Tájékoztató a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének engedélyeztetése iránt kezdeményezett eljárásról A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (hivatal) illetékességi területe: Komárom-Esztergom megye. A hivatal elsőfokú eljárásban bírálja el a külföldiek ingatlanszerzésére irányuló kérelmeket, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 1/A.§ bekezdése értelmében. Az elljárás során anyagi jogszabályként az Ltv.; a külföldiek mező-és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X.2.) Korm. rendelet (Korm. rendelet); a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fióktv.), a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv (Földforgalmi tv.); a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (Bnytv.) és eljárási jogszabályként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárások illetékére vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) tartalmazza. Az Ltv. 1/A. §-a alapján külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy a Földforgalmi tv. szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát – az öröklés kivételével – az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg. A külföldi jogi személy és a külföldi természetes személy fogalmát mind a Földforgalmi tv., mind a Ltv. megfogalmazza: − A Földforgalmi tv. 5. §-a értelmében: o külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; o külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; o tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt;
1
− Az Ltv. 91/A. § 24 és 25 pontjai szerint: o külföldi jogi személy: az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban székhellyel nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. o külföldi természetes személy: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgárának nem minősülő természetes személy. A Földforgalmi tv. 5. § 17.-es pontja határozza meg a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld fogalmát: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlannyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
A fentiekre tekintettel nem engedélyköteles: − öröklés jogcímén való tulajdonszerzés (Ltv. 1/A. (1) bekezdés) − tagállami állampolgár (az EU tagállamának állampolgára, az EGT-ről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára) által megszerezni kívánt ingatlan (Ltv. 1/A. (1) bekezdése és 91/A. § 25. pontja) − az EU tagállamában, illetve az EGT-ről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet ingatlanszerzése (Ltv. 1/A. (1) bekezdése és 91/A. § 24. pontja) Az ingatlanszerzés nem engedélyezhető: − Ha az a közérdeket sérti. o A közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező külföldi természetes személy büntetett előéletű. Ha kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, elfogatóparancs vagy szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll, vagy ha a közérdek sérelme egyéb közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból megállapítható. o Külföldi jogi személy kérelmező esetén a közérdek sérelme akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet 2
a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll. adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette vagy törölte, felszámolás, kényszertörlés, vagy a Fióktv. szerinti megszüntetési eljárás alatt áll.
− Ha az önkormányzati érdeket sért. A fővárosi és megyei kormányhivatal az engedély megadását megtagadhatja, amennyiben a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, valamint a magyarországi székhelyű jogi személyeknek a belföldiekkel legalább azonos elbírálást, kivéve, ha − a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése vagy − ha a külföldi természetes személy Magyarországon folyamatosan legalább 5 éve bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy szálláshellyel rendelkezik, és ez idő alatt összesen legalább 3 évig foglalkoztatási jogviszonyban állt. Az engedélyezés iránti kérelem benyújtása: Az ingatlan tulajdonjogának külföldi által történő megszerzésére irányuló kérelmet a Korm. rendelet 1. melléklete szerinti formában kell benyújtani az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalhoz. Írásban történik a kérelem benyújtása, ha azt postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, a hatóság kézbesítője útján, vagy a Ket. 28/B. § (1) bekezdésében meghatározott módon elektronikus úton nyújtja be az ügyfél. o A kérelem benyújtása akkor történik elektronikus úton, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak. Az eljárás nyelve a magyar. Az a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál az adott kisebbség nyelvét használhatja. A kisebbség nyelvén benyújtott kérelmet magyar nyelvű és az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordított határozattal, végzéssel kell elbírálni. A nyelvhasználattal kapcsolatos költségeket ekkor az eljáró hatóság viseli. (Ket. 9. § (1), (3), 11. § (2) bekezdései) A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – kivéve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyfelet – a fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett kérheti, hogy a hivatal bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven benyújtott kérelmét. (Ket. 10. § (2) bekezdése)
3
A kérelemhez csatolni kell: 1.
2.
3.
4. 5.
külföldi természetes személy esetén a kérelmező érvényes úti okmányának vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványának hiteles másolatát, külföldi jogi személy esetén a Fióktv. szerinti fióktelep vagy kereskedelmi képviselet 21 napnál nem régebbi hiteles, vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatát, az ingatlanszerzésre irányuló előszerződést vagy szerződést, ennek hiányában a 2. melléklet szerinti nyilatkozatot az ingatlan tulajdonosától az ingatlan tulajdonjoga átruházásának szándékáról, a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó, 21 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot. A külföldi természetes személy kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű. A benyújtott erkölcsi bizonyítvány akkor fogadható el, hogyha azt az engedélyezési eljárás megindítását követően állította ki a KEK KH.
Amennyiben a kérelmező az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó vagy egyéni cég tagja, és – a kérelemben foglalt nyilatkozata szerint – Magyarországon gazdasági tevékenységet kíván folytatni, a megszerezni kívánt ingatlan szükséges e gazdasági tevékenységének folytatásához és Magyarországon életvitelszerűen kíván lakni – a fentiekben meghatározottak mellett csatolnia kell: 6.
7.
az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását tanúsító közokiratot, egyéni cég esetén 21 napnál nem régebbi hiteles vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatot és az állami adóhatóság által kiadott foglalkoztatási jogviszony igazolást.
A 2., 4., 6. és 7. számú mellékleteket a hivatal kérelemre beszerzi, amennyiben az adatszolgáltatás díjának a kérelmező általi megfizetése megtörtént. Azonban a kérelmező a kérelmében nyilatkozhat arról, hogy a fenti dokumentumok valamelyikét maga kívánja beszerezni. Az erkölcsi bizonyítvány (5. számú melléklet) be nem csatolása esetén a kérelmező kérheti, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére - a kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - a bűnügyi nyilvántartó szerv továbbítsa. Ebben az esetben a kérelemhez kell csatolni – a Bnytv. alapján rendszeresített hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérőlapot, azonban a kérőlap II. pontjánál (a bizonyítvány címzettjének belföldi kézbesítési adatai rovatban) az adott illetékes kormányhivatal kerüljön megnevezésre. − Az erkölcsi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díja 3100 forint, amit papír alapú kérelmezéskor a kérőlaphoz mellékelt készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni.
4
8.
Ha az ügyfél nem személyesen jár el, csatolni kell a képviseleti meghatalmazást. − A hivatal az eljáró személy (szervezet) képviseleti jogosultságát megvizsgálja. (Ket. 40. § (2) bekezdése) − A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. E végzés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. (Ket. 40. § (4), 98. § (2) bekezdései) − A hivatal az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (Ket. 31. § (1) bekezdés f) pontja, 98.§ (3) bekezdés c) pontja)
9. Az eljárás illetékét illetékbélyegben kell a kérelem előterjesztésével egyidejűleg leróni, melynek mértéke: − megszerezni kívánt ingatlanonként (ingatlanrészenként) 50.000,- Ft, − azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, 10.000,- forint illetéket köteles megfizetni. (Itv. Melléklet XX. Cím) a fenti feltétel meglétét igazolni szükséges. Az engedélyezési eljárás menete: − A hivatal eljárása – az ügyintézési határidő – a kérelemnek a hivatalhoz történő megérkezését követő napon kezdődik. (Ket. 33. § (5) bekezdése) − Amennyiben a kérelmező bármely kötelező mellékletet nem csatolta, azonban kérte annak beszerzését, a hivatalhoz beérkezett igazgatás szolgáltatási díj beérkezését követően a hivatal intézkedik a kért adatok beszerzése iránt. − Önkormányzati érdeksérelem kérdésében a hivatal a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterét. A polgármester a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti a hivatalt az önkormányzati érdek sérelmének fennállásáról. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy az ingatlanszerzéssel az önkormányzati érdek nem sérül. − Közérdek sérelem kérdésében 5
o külföldi természetes személye esetén a hivatal a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, az Országos Rendőr-főkapitányságot és, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát keresi meg. o Közérdek sérelmet a hivatal külföldi jogi személy esetében is vizsgálja cégnyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel, illetve szükség esetén belföldi jogsegély kérelem keretében más hatóságok megkeresésével. − Amennyiben az eljárás során az önkormányzati érdek vizsgálatára kerül sor, a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést a polgármester véleményének a hivatalhoz történő érkezésétől, vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított 10 napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésének időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. § (3) bekezdés). − Ha a kérelmező, illetve képviselője nem tett eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak, és a teljesítési határidő meghosszabbítását sem kérte, akkor az eljárást megszüntetheti a hivatal. (Ket. 31. § (2) bekezdése) − Az engedélyezés kérdésében a hivatal határozattal dönt, amelyet a feltételek fennállása esetén egyszerűsített formában is meghozhat. (Ket. 72. § (4) bekezdése) − A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem előterjesztése az illetékes földhivatalnál minden esetben a külföldi kérelmező feladata. − Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az o közérdeket o és önkormányzati érdeket nem sért.
6
o ha a kérelmező az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó vagy egyéni cég tagja, és – a kérelemben foglalt nyilatkozata szerint – Magyarországon gazdasági tevékenységet kíván folytatni, a megszerezni kívánt ingatlan szükséges e gazdasági tevékenység folytatásához, Magyarországon életvitelszerűen kíván lakni. − Az engedély abban az esetben megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, valamint a magyarországi székhelyű jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. (Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése) o kivéve, ha a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése a külföldi természetes személy Magyarországon folyamatosan 5 éve bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy szálláshellyel rendelkezik és ez idő alatt legalább 3 évig foglalkoztatási jogviszonyban állt. − Az előzőek alapján meg kell tagadni az engedélyezést, ha az ingatlan termőföldnek, vagy termőföldnek nem minősülő védett természeti területnek minősül, az ingatlanszerzés a közérdekbe vagy az önkormányzat érdekébe ütközik. − Ha a kérelmező az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó vagy egyéni cég tagja, és – a kérelemben foglalt nyilatkozata szerint – Magyarországon gazdasági tevékenységet kíván folytatni, a megszerezni kívánt ingatlan szükséges e gazdasági tevékenység folytatásához, Magyarországon életvitelszerűen kíván lakni feltétel – alapján kapta meg az ingatlanszerzési engedélyt, a hivatal az engedélyt megadó határozatban előírja a számára, hogy a kérelmező a tulajdonszerzést követő 90. naptól kezdődően köteles életvitelszerűen Magyarországon lakni és tevékenységi körébe tartozó gazdasági tevékenységet folytatni. o Az életvitelszerű Magyarországon lakás megkezdésének elmaradása, megszűnése, vagy a gazdasági tevékenység megszűnése esetén – a tény bekövetkeztétől számított 1 éven belül – az ingatlant el kell idegeníteni. − Amennyiben a hivatal az ügyintézési határidőt az ügyfélnek, vagy az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, úgy köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért fizetett illetéknek megfelelő összeget az ügyfél részére visszafizetni. Ha az ügyintézés meghaladja az ügyintézési határidő kétszeresét, akkor a megfizetett illeték kétszeresét kell az ügyfélnek visszafizetni. A visszafizetésnek a döntés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kell megtörténni. Erről a döntésben rendelkezni kell. (Ket. 33/A. § (1) és (3) bekezdései.)
7
Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzése Az Ltv. 1/A § (3) bekezdése szerint az engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes hivatal nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg. A nemzetközi szerződéssel vagy viszonosság fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozatát kell beszerezni. − A kérelem beérkeztét követően a hivatal megküldi a külpolitikáért felelős miniszternek a kérelmet és mellékleteit. Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennáll, az ingatlanszerzést engedélyezni kell. − A döntést a kérelem megérkezésétől számított 15 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésének időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. § (3) bekezdés). − Ha a kérelmező, illetve képviselője nem tett eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak, és a teljesítési határidő meghosszabbítását sem kérte, akkor az eljárást megszüntetheti a hivatal. (Ket. 31. § (2) bekezdése) − Az engedélyezés kérdésében a hivatal határozattal dönt, amelyet a feltételek fennállása esetén egyszerűsített formában is meghozhat. (Ket. 72. § (4) bekezdése) − A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem előterjesztése az illetékes földhivatalnál minden esetben a külföldi kérelmező feladata.
8
Külföldi által tulajdonszerzése
árverés
útján
megszerezni
kívánt
ingatlan
− Előzetes engedélyt kell kérni. − A csatolandó mellékletek közül az ingatlanra vonatkozó (ingatlanszerzésre irányuló szerződés és a tulajdoni lap) okiratokat nem kell benyújtani. − Az önkormányzati érdeksérelmet nem kell vizsgálni. − Az ingatlanszerzés közérdeket nem sérthet, így azt vizsgálni szükséges. − Az engedély a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó adatokat nem tartalmaz, az egy a hivatal illetékességi területén fekvő bármely – árverésen megvásárlásra felkínált ingatlan megszerzésére jogosít. − Az előzetes engedély a jogerőre emelkedéstől egy évig hatályos. − Döntést a kérelem megérkezésétől számított 15 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésének időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. (Ket. 33. § (3) bekezdés). − A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének feltétele, hogy a hivatal az előzetes engedélyt az árverési jegyzőkönyv alapján az árverésen vett ingatlan címét és a település nevével megjelölt helyrajzi számát tartalmazó záradékkal lássa el. o A záradékolás iránti kérelmet a végrehajtó vagy az árverési vevő terjesztheti elő. o A záradékolási kérelem benyújtásától számított 8 napon belül szükséges ellátni az engedélyt a záradékkal.
Jogorvoslat: A hivatal határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. (Ltv. 1/A. § (4) bekezdése) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hivatal jogerős határozatát, illetve azon jogerős végzését, amelyek esetében törvény alapján önálló fellebbezésnek van helye, 9
az illetékes megyei bíróság előtt keresettel, illetve kérelemmel megtámadhatja. (Ket. 109. § (1), (2) bekezdései) − A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem (keresetlevél) jogszabálysértésre hivatkozással a határozat közlésétől számított 30 napon belül, a hivatalhoz nyújtható be. (Ket. 109. § (1) bekezdése) − Ha a keresetindításra jogosult a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve a tudomásra jutástól számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelemmel nem lehet élni. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg - melyet az illetékes megyei bíróság bírál el - a keresetlevelet is be kell nyújtani. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 106-110. §) − A hivatal a keresetlevelet (kérelmet) az ügy irataival és érdemi nyilatkozatával együtt – 15 napon belül küldi meg az illetékes megyei bírósághoz. (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 330. § (2)-(3) bekezdései) A döntés módosítása, visszavonása: − Amennyiben a hivatal megállapítja, hogy a bíróság által el nem bírált határozata, végzése jogszabályt sért, a döntését – annak közlésétől számított egy éven belül, egy ízben – módosítja vagy visszavonja. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hivatal az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését. (Ket. 114. § (1) és (2) bekezdései) − A döntést nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. (Ket. 114. § (3) bekezdése) A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése: Ha a hivatal döntésében név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítás ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kijavítást a hivatal a döntés eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel, a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy kijavító döntés meghozatalával teljesíti. (Ket. 81/A. § (1)-(3) bekezdései) A hivatal a döntése jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül - mind kérelemre, mind hivatalból - kiegészíti döntését, ha: − az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, illetve − hiányzik a döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené vagy a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt. A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. (Ket. 81/B. § (1), (2), (4) bekezdései)
10
