JEGYZETEK, HIVATKOZÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK
[1] A balatonfüredi református egyház presbiteri jegyzőkönyvei alapján. [2] Az összeállítás megjelent Tóthné Kovács Alíz: Adalékok a balatonfüredi II. sz. Óvoda történetéhez c. könyvében. Balatonfüred, 2009. [3] Zalavármegye ismertetője, 1935. Sopron: Székely ny., 1935. [4] A magyar huszár : A magyar lovaskatona ezer évének története… 3. rész. 3. – A magyar huszár fényképcsarnoka – II. altisztek, tisztesek és Huszárok. Megjelenés: Budapest: Reé László, 1936. [5] Veszprém megyei életrajzi lexikon, (VeÉL) [6] Tóth-Bencze Tamás írásának részlete. A teljes cikk megjelent a Füredi História VIII. évf. 2. számában. Balatonfüred, 2008. Fotó: Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred. [7] Balatonfüred és Balatonarács története, Veszprém, 1999. I.n. Liechtnecker András: VIII. A polgárosodás eredményei. [8] Zákonyi Ferenc: Régi épületek Balatonfüreden. Pécs, 1976. [9] A balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény összeállítása. Felhasznált irodalom: A balatonfüredi katolikus plébánia hivatali anyakönyve. AVIII. Kerületi halotti anyakönyv 1939/1349. folyószámú bejegyzése. Hadtörténeti Levéltár, Budapest. Balatonfüred c. újság 1939. július 15., 3p. Zalavármegye ismertetője. – Sopron: 1935. [10] Helytörténeti Gyűjtemény, Szabó-Bence Tamás összeállítása. [11] Balatonfüred c. újság, 1933. május 17. – Hősök emlékünnepe [12] Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 13. Balatonfüred, 2004. [13] Balatonfüred c. újság, 1932. június 18. [14] Balatonfüred és Balatonarács története, Veszprém, 1999. I.n. Liechtnecker András: VIII. A polgárosodás eredményei. [15] Balaton újság, 18/1918. [16] A k. u k. a német kaiserlich und königlich – fordításban: „császári és királyi” – kifejezés rövidítése. Az 1867 és 1918 között fennállt Osztrák-Magyar Monarchiában volt használatos. Az osztrák császár egy személyben a magyar király is volt. Mivel minden politikai döntés az uralkodó neve alatt történt, a kormányhivatalok előtagként használták a K.u.k. rövidítést. [17] Boszniai okkupáció. Amikor az 1878-as berlini értekezlet rendezte az orosz– török háború utáni helyzetét, az európai nagyhatalmak nem engedték meg Oroszországnak, hogy katonai győzelmét kiaknázva saját kénye-kedve szerint alakítsa a Balkán térképét. Ausztria–Magyarország megbízást kapott Bosznia– Hercegovina okkupációjára. A Monarchia célja nem annyira a területi terjeszkedés volt, mint inkább a balkáni orosz befolyás ellensúlyozása. A magyarok számára a helyzet még kényesebb volt. A 19. század végi magyar politikai közgondolkodás Oroszországban látta a legfenyegetőbb veszedelmet, és a balkáni összeütközésekben ezért mindig Törökországot támogatta.
216
Aktuális kérdésekben a közvélemény rokonszenvezett a Török Birodalommal. Az orosz befolyás csökkentése tehát elfogadható cél volt, különösen mert az országon belüli nemzetiségi mozgalmakat is az orosz befolyással, az oroszok által terjesztett és finanszírozott pánszlávizmussal magyarázták, amely “szinte mitikus veszéllyé nőtt […] az elit szemében.” A magyarok azonban nem igazán kedvelték az okkupáció, még kevésbé az annexió ötletét – amely végül 1908-ban következett be,-mert nem szívesen növelték a duális államon belül a szláv népesség arányát. [18] Magyar Tenger, IV. évf. 1. sz. 1914. június 18. [19] Baróti Géza: A füredi Anna-bál százötven éve. Veszprém, 1975. [20] Keleti felének történelmi neve: Vörösoroszország. Galícia és Lodoméria királyság vagy csak egyszerűen Galícia volt Ausztria legnagyobb, legnépesebb és legészakibb tartománya 1772 és 1918 között, Lemberg (Lwów, Lviv, Lvov, magyarul: Ilyvó) fővárossal. Galíciát a lengyel-litván nemzetközösség területeiből alkották Lengyelország felosztása alkalmával és ez az állapot egészen az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig, az I. világháború végéig tartott. Az I. világháború alatt Galícia az Oroszország és a Központi Hatalmak közötti nehéz harcok színtere volt. Az orosz hadsereg 1914-ben lerohanta a tartomány legnagyobb részét, miután az osztrák-magyar hadsereg a keleti fronton súlyos vereséget szenvedett a háború első hónapjaiban. 1915 tavaszán és nyarán azután őket verte ki az egyesült német és osztrák-magyar offenzíva. [21] Közli a Balaton újság, 18/1918. [22] Balatonfüredi Hirlap, III. évf. 30. sz., 1914. augusztus 2. [23] Balatonfüredi Hirlap, III. évf. 31. sz., 1914. augusztus 9. [24] Balatonfüredi Hirlap, III. évf. 33. sz., 1914. augusztus 21. [25] Gyűjtőív előlapja, 1921. január 16., Vámos Géza s. lelkész kézírásával. Eredeti: balatonfüredi ref. egyház irattára. [26] A nagykanizsai 20-as honvédeknek még békeidőben, 1905-07 között volt ezredparancsnoka Szurmay Sándor ezredes. 1914 novemberében, már altábornagyként, megállította és az Uzsoki hágóig visszaszorította az orosz gőzhengert. Szurmayt háborús hőstetteiért a király elhalmozta kitüntetésekkel, hajdani ezredének, a húszasoknak is ezredtulajdonosa lett. Uzsoki báró Szurmay Sándor b. t. t. gyalogsági tábornokot később honvédelmi miniszternek nevezték ki. A Károlyi kormány idején, 1919. februárjában internálást, majd börtönt kapott, mert győzelmével – nem engedte át az oroszokat – meghosszabbította a háborút. [27] A levelet közli a Balatonfüredi Hirlap – 1914. október 4. [28] Balatonfüredi Hirlap, 1914. november 1. [29] Az összeállításnál felhasznált forrás – Finta József őrnagy: A 48. gyalogezred múltja és szereplése a világháborúban. [30] Balatonfüred és Balatonarács története, Veszprém, 1999. I.n. Liechtnecker András: VIII. A polgárosodás eredményei. [31] Balatonfüredi Hirlap, 1914. december 6. [32] Csaba Imre: Támadás menetből. Veszprém, 1969. [33] A balatonfüredi református egyház jegyzőkönyvei, 1907 -1926. A református egyház irattára, Balatonfüred.
217
[34] Zalai Közlöny 1934. augusztus 24. 3. oldal „Letették a 48-as szobor alapkövét” című cikk [35] dr. Szántó Béla helyi ügyvéd volt, ki ügyvédi hivatásának gyakorlása mellett állandó résztvevője és alakítója volt a község politikai életének. Magáról azt hirdette, hogy a Nemzetközi Szocialista Párt egyik alapító tagja volt. Az ő irodájában alakult meg a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezete. A Tanácsköztársaság bukása után komolyabb felelősségre vonás nem érte, a politikától némileg visszavonult, ügyvédként dolgozott tovább. [36] Tolnai: A világháború története, I. [37] Máthé Lajos volt községi főkertész naplójának részletét közzé tette Zákonyi Ferenc Balatonfüred c. művében. Veszprém, 1989. 294.o. [38] Nagykanizsa monográfiája. Budapest, 1929. – Nagykanizsa a világháborúban. [39] Balatonfüredi Hirlap, 1914. december 6. [40] A Balatonfüredi Hirlap megfogalmazása, 1914. augusztus 9. [41] Vasadi Balog György: Fegyverben: két év a III./69-es Hindenburg-bakák háborús életéből. É.n. [42] vitéz dr. Neusiedler (Arató) Jenő naplója. Kézirat, Arató Csongor tul. [43] Lichtnecker András: A polgárosodás eredményei. Balatonfüred és Balatonarács története VIII. fejezet. Veszprém, 1999. [44] báró Bőhm Ermolli, Eduard. Osztrák tábornagy. A katonai akadémiát elvégezve 1875-től szolgált tisztként. Különböző csapatbeosztásokat lát el, 1907-től tábornok. A háború során a 2. osztrák-magyar hadsereg parancsnoka. Először Szerbiában, 1914 augusztusától az orosz fronton szerepel. Minden jelentősebb hadműveletben részt vesz, harcol a lvovi és a gorlicei ütközetekben, jelentős szerepe van 1916-ban Bruszilov támadásának, 1917-ben a Kerenszkijoffenzívának a megállításában. A harctevékenység felfüggesztése után megszálló feladatokat lát el. 1918. május közepétől rendelkezési állományba helyezik. [45] Felhasznált irodalom: Szabó János Mátyás – Az első világháború [46] Balatonfüredi Hirlap, 1914. szeptember 20. [47] Rózsafi János: Amikor el kell menni katonának. Adony, 2006. [48] BRUSZILOV, Alekszej Alekszejevics (1853-1926) Orosz tábornok. Először az 1877-78-as orosz-török háborúban hívta fel magára a figyelmet. 1914-ben a 8. hadsereg parancsnoka, 1916-ban főparancsnok a délnyugati fronton. E minőségében nagyszabású offenzívát tervezett és hajtott végre Galíciában és Bukovinában az osztrák-magyar illetve a német vonalak ellen. Ez volt az első világháború egyetlen sikeres nagy orosz támadása. A bolsevik forradalom után csatlakozott a Vörös Hadsereghez (1920), a lovasság főfelügyelője volt 1923-24-ben, de mivel csak adminisztratív munkát látott el, és parancsnoki feladatot nem kapott, visszavonult. [49] Boroevic von Bojna, Svetozár (1856-1920) Horvát származású osztrák-magyar tábornagy. A háború kitörésekor a 6. hadsereg parancsnokaként, a keleti fronton állomásozott. 1914 szeptemberében megkapta a 3. hadsereg parancsnokságát, októberben csapatival felszabadította az ostromlott przemysli erődöt. 1915 májusában a sikeres gorlicei áttörés után elhárult az orosz betörés lehetőségének veszélye az Osztrák–Magyar Monarchia számára. Boroevićet
218
1915. május 25-én az olasz frontra irányítottak át, miután Olaszország 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Átvette a keletről az Isonzóhoz irányított 5. hadsereg irányítását, és megkezdte az Isonzó mentén egy védelmi zóna kiépítését. Boroević sikeresen feltartóztatott 11 olasz támadást, mely az isonzói frontvonal áttörését célozta volna, az „Isonzó lovagja” megtisztelő címmel tüntették ki, a katonái pedig „a mi Svetónk”-ként (Naš Sveto) nevezték el. 1917. augusztus 23-án kinevezték az olasz front általános parancsnokának, majd 1918. február 1-jén hadseregtábornoki rangot kapott. 1918 novemberében, a Monarchia széthullása után Boroević visszavonult a hadseregtől, nem üdvözölte az új állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejöttét, így Ausztriába költözött. Egy klagenfurti kórházban halt meg 1920-ban. Bécsbe szállították, ahol katonai tiszteletadással temették el. [50] Balaton. 1916. Dig. változat, konyvtar-siofok.hu. 469 39E581 sz. alatt. [51] Balaton újság, 1917. június. 45. o. [52] A Magyar Nemzet Aranykönyve, 1914-1918. Budapest, 1921. [53] U.o. 17. o. [54] U.o. 80. o. [55] Felhasznált irodalom: Szabó János Mátyás – Az első világháború [56] Robotka Csaba: Mi is jártunk Isonzónál. Új katedra, 1991/8 [57] Vasadi B. György: Két év fegyverben. (é.n.) [58] Julier Ferenc: 1914-1918: A világháború magyar szemmel [59] Rakovszky Iván 1885-ben született. 1910-től 1935-ig országgyűlési és nemzetgyűlési képviselő, 1922-26-ig belügyminiszter, 1926-1935-ig közmunkatanácsi elnök. 1941-től a közigazgatási legfőbb bíróság elnöke, 1944-ben vallás és közoktatásügyi miniszter, magy. kir. titkos tanácsos. [60] Zalavármegye feltámadása Trianon után. Budapest, 1930 [61] Megjelent: Zalai Közlöny, 1932. szeptember 7. [62] A III./69-esek szakasz-, majd századparancsnoka, tanár, bölcsészdoktor, nemzetgyűlési képviselő. „Fegyverben. Két év a III./ 69-es Hindenburg-bakák háborús életéből” c. könyv szerzője. [63] Magyar országgyűlési Almanach, 1922–1927. [64] Rubint Rezső altábornagy, (Salgótarján 1871 febr. 16. - ) A Ludovika-Akadémia elvégzése után 1890-ben a budapesti 1. honvéd huszárezredhez nevezték ki hadapród-tiszthelyettessé. A hadiiskola, elvégzése után a vezérkarnál teljesített szolgálatot. A világháborúban 1915 máj. 1. ezredessé és a 30. honvéd gyalogezred parancsnokává nevezték ki, amellyel dicsőségesen végigküzdötte a volhiniai harcokat. Később a 79., majd a 128. dandár parancsnoka volt. Az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásáért több magas rendjellel tüntették ki, sőt a Mária Terézia-rend káptalanja a tiszti arany vitézségi érmet is odaítélte neki. A kommün bukása után előbb Debreczenben teljesített szolgálatot, majd 1920 szept. 1. vezérőrnaggyá lépett elő és a m. kir. hadilevéltár vezetésével bízták meg, amelynek később ő lett első igazgatója. 1922-ben adta ki általános feltűnést keltett munkáját Magyarország összeomlásáról, Az összeomlás könyve címmel. 1922 szept. 1. altábornaggyá nevezték ki. Forrás: Révai lexikon [65] Körösi Zoltán: Szerelmes évek (részlet)
219
[66] Szabó József János, hadtörténész. Iskolai végzettség: Kossuth Lajos Katonai Főiskola, gépesített lövész – általános iskolai nevelőtanár szak Szombathelyi Tanárképző Főiskola, történelem – népművelés szak ZMKA, hadműveleti minősítésű összfegyvernemi tiszt ELTE, BTK, történelem kiegészítő szak Nyelvtudás: Orosz „C” felsőfok, Német „C” középfok Tudományos fokozat: a hadtudomány kandidátusa (CsC) A disszertáció címe: A magyar katonai gondolkodás fő vonásai az első világháború előestéjén. Kutatási területei: A XX. Század országerődítései, A Keleti-Kárpátok erődítéseinek rekonstrukciója a térinformatika módszereivel. A Keleti-Kárpátokban, Kárpátalján, Észak Erdély területén és a Felvidéken a magyar csapatok által folytatott hadműveletek a második világháború alatt. A magyarországi sorozású alakulatok harcainak tapasztalatai az első világháborúban. [67] A Balatonfüred c. lap közlése alapján – Balatonfüred, 1923. szeptember 29. [68] Teljes egészében megjelent: Balatonfüredi Hirlap 1914. november 15. és november 22. [69] Füredi hírek - Balatoni Kurir, 1943. december 8. [70] Szűcs Pál-Vasvári Tibor: Egy laktanyabezárás margójára. [71] Babics Endre (Lovászpatona, 1894. júl. 26. - Kaposvár, 1955. jún. 26.) kanonok, szerkesztő. Középiskolába Pápán és Esztergomban járt, Esztergomban végezte a teológiát, ahol 1917-ben pappá szentelték. Több településen, köztük Komáromban és Kaposváron káplán. 1923-1925 között a Szent Imre Kollégium tanulmányi felügyelője Budapesten. 1928. május 1-től Balatonfüreden plébános, két év múlva kerületi esperes, 1932-től a Balaton zalai fürdőhelyeinek püspöki biztosa. 1943-tól veszprémi kanonok-plébános és az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója. 1945-ben pápai esperes, 1946ban jásdi címzetes apát. 1947 után Kaposváron plébános. 1930-1936 között a Balatonfüred c. politikai és gazdasági hetilap főszerkesztője és a Balatonfüredi Plébánia Értesítője kiadója. 1933-ban Balatonfüreden megszervezte az egyházközség óvodáját. [72] Nemzetgyűlési Almanach, 1920-1922 [73] Nevezetes zalaiak-Deák Ferenc Megyei Könyvtár összeállítása [74] Veszprém megyei életrajzi lexikon. [76] Földi Pál: Horthy tábornokai [77] Virág Ajtony (Szombathely-Budapest) közlése alapján. Fotók: Virág Ajtony. KRINNER-CSALÁD - A háború végefelé - pontos időpont nem ismert Bajorországba utaztak, ahol özv. Krinner Lajosné meghalt. ifj. Krinner Lajos továbbutazott Amerikába, valószínű, hogy Chichagóba, de a másik két testvér Dezső és Marietta visszajöttek. A Kéthly utcai füredi házba nem mehettek vissza, azt államosították - később Pénzügyőr üdülő lett belőle. Mivel az egykori aszófői házat már jóval a háború előtt egy dr. Lengyel nevű bíró(?) részére eladták, így a még meglevő pincéjükbe költöztek be. Krinner Dezső rövidesen Szombathelyre távozott és megnősült, de a szüretek idején gyakran
220
visszajárt Aszófőre. A szőlőt a későbbiekben az aszófői T.Sz. kibérelte, de addig Marietta, azaz Mici is gyakran átjárt Füredről, kisebb-nagyobb eladások révén szerzett némi jövedelmet.Krinner Marietta először az egykori füredi házuk garázshelyiségébe könyörögte be magát, majd a Bagolyvárnak nevezett épületben - Ady u. - utaltak ki számára lakást, halálig ott is lakott, nagy szegénységben, minden jövedelem nélkül. (A leromlott állapotú épületet halála után a füredi tanács rendbehozatta, először itt kapott helyet a füredi könyvtár, majd Galéria céljára hasznosították.) Az egykori aszófői rokonok, vagy csak közeli ismerősök - Holczhauser Lőrinc, Tóth Viktor - szerették volna elérni, hogy Aszófőn temessék, de a családi sír már akkor olyan állapotban volt, hogy azt már akkor teljesen újra kellett volna építeni, ennek költségeit a nevezettek nem vállalhatták. Krinner Mariettát végül is Krinner Dezső lánya temettette el Szombathelyen. [78] Személyes emlékeimre hagyatkozom: Az 1970-es években Vörös Tibor (19141989) és édesanyja, Vörös Jánosné sz: Györgyfalvi Csetei Ida (1891-1986) csak egyetlenegy dolgot engedhettek meg maguknak: egy vasárnapi szolid ebédet a Balaton étteremben. Mindig hajszálpontosan, 12 órakor érkeztek. Szegényes körülmények között éltek, ruházatra, nagyobb kiadásokra nem tellett, ez volt minden örömük. Ezek a vasárnapi ebédek néha elhúzódtak egy kis beszélgetésekkel, melyeket Tibi bácsival folytattunk, mert többen is voltunk, akiket érdekeltek a II. világháború történései – főleg első kézből a fegyverszünet iránti előkészületekről, feltételekről. [79] Vitéz Vörös Tibor vitéz Vörös János fogadott fia volt, Ludovikát végzett, századosként szereltették le. Sokáig osztályidegenként kezelték, több évet töltött el szigorú őrizetben a kényszerű átnevelések következtében. Az 1960-as évek elejétől ténylegesen Balatonfüreden élt édesanyjával. Több nyelven beszélt, a helyi Cooptourist irodánál dolgozott, mint idegenvezető. Ajánlott irodalom: Tilesch Nándor: Zenészbarátság. Emlékezés Vörös Tiborra. FÜREDI HISTÓRIA. 2006. májusi szám. [80] „Annyira gyűlölte Hitlert, hogy az elkerülhetetlen kézfogáshoz fehér kesztyűt viselt azzal a magyarázattal, hogy bőrfertőzése van. Kaptam is egy fényképmásolatot a fehérkesztyűs kézfogásról. (Később megtaláltam a képet Bokor Péter „Zsákutca” könyvének a 217. oldalán. Az olasz erre azt mondja: „si non ì vero, ì ben’ trovato” – ha nem igaz is, jól kitalálták…)” „Rangjukon alulinak tartották, nem „vették be maguk közé” a kurtanemes csabrendeki szőlősgazda fiát. Ezért fogták rá, hogy németbarát, megbízhatatlan, kétkulacsos. Ezzel szemben tény, hogy Vörös Jánosnak már 1944 augusztusában volt kapcsolata a berni katonai attasén (Rakolczai László vk. ezredes) keresztül fegyverszüneti tárgyalások kezdeményezése irányában. A balatonfüredi Hadiakadémián tartott „expozéja” is arra irányult, hogy a végzett fiatal vezérkari tisztek, a seregtestjeikhez bevonulásuk után, tájékoztathassák a harcban álló tisztikart a tervezett fegyverszünet szükségességéről.” - Palotás Pál: Koszorús Ferenc öröksége [81] A Michnay családnak a világtörténelmet is sikerült a maga módján befolyásolnia: Clemenceau magyarellenességében - Trianon – bizonyíthatóan közrejátszott fiának rossz házassága egy magyar származású hölggyel, akit
221
Michnay Idának hívtak. A másik nevezetes Michnay pedig az a Michnay Gyula volt, akinek egyedüliként sikerült megszökni a recski munkatáborból és nyugatra távoznia. Tőle értesültek először a munkatáborok létezéséről. 1951. vége felé Michnay a Szabad Európa Rádióban beszámolt Recskről, fejből sorolta fel a több száz recski fogoly névét, eleget hallhatta a névsort a létszámellenőrzéseknél. A Rákosi-kormányzat nyomban kijelentette, hogy ott nincs semmiféle büntetőtábor. Michnay Ida egyébként Michnay Gyula nagynénje volt. [82] HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Rangsorolás/sematizmus gyűjtemény. [83] Lágerélet a Bad Kreuznach-i táborban. Gábri Mihály - Budapest HH 1993/10. [84] Feleségéről - egy szomorú történet kapcsán – többet megtudunk: „Pipi néni minden megmaradt vagyonát az egyházra hagyta - emlékezett vissza Szüle Katalin. Csak azt kérte az akkori plébánostól, hogy a temető keresztjétől nem messze temessék el. A plébános teljesítette a végakaratot, és a sírkövet is elkészítette. Azt a sírkövet is inkább ledöntötték, minthogy kidőlt volna magától. Ezzel is csak azt akarják bizonyítani, hogy mennyire gondozatlan volt a sírhely, vélekedett az egykori tanítvány. Pipi néninek köszönhetem, hogy megtanulhattam németül, hogy később bejárhattam a fél világot, és most már nem lesz hová egy csokor virágot vinni, mert eltűnik a sírja, - fakadt ki, amikor Radda Károlyné, egykori kitelepített sírhelyének kiadásáról beszélt. - Miért nem tettek azért, hogy kiválthassák? - Mert egyszerűen nem tudtunk róla, hogy kiadó. Az csak természetes, hogy mindent megtettünk volna azért, hogy megmaradjon a tanítónk sírhelye. Tudja mennyit jelentett az számunkra, hogy a hatvanas években németül tanulhattunk a faluban? Radda Károly ezredes feleségeként telepítették ki 1951-ben több mint kétszáz másik sorstársával Budapestről Jászkisérre Pipi nénit - maga nevezte így magát. Nem azért kellett eljönnie, mert osztályidegenné vált, hanem mert valamelyik elöljárónak megtetszett budapesti háza. - Mit kívánnak tenni? - Teljesen tanácstalan vagyok, mert a sírhelyet már kiadták, és nem tudtam kapcsolatot teremteni egyetlen szervezettel sem, amelyik az egykori kitelepítettek emlékét ápolja. Azt mondják, hogy gondozatlan volt a sír, de ez nem igaz. A borostyán benőtte, ahogy sok más sírt is a kíséri temetőben. Egyetlen hozzátartozója sem él, fogadott fia is meghalt már. Azért rendszeresen körbekapáltuk, és virágot is vittünk oda. - Nem egyik napról a másikra történt meg a sírhely kiadása - mutatott rá Tóth István káplán, amikor megkerestük az ügyben. - Ismereteim szerint több mint két évig folyt a levelezés a sírhely akkori gondozójával, de végül nem váltották újra. Ráadásul a temetőgondnok elmondása szerint gondozatlan, gazos, elhagyott volt a sírhalom. Egyszerűen senki nem törődött vele. Szerintem ez az egyház belső ügye, nem hiszem, hogy ezzel foglalkozni kellene az újságnak. Bárki tisztában lehetett azzal - mindig ez volt a szabály -, hogy a sírhelyeket 25 év elteltével újra meg kell váltani. Ez ügyben viszont senki nem jelentkezett nálunk.
222
- Radda Károly ezredesnek és feleségének nem volt saját gyermeke - mondta Csajági Sándor temetőgondnok. Az ezredes katonabarátjának fiát viszont gyakran látták vendégül. Amikor Pipi néni meghalt - több mint harminc évvel ezelőtt - ő vállalta a sírhely gondozását. - Amikor a 25 év letelt nem váltotta újra? -Nem, mert az volt a szándéka, hogy a tanárnő földi maradványait exhumáltatja és férje mellé temetteti az ország másik részén. Több mint kétéves levelezés, telefonálgatás kezdődött. A szándék azonban csak szándék maradt, mert a fogadott fiú is meghalt. Az ő hozzátartozói viszont már azt mondták, hogy nincs szándékukban foglalkozni a jászkiséri sírhellyel. - A tanítványok nehezményezik, hogy kiadták azt. - A sírhelyet mégsem gondozta egyikük sem. Egyrészt letelt a 25 éves megváltási idő, másrészt a temető szabályzata is említi, hogy a sírhelyeket rendben kell tartani. Márpedig az nem volt rendben tartva. Az ott lévő sírkő is kidőlt már. Azt megőrzésre a legközelebbi sírköveshez szállítattam át. Nem játszottunk ki senkit, viszont a környékén lévő sírok tulajdonosait - ők váltották ki a sírhelyet - is meg lehet érteni, mert a gazos, gondozatlan sír mellett a többit is nehezebb rendben tartani.” Banka Csaba: A nagy kereszt árnyékában. (Jász-Nagykun-Szolnok online, 2007. november 19.) [85] Sajtószemelvények, huszadikszázad.hu [86] Lőrinczy Györgynek, a Petőfi Társaság küldöttének a Dunántúli Közművelődési Egyesület közgyűlésén tartott beszédből. Közli: Balaton, 1916. július 1. [87] Balaton c. újság, 6-7. sz., 1916. július 1. [88] Tábori Kornél összeállítása Balatonfüredről. - Zala vármegye feltámadása Trianon után. Budapest, 1930. [89] Pápa város első világháborús emlékkönyve. Pápa, 1998. [90] Pordány István, Városgazdálkodási igazgató: Beszámoló a veszprémi temetők helyzetéről. Veszprém, 2008. december 1. „A I. Világháborúban elhunyt katonák sírkövei műkőből készültek, a többségük szétmállott, a feliratuk olvashatatlan, jelenleg már elhanyagolt képet mutatnak, a felvétel szerint 275 fő nyugszik itt.” [91] A Szép Szív Asztaltársaság Budapesten. (VII., Király-u. 89. sz.) Alapíttatott 1902. évben. Vezetőség: Mangold Gusztáv elnök, Guttmann Elemér jegyző. Célja: szegény gyermekek felruházása és pillanatnyi pénzsegély nyújtása. [92] Tálos József: Gyorsfénykép a balatonfüredi Polgári Dalegyletről. Somogyi Pál példánya alapján. [93] Síremléket és emléktáblát Cséplő Ernőnek! Részletek dr. Gesztelyi Nagy László egyetemi rk. tanár, országgyűlési képviselő írásából. Balaton újság, 1943. november. [94] A m. kir. nagykanizsai 20-ik báró Szurmay Sándor honvéd gyalogezred története a világháborúban, I. Sopron, 1931. 214.o. [95] U.o. 211.o. [96] Zalavármegye ismertetője. Sopron, 1935. [97] Egry József arcképe (szerk. Fodor András, Szabó Júlia), Magyar Helikon, Bp., 1980, 35-36. oldal. A képeslap szövege teljes terjedelemben:
223
„Katonai ápolási ügy. Nagyságos Lyka Károly úr szerkesztő Budapest, VI. Andrássy út 16. "új idők" szerkesztősége. Igen tisztelt szerkesztő úr - ne haragudjon, hogy ismét megterhelem egy-két sorommal. Érdekel hogyléte - a napokban rajzoltam a Kisfaludy házat - Ön jutott eszembe - Én most jól volnék. Festegetek. Szeretnék egy kis kiállítást rendezni a vörös kereszt javára, grf Forgách is akarja - Kívánok Önnek igen sok jót Őszinte tisztelője Egry József. 916.” [98] Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor főherceg (Erzherzog Franz Salvator Maria Joseph von Österreich-Toskana) (* Altmünster, Felső-Ausztria, 1866. augusztus 21. – †Bécs, 1939. április 20.), osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Mária Valéria főhercegnő férje. A katonai lovassági iskola (Militärreitinstitut) és a vezérkari akadémia (Kriegsschule) elvégzése után 1881-ben hadnagyként került be a hadseregbe.. Mária Valéria főhercegnővel, az uralkodó leányával kötött házassága meggyorsította katonai karrierjét. 1911-ben lovassági tábornokká nevezték ki. A 15. huszárezred tulajdonosaként (tiszteletbeli parancsnokaként) vett részt az első világháborúban. A róla elnevezett ezred főleg a tiroli hegyvidéki harcokban ténykedett, a főherceg komolyabb harcban nem vett részt. Kinevezték az önkéntes kisegítő betegápolói szervezet (Freiwillige Hilfspflege) főfelügyelőjévé. A világháború alatt az orosz hadifogságba esett osztrák-magyar katonák javára szervezett segélyakciót. 1916-ban az innsbrucki egyetem orvosi karának díszdoktorává választották. A Nemzetközi Vöröskereszt ausztriai szervezetének és a Magyar Szent Korona országai Vöröskereszt Egyesületnek helyettes fővédnöke lett. Megkapta az Aranygyapjas rendet, és a Magyar Királyi Szent István Lovagrend lovagjai közé is maguk közé választották. A világháború végére a táborszernagyi (Feldzeugmeister) rangig jutott. 1918. december 1-jén Ferenc Szalvátort – hasonlóan az összes Habsburg főherceghez – „szolgálaton kívüli állományba” helyezték, azaz eltávolították a hadseregből, a Ausztriai Német Tartományok Állami Hadügyi Hivatalának (Deutsch-Österreichisches Staatsamt für Heerwesen) rendelkezése alapján. A következő évben, a Habsburg-törvényt elfogadva, Mária Valériával együtt lemondtak trónigényükról, így Ausztriában maradhattak. Bátyjához, Lipót Szalvátorhoz hasonlóan Ferenc Szalvátor is érdeklődéssel követte a műszaki fejlődést. Támogatta a Porsche autógyárat. Szabad idejében fényképezéssel és festészettel foglalkozott. (Wikipédia) [99] Szabó István Önéletrajza. Eredeti, géppel írt példány: Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred [100] Többségében a Vaszary családot ábrázoló eredeti képek digitális változata 2009-ben került a Gyűjtemény archívumába. A közreadott felvételek is ennek a gyűjteménynek a részét képezik. [101] Forrás: http://kriegsmarine.fw.hu/ [102] Pola (Póla, Pula) a Monarchia haditengerészetének legjelentősebb hadikikötője és tengerészeti bázisa volt. Itt kapta meg az alapkiképzését
224
Szabó István is. Ebből a kikötőből indult el utolsó útjára a Szent István csatahajó. [103] Tóth-Bence Tamás: Száz éve született Balatonfüred „Kitaibel Pál”-ja. Füredi Napló, 2003. február. [104] Kép és szöveg forrása: Művészet c. újság, 1915. első szám. – Magyar művészek a csatatéren. [105] Felhasznált források: Wikipédia, A magyar huszár - A magyar lovaskatona ezer évének története. Budapest, Ree László, 1936. [106] Forrás: Gubicza Ilona (Veszprém, 1941. -) családtörténeti összeállítása alapján. Internetes közlés. [107] Zala megye történelmi olvasókönyve. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1996.In. A háborús veszély miatt az Istriai-félszigetről kitelepített olasz és szlovén nemzetiségű menekültek Zala vármegye területén. Az alispán rendelete a főszolgabírókhoz e menekültek elhelyezéséről. 1915. május 20. [108] Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. I.n. Liechtnecker András: VIII. A polgárosodás eredményei. [109] Rózsás János: Magyarok az orosz birodalom fogságában1849–1956. [110] Felhasznált irodalom: Szabó János Mátyás – Az első világháború [111] Zalavármegye. Alcím: 1935. [112] Szentendrei arcképcsarnok. Szentendre, 2006. [113] Bartha László: Somogyi Imre füredi gazdálkodó és községbíró emlékére (1898-1971). Füredi História, IV. 3. sz. 2004. november [114] Ágfalvi(y) Richárd (1891. szeptember 4. - ), gyalogsági tiszt, nyugdíjazásakor alezredes. Hosszú ideig a balatonfüredi Tiszti Otthon parancsnoka. 1942-ben, nyugdíjasként az irodai szakmához rangsorolva, honvéd szakszolgálatos. [115] Szentendrei arcképcsarnok. Szentendre, 2006. [116] Bakos Miklós: Balatonfüredre emlékezem. Füredi História, VI. évf. 3. sz. 2006. november [117] Vámos György: Náray Antal vallomása. Múltunk, 2006/3. 243-254. [118] Bartha László: Somogyi Imre füredi gazdálkodó és községbíró emlékére (1898-1971). Füredi História, IV. évf. 3. sz. 2004. november. 21-21.p. [119] Források: A volt cs. és kir. 69. „Hindenburg” gyalogezred története. (191018), Bakos Miklós: Balatonfüredre emlékezem. Füredi História, VI. évf. 3. sz. 2006. november, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye: 50-52. szám 1926. december 26., és LXI. Kötet 1-2. sz., 1926. január 16. Vasadi Balogh György: Fegyverben - Két év a III./69-es Hindenburg-bakák háborús életéből (é.n.), Arckép: A Magyar Nemzet Aranykönyve, Bp. 1923. [120] A mintegy 2 hektáros parkban álló eklektikus kastélyt a Limnológiai Intézetet is jegyző Kotsis István tervezte, és 1924-25 között épült fel. A világháború után Park Hotelként majd MSZMP üdülőként működött. A műemlék épületet a hozzá tartozó 6 hektáros parkkal a Kincstári Vagyonigazgatóság értékesítette 2006-ban. Ma Kastély és Park Hotel. [121] Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hiszek Magyarország feltámadásában. hazában, Ez az én vallásom, ez az én életem, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ezért a keresztet vállaimra veszem,
225
Ezért magamat is reá feszíttetem. Annak vas a szíve minden vésszel Szeretném harsogni kétkedők fülébe, szemben, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Lángbetükkel írni véres magyar égre: Annak lába nyomán zöldül a temető, Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Ezzel megválthatod minden Napsugártól fényes lesz a házatája, szenvedésed. Mézes a kenyere, boldogság tanyája, E jelszót, ha írod lobogód selymére, Minden nemzetségén az Isten áldása. Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Magyar! te most árva, elhagyott, Halottak országát feltámasztod véle. veszendő, Harcos, ki ezt hiszed, csatádat Minden nemzetek közt lenn a földön megnyerted, fekvő, Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd Magyar legyen hited s tied a jövendő. veted, Magyar, legyen hited és lészen Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. országod, Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Isten amit néked címeredbe vágott. Magyar, e szent hittel mindent Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, visszanyertél. Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este, Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Mert az minden halál és kárhozat fölött Hiszek egy Istenben, hiszek egy Az élet Urával szövetséget kötött. hazában, Annak nincs többé rém, mitől Hiszek egy isteni örök igazságban, megijedjen, Hiszek Magyarország feltámadásában! [122] Z. Karkovány Judit: Fejezetek egy füredi polgárcsalád történetéből II. Füredi História, IV. évf. 1. sz. 2004. április. 21.p. [123] Forrás: Z. Karkovány Judit: Fejezetek egy füredi polgárcsalád történetéből. III. Füredi História, III. évf. 3. sz. 2003. dec., IV. évf. 1. sz. 2004. április. [124] Oláh János: Könyvismertetés - A balatonfüredi zsidó temető. Füredi História, IV. évf. 2. sz. 20004. július. [125] Forrásadatok: Z. Karkovány Judit: A füredi Baradlai Jenő és rokonai. Füredi História, VI. évf. 1. sz. 2006. május. [126] A magyar nemzet Aranykönyve1914-1918. Budapest, 1921 [127] Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred, 2004. 97.o. [128] Szabó Imre anyagának összeállításánál felhasznált forrásanyagokat - Szabó Imre levelezése családjával és rokonaival 1916-1917. között, Lampérth Vincze levelei a frontról 1916-1917. k., - Némethné Rácz Lídia bocsátotta rendelkezésre. Fotó: A balatonfüredi Polgári Dalegylet tablóképéről, 1914. (Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred) [129] U.o. [130] Magyarország a világháborúban 1914-1918. Szerk: Kállay I. Budapest, 1927. [131] Balatonfüred c. újság, 1920. február 8. [132] vitéz Horváth Gyula alezredes (Pécs) levélbeni közlései alapján. (2009. 09. 06, 2009. 09. 09.)
226
KATONAI KISLEXIKON [201] Srapnell: A tüzérség egyik legfontosabb lövedéke, amelyet elsősorban élő célok ellen használtak. Alkotórésze: a vashüvely, mely a töltelékgolyók és a robbanó lőportöltet befogadására szolgál, továbbá a gyújtó és a vezetékkarikák. A töltelékgolyók a robbanótöltet mellett és körül vannak elhelyezve és olyan nagyok, hogy az első célt harcképtelenné tehetik. A benne elhelyezett gyújtó rendeltetése az, hogy a lövedéket a levegő bizonyos pontján felrobbantsa. A töltelékgolyók és a hüvely szilánkjai esernyőalakban előre repülnek és nagy területet elárasztanak. Különösen veszélyes a gránátsrapnell, mely a srapnell. és a gránát tulajdonságait egyesíti magában, t. i. élő és holt célok ellen is hat, azaz rombolásra is alkalmas [202] Népfelkelők: A népfelkelők nevükkel ellentétben nem önként jelentkeztek harcolni, ők is sorozott katonák voltak, mint a gyalogos-, lovas-, vagy tüzérezredek, katonái. A harcra létrehozott népfelkelő alakulatokon kívül a háború folyamán különböző céllal és szervezettel igen sok népfelkelő alakulatot állítottak fel. A háború utolsó évében már 55 éves férfiakat is vettek igénybe népfelkelő szolgálatra. A törvény szerint csak a 19. életévnél kezdődött a népfelkelő kötelezettség. A már említett kivételes törvény alapján azonban ezt a korhatárt is kitolták a 18. életévre. A fiatalkorú népfelkelők testi alkalmasságuk szerint, arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek. [203] Menetzászlóalj: A háború legelején bevetett haderő 1914 végére szinte mind egy szálig elveszett volna, ha nincs utánpótlás. Szükségessé vált, hogy minden gyalogezred havonta egy menetzászlóaljat (azaz 25%-os pótlást) kapjon. A hatalmas arányú behívás csak úgy volt lehetséges, hogy a háború alatt a hadköteles kort kitágították: az alsó határt 21 évről 18-ra csökkentették, a felső határt pedig 42 évről 50-re emelték. [204] Gáztámadás - Lövészárok utasítás: (Az eredeti másolata) Ellenséges gáztámadás ömlesztés útján valószínűtlen: a., szélcsendnél, b., erős szél alkalmával, d., tűző napsütésnél Ellenséges gáztámadás ömlesztés útján lehetséges: a., gyenge vagy mérsékelt szélnél, mely az ellenség felöl fúj és semmi, vagy gyenge napsütésénél b., mérsékelt eső nem zavarja a gáztámadást Ha a közelben olyan gránát esik le, amely csak gyenge hangot ad, avagy hosszabb ideid a földön gomolygó, fehér füstöt terjeszt, vedd fel rögtön az álarcodat. Gáztámadás alkalmával szigorúan betartandó! 1., Megvéd az álarcod, ha jól az arcodhoz van illesztve és azt biztosan és gyorsan tudod kezelni. A háromréteges betét egy gáztámadást könnyen kitart. 2., Ne hagyd el soha az álarcodat. – Ha le is kell venned, tartsd mindig a kezed ügyében. 3., Kíméld, akárcsak a fegyvered. - Óvjad az álarcot és a betétet a nedvességtől. Gáztámadás alkalmával az egészséged függ tőle.
227
4.,Vigyázz az álarc szájnyílásában levő gumigyűrűre és tartsd be a legpontosabban az álarcban levő használati utasításokat. 5., Gáztámadás alkalmával ne feledkezz meg felriasztani, mert a gázok gyorsan terjednek. 6., Bízzál álarcodban; lassan és nyugodtan kell lélegzetet venni, ha a betét meg is melegszik. A nyugtalanságod a legjobb segítség az ellenségnek. 7., Nyugodtan használd fegyvered, csak úgy, mint máskor. 8., Fedezéked nem véd meg a gázok ellen, ha nincs álarcod. Hátraszaladnod balgaság volna, mert a gázfelhő veled megy. 9., Ha az álarcod megsérül, vedd a betét csavarját a szádba és tartsd be az orrodat. 10., Ne vedd le idő előtt az álarcodat. 11., Gáztámadás után töröld le a zsírt fegyveredről, és azután zsírozd le újra. 12., Gáztámadás után gondoskodj árkod és fedezéked szellőztetéséről. 13., Mielőtt álarcodat újra becsomagolnád, gondosan töröld le úgy kívülről, mind belülről. 14., Minden gázharc után a betétet újjal kell kicserélni. Az ellenséges tűzhatás keretén belül minden egyes embernek gázálarcát magánál kell hordania. Az elöljáróknak gondoskodni kell ezen parancs pontos betartásáról. [205] SMS Szent István. A korszerű csatahajó építését 1912-ben kezdték el a Fiume melletti Danubius gyárban, így a Szent István a legnagyobb magyar építésű hadihajó. 1915-ben állt hadrendbe, de a háború során jórészt a polai kikötőben állomásozott, azt gyakorlatilag csak a lőgyakorlatok alatt hagyta el. Első jelentős harci bevetése végzetessé vált: 1918. június 9-én futott ki egy kötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévõ tengerzárat. 10-én hajnalban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre. A Szent István két torpedótalálatot kapott, oldalára dőlt, és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erkölcsi kár is, hiszen először fordult elő, hogy egy csatahajót torpedókkal semmisítettek meg. Érdekesség, hogy a Szent István pusztulását a kora reggeli időpont ellenére sikerült filmen is rögzíteni. Csatahajók esetében ilyen felvétel ezen kívül csak a második világháborúban elpusztult HMS Barham -ról készült. Testvérhajói: Viribus Units,Tegetthoff. Prinz Eugen. [206] S.M.S. – Seine Majestic Schift, azaz Őfelsége Hadihajója. [207] Az oroszok támadása egyszerre nehezedett a Kárpátokra, Nyugat-Galíciára és Krakkó elavult, de stabil erődövezetére és az ily módon félkörben széthúzódó orosz haderő sebezhetővé vált. Ezt Conrad is fölismerte és seregtestek átcsoportosításával egy új támadó hadműveletet készített elő, melynek elképzelése már valószínűleg korábban is felmerült, de a helyzet mostanra, november végére érett meg. A terv röviden egy, a 4. hadseregtől elvont erőkkel délről történő átkarolás volt, amellyel a támadó orosz 3. hadsereg oldalába szándékoztak kerülni, mindezt úgy, hogy amíg az arcvonal egyik része védekezik, addig a másik részen erőket vonnak össze. A csapatok könnyebb mozgatását a jobb közlekedési viszonyok tették lehetővé, míg ez orosz részen nem állt rendelkezésre. Ekkor a kiindulási helyzet szerint az o-m
228
4. hadsereg Jozef Roth altábornagy vezetésével védekezett, míg a kárpáti részt a 3. hadsereg tartotta Szvetozar Boroević tábornok irányításával. A két hadsereg között mintegy 100 km-es ,,hézag” keletkezett, ahova orosz erők igyekeztek benyomulni s ,,ezáltal nemcsak a Bécs felé vezető o-m összeköttetetési vonalakat, hanem magát az új hadműveletet is veszélyeztették.” Azonban Roth nem hitte el, hogy az oroszok az egész VIII. hadtestet irányították Neusandezre, amelyet később még egy, a XXIV. hadtest is követett, ezért a helységet csak lóról szállt huszárokkal és kiegészítő, Landstrum alakulatokkal szállatta meg. Így fordulhatott elő, hogy az egész hadműveletet veszélyeztető hadmozdulatot, a nagy orosz erőket gyalogsági harca fel nem készített, szuronnyal sem rendelkező huszárok és másodrendű alakulatoknak kellett feltartóztatnia. Nem született egy Tannenberg méretű győzelem, és ekkor még nem sikerült hadászati áttörést sem elérni, ahogy majd Gorlicénél, azonban a Limanovánál született eredmény mégis fordulópontnak ígérkezett az oroszok elleni háborúban. Az orosz „gőzhenger” megállt és az egész vonalon lassan visszagördült, ezáltal elegendő teret nyert a monarchia hadserege, hogy fellélegezhessen, és erőt gyűjtsön. Az oroszok kimeríthetetlen ember- és anyagtartalékuk tudatában újabb támadásokat intéztek a továbbiakban, amelyek azonban oda vezettek, hogy elvesztették jól képzett tisztjeiket, akiket már nem tudtak pótolni. A németek szemében is sokat jelentett a Limanovánál elért győzelem, hiszen tudták, hogy azt az osztrák-magyar haderő a saját erejéből küzdötte ki. Számunkra azért is fontos ez a győzelem, mert az orosz betörés elsősorban Magyarországot fenyegette és mert a harcok gyújtópontjában magyar csapatok álltak. (Forrás:Wikipédia) [210] ISONZÓI CSATÁK és PIAVE….(Forrás:Wikipédia) I. isonzói-csata: 1915. június 23. – július 7. Olaszország az antant oldalán 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. A hadüzenet idején Tiroltól az Adriai-tengerig csak 6 hadosztály állt készen - a támadó 35 olasz hadosztály ellen. A térségben állomásozó monarchiabeli hadosztályok kb. fele magyar katonákból állt. Az olasz hadüzenet után a térségbe irányították a magyar VII. hadtestet (főképp alföldi csapatok), a XV. és a XVI. hadtestet (5 hadosztály) a szerb határról, a keleti hadszíntérről 1 és fél osztrák hadosztályt, továbbá a németek egy bajor hadosztályt küldtek a nyugati frontról. Összesen 220 000 puskányi haderőt (ebből azonban közel 100.000 fő volt a várak és erődök őrsége) tudtak összegyűjteni az olasz határon. A haderőt három részre osztották: Tirolban Viktor Dankl von Krasnik, a Karni-Alpokban Rohr, az Isonzó mentén Svetozar Boroević vezette a csapatokat. A II. isonzói-csatára 1915-ben július 18-tól augusztus 3-ig került sor az OsztrákMagyar Monarhcia és Olaszország csapatai között. A korábbi I. isonzói csata nem hozott áttörést a támadó olasz csapatoknak, így főparancsnokuk, Luigi Cadorna egy újabb támadást tervezett, melyet már a nehéztüzérség is támogatott, az olasz gyalogság egységesen rohamozott. A III. isonzói csata a II. isonzói csata után 2 és fél hónap múlva kezdődött meg, 1915. október 18-1915. november 3. között. Cadorna olasz parancsnok
229
okulva az I. és a II. isonzói csata tapasztalataiból, belátta, hogy a gyalogság nyílt, frontális támadása az ellenséges vonalak ellen nem lehetséges kellő nehéztüzérségi támogatás nélkül. Így tehát növelték az ágyúk, nehéztüzérség számát a térségben A IV. isonzói-csata 1915. november 10-én vette kezdetét és december 2-ig tartott. Csakúgy, mint a III. isonzói csatában, a harc most is főleg Görz térségében összpontosult. Mindkét fél egyre több hadosztályt, ágyút küldött a térségbe, ám az olasz csapatoknak hiába volt kétszer annyi lövegük, mit a Monarhia csapatainak, a munícióhiány és az időjárási viszonyok, terepadottságok miatt létszámfölényüket nem tudták kihasználni. Az olasz 2. hadsereg elfoglalta Oslaviát, a harmadik hadsereg pedig a tengerpart irányába nyomult előre, itt néhány kilométerre vonultak be a Monarchia területére. Boroevic – a Monarchia térségbeli parancsnoka új védelmi vonalakat hozott létre az olasz támadás megállítására, ám nem ezek, hanem legfőképpen az időjárás, a tél beállta állította le az offenzívát. Az V. isonzói csatára 1916-ban, március 9. és március 17. között került sor. A támadást Joseph Joffre francia vezérkari főnök sürgette, mivel a német csapatok Verdun körül nyomás alatt tartották a francia csapatokat és az olasz támadással feltételezték, hogy német csapatokat tudnak elvonni a térségből. Az új olasz csapatok még felkészületlenek voltak a harchoz, ám a szövetséges – antant – érdek megkívánta a támadást. Az assiagói csata 1916. május 15-től június 10-ig tartott az előrenyomuló OsztákMagyar Monarchia csapatai és Olaszország hadserege között. A támadást „Büntető-támadásnak” is hívták, utalva arra, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia a balkáni hadjárat befejezése után igyekezett Olaszországot megtörni, az addigi az Isonzó mentén folytatott védekezései után ellentámadást akart mérni az olasz csapatokra. A hadjárat egyik parancsnokává magát a Monarchia trónörökösét, Károly főherceget, a későbbi Károly császárt és királyt nevezték ki, így nevéhez kötve a vélhetőleg sikeres támadás dicsőségét. A VI. isonzói csata 1916. augusztus 6-tól augusztus 17-ig tartott és az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak. A csaknem háromszoros létszámfölényben lévő olasz csapatok frontális támadást indítottak Görz térségében az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai ellen. A támadás kezdete utáni harmadik napon bevonultak Görzbe, és megkezdték az átvonulást az Isonzón. A frontvonal másik részén Doberdonál, vonultak előre az olaszok, egyre nagyobb területeket megszerezve. Az olasz csapatok mintegy 5 km-t vonultak előre egy közel 20 km-es frontszakaszon. Boroevic a csapataival visszavonult és egy újabb frontvonal létrehozásába kezdett. A támadást augusztus 17-én állították le, miután a térségbe egyre nagyobb számban érkeztek meg a Monarchia hadosztályai Tirolból. A VII. isonzói csatára 1916. szeptember 14. és szeptember 18. között került sor. A támadás Görz városából indult és igyekeztek minél nagyobb területet megszerezni. A sikeres VI. isonzói csata után az olasz hadvezetés szerette volna learatni a korábbi előrenyomulásának eredményét: igyekezett minél
230
nagyobb területet megszállás alá vonni. Nem volt kitűzve meghatározott stratégiai cél, város, magaslat elfoglalása, egyrészt mivel a közelgő tél miatt azt amúgy is nehéz lenne megtartani, másrészt a térségben egyre jobban kiegyensúlyozódtak az erők, már német hadosztályok ellen is kellett harcolniuk az olasz csapatoknak. A VIII. isonzói csata 1916. október 9-én kezdődött és október 12-ig tartott A IX. isonzói csatára 1916. október 31. és november 4. között került sor, egy olyan felőrlő és győzelmet kierőszakoló támadás-sorozat része volt, melyeknek olasz célja a háború eldöntése a tél beállta előtt. Az olasz hadvezetés tudta, hogy a Monarchia nem képes támadni létszámhiánya miatt és igyekszik egy hosszú állóháborúra berendezkedni, így elnyújtva a háborút 1917-re. A X. isonzói csatára 1917. május 12. és június 5. között került sor az olasz és a Monarchia és német expedíciós csapatok között. A X. isonzói csata az olasz front megnyitása óta a legnagyobb véráldozatot hozta, rengeteg sebesült, halott maradt a hadszíntéren, tömegesen szöktek meg a katonák a harc elől mindkét oldalon Az ortigarai csata 1917. június 10-től június 25-ig tartott az olasz és a Monarchia csapatai között. A csatára Dél-Tirolban, Trentinoban került sor, az Asiago-fennsíkon. A csata elnevezése az egyik közeli magaslatról, az Ortigara hegyről kapta a nevét, mivel ennek birtoklásáért folytak a legvéresebb összecsapások. A XI. isonzói csata 1917. augusztus 18-tól szeptember 12-ig tartott az előrenyomuló olasz és a védekező Osztrák–Magyar Monarchia csapatai között. Cadorna az elvesztett X. isonzói csata után egy utolsó nagy rohamra készült az olasz csapatokkal, hogy elfoglalja a Monarchia frontvonalát és benyomuljon a hátországba. 5200 löveget és 600 zászlóaljat vezényelt a térségbe, hogy a Monarchia 250 zászlóalja és mindössze 2200 lövege ellen döntő csapást mérjen. A caporettói áttörés hadműveletre 1917. október 24. és november 19. között került sor a szövetséges Osztrák–Magyar Monarchia és Németország, valamint Olaszország erői között. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország csapatai Caporettónál áttörték az olasz frontvonalat és megindultak Olaszország belseje felé. Az I. Piavei csatára 1917. november 12. és december 2. között került sor. A II. piavei csata 1918. június 15. – június 22. döntő győzelmet jelentett az I. világháborúban, az olasz fronton harcoló antant csapatok számára. Az antant győzelem szétzilálta a Monarchia hadseregét, közvetlen előmozdítója volt a Monarchia összeomlásának. A Vittorio Venetói csata, vagy másnéven a III. piavei csata 1918. október 24. – november 3. az antant és az olasz csapatok döntő győzelme volt az Osztrák–Magyar Monarchia seregei fölött az I. világháborúban az olasz fronton. A monarchiabeli csapatok megsemmisítő vereséget szenvedtek, és a Monarchia megbízottai fegyverszünetet kötöttek Olaszországgal, ezáltal a Monarchia befejezte részvételét az I. világháborúban.
231
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ (Életrajzi adatok)
Adorján (Steinbach) Ádám: 172. old. Ajtós Emil, dr.: 49. old. Altmann József: 134. old. Ágfalvy Richárd: 172. old. Bajomi József: 203. old. Balázs Imre: 113. old. Barabás János: 172. old. Bánfay Ernő: 191. old. Bedegi Pál: 134. old. Beleznai Antal: 134. old. Beleznay Imre: 108. old. Berecz Imre: 110. old. Berta József: 202. old. Békefi János: 135. oldal Blumenfeld Vilmos: 202. old. Bocsor Géza: 135. oldal Bodó Lajos: 110. old. Böhm Lajos: 110. old. Brandl Rudolf: 172. old. Branizsa Károly: 115. old. Calapas (Czeczei) Lukács: 173. old. Csapó Gyula: 115. old. Csemba Gyula: 135. oldal Cser József: 193. old. Csete Gábor: 136. old. Cséplő Ernő: 49. old Csizmadia János: 115. old. Csomai József: 114. old. Darab Gyula: 110. old. Darab (Czizmazia) József: 136. old. Demeter György, dr.: 173. old. Dél Mihály: 110. old. Dénes Sándor: 136. old. Dobiás Lajos: 173. old. Domján József: 108. old. Dömötör József: 193. old. Dömötör Lajos: 137. old. Farkas Dezső: 173. old. Farkas Ferenc: 211. old. Fazekas Vilmos: 49. old. Fehér Imre: 109. old. Fekete György: 137. old.
Fekete Gyula: 108. old. Fekete József: 137. old. Fekete József: 174. old. Fekete Márton: 138. old. Fekete (Schwartz) Ilona: 50. old. Fekete (Schwartz) Matild: 50. old. Forgách Béla gróf: 51. old. Forgách Károly gróf: 51. old. Forgáchné Rédey Margit: 51. old. Gallik Oszvald: 52. old. Gácser János: 138. old. Gerbovits Ferenc: 138. old. Godzsa Mihály: 174. old. Gubicza Antal: 175. old. Grubits Sándor: 139. old. Gyenis Ernő: 139. old. Gyenis Gábor: 108. old. Gyenis Pál: 110. old. Gyenis Pál, ifj.: 108. old. Győrfy József: 110. old. Haás Imre: 176. old. Halász István dr.: 52. old. Halász Istvánné: 52. old. Hellenbronth Antal: 194. old. Henn József: 176. old. Hertelendy Lajos: 139. old. Hertling Imre: 110. old. Héjj Imre, dr.: 176. old. Hilbert József: 139. old. Holényi Gyula: 177. old. Horváth József: 195. old. Horváth József: 202. old. Horváth Lajos: 111. old. Horváth Zsigmond: 140. old. Iklódy-Szabó János: 140. old. Istvánffy Miklós, nagyváradi: 177. old. Iván József: 178. old. Járossy László: 178. old. Jónás József: 140. old. Jovity Milos: 115. old. K. Bertók Imre: 113. old. Karay Lajos: 209. old.
232
Kenessey Károly, dr.: 179. old. Kenyeres Gábor: 108. old. Kertész (Kollarik) Kálmán: 179. old. Kéry János: 112. old. Király Gábor: 141. old. Kiss Imre: 109. old. Kiss Sándor: 202. old. Kocsis János: 195. old. Koller Károly: 141. old. Koók Károly: 141. old. Körmendy János: 180. old Koronczay József: 209. old. Kosler Antal: 112. old. Kosler János: 114. old. Kovács József: 202. old. Kovács Károly: 209. old. Kovács Pál: 113. old. Kovács Pál: 111. old. Krammer Dezső: 142. old. Krasznay-Szultzer Lajos: 195. old. Krinner Lajos, ifj.: 180. old. Krinner Lajos, id.: 179. old. Kubicsek Rózsa: 52. old. Kungl Miklós: 111. old. Kurucz László: 113. old. Laki József: 109. old. Lampérth Vince: 142. old. Langer István: 53. old. Langer Istvánné: 53. old. Lába Ferenc: 180. old. László Mihály: 142. old. László Zoltán: 181. old. Ligeti Jenő: 142. old. Lőrincz Lajos: 181. old. Luttor Ferenc, dr.: 181. old. Major Gábor: 111. old. Major József: 111. old. Major József: 143. old. Major József, ifj.: 143. old. Maller Miklós, dr.: 143. old. Mangold Gusztáv: 53. old. Marton Jenő: 196. old. Mattersdorfer Mátyás: 182. old. Márkus Dániel: 111. old. Máthé János: 182. old. Mester József: 203. old.
Mészáros Imre: 202. old. Mészáros Károly: 202. old. Mészáros Károly: 111. old. Michaeller József: 143. old. Michnay Géza: 214. old. Miklovicz Dezső, dr.: 183. old. Moizer József: 115. old. Mückstein Róbert: 183. old. Nagy Antal: 183. old. Nagy Imre: 143. old. Nagy János: 184. old. Nánay Ferenc: 114. old. Náray Antal: 196. old. Nász Flórián: 112. old. Németh László: 184. old. Oblath Béla és Ferenc: 143. old. Opravill Ferencné: 53. old. Őry Imre: 203. old. Paleta Géza: 211. old. Papp János: 112. old. Papp Kálmán: 144. old. Papp Károly: 113. old. Papp-Kovács Ferenc: 184. old. Parragh Béla: 184. old. Pataky Károly: 144. old. Patócs János: 210. old. Páldy (Pisztel) Alfréd: 185. old. Pálfi Zsigmond: 144. old. Pálfy Gábor: 144. old. Peremartoni Nagy Sándor: 185. old. Pető József: 202. old. Petrics Ödön: 185. old. Pék Károly: 109. old. Pongrácz-Bartha: 197. old. Posztobányi Károly: 145. old. Protivinsky Sándor: 109. old. Radda Károly: 215. old. Ránzay Ágoston: 186. old. Répássy Béla: 197. old. Resch Kálmán: 145. old. Rohály Ferenc: 113. old. Róka Gábor: 146. old. Róka Imre: 109. old. Róka Lajos: 111. old. Rózsa Géza: 187. old. Sáros (Schwartz) Lipót: 187. old.
233
Schaffer Károly: 112. old. Scheer Vilmos, dr.: 146. old. Schmidt Ferenc, dr.: 54. old. Schmidt Gyula: 146. old. Segesdy Miklós: 114. old. Simon Imre: 111. old. Singer Zsigmond: 146. old. Siskey Imre: 147. old. Solbai Lőrinc: 197. old. Somogyi Béla: 197. old. Somogyi Imre: 147. old. Somogyi Károly, dr.: 147. old. Somogyi Pál: 148. old. Soós Géza Gábor: 115. old. Sörös Lajos: 109. old. Straub Benedek: 112. old. Stolczer Erzsébet: 54. old. Stolczer József, dr.: 55. old. Sturm Károlyné: 55. old. Sturm Margit: 55. old. Szabó Gábor: 202. old. Szabó Imre: 155. old. Szabó István: 163. old. Szabó Miklós: 111. old. Szalay Gyula: 187. old. Szántó Béla, dr.: 148. old. Szekrényi Lajos: 194. old. Székely Gábor: 149. old. Székelyi György: 112. old. Szlávi Annus: 57. old. Szlávi Károly: 150. old. Tamás Lajos: 150. old. Takács László: 198. old. Tálos Imre: 151. old.
Temessy Milán: 214. old. Tilesch Nándor, id.: 187. old. Torma Károly: 188. old. Torma Sándor: 151. old. Tormáné Kiss Terézia: 57. old. Tóth Benjámin: 151. old. Tóth József: 152. old. Tóth Károly: 199. old. Tóth Sándor: 209. old. Török János: 112. old. Ujhelyi Imre: 152. old. Undi Kálmán: 113. old. Urbán Márk: 188. old. Urhegyi Antal: 188. old. Utczás Károly: 198. old Varga Gábor: 114. old. Varga Géza: 152. old. Varga Gyula: 114. old. Varga Imre: 152. old. Varga Sándor: 152. old. Varjas István: 203. old. Vaszary Ernő és Ernőné: 57. old. Vázsonyi (Auerbach) József: 153. old. Vezér Lajos: 189. old. Vincze János: 113. old. Vincze Kálmán: 113. old. Vörös János: 199. old. Wallner Emil, dr.: 58 old. Wéber Albert: 189. old. Wollák József: 153. old. Zaor János: 109. old. Zoller Ármin: 153. old. Zuber Georg, dr.: 58 old. Zsoldos József: 112. old.
BalaTON Art, 2009. ISBN 978-963-06-8110-0
234
