A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149
Intézmény neve: Négy Évszak Óvoda Eszterlánc Tagóvodája 4700 Mátészalka, Kalmár út 23. Önálló innováció: Hagyományápoló helyi nevelési programunk zöldséggyümölcs projekt-hete
„Minden nemzet olyan jövőt érdemel, amennyire múltját értékeli és őrzi.” (Kodály Zoltán)
Tagóvodánk négy óvodai csoporttal működik 118 gyermekkel a néphagyományőrző program keretében. Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a gyermekeinkkel a néphagyományt, elődeink életét, kultúráját, az akkor használt tárgyakat, eszközöket. Különös gondot fordítunk az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Ezért minden év október hónapban megrendezzük a zöldség-gyümölcs hetet a gyerekeknek, s ennek keretén belül rendezzük meg a szüreti felvonulást, melyet táncházzal zárunk. Városunk Mátészalka a Szatmári régió központja. Ez a vidék mindig is bővelkedett hagyományokban, melyek a távoli múltban gyökereznek. Ezek a szokások – noha gyűjtésük és dokumentációjuk meglehetősen hiányos- töredékeiben még ma is élnek. Elődeink e hagyományainak gyűjtése, ápolása és a fiatal nemzedéknek történő átadása igen nemes feladatunk.
„Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre.” (Kodály Zoltán)
Kötelességünknek tartjuk, hogy a még élő, de le nem jegyzett népszokásokat felkutassuk, megőrizzük a jövő számára, mint értéket továbbadjuk. Tudjuk, érezzük, hogy a népi kultúra sok tekintetben értékhordozó. Nemcsak a népművészetben, a népi kultúra más területein is találhatók olyan értékek, amelyeket érdemes megőrizni, újra felhasználni. Hisszük, hogy óvodáskorban, amikor legfogékonyabb az ember és elsősorban érzelmeivel igazodik el a világban, akkor kell átitatnunk mindazzal, ami az én-tudat mellett a magyarság tudatát is alakítja. A tájhoz, a szülőföldhöz, a néphez fűződő érzelmi viszony erősítését, az érzelmi kötődés formálását a legfontosabb feladataink közé soroljuk. Mindezeket hagyományőrző szemléletű nevelésünk által valósítjuk meg, amely táplálja a természetszerető, természet-gondozó tevékenységet, aminek eredményeként kialakul a természet iránti óvás, megbecsülés mind a tárgyi, mind a természeti környezetre vonatkozva. Rájönnek a gyermekek arra, hogy a világot képesek alakítani, formálni. A mi népünkre jellemző ízlés és érzelemvilág, a gondolkodásmód, a népdalokon és népmeséken túl a népszokásokkal, a néphagyományokkal adható át. Mindezek megléte a későbbiekben segíti a gyermekvilágban való tájékozódását azáltal, hogy stabilitást, kötődést, belső tartást adnak.
A hagyomány jelentőségét támasztják alá Kodály Zoltán szavai is: „Semmiféle mestermű nem pótolja a hagyomány funkcióját.”
Az óvoda légköre lehetőséget teremt mindarra, hogy feladatainkat egyrészt kötött, másrészt kötetlen formában valósítsuk meg. Ennek megválasztása, a módszertani szabadság lehetőségeit kihasználva, az adott anyagtól, sajátosságaitól függően történik. A kötetlen szervezeti keret lehetőséget nyújt arra, hogy választási lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek. Annyit, és azt sajátítsa el, amihez legnagyobb kedve van. A hagyományőrző programmal kapcsolatos feladatainkat két nagy csoportra osztottuk: - Jeles napjaink - A mindennapi élet tevékenységei A program tevékenységeinek tartalmát időbeli rendszerbe foglalva az „Évkerék” tartalmazza.
A néphagyományőrző tevékenységek tartalma:
Jeles napok:
Az igen tevékeny hétköznapjainkat teszik mássá, szebbé, különlegesebbé az időrőlidőre visszatérő jeles napjaink. Az ünnepek örömet, boldogságot, maradandó élményeket hoznak életünkbe. Ahhoz, hogy valóban így éljük át a gyermekekkel közösen a jeles eseményeket, gondoskodnunk kell a hangulati előkészítésről, az érzelmi ráhangolódásról. A gyermekek ne érezzék kényszernek a készülődést, hanem izgalmakkal teli várakozással tekintsenek a soron következő ünnepnap elé. „A gyermekeknek az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán) Az előkészületek során átélik a gyermekek az ajándékkészítés izgalmát, az ajándékátadás, meglepetésszerzés örömét. A nagyobb gyermekek büszkeséggel, jókedvűen, élvezettel mondják az önként vállalt népi rigmusokat, mondókákat, verseket. Követendő példát jelent a kisebbek számára idősebb társaik átélt verselése, játéka, hagyományőrző szellemű mentalitása. Mindehhez minden rendelkezésünkre álló lehetőséget megragadunk, hogy a gyermekek megértsék, azonosuljanak a régi szokásokat idéző ünnepnapokkal. Ilyenek: - a Művészeti Iskola tánccsoportja által bemutatott népszokások megtekintése (lehetőség szerint). - videofilmen az adott népszokás megfigyelése, - célzatos séták, kirándulások, - képekhez fűzött szemléletes magyarázatok, - az óvodapedagógus személyes példája (mimika, hanglejtés, hanghordozás) - a meghívott nagyszülők elbeszélései, - a felnőttek népszokást idéző dramatikus játéka. Természetesen
elmaradhatatlan
csoportszobánk,
környezetünk
ünnepi
díszbeöltöztetése, csak úgy, mint az alkalomhoz illő ünneplő ruha felvétele. A népszokásokat megelevenítő gyermekek pedig Szatmári viselettel teszik hitelesebbé
játékukat.
Az
ünneplést
követően
a
táncházban
megízleljük,
megkóstoljuk a gyermekek, ill. az óvoda által készített jellegzetes ételeket. A jeles napok közül már az eddig jelen lévő ünnepek mellé (azokat választottuk, amelyek közel állnak a gyermekek világához), több témát dolgoztunk ki, mint
amennyit egy adott év alatt megismertetünk a gyermekekkel, ezáltal is válogatási lehetőséget biztosítva a gyermekek és önmagunk számára.
Jeles napjaink:
Mihály nap:
3-4 évesek: Folyamatosan megfigyelik a természet változásait, hatását az emberre és az állatokra. Közben terméseket, természetes anyagokat gyűjtenek. Mit lehet belőlük készíteni, mihez hasonlítanak? – Az óvó néni munkájának megfigyelése. A gyűjtött termésekről, a megfigyelt állatokról mondókákat, verseket tanulnak. Kóstolják a ciberét. Állatokról meséket, szép őszi népdalokat hallgatnak. Megfigyelik a nagyobbak betakarító munkáját a kiskertben, és a vásári előkészületeket. Megfigyelőként részt vesznek a vásárban, és szüleikkel vásárlóként is.
4-5 évesek: Önmaguktól észreveszik a természetben bekövetkező változásokat is. Napszámlálót készítenek, ami mutatja a napokat az ünnepek napjáig. Természetes anyagokat gyűjtenek, ízlésesen kosarakba rendezik, a termésekből fűznek, díszítik vele csoportszobájukat. Az összegyűjtött anyagokból játékeszközöket készítenek, amit felhasználnak játékukban. Névcsúfolókat, vásárra hívogatókat, népi dalos játékokat tanulnak. Mézeskalácsot sütnek, egyszerű népi hangszereket, vásárfiát készítenek, részt vesznek a vásárban.
Népzenét hallgatnak. Tudnak találós kérdéseket vásárról,
időjárásról. Tengerit fejtenek, figyelik a kukorica pattogtatását. Szedik, mossák, magvalják a szilvát, segítenek a tüzelő előkészítésében /lekvár főzéshez/.
5-6-7-8 évesek: Az időjárás változásait nyomon követve tudják a soron következő betakarítási munkákat a kiskertben. Kalendáriumot készítenek, megfigyelik beválnak e a népi jóslatok. A természetben, a kiskertben összegyűjtött anyagokból bábokat készítenek kedvenc meséik el bábozásához. Az összegyűjtött, rendszerezett termésekből őszi asztali és fali díszeket állítanak össze. A természetről beszélve, a természetben járva
eszükbe jutnak népi szólások-mondások, közmondások, időjóslatok. Ezeket egymásnak
is
mondogatják.
Ellátogatnak
istállóba,
megfigyelik
az
állatok
megváltozott életmódját. Befőzik a leszedett gyümölcsöket. Kukoricát pattogtatnak. Részt vesznek a lekvár főzés folyamatában, a szilvaszedéstől a lekvár szilkébe rakásáig. Mesét hallgatnak vásárról, dalos játékokat játszanak, párbeszédes vásári jeleneteket, rigmusokat, csújjogatókat, portékáikat kínáló kikiáltó szövegeket tanulnak. Vásárfiát készítenek, és árulják is azokat. Népi mozgásos játékokat játszanak. Népzenére táncolnak. Szüret:
3-4 évesek Szemelik a szőlőt, kóstolják a mustot. Közben és előzőleg is gyümölcsökről, szőlőről, szüretről őszi népdalokat hallgatnak. Gyümölcsökről verseket, kiszámolókat, mondókákat hallgatnak. Kedvük szerint részt vesznek a „Madárijesztő és a seregélyek” c. játékban, a szüreti felvonulásban, a préselésben és a szüreti bálban.
4-5 évesek Szedik és mossák a szőlőt. Segédkeznek a kukorica kóró kijelölt helyére szállításában.
Munka
közben
mondják
a
tanult
szüreti
verseket,
dalokat,
csújjogatókat, névcsúfolókat. Szüreti játékokat játszanak. Részt vesznek a szüreti mulatság előkészítésében, a bál helyszínének díszítésében. Pogácsát sütnek, kínálják a vendégeket. Próbálnak táncolni népzenére.
5-6-7 évesek A kikiáltó szerepében hívogatják a többi csoportot a szüreti mulatságra. Szőlőkaput, szőlőkoszorút készítenek, segítenek a csőszkunyhó készítésében. Tudnak tréfás verseket,
egyszerű
népdalokat
a
szőlőről.
Éneküket
saját
készítésű
népi
hangszerekkel kísérik. Irányítják a játékokat, a préselést, a mulatságot. Csak csősz és zálogos játékokat
játszanak.
Humoros,
leánycsúfolókat mondanak. Koccintanak a
tréfás köszöntőket,
legény-
és
musttal teli pohárral. Táncolnak
népzenére, táncba hívogatókkal, csujjogatókkal buzdítják a „mulatókat” még jobb kedvre.
Zöldség -, gyümölcs -, termés kiállítás:
Az őszi ünnepkör lezárásaként szervezzük ezt a napot. Az ünnep előzményeként az ősz folyamán, sétáink során és a családban is rengeteg tapasztalatot gyűjtünk az évszakokról, az őszi termésekről, zöldségekről, gyümölcsökről. Megismerjük azokat természetes környezetben. Megismertetjük a gyermekeket a jeles napokhoz fűződő időjóslásokkal, találós kérdésekkel is. Az Élősarokban folyamatosan gyűjtjük az érdekes formájú zöldségeket, gyümölcsöket, terméseket. Októberben népi hangszereket készítünk különböző természetes anyagok felhasználásával (kóró-hegedű, diópergető, zörgő brugattyú stb.). Mivel a gyermeki tevékenység legfontosabb eleme a játék, ezért a természet kincseit forrásként igyekszünk felhasználni a játék gazdagítására, fantáziájuk szárnyalására. Egy egész hetet szánunk a természet játékká alakítására, termés bábok készítésére. Az érdekes formájú zöldségekből, gyümölcsökből fantáziájuk szerint, önállóan és segítségünkkel is készíthetnek mesefigurákat. Játékkészítés közben egyre közelebb kerülnek a természethez, átélik az alkotás örömét. Ezekből az anyagokból készült játékok sérülékenyebbek, nem olyan tartósak, mint a fajátékok. Készítésük során fejlődik manuális készségük, alakul esztétikai
érzékük,
növekszik
kreativitásuk.
Tapasztalataink
során
azt
is
megfigyeltük, hogy a maga készített játékkal szívesebben játszanak a gyerekek, hiszen ő alkotta. Az elkészült alkotásokat végül egy kiállítás formájában mutatjuk be az egész óvodának és a szülőknek. A délelőtt folyamán játékos formában felelevenítjük az ősz folyamán megismert találós kérdéseket, melyek kitalálóinak jutalma valamilyen gyümölcs vagy befőtt. Erre az alkalomra a felnőttek zöldség és gyümölcssalátát készítenek, mézes-, diós almát, burgonyát és tököt sütnek, kukoricát pattogtatnak, gyógyteát főznek, amiket a gyermekek szívesen fogyasztanak. Ezzel is igyekszünk felhívni a gyermekek figyelmét az egészséges táplálkozásra. Mivel régen a gyermekek csak maguk vagy szüleik által készített egyszerű játékkal játszottak, így a múlt és a jelen kritikus összehasonlításával igyekszünk elősegíteni a mai életünk megítélését.
Advent, Luca-nap, Karácsony
3-4 évesek
Részt vesznek megfigyelőként az adventi koszorú készítésében. Segédkeznek az adventi naptár létrehozásában, fenyőágak, csizmák kézbeadásával. Karácsonyi dalokat, verseket tanulnak. Egyszerű díszeket készítenek. Félig előkészített eszközökből ajándékokat barkácsolnak szüleiknek, testvéreiknek. Katalin-ágat hajtatnak. Megfigyelik a nagyobbaktól kapott Luca-búza növekedését. Megismerik a középsősök játékából a Luca-napi, a nagycsoportosok karácsonyi dramatikus játékából a karácsonyi népszokásokat.
4-5 évesek
Természetes
anyagok
beszerzésével
hozzájárulnak
az
adventi
koszorú
készítéséhez. Minden gyertyagyújtásnál elmondják az oda tartozó adventi ének bizonyos versszakát. Segítséget nyújtanak az adventi naptár létrehozásában. Tudják az „advent” jelentését. Lucázónak öltöznek, eljátsszák a Luca alakoskodót. Csoportról-csoportra járnak, termékenység varázsolást, jókívánságokat mondva. Cserébe almát, diát, mogyorót, körtét, tésztát kapnak. Luca-búzát ültetnek, amit az alakoskodó előadása után az óvoda dolgozóinak és a csoportoknak ajándékoznak. A „kotyolók” a Lucázás előtti napon megtört dióhéjakba sót tesznek, amivel megjósolják esős, vagy száraz idő várható jövőre. Luca pogácsát sütnek, amibe egy darab pénzérmét rejtenek. A legszerencsésebb az lesz, aki sütés után megtalálja a pénzt.
5-6-7 évesek
Előkészítik az adventi koszorúhoz szükséges természetes anyagokat, eszközöket, szerszámokat. Tudják az adventi időszak és az adventi koszorú bővebb jelentését. Irányítással, kis segítséggel adventi koszorút készítenek. Luca napján elkezdik a Luca szék és a Luca ostor készítését. Luca-búzát vetnek egyénenként is, amit majd ha kizöldült, ajándékként hazaviszik a család karácsonyi asztalára.
Luca
kalendáriumot készítenek. Várják a Lucázókat saját készítésű pogácsával, almával, dióval, sült tökkel. Szaloncukrot főznek, becsomagolják saját készítésű csomagoló
papírba. Ajándékot készítenek szüleiknek, testvéreiknek, az óvoda dolgozóinak. Egyéni ötletek felhasználásával asztali díszeket, ajtódíszeket, ablakdíszeket készítenek, amelyekkel meghitt hangulatot teremtenek a csoportszobában, az öltözőben és a folyosón. Betlehemes játékot játszanak, kántálnak a csoportoknak, dolgozóknak. Ünnepi ételeket fogyasztanak.
Farsang
3-4 évesek
Előre elkészített állatmaszkokat, farsangi álarcokat, szemüvegeket ragasztanak. Farsangi verset, tréfás dalt tanulnak. Kedvük szerint csoportosan játszanak állatalakoskodó
játékokat.
Érdeklődésüktől
függően
mozogjanak,
táncoljanak
népzenére, próbálják utánozni a felnőttek, illetve nagyobbak táncmozgását. Figyelik a nagyobb gyermekek állatalakoskodó és versenyjátékát.
4-5 évesek
Egyéni elképzeléseik alapján díszítenek farsangi álarcokat, maszkokat. Tréfás dalokat, verseket tanulnak. Felszabadult, jókedvet közvetítő verseket, meséket hallgatnak. „Jelmezekben” állatalakoskodó játékot játszanak. Segítenek saját jelmezük
elkészítésében.
ritmushangszereket.
Zajkeltésként
Kedvük
szerint
használják
próbálkoznak
a
meglévő
egyszerű
népi
tánclépések
elsajátításával. Kóstolják a farsangi ételeket.
5-6-7 évesek
Eddigi ismereteik alapján kiemelik maszkjuk karakterét. A legváltozatosabb színek és motívumok felhasználásával különböző formákat díszítenek. Farsangi mulatságba hívó dalokat, verseket, kikiáltó szövegeket tanulnak, amelyekkel társaikat és óvodák dolgozóit invitálják a „Farsang farka” c. mulatságba. Állatalakoskodó játékokat játszanak, felelevenítik a rönkhúzást, mint vénlánycsúfoló népszokást. Télűző és tavaszváró
mondókákat,
legény-leánycsúfolókat,
humoros
népi
rigmusokat
mondanak, amelyekkel nevettetik egymást és a jelenlévőket. Népviseletben
népzenére táncolnak, a néptáncból vett egyszerű tánclépéseket használva. Alkalomhoz illő népi ételeket fogyasztanak. Régi szokásnak megfelelően köszöntik és kínálják a vendégeket. Virágvasárnap, Húsvét, Fehérvasárnap
3-4 évesek
Az óvoda körüli séták alkalmával, mondókákkal, naphívogatókkal csalogatják elő a napot, a jó időt, bogarakat, lepkéket, madarakat. Locsolóverset tanulnak. A fiúk locsolódni mennek a nagyobbakkal. Barkát, kizöldült füvet gyűjtenek, majd a tojásokkal együtt díszítik a csoportszobát. Segítenek a tojások berzselésében. Ajándékként félkész eszközökből csibét barkácsolnak. Kedvük szerint részt vesznek a tavaszi népszokást idéző kapus, vonulós játékokban.
4-5 évesek
Elsétálnak a közeli parkerdőbe, barkát, kizöldült és virágzó ágakat szednek. Tojások és szalagok hozzáadásával ajtó díszeket, asztali díszeket készítenek. Tojást karcolnak, díszítenek vele, hangulatosabbá teszik környezetüket. A fiúk húsvéti verseket tanulnak, régi szokás szerint is locsolják a lányokat, a kapott tojásokat tarisznyába gyűjtik. Felelevenítik a virágvasárnapi népszokások közül a zöldág-járást és hidas-játékot. A lányok tojástartót szőnek, pogácsát sütnek a locsolóknak.
5-6-7 évesek
Részt vesznek nagy határkerülő sétán. A megújuló természetben terméseket, ágakat gyűjtenek. Az összegyűjtött „kincsek” és kifújt tojások összekombinálásával tojáskoszorút, kosarakba húsvéti hangulatot keltő díszeket készítenek. A fiúk locsolóverseket tanulnak. A locsolódáskor magukkal viszik a kisebbeket, példát mutatnak, irányítják őket. Tojásokat díszítenek irókázással, fonott rátétekkel, pingálással. Virágvasárnapi kiszehajtást játszanak. A barátok komálnak egymással. A komatálba pogácsát sütnek. Komatálat agyagoznak, kosarat fonnak a tojások tárolására. Tarisznyát szőnek a locsolkodó fiúknak.
Május 1.
3-4 évesek
Figyelemmel kísérik a kijelölt májusfa megújulását. Szalagokkal díszítik alsó ágait. Tavaszi mondókákat, verseket mondanak, énekelnek tavaszi dalos játékokat, játszanak a fa alatt. Szüleikkel részt vesznek a majálison. Közösen bíztatják a versenyzőket.
4-5 évesek
Rendezik az udvart, virág magvakat vetnek, palántákat ültetnek. Sétálás során gyönyörködnek a virágzó fákban, bokrokban, a nyíló virágokban. Papírból és termésekből díszeket fűznek, ékesítik vele a májusfát. Verseket mondanak fákról, virágokról, énekelnek a tavaszról, a feldíszített fa köszöntésére. Kedvük szerint részt vesznek a mozgásos játékokban, vetélkedőkön.
5-6-7 évesek
Részt vesznek az udvar ünnepi előkészítésében, a takarításban, csinosításban. Fát ültetnek. Maguk készítette szalagokkal, díszekkel öltöztetik ünnepi díszbe a májusfát. Tavaszdicsérő népi rigmusokat mondanak növényekről, időjárásról. Énekelnek, táncolnak a májusfa alatt. Részt vesznek a majálison, a vetélkedőkön. Szüleikkel, testvéreikkel közösen játszanak népi játékokat, kóstolják a bográcsban főtt ételt.
Pünkösd
3-4 évesek
Figyelik a nagyobbak készülődését. Gyűjtik a pünkösdi rózsát, virágokat, zöldágakat. A pünkösdi király- és királynéválasztáson biztatják a nekik tetsző jelölteket. Fogadják és jutalmazzák a jókívánságokat mondó lányokat.
4-5 évesek
Díszítik a csoportszobákat és a játékteret a kiscsoportosok által gyűjtött pünkösdi jelképekkel. Beszerzik a pünkösdi király- és királynéválasztáshoz szükséges eszközöket (selyemkendő, kosarak, kalap, virágszirom). Elkészítik a győztesnek járó virágkoszorút. Pogácsát sütnek a jókívánságokat mondó lányoknak. Zajkeltő eszközökkel köszöntik a győztes pünkösdi királyt.
5-6-7-8 évesek
Eljátszzák a pünkösdhöz kapcsolódó énekes népszokásokat. Felelevenítik az ide illő mondókákat,
énekeket,
dalos
játékokat.
Egészséges
versenyszellemben,
felszabadultan versenyeznek. Elfogadják a győztes királyt. Királynénak a legkisebb, legszebben éneklő kislányt választják. A lányok fehér ruhába öltözve mondják el a varázscselekvést kifejező jókívánságaikat, amiért ajándékot kapnak a csoportoktól.
Gerelyjárás
Régen nem volt kötelező iskolába járni, ezért alakult ki az iskolába toborozás szokása, amivel igyekeztek kedvet ébreszteni az iskolai élet iránt. A dramatikus jellegű adománygyűjtő szokást iskolások, az előző évben óvodánkba járt volt nagycsoportosok elevenítik meg. Erre az óvodai és iskolai beiratkozás időszakában kerül sor. A gyermekekkel előzőleg ellátogatunk az iskolába, ahol megtekintünk egy órát, majd közös játékban veszünk részt az iskolásokkal. Rövid történetet mondunk a gyermekeknek, Gergely Püspök jótéteményeiről. Készülünk az iskolások fogadására. A hívogatást adományokkal viszonozzuk. Mondogatunk ide illő mondókákat, énekelünk ide illő dalokat.
A mindennapok népszokásőrző tevékenységei
-
Megismerkednek
a
gyermekek
a
fűhöz,
fához,
állatokhoz,
időjáráshoz
kapcsolódó közmondásokkal, szólásokkal, találós kérdésekkel. -
Természetes
jókedvvel
mondanak
társaiknak
tréfás
névnapköszöntőket,
névcsúfolókat, aktualitásnak megfelelő verseket, tanulnak népi kifejezéseket, dramatizálnak, báboznak, többségében magyar népmeséket. -
Elsajátítanak egyszerű népi eszközöket igénylő mozgásigényüket kielégítő népi
-
gyermekjátékokat.
-
Várják, szeretettel köszöntik, majd elbúcsúztatják a négy évszak jellegzetes figuráját, a Tél komát, Tavasz tündért, a Nyár leánykát, Ősz anyót.
-
Ismernek bizonyos napokhoz fűződő érdekes történeteket, hiedelmeket.
-
Tudják néhány gyógynövény nevét, felhasználhatóságát.
-
Érdeklődéssel gyakorolják életkori sajátosságaiknak megfelelően a felkínált népi mesterségeket, használják a munkafolyamatokkal kapcsolatos kifejezéseket, szerszámok neveit.
Játékidőben, amikor a gyermekek érdeklődésüktől, kedvüktől függően választhatnak különböző
tevékenységek
közül,
kínáljuk
fel
számukra
a
mindennapok
népszokásőrző tevékenységeivel kapcsolatos feladatokat. A már említett kötetlen légkörben az eddigi gyakorlatnak megfelelő módon és módszerekkel sajátíttatjuk el a gyermekekkel a mindennapok népszokásőrző tevékenységéből kiválasztottakat. Így az ének-zene, mese, vers, a környezet megszerettetése, mozgás mozgásos játékok keretében. Kivételt képeznek a kézműves mesterségek, amelyek sajátosságainál fogva az eddigiektől eltérő előkészítést és megvalósítást igényelnek. Mivel a gyermekek kevésbé, vagy egyáltalán nem ismerik ezeket a mesterségeket, bevezetésük jól átgondolt, körültekintő, tökéletes szervezőmunkát követel. Első és legfontosabb
feladatunk, a gyermekek érdeklődésének felkeltése, amely a
megfigyelést és élményszerzést, valamint a gyűjtőmunkát jelenti. Így alakítunk ki a gyermekekben egy egészséges, feszültséggel teli tevékenységi vágyat, amely meggyőződésünk szerint a tevékenység gyakorlásával, sikerélmény átélésével alkotómunkát
eredményez.
Az
elmaradhatatlan
adottságainknak megfelelően szervezzük.
előkészítő
részt
helyi
Vannak közvetett és közvetlen módjaink. A legeredményesebb a közvetlen mód: -
a mesternél tett látogatás,
-
a mester bemutatója az óvodában,
-
tárgyak, eszközök gyűjtése (nagyszülőknél).
Közvetett módjai: -
videofilmek,
-
diapozítívek megtekintése,
-
könyvek.
Ezek után az előzmények után kerül sor a megismert, megtapasztalt mesterség óvodai megvalósítására. Egy mesterség művelésével egy hónapig foglalkozunk, de természetesen visszatérhetnek rá a gyermekek bármikor, a lehetőség adott. Minden hónapban az adott mesterség tárgyaiból (mesterek munkáiból) rendezzük be az előteret. A gyermekek munkáiból pedig év végén szervezünk kiállítást. A kézműves mesterségek művelésére a nyár folyamán is lehetőséget biztosítunk, a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. A kézműves tevékenységeket az aktualitásnak megfelelően a könnyebbtől a nehezebb felé haladva választottuk. Szeptember: Népi hangszerkészítés Október:
Rongybaba-készítés
November: Szövés - fonás December: Mézeskalácsos Január:
Bőrözés
Február:
Gyöngyfűzés
Március:
Fazekasság
Április:
Tojásfestés
Május-június: Varrás, hímzés. Néptánc A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül kiemelten foglalkozunk a néptánc bevezetésével, sajátosságai és újszerűsége miatt. Az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságai leszűkítik a néptánc tanításának kereteit. A magyar
néptánc hallatlanul gazdag és változatos típusaiból az ugrós tánc a legalkalmasabb, hogy már a kicsiny gyermekek is élvezzék és szeressék. Lüktetése, zenéje, egyszerű ritmusképletei könnyen elsajátíthatók alapfokon. Motívumainak, táncanyagunkban.
lépéseinek
elemi
Törekszünk
arra,
előkészítő hogy
eredeti
mozdulatait népzenével,
alkalmazzuk az
említett
táncbemutatók szervezésével táncra csábítsuk a gyermekeket. Olyan lehetőségeket teremtünk, amelyekkel az esztétikai élményt nyújtó zene és tánc kedvet ébreszt egy-egy tánclépés kipróbálására, vágyat megtanulására. Főként a szabadtáncot ismertetjük meg a gyermekekkel, törekedve arra, hogy a magyar néptánc alapvető és legfontosabb tulajdonságához, rögtönzéshez szoktassuk hozzá őket. Szeretnénk, ha a gyermekek néhány figura ismeretében pillanatnyi alkotókedvük szerint egyéni variációkat létrehozva táncolnának. E kreatív egyéni táncolás kezdő és pihenő, hangsúlyos és kevésbé látványos, valamint kezdő és zárófigurák váltakozásaiból alakul ki. A szabad táncot természetesen összefogjuk, néha egy-egy szabályozott formával, kartánccal, válltánccal, mint ahogy az a néphagyományokban különböző tánc alkalmakkor szokás volt. Célunk: A gyermekek utánzási kedvére támaszkodva a népzene, néptánc hangulatának, ízének megismertetése, a tánc eredeti funkciójának megőrzése, örömükből, bánatukból fakadó természetes használata. Megvalósítandó feladataink közé tartozik, hogy a nemes, értékes zenei- és játékanyag párosuljon a legegyszerűbb néptánc elemekkel, a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára.
3-4 évesek
Elsősorban időjárásról szóló hónap és egyéb mondókákkal, játék a hívogatókkal, egyszerű népi dalos játékokkal, névcsúfolókkal alapozzuk meg a néptánchoz, népzenéhez való pozitív viszonyt.
4-5 évesek
Az előző évben tanultakat bővítjük ki, mind tartalmában, mind mennyiségében. Építünk a gyermektánc által kiscsoportban kialakított készségekre. Próbálkozunk a gyermekek érdeklődésének megfelelő, egyszerű néptánc elemek bemutatásával. Ajánlott tánclépések: Lengető, csapásolás fiúknak, térdütögetés lányoknak, páros egylábú ugrás hátra, páros egylábú ugrás előre, egyes csárdás, páros lábú szökdelés: tapssal, karlengetéssel, forgással.
5-6-7évesek
Az
eddig
megismert
csujjogatókat,
játékokat
egészítjük
ki
legény-
és
leánycsúfolókkal, szerelmespár csúfolókkal, sorcsúfolókkal. Ajánlott tánclépések: Kétlépéses csárdás, höcögő, cifra, cinege, cinege cifrával. A néptánccal való ismerkedést heti 2-3 alkalommal szervezzük az érdeklődő gyermekek számára. A nagycsoportos gyermekek alvásigénye jóval kevesebb az előző évekhez képest. Ezt a lehetőséget kihasználva kínáljuk fel a gyermekek számára a néptánc lehetőségét.
A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149 ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TÉMAHÉT TŰZ elem 2009. október hónap Néphagyomány: Szüret, felvonulás, bál
A tevékenység célja: Hagyomány felelevenítése, mustkészítés. Megelőző tevékenységek: szüretelés, énekek, anyanyelv, tánc, séta a piacra, gyűjtőmunka. A tevékenység feladata: -
Az őszi zöldségek, gyümölcsök megismerése, csoportosítása, összehasonlításuk nagyság-szín-forma szerint.
-
A
zöldségek,
gyümölcsök
tulajdonságainak
tapasztalati
úton
történő
megismerése, az ismeretek bővítése, percepció fejlesztése. -
A régi szüret megismerése, néphagyomány ápolás által szókincsbővítés.
Eszközök: zöldségek, gyümölcsök, szőlőtőkék, szőlődaráló, szőlőkoszorú, a dalosjátékok kellékei, magnó, CD-k.
A külső világ tevékeny megismerése T.: Téma-1: „Gyümölcsös” (5-6 évesek) Cél: - A szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok, pozitív beállítódás, természettudományos ismeretek megalapozásával. -
Értelmi képességek fejlesztése (kognitív szféra) gondolkodási műveletek:
Összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés, ítéletalkotás, analízis-szintézis, konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás, számfogalom, téri-időbeli viszonyok, szimmetria, képzelet, téri relációk, testséma ismeret továbbalakításával. A verbális képességek fejlesztése: beszédértés, verbális kommunikációs képesség, új fogalmak megalapozása, fogalomismeret.
-
Testi képességek fejlesztése: a nagymozgással és finommozgással.
Megelőző
tevékenység:
őszi
gyümölcsök
jellegzetességeinek
közvetlen
megtapasztalása, gyümölcsök ízlelése. Erkölcsi és szociális érzelmek fejlesztése. Az egészséges táplálkozás fontossága. Otthoni szokások megismerése. Közös tevékenységek végzése, alkalmazkodás, szabályok betartása. Szervezési feladatok: -
Szülői értekezlet szervezése, a gyűjtőmunka megbeszélése, segítségkérés a szüret lebonyolítása érdekében.
-
Az elsős tanítók és a volt nagycsoportosok meghívása a szüretre.
-
Táncpedagógus meghívása, a táncház megszervezéséhez.
-
Zöldségek, gyümölcsök, szőlő, szőlőtőkék beszerzése.
-
A karbantartó felkészítése, segítségkérése a szüret lebonyolításához.
A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149 Zöldség-gyümölcshét lebonyolítása Hétfő: -
Beszélgetés az őszről, az őszi betakarításokról, a szüretről.
-
Gyümölcsökről szóló dalok, dalos játékok éneklése, játszása.
-
Szülői értekezleten a szülőkkel ismertetjük a hét fontosságát, és segítséget kérünk annak lebonyolításához.
Kedd: -
Zöldség, gyümölcs beszerzése, gyűjtése.
-
Látogatás a zöldség piacra.
-
A vásárol gyümölcsből gyümölcs saláta készítése, találós kérdések mondása, csujjogatók, versek mondogatása.
Szerda: -
Mozgásos nap megszervezése.
-
Futó és fogójátékok szervezése az udvaron.
Csütörtök: -
Szőlőfürt készítése só-liszt gyurmából
-
Seregélyes játék eljátszása
-
Csőszjáték az udvaron.
-
Az udvar előkészítése a szüretre.
Péntek: -
A szüret lebonyolítása
-
Szőlőtőkék leásása az udvaron.
-
Szőlőszemek
szemelgetése
a
csoportszobában,
közben
matematikai
tapasztalatok: kisebb-nagyobb, több-kevesebb megállapítása. -
Szőlőkoszorú készítése.
-
A szüret folyamatának eljátszása (szőlőszedés, darálás, mustkóstolgatás)
-
Táncház az udvaron.
Óvoda-iskola átmenet segítése: A
leendő
elsős
tanítók
meghívása
a
hét
programjaira,
bevonásuk
a
versenyjátékokba, dalos játékokba. Közös saláta készítés. A volt nagycsoportosok meghívása a szüretre, közös játékok az udvaron.
Irodalmi nevelés, mese-vers: T.: Téma-1:”Gyümölcsös” (3-4 évesek) I-II. szint A.: Weöres Sándor: Kert (vers) Cél: - Új vers bemutatása, gyakorlása. -
A
vers
hangulatának,
az
ősz
jellegzetes
gyümölcseinek
érzékeltetése
óvodapedagógus bemutatásával. -
A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása előtti és utáni beszélgetéssel.
Megelőző tevékenység: találós kérdések gyümölcsökről, csujjogatók mondása.
Vizuális nevelés: T.: Szőlőfürt készítése só-liszt gyurmából. Cél: - Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a só gyurma sütés hatására. -
A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése.
-
A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása.
Zenei nevelés A.: „Lipem, lopom a szőlőt…” – dalos játék Hf.: Halk-hangos éneklés érzékeltetése báb segítségével. Zh.: „Ettem szőlőt….”
Matematikai tapasztalatok: Méretek, formák különbségek, azonosságok felismerése, csoportosítása, válogatása, több szempont szerint. Halmazok képzése, párok keresése, több-kevesebb megállapítása.
Mozgás: -
Kompetencia programcsomag – Kiegészítő segédlet 5. füzet: 12-13 oldal LEVEGŐ elem: 1. Fussunk! 2. Bújjunk! 3. Keress egy házat! Célunk: az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása. A mozgásigény a gyermek életkori sajátossága, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását is. A mozgásos játékok közben változatos mozgásformákkal ismerkedhetnek meg a gyermekek.
Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: -
Seregélyes játék
-
Csőszjáték
Kompetencia programcsomag 6. füzet: Játékok bábokkal, játékok meseládikóval T.: Táncolók: Weöres Sándor: Ugrótáncot jókedvemből… 54. oldal Cél: - báb táncoltatás, táncritmusra íródott vers bemutatásával -
a játékos kedv, a ritmus megérzése és a bábtáncoltatás elsajátítása.
Kompetencia: Játék – tánc – élet: 28. oldal T.: Táncok Cél: - Egyszerű dunántúli motívumok tanítása Eszköz: Játék és tánc az óvodában: I CD.
Óvodapedagógusi feladatok: -
Időpontok egyeztetése.
-
Tanítónők felkeresése.
-
A helyszínek biztosítása.
-
Táncpedagógus felkeresése.
-
A programok szervezése, lebonyolítása.
-
Plakátok készítése, a szülők tájékoztatása.
-
Szükséges anyagok, eszközök beszerzése, biztosítása.
-
A mozgásos nap előkészítése, lebonyolítása.
-
A piacra történő séta megszervezése.
-
Só – liszt gyurma előkészítése.
-
Ajándék készítése a vendégeknek.
A TÉMAHÉT ÖSSZEGZÉSE: Ezen a héten a szüret, a szüreti felvonulás, a szüreti bál hagyományát elevenítettük fel a gyermekekkel, a népi játékokkal, a népdalokkal és a néptánccal. Hagyomány óvodánkban, hogy a jeles napot megelőzően, a gyerekek otthonukban a szüleikkel, nagyszüleikkel leszüretelik a szőlőt, és azt daráljuk le, préseljük ki e napon az óvodában (a szülők közreműködésével). Minden csoportban a gyerekekkel közösen elkészítjük a szőlőkoszorút, a szalagos botokat, leszemeljük a szőlőt és közben énekelünk, csujjogatunk. Az udvaron aztán kezdetét veszi a darálás, préselés, felvonulás, csősz játék, szőlőkirály és királyné választása, mustkóstolgatás, majd végül a táncház. Minden évben a legkisebbek játsszák el a seregélyes játékot, miközben visítva menekülnek a madárijesztő elől.
Úgy gondoljuk, hogy a célunkat elértük ezzel a projekttel, mert a gyerekek befogadók voltak a hagyományok megismerésére. Eltérő szociokulturális háttérből származnak csoportunk tagjai, de ennek ellenére a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek is lehetőségük nyílt a népszokások megismerésére és a felkínált sokszínű lehetőségekben, tevékenységekben való részvételre. Az egész óvoda aktívan, érdeklődően kapcsolódott be a projekt valamennyi témájának megvalósításába, ezért tartjuk sikeresnek.
A projekt felépítése az aktuális évszakhoz, néphagyományhoz igazodott. A bevont óvodapedagógusok
a
tevékenységek
megvalósításához,
lebonyolításához,
szabadkezet kaptak. A téma volt csak adott, a megvalósításhoz mindenki módszertani szabadságot kapott. A megvalósítani kívánt tevékenységek jól illeszkedtek a kulcskompetenciák fejlesztéséhez. A kitűzött célokat megvalósítottuk, sok új ismerethez, tapasztalathoz jutottak a részvevő gyerekek. Kedvező visszajelzést kaptunk a szülőktől is, akik nagy buzgalommal vettek részt a rendezvényen. Jó volt az együttműködés a nevelőtestület tagjai között a cél elérése érdekében. A kijelölt felelősök nagyszerűen koordinálták a feladatok elvégzését, valamint odafigyeltek arra és ellenőrizték, hogy határidőre teljesüljenek a részcélok. Megvalósítottuk az inkluzív pedagógiát (differenciálást), meleg érzelmi légkört, a játék elsődlegességét, erkölcsiséget megalapozó normákat.
