1
FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY
PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS
SZERZŐK: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS KOVÁCS TIBOR KUSTÁN PÉTER RÉPÁCZKI RITA
A BESZÁMOLÓ A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.
A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.
FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010
www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu
2
Tartalomjegyzék I. A program indulásáról .....................................................................................................................4 II. Informatikai fejlesztések előrehaladása .........................................................................................6 II.1 Többcsatornás pályaorientációs portál fejlesztése .....................................................................6 II.2 A projekt keretében elvégzett egyéb informatikai fejlesztések ..................................................8 II.3. Teljesített mérföldkövek...........................................................................................................9 II.4 Portál látogatószám a projektindikátorokhoz viszonyítva.........................................................10 II.5 Képernyőképek .......................................................................................................................12 II.6 Mellékletek .............................................................................................................................16 III. Képzések .....................................................................................................................................23 III.1 Beszámoló a posztgraduális képzésekről.................................................................................23 III.2 Posztgraduális képzésre beiskolázott hallgatók összetétele ....................................................24 III.3 Pályaorientációs tevékenységet is végző humán szakemberek képzése .................................. 27 IV. Regionális Szakmai Hálózat építése és működtetése ..................................................................33 IV.1 A regionális szakmai hálózatépítés koncepciója ...................................................................... 33 IV.2 A regionális szakmai hálózat rövid statisztikai elemzése .........................................................36 IV.3 A regionális szakmai workshopok koncepciója........................................................................ 38 IV.4 Lezajlott regionális workshopok tapasztalatai......................................................................... 39 V. Országos életpálya-tanácsadói hálózat létrehozása és működtetése ...........................................42 V.1 2009 során teljesült ügyfélforgalmi adatok..............................................................................43 VI. FIT-mappák és foglalkozás-bemutató filmek fejlesztése .............................................................47 VI.1 Új FIT-mappák kidolgozása ..................................................................................................... 47 VI.2 Felújítandó FIT-mappák.......................................................................................................... 50 VI.3 Új készítésű szakmabemutató filmek......................................................................................52 VII. Elégedettségmérés .....................................................................................................................54 VIII. Disszeminációs tevékenységek .................................................................................................56 VIII.1 Fókuszcsoportos kutatás ...................................................................................................... 56 VIII.2 Logó, szlogen és általános illusztráció kiválasztása ................................................................58 VIII.3 A nyilvánosság biztosítása .................................................................................................... 59 VIII.4 Már megjelent projekthirdetések a helyi sajtóban ................................................................60 VIII.5 Havi hírlevelek az épülő regionális szakmai hálózat tagjainak ...............................................60 VIII.6 Szórólapok ...........................................................................................................................61
3
I. A program indulásáról A program elindítását a programvezető, a munkaidő-arányosítással foglalkoztatott kollégák és az FSZH szervezete által biztosított humán erőforrás kezdte meg a Támogatási Szerződésben foglalt költség-elszámolási és felhasználási ciklus (2008. szeptember 22.) megnyitásával. A Támogatási Szerződés (TSZ) FSZH általi aláírására 2008. október 15-ével került sor. A TSZ aláírása azonban nem jelentette egyben a források rendelkezésre állását, hiszen a szolgáltatások és eszközök vásárlását, továbbá a programszemélyzet kiépítését biztosító, azoknak fedezetét jelentő támogatási előleg két ütemben, csak 2008 decemberében került folyósításra a projektgazdához (2008. december 16-án konvergencia régiókra vonatkozó 316 999 610 Ft, 18-án KMR: 99 010 376 Ft). 2008 novemberétől 17 fő került átvételre más FSZH-s programból (HEFOP 1.2), ők képezték az 50 fős tanácsadói hálózat alapját. Ezt követően (2008 végétől, 2009 első negyedévének végéig) zajlott a 4 fős program-menedzsment felállítása: - pénzügyi vezető felvétele: 2008. december, - HR referens: 2009. január, - programkoordinátor: 2009. februárban, - pályaorientációs portál tartalmi felelős: 2009. március. A további, szakmai megvalósítói feladatokat ellátó köztisztviselők kinevezése 2009. januármájus hónapokban történt meg. A tanácsadói hálózat második csoportjának beléptetése és munkába állítása 2009 májusától kezdődött. A kiválasztási és pályáztatási eljárások több körben, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (kozigallas.gov.hu) portálján is meghirdetésre kerültek a 30/2000 (IX.15.) GM rendeletben foglaltak figyelembe vételével. A pályaorientációs tanácsadók toborzás-kiválasztásával kapcsolatosan általános tapasztalatok: a fővárosban erős a szakmai túlkínálat, azonban az itt élő szakemberek nem vállalnak munkát az ország távolabbi részein, egyes vidéki helyszínekre kevés vagy egyenesen hiányzik a szakmailag megfelelő jelölt. A tanácsadók harmadik csoportjának 2009. augusztusi és szeptemberi beléptetésével a programban vállalt tanácsadói hálózat felállítására vonatkozó tevékenység 2009 szeptemberétől teljesnek tekinthető. A tanácsadók elhelyezésére országosan került sor az eredményesen lezárt közbeszerzési eljárásokban bérletre kerülő irodahelyiségekben, társszervek, partnerintézmények irodáiban, központjaiban. Mivel a hatályos Közbeszerzési törvény alapján lefolytatott közbeszerzésekben nem sikerült több helyen irodát bérelni, a program pályatanácsadóinak egy része eleinte ideiglenesnek gondolt, mára úgy tűnik végleges elhelyezést kapott RKK és RMK infrastruktúrán.
4
A program első periódusában 4 témakörben indítottunk meg közbeszerzési eljárásokat. Így közzétettük a nyílt közbeszerzési eljárásokra vonatkozó ajánlattételi felhívásokat és dokumentációt: a módszertani segédanyagokra, a regionális szakmai koordinációra, a kommunikációs tervre és a tanácsadói irodabérlésekre vonatkozóan. A számítástechnikai eszközöket, informatikai szolgáltatásokat, az irodabútorokat, rendezvényeket és irodaszereket intézményi szintű és központosított közbeszerzésekből hívtuk le, ezért külön, programszintű eljárást nem indítottunk. A program második periódusában sor került a könyvvizsgálói feladatok ellátására, a FIT mappa készítés és aktualizálás, valamint szakmabemutató filmek készítésére vonatkozó, és tanácsadói irodabérleteket megcélzó ismételt közbeszerzési eljárások lefolytatására. A folyamatosan felvételre kerülő köztisztviselők révén felgyorsulhatott a program technikai hátterének megvalósítása, és a szakmai folyamatok megkezdése is. A programköltségvetés felhasználása A TÁMOP 2.2.2 program 2008. szeptember 22. és 2010. szeptember 21. közötti szakaszának teljes költségvetése 2,08 milliárd forint. A program pénzügyeivel kapcsolatban elmondható, hogy a kifizetési kérelmek összeállítása folyamatos, nagysága minden esetben a program összköltségvetésének minimum 2%-a. Jelen időszakig a program összköltségvetéséből, mintegy 1 milliárd forint (416 millió forint előleg formájában, további 680 millió forint pedig folyamatosan benyújtott kifizetési kérelmek formájában) került lehívásra. A támogatás további jelentős kiadásait a képzési modul 400 millió Ft értékben, a FIT mappák és filmek készítése és lektorálása mintegy 80 millió Ft összegben, a portálfejlesztés és a regionális szakmai hálózatépítés kb. 100-100 millió forintos tételei jelentik. Az előbbieken kívül jelentkeznek még a hátralévő időszakban személyi jellegű kiadások, további disszeminációs költségek, illetőleg leszerződött szakmai szolgáltatások (könyvvizsgálat, szupervízió, személyzetfejlesztés, kutatás) költségei.
5
II. Informatikai fejlesztések előrehaladása II.1 Többcsatornás pályaorientációs portál fejlesztése II.1.1 Előkészítés A TÁMOP 2.2.2 projekt megindítását segítő 15/2008 FKA-KT NSZFT támogatási szerződés keretében 2008 nyarán az informatikai fejlesztésekre vonatkozóan FSZH elvégezte a szükséges előkészítő munkákat. Ezek eredményeképp a kiemelt program indulásakor rendelkezésünkre álltak a fejlesztés során felhasználható következő anyagok: - Hazai és nemzetközi pályaorientációs portálokat részletesen bemutató előtanulmány - A pályaorientációs portál adattartalmára, a társszervezetekkel kapcsolatos együttműködésre, az integrálni kívánt adatbázisok felépítésére javaslatot tevő Adattérkép tanulmány. Ugyanezen szakaszban a www.epalya.hu portálon végrehajtottuk azon aktualizálási és bővítési munkákat, amelyek szintén az új pályaorientációs portál fejlesztési előkészítésének tekinthető. II.1.2 Az alapelvárások és az FSZH tematikus portáljaival való kapcsolat A kiemelt projektre vonatkozó támogatási szerződés megkötése után a portálfejlesztési felelős, valamint az FSZH Informatikai Igazgatósága által delegált rendszerszervező vezetésével meghatároztuk a kétcsatornás pályaorientációs portál főbb célkitűzéseit, valamint a legfontosabb funkcionális és tartalmi elemeket. Az alapelvárások összegzésének legfontosabb eredményei: - A Nemzeti Pályaorientációs Portál (továbbiakban NPP) tartalmai három – egymáshoz számos ponton kapcsolódó – csatornába rendeződnek: o Tanulás Világa, o Munka Világa, o Tanácsadók Virtuális Közössége (továbbiakban TVK). - A döntési pontokhoz kapcsolódó funkciók az alább jellegzetes csoportokba sorolhatók: o tanácsadó funkciók (online felmérő eljárások/kérdőívek) o kereső-, összehasonlító és böngésző funkciók A fejlesztés első szakaszától kezdve fontos elvárásként szerepeltettük, hogy az előkészítő tanulmány javaslatainak megfelelően az NPP a legsikeresebb hasonló tematikájú nemzetközi portálok, valamint az újszerű informatikai lehetőségek felhasználásával kell működjön. A pályaorientációs portál kialakítása egybeesik az FSZH által kezelt, vagy FSZH által újonnan kialakítani kívánt egyéb, tematikus portálok fejlesztésével. Ez az összehangolt folyamat a teljes portálcsalád megújulását, új informatikai és megvalósítási alapokra helyezését jelenti. A tematikus portálok felelőseivel egyeztetve, a teljes informatikai váltás előnyeit és következményeit figyelembe véve, FSZH célul tűzte ki, hogy az NPP legyen az első ténylegesen induló portál a megújuló portálcsalád tagjai között. II.1.3 A szakmai stáb felállítása és a társszervezetekkel való együttműködés kialakítása A Nemzeti Pályaorientációs Portál célkitűzéseinek megfelelően kialakítottuk azokat a munkacsoportokat, amelyek a feladata az új szakmai tartalmak előállítása, valamint a fejlesztés szakmai felügyelete: - Kérdőívfejlesztő munkacsoport: 40 rövid és 8 mélykérdőív elkészítése 6
-
Foglalkozásparaméterező munkacsoport: kb. 500 FEOR 08 szerinti referenciafoglalkozás elemzése és – a kérdőívfejlesztéssel összehangolt – paraméterezése Egyéb új tartalmakat előállító munkacsoport: szakképesítésekhez, foglalkozásokhoz/munkakörökhöz kötődő egyéb szakmai tartalmak előállítása, szakmai felügyelet.
A fejlesztésbe bevonásra kerültek az FSZH érintett főosztályai, illetve az általuk delegált szakemberek (elsősorban statisztikai, képzési és informatikai oldalról). A pályázati dokumentáció részét képező szándéknyilatkozatnak megfelelően 2009 januárjától megkezdtük az együttműködést az alábbi társszervezetekkel: - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (együttműködési megállapodás megkötése: 2009. június 24. – FSZH és NSZFI adatátadás: 2009. augusztus) - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (együttműködési megállapodás megkötése: 2009. június 30.) - Oktatási Hivatal (operatív együttműködés, elsősorban adatcsere formájában) - Educatio KHT – felvi.hu (operatív együttműködés, testvér-honlapi kooperáció formájában) - Budapesti Művelődési Központ – Palló Információs Szolgálat (operatív együttműködés) II.1.4 Az informatikai megvalósító kiválasztása, követelményspecifikációk elkészítése A pályázati dokumentációban rögzített módon, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon keresztül kiválasztásra került az informatikai megvalósító kiválasztása. Az általuk delegált rendszerszervezők, valamint a portálfejlesztési felelős vezetésével, a kijelölt munkacsoportok bevonásával megkezdődött a portál egyes blokkjait és funkciócsoportjait lefedő követelményspecifikációk elkészítése. Ezen – az NPP felépítését és működési mechanizmusát meghatározó – specifikációk készítése során elsődleges prioritást biztosítottunk a következőknek: - FSZH informatikai rendszeréhez (elsősorban az Integrált Rendszerhez – IR, és az ehhez kapcsolódó adatbázishoz – eTalon) való illeszkedés, - fenntarthatóság biztosítása, - társszervezetekkel való együttműködés mélyítésének lehetősége. II.1.5 Portál-keretrendszer kiválasztása, hardverbeszerzés A megújuló ÁFSZ portálcsalád szakmai felelőseinek bevonásával felmértük az igényeknek megfelelő lehetséges portálmotorokat, majd ennek megfelelően kiválasztottuk a teljes honlapcsalád kiszolgálását átvevő informatikai keretrendszer (Liferay). A TÁMOP 2.2.2 portálfejlesztési felelős vezetésével megkezdődött az új portálmotor (beleértve annak szerkesztőségi rendszerét is) tesztelése, próbafeltöltésekkel. A keretrendszer igényeit figyelembe véve, a pályázati dokumentációban meghatározott módon beszereztük a portált kiszolgáló hardver-eszközöket. Lezajlott a keretrendszer saját szerverekre történő telepítése, az ezeken történő működés ellenőrzése. II.1.6 Képzésszervezéssel és a Tanácsadók Virtuális Közösségével kapcsolatos fejlesztések Kialakítottuk azt a nyílt online felületet, amin keresztül lehetséges mind a 2x3 napos képzésekre, mind pedig a tanácsadó-közösségbe történő jelentkezés. A regionális szakmai hálózat építését végző, valamint a kapcsolódó portálblokkok kialakításáért felelős
7
szakemberek részvételével összehangoltuk a két tevékenység során keletkező adatbázisokat, leprogramozásra kerültek a szükséges konverziót elvégző modulok. II.1.7 Tartalomfejlesztési előrehaladás (2010 februárjáig) A megjelölt projektidőszak során a következő jelentős tartalomfejlesztési tevékenységek zárultak le (az időarányos munkatervnek megfelelően): - 26 új pályaorientációs felmérő eljárás (kérdőív) kidolgozása - a portál tartalom és funkciókínálatát rendszerbe foglaló döntési pont hálózat kialakítása, az egyes funkciók döntési pontokhoz történő kapcsolása - kb. 100 referencia foglalkozás mélyparaméterezése - fogalomtárak, gyakran ismételt kérdések, dokumentumtár (a tanácskérő és a tanácsadó közösség számára) - kb. 200 FEOR 08 szerinti foglalkozáshoz kötődő érdekesség megírása - OKJ szakképesítések rövid leírása (modultérképek és szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek alapján) - tanulmányi terület (OKJ-KEOR-ISCED) megfeleltetés létrehozása - OKJ, FEOR 08 szerinti foglalkozások bemutatását lehetővé tevő adatlapok és keresőfelületek specifikációja - módszertani fejlesztések során elkészülő anyagok (tananyagok, szakmabemutató filmek stb.) elektronikus publikálásra alkalmas változatának kialakítása II.1.8 Az ÁFSZ portálcsalád összefüggései és arculata A tematikus portálok szakmai vezetőivel egyeztetve kialakítottuk a teljes portálcsaládra jellemző működési modellt (témakörök, felhasználó-profiling stb.), megkezdtük a párhuzamos fejlesztések során létrehozott tartalmak minél jobb hasznosulását elősegítő tartalomintegrációs tevékenységet. A Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében elkészülő funkciók számos más ÁFSZ tematikus portálon is hangsúlyos szerepet kapnak (jellemző példa az NPP foglalkozásleírások integrálása a Virtuális Munkaerőpiac online portáljába). Hasonló együttműködést vázoltunk fel a felsőoktatási területet lefedő felvi.hu szakmai vezetőivel is (jellemző példa az NPP keretében létrehozott BA/MA szakok FEOR 08 szerinti foglalkozás-kimenetének felvi.hu oldalon történő hasznosíthatósága).
II.2 A projekt keretében elvégzett egyéb informatikai fejlesztések II.2.1 Tájékoztatási célú honlapok A projekthez kapcsolódóan, tájékoztatási célokkal létrehoztuk, és a teljes projektidőszak alatt folyamatosan karbantartjuk az alábbi főbb portálegységeket: - TÁMOP 2.2.2 gyűjtőoldal (www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_tamop_222) - TÁMOP 2.2.2 képzésekkel kapcsolatos gyűjtőoldal (www.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_meropkepzesek) - Regionális szakmai hálózatépítéssel kapcsolatos gyűjtőoldal (www.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_halozat) - Megkötött együttműködési megállapodások gyűjtőoldala (www.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_egyuttmukodes) - Életpálya-tanácsadók gyűjtőoldala (www.eletpalya.afsz.hu) - Szakmai napokkal, régiós workshopokkal, egyéb rendezvényekkel kapcsolatos gyűjtőoldalak 8
II.2.2 A rövid munkaerőpiaci képzésekkel kapcsolatos előzetes tudásfelmérő oldal A projekt során képzésbe bevont 2000 ember részére kialakítottuk (és a képzések indulásától kezdve sikeresen használjuk) azt az online felületet (http://life01.albacomp.hu/moodle), ami lehetővé teszi a 11 képzési témakörben képzettek előzetes tudásának felmérését. II.2.3 Képzésadminisztrációs felület kialakítása Specifikáltuk és kialakítottuk a képzésszervezési tevékenységet segítő online adminisztrációs felületet. A Tanácsadók Virtuális Közösségével közös adatbázist használó portálblokk főbb funkciói: - Egyén (képzett vagy oktató) vagy intézmény adatainak karbantartása - Képzési események karbantartása - Dokumentumgenerálás (felnőttképzési szerződés, tanúsítványok stb.) - A képzéssel kapcsolatos pénzügyi és elszámolási segédfunkciók II.2.4 Online elégedettségmérés Kialakítottuk a négy elsődleges tanácsadástípusra vonatkozó online elégedettségmérő felületet: - Egyéni személyes tanácsadás (http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_elegedettseg_kerdo_1) - Távtanácsadás (http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_elegedettseg_kerdo_2) - Csoportos tanácsadás (http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_elegedettseg_kerdo_3) - Csoportos fejlesztés (http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_elegedettseg_kerdo_4)
II.3. Teljesített mérföldkövek Alapelvárások megfogalmazása Szakmai stáb és informatikai megvalósító kiválasztása Szakterületi modell véglegesítése Funkciócsoportokra vonatkozó követelményspecifikációk elkészülése Együttműködési megállapodások megkötése Új portálmotor NPP szerverekre történő telepítése
9
II.4 Portál látogatószám a projektindikátorokhoz viszonyítva Pályázatban lefektetett bázisérték: Pályázatban lefektetett célérték:
223 000 egyedi látogató/év 268 000 egyedi látogató/év
A bázisidőszak (2007) eredményei Egyedi látogatók száma összesen: 239 524 Látogatások száma összesen: 449 304 Oldalletöltések száma összesen: 7 281 881 Átlagos oldalletöltés/látogatás: 16,2
Az adatok havi bontása (bázisidőszak) Hónap Január Február Március Április Május Június
Egyedi látogató 19 581 18 767 17 708 17 520 19 438 17 855
Oldalletöltés 804 331 621 330 542 733 501 792 506 406 418 299
Adatforgalom (GB) 4,28 6,39 5,74 10,71 11,34 11,88
Július Augusztus
16 183 17 988
480 898 567 801
8,91 16,06
Szeptember Október
19 786 22 603
606 194 774 694
13,02 18,8
November December
28 478 23 617
935 662 521 741
19,16 11,35
239 524
7 281 881
138
Egyedi látogatók havi alakulása (bázisidőszak) 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
10
A célértékek teljesülése a 2009-es naptári év során Egyedi látogatók száma összesen: 293 578 (vállalt célérték: 268 000) Látogatások száma összesen: 414 372 Oldalletöltések száma összesen: 7 376 169 Átlagos oldalletöltés/látogatás: 17,8
Az adatok havi bontása (projektidőszak) Hónap Január Február
Egyedi látogató 32 756 28 537
Oldalletöltés 826 066 666 804
Adatforgalom (GB) 12,41 10,1
Március Április
26 878 21 487
650 700 565 634
13,26 13,12
Május Június
24 737 22 908
531 973 440 936
9,89 10,35
Július Augusztus Szeptember Október November December
20 806 23 778 30 192 26 719 22 641 12 139
506 982 462 200 959 945 733 868 707 649 323 412
10,68 9,69 18,93 19,07 16,9 10,03
293 578
7 376 169
154
Egyedi látogatók havi alakulása (projektidőszak) 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
11
II.5 Képernyőképek II.5.1 A tesztszerveren létrehozott, Életpálya-folyóirat nyitóoldal
12
II.5.2 Tanácsadó keresés mintaoldal
II.5.3 Tanácsadó bemutatkozás mintaoldal
13
II.5.4 Előzetes tudásfelmérés feladatsor
14
II.5.5 Képzésadminisztrációs felület – Tanácsadó adatlap
II.5.6 Képzésadminisztrációs felület – Képzési események
15
II.6 Mellékletek II.6.1 Szakterületi modell (FSZH IR és eTalon összehangolással)
16
II.6.2 Nemzeti Pályaorientációs Portál sematikus felépítés
II.6.3 Kidolgozás alatt álló kérdőívek (online felmérő eljárások) Megnevezés Álláskeresési és -megtartási viselkedési Skála Átvihető Készségek Kérdőív Beilleszkedési és Mobilitási Kérdőív Értékorientációs és Motivációs Kérdőív Foglalkoztathatósági Skála Képességek, készségek Kérdőív Kompetencia-leltár Mobilitás Kérdőív Munkamód Kérdőív Munkamotivációs és Értékpreferencia Kérdőív Munkanélküli Krízis Kérdőív Munkatapasztalat és Munkamód Kérdőív Munkavállalást Akadályozó Tényezők Ellenőrző Lista Pályaérdeklődési Kérdőív Pályaérettségi Kérdőív Szabadidős Érdeklődési Kérdőív Szakmaorientációs Kérdőív Személyes és Környezeti Erőforrások Kérdőív Tantárgyi Érdeklődés Kérdőív Tanulási Erőforrások Kérdőív Vállalkozói Erőforrások Kérdőív
Általános iskolás
Középiskolás
rövid
rövid rövid
Felnőtt rövid rövid és hosszú
rövid és hosszú
rövid és hosszú rövid
rövid
rövid rövid
rövid és hosszú rövid és hosszú rövid rövid (differenciált) rövid rövid rövid rövid
rövid és hosszú
rövid és hosszú
rövid rövid rövid
rövid rövid rövid
rövid rövid
rövid rövid
rövid és hosszú rövid rövid rövid
rövid rövid (differenciált)
17
II.6.4 Funkció-struktúra
18
II.6.5 Mintakérdőív (Munkanélküli deficit skála)
19
II.6.6 Foglalkozásparaméterezés során használt adatstruktúra
Megnevezés
Érték
Alapadatok FEOR szám első 4 számjegye FEOR szám 5 és 6 számjegyei
2226 00
A foglalkozás neve Rokon foglalkozások
mentőorvos, mentőtiszt 221100 221200 221300 223100
Bemutatás
Rövid leírás Mit csinál?
Hirtelen kialakuló kórfolyamatok, rosszullétek, balesetek, egyéb sérülések helyszínén a beteg vagy sérült személyt szakszerűen ellátja és dönt a további teendőkről. A gyógyintézetbe való beérkezésig stabilizálja, és folyamatosan ellenőrzi az állapotát. a riasztás után tájékozódik a sürgősségi eset jellegéről a központi irányító csoport szolgálatvezetőjeként a mentőtiszt megszervezi az irányítása alá tartozó munkacsoport, „mentős team” munkáját a mentőtiszt rádión keresztül utasítást ad a mentésre vonatkozóan folyamatosan kapcsolatot tart a mentőegységgel, valamint a sürgősségi eset jellege által igényelt külső szakmai szervekkel, csoportokkal kivonul a beteg vagy sérült személyhez a mentőápolóval és a gépkocsi vezetőjével tömeges balesetek esetén ellátja a kárhely egészségügyi parancsnoki teendőket, amíg magasabb képzettségű, beosztású szakszemélyzet nincs jelen az eset jellegének megfelelően megvizsgálja a beteget felállítja a diagnózist megállapítja a helyszíni teendőket irányítja a mentőápoló munkáját dönt arról, hogy a beteg ellátásához még kit, mit (pl.: rohamkocsi, helikopter), illetve milyen szervezetet (rendőrség, tűzoltóság, műszaki mentés) kell értesíteni, bevonni stabilizálja, illetve javítja a beteg állapotát a gyógyintézetbe kerüléséig megfigyeli, monitorozza a beteget a gyógyintézetbe szállítás alatt elvégzi a szükségessé váló orvosi beavatkozásokat (pl. légútbiztosítás, újraélesztés, vérzéscsillapítás, sebellátás, immobilizáció, gyomormosás, szülésvezetés) pszichés támogatást nyújt a szenvedő vagy a reménytelen helyzetben lévő betegek, illetve hozzátartozóik számára tájékoztatja az átvevő orvost az előzményekről, a szállítás alatt a beteg állapotában bekövetkezett változásokról esetlapot ír az eseményekről, az elvégzett feladatokról, beavatkozásokról részt vesz a mentőszolgálat által biztosított mozgóőrségeken (sporteseményeken, kulturális rendezvényeken) készenléti ügyeleti szolgálatot lát el
20
oktatói feladatokat lát el (pl. elsősegélynyújtás, mentőápolók továbbképzése). Pályakör és munkatevékenység-érdeklődés Pályakör csoport kódja (1-13) Domináns munkatevékenységérdeklődés kódja Első kiegészítő munkatevékenység-érdeklődés kódja Második kiegészítő munkatevékenység-érdeklődés kódja
10 4
5
2
Képességek manuális képesség
k
matematikai képesség
k
térbeli tájékozódás
m
figyelem koncentráció
m
intellektuális hatékonyság / problémamegoldás
m
kreativitás
k
stressz tolerancia
m
alkalmazkodóképesség / rugalmasság
m
pontosság, precizitás
m
szervezőkészség
m
önállóság / függetlenség
m
együttműködési képesség
k
empátia
m
felelősségvállalás
m
kommunikációs képesség
k
Munkamód (%-os értelmezésű dimenzió) Tárgyias (vs. Személyközpontú) 3 Önálló (vs. Csoportos)
7
Strukturált (vs. Laza)
3
Rögzített idejű (vs. Kötetlen)
8
Irányító (vs. Végrehajtó)
10
Pörgős (vs. Monoton)
9
Rendezett (vs. Rendezetlen)
9
Átvihető készségek Foglalkozás várható jövőbeli tendenciái Foglalkozás várható jövőbeli tendenciái
A mentőben egyre invazívabb beavatkozások kerülnek előtérbe. A gyógyítás és ezzel párhuzamosan a mentés technikája gyorsan fejlődik.
21
Külőnősen nagy problémát jelentenek a hosszú ügyeletek. Sok orvos külföldön vállal munkát a jobb kereset és a jobb munkakörülmények miatt. Fontos, hogy a jövő orvosgenerációjának technikai ismeretei igazodjanak a diagnosztikai és gyógyító eszközök gyors fejlődési üteméhez. A szakmában dolgozókkal szemben egyre inkább elvárás lesz a modern diagnosztikai és életmentő berendezések ismerete, kezelése. Környezet Jellemző munkakörnyezet
A mentők az ügyeleti beosztástól függően az esti órákban, ill. éjszakai műszakban vagy hétvégén is dolgozhatnak. Gyakran kell a szokásos munka és szolgálati időn túl is dolgozni. A munkavégzés helye a mentőállomás, a különböző egészségügyi intézmények és a mentési helyszínek között folyamatosan váltakozik. A betegek vagy baleseti helyszínek felkeresése során a rossz útviszonyokkal vagy a kedvezőtlen időjárási feltételekkel is számolni kell.
Egészséget befolyásoló tényezők ( soronként kifejezések a mentés során gyakran adódnak fokozott fizikai igénybevétellel, balesetveszéllyel járó helyzetek megadásával) a cseppfertőzés, a páciens vérével való közvetlen érintkezés fertőzésveszélyt jelenthet előfordulhat, hogy veszélyes organizmusokkal vagy mérgező anyagokkal kell dolgoznia az érzékszervek fokozott jelentőséggel bírnak (főként a szaglás, ízlelés, színérzékelés és látásélesség) vizsgálatoknál a finom kézmozdulatokhoz fontos a kéz- és az ujjak épsége, ügyessége sok mozgással járó tevékenység fertőző betegség kizáró ok ezen a munkaterületen Pszichikai hatások (soronként kifejezések megadásával)
a mentés stresszel jár, ami nagy lélekjelenlétet követel baleseti helyszíneken, főleg tömegbalesetek, vagy gyermek sérültek esetében fokozott az érzelmi, pszichés terhelés az idő szorításában hozott dőntésekből, a különösen nagy felelősséggel járó feladatokból adódó stresszhatások kezelése nehéz a toleranciát próbára tevő magatartásformák, verbélis és fizikai agressziók megfelelő kezelése és előítélet mentesség szükséges bármely idegesség és a legnagyobb feszültség esetén is meg kell őrizze felelősségérzetét a munkaidő kiszámíthatatlansága rendszertelen életmód kialakulásához vezet, amihez alkalmazkodni kell
Tanulmányi kapcsolatok Kapcsolódó felsőfokú alapképzések megnevezése
Egészségügyi Kar ápolás és betegellátás mentőtiszt szakirány Egészségtudományi Kar ápolás és betegellátás mentőtiszt szakirány
22
III. Képzések A program kiemelt célja az ÚMFT támogatási időszak végére - az egységes szakmai alapokon, szakmai protokollon nyugvó, világos etikai és kompetencia szintekkel meghatározott, azonos szakmai fogalomkészletet használó szakmai közösség kialakítása országos, regionális és kistérségi szinteken egyaránt és - a szakképzett pályatanácsadók és a pályainformációs részfeladatokat ellátó egyéb humán végzettségű szakemberek folyamatos munka melletti képzése, ezzel 2014-re a „kritikus tömegű humánerőforrás elérése” a szakterületen. E célok elérésében a program első időszakában - 83 fő posztgraduális képzése és - 2000 fő pályaorientációs tevékenységet is végző humán szakember rövid, 2x3 napos, 30 órás képzésére kerül sor.
III.1 Beszámoló a posztgraduális képzésekről Az első időszakra vonatkozó pályázati kiírásnak megfelelően, még a támogatási szerződés aláírása és program pénzügyi forrásának rendelkezésre állása 2008. szeptember elején meghirdettünk három posztgraduális képzésre való jelentkezési lehetőséget azon szakemberek számára, akik munkájuk során pályaorientációs tevékenységet is ellátnak, a megszerzendő tudást a szakterületükön hasznosítani tudják. A felhasznált kommunikációs csatornák (www.afsz.hu; www.epalya.hu; www.szmm.gov.hu; www.okm.gov.hu; www.mpt.hu valamint KMRMK Diplomás Iroda) hatékonynak bizonyultak, a vártnál több (120) jelentkező küldte el a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat (önéletrajz, oklevélmásolatok, nyelvvizsga-bizonyítvány, munkáltatói szándéknyilatkozat). A jelentkeztetési folyamat során egyértelművé vált számunkra, hogy (elgondolásunk szerint a képzés megkezdéséhez szükséges idegennyelvtudás miatt) a Társadalmi integrációs tanácsadó képzés indításához nem lesz elég jelentkezőnk. Ennek megfelelően az érintett jelentkezőknek felajánlottuk a valóban elinduló képzésekre való átjelentkezés lehetőségét. A támogatási szerződésben rögzített, posztgraduális képzésre fordítható keretet teljesen kihasználva a következő létszámokkal indultak el szeptember végén a képzések: - Diáktanácsadás – ELTE PPK: 36 fő, - Pályaorientációs tanár – SZIE GTK: 48 fő. A szerződésben meghatározott posztgraduális képzésekre vonatkozó indikátorszámtól (50 fő) való eltérés, a nagyobb beiskolázási létszám oka, hogy a kis számú jelentkező miatt meghiúsult Társadalmi integrációs tanácsadó képzés tandíja lett volna a legmagasabb és az így fennmaradó forrásokat újraosztva lehetőség volt a másik képzések keretszámait megemelni. 2009 januárjának második felében – a közreműködő szervezettel, az ESZÁ-val történt egyeztetés után – minden másoddiplomás képzésben részt vevő támogatottnak kiküldtük 23
azokat az online kitölthető kérdőíveket, amelyek segítségével ESZA felé szolgáltatni tudtuk a megfelelő hallgatói információkat. A hallgatói kérdőívek feldolgozása, kiértékelése jelen beszámoló III.2 pontjában olvasható. A két felsőoktatási intézmény a tanulmányi időszakoknak megfelelően, ütemezetten végzi feladatait, így a 4 szemeszteres képzések zárására 2010. május-június hónapokban kerül sor. A képzési folyamatról a program menedzsmentje rendszeresen kap tájékoztatást az intézményektől. A hallgatókkal való kapcsolattartás, illetőleg a program folyamataiba való bekapcsolás miatt a képzésben résztvevők meghívásra kerültek a 2009. június 9-ei program nyitókonferenciájára, valamint a regionális szakmai workshopokra, rendezvényekre. A képzésekről való lemorzsolódásokat a menedzsment stáb az ESZA és IH eljárási rendjének megfelelően kezeli, a képzésekről való kiesés nem veszélyezteti a programindikátor teljesülését.
III.2 Posztgraduális képzésre beiskolázott hallgatók összetétele A projekt keretében összesen 85 hallgató került beiskolázásra (másoddiplomás képzésre): - 36 hallgató: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar – Diáktanácsadó képzés - 49 hallgató: Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – Pályaorientációs tanár képzés Nemenkénti megoszlás - férfi: 16 fő - nő: 69 fő
férfi nő
Életkor szerinti megoszlás - 30 év alatt: 17 fő - 30-40 év között: 28 fő - 40-50 év között: 33 fő - 50 év felett: 7 fő 24
30 év alatt 30-40 év között 40-50 év között 50 év felett
Munkahely típusa szerint - állami szféra – helyi önkormányzati költségvetési szerv: 42 fő - állami szféra – központi költségvetési szerv: 22 fő - non-profit szektor: 19 fő - versenyszféra: 2 fő állami szféra – helyi önkormányzati költségvetési szerv állami szféra – központi költségvetési szerv non-profit szektor
versenyszféra
Ágazati besorolás (TEÁOR 08) szerint - Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység: 2 fő - Egyéb szolgáltatás: 5 fő - Humán-egészségügyi, szociális ellátás: 22 fő - Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás: 10 fő - Művészet, szórakoztatás, szabadidő: 1 fő - Oktatás: 45 fő
25
Oktatás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Közigazgatás, védelem; kötelező… Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Adminisztratív és szolgáltatást támogató… 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Háztartásban élő gyermekek száma szerint: - 0 gyermek: 53 fő - 1 gyermek: 14 fő - 2 gyermek: 16 fő - 3 gyermek: 2 fő Hátrányos helyzet szerint: - Megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő: 4 fő - GYED-en, GYET-en vagy GYES-en levő, vagy GYED-ről, GYET-ről, GYES-ről a munka világába (legfeljebb hat hónapja) visszatérő: 3 fő - Egyszülős családokban élő, három vagy többgyermekes családokban élő, intézményekben élő: 2 fő Régiónként - Dél-Alföld: 15 fő - Dél-Dunántúl: 8 fő - Észak-Alföld: 8 fő - Észak-Magyarország: 20 fő - Közép-Dunántúl: 9 fő - Közép-Magyarország: 19 fő - Nyugat-Dunántúl: 6 fő
Kedvezményezett kistérségek alapján – 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet szerint - Hátrányos helyzetű kistérségből: 12 fő (Csongrádi (3), Füzesabonyi (2), Jászberényi, Kiskunhalasi, Kisvárdai, Mezőtúri, Orosházai, Siklósi (2)) - Leghátrányosabb helyzetű kistérségből: 3 fő (Salgótarjáni (3)) - Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségből: 7 fő (Csurgói, Mátészalkai (2), Mezőkovácsházai, Ózdi, Szerencsi, Szigetvári)
26
III.3 Pályaorientációs tevékenységet is végző humán szakemberek képzése A programindikátorként vállalt 2000 fő pályaorientációs szakember képzésének alapját a program keretében kifejlesztett és akkreditált módszertani segédanyagok, tananyagok jelentik. A rövid, 2x3 napos 30 órás képzések célja, hogy az oktatási, közművelődési és szociális, szférában dolgozók tájékozottabbá váljanak az életpálya tanácsadással kapcsolatos témákban, kérdésekben. A képzés során a tréneri feladatokat a program során kiépített országos életpálya tanácsadói hálózat látja. III.3.1 A tananyagkészítés folyamata A szintén programindikátorként meghatározott 10 szakmai segédanyag témaköreinek meghatározására a projektgazda FSZH igényfelmérést követően tett javaslatot a program megindítása után. Így a sikeres paraméterezés után a hatályos Közbeszerzés törvénnyel (Kbt.) összhangban, ESZA és EKKE minőségbiztosítással, 2009. február 2-án megjelent a tíz módszertani anyagra vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárás. Az eljárás lefolytatása a Kbt-ben meghatározott értékhatár elérése, meghaladása miatt vált szükségessé. A tíz részterületre vonatkozóan ajánlatok benyújtására 2009. február 25-ig volt lehetősége az ajánlattevőknek. 1
A pályaismeret és jelentősége
2
Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben
3
Az Európai Unió kulcskompetenciái
4
Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban (EURES + PLOTEUS)
5
Az informális álláskeresés módszerei, a munkából – munkába váltás módjai
6
Az információkezelés korszerű eszközeinek használata a pályaorientációban
7
Sajátos helyzetben - Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése
8
Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák
9
Mit jelent és hogy működik az LLG (Lifelong Guidance)?
10 Milyen szervezetektől kapsz segítséget? - a karrier tanácsadás / pályaorientáció területén működő szolgáltatások bemutatása az LLG-hoz kapcsolódóan
A felhívásban és a dokumentációban meghatározott határidőig mind a tíz részterületre érvényes pályázatok érkeztek be. A formai bírálat és a hiánypótlási időszak lejártát követően 27
eredményhirdetésre és a nyertes vállalkozóval való leszerződésre került sor 2009. április hónapban. A szakmai segédanyagok (tanári és hallgatói jegyzetek) kidolgozását valamennyi részterület esetében a Perfekt Zrt és a Székesfehérvári Regionális Képző Központ konzorciuma nyerte el. Ezt követen a projektgazdához a 10 db szakmai segédanyagra vonatkozóan, a szerződésben foglaltak szerint, megérkeztek a tananyagok rövid szinopszisai, amelyek véleményezése és értékelése után a nyertes vállalkozó véglegesítette a tananyagokat. A 10 db szakmai segédanyag szerzői kéziratai a projektgazdához való megérkezése után szakmai lektoráláson estek át, biztosítva ezzel is a magas szakmai színvonalú munkát. A lektori vélemények révén az estelegesen korrekciót igénylő tananyagok módosításra kerültek, majd a véglegesítés után a tíz téma KMRMK felé történő bejelentésével párhuzamosan megkezdtük az akkreditációs folyamatok előkészítését. A lektorált anyagok bemutatása 2009. szeptember 8-i szakmai napon történt meg a tréneri feladatokat ellátó, a program során kiépített országos életpálya tanácsadói hálózat tagjai számára, amikor is a tananyagok szerzői bemutatták a képzési anyagok felépítését és azok tartalmát. III.3.2 Az akkreditációs folyamatok Az akkreditációs folyamatok előkészítésére és koordinálására, az anyagok összeállítására akkreditációs szakértővel szerződött az FSZH, amellyel már a tananyagkészítés fázisában kidolgozta az akkreditációs menetrendet. A képzések több rendszerbeli akkreditációjának motivációját az jelenti, hogy ezáltal a továbbképzések hasznosulását minél szélesebb körben biztosítani tudjuk. Így az alábbi akkreditációs rendszerekben történő eljárások megindítása került sor a 30 órás képzések lefolytatására: 1. Intézményakkreditáció (FAT IA) 2. Felnőttképzési (FAT PA) 3. Pedagógus (PAT) 4. Közművelődési (korábban MMI most OKM felel érte) 5. Szociális (volt NCSSZI ma NSZFI felelőssége) Az egészségügyi továbbképzések (ETI) rendjét a 28/1998 (VI.17.) NM rendelet szabályozza, amely szerint az egészségügyi szakdolgozónak elméleti és gyakorlati felkészültségéről kell számot adnia. Elméleti továbbképzésnek minősül a legalább 40 órás, elméleti, illetve gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket feldolgozó, vizsgával záruló továbbképzésen való részvétel. Ezért az egészségügyi akkreditációs eljárás mellőzésre került, A 6800 háziorvos és más egészségügyi segédszemélyzet bevonása a TÁMOP 222. AT2 időszakában azonban indokolt lehet. Ehhez legalább 40 órás képzést kell külön e célra kidolgozni.
28
A köztisztviselői rendszerben történő eljárás alapeleme, hogy a képzői feladatokat a Köztisztviselői Képzői Névjegyzékben szereplők láthatják el. A program keretében foglalkoztatott tanácsadók nem tagjai a Névjegyzéknek, emiatt tréneri feladatokat nem láthatnának el. Így a köztisztviselői rendszerben történő akkreditációra sem került sor. A tananyagok akkreditációs folyamata és az intézményakkreditációs dokumentumok összeállítása 2009 szeptemberétől kezdődött meg. Az FSZH FAT IA anyaga összeállítása során az egyes tevékenységeket össze kellett hangolni az FSZH folyamatban lévő intézményi minőségbiztosításával is, valamint az újabb fejlesztő programokkal. Az eljárásokkal párhuzamosan belső képzés keretében az életpálya-tanácsadók felkészítése 2009 októberében és decemberében, valamint 2010 januárjában történt, ahol szakmai és módszertani részterületek mellett adminisztrációs, képzésvezetési felkészítés is megvalósult. A lefolytatott eljárások eredményeképpen valamennyi tananyag akkreditálása megtörtént a FAT és a közművelődési rendszerekben:
ssz.
Módszertani segédanyag megnevezése, témakörök
programakkreditációs lajstromszám
Közm. akkreditáció alapítási
szám
indítási
szám
1.
A pályaismeret és jelentősége
PL-3847
igen
Közm./A/30/2009. igen
Közm./I/33/2009.
2.
Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben
PL-3855
igen
Közm./A/31/2009. igen
Közm./I/34/2009.
3.
Az Európai Unió kulcskompetenciái
PL-3854
igen
Közm./A/32/2009. igen
Közm./I/35/2009.
PL-3675
igen
Közm./A/23/2009. igen
Közm./I/26/2009.
4.
Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EUban (EURES + PLOTEUS)
5.
Az informális álláskeresés módszerei, a munkából – munkába váltás módjai
PL-3851
igen
Közm./A/33/2009. igen
Közm./I/36/2009.
6.
Az információkezelés korszerű eszközeinek használata a pályaorientációban
PL-3849
igen
Közm./A/29/2009. igen
Közm./I/32/2009.
PL-3850
igen
Közm./A/27/2009. igen
Közm./I/30/2009.
7.
Sajátos helyzetben - Munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak,
PL-3852
igen
Közm./A/28/2009. igen
Közm./I/31/2009.
8.
29
atipikus munkavégzési formák
9.
Mit jelent és hogy működik az LLG (Lifelong Guidance)?
PL-3853
igen
Közm./A/26/2009. igen
Közm./I/29/2009.
10.
Milyen szervezetektől kapsz segítséget? - a karrier tanácsadás / pályaorientáció területén PL-3856 működő szolgáltatások bemutatása az LLG-hoz kapcsolódóan
igen
Közm./A/25/2009. igen
Közm./I/28/2009.
11.
Munkaerőpiaci ismeretek
igen
Közm./A/24/2009. igen
Közm./I/27/2009.
PL-3848
A szociális rendszerbe benyújtott továbbképzési programokat az NSZFI Továbbképzési és Szakvizsga Bizottsága nem minősítette. Mivel a továbbképzési program szakmai tanfolyamnak minősül, az FSZH nem felel meg a 9/2000. (VIII.4) SzCsM rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglalt előírásoknak. Az eljárás megismétlését nem teszi lehetővé, hogy évente egy alkalommal kerül sor bírálatra az akkreditációs rendszerben. A PAT eljárásban a projektgazda által benyújtott anyagok akkreditálását az Oktatási Hivatal Akkreditációs Testülete elutasította. Azonban a 277/1999 (XII.22.) Korm.r. 23.§ (3) bekezdés értelmében a közművelődési rendszerben elnyert akkreditációk a pedagógusok továbbképzésében akkreditált programként vehetők figyelembe. „Az e rendeletben foglaltak alkalmazásával a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódhatnak más, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapján szervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgára történő felkészülésbe.” Ezzel kapcsolatban írásbeli állásfoglalást is kértünk az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, hogy a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet alapján minősített és indított továbbképzés egyenértékűnek tekinthető-e a 277/1997 (XII.22.) Korm. rendelet alapján akkreditált pedagógus-továbbképzésen való részvétellel. FAT intézményakkreditációs helyszíni ellenőrzés zajlott 2009. január 8-án az FSZH-nál, mely feltétele az akkreditáció megszerzésének. Az ellenőrzés és az akkreditációt végző testület a projektgazda által benyújtott anyagot megfelelőnek találta. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal az AL 2157 lajstromszámmal akkreditált felnőttképzési intézménnyé vált. III.3.3 Képzések megvalósítása A képzések megindítására, a hallgatói igények felmérésére, a képzések megismertetésére való 30
felkészülés a tananyagfejlesztéssel és az akkreditációs eljárásokkal párhuzamosan zajlott. A 2009. második félévében a Regionális Szakmai Hálózatépítés során, és a program disszeminációja révén 2010 februárjától került sor az első képzési időszak megindítására. (A képzésekről szóló tájékoztató 2. sz. melléklet) A képzésekre való jelentkezés a regionális szakmai hálózatépítési programmodul révén, nyomtatott és online hirdetések, valamint elektronikus jelentkezési felületen keresztül is lehetséges.
On-line jelentkezési felület a www.devel.hu/epalya oldalon A képzésen olyan, jelenleg állással rendelkező felsőfokú végzettségű szakemberek vehetnek részt, akik mindennapi munkájuk során hasznosítani tudják a megszerzett ismereteket. Az ismeretek hasznosítását deklaráló munkáltatói szándéknyilatkozattal rendelkeznek. Ezen feltételek megléte esetén a program fedezi a 2x3 napos képzéshez kapcsolódó teljes költségeket (ellátási költségek, utazási költségek, helyettesítési díj) A képzésszervező folyamatok hatékony ellátására kialakításra került egy képzésszervezői szakmai stáb, amelynek feladatai: - a képzési blokk adminisztrációs feladatainak ellátása, - hallgatói kapcsolattartás, - munkáltatói adatbeszerzés, - pénzügyi elszámolási feladatok, 31
-
képzési helyszínek foglalása, képzési anyagok logisztikája.
A projekt során képzésbe bevont 2000 ember részére kialakítottuk (és a képzések indulásától kezdve sikeresen használjuk) azt az online felületet (http://life01.albacomp.hu/moodle), ami lehetővé teszi a képzési témakörben képzettek előzetes tudásának felmérését. A képzési csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a jelentkezők területi elhelyezkedését, valamint az életpálya tanácsadóink számára a képzési helyszínek megközelíthetőségét és a közbeszerzésen nyertes rendezvényszervező vállalkozó által kínált lehetőségeket, szállodai kapacitást is. Az első képzési időszakban 76 fő jelentkezésével, hét helyszínen (Balatonvilágos, Budapest, Eger, Győr, Hajdúszoboszló, Harkány, Orosháza) 2010. február 17-19. és 2010. március 3-5. közötti időszakban indult meg a 2x3 napos képzési periódus. Az első időszakban résztvevő hallgatók megoszlása szakmai modulonként: - 9 fő - A pályaismeret jelentősége - 40 fő - Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben - 5 fő - Az EU kulcskompetenciái - 14 fő - Az informális álláskeresés módszerei, a munkából-munkába váltás módja - 8 fő - Új lehetőségek használata - Az információkezelés új eszközrendszerének használata a pályaorientációban A képzési napokról, a csoportbeosztásokról részletes információ található http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_meropkepzesek aloldalon.
a
III.3.4 Teljesített mérföldkövek Alapelvárások megfogalmazása Posztgraduális képzésben résztvevők kiválasztása Módszertani segédanyagok meghatározása Közbeszerzési eljárás lefolytatása, tananyagok elkészítése, lektorálása Akkreditációs eljárások lefolytatása Képzési időszak megindítása
32
IV. Regionális Szakmai Hálózat építése és működtetése A regionális szakmai folyamatok 2009 őszén kezdődtek el. A tevékenységnek két fő szála van: - regionális szakmai hálózatépítés: az elsődleges célcsoport tagjaival történő direkt, személyes kapcsolatfelvétel, a Tanácsadók Virtuális Közösségének létrehozása (1) - regionális szakmai workshopok: régiónként szakmai workshopok szervezése (2). 1) A közvetlen kapcsolatfelvétellel célunk a magyarországi életpálya-tanácsadók egy szakmai hálózatba integrálása, a Tanácsadók Virtuális Közösségének létrehozása. 2) A régiónként megszervezésre került szakmai workshopokon egyrészt bemutatásra került az Életpálya-tanácsadás Program (TÁMOP 2.2.2), másrészt csoportos beszélgetés keretein belül megvitatásra került a magyarországi életpálya-tanácsadókat jelenleg foglalkoztató szakmai kérdések és dilemmák.
IV.1 A regionális szakmai hálózatépítés koncepciója A TÁMOP 2.2.2. – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” c. projekt egyik alprogramja egy olyan regionális szakmai hálózat kiépítésére irányul (RSZH), melyben a bejelentkezett szakemberek különböző életpálya-építési szaktémákban adnak tanácsokat, illetve állnak az érdeklődők rendelkezésére. A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások, vállalati HR szakemberek, üzleti leépítési tanácsadók, közművelődési szakemberek, munkaközvetítők, a felnőttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és működésével könnyebbé és hatékonyabbá válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetővé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitűzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP 2.2.2. program első szerződéses időszakában 2000 fő részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szervezünk 10+1 témakörben. A képzési témák, valamint a jelentkezés módja megismerhető az ÁFSZ weboldalán. Mindezek mellett az RSZH működésének fontos eredménye lehet, hogy mind a TÁMOP 2.2.2. projekt, mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakemberek 2010 első negyedévében automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövő Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történő szakmai kapcsolattartására, azt is lehetővé teszi, hogy a pályaorientációs 33
tanácsadást igénylők, hatékonyan meg tudják találni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő tanácsadó szakembert. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az EU-OECD (2004) három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti: 1) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadói, azaz az információs terület (munkaerőpiac, szakképzés, felnőttképzés, stb.). Ezt a feladatot önálló pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendőek a 30-120 órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnőttképzési konzulens stb.); 2) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedő pályatanácsadók három- vagy többnapos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérő képzéssel, szakképzéssel, felnőttképzéssel és a munkaerőpiaci kimenetekkel összekötött – non-direktív technikákon alapuló – felderítése áll. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erőforrás tanácsadó (MA), andragógusmunkavállalási tanácsadó szakirány (BA); 3) a harmadik szinten tevékenykedő pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetőség szerint munka vagy tanácsadó szakpszichológus szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérők 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkező, a kliens önfeltárására épített segítő stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzően az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); 4) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevő humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ők alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 fő képzés elsődleges célcsoportját. A szakmai hálózat kialakításának végső célja a tanácskérők védelme, a korszerű és minőségi pálya-tanácsadási/életpálya-tanácsadási szolgáltatások minden állampolgár és vállalat számára történő elérhetővé tétele. (ld. ábra) Az RSZH felépítése szektor- és ágazatsemleges. A feltárható szakemberek számának nincsen felső határa. A szakmai hálózat kiépülését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint TÁMOP 2.2.2 projektgazda irányítja. A megvalósítást a LightHouse Training Kft. (mint a feladatra kiírt közbeszerzés nyertese) és a regionális képző központok bevont szakemberei végzik. 34
Az RSZH alapját az alábbi intézmények és ezen intézményekben tevékenykedő szakemberek alkotják; - oktatási intézmények (alapfokú, középfokú, felsőfokú, valamint felnőttképző intézmények egyaránt) - közművelődési intézmények - munkaügyi központok - magán munkaerő-kölcsönzők, - közvetítők - szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projektszervezetek - szociális és egészségügyi intézmények A hálózat kiépítése – negyedéves látogatási tervek alapján – 2009 júliusa és 2010 júniusa között történik. A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés első lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkező szakemberektől. Az első két negyedév során kb. 1700 érintett szakember felmérése történt meg, akik közül kb. 300 rendelkezik tanácsadási tevékenységgel kapcsolatos képesítéssel. A 2009. szeptember 30-ig jelentkezett 1132 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes, kb. 130-190 fő között mozog. Feltűnő ugyanakkor, hogy a közép-magyarországi régióból jelentkeztek a legkevesebben – összesen 129 fő. Tekintettel arra, hogy a régiós felderítettségi értékek a hálózatépítést végző szervezetek tevékenységének honorálásával erősen összefüggnek ezen adatokból még korai bármiféle következetését levonni. Fontos lenne a program még hátralévő 9 hónapja során, hogy a megadott telefonszám, weblap és a hálózatépítést végző majd 20 szakember megkeresésével a pályatanácsadók – pályainformációt nyújtó szakemberek most már maguk is jelentkezzenek a hálózatba, ill. egymást ajánlják azt. Amennyiben a TVK 2010 január-februárjában megkezdi működését, az on-line szakmai közösségépítő felület komoly segítséget jelenthet e feltáró munka maradéktalan végrehajtásában. A TVK működésével a kétajánlásos rendszer kialakításával a szakemberek már megkezdhetik az önszerveződést. Megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élő, tevékenykedő szakemberek száma is eltérő értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakember-fejlesztési, illetve képzési feladatait.
35
IV.2 A regionális szakmai hálózat rövid statisztikai elemzése Humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint
Humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint
36
100 ezer aktív korúra jutó tanácsadó
Szakmai kapacitás az EU-OECD hármas illetékességi és kompetencia szintje alapján
37
IV.3 A regionális szakmai workshopok koncepciója
A regionális szakmai találkozók célja az életpálya-tanácsadás (lifelong guidance-LLG) szakmai koncepciójának megismertetése és tesztelése a gyakorló szakemberek körében. 2009 őszén-telén valamennyi régióban megrendezésre került workshopok keretein belül a gyakorló szakemberek találkozására biztosítottunk lehetőséget. A találkozók során bemutatásra került az Életpálya-tanácsadás program szakmai koncepciója, aktualitásai, valamint csoportos beszélgetés keretein belül a jelenlevők szakmai kérdéseket vitattak meg. A szakmai közösségen belül fokozatosan nyilvánvalóvá válik a paradigmaváltás, azaz, hogy a pályaválasztási tanácsadás – a gyermekkori, kamaszkori támogatás – megtartása mellett a felnőttekre is kiterjesztette a pályaorientáció/életpálya-tanácsadás feladatkörét. Magyarországon 2007-ben kezdtük tervezni az ÚMFT TÁMOP 2. prioritás részeként a pályaorientáció rendszerfejlesztő programját, amely 2008 őszén indult el. A program központi eleme a hazai pályatanácsadók, pályainformációs tanácsadók laza szakmai hálózatba szervezése, és az egységes szakmai szolgáltatási protokoll, eszközkészlet és középtávon egységes etikai kódex kialakítása. A Regionális Szakmai Hálózatépítés (RSZH) tevékenységének elnevezett programfeladat elődleges célja a hazai, a különböző társadalmi alrendszerekben és intézményekben megtalálható pályatanácsadó kapacitás összegyűjtése, és a meglévő szakmai tudás rendszerezése. Az uniós fejlesztő programokkal szembeni egyik elvárás a fenntarthatóság, amelyre e program esetében a már korábban munkába állított pályatanácsadók szakmai hálózattá szervezése és tudásuk egységesítése az egyik válaszunk. A 2009. július és december között eltelt időszakban az RSZH megvalósítását közbeszerzésen elnyert szervezet (LightHouse Training Kft. és partnerei) országosan közel 1500 természetes személlyel vette fel a kapcsolatot. Az adatok elemzése folyamatban van, a jelentkezők esetében a 2004-es EU-OECD közös jelentésben megfogalmazott illetékességi és kompetencia-besorolásokat kíséreljük meg érvényesíteni (1. pályainformációs tanácsadás/információs tanácsadás/útmutatás, 2. szakképzett pályatanácsadás – ebben az esetben a tanácskérő személyiségével is dolgozik a tanácsadó, 3. szakpszichológusi pályatanácsadás). A hármas tagolás a szakmai önvédelem és tisztánlátás mellett a – későbbiekben kialakítható – minőségbiztosítási rendszernek, valamint a végfelhasználó, a tanácskérő védelmének megalapozását szolgálja. E program keretében – az eredeti tervek szerint – 2014-re szeretnék eljutni erre a pontra. A RSZH tevékenység másik célja, hogy a nem pályatanácsadó (egyik EU-OECD szint sem, ill. nem önálló feladatként), de a pályatanácsadással rokon humán területeken dolgozók (szociális munkások, munkaközvetítők, tanárok, tanítók, közművelődési szakemberek, egészségügyesek) bevonásával – a program másik lábaként nyújtott 2x3 napos (30 órás) akkreditált, (FAT, PAT és MMI) a pályaorientáció iránti érzékenyítő tréningbe ágyazott felnőttképzésekkel, szakmai továbbképzésekkel – olyan hálózatot alakítsunk ki a pályatanácsadók körül, amely érti és értékeli a pályatanácsadási helyzetek fontosságát. Az egészségügy hármas tagolásához hasonlóan (1. háziorvos=kapuőr, 2. szakrendelői ellátás, 3. 38
kórház) olyan jelzőrendszert kívánunk felépíteni, amely az életpálya-tanácsadás területén is a prevencióra, és nem a kurrációra helyezi a hangsúlyt. Kiemelten fontosnak találjuk a 2007 előtti hazai fejlesztésekben érintett szakemberek összegyűjtését, tudásuk rendszerezését is. Ettől várható, hogy az egyes településeken is elérhetővé váljon a pályatanácsadás, és annak minősége befolyásolható legyen. Ilyen meghatározó területek az alábbiak: - Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ: RKK, RMK, FSZH) 1991-től zajló humán szolgáltatási fejlesztései, programjai (az itt érintett szakemberek számáról ld. Borbély és mtsa., 2008). - Az oktatásügyön belül: o A Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) I. és II. érintett szakiskolák és azok pályaorientációs tanárai. - A felsőoktatási intézmények esetében a Soros, később az NFT I. ROP 3.3. programjaival érintett intézményi karrier tanácsadó irodák (ld. Rajnai-Ritoók, 2001; ill. HÖOK Karrier Kerekasztal, 2008) – az itt érintett intézmények 2/3-ban önbevallásuk szerint sem működik a szolgáltatás (ld. Borbély és mtsa., 2008 – FSZH; Kiss és Lisznyai, 2009 – FETA). - A szakközépiskolai világbanki fejlesztési program pályaorientációs tárgyában érintett pedagógusok és intézmények. - A szakképzési intézményrendszer HEFOP-ban megindított a TÁMOP-ra átvezetett intézményfejlesztések (TISZK), ahol fejlesztendő tevékenység az életpálya-építési kabinet kialakítása és fenntartása. - A kompetencia-alapú közoktatásra történő átállást támogató NFT 1–HEFOP 3.1. intézkedésének körében érintett gyakorló pedagógusok, az életpálya-építési kompetencia
IV.4 Lezajlott regionális workshopok tapasztalatai A rendezvényeket az FSZH (TÁMOP 2.2.2. munkacsoport) és az adott regionális munkaügyi központ közösen szervezte meg. A TÁMOP 2.2.2. munkacsoport célja volt, hogy a 7 régió mindegyikében sor kerüljön szakmai találkozókra a gyakorló pályatanácsadókkal, pályainformációs tanácsadókkal. A találkozókat azzal a céllal kezdeményeztük, hogy a szakmai közvélemény, a régióban dolgozó gyakorló szakemberek (munkaügy, oktatás, szociális szféra együttesen) – alkalmazott és kiszerződött kollégák – megismerjék a program és az életpálya-tanácsadás (LLG) cél- és feladatrendszerét, valamint hogy az életpályatanácsadás kapcsán felmerülő kérdésekről, a fejlesztések további irányairól és azok ütemezéséről szakmai diskurzus alakulhasson ki. A regionális szakmai workshopok alapvető és több ízben felmerült tapasztalata a résztvevő társintézmények igénye a szervezeti együttműködésre. Fontos lenne, hogy azok a szakemberek, akik a pályaorientációs tanácsadás területén tevékenykednek, rendszeresen tudjanak szakmai szinten kommunikálni és együttműködni egymással. Nagy igény van a regionális workshopokhoz hasonló rendezvényekre a jövőben is.
39
Az életpálya-tanácsadás rendszerén belül sok tisztázandó kérdés merült fel. Komoly dilemma a hatáskörök kérdése, és gyakran okoz problémát az operatív szinten tevékenykedő szakemberek szakmai szerepének kérdése. Az életpálya-tanácsadással kapcsolatos szemléletformálásra országos szinten szükség van. Sem a köztudat, sem az életpályatanácsadás közvetlen szakmai környezete (pl. pedagógusok) számára nem világos, mi az életpálya-tanácsadás célja, funkciója, milyen szakemberek foglalkoznak e szolgáltatással, és ők hol és milyen módon érhetők el. Amikor egy országos rendszerről beszélünk, annak kommunikálása alapvető feladat, hiszen a felhasználóknak tudniuk kell a szolgáltatásról. Felmerült, hogy a potenciális tanácskérők tudnak-e arról, hogy van ilyen jellegű szolgáltatás, és a napi tapasztalatok alapján az látszik, hogy a szemléletformálás még mindig alapfeladat. Markánsabb PR-ra van szükség, és a reklámot a célcsoport arculatára kell formálni. Tisztázni kell azt is, hogy pontosan mi az elvárás az életpálya-tanácsadással szemben, miként viszonyul e tevékenységhez a munkaügyi, az oktatási szektor. Törekedni kell egy általánosan elfogadott szolgáltatási rendszer létrehozására, majd annak folyamatos népszerűsítésére. Jelenleg kevés a tanácsadásra kapacitálható erőforrás, lényeges kevesebb, mint amennyire az ellátatlan tanácskérők létszáma alapján szükség lenne. A kirendeltségeken sok az adminisztratív teher, az ott tevékenykedő szakemberek úgy érzik, a tanácskérőre nem marad elég idő, holott az egyén fontosabb kellene, hogy legyen, mint a papírmunka. Nagy teret kell adni a tanácsadó és a tanácskérő személyes kontaktusának, és fontos lenne, hogy a tanácsadók át tudják adni az ügyfeleket egymásnak. A rendszerszerű hálózatos működés a hatékony működés záloga lehet. A regionális találkozók jó lehetőséget adhatnak a szakmai dilemmák megvitatására is, melyek nap mint nap felmerülnek. A különböző intézmények keretei között tevékenykedő pályaorientációs tanácsadók napi szakmai dilemmái igen hasonlóak: gyakori a túlterheltség és az időhiány. Az ügyfelek sokfélesége miatt a tanácsadók olykor bizonytalannak érzik magukat, az esetkezelés kapcsán fel-felmerülnek szakmai bizonytalanságok. A résztvevők a workshopokon a tanácsadói kompetenciahatárokkal kapcsolatos kérdést is elemezték. Felmerült, hogy vajon elegendő-e az ilyen jellegű munkakörök betöltésére a 30/2000-res rendeletnek való megfelelés, de a hétköznapi szakmai tapasztalatok és élmények egyre világosabban jelzik, hogy nem. A megfelelő színvonalon történő szolgáltatás nyújtásához csak a végzettség kevés, kell hozzá megfelelő tartalmú tematika és módszertan, szakmai és eszközhasználati tapasztalat. Éppen ezért fontos lenne a tanácsadói képzés és szakma egységesítése, adekvát kompetenciamátrix kidolgozása. Ez lehetővé tenné azt is, hogy az ezen a területen tevékenykedő szakemberek egy nyelvet beszéljenek, világosak legyenek a szakmán belül nap mint nap használt fogalmak. Ehhez pedig egységes koncepcióra, szakanyagokra, és a szakemberek rendszeres diskurzusának biztosítására van szükség. A szakmai találkozók, a Pályaválasztási Kiállításhoz (PVK) hasonló rendezvények kiváló lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok ápolására is. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a PVK-nak köszönhetően szeptembertől aktivizálódnak a felelős szakemberek, intenzív az együttműködés a PVK végéig, majd ellaposodnak ezek a kapcsolatok. Kellenének megyei 40
szintű szakmai teamek, szakmai munkák, ahol régiós szinten lehet beszélgetni a pályaorientációs lehetőségekről, fejlesztésekről. Mostanában nagyon sok program működik – egymástól függetlenül, holott a hatékonyság érdekében szükség lenne folyamatos kommunikációra, rendszeres egyeztetésekre. Az internet kiszélesítette a kommunikációs teret, mégsem elég hatékony, az információk nem jutnak el a megfelelő személyekhez. Szintén a szakmai kapcsolatok szorosabbra fűzésére biztosít lehetőséget a regionális szakmai hálózatépítés, és az annak kapcsán létrejövő Tanácsadói Virtuális Közösség (TVK), mely a szakemberek rendszeres kommunikációjára biztosít majd lehetőséget. Az új portálnak köszönhetően a tanácsadók a tanácskérők számára is elérhetőek lesznek, minden tanácsadó saját profillal rendelkezik majd, és a keresőfelületnek köszönhetően a tanácskérők saját problémájuknak megfelelően közvetlenül fel fogják tudni venni a tanácsadókkal a kapcsolatot. Az eszközök folyamatos fejlesztésére is szükség van. E fejlesztések akkor lehetnek igazán hasznosak, ha használatukkal a lehető legszélesebb célcsoport válik megszólíthatóvá. Szükséges találni vagy szervezni olyan fórumokat is, ahol az elérni kívánt célcsoportok megtalálhatók. Fontos lenne pl. az oktatási intézmények aktivizálása. Az informálisan felmerülő vélemények és jelzések tekintetében meglepő, hogy a régiós workshopokon kicsi volt az iskolák aktivitása. A tapasztalatok alapján az osztályfőnökök alapvetően nyitottak, de a szükséges információk nem minden esetben jutnak el hozzájuk. A régiós találkozók általános tapasztalata, hogy a szakmai együttműködésekre nagy igény van. Számos téma felmerült e találkozókon, és a szakmai diskurzusnak köszönhetően a résztvevők sok különböző aktualitáson gondolkodtak el közösen. A további – folyamatos – egyeztetésekre szükség van, és az életpálya-tanácsadó program munkacsoportja a regionális munkaügyi központokkal együttműködve a közeljövőben is tervezi hasonló szakmai rendezvények megszervezését.
41
V. Országos életpálya-tanácsadói hálózat létrehozása és működtetése 2009 tavaszán kezdte meg működését a TÁMOP 2.2.2. projekt keretében felállt országos pályaorientációs tanácsadási hálózat. Az ország 24 városában kialakított tanácsadó ponton elhelyezett közel 50 szakember révén nagymértékben nő az ingyenesen igénybe vehető pályaorientációs szolgáltatáskínálat (egyéni és csoportos tanácsadás, csoportos fejlesztések, elérő programok).
A program keretében 2009 júniusában készült el a pályaorientációs tanácsadók protokollja. A tanácsadók egyéni és csoportos tanácsadás, csoportos fejlesztés, tematikus szakkörök, elérő programokon való részvétel révén – személyes és távtanácsadás keretein belül törekszenek a lehető legszélesebb tanácskérői réteg elérésére, valamint arra, hogy a tanácskérők minél szélesebb rétege számára biztosítsák a pályaorientációs szolgáltatást. A program keretein belül foglalkoztatott közel 50 pályaorientációs tanácsadónak a programmenedzsment két pályaorientációs szakmai referense folyamatos szakmai supportot biztosít. A havi-kéthavi rendszerességgel szervezett szakmai napok keretein belül a pályaorientációs tanácsadók szakmai előadásokon, módszertani fejlesztő foglalkozásokon és esetmegbeszélő csoportos foglalkozásokon vesznek részt. Számukra régiós szinten megbízott kiképzett szupervízorok alkalmazása révén rendszeres szakmai szupervíziót is biztosítunk. A pályaorientációs tanácsadók időről időre részt vesznek belső képzéseken, és – szakmai munkájukat segítendő – megfelelően el vannak látva a szakmához kapcsolódó klasszikus és modern szakirodalmakkal.
42
V.1 2009 során teljesült ügyfélforgalmi adatok Pályázatban lefektetett bázisérték: 30 000 ellátott tanácskérő/év Pályázatban lefektetett célérték: 40 000 ellátott tanácskérő/év
Egyéni tanácsadás keretein belül ellátott tanácskérők száma összesen: 3809 fő Csoportos tanácsadás keretein belül ellátott tanácskérők száma összesen: 3442 fő Távtanácsadás keretein belül ellátott tanácskérők száma összesen: 268 fő Elérő program keretein belül ellátott tanácskérők száma összesen: 19173 fő A 2009-ben ellátott tanácskérők száma összesen: 26692 fő
Tanácsadási adatok havi bontásban Hónap
Egyéni tanácsadás
Csoportos tanácsadás
Távtanácsadás
Elérő szolgáltatás
január
282
76
15
459
február
248
62
9
364
március
196
103
4
376
április
201
70
10
312
május
229
114
9
110
június
242
145
8
108
július
261
137
10
664
augusztus
201
102
21
123
szeptember
406
367
39
2867
október
551
665
37
5775
november
585
998
73
6526
december
407
603
33
1489
összesen
3809
3442
268
19173
Összes ellátott fő 2009-ben: 26692
43
Egyéni tanácsadási adatok havi bontásban 600 500 400 300 200 100 0
Csoportos tanácsadási adatok havi bontásban 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Távtanácsadás havi bontásban 80 70 60 50 40 30 20 10 0
44
Elérő programok adatai havi bontásban 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
Regionális statisztikák
45
46
VI. FIT-mappák és foglalkozás-bemutató filmek fejlesztése A módszertani fejlesztések megalapozását jelenti az az összefoglaló tanulmány, amely feldolgozza a gyakorló pályaorientációs szakemberek számára 1991 és 2008 között született, magyar nyelven elérhető tankönyvek, tréning-anyagok pedagógiai, andragógiai, módszertani áttekintését. Szintén fontos előkészítő anyagként használjuk azt az alapozó-tanulmányt, ami mind a jelen, mind pedig a közeljövő FEOR-08 foglalkozásstruktúrára épülő módszertani fejlesztéseit megalapozza. Főbb tartalmi egységek: - pályainformációs fejlesztések a közelmúltban - alapfogalmak - a munkakör- és foglalkozáselemzés alkalmazási területei - hazai pályaismereti kiadványok, segédanyagok bemutatása - a FIT, mint fő felhasználó - pályainformációs kiadványok fejlesztésének szempontjai A dokumentum ajánlásai alapján – e vonatkozó közbeszerzési pályázat sikeres zárásával – 2010 első negyedévében megkezdődtek a következőkben ismertetett fejlesztési munkák.
VI.1 Új FIT-mappák kidolgozása Mappa megnevezése Adatbázis tervező és rendszergazda / Adatbázis és hálózati szakértő Adó- és illeték hivatali ügyintéző Alkalmazás-programozó / Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők
FEOR08 2151 3652 2144
mappa mappa mappa
Államháztartási szakellenőr Államháztartási szakügyintéző Alternatív gyógymódot (pl. homeopátia) alkalmazó
3615 3611 2228
mappa mappa mappa+film
Alternatív gyógymódot (pl. homeopátia) alkalmazó segítője Automata gyártósor vezérlője Boltvezető
3334 3146 5111
mappa+film film + mappa mappa
Bútorasztalos Energetikai berendezés karbantaró
7231 7335
mappa
Energetikai berendezés vezérlője Építőanyag-ipari terméket gyártó gépkezelők
3141 8149
film + mappa mappa
Épületasztalos
7233
film + mappa
Értékbecslő, kárbecslő, kárszakértő Fa- és könnyűipari mérnök - papíripari - csomagolástechnikai Felvásárló Filmgyártási foglalkozások - Vágó Fitness és rekreációs programok irányítói, edzői Földmérő és térinformatikai mérnök Futár (motoros, kerékpáros)
3617 2114
mappa mappa+film
5115 3716
mappa film+mappa
3722 2112 9221,
mappa mappa mappa
47
9234 2132 3410 2224 9235 2227 2143 3654 3655 5223 3614 2524 2523 3131 3132
mappa+film mappa film +mappa mappa mappa+film mappa mappa film +mappa mappa mappa mappa mappa mappa mappa
1237 7344 3139
mappa mappa film + mappa
3910 4111
mappa mappa
Iskolatitkár
4112
mappa
IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző
3639
mappa
Jegyző (főjegyző, körjegyző) (Helyi önkormányzat kinevezett vezetője) Kereskedelmi bolthálózat szervező Kézi csomagoló
1124 5111 9225
mappa (film már készült) mappa mappa
Konferencia és rendezvény szervező Konyhafőnök, séf Környezet- és foglalkozás-egészségügyi foglalkozások
3631 3224 2221
mappa+film film +mappa mappa
3342 3639 3163 5257 4212 3718 1247 4226 3716 v. 3719 3612 7234
mappa mappa mappa mappa film+mappa mappa mappa mappa film+mappa
Grafikus és multimédia-tervező mérnök Gyógypedagógiai asszisztens Gyógytornász, gyógytestnevelő Gyorséttermi szakács, konyhai kisegítő Hallás- és beszédterapeuta Hálózat és multimédiafejlesztő / Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők Hatósági engedélyek kiadásával foglalkozó ügyintéző Hatósági nyomozó Házi gondozó Hitelügyintéző, kölcsönökkel foglalkozó ügyintéző Humán-erőforrás fejlesztési elemző, szervező Humánpolitikai, személyügyi gazdálkodó és fejlesztő InfoKommunikációTechnika - IKT működéstechnikus InfoKommunikációTechnika IKT felhasználói támogatást végző technikus - IT mentor - Közösségi informatikai szolgáltató - Oktatási kommunikációtechnikus Informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerészei Informatikai rendszergazda - Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető - Informatikai műszerész - IT biztonság technikus - IT kereskedő - Számítógéprendszer- karbantartó - Szórakoztatótechnikai műszerész - Webmester Info-struktúra menedzser Irodai asszisztens/ Általános irodai adminisztrátor
Környezet- és munka-egészségügyi kiegészítő foglalkozások Közbeszerzési referens Közlekedés szakmai irányítója / Légiirányító Közterület-felügyelő Krupié, Játéktermi felügyelő Kulturális-intézményi szaktechnikus Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató részegység vezetője Lakossági kérdező, összeíró Látványtechnikus, pirotechnikus Lízing referens Mintakészítő - fa - gipsz
mappa mappa
48
- műanyag Megújuló energiaforrás energetikus Megújuló energia-gazdálkodási technikus Mérőóra leolvasók és hasonló egyszerű foglalkozások Minőségbiztosítási mérnök Munkaerő-piaci instruktor Múzeumpedagógus Műsorszóró és audiovizuális technikus Optometrista Orvosi protézis készítő / Gyógyászati segédeszköz gyártó Parkolóőr Pénztáros (Bolti pénztáros, jegypénztáros) Pénzintézeti pénz és értékjegy-értékesítő ügyintéző / Banki befektetési termékértékesítő Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó Értékpapír-piaci szakértő Piacfelügyelő Pultfeltöltő, árufeltöltő Recepciós Rendszerelemző / Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők Rendszergazda / Adatbázis és hálózati szakértő Speciális oktató, nevelő (pl. pszichopedagógus, lovasterapeuta) Stylist - Divat és stílustervező, Szín és stílustanácsadó Számítógéphálózati szakértő / Adatbázis és hálózati szakértő Szervezetirányítási elemző, szervező Szociális asszisztens / szakgondozó - Gerontológiai gondozó - Pszichiátriai gondozó - Szenvedélybeteg-gondozó - Szociális gondozó, szervező Szociális foglalkozások - Családpedagógiai mentor Szociális gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző / szociális segítő - Foglalkoztatás-szervező - Mentálhigiénés asszisztens - Szociokulturális animátor Szociológus, demográfus Szoftverfejlesztő / Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők Szolgáltatásértékesítő, mintabolti értékesítő, e-kereskedő Táj- és kertépítő mérnök Társadalom- és nyugdíjbiztosítás igazgatósági ügyintéző TB és bérügyi szakelőadó Telekommunikációs mérnök Telekommunikációs technikus Termelési folyamat mérnök Utcai szociális munkás Üzletpolitikai elemző, szervező Varrónő Vegyész, farmakológus Végrehajtó Vevőszolgálati tájékoztató Világosító Villamosberendezés karbantartó
3152 3111 9232 2131 3520 2449 v. 2499 3135 2222 3345 9238 5116 3612
film + mappa mappa mappa mappa mappa mappa+film
2511
mappa
5119 9224 4223 2141 2152 2449 3719 2153 2521 3511
mappa mappa mappa mappa mappa film +mappa mappa+film film +mappa mappa mappa
3519
mappa
3513
mappa
2626 2142 4229 2128 3653
mappa mappa mappa film +mappa mappa
2122 3136 2115 5225 2522 7212 2164 4214 4222 3714 7345
mappa film +mappa mappa film +mappa mappa mappa mappa film +mappa mappa mappa mappa
film +mappa mappa film +mappa mappa mappa mappa
49
VI.2 Felújítandó FIT-mappák Mappa megnevezése Állattartó, -gondozó és tenyésztő Baromfitartó és tenyésztő és termékfeldolgozás (hús, tojás, toll, stb) Biotechnológus technikus Daruk, felvonók és hasonló anyagmozgató gépkezelő Édesipari szakember, Édesipari termékgyártó, Édesipari technikus
Mappa régi megnevezése
Egészségügyi rehabilitációs foglalkozások
Terapeuta (rehabilitációs tevékenység)*
Elektronikai hulladék válogató, -feldolgozó
Településihulladék-kezelő, -gyűjtő és-szállító*
Építmény- és épületszigetelő Épület-, építménybádogos Erdészeti foglalkozások: mag és csemetenevelő Erdő- és természetvédelmi technikus
Hő- és hangszigetelő* Bádogos* Erdészeti szakmunkás* Erdészeti technikus
3124
Értékbecslő, kárbecslő, kárszakértő
Kárszakértő
3617
Fa- és könnyűipari technikus Fémfeldolgozó szakmák az iparban
Bútor -és épületasztalosipari technikus* * Lakatos, Gép-, Karosszéria, Szerkezet lakatos Forgácsoló Hegesztő Fényező-mázoló
3114 732. 7321 7323
Filozófus, politológus
Filozófus Politológus Esztergályos*
Forgácsoló Földmunkagépek kezelői Gépésztechnikus Hivatásos nevelőszülő, főállású anya Ingatlanközvetítő Ingatlanügynök, ingatlanforgalmazási ügyintéző Juhtartó és tenyésztő és termékfeldolgozás (hús, tej, tejtermék, bőr, gyapjú, stb)
Katasztrófa elleni védelem - Tűzoltó, tűzoltó technikus - Tűzvédelmi fő/előadó - Tűzvédelmi szakmérnök - Polgári védelmi fő/előadó, - Rendészeti szervező - Katasztrófavédelmi mérnök
Baromfi- és kisállattenyésztő Ipari biotechnológus technikus Anyagmozgató* Édesipari szakember, Édesipari termékgyártó, Édesipari technikus
FEOR08 612. 6122 7111 3129 8424 3113 7214 8111 2229 3349 film+mappa 9212 5299 mappa+film 7531 7533 6211
mappa+film 2621 7323
Földmunkagép-kezelő Közlekedésgépészeti technikus, közútijárműgépész Közlekedésgépészeti technikus, vasútgépész* Nevelőszülő Ingatlanközvetítő
8422 3117
Állattenyésztő
6121 7111 7113 7221 5252 5259 3129 2139
* Tűzoltó technikus Tűzoltó Tűzvédelmi előadó Tűzszerész Védelmi igazgatási szakelőadó
5224 3633
mappa+film
50
- Had- és biztonságtechnikai mérnök Kisállattenyésztő Környezetvédelmi foglalkozások / Környezetvédelmi berendezések mérnöke Környezetvédelmi technikus - Energetikai környezetvédő - Hulladékgazdálkodó - Környezetvédelmi berendezés üzemeltetője - Környezetvédelmi méréstechnikus - Nukleáris energetikus - Vízgazdálkodó Közlekedési technikus
Kisállattenyésztő Környezetmérnök
6124 2168
Környezetvédelmi technikus
3125
Közlekedésautomatikai technikus
3121
Közlekedésmérnök
Közlekedésmérnök
2123
Kubikos, Útépítő, útkarbantartó, vasútépítő és -karbantartó Lakberendező, dekoratőr
Útépítő
9321 9329 3717
Dekoratőr, kirakatrendező*
Látszerész és fotócikk-kereskedő Lótartó és tenyésztő és termékfeldolgozás (hús, tej, tejtermék, bőr, stb)
Állattenyésztő Lovász
Méhész
Méhész
6123
Mezőgazdasági technikus
Mezőgazdasági technikus
3123
Minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr
Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító Minőségellenőr Multimédia-fejlesztő
3191
Pedagógiai szakértő
2491
Piackutató, reklám és marketing tevékenységet tervező, szervező Rendőr Sertéstartó és tenyésztő, és termékfeldolgozás (hús, bőr, stb)
Piackutató
2531
Rendőr Állattenyésztő
Szakosított szociális munkás (pl. mentálhigiénés, gerontológiai, rehabilitációs tanácsadó) Szállodai recepciós
Szociális munkás
5251 6121 7111 7221 2312
Szállodai portás
4224
Szarvasmarhatartó és tenyésztő és termékfeldolgozás (hús, tej, tejtermék, bőr, stb)
Állattenyésztő
Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző Ügyfélkapcsolattartó, ügyféltájékoztató - Telefonos ügyféltájékoztató
Bróker* Idegenforgalmi szakmák
6121 7111 7113 7221 3613 4221
Multimédia alkalmazásfejlesztő - Designer - E-játék fejlesztő - E-learning tananyagfejlesztő - Multimédiafejlesztő - Tartalommenedzser Pedagógiai szakértő, tanulmányi felügyelő
Ügyféltájékoztató
3348 6121
3139
4225 4229
51
- Elektronikus ügyfélkapcsolattartó - Telemarketing asszisztens Vállalkozások szervezője, ügyintézője
Vállalkozás-szervező
4192
Valutapénztáros és valuta ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Vegyésztechnikus Vezeték- és cső (víz, gáz) hálózat szerelő
Valutapénztáros, lakossági ügyfélszolgálati munkatárs Gumi- és műanyagipari technikus* Csőhálózat-szerelő
4211
Villamos (elektronikai) technikus Villamosberendezés karbantartó
Ipari elektronikai technikus Távközlési-hálózatépítő*
3118 7345
3115 7521
VI.3 Új készítésű szakmabemutató filmek Film megnevezése Állattartás, gondozás és tenyésztés modern technikákkal - Baromfitartás - Kisállattenyésztés - Szarvasmarhatartás - Sertés, juh - Lótenyésztés Beton- és vasbetonkészítő Daruk, felvonók és hasonló anyagmozgató gépkezelő Energetikai gépkezelő Erdő- és természetvédelmi mérnök és Erdő- és természetvédelmi technikus Fa- és könnyűipari mérnök - papíripari - csomagolástechnikai Fémfeldolgozó szakmák az iparban Filmgyártási foglalkozások - Vágó Földmunkagépek kezelői Grafikus és multimédia-tervező mérnök Infokommunikációs foglalkozások Informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője Info-struktúra menedzser - IKT működéstechnikus - IKT felhasználói támogatást végző technikus - Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerészei Iskolatitkár IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző Katasztrófa elleni védelem - Tűzoltó, tűzoltó technikus - Tűzvédelmi fő/előadó - Tűzvédelmi szakmérnök - Polgári védelmi fő/előadó, - Rendészeti szervező - Katasztrófavédelmi mérnök - Had- és biztonságtechnikai mérnök Kereskedelmi bolthálózat szervező Konferencia és rendezvény szervező Konyhafőnök, séf Környezet- és foglalkozás-egészségügyi foglalkozások Környezetvédelmi foglalkozások
FEOR08 6120 6121 6124 7111 7113 7221 7611 8424 8321 2127 3124 2114
732. 3716 8422 2132 1237 3131 3132 3910 7344 4112 3639 5252 5259 3129 2139
5111 3191 3348 2221 3342 2168
52
- Mérnök - Technikus Közbeszerzési referens Közbiztonság és rendvédelem: A Magyar Rendőrség feladatai
3125
Közlekedés szakmai irányítója / Légiirányító Közterület-felügyelő Kubikos, Útépítő, útkarbantartó, vasútépítő és -karbantartó
3163 5257 9321 9329 3717 3612 2449 2139 3151 3152 3111 3141 9232 2131 3126 3139
Lakberendező, dekoratőr (Kirakatrendező) Lízing referens Lovasterapeuta (Speciális oktató, nevelő) Megújuló energiaforrás gazdálkodás (Energiagazdálkodási szakértő, Energiagazdálkodási szakmérnök, Energetikus, energiagazdálkodási technikus, Energetikai berendezés vezérlője) Mérőóra leolvasók és hasonló egyszerű foglalkozások Minőségtervezés, minőségirányítás és minőségbiztosítás (pl. Minőségbiztosítási mérnök, technikus) Multimédia alkalmazásfejlesztő - Designer - E-játék fejlesztő - E-learning tananyagfejlesztő - Multimédiafejlesztő - Tartalommenedzser Munkaerő-piaci instruktor Múzeumpedagógus Pénzintézeti pénz és értékjegy-értékesítő ügyintéző / Banki befektetési termékértékesítő Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó Értékpapír-piaci szakértő Piacfelügyelő Pultfeltöltő, árufeltöltő Recepciós Stylist - Divat és stílustervező, Szín és stílustanácsadó Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző
3639 5251
3520 2449 v. 2499 3612 2511 5119 9224 4223 3719 4221
53
VII. Elégedettségmérés A TÁMOP 2.2.2 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” című kiemelt program keretében a 2. Bíráló Bizottsági jegyzőkönyv kifejezett elvárása alapján kerül kidolgozásra egy elégedettségvizsgálatra alkalmas (on-line és off-line) kérdőív. Az így nyert eredmények a program egyik kiemelt indikátoraként funkcionálnak majd. A szakanyag elkészítésére beérkezett három ajánlattétel alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékével kötöttünk szerződést. Az elégedettség vizsgálat fő célkitűzése, hogy felmérje a pályaorientációs programok felhasználói – a tanácskérők – elégedettek-e a tanácsadási szolgáltatással, és ez az elégedettség milyen mértékű az egyes területeken. A kutatócsoport által kialakított elégedettségi kérdőív moduláris felépítésű, amely alkalmazható az egyéni személyes és távtanácsadásban résztvevő tanácskérők elégedettségének vizsgálatához, a csoportos tanácsadásban és csoportos fejlesztésben, valamint a személyes elérő programban és az elérő távszolgáltatásban részt vevő személyek elégedettség méréséhez. A kérdőív felvehető mind a hagyományos (papír-ceruza) módon, mind on-line módon. A kérdőív kialakításában és a felvételének körülményeiben a kidolgozók törekedtek a tanácskérők heterogén csoportjának figyelembe vételére, ezért az olvasni nem tudók számára piktogramok segítségével tették lehetővé az elégedettség mérését. A kérdőív szerkesztésében fontos vezérelv volt, hogy könnyen és viszonylag gyorsan kitölthető legyen azért, hogy ne éljünk vissza a tanácskérő idejével. Jelenleg a kérdőív kipróbálásának időszakában vagyunk, a tesztadatok felvételét követően a kutatócsoport a kérdőívet validálja, azaz megvizsgálja annak érvényességét. A jelenleg alkalmazott kérdőívek első verziójának itemeit – a validálást követően – még csiszolni kell, és feltételezhető, hogy a reliabilitási vizsgálatot követően lesznek olyan itemek, amelyek feleslegesnek fognak bizonyulni, így a kérdőív végleges verziója a jelenleginél rövidebb lesz. A kérdőív 1.0 verziójának kialakítását megelőzően a kutatócsoport felkereste a TÁMOP 2.2.2. program tanácsadóit, és feltérképezték, hogy a tanácsadók szerint a tanácskérők mit érthetnek az „elégedettség” alatt. Ennek során személyesen is találkoztak a győri és a budapesti Életpálya-tanácsadó Programiroda tanácsadóival. A kérdőív kialakításában Herzberg kétfaktoros elmélete szolgált vezérelvként, amely az egyéni tényezők és a környezet kölcsönhatása eredményének tartja az elégedettséget. A motivátorok és a higiénés tényezők azok, amik a munkahelyi elégedettséget meghatározzák. Ebben a modellben motivátornak számítana az, hogy a tanácskérő elégedett-e a tanácsadó szakmai munkájával, azon keresztül érzi-e személyiségének fejlődését. E vizsgálat azonban nem a motivátor, hanem a higiénés tényezőkkel való elégedettség mérésére fókuszál. Az elégedettségi kérdőívek a jövőben hasznos visszajelzést és folyamatos kontrollt szolgáltatnak a tanácsadók és a programmenedzsment számára egyaránt.
54
Az elégedettségvizsgálat célja Az elégedettségvizsgálat célja felmérni, hogy az elsődleges célcsoport (intézmények) és a másodlagos célcsoport (az on-line vagy hagyományos pályaorientációs programok felhasználói, a tanácskérők) tagjai elégedettek-e a tanácsadási szolgáltatással, illetve az elégedettségük az egyes területeken mérve milyen mértékű. A kérdőív bemutatása A kérdőívet a pályaorientációs tanácsadó központokban tett látogatásokra, a tanácsadókkal készített interjúkra, illetve a Herzberg elégedettséggel kapcsolatos, kétfaktoros elméleti keretére alapozva készítette el a feladattal megbízott kutatócsoport. A kérdőív felépítése A kérdőív a pályaorientációs tevékenység típusai alapján modularizált, így összesen az alábbi 5 fő modulból épül fel: 1. Egyéni tanácsadás a. Személyes b. Távtanácsadás: telefon, email, csevegés 2. Csoportos tanácsadás 3. Csoportos fejlesztés 4. Elérő programok: a. Személyes b. Távtanácsadás: telefon, email, csevegés, fórum 5. Intézményekkel való kapcsolattartás
55
VIII. Disszeminációs tevékenységek VIII.1 Fókuszcsoportos kutatás A projekt keretében végrehajtott fókuszcsoportos kutatás mind az elsődleges (pályaorientációs, vagy ahhoz kapcsolódó szakemberek), mind pedig a másodlagos (potenciális tanácskérők) célcsoportot vizsgálta. A kutatás során a következő kérdésekre kerestük a választ: - Hogyan vélekednek a szakmai életút tervezhetőségével kapcsolatban a célcsoportok tagjai? - Milyen kritikus pontjait látják a karriernek, életútnak? - Milyen tényezőkről gondolják azt, hogy segíthetik, illetve gátolhatják a sikeres pályaválasztást, pályamódosítást? - Hogyan képzelik el az érintettek az ideális segítő szolgálatot és az ideális segítő szakembereket? Ez mennyiben, mely pontokon vág egybe az LLG rendszerével? Ezzel összefüggésben a kommunikáció mely elemeinek van kiemelkedő szerepe az aktív bevonódás tekintetében? - Mely elnevezések jelenítik meg a célcsoportoknál az LLG szemléletét, valamint az ilyen szolgáltatást végző szakembert? - Milyen igények és elvárások befolyásolhatják az LLG rendszer fogadtatását? - Milyen viszonyulás várható az LLG szolgáltatással szemben, illetve milyen kommunikációs stratégia az amely az elfogadást és az együttműködést a leginkább előmozdíthatja? - Milyen vizuális szimbólum (logo) jeleníti meg a leghatékonyabban a pályaorientáció ezen új rendszerének koncepcióját és gyakorlatát? A kutatásban a kvalitatív módszerek közül a fókuszcsoportos eljárást alkalmaztuk, 12 fős csoportokkal. 1. csoport BUDAPEST, 2009. 06. 24. (elsődleges célcsoport) 25-65 ÉVESEK Munkaköréből fakadóan rendszeres kapcsolatban van a másodlagos célcsoporttal A csoportban 4 fő kapcsolatban állt pályaválasztási szolgáltatást végző szakemberrel ill. maga is nyújt ilyen tanácsadást 4. csoport DEBRECEN, 2009. 07. 01. (elsődleges célcsoport)
2. csoport BUDAPEST, 2009. 06. 26. (másodlagos célcsoport)
3. csoport GYŐR, 2009. 06. 29. (elsődleges célcsoport)
14-55 ÉVESEK 25-65 ÉVESEK Volt már olyan élethelyzetben, Munkaköréből fakadóan amikor adekvát lett volna rendszeres kapcsolatban van a pályaorientációs szakember másodlagos célcsoporttal segítségét kérni VAGY A csoportban 4 fő Igénybe vette már ilyen kapcsolatban állt szakember szolgáltatását pályaválasztási szolgáltatást VAGY végző szakemberrel ill. maga A szolgáltatás potenciális is nyújt ilyen tanácsadást végfelhasználója 5. csoport 6. csoport SZEGED, 2009. 07. 03. PÉCS, 2009. 07, 06. (másodlagos célcsoport)
(elsődleges célcsoport)
56
25-65 ÉVESEK Munkaköréből fakadóan rendszeres kapcsolatban van a másodlagos célcsoporttal A csoportban 4 fő kapcsolatban állt pályaválasztási szolgáltatást végző szakemberrel ill. maga is nyújt ilyen tanácsadást
14-55 ÉVESEK 25-65 ÉVESEK Volt már olyan élethelyzetben, Munkaköréből fakadóan amikor adekvát lett volna rendszeres kapcsolatban van a pályaorientációs szakember másodlagos célcsoporttal segítségét kérni VAGY A csoportban 4 fő Igénybe vette már ilyen kapcsolatban állt szakember szolgáltatását pályaválasztási szolgáltatást VAGY végző szakemberrel ill. maga A szolgáltatás potenciális is nyújt ilyen tanácsadást végfelhasználója ELSŐDLEGES CÉLCSOPORT
50 % nő és 50 % férfi Csoportonként maximum 4 pedagógus Az öt foglalkozási ágazat – szociális szféra, oktatás, felnőttoktatás, egészségügy, munkaerő-közvetítés kiegyenlítve Csoportonként maximum 1 főiskolai vagy egyetemi hallgató Csoportonként maximum 1 inaktív Képzettség, munkavégzés vegyes, 8-10 felsőfokú végzettségű legyen minden csoportban Minden csoportban egyenletes kormegoszlás MÁSODLAGOS CÉLCSOPORT 50 % nő és 50 % férfi Képzettség, munkavégzés vegyes, Csoportonként maximum 2 általános iskolai végzettségű Csoportonként maximum 2 szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett Csoportonként maximum 2 szakközépiskolát, gimnáziumot végzett 2-3 felsőfokú végzettségű legyen minden csoportban Csoportonként maximum 2 középfokú oktatási intézmény tanulója Csoportonként maximum 1 munkanélküli Csoportonként maximum 1 inaktív
A fókuszcsoportos kutatás által megfogalmazott legfontosabb ajánlások: - A célcsoportok felé irányuló kommunikációban elégséges mennyiségű információt kell közölni. Ennek tartalmaznia kell a külső, változó körülmények és lehetőségek időbeli perspektíváját. Továbbá a tájékoztatásnak jól észlelhető módon kell igazodnia a valós munkaerő-piaci helyzethez. - A képzések átláthatóságának fokozását és ennek hangsúlyozását a kommunikációban. A képzések hasznosságát célirányultságát valamint ingyenességét is mindenféleképpen hangsúlyozni kell. - A képzések sorába a saját aktivitás fokozása végett érdemes lenne reattribúciós tréningeket is felvenni. Ez a technika alkalmas a belső erőforrások, kompetenciák megélésére és annak észlelésére, hogy ezek viselkedésbe való átfordítása pozitív módon befolyásolhatja az élethelyzeteket. A saját aktivitás szerepét is hangsúlyozni kell a kommunikációs kampány során. - Pozitív példák életszerű bemutatása hatásos lehet. - Elsőrendű fontosságú a kampányba hangsúlyozni a szolgáltatás újdonságát, a szolgáltatás elemeinek újszerűségét. A cél az, hogy ne legyen összemosható az LLG a korábbi presztízsét nagymértékben elvesztő szolgáltatásokkal. - A pályakezdő célcsoport mellett közvetlenül meg kell célozni a kommunikációban a többi korcsoportot és az egyéb élethelyzetben levő csoportokat. 57
-
-
-
A szolgáltatást végző szakemberek gazdasági, politikai függetlenségét biztosítani kell ezt a célcsoportok előtt is nyilvánvalóvá kell tenni. A konzulens kifejezés áll talán a legközelebb az LLG szemléletéhez, de ez inkább csak a magasabb végzettségű célcsoport megszólítására alkalmas. A kommunikáció célcsoportokra való bontásával hatékonyan lehetne váltogatni a tanácsadó megnevezéssel. A kommunikációban mindenféleképpen el kell érni, hogy a jelenlegi szolgálatok és munkatársaik ne a riválist lássák az LLG-ben, hanem a partnert. Ezek a „kollégák” ellenkező esetben zátonyra futtathatják az egész programot. A szolgálat által kezelt portálok tartalmazzanak minél több konkrét információt álláshirdetést. Illetve az ilyen jellegű portálokon legyenek ide vezető link-ek.
A kutatás fontos megállapítása volt a lifelong guidance (tükörfordításban egész életen át tartó tanácsadás) kifejezés ajánlott magyar formája: életpálya-tanácsadás, illetve életpályatanácsadó. E kifejezés használatát számos projekttevékenység során erősítettük (portálcím: www.eletpalya.afsz.hu, folyóiratcím: Életpálya-tanácsadás stb.)
VIII.2 Logó, szlogen és általános illusztráció kiválasztása A fókuszcsoportos kutatás, valamint a projektmenedzsment által meghatározott alapelvek alapján elkészültek azok a többféle típusú és jellegű logótervek, amelyek megfelelően voltak képesek szimbolizálni az életpálya-tanácsadást, és az ahhoz kötődő tevékenységeket. Ezzel párhuzamosan megszülettek a javaslatok a szlogenre vonatkozóan is. A menedzsment döntése az alábbi logóra és jelmondatra esett.
Ezt követően kiválasztottuk azt az általánosan használandó (image-) képet, ami mind a kiadványaink, mind a plakátok, mind pedig a prezentációs sablon alapját képezi.
58
Ezekre építve elkészítettük a projekt során általánosan használt kiadványborítót, prezentációs sablont, tájékoztató táblát, névjegyeket stb.
VIII.3 A nyilvánosság biztosítása A nyertes közbeszerzési pályázatnak megfelelően lezajlottak az érintett időszakra tervezett tevékenységek, amelyek az alábbi kategóriákba sorolhatók: - sajtóközlemények és -hirdetések megjelentetése - interjúk szervezése és lebonyolítása - szaksajtóban történő hirdetés - helyi lapokban történő hirdetés - reklámtárgyak - szórólapok: o tanácskérőnek szóló verzió o humán szakembereknek szóló verzió o képzésekre vonatkozó verzió o angol nyelvű szórólap - internetes hirdetési tevékenységek és online bannerek
59
VIII.4 Már megjelent projekthirdetések a helyi sajtóban Megyei napilapok 24 Óra Nógrád Megyei Hírlap Heves Megyei Hírlap Békés Megyei Hírlap Új Néplap Tolnai Népújság Somogyi Hírlap Petőfi Népe Új Dunántúli Napló Hajdú-Bihari Napló Kelet-Magyarország Észak-Magyarország Délmagyarország+Délvilág Kisalföld Zalai Hírlap Vas Népe Napló Fejér Megyei Hírlap Dunaújvárosi Hírlap Fehérvári 7Nap+ 7Nap Plusz Szombathelyi Maraton Veszprémi 7Nap+7Nap Plusz
Egyéb helyi lapok és szaklapok Kecskeméti Lapok Pécsi Hírek Csabai Mérleg MiNap Szeged Press Győri Közélet Debrecen Egri Magazin Aktív Pressz Itthon Nógrád - Megyei Hírlap Grátisz Kapos Extra Tolna Megyei Krónika Nyíregyházi Napló+Megyei Napló Zalai Napló
VIII.5 Havi hírlevelek az épülő regionális szakmai hálózat tagjainak A regionális szakmai hálózat (RSZH) épülésével párhuzamosan 2009. negyedik negyedévétől kezdve havi rendszerességgel küldünk szakmai hírlevelet az országban pályaorientációval, vagy ahhoz kapcsolódó szakterülettel foglalkozóknak. A hírlevelek internetes változata elérhető a következő címeken: - www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop_szeparator_hilevel_2009nov - www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop_szeparator_hilevel_2009dec - www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop_szeparator_hilevel_2010jan
60
VIII.6 Szórólapok A TÁMOP 2.2.2 projekt során fontosnak tartottuk a különböző célcsoportok számára készítendő, differenciált szóró- és ismertető anyagok létrehozását. Ennek megfelelően a következő rövid tájékoztató anyagokat készítettük el: - Szórólap tanácskérőknek - Szórólap humán szakembereknek - Szórólap a képzésekről - Angol nyelvű szórólap a TÁMOP 2.2.2 projektről
61
