No title

1

Mátraverebélyi Kalendárium


2016 / 1

2


Köszöntő T

isztelt Mátraverebélyben élők! Nagy örömünkre szolgál, hogy a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége elnyert egy LERI projekttámogatást, amely a helyi közösségek erősítését támogatja. Ennek keretében kerül kiadásra 2016-ban négy alkalommal a Mátraverebélyi Kalendárium, amit reményeink szerint igazán szívesen vesznek majd a kezükbe, örömmel olvassák el a településünk történetét, az itt élő emberekkel készült riportok összegzését, és élvezettel nézegetik majd a régi fotókat. Az önkormányzat is fontosnak tartotta a kezdeményezést, hiszen minden olyan információ, ami a múltról és a település jövőjéről szól, valamennyi itt élő embert érint. Egyben azt is lehetővé teszi, hogy többet megtudjunk egymásról - jobban megismerjük a településen élőket. Az előkészítő munkák már hónapok óta zajlanak: egyeztető megbeszélések, az ELTE közösségfejlesztőinek segítségével interjúzás szervezése, szerkesztőbizottság alakítása, mely folyamatos munkát kívánt a közös munkában szerepet vállalók részéről. Az elkészült interjúk írása jelenleg is folyamatban van. Úgy döntöttünk, hogy minden negyedéves számban több beszélgetés összefoglalóját, pontosabban az adott hónaphoz, az adott témákhoz kapcsolódó interjúrészleteket fogjuk közölni. Egyben arra is kötelezettséget vállaltunk az együttműködésben, hogy a hangfelvételeket megőrizzük és eltesszük az utókor számára. Mivel az önkormányzat is aktív közreműködője a projektnek, így anyagilag is támogatja a negyedéves anyagok megjelentetését. Szeretnénk, ha visszajelezéseket adnának arról, hogy mi a véleményük a kiadásra került anyagról, illetve szívesen várunk ötleteket, javaslatokat, fotókat a szerkesztőbizottság felé! Ezzel a pár soros bevezetővel útjára indítjuk első kiadványunkat! Kellemes időtöltést, hasznos ismeretszerzést kívánunk!

Nagy Attila polgármester

Szomora Szilárd NMCKKSZSZ elnök

2016 / 1


3

A LERI Program 2

015 júniusa óta zajlik Mátraverebélyen a LERI program. A program támogatója az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), amely az EU 11 országának 22 településén támogatja ezt a tevékenységet. A LERI programban résztvevő települések listája: • • • • • •

Bulgária: Pavlikeni; Stara Zagora; Cseh Köztársaság: Brno; Sokolov; Finnország: Helsinki; Jyväskylä; Franciaország: Lezennes; Strasbourg; Görögország: Aghia Varvara; Megara; Magyarország: Besence; Mátraverebély;

• • • • •

Olaszország: Bologna; Mantova; Románia: Aiud; Cluj-Napoca; Szlovákia: Rakytník; Hrabušice; Spanyolország: Córdoba; Madrid; Nagy-Britannia: Glasgow; Medway.

A program neve egy angol mozaikszó (Local Engagement for Roma Inclusion), aminek a magyar jelentése: Helyi Elkötelezettség a Romák Befogadásáért. A programot egy nemzetközi konzorcium irányítja, a magyar, a cseh, a szlovák és a román projektek megvalósítását a Budapest Intézet segíti. A mátraverebélyi projekt a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége és a helyi önkormányzat összefogásával született meg, és jelenleg is folyamatban van. A projekt a következő tevékenységeket öleli fel: • • •

közösségi rádió kialakítása Mátraverebélyen tanulmányút sikeres közmunka és mezőgazdasági projekteket megvalósító kistelepülésekre helyi interjú készítése, és ezek felhasználásával negyedéves kalendáriumok kiadása.

A tevékenységek közül 2015 nyarán sikerült megtartani a közösségi rádiós képzést, novemberben pedig a tanulmányutat. Szintén novemberben került sor a településen interjús adatfelvételre is, amit az ELTE Közösségi és Civil Tanulmányok szakos hallgatói készítettek. A már megvalósult tevékenységekről a kalendárium jelen számában bővebben is olvashatnak.

4


2016 / 1

Helyi kutatás, helyi történelem E

gy ország, egy nemzet történelme nagyon fontos és alapvető, de a legtöbb ember számára ez sok esetben leginkább könyvekből ismerhető meg. Az összefoglalt, elemzett történelmi események pedig távolinak, kissé akár idegennek is tűnhetnek. A történelem akkor válik élővé a hétköznapi ember számára, ha az vele, közeli ismerősével, rokonával történt meg, az ő életére van hatással. Ezt nevezhetjük akár mikrotörténelemnek is, ennek szereplői közeliek, történeteik érthetők, ismerősek, akárcsak a helyek, ahol történtek. Természetesen ezernyi kis mikrotörténelemből áll össze a „nagy”, országos, nemzeti szintű történelem is, de a mikro szintről mégis nagyon kevés szó esik, ezt az iskolákban nem tanuljuk, a szülők, nagyszülők generációitól is egyre kevésbé halljuk. Holott ez a hétköznapi emberek történelme. A történelemnek ezt a szintjét hivatott összegyűjteni és elemezni az úgynevezett ’oral history’, avagy elbeszélt történelem. Mivel ténylegesen szóbeliséggel, meséléssel terjed, ezért felbecsülhetetlen fontosságú, hogy ezeket a történeteket, a helyi történelmet az utókor összegyűjtse.

Ezekkel a célokkal kezdtük el a település lakosaival való interjúkészítéseket az ELTE hallgatóinak segítségével. Célunk, hogy minél több történetet, egyéni életutat, régi hagyományokat gyűjtsünk össze és mentsünk meg az utókornak. Az interjúkból a kalendárium számaiban részleteket közlünk, terveink szerint az adott időszakhoz, témákhoz kapcsolódóan. Az eredeti, teljes interjúkból pedig egy mátraverebélyi gyűjteményt szeretnénk létrehozni, ahol a későbbiekben az interjúk hallgathatóak, kutathatóak lennének. Mindezekhez kapcsolható természetesen egy fotógyűjtemény is – a kalendárium jelen számában Jakubovics Gábor saját gyűjteményéből használhattunk fel képeket, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Arra kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben olyan történetük vagy fényképük van, amit szeretnének megosztani, megőrizni, keressék a Kalendárium szerkesztőit és os�szák meg velünk, illetve a település lakosaival! Együttműködésüket előre is köszönjük!

A szerkesztőbizottság tagjai: Berki Donátné Berki Judit Berki Richárd Berkiné Mezei Mária Gordos Zoltánné Jakubovics Gábor Juhász Péter Lukács György Nagy Attila Somoskői Tamás Szabó Krisztina Szappan Lászlóné Szomora Szilárd Tóth Dénes Verebélyi Istvánné


5

Közösségi Rádió Mátraverebélyen A

már lezárult komplex telep program részeként egy közösségfejlesztő képzés is megvalósult a településen. Ennek keretében a résztvevők olyan ötleteket gyűjtöttek össze, amik a helyi közösségi megerősítését szolgálhatják. Ilyen volt pl. a közösségi kemence megépítése vagy a közösségi rádiózás is. Utóbbira a LERI program keretében kerülhetett sor. Az első találkozó egy 3 napos képzéssel kezdődött 2015. június 21. és június 24. között. A találkozókra hetente, majd később kéthetente került sor. A képzés során elkészült a rádió hivatalos Facebook oldala (Rádió MVerebély). Jelenleg a Facebookra töltjük fel a megvágott és késznek tekintett hanganyagokat. Arról folyt a tervezgetés, mérlegelés, hogy milyen internetes felületre lehetne feltenni úgy egyes anyagokat, majd később összeszerkesztett kis kalendáriumszerű műsort, hogy az minél több emberhez eljuthasson a faluban. Ezt követően arról beszéltünk, hogy fontos lenne a csapat egészével egyeztetett spotokat, hang-effekteket csinálni, amelyek segítenek a hallgatóknak a „Rádió Mátraverebély” azonosításában. Egy lehetséges spot elkészítéséhez fogtunk: előbb olyan jellemzőket kerestünk, amelyek a falu, a környezet, az itt élők kapcsán eszünkbe jutnak, ezeket összeírtuk (természet, népiesség-hangszerek, cigány-roma hagyományok, kultúra; palóc táj-jelleg, harang, bányászat) és próbáltuk megvizsgálni, hogy ezek közül mik jeleníthetők meg hangban is. Kerestünk le-

hetséges ide illő zenéket, kitaláltunk egy főszignál szöveget: „Rádió Mátraverebély – a mi rádiónk” Felvettük a 4 jelenlévővel ezeket a szövegrészeket. Végül zenei effektet választottunk és kivetítve – azaz vizuálisan is követhetően megvágtuk-összeszerkesztettünk egy lehetséges szignál változatot a zenéből és a felmondott szövegekből. A rádiós közösség később látogatást tett a Civil Rádió budapesti központjába, ahol a maroknyi csapat betekintést nyerhetett a rádió működésébe. A folyamat részét képezte, hogy a helyi szakmai stáb több alkalommal találkozott, amikor egymástól tanultunk vágni, szerkeszteni. A helyi rádiós kollégáknak sikerült három jó minőségű mikrofont beszerezni, így profi hanganyagot tudunk felvenni. Összeállt az első adás szerkezete. 10 blokkból fog állni az első krónika, első adása magáról a rádiós képzésről fog szólni. A 10 blokk felöleli a nyári-őszi időszak munkájának bemutatását (telep program, nyári táborok, kemenceépítés, képzések, ELTE-s kutatás, művészeti tábor, tanodás színházlátogatás, argentin vendégek látogatása a faluban, cseppkőbarlang, sikeres rendőrségi pályázat, LERI projekt, stb.) Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy bővíteni kellene a csapatot, új emberek is kellenek, hogy a rádiós stábban minél többen legyünk, és minél több helyi témát legyünk képesek feldolgozni. Úgyhogy, amennyiben a rádiózás iránt érdeklődő fiatalok szeretnék magukat kipróbálni, akkor keressék Somoskői Tamást a tanodában, hétfőn és csütörtökön 13.00 és 17.00 óra között. Somoskői Tamás Önkéntes rádiós

6

2016 / 1


LERI – Tanulmányút A

LERI program keretében került sor az Ormánságba szervezett tanulmányútra 2015. november 5 és 7 között, melynek célja a helyi gazdasági fejlesztések, közösségi tervezés, közfoglalkoztatási projektek megismerése volt. A tanulmányúton a NMCKSZSZ és a Polgármesteri Hivatal munkatársai vettek részt. A meglátogatott települések: Gyulaj, Besence, Gilvánfa, Cserdi.

GYULAJ Dobos Károlyné 2006 óta Gyulaj polgármestere. 3 ciklus óta változatlan összetételű képviselő testülettel dolgozik együtt, előtte az iskolában volt gazdasági vezető. Tiszteletdíjas polgármester.

kapja majd vissza a település. Az önkormányzatra hagyta ugyanis a gyulaji születésű Bazsonyi Arany festőművész, de a területre jelenleg egy még érvényben lévő szerződés vonatkozik, ami 2019-ben jár le.

A faluban jelenleg 15 hektáron folyik mezőgazdasági termelés. A Nemzeti Földalap tulajdonában vannak ezek a földek, 2019-ben

A területen 50-50% arányban folyik az állattartáshoz szükséges takarmánynövények termesztése és a konyhakerti- és gyógynövényter-

mesztés. Levendulát, rozmaringot és mákot termesztenek jelenleg. A szociális szövetkezetet (Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet) 2014 januárjában alapították: az önkormányzat is alapító tagja a Máltai Szeretetszolgálat és nyolc magánszemély mellett (négy közülük HH közmunkás). A polgármester as�szony szerint a szövetkezet jelenleg maximum tíz főt tudna alkalmazni.

Ebben a fóliában folyik a máktermesztés, mellette egyéb konyhanövény-termesztési terület van Az önkormányzat szorosan együttműködik a Máltai Szeretetszolgálattal, amely ettől a tanévtől a helyi általános iskolát és a Magoncka Óvodát is működteti. (Ös�szesen öt iskolát tart fenn a Máltai Szeretetszolgálat az országban, az egyik közülük a gyulaji). Az intézményben összesen négy óvodapedagógus dolgozik, egy státusz még betöltetlen. A négy fő közül egy, a

dadusok közül pedig két fő roma származású. Az ovit TÁMOP 3.3.8. B- 12 pályázatból újították fel, 98 gyermek befogadására alkalmas, jelenleg 86 beiratkozott gyermek van. 98%-uk roma származású. Az óvodavezető elmondta, hogy sokan viszik el a gyerekeket más falvakba, főleg iskolás korukban. Gyulaj lakossága 1040 fő, kb.

65% roma, az iskolában a cigány származású gyerekek aránya 98%. A lakosság fogy, főleg a költözések miatt. 1949-ben a település lakosainak száma még 2600 fő volt. A tanárok közül csak ketten gyulajiak. A polgármester asszony is megerősítette, hogy a legtöbb tanfolyam használhatatlan, nem segít a fiataloknak abban, hogy munkát találjanak.

7


A nagycsoportosok terme a Magoncka Társult Óvoda- Bölcsődében Amikor beindították a Komplex Telep Programot, akkor az a vád érte a polgármestert, hogy „cigánypárti”. Teljesen elkülönült településrész már nincs Gyulajon, ahová – a források szerint – az Esterházy-család telepített be négy családot az erdő szélére, azzal a megbízással, hogy legyenek vadriasztók, mert úgyis hangosak. Ma már mindenhol élnek romák, elmondása szerint mindenhol van villany és víz. Az egykori telep mellett Csillagpont Közösségi Ház működik. A programba minden családot bevontak.

sában, ahol majd a füstölt és savanyított áruikat fogják értékesíteni. A településen hetente két nap tart nyitva egy hentesüzlet. Ezt a szövetkezet tartja fenn. A savanyító üzemet TÁMOP 1.4.3-as pályázatból hozták létre, az önkormányzat a tulajdonosa jelenleg, de át akarják adni ezt is a szociális szövetkezetnek. Az önkormányzat alapanyag-termelő (közmunka), a szövetkezet feldolgozó szerepet tölt be. A kerteket a helyiek nem művelik, az önkormányzatnak nincs elég nagy gépparkja, hogy átvegye tőlük.

A növénytermesztés mellett állattartással is foglalkoznak a faluban: csirkét, nyulat, disznókat tartanak. A disznókat helyben fel tudják dolgozni, mert létrehoztak egy vágóhidat (ketten dolgoznak itt, de a nyulakat nem vághatják le helyben) illetve egy füstölőjük is van és szereztek egy használt hűtőkocsit, hogy a szomszédos településekre is tudjanak húst eladni. A legnagyobb felvásárlójuk az egyház. A püspök is meglátogatta őket nemrég, és a régi paplakot is felújították. Éppen most sikerült egy üzlethelyiséget szerezniük Pécs belváro-

A képviselő testületben is van cigány, ő egyébként a helyi konyhán főszakács. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat nem túl aktív, de a településen eleve nehezen megy a helyiek bevonása. Nagy gondot jelent az alacsony iskolázottság, képzetlenség. Traktorost például Döbörközből „importálnak”. A Dombóvári kistérségi társulás központtal nem valami jó a kapcsolatuk, hasonlóan a többi településhez. Most például a 18 férőhelyes bentlakásos idősek otthona fenntartását is visszaveszik Dombóvártól.

Egy fa tanácsai - Magoncka Társult Óvoda-Bölcsőde

8

2016 / 1

Mátraverebélyi Kalendárium BESENCE

Ignácz József polgármestert szinte mindenki ismerte, a legtöbben a Duna Televízióban bemutatott Besence Open című filmből. Ezen a településen is a közmunka a fő foglalkoztatási eszköz, ennek működtetését egy helyi Kft. és egy civil szervezet is segíti. A polgármester úr alapító tagja a Roma Polgármesterek Hálózatának.

Séta Besencén

GILVÁNFA Bogdán László 2010 óta polgármester Gilvánfán. Legfőbb segítője Moldoványi Rolandné, Zsuzsi, aki a Komplex Telep Program és a közmunka irányításában nagyon sokat segít neki. A 450 fős településen 90 fő van jelenleg közmunkán.

A gilvánfai egyedi vályogtégla-présgép

A Komplex Telep Program (2014. április – 2015. november) keretein belül 14 házat újítottak fel. Ez a program a Belügyminisztérium mintaprogramja volt, nem közmunka keretében dolgoztak ott a helyiek. A felújított lakások önkormányzati bérlakások, amelyekért 3500 forint jelképes bérleti díjat kell fizetniük a lakóknak. A pályázatból fedezték egy présgép költségeit (2,8 millió forint), amely B30-as méretű téglákat gyártott vályogból. Az agyagot a közelből ásták ki. Ezt a gépet úgy kellett külön megterveztetni és megépíteni. Egy műszak alatt 2000 db téglát gyártottak le a közmunkások. A téglákat az üzem melletti területen szárították ki.

A program kapcsán elkészült a település szociális bérlakás-rendelete. Az ingatlanokon van biztosítás, de ha a lakók okoznak bennük eseti kárt, akkor azt nekik kell fizetniük. A lakásokban nincs kártyás villanyóra. Ahogy a polgármester úr fogalmazott, az önkormányzat bizalmat szavazott az új bérlőknek. A résztvevők listáját egy pontrendszeralapján állították össze, ebben segített a Számá Dă Noj (Vigyázz Reánk) Egyesület, annak vezetője, Békési Andrea szociálpolitikus is. Kezdetben itt Gilvánfán nem mezőgazdasági tevékenységet folytattak a közmunka programon belül, hanem először az árokrendszerek tisztítását és a földutak rendezését végezték el. A mezőgazdasági tevékenységek beindítását egy Norvég Civil Alap által támogatott agro-program (saját kertek művelése) előzte meg.

9

Mátraverebélyi Kalendárium Az önkormányzat három hektáron gazdálkodik. Nincs földjük. Minden családnak adtak a megtermesztett terményekből, mindenkinek ugyanannyit, a maradékot pedig nagycsaládosok között osztották szét. Az önkormányzat támogatja a helyi munkakeresőket, összesen 18 főt vittek falubusszal Pogányba (földmunka) és Szigetvárra (konzervgyár). Nem helyi képzéseket szerveztek a Telep Programon belül, hanem hét fő hivatásos jogosítványt szerzett, négyen pedig dajka képesítést kaptak. A kétfajta képesítésre 400 ezer forintot fizettek ki. Ezt nem mindenki tudta volna elérni, Gilvánfa kivételes helyzetben van, a Belügyminisztérium is „kísérte” a folyamatot, és a Magyar Katolikus Egyházzal is jó a kapcsolatuk. Pedagógus nincs helyben, ingáznak a tanárok a Tanodába, és Magyarmecskén, a szomszédos településen, ahol az iskola működik, két külföldi önkéntes is dolgozik. Az egyikük, Sara itt ragadt: három éve van Magyarországon, és dolgozik Gilvánfán. Gilvánfán van Biztos Kezdet Gyerekház is. Ide csak egy család jár rendszeresen. Gilvánfán 2008-ban a Norvég Civil Alap támogatásával, az Autonómia Alapítvány koordinációja alatt jött létre a Közösségi Ház – (Kászá Dăsztyisză – Nyitott Ház Tanoda). 2009-ben TÁMOP forrásból működött, majd a REF (Roma Oktatási Alap) is támogatta. Emellett a Renovabis nevű, 80 tagszervezetből álló katolikus hálózat is segíti. 2011-ben egy Családi Napközit is létrehoztak. A Tanodának 56 beiratkozott gyereke van, 3035-en járnak rendszeresen. 2-3 pedagógus, mentorok és a két önkéntes dolgozik itt (a létszám forrás-függő).

2008-ban, amikor kezdték a Tanoda programot, a középiskolás korúak nem jártak iskolába. Ma már járnak. Programot indítottak az általános iskola befejezésére is: 25 főnek nem volt ilyen végzettsége, 12-en jelentkeztek, 10-en elvégezték a nyolc általánost.

Projektjeik: • drámapedagógia – partner: Pécsi Playback Színház • helytörténeti foglalkozás – tartja: dr. Heindl Péter (a Mozgó Jogsegélyt is ő nyújtja). • zene, tánc – partner: Színes Gyöngyök Egyesület, Pécs

• • • •

Babajátékok a Biztos Kezdet Házban

kreatív kézműves foglalkozás: az önkéntes, Sara tartja havonta egyszer van szülői klub egy pécsi közgazdász hölgy önkéntesként keddenként angolt tanít Büfé Program is van a középiskolásoknak

CSERDI Az Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy néven, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi néven írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt. A falu neve Csergi Miklós nevében tűnt fel, ki 1294-ben Welk fia László szerviense volt. 1326-ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt

bérbe adták, majd később az Eszterházy család lett a birtokosa. A XIX. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé. Cserdi ma 431 lakosú település. Az ott folyó mindennapi munkáról az interneten tud tájékozódni, illetve a www. YOU-TUBE.hu honlapon - a CSERDI szó beírásával. (A beszámoló összeállításához

Orsós Julianna, a Budapest Intézet munkatársának beszámolóját vettük alapul, segítségét utólag is köszönjük!) Szappan Lászlóné beszámolója: 2015. november elején háromnapos tapasztalatcserén vettem rész. Baranya megyében (Gilvánfa, Cserdi, Besence, Gyulaj) településeken. Tájékozódtunk az ott mű-

10

2016 / 1


ködő közmunkaprogramokról, az emberek által végzett munkatevékenységekről. Ezen kívül a falvak működésébe is betekintést kaptunk. Ellátogattunk a Gyulaji óvodába, a közösségi házba, a savanyító üzembe, a húsboltba, és megtekintettük az állattartási programot. Nagyon sok hasznos dolgot tudtunk meg. Sokat beszélgettünk az intézmények vezetőivel, a helyi polgármesterrel, és a programokban dolgozó emberekkel. Másnap Besencére mentünk el, és Gilvánfára, ami azért is érdekes volt, mert a polgármesterek és

a lakosság is roma származású volt. Besencén részt vettünk egy közösségi megbeszélésen, ami szintén a LERI projekthez kötődött. Találkoztunk a közmunkaprogramban részt vevő emberekkel, akik diótörést végeztek a látogatásunk napján. Megtekintettük a földterületet, ahol gazdálkodnak, és a közösségi épületbe is ellátogathattunk. Az egész település nagyon kicsi, 200 fő a lakossága, egy utcából áll az egész. Azt vettem észre, hogy nagyon szegényesen élnek az emberek, és sok az olyan ház, ami felújításra vár. Gilvánfán a polgármester úr és a

helyi civil szervezet képviselői fogadtak minket. Nagyon érdekes kisebb-nagyobb programjaik voltak, vannak pl.: Biztos Kezdet Gyerekház, tanoda hálózatok, épület felújítások, közmunka programok keretében vályogházak építése is történt, ahová el is látogathattunk, és a családok mindennapjaiba is betekintést nyertünk. Megtekintettük a gyerekházat, a tanodát, megnéztük a helyi családfákat, melyek a templomban kerültek kiállításra. A látogatás utolsó napját Cserdiben töltöttük.

Holokauszt Emlékmű – Cserdi


11

Mátraverebély-Szentkút rövid története A

település az észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében, a bátonyterenyei járás területén helyezkedik el. A Zagyva-völgyében a Mátra és a Cserhát között található a 21-es főút és a Hatvan– Somoskőújfalu-vasútvonal mentén. A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. Mátraverebély lakosságszáma: 1958 fő A népsűrűség 116 fő/ km2, ami a magyar 108,5 fő/ km2-hez képest kedvezőbb. A település lakosságának kor szerinti megoszlása igen kedvezőtlen, a 18 éven aluliak száma 417 fő, míg a 60 év felettiek száma.(hiányzó adat) A férfiak száma 1.011, a nők száma(947 hiányzó adat) . A településen élő roma lakosság becsült aránya: 40 %

Mátraverebély

12

2016 / 1


Január Boldogasszony hava - Télhó - Fergeteg hava - Medvetor hava

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek 1

szombat 2

vasárnap 3

4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

25 26 27 28 29 30 31

R

ómai hagyomány szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582.) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is. A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár. Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

Népi megfigyelések: • januári meleg isten csapása gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz • ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja • nedves január mellett a pincében üres marad a hordó • téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent • januári kövér veréb, hosszú tél • ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani • a ködös január nedves tavasszal jár Jeles napok januárban: Újév (január 01.) Vízkereszt (január 06.) Szent Antal napja (január 17.) Piroska napja (január 18.) Sebestyén napja (január 20.) Vince napja (január 22.) Pál fordulása (január 25.)

Mátraverebélyi Kalendárium A hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. Januárt a régi magyar naptár Boldogasszony havának, a székelynaptár pedig Fergeteg havának nevezte, a csillagászok Bak-, vagy Vízöntő havaként, a meteorológusok pedig Télhóként említik Eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép. MIT JÖVENDÖL A 100 ÉVES NAPTÁR? Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

13

NÉPI MONDÓKA Pálnak fordulása Fél tél elmúlása Piroska napján a fagy Negyven napig el nem hagy. Ha fénylik a Vince, Megtelik a pince. A ködös január Nedves tavasszal jár. JANUÁR 6. VÍZKERESZT ÉS HÁROMKIRÁLYOK NAPJA: Ezen a napon a gonosz szellemek ellen vízzel szentelik meg a házat, ezért kapta a Vízkereszt nevet. A karácsonnyal kezdődő ünnepsorozat utolsó napja, ezért általában ezen a napon gyújtják meg utoljára a gyertyákat a karácsonyfán. A Háromkirályok név egy népszokásra utal, ilyenkor jártak házról házra a gyerekek háromkirályokat köszönteni: „Háromkirályok napján, Országunk egy istápját Dicsérjük énekekkel, Vigadozó versekkel. Szép jelön, szép csillag,”

Januári Észforgatók HÍRES LOGIKAI FELADATOK Ezeket a feladatokat egyes felmérések szerint az embereknek alig néhány százaléka tudja megoldani. Lássuk, Te közéjük tartozol-e vagy sem! 1. LOGISZTORI: Egy vonaton Smith, Robinson és Jones a fűtő, a fékező és a mozdonyvezető, de nem biztos, hogy ebben a sorrendben. A vonaton utazik továbbá három üzletember, akiket ugyanígy hívnak: Mr. Smith, Mr. Robinson és Mr. Jones. 1. Mr. Robinson Detroitban lakik. 2. A fékező pontosan félúton lakik Chicago és Detroit között. 3. Mr. Jones pontosan 20 ezer dollárt keres évente. 4. A fékező közvetlen szomszédja, az egyik utas, pontosan háromszor annyit keres, mint a fékező.

5. Smith billiárdban meg szokta verni a fűtőt. 6. A fékezővel azonos nevű utas Chicagóban lakik. Hogy hívják a mozdonyvezetőt? Megoldás:

Σγιπ α γοζδονψϖεζετΙ νεϖε

Van egy ikerpár, akiket nem lehet kinézetre megkülönböztetni, viszont az egyik mindig igazat mond, a másik mindig hazudik. Az egyiküket úgy hívják, hogy John. Tegyük fel, hogy találkozunk a két testvérrel, és meg akarjuk tudni, hogy melyikük John. Egyetlen kérdést tehetünk fel, amire igen vagy nem a válasz. Sőt a kérdés nem lehet három szónál hosszabb. Mit kérdezzünk? És mi a helyzet akkor, ha nem azt akarjuk megtudni, hogy melyikük John, hanem azt, hogy John hazudik-e? Megoldható ez egy háromszavas kérdéssel? Te vagy az JOHN?

Tε ναγψ αζ ϑOHN?

14


2016 / 1

Vidróczki Márton betyár MILYEN EMBER VOLT Ő?

S

ok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Mindezek miatt félelemmel vegyes tisztelet övezte nevét az emberek között. Talán senkiről nem született annyi monda, népdal, ballada, mint róla. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta.

A Mátra vadregényes csúcsai búvóhelyet nyújtottak a híres betyár, Vidróczki Marci számára is, akiről számtalan legenda, mesés történet kering városszerte. A legendák szerint gyakori vendég volt Bátonyban, amit számos monda is megörökít. Álljon itt ezek közül egy: A népi hagyomány szerint 1091-ben vagy 1092ben Szent (értelmetlen) A Vidrócki híres nyája magyar népdal illetve népballada. Kodály Zoltán gyűjtötte a Mátravidéken, és 1931-ben Mátrai képek címen vegyeskari műben dolgozta fel több más népdallal együtt. A dal Vidrócki Mártonról, a híres betyárról szól, akit a népi emlékezet mátrai betyárként tart számon, pedig csak élete utolsó másfél-két évét töltötte itt. A korábbi bükki betyár 1871-ben másodszor is megszökött a A BETYÁR HEGEDŰSEI Vidróczki gyakran meglátogatta a falunkat és az itt lakó barátait. A pásztoremberekre, cselédekre mindig számíthatott. Állandó úton járt be Bátonyba. Lengyend és a falu között, a kenderáztató mocsolyáknál már két hegedűs várta, Surnyák Ottó és Gyula cigány. A betyár kedvelt nótáját muzsikálták. Ha nem jól szólt a hegedű, akkor Marci keményen rájuk szólt - Szebben húzzad te, mert a bocskorodba lövök! - és már kapott is a pisztolya után. De Ottónak is a helyén volt az esze: -Tessék várni egy kicsit, kérem szépen, előbb levetem a bocskoromat. A két hegedűs zeneszóval kísérte végig a falun a legendás mátrai betyárt, egészen a Nagykő alatti hegyoldalba épített kocsmáig. Ebben a kocsmában különösen jól és biztonságban érezte magát Vidróczki. Rendszerint késő éjszakába nyúlt az ismerősökkel, barátokkal folytatott diskurzus, mulatozás.

KODÁLY ZOLTÁN GYŰJTÉSE


15

Palóc ételek ZÖLDBABLEVES PALÓCOSAN, CSÜLÖKKEL Hozzávalók: 60 dkg csülök színhús, 2 fej hagyma, 30 dkg zöldbab, 250g burgonya, 2dl tejföl, 30g só, 20g fűszerpaprika, 5g köménymag, 2db babérlevél Elkészítés: A csülökhúsról lefejtem a bőrt a zsíros részekkel együtt, apró kockákra vágom, egy edényben kiolvasztom. A bőr nélküli húst is felkockázom. A kiolvasztással nyert zsíron a finomra vágott vöröshagymát üvegesre pirítom, a tűzről levéve elkeverem benne a fűszerpaprikát, a köménymagot, kevés vízzel felengedem. Visszateszem a tűzhelyre, és zsírjára pirítom. Hozzáadom a kiolvasztott pörcöt és a nyers húst, majd kevés vízzel félpuhára párolom. Beleadom a megtisztított és kockákra vágott burgonyát, a feldarabolt zöldbabot, a babérlevelet. Amikor a hozzávalók megfőttek, a tejfölt belekeverem a levesbe. Forrón tálalom. KRUMPLI LASKA Hozzávalók: 1 kg főtt krumpli 60 dkg liszt só A krumplit megfőzzük, krumplinyomón átnyomjuk, majd gyúrótáblára hagyjuk hűlni. Összegyúrjuk a liszttel és a sóval, rudat formálunk belőle. A rúdból darabokat vágunk le, melyeket kb. 15 cm sugarú vékony körré nyújtunk. A masina tetején vagy gázlapon mindkét oldalát megsütjük, és olvasztott zsírral megkenjük. Lekvárral vagy túróval, tejföllel ízesíthetjük.

CIGÁNY ÉTELEK BODAG (CIGÁNYKENYÉR) Ha az ország több pontjáról érkező cigány közösségbe csöppenünk és megkérdezzük tőlük, hogy feléjük hogy hívják, hogyan nevezik a cigánykenyeret akkor arra több elnevezést kapunk, mint a bodag, bokolyi, pogácsa, pănyi (punya), vakaró stb. De tudjuk, hogy nem csak a cigánykenyér elnevezése különböző, hanem azok elkészítésének módjai is. Én most elmondom az általam ismert cigánykenyér, a bodag elkészítésének módját. Hozzávalók: 1 kg liszt, 1 mokkáskanál sütőpor vagy egy csipetnyi szódabikarbóna, só ízlés szerint. A lisztet vízzel annyi vízzel, hogy egy rugalmas kenyér állagú tésztát kapjunk - sóval, sütőporral elkeverjük, majd a tésztát három-négy adagra osztjuk. A tésztánkból lepényt formázunk, és a lisztel sóval megszórt tepsin, sütőben készre sütjük (a sütőben forgatjuk, és mindkét oldalát megsütjük). Sütés közben megszurkáljuk, hogy a gőz ki tudjon jönni belőle CIGÁNYKÁPOSZTA Hozzávalók 6 személyre: egy 2-3 kg-os kövér tyúk, 1,5 kg szálas, savanyú káposzta, 2 evőkanál zsír, 2 evőkanál liszt, 1 evőkanál őrölt pirospaprika, 2-3 gerezd zúzott fokhagyma,1 kávéskanál őrölt bors,1 kávéskanál ételízesítő por, 10 dkg rizs, 5-8 dl víz, só. Elkészítése: A megtisztított kövér tyúkot 8-10 darabokra vágjuk, comb, szárny, hát, mell, és ételízesítős, sós vízben félpuhára főzzük. Levét leszűrjük, félretesszük. A hús felét egy nagyobb lábas aljára helyezzük, megborsozzuk, és egy sor káposztát ráterítünk. Ha túl savanyú, egyszer átmossuk. Erre megint húst teszünk, borsozzuk, és a tetejére szórjuk a maradék káposztát. Öntsük fel a félretett húslével, takaréklángon főzzük addig, amíg a hús és a káposzta megpuhul!

16


2016 / 1

Mátraverebély Információk a település életéből 2014. OKTÓBER 12. HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSI UTÁN ÚJ ÖNKORMÁNYZAT ALAKULT: Polgármester: Nagy Attila / Alpolgármester: Juhász Péter / Jegyző: Beke Andrea Testületi tagok: Csemer Csaba, Petréné Kormos Ágota, Tóth Dénes, Válintné Juhász Friderika, Zagyi Ferencné BIZOTTSÁGOK: 1. Pénzügyi-ellenőrző és Stratégiai Bizottság: Petréné Kormos Ágota elnök, Zagyi Ferencné és Válintné Juhász Friderika tagok. Külsős szakértő tagok: Nagy Lászlóné, Jakubovics Gábor 2.Szociális és Egészségügyi Bizottság: Válintné Juhász Friderika elnök, Zagyi Ferencné és Tóth Dénes tagok. Külsős szakértő tagok: Verebélyi Istvánné, Makó Lajos 3. Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság: Tóth Dénes elnök, Petréné Kormos Ágota és Válintné Juhász Friderika tagok. Külsős szakértő tagok: Tóth Lászlóné, Molnár Tiborné. 2014. december 22-én megtartottuk a rendezvényünket, a falu karácsonyát, a Művelődési Ház udvarán, tisztelve és folytatva a hagyományokat: kis ajándékokkal kedveskedtünk a gyerekeknek. 2015 januárjában szociális tüzelőanyagra nyert pályázat eredményeként 1.831.340.- Ft. értékben szenet juttatunk a rászorult családoknak. A szén osztása a szociális bizottság munkájával valósult meg, törvény előírásával. Nagy változás volt az Önkormányzat hivatalának életében, hogy 2015. január 1-től közös önkormányzati hivatalként működünk Nemtivel. A két hivatal jegyző asszony irányításával működik. A munkatársak között a kapcsolat nagyon jó, egymást kisegítik a két település igazgatási dolgozói. Azt is tudni kell, hogy közös önkormányzati hivatalként nemcsak az irányítás, hanem a két hivatal költségvetése is Mátraverebélyben történik. Mivel sokan jelezték, hogy a közétkeztetés minősége nem megfelelő, februárban Kecskés Attila vállalkozóval kötött az önkormányzat közétkeztetési szerződést. MÁRCIUSBAN A CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRÓL DÖNTÖTT TESTÜLETÜNK. Pályázó neve Megítélt összeg Ft-ban Összefogás Polgárőr Egyesület 350.000 Modellező Klub Mátraverebély 300.000 Savaria Alapfokú Művészeti Iskola Mátraverebély-Szentkút Sport Egyesület 2.550.000 „Együtt Egymásért” Mátraverebélyi Nyugdíjas Klub 160.000 Pásztói Sakk Egyesület 156.000


17

MÉG UGYANEBBEN A HÓNAPBAN ELINDULT A 2015. ÉVI KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAM. - belterületi földutak karbantartása: 2015.01.01.-2015.12.31. 11 fő, 10.889.746.- Ft. - 120.000 - mezőgazdasági földutak karbantartása: 2015.03.09.-2015.12.31. 11 fő, 11.719.783.- Ft. - belvízelvezetés: 2015.03.09.-2015.12.31. 11 fő, 11.684.462.- Ft. - illegális hulladéklerakók felszámolása: 2015.04.01.-2015.12.31. 6 fő, 5.939.888.- Ft. - mezőgazdasági program: 2015.03.09.-2016.02.29. 62 fő, 80.111.348.- Ft. - hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: 2015.05.04.-2015.08.31. 31 fő, 11.513.435.- Ft. 2015.09.03.-2015.12.31. 20 fő, 7.067.956.- Ft. - hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, 100% támogatás 2015.10.15.-2016.02.29. 25 fő, 12.777.826.- Ft. - hosszabb időtartamú oktatással 100 % támogatású családellátás tanfolyam 2015.07.20.-2015.10.31. 17 fő, 5.533.328.- Ft. Márciusban megtörtént a hulladékszigetek kijelölése, melyek létesítése folyamatban van. Az önkormányzat elindított, egy remélhetőleg hagyománnyá magát kinövő rendezvénysorozatot, ami május 1-jével indult, Retro Május 1-je néven. A visszajelzésekből láttuk, hogy sikeres volt ez a nap. 2015 évben is benyújtottuk pályázatunkat a nyári gyermekétkeztetésre. A nyár folyamán 162 gyermeknek biztosítottunk napi egyszeri meleg ételt. Sikerült értékesítenünk a szentkúti területen lévő 1614/39 hrsz-ú földterületet az egyház részére 40.000.000.- Ft. értékben. Egyébként a ferences rend vezetőjével, Kálmán Peregrin atyával újra felvette és azóta is ápolja a kapcsolatot az önkormányzat. Fontos ez a kapcsolat, hiszen Mátraverebély neve szorosan kapcsolódik Szentkút Kiemelt Nemzeti Kegyhelyünkhöz. Augusztus 15-én tartottuk a Falunapot. Nagy megtiszteltetés volt, hogy a megnyitó beszédet Becsó Zsolt ország�gyűlési képviselő tartotta, de jelen volt Skuczi Nádor a Megyei Közgyűlés elnöke is. Ünnepélyes keretek között átadtuk a településért végzett munkáért járó okleveleket. Testvértelepülésünk Vereb küldöttsége eljött hozzánk, viszonozva a korábbi látogatásunkat. Örömmel biztosítottunk szeptember 1-től egyrészt 1-8. osztályos tanulóinknak tankkönyv támogatást, valamint középiskolás tanulóknak 4.000.- Ft/fő, felsőoktatásban részt vevő fiataloknak 6.000.- Ft/fő iskoláztatási támogatást. Október: 2015-ben is támogattuk a Bursa Hungarica keretén belül azokat a diákokat, akik felsőoktatási intézménybe járnak és megfelelnek az előírásoknak. Novemberben a 75. életévüket betöltött idős mátraverebélyi lakosok részére egy kis ajándékcsomagot juttatnunk el. December 22-23-án, karácsony előtt minden háztartás 15 kg burgonyát kapott az önkormányzattól. December 24-én ismét megrendezésre került a falu karácsonyi ünnepsége, ahol kis ajándékcsomagot kapott mindenki, aki jelen volt. 2015-ben is pályázott az önkormányzat a szociális tüzelőre, és 1.535.430.- Ft-ot nyert. Ennek kiosztása áthúzódott 2016 januárjára. Ezzel – a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése alapján –101 család illetve rászorult kapott 4 q szenet. 2016. január: új cég szállítja a kommunális hulladékot a faluból. A VGÜ által kiadott tájékoztatót mellékeljük. A szállítás időpontja és a szolgáltatási ár nem változik. Január 11-én és 18-án a Kisherczeg ebrendészet és a KMB munkatársával a jegyzőasszony tett intézkedéseket a kóbor kutyák ellen. 6 ebet menhelyre szállíttattunk, 6 kutyatulajdonos ellen szabálytalan ebtartás miatt szabálysértési eljárás indult.

18


2016 / 1

Februárban tervezünk újabb intézkedést a kutya-probléma miatt. Még ebben a hónapban indul a közmunkaprogram keretében a mezőgazdasági képzés. Pályázatot tervezünk beadni „A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című pályázatra. Márciusban indul az új közmunkaprogram. Szeretnénk folytatni az elkezdett programjainkat, ezzel is munkát és megélhetést biztosítani sok családnak.

EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK - ELŐZŐ CIKLUSRÓL ÁTHÚZÓDÓ)

- Orvosi Rendelő felújítása Mátraverebélyen (ÉMOP) 49.157.000.-, melynek műszaki záró átadása 2014. év végén zajlott le, mely során hiányosságok kerültek feltárásra a pályázat kezelő részéről - Energetikai korszerűsítés Mátraverebélyen (KEOP) 46.512.000.- Ft. támogatás. A záró műszaki átadásra 2015 tavaszán került sor. Minden rendben zajlott, már működő rendszerekről beszélhetünk (Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Kastély épülete és az Általános Iskola) - Tettekkel az esélyteremtésért (TÁMOP) 86.969.000.- Ft. támogatás. Önkormányzat a főpályázó, konzorciumi partnerek: TKKI, NMCKKSZ. 2015. december 31-ig tartott a pályázati időszak. Tárgyi eszköz beszerzések (ipari mosógép, irodai eszközök), felújítások (Kastély, tantermek, mosdó). Képzések, kirándulások, közösségi téren a kemence építése valósult meg. BELÜGYMINISZTÉRIUMI PÁLYÁZATOK: - Közbiztonság fejlesztés 2014. 9.900.000.- Ft. támogatás. 11 telepítendő kamera, szoros együttműködés a rendőrséggel. Elszámolási/műszaki átadási határidő 2015. december 31. Kányási térfigyelők önerőből- szóbeli megállapodás alapján. Mindkettő már működik, az elszámolás megtörtént.

JELENLEGI PÁLYÁZATOK: BELÜGYMINISZTÉRIUMI PÁLYÁZATOK: - Fejlesztési pályázaton a Szentkútra vezető út felújítására. 14.994.000.- Ft. támogatást kaptunk, melyhez a testület által támogatott – a pályázatban kötelezően előírt – 2.646.000.- Ft. önerő biztosított. - befejeződött - Adósságkonszolidáció keretében 14.000.000.- Ft. útfelújításra (Felszabadulás út, Kányás C sor) – befejeződött a beruházás. - 30.000.000.- Ft. a hivatal épületének felújítására. 2016. február 10-én kezdődik az épület felújítása. - Rendkívüli önkormányzati támogatás 2015. december 20-i döntés értelmében (kistérségi hozzájárulás céljából) 6.248.926..- Ft.


19

20


2016 / 1

TÁJÉKOZTATÓ

A 60 ÉS 80 LITERES HULLADÉK MENNYISÉGRE VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL TISZTELT LAKOSOK! 2016. január 1-jétől lehetőség nyílik a 60 literes, illetve a 80 literes hulladékmennyiség figyelembe vételére. A 60 liter mennyiségű szolgáltatásra az a természetes személy válik jogosulttá, aki a lakóingatlant életvitelszerűen egyedül lakja. A 80 liter mennyiségű szolgáltatásra az egy háztartásban élő 2 fő – természetes személy – állandó ingatlanhasználó jogosult. A jogosultságot Mátraverebély Községi Önkormányzata igazolja a lakos kérelme alapján. Az igazolás kiadására a kérelmező nyilatkozata alapján, az adott ingatlanra történt lakcímbejelentések alapján kerül sor. A nyomtatvány elérhető a Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatalban (3077 Mátraverebély,Vasút út 82.) vagy letölthető a község honlapjáról:

www.matraverebely.hu Az igazolás alapján a VGÜ a számlázás alapjául a csökkentett hulladékmennyiséget vesszi figyelembe. A jogosultsági feltételekben bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelenteni. A szolgáltatás díja a 60 literes mennyiségnél a 120 literes díj felére, a 80 literes mennyiségnél a 120 literes díj 2/3-ára csökken. Felhívjuk figyelmüket, hogy az adott hónapra csak a 10-ig beérkezett igazolásokat tudjuk figyelembe venni. Az egyéni ingatlanhasználók esetében a negyedéves számlázási időszakot figyelembe véve az első alkalommal a március 01-ig beérkezett kérelmeket 2016. 01. 01-től vesszük figyelembe. Az új méretű tárolóedény beszerzése egyenlőre nem szükséges. A gyűjtésre megfelelő a jelenleg is használt tárolóedény. Amennyiben nincs, vagy a meglévőt szeretné lecserélni 60, illetve 80 literes gyűjtőedényre a VGÜ Nonprofit Kft. lehetőséget biztosít azok beszerzésére. További információért állunk szíves rendelkezésükre Hivatali Ügyfélfogadási időben. Beke Andrea jegyző


21

Januári beszélgető partnereink

Csemer Elemér „Én ugye itt születtem ezen a környéken, először is felvázolnám a helyzetet, ha azt nézzük, három cigányság van. Van oláh cigány, van szintu cigány és beás cigány. Minket ugye, rumugró kárpáti cigányoknak hívnak. … Hát mink ugye, még a cigánytelep létezett, még most is létezik, ottan 54 család volt, vagyis ház volt, olyan putrik voltak 54, és akkorában elég nehézkesen éltünk. Mondjuk, mink, ha azt nézzük, nem annyira, mert anyám dolgozott, volt munkája neki, meg apám zenész volt, a Karancs Szállóban muzsikált. … így megvolt a napi betevőnk, meg anyámnak ugye nyugdíj 38 év volt, mert 52-ben még a kányási telep, Kányás ide tartozott, még azokat a házakat ők csinálták, legelőször, azokat a bányai lakásokat. … Ugye ha azt nézzük, már ’55-ben is Szentkúton, előbb szegénység volt, mert anyámat alig vártam, a Tálasnál dolgozott 20 Ft-ért. Kapáltak, napszámban voltak, alig vártuk, hogy szalonnát, meg kenyeret hozzon, amit megtermeltek ugye, tejet, tejfölt, úgy 9 óra körül jött. 1962-ben már a cigányság nagyon fellendült, mert ugye Kádár, a kommunista rendszer, higgyék el, hogy a cigányoknak jobb volt akkor. … 1962-ben, ugye Kádárnak az volt az integrálás, hogy a cigányokat integrálják, iskolai járás, meg minden, az meg is volt, de ha azt nézzük, mert ’65-től nem ’szocpol’ házak voltak, mint mostan ugye, hanem én is, előbb 40 000 Ft-ért vehettem házat, azt 315 Ft-tal kellett fizetnem. Utána eladtam, és úgy építettem ezt. … Azt akarom mondani, hogy a múltban is csóróság volt, de akkor olyan közösség volt, hogy megértő, mostan egymásnak nem köszönnek az emberek. Ha azt nézzük, nem hogy a magyarokat nézzük, hanem a cigányokat. Ha egy kicsit több van neki, az valamikor nem úgy volt, mert az az igazság, hogy valamikor a nagy csóróságban, szegénységben, rá voltak kényszerülve, hogy a Tsz-től a dögöt, amit kivittek oda, szétdarabolták és megették. Annyi eszük volt, hogy a szegyét levették és akkor a bacilus is kiment, na. … Az én szüleim, anyám segédmunkás volt, ő úgy ment nyugdíjba, és apám zenész volt, muzsikált, ahogy mondtam a Karancs Szállóban. Úgyhogy nekünk ezen a téren nem

volt olyan fennakadás, mert voltak ezek a lagzik, akkor ugye 6 forint volt a kenyér, meg 44 forint volt a disznóhús. Ha apám elment a lagziba, akkor 100 forint volt ugye, amit adtak, akkor kerestek mellé még 50-et. 200 forint akkor nagyon nagy pénz volt, a vásárlási értéke nagy volt, nem úgy mint mostan. [A cigányok] összetartóbbak voltak, mint most, nagyon, úgyhogy akármiből, mert a településen ugye, még most is laknak, a Tátra téren, a zöme ott lakik. Akkor is egy baklövést csinált az állam, már a Kádár rendszer, mert ezek a házakat, jól jártak vele a parasztok, már így mondom, ott laktak, eladták jó pénzért, és az állam kifizette ezeket, és akkor törlesztették, ahogy mondtam, 315 forinttal, mert akkor ugye nem adtak házhelyet. Higgye el, én ezen a részen úgy jöttem ide, hogy valami ismerősöm volt, és mikor ott fönt eladtam a lakást, ott is ugye két szoba összkomfortos házam volt, víz benne, minden. Úgy építettem ezt, de mikor én voltam a legelső, aki a műúttól, vagyis a 21-es út ahogy van, ugye átjöttem ide, én voltam a legelső, utána már jöttek a 80-as évekbe, de a 76-os években, még én voltam itt csak. … Még egy verekedés se volt. Így egy konfliktus nem volt a magyarokkal. Szevasz, honnét jössz, elbeszélgetett az ember, de most nem ez van. Na jó, most sincs konfliktus, de másabbak, nagyobbak lettek az igények, megváltoztak az emberek, nemcsak mi, a magyarok is. … A Kádár rendszerben, ’68-tól, férj és feleség, a 95 százaléka dolgozott. Ipari centrum volt Nógrád-megye. Az is, akinek nem volt iskolája, a Bátonyi Bányászat teljesen felkarolta, meg az építőipar is, meg az Acélgyár, Tűzhelygyár, ipari centrum volt. Ha úgy nézzük, Szabolcsból, a feketevonat, mert úgy hívták, bejártak ide dolgozni. Mindent ebből az időszakból jól tudok én. Az én szakmám, víz-, fűtés-, gázszerelő. Leérettségiztem, és utána én ezt esti tagozaton jártam. 21 éves voltam mikor leérettségiztem, és 31 éves, amikor gépésztechnikusi minősítést csináltam. Dolgoztam Salgótarjánban, dolgoztam Budapesten a Maszeránál, mint csoportvezető, és mint művezető is.”

22


2016 / 1

Januári beszélgető partnereink

Juhász Jánosné „Én itt születtem Verebélyben, férjem is itt született. 54-ben házasodtunk, és utána kezdtünk el építkezni. Két fiunk van, később nekik is itt építettünk házat, ezek már modernebb félemeletes házak. Itt laknak ők is Mátraverebélyben, csak most egyik fiam kiment Németországba, mert az unokám kint van, és kiment oda hozzá dolgozni. A másik itthon van, ő tanár … Salgótarjánban. Délutánonként közmunkásokkal foglalkozik, most együtt építettek egy kemencét, a közmunkások csak lestek, hogy ő is a kezével építi. Mindenki kemencéje lesz, majd kiderül, hogy fog ez működni. … Orvos-írnok voltam harminc évig itt Verebélyben. … Igen, én nagyon szeretek itt élni, soha nem mennék el innen. Hallom, sokan elmennek innen azért, mert sok a másféle ember, de én azt mondom, ha a szomszédomba költöznének, akkor se költöznék el, én nagyon szeretek itt lenni. Itt születtem én is, a szüleim is, apám kőműves volt, a szüleim is, valamikor Verebély iparos község volt. Kőműves, asztalos, ács, lakatos, itt minden féle szakmunkás volt, de vezetett a kőműves szakma. Nem volt olyan ház, vagy család, ahol kőműves ne lett volna. Az egyik fiam Csaba is kőműves, a másik gáz-fűtésszerelő, csőszerelő, vízvezeték szerelő, ez az összevont neve. Csabával, kisebbik fiammal, meg úgy jártunk, hogy az apja mindig mondta neki, hogy ne menjen kőművesnek, mert nagyon sokat kell akkor dolgoznia, de egyik vasárnap ülünk az ebédnél, és azt kérdi a férjem a gyerektől, hogy mivel már nyolcadikos, mondja már meg mégis, mi szeretne lenni? A gyerek meg azt válaszolta, majd leszek valami, asztalos vagy lakatos, vagy valami, mondta nagy szomorúan, a férjem meg azt válaszolta, hát fiam, ha annyira szeretnél, lehetsz kőműves is. A fiam meg felkiáltott örömében, apu lehetek, tényleg!? Nagyon örült a gyerek, meg a férjem is, ha ezt akarja,

mondta az apja, hát hadd legyen meg az öröme. Az is lett, és nagyon szereti a szakmáját. A férjem is az, ezért tudtunk házat építeni, mert először, mikor új házasok voltunk, nem is tudtunk terjeszkedni, meg nem is volt még divat akkor ilyen nagy ház. Épült egy szoba, konyha, nagy veranda, spájz, beleköltöztünk a gyerekekkel, később ehhez toldottunk még, úgy gondoltuk, hogy nőnek a gyerekek, külön szoba kell nekik, nem tudhatjuk, hogy ide hoz-e feleséget, és ezért ehhez építettünk még, hogy nagyobb legyen, így lett belőle három szobás lakás. Itt is lakott az első fiam két évig, mikor kész lett az ő háza, akkor beköltöztek, azt is mi építettük teljesen. A fiatalabb fiam is itt lakot két és fél évig, utána ők is elmentek, mi meg itt maradtunk, és azt mondjuk, elég lett volna a kis ház, ahogy volt, csak annyiból használjuk ki, hogy sok a lim-lom, azt el tudjuk benne raktározni. … Nagyon szeretek kertészkedni. Rengeteg virágom van, gondozom őket, meg ültetek, néha már azt mondom, nem csinálom, mert annyi baj van velük. Nekem a kert a mindenem, reggelente először odamegyek ki, szétnézek, van-e valami dolog benne, ha nincs, csak sétálok benne, és azután jövök be a házba végezni a dolgom. Minden kerti munkát nagyon szeretek, a kapálást is. Szeretek még aktívan kertészkedni, sok palántát ültetek, gondozom őket, pedig már nem vagyok fiatal. Egy a baj, hogy nem tudok már olvasni se, elmúltam nyolcvan éves, se nem látok, se nem hallok jól, szegény édesanyámat soha nem láttam csak fekete ruhában, nyolcvankét éves volt, amikor meghalt, de bizony ő már semmit se tudott csinálni. Én meg még megfőzök, sütögetek, bár annyira már nem esik jól, mint régen, van, hogy megveszem a bolti süteményeket, pedig a házi jobb. Nagyon szeretem a kertet, leszedem a terméseket, virágokat, el is adok belőle, rengeteg van.”

23


Február

hétfő

1

kedd 2

szerda 3

csütörtök 4

péntek 5

szombat 6

vasárnap 7

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 17 18 19 20

21 22 23 24 25 26 27

28

29

A

hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki megtisztulás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak. Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.

Februárt esőszínű ruhába öltözött, repülő alakként ábrázolták, jobbjában a Halak jelével. A mezei tennivalók alapján gyümölcsfáit, szőlőtőkéit metsző meglett férfiú jelképezte. De megjeleníthette ráncos képű aggastyán is, amint bőrruhába burkolózva, tűz mellett fagyoskodik. Az istenek közül Venus és Cupido személyesítették meg, amint orkánszerű szélben, lobogó lepleiken „vitorláznak”. Ennek asztrológiai oka van: a Vénusz bolygó a Halak jegyében/havában van „erőben”.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de a betegek, illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést. Ismert időjárásjóslás kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért visszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van, nem tart már sokáig a hideg.

katolikusoknál a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe, és könyörgő imát mond érte. Szokásban volt az iskoláskorú gyermekek balázsjárása is. Ez a Gergely-naphoz hasonló adománygyűjtő szokás, amikor a maskarába öltözött gyerekek köszöntik a háziakat, azok pedig a tanítónak adományokat küldenek (szalonnát, tojást, zsírt).

Február 3. Szent Balázs püspök napja. Balázs a torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt fiút. Mivel Magyarországon még a XX. század első felében is - a védőoltás bevezetéséig - rettegett és sok áldozatot követelő betegség volt a diftéria, más néven torokgyík, érthető, hogy ennek a szentnek komoly kultusza alakult ki. A balázsolás alkalmával a

Február 19. Zsuzsanna ótestamentumi nőalak napja. A gyönyörű asszonyt fürdés közben a vének meglesték, majd házasságtörés hamis vádjával illették. Zsuzsanna azonban tisztázta magát és a véneket elítélték. Ezt a bibliai történetet adták elő az ún. Zsuzsanna-játék során dramatizált formában. Ehhez a naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Állítólag ekkor szólal meg a pacsirta, melynek éneke a tavasz közeledtére utal. Február 24. Mátyás napja. Azt tartják, ha hideg az idő, Mátyás feltöri a jeget, ha viszont nem talál, akkor csinál. Azaz hirtelen időjárás változást vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken azt tartják, a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz.

24


2016 / 1

Mátraverebélyi templom története A fotó története: 1988-ban kezdtünk pályázni Varga Lajos atya segítségével a templom felújítására. Először társadalmi munkában a hátsó oldalon lévő szivárgó-vízelvezető rendszert újítottuk fel Jakubovics Gábor ép. mérnök vezetésével.(bal oldalon áll). Résztvevők: Bottyán János, Bíró István,…….. Kiss Imre, Oláh Sándor, Takács József, Gortva Pál, dr. Medgyesi Péter, Pádár László, Juhász Pál, Verebélyi György, Tóth Lukács, Nagy Imre, Verebélyi Tibor. Felső sorban: Verebélyi András... A fedélszék állapottervét Jakubovics Gábor készítette el, majd Klenóczki Sándor csinálta meg a kiviteli tervet. A tetőszerkezetet, héjalást Gál Imre vállalkozó, a belső és külső felújítást Jakubovics Zsolt vállalkozó végezte. 2000-ben 5 pap misézésével nagy ünnepség keretében történt a templom újraszentelése, és a millenniumi zászló államtitkári átadása. A zászlót lovas huszár hozta. Vendégként részt vettek az Almásyak utódai is.

( Jakubovics Gábor osztotta meg velünk.)

A hagyomány szerint Mátraverebély határában, a Cserhát sűrűjében Szent László király 1092-ben kun üldözőitől - egy szakadékot átugratva - csodás módon megmenekült. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya és a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút. Ettől kezdve indult el ide a népáradat. Az Anjou okmánytár szerint 1210-re épült fel Egyházas Verebélyben az első kegytemplom. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. Vereb Péter, Erdély alvajdája 1368ban sebesüléséből gyógyult ki a Szent Kút vize által. Hálából 1370-ben bővítteti a kegytemplomot. 1701-ben Nagyboldogasszony vigíliáján több ezer ember tanúsága szerint másodszor is megjelent az Istenanya. A XI. századtól a kegyhely temploma a Verebélyi plébániatemplom volt.


25

MÁTRAVEREBÉLYI FOTÓ TÖRTÉNETE: A kép 1942-ben készülhetett, a leventék helyi színjátszói vidám színdarabot adtak elő a Hangya mozi termének színpadán. A leventék színvonalas kulturális életet műveltek, több színpadi darabot és passiót is előadtak. Akiket megismertünk: Ülő sorban a babával Bontski Bözsi, egyik hegedűs Verebélyi Pál(sebes) Középen balról: Jakubovics Pál(kopor), Bottyán Irén, középen Benus Mária, Verebélyi(tamás) István, jobbra Gazsó Gyula?, Kormos Pál ( Jakubovics Gábor osztotta meg velünk)

26


2016 / 1

Farsang A

farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A farsang a párválasztás időszaka volt, és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. FARSANGVASÁRNAP A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a

legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő. HÚSHAGYÓ KEDD A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst, és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig! Mindenkinek kellemes bálozást, farsangi mulatozást, és persze ne feledjük: az óvodákban, iskolákban a gyerekek már nagyon készülődnek! Aki ügyes és ötletes otthon, házilag nagyon jó jelmezeket készíthet az apróságoknak.

„ ITT A FARSANG ÁLL A BÁL, KERINGŐZIK A KANÁL”

Mátraverebélyi Kalendárium JELMEZÖTLETEK

27

28


2016 / 1

Beszélgetőpartnereink február havában

Verebélyi Istvánné „… nagyon nehéz összefogni az embereket. Van egy kis mag, aki megmutatkozik, de még újat belehozni ebbe a kis magba, hogy még bővüljön a kör, borzasztóan nehéz. Pedig nagyon sok értelmiségi van, akik tudna segíteni, akit el is fogadna ez a falu, mégis nagyon nehéz. Az elfogadás is nagyon nehéz ebben a faluban, ezzel sem mondok újdonságot. … Szóval ez a falusi rosszindulat, ez nagyon rossz. Városokban ez nem an�nyira jellemző, mint a kistelepüléseken, ahol mindenki ismer mindenkit. Én is a faluban minden házról tudom, ki lakik benne. Ezt egy városban nem tudhatod, még egy tömbben sem, mert nem érdeklődnek egymásról. Találkoznak a lépcsőházban és mennek tovább. De falun ez nem így van, ha bemész a faluba, akikkel találkozol, beszélgetsz velük, ha a postára, ott is találkozol öt emberrel, az már egy program. Megkérdezzük egymást, hogy vagyunk, honnan jövünk, szóval ez az emberi kommunikáció, ez a normális. … Emlékszem, amikor még én idejöttem a faluba, annakidején voltak szüreti mulatságok, meg felvonulások. Meg Mancika betanított gyerekeknek táncot, nemzeti színű ruhában, iskoláskorú tánccsoport volt, még az én lányom is benne szerepelt, és ők felléptek… Mára már semmi nincs ezekből, minden szépen ellaposodott… Minden csúszik lefelé,

elöregedik minden és semmi sem újul meg, semmi sem jön létre, nem érdekli az embereket. Tájházról volt szó, … de majd az lesz, hogy mire létrejönne, nem lesz, mit bevigyünk, mert minden tönkremegy, mert már elkallódott, nekem is voltak régi törölközőim, amiket bevihettem volna, meg anyósomnak is voltak dolgai, amit be lehetett volna vinni, de sajnos nem tudjuk hová rakosgatni, ezért kidobásra, elégetésre kerülnek. Bányászlámpák, kardig lámpák voltak, de már sajnos alig van valami, amivel tájházat lehetne díszíteni, mindent hagyunk tönkre menni. … Régen voltak anyák napi ünnepségek, mentünk a művelődési ház udvarába, most nincsen ilyen. … Én eleve egy klubot vezettem, tudom, hogy ott nagyon sok mindenben kellett gondolkodni, hogy ott jól érezzék magukat a klubtagok. Tornáztunk, nem bírtak nagyon, én meg hajtottam őket, és akkor annyit nevettünk! Tanultunk, felolvastam, farsangoltunk. Beöltöztünk, jókat nevettünk. … Vannak olyan csoportok, például Karancslapujtőn, az internet is tele van velük, hogy eljárnak énekelni, cigányruhában táncolnak, járják az országot, apácának beöltöznek, majd átvedlenek cigányruhába, és ezzel egy show-t adnak, elő táncolnak cigánytáncot, és ezzel már bejárták fél Magyarországot. Falunapkor főznek, ilyen itt is lehetne.”


29

Beszélgetőpartnereink február havában

Juhász Jánosné „Szegény világban éltünk. 44-ben a háború alatt nagyon nagy szegénység volt, akkor én kilenc éves voltam. Ahogy én nőttem, úgy kezdtünk gyarapodni, de hos�szú idő volt, amíg a szegénységből ki tudtunk törni. A háború az ugye sok pénzt el tud vinni az országtól. De mégsem voltunk úgy elszomorodva, most is azt mondom, hogy sokkal szebb volt a fiatalságunk, mint most a fiataloké. Faluhelyen, nekünk minden szombat este, ha nem volt bál, akkor volt zene este. A helyi cigányok zenéltek, nem volt belépő, csak a fiúkhoz mentek oda egyszer kalappal, abba lehetett dobni pénzt, és aki nem dobott, az se volt baj, és ez volt a zeneest, téli időszakban olyan kilenc, tíz óráig tartott. De mikor bál volt, egy csodálatosan kidíszített terembe mentünk be, akkor belépő díjat szedtek, felkértek a fiúk táncolni, volt olyan, hogy két kérőm is volt, mindig itt voltunk a településen, máshová nem jártunk. Mikor már férjnél voltam, kétszer voltunk Nagybátonyban, a magasépítők csináltak valamilyen bált, és oda elvitt engem a férjem, de egyébként csak Verebélybe jártunk szórakozni. Akkor még nem volt divat kiöltözni, meg fodrászhoz járni, csak elmentünk, és jól éreztük magunkat. Itt nem nagyon volt más szórakozási lehetőség… Az én időmben már nem volt [népviselet], még édesanyám idejében, sőt a nagymamámra emlékszek inkább, volt ez a kötős szoknya, de nem az a különlegesen divatos, de ez megmaradt a régi időkből. Ezt vették fel az unokáim is, az iskolába népviselet gyanánt. Vannak ezekről képek is, meg az asszonykórusról is. Ilyen van a férfiaknak is, csak őket Férfi Klubnak hívták. Most ez össze lett vonva, így lett a neve Együtt Egymásért. Együtt ünnepeljük a karácsonyt, mikulást, az idősek napját, az újévet, a nőnapot, meg az éves beszámoló napot. Ezeket együtt ünnepeljük, de ők vasárnap délután járnak, mi meg hétfőn. … A szüreti mulatságok idején az én időmben, beöltöztünk … nagyságos asszonynak, meg másnak is, mi meg a nővéremmel beöltöztünk cigányasszonyoknak. … Este aztán csodálatosan feldíszített terembe mentünk a szüreti bálba, az egész szőlővel volt feldíszítve, tele volt

szőlőfürtökkel rakva, és lopni nem volt szabad belőle, de mégis voltak lopók, ezt az őrök odavitték a pénztárhoz, ki kellett fizetnie, amit ellopott, akkor már vihette a szőlőt. Csodálatosan szépen fel volt díszítve a terem, öröm volt ott lenni. Mostanában sokan vannak idős legények, vagy lányok, mert igazából nincs hol összejönni, nincs, ahol találkoznának, hogy megismerjék egymást. A mi időnkben könnyű volt a bálban megismerkedni, akik nem ismerték egymást, összejöhettek a bálban. Eljöttek a bálba, felkérte a fiú táncra, ha tetszett újra és újra felkérte, este meg hazakísérte. De voltak szabályok, például minden lányt kísért az anyja a bálba, ott volt sokszor még az apja is, meg a fiú testvére, nagybácsik, nagynénik, körben ültek ott a teremben, és a szülőkkel mentek haza a lányok. Megnézték, hogy viszik-e a táncba lányukat, meg hogy mi történik a lányukkal. Engem szerencsére vittek táncolni, szerettem is, meg tudtam is táncolni, sokáig táncoltam is, ezért könnyű volt. Itt vannak ezek a lukak, ezekből szögek álltak ki, a kendert ráhagyigáltuk a szögekre, az összefogta, levettük, összecsavartuk, és azt úgy hívták, hogy gungyela, azt meg lefontuk. A fonás meg úgy készült, hogy ültünk, fenekünk és combunk alá tettük a guzsalyt, arra felkötöttük a kendert, és akkor szépen lefontuk, orsóval megpergettük, és akkor arra lejött megfonva, utána még ki kellett mosni, és ki kellett fehéríteni, mert az sárga. Ezt mindig úgy csinálták, hogy belemártották a vízbe, vitték a kertbe, és amikor sütött a nap, leterítették, hogy beszedje a napfényt, és az fehérítette ki. Ezt már a szőtt állapotban kellett vele csinálni. Miután rendbe volt téve, megvarrogattuk ezt. Na és amiért az egészet elmondtam, az, hogy ezeket a terítőket, mi saját kézzel készítettük, majd a kenyérsütés folyamatában használtuk. Valamikor háznál sütötték a kenyeret, sok baj volt vele. Este megszitálták a lisztet, egy nagyteknőbe beletették az élesztős vizet, krumplit tettek bele, jól megdolgozták, pihent egy éjszakát, másnap reggel kiszaggatták, és beletették a szakajtóba. Vitték a kemencéhez, lapátra tették, és be a kemencébe, két óra hosszat sült.

30


2016 / 1

Farsangi étkek FARSANGI FÁNK Hozzávalók kb 56 dkg liszt 4 dl tej 3 dkg élesztő 5 tojássárgája 8 dkg margarin 8 dkg porcukor csipet só 3 cl rum a sütéshez:olaj az ízesítéshez:vaníliás cukor, baracklekvár Kevés langyos tejjel, cukorral, liszttel és az élesztővel kovászt készítünk. Közben a porcukrot és a tojássárgáját jól kikeverjük, hogy könnyű, habszerű massza legyen. Ha a kovász megkelt, hozzátesszük a langyos liszthez, hozzáadjuk a tojássárgájával kikevert cukrot, kevés rummal ízesítjük, és annyi langyos tejet keverünk hozzá, hogy közepesen sűrű kelt tésztát kapjunk. Fakanállal nagyon jól kidolgozzuk, közben a langyosra felolvasztott margarint részletenként hozzáadjuk, mindaddig, amíg felveszi magába. A tésztát addig dolgozzuk ki, amíg hólyagos lesz és az edény falától elválik. Ügyeljünk arra, hogy se túl kemény, se túl lágy ne legyen. Ezután a tetejét meglisztezzük, és tiszta ruhával letakarva langyos helyen kelesztjük. Ha megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, kissé összedolgozzuk, és kb. ujjnyi vastagra nyújtjuk. A kinyújtott tésztából lisztbe mártott szaggatóval kiszaggatjuk a fánkokat. Liszttel meghintett deszkára téve tiszta ruhával letakarva még egyszer megkelesztjük őket. Ez után minden fánk közepét kissé benyomjuk, hogy középen is jól átsüljön. Egy lábasban bő zsiradékot hevítünk, majd fedő alatt kisütjük a fánkokat. A jól sikerült fánkok oldala szalagos. Vaníliás porcukorral meghintjük, külön baracklekvárt adunk hozzá. Olvasztott tortabevonóval is díszíthetjük Roma gasztronómia hagyományosan és másképp http://romanigastro.blog.hu/

CSÖRÖGEFÁNK Hozzávalók: 8 dkg vaj 35 dkg finomliszt 8 dkg cukor 1 csomag vaníliás cukor 5 tojássárgája 2 evőkanál tejföl 1 evőkanál rum 1,5 l olaj Porcukor Elkészítés: A vajat megolvasztom. Hagyom kihűlni. A lisztet átszitálom, összekeverem a hozzávalókat, és egy órára bedugom a tésztát a hűtőbe. Lisztezett deszkára borítom a tésztát, kinyújtom, derelyevágóval 8×5 centis téglalapokra vágom. A lapokat középen bemetszem, majd a tésztám egyik végét átbújtatom a lyukon. Az olajat felmelegítem, de nem hagyom, hogy túl forró legyen. Középbarnára sütöm, papírszalvétás tálcára szedem, és azonnal megporcukrozom. Lekvárral tálalom.

SZÍNEZD KI!

31


Valentin Nap (Bálint Nap) február 14. A

kora tavaszi várakozások rendjébe sorozhatjuk azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy akár van, akár nincs már Bálint napján hó, e kirajzott szegedi ivadékok csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar, porta olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide aztán mindenféle gabonaszemet, aszaltgyümölcsöt szórnak a számukra. Akad, aki fazékban rakja oda nekik. Cserszegtomaj gazdái Bálint napkor napkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. Bálintot főleg a nyavalyatörések, lelkibetegek tisztelik. Nagynyárád szomszédos német faluban a Valentinitag fogadalmi ünnep, amelyen sokan szentségekhez járulnak. A templomban oltára áll. Évközben a beteg családtagért misét mondatnak előtte. Babarc, Máriakéménd, Erdősmárok, Lapáncsa, Lánycsók német népe szintén tiszteli. Márokon sem a család, sem a jószág a szent ünnepén délig nem eszik. Az öregek későn keltek, addig az ágyban imádkoztak. Akit frász, vagyis nyavalyatörés gyötör, megfogadja, hogy Bálint napját egész életén át mindig megböjtöli. Gyermek helyett édesanyja tesz fogadalmat. Halála után a felnőtt, meggyógyult gyermek a böjtöt továbbra is megtartja. A bólyi német betegek – ha nehezen is – eltörekedtek a misére: meg�gyóntak, megáldoztak, Bálint segítségéért is könyörögve. Nyilván német szomszédjaiktól vették át a mohácsi sokácok is azt a máig élő hagyományt, hogy ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek, vagy zsírtalanul főznek, a templomban imádkoznak, egyesek gyónnak-áldoznak. Ők is szívbetegségen hívják Bálintot segítségül. Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leszédüléstől, leeséstől. Bálint napja már a Farsang, tavaszvárás idejére esik, amelyet Franciaországban, Belgiumban, Angliában,

Észak-Amerikában a szerelmesek tartanak számon. Erről a Hamlet egyik jelenete is tanúskodik. A hiedelem, illetőleg ünneplés kétségtelenül a szó gyökerével (valeo, valens) is összefügg.” (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium) VALENTIN NAP A SZERELMESEK, ÉS A BARÁTOK NAPJA IS! A “kereskedelmi” Bálint-napot az 1800-as években vezették be, és mára már ezen a napon igen csak hatalmas forgalmat bonyolítanak le a virágárusok, valamint az ajándék- és édességboltok az ünnephez kötődő reklámkampányoknak köszönhetően. A legtöbb ember igyekszik valamilyen csodálatos idézet, szerelmes vers vagy akár sms kíséretében átadni ajándékát szerelmének, szeretteinek vagy más, szívéhez közel álló személyeknek. Valentin Napi SMS „Szerelmes a Nap a Holdba, a Hold meg a csillagokba, a csillagok a kék egekbe, én pedig a Te szép szemedbe.”

TALÁLÓS KÉRDÉSEK Tojáshéjból ha kikelek, rögtön kapirgálni megyek. Ha a gazda útnak indul, a háza is vele mozdul. Reggel mondja, kotkodács, minden napra egy tojás.

ALMÁK Van hat alma egy kosárban, és a hat almát szét kell osztani úgy hat ember közt, hogy egy alma mégis maradjon a kosárban. Hogy kell szétosztani? (Le is rajzolhatjátok a hat embert, vagy helyettesíthetitek plüssállatokkal őket.)

32

2016 / 1


Fontos tudnivalók KÖRZETI ORVOSI RENDELŐ 3077 Mátraverebély, Vasút utca 75 (32) 471 011 KÖRZETI ORVOS Dr. Oláriu György András Rendelési idő: Hétfő- Kedd: 8:00 - 12:00 Szerda: 13:30 - 16:00 Csütörtök - Péntek: 8:00 - 12:00 VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT 3077 Mátraverebély, Vasút út 75 Tel.: 32 / 471-284 POSTA 3077 Mátraverebély, Lenin út 1/a. Tel.: 32/ 471-025 Nyitvatartás Hétfő: 08:00-12:00 és 12:30-15:30 Kedd: 08:00-12:00 és 12:30-15:30 Szerda: 08:00-12:00 és 12:30-15:30 Csütörtök: 08:00-12:00 és 12:30-15:30 Péntek: 08:00-12:00 és 12:30-15:30 Szombat: Zárva Vasárnap: Zárva

TOURINFORM IRODA Bátonyterenye 3070 Bátonyterenye (Nagybátony), Ózdi u. 9. Tel.: 32 / 553-295 Nyitva: hétfőtől péntekig 08.00-16.30 Szolgáltatások: teljes körű információ nyújtás Bátonyterenye és térsége idegenforgalmi látnivalóival, szolgáltatásaival kapcsolatban NYILVÁNOS TELEFON ÁLLOMÁS 3077 Mátraverebély, Kányás puszta Tel.: 32 / 471-601 MENETRENDEKRŐL ÉRDEKLŐDÉS http://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/vonal-lista Budapest. Mátraverebély útvonalon MENETREND Nógrád Volán Zrt. Cím: Rákóczi út 137/139. Tel.: 32/522-200, 32/522-220, 32/522-230. Honlap: www.nogradvolan.hu.

33


Március

hétfő

kedd

szerda

1

2

csütörtök 3

péntek 4

szombat 5

vasárnap 6

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

21 22 23 24 25 26 27

28

29

30

31

Húsvéti Ünnepkör Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot, a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

A fotó története: A népviseletes kisfiú Oláh Sándor gyermeke. Ki lehet a kislány? ( Jakubovics Gábor osztotta meg velünk.)

34

2016 / 1


Jézus kereszthalálának története A

húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: „Vegyétek, ez az én testem”, és bort, mondván: „Igyátok, mert ez az én vérem.” A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták. A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a

tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon, a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja gyászünnep.

Jézus a kereszten


35

Előzetes búcsú időpontok Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony – Szerzetesek zarándoklata Isteni irgalmasság zarándoklat és konferencia Április 2. Május 14–16. Pünkösdi búcsú Jézus Szíve ünnepe Május 27. Július 3. Együtt járók, jegyesek, fiatal házasok, gyermekre vágyók és gyermeket vágyók zarándoklata Július 17. Karmel-hegyi Boldogasszony Szent Anna–búcsú – nagyszülők és unokáik zarándoklata Július. 24 Augusztus 2. Betegek búcsúja Augusztus 13-15. Nagyboldogasszony–főbúcsú Augusztus 20. Ferences Gyalogos Zarándoklat Szeptember 3–4; 8. Kisboldogasszony nagybúcsú Szeptember 11. Fájdalmas Anya főbúcsú Október 8–9. Magyarok Nagyasszonya–búcsú

CSOPORTKÉP: DÉDAPÁINK A FELSŐ ISKOLA ELŐTT.

Elől középen Bárkányi Pál tanár és Marosi pap. Hátul bajszos Jakubovics István (Kopor), középen bajszos Jakubovics Pál (Csitataj) (A képet Jakubovics Gábor osztotta meg velünk.)

36

2016 / 1


Húsvéti népszokások, locsolóversek A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A barkaszentelés a keresztény és a „pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző

szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. (A képet Jakubovics Gábor osztotta meg velünk.)

Öröm, hogy itt a feltámadás! Elkészült a pirostojás! Húsvét ünnep emlékére, Keresztények örömére: Adjon Isten jó, bő áldást, Köszönöm a szíves látást!

Van e háznak rózsabokra, Nyúljék élte sok napokra, Hogy virítson, mint rózsaszál, Megöntözném: ennyiből áll, A kis kertész fáradtsága,

Láttam és találtam egy szép virágszálra, Engedelmet kérek meglocsolására, piros tojás a váltsága.

SONKAFŐZÉS A sonkát langyos vízben mossuk meg, majd áztassuk be fél-egy napra és egy nagy edényben annyi hideg vízben tegyük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje. Kb. annyi órán keresztül főzzük, ahány kiló a nyers sonka. Mikor megpuhult, elzárjuk a lángot, és a saját

levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük a levét, majd a sonkát hideg helyre tesszük. A főzőlevét felhasználhatjuk levesek, főzelékek ízesítéséhez, de főzhetünk benne kemény tojást is, mely különleges ízt ad neki.

TÁRKONYOS BÁRÁNYLEVES Az apróra vágott bárányhúst, forrásban lévő tárkonyecetes vízben leforrázzuk, lehűtjük, lecsepegtetjük. Hozzávalók, 4 személyre: 25 dkg bárány színhús, 40 dkg leves zöldség, 1 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 1db citrom, tárkonylevél, tárkonyecet, 1 l csontleves, 1dl tejszín, 1 pohár tejföl, liszt, 50 g vaj, só, őrölt fehér bors.

Az elkészítés módja: A finomra vágott vöröshagymát vajon üvegesre pároljuk, hozzátesszük az apró kockára vágott bárányhúst, sárgarépát, gyökeret és a finomra vágott tárkonylevelet. Sóval, borssal fűszerezzük, és az egészet átpároljuk, csontlével, felengedjük, készre főzzük. Tejfölös habarást készítünk, és behabarjuk a levest. Kevés tárkonyecettel, citromlével utánaízesítjük és jól kiforraljuk. Hozzáöntjük a tejszínt, de forralni már nem szabad, és tálalásig melegen tartjuk.


37

Beszélgetőpartnereink március havában

Csemer Angéla „HÁZUNK TÖRTÉNETE” „Tudni kell, hogy itt egy gyermektelen házaspár élt ebben a házban. De csak a konyha szobában ott elől. A többit már mi újítottuk föl hozzá, és tavaly megkerestek engem és megkérdezték, hogy tudom-e, mi a történelme ennek a háznak? Hát tudtam, hogy egy idős házaspár - nem volt gyerekük - és zsidó gyerekek voltak itt ebben a házban, hárman is. Egy teljes éven át. A háború elől hozták ide őket a szüleik, azért hogy biztonságban legyenek a gyerekeik. Nagyon nagy vágyuk volt, hogy még egyszer ebbe a házba eljöhessenek. Megkérdezték tőlem Jutkáék, eljöhetnek-e, megengedem-e? Persze, hogy igent mondtam. Most volt ez a tavasszal, hogy jött ez a három zsidó gyermek vissza, ide hozzánk. Persze, már idősek most! Nagyon okos emberek, nagyon nagy beosztású emberek, két fiútestvér és egy lány. Eljöttek, itt voltak olyan másfél órát. Többen kísérték őket ide. Végignézték az udvart, elmondták az emlékeiket - mit éltek itt át, hogy tartották őket a háziak. Szívszorító történet volt ez. Meg is voltam rendülve én is. Ők inkább egymás között beszélgettek, mi meg figyeltük őket. Beszéltek a gyerekkorukról itt, hogy Zagyvához jártak le fürdeni. Meg itt, ebben az utcában

csak ez az egy ház volt még akkor, hogy kimehettek a rétre, meg segítettek az öregnek gyújtóst meg fát hasogatni. Elvitték a kislányt a háziak a presszóba, mert volt itt valamilyen bál, hogy nézze meg a kislány, hogy faluhelyen hogy mulatnak az emberek. Szóval erről beszéltek. Felelevenedtek a régi emlékek. Bori néniről és Lajos bácsiról sokat beszéltek nekünk. Egy filmet is forgattak erről. Ma már mind Pesten laknak. Idősek már 76, 78, 72 évesek. De nagyon aranyosak voltak. Sokáig itt voltak. Egy kicsit megvendégeltem őket. Mikor elmentek átfogtak, megpuszilgattak, sírva fakadtam. Nagyon érdekeset mondtak még, és ezen sokáig gondolkoztam: „milyen érdekes az élet fintora, hogy ők zsidók, és ezt a házat cigány vette meg. Mármint mi. Hogy mekkora nagy szeretet van ebben a házban. Ők azt mondták el, hogy ugyan úgy érzik azt a szeretetet, mint annak idején érezték. Ez nekem nagyon jólesett.” Nekem fontos volt, hogy az édesanyjuk életben maradt. Egy évig ebben a házban élt. Örömmel gondolok erre a napra vissza”

38


2016 / 1

Emberség Mátraverebélyben - egy embertelen időszakban

Mamót, a kocsmárost, a falu egyetlen zsidó lakóját elvitték egy szekérrel…. ő volt a vészkorszak mátraverebélyi áldozata, a faluban menedéket találó Waldapfel család azonban Bori néninek és Lajos bácsinak, valamint a verebélyi tanító, Varjassy László édesapjának,Varjassy Károlynak hála, megmenekült. Kik voltak ők és mit tettek, hogyan kapcsolódott össze három család élete Mátraverebéllyel? Ezt tárta fel az a helytörténeti kutatás, amit a Wallenberg Társaság versenykiírása hatására a Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjai és tanárai Mátraverebélyen végeztek. Molnár Lajos-Pencser Mátraverebélyen élt feleségével, Borival, akinek Kukár volt a ragadványneve. Molnár Lajos kőműves volt, felesége a ház körül tevékenykedett. Gyermekük nem született, ahogy Bori testvérének Máriának sem. Nem így Piroska, aki tíz gyermeknek adott életet, közülük nyolc élte meg a felnőttkort. Rozália, a negyedik testvér leánya, Rozika születése után hét hónappal meghalt. Ezt a kislányt fogadta örökbe Bori néni és Lajos bácsi, és nevelték föl sajátjukként. 1944-ben, amikor a kis Rozi már férjhez ment és elkerült a háztól, titokzatos pesti vendégek érkeztek Bori néniékhez. Petrolay Margit jött két gyermekével, a kilenc éves Imrével és a másfél éves Borikával. Velük volt Margit édesanyja is. Senki nem tudhatta, hogy honnan és miért jöttek. Imrének lelkére kötötték a felnőttek, hogy nem árulhatja el senkinek, hogy azért kellett eljönniük a pesti lakásukból, mert a nyilas házmester túl gyakran érdeklődött Margit

munkaszolgálatos férje: Waldapfel (Trencsényi-Waldapfel) Imre után. Margit féltette a gyermekeit, mert bár ő maga nem volt zsidó, de a gyerekeit apjuk miatt veszély fenyegette. Egy kolléganője révén érkeztek a faluba Bori néniékhez, akik szívesen befogadták őket kicsi házukba. Imre azonnal bekapcsolódott a falusi gyerekek mindennapi életébe, Margit pedig életre szóló barátságot kötött Bori nénivel. Ez idő alatt az édesapa - Waldapfel Imre - Óbudán volt munkaszolgálatban, ahol megismerkedett a keret egyik tisztjével, Varjassy Károllyal. Egyik nap levélosztáskor a tiszt megkérdezte a muszos foglyot, kije van neki Mátraverebélyen, miért onnan kap levelet. Imre nemigen tudta, hogy mit válaszoljon, végül megmondta, hogy ott él a családja, de a helybeliek nem tudják, hogy kik ők. Félt, hogy baj lesz ebből, de nem tudott mit hazudni. Erre Varjassy Károly, akinek a fia ott volt tanító, hazaüzent, hogy nagyon vigyázzanak arra a családra. Ezt Imre persze csak a háború után tudta meg. Varjassy Károly kerettiszt azonban nem csak vele volt ilyen emberséges, hanem az egész századát szélnek eresztette a Nyugati határszélen, így ez a munkaszolgálatos század mind egy szálig megmenekült. Az életüket köszönhették ennek az embernek, és nem is maradtak hálátlanok. A háború után Varjassy Károly, akinek mindene odaveszett Budapest bombázásakor - a század tagjainak hála - tudott új életet kezdeni, valamint emlékül fát állítottak neki, mint embermentőnek, Jeruzsálemben a Yad Vashem Múzeum kertjében. Margit akkor tért vissza a gyerekekkel Budapestre, amikor már Hatvannál voltak a szovjetek, nem akarta, hogy az ostrom ott érje őket a faluban. Távozás előtt árulta el Bori néninek, hogy kiket bújtatott igazából, hogy mekkora veszélyt vállalt magára tudatlanul. Bori néni csak nevetett: „Jaj kisjányom, hát mindenki tudta rólatok, hogy kik vagytok.” Bori néninek és Lajos bácsinak nincsen fája Jeruzsálemben, viszont a Waldapfel - később Trencsényi - gyerekek minden nyarukat nála töltötték a felszabadulás után is. És most ennek a kutatásnak a keretében újra visszatérnek a faluba, hogy meglátogassák azokat a helyeket, ahová emlékeik kötik.


nyomdai munkálatok: POLAR STUDIÓ KFT 3100. Salgótarján, Rákóczi út 2. Felelős kiadó: NMCKKSZSZ 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 9. Felelős: Szomora Szilárd elnök Mátraverebély, Községi Önkormányzat 3077. Mátraverebély, Vasút út 82 Felelős: Nagy Attila polgármester A kalendárium kiadását támogatja: Mátraverebély Község Önkormányzata LERI projekt Engedélyszám: Borító terv: Berki Richárd Lektorálta:: Fehrentheil Bernedette

39

40


2016 / 1


41

Mátraverebélyi Kalendárium 42


2016 / 1

2016 / 1

No title

Recommend Documents