A család szerepe a szenvedélybetegségek kialakulásában, fenntartásában és kezelésében Összeállította: Petró Viktória 2007. ADELANTE ALAPÍTVÁNY
Vázlat Intro A család mint rendszer - egészségesen m köd család - disfunkcionális család - a „drogos család” A család szerepe a függ ség kialakulásában • A függ ség hátterében meghúzódó gyerek szerepek, szül -gyerek játszmák • A szerhasználat családi el zményei
A család szerepe a függ ség fennmaradásában • Kodependencia
Vázlat (folyt.) A család szerepe a felépülésben • Családi felépülési modell • Önsegít csoportok
Intro "Drogbeteg vagyok! Segítségre van szükségem. Ne oldjátok meg a problémámat helyettem - ha mégis így tennétek, csak elveszíteném irántatok érzett tiszteletemet, s elveszíteném önmagam iránt is. Ne oktassatok ki, ne prédikáljatok, szidjatok, hibáztassatok és vitatkozzatok - lehet, hogy nektek jobb lenne így, de csak rosszabbá válna köztünk a helyzet. Ne higgyétek el, ha ígérgetek. ígérgetek. A betegségem olyan természet , hogy nem tudom betartani, habár amikor mondom, komolyan gondolom... Ne veszítsétek el türelmeteket - csak ártana nektek és nekem egyaránt... Ne higgyétek, hogy mindet elmondok nektek – gyakran maga magam m sem tudom, mi az igazság".
A család mint rendszer A családnak fontos szerepe van a szenvedélybetegség - kialakulásában
( diszfunkcionális családi rendszer, hajlamosító háttértényez k)
- fennmaradásában ( játszmák, kodependencia) - és a felépülésben ( felépülési modellek, önsegít
csoport)
A család mint rendszer 2 oldalról közelíthet meg: interakció: a rendszer tagjai milyen viszonyban interakció: állak egymással ködés:egészséges ködés :egészséges--nem egészséges család
Az egészségesen m köd család jellemz i (1) világos értékek, ezek következetes képviselete minden változás lassan, rugalmasan, folyamatosan és bejósolhatóan zajlik a tagok számára nincs b nbakképzés, rugalmas a stresszkezelés érzéseiket, indulataikat kimutatják, lehet róla beszélni vannak családi rituálék a tagok támogatják egymást érzelmileg, bíztatják, kiállnak egymásért
Az egészségesen m köd család jellemz i (2) megtanulják egymást és saját magukat tisztelni, kifelé nem szidják egymást és maguk között sem becsmérlik a másikat bizalom van, kiadhatják magukat egymásnak megosztott a felel sség, mindenkinek megvan a maga feladata, a viszonyok mellérendeltek nyílt és egyértelm a kommunikáció a családban, mindenki véleménye fontos
A diszfunkcionális családi rendszer „drogos család”, „deviáns család”
jellemz i (1) a családtagok nem tanultak meg problémáikkal és érzéseikkel azonosulni nem tudják megoldani rossz érzéseiket nem szinték sem önmagukkal sem egymással „ nem érzünk!nem beszélünk!nem bízunk!” a megoldatlan rossz érzések küls viselkedésben nyilvánulnak meg
A diszfunkcionális családi rendszer jellemz i (2) a családtagok közötti pszichológiai határok vagy merevek (fal van közöttük), vagy rendezetlenek (egymásba olvadnak) a családi szerepek felcserél dnek (pl. a deviáns gyerek uralkodik) a régi sérelmeket, rossz érzéseket még hosszú id után is felemlegetik, nem tudják megemészten kifelé: a boldog család látszatát tartják fenn, „mintha„minthacsalád”
A diszfunkcionális családi rendszer jellemz i (3) befelé: szégyen, titok, rejtegetnivaló, káosz, a titkolózás egymás között is zajlik, nem segítik egymást mivel a látszat fenntartására megy el az energia, valódi szükségleteik kielégítetlenek maradnak destruktív vádaskodás, min sítés, címkézés, „szégyelld magad!” az (rossz) érzések uralják a családot nem az értékrend, alá alá--és fölérendeltségi viszonyok vannak a tagok között -> ez kedvez a függ ségek kialakulásának szerepjátszmák (pl.”áldozat (pl.”áldozat--üldöz ”)
A diszfunkcionalitás háttere A kultúra és a társadalmi rendszer értékrendje nagyban befolyásolja a családok m ködését. A XXI. század értékválsága kitermeli a problémás családokat. Az újabb és újabb életciklusok (pl. házasságkötés, els gyermek születése...stb.) járhatnak aktuálisan váratlan krízisekkel, ám egy egészségesen m köd család jól megoldja ezeket. A diszfunkcionális család önmagában kevés ahhoz, hogy valaki drogossá váljon, még több más tényez együttes jelenléte is szükséges! A logika fordítva viszont igaz: minden súlyos, hosszan tartó drogprobléma mögött diszfunkcionális család áll.
A „ drogos családok” speciális jellemz i (1) családon belüli merev, idejétmúlt érintkezési formák (viselkedésmód, beszédstílus) állandó min sítések, címkézések kett s kötés (double binde) a drogos és a másik nem szül között szokatlan kapcsolat az azonos nem szül vel Örömtelenség szexuális problémák a szül knél szenvedélyszer viselkedés több generáción át
A „ drogos családok” speciális jellemz i (2) a konfliktusok nyersebb formában jelennek meg az anyák nevelési stratégiája a csecsem kori állapotot tartja fenn szimbiotikus nevelési stratégia ( uralkodó anya anya-- visszahúzódó, elnyomott
gyerek)
gyakori téma a halál a drogos serdül szubkultúrája
A függ beteg családokban kialakuló gyermeki szerepek Gyermeki szerepek nök vagy családi h s (általában a legid sebb gyerek)
Funkciójuk a szül k státuszát és megbecsültségét igyekeznek fenntartani
nbak (általában a 2. gyerek)
minden fájdalom okozójának felel sségét pakolja rá a család, „fekete bárány”
elveszett gyerek
legalább vele nem kell
(általában a legkisebb gyerek)
foglalkozni, megkönnyebbülést hoz a családnak
bohóckodó
a szül k közötti feszültséget
(bármelyik lehet)
oldja fel játékával
A droghasználat családi el zményei, háttértényez i (1) a szül k alkohol alkohol-- ill. droghasználata és azzal kapcsolatos attit dje a szül k érzelmi életének zavara az apa tényleges vagy szimbolikus hiánya családi traumák A szül hosszadalmas, súlyos betegsége a szül k tartós hiánya, depriváció családon belüli fizikai és/vagy szexuális bántalmazás a család élettörténetébe tartozó traumák ( kitelepítés, láger, munkatábor, börtön)
A droghasználat családi el zményei, háttértényez i (2) családszerkezeti sajátosságok (egyszül s család, több generáció együttélése) megsokszorozódott család (nevel szül k, mostoha és féltestvérek) szül k nevelési stílusa( autokrata vagy megenged ) jutalmazás mértéke, szerepe: az elvárásoknak komoly identitásformáló hatásuk van !! A kevés vagy túl sok elvárás, a következetlen vagy hiányos jutalmazás árt.
A droghasználat fennmaradását el segít tényez k 1.
2.
Gyakori lakóhely lakóhely-- és iskolaváltás (és emigráció, menekültmenekült-státusz) Kodependencia( társfügg ség) • •
• •
Az "anyagozó" a szerekt l, családja pedig a gyermek problémájától függ. Lényege: a droghasználó családjában a korábbi szeretetteljes kapcsolat ellentmondásos se veled,se nélküled viszonnyá alakul. Dominánsan a n kre jellemz . A kodependencia is szenvedélybetegség, kezelése feltétlenül szükséges.
A kodependens magatartás jellemz i (1) a kodependenst kényszer érzés uralja a kodependens olyan lelki kínokban verg dik, melynek eredete saját gyermekkori családjában rejt zik a kodependens önértékelése kicsi meg van róla gy dve, hogy boldogsága másoktól függ ( küls kontrollos)
A kodependens magatartás jellemz i (2) túlzott felel sséget érez mások iránt letagad, elfojt számára fontos dolgokat olyan dolgok gyötrik, amiken nem tud változtatni állandóan keres valamit, ami kimaradt az életéb l vagy hiányzik neki
Egy játékszenvedélyes szemével a társfügg ségr l „ Sajnos a szenvedélybetegek családtagjai is megbetegszenek: szintén függ kké válnak. Nekik a szenvedélybeteg családtagtól függ a hangulatuk, egészségük, érzelmi és lelki állapotuk. No meg persze az anyagi helyzetük is.” „ Az betegségük az ún. kodependencia, amit leginkább „társfügg ségnek” fordítanak. Az felépülésük, ha elengedik a szenvedélybeteg hozzátartozót, nem gyámolítják, nem mentik meg, nem kontrollálják, nem dicsérikdicsérik-jutalmazzák jutalmazzák--szidjákszidják-büntetik a szenvedélybeteget aszerint, hogy éppen mennyire zi szenvedélyét.” „ Paradox módon a hozzátartozók magatartásának megváltozása növeli a szenvedélybeteg leszokási esélyeit általában. De a hozzátartozók gyakran szintén nagyon nehezen tudják elfogadni, hogy pont a jó szándékú és minden áron megmenteni igyekv hozzáállásuk tartja benne betegségében a játékost. Azt hiszem, még ma is játszanék, ha lett volna egy tehet sebb rokonom, aki hajlandó újból és újból vállalni a megment szerepét.”
Családi felépülési modell: 1. fázis Fázis
Cél
Stratégiák
1.Közvetlenül avatkozunk be Absztinencia megingatni 2.Megakadályoz a el tti id szak rendszert zuk a kibillentett egyensúly visszaállítását
Speciális célok 1.ellenállásra kell felkészülni 2. cél: Absztinencia elérése 3.a túl magas és túl alacsony Felel sségérzetet meg kell sz ntetni
Családi felépülési modell: 2.fázis Fázis
Cél
Stratégiák
Speciális célok 1.
2.
Absztinencia
rendszer stabilizálása
támogató és strukturáló
3.
terápiák 4.
5.
nyugodtság megteremtése fontosabb az egyén mint a család a család minden tagját egyénileg célba venni Felkészülni a széls séges reakciókra Felkészülni a visszaesésre
Családi felépülési modell: 3. fázis Fázis
Cél
rendszer Absztinencia újraegyensú fenntartása lyozása
Stratégiák Speciális célok
családterápia
- Drogozik Drogozik--nem drogozik alaphelyzet helyett bizalom és egyenrangúság - Hatalmi viszonyok megoldása - Józan szerepek megtalálása, amire büszke lehet - Optimális közelség távolság kialakítása a családtagok között
A kapcsolattartás formái a hozzátartozókkal családi els
interjú ( teljes család)
családi konzultáció (a szenvedélybeteggel kapcsolatos teend k megbeszélése a családdal) hozzátartozói konzultáció ( csak a hozzátartozó van jelen) családterápia(a családterápia (a teljes család jelen van) Szül csoport fogadó családok (egészségesen m köd családok befogadnak egy leállt drogos fiatalt)
Önsegít csoportok Mátrix Egyesület (1990 (1990--t l) Önkontroll Egyesület (1997 (1997--t l) vebben programjaikról itt olvashatsz: http://w3.enternet.hu/rzsofi/onkontroll/frames.html
Jó tanácsok szül knek Mit tegyünk? Érdekl djünk gyermekünk örömei, gondjai iránt! Jelezzük mindig szintén véleményünket, tapasztalatainkat! Bátorítsuk a gyereket, hogy problémái kezeléséhez, megoldásához kérje tanácsainkat! Vele közösen próbáljuk megtalálni a számára is elfogadható megoldást! Ha hozzánk fordul drogproblémájával, érjük el, hogy belássa: szakember segítségét is igénybe kell vennie, hogy tisztában lehessen helyzetével! Tartsunk ki álláspontunk mellett: szinte, tiszta életet szánunk neki és magunknak!
Jó tanácsok szül knek Mit ne tegyünk?
Ne vezessük félre a gyereket: ha kétségeink vannak, ne mondjuk azt, hogy minden rendben! Ne essünk pánikba gyanú esetén, vagy ha árulkodó jelet találunk! Kerüljük az agresszív hangot, a fenyeget zést, az érzelmi zsarolást! Ne kutassunk utána - ne bizonyítékokkal próbáljuk az igazunkat elfogadtatni vele! Ne biztosítsuk a feltételeket további drogfogyasztásához, hogy érezze: választania kell! Ne er ltessük rá akaratunkat, hagyjuk, hadd döntse el , milyen segítséget képes elfogadni! (Forrás: Önkontroll Egyesület)
