ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2011. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Tartalomjegyzék 1. 1.1. 1.2. 1.2.a. 1.2.b. 1.2.c. 1.2.d. 1.2.e. 1.2.f. 1.2.g.
Általános rész A vállalkozás bemutatása Számviteli politika ismertetése A részvénytársaságnál alkalmazott értékelés eljárások Az amortizációs politika bemutatása Alapítás-átszervezetés és a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása Az értékvesztés elszámolásnak rendje Céltartalékok képzése Szokásos és rendkívüli tételek elkülönítésének szempontjai A számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése
2.
Az eredmény-kimutatás főbb sorainak szöveges elemzése (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítése) 32. oldal Bevételek elemzése 33. oldal Értékesítés nettó árbevétele 36. oldal Az értékesítés nettó árbevétele … 36. oldal Egyéb bevételek alakulása 37. oldal Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése 38. oldal Költségek elemzése 38. oldal A költségek költségnemenkénti alakulása 38. oldal Kutatás, kísérleti fejlesztés 39. oldal Egyéb ráfordítások részletezése 39. oldal A pénzügyi eredmény elemzése 40. oldal A rendkívüli eredmény elemzése 41. oldal A rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése 41. oldal Támogatási program keretében folyósított illetve elszámolt összegek támogatásonként 41. oldal Az eredménykimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek 41. oldal A társasági adó megállapításánál a módosító tételek ismertetése 42. oldal
2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.3. 2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.1.1. 3.2. 3.2.1.
A társaság vagyoni helyzete, mérleghez kapcsolódó kiegészítések A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása Eszköz, forrás összetétel, fő mérlegsoronként Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként 3.2.2. Elszámolt értékcsökkenési leírás, leírási módonként 3.2.3. Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés elszámolás és visszaírás 3.2.4. Üzleti vagy cégérték leírása 3.2.5. A meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának megváltozásából adódó eredménymódosulás 3.2.6. Készletalakulás részletezése, veszélyes hulladék mennyiségének alakulása 3.2.7. Követelések részletezése 3.2.8. A bevételek és a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának részletezése 3.2.9. A saját tőke üzleti éven belüli változása 3.2.10. A lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatása 3.2.11. A céltartalék képzés és felhasználás részletezése 3.2.12. Kötelezettségek bemutatása
3. oldal 3. oldal 5. oldal 9. oldal 17. oldal 21. oldal 21. oldal 24. oldal 25. oldal 30. oldal
44. oldal 44. oldal 44. oldal 44. oldal 46. oldal 51. oldal 51. oldal 51. oldal 51. oldal 51. oldal 52. oldal 53. oldal 55. oldal 56. oldal 56. oldal 57. oldal 1
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
3.2.13. Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség 3.2.14. Zálogjoggal biztosított kötelezettségek 3.2.15. Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek 3.2.16. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3.3. Cash flow elemzése 3.4. A társaság pénzügyi likviditási helyzetének elemzése 3.5. A befektetett pénzügyi eszközök alakulása
59. oldal 59. oldal 59. oldal 60. oldal 61. oldal 62. oldal 64. oldal
4. 4.1. 4.2. 4.3.
Humánerőforrás, gazdálkodás, munkaügy Létszám, átlagkereset, keresettömeg Üzletvezetés, igazgatóság, felügyelő bizottság Személyi jellegű ráfordítások összetétele
65. oldal 65. oldal 66. oldal 66. oldal
5.
Beruházások, fejlesztések
67. oldal
6. Környezetvédelem 6.1. A részvénytársaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 6.1.1. Levegőtisztaság-védelem 6.1.1.1.Helyhez kötött légszennyező pontforrások 6.1.1.2.Mobil légszennyező pontforrások 6.2. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme 6.3. Zaj- és rezgés elleni védelem 6.4. Egyéb végrehajtott környezetvédelmi feladatok 6.5. Hulladékgazdálkodás 6.6. A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó értékének 2011. évi alakulása
68. oldal 68. oldal 68. oldal 68. oldal 68. oldal 68. oldal 69. oldal 69. oldal 69. oldal
7. 7.1. 7.2.
71. oldal 71. oldal 71. oldal
Egyéb témakörök Mérleg fordulónapja utáni változás A részvénytársaság részvényeinek bemutatása
Mellékletek: 1/a. számú:
70. oldal
Társaságonkénti egyedi vizsgálat a 2010. évi konszolidálás alóli mentesítéshez
1/b. számú:
Társaságonkénti összevont vizsgálat a 2010. évi konszolidálás alóli mentesítéshez
2/a. számú:
A Nógrád Volán Zrt. autóbusz motorállomány állapota
2/b. számú:
A Nógrád Volán Zrt. állományában üzemelő motorok emissziós minősítés szerinti megoszlásának alakulása
3. számú:
A Nógrád Volán Zrt. környezetvédelmi munkálatai
4. számú:
Hulladékok nyilvántartása
2
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
1. Általános rész 1.1.
A vállalkozás bemutatása
A NÓGRÁD VOLÁN Zrt. 1993. január 1-től részvénytársasági formában működik, a Nógrád Volán állami vállalat jogutódjaként. A társaság tulajdonosi összetétele a következő:
Megnevezés Magyar Állam (MNV Zrt.) Dolgozók ÖSSZESEN
Névérték 2010. XII. 31. 2011. XII. 31. E Ft 1.600.680 24.340 1.625.020
Tulajdonosi részarány 2010. XII. 31. 2011. XII. 31. %
1.600.680
98,5
98,5
24.220
1,5
1,5
1.624.900
100,0
100,0
A részvénytársaság alaptőkéje 1.600.680 db egyenként 1.000 Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló teljes jogú (törzs) részvényre, továbbá 2.422 db egyenként 10.000 Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló dolgozói részvényre oszlik. 2011. évben 12 db, 120 e Ft értékű dolgozói részvény bevonást jegyzett be a cégbíróság. A törzsrészvények értékpapír letéti számlán történő nyilvántartását – szerződés alapján – a KELER Elszámolóház és Értéktár Zrt. biztosítja. A Nógrád Volán Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejegyzett székhelye: Salgótarján, Rákóczi út 137-139. főbb telephelyei az alábbiak: Balassagyarmat, Szügyi út 63. Bátonyterenye, Béke út 104-106. A vállalkozás képviseletére, a beszámoló aláírására jogosult személy: Bucsok Lajos vezérigazgató lakcíme: 3123 Cered, Arany János út 2. A társaságnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvvizsgálatot 2011.05. hó 26-ig az EX ASSE Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi, Gazdasági Tanácsadó Zrt. 1027 Budapest, Fő utca 71., végzi /ügyvezető igazgató: Őriné Végh Mária, bejegyzett könyvvizsgáló/. A választott könyvvizsgáló Fiedler Gábor (tagsági szám: 000255). A könyvvizsgálatért fizetett díj 2011. évben 1.129 e Ft, egyéb szolgáltatást társaságunknak a cég nem végzett. 2011.06. hó 1-től a könyvvizsgálatot a SIGNATOR AUDIT Könyvvizsgáló Kft. 8200 Veszprém, Radnóti tér 2. végzi /ügyvezető igazgató: Olma Frigyes bejegyzett könyvvizsgáló/. A választott könyvvizsgáló: Olma Frigyes (tagsági szám: 000718). A könyvvizsgálat díja 2011. évben 2.500 e Ft, egyéb szolgáltatást társaságunknak a cég nem végzett. 2009. évtől kezdődően a zrt. saját tevékenysége keretében végzi a könyvelést, és a beszámoló készítését. A könyvviteli szolgáltatásért felelős: Pálné Jancsi Eszter gazdasági igazgató, kamarai tag könyvvizsgáló (jelenleg szüneteltető), 3104 Salgótarján, Csehov út 10. Tagsági szám: 000198.
3
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A részvénytársaság alapvető feladata a menetrendszerű helyi és helyközi személyszállítási tevékenység bonyolítása. 2005. január 1-től a helyközi közlekedésben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a helyi közlekedésben pedig a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei önkormányzatokkal kötött közszolgáltatói szerződések, 2005. VII. 1-től Budapest tömegközlekedésében a Budapesti Közlekedési Vállalattal kötött alvállalkozói szerződés szerint veszünk részt. Cél: az Alap Szabályban meghatározott közszolgáltató tevékenység egyre magasabb szinten történő ellátása, az alap és melléktevékenységek bővítése, szem előtt tartva a gazdálkodás egyensúlyát. A vállalkozás tevékenységi köre: alaptevékenység: melléktevékenységek:
menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás ipari szolgáltatás ingatlan bérbeadás kereskedelem
A társaság tevékenységét szabályozó speciális jogszabály az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény. Piaci helyzet Autóbuszközlekedés A piaci helyzet értékelésénél a menetrendszerinti autóbusz-közlekedés esetén a megkötött közszolgáltatatási szerződések esetleges módosításai, a teljesítményigény változások, ezek bevételek alakulására gyakorolt hatása, a gazdasági környezet alakulása a főbb tényezők. A bázishoz viszonyítva valamennyi járatfajta kilométer-teljesítménye csökkent, kivételt a helyközi járat képez, melyben meghatározó, hogy az 1020-as vonal üzemeltetési joga július 1-től a társaság saját hatáskörébe került, illetve az 1010-es Salgótarján-Balassagyarmat vonalon az ütemes menetrend bevezetése július 1-től. A helyközi autóbusz-közlekedésben jelentős változást hozott a 2011. december 11-én érvénybe lépő új menetrend, mellyel társaságunk megkapta az 1020-as, Salgótarján-M3-Budapest autóbuszvonal üzemeltetési jogát. A NÓGRÁD VOLÁN az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján Salgótarján, Balassagyarmat és Bátonyterenye városokban végzett helyi menetrendszerinti személyszállítást. A helyi járati autóbusz-közlekedésben legjelentősebb volt a Bátonyterenye városban végrehajtott 2011. szeptember 1-i menetrend módosítás. A járatracionalizálás 5 %-os éves hasznos futásteljesítmény csökkenést eredményezett. Salgótarján városban a Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezésére, a diákok új iskolai hálózatba történő eljutásának biztosítása érdekében, augusztus 29-től menetrend módosítás történt, mely változatlan teljesítmény szükséglettel került megvalósításra. A menetrend módosításokat a Közszolgáltatási Szerződésben foglaltaknak megfelelően az érintett önkormányzatokkal egyeztetve hajtottuk vérge. A BKV Zrt-nél megjelenő futásteljesítmény szűkülés a menetrend módosításából adódott. Az autóbusz-közlekedésből származó árbevétel bázisszinten realizálódott. Ezen belül a BKV Zrtnél végzett alvállalkozói tevékenységből származó bevétel 51,1 millió Ft-tal nőtt. A helyi járati közlekedésnél 5,5 millió Ft a növekedés. Az elért többletet az üzleti évben végrehajtott áremelés biztosította. A helyközi közlekedés bevétele 18 millió Ft-tal csökkent. A menetrend szerinti közlekedés bevételi volumene összességében 0,1 %-kal haladta meg a bázis szintet. A változások következtében 0,9 %-kal csökkent a realizált fogyasztói árkiegészítés tömege. Társaságunk 2011. évi autóbusz közlekedési bevételében a szerződéses és különjárati tevékenység 0,7 %-ban részesedik, részarányának megfelelő súllyal alakítja gazdálkodásunkat. 4
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A megyei szabadáras autóbusz-közlekedésben a piaci kereslet hiányában a különjárat esetében jelentősen visszaesett a kibocsátott futásteljesítmény mind az előző évhez, mind pedig a tervhez képest. A szerződéses járatok futásteljesítménye bázis alatt teljesült, de a tervet meghaladta. Melléktevékenységek Az egyéb tevékenységek 59 %-kal kevesebb bevételt hoztak, melyben a gázolajeladás bevételi volumene csökkent le számottevően. A biztosítási jutalék, a reklám és az egyéb tevékenység bevételén kívüli összes többi melléktevékenység bevétele nem érte el a bázis szintet. A kedvezőtlen folyamatot, a megyét sújtó gazdasági recesszió indokolja, melynek hatására a munkanélküliségi ráta Nógrád Megyében a magyarországi átlag másfélszeresét is meghaladja. Kapcsolt vállalkozások bemutatása Leányvállalati, társult és egyéb vállalkozások bemutatása Megnevezés, székhely
Befektetett Jegyzett eszközök tőke 2011. XII. 31
Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat, Szűgyi út 63. Salgókontrol Kft. Salgótarján, Rákóczi út 137-139. Panorámabusz Kft. V.A. Salgótarján, Rákóczi út 137-139. Alfa Travel Kft. Salgótarján, Rákóczi út 137-139.
2011. december 31. Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat Salgókontrol Kft. Salgótarján Panorámabusz Kft. V.A. Salgótarján Alfa Travel Kft. Salgótarján 1.2.
e Ft Saját tőke
12.231
7.360
44.250
1.722
500
3.161
700
15.100
3.989
719.875
3.000
-85.480
Nettó árbev.
e Ft Átl. áll. létszám (fő)
Tulajdoni hányad (%)
Névérték
86,4 80,0 99,5 100,0
6.360 400 20.000 3.000
Könyv szerinti érték
6.360 228.755 400 31.473 3.800 2.890 5.000 270.523
45,3 10,0 0 0
A számvitel politika ismertetése
2011. évtől a társaság az MNV Zrt. mint fő tulajdonos kezdeményezésére a Volán vállalatokra kidolgozott egységes számviteli politikát alkalmaz. A vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionál, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. Az üzleti év időtartama a részvénytársaságnál megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. Társaságunk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. 5
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
2009. január 1-től a Nógrád Volán Zrt a Libra6i integrált rendszert keretein belül végzi az adatfeldolgozást. A főkönyvi könyvelés a Mérleg modulban történik. A Mérleg modul funkciója, hogy az egyes analitikus alrendszerekben, illetve a mérleg modulban lekönyvelt (rögzített) tételeket összefogja, a modulból történő lekérdezés során a gazdálkodásról egységes, valós és teljes körű képet nyújtson a rendszerben rögzített adatok alapján. A Mérleg, mint a Libra6i integrált gazdálkodási rendszer egyik modulja folyamatos és állandó kapcsolatot tart fenn a rendszeren belül működő többi alrendszerrel. Az alrendszerekből érkező adatokat a rögzítést követően bármely – Mérleg modulból nyerhető – táblában, listában lekérdezhetjük és adott tételre vonatkozóan megtekinthető a könyvelési tétel és az alapbizonylata is. A Mérleg alrendszerbe kerülnek tehát azok a könyvelési tételek, amelyeket az analitikus alrendszerek készítenek, és itt kerülnek rögzítésre az ún. vegyes és fél automatikus könyvelési tételek. A Nógrád Volán Zrt jelenleg a következő alrendszereket használja a MÉRLEG alrendszeren kívül: - LIKVID modul a pénzügyi kapcsolatok (bank, pénztár, vevő, szállító és egyéb pénzügyi kapcsolatok) nyilvántartására. - ÁLLÓ modul a tárgyi eszközök nyilvántartására, - HUMÁN modul a jövedelem elszámolással, jövedelem adózással, munkaerő gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - SZERVIZ modul a járműkarbantartással kapcsolatos folyamatok rögzítésére, - KÉSZLET modul a készletgazdálkodással, raktári forgalmazással, kezeléssel kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - KASSZA modul a pénztári pénzmozgások rögzítésre, - CASH-CENTER modul a banki kapcsolatok, pénzmozgások nyomon követésére, - SZÁMLÁZ modul vevői számlák készítésére. A MÉRLEG modullal könyvelési szempontból négy alrendszer áll közvetlen kapcsolatban a LIKVID, ÁLLÓ, HUMÁN, KÉSZLET modulokban történik könyvelési adatrögzítés. A költségeket elsődlegesen a 6. költséghelyek, általános költségek és 7. tevékenységek költségei számlaosztály, másodlagosan, pedig az 5. költségnemek számlaosztály számláin könyveljük. Vállalkozásunk Éves beszámolót és Üzleti jelentést készít. Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség vizsgálata A Nógrád Volán Zrt. konszolidációs számviteli politikája alapján konszolidációs éves beszámolót nem készít, mivel a vállalat beszámolója e nélkül is valós képet ad a leányvállalatokkal együtti vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről. Leányvállalatokra egyedileg értékelendő mutatók és értékhatárok: Fentieket alátámasztó mutatók a következő: - A számviteli törvény 117. § (1) bekezdése alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő- üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a) a mérleg főösszeg 2.700 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 4.000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. -
A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
6
ÉVES BESZÁMOLÓ -
2011.
A leányvállalatot nem kell a konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevonni, ha az éves beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet. A következetesség elve alapján az alábbiakban rögzítjük, hogy melyek azok a mutatók és hozzájuk tartozó határértékek, amelyek teljesülése esetén a leányvállalat mentesítése nem befolyásolja az éves beszámoló megbízható és valós összképét. Jegyzett tőke aránya
=
Leányvállalat anyavállalat
=
%
Saját tőke aránya
=
Leányvállalat anyavállalat
=
%
Mérleg főösszeg aránya
=
Leányvállalat anyavállalat
=
%
Éves nettó árbev. aránya
=
Leányvállalat anyavállalat
=
%
Személyi jellegű ráfordítások aránya
=
Leányvállalat anyavállalat
=
%
A mutatókat az üzleti évet megelőző két –egymást követő- üzleti évre vonatkozóan kell kimutatni. Ha az öt mutató %-ban kifejezett értékéből három mutató értéke nem haladja meg az 5 %-ot a leányvállalat nem jelentős minősítésű, s ezért konszolidálás alól mentesíthető. Mentesítés esetén az anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletében be kell mutatni: -
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség esetén a kötelezettség meglétét és módszerének megjelölését. Mentesítés esetén tájékoztatást kell adni, ha az anyavállalat a Számviteli törvény mentesítési lehetőségei alapján nem készít az üzleti évről konszolidált éves beszámolót.
Az 1/a. számú melléklet szerinti mutatók alapján a Nógrád Volán és leányvállalatai a teljeskörű konszolidálás alól mentesek. A mérleget a számviteli törvény 1. sz. mellékletének „A” változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőségének ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal 7
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként, forgalmi költség eljárással állapítjuk meg. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 3. sz. melléklet „A” változata szerint készítjük el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként, összköltség eljárással is kimutatásra kerül. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet „A” változata szerint is elkészítjük, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az eredmény-kimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérleg fordulónapját követő 2. hónap 15. napja, esetünkben az üzleti évet követő év február hó 15. napja. Ezt követően csak a záró könyvvizsgálat által előírt helyesbítő könyvelések kerülnek rögzítésre. Az éves beszámoló a magyar számviteli törvénnyel összhangban, a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. Az éves beszámoló adatai – a megjegyzett kivételektől eltekintve – ezer forintban értendők. A társaság a számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. A Számviteli Politika keretében önálló szabályzatként került elkészítésre - az Eszközök és a Források Értékelési Szabályzata, - a Számlarend, Számlakeret-tükör, - a Bizonylati Rend, - az Eszközök és a Források Leltárkészítési és Leltározási Szabályzata, - az Eszközök és a Források Selejtezési Szabályzata, - a Pénzkezelési Szabályzat, - az Önköltségszámítási Szabályzat 8
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Az értékhelyesbítés, értékelési tartalékképzés lehetőségével nem él a társaság. A társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, folytonosság, összemérés, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelőző évekre vonatkozó, már közzétett éves beszámolót módosításokkal kiegészítve akkor teszi ismételten közzé a társaság, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőkeváltozáson keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztők. Ennek megfelelően a saját tőke 20 %-át meghaladó tételeket minősíti lényegesnek a társaság. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintő megállapított hibák hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. 1.2.a. A részvénytársaságnál alkalmazott értékelés eljárások ESZKÖZÖK Befektetett eszközök értékelése Immateriális javak Az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. A mérlegbe az immateriális javak nettó értékkel (a beszerzési ár csökkentve a tervezett és terven felüli értékcsökkenéssel) kerülnek felvételre. Immateriális javak vonatkozásában az értékcsökkenés elszámolásánál a bruttó érték alapján történő lineáris módot alkalmazza a részvénytársaság. Az értékcsökkenés elszámolása a használatbavétel üzembe helyezés, illetve aktiválás napjától kezdődően történik. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközt és beruházást a bekerülési értékének az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen 9
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Beruházásnak minősülnek a meglévő tárgyi eszközzel kapcsolatos alábbi tevékenységek is: Bővítés az a tevékenység, amellyel az eszköznek az alapterületét, a kapacitását, a teljesítőképességét növelik. Például ingatlannál emeletráépítés, számítógépnél memóriabővítés stb. Ezeknek jellemzője, hogy az eredeti tárgyi eszköz lényegét tekintve változatlanul használható, azonban az eszközhöz kapcsolódóan új részek jelennek meg, amelyekkel egységes egészként (egy eszközként jelenik meg a nyilvántartásban) működik tovább a tárgyi eszköz. Ebben az esetben a bővítés bekerülési értéke növeli az eszköz bruttó értékét. Rendeltetés megváltoztatás, átalakítás az a tevékenység, amellyel az eszközt más tevékenységek végzésére teszik alkalmassá. Az eszköz mérete, kapacitása nem, csak a használata változik (például irodából termelőegység, üdülőből szálloda vagy fordítva stb.). Az átalakítás jelenthet olyan tevékenységet is, amelynek hatására nem változik az eszköz rendeltetése. Az eszközök rendeltetésük megváltoztatásának, átalakításának bekerülési értéke növeli az eszköz bruttó értékét. Az élettartamnak, teljesítőképességnek közvetlen növelését eredményezi az a tevékenység, amely az eszköz hasznos élettartamát, vagy a teljesítményét növeli oly módon, hogy ténylegesen nem bővíti az eszközt. Ezen tevékenységeknek jellemzője, hogy az eszköz eredeti részegységeinek cseréjével, átalakításával érik el az eszköz élettartamának, teljesítőképességének növelését. Ezen tevékenység jellemzője továbbá, hogy közvetlenül növeli az eszköz élettartamát, teljesítőképességét és nem időszakonként visszatérő tevékenység. Az eszközök élettartamának, teljesítőképességének növelését eredményező tevékenység bekerülési értéke növelni fogja az eszköz bruttó értékét. Beruházásnak minősül mindaz a tevékenység, amely új tárgyi eszköz megszerzéséhez, illetve az állományban lévő tárgyi eszközök bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához hozzákapcsolható. Amennyiben használatba vételkor a végleges bizonylatok (pl. szállítói számlák) még nem állnak rendelkezésre, úgy az adott eszköz értékét a már meglévő dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Értékelési szabályzatunkban a jelentős különbözet összegét az adott eszköz bekerülési értékének 5%-át meghaladó összegben határoztuk meg. A számviteli törvény szerint a meglévő tárgyi eszközökön végzett beruházás beszerzési költségeivel is, a felújítás költségeivel is növelni kell a tárgyi eszközök értékét, míg a karbantartás költségeit a tárgyév ráfordításai között kell elszámolni. Ebből következően a tárgyi eszközökön beruházásonként, illetve a tárgyi eszközökhöz egyedileg hozzárendelt felújításként elszámolt összeg, az értékcsökkenési leírás elszámolásával — hosszabb időtartam alatt — jelenik meg a 10
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
tevékenység költségei között. Az összemérés számviteli alapelvéből következően, valamely ráfordítást csak akkor lehet több év alatt elszámolni, ha a ráfordításból a jövőben gazdasági előnyök származnak, és így a ráfordítások fedezete hosszabb idő alatt megtérül. A tárgyi eszközök bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növeléséhez kapcsolódó munkákkal kapcsolatban felmerült összegek szintén értéknek minősülnek és a meglévő tárgyi eszköz bruttó értékét növelik (hozzáírás). A fenti munkák használatbavételét követően megjelenő tárgyi eszköz nem egyezik meg azzal a tárgyi eszközzel, amely a hozzáírás előtt volt, ennek megfelelően az „új‖ tárgyi eszközre meg kell tervezni (újra kell tervezni) az értékcsökkenést, a hasznos élettartam, a várható maradványérték, a tevékenységre jellemző körülmények stb. figyelembevételével. Ez a tervezett értékcsökkenés változtatás nem a leírás változtatása, mely a számviteli törvény 53. § (5) bekezdés témakörébe tartozik. A rendeltetés megváltoztatása az eszköz mérlegtételek közötti (tárgyi eszközökön belül) átsorolását is szükségessé teheti. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Felújítás hatása az eszközértékre Felújításnak minősülnek az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenységek. A felújítás mindig egy konkrét tárgyi eszközhöz kapcsolódik. A tárgyi eszköz bruttó értéke a felújítás hatására a felújítás bekerülési értékével növekedni fog (hozzáírás). A felújítás használatbavételét követően megjelenő tárgyi eszköz nem egyezik meg azzal a tárgyi eszközzel, amely a hozzáírás előtt volt, ennek megfelelően az új „értékű‖ tárgyi eszközre meg kell tervezni (újra kell tervezni) az értékcsökkenést, a hasznos élettartam, a várható maradványérték, a tevékenységre jellemző körülmények stb. figyelembevételével. Abban az esetben, ha korszerű technika kicserélésével a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növelik, akkor a felújítás bekerülési értéket növelőként kell elszámolni, a kicserélt részegységet piaci értéken (esetleg hulladékértéken) kell a vásárolt készletek között állományba venni a bruttó érték egyidejű csökkentésével. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást is és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Az ilyen célú ráfordításokat a tárgyidőszaki fenntartási költségek közt kell elszámolni Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel bekerülési értéken, 11
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. A társaság befektetett eszközök közé tartozó értékpapírral nem rendelkezett 2011. évben. Forgóeszközök értékelése Készletek értékelése A mérlegben a készleteket bekerülési értéken, illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken, a készletekre adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. Vásárolt készletek értékelése Vásárolt készleteknél (anyag, áru) az értékbeni nyilvántartás a FIFO módszer alapján történik. A készletcsökkenés elszámolása úgy történik, hogy a legrégebbi beszerzés kerül először kiadásra. A készletekről a részvénytársaság évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet. Az év végi készletérték leltározással kerül alátámasztásra. Fajlagosan kisértékű készletek Fajlagosan kis értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyeknek a könyv szerinti értéke a kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 %-t. Saját termelésű készletek értékelése Saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási költség a Sztv. 51. § szerinti előállítási költség (közvetlen önköltség). A társaság a saját műhelyben raktárra javított alkatrészeket, fődarabokat saját termelésű készletként kezeli. A saját termelésű készletek előállítási költségen értékelődnek. Részletes szabályozás az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában és az Önköltségszámítási Szabályzatban található. Év végén a befejezetlen leltár felvételével a tényleges befejezetlen állomány önköltsége meghatározásra kerül. Az év közben könyvelt felhasználási költségadatok korrigálása az előzőek figyelembevételével megtörtént. Az értékvesztés elszámolásánál a vásárolt készletekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Követelések értékelése A követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. Vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke 12
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Kis összegű követelésnek tekintjük azokat a követeléseket, amelyek esetében a végrehajtás költségeinek háromszorosát nem haladja meg a követelés összege. A társaság a követelések összevont minősítési lehetőségével nem él, minden követelést egyedileg értékel. Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel Behajthatatlan a követelés, ha: amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek (maximum a követelés háromszorosa) nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" (cégbírósági igazolása az ismeretlen cégről) nem járt eredménnyel,
amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. Értékpapírok értékelése A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok között, az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek, továbbá az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon átmeneti időre megszerzett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek, és egyéb értékpapírok) kerülnek kimutatásra. A mérlegben beszerzési áron szerepelnek, 2011. XII. 31-i záró egyenleg: 0 Pénzeszközök értékelése A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérleg fordulónapján a pénztárban lévő forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet átszámított forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell kimutatni. A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti év mérleg fordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét bankkivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza 13
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
bankkivonattal egyező értékének átszámított forintértékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi hitelintézetben helyezték el. Aktív időbeli elhatárolások értékelése Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év fordulónapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ide értve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el (pl. az előre fizetett bérleti díj, lízing, folyóiratok előre történő fizetése), valamint az olyan járó árbevételeket, kamat és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után lehet számlázni, a mérleg fordulónapja után fog megjelenni tényleges pénzbevételként, de az elszámolási időszakot illeti meg (pl. utólag esedékes bérleti díj, veszteségtérítés, stb.) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámoljuk a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. A társaság a számviteli politikájában foglaltaknak megfelelően 2011. év közben, és év végén rendezte a törlesztéseknek és a futamidő változásnak megfelelően a deviza alapú pénzügyi lízing kötelezettséghez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolást. FORRÁSOK A mérlegben forrásként, a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A saját tőke értékelése A saját tőkeként – a számviteli törvény meghatározása szerint – csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozónál. Itt kell kimutatni – az értékhelyesbítésekkel azonos összegű – értékelési tartalékot. A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. 14
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Céltartalék értékelése A számviteli törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyekből származó harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a korengedményes nyugdíjat, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, amely – a mérleg forduló napjáig rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük, vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és a szükséges fedezet más módon nem biztosított. Továbbá céltartalék képezhető a várható jelentős jövőbeni költségekre (környezetvédelemmel, átszervezéssel stb. kapcsolatos költségek). A társaság 2011. december 31-ével is céltartalékot képzett az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteség számviteli törvényben meghatározott aktualizált futamidő arányos összegének és a 2010. év végén képzett, meglévő céltartalék állomány különbözetének. A fentiek szerint képzett céltartalékokat a mérlegben könyv szerinti értékkel kell szerepeltetni. Kötelezettségek értékelése A kötelezettségek a számviteli törvény szerint „azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifizetett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz valamint a kincstári vagyont képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.‖. A kötelezettségek lehetnek: hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. A kötelezettségek a mérlegben attól függően, hogy azok: - belföldi pénzértékre (forintra) szóló kötelezettségek vagy - külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek, külön kezelendők. A forintban kimutatott kötelezettségeket a nyilvántartás szerinti értékkel kell a mérlegben kimutatni. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségként a szerződés szerinti kamatot nem tartalmazó összeget, illetve a törlesztett részletekkel csökkentett összeget kell a mérlegben kimutatni. Passzív időbeli elhatárolások értékelése A passzív időbeli elhatárolások között kell – elkülönítetten a mérlegben kimutatni: a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi (pl. előre fizetett bérleti díjak stb.), b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra (pl. a fordulónap után érkezett, de a tárgyévet érintő energia-, posta stb. számlák), c) a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a társasággal szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget, d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát, e) a kötelezettségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. 15
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A passzív időbeli elszámolásokat a mérlegben könyv szerinti értékkel kell szerepeltetni.
A valuta-és devizatételek értékelése (árfolyam különbözetek elszámolása) Az eszközök, illetve források között megjelenő következő tételek értékelését jelenti:
a valutapénztárban lévő valutakészlet, a deviza számlán lévő devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok értéke, a külföldi pénzértékre szóló követelések értéke, a külföldi szállítónak devizában adott előleg értéke, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értéke (ideértve különösen a devizaalapú pénzügyi lízingkötelezettséget is), a külföldi vevőtől devizában kapott előlegek értéke
A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket a bekerülés (illetve a szerződés szerinti teljesítés) napjára vonatkozó – a számviteli törvényben rögzített árfolyamokból választott – devizaárfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. A számviteli törvény szerint választható árfolyamok: 1. A választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga 2. MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam 3. Választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi árfolyam 4. Választott hitelintézet által meghirdetett devizaeladási árfolyam A 3. és 4. eset választásakor ezek hatását a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Speciális esetek: 5. Valuta szabadpiaci árfolyama (csak a hitelintézet és MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuták esetében) 6. Forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam (forintért vásárolt valuta, deviza esetében). Ez utóbbi esetben a többi felsorolt árfolyam nem választható. Társaságunk a valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon (középárfolyam) számítja át forintra. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – előző pontok szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni (eladási árfolyam), és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az árfolyam-különbözet elszámolása: A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló év végén minősített minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, 16
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó – a valuta és deviza tételek értékelésénél leírt– devizaárfolyamon (MNB középárfolyamon) átszámított forintértéken kell kimutatni. 1.2.b. Az amortizációs politika bemutatása A hasznos élettartam, a maradványérték és az amortizáció elszámolásának módszere Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Hasznos élettartam Az az időszak, amely alatt eszközt rendeltetésszerűen használják, ezért az eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: a) hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy b) hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával. (számviteli törvény 3.§.(2) bekezdés 5. pont) Hasznos élettartam (időarányos leírásnál) Hasznos élettartamnak nevezzük azt az időszakot, amely alatt az eszközt rendeltetésszerűen használják, ezért az eszközt a gazdálkodó időarányosan az eredmény terhére elszámolja. Az amortizálható eszköz hasznos élettartama alatt általában azt az időszakot kell érteni, amely ideig az amortizálható eszköz a vállalkozó tevékenységét szolgálja. A tárgyi eszközök (kivéve a tenyészállatok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) hasznos élettartama alatt a várható fizikai elhasználódás (kopás), technikai avulás stb. figyelembevételével meghatározott olyan élettartamot kell érteni, amely ideig az eszközt a gazdálkodó várhatóan használni fogja. Hasznos élettartam (teljesítményarányos leírásnál) Teljesítményarányos leírás esetén hasznos élettartamnak nevezzük azt az időszakot, amely időszak alatt a gazdálkodó az amortizálható eszköz felhasználásával az előírt, elvárt szolgáltatást, teljesítményt stb. várhatóan el tudja végezni. A teljesítményarányos leírás alapján meghatározott hasznos élettartam a tényleges igénybevételtől függően megváltozhat a használat folyamán, ennek várható hossza csak közelítően határozható meg az eszköz használatbavételekor. A hasznos élettartam egybeeshet a műszaki-gazdasági élettartammal (az eszköz teljes elhasználódási ideje). A technológiai célt szolgáló eszközök esetén általában a két élettartam megegyezik. Azokban az esetekben tér el (rövidebb) a hasznos élettartam a műszaki-gazdasági élettartamtól, ha a gazdálkodó az eszköz használatbavételekor vélelmezi, hogy az eszközt (például személygépkocsit) nem használja a teljes fizikai elhasználódásig (kiselejtezésig). Ezekben az esetekben mindenképpen szükséges az eszköz maradványértékének a 17
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
megállapítása is. Ha a hasznos élettartam azonos a műszaki-gazdasági élettartammal, akkor a maradványérték összege megegyezhet a hulladékértékkel, ami a számviteli politika szabályozása alapján nem jelentősnek minősül. Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (számviteli törvény 3.§ (4) bekezdés 6. pont) A hasznos élettartam és a maradványérték szorosan összefüggő kategóriák. A maradványérték a hasznos élettartam nagyságától függően más és más lehet. Általában nem jelentős, tehát nulla, ha a hasznos élettartam azonos a műszaki-gazdasági élettartammal. A társaság vonatkozásában jelentős maradványértéknek tekintendő a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghatározásánál: - Épületek esetén a bekerülési érték 5 %-a. - Építmények esetén a bekerülési érték 5 %-a, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, - Autóbuszok kivételével valamennyi jármű esetén a bekerülési érték 10 %-a. - Újonnan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 5 %-a, használtan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 10 %. - Műszaki és egyéb gépek, berendezések (a járművek kivételével) esetén a bekerülési érték 10 %, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja. - A 200 ezer Ft alatti tárgyi eszközöknél a maradványérték nem értelmezhető. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Tárgyi eszközök felújítása esetén a felújítás értékét a könyv szerinti bruttó értékre kell ráaktiválni, és az így módosított érték alapján kell az értékcsökkenési leírást meghatározni. Az értékcsökkenést, az értékcsökkenési leírás elszámolását attól az időponttól kell megkezdeni, amikor a tárgyi eszköz üzembe helyezése, használatba vétele megtörtént. A társaság amortizációt a napi állomány után számol el. Az immateriális javak hasznos élettartama Az immateriális javak hasznos élettartamát a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés Üzleti, vagy cégérték Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Alapítás – átszervezés aktivált értéke Ebből ISO minősítő rendszer bevezetése Szellemi termékek Vagyoni értékű jogok
Hasznos élettartam 5 év 5 év 5 év minősített időszak 3 év 5 év
Leírási kulcs 20 % 20 % 20 % 33% 20 %
Az ISO minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a rendszer bevezetésének költségei aktiválásra kerülnek, melyek esetén a hasznos időtartam megegyezik a minősített időszakkal. 18
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Az ismétlődő auditokkal kapcsolatos kiadások a folyóköltségek között számolandók el, időarányosan, azon időszak alatt, amire az audit vonatkozik. Immateriális javak esetén a társaság maradványértéket nem állapít meg. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése A társaság az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését a használati időn belül lineárisan határozza meg. Az értékcsökkenést a használatba vételtől, a birtokba lépéstől kezdődően havonta – napokra - számolja el a társaság. Tárgyi eszközök hasznos élettartama és értékcsökkenése elszámolásának rendje A társaságnál az elhasználódási időtartamok (várható használati idők), és ehhez kapcsolódóan a leírási kulcsok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: A társaság az egyenletesen elhasználódó eszközök esetén lineáris leírást alkalmaz. Megnevezés
Hasznos élettartam
Leírási kulcs
Ingatlanok Épületek Hosszú élettartamú szerkezetből Közepes élettartamú szerkezetből Rövid élettartamú szerkezetből Környezetvédelmi célú épületek Bérbeadott épületek Építmények Ipari építmény Üzemanyag tartály Elektromos vezeték (távközlési hálózat vezetékei is) Kőolaj-, földgáz és gázvezeték Gőzvezetékek Egyéb más vezetékek
50 év 33,3 év 16,7 év 25 év 20 év
2% 3% 6% 4% 5%
50 év 20 év 12,5 év 16,7 év 10 év 33,3 év
2% 5% 8% 6% 10 % 3%
Műszaki és egyéb gépek, berendezések, felszerelések Járművek, kivéve az autóbuszokat 5 év 20 % Ügyviteltechnikai eszközök 3 év 33 % programvezérlésű szerszámgépek, számvezérlésű gépek, berendezések 3 év 33 % általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 3 év 33 % Jegykiadó gépek (számítógép alapú jegykiadó gépek) 3 év 33% Környezetvédelmet szolgáló berendezése 3 év 33 % Bérbeadott gépek, berendezések 3 év 33 % Hulladéktároló 5 év 20 % Egyéb gépek, berendezések 6,9 év 14,5 % 100.000 Ft alatti immateriális javak és tárgyi eszközök azonnali leírás 100.000-200.000 Ft közötti tárgyi eszköz 2 év 50 % Autóbuszok esetén a társaság lineáris leírási módszert alkalmaz. Újonnan beszerzett autóbuszok esetében a hasznos élettartam 10 év, maradványérték 5 %. Használtan beszerzett autóbuszok esetében a várható élettartam egyedileg kerül meghatározásra a konkrét műszaki állapot, kilométer 19
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
telítettség, a gyártási év, és a használtsági fok alapján. Ezen autóbuszoknál is a bekerülési érték 10 %-ában állapítjuk meg a maradványértékét, de jelentősnek csak akkor minősítjük, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja. A társaság tulajdonában levő autóbuszon amennyiben felújítás történik (ráaktiválás), a felújítást követő hasznos élettartamot maximum 5 évben jelöljük meg, ez esetben a maradványértéket nem állapítunk meg. A 2011. január 1. előtt beszerzett autóbuszok esetében – a járműrekonstrukciós programra hivatkozva– a hasznos élettartam és maradvány érték elszámolásának előzőekben rögzített szabályait alkalmazza a társaság. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, műemléki védettségű épületnél, üzleti vagy cégértéknél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának tilalma vonatkozik a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek), az erdő bekerülési értékére, illetve az üzembe nem helyezett beruházásokra. Ezekre az eszközökre tervszerinti értékcsökkenés nem, viszont terven felüli értékcsökkenés elszámolható. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tartósnak tekinthető, ha 1 éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20 %-át meghaladó mértékű. Az értékcsökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Amennyiben a leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. 100.000 Ft alatti eszközök elszámolási módjának megválasztása
20
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzési, előállítási értékét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A társaság él ezzel a lehetőséggel, és alkalmazza az elszámolásnak ezt a módját a tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok, valamint a szellemi termékek minden típusára és csoportjára, mely az előbbi feltételeknek megfelel. A tulajdonosi érdekek és a vagyon védelme szempontjából a kis értékben nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök az analitikus nyilvántartásban mindaddig kimutatásra kerülnek, míg kiselejtezésükre vagy értékesítésükre nem kerül sor. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Ha a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél, az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményben (hasznos élettartamban, bekerülési értékben, maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírás megváltoztatható, de az eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. 1.2.c. Alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása Alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása A társaság alapítás-átszervezés aktivált értékeként számolja el a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatosan felmerült külső vállalkozók által számlázott, és a saját tevékenység során felmerült közvetlen költségeket, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A társaság döntése értelmében aktiválásra kerül az ISO minősítő rendszer bevezetése is. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a későbbiekben felmerülő költségek azokra az évekre számolandók el időarányosan, amelyekre a minősítés vonatkozik. Kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása A társaság a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják kísérleti fejlesztés aktivált értékeként számolja el. 1.2.d. Az értékvesztés elszámolásnak rendje A számviteli törvény kötelezően előírja az értékvesztés elszámolását egyes eszközfajtáknál abban az esetben, ha azok piaci értéke (megítélése) alacsonyabb a mérlegkészítéskor, mint a nyilvántartás szerinti értéke. Értékvesztést kell elszámolni: a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál, 21
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
a külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél, vásárolt és saját termelésű készleteknél.
Befektetések és értékpapírok értékvesztése A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél- függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A gazdasági társaságban lévő tulajdonosi részesedést jelentő befektetés piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a gazdasági társaság tartós (legalább 1 éven keresztül történő) piaci megítélését, a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Társaságunknál értékvesztést kell elszámolni a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, ha legalább 1 éven keresztül a gazdasági társaság saját tőke/jegyzett tőke aránya 10 %-kal kisebb, mint a befektetés könyv szerinti értéke/befektetés névértékének aránya. Az értékvesztést a piaci érték szintjéig kell elszámolni. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a befektetések és értékpapírok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés beszerzési értékét. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentősnek minősül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 20 %-át, tartósnak, ha 1 éven túl fennáll. Követelések értékvesztése Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg nem rendezett követelések esetében a vevő, az adós minősítése alapján (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
22
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Tartósnak tekinthető a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, ha a követelés kiegyenlítésére a fizetési határidőt követő 60 napon belül nem került sor. Jelentősnek akkor tekinthető a veszteségjellegű különbözet, ha meghaladja a követelés eredeti bekerülési értékének a 20%-át, vagy az 50 ezer Ft-ot. A határidőn túli követelésekre, a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. Amennyiben más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor az alábbi értékvesztéseket kell elszámolni. Időintervallum 60-90 nap 91-180 nap 181-360 nap 361 nap felett
Értékvesztés %-a 25 % 50 % 80 % 100 %
Amennyiben egy vevőnél több különböző lejáratú követelés is van, akkor az értékvesztés elszámolásakor a legmagasabb %-kal számoljuk el az értékvesztést. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen (legalább 20%-kal) meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Vásárolt és saját termelésű készletek Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke akkor tekinthető jelentősen magasabbnak, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke (illetve várható eladási ára), ha azt legalább 20%-kal meghaladja. Tartós – az előzőekben megfogalmazott – eltérésről akkor beszélhetünk, ha a készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke legalább 1 éven keresztül meghaladja a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéket (várható eladási árat). Az értékvesztés elszámolása a fajlagosan kis értékű készleteknél a könyv szerinti érték arányában történik. Ezen készleteknél a könyv szerinti érték 30%-át kell értékvesztésként elszámolni az értékvesztés elszámolásához szükséges feltételek fennállása esetén. A Számviteli törvény szerint értékvesztésként el kell számolni a vásárolt készletek beszerzési árát, könyv szerinti értékét, vagy annak egy részét, illetve a saját termelésű készletek előállítási árat csökkentő azon tételeket is, melyek akkor következnek be, ha a készlet 23
ÉVES BESZÁMOLÓ -
2011.
a vonatkozó előírásoknak, minőségi követelményeknek (szabvány, szakmai előírás, szállítási szerződés szerinti feltételek stb.) nem felel meg; az eredeti rendeltetésének nem felel meg; megrongálódott, felhasználhatósága bizonytalan; feleslegessé vált, értékesítése kétséges.
Ezekben az esetekben a készlet értékét addig a mértékig kell csökkenteni, hogy a készlet használhatóságának, értékesíthetőségének megfelelő – a mérlegkészítéskor ismert vagy érvényesíthető – piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. 1.2.e. Céltartalékok képzése Céltartalékként kell kimutatni az olyan passzívákat, amellyel a társaság: az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva, pontosítja az eredményt, valósabbá teszi a saját tőkét, fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra. A számviteli törvény előírásai szerint a céltartalék képzése részben kötelező, részben pedig lehetőség. Jogcímei: 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre Fogalma: olyan ráfordítások, amelyek harmadik féllel kapcsolatban, várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek a jövőben, múltbeli, vagy folyamatban lévő ügyletekből származnak, s azokra a szükséges fedezetet a vállalkozó más módon nem biztosította. Az ilyen címen felmerülő céltartalék képzése kötelező. Fajtái: Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék Függő kötelezettségre képzett céltartalék kezességvállalás opciós ügyletek garanciavállalás nem valódi penziós ügyletek váltókezesi kötelezettség le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség stb. Biztos jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség swap ügyletek határidős része miatti fizetési kötelezettség stb. Korengedményes nyugdíj miatt képzett céltartalék Végkielégítés miatt képzett céltartalék Környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalék Stb. 24
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre Fogalma: olyan költségek, amelyek valószínűsíthetően, várhatóan (tehát nem biztosan), időszakonként ismétlődően, jelentős összegben, a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Az ilyen címen felmerülő céltartalék képzése nem kötelező, ez csak lehetőség. Fajtái: Fenntartási (pl. épület-fenntartási) díjak Átszervezési költségek Környezetvédelmi költségek. Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető! 3. Egyéb céltartalék Fogalma: Az előzőeken kívül eső, más címen képzett céltartalék. Ezek között lehet kötelezően előírt és „önálló elhatározás‖ alapján képzett céltartalék is. Fajtái: A társaság a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a Sztv 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként számolja el, ezért az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot mutat ki. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő. Külön kormányrendelet által szabályozott céltartalék. 1.2.f. Szokásos és rendkívüli tételek elkülönítésének szempontjai Egyéb bevételek és ráfordítások minősítési szempontjai Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek, amennyiben az a tárgyévhez, vagy 25
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Nem feltétel a pénzügyi rendezés, ha a számviteli törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik. Az egyéb bevételek között kell elszámolni: az alábbi tételeket, amennyiben azok a tárgyévhez és a tárgyévet megelőző évhez kapcsolódnak és azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték: káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpályaszabályozás összegét Az egyéb bevételek között kell kimutatni még: a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését); a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor; a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget; a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget. a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. nyereségjellegű kerekítési különbözetet, az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor. az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az előző pont szerint értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett a két időpont között használt eszköz visszavételkori értékét. Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit (ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések bekezdése, a készletek bekezdése szerint visszaírt értékvesztésének összegét), valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét. A társaság egyéb bevételként mutatja ki a helyközi autóbusszal végzett közszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban felmerült, bevételekkel nem fedezett, indokolt költségek ellentételezésére a társaságot előzetes adatok alapján megillető, de csak a közszolgáltatási szerződésben meghatározott eljárásrend alapján később véglegessé váló költségtérítés összegét. Az elszámolás előjeltől függően az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben történik. 26
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A társaság egyéb bevételként számolja el az előző éveket érintő veszteségtérítés összegét is, amit az adott év veszteségtérítésétől elkülönítve, külön főkönyvi számon kell kimutatni. A megbízható és valós összkép követelménye alapján a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni. Ezt az eljárást a társaság a szabályzat hatálybalépésétől, minden korábban halasztott bevételként elszámolt támogatás feloldásánál alkalmazza. Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket; a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét; a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét; a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez kapcsolódó - befizetések összegét; az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt - a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve (határozat alapján) fizetendő összegét; a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét; az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget; a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét; az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét; a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét; az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor, veszteségjellegű kerekítési különbözetet. az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét. Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni: az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek szerint elszámolt értékvesztésének összegét; a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét; 27
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - adók és adójellegű tételek összegét. Rendkívüli tételek minősítési szempontjai A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A számviteli törvény szerint a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendszeres üzemmenetén kívül esnek, szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét); a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét; a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékét; a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik; a visszafizetési kötelezettség nélkül (nem a költségek ellentételezésére belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, természetes személytől, szerződés alapján külföldi szervezettől) kapott, véglegesen átvett pénzeszközök összegét a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: az elengedett kötelezettség összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét; a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét; 28
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. A társaság a rendkívüli bevételek között elszámolt ezen összegeket a fejlesztési célra kapott támogatások esetében jelentősnek minősíti és mivel a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést az egyéb bevételekkel szemben számolja el ( számviteli törvény 86.§(5)). A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; a visszavásárolt saját részvény, a saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) – az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt – a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében – kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; a külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét; a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, a tartozást átvállalónál; a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Nem tartoznak ide a költségek, ráfordítások ellentételezésére belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, az üzleti évhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül átadott támogatások, juttatások. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. Kapott támogatások minősítése, elszámolásának szempontjai A társaság gazdálkodásában a különböző támogatások - a gazdálkodás körülményeiből fakadóan - jelentős szerepet játszanak. 29
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Fogyasztói árkiegészítés elszámolása Az aktuális törvényi szabályozásnak megfelelően igényelt fogyasztói árkiegészítés a számviteli törvény előírásainak megfelelően az árbevétel részét képezi. Az árkiegészítést a kapcsolódó díjbevétel elszámolási időszakára kell árbevételként elszámolni. Az éves tanulóbérletek esetén a díjbevétel elszámolásával összhangban passzív időbeli elhatárolást kell végrehajtani. Működési támogatások elszámolása A társaság az egyéb bevételek között számolja el az önkormányzatoktól költségek és ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - működési hozzájárulás összegét a pénzügyi teljesítéstől függetlenül. A teljesség elvének érvényesülése érdekében a beszámolási időszakra az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni a mérleg fordulónapját követően a mérleg készítés időpontjáig befolyt a beszámolási időszak veszteségeire tekintettel folyósított támogatások összegét is. Egyéb bevételek között kell kimutatni a normatív támogatás költségvetési részét és a helyközi közlekedés veszteség térítésének összegét. Egyéb bevételként kell elszámolni továbbá egyéb olyan támogatásokat is, melyeknek felhasználása járműfenntartási költségként, illetőleg egyéb költségként, ráfordításként kerül elszámolásra /pl. környezetvédelmi alapból kapott támogatás/. Fejlesztési támogatások elszámolása A fejlesztési célra, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan nem a költségek, ráfordítások ellentételezésre - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott juttatások összegeit, valamint a véglegesen átvett pénzeszközöket a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg. Itt kell elszámolni az autóbusz rekonstrukció keretében kapott költségvetési támogatást, valamint az önkormányzatoktól autóbuszok beszerzésére és felújítására kapott fejlesztési támogatás összegét is. Az elszámolt támogatás összegét a belőle megvalósuló fejlesztés költségként történő elszámolásának időszakára el kell határolni és a passzív időbeli elhatárolások között kell szerepeltetni. Az önkormányzattól hiteltörlesztés formájában kapott fejlesztési támogatás összegét – a pénzügyi teljesítés időpontjától és összegétől függetlenül – a támogatás szerződés szerinti teljes összege alapján a megvalósuló beruházás költség elszámolás időszakára kell rendkívüli bevételként elszámolni. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni azon - egyéb forrásból kapott - támogatások összegét is, amelyekből megvalósuló tárgyi eszköz beszerzés, felújítás aktiválásra kerül /pl. a környezetvédelmi alapból kapott támogatás/. Az utólagosan folyósított (pl. pályázati úton nyert) támogatás összegéből az előzetesen már amortizált eszközhöz kapcsolódó fejlesztési támogatás időarányos összegét a pénzügyi folyósítás időpontjában kell elszámolni rendkívüli bevételként. A nem konkrét eszközbeszerzéshez kapott fejlesztési támogatásokat teljes egészében a pénzügyi teljesítés időpontja szerint kell rendkívüli bevételként elszámolni. A fejlesztési célra kapott támogatások halasztott bevételként kimutatott összegének - mivel azt minden esetben jelentősként kezeljük, valamint a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja – megszüntetését az egyéb bevételek között kell elszámolni. Egyéb támogatások Ide tartoznak a kamattámogatások, amelyek elszámolása attól függ, hogy az a működéssel vagy fejlesztéssel kapcsolatban keletkezik. Elszámolását lásd az előző pontokban.
30
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
1.2.g. A számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése A számviteli alapelvektől 2011. évi beszámolójában a társaság a következők miatt tért el. Az MNV Zrt. a Kontrolling Igazgatóságával egyeztetett igénynek megfelelően: Az NFM által megadott 2011. évi helyközi autóbusz-közlekedést érintő veszteségtérítés összege és a már folyósított veszteségtérítési előleg különbsége az egyéb bevételek és az aktív időbeli elhatárolások között került kimutatásra, mert a Társaság még további veszteségtérítés igénylésére lesz jogosult. Az Egyéb bevételek között költség ellentételezésre kapott összeg elszámolásának a feltétele a mérlegkészítés napjáig történő pénzügyi rendezés illetve más jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet (Szv. tv. 77. § (3). Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik feltétel sem áll fenn, de az összemérés elvének történő megfelelés érdekében a tv. 4. § (4) bekezdése alapján – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – a törvény előírásaitól ettől el lehet térni a megbízható és valós összkép elérése érdekében. 2011. január 1-től jelentős változás a számvitel politikában az autóbusz állomány várható használati idejének csökkentése az amortizációs kulcsok ennek megfelelő emelkedése, így az értékcsökkenés költségeinek növekedése. A változás bemutatása szolgálati helyenként:
2011.évi amortizáció eFt Különbség Index % 2011. leír.% 2010.leír.% eFt 31 Helyközi Személyszállítási Üzletág Salgótarján 305 003 131 471 -173 532 43,1 33 Helyi Személyszállítási Üzletág Salgótarján 62 079 32 617 -29 462 52,5 34 Helyi Személyszállítási Üzletág Balassagyarmat 4 745 2 368 -2 377 49,9 35 Hely Személyszállítási Üzletág Bátonyterenye 6 670 4 458 -2 212 66,8 36 Személyszállítási Üzletág Budapest BKV alváll. 97 219 50 378 -46 841 51,8 37 Helyközi Személyszállítási Üzletág Balassagy. 194 350 80 612 -113 738 41,5 Mindösszesen: 670 066 301 904 -368 162 45,1 Megnevezés
A kapcsolódó fejlesztési támogatás feloldás alakulása: 2011.évi fejl.tám. eFt 2011. leír.% 2010.leír.%
Megnevezés 31 Helyközi Személyszállítási Üzletág Salgótarján 33 Helyi Személyszállítási Üzletág Salgótarján 35 Hely Személyszállítási Üzletág Bátonyterenye 37 Helyközi Személyszállítási Üzletág Balassagy. Mindösszesen:
Különbség eFt
Index %
142 645 14 025
43 632 5 478
-99 013 -8 547
30,6 39,1
1 446
1 068
-378
73,9
50 315
14 122
-36 193
28,1
208 431
64 300
-144 131
30,8
A változás hatása: Megnevezés Értékcsökkenési leírás Egyéb bevétel (fejlesztési tám.)
2010.év tény 387 430 47 299
2011.év tény korrekció korrigált 735 220 -368 162 367 058 187 212 -144 131 43 081
Eltérés tény korrigált 347 790 -20 372 139 913 -4 218
Ha az értékcsökkenési leírás elszámolásában nem történt volna változás 2011. évben 2010. évhez képest az amortizáció költsége 20.372 e Ft-tal a bázis szint alatt maradt volna. Az egyéb bevételben megjelenő amortizáció elszámoláshoz kapcsolódó fejlesztési támogatás nélkül 2011. évben a 2010. évhez viszonyítva az egyéb bevétel 4.218 e Ft-tal csökkent volna. 31
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
2. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FŐBB SORAINAK SZÖVEGES ELEMZÉSE (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések) ezer Ft-ban Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények ért. Egyéb bevételek Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi eredmény Szokásos vállalk. eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény
2010. tény 4 386 612 14 603 938 436 2 914 132 2 046 901 387 430 158 463 -167 275 -118 567 -285 842 64 742 -221 100 0 -221 100 -221 100
2011. tény 4 167 734 16 232 1 693 503 2 909 835 2 113 632 735 220 197 598 -78 816 -208 305 -287 121 -116 -287 237 0 -287 237 -287 237
Index % Bázishoz 95,0% 111,2% 180,5% 99,9% 103,3% 189,8% 124,7% 47,1% 175,7% 100,4% -0,2% 129,9% 129,9% 129,9%
A társaság mérleg szerinti eredménye 287237 eFt veszteség, amely előző évhez viszonyítva 66.137 eFt-os eredmény csökkenést mutat. Az eredmény csökkenés döntően a pénzügyi eredmény előző évinél kedvezőtlenebb alakulásából adódik. Az üzleti tevékenység szintjén a társaság 78.816 eFt veszteséget produkált, amely az előző évhez viszonyítva 88.459 eFt javulást jelent. A kedvező alakulásban a fejlesztési támogatásból beszerzett eszközök amortizációja ellentételezésének a rendkívüli bevételekből egyéb bevételekbe történő átsorolása játszik szerepet. A szokásos vállalkozási eredmény szintjén 287.121 a veszteség, amely a bázis szintnél 1.279 eFt-tal nagyobb veszteséget jelent. A rendkívüli eredmény 64.858 eFt-tal csökkent, amely összefügg azzal, hogy a fejlesztési célú támogatásokból beszerzett eszközök után elszámolt amortizációhoz kapcsolódó halasztott bevétel 2010. évben rendkívüli, 2011. évben egyéb bevételként került elszámolásra. Azonos elszámolási mód esetén (2010. évben is egyéb bevételként történő elszámolás) az üzleti és a rendkívüli eredmény eredménykategóriák közötti átfedésre utaló tételek: - fejlesztési célú támogatásokból beszerzett eszközök amortizációhoz kapcsolódó halasztott bevétel elszámolása: 49.370 e Ft, - térítésmentesen átvett autóbuszok amortizációhoz kapcsolódó halasztott bevétel elszámolása: 15.966 e Ft, - az előzőekkel kapcsolatos passzíva (halasztott bevétel) feloldás egyéb bevételként történő elszámolással: 65.336 e Ft.
32
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Azonos elszámolási mód esetén az egyes eredménykategóriák alakulása az alábbiak szerinti: e Ft 2010. év
Megnevezés Üzleti eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Mérleg szerinti ered.
Tényleges Korrekció -167 275 65 336 -118 567 64 742 -65 336 -221 100
2011. év Korrigált Tényleges Korrekció -101 939 -78 816 0 -118 567 -208 305 -594 -116 0 -221 100 -287 237
Index % Korrigált -78 816 -208 305 -116 -287 237
77,3 175,7 19,5 129,9
A korrekcióval valamennyi eredmény kategória veszteséget mutat mind a két évben. Az üzleti eredmény az előző évben 101.939 eFt, a rendkívüli eredmény pedig 594 eFt veszteség lett volna a 2011 év szerinti elszámolásnak megfelelően. 2011. évben az üzleti eredmény szintjén csökkent a veszteség, amely a gázolajköltség és értékcsökkenési leírás növekedését meghaladó egyéb bevétel (veszteség térítés) alakulással függ össze. A pénzügyi eredmény szintjén 2011. évben 75,7 %-os a veszteség növekedése. A rendkívüli eredmény kategória hatása az új elszámolás szerinti korrigálás hatására elenyészőnek tekinthető. 2.1. Bevételek elemzése A társaság 2011. éves összes bevétele meghaladta az 5,5 milliárd Ft-ot, ezen belül a nettó árbevétele viszont csökkent, és 4,5 milliárd Ft alatt maradt. 2010. évhez viszonyítva az elért 5.591,8 millió Ft-os bevétel a bázis időszaknál 3,3 %-kal magasabb. A bevétel szerkezetét, összetételét a következő tábla mutatja:
Megnevezés Autóbuszközlekedés bevétele Egyéb tevékenység bevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevétele Rendkívüli bevételek Összesen:
Bázis e Ft Megoszl.% 4 007 039 74,1% 379 573 7,0% 938 436 17,3% 21 014 0,4% 65 603 1,2% 5 411 665 100,0%
Tény Index % e Ft Megoszl.% Bázishoz 4 012 079 68,2% 100,1% 155 655 2,6% 41,0% 1 693 503 28,8% 180,5% 21 915 0,4% 104,3% 25 0,0% 0,0% 5 883 177 100,0% 108,7%
A tény adatokban a bázishoz viszonyítva csökkent az alaptevékenység (autóbusz-közlekedés) aránya. A bevétel szinte teljes összege (99,6 %) az üzleti tevékenységből képződik, ezen belül 5,9 %-kal csökkent az autóbusz közlekedési tevékenység aránya, amely összefügg a menetrend szerinti és a különjárati közlekedés bevételi volumenének szűkülésével. Csökkent 4,4 %-kal az egyéb tevékenységek részaránya, nőtt viszont 11,5 %-kal az egyéb bevételé. Az egyéb bevétel növekedése döntően a közlekedésért felelős minisztérium által a veszteséges helyközi járatok költségeinek fedezetére elszámolt veszteségtérítés 1.366,7 M Ft-os összegéből adódik, melyből 2011. évben kiutalásra került 534,3 M Ft. Az összes bevételnél mutatkozó 471,5 M Ft-os növekedés összegéből: - az autóbusz-közlekedés területén 5,0 M Ft növekedés, - az egyéb tevékenység területén 223,9 M Ft csökkenés, - az egyéb bevételeknél 755,1 M Ft növekedés, - a pénzügyi bevételeknél 0,9 M Ft növekedés, - a rendkívüli bevételeknél 65,6 M Ft csökkenés jelenik meg. 33
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A bevétel megoszlása főbb tevékenységenként 2010. évi adatok alapján.
Bevétel megoszlás 2010. év
1,2% 0,4%
9,7%
Helyi járati árbevétel
17,3%
Helyközi járat Szerződéses járat árbevétel Különjárat árbevétel
7,0%
BKV alvállalkozó Egyéb tevékenység árbevétele 43,8%
Egyéb bevételek Pénzügyi művelet bevételei
19,6% 0,7%
Rendkívüli bevétel
0,3%
34
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A bevétel megoszlása főbb tevékenységenként 2011. évi adatok alapján.
Bevétel megoszlás 2011. év
0,0% 0,4%
9,1%
Helyi járati árbevétel Helyközi járat
28,8%
Szerződéses járat árbevétel Különjárat árbevétel BKV alvállalkozó 40,0%
2,4%
Egyéb tevékenység árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi művelet bevételei
18,9%
0,2%
Rendkívüli bevétel
0,3%
35
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A menetrend szerinti személyszállítás nettó árbevételének alakulása e Ft Megnevezés Helyi járati közlekedés
Helyközi közlekedés
Menetrendszerinti közlekedés
Időszak 2010. év 2011. év Különbség Index % 2010. év 2011. év Különbség Index % 2010. év 2011. év Különbség Index %
Utas által Fogyasztói fizetett árkieg. 329 996 194 032 331 796 197 717 1 800 3 685 100,5% 101,9% 1 241 233 1 098 440 1 238 550 1 083 126 -2 683 -15 314 99,8% 98,6% 1 571 229 1 292 472 1 570 346 1 280 843 -883 -11 629 99,9% 99,1%
Nettó árbevétel 524 028 529 513 5 485 101,0% 2 339 673 2 321 676 -17 997 99,2% 2 863 701 2 851 189 -12 512 99,6%
A menetrendszerinti személyszállításban 2010. évihez viszonyítva az utas által fizetett bevétel 0,1 %-os csökkenés mellett a fogyasztói árkiegészítés összege is csökkent 0,9 %kal. 2.1.1. Értékesítés nettó árbevétele A nettó árbevétel tevékenységenkénti nagyságrendjeit a következő táblázat tartalmazza: e Ft Megnevezés Alaptevékenység Ipari szolgáltatás Kereskedelmi tevékenység Egyéb tevékenység Összesen nettó árbevétel:
Bázis 4 007 33 263 82 4 386
Tény 039 780 378 415 612
4 012 14 82 58 4 167
079 361 591 703 734
Index Bázishoz 100,1% 42,5% 31,4% 71,2% 95,0%
2.1.2. Az értékesítés nettó árbevétele kizárólag belföldről származott és forintban realizálódott. A társaság exporttámogatásban nem részesült.
36
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
2.1.3. Egyéb bevételek alakulása e Ft
Céltartalék feloldás 3 Veszteségkiegyenlítés 816 Káreseményekkel kapcs.bevétel 4 Kapott késedelmi kamat, bírság 1 Biztosítótól kapott kártérítés 14 Pótdíj bevételek Értékesített tárgyi eszköz árbevétele Önkormányzattól kapott támogatás 94 Vevő által megfizetett ÁFA Munkaidő kedvezmény ellentétel. Behajthatalan követelésre befolyt ö. Követelések visszaírt értékvesztése Halasztott bevétel Revízió és önrev.miatti adóbev. Leltár többlet 2 TB kifizetőhelyi jutalék Utólag kapott pü-leg rendezett eng. Kerekítési különbözet, egyéb Összesen: 938
192 1 023 32,0% 011 1 366 678 167,5% 641 2 518 54,3% 978 2 551 129,0% 221 8 210 57,7% 11 1 695 15409,1% 962 8 0,8% 727 93 641 98,9% 0 836 47 0 0,0% 0 450 25 709 2836,0% 0 211 182 0 140 333 3 557 152,5% 142 147 103,5% 133 148 111,3% 13 10 76,9% 436 1 693 503 180,5%
2010. évhez képest 80,5 %-os a növekedés, amely döntően a veszteséges helyközi járatok 2011. évi üzemeltetési költségeinek ellentételezésére járó veszteség kiegyenlítés növekedésből, illetve a fejlesztési támogatások amortizáció arányos időbeli elhatárolásának rendkívüli bevételek helyett egyéb bevételek közötti elszámolásából adódik. Az Egyéb bevételek között költség ellentételezésre kapott összeg elszámolásának a feltétele a mérlegkészítés napjáig történő pénzügyi rendezés illetve más jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet (Szv. tv. 77. § (3). Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik feltétel sem áll fenn, de az összemérés elvének történő megfelelés érdekében a tv. 4. § (4) bekezdése alapján – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – a törvény előírásaitól el lehet térni, a megbízható és valós összkép elérése érdekében. Tárgyi eszköz értékesítés összehasonlítása: e Ft Megnevezés Egyéb ráfordítás (tárgyi eszköz értékesítés nettó ért.) Egyéb bevétel (tárgyi eszk. ért. bevétele) Értékesítés eredménye
Bázis
Index Bázishoz
Tény
348
0
0,0%
962 614
8 8
0,8% 1,3%
A 2011. évi tárgyi eszköz értékesítésen belül 1 db használt íróasztal, 2 db használt mobiltelefon, 1 db használt fólia hegesztő, 3 db használt monitor eladására került sor.
37
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
2.1.4. Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése e Ft Megnevezés
Index Bázishoz
Bázis
Tény
Saját term. készlet áll. vált. Saját előállítású eszk.akt.ért.
0 14 603
0 16 232
111,2%
Aktivált saját telj.ért.össz.
14 603
16 232
111,2%
A saját vállalkozásban végzett alkatrész és fődarab javítások enyhén növekvő volumene játszik szerepet a növekedésben. 2.2. Költségek elemzése 2.2.1. A költségek költségnemenkénti alakulása e Ft
Megnevezés Anyagköltség Igénybe vett szolgált. Egyéb szolgáltatás ELÁBÉ Közvetített szolgált. Anyag jell. ráfordítás Bérköltség Személyi jell.egy. kif. Bérjárulékok Személyi jell.ráf.össz. Értékcsökk. leírás Ktg-ek, ráford. össz.
Bázis 1 455 127 1 143 268 41 898 245 576 28 263 2 914 132 1 265 076 321 925 459 900 2 046 901 387 430 5 348 463
Index Bázishoz 483 116,0% 142 95,3% 362 103,5% 691 29,2% 157 64,2% 835 99,9% 917 101,1% 124 106,9% 591 106,7% 632 103,3% 220 189,8% 687 107,7%
Tény 1 687 1 089 43 71 18 2 909 1 278 344 490 2 113 735 5 758
Költségmegoszlási százalék: Megnevezés Anyag jellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Összesen
Bázis 54,5 38,3 7,2 100,0
Tény 50,5 36,7 12,8 100,0
Index % 92,7 95,8 177,8
A bázis időszakhoz viszonyítva csökkent az összköltségen belül az anyag jellegű ráfordítások és a személyi jellegű ráfordítások aránya, az értékcsökkenési leírás aránya viszont, az autóbuszok leírási idejének csökkenésével, vagyis az elszámolt amortizáció növekedésével 77,8%-kal nőtt.
38
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Az értékesítés költségeinek bemutatása e Ft Index Megnevezés Bázis Tény Bázishoz Értékesítés közvetlen önköltsége4 107 648 4 632 529 112,8% ELÁBÉ 245 576 71 691 29,2% Eladott közvetített szolg. értéke 28 263 18 157 64,2% Értékesítés közvetlen költségei 4 381 487 4 722 377 107,8% Értékesítési, forgalmazási ktg-ek 592 026 681 061 115,0% Igazgatási költségek 360 347 339 017 94,1% Egyéb általános költségek 0 0 Értékesítés közvetett költségei 952 373 1 020 078 107,1% 2.2.2. Kutatást, kísérleti fejlesztést tárgyévben saját vállalkozásban nem végzett a társaság. 2011. évben a több Volán társasággal együtt megrendelt a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által végzett „A helyközi közlekedés integrált ITS alkalmazásainak (utas-információs rendszer, forgalomirányítás,elektronikus jegyrendszer) bevezetéséhez szükséges, azok valós interoperábilitását biztosító technológiai folyamatok és módszerek ismeretanyagának kidolgozása‖ projektre történt kifizetés összesen 6.337 eFt értékben. Az innovációs járulék számításánál ezt figyelembe vettük. A 2011. évi innovációs járulék befizetési kötelezettségünk így 552 eFt-ra alakult. 2.2.3. Egyéb ráfordítások részletezése
Megnevezés
Bázis
Ért.imm.javak, tárgyi e.ny.t.é. Káresem.kapcs.ráfordítás Birságok, büntetések 13 APEH birság Cégautóadó Gépjárműadó Innovációs járulék Környezetterhelési díj Le nem vonható ÁFA 2 Készlet selejt, leltárkülönb. Támogatások 3 Céltartalék képzés kötel-re Céltartalék képz.nem real.á.f.v.121 Követelések elsz.ért.veszt. 4 Tárgyi eszk. terven felüli écs. 5 Hitelezési veszteség 2 Kerekítési különbözet, egyéb Egyéb csökkentő tétel Egyéb ráfordítás összesen 158
348 176 301 21 400 577 889 8 827 884 239 737 498 695 578 992 10 283 463
Tény
9
4 1 2 100 75
197
e Ft Index Bázishoz 0,0% 2,3% 71,3% 1076,2% 102,0% 98,6% 93,8%
0 4 482 226 408 569 834 23 295 151,9% 456 164,7% 054 63,4% 947 13697,0% 318 62,0% 774 16,5% 926 16,6% 19 0,6% 16 160,0% 247 87,3% 598 124,7%
39
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Az egyéb ráfordítás növekedésében meghatározó a várható létszámleépítések várható terheivel illetve a NAV ellenőrzés megállapításaival összefüggő céltartalék képzés növekedés. Értékvesztés mérlegtételenként Megnevezés Anyagkészlet Vevő követelés Egyéb követelés Tárgyi ek. terven felüli écs. Részesedések értékveszt. Összesen
Nyitó érték 0 15.895 0 6.570 11.358 33.823
Tárgyévi Tárgyévi értékv.növ. értékv.csökk. 0 0 774 1.800 0 0 925 0 7.442 0 9.141 1.800
Visszaírt értékv. 0 709 0 0 0 709
e Ft Záró érték 0 14.160 0 7.495 18.800 40.455
2.3. A pénzügyi eredmény elemzése e Ft Megnevezés Kapott osztalék Deviza, valuta kltek átvált-nak árf.nyer. Egyéb kapott kamat és kam.jell.bev. Külf-i pénzért-re sz. eszk.köt. árf.nyer. Pénzügyi művel.bevételei összesen: Fizetendő kamat és kamat jell. ráf. Részesedés értékvesztése Külf-i pénzért-re sz. eszk.köt. árf.veszt. Pénzügyi műv.egyéb ráfordításai Pénzügyi műv.ráfordításai összesen: Pénzügyi műveletek eredménye
Bázis
Tény
Index bázishoz
0 0 375 20 639 21 014 77 800 5 996
7 777 0 2 671 11 467 21 915 87 663 7 442
712,3% 55,6% 104,3% 112,7% 124,1%
55 785 139 581 -118 567
135 115 230 220 -208 305
242,2% 164,9% 175,7%
A pénzügyi bevételek nőttek előző évhez viszonyítva, ami a Ft árfolyam év közbeni, számunkra kedvezőtlen alakulásával függ össze. A devizában fennálló kötelezettségek év végi árfolyam veszteségének növekedése okozza döntően a pénzügyi ráfordítások növekedését és a pénzügyi eredmény közel 76 %-os romlását.
40
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
2.4. A rendkívüli eredmény elemzése 2.4.1. Rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése
Megnevezés Megszűnt részesedés ell.kap.eszk. Dolg.részvény bevonás bevét Átvett, többl.fellelt eszk.ért. Elengedett kötelezettség Beruház-hoz kapott fejl. tám. Veszteségkiegyenlítés előző év után Végleg. nem fejlesztési célú p.eszk. Rendkívüli bevétel összesen: Megszűnt rész.ny.tart.sz.ért. Végleges fejl.célú pénz Végleges pénzeszköz átadás Előző évi ktgvet.tám.visszafizetés Dolg.részvény bev. ráfordítás Elengedett követelés Rendkívüli ráfordítás összesen: Rendkívüli eredmény
Bázis
15 49 65
64
7 260 966 0 370 0 0 603 25 100 245 0 260 231 861 742
e Ft Index Tény Bázishoz 0,0% 0 0 0,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 0 25 25 0,0% 0 0,0% 110 110,0% 0 0,0% 0 0 0,0% 31 13,4% 141 16,4% -116 -0,2%
A rendkívüli tételek hatása a megváltozott fejlesztési támogatás elszámolás miatt 2011. évre elenyészővé vált. 2.4.2. A támogatási program keretében kapott, folyósított, illetve elszámolt összegek támogatásonként. Az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatások: Megnevezés Vissza nem térítendő támogatások Szakképzési alapból fejlesztési célú eszközbeszerzésre kapott támogatás (lekötött tartalékba helyezve) ÉMOP támogatás előleg Összesen:
2010. év 2011. év Ezer Ft 5.500
0
0 5.500
111.511 111.511
2.5. Az eredmény-kimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek Leányvállalatoknak (Auto-Help Kft-nek, Panorámabusz Kft-nek, Alfa Travel Kft-nek és Salgókontrol Kft-nek) számlázott nettó árbevétel és egyéb bevétel. Ügylet megnevezése Egyéb bevételből kapott kártérítések Ingatlan bérbeadás Autóbusz bérbeadás
2011. év (e Ft) 0 7.194 0 41
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Tovább számlázott közüzemi díjak és egyéb szolg.
4.902
Tovább számlázott licenc és egyéb jogdíjak
1.395
Ügyviteli szolgáltatás
5.795
Járműjavítás, karbantartás
81
Menetjegy eladás
52
Gázolaj értékesítés
0
Különjárati biztosítás
0
Leányvállalatoknak számlázott árbevétel össz.
19.419
Leányvállalatoktól (Auto-Help Kft-től, Panorámabusz Kft-től, Salgókontrol Kft-től és Alfa Travel Kft-től) igénybe vett szolgáltatások, felújítások. Ügylet megnevezése Járművekhez kapcsolódó igénybe vett szolgált.
2011. év (e Ft) 484.439
Ingatlanokhoz kapcsolódó igénybe vett szolg.
1.517
Közúti ellenőrzési díj Leányvállalatoktól igénybe vett szolgáltatás össz.
30.000 515.956
2.6. A társasági adó megállapításánál – az értékelés következtében alkalmazandó módosító tételek ismertetése. A számviteli és az adózás alapjául szolgáló eredmény kapcsolata, a társasági adó összegének meghatározása. Társasági adó megállapítás normál menet: Megnevezés Adózás előtti eredmény Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek Adózás előtti eredményt növelő tételek Társasági adó alapjául szolgáló nyereség Társasági adókulcs Tárgyévi társasági adó Adókedvezmény Tárgyévi társasági adó kötelezettség
2010. év (e Ft) - 221.100 963.247 480.461 - 703.886 19 % 0 0 0
2011. év (e Ft) - 287.237 1.281.986 1.238.093 - 331.130 19 % 0 0 0
Társasági adóalap meghatározás jövedelem, nyereség minimum szerint. Megnevezés Összes bevétel ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás Adóalap Nyereség minimum szerint társ. adó (az alap 2 %-a)
2011. év (e Ft) 5.883.177 89.848 5.793.329 115.867 42
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek: Megnevezés Az előző évek elhat. veszteségéből adóévben leírt összeg Céltartalék felhaszn. bevételként elsz. összege, előző évi célt. rend Az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenési leírás összege és az eszközök kivezetésekor a számított nyilv. érték) Környezetvédelemre képzett céltartalék Vállalkozási övezetben üzembe helyezett (meghatározott) tárgyi eszk. beszerzési értéke Sztv. 3.§. 4. bek. 10/a. p. szerint behajthatatlan értékvesztés Adóévben visszaírt értékvesztés összege Előző évben elszámolt behajthatatlan követelésre bef. össz. Önellenőrzés bevétele Kapott osztalék, részesedés összege Alapítványra és közérdekű kötelezettségvállalásra átadott pénzösszeg Szakmunkás tanulók után tanulónként havonta 12.160,- Ft Munkanélküliek foglalkoztatása esetén befizetett TB járulék Behajthatatlan követelés a befizetés 20%-a, 365 napon túli A számviteli törvény elveitől való eltérés hatása
Összesen:
2010. év 2011. év Ezer Ft 3.192 1.024 638.248 435.235 -
-
25 4.091 317.691 963.247
709 450 836 7.777 3.553 832.402 1.281.986
Az adózás előtti eredményt növelő tételek: Megnevezés Várható kötelezettségre céltartalék ráfordítása A számviteli törvény alapján költségként elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenési leírás, illetve nyilvántartásból való kivezetéskor a ráfordításként elszámolt összeg Adóbírság, késedelmi pótlék Adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege Adóellenőrzéssel, önellenőrzéssel megállapított ráfordítás elszámolt összege Behajthatatlan követelés leírás címén ráfordításként elszámolt összeg Ráfordításként elszámolt, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, eszközátadás Elengedett követelés Előző évi értékvesztés elismert része Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség A számviteli törvény elveitől való eltérés hatása
Összesen:
2010. év 2011. év Ezer Ft 737 176.265 393.356 736.146 21 4.695 -
774 6.128 -
345
110
1.223 80.084 480.461
979 317.691 1.238.093
A társasági adó számításánál a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak miatt módosításra nem került sor mivel a szokásos piaci értékhez viszonyított eltérés ezt nem indokolja. A Nógrád Volán Zrt-nek az adó alapja 2011-ben nem éri el a jövedelem (nyereség) minimum összegét – 115.867 eFt-ot – és úgy dönt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 91/A § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem (nyereség) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját.
43
ÉVES BESZÁMOLÓ 3.
2011.
TÁRSASÁG VAGYONI HELYZETE, MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK
3.1. A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések 3.1.1. A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása Az autóbusz állomány amortizációs kulcsának változtatása nélkül az eszköz és forrás oldal egyes tételei az alábbiak szerint alakultak volna: Megnevezés
2011.év Eltérés tény korrekció korrigált tényhez korr-hoz 2 578 580 1 915 568 368 162 2 283 730 -663 012 -294 850 392 192 234 692 144 131 378 823 -157 500 -13 369
2010.év tény
Műszaki ber.,gép.,járm. Halasztott bevétel
A műszaki berendezések, felszerelések, járművek értéke az elszámolt többlet amortizációt kiszűrve 294.580 eft-tal, a kapcsolódó fejlesztési támogatás elszámolás változás hatására a passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevétel 13.369 eFttal csökkent volna. 3.2. Eszköz, forrás összetétel főbb mérlegsoronként Eszközök alakulása Megnevezés Befektetett eszköz Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszköz Forgó eszközök Készletek
Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen:
Megnevezés Befektetett eszköz Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszköz Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
Bázis 3 311 069 31 776 3 253 115 26 178 617 736 89 812 466 086 0 61 838 682 625 4 611 430
Tény 2 792 354 24 436 2 749 544 18 374 596 831 106 704 479 384 0 10 743 1 258 204 4 647 389
Bázis Tény Megoszlási % 71,80% 60,09% 0,69% 0,53% 70,54% 59,16% 0,57% 0,40% 13,40% 12,84% 1,95% 2,30% 10,11% 10,31% 1,34% 14,80% 100,00%
0,23% 27,07% 100,00%
e Ft Index % 84,3% 76,9% 84,5% 70,2% 96,6% 118,8% 102,9% 17,4% 184,3% 100,8%
Index Bázishoz 83,7% 76,8% 83,9% 70,2% 95,8% 117,9% 102,0% 17,2% 182,9% 100,0%
44
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Az eszközök összetétele az előző évhez viszonyítva módosult. A befektetett eszközök aránya az összes eszközállományon belül jelentősen csökkent 60,1%-ra de még így is meghatározó. A forgó eszközök aránya is csökkent 0,6 %-kal. Az aktív időbeli elhatárolások aránya 12,3 %-kal nőtt, amely a veszteségtérítés 2011. évi utólagos elszámolásával és az árfolyam veszteség elhatárolásával van összefüggésben. Az eszközök értéke összességében 0,8 %-kal nőtt. A tárgyi eszközök állománya 15,5 %kal csökkent, amely az autóbuszok amortizációjának növekedésével függ össze. 2011. évben 5 db használt autóbusz beszerzést eszközölt a társaság. Források alakulása e Ft Megnevezés Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejár. kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolás Források összesen:
Megnevezés Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejár. kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolás Források összesen:
Bázis 1 706 810 1 625 020 794 300 -686 847 195 437 -221 100 188 996 2 239 396 0 939 750 1 299 646 476 228 4 611 430
Tény 1 380 026 1 624 900 796 300 -932 246 178 309 -287 237 364 237 2 622 322 0 780 513 1 841 409 280 804 4 647 389
Index Bázishoz 80,9% 100,0% 100,3% 135,7% 91,2% 129,9% 192,7% 117,1% 83,1% 141,7% 59,0% 100,8%
37,01% 35,24% 17,22% -14,89% 4,23% -4,79% 4,10% 48,56%
29,70% 34,96% 17,14% -20,06% 3,84% -6,18% 7,84% 56,42%
Index Bázishoz 80,2% 99,2% 99,5% 134,7% 90,8% 129,0% 191,2% 116,2%
20,38% 28,18% 10,33% 100,00%
16,80% 39,62% 6,04% 100,00%
82,4% 140,6% 58,5% 100,0%
Bázis
Tény
A források 0,8 %-os csökkenése, a saját tőke 19,1 %-os csökkenése a céltartalékok 92,7 %-os, a kötelezettségek 17,1 %-os növekedés, a passzív időbeli elhatárolások 41,0 %-os csökkenése mellett következett be. A saját tőke csökkenés a veszteséges gazdálkodás eredménye. A céltartalék növekedése a várható létszámleépítésekkel kapcsolatos költségekre és a NAV ellenőrzés megállapításaira képzett céltartalék növekedéssel függ össze. A kötelezettségeken belül nőtt a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben, amelyben a folyószámlahitel növekvő állományának valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség állományában található egy éven belül törlesztendő pénzügyi lízing kötelezettség növekedésének van jelentős szerepe. 45
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A mérleg főbb sorainak szöveges elemzése 3.2.1. Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként. Az immateriális javak bruttó értékének 2011. évi alakulása e Ft Bruttó érték Megnevezés Nyitó Növeke- CsökkeÁtsoroZáró állomány dés nés lások állomány Alapítás, átszervezés akt. ért. 31.289 0 0 0 31.289 Kísérlet fejlesztés akt.ért. 10.246 0 0 0 10.246 Vagyoni értékű jogok 57.660 752 362 58.050 Immateriális javak bruttó 99.195 752 362 0 99.585 értéke összesen Az immateriális javak halmozott értékcsökkenésének 2011. évi alakulása e Ft Megnevezés Alapítás, átszervezés akt. ért. Kísérletfejlesztés akt.ért. Vagyoni értékű jogok Immateriális javak ért.csökk. összesen Nettó érték
Nyitó állomány 31.289 2.914 33.216 67.419
Halmozott értékcsökkenés Növeke- CsökkeÁtsorodés nés lások 0 0 0 2.049 0 0 6.043 362 0 8.092 362 0
31.776
- 7.340
0
Záró állomány 31.289 4.963 38.897 75.149
0
24.436
A társaság vagyoni értékű jogként a számítógépes programokhoz kapcsolódó licenc díjakat, a telefonok üzemeltetésével összefüggő használati díjat és a szoftverek bérleti jogának értékét számolja el. Az immateriális javak bruttó értéke a Libra6i integrált ügyviteli rendszerhez kapcsolódó licenc díjak megszerzésével és a tárgyévi szoftver bérleti jog beszerzésekkel, a halmozott értékcsökkenés pedig a tárgyévben elszámolt értékcsökkenéssel növekedett. Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolási módja nem változott az előző évhez képest. A társaság az immateriális javaknál értékhelyesbítést nem számolt el. A tárgyi eszközök bruttó értékének 2011. évi alakulása e Ft Megnevezés
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, járműv. Egyéb berend., felsz., járműv. Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök bruttó értéke összesen
Nyitó állomány
Bruttó érték NövekeCsökkeÁtsorodés nés lások
Záró állomány
758.336
1.156
0
0
759.492
4.910.866
16.436
25.832
0
4.901.470
393.461
8.619
14.317
0
387.763
8.987
226.027
27.862
792
206.360
0
0
0
0
0
6.071.650
252.238
68.011
792
6.255.085
46
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének 2011. évi alakulása e Ft Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, járműv. Egyéb berend., felsz., járműv. Tárgyi eszközök értékcsökk. összesen Nettó érték
Halmozott értékcsökkenés Terven Hull. Csökke- Átsofelüli érték nés rolás 0 0 0 0
Nyitó állomány 172.290
Növekedés 16.453
Záró állomány 188.743
2.332.286
679.448
0
0
25.832
0
2.985.902
313.959
31.227
27
0
14.317
0
330.896
2.818.535
727.128
27
0
40.149
0
3.505.541
3.253.115
-474.890
-27
0
27.862
792
2.749.544
Tárgyi eszköz megoszlása
47
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A társaság 2011. december 31-én 570.748 e Ft értékű ingatlannal és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal rendelkezett, melynek összetétele az alábbi: - telek 62.371 e Ft - saját épületek 176.988 e Ft - bérbevett ingatlanon aktív. beruházás 5.962 e Ft - autóbusz pályaudvarok 92.284 e Ft - autóbusz javító műhelyek 97.310 e Ft - egyéb építmények 72.817 e Ft - jóléti ingatlanok 7.905 e Ft - ingatlanhoz kapcs. vagyoni értékű jogok 55.111 e Ft
48
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A műszaki berendezések, gépek, járművek értéke 1.915.568 e Ft, ami a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló autóbuszok és kapcsolódó műszaki (tachnográf, hírközlő, jegykiadó) berendezések értékét foglalja magában. 2011. évben műszaki fejlesztésként 5 db használt autóbusz beszerzés történt társaságunknál (a Panoráma-busz Kft-től 4 db, a Kisalföld Volántól 1 db autóbusz). Az állományba került buszokból 3 db a Salgótarjáni Helyközi Üzletágnál (31 SZH), 2 db a Balassagyarmati Helyközi Üzletágnál (37 SZH) került állományba. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek értéke 56.867 e Ft, ami a következőkből tevődik össze: - üzemi berendezések, felszerelések 36.827 e Ft - teher gépjárművek 1.889 e Ft - vegyes rendeltetésű gépjárművek 4.184 e Ft - személygépjárművek 7.036 e Ft - irodai berendezések, felszer., eszközök 4.145 e Ft - hírközlő berendezések (irodai) 23 e Ft - számítástechnikai berendezések (irodai) 2.757 e Ft - egyéb irodai berendezések, felszerelések - képzőművészeti alkotások 6 e Ft A társaság 2011. évben összesen 29.964 e Ft értékű beruházást helyezett üzembe, melyből 752 e Ft az immateriális jószág 1.157 e Ft az ingatlanok 16.436 e Ft a műszaki berendezések 8.619 e Ft az egyéb berendezések között került üzembe helyezésre. Értéknövelő beruházásként összesen 9.240 eFt-ot számolt el a társaság, amely 1 db autóbusz felújítását jelenti. A befejezetlen beruházások 2011. december 31-i záró állománya 206.360 e Ft, amelynek tételei: Megnevezés Korszerű forg.szervezés és utastájékoztatás (ÉMOP pályázat) szoftver Szellemi termék összesen Megbízási díj (4 db autóbusz beszerzés) Műszaki berendezések, gépek, járművek Csapadékvíz tisztító berend. környezetvéd ber. Üzemanyag konténerszállítási költség Vagyonvédelmi berendezés Védő felszerelés Korszerű forg.szervezés és utastájékoztatás (ÉMOP pályázat) egyéb gép, berendezés Egyéb gépek, berendezések Összesen:
Összeg (Ft) 100.506.138 100.506.138 475.000 475.000 5.174.300 137.500 9.000 5.800 100.052.390 105.378.990 206.360.128
49
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Lízingelt eszközök bemutatása A társaság 33 db autóbuszt és 1 db haszongépjárművet üzemeltet pénzügyi lízingszerződés keretében. Megnevezés (azonosító) autóbuszok TZP05 GN246056 líz.sz. TZP05 GN246054 líz.sz. TZP05 GN246053 líz.sz. TZP05 GN246052 líz.sz. TZP05 GN246051 líz.sz. TZP05 GN246050 líz.sz. TZP05 GN246049 líz.sz. TZP05 GN246048 líz.sz. TZP05 GN246046 líz.sz. TZP05 GN246045 líz.sz. TZP05 GN246044 líz.sz. TZP05 GN246043 líz.sz. TZP05 GN246041 líz.sz. TZP05 GN246130 líz.sz. TZP06 GN315265 líz.sz. TZP06 GN315266 líz.sz. TZP06 GN315267 líz.sz. TZP06 GN315268 líz.sz. TZP06 GN315269 líz.sz. TZP06 GN327325 líz.sz. TZP06 GN327324 líz.sz. TZP06 GN327326 líz.sz. TZP06 GN327327 líz.sz. TZP06 GN327328 líz.sz. TZP06 GN339270 líz.sz. TZP06 GN339271 líz.sz. TZP07 NZ373605 líz.sz. TZP08 GN401653 líz.sz. TZP08 GN401655 líz.sz. TZP08 GN401656 líz.sz. TZP08 GN437420 líz.sz. TZP08 GN437416 líz.sz. TZP08 GN437418 líz.sz. Haszongépjármű TZP08 D8430634 líz.sz.
JUX-027 JUX-026 JUX-025 JUX-024 JUX-023 JUX-022 JUX-021 JUX-020 JUX-019 JUX-018 JUX-016 JUX-017 JUX-015 JUX-014 FLH-403 FLH-406 FLH-405 FLH-404 KHZ-884 KLN-151 KLN-152 KLN-153 KLN-154 KLN-155 FLR-871 FLR-872 KJR-618 KXM-048 KXM-049 KXM-050 KXM-047 KXM-046 KXM-053
Első esedékesség 2005.07.28 2005.07.18 2005.11.01 2005.11.01 2005.11.01 2005.11.01 2005.07.28 2005.11.01 2005.11.01 2005.11.01 2005.11.01 2005.11.01 2005.11.01 2005.11.01 2006.07.20 2006.07.20 2006.07.20 2006.07.20 2006.08.14 2006.10.02 2006.10.02 2006.10.02 2006.10.02 2006.10.02 2006.11.27 2006.11.27 2007.10.26 2008.01.15. 2008.01.15. 2008.01.16. 2008.09.24. 2008.09.24. 2008.09.24.
Utolsó esedékesség 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2013.06.01 2014.06.20 2014.06.20 2014.06.20 2014.06.20 2014.09.01 2016.09.01 2016.09.01 2016.09.01 2016.09.01 2016.09.01 2012.12.03 2012.12.03 2015.08.21. 2016.02.15. 2016.02.15. 2016.02.16. 2016.10.24. 2016.10.24. 2016.10.24.
LHV-874
2008.10.01.
2013.09.03
Rendszám
Az FLR-871 és az FLR-872 autóbusz Iveco, a többi pedig VOLVO típusú jármű. Az LHV-874 forgalmi rendszámú haszongépjármű OPEL-Vivaro típus.
50
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
3.2.2. Elszámolt értékcsökkenési leírás 2011. évben leírási módonként. e Ft Megnevezés Alapítás-átszerv. akt. értéke Kísérleti fejl. akt. értéke Vagyoni értékű jogok Üzleti vagy cégérték Immateriális javak összesen Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb Berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházások Tárgyi eszközök összesen ÖSSZESEN
Lineáris
Terv szerinti DegElőző 100 e Ft resszív év alatti
Terven felüli
Össz.
Visszaírás
2.049 5.641
402
2.049 6.043
2.049 6. 043
7.690
402
8.092
8.092
16.453
16.453
679.448
679.448
16.453 676.690
2.758
27.080
4.147
31.227
27
31.254
898
898
720.223
2.758
4.549
735.220
925
728.053
727.913
2.758
4.549
735.220
925
736.145
3.2.3. Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés elszámolás és a visszaírás, értékhelyesbítés bemutatása mérlegtételek szerinti bontásban. A társaság a tárgyi eszközökre értékhelyesbítést nem számolt el, terven felüli értékcsökkenés elszámolás 925 e Ft összegben történt, amelyből 898 e Ft építési tervdokumentációk selejtezéséből adódik. 3.2.4. Üzleti vagy cégérték leírásra nem került sor 2011. évben. 3.2.5. A meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési megváltozásából adódó eredmény módosulás ismertetése.
leírásának
A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási módja nem változott az előző évhez képest. Busz amortizáció mértékében történt jelentős változás. 3.2.6. Készlet alakulás részletezése, veszélyes hulladék mennyiségének alakulása Készlet alakulás részletezése 2011.év: e Ft Megnevezés Fenntartási anyagok, alkatrészek Fődarabok
Összesen
Készletek Nyitó Növekedés Csökkenés állomány 25.118 302.582 296.268 2.398
32.008
31.094
Záró állomány 31.432 3.312 51
2011.
ÉVES BESZÁMOLÓ Gumiabroncsok Üzemanyagok Nyomtatványok, irodaszerek Egyéb anyag Összesen /anyag/ Befejezetlen állomány ISUZU alkatrészek Göngyölegek Gázolaj értékesítés (külső) Összesen /áru/ KÉSZLETEK ÖSSZESEN
4.342 45.532 2.140 1.176 80.706
46.364 1.420.388 17.468 19.535 1.838.345
46.966 1.402.048 17.117 18.854 1.812.347
3.740 63.872 2.491 1.857 106.704
9.106 9.106 89.812
62.119 62.119 1.900.464
71.225 71.225 1.883.572
0 0 106.704
2011. év során a társaság készletekre nem számolt el értékvesztést. A készlet selejtezés értéke 886 e Ft volt. A leltártöbblet értéke 3.557 e Ft, amely 2011. évben felhasználásra került. A leltárhiány 569 e Ft, amely a gázolaj és kenőanyag készleteknél jelentkezett és normán belülinek minősül. A készletek mobilitás szerinti alakulása Mozgás időintervallum
2010. XII. 31. Készletérték Megoszlási E Ft %
0 – 30 nap 30 – 60 nap 60 – 90 nap 90 – 365 nap 365 napon túl ÖSSZESEN
79.079 1.466 4.026 1.089 4.152 89.812
2011. XII. 31. Készletérték Megoszlási E Ft %
88,05 1,63 4,48 1,21 4,63 100,0
95.193 1.627 4.271 3.053 2.560 106.704
89,22 1,52 4,00 2,86 2,40 100,0
A társaság 2009.01.01-től a Libra6i integrált ügyviteli rendszerben végzi a készletkönyvelést. A cikkszámrendszer az új Anyaggazdálkodási Szabályzat szerint átdolgozásra került. A veszélyes hulladékok nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatai, a veszélyes hulladékok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedése és csökkenése a vonatkozó jogszabály (102/1996. VII.12. Korm. rend.) szerinti veszélyességi osztályok alapján a 6. sz. melléklet szerint alakult. 3.2.7. Követelések részletezése Megnevezés Határidőn belüli követelések Határidőn túli követelések 0-30 nap közötti 31-60 nap közötti 61-90 nap közötti 91-180 nap közötti 181-360 nap közötti 360 napon túl ÖSSZESEN
2010. XII. 31. 247.934 8.478 5.042 450 202 192 2.520 72 256.412
e Ft 2011. XII. 31. 248.702 6.860 2.174 563 178 194 2.290 1.461 255.562
A határidőn túli követelésekből 2.559 e Ft a mérlegkészítés napjáig befolyt.
52
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Egyéb követelések részletezése Megnevezés Munkavállalók lakásépítési tartozása Munkaváll. illetmény előlege (OMB) Munkavállalókkal szembeni kártérítés Munkavállalók beszerzési előleg elszámolás Kilépett dolgozók tartozása Fogyasztói árkiegészítés kiutalási igény Veszteségtérítési igény Gázolaj jövedéki adó visszatérítés Apa szabadság elszámolás Műszaki díjjal kapcsolatos elszámolás Adott előleg szolgáltatás miatt Biztosító kártérítés elszámolása Adott kaució Egyéb pénzügyi elszámolások Előző évhez kapcsolódó áthúzódó bevétel Egyéb elszámolások (kötbér,bírság,társvolán,menetr.) Egyéb követelés értékvesztés ÖSSZESEN
2010. XII. 31. 1.342 2.426 1.096 0 2.373 69.578 124.580 0 125 631 152 0 2.580 83 406 322 0 205.694
e Ft 2011. XII. 31. 1.290 2.038 977 0 2.222 53.954 140.718 18.210 195 996 0 446 2.580 83 527 326 0 224.562
Követelések értékvesztése e Ft Megnevezés
Követelés eredeti értéke
Halmozott értékvesztés előző év végén
Tárgyévben elszámolt értékvesztés növekedés
Tárgyévben elszámolt értékvesztés csökkenés
267.681 224.562
15.895 0
774 0
1.800 0
Vevő követelés Egyéb követelés
Visszaírt értékvesztés
Halmozott értékvesztés tárgyév végén
709 0
14.160 0
Követelés jelen értéken
253.521 224.562
Kapcsolt vállalkozások közül 2011. év végén a részvénytársaságnak nyitott követelése volt: - Auto-Help Kft. 701 e Ft, - a Salgókontrol Kft-vel szemben 600 e Ft. A társaság 2011. évben értékvesztést számolt el 774 e Ft értékben a D-Group Baskelbal Kft-vel szembeni követelésre. Behajthatatlan követelésként leírásra került 19 e Ft kilépett dolgozói tartozás. Részletezés név szerint: - Tóth József 9.530.- Ft. - Krucskó Zsolt 2.834.- Ft. - Oláh László 6.500.- Ft. Összesen: 18.864.- Ft. Értékpapírok Záró állomány 2011. december 31-én 0 Ft. 3.2.8. A bevételek részletezése.
és
a
költségek,
ráfordítások
aktív
időbeli
elhatárolásának
53
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Aktív időbeli elhatárolások e Ft Megnevezés Bevételek aktív időbeli elhatárolása Kapott kamatok Ezen Továbbszámlázott közüzemi és egyéb díjak belül: Egyéb bevételek és támog-ok miatti időbeli Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Újságok, szaklapok előfizetése Ezen Jármű bérleti díj belül: Többlet kötelezettség elhatárolása Halasztott ráfordítások ÖSSZESEN
2010. XII. 31. 317.983 292 317.691 7.286 612 3.240 3.434 357.356 682.625
2011. XII. 31. 832.436 34 832.402 6.174 472 2.520 3.182 419.594 1.258.204
A bevételek aktív időbeli elhatárolásán belül a helyközi autóbusz-közlekedés veszteségtérítéséhez kötődő elszámolás 832.402 eFt-ot tesz ki. Az NFM által megadott 2011. évi helyközi autóbusz-közlekedést érintő veszteségtérítés összege és a már folyósított veszteségtérítési előleg különbsége az egyéb bevételek és az aktív időbeli elhatárolások között került kimutatásra, mert a Társaság még további veszteségtérítés igénylésére lesz jogosult. Az Egyéb bevételek között költség ellentételezésre kapott összeg elszámolásának a feltétele a mérlegkészítés napjáig történő pénzügyi rendezés illetve más jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet (Szv. tv. 77. § (3). Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik feltétel sem áll fenn, de az összemérés elvének történő megfelelés érdekében a tv. 4. § (4) bekezdése alapján – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – a törvény előírásaitól ettől el lehet térni a megbízható és valós összkép elérése érdekében. Az elhatárolás összegét a következők szerint határoztuk meg: Megnevezés 2011.évre az auditált adatszolgáltatás alapján meghatározott kompenzáció összege: A közszolgáltatási szerződés záradéka alapján folyósított 2011. évi költségtérítés Bevételek aktív időbeli elhatárolása helyközi veszteségtérítés miatt
e Ft + 1.366.678 - 534.276 832.402
Az elszámolás az eszközökre, forrásokra, eredményre, pénzügyi helyzetre gyakorolt pozitív hatását az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Aktív időbeli elhatárolás Eszközök összesen: Mérleg szerinti eredmény Forrás összesen: Egyéb bevétel Mérleg szerinti eredmény: Eladósodottsági mutató %
2010.év tény 682 625 4 611 430 -221 100 4 611 430 938 436 -222 100 103,9
tény 1 258 204 4 647 389 -287 237 4 647 389 1 693 503 -287 237 155,28
2011.év korrekció korrigált -832 402 425 802 -832 402 3 814 987 -832 402 -1 119 639 -832 402 3 814 987 -832 402 861 101 -832 402 -1 119 639 236,04 391,32
Eltérés tény korrigált 575 579 -256 823 35 959 -796 443 -66 137 -898 539 35 959 -796 443 755 067 -77 335 -65 137 -897 539 51,38 287,42
54
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
3.2.9. A saját tőke üzleti éven belüli változása A saját tőke a 2011. év során az alábbiak szerint változott: e Ft-ban Megnevezés 2011. január 1-i egyenleg
Jegyzett tőke 1.625.020
+ Növekedés - Csökkenés
Jegyzett, de még be nem fizet. tőke
Tőketartalék -
Eredménytartalék
794.300
- 686.847
2.000
15.128
-120
- 260.527
Lekötött tartalék 195.437
Értékelési tartalék -
Mérleg szerinti eredmény - 221.100 221.100
-17.128
Saját tőke összesen 1.706.810 238.228 -277.775
Előző évek eredmény felosztása 2011. évi eredmény
-287.237
-287.237
-287.237
1.380.026
Kerekítési különbözet 2011. december 31-i egyenleg
1.624.900
796.300
- 932.246
178.309
A társaság jegyzett tőkéje 2011. év folyamán 120 e Ft-tal csökkent a dolgozói részvénybevonás hatására. A társaság tőketartaléka 2011. év folyamán 2.000 e Ft-tal nőtt a szakképzési támogatáshoz kapcsolódó lekötött tartalék feloldásával összefüggésben, amely a 2006. évi támogatáshoz kapcsolódik. Az eredménytartalék összege 13.079 e Ft-tal nőtt az árfolyam veszteség időbeli elhatárolásához kapcsolódó lekötött tartalékból történő visszavezetéssel, 2.049 eFt-tal a kísérleti fejlesztés amortizációjának megfelelő összeg lekötött tartalékból történő visszavezetésével.
55
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Az eredménytartalék összege 221.100 e Ft-tal csökkent az előző évi veszteség, 39.427 eFt-tal az Alfa-Travel saját tőke alakulása miatti pótbefizetés összegével. A mérleg szerinti eredmény 287.237 e Ft-os vesztesége csökkenti a saját tőke összegét. A lekötött tartalék összege csökkent: - a szakképzési alapból kapott 2006. év támogatásához kapcsolódó tőketartalékba történő visszavezetéssel (2.000 e Ft). - az eredménytartalékba átvezetett árfolyamveszteséghez kapcsolódó aktív időbeli elhatárolás visszakönyvelés 13.079 e Ft összegével. - az eredménytartalékba átvezetett aktivált kísérleti fejlesztés elszámolt amortizációjához kapcsolódó 2.049 e Ft-os összeggel. 3.2.10. Lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatása Szakképzési Alapból kapott támogatás: 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év Összesen:
4.667 e Ft 1.500 e Ft 4.950 e Ft 5.500 e Ft 0 e Ft 16.617 e Ft
Nem realizált árfolyamveszteség miatti lekötött tartalék 156.409 e Ft. Aktivált kísérleti fejlesztés le nem írt összege miatti lekötött tartalék 5.283 e Ft. A társaság a 2011. évet 287.237 e Ft mérleg szerinti veszteséggel zárta. 3.2.11. A céltartalék képzés és felhasználás részletezése. Megnevezés Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Összesen:
2010. XII. 31. E Ft
2011. XII. 31. E Ft
1.128 187.868 188.996
101.052 263.185 364.237
2011. évben a folytatódó környezetvédelmi kármentesítések, illetve a peres eljárásokhoz kapcsolódóan 1.024 eFt. céltartalék feloldás történt: -
St. Központi telep Nyugati kerítés kármentesítés
894 e Ft.
-
Peres eljáráshoz kapcsolódóan
130 e Ft.
A Balassagyarmati Műszaki Telephely újbóli részletes tényfeltárásának és a beavatkozási tervdokumentációnak az elkészítése a műszaki szakterület véleménye alapján 2.320 e Ft új céltartalék képzést indokol. Céltartalékot képeztünk a Nemzeti Adó és Vámhivatal határozatában foglaltak szerint a 2011.év folyamán végzett ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban 42.755 e Ft. összegben. A céltartalék képzésre azért került sor mert a társaságunk az első fokú határozatban foglaltakkal kapcsolatban fellebbezést nyújtott be így a határozat még nem jogerős, de az óvatosság elvét figyelembe véve a céltartalék képzést indokoltnak tartjuk.
56
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
További céltartalék képzést indokolt a társaságnál várhatóan bekövetkező szervezeti átalakításokhoz (a BKV-s feladat megszűnése illetve a salgótarjáni helyi járat átszervezése) kapcsolódó létszámleépítések várható költség terhei (végkielégítés, felmondási bér és járulékaik). Céltartalékot képeztünk a számviteli törvényben foglaltak szerint a 2008., 2010. és 2011. év végén elszámolt, majd elhatárolt árfolyamveszteség, 2011. év végén újra számolt futamidő arányos részére 75.317 e Ft-os összegben, így az árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék állomány 2011. december 31-én 263.185 e Ft. A feloldott és képzett céltartalék állományt 2011. évre vonatkozóan az alábbi táblázat részletezi: e Ft-ban Megnevezés
Céltartalék várható kötelezettségekre környezetvédelmi kötelezettségekre = Bgy.műszaki t. tényfeltárás és tervdok. = St. Központi telep kármentesítés - peres elj.-ból adódó kötelezettségekre - NAV ellenőrzés első fokú határozat alapján - Várható létszámleépítés költségeire Egyéb céltartalék - elhatárolt árfolyamveszteségre Céltartalék összesen:
Céltartalék Céltartalék Céltartalék nyitó feloldás képzés állomány 2011 év 2011. év 2011. I.01. 1.128 1.024 100.948 998 894 2.320 0 0 2.320 998 894 0 130 130 0 0 0 42.755 0 0 55.873 187.868 0 75.317 187.868 0 75.317 188.996 1.024 176.265
Céltartalék záró állomány 2011.XII.31. 101.052 2.424 2.320 104 0 42.755 55.873 263.185 263.185 364.237
3.2.12. Kötelezettségek bemutatása A pénzügyi lízing kötelezettségek futamidő és devizanem szerinti alakulása 2011. XII. 31-én: A pénzügyi lízing típusa
Éven belül E Ft
Devizaalapú
295.128
Egy év és öt év között E Ft
Öt éven túl fizetendő E Ft
780.513
0
Deviza nem CHF
Kamatláb %
CHF
0,75 + 2,5
A kölcsön és hitelállomány futamidő és devizanem szerinti alakulása 2011. XII. 31-én: A kölcsön és hitel típusa
Éven belül
Egy év és Öt éven túl öt év között fizetendő E Ft E Ft
Deviza nem USD, DEM, HUF, CHF
Kamatláb %
E Ft
Devizaalapú kölcs. Forintalapú hitel Deviza alapú hitel Összesen hitel: Mindösszesen:
3.053 271.337 424.027 695.364 698.417
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
CHF HUF EUR -
2,29 7,4 3,555 -
57
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
Hosszúlejáratú kötelezettségek 34 db jármű beszerzéséhez kapcsolódó pénzügyi lízing. A 2011. évi mérleg fordulónapi értékelés előtt a kötelezettség záró állománya 937.734 e Ft (4.203 eCHF) volt. A 2011. december 31-én érvényes forint árfolyamra (255,91 Ft/CHF) átszámított összeg és a könyvekben nyilvántartott kötelezettség közötti eltérést a számviteli törvény és a Zrt. számviteli politikájában foglaltak szerint 2011. év zárását megelőzően rendezni kellett. Ezért 137.907 e Ft árfolyamveszteség elszámolására került sor, mely növelte a kötelezettség állományát. Az átértékelés utáni 1.075.641 e Ft pénzügyi lízingből 2012. évben visszafizetendő 295.128 e Ft, amely átsorolásra került a rövidlejáratú kötelezettségek közé. Hosszúlejáratú kötelezettségben maradt: 780.513 e Ft. Jelenleg 2 db személygépkocsit finanszíroz devizaalapú kölcsön, amely a mérleg fordulónapi értékelés előtt 2.661 eFt-tal szerepelt a könyvekben, melyre 392 eFt árfolyamveszteséget számoltunk el. A 2011. december 31-én fennálló kölcsöntartozás 3.053 e Ft-os összegéből 2012. évben törlesztendő a teljes 3.053 e Ft-os összeg. Az árfolyamveszteségeket elhatároltuk, melyet a törlesztés arányában a hátralévő futamidő alatt fogunk feloldani. Az eltelt futamidővel arányos céltartalék képzésre is sor került. Rövidlejáratú kötelezettségek A kölcsön hitelállomány alakulását az alábbi táblázat rögzíti: e Ft-ban
Megnevezés Rövidlejáratú kölcsönök Kölcsön járműbeszerzéshez (szgk.) Rövidlejáratú hitelek Folyószámla hitel
Nyitó
Felvét
3.628 3.628 609.264 609.264
0 0 695.364 695.364
Törlesztés 3.628 3.628 609.264 609.264
2011. év végi átsorolás 3.053 3.053 0 0
Záró 3.053 3.053 695.364 695.364
A társaság jelzáloggal terhelt kötelezettségeit a 5.3.1.4. pontnál részletezi: A részvénytársaságnál váltó tartozás, kötvény-kibocsátásból eredő támogatás, alapítókkal szembeni kötelezettség, egyéb hosszúlejáratú kötelezettség, és a kapott összegnél nagyobb összegű visszafizetendő kötelezettség, nem keletkezett. Szállítási és egyéb kötelezettségek (hitel és kölcsön nélkül) Megnevezés Vevőtől kapott előleg Szállítók Rövidlej. kapcs. vállalk. szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - SZJA kötelezettség - egyéb adófizetési köt. - általános forg.adó köt. - helyi adófizetési köt. - szakképzési hozzáj. Ezen - munkabérfizetési köt. belül: - TB fizetési köt. - magánnyugdíjpénztár - munkavállal. kapcs. köt. - egyéb - CIB és egyéb lízing ÖSSZESEN
2010. XII. 31. 1.075 190.052 41.322 454.305 19.253 8.596 55.829 66.544 54.426 -161 2.152 80 247.586 686.754
e Ft-ban 2011. XII. 31. 737 508.183 139.431 495.041 18.772 8.671 38.436 1.802 68.107 58.341 0 2.704 3.080 295.128 1.143.392 58
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A társaságnál konszignációs készletként kezelt készletek értéke: 51.038 e Ft. Letétbe helyezett saját dolgozói részvény értéke 440 e Ft. Az érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak között eredeti értékét tekintve jelentős tétel nincs. 3.2.13. Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettsége a társaságnak nincs. 3.2.14. Zálogjoggal biztosított kötelezettségek Jelzálog terhek 2011. XII. 31-én:
1.632.341 e Ft.
Ebből: - Ingatlan jelzálogteher
988.000 e Ft értékben
- Ingó jelzálogteher
644.341 e Ft értékben
Erste Bank Nyrt. 8 db autóbusz OTP Bank Nyrt. 10 db autóbusz
284.992 e Ft 359.349 e Ft
jelzáloggal terhelt ingatlanok részletezése: __________________________________________________________ Helyrajzi szám
Megnevezés
4099 Salgótarján központi telephely Bank javára bejegyezve 250.000 e Ft + 60.000 e Ft + 224.000 e Ft = 534.000 e Ft 3149/2 Bank javára bejegyezve
Balassagyarmat műszaki telephely 454.000 e Ft _______________ __________
A jelzálog jogosultja az Erste Bank Nyrt. 700.000 e Ft folyószámla hitelkeret és 54 millió Ft bankgarancia biztosítása miatt, az OTP Bank Nyrt. 318.603 e Ft bankgarancia biztosítása miatt. 3.2.15. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek 2010. XII. 31. 10.520
e Ft-ban 2011. XII. 31. 35.969
-
5.101
975
3.584
Alfa Travel Kft.
29.827
94.777
Összesen kötelezettség kapcs. vállalkozással szemb.
41.322
139.431
Megnevezés Auto-Help Kft. Szállítói kötelezettségek leányvállalatok felé
Salgó-kontrol Kft Panoráma-busz Kft.
59
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
3.2.16. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának részletezése. Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés Bevételek passzív időbeli elhatárolása Autóbuszközl. árbevétele Ezen belül Fogyasztói árkieg. elhatárolás Egyéb Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Korengedményes nyugdíj Közüzemi díjak, telefon,egyéb igénybe vett Ezen belül: szolgáltatások Fizetendő kamat Vezetői prémium és közterhei Halasztott bevételek (fejlesztési támogatás bevételként el nem számolható része) ÖSSZESEN
2010. XII. 31. 80.018 38.836 38.528 2.654 4.018 -
e Ft-ban 2011. XII. 31. 40.425 18.832 19.278 2.314 5.687 -
1.818
1.860
2.200
1.257 2.200
392.192
234.692
476.228
280.804
A 2011. XII. 31-i halasztott bevételek részletezése a következő: - költségvetésből kapott támogatás 132.855 e Ft - önkormányzattól kapott támogatás 9.407 e Ft - MNV Zrt-től kapott támogatás 46.677 e Ft - ÉMOP-os pályázat támogatás 457 e Ft - térítésmentes átvétel (autóbuszok) 18.933 e Ft
60
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
3.3. Cash flow elemzése CASH FLOW-KIMUTATÁS e Ft-ban Megnevezés I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési cash flow) 1-13 sorok 1. Adózás előtti eredmény +, 2.Előző évek eredményváltozása 3. Elszámolt amortizáció* + 4. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +, 5. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +, 6. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +, 7. Szállítói kötelezettség változása +, 8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettség változása +, 9. Passzív időbeli elhatárolások változása* +, 10. Vevőkövetelés változása +, 11. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +, 12. Aktív időbeli elhatárolások változása +, 13. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 14. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow) 14-16. sorok 15. Befektetett eszközök beszerzése* 16. Befektetett eszközök eladása + 17. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash flow) 17-24. sorok 18. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 19. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 20. Hitel és kölcsön felvétel + 21. Hosszúlejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 22. Véglegesen kapott pénzeszköz + 23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 26. Hosszúlejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 27. Véglegesen átadott pénzeszköz 28. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszúlejáratú kötelezettség változása IV. Pénzeszközök változása (+,-I.+,-II +,-III. sorok) Pénzeszközök az időszak elején Pénzeszközök az időszak végén Pénzeszközök változása
2010. Tény 2011. Tény - 156.260 75.317 - 221.100
- 295.014
371.464 16.244 119.042 -614 - 35.394 96.615 - 25.596 10.315 - 37.001
735.220 8.433 175.241 -8 225.597 138.507 - 306.935 2.826 - 32.971
- 450.235
- 575.579
- 122.276
- 124.916
- 123.263 987 337.308
-133.493 800 7.777 -1.496
276.508 903
82.864 362
63.500 - 260
111.511 -39.547
- 345 - 2.998
-110 -156.576
58.772 3.066 61.838 58.772
-51.095 61.838 10.743 -51.095
* 2010. évi adat, térítés nélkül átvett eszközök figyelembevétele nélkül (piaci érték 86.978 eFt.)
61
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
3.4. A társaság valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének értékelése Sorsz. Megnevezés 2010.év Vagyoni helyzet vizsgálata 1. Befektetett eszközök aránya % 71,80 2. Forgóeszközök aránya % 13,40 3. Legfontosabb eszközcsoportok aránymutatója % 18,70 4. Eladósodottság mutatója % 131,20 5. Eladósodási fok % 56,70 6. A befektetett eszközök fedezettségének vizsgálata % 79,90 7. Tárgyi eszközök leírtsági mutatója % 46,10 8. Tárgyi eszközök fedezettsége mutató % 52,50 9. Tárgyi eszközök hatékonysága mutató % 134,80 10. Tőkefeszültségi mutató % 131,20 11. Tőke önfinanszírozás % -53,20 12. Működésbiztonsági aránymutató % 203,60 13. Saját tőke aránya % 37,00 14. Saját tőke és befektetett eszközök aránya % 51,50 15. Működő tőke és összes forrás aránya % 37,60 Pénzügyi helyzet vizsgálata 1/a. Készpénz likviditási ráta 4,80 1/b. Likviditási gyorsráta 40,60 1/c. Likviditási ráta 100,10 2. Hitel fedezettségi mutató 35,90 3. Vevő állomány aránya a szállító állományhoz 134,90 4. A pénzügyi helyzet elemzése a forgótőke alakulásával -40,00 5. Tőkejövedelmezőség 0,00 6. Nettó eladósodottság 103,90 7. Beruházások önfinanszírozása 81,00 Hatékonyság vizsgálata 1/a. 1 főre vetített nettó árbevétel eFt 6 684 1/b. 1 főre vetített bruttó termelési érték eFt 8 136 1/c. 1 főre vetített hozzáadott érték eFt 3 696 1/d. 1 főre vetített nettó termelési érték eFt 3 105 2/a. Tárgyi eszközre vetített nettó árbevétel % 134,84 2/b. Tárgyi eszközre vetített bruttó termelési érték % 164,14 2/c. Tárgyi eszközre vetített hozzáadott érték % 74,60 2/d. Tárgyi eszközre vetített nettó termelési érték % 62,65 3. Az eszközök megtérülésének vizsgálata % 131,20 4. Az erőforrás felhasználások hatékonyság vizsgálata % 68,60 5. Eszközhatékonyság vizsgálata % 161,30 6. Tőkehatékonyság vizsgálata % 312,80 Jövedelmezőség vizsgálata 1. Árbevétel arányos üzemi eredmény % -3,80 2. Költségszint alakulás (összes költség) % 103,10 3/a. Az értékesítés közvetlen költség szintje % 99,90 3/b. Az értékesítés közvetett költség szintje % 21,70 4/a. Tőkearányos szokásos vállalkozási eredmény % -16,70 4/b. Tőkearányos adózás előtti eredmény % -13,00 5. Az alaptőke jövedelmezősége (adózott eredmény) % -13,60 6. Létszámarányos jövedelmezőség (üz.eredm.) eFt/fő -255
2011.év
Index %
60,08 12,84 21,37 190,02 65,52 77,37 57,71 50,19 151,58 190,02 -88,37 117,31 29,69 49,42 32,04
83,68 95,82 114,28 144,83 115,56 96,83 125,18 95,60 112,45 144,83 166,11 57,62 80,24 95,96 85,21
0,58 26,61 100,72 26,03 49,89 -90,21 0,00 155,28 198,20
12,08 65,54 100,62 72,51 36,98 225,53
6 435 9 074 4 582 3 447 151,58 213,76 107,93 81,19 145,92 74,21 210,48 425,90
96,27 111,53 123,97 111,01 112,41 130,23 144,68 129,59 111,22 108,18 130,49 136,16
-1,89 101,34 113,31 24,48 -20,81 -20,81 -17,68 -122
49,74 98,29 113,42 112,81 124,61 160,08 130,00 47,84
149,45 244,69
62
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
A társaság jellemzően eszközigényes tevékenységet végez, ennek megfelelően az eszközök 60,1 %-át a befektetett eszközök teszik ki, melyen belül a tárgyi eszközök aránya a meghatározó. Az előző évhez viszonyítva a befektetett eszközök aránya 71,8 %-ról 60,1 %-ra csökkent, amely összefügg az autóbuszok amortizációs költségének növekedésével illetve a szükséges pótlások, beszerzések elmaradásával. A forgóeszközöknél 0,6 % pontos a csökkenés. A saját tőke befektetett eszköz arány az előző évhez képest 2,1 %-kal romlott, a saját forrás a befektetett eszközök forrásában 51,5 %-ról 49,4 %-ra csökkent. (A befektetett eszköz állomány csökkenésének ütemét a saját tőke csökkenés üteme meghaladta.) A társaság tőkeellátottságát kifejező saját tőke aránya mutató az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva csökkent, a források 29,7 %-a a saját forrás. A saját tőke jegyzett tőkéhez viszonyított aránya előző évhez képest tovább csökkent a veszteséges gazdálkodás miatt. Jelenleg 84,9 %, vagyis a saját tőke a jegyzett tőke szintje alá csökkent. A társaság likviditási mutatói az előző évhez képest romlottak. A mutatókra a forgóeszközök szintjének mérsékelt (20.905 eFt, 3,4 %-os) csökkenése mellett az összes kötelezettség nagyobb növekedési üteme (17,1%-os 382.926 eFt) ezen belül a rövidlejáratú kötelezettségek 41,7 %–os emelkedése hatott. A hitel-fedezettségi mutató 9,9 %-kal csökkent. A követelések a rövidlejáratú kötelezettségek 26,0 %-át fedezik. A társaság eladósodottságát kifejező mutatók közül valamennyi romlott. Mindez összefügg a rövid lejáratú hitelállomány 86 mFt-os növekedésével valamint a devizában fennálló kötelezettség 2011. év végi értékeléséből adódó növekedésével, amely az árfolyam kedvezőtlen alakulásával függ össze. Az eladósodottság mutatóinak kedvezőtlen alakulását a veszteséges gazdálkodáson túl nagymértékben befolyásolja a veszteség térítés rendszerének utólagos finanszírozás jellege, amely likviditási problémát okozott az év folyamán és hozzájárult a rövid lejáratú hitelállomány növekedéséhez. A társaság jövedelmi helyzetét kifejező mutatók 2010. évhez viszonyítva a veszteséges gazdálkodás miatt romlottak, a veszteség tovább nőtt. A mérleg szerinti eredmény 2011. évben 287.237 e Ft veszteség, a bázis időszaki 221.100 e Ft veszteséggel szemben. Az élőmunka termelékenységi illetve az eszközhatékonysági mutatók többsége javult, annak ellenére, hogy a nettó árbevétel 5,0 %-kal csökkent. Ezt az egyéb termelési érték elemek ellensúlyozni tudták. A teljes munkaidős létszámnál 1,8 %-os csökkenés a bázis 651,3 fővel szemben 639,9 fő a 2011. évi átlagos teljes munkaidős létszám. A mutatók számításánál alkalmazott képleteket a 2. sz. melléklet tartalmazza.
63
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
3.5. A befektetett pénzügyi eszközök alakulása. Társaság részesedéseinek alakulása Leányvállalati és egyéb vállalkozásokban a társaság részesedése az alábbi: Megnevezés
Tulajdoni hányad (%)
Névérték
Könyv szerinti érték
e Ft-ban A részesedésre Járó osztalék jutó adózás utáni eredmény
Piaci érték
2010. december 31. 2010. év után Leány Autó Help Kft. Bgyarmat Salgókontrol Kft. Starján Panoráma-Busz Kft. S.tarján Alfa Travel Kft S.tarján
86,4 80,0 99,5 100,0
6.360 400 20.000 3.000
6.360 400 11.242 5.000
6.360 400 11.242 5.000
2011. december 31. 2011. év után Leány Autó Help Kft. Bgyarmat Salgókontrol Kft. Starján Panoráma-Busz Kft. V.A. S.tarján Alfa Travel Kft S.tarján
86,4 80,0 99,5 100,0
6.360 400 20.000 3.000
6.360 400 3.800 5.000
6.360 400 3.800 5.000
6.171 31 -4.245 -80.308
7.777 0 0 0
2.482 1.541 végelszámolás alatt pótbefizetés szükséges
0 0
64
ÉVES BESZÁMOLÓ 4.
2011.
HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS, MUNKAÜGY
4.1. Létszám, átlagkereset, keresettömeg TÁRSASÁGI ÁLLOMÁNYCSOPORTONKÉNTI KERESET, LÉTSZÁM, ÁTLAGKERESET 2011. I-XII. hó Béralap (eFt) Állománycsoport Autóbuszvezető össz.
Bázis
Terv
Létszám (fő) Tény
Bázis
Terv
Tény
Átlagkereset (Ft/hó) Bázis
Terv
Tény
Index % Béralap
744406
748188 406,4
404 401,7
150470 153549
155213
102,0 100,5
-ebből helyközi
446002,1
456222
464937,2 245,3
246 246,9
151516 154547
156925
104,2 101,9
helyi
69,1 161781 164855
98,8
99,4
103,2 101,1
100,7 100,4
103,6 101,5
138808,4
138478
139016,3
167651
100,1 100,4
96,6
98,7
103,6 101,7
BKV FORG.ÚT.ÖSSZ. Karbantartó munkás Egyéb munkás MUNKÁS ÖSSZ.
149001,5 733812 147488 23262 170750
149706 744406 153740 24781 178521
144234,5 89,6 748188 406,4 152975 84,4 22716 15,5 175691 99,9
88 85,7 404 401,7 86 85,0 16 14,9 102 99,9
138580 150470 145624 125065 142434
141767 153549 148973 129068 145850
140251 155213 149975 127047 146556
96,8 96,3 102,0 100,5 103,7 99,5 97,7 91,7 102,9 98,4
95,6 98,8 100,7 96,1 100,0
97,4 99,4 98,8 93,1 97,9
101,2 98,9 103,2 101,1 103,0 100,7 101,6 98,4 102,9 100,5
FIZIKAI ÖSSZ. NEM FIZIKAI TELJ. M. IDŐS Részmunkaidős karb. Részmunkai.autóbuszv. Részmunkai szellemi Megbiz. tiszteletdíj Felmondási bér Ipari tanuló BÉRKÖLTSÉG ÖSSZ Időbeli elhatárolás
904562 344518 1249080 1924,2 4507,8
922927 353485 1276412 1913 5228
506 501,6 146 138,3 652 639,9 1 1,0 4 6,6 0,2
148884 197999 159819 160350 93913
151997 201761 163141 159417 108917
153489 202958 164180 164167 103952 101250
102,1 100,1 97,8 95,3 100,9 98,8 102,4 103,0 182,6 157,5
99,1 99,1 95,4 94,7 98,2 98,1 100,0 100,0 165,0 165,0
6571
4740
923879 506,3 336829 145,0 1260708 651,3 1970 1,0 8233 4,0 243 4740
3666 1265749 -2406 1733 1265076
3540 1291833 -1386 3500 1293947
Számviteli ö. bérköltség
70
Átlagker.
B.-hoz T.-hez B.-hoz T.-hez B.-hoz T.-hez
733812
71,5
Létszám
3023 1278917 656,3 657,0 647,7 -1733 1733 1278917
103,1 102,5 102,7 102,4 110,7
101,0 100,6 100,6 103,0 95,4
72,1 100,0 82,5 101,0
85,4 99,0
98,7
98,6
65
ÉVES BESZÁMOLÓ 4.2.
2011.
Üzletvezetés, igazgatóság, felügyelő bizottság
Az üzletvezetés (ügyvezetés), az igazgatóság és a felügyelő bizottság 2010. és 2011. években az alábbi díjazásban részesült: Megnevezés Ügyvezetés Igazgatóság Felügyelő Bizottság
2010. év 44.795 1.892 4.139
2011. év 40.410 0 4.200
Különbség - 4.385 - 1.892 + 61
Az év során az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai számára a társaság sem előleget, sem hitelt, sem kölcsönt nem folyósított, így az év végén e vezető tisztségviselők nem tartoztak a társaságnak. Az ügyvezetés az év során prémium előlegben nem részesült, bérelőleg folyósítás, egyéb előleg, hitel, kölcsön folyósítás részükre nem történt. 4.3.
Személyi jellegű ráfordítások összetétele 2011. év
Állománycsoport
Autóbuszvezető
Átl. állományi létszám (fő)
Bérköltség (e Ft)
Személyi jellegű egyéb (e Ft)
Járulékok (e Ft)
Személyi jellegű ráfordítás össz. (e Ft)
401,7
748188
225871
323925
1297984
Karbantartó munkás
85,0
152975
32572
47857
233404
Egyéb munkás
14,9
22716
5312
7017
35045
Szellemi foglalkoz.
138,3
336829
67039
104631
508499
Telj.mi.ben fogl.ö.
639,9
1260708
330794
483431
2074933
7,8
10446
6453
3261
20160
7763
6877
3900
18540
1278917
344124
490591
2113632
Részmunkaidős Egyéb Összesen Időbeli elhatárolás Számviteli bér ktg.
647,7
0 1278917
0 344124
490591
2113632
66
ÉVES BESZÁMOLÓ 5.
2011.
BERUHÁZÁSOK, FEJLESZTÉSEK A társaság tárgyévi üzembe helyezett beruházásainak adatai műszaki összetétel, valamint pénzügyi forrás összetétel szerint. e Ft-ban Megnevezés
Immateriális javak Ingatlan és kapcs. vagyonértékű jogok Műsz. gép, ber., jármű Ebből: autóbusz Egyéb gép, ber., jármű ÖSSZESEN
Beruházás összege
Műszaki összetétel Tartalom Összeg
752 Új beszerzés 1.157 Új beszerzés
Saját erő
752 1.157
752 58
16.436 Használt beszerz. Felújítás
7.196 9.240
7.196 9.240
15.332 Használt beszerz. Felújítás 8.619 Új beszerzés Használt beszerz. 26.964
6.092 9.240 8.155 464 26.964
6.092 9.240 8.155 464 25.865
Pénzügyi forrás MNV.Zrt. NSZFI támogatás szakképzési támogatás
ÉMOP-os pályázat
1.099
1.099
67
ÉVES BESZÁMOLÓ 6.
2011.
KÖRNYEZETVÉDELEM
6.1. A részvénytársaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 2011-ben 6.1.1. Levegőtisztaság-védelem 6.1.1.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások A javító műhelyek kipufogógáz elszívó rendszereinek felújítása után a helyhez kötött légszennyező pontforrások száma 5db-ra emelkedett. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a légszennyezés mértéke éves adatszolgáltatást határidőn belül elkészítettük, és benyújtottuk a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. 6.1.1.2. Mobil légszennyező pontforrások Az autóbuszok, mint mobil légszennyező pontforrások tekintetében a károsanyag kibocsátás szempontjából minősített motorok összetétele az 3.sz. melléklet szerint változott 2011. évben. A társaság autóbusz állományának a beépített motorok emissziós minősítése szerinti megoszlását a 4.sz. mellékletben lévő táblázat szemlélteti. 6.2. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme A társaságunk telephelyeit érintő, 2011. évben elvégzett környezetvédelmi munkákat (5.sz.melléklet) támogatás nélkül, teljes egészében saját forrásból finanszíroztuk. A munkák teljesítésére kifizetett nettó összeg 8.319.900,-Ft. Ebből a beruházás összege 5.214.300,-Ft, költség 3.105.600,-Ft. Valamennyi környezetvédelmi feladat teljesítése hatósági kötelezés miatt vált szükségessé. A munkák elvégzésére - vállalkozási szerződések alapján - az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés, illetve az Öko-Agro-Tour Kft. kapott megbízást. Összefoglalóan az alábbi környezetvédelmi munkák valósultak meg. Salgótarjáni telephely Csapadékvíz elvezető hálózat olajszeparátora és a volt kültéri hordós olajtároló környezetében monitoring rendszer (9 db talajvíz monitoring kút) üzemeltetése. Vízszintmérés, mintavétel, minták vizsgálata összes alifás szénhidrogén (TPH-GC), benzol és alkilbenzolok (BTEX), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és arzén komponensekre, és talajvíz monotoring jelentés elkészítése. Üzemanyagtöltő állomás és földalatti tartálypark környezetében monitoring rendszer (8 db talajvíz monitoring kút) üzemeltetése. Vízszintmérés, mintavétel, minták vizsgálata TPH-GC és BTEX komponensekre. Telephely Ny-i kerítése mentén lévő felszíni szikkasztó árok környezetében 1 db talajvíz monitoring kút kialakítása, üzemeltetési engedélyezési dokumentáció elkészítése, csapadékvíz tisztító műtárgy telepítéséhez szükséges létesítési, kiviteli, üzemeltetési tervdokumentációk elkészítése, 1 db SWOBK 30/150 típusú, polietilén anyagú, iszapfogóval ellátott szénhidrogén leválasztó berendezés beszerzése és beépítése, régészeti megfigyelés mellett történt, 180 m hosszú csapadékvíz gyűjtő- és
68
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
szikkasztóárok kialakítása, 1 db monitoring kút üzemeltetése (vízszintmérés, mintavétel, minta elemzése, vizsgált komponens: TPH-GC és általános vízkémiai paraméterek), talaj monitoringozása (talaj mintavétel 3 pontban, pontonként 3 mélységtartományban, vizsgált komponens: TPH-GC). A salgótarjáni központi telephelyünk 3 részterületére vonatkozóan a környezetvédelmi munkákra fordított nettó összeg 7.380.900,-Ft, melyből 5.214.300,-Ft beruházás, 2.166.600,-Ft költség. Bátonyterenyei telephely Volt földalatti tartálypark és a volt kültéri gépkocsi alvázmosó környezetében monitoring rendszer (5 db talajvíz monitoring kút) üzemeltetése (vízszintmérés, mintavétel, minták elemzése, vizsgált komponensek: TPH-GC, BTEX és általános vízkémia), monitoring jelentés elkészítése. Nettó költség 939.000,-Ft Balassagyarmati telephely Monitoring záródokumentáció elkészítése. (A dokumentációt az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés (ÉKE) 2011. márciusában elkészítette és benyújtotta a hatóságnak, de számla benyújtására ez ideig nem került sor.) 6.3. Zaj- és rezgés elleni védelem Jelenlegi tevékenységünkre, telephelyeinkre zajkibocsátási korlátozás nincs elrendelve. A szomszédos ingatlanok tulajdonosaitól származó, zajkibocsátással kapcsolatos panaszról, bejelentésről nincs tudomásunk. 6.4. Egyéb végrehajtott környezetvédelmi feladatok A Minőség- és Környezetirányítási Rendszer fenntartása A minőség- és környezetirányítási rendszerünk hároméves tanúsítási periódusa 2011ben lejárt, ezért 2011. június 8-án a rendszer megújító auditjára került sor. Az audit során az auditorok nem-megfelelőséget, hiányosságot nem tapasztaltak, a „Minőségés környezetirányítási rendszer fenntartása javasolt‖ állásfoglalást küldték a Dekra Certification Kft. részére. Biztonsági tanácsadó alkalmazása 2011. évben is, a jogszabályi előírásnak megfelelően, biztonsági tanácsadó közreműködésével ellenőriztük a veszélyes áruk fuvarozási és rakodási folyamatát, és elkészíttettük a kötelező éves jelentést. 6.5. Hulladékgazdálkodás Részvénytársaságunk környezetvédelmi tevékenységének egyik legfontosabb feladata a keletkezett veszélyes- és nem veszélyes hulladékok előírás szerinti kezelése, ártalmatlanítása. A 2011. évben keletkezett, illetve elszállított hulladékokról készült nyilvántartás a 6.sz. mellékletben látható. Az éves hulladék bejelentést határidőre elkészítettük, és megküldtük az illetékes hatóság részére.
69
ÉVES BESZÁMOLÓ 6.6.
2011.
A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó értékének 2011. évi alakulása e Ft-ban Bruttó érték Megnevezés
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, járműv. Egyéb berend., felsz., járműv. Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök bruttó értéke összesen
Nyitó Növekedés Csökkenés állomány 39.944
Átsorolások
Záró állomány 39.944
41.739
41.739
81.683
81.683
A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének 2011. évi alakulása e Ft-ban Halmozott értékcsökkenés Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, járműv. Egyéb berend., felsz., járműv. Beruházások, felújítások
Nyitó állomány
Növekedés
5.557
808
6.365
25.358
5.388
30.746
30.915
6.196
37.111
50.768
- 6.196
44.572
Csökkenés
Átsorolások
Záró állomány
Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értékcsökkenése összesen Nettó érték összesen
A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök között a társaság a veszélyes hulladéktárolókat, szennyvíztisztító, üzemanyag-ellátó rendszereket, egyéb tárolókat, konténereket, kipufogógáz összetételét mérő gázelemző, zajszintmérő készülékeket, és porlasztó beállító, porelszívó füstgáz elszívó berendezéseket tart nyilván.
70
ÉVES BESZÁMOLÓ 7.
2011.
EGYÉB TÉMAKÖRÖK
7.1. Mérleg fordulónapja utáni változások A 2011. éves beszámolóra lényeges hatást gyakorló változások a mérleg fordulónapja után nem történtek. 7.2. A részvénytársaság részvényeinek bemutatása 2011. XII. 31-i állapot I. Törzsrészvények 1.600.680db 1000 Ft/db, azaz egyezer 00/100 forint/darab névértékű törzsrészvény. Értékük összesen: 1.600.680.000.- Ft. II. Dolgozói részvények A dolgozói részvények névre szóló, általános szavazati- és osztalékjogot biztosító részvények. A dolgozói részvények a részvénytársaság munkavállalói és nyugdíjasai között szabadon, korlátozás nélkül átruházhatók, a névre szóló részvények átruházására vonatkozó szabályok megtartásával. A dolgozói részvények kezelésének és forgatásának szabályzata (IG.37/2008.(VI.27.) számú határozat) tartalmazza. 2003. évtől 2010. évig 7.340 e Ft értékű dolgozói részvény bevonás történt, ennek évenkénti alakulása: - 2003. év 910 e Ft - 2004. év 710 e Ft - 2005. év 2.610 e Ft - 2006. év 1.400 e Ft - 2007. év 250 e Ft - 2008. év 570 e Ft - 2009. év 630 e Ft - 2010. év 260 e Ft Összesen: 7.340 e Ft 2011. évben 120 e Ft értékben történt bevonás, melynek cégbírósági bejegyzése is megtörtént 2011. évben. „C‖ sorozatú névre szóló dolgozói részvények: 2.422 db, azaz kettőezer-hétszáznegyvenöt darab, egyenként 10.000 Ft névértékű, névre szóló dolgozói részvény, összesen 24.220.000 Ft értékben. Összes részvény: 1.600.680 db törzs 1.000 Ft névértékű 2.422 db dolgozói 10.000 Ft névértékű Összesen részvény:
1.600.680.000 Ft. 24.220.000 Ft. 1.624.900.000 Ft.
Salgótarján, 2012. május 14. Bucsok Lajos vezérigazgató 71
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
72
1/a. sz. melléklet 1. oldal NÓGRÁD VOLÁN ZRT SALGÓTARJÁN
Társaságonkénti egyedi vizsgálat a 2011. évi konszolidálás alóli mentesítéshez
Társaság neve: Székhelye: Fő tevékenységi köre: Cégjegyzék szám: Nógrád Volán Zrt. részesedése: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5.
Megnevezés Jegyzett tőke arány Saját tőke arány Mérleg főösszeg arány Éves nettó árbevétel arány Személyi jellegű ráf. arány
AUTÓ-HELP Gépjármű Javító-Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Balassagyarmat, Szügyi út 63. szám gépjárműjavítás 12-09-001722 86,4 % Autó-help Kft 2010.év eFt. 2011.év eFt. 7 360 7 360 41 433 44 250 74 059 65 070 241 191 228 755 103 943 103 956
Nógrád Volán Zrt 2010.év eFt. 2011.év eFt. 1 625 020 1 624 900 1 706 810 1 380 026 4 611 430 4 647 389 4 386 612 4 167 734 2 046 901 2 113 632
Arány % 2010.év 2011.év 0,45 0,45 2,43 3,21 1,61 1,40 5,50 5,49 5,08 4,92
A fenti értékhatárok figyelembevételével a társaság a teljes körű konszolidálásba vonás alól 2011. évben mentesíthető, mivel a számviteli politikában rögzítettek szerint öt mutató közül négy megfelel a mentesíthetőség kritériumának, vagyis egymást követő két évben nem haladja meg az 5 %-ot.
72
2011.
ÉVES BESZÁMOLÓ
73
1/a. sz. melléklet 2. oldal
Társaságonkénti egyedi vizsgálat a 2011. évi konszolidálás alóli mentesítéshez
Társaság neve: Székhelye: Tevékenységi köre: Cégjegyzék szám: Nógrád Volán Zrt. részesedése: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5.
Megnevezés Jegyzett tőke arány Saját tőke arány Mérleg főösszeg arány Éves nettó árbevétel arány Személyi jellegű ráf. arány
SALGÓKONTROL Közlekedési Szolgáltató és Ellenőrző Korlátolt Felelősségű Társaság Salgótarján, Rákóczi út 137-139. egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység 12-09-004452 80,00 % Salgókontrol Kft 2010.év eFt. 2011.év eFt. 500 500 568 3 161 5 343 8 102 27 989 31 473 23 506 24 406
Nógrád Volán Zrt 2010.év eFt. 2011.év eFt. 1 625 020 1 624 900 1 706 810 1 380 026 4 611 430 4 647 389 4 386 612 4 167 734 2 046 901 2 113 632
Arány % 2010.év 2011.év 0,03 0,03 0,03 0,23 0,12 0,17 0,64 0,76 1,15 1,15
A fenti értékhatárok figyelembevételével a társaság a teljes körű konszolidálásba vonás alól 2011. évben mentesíthető, mivel a számviteli politikában rögzítettek szerint öt mutató közül mind az öt megfelel a mentesíthetőség kritériumának, vagyis egymást követő két évben nem haladja meg az 5 %-ot.
73
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
74
1/a. sz. melléklet 3. oldal
Társaságonkénti egyedi vizsgálat a 2011. évi konszolidálás alóli mentesítéshez
Társaság neve: Székhelye: Tevékenységi köre: Cégjegyzék szám: Nógrád Volán Zrt. részesedése: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5.
Megnevezés Jegyzett tőke arány Saját tőke arány Mérleg főösszeg arány Éves nettó árbevétel arány Személyi jellegű ráf. arány
PANORÁMA-BUSZ Személyszállítási és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Végelszámolás Alatt Salgótarján, Rákóczi út 137-139. egyéb szárazföldi személyszállítás (különjárati tevékenység) 12-09-005231 99,50% Panoráma Busz Kft 2010.év eFt. 2011.év eFt. 15 100 15 100 5 094 3 989 7 372 3 989 2 890 0 544 82
Nógrád Volán Zrt 2010.év eFt. 2011.év eFt. 1 625 020 1 624 900 1 706 810 1 380 026 4 611 430 4 647 389 4 386 612 4 167 734 2 046 901 2 113 632
Arány % 2010.év 2011.év 0,93 0,93 0,30 0,29 0,16 0,09 0,07 0,00 0,03 0,00
A fenti értékhatárok figyelembevételével a végelszámolás alatt álló társaság a teljes körű konszolidálásba vonás alól 2011. évben mentesíthető, mivel a számviteli politikában rögzítettek szerint öt mutató közül mind az öt megfelel a mentesíthetőség kritériumának, vagyis egymást követő két évben nem haladja meg az 5 %-ot.
74
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
75
1/a. sz. melléklet 4. oldal
Társaságonkénti egyedi vizsgálat a 2011. évi konszolidálás alóli mentesítéshez Társaság neve: Székhelye: Tevékenységi köre: Cégjegyzék szám: Nógrád Volán Zrt. részesedése:
Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5.
Megnevezés Jegyzett tőke arány Saját tőke arány Mérleg főösszeg arány Éves nettó árbevétel arány Személyi jellegű ráf.arány
ALFA_TRAVEL Korlátolt Felelősségű Társaság Salgótarján, Rákóczi út 137-139. gépjárműkölcsönzés 13-09-123188 100,00%
Alfa Travel Kft 2010.év eFt. 2011.év eFt. 3 000 3 000 -75 631 -85 480 1 237 392 1 265 046 266 533 270 523 3 567 4 211
Nógrád Volán Zrt 2010.év eFt. 2011.év eFt. 1 625 020 1 624 900 1 706 810 1 380 026 4 611 430 4 647 389 4 386 612 4 167 734 2 046 901 2 113 632
Arány % 2010.év 2011.év 0,18 0,18 -4,43 -6,19 26,83 27,22 6,08 6,49 0,17 0,20
A fenti értékhatárok figyelembevételével a társaság a teljes körű konszolidálásba vonás alól 2011. évben mentesíthető, mivel a számviteli politikában rögzítettek szerint öt mutató közül három megfelel a mentesíthetőség kritériumának, vagyis egymást követő két évben nem haladja meg az 5 %-ot.
75
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
76
2. számú melléklet A társaság vagyoni, pénzügyi, hatékonysági, jövedelmi helyzetét bemutató mutatók számítási módja: A mérleg alapján a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzete elemezhető tárgyévi és bázis adatok összehasonlításával. (Hivatkozás: Szt. 1. sz. melléklet, ―A‖ változat szerint) Vagyoni helyzet vizsgálata 1. Befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök Mérleg A. sor = = Befektetett eszközök aránya Összes eszköz Mérleg A. + B. + C. sor
2. Forgóeszközök aránya Forgóeszközök Mérleg B. + C. sor = = Forgóeszközök aránya Összes eszköz Mérleg A. + B. + C. sor 3. Legfontosabb eszközcsoportok aránymutatója Forgóeszközök Mérleg B. sor = Befektetett eszközök Mérleg A. sor 4. Eladósodottság mutatója Összes kötelezettség Mérleg F. sor = Saját tőke Mérleg D. sor 5. Eladósodási fok Idegen tőke Mérleg F. sor = Összes tőke Mérleg D.+ F. sor 6. A befektetett eszközök fedezettségének vizsgálata Saját tőke + Idegen tőke Mérleg D. + F. I. + II. sor = Befektetett eszközök Mérleg A. sor 7. Tárgyi eszközök leírtsági mutatója Tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenése Tárgyi eszközök bruttó értéke
=
Tárgyi eszközök leírtsági mutatója
8. Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke Mérleg D sor = Tárgyi eszközök Mérleg A/II. sor
76
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
77
9. Tárgyi eszközök hatékonysága Nettó árbevétel Eredménykimutatás I. sor = Tárgyi eszközök nettó értéke Mérleg A/II. sor
10.. Tőkefeszültségi mutató Idegen tőke Mérleg F sor = Saját tőke Mérleg D sor 11. Tőke önfinanszírozás Eredményből képzett saját tőke Mérleg D/IV. sor + VII. sor = Saját tőke Mérleg D sor 12. Működésbiztonsági aránymutató Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettség Mérleg D sor +F./I. és II. sor = Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg F./III sor 13. Saját tőke aránya Saját tőke Mérleg D. sor = = Saját tőke aránya Összes forrás Mérleg D. + E. + F. + G. sor 14. Saját tőke és a befektetett eszközök aránya Saját tőke Mérleg D sor = Befektetett eszközök Mérleg A sor 15. Működő tőke és az összes forrás aránya Működő tőke Mérleg D./1 – II. + III + IV. sor = Összes forrás Mérleg források összesen
Pénzügyi helyzet vizsgálata 1. Likviditási mutatók Készpénz likviditási ráta: Le nem kötött pénzeszközök Mérleg B. IV. sor = Rövidlejáratú kötelezettségek Mérleg F. III. sor Likviditási gyorsráta: Pénzeszközök+Követelések+Forgatási célú értékpapírok Mérleg B.IV. + B.II. + B. III. sor = Rövidlejáratú kötelezettségek Mérleg F. III. sor
77
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
78
Likviditási ráta: Forgóeszközök + Aktív időbeli elhatárolások Mérleg B. + C. sor = Rövidlejáratú kötelezettségek Mérleg F. III. sor
2. Hitel fedezettségi mutató Követelések Mérleg B. II. sor = Rövidlejáratú kötelezettségek Mérleg F. III. sor
3. Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz Vevőállomány Mérleg B. II. 1. sor = Szállítóállomány Mérleg F. III. 4. sor
4 A pénzügyi helyzet elemzése a forgótőke alakulásával Forgó tőke = + Forgóeszközök értéke – Rövidlejáratú kötelezettségek Forgó tőke = Forgó tőke aránya a saját tőkéhez Saját tőke 5.Tőkejövedelmezőség Fizetett osztalék Eredmény kimutatás 23. sor = Jegyzett tőke Mérleg D./I. – II. sor
6.Nettó eladósodottság Kötelezettség – Követelések Mérleg F. – B./II. sor = Saját tőke Mérleg D. sor
7. Beruházások önfinanszírozása Cash flow mutató Beruházások ráfordítása Cash flow mutató: adózás előtti eredmény + értékcsökkenés
78
2011.
ÉVES BESZÁMOLÓ
79
Hatékonyság vizsgálata Az eredmény-kimutatás alapján (továbbiakban: EK) a vállalkozás jövedelemhelyzetének elemzése tárgyévi és bázis adatok alapján. (Hivatkozás: Szt. 2. sz. melléklet, ―A‖ változat szerint) Az elemző mutatók számításához szükséges: + értékesítés nettó árbevétel ± aktivált saját teljesítmények értéke + egyéb bevételek = összes (bruttó) termelési érték – anyagjellegű ráfordítások = anyagmentes termelési érték (hozzáadott érték) – értékcsökkenési leírás = nettó termelési érték
EK: I. sor EK: II. sor EK: III. sor EK:I.+II.+III.sor EK: IV. sor EK: I.+II.+III.-IV. sor EK: VI. sor EK: I.+II.+III.-IV.-VI. sor
1. A nettó árbevétel, a bruttó termelési érték, a hozzáadott érték, valamint a nettó termelési érték egy főre vetített (átlagos statisztikai létszám) adatai az élőmunka hatékonyságának bemutatását szemléltetik. 2. Az eszközhatékonyság mutatóinak számításához a fenti felsorolás adatait a kérdéses eszközök adataival elosztott hányadosa adja. Különösen fontos a tárgyi eszközök hatékonyságának kimutatása Hozzáadott érték Tárgyi eszközök 3. Az eszközök megtérülésének vizsgálata Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök + Készletek átlagos értéke 4. Az erőforrás-felhasználások hatékonysága vizsgálata
Komplex hatékonyság=
Nettó termelési érték 0,15 Eszközérték + 1,8 Bérköltség
5. Eszközhatékonyság vizsgálata Bruttó termelési érték Befektetett eszközök 6. Tőkehatékonyság vizsgálata Bruttó termelési érték Saját tőke
79
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
80
Jövedelmezőség vizsgálata 1. Árbevételarányos üzemi eredmény Üzemi eredmény Értékesítés nettó árbevétele 2. Költségszintek alakulása Összes költség Bruttó termelési érték
3. Az értékesítés költségszintjei Értékesítés közvetlen és/vagy közvetett költsége Értékesítés nettó árbevétele
4. Tőkearányos szokásos / adózás előtti vállalkozási eredmény Szokásos vállalkozási eredmény Saját tőke Adózás előtti eredmény Saját tőke 5. Az alaptőke jövedelmezőségét az adózott eredmény, illetve a fizetendő osztalék viszonylatában lehet érzékeltetni Adózott eredmény Jegyzett tőke 6. Létszámarányos jövedelmezőség Üzemi tevékenység eredmény Átlagos statisztikai létszám
80
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
81
3.sz. melléklet A társasági autóbusz–motorállomány állapota 2010. december 31.: Euro 0
Euro 1
Euro 2
Euro 3
Euro 4
összesen
22 db
53 db
43 db
61 db
37 db
216 db
43
Euro 0
53
Euro 1 Euro 2
22
61
Euro 3 Euro 4
37
2011. december 31.: Euro 0
Euro 1
Euro 2
Euro 3
Euro 4
Összesen
25 db
53 db
43 db
67 db
37 db
225 db
43
Euro 0 Euro 1
53
67 25
Euro 2 Euro 3 Euro 4
37
81
2011.
ÉVES BESZÁMOLÓ
82
4. sz. melléklet A Nógrád Volán Zrt. autóbusz-állományának megoszlása a beépített motorok füstemissziós minősítése alapján 2011.12.31. motortípus
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
D10 UTS 133 D10 UTS 150 D10 UT 180 D10 UTS 184 D10 UTS 155 D10 UTS 180 D10 UTLL 190 D10 UTLL 206 D10 UTLL 235 D10 UTSLL 190
RÁBA
ssz.
Euro 0 9 db 4 db 11 db 1 db
1
25 7 1 12
db db db db
2
3
összesen
4 9 4 11 1 25 7 1 16 9 13
4 db 9 db 13 db
db db db db db db db db db db
4,0% 1,8% 4,9% 0,4% 11,1% 3,1% 0,4% 7,1% 4,0% 5,8%
11 12
CUMMINS 92 C8.3-B240 CUMMINS 92 C8.3-29010
1 db 1 db
1 db 1 db
0,4% 0,4%
13 14 15
DAF LT 160 G DAF LT 195 L DAF LT 210 H 50021
2 db 1 db 1 db
2 db 1 db 1 db
0,9% 0,4% 0,4%
16 17 18 19
MAN D 0826 LUH 10 MAN D 0826 LUH 13 MAN D 0826 LOH 15 MAN D 0836 LOH 03
1 db
1 1 1 6
db db db db
0,4% 0,4% 0,4% 2,7%
20 21 22 23 24 25 26
DETROIT DIESEL S50 ISUZU 4HE 1-XS IVECO F4AE0682 IVECO F4AE3682 IVECO F1CE0481A IVECO 8140.43S RENAULT DCI 11H+ J01
13 1 2 5 1 1 6
db db db db db db db
5,8% 0,4% 0,9% 2,2% 0,4% 0,4% 2,7%
27
SCANIA DSC 1121 B05
1 db
0,4%
28 29 30 31 32 33 34 35 36
VOLVO D7C 215 VOLVO D7C 250 VOLVO D7C 275 VOLVO D7C 310 VOLVO D7E 290 VOLVO D12A 420 VOLVO DH12D 340 VOLVO DH12D 380 VOLVO DH12E 340 összesen
1 db 1 db 6 db 11 db
2 db 1 db 2 db 5 db 1 db 1 db 6 db
1 db 1 1 19 12
db db db db 20 db
4 db 14 db 1 db 12 db
1 1 19 12 20 4 14 1 12
db db db db db db db db db
25 db
53 db
43 db
67 db
37 db
225 db
11,11%
23,56%
19,11%
29,78%
16,44%
100,0%
0,4% 0,4% 8,4% 5,3% 8,9% 1,8% 6,2% 0,4% 5,3% 100,0%
82
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
83
5.sz.melléklet
Kimutatás a 2011. évben elvégzett környezetvédelmi munkákról Telephely
Salgótarján, Rákóczi út 137-139.
Bátonyterenye, Béke út 104-106. Balassagyarmat Szügyi út 63.
Részterület
Munkafázis
Pénzügyi teljesítés (Ft) 2011. év
2012. január
Vállalkozó
60.000
772.000 0 60.000
0 473.000 0
ÉKE Öko-Agro-Tour Kft. ÉKE
240.000
0
240.000
Öko-Agro-Tour Kft
338.600
338.600
350.000
350.000
350.000
350.000
2.600.000
2.600.000
1.594.300
1.594.300
280.000
280.000
régészeti szakfelügyelet díja
40.000
40.000
monitoring kút üzemeltetése talaj monitoringozás
58.000 225.000
monitoring rendszer üzemeltetése
839.000
0 0 524.000 0
58.000 225.000 0 315.000
monitoring jelentés elkészítése
100.000
100.000
0
olajszeparátor és volt monitoring rendszer üzemeltetés kültéri hordós olajtároló környezete monitoring jelentés elkészítése üzemanyagtöltő állomás és földalatti monitoring rendszer üzemeltetése tartálypark környezete monitoring kút kialakítása és üzemeltetési engedélyezési dokumentáció elkészítése csapadékvíz tisztító műtárgy létesítési vízjogi eng. dokumentáció elkészítése csapadékvíz tisztító műtárgy kiviteli tervdok. elkészítése Telephely Ny-i csapadékvíz tisztító műtárgy beszerzése kerítése mellett lévő felszíni csapadékvíz- csapadékvíz tisztító műtárgy beépítése és szikkasztó árok kialakítása gyűjtő szikkasztó árok csapadékvíz tisztító műtárgy üzemeltetési eng. dokumentáció környezete elkészítése
Volt földalatti tartálypark és volt kültéri gk. alvázmosó környezete Földalatti tartálypark környezete
Ráfordítás nettó összege(Ft)
monitoring záródokumentáció elkészítése ÖSSZESEN
1.245.000
0
ÉKE
Nógrád M-i Múz.Szerv. Kubinyi Ferenc Múzeum
0
0
0
0
8.319.900
7.008.900
1.311.000
Öko-Agro-Tour Kft ÉKE Öko-Agro-Tour Kft ÉKE ÉKE
83
ÉVES BESZÁMOLÓ
2011.
84
6.sz. melléklet Hulladékok nyilvántartása 2011.
Megnevezés Egyéb oldószerek és oldószer keverékek /EWC 14 06 03/ Elektronikai hulladék /EWC 20 01 35/ Fáradtolaj /EWC 13 02 05/ Fénycső /EWC 20 01 21/ Festékes csomagoló anyag /EWC 15 01 11/ Levegőszűrő /EWC 15 02 02/ Olajos csomagoló anyag /EWC 15 01 10/ Olajos fűrészpor /EWC 15 02 02/ Olajos iszap /EWC 19 08 13/ Olajos rongy /EWC 15 02 02/ Olajszűrő /EWC 16 01 07/ Savas akkumulátor /EWC 16 06 01/ Lomhulladék* /EWC 20 03 07/ Gumihulladék* /EWC 16 01 03/ Papír hulladék* /EWC 20 01 01/ Vashulladék* /EWC 16 01 17/ Üveghulladék* /EWC 16 01 20/ Kommunális hulladék* /EWC 20 03 01/
Vesz. oszt.
Nyitó /kg/
Keletkezett /kg/
Elszállított /kg/
Záró /kg/
Növ./ csökk.
II.
0
440
440
0
0
II.
0
1360
1360
0
0
II.
0
8 929
8 929
0
0
II.
0
75
75
0
0
II.
0
211
211
0
0
II.
0
1060
1060
0
0
II.
0
83
83
0
0
II.
0
360
360
0
0
II.
0
11 280
11 280
0
0
II.
0
1 474
1 474
0
0
II.
0
1 499
1 499
0
0
II.
0
9 925
9 925
0
0
0
1 540
1 540
0
0
0
1 720
1 720
0
0
0
2 740
2 740
0
0
0
61 240
61 240
0
0
0
2 660
2 660
0
0
0
26 840
26 840
0
0
* Bejelentett nem veszélyes hulladékok
84