No title

A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) bemutatása

HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSE EGER, 2013. ÁPRILIS 16.

I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

A megyei önkormányzatok szerepe a területfejlesztésben



A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása



„Magyarország helyi önkormányzatairól” 2011. évi CLXXXIX. törvény



218/2009. (X.6.) Korm. rendelet

szóló

„a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól”


A Koncepció szerepe, fontossága pontos helyzetértékelés

pontos és helyes következtetések jó pozícionálás Cél: Heves megye kiemelkedési lehetőségeinek, „versenyelőnyének” feltárása a fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása érdekében I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

2007-2013 ciklus problémái

Nem csökkentek a területi

különbségek

Nem vizsgálta a fejlesztések

egymásra hatását

Nem működött hatékonyan a

regionális döntési rendszer


Kihívások  Hazai gazdaság nettó exportjának

maximalizálása  KKV-k és a multinacionális cégek együttműködése  Feldolgozó ipar újrateremtése  Magas hozzáadott értékű, tudásra épülő iparágak erősítése  Foglalkoztatás növelése  Új piacok feltárása I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

Kihívások  Kedvezőtlen népességi folyamatok  Társadalmi kohézió erősítése  Népegészségügyi problémák csökkentése  Oktatás, kutatás, innováció  Épített- és természeti környezet megőrzése  Környezettudatosság

 Energiatakarékosság  Perifériára szorult vidéki térségek

felzárkóztatása


HMTFK helye, szerepe az országos tervezési folyamatban


Jövőkép

„Heves megye a megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált,

versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi

erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik.” I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

A Koncepció célrendszere

Horizontális célok

Stratégiai célok

Átfogó célok

2030: HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE Komplex, integrált és foglalkoztatás-intenzív gazdaság

Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom

„Gazdasági tengely” erősítése

Észak-Heves

Dél-Heves

É-Mátra, É-Bükk (turisztikai potenciál)

Heves és környéke

Heves-Borsodi-dombság

Tisza-tó

Hatvan

Gyöngyös

Eger

Tarna-menti fejlesztési övezet Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás-centrikus agrárvertikum

Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet

Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innovációra nyitott társadalom

Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

HUMÁNTŐKE: Tehetséggondozás + Munkakultúra TERMÉSZETI TŐKE: Fenntartható „zöld megye” + Életminőség GAZDASÁGI TŐKE: Innováció + Versenyképesség + Hatékonyság TÁRSADALMI TŐKE: Együttműködés + Esélyegyenlőség + Információs társadalom


Heves megye térszerkezete TÉRSZERKEZET JELLEMZŐI

Kelet-nyugat irányú sávosság Hat jellegzetes földrajzi sáv: • Heves-Borsodi dombság • • • • •

Mátra-Bükk északi hegylába Mátra-Bükk hegyháti erdőségei Mátra-Bükk déli hegylábi ültetvényei Alföldi mezőgazdasági területek Tisza-tó vízparti területei

Patakvölgyek: • Észak-déli földrajzi kapcsolódások •

Zagyva, Tarna és Eger patakvölgyek

Három fő térszerkezeti egység: • Észak-Heves Azonos térségek északi irányban

• Közép-Heves (Gazdasági tengely) Azonos térségek kelet-nyugati irányban

• Dél-Heves Azonos térségek déli irányban


Heves megye térszerkezete

KAPCSOLATI RENDSZEREK A fő gazdasági tengely és a fő közlekedési tengely szétnyílik.

Erős kelet-nyugati irányú kapcsolatok. Gyenge és mozaikos észak-déli irányú kapcsolatok. Patakvölgyek menti kapcsolatok erősítése és továbbvezetése szükséges. Kapcsolatok javítása szükséges a szomszédos megyék azonos adottságú területeivel.



KÖZLEKEDÉSI TÉRSZERKEZET Nemzetközi és országos jelentőségű kelet-nyugati irányú fő közlekedési tengely. Gyenge átjárhatóság a Mátra-Bükk vonalán. Fejlesztésre szoruló észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok. Patakvölgyek menti közlekedési feltárások. „Ország-keresztmetszet”



GAZDASÁGI TÉRSZERKEZET

Gazdaságerősítés a fő közlekedési tengelyen. (Kál és Füzesabony) Fő közlekedési tengely gazdasági vonzáskörzetének szélesítése. Északi területek együttfejlesztése a szomszédos megyék azonos helyzetű térségeivel. Déli területek együttfejlesztése a szomszédos megyék azonos helyzetű térségeivel. Rivalizálás helyett, a településpárok gazdasági együttfejlesztése.

Gazdasági szerepkörű várostérségek vonzáskörzetének szélesítése. I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

A Koncepció célrendszere

Horizontális célok

Stratégiai célok

Átfogó célok

2030: HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE Komplex, integrált és foglalkoztatás-intenzív gazdaság

Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom

„Gazdasági tengely” erősítése

Észak-Heves

Dél-Heves

É-Mátra, É-Bükk (turisztikai potenciál)

Heves és környéke

Heves-Borsodi-dombság

Tisza-tó

Hatvan

Gyöngyös

Eger

Tarna-menti fejlesztési övezet Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás-centrikus agrárvertikum

Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet

Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innovációra nyitott társadalom

Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

HUMÁNTŐKE: Tehetséggondozás + Munkakultúra TERMÉSZETI TŐKE: Fenntartható „zöld megye” + Életminőség GAZDASÁGI TŐKE: Innováció + Versenyképesség + Hatékonyság TÁRSADALMI TŐKE: Együttműködés + Esélyegyenlőség + Információs társadalom


1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság

 Rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta emelése  A befektetések térségbe való vonzása  Foglalkoztatási lehetőségek bővítése

-

-

Munkaintenzív ágazatok fejlesztése – mezőgazdaság, feldolgozóipar – különös tekintettel a foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekre Technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának támogatása Nemzetközi és hazai exportképes nagyvállalatok térségbe vonzása: Befektetés-ösztönző eszközök kialakításával, beszállítói rendszerek fejlesztésével, üzleti szolgáltatások körének bővítése, kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztése. Gazdasági infrastruktúra kiépítése Új termelőkapacitások létrehozása


2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom

 Kedvezőtlen

  



népesedési folyamatok megállítása (családok megerősítésével, a gyermekvállalás feltételeinek javításával ). Társadalmi felzárkóztatás (eredményes integráció). A népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. Az oktatás (köz-, szak- és felsőfokú oktatás) fejlesztése (a felnövekvő generációk helyben tartásának és társadalmi felzárkóztatásának szükségessége). Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatása.


3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet

 A megye főbb épített örökségi értékeinek védelme.  Vonalas infrastruktúra fejlesztése.  A megye településeinek, településrészeinek rehabilitációja,   

  

arculatuk javítása. Energiahatékonyságot célzó korszerűsítések. Hatékony hulladékgazdálkodás elősegítése. Természeti környezetünk védelme (védett értékeinek felkutatása, megőrzése, fenntartása, a megye víztesteinek jó ökológiai állapotba hozatala, ezek megőrzése). A természetvédelmi nevelés erősítése. Energiahordozók hasznosításának jobb kihasználása. Régészeti lelőhelyek feltárása, az innen előkerült leletanyag feldolgozása majd kiállítása.

A fentiekben megfogalmazott célok a sokszínű és változatos adottságainkra való tudatos építkezést, az épített és természeti környezet harmóniájának és ezáltal a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés ésszerű egyensúlyának megteremtését kell, hogy szolgálják. I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

1. Stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése

Intézkedések/beavatkozások:  Elérhetőség   

    

feltételeinek javítása, a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése; Megyeszékhely közvetlen gyorsforgalmi útkapcsolatának biztosítása; Intermodális közlekedési (Eger, Gyöngyös) és logisztikai csomópontok (Hatvan, Füzesabony, Kál-Kápolna-Kompolt) kiépítése; Helyi és helyközi közösségi közlekedés feltételeinek javítása, fejlesztése a környezetbarát és kombinált közlekedési módok előtérbe helyezésével; Exportképes multinacionális cégek és hazai KKV-k innovációs törekvéseinek és kapacitásának ösztönzése; Innovatív iparágak támogatása, letelepedésének ösztönzése; Innovációs potenciál és –klaszter fejlesztése; Hazai és helyi beszállítói együttműködések, partnerhálózati rendszerek kiszélesítése; Helyben termelt élelmiszerek rövid csatornás, közvetlen értékesítési láncának kialakítása


1. Stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése

Intézkedések/beavatkozások:  Logisztikai és ipari parkok terület és szolgáltatásfejlesztése;  Oktatás és szakképzés fejlesztése a növekvő foglalkoztatás elérése         

érdekében Elméleti kutatások gyakorlati termelésbe való „becsatornázása”; Energiahatékonyság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése; Épületállomány energiahatékonyságának növelése; A természetes gyógytényezőkre (pl. gyógyvíz, mofetta) alapozott egészségipar minőségi fejlesztése Egyedi természeti adottságokra, kulturális értékekre, borászatra alapozott turisztikai fejlesztések támogatása; Helyi és térségi kerékpárutak fejlesztése Befogadó várostérség erősítése; Felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme; Komplex tájrehabilitáció és tájrekonstrukció


2. Stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése

Intézkedések/beavatkozások:

 Járásközpontok megerősítése, az ott elérhető szolgáltatások





  

 

mennyiségi és minőségi fejlesztése. Járásközpontok és a megye gazdasági súlypontterületeinek megfelelő teljesítőképességű és kapacitású elérhetőségének javítása. Szabad vállalkozási zóna nyújtotta lehetőségek kihasználása; KKV-k jövedelemtermelő és innovációs képességének javítása; Helyi foglalkoztatás növelése. Digitális társadalom fejlesztése, az információs infrastruktúrafejlesztésen, a KKV-k informatikai eszközellátottságán és a társadalom e-befogadóképességének növelésén keresztül. Gyógyturizmus és fürdőkultúra további fejlődési lehetőségeinek elősegítése. A falusi, aktív (lovas, vadász) és ökoturizmus ösztönzése a megfelelő helyi adottságok mentén.


2. Stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése

Intézkedések/beavatkozások:  Színesfémércek tekintetében meg kell vizsgálni a másodlagos

    

kitermelés környezetbarát lehetőségeit; Fenntartható erdőgazdálkodás megteremtése; Humánerőforrás fejlesztés - különös tekintettel - a hátrányos helyzetű népességre; Közösségi összefogást és önfenntartást segítő helyi kezdeményezések elősegítése Önellátó és önfenntartó képesség erősítése; falusi önellátó gazdálkodásra épülő életforma támogatása; Területi szegregátumok kiterjedésének megfékezése; a roma lakosság képzése, jövedelemtermelő munkához juttatása, önellátásra való képességének megteremtése.


3. Stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése

Intézkedések/beavatkozások: 

   



 

Rossz állapotú úthálózat rekonstrukciója, a 31-es és 33-as utak 11,5 t tengelyterhelésre való burkolat-megerősítése és a tömegközlekedés minőségi fejlesztése. Hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése (É-D-i közlekedési kapacitás fejlesztése a középső „gazdasági tengely” és Jászság irányába). Hevesi Ipari Park "tartalommal" való megtöltése. A gazdag alternatív (nap-, szél- és geotermikus, valamint biomassza) energia potenciál kiaknázása. Magas szintű, színvonalas alap- és középfokú oktatás, tehetséggondozási programok az intézmények átfogó infrastruktúra- és eszközfejlesztése. Digitális társadalom fejlesztése, az információs infrastruktúrafejlesztésen, a KKV-k informatikai eszközellátottságán és a társadalom ebefogadóképességének növelésén keresztül Az oktatási-képzési kínálat és a humánerőforrás fejlesztése elsősorban a hátrányos népcsoportokra vonatkozóan, valamint a helyi gazdasági fejlesztéssel összehangolt (ipari és mezőgazdasági) strukturált munkaerő kínálat kialakítása építve a helyi középiskola igényhez igazodó képzési kínálatára. Közfoglalkoztatás erősítése. Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatása, a területi szegregátumok kiterjedésének megfékezése.


3. Stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése

Intézkedések/beavatkozások:  A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében működőképes gazdaság

         

kialakítása, a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése és szociális gazdaság kialakítása, önellátó társadalom kialakításának ösztönzése. A táji és települési környezet javítása. Integrált vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztés, vízkészlet gazdálkodáson alapuló fenntartható táji rendszerek kialakítása „Tisza-tó törvény” megalkotása. Tisza menti tájgazdálkodási klaszterek, a Tisza ökológiai rendszeréhez és társadalmához alkalmazkodó gazdasági struktúra létrehozása, Turisztikai desztinációk stratégiájának összehangolása, A kerékpárutak, -pihenők,-kölcsönzők, -tárolók építése, fejlesztése, A sport- és személyhajók kikötési lehetőségeinek fejlesztése Szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése Tisza-tó menti településpárok közötti kapcsolat fejlesztése A lakosság biztonságérzetének növelése (közbiztonság)


4. Komplex cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

1. prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőség fejlesztése 2. prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 3. prioritás: Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása

4. prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása 5. prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

5. Komplex cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum

1. prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása 2. prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával 3. prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével 4. prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek


6. Komplex cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom

1. prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 2. prioritás: Egészséges társadalom kialakítása 3. prioritás: Társadalmi felzárkóztatás, mint a szegénység megszüntetésének eszköze 4. prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása 5. prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése 6. prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 2. sz. melléklet

7. Komplex cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

1. prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása 2. prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme 3. prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet 4. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések


Horizontális Elvek Humán tőke fejlesztése - Munkakultúra - Tehetséggondozás

Természeti tőke értékeinek megőrzése - Fenntartható „zöld” megye - Életminőség

Gazdasági tőke növelése - Versenyképesség - Innovatív gazdaság - Hatékonyság

Társadalmi tőke erősítése - Együttműködés - Esélyegyenlőség - Információs társadalom


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi rendes küldöttgyűlése 2013. április 16.

Felkészülés a 2014-2020-as programozási időszakra,

különös tekintettel a megyei fejlesztésekre

Kígyóssy Gábor főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

1

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalról (NTH)



2011-ben alapították, 2012. január 11-től működik Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációs feladatokkal



Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai:



   

Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai közreműködés Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás Külgazdasági elemzés, gazdasági vezetői információs rendszer építése

NGM 2014–20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja

Felkészülés a 2014-2020 időszakra

Felkészülés a 2014-2020 időszakra

Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések 1. NFK - Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (felállítása 2012.07.02.)

Célja: • A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében Tagjai: • Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökség vezető államtitkára Feladata: • 2007-2013-as és 2014-2020-as kormánydöntések előkészítése

2. OFTK Kormányhatározat (2012.07.19) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében • •

Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása - NGM Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése • Központi szakmai koordinációja – NGM + NFM • Térségi koordinációja – Megyei Önkormányzatok

Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések 3. 2012.10.16. Kormányrendelet • •

• •

Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM Operatív Programok készítésének koordinációja: NGM • az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve Nagyprojektek koordinációja és nevesítése: NFM az érintett Minisztériumokkal közösen Területi felkészülés támogatása: • szakmai támogatásáról: Miniszterelnökség és Széchenyi Programiroda (SZPI), • ennek forrásáról: NFM gondoskodik

4. 2012.10.31. 28/2012. NFM miniszteri utasítás – 2014-2020-as magyar tárgyalási miniszteri biztos kijelölése – Cséfalvay Zoltán Államtitkár Úr személyében

Főbb változások 2014-től



Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület)



Forrásallokációs determinációk (előírva, mire mennyit kell költeni)



Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek)



3 régiókategória (Mo.-on 2 fajta – konvergencia, fejlett régió)



Vidékfejlesztés, ETE és Mainstream programok együtt-tervezése



Új térségi integrációs eszközök bevezetése: 

Integrált térségi beruházások (ITI)



Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás funkciója és műfaja Funkciója:  

A fejlesztések stratégiai szintű összefoglalása A több OP-t érintő fejlesztési témák megjelenítése, például:   

forrásallokáció bemutatása az EU2020 mentén, tematikus célonként, területileg integrált fejlesztések rendszere, eredmények összesítése.

Műfaja és stílusa:   

kötött tartalom sablonban nem szokványos tervdokumentum (nincs célrendszer, fejezetek nem stratégiai logika szerint követik egymást) nehezen átlátható és követhető

Partnerségi Megállapodás fő üzenetei 

Nemzeti prioritások (OFTK alapján) (van hazai célrendszer is) 

Fókuszban a gazdaságfejlesztés • Gazdaságfejlesztési és területfejlesztési OP-k a források 60%-a • Uniós és hazai közös metszet, 4 kiemelt tematikus cél: (•K+F+I •KKV fejlesztés és versenyképesség •foglalkoztatás •alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság)

 

Megújul a végrehajtás (szolgáltató-orientált és egyszerűbb eljárások és intézményrendszer) Szükség van területileg decentralizált, térségi (nem települési) alapon szerveződő fejlesztésekre:    

megyék nagyvárosok helyi szint területileg decentralizált fejlesztések fókuszában: •



(helyi) gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás

Országos jelentőségű területi problémák/lehetőségek: 

kiemelt feladatok, ágazati OP-k gondozzák (pl. Balaton, LHH, Növekedési Zónák)

EU 2020 Stratégiával összhangban lévő tematikus célkitűzés megvalósítását szolgáló beavatkozási területek:    

   





(1) Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése; (2) A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférhetőségének használati sebességének és minőségének emelése; (3) KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése; (4) Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása; (5) A klíma változáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése; (6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása; (7) Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrákban a szűk keresztmetszetek feloldása; (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba és a képzésbe (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

Regionális forrásfelhasználási elvek 

Kevésbé fejlett, ún. konvergencia régiók (6)   

A pályázatok támogatásintenzitása: max. 75-85% A felhasználható források 50%-a kötött EU2020 célokra Források összekapcsolhatók lesznek, integrált fejlesztési lehetőségek

Kategória

Kevésbé régió

Definíció

Részesedés összes forrásból (%)

fejlett GDP/fő/tagállam 50,13 < GDP/fő/EU27 75 %-a

ESZA minimális részesedés (%)

Támogatásintenzitás (%)

25

20 – 75-85

Regionális forrásfelhasználási elvek 

Fejlettebb, ún. versenyképességi régiók - Közép-Magyarország   

Pályázatok támogatásintenzitása: max. 60% A felhasználható források 80%-a kötött EU2020 célokra ESZA minimum 40%

Kategória

Definíció

Részesedés összes forrásból (%)

ESZA Támogatásminimális intenzitás (%) részesedés (%)

Versenyképességi régió

GDP/fő/EU27 75 %-a< GDP/fő/tagállam< GDP/fő/EU27 90 %-a

12,01

40

20 – 60

Operatív Programok Partnerségi Megállapodás

A 2014-2020-as tervezési és programozási felkészülés koordinációs intézményi döntései



Nemzeti 2030-as koncepcionális és 2020-as stratégiai szint: •



Partnerségi Megállapodás 2020: •



•

Megyei Területfejlesztési Koncepciók és Programok – Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Operatív Program – (NGM)

Vidékfejlesztés és Halászat 2020: • •



OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok

Területfejlesztés 2020: •



Partnerségi Megállapodás – NGM

Operatív Programok 2020: •



Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció – NGM

Vidékfejlesztés és Halászati programok – VM és NAKVI Van felhatalmazó minisztériumi Belső Utasítás

Európai Területi Együttműködési Programok 2020: • •

ETE CBC programok – (ME és Széchenyi Programiroda) További programok – még nincs kormánydöntés

Stratégiai tervezés, programozás A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról

Az operatív programok tématerületeinek indikatív megnevezése: 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)

Operatív Programok és végrehajtás A források várható megoszlása Kb. 6700 milliárd Ft 60%-a gazdasági fejlesztés (országos és térségi) 40%-ot a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem és az energiahatékonyság. Mi várható a végrehajtásban? • Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában,

• •

•

Vissza nem térítendő támogatások, pénzügyi eszközök, az önerő minimalizálása Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás kerül előtérbe, Szerepet kapnak a megyék.

a

Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások 

A szakpolitika alá rendelt irányítás (Irányító Hatóságok a szakminisztériumoknál), ua. erős koordináció a Miniszterelnökségnél



A gazdaságfejlesztésre allokált források kerete növekedjen, min. 60%



Megyék, MJV-k, járások, érdekképviseletek bevonása a programozásba, végrehajtásba



Az OP-k közötti értelmetlen lehatárolások helyett szinergia, (pl. mikro vállalkozások az ország minden településén fejleszthessenek)



A korábbi tömeges pályázati felhívások helyett kis számú, átlátható, több évre előre tervezhető programok, felhívások



Eszközorientáltság helyett fejlesztési cél orientáltság



ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA GINOP-ban is)



Bátrabb ágazati fókusz, hazai termelés, hazai szolgáltató szektor előnyben részesítése



Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé

2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritások A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről A Kormány a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy 1. a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely a) a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, b) a foglalkoztatás növelésén, c) az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, d) a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, e) a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapul.

Operatív Programok szintje: 6 (5) + 1 OP A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k NGM (NTH) koordináció

Tervezés a programok szintjén:     

Az Operatív Programok kidolgozása: Kevés számú (5-7 db) egyértelmű szakirányítási felelősséggel (tárcákhoz rendelve). Egyes részterületek OP-kba illesztése körül folynak szakmai viták Terület- és vidékfejlesztés (város és vidék) egyben kerülhet végre tervezésre Korábbi 7 db ROP heylett 2 db területi OP Tárcák és megyék újra tervezési koordinációs szerepet kapnak

Gazdaságfejlesztés és Innováció 2014-2020 (GINOP) Új magyar gazdasági növekedés és foglalkoztatás - Smart Hungarian Specialization 2020 – Magyar vízió: Európai gyógyító, kreatív, termelő, fejlesztő és szolgáltató kiválósági központtá váljunk I.

Tematikus magyar növekedési és fejlesztési fókuszok (magyar tematikus fókuszok - növekedési potenciálok) II. Horizontális gazdaságfejlesztési kiemelt fókuszok (foglalkoztatás, üzleti és gazdaságfejlesztési környezet, pénzügyi eszközök)

A 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Indikatív prioritásstruktúra - I. Versenyképes KKV Szektor, Ipari Termelés és Szolgáltatások – Termelő, Fejlesztő és Szolgáltató Központ Magyarország, azaz Magyarország újraiparosítása, fejlesztési, szolgáltatási központi szerepének megerősítése és a sikeres keleti és külgazdasági nyitás végrehajtása • IB. Magyar pénzügyi szolgáltatások fejlesztése – magyar önerő, hitel, garancia, kockázati tőke programok (Jeremie), befektetés ösztönzési és alternatív eszközök - II. Tudásgazdaság fejlesztése – kreatív- és tudásgazdaság, KFI és IKT fejlesztése, kreatív és tartalomszolgáltatási ipar, digitális ipar - III. Infokommunikációs fejlesztések - IV. Versenyképes személyi szolgáltatások és a turizmusgazdaság kreatív fejlesztése – piacosítható egészségügyi szolgáltatások, turizmus, alkonygazdaság, szabadidő- és sportgazdaság-fejlesztés - V. Kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés – kiemelt térségek (Balaton), növekedési és kiemelt zónák (SZVZ, EGTC), kiemelt helyi (HGMSZ), szociális gazdaságfejlesztés, társadalmi vállalkozások, szabadidőgazdaság - VI. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése - kiemelten a KKV-k, nemzeti közszolgáltatások és a magyar befektetők - VII. TA

GINOP I. prioritás indikatív tartalom



Növekedésünk Alapjai - Versenyképes KKV-k a hazai- és világpiacon



Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (tőke, hitel, garancia, lízing, stb.)



Üzleti infrastruktúra fejlesztése



Telephely alapítási és fejlesztési támogatás



Üzleti infrastruktúra fejlesztés induló és a fejlődő vállalkozások számára is (ipari parkok, logisztikai központok)



Hálózati gazdaság fejlesztése (Vállalati együttműködések, klaszterek; Beszállítói hálózatok)



Beruházás-ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében (szolgáltató központok, munkaerő piaci mobilitást segítő fejlesztések, atipikus foglalkoztatási formák és családbarát munkahelyek támogatása)

Lehetséges magyar nemzetgazdasági növekedési és fejlesztési stratégiai területek és fókuszok - 2020 A magyar KKV növekedési és versenyképességi szektorok (indikatív felsorolás):  Egészség gazdaság – egészségipar, gyógyszeripar – (piacosítható egészségügyi szolgáltatások és egészségturizmus GINOP 4-ből).  Élelmiszeripar és helyi alternatív közösségi gazdaság - élelmiszeripar, feldolgozás, technológiai fejlesztés és értékesítés – (GINOP és VP összhang)  Tudásgazdaság (magyar ipari és fejlesztő központok, high-tech gazellák stb.).  Zöld- és kékgazdaság - (zöldgazdaság, nemzeti közszolgáltatások, energiahatékonytechnológia ipar, építőipar, termál- és földhő-ipar, vízipar, bionika stb.)  Tranzitgazdaság – (logisztika, nemzeti autohof, tranzitszolgáltatási (pl. energia is), közlekedési szolgáltatási (pl. légi, vízi) és közösségi közlekedési ipar).  Kreatív és élménygazdaság: kreatív ipar és gazdaság fejlesztése (szolgáltatások GINOP 4-ből). Továbbá a kiemelt nemzetközi ipari beszállító és kiszolgáló területek:  Kiemelt ipari területek fejlesztése - jármű, gép- eszköz és alkatrészgyártás, magyar KKV ipari beszállítók.  Center of excellence - nemzetközi szolgáltatási-, fejlesztő, kiválósági és logisztikai központok.

Terület- és településfejlesztés 2014-2020 (TOP)

Terület- és településfejlesztési OP beavatkozási célterületei A TOP a gazdasági fejlődéshez és növekedéshez kapcsolódó területi fejlesztési beavatkozásokat tartalmazza:  megyei vagy helyi szinten optimálisan kezelhető fejlesztések,  sajátos helyi társadalmi igényekre reagáló fejlesztések,  a települési és megyei önkormányzati feladatokhoz és vagyonhoz kapcsolódó fejlesztések. A tematikus célkitűzések közül elsősorban a következőkre szükséges fókuszálni: (3) a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása. (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása. (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.

A 2014-2020-as Terület- és településfejlesztés OP (TOP) Indikatív prioritásstruktúra I. Megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás fejlesztési és speciális térségi foglalkoztatási programok  II. Integrált várostérségi fejlesztések (alapvetően az önkormányzatok fejlesztései!)  III. Közösségvezérelt várostérségi fejlesztések Helyi közösségvezérelt gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztések (közösségi alapon megvalósított fejlesztések, esetleg a CLLD eszközének használatával)  IV. Helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés Területi és helyi humán és közigazgatási infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztések  V. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés Megyei és helyi ESZA fejlesztések  VI. TA 

Az ITI-k és CLLD-k főbb jellemzői ITI

CLLD

Nagyobb térségi

Kisebb, helyi

Forrásnagyság

Dedikált, előre meghatározott (több milliárdos)

Dedikált, előre meghatározott (milliárdos)

Kijelölés módja

 Felülről vezérelten  Kijelölés módszertana a Partnerségi Szerződésben rögzítve  Indikatív lista az egyes OPkban rögzítve

 Alulról szerveződő módon  Szerveződés szabálya és módja a Partnerségi Szerződésben rögzítve

Delegált végrehajtási funkciók

Pl. közreműködő szervezetnek megfelelő funkciók

 LEADER HACS-oknak megfelelően

Terület és népesség léptéke

A megyék helye a tervezésben és a végrehajtásban

Megyei integrált fejlesztési programok a Területfejlesztési OP-ban A megyei programoknak hozzá kell járulnia az EU2020 stratégia és Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez. Lehetséges fejlesztési területek: 





 

Gazdasági fejlődést, foglalkoztatási növekedést megalapozó infrastruktúra fejlesztések Megyei szintű gazdaságfejlesztés a térségspecifikus kitörési pontok mentén A megyei fejlődés kulcsszereplőinek támogatása - helyi közösségek és versenyképes kkv szektor Innovációs készség, képesség és gazdaságfejlesztési kapacitásépítés Munkaerő-piaci és társadalmi befogadás

Programonként előre tervezhető forráskeret!

További ütemezés és ismert határidők - megjelent Kormányhatározatok alapján 

Irányelvek a várostérségi integrált közös programok tervezési térségeinek lehatárolása (ITI-k is) – 2013.03.31. – közös előterjesztés BM + NGM



Közösségvezérelt helyi fejlesztések alkalmazásának módja (CLLD típusú beavatkozások) – 2013.03.31. – közös előterjesztés: NGM, VM, ME, BM



Társadalmasítás – első körös OP partnerség: kb. május eleje



Megyei programozási módszertan – kb. május eleje



Megyékkel stratégiai megállapodás – 2013.09.30.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Kígyóssy Gábor főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Stratégiai és Területi Tervező és Értékelő Főosztály

H-1051 Budapest, Kálmán I. utca 2.

E-mail: [email protected]

HKIK XXVII. Küldöttgyűlés A HKIK szerepe és javaslatai a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 kialakításába

2013. április 16. Dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 4. sz. melléklet

1

Előzmények: -

Szakmai Tanácsadó Kerekasztal: -

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Heves Megyei Agrárkamara Magyar Turizmus Zrt. Heves Megyei Kormányhivatal Bükki Nemzeti Park Igazgatósága NORDA Eszterházy Károly Főiskola Károly Róbert Főiskola

- Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara


2

-

2012. IV. negyedév a helyzetértékelés elkészülése Heves Megye Gazdasági Helyzetképe 2012. című (NAV és KSH adatokra építve).

-

2012. november 29-én a kamara Gazdaságfejlesztési napot szervezett, melynek keretében a megye meghatározó vállalatai mutatták be javaslataikat,

-

2013. februári elnökségi ülés fogadta el azt a javaslatcsomagot, melyet a HKIK a területfejlesztés javaslattételeként küldött az Önkormányzat felé a következők szerint:


3

-

A 3 legfontosabb általános probléma jelenleg:

-

A három város (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és agglomerációja illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság közel 80%-át, észak és dél hevesi térségek leszakadása folytatódik.

-

A megye lakossága öregszik, folytatódik a demográfiai apály, erősödik az elvándorlási hullám, ezek foglalkoztatási problémákat fognak okozni.

- A pénzügyi bankrendszer hitel kínálatának szűkítése rontja a gazdaság pozíciót, (folytatódik a bankrendszer forrásainak külföldre történő kiáramlása) - Továbbra is jelen van a körbetartozás, a követelések/tartozások elemzése azt mutatja, hogy „kicsik” finanszírozzák a „nagyokat. I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 4. sz. melléklet

4

A gazdaság szemszögéből a 3 legfontosabb cél a következő 7 évre: •

a meglévő – döntően nemzetközi piacon is versenyképes – vállalkozások üzleti érdekeit szolgáló fejlesztések, beszállítói kapcsolatok erősítése.

•

gazdaság fejlesztését elősegítő infrastruktúrafejlesztés, bővítés (úthálózat, vasút, informatika, internet)

•

a munkaerő-piaci igényekhez igazodó iskolarendszer.

Szükséges eszköz: megyei gazdaságfejlesztési alap működtetése


5

Heves Megye számára legfontosabb 4 stratégiai cél: •

az elöregedés, elvándorlás csökkentés, lakástámogatási, ösztöndíj programokkal

•

gazdaságfejlesztés – prosperáló, vállalkozások tovább erősítése

•

gazdaságfejlesztés - üzleti alapon működő kistérségi termeltető és foglalkoztató szervezetek ösztönzése, a helyi természeti erőforrások hasznosítása érdekében

•

vállalati hitelezés gyorsítása, javítása – elérhető, kedvező feltételekkel rendelkező konstrukciók kialakítása, magyar pénzintézeti háttér biztosítása.

jelenleg

imázs

is


javító

programokkal,

potenciállal

rendelkező

6

Kiemelt fejlesztési javaslatok: •

Infrastruktúra - Fontos célkitűzésnek tartjuk az északi és déli területek aktív csatlakoztatását a Hatvan - Gyöngyös - Eger ipartengelyre, ehhez elsősorban a dél-hevesi térség úthálózatának megújítása szükséges, melynek állapota jelentős kívánnivalót hagy maga után.

•

Bányászat - Kezdeményezni kell a recski ércbánya hasznosítását.

•

Energia szektor - Hangsúlyozzuk, hogy a 2014-2020-as tervezésben a megye tekintetében hangsúlyos szerepet kell szánni a Mátrai Erőmű által generált projekteknek

•

Innovációs potenciál fejlesztése

•

Versenyképes turizmus megeremtése I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 4. sz. melléklet

7

A HKIK javaslatait a szakmai csoport az alábbi prioritásokban helyezte el. Stratégiai célok 1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 4.1 prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése 4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 4.3 prioritás: Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása 4.4 prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása 4.5 prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése 6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 7.1 prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása A HKIK a javaslattevő munkaanyag 1. verziójához még további kiegészítésekkel , I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 4. sz. 8 hangsúlyelemekkel járult hozzá az alábbiak szerint: melléklet

AHKIK szükségesnek tartja a koncepció kiegészítését az alábbiakkal:

Mindenre kiterjedően: • •

Nevesített intézmény hálózat Helyi gazdaságfejlesztési alap

A 4. stratégiai célhoz • • • • • • • •

Heves megyei energia democentrum (megújuló energiák beépítésének és használatának bemutatására) Megyei KKV-k beszállítói potenciáljának felmérése és fejlesztése, beszállítói kompetencia igények feltérképezése Megyében megvalósuló gyakorlatorientált mérnöktovábbképzés Szakemberek számára ösztöndíjas lakásprogramok Traumatológiai, gyógyászati, rekreációs, egészségipar fejlesztése Vállalkozói képzőközpont kamarai szerepvállalással 5000 fő alatti településeken működő mikro vállalkozások forráshoz juttatása Széchenyi Kártya Program továbbfejlesztése I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 4. sz. melléklet

9

6.6 prioritás javaslatait a HKIK a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által jóváhagyott Szakképzés Fejlesztési Koncepcióban foglaltak szerint határozta meg: • a duális szakképzési rendszer kiszélesítése • a megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat (ipari, agrár képzési kínálat arányának növelése) • munkaerő-piaci információs rendszer mélyítése • szakmunka társadalmi presztízsének növelése

Képzés – Foglalkoztatás arányai Heves Megyében 2012

Szolgáltatás


10

A szakképzés-fejlesztési koncepció alapvető tézisei • • • • • • • • • •

pályaorientációs programok pályakövetési rendszer működtetése lemorzsolódás csökkentése kollégiumok kihasználtságának növelése a felsőfokú képzésre előkészítő szakközépiskolai képzés arányának növelése alulképzettek arányának csökkentése megyei képző intézmények és kínálatuk regionális pozíciójának erősítése együttműködés: szakképző intézmények, gyakorlati képzést végző vállalkozások és felsőfokú képzést nyújtó képző intézmények között felnőttképzés és iskolai szakképzés együttműködésének ösztönzése egységes és összehangolt szakképzési információs rendszer működtetése


11

Javaslat a hiány-szakképesítésekre 2014/2015. tanév (Heves megye)

• • • • • • • • • •

Szociális gondozó és ápoló CNC gépkezelő Gépi forgácsoló Hegesztő Ipari gépész Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló Kertész Mezőgazdasági gépész


12

Köszönöm a figyelmet!


13

HKIK XXVII. Küldöttgyűlés A HKIK 2013. évi költségvetési terve a számok tükrében 2013. április 16. Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára


1

A HKIK 2013. évi tevékenységének forrásszerkezete Megnevezés

2013. évi terv (millió Ft)

Nyitó egyenleg

41,60

Bevételek

311,78

Pályázatok

76,34

Tagdíj

45,00

Kamarai hozzájárulás

75,00

Szakképzési támogatás

73,69

Közjogi bevétel

15,84

Szolgáltatás, egyéb

25,91

Kiadások

311,64

Záró egyenleg

41,74 I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 5. sz. melléklet

2

Törvényben meghatározott szakképzési feladatok Megnevezés

Indikátor

Tanulószerződéses rendszer felügyelete

1840 szerződés

Szintvizsgáztatás

1238 tanuló

Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése

148 tanuló

Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése

220 db

Szakmai vizsgáztatás, bizottsági delegálás

400 vizsga

Pályaorientációs tevékenység

2000 tanuló

Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság működtetése I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 5. sz. melléklet

3

Törvényben meghatározott közjogi feladatok, és szolgáltatások Megnevezés

Indikátor

Építőipari regisztráció

1610 db kezelése

Származási igazolás, kereskedelmi okmány

1000 db kezelése

Békéltető Testület

140 ügy

Széchenyi Kártya ügyintézés

600 alkalom


4

Regisztrált vállalkozások száma járásonként 2013. 03. havi állapot szerint 20 000 17 180

18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 843 6 000 4 322 4 000 2 448 2 000

1 145

1 103

405

914

0 Bélapátfalvai

Egri

Füzesabonyi

Gyöngyösi

Hatvani


Hevesi

Pétervásárai

Összesen

5

Kamarai hozzájárulás teljesítése 2012. 2013. 03. havi állapot szerint

Nem fizetett 2 937 14%

Fizetett 14 243 65%

Nem regisztrált 4 603 21%


6

TOP 15 vállalkozói tevékenység Heves megyében a regisztráció alapján Főtevékenység

Vállalkozások száma

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

442

Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

327

Lakó- és nem lakó épület építése

308

Közúti áruszállítás

305

Éttermi, mozgó vendéglátás

296

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

257

Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

253

Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

250

Könyvelés

230

Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

230

M.n.s. egyéb oktatás

226

Saját tulajdonú, bérlet ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

222

Férfi-, női, gyermekfodrászat

212

Általános járóbeteg-ellátás

203

Vegyes-kiskereskedelem élelmiszer jelleggel, élelmiszer diszkont I. Jegyzőkönyv 2013.04.16. 5. sz. melléklet

197

7

Kamarai programok vállalkozói kultúra és környezet fejlesztésére Indikátor

Program neve Vállalkozói Akadémia (vállalkozói képzések)

30 képzés – 400 résztvevő

Külföldi tanulmányutak

6 db – 60 vállalkozás

Belföldi tanulmányutak (turizmus, kézműipar)

4 db – 120 vállalkozás

Üzleti katalógusok, elektronikus kiadványok

400 vállalkozás

Szakmai rendezvények, üzleti klubok

150 vállalkozás

Gazdasági elemzések, kiadványok

6 kiadvány

Önkormányzati együttműködések

Ösztöndíj program, fejlesztés I. Jegyzőkönyv 2013.04.16.infrastruktúra 5. sz. melléklet

8

A költségvetésben meghatározott feladatok testületi irányítását a HKIK Elnöksége végzi a tisztségviselők meghatározó feladatvállalásával az alábbi költségtérítés szerint, a korábbi évekhez képest változatlan mértéken: Tisztségviselő

Bruttó Ft/fő/hó

Elnök

42.000,-

Alelnökök

31.000,-

Ellenőrző Bizottság elnöke

27.500,-

Etikai Bizottság elnöke

27.500,-

Elnökség tagjai

21.000,-

Ellenőrző Bizottság tagjai

12.500,-


9

Köszönöm a figyelmet!


10

No title

Recommend Documents