriába (92. sz. ábra). 92. sz. ábra Az önkormányzati munkaerő-állomány végzettség szerinti megoszlása


69


Az önkormányzatok, mint speciális feladatokat ellátó munkáltatók vizsgálatában a foglalkoztatottak szakmai tudását és szakmai tapasztalatát helyezték előtérbe, ami a kistérségben foglalkoztatottak viszonylag magas iskolai végzettségével is indokolható. A számítógépes ismeretek háttérbe szorulása leginkább ezen kompetencia evidenssé válásával indokolható. A kapott adatok nagy hasonlóságot mutatnak a versenyszféra vállalkozásainak véleményével (93. sz. ábra). 93. sz. ábra Melyek azok a képességek, amit fontosnak tart az önkormányzatnál munkavégzés szempontjából?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A munkaerő-felvételt vizsgálva a kistérségben működő önkormányzatok a munkaügyi központ segítségét, illetve újsághirdetések fontosságát, alkalmazását helyezték előtérbe (94. sz. ábra). 94. sz. ábra Milyen módszereket használ elsősorban az állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére?


70


A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére való önkormányzati nyitottság vizsgálatakor a pályakezdők, illetve a 45 év felettiek alkalmazása mellett a kisgyermekes nők foglalkoztatása a meghatározó. A fogyatékkal élők speciális foglalkoztatási lehetőségei az önkormányzatok esetében sem hagyományosak a kistérségben, így ezen eredmény alacsony értéke ezzel is indokolható (95. ábra). 95. sz. ábra Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőíves felmérés válaszai alapján egyik önkormányzatnál sem jelentkezik jelenleg munkaerőhiány (96. sz. ábra). 96. sz. ábra Jelentkezik-e az önkormányzatnál munkaerőhiány?



Az előző ábra eredményével szoros összefüggésben a válaszadó önkormányzatoknál nem jellemző a szezonalitás a munkaerőhiány vonatkozásában. Ez azzal magyarázható, hogy nem jellemző az önkormányzatok tevékenységére a ciklikusság (97. sz. ábra). 97. sz. ábra Van-e szezonalitás a munkaerőhiány tekintetében?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Az önkormányzatok és a munkaügyi központ kapcsolata a vizsgált települések esetében rendszeresnek tekinthető. A megkérdezettek 62,5%-a folyamatos kapcsolatban van a helyi munkaügyi kirendeltséggel (98. sz. ábra). 98. sz. ábra Kapcsolatban van-e az önkormányzat a helyi munkaügyi kirendeltséggel?


72


Az önkormányzatok és a munkaügyi központok kapcsolatából fakadóan, ellentétben a versenyszféra vállalkozásaival, az önkormányzatok 62,5%-a vesz igénybe foglalkoztatási támogatásokat. (99. sz. ábra). 99. sz. ábra Vesz-e igénybe az önkormányzat foglalkoztatási támogatást?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Az önkormányzatok fejlesztési terveinek vizsgálatakor jól látható, hogy a válaszadók mindegyike igyekszik fejleszteni a település élhetőségén. Ennek megfelelően az opcionális fejlesztések közül mindenki mindent szeretne fejleszteni. Ezek közül talán a közszolgáltatások fejlesztése emelkedik ki, de ez a kötelező önkormányzati feladatokból következik (100. sz. ábra). 100. sz. ábra Milyen fejlesztéseket tervez a településen a következő 5 évben?


73


A megkérdezett önkormányzatok ezen fejlesztések esetében döntően (87,5%) a jelenlegi humán erőforrásukra szeretnének támaszkodni, ami azt jelenti, hogy nem terveznek jelentős létszámbővítést (101. sz. ábra). 101. sz. ábra A fejlesztésekhez előre láthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A jelenlegi humán erőforrásra való építkezést erősíti a továbbképzések biztosítása is, ami szerint a megkérdezett önkormányzatok 60%-a rendszeresen, 10%-a alkalomadtán, 30%-a pedig szükség esetén biztosít továbbképzést alkalmazottai számára (102. sz. ábra). 102. sz. ábra Milyen rendszerességgel biztosítja alkalmazottai továbbképzését?



A megkérdezett önkormányzatok tevékenységéből fakadóan a jogszabályi változásokat és a szakmai változásokat követő oktatási programokat tették a fontossági sorrend elejére (103. sz. ábra). 103. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak az önkormányzati feladatok jobb ellátása érdekében?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett önkormányzatokra vonatkozóan megállapítható, hogy folyamatos kapcsolatot 75%-uk nem ápol képzőintézményekkel, ami a tervezett fejlesztésekhez, kapcsolatépítésekhez véleményünk szerint elkerülhetetlen (104. sz. ábra). 104. sz. ábra Kapcsolatban áll-e az önkormányzat képzőintézményekkel a szakember utánpótlást/nevelést illetően?



A megkérdezett önkormányzatok 57%-a biztosít gyakorlati, gyakornoki helyet képző intézmények számára, ami jó kiindulási alapot adhat az együttműködések fejlesztéséhez (105. sz. ábra). 105. sz. ábra Biztosít-e gyakorlati helyet az önkormányzat a képzőintézmények diákjai számára?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett önkormányzatok mindegyike (hasonlóan a vállalkozói szférához) él a pályázati források bevonásának lehetőségével, melyek közül a beruházási pályázatok benyújtása a legnagyobb arányú (106. sz. ábra). 106. sz. ábra Szokott-e az önkormányzat pályázatokat benyújtani?



A megkérdezett önkormányzatok többsége (67%) részt vesz önkormányzatok közötti együttműködésben. A kapott adat azért tekinthető kérdésesnek, mivel az adott kistérségben lévő önkormányzatok mindegyike része a kistérségi szövetségnek, ami együttműködésen alapuló szövetségnek tekinthető (107. sz. ábra). 107. sz. ábra Részt vesz-e önkormányzatok közötti együttműködésben, tagja-e valamilyen klaszternek?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett önkormányzatok a fejlesztések közül az infrastruktúra mellett az agrár- és vidékfejlesztés fontosságát emelték ki, ami a területfejlesztés, munkahelyteremtés gyors megoldását is elő tudná segíteni. Az oktatás hátrébb sorolása valószínű a kistérség jó oktatási intézménnyel való ellátottságával indokolható (84. sz. ábra). 108. sz. ábra Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben?


77


A kistérség lokális előnyeit figyelembe véve a megkérdezett önkormányzatok a pályázatírás, a projektmenedzsment fontossága mellett a jogszabályi változások követését tartják kiemelkedően fontosnak, mely ismeretkörökről szívesen hallanának bővebben is (109. sz. ábra). 109. sz. ábra Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett önkormányzatok foglalkoztatás-bővítést akadályozó tényezők közül első helyre (43%) a helyi vállalkozások fejlesztési, illetve pályázati aktivitásának alacsony szintjét és az infrastruktúra elmaradottságát (21%) helyezték, ami a hazai pályázati rendszer bonyolultságával, az önerő hiányával és utófinanszírozásával függhet össze (110. sz. ábra). 110. sz. ábra Az alábbi foglalkoztatottság bővülését akadályozó tényezők közül melyek jelentősek a településen?


78


A megkérdezett önkormányzatok esetében a települések között (kistérségen belüli) munkaerő ingázás jelentős (75%), ami a kistérségi központban (Gödöllő) lévő foglalkoztatók, illetve Budapest közelségével indokolható (111. sz. ábra). 111. sz. ábra Mennyire jellemző a település lakossága körében a másik településre irányuló munkavállalási célú ingázás jelensége?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett önkormányzatok esetében a más településekről (a kistérségen kívülről) érkezők aránya csupán kismértékben jellemző (87,5%). A vizsgált kistérségben működő vállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a helyi munkavállalók foglalkoztatásához (112. sz. ábra). 112. sz. ábra Milyen mértékben jellemző a más településekről érkezők munkavállalása a településen?


79


A válaszadó önkormányzatok 50%-ában van, 50%-a pedig nincs hátrányos társadalmi csoport. Ez a kérdés fontos, mivel a nehéz társadalmi helyzetben lévő csoportok súlyos finanszírozási gondokat okozhatnak az adott önkormányzatok számára (113. sz. ábra). 113. sz. ábra Élnek-e a településen olyan társadalmi csoportok, akik társadalmi integrációja nehézségekbe ütközik?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A megkérdezett önkormányzatok a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok integrációjának problémáját a foglakoztatási helyzet nehézségében (67%) látják (114. sz. ábra). 114. sz. ábra A fent megjelölt csoportok nehézségei összefüggésben vannak-e foglalkoztatási helyzetükkel?


80


Mindezen összefüggések vizsgálata jól érzékelhető, hiszen a megkérdezett önkormányzatok 75%-a igyekszik elemezni a helyi munkaerő-problémákat, illetve próbálkozik a munkahelyteremtéssel (115. sz. ábra). 115. sz. ábra Törekszik-e az önkormányzat a település foglalkoztatási problémáinak feltérképezésére és a foglalkoztatási helyzet javítására?


81


3.6. Képzőintézmények által kitöltött kérdőívek értékelése A kistérségben az oktatási rendszer minden képzési szintje megtalálható. A kérdőíves felmérésben azonban elsősorban a szakképzéshez, továbbképzéshez, közép- és felsőfokú iskolarendszerű képzéshez, illetve felnőttképzéshez kapcsolódó intézményeket céloztuk meg. A válaszadó intézmények között túlnyomó többségben voltak a nem iskolarendszerű képzést folytató intézmények, azaz a tanfolyami képzést, nyelvi képzést, illetve szakmai továbbképzést nyújtó létesítmények (116. sz. ábra). 116. sz. ábra Az intézmény típusa

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadó képzőintézmények között fele-fele arányban voltak az állami és magánfinanszírozású intézmények, melyek tevékenységei sok esetben kiegészítik egymást a képzések területén. Vegyes finanszírozási jelleget egyik válaszadó sem jelölt meg (117. sz. ábra). 117. sz. ábra Az intézmény finanszírozási jellege


82


Az iskolák típusát bemutató 116. sz. ábrával összhangot mutat a 118. sz. ábra, ahol az OKJ-s tanfolyamok, nyelvtanfolyamok, felnőttképzési programok jelentősége mutatkozik meg a képzési kínálatban. 118. sz. ábra Az intézmény által nyújtott képzések jellege

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A foglalkoztatottak átlagos létszámát tekintve megállapítható, hogy a kistérségben jelentős arányt képviselnek a kisebb képzőintézmények, melyek – a fenti megállapításokhoz igazodva – elsősorban iskolarendszeren kívüli, a piac igényeihez rugalmasabban igazodni képes programokat szervezik (119. sz. ábra). 119. sz. ábra Foglalkoztatottak létszáma


83


A képzőintézmények foglalkoztatási rendszerét tükrözi a 120. sz. ábra, miszerint a képzőintézmények, mint munkáltatók a teljes munkaidős foglalkoztatási formát preferálják és alkalmazzák. 120. sz. ábra Az alkalmazottak munkaidő szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A képzőintézmények fő tevékenységéből adódóan az alkalmazottak túlnyomó többsége szellemi munkát végez, és elenyésző az ő munkájukat segítő fizikai munkát végző személyzet aránya (121. sz. ábra). 121. sz. ábra Az alkalmazottak tevékenység szerinti megoszlása


84


Az alkalmazottak nem szerinti megoszlása is az intézmények tevékenységéből következik. A nagy számú női pedagógus és adminisztrációs tevékenységet végző hölgy alkalmazásából következik, hogy átlagosan a válaszadó képzőintézményekben a nők 70%-os arányt képviselnek az összes alkalmazotti létszámból. 122. sz. ábra Az alkalmazottak nem szerinti megoszlása

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A 123. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a képzőintézmények a hátrányos helyzetű csoportok közül elsősorban a 45 év felettiek alkalmazását részesítik előnyben, ami a szakmai tudásukra és tapasztalatukra vezethető vissza. Emellett – az előbbi ábrán látható – magas női részarány miatt a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is meghatározó. 123. sz. ábra Az alkalmazottak között megtalálható hátrányos helyzetű munkavállalók aránya



A közép- és felsőfokú oktatásra vonatkozó törvényi előírásoknak köszönhetően a képzőintézmények alkalmazottainak közel 80%-s rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és az alacsonyan képzett vagy képzettség nélküli, elsősorban fizikai munkát végzők jelenléte egyáltalán nem jellemző (124. sz. ábra). 124. sz. ábra Munkaerő-állomány végzettsége

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A képességek, kompetenciák tekintetében elsősorban a szakmai szempontok kerültek előtérbe a válaszadók többségénél. Véleményük szerint a szakmai tapasztalat, gyakorlat és a szakmai ismeretek tekintendők a legfontosabb tényezőknek a munka hatékonysága szempontjából. Mivel a képzőintézmények a piac igényeihez igyekeznek igazodni a versenyben maradásuk érdekében, ezért az alkalmazottak szakmai fejlődésének képességét is jelentős szempontnak tekintik (125. sz. ábra). 125. sz. ábra Melyek azok a képességek, amiket fontosnak tart az intézményben munkavégzés szempontjából?



A képzőintézmények, mint munkáltatói szereplők, hasonlóságot mutatnak a többi munkáltatóval, hiszen az információáramlás hatékonyságát és a költségeket figyelembe véve elsősorban interneten keresztül igyekeznek új munkavállalókat találni. Azonban a megbízhatóság náluk is fontos szempont, ezért a második legfontosabb módszer az ismerősi körben, ajánlás alapján történő felkutatása az alkalmas munkavállalóknak (126. sz. ábra). 126. sz. ábra Milyen módszerek használ elsősorban állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadó képzőintézmények egyike sem nyilatkozta azt, hogy elzárkózna hátrányos helyzetűnek tekintett munkavállaló alkalmazásától. A megjelölt csoportok közül elsősorban kisgyermekes anyákat alkalmaznának szívesen, hiszen rugalmas órabeosztással a többi teljes munkaidős alkalmazotthoz hasonló munkát tudnak végezni (127. sz. ábra). 127. sz. ábra Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott?



A válaszadó intézmények 2/3-ában jelenleg nincs munkaerőhiány, azonban a másik 1/3 potenciális munkahely lehet a kistérség álláskeresői számára (128. sz. ábra). 128. sz. ábra Jelentkezik-e az Ön intézményében munkaerőhiány?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőívet kitöltő képzőintézmények közül minden második kapcsolatban áll a munkaügyi kirendeltséggel. Ez részben abból adódik, hogy a munkaügyi központ által finanszírozott képzések nyújtására ezen képzőintézmények közül többen is alkalmasak (129. sz. ábra). 129. sz. ábra Kapcsolatban van-e az Ön intézménye a helyi munkaügyi kirendeltséggel?


88


A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a képzőintézmények alig 40%-a vesz igénybe foglalkoztatási támogatást akár a munkaügyi központtól, akár más pályázat keretein belül (130. sz. ábra). 130. sz. ábra Vesz-e igénybe foglalkoztatási támogatást?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A kérdőívekben adott válaszok alapján a képzőintézmények ¾-e tervez valamilyen jellegű fejlesztést az elkövetkezendő 5 évben, ami mindenképpen arra utal, hogy a piaci igények szem előtt tartásával az intézményeknek folyamatos önmegújítása, fejlődésre van szükségük (131. sz. ábra). 131. sz. ábra Tervez-e a következő 5 évben fejlesztést?



A megjelölt fejlesztési prioritások közül a legnagyobb arányt a termék, illetve szolgáltatásfejlesztés képviseli, azaz a kínált képzéseknek, mint termékeknek az időről-időre történő fejlesztése. Ezzel párhuzamosan megvalósítandó cél az új képzések, illetve megújított képzések új piacokra történő bevezetése, azaz a piacfejlesztés is (132. sz. ábra). 132. sz. ábra Mely területeken tervez fejlesztést?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A válaszadó intézmények több mint 1/3-a gondolja úgy, hogy a fejlesztésekhez szükséges az alkalmazotti létszám bővítése, azonban válaszaik alapján ez esetenként 1-2 fő középfokú szakirányú, illetve felsőfokú végzettségű munkavállalót jelent csupán (133. sz. ábra). 133. sz. ábra A fejlesztésekhez előre láthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését?



Az alkalmazottak továbbképzésére irányuló kérdésre a képzőintézmények többsége úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartja az alkalmazottai továbbképzését, természetesen a képzések gyakoriságában eltérések mutatkoznak, hiszen a törvényi előírások és a képzések finanszírozási módja is eltér a különböző intézmények esetében (134. sz. ábra). 134. sz. ábra Milyen rendszerességgel biztosítja alkalmazottai továbbképzését?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A képzések irányultságát tekintve az intézmény fejlődése érdekében elsősorban a szakmai jellegű képzéseket tartják fontosnak, azt, hogy az alkalmazottaik naprakész tudással rendelkezzenek, ami az általuk nyújtott szolgáltatások jellegéből adódik (135. sz. ábra) 135. sz. ábra Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak az intézmény fejlődése érdekében?



A képzőintézmények közötti kapcsolat kimagasló a kistérségben található intézmények esetében, mely elsősorban abból következik, hogy egymás versenytársaiként figyelemmel kísérik a többiek tevékenységét. Az együttműködési célú kapcsolat jelenleg nem jellemző a kistérségben (136. sz. ábra). 136. sz. ábra Kapcsolatban áll-e intézményük más oktatási/képzési intézményekkel a kistérségben?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Az előbbi ábra értékeivel ellentétben a 137. sz. ábrán az látható, hogy a képzőintézmények sokkal inkább hajlandóak kapcsolatot kialakítani a vállalkozásokkal, hiszen sok esetben a kistérségben működő vállalkozások a megrendelői az általuk nyújtott képzéseknek. 137. sz. ábra Kapcsolatban áll-e intézményük a kistérség vállalkozásaival?


92


A képzőintézmények válaszai alapján kedvező helyzet tükröződik abban a tekintetben, hogy az intézmények a képzés során, illetve annak befejezését követően igyekeznek-e közreműködni a tanulók elhelyezkedésében. Mivel a válaszadók között több nyelvoktatással foglalkozó intézmény is volt, ahol nem szakmai képzés folyik, ezért a segítséget nyújtó intézmények aránya alig több, mint 62% (138. sz. ábra). 138. sz. ábra Vannak-e kezdeményezéseik arra, hogy elősegítsék a végzett tanulók szakmában történő elhelyezkedését, illetve gyakorlati hely keresését?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Az oktatási szféra sajátos kapcsolatát a piaccal a kistérség képzőintézményei is tükrözik, miszerint a képzéseik kialakításakor – a rendelkezésre álló lehetőségekhez mérten – igyekeznek a keresletet figyelembe venni (139. sz. ábra). 139. sz. ábra Képzéseik kialakításakor figyelembe veszik-e a munkaerő-piaci igényeket?



A 140. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a válaszadó intézmények többnyire az első végzettség, illetve szakma megszerzését célzó tanulói csoportokkal dolgoznak, bár az ún. továbbképzési programok iránt érdeklődőket is igyekeznek jelentős mértékben megcélozni. 140. sz. ábra Kik a képzéseik célcsoportjai?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A tanulók toborzására vonatkozó módszereket illetően viszonylag kiegyenlített a kép. Az intézmények törekednek arra, hogy a rendelkezésre álló módszereket közel egyforma arányban alkalmazzák, azonban a saját weboldal működtetése – valószínűleg az aktualizálás lehetősége és a költséghatékonyság szem előtt tartása miatt – azért megelőzi a többit (141. sz. ábra). 141. sz. ábra Milyen módon népszerűsítik intézményüket és toboroznak tanulókat?


94


A pályaorientációra, karriertervezésre vonatkozó kérdésre az intézmények többsége pozitív választ adott, azaz már jelenleg is működtetik, illetve tervezik az említett tevékenységek bevezetését. Azok a válaszadók, akik nem tartják ezt szükségesnek, azok elsősorban a nyelvi képzést nyújtó intézmények, akik esetében egyik tevékenység sem releváns (142. sz. ábra) 142. sz. ábra Segítik-e pályaorientációval, illetve karriertervezéssel a tanulók későbbi elhelyezkedését?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A karrierkövetés jelenleg az intézmények nagy részében még nem valósul meg, de a tervek között szerepel. Ez a tevékenység segítheti elő a piac visszajelzésének beépítését az intézmény fejlesztési prioritásaiba (143. sz. ábra). 143. sz. ábra Végeznek-e karrierkövetést?


95


A válaszadó intézmények nyitottságára és rugalmasságára utal az a tény, hogy mindegyikük tervez új képzések kialakítását és elindítását a közeljövőben (144. sz. ábra). 144. sz. ábra Tervezik-e a közeljövőben új típusú képzések kidolgozását, elindítását?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. A képzők aktivitását támasztja alá az is, hogy többségük szokott valamilyen jellegű pályázatot benyújtani. Az intézmények finanszírozási jellegéből és helyzetéből adódik elsősorban, hogy beruházási célú, vagy képzési célú pályázatok kerülnek általuk benyújtásra (145. sz. ábra) 145. sz. ábra Szokott-e az Ön intézménye pályázatokat benyújtani?



A kistérség jelenlegi helyzetét és fejlődési irányait tekintve a válaszadók úgy gondolták, hogy az infrastruktúra fejlesztése lenne a legszükségesebb a kistérségben. Természetesen az oktatás fejlesztését, mint hozzájuk legközelebb álló területet is kiemelt prioritásként jelölték meg. Ezeken kívül ágazati fejlesztéseket tartanának szükségesnek, ami részben abból adódik, hogy ezekhez az ágazatokhoz kapcsolódó képzéseket nyújtanak, így jobban ismerik az ágazati problémákat és egyben a fejlődési potenciált (146. sz. ábra). 146. sz. ábra Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben?

Forrás: kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés, 2010. Mivel a válaszadó képzőintézmények munkáltatók is egyben, ezért a vállalkozások (munkáltatók) számára rendelkezésre álló pályázati lehetőségekre vonatkozó információkra tartanának leginkább igényt (147. sz. ábra). 147. sz. ábra Az alábbiak közül melyikről hallana szívesen?


97


A 147. sz. ábra eredményéhez illeszkedve a szolgáltatási igény esetében is a pályázatokkal, projektekkel kapcsolatos szolgáltatások képviseltek jelentős arányt. Emellett a pályázati aktivitást tükröző partnerkeresésre, illetve projektgenerálásra jelentkezett még kiemelkedő kereslet (148. sz. ábra). 148. sz. ábra Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt?


98


3.7. Interjúk összefoglalói 3.7.1. Kontakt Közhasznú Alapítvány 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Folyamatosan emelkedik az álláskeresők száma, sokkal több ügyfelük van, és egy ügyfél sokkal hosszabb ideig vannak a rendszerükben. Az ügyfeleknek több, összetettebb problémája van, lassabban tudnak elhelyezkedni. Nem ritka ma már a diplomás is, például sok az álláskereső például sok az agrármérnök. Különösen veszélyeztetettek az alacsony iskolai végzettségűek, szakiskolai végzettséggel vagy csak érettségivel rendelkezők. A foglalkoztathatóság ezeknél a csoportoknál magánéleti, adósságkezelési, mentális és egyéb problémákba ütközik. Kevesebb az utóbbi évben a betölthető álláshely. Az álláskeresők között hirtelen megnövekedett a férfiak aránya. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát-e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Nagy a feszültség a munkavállalók és munkaadók között, előítéletesség figyelhető meg mindkét oldalon, nincs közvetlen kommunikáció. Nagyon hatékonyak azok az álláskereső klubok, ahol a munkáltatók képviselői tudnak találkozni az álláskeresőkkel. Munkáltató igényeinek azonosítása fontos kulcsképességek szintjére levetítve (konfliktuskezelés, önálló munkavégzés, stb.). Úgy tűnik azonban, hogy ezeken túlmenően is vannak elvárások a munkaadók felől, amelyeket nem ismernek a munkavállalók. A hivatalosan megjelölt hiányszakmák legtöbbje nem jelent biztos megélhetést, mert sokszor a feketegazdaságban lehet csak munkát találni ezekben a szakmákban. A Kontakt Alapítvány együttműködik képzőintézményekkel. Sokszor a megfelelő szakmai tanfolyamokra nincs elég jelentkező, hiába tudna sikeresen elhelyezkedni utána a munkavállaló. Fontos volna a felnőtteknek szóló pályaorientációs tevékenységbe már bevonni a munkaadókat, hogy a munkavállalók közvetlenül lássák a későbbi karrierlehetőségeket. Együttműködés munkaadókkal: nem folyamatos, csak szakaszos az együttműködés, például a SPAR számára többször toboroztak munkavállalókat. A munkaerő-kölcsönző cégekkel folyamatos a kapcsolat. Itt nehézségeket okoz, hogy kiszámíthatatlan a munkaerő-piaci helyzet: előfordult, hogy elvégeztek egy toborzást, és közben kiderült, hogy még sincs munka. Munkaerő-kölcsönzők megítélése vegyes a munkavállalók részéről, ugyanarról a cégről pozitív és negatív visszajelzések is érkeztek már hozzájuk. Munkavállalói szempontból nagy a bizonytalanság, nehéz hosszú távra tervezni, ha valaki munkaerő-kölcsönzőnél dolgozik. Együttműködés hatékonyabbá tétele: meg kell találni, hogy a munkáltatókat mivel lehet az együttműködésre motiválni. Fontos volna leülni egy asztalhoz, egymás álláspontját megismerni. Az ügyfeleik (munkavállalók) stabilitást, hosszú távú munkát keresnek, szeretnének lojális munkavállalók lenni. Valójában a cégeknek is erre van szükségük, mégsem találkoznak az igények, nincsenek meg a kommunikációs csatornák a felek között. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? A közlekedés komoly nehezítő tényező. A kistelepülések és Gödöllő között pl. Dány, Domony, valamint az egyes kistelepülések közötti közlekedés nem teszi lehetővé a munkába járást, így az ott lakó ügyfelek munkavállalását lehetetlenné teszi. A kistérség határain kívülre nézve például sok munkalehetőség Szadán vagy Fóton, de a közlekedés nem megoldott még Gödöllőről sem. Nehézséget jelentenek még a közlekedés költségei, amelyek nagyrészt szintén a munkavállalót 99


terhelik. Kevés az összefogás a cégek között a közlekedési problémák megoldása terén, de néha előfordul, pl. turai építőipari vállalkozók összehangolják a munkásaik szállítását. Nagy problémát jelent, hogy még ma is újratermelődik az aluliskolázottság, az analfabétizmus a gödöllői kistérségben. Sokan nem végzik el az általános iskolát, általában ennek oka a többgenerációs munkanélküliség. A Kontakt Alapítvány évek óta szervez felzárkóztató általános iskolai képzést, amely mellett egyéni mentorálás segíti a képzésben maradást, és sikeresek az eredményességi mutatók. Dányban például egy ilyen program eredményeképpen csökkent a helyi bűnözés, valamint az óvodai és általános iskolai hiányzások száma is. 4. Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit? Mint már említésre került, a mobilitás a kistérségen belül, de még Gödöllő városon belül is probléma, amely elsősorban hátrányos helyzetűeket érint. A kisgyerekes nők munkavállalását nehezíti ezen túl a gyermekek szállítása iskolába, óvodába, és a gyermekintézmények nyitva tartása. Az egyre több férfi álláskereső megjelenésében rejlő veszély, hogy sokan tartós munkanélküliség állapotába kerülnek, amely gyakran jár mentális problémákkal, mint például depresszió, pánikbetegség. Fontos megelőzni a tartós munkanélküliség kialakulását, szakmai és lelki segítségnyújtással, hogy senki se essen ki a támogató hálózatból. Már jelenleg is van együttműködés szociális intézményekkel pl. Gödöllőn a Forrással. Ezt lehetne még hatékonyabbá tenni, például közös esetkezelési megbeszélések hasznosak lennének. Az alacsony iskolai végzettségűek számára a helyi munkalehetőségekkel kapcsolatban érdemes lenne betanító/rámelegítő képzéseket szervezni, ahol megismerkedhetnének a munkakörülményekkel, felkészülhetnének az ilyen típusú munkavégzésre, pl. szem-kéz- koordinációs gyakorlatokkal. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Minden szereplőnek hasznos volna leülni egy asztalhoz, tisztázni az álláspontokat, igényeket, érdekeket. Jelenleg mindenki a maga módján próbál együttműködni, azonban rendszeres találkozásokra, élő kapcsolatra van szükség. A munkaadók és képzőintézmények vonatkozásában kihelyezett képzéseket kellene szervezni, ahol a gyakorlati helyet a munkaadó biztosítja, így a naprakész tudás és az elhelyezkedési lehetőség is adott volna. Egy lehetséges folyamat egymásra épülő lépései: munkaadói igények (szakmai + kulcskompetencia igény) pályaorientáció – képzés – mentális felkészítés – munkavállalás. A civil és profit szervezetek között már van néhány kétoldalú együttműködés, pl. GAK TDP, Galgamenti Népfőiskola, KINCS Alapítvány, Regina. Fontos szerepe van a közösségépítő, közösségformáló szervezeteknek is, amelyek a helyi kapcsolati hálókat teszik erősebbé. 3.7.2. VÜSZI Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A kistérségen belül Gödöllő előnyös helyzetben van, megfelelő a munkaerő-kínálat és a kereslet is. Új beruházások létesülnek – ipari park, Magyar Posta stb. - és a szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. Azok a települések, ahol jó az infrastruktúra és létesültek ipari parkok, viszonylag jó helyzetben vannak. Ebből a szempontból Dány, Vácszentlászló, Valkó és Zsámbok hátrányosabb helyzetűek, mivel nem tudnak befektetőket, munkaadókat odavonzani. Az ott lakók munkavállalása nagyban függ a mobilitástól, azonban a tömegközlekedési lehetőségek nem megfelelőek. A munkavállalói oldalt tekintve a VÜSZI, mint a gödöllői közfoglalkoztatás szervezője tapasztalata, hogy közfoglalkoztatásban résztvevők nagy többsége életvezetési 100


problémákkal küzd, motiváltságuk sem megfelelő. A munkaadói oldalon viszont előítéletek nehezítik a motivált hátrányos helyzetű személyek elhelyezkedését. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? A kistérség munkaerő-piaci szereplői valójában nem rendelkeznek információval egymásról. A VÜSZI folyamatosan együttműködik a KMRMK helyi kirendeltségével a közfoglalkoztatás kapcsán. A Szent István Egyetemmel a kapcsolat egyrészt üzleti – rendezvényszervezés, útkarbantartás -, másrészt az oktatás terén is van együttműködés, a településüzemeltetési szak hallgatói gyakornoki programban vesznek részt a VÜSZI-ben. A 2009/2010 tanévben a hallgatók gyakorlati órákat is fognak a cégnél tölteni. A civil szervezetek közül a Kontakt Alapítvánnyal 2001. óta van együttműködés különböző projektek kapcsán, a jelenleg futó program keretében munkakipróbálásra fognak pályakezdőket és korábban inaktív személyeket fogadni. Javaslat az együttműködés hatékonyabbá tételére: szakmai fórumok rendezése adott időközönként, amely lehetőséget ad a tapasztalatok kicserélésére, információátadásra. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Fontos tényező az infrastruktúra hiánya az agglomerációba nem tartozó településeken. Ahol kevés a vállalkozás, nincs helyi iparűzési adó bevétel, szűkösek az anyagi források, ennek következtében nem tudnak fejleszteni, és nem tudják odavonzani a vállalkozókat. A pályázati lehetőségek is a már jobb helyzetben lévő települések számára hozzáférhetőek, a szegényebbeknél a pénzügyi megvalósítás akadályokba ütközik. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? A probléma az általános iskolások pályaválasztásához nyúlik vissza, mivel a szakközép- iskolák státusza alacsony. Kevés a szakképzett munkaerő, pedig igény van rá. A közszféra nem tud versenyképes fizetést adni a szakembereknek. Fontos volna a pályaorientáció az általános iskolások számára: a munkaadókhoz elvinni, a szakmákat ott helyben bemutatni a gyerekeknek, így megkönnyíteni a döntésüket. Ez az együttműködés a munkaadóknak is hasznos volna. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Véleménye szerint az együttműködés mozgatórugói a civil szervezetek tudnak lenni, közös pályázati lehetőségek kiaknázásával. Így mindkét félnek hasznos együttműködés jön létre, és megerősödik a kapcsolatrendszer. A VÜSZI nyitott az eseti és folyamatos együttműködésre egyaránt. Az önkormányzatok és képzőintézmények is aktív szerepet kellene, hogy vállaljanak együttműködések kialakításában. Vállalkozások szerepe: helyi gazdaság erősítése helyi alvállalkozók előnyben részesítése által. Az új közbeszerzési szabályok sajnos nem kedveznek a kisvállalkozásoknak. Túlzott az adminisztráció és az időkereteket szinte lehetetlen betartani. Sajnos a központi szabályozások folyamatosan növelik a vállalkozások és a különböző intézmények, szervezetek adminisztratív terheit.

101


3.7.3. FREUDENBERG NOK Mechatronics Hungary Bt. 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A kistérség foglalkoztatási helyzete katasztrofális. Nincs megfelelő képzettségű munkavállaló, a munkához való hozzáállás nem megfelelő. Nincs környéken megfelelő munkaerő, busszal hordják a dolgozókat Tápióságról (korábban Szolnokról). Gyakran inkább képzettségét tekintve nem megfelelő embert vesznek fel, és betanítják úgy, hogy szerződést kötnek velük „x” idejű munkavállalásra. A munkaügyi központ nem tudott küldeni még megfelelő álláskeresőt és az elérhetősége sem megfelelő (gyakran nem tudják elérni az ügyintézőt). Munkaerő-kölcsönző céggel működnek együtt (kiválasztás+előszűrés), ugyanezt megtehetné a munkaügyi központ is. Jellemező, hogy - a válság hatására – felsőfokú végzettségűek esetében meg lehet találni a megfelelő embert, elsősorban a szakemberhiány égető probléma. A közlekedést tekintve a MÁV, VOLÁN, BKV járatok nincsenek összehangolva. Nagy lehetőséget rejt magában, ha ezt a problémát sikerül megoldani. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Több helyi céggel van jó kapcsolatuk: Péceli Ipari Park, Hódosi Ipari Park. Utóbbi – az önkormányzat bevonásával – kezdeményezte, hogy egy alkalommal évente a nagyobb helyi (péceli) cégek vezetői üljenek le egyeztetésre. Ez a fórum jól működik, habár „mély” egyeztetésre az évente egy alkalom kevés. Kapcsolatuk van több egyetemmel: SZIE, Műegyetem, Győri egyetem – diplomaírók fogadása, utána esetleg foglalkoztatás. Szívesen fogadnak nyári/szakmai gyakorlatra tanulókat több budapesti középiskolától. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Nehezítő tényezők:  közlekedés,  munkaügyi központ,  helyi adók ésszerű határok feletti kalkulálása,  munkavállalók munkakultúrája (képzésbe beépíteni a munkához való viszonyt),  nincs gyakorlatorientált képzés, csak elméleti tudás,  munkavállalók nyelvismeretének hiánya. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Felsőfokú szakmunkásokat nevelünk. A munkaerő-piacnak középfokú, szakképzett munkavállalókra van szüksége. Az alapképzés folyamán pályatanácsadás kellene, ahol hitelesen ismertetik az egyes szakmák előnyeit/hátrányait. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Önkormányzat szerepe:  „gazda szerep” – információnyújtás,  gyors és hatékony problémamegoldás (pl. cég előtti útszakasz).

102


Képzőintézmények szerepe:  nincs számukra megfelelő szakember (mechatronikai), Magyarországon 1-2 iskola képez ilyen speciális szakembereket. Vállalkozások szerepe:  igények megfelelő színvonalú artikulálása,  gyors reakció, mert különben „elhal” egy-egy jó ötlet. Civilek szerepe:  semmilyen kapcsolata nincs és igazából nem is tudja, mi lehet a szerepük. A cégen belül két hátrányos helyzetű csoport: hallássérültek, kisgyermekes anyák. Semmilyen hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szervezettel sem tartják a kapcsolatot, nem is ismernek ilyeneket. Szükségük lenne segítségre ahhoz, hogy megfelelő képességgel rendelkező, a cégkultúra szempontjából befogadható megváltozott munkaképességű munkavállalót találjanak. 3.7.4. AVON COSMETICS HUNGARY 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Jelenleg a foglalkoztatási helyzet nem túl jó a kistérségben. Bár jelenleg létszámstop van a vállalatnál, de munkaerő bérlése most is zajlik. Naponta 10-30 főt bérel a cég, de nagyon nehezen talál fizikai munkára munkavállalót. A cél, hogy 1 órán belül beérjen a munkavállaló, és ehhez még rendszeres buszjáratot is biztosít a cég, de így is nagyon nehezen talál elegendő munkavállalót. 2009. decemberében kb. 100 km-es távolságból kellett bérelni dolgozókat, mert közelebb nem állt rendelkezésre (az információk alapján). A fizikai munkások között nagy a fluktuáció, ennek egyik oka lehet az esetleges nem versenyképes bér. De emellett a cég folyamatosan képzi alkalmazottait, ráadásul a fizikai dolgozóknak egyáltalán nem kell saját forrásból hozzájárulni a tanfolyam költségeihez. Egyetlen kitétel van, a sikeres vizsga letétele. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Már jelenleg is működik egy ún. HR kör, amely néhány nagyobb, a térségben működő vállalat HR szakembereit tömöríti, akik negyedévente-félévente rendszeresen összegyűlnek és megvitatják az aktuális, bérmelyik cégnél felmerült foglalkoztatási problémákat. Az AVON Cosmetics Hungary nyitott tehát más szereplőkkel való együttműködésre, és vállalati tapasztalatai alapján nagyon nagy szükség is lenne más munkáltatókkal, illetve a munkaügyi központtal való együttműködésre, az információáramlás megkönnyítése érdekében is. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Sajnos a cég tapasztalata az, hogy sok álláskereső nem is állást keres igazán, nem szeretne elhelyezkedni, csak az igazolásért jelenik meg a cégnél, hogy megpróbálta, de nem sikerült. Tehát emberi tényezők alapvetően befolyásolják az álláskeresők számát. Saját tapasztalatuk alapján ez a nem túl magas fizetés miatt van. Javítani mindenképpen úgy lehetne a helyzeten, hogy pontos és naprakész információk állnának rendelkezésre a vállalatok számára a szabad munkaerő-kapacitásról. A szellemi munkát végzők esetében nem jellemző a fluktuáció, azon a területen a fent említett problémák nem jelentkeznek.

103


4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? A szellemi foglalkozású alkalmazottak esetében nincs konkrét igény a felsőfokú végzettség irányára. Az irodai dolgozóktól pusztán az várt el, hogy felsőfokú végzettségük legyen, de általában nem fontos, hogy pontosan milyen. Egy-két olyan speciális terület van csak, ahol számít a szakirányultság (pl. pénzügy, vámügyintéző, IT). Ezért számukra a képzőintézményekkel való szorosabb kapcsolat nem feltétlenül szükséges a fejlődéshez. Azonban szívesen biztosítanak gyakorlati helyet pl. marketing vagy logisztika szakos hallgatóknak, segítenek diplomadolgozatok konzultálásában. Érdekességként megemlíthető, hogy egyetlen esetben tapasztaltak a közelmúltban szakképzettség hiányt a fizikai dolgozók esetében, a targoncavezető munkakörben. Hónapok keresése után sem találták meg a megfelelő ember, aki a végzettséggel is rendelkezett volna, és megfelelt volna a feltételeknek. Ezért a vég úgy döntött, hogy saját finanszírozásból targoncakezelő tanfolyamot indít az alkalmazottak számára. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Mindenképpen szorosabb együttműködésre van szükség közöttük. Össze kell hangolni a működésüket. Az együttműködés előmozdítása érdekében 2010-re a cég tervezi, hogy szorosabb kapcsolatot igyekszik ápolni a képzőintézményekkel, iskolákkal (pl. szívesen tartanának előadásokat). 3.7.5. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A gödöllői kistérség foglalkoztatási helyzetéről szervezetünknek is csak a regionális munkaügyi központ negyedéves statisztikái alapján vannak információi. A rendelkezésre álló legfrissebb negyedéves adatok (2009. 3. negyedév) szerint Pest megye 16 kistérsége közül a gödöllői a munkanélküliségi ráta tekintetében a 7. helyen állt 6,64 %-os mutatójával. 2008. év azonos időszakához képest ez 2,16 %-os növekedést jelent. A kistérség lakosságának 57 %-a aktív, ami a kistérségi rangsorban a 11. helyet jelenti. A foglalkoztatási rátát (53,2 %) tekintve a kistérség a 9. helyen áll a megyében. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy gazdasági fejlettsége ellenére a kistérségben is jelentős mértékű a gazdasági visszaesés. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Munkaadói oldalról a túlélésre való törekvés most az elsődleges szempont, ezért csökkentik, vagy szüneteltetik tervezett beruházásaikat, költségtakarékosságból főleg a létszámleépítéshez folyamodnak. Ez komoly feszültséget generál a munkavállalói oldalon és egyre nagyobb feladatokat ró a munkaügyi központra és kirendeltségeire. Nincs kellő összhang a munkaerőpiaci keresleti és kínálati oldalon, a szakképzés, felnőttképzés nem tudja megfelelő ütemben követni a gazdasági környezet változásait. Ez részben a munkaerő-piaci szereplők közötti információáramlás és az összehangolt együttműködés hiányára vezethető vissza.

104


3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? 1. Nem állnak rendelkezésre olyan hatékony eszközök, amelyek segítségével munkahelyeket lehetne létrehozni. Hiába vannak EU-s források fejlesztésre, foglalkoztatás növelésére, ha gazdálkodást érintő megszorítások, közterhek nem csökkennek. 2. A munkaerő gazdasági igényekhez igazodó képzése, átképzése egy megoldás lehetne a foglalkoztatás növelésében, de vállalkozásoknak egyrészt nincs megfelelő mértékű saját forrása az oktatásra, másrészt nem merik felvállalni annak kockázatát, hogy az általuk kiképzett munkaerő a megszerzett tudás birtokában egy jobban fizető munkahelyre távozik. 3. A munkaerő-piaci szereplők közötti együttműködés nem megfelelő szintű, nincsenek összehangolva a tevékenységek, rendelkezésre álló eszközök, források, információk. 4. Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit? A kkv szektor rendkívül óvatos. Komolyabb, munkahelyeket is teremtő fejlesztésekbe nem mer belevágni, főként a túlélésre, fennmaradásra keresik a különböző külső forrásokat, kedvezményes hiteleket, támogatásokat. A képzések iránti kereslet is csökkent. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Látványos és hosszú távú eredmény csak akkor érhető el a helyi, térségi gazdaság fejlődésében, ha ezek a szervezetek, intézmények összehangolják rendelkezésre álló erőforrásaikat és közösen kidolgoznak valamiféle gazdaságélénkítő koncepciót, stratégiát és ahhoz következetesen tartják is magukat. 3.7.6. Emberi Erőforrások Fejlesztéséért Alapítvány 1.

Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát?

A gödöllői térségben a foglalkoztatás helyzete jobb az országos átlagnál. A közép magyarországi régión belül a térség a Budapesthez való közelsége, a főváros érezhető felszívó hatása még mindig kimutatható, pl. szobi, börzsönyi, vagy ceglédi központú kistérségekhez képest. 2.

Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére?

Az EMEFA a klasszikus munkaerő-piaci szereplők közül 2006-óta csak inaktív formába vesz részt. Az említett időpontig, a munkaügyi központok – képzők – munkáltatók viszonyában erősen hierarchizált és az évtized elejétől megszilárdult állandó szerkezetű együttműködés volt jellemző. A központ ismerte és megbízott a kialakított és hosszú ideje fenntartott képzői hálózatában. A képzők egymást megismerve, hallgatólagosan kialakított szisztéma szerint pályáztak a képzési lehetőségekre, elnyerték azokat és tisztességesen végrehajtották a képzést. A mi esetünkben a munkáltatói visszajelzés, az átadott ismeretanyag felhasználásának foka és formája csak esetleges volt.

105


3.

Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását?

A kistérségen jellemző a munkaerőpiacon a magasan- és közepesen képzettek munkakeresők tömeges jelenléte. Ez a szellemi „túltermelés” nagyon megnehezíti az alacsonyabban képzettek elhelyezkedési esélyeit. Ez a helyzet középtávon nem fog jelentősen változni. 4.

Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit?

5.

Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában?

-

A kistérségben a gazdasági fejlődés, de legalább a jelenlegi állapotok jelentős romlásának megakadályozására olyan típusú tevékenységsorozat lenne javító hatással, amely végeredményében lehetővé teszi az elfogadható, de legalább minimális megélhetőségi lehetőségek biztosítását minden képzési szintről kilépő réteg számára. Alapvetően a „helyben boldogulás” esélyét kellene megteremteni. Ez jelenti a foglakoztatás megoldását házi szinten is. Saját célra és helyben élelmiszert, tüzelő anyagot és hulladék feldolgozás biztosítását. A gyermek-intézmények kapacitás bővítését (bölcsőde - óvoda). A helyben boldogulás ideája megszüntetné az ingázással járó költségeket és csökkentené a környezetterhelés mértékét is. 3.7.7. Szadai Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ 1.


Nem koordinált. A KMRMK Gödöllői Kirendeltségtől nem kapunk hetente friss állás listát (mint pl. Aszódról és Vácról), a munkavállaló kizárólag az ügyintézőn keresztül személyes találkozás során kaphatja meg a munkáltató elérhetőségeit. Ha szorosabb, hatékonyabb kapcsolat lenne a Kirendeltséggel, több emberen lehetne segíteni. Megnőtt a munkanélküliek száma, kevés a mezőgazdaságban dolgozó. A nagyvállalatok hátrányosan befolyásolják a foglalkoztatást. Tapasztalataink szerint a legtöbb multinacionális cég 3 havonta cseréli, váltogatja a munkavállalókat, a járulékfizetés miatt. Kevés a foglalkoztató, az alulképzett embereket találnak legnehezebben állást, a munkáltató hiánya őket sújtja legjobban, ők kerülnek ki legelőször a rendszerből. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Kevés a munkáltató és egyre több a munkavállaló. Magas elvárásokat támasztanak a munkáltatók a munkavállalóval szemben. Látunk lehetőséget együttműködésre, jó lenne, ha lenne több munkahellyel direkt kapcsolatunk, és ha megkeresnének bennünket ajánlataikkal. Ugyanakkor a helyi Önkormányzatoknak szorosabban együtt kellene működni a Szociális Központokkal. A közcélú foglalkozatásban részt vevőknél is be kellene vonni azt a családgondozót, aki az álláskeresőkkel foglalkozik.

106


3.


Nincs az igényeknek megfelelő ingyenes képzés, kevés olyan képzés (szakma) indul, és azok sem felelnek meg feltétlenül a keresletnek, mivel már telített a piac. Tehát piacképesebb szakmát kellene tanítani. Igényfelmérést kellene végezni, több munkahelyre lenne szükség. 4. Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit? A saját célcsoportjukon belül nagyon sok olyan fiatal van, aki a 8. osztály befejezése után nem járt és jár tovább az iskolába. Ez elsősorban abból fakad, hogy a családban nem kapnak megfelelő példát, nincs családmodell és nincs minta, amit másolnának. Mindezek mellett sokan csonka családban nőnek fel és a szüleiknek sem magasabb az iskolai végzettsége. Esetenként a rossz példa duplikálódik. Sokan drogoznak, sok alkoholt fogyasztanak. Mindezek esélytelenné teszik a munkavállalást, a munkában való helytállást Munkaerő-piaci helyzetet felmérve megfelelő szakmát kellene adni a fiataloknak, természetesen nem 5 év alatt. Túl hosszú a képzési idő és a gyakorlati képzésre nem fektetnek elegendő hangsúlyt. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Nem koordinált. Hatékonyabb együttműködésre lenne képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek közt.

szükség

önkormányzatok,

6. Milyen hátrányos helyzetű csoportok vannak a településen, van-e képviseletük, szervezetük? A hátrányos helyzetűeket Szadán az alulképzettek jelentik a leginkább. Van néhány 50 év feletti, de nagy számban vannak a fiatal, lecsúszott iskolakerülők, akik isznak és drogoznak, semmilyen jövőképük nincs, nem törekednek semmire. Képviseletük nincs. Akik önkéntesen megjelennek a családsegítőben, azokkal a családgondozó foglalkozik. 3.7.8. Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gödöllő 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Országos viszonylatban jobb helyzetben van a kistérség, mint az átlag, de az elmúlt másfél évben nagyon megnőtt az ügyfelek száma. Egyre több a kérelmező, rászoruló. Megnőtt a szegénység, iskolától független a munkanélküliség. Megjelentek ügyfeleik körében a diplomások is, ami eddig nem volt. Nagyon rossz helyzetben vannak az egyedülálló kisnyugdíjasok, őket munkához sem lehet már juttatni. A 45 év felettiek és megváltozott munkaképességűek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Helyben nincs munka, Budapestre sokan nem tudnak beutazni. Sok embernek korlátozott a mobilitása, egyrészt az utazási költség miatt, másrészt rossz egészségi állapotuk miatt. Az átképzés sem mindig segítség. A szoftverüzemeltető, vagy más számítógépes tanfolyam nem mindenkinek testreszabott.

107


2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Kevés szereplővel van kapcsolatuk, lehetne javítani ezen és hatékonyabbá tenni az együttműködést. Ügyfeleik az ingyenes képzések iránt érdeklődnek, de a KMRMK Gödöllői Kirendeltsége által szervezett képzésekről nem kapnak kielégítő információkat és az ottani állásajánlatokról sem. Vállalkozókkal, munkaadókkal semmilyen kapcsolatuk nincs. Próbálták felvenni a kapcsolatot korábban, kevés sikerrel. A Támaszpont irodával (Kontakt Alapítvány) jó kapcsolatban vannak, ügyfeleik járnak az általuk szervezett képzésekre. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Nem mobilizálhatók az emberek. A tömegközlekedés nem kielégítő. De az ingázás nem csak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak is anyagi terhet jelent. A városon belül is megoldatlan a tömegközlekedés, az intézményt is nehéz megközelíteni. A munkahelyeken nem csak Gödöllőiek vannak, sőt, nagyobb távolságból is hordanak embereket a vállalatok. Ez is csökkenti az itteniek munkavállalási esélyeit. 4. Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit? A közlekedés finanszírozása, az alacsony iskolai végzettség és egészségügyi problémák akadályozó tényezők. Mivel helyben nincs munka, az elhelyezkedés ezért nagyon sokak számára majdnem lehetetlen. Sok kisgyerekes számára az ingázással egybekötött 8 órás munka teljesíthetetlen, gyermeküket nem tudják kellő módon elhelyezni. Próbálnak munkát közvetíteni, de az ügyfelek sem mindig megbízhatóak, nem jelennek meg minden nap a munkahelyen, nem mindegyiknek van megfelelő munkakultúrája. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? A Gödöllői Önkormányzat nagyon aktív, jó a kapcsolata az intézménnyel. A közcélú foglalkozatás, amit az Önkormányzat jól hasznosít, sokaknak nyújtott munkalehetőséget. Alapvetően pozitív véleményük van az Önkormányzatról, szerintük jól végzi feladatát. Az oktatás kullog minden mögött. Kevés szakképző intézmény van és azok sem elég rugalmasak, nem alkalmazkodnak a piaci igénykehez. Fontos lenne az információáramlás, jó lenne, ha a cégek a családsegítő intézményeket is megkeresnék. A Kontakt Alapítvány, mint civil szervezet jól végzi munkáját, jó kapcsolatban vannak velük. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportok vannak a településen, van-e képviseletük, szervezetük? Sok a roma kisebbséghez tartozó ember a településen, szervezetük a Gödöllő Kulturális és Szociális Egyesület, akikkel jó kapcsolatban vannak, szerveztek közös családi napot is az intézményben. A helyi CÖK-al nincs kapcsolatuk. Ezen kívül alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek, 45 év felettiek is vannak. Sok a gyermekét egyedül nevelő és a kisnyugdíjas, akik ugyancsak támogatásra szorulnak.

108


3.7.9. Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Isaszeg 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Nincs átgondolt stratégia. Szervezettség, racionalitás, átgondoltság hiányzik, ami az országot kivezeti ebből a válságból. A Munkaügyi Központok alapfeladatukat sem tudják megfelelő ütemben teljesíteni. Sokszor az új ügyfélnek csak felveszik az adatait és jóval később regisztrálják, ami azzal jár, hogy nincs benne a rendszerben. Volt olyan ügyfelük, aki e miatt esett el állástól, nem tudtak segíteni rajta. Az emberek nem érzik, hogy a Munkaügyi Központok megpróbálnák megérteni az embereket, megpróbálnának segíteni rajtuk. Jelenleg 150 személy részesül Rendelkezésre Állási Támogatásban, ebből tíz fő 55 év feletti. AZ önkormányzat aktív, kihasználja a közcélú foglalkoztatás által nyújtott lehetőségeket és igyekszik minél több embert foglalkoztatni, szemmel tartja a rászorulókat. Roma kisebbségieket is foglakoztatnak a közcélú munka kereti közt, akik helyt is állnak. Sok közöttük az alacsony végzettségű, nagyobb biztonságban érzik magukat helyben, jó lehetőség ez nekik. Ügyfeleik közt sokaknak elévült a szakképzése is, nehezen találnak munkát. Van, akin segítenek az átképzések. Kontakt Alapítvánnyal jó kapcsolatuk van, tanfolyamokat szerveznek, most pl. számítógépes tanfolyam lesz. De ez nem mindenkinek megoldás, pl. a roma nőket nem vonzotta, de volt, aki pl. egy dajkaképzést szívesen elvégezne. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Véleménye szerint esély volna. A Munkaügyi Központ szerepe kéne legyen, hogy ezt összefogja, egy kapocs legyen a munkáltatók felé, de túlterheltsége miatt elhárítja ezt a feladatot. A munkaadók nem állnak az önkormányzatokkal kapcsolatban, inkább munkaközvetítő cégeket keresnek meg. Ők hiába keresik meg a cégeket, azok nem akarnak nyitni feléjük. Az Út a munkába program keretében is az önkormányzat vett fel embereket, a magánszektorról nem hallotta, hogy igénybe vennék, nem keresik meg őket. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Jelen pillanatban leginkább a gazdasági válság, sok olyan munkahely szűnt meg a környéken, amely felvette az alacsony végzettségűeket is. (pl. Gödöllőn a ,,KUKA”) Több munkahelyre lenne szükség. 4. Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit? Az átképzés sokaknak jelent segítséget. Nincsenek megfelelő szakemberek, illetve nem olyan végzettségűek vannak, amire szükség lenne. Sok elektroműszerész kéne, a Pécelen és Gödöllőn levő vállalatokhoz. A munkaerő kölcsönző cégekre sok panasz van, nincs akihez jogorvoslatért forduljanak a munkavállalók, havonta hosszabbítják a szerződésüket, nincs semmilyen biztonságérzetük, bármikor elbocsáthatják őket.

109


5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Véleménye szerint igyekeznek összefogni és segíteni a rászorulókon. Az Önkormányzatnak is jó, ha az emberek dolgoznak. Sokat változott az oktatás rendszere, de lényegi változás mégsem történt, a gyerekek a szakiskolákban nem motiváltak, nem látnak perspektívát. A szakképző intézmények közül szerinte a gödöllői Madách Imre Szakközépiskola és Szakiskola egy gyűjtőiskolává vált és nem nyújt megfelelő szintű képzést. Gödöllőn sok alternatíva nincs, vagy gimnáziumba jár valaki vagy a Madáchba. A péceli Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolából kikerülők nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni, sokan más területen dolgoznak, vagy továbbtanulnak. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola által nyújtott szakképzést színvonalasnak és piacképesnek tartja. Korszerű iskola jó pedagógusokkal. Isaszegről is sokan járnak át oda tanulni. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportok vannak a településen, van-e képviseletük, szervezetük? A településen a legnagyobb számú hátrányos helyzetű csoport a roma kisebbségű embereké. Szemléletváltásra, integrációra való törekvésre lenne szükség részükről. Közülük a legtöbben munkanélküliek. Van, akit sikerült bevonni a közcélú foglalkoztatásba, azok sikeresen helytálltak. Ezeknek az embereknek már volt munkatapasztalatuk. Sokaknak nincs befejezett 8 osztálya. Közülük páran járnak felzárkóztatásra, próbálják befejezni a 8 osztályt. A gyerekek sem járnak rendszeresen iskolába. 3.7.9. Dány önkormányzat 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A kistérségen belül egyenlőtlen viszonyok jellemzőek a különböző településekre. A hátrányosabb helyzetű településeken nincs számottevő iparűzési adó, amelyből fejlesztéseket lehetne megvalósítani. Ma az adóbevételek allokációja aránytalan, nem veszi figyelembe az előnyös és hátrányos helyzetű települések közötti szakadékot, a kistérség közös érdekeit. A foglakoztatási helyzetet nehezítik a közlekedési problémák, a közutak rossz állapota, valamint az a tény, hogy nincs összehangolva a munkaerő-piaci kínálat és kereslet. Dány speciális helyzetben lévő település, mivel már nem tartozik az agglomerációhoz, távol esik autópályától és a főközlekedési utaktól. Emiatt nem települnek be munkáltatók, bár valójában az infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak. A település speciális helyzete sajnos arra is vonatkozik, hogy a legtöbb pályázati lehetőségből kiszorulnak, így a fejlesztések, a munkahely-teremtés szempontjából igen hátrányos helyzetben vannak. A településen lakók közül a magasabb iskolai végzettségűek általában eljárnak dolgozni más településekre. Ezen kívül vannak helyi családi vállalkozások, amelyek elkülönülten és zártan működnek, ez alól kivételt képeznek a mezőgazdasági vállalkozások. Jellemző gazdasági ágak a mezőgazdaság és a famegmunkálás. Az alacsony iskolai végzettségűek körében jellemző a munkanélküliség, ők nagyrészt a közfoglalkoztatásban dolgoznak.

110


2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Dány településen a vállalkozók közötti együttműködés csak a mezőgazdasági vállalkozásokra jellemző. Egy agrármérnök-vegyészmérnök vállalkozó vezetésével, informális alapon működnek. Tapasztalatátadás, közös értékesítés és beszerzés terén tevékenykednek, igen sikeresen. A civil szervezetek közül a Kontakt Alapítvánnyal 2001. óta van együttműködés különböző projektek, elsősorban felzárkóztató általános iskolai képzések kapcsán. Javaslat az együttműködés hatékonyabbá tételére: szakmai műhelyek, fórumok rendezése adott időközönként, amely lehetőséget ad a tapasztalatok kicserélésére, információátadásra. Kistérségi szintű hálózati együttműködésre volna szükség a képzőintézmények, a különböző vállalkozások, szakmák között. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Egyenlőtlenségek a kistérségi települések között, agglomeráción kívüli települések közlekedési problémái, egyes önkormányzatok kiszorulnak a pályázati lehetőségekből. A fejlesztési koncepciók meghatározásakor nem érvényesül a szubszidiaritás elve, a kistérségek nem rendelkeznek visszacsatolási lehetőséggel a központi irányelvek, fejlesztési prioritások kialakítására. Dány településen a helyi hátrányos helyzetűek tekintetében a cigány kisebbség fő problémája a szakképzettség hiánya. A személyek motiváltságával nincs probléma, azonban a munkalehetőségeket meg kellene teremteni számukra. Problémát jelent ezen túl, hogy a településre betelepülő családok jellemzően rossz szociális helyzetben vannak, és további terheket rónak az önkormányzatra. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? A hazai képzésekre általánosan jellemző, hogy jó elméleti alapokat adnak, azonban szakmai, gyakorlati tudást nem biztosítanak. Jelenleg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények nem találkoznak, a munkaerő-piaci kínálat és kereslet egyáltalán nincs összehangolva. A képzőintézmények, ezen belül a felsőoktatási intézmények nem végeznek igényfelmérést a munkaadók körében. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? A kommunikáció, a helyi-kistérségi kapcsolatrendszerek kialakítása igen fontos volna, kistérségi szintű szakmai műhelyek, hálózatok, érdekképviseletek létrehozása, majd az egyes szereplők érdekeinek megfogalmazása kistérségi szinten, amely alapján egymásra épülő stratégiákat lehetne kidolgozni. Közösségépítő szervezetek ma leginkább sport és hobbi terén szerveződnek Dányban: horgászat, vadászat, tánc, népitánc stb. Ezek a csoportok fontos szerepet töltenek be a település közösségi életének alakításában. Sajnos az értelmiség nem jelenik meg a közösségi tevékenységben. Korábban működtek ipartestületek a településen, és régen a vállalkozások is részt vettek a helyi közösségi életben, saját rendezvényeiket szerveztek stb. Egy ilyen együttműködés ma is hasznos lenne a vállalkozásoknak és a helyi közösségnek egyaránt. A helyi fejlesztési lehetőségek között szerepel a gyümölcs- és zöldség- és virágkertészet, esetlegesen a biogazdálkodás és erre épülve a falusi turizmus, lovas turizmus. A közelmúltban feltárt

111


termálvízhez kapcsolódóan gyógy-turizmus, alternatív gyógyászat, állatgyógyászat, rekreációs lehetőségek nyújtása. 3.7.10. Isaszeg önkormányzat 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Az elmúlt évben érezhetően nőtt a munkanélküliek száma. A közcélú foglalkoztatásban korábban leginkább a képzetlenek vettek részt, mostanra egyre nagyobb a szakképzettek, szakmával rendelkezők aránya. Elsősorban az 50 év felettiek és a pályakezdők érintettek. Isaszegen kevés a munkalehetőség, a lakosok más településekre, elsősorban Gödöllőre és Budapestre járnak dolgozni. Ebből a szempontból a település önfenntartó képességgel nem rendelkezik. Mivel nincsenek helyi munkaadók, iparűzési adóbevétel gyakorlatilag nincs, ezért fejlesztéseket nem tudnak megvalósítani. Egyszemélyes kisvállalkozások működnek ugyan Isaszegen, általában a szolgáltatási szférában, ahol inkább a túlkínálat a jellemző. A helyi fejlesztés másik akadálya a rendezési terv megoldatlansága. Alapvető kérdés, hogy Isaszeg kedvező természeti adottságainak megőrzése mellett milyen ipari fejlesztés képzelhető el. Létezik egy kijelölt iparterület a volt orosz laktanya területén, amely olyan szempontból is szerencsés elhelyezkedésű, hogy a település forgalmát nem növelné a használatba vétele, azonban jogi akadályok nehezítik az iparterületté nyilvánítást. A helyi lakosok iskolázottsága, képzettsége megfelelő, általában érettségivel és szakmával rendelkeznek, eltekintve a mintegy 600 fős cigány kisebbségtől. A cigány kisebbség felzárkóztatása fontos volna, ám jelenleg nem lát lehetőséget, megoldási módot erre. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Véleménye szerint az együttműködést az egyes szereplők túlterheltsége és bizalmatlansága nehezíti. Érdemes volna a közös véleményeket megfogalmazni, a központi döntéshozatal felé javaslatokkal élni. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Nehezítő tényező, hogy a központi intézkedések meghozatalakor nem veszik figyelembe a helyi tapasztalatokat, véleményeket, nincs visszacsatolás. A kistérségen belül aránytalanságok tapasztalhatóak az egyes települések között, amelyek a kistérségi összevont adatokban nem jelennek meg, így a hátrányos települések, amelyek saját gazdasági adataik alapján jogosultak lennének pl. a LEADER programban való részvételre, nem kerülhetnek be. Elesnek számos támogatási lehetőségtől, amelyekre a települési adataik alapján rászorulnának. A helyi cigány kisebbség alulképzett, bár a helyi iskolák többségében indulnak felzárkóztató programok a képzetlenek számára. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat viszonylag aktív, együttműködő, azonban a problémákra a megoldásokat az önkormányzattól várják. Probléma, hogy nincsenek olyan munkaadók, amelyek a szakképzetlen munkavállalókat foglalkoztatni tudják.

112


4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? A jelenlegi iskolarendszer lassan tud alkalmazkodni az igényekhez, nem tudja rugalmasan követni a munkaerő-piaci igényeket. Az egyes végzettségek (érettségi, diploma) fokozatosan degradálódtak ez elmúlt évtizedekben, diplomás túlképzettség tapasztalható. Isaszegen a Gábor Dénes Szakközépiskola működik, mint középfokú iskolarendszerű szakképző intézmény, amely tudomása szerint a Szent István Egyetemmel együttműködésben áll. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Az önkormányzatok túlterheltek, a gazdasági fejlesztés feladatát már nem tudják magukra venni. Jelenleg a gazdasági válság és a központi adórendszer miatt nem lát sok lehetőséget a gazdasági fejlődés tekintetében. Isaszegen az idegenforgalom fejlesztése lehetne előremutató, amely része lehetne egy kistérségi közös turisztikai fejlesztésnek, ezen belül a termálturizmus fejlesztésének. Ezen a téren elindult már együttműködés, ennek folytatása fontos tennivaló. A helyi termálvíz hasznosítása még nem megoldott, jelenleg befektetőre várnak. Beruházási pályázatot nem tud vállalni az önkormányzat, mivel önerőt nem tud biztosítani a megvalósításhoz. 3.7.11. Közös Fenntartású családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Dány 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A főváros közelsége nagyon meghatározó. Dány távolabb esik Budapesttől, mint a kistérség többi települése és a közlekedés sem kielégítő, helyben viszont nagyon kevés a munkahely, így kénytelenek az emberek Gödöllőre és Budapestre ingázni. Helyben nagyon kevés a vállalkozó, szolgáltatás és intézmény is. Ezt súlyosbítja az információáramlás hiánya is, a meglévő munkahelyekről sem kapnak sokszor információkat. A KMRMK Tóalmási Kirendeltségétől kapnak információkat, de a Gödöllői Kirendeltséggel nem nagyon sikerül felvenni a kapcsolatot, nem kapnak információkat a továbbképzési és az álláslehetőségekről. Túlterheltségre hivatkoznak. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Nincs rálátása, esetükben a Munkaügyi Központ kirendeltségeivel való összehangoltabb együttműködés nagy segítség lenne. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Településükön elsősorban a munkahelyek hiánya. De akadályozó tényező akár az is, hogy keveseknek van internet-csatalakozásuk és számítógépük, ezáltal kevesen is értenek hozzá, ami csökkenti a vidéki emberek munkaerő-piaci esélyeit, elsősorban a fiatalok körében, de az idősebb korosztályoknál is. Az alacsony iskolai végzettség és a megfelelő szakképesítés hiánya is nagy probléma. Akadályozó tényező a nem megfelelő közlekedés és az ingázás költsége is.

113


4. Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit? Célcsoportjuk alapvetően a roma kisebbséghez tartozó emberekből áll, akikre jellemző az alacsony iskolai végzettség - sokuknak nincs befejezett 8 osztálya -, ezért nagyon korlátozottak a lehetőségeik is. Sok olyan munkahely megszűnik, ahová alkalmasak lennének, mert kiváltják a gépek. Régen volt egy-két nagyobb gyár (szövő-fonó), amelyik munkalehetőséget nyújtott nekik, ezek azonban megszűntek. Szalag mellé, vagy segédmunkásként tudnak csak elhelyezkedni. Emellett nem mindenkinek van megfelelő munkabírása és munkakultúrája. Nagyon sok roma gyerek a mai napig nem végzi el az általános iskolát sem, ennek kulturális okai is vannak.Számukra a közcélú foglalkoztatás sem jelent megoldást, szükség lenne egy brigádvezetőre, aki velük törődik. Erre azonban nincs lehetőség. Ha valaki munkanélkülivé válik, sokszor nem tud kitörni többé, mivel nincs semmilyen anyagai tartaléka. Már az állásinterjúra sem jut el, mert nem tudja az utazást megelőlegezni, vagy ha munkát kapna, nem tudja téríteni a munkába járás költségeit. A felzárkóztatás sem mindig segítség, mert a 8 osztály befejezése sem növeli meg nagyon a munkavállalási esélyeket. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Az önkormányzat igyekszik kihasználni a közcélú foglalkoztatás által nyújtott lehetőségeket, igyekszik segítséget nyújtani a rászorulóknak. Az alapvető megoldást a munkahelyteremtésben látják és ehhez minden szektor hozzájárulhatna. A munka pszichés felemelkedést is jelent az embereknek, sok más társadalmi probléma is megoldódna, segítséget nyújtana a romák integrációjához is. A Kontakt Alapítvány igyekszik képzéseivel segíteni a felzárkóztatást. Emellett a szociális háló kiépítése lenne nagyon fontos. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportok vannak a településen, van-e képviseletük, szervezetük? Roma kisebbség van nagy számba a településen, egyetlen képviseletük a helyi CÖK, amely nem aktív szervezet. 3.7.12. A péceli Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Túl kevés információja van, ahhoz, hogy ezt meg tudja ítélni. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Egy fórumot hiányol, ahol el tudnák mondani a problémáikat és több visszajelzést kaphatnának. Ez utóbbit nagyon fontosnak tartaná. Szerettek volna beszámolni arról, hogy mire költötte az iskola az egyes programok kapcsán a pénzt. Szerveztek ehhez egy alkalmat, de nem volt kellő érdeklődés, kevesen jelentek meg.

114


3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Budapest közelsége nagy kihívás. Nehéz a budapesti nagy cégekkel versenyezni. Pécelen nincsenek nagyobb cégek, inkább csak kicsik, pedig létesítettek ipari parkot is, a sztráda is közel van. Más oldalról viszont nincs elég munkaerő kapacitás sem. Az egyetlen nagyobb cég a Freudenberg, amely nem talál megfelelő mennyiségű elektrotechnikai szakembert. A turizmus is kínálna lehetőségeket (kapcsolatban állnak a Gödöllő és Vidéke Turisztikai Egyesülettel), az iskola próbálkozott is. Van kollégium, szálláslehetőséget ajánlanak a turistáknak. Régebb, szervezett keretek közt nagyobb csoportokat hoztak, ki volt használva. Az évek során azonban ez nagyon lecsökkent. Lovaglási lehetőséget is kínálnak, de nincs rá különösebb igény. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Nehéz megítélni ezt, az információhiány miatt. Korábban próbáltak nyitni, vállalkozásokat megkeresni és felmérést végezni egyszerű kérdőívvel. Nem kaptak visszajelzést. A Dabas TISZK-be is – amelyhez tartoznak - küldtek kérdőívet, választ onnan sem kaptak. Információáramlásra lenne szükség, ahhoz, hogy világos képet kapjanak. Az iskola sok mindent kínál, de nincs túl nagy érdeklődést. Nem jelentkezik senki, hogy milyen tanfolyamra lenne szükség. Az iskola személyi és tárgyi feltételei pedig jók, stabilan 60 dolgozójuk, sok jó pedagógusuk van. Indítottak pl. érettségi alapuló állattenyésztési szakképzést, nagyon nehéz volt a megfelelő létszámot összehozni. Véleménye szerint az iskola tanulói megfelelő szintű képzést kapnak, mezőgazdasági szakon végző tanulóiknak a szakmai gyakorlat megszerzését is biztosítják a tangazdaságban. A tanulók elhelyezkedéséről kevés visszajelzés van, de úgy gondolja, hogy nem maradnak munkanélküliek. Véleménye szerint a mezőgazdaság területén inkább csak az olcsó munkaerőre lenne szükség, a munkavállalók képzésére nem fektetnek hangsúlyt, nem becsülik meg őket. Mezőgazdasági szakemberekre a jövőben is szükség lesz és mivel kevés hasonló profilú szakiskola van országszerte, úgy gondolja, hogy továbbra is van létjogosultsága ennek a szakképzésnek, előre kell gondolkodni. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Nincs válasz. 3.7.13. Agape Alapszolgáltatási Központ Valkó 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A kistérségé viszonylag jó, de Valkón nagyon rossz. Nagyon megnőtt a munkanélküliség, leginkább a romákat érintette, az alacsony iskolai végzettségűeket. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Nincs rálátása. A munkáltatókkal nincs semmilyen kapcsolatuk, pedig fontos lenne az információáramlás, a munkáltatók igényeinek megismerése. Fontos lenne, hogy időben tájékoztatást kapjanak az álláslehetőségekről, pl. a nagyobb beruházásokról, mint a Magyar Posta logisztikai központjának létesítése.

115


3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Egyik nagy probléma az alulképzettség, másik a romákkal szembeni előítélet. Sokszor előfordul, hogy telefonos jelentkezés esetén bíztató választ kap a roma származású ember egy állással kapcsolatban és személyes megjelenés után elutasítják. Sokszor esélyt sem kapnak arra, hogy bizonyítsanak. Helyben nincsenek munkaadók, régen a mezőgazdaságban sok embert foglalkoztattak, de ma már az sem működik. 4. Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit? Azok a roma emberek, akik korábban dolgoztak és valamilyen szinten integrálódtak, most munka nélkül maradtak, nagyon rossz helyzetben vannak, nem tudják a számláikat fizetni. Nagyon nehéz helyzetben vannak, majdnem lehetetlen számukra munkát kapni. A Kontakt Alapítvány szervez felzárkóztató tanfolyamokat, a 8 osztály befejezésére. Ez nem oldja a problémákat, de egy kicsi segít. A roma gyerekeknek az iskolában fejlesztő pedagógusra lenne szükségük, ahhoz, hogy kellő esélyt kapjanak. Az iskola tanulóinak közel 80% roma származású. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Az önkormányzat mintegy 10 főt foglalkoztat közcélú munka keretében, de ez nem oldja meg a problémákat, habár azoknak az embereknek, aki ott dolgozhatnak, az is segítség. Cégeket kellene Valkóra telepíteni, fontos lenne, hogy helyben is legyen munkalehetőség. Voltak az önkormányzatnak ilyen irányú törekvései, de sajnos nem járt sikerrel. A kisvállalkozókat kéne segíteni, hogy munkáltatókká váljanak. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportok vannak a településen, van-e képviseletük, szervezetük? Romák vannak nagy számban, képviseletük a helyi CÖK korábban aktív volt, most már kevésbé. Korábban több kapcsolatuk is volt velük. 3.7.14. COOP ZRt. Gödöllő 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A foglalkoztatási helyzetet a cég szempontjából értékeli: a Gödöllő COOP Zrt-nél stabil a foglalkoztatás, nincs nagy fluktuáció a munkaerőben. Sok a 35-40 éve ott dolgozó törzsgárdatag, az 50 év feletti munkavállaló. Az alkalmazottak túlnyomórészt a gödöllői kistérségből, illetve a szomszéd kistérségekből kerülnek ki. A munkaerő-felvétel nehézségekbe ütközik, mivel kevés a megfelelő szaktudással rendelkező jelentkező. A jelenlegi eladó és boltvezető OKJ-s végzettség nem ad megfelelő szaktudást a munkavállalóknak, ezért inkább azokat a munkavállalókat keresik, akik korábban szereztek képesítést. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére?

116


A képzőintézmények nem keresik a kapcsolatot a munkaadókkal, és ennek következtében nem adnak naprakész tudást. Szívesen fogadnának gyakorlatra tanulókat, azonban a jelenlegi OKJ-s képzésben nem szerepel gyakorlati képzés. A cégnél gyakran rendeznek belső képzéseket, bár középvállalkozásként valójában kapacitásuk erre kevés. Más módon jelenleg nem tudják megoldani a munkavállalóik felkészítését, bár jobb megoldás volna számukra, ha külső képző tudná ezt elvégezni. A Munkaügyi Központtal, valamint a különböző hatóságokkal, állami intézményekkel jó a kapcsolatuk. Civil szervezetekkel eddig nem volt kapcsolatuk, legfeljebb támogatásért fordultak a Gödöllő Coop Zrt-hez. A cég nyitott lenne munkaerő-piaci reintegrációs programokban gyakorlati helyet biztosító illetve foglalkoztató partnerként történő részvételre. A helyi kereskedelmi és iparkamara kistérségi klubot, tájékoztató rendezvényeket szervez, valamint együttműködéseket próbál generálni kis- és középvállalkozások számára, azonban alacsony a részvétel aránya és az érdeklődés. Zajlott már együttműködés a KMRMK Kecskeméti Kirendeltségével, amelynek keretében cigány felzárkóztatási programban vettek részt, sajnos nem túl jó tapasztalatokat szereztek. A képzés sikeres volt, bár gyakorlati képzés az áruházban nem történt. A foglalkoztatási szakasz nem valósult meg, mivel pár napnál tovább nem dolgoztak a programban résztvevők. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? A munkavállalók munkakultúrájával gyakori a probléma: gyakran hiányoznak fontos képességek, a felelősségvállalás, a kitartás és az önfegyelem. Gyakran nem motiváltak a munkavállalók, és ez befolyással van az elvégzett munka minőségére. Megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók hiánya is nehezítő tényező, ld. 4. pont. A kistérségben kevés a termelő üzem, a szolgáltatások aránya magas, azonban ezek munkaerő-felvevő képessége korlátozott. A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei nagyok, a kapacitások nagy részét lekötik az ezzel kapcsolatos tevékenységek. A kistérségben és környékén a tömegközlekedés rendszere nem megfelelő: a buszjáratok nem igazodnak a munkaidőhöz, az üzletek nyitva-tartásához, ezért több olyan környéki település van, ahonnan lehetetlen tömegközlekedéssel munkába járni (pl. Domonyvölgy). 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Nagyon sok tennivaló lenne ezen a területen, amelyek legtöbbje jogszabály-változást igényel. Fontos volna, hogy a már munkában lévő, szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók is kaphassanak támogatást a megfelelő szakképzettség megszerzéséhez. A szakképzési hozzájárulást lehessen belső képzések megvalósítására is felhasználni, ne csak akkreditált képzést lehessen megvalósítani belőle. Ellenőrizhető, de rugalmas rendszerre volna szükség. A jelenlegi 3 hónapos OKJ-s eladó ill. boltvezető tanfolyam nem ad megfelelő szakmai tudást, legalább 1 éves képzésre volna szükség, amely heti több napos gyakorlatot magába foglal. Az iskolák, képzőintézmények nem keresik a kapcsolatot a céggel, aktívabb hozzáállás volna szükséges, mind a korszerű tudás, mind a gyakorlati képzésben való együttműködés céljából. A tananyag folyamatos frissítésére volna szükség, hogy a kereskedelemben használatos módszerekről, fogalmakról (pl. polctükör, áruforgalmi jelentés) korszerű tudást kapjanak a hallgatók. Jelenleg a szakképzés tartalma és a munkaerő-piaci igények nem állnak összhangban egymással. A gödöllői kistérségben nincs iskolarendszerű kereskedelmi képzés, csak Vácott és Budapesten. Igény lenne a kistérségben is, mivel ez a képzési forma valóban megfelelő szaktudással és gyakorlattal rendelkező munkavállalókat tud biztosítani. Szívesen fogadnának szakmai gyakorlatra tanulókat, jelenleg Vácról és Budapestről csak ritkán jönnek hozzájuk 117


gyakorlatra. Felsőfokú képzőintézményekkel van együttműködésük: jelenleg is mintegy 4-5 fő tartózkodik náluk szakmai gyakorlaton. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Az egyes intézmények elkülönülten működnek, csak a saját érdekeiket szem előtt tartva. A képzőintézmények szakmailag elmaradottak, nem fejlődőképesek. Nincs szakmai egyeztetés a képzők és a cégek között, pedig nagy szükség volna rá. A stabil munkahelyek védelmében piacvédelemre volna szükség a hazai kis- és középvállalkozások számára, a magyar vállalkozások érdekeinek hatékonyabb védelmére. A jogszabályok megalkotásakor nincs egyeztetés a megvalósítókkal, szakemberekkel, így a gyakorlati 3.7.15. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium - Kistarcsa 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Budapest közelsége nehezíti a helyzetet, kevés a munkahely a környéken. Ezen szerintem lehetne javítani, pl. a gyógyturzimus élénkítésével. Fontosak lennének a célzott EU-s pályázatok, iparfejlesztés helyett szolgáltatásfejlesztés, fogadóközpontok, szállodai szolgáltatások. A turizmus fejlesztése révén bővülne a munkahelyteremtés, szálláshely, étterem, turistaházak, az erdőkben turistautak és tanösvények létesítése, csoportok vezetése. Az új létesítmények létrehozásával új munkahelyek is létesülnek, pl. felszolgáló, szakács, takarító. Egészségügyi oktatási intézményként fontosnak tartjuk, hogy masszőrképzés (gyógy- és fürdőmasszőr, stb.) induljon. Programfejlesztés szükséges, pl. turista útvonalak állomáshelyeien sporttevékenység, egészségügyi szolgáltatások (vizsgálatok, életvezetési tanácsadások, stb.), programok családok számára. Fontosak az olcsó lehetőségek, pl. hétvégi kirándulás, „kényeztető hétvégék”, falusi turizmus, lovardák bevonása. A reklámnak, a kistérségi PR-nak nagy a jelentősége. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Arról, hogy a térségen belül milyen igény van, nincs információnk. A kistarcsai kórház igényét ismerjük és biztosítjuk képzéseinkkel. Jó lenne, ha a térségben lévő szociális-egészségügyi intézmények igényeit ismerhetnénk. Nincs információáramlás az intézmények között, erre feltétlenül jó volt a konferencia. Több nyitott nap szükséges az egyetemen és más képzőintézményekben. A beiskolázáskor személyes megjelenés, kiállítás lenne szükséges, térségi pályaválasztási kiállítás. Fontos lenne, hogy a munkaadók igényeiket csatornázzák a központi közigazgatás felé, ennek megfelelően lehessen a képzéseket az igényekkel összehangolni. A tananyag tartalmát az igények szerint lehessen kialakítani. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Budapest közelsége elszívó erő, mert a térségben kevés a lehetőség. A közlekedés rugalmatlan, a települések közötti közlekedés megoldatlan.

118


4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Hasznos lenne, ha a képzők és munkaadók között kapcsolat lenne, meghívnák egymást és látogatásokat tartanának a hallgatóknak, közös rendezvények, fórumok. A személyes kapcsolatok, a személyes részvétel javítja a hatékonyságot. A régi, jó értelemben vett szakmunkásképzésnek jó volt a gyakorlata, hangsúlyos volt a gyakorlati képzés. Most a szakképzés az érettségi után indul, ekkor a szakmaszeretet, attitűd már kevésbé alakítható. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Az önkormányzat és a képzőintézmény közötti kapcsolatot érezzük. Az önkormányzat gazdasági meggondolások alapján kezeli az intézményeit, a szakmai érvek háttérbe kerülnek. Szemléletváltás lenne szükséges, a szakmaiság előtérbe helyezése. A vállalkozásokkal, egészségügyi-szociális intézményekkel egyelőre nincs megfelelő kapcsolatunk. Az önkormányzatok központi irányadó tevékenységével generálhatja, koordinálhatja a különböző szférák találkozását (fórumok, rendezvények). A képzők jobban láttathatják magukat különböző rendezvények alkalmával. Vállalkozók lehetőséget biztosíthatnának pl. gyárlátogatásra. Civil szervezetekkel tarthatnánk közös rendezvényeket, pl. Egészségnapot (életmód- és táplálkozási tanácsadás, stb.), mi eddig is szerveztünk civilekkel ilyeneket. Közös rendezvények biztosíthatják a munkaerő-piaci szereplők számára egymás megismerését, egymás erősítését, ehhez szükséges valamiféle irányító, koordináló központ. Ez a lényege az összefogásnak. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportokkal van kapcsolatuk, ill. találhatóak a környezetükben (szervezeteik, kontaktjaik)? A Vöröskereszttel van elsősorban kapcsolatunk, velük és helyi betegcsoportokkal tartunk egészségnapot, életmód klubot. 3.7.16. Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Kettős. A magyarországi és az európai helyzethez képest a térség, régió foglalkoztatási helyzete jónak mondható, de sok hiányosság van, pl. képzettség, de egyéb tényezők tekintetében is. Bizonyos területeken pedig munkaerőhiány jelentkezik. Sajátos probléma a térség környezeti helyzete. Ugyan vidéki helyszín, de a főváros közelsége miatt az alkalmazottak elvárásai a fővárosi lehetőségekhez igazított, de a helyi gazdaság vidéki béreket tud adni. Versenyhelyzet van. Ugyanarra a munkakörre az alacsonyabb bérajánlat miatt alacsonyabb iskolai végzettségű vagy tapasztalattal nem rendelkező munkaerőt tudunk alkalmazni. Nonprofit Kft. vagyunk, a bérgazdálkodási kérdéseket tulajdonosi és miniszteri döntések befolyásolják. Működési támogatásunk alacsony, közhasznú feladatot látunk el. Többféle munkarendben dolgoznak munkatársaink (alkalmazás, iskolaszövetkezeten keresztül, folyamatos, részmunkaidő, stb.) minden forma előfordul nálunk, amire a törvény lehetőséget biztosít. A „törzsgárda” 81 fő. Az alkalmi munkavállalói kiskönyv megszüntetése nehezíti, szinte lehetetlenné teszi a működésünket. 1-2 napos nagyrendezvények megvalósításához az alkalmi munkavállalók fogadása megoldást jelentett. Iskolaszövetkezeten keresztül kb. 60-80 főt foglalkoztatunk évente. Közmunka programban dolgozókkal a VÜSZI-n keresztül vagyunk kapcsolatban. Nem voltak jók a tapasztalataink, a munkafegyelemmel komoly gondok voltak.

119


2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? A helyi önkormányzati/állami tulajdonú cégek és az önkormányzat között jó a kapcsolat, van információáramlás, értesülünk az új programokról. A munkaügyi központtal partnerségi szerződésünk van, de ez a kapcsolat kevésbé működik. Egyéb vállalatokkal, nemzetközi tulajdonú cégekkel nincs kapcsolatunk. Középfokú képzés intézményeivel a gyakorlati idő kapcsán van kapcsolat, visszacsatolás nincs. Pl. a képzés összetételét/tartalmát illetően. Az egyetemmel sokszínű kapcsolatot ápolunk. A turisztikai alapképzés indítása előtt is egyeztettünk. A paktum kezdeményezés azért tetszik, mert sok lehetőség van és sokszínűek ezek a lehetőségek. Szolgáltatói szemlélet szükségeltetne minden oldalon (munkaügyi központ, képzők). Párbeszéd szükséges a szektorban és a szektorok között, főként a leépítés és munkaerő felvétel szempontjából. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? A jogstabilitás hiánya. Túl gyakoriak a módosítások. Versenyhátrány a feketegazdaság miatt. Nagy probléma, hogy a térség turisztikai fejlődése nem dinamikus. Kb. 200-250 munkahely jön létre a kastély teljes, tervek szerinti fejlesztését követően. Hasonlónak ítélem a térségi helyzetet is. Több ipari céget bevonni már nem lehetséges, viszont a turizmus meghatározó iparág, erre lehet Gödöllőn építeni. Kulturális turizmus, konferenciaturizmus, termál-, egészség-, vadász-, lovas turizmus. Lassan, de halad a turizmus fejlesztése, munkaerő-piaci szempontból ez lehetőség. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Tapasztalataink szerint a képzés, szakképzés országosan nincs egységesítve. Az idegenforgalom, vendéglátás, marketing területén nem azonosak az elvárások, azonos intézménytípusok esetén is eltérések vannak, a gyakorlati oktatási idő szélsőségesen eltérő. Sok gyakornok jelentkezik hozzánk, sajnos nincs elég kapacitásunk a fogadásukhoz. A SZIE turisztikai alapképzésének beindításával ez még érzékelhetőbb lesz. Az oktatás és a munkaadók között nehéz egyeztetni, mert más-más igény merül fel a különböző cégektől. Lobby tevékenység fontos a fenntartók, jogszabályalkotók felé, valamint az igények artikulálása a képzők felé, mindkettő szükséges. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Az önkormányzat katalizátor lehet saját beruházásai, saját intézményei tekintetében, illetve lehet hátráltató is. Szemlélet kérdése, mi a prioritás, lakossági igények, látogatói igények. Apró dolgokra is gondolok, feliratok (magyar, angol), kiket célozzák meg a programok, stb. Képzések, a minőség, tartalom jó megválasztásával az oktatási intézmények katalizátor szerepet tölthetnek be. Gondolkodásmódban van probléma, a döntéshozók fókusza fordított, diák/hallgatói igények és nem munkáltatói igények szerint születnek a döntések. Ez társadalmi felelősség. A vállalatok a tőke mentén egyértelműen katalizátorok. Ha a társadalmi/egyéni vezetői értékrend kontrollja megvan, akkor előny a befolyás, ha e kettő nincs meg, akkor hátrány. A céges CSR lehet alap/minta, de nem a cég profiljától függ, hanem a vezető személyétől. Ha fenntartói oldalról kvótákat szabnak meg (támogatás, hátrányos helyzetűek / fogyatékkal élők foglalkozatása) az kevésbé hatékony, a szemléletformálás igazán hatásos. Felsőfokú képzésben már fontos lenne az

120


érzékenyítés. Vezetői képzésben államvizsga részévé lehetne tenni. Civilek katalizátor szerepe maga a kontroll gyakorlása a cégek, jogalkotás, stb. irányában. Tőke, média, oktatás társadalmi kontrollja fontos és szükséges, valamint a társadalmi igények helyes megfogalmazása. Gödöllőn sok példaértékű dolog létezik, pl. vezetői kerekasztal, kulturális kerekasztal. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportokkal van kapcsolatuk, ill. találhatóak a környezetükben (szervezeteik, kontaktjaik)? Hátrányos helyzetű csoportok, szervezetek, egyének (vakok, gyengénlátók, stb.) is fontos célcsoport, térítésmentes látogatást, rendezvényeikhez térítésmentes helyszínt biztosítunk. A kastély átalakításakor nem csak speciális szakemberrel vettük fel a kapcsolatot, hanem érdekképviseleti szervezetekkel is. Meglepő tapasztalat volt, hogy elsődlegesen cégeket, rehabilitációs szakmérnököt ajánlottak, de maguk a betegszervezetek érdekképviselettel, gyakorlati, személyes tapasztalati vizsgálattal, kipróbálással nem éltek. A kastély elnyerte az év akadálymentes épülete címet, mely kritériumok teljesülését évente ellenőrzik. Van egy kolléganőnk, akinek többek között az is feladata, hogy a különböző, főként a fogyatékkal élő, de más hátrányos helyzetű csoportokhoz is eljuttassa az információkat. Ez vezetőségünk érzékenységének következménye, másként érdekünk is. A gyerekek, családok, nők is kiemelt célcsoport. Van baba-mama szobánk, pelenkázónk, szoptató helyiségünk is. 3.7.17. Polgármesteri Hivatal - Kerepes 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Nagyon rossz. Az aktívkorúak ellátását egyre többen kérik, emelkedik a segélyezettek száma is. Eddig a legalacsonyabban kvalifikáltak jelentek meg a rendszerben, mostanra egyre nő azok száma, akik magasabb végzettségűek. Általában munkahely elvesztése miatt folyamodnak segélyért. A helyi munkáltatók az álláskeresők közül nagyon keveseknek tudnak munkahelyet biztosítani. Egy részük már mélyszegénységben él, halmozott problémákkal, pszicho szociális problémákkal terheltek. A tartósan, évek óta munkanélküli személyek számára szinte esélytelen a reintegráció. A közcélú munka átmeneti megoldás, de a nyílt munkaerőpiac elérhetetlen. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? A munkáltató saját fenntartása érdekében nem tud, illetve korlátozottan tud szociális szempontokat érvényesíteni. Magas a feketemunka száma, kiszolgáltatott a munkavállaló. Változtatni, jobbítani véleményem szerint központi intézkedéssel lehetne, esetleg ösztönzőkkel. Ez is korlátozott lehet gazdasági szempontból, mert a keresleti oldal beszűkült. Ez versenyhátrány bizonyos cégeknél, mint ahogy a feketegazdaság is. Az álláskeresők nagyon gyakran próbálnak önerőből talpon maradni, túl későn kérnek segítséget, a halmozott problémák miatt szinte lehetetlen segítséget nyújtani. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Eddig a legalacsonyabb végzettségű réteg nem talált munkát, most már mások is nagy számban megjelennek az álláskeresők között. 50 év fölöttiek nehezen tudnak elhelyezkedni. Nincs rálátásom arra, hogy a nők munkavállalása nehezebb-e, mint a férfiaké. A munkaképesség

121


csökkenéssel élők, a rehabilitáción lévők elhelyezkedése nagyon nehézkes. A fiatal pályakezdők helyzete sem könnyű. A munkáltatóktól gazdasági érdekeik miatt nehéz elvárni a szociális érzékenységet. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Ég és föld. Semmilyen kapcsolat nincs és nincs is szinkronban egymással. Túlképzés van egyes területeken, a képzés nem igazodik a tényleges igényekhez. Piaci igényekhez igazodó képzésekre lenne szükség, ez segítené elő az elhelyezkedést, a munkaerőpiac helyzetének javulását. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? Úgy érzem, hogy az önkormányzatoktól várják a csodát. Enyhíteni tud a helyzeten, megoldani nem tudja. Felelősséget hárítanak az önkormányzatra, de eszközei szűkösek. Szükséges a képzési rendszer újragondolása. A vállalkozások a felvevőrendszere az álláskeresőknek, de korlátozottak a lehetőségeik. Őket kellene megerősíteni. A civil szervezetek lehetőségeit nem látom ebben. Önmagában az összefogás sem hozna elég erőt, lehetőséget, megfelelő központi szabályozás szükséges. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportokkal van kapcsolatuk, ill. találhatóak a környezetükben (szervezeteik, kontaktjaik)? A cigány kisebbségi önkormányzat, a Teleház igyekeznek enyhíteni a helyzeten. Utóbbi Senior Álláskereső Klubot működtet. A sportegyesület próbál preventíven gyerekeket, fiatalokat bevonni a devianciák megelőzése érdekében, a sporttevékenységeken keresztül elsajátíttatni a közösségi felelősségi kultúrát. 3.7.18. Kerepes Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? Az évek óta munka nélkül lévők az alacsony végzettségűek vagy végzettség nélküliek. Főként a roma lakosság, szinte 100%-ban állás nélkül vannak, néhányan közmunkában. A településen kevés cég működik, nincsenek befogadó munkahelyek, a környékbeli településeken is kevés a lehetőség. Az érintettek a munkaügyi központtal tartják a kapcsolatot, de ellátásuk nincsen, megfelelő segítséget nem kapnak, a kapcsolattartás szinte kimerül a regisztrációban. Voltak próbálkozások, egy romákat segítő alapítvány felzárkóztató képzést (8. általános iskolai végzettség megszerzése) indított, kudarcba fulladt, az alapítványnál problémák merültek fel a megvalósítás terén. A Faluház Senior Álláskereső Klubot szervez, ehhez mi is kapcsolódtunk. Csütörtökönként életvezetési tanácsadást, helyzetgyakorlatokat, interaktív próbainterjút tartunk, önéletrajzírásban segítünk, beszélünk az álláskeresés módjairól. Törekvésünk, hogy ezt folytassuk. Csökken a tartós munkanélküliek kitartása, megjelennek egészségügyi és pszichés problémák. Átstrukturálódtak a munkaerő-piaci elvárások, egyes munkakörökhöz a korábbihoz viszonyítva magasabb végzettséget várnak (pl. takarító, raktáros gyakran érettségihez kötött). Probléma, ha találnak is állást, a munkaviszony gyakran megszűnik már a próbaidő alatt.

122


2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Látnék lehetőséget, de a szereplők…. A képzők nem piacképes szakmákat kínálnak, nem reagálnak a piaci viszonyokra. Probléma a gyakorlati helyek hiánya, illetve bizonyos szakmáknál (pl. fodrász) a költségei magasak és a szülőket terheli. Hiányszakmák vannak. Várjuk az ösztöndíj programot, egyelőre nem tudjuk, mit várhatunk tőle. A mi klientúránkat a civilek befogadják, az állami rendszer nem tudja kezelni, a civilek rugalmasabbak. A mi településünkön a romák problémáinak megoldásában a civilek nélkül semmire nem mennénk. Az oktatás, a helyi döntéshozatal, a civil és a cégek együttműködése fontos. A gazdaságpolitika pontos információira szükség lenne. A főiskolákon túlképzés van, a szakmunkában pedig hiányszakmák. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Örülök a kistérségi együttműködésnek, mert az önkormányzatok, települések a saját határaikon túl nem tekintenek. Kistérségi szinten összefogással lehet megoldásokra jutni. Hasonlóak a települési problémák pl. Isaszegen, Kerepesen. Legnagyobb problémának az összefogás hiányát látom. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Nincs kapcsolat. A szakképzés nem a piaci igényekre reagál, használhatatlanok a képzések. Egyes intézményeknek rossz híre van, ez is eltántorítja a diákokat és szüleiket. Előfordult már, hogy meghirdetésre került egy képzés (pl. asztalos), majd a képzőintézmény tájékoztatta a kilencedikes diákokat és szüleiket, hogy megszüntetik a képzést, mert nincs gyakorlati hely. A diákok belekényszerültek a szakmaváltásba, ez is okozhat túlképzést. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? A második kérdésnél ezt a témát némileg érintettem. Az önkormányzatoknál problémának ítélem, hogy tartalom nélküli formák léteznek, a keret jól ki van alakítva, tartalommal kellene megtölteni. Az apparátus preventív szelleme hiányzik, elszigetelten működnek. Jelen helyzetben elakadnak a kezdeményezések, kivárás van a választások miatt. Hasznos lenne a civilek meghallgatása a testület előtt. A képzők a civilek képzéseit befogadhatnák. Vállalkozások segítsék a munkavállalókat (pl. egyszülős családok, stb. – bölcsöde, rugalmas munkaidő, stb.), ne legyenek a gyerekesek megbélyegzettek, foglalkoztatói szempontból „megbízhatatlanok”. Nagy a bizonytalanság a munkavállalók körében. A hatvani Bosch jó példa. Minden szereplő ad hoc működik, átgondolatlanul. Nem csupán villámfelvétel-szerű, hanem utánkövetéses kutatásokra lenne szükség. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportokkal van kapcsolatuk, ill. találhatóak a környezetükben (szervezeteik, kontaktjaik)? Roma lakosság, 45 feletti férfiak, egészségkárosodottak. Az ő elhelyezkedésük esélytelen. A Support Alapítvány indít pályázati programokat, de ők főként fiataloknak, családoknak tartanak foglalkozásokat, jogsegélyszolgálatot és családok átmeneti otthonát működtetik.

123


3.7.19. Kistarcsai Nevelési Tanácsadó és Humán Szolgáltató 1. Hogyan ítéli meg a kistérség foglalkoztatási helyzetének jelenlegi állapotát? A térségben szegényes. Csupán 1-2 cég működik helyben, telített felvétel szempontjából. Nincs helyi lehetőség és kistérségi szinten is csekély. A munkaügyi központ térségi kirendeltsége nem ajánl állást a nálunk is megjelenő álláskeresőknek, míg korábban 2-3 címet is kaptak. Sajnos a jelenlegi válság időszakában csupán regisztrálnak. Sokan már el is fogadják a helyzetet, nem küzdenek. Az álláskeresőknek már az időnkénti visszajárás a munkaügyi központba is nagy anyagi teher. A telefonálás is költséges, illetve nehézkes. Intézményünkben telefonálhatnak, de a mi költségvetésünk is határt szab a lehetőségeknek. 2. Hogyan ítéli meg a munkaerő-piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a kistérségben? Lát- e lehetőséget az együttműködés hatékonyabbá tételére? Nem találkoznak, de a legnagyobb probléma, hogy nincs állásajánlat. Addig nem lehet hatékonyságról beszélni. 3. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik a kistérség munkaerő-piaci helyzetének javulását? Nincs befektető, nem létesülnek új munkahelyek. Az 55 év alatti álláskeresők nem tartoznak hozzánk, az 55 év felettieknél az alacsony végzettségűek esetében pánik állapot uralkodik, a továbbképzés nem kerül szóba. Az 55 év alattiaknál is probléma a saját forrás a képzésre (pl. utazási költség). Ugyan az 55 év alatti rendelkezésre állási támogatásban és a rendszeres szociális segélyben részesülők jegyzői határozat felmutatásával nyugdíjas bérletet vásárolhatnak. Sokan többféle hátránnyal küzdenek, saját betegség, családtag betegsége, pszichés problémák nehezítik a tanulást. A nálunk megjelenő álláskeresőknek nem tudunk segíteni. Közvetlen kapcsolatunk nincs a környezetünkben lévő LAVET Kft-vel, de tudomásunk szerint speciális vegyipari végzettség szükséges. 4. Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert? Mint az előbbiekben is említettem, nincs kapcsolat. 5. Hogyan ítéli meg az önkormányzatok, képzőintézmények, vállalkozások illetve civil szervezetek szerepét a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításában? képzőintézmények – Hasznos, hogy képzések alatt az emberi kapcsolatok bővülnek. Sajnos a munkaügyi központtól nem kapunk tájékoztatást az induló képzésekről. Helyben indult dajka képzés, de nem sikerült állást találjanak a végzettek. civil képzés – Voltak rossz tapasztalatok (kimenet/bizonyítvány biztosításával voltak gondok), gyakran nem piacképes képzések indulnak. önkormányzat – Nem érezzük a szükséges jelenlétet a foglalkoztatás kérdéseiben. Gyakran kiderül, hogy a nálunk jelentkezők problémájának megoldásában az önkormányzat illetékes. A közmunka program bővítése nem történt meg, sokan nem férnek bele, igaz nem is mindenki vállalja. Túl rövid, többnyire 3 hónapos foglalkoztatást jelent.

124


vállalkozások – Fogyatékkal élők és más álláskeresők köréből is jönnek visszajelzések, hogy megalázó bánásmódban részesülnek. Nem jelentik be őket, visszaélnek helyzetükkel, nincsenek biztonságban, kihasználtság érzésük van. 6. Milyen hátrányos helyzetű csoportokkal van kapcsolatuk, ill. találhatóak a környezetükben (szervezeteik, kontaktjaik)? Romákkal van kapcsolatunk. Náluk előfordul, hogy nem is regisztrálnak, nem értik a lényegét. Probléma, hogy nincs cigány kisebbségi önkormányzat. A fogyatékkal élők dolgoznának, de reménytelen a helyzetük. Nekik van szervezetük, Közösen Értük Alapítvány. Látóterünkben vannak még a nagycsaládosok. Új tapasztalat, hogy célcsoportunkban megjelentek az értelmiségiek is. A hátrányos helyzetű álláskeresőket minden oldalról nehézségek húzzák. Már feléltek minden tartalékot, a munkahely hiánya legtöbbször egy családon belül többeket érint. Azt tapasztaljuk, sajnos nem előzik meg a problémákat, szégyen miatt nem időben keresnek segítséget, hanem gyakran túl későn. Nincsenek tartalékaik. A rendszeres szociális segélyezettek gyakran zaklatásnak veszik a mi segítőkészségünket (életvezetés, életút tervezés, stb.). Sok a kudarcélményük, megkeseredettek, szorongók, nagy a megfelelési kényszer. Úgy érik el a nyugdíjkorhatárt, hogy előtte kiégnek, hasznavehetetlennek érzik magukat. 3.7.20. Kisgyermekes nők véleményeinek összefoglalója 1. Milyen munkakörülmények között dolgozik most? Milyen munkakörülmények között szeretne dolgozni – rugalmas munkaidő, távmunka, részmunkaidő? A résztvevők közül néhányan a gyermekgondozás időszaka alatt is dolgoznak (pl. távmunka). Fontos a gyermeket nevelő anyák számára, hogy helyben találjanak munkát, ne kényszerüljenek ingázásra, a betölthető munkakör kevésbé meghatározó az álláskeresésben, a munkaidő viszont igazodjon a gyermekintézmények nyitva tartásához. A résztvevők tapasztalatai szerint helyben nagyon nehéz állást találni, szinte kizárólag kapcsolatrendszeren keresztül lehetséges. A fókuszcsoport 1-2 tagja szívesen utazna, ha kreatív munkát találna. Többen részmunkaidőben (max. 6 óra) vagy rugalmas munkaidő beosztásban szeretnének dolgozni, hétvégi munkát nem szeretnének vállalni. Többen tervezik a közeli munkába való visszatérést, főként akinek házastársa munkanélküli (álláskereső). 2. Milyen tapasztalatai vannak (voltak) az álláskereséssel kapcsolatban? A válaszadók közül többeknek rossz tapasztalatai vannak az álláskeresés kapcsán főként a kereskedelemben, a multinacionális cégeknél. Gyakran nem fizetnek túlórapótlékot, stb. Jobbak a tapasztalatok a termelőcégeknél, még multinacionális cégek esetében is. Egy 4 gyermekes anya beszámolója szerint, amint meghallják a munkáltatók, hogy 4 gyermeket nevel, visszautasításra kerül, annak ellenére, hogy alkalmanként túlmunkát is tudna vállalni. Egy másik résztvevő tapasztalata szerint, amikor még nem volt gyermeke, akkor is megkérdezték az álláskereséskor szeretne-e gyermeket és mikor. Volt, aki szexuális zaklatást is tapasztalt. Egy további válaszadó arról számolt be, hogy egy budapesti cég vezetője néhány éve kijelentette, akkor kapja meg az állást, ha nem vállal gyermeket. Egy másik beszámoló szerint egy egészségügyi intézmény nem támogatta a továbbképzést, mert magasabb jövedelmet kellett volna fizetniük a KJT szerint. Volt olyan hozzászóló, akit a férje nem támogat a továbbtanulásban.

125


3. Milyen módszereket alkalmaz(ott) álláskereséskor és miért? A válaszadók többnyire kapcsolatok (család, ismerős, oktató) útján próbáltak munkát találni, de gyakran próbálkoztak újsághirdetés, szórólap, internetes hirdetés révén is elhelyezkedni. Előfordult az egyik résztvevőnél, hogy munkaviszonyban állt, amikor egy másik munkáltató állást ajánlott. Kuriózumként említette az egyik válaszadó, hogy a jelenlegi munkájához az önkéntes civil tevékenységei révén jutott. Olyan közösségekbe járt gyermekeivel, ahol olyasmivel foglalkozhatott, amit szeretett. Gyakorlatot szerzett, képzésen vett részt, ismeretségeket kötött. Ez az önkéntes munka az önéletrajzában már referenciaként szerepelhetett. 4. Véleménye szerint mely tényezők nehezítik/nehezítették az Ön elhelyezkedését? A fókuszcsoport tagjai felismerték, hogy a nyelvtudás hiánya hátrányt jelenthet az álláskereséskor, egyes munkahelyeken már előírás a nyelvismeret. Az egyik résztvevő elmondása szerint titkárnőként szeretett volna dolgozni, de a gyakorlat, tapasztalat hiánya miatt nem alkalmazták. Egy másik résztvevő elmondása szerint az elhelyezkedését a munkáltatók attitűdje akadályozza (gyermekek száma), de azt is tapasztalja, hogy érettségivel már nehéz elhelyezkedni. Egy további válaszadó elmondása szerint őt nem akadályozta végzettség hiánya, ha el szerette volna érni a célját, akkor képezte magát. Volt olyan résztvevő is, aki úgy érezte, azért volt sikertelen az álláskeresése, mert nem készült fel eléggé az állásinterjúra. 5. Amennyiben jelenleg nem dolgozik, milyen készségekre, ismeretekre volna szüksége, hogy sikeresen el tudjon helyezkedni? A fókuszcsoport tagjai a következő megszerzendő készségeket, ismereteket említették a sikeres elhelyezkedésük zálogaként: pl. nyelvtudás, tudatos karrierépítés, képzés, önbizalom erősítése, stb. 6. Amennyiben jelenleg nem dolgozik, milyen segítségre volna szüksége ahhoz, hogy sikeres legyen a munkaerőpiacon? Az álláskeresést, munkavállalást a válaszadók véleménye szerint az alábbiak segíthetnék: pl. segítő közösség, gyermekfelügyelet, átfogó programok, egyenlő munkáért egyenlő bért (nők és férfiak közötti esélyegyenlőség), vállalkozást indító nőkkel kapcsolatépítés, stb.

126


3.8. A kistérség foglalkoztatási helyzetének SWOT elemzése A kistérségről készített átfogó elemzés és a feldolgozott kérdőívek alapján a kistérség foglalkoztatási SWOT analízise az alábbiak szerint fogalmazható meg. ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK                

felsőfokú végzettségűek nagy aránya fejlett, szerteágazó oktatási és kutatási kapacitások multinacionális vállalatok jelenléte fejlett vállalkozói készség, nyitottság vállalkozóvá válásra továbbképzések iránti hajlandóság a képzett munkavállalók részéről magas szolgáltatások iránt meglévő fizetőképes kereslet a munkavállalók jó mobilitási hajlandósága betöltetlen állások viszonylag magas száma viszonylag rövid (0-6 hónap) átlagos álláskeresési idő nyitottság a munkáltatók részéről hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazására viszonylag alacsony munkanélküliségi ráta kedvező üzleti környezet a vállalkozások számára sok képzőintézmény a kistérségben (iskolarendszerben, felnőttképzésben) sokféle támogatási rendszer, ami a képzéshez, foglalkoztatáshoz kapcsolódik a munkaerőforrás bővül civil szervezetek megléte, pályázati hajlandóság, kompetencia

 

                       

a képzések és a munkaerőpiac közötti harmónia hiánya nem megfelelő kommunikáció és információáramlás a munkaerő-piaci szereplők között (munkáltatók, önkormányzatok, képzőintézmények) nem jellemző a karrier tanácsadás, karrierkövetés gyenge a visszajelzés a munkaerőpiacról a végzett tanulók képzettségével kapcsolatosan együttműködési hajlandóság hiánya a piaci szereplők között hiányzó vagy nem megfelelő háttérszolgáltatások az álláskeresés hatékonyabbá tételére gyenge a szakmai együttműködés az oktatási intézmények és a vállalkozások között a tudástranszfer érdekében közigazgatási intézmények közötti összehangolt tevékenységek hiánya álláskeresők gyenge munkavállalási hajlandósága bizonyos képzettséget nem igénylő munkák esetén a tömegközlekedési hálózat hiányosságai, harmonizálatlansága miatt sok esetben problémás a munkahelyre ingázás gyenge köz- illetve kulturális élet gyenge turisztikai megtartóerő a betöltetlen munkahelyek aránytalan megoszlása a kistérségben bizonyos képzettséget nem igénylő munkakörökben nagy a fluktuáció képzési hajlandóság az alacsony képzettségűeknél nem jellemző a kisebb településeken kevés a munkáltató, munkalehetőség hiányszakmák vannak a kistérségben a munkaügyi központ kapacitáshiánya, közvetített álláskeresők előszűrésének hiánya önkormányzatok nem tudják, hogyan vonzzák be a befektetőket munkáltatók szerint kevés a mobilitási hajlandóság önértékelésben rejlő feszültségek, ön- és mások értékelésének gyengesége fekete gazdaság működése leszakadó rétegek, több generációs munkanélküliség, funkcionális analfabétizmus alacsony végzettségűek lehetőségeinek hiánya, kilátástalanság erős közösségek hiánya egyes szereplők önképe más, mint ami tóluk gondolnak

127


LEHETŐSÉGEK            

foglalkoztatási paktum mintáinak megjelenése Magyarországon nemzetközi és hazai kommunikációs csatornák kialakulása a munkáltatók, munkaügyi központ és a képzőintézmények között az oktatási rendszer átalakulásának következtében fokozatosan nő a gyakorlatorientált képzések igénye a képző intézmények nyitottsága a gyakorlati szakemberek oktatásba való bevonására gyakorlatorientált képzések indulásának pályázati támogatása nő a tudás és kutatási kapacitás értéke turisztikai ágazat fejlődésének nemzetgazdasági haszna, rekreációra való igény növekedése a hazai atipikus foglalkoztatási módszerek elterjedése (távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás stb.) klaszterizáció folyamatának hazai fejlődése a megújuló energiaforrásokra irányuló kutatások növekedése, erre alapozott iparágak fejlődése gazdasági centrumok vállalkozásvonzási képességének növekedése oktatási intézmények növekedő szerepvállalása

VESZÉLYEK                 

munkaerő-kereslet és kínálat eltávolodása (strukturális munkanélküliség) ingázásból származó munkaerő megjelenése a képzések piacképességének elvesztése, értéktelenedése a szükséges szakképesítéssel rendelkező munkavállalók hiánya miatt a vállalkozások elköltözése a diplomás munkanélküliség növekvő aránya a felsőfokú végzettség értékének csökkenése a diplomás munkabérek versenyképességének elvesztése képzett fiatalok elvándorlása hátrányos helyzetű munkavállalók, illetve a kisebbség munkanélküliségi problémája hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi kirekesztődése, megélhetésük bizonytalansága megélhetési problémák miatt bűnözés elterjedése csökkenő tanulói létszám képződő diplomások képzési helyen való „ragadása” képzetlen munkavállalói réteg újratermelődése a bővülő munkaerőforrás szerkezete nem biztos, hogy megfelelő a helyi munkaerőpiaci fejlődéshez vállalkozások foglalkoztatási attitűdjeinek konzerválódása pályázati források beszűkülése

Forrás: kérdőíves felmérés adatai alapján saját összeállítás, 2010.

128


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Frey Mária (2004): Az Európai Unió (http://econ.core.hu/doc/mt/2004/hun/Frey_I.pdf)

foglalkoztatási

stratégiája

2. Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013), Gödöllő 2008 3. A Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társaulásának honlapja (www.godolloikisterseg.hu) 4. http://europa.eu/pol/socio/index_hu.htm 5. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/country2009/hu_hu.pdf 6. http://www.avon.hu/PRSuite/home_page.page 7. http://www.humanked.com/mag/about_us.html 8. http://www.learcorp.hu/main/index.html 9. http://www.nordenia.hu/index,lang,hu.html 10. http://posta.hu/object.7d44c853-a30f-45e9-a537-fea36ab5a2a4.ivy 11. http://www.sony.hu/section/kezdolap 12. http://www.teva.hu/ Adatforrások: 1. Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja (www.afsz.hu) 2. Központi Statisztikai Hivatal honlapja (www.ksh.hu) 3. Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikai évkönyvei 2000-2008 4. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság honlapja (www.vati.hu) 5. Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (http://kmrmk.afsz.hu/) 6. kérdőívek, interjúk

129


MELLÉKLETEK

130


KÉPZŐINTÉZMÉNYEK A TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037 „Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére” című projekt a Gödöllői kistérség foglalkoztatási helyzetének javítását tűzte ki célul. Ön is nagyban hozzájárulhat a projekt sikeréhez, amennyiben kitölti az alábbi kérdőívet. 1. Alap adatok Az intézmény székhelye: ………………………………………………………… Típusa: szakközépiskola  szakmunkásképző gimnázium egyetem Az intézmény finanszírozási jellege: állami magán vegyes

egyéb

Az intézmény által nyújtott képzések jellege: (Kérjük húzza alá a megfelelő(ke)t!) iskolarendszerű képzés középfokú felsőfokú szakképzés szinten szakirányú továbbképzés iskolarendszerű képzés felsősokú nyelvtanfolyam szinten felnőttképzés OKJ-s tanfolyamok 2. Az intézmény foglalkoztatási gyakorlata Foglalkoztatottak létszáma: nem foglalkoztat 1-9 fő 10- 49 fő  50-249 fő

 250 fő felett

Ebből (%): részmunkaidős:……………………... szellemi foglalkozású………………. nő……………………..………….…. távmunkás……….…………….….… pályakezdő……………………….…. megváltozott munkaképességű..….…

teljes munkaidős……….…………… fizikai foglalkozású………………… férfi…………………………………. kisgyermekes nő……………….…… 45 év feletti……………………...….. cigány/roma származású…….………

Munkaerő-állomány végzettsége (%): felsőfokú …………….…….. középfokú ………………….. szakmunkás…………………

betanított munkás…………... segédmunkás………………... képzettség nélküli……………

Melyek azok a képességek, amit fontosnak tart az intézményben munkavégzés szempontjából? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe!) szakmai tudás………………………. számítógépes ismeretek………….. szakmai tapasztalat/gyakorlat……… szakmai fejlődés képessége……… iskolai végzettség………………….. egyéb:……………………….…… nyelvtudás…………………………. Milyen módszereket használ elsősorban az állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére? (Kérjük rangsorolja az alábbiakat!) ismerősi körben, ajánlás útján……….. fejvadász cég megbízásával…..…… munkaügyi központ segítségével…….. internetes hirdetés alapján…..…….. újsághirdetés révén…………………… állásbörze segítségével…………….. munkaerő közvetítő segítségével…….. egyéb, éspedig…………………… Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott? 131


(Kérjük húzza alá!) megváltozott munkaképességű pályakezdő fogyatékossággal élő 45 év feletti kisgyermekes nő cigány/roma származású nem kívánok hátrányos helyzetű munkavállalót alkalmazni Jelentkezik-e az Ön intézményében munkaerőhiány? nem igen, a következő munkakör(ök)ben:………………………………………………….. Kapcsolatban van-e az Ön intézménye a helyi munkaügyi kirendeltséggel? igen nem ha igen, akkor írja le röviden a kapcsolat jellegét:…………………………………………… Vesz-e igénybe intézménye foglalkoztatási támogatást (munkaügyi központtól vagy egyéb pályázati forrásból? igen nem ha igen, nevezze meg a támogatás jellegét:……………………………………………………….. 3.

Az intézmény fejlesztési gyakorlata, elképzelései

Tervez-e a következő 5 évben fejlesztést? igen  nem ha igen, kérjük húzza alá mely terület(ek)en: Technikai-technológiai fejlesztés Termék/szolgáltatás fejlesztés Piacfejlesztés Irányítási rendszer átalakítása

Hálózatszervezés Humán erőforrás fejlesztése Egyéb……………………

A fejlesztésekhez előreláthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését? igen nem ha igen, kérjük jelölje a létszámigényt és az elvárt szakmai képzettséget: …………………………………………………………………………………………..………… Milyen rendszerességgel biztosítja az alkalmazottai továbbképzését? (Kérjük húzza alá!) rendszeresen alkalomadtán kizárólag szükség esetén soha Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak az intézmény fejlődése érdekében? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!) adminisztrációs…………… jogszabályi változásokat követő…………… idegen nyelvi…………….. szakmai változásokat követő………………. számítástechnikai………… egyéb………………………… Kapcsolatban áll- e intézményük más oktatási/képzési intézményekkel a kistérségben? igen nem ha igen, mi a célja az együttműködésnek és mik a tapasztalatok:……………………………….. Kapcsolatban áll-e intézményük a kistérség vállalkozásaival? igen nem ha igen, akkor mi jellemzi az együttműködést:……………………………………….…………..

132


Vannak-e kezdeményezéseik arra, hogy elősegítsék a végzett tanulók szakmában történő elhelyezkedését illetve a gyakorlati hely keresését? igen nem ha igen, milyen formában:………………………………………………….…………………….. Képzéseik kialakításakor figyelembe veszik-e a munkaerőpiaci igényeket? igen, teljes mértékben ahhoz igazodunk igen, bizonyos keretek között egyáltalán nem Kik a képzéseik célcsoportjai? (Kérjük húzza alá a megfelelő(ke)t! 18 év alatti fiatalok 18 év feletti, szakmával illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők 18 év feletti, már szakmával vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők Milyen módon népszerűsítik intézményüket és toboroznak tanulókat? (Kérjük húzza alá a megfelelő(ke)t! újsághirdetés szájhagyomány útján az intézmény saját weboldalán oktatási vásárokon

helyi lapokban nyílt napokon egyéb:…………….

Segítik-e pályaorientációval, illetve karriertervezéssel a tanulók későbbi elhelyezkedését? igen még nem, de tervezzük nem és nem is tartjuk szükségesnek Végeznek-e karrierkövetést? igen még nem, de tervezzük

nem és nem is tartjuk szükségesnek

Tervezik-e a közeljövőben új típusú képzések kidolgozását, elindítását? igen nem ha igen, milyen motiváció alapján és milyen képzést:………………………………………… Szokott-e az Ön intézménye pályázatokat benyújtani? (Kérjük húzza alá a megfelelő(ke)t!) igen, beruházási pályázatokat igen, egyéb pályázatokat:………………. igen, képzési pályázatokat nem, mert…………… 4. Problémák és szükségletek azonosítása Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!) infrastruktúra……….…….….. agrár- és vidékfejlesztés…..….. ipari termelés……………….… szolgáltatói szektor…………... humán erőforrás……………….. oktatás………………………….. idegenforgalom………………… egyéb……………………. .

133


Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen? (Kérjük rangsorolja az igényeit!) pályázati lehetőségek képzőintézmények számára………………………………… munkaügyi központ foglalkoztatási támogatási lehetőségei………………….. foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok változásai……………………….. vállalkozások/intézmények közötti együttműködési kezdeményezések……… egyéb, éspedig………………………………………………………………… Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt? (Kérjük rangsorolja az igényeit!) CSR és esélyegyenlőségi tanácsadás……………………………………………………….. pályázatírás, projekt menedzsment…………………………………………………………. segítségnyújtás a munkaügyi központ által nyújtott támogatások igénybevételében………. kistérségi HR klub humánerőforrás munkatársak számára…………………………………. kutatási együttműködő partnerek keresése, projektek generálása…………………………… egyéb pályázati együttműködő partnerek keresése, projektek generálása…………………… munkaközvetítés, jelentkezők előszűrése…………………………………………………….. gyermekfelügyeleti szolgáltatások (nyári tábor, családi napközi stb.)……………………….. 5. Egyéb megjegyzések, javaslatok a kistérség foglalkoztatási helyzetének javítására: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….. Köszönjük értékes válaszait!

134


MUNKÁLTATÓ A TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037 „Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére” című projekt a Gödöllői kistérség foglalkoztatási helyzetének javítását tűzte ki célul. Ön is nagyban hozzájárulhat a projekt sikeréhez, amennyiben kitölti az alábbi kérdőívet. 1. Alap adatok A cég székhelye: …………………………………………………………………………… Éves nettó árbevétel:⁯ < 20 MFt ⁯ 20-100 MFt ⁯ 100-1000 MFt ⁯ 1000 MFt < Ágazat: mezőgazdaság   ipar szolgáltatás közszféra A cég gazdálkodási formája: betéti társaság (Bt.) korlátolt felelősségű társaság (Kft) részvénytársaság (ZRt, NyRt.) szövetkezet

közkereseti társaság (Kkt.) egyéb, éspedig……………..………

2. A cég foglalkoztatási gyakorlata Foglalkoztatottak létszáma: nem foglalkoztat 1-9 fő 10- 49 fő Ebből (%): részmunkaidős:……………………... szellemi foglalkozású………………. nő……………………..………….…. távmunkás……….…………….….… pályakezdő……………………….…. megváltozott munkaképességű..….… Munkaerő-állomány végzettsége (%): felsőfokú …………….…….. középfokú ………………….. szakmunkás…………………

 50-249 fő

 250 fő felett

teljes munkaidős……….…………… fizikai foglalkozású………………… férfi…………………………………. kisgyermekes nő……………….…… 45 év feletti……………………...….. cigány/roma származású…….……… betanított munkás…………... segédmunkás……………….. képzettség nélküli……….….

Melyek azok a képességek, amit fontosnak tart a cégnél munkavégzés szempontjából? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe!) szakmai tudás………………………. számítógépes ismeretek………….. szakmai tapasztalat/gyakorlat……… szakmai fejlődés képessége……… iskolai végzettség………………….. egyéb:……………………….…… nyelvtudás…………………………. Milyen módszereket használ elsősorban az állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére? (Kérjük rangsorolja az alábbiakat!) ismerősi körben, ajánlás útján……….. fejvadász cég megbízásával…..…… munkaügyi központ segítségével…….. internetes hirdetés alapján…..…….. újsághirdetés révén…………………… állásbörze segítségével…………….. munkaerő közvetítő segítségével…….. egyéb, éspedig……………………

135


Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott? (Kérjük húzza alá!) megváltozott munkaképességű pályakezdő fogyatékossággal élő 45 év feletti kisgyermekes nő cigány/roma származású nem kívánok hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatni Jelentkezik-e az Ön cégénél munkaerőhiány? nem ha igen, a következő munkakör(ök)ben:…………….…………………………….. Van-e szezonalitás a munkaerő hiány tekintetében? nem ha igen, mely időszak(ok)ban?....................................................................................... Kapcsolatban van-e az Ön cége a helyi munkaügyi kirendeltséggel? igen nem ha igen, akkor írja le röviden a kapcsolat jellegét:…………………………………………… Vesz-e igénybe cége foglalkoztatási támogatást (munkaügyi központtól vagy egyéb pályázati forrásból? igen nem ha igen, nevezze meg a támogatás jellegét:……………………………………………………….. 3.

A cég fejlesztési gyakorlata, elképzelései

Tervez-e a következő 5 évben fejlesztést? igen  nem ha igen, kérjük húzza alá mely terület(ek)en: Technikai-technológiai fejlesztés Termék/szolgáltatás fejlesztés Piacfejlesztés Vállalatirányítási rendszer átalakítása

Hálózatszervezés Termelési kooperáció kialakítása Humán erőforrás fejlesztése Egyéb……………………

A fejlesztésekhez előreláthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését? igen nem ha igen, kérjük jelölje a létszámigényt és az elvárt szakmai képzettséget: …………………………………………………………………………………………..………… Milyen rendszerességgel biztosítja az alkalmazottai továbbképzését? (Kérjük húzza alá!) rendszeresen alkalomadtán kizárólag szükség esetén soha Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak a vállalkozás fejlődése érdekében? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!) adminisztrációs…………… idegen nyelvi…………….. számítástechnikai………… jogszabályi változásokat követő…………… szakmai változásokat követő………………. egyéb…………………………

136


Kapcsolatban áll-e az Ön cége képzőintézményekkel a szakember utánpótlást /nevelést illetően? igen  nem, mert………………………………….…………………………………….……. ha igen,írja le a kapcsolat jellegét és hasznát is a vállalkozás számára: ………………..………………………………………………………………………..……..….. Biztosít-e gyakorlati helyet az Ön cége a képzőintézmények diákjai számára? igen  nem, mert…………………………………………………………………………………. ha igen, írja le a hasznát is a vállalkozás számára:……………………………………………… Szokott-e az Ön vállalkozása pályázatokat benyújtani? (Kérjük húzza alá a megfelelőt!) igen, beruházási pályázatokat igen, képzési pályázatokat igen, egyéb pályázatokat:………………. nem, mert………… Részt vesz-e vállalkozási együttműködésekben, tagja-e valamilyen klaszternek, kamarának? ha igen, miért:………………………………………………………………………………….. ha nem, miért nem:……………………………………………………………………………… 4. Problémák és szükségletek azonosítása Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!) infrastruktúra……….…….….. agrár- és vidékfejlesztés…..….. ipari termelés……………….… szolgáltatói szektor…………... humán erőforrás……………….. oktatás………………………….. idegenforgalom………………… egyéb…………………….Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen? (Kérjük rangsorolja az igényeit!) pályázati lehetőségek vállalkozások számára………………………………… munkaügyi központ foglalkoztatási támogatási lehetőségei………………….. foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok változásai……………………….. képzési lehetőségek a kistérségben…………………………………………… vállalkozások/intézmények közötti együttműködési kezdeményezések……… egyéb, éspedig………………………………………………………………… Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt? (Kérjük rangsorolja az igényeit!) CSR és esélyegyenlőségi tanácsadás……………………………………………………….. pályázatírás, projekt menedzsment…………………………………………………………. segítségnyújtás a munkaügyi központ által nyújtott támogatások igénybevételében………. kistérségi HR klub humánerőforrás munkatársak számára…………………………………. kutatási együttműködő partnerek keresése, projektek generálása…………………………… egyéb pályázati együttműködő partnerek keresése, projektek generálása…………………… munkaközvetítés, jelentkezők előszűrése……………………………………………………..

137


gyermekfelügyeleti szolgáltatások (nyári tábor, családi napközi stb.)……………………….. 5. Egyéb megjegyzések, javaslatok a kistérség foglalkoztatási helyzetének javítására: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….. Köszönjük értékes válaszait!

138


MUNKAVÁLLALÓ A TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037 „Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére” című projekt a Gödöllői kistérség foglalkoztatási helyzetének javítását tűzte ki célul. Ön is nagyban hozzájárulhat a projekt sikeréhez, amennyiben kitölti az alábbi kérdőívet. 1. Alap adatok A kérdőívet kitöltő életkora: ⁮ 21-25 év ⁮ 26-35 év ⁮ 36-50 év ⁮ Neme: Lakóhelye: ………………………………………………….. 2.

51-60 év ⁮

61-

A munkavállaló foglalkoztatási jellemzői

Ágazat: mezőgazdaság Munkavégzés helye: Budapesten



ipar

szolgáltatás

közszféra

n

Pontos munkaköre: ……………………………………………………………….. Jogviszony jellege: határozott idejű határozatlan idejű alkalmi munkavállaló Kérjük húzza alá melyek vonatkoznak Önre az alábbiak közül! részmunkaidős szellemi foglalkozású távmunkás pályakezdő

teljes munkaidős fizikai foglalkozású

Kérjük húzza alá milyen végzettséggel rendelkezik! felsőfokú betanított munkás középfokú segédmunkás szakmunkás végzettség nélküli Kérjük jelölje be hol szerezte a képesítését! n

en

Ön szerint melyek azok a képességek, amelyek fontosak munkája szempontjából? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe!) szakmai tudás………………………. számítógépes ismeretek………….. szakmai tapasztalat/gyakorlat……… szakmai fejlődés képessége……… iskolai végzettség………………….. egyéb:……………………….…… nyelvtudás…………………………. Milyen módszereket használ elsősorban álláskereséskor? (Kérjük rangsorolja az alábbiakat!) ismerősi kör, ajánlás útján……….. újsághirdetés révén…………………… munkaügyi központ segítségével…….. munkaerő közvetítő segítségével…….. 139


fejvadász cég megbízásával…..…… internetes hirdetés alapján…..……..

állásbörze segítségével…………….. egyéb, éspedig……………………

Az alábbiak közül beletartozik-e valamelyik munkavállalói csoportba? (Kérjük húzza alá!) megváltozott munkaképességű 45 év feletti fogyatékossággal élő nyugdíjas kisgyermekes nő cigány/roma származású pályakezdő Nehezítette-e álláskeresését az előbbiekben megjelölt körülmények valamelyike? igen nem ha igen, milyen módon:………………………………………………………………………….. Kért-e már segítséget a helyi munkaügyi kirendeltségtől? igen nem ha igen, akkor milyen jellegűt:………………………………………………………… 3.

Képzési lehetőségek, fejlesztések

Milyen rendszerességgel biztosítja munkáltatója alkalmazottai továbbképzését? (Kérjük húzza alá!) rendszeresen alkalomadtán kizárólag szükség esetén soha Ön részt vett-e már a munkáltatója által szervezett és támogatott továbbképzésen? igen, egyszer igen, többször nem ha igen, saját maga választotta ki a képzés(eke)t vagy munkáltatója kötelezte a részvételre? …………………………………………………………………………………………………….. Munkahelyén milyen ösztönző rendszerek működnek? (Kérjük húzza alá!) továbbképzések támogatása béren kívüli juttatások (pl. üdülési csekk, rugalmas munkaidő-beosztás egészségügyi támogatások) családi rendezvények egyéb:…………………………………….. A képzőintézménye nyújtott-e segítséget abban, hogy szakmájában állást találjon? igen  nem………………………………….………………………...………………….……. ha igen,írja le milyen módon (pl. gyakorlati hely szervezése): ………………..………………….. Milyen jellegű képzéseket tartana fontosnak tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!) adminisztrációs…………… idegen nyelvi…………….. számítástechnikai…………

munkavégzése javítása érdekében? (Kérjük jogszabályi változásokat követő…………… szakmai változásokat követő………………. egyéb…………………………

4. Problémák és szükségletek azonosítása Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!)

140


infrastruktúra……….…….….. agrár- és vidékfejlesztés…..….. ipari termelés……………….… szolgáltatói szektor…………... humán erőforrás……………….. oktatás………………………….. idegenforgalom………………… egyéb…………………….. Gondolkodik-e jelenleg munkahely változtatásban? (Kérjük húzza alá a megfelelőt!) igen nem ha igen, mi a motivációja? magasabb bér jobb munkahelyi körülmények családbarát munkahely kedvezőbb bejárási feltételek Hajlandó lenne-e saját pénzén tovább képezni magát jelenlegi feladatköre jobb ellátása, egy magasabb beosztásba kerülés vagy egy esetleges új munkahely találása érdekében? igen nem Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen? (Kérjük rangsorolja az igényeit!) munkaügyi központ foglalkoztatási támogatási lehetőségei………………….. foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok változásai……………………….. képzési lehetőségek a kistérségben…………………………………………… egyéb, éspedig………………………………………………………………… Az alábbi szolgáltatások közül melyikre tartana igényt? (Kérjük rangsorolja az igényeit!) karrier tanácsadás……………………………………………………………… esélyegyenlőségi tanácsadás……………………………………………………….. pályázatírás, projekt menedzsment…………………………………………………………. segítségnyújtás a munkaügyi központ által nyújtott támogatások igénybevételében………. munkaközvetítés……………………..…………………………………………………….. gyermekfelügyeleti szolgáltatások (nyári tábor, családi napközi stb.)……………………….. 5. Egyéb megjegyzések, javaslatok a kistérség foglalkoztatási helyzetének javítására: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….. Köszönjük értékes válaszait!

141


ÖNKORMÁNYZAT A TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0037 „Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére” című projekt a Gödöllői kistérség foglalkoztatási helyzetének javítását tűzte ki célul. Ön is nagyban hozzájárulhat a projekt sikeréhez, amennyiben kitölti az alábbi kérdőívet. Az önkormányzat települése: ……………………………………………………… 1. Az önkormányzat foglalkoztatási gyakorlata Foglalkoztatottak létszáma: 1-9 fő 10- 49 fő  50-249 fő  250 fő felett Ebből (%): részmunkaidős:……………………... teljes munkaidős……….…………… szellemi foglalkozású………………. fizikai foglalkozású………………… nő……………………..………….…. férfi…………………………………. távmunkás……….…………….….… kisgyermekes nő……………….…… pályakezdő……………………….…. 45 év feletti……………………...….. megváltozott munkaképességű..….… cigány/roma származású…….……… Munkaerő-állomány végzettsége (%): felsőfokú …………….…….. középfokú ………………….. szakmunkás…………………

betanított munkás…………... segédmunkás……………….. képzettség nélküli……….….

Melyek azok a képességek, amit fontosnak tart az önkormányzatnál munkavégzés szempontjából? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe!) szakmai tudás………………………. számítógépes ismeretek………….. szakmai tapasztalat/gyakorlat……… szakmai fejlődés képessége……… iskolai végzettség………………….. egyéb:……………………….…… nyelvtudás…………………………. Milyen módszereket használ elsősorban az állások betöltésére alkalmas személyek megkeresésére? (Kérjük rangsorolja az alábbiakat!) ismerősi körben, ajánlás útján……….. fejvadász cég megbízásával…..…… munkaügyi központ segítségével…….. internetes hirdetés alapján…..…….. újsághirdetés révén…………………… állásbörze segítségével…………….. munkaerő közvetítő segítségével…….. egyéb, éspedig…………………… Az alábbiak közül melyik típusú hátrányos helyzetű munkavállaló felvételére nyitott? (Kérjük húzza alá!) megváltozott munkaképességű pályakezdő fogyatékossággal élő 45 év feletti kisgyermekes nő cigány/roma származású nem kívánok hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatni Jelentkezik-e az önkormányzatnál munkaerőhiány? nem ha igen, a következő munkakör(ök)ben:…………….……………………………..

142


Van-e szezonalitás a munkaerő hiány tekintetében? nem ha igen, mely időszak(ok)ban?....................................................................................... Kapcsolatban van-e az önkormányzat a helyi munkaügyi kirendeltséggel? igen nem ha igen, akkor írja le röviden a kapcsolat jellegét:…………………………………………… Vesz-e igénybe cége foglalkoztatási támogatást (munkaügyi központtól vagy egyéb pályázati forrásból? igen nem ha igen, nevezze meg a támogatás jellegét:……………………………………………………….. 2.

Az önkormányzat fejlesztési gyakorlata, elképzelései

Milyen fejlesztéseket tervez a településen a következő 5 évben? (Kérjük húzza alá a megfelelő(ke)t! Az önkormányzat feladatainak bővítése Foglalkoztatási helyzet javítása Közszolgáltatások fejlesztése Ingatlanfejlesztés Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Vállalkozói üzleti környezet fejlesztése Humán erőforrás/képzési lehetőségek Energetikai fejlesztés fejlesztése Egyéb…………………… A fejlesztésekhez előreláthatóan szükségesnek látja-e az alkalmazotti létszám bővítését? igen nem ha igen, kérjük jelölje a létszámigényt és az elvárt szakmai képzettséget: …………………………………………………………………………………………..………… Milyen rendszerességgel biztosítja az alkalmazottai továbbképzését? (Kérjük húzza alá!) rendszeresen alkalomadtán kizárólag szükség esetén soha Milyen jellegű képzéseket tart fontosnak az önkormányzati feladatok jobb ellátása érdekében? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!) adminisztrációs…………… jogszabályi változásokat követő…………… idegen nyelvi…………….. szakmai változásokat követő………………. számítástechnikai………… egyéb………………………… Kapcsolatban áll-e az önkormányzat képzőintézményekkel a szakember utánpótlást /nevelést illetően? igen  nem, mert………………………………….…………………………………….……. ha igen,írja le a kapcsolat jellegét és hasznát is a vállalkozás számára: ………………..………………………………………………………………………..……..….. Biztosít-e gyakorlati helyet az önkormányzat a képzőintézmények diákjai számára? igen  nem, mert…………………………………………………………………………………. ha igen, írja le a hasznát is a vállalkozás számára:……………………………………………… Szokott-e az önkormányzat pályázatokat benyújtani? (Kérjük húzza alá a megfelelőt!) igen, beruházási pályázatokat igen, képzési pályázatokat igen, egyéb pályázatokat:………………. nem, mert……………

143

Részt vesz-e önkormányzatok közötti együttműködésekben, tagja-e valamilyen klaszternek? ha igen, miért:………………………………………………………………………………….. ha nem, miért nem:……………………………………………………………………………… 3. Problémák és szükségletek azonosítása Ön szerint az alábbiak közül melyik terület fejlesztése lenne a legsürgetőbb a kistérségben? (Kérjük tegye fontossági sorrendbe az alábbiakat!) infrastruktúra……….…….….. agrár- és vidékfejlesztés…..….. ipari termelés……………….… szolgáltatói szektor…………... humán erőforrás……………….. oktatás………………………….. idegenforgalom………………… egyéb…………………….. Az alábbi információk közül melyikről hallana szívesen? (Kérjük rangsorolja az igényeit!) pályázati lehetőségek önkormányzatok számára………………………………… munkaügyi központ foglalkoztatási támogatási lehetőségei………………….. foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok változásai……………………….. képzési lehetőségek a kistérségben…………………………………………… vállalkozások/intézmények közötti együttműködési kezdeményezések……… egyéb, éspedig………………………………………………………………… Az alábbi, foglalkoztatottság bővülését akadályozó tényezők közül melyek jelentősek a településen? (Kérjük húzza alá a megfelelő(ke)t!) Az infrastruktúra elmaradottsága A lakossági mobilitás alacsony szintje Fogyó népesség, fiatalok elköltözése Lakosság alacsony képzettségi szintje Helyi vállalkozások fejlesztési ill. pályázati aktivitása alacsony Mennyire jellemző a település lakossága körében a másik településre irányuló munkavállalási célú ingázás jelensége? egyáltalán nem kis mértékben jellemző nagy mértékben jellemző Milyen mértékben jellemző a más településekről érkezők munkavállalása a településen? egyáltalán nem kis mértékben jellemző nagy mértékben jellemző Élnek-e a településen olyan társadalmi csoportok, akik társadalmi integrációja nehézségekbe ütközik? igen nem ha igen, mely csoportok ezek:……………………………………………………………………. A fent megjelölt helyzetükkel? igen nem

csoportok

nehézségei

összefüggésben

vannak-e

foglalkozatási


Törekszik-e az önkormányzat a település foglalkoztatási problémáinak feltérképezésére és a foglakoztatási helyzet javítására? igen nem ha igen, hogyan:………………………………………………………………. ha nem, miért nem:………………………………………………………………………………. 4. Egyéb megjegyzések, javaslatok a kistérség foglalkoztatási helyzetének javítására: …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………... Köszönjük értékes válaszait!

145


INTERJÚ TÉMAKÖRÖK munkáltatók, önkormányzatok, képző intézmények részére 










Hogyan ítéli meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatrendszert?




civil szervezetek részére 










Hogyan látja az Önök által képviselt célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeit?




146

No title

Recommend Documents