1
Tájékoztató a nevelési – oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatairól
Az anyagot előzetesen véleményezi az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság
2011
2
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.
Bevezetés
Püspökladány Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít az általa fenntartott nevelési – oktatási intézményekre. Ezt támasztja alá az a tény, hogy minden évben külön is foglalkozik azokkal a tapasztalatokkal, amelyek az aktuális tanévkezdéskor az egyes intézményekben megfogalmazhatók. A 2011/2012-es tanév kezdése látszólag nem különbözik nagyban az előzőtől, azonban ha alaposabb vizsgálatnak vetjük alá a kérdést, nyilvánvaló: számos ponton érzékelhetünk lényeges eltéréseket. A tájékoztató „műfaji” követelményei nem teszik lehetővé egy-egy terület részletesebb, mindenre kiterjedő elemzését, az ok-okozati összefüggések teljes feltárását. Jellemzően inkább tényeket, adatokat, információkat közöl, amelyek persze alkalmasak következtetések levonására, vélemény, értékelés kialakítására. A Képviselő-testület számára készült anyagban a következő rend szerint épül fel a számos forrást felhasználó összefoglaló tájékoztatás: I. A közoktatást érintő tartalmi és jogszabályi változások, a tanév fontosabb időpontjai II. A püspökladányi nevelési – oktatási intézmények főbb jellemző adatai a tanévkezdéskor II. 1. Az Egyesített Óvodai Intézmény (a továbbiakban: Óvoda) II. 2. A Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: Többcélú Intézmény) II. 3. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (a továbbiakban: Középiskola) III. A közoktatás rendszerének és a szakképzésnek az átalakításával összefüggő várható változások
3
IV. Mellékletek (Táblázatok: 1-6. sorszámig)
I. A közoktatást érintő tartalmi és jogszabályi változások, a tanév fontosabb időpontjai A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 2011. szeptember 1-jével több ponton is módosul.
Az egyik változás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogalmi meghatározásának módosítása. Eszerint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán e körbe sorolt tanulók esetében a rendellenesség súlyos, illetve tartós és súlyos volta alapján történik a csoporton belüli differenciálás. Emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa. A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) maximum húsz százaléka lehet (tizenöt helyett) a tizennyolc éven aluli tanulóknál; b) legfeljebb negyven százaléka lehet (harmincöt helyett) tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál. (Ezt a feladatot – rendeletmódosítással – a fenntartó elvégezte.)
A Magyar Közlöny 70. számában jelent meg a Kotv. módosításáról rendelkező 2011. évi LXXIV. törvény, amely eltörölte a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást. Ezzel csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei. A tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezések 2011. szeptember 1-jével történő hatályon kívül helyezésével visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikért már minden hónapban hozzájuthatnak. Az óradíj természetesen továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azt a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani, mivel a munkaidő nyilvántartása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 140/A. §-a értelmében változatlanul – a nevelési-oktatási intézményekre nézve is – kötelező előírás.
4
A 2011/2012. tanév rendjéről szóló rendelet módosította a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendeletet az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatban. A módosítás értelmében
„A minősítő testület által 2006-ban és 2007-ben kiadott
„Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” vagy „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” minősítés - 14/B. § (4) bekezdés szerint meghatározott érvényességi ideje egy évvel meghosszabbodik.”
A Magyar Közlöny 2011. évi 69. számában jelent meg a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) módosításáról szóló 34/2011. (VI. 24.) NEFMI rendelet.
A rendeletmódosítás alapján az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a Nemzeti Összetartozás Napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békediktátum évfordulója) időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését.
A tanulók mulasztásával kapcsolatosan a rendelet pontosította, hogy a nevelőtestület
mikor,
milyen
mértékű
hiányzás esetén
tagadhatja
meg az
osztályozóvizsga letételét. A jövőben a nevelőtestület az egyéb, a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosításra került – egyéb jogszabályhelyekkel összhangban – a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás mértéke is.
2011.
január
1-jétől
átalakításra
került
a
területi
államigazgatási
szervezetrendszer, a feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. A
5
szervezetrendszer átalakítása következtében több korábban az Oktatási Hivatal által ellátott feladat átcsoportosításra került a kormányhivatalokhoz. Az oktatással kapcsolatos feladatokat a kormányhivatalok törzshivatali részét képező oktatási főosztályok végzik. Az előbb említett változások miatt 2011. január 1-jétől módosításra került az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. A jogszabályi terminológia „a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” lett. 2011. augusztus 31-ig a feladatok jelentős részét azok a kormányhivatalok látták el
regionális
illetékességgel,
amelyek
az
Oktatási Hivatal
volt
regionális
igazgatóságainak székhelyén működtek. Fontos változás, hogy az oktatással kapcsolatos feladatokat 2011. szeptember 1jétől teljes körűen már minden megyében a területileg illetékes kormányhivatal látja el. A foglalkoztatást érintő jogszabályváltozások a következő főbb eseteket érintik: A Mt.-t a próbaidőről, a szabadság egyes kérdéseiről érintette módosítás. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a nők 40 éves szolgálati idejével, öregségi nyugdíjba vonulásával összefüggő jubileumi jutalomra való jogosultság terén érinti a változás. A Kjt. végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet is módosult a magasabb vezetői beosztásra vonatkozóan. 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. OKM rendelet valamennyi rendelkezése. Az újonnan hatályba lépett rendelkezések elsősorban a sajátos nevelési igény megállapítását vagy kizárását szolgáló
szakértői
és
rehabiliációs
bizottsági
vizsgálat
kezdeményezését,
lefolytatásának ütemezését érintik. Az
alapfokú
művészetoktatás
követelményei
és
tantervi
programjának
bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet (továbbiakban: alapfokú művészetoktatási rendelet) módosítása kihirdetésre került és hatályba lépett a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet által. A módosult rendelet értelmében a 2011/2012-es tanévtől kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni az alapfokú művészetoktatási intézményekben az új követelményeket,
tantervi
programokat.
A
NEFMI
rendelet
hatálybalépését
6
megelőzően folytatott képzések kifutó rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. Az intézmények minősítése szempontjából fontos tényező, hogy szinte mindegyik művészeti ágban történtek tanszakátnevezések. A rendelet aktualizálásának egyik alapvető célja volt, hogy ne jelentsen többletterhet se fenntartói, se képzési oldalról, de a szükséges pontosítások, ésszerűsítések beépülhessenek. Ennek szellemében az összeolvadások/szétválások, átnevezések miatt nevében megváltozott, de tartalmilag, pedagógiailag változatlan, már minősült tanszakokat nem kell újra minősíttetni. (Ezt a feladatot az intézmény elvégezte, a fenntartó a változtatást – szakértői vélemény beszerzését követően – jóváhagyta.) A 2011/2012. tanév legfontosabb időpontjairól a következő összefoglalás adható: az iskolákban a szorgalmi idő első tanítási napja: 2011. szeptember 1. (csütörtök), utolsó tanítási napja: 2012. június 15. (péntek). Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középiskolákban és a szakiskolákban 2012. május 3.. A tanítási napok száma az általános iskolában száznyolcvanhárom nap, a nappali oktatás
munkarendje
szerint
működő
középiskolában
és
szakiskolában
száznyolcvankettő nap. A szorgalmi idő első féléve 2012. január 13-ig tart. Az iskoláknak 2012. január 20-ig kell értesíteniük a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2011. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő). A téli szünet 2011. december 22-től 2012. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd). A tavaszi szünet 2012. április 5-től április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (kedd). A szorgalmi idő alatt – a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás
7
nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Az Oktatási Hivatal 2012. május 30-án szervezi meg szakértők bevonásával az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatát a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. Szintén 2012. május 30-án kerül sor a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérésére a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére 2011. november 25-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskoláknak 2011. október 14-ig kell felmérniük azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az
igazgatóknak
2011.
október
28-ig
-
a
Hivatal
által
közzétett
formanyomtatvány alkalmazásával – kell jelenteniük a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. A vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2011. december 9-ig kell elvégezniük. 2012. április 16. és 2012. június 30. között hatósági ellenőrzés keretében kell elvégezni a sajátos nevelési igény megállapítására jogosult tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működési feltételeinek vizsgálatát. A vizsgálatot az Oktatási Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatalok folytatják le.
8
A 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: 2011/2012. tanév rendjéről szóló rendelet) 1. sz. mellékletének I/1-4. pontjai szabályozzák a tantárgyankénti írásbeli és szóbeli vizsganapokat. Fentiek alapján a 2011. évi októbernovemberi vizsgaidőszak kezdete október 14-e (első vizsganap), a vége pedig november 25-e (utolsó vizsganap). A 2012. évi május-júniusi vizsgaidőszak kezdete május 4-e (első vizsganap), a vége pedig június 29-e (közép szintű szóbelik utolsó vizsganapja). A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét a május-júniusi vizsgaidőszakban 2012. május 14-18. között, illetve 2012. júniusában kell megszerezni.
II. A püspökladányi nevelési-oktatási intézmények főbb jellemző adatai a tanévkezdéskor II. 1. Az Egyesített Óvodai Intézmény (a továbbiakban: Óvoda) A gyermeklétszámról a IV. 1. számú táblázat ad tájékoztatást. A 2010-es adatokhoz hasonlítva az ideit a következő eltéréseket tapasztalhatjuk: - a férőhelyszám csökkenése 20 fővel (520-ról 500-ra); - a gyermeklétszám október 1-jei adata viszont növekedést mutat: (486-ról 513ra), ami a szinte teljes körű, sikeres „beóvodázásra” utalhat; - a 2011. december 31-éig várható gyermeklétszám azonban összességében alacsonyabb a tavalyinál (552>546), de nem számottevően; - a csoportok száma 22-ről 21-re csökkent (1 csoporttal kevesebb van a Szivárvány Óvodában); - a hh (hátrányos helyzetű) és hhh (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek mutatóinál minimális eltérést tapasztalhatunk (251>233; 126>124) a Mezeivirág Óvodában a legmagasabb az arány változatlanul; az sni (= sajátos nevelési igényű) gyermekek aránya érdemben nem változott (8>7). A gyermekek rendszeres óvodába járása alapján mindenkinek kifizethető volt az óvodáztatási támogatás.
9
A 2011. szeptemberében a beiratkozott 513 gyermek közül 233 gyermek részesül ingyenes étkeztetésben (46%); 57 gyermek a térítési díj 50%-át fizeti (11%); 223 fő fizeti a teljes térítési díjat (43%). Az óvodai integrációs program keretében a 2011/2012-es nevelési évben 124 gyermek fejlesztését fogják ellátni a KIM által kiírt pályázat segítségével. Minden tagóvoda megfelel a pályázatban kiírt feltételeknek, így minden hhh gyermek részt vesz a támogatott fejlesztésben. A pályázat keretén belül a gyermekek közvetlen támogatása a szociális hátrányok enyhítését szolgáló támogatásokon keresztül történik: szervezett programokon való részvétellel, a számukra biztosított óvodai felszerelés (tisztasági csomag, rajzeszközök) biztosításával; valamint a szükség szerint részükre vásárolt ruhanemű, stb. biztosításával. Az elmúlt nevelési év tapasztalatai alapján sikeresnek mondható tehetséggondozó programot folytatják 2011/12-ben is. A program alapján minden öt évesnél idősebb gyermek részt vesz valamilyen tehetséggondozó műhely tevékenységében. A kiválasztás a gyermekek két éven át történő megfigyelése alapján történik a csoportban dolgozó óvónők és a műhelyvezető óvónő véleménye alapján. A tehetséggondozó program alapelve, hogy a gyermekeket az erős oldalukon keresztül sikerélményhez juttatva fejlesztik. Az elmúlt nevelési évben 24 tehetséggondozó műhely működött. További cél: -
a tehetséggondozás új szemléletének kialakítása, terjesztése
-
a város értékeinek minél teljesebb körű megjelentetése a gondozó munkában,
-
a tehetséggondozás módszertani kultúrájának intézményi gazdagítása,
-
minél szélesebb körű hálózat kiépítése. A 7 sni gyermek ellátásának megszervezéséről a következők összegezhetők: 2
gyermek mozgás-fogyatékos; 2 autista; 1 középsúlyos értelmi fogyatékos Down-kóros; 2 gyermeknél „kevert specifikus zavar” a diagnózis. A fejlesztést a törvény által előírt módon biztosítják. Egyedül az óvodai mindennapokban legszükségesebb hiányzik: nem biztosított a fogyatékos gyermeket nevelő csoportokhoz előírt gyógypedagógiai asszisztens. Az egész intézményben csak 1 gyógypedagógiai asszisztens dolgozik, holott ebben a nevelési évben még 3 fő munkájára lenne szükség.
10
A pedagógusok létszáma szeptembertől 44 fő (ketten felmondási idejüket töltik). A nem pedagógus munkakörben 1 fővel csökkent a létszám a csoport megszüntetés miatt. A helyzet azonban az óvodavezető szerint „katasztrofális”: jelenleg 11 fő hiányzik intézményből, helyettük 2 főt pályázati forrásból alkalmaznak. A többi, év közben nyugdíjba ment, vagy más miatt eltávozott dolgozók helyett nem tudtak mást felvenni az előírt megtakarítás teljesítése érdekében. Őket ideig-óráig pótolták a közcélúak, de nem teljes számban, és főleg nem teljes mértékben. (Az alkalmazotti létszámadatokat ld. a IV.6. sz. táblázatban!) Az intézményben mindig is kiemelt figyelmet fordítottak a továbbképzésekre. A 2010/2011-es nevelési évben pályázat segítségével minden óvodapedagógus és a dajkák is részt vettek mentálhigiénés kommunikációs készségfejlesztő továbbképzésen (30 órás), ezen kívül minden óvodapedagógus részt vett tanulási képességek fejlesztését segítő módszertani képzésen (30 órás).
A 2005-2012 közé eső
hétévenkénti továbbképzés követelményét egy, GYES - en lévő kolléganő kivételével mindenki teljesíti 2011 év végére. Pályázati forrásból jelenleg 3 óvodapedagógus vesz részt szakvizsgás képzésen. A továbbképzési keretet 1 fő szakvizsgás képzésére fordítják 2012-ben. A
tárgyi
feltételrendszer
röviden
összefoglalható
jellemzői:
a
napi
tevékenységhez szükséges felszerelések beszerzése a pályázatok és a szülők segítségével megoldottnak tekinthető. Égető probléma a felújítások, javítások kérdése. A napi működtetés érdekében mindent elkövetnek, de nagyobb feladatok elvégzése kilátástalan. Az intézmény javaslata: egy fenntartói szintű felújítási alap létrehozása és működtetése. Ezzel sok probléma megoldható lenne az intézmények saját dolgozóinak ill. a szülőknek a segítségével. Az Óvoda a számára kiírt pályázatokat mindig is figyelemmel kísérte. Ebből évről évre jelentős mértékben tudta kiegészíteni a szűkös pénzügyi forrásokat, s biztosítani tudta az átlagon felüli színvonalú szakmai munka hátterét. Jelenleg a következő ilyen támogatások sorolhatók fel: a város által benyújtott 27/2011 KIM rendelet IPR-es pályázatában minden tagintézmény részt vesz. Folytatódik ebben a nevelési évben a „városi Kézfogás pályázat”, aminek részesei. A tehetséggondozó műhelyek működtetésére kiírt pályázat esetén pályázni kívánnak ebben a nevelési
11
évben is a tehetséggondozás folytatása érdekében. Szintén folytatódik a „Kiművelt emberfők” című pályázat.
II. 2. A Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat ( a továbbiakban: Többcélú Intézmény)
A Többcélú Intézmény létrehozásának kezdő tanéve a 2007/2008 –as tanév volt, ez az ötödik elkezdett tanév ebben a struktúrában. Elmondható, hogy ez alatt az idő alatt a legnehezebb tanévkezdés (beleértve az átalakulás évét is) talán az idei volt az intézmény életében. Szakmai, üzemeltetési, költségvetési nehézségek egyaránt előidézték ezt. Az, hogy mindezek ellenére rendben megkezdődhetett a nevelés – oktatás valamennyi feladatellátási helyen igen komoly erőfeszítések eredménye a helyi közoktatás valamennyi szereplője részéről (intézményi pedagógusok, dolgozók, vezetők, illetve fenntartói oldal). Az intézmény jellemző adatait itt is táblázatokba foglalva ismerhetjük meg (IV. 2., IV. 5. , IV. 6. sz. táblázatok); valamint forrással szolgáltak a tanévkezdési tapasztalatok összegzéséhez a rendben, időben benyújtott dokumentumok közül az augusztus
végi
munkatervi
értekezletek
tagintézményenkénti
anyagai,
a
tantárgyfelosztás, az egyéb írásos és személyes tájékoztatások. Mint ismeretes, ez az év volt a végső határideje az 1991- ben kezdődött református egyházi ingatlanok visszaadási folyamatának lezárására. Mivel ezzel a kérdéssel a Képviselő-testület több írásos anyagban már foglalkozott, ennek részleteiről ebben a tájékoztatóban nem esik szó. Azt
viszont
mindenképpen
hangsúlyozni
szükséges,
hogy
a
mi
önkormányzatunk esetében ingatlanok átadásáról volt szó. Az általános iskolai nevelés – oktatás kötelező feladata továbbra is önkormányzati feladat maradt, s a kártalanítás éppen azzal a céllal illette meg várost, hogy az önkormányzati (állami) iskolában beiratkozni kívánó gyermekeknek továbbra is biztosítani tudja teljes körűen a tankötelezettségük teljesítése érdekében a nevelés – oktatás feltételrendszerét. A
12
„funkciókiváltás” egyelőre úgy valósult meg, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, nevelési – oktatási célú létesítményekben annyi, a gyermekek, tanulók elhelyezését, tanításuk – tanulásuk megfelelő feltételeit biztosító helyiséget alakítottak ki, amennyi az ellátandó feladatokhoz szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy ez korántsem teljes mértékben megfelelő megoldás, az elkövetkező tanévben, illetve azután is folyamatos fejlesztés szükséges e téren. Ki kell térni a tanulólétszám és a férőhelyszám összefüggéseire is. A mindenkori tanév eleji (ún. októberi) statisztikai adatok alapján az országosan is jellemző sajnálatos gyermeklétszámcsökkenés városunkban a legnagyobb mértékben az általános iskolákat érintette. Ha öt tanév nyitó adatait nézzük meg, akkor az általános iskolás korúaknak a Többcélú Intézménnyel tanulói jogviszonyban álló létszáma a következő képet mutatja: 2007-ben 1487, 2008-ban 1392, 2009-ben 1365, 2010-ben 1305, 2011-ben 1130. A Középiskolában a 7 – 8 évfolyamon tanulók adata a püspökladányi lakos tanulókról a következő: 2007-ben 40, 2008-ban 35, 2009-ben 25, 2010-ben 27, 2011-ben 23. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt ennek a korosztálynak a létszáma az önkormányzati fenntartású intézményekben 374 fővel csökkent. (Az ebben a tanévben indult egyházi fenntartású iskolába a jelenleg ismert adat szerint 93 püspökladányi lakos tanuló iratkozott be, ez azt jelenti, hogy a teljes korosztályi csökkenés 374 – 93= 281 fő.) Az óvodai adatot nézve viszont (2007-ben 521 gyermek, 2011-ben 513 gyermek óvodás) úgy tűnik, a drasztikus fogyás megáll. A rendszerben tehát az elkövetkező években nagyjából ez a létszám jelenik majd meg. Mivel a Többcélú Intézménynek a 2007 – 2010 közötti időszakban feladatbővülése is volt (speciális szakiskolai feladat: 11., 12. évfolyam belépése) a feladatok nagy részében indokolt az alapító okirat szerinti férőhelyszámokat (ami természetesen nem azonos a mindenkori tanév eleji statisztikai létszámmal!) megtartani. Az általános iskolai tagintézmények jelenlegi osztályszáma a következő: alsó tagozaton 23, felső tagozaton 27. A gyógypedagógiai tagozaton 5 osztály szervezése indokolt. Az alapfokú művészetoktatásban 461 fő elhelyezését kell biztosítani az itt érvényes sajátos szabályokat figyelembe véve. Mindez együtt azt jelenti, hogy a férőhelyeket (a Kotv. 3. sz. mellékletének osztály-, csoportlétszámokra
13
vonatkozó előírásait betartva) az intézmény egészére nézve nem szükséges változtatni, legfeljebb az általános iskolai felvehető maximális létszám csökkenthető az ebben a tanévben nem ide beiratkozó gyermekek számával. A Többcélú Intézményben az idei tanévben is folytatják az esélyegyenlőséggel, a tehetséggondozással, a sni tanulókkal kapcsolatos szakmai munkával összefüggő tevékenységeket. A következőkben ezekről olvasható rövid összegzés, amely korántsem tükrözi azt az összetett, szerteágazó munkát, ami az intézményben nap mint nap folyik. A tehetséggondozás, a tehetségépítő programok kiemelt feladatként jelenik meg mindegyik tagintézményben. A versenyekre való felkészítés szakköri órákon illetve egyéni gyakoroltatás alapján történik. Kihasználva a pályázati lehetőségeket sport-, illetve
környezeti
neveléshez
kapcsolódó
projektnapokon
tehetségépítő
foglalkozásokat tartanak. (pl. Petri-nap, Bene Gyula Emléktorna, 1956 m-es futás, területi matematikai versenyek rendezése stb.) A sni tanulókat szegregáltan (41 fő) és integráltan nevelik-oktatják. Számukra fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, szurdopedagógussal, gyógytestnevelővel biztosítják a teljes körű ellátást. Szakértői vélemény alapján többen magántanulóként tesznek eleget tankötelezettségüknek. Az intézményben – a IV. 2. sz. táblázat adataiból is jól látható – magas az esélyhátránnyal élő tanulók száma. Ezért fontos információ az, hogy hányan részesülnek ingyenesen tankönyvellátásban, illetve kedvezményes étkeztetésben. Az ezt összefoglaló adatok a következők:
Ingyenes tankönyvben részesülők száma:
Petőfi Tagintézmény
Kálvin Téri Tagintézmény
Petritelepi Tagintézmény
377 fő
210 fő
188 fő
14
Kedvezményes gyermekétkeztetés adatai:
100%-os
50%-os
50%-os
100%-os
támogatás
támogatás
támogatás
támogatás
Tagintézmény Gyermekvédelmi neve
kedvezményben részesülők (fő)
3 vagy több gyermekes család (fő)
Tartós
Önkormányzati Összesen
betegség
támogatásban
esetén
részesülők
(fő)
(40,- Ft/fő)
(fő)
Petőfi
243
31
17
116
407
Kálvin Téri
141
29
8
118
296
Petritelepi
154
21
6
68
249
Összesen:
538
81
31
302
952
A Többcélú Intézmény mindhárom általános iskolai tagintézménye érintett az ún. IPR - támogatásban. A Kálvin Téri Iskolában 44 hhh tanuló számára pályáztak, 8 pedagógus részvételével. A már eddig is működő programok mellett két projekt hónapot terveztek. Novemberben az olvasás, a könyv témakörben, februárban a hagyományok, a farsang jegyében. A Petőfi Iskolában ebben a tanévben felmenő rendszerben pályáznak az első és az ötödik évfolyamokkal. Az integrációs program megvalósítása 31 tanulóval történhet. A munkacsoportok megalakultak, a hhh tanulók kiscsoportos és egyéni fejlesztését megkezdték. A Petritelepen már 3. éve sikeresen működik az IPR. A párhuzamos osztályok között a hhh tanulók aránya sehol nem haladja meg a 25%-ot, így 95 főre benyújtható volt az idei pályázat is. A pedagógusok a megszokott rendben elkezdték az egyéni fejlesztést, október végéig felülvizsgálják a munkacsoportok éves munkatervét, aktualizálják az IPR programot. A Többcélú Intézmény személyi feltételei a 2011/2012-es tanév elején a következőképpen alakultak:
15
Az Erőss Lajos Általános Iskola és AMI indításával 7 pedagógus közalkalmazotti jogviszonya szűnt meg, 1 pedagógus áthelyezéssel a Polgármesteri Hivatalban látja el szeptember 1-jétől munkáját. Az SNI tanulókat szegregáltan tanítók száma 6 fő, akik közül kettő ettől a tanévtől lát el feladatot a tagozaton. Szakvizsgát 3 pedagógus szerzett, második diplomát 1 tanár kapott (gitár szakon). A TÁMOP pályázat keretén belül összesen 85-en vettek részt 30, 60 órás továbbképzésen hasznos tapasztalatokat szerezhettek (pl. dislexia, disgráfia jellegű képzés, RVCT stb.) 3 gazdasági dolgozó, 5 iskolatitkár, 1 adminisztrátor, 1 élelmezésvezető, 16 konyhai dolgozó, 16 takarítói munkakörben dolgozó és 5 karbantartó segíti a nevelő-oktató munkát. 8 fő pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazott könyvtárosi, fejlesztő pedagógusi, logopédusi, családpedagógusi feladatot lát el. Az intézmény tárgyi feltételrendszere – a kötelező eszközjegyzék alapján – megfelelő. A beszerzésre kerülő padok, székek, szőnyegek – szintén pályázati forrásból – a kor követelményeinek eleget téve javítják a pedagógusok, diákok komfortérzetét. Gondot jelent azonban több telephelyen a beázás (Bajcsy u. 3-5., Petőfi u. 9.). Nagyon fontos lenne, hogy a Petőfi u. 9. tetőcseréje hamarosan megvalósuljon, ehhez szükséges a fenntartó önkormányzat támogatása. Az intézményben vannak folyamatban lévő pályázatok, tervezik újak benyújtását. A pedagógusok továbbképzését támogató pályázat 2. éve folyamatos. IPR-re valamennyi általános iskolai tagintézmény benyújtotta az igényét. Az informatikai fejlesztésre ebben az évben is tervezik a pályázat benyújtását. A fenntartó műfüves pálya kialakítására nyújtott be pályázatot a Bajcsy u. 3-5. alatti telephelyre, pozitív elbírálás esetén újabb lehetőséget jelent ez nemcsak az ide járó tanulóknak, hanem a városban élőknek is. A kiírást követően nagyon fontos lenne, ha a fenntartó az intézmény-felújításra vonatkozó pályázat lehetőségével is élne. Tervezik az egészségneveléssel kapcsolatos TÁMOP-os pályázat beadását.
16
II. 3. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (a továbbiakban: Középiskola)
A Középiskola 2011. október 1-jei statisztikai adatairól a Mellékletek IV.3-4. táblázatai adnak tájékoztatást. A IV. 3. számú táblázat a tanulói létszámról, összetételről mutatja, hogy az 1207 fő nappali tagozatos tanulóból összesen 478 (bejáró)+83 (kollégista)=561 fő nem helyben lakó, ez az összes létszám 46,47%-a. Tehát 646 tanuló (53,53%), kicsivel több, mint a létszám fele Püspökladányban él. A kollégisták 71,08 % az Arany János Kollégiumi Programban résztvevők jelentik. (Az AJKP előkészítő évfolyamán 31 tanuló, míg a kilencedik évfolyamon 28 tanuló folytatja
tanulmányait
gimnáziumi,
illetve
szakközépiskolai
osztályokban.
Részletezve: a 9.a-ban 6 fő, a 9.b-ben 2 fő, a 9.c-ben 3 fő, a 9.d-ben 8 fő, a 9.g-ben 8 fő, a 10.e-ben 1 fő.) Az érettségit adó képzésből (gimnázium és szakközépiskola) 45en (17+28 AJKP), a szakiskolai és szakképzési évfolyamokról összesen 7-en kollégisták. A bejáró tanulók aránya: 39,6%. Az előző tanév nyitó adataihoz képest összesen 41 tanulóval van kevesebb, a legnagyobb arányú a csökkenés (-37 fő) a szakiskolai 9-10. évfolyamon, amelynek részben az is lehet a magyarázata, hogy az ún. előrehozott szakképzésre is jelentkeznek már a tanulók. A gimnáziumi képzésben 21 fővel kevesebben, a szakképzésben (szakiskolára és érettségire épülő együtt) összesen 20 fővel többen kezdték meg a tanévet mint tavaly. Nem változott érdemben a szakközépiskolai (-3 fő) és az AJKP (+3) létszám. A hh tanulók száma 612 fő, intézményi összlétszámon belül ez 50,7%! Ebből hhh 269 fő, ez 43,95%, az összes intézményben tanulónak a 22.28%-a. Az előző évhez képest mutat eltérést, de nem számottevő mértékűt. (A 2010-es adatok: összes tanuló 1248 fő, hh= 592 fő, 47,43%, ebből hhh= 280 fő, 47,29%; az összes intézményben tanulónak ez a 22,43%-a.) Mindenesetre az világosan látszik, hogy az intézménynek igen komoly szakmai kihívást jelent az a tény, hogy tanulóinak a fele hátrányos helyzetű. A legmagasabb számban a szakiskolások körében jelenik meg a hh (83%) és a hhh (62%) tanulólétszám, de elgondolkodtató, hogy a gimnáziumi képzésben is van 115 hh tanuló a 397-ből (ez közel 30%!).
17
Az
intézmény
2011/2012-es
tanévre
vonatkozó
munkatervét
és
tantárgyfelosztását a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal elkészítette, és benyújtotta a fenntartónak. A költségvetési helyzetet figyelembe véve rendkívül racionális, s a nevelőtestület, kiemelten a vezetőség részéről számos önként, díjazás nélkül vállalt feladatot tartalmaznak ezek a dokumentumok. Az igazgatói munkatervi értekezletre készült anyagban fő feladatként a következők szerepelnek: – a rend, a fegyelem, a nyugalom biztosítása; – a beiskolázási tevékenység; – közösségformálás,
az
iskolai
hagyományok
őrzése,
szabadidős
tevékenységek szervezése; – a tehetséggondozás, hátránycsökkentés, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka; – a vizsgaszervezés (szintvizsga, szakmai vizsga, érettségi vizsga, országos kompetenciamérés, osztályozó- és javítóvizsgák); – a vezetői ellenőrzés, értékelés-minőség-ellenőrzés. A Kollégium, mint minden évben, most is önállóan fogalmazta meg munkatervi feladatait, amelyben szintén hangsúlyos a nyugalom, a rend, a biztonságos környezet megteremtésére irányuló törekvés. Mivel a tanulók nagy része itt is hh és hhh helyzetű, különösen átgondolt nevelő munkát kell végezniük a kollégiumban dolgozóknak. Ennek az évnek a feladata az, hogy az iskola a fenntartóval együttműködve előkészítse a kollégiumi férőhelyek bővítését az AJKP –ban résztvevők számának növekedése miatt. (A jelenleg használat épületben további férőhelyszám bővítés nem valósítható meg. Meg kell vizsgálni a korábbi ún. „kiskollégium” visszaállításának lehetőségét.) Az iskolai tankönyvellátásban a legnagyobb körültekintést az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók tankönyveinek megrendelése igényli. Ebben a korábbi évhez képest változás történt: a 10.000 Ft-os állami normatíva 12.000 Ft-ra emelkedett, megszűnt viszont a könyvtárfejlesztésre fordítható keret. Az ingyenes tankönyvre jogosultak nagy része (kb. 80-85 %-a) gyermekvédelmi kedvezményben részesül, kisebb részük három- vagy többgyermekes családban él (e két jogcímen igénylők között természetesen átfedések is vannak). Néhány tanuló veszi
18
igénybe az ingyenes tankönyvtámogatást tartós betegség miatt vagy sajátos nevelési igényűként. A tanulóktól visszaszedett ingyenes tankönyveket lehetőség szerint igyekszenek minél jobban „visszaforgatni”; e tekintetben nehézséget okoz, hogy nem kérhetik vissza a tanulóktól azokat a könyveket, amelyeket az érettségi, illetve a szakmai vizsgákhoz való felkészüléshez használnak, így csak a végzős tanulók esetében számolhatnak azzal, hogy minden ingyenes tankönyvet leadnak. Az intézményben ebben a tanévben 584 az ingyenes tankönyvre jogosultak száma, így az állami normatíva 584 x 12.000 Ft, azaz 7.008.000 Ft. Az összes megrendelés értéke: 12.024.222 Ft, ebből ingyenes: 5.977.767 Ft. (Ebben az összegben benne vannak a tanári példányok is, mivel azokat könyvtári állományba nem lehet bevételezni. Tanári példányokat csak nagyon indokolt esetben rendeltek a kollégáknak.) Az AJKP programban résztvevők közül azok a tanulók, akiknek nincs ingyenes tankönyvre jogosultságuk, a program költségvetésének terhére kapták a tankönyveiket, közel 200.000 Ft értékben.. A fenti adatokból látható, hogy a rendelkezésre álló állami finanszírozási kerettel jól gazdálkodott az iskola. A kedvezményes étkeztetésről a következő rövid összegzés adható: a konyhán összesen 175 diák ebédel, közülük 92 menzás, 83 kollégista. A menzások közül 44-en étkeznek kedvezményesen. A kedvezmény igénybevételének jogcímei: – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló ( 25 ), – 3 vagy többgyermekes családban élő tanuló ( 16 ), – tartósan beteg vagy fogyatékos tanuló ( 3 ). A 83 kollégistából 53-an kedvezményes étkezők: 10 fő nem AJKP-s, 24 fő AJKP előkészítő évfolyamos, 19 fő AJKP 9. évfolyamos.
Az esélyegyenlőség biztosításának további fontos területeiről a középiskolában számszerűsített, táblázatos összefoglalást adott az intézmény vezetője. Az adatok, tények önmagukért beszélnek.
19
A szakiskolai tanulók ösztöndíja – 2011. szeptember
szakma
osztály
hányan kaptak
eFt/osztály
Szociális gondozó
1/9. A
9 fő 18-ból
90
Szociális gondozó
2/10. A
12 fő 13-ból
240
Kőműves
1/9. B
7 fő 16-ból
70
Kőműves
2/10. B
5 fő 5-ből
80
Kőműves
3/13. A
5 fő 8-ból
80
Gépi forgácsoló
2/10. D
7 fő 7-ből
170
Szerkezetlakatos
3/11. A
7 fő 9-ből
105
52 fő 76-ból
835
Összesen:
Az „Útravaló” pályázat főbb jellemzői 1.) Út az érettségihez
Tanulók száma 70fő
Kifizetett összeg
Tanárok száma
I. félév
II. félév
33 fő
3.325.000
3.325.000
14 fő
541.500
902.500
Új, nyertes pályázat 19 fő
2.) Út a szakmához – továbbfutó pályázat
Tanulók száma 32 fő
Tanárok száma 20 fő
lebonyolítási költség
Kifizetett összeg I. félév
II. félév
1 440 000 Ft 1 440 000 Ft 64 000 Ft
Új, nyertes pályázat 42 fő lebonyolítási költség
18 fő
0 84 000 Ft
1 890 000 Ft
20
Az „Útravaló” pályázatban tehát összesen 163 tanuló, 85 tanár részére 12.864.000 Ft + 144.000 Ft ( lebonyolítási költség ) = 13.008.000 Ft kerül kifizetésre. Az AJKP jellemző adatai: 1. Létszámadatok előkészítő évfolyam kilencedik évfolyam a 2010/2011. tanév elején
31 fő
------------------
a 2011/2012. tanév elején
31 fő
28 fő
2. Az AJKP csoportok szociális helyzete előkészítő évfolyam kilencedik évfolyam halmozottan hátrányos helyzetű
22
19
hátrányos helyzetű
27
21
állami gondozott tanuló
4
3
részesülnek 0
4
tanulók,
akik
nem
gyermekvédelmi támogatásban, de a szüleik iskolai végzettsége nyolc általános cigány származású
5
5
Az intézmény pályaorientációs programjának köszönhetően minden AJKP tanuló ebben az iskolában folytatja tovább tanulmányait. Az esélyhátrányok leküzdése mellett az iskola fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást, a tehetségsegítő programok folytatását. A tehetséggondozás szempontjából kiemelhető a gimnáziumi képzés. A hatosztályos, a nyelvi előkészítő, az emelt óraszámú matematika és testnevelés a felmenő évfolyamokon továbbra is megvannak. A 2011/2012. tanévben is indult emelt óraszámú (+ 2 óra/hét) képzés a 9. és a 7. évfolyamon matematikából, a 9. évfolyamon angol nyelvből (a nyelvi előkészítő helyett) és testnevelésből is. A 11. és 12. évfolyamokon emelt szintű érettségi előkészítők (+ 2 óra/hét) indultak. A teljesség igénye nélkül, felsorolva ezeket: történelem, angol nyelv, biológia, belügyi rendészeti ismeretek, matematika,
21
informatika, fizika, kémia, rajz, testnevelés. Középszintű érettségi előkészítők: kémia, földrajz, informatika tantárgyakból szerveződtek. Sportfoglalkozások vannak kézilabdából (fiú – lány), kosárlabdából. Az énekkar továbbra is működik. Tehetséggondozó programnak tekinthető az „Utazás és turizmus”, melyből a 11. és 12. évfolyamon is van csoport. A szakkörök, versenyelőkészítők, korrepetálások később (főleg az „Esélyegyenlőségi” pályázatból finanszírozva) indulnak. Az egyéni,kiscsoportos tehetséggondozást/hátránycsökkentést segítheti az Útravaló programba való bekapcsolódás, az „Esélyegyenlőségi” pályázatban a mentorálás, a szakiskolai ösztöndíjra nem jogosultaknak a fejlesztő foglalkozás megszervezése, ill. az AJKP. A finanszírozási gondok miatti csoportösszevonások hátrányosan érinthetik a matematika tantárgy tanulását szakközépiskolában (bár eddig is sok tanuló volt, aki nem tudta teljesíteni a követelményeket).
Csoportbontás
idegen
nyelvből,
informatikából
van,
ill.
matematikából azokban a gimnáziumi osztályokban, ahol alap- és emelt óraszámú képzés is folyik, valamint a 9. évfolyamon a szakiskolában magyarból és matematikából – a kompetenciafejlesztésre készített intézkedési terv alapján. Térségi tehetségpontként szeretnék, ha hálózati együttműködés alakulna ki a térség általános iskoláival (a lehetőségekről év elején, a térségből meghívott kollégáknak tartott igazgatói tájékoztatón volt szó). Továbbra is vállalják a gimnáziumi képzésre jelentkezőknek a felkészítését a központi felvételire. Szeretnék, ha a tantárgyi tehetséggondozó programok mellett, azokhoz kapcsolódva komplex programjuk is lenne (a kialakítás folyamatban). A sni-s tanulók nyilvántartását (szakértői vélemény kérése, iskolakijelölés) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. A 2011/2012. tanévben október 1-ig 12 sni-s tanuló az, akinek érvényes a szakértői véleménye. A tanulókkal gyógypedagógusok, gyógytornászok foglalkoznak a szakértői véleményben meghatározott óraszámban. Több tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartás zavarral küzd (=btm). Ők megkapják a szakértői véleményben meghatározott kedvezményeket (pl.: felmentés értékelés alól, hosszabb idő felkészüléskor), ill. fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A Középiskolába a 2011/2012-es tanévben a pedagógusok számában, képzettségében történek változások az elmúlt tanévhez képest: ketten gyesről jöttek
22
vissza teljes munkaidőben; szeptembertől nem dolgozik 6 kolléga; 1 fő prémiuméves; továbbra is gyesen van 5 kolléga; 2 új munkatárs van (1 festő szakoktató – határozott idejű részmunkaidő, 1 helyettesítő oktató – határozott idejű részmunkaidő); részmunkaidőben határozott időre szóló szerződéssel dolgozik még 4 fő (1 gyesen lévő kollégát helyettesít, 3-an a TÁMOP-pályázatban résztvevőket); teljes állásban határozott időre szóló szerződéssel dolgozik 2 fő (1 gyesen lévő kollégát helyettesít, 1 fő kőműves szakoktató); részmunkaidőben határozatlan időre szóló szerződéssel dolgozik 4 fő; 5 óraadó tanárunk van határozott idejű megbízással (2 fő szociális ápoló és gondozó, 3 fő a rendvédelmi képzésben); a tanulói létszámnövekedés miatt 1 fő félállásban a kollégiumban dolgozik. A dolgozók képzettségében is van változás az előző évhez képest, a múlt tanév végén 1 fő egyetemi földrajz szakos, 1 fő egészségpszichológus diplomát (mesterképzés) szerzett; 1 fő elvégezte az építési műszaki ellenőr tanfolyamot (+ 1 nem pedagógus kolléga a főiskolai szintű informatikus- könyvtáros szakot. Az idei tanévben a pedagógus-továbbképzési tervben szereplők közül mesterképzés/szakvizsga/szakirányú végzettség megszerzését kezdte el: 1 fő klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia, 1 fő angoltanár-mesterképzés, 1 fő közoktatás-vezető szakon. Az előző évben/években megkezdett tanulmányait 3 kolléga folytatja (támogatás nélkül). 2011-ben 30-an (pedagógusok és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai) részt vettek a TÁMOP-3.3.2-08/2-2008 pályázat által biztosított „A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgálatokkal: kapcsolaterősítő, konfliktuskezelő tréning”-en (30 órás); 1 fő „A tehetségek felismerése és azonosítása, tehetséggondozó projektek kidolgozása a nevelési-oktatási intézményekben” (30 órás) továbbképzésen. Az OFI Arany János Programirodája is szervezett képzéseket (pl.: honlap-készítés, A szegénység átörökítő tényezői), ill. konferenciákat (tapasztalatcsere), amelyen többen részt vettek. Fontos terület a nem pedagógus munkakörben dolgozók száma, helyzete, hiszen egy ilyen összetett feladat elvégzése segítségük nélkül lehetetlen. A nem pedagógus dolgozók létszáma: 42 fő, ebből 2-en gyesen vannak, 10 főnek határozott idejű szerződése van, közülük 3 részmunkaidős (1 könyvtáros, 1 konyhai dolgozó, 1 szakmunkás). Nyugdíjazás miatt 6 dolgozónak szűnt meg a munkaviszonya az utóbbi
23
hónapokban (1 adminisztrátor, 1 szakmunkás, 1 szakács, 3 takarító). A következő hónapokban 1 szakács, 1 konyhai dolgozó és 1 takarító megy nyugdíjba. A létszámcsökkenés
miatt
szükségessé
válik
a
munkaelosztás
újragondolása,
átszervezése, ill. a titkárságra és a konyhára helyettes alkalmazása. Különösen szükség van a kollégiumban fűtő-karbantartóra, az iskolai épületekben délutáni portásokra, udvarosra, takarítókra, az irodai munka segítőire, ill. konyhai dolgozókra. A múlt évihez képest csökkent a létszám a következő területeken is: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (2-ről 1-re), könyvtáros (1,5-ről 1-re). Ez mindkét területen nehézséget okoz. (Az alkalmazotti létszám adatairól ld. az IV.6. sz. táblázatot!) Az intézmény tárgyi feltételrendszerének főbb jellemzőit összefoglalva elmondható, hogy a költségvetési forrás csökkentése miatt továbbra sincs szinte semmi lehetőség a tárgyi feltételek javítására. Ezért is kiemelten értékes az a munka, amit a tanulók és a szakoktatók a gyakorlat idején végeztek: festés, ablakok elkészítése és beépítése a Bajcsy úti épületben. Változatlanul csak remélni lehet, hogy a már nyertesnek tekintett pályázatokból hozzájut az iskola eszközökhöz, ill. az ígéretnek megfelelően kiírnak új pályázatokat. Különösen aggasztó a helyzet az informatikához és a testneveléshez szükséges eszközöket tekintve. Végül röviden a folyamatban lévő pályázatokról a Középiskolát érintően: -
a
TÁMOP-3.1.5-09/A/2
Pedagógusképzések
(A
pedagógiai
kultúra
korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) pályázaton az igényelt összeget (11.694.620 Ft) elnyerték, így 3-an kezdhették el szakvizsgás tanulmányaikat (1 tehetségfejlesztő, 1 kémia, 1 mentortanári szakon); ez ebben a tanévben fejeződik be; -
az AJKP sikeresen folytatódik;
-
a hiányszakmák tanulmányi ösztöndíja továbbra is adható;
-
az Útravaló program folytatódik;
-
az „Esélyhez egy kézfogás is elég” című TÁMOP-3.3.2-08/2 önkormányzati pályázat folytatódik. Az intézmény – pályázati kiírás esetén – az informatikai fejlesztés, a
tehetséggondozás területén tervez saját pályázat benyújtását. Természetesen az
24
infrastruktúra fejlesztés területén az önkormányzatok számára kiírandó pályázatokat is égetően fontosnak tartja, hiszen számos felújítás szükséges az épületekben.
III. A közoktatás rendszerének és a szakképzésnek az átalakításával összefüggő várható változások
A köznevelési koncepcióról készült munkaanyag a Kormányhoz 2011. augusztus végén került beterjesztésre. Az ún. vezetői összefoglaló négy fontos elemet nevez meg a koncepció alapjául: 1.) Egységes és áttekinthető állami közszolgáltatás és finanszírozási rendszer kialakítása, melynek végrehajtása a kormányhivatalok kiépülő rendszerén alapul. 2.) Állami kontroll az oktatás egységes tartalmi szabályozásában, egységes, országos szakmai minőségi ellenőrzésének kialakításában. 3.) A KIM Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságával és a NEFMI szociális ügyekért felelős államtitkárságával közös koncepcionális megközelítés a leszakadó területek és társadalmi csoportok visszavezetésére a minőségi oktatásba. 4.) A munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembe vétele a köznevelés elsősorban kimeneti lehetőségeit tekintve. A koncepcióban a stratégiai kérdések között leszögezi, hogy az új köznevelési törvény - kiindulópontja: a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, - kinyilvánítja: a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, - egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével, - kinyilvánítja: a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, - nagyobb állami szerepvállalást ír elő, ugyanakkor megnöveli az intézmények szakmai önállóságát
25
-
új
tartalmi
szabályozást
vezet
be
(NAT-kötelezően
választandó
kerettantervek), - csökkenti a tankönyvek számát; fokozatos állérést ír elő az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, - az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a költséghatékonyság jegyében új elemeket sorakoztat fel, - a törvény melléklete részletes pedagógus életpálya-modellt tartalmaz, - új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le, - megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet tovább haladni, -
a tehetséggondozás,
-
a leszakadás megakadályozása
-
a fiatalok közel felének alkalmassá válása felsőfokú tanulmányok sikeres folytatására
-
az eredményesség jelentős mértékű javulása is a stratégiai kérdések sorában szerepel. A koncepció bevezetésében megfogalmazza, hogy az új törvény műfaját tekintve
is különbözik a jelenleg hatályostól, mivel kerettörvény, azaz csak a legfontosabb területekkel foglalkozik. Magában foglalja a pedagógus életpálya-modell bevezetését szabályozó új normákat is. A részleteket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek fogják szabályozni. A tájékoztató keretei azt nem teszik lehetővé, hogy a koncepció minden egyes részletét megvizsgáljuk, azonban a fenntartói oldalról figyelmet érdemlő elképzelést érdemes kiemelni: a Kilencedik fejezet III. része „Települési önkormányzatok” címmel megfogalmazza, hogy valamennyi települési önkormányzat joga és feladat az óvodai ellátásról való gondoskodás. A 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat a kormányhivatal által készített megyei köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében: általános iskola, középiskola, alapfokú művészetoktatási iskola, kollégium, többcélú intézmény, gyógypedagógiai intézmény, felnőttoktatás.
26
Az intézményfenntartás átvállalása a pedagógusok és a pedagógus munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bér-jellegű juttatásain felül intézményfinanszírozás vállalásával jár. Az államtól átvett feladatok esetében az átvételről rendelkező szerződés határozza meg a feladatellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra viszonyokat is. A koncepcióhoz 21 db melléklet tartozik, amelyekben a tankötelezettséggel, a középfokú iskolákba történő felvétellel, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok működésével, a többcélú intézményekkel, az alapítással, megszüntetéssel, a vezetőkkel, a szervezeti és működési szabályzattal, a házirenddel, az osztályok, csoportok szervezésével, a pedagógiai programmal, a fegyelmi eljárással, az alkalmazás és feltételeivel, a finanszírozandó heti időkerettel, a vezetők és pedagógusok munkaidejével, az egyéb dolgozók létszámával, a szakmai ellenőrzéssel és a pedagógus életpályával kapcsolatos részletes szabályozás található. A bevezetést tekintve több szakaszos áttérésről beszélhetünk, az első időpont: 2012. szeptembere. A pedagógus életpályára vonatkozó változás (amely új minősítési rendszeren alapul) 2013-tól várható. Lényegében tehát kimondható, hogy ez a tanév (különösen a második fele), már a változásokra való felkészülést is feladatául tűzheti ki. A szakképzésben a 90-es évektől tapasztalható folyamatos változások ellenére az látható, hogy az iskolarendszer kibocsátása szerkezetében és mennyiségében is egyre távolabb került a munkaerőpiac valós igényétől. A kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Az iskolai rendszerű szakképzésben elkerülhetetlenné vált emiatt az átfogó, a szakképzés minden elemére kiterjedő változtatás, amelyet egy koherens, átfogó szakképzési koncepció megalkotását követően lehet megvalósítani. Az ebben a koncepcióban bemutatott változtatások céljáról röviden a következők összegezhetők: – a képzési szerkezet a szakirányok és a létszámok vonatkozásában is igazodjon a gazdaság igényeihez, – az intézményrendszer (TISZK-rendszer) átláthatóan, koordináltan és költséghatékonyan működjön,
27
– a szakképzés – amellett, hogy a gazdaság valós igényeinek megfelelő szerkezetben biztosítja a szakképzett munkaerőt – egyben segítse elő a társadalmi felzárkóztatást is a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásával, tegye lehetővé számukra, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerőpiacra, – alapvető cél, hogy a fiatalok a munkaerőpiacra történő lépés feltételéül szolgáló, államilag elismert első szakképesítést az iskolai rendszerű szakképzésben szerezzék meg, – az iskolai rendszerű szakképzésben teljes körűen biztosítani kell a szakképzési feladatok
megvalósítását
szolgáló
humánerőforrással
(pedagógusok,
szakoktatók) történő megfelelő gazdálkodást, a szakképzésben dolgozók foglalkoztatási, finanszírozási és jövedelmi viszonyainak rendezését. Az elképzelés szerint jelentősen átalakul a szakmunkásképzés, a képzési idő általában 3 évre rövidül, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni; nagyobb hangsúlyt kap a képzés elejétől a szakmai gyakorlati képzés, a tanulókat minél szélesebb körben kell – a kamarákkal együttműködve – valós munkahelyi gyakorlathoz juttatni a duális képzés keretében. A szakközépiskolákban kötelező lesz a komplex szakmai érettségi, amely önmagában is munkakörök betöltésére jogosít, így esélyt kapnak már a szakmai érettségi birtokában a munkaerő-piaci elhelyezkedésre a fiatalok, továbbá előnyt élveznek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásnál, vagy folytathatják iskolai tanulmányaikat, és rövid idő alatt technikus vagy érettségihez kötött szakmunkás végzettséget szerezhetnek. A szakközépiskolák 9. évfolyamra történő beiskolázása ágazatonként történik. A 9-12. szakképző évfolyamokon az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Szakiskolában a második szakképző évfolyamtól, azaz a 10. évfolyamtól köthető tanulószerződés. A szakközépiskolában a 9-12. évfolyamokon tanulószerződés nem köthető, csak az érettségit követő szakképző évfolyamokon. Tanulószerződés csak
28
nappali rendszerű oktatásban, tanulói jogviszonyban álló tanulóval köthető, a felnőttoktatásra külön szabályok vonatkoznak majd. A tanulószerződések finanszírozása egyszerűsödik az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. A friss szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok elhelyezkedését – elsősorban azon cégeknél, ahol tanulószerződéssel tanultak – gyakornoki program keretében támogatják, így nagyobb eséllyel kerülnek be a munkaerőpiacra és szereznek gyakorlatot közvetlenül a szakmai vizsga után. A leszakadó, veszélyeztetett rétegek felzárkózását is szolgálja a szakképzés megújítását szolgáló intézkedések jelentős része. Az általános iskolai hiányosságok pótlását célzó felzárkóztató képzést egységes kerettanterv alapján a közoktatásról szóló törvény koncepciójában rögzített Híd-program biztosítja. A koncepció részletesen szól a TISZK-ről is. Az egy intézmény keretében működő, azaz a szakképző intézmények tényleges integrációja alapján létrejövő TISZK modellt az ún. holland modellt preferálja, a feladatellátás optimalizálása ugyanis ebben a formában valósítható meg a leghatékonyabban. -
az iskolai rendszerű szakképzés állami feladat – ellátási kötelezettség, s mint ilyen, 100 %-ban állami finanszírozású,
-
az
intézmények
finanszírozása
az
új
modellben
fejkvóta
helyett
intézményfinanszírozás szerint kerül kialakításra, -
az egyházi fenntartású TISZK – ek –maghatározott feltételek teljesülése esetén – teljes finanszírozásra tarthatnak igényt,
-
az egyéb fenntartású TISZK –ek csak kiegészítő támogatásban részesülhetnek a szakképzésért felelős miniszterrel kötött szakképzési megállapodás szerint,
-
a finanszírozás mértéke, a beiskolázás irányainak és arányainak meghatározása az RFKB javaslata alapján központilag történik.
A finanszírozási rendszer átalakítása is szükséges. A jelenlegi gyakorlattal megegyezően minden magyar állampolgárnak alanyi jogon jár az iskolai rendszerű
29
képzésben szerzett gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi, illetve az első OKJ – s szakképesítés. A szakiskolák tervezett 3 évfolyamos működéséhez az OKJ – t át kell alakítani. Ki kell szűrni azokat a szakképzéseket, amelyekben bevezetésük óta egyáltalán nem volt képzés, és ezeket törölni kell az OKJ – ből. Ugyancsak megtörténik a szakmai és vizsgakövetelmények újragondolása és az új, kötelező kerettantervek kidolgozása. A szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) szakmai követelmény moduljainak teljes köre kormányrendeletbe kerül kiadásra és az SZVK – k csak a szakmaspecifikus tartalmakat rögzítik, továbbá azt sorolják fel, hogy mely követelménymodulokból áll az adott szakképesítés. Ez lényegesen csökkenti a jelenleg mintegy 14 jogszabály által tartalmazott szakmai és vizsgakövetelmények terjedelmét, megszünteti a duplikációkat (a közös modulok jelenleg minden jogszabályban többször szerepelnek teljes terjedelemben), tovább a közös modulok változása esetén egyszerűsíti a szakmai egyeztetéseket, és gyorsítja a változások bevezetését, mert több jogszabály együttes, összehangolást igénylő módosítása helyett csak egyet kell változtatni. Az iskolai rendszerű szakképzésben az oktatás a jövőben kerettantervek alapján történik, amelyek valamennyi (közismereti és szakmai) részterületre elkészülnek. A minden intézmény által kötelezően alkalmazandó kerettantervek elősegítik a képzés országosan egységes szakmai színvonalának fenntartását. A felnőttképzés és az iskolai rendszerű szakképzés tartalmi szabályozórendszere közeledik egymáshoz. A szakmai vizsga átalakítását, egyszerűbbé tételét is tervezi a Kormány. Kötelező lesz a szintvizsga olyan szakképesítés esetén, amelyre tanulószerződés köthető, amennyiben a gyakorlati képzés vagy annak egy része tanulószerződés keretében valósul meg. A szakmai vizsgát modulok szerinti számonkérés helyett komplex vizsgaként lehet a jövőben megszervezni, ezzel jelentősen csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó adminisztrációs feladatok, rövidül a vizsga időtartama. A komlpex vizsgaszervezés lehetőséget ad arra is, hogy az ágazati szakmai sajátosságok
30
hangsúlyosabban megjelenhessenek a vizsgákon, amire a modulos számonkérés nem adott lehetőséget. A szakmai vizsga egységes minőségi követelmények szerinti állami vizsga lesz, ezért a szakmai vizsgabizottságok kijelölését és szerepüket a fentieknek megfelelően jelentősen átalakítják. A szakmai ellenőrzési funkciót a közoktatás intézményei tekintetében az Oktatási hivatal látja el, ezekhez az ellenőrzésekhez fog kapcsolódni a szakképző iskola esetén az NSZFI – vel együttműködve kijelölt (egy vagy több) szakképzési szakértő, aki a szakmai tárgyak oktatásával kapcsolatban vesz részt az ellenőrzésben, ugyanazon szabályok és rend szerint végezve munkáját, mint a közismereti szakértők. A szakértő kijelölésének folyamatába a szakképesítésért felelős miniszterek bevonásra kerülnek. A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kap az időben kezdett, folyamatos, a képzés teljes vertikumára kiterjedő, hatékony pályaorientáció már 7-8. évfolyamtól, a szakképzési szakaszba átívelő módon, valamint a kötelező, valós visszajelzést szolgáltató pályakövetési rendszer kialakítása a szakmatanulás hasznosulásának mérésére. A szakképzési hozzájárulás rendszerében is jelentős változásoknak kell történni, de a szakképzési hozzájárulás rendszarét fenn kell tartani, mert anélkül a reform célja, a duális szakképzés kiterjesztése nem valósítható meg. Célok: -
átlátható,
-
a jelenleginél egyszerűbb, bürokráciától mentes,
-
a szakképzési hozzájárulás eredeti célját, vagyis az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását szolgálja,
-
a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esélyt biztosítson a támogatásokhoz való hozzáférésben, különösen a kis – és középvállalkozások esetében.
Püspökladány, 2011. október 21. D o m b i Imréné polgármester
IV. Mellékletek
IV. 1. sz. táblázat: Adatok óvodás gyermekekről IV. 2. sz. táblázat: Általános iskolák tanulólétszáma, osztályszáma (1-4. oldal) IV. 3. sz. táblázat: Középfokú intézmény tanulólétszáma, osztályszáma IV. 4. sz. táblázat: Tanulói létszám szakmacsoportonként IV. 5. sz. táblázat: Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény tanulólétszáma (1-2. oldal) IV. 6. sz. táblázat: Alkalmazotti létszám
IV.1. sz. táblázat
ADATOK ÓVODÁS GYERMEKEKRŐL (2011. október 1-jei állapot)
Tagóvoda
Férőhely Gyermeklétszám
Kihasználtság %-ban
Gyermeklétszám október 1. után
(várható)
Kihasználtság %-ban
Halmozottan Csoport- Hátrányos helyzetű szám gyermekek száma hátrányos helyzetű (Ktv. 121.§ (1) 14. gyermekek száma
Szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényű (Ktv. 121. §. 29. p.)
ÁRPÁD
40
38
95
40
100
2
15
6
0
FÉSZEK
40
52
130
56
140
2
12
9
1
SZIVÁRVÁNY
45
56
124
58
128
2
24
13
1
MEZEIVIRÁG
75
67
89
72
96
3
59
40
1
KATICA
100
101
100
109
109
4
40
19
0
NAPFÉNY
100
98
98
106
106
4
31
16
0
NYITNIKÉK
100
101
100
107
107
4
52
24
4
ÖSSZESEN
500
513
102
548
109
21
233
127
7
-1-
IV. 2. sz. táblázat
Általános iskolák tanulólétszáma, osztályszáma (2011. október 1-jei állapot) Iskola (tagintézmény megnevezése)
Évfo lyam
Tanuló létszám
Osztály szám
Tanuló/ osztály
Iskolaotthon, napközi, tanulószoba tanuló lét szám
Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény alsó tagozat Alsó tagozat összesen: Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény felső tagozat
1.
58
3
19,3
2.
66
3
22
3.
75
3
4.
58
1-4. 5.
csoportszám
tanuló/csoport
Iskolaotthonos nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamon
Hátrányos helyzetű tanuló Ktv. 121. § (1) 14. p.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sz.
Szakértői vélemény alapján Magántanuló sajátos nevelési igényű (Ktv. 121. § (1) 29.p
24
18
3
1
34
19
0
2
25
39
18
0
1
3
19,3
32
20
3
1
257
12
21,4
257
129
75
6
5
51
2
25,5
12
27
10
1
0
28
17
0
0
8
12
21,4
1 ( tanulószoba )
20
6.
63
2
31,5
7.
58
3
19,3
32
24
2
0
8.
69
4
17,2
40
30
1
0
Felső tagozat összesen:
5-8.
241
11
21,9
20
1
20
127
81
4
0
Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény összesen:
1-8.
498
23
21,6
277
13
21,3
256
156
10
5
-2-
Iskola (tagintézmény megnevezése)
Évfo lyam
Tanuló létszám
Osztály szám
Tanuló/ osztály
IV. 2. sz. táblázat
Iskolaotthon, napközi, tanulószoba tanuló lét szám
csoportszám
Hátrányos helyzetű tanuló Ktv. 121. § (1) 14. p.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sz.
Szakértői vélemény alapján Magántanuló sajátos nevelési igényű (Ktv. 121. § (1) 29.p
16
8
0
0
15
5
0
0
16
3
1
2
15
8
2
0
tanuló/csoport
1.
27
1
27
2.
44
2
22
Általános Iskolai
3.
35
2
17,5
Tagintézmény alsó tagozat
4.
35
1
35
Alsó tagozat összesen:
1-4.
141
6
23,5
141
6
23,5
62
24
3
2
5.
44
2
22
16
1
16
16
8
3
1
6.
66
3
22
30
5
3
0
29
2
14,5
Kálvin Téri
Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény felső tagozat Felső tagozat összesen:
Kálin Téri Általános Iskolai Tagintézmény összesen:
Iskolaotthonos nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamon
7.
61
3
20,3
20
9
0
1
8.
51
2
25,5
20
10
3
0
5-8.
222
10
22,2
45
3
15
86
32
9
2
1-8.
363
16
22,7
186
9
20,6
148
56
12
4
IV. 2. sz. táblázat
-3Iskola (tagintézmény megnevezése)
Évfo lyam
Tanuló létszám
Osztály szám
Tanuló/ osztály
Iskolaotthon, napközi, tanulószoba tanuló lét szám
Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény alsó tagozat Alsó tagozat összesen: Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény felső tagozat Felső tagozat összesen: Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény összesen: Mindösszesen általános iskolai tagintézmények :
1.
31
1
31
2.
28
1
28
3.
39
2
19,5
4.
30
1
30
1-4.
128
5
25,6
128
5.
28
1
28
12
csoportszám
41
2
21
10
7.
27
1
27
8
5
25,6
1
22
1
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sz.
Szakértői vélemény alapján Magántanuló sajátos nevelési igényű (Ktv. 121. § (1) 29.
18
12
0
0
20
13
3
0
19
9
0
0
14
5
2
0
71
39
5
0
21
15
0
0
23
9
3
1
19
8
2
1
24
15
2
0
tanuló/csoport
Iskolaotthonos nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamon
6.
Hátrányos helyzetű tanuló Ktv. 121. § (1) 14. p.
25
8.
45
2
23
17
5-8.
141
6
23,5
47
2
23,5
87
47
7
2
1-8.
269
11
24,4
175
7
25
158
86
12
2
1-8.
1130
50
22,6
638
29
22
562
298
34
11
-4Iskola
Évfolya m
Tanuló létszám
Osztály szám
Tanuló/ osztály
IV. 2. sz. táblázat
Iskolaotthon, napközi, tanulószoba tanuló
csoport szám
Hátrányos helyzetű tanuló Ktv. 121. § (1) 14. p.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sz.
Szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényű (Ktv. 121. § (1) 29.
Magántanuló
tanuló/csoport
1-2.
10
1
6
3
10
2
5-7.
8
1
5
5
8
1
6-8.
6
1
2
2
6
0
9.
6
1
1
6
2
4
4
6
2
2
2
5
1
Gyógypedagógiai tagozat 1
Összesen: Összes intézményi létszám (általános iskolák és gyógypedagógiai tagintézmény együtt)
10.
6
11.
5
1
1-12.
41
5
8,2
20
17
41
8
1-12.
1171
55
21,29
582
315
75
19
IV.3. sz. táblázat
Középfokú intézmény tanulólétszáma, osztályszáma 2011. október 1-jei állapot Évfolyam
Halmozot- Sajátos tan nevelési Tanu- Oszt. tanuló/ Nem Kollé- Hátrányos ló lét- szám osztály helyi gista helyzetű hátrányos igényű szám. lakos helyzetű (Ktv. 121.
GIMNÁZIUM hatévfolyamos
7. 8. 9. 10. 11. 12.
29 30 15 25 22 17
1 1 1 1 1 1
29 30 15 25 22 17
13 12 8 12 8 6
1 0 0 0 0 0
5 7 5 10 5 4
1 1 2 1 1 0
0 0 0 0 0 0
0 0 0 1 0 1
138
6
23,00
59
1
36
6
0
2
-
58 41 29 31 159 0 31 17 28 24 100 397
2 1,5 1 1 5,5 0 1 0,5 1 1 3,5 15
29 27,33 29 31 28,91 0 31 34 28 24 28,57 26,47
14 11 1 4 30 0 8 6 3 4 21 110
8 0 0 0 8 0 1 0 0 0 1 10
22 19 5 7 53 0 6 6 10 4 26 115
2 3 1 3 9 0 1 0 4 0 5 20
1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2
9. 10. 11. 12. 9. 9. 10. Felzárk. -
97 90 98 70 355 31 31 40 44 16 100
3 3 3 3 12 1 1 1 2 1 4
32,33 30,00 32,67 23,33 29,58 31 31 40 22 16 25,00
19 35 44 34 132 0 0 22 29 7 58
22 2 6 5 35 31 31 0 1 1 2
61 47 48 32 188 26 26 33 36 14 83
30 9 16 12 67 6 6 28 24 10 62
1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 2
0 0 0 0 0 0 0 4 0 1 5
első második harmadik
166 78 41 285 21 18 39
4 4 2 10 0,5 0,5 1
41,5 19,5 20,5 28,5 42 36 39
95 44 21 160 7 11 18
3 2 0 5 0 0 0
117 52 19 188 7 5 12
74 29 8 111 2 1 3
4 1 3 8 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
324
11
29,45
178
5
200
114
8
0
1207
43
28,07
478
83
612
269
12
7
1207
43
28,07
478
83
612
269
12
7
összesen GIMNÁZIUM négyévfolyamos
összesen GIMNÁZIUM ötévfolyamos
összesen ÖSSZESEN (négy-, öt-, hat-) SZAKKÖZÉPISKOLA összesen AJKP AJKP összesen SZAKISKOLA Szakiskola összesen SZAKKÉPZÉS
Összesen: Érettségi utáni szakképzés összesen Összesen szakképzés Nappali tagozat összesen
Int. össz:
§ (1) 29.
KTv.121.§
(bejáró)
Magántanuló
9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 13.
első második
-
2011. október 1. A szakiskolai felzárkóztató osztály létszáma nem lehet magasabb, ha enélkül számoljuk a szakiskolai átlaglétszámot akkor az 28 fő.
IV.4. sz. táblázat
Tanulói létszám szakmacsoportonként 2011. október 1-jei állapot
Iskolatípus
Szakközépiskola
Összesen: Szakiskola Összesen: Szakképzés
Évf.
9. 10. 11. 12. 9. 10.
első második harmadik Érettségi utáni első szakképzés második Összesen:
Mindösszesen:
Műszaki informatika
Műszaki környezetvédő
Humán szoc. szolg.
Belügyi rendészeti
Mezőgazdaság, állattenyésztő
Műszaki faipar
Műszaki gépészet / növényt. gépészet, szerkezetlakatos, mg. gépész, gépi forg.
Műszaki építős / festő, szobafestő, kőműves
Felzárkóztató
Kereskedelem marketing / bolti eladó
Összesen
18 19 20 25 82 0 0 0 0 0 0 21 18 39 121
0 15 10 0 25 0 0 0 0 0 0 0 0 0 25
32 30 33 28 123 0 0 0 19 13 0 0 0 32 155
34 26 35 17 112 0 0 0 0 0 0 0 0 0 112
0 0 0 0 0 0 0 0 30 0 0 0 0 30 30
0 0 0 0 0 17 10 27 12 10 10 0 0 32 59
13 0 0 0 13 0 11 11 50 24 9 0 0 83 107
0 0 0 0 0 0 8 8 32 13 22 0 0 67 75
0 0 0 0 0 0 16 16 0 0 0 0 0 0 16
0 0 0 0 0 23 15 38 23 18 0 0 0 41 79
97 90 98 70 355 40 60 100 166 78 41 21 18 324 779
-1-
IV.5. sz. táblázat
Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény tanulólétszáma 2011. október 1-jei állapot
Táncművészet Néptánc
Létszám (fő) Ebből helyi lakos 2 tanszakos 3 tanszakos B tagozatos
103 98 24
Modern tánc
Képző- és Iparművészet Festészet
37 37 3
Kerámia
Színművészet
Makett és papírtárgy
16 16 1
Művészetoktatásban résztvevő összes tanuló: Többszakos nélkül:
Összes létszám
Színjáték
53 53 4
10 6 1
166 157 29
166 137
-2-
Létszám (fő) Ebből helyi lakos 2 tanszakos 3 tanszakos B tagozatos
Népzene 11 9 1 1
Harsona Létszám (fő) Ebből helyi lakos 2 tanszakos 3 tanszakos B tagozatos
Koboz 25 24 3
Zeneművészeti ág tanszakonként Szintetizátor Furulya Fuvola 13 69 7 11 60 7 1
IV. 5. sz. táblázat
Összes Klarinét 3 3
Fagott 1
Kürt 7 7 1
Trombita 20 19
2 Művészetoktatásban résztvevő összes tanuló Többszakos nélkül
Tuba 2 2
Zeneművészeti ág tanszakonként Szaxofon Ütő Zongora 3 38 71 3 36 57 1 7 3 Művészetoktatásban résztvevő összes tanuló Többszakos nélkül
Összes létszám zeneművészeti ágon: 339 tanuló - 15 két tanszakos = 324 tanuló Mindösszesen (1.2. oldal): 505 tanuló – 44 két tanszakos = 461 tanuló
156 140 6 3 156 150
Összes Hegedű 37 34 1 5
Gordonka 21 21
Szolfézs 7 7
Kamarazene 4 4
183 164 9 8 191 182
IV.6. sz. táblázat Alkalmazotti létszám 2011. október 1-jei állapot
PEDAGÓGUS MUNKAKÖR Intézmény/munkakör Egyesített Óvodai Int. Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Int. Karacs F. Gimnázium Szakközépisk. Szakisk. és Koll. (kollégium nélkül) Kollégium Összesen:
Közalkalmazott * ** 44 -
Nevelő-oktató munkát segítő munka** szerződéssel -
*
**
-
98
-
munkaszerződéssel -
26
-
-
86
3
-
-
15
-
-
49
5,5
-
-
-
9
-
-
30
3
-
1
-
-
2
-
-
20
2
4
-
3
-
-
24
5
-
108
7
-
4
32,5
0,5
-
9 117
2 7
-
13 404
2 22,5
4
22
3
-
5
-
33
5
-
1
9
20,5
3
-
-
23
17
2
-
-
83
81
44
59,5
4 170
4 254,5
tanító
tanár
44
-
-
-
29
29
55
-
16
22
-
14,5
-
* Határozatlan időre kinevezett ** Határozott időre kinevezett
Összes létszám
munkaszerződéssel -
munkaszerződéssel -
óvónő
Egyéb munkakör *
**
32
-
0,5
0,5
4
2 15
*
