I.
Bevezető
I. 1. Köszöntő
„ Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” / Mk 16,15/
Sok év telt el amióta e szavak elhangzottak. Felszólítás KüldésHivatás. Örök érvényű keretek. Egyházi katolikus intézmény pedagógiai programját olvassa az, aki most nyitogatja ezeket a lapokat. Egyház és Tanítás Egyház és Iskola elválaszthatatlan, egymást erősítő fogalmak, kapcsok, alapkövek. Már az első század nagyhírű iskolákat vonultatott fel Alexandriában, Antióchiában. Pogány filozófusok keresték, kutatták, ízlelgették az Istent, s benne a megtestesülő igazságot. Krisztus volt az, akinek személyében maga az igazság öltött emberi alakot. A katolikus iskolák ezt az igazságot hirdetik a tudomány különböző területein keresztül. A műveltség, a hit útján vezetik tanítványaikat ehhez. Hivatásunk a Tanítóhoz vezetni tanulóinak. Nagy a felelősségünk; s ezt csak az alázat fényében szemlélhetjük és tehetjük. Nevelni, növelni, felnőni segítjük a ránk bízottakat, ahogy alapító anyánk Alix Le Clerc feladatul kapta: „Neveld, míg felnő!„ Mi csak a hajtást gondozzuk, a világra nem mi hoztuk s az áldó napsugarakat Isten adja. Ránk ez a feladat bízatott. Ajándékokat kaptunk az Úrtól, sok kis ajándékot, akikre vigyáznunk kell.
1
I. 2. A katolikus intézmény küldetése A katolikus intézmény küldetése a társadalomban Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai, kollégiumi nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezte el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték kibontakozik és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskola legsajátosabb katolikus jellegét. Ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.1 Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az alapvető küldetését, az egészséges emberi személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán reméljük egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda és iskola katolikus szellemiségét. Más felekezetekből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb, „ A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük óvodákat, az iskolákat, kollégiumokat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.2 A katolikus iskolában az oktatásnak és nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.3 Minden nevelési és oktatási intézmény pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a pedagógusokat és minden dolgozóját ügyviteli, technikai dolgozóáthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek.
1
Katolikus Iskolák Magyarországon 7,8,14.oldal Egyházi Törvénykönyv ( CIC.796.1.kánon) 3 Egyházi Törvénykönyv ( CIC 803.2 kánon) 2
2
A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel a felszínre kell hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A Teremtő Atya vele kapcsolatos szándékait kell kifürkésznünk és megvalósításában segítenünk.
3
I. 3. Intézményünk küldetésnyilatkozata A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek nevelési elveit szem előtt tartva igyekszik nevelni és oktatni. Három éves kortól tizennyolc éves korig vállalkozunk erre a feladatra a kezdetektől A felnőtté válás első lépcsőjéig. Célunk, hogy a kisgyerekkortól átvezetve tanult, vallásos embereket
neveljünk.
A
korszerű
ismeretek,
a
klasszikus
műveltség
és
a
természettudományok művelésén túl a természetfölöttire való nyitottságot igyekszünk kibontakoztatni. Az intézményünk katolikus, bár más-más fokon de a közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben s ezt ki is nyilvánítja. Szerzetesrend intézménye vagyunk és a Máriás lelkiséget kell tanítványainkba is beleoltani. Ez a szolgálat, a készség, a nyitottság és együttérzés szelleme.” Senkinek sem ártani, mindenkinek használni! „gondolatát kell életre kelteni a XXI. Század lehetőségei és követelményei között. A keresztény hit elemeit kell ötvöznünk a tudomyányokba rendeződött emberi tudástartalom megismerésével. Törekvésünk, hogy ne szigetlétet éljünk; nyitunk a helyi-városi és egyházmegyei közösségek felé is. 1. Küldetést teljesítünk a katolikus Egyház és a magyar nemzet szolgálatában. 2. Oktató-nevelő munkánkat az iskola működésében érdekelt intézmények társadalmi csoportok, diákok és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján szeretnénk végezni Isten dicsőségére. 3. Tevékenységünk fő célja a lelki élet elmélyítése, a nevelési folyamat tökéletesítése, fejlesztése, amelynek során a társadalmi tanulási tapasztalatok és ismeretek széles tárházát kívánjuk nyújtani. 4. Biztosítjuk az oktató nevelő munkához a szükséges szociális, pszichológiai, metodikai és technikai hátteret. 5. Arra törekszünk, hogy intézményünka biztonságérzet és elfogadó szeretet megtapasztalása révén legyen igazi otthon tanulóink számára.
4
I. 4. A múlt – „Iskola a határon” A NAGYASSZONYUNK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNY története a tagintézmények története. A város szerzetesközösségünk nevében is szerepel, jelezve ezzel, hogy Fourier Szt. Péter és Alix anya szándékát - a gyermekek lelki-szellemi nevelését - ezen a helyen, e nép szolgálatában kívánjuk megvalósítani. Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő kalocsai Sárköz központja, a DunaTiszaköze legrégibb városa. A XVIII. sz. első harmadában indult meg a katolikus egyházhoz sok szállal kapcsolódó szellemi élet felvirágzása. Patatich Gábor érsek 1733-ban papneveldét, Batthyány Lajos érsek 1765-ben gimnáziumot alapított. Később a gimnázium a piaristák kezéből a jezsuiták fenntartásába került. Száz évvel később Kunszt József már a nőnevelésre is gondolt, s Kalocsára hívta az iskolanővéreket. Megépítette számukra a templomot, valamint azt az iskolakomplexumot, amelynek újraindítása - természetesen a mai kor elvárásainak megfelelő formák között -, most van folyamatban. Óvoda, elemi iskola, polgári, óvónő- és tanítóképző működött az akkori zárdában. Egy szerzetesrend története, iskolák története személyes emberi sorsok egymáshoz kapcsolódó sora írta és írja e történetet. Határ – éles-e vajon, vagy átfolyik egymásba a múlt és a jelen? A mai új iskolát a régi zárdaépülettől egyetlen ajtó választja el. Valóban ilyen könnyű lenne az átmenet? Most igen; de ehhez az ajtóhoz sok-sok év küzdelme, lemondása kellett. Több ezer nővér áldozata, munkája, imája, negyven év száműzetése, az újrakezdés bizonytalansága, merész elképzelések, határozott, jó döntések - a Szentlélek irányításának elfogadása kellett. Az iskola, mint intézmény találkozóhely. Intézményeinkre különösen igaz ez a megállapítás. A múlt hagyományainak és a jövő életének találkozási pontja. Találkozik benne a múlt felhalmozott ismeretanyaga, tapasztalata a jelen fiataljaival, s a jövő felnőtteivel. Történelmi adatok és a teljesség igénye nélkül emlékezünk a múltra, az alapkövekre, a négyszázötven éve megalakult szerzetesrendre. Lotharingiára, Fourier Szt. Péter és Boldog Alix Le Clerc lelkes, de nehéz indulására, a terjedés és vándorlás éveire, Németország, Csehország kolostoraira.
5
A magyarországi történetírás lapjai 1860. szeptember 7-ével kezdődnek. Franz Mária Terézia főnöknő cseh és magyar nővérekkel, jelöltekkel érkezett Kalocsára, Kunszt József kalocsai érsek meghívására. Egy tanító rend tette meg hazánkban első lépéseit. Mi innen számítjuk intézményeink történetét. Októberben kinyíltak az iskola kapui s elkezdődött a munka. Kalocsa volt a fészek, ahonnan később a szélrózsa minden irányába elindultak a nővérek: Dunántúl, Felvidék, Bácska, Erdély, Róma. Kezdetben segíteni akarás, majd a kényszer, az üldöztetés hajtotta a nővéreket Torontóig, Kínáig, Ausztráliáig. Ennek ellenére elsősorban magyarországi rend maradt. Kilencven év alatt közösségünk a hazai tanító rendek közül a legnagyobb lett az országban. 1950-ben „leltárba kellett venni” házainkat, iskoláinkat, még nővéreinket és diákjainkat is. Az akkori adatok: 943 nővér, 72 iskola, 3 tanítóképző, 1 óvónőképző, 3 líceum, 1 mezőgazdasági középiskola, 11 polgári iskola, 31 általános iskola, 23 óvoda, 2 főiskolai otthon, 1 iparitanuló-otthon, 1 árvaház. 12500 tanítvány előtt záródott be az a kapu, amely 1860 óta nyitva állt. A szerzetesrendek, köztük a miénk is, megélték a 40 éves „pusztai vándorlást”. A szétszóratás évei következtek. Az Úristen érlelte, készítette leányait az új korszakra. Miközben a nővérek plébániákon egyházközösségekben, családoknál vagy börtönökben, munkatáborokban, egyháziaknak alapított szövetkezetekben élték mindennapjaikat, a régi Alma Materben a nevelői hivatásra oktattak – nővérek nélkül. Tanítóképző működött, amely 1957-ben átalakult tizenkét évfolyamos, majd nyolc évfolyamos ének-zenei iskolává – amely iskolaszerkezetet egyébként semmiféle törvény nem szentesített, s melynek a korhű jogtörténeti elemzése még várat magára.
6
I. 5. A jelen I. 5. 1. A város jelene Az említett negyven év, 1950 - 1990 között mutatkozott ugyan fellendülés a városban, de a gazdasági recesszió Kalocsát is elérte. Ma a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. Kevés a munkalehetőség, az ipar leépült, a mezőgazdaság haldoklik - annak ellenére, hogy itt van a Duna-menti fűszerpaprika-termesztés -, feldolgozás és nemesítés központja. A város területe 53,18 km2, 11
km2-nyi belterülettel. Vonzáskörzetébe 19
település tartozik. Lakosainak száma (1999-es adat) 17.807. Lakásállománya 7200 fölött van. Nagy az elvándorlás a városból. Néhány üzemen kívül (paprikafeldolgozó, műanyagipar, nyomda) alig van munkalehetőség. Az Állami Fogház több embert alkalmaz, de belügyi állomány és katonai alakulat nincs már Kalocsán. Az értelmiségi fiatalok nem találnak itt megélhetést. A gyerek születések száma igen kicsi. A hely közel 250 éve jelentős iskolaváros -, jelenleg középfokú intézményei jelentősebbek. Egy kihelyezett főiskolai kar működik, a városfejlesztési koncepciók egy új főiskolát ígérnek. Ezen kívül nyolc óvoda és három általános iskola van. Rajtunk kívül két másik középfokú intézményben is többcélú képzés folyik. A középiskolák mindegyike más profilú vagy szerkezetű ugyan, de mindegyikük a létért küzd. Talán az 1765-ös alapítású állami Gimnázium kivétel ez alól, mely a legstabilabb intézménynek mondható. Velük szemen – velük együtt – próbálunk és kérünk teret iskolánk számára.
I. 5. 2. Az intézmény jelene Bár az alapítás éve történelmet idéz és tiszteletet parancsol – intézményünk mégis fiatal. A kilencvenes évek változásaival új helyzet teremtődött a szerzetesrend – a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek életében: újraindították intézményeiket. 1994-ben az óvodát, Szent Anna Katolikus Óvoda néven, 1996-ban pedig a Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskolát. 1997-ben a rend és az akkori iskolavezetés elindította a középiskolai képzést is. 2001-ben az igények kielégítésére ehhez kapcsolódott a kollégium,
7
amely közös igazgatás alatt áll, valamint 2004 szeptemberétől az óvoda is mint tagintézmény csatlakozik az iskolához. Három tagintézmény alkotja tehát intézetünket: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Kollégium
8
I 6. HELYZETELEMZÉS I. 6. 1. Az iskola infrastruktúrája Az iskolaépület minden igényt kielégít. 1998-ban épült 10000m2 - en. Egy-egy tanulóra ideális fedett és fedetlen alapterület jut. Külön osztálytermek, kellő számú szaktanterem és szociális létesítmény áll a tanulók rendelkezésére. A párhuzamos osztályok elhelyezése – a kis létszám miatt – most még nem jelent gondot. A csoporttermek egy része osztályteremként funkcionál. A csoportbontások, fakultációk, szakkörök és tanórán kívüli tevékenységek szinte maximális kihasználtságot jelentenek a kisebb létszám ellenére is. Az iskola épületével a szülők és a gyerekek elégedettek, a pedagógusok a hibákat, a célszerűséget vagy annak hiányát érzékelik. Az állagmegóvás, a kapacitás kihasználása fontos feladat. A sport-csarnok, konyha, ebédlő, számítástechnika-termek, nyelvi laborok jobb hasznosításán el kell gondolkodni, és történtek is már lépések e téren. A taneszköz-ellátottság fejlesztésre szorul. Főként a középiskolai képzéshez szükséges eszközök beszerzése fontos. Mind a szaktárgyi eszközök; mind az audiovizuális eszközök, informatikai hálózat bővítésére oda kell figyelni. Az írásvetítők, fénymásolók hiányoznak, illetve fejleszteni kell őket. A számítógéppark is felújításra szorul. Internet-hozzáférés van a sulinet,
illetve a most megújuló sulinet-programon
keresztül. A pedagógusok és diákok is egyre nagyobb érdeklődéssel használják fel az új információhordozókat.
I. 6. 2. Személyi feltételek A többcélú intézmény az alkalmazottak számának és képzettségének növekedését követeli meg. Létszámunk a törvényes előírásoknak megfelel. A szakos ellátottság az óvodában, alsó szinten hat évfolyamig megfelelő. A tantestület komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a középiskola alkalmazási feltételeinek a tv. szerint eleget tegyen. Így áttanítás van az általános iskolai és a középiskolai szinten. 9
Jelenleg 35 pedagógus van az iskolában; az egyéb alkalmazottakkal együtt 55 fő. A tantestület fiatal (35 év az átlagos korhatár). Az elmúlt néhány év alatt átalakult, részben kicserélődött a tantestület. A régi iskola pedagógusai a tantestület egyharmadát képezik. A szakos ellátottságot a középiskolai szinten kell fejleszteni; főként a reál tárgyakból. Nem egyenletes a szakmai teher elosztása. A középső szint ellátottsága mellett, a középiskolában még hiányok mutatkoznak bizonyos szakterületen. A jövőben azonban reméljük, hogy a hiányok megoldódnak. GYES-en lévő kollégáink alsó tagozatról vannak, illetve néhányan a középiskolából..
I. 6. 3. A tanulói létszám adatai Iskolánk tanulóinak létszáma 330 fő. Az alapító okiratban rögzített lehetőséghez képest a kihasználtság 55%-os. Bár a második, negyedik és ötödik évfolyamunk párhuzamos osztályokkal működik, s a középső szinten 30 fős létszámok vannak, ezek a mutatók mégis elgondolkodtatók. A kisgimnazisták légszáma még igen magas, ám a kilencedik évfolyamon – kimondhatjuk –, a drasztikusan csökkenő létszám már nem változik jelentősen. Fiatal intézményünk az útkeresés időszakát éli. Bizonyításra vár, hogy van-e létjogosultsága egy felekezeti (nemzeti) értékeket valló iskolának az érseki városban. Bár a beiskolázási körzetünk országos, és van is néhány tanulónk a szomszédos vagy távolabbi megyékből, alapjában mégis Kalocsáról illetve a környező településekről iratkoznak hozzánk. Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy a város összlétszáma csökken. Igen kevés a születések száma. A gimnáziumi képzésnek még nincs hagyománya az iskolánkban. Bár egyetlen osztályunk már leérettségizett és bejutott a felső fokú intézményekbe, ez még nem elegendő bizonyíték. Még sok a kételkedés, a bizonytalanság a szülőkben. Sokan nagyobb nyitottságot várnak az intézménytől. Több energiát kell fektetnünk az iskolai PR és marketing területére. Fennállhat értékrendi válság is, amely az évek során a szülőkben és/vagy diákokban kialakult.
10
I. 6. 4. Tanulmányi helyzet Az iskolai beszámolók anyagából egyértelműen látható, hogy az alsó tagozat egységesebb képet mutat; egyenletesen jó teljesítményével szinte minden egyes tantárgyból. Ez az itt dolgozó pedagógusok lelkiismeretes, egymásra figyelő, együtt gondolkodó munkáját dicséri. A tanulmányi versenyeken matematika, nyelvtan, környezetismeret tantárgyakból megyei, országos első helyezéseket érnek el. A középső szint is még viszonylag egységes. Az ötödik osztályból a hatodikba lépés nem jelent különösebb nehézséget. A tanulmányi átlagok a négy egész körül mozognak. Az kompetenciamérések ezen a szinten az országos átlagnál magasabb eredményeket mutatnak mindkét vizsgált területen (magyar, matematika). A kisgimnazistáknál már tapasztalható visszaesés. Az iskola tanulmányi átlaga a 3,8-4 körül mozog, egy-két reál tárgy képez ez alól kivételt. A kompetenciamérések eredménye még itt is az országos átlag felett van, úgy hogy ehhez képest a kilencedik osztályban maradók teljesítménye már nagy eltéréseket mutat. Ez mind a matematikai, mind az olvasási készségekre vonatkozik. A jövő feladata eldönteni, mi legyen hangsúlyosabb a képzésünkben – a humán vagy a reál tudományok. Jelenleg a kisgimnazisták az érettségi tárgyak közül kötelező csoportbontásban tanulják a magyart, a matematikát és a nyelveket. A történelem oktatására a szabad órakeretből plusz órákat biztosítottunk. A magas létszám illetve a párhuzamos osztályok lehetővé teszik, hogy a jövőben a gimnáziumban is differenciáljunk és hetedik osztálytól képesség szerinti bontással két osztályt indítsunk: magasabb illetve középszintű követelményekkel. Ezeket az évfolyamokat a hatodik osztályban, a második félév közepén tartott szintfelmérő írásbeli vizsga, valamint az év végi tanulmányi eredmények alapján fogjuk kialakítani. Emellett növelni szeretnénk a tanulási morált, rádöbbenteni, beláttatni a tanulókkal, hogy a tanulás és a tudás érték. Vissza kell szerezni a műveltség a tudás értékének rangját. Ez azért is fontos feladat, hogy tudatosabban lehessen megszervezni a fakultációkat, ahol a közép illetve emelt szintű érettségire való felkészítés történik. A gyerekek eddig (kevés kivételtől eltekintve) kevés céltudatossággal és határozott elképzelés nélkül választottak tantárgyakat, pedig ott ideális körülmények között – igen kis csoportban – tanulhatják az
11
adott tárgyat. Lehetőség van differenciált és elmélyült munkára, így a 11. évfolyamon már kialakulhat az érdeklődési irány, amely meghatározza a pályaválasztást. Az elmúlt két év során azt tapasztaltuk, hogy tanulóink mindannyian jelentkeznek felsőfokú tanulmányokra. A tavalyi tanév érettségi – felvételi mutatói igen kedvezőek. 4,53 érettségi átlag és 100%-os felvételi arány, egy 10. OKTV helyezés az országos döntőben, ami felvételi mentességgel járt – ezek az elmúlt tanév adatai. Mégsem lehetünk elégedettek. Szakmai, módszertani kultúránk fejlesztésre vár. Nagy kihívások, feladatok állnak tantestületünk előtt. Folyamatos önképzés, továbbképzés biztosíthatja azt, hogy tanítási – tanulási tevékenységünk hatékonyabb, eredményesebb legyen!
12
I. 7. A pedagógiai program törvényi háttere A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§-a
1. bekezdésének a, és b,
pontja. A 24/2003. ( 12.17.) Kerettantervi kormányrendelet Egyházi Törvénykönyv ( Codex Iuris Canonici) A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Tv. módosítása a 2002. évi IX. tv.
13
I. 8. Alapító okirat 1. Az intézmény neve: Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény 2. Székhely: 6300 Kalocsa, Asztrik tér 1. 3. Az intézmény egységei (tagintézményként üzemel): - Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda
Asztrik tér 1.
- Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
Asztrik tér 1.
- Kollégium
Szentháromság tér 2.
4. Működési terület: Az intézmény országos beiskolázású 5. Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény 6. Az intézmény alapítója és fenntartója: Miasszonyunkról Nevetett Kalocsai Iskolanővérek Társulata 1085 Budapest, Mária u. 20. Postacím: 1447 Budapest Pf. 574. Tel: 06/1-266-0519
Fax: 06/1-266-0528
7. Alapítás éve: 1860. Újraalapítás éve:
Óvoda
1994.
Iskola
1996.
Kollégium
2001.
8. Működési engedély száma: 5641-2/2005. 9. Intézmény OM azonosító száma: 027743
14
10. Az intézmény törvényességi felügyelete: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata, mint fenntartó A MKPK PT Oktatási Bizottsága, mint Egyházi Főhatóság Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Főjegyzője 11. Az intézményvezető kinevezési rendje: A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény képviselője az igazgató, akit a Fenntartó nevez ki. A tagintézmények élére az igazgatóhelyetteseket a fenntartóval egyetértésben az igazgató nevezi ki. 12. Feladata: Oktatás- nevelés katolikus szellemben 3-20 éves korig iskolarendszeren belüli képzési formában, nappali tagozaton. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 13. A) Alaptevékenység szakfeladatai: 80.10
Óvodai nevelés, felkészítés az általános iskolai oktatásra Alapfokú művészeti nevelés: -
néptánc
-
társastánc előkészítő gimnasztika
-
képző- és iparművészet
Pedagógiai szakszolgálat (logopédia) Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Tehetséggondozás gazdagítás keretében, projekt programokkal Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása Bejáró gyermekek ellátása 80.10
1-8 osztályos általános iskolai oktatás-nevelés; felkészítés a középfokú tanulmányokra Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása Emelt óraszámú ének oktatása Általános iskolai napközis foglalkozás Általános iskolába bejáró gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése A horvát nyelv, mint kisebbségi nyelv oktatása 15
80.21
7-12
osztályos
gimnáziumi
oktatás-nevelés,
továbbtanulásra és munkavállalásra Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása Középfokú oktatásban részesülők tanulószobai ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Gimnáziumba bejáró gyermekek ellátása Érettségi, szakmai vizsgák lebonyolítása A horvát nyelv, mint kisebbségi nyelv oktatása 55.23
Oktatásban részesülők kollégiumi ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
55.51
Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés Egyéb munkahelyi étkeztetés
B) Kiegészítő tevékenység 55.51
Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás
70.20
Intézményi vagyon hasznosítása
92.51
Intézményi könyvtár működtetése
92.62
Intézményi diáksportkör Szakmai fejlesztési feladatok Kollégium nyári hasznosítása
14. Az intézmény befogadó képessége Katolikus Óvoda: 4 csoportban maximum 100 fő Katolikus Általános Iskola: 1-8 évfolyamán maximum 450 fő Katolikus Gimnázium: 7-12 évfolyamán maximum 150 fő Kollégium elhelyezés: maximum 26 fő
16
felkészítés
érettségire
15. A feladatellátást biztosító vagyon: -
A társulat tulajdonában levő ingatlan
Iskola:
Helyrajzi szám
utca, házszám
terület
1050
Asztrik tér 1.
7875 m2
Az ingatlan értéke 1 milliárd forint Egyéb tárgyi eszközök és berendezések: 60 millió forint a 2003. december 31én. Óvoda:
Helyrajzi szám
utca, házszám
terület
1050
Asztrik tér 1.
772 m2
Az óvoda meglévő ingatlanjai, tárgyi eszközei, berendezései 130.000.000Ft 2003. december 31-én. Kollégium:
Épülete és berendezése (a megállapodás szerint). Helyrajzi szám 1021
utca, házszám
terület
Szentháromság tér 2.
3324 m2
Az ingatlan értéke: 60 millió forint Egyéb tárgyi eszközök és berendezések: 10 millió forint. 2003. december 31-én. Az intézmény a rendelkezésre bocsátott vagyont a céloknak megfelelően hasznosítja, de nem idegenítheti el.
17
16. Az intézmény gazdálkodási jogköre - Az Intézmény gazdaságilag önálló jogi személy. - Az igazgató felel a gazdálkodásért az oktatás személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséért. - A tervezett beruházásokat, felújításokat a Fenntartó engedélyezi. -
Költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a Fenntartó hagy jóvá. Az intézmény
költségvetés szerint önálló gazdálkodást és elszámolást folytat.
Budapest, 2007. július Csatlós Mária Ilona általános főnöknő
18
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai II. 1. 1 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A katolikus iskola nevelési alapja és központja Krisztus. A személyiség megismerése közben kell felfedezniük a világ titkait, összefüggéseit. Az ismeretek bővülése során a transzcendens világra is legyenek nyitottak, fogékonyak! Pedagógiai tevékenységünk: o
Keresztény értékrendre épül.
o
Iskoláinkban hangsúlyt kell, hogy kapjon a nevelés
o
Alapvető az egyházi és nemzeti hagyományok ápolása
o
A pedagógus személyiségével nevel- a katolikus iskolák sajátos jellegének biztosítása rajtuk múlik
o
A tudás jelentősége nagy; ám értékkonfliktus esetén az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél
o
Fontos a követelmények belátáson alapuló betartása, amely belső igénnyé válik
o
A fegyelem és önfegyelem kialakítása és fejlesztése döntő
o
Az igényes követelmények meghatározása és teljesítése következetességet tételez fel.
II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai o A keresztény értékrend talaján művelt emberré, kiegyensúlyozott érett személyiséggé, tisztességes és emberséges boldogságra képes emberré váljanak, akik életüket szemléletüket transzcendens alapokra helyezik.
19
o A partnerek elégedettségét törekszünk kielégíteni, ha értékrendben azonosulni tudnak elvárásainkkal ,mint hitbeli fejlődés, tudás, emberség, fegyelem, továbbtanulásra való felkészítés fontossága. o Ismeretet közvetítsen, alapvető képességeket, készségeket fejlesszen. o Megalapozott, személyes értékrendet alakítson ki o A diákok esztétikai , morális szemléletének alakítása; kommunikációs és kognitív képességeinek fejlesztése fontos o A tudás, mint értéknek az elfogadtatása o A kudarc-és sikertűrés készségeinek a fejlesztése o Önálló, felelősségteljes állásfoglalás, felelősségtudat kialakítása o Hatékony szakmai munkával fejleszteni a tanulók önálló, probléma megoldó, gondolkodó képességét, a kreativaitást o Liturgiába való bekapcsolódás ösztönzése- értelmi, érzelmi azonosulás kialakítása o Példaképek állítása o Magyarságtudat erősítése az európaisággal harmóniában o A kultúrált szórakozás igényének kialakítása és megteremtése o Az emberi személy méltóságának megláttatása
II.1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai 1. Az iskola feladata vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását. 2. Segítse elő a tartós, mély értelmi-érzelmi élmények szerzését; az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órákon és a tanításon kívüli tevékenységben 3. Fejlessze
a
tanulók
problémamegoldó
gondolkodását
megismerését; a morális kérdések megítélését
,
az
összefüggések
osztályfőnöki, hittan órán, lelki
napokon; közösséget érintő intézkedésekben, vezetői döntések során és a tantárgyak elsajátításakor 4. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal. 5. Gyakoroltasson életkoruknak megfelelő döntési helyzeteket!
20
6. Mutasson fel elismert világi és egyházi eszményképeket- tudósok, művészek, szenetek példáit-. Láttassa meg, hogy minden korban tanítanak, minden helyzetben követendők. 7. Személyes meggyőződés, keresztény világkép kialakítását formálja, érzelmi- szellemi megerősítésüket támogassa személyre és konkrét közösségre lebontott feladatok alapján. 8. Törekedjen azon hátrányok csökkentésére, amelyek a gyerekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből adódnak.
II.1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai o
A módszereknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz értelmi és érzelmi fejlettségéhez és a pedagógusok szakmai felkészültségéhez, személyiségéhez.
o
Az eljárásokat kombinálni kel. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét.
Módszerek: A meggyőzés módszere ( oktatás, példaadás, példaképállítás, önbírálat, tudatosítás) Tevékenység megszervezésének módszere ( követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek) Magatartásra ható ösztönző módszerek ( ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret) Jutalmazás formái( szóbeli, írásbeli, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyjutalom, díj alapítás, átadás, ösztöndíj) Büntetés( szóbeli- észrevétel, feddés, intés, dorgálás, határozott rendreutasítás, Osztályfőnöki figyelmeztető -intő -rovó; igazgatói büntetetések hasonló fokozatai, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba helyezés)
21
II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.2.1. A személyiség fejlesztés általános feladatai „ Micsoda az ember mondom hogy megemlékezel róla? És az embernek fia, Hogy gondod van rá?” /Zsolt/ Az Isten az embert önmagához hívta meg, az Ő szeretetére. Minden emberi lét célja, hogy Isten meglássa benne saját arcát, mert ki-ki elmondhatja önmagáról: „Egy Isten-arc van eltemetve bennem…” A pedagógiai tevékenységünk ezt az isteni arcot szeretné a felszínre hozni. „ Gyermek volt. Érzékeny és törékeny, ártatlan és egyszerű. Gyengéd volt, hogy ahányszor csak arra gondolok milyen gyengéd volt, megrendülök; szemembe könnyek gyűlnek. S ez a gyengédség az ő legfőbb ereje. Ez a szelídség, ez az alázat. A finomság, a tapintat, az előzékenység, az udvariasság, a báj, a türelem, a diszkréció. Azért megfoghatatlan, mert ilyen egyszerű. Azért olyan erős, mert olyan gyenge. Azért mindenható, mert alázatos. Erről ismerem fel az embert, aki az ő legfőbb tulajdonsága. Nem az elkápráztató tehetség, nem a nagyság, a hatalom, a siker, a bámulatra méltó arányok, a hős, a szépség. Nem! A diszkréció, a bizalom, az ártatlanság- a leghalkabb hang.” Ezen a halk hangokon kell nekünk „játszanunk” Istennel és Istennek! Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. „ Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek és mielőtt kijöttél anyád méhéből megszenteltelek.” írta Jeremiás. Feladatunk ezt az Isten által ismert és megszentelt személyt megismertetni önmagával; talentumait felszínre hozni és mint Jézus az ingatag Simonból kősziklát, Kefást faragni. Célkitűzéseinket konkrét pedagógiai feladatokon keresztül érthetjük el:
22
A, A hitre nevelés területén
A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét
A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyerek hitéleti múltjához
A példakép Krisztus. Olyan Krisztust követő, családját, népét, hazáját szerető, múltját hagyományait ismerő személyiség kialakítása a feladat, aki:
Helyes önértékeléssel, önfegyelemmel rendelkezik
Felismeri az értékeket
Nyitott mások felé
Józan, megfontolt másokért lemondó
Szelíd, alázatos
Türelmes
Alapos
Mértékletes
Belső csendre, elmélyülésre törekszik
Istenhez és embertársaihoz hű
Felelősséget érez önmagáért, másokért és a teremetett világért
Tiszetelettudó
Bűnbánó és megbocsátó
Szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint önmagamat hármas egységének kialakítása és megerősítése. Tudni mi a jó és a rossz.
Tevékenységi forma: o Jelen van az iskola teljes körű nevelő munkájában, főként azonban a hittan órákon, osztályfőnöki órákon, lelki napokon, szentmisében
23
B,A tanulók értelmi nevelése Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése ( rádió, Tv,
könyvtár, Internet, írott sajtó)
Hatékony tanulási módszer kialakítása
Információk közötti tájékozódás, eligazodás
Kreatív gondolkodásmód elsajátítása
Megismerés képességeinek fejlesztése
Önismeret, céltudatosság kialakítása
Kifejezőkészség fejlesztése
A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás
C, A tanulók erkölcsi nevelése
A tanulóknak fel kell tudniuk ismerni az alapvető magatartási, társadalmi normákat, s ezeket el kell fogadniuk.
Pozitív szociális szokások kialakítása
Tevékenységi forma: o Tanórák, o Fakultatív foglalkozások, o Szakkörök D, A tanulók érzelmi nevelése
Az élő és élettelen természet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
A helyes arány kialakítása az érzelmekben
E, A tanulók nemzeti nevelése
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése
A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetés, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése A hazaszeretet érzésének felébresztése
Tevékenységi forma: o Magyar- történelem- osztályfőnöki órákon; o Hittan órán o A közös ünnepi megemlékezések alkalmával ( Kalocsa ezer éves történelme; István király és intézkedései; a kalocsai érsekség története; neves építészeti alkotások)
24
F, A tanulók állampolgári nevelése
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése
Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt
Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai-és a helyi közéletben való részvételre.
Tevékenységi forma: o Történelem és osztályfőnöki órákon; hittan órán G, A tanulók munkára nevelése
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása
Az Isten terveinek megvalósítása az állapotbeli kötelességek teljesítésében
A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása
Tevékenységi forma: o Az iskola teljes körű nevelő munkájában megnyilvánul H, A tanulók testi nevelése
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a mozgás iránti igény felkeltése
Egészséges, edzett személyiség kialakítása ( úszás oktatás; fakultatív lovaglás, karate)
Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása
Az arra rászorulóknak könnyített és gyógytestnevelés foglalkozás szervezése
Tevékenységi forma o Testnevelés, biológia, osztályfőnöki órák, hittan óra, közös kirándulások
I, Környezetvédelemre nevelés
A természet tiszteletére és megóvására nevelés
Tevékenységi forma o Szakórákon, osztályfőnöki órákon, erdei iskolában, tanulmányi kiránduláson valósul meg. o Biológia, természetismeret szakkörökön, környezetismeret órákon
25
A tanulmányi kirándulások és erdei iskola a személyiségfejlesztésnek nagyon tág lehetőséget biztosít ugyan, de az iskola csak akkor tudja ezeket a tanítási órákon kívüli programokat pedagógiai programjába betenni, ha a szülők írásbeli nyilatkozatot adnak arról, hogy ők finanszírozzák a kirándulást, illetve az iskola pályázatokból teremti meg az anyagi erőforrásokat. Ennek a következménye az is, hogy ezek nem kötelezőek; s az itthon maradó diákokat az iskola fogadja tanítási óra keretében egy másik osztályban az adott napon, vagy napokon. Az iskola és a fenntartó sem vállalja a teljes költéségét ezeknek a kirándulásoknak és programoknak. Az iskola egyéb pénzforrásokból illetve szülők segítségével tudja ezt a jövőben vállalni. „Fiam! Ifjúkorodtól kezdve fogadd el az intést, Akkor vénségedig eléred a bölcsességet! Úgy járulj eléje, mint a szántóvető, Akkor várhatod bőséges termését. Mert egy kevéssé fáradoznod kell munkájában, De csakhamar ehetsz is gyümölcséből.” / Sirák fia/
26
II.2.2.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program „Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszavezetem, a gyengét megerősítem” / Ezekeiel/ Tanulóink előképzettségében a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak különbségek. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése fontos feladat. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A tanulási kudarc okai: o Szociális hátrány o Értelmi képesség o Rész képességzavar o Tartós betegség o Fogyatékosság o Születési rendellenességből adódó fogyatékosság o Életkori sajátság Fejlesztés az alsó tagozaton Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége. A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai. Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató – nevelőmunkája eredményes legyen. A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az alsó tagozatos folyamatok dominanciája jellemző.
27
Fontos: - a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése – ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb. - a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél. Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-preceptuomorfos, az akusztikus – és nyelvi képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom – és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő porgram; Brigitte Sindelar: „De jó, már én is tudom” – programcsomag; Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meiner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.) és ily módon megismerhető a várható, vagy már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség – gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást. Ilyen felméréseket iskolánkban fejlesztő pedagógus hiánya miatt nem végzünk, hanem szoros kapcsolatban állunk a Nevelési Tanácsadóval, aki a későbbiekben is gondoskodik a fejlesztésről amennyiben szükség van rá. Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése e következő tevékenységek során történik: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése o csoportbontásos oktatás o napközi otthon o tanulószoba o felzárkóztató foglalkozások o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata o a pedagógusok ez irányú továbbképzéseinek támogatása
28
Megoldásai: Felső tagozat o Korrepetálás o Differenciált felzárkóztatás o Fejlesztő pedagógia o Nevelési tanácsadó szolgálat segítsége o Osztályon belüli tanulócsoport Kis csoportos foglalkozás
II. 2. 3. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek II. 2. 3. 1. Tehetséggondozásról általában A tudomány és a technika ugrásszerű fejlődése, a társadalom átalakulása a jövő emberétől megköveteli, hogy a tanultaktól eltérően is tudjon önállóan látni és dolgozni, képes legyen folyamatosan
megújulni.
A
tanulók
személyiségének
sokoldalú
fejlesztése:
a
megfigyelőképesség és emlékezőképesség fejlesztése; az analízis, a szintézis, az analógia, az általánosítás és specializálás segítségével a konstruktív problémamegoldó gondolkodás és ítélőképesség
alakítása;
pontos
és
megbízható
munkára,
önellenőrzésre,
önálló
véleményalkotásra nevelés. Egy-egy osztályon belül nagy különbségek vannak a tanulók tudásában és képességeiben. A tehetséges ill. lassabban tanuló (és nem érdeklődő) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulókkal több időre van szükségük az alapvető eszköztudás begyakorlásához, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor képességeik nem fejlődnek, elidegenedhetnek a tantárgytól. Ehhez mindenképpen alkalmazkodni kell a nevelőnek, de természetesen az igényszintet nem leszállítva, ez csak differenciálással oldható meg. A differenciálás sikere mindenkor függ a pedagógus és a tanuló kapcsolatától. Fontos, hogy a tanuló mindenkor a segítőszándékot lássa megnyilatkozásainkban. Az előbbre jutást, az eredményességet meg kell tapasztalniuk. El kell fogadni, hogy a jobb eredményt munkával lehet elérni, mégpedig önálló munkával. Felsőbb osztályokban a tanulók képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat a tanórán belüli (ill. házi feladatokban) differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért jó 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és matematika esetén a viszonylag homogén képességű és ambíciójú tanuló csoportok kialakítása.
29
A képesség szerinti csoportbontást nehéz megvalósítani, ha egy-egy évfolyamon egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában lehetne bontani az osztályt. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órában lehetne feldolgozni, míg a fennmaradó órában az alapszinten tanulókkal a min. követelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltathatjuk, a hiányokat pótoljuk, az emelt szintet viszont kiegészíthetjük, elmélyíthetjük a tanultakat. A tanórán kívüli tehetséggondozásnak jó színtere lehet a szakkör (ált. iskolában), tudományos diákkör (gimnáziumban). Nagyon fontos lenne általános iskolában a szakkör, ahol alkalom lenne a versenyekre való készülésre, házi versenyek rendezésére, irányított egyéni képességfejlesztésre. Gazdagíthatjuk, erősíthetjük az egyes tantárgyakhoz fűződő érzelmi viszonyt, erősíthetjük az önbizalmat és így esélyeik növekednének az országos kiírású versenyeken is, és később az OKTV-én is. Elképzelhető az is, hogy egy-egy 11.-12. évfolyamos tanuló vezessen szakkört alsóbb osztályokban.
Iskolai komplex csoportos
versenyt is lehetne szervezni két-két évfolyam részére és ezt kapcsolni egyházi vagy állami ünnephez. A 9.-10. osztályban az alapszinten túl fakultációs lehetőséget kellene biztosítani az érdeklődő tanulóknak, hogy felkészülhessenek majd az emelt szintű matematikatanulásra.
II. 2 .3. 2. Tehetség, képesség kibontakozását segítő gyakorlati tevékenységek Alapelv a korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása. Cél: gondolkodni, beszélni, cselekedni tanítani. Feladat: -
Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése.
-
Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
-
Hatékony tanulási-tanítási stratégiák megtanítása.
-
Önálló tanulás és önművelés megalapozása
-
Magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátítása (szép magyar beszéd, olvasási kultúra kialakítása).
-
A kommunikációs képesség sokoldalú fejlesztése, önálló véleményalkotás, érvelés tanulása.
-
Humán és reál értékek egyenrangúságának, egyensúlyának biztosítása.
30
-
Korszerű természettudományos ismeretek. A számítógép, mint munkaeszköz használatának elsajátítása.
-
Idegen nyelv
a) alapszintű elsajátítása b) alkalmazói -
Könyvtárhasználat, önképzés
-
Művészeti nevelés
-
Életkornak, fejlettségnek megfelelő szellemi terhelés biztosítása
-
A versenyképes tudás megalapozása.
-
A tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő differenciált oktatás. A tehetséges tanulók versenyre való felkészítése. A megszerzett tudás hasznosítása önálló feladat megoldásokban.
-
A folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása.
-
A sikeres továbbtanulás megalapozása.
-
Felkészítés az iskola által javasolt belső vizsgákra.
-
Továbbtanulás megalapozása: a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő, többszintű oktatási formák biztosítása o
csoportbontások
o
emelt óraszámok
o
emelt szintű oktatás 11-12. évf.
o
nyelvvizsgára való felkészítés.
A gimnázium minden tanulójának kötelessége, hogy ismerje a magyar irodalom gyöngyszemeit, helyesen használja szóban és írásban egyaránt a magyar nyelvet. Fontos követelmény, hogy pontosan, szabatosan, választékosan tudják magukat kifejezni anyanyelvükön. Ugyanakkor a XXI. sz. elején, az Európai Unió közösségébe haladva tudomásul kell venni, hogy csak akkor tudunk a határainkon túl élő emberekkel érintkezni, ha nem csak magyar nyelven, hanem minél több idegen nyelven is tudunk kommunikálni. A számítástechnikai ismeretek napjainkban már alapismeretnek számítanak: nincs olyan munka, amit informatikai ismeretek, a számítógépek használata nélkül el lehetne végezni. A fenti célok eléréséhez a humán és reál tantárgyak megfelelő emelt óraszámban történő oktatása szükséges. Fontos az osztályok csoportokra bontása évfolyamonként a tanulók tudásszintjének felmérése alapján különböző csoportokban. Az informatika elsajátítása akkor hatékony, ha korszerű, külön számítógép előtt tanulhat a tanuló. 31
A 11. –12. évfolyamon lehetőséget kell adni arra, hogy a szabadon választható órák keretéből minden tanuló 2 tantárgyat heti további 3 órában tanulhasson, amelyek segítségével az emelt szintű érettségire, a felsőfokú oktatási intézményekbe való felvételre készülhetnek fel. A fakultatív idegen nyelvi órák segítségével biztosítani kell a felkészülést a középfokú nyelvvizsgára. A tehetséges tanulók felkészítése tanulmányi, sport és kulturális versenyekre: -
egyéni felkészítés
-
szakkörök beindítása különböző érdeklődésű, tehetségű tanulók képességeinek kibontakoztatásához
-
diáksportkör keretén belül lehetőséget adni a tanulóknak a mindennapos testnevelésre, és a versenyekre való felkészülésre.
-
diákkör (a diákok szerveződésében)
Ezeknek a céloknak az eléréséhez szükséges a kiemelkedő tehetségek kiválasztása már a 9. osztályban. Ezek után személyre szabott oktatási munkával lehetséges olyan felkészítés, amelynek eredményeképpen sikeres versenyzők lehetnek, dicsőséget szerezve az iskolának. A mindennapos testnevelési foglalkozások segítségével a sportversenyekre felkészülési lehetőségek biztosítása mellett az egészséges életmódra nevelés is fontos feladat. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához szükséges, hogy az egyéni és csoportos felkészítéshez a megfelelő órakeret rendelkezésre álljon.
32
II. 2. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, valamint a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Cél: A tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, a magatartási zavarok enyhítése, korrekció elősegítése. Ehhez rendelt feladatok: -
családlátogatás
-
a tanuló személyiségének feltérképezése (megfigyelés)
-
tevékenykedtetés (feladatok, szerep-, báb-, és drámajátékok
-
pótló-, korrigáló-, helyettesítő nevelés
-
értő figyelem
-
énközlés, beszélgetés
-
egészségvédő, mentálhigiénés programok szülőknek, diákoknak
-
pedagógusok szakirányú továbbképzése
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók többnyire problémás családokból jönnek. Környezeti hatásra szocializációjuk, személyiségfejlődésük lelassul, azaz kevesebb ismerettel rendelkeznek, mint hasonló életkorú és adottságú de rendezett családi hátterű társaik. Fontos tehát ezen tanulók korrepetálása, továbbá az elmaradt szoktatás pótlása. Az ismeretek pótlása sikerélményhez juttatja a gyermeket, javítja énképét, önértékelését, növeli önbizalmát. Mindez javítja a gyermek pozícióját iskolai csoportjában. Alkalmazható pedagógiai módszerek: A beilleszkedési (magatartási nehézségekkel küzdő tanulók korrekcióját) mindig a gyermek /fiatal megnyerésével kell kezdeni. Hiszen a gyermeki értelem csak akkor hajlítható ha az
33
érzelmi háttér rendezett. Ezt a célt szolgálják a tanulókat érdeklő témájú előadások, az őszinte beszélgetések ill. szerepkörrel, feladatokkal való felruházásuk. Fontos továbbá, hogy mindennemű korrekciónak a pedagógus előzetes feltáró munkájára kell épülnie. Ez a tanuló életelőzményeinek, attitűdjeinek, kötődéseinek, céljainak, motivációinak, személyiségjegyeinek megismerését jelenti. Erre épülhet azután a gyermek személyiségének fejlesztése. Korrigáló nevelést olyan, súlyos traumát elszenvedett, személyiségzavarral, küzdő tanulók esetében kell alkalmazni, akik megrázkódtatásukat önmagukban képtelenek feldolgozni.. A helyes viselkedés elsajátítását motiválhatjuk jutalmazással, büntetéssel, következetes követeléssel illetve szoktatással. A helyettesítő nevelésre akkor van szükség, ha a gyermeknek nincsenek szülei, vagy szülei nem alkalmasak személyiségének fejlesztésére. A gyermek keresi a tekintélyszemélyt, akivel megbeszélheti gondjait, örömeit, a „világ dolgait” és aki vele megkülönböztetett, egyedi módon törődik. A korrekció hatékonyságát döntően befolyásolja, hogy a gyermek mennyire képes azonosulni a céllal, ami pedig jórészt a pedagógushoz fűződő viszonyának függvénye. Iskolánkban sok pedagógus alkalmazza – Rogers és Gordon nyomán – az értő figyelem és az énközlés módszerét is. Ezek célja, hogy segítse a tanulót, hogy önmaga találjon megoldást problémájára. A korrigálás további eszközei: a kötődés és a beszélgetés. A pedagógus személyes gondoskodásával, szeretetével, megértésével átsegítheti a gyereket a súlyos válságokon. A beszélgetések során a pedagógus a társadalomban értékesnek ítéltet erősítse (dicsérettel, elismeréssel), a hibásat, célszerűtlent pedig javítsa. Iskolánkban egyre több pedagógus preferálja a humanisztikus pedagógia jeles képviselői – Gordon és Montessori – nyomán a gyermekközpontú hozzáállást, azaz erőszak és feszültségmentes légkörben, a hatalom gyakorlása nélkül hatni, befolyásolni. Ez a szemléletmód a pedagógus empátiájára és toleranciájára épül és nagy hangsúlyt fektet a tanulók belső motivációjának – önfegyelem, önuralom – kifejlesztésére. Hisszük, hogy a korrigálás eszközeit hittel, szeretettel, következetesen alkalmazva, egyre több tanuló építi le hibás viselkedésformáit, módosítja érzelmi viszonyait, erkölcsi normáit. Ezt követően pedig fokozatosan, újra fel is építi önmagát, de már a társadalom által elfogadott értékrendnek megfelelően.
34
II. 2. 5. Egészségnevelési és környezeti nevelési program „ Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok és az Isten Lelke lakik bennetek? Ha valaki az Isten templomát megrontja, Megrontja azt az Isten. Mert az isten temploma szent, ezek vagytok ti… Dicsőítsétek az Istent a ti testetekben és lelketekben.” / 1 Kor/
II.2.5.1Alapelvek; hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepet e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségévé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára. Azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.
II.2.5.2.Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal, a szülők és a környék lakóinak környezet – és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
35
II.2.5.3.Hosszú távú célok -
Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének) mint, létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.
-
A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására harmóniára törekvés.
-
A bioszféra és biológiai sokféleség megőrzése.
II. 2.5.3. 3. a, Hosszú távú pedagógiai célok -
a környezetetika hatékony fejlesztése
-
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
-
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
-
a környezet tudatos magatartás és életvitel segítése
-
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
-
az egészség és a környezet összefüggésének feltárása
-
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi, problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát
-
globális összefüggések megértése
-
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
-
helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések feltárása
-
a családi életre nevelés fejlesztése
-
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.
-
az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás
II.2.5.3.3.b, Konkrét célok és feladatok -
helyi célok megfogalmazása – madárvédelem, faültetés, Vajas-csatornánál mérések végzése energiatakarékosság, papírgyűjtés
-
értékek, gondok – megoldás módjai
-
hagyományok megőrzése, védelme – iskola városi és családi szinten
-
szülőkkel, közvetlen környezettel kommunikáció fejlesztése
-
a legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése
-
az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése
36
-
mindennapi testedzés, testnevelésórákon, óraközi szünetekben, uszodában, DSK programokon, napközis foglalkozásokon
Nagy forgalom: Közlekedési bizottság növelése „kisrendőrök” reggeli, szolgálata – gyalogos közlekedés segítése. Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. KRESZ- vetélkedők. Biciklitároló az iskola udvarán. Zaj csökkentése: Fák ültetése, speciális ablaküvegek. Légszennyezés csökkentése; gyomtalanítás, növények gondozása, pótlása – szülők segítségével. Tiszta egészséges környezet: Papírgyűjtési akciók, egészségkárosító anyagok eltávolítása (kémia tanár) előadások ezekről az anyagokról. Játszótér létesítése: A gyerekek mozgásigényének kielégítése – fából készült mászókák környezet és gyermekbarát eszközök bővítése. Iskolabelső: Tiszta meghitt környezet állandó fenntartása – festések, dekoráció, falitáblák, kiállítások, a gyermekek munkaiból, élősarok, akvárium, mellékhelyiségek, tisztán tartása, dohányzásra külön helyiség kialakítása (tanárok részére), gyakori szellőztetés, lábtörlők, váltócipők alkalmazása. Energia-felhasználás: takarékos fűtés, fűtőtestek megfelelő szabályozása. Világítás: egészséges és takarékos. Vízhasználat: víztakarékos öblítés; csapok karbantartása, víztisztítók alkalmazása. Csatorna: környezetbarát tisztítószerek alkalmazása (ecetsav, szóda, bórax, szódabikarbóna) Iskola udvara: gondozott növények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása, biztonságos ajzat. Iskolai étkeztetés: egészséges, minőségileg megfelelő összetételű ételek, italok. Az iskola eszközellátottsága: A tanítás, nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése, egészséges személyiség. Tantermekben (szaktanterem) írásvetítő számítógép, Tv, videó, falitáblák, esztétikus dekoráció, szemléltető anyagok, digitális fényképezőgépek, időjárás megfigyeléséhez eszközök, szakkönyvek, feladatlapok.
37
II. 2. 5. 4. Tanórai keretek -
tantárgyba beépítve
-
erdei iskola
-
tanulmányi kirándulás
-
sportnap
-
egészségtan modul
-
osztályfőnöki órákon környezet – és egészségvédelmi témák
-
testnevelés
II. 2.5.4.1.Tantárgyi lehetőségek Magyar nyelv és irodalom Ismerjék meg közvetlen természetes – mesterséges környezetük értékeit, bemutató irodalmi alkotásokat. (mesék, mondák, népdalok). Sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. Történelem: Tudják értelmezni hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra; az életmódra, közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv Váljanak érzékennyé a természet, szeretetére. A jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai, környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. Alakuljon ki bennük a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Matematika Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Legyenek képesek reális becslésekre. Alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek.
38
Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel. Ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények, egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit. Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. -
természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása
-
környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése
-
ökológiai szemlélet fejlesztése
-
helyes környezeti attitűdök fejlesztése
-
környezettudat, felelősség érzet fejlesztése
-
környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása.
Fizika Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat valamint az élő és élettelen közötti kölcsönös hatásokat. Ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia Ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére. Ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait. Földrajz Értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Értsék meg, hogy a társadalom – földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet. Ismerjék meg; szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.
39
Biológia Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. Ismerjék meg az élőlények alapvető szerezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok – okozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémákat. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére Sajátítsák el a test – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátosságait és az életkorral kapcsolatos változásait. Sajátítsák el az elsősegélynyújtás technikáját Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés a sport nélkülözhetetlen és élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban az együttműködés és a tolerancia fejlesztéséhez. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek, Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igények népi játékokat, táncokat A tanév elején a központilag megállapított tanóra számban az iskola sportjellegének alapján kialakítja a testnevelő tanár a foglalkozások rendjét és a tantermi beosztást. Versenyben való részvétel a benevezett versenyekhez való igazodás döntő, figyelembe kell venni a házi versenyekből a városi, járási, megyei versenyei időpontját. Az iskolában korosztályok szerint hat korcsoportban van. Alsó tagozatosok I-II. 5.-6. osztályosok III. 7.-8. osztályosok IV. 9.-10. osztályosok VI. Iskolánk specialitása – labdarúgás (fiú) röplabda (lány) asztalitenisz (fiú, lány) Délutáni foglalkozás heti 4 óra. -
ezen 90 tanuló vesz részt (20 alsós, 70 felsős és gimnazista) 40
Úszásoktatás – 3.-4. osztályban 15 alkalommal tanóra keretén belül. Fontos, hogy a tanórák, foglalkozások nagy részét a szabadban tartják. Gyógytestnevelés évente 2-3 fő jár rendszeres uszodai foglalkozásokra – iskolaorvosi felmérés alapján. Tehetséges tanulók egyesületek felé áramoltatása – magasabb szintű képességfejlesztés. A testnevelésből érettségizők számára – fakultációs foglalkozások. Osztályfőnöki óra: Évfolyamokra lebontva; foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten Pl. egészséges táplálkozás, életmód, reklámok hatása, törvényi intézkedések.
II. 2.5.5. Erdei iskola A 4. osztály év végén 1 hetes erdei iskolában tanul. A helyszín változó, előzetes megbeszélés és szülőkkel történő egyeztetés után alakul ki. A helyi élővilág megismerése, annak megóvásának módjai – helyi szakemberek vezetésével. Ősi foglalkozások megismerése és kipróbálása szerepel a heti tervben. E programot csak akkor vállalja fel az iskola, ha a szülők anyagi támogatást adnak és tudják meghatározott keretösszegig finanszírozni. Minden tanév elején az érintett osztályok szülei szavaznak és írásbeli határozat születik arról, hogy ezt ők anyagilag támogatják. E nélkül az iskola nem szervezi meg ezt a programot. Ennek következménye az is, hogy ez a 2004-2005-ös tanévtől fakultatív program lesz; az itthon maradó gyerekek részére tanítás lesz .
II. 2.5 .6. Tanulmányi kirándulás Szervezését a szülővel történő egyeztetés előzi meg. Évekig tartó határozott terv alapján történjen a kirándulás. Egy – egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy táj megismerése céljából. Az országjáró kirándulások során komplex, ismeretek nyújtására kell törekedni és ez által a tanulók személyiségét fejleszteni. Nemzeti Parkok, múzeumok, vadas parkok, botanikus kertek.
41
E programot csak akkor vállalja fel az iskola, ha a szülők anyagi támogatást adnak és tudják meghatározott keretösszegig finanszírozni. Minden tanév elején az érintett osztályok szülei szavaznak és írásbeli határozat születik arról, hogy ezt ők anyagilag támogatják. E nélkül az iskola nem szervezi meg ezt a programot. Ennek következménye az is, hogy ez a 2004-2005-ös tanévtől fakultatív program lesz; az itthon maradó gyerekek részére tanítás lesz . Kirándulási terv Amennyiben az osztálykirándulásokat a szülők hajlandók finanszírozni, A szülők kívánságait is figyelembe veszzük, de az alábbi javaslattal élünk. Úgy gondoljuk, hogy ezek az évek alatt lefedjük egész Magyarország területét; s a nemzettudat, hazaszeretet, nemzeti érzés ápolása alapvető fontosságú. Az erdélyi utazás a város önkormányzatának ajándéka a jelenben. Amennyiben felajánlják számunkra, elfogadjuk. A római utazás lehetősége a fenntartó hozzájárulásának és támogatásának a függvénye. 1. osztály: Kalocsa és környéke 2. osztály: Bács – Kiskun megye és környéke 3. osztály: Ópusztaszer 4. osztály: Erdei iskola 5. osztály: Budapest – állatkert, vidámpark 6. osztály: Erdély –nyáron – város szervezés 7. osztály: Északi – középhegység 8. osztály: Budapest – Visegrád, Esztergom, Szentendre 9. osztály: Dunántúli középhegység 10. osztály: Sopron, Kőszeg Pannonhalma 11. osztály: Róma 12. osztály: Fakultatív
42
II.2.5.7.Sportnap Szülőkkel összefogva DÖK és testnevelő tanár vezetésével. Vetélkedők, bemutatók csoportonként, osztályonként mutatkoznak be a tanulók. Mindenki mozog, sportol, táncol – főzés – egészséges táplálkozás – közös evés. Minden tanévben április utolsó hetében.
II.2.5.8 Tanórán kívüli lehetőségek Szakkörök: Természetismereti szakkör: A mutató típusú önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színtere. A kísérletek környezetvédelmi megfigyelések, gyakorlatok az iskola udvarán egy-egy család kertjében, a helyi telepített erdőben, a legelőkön, mind a tanulók életét közvetlenül teszi szebbé, egészségesebbé. Belsővé válik a természettel való helyes együttélés igénye: a tanulók a természetvédelem szószólójává válnak. Felismerik az ember és a természet szoros összetartozását, a környezetkímélő, környezetbarát életmód vonzóvá válik számukra. A szakkörön belül megismerik a tanulók a természetes anyagokat, a gyógynövényeket és azok felhasználását, és azt, hogy hogyan segítsenek egymáson és embertársaikon. A közösen végzett munka az azonos érdeklődés szorosabban együttműködő közösségé formálja a szakkör tagjait. Az akvárium gondozása, madarak etetése, madáretetők készítése, a gyűjtőmunka, az állandó gondoskodás során a gyerekek megbízhatóbbá válnak fejlődik a feladattudatuk, az állatok iránti felelőségük. Évente – Látogatás Budapesten – Természettudományos múzeumban, Tropicariumban – rendhagyó szakköri foglalkozás. Kerékpártúra a Dunához – ligeterdő élővilágának megfigyelése. Elsősegélynyújtási szakkör: védőnő vezetésével Akciók Takarítási világnap: - papírgyűjtés, -
iskola udvarának rendben tartása
43
Kiállítások: Környezetvédelmi kiállítások – szakkörök munkáiból – plakátok, préselt növények, Nemzeti parkokról, gyűjtés – nagyközönség által is láthatóvá válik. Iskolai zöld médiumok: Az iskolai könyvtárban létesítjük, külön polcot a környezeti témakörrel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasnak. Iskolaújság – zöld hírek megjelentetése, Iskolarádió: ébren tartsák a környezetvédelem fontosságát. Média: Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert legyen a helyi és tágabb környezetben. A kapcsolat fenntartása. Tanulói pályázatok: Egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra adunk ki. A munkákat díjazzuk. Lehet rajz, fotó, film, interjú vagy irodalmi alkotás. Tábor: Olyan tábort szervezünk, ahol konkrét, gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók. Életmódtábor, vándor tábor, környezetvédelmi tábor – az egészségnevelés fontos színterei. A környezet és egészségvédelem jeles napjai Május 10.
Madarak, Fák Napja: Hartán – környezetvédelmi verseny 6. 7. 8. osztályosoknak
Május 18.
Múzeumi Világnap – Múzeumlátogatás – helyi vagy Budapest - TTM
Június 5.
Környezetvédelmi Világnap – Fotók készítése a város esztétikai és kifogásolható részeiről (szemetes terek, összetört virágtartók) – fotókról kiállítás
December 1. AIDS elleni Világnap – iskolaorvos előadása
44
Vetélkedők tanulmányi versenyek Érdeklődő, ambiciózus tanulók vesznek részt a versenyeken. Általános Iskola 5.-6. osztály Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Általános Iskola 5. 6. 7. osztály Herman Ottó Biológia Verseny Biológia, természetismereti, környezetismereti országos tantárgyi versenyek. Városismereti versenyek: Ismerjék meg a gyerekek szűkebb környezetük iskola várostörténetét; jellemző épületeit, tereit, nevezetességeit. Vetélkedők, kiállítások, házi dolgozatok formájában lehet még jobban rögzíteni a tanulókkal. Levegőszennyeződés – mérő program Tanuló csoportok végzik a megfigyelést és regisztrálást, az eredményeket rögzítik. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Találkoznak a tanulókkal – előadás, beszélgetés, riportkészítés természetvédő civil szervezetekkel. Nemzeti parkok látogatása – szakemberek előadása (Kiskunsági NP). Környezetvédelmi felügyelőségek – mérésekbe, műszeres vizsgálatokba bevonják a tanulókat. Napközis szabadidős foglalkozások Séta a környéken, gyűjtés – termések, levelek – játékok készítése. Látogatások Állatkert, múzeum, Tropicarium, botanikus kertek, szennyvíztisztító telep. Előre megadott szempontok szerint dolgozzák fel a gyerekek a látottakat, önállóan dolgozzák fel az ismereteket. A módszerek kiválasztásánál a következő szempontokat vettük figyelembe. -
alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz
-
minél több tanulót be kell vonni
-
a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen a
-
a lakóhelyi és közeli konkrét példára alapozva kötődjenek a napi élethez 45
-
nyújtsanak sok élményt a tanulóknak a tanároknak
-
az érzelmeken át hassanak
-
a személyes megtapasztaláson alapuljanak
-
alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére, legyen benne sok játékos elem.
Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint az a korábbi fejezetből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás, egyeduralma, a beszűkülés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az érték teremtésre és értékátadásra vállalkoztunk a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezet – egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink nevelés szintje. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Továbbképzés Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: Akkreditált továbbképzésen aló részvétel. Országos, megyei konferenciák, továbbképzések
46
II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja II.3.1. Gyermek- és ifjúságvédelem A társadalmi helyzet kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma permanensen emelkedik. A nevelés három színterén –család, iskola, társadalom- a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét folyamatosan betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel szembenézni, de egyedül képtelen a családi- és társadalmi nevelés hiányát pótolni! I. Cél: A gyermekek mindenek felett álló érdekeit érvényesítő gyermekvédelmi munka. A gyermekvédelem célja a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók körülményeinek felmérése, a problémák feltárása, s lehetőség szerinti orvoslása; továbbá a hátrányos-, illetve veszélyeztető helyzetet előidéző hatások felkutatása és lehetőség szerinti megszüntetése. II. Feladat: A gyermekvédelem feladata, hogy a gyermekre ható biológiai, szociális és pszichológiai veszélyeztető körülményeket elhárítsa, illetve enyhítse az egészséges személyiségfejlődés érdekében. a, hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség fogalma az alábbi kritériumokból és ezek szukcesszív hatásából adódik: -
Szülők deviáns viselkedése (alkoholizmus, kriminalitás, öngyilkosság, ideg-, elmebetegség)
-
Kedvezőtlen családi szerkezet (gyermeket egyedül nevelő szülő; nevelőszülő, nagyszülő neveli a gyermeket)
-
Alacsony iskolai végzettség
-
Kedvezőtlen lakásviszonyok;
-
Alacsony-, vagy létminimum alatti jövedelmi viszonyok
-
Magas gyermeklétszám
-
Szülők tartós betegsége
-
Etnikai kisebbségből fakadó problémák
b.) A gyermekvédelem iskolai feladatai: (az 1993. évi LXXIX. Ktv. 41.§ (6) nyomán) 1. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek szűrése, gondozása
47
-
a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítése: a tanuló személyiségének megismerése, családi háttér, környezet, baráti- és kortársi kapcsolatok megismerése.
2. A prevenciós eljárás kidolgozása - a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására való törekvés pedagógiai módszerekkel: - a szülők figyelmének felhívása; - többszöri családlátogatás; - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokra (egyéni fejlesztő óra, korrepetálás) való irányítás; - tehetséggondozás érvényesülése; - pályaválasztási tanácsadás biztosítása; - differenciált oktatás lehetővé tétele; - a
tanuló
napközbeni
szervezett
ellátása
(napközi,
tanulószoba,
házi
gyermekfelügyelet); - személyes, egyéni tanácsadás; - lelkivezetőhöz fordulhasson (Csendes percek fogadóidő); - kollégiumi elhelyezés; - egészségvédő-, mentálhigiénés programok szülőknek, diákoknak; - Nevelési Tanácsadóba irányítás; - javaslattétel egészségügyi ellátás igénybevételére; - javaslattétel gyermekpszichológiai, gyermekpszichiátriai vizsgálatra; - a szülő kérelmére / beleegyezésével javaslattétel a gyermek átmeneti gondozására (Gyvt. 45.§); - tájékoztatás a szociális helyzet javításának lehetőségeiről (étkezés, tankönyv, alkalmi segély, ösztöndíj). 3. Folyamatos kapcsolattartás a megfelelő szakemberekkel, intézményekkel (szabályozása az SZMSZ-ben) -
városi Gyermekvédelmi Szolgálat
-
Családsegítő Szolgálat
-
Nevelési Tanácsadó
-
Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya 48
-
vidéki települési önkormányzatok
-
Katolikus Iskoláért Alapítvány
-
Miasszonyunk Iskolanővérek Társulata
-
egyházak, plébániák ifjúsági csoportjai
-
iskolaorvos
-
védőnő
4. Szükség esetén a megfelelő, szakirányú beavatkozás indítványozása, megkezdése Súlyos veszélyeztetettség esetén (testi-, értelmi-, érzelmi-, erkölcsi fejlődésében) azonnali intézkedés – település jegyzője, gyámhivatal, rendőrség … Az osztályfőnök feladatai: -
tudatos törekvés a tanulók és körülményeik megismerésére;
-
veszélyeztetettség felismerésekor a tanulóval közvetlen kapcsolatban álló tanárok tájékoztatása;
-
a tanuló tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése;
-
a tanuló magatartásának folyamatos ellenőrzése;
-
a szociális támogatások véleményezése, kezdeményezése;
-
folyamatos kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a szülőkkel és a nevelőkkel.
Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: -
az osztályfőnök és a tanárok ifjúságvédelmi munkájának összehangolása;
-
a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felkutatása, nyilvántartásba vétele;
-
szoros együttműködés az iskolaorvossal, a szülői munkaközösséggel, a Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőjével, a Családsegítő Központtal, a Nevelési Tanácsadóval és a Katolikus Iskoláért Alapítvány Kuratóriumával;
-
az osztályfőnökök tájékoztatása az igénybevehető szociális juttatásokról, az igénybevétel feltételeiről.
49
Alkalmazott munkaformák: -
családlátogatás;
-
személyes beszélgetések;
-
szakember bevonása a feladatellátásba;
-
hatósági közreműködés kezdeményezése;
-
gyermekvédelmi fogadóóra szervezése;
-
tájékoztatási kötelezettség teljesítése: -gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetősége -gyermekvédelmi feladat ellátó intézmények címe, telefonszáma.
III. Erőforrások: a.) Humán erőforrás: -
gyermekvédelmi felelős alkalmazása
-
pedagógusok: munkaköri kötelesség a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásában való részvétel
-
fontos szerepe van az osztályfőnöknek
-
munkaközösségek,
napközivezetők,
kollégiumi
nevelők,
könyvtárostanár
együttműködése -
lelkivezető (tanár-diák kapcsolaton kívüli személy)
c.) Tárgyi eszközök: -
orvosi szoba
-
külön szoba (pl. a tárgyaló) a Csendes percekhez
IV. Ellenőrzés: -
folyamatos: konzultáció a nevelők és a gyermekvédelmi felelős között
-
kiemelten: félévente beszámolás a nevelőtestület előtt (félévi-, év végi értekezlet)
-
ellenőrzést végző személy: igazgató, igazgatóhelyettes
-
dokumentációk:
- nyilvántartások, statisztikai adatok - fejlesztési tervek - fejlesztési naplók 50
V. Idődimenzió: Az elvek hosszútávúak. Évente fejlesztési tervek készülnek a felmérés, kiszűrés után.
II.3.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Iskolánk tanulói legnagyobbrészt keresztény életfelfogású, túlnyomórészt katolikus vallású értelmiségi családból érkeznek. Ezek a családok több gyermeket nevelnek, mint az egy családra jutó gyermekszám országos átlaga. A több gyermek vállalása egyben azt is jelenti, hogy ezen családok nagyrésze szerény anyagi körülmények között él. Emiatt, s a gyermeküket egyedül nevelő szülők magas száma miatt, a szociális támogatásra szoruló diákok száma viszonylag magas. Nő a munkanélküli szülők által eltartott, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. 1.) A program célja: Segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: -
családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek
-
családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek
-
iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek
-
csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)
-
munkanélküli szülők gyermekei
akik átmenetileg hátrányos helyzetűek: -
áttelepült, beköltözött (új) tanulók
-
tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
51
2.) A program távlati ütemterve (éves program): időpont
feladat
- szept. első hete
felelős
- a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása
- szept. 2-3. hete
- a tevékenységi formák megtervezése
- szeptember
- a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése
- október-június
- tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint
- május
- eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenység megtervezése a következő tanévre
3.) A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: -
a gyermek életének, viselkedésének, tanulmányi előmenetelének fokozott szem előtt tartása
-
személyes beszélgetés, tanácsadás
-
lelki segítségnyújtás
-
csoportépítési technikák felhasználása a kisebbségi érzés leküzdésére
-
egyenlő esélyt nyújtó oktatási program megvalósítása
-
a képességek jeleit, nyomait felfedeztető nevelési-oktatási programok: o tehetséggondozás o complex
tehetséggondozó
programok:
zene,
sport,
képzőművészet,
barkácsolás (ki miben jó) o felzárkóztatás -
használható tanterv, mely ösztönzi és táplálja a gyerek érdeklődését és képességeit
-
komplex táborozás, kirándulás, országjárás, zarándoklat 52
-
bemutatók, kiállítások
-
pályaválasztási tanácsadás
-
könyvtár, internet, számítógépek – esély az információszerzéshez iskolán belül
-
motiválás arra, hogy a napközis, tanulószobai, kollégiumi ellátást, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vegye
-
drog- és bűnmegelőzési programok
-
kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel
-
felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, értesítés (TV, iskolaújság, levél)
-
helyi, regionális, országos támogatások (kiegészítő családi pótlék, segély a települési önkormányzatoktól, ösztöndíjak megszerzésének ösztönzése)
-
pályázati lehetőségek kihasználása
-
ingyenes étkezési lehetőség méltányossági alapon (iskolai, vagy rendi alapítványi keretből)
-
útiköltségtérítés a bejáró rászoruló tanulóknak
-
táborozási, kirándulási hozzájárulás
-
egyszeri segély (különösen indokolt esetben)
-
tankönyvtámogatás, iskoláztatási támogatás elveinek kidolgozása
-
ösztöndíjrendszer kidolgozása a nagygimnazisták részére
-
iskolai pályamunkák kiírása – pénzjutalom díjazáskor
4.) Erőforrások: Humán
erőforrások:
-
demokratikus
attitűdöt
képviselő
csoportok
(osztályközösségek), ahol a tagok egymás felé fordulnak, egymásra figyelnek, a légkör barátságos, az agresszió megjelenése nem gyakori - hiten alapuló kisközösségek - titkot tartani tudó lelki segítő - a tanár pozitív, ösztönző és reményeket ébresztő attitűdje - olyan iskolai ethosz, ahol nyilvánvaló, hogy minden egyént egyformán önmagához mérnek 5.) Ellenőrzés: -
folyamatos: konzultáció a nevelők és a gyermekvédelmi felelős között 53
-
kiemelten: félévente beszámolás a nevelőtestület előtt (félévi-, év végi értekezlet)
-
ellenőrzést végző személy: igazgató, igazgatóhelyettes
-
dokumentációk:
- nyilvántartások, statisztikai adatok - fejlesztési tervek - fejlesztési naplók
6.) Idődimenzió: Az elvek hosszútávúak. Évente fejlesztési tervek készülnek a felmérés, kiszűrés után.
54
II. 3. 3. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS II.3.3.1 AZ EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK
I.1. A keresztény hit egy közösség ölén születik és növekszik. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis, hogy belülről alakítsa az embert. Az iskola feladata nemcsak a műveltség átadása, hanem a gyermek személyiségének kibontakozása, közösségi emberré formálása is. A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik megközelíteni diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. I.2. Fontos, hogy mindaz, amit a gyermek az iskolában átél, egy osztályközösség tagjaként élje át. A tanulók legelemibb, legalapvetőbb közössége az osztály. A tanuló egész életét befolyásolja, hogy az osztályban elszabadulhatnak-e az indulatok, úrrá lehet-e az egymás elleni versengés, hogy pusztán egymás mellett élnek-e a diákok vagy éppen megtapasztalják a közösségépítés nehézségét és ugyanakkor szépségét is. A negatív példák tömegesen zúdúlnak tanítványainkra, elég ha csak végigmennek az utcán, felszállnak a buszra, nem is szólva a moziban, televízióban,videón az erő- az erőszak mindenhatóságát sugalló filmekről.A pedagógusnak saját kompetenciáján belül lehetősége van- többek között arra -,hogy tanítványainak bebizonyítsa : létezik más lehetőség is a problémák megoldására, mint az erőszak. Meg kell tanulnunk ( tanítanunk ) a konfliktusokat kreatív módon megoldani: partneri viszony kialakítása,légkör kölcsönös bizalom, empátia, készség az együttműködésre kommunikáció,válaszok keresése pedagógus hitelessége, sztereotípiák kerülése A mássággal szembeni intolerancia, az egyének kiközösítése a csoportból gyakori jelenség az iskolai osztályokban. A kirekesztés , a kirekesztődés okai döntő szerepet játszhatnak egy közöség életében, működésében. Vannak olyan tanulók, akik személyiségükből eredően állandóan alárendelt helyzetbe kerülnek, viszont másokra az a jellemző, hogy valamiért nem
55
tudnal veszíteni, rettegnek az esetleges alulmaradástól, presztizsüket féltik, s ezért törekednek a feltétlen önérvényesülésre. I.3. A közösségépítés elengedhetetlen feltétele az értékrend tudatos alapozása. Nagyon jelentős a példaképek bemutatása, a gyereket hozzásegíteni ahhoz, hogy azok által eszményeket válasszon. A közösségben reális önismeretre építve keresse a helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, azt szolgálatnak tekintse. Kerülje el a karrierizmus kísértéseit. A nevelés tárja fel az egyén és a közösség egymásra utaltságát. Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy elkerüljék az individualizmus és a kollektivizmus zsákutcáit, mert mind a kettő az önfeladás kísérlete. Akár önállóságuk, akár kapcsolataik sérülnek, egész személyiségük torzul. Az embert pusztító félelmet, szorongást, rettegést kizárólag a védettség tudata számolhatja föl .Az osztályközösségben ezt a védettséget, szeretetet kell mindenkinek érezni. I.4. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértékelés kialakítása. Aki nem értékeli, becsüli önmagát, aki nem tudja magát hibáival együtt elfogadni az képtelen lesz a mások felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is. I.5. A közösség érdekében vállalt feladatokat önzetlenül, lelkiismeretesen, pontosan végezze el, ez kötelesség. A közösségtől kapott dicséret, elismerés új erőt ad a további feladatok elvégzéséhez. Az osztályfőnöki óra a demokrácia gyakorlásának színtere. Az igazi demokrácia gyakorlásához szükséges a saját, a csoport, és a közösségi érdek felismerése. Az osztálytársakkal közösen szerzett élmények erősítik a közösség összetartozását. I.6. Ahhoz, hogy a társadalmi változásokat megértsék, tisztán kell látni népünk történelmét, ismerni kell szentek, hősök életét. Az országnak hazáját szerető, érte önzetlenül tevékenykedő emberekre van szüksége. A hazáját szerető ember igyekszik megismerni az őt körülvevő földrajzi környezetet , nevezetességeket, történelmi emlékeket, hagyományokat, művészeti értékeket- hiszen " ahhoz az országhoz ragaszkodhat a gyerek, amit ismer ". I.7. Fontos a barátság, szerelem, családi életre nevelés. Az igazi barátság serdülőkorban jó érzelmi támaszt jelent. A betegségek megelőzése érdekében sokat tehetünk az egészséges életvitel kialakításával, káros szenvedélyek mellőzésével és a környezeti ártalmak ellen való közös fellépéssel. Kiegészítő ismeretek, szépirodalom olvasásával, kirándulásokkal, sportolássaltörekedjenek a tanulók a szabadidő hasznos eltöltésére. I.8. A család kialakult szokásaihoz , az iskola együttélési szabályaihoz , a házirendhez mindenkinek alkalmazkodni kell. Mindenkinek tudni kell, hogy a szabadság nem egyenlő az anarchiával. A szabadság akkor az igazi, ha felelősségérzettel, előrelátással párosul. A hit nagykorú vállalása, a vallás személyes és közösségi jellege. 56
I.9. A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyerekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg feléjük. Összefoglava az elvárások a következők: belső igény a szentre, a szépre , a jóra, az igazra részvétel a katolikus egyházi programokban tiszteletteljes beszéd tanárral, társakkal egyaránt mindenki testi,lelki egészségének megőrzése, biztosítása alapos, rendszeres és pontos munka ( tanár, diák ) rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése a házirend felelős betartása
II.3.3.2 .A KÖZÖSSÉGI ÉLET KEZDETE-KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS AZ ALSÓTAGOZATBAN TANÓRAI, TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Az elsőosztályos tanítóban felmerülhet a kérdés:- osztálya mikortól tekinthető közösségnek, hogyan lehet közösséggé formálni az induló, még kialakulatlan osztályt. Az alsós gyermek két legfontosabb élettere a család és az iskola, azon belül is az osztály. Az osztályfőnök és a napközis tanító feladata, hogy tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidős tevékenységek közben a közösséget kialakítsa, formálja, fejlessze. Elsődleges feladat a tanító személyes példamutató magatartása, tevékenysége: -
a kevésbé jó képességű tanulók elfogadtatása, segítése
-
tanulásra ösztönzés
szép beszéd -
az osztály tanulóit egyenrangú partnerként kezeli
-
közös szabályalkotás
A közösségépítés színterei: osztálykirándulások, sportvetélkedők, beszélgetés élményekrőlamelyek a tanulók személyes életéhez kapcsolódik, szokások, hagyományok kialakítása, ünnepek közös eltöltése. A tanító segítséget nyújt abban, hogy a gyermekek megmutathassák, kibontakoztathassák azokat a képességeiket, amikben igazán jók. Kialakulnak a szerepek, 57
amelyek
felépítik
a
közösséget
-valódi
értékek,
pozitív
minták,
normák
átadásával,felelősrendszer kialakításával. Tanórán kívüli tevékenységek: - szakkörök (matematika, angol,labdarúgás, énekkar.dráma ) -versenyeken való részvétel -sportvetélkedők -Művelődési Központ rendezvényei (technikai foglalkozás, videofilm vetítés, számítástechnika, könyvtár, kiállítások ) -beszélgetés közösen olvasott könyvekről -mise látogatás,aktív részvétel a lelki napokon -énekkari szereplések -Erdei iskola -közös dal, tánc tanulás -közös mozil átogatás -sportnap -iskola újság szerkesztés -iskola rádiós műsorok készítése A tanórán kívüli tevékenységek során fontos szerephez jutnak a kötődések, kapcsolatok, az együttlét felkelti az együttes tevékenység igényét és lehetőséget nyújt ahhoz, hogy ez kreatív szinten is megvalósuljon. Az iskola keretein túllépnek a születésnapi, névnapi köszöntések, hétvégi zsúrok. Minden közösség képvisel bizonyos értékrendszert, tagjainak ízlése közös tevékenységeikben, együttes élményeikben egybehangolódik.
II.2.3.3
KIALAKULT
KÖZÖSSÉG
FORMÁLÁSA,
FEJLESZTÉSE
FELSŐTAGOZATOS ÉS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOKBAN II.2.3.3.A,TANÓRAI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A TANÍTÁSI ÓRA A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskolánk nevelői a tanítási-tanulásifolyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
58
2.TERVEZÉS, SZERVEZÉS A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél olyan módszereket válasszunk, amelyek biztosítják a tanulók állandó aktivitását, az érdeklődés fenntartását. 3.ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. Ösztönzést, útmutatást kell adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció,igényesség) kiépítésére. 4.DIFFERENCIÁLÁS A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, a pedagógus a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez: 6-8.
évfolyamon
magyar
nyelv
és
irodalomból,matematikából
.informatikából
csoportbontás 5-7. évfolyamon technika, háztartástan fiú - lány bontás idegen nyelvi bontás: angol, német Gimnáziumi osztályokban a tanulói létszám nem teszi lehetővé a csoportbontás, 11-12. évfolyamon a fakultációk pótolják a differenciálást. 9-10. évfolyamok számára szükségesnek ítéljük "nívócsoportok" kialakítását a magasabb óraszámban tanított kötelező érettségi tantárgyak esetében: heti 4 órás tárgy esetében: 2 óra új anyag feldolgozás közösen / 2 óra differenciált gyakorlás nívócsoportokban. 5.HON ÉS NÉPISMERET Vannak olyan örök érvényű követelmények, melyeknek meg kell felelnünk: magyar nyelv ápolása, igény múltunk ismerete iránt, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. 6.NYITOTTSÁG Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés kialakítását célozzák:tolerancia gyakoroltatása etnikai,vallási, világnézeti,egészségi ,anyagi,érzelmi téren nemzetközi kapcsolatok fenntartása nyitottabbá teszik a tanulókat más országok,népek kultúrája, életmódja iránt 7 .KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE fa, bokor és virágültetés, az egyre szépülő udvarok folyamatos karbantartása, az ott használható tárgyak ( pl. kapuk, mászókák ) gyarapítása,osztálytermek hangulatossá tétele
59
II.2.3.3.B,
TANÓRÁN
KÍVÜLI
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS
FELADATOK A tanórán kívüli tevékenységek célja, hogy a tanulók a tehetségüknek megfelelő különböző tanulmányi, kulturális, és művészeti területen minél több ismeretet sajátítsanak el, hogy ezeket az ismereteket elmélyítsék
és változatos körülmények között is tudják
alkalmazni. Személyiségük harmonikusan fejlődjön, általánosan művelt, a szellemi értékekre nyitott, a játékot, a sportot , testmozgást is szerető fiatalokká váljanak. Tanórán kívüli tevékenységek: a; Hagyományőrzés: -iskola névadója-gimnazistaavatás-gólyabál -iskolai ünnepségek ( okt.6.; okt.23; karácsony-betlehemes; szalagavató
márc.15;ballagás )
-szervezési, rendezési feladatok; szereplés -végzős tanulók évkönyv készítése -farsang -paprikafutás -diákönkormányzati sportnap- közös osztályonkénti főzés b; Diákönkormányzat:-a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. c; Énekkar:- az iskola hagyományaihoz hozzátartozik a kóruséneklés, az énekkar nemcsak az iskolai rendezvényeken, hanem városi ünnepségeken, kórustalálkozókon,szentmiséken is szerepel d; Iskolai sportegyesület: az iskolai DSK tagja lehet az iskola minden tanulója, biztosítja a tanulók edzését,valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre e; Kommunikáció:-iskolaújság, iskolarádió, iskolai diákszínpad időszakos működése -számítástechnika-informatikaterem használata/ szakköri foglalkozások -internet -könyvtár-a tanulók egyéni tanulása, önképzés, tanulószobai működés f; Szakkörök: - a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja, feladatunk a szakköri választék bővítése 60
g; Versenyek, vetélkedők - a legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük, nagy számban indítjuk őket h; Látogatás különböző közművelődési intézményekbe, művészeti, tudományos előadásokra i;Szabadidősfoglalkozások:-színház,mozilátogatás,hangversenyek, kiállítások,múzeumok -táncos előadások, klubdélutánok -közös túrák -szalonnasütés/ közös grillparti j; Részvétel az iskola vallási életében:-szentmisék -lelkinapok k,Tanulmányi kirándulások:-ezek a kirándulások alkalmat adnak a tanulóknak arra , hogy a megszokottól eltérő környezetben még jobban megismerjék egymást és még jobban megerősödjön bennük a közösséghez tartozás érzése. -célok: ismeretszerzés, Mo.tájainak megismerése,turisztika Célszerű szállásnak plébániát, vagy másik katolikus iskolát választani, ennnek feltétele a széleskörű kapcsolatok kiépítése l; Nyári táborok m; Külföldi cserekapcsolatok kiépítése-testvériskola létesítése német ,angol nyelvterületen
61
II. 3. 4. . A szülő- tanuló- iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlődési lehetőségei Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének – a család, a szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésének a feltétele. 1. A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit… Vagyis a szülők nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. 2. A szülők nevelését folytatják illetve kiegészítik a pedagógusok.
Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés megnyilvánulási formái lehetnek az állandó jellegű kapcsolatok a szülők között és azon intézmény pedagógusaival, amelyet gyermekeik látogatnak.
3. Az együttműködés szervezett formái a szülői munkaközösség
Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére, a tanuló közös élményt nyújtó rendezvények szervezésére…
Mindezen együttműködés a tanuló érdekeit szolgálja.
Az együttműködés harmadik formája a tanuló és pedagógus kapcsolata.
Erkölcsi ajánlások szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor
62
születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban ezzel példát mutatva gyermekeiknek.
II. 3. 4.1. Szülői részvétel – a szülők részvételének és jogosítványainak szabályozása gyermekeik iskolai életére vonatkozóan a./– szülői részvétel és képviseleti fórumok: 1. szülői munkaközösség, Közoktatási Törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet - közösséget - hoznak létre. A szülői testületet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, ill. az intézmény egészét érintő ügyekben. 2. alapítvány b./– közvetlen információcsere fórumai c./ - szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködése 63
- A pedagógiai program alapelvei között szerepel a szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködésének, kapcsolattartásának folyamatos feltétele. Ez egy hosszú távú kölcsönösség elvén alapuló folyamat. Közösen kell, lehet csak a feladatokat, célokat megvalósítani a gyermekek érdekében. - Év közben a csoportvezető tanárok az iskolai szülőértekezletek napán fogadják a kollégiumban is a szülőket és megbeszélik az esetleges problémákat. Az iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő tájékozódása: közvetett és közvetlen módon (tanulókkal,
osztályfőnökökkel,
szaktanárokkal
folytatott
beszélgetéssel)
információkat a kollégiumi tanulók érdeklődési köréről, képességeiről.
szereznek Kollektíven
megszervezett tanulmányi munka során lehetőség van a teljesítmények értékelésére, kommunikációra az iskolai teljesítményekről. A nevelők naponta számon kérik a házi feladatok elvégzését, és az ellenőrző könyveket átnézik. Kéthavonta az osztályfőnökök segítségével az iskolával a naplókat is átnézik. Telefonos kapcsolat révén is tájékozódhatnak az iskolai tanulmányi eredményekről és magatartási problémákról. Levélben értesíti a kollégiumi nevelő a szülőt komolyabb gondokról és behívhatja levél útján személyes beszélgetésre. - Rendszeresek az intézményvezetőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való konzultáció. - Az iskolai Szülői Munkaközösség véleményt kérhet a kollégiumban folyó nevelő munkáról. - Fogadóórák keretén belül értékelhetik a kollégiumi életet, bentlakók igényeit, elvárásait a kollégiummal szemben. Szoros kapcsolat alakult ki az iskola vezetői és kollégiumi nevelőtanárok között. 1. szülői értekezlet,
Kollégiumban évente kettő szeptemberben és májusban.
8. 12. évfolyamon évente 3 alkalom év elején, félévkor és év végén.
2-4. 6-7. 9-11. évfolyamon évente 2 alkalom év elején és fél év végén meghatározott
program szerint.
Rendkívüli esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak.
Szülői értekezleteken folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az ellenőrző könyvet rendszeresen nézzék át és az osztályzatokat aláírásukkal vegyék tudomásul. Szülőnek kötelessége az ellenőrző könyvet havonta megnézni és aláírni.
64
2. fogadó óra: Havonta a kötelező havi szentmise utáni hétfőn 17-18 óráig. 3. nyílt nap: Az iskolában nyílt napok és nyílt órák megszervezésével lehetőség nyílik arra, hogy az iskolai pedagógus a nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje a szülőket. A szülők itt információt kapnak: az iskolai életről,
gyakorlási eljárásokról,
1. 2. 7. 9. évfolyamon évente egy alkalommal 3 óra A kollégiumban a felvételi ideje alatt 1 nyílt nap évente. 4. egyéni kapcsolattartás lehetőségei és formái
A kollégiumba és az iskolába való felvételt nyert tanulóknak év elején
(a beköltözéskor) szülői értekezletet tartanak amelyen:
a házirendet a szülő aláírásával elfogadja és tudomásul veszi
a pedagógiai programba igény esetén betekinthet.
osztályba beiratkozáskor írja alá a szülő, hogy csak 8. osztályig biztosított, hogy ide járhat a gyermeke, onnantól a tanulmányi eredmény teszi függővé.
ha 12-ig tartjuk a gyereket, akkor a gyengébbeknek egy külön osztály lehetne (szakközépiskolai –informatikai, vagy művészeti irányultság)
és 8. évfolyam februárban egy tesztet írnak a tanulók, amely a szülőnek jelzés értékű a gyermek tanulmányi helyzetéről.
Kérdőív a szülőknek az iskola különböző területeiről 2-3 évente, visszajelzés az iskolának, vezetőségnek (pozitív és negatív is)
a szülők tájékoztatása gyerekük iskolai munkájáról stb.
Rendszeres írásbeli tájékoztatás ajánlott levél formájában a szülőknek akkor történik az intézmény részéről, ha:
18 év alatti tanulót értesítünk intézményünkbe való felvételéről
-megszűnéséről - kitüntetés időpontjáról
Tanár kötelessége a szülő felé: ¼ és ¾ évi figyelmeztetés és havi egy jegy heti két órás tárgy esetén
65
A szülő igazolhat egy tanévben 3 nem összefüggő napot, amit szintén az ellenőrző könyv útján tehet meg. Első igazolatlan óra a szülőnek telefonon történő értesítése.
Első igazolatlan nap fegyelmi büntetést von maga után: osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás, intő…
„Az iskola értesítései, szülő kérései“ rovatba rövidebb, közérdekű közleményeket hozhat a szülő tudomására a pedagógusnak, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphat a tanároktól gyermekükről.
Hosszabb közlendőkre a szülő külön levelet írhat a pedagógusnak, mert az ellenőrző könyv nem levelezésre szolgál.
5. családlátogatás (eszköz a problémás gyerekek egyéni nevelési lehetőségei) 6. előremutató formák: -
Közös szórakoztató műsorok
-
Iskolai ünnepség előkészítése és lebonyolítása a szülők segítségével
-
Közös sportprogramok
-
Közös kirándulások
Az iskolai rendezvényeken való részvételre meghívók segítségével módot adunk a szülőknek a részvételre. Módszerek: Szóró-ismeretterjesztő anyagok elküldése Versenyeredmények nagyobb publicitása Az iskola reklámozása a kábel tv-n, a helyi tv-n, helyi lapokban és a nagy példányszámú országos továbbtanulási lehetőségeket hirdető lapokban NYILT nap tartása Nemzetközi kapcsolatok tervezése és megvalósítása a jövő tanév feladata lesz.
66
II.4.Az iskola hitélete, ünnepei, hagyományai II.4.1. Az iskolai kultúra Minden iskola más és más, minden szervezet egyedi. A személyes illetve személyközi értékeke, attitűdök valamint tevékenységek finom és szubjektív minőségei más kontextuális elemekkel egyetemben hozzájárulnak egy konkrét intézmény jellegzetességéhez. A szervezeteket emberek együttesen hozzák létre és elképzeléseik útján tartják fenn. E csoportok olyan emberi közösségek, amelyek programokat tűznek ki, szervezetei formákat hoznak létre gazdálkodnak a szükséges forrásokkal és bizonyos tevékenységekben vesznek részt, hogy az elérendő célt saját és kollektív érdekeik megtartásával, igényeik kielégítésével megvalósítsák. A kultúrának számos összetevője van. Jelent ez szimbolikus elemeket, mint gondolkodásmódot, értékeket, világnézetet s olyanokkal ötvöződik, amelyek külsőségekben, viselkedésben is kifejezést nyernek. Bensőleg minden iskola különbözik. Az iskola emberekből áll, működése emberekre irányul és összpontosul feladata pedig az emberek fejlődésnek elősegítése. Az iskolai szervezet tagjai magukkal hozzák egyéni értékrendjüket, tapasztalataikat ezért ezek az intézmények működésük minden aspektusában különböznek. Minden iskolának van bizonyos kultúrája, amelyet az egyénenként hozzáadott értékek és tapasztalatok határoznak meg, s az a mód, ahogy keretei között az emberek működnek és együttműködnek egymással, s amilyen nyomokat tevékenységükkel maguk mögött hagynak. 4
Van azonban néhány meghatározható szimbolikus elem, amely befolyásolni tudja az adott
kultúra természetét és minőségét. Ha ezek a jegyek megfelelő hangsúlyt és finomítást nyernek, akkor az a diákok, tanárok és szülők számára is kedvező, építő jellegű és összehangolt iskolai kultúrát eredményezhet. A kultúra két alapkategóriája a belső részen elhelyezkedő, nem közvetlenül megmutatkozó szellemi jegyekkel bírnak, értékeket, eszméket és világnézetet hordoznak. A külső részen elhelyezkedők ugyanakkor érzékelhetőbb megnyilvánulásokra
képesek
és
további
alcsoportokra
oszthatók
tettekben
való
megnyilvánulás alapján. A kettő között nincs éles határvonal, az elemek egymással dinamikus kölcsönhatásban léteznek. A kultúra egyedi és bármilyen szervezet esetében nyilvánvaló.
4
Vö.: Beare H- Caldwell B.- Millikan r.: Az iskolai kultúra fejlesztése http/ www.oki.hu printer Frindley. Php? kod
67
Lehet, hogy nincs összhangban a célokkal, a dokumentumban megjelenő küldetéssel. Az összehangolt kultúra feltétele, hogy szoros megfelelés legyen az alapvető elemek és a külső jellegzetességek, szimbólumok között. Ez a vállalt értékek, gondolkodásmód és a világnézet s azok tényleges megnyilvánulásai és gyakorlatilag megvalósuló formái viszonylatában. Az antropológusok és szociológusok kultúra fogalma jelenti azt a közösen használt jelzéseket, a tudás és napi gyakorlat olyan összefüggéseit, amelyek egy csoport szokásrendszerében fejeződnek ki, viszonyítási alapot jelentenek. Fizológiai, pszichológiai szükségleteket elégít ki, amely a személyek közti interakciókat és a közösség támogatását szabályozza. Mindez rituálékon, ünnepi aktusokon ábrázolásokon és szimbólumokon jelenik meg és arra szolgál, hogy
egymást fenntartsa és erősítse. Értelmet és rendet jelent az egyes csoportok és
közösségek számára. Nem statikus állapot, hanem folytonos változásban, sőt fejlődében létezik, hiszen mind a tagok, mind a közösség állandóan vizsgálja, értékeli, módosítja. A nézetekből, tudásból rakódik össze, amely a közösség érzetét teremti meg. Azt a komplex egészet jelenti, amely a művészeteket, az erkölcsöt, a törvényeket, szokásokat, a vallást, a tudást a tagok szerzett képességeit és szokásait öleli magába. Részben örökletes, szimbolikus formában jelentkező átvitt gondolatok rendszere, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fejlődjenek, kommunikáljanak tovább örökítsék tudásukat és attitűdjüket az élettel kapcsolatosan ma és a jövőben egyaránt. A művészetek szerint a kultúra a tökéletesség keresése, az ideák elérése, az erkölcsi és a racionális szintézise. 5
A pedagógiai és iskolai kultúra két alapdimenziója a személyes és kollektív részvétel
mintázata, másik e részvétel cselekvésbeli vagy tapasztalati jellegének mintázatával segít bennünket az önmeghatározásban. A cselekvő részvétel akkor kerül előtérbe, amikor egy kultúra kiépítésén vagy átalakításában vállalunk szerepet; míg a tapasztalati részvétel egy kultúra azonosításában és legitimációs erejének fenntartásában kamatoztatható. A személyesség oldalán azokat a cselekvési és tapasztalati mechanizmusokat találjuk, amelyet csakis az alkotó magány tud működtetni szubjektív aktivitások formájában. A kollektivitás oldalán azok a tapasztalatok állnak, amelynek a közösség ad értelmet. A szerző szerint négy alappillére van az iskolai kultúrának: a filozófia, a hit a rítus és a mítosz. A filozófiát a racionális gondolkodás, a személyes cselekvés érleli ki, amely egy fogalomrendszert alakít ki. A gondolkodási folyamat sorozatos döntéseket jelent, ehhez rangsorolni kell a dolgokat, a rangsor felállítására értékekre, kritériumokra van szükség.
5
Vö. : Perjés I.: Bukott mítoszok, bukott iskolák in Új Pedagógiai Szemle 2003. február
68
A pedagógiai kultúra hite személyes tapasztalat. Eric Fromm írta: Hit a látomásban, mint racionálisan igazolható célban, amelyet érdemes követni, hit a hipotézisben, mint valószínű és hihető tételben és hit a végső elméletben, legalábbis amíg érvényessége körül nem alakul ki általános egyetértés. A pedagógiai kultúra hite a nyitott gondolkodás hite, a nevelés erejébe vetett bizalom. A pedagógiai kultúra rítusa mélyen bevésik azt az értelmi és esztétikai világot, amelyben értelmezni tudjuk magunkat, környezetünket. Ahhoz, hogy az értelmi világ láthatóvá váljék, a személyes cselekvések és a tapasztalatok részleteit meg kell fürdetni az emlékezetben. Egyesek a rítusokat átmenetként látja, olyan örök közösségi beavatásoknak, amelyek a természetes létezésből vezetnek át a teljes kulturális létezésbe. Ahhoz, hogy az ifjú „igazi” emberré váljon, meg kell halnia az első, természeti élet számára és újjá kell születnie egy magasabb rendű kultúrába ágyazott létformába. E beavatási szertartások szerves részei életünknek. A pedagógiai mítoszait a kollektív tapasztalat tartja ébren. Hordozható, elmesélhető állapotban tartjuk önértelmezésünket. Az igazság felé vezető utakat jelölik számunkra. Biztosítják a közösség fennmaradását és fejlődését.
II. 4. 1. 1. Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai Értékek Az értékek a viselkedés irány elvei. Olyan feltételek, amelyek alapján értékeljük mások és önmagunk viselkedését; szokásait, tetteit. Prioritást adnak a dolgoknak. Tanulás, megfigyelés és tapasztalatok alapján alakul ki. Ezek lehetnek a racionális szint felettiek- akarati, esztétikai, etikai törvényeken, erkölcsi belátáson alapulók- a hit és elkötelezettség aktusát magában foglalók.
Lehetnek racionálisak,
ésszel
beláthatók,
normák,
szabályok,
szokások,
hagyományok amelyek az elvárások összefüggéseibe ágyazottak, állhatnak a tudomány vagy valamely filozófia alapján. A racionális szint alattiak az érzésekbe, egyéni preferenciákba ágyazottak, majdnem teljesen viselkedéstani jellegük van. . Filozófia Minden iskolának sajátos filozófiája van. Egyesek a tudományos szigor alapján állnak, a klasszikus tantárgyakon keresztül; mások a személyiségfejlesztésre és a közösségre helyezik a hangsúlyt.
69
Világnézet A filozófiánál körülhatároltabb jelentésköre van. Esetenként okokat és okozatokat vizsgál egyes gondolatrendszerekben és bizonyos erővonalak mentén történő gondolkodást és cselekvést vár el. Előre meghatározott alapállása és nézőpontja van; értékrendje koncentrált, jól körülhatárolt.
II.4.1 2. Az iskolai kultúra érzékelhető megnyilvánulásai Verbális megnyilvánulások A részletekbe menő elemzés nélkül sorolok fel ide tartozó elemeket, mint a tanterv; amely a tanórai foglalkozásokon kívüli területeket- szakkör, kirándulás- is jelenti, ide sorolhatók az iskola célkitűzései. Fontos kultúra elem a kommunikáció nyelve. A beszédmód, amelyet az emberek intézményen belül használnak. Ezek közvetve vagy közvetlenül tükrözik az értékeket. Kialakul egy belső nyelv ez megmutatja, hogy ki tartozik az intézményhez és ki nem. Metaforáinknak közös előfordulási tartománya van. Ez egyfajta megállapodás arra nézve, hogy milyeneket kedvelünk, melyek elnézhetők és melyek nem megengedettek. A visszatérő jelképes beszéd zsinórmértékül szolgál. Vannak intézményi sztorik és hősök. Vizuális megnyilvánulások és jelképszerűség Az iskolaépület, a létesítmény, a tér és sajátos együttesük, milyenségük, építészetük tartozik ebbe a kultúra elembe. Ez az első, ami benyomást tesz ránk, ha meglátjuk. Ezek az első jelzések, amelyeket a látogató kap meghatározó fontosságú. Értéket, prioritást, filozófiát jelez. A tantestület speciális szakértelme is egy mérőfok. Szembetűnő lehet, hogy a tanári kvalitások közül melyek a preferáltak a közösségen belül: a személy szuverenitása, a kreativitás az alkalmazkodó képesség vagy a csapatmunka. E területhez köthetők a különböző emléktárgyak- képek, díjak, oklevelek-. Emblémák, jelmondatok, uniformisok hivatalos keretek között jelennek meg az ünnepi alkalmakkor az iskolai szubkultúra részeként. Értékek, filozófia világnézet vizuális összefoglalásai ezek. Egyházi iskola a keresztényjelképek elemeivel él. Az öltözködés az azonosságtudatot erősíti, öltözködési mintát biztosít. Az iskolához tartozás látható jele.
70
II. 4. 1. 3. Szimbólumok, szertartások Az emberek beleszülettek egy hagyományba, mert az eligazodáshoz szükséges tapasztalatok szűk közösségben adódnak át. A civilizáció kibontakozásával együtt gyengült a hagyományok meghatározó, óvó, fejlesztő, közösséget teremtő ereje. A változások ellenlépéseket
követeltek.
Az
ember
és
környezet
diszharmóniája
a
harmónia
megteremtésének igényét; az információözön a lényegre koncentrálás; a törvénytelenségek az örök törvények tudásának vágyát; a világ felgyorsulása az elnyugvás; a kínálat a keresés; a felszínesség az elmélyedés, a hangzavar a csend; A minden egész eltörött élménye az újbóli egységben látás igényét,, a profán eluralkodása a szentség keresését hívja elő az emberekből. Az a szellemi kincs, amelyet az emberiség a tudat egészségének megőrzése és teljességének megteremtése érdekében kifejlesztett az újra felfedezhető, újra értelmezhető. Át kell értelmezni a hagyomány őrizte szokások, mítoszok, rítusok jelenségeit. Az újraértelmezésnek a jelenségek mögé kell bújnia. Analógiákat, szimbólum rendszereket kell meglátni .Felismerve ezeket beépíthet a dinamikus mába, irányadó jövőt is alakító magja lehet a kultúrának. 6
Az ember szimbólumteremtő lény, a szimbólumképzés az ember megkülönböztető jegye.
A jelképes értelem megfejtése elvonatkoztatni képes látásmódot kíván meg a mai kor emberétől. A szimbólumok mélyén egységes tudás rejlik. A szimbólum két egyenrangú elem egységben való kiteljesedését sugallja. A szimbólum mindig hordoz egy mélyebb jelentést, amely két összetartozó fél között keletkezik. Az egyik érzékelhető, konkrét elem, a jelölő; a másik kevésbé konkretizálható, eszmei elem, a jelölt. A hétköznapi valóságon túl megélhető igazságról szól. Az ember azért hozta létre a szimbólumokat, hogy kifejezze velük a tudatosan megtapasztalt, de másképpen kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotait és lehetőségeit, amelyre nincs szó, legfeljebb kép és ennek megértése már kulcs is lehet a megértéshez. A szimbólumok saját létemre és lehetőségeimre vonatkozó üzenet hordozói. A jelképek világának meghatározó jellegzetessége a hagyományozódás, amelyet a közösséghez tartozó egyén a szocializációs folyamat során képességeinek és lehetőségeinek megfelelően passzívan illetve aktívan vesz át. Az egyszemélyes jelentés a közösség világképének elemévé válik. A szimbólumok bár különböző jelentésrétegei vannak, a 6
vö.:Csörgő Z: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében http/ google.co.hu.serach?q=cache;C4Aj0634D8J www.inco.ho./inco3/hagyo.
71
legmagasabb szintű üzenete az önmagunkra vonatkoztatás és megélés. Kulcs az emberi természet jobb megismeréséhez. Ehhez kapcsolhatók rítusaink. Szertartások, rítusok vesznek körül. A „szert tartani” jelent módot, rendet, mértéket, szövetséget és közösséget. A szertartás mindig kiemelkedés a hétköznapokból, visszakapcsolódás az egységhez, a teremtéshez. Egység a világgal, kapcsolat azzal, ami túlmutat az emberen, az egyszeri emberi létezésen. A szertartás lényege az élmény, az átlényegülés, a meghaladás, a tudatosság, a külső és belső előkészületek esetleg próbatételek az idő és az élet megszentelése; amikor a mennyiség minőséggé válik. A rítusok segítenek ahhoz, hogy ráérezzünk identitásunkra. A pszichológia felfedezte a rítusok gyógyító hatását. Hol vannak azok a rítusok iskoláinkban, amelyek átjárnak és erősítenek? Van-e gyógyító erejük vagy üressé váltak? A szertartások elűzik félelmeinket, megalapozzák identitásunkat és értelmet adnak az életünknek. A rítusok az emberi együttélés, a közösségi életben az egymáshoz való alkalmazkodás szoros és bonyolult, felelősség teli feltételrendszerét hordozzák. Az átmeneti rítusok feladata abban áll, hogy a szerepváltást megkönnyítsék az ember számára. A szerep közösségben betöltött funkciót jelent, illetve a közösség által kijelölt helyet és ezzel összefüggő feladatkört.
II. 4. 1. 4 . Ünnep A hagyományos közösségek életében fontos szerepe van az együtt megélt ünnepeknek. Az ünnep segít strukturálni az időt, mert kiemel a hétköznapokból. Az ünnep periodikusan ismétlődő alakalom, amelynek során meg lehet jeleníteni és át lehet élni a közösség legfontosabb értékeit, az összetartozást, a megújulást, továbbá az erővel telítődést és felszabadulást, mint szellemi célt. Az ünnep eseményeit akkor tekinthetjük szertartásnak, rítusnak, ha azok szimbolikus tettek, ha
szimbólumokra
épülnek.
A
rítus
szimbolikus
jelképrendszer
alapján
végzett
cselekménysorozat. A mai ember épp a szertartások hiányát éli meg; egy hasadást önmaga és a világ között. E szakadás szertartásokkal megszüntethető; de ehhez újra értelmezésre van szükség. Az ünnepek eredeti jelentését kell megtalálni, mert az egyetemes üzenet hordozója. Erre kell felépíteni egy olyan rendszert, amely minden kor emberének segíthet a harmónia teremtésben. Az ünnepek külsőségeikben kidolgozottak sajátos forma szerintiek. Az ünnep értelmezi a múltat, s reményt ad a jövőre. Az élet ősi adottsága. A hétköznapoktól elkülönített a mindennapok feletti szent idő. Burkoltan vagy nyíltan az élet végső kérdéseit érinti: az élet titkát, a jó és rossz ellentétét, az élet értelmét és célját.
72
Emberi magatartásunk megváltozásával jár. Sajátos szerepváltozást idéz elő. Tágabb értelemben vett liturgia, szertartás. Része az ünnepi ruha, amely még jobban kihangsúlyozza a közösségben fölvett szerepet. Tervezett viselkedésmód. Az ünnep közösségi. Átfogja a csoportot, bensőségesebb összetartozást feltételez. Az ünneplő közösség, több mint az ünneplő tömeg. Az összetartozás tudata és élménye három szinten fokozható. Alapfoka, hogy „egymás mellett vagyunk”, középfoka, hogy „ együtt vagyunk” felsőfoka, hogy „egymásért vagyunk.”
II. 4. 1. 5. Az ünnep erkölcsi értékei Kiemel a hétköznapokból. Elővételezi az örök ünneplést. Megőrzi az emberi arcot. Ez egyfajta felülemelkedés. Megnyugvást, békét ad. A legmélyebb emberi természet előbukkanása. Erőt ad a fájdalmak, a rossz elviseléséhez. A pihenés és megnyugvás ideje. Fizikai, szellemei és lelki nyugalom.
Az
önmegvalósítás ideje. Emberi kapcsolatok ápolása. Nem tömeg, nem szervezet építést jelent, hanem közösséget. Önálló, szabad akarattal, egyéniséggel bíró emberek személyes közössége.
73
II. 4. 1. 6. Az iskola hitélete A katolikus iskolában kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. A megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. A hitoktatás ezért” alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye. „/ Katolikus Iskolák / Ezt csak személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek életkorára, eddigi ismereteikre, vallási műveltségükre. Ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében. A tanév jeles napjai, ünnepei hagyományt teremtenek. A kereszténység elmélyítésében, magyarságtudat kialakításában jelentős szerepet játszanak. Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát és stabilitást adnak. Az iskola vallási hagyományai A vallási élet átjárja a mindennapokat. Egész életünk e köré szerveződik. A napot imával kezdjük és fejezzük be; a hittan tanórai keretbe ágyazott; a köszönésünkkel is kifejezzük világnézetünket; termeink is ezt tükrözik. A tanévet Veni Sancte-vel kezdjük és Te Deummal zárjuk. A beavatás szentségeire felkészítjük tanulóinkat. A harmadikosok első áldozók; a tizedikes diákjaink a bérmálás szentségét veszik fel. Lelki napjainkon lehetőséget teremtünk a bűnbocsánat szentségének felvételére. A keresztség szentségét- aki kéri- bármelyik időpontban kiszolgáltatjuk, aki megfelel a követelményeknek. Diákjaink az egyházmegyei hittan verseny állandó résztvevői; iskolánk állandó színhelyül szolgál egyházmegyei rendezvényeknek. Gyermekeink bekapcsolódnak az egyházmegyei hitéletbe; rózsafüzér imádságokkal; körmenetek részvevői.
74
II..4. 1. 7.Szentmisék rendje: Minden hónap második vasárnapja: alsó tagozatos diákoknak kötelező a szent József templomban( Zárda templom) Minden hónap negyedik mise a felső tagozat és gimnazistáké Félévente egy alkalommal osztálymise adott osztályoknak A szentmise szolgálatot osztályok szervezik- felolvasás, ministrálás. Előtte közös felkészülés a hittan órán A szülői értekezleten, fogadó órán a vallásos életre nevelés nem marad el.
II. 4. 1. 8. A református hitoktatás iskolánkban Az iskolában lehetőség nyílik nem katolikus tanulók felvételére is. Számukra is biztosított a felekezet szerinti hitoktatás. Ők mindannyian reformátusok. Számuk tíz és húsz között mozog minden tanévben. Hitoktatásuk az osztállyal párhuzamosan folyik; kiscsoportos keretben egy külön tanteremben. A kis létszám oldottá, közvetlenné teszi a viszonyt tanár és diák között. Lehetőséget teremt a valódi elmélyülésre. A református gyermek élete a katolikus iskolában Minden helyzetben hasonlóan viselkednek, mint katolikus társaik. Az imádságokat ugyanúgy elmondják, mint a többiek. Bár a tanítás- értelemszerűen más- mint a katolikus; ez még nem okozott eddig zavart. Az iskolai elfoglaltságok mellett részt vesznek a református Istentiszteleteken. A katolikus ünnepeket kicsit másként élik meg; de ennek ellenére jól beilleszkednek a katolikus közösségbe és a közös ünneplésbe is. A katolikus ünnepeken túl természetesen megtartják a reformáció ünnepét is. Iskolánk nyitott az ökumené felé. Lelki napjainkon református lelkészek adtak elő; protestáns testvérek is vezettek kis csoportos beszélgetéseket. Tanulnunk kell egymástól és nagy eszköz és lehetőség ez az egység megteremtésében.
75
II.4. 1. 9. Iskolánk rendezvény naptára Időpont
Egyházi ünnepek
Augusztus
Évnyitó hittanóra
Hagyományok
pedagógusoknak Szeptember
Veni Sancte
Tanévnyitó ünnepély
IX. 24. Szent Gellért katolikus iskolák napja Október
X.1. A zene világnapja X. 6. Aradi vértanúk Emléknapja (8. osztály) X.8.Magyarok Nagyasszonya Lelki nap Gimnazisták avatása X. 23. NEMZETI ÜNNEP 1956-os forradalom koszorúzás
November
XI. 1.-2. Mindenszentek Halottak Napja megemlékezés osztályfőnöki órákon XI. 11. Szent Márton-napi Körmenet Közös
rendezvény
a
Katolikus Óóvodával XI. 19. Árpádházi Szent Erzsébet szentmise 1. órán December
Adventi gyertyagyújtások Szent Miklós ünnepe
4. osztály ajándék műsora Az óvodásoknak és Alsó tagozatnak
XII: 9. Fourier Szent Péter
76
Rendalapító ünnepének Szentmiséje 1. órán Karácsonyi lelki nap az
Karácsonyi
Utolsó tanítási napon
koncert
jótékonysági
Betlehemes játékok ( 6. 9. osztályok) Január
Szalagavató I.
18.
Margit
Árpádházi
Szent I..22.A
megemlékezés
Magyar
Kultúra
az Napja
iskola rádióban Február
II.3. Szent Balázs-
Érsekúr köszöntése
Balázs-áldás a misében Szülők-nevelők bálja Farsangi bálok a diákoknak Hamvazó Szerda 1. óra szentmise Március
III. 15. NEMZETI ÜNNEP Koszorúzás Szavalóverseny Lelki nap pedagógusoknak III.25. Gyümölcsoltó Boldogasszony Szentmise 1.órán A hónap 4. vasárnapján első áldozók bemutatása a templomban
Április
Nagyböjti lelki nap- utolsó tanítási napon Virágvasárnapi szentmise A Székesegyházban Cantemus Énekkari verseny
77
Első áldozás 3. osztálynak Fehér vasárnapon Sportnap
diákok-szülők-
tanárok részvételével Május
Anyák napi műsor a Női börtönben Ballagók miséje
Ballagás Érettségi szünet Osztálykirándulások Erdei iskola
Pünkösd Június
Te Deum
Tanévzáró ünnepély
78
II.5.
A
nevelő-oktató
munkát
segítő
eszközök
és
felszerelések jegyzéke Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Hívóképek
Képek, betűkártyák, szótagkártyák
Kis és nagybetűs nyomtatott ABC
Betűsín
Fali tablók: Hangtani ismeretek
Szavak alakja, jelentése.
A szó.
A mondat.
Gyermeklexikon
Fali táblák
A teljes hasonulás
Ok és célhatározó
Helyesírási szabályzat és szótár
Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Űrmértékek (cl, dl, l).
Kéttányéros mérleg és súlysorozat
Méterrúd
Logikai készlet
Színesrúd
Dienes készlet (2-es)
Dienes készlet (3-as)
79
Az
alsó
tagozatos
környezetismeret
taneszközök:
Iskolai iránytű
Magyarország domborzati térképe
Domborított földgömb
Rúdmágnes
Kémcső + fogó
Elsősegélydoboz
80
tanítását
segítő
felszerelések
és
A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Térkép (irodalomtörténeti (2 db)
Arany János: A walesi bárdok
Írói arcképsorozat (1 db)
Könyv:
Magyar értelmező szótár (5 db)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (20 db)
Szinonima szótár (5 db)
Mikszáth
Helyesírási tanácsadó szótár (10 db)
Életrajzi lexikon (5 db)
Helyesírási szabályzat és szótár (25 db)
Hanganyag (hangkazetta, CD): (1-1
Kálmán:
Szent
Péter
esernyője (20 db)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (20 db)
Szigligeti Ede: Liliomfi (10 db)
db)
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép
A Föld népei a XVI-XVIII. században
Az ókori Kelet
Európa a XIX. század második felében
Az ókori Görögország
Európa a XIX. században
A Római Birodalom
Európa 1815-1849
Magyarország X-XI. sz.
Európa az I. világháború idején
A
A gyarmati rendszer 1830-1914
Az Osztrák – Magyar Monarchia 1914-
magyar
népvándorlás
és
a
honfoglalás
Európa Nagy Károly korában
Magyarország a korai feudalizmus
A gyarmati rendszer
idején
Európa a XVII. század közepén
A feudális Magyarország a XIII. sz.
Az
ben
közepétől a XV. sz. elejéig
európaiak
felfedezései
és
gyarmatosítás XV-XVII. század
A tatárjárás Magyarországon 1241-42
Európa a XVIII. század végén
Magyarország 1526-1606
felbomlása (1917-1975)
Európa a XIV-XV. században
A Tanácsköztársaság honvédő harcai
A
Európa a II. világháború idején
században
Hazánk felszabadulása
Magyarország a XVII. Században
Videokazetta (1-1 db)
feudális
Magyarország
a
XV.
81
a
Nagy Sándor
I. Világháború
II. Világháború
1956.
október
Trianoni
békeszerződés
és
következménye
23.
Kommunizmus
tankokkal
82
CD:
Magyarország
1945
–
1989-ig
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Videokazetták
Szóképek 1-3. oszt.
Methodology Mix (videó)
Nyelvi táblázatok:
Muzzy in Godoland
Irregular Verbs
Window on Britain
Angol-Magyar szótár (15 db)
Project I-II.
Magyar-Angol szótár (15 db)
Top Songs
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Német - Magyar szótár (10 db)
Magyar - Német szótár (10 db)
Idegen nyelv tanítása
Nyelvi labor
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa (6 db)
Műanyag henger (5 db)
Táblai vonalzó 45o-os fából (6 db)
Műanyag kúp (5 db)
Táblai vonalzó 60o-os fából (6 db)
Műanyag gúla (5 db)
Táblai szögmérő fából (6 db)
Műanyag hatszög alapú hasáb (5 db)
Méterrúd fából (5 db)
Két karos mérleg és súlysorozat (5 db)
Összerakható m3 (5 db)
Matematika
Alaphálók, alapábrák (2 db)
Nagy matematikusok arcképei (5 db)
Műanyag ötszög alapú hasáb (5 db)
Sík és térmértani modellezőkészlet (6
Testek felszíne, térfogata (falikép) (2
Tanári
Kincsestár
(RAABE) 1 db
db)
db)
Kocka, téglatest (testek) (10 db)
Algoritmus folyamatábra (falikép) 2 db
Űrmérték sorozat (10 db)
Zsebszámológépek (15 db)
Szétszedhető dm3 (3 db)
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pentium típusú számítógép
Fülhallgató
Monitor SVGA
Tintasugaras nyomtató
Billentyűzet
Lézernyomtató
Egér
Scanner
CD meghajtó
Szünetmentes tápegység
Hangkártya 83
Hardver
a
hálózatban
Windows NT
való
Microsoft Office 2000
működtetéshez
Szoftver az Internet hálózatban
Alapvető programok:
való működtetéshez
Windows 95
Frontpage
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a
Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)
környezetismeret
Naprendszerünk falikép
tanításához (2 db)
Magyarország természetvédelmi térkép
Kőzetgyűjtemény
Európa
5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat
és
a
földrajz
Domborzata
és
vizei
(falitérkép)
(2 db)
Európa országai (falitérkép)
Iránytű (15 db)
Észak-Európa (falitérkép)
Magyarország térképe (falitérkép)
Kelet-Európa (falitérkép)
A Föld éghajlata (falikép)
Közép Európa (falitérkép)
A Föld domborzata (falitérkép)
A Kárpát-medence domborzata és vizei
Földgömb (2 db)
A Föld felszíne (dombortérkép)
A
(falitérkép)
Észak-Amerika
a
Dél-Amerika
tengerfenék domborzatával (falitérkép)
Az USA gazdasága
A Föld forgása és keringése (falikép)
Közép és Dél-Amerika gazdasága
Ausztrália és Új-Zéland domborzata
Folyóirat :
National Geographic
HVG
Föld
morfológiai
térképe
(falitérkép)
Észak-Amerika,
Dél-Amerika
domborzata és vizei (falitérkép)
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
Fizikusok
arcképcsarnoka
(falikép
sorozat)
Elektrovaria
(tanári
bemutató
eszközkészlet)
Rugós erőmérő
Kétkarú emelő
Karos mérleg, súlysorozattal
Fénytani tanulókísérleti eszköz
Hőtani készlet
Metronóm
Tanulói Karosmérleg emelőtartozék Fizikai mértékegység-táblázat
84
Levélmérleg
Optikai pad (készlet)
Erőmérő
Mikolacső
Hőmérő (-40oC - +50oC) raktárban
Lejtő
Bimetál szalagminta
Közlekedő edény
Ebonitrúd
Négyütemű robbanómotor
Tanulókísérleti hőmérő 100 oC-ig
Elektroszkóp
Hőtani tanulókísérleti készélet
Súlysorozat
Mechanikai tan. kis. eszköz
Indukciós tekercspár
Elektromos csengő
Mágnespatkó
Csengőreduktor
Asztalra szerelhető csiga
85
Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Biológiai egységcsomag (6 db)
Nemzeti parkjaink (falitérkép)
Bonctű (15 db)
Fali tablók:
Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia
Gyűrűsférgek
tanításához
Puhatestűek
Kézi nagyító (15 db)
Ízeltlábúak
Metszettároló
Nyitvatermők
Mikroszkópizáló
Zárvatermők
Mikroszkóp (15 db)
A lomblevél működése
Szilvafa virága (modell)
A virág és a virágzat
Burgonya virága (modell)
Termések, terméstípusok
Rovarok (oktatótábla)
Fásszár keresztmetszete
Lepkék (oktatótábla)
Egyszikű szár keresztmetszete
Sertés koponya
Az emberi bőr (bőrmetszet)
Juh koponya
Emberi csontváz
Madár csontváz
Csípőcsont
Emlős csontváz
Csövescsont
Fogtípusok
Koponya
Lábtípusok
Emberi torzó
Szarvasmarha (oktatótábla)
Lapos és csöves csont metszete
Erdei pajzsika (oktatótábla)
Emberi nyelv fogakkal (modell)
Kocsányos tölgy virága (oktatótábla)
Légzés (oktatótábla)
Ehető
Szív-modell
(oktatótábla)
Vese (metszet)
Sün (oktatótábla)
Szem (modell (2 db)
Szarka (oktatótábla)
Hallás és egyensúly szerv (modell)
Róka (oktatótábla)
Emberi fejmetszet
Szarvas vagy őzagancs
Fül (modell)
Görény (oktatótábla)
Emberi agy
Hal (csontváz)
Védett madaraink (tabló)
Béka (csontváz)
Emberi fog
Fürge gyík (csontváz)
Rák tagolt váza
és
mérgező
gombák
86
Madár szárnya és tolla
Pete Barázdálódása
Macska csontváz
Almafa virág
Macska koponya
Növényprés
Házigalamb belső szervei (tabló)
87
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső
1 literes mérőedény
Főzőpohár
Konyhasókristály modell
Óraüveg
Gömblombik
Borszeszégő
Vegyszerszekrény
Kémcsőfogó
üvegkád
Vízbontó készülék
Égetőkanál
Bunsenégő
Méregszekrény
Kémcsőtartó állvány
Kalotta molekulamodell
Bunsenállvány
Pálcika modell
Erlenmayer lombik
Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl)
Oldalágas gömblombik
Fali tablók:
Oldalágas kémcső
Periódusos rendszer
Üveglap
Elektronhéjak kiépülése
Szűrőkarika
Írásvetítő transzparens sorozat a 7. 8.
Lombikállvány
Porcelán tégely
osztályos
kémia
tanításához
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pianínó
33 könnyű kórus
A
szereplő
Hangoszlopkocka
hangkazettán
Cintányér
vagy CD lemezen
Ritmus és kottás olvasókészlet
Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,
Mozgó hangostábla (tanulói)
eszközök
Mozgó hangostábla (tanári)
Ritmusbot
Hordozható hangjegytábla
Triangulum
Kulcsa a muzsikához CD sorozat
333 olvasógyakorlat
Kulcs a muzsikához fali tablók sorozat
Ötfokú zene
Zeneszerzői arcképsorozat
kerettantervben
zenehallgatási
anyag
A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Demonstrációs testek (fa)
Diapozitívek: megismertetése,
a
kerettantervben elemzésre
műalkotásokról (1-1 db)
88
a
ajánlott
Falitáblák 1 sorozat
Tempera
Rajztábla Dia: Magyar Népművészet
Üveg tus
Rajzasztal
Ecset
Rajzszék
Filctollkészlet
Rajzbank
Krepp papír
Ragasztó
Színes papír
Színes kréta
Késztörlő
Rajzszög
Folyékony szappan
Olló
Rajzállvány
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Fareszelő lapos 25x200
Asztali körfűrész
Fareszelő fél gömbölyű 25x200
Csavarhúzó
Vasreszelő lapos 25x200
Bőrlyukasztó
Vasreszelő fél gömbölyű 25x200
Olló
Kalapács 15-20 dkg
Véső
Fafűrész (illesztő), vasfűrész
Pontozó
Kézi fúró (amerikáner
Talpas derékszög
Lemezvágó olló
Forrasztópáka
Faliképek a fa megmunkálásához
A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ugródomb
Ugráló kötél
Magasugrómérce fém
Kézi súlyzók
Magasugróléc
Mászókötél
Kislabda
Kosárlabda
Súlygolyó 3 kg
Kézilabda
Súlygolyó 4 kg
Futball-labda
Tornaszekrény
tornaszőnyeg 200x100x6 cm
Gyűrű
tornapad
Gerenda
váltóbot
Dobbantó
torna karika
Tornazsámoly
filcszőnyeg 12m2mx2cm
Medicinlabdák
tornaszőnyeg 2mx140x10cm
89
gumilabda
kézilabda kapuháló
gördeszka
sportfúvó
kompresszor
Súlypontemelkedés mérő
kosárháló
tollaslabdaháló
tollasütő
bója
mérőszalag
műanyag kosár
terraband gumiszalag
röplabda
stopperóra
pingpongasztal
minifocikapu
minifocikapu háló
pingpongháló tartóval
kengurulabda
pingponglabda (1 tanévre)
tollaslabda (1 tanévre)
jelzőtrikó
eredményjelző
90
Háztartástan eszközigénye:
Konyhai reszelő
Műanyag tányér
Műanyag tál
Kompótos tálka
Tartó edények
Tepsi
Robotgép
Fakanál
Vágódeszka
Citromfacsaró
Galuskaszaggató
Lábas alátét
Konyhamérleg Palacsintasütő
Szűrőkanál
Merőkanál
Krumplinyomó
Szedőkanál
Habverő
Fedő
Keverőtál
Fazék
Lábas
Nyújtófa
Nyújtódeszka Palacsintasütő
91
III. A NAGYASSZONYUNK KATOLIKUS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
92
II. 1.
HIVATALOS ADATOK
Az óvoda neve: Intézmény
Nagyasszonyunk Katolikus Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda
Az óvoda címe:
6300 Kalocsa, Asztrik tér 1.
Az óvoda telefon száma:
78/462 – 076
Az óvoda e-mail címe:
Fenntartó neve:
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai
Iskolanővérek Társulata A fenntartó címe:
1085 Budapest, Mária u. 20.
A fenntartó telefon száma:
1/266 – 0519
Fax: 1/266 – 0528
Az alapító okirat kelte:
A programot benyújtotta az intézmény vezetője, és az óvoda alkalmazotti testülete.
93
Nevelési – oktatási intézményünk szervezete: ÓVODA
TAGÓVODA VEZETŐ HELYETTES
MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ
ÓVÓNŐK, DAJKÁK
94
Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az óvoda épülete - felszerelésével együtt - a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának tulajdona. A fenntartó jogait, a vagyon feletti rendelkezés jogát a mindenkori általános főnöknő gyakorolja. A Nagyasszonyunk Közoktatási Intézmény igazgatója felelős az óvodában folyó nevelés személyi és anyagi feltételeinek biztosításáért. A tagóvoda megbízott vezetője felelős az intézményben folyó nevelés színvonaláért. A közös közigazgatású intézményben közös a gazdasági irányítás, és elszámolás, de a tagintézmény bevételei és költségei külön alszámlákon elkülönítetten vannak nyilvántartva. A gazdasági vezető és a tagintézmény vezető közösen dönt - jó gazda módjára - a bevételek felhasználásáról. Közös a műszaki irányítás is. A gondnok felelős az épület műszaki állapotáért, valamint azért, hogy a tagintézmény berendezései mindenkor működőképes állapotban legyenek. Javaslatot tehet a tagintézmény vezetőjének a szükséges fenntartási és karbantartási munkákra, tájékoztatva őt azok költségvonzatairól.
Az óvoda nyitvatartási ideje:
reggel 6-tól este 6-ig (a gyermekkel intézményben tartózkodásuk idején óvónő foglalkozik)
Az óvodai program megvalósítása a gyermekek korcsoportonkénti elosztásával történik. Hátrányos helyzetű gyermekek aránya évről-évre emelkedik, jelenleg: 25%. Bejáró gyermekeink száma, jelenleg: 13 fő. Gyermekeink a Nagyasszonyunk Katolikus Iskolában kezdik meg tanulmányaikat, de van, aki az önkormányzati intézményt választja.
95
III. 2. ÓVODAKÉP „Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció.” (Kormány 51/2004. (III. 23.) rendelet) Keresztény nevelésünk az Istenfiát nevelő Szűzanya példáján keresztül hat a gyermekekre. Ő valóban Isten közelében élt, nem csak emberi módon tudta a gyermeke nevelésében az Isten jelenlétét sugározni, hanem őt, magát az Istent tudta adni egész lényével. Nem csak gondolatban, hanem fizikailag is karja között tartotta az Istent. Ő Istenben élt. Ez bátorító példa számunkra. Mi óvónők és dajka nénik közös felelősséggel vállaljuk az intézményünkbe járó gyermekek óvását, védését, megteremtve azt a feltétel rendszert és légkört, - az igazi, boldog és kiegyensúlyozott élet feltételét -, amelyben biztosítani tudjuk a gyermekek testi-lelki harmonikus fejlődését. Ez nem a világtól való elfordulást jelenti, hanem az élet könnyebben megélhető és értékesebb formájának kialakítását gyermekeink életében. Hisszük és tudjuk, hogy emberi mivoltunknál fogva isteni szikrát hordozunk, tehát gyermekeinkben meg van a hajlam az Istenkeresésre. Fontos, hogy minden érdeklődésükön, tapasztalásukon, tudásukon, kérdéseiken túl, megtapasztalják Isten jelenlétét. Ennek megvalósítása egyszerű, a gyermekek természetéből fakadó. Legfőbb és leghatékonyabb eszközünk saját példánk. A kisgyermekek édesanyjukon és rajtunk keresztül tapasztalják meg a szűzanyai lelkületet: a feltétel nélküli szeretet apró megnyilvánulásait, a jókedvű kötelességteljesítést, a toleranciát minden ember felé, a derűt. Így olyan vonzó értékeket képviselünk a gyermekeink számára, amely értékeken keresztül tudja majd később elválasztani a jót a rossztól. Ahhoz, hogy hatékony legyen nevelésünk, szükségünk van a családdal való harmonikus önzetlen szeretetre. Igyekszünk észrevenni az édesanyákban is a Szűzanya által közvetített tulajdonságokat. Úgy segítünk türelmesen, figyelmesen - megértve a szülők gondolkodásmódját - hogy a család is feltétel nélküli empatikus szeretetünkön keresztül megtapasztalja a szűzanyai lelkületet. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen példaképünkkel, Máriával való állandó kapcsolatunk, szüntelen ráfigyelésünk. A Mária-tiszteletnek mély gyökerei vannak hazánkban. Szent István királyunk is a Szűzanya iránti mély hitéből és szeretetéből nyert gondolatokat és merített erőt a jövendő
96
magyar ifjúság neveléséhez és megtartásához. Királyságát és egész népét bízta égi anyánk gondjaira. Minden tehetségünkkel segítjük gyermekeinket, hogy a veleszületett adottságaik a legoptimálisabban kibontakozhassanak, és amelyet - reményeink szerint - Szent István hazájában kamatoztatnak, Nagyasszonyunk védő és óvó keze alatt.
III. 2. 1. Óvodánk sajátos arculata
Bács-Kiskun megyében a Dunához közel a Sárközben található Kalocsa. Környékünkön elsősorban földműveléssel foglalkoznak. Világhírű a kalocsai paprika, a népművészet: ezen belül a hímzés, a pingálás, a néptánc. Kalocsán van Magyarország második egyházi főméltóságának székhelye, melyet Szent István idejében alapítottak. Székesegyházunk az egykori vár környékén épült újjá a török elnyomás után úgy, hogy háborítatlan együttesben megmaradtak a központi egyházi épületek – az érseki palota, a kanonoki házak, a nagyszeminárium -, melyek barokk stílusukkal páratlan értéket képviselnek. Az érsekek elejétől fogva arra törekedtek, hogy városunk fontos szellemi és kulturális központtá váljon. Több iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét működtettek. A XIX. század második felében szervezték meg első tanodájukat az Iskolanővérek, majd negyven évig tartó száműzetés után 1990-ben újra munkához láttak. Ez év augusztus 15-től még önkormányzati fenntartásban, de már katolikus szellemben működött óvodánk a régi kanonokházban, ahol tevékenyen jelen volt néhány nővér is. 1994. szeptember 1-től teljesen egyházi, ill. szerzetesrendi fenntartás alá került óvodánk. Az óvoda épülete műemlék jellegéből adódóan nagyon szép, de nem felelt meg az óvodai funkciónak. 2004 nyarán az Iskolanővérek az épület teljes rekonstrukciójával megteremtették az integrált óvodai neveléshez szükséges tárgyi feltételeket. A csodálatos régi épületek tőszomszédságában egy modern, a kor követelményeinek megfelelő katolikus általános iskola és gimnázium működik, ahol óvodásaink megkezdhetik tanulmányaikat.
97
III. 2. 1. 1. Személyi feltételek
Óvodánk jó légkörét az itt dolgozó felnőttek lelkisége határozza meg, ami az egymás iránti tiszteletben, segítőkészségben, szakmai tapasztalatok megosztásában, az egymástól való tanulás örömében, a jó tanácsok elfogadásában, egymás tudásának elismerésében, a problémák megoldásának közös keresésében nyilvánul meg. Nevelési tényezőnek számít minden szavunk, megnyilvánulásunk. Tevékenységünk nem csupán fizetett foglalkozás, hanem választott hivatás. Tekintélyünket tudásunk és hiteles emberségünk alapozza meg. Egyik legnagyobb magatartásbeli erényünk a pontosság, a szakmai munka rendszeressége, valamint egyéni megnyilvánulásainkban a kiszámíthatóság. Óvodánk arculatát elsősorban az itt dolgozó óvónők alakítják. Névadónk Nagyasszonyunk - szellemiségéhez való hűség kötelezi nevelőinket a következőkre:
Igyekezni az igényes, nevelő-szeretet és az irgalmasság együttes gyakorlására,
Törekedni arra, hogy beszédmódjának, mondanivalójának szép magyar nyelvi megformálása is mintául szolgáljon a gyermekeknek, mert ez is a személyiségformálás fontos eszköze.
Az óvoda szabályzataiban előírt titoktartást nem szegheti meg, a nevelőtestületi üléseken elhangzottakról (kivétel a határozatok) senkit sem tájékoztathat.
Megjelenésében kultúrált, ápolt, mértéktartó. Nem felejtheti, hogy öltözködése is nevelő hatású.
Szereti intézményét, és azt – munkaköri kötelezettségein felül is – jó sáfár és gondos gazda hűségével szolgálja.
Nevelési célú kapcsolatot épít ki a szülőkkel. Véleménynyilvánításában minden esetben a gyermek érdekét szolgálja, legyen tárgyszerű, szorítkozzék a gyermek szellemi, lelki, testi fejlődésére. Vegye figyelembe etnikai érzékenységüket, e területen segítőkészsége példaértékű kell, hogy legyen.
Hazaszeretetben is példát mutat, a gyermekekben erősíti a magyarságtudatot, ápolja a nemzeti hagyományokat.
Köteles tudását, szakmai fölkészültségét önképzéssel folyamatosan mélyíti. Kiemelt gondot fordít a felzárkóztatásra, a roma és más kisebbség, valamint a sajátos nevelést igénylő gyermekek jogainak érvényesítésére.
98
Különös gondot fordít a tehetséggondozásra, és ezt a gyermekről készült fejlődési dokumentációban írásban rögzíti.
Hitben élő áldozatos tagja legyen egyházának. Ugyanakkor tartsa tiszteletben más felekezetű kollégájának hitét.
A
program
végrehajtásához
továbbképzéseket
az
a
személyi
feltételek
intézmény,
valamint
a
biztosítottak.
Miasszonyunkról
A
Nevezett
szakirányú Kalocsai
Iskolanővérek Társulata, mint fenntartó anyagilag támogatja.
III. 2. 1. 2. Tárgyi feltételek Az épület rekonstrukciójával az alapfeltételek korszerűek, biztosítottak. Az épület akadálymentesítésével megvalósítható az integrált nevelés. Az udvar a létszámhoz képest kicsi, itt mindenkor a kisebb korú gyermekcsoportok tartózkodnak. A játékok, eszközök felújítását szülői segítséggel és pályázatok útján szeretnénk megvalósítani.
III. 2. 1. 3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Eszközeinket célirányultsággal válogattuk, szépek, esztétikusak, a gyermekek életkorának és a feladatoknak megfelelőek. Bővítésüket pályázatok útján valamint pénzeszközeink lehető legoptimálisabb felhasználásával valósítjuk meg. A játéktevékenység eszközei: A csoportokban a gyermekek életkorának megfelelő játékeszköz áll rendelkezésre. A szerepjátékok eszközrendszerét az óvónők és a gyerekek egészítik ki a barkácsolás keretei között. Mindig az adott játékszituáció és az aktualitás szerint célirányosan készülnek a kiegészítő játékeszközök. Költségvetésből, pályázatokból, szülői adományokból pótoljuk eszközeinket.
99
Az óvodai tanulás eszközei: Az óvónők szakmai munkájának színvonalát befolyásolják a rendelkezésre álló eszközök. Minőségi és mennyiségi bővítésük folyamatos. Óvónőink kreatívak, módszertani kultúrájuk megfelelő színvonalú, szívesen készítenek maguk eszközöket, amelyeket egymás közt megosztva használnak. Ezek elkészítéséhez szükséges anyagokat saját és egyéb forrásból biztosítjuk. Mese és szakkönyvellátottság: Mesekönyv ellátottságunk jó, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően csoportonként megfelelő. Az állomány pótlása saját forrásból történik. Az adományokkal kapcsolatban fenntartásaink vannak, mivel ritkán kapunk megfelelő irodalmi értékkel is bíró könyvet. Szakkönyvellátottságunk megfelelő. Dolgozóink évenként a szakkönyvvásárlásra kapott normatívából saját szakmai tudásukat mélyítik, a könyvek cserélgetésével egymást segítik. Az informatikai és információs rendszer megfelelő használatával azonnali friss szakmai információhoz juthatnak. Speciális fejlesztési eszközeink: A fejlesztőszoba berendezésével biztosított a feladat ellátása.
III. 3. Óvodai nevelésünk célja Óvodánkban a normalizációs elvnek megfelelő nevelés folyik, ahol újraértelmeződtek a fogyatékosokról, az emberi méltóságról, magáról az emberről való nézetek. Nincs többfajta életmód, egy a romáknak, egy a szociálisan hátrányosoknak, egy a fogyatékosoknak és egy az épeknek. Nincs többfajta ember, csak változatos körülmények között élő ember. Nincs többféle bánásmód, csak egy: ami emberhez méltó. Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermekek a veleszületett genetikai adottságaikat a legoptimálisabban kibontakoztathassák. Személyiségük alakításában olyan értékek erősödjenek, amelyek biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy adott körülményeik között is emberhez méltó életet tudjanak élni.
100
Az óvodáskor végére belső érésük, valamint családi és óvodai nevelésünk hatására elérik az egyéni sajátosságaiknak megfelelő testi, lelki, szociális fejlettségük optimális szintjét.
III. 4. Óvodai nevelésünk feladatai Az óvodás gyermekek testi, lelki és szociális szükségleteinek kielégítése: - integrált nevelés megvalósítása, - esélyegyenlőség biztosítása, - egészséges életmód kialakítása.
III. 4. 1. Integrált nevelés Az intézmény akadálymentesítése, a fejlesztőszoba kialakítása, az informatika és információs technikák alkalmazásával, az alapfokú művészeti oktatás bevezetésével megvalósítható az integrált nevelés. A roma gyermekek megfelelő szociokulturális környezetben való nevelésével a személyi higiénia igényének alakítása.
Kognitív adottságaiknak kibontakoztatása a
képességstruktúrájuk fejlesztésével, tehetséggondozással. Szülő – nevelő partnerviszony kialakításával
folyamatos
kapcsolattartás.
Saját
népi
kultúrájukon
(tánc,
zene,
képzőművészet) keresztül személyiségük, pozitív világképük alakítása. Identitástudatuk erősítésével közösséghez való alkalmazkodásuk elősegítése. Másság elfogadására való képesség kölcsönös alakításával az önbecsülésük fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális problémáit felvállalva, azokat az adottságaikat és képességeiket erősítjük, amelyek elősegítik, hogy elfogadják másságukat, és annak tudatában legyenek képesek megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekben ők is sikerélményben részesülhetnek. A különleges gondozás keretében nyújtott ellátással biztosítjuk, hogy a gyermekek megéljék a toleranciát, a társukon való segítés élményét, felfedezzék a másságban rejlő pozitívumokat, valamint becsüljék, értékeljék társaik erőfeszítéseit, munkájuk eredményeit.
101
III. 4. 2. Egészséges életmód kialakítása A gondozás nevelésünk egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek azon szükségleteit elégítjük ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárulunk egészsége megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakításához, és megteremtjük a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Első és legfontosabb feladatunk a gyermekek szükségleteinek kielégítése úgymint: -
mozgásigény, egyéb biológiai, fiziológiai szükségletek (éhség),
-
érzelmi biztonság,
-
szeretet,
-
szociális szükségletek (társigény, barátság…)
-
dicséret, elismerés iránti szükséglet,
-
kíváncsiság, tudásvágy,
-
esztétikum iránti szükséglet, alkotásvágy, felfedezés iránti vágy,
-
önmegvalósítás vágya, önkifejezés vágya, szabadságvágy.
III. 4. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása Minden gyermeket az adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban és társadalmi segítésben részesítünk. A testi, érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékos, tanulási nehézségekkel, a magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdők, valamint a roma gyerekek integrált nevelésével biztosítjuk. A preventív pedagógia és pszichológia eszközrendszerével igyekszünk leküzdeni a szociokulturális hátrányból adódó problémákat. A korrektív pedagógiai és pszichológiai munkával a képességbeli elmaradásokat korrigáljuk. A korai fejlesztés problémája is megoldható; szükséges eszközökkel bővítjük a fejlesztőszoba berendezését és a kívánt óraszámban megfelelő szakembert alkalmazunk. Ennek a munkának az eredménye attól is függ, hogy a fejlődési folyamatba mikor lép be az óvoda. A tehetség a mindennapok területén megmutatkozik az intellektuális képességekben, a kreativitásban, a társas kapcsolatok alakulásában. Támaszkodva az óvónők megfigyeléseire,
102
feljegyzéseire, gazdagítás keretében, projekt módszer alkalmazásával lehetőséget kapnak a gyermekek a továbblépésre.
III. 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE Keresztény szellemiség Cél és feladat Fő területek A nevelés
A gyermek
A fejlesztés
Kapcsolatok
alapvető
tevékenység
tartalmi
más nevelési
keretei
formái
eszközei
színterekkel
Család, Anyanyelvi nevelés
„Hétszínvirág” Alapfokú
Művészeti
Iskola egyházi közművelődési intézmények Vallásos nevelés Irodalmi nevelés Ének, zene, énekes játékok - Népijáték-néptánc Játék
Rajzolás, mintázás, kézimunka - Képző és iparművészet
Munka jellegű tevékenység
Külső
világ
Tanulás
megismerése
tevékeny
- Matematikai nevelés Mozgás, mozgásos játékok - Társastáncelőkészítő gimnasztika Képességfejlesztés Tehetséggondozás
Gondozás, Egészséges életmódra nevelés, társas kapcsolatok egyéni bánásmód
Az iskolai munkának megfelelő testi, lelki, szociális 103
és
A keresztény szellemiség magában foglalja óvodánk egész nevelési rendszerét, így válik lehetővé, hogy felfedeztessük a gyermekkel: minden mögött a gondviselés áll. Nevelési feladataink szerteágazóak, egymásra épülő és egymással összefüggő komplex módon érvényesülő tevékenységek, amelyek átszövik az óvodai nevelésünk teljes rendszerét. A
rendszerben
megvalósuló
feladatokkal
biztosítjuk
nevelésünk
céljának
kiteljesedését: minden mögött a gondviselés áll.
III. 5. 1. A nevelésünk alapvető keretei III. 5. 1. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés Az egészséges környezet biztosított (óvoda udvara, az óvoda helységei: bejárat, csoportszoba, öltöző, szellőztetés, hőmérséklet, berendezési tárgyak, mosdó, tornaterem), magas színvonalon, az óvoda rekonstrukciójának köszönhetően. Betegségek megelőzése, kisebb egészségi eltérések korrekciója: - betegségek, fertőző betegségek esetén elsősorban a megelőzésre törekszünk, csak orvosi igazolással engedjük közösségbe a betegségből visszajövő gyermeket. Betegnek tűnő gyermek szüleit értesítjük. - veleszületett rendellenességek, neurotikus tünetek, gerincoszlop és mozgásszervek elváltozása már korrektív munka, amit a megfelelő szakember fejleszt. Megtalálni helyüket a közösségben az óvónők példamutatással, empatikus szeretettel segítik, egyéb szükségleteiket a tőlük elvárható legmagasabb színvonalon kielégítik. - a balkezesség ma már elfogadott, a gyermeket ez irányú kezdeti nehézségein átsegítjük. - a beszédhibák, ha azok életkori sajátosságokból adódnak hangképző szerveik tornáztatásával, nyelvi játékokkal javítjuk. Rendszeres logopédiai szűréssel és szükség szerint fejlesztéssel szakember látja el a feladatot.
104
Egészséges életmód kialakítása: - a helyes életritmus kialakítását elsősorban az alaposan átgondolt, egymáshoz alkalmazkodó, a gyermekeink testi-lelki fejlődését segítő napirend biztosítja. - a helyes táplálkozás kialakításában segítségünkre lehet a fenntartó által üzemeltetett konyha. Mivel tudjuk, hogy ebben az életkorban jellemző a gyermekekre a progresszivitás, az erőteljes növekedés, a szervek és szervrendszerek tökéletesedése; nem mindegy, hogy milyen táplálékot kapnak. A konyhával kölcsönös kapcsolatot alakítunk ki, hogy a gyermekek tápláléka elsősorban fehérje és vitamindús legyen, biztosítva a megfelelő ásványi anyag és szénhidrát bevitelt is. Ösztönözzük gyermekeinket az új ízek megismerésére (kóstolás). - a testápolás (bőr, haj, köröm, fog, orr, fül, WC-használat) minden területen az intimitás biztosításával, megfelelő tapintattal és időráfordítással segítjük a gyermekeket, hogy megfelelő személyi higiéniai igényük kialakuljon. Ezen a területen a dajka nénik segítségét is igénybe vesszük a kiscsoportban. - az öltözködés: védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. A gyermek bőre vékony, hőszabályozása kialakulatlan ezért kérjük a szülőket, hogy rétegesen, mindig az időjárásnak megfelelően, kényelmes ruhadarabokkal (ami nem akadályozza őt a tevékenységeiben) lássa el gyermekét. - mozgás: (a gyermek mozgásrendszerének, ügyességének, testi erejének fejlesztése) megvalósítására programunk tág teret enged. Eszközeink a testnevelés, a játékos gyakorlatok, népi és társastánc, melyek segítségével megszüntetjük az óvodásokra jellemző helytelen testtartást, a felesleges erőpazarló mozdulatokat. Fejlesztjük természetes mozgásaikat (ugrás, dobás, járás, stb.), fokozatosan figyelve az aktív és passzív pihenés helyes arányára. - edzés (légfürdő, vízfürdő) mindennapi élet keretein belül, az időjárás függvényében biztosítjuk a szabad levegőn való tartózkodást. Figyelünk a csoportok zajszintjének csökkentésére is, elsősorban saját példánkon keresztül és a tevékenységek átgondolt szervezésével. - pihenés, alvás a kis és középső csoportban pihenés alatt biztosítjuk a folyamatos szellőztetést.
A
mesével,
dúdolgatással,
simogatással
a
nyugalmat,
derűt.
A
nagycsoportosoknak az aktív pihenés körülményeit teremtjük meg változatos tevékenységek biztosításával, de lehetőséget adunk az egyéni igények figyelembevételével a passzív pihenésre is. - a környezet rendben tartása kiemelt nevelési feladatunk. Az esztétikum iránti vágyaikat kielégítve arra törekszünk, hogy gyermekeink szükségleteikből adódóan ne csak
105
saját, hanem környezetük szépségére, rendjére is ügyeljenek, vegyék észre az oda nem illő dolgokat, belső indíttatásból tartsanak rendet. III. 5. 1. 1. 1. Napirend, heti rend (1. sz. melléklet) Biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. A gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. Tartalmazza a tevékenységek órabeosztását a kezdő- és végpontok megjelölésével. Az azonos tevékenységek délelőtti és délutáni időtartamát adja meg, de természetesen rugalmassága lehetővé teszi az előre nem tervezett, a gyermekek személyiségfejlesztését segítő események beillesztését is. III. 5. 1. 2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország” /Kodály Zoltán/ Az ember lényegéből eredően közösségi lény. A közösségi nevelés által biztosítjuk a gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formákat, a közös élet biztonságát, nyugalmát, a gyermekek védettségét, közösségi érzelmek alakulását és társas kapcsolatokat. Így tehát a gyermek számára a szokások az elemi közösségi követelmények természetes közvetítői. Az alapvető szokások alakítása már az óvodába lépés pillanatától megkezdődik. Figyelünk arra, hogy a szokásokhoz mindig pozitív érzelmek társuljanak, amin keresztül gyermekeink megismerik a szokások értelmét. Fokozatos, folyamatos, következetes munkával kívánjuk fejleszteni, a pozitív beállítódás alakulását. Célunk: -
Olyan hitet erősítő közösség létrehozása, amely védettséget jelent a gyermeknek, szülőnek. Ahol nyugalmat, békét, megértést találnak.
-
A szokások a gyermekek igényévé váljanak, amelyeknek természetes módon tesznek eleget.
-
Közös tevékenységekben önként vegyenek részt, elfogadva az adott tevékenység által megkívánt magatartási formát. 106
-
Kísérjék figyelemmel a csoportjuk tagjait, érdeklődjenek a hiányzók felől.
-
Működjenek együtt a feladatok elvégzésében, fogadják el a feladatoktól függő alá, fölé-, és mellérendeltségi viszonyokat.
-
Rendelkezzenek megfelelő kritikai és önkritikai érzékkel.
-
Vegyék észre, hogy kinek mire van szüksége, és aszerint segítsék egymást.
-
Alakuljon ki bennük a figyelem, türelem, tisztelettudás, együttérzés, bizalom, és az igazmondás igénye.
Feladataink: Otthonos
körülmények,
barátságos
légkör
kialakítása
a
gyermek
életkori
sajátosságainak figyelembevételével. Tárgyi, személyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek testi, lelki biztonságát. Az óvónő helye és kapcsolatai a csoportban: Irányító és modellszerepünk (miközben mi is egy közösség tagjai vagyunk) megkívánja, hogy mindig pozitív hozzáállással, keresztény erkölcsöt követve forduljunk a gyermek felé. Magatartásunk határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte, megértésre és toleranciára törekvő, igazságos. Kéréseinkben figyelembe vesszük a gyermek fejlettségét, jószándékát, törekvéseit, ugyanakkor szem előtt tartjuk fejlesztésének feladatait. A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban: -
Kommunikációs készség fejlesztése verbális és nonverbális úton.
-
Egymás számontartása (ki hiányzik és miért, ki van jelen)
-
ÉN tudat erősítése – egyéniség nevelése
-
Barátságok létrejöttének erősítése, kialakult barátságok ápolása, másokkal történő együttműködésre nevelés
-
Alkalmazkodás másokhoz
-
Tűrő és konfliktust megoldó képesség fejlesztése
-
Jellem fejlesztése: bizalom, igazmondás, döntésre való képesség
-
„Férfias” és „nőies” megjelenés, nemek közötti különbségek észben tartása
107
Módszertani alapelvek A szokásrendszer kialakítása, egyszerű, követhető szabályrendszer állításával. Feltétel nélküli szeretetünk és empátiakészségünk gyakorlásával segítjük a sajátos igényű gyermekek beilleszkedését. Az egyéni bánásmód érvényesítésén keresztül formáljuk a gyermekek magatartását. III. 5. 1. 2. 1. Ünnepek, megemlékezések A közösségi asztal - családban vagy óvodában, akár tágabb környezetben legyen is, az összetartozást és közösségi érzést erősíti. Olyan alkalmak ezek, ahol a gyermek szocializálódása folyamatosan, nagyon sok örömet jelentve valósul meg. Ilyenkor lesi el a vendégvárást, a másikat elfogadó, befogadó magatartást, hogy a másik személy fontos, s milyen jó, hogy az örömet, bánatot meg lehet osztani. Ebben a nyitottságban alakul a gyermeki bizalom, mely az örömteli együttlét alapja. Célunk: Ünnepeinkkel olyan értékrend közvetítése, amelyben a szülők újra és újra felfedezhetik, a gyermekek pedig megismerik népünk kultúráját, hagyományait és történelmi eseményeit, ezek belső tartalmát, esztétikáját. Feladataink: Az ünnepekben való együttlétekkel olyan közösségi élményt ajándékozzunk, amelyben gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit, az előkészületben gyakorolhatja fantáziáját, az ünnep előkészítése során pedig begyakorolja magát a közösséggel való együttműködésre. Megtanítjuk a gyermeket az önmaguk: idejének, figyelmének és szeretetének ajándékozására, mert ezáltal pozitív értékek szabadulnak fel, melyek táplálják a testet, lelket, értelmet.
III. 5. 1. 3. Egyéni bánásmód
108
A gyerekek fejlődési üteme, szociális- és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi és idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalataikban, értelmi képességeikben, kommunikációs
készségükben,
érdeklődésükben,
aktivitásukban,
érzelmeik
megnyilvánulásában, valamint társas kapcsolataik alakításában is. Mindezektől függ, hogyan hat rájuk az óvodai környezet, hogyan kerülnek kapcsolatba az óvónővel és társaikkal. Célunk: Magatartásunkkal, értékelésünkkel olyan közösség alakítása, melyben az egyének természetesnek tartják az egymás közötti különbségeket. Tudnak örülni egymás pozitív megnyilvánulásainak, sikereinek. Feladataink: Törekszünk a gyermek egyéni jellemzőinek alapos megismerésére, hogy nevelői eljárásainkat, azok tartalmát ennek megfelelően tudjuk megválasztani. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Elfogadó, megértő, segítő beállítottságuk mindig példaértékű a gyermekek számára, mert az óvónői értékelés önbizalmat ad, valamint a társak értékelő visszajelzéseit is fejleszti. Pozitív értékelésünk segíti a gyermekeket a kevésbé kedvelt, nem elég érdekes cselekvésre. A negatív tartalmú értékelésünk az elmarasztaláson és visszatartáson túl a kívánatos magatartás irányába mutat. A jutalmazás és büntetés eszközeit oly módon használjuk, hogy az ne gátolja a közösség fejlődését, a társas kapcsolatok alakulását.
III. 6. TEVÉKENYSÉGFORMÁK
III. 6. 1. Játék
109
A játék a legbölcsebb ajándék, amely öröm forrása a gyermek életének. Benne a lendület, a mozgás, az egyensúly mind jelen van. Sikere kizárja a negatív érzelmeket, ezért alapja a megértésnek és a barátságnak. A játékon belül történik a legmagasabb szintű tanulási folyamat. Az átélés szintjén a gyermek magát tanulja, miközben a külső és belső világ harmóniáját próbálja önmaga fejlődéséhez igazítani. A gyermek egész nap játszik, figyel, a mindennapi dolgokat a játék logikája alapján kapcsolja össze. Tudja, hogy játszik, mégis összekeveri a valóságot és az elképzelhetőt. Az óvodáskor a szabadság ideje, a mindent és semmit tevés keveréke, az emberi élet hatalmas tartaléka, melynek megrövidítése, elsivatagítása bűn, tönkretétele akadálya a további tanulási képességek kialakulásának. A gyermek játékában több legyen a szabad, kevesebb a nem szabad. A szabadság és korlátozás kellő arányával tudja a gyermek, hogy nem mindig teheti azt, amit akar. Egyértelmű, szilárd, szerető figyelemmel kipárnázott korlátokon belül a szabadság jó érzését keltjük a gyermekben, mert csak a magát szabadnak érző gyermek tud eredeti módon játszani. Célunk: Alakuljon ki a gyermekekben a tartós együttjátszás igénye, amelyben értelmi és érzelmi tapasztalataikat újraalkotják, a cselekvések összehangolásának képessége által. Legyenek képesek az élethelyzetek reprodukálása közben egyszerű játékeszközöket önállóan elkészíteni. Feladataink:
Olyan nyugodt, derűs légkör kialakítása, amely a gyermeket aktivitásra készteti, amelyben tapasztalatokat szerezhet. Biztosítjuk a különböző típusú játékokhoz az állandó és ideiglenes játékhelyet, a játék kibontakozásához szükséges időt, valamint a gyermek életkorához és játékának fejlettségéhez alkalmazkodó eszközöket. Megismerjük gyermekeink óvodán kívüli tapasztalatait, miközben tervszerű, tudatos óvodai élet szervezésével mi is újabb tapasztalatokhoz juttatjuk őket, (séták, kirándulások, stb.). Segítjük érthetőbbé tenni számukra a világot, miközben építünk aktivitásukra, serkentve képzeletük kibontakozását.
110
Tevékenységek: Gyakorló játék: - hang és beszéd, - mozgás,
Valamely mozdulat
- játékszerek és eszközök rakosgatása,
amely
- játék különböző anyagokkal,
örömet okoz.
Szerep játék: tapasztalatait,
- tematikus,
Ezek tükrözik a gyermek
- építő,
ismereteit, elképzeléseit, az ehhez fűződő
- konstrukciós
érzelmeit
Dramatizálás, bábozás: Feltételezi a gyermek önállóságát, kezdeményezéseit, a csoport bizonyos fokú fejlettségét. A gyermekek élethelyzeteket alkotnak újra. Barkácsolás: A játékhoz szükséges egyszerűbb eszközök elkészítése, a játék igényéből kiinduló közvetlen tevékenység. A gyermekek elgondolásai, ötletei, céljai, tervei jutnak kifejezésre. Motivációja az eszközkészítés, ajándékozás, maga az alkotás öröme. Szabályjáték:
Pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. Szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. A játék örömét a szabályok pontos betartása adja, mely biztosítja a játékosságot és a lendületet. Fajtái: - mozgásos játékok, - értelemfejlesztő játékok. Építő és konstruáló játék: Építmények, játékszerek, különböző tárgyak létrehozása alkatrészekből. Az „én készítettem” megtapasztalása bizonyosságot nyújt a gyermeknek saját képességeiről, növeli önbizalmát.
111
Dramatizálás, barkácsolás: Irodalmi élményekre épül, a gyermekek saját elgondolásaik alapján játszák oldott légkörben.
Módszertani alapelvek: Jó hangulatú és hőfokú játékirányítás az óvónő jelenlétével és játékos kedvével. A játék fejlődésének ösztönzése a játékhelyzetek megteremtésével és az esztétikus eszközök létrehozásával,
biztosításával
valamint
a
játszóhelyek
kialakításával,
a
szabályok
tudatosításával. Lehetőségek megteremtésével a közös élmények reprodukálásának elősegítse.
III. 6. 2. A munka A gyermek mindennapi tevékenységének része, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik, a gyermekek együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. Célunk: Belső igényükké váljon a saját személyükkel kapcsolatos tevékenységek pontos elvégzése. Tudják átélni a másokért végzett munka örömét, amelyet a tőlük elvárható felelősséggel látnak el. A közös munkatevékenységekben aktívan vegyenek részt. Feladataink: A munka játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodva tanítjuk meg a gyermekeket a feladatok elvégzésére. Az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve lehetőséget adunk az önálló munkavégzésre, megteremtve ezzel a szükséges készségek elsajátításának, gyakorlásának, hogy lássák munkájuk célját és hasznosságát. Gondoskodunk arról, hogy a gyermekek maguk végezhessenek el minden olyan munkát, amelyre egészségük károsodása nélkül képesek.
112
Igyekszünk elérni, hogy a család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére. Körülményeik, lehetőségük és gyermekük sajátosságai alapján vonják be őt a család egészét érintő munkába, erejének megfelelően vegye ki részét a közös tennivalókban. A gyermekek tevékenységét a munka jellegének, a csoport és az egyén fejlettségének megfelelően értékeljük. Soha nem lehet büntetés! A munka fajtái: Önkiszolgálás:
- testápolás, - étkezés, - öltözködés, - a rend megőrzése, - személyes holmik kezelése.
Naposság, közösségi megbízatás: - étkezéssel kapcsolatos teendők, - csoportszoba, öltöző, mosdó rendjének megőrzése. Alkalomszerű munkák: - ünnepek előtti teremdíszítés, - csoportszoba átrendezése, - felnőttek egyéb megbízatásainak teljesítése, - környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok. Módszertani alapelvek: -
A feladatok érthető, pontos megfogalmazásával, megtanításával sikerélmény biztosítása.
-
Az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével megfelelő fokozatos terhelés.
-
A munka szükségességének, nélkülözhetetlenségének felismertetése az állandóság és folyamatosság biztosításával.
113
III. 6. 3. Tanulás Az óvodában egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzésre, a „megtanulás”, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. Befolyásolja a gyermekek világképének alakulását. Hatására rendeződnek tapasztalataik, pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák megismerésére és megoldására. Célunk: Tudjanak azonosulni a meghatározott feladattal. Váljon belső igényükké, hogy a kapott feladatokat sikerrel megoldják, ugyanakkor kritikai érzékük fejlesztésével szoktatjuk hozzá őket saját tevékenységük ellenőrzéséhez. Feladataink: A nevelési célok érdekében, a csoport és az egyes gyerekek fejlettségéhez, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva választjuk ki, tervezzük meg, építjük föl a foglalkozási anyagot, valamint annak szervezési és munkaformáját. Segítjük a gyermeket, hogy a miérttől eljusson a miértekig, a hogyanokig, az okokozati összefüggések felismeréséig, így tanítjuk rácsodálkozni a teremtett világra. Olyan felnőtt- és gyermekközösség megteremtése, ahol a gyermekek gyakorolhatják a tanulás, elsajátítás sokféle lehetőségét, élményt kapva arról is, hogy egy olyan közösséghez tartoznak, amelyik sokféle módon nyilvánítja ki, hogy Isten szeretetében és vonzásában szép, értelmes, és tartalmas emberi életet lehet élni. Az óvodán kívüli spontán tapasztalatszerzés biztosításával, megfelelő tanulás irányításával az élet tiszteletének megalapozása, (növények, állatok).
114
Módszertani alapelvek: Sokoldalú tevékenységre késztetés, a gyermekek egyéni adottságait és fejlettségét figyelembe véve, a hangulat és motiváltság megteremtésével történő cselekedtetés, a szemléletesség fokozott érvényesítésével. Differenciált feladat adásával, reális értékeléssel az önbizalom és önértékelés elősegítése. Az egyéni bánásmód lehetőségeinek kihasználása a gyermekek önmagukhoz képest történő fejlesztése.
III. 7. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI III. 7. 1. Anyanyelvi nevelés A nyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunkánk minden területét, közvetítő elemként áthatja mindennapi munkánkat. A szocializáció folyamán a beszéd, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Általa növekszik tájékozottsága, gazdagodik ismerete, erősödik biztonságérzete. Az őt szerető felnőttek beszédében tapasztalja meg azokat a fogalmakat, amelyek a katolikus ember szókincséhez tartoznak, melyek megértése és gyakorlása során mutatja a gyermek számára a követendő utat az élet értelmének forrásához, annak kereséséhez, megtalálásához. A kommunikáció történhet verbális és nonverbális úton, de a kettőnek mindig összhangban kell megjelennie. Célunk: Saját teljesítőképességük optimális szintjére eljutva tudják érzelmi állapotuknak megfelelő gesztusokkal elmondani gondolataikat. Beszédük megfelelő hangsúlyozása,
115
hanglejtése, ritmusa legyen alapja a jól érthető, tiszta beszédnek. Képesek legyenek aktívan használni a tapasztalataik során bővült szókincsüket, ugyanakkor tudatosan kerüljék a trágár kifejezések használatát. Feladataink:
Helyes példaadással beszédünk legyen követésre méltó, egyszerű, de változatos mondatszerkezettel, szemléletesen, természetes hangon szólunk a gyermekekhez. Kérdésekkel ösztönözzük gondolkodását, beszédkedvét. Színes, érzelmeket kifejező beszéddel, kérdéseikre adott válaszainkkal formáljuk élménybefogadóvá. Tudatosan, folyamatosan figyeljük beszédszintjüket, feltárjuk hiányosságaikat, a beszédhibákat, hogy türelmes kezdeményezőként tudjunk segíteni a hangképző szervek tornáztatásával, valamint nyelvi játékokkal. Ismerjük meg a család nyelvi kultúráját, táj- rétegnyelvi jellemzőit, az esetleges köznyelvtől való eltérések okait. Felkeltjük a szülők figyelmét a beszélgetések és a beszélgetéssel kísért együttes tevékenységeknek az értelmi és érzelmi fejlődést serkentő gyermek – szülő kapcsolat erősítő hatására. Módszertani alapelvek: A
gyermek
életkorának
és
érdeklődési
körének
megfelelő
párbeszédek
kezdeményezésével segítjük a beszédhelyzetek alakulását, igényes, hangsúlyos, szép beszéddel emeljük annak színvonalát. Az egyén beszédszintjének figyelembevételével segítjük a kifejezőkészség fejlődését, önbizalmuk erősödését.
III. 7. 2. Vallásos nevelés
A keresztény nevelés az ember egyéni méltóságának, közösségi beállítódásának kifejlődését az istenhitre, istentiszteletre való készség 116
megalapozásával segítjük elő. Nem tudományellenes ismeretek közvetítése, hanem a világnézet kiszélesítése oly módon, hogy a megmagyarázhatatlan jelenségek, bizonytalanságok által keletkezett űrt hitélményekkel segítjük kitölteni. Ezáltal „tanulmányozhatóvá” válik a csodálat, az öröm, a hála, a bizalom, a segítségnyújtás, a reménykedés a biztonságérzet, - röviden: gazdagodik az érzelmi nevelés tartalma, teret kap annak konkrét, érzékelhető kinyilvánítása. Célunk: Érezzék át, hogy mi teremtmények mindnyájan Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusnak egymásban testvérei vagyunk. Képesek legyenek szeretetélményük gyakorlására. Feladataink: A családi keresztény nevelés támogatása, vagy ennek híján a gyermek elindítása a keresztény életbe. Vallási környezetismeretük megalapozása, szeretetteljes imádságos légkörben. Rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, tapasztalják meg a jézusi szeretetélményt, hogy kialakuljon bennük az alapvető hitkészség. Vallásos élményekkel ébresztgetjük, erősítjük vallásos érzelmeiket. Ösztönözzük őket, hogy bátran szólítsák meg Jézust és a Mennyei Atyát, örömmel imádkozzanak minden nap. (A hitre-nevelés kidolgozott programját a II. számú melléklet tartalmazza.)
III. 7. 3 . Vers, mese Az óvodai élet zajos közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás. Beszédnevelő, én erősítő, személyiséget önrendező, tanít az együttélés törvényeire, a természet szépségeire, választ ad a gyermek kérdéseire. A mese az a beszédmód, amire az óvodás gyermek figyelni tud. Ritmusa, képi ereje, folyamatossága, hangulata fogva tartja. A szó segítségével következik be a valóság és a
117
vágyak áthidalása. Örömforrás, mint a játék, olyan társas élmény, egyben közlési forma, melynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl a legjobban befolyásolja őket. A teljes világ kerek tükörképe, képsorai mindig konkrétak és érzékiek, mégis térben és időben hatalmasan kitágítottak. A jó mese a szó mélyebb értelmében tanulságos, egyszerre bensőséges és kozmikus. Célunk: Alakuljon ki bennük az irodalmi élmények iránti igény, ami megnyilvánul a befogadásra alkalmas szokásaikban. Jussanak el a befogadás olyan szintjére, hogy a folytatásos mesék, versek meseregények szálait össze tudják kötni. Legyenek képesek újraélni, újraalkotni a befogadott irodalmi művet dramatizálás, bábozás és ábrázolás keretében. Váljon igényükké a könyvek szeretete, megóvása. Feladataink: A beszéd zenei elemeinek érvényesítése, a személyiség, az élő emberi kapcsolatok sokféle érzékeltetése, belső képteremtés képességének fejlesztése az irodalmi műveken keresztül. Anyanyelvünk sajátos ritmusát, dallamait, hangzóvilágát, a népi mondókákon és a népmeséken keresztül ismertetjük meg a gyerekekkel. Segítjük a szülőket abban, hogy a ma oly divatos TV-adások személyiségromboló hatását felismerjék, s helyette ajándékozzák meg gyermekeiket a mese, báb, elbeszélés embert formáló szépségeivel.
118
III. 7. 4. Ének, zene, énekes játékok III. 7. 4. 1. Népi játék-néptánc Az ének a szív külső hangja, melyben ott van a bánat, az öröm, az alkotó vagy éppen játékos kedv, amely a közösség szeretetén gyógyulhat, vagy serkent a társas együttlét öröme felé. Célunk: A zenei anyanyelvünk ápolásán keresztül a zene megszerettetése, befogadására való képesség kialakítása. A néphagyományra építve a gyerekek mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. A magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése. Feladataink: Jó légkörben, változatos dallamfordulatokkal, új elképzelésekkel fokozzuk az éneklő kedvet. A nap folyamán sokféle tevékenység közben zenei élményben részesítjük a gyerekeket, figyelembe véve fejlettségi szintjüket, támaszkodva aktív közreműködésükre. A dalanyagot összehangoljuk a zenei feladatokkal. A szülőket arra ösztönözzük, hogy meghallgassák, és éneklésre bíztassák gyermekeiket, közös énekléssel fokozzák a gyermekek éneklő kedvét. Élőzene bemutatásához vendéget hívunk. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve. A népi játékok alkalmazásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk. A népi sportjátékok jellemformáló erejével fejlesztjük a gyermekek ügyességét, bátorságát, önzetlenségét, gyors felfogó képességét, a versenyszellemet.
119
III. 7. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka III. 7. 5. 1. Képző- és iparművészet Célravezető, ha a gyermekeket csak a feltétlenül szükséges mennyiségű, lehetőleg többfunkciós szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző, finoman esztétikus tárgyak veszik körül. Ne gondoljuk ki előre, mit kell tudni a gyermekeknek - várjuk ki, először mit alakítanak maguktól (hiszen ez az ő saját alkotó munkájuk), s belehelyezve gondolkodásukba abban segítjük őket, hogy az általuk létrehozott alkotást minél részletesebbé, minél tökéletesebbé fejleszthessék, - s ez által nekik okozzon minél több örömet. Mert akkor: -
Máskor is szívesen ülnek majd le, hiszen sikerélményük volt, így többet gyakorolnak, gyorsabban fejlődnek. (Érzelem)
-
Képzeteiket
segítjük
pontosabban,
részletesebben
felidézni,
ezzel
agyi
kapcsolataik is pontosabbá, szilárdabbá válnak, s egyre könnyebben működnek a későbbiekben.(Értelem) -
Kézügyességük is gyorsabban fejlődik, pontosabbá válik a sok gyakorlás során. (Manuális készség)
Célunk: Olyan témák biztosítása, melyeken keresztül változatosabbá válik a gyermekek ábrázoló tevékenysége, s melyeken keresztül érzékelhetővé válik számukra, hogy minden megeleveníthető, ábrázolható. Ábrázolási készségük, képességük olyan fokra emelése melynek birtokában képesek saját élményeik, képzeteik megjelenítésére, biztosan használva a képi kifejezés változatos eszközeit. Feladataink: Kialakítjuk a gyermekekben az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.
120
Igényes környezetben érzelmeiken keresztül segítjük elő az esztétikai igény kialakulását, ezen keresztül fejlesztjük az esztétikai igény befogadásának képességét. Az alkotás örömének átélésén keresztül keltjük fel a különböző ábrázolási technikákkal való tevékenység vágyát.
III. 7. 6. Külső világ tevékeny megismerése III. 7. 6. 1. Matematikai nevelés A környezet a maga beszédes voltán mutatja meg magát, s tanítja a gyermeket látásra, meglátásra, a csend beszédes szépségére. A környezet formai, mennyiségi, nagysági, térbeli és számossági volta a gyermeket a gondolkodás felé hajtja. Megfigyelések és tapasztalatok egész láncolata alakítja ítélőképességét, tér-, sík- és mennyiségismeretét. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Célunk: Miközben a gyermekek felfedezik környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába jussanak, amelyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodásukhoz, tájékozódásukhoz szükségesek. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok,
szokások
és
a
tárgyi
kultúra
értékeinek
megismertetésén
és
megszerettetésén keresztül legyen belső igénye, mindezek védelme. Feladataink: Lehetővé tesszük a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítva az alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre. Az óvodai élet harmonikus szervezésével, helyes példaadással segítjük a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítását. Lehetőséget adunk az alkalmi és folyamatos megfigyelések során a sokoldalú, érzékszerveink által történő tapasztalatszerzésre, az így szerzett élmények felidézésére különböző szempontok szerint.
121
Nevelésünk kiindulópontja a gyermekek ismereteinek szintje, valamint az óvodán kívül szerzett tapasztalataik. Elősegítjük a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását, olyan helyzetek megteremtésével, amelyekben a gyermekeknek alkalmuk nyílik a különböző szempontok felfedezésére, kreativitásuk fejlesztésére, a többféle megoldás keresésére. A matematikai játékok és tevékenységek során szerzett tapasztalatokkal segítjük az önálló problémamegoldó gondolkodásuk fejlődését.
122
III. 7. 7. Mozgás III. 7. 7. 1. Társastánc előkészítő gimnasztika A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek szervezetének harmonikus növekedését, fontos szerepe van az egészség megóvásában. A gyermek mozgásának fejlesztése összefügg egész személyiségének fejlesztésével. Célunk: A gyermekek belső igényévé váljon a mozgás szeretete, mely által fejlődik mozgáskultúrájuk, kitartásuk, növekszik teljesítőképességük. A társastánc megalapozó tudásán keresztül fejlődik a gyermekekben a rendszeres munka természetes igénye, ritmusérzéke, fizikai állóképessége, egymásra figyelő magatartása. Feladataink: A gyakran szervezett mozgásjátékokat a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építjük. A mozgástevékenységek tudatos tervezésekor mindig az egyéni képességeket és az életkori sajátosságokat vesszük figyelembe. Balesetek megelőzése érdekében mindig reálisan ítéljük meg a helyi lehetőségeket és korlátokat. A testnevelő- és népi sport játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése mellett, segítjük a gyermek térben és időben való tájékozódását, a helyzetfelismerést, a döntést. Alkalmazkodunk a gyermek egyéni sajátosságaihoz lehetőséget adva, hogy az adott gyakorlatot ki-ki saját képességeinek szintjén hajtsa végre. Együttműködünk a családokkal, hogy minden szülő lehetőségei szerint óvodán kívül is teremtsen minél több mozgási lehetőséget a gyermeke számára. (uszoda, kerékpározás, stb.)
123
A tánc előkészítő gimnasztikán keresztül alakul a gyermekek szép, rendezett mozgása, finomodnak az izomtónusok, javul testtartásuk, fejlődik ritmikus mozgásuk, kialakul pontos testképük, mely elősegíti, finomítja a test kontrollálhatóságát.
III. 7. 8. Képességfejlesztés (kiscsoportos és egyéni) Számos kisgyermek küszködik olyan fejlődési elmaradásokkal, amelyek korrekciója nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyermek a többi kisgyermekkel együtt egyenlő eséllyel állhasson neki az iskolai munkának. Egyre több olyan kisgyerekkel találkozunk, akiknél a pszichikus funkciók fejlődésében valami rendellenesség áll fenn. Ezek a központi idegrendszer diszfunkciójában illetve annak következményeként tekinthetők, melyek a korai fejlődés késleltetett voltában illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben nyilvánulnak meg. Ilyenek például: a figyelem, emlékezet, gondolkodás, koordináltság, beszéd, olvasás-írás, betűfelismerés, számolás, szociális kompetencia, emocionális érettség. A nagyon sivár szociokulturális háttérrel, szegénységgel küzdő családok gyermekei is produkálják a fent nevezett tünetcsoportot, azonban ezek is, bár egészen más módszerekkel de korrigálhatók. Célunk: Az egyéni és mikrocsoportos, célirányos fejlesztéssel a sajátos nevelési igényű gyermekek oly mértékű megsegítése, hogy önmaguk lehetőségeihez képest jó eséllyel kezdjék meg iskolai tanulmányaikat. Feladatunk: A gyermek és környezetének alapos megismerése mellett, a szakemberek által diagnosztizált állapotot elfogadva a gyermek sokoldalú, célzott fejlesztése. A rendelkezésünkre álló eszközrendszer, valamint a pedagógusok személyisége segíti az önfeledt együttjátszást és tevékenységet. Segítjük a szülők, a szakember és az óvó nénik partnerkapcsolatát, együttműködését, mert az által érhető el a gyermek fejlődésében eredmény. Értékeljük a gyermek erőfeszítéseit, vele együtt örülünk minden apró sikernek.
124
A
feltételnélküli
szeretet
és
elfogadás
állandó
gyakorlásával
végezzük
fejlesztőmunkánkat.
III. 7. 9. Tehetséggondozás Tehetséggondozás terén a 3 –7 éves korosztály országos szinten alulellátott. A differenciált feladatadással csak a tehetség feltárásáig jutunk el. Ezért fontos, hogy gazdagító programok keretében a projekt módszer alkalmazásával lehetőséget adjunk a tehetséges gyermekeknek a továbblépésre. Célunk: A tehetséggondozás keretében, a kiemelkedő teljesítményre képes gyermekeket oly módon segítjük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményt érjenek el. Feladataink: Tehetségazonosítás csoportban történő megfigyeléssel a gyermek megismerésén keresztül, az óvónők és szülők véleménye alapján. Olyan projektek alkalmazása melyekben megtalálható: -
az intellektuális kihívás (logika, következtetés, rendszeralkotás, ismeretek alkalmazása)
-
kreativitás (eredetiség, fantázia, nyitott lehetőség, nézőpontváltás, kombináció, többdimenziós élmény, kockázatvállalás, problémalátás, alternatívák keresése)
-
társas készség fejlesztés (önérvényesítés, vezetés, együttműködés, vita, érvelés, megegyezés, vélemény és kritika)
Az alulteljesítő tehetségek feltárásán keresztül az alulteljesítő gyermek fejlesztése a projekt módszerrel.
125
III. 8. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL Óvodánkat szociális és más nevelési funkciója összekapcsolja a családdal és a gyermekek fejlődésére közvetlenül ható más tényezőkkel: az iskolával, a „Hétszínvirág” Művészeti Iskolával, az egyházi és a közművelődési intézményekkel. A nevelőmunkánk eredményessége nagymértékben attól függ, mennyire képes az óvónő a gyermek személyiségfejlődését, mint folyamatot látni. Ehhez szükséges a gyermek, és szociokulturális környezetének sokoldalú megismerése, mert ez határozza meg a gyermek továbblépésének útját.
III. 8. 1. Az óvoda és a család Csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudjuk nevelőmunkánk eredményességét
biztosítani.
Egyenrangú
nevelőpartnernek
tartjuk
a
szülőt.
Az
együttműsödés alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Gyerekeink közül kevesen jönnek olyan családból, ahol élő hittel gyakorolják vallásukat. A szülők többsége elfogadja nevelési koncepciónkat, valamint az ezzel járó feladatokat. Vannak olyan családok, nem is kis létszámban, akik azért hozzák gyermekeiket, mert személyes kapcsolatuk van az itt dolgozó felnőttekkel, tehát személyes szimpátia alapján döntöttek az óvoda választásakor. Mindezek meghatározzák a családdal való kapcsolatépítési stratégiánkat. Célunk: Olyan partnerkapcsolat kiépítése, amelyben a szülő és az intézmény dolgozói kölcsönös, elfogadó szeretettel és tisztelettel tudnak együttműködni a gyermek optimális fejlődése érdekében. Feladataink: Óvodai nevelési programunk megismertetése minden szülővel, alkalmat adva olyan fórumoknak, ahol a programmal kapcsolatos észrevételeiket megbeszélhetik, javaslatot tehetnek módosításokra.
126
Az egyenrangú nevelőtársi viszony kölcsönös alkalmazkodásban nyilvánuljon meg, ami feltételezi, hogy minden dolgozónk előítéletektől mentesen közelít a családokhoz. A gyermek fejlődésével összefüggő problémák megoldási lehetőségeivel kapcsolatban a szülőnek van döntési kötelezettsége és joga, amit mindenkor elfogadunk, és tiszteletben tartunk. A családlátogatás, mint közvetlen információs lehetőség betekintést ad a család értékrendjének, életmódjának, nevelési stílusának, a gyermek családon belüli helyzetének, a kommunikációs készségnek színvonaláról és helyzetéről.
A gyermekkel való kapcsolatteremtésünk első színhelye a család, ezért megfelelő felkészültséggel és időráfordítással végezzük el az előzetes családlátogatásokat. Olyan szülői értekezleteket tartunk, amelyek nem csak információforrás lehetőséget nyújtanak a gyermekről, hanem olyan fórum színhelyei, ahol az egyes nevelési problémákról őszintén lehet beszélgetni, és kölcsönös megállapodásokat kötni. Segítjük a családokat, hogy az oktatási törvényben meghatározott jogaikkal kultúrált keretek között tudjanak élni, és tudják ezeket a jogokat gyakorolni. A gyermekről adott információink mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva, hitelesek és tárgyilagosak kell, hogy legyenek, felkínálva a továbblépési lehetőségeket is.
III. 8. 2. „Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskola A művészeti tevékenység, mint minden emberi tevékenység magába hordozza az ember személyiségformálási lehetőségeit. A művészetnek, mint emberi produktumnak az értéke, hogy az emberhez, az emberről szól. Célunk: A művészeti nevelés-oktatás speciális cél és eszköz rendszerével, érték mentő lehetőségeivel segíteni és kiegészíteni az óvodai nevelés területeit és ágait. Feladataink:
127
Az együttműködési megállapodás korrekt betartásán túl egymás munkájának segítése és tiszteletben tartása. Az interpretálással együtt járó pozitív élmények átélésén keresztül juttatja el a gyermeket az alkotás és a siker, a szépség és esztétikum katartikus átéléséhez. Segíteni a gyermek szocializációját, a szociális és társadalmi hátrányainak ledolgozásában, kiegyenlítésében. Szülők bekapcsolása táncház szervezéssel, igény szerinti társastáncoktatással.
128
III. 8. 3. Az óvoda és Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény
A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény iskolájával tartunk kapcsolatot. Az óvodánkba járó gyermekek számára nagy előny, hogy ott folytathatják tovább tanulmányaikat. Nyitottak vagyunk, egymás munkáját ismerjük, megbecsüljük. Gyermekeink örömmel várják az iskolakezdést. Célunk: Szorosabb kapcsolat építése az alsó tagozatos tanítókkal, a folyamatosság biztosítása érdekében az óvoda és az iskola között. Feladataink: Az iskola alapelveinek ismeretén keresztül a kölcsönös nevelési törekvéseink azonosításán túl kölcsönös gyakorlati tapasztalatok gyűjtése a két intézmény pedagógiai munkájáról. Figyelemmel kísérjük óvodásaink iskolai beilleszkedését, a szerzett tapasztalatok birtokában tudjuk nevelési feladatainkat alakítani. Beiskolázásunk rugalmas, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő. III. 8. 3. 1. A város általános iskolái Formális a kapcsolatunk, egyre kevesebb gyermekünk kezdi meg tanulmányait ezekben az intézményekben.
III. 8. 4. Fenntartó Az intézmény átszervezésével a kapcsolattartás elsősorban közvetett úton történik.
III. 8. 5. Helyi egyházközösséggel való kapcsolat
129
Miséken rendszeresen találkozunk az atyával, és a nővérekkel. Vallásunkat elsősorban az óvoda mellett lévő Szt. József templomban gyakoroljuk. Ünnepeinkre szeretettel hívjuk és elvárjuk Egyházunk és a szerzetesrend képviselőit, akik meg is tisztelnek minket jelenlétükkel.
III. 8. 6. Egészségügyi szervekkel való kapcsolat A védőnő folyamatosan, rendszeresen látogatja óvodánkat, segítve egészségre nevelő munkánkat. Az óvoda-orvos évente kétszer, de szükség szerint vizsgálja a gyermekeket, ha kell szakorvosi segítséget kérve. A tanköteles korúak iskola-alkalmassági vizsgálatát is ellátja. Családsegítő szolgálat segítségét elsősorban az anyagi juttatások területén vesszük igénybe, a rászoruló családok megsegítése érdekében.
III. 8. 7. Szakszolgálatokkal való kapcsolat Az
integrált
nevelés
hatékonyságának
és
a
fejlesztőmunka
beindításának
köszönhetően kapcsolatunk folyamatos, egymás munkájának megbecsülésén és a kölcsönös tiszteleten alapuló.
III. 8. 8. Az óvoda és a közművelődési intézmények Lehetőségünk van a könyvtár, múzeumok, kiállítások folyamatos megtekintésére, valamint a művelődési ház programjain való részvételre. Ezek igénybevételével elősegítjük a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Az óvodai faliújságon elhelyezett közművelődési programtájékoztatókkal ismereteket közvetítünk a szülők felé a hasznos hétvégi szabadidős tevékenység szervezéséhez.
III. 9. GYERMEKVÉDELEM A gyermekvédelmi munkánk fő feladata a prevenció, a segítségnyújtás kellő megértéssel és tapintattal. Ez a tevékenység minden óvónő feladatkörébe beletartozik, amit a
130
gyermekvédelmi felelős segít és koordinál, a vezetőnek folyamatos tájékoztatást ad a gyermekvédelmi tevékenységeiről.
131
FORRÁSMUNKÁK: -
137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról
-
37/2000. (XII.29.) OM rendelet a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének kiadásáról szóló 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet módosításáról
-
32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
-
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
-
Óvodai Nevelés Programja (1989)
-
Gyökösi Endre: Együtt a szeretetben
-
Magyar Bibliai Tanács: Biblia (1992)
-
B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék (1982)
-
A Magyar Katolikus Püspöki kar: Tanítónk Krisztus
-
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek: Neveld míg felnő
-
Susanna Millar: Játékpszichológia (1997)
-
Dr. Rédely Elemér: Kateketika (1995)
-
Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában (1994)
-
Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában (1994)
-
Bondor E., Velkovics V. Zsitva Gy.: Add a kezed (1991)
-
Apostoli Szent Szék Kiadó: A mennyei Atya szeret minket (1980)
-
Bács-Kiskun megyei Önkormányzat: Két folyó között Bács-Kiskun (1995)
-
Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével (1996)
-
Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az óvodában (2000)
-
Dr. Gyarmathy Éva: A tehetségről (2000)
-
Dr. Gyarmathy Éva: Projekt könyv (2000)
132
I.
számú melléklet
Kiscsoport napirendje 600 -
915
Gyülekezés. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Kezdeményezés. Teremrendezés. Mindennapos testnevelés illetve kötelező foglalkozás (Mozgás).
915 –
930
Testápolás, előkészület a tízóraihoz
930 –
945
Tízórai
945 – 1005
Testápolás, öltözködés előkészület a levegőzéshez.
1005 – 1120
Játék a szabadban, séta, megfigyelések
20
40
11 – 11
Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez
1140 – 1225
Ebéd
1225 – 1240
Testápolás, előkészület a pihenéshez
1240 – 1510
Pihenés
1510 – 1525
Öltözés, teremrendezés
1525 – 1540
Testápolás, előkészület az uzsonnához
40
55
15 – 15
Uzsonna
1555 – 1800
Játék egyéb szabadon választott tevékenység. Hazamenetel.
Játékra, szabadidőre fordított idő 4 óra Pihenés 2 ½ óra Mindennapos testnevelés 15 perc Előkészület az étkezéshez, étkezés 2 óra Öltözés, egyéb testápolás 1 ¾ óra Kezdeményezés 3-4’ – 10-15’-ig Étkezések között 120’- 140’ van.
Középső csoport napirendje 133
600 - 935
Gyülekezés. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Kezdeményezés. Teremrendezés. Mindennapos testnevelés illetve testnevelés. Kötelező foglalkozás.
35
9
45
– 9
Testápolás, előkészület a tízóraihoz
945 – 1000
Tízórai
1000 – 1015
Testápolás, öltözködés előkészület a levegőzéshez.
1015 – 1215
Játék a szabadban, séta, megfigyelések.
1215 – 1230
Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez.
30
55
Ebéd. Naposi teendők.
55
10
12 – 13
Testápolás, előkészület a pihenéshez
1310 – 1500
Pihenés
1500 – 1515
Öltözés, teremrendezés
1515 – 1520
Mindennapos testnevelés
1520 – 1530
Testápolás, előkészület az uzsonnához
12 – 12
30
45
15 – 15
Uzsonna
1545 – 1800
Játék egyéb szabadon választott tevékenység. Hazamenetel.
Játék 5 óra Előkészület az étkezéshez, étkezés 1½ óra Öltözés, egyéb testápolás 1¼ óra Pihenés 2 óra Mindennapos testnevelés 20’ (10’ de, 10’ du.) Foglalkozás 10-15’ – 20-25’-ig
134
Nagycsoport napirendje
600 - 935
Gyülekezés. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Kezdeményezés. Teremrendezés. Kötelező foglalkozás.
35
45
9 –9
Testápolás, előkészület a tízóraihoz. Naposi teendők.
945 – 1000
Tízórai
1000 – 1015
Testápolás, öltözködés előkészület a levegőzéshez.
1015 – 1215
Játék a szabadban, séta, megfigyelések.
1215 – 1230
Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez.
30
50
12 – 12
Ebéd. Naposi teendők.
1250 – 1300
Testápolás, előkészület a pihenéshez
1300 – 1500
Csendes játék. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, képző és iparművészeti nevelés a „Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskolában, valamint népi játék, néptánc.
1500 – 1520
Mindennapos testnevelés
1520 – 1530
Testápolás, előkészület az uzsonnához. Naposi teendők.
1530 – 1545
Uzsonna
1545 – 1700
Játék egyéb szabadon választott tevékenység. Hazamenetel.
1800
Indokolt esetben.
Játék 5 óra 40’ Előkészület az étkezéshez, étkezés 1 ½ óra Öltözés, egyéb testápolás 1 ¼ óra
135
Hetirend Kiscsoport: I. (újak) Hétfő:
Vers, mese
Kedd:
Rajzolás, mintázás, kézimunka Vallásos nevelés
Szerda:
Népi játék, néptánc (Ének, zene, énekes játékok), (csoportszobában) Környezet megismerésére nevelés (szabadban)
Csütörtök:
Mozgás (csoportszobában)
Péntek:
Ének, zene, énekes játékok
Kiscsoport 2. (régiek) Hétfő:
Vers, mese
Kedd:
Népi játék, néptánc (Ének, zene, énekes játékok), (csoportszobában) Környezet megismerése nevelés (szabadban)
Szerda:
Mozgás (a tornateremben)
Csütörtök:
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Péntek:
Ének, zene, énekes játékok Vallásos nevelés
Kötelező
Kötetlen
Mozgás
Ének, zene, énekes játékok
Népi játék, néptánc
Vers, mese
(Ének, zene, énekes játékok)
Környezet megismerésére nevelés Rajzolás, mintázás, kézimunka Vallásos nevelés
136
Középső csoport: Hétfő:
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Kedd:
Mozgás
Szerda:
Ének, zene, énekes játékok
Csütörtök:
Környezet megismerésére nevelés
Vers, mese
(matematikai nevelés) Vallásos nevelés Péntek:
Népi játék, néptánc
Vers, mese
Kötelező foglalkozás: Mozgás
1foglalkozás
Környezet megismerésére nevelés 1 foglalkozás Matematikai nevelés 1 foglalkozás Ének, zene, énekes játékok Népi játék, néptánc Rajz, mintázás, kézimunka
1 foglalkozás
Vallásos nevelés
1 foglalkozás
Kötetlen foglalkozás: Vers, mese
2 foglalkozás
Tornaterem használatának beosztása: Hétfő:
nagycsoport
Kedd:
középső csoport
Szerda:
kiscsoport
Csütörtök:
nagycsoport
Péntek:
középső nagycsoport
137
Nagycsoport: Hétfő:
Mozgás
Képző- és iparművészeti nevelés
Kedd:
Ének, zene, énekes játékok
Vers, mese
Szerda:
Környezet megismerésére nevelés
Képző- és iparművészeti nevelés
(Matematikai nevelés) Csütörtök:
Mozgás
Vallásos nevelés
(Társas táncelőkészítő gimnasztika) Péntek:
Ének, zene, énekes játékok
Vers, mese
(Népi játék, néptánc) Kötetlen foglalkozások: Vers, mese 2 Kötelező foglalkozások: 1 foglalkozás Mozgás 1 Társas táncelőkészítő gimnasztika Játékidőben barkácsolás, rajzolás Rajzolás, mintázás, kézimunka Képző- és iparművészeti nevelés 1 foglalkozás Ének, zene, énekes játékok Népi játék, néptánc Környezet megismerésére nevelés 1 foglalkozás Matematikai nevelés Vallásos nevelés
1 foglalkozás
138
II. számú melléklet
A vallásos és erkölcsi nevelés területei
1. Ismerkedés, összetartozás 2. Teremtés 3. Templomunk az Isten háza 4. Imádságok, dalok 5. Szentek, angyalok 6. A földön túli élet 7. Advent 8. Karácsony 9. Víz 10. Tűz 11. Hamvazószerda 12. Nagyböjt 13. Húsvét 14. Egyházunk 15. Ünnepeink 16. Jézus élete és tanítása, csodatettei 17. A család 18. Égi édesanyánk, Mária 19. Magyarok védelmezője, óvodánk védőszentje, Mária 20. Keresztény szimbólumok 21. Erkölcsi beszélgetések
139
Vallásos nevelés kiscsoportos korú gyermekeknek A vallásos nevelés tevékenységi formái: -
reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a kisoltár körül, gyertyagyújtás, heti egy játékos hittanfoglalkozás
-
előre tervezett séták, látogatások
-
váratlanul adódó eseményekre, témákra való reagálás, beszélgetés
-
ébredés előtti-utáni áldáskérés közösen
-
pihenő idő előtti ima
-
közös ünneplések az óvoda többi csoportjával
-
az átélt élmények feldolgozása énekkel, imával
A gyermekcsoport összetételétől függően már október elején elkezdhetjük a reggeli áhítatot. Az étkezéseknél az áldáskérést csak akkor ajánlatos elkezdeni, amikor már megismerték Jézust, és hallottak a Mennyei Atyáról. A vallásos nevelés célja: A családi keresztény nevelés támogatása vagy elindításuk a keresztény életbe, ismerkedés a vallásos környezettel (tárgyak, személyek, fogalmak, ünnepek). Szeretetteljes vallásos élményekkel vallásos érzelmeik ébresztgetése. Az imádságos légkörben Jézus szeretetének megtapasztalása, örömmel vegyenek részt az áhítatokon, örömmel menjenek templomba. Érezzék át, hogy Jézusban egymás testvérei vagyunk. Szűzanyával kapcsolatosan az anya szerepkörét emeljük ki, védőnő óvó tulajdonságaira tereljük ismereteiket. Feldolgozandó témák: -
jézus szereti a gyerekeket – Téged is szeret
-
Jézusnak is van édesanyja – Mária
-
a templomba készülünk: hívd el testvéreidet, szüleidet
-
a templom az Isten és a mi közös házunk
140
-
közös ünnepünk a szentmise, a terményáldás
-
Jézus arról beszél nekünk, hogy van Mennyei Atyánk. Ő teremtette a világunkat és bennünket.
-
Teremtett kincseink: növények, állatok, a természet
-
szólítsuk meg Jézust és a mennyei Atyát, imádkozzunk, énekeljünk közösen. Mondjunk köszönetet, adjunk hálát. A keresztvetés gyakorlása.
-
Szent Márton napja- közös ünnepünk.
-
Mikulásvárás, ajándékozás.
-
Karácsonyi várakozás, lelki kincsek gyűjtése.
-
Karácsonykor ünnepeljük Jézus születésnapját.
-
a Szent Család tagjai: Jézus, Mária, József, mint földi apa
-
te is meg vagy keresztelve, képnézegetések, beszélgetések a keresztelésről templomlátogatás a keresztelőkúthoz.
-
Jézussal járva a jóra törekszünk. A rossz cselekedetek elkülönítése.
-
Húsvétra készülünk- Jézus a mi hidunk a Mennyei Atya országába.
-
Jézus a Mennyei Atyához ment, és helyet készít ott nekünk, vár bennünket.
-
május Szűz Mária ünnepe: Mária a mi égi édesanyánk- köszöntsük őt is anyák napján. A nevelési év során tanuljanak meg 3-4 kötött szövegű, néhány soros imát és éneket.
Vallásos nevelés középső csoportos korú gyermekeknek A vallásos nevelés tevékenységformái: -
reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a „kisoltár” körül
-
játékos hittanfoglalkozás hetente egy alkalommal 15-20 percben, tevékenységeket társítani az adott témával kapcsolatban
-
étkezések előtti-utáni áldáskérés, hálaadás közösen
-
pihenő idő előtti ima
-
előre tervezett séták, látogatások
-
közös ünneplések az óvoda többi csoportjával
-
ajándékkészítés egymásnak, szülőknek
A reggel áhítatok szeptember második felében, a játékos hittanfoglalkozások október első hetében kezdődnek.
141
A vallásos nevelés célja: A családi keresztény nevelés támogatása, vagy a gyerekek elindítása a keresztény életbe. A vallási környezetismeret megalapozásának megkezdése (tárgyak, személyek, fogalmak, ünnepek), vallásos élmények biztosításával vallásos érzelmeik ébresztgetése. A szeretetteljes, imádságos légkörben rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, a jézusi szeretetélményt. Jézus iránti szeretetüket úgy mutassák ki, hogy figyelmesen hallgassák üzeneteit és ők, maguk is szívesen imádkozzanak minden nap. Szívesen látogassanak el a templomba, a családi misére. Az örömteli közös élményekben érezzék át, hogy Jézusban egymás testvérei vagyunk. Tisztelet és szeretet ébredjen bennük Szűz Mária iránt. Lelkiismeretük ébresztgetésével törekedjenek a jóra, szerezzenek örömet szüleiknek, szeretteiknek, társaiknak, Istennek. Feldolgozandó témák. -
Jézus szereti a gyerekeket – Téged is szeret.
-
Jézus jele a kereszt – keresztvetés gyakorlása. Katolikus köszönésünk Dicsértessék a Jézus Krisztus.
-
A kisoltár közös díszítése- ez a Jézussal való találkozás helye.
-
Templomunk az Isten háza.
-
Teremtőnk gondoskodik rólunk, szeret bennünket (hálaadás, imádság, terményáldás)
-
A teremtett világ: élő és élettelen
-
A Mennyei Atya életünk végén hazavár mindannyiunkat
-
Híres szentek. Sz. Márton, Szt. Erzsébet, Szt. Miklós
-
Advent, jócselekedetek gyűjtése
-
Szűz Mária, Jézus anyja
-
Karácsonyvárás (szálláskeresés, betlehemezés)
-
Templomlátogatás, a három királyok ünnepe
-
Akit megkereszteltek, Isten családjához tartozik
-
Jézus élete
-
Jézus bemutatásának ünnepe, Gyertyaszentelés
-
Nagyböjt, a lelkiismeret a mi segítőnk, jóra törekvés, Jézus tárai vagyunk
-
Jézus szereti a barátait, segíti őket
-
Húsvét,
Jézus
halála
és
feltámadása 142
(keresztútjárás,
vízszentelés)
Vallásos nevelés nagycsoportos korú gyermekeknek A vallásos nevelés tevékenységformái: -
reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a kisoltár körül
-
játékos hittanfoglalkozás hetente legalább egy alkalommal 20-25 percben. Lelki beszélgetések, diafilm, filmvetítés, zenehallgatás a témával kapcsolatban
-
étkezés előtti-utáni áldáskérés, hálaadás közösen
-
pihenő idő előtti ima
-
hosszabb séták, látogatások, kirándulások
-
közös ünneplés az óvoda többi csoportjával, az iskolásokkal, nyugdíjas otthon lakóival. Ajándékkészítés egymásnak, szülőknek, iskolásoknak, időseknek
-
képes biblia nézegetése, vallásos tárgyú kirakójátékok, szabályjátékok alkalmazása, bibliai történetek báboztatása, dramatizálás
-
önálló csoportosulás, énekelgetés
A reggeli áhítatok szeptember második felében, a játékos hittan foglalkozások október első hetében kezdődnek. A gyerekeket önálló kezdeményezésre buzdítjuk. Új társaikat lehetőleg ők vonják be az imába. A vallásos nevelés célja: A családi keresztény nevelés támogatása, vagy ennek híján a gyermek elindítása a keresztény életbe. Vallási környezetismeretük megalapozása, a szeretetteljes, imádságos légkörben rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, tapasztalják meg a Jézusi szeretetélményt. Alakuljon ki bennük az alapvető hitkészség. A vallásos élményekkel vallási érzelmeiket ébresztgetjük, erősítjük. Bátran szólítsák meg Jézust és a Mennyei Atyát, örömmel imádkozzanak minden nap. Szívesen látogassanak el a templomba, a szentmiséken figyelmesen hallgassák a tanítást. Hívják a családjukat a családi misékre. Érezzék át, hogy mi teremtmények mindnyájan Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusnak egymásban testvérei vagyunk. Szeretetélményüket tudják gyakorolni óvodástársaik felé is. Feldolgozandó témák: 143
-
Jézus a mi példaképünk – katolikus köszöntés: Dicsértessék a Jézus Krisztus
-
Jézus jele a kereszt, keresztvetés biztos elsajátíttatása
-
Jézus az Isten fia, anyja Mária
-
óvodánk védőszentje, Magyarok nagyasszonya-Mária oltár látogatása a templomban
-
az imádság- beszélgessünk Istennel Jézus mutatja az utat a Mennyei Atyához
-
az evangéliumi örömhír sorrendje
1. Isten él 2. Isten szeret 3. Isten megbocsát 4. Isten hazavár -
Isten a teremtő, Ő adta a világot mindenestől, és az életet is. Szüleink által visel gondot ránk. (terményáldás, hálaima)
-
Angyalok vigyáznak ránk, őrangyal fogalma
-
a Biblia, Isten üzenetei
-
Mindenszentek ünnepe, a Mennyországról
-
megemlékezés halottainkról, a halál utáni életről
-
szentek élete: Szt. Imre, Szt. Márton, Szt. Erzsébet, Szt. Miklós
-
Advent, lelki kincsek gyűjtése, lelkiismeretvizsgálat próbálgatása
-
szeretet ajándékozás a szentek példája alapján
-
Mária, a kereszténység ősanyja, katolikus hitünk kiemelkedő személye
-
karácsonyvárás: a kis Jézus születésének története, szálláskeresés dramatizálása, betlehemezés családok között
-
templomlátogatás, pásztorjátékok
-
a Szt. Család élete, az ifjú Jézus
-
Vízkereszt, három királyok
-
Mária menyegzője, népi játékok, a kánai csoda
-
Gyertyaszentelő Boldogasszony. A gyertya Jézus jelképe, Ő a világosság
-
a keresztségben isten gyermekei lettünk és Jézus által egymásnak testvérei vagyunk
-
Jézus tanítása, példabeszédei, élete
-
hosszabb imádságok: Miatyánk, üdvözlégy
-
Hamvazószerda, nagyböjt: jó és rossz tulajdonságaink felismerése
-
Jézus szeret, csodákat tesz, mellettünk áll, mi is segítsük 144
-
virágvasárnap jelentősége- dramatizálás
-
Jézus halála és feltámadása, az örök élet, keresztútjárás
-
kereszténységünk legnagyobb ünnepe: Jézus feltámadása, és mennybemenetele
-
a mennyei Atya országa
-
Pünkösd, a szentlélek eljövetele, ereje. Bölcsesség, erő stb.
-
Jézus közöttünk él
-
május, a Szűzanya hónapja, köszöntsük Őt.
Ebben a nevelési évben is 2-3 kötött szövegezésű imával ismerkedjenek meg a gyerekek. Nagycsoport végére biztonsággal tudjanak elmondani 4-5 kötött imát hazáról, szülőkről, Istenről, Jézusról, Máriáról. Próbálkozzanak saját szavas imákkal. Szívesen vegyenek részt a reggeli áhítatokon, hittanfoglalkozásokon, a miséken, örömmel énekeljenek az Úrnak. Nagycsoport végére biztonsággal énekeljenek 6-7 éneket. Vallásos élményeiket foglalják rajzba, játékaikba és meséljenek ezekről otthon is. Az egyházi személyeket illendően köszöntsék a tanult katolikus köszöntéssel. A keresztvetést biztonsággal végezzék. Ismerjék a templomban való viselkedés legfőbb szabályait, a tiszteletadást.
145
III. sz. melléklet
Az alapfokú művészeti nevelés követelményei I. AZ ÓVODÁS TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanításának célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, a 3-6 éves korosztály sajátosságait figyelembe véve. Feladata: Megismertetni a 3-6 éves gyerekekkel a hagyományos népi játékokat, a játékokhoz kapcsolódó énekeket és mozgásanyagot. Fejlessze: - ritmusérzékét, belső hallását - mozgáskultúráját az összerendezett mozgástól a ritmusos mozgásig, - fizikai állóképességét, - zenéhez való alkalmazkodását, - tér-, formaérzékét, - koncentráló képességét, - ízlését, - vizuális memóriáját, - improvizációs képességét, képzelőerejét. Követelmény: Ismerjen legalább - 10 kiszámolót, - 10 különböző típusú játékot - 10 népdalt Legyen képes: - a játékhoz fűződő lépéseket szépen előadni, - egyszerű ritmusképleteket (4/4; 2/4) visszaadni tapssal, dobogással.
146
TANANYAG NÉPI JÁTÉK – NÉPTÁNC 3-6 ÉVES
Népi játékok a) énekes-táncos gyermekjáték b) népi sportjáték Megjegyzés: A népi játékok alkalmazásánál figyelembe kell venni a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk. Céljaink a tanult játékokkal: - mozgáskészség javítása, - közösségi érzés tudatos erősítése, - élményszerzés, játékra nevelés. a) Eredeti énekes-táncos gyermekjátékok - altatók: - kiolvasók: - szerepjátszók: - fogócska: - párválasztó: - fogyó-gyarapodó: - vonulós-kapuzó:
Csicsíja babája…, Beli beli, kucu beli Mese, mese, mátka…, Kiugrott a gombóc…, Héja, héja lakatos…, Lipem-lopom a szőlőt…, Festékes, A csengeri piacon…, Ha én cica…, Katica szállj el…, Tüzet viszek…, Három csillag…, Hajlik a meggyfa…, Elvesztettem zsebkendőmet…, Járok egyedül…, Itt ül egy kis kosárban…, Új a csizmám…, Mért küldött az…,
b) Népi sportjátékok Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére. - küzdő - nemzetes
Adj király katonát…
147
TANANYAG Gyermektánc: az 5-6 évesek a Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesznek szert a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal. Így fejlődik a rendszeres munka természetes igénye, fizikai állóképessége, ritmusérzéke, egymásra figyelő magatartása.
Tánctecnnika
Természetes gyakorlatok, rávezető gyakorlat helyes testtartás megtanítása járások talpon, féltalpon, hajlított térddel futások (hátul és elöl felkapott lábbal, előre nyújtott lábbal) szökdelések és ugrások (páros-zárt lábbal, galopp, szökdelés oldalra) testsúly áthelyezés súlyos, súlytalan lépés helyzet térformák tudatos használata jobbra fordulat (1/8-1/4-1/2-1/1) balra fordulat (1/8-1/4-1/2-1/1)
Ritmikai gyakorlatok
Hangjegyérték gyakorlatok hangjegyérték megtanulása visszhang staféta
Alaplépések és táncok
Kerek a káposzta Táncolj kismadár Petronella Hacke-spitze Kis kacsa fürdik Olálá Country tánc I. Disco séta angol keringő alaplépése bécsi keringő alaplépése
A társastánc tanítás célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását. A tanszak feladata:
148
Ismertesse meg a tanulóval a társastánc alapjait, technikai elemeit, a mozgás kapcsolatát a zenével.
Alakítsa ki a tanulóban
a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, az esztétikai érzéket, az önkontroll alkalmazását.
Fejlessze a növendék
fizikai állóképességét, tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, technikai tudását, koncentrálóképességét, tér- és formaérzékét, stílus érzékét, előadói készségét.
Ösztönözze a tanulót
a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére, a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi életben és a társas érintkezésben.
149
1. Képző és iparművészeti nevelés követelményei 1.1.Előkészítő 1. évfolyam
Szeptember 1.1.1. Honnan jöttünk?
Ismerkedés a tanulókkal
Élményrajzok alapján tájékozódás ismereteiről, rajzi készségszintjéről
a
tanulók
előzetes
Alkossatok csoportokat. Az egy óvodából érkezettek legyenek egy csoportban. Ha sokan jöttek egy óvodából, alakítsanak a barátok három-hatfős csoportokat. A csoportok fessék, rajzolják meg az óvodát, ahonnan jöttek, az ott használt játékokat, tárgyakat, az óvónőket, a gyerekeket. A rajzok kerülhetnek egy nagy lapra, vagy a nagy lapra csak maga az óvodaépület, az udvarral, egy másik lapra a csoportterem, a játékok, óvónők, gyerekek kisebb lapokra, amiket körbevágva ráhelyezhetünk, ráragaszthatunk a nagy lapokra. Az elsősök egyik évkezdő feladata, feladatsora lehet. Felvezethetjük beszélgetéssel, vagy játékkal. A beszélgetés, játék után a gyerekek megrajzolhatják külön-külön az emlékeiket, vagy rögtön belevághatunk a közös munkába. Ha nem bízunk a gyerekek technikai készségeiben, nem alakult még ki az osztály megfelelő munkafegyelme, vagy technikai nehézségeket okoz a szervezés, dolgozhatunk zsírkrétával, de legjobb, ha a padlón, készülnek nagy gvas festmények. Ez persze rengeteg szervezési feladattal jár, a vizesüvegek felborulhatnak, a rosszul festő gyerekek szétáztatják a papírt, stb. Az órát vezethetjük a technikai fejlesztésre koncentrálva, ekkor inkább képi emlékeket hívunk elő. Ha viszont a közösségszervezés szolgálatába állítjuk, akkor inkább egy technikai tanulmány óra után vágunk bele, vagy megelégszünk a munka közbeni erőteljes eszközhasználatra buzdítással. A feladatról részletesebben lásd: Winkler Márta: Kinek kaloda, kinek fészek. Hunga – Print, Bp. 1993. 64. o. 1.1.1.1.B változat Egy mese megrajzolása, megfestése. Ha az óvodai élményeket távolinak találjuk, vagy egyszerűen csak erősebben szeretnénk kezdeni, kirakunk mindenféle kelléket, jelmezeket, ruhákat, öltözzön be mindeni egy meseszereplőnek, mondja el magáról kicsoda ő. Megfigyeljük a királylányt, katonát, stb. Ezután elmesélek egy rövid mesét, majd jöhet a rajzolás, festés.
Technika: Olajpasztell vagy gvas 1.1.2. Mi történt az óvodában? Beszéljétek meg, ki – mit fog megrajzolni, megfesteni az óvodai élet eseményei közül. Érkezés, átöltözés, reggeli, stb. Végül mindenki rajzoljon – fessen egy képet a számára legérdekesebb eseményről!
150
Az előző feladat színhelyei, alakjai, jöhetnek mozgásba. Kivágott síkbábokkal meg is eleveníthetjük a történteket. 1.1.2.1.1. B változat: Egy új mese kitalálása az előző mese szereplőivel Megnézzük az előző foglalkozáson készült képeket, majd egyéni vagy csoportos, esetleg nagycsoportos munkával új történetet gondolunk ki, rajzolunk – festünk meg.
Technika: olajpasztell vagy gvas 1.1.3. Állatok mintázása Séta az erdőben, mezőn, parkban, játszótéren (termések, növények gyűjtése), esetleg akvárium, élősarok megtekintése. Állatok, madarak megfigyelése. Állatok rajza, formázása agyagból.
Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia, agyagozás
Október 1.1.4. Bábkészítés – bábjátszás A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyéni ötlet alapján. Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása. Anyagok: Gyűjtött termések, csuhé, gyékény. Eszközök: Olló, tű, cérna, ár, Előzetes feladat: A gyékény, csuhé beáztatása. 1.1.4.1.1. B változat: Mit tanultunk az óvodában? Próbálj meg visszaemlékezni egy képre, amit az óvodában rajzoltál, festettél. Készítsd el újra. Persze, ha most valamit másképp formálnál, nyugodtan változtass rajt. Ha semmi nem jut eszedbe, rajzolj, fess egy olyan képet, amit legutóbb otthon készítettél. Bevezetőként felidézhetjük az óvoda eseményeit. Eljátsszuk, majd megrajzoljuk a legkedvesebb meséket, verseket, játékokat. Ismét célszerű csoportmunkát szervezni. Mit készítettünk az óvodában? Kiteszünk mindenféle alapanyagot, papír, színespapír, textil, fonal, termésbábokhoz alkalmas alapanyagok, ragasztók, festék, stb. Próbáljon meg mindenki készíteni valamit, amire az óvodából emlékszik. Ha elkészültek a bábok, rajzoljuk, fessünk egy jelenetet, amiben a bábok élő szereplőkké változnak, vagy a tárgyak készítéséről készüljenek rajzok. Eszközök: Olló, tű, cérna, ár, Anyagok: technokol, textilhulladék, hurkapálca, farudak, stb.
151
1.1.5. Firkák Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismerése Játékos gyakorlatok: pont – sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső, esőcseppek, szirmok), vonal – sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból foltképzés (zápor, szalmakötegek), folt – kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél)
Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés Műalkotások bemutatása: őskori barlangrajzok, poentilista képek, Victor Vasarely vonalas jellegű képei
Nonfiguratív firkák Beszélgetünk arról, hogyan nő fel egy gyerek, mit tud egy pólyás, mit egy-két éves, stb. Kérdezek valamit, válaszoljatok rá rajzban. Szerintetek, amikor egy egészen kicsi gyerek először kezd rajzolgatni, hogyan néz ki a papír? Mit rajzol? Rajzolgassatok úgy, ahogyan egy egészen pici gyerek rajzolna. (Megbeszéljük a rajzokat.) Egyszínű rajzeszköz. Legjobb a golyóstoll, hisz ha valaki nagyon beleéli magát, a ceruza hegyét kitöri, a filcet szétnyomja. A firkánál megelégedhetünk egyetlen firkálással, vagy részletesebben feldolgozhatjuk a kisgyermekkori firkálás történetét. Meg lehet beszélni, hogyan fogja a kis gyerek a tollat. (Marokra.) Melyik izületből indul a kézmozgás. (Vállból.) A firkák először kifutnak a lapról is. Aztán alkalmazkodnak a lap széléhez. Aztán fészekszerű gombolyaggá alakulnak. Aztán valamit ábrázolni kezdenek. Véletlenszerű címadás, belelátás. Végül megjelenik a szándékos ábrázolás.
Gyermekrajzok Aztán növekszik a gyerek. Lassan elkészülnek az első rajzai, amik már ábrázolnak is valamit. Milyenek lehetnek ezek az első, valamit ábrázoló rajzok? (Tetszés szerint választott rajzeszközzel.) Az elkészült rajzokat kirakjuk a táblára.
Történet rajza Meséljen el mindenki egy történetet ezekkel a kis rajzokkal. Tehát használhatja mindazt, ami itt van a táblán, de más dolgokat is kitalálhat. Ha a történet nem fér el egy képre, több képet is rajzolhatsz. Az elkészült rajzokat kitesszük, megpróbáljuk kitalálni miről szólhat. Ha sok a görcsös rajz, folytathatjuk a formatanulmányokat.
Firkák szabadon Próbáljunk meg egy lapra három – négy firka rajzot elhelyezni, de mindegyik másféle legyen. Gyűrjünk össze néhány papírlapot, de mindegyiket más módon. Tegyük ki magunk elé a firkákat, és az összegyűrt papírokat. Figyeljük meg, mire hasonlít! Rajzoljuk meg!
152
Érzelmeket hordozó firkák Nézzünk meg néhány firkát. Miben különböznek? Esik, emelkedik, suhan, lebeg. Erőszakos, szelíd, stb. Rajzold meg vonalakkal! Nézzük meg újra az előző firkákat. Meséljünk azokról, akik rajzolták őket. Firkáljunk jókedvű, szomorú, félénk, bátor, stb. firkákat. Rajzolj egy képet, mindegy mit ábrázol, de sokféle vonal, pont legyen rajta. Fejezd ki vonalakkal: Öröm, bánat, harag. Találj ki valamilyen érzelmet, dolgot, amit egy vonallal kifejezhetsz. Ha nincs semmi ötleted: rajzolj házat, kéményt, füstöt, kerítést, füvet, virágot, felhőket, napot csak vonallal. Rajzolj puha ceruzával nagy fát, mellé egy kicsit, szép, zeg-zugos ágakkal, gallyakkal, de csak vonalakkal dolgozz! Törekedj sokféle vonal alkalmazására! Érzelmeket hordozó firkák egyszerűbben: Van egy kisfiú, vagy kislány. Szomorú, magányos, szelíd, kedves, ül egyedül, és kedvetlenül firkálgat. Firkálj te is olyat, amit ő firkálna. Egy másik kisfiú vagy kislány pedig jókedvű, felszabadult, mindig van társasága, sokat játszik, mindenki szereti, firkálj valamit. Mit firkál? A harmadik gyerek is jókedvű, de ő erőszakos, durva. A negyedik firkádhoz te találj ki valakit.
Folt firkák Firkálni persze nem csak vonalakkal lehet. Vetítek néhány diát, amin foltok vannak, de nem ábrázolnak semmit. Készítsünk ilyen folt firkákat is. (Filc vagy festés.)
Figuratív rajzok, festmények Tedd ki magad elé a firka rajzokat, amiket a négy gyerek készített. Válasz ki egyet a firkák közül, és rajzolj vagy fess egy képet, amit a firkáló kisgyerek rajzolt, a firkálás után. Ez már ne firka legyen. Ha elkészültél, rajzold meg magát a firkáló gyereket is, írhatsz is róla valamit a lap hátára.
Technikák: filctoll 1.1.6. A kóró és a kismadár Osszuk ki az egyes szereplőket. A mese szereplőinek megrajzolása a legkisebbeknek sem okoz gondot, ha hangsúlyozzuk, hogy csak az a fontos, egymástól különbözzenek. Nagy létszámú osztályokban külön rajzoló kaphatja a kismadarat minden szituációban, és persze a visszaút szereplőit is külön gyerekekre bízhatjuk. Aki hamar elkészül, besegíthet a falu rajzolásába. A kismadarat előre megrajzolhatja valaki, és ezután mindenki igyekszik ehhez a rajzhoz tartani magát, de azt is elfogadhatjuk, hogy a kismadár folyton változik. Esetleg sablon körülrajzolásával biztosíthatjuk a kismadár (hozzávetőleges) alak állandóságát. A rajzokat elhelyezhetjük egyenes vonalban, vagy két sorban a kakasnál visszafordítva a történetet, „ikonfalat alakíthatunk a külön lapokra rajzolt részletekből,” de kitalálhatunk bonyolultabb kompozíciós szerkezeteket is. A feladat után esetleg hasonló motívumokból új mesét írhatunk. Nagyobbakkal hasonló láncmeseként Kálidászhától „ A felhő-hírnök” kínálkozik, ahol egy elefánt alakú felhő visz szerelmes üzenetet át Indián. (Európa Bp. 1959) 153
Ha az első órákon rajzoljuk, követheti a feladatot a mese sarok kialakítása. 1.1.7. A kóró és a kismadár rajz forgó Körbeállunk egy nagy papírt. A papírra oda van rajzolva egy csiga alakban tekeredő út. Mindenki megrajzol egy szereplőt a meséből. Megállapodhatunk abban, hogy mindenki csak egy színt használ, vagy kitehetünk középre egy filc készletet, és ebből szedünk el, ahogy épp érjük. Felbonthatjuk a munkát részfeladatokra. Pl. először csak a szereplőket rajzoljuk. Aztán az út kavicsait, vagy néhányan a kavicsok közé fűcsomókat, stb. Következő lépés lehet az útszéli növények rajzolgatása, majd egy újabb körben virágok kerülhetnek rájuk. Következő körben mondjuk a szereplőket gazdagítjuk, végül jöhet a színezés. (Lásd kieg. F. Rajz forgó) Technika: filctoll, vagy színes ceruza, zsírkréta.
November 1.1.8. Élményrajz (Vagy illusztráció) Élménykifejezés Élményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezése Az öröm (születésnapomon, győztem…), bánat (szomorú voltam…), félelem (megijedtem…) megjelenítése. A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése)
Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll 1.1.9. Mese illusztrálása a térbeli problémák feldolgozása A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazása Téri szituációs feladatok végzése építőkockával Irányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül) Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből
Technika: zsírkréta, tempera 1.1.10. Játék az arcunkkal
Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással Karakter kifejezése arányok torzításával Hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevetetése Jellemvonások felismerése képekről, fotókról
154
Technika: plasztikai feladatok Agyagmintázás, vagy rajz agyaglapra, lapos dombormű fejlesztése. 1.1.11. Tematikusmintázás az előző óra arcmásaiból kiindulva. Egész alakos kompozíciók
December 1.1.12. Bohóc
Készítsetek színespapír kivágással vagy tépéssel csoportképet néhány bohócról, az alábbi szabályok betartásával: mindenki csak egyféle „alkatrészt” gyárthat. (Kéz, szem, száj, orr, fül, stb.) Ezek az alkatrészek persze lehetnek egészen különbözőek. Mindenből annyi példányt gyártsatok, ahány bohócot össze szeretnétek majd állítani. Munka közben nem figyelhetitek egymás munkáját, nem alkalmazkodhattok egymáshoz. Ha mindenki elkészült rakjátok össze őket csoportképpé, majd ragasszátok fel egy nagy alappapírra. Ha vastagabb fehér papírból dolgoztok, papírmetszetet készítethettek.
Sablonmentesítő feladatként, vagy szigorúbb látvány utáni tanulmányok oldására szolgálhat. Ha nincs színespapírunk, fehér lapra is dolgozhatunk, a méretnek megfelelő rajzeszközzel színezve. A papírmetszetet célszerű vastagabb papírból készíteni. Alaposan ragasszuk fel. Ha a papírmetszet kinövi a magasnyomó gépünk méreteit: áthengerezés után a terem padlójára fektetjük, újságpapír alapra, rátesszük a nyomópapírt, majd a cipőket levéve gondosan végigtapossuk. Ha színes, átlátszó öntapadós fóliából dolgozunk, az ablaküvegre ragaszthatjuk. (Ügyesen kell taktikázni a felragasztásnál, hogy ne kerüljön alá levegő.) 1.1.13. A betlehemi történet Elmeséljük vagy eljátsszuk a történetet, majd kompozíciós vázlatokat készítünk, vagy jöhet rögtön a rajzolás.
Pasztellkréta 1.1.14. Karácsonyi üdvözlőlapok Filctollal képeslapokat rajzolunk az előző foglalkozás munkáiból kiindulva, esetleg technikai játékokkal színesítjük a munkát. Viaszkaparás színes alapra, papír, metszet, vagy metszés puha linóba. 1.1.15. Karácsonyi ajándékkészítés
155
Január 1.1.16. A színek világának felfedezése Ismerkedés a színekkel: a főszínek megismerése, színkeverési próbálkozások, a hideg-meleg színek megismerése, színkontrasztok szerepe, a sötét és világos színek hangulati hatása A feladatok végezhetők: zenehallgatás után, az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével, színkompozíciók létrehozásával
Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik 1.1.17. Jégvirágok, hópihék Figyeljetek meg nagyítóval hópelyheket, vagy jégvirágokat. Próbáljátok megrajzolni, amit láttatok. Fessetek jégvirág-tündérlányt fehér temperával fekete alapra, vagy ragasszatok fehér papírkivágást fekete alapra. Szép jégvirágos ablakot a gyerekek már talán nem is látnak sehol. A kétrétegű, egymáshoz közel lévő, és zárt terű ablakon nem képződik jégvirág. Legkönnyebb persze diával szemléltetnünk, de ha kinn kemény hideg van, és a kettős ablakot kissé szétnyitjuk, valami párásítást biztosítunk, szép jégvirágokat figyelhetünk meg. Hópehelyszerű fraktálokat is tanulmányozhatunk számítógépen. Nagyon jól kell előkészíteni a feladatot, mert nagy a sematizmus veszélye. Fehér temperával festhetünk, vagy fehér papírkivágást ragaszthatunk fekete karton alapra, esetleg tussal lefestett viasz vagy zsírkréta alapba kaparhatunk. 1.1.18. Illusztrációs munka Nagy László: Ó csodálatos jégvirág: Az előző foglalkozás faktúráival dolgozzunk, papírmetszés, viaszkaparás vagy puha linóba metszés is jöhet. Ó, csodálatos jégvirág, táncolva megdermedt leány, fátyolos, csipke-kombinés, napvilágomnak ablakán.
Ó, csodálatos jégvirág, mi lesz így velem s teveled? Ha rádlehelek: tovatűnsz ha megbűvölsz: megdermedek.
Csillag-kripta a két szeme, kialudtak a csillagok, lángudvarukba éjjelre meghíva nem ballaghatok.
156
Február 1.1.19. Mesekígyó
Találjatok ki közösen egy mesét! Kik lesznek a szereplők? Rajzoljátok meg, majd vágjátok ki a figurákat keménypapírból! A szereplőknek ragasszatok hurkapálca nyelet, játsszátok el a történetet, majd mindenki rajzoljon, fessen egy képet a meséről!
Rögzítsük először a helyszínt, majd a szereplőket. Ezután elindíthatjuk a mesét, vagy választhatunk jellegzetes mesei fordulatokat. Kiadhatjuk csoportmunkában is a feladatot. Elindíthatunk egy történetet. Egyszer volt, hol nem volt… minden gyerek hozzáfűz néhány mondatot, vagy egy eseményt. 1.1.20. Plasztikai feldolgozás Kiosztjuk a szereplőket, bútorokat, helyszíneket, háttereket. Dolgozhatunk agyagból, textilből, csuhéból, stb. 1.1.21. Farsangi jelmezek terve A jelmezek készülhetnek az iskolai farsangra, vagy tarthatunk saját csoportfarsangot. Ekkor a jelmezek lehetnek képzőművészeti jellegűek, azaz semmit nem ábrázolnak, csak épp érdekesek, vagy szerepjáték jellegűek. Esetleg foglalkozás után még ott maradhatunk egy kis disco-ra, vagy akár külön estét is szánhatunk rá. Ez történhet csoportonként, de több csoport is összefoghat egy közös farsangra. A farsang lehet egyszerű mulatság, persze ezt sem árt játékokkal színesíteni, vagy lehet valami keretjátéka. (Egy ilyen keretjáték lehet, pl. egy időlaboratórium, ahol elromlik egy időgép, és a világ minden idejéből és tájáról gyűjt össze alakokat. Ekkor mindenki beöltözhet bárminek, nyilván lesz egy király az udvartartásával, aki elrendelheti, hogy amíg a gép visszaviszi őket, folytatódjék a mulatság. A szereplők játsszák a szerepeiket. Persze nem árt előre egyeztetni bizonyos fordulatokat, nehogy mondjuk egy gengszter rögtön az elején lelőjjön mindenkit. Keretjáték lehet egy mese is, amiben van valahol egy bál, ekkor persze a történet többi része csak felvezető vagy záró eseménysor, a legtöbb időt a bál jelenti.) 1.1.22. Farsang
A tér ábrázolása A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján. (állatkertben, cirkuszban, farsangi bál) Emlékképek készülnek a farsangról, vagy a jelmezkészítésről.
Tüzem lobogóm
Hurrá
Lobog tulipán szoknyád,
Szaladj, ha akarod látni, fuss! Kitört a fák forradalma! Szaval a száműzött Március! 157 lincsel a Tarna! Jégkirályt Március! Március! Március!
leng liliomláng sálad, szikrás szél fúj, s lobot vet hajad is: csupa láng vagy! Élek-halok a fényért, égj hát gyönyörűm lángolj! Tüzem, lobogóm vagy már. Lobbantsd rám, ifjúságom!
Tevékeny éj Virágporos szél jár a kertben. Szeretkezik vele a másik. Sziromszoknyája földre lebben. s magát megadva, önfeledten hangolja át az éjszakát.
Március 1.1.23. Utassy József tavaszi verseinek illusztrálása Vázlatok 1.1.24. Kivitelezés 1.1.25. Kiállítás, múzeumlátogatás 1.1.26. Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Lehetőség szerint néprajzi anyag megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek)
Április 1.1.27. A kiállítás képei A látottak feldolgozása Tovább pedig műhely előkészítők Csoportkiállítás rendezése
158
Ünnepek évköre
Jelmagyarázat Nemzeti ünnepek Liturgikus ünnepek Népszokások
159
IV. 1. A kollégium bemutatása az alapító okirat tükrében A kollégium a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégium kollégiuma. Szervezetileg a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégiumhoz tartozik. Országos beiskolázású, koedukált kollégium, mely maximum 50 fő elhelyezését tudja biztosítani. Szakmai tekintetben önálló szervezeti egység, a kollégiumra vonatkozó kérdések esetében a nevelőtestület jogkörét a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok gyakorolják. Gazdasági tekintetben a kollégium költségvetését, illetve a kisegítő tevékenységből származó bevételeit az intézményi költségvetésen belül elkülönítetten kezeli az intézmény gazdasági vezetője. Ezek tervezéséhez, felhasználásához a kollégiumvezető egyetértése szükséges.
IV. 1. 1. Alaptevékenysége A kollégium elsősorban a vidéki, de indokolt esetekben a helyi középiskolai tanulók részére nyújt biztos hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez, a szabadidő értelmes eltöltéséhez.
IV. 1. 2. Kiegészítő tevékenysége A kollégium szabad kapacitásának korlátozott mértékű hasznosítása. (szálláshelyek kiadása).
IV.2. Alapelvek A Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégium katolikus intézmény. Céljainak tekinti a keresztény értékrend kialakítását. Keresztény értékrendjével, vallásos hitéleti megközelítésével járul hozzá olyan pedagógiai struktúra kialakításához, amelyben a gyerekek személyisége megfelelően fejlődhet. A korszerű műveltség átadása mellett a keresztény elvek válnak nevelési eszménnyé. Alapvető feltételként elvárja az értékrendhez való pozitív hozzáállást minden nevelő, dolgozó, diák és szülő részéről. A vallásos életben való aktív részvétel feltételeinek
160
megteremtésével biztosítja a közösségben fejlődés lehetőségét. Szándékunk a hitéhez, vallásához hű keresztény értelmiség, a munkát szerető és megbecsülő fiatalok nevelése. A kollégium lehetőséget nyújt a harmonikus közösségi élet, a barátság, az összetartozás megtapasztalására, megvalósítására. A kollégium felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a közösség kialakításáért. Ennek érdekében a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában, a családi életre való felkészítésben együttműködik az iskolákkal, a szülőkkel.
IV. 3. A kollégium társadalmi szerepe 1. A kollégium megteremti a feltételt azon tanulók számára, akik lakóhelyén ill. megfelelő családi körülmények hiányában nincs lehetősége a továbbtanulásra. Saját iskolánk tanulói mellett kis létszámban felvételt nyernek a város egyéb középiskolában tanuló keresztény családok gyermekei is. 2. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. Kiegészíti az iskolai, családi nevelést. 3. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását a közösségi együttélés során. Segíti a minőségi tudáshoz való hozzáférést, az esélyteremtést. 4. Az iskolával együtt támogatja azon felekezetek működését, amelyek párbeszédet folytatnak a katolikus egyházzal. Számukra biztosítja a kollégium programjainak kialakításában a részvételt az iskolai szervezettel való összhangban.
IV. 4. A kollégium nevelési célja IV. 4. 1. A kollégium fő koncepciója: tudásközvetítő kollégium létrehozása A tanulók szocializációjának, egészséges fejlődésének, tanulásának, sikeres életpályára való felkészítésének segítése. Kiegyensúlyozott, - Istennel, társaival, önmagával harmonikus kapcsolatban élő személyiség formálása, kibontakoztatása. Olyan kollégiumot szeretnénk:
161
-
ahova “hazamegy” a tanuló az iskola után
-
amely “jó család”
-
szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, (nevelő) következetessége szeretettel párosul.
-
igyekszik többletlehetőségeket nyújtani a tudás gyarapításához
-
amely “érdekes lakóhely”, tele tudás -, képesség fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési – építési lehetőségekkel
-
amelyben a diákok észrevétlenül sajátítják el az érdekkifejeződés, ütköztetés, érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit
-
amely segít a sikeres életpályára való felkészülésben
Ezek a célok olyan kollégiumot feltételeznek, amely: -
humanista
-
szeretetteljes légkörű
-
gyermekközpontú
IV. 4. 2. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei -
a nevelésben az alapvető emberi jogok, szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok betartása, demokratikus és humanista elvek alkalmazása
-
a tanulók számára lehetőségek nyújtása az elmélyült vallási életre, fölkészülés a szentségekre, egyházi ünnepek megtartása)
-
a katolikus, keresztény értékrend, mint szellemiséget meghatározó követelmény érvényesítése
-
a tanári tevékenységében a diák iránti bizalom és szeretet érvényesítés
-
nevelési eljárásokban az alapvető erkölcsi normák érvényesítése
-
minden nevelői tevékenységben az egyéni és életkori sajátosságok szem előtt tartása
-
társadalmi eredményességre való törekvés, az önművelés igényének kialakítása
-
a szülői indíttatások, elvárások, igények mindenkori figyelembe vétele
-
a kapcsolódó iskolák oktatási és nevelési tevékenységének nyomon követése
-
a kisebbségek identitástudatának tiszteletben tartása és fejlesztése, társas kapcsolatok tisztelete
-
a tanulói öntevékenységre, önszerveződő képességre alapozott együttműködés kialakítása
162
IV. 4. 3. A kollégiumi nevelési feladatai IV. 4.3.1. A tanulási kultúra fejlesztése Fontos a tanulási motívumok fejlesztése, amelyek elősegítik annak kialakítását, hogy a tanulás a diákok életprogramjává váljon. A nevelési folyamat fejlesszen olyan motivációkat a diákokban, hogy a tanulás nem csupán kötelesség, hanem igény legyen. Az eredményesség fokozásához fejleszteni kell a tanulási, megismerési és gondolkodási képességeket. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a diákok elsajátítsák a helyes, hatékony egyéni tanulási módszereket. A helyes tanulási kultúra kialakításának részfeladatai -
egészséges versenyszellem, sikerélmény felkeltése, sikervágy kialakítása
-
követelmények folyamatos emelése
-
a tanulás, tudás értékének elismerése
-
felfedezési vágy felkeltése
-
az eredményes, egyénre szabott tanulási módszerek megismertetése
-
a tanulmányi munka eredményeinek folyamatos visszajelzése, minősítése
-
felkészítés az életfogytig tartó tanulásra
Elvárások a kollégiummal szemben -
a zavartalan tanulás feltételeit biztosítani
Nevelőkkel szemben: vegyék figyelembe: -
az iskolai elvárást
-
a tanulók egyéni szokásait
-
a tanulók elért eredményeit
Tanulókkal szemben: kapjon hangsúlyt:
163
-
a képesség
-
a szorgalom,
-
az eredmény.
IV. 4. 3.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Kezelni kell a tanulók közötti műveltségbeli, képességbeli különbözőségeket. Ehhez változatos
szervezeti
és
módszerbeli
megoldásokat
kell
keresni.
Az
iskolákkal
együttműködve kell feltárni a lemaradó és a tehetséges tanulók körét, meghatározni a felzárkóztatás, tehetséggondozás és speciális érdeklődés kielégítésének lehetséges és szükséges formáit, annak érdekében, hogy a lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók kibontakoztatása biztosított legyen. Feladatunk a választott vagy választandó pályák megismerési lehetőségének, az élet és pályakezdés megkönnyítésének biztosítása. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása és pályaorientáció részfeladatai: -
a lemaradókkal egyéni törődést igénylőkkel való foglalkozás, alapok pótlása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében
-
koordinálás az iskolával, korrepetálások szervezése, felkészültségi szint ellenőrzése (hagyományos és alkalmi felzárkóztatás)
-
módszertani tanácsadás, tanulói szokásrend kialakítása, tanulópárok, segítők megszervezése
-
versenyek szervezése, tanulók felkészítése
-
életpályák, hivatások, szakmák és munkalehetőségek megismertetése (az európai tagállamokban való munka lehetőségei is)
-
az
érdeklődésnek,
tudásnak
és
lehetőségeknek
megfelelő
pályaorientálás,
pályaválasztás -
speciális és pályakezdésre felkészítő foglalkozások szervezése
IV. 4. 3. 3. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése Az egyén helye, szerepe és fejlődése nem oldható meg közösség nélkül. A kölcsönhatás jelentős, sőt nem hagyható ki belőle a nevelő szerepe sem. A kollégium feladata, hogy megfelelő ismeretekkel, mintákkal segítse a tanulók személyiségének stabilizálását, saját 164
értékrendjük kiépítését, ezzel esélyt adva arra, hogy képesek legyenek bizonyos élethelyzeteket önállóan megítélni, értékek, ideológiák között felelősségteljesen választani, döntéseken hozni. A több éven át tartó együttélést úgy kell alakítani, hogy gyakorló terepe legyen a pozitív közösségi szokások közvetítésének, a szociális készségek fejlesztésének, a közösségi együttélés szabályai megtartásának. Ezzel felkészülnek a társadalmi elvárásokra (tolerancia, empátia, konfliktuskezelés, stb.) a családi életre. Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kell kapnia a DÖK-nek. A kollégiumunk feladata vallásos lelkületű, a keresztény egyház tanítása szerint élő, tevékenykedő ember formálása, a keresztény értékrend kialakítása, elfogadása. IV. 4.3.3.1. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztésének részfeladatai -
a közösségi szinteken a működési szabályzatok megismertetése és értelmezése
-
a szabályzók ciklikus felülvizsgálata
-
elsődleges közösségek kialakítása, szervezése, fejlesztése
-
az iskolai tanulókkal, az osztállyal való aktív kapcsolat elősegítése
-
közös értékek megbecsülése, felelősségtudat kialakítása, anyagi felelősségre vonás szerepe
-
a pozitív közösségi erőnek, az egyén viselkedésére kifejtett hatás erősítése
-
társas kapcsolatokban: empátia tolerancia kooperáció hatékonyságának erősítése
-
családtagi szerepek elsajátítása
-
a jogok és kötelességek azonos hangsúllyal való szerepeltetése
-
a DÖK lehetőségeinek kihasználása, a diákönkormányzati szerep növelése a belső ügyek intézésében
IV.4.3.3.2. A keresztény értékrend kialakításának feladatai -
átfogó kép kialakítása a vallásokról, kiemelten a történelmi egyházról, azok egyénben és társadalomban betöltött szerepéről 165
-
az egyházak napi működésének, aktuális tevékenységének a megismertetése
-
karitatív tevékenység kialakítása
-
vallási tolerancia
-
igény szerinti szentségi felkészítés
-
lelki napok, ünnepek, hitélettel kapcsolatos versenyek, vetélkedők szervezése
IV. 4.3.4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés A testi és mentális képességek megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életmód kialakításához lehetőséget kell biztosítani. Segíteni kell, hogy belső igényszintre emelkedjen az egészséges és kultúrált életmód. Testi – lelki egészséget megőrző ismereteket pozitív életmintát adni, gyakorlati képességeket elsajátítatni. A kollégium kulturális és sportéletének hozzá kell járulni, hogy egészséges és helyes életmódmintát adjon Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a kollégium minden részletében otthonos, esztétikus közeg legyen, meg fejleszti az ízlést, az igényszintet. Az intézményi sajátosságból fakadó követelmény a helyes környezeti szemlélet kialakítása. Észre kell vetetni a környezetük minden olyan jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket szebbé, tisztábbá tehetik, védhetik önmaguk, lakóhelyük, országunk, ezzel FÖLDÜNK élővilágát a pusztulástól. IV.4.3.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai -
motivációs rendszer kiépítésével belső igényszintre emelni az egészséges életmódot (időbeosztás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés stb.)
-
mozgási és sportolási lehetőséget biztosítani a testi képességek fejlesztéséhez
-
meg kell teremteni a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét
-
olyan ismereteket kell adni, amely elősegíti az egészségük megóvását, segít a káros szenvedélyek elkerülésében (drog, dohányzás, ital)
-
beszélgetni kell a tiszta párkapcsolatról, és a felelőtlen nemi élet veszélyeiről
-
lehetőséget kell biztosítani olyan kapcsolat kialakítására, hogy a tanulók tudjanak beszélni szorongásaikról, félelmeikről
IV. 4.3.4.2. Esztétikai nevelés feladatai
166
-
Bemutatni az ember, a tárgy, a környezet esztétikumát, ezzel az igényszint emelésére motiválni.
-
Lehetőséget teremteni művészeti alkotások megismerésére, mint az esztétikum kiteljesedésére helyes értékítéletre értékrendre példát adva.
IV.4.3.4.3. Környezeti nevelés feladatai -
olyan tevékenységeket kell szervezni, amelyek a környezet tisztaságának megőrzését, az élővilág, a levegő, a víz a talaj szennyezettségének megakadályozását segítik
-
a környezetvédő szakkör tanulóinak bevonása a felvilágosításba
-
aktivizálni kell a tanulókat, hogy mindenki számára legyen természetes a környezetének rendben tartása
-
tudatosítani kell az ember alkotta, épített környezet értékeit
-
rá kell mutatni a természeti erőforrások ésszerű, nem pazarló felhasználására az egész bioszféra megőrzése érdekében
-
ki kell alakítani a környezetbarát fogyasztói szokásrendet
IV. 4.3.5. Önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése A pedagógiai értékelésnek segíteni kell a tanulókat, hogy kialakuljon helyes önismeretük. Segíteni kell a sikerek, kudarcok (egyéni és csoport) feldolgozását. Meg kell teremteni azt a légkört, amelyben fejlődik, reálissá válik, önértékelésük. A teljesítmény helyes értékelésével meg kell akadályozni az önbecsülés hátrányos kialakulását (kisebbrendűség, önteltség). Az ilyen tanulókra fokozott figyelmet kell fordítani. Tudatosítani kell: a magyar nyelv összefogó erő. Kultúránk, művészetünk örökségét, régi és új értékeinket meg kell becsülni. Ezek segítségével jussunk el egy átfogó világkép kialakításához, melyben helye van hazánk területén élő nemzetségeknek, kisebbségeknek, a határainkhoz túl élő magyarságnak, Európának és minden nemzetnek. IV.4.3.5.1. Az önismeret fejlesztésének feladatai
167
-
bővíteni kell a természeti és társadalmi, napi események megismerését, ezzel a tanulók személyes azonosságtudatát fejleszteni
-
cselekvések és tevékenységek megismerése, értékelése
-
a diákönkormányzat, tanulói közösségek, öntevékeny, a közösség tagjaira gyakorolt önmegismerő szerepének erősítése
IV. 4.3.5.2. A korszerű világkép kialakításának feladatai -
nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése
-
az elbocsátó környezet hagyományainak megbecsülése
-
nemzetünk történetének ismerete
-
az anyanyelv szeretete, tiszta használata
-
nemzeti szimbólumaink tisztelete
-
pozitív, előítélet mentes vélemények kialakítása a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel – nemzeti érzéseik tiszteletben tartása
-
határon kívül rekesztett magyarság problémáinak ismerete, kapcsolatkeresés velük
-
az európai kulturális hagyományok megismerése, törekvés befogadására
-
egyetemes emberi jogok elfogadása
-
a béke megbecsülése, az erőszak elutasítása
-
Európa és az emberiség globális problémáinak érzékeltetése
IV. 5. A kollégium működése IV. 5. 1. Személyi feltételek, elvárások A kollégium vezetője a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégium igazgatóhelyettesi feladata mellett látja el a kollégium vezetését. Dönt a felvételeknél, vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti a dokumentációknak. A kollégium kis létszámához 2 fő teljes állású, állandó alkalmazottat engedélyezett a fenntartó. Ők látják el az ügyeleteket is. Irányítják a tanulást, a szabadidős foglalkozásokat. Elvégzik az adminisztrációs teendőket. Heti 1 órában az iskola hittanára tart foglalkozást a
168
kötelezően szabadon választott foglalkozás keretében. A nevelők életkori és szakos összetételben megfelelőek a feladat elvégzéséhez, (matematika-fizika, magyar – német) A szűkebben vett feladataikon kívül egyéb kvalifikációval is rendelkeznek. Megfelelnek az elvárásoknak: -
rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken (egyik kolléga jelenleg átképzésen is)
-
ismerik, alkalmazzák a különböző pedagógiai eljárásokat
-
egyéniségük, felkészültségük mintát ad a diákoknak (egyik nevelőnknek hasonló korú gyermekei vannak)
-
megfelelő empátiával rendelkeznek, a tanulók bizalmát élvezik
-
együttműködnek a vezetővel, az intézmények tanáraival
A kollégiumban nem pedagógusi munkakörben dolgozók munkáját a gyermekközpontúság jellemzi. Egy fő takarítónő, udvaros, gondnok, akik az intézmény főállású dolgozói, részmunkaidőben látják el a kollégium egyéb feladatait.
IV. 5. 2. Tárgyi és környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium épülete a Kalocsa-Kecskemét Érsekség tulajdonát képezi. Az iskolától kb. 250 méterre fekszik. A hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályoknak megfelelő. Két épületből áll. A főépület kétszintes. Itt találhatók a hálók, nevelői szoba, porta, melegítő konyha, ebédlő, társalgó, orvosi szoba, betegszoba, tanuló, társalgó, fürdőszobák, WC-k. A földszintes épületben tanuló, szabadidős szoba, raktár, WC van. A hálók egyben lakószobák is, 2-4-6 főre berendezettek. A fiúk, lányok elkülönítve vannak elhelyezve. A 2 hektáros udvar és park, a szobák berendezése egészséges és biztonságos körülményeket tesz lehetővé a tanuláshoz, pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez. Könyvtár, számítástechnika terem, testedző szoba az iskola épületében található, ezt a tanulók délutáni foglalkozásokon igénybe vehetik. Az étkezés az iskola ebédlőjében biztosított. A vacsorát a kollégium épületében kapják a tanulók. Az ebédlő a kiszolgáló helyiség az előírásoknak megfelelő.
169
IV. 5.3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium belső életét a házirend és a napirend szabályozza. Ezen dokumentumok elkészítésénél figyelembe vesszük a jogszabályi kereteket, az iskolák, a szülők, a tanulók igényeit. A belső arányokat próbáljuk a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazítani. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős helyet kap a diákönkormányzat. Lehetőséget kapva, hogy gyakorolják a problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit. IV. 5.3.1 A kollégium fórumai IV. 5.3.1.1. Nevelőtestületi Iskolával közösen rendezetteken kívül -
tanév eleji előkészítő: év végi értékelés
-
heti megbeszélések, elmúlt hét értékelése, feladatok összehangolása
-
rendkívüli megbeszélés sürgős döntés esetén
-
kollégiumi szülői értekezlet évente két alkalommal
-
fogadó órák (igény szerint)
IV. 5.3.1.2. Diákközösség -
közgyűlés évente két alkalommal meghatározott napirenddel
-
rendkívüli közgyűlés
-
csoportgyűlés havonta
-
heti értékelés, tanulói beszámolók
-
diákönkormányzati ülés a munkaterv szerint
-
célfeladatra szerveződve eseti igény szerinti megbeszélés
IV. 5.3.2. Hagyományteremtés és ápolás Arra törekszünk, hogy a kollégiummal történő első találkozás szorongását feloldjuk. Levélben üdvözöljük a tanulókat és a szülőket, tájékoztatjuk a kollégiumi élet követelményeiről. -
felvételkor bemutatjuk a kollégiumot
-
szeptemberben fogadjuk az elsősöket, 170
-
a diákönkormányzat megszervezi a környezet, a város bemutatását
-
végzős tanulókat búcsúztatjuk
-
ünnepi programokat szervezünk
-
nemzeti és egyházi ünnepen kapcsolódunk az iskola programjaihoz
-
városi ünnepeken képviseljük a kollégiumot
-
jeles napokat, személyes jellegű ünnepeket bensőséges keretek közt tartjuk
IV. 5. 4. A kollégium kapcsolatrendszere A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott IV. 5. 4. 1. Közvetlen kapcsolat - szülőkkel – évente két alkalommal szülői értekezlet, a fogadó órák az iskola fogadó óráihoz kapcsolódnak, probléma esetén azonnali kapcsolat -
iskolákkal – az iskola értekezletein a kollégiumi nevelők részt vesznek, a kollégium vezetője egyben az iskola igazgatóhelyettese, egy nevelő óraadóként dolgozik az iskolában, így a kapcsolat napi
-
fenntartóval
-
iskolaorvossal
IV. 5. 4. 2. Közvetett kapcsolatok - Kalocsa Város Önkormányzata -
Alapművészeti Iskolák
-
Városi Közművelődési Intézmények
-
Uszoda
-
Gyermekjóléti szolgálat
-
Viski Károly Múzeum
-
Érseki Könyvtár
-
Máltai Szeretet Szolgálat
171
IV. 6. A kollégiumi tevékenység szerkezete Meghatározója, hogy kollégiumunk kis létszámú, kevés nevelővel és ellátó személyzettel rendelkezik. Ezért a tevékenységek szervezésénél a körültekintő feladat meghatározás, az összefogás, a munkák folytonosságának súlyozása, a szervezések, megoldások koncentrálása a legfontosabb. A mindent átlátás szükségessége meghatározó eleme a tevékenységünknek.
IV. 6. 1. A kollégium működéséhez szükséges ellátási tevékenységek Ezek a tanulók életkorának megfelelő lakhatási feltételek biztosítását, a megfelelő színvonalú biológiai és egészségügyi feltételrendszer megteremtését foglalják magukba. IV. 6.1.1. Tanári tevékenységrendszer -
A kollégiumi tanár részt vesz olyan speciális kollégiumi feladatok irányításában, mint a lakószobák elosztása, szoba és szekrénykulcsok regisztrálása, kiadása, beszedése. Irányítja a szobák, helyiségek berendezését, tanév elején. Elkészíti a leltárfelvételt és elvégzi az év végi átvételt. Folyamatosan figyelemmel kíséri a feltételrendszer rendeltetésszerű használatát, a vagyonvédelem és az állagmegóvás érdekében.
-
Az általa átvett kollégiumi eszközökért erkölcsi, bizonyos meghatározott esetekben anyagi felelősséggel tartozik.
-
A tanulói ügyeleti rendszert felügyelő tanárnak irányító, szervező, ellenőrző feladata van.
-
A kollégiumi nevelő a kollégiumvezető által meghatározott beosztás szerint végzi ügyeleti és nevelőoktató munkáját. Az elfogadott beosztás szerint a pihenő és munkaszüneti napokon (szükség esetén éjszaka is) teljesíti ügyeleti munkáját.
-
Munkáját a kollégiumi nevelő munkaköri leírásában foglaltak szerint látja el.
-
Ügyeleti időszakában ellátja a területfelelősi feladatokat, ellenőrzi a közös helyiségeket, és a speciális kiszolgáló egységeket.
IV. 6. 1.2. Tanulói tevékenységek 172
A kollégiumi tanulók részt vesznek környezetük rendben tartásában, a napi kollégiumi életvitel gördülékeny lebonyolításában. -
Napi váltással a havi beosztás szerint ellátják a portaügyeletet.
-
Hálófelelősök heti beosztás szerint végzik a hálók takarítását.
-
A folyosó ügyeletesek napi beosztással biztosítják a közös helyiségek rendjét.
-
Ebédlőügyeletesek előkészítik és helyreállítják vacsorához a helyiséget.
-
Elvégzik a többféle hasznosítású termek átrendezését.
-
Külön feladatként elvégzik a kollégium környékének rendben tartását.
IV. 6. 1.3. Egyéb tevékenységek -
A kollégiumi tanulók orvosi ellátását a kollégiumhoz rendelt háziorvos oldja meg.
-
A kollégium adminisztrációs szükségleteit a kollégium vezető és az iskola gazdasági hivatala oldja meg.
-
A létszámnyilvántartást, a túlóra elszámolás ellenőrzését és a tanulókkal kapcsolatos napi adminisztrációt a munkaköri leírás alapján a kollégiumvezető végzi.
-
A gondnoki feladatokat az iskolagondnoka látja el.
-
Portási feladatokat a nevelők illetve tanulók végzik.
-
A nevelő ügyel a folyosók, kapuk zárására.
-
A berendezések karbantartását az iskola karbantartója végzi.
IV. 6. 1.3.1. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok A kollégium mivel integrált intézmény, a feladatellátást intézményi szinten kell biztosítani. Valamennyi pedagógus, nevelő alapfeladata a veszélyeztető körülmény feltárása, megelőzése, megszüntetése, a szükséges tájékoztatás megtétele a kollégiumvezető, szülők, gyermek és ifjúságvédelmi felelős irányába. Az intézményvezető felel a feladatok megszervezéséért.
Feladatok: 173
-
kapcsolat a családdal, szülői támogatás igénybevétele, tanácsadás
-
anyagi támogatás megszervezése
-
gyermekvédelmi hálózat igénybevétele
-
karitatív, lelki segélyszolgálat nevelési tanácsadó igénybevétele
-
nyilvántartások vezetése, prevenciós feladatok ellátása (programok szervezése)
IV. 6. 2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások szerkezete -
Csoportos és egyéni foglalkozások keretében tervezzük attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege.
-
A tanulók neveltségi szintje és tanulmányi eredménye alapján a foglalkozások kötelezőek, kötelezően választandók, illetve szabadon választhatók.
IV. 6.2.1. Tehetség kibontakoztatását, felzárkóztatását segítő foglalkozások -
A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással történik, a napirendben előírt időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító körülmények között.
-
A nevelőtanár az osztálynapló alapján folyamatosan nyomon követi a kollégista iskolai munkáját. Az osztályzatokat vezeti a csoportnaplóba. Külön füzetbe vezeti a tanuló fejlődésével, nehézségeivel kapcsolatos észrevételeit, a szükséges és megtett intézkedéseket. A kollégiumi ellenőrzőkönyv útján a nevelő kapcsolatot tart az iskolai tanárokkal, osztályfőnökkel edzővel.
-
A lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatása) a csoportvezető tanárok szervezése alapján történik, a középiskola nevelőinek bevonásával.
-
Külön foglalkozunk ezekkel a tanulókkal, vagy felvesszük a kapcsolatot az iskolai szaktanárral és közösen biztosítjuk a tanulók korrepetálásra járását.
-
A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása céljából a kollégium az iskolával együttműködve alakítja ki programját.
Versenyekre, OKTV-re való felkészítés.
Kollégiumi vers- és prózamondó versenyre való felkészítés.
174
Irányítás a megfelelő foglalkozásokra (egyetemi előkészítő, iskolai szakkörök).
Reális énkép és önértékelés segítése.
Önképzés segítése, szakkörök szervezése.
Élet és pályakezdést segítő foglalkozások és azokra vizsgafelkészítés.
IV. 6. 2.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások -
Csoportfoglalkozások keretében történik a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése.
-
A kollégiumi tanárok célirányos felmérések (szociológia, szociometriai stb.), a tanulókkal folytatott beszélgetések, interjúk, kollégáktól és a külső személyes kapcsolati forrásokból szerzett információk, valamint a tanuló megfigyelése alapján megismeri a kollégisták személyiségét, és a tanév elején tervet dolgoz ki a tanulók személyiségének fejlesztésére.
-
Élethelyzetek felvételével, aktuális események megbeszélésével, videó filmek tanulságának megvitatásával rávezetjük a tanulókat a helyes viselkedési szabályokra, a drogok káros hatására, a kötelességtudat, lelkiismeret és a jövőben való hit fontosságára.
-
Foglalkozásokat szervezünk a diákönkormányzati tanács részére azzal a céllal, hogy válasszák ki és tanítsák be az utánpótlást és gyakorolják a közösség pozitív formálásának és a nem kívánatos közösséget negatív hatásokkal terhelő jelenségek megszüntetésének módszereit.
-
Fokozatos szoktatással (figyelmeztetés közöntésre, helyes testtartásra, szabatos beszédre, gondos ágyazásra, udvariasságra, rend megtartására stb.) kialakítjuk a pozitív szokások gyakorlóterületeit.
-
Személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják és ezek megoldására tanácsot adunk.
-
Ha valamelyik tanulónál súlyos magatartási problémák jelentkeznek, felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel és az osztályfőnökkel, még mielőtt fegyelmi eljárást kellene indítanunk, és a tanuló bevonásával megbeszéljük a számára legkedvezőbb kiutat.
175
IV. 6. 2. 3. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások -
Elsősorban csoportfoglalkozásokat tervezünk, amelyekben a kollégium és az iskola személyi és tárgyi lehetőségeire építve meghatározó szerepet kap az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, a kommunikációs és vezetési képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása, az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek fejlesztése.
-
Védőnő,
orvos,
pszichológus
aktuális
kérdésekben
tart
előadást
(szenvedélybetegségek, urológiai, nőgyógyászati problémák, párkapcsolatok). -
Színház, mozi, múzeumok látogatását, kiállítások, tárlatok megtekintését tervezzük.
-
A kollégiumban művészfilmek videó vetítését, élménybeszámolókat, híres emberek meghívását tervezzük.
-
Saját tanulóink közreműködésével zenés ill. irodalmi műsorokat szervezünk.
-
Kirándulások, természetjárás (gyalogtúra, kerékpáros túra) alkalmával az elrettentő környezetszennyezés
bemutatásával
vagy
környezeti
katasztrófák
híreinek
megvitatásával rádöbbentjük a tanulókat a természet és környezetvédelem jelentőségére. -
Pályázatot írunk ki
kollégiumunk környezetének csinosítására,
a
tisztaság
fenntartásának biztosítására, amelyet nyilvános fórumon megvitatunk, és akkor jutalmazunk, ha a végrehajtásában a tanulói közreműködést is megszervezik a pályázók.
176
IV. 7. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégiumi évei alatt a tanulót sokféle hatás éri. Nem szakad meg kapcsolata a szülői házzal sem. Idejének jelentős részét az iskolában tölti. Megtartja a régi, de kialakítja az új baráti körét is. A kollégiumban kialakított „mikro-társadalom” sem függetleníthető a mindent befolyásoló „makro-társadalomtól”. Az összetett, bonyolult nevelési folyamatban a kollégium feladatát abban látjuk, hogy tevékenységét hangolja össze a társadalom összes nevelési fórumával, és ezekkel együttműködve járuljon hozzá, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait, sajátítsa el a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szüksége alapvető ismereteket, képességeket, értékeket.
IV. 7. 1. Ellenőrzési és értékelési tevékenységek -
A tanulmányi teljesítményeket és a neveltségi eredményeket vizsgáljuk.
-
Folyamatosan ellenőrizzük a tervezett cél és a meglévő helyzet közötti viszonyt.
Egyes tanulók esetében:
megfigyeljük tanulóinkat,
célirányos beszélgetést folytatunk velük,
írásos felmérést végzünk
pedagógiai helyzetelemzés folyamán vizsgáljuk reakcióikat,
elemezzük iskolai, kollégiumi dokumentumaikat, munkáikat,
a
visszalátogató
kollégista
tanulók
tapasztalatait
nevelőmunkánkban. Csoportoknál, közösségeknél megvizsgáljuk:
a csoport, közösség felépítésének, belső mozgásának sajátosságait,
tevékenységrendszerének jellemzőit, tartalmát, hatékonyságát,
a közösség stílusát, hangnemét,
a közvélemény minőségét. 177
felhasználjuk
Nem a lexikális ismereteket mérjük hanem a produktumot. Vizsgálnunk kell: -
elsajátítja-e és követi-e a tanuló az alapvető erkölcsi normákat?
Mérhető produktumok: a szekrényrendben, hálórendben, beszédmódban bekövetkező változás. A rongálások száma lecsökken. A diákönkormányzat kisebb tanulói problémákat önállóan megold. A lopások száma lecsökken. Nő a bizalom egymás és a nevelők iránt stb. -
képes-e a tanuló az egészséges és kulturált életmód kialakítására?
Mérhető produktumok: igényli a tornát, sportolási lehetőségeket, időbeosztása célszerű, ebédlő és közös helyiségek használata kultúrált, étkezése kultúrált, filmekkel, könyvekkel szemben igényes, nő a színházlátogatók száma, műsorokat szervez, szerepeket vállal stb. -
képes-e az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére?
Mérhető produktumok: a csoport a rábízott feladatot a diákönkormányzat a felmerülő problémákat önállóan megoldja, kapcsolatot teremtenek más kollégiumokkal, fórumokkal stb. -
másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi-e?
Mérhető produktumok: megvédi az alsós kollégistát agresszív társától, a gyengébbek kiszolgáltatottsága megszűnik, a durva avatási szertartások megszűnnek, segíti társait a tanulásban, ételét önként megosztja, nemes célokért lelkesedik, gyűjtést szervez stb. -
Tudása versenyképes-e, önértékelő képességére, szakmai felkészültségre alapozva választ tud-e adni a szakmai kihívásokra?
Mérhető produktumok: részt vesz belső és kollégiumok közötti versenyeken, felismeri saját gyengéit, hiányosságait és törekszik ezeken változtatni, helyzetfelismerése jó, értékelése reális stb. A tapasztalatok alapján elemezzük nevelésünk hatékonyságát és meghatározzuk a szükséges korrekciót, továbbfejlesztést.
178
A kollégiumi csoportvezetők minden év elején és év végén helyzetképet adnak csoportjuk tanulmányi és neveltségi szintjéről, és ezek függvényében állítják össze nevelési tervüket. A félévi eredmények alapján szükség esetén módosítást hajtunk végre.
IV. 7. 2. Sikerkritériumaink A kollégiumi nevelőmunkánk akkor eredményes, ha céljaink az alábbiak szerint valósulnak meg:
Ha diákok többsége helyes önismerettel rendelkezik, önjellemzése közel egybe esik környezetének megítélésével
Ha az együttélés normái a társas kapcsolatokban pozitívan nyilvánulnak meg, a diákok többsége:
elfogadja a másságot
megértő a környezetében élőkkel
együttműködő társaival és a felnőttekkel szemben
Az értékelő rendszer akkor működik hatékonyan, ha a tanulók hosszú távú érdekeit szolgálja és a belső szabályzók betartását erősíti:
csökken a napi és a „Házirendet” megsértők aránya
a diákok személyes érdekeit szolgálja
Ha a személyes beszélgetések (tanár-diák) száma nő, ha a tanár-diák kapcsolatban a bizalom erősödik és ez a diákok elégedettségét növeli
Ha a diákok többségénél az önálló életvezetési gyakorlat kialakul.
döntésképesség
együttműködés
érdekérvényesítés területén
ha a demokratikus intézményrendszer a törvények alapján működik
ha a tanulók többségénél belső igénnyé válik az egészséges életmód
ha a tanulók többsége olyan tanulási módszert alkalmaz, amely tanulmányi eredményét legalább 0,5%-kal növeli
ha a diákok többsége a képességei szerinti eredményt eléri
ha legalább tanévenként egyszer közös programon vesznek részt más kollégiumok, iskolák diákjaival
179
ha a kollégiumi kommunikációs rendszer útján folyamatosan megismerhetik a város kulturális, sport és szabadidős programjait
ha a DÖK a hagyományos kollégiumi rendezvények szervezésében aktívan részt vesz
ha a kollégiumi hagyományápolás a tanulók többségének igényévé válik
ha a diákok 90%-a ismeri, érti és alkalmazza a kollégiumi szabályzók normarendszerét
ha a működést szabályzó dokumentumokat minden tanév elején felülvizsgáljuk
ha működőképes karitatív tevékenység alakul ki a kollégium részvételével
ha a hitélettel kapcsolatos felkészítés eredményeként a belső igény vezette cselekvés mérhetővé válik
180
IV. 8. Záradék A jelen pedagógiai program elfogadása, módosítása, érvényességi ideje: A kollégium pedagógiai programjának felülvizsgálatakor figyelembe vettük az 1993. évi LXXIX Közoktatásról szóló törvény 1999. évi, 2003. évi módosításának paragrafusait, különös tekintettel a 49.§-ra , 53.§-ra, valamint a 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletek, módosítását és annak 1. 2. 3. számú mellékleteit. 2004. szept. 1-től 5 évre szóló alapdokumentum. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A program felülvizsgálatát a kollégiumi nevelőtestület kérheti 50%+1 fő kérelme esetén évenkénti rendszerességgel, az új tanév előkészítésekor, illetve kötelező módosítani a programot a kollégiumi működést szabályozó előírások változása esetén. A jelen pedagógiai program a 2001-ben készült pedagógiai program felülvizsgált változata. A diákönkörmányzat megtárgyalta, élt véleményezési jogával. A kollégium nevelőtestülete a kollégium pedagógiai programját a program ismertetése után megvitatta és egyhangúlag elfogadta. A programot elfogadó nevelőtestületi értekezleten tanácskozási joggal részt vett a szülői szervezet közösségi képviselője. Kalocsa, 2004
181
V. az iskola tantárgyi rendszere Az 1 – 4. évfolyam tantárgyi rendszere
Emelt ének óraszámú óraterv 2007/2008. tanévben az első évfolyamtól kerül bevezetésre Évfolyam:
1
2
3
4
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
7 3
Idegen nyelv
-
-
-
Matematika
4
4
4
4
Környezetismeret
1
1
1
2
Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport
4
4
4
4
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
3
3
1
1
-
-
2
2
2
2
22
21
22
25
Néptánc Hittan Összesen:
A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel. Az óraterv nem tartalmazza, de tantervi előírás, hogy 2. évfolyamtól kötelező énekkari foglalkozást kell szervezni.
182
Az 1 – 4. évfolyam tantárgyi rendszere 2007/2008. tanévben
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
9
9
8
7
Matematika
4
4
4
4
Idegen nyelv
-
-
1,5
3
Környezetismeret
1
1
1
2
Ének
1
1
2
2
Rajz és vizuális kultúra
1,5
1,5
2
1,5
Technika
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
Hittan
2
2
2
2
Differenciálás
2
2
2
2
Összesen:
20,5
20,5
22,5
23,5
Az összóraszámban a hittan és a differenciálásra szánt óraszám nem szerepel.
183
Az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere Emelt ének óraszámú óraterv 2007/2008. tanévtől 5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
2+2
2+2
2+2
2+2
Történelem
2
2
2
2
Idegen nyelv
3
3
4
3
Informatika
-
0,5
2
1
Matematika
4
4
4
3
Természetismeret
1,5
2
-
-
Fizika
-
-
2
2
Biológia
-
-
2
3
Kémia
-
-
-
3
Földrajz
-
-
2
2
Ének-zene
3
3
4
4
Testnevelés
3
3
2
2
Rajz és vizuális kultúra
1,5
1
1
1
Hittan
2
2
2
2
Média
-
-
-
-
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
-
-
Összesen:
24
24,5
30
31
Tánc és dráma modulok oktatása a magyar nyelv és irodalom, a hon- és népismert modul a történelem tantárgy tantervében szerepel. A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.
184
Az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere 2007/2008. tanévben
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4,5
4,5
4
Történelem
2,5
2,5
3
Idegen nyelv
3
3
3
Informatika
-
1
1
Matematika
4
4
4
Természetismeret
3
2
-
Fizika
-
1
2
Biológia
-
-
2
Kémia
-
-
2
Földrajz
-
-
2
Ének-zene
1
2
1
Testnevelés
3
3
3
Rajz és vizuális kultúra
1,5
1
1
Hittan
2
2
2
Média
-
-
1
Osztályfőnöki
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
Összesen:
24,5
26
31
Az óraterv a 7. évfolyam óraszámát azért nem tartalmazza, mivel 2007/2008-as tanévtől felmenő rendszerben a 6 évfolyamos gimnázium óraterve lép életbe. Az óraterv összóraszáma a hittan óraszámát nem tartalmazza.
185
A 2008/2009-es tanévtől a közoktatási tv. értelmében az alábbi óraterv alapján szervezzük az oktatási-nevelő munkát.
tantárgyak
5. évf.
6. éfv.
3,5
3,5
Történelem
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
4
4
Természetismeret
2
1,5
Ének-zene
1
1
Testnevelés
2
2
Rajz
1
1
Hittan
2
2
Osztályfőnöki
1
1
Nem szakrendszerű oktatás
6
6
Magyar
Informatika
1
Fizika
1
A közoktatási tv. előírás szerint a nem szakrendszerű képzést megfelelő képzettségű tanárok végezhetik, akik tanítói oklevéllel vagy tanári oklevélellel és a 120 órás tanfolyami végzettséggel rendelkeznek. A nem aszakrendszerű képzés heti 6 órában valósul meg, ami: - önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása, - információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése, - komunikációs képességek erősítése, - térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás. A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája: szöveges értékelés. Az össz óraszám 25%-át fordítjuk nem szakrendszerű oktatásra, mely a nyelvi óraszámok órából 20%-ot, a történelem óraszámok óráiból 30%-ot, a testnevelés óra óraszámaiból 30%ot vesz el, ezzel biztosíthatjuk a heti 6 órát.
186
ÓRASZÁMOK A HATÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMBAN a 2007/2008. tanévtől a 7. évfolyamtól felmenő rendszerben
Magyar irodalom Magyar nyelvtan történelem matematika 1. nyelv 2. nyelv fizika kémia biológia földrajz társadalomismeret informatika Ének-zene Rajz és víz. kult testnevelés Osztályfőnöki Hittan Filozófia és ezika mozgókép és méd összóraszám
7. 2 2 2 4 4 2 2 2 2 2 1 3 1 2 29
fakultáció
8. 2 2 2 3 4 2 3 3 2 1 1 1 3 1 2 30
9 2 2 2 4 4 2 3 2,5 2 2 1 1 2 1 2 30,5 1
fakultáció fakultáció (D sáv) nyelvi fakt(C sáv)
10. 3 1 2 3 3 2 3 2 2,5 2 1 1 2 1 2 0,5 30 1
11. 3 1 4 4 4 2 vál vál vál 2 1+vál vál vál 2 1 2 25 2 2 2
12. 4 1 3 4 3+fakt 2 vál vál vál vál vál vál vál 2 1 2 2 22 2 2 2 2
Jelmagyarázat: vál = választható fakt = fakultáció A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel, a fakultációs óraszámokról a jelentkezés mértékében a nevelőtestület dönt.
187
Az 9 - 12. évfolyam tantárgyi rendszere 2007/2008. tanévben
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
5
Történelem
2
2
3,5
4
1. idegen nyelv
3
3
4
3
2. idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
4
4
Filozófia
-
-
-
2
Fizika
1,5
2
2
-
Biológia
-
1,5
2
2
Kémia
2
2
-
-
Földrajz
2
2
-
-
Ének-zene
1
1
-
-
Testnevelés
2
2
2
2
Rajz és vizuális kultúra
1
1
-
-
Művészettörténet
-
-
2
2
Média
1
1
-
-
Informatika
2
-
-
-
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Hittan
2
2
2
2
Összesen:
28,5
28,5
27,5
28
A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.
188
V. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve 12 évfolyamos iskolánk három tanterv szerint tanít. A régi és új kerettantervvel és az első osztályban beinduló új NAT-os kerettantervvel. 5. 9. évfolyamainkon már a csökkentett óraszámokkal. A „ + „ indexszel jelölt órák jelentik a szabad órakereteket. „M” betűvel jelöltük a beépített modulokat. A modulokat integráltan tanítjuk az adott tantárgyba beépítve. Az osztályozása a tantárgy osztályzásával történik; a modul tantárgy óraszámával arányosan. A 6. évfolyam Informatika tantárgyába és 11. 12. évfolyam Művészet tantárgya önálló modult képvisel; ugyanígy a Mozgókép és média. A tantárgyi követelményeknek megfelelően történik az osztályozása; havonként egy osztályzattal minimálisan. A Mozgókép és média tantárgy a következő tanévtől kerül bevezetésre a 8. 9. és 10. évfolyamokon. Az érettségihez szükséges ismereteket a 11. és 12. évfolyamon fakultációval tudjuk biztosítani. Csoportbontások vannak 7. és 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyakból. Ez képességek szerinti differenciálás alapján történik. A csoportok nem szigorúan átjárhatatlanok. A képességek fejlődésével, a teljesítmények növekedésével A csoportokban átjárás lehetséges. Terveink között szerepel- felmenő rendszerben- a csoportbontások meghagyása a 9. és 10. évfolyamokon -és a lehetséges órakeretek között; vagy akár új lehetőségekkel- emelt szintű képzés beindítása 2006-os tanévtől – humán és reál tárgyakkal- a diákok és szülők igénye szerint. 11. és 12. évfolyamon
az érettségire és felvételire történő felkészítést szolgálják a
fakultációk. Erre eddig a 11. évfolyam 4 órát a 12. évfolyam 8 órát kapott a választott tantárgyaiból. Illetve az elmúlt tanévben a kötelező tantárgyak közül alapóraszámhoz illesztettük a történelem tantárgyhoz két órát- ezt jelenti a táblázatban szereplő 5 óra-; az első idegen nyelvhez 1 órát; valamint a matematika tantárgy kapott 1 órát. Ezen felül választhatott a diák két-két órában tantárgyat fakultációra. A jelenlegi kerettantervi szabályozás a 11. évfolyamra 148 órát- heti 4 órát engedélyezA 12. évfolyamon 160 órát- heti 5 órát-.
189
A fakultációs órák széles tárházát kínáljuk tanulóinknak. A választható és kötelező érettségi tantárgyak közül: Minden jelenleg kötelező érettségi tárgyból; A választható közül: biológia, kémia, földrajz, fizika, számítástechnika, hittan, rajz és művészetek, testnevelés tantárgyakból indítunk fakultációt. Ezek a kiscsoportos órák lehetőséget teremtenek differenciált munkára; OKTV versenyekre történő felkészítésre; Érettségi és felvételi előkészítésre. Itt követelmény az önálló tanulás; tanulmányok készítése; kutatómunka elvégzése. Osztályozzuk; havonkénti minimum egy érdemjeggyel.
190
V. 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulói ismeretszerzésnek egyik legfontosabb eszköze a tankönyv. Fontos tehát a körültekintő tankönyvválasztás. Felelősségteljes feladat hárul a pedagógusra, amikor szelektálni kezd a tankönyvek között. Szaktudást, gyakorlatot igényel ez a feladat. Tantestületünk szalmai tapasztalatai alapján helyi tantervéhez legjobban illeszkedő, tartalmas, színvonalas és tartós tankönyvekből választ. Az iskola vezetésének ebben véleményezési joga van, de a tanári szabadságot a tankönyvválasztásban előtérbe kell helyezni.
A tananyag feldolgozása összhangban legyen az iskola cél-és feladatrendszerével, a
Helyi tantervvel, a katolikus keresztény, valamint az egyetemes emberi értékekkel.
Magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tiszteletére neveljen
Az iskolai szintek összehangolását segíti, ha ugyanabból a tankönyvcsaládból tanítunk, alsó-felső illetve felső-és középiskolában is.
Szemléletes, esztétikus legyen
Lényeget kiemelő legyen
Rendszerezzen, segítse a gondolkodási műveleteket
Biztosítsa a tanuló önálló ismeretszerzését
Cselekvésre, tettekre motiváljon
Használata során alakuljanak ki új fogalmak a tanulókban
A már elsajátított ismereteket erősítsék meg
Késztessék a tanulókat új problémák felismerésére, azok megoldására
Fejlesztő hatásúak legyenek
Az anyanyelvi integrációt kiemelt helyen tartjuk
191
V. 3. Az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételei A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről az osztályozó tantestületi értekezlet dönt. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Egy vagy két tárgyból kapott elégtelen (1) minősítéssel a tanulót javító vizsgára kell utasítani, ennél több elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát csak a tantestület engedélyezhet. Az ilyen esetekben az igazgató köteles a tantestület véleményét kikérni. A tantestület a javítóvizsgát engedélyezheti vagy osztály ismétlésre utasíthatja a tanulót. Iskolánkban szerzett tanév végi elégtelen (1) után a tanuló csak sikeres javítóvizsga után léphet át az iskola magasabb évfolyamára. Sikertelen javítóvizsga esetén tehát a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha tanuló hiányzása az adott évben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása, évfolyamismétlést von maga után. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészítéséhez az iskola útmutatást nyújt. Az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben történő teljesítésére csak olyan rendkívül kiemelkedő képességű tanuló kaphat engedélyt, akinek tanulmányi eredménye a kérelmet megelőző minden tanévben, minden tantárgyból kitűnő volt és az iskola tanári kara az engedély megadását támogatja. Az engedélyt a tantestület egyetértése esetén az igazgató adja meg. Külföldre távozás esetén a tanuló akkor folytathatja –visszatérésekor- ugyanazon az évfolyamon tanulmányait, ha osztályozó vizsgát tesz az adott tanév tantárgyaiból, legalább elégséges minősítésre. A tanuló szülői kéréssel megismételheti- elégtelen osztályzat nélkül is- az adott tanévet. Ezt írásban kell kérnie az iskola igazgatójától, aki a tantestület véleményét kikérve dönt az elbírálásában.
192
Alsó tagozaton a továbbhaladás illetve az évfolyamismétlés indokait a szülőkkel történő egyeztetés után lehet megtenni.
193
V. 4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formája A magatartás értékelése és minősítése kapcsán tisztáznunk kell a fegyelem fogalmát. A fegyelem: viselkedés, mely szabályok, előírások betartását eljárások ismeretét, mások jogainak tiszteletben tartását jelenti. A fegyelem következménye a (külső és belső) rend, rendezettség, szervezettség, egyértelműség, kiszámíthatóság, biztonság. Aki fegyelmez az: tanít, útmutatást ad, nevel, képez, képesít, vezet, előkészít, tájékoztat. Illetve: ellenőriz, féken tart, büntet, irányít, kontrollál, fenyít, tilt, utasít, szid, parancsol. A fegyelmezés szó két eltérő jelentéstartalommal bír. Egyrészt befolyásol, másrészt irányít. A cél, hogy a befolyásoló fegyelmezés kerüljön előtérbe, hogy a diák belássa az (ön) fegyelem megteremtésének szükségességét. A fegyelem szó is két eltérő jelentéssel bír: Létezik belső indíttatás, önfegyelem vagy önkontroll. Az ilyen emberek önmagukon belül hordják a normát. A kívülről irányítással létrehozott fegyelem addig tart, amíg a korlátozó hatalom fennáll. Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek kellenek, csak az nem mindegy, hogy ezen korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk. Az irányító jellegű fegyelmezéshez tekintélyre és hatalomra van szükség. A hatalom lehet a tekintély következménye, illetve származhat a jutalmazás és büntetés alkalmazásából. A tekintély nem egységes fogalom. A szakértelmen alapuló tekintély. Ez kiérdemelt tekintély, amely az illető tudásából, hozzáértéséből, képzettségéből bölcsességéből fakad. Az ilyen ember tiszteletnek örvend, tanácsokat kérnek tőlük és meg is fogadják azokat. A funkcionális tekintély a feladatkörből adódik. Hivatali rangból fakad. Az érintettek elismerik a tekintéllyel felruházott személy jogát, hogy irányítsa bizonyos viselkedéseiket. A köznapi megállapodáson alapuló tekintély olyan tekintély, amely a mindennapi együttélés során kötött egyezségekből fakad. Olyan íratlan szabályok ezek, amelyek a személyes elköteleződés miatt hatékonyak. Bizalmon alapuló tekintély abból fakad, hogy a vezetett rá meri bízni magát arra, aki őt vezeti.
194
A hatalmon alapuló tekintély valakinek más fölötti hatalmából ered. Az ilyen tekintély képes irányítani, uralkodni, a hatalom gyakorlójának akaratát érvényesíteni, másokat akaratuk ellenére cselekvésre késztetni. Félelmen, megfélemlítésen erőfölényen alapuló tekintély . Könnyen belátható, hogy a szakértelmen, rangon, megállapodáson bizalmon alapuló tekintélynek engedelmeskedni nem megalázó, elfogadható az irányítás jogossága. Ha a fegyelmezés ezek segítségével történik a diák belátja, a változás szükségességét, elfogadja a korlátokat, hiszen tiszteli azt, akitől kapja a korlátozást, elfogadja az alárendelt szerepet, betartja vele együtt megkötött megállapodást. Ezekben az esetekben a diák részese egy döntési folyamatnak, érdekelt a helyzet alakításában, nem felette, hanem vele történik mindez; a függőséget maga is alakítja, tehát belülről fegyelmezi önmagát. A hatalmon, erőfölényen alapuló fegyelmezés rossz hatással van a tanár.diák kapcsolatra. Kérdés, hogy az ilyen módon elért engedelmesség meddig tart. Ebben az esetben a diák nem érdekelt az értékek elfogadásában. Nincs beleszólása a döntési folyamatba, passzívan elfogadja, de nem érti a korlátokat. Nem tehet mást, mint engedelmeskedik, mert az irányítás eszközei nem az ő kezében vannak.
V. 4. 1. A jutalmazás és a büntetés A jutalmazás célja minden estben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha diák erősen vágyódik a jutalomra és megtiszteltetés a számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg kisgyerekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben alkalmazni. Csődöt mond a jutalmazás, Ha a jutalom értékét veszti Ha a jutalom időben távoli Ha a jutalom (máshonnan) megszerezhető Ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető Ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad Ha a jutalom elérése túl nehéz.
195
A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért „hajt”. Arra neveljük ezzel, hogy a jó viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára csak a külső motiváció létezik. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra. Nem e belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás e torzulásának veszélye életkoronként és egyénenként változó. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása és a diák helyes irányba terelése. Szabályai: Csak a bűnt büntetetem, nem a bűnöst Mindig ott kell álljon a büntetés mögött a megbcsátás , a kiengesztelődés lehetősége A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség Az egyszer már megbüntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez megszégyenítés Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait. Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét. A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldódnak meg nélküle. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti és az belsővé válik. Másrészt csak ezzel tudom felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani. A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné válhat. Elhidegülhet a kapcsolat, a tanár és a diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes kapcsolatot kialakítani azzal, akitől félnek. Egy ilyen aszimmetrikus viszonylatrendszerben szükségszerűen
megjelenik
a
rivalizálás,
törleszkedés,
hízelgés,
illetve
védekező
mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudozás, képmutatás, dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fanatizálás, félénkség, gyávaság, menekülés, depresszió . 196
Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen gyermekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelőséget. Azzal, hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni mi a helyes és mi nem. A személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját életének alakítását. Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számára fontos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet igényel. Az önfegyelem Az önfegyelem stabil belső értékrend. Az önfegyelemmel rendelkező ember : Tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára Értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja használni Tudja saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes Tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket Nem halogatja a megoldást El tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel és miért nem Nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak Ragaszkodik az igazsághoz Nyitott, ezért fejlődőképes Tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok( gondolkodásmód) feladásával jár Vállalja a változás, az őszinteség kockázatát Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át. A szeretet nemcsak érzelem, hanem tett, akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi, mert így döntött. A szeretet nem vágyakozás a szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: „ szeresd 197
felebarátodat, mint önmagadat” ( Mt 19,19). Önmagunk vállalása eleve kizárja a színészkedést és a szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével kezdődik: „ aki első akar lenni legyen mindenkinek a szolgája”( Mk 9,35). Aki diákjaiban az embert, a teremtményt tiszteli, az
hasonló tiszteletre számíthat. Ha az a célunk, hogy
diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük őbenne és abban segítünk, hogy a saját útját megtalálja.
198
V. 4. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja; ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek alapvető feladata. Fontos, hogy a jutalmazás, dicséret nyilvános legyen, átlátható szabályok szerint történjen. Jutalmazáskor figyelembe vett szempontok: A tanuló magatartása A tanulmányi versenyeken iskolai fordulóból való továbbjutást Szakköri teljesítmény Sport versenyek eredményei Hitéleti tevékenység Az iskola jutalmazza azt a tanulót, akinek: Hitéleti fejlődése példaértékű A közösség életében aktív Eredményes kulturális tevékenységet folytat Kimagasló tanulmányi eredményt ér el Csoportos jutalmazási forma: jutalom kirándulás, kulturális hozzájárulás Dicséretek fajtái: Szaktanári - kimagasló tanulmányi eredményért; versenyért Osztályfőnöki - tanulmányi vagy közösségi munkáért, tanulmányi iskolai versenyek 2. 3. és iskolák közötti versenyek 4-6. helyezettjeinek Igazgatói dicséret- magatartásával méltón képviseli az iskolát Megyei versenyek 1-3. helyezettjeinek Országos versenyek 1-20 helyezettjének Év végi jutalmak: Könyvjutalom :kiemelkedő tanulmányi eredményért; legalább jó magatartással közösségi munkáért Oklevél: jeles tanulmányi eredményért, hiányzás mentességért, Jó tanuló jó sportoló díj :általános -és középiskolai szinten is Nagyasszonyunk- díj Év tanulója díj: önkormányzati jutalom
199
V. 4. 3. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái: A fegyelmezés nevelési eszköz ahhoz, hogy a tanuló időben kapjon vétsége súlyával arányban álló figyelmeztetést, intést. Fegyelmező intézkedésre van szükség kisebb magatartási hibák, fegyelmi vétségek, a Házirend kevésbé súlyos megsértése esetén; különösen akkor, ha a tanuló magatartásával sérti a kulturált, udvarias magatartási szokásokat, szabályokat; veszélyezteti a tanulók tanórai, tanórán kívüli foglalkozások és a szünetek rendjét, a biztonságos munkavégzést. Fontos pedagógiai feladat és kötelesség ez. A kellő tapintat és mérlegelés nem elkerülhető ezekben az esetekben. Fegyelmező intézkedés lehet a tanulói megbízatás visszavonása; kivéve, ha azt választott képviselőként gyakorolja. Ha azonban a képviselő - tanulmányi eredménye, magatartása, az iskola szellemiségével nem összeegyeztethető viselkedése van- a tantestület és igazgató kezdeményezheti a visszahívását. A DÖK-munkában tevékenykedőknek olyan képviselőknek kell lennie, akik az iskola értékrendjével azonosulni tudnak és akarnak. Az alapvető kötelességei,
viselkedési szabályok vagy a házirend
ellen vétő diákok
büntethetők és az alábbi fegyelmező intézkedések hozhatók: Fegyelmi füzetben jelezni: A szóbeli figyelmeztetések Szaktanári:
felszerelés hiány, kötelesség
mulasztás,
házi
feladat többszöri
elmulasztása, szünetben írt házi feladatokért Tanórai: az órai többszöri fegyelmezetlenség miatt, tantárgy és dátum megjelölésével Ügyeletes tanári: tanítás előtt vagy szüneti fegyelemezetlenség miatt a cselekedet és dátum megjelölésével Ellenőrzőben jelezni: Írásbeli figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés: fegyelmezetlen magatartásért ( fegyelmi füzetbe történő 3-szori beírásért ), három késésért, 1 igazolatlan óráért Osztályfőnöki intés: Házirend megsértéséért
200
3 osztályfőnöki figyelmeztetésért kötelességek sorozatos elmulasztásáért iskolához méltatlan magatartásért iskolában
elkövetett
szándékos
rongálásért,
felelős
hanyagságért
kártérítés
kötelezettsége mellett Osztályfőnöki megrovás: Osztályfőnöki intések után, többszöri fegyelemsértés esetén Igazgatói figyelmeztetés: Az osztályfőnöki megrovást kapott tanulók büntetése az osztályfőnök hatáskörébe tartozó fegyelemsértések ismételt elkövetésekor. Egyszeri súlyos vétség esetén is Igazgatói intés: Igazgatói figyelmeztetésben részesült tanulók büntetése az osztályfőnöki hatáskörbe tartozó fegyelemsértések sorozatos elkövetésekor Házirend súlyos megsértéséért Tanulási időben az iskolaépület engedély nélküli elhagyásáért Az iskola becsületét sértő magatartásért; iskolán belül és kívül Fegyelmi büntetések: Ha diákunk kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vagy folyamatos fegyelemsértő magatartást tanúsít, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetéseket és azok végrehajtását a KT.76.§; az MKM 16/1998 (IV.8.) illetve a 11/1994 ( VI.8.) rendelete és az iskolai SZMSZ szabályozza. Fegyelmi büntetés lehet: Igazgatói megrovás Igazgatói súlyos megrovás Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása Nevelőtestületi határozattal- tantestületi megrovás Fegyelmi eljárás során írásbeli határozattal- eltiltás a tanév folytatatásától; áthelyezés másik iskolába, kizárás az iskolából
201
Különösen súlyos megítélés A pedagógiai programban a nevelőtestület javaslatára az igazgató a szülőknek gyermekük más iskolába való átíratását javasolja olyan esetben, amikor a tanuló kimutatja, hogy az iskola fegyelmi rendjének, lelkiségének megvalósítására többszöri szóbeli és írásbeli fegyelmező intézkedés ellenére sem törekszik; magatartása veszélyezteti más tanulók és az osztályközösség rendjét, a tervszerű oktatási és nevelési munka lehetőségét. A katolikus iskola szellemisége azt kívánja, hogy az áthelyezés más iskolába kizárás az iskolából fegyelmi büntetéseket alkalmazzuk az alábbi esetekben: Az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető életvitel( együttélés; szexuális kapcsolat, terhesség) Diáktársa szándékos, tettleges bántalmazása Lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás Szeszesital fogyasztása a házirend területi és időbeli hatálya alatt Kábítószerrel való bármiféle kapcsolat Osztály, csoport, kollégium engedély nélküli elhagyása iskolai időben és közös programok esetén a kijelölt szálláshely engedély nélküli elhagyása 20 igazolatlan óra
202
A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály közösségének a véleményét is az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus
véleménye többszörösen
számítandó.
Szavazategyenlőség
esetén
az
osztályfőnök véleménye a mérvadó.
V. 4. 4. Magatartás A tanulói magatartás minősítésének feltételei: PÉLDÁS(5) magatartású, Aki a következő szempontok többségének megfelel: Felelősségérzettel van az iskola közössége iránt Megtartja a házirendet és feladatkörében arra is törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti Önállóan kész véleményt kinyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte Művelt fiatalhoz illő hangot használ Tevékeny részt vállal az iskola énekkarában, sportkörében, művészeti csoportjában Az iskola szempontjait, programjait előtérbe helyezi egyéni érdekeivel vagy más iskoláéval szemben szemben Önnevelésre, önfegyelemre törekszik Nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben Életkori sajátosságainak megfelelő erkölcsi, etikai normákat betartja JÓ (4) magatartású Az előbbiek közül nem felel meg mindegyiknek kifogástalanul kifogástalanul, de fegyelmi büntetése nincs. VÁLTOZÓ (3) magatartású Az előbbiek ellen kisebb mértékben, vagy egy alkalommal súlyosabban vétett Aki írásbeli osztályfőnöki, vagy igazgatói intőben vagy igazgatói megrovásban részesült; Akinek 1-3 igazolatlan órája van
203
ROSSZ ( 2) magatartású Aki igazgatói súlyos megrovásban részesült; Akinek 4-19 igazolatlan órája van ( 20 vagy több igazolatlan óra elbocsátással jár) Aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült
V. 4. 5. A tanuló szorgalom minősítésének feltételei: PÉLDÁS ( 5 ) szorgalmú, aki a következő szempontok többségének megfelel Kötelességét pontosan teljesíti Írásbeli feladatait mindig elkészíti Indokolt készületlenségét időben jelenti Hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja Az órákra képességeinek megfelelően és megbízhatóan készül Tevékenyen részt vesz a DÖK-munkában, versenyeken és pályázatokon Rendben tartja iskolai holmijait könyvei, füzetei tiszták; felszerelését mindig elhozza az órákra Képességeihez mérten kiemelkedően teljesít JÓ ( 4) szorgalmú. Aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul; Aki képességeinek megfelelően teljesít VÁLTOZÓ ( 3) szorgalmú Az előbbiek ellen többször kis mértékebn, vagy valamelyik ellen súlyosabban vétett Aki képességei alatt teljesít HANYAG (2) szorgalmú Aki az előbbiek közül többe ellen is súlyosan és ismételten vétett Akinek valamelyik tantárgyból tanulmányi eredménye elégtelen
204
205
V. 5. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya V. 5. 1. A követelményrendszer alapelvei Minden iskola nevelő - oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára. Az ezeknek való megfelelés alapelvei a következők: A követelményrendszer három nagy részre osztható: -Tantárgyi követelmények a NAT és a kerettantervek helyi tantervek meghatározása alapján. -Magatartási követelmények- az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül és az iskola házirendje tartalmazza. -Szorgalmi követelmények- ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi. A követelményrendszer betartása és betartatása szempontjából a következő alapelveket kell megtartani:
Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni
A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat
A tanuló képességeit, talentumait tanuláshoz való hozzáállását ( ehhez jól kell őt ismerni)
Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tárgy rovására
A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása
Csak önmagával szemben igényes tanár tud igényességre nevelni
A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetők
A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet és a kiszámíthatóságot.
A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete.
206
V. 5. 2. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás - a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben: ösztönzést a, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képessége, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés- osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen
érvényesített
követelményrendszer.
Ugyanakkor
a
tanulót
önmaga
teljesítményéhe, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák, akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra és füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a „feladat megoldásos „ tantárgyakból sem hagyható el a szóbeli számonkérés, ellenőrzés. A félévi és év végi minősítés- osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, teljesítménye változásának irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Az értékelés és osztályozás a hagyományos öt fokozatú rendszerben történik: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (29 elégtelen(1) Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tanterv követelményei határozzák meg.
A tantárgyakban elért kimagasló eredményért dicséretet is kaphat, amelyet bizonyítványban, anyakönyvben is jelezni kell.
Ha a tanulónak csak jeles osztályzatai vannak és példamutató közösségi magatartása általános tantestületi dicséretet kaphat, ha a tantestület megszavazza. Ezt is
207
dokumentálni kell.
Ilyenkor
a tanuló
kitűnő
vagy kimagasló
tanulmányi
eredményűnek minősül.
Ha jeles osztályzatai mellett két vagy legfeljebb három jó tantárgyi osztályzata van a tanulónak jeles minősítésű.
Az osztályfőnök félévkor illetve a záró év végi értekezleten átfogóan elemezi az osztály tanulmányi helyzetét, rávilágítva a gyenge osztályzatokra; a magatartási helyzetre, az osztály értékrendjére, kapcsolatrendszerére, problémákra és a fejlődésre is.
208
V. 5. 3 Egy napon írható dolgozatok száma
Az egy napon írható írásbeli feleletek száma nincs korlátozva.
Az írásbeli feleleteket előzetesen nem kell a pedagógusnak bejelentenie.
Írásbeli feleletnek minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely 3 vagy ennél kevesebb óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi.
Az írásbeli feleletek ideje maximum 15-20 perc.
Az egy napon írható röpdolgozatok száma nincs korlátozva
A röpdolgozat előzetesen bejelenthető
Röpdolgozatnak minődül minden olyan dolgozat, amely 3-6 óra anyagának elsajátítását ellenőrzi
A röpdolgozat ideje maximum 30 -35 perc
Egy tanítási napon egyetlen osztály sem kötelezhető két „ nagy „ vagy témazáró dolgozatnál több megírására.
A „ nagy „ vagy témazáró dolgozatot előzetesen be kell jelenteni
Nagy dolgozat az, amelynek időtartama 1 óra vagy az órarendben egymásután következő dupla óra és egy téma illetve negyedév vagy félév anyagát öleli fel
Jó, ha a dolgozatot írató tanár a naplóban előre jelzi a többiek számára is a dolgozatírás időpontját
A hiányzás miatt pótdolgozat íratása egyedi esetnek számít; nem érvényes rá a maximalizálás felső határa
A javító dolgozat íratására ugyanez vonatkozik
A diákönkormányzat képviselője figyelje a dolgozatok számát és ha szükséges udvarias formában javasoljon más időpontot, ha az adott napon már több dolgozat íratása van
209
V. 5. 4. Vizsgarend Szintfelmérő vizsga:
Hatodik osztály végén a hetedikes csoportbontások beosztásához év végén megírandó dolgozat, vizsga matematika és magyar irodalom és nyelv tárgyakból. Képességek szerinti differenciálásra szolgál ebből a két tantárgyból.
Különbözeti vizsga:
Az igazgató írja elő más iskolából, más iskolatípusból más iskolaszerkezetű iskolából érkező tanulók számára a tanrendek összevetése után. Bizottság előtti vizsga is lehet; de esetenként előfordulhat a szaktanár általi meghallgatás.
Iskolánk jellegéből adódóan kötelező a különbözeti vizsga hittan tantárgyból, harmadik osztálytól kezdődően, - ha olyan iskolából érkezik a tanuló, hogy semmiféle hitoktatásban nem részesült - mert ebben az osztályban a beavató szentség felvételéhez már hittani alapismeretek kellenek.
Osztályozó vizsga:
Az évfolyam teljes anyagából vagy az egyes tantárgyak anyagából tehető iskolai vizsga, amelyre magántanulók; hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók folytatnak
Év végi vizsga:
Ötödik osztálytól tizenegyedik osztályig meghatározott tárgyakból történik.
Ötödik évfolyamon írásbeli vizsga; 1 óra alatt íratható
Ezen az évfolyamon hittan vizsga
Az éves anyag ismeretanyagának ellenőrzése értékelése.
Általában 1 óra alatt megírható vizsga. Ha szükséges, dupla órát is igénybe lehet venni.
A szaktanár határozza meg, hogy írásbeli vagy szóbeli vizsgát tart-e.
Ezt év elején kell eldönteni és azután már nem változtatható meg
A szóbeli vizsga bizottság előtt zajlik
Megszervezése és lebonyolításának módja az érettségi vizsga szabályzat szerint történik (a felső tagozaton el lehet ettől térni; 9.- 11. évfolyamon nem)
A szaktanár a tavaszi szünet előtt utolsó tanítási napig köteles tételsort kiadni, amennyiben ezt elmulasztja már csak írásbeli vizsgát kérhet.
210
A tételsorok összeállítása, majd a vizsga értékelése az érettségi szabályzat szerint történik 9-11. évfolyamokon
A vizsgatárgyak beosztásának fő szempontrendszere az, hogy minden közismereti tantárgyból legyen vizsga a hét év alatt
Az országos felmérések, próba érettségik vizsgálataihoz igazodunk annyiban, hogy a tantárgyak számát évfolyamonként egyre csökkentettük; ám ez nem törvényszerű minden tanévben. (erről a tantestület dönt év elején munkatervének elkészítésekor)
Felső tagozaton májusban, 9-11 évfolyamokon lehetőség szerint júniusban vannak
Teljes mértékben az érettségi vizsgák szituációját teremtjük meg, ezért kötelező a megfelelő ünnepi öltözet; iskolai egyenruha, nyakkendő viselete.
Érettségi vizsga:
A 12 évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga, melynek rendjét állami vizsgaszabályzat határozza meg
Iskolánk emelt szintű vizsga felkészítést tart a tanulók igénye szerint o ( fakultáció)
Tanáraink magyar matematika idegen nyelv és történelem tantárgyak vizsgáztatói, kérdező tanárai lehetnek, a 2004/2005 tanévben a természettudományos tantárgyakból is lesznek kérdező tanáraink
Emelt szintre készítünk fel az alábbi tantárgyakból Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Biológia Kémia Fizika Földrajz Informatika Rajz Művészettörténet Hittan Testnevelés
211
212
V. 6. Az otthoni ( napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai V. 6. 1. Házi feladatok íratásának szabályai, elvi alapjai A házi feladatok szervesen következnek a tanítás mindennapi menetéből; az elmélyítést, rögzítést és felkészülést szolgálják.
Terjedelme és nehézségi foka életkori sajátosságokhoz kell hogy igazodjon
A házi feladatok terjedelme legyen arányos a napi terheléssel és teljesíthetőséggel
A diákönkormányzat képviselői udvarias formábban kérhetik tanáraikat bizonyos fokú csökkentésre, ha az feltétlenül szükséges
Az 1-6 osztályokban írásbeli feladatokat hétvégére mértékkel adunk
Szóbeli feleletekre memoritereket hétvégére nem adunk az 1-4 osztályokban, de 5-8 évfolyamokon igen
A memoriterek, összefoglaló feleleteknél megfelelő - 1 vagy 2 hét - felkészülési időt köteles adni a szakatanár
A tanítási szünetekre írásbeli feladatokat alsó tagozaton nem adunk
A szabályok számonkérése következő órára csak abban az esetben kérhető, ha gyakoroltatás előzte meg; ha befejezett összefoglaló órát követ, ha a diákok valóban tudják alkalmazni az addig elsajátított anyagot
9-12 évfolyamokon az önálló ismeretszerzés alapkövetelmény, ennek gyakoroltatására mind szóbeli mind írásbeli feladatok adhatók
tanulmányok készítéséhez álljon elegendő idő a felkészüléshez
213
V. 6. 2. Szöveges értékelés az alsó tagozaton A tanulók értékelésének ez a legszebb, de a legnehezebb része is. Szép, mert végig tekintünk azon az úton, amit- segítségünkkel és közös erőfeszítésünkkel- egy-egy tanítványunkkal az év során bejártunk. Az ív a vizsgált szakasz elejétől, a tanuló aktuális fejlettségétől indul. Ehhez mérjük minden esetben az elért eredményeket s az elvárható szinthez viszonyítva a fejlődés tempóját és mértékét. Az értékelő szövegek készítése a következő tanévben indul az első osztályokban és figyelemmel kíséri a tanulócsoport előrehaladását. Fontos, hogy megismerjük a szöveges értékelés törvényi hátterét. A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás; viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményéhez, a társaihoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között. Az értékelés kifejezésének módjai: Metakommunikációs jelzésekkel Szóbeli vagy írásbeli véleménnyel Pontozással Százalékértékkel Szimbólumokkal Tárgyakkal Osztályzattal A felsoroltak kombinációival Ezekből következik, hogy a minősítés nem azonos az osztályozással, hiszen annak csupán egyik módja, még akkor is, ha ez tekinthető pedagógiai munkánk tradicionális eszközének.
214
Az értékelés funkciói: Diagnosztikai, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusoknak a helyzet felismeréséhez, a csoport és az egyén tanulási folyamatainak tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget a tanítási-tanulási folyamat szereplőinek és segítőinek. Szummatív funkció - megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanításitanulási
periódus
végén
regisztrálja
az
eredményeket,
információkat
ad
pedagógusoknak, diákoknak és szülőknek A szöveges értékelés mindhárom funkciót árnyaltan differenciáltan ellátni. Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak életkori sajátosságainak fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek pillanatnyi állapotának figyelembevétele. A szöveges értékelés bevezetése módszertani sokszínűségre ösztönöz. A tananyag differenciált, különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátítása lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást. Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, önértékelést A projekt alapú, személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre tanítás olyan értékeket hozhat, amely a hagyományos tanítási folyamatban ki sem derülne. A kooperatív tanulási technikák fejlesztik a gyerekek felelősség- és együttműködési készségeit és még sok egyéb képességeit, amelyek a hosszú távú sikerességhez nélkülözhetetlenek.
215
A szöveges értékelés módja az alsó tagozatban Szóbeli
A tanuló magatartásáról, szorgalmáról tanulmányi munkájáról a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon
Megfogalmazódhat
Tanító részéről
Tanulótársak részéről
Önértékelés formájában
Írásbeli
A tanulói produktumokra írt rövid, lényegre törő észrevételek megfogalmazása
Témazáró
felmérések
megoldásának
értékelése
százalékos
teljesítménysávok
megadásával és ezek minősítő jelzésével, vagy a különböző nehézségű feladattípusok szintjének megadásával
A tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével előmenetelével kapcsolatban( üzenő füzetbe)
Félévkor és tanévvégén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi eredményéről.
Az értékelés tartalmi szempontjai lehetnek: Magatartás
Magatartási norma és szabályismeret
Személykövetés a tanórákon, szünetekben, szabadidőben
A tanuló helyzete a közösségben
Viszonya a társakhoz, felnőttekhez, beszédstílusa, hangneme
Szorgalma
Motiváltság és részvétel a tanulási tevékenységben
A feladattudat fejlettsége, türelem, kitartás a feladatvégzésben
Megbízhatóság és teljesítés igényessége
Tantárgyi teljesítmények:
216
A helyi tanterv követelményeinek való megfelelés
Fejlődés illetve fejlettség az alapvető készségekben ( beszéd, olvsaás, íráshasználat, szövegalkotás, mozgás, eszközhasználat, önkiszolgálás)
Képességekben való fejlődés ( szövegértés, megismerés, problémamegoldás, gondolkodás, döntés, együttműködés, konfliktuskezelés )
A szöveges értékelés koncepciójának lényege : Elvi kiindulópontjai
Az értékelés a gyerekért és a gyereknek szóljon
Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet
Nyitott legyen, ami nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart
A gyerek lehessen aktív részese saját fejlődésének
A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről
Elvi következmények
Minőség - központúság helyett fejlődés-központúság jellemezze
Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat
Legyen összhang a NAT a PP. a helyi tantervi rendszer értékelési koncepcióiba
Jellemezze a gyakorlatot rendszeres és folyamatos értékelés
Személyre szóló és ösztönző legyen- a tanítási - tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, fejlesztő szerepet betölteni
Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára
Osztályfőnöki értékelés ( előzetes szempontok )
Együttműködés a társakkal, tanárokkal
Konfliktuskezelés
Szabályok betartása
Közösségben, osztályban elfoglalt hely
Kezdeményezőkészség
Önbizalom
Érdekérvényesítés képessége
217
A tanulás értékeléséhez :
A munkavégzés rendezettsége
Munkafegyelem
Felszerelés
Házi feladatok elkészítése
Odafigyelés és összpontosítás
Önállóság
Segítéskérés és adás
Együttműködés
Érdeklődés
Aktivitás
Munkatempó
Hatékonyság
Szociális érettség :
Együttműködése: aktív, nyitott, udvarias, változó, visszahúzódó
Szokásrendszerhez való viszonya:
Megbízható, változó, kialakulatlan, elutasító
Önértékelés: alapos, reális, ingadozó, fejlesztésre szorul
Előre meghatározott, skála szerinti értékelés Ennél a formánál a tantárgyak, szociális kompetenciák mellett általában négy-öt kategória áll. A tanító megjelöli a felsorolt minősítések közül azt, amit megfelelőnek tart. ( Lehet ez egy bizonyítványminta az osztály számára) A megfelelő értékelést alá kell húzni. A szöveges értékelést pedagógia, módszertani szabályok betartása mellett dolgozzuk ki részletesen tantárgyanként.
218
V. 7. A középszintű érettségi témakörei A tantárgyak tantervei között szerepel az öt kötelező tantárgy – matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol és német nyelv érettségi témaköre, mind közép, mind emelt szinten.
V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Hungarofit- tesztek- Dr. Mérey Ildikó alapján Eurofit- tesztek - Dr. Arday László és Dr. Furmosi István alapján Iskolánk a következő módszereket használja 1. Coper- futás 12 perces ( 5-6. o)
200 m futás ( 7-12. o )
2. Helyből távolugrás 3. Egykezes labdalökés helyből; tömött labdával ügyes kézzel i. ( 12 évig 2 kg.os; majd 3 kg ) 4. Slalom futás 5. 4 ütemű fekvőtámasz ( 13 évig 30 sec; 14-18 évesek 60 sec)
219
Melléklet Alsó tagozat magatartás és szorgalom értékelése Szöveges értékelés táblázata
220
VI. Kollégiumi foglalkozások keret programterve VI. 1. Célok és feladatok A Nagyasszonyunk Katolikus Kollégiumban élő tanulók az elmúlt évek jogszabályai és hagyományai által meghatározott szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A kollégium egyik természetes partnere a család mint küldő, a másik az iskola, melynek elvégzésében a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumi nevelésben – különösen, mint kis létszámú intézmény – egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a fiatalok testi, lelki, szociális
fejlődésének
segítése
az
életkori
sajátosságaik
és
egyéni
adottságaik
figyelembevételével. Törekszik a kollégium a családból, iskolából hozott katolikus keresztény értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást – foglalkozások, különórák lehetősége-, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, jövőjük alapozását. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez.
VI. 2 Kötelező foglalkozások keret-terve Kötelező foglalkozások TÉMAKÖRÖK 1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Művészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés
221
5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 6. Egyén és közösség 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Az alapprogram végrehajtáshoz szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR
9.
10.
11.
12.
4
3
3
1
Önismeret, pályaválasztás
3
3
4
3
Művészet és információs kultúra
3
3
2
4
Környezeti nevelés
2
2
2
2
4
4
4
4
3
3
3
3
3
4
4
3
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
Tanulásmódszertan
Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemeztiségi lét, európaiság
VI. 3. Tanulásmódszertan VI. 3. 1. Célok és feladatok A kollégiumba érkező tanulók a város középiskoláiból, sok településről, családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője tanítható, azonban differenciálni kell az évfolyamokat, hiszen az általános iskolából jövő diákok módszereit középiskolai elvárás szintjére kell emelni. Ennek függvényében a felsőbb évfolyamok hatékony tanulását már nem a kollégium keretén belül kell hogy elsajátítsák a fiatalok, a mindenkori iskola feladat. A rendszeres tanulás – módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A foglalkozás az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja.
222
Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel, majd később önállóan – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, valamint önművelési szokásai.
VI. 4. . Önismeret, pályaválasztás Célok, feladatok A középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismertetése, kis létszámú kollégiumnál az egyre inkább teret nyitó alkalmazkodás megismerése és alkalmazása. Segíteni kell a kollégistát a társadalmi orientálódásban, az egyéni törekvések és közösségi érdekek érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlásában. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben.
223
Fejlesztési követelmények Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenül vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Mérlegelni tudja saját pályaválasztási lehetőségeit, tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Tudatosodjon benne a folyamatos tanulás jelentősége, az önképzés szerepe.
VI. 5. Művészet és információs kultúra Célok és feladatok A művészettel és a művészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményei során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátásokon alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Segítsük az egyéni ízlés kialakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, tárgyhasználatra. Fejlesztési követelmények Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti
224
tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerjék a népi kultúrát, hagyományokat, a népművészetet.
VI. 6. Környezeti nevelés Célok és feladatok A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Fel kell ismerniük a környezetet terhelő tevékenységeket, ezek csökkentésére kell törekedniük, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, és ezek megoldására. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja.
Fejlesztési követelmények Környezetünk állapota iránt legyen érzékeny, tudja értékelni a változásokat. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, kerülje ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes életterét is környezetbarát módok szerint alakítsa. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Tekintse kötelességének a környezet védelmét.
225
VI. 7. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Célok és feladatok A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására és az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Segítsük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Legyen megfelelő ismerete ahhoz, hogyan kerülheti el a környezeti veszélyhelyzeteket és a káros függőségekhez vezető szokások kialakulását. Fontos szerepet
kapnak
a
szerelemmel,
családteremtéssel,
gyermekneveléssel
kapcsolatos
ismeretekre való bevezetések is.
Fejlesztési követelmények Legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, ismerje fel az egészségét, fenyegető tényezőket, betegségeket. Legyen tisztában azzal, hogy magatartását környezete hogyan befolyásolja, rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Legyen jártas az alapvető munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában. Ismerje meg a közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat. Váljon igényévé környezetének tisztasága, szépítése, a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni, munka – és szabadidejét leghatékonyabban kihasználni.
226
VI. 8. Egyén és közösség Célok és feladatok A kollégiumban a közösség életében való részvétel meghatározó élmény. Saját értékeiről egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, szerez tapasztalatot, alakul személyisége. A témakör célja, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségekben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe.
Fejlesztési követelmények A fejlesztési tevékenység célja annak elősegítése, hogy a gyerekek elsajátítsák az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, kollégiumban. Legyenek kultúráltak a társadalmi érintkezésben, külső megjelenésében aktív hitéleti tevékenységet folytassanak, a keresztény normák szerint éljenek. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Tanulja meg elfogadni, tolerálni a „másságot” bármilyen szempontból. Gyakorolja és ismerje meg a kollégium és az iskola nyújtotta jogokat és kötelességeket, törekedjen a közösség tagjainak megismerésére és a jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni.
VI. 9. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Célok és feladatok A fő cél e témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a külső környezettel és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A célrendszer tartalmazza az alábbi elemeket: szülőföld szeretete, hazaszeretet alapjainak kialakítása, anyanyelv szeretete, országunk, nemzetünk ismerete, kisebbségben élő határon túli magyarokkal közösségvállalás, hagyományaink, kultúránk ismerete, európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, gyarapítása, más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása.
227
Fejlesztési követelmények E témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A feldolgozásban segítséget nyújtanak az iskolában tanultak. A tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, erősödjön benne a saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés a tevékenységek során szerezzen tapasztalatokat információ gyűjtésben és rendszerezésben. Gyakorolja a szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáit. Tudjon megkülönböztetni különböző társadalmi jelenségeket és ezeket össze tudja hasonlítani. Legyen képes megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.
228
VII. A pedagógiai programmal kapcsolatos érvényességi rendelkezések VII. 1 Érvényességi ideje A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény 2004. szeptember 1 . napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján. E pedagógiai program érvényességi ideje 5 évre, azaz 2004 szeptember 1. napjától 2009. augusztus 31. napjáig szól.
VII. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A 2008-2009 tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program felülvizsgálatát értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új programot kell kidolgoznia.
VII. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására
Az intézményfenntartója
Az intézmény vezetője
A tagintézmények vezetői
A nevelőtestület bármely tagja
Szakmai munkaközösségek szülői munkaközösség tehet javaslatot.
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el s a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a következő tanév első napjától kell bevezetni.
229
VII. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy példánya megtekinthető:
Az intézmény fenntartójánál
Az intézmény vezetőjénél
A tagintézmények vezetőinél
Az intézmény irattárában
Az intézmény könyvtárában
Tanári szobában
VII. 5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat
év
hó napján tartott ülésén
véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt :
Diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a szülői munkaközösség
év ….hó napján tartott ülésén
véleményezte és elfogadta. Kelt .
Szülői munkaközösség vezetője
A pedagógiai programot a nevelőtestület ..év ……. hó napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta. Kelt:
Igazgató
A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény pedagógiai programját a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának Tanácsa és Generális Főnöknője- mint fenntartó……….év……….hó napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:
Általános Generális
230
Tartalomjegyzék I. Bevezető ........................................................................................................................... I. 1. Köszöntő.....................................................................................................................1 I. 2. A katolikus intézmény küldetése...............................................................................2 I. 3. Intézményünk küldetésnyilatkozata .........................................................................4 I. 4. A múlt- „ Iskola a határon „........................................................................................5 I. 5. A jelen.........................................................................................................................7 I. 5. 1. A város jelene .......................................................................................................7 I. 5. 2. Az intézmény jelene ..............................................................................................7 I. 6. Helyzet elemzés..........................................................................................................9 I. 6. 1. Az iskola infrastruktúrája ......................................................................................9 I. 6. 2. Személyi feltételek .................................................................................................9 I. 6. 3. A tanulói létszám adatai .......................................................................................10 I. 6.4. Tanulmányi helyzet ..............................................................................................11 I. 7. A pedagógiai program törvényi háttere ....................................................................13 I. 8. Alapító okirat...........................................................................................................14 II . Az iskola nevelési programja II . 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai........................................................................................19 II. 1.1. Az intézményi nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei................................19 II. 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai…………………………………19 II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka feladatai............................................20 II. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka eszközei, eljárásai ..........................21 II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................22 II. 2. 1. A személyiségfejlesztés általános feladatai.........................................................22 II. 2. 2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................27 II. 2. 3. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek................................................29 II. 2. 3. 1. Tehetséggondozásról általában .......................................................................29 II. 2. 3. 2. Tehetség, képesség kibontakozását elősegítő gyakorlati tevékenységek........30 II. 2. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .....................................................................................................33 II. 2. 5. Egészségnevelési és környezeti nevelési program ..............................................35 II. 2 5. 1. Alapelvek, hosszú távú célok ..........................................................................35 II. 2.5. 2. Az iskola hitvallása ..........................................................................................35 II .2. 5. 3. Hosszú távú célok............................................................................................36 II. 2. 5. 4. Tanórai keretek...............................................................................................38 II. 2. 5. 5. Erdei iskola......................................................................................................41 II. 2. 5. 6. Tanulmányi kirándulás....................................................................................41 II. 2. 5. 7. Sportnap .........................................................................................................43 II. 2. 5. 8. Tanórán kívüli lehetőségek ............................................................................43 II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja .................................................47 II. 3. 1. Gyermek és ifjúságvédelem ...............................................................................47 II. 3. 2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .........................................51 II. 3. 3. Közösségfejlesztés ..............................................................................................55 II. 3. 3. 1. Az egyén és közösség - erkölcsi elvárások .....................................................55 II. 3. 3. 2. A közösségi élet kezdete- közösségfejlesztés alsó tagozatban........................57 II. 3. 3. 3. A kialakult közösség formálása, fejlesztése felső tagozatban és a gimnáziumi osztályokban ...................................................................................................58 231
II. 3. 4. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlődési lehetőségei................................................................................62 II. 3. 4. 1. Szülői részvétel ...............................................................................................63 II. 4. Az iskola hitélete, ünnepei, hagyományai...............................................................67 II. 4. 1. Az iskolai kultúra ................................................................................................67 II. 4. 1. 1. Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai ................................................69 II. 4. 1. 2. Az iskolai kultúra érzékelhető megnyilvánulásai...........................................70 II.. 4. 1. 3. Szimbólumok, szertartások ............................................................................71 II. 4. 1. 4. Ünnep ..............................................................................................................72 II. 4. 1. 5. Az ünnep erkölcsi értékei................................................................................73 II. 4. 1. 6. Az iskola hitélete............................................................................................74 II. 4. 1. 7. Szentmisék rendje .........................................................................................75 II. 4. 1. 8. A református hitoktatás iskolánkban...............................................................75 II. 4. 1. 9. Iskolánk rendezvény naptára..........................................................................76 II. 5. A nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................79 III. A Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda helyi nevelési programja ………………… 92 III. 1. Hivatalos adatok.....................................................................................................93 III. 2. Óvodakép ...............................................................................................................96 III. 2. 1. Óvodánk sajátos arculata ...................................................................................97 III. 2. 1. 1. Személyi feltételek.........................................................................................98 III. 2. 1. 2. Tárgyi feltételek …………………………………………………………….99 III. 2. 1. 3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere ..........................99 III. 3. Óvodai nevelésünk célja ......................................................................................100 III. 4. Óvodai nevelésünk feladatai ................................................................................101 III. 4. 1. Integrált nevelés ...............................................................................................101 III. 4. 2. Egészséges életmód kialakítása .......................................................................102 III. 4. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása........................................................................102 III. 5. Óvodai nevelésünk rendszere ..............................................................................103 III. 5. 1. A nevelésünk alapvető keretei .........................................................................104 III. 5. 1. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés.................................................104 III. 5. 1. 1. 1. Napirend, heti rend...................................................................................106 III. 5. 1. 2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok .........................................................106 III. 5. 1. 2. 1. Ünnepek, megemlékezések......................................................................108 III. 5. 1. 3. Egyéni bánásmód .........................................................................................109 III. 6. Tevékenységformák.............................................................................................109 III. 6. 1. Játék .................................................................................................................109 III. 6. 2. A munka...........................................................................................................112 III. 6. 3. Tanulás.............................................................................................................114 III. 7. A fejlesztés tartalmi eszközei...............................................................................115 III. 7. 1. Anyanyelvi nevelés..........................................................................................115 III. 7. 2. Vallásos nevelés..............................................................................................116 III. 7. 3. Vers, mese........................................................................................................117 III. 7. 4. Ének, zene, énekes játékok ..............................................................................119 III. 7. 4. 1 .Népi játék, népi tánc ....................................................................................119 III. 7. 5. Rajzolás, mintázás, kézi munka .......................................................................120 III. 7. 5. 1. Képző- és iparművészet ...............................................................................120 III. 7. 6. Külső világ tevékeny megismerése..................................................................121
232
III. 7. 6. 1. Matematikai nevelés ....................................................................................121 III. 7. 7. Mozgás.............................................................................................................123 III. 7. 7. 1. Társastánc előkészítő gimnasztika...............................................................123 III. 7. 8. Képességfejlesztés ...........................................................................................124 III. 7. 9. Tehetséggondozás ............................................................................................125 III. 8. Kapcsolatok más nevelési színterekkel................................................................126 III. 8. 1. Az óvoda és a család ........................................................................................126 III. 8. 2. „ Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskola ....................................................127 III. 8. 3. Az óvoda és a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény ....................................129 III. 8. 3. 1 .A város általános iskolái ..............................................................................129 III. 8. 4 .A fenntartó .......................................................................................................129 III. 8. 5. Helyi egyházközséggel való kapcsolat ............................................................129 III. 8. 6. Egészségügyi szervekkel való kapcsolat .........................................................130 III. 8. 7. Szolgáltatókkal való kapcsolat.........................................................................130 III. 8. 8. Az óvoda és a közreműködési intézmények ....................................................130 III. 9. Gyermekvédelem ................................................................................................ 130 Forrásmunkák…………………………………………………………………...132 III. 11. Melléklet ........................................................................................................... 133 IV. A kollégium nevelési programja IV. 1. A kollégium beiratkozása az alapító okirat tükrében ..........................................160 IV. 1. 1. Alaptevékenysége ............................................................................................160 IV. 1. 2. Kiegészítő tevékenysége..................................................................................160 IV. 2. Alapelvek.............................................................................................................160 IV. 3. A kollégium társadalmi szerepe...........................................................................161 IV. 4. A kollégium nevelési célja...................................................................................161 IV. 4. 1. A kollégium fő koncepciója: tudásközvetítő kollégium létrehozása...............161 IV. 4. 2. A kollégiumi nevelés fő alapelvei ...................................................................162 IV. 4. 3. A kollégiumi nevelés feladatai ........................................................................163 IV. 4. 3. 1. A tanulási kultúra fejlesztése .......................................................................163 IV. 4. 3. 2. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása, és gondozása, a pályaorientáció segítése ...........................................................................164 IV. 4. 3. 3. A közösségi értékrend és a normarendszer fejlesztése ................................164 IV. 4. 3. 3. 1. A közösségi értékrend és a normarendszer fejlesztésének részfeladatai .165 IV. 4. 3. 3. 2. A keresztény értékrend kialakításának feladatai......................................165 IV. 4. 3. 4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés .............................................166 IV. 4. 3. 4. 1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai .............................................166 IV. 4. 3. 4. 2. Esztétikai nevelés feladatai......................................................................166 IV. 4. 3. 4. 3. Környezeti nevelés feladatai....................................................................167 IV. 4. 3.5. Önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése .............167 IV. 4. 3.5. 1. Az önismeret fejlesztésének feladatai ......................................................167 IV. 4.3.5. 2. A korszerű világkép kialakításának feladatai……………………………168 IV. 5. A kollégium működése .......................................................................................168 IV: 5. 1. Személyi feltételek, elvárások .........................................................................168 IV: 5. 2. Tárgyi és környezeti feltételek elvárások a kollégiumban .............................169 IV. 5. 3. A kollégiumi élet megszervezése ...................................................................170 IV. 5. 3. 1. A kollégiumi élet fórumai ...........................................................................170 IV: 5. 3. 1. 1. A nevelőtestület ......................................................................................170 IV. 5. 3.1. 2. Diákközösség ...........................................................................................170 IV. 5. 3. 2. Hagyományteremtés és ápolás .................................................................170 IV. 5. 4. A kollégium kapcsolatrendszere .....................................................................171 233
IV. 5. 4. 1. Közvetlen kapcsolat ................................................................................... 171 IV. 5. 4. 2 .Közvetett kapcsolat .................................................................................... 171 IV. 6. A kollégiumi tevékenység szerkezete ............................................................... 172 IV. 6. 1. A kollégium működéséhez szükséges ellátási tevékenységek ....................... 172 IV. 6. 1. 1. Tanári tevékenységrendszer ....................................................................... 172 IV. 6. 1. 2. Tanulói tevékenységek .............................................................................. 172 IV. 6. 1. 3. Egyéb tevékenységek ................................................................................. 173 IV. 6. 1. 3. 1. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ................................................... 173 IV. 6. 2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ............................. 174 IV. 6. 2. 1. Tehetség kibontakozását ,felzárkóztatását segítő foglalkozások ............... 174 IV. 6. 2. 2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások ....................... 175 IV. 6. 2. 3 .A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások ............................. 176 IV. 7. A kollégiumi nevelés eredményessége .............................................................. 177 IV. 7. 1. Ellenőrzési és értékelési tevékenységek ........................................................ 177 IV. 7. 2. Sikerkritériumaink ......................................................................................... 179 IV. 8. Záradék………………………………………………………………………….181 V. Az iskola helyi tanterve V. Az iskola tantárgyi rendszere 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere, emelt ének óraszámú óraterv. .......... 182 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere............................................................. 183 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere, emelt ének óraszámú óraterv ............ 184 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere............................................................. 185 Óraszámok a hatévfolyamos gimnáziumban a 2007/2008. tanévtől felmenő rendszerben .............................................................................................. 186 A 9-12 évfolyam tantárgyi rendszere ........................................................ 187 V. 1. A Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve ........................................................... 188 V. 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................................... 190 V. 3. Az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételei ................................... 191 V. 4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei továbbá a tanuló teljesítménye magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formája ............................................................ 193 V. 4. 1. Jutalmazás és büntetés .................................................................................... 194 V. 4. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ...................................................... 198 V. 4. 3. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái ......................... 199 V. 4. 4. A tanulói magatartás minősítésének feltételei ................................................ 202 V. 4. 5. A tanulói szorgalom minősítésének feltételei ................................................ 203 V. 5. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának érdekében betöltött szerepe, súlya ..................................................................... 205 V. 5. 1. A követelményrendszer alapelvei ................................................................... 205 V. 5. 2. Ellenőrzés, értékelés osztályozás .................................................................... 206 V. 5. 3. Egy napon íratható dolgozatok száma ............................................................ 208 V. 5. 4. Vizsgarend ...................................................................................................... 209 V. 6. Az otthoni napközi és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................... 212 V. 6. 1. Házi feladatok íratásának szabályai, elvi alapjai ............................................ 212 V. 6. 2. Szöveges értékelés az alsó tagozaton ............................................................. 213 V. 7. A középszintű érettségi témakörei ...................................................................... 218 V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................... 218 V. 9. Melléklet ............................................................................................................. 219
234
V I. A kollégiumi foglalkozások keret programterve .................................................. 220 V I. 1. Célok és feladatok ............................................................................................. 220 V I. 2. Kötelező foglalkozások keret - terve ............................................................... 220 V I. 3. Tanulásmódszertan .......................................................................................... 221 V I. 4. Önismeret , pályaválasztás ................................................................................ 222 V I. 5. Művészet és információs kultúra ...................................................................... 223 V I. 6. Környezetei nevelés ......................................................................................... 224 V I. 7. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek ............................................................ 225 V I. 8. Egyén és közösség ........................................................................................... 226 V I. 9. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság ........................................................... 226 V I I. A pedagógiai programmal kapcsolatos érvényességi rendelkezések ................. 228 V I I . 1 Érvényességi ideje ......................................................................................... 228 V I I. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .......................................... 228 V I I . 3. A pedagógiai program módosítása ................................................................ 228 V I I . 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................ 229 V I I .5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........................................ 229
235
