Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
ELEMZÉS ÉS TANULMÁNY A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK
ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT KÖZALAPÍTVÁNY
ÁLTAL TÁMOGATOTT SZÜLŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL
ORBÁN ANIKÓ
BUDAPEST, 2008.
2
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
Bevezetés
4
I.
5
II.
Szervezetfejlesztés a társadalomtudományokban A
szociális
szolgáltatást
nyújtó
intézmények
sajátosságai
a
szervezetszociológia
fogalomrendszerében
7
II. 1. Általában a szervezetekről
8
II. 2. 1. A szolgáltatás
12
II. 2. 2. Működési feltételek
13
II. 2. 3. Jogszabályi háttér
15
II. 2. 3. 1. Pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák, a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek után megállapítható ellátások
20
II. 2. 3. 2. A szülősegítés jogi szabályozása
27
III. 1. A vizsgálat céljai és módszerei
41
III. 2. A válaszadó pályázók általános, szervezeti és működési jellemzői
44
III. 3. A pályázók alaptevékenységének jellemzői, a pályázatok és a támogatással megvalósult tevékenységek jellemzői
60
IV. Következtetések
89
IV. 1. Az elemzés eredményeinek szervezetfejlesztési vonatkozásai
89
IV. 2. Javaslatok a szervezetfejlesztés további irányaira – hálózatfejlesztés és szolgáltatáscsomag
98
IV. 2. 1. Hálózatfejlesztés
98
IV. 2. 2. Szolgáltatáscsomag
101
Irodalom
117
Ábra- és táblázatjegyzék
119
Mellékletek
120
3
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Bevezetés A ’80-as évek második felétől kezdődően és különösen a rendszerváltást követően a fogyatékos-ellátás területén korábban kizárólagosan jelenlévő gyógypedagógiai szemlélet szakmai megközelítése kiszélesedett. A szociális segítő szakmák, a mentálhigiénia, a különböző terápiás iskolák és módszerek egyre fontosabb helyet kaptak a fogyatékos ellátás módszertanában. A folyamatban jelentős szerepe volt a civil szervezeteknek, hiszen az általuk szervezett, korábban nem jellemző ellátási formák – a lakóotthonok, a korai fejlesztés, a támogatott foglalkoztatási programok, stb. – már ebben az interdiszciplinális szakmai környezetben kezdték meg működésüket, illetve az új terápiás technikák és módszerek gyakorlati integrációja és képzése máig elsősorban civil szervezéssel valósul meg.1 A sajátos nevelési igényű gyermekeket a közelmúltig hagyományosan speciális intézményekben, szegregáltan oktatták, nevelték. Jelenleg is zajlik e hagyományos nevelési forma kizárólagosságának feloldása, melynek célja, hogy csak azok a gyermekek részesüljenek speciális intézményi ellátásban, akiknek állapota ezt indokolja, a többiek integrált környezetben, „többségi” oktatási intézményben folytathassák a tanulmányaikat. A terület szakemberei egyetértenek abban, hogy a fogyatékos emberek maradéktalan társadalmi befogadásának elsődleges és leghatékonyabb eszköze a szemléletváltás, amely hozzájárul a társadalomban jelenlévő előítéletek, az irányukban megfigyelhető tartózkodás, a fogyatékos emberek és családjuk esetében tapasztalható elszigetelődés felszámolásához. Az FSzK ezt a folyamatot kívánta elősegíteni azokkal a szülősegítő programokat támogató pályázati lehetőségekkel, melyek célja a környezet alakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik életminőségének javítása, a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében. A jelen tanulmány célja, hogy az elmúlt években megvalósult pályázatok dokumentációja és a pályázó szervezetek tapasztalatainak, igényeinek összegyűjtött adatai alapján 1
(Civil Szemle 2008/1-2.)
4
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról rámutasson azokra a jellemzőkre, sajátosságokra, melyek a további – szervezeti és tartalmi - fejlesztések szempontjából meghatározóak lehetnek.2
I. Szervezetfejlesztés a társadalomtudományokban A szervezetfejlesztés, a szervezeti változások menedzselésének egyik módszere valamikor a 60-as évek táján alakult ki. Az elnevezés eredete nem egyértelmű, Blake, Mouton, Shepard, Beckhard és McGregor nevéhez köthető, akik a beavatkozás újszerűségét akarták hangsúlyozni azáltal, hogy az általános menedzsmentfejlesztéstől, T-csoport tréningtől, vagy emberi erőforrás tréningtől eltérő megfogalmazást alkalmaztak. A „fejlesztés” rész a folyamat dinamizmusát hivatott kifejezni a javítás helyett, a „szervezet” kifejezés használatával pedig az egész rendszerre kiterjedő voltát emelték ki. Beckhard (1969, p. 9.) a következőképpen fogalmazott: „A szervezetfejlesztés egy tervezett, egész rendszerre kiterjedő, felülről vezérelt erőfeszítés, a szervezeti hatékonyság és egészség növelésére, a szervezet folyamataiba történő tervezett beavatkozásokon keresztül, a magatartástudomány eredményeinek felhasználásával.” Bennis (1969) a változásra adott válaszként értelmezi, míg Burke (1994) a szervezeti kultúra változtatási folyamatának tekinti. French és Bell (1995, p. 28) definíciójukban részletesen felsorolják a szervezetfejlesztés jellemzőit. Szerintük „a szervezetfejlesztés a felső vezetés által támogatott és vezetett, hosszú távú erőfeszítés, a szervezet víziójának, empowermentjének, tanulásának, problémamegoldó folyamatainak javítására, a szervezeti kultúra folyamatos, együttműködő menedzselésén keresztül, külön figyelemmel a munkacsoportok és más csoport konfigurációk kultúrájára, felhasználva a tanácsadó támogató szerepét, az alkalmazott magatartástudomány elméletét és módszereit, beleértve az akciókutatást is.” Hasonlóan az elméleti kutatókhoz, a hétköznapi gyakorlatban sem használják a kifejezést teljesen egyértelműen. Vannak, akik az utóbbi definíciónak megfelelően szűkebben, egy bizonyos típusú beavatkozásként értelmezik a szervezetfejlesztést, mások bármilyen, a szervezet működésének javítására tett intézkedést beleértenek ebbe a fogalomba. Jelen esetben a 2
Kőpatakiné Mészárom Mária: A gyógypedagógia az együttnevelésben, OKI, 2006.
5
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról szűkebb értelmezést érdemes követni, mely szerint azt a beavatkozást tekintjük szervezetfejlesztésnek, melynek célja a szervezet problémáinak megoldása, és kihasználatlan lehetőségeinek kiaknázása a szervezet tagjainak aktív közreműködésével. Ebben a megközelítésben a lényeg a szervezetek problémáinak meghatározásán és a megoldáshoz szükséges készségek, képességek fejlesztésén van. A folyamat eredményeként a szervezet nem csak azt a konkrét problémát oldja meg, amivel szembekerült, hanem megtanulja saját szervezetét is fejleszteni. A szervezetfejlesztés folyamata három fő szakaszra tagolható, ezek: a szervezet állapotának diagnosztizálása, a beavatkozások, akciók megvalósítása, és hatásuk értékelése (French and Bell, 1995). A sikert a fejlesztési folyamat hatékony menedzselése biztosíthatja. Számos tényezőt kell figyelembe venni, és összehangolni a szervezet sikereres működése érdekében. Talán az egyik legfontosabb feladat a változás folyamatának megértése, hiszen a szervezetfejlesztés során a szervezet tudatos megváltoztatására törekszünk. A változás folyamatának megismerése azért fontos, mert ezek a mechanizmusok zajlanak le a szervezetekben minden apró változás során. A szervezeti tagok cselekvéseit mozgató folyamatok felismerése, megértése hozzásegítheti a vezetőket, hogy beavatkozásaik eredményesek legyenek.3 A folyamatok újragondolása esetén gyakran célszerű teljesen elvonatkoztatni az adott szervezet aktuális működési módjától, ezt jelenti az ’üres lap’ típusú megközelítés. Érdemes pusztán a józan észre hagyatkozva újragondolni az adott szervezet alapvető kérdéseit: • a szervezet stratégiája, céljai, • a kliensek elvárásai és igényei, • az alapvető folyamatok értéknövelő megközelítése, • a változás lehetőségei, • a jelenlegi működés és folyamatok problémái, 3
Újhelyi Mária: Az emberi erőforrás menedzsment és fejlesztés, valamint a szervezetfejlesztés kapcsolata, Ph.D. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2001.
6
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról • elképzelések a kliensek igényeinek jobb kiszolgálására, • a támogató folyamatok újraalakításának lehetőségei, • a jelenlegi működés és egy esetleges változtatás kapcsolódási lehetőségei, • a szervezeti átalakítás és folyamatszervezés kérdései, • az emberi erőforrás javításának lehetőségei, • esetleges alternatívák megléte. A jelen téma szempontjából érdemes kitérni a közszféra szervezeteinek problémáira. Sokféle oka van annak, hogy a közszféra hatékonysága alacsony, néhány ezek közül: • a szervezet: a közszolgálati szervezetek gyakran a kliensek szolgálata helyett a belső szabályaikat és a kényelmes működést helyezik a középpontba; • tehetetlenségi nyomaték: a kliensek ugyan elégedetlenek lehetnek a szolgáltatással, mégis a szervezet átalakítása nagyon lassú; • a bemenő információk nem a megfelelő kimenetet eredményezik: a szervezeten belül az informormáció áramlás a szervezet működésének minőségét illetően jelentősen torzulhatnak; • kockázatkerülés: a közszolgálat, a bürokrácia kockázatkerülő; • a szervezetirányítási készségek alacsony foka: az elmúlt időszakra elmondható, hogy a közszolgáltatások minősége és az azt előállító szervezet menedzsmentje nem kapott kellő figyelmet.4
A következőkben a szervezetfejlesztés folyamatának jellemzőit szűkebb keretek között, a szociális szervezetekre vonatkoztatva tekintjük át.
II. A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények sajátosságai a szervezetszociológia fogalomrendszerében 4
Mészáros József: Újragondolt közszolgáltatás, 2004, Budapest, in. Helmich Dezsõ, Szántó Zoltán (szerk.): Metodológia, Társadalom, Gazdaság, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 469- 483. o.
7
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról II. 1. Általában a szervezetekről „A szervezetek az emberek által tudatosan létrehozott oly képződmények, amelyekben az emberek egy csoportja tevékenykedik, ezt valamilyen együttes cél érdekében teszik.” A meghatározott célok érdekében folyó tevékenységek szabályozzák „a szervezet belső viszonyait, céljait, feladatait, a feladatok megosztását leírják, deklarálják, vagyis formába öntik.” (Jávor I., 1993.) A formális szervezetek lényeges jellemzője, hogy pontosan kijelölt határaik vannak: a belül lévők a szervezet tagjai, a külső a kliensek köre, akik számára a szervezet szolgáltatást nyújt. E szervezetek célkövető, irányított rendszerek. A szervezeteket rendszerként szükséges kezelni, tehát nemcsak az elemei közötti összefüggések és az általuk alkotott struktúra a fontos, hanem az is, hogy az egyes részek egymás nélkül nem tudnák ellátni feladatukat, tehát az egyes területeken bekövetkező változások egyértelműen befolyásolják a többi működését.
A szervezetek szociológiai megközelítése eltérő lehet. Ennek részben történeti okai vannak, mivel minden korszak a saját technikai-tudományos színvonalának megfelelő hasonlatokkal próbálja leírni a szervezeteket, részben oka a szervezet komplexitása, ami sok lehetőséget nyújt az eltérő értelmezésre. Ismereteink rendszerezéséhez azonban szükség van valamilyen értelmezési, vonatkoztatási keretre, annak ellenére, hogy egy meghatározott megközelítéssel nem lehet teljes egészében leírni a valóságban végbemenő folyamatokat.
A társadalomban működő szervezetek sokféleségének is következménye, hogy a szervezetszociológia története során létrejött szinte valamennyi paradigma ma is relevánsnak tekinthető. Egy-egy szervezettípus leírásakor vagy gyakorlati probléma megoldásakor többféle megközelítés egyidejű használata is indokolt, mert tisztán nem létezik egyik modell sem. A szervezetek kategorizálásának nyolc gondolkodási rendszere: a szervezet mint gépmodell (racionális szempontokat kell bevinni a szervezet kezelési folyamataiba); mint organizmus (a változó környezet figyelembevétele); mint agy (információk az irányításban és működésben); mint kultúrák (értékek, kooperációs formák, szankciók); mint politikai rendszerek (érdek, hatalom, konfliktus); mint pszichikus börtönök (az emberek tu8
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról datának előtérbe helyezése); mint folyamat és változás (a környezetbe ágyazottság kerül előtérbe); mint az uralom eszközei (előtérbe kerül a deviancia) (Gareth Morgan). A jelen téma vizsgálatának szempontjából egy paradigmát érdemes kiemelni: abból kiindulva, hogy ma a társadalmi környezet folyamatos, gyors változása, átalakulása az intézmény számára folyamatos alkalmazkodási kényszerként jelenik meg, az organikus modell alkalmazása célszerű. T. Burns és G. M. Stalker megközelítése szerint a racionalitás mást jelent egy stabil környezetben és mást gyorsan változó feltételek mellett. A szervezetet, mint organikus rendszert úgy értelmezik, mint amely kitűzött céljai elérése érdekében a külső feltételek figyelembevétele mellett legalkalmasabb módon rendezi és átrendezi belső viszonyait. Alaptételük, hogy a szervezet nem vizsgálható önmagában, kizárólag a környezetével együtt, a környezet szervezetre gyakorolt hatását középpontba állítva. A szervezet a különböző környezeti hatásokra belső viszonyainak megváltoztatásával reagál. Az alkalmazkodási mechanizmus vizsgálata kimutatta, hogy a szervezeti racionalitás értelmezése a környezeti feltételek figyelembe vételével lehet csak teljes. (B. Scott, 1981.)
II. 2. A szociális szolgáltatást nyújtó és oktatási tevékenységet folytató szervezetek A szociális szolgáltatást nyújtó, oktatási tevékenységet folytató szervezetek tipológiai besorolásához Katz és Kahn rendszerét indokolt alkalmazni, melyben a szerzők négy elsőrendű és tíz másodrendű tényezőt határoztak meg. Az általuk alkalmazott négy általános szervezettípus - produktív, adaptív, fenntartó, igazgatási-politikai - közül a témánk szempontjából releváns szervezetek a fenntartó kategóriába sorolhatóak. E csoport jellemző tulajdonsága, hogy az egyének szocializációjával foglalkozik, célja, hogy az egyének betölthessék szerepeiket a társadalomban. A másodlagos tényezők szerinti besorolás egyik lehetséges kritériuma, hogy a szervezet emberek vagy dolgok formálásával éri-e el célját. Amennyiben tevékenységének középpontjában az ember áll, a szervezetek tovább tipizálhatóak: embereket továbbító (mun-
9
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról kaközvetítő, családsegítő stb.) és embereket megváltoztató (terápiás intézetek, családsegítő stb.) szervezetekre. A Leavitt-féle módszertani modell szerint a szervezet működésének négy alapeleme: a feladat (a szervezet problémamegoldó képességét biztosító elemek); a struktúra (hatalmi, felelősségi, irányítási stb. mechanizmus); az információ és ellenőrzés (kommunikációs és ellenőrzési mechanizmus); az emberi erőforrás (interperszonális kapcsolatok, motiváció, attitűdök).
A fenti tipológiák mentén a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó szervezetek belső viszonyainak és feladatainak lényegi elemeit tekintjük át. 1990-ig az állami szerepvállalás a nagy intézetekre épült – a gyermekvédelmi rendszer mellett az időskorúak irányába terjedt ki –, elsősorban gondozási egységek és bentlakásos szociális otthonok formájában. 1993-ig, az első szociális törvény megjelenéséig a fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek ügyét, de még a három éves kor alattiak bölcsődei gondozását is az egészségügyi rendszer részeként kezelte az állam. 1997. után, a gyermekvédelmi törvény megjelenésével jogszabályi lehetőségek is nyíltak az addig leginkább csak karitatív szerepet betöltő civil szerveződések előtt, amelyek ezután a professzionális, közfeladatot jelentő, közvetlen ellátásokban is részt vállalhattak.5 A fogyatékos-ellátást végző civil szervezetek – a többi társadalmi szerzethez hasonlóan – jellemzően a rendszerváltás után alakultak. A legtöbb szervezet szülői összefogással alakult azzal a céllal, hogy az érintett családtagok számára közösségi programokat szervezzen, illetve valamilyen érdekvédelmi tevékenységet fejtsen ki. A személyes érintettségen és a családi összefogáson alapuló civil szerveződések szintjét ezek az alapítványok, egyesületek hamar túlhaladták és a tevékenység fókuszába általában valamilyen ellátás megszervezése került. Ennek oka a kényszerűségre vezethető vissza, arra a tényre, hogy alapvető ellátási formák hiányoztak, egyenlőtlen volt a területi hozzáférés, illetve a működő ellátások minősége nem volt kielégítő. Az érintettek részéről tehát az a tapasztalat fogalmazódott meg, hogy az állam nem megfelelő módon látja el családtagjaik alapszükségleteit, oktatáshoz, lakhatáshoz, gondozáshoz vagy ápoláshoz való jogát. Ezzel magyarázható, hogy a fogyatékkal élő emberek ügyét felkaroló szervezetek rövid
5
Civil Szemle - Civil éves jelentés, 2008/1–2. 10
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról időn belül – a korábban jellemzően szabadidős programok szervezését jelentő tevékenységek helyett - lényegesen nagyobb volumenű és alapvetően az állami feladatvállalás körébe tartozó ellátásokat szerveztek, ezzel biztosítva azt, hogy gyermekeik, családtagjaik megfelelő minőségű ellátáshoz – vagy egyáltalán ellátáshoz - jussanak. Mindezek következtében a szervezetek döntő része nagymértékű intézményesülési folyamaton ment keresztül alig egy évtized alatt. A fogyatékkal élő emberek ügyében tevékenykedő civil szervezetek elsőszámú feladatává az elmúlt kb. 15 évben tehát az intézményszervezés, az intézményműködtetés vált. Az általuk létrehozott intézményrendszer korábban hiányzó szolgáltatásokat alakított ki, valamint feltételeiben és módszertanában a korábbi intézményektől jelentősen eltérő szolgáltatásokat hozott létre. Az oktatás területén az elmúlt időszak jelentőséggel bíró folyamatait tekintve az integrált oktatás kérdését indokolt kiemelni. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésénekoktatásának gyakorlati megvalósítására az 1993-ban életbe lépett közoktatási törvény adott lehetőséget. Az együttnevelés (inkluzív nevelés), vagy speciális intézményekben történő nevelés dilemmája mára lényeges szakmai kérdéssé vált. Az elkülönült speciális intézményhálózatot egyre több kritika éri amiatt, hogy bár legtöbbször magas szakmai színvonalon látja el feladatait, nem mozdítja elő kellő mértékben az általa nevelt gyermekek társadalmi integrációját. Az utóbbi tíz évben elsősorban a szülők, de a többségi és a speciális intézmények kezdeményezésére is megjelentek a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének megoldásai, a befogadó intézmények. A speciális intézmények közül többen módszertani központtá alakultak és szolgáltatásaikkal, aktív együttműködésükkel, kapcsolatok kiépítésével segítették a befogadás eredményességét. A többségi intézmények befogadóvá válásának kialakulása, a szakmaközi együttműködések megvalósítása érdekében módosítások történtek mind a jogszabályi háttér, mind pedig a finanszírozás tekintetében. Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is előtérbe kerülnek tehát azok az oktatásszervezési módszerek, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására és az esélykülönbségek csökkentésére törekszenek. A magyar oktatási gyakorlatban azonban még jócskán megtalálhatók a tanulók eltérő hátterét 11
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról figyelmen kívül hagyó tanulásszervezési módok. A tapasztalatok alapján a tantervi célkitűzések teljesíthetőségétől való félelem, a merev szervezeti keretek, a szolgáltatói, tanácsadói, mentori hálózat hiánya hátráltatja a sajátos nevelési igényű tanulókat a beilleszkedésben.6
II. 2. 1. A szolgáltatás Mint arról a fentiekben már esett szó, a társadalmi hátrányok csökkentésére a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az óvodák és az iskolák egy részében a kilencvenes években kezdték bevezetni az együttnevelés módszereit, amelynek segítségével egy-egy gyermekcsoportban néhány tanulási nehézséggel vagy egyéb hátránnyal induló gyermek nevelése, oktatása is folyik. 2006-ban több mint 2500 olyan intézmény volt Magyarországon, amely felvállalta a befogadás sokáig ismeretlen feladatát, több mint 38 ezer gyermeknek lehetőséget adva egy átlagos közösségbe való beilleszkedésre. A 2005/2006-os tanévben 131 intézményben oktattak olyan gyermekeket, akik valamilyen szempontból – fogyatékosság vagy tanulási zavar miatt – jelentős hátrányban voltak társaikkal szemben, így oktatásuk elkülönítetten hatékonyabbnak bizonyult. Az intézmények 8%- a középfokú, 16%-a alapfokú volt, 4%-uk pedig óvoda. Az oktatási helyszínek 72%-a összetett intézmény, iskola, óvoda és kollégium is volt egyben. Az óvodákban 1431, az iskolákban közel 31 ezer gyerek részesült klasszikus gyógypedagógiai nevelésben. A speciális szakiskolák 749 osztályában 8797 gyermek tanult. A harmadik életévüket betöltött, önellátásra részben képes fogyatékkal élők napközbeni gondozása, foglalkoztatása és nevelése a fogyatékosok napközi otthonaiban zajlik. Számuk 2005-ben 111 volt, csaknem kétszerese a tíz év előttinek, a gondozottak száma (2765) több mint a duplája. Egy gondozóra 4 ápolt jutott. A gondozók 91%-a szakképzett. A fogyatékosok gondozóháza átmeneti ellátást nyújtó intézmény, itt azok a fogyatékkal élők helyezhetők el, akiknek gondozása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. 2005-ben 14 ilyen intézmény működött 161 ellátottal, többszöröse a tíz évvel ezelőttinek. (Statisztikai Tükör,
KSH, 2007. május 30.)
6
CIVIL SZEMLE 2008/1–2; Kőpatakiné Mészáros Mária: Gyógypedagógia az együttnevelésben, OKI, 2006.
12
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Az Oktatási Minisztérium oktatási szempontú definíciója szerint az általános iskolákban tanuló fogyatékosok száma körülbelül 34 500 és 39 500 fő között mozgott a 90-es években, míg 2005-re ez a szám közel 57 ezer főre nőtt. Figyelembe kell venni azonban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek létszámának ilyen növekedése mögött statisztikai, illetve diagnosztikai problémákkal is számolni kell. A sérült emberek számának ilyen rohamos növekedése feltehetőleg statisztikai és diagnosztikai tévedésekre, valamint arra a tényre vezethető vissza, hogy a növekvő munkanélküliség elől sokan a rokkant nyugdíjba menekültek, így az adatok nem teljes mértékben tükrözik a valós helyzetet.
II. 2. 2. Működési feltételek A témánk szempontjából releváns intézmények nagyobb hányada a közoktatási rendszer részét képezi. A közoktatás finanszírozásában három nagy államháztartási forrás vesz részt: a központi költségvetés, az önkormányzati támogatások és a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprésze. Az önkormányzati támogatások forrásait részben a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök, részben az önkormányzatok saját bevételei alkotják. A gazdasági szféra részben a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetéseken keresztül, részben közvetlenül is nyújt támogatásokat a közoktatás finanszírozásához. Emellett lakossági forrásokból, a tanulók családjainak ráfordításaiból is képződnek közoktatási források. 2004. óta az európai uniós fejlesztési támogatások egy része is közoktatási fejlesztési célokat szolgál. A közoktatási rendszerben a központi költségvetés oktatási kiadásai és ezen belül az oktatási normatív, valamint célzott támogatások fontos meghatározói az önkormányzati iskolák kiadásainak. Ugyanakkor az iskolafenntartó önkormányzatok költségvetési helyzete szabja meg az iskolák finanszírozásának közvetlen korlátait. Ezt pedig az oktatási normatívák összegének alakulásán túl a többi központi támogatás, a helyi bevételi lehetőségek és a különféle szolgáltatási területeken jelentkező kiadási igények együttes hatása alakítja. A normatív alap-hozzájárulások egyforma nagyságúak az önkormányzati és nem állami (egyházi, alapítványi, közhasznú társaságok vagy gazdálkodó szervezetek) iskolafenntar13
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról tók számára. A nem önkormányzati iskolafenntartók is kapnak kiegészítő normatív támogatást, kötött felhasználású támogatás és központi előirányzatú központi költségvetési támogatás formájában hozzájárulást, de ezek köre nem teljesen egyezik meg az önkormányzati iskolafenntartóknak nyújtott támogatásokkal. Az egyházi iskolafenntartók – a normatív hozzájárulásokon kívül – kiegészítő hozzájárulás jogcímén megkapják azt az összeget is, mely az átlagos, önkormányzati fenntartású iskolák kiadásai és a normatív állami támogatások között van. Reálértéken a közoktatási kiadások 2001-ben 5%-kal, 2002-ben 6%-kal, 2003-ban 17%kal emelkedtek (a jelentős növekedés elsősorban a közalkalmazotti béremelés következménye volt). Ugyanakkor 2003 és 2004 között megállt a közoktatási kiadások növekedése: folyó áron 2004-ben már csak 2%-kal emelkedtek, ami reálértéken a ráfordítások 4%-os csökkenését jelentette.7 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a közoktatási alap-hozzájáruláson felül kiegészítő hozzájárulás biztosított. A 2008. évi költségvetési törvény értelmében a hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a tanuló a 2008/2009. tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdi meg. 160%-a jár a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után, 80%-a jár a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után és
7
Jelentés a közoktatásról 2006, OKI
14
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 60%-a jár a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók után. Egy szociális intézményt működtető civil szervezet bevételei jellemzően háromféle forrásból tevődnek össze. Első és meghatározó forrás a normatív állami támogatás. Ez kizárólag a törvényben leírt közfeladatoknak a jogszabályban meghatározott keretek között történő ellátására, esetünkben tehát a szociális törvényben szereplő intézménytípus működtetésére igényelhető. A normatív támogatás az ellátottak száma szerint érkezik – kivétel ez alól az „ambuláns” rendszerben működő támogató szolgálat, ahol a személyi segítés és a személyszállítás óraszáma az elszámolás alapja. Mivel az állami támogatás a törvényben rögzített ellátási formákhoz kapcsolódik, a normatíva-igénylés feltétele az érvényes hatósági működési engedély, és a meghatározott ellenőrző szerv (a közigazgatási hivatal, vagy a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének) évenkénti ellenőrzése.
II. 2. 3. Jogszabályi háttér Az alábbiakban azt a jogszabályi környezetet igyekeztünk feltérképezni, amelyben a fogyatékos gyermekek nevelése, gondozása, oktatása zajlik. Az alapvető jogszabályi garanciákon túl ez a rész kitér a jogszabályok által biztosított ellátási formákra, valamint azon rendelkezésekre, melyek alapján a szülőket támogató tevékenységek szervezése folyik a különböző ágazati irányítás alá tartozó területeken.
Az 1998. évi esélyegyenlőségi törvény megalkotása előtt főleg ágazati törvények, valamint egyéb jogszabályok határozták meg a fogyatékos személyekkel kapcsolatos jogokat, kedvezményeket és támogatásokat. Törvényi szinten csak néhány jogszabály rendelkezett a fogyatékos személyeket érintően is, az alábbiakban néhány fontosabbat emeltünk ki:
– 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 15
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A 23. cikkben a magyar állam elismeri, hogy a fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie. Továbbá elismeri a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát, és kérelemre megfelelő segítséget biztosít, lehetőség szerint ingyenesen. A fogyatékos gyermek részesülhessen oktatásban, képzésben, egészségügyi ellátásban, gyógyító nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidő-tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.
– 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Az egyik legfontosabb törvény, amely kihat a fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik, gondozóik helyzetére. Lakásfenntartási támogatás, ápolási díj járhat a fogyatékos személy után. A törvény a települési önkormányzatok hatáskörébe utalja a rászoruló személyek – így a fogyatékos személyek esetében is – a szükséges alapellátás (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) biztosítását. Nagyon fontos rendelkezése még a törvénynek, hogy a települési önkormányzatok feladata továbbá a fogyatékos személyek lakókörnyezetben való ellátása is (speciális ellátások körében, a támogató szolgálatok segítségével, ilyen például: a speciális személyszállítás, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás elérhetőségének biztosítása, az információnyújtás, a társadalmi beilleszkedést elősegítendő). Az 1999. évi módosítás óta a törvény lehetővé teszi a rászoruló fogyatékos személyek - kiskorúakat elkülönítetten - elhelyezését a fogyatékos személyek otthonában is. Itt is biztosítani kell a kiskorúak korai fejlesztését, iskolai tanulmányok folytatásának elősegítését; a nagykorúak képességfejlesztését, szinten tartását, munkajellegű foglalkoztatását, illetve sport- és szabadidős tevékenységet. A fogyatékos személyek otthona mellett még nappali ellátást, illetve átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, továbbá lakóotthonok is segíthetik a fogyatékos személyek gondozását, elhelyezését.
A törvény 94/F §-a külön kitér a fogyatékos személyek speciális jogaira is: „(2) A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen a) az akadálymentes környezet biztosítására, 16
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról b) az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, c) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek megteremtésére, d) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.”
– 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A törvény biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek jogait a fogyatékossági típusuknak megfelelő oktatáshoz, fejlesztéshez, illetve a megfelelő iskolatípushoz vagy intézményhez. Szabályozza a helyi és települési önkormányzatok feladatait, a pedagógiai szakszolgálatok, köztük a nevelési tanácsadók és a szakértői bizottságok munkáját. „A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága,
fejlettsége
ezt
lehetővé
teszi.”
(35.
§
4.
pont.)
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell 1. a fogyatékosság szűrését elvégezni, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. 2. vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. A törvény 121. §-ának 29. pontja meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát is:
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a visel-
17
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról kedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;
A nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság munkamegosztását is szabályozza a törvény (30. § 8. bekezdés): „Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.”
Az oktatáspolitikai fejlesztések célkitűzése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan, optimális képzési kínálatot biztosítson, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igényeihez, képességeihez, tanulási előfeltételeihez, és hozzáférhetővé teszi számukra a többségi oktatási rendszer kínálatait. A közoktatási törvény lehetőséget ad egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) létrehozására. A 33. § értelmében az EGYMI létrejöhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. A 2006. évi CXXI. törvény 7. § (4) bekezdésével megállapított közoktatási törvény 126. §-a helyébe új rendelkezés került. Változtak a pszichés fejlődési zavarai miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek, tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás részletszabályai. E rendelkezés alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja, hogy az említett körbe tartozó gyermekek, tanulók küzdenek-e a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem. Amennyiben igen, az visszavezethető-e organikus okokra vagy sem. E vizsgálatokat 2007. december 31-ig kellett lebonyolítaniuk a szakértői és rehabilitációs bizottságoknak, majd ezt követően 2008. március 15-ig kellett azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Függetlenül attól, hogy a pszichés fejlődési zavarai miatt sajátos nevelési igé18
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról nyű gyermek, tanuló a felülvizsgálatot követően kikerül-e a sajátos nevelési igényűek köréből, 2008. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni.
– 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény ratifikálása után megszületett a gyermekek védelméről szóló törvény is, amely a fogyatékos gyermekek speciális szükségleteit, jogait is figyelembe veszi. „6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. (4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. (5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak. (6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.”
A törvény integratív szemléletű szövege lehetővé teszi, hogy a fogyatékos gyermekek jogait, szükségleteit csak ott hangsúlyozza ki, ahol szükséges, mind a pénzbeli ellátások-
19
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról ról, mind a gondoskodást, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó alapellátásokról szóló rendelkezésekben.
II. 2. 3. 1. Pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák, a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek után megállapítható ellátások A fogyatékos személyek részére a szociális ellátórendszer speciális pénzbeli és speciális személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat biztosít. Az alábbi összesítés adatai a gyermekek számára nyújtható ellátási formák igénybevételének alakulásáról adnak információt. A 18 éven aluliak és a felnőtt személyek számára egyaránt nyújtható ellátások esetében az összesített adatok állnak rendelkezésre.8
A pénzbeli ellátásban, illetve a személyes gondoskodásban részesülő fogyatékos személyek száma megközelítőleg összesen 410 ezer, többen részesülnek ugyanakkor két vagy többszörös ellátásban. Legnagyobb mértékű a pénzbeli támogatásban részesülők száma. A 2005. évi adatok alapján magasabb összegű családi pótlékot - amelyet a fogyatékos, illetve a tartós, krónikus betegségben szenvedő gyermekek és súlyosan fogyatékos fiatal felnőttek kapnak 122 ezer fő veszi igénybe. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában - amelyet a súlyos mozgáskorlátozott személyek kapnak, akik a tömegközlekedést nem képesek igénybe venni - hozzávetőlegesen 270 ezer fő részesül. A személyes szociális gondoskodási szakellátások közül nappali ellátás keretében 95 intézetben 2299 fő részére biztosítanak ellátást döntően az önkormányzatok. Az átmeneti elhelyezésben részesülők, gondozóházban elhelyezettek száma igen kevés. Tartós ellátásban, ápoló-gondozó otthonokban 16 ezer fő, rehabilitációs intézményekben 5 ezer fő került elhelyezésre. A bentlakásos intézmények többsége súlyos értelmi fogyatékosok ellátását, míg a rehabilitációs intézmények főként a mozgássérült, értelmi fogyatékosok és vak személyek gondozását végzik.
8
12/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról
20
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek után megállapítható ellátásokról rendelkező jogszabályok9: •
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ellátások
•
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
•
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
•
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. kormányrendelet
1. Pénzbeli ellátások 1. 1. Ápolási díj Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe: •
állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása,
•
a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása,
•
a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása
esetén. Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló •
9
súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül)
Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról, 2008., Szociális és Munkaügyi Minisztérium 21
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról •
tartósan beteg 18 év alatti tartósan beteg gyermek ápolását, gondozását végzi. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2008. január 1-étől 28.500,- Ft).
A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg, mely azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ával (2008. január 1-étől 37.050,- Ft). 1. 2. Magasabb összegű családi pótlék Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül az a gyermek, aki az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó, vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
jogosultsági kategória - tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család
havi összeg 23 300 (gyermekenként)
- tartósan beteg, súlyosan fogyatékost ne25 900 (gyermekenként) velő egyedülálló - 18 éven felüli tartósan beteg, ill. súlyosan 20 300 (gyermekenként) fogyatékos személy
1. 3. Gyermekgondozási segély Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, nevelőszülő, gyám, illetve a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető (2008. január 1-étől 28.500,- Ft). A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg 2006. szeptember 1. óta lehetőség nyílik részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló személy fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a) étkezni, vagy 22
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül – segédeszközök igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
2. Természetbeni ellátások és szolgáltatások 2. 1. Étkezési térítési díjkedvezmény A tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%át kedvezményként kell biztosítani. 2. 2. Ingyenes tankönyvellátás Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki •
tartósan beteg,
•
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
•
pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar).
2. 3. Közgyógyellátás
23
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Amennyiben a gyermek betegsége miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, úgy alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott •
járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre gyógyszerkerete (2008. január 1-étől legfeljebb havi 12.000,- Ft + eseti keret: legfeljebb évi 6.000,- Ft) erejéig,
•
gyógyászati segédeszközökre, azok javítására és kölcsönzésére,
•
az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
2. 4. Parkolási igazolvány A parkolási igazolvány az után a gyermek után igényelhető, aki vaknak, vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának minősül és e betegségek fennállása miatt magasabb összegű családi pótlékban részesül.
3. Szociális alapszolgáltatások 3. 1. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése révén. A szolgáltatás feladata továbbá pl. az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységekhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan. A támogató szolgáltatás igénybevétele során rászorultnak minősül a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy is.
4. Szakosított ellátási formák 24
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 4. 1. Fogyatékos személyek otthona A fogyatékos személyek otthona azon személyek gondozására szolgál, akinek oktatására, képzésére, gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. 4. 2. Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye Azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetve látássérült személyeknek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakókörnyezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást. 4. 3. Fogyatékos személyek gondozóháza Azoknak a fogyatékos személyeknek biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. 4. 4. Lakóotthon A lakóotthon 8-14 fogyatékos személyt befogadó intézmény, mely az ellátást igénybe vevő számára életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthoni ellátás formái fogyatékos személyek lakóotthona esetében: rehabilitációs, illetve ápoló-gondozó célú lakóotthon.
5. Közlekedési és mozgáskorlátozott személyek számára nyújtható egyéb kedvezmények 5. 1. Közlekedési támogatás A súlyosan mozgáskorlátozott gyermek egy éves kora után kérhető a közlekedési támogatás megállapítása a helyi önkormányzat jegyzőjétől. A támogatás összege 2008. január 1-étől 7.000,- Ft/év. 5. 2. Gépkocsi-szerzési támogatás
25
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A támogatás megállapítható annak a személynek, aki – további feltételek együttes teljesülése esetén - a vele közös háztartásban élő harmadik életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt. A támogatás mértéke a vételár, illetve a forgalomba helyezéssel kapcsolatos költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000,- Ft. 5. 3. Személygépkocsi átalakítási támogatás A személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását. Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de 2008. évben legfeljebb 30.000,- Ft. 5. 4. Utazási költségtérítés A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár. A költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott – a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. Azt a biztosítottat, aki betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, utazási költségtérítésként kilométerenként 2008. július 1-étől 21,- Ft illeti meg. Ettől az időponttól a kísérőt nem illeti meg költségtérítés. 5. 5. Utazási kedvezmény A kedvezmény igénybevételére jogosult kedvezményes menetjeggyel, vagy bérlettel az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá a vele együtt utazó személy.
26
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
5. 6. Akadálymentesítési támogatás A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe. A támogatás mértéke legfeljebb 100.000,- Ft, ha a mozgássérült az igénylő közeli hozzátartozója.
II. 2. 3. 2. A szülősegítés jogi szabályozása A szülősegítés jogi szabályozása a gyermekek nevelését, oktatását érintő jogszabályokban foglalt, a legtöbb esetben egymástól elválaszthatatlan, egymás előfeltételeiként meghatározott szülői jogokból és kötelességekből vezethető le. Az alábbiakban ezen jogok és kötelezettségek, valamint az oktatást, nevelést támogató
intézmények ehhez
kapcsolódó feladatainak ismertetésére kerül sor. A leírás elsősorban a fogyatékos, illetve sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézményekre fókuszál.
Elsőként az 1997. évi XXXI. törvényben foglalt szülői jogokat és kötelezettségeket, valamint a szociális intézményrendszer elemeinek – családsegítés, gyermekjóléti szolgálat,
27
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról ápolást, gondozást nyújtó intézmények - ezekhez illeszkedő támogató tevékenységeit gyűjtöttük össze. Ezt követően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szülői jogokat és kötelezettségeket tartalmazó rendelkezéseit és a közoktatás intézményrendszerének – pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény - szülőket támogató tevékenységeit ismertetjük, végül pedig az ifjúság-egészségügy rendelkezéseit mutatjuk be. a) Szociális intézményrendszer 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Szülői jogok és kötelességek 12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. (2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. (3) A gyermek szülője - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. (4) A gyermek szülője köteles
a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. . . Gyermekjóléti szolgáltatás 39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
28
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. . . (4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, . . 40. § . . (2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,
e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, . .
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 29
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Családsegítés 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. . .
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények . . 70. § (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.
30
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról (2) A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. . . 74. § (1) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. (2) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.
10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról . 3.5. A CSALÁDBAN MARADÁST SEGÍTI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL „…A fogyatékos - különösen az értelmileg akadályozott, az autizmussal élő, a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket, illetve felnőttet ellátó szülők számára az alkalmankénti külső segítség igénybevételének lehetőségét szükséges biztosítani. Meg kell vizsgálni speciális támogatást nyújtó szolgálat meglévő szolgáltatások ilyen feladattal történő kibővítésének lehetőségét.”
létrehozásának, illetve a
b) Közoktatási intézményrendszer 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A szülő jogai és kötelességei 13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. (2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek. (3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. (4) A szülő (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását - a gyermek érettségének megfelelően - a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (5) A szülő ségét kérje nyait, ha a nevelést és
joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmátelepülésen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén 31
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhezoktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. (6) A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő - a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint - eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot. (7) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. (8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.
14. § (1) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,
i) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
32
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését,
c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,
f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. . . 33. § . (12) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a nevelési tanácsadás, a családsegítő szolgálat, az iskolaegészségügyi ellátás is.
A pedagógiai szakszolgálatok 34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. 35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, 33
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. (2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. (3) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell
a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,
b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. (5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. (6) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. (7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. (9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások 36. § (1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás 34
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;
b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;
c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;
d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés;
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével. (3) A pedagógia-szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni. (4) Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel. (5) Az oktatásért felelős miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter vagy szerv vezetője (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik - határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. Az oktatásért felelős miniszter - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn. (6) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezéséről - az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint - gondoskodni kell.
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából. (2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal, továbbképzésekkel segíti az iskolai pályaválasztási tevékenységet. (3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval. (4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt a gyermek otthoni neveléséhez. 35
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról (5) A nevelési tanácsadó és a szakértői és rehabilitációs bizottság - a szülő önkéntes kérése alapján vizsgálata során figyelembe veszi a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek, tanuló anyanyelvi, szociokulturális sajátosságát. Erről a lehetőségről az első vizsgálat megkezdése előtt minden szülőt írásban tájékoztatni kell. (6) A nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet és a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetőleg aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába. E rendelkezést a gyógytestnevelés szervezésében is alkalmazni kell. (7) A szakértői és rehabilitációs bizottság a jegyző, főjegyző által a közoktatásról szóló törvény 91. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján megküldött adatok alapján jegyzéket készít (a továbbiakban: intézményi jegyzék) azokról az intézményekről, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A jegyzéket a vizsgálaton megjelent szülő részére megtekintésre át kell adni. A jegyzéket meg kell küldeni a székhely szerint illetékes közigazgatási hivatalnak.
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA A korai fejlesztés és gondozás 8. § (1) A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb három-öt gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. (2) A korai fejlesztés és gondozás keretében
a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek - nulla-három éves kora között legalább heti két órát, - három-öt éves kora között legalább heti négy órát,
b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek - nulla-három éves kora között legalább heti négy órát, - három-öt éves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. (3) Ha a korai fejlesztés és gondozás otthoni ellátás keretében valósul meg, a (2) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.
A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása . . . 12. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a sajátos nevelési igény fennállásának vizsgálata - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul. (2) Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti. (3) Ha a közoktatási intézmény vagy az e rendelet 8. §-ának (8) bekezdésében, illetve 9. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézmény, továbbá a családvédelemmel foglalkozó más szerv (a továbbiakban 36
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról együtt: családvédelmi intézmény) megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, behívja a szülőt, és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való részvételt. Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. (4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a családvédelmi intézmény megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Az ötödik életévüket 2004. szeptember 1-je után betöltő gyermekek esetében a kérelemhez csatolni kell az e rendelet 5. számú melléklete szerinti orvosi adatlapot, melyet a szülő a gyermek háziorvosától - szükség esetén a (3) bekezdésben jelölt intézmény közreműködésével, az iskola-egészségügyi dokumentációból szerez be. (5) A szakértői vizsgálat elvégzésére irányuló kérelem benyújtására, valamint a szakértői javaslat elkészítésének ütemezésére vonatkozó időpontokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. . . 13. § . . (9) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. 14. § . . (3) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül. . . 15. § (1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője - az e rendelet 18. §-ának b) pontja alapján - köteles erről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását. . . A beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség vizsgálata, a nevelési tanácsadás 22. § . (5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és re37
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról habilitációs bizottság részére. Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére - a Szakmai Szolgáltató Intézmény dönt. . . (7) A szakvéleményt a szülővel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szakvéleményben foglaltak megváltoztatását kezdeményezheti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A szakvéleményt a szülő részére át kell adni, illetve meg kell küldeni.
c) Egészségügyi ellátórendszer 1997. évi CLIX. törvény az egészségügyről
Ifjúság-egészségügyi gondozás 42. § (2) Az ifjúság-egészségügyi gondozás speciális feladata
a) a veleszületett rendellenességgel élők, krónikus megbetegedésben vagy testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban szenvedők - a háziorvossal történő együttműködésen alapuló - fokozott ellenőrzése, lelki gondozása és az egészséges közösségekbe történő beilleszkedés elősegítése,
b) az iskolai testneveléssel, könnyített és gyógytestneveléssel, a diáksporttal kapcsolatos egészségügyi feladatok ellátása, c) a harmonikus testi és lelki fejlődést veszélyeztető körülmények, alkohol- vagy drogfogyasztás észlelése esetén a szülőkkel és a pedagógusokkal történő konzultáció után tanácsadás biztosítása, szükség esetén intézkedés kezdeményezése.
38
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról III. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatások vizsgálati adatainak elemzése A II. fejezetben bemutatott szervezeti vizsgálatok alapján látható, hogy a szervezetek külső és belső feltételeinek figyelembe vételével kell keresni a választ arra a kérdésre, hogy hogyan alakulnak a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek működését befolyásoló tényezők, az általuk nyújtott szolgáltatások és melyek lehetnek a szolgáltatások továbbfejlesztésének irányai. Olyan struktúrák tárhatók fel, melyek hozzásegítenek a módszertani fejlesztés követelményrendszerének kialakításához – amely célkitűzés megvalósítása a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szándéka az elmúlt években nyújtott támogatások tapasztalatai és a pályázók részéről jelentkező igények alapján. A Közalapítvány alapító okiratban vállalt kötelezettsége, hogy szakmai, anyagi támogatást nyújt a fogyatékos gyermekek szülei részére szervezett szülősegítő szolgáltatások megszervezéséhez. (FSZK Alapító okirat: V.2.ff pontja)
A fenti cél a jogelőd Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány alapító okiratában is megfogalmazódott, melynek alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek szervezett szülősegítő programok, szülői (gondozói) tanfolyamok támogatását végezte. E cél elérése érdekében 2001. óta évente meghirdetésre került a „Szülősegítő szolgáltatások fejlesztése/támogatása” című pályázat.
Az FSzK 2007-ben igényfelmérést végzett, melynek során azt kívánta feltárni, hogy a Közalapítvány által 2001-2006. években nyújtott támogatásokra pályázók - a szolgáltatást végzők -, az azt igénybe vevők és a hálózatépítés során potenciálisan bevonható partnerek milyen igényeket támasztanak a szülősegítő szolgáltatások fejlesztésével szemben azok eredményességének és fenntarthatóságának érdekében.
A szülősegítő szolgáltatások támogatása az alábbi tevékenységekre terjedt ki: a) szülőklub, szülőtanfolyam b) eszköz és/vagy szakkönyv beszerzése c) baby-szitter szolgáltatás 39
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról d) szülőtalálkozó, szülőkonferencia e) egyéb szülősegítő kezdeményezés.
A 2001-2006. időszakban 645 pályázat érkezett a támogatóhoz, a rendelkezésre álló forrás összesen 152 500 000 Ft volt.
A fentiekben említett pályázati komponenseken belül a támogatási igények tevékenységenkénti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 499
szülőklub
286
eszköz
90
baby-sitter
32 25 22 10 10 5 4 4 3 3 2 1 1
Pályázott tevékenység típusa
kiadvány mentálhigiénés szülő/családi nap tréning konferencia tanácsadás intézménylátogatás játszóház tábor szülőtalálkozó utaztatás honlap intézmény felújítás
0
100
200
300
400
500
600
Pályázatok száma
A pályázati tapasztalatok és az összegyűjtött adatok alapján a szolgáltatások hatékonyságára vonatkozó következtetéseket és a módszertani fejlesztés szükségességének indokait a támogató a következőkben fogalmazta meg:
„A korábbi évek pályázatait és a nyertes pályázók beszámolóit áttekintve kiderült, hogy a szolgáltatás nem egységes színvonalon, nem egységes szakmai háttérrel és nem egységes szervezettséggel nyújt segítséget a szülők számára. A pályázati programok beszámolóit olvasva látható, hogy a szülősegítő szolgáltatásokat más-más színvonalon valósítják meg a különböző szervezetek. Ennek oka nem csupán a területi, vagy a célcsoportok különbözőségeiből adódik, hanem más-más „ötlet”, módszer, szakember más-más mó40
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
don szervezi, menedzseli a programokat. Sokak könnyedén nagy rutinnal szervezik évek óta, ott a látogatottság is stabilan jó, de máshol küzdenek a szülők motiválásával és emiatt egy-két év alatt elhal a kezdeményezés. Sok szülő így nem, vagy nem megfelelő színvonalon fér hozzá a szolgáltatáshoz, ezáltal hátrányba kerül. Mivel célunk az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a szolgáltatásokhoz, ezért a programot e célok elérésének érdekében átgondoltuk. Mérlegelve lehetőségeinket, arra jutottunk, hogy szükség van a szülősegítő szolgáltatások fejlesztésére, szakmai hálózatának kialakítására és módszertani módszertani segíts.uljának kidolgozására.”
A jelen tanulmányban a fentiekben említett igényfelmérés során összegyűlt információk elemzésére törekszünk. Az elemzés célja egyfelől a szervezetek működését befolyásoló feltételek és a nyújtott szolgáltatások minőségének feltérképezése, másfelől a szervezetfejlesztés lehetőségeinek ismertetése.
III. 1. A vizsgálat céljai és módszerei A fentebb ismertetett elméleti alapvetésekből, illetve a Közalapítvány fejlesztési célkitűzéseiből kiindulva az elemzés főbb céljai a következők: •
feltárni a szolgáltatást nyújtó szervezetek működési struktúráinak jellemzőit i. bemutatni ezen struktúrák és a szervezeteknek a szolgáltatás nyújtása során betöltött központi, közvetítő, vagy éppen perifériális helyzete közti kapcsolatot, ii. a szervezetek egyes pozíciókban történő megjelenését mennyiben magyarázzák olyan formális jellemzők, mint a szervezeti- vagy tevékenységtípus, bevételük nagysága, területi elhelyezkedésük,
•
mindezek alapján olyan javaslatok megfogalmazása, melyek elősegíthetik a szolgáltatások szervezetfejlesztési és módszertani szempontú továbbfejlesztését.
Az elemzés kiindulópontját a Közalapítvány által összeállított kérdőív és az annak alapján beérkezett és rögzített adatok, valamint az FSzK által feldolgozott pályázói dokumentációk, beszámolók adatai képezik.
41
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A kérdőívben foglaltak alapján a vizsgált szervezetek válaszainak, illetve a pályázati dokumentációban foglaltak feldolgozására SPSS programmal történő, formális statisztikai elemzést alkalmaztunk.
Összesen 645 pályázati dokumentáció került feldolgozásra, illetve 2007. novemberében postai úton 630 olyan szervezetnek, intézménynek került kiküldésre standard kérdőív, amely szervezetek a 2001-2006. időszakban a Közalapítványtól pályázati támogatásban részesültek. A kérdőíves megkeresés során a szervezetek 25%-a válaszolt, a visszaküldött dokumentumok alapján 159 értékelhető kérdőív állt rendelkezésre, illetve került rögzítésre. A válaszadási hajlandóság tehát 25% volt, amely az ilyen típusú megkeresések tapasztalatait tekintve megfelelőnek mondható. A kérdőív (1. sz. melléklet) négy fő kérdéscsoportban vizsgálta a pályázók jellemzőit, a pályáztatások működését a szervezetek körében:
Az első kérdéscsoport a szervezetek alapadataira (nevére - amennyiben az utóbbi 10 évben változott, akkor a korábbi névre -, székhelyére, alapítási évére, gazdálkodására, tárgyi és személyi feltételeire) kérdezett rá. Az adatok alapján arról kaphatunk információt, hogy milyen típusú szervezetek jelentek meg a fenti időszakban pályázóként a Közalapítvány által meghirdetett programokban. A válaszok alapján a szervezetek statisztikai sajátosságainak, illetve a szolgáltatásnyújtók tipikusnak mondható jellemzőinek leírására törekedtünk.
A második kérdéscsoport a szervezetek által végzett tevékenységre irányult (alaptevékenységekre, az igénybevevők számára és körére, életkori megoszlására, a Közalapítvány által nyújtott támogatás segítségével megvalósult tevékenységekre és azok megítélésére). A válaszok alapján képet kaphatunk a szolgáltatások igénybevevőiről, a tevékenységek szakmai tartalmáról és eredményességének megítéléséről.
A harmadik kérdéscsoport kérdései a pályázati információkra, a pályáztató szervezet megítélésére, pályáztatási módszerére, valamint a pályázati támogatásoknak a szervezet életében betöltött szerepére, és a pályázó szervezetek 2001-2006. közötti időszakban megnyilvánuló pályázati aktivitására vonatkoztak. A kérdőív rákérdezett arra, hogy a pályázók a pályáztatás mely elemeit tartották problematikusnak, a felhívásokban foglalt adminisztratív követelmények közül melyek okoz42
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról tak nehézséget a számukra. A kérdések azt a célt szolgálták, hogy a Közalapítvány részletes képet kapjon az informáltság, a pályázati aktivitás és a működés pályázat-függősége szempontjai alapján a szervezetekről, valamint következtetni lehessen a pályáztatás eljárásrendjének azon elemeire, melyek akadályozhatják az eredményes pályázási, illetve pályáztatási folyamatot. Lehetőséget adnak továbbá arra, hogy a szolgáltatást nyújtók pályázati formával és támogatóval kapcsolatos attitűdjeit, elégedettségét lemérjük, ezek alapján jellemezzük mind a támogatót, mind pedig a szakmai továbbhaladás irányának egyes elemeit.
Végezetül a kérdések negyedik csoportjában – a pályázó szervezetek szemszögéből – azokat az igényeket akarta feltárni a támogató, amelyek a szervezetek számára tevékenységeik szakmai, módszertani fejlesztését segítenék elő.
A pályázati dokumentációk (2. sz. melléklet) feldolgozása során a pályázók alapadatain kívül a pályázati igények – pályázott összeg, tevékenység, időtartam –, a pályázatok eredményességére vonatkozó adatok – bírálati eredmények -, a megvalósított pályázatok formai és tartalmi jellemzői, a támogatási összeg alakulása, valamint a beszámolók alapján összegyűjtött adatok kerültek rögzítésre.
Mint az a fentiekben látható tehát, a felmérés alapját a 2001-2006 évek pályázati dokumentációi képezték, a hat év során összesen 645, szülősegítő szolgáltatás támogatása iránti pályázatot nyújtottak be a szervezetek. 2001-ben 90, 2002-ben 89, 2003-ban 88, 2004-ben 134, 2005-ben 117, 2006-ban 127 pályázatot regisztrált a támogató, egy szervezet több tevékenységre is pályázhatott.
Szerkezetét tekintve a pályázat több részből állt. Klasszikus elemei voltak: szülőklubok, szülőtanfolyamok, baby-sitter szolgáltatás működtetésének segítése és egyéb szülősegítő szolgáltatás. A pályázható kategóriák az anyagi forrás mértékétől és a Közalapítvány futó programjai által nyújtott lehetőségektől függően az évek során bővültek, vagy szűkültek. Az előbb felsoroltakon kívül pályázni lehetett tájékoztató füzet megjelentetése költségeinek fedezésére is, amely füzetek a 0-3 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit szólítják meg és in43
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról formációkat adnak a pályázó intézmény/szervezet által nyújtott szolgáltatásokról, szülőtalálkozók/szülőkonferenciák megrendezésére, egyéb szülősegítő szolgáltatás kategória keretében azon - az előzőekbe nem sorolható – kezdeményezések (pl. családi nap, rekreációs alkalmak, babamama játszóház, családi nap, művészetterápiás tábor, intézménylátogatás, újság, kiadvány, szórólap, kirándulás, stb.) költségeinek fedezésére adódott lehetőség, melyeknek közvetlen célcsoportja a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő szülők,
eszközkölcsönzők eszközbővítésére, ami később EGYMI-k részére kiírt önálló pályázattá nőtte ki magát, keretében a bővítés mellett eszközkölcsönzők létrehozására is lehetőség nyílt.
A következőkben az említett tevékenységek megvalósítására pályázók és szolgáltatásaik különböző jellemzőinek elemzésére kerül sor.
III. 2. A válaszadó pályázók általános, szervezeti és működési jellemzői A válaszadó minta alapadatainak ismertetését a fenntartói megoszlás vizsgálatával kezdjük. A pályázók között jellemzően önkormányzati fenntartású szervezetek találhatók (68,6%), őket követik a civil szervezetek által fenntartott intézmények (21,8%), az egyéb fenntartású (5,8%), az állami (1,9%), és az egyházi (1,9%) fenntartású válaszadók. 1. ábra: A válaszadó szervezetek fenntartó szerinti megoszlása
44
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% önkormányzati fenntartású
civil szervezet által fenntartott
egyéb fenntartású
állami fenntartású
egyházi fenntartású
A településtípus szerinti megoszlás vizsgálata a következőket mutatja: a válaszadók 16,6%-a fővárosi szervezet, 33,8%-a megyei jogú városban, 29,3%-a városban, 8,3%-a nagyközségben, 12,1%-a községben található. Látható tehát, hogy a településtípus szerinti megoszlás nem követi teljes mértékben a településhierarchia szerinti megoszlást, a városi dominancia azonban egyértelmű.
2. ábra: A válaszadó szervezetek településtípus szerinti megoszlása 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% főváros
megyei jogú város
város
nagyközség
község
A válaszadók fenntartói megoszlását településtípus szerint vizsgálva megállapítható, hogy a 107 önkormányzati fenntartású szervezetből 84 (80%) városi volt és ugyanez az arány látható a civil fenntartású szervezetek esetében is. Az egyéb fenntartású szerveze45
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról tek igen kis elemszámmal szerepelnek, ezért rájuk vonatkozóan következtetés levonására nincs lehetőség. Már a fenti, településtípus szerinti megoszlásból is látható volt, hogy a kisebb települések alulreprezentáltak, a fenntartói szempontú vizsgálat esetében azonban még élesebb a különbség, főleg annak figyelembevételével, hogy a magyarországi önkormányzatok 75%-a 2000 főnél kisebb, 90%-a 5000 főnél kisebb lakosságszámú településen található.10 A jelen elemzés során figyelembe kell venni azonban, hogy a pályázók között – ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk – többségében oktatási és módszertani intézményeket találunk, melyek esetében a városi elhelyezkedés a jellemzőbb. 3. ábra: a válaszadók fenntartó szerinti megoszlása településtípus szerint (esetszám) 120 100 község
80
nagyközség
60
város megyei jogú város
40
főváros
20
eg yé b
il civ
eg yh áz i
ön ko rm án yz at i
ál la m
i
0
A szolgáltatással való ellátottságra vonatkozó információ érdekében a pályázók eloszlását területi szempontból is megvizsgáltuk, a régiónként és megyénként összesített adatokat a régió lakosságszámával együtt az alábbi táblázat mutatja:
10
Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Vitaindító, Varga Júlia, 2007. szeptember
46
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 1. táblázat: a szolgáltatással való ellátottság területi megoszlása
Régió/megye
Pályázó szervezetek
N
%
Közép-Magyarország Budapest
26
16,6
Pest megye
11
7,0
Közép-Dunántúl Fejér
3
1,9
Komárom-Esztergom
4
2,5
Veszprém
5
3,2
Nyugat-Dunántúl Győr-Sopron
6
3,8
Vas
3
1,9
Zala
3
1,9
Dél-Dunántúl Baranya
5
3,2
Somogy
9
5,7
Tolna
2
1,3
Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén
12
7,6
Heves
8
5,1
Nógrád
3
1,9
Észak-Alföld Hajdú-Bihar
10
6,4
Jász-Nagykun-Szolnok
15
9,6
9
5,7
Szabolcs-Szatmár Dél-Alföld Bács-Kiskun
8
5,1
Békés
10
6,4
Csongrád
5
3,2
157
100
Összesen
47
Népesedés
N (ezer fő)
%
2824
27,85
1113
10,97
1004
9,9
989
9,75
1288
12,7
1554
15,32
1367
13,48
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A megyék lélekszáma a legkézenfekvőbb támpont egy földrajzi egység szociális ellátottságának megítélésénél, tekintettel arra, hogy a különböző fogyatékosságtípusok megoszlása nem mutat semmiféle területi specializációt, bármilyen populáción belül azonos arányokkal van jelen. Látható, hogy a válaszadói minta tekintetében a szolgáltatásokkal való ellátottság az észak-alföldi régióban volt a legsűrűbb, a teljes lakosság 15,32%-ára jutott a pályázó intézmények 21,7%-a. Hasonlóan felülreprezentáltságot – bár kisebb mértékűt - mutat a dél-alföldi régió (13,48% - 14,l7%), az észak-magyarországi régió (12,7% - 14,6%) és a dél-dunántúli régió (9,75% - 11,2%). Alulreprezentált a nyugat-dunántúli (9,9% - 7,6%), közép-dunántúli (10,97% – 7,6%) és a középmagyarországi régió (23,6% - 27,85%).
A fenti megoszlás pályázói aktivitással, illetve a társszervezetekkel történő együttműködéssel és a támogatott tevékenységek hatékonyságával kapcsolatos összefüggéseire a következő fejezetben térünk ki. A válaszadók szervezeti forma (alapítvány, közalapítvány, egyesület, közhasznú szervezet, egyéb (oktatási intézmény, szociális és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény)) szerinti megoszlásának vizsgálata során a következő megoszlás látható: a válaszadók döntő többsége - 77,7%-a – az oktatási és módszertani intézményeket, szociális és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményeket magában foglaló ’egyéb’ kategóriába tartozik. A második leggyakrabban megjelenő szervezeti forma az alapítványi (13,4%), ezt követik az egyesületek 8,3%-kal. Tekintettel a minta ilyen megoszlására, az elkövetkezendőkben a szervezeti forma összefüggésében levonható következtetéseket az alapítványi és egyesületi szervezettípusra összevontan tesszük. 4. ábra: Az összes válaszadó szervezet megoszlása szervezeti forma szerint
48
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
8,3%
egyéb (oktatási intézmény, szociális és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény) alapítvány
0,6%
13,4%
egyesület 77,7%
közalapítvány
Ahogyan az az alábbi táblázatban látható, a szervezeti forma településtípus szerinti megoszlása nem mutat eltérést a válaszadó minta egésze esetében fentebb megállapítotthoz képest: mind a civil, mind pedig az oktatási, szociális és gyermekjóléti intézmények esetében követhető tendencia a városi (főváros – megyei jogú város város) dominancia. Ennél részletesebb következtetések levonását azonban a kis elemszámok nem teszik lehetővé. 2. táblázat: a szervezeti forma településtípus szerinti megoszlása Településtípus
Alapítvány, egyesület
Egyéb
Összesen
Főváros
Megyei jogú város
Város
Nagyközség
Község
N=9
N=14
N=5
N=5
N=2
N=35
25,7%
40,0%
14,3%
14,3%
5,7%
100%
N=17
N=39
N=41
N=8
N=17
N=122
13,9%
32,0%
33,6%
6,6%
13,9%
100%
A válaszadó szervezetek alapítási év szerinti megoszlása igen nagy szóródást mutat – a felmérés évében alapítottól a több mint 100 éves múltra visszatekintő intézményig -, ezért az eloszlás alapján három csoportot képeztünk. A megoszlást elemezve látható, hogy a pályázók 49,3%-át a rendszerváltás után alapították, az 1945-1989. 49
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról között alapított szervezetek aránya 42%, az 1945. előtt alapított intézmények aránya 8,7%. A rendszerváltás előtt és után alapított szervezetek megoszlásában nincs jelentős eltérés, ami magyarázható azzal, hogy a pályázók túlnyomó többségét oktatási intézmények adják. 5. ábra: A szervezetek megoszlása az alapítási éve alapján
1989. után
1945-1989.
1945. előtt
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
A szervezeti jellemzők szempontjából lényeges a szervezetek hatókörének vizsgálata. Bár a kérdőív erre vonatkozó információt nem kért a pályázóktól, az egyéb adatok, illetve további információgyűjtés segítségével meghatároztuk a válaszadók hatókörét országos, megyei, több településre, illetve egy településre kiterjedő hatóköri kategóriáknak megfelelően. A pályázó szervezetek hatóköri megoszlását tekintve mindössze 5,1%-ban találunk országos hatókörű intézményt. Megyei hatókörű volt a válaszadók 18,5%-a, több településre kiterjedő hatókörrel 46,5%-uk rendelkezett, egy településre kiterjedően 29,9%uk tevékenykedett. A hatókör fontos szempont a hálózatépítés tekintetében, hiszen a hálózatfejlesztés célja térségi - régiónális, vagy kistérségi - szinten a kapacitásfejlesztés, a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. A szélesebb hatókörrel – ezáltal több információval rendelkező szervezetek lehetnek a kiindulópontjai a partnerségi kapcsolatok megteremtésének. 50
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A különböző hatókörű szervezeteket földrajzi megoszlás szerint vizsgálva látható, hogy az országos hatókörű szervezetek döntő többsége, 87,5%-a a közép-magyarországi régióból került a mintába. A megyei hatókörű szervezetek legnagyobb arányban (26,7%) a dél-alföldi régióban találhatók. A több település vonatkozásában szolgáltatást nyújtó, tevékenységet folytató válaszadók a közép-magyarországi (25%) és észak-alföldi régióban (22,2%) találhatók legnagyobb számban és ugyanebből a két régióból került ki a legtöbb, egy településre vonatkozó hatókörrel rendelkező szervezet (23,4% - középmagyarországi régió; 27,7% - észak-alföldi régió). A különböző hatókörű szervezeteket földrajzi eloszlás szerint vizsgálva látható, hogy az országos hatókörű intézmények az ország gazdasági szempontból fejlettebb régiói közé számító Közép-Magyarországon (Budapest és Pest megye) felülreprezentáltak. A gazdaságilag elmaradottabb országrészként számon tartott észak-magyarországi, illetve déldunántúli régiói tekintetében ugyanakkor nem látható egyértelmű összefüggés a gazdasági helyzet és a hatókör szerinti megoszlás tekintetében.
6. ábra: hatókör földrajzi megoszlás szerint 100% 80% egy település
60%
több település megyei
40%
országos
20% 0% K-M
o.
túl túl túl n án nán nán u u u -D K-D D- D Ny
É-M
o.
É-A
lföl
d
l D- A
f öld
A szervezeti professzionalizáció, a fejlődés mértéke lényeges információ mind a szolgáltatások minőségének megítélése, mind pedig a szervezetfejlesztés lehetséges irányai szempontjából. Tekintettel arra, hogy a pályázók körében számos, törvényi felhatalmazás alapján kötelező feladatot ellátó, szakszolgáltatást nyújtó intézmény található, illetve 51
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról a nagyszámú oktatási intézmény alkalmazotti létszáma nem a szülősegítő szolgáltatások biztosítását, hanem az oktató-nevelő munka személyi feltételeit tükrözik, e kérdést az alapítványok és egyesületek esetében külön vizsgáljuk. Az alkalmazotti létszám esetében az átlaggal számoltunk11. A civil pályázók átlagosan 15 alkalmazottal működnek, átlagosan 8 főállású, 7 önkéntes, 7 diplomás és 3 nem szakmai munkát végző személyt foglalkoztatnak. A professzionalizáció szintjére az alkalmazotti státusz alapján következtethetünk. Figyelembe véve az országos átlagot – egy non-profit szervezetre átlagosan 9,8 főállású munkatárs jutott a KSH 2006. évre vonatkozó adata alapján -, a mintában szereplő civil válaszadók e tekintetben az országos átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási jellemzője a személyi kapacitás fejlesztésének szükségességét mutatja. Ugyanakkor míg a non-profit szervezetek 11%-a alkalmazott főállású dolgozót, a válaszadó civilek esetében ez az arány 57,6%. Az eltérés mértéke a válaszadóknak a non-profit szervezetek országos átlagánál magasabb professzionalizációját mutatja.12 A non-profit szervezetek tevékenység-típusait szűkítve a szociális, illetve hátrányos helyzet szerinti csoportok vonatkozásában rendelkezésre áll a fizetett alkalmazottakat foglalkoztató szervezetek országos aránya. Bár a válaszadói minta csak a főállású – tehát nem minden fizetett – alkalmazottról szolgáltatott adatot, az alábbi két csoport foglalkoztatottak szerinti arányai a válaszadók professzionalizációjának magasabb mértékén nem változtat, de árnyaltabbá teszik azt.
7. ábra. Fizetett munkaerőt alkalmazó szervezetek aránya a szervezetcsoporton belül (%) (Forrás: Civil Szemle - Civil éves jelentés, 2008/1–2.)
11 12
A Vadaskert Alapítvány főállású foglalkoztatottainak száma 65 fő. Non-profit szervezetek Magyarországon, 2003, KSH, Budapest, 2005.
52
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
A főállású, vagy fizetett alkalmazottak jelenléte a civil szervezeteknél azért is bír jelentőséggel, mert leginkább így nyílik lehetőség érdekképviseletre, az információszerzést, kapcsolatépítést, tapasztalatcserét és véleménynyilvánítást biztosító, jellemzően munkaidőben tartott rendezvényeken történő részvételre. Figyelemreméltó, hogy a civil szervezetek 68,8%-a önkénteseket is alkalmazott. A non-profit szervezetek körében vizsgált adatokhoz viszonyítva ez az arány meghaladja az országos mértéket (62%).13 Figyelembe véve, hogy mellékfoglalkozásra, szerződéses/tiszteletdíjas alkalmazásra mint kategóriára tekintettel a válaszadók nem szolgáltattak adatot, az egyes foglalkoztatási formák gyakoriságának megállapítására nincs mód. A civil szervezetek esetében a főállású alkalmazottak száma szignifikáns összefüggést mutat a bevétel nagyságával. A főállású alkalmazottak hiánya a 0-10 millió forint bevétellel gazdálkodó szervezetek esetében figyelhető meg. A területi megoszlás tekintetében valamennyi településtípus esetében előfordulnak olyan szervezetek, amelyek nem alkalmaznak főállású munkatársat.
13
Non-profit szervezetek Magyarországon, 2004., KSH, Budapest, 2006.
53
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A szervezeti forma tekintetében ’egyéb’ kategóriába tartozó oktatási és szakmai módszertani intézmények átlagosan 65 alkalmazottal működnek, a főállású dolgozóik létszáma átlagosan 64 fő, amiből látható, hogy ezen szervezetek esetében a főállás a jellemző foglalkoztatási forma. Az önkéntes munkatársak száma elenyésző, átlagosan 0,58 fő. Átlagosan 37 diplomás munkatárs és 16 nem szakmai munkát végző alkalmazott dolgozik az intézményekben. Mind az állami és önkormányzati fenntartású, mind pedig a civil szervezetek bevétele többféle forrásból tevődhet össze: normatív állami támogatásból, fenntartói hozzájárulásból, pályázati forrásokból, egyéb, bevételt eredményező tevékenységből, illetve a civil szervezetek esetében adományokból, 1%-os adóbefizetésekből. Mivel a válaszokból a bevételszerkezet nem állapítható meg, illetve az oktatási és szakmai, módszertani intézmények válaszadói nem egyformán értelmezték a bevételnagyságra vonatkozó kérdést, a gazdálkodásra vonatkozóan csak korlátozott mértékű következtetések vonhatók le. A válaszadók 2007. évi átlagos bevétele az értékek nagy szórása miatt nem közvetítene valós információt, a kérdésre válaszolók esetében a bevétel mértéke a 0 Ft-tól 300 millió forint éves bevételig terjedt, a minta bevételnagyság szerinti megoszlása tehát nem egyenletes. A válaszadók bevételeinek vizsgálata érdekében a minta alapján négy bevételi csoportot különböztettünk meg: alacsony (0 – 1 mFt), közepes (1 mFt fölött – 10 mFt), magas (10 mFt fölött – 50 mFt), nagyon magas (50 mFt fölött) bevételt realizáló szervezeteket. Ahogyan látható, az alacsony és a közepes bevételű szervezetek egyaránt 28,3%-ban találhatók a mintában, a magas bevételűek 16,8%-ban, a nagyon magas bevétellel rendelkezők 26,5%-ban találhatók a válaszadók között. 8. ábra: az összes válaszadó megoszlása a bevétel nagysága szerint
54
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% alacsony
közepes
magas
nagyon magas
Az alábbi összefoglaló táblázat azt próbálja bemutatni, hogy a bevétel-nagyságbeli jellemzők milyen más jellemzőkkel párosulnak. A bevételi kategóriákat három fő jellemző – a szervezeti forma, a tevékenység, valamint a településtípus - mentén vizsgáltuk. Látható, hogy egyértelmű összefüggés csak a szervezeti forma esetében mutatható ki, a civil szervezetek egyre kisebb arányban képviseltetik magukat a bevételi kategóriák növekedésével. Az összefüggés várható volt, az a civilek kevésbé kiszámítható finanszírozási lehetőségeiből adódik, az egyéb kategóriába tartozó oktatási, módszertani intézmények a normatív finanszírozásnak köszönhetően jelennek meg nagyobb arányban a magasabb bevételi csoportban. A tevékenységtípus tekintetében nem állapítható meg ilyen fajta egyértelmű összefüggés, az azonban látható, hogy a nagyon magas bevételi kategóriában az oktatással foglalkozó szervezetek jelennek meg legnagyobb arányban, megerősítve az előbbi megállapítást. A település típus szerinti megoszlás tekintetében sincs egyenletes megoszlás, a fővárosi szervezetek kedvezőbb helyzete azonban látható: a magasabb bevételi kategóriákban a többi településtípus szerinti szervezeteknél nagyobb mértékben jelennek meg.
3. táblázat: A válaszadó szervezetek bevétel-nagyságbeli megoszlása és jellemzői
55
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Alacsony bevé- Közepes bevé- Magas telű
Szervezeti forma
sze-
szerveze- telű
bevételű Nagyon magas be-
szerveze- szervezetek
vételű szervezetek
tek
tek
civilek: 36,7%
civilek: 33,3%
civilek: 23,3%
civilek: 6,7%
egyéb: 25,3%
egyéb: 26,5%
egyéb: 14,5%
egyéb: 33,7%
rint
Tevékenységtípus szerint
végző fejlesztést
fejlesztést végző fejlesztést
végző fejlesztést
végző
szervezetek:
szervezetek:
szervezetek: 15,9% szervezetek: 27,3%
30,7%
26,1%
oktatással foglalko- oktatással foglalkozó
oktatással foglal- oktatással foglal- zó kozó
intézmé- kozó
terápiát
intézmé- 13,5%
nyek: 27%
nyek: 25,7%
végző terápiát
szervezetek: szervezetek: 33,8% terápiát végző szervégző vezetek: 30%
terápiát
végző szervezetek: 15%
inform.
szervezetek:
szervezetek:
inform.
áramlásrmáció nyúj-
21,7%
33,3%
áramlásrmáció
tással
inform.
inform.
nyújtással foglalko- szervezetek: 26,1%
áramlásrmáció
áramlásrmáció
zó
foglalkozó
szervezetek: tanácsadással foglal-
nyújtással foglal- nyújtással foglal- 17,4%
kozó
szervezetek:
kozó szervezetek: kozó szervezetek: tanácsadással fog- 26% 29%
27,5%
lalkozó
tanácsadással
tanácsadással
tek: 17,8%
foglalkozó
lalkozó
fog-
szervezetek:
szer- foglalkozó szerve- rehabilitációval fog- 27,7%
vezetek: 27,4%
zetek: 28,8%
lalkozó
rehabilitációval
rehabilitációval
tek: 17%
foglalkozó
szerveze- rehabilitációval
szerveze- szociális nyújtó
segítséget szervezetek:
szer- foglalkozó szerve- szociális segítséget 23,3%
vezetek: 23,4%
zetek: 31,9%
szociális segítsé- szociális
nyújtó szervezetek:
segítsé- 23,3%
get nyújtó szer- get nyújtó szervezetek: 30% Településtí-
vezetek: 23,3%
fővárosi szerveze- fővárosi szerveze- Fővárosi szerveze- fővárosi szervezetek: 56
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról pus szerint
tek: 21%
tek: 26,3%
tek: 21,1%
31,6%
megyei jogú vá- megyei jogú vá- megyei jogú városi megyei jogú városi rosi szervezetek: rosi szervezetek: szervezetek: 16,7% szervezetek: 26,1% 28,6% városi
28,6% szerveze- városi
tek: 31,3%
városi szervezetek: városi szerveze- 12,5%
tek: 28,1%
28,1%
nagyközségi,
nagyközségi, köz- nagyközségi, köz- ségi
szervezetek:
köz- nagyközségi, községi
szervezetek: szervezetek: 19,4%
ségi szervezetek: ségi szervezetek: 20% 30%
30%
Amint az a fenti táblázatból látható, a gazdálkodás tekintetében leghátrányosabb helyzetben a terápiás szolgáltatást, illetve szociális segítséget nyújtó, nagyközségben, vagy községben működő civil szervezetek vannak. A szervezetek pénzügyi lehetőségeinek megítélésére a kérdőív nem kérdezett rá, ugyanakkor a tevékenységek - pályázat lezárultát követő - megszűnésének lehetséges okai között a forráshiány is szerepel. A forráshiányra történő hivatkozásból következtethetünk a gazdasági lehetőségek alakulására – és így a financiális lehetőségek megítélésére: a válaszadók 44,7%-a jelölte meg a forráshiányt, mint a megszűnés kizárólagos okát, 0,8%-a válaszolt úgy, hogy a tevékenység egyéb okból kifolyólag szűnt meg, 47,2% esetében pedig nem volt megszűnő tevékenység. 7,3% megszűnt tevékenységről számol be, az okot azonban nem nevezte meg. Mindezekből következtethetünk arra, hogy a válaszadók közel fele pénzügyi lehetőségeit kedvezőtlenül ítélné meg. (A nagyszámú hiányzó adat miatt a megszűnés okai esetében a kérdőív 11. kérdésében szereplő táblázatnak csak az első sorában szereplő válaszokból volt lehetőségünk adatokat nyerni.)
9. ábra: válaszadók megoszlása a tevékenység megszűnésének okai szerint
57
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
nem volt a pályázat lezárultát követően megszűnt tevékenység
1% 45%
47%
volt a pályázat lezárultát követően megszűnt tevékenység a tevékenység kizárólag forráshiány miatt szűnt meg
7%
a tevékenység egyéb okból szűnt meg
Amennyiben a megszűnés okait további változók mentén vizsgáljuk, árnyaltabb képet kapunk a forráshiány tekintetében: a forráshiány miatt megszűnt tevékenységek a civil szervezetek 41,4%-át jellemzik, az oktatási, szakmai módszertani intézmények esetében ez az arány 45,7%. Látható tehát, hogy a forráshiány közel egyforma mértékben jellemzi a civil és a jellemzően önkormányzati fenntartású intézményeket. Ha a településtípus szerinti megoszlást vesszük számba, akkor azt láthatjuk, hogy a fővárosi szervezetek 36,6%-a, a megyeszékhelyen található pályázók 39%-a, városi pályázók 54%-a, nagyközségi és községi pályázók 43%-a, illetve 58%-a tartozik a forráshiányt megjelölő válaszadók közé. A fenti megoszlásból látható az a tendencia, mely szerint a forráshiány összefüggést mutat a települési hierarchiával. A nagyközségek esetében kapott érték némileg eltér ettől, meg kell jegyezni azonban, hogy a nagyközségi pályázóknak csak harmada adott választ erre a kérdésre.
10. ábra: pénzügyi okok miatt megszűnt tevékenységek a településtípus szerinti megoszlásban 58
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
főváros
megyei jogú város
város
nagyközség
község
A szervezeti jellemzők további fontos eleme a szervezet ismertsége. Mivel a kérdőív a szervezet ismertségére vonatkozó konkrét kérdést nem tartalmazott, az igénybevevők számára és a más intézményekkel való kapcsolatra irányuló kérdésekből próbálunk következtetni a szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások ismertségére. Tekintettel arra, hogy a szórás nagy mértéke miatt átlagos igénybevevői létszámot nem tudunk számolni, az igénybevevők számának esetében a minimum és maximum értékeket tüntetjük fel. A válaszokat a hatókörrel összevetve az alábbiak láthatók: Az országos szervezetek minimum 44, maximum 3000 fő számára nyújtanak szolgáltatást, más intézményekkel 62,5%-uk tartott kapcsolatot. A megyei hatókörű szervezetek minimum 19, maximum 4500 főt látnak el, más intézményekkel 76%-uk tartott kapcsolatot. A több településre kiterjedő hatáskörrel rendelkező szervezetek minimum 9, maximum 5000 fő számára biztosítanak ellátást és 77%-uk állt kapcsolatban más szervezetekkel. Az egy településre kiható tevékenységet folytató szervezetek legkevesebb 16, maximum 5000 fő számára nyújtanak szolgáltatást, más szervezetekkel 71,8%-uk tart kapcsolatot. Ahogyan látható, a hatókör inkább a minimális ellátotti létszám tekintetében mutat némi összefüggést a szervezet ismertségével, a kapcsolattartás tekintetében pedig nincs megragadható jellemző, a különböző hatókörű szervezetek közel azonos mértékben tartottak fenn szakmai kapcsolatokat más szervezetekkel.
59
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A szervezeti jellemzők között fontos szerepet tölt be az érdekérvényesítési képesség. A non-profit szektor érdekeinek érvényesítése, képviselete folyamatosan jelenlevő kérdés. Az érdekérvényesítés olyan különböző szinteken jelenhet meg, mint pl. a szakmai, ágazati, törvényalkotói, vagy területi szint. A kérdőív az érdekérvényesítési aktivitásra vonatkozó kérdést nem tartalmaz ugyan, azonban a szervezetek tevékenységei, illetve az intézmény fejlesztési igényeire adott válaszokból következtethetünk az érdekképviselet helyzetére. Ugyancsak jelzik az érdekérvényesítő magatartás meglétét vagy hiányát a pályáztatás rendszerével kapcsolatban adott vélemények, erről a következő fejezetben esik szó. Az országos hatókörű szervezetek esetében eleve feltételezhetjük az érdekképviseleti tevékenységet (5,1%). Amennyiben az érdekérvényesítési képességre következtetni engedő kérdésekre adott válaszokat vizsgáljuk, látható, hogy a tevékenység egy-két megyei hatókörű szervezetet kivéve szinte sehol sem jelenik meg. Az érdekérvényesítési aktivitás szervezetfejlesztési összefüggéseire a III. 3. fejezetben még visszatérünk. A fentieket összegezve megállapítható, hogy a Közalapítványhoz pályázatot benyújtó tipikus szervezetek
megyei jogú városokban, illetve városokban működő,
az észak-alföldi, vagy az észak-magyarországi régióban található,
főként oktatási, szakmai módszertani tevékenységet folytató,
önkormányzati fenntartású szervezetek, melyeket
a rendszerváltást követően alapítottak és
hatókörük több településre terjed ki,
bevételnagyság alapján az alacsony, illetve közepes bevételű szervezetek közé sorolhatók.
III. 3. A pályázók alaptevékenységének jellemzői, a pályázatok és a támogatással megvalósult tevékenységek jellemzői
60
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A továbbiakban a szervezetek tevékenységét két téma köré csoportosítva elemezzük: 1) elsőként a szervezetek alapszolgáltatásainak általános jellemzőit vizsgálva a végzett alaptevékenységeik hatásait és eredményességét tekintve próbálunk következtetéseket levonni 2) második kérdésként a pályázók FSzK által nyújtott támogatásokkal megvalósuló tevékenységeit, azok hasznosulását – anyagi helyzet, szakmai munka, ismertség vonatkozásában - és a támogatási lehetőséggel való elégedettséget vizsgáljuk.
A fentiek célja, hogy megtaláljuk a szolgáltatás-nyújtás meghatározó dimenzióit, feltárjuk a szervezetek részéről a szakmai munka tekintetében megfogalmazódó igényeket, mindezek alapján pedig következtetéseket tegyünk a szervezetfejlesztés és a szolgáltatáscsomag kialakítására vonatkozóan.
1)
A végzett alaptevékenységek általános jellemzői, hatásuk és eredményességük
A pályázók alaptevékenységei között megjelenő feladatok megoszlását külön vizsgáljuk a szervezeti forma tekintetében, mivel a nagyszámú oktatási intézmény torzítaná a tevékenységtípusok megoszlását. A civil szervezetek esetében az alaptevékenységek megoszlása az alábbiak szerint alakult: a leggyakrabban végzett feladat a tanácsadás (85,7%), ezt követi az információnyújtás (74,3%), a fejlesztés (68,6%), a rehabilitáció (51,4%), a terápia (48,6%) és az egyéb tevékenység (48,6%), az oktatás (45,7%) a szociális segítség (42,9%), a foglalkoztatás (31,4%), a gyermekfelügyelet (22,9%) és a szállítási tevékenység (22,9%), végül pedig a segédeszköz közvetítés (20%). Az oktatási és szakmai, módszertani szervezetek által végzett alaptevékenységek a következő gyakorisággal jelennek meg: fejlesztés (75,4%), oktatás (69,7%), információnyújtás (57,4%), tanácsadás (56,6%), terápia (53,3%), rehabilitáció (36,1%), egyéb (33,6%), gyermekfelügyelet (25,4%), szociális segítség (21,3%), foglalkoztatás (16,4%), segédeszköz közvetítés (13,9%), szállítás (13,1%).
61
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A végzett alaptevékenységek megoszlása tükrözi egyfelől a fogyatékos-ellátást végző
civil
szervezetek
tekintetében
az
elmúlt
időszakban
megfigyelhető
professzionalizációt és intézményesülési folyamatokat, másfelől az oktatási és módszertani intézmények reprezentációját. Amennyiben a tevékenységtípus szerinti megoszlást a civil szervezetek esetében összehasonlítjuk a non-profit szervezetek 2006. évi országos adataival, az alábbiakat láthatjuk: Az országos adatok szerint az alapítványok, egyesületek 14%-a oktatási tevékenységet folytatott, 9%-a szociális ellátást nyújtott, szakmai érdekképviselettel 7%-uk foglalkozott. Az FSzK pályázói mintájának civil szervezetei között az oktatással foglalkozók 45,7%-ban, szociális szolgáltatást nyújtók 42,9%-ban, szakmai érdekképviselettel is foglalkozók pedig 14%-ban képviseltetik magukat.14 Az országos megoszláshoz képest felfelé történő eltérést természetesen magyarázza az FSzK pályázati kiírása által meghatározott célcsoport. Az érdekképviseleti tevékenység aránya esetében azonban figyelembe kell venni, hogy annak mértéke kizárólag az országos hatókörű civil szervezetek arányából adódik. A többségében egy vagy több településhez kötődő szervezetek esetében az érdekképviselet egyáltalán nem jelenik meg, megerősítése azonban szükségesnek látszik.
„Az értelmi és halmozottan fogyatékos, továbbá autista emberek ma Magyarországon az egyik legmarginalizálódottabb társadalmi csoportnak számítanak. … Az érintettek és családjaik mellett sok esetben még a szervezeteik sincsenek tisztában alapvető jogaikkal. A halmozottan hátrányos helyzet és a szociális háttér között erős korreláció mutatkozik. A sérült emberek szülei inform. áramlásrmálatlanságának egyenes következménye, hogy érdekérvényesítő képességük alacsony, panaszt még komoly helyzetben sem mernek tenni, a kárukra elkövetett diszkriminációt fel sem ismerik legtöbbször. … A jogvédelemmel foglalkozó szakemberek közül sokan állítják, Magyarország jelenleg olyan hely, ahol a társadalom tagjai nem veszik komolyan a saját jogszabályaikat. „Amint azt egy fogyatékos gyermek édesanyja mesélte a minap, a gyermeke felvételét visszautasító
14
Statisztikai Tükör, 2008. március, KSH
62
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
kiskirály-igazgató a következőket válaszolta: a törvény az ott van, én meg itt vagyok...” …” 15 A kérdőívben szereplő tevékenységeken kívül egyéb szolgáltatást a válaszadók kb. egyharmada jelölt meg. Az egyéb tevékenységek között leggyakrabban olyanok jelennek meg, mint az ápolási-gondozási tevékenység, nappali ellátás, szabadidős tevékenység szervezése, eszközkölcsönzés. 11. ábra: alaptevékenységek szervezettípus szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
civil
in tan fo á rm cs ác a d ió ás ny ú f e jt á j le s re sz ha té bi s l it ác i te ó r áp sz oc ia iá okt li s at á s fo e g s í g t gy s la er lko ég m z ek tat se á fe gé lü s gy de e sz kö szá let z kö llítá zv s et í té s eg yé b
oktatási, szakmai módszertani int.
Egy további, területi alapon szerveződő fejlesztés, hálózatépítés során érdemes a tevékenységek összehangoltságát a különböző szempontok között a szervezeti forma mentén is vizsgálni, mert némely tevékenység végzésére a civil forma rugalmasabb keretei kedvezőbb feltételeket biztosíthatnak. Az alapfeladatok esetében megvizsgáltuk azt is, hogy hogyan alakul a végzett tevékenységek száma, szervezetenként összesen hány tevékenységet folytattak. A válaszadók közül legtöbben (19,1%) négy különböző tevékenységet folytattak a fentiek közül, 17,8% öt, 13,4% két tevékenységet végzett. 12. ábra: A szervezetek megoszlása a végzett alaptevékenységek száma alapján
15
Civil Szemle, 2008/1-2.
63
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1
2
2
4
5
6
7
8
9
10
11
az egy szervezet által végzett tevékenységek száma
Az intézmények szolgáltatásainak átlagos igénybevevői létszáma vizsgálatára nincs lehetőség, tekintettel az ellátottak számának igen nagymértékű szórására: a válaszadók által végzett tevékenységek igénybevevőnek száma a 9 fős létszámtól egészen 5000 főig terjed, az átlagos ellátotti létszám megállapítása tehát nem tükrözne valós képet. A szervezetek és intézmények ellátott-száma az intézmények jellege és szervezetenkénti összetétele miatt is sokféle, nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyes intézménytípusoknál a szolgáltatás jellege eleve meghatározza a kliensszám határait. Ha a válaszadók által nyújtott alaptevékenységek igénybevevői összlétszáma alapján kategóriákat képzünk, akkor látható, hogy az 1-100 főig terjedő ellátotti létszámmal a válaszadók 27,8%-a, 101-200 főig 18,1%-a, 201-500 főig 27,1%-a, 501-1000 főig 8,3%-a, 1001-2000 főig 10,4%-a, 2001 fő felett pedig 8,3%-a rendelkezik.
13. ábra: a szervezetek megoszlása a szolgáltatásokat igénybevevők létszámkategóriái alapján 64
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
1-100 fő 101-200 201-500 5011001- 2001 fő fő fő 1000 fő 2000 fő felett
Az igénybevevői létszám hatókör szerinti jellemzőinek vizsgálata azt mutatja, hogy a kliensszám nagysága és a hatókör mértéke között nincs egyértelmű összefüggés: Az 1-100 főt ellátó szervezetek legnagyobb mértékben a több települési hatókörrel (52,5%) rendelkezők esetében jelennek meg. A 101-200 klienst ellátó szervezetek az egy település számára szolgáltatást nyújtó válaszadók közül kerültek ki leginkább (38,5%). 201-500 klienst a több településre kiterjedő hatókörrel rendelkezők látnak el legnagyobb arányban (43,6%). 501-1000 fő ellátott 41,7%-ban a több települést kiszolgáló szervezetekhez kötődik. Ugyanez figyelhető meg az 1001-2000 fős létszám (46,7%) és a 2001 fő feletti létszám esetében (58,3%). Az egyes alaptevékenységek szerinti igénybevevői létszámra vonatkozóan a válaszadók nem szolgáltattak adatot, a tevékenységtípusonkénti igénybevétel megoszlásával kapcsolatos megállapításokra tehát nincs mód. Azt a feltételezést, hogy a tevékenységek kiterjedtsége összefügg a magasabb kliensszámmal – tehát minél több tevékenységet folytat a szervezet, annál több klienst lát el -, az adatok nem támasztották alá. Az igénybevevők körét vizsgálva látható, hogy a pályázók 79,4%-a értelmi fogyatékos gyermekek számára nyújt szolgáltatást. A halmozottan fogyatékos gyermekeket ellátó szervezetek aránya 57,4%. A válaszadók 53,5%-a nyújt szolgáltatást autisták számára, 65
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 45,9%-a a beszédfogyatékos gyermekek, 38,1%-uk mozgáskorlátozottak, 30,3%-uk vakok, 28,4%-uk siketek, 25,8%-uk pedig egyéb fogyatékkal élők számára biztosít ellátást. 14. ábra: válaszadók aránya az egyes fogyatékossági típusok ellátása szempontjából
ka l
élő
s ik et
k va
t oz ot
ék
lát
at gy fo b yé
m
oz
gá
sz éd
fo
sk or
gy at
ék os
ti s ta au be
ot oz ha
eg
lm
ér
te
ta
lm
n
fo
i fo
gy
gy
at
at
ék
ék
os
os
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
A szervezetek 18,1%-a egyféle, szintén 18,1%-a két, 15,5%-a három, 16,1%-a négy, 14,8%-a öt, 4,5%-a hat, 5,2%-uk valamennyi felsorolt fogyatékossági típusba tartozó kliens számára nyújt szolgáltatást, 7,1%-uk egyéb fogyatékossággal élők számára is végez tevékenységet. Az egyes fogyatékossági típusokon belül megjelenő általános iskolás korú tanulók létszámáról rendelkezünk országos összesítéssel. Bár az FSzK pályázói esetében nem lehet megállapítani az egyes fogyatékossági típusok szerinti ellátottak pontos létszámát, arra vonatkozóan van adatunk, hogy a pályázók mekkora hányadánál jelennek meg a 6-14 éves, alábbi kategóriák szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek. Amennyiben az országos megoszlást összehasonlítjuk a pályázók által ellátottak szerinti megoszlásokkal, láthatjuk, hogy az értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozók arányát tekintve visszaköszön az országos megoszlás adata: országosan és a pályázók által ellátottak között is őket találjuk legnagyobb arányban. A többi fogyatékossági kategória esetében nem állapítható meg ilyen jellegű tendencia, az azonban látha66
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról tó, hogy az általános iskolás korú, részképesség-zavarral, magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermekek számára országos megoszlásuknál alacsonyabb mértékben nyújtanak szolgáltatást a pályázók. A tanulók fogyatékosság szerinti nyitó adatai az általános iskolai feladatellátási helyeken,* nappali tagozaton, 2004/05 /a tanulók fogyatékosság szerinti létszáma a pályázók körében
2004/05
Megnevezés Értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket Gyengénlátó Vak Mozgássérült Beszédfogyatékos Halmozottan fogyatékos Autista Diszlexia, egyéb részképességzavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Összesen Összes tanuló száma Összes tanulón belül a fogyatékosok aránya (%) Forrás:
32 313 (57%) 597 (1%) 358 (0,6%) 296 (0,5%) 104 (0,1%) 481 (0,8%) 1 291 (2%) 806 (1%) 597 (1%) 16 550 (30%) 3 529 (6%) 56 922 887 785 6,4
pályázói 78,7% 29,1% 29,9% 37,8% 44,9% 59,1% 53,5% Egyéb: 26,8%
OM 2004/2005-ös oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami * Mind a gyógypedagógiai tanterv szerint oktatott, mind az integráltan nevelt gyerekeket beleértve.
Erika
számításai
Az életkori megoszlást tekintve megállapítható, hogy a pályázó szervezetek által ellátottak döntően a 6-14 éves korú gyermekek közül kerülnek ki, a szervezetek 83%a nyújt számukra valamilyen szolgáltatást. A 14-18 éves korúak számára a pályázók 73,5%-a, a felnőtt korúak számára 63%-a, a 3-6 évesek számára 62%-a, a 0-3 évesek számára 38%-a nyújt szolgáltatást. A hároméves kor alatti sajátos nevelési igényű gyermekeket elsősorban a korai fejlesztő központok látják el, ezen intézmények a válaszadó pályázók között csak elvétve jelennek meg. A kisgyermekes szülők bevonása ugyanakkor azért is lenne fontos, mert az első életévekben a szülőket gyakran erejükön felül leköti a gyermek ellátása, melynek negatív következménye lehet a szülők elszigetelődése, amelynek feloldása a későbbiekben egyre nehezebb lehet. Nem elhanyagolható az a szempont sem, 67
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról hogy a tapasztalatok alapján a közösségben nevelődő gyermekek szocializációja magasabb szintű, a kisgyermekek számára ellátást nyújtó intézmények elérése és a szülősegítő szolgáltatásaik fejlesztése ezért is lényeges. Látható tehát, hogy mely korosztályok bevonására – egyúttal a számukra megfelelő szolgáltatásokra - lenne szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni. A szülők számára a szervezetek 93,4%-a nyújt szolgáltatást. Közülük 29,1% csak abban az esetben, ha pályázati forráshoz jut, 54,3%-uk saját forrásból is, 9,9%-uk pedig egyéb módon szervez szülőket támogató tevékenységeket. Látható, hogy a szülők számára nyújtott támogatás a válaszadók harmada esetében az anyagi források meglétén múlik. Azokban az esetekben, amikor a benyújtott pályázat nem részesült támogatásban (13,6%), 66,7% gyakorisággal egyáltalán nem – tehát más forrásból sem - valósult meg a szolgáltatás. A tevékenységek kötöttsége a biztonsággal nem tervezhető pályázati forrásokhoz esetlegessé teszi az eredményes programok megvalósítását, fenntarthatóságát, a komplex programok lebonyolítását pedig jelentősen megnehezíti. A fentieket összegezve látható, hogy a Közalapítvány pályázóit alaptevékenységeik tekintetében az alábbiak jellemzik: az alaptevékenységek között leggyakrabban megjelenők o a civil szervezetek esetében: tanácsadás, inform. áramlásrmáció nyújtás, fejlesztés, o az oktatási, szakmai módszertani intézmények esetében: fejlesztés, oktatás, inform. áramlásrmációnyújtás, a legtöbb pályázó négy különböző alaptevékenységet folytat, egyharmaduk 1-100 főig, egyharmaduk 201-500 főig terjedő ellátotti létszámmal rendelkezik, az igénybevevői körükben leggyakrabban az értelmi fogyatékos gyermekek jelennek meg, 68
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról az ellátottak döntően a 6-14 éves korú gyermekek közül kerülnek ki, a szervezetek több mint 90%-a nyújt szolgáltatást a szülők számára is.
2) A pályázatokkal megvalósuló tevékenységek hasznosulása és a támogatással való elégedettség Az FSzK öt különböző szolgáltatás biztosításához nyújtott támogatást a vizsgált időszakban: 1. szülőklub, szülőtanfolyam, 2. eszköz és/vagy szakkönyv beszerzése, 3. babysitter szolgáltatás, 4. szülőtalálkozó, szülőkonferencia, 5. egyéb szülősegítő kezdeményezés. A pályázható kategóriák az anyagi forrás mértékétől, és a Közalapítvány futó programjai által nyújtott lehetőségektől függően az évek során bővültek, vagy szűkültek.
A szülőklubok, a szülőtanfolyamok foglalkozásain az érintett szülők megismerkedtek sorstársaikkal, lehetőség nyílt az összefogásra, önsegítő-érdekérvényesítő csoportok kialakítására, hasznos információk átadására, a mentálhigiénés segítségnyújtásra. A baby-sitter szolgáltatások a szülők tehermentesítése érdekében jöttek létre. A tájékoztató kiadványok a 0-3 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit szólították meg, és információkat adtak a pályázó intézmény/szervezet által nyújtott szolgáltatásokról. Az FSzK tapasztalatai szerint a szülőtalálkozókon és szülőkonferenciákon általában a település és környékének szakemberei, az érintett, illetve személyesen nem érintett, de érdeklődő szülők vettek részt. A rendezvényeken a pedagógiai, a szociális és az egészségügyi szférából érkező szakemberek is jelen voltak, nemcsak gyógypedagógusok képviseltették magukat és osztották meg tapasztalataikat. Az egyéb szülősegítő szolgáltatás kategória keretében azon - az előzőekbe nem sorolható – kezdeményezések (pl. családi nap, rekreációs alkalmak, baba-mama játszóház, családi nap, művészetterápiás tábor, intézménylátogatás, újság, kiadvány, szórólap, kirándulás, stb.) költségeinek fedezésére adódott lehetőség, melynek közvetlen célcsoportja a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő szülők. Az eszközkölcsönzők eszközbővítésére teremtett lehetőség később EGYMI-k részére kiírt önálló pályázattá nőtte ki magát, melynek keretében eszközkölcsönzők létrehozására és bővítésére is nyílt lehetőség. 69
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A pályázható szülősegítő tevékenységekre benyújtott igények az alábbiak szerint alakultak:
pályázott tevékenység
15. ábra: a pályázható szülősegítő tevékenységekre benyújtott igények megoszlása szülőklub eszköz baby-sitter mentálhigiénés szülő/családi nap kiadvány konferencia tréning tanácsadás intézménylátogatás játszóház szülőtalálkozó tábor utaztatás honlap intézményfelújítás
25 22 20 10 10 5 4 4 3 3 2 1 1 0
90
100
499
238
200
300
400
500
600
esetszám
Ahogyan látható, a leginkább szülőklub, eszközkölcsönzés és –beszerzés, valamint a baby-sitter szolgáltatás működtetésére mutatkozott igény. A kevés számú pályázatot vonzó tevékenységek hátterében többféle ok is állhat: azon túl, hogy a kliensek részéről nem mutatkozik igény az adott szolgáltatásra, lehetséges, hogy az az intézmény kötelezően ellátandó feladatai között megjelenik és a fenntartó által biztosított forrás fedezi az igényeket, vagy egyéb, magasabb támogatást biztosító pályázati forrásból kerül finanszírozásra, de az is előfordulhat, hogy nem illik az FSzK-hoz pályázatot benyújtó szervezetek profiljába. Az okokat nem tudhatjuk biztosan, az adatok alapján azonban mindenképp érdemes lenne megfontolni a pályázható tevékenységek szűkítését – a hat év alatt összesen 10, vagy még annál is kevesebb pályázatot produkáló tevékenységet nem érdemes meghirdetni - és az így felszabaduló források átcsoportosítását. Egy szervezet többféle tevékenységre is pályázhatott, azt azonban, hogy pontosan hány pályázó összesen hány pályázatot nyújtott be, a pályázati dokumentációkból nem állapítható meg megbízható módon. Megvizsgáltuk ugyanakkor, hogy melyek a jellemző kombinációk a benyújtott pályázatokban szereplő tevékenységek tekinteté70
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról ben. A 645 benyújtott pályázatból 305 esetben volt lehetőség a kombinációkra vonatkozóan adatot nyerni. A legnagyobb arányban szülőklub és az eszközkölcsönzés, illetve a szülőklub és baby-sitter szolgáltatás párosítás jellemezte a benyújtott pályázatokat, ami tükrözi az egyébként az egyes tevékenységekre benyújtott pályázatok fentiekben bemutatott megoszlását. A párosítások megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze:
Szülőklub
72
Baby-sitter családi nap
7
5
183
11
2
0
2
1
4
0
1
1
0
0
1
2
0
2
0
0
0
0
0
4
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
1
0
2
0
0
1
0
0
0
0
0
konferencia Eszköz Kiadvány
A 645 benyújtott pályázatból 425 nyert támogatást, ami 65%-os pályázati eredményességet jelez, a nyertes pályázatok alapján megvalósított tevékenységek megoszlása nem tér el az összes igénylés fenti ábrán látható megoszlásától. Az alábbi táblázatból látható az évenként benyújtott pályázatok és az igényelt támogatás, illetve a támogatott pályázatok és a megítélt támogatás mértéke. Az FSzK minden évben szétosztotta a rendelkezésre álló támogatási keretet, a 2006-ban látható kiugró mértékű visszaesés az odaítélt összeg mértékében a támogatási keret nagymértékű csökkenésére vezethető vissza. 5. táblázat: a benyújtott pályázatok és a támogatások alakulása Meghirdetés Beérkezett pályázaéve
felújítás
tanácsadás
tás
Int. látoga-
tréning
játszóház
Szülőtalálk.
énés szolg.
Mentálhigi-
Kiadvány
eszköz
konferencia
Családi nap
Baby-sitter
szülőklub
4. táblázat: a benyújtott pályázatok jellemző kombinációi
tok
Igényelt öszszeg
71
Támogatott Támogatásként pályázatok
odaítélt összeg
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról aránya
aránya az igényelthez képest
2001.
90 db
46 642 eFt
77%
57%
2002.
89 db
48 323 eFt
68,5%
51%
2003.
88 db
54 057 eFt
75%
65%
2004.
134 db
65 142 eFt
68%
51%
2005.
117 db
38 863 eFt
81%
69%
2006.
127 db
48 228 eFt
33,9%
26%
Az igénylők 45%-a egy, 41,2%-a két, 8,8%-a három, 0,2%-a négy különböző tevékenységre pályázott. A pályázati dokumentációk alapján rögzített, a beadott pályázatokra vonatkozó adatokból informámációt kaphatunk az FSzK pályázatainak területi eloszlásáról, illetve az FSzK által kiírt pályázatok ismertségére vonatkozóan is. Azért lényeges ennek vizsgálata, mert a támogató számára visszajelzést nyújt egyrészt a szolgáltatások területi lefedettségére – és így a hálózatépítés lehetőségeire -, másrészt arra vonatkozóan is, hogy mely területeken érdemes nagyobb hangsúlyt fordítani a szolgáltatások biztosítására, célzott segítséget nyújtani a tevékenységek bevezetéséhez, elterjesztéséhez. A legnagyobb arányban a közép-magyarországi régióból érkeztek pályázatok, az összes pályázat 30%-a. Némileg árnyalja a képet, hogy ezen belül 23%-ban a fővárosból benyújtott pályázatokról van szó, bár hozzá kell tenni, hogy nagy valószínűséggel a Pest megyei ellátottak döntő része budapesti intézményben jut szolgáltatáshoz. Ezt követően az észak-alföldi régióból 17%, a dél-alföldi régióból 14%, ÉszakMagyarországról 12%, Dél-Dunántúlról 11%, Közép-Dunántúlról 8%, és 5% arányban a nyugat-dunántúli régióból érkeztek pályázatok. Mindenképpen ki kell emelni a kiugróan alacsony számú pályázatot benyújtó területeket – Zala, Tolna, Nógrád -, illetve azokon belül is azokat a megyéket – Zala és Nógrád -, ahonnan két évben egyáltalán nem érkezett be pályázat. E megyékben indokolt lehet célzott szakmai segítsé72
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról get nyújtani, amely magában foglalhatná az FSzK tevékenységéről szóló tájékoztatást, az érintett szervezetek bevonására, a szülősegítő szolgáltatások megerősítésére irányuló szakmai támogatást. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az egyes megyékből benyújtott pályázatok magas száma nem jelent minden esetben egyértelműen pozitív fejlődési irányt, utalhat a társszervezetek közötti kommunikáció hiányára, a szolgáltatások nem kellőképpen összehangolt és hatékony megvalósításának módjára is. Azt a feltételezést, hogy az évek előrehaladtával nő az FSzK által kiírt pályázatok ismertsége és így a beadott pályázatok száma is évről-évre növekszik, az adatok nem támasztják alá. A beadott pályázatok száma meglehetősen változatosan alakul az egyes években, nincs felfedezhető összefüggés a pályázati aktivitás és a kiírások vélhetően növekvő ismertsége között. 6. táblázat: a benyújtott pályázatok alakulása területi megoszlásban, évenként Ré2001 2002 2003 2004 2005 2006 Össz. esetÖsszes pályágió/megye
zathoz viszo-
szám
nyított arány beérkezett pályázatok száma Közép-
194
30%
Magyarország Budapest
25
20
27
31
20
26
149
23%
Pest megye
4
6
5
8
10
11
45
7%
Közép-
53
8%
Dunántúl Fejér
3
4
2
3
6
6
24
4%
Komárom-
3
1
3
1
2
3
13
2%
3
3
1
1
2
6
16
2%
Esztergom Veszprém Nyugat-
35
5%
Dunántúl Győr-Sopron
2
1
1
5
4
1
14
2%
Vas
2
2
2
3
1
2
12
2%
Zala
0
2
2
2
0
3
9
1%
73
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Dél-Dunántúl
74
11%
Baranya
3
3
4
5
7
5
27
4%
Somogy
7
5
5
8
5
8
38
6%
Tolna
2
1
3
1
1
1
9
1%
Észak-
80
12%
Magyarország 5
7
4
8
12
11
47
7%
Heves
5
6
3
5
6
2
27
4%
Nógrád
0
3
1
0
1
1
6
1%
Borsod-AbaújZemplén
114
Észak-Alföld
17%
Hajdú-Bihar
5
7
5
7
6
8
38
6%
Jász-Nagykun-
6
4
5
14
11
9
49
7%
3
4
3
10
3
4
27
4%
Szolnok SzabolcsSzatmár
91
Dél-Alföld
14%
Bács-Kiskun
4
3
5
7
4
3
26
4%
Békés
3
5
5
8
8
8
37
6%
Csongrád
5
2
2
7
8
4
28
4%
Összesen
90
89
88
134
117
127
641
100%
Az is látható a fenti táblázatból, hogy a pályázati aktivitás nem képezi le a gazdasági fejlettség területi, kelet-nyugati megosztottsággal jellemezhető alakulását. Ha szűkítjük a mintát a civil szervezetekre, a következőket látjuk: a szociális területen szolgáltatást nyújtó civil szervezetek általános területi eloszlását tekintve megfigyelhető, hogy rendkívül egyenlőtlen a terület civiljeinek „eloszlása”: Budapesten, illetve a központi régióban ötször több szervezet működik, mint bármely más régióban. Jellemző a kelet-nyugati tengely is: a társadalmi problémák megjelenésével fordított arányosságot mutat az aktív szervezetek számának alakulása az ország keleti része felől nyugatra haladva. Amennyiben ehhez az általános megoszláshoz viszonyítjuk a pályázó civil szer74
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról vezetek megoszlását, az látható, hogy az FSzK válaszadó kedvezményezettjei között bár a központi régió dominanciája megfigyelhető, nem tapasztalható ez a fajta megoszlás – ahogyan tehát az a régiónális és megyei arányok alapján a fentiekben a minta egészére is igaz -, a civil pályázati aktivitás tehát nem követi a gazdasági fejlettség területi alakulását. 16. ábra: a válaszadó civil pályázók megoszlása régiók szerint 14
esetszám
12 10 8 6 4 2
-A lfö ld Dé l
És za kAl fö ld
ag ya ro rs zá g
És za kM
-D un án tú l Dé l
nt úl
Ny ug at -D un á
un án tú l Kö zé pD
Kö zé pM
o.
0
A pályázható összeg nagysága 2003-2005-ben a többi évhez viszonyítva magasabb volt, a beadott pályázatok számának alakulásában azonban ez sem köszön vissza, összefüggés itt sem állapítható meg. Különösen, hogy látható: bár a 2006-ban az előző évben pályázható összegnek csak a fele állt rendelkezésre, a pályázatok mennyisége 20052006-ban közel ugyanakkora volt. 7. táblázat: a pályázatok évenkénti alakulása és a támogatásra fordított összeg Beérkezett Nyertes A pályázók támogatásáÉv pályázatok pályázatok ra fordított keretösszeg (db) (%) 25 000 000 Ft 2001 90 14,0 25 000 000 Ft 2002 89 13,8 2003
88
13,6
30 000 000 Ft
2004
134
20,8
30 000 000 Ft
2005
117
18,1
30 000 000 Ft
2006
127
19,7
12 500 000 Ft
75
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Összesen
645
100,0
152 500 000 Ft
Ha megvizsgáljuk a pályázatok befogadásának alakulását, látható, hogy a pályázatoknak csak 35%-a volt első körben elfogadható és mintegy harmada szakmai indokokra történő hivatkozással elutasításra került. 17. ábra: a pályázatok befogadásának alakulása
29% 35%
elfogadva formai okok miatt kizárva szakmai okok miatt kizárva forráshiány miatt kizárva
1%
módosításokkal elfogadva 6% 29%
Ha évenként is megnézzük az elutasított pályázatokat, nem látható, hogy javulnának a megfelelő színvonalú pályázatok arányai: ha a legtöbb pályázati tevékenységet magában foglaló tevékenységcsoportot vizsgáljuk, akkor 2001-ben 12, 2002-ben 26, 2003-ban 16, 2004-ben 34, 2005-ben 24, 2006-ban 73 szakmai okokból kizárt pályázatot találtunk. A formai okok miatt kizárt pályázatok száma 2001-ben 9, 2002-ben 2, 2003-ban 6, 2004ben 11, 2005-ben 1, 2006-ban pedig 8 volt. A rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható, hogy a támogatást nem nyert pályázatok 60%-ánál nem történt előzetes igényfelmérés. A sikeres pályázás feltételei közül azért kiemelendő az igényfelmérés, mert enélkül sem a tevékenységek szakmai tartalma, sem a szükséges forrás nem tervezhető megalapozottan. Az igények felmérésének ilyen arányú hiánya összefügg a pályázatok elutasításával.
76
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A sikertelen pályázatok fentiek szerinti alakulása felveti, illetve indokolttá teszi a pályázói készségek javításának, segítésének szükségességét. Különösen fontos ezen kompetenciák fejlesztése annak figyelembevételével, hogy a fejlesztési források döntő hányada a 2007-2013. időszakban pályázati úton válik hozzáférhetővé16. Ha területi szempontból vizsgáljuk a benyújtott és a támogatást nyert pályázatokat, az alábbi megoszlást találjuk: 8. táblázat: a pályázati eredményesség területi alakulása Megye
Benyújtott pályázatok száma
Nyertes pályázatok száma
Pályázati eredményesség
Baranya
27
21
77%
Bács-Kiskun
26
17
65%
Békés
37
25
67%
Borsod-Abaúj-Zemplén
47
31
65%
Csongrád
28
17
60%
Fejér
24
13
54%
Győr-Moson-Sopron
14
11
78%
Hajdú-Bihar
38
20
52%
Heves
27
19
70%
Jász-Nagykun-Szolnok
49
34
69%
Komárom-Esztergom
13
6
46%
Nógrád
6
4
66%
Pest
45
28
62%
Somogy
38
27
71%
Szabolcs-Szatmár-Bereg
27
22
81%
Tolna
9
6
66%
Vas
12
7
58%
Veszprém
16
5
31%
16 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetséges kapcsolódó akcióterveiben szereplő pályázati konstrukciókat ld. a 3. sz. mellékletben.
77
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Zala
9
4
44%
Budapest
149
106
71%
Összesen
641
423
65%
Ahogyan látható, az összes benyújtott pályázat 65%-a nyert támogatást a vizsgált időszakban. Azokban a megyékben, amelyek esetében a pályázati sikerességnek ennél alacsonyabb mértékét találjuk – Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, KomáromEsztergom, Vas, Veszprém, Zala – mindenképp javasolt megfontolni a már a fentiekben is említett, célzott, pályázói készségek javítását segítő képzés biztosítását. Ha településtípus szerint vizsgáljuk a pályázati eredményességet, a következőket találjuk: A nyertes pályázatok 24,9%-a a fővárosból, 38,4%-a megyei jogú városból, 27,3%-a városból, 4,2%-a nagyközségből és 5,2%-a községből érkezett. Ahogyan már a pályázók esetében láthattuk, a pályázatok sem követik egyértelműen a települési hierarchiát, a városi dominancia azonban ebben az esetben is egyértelmű. Ha összehasonlítjuk a beérkezett és a nyertes pályázatok arányát településtípus szerinti megoszlásban, akkor látható, hogy a benyújtott pályázatok aránya csak kismértékben tér el a nyertes pályázatokétól a városi pályázatok esetében, a pályázati sikeresség alacsonyabb mértéke a nagyközségeket és a községeket jellemzi, ott a pályázatok megközelítőleg fele elutasításra került: 18. ábra: pályázati eredményesség településtípus szerinti megoszlásban
78
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 40% 35% 30% 25%
benyújtott pályázatok aránya
20%
nyertes pályázatok aránya
15% 10% 5%
kö zs ég
na gy kö zs ég
vá ro s
vá ro s gú
m
eg ye i jo
fő vá ro s
0%
A fenntartói megoszlás szintén tükrözi a pályázók esetében látottakat: a nyertes pályázatok többsége, 57,4%-a önkormányzati fenntartású, 36,4%-a civil, 0,5%-a állami és ugyanilyen arányban egyházi szervezetektől érkezett. Az alábbi táblázatban az igényelt és az odaítélt támogatásra vonatkozóan a pályázati dokumentációból rendelkezésre álló adatokat foglaljuk össze. 9. táblázat: az igényelt és az odaítélt támogatások évenkénti alakulása Év
Teljes összeget
Teljes összeget
A megítélt minimá-
Az odaítélt támo-
igénylők aránya
elnyerők aránya
lis támogatás mér-
gatás átlagos
az összes igény-
az összes nyertes
téke
mértéke
lésen belül
pályázaton belül
2001.
52,2%
26,1%
18%
77%
2002.
52,8%
34,4%
12%
79%
2003.
64,4%
54,5%
18%
89%
2004.
91,8%
22%
13%
75%
2005.
85,5%
51,6%
8%
87%
2006.
90,5%
34,9%
26%
74%
79
támogatottanként
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Ahogyan látható, valamennyi évben a pályázatok több mint fele, az időszak második felében kb. 90%-a a tevékenységhez szükséges forrás teljes egészét a pályázatból kívánta fedezni. A teljes összeget elnyert pályázatok aránya azonban ennél lényegesen alacsonyabb mértékű. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a megítélt minimális támogatás mértéke több esetben igen alacsony – esetenként alig jelent támogatást -, valószínűsíthető, hogy a pályázatok egy része módosított szakmai tartalommal, vagy egyéb források bevonásával tudott megvalósulni. A pályázatok megvalósításával kapcsolatos tapasztalatokra a későbbiekben visszatérünk még. Ha a kérdőívben szereplő válaszok alapján a pályázott tevékenységek megvalósításának egyéb forrásait vizsgáljuk, látható, hogy egyéb pályázati forrás csak elenyésző mértékben, 1-1 pályázó esetében jelenik meg. Ennek oka kereshető egyrészt a pályázói aktivitás szintjében, másfelől utalhat arra, hogy hasonló célú pályázati források igénybevételére nincs lehetőség, vagy azokról a szervezetek nem rendelkeznek megfelelő információval. A támogatás elnyerésére vonatkozó megoszlás inkább ez utóbbira, a pályázatok hiányára enged következtetni, látható, hogy a tevékenység megvalósításának meghiúsulása ebben az esetben nem a pályázói képesség hiányosságain múlik: a válaszadó szervezetek 86,3%-a teljes egészében, vagy részben elnyerte az igényelt pályázati összeget. Ugyanakkor az előbbiekben említett pályázati eredményességet tekintve – a pályázatok mintegy harmada volt csak első körben elfogadható - feltételezhető, hogy a pályázói képességek sem mindig elegendőek további pályázatok elnyeréséhez. 19. ábra: a pályázott tevékenységek megvalósításának forrásai
80
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 50% 40% 30% 20% 10% 0% l bő erő ön F az
K Sz
za lyá pá
ól táb
Sz zF sa é l bő erő ön
á ály Kp
ól áb zat
bő erő ön
s lé
yé eg
F az
l tbó za lyá á bp
K Sz
z lyá pá
g se lé bó á t a
zF l, a bő ő r e ön
z lyá pá yéb
K Sz
z lyá pá
ól atb
s lé bó atá
z lyá pá éb y eg
ól atb m ne
v
tm sul aló
eg
A nyertes pályázatok keretében végzett tevékenységek időtartama 1-12 hónapig terjedt, egy projekt hossza átlagosan 8 hónap volt, a legtöbb projekt 10 hónapig tartott. 20. ábra: a pályázatok tényleges időtartamának megoszlása 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
hónap
A tevékenységek gyakoriságát vizsgálva az évente egy alkalommal végzett tevékenységek 2,6%-ban, az évente 2-8 alkalommal végzettek 6,3%-ban, a havi gyakorisággal tartottak 19,5%-ban, az ennél sűrűbben végzett tevékenységek pedig 68,5%-ban jelennek meg a mintában. Látható, hogy a megoszlás alapján az igények egyértelműen 81
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról a minél rendszeresebben végzett tevékenységek irányába mutatnak, amely a személyes kapcsolatra épülő szolgáltatások – szülőklub, tanácsadás, fejlesztés, stb. – jellemzője. A pályázati támogatás segítségével nyújtott szolgáltatások fogyatékosság-típus szerinti igénylőinek megoszlására vonatkozóan a pályázati dokumentáció alapján nem lehet érdemi adatokat nyerni. Az ellátottak fogyatékossági típus szerinti megoszlására ezért csak a szervezetek kérdőív alapján összesített alapadatai adnak támpontot, erről az előző fejezetben volt szó. A különböző tevékenységekben érintettek létszáma a pályázati dokumentációból, beszámolókból nyerhető adatok alapján minimálisan 2 fő, a maximálisan 7000 fő volt. Az egészen minimális létszám esetében a tervezéssel, hatékonysággal és a beszámolással kapcsolatos kérdések is felmerülhetnek, ugyanakkor erre vonatkozóan pontos információval nem rendelkezünk. Az átlagos igénybevevői létszám a nagymértékű szórás miatt ebben az esetben sem hordozna valós információt. A tevékenységek eredményességének megítélésében elenyésző mértékben találhatóak olyan válaszok, melyek a szolgáltatások megvalósítását sikertelennek ítélnék (6,1%%). A teljes sikerről beszámoló pályázók aránya 70,2% volt, jelentős szakmai sikerről ugyancsak ilyen arányban számoltak be a válaszadók. (A nagyszámú hiányzó adat miatt a sikeresség esetében a kérdőív 11. kérdésében szereplő táblázatnak csak az első sorában szereplő válaszokból volt lehetőségünk adatokat nyerni.) Az eredményesség megítélése mindkét esetben szubjektív szempontok alapján történt. Azokban az esetekben, amikor sor került a sikeres tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok ismertetésére, a válaszadók jellemzően a szülők összefogását, a szülőklubként indult kezdeményezés önálló szervezetként történő továbbműködését, a társszervezetekkel történő kapcsolatépítést, a szülők korábbi elszigetelt helyzetének megszüntetését és életminőségük pozitív irányban történő változását, a szülőkkel való rendszeresebb és hatékonyabb együttműködést, a tolerancia erősödését, a szülőcsoportok fennmaradását, nyitottabbá, együttműködőbbé munkát, a szülők által elsajátított módszertani fogásokat, az integrált oktatás bevezetését említették. 82
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Szakmai kudarcról a szervezetek 23,8%-a számolt be. Az okok között olyanok jelennek meg, mint a társintézmények passzivitása, a szülők lemorzsolódása, az érdeklődés hiánya. Meg kell jegyeznünk, hogy hatékonyságmérés csak a pályázatok 24,4%-a esetében történt. Ha ezt összevetjük az előzetes igényfelmérés adataival, akkor feltételezhető, hogy a pályázók harmada nincs tisztában a projekt bemeneti adataival – nem végeztek előzetes igényfelmérést -, a pályázatok 75%-ában pedig nincs információ a projekt megvalósításával történt előrehaladás különböző aspektusairól. Különösen lényeges ez a hiányosság annak figyelembevételével, hogy a tervezetthez képest a pályázatok 70%-ában történt valamilyen változtatás. (A nagyszámú hiányzó adat miatt csak a legtöbb tevékenységet tartalmazó tevékenységcsoportra vonatkozóan volt lehetőségünk adatokat nyerni.) Mind a bemeneti, mind pedig a kimeneti adatok rögzítése elengedhetetlen egy szervezet számára ahhoz, hogy előrehaladását követni, dokumentálni tudja és megfelelően tervezett, közép- és hosszú távú célkitűzéseket is meg tudjon valósítani. E nélkül pályázata sem lehet sikeres, ezért a programok előrehaladásának mérésével, értékelésével kapcsolatos készségek fejlesztése mindenképpen javasolt. A pályáztató szervezet számára az eredményesség megítélésének további aspektusát jelenti, ha a sikeresnek minősített tevékenységek arányát összevetjük a projektek utóéletével. A pályázat lezárulta után a válaszadók 52,8%-a esetében nem folytatódtak a tevékenységek, figyelembe véve a teljes sikerről beszámoló pályázók 70%os arányát megállapítható tehát, hogy sikeresnek ítélt projektek is elhaltak. Az FSzK által nyújtott támogatással megvalósuló programok során a válaszadók 74,4%-a alakított ki szakmai kapcsolatot egyéb szervezetekkel. A kapcsolatépítés mind a nyújtott szolgáltatások minősége, komplexitása, mind fenntarthatósága szempontjából lényeges kérdés, a kapcsolatépítésre és szakmai együttműködésre utaló képesség, illetve igény ilyen aránya igen kedvezőnek mondható. Ha megnézzük a kapcsolatalakításra vonatkozó válaszok hatókör szerinti megoszlását, a következőket láthatjuk: 83
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A más szervezetekkel kialakított szakmai kapcsolat megoszlása a hatókör tekintetében nem mutat markáns eltéréseket: az országos hatókörű szervezetek 62,5%-a, a megyei hatókörűek 76%-a, a több településen tevékenykedők 77%-a, az egy településre kiterjedő hatókörrel rendelkezők 71,8%-a kialakított kapcsolatot más szervezetekkel, intézményekkel. Megjegyzendő azonban, hogy az egy településre kiterjedő hatókörrel rendelkező szervezetek 28,2%-a nem tart fenn kapcsolatot más szervezetekkel, ezért periferiális helyzetűnek tekintendő. A kialakított szakmai kapcsolatok megítélését tovább árnyalhatja, ha visszatérünk a pályázók földrajzi megoszlásához. Látható, hogy pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 12, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 15 különböző szervezet – az összes pályázó 7,6%-a, illetve 9,6%-a - pályázott az elmúlt időszakban szülősegítő tevékenységek megvalósítására. Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben kapcsolatban állnak-e egymással a pályázó szervezetek, a szolgáltatások nyújtása mennyire folyik öszszehangoltan és hatékony módon. A társszervezetekkel történő kapcsolattartás, a szolgáltatások összehangolása a projektek előrehaladása kapcsán előbbiekben vázolt problémákhoz hasonlóan felveti a tervezési - és programozási - készségek fejlesztésének szükségességét.
Mielőtt a pályáztatási eljárás különböző feltételeivel kapcsolatos pályázói észrevételek, vélemények elemzésére kerülne sor, szükségszerű annak vizsgálata, hogy milyen okból pályázik egy szervezet. A vizsgált szervezetek pályázati attitűdjére a kérdőív azon kérdéseiből következtethetünk, melyek a Közalapítvány által nyújtott támogatással megvalósult tevékenységek elő-, illetve utóéletére vonatkoztak. A pályázati attitűdök egyik csoportja lehet az, amikor a pályázó szervezetek már megtervezett programhoz/tevékenységhez keresnek támogatót. Erre a motivációra következtethetünk abból, ha a válaszadó a támogatott tevékenységet a Közalapítvány pályázati felhívását megelőzően is végezte. Ezt a válaszadó pályázó szervezetek 26,2%-ában láthatjuk jellemzőnek. Ettől eltérő pályázati attitűdöt képviselnek azok a szervezetek, amelyek a pályázati lehetőséghez igazítva nyújtanak szolgáltatást. Erre következtethetünk azokban az esetekben, amikor a válaszadó a támogatott tevékenységet kizárólag a Közalapítvány 84
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról támogatásából finanszírozta, a pályázati felhívást megelőzően nem végezte és a pályázat lezárultát követően nem folytatta azt tovább: a válaszadók 51%-a tartozott ebbe a körbe. Ez a megoszlás összefügg azzal a pályázati attitűddel, amikor a szervezet fenntartásához, működéséhez keresnek támogatót. A pályázati attitűdök megoszlásából látható, hogy a pályázati lehetőséghez igazított tevékenységet nyújtó szervezetek – a pályázók mintegy fele - esetében nem feltételezhető komplex, közép- vagy hosszútávú stratégiához illeszkedő program, fejlesztés megvalósítása, a projektek és így a kliensek számára nyújtott segítség is esetleges.
A pályáztatási mechanizmussal való elégedettség felmérésére a pályázatok adminisztratív, illetve a pályázható összeg nagyságára és a pályázható tevékenységekre vonatkozó feltételek megítélése alapján nyílik lehetőség:
A pályázatok kiírásának időpontját a válaszadók 76,7%-a megfelelőnek tartotta, 23,3%-uk szerint a kiírás megjelenésének időpontja nem megfelelő. Ezzel kapcsolatban jellemzően az oktatási-nevelési intézmények fogalmaztak meg kritikát: mivel a kiírás időpontja nem igazodik a tanév/nevelési év rendjéhez, így a szülők bevonása sem lehet elég hatékony. Tavaszi kiírás esetén a következő tanév tervezése már a szülősegítő tevékenységek figyelembevételével történhetne.
A pályázható összeg nagyságával a válaszadók 72,9%-a elégedett, 27,1% nem tartja megfelelő mértékűnek. A megfogalmazott észrevételek jellemzően a pályázható összeg szükségesnél alacsonyabb mértékére vonatkoztak: az összeg mértéke komplex program megvalósítását nem teszi lehetővé, a közelmúltban alakult civil szervezetek különösen kevésnek ítélik, magas a kért önrész, az árnövekedést, inflációt nem követi a támogatás.
A megvalósítás időszakát 84,5%-ban megfelelőnek, 15,5%-ban nem megfelelőnek tartották a válaszadók. Az időszakot a kritikát megfogalmazók túl rövidnek tartják, a hosszabb időszak inkább kedvezne a komplexebb programoknak és az évszakfüggő tevékenységek megvalósításának. 85
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
A pályázati adminisztrációról a szervezetek 76%-a vélekedett úgy, hogy az megfelelő, 24%-uk ennek ellenkezőjéről számolt be. A válaszadók a pályázati adminisztrációt jellemzően túl bonyolultnak ítélték, amely fölösleges elemeket tartalmaz - főleg a pályázható összeg nagyságához képest -, bonyolultnak tartották az elszámolást, a pályázat előkészületeinek időigénye miatt rövidnek tartják a kiírás és a beadás közti időszakot, több személyes kapcsolattartást igényelnek a projektek előrehaladása során, valamint hiánypótlási lehetőséget tartanak szükségesnek.
A támogatható tevékenységi körökről 74,4% pozitívan nyilatkozott, 25,6% azonban nem tartotta őket megfelelőnek. A pályázható tevékenységi köröket jellemzően a működéssel összefüggő feladatok, a szabadidős tevékenységek, a sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára nyújtható tevékenységek tekintetében tartják szükségesnek bővíteni. Hiányolják továbbá az eszközbővítést, képzést, családi táborok szervezését lehetővé tevő pályázati tevékenységeket. A pályáztatási mechanizmus megítélésében nem látható kiugró érték, a válaszadók a pályázati eljárást általánosságban jónak ítélték. Az eljárás kritikus pontjainak megítélésében ezzel együtt kirajzolódtak egyrészt azok a közös problémák (pl.: az összeg nagyságának valamivel alacsonyabb mértékű elfogadottsága, az adminisztratív követelmények bonyolultságára, túlbiztosítottságára vonatkozó észrevételek), amelyek a civil szervezetek és az oktatási, módszertani intézmények pályázói csoportjának is nehézségeket okoznak, másrészt azok a speciális problémák (pl. a kiírás időpontjára vonatkozó észrevételek), amelyek főként az oktatási intézmények pályázati aktivitásával függnek össze.
A következőkben a szülősegítő szolgáltatások színvonalának emelése érdekében felmért fejlesztési igényeket tekintjük át, melyek kapcsán a válaszadók részéről az alábbiak fogalmazódtak meg:
86
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A módszertani segítséget a válaszadók 34,2%-a nem igényli, illetve csak kevéssé tartja szükségesnek, 32,5%-a közepes mértékben tartja szükségesnek, 17,1% tartja szükségesnek és 16,2% kifejezetten hiányolja.
A képzést a válaszadók 20,5%-a egyáltalán nem igényli, 15,4%-uk kevéssé tartja szükségesnek, közepes mértékben tartja szükségesnek 31,6%-uk, szükségesnek tartja 16,2%-uk és ugyanennyien kifejezetten igényelnék az ilyen irányú fejlesztést.
A szupervíziót 19,7% egyáltalán nem igényli, 9,4% kevéssé igényli, 23,1% közepes mértékben tartja szükségesnek, 26,5% igényli és 21,4% kifejezetten szükségesnek tartja.
Az információ áramlás elősegítését 6,8% egyáltalán nem tartja fejlesztendő területnek, 11,1% csak kevéssé igényli a fejlesztést ezen a területen, 29,9% közepes mértékben igényli, 35,9% szükségesnek tartja, 16,2% pedig kifejezetten igényelnék a fejlesztést.
Az infrastrukturális fejlesztést 18,8% nem tartja szükségesnek, 11,1% kevéssé igényli, 19,7% közepes mértékben tartja fejlesztendőnek, 23,9% szükségesnek tartja és 26,5% nagyon hiányolja.
Főállású programfelelős alkalmazását a válaszadók 39%-a egyáltalán nem tartja szükségesnek, 8,5%-uk kevéssé igényli, 18,8% közepes mértékben tartja szükségesnek, 10,3% szükségesnek tartja, 23,1% kifejezetten igényelné alkalmazását.
Ha összevetjük az egyes fejlesztési területek kapcsán jelzett igényeket, látható, hogy a leginkább igényelt fejlesztés az információáramlást érintően fogalmazódott meg: a ’szükséges’ – ’nagyon hiányzik’ kategóriákat jelölők aránya 52,1% volt, a ’nem’, vagy ’alig szükséges’ kategóriákat 17,9% jelölte meg. Ezt követően az infrastruktúra fejlesztését ítélték a legszükségesebbnek a válaszadók: az erre határozott igényt megjelölők aránya 50,4% volt, a ’nem’, illetve ’alig szükséges’ kategóriát 29,9% jelölte meg. 87
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A harmadik leginkább fejlesztendő területként a szupervíziót nevezték meg a válaszadók: 47,9% kifejezetten igényli az ez irányú fejlesztést, 29,1% ugyanakkor nem tartja szükségesnek. A válaszadók harmada igényelné a módszertani segítség, illetve a képzési terület fejlesztését (33,3% - 32,4%), és nagyjából ugyanennyien (34,2% - 35,9%) nyilatkoztak úgy a két terület vonatkozásában, hogy nem igénylik a fejlesztést. Legkevésbé a főállású programfelelős alkalmazását tartják szükségesnek a szervezetek: 47,8% nem igényel fejlesztést, 33,4% szükségesnek tartaná azt. A válaszadóknak lehetőségük nyílt a megadottakon túl megnevezni egyéb olyan területeket, ahol megítélésük szerint szükséges lenne a bővítés, fejlesztés. A leginkább infrastrukturális jellegű - eszközbeszerzés, intézmény felújítás -, valamint szabadidős tevékenységek támogatására irányuló igények merültek fel.
Összevetve a pályázatok feldolgozása során nyert adatokat és a pályázók által megfogalmazott igényeket, szembetűnő, hogy a pályázói készségek, a komplex, közép- és hosszútávon, megalapozottan tervezett programok egyértelmű fejlesztési szükségessége a pályázók részéről mutatkozó igényekben kevésbé tükröződik. A részükről megfogalmazott igényekben a szakmaitartalmi feltételek – módszertani segítség, képzés, a főállású programfelelős által képviselt szakértelem – fejlesztése kevésbé preferált. A szervezetfejlesztésre és szolgáltatáscsomagra tett alábbi javaslatainkban a pályázók által megfogalmazottak ellenére hangsúlyozzuk a szakmai és módszertani, valamint személyi fejlesztések szükségességét.
Összefoglalva a pályázathoz köthető tevékenységek hasznosulásával, valamint a pályáztatási eljárással való elégedettséggel kapcsolatos megállapításokat, a válaszadókra jellemző, hogy leggyakrabban
szülőklub
működtetésére
igényeltek
amelynek megvalósítását 70%-uk nagyon sikeresnek ítélte,
88
támogatást,
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról a sikertelenséget leginkább külső okokra - az érdeklődés hiányára, a szülők lemorzsolódására, illetve a társintézmények passzivitására - vezették vissza, kb. egyharmaduk már megtervezett programjaihoz keresett támogatót, 50%-uk inkább a pályázati lehetőséghez igazította a szolgáltatásait a pályáztatási eljárást általánosságban jónak ítélték, kritikát az adminisztratív követelményekre, a pályázható összeg nagyságára és a kiírás időpontjára vonatkozóan fogalmaztak meg, fejlesztési igényeik között elsősorban az inform. áramlásrmációáramlás, az infrastruktúra fejlesztés és a szupervízió jelenik meg, legkevésbé főállású programfelelősre tartanak igényt, meghatározott részük esetében szakmai segítség nyújtás indokolt mind a pályázói készségek, mind pedig a sikeres projekt-lebonyolításhoz szükséges kompetenciák fejlesztése érdekében.
IV. Következtetések IV. 1. Az elemzés eredményeinek szervezetfejlesztési vonatkozásai (a szer-
vezetek fejlesztésének dimenziói – településtípus, hatókör, motiváció, stb.) Az elemzésnek az volt a célja, hogy feltárjuk a szolgáltatást nyújtó szervezetek működési struktúráinak jellemzőit, bemutassuk a szolgáltatás nyújtására gyakorolt hatásaikat, a szervezetek fejlesztési igényeit és a tapasztaltak alapján javaslatokat fogalmazzunk meg elősegítendő a szervezetfejlesztési és módszertani szempontú fejlesztéseket. Az elemzés eredményeit a fenti fejezetek szerinti kérdéscsoportok köré rendezve összegezzük. Az általános szervezeti és működési jellemzők alapján látható volt, hogy a Közalapítványhoz pályázatot benyújtó szervezetek tipikusan önkormányzati fenntartású, oktatási, illetve szakmai módszertani alaptevékenységet folytató, városi intézmények, több települést érintő hatókörrel. A civil szervezetek megközelítőleg egyharmad arányban találhatók a pályázók között, a közhasznú szervezetek, közalapít89
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról ványok pedig szinte teljesen hiányoznak a mintából (ez azonban visszavezethető ezen szervezetek általában is kis számára). Megállapítható volt, hogy a válaszadó pályázók legnagyobb arányban északalföldi, vagy észak-magyarországi régióból nyújtottak be pályázatot, amennyiben azonban a benyújtott pályázatok számát vizsgáltuk, úgy az adatok alapján a középmagyarországi, illetve az észak-alföldi régió dominanciáját találtuk. Az eredmények információt nyújtanak a támogató számára a további szakmai fejlesztések területi célzása vonatkozásában: a kevés számú aktív pályázóval jellemezhető területeken a szolgáltatások bevezetésének, megalapozásának célzott ösztönzése, az FSzK tevékenységéről történő hatékonyabb információnyújtás látszik követendő iránynak. A nagyszámú benyújtott pályázattal jellemezhető területeken a nagyobb pályázási aktivitás mellett valószínűbb, hogy a további fejlesztések a szolgáltatások már egy stabilabb szintjére épülhetnek, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a nagyszámú pályázat utalhat a társszervezetek közötti kommunikáció hiányára, a szolgáltatások nem kellőképpen összehangolt és hatékony megvalósításának módjára is. Az alacsony, közepes és nagyon magas (50 mFt felett) bevétellel rendelkező szervezetek szinte egyforma mértékben – 26 - 28% - szerepeltek a válaszadók között. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a nagyon magas kategóriába a civil szervezeteknek csak 6,7%-a tartozik. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az oktatási intézmények többsége teljes költségvetését – tehát a kötelező feladatellátáshoz nyújtott állami és fenntartói hozzájárulást is – tüntette fel válaszában, a magas és nagyon magas bevétel sem jelenti tehát azt, hogy az ide sorolható intézményeknél minden esetben kedvező pénzügyi feltételei lennének a fejlesztéseknek, az elindult fejlesztések fenntartásának, illetve további innovációnak. Erre utal az is, hogy a válaszadó szervezetek harmada csak akkor nyújt szülősegítő szolgáltatást, ha pályázati forráshoz jut, illetve a pályázók közel fele esetében a szülősegítő szolgáltatás megszűnésének oka forráshiány volt. Mivel a pályázati tevékenységeket többségük eredményesnek ítélte, ezért megállapítható, hogy a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt sikeres projektek is elhaltak. A forrásfelhasználás feltételeinek javítását elősegítheti az
90
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról összehangolt, költség-hatékony módon történő megvalósítás, valamint a pályázói készségek fejlesztése, amelyekre a jövőben javasolt nagyobb hangsúlyt fektetni. Az elmúlt évtizedben felerősödött a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok integrált oktatásának kérdése. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatban megfogalmazott kritikák elsősorban az oktatás minőségével, az elkülönített oktatási környezettel, valamint az „enyhe értelmi fogyatékos” kategóriával összefüggésben jelentek meg. Az elmúlt években éppen az izolált iskolai életet követő fokozott társadalmi beilleszkedési nehézségek felismerése nyomán erősödtek fel a rehabilitációs és az integrációs törekvések. Mindezek a folyamatok a pályázók alaptevékenységei – és további különböző jellemzőinek - vizsgálata során is tetten érhetők, hiszen az alaptevékenységek között első helyen a fejlesztés, az inform. áramlásrmációnyújtás, tanácsadás jelenik meg, illetve látható a civil szervezetek szakmai fejlődése, mely szintén a megfogalmazott kritikákra vezethető vissza és az azokra adott válaszként értelmezhető. A legtöbb pályázó 100 főig, illetve 200-500 főig terjedő ellátotti létszámmal rendelkezett. A válaszadók által végzett tevékenységek igénybevevőinek száma a 9 fős létszámtól egészen 5000 főig terjedt. A szervezetek és intézmények ellátott-száma az intézmények jellege és szervezetenkénti összetétele miatt is sokféle, nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyes intézménytípusoknál a szolgáltatás jellege eleve meghatározza a kliensszám határait. Az alaptevékenységek tekintetében az FSzK pályázóinak további jellemzője volt, hogy igénybevevői körükben leggyakrabban az értelmi fogyatékos gyermekek jelennek meg. Ha az általános iskolás korú gyermekek korcsoportján belül vizsgálódunk, ez a fogyatékossági típusok országos megoszlásának megfelelő eredmény, a részképesség-zavarral, valamint tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében azonban az országos arányhoz képest kisebb mértékű szolgáltatással való ellátottság volt valószínűsíthető. Az életkori megoszlást tekintve megállapítható volt, hogy a pályázó szervezetek által ellátottak döntően a 6-14 éves, tehát általános iskolás korú gyermekek közül kerülnek 91
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról ki, a szervezetek mintegy háromnegyede nyújt számukra szolgáltatást. A többi korosztály részére ellátást biztosító szervezetek aránya 60% körüli, legkevésbé pedig a 0-3 éves korú gyermekek jelentek meg az igénybevevői körben, a pályázók 38%-a esetében. A hároméves kor alatti sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve szüleik bevonására azért is lenne fontos nagyobb hangsúlyt fektetni, mert az első életévekben a szülőket gyakran erejükön felül leköti a gyermek ellátása, melynek negatív következménye lehet a szülők elszigetelődése, ennek feloldása pedig a későbbiekben egyre nehezebb lehet. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tapasztalatok alapján a közösségben nevelődő gyermekek szocializációja magasabb szintű, a kisgyermekek számára ellátást nyújtó intézmények elérése és a szülősegítő szolgáltatásaik fejlesztése ezért is lényeges. A szülők számára a szervezetek több mint 90%-a nyújt szolgáltatást, 50%-uk esetében ez alaptevékenységeik részét képezi, 30%-uk azonban csak abban az esetben végez ilyen tevékenységet, ha pályázati forráshoz jut. A kapott válaszok arra engednek következtetni, hogy a szülősegítő szolgáltatások stabil bázisára a pályázók felénél lehet számítani.
Összefoglalva a pályázathoz köthető tevékenységek hasznosulásával, valamint a pályáztatási eljárással való elégedettséggel kapcsolatos megállapításokat, az alábbiakat láttuk: A hat év alatt benyújtott pályázatok megoszlását tekintve leginkább szülőklub, eszközkölcsönzés és –beszerzés, valamint a baby-sitter szolgáltatás működtetésére mutatkozott igény. A kevés számú pályázatot vonzó tevékenységek hátterében többféle ok is állhat, az okokra vonatkozóan azonban pontos információval nem rendelkezünk. Mindenképpen javasolt azonban, hogy a támogató megfontolja a pályázható tevékenységek struktúrájának átalakítását: az igen kevés számú pályázatot vonzó tevékenységek további meghirdetése nem tűnik indokoltnak, a tevékenységek szűkítésével felszabaduló források átcsoportosíthatók lennének a magasabb igénylői számmal rendelkező tevékenységek támogatására.
92
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Az elemzés során megpróbáltunk a pályázati attitűdökre, a pályázati motivációra vonatkozóan is inform. áramlásrmációhoz jutni. A válaszadó szervezetek kb. harmadánál arra
következtethetünk,
hogy
már
megtervezett
programjaik-
hoz/tevékenységeikhez keresnek támogatót, tekintettel arra, hogy a támogatott tevékenységet már az FSzK pályázati felhívását megelőzően is végezték. Ettől eltérő pályázati attitűdöt képviselnek azok a szervezetek, amelyek a pályázati lehetőséghez igazítva nyújtanak szolgáltatást, a válaszadók 50%-a tartozott ebbe a körbe. A komplex fejlesztéseknek mindenképpen az előző, határozott célkitűzéseket és megtervezett szolgáltatásnyújtási koncepciót feltételező pályázói attitűd a kedvező.
A pályázatok területi eloszlásának vizsgálata alapján mind a magas pályázói aktivitást mutató, mind pedig a kiugróan alacsony számú pályázatot benyújtó területeket azonosítani tudtuk. A pályázati aktivitás nem képezi le a gazdasági fejlettség területi, keletnyugati megosztottsággal jellemezhető alakulását. Az aktív megyék, régiók esetében a további fejlesztések kedvezőbb körülmények között indulhatnak meg, a pályázatokat igen alacsony számban benyújtó területek esetében azonban indokolt lehet célzott szakmai segítséget nyújtani, amely magában foglalhatná az FSzK tevékenységéről szóló tájékoztatást, az érintett szervezetek bevonására, a szülősegítő szolgáltatások megerősítésére irányuló szakmai támogatást. További fejlesztéseket csak ezt követően javasolt megvalósítani. A hálózatfejlesztésre vonatkozó részben még kitérünk a különböző feltételeknek megfelelő, eltérő ütemű fejlesztési lehetőségekre.
A pályázatok sikerességének különböző aspektusait – a pályázatok befogadásának arányát, az elutasítás okait és arányait - vizsgálva felvetődik a pályázói készségek javításának, segítésének szükségessége. Különösen fontos ezen kompetenciák fejlesztése annak figyelembevételével, hogy a fejlesztési források döntő hányada a 2007-2013. időszakban pályázati úton válik hozzáférhetővé. A pályázati sikerességet településtípus és területi szempontú megoszlás szerint is megvizsgáltuk, a kapott eredmények lehetővé teszik a célzott segítségnyújtást az alacsony eredményességgel jellemezhető megyék, illetve településtípusok esetében. Ugyancsak fejleszteni 93
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról javasoljuk a projektek sikeres megvalósításához elengedhetetlen mérési és értékelési tevékenységeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szervezet előrehaladását követni, dokumentálni tudja és megfelelően tervezett, középés hosszú távú célkitűzéseket is meg tudjon valósítani. Meg kell jegyezni azt is, hogy bár a pályázók körében a főállású programfelelős a legkevésbé igényelt fejlesztési elemként jelenik meg és a képzésre, módszertani fejlesztésre való igény is viszonylag alacsony, eredményes komplex fejlesztések ezen elemek nélkül nehezen képzelhetők el. A tevékenységek eredményességének szubjektív megítélése során elenyésző mértékben találhatóak olyan válaszok, melyek a szolgáltatások megvalósítását sikertelennek ítélnék, a pályázók 70%-a teljes sikerről számolt be. Jellemzően olyan elemeket neveztek meg a sikeresség okaként, mint a szülők összefogását, a szülőklubként indult kezdeményezés önálló szervezetként történő továbbműködését, a kapcsolatépítést, a szülők korábbi elszigetelt helyzetének megszüntetését és életminőségük pozitív irányban történő változását, a szülőkkel való rendszeresebb és hatékonyabb együttműködést, a tolerancia erősödését, a szülőcsoportok fennmaradását, a nyitottabbá, együttműködőbbé vált munkát, a szülők által elsajátított módszertani fogásokat, az integrált oktatás bevezetését említették. A további fejlesztések során mindenképpen érdemes építeni ezekre az eredményekre és jó gyakorlatokként, a tapasztalatok hasznosítása érdekében szélesebb körben is bemutatni. A sikertelenségről beszámoló pályázók kedvezőtlen tapasztalataikat leginkább külső okokra - az érdeklődés hiányára, a szülők lemorzsolódására, illetve a társintézmények passzivitására - vezették vissza. Látható volt azonban, hogy a szervezetek mintegy harmada nem végzett előzetes igényfelmérést, illetve a kommunikáció hiányára engedő eredményt is találtunk. A hiányosságokat kompenzáló technikák elsajátításával a szervezetek javíthatnak a kedvezőtlen eredményeken. A pályáztatási eljárást általánosságban jónak ítélték a válaszadók, kritikát az adminisztratív követelményekre, a pályázható összeg nagyságára és a kiírás időpontjára vonatkozóan fogalmaztak meg.
94
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A fejlesztési igények között elsősorban az információ-áramlás, az infrastruktúra fejlesztés és a szupervízió jelenik meg, legkevésbé főállású programfelelősre tartanak igényt a pályázók. Bár a további szakmai fejlesztés részét képező szolgáltatáscsomag tartalmára természetesen az igények figyelembevételével teszünk javaslatot, az elemzés során kapott eredmények nem minden esetben tükrözik a pályázók oldaláról megjelenő szükségleteket. Olyan elemeket is szükségesnek tartunk beemelni a szolgáltatáscsomagba, mint pl. a képzések, vagy a módszertani segítség, amelyek egyébként nem szerepelnek a leginkább igényelt fejlesztési elemek között.
Az FSzK a pályázók beszámolóinak tapasztalatait, a pályázatok megvalósításának eredményeit igyekezett beépíteni már a 2007. évi pályázati kiírás során is. Az egyes programelemekben az alábbi fejlesztések érvényesültek:
1) Szülőtanfolyamok, szülőklubok/ integrációt, szakember-szülő együttműködést segítő tréningek, régiónális, területi, kistérségi szülő/szakember konferenciák A szülőklubnak, tanfolyamnak minimum 10 foglalkozásból kell állnia és törekedni kell arra, hogy a résztvevői kör viszonylag állandó legyen. A szakmai beszámolókból is kiolvasható, hogy szerencsésebb ez a megoldás, ha nem teljesülnek ezek a feltételek, akkor személytelen és rövid életű lesz a kezdeményezés. A támogató tapasztalata szerint hoszszútávon jobban biztosítható és eredményesebb a klub működtetése. A projektegységbe szakmai megfontolásból került bele a 2006-os évben az a programlehetőség, mely az integrációt, a szakember-szülő együttműködést segítő tréningek formáját ajánlja. Ennek biztosítása indokolt amellett, hogy a szülők számára szervezett klub és tanfolyam igen fontos elem marad. Az összevont tréning célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek mind teljesebb ellátása, segítése érdekében összefogást alakítson ki a szülő, a többségi pedagógus és a gyógypedagógus között. Ezáltal a szemléletformáláson túl egymás problémáinak/dilemmáinak megismerésével lehetőséget teremt a team munkára (szülő-pedagógus-gyógypedagógus). Aktualitását az adja, hogy a különböző – a gyermek érdekében tenni akaró - célcsoportok önállóan kevésbé hatékonyak. Az összefogás, 95
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról együttműködés kialakíthatja azt a következetességet az oktatásban, nevelésben és a mindennapi életben is, melyre a sajátos nevelési igényű gyermeknek fokozottan szüksége van, azt az elvárást, hogy hasonló elvek és elfogadó szemlélet érvényesüljön otthon és az iskolában/óvodában is. A Közalapítvány terve szerint a fenti programhoz kapcsolódik majd a szülősegítő szolgáltatások módszertanának szakértők bevonásával történő kidolgozása. A szülőtalálkozó/szülőkonferencia szervezése projekt keretében az FSZK regionális, megyei, kistérségi szervezésben megvalósított konferenciákra is nyújt támogatást. A cél a térségben működő szülősegítő szolgáltatások együttműködésének előmozdítása, illetve újabb szülősegítő szolgáltatások megvalósításának motiválása, mely a szülők és szakemberek célcsoportjának együttműködését, közös konferenciáját, együttgondolkodását erősíti. 2) Baby-sitter
szolgáltatás és baby-sitter
képzés, továbbképzés – a
Kézenfogva Alapítvánnyal kötött együttműködéssel megvalósuló fejlesztés (igényelhető támogatás a képzési díjra és a szolgáltatásra) A projekt keretében baby-sitter alkalmazására van lehetőség, továbbá új elemként a baby-sitter szolgáltatást biztosító személy képzésére, továbbképzésére nyújt támogatási lehetőséget a Közalapítvány. A baby-sitter szolgáltatást biztosító személy képzésének támogatását a baby-sitter szolgáltatásra is pályázó szervezet, intézmény kérheti az adott személyt baby-sitterként alkalmazó szervezet foglalkoztatási szándékáról tett nyilatkozat egyidejű benyújtásával és a leendő a baby-sitter nyilatkozatával arról, hogy részt vesz a Kézenfogva Alapítvány közös szervezésével megvalósított szupervízión. A baby-sitter szolgáltatás támogatása mellett a baby-sitter képzésére és továbbképzésére, illetve a képzés részvételi díjának finanszírozására is lehet pályázni. Lehetőség nyílik csak képzésre történő pályázásra, melynek célja, hogy a szervezetek megalapozzák a jövőben indítható szolgáltatás szakember ellátottságát.
96
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A képzést a Kézenfogva Alapítvány valósítja meg, a képzés része a motivációs tréning és a 60 órás tanfolyam, melyek keretében felkészítik a baby-sittereket. A baby-sitterek szakmai felügyelet, szupervízió keretében végezhetik tevékenységüket. (A Kézenfogva Alapítvány a „Mégis kinek az érdeke?” című programot valósította meg, mely a fogyatékos gyermekekkel foglalkozó baby-sitter képzésben egyedülálló. A családtámogató program hangsúlyos eleme egy képzési anyag kidolgozása volt a majdani időszakos szolgáltatást végző szakemberek részére. A projekt kiemelt célja, hogy segítse a családban történő együttélés feltételeinek javítását, a családtagok ellátó képességének fokozását, továbbá, a sérült ember családtagjainak munkaerő-piaci visszahelyezését.) 3) Kiadvány, szórólap, tájékoztató anyag szülők számára A projektegység tartalma konkretizálódott. A korábbi években a pályázók többsége az egyéb szülősegítő szolgáltatások keretében kiadványt, szórólapot, vagy tájékoztató anyagot készített a szülők számára. Ezek egy része szakmai tájékoztató volt, más részük saját intézményük, a szülőklub bemutatásához, az azon való részvétel motiválásához járult hozzá. Az egyéb programok közül (kirándulások, családi nap, konferencia) a tájékoztató anyagok, szórólapok, kiadványok megjelentetését támogatott 2007-ben az FSZK. E projektegységnél maximálisan 10 pályázót támogatott a Közalapítvány. Kiadvány, szórólap, tájékoztató elkészítésére, előállítási költségeire lehetett pályázni. A támogatási összeg mértéke kis terjedelmű, egyszerű kivitelezésű kiadványok, szórólapok, tájékoztatók elkészítését tette lehetővé. A Közalapítvány törekvése, hogy a támogatott programok folytassák azt a megkezdett szülősegítő folyamatot, melynek eredménye a szülők összefogása, érdekérvényesítési tevékenységének erősödése. A program a szülő-pedagógus-gyógypedagógus team kialakítására, valamint a sajátos nevelési igényű gyermek és családjának megsegítésére ösztönzi a pályázókat.
A Közalapítvány által elindított, a pályázatok tartalmát érintő fejlesztésekben megtalálhatók olyan, a programok szakmai feltételeit erősítő elemek, amelyek a fenti elemzés során is felszínre kerültek, mint pl. a különböző szakemberek, társszervezetek együttmű97
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról ködésének ösztönzése, komplexebb szolgáltatás, a területi együttműködések támogatása, a hatékonyabb információnyújtás elősegítése. A következőkben a szervezetfejlesztés és a további tartalmi fejlesztés lehetséges elemeire teszünk javaslatot.
IV. 2. Javaslatok a szervezetfejlesztés további irányaira – hálózatfejlesztés és szolgáltatáscsomag IV. 2. 1. Hálózatfejlesztés Az FSzK pályázati adatai feldolgozásának fenti eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy a szülősegítő szolgáltatásokra folyamatos az igény, szükséges azonban a program továbbfejlesztése egy, a korábbinál koordináltabb és komplexebb, szakmailag kiegyenlítettebb szolgáltatásokat biztosító módon. A szakmai sztenderdek lefektetését – tehát a szolgáltatások egységes szakmai követelményrendszerének meghatározását – követően, azok alkalmazásával a hálózatépítést célzó fejlesztés mindezen követelményeknek megfelelő irány lehet. A hálózatfejlesztés első lépéseként nézzük meg, mi tesz egy szervezeti csoportosulást hálózattá? A hálózati működéshez négy feltételnek kell teljesülnie: „A hálózatban résztvevők egy jól definiált közös célt tűzzenek maguk elé, amelynek elérését közös vállalkozásnak tekintik. A hálózatban való részvétel autonóm egységek (szervezetek) önálló döntésén alapul. A közös cél elérése a hálózati tagok aktív részvételén keresztül valósul meg. Idővel a közös munka során közös értékek, munkamódszerek, tevékenységek és egyfajta közös tudás alakul ki, amelyet összefoglalóan nevezhetünk közös identitásnak” (Scsaurszki) A tagok közötti kapcsolatok minőségétől, intenzitásától függ, hogy a közös identitást milyen mélységig kell meghatározni. Ugyanakkor egy hálózat csak abban az esetben működhet eredményesen, ha folyamatos a monitorozás és visszacsatolás: megvan-e a szükséges egyetértés a hálózat céljait, értékeit és módszereit illetően.
A hálózatfejlesztés célja regionális, vagy térségi, kistérségi szinten a kapacitásfejlesztés, a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, a megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. Mindez partnerségi és készségfejlesztő képzésekkel, műhelymunkákkal segíthető elő, melyek eredményeképpen 98
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról kialakulhatnak és megerősödhetnek a kistérségi és régiós szintű együttműködések, szakmai összefogások, illetve a megszerzett képességekkel - eredményes kommunikáció, tartós partnerségépítés, naprakészség – növelhetők a régió, vagy kistérség forrásokhoz történő hozzájutásának esélyei. Különösen most válik igen sürgetővé és kap nagy jelentőséget a hálózatépítéssel megvalósítható fejlesztés, hiszen a 2007 és 2013 közötti időszakban rendelkezésre álló források stabil együttműködések hiányában nem válnak elérhetővé. A hálózatépítés során olyan, partnerség-építést fejlesztő képzések megvalósítása a cél, melyek a projekt-tapasztalattal rendelkező, illetve nem rendelkező csoportok számára lehetővé teszik, hogy képesek legyenek integrált, együttműködésben megvalósuló régiós és kistérségi projektek kialakítására. Mindennek eredményeképpen kiépülnek és megerősödnek a régió civil és állami/önkormányzati szervezetei közötti partneri kapcsolatok is. Honnan érdemes indulni? Mindenképpen olyan, már meglévő intézményben szükséges gondolkodni, amely széleskörű információval rendelkezik az adott terület ellátására vonatkozóan, lehetőség szerint már alapfeladatainak ellátása folyamán kapcsolatba kerül mind a szülőkkel, mind pedig a társszervezetekkel, illetve megfelelő infrastrukturális feltételekkel rendelkezik – ezáltal betölthet egyfajta bázisintézményi funkciót. Ez a funkció illeszkedik az oktatáspolitikai fejlesztések azon célkitűzéséhez, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igényeihez, képességeihez és tanulási előfeltételeihez, illetve hozzáférhetővé teszi számukra a többségi oktatási rendszer kínálatait. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény ezt a célkitűzést kívánja megvalósítani, amikor lehetőséget ad egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) létrehozására. Az EGYMI-k elláthatják a pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakember-hálózat működtetését. Feladatai lehetnek: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; a fejlesztő felkészítés; a logopédiai ellátás; a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés tevékenységei. Vállalhatja még a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait – például a szaktanácsadást, amelyben feladata az oktatási, pedagógiai módsze99
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról rek megismertetése és terjesztése; a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. Működtethet tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálatot, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügy-igazgatási, közgazdasági, jogi stb. inform. áramlásrmációk közvetítésével. Az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység is működhet. Az EGYMI-k, illetve a módszertani intézmények fenti feladatainak komplexitása, valamint az FSzK pályázói körében megjelenő arányuk alkalmassá tennék az intézményeket, hogy a szülősegítő szolgáltatásokat nyújtó, illetve igénylő szervezetek hálózatának bázisintézményei legyenek. A bázisintézményi funkció koordináló, információs és fejlesztési feladatokat, valamint szolgáltatásnyújtást egyaránt magában foglalhat. A bázisintézményhez oktatási, családsegítő és gyermekjóléti intézmények, illetve civil szervezetek kapcsolódhatnak. Az így létrejövő hálózatban a megfelelő koordináció mellett biztosítható a szükséges információáramlás, kialakítható a hatékony munkamegosztás rendszere, amely elősegíti a területileg kiegyenlített, egyenletes színvonalú és az igényekhez igazodó szülősegítő szolgáltatások megvalósítását. A hálózatépítés előkészítéseként javasolt partnerség-építő képzéseket szervezni, melyek résztvevői a helyi önkormányzatok, kistérségi társulások munkatársai, oktatási, szociális, egészségügyi területen működő önkormányzati intézmények, civil szervezetek munkatársai. A tréningek fő témái lehetnek: partnerségi együttműködés, kommunikáció; projekt-megvalósítás módszertana; mintajellegű együttműködési módszertani segítség, jó gyakorlatok bemutatása együttműködési módszertani segíts.ellek kialakításának módszertana - közös érdekek, fejlesztési lehetőségek feltárása A képzések a fenti elemek segítségével megalapozhatják a hálózatfejlesztéshez szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítását, segítenek abban, hogy az érintettek megsze-
100
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról rezzék a szükséges inform. áramlásrmációkat, megismerjék az együttműködésbe bevonható szakembereket, kialakíthassák a munkamegosztás hatékony formáját. A képzés tréningek, műhelymunka formájában szervezhető. Ahogyan a pályázók adatainak elemzése során látható volt, a szolgáltatások biztosítása területi szempontból nem kiegyenlített, egyes régiókban, megyékben, illetve településtípusok esetében nagyobb pályázati aktivitással és eredményességgel, másokban kevésbé intenzíven és sikerességgel valósul meg és valószínűsíthető, hogy a társszervezetekkel történő kapcsolattartás sem mindenhol megfelelő. Javasolt ezért, hogy a hálózatfejlesztés különböző ütemezésben valósuljon meg: az első szakaszban kísérleti projektként néhány, a szakmailag megfelelő szintű szolgáltatást már jelenleg is biztosítani tudó megyében, illetve régióban elindulhat a bázisintézmények kijelölése és a hálózattá szerveződés folyamata. A kevesebb számú, kisebb területi lefedettséget célzó projekt koncentráltabb, intenzívebb szakmai támogatást és kapcsolattartást tesz lehetővé, ezáltal kidolgozottabb módszertani modellprogramok állhatnak rendelkezésre, mint egy egyidejűleg, országosan elindított hálózatépítés esetén, így a megvalósítás, illetve a további szakaszokban a program kiterjesztése szakmai szempontból nagyobb biztonsággal történhet. A módszertani modellprogramok tapasztalatai alapján egy második szakaszban sor kerülhet a hálózatfejlesztés további területekre történő kiterjesztésére.
IV. 2. 2. Szolgáltatáscsomag A szülősegítő szolgáltatások alapcsomagjának meghatározásával azonos szakmai tartalmú tevékenységek válnak elérhetővé az igénybevevők számára. A válaszadó pályázók fejlesztési igényeit alapul véve, valamint a beérkezett adatok elemzésének tapasztalatai alapján a bázisintézmények – vagy a meghatározott munkamegosztás szerint valamely tagszervezet – által a hálózat szervezeteinek nyújtott szolgáltatások esetében a szolgáltatáscsomag tartalmát az alábbi elemek beépítésével javasoljuk: •
módszertani segítség – az egyes szervezetek, intézmények hatékony működésének támogatása, tervszerűbb működésének segítése intézményi önértékelő rendszerek, módszertani útmutatók, eredményességet vizs101
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról gáló eszközök, intézményi szinten alkalmazható indikátorok, esettanulmányok
közreadásával,
a
megfelelő
pályázási
és
projekt-
megvalósítási készségek fejlesztése, •
információáramlás, kapcsolattartás – a területileg elérhető szolgáltatások összehangolása érdekében,
•
képzések, továbbképzések, szakmai programok, konferenciák, tanulmányutak, jogi tanácsadás és kiadványok biztosítása – a hálózat szervezeteiben dolgozó szakemberek szakmai előrehaladásának biztosítása, a tapasztalatok közreadása, az egymástól való tanulás, az együttgondolkodás és az információk közzététele céljából, valamint annak érdekében, hogy a nyújtott szolgáltatásokról, a végzett munkáról szélesebb körben tájékoztatást nyújtsanak,
•
szupervíziós lehetőség a szülősegítő szolgáltatásokban résztvevő segítők számára,
•
monitorozás – a szülősegítő szolgáltatások előrehaladásának folyamatos nyomon követése a tapasztalatok feldolgozása és a szükséges korrekciók megtétele érdekében,
•
tanácsadás - olyan szolgáltatás, amelyet a társszervezetek, intézmények, pedagógusok, szakemberek, szülők vehetnek igénybe telefonon, emailben vagy személyesen,
•
pedagógiai, terápiás tanácsadás szakembereknek, szülőknek - a tanácsadás elősegítheti a gyermekek fejlesztését, önállóságának kialakítását. A szülők és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek együttműködésére alapozva segíthet a megfelelő fejlesztő eszközök megválasztásában, megtanít azok alkalmazására, gyakoroltatására, a szülő és a szakember együttműködése eredményesebbé teszi a fejlesztést,
•
eszközkatalógus létrehozása - a gyermekek fejlesztéséhez szükséges segédeszközöket, módszertani segédanyagokat összegyűjtő eszközkatalógus. Segítséget nyújt az intézményeknek, szakembereknek, pedagógusoknak, 102
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról szülőknek a szükséges eszközök kiválasztásában. Az eszközök kipróbálhatóak és kölcsönözhetőek lennének, •
érdekképviselet, érdekvédelem, érdekérvényesítés – szervezeti képviseleti funkció, annak érdekében, hogy összefogják és képviseljék a tagszervezetek és az adott tevékenységi terület, valamint társadalmi csoportok érdekeit mind a szektoron belüli, mind pedig a szektoron kívüli érdekegyeztetési folyamatokban, konzultatív testületekben.
A hálózatfejlesztés, illetve a szolgáltatáscsomag meghatározásának célkitűzése, hogy szakmailag megalapozott, megfelelően tervezett és ütemezett, egyenletes és jó színvonalon megvalósuló, a fenntarthatóságot biztosító programok lebonyolítására nyíljon lehetőség. E célkitűzés megvalósításához elengedhetetlenül kapcsolódik a monitoring tevékenység, amely kiterjed annak vizsgálatára, hogy a programok lebonyolítása megfelele a tervezés során megfogalmazott célkitűzések teljesülésének, tehát a programok szakmai és pénzügyi megvalósulásának folyamatos nyomon követését feltételezi. A megvalósítóknak rendszeresen információt szükséges szolgáltatniuk a program hatékonyságának és eredményességének mérését lehetővé tevő mennyiségi és minőségi elemek alakulásáról (a metodika elsajátítását segíti elő a szolgáltatáscsomag módszertani segítségként definiált, valamint monitoring eleme), ennek során legfőképpen •
a projekt keretében végzett tevékenységekről, az előrehaladás tartalmáról,
•
a számszerűsíthető célkitűzések teljesüléséről (indikátorok),
•
a megvalósítás tervezett ütemezés szerinti menetéről, az esetlegesen felmerült problémákról, kockázati tényezőkről,
•
a költségvetés, a források felhasználásának alakulásáról.
A megfelelően felépített és működtetett monitoring rendszer a források, az eredmények és a teljesítmények mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálatával nagyban hozzájárul a – Közalapítvány által megvalósítani szándékozott átfogó szakmai fejlesztési koncepcióhoz illeszkedő - programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósításához.
103
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A szolgáltatáscsomag elemeinek meghatározása keretében külön is kitérünk a szülőklubok szervezésének kérdésére, tekintettel arra, hogy ez a legnagyobb mértékben előforduló elem a támogatott tevékenységek között. Az alábbiakban annak bemutatására kerül sor, hogy a szülőtanfolyamok, szülőklubok/ integrációt, szakember-szülő együttműködést segítő tréningek (A) pályázati komponens) keretében végzett tevékenységek tartalma milyen jellemzőkkel bír és a további fejlesztések szempontjából mely tényezőkre szükséges fokozott hangsúlyt fektetni. A programtervek tematikái statisztikai elemzésre alkalmas módon nem kerültek feldolgozásra, ezért a jellemzők bemutatása a 2006. és 2007. év pályázatainak részét képező tematikák áttekintése alapján történik.
Ahogyan arról korábban már szó esett, a szülősegítő szolgáltatások keretében végzett tevékenységek meghatározását igényfelmérés előzte meg, amit ebben a két pályázati évben már a pályázatok kötelező feltételeként határozott meg a támogató. A pályázók igényfelmérő lapokat, kérdőíveket juttattak el a klubok, tanfolyamok lehetséges résztvevői számára. A pályázó intézmények között található olyan, amely kizárólag azokat a szülőket kereste fel, akiknek gyermeke már ellátottja/tanulója az intézménynek és olyanok is, amelyek nemcsak szülőknek, de a tevékenységbe bevonható lehetséges érdeklődőknek, szakembereknek – pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, pszichológusoknak, segítő szakembereknek – is eljuttatták az igényfelmérést szolgáló kérdőíveiket. Egy eredményes, együttműködésre építő program lebonyolításának mindenképpen az utóbbi típusú igényfelmérés esetében nagyobb az esélye: figyelembe véve és összhangba hozva, hogy a szakember az, aki általában a legjobban ismeri a gyermekkori fejlődés jellemzőit, az annak kapcsán felmerülő kérdéseket, míg a szülő ismeri legjobban saját gyermekét, illetve azt, hogy életkörülményeikből adódóan milyen igényei merülnek fel, milyen támogatásra van szüksége a családnak.
A szervezetek, intézmények között található olyan, amely lehetőséget biztosított arra, hogy az igényfelmérésre szolgáló kérdőíveket a szülők helyben töltsék ki. A postai kiküldésnél azért lehet eredményesebb ez a fajta megoldás, mert nagyobb válaszadói hajlandóságot biztosít, illetve a szervező intézmény szakemberének jelenlétében lehetőség 104
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról nyílhat arra is, hogy a kitöltések alkalmával a szülők szóban mondják el véleményüket egy-egy kifejtendő kérdés kapcsán – amelyre írásban egyébként nem adtak volna választ, mint ahogyan az a kifejtést igénylő kérdéseket tartalmazó kérdőívek esetében gyakran megfigyelhető. A kérdőívekre sok esetben a zárt formájú kérdésfeltevés volt jellemző, a válaszadók tehát előre meghatározott lehetőségek közül választhattak. Az ilyen kérdőív előnye, hogy gyorsan kitölthető és jól átlátható, ugyanakkor szükséges, hogy minden kérdésnél lehetőség legyen az egyéni reagálásra, megjegyzésre is.
Az igényfelmérések jellemzően személyes adatokra, a szülőklubok tartalmára, témáira, a gyermek problémáira és a szervezés körülményeire vonatkozó kérdéseket tartalmaztak. A személyes adatokra vonatkozó kérdések általában a családi állapotra, munkaerőpiaci státuszra és a gyermek problémáira tértek ki. A kérdőíveket általában édesanyák töltik ki és a foglalkozásokon való részvétel is rájuk jellemző. A felmérésekből látható, hogy sok a gyermekét egyedül nevelő édesanya, ugyanakkor megfigyelhető, hogy még az ép családok esetében sem jellemző az édesapák részvétele a foglalkozásokon. Némely tematikában azonban megjelenik az apáknak a gyermek nevelésében, gondozásában betöltött szerepe, illetve problémáik és kifejezetten építenek a részvételükre. Ez azonban a szülőklubok, tréningek kisebb hányadára jellemző. A házastársak közti konfliktusok egyik forrása lehet az eltérő vélemény a gyermeknevelést, a gondozást illetően. A feszültséget növelheti az is, hogy mivel általában az anya foglalkozik többet a gyermekkel és ő tartja a kapcsolatot a különböző szakemberekkel, így az elfogadásban is gyorsabban halad. Aránytalanság és egyenlőtlenség jellemző a korai nevelésbe történő bevonás szempontjából az apa és anya között. Ennek az a következménye, hogy elmélyül a szülők közötti vélt vagy valós különbség a gyermeknevelési kompetenciák terén, amelynek eredményeképpen az anya pedagógiai és terápiás kompetenciákkal bír, az apa ugyanakkor mindkét területen inkompetensnek tűnik, vagy annak érzi magát. A gyermek fogyatékossága miatt még jobban rögzül a hagyományos szülői szereposztás: az apa feladata a pénzkeresés, az anyáé a gyermeknevelés. Mindezen szempontokra figyelemmel az apák bevonására nagyobb hangsúlyt lenne szükséges fektetni.
105
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A személyes adatok közül a lakóhelyre vonatkozó kérdésekből látható, hogy a szülők mennyire elszórtan – ebből adódóan várhatóan mennyire egymástól elszigetelten, problémájukkal egyedül érezve magukat – élnek, illetve az ellátásokhoz való hozzáférés szempontjából vélhetően milyen helyzetben vannak és várhatóan milyen anyagi és fizikai terhet jelent a foglalkozásokon való részvétel pl. az utazási költségek, a távolság szempontjából. A lakóhelyre vonatkozó adatokat javasolt tehát mindezen szempontok alapján is vizsgálni és nem pusztán adminisztratív jelleggel kezelni. A személyes adatok között a munkaerő-piaci státusz vizsgálatának azért is van jelentősége, mert felmérhető, hogy a támogató szolgáltatás milyen területekre igénybe vehető ellátási formákról szóló tájékoztatás, munkaerő-piaci integrációhoz szükséges támogatás, mentális támogatás, kompenzációs lehetőségek, stb. – terjedjen ki, még akkor is, ha a szülők oldaláról az ilyen igény konkrétan nem fogalmazódik meg. Szociális szempontból veszélyeztetettek a családok, hiszen a munkamegosztás felborul, az egyik szülőnek - leggyakrabban az édesanyának – fel kell adnia a hivatását, a család anyagi biztonságának megteremtése egy emberre hárul, amely pszichésen
és
fizikálisan
is
megerőltető.
E tényezők gyakran elegendők a házastársak közötti feszültségek kialakulásához, váláshoz, mely nehezíti mind a gyermek fejlődését, mind a magára maradt szülő helyzetét. A szülősegítő szolgáltatás eredményessége nagyban múlhat azon, hogy mennyire sikerül komplex módon közelíteni a szülők, a család lehetséges problémáihoz: a család kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete jövedelmi, mentális problémákat egyaránt eredményezhet – amelyről a szülők sokszor nem szívesen számolnak be -, amely hátrányosan hathat működésére, befolyásolva a gyermekkel való foglalkozást. A megfelelő segítség megtalálása és mindezen problémák kezelése támogatóan, pozitív irányban befolyásolhatja a szülőklubok keretében végzett tevékenységek hatásosságát is. A munkaerő-piaci státusz felmérésére irányuló kérdéseket tehát javasolt beilleszteni az igényfelmérésekbe, az adatokból leszűrhető információkat pedig javasolt figyelembe venni a szülőklubok foglalkozásainak összeállítása során.
A szervezés körülményeire vonatkozó kérdések jellemzően a foglalkozások gyakoriságára és a gyermekfelügyelet iránti igényre terjedtek ki. A találkozók rendszerességé106
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról nek meghatározása során figyelembe kellett venni a családok terheit és a foglalkozások dinamikáját biztosító időbeli kívánalmakat. Általában havonta kétszeri alkalommal került sor a foglalkozásokra, a havi találkozók ritkának bizonyulhatnak, a heti rendszeresség azonban túlzott megterhelést jelenthet a szülőknek. Jellemző, hogy a szülők igénylik a gyermekfelügyeletet a klubok idejére, illetve több esetben látható olyan foglalkozás a klubok programjában, amely a gyermekek aktív részvételével valósul meg.
A kérdőíveknek az érintett gyermek problémájára vonatkozó kérdéseiből már a foglalkozások tartalmára vonatkozóan nyerhető információ: a szülőklubot szervező szakemberek képet kaphattak a szülők ismereteiről, illetve arról, hogy mennyire vannak tisztában gyermekük helyzetével és mennyire fogadták el azt, valamint a válaszokból felmérhető a szülők kapcsolata a gyermeküket segítő ellátórendszerrel. A szülőklubok között találhatók olyanok, amelyek már a pályázatot megelőzően is működtek. Az igényfelmérések némelyike esetében leszűrhető, hogy azok a szülők, akik korábban is részt vettek már a foglalkozásokon, pontosabban, illetve a már megszerzett ismereteikre alapozva fogalmazzák meg igényeiket: konkrét előadástémákat jelölnek meg, esetükben hangsúlyosabban jelenik meg a klub önsegítő csoportként való működésének igénye, a mentálhigiénés támogatás. A gyermek problémáján túl az igényfelméréseknek a szülőklub tartalmára vonatkozó kérdései általában a segítségnyújtás konkrét területeire, a család kapcsolatrendszerére – szakemberek, intézményrendszer - terjedtek ki.
Mielőtt rátérnénk a szülőklubok tematikáinak tartalmi jellemzőire, rövid áttekintést nyújtunk a szülő–szakember kapcsolat elmúlt időszakban lezajlott változásairól, meghatározó tényezőiről.17
A szülő - szakember kapcsolat tartalmának, minőségének szemlélete folyamatos változásokon ment át. A kezdeti időszakot a medikalizált hatások érvényesülése jellemezte: a fogyatékkal élő gyermek, illetve családja is páciensként, a segítő folyamat tárgyaként 17
Somlai Péter: Szocializáció, A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamatai, Corvina, Budapest, 1997. Tausz Katalin: A fogyatékos emberek társadalmi integrációjának egyes kérdései Magyarországon, in Az államtalanítás dilemmái, Aktív Társadalom Alapítvány, Budapest, 1995.
107
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról jelent meg. Később erősebb lett az a törekvés, amely a család aktív bevonására helyezte a hangsúlyt és úgy tekintett a szülőre, mint a terapeuta segítőjére, akinek el kell fogadnia és el kell végeznie a gyermekkel a szakember által előírt fejlesztő programokat. A szülők és szakemberek közötti valós partneri viszony kialakításának törekvései a ’80-as évektől kezdődően vannak jelen. A változásra nagy mértékben hatással volt az a társadalompolitikai törekvés, amely az integrált, komplex megközelítésű fejlesztési és nevelési módszerek, ellátási formák támogatását hangsúlyozta és előtérbe került az önrendelkezés, a saját kompetencia erősítésének elve. A szülők és a szakemberek közötti kommunikáció nyíltabbá vált, előtérbe helyezve azt a kérdést, hogy a szülő a szakember utasításainak végrehajtójaként, vagy a nevelési folyamat aktív, partneri résztvevőjeként jelenjen-e meg. Egyre inkább láthatóvá vált, hogy a szülők és szakemberek mindaddig két, egymástól elkülönülő csoportot alkottak, még ha céljuk – a gyermek fejlesztése – ugyanaz is volt. A fejlesztő programok ugyanakkor gyakran nem vették figyelembe a gyermek, a család otthoni környezetét, amelynek következtében a szülők önállósága, kompetencia-érzete is csorbát szenvedett. Ezeket a hiányokat és szükségleteket ismerte fel és próbálta korrigálni a szülő-szakember partnerséget hangsúlyozó szemlélet. A partnerség elvét hangsúlyozó szemlélet elsősorban a sikeres elfogadást és életszervezési stratégiákat alkalmazó családokat vizsgálta. Ez a megközelítés azt próbálta meg feltárni, hogy milyen okok állhatnak amögött, hogy ugyanaz a fogyaték az egyik családot szétzilálja, a szülő-szakember együttműködést feszültté teszi, a másik családban ugyanakkor erősíti az összetartást és eredményes együttműködéssé kovácsolja a szülő és a szakemberek kapcsolatát. Erre a kérdésre kétféle modell – az adaptív, illetve a családi életciklus modell - alkalmazásában látták a választ az elemzők:
1. Adaptív modell: az adaptálódó család Az adaptív modell (Reuben Hill) szerint a családot érő bármilyen stresszt kiváltó történés (nem csak a fogyatékosság) aktivizálni tudja a családban rejlő erőforrásokat. A krízis kialakul, de a család nem ragad benne, hanem megküzd vele és adaptálódik a kialakult, megváltozott helyzethez. Az ilyenkor alkalmazott stratégia lényege, hogy nem megszüntetni kívánja a stresszt kiváltó tényezőt, eseményt – jelen esetben a fogyatékosságot -, hanem a család erőforrásait használja fel az adaptáció érdekében.
108
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Az adaptív modell hatékonynak bizonyult mind az értelmezésben, mind a beavatkozásban elsősorban dinamikussága miatt: időről időre előjöhetnek a fogyatékosság különböző vonatkozásai, amelyek a stressz kiváltójaként hatnak, ilyenkor mindig vissza lehet keresni, hogy melyek azok az erőforrások, amelyek mozgósíthatók az adaptáció érdekében. A későbbiekben hangsúlyosabbá váltak a modell kontextuális hatásai (Marty Krauss (1996)): a kialakult élethelyzet sikeres adaptációjához elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak a támogató feltételek, szolgáltatások: a korai fejlesztés, integrált nevelésioktatási lehetőség, szociálpolitikai támogatások, családtámogató programok. A szolgáltatások megtervezésében a család igényei elsődlegesek, biztosítani kell, hogy a szülők aktív résztvevői lehessenek a terápiás folyamatnak.
2. Családi életciklus modell: a fejlődőképes család A modell az életciklus szemléletre (Haley, 1980) alapoz: családi életciklusonként mindig másként jelentkeznek a gyermek fogyatékosságából származó problémák, feladatok. A családnak újból és újból el kell jutnia oda, hogy ezeket a feladatokat meg tudja oldani, támaszkodva belső és külső erőforrásokra. Meghatározó ebben a szociálpolitikai rendszer: az anyagi terhekben való állami részvétel mértéke, a támogató programok megléte vagy hiánya. Életciklusonként más-más típusú segítségre van a családnak szüksége, s ehhez nemcsak a szülőknek, családtagoknak, hanem az ellátórendszer szolgáltatásainak is rugalmasnak kell lennie. A Közalapítványhoz benyújtott pályázatok tematikáit áttekintve mindkét modell alapvető törekvése tetten érhető: a foglalkozások tevékenységei között megjelenik az a komplex szemléletmód, amely a külső és belső erőforrások (segítő szakemberek, igénybe vehető ellátások – családi erőforrások) mozgósítására egyaránt épít a problémamegoldás folyamatában és a partneri együttműködés megvalósítása érdekében a szülők és szakemberek kölcsönös együttműködésére alapoz, illetve beépíti a foglalkozások közös értékelését is. Pozitívum, hogy az ezen célkitűzéseket szolgáló elemek valamelyike szinte mindegyik tematikában megjelenik, látható azonban, hogy ritka az olyan, amikor egy tematikán belül valamennyi ilyen elem megtalálható és a programok nem minden esetben állnak össze egységes egésszé. A klubok egyes tevé109
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról kenységei nem mint egy folyamat része - egymásra épülő és építő egységekként - jelennek meg, hanem elkülönült foglalkozásokként. Számos program nélkülözi ezáltal a komplexitást és nincs a felépített programokra jellemző íve, dinamikája. Az alábbiakban egy-egy példát hozunk a két eltérő megközelítésre: az első esetben egy átgondoltabb és felépített, tartalmában komplexebb szemléletet közvetítő tematika látható, amelyben a család belső erőforrásainak feltérképezése, a mentálhigiénés támogatás, a partnerséget erősítő csoportépítés egyaránt megjelenik. A második esetben a program a szülők terápiás folyamatba történő bevonására helyezi a hangsúlyt, a partneri viszony kevésbé érhető tetten, az erőforrások mozgósítását segítő egyéb támogató programok (szociális, mentálhigiénés, stb.), a foglalkozások felépítése (bevezetés) hiányzik.
Időtartam 3 óra
Tervezett program, A foglalkozás bemutatása pár mondatban téma címe Ismerkedés, encanter játé- Bemutatkozás, ismerkedés, „Ki vagyok én” csoportépíkok tés, kapcsolat: az együttműködés élménye
3 óra
Család: anyai és apai szerepek
3 óra
Út az elfogadásig, segítségkérés elfogadása
3 óra
3 óra
Közös teherviselés,anyai és apai szerep. Nagyszülők, barátok szerepe, kapcsolatok
Elvárások megfogalmazása, saját probléma megfogalmazása, felismeréstől az elfogadásig, diagnózis, rehabilitáció Beszédfejlődése és terápia, Megkésett és akadályozott beszédfejlődése, beszédérkorai fejlesztés tés és feladatértés, életkori dadogás, logopédiai terápiák Mozgásfejlődése és teráMozgásfejlődés, átlagostól eltérő mozgásfejlődés, pia, korai fejlesztés mozgás és értelmi fejlődés
3 óra
A sajátos nevelési igény , integráció fogalma
A sajátos nevelési igény, az integráció, esélyegyenlőség, törvényi háttér, szülők, jogok, kötelességek
3 óra
Sni gyermekek és az óvoda, befogadó óvoda
Az Sni-gyermekek bekerülése a többségi óvodába, képességfejlesztés, iskolára készülés
3 óra
Sni gyermekek az iskolában, többségi befogadó iskola Diagnosztizálás, a gyógytestnevelés helye, szerepe az iskolai testnevelésben Autizmussal élő gyermek, börze
Az Sni-gyermekek bekerülése a többségi iskolába, Együttnevelési helyzetek és konfliktuskezelés, másodlagos tünetek A gyógytestnevelésre utaltak köre. Gyógytestnevelés szerepe, testi-lelki egészség
3 óra
3 óra
Autizmussal élő gyermekek sajátosságai, fejlesztő eszközök, szakirodalom bemutatása, válogatása, kölcsönzési lehetősége
110
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 10 óra
Időtartam 17-19 óra
Közös színházlátogatás
Tervezett program, téma címe Otthoni fejlesztés
Zárórendezvény, közös élmény a szülőkkel, jövőkép
A foglalkozás bemutatása pár mondatban Beszédészlelés, és beszédmegértés fejlesztése
17-19 óra
Fejlesztőjátékok bemutatása
Logiko készlet, Kincses sziget társasjáték, figyelem fejlesztő játékok, mozgásfejlesztő játékok
17-19 óra
Számítógépes játékok
Varázsbetű programcsalád bemutatása
17-19 óra
Beszédhibák
Beszédhibák és a tanulási zavar összefüggései Beszédhibák korrekciója
8-13 óra
Intézménylátogatás
… Szakközépisk. és Gimnázium látogatása
12-14 óra
17-19 óra
Az iskolában folyó fejlesztő Hospitálás, a szülők a gyermekük fejlesztését nyomon foglalkozások bemutatása követhetik, betekintést nyerhetnek az iskolai munkába. Hiperaktivitás A hiperaktivitás és a tanulási zavar közti összefüggés, a hiperaktív gyerekkel történő helyes bánásmód
17-19 óra
Korai fejlesztés, gondozás
17-19 óra
Kedvezmények és jogok Olvasásfejlesztés
Egész nap
Kirándulás-túra
Amire az óvodában figyelni kell, diszlexia prevenció, finom mozgás fejlesztése, téri tájékozódás észlelés fejlesztése. A szülők felvilágosítása az őket és a gyermekeket érintő pozitív diszkriminációs lehetőségekről. Olvasástechnika és olvasásértés fejlesztése. Közös főzés, kötetlen beszélgetés.
Mindenképpen javasolt a tematikák összeállításának szempontrendszerére nagyobb hangsúlyt fektetni: a szülők részéről felmerülő igények figyelembe vételén túl szükséges a szociális és mentálhigiénés támogatás beépítése, a csoport működésére, mint erőforrásra (önsegítő csoport) építeni pl. közös szabadidős, csoportépítő tevékenységek szervezésével. A csoportfoglalkozásokon lehetőséget kell biztosítani a szülők számára, hogy saját tapasztalataikat és ismereteiket is megosszák egymással, a problémákra közösen keressenek megoldási lehetőségeket. Javasolt továbbá a foglalkozásoknak keretet adni egy bevezető és egy lezáró, összegző és értékelő foglalkozás beemelésével. A komplex megközelítést alkalmazó tematikák esetében a kialakult élethelyzet adaptációjához szükséges támogató elemek – szociális, 111
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról mentálhigiénés, a gyermek fejlesztésével összefüggő támogatás - egységes egészet alkotnak, egymás hatását erősítik.
A tematikák alapján az igények között hangsúlyosan jelenik meg a speciális állapot, a betegség témakör, az ahhoz kapcsolódó ismeretek és segítő szakemberek bevonása iránti igény. A foglalkozások döntő többsége ennek megfelelően a gyermekek problémáival kapcsolatos ismeretek átadására, a fejlesztés intézményi és családi környezetben történő lehetőségeinek bemutatására összpontosít. A foglalkozásokon így leginkább gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok a meghívott szakemberek. Visszautalva az előbbiekben ismertetett, a szülők és a szakemberek közti együttműködés alakulására, ki kell emelnünk, hogy még mindig tetten érhető a kezdeti időszakra jellemző, a medikalizált hatásokat előtérbe helyező szemlélet. Bár nem mondható általánosnak, de néhány esetben megfigyelhető, hogy a klub foglalkozásai egy tanfolyam, vagy képzés tematikájához hasonlítanak, a szakemberek által elsajátítandó szakmai ismeretekhez hasonló tartalommal: Tervezett program, téma címe
Az autizmus, pervazív fejlődési zavarok a gyermekpszichiáter szemszögéből
A foglalkozás bemutatása pár mondatban
•
• •
• •
• Az autizmus kialakulásának okai, legújabb kutatási eredmények, terápiás lehetőségek - pszichológiai megközelítésből
• • •
Klinikai megfigyelések, tapasztalatok az autizmussal kapcsolatban: kialakulásának lehetséges okai, társuló rendellenességek, kórképek Az autizmus helye a gyermekpszichiátriai kórképekben napjainkban Diagnózisok és határmezsgyék az autizmus témakörében: gyermekkori autizmus, atipusos autizmus, pervazív fejlődési zavar, nem meghatározott pervazív fejlődési zavar, Asperger szindróma, autisztikus tünetek fogalmainak tisztázása, Értelmi képességek és autizmus összefüggései Pszichiátriai terápia indokai, szükségessége, kiegészítő terápiás lehetőségek ( gyógyszerek, egyéb készítmények, táplálkozás, stb. )
Az autizmussal élők sajátos fejlődése, viselkedési megjelenési formák Az autizmus tünetei, a károsodás triászának jellemzői Az eltérő populáció szükségletei Pszichológiai elméletek és a gyakorlatban alkalmazott terápiás módszerek, pszichoterápia 112
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Tervezett program, téma címe
A foglalkozás bemutatása pár mondatban • •
Az autizmus, pervazív fejlődési zavarokkal küzdők diagnosztikus lehetőségei és értelmezései
•
• • •
Tervezett program, téma címe A sajátos nevelésű igényű gyermekek jellemzőinek definiálása „Tanuljuk meg a problémák kezelését!”
A korai fejlesztés lehetőségei
Az iskolai fejlesztések lehetőségei
indokai, szükségessége Fejlesztések, terápiák módszereinek alapjai, céljai, felhasználható eszközök Szakirodalmi ajánlások
Hagyományos és legújabb pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztikus és kiegészítő eljárások ( ADI-R és ADOS vizsgáló eljárások, verbális és nonverbális intelligencia tesztek, szülői kérdőívek fontossága, pedagógiai jellemzések ) Az eredmények értelmezései, elemzései Hozott szakértői vélemények értelmezése Kontrollvizsgálatok szerepe, jelentősége, szülők kötelezettségei
A foglalkozás bemutatása pár mondatban -SNI kód , diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia definiálása, - a gyermeki fejlődés szakaszai, a pszichés fejlődés zavarait befolyásoló tényezők, a tanulási problémák megelőzése, a prevenció jelentősége, a szociális készségek kialakulásának segítése, a szülők, a pedagógus szerepe, a gyermek családban történő elfogadása, iskolai elfogadtatása, az iskolai teljesítmények következményei, a sorozatos kudarcélmények miatti frusztráció, a kudarcok feldolgozása, megküzdési stratégiák, szorongásoldás, Otthon végezhető gyakorlatok a gyermek pszichés állapotának javítására A tanulást nehezítő tényezők korai felismerésének jelentősége, óvodai pedagógiai preventív munka, mozgásérettség, nagy és finommozgások, testséma, figyelem, észlelési funkciók, beszédkészség, emlékezet fejlettségének megismerése, az aktív, szabad játék fejlesztése, a család és a szakember aktív együttműködése, a korai fejlesztés fontossága, iskolaérettség, a Sindelar-program lehetőségei Otthon végezhető fejlesztő gyakorlatok a korai gyermekkorban - Iskolaérettség, az iskolát kezdő gyermek olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges részképességeinek vizsgálata, egyéni fejlesztéssel az iskolai kudarcok ellen, Sindelar-Zsoldos-program szerinti fejlesztőprogramok, kmplex képességfejlesztő programok, diszlexiaprevenció, Meixner- féle lvasásfejlesztő program, diszgráfia,- és diszkalkuliaterápiás fejlesztési lehetőségek, a játék és a szabad idő fontossága Otthon végezhető fejlesztő gyakorlatok iskolás korban
113
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A gyermekek esetében tapasztalható problémáknak a szülők számára történő szakszerű bemutatása természetesen indokolt, figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a foglalkozások nem terapeutáknak, fejlesztő szakembereknek szólnak, hangsúlyosabbá kellene tenni a partneri együttműködés elemeit. Javasolt figyelembe venni, hogy a problémák ismertetése milyen részletességgel és nyelvezeten történik és tekintetbe kell venni a rendelkezésre álló időtartamot is. Nem jelent feltétlenül segítséget egy két-három órás foglalkozásba belesűríteni szakkifejezésekkel teletűzdelt, elméleti irányzatokról szóló előadásokat, diagnosztikai eljárásokat és fejlesztési módszereket sok esetben „laikus” hallgatóságnak. Mindezen ismereteknek feldolgozása, megértése és hasznosítása sem látszik biztosítottnak a tematikák alapján. A speciális állapottal, betegséggel kapcsolatban felmerült igények túlsúlya arra is következtetni enged, hogy a szülők nem jutnak hozzá egyenlő mértékben a megfelelő tájékoztatáshoz, az ellátórendszer és az oktatási intézmények alapszolgáltatása keretében nem minden esetben garantált a szülőkkel történő megfelelő kapcsolattartás, bevonásuk a gyermek fejlesztésére irányuló munkába. Ezt támasztja alá az is, hogy gyakoriak a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos jogszabályi, vagy az adott intézmény nevelési koncepciójára vonatkozó ismeretek átadására irányuló foglalkozások. Ugyancsak gyakori az általános gyermeknevelési kérdések megjelenése, jellemzően a kisgyermekkori, illetve a kamaszkori viselkedéssel kapcsolatos témák, érvényesül tehát az az alapfeltevés, hogy minden szülőnek szüksége van támogatásra a gyermeknevelésben. A szülők lelki egészségének megőrzését szolgáló támogatás iránti igény szintén megfogalmazódik a szülők részéről és több szülőklub épített be a foglalkozásai közé kötetlen közösségi programokat, amelyen a család egésze részt vehet. Mint arról korábban szó esett, a kialakult élethelyzet adaptációjához elengedhetetlenül szükséges a mentálhigiénés támogatás, melynek segítségével a gyermek fejlesztésének eredményessége is javítható. A beavatkozás első lépéseként meg kell győzni a szülőket arról, hogy problémájukkal nincsenek egyedül, ezért javasolt, hogy a tanácsadás első foglalkozásai inkább a szülők érzelmi szükségleteit próbálják meg kielégíteni. A
114
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról csoport, mint erőforrás erősítésével ez nagyban elősegíthető és megalapozható az az önsegítő jelleg, amely a program fenntarthatóságára is ösztönzőleg hat. Megfigyelhető, hogy a fogyatékkal élő, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek esetében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatos ismeretek átadásán túl alig jelennek meg a szociális támogatás egyéb lehetséges – családsegítő, gyermekjóléti, munkaerő-piaci – elemei. Érdemes lenne ezekre nagyobb hangsúlyt fektetni, mert a külső erőforrások feltérképezése és igénybevétele további segítséget jelenthet a szülők számára. Egy másik érv emellett, hogy a család adott esetben többféle segítővel van kapcsolatban, fontos a szakemberek közötti együttműködés, párbeszéd, a feladatok egyeztetése és megosztása. Energiát vehet el a családtól, ha ez az együttműködés nem tud létrejönni. Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy a partneri kapcsolat kialakítása a szülők és szakemberek között alapvető fontosságú. A hatékonyság érdekében fel kell számolni a hierarchikus viszonyokat és törekedni kell arra, hogy szülők és szakemberek kooperációban dolgozzanak együtt. Tiszteletben kell tartani a szülők igényeit, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy nem minden – főleg a személyes jellegű – probléma kerül felszínre egy kérdőíves igényfelmérés során. A foglalkozásokat szervezőknek sokszor egyéb információkból kell következtetniük a család körülményeire és a szükséges támogatás jellegére. Törekedni kell a komplex támogató programok megvalósítására, hiszen minél több támogató hatás érvényesül, annál nagyobb az esélye annak, hogy a fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű gyermek és családja sikeresen adaptálódjon a kialakult élethelyzethez és sikeresen mozgósítsa a szükséges erőforrásokat. A foglalkozásokat megelőző igényfelmérés összeállítása során javasolt ezért számba venni, hogy mely támogató elemek megléte elengedhetetlen az eredményesség szempontjából és milyen információkat szükséges megkapni a szülőktől annak érdekében, hogy egy komplex program jöhessen létre. Kiemelten az alábbiakra vonatkozóan javasolt információkat nyerni: •
családi viszonyok (szülők családi állapota, nukleáris vagy kiterjedt család, családon belüli kapcsolatok, a családi környezet minősége, stb.)
115
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról •
az életminőséget befolyásoló anyagi körülmények (munkaerő-piaci státusz, ellátások)
•
közösségi részvétel, integráltság, elszigeteltség (lakóhely, támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés körülményei, önsegítő vagy érdekképviseleti szervezetekben való részvétel, stb.)
•
a szükségletekhez igazodó szolgáltatások rendelkezésre állása (oktatási, szociális, egészségügyi, stb.) és a gyermek számára szükséges fejlesztéssel kapcsolatos szükséges ismeretek megléte
A fenti információk birtokában szükséges a szervezőknek átgondolniuk a külső és belső erőforrások hatékony felhasználását segítő ismereteket és az eredményesség érdekében alkalmazandó, a partneri együttműködésre építő technikákat. Minél több támogató hatást sikerül érvényesíteni, annál nagyobb az esélye, hogy a gyermek és családja teljesebb életet éljen.
116
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Irodalom Jávor István: A szervezetszociológia gondolati rendszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Újhelyi Mária: Az emberi erőforrás menedzsment és fejlesztés, valamint a szervezetfejlesztés kapcsolata, Ph.D. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2001. Mészáros József: Újragondolt közszolgáltatás, 2004, Budapest, in. Helmich Dezsõ, Szántó Zoltán (szerk.): Metodológia, Társadalom, Gazdaság, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 469- 483. o. Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Vitaindító, Varga Júlia, 2007. szeptember Pelle József: Szociális intézmények strukturális problémái Kőpatakiné Mészáros Mária: A gyógypedagógia az együttnevelésben, In: A szervezetfejlesztés jó gyakorlatai, Országos Közoktatási Intézet, 2006. CIVIL SZEMLE – Civil éves jelentés, 2008/1–2. www.civilszemle.hu Statisztikai Tükör, KSH, 2007. május 30. Statisztikai Tükör, 2008. március, KSH Jelentés a közoktatásról 2006, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2007. 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Non-profit szervezetek Magyarországon, 2003, KSH, Budapest, 2005. Non-profit szervezetek Magyarországon, 2004., KSH, Budapest, 2006. 117
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Czike Klára – Bartal Anna Mária: Nonprofit szervezetek és önkéntesek – új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2004.
Somlai Péter: Szocializáció, A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamatai, Corvina, Budapest, 1997.
Tausz Katalin: A fogyatékos emberek társadalmi integrációjának egyes kérdései Magyarországon, in Az államtalanítás dilemmái, Aktív Társadalom Alapítvány, Budapest, 1995.
118
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Ábra- és táblázatjegyzék 1. ábra: A válaszadó szervezetek fenntartó szerinti megoszlása ..................................44 2. ábra: A válaszadó szervezetek településtípus szerinti megoszlása ...........................45 3. ábra: a válaszadók fenntartó szerinti megoszlása településtípus szerint (eset ..........46 4. ábra: Az összes válaszadó szervezet megoszlása szervezeti forma szerint................48 5. ábra: A szervezetek megoszlása az alapítási éve alapján ........................................50 6. ábra: hatókör földrajzi megoszlás szerint...............................................................51 7. ábra. Fizetett munkaerőt alkalmazó szervezetek aránya a szervezetcsoporton be.....52 8. ábra: az összes válaszadó megoszlása a bevétel nagysága szerint ..........................54 9. ábra: válaszadók megoszlása a tevékenység megszűnésének okai szerint ...............57 10. ábra: pénzügyi okok miatt megszűnt tevékenységek a településtípus szerinti.........58 11. ábra: alaptevékenységek szervezettípus szerinti megoszlása.................................63 12. ábra: A szervezetek megoszlása a végzett alaptevékenységek száma alapján ........63 13. ábra: a szervezetek megoszlása a szolgáltatásokat igénybevevők létszám-kategóriái alapján....................................................................................................................64 14. ábra: válaszadók aránya az egyes fogyatékossági típusok ellátása szempontjából ..66 15. ábra: a pályázható szülősegítő tevékenységekre benyújtott igények megoszlása ....70 16. ábra: a válaszadó civil pályázók megoszlása régiók szerint....................................75 17. ábra: a pályázatok befogadásának alakulása........................................................76 18. ábra: pályázati eredményesség településtípus szerinti megoszlásban.....................78 19. ábra: a pályázott tevékenységek megvalósításának forrásai..................................80 20. ábra: a pályázatok tényleges időtartamának megoszlása ......................................81
1. táblázat: a szolgáltatással való ellátottság területi megoszlása ................................47 2. táblázat: a szervezeti forma településtípus szerinti megoszlása ...............................49 3. táblázat: A válaszadó szervezetek bevétel-nagyságbeli megoszlása és jellemzői.......55 4. táblázat: a benyújtott pályázatok jellemző kombinációi...........................................71 5. táblázat: a benyújtott pályázatok és a támogatások alakulása ................................71 6. táblázat: a benyújtott pályázatok alakulása területi megoszlásban, évenként ...........73 7. táblázat: a pályázatok évenkénti alakulása és a támogatásra fordított összeg ..........75 8. táblázat: a pályázati eredményesség területi alakulása ...........................................77 119
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 9. táblázat: az igényelt és az odaítélt támogatások évenkénti alakulása.......................79
Mellékletek 1. sz. melléklet FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Azonosító: _____________ A válaszadás önkéntes. KÉRDŐÍV A SZÜLŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIRŐL Fontosnak, tartjuk az Önök véleményét, feltétlenül számítunk a kitöltött kérdőív visszaküldésére, ezért javasoljuk, hogy azokon a helyeken, ahol forint összeget kér a kérdőív, ott ezer forintra kerekítsék az összeget; ahol főt kér megadni, és Önök nem tudják pontosan a választ, vagy nehezen visszakereshető az inform. áramlásrmáció, úgy elfogadható számunkra, ha 5 főre kerekítve adják meg az adatot. A kerekítéseknél, a kerekítés általános szabályait kérjük alkalmazni!
1. Az intézmény pontos neve: ............................................................................................................... (ha az elmúlt 10 évben változott) korábbi név: ..................................................................................... címe: ...................................................................................................................................................... 2. Az intézmény fenntartója: (4) civil szervezet
(1) állam (5) vállalkozás
(2) önkormányzat (3) egyház (9) egyéb:.....................................................
3. Mióta működik az intézmény (az alapítás éve): ................................................................................ 4. Tevékenységeik között szerepelnek-e az alábbiak (több válasz is jelölhető): fejlesztés gyermekfelügyelet szociális segítség oktatás rehabilitáció egyéb: ............................................ terápia foglalkoztatás ....................................................... inform. áramlásrmáció nyúj- segédeszköz közvetítés ....................................................... tása tanácsadás szállítás ....................................................... 5. Az intézménynek összesen hány dolgozója van (2007-ben)? .......................................................Fő - közülük hány főállású dolgozó?
...............................
- hány önkéntes?
...............................
- hány diplomás?
...............................
-hány nem szakmai munkát végző személy?
...............................
0- nincs ilyen 0- nincs ilyen 0- nincs ilyen 0- nincs ilyen
6. Mekkora volt az Önök teljes költségvetésében a bevétel nagyságrendje az elmúlt évben? ............... eFt 7. Hányan vették igénybe összesen az intézmény szolgáltatásait, idén?............................................... 8. Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybevevők körébe? (több válasz esetén kérem, rangsorolja, gyakoriság szerint: 1 – leggyakrabban stb. ) 120
__ autisták __ testi fogyatékosok __ vakok, gyengénlátók __ siketek, nagyothallók __ beszédfogyatékosok __ halmozottan fogyatékosok __ egyéb fogyatékosság:................................ __ egyéb személyek:...................................... ....................................................................... 9. Milyen korosztály veszi igénybe az intézmény szolgáltatásait? (több válasz is jelölhető) 0-3 évesek 3-6 évesek 6-14 évesek 14-18 évesek felnőttek 10. Nyújtanak-e szolgáltatásokat a klienseik szülei számára is? (0) nem
(1) igen, csak ha van pályázati forrás
(2) igen, saját forrásból is
(9) egyéb módon:............................................................................................................................. 11. Közalapítványunknál milyen szülősegítő pályázatokon indult az elmúlt 10 évben? Milyen forrásból valóElnyerte-e a sult meg a tevékenytámogatást? ség?** (0-nem, Milyen szülősegítő tevékenyÉv (1-önerőből ségre pályázott?* 1-részben, 2-a pályázatból 2-teljes egé3-más pályázatból szében) 4-nem valósult meg) 01 02 03 04 05 06 07
Mennyire volt sikeres(osztályzat) (1- nem sikerült 5- teljes siker)
10 * Csak röviden jelölje (pl.: szülőklub, baby-sitter szolgálat, inform. áramlásrmációs kiadvány stb.) ** Kérem a tevékenységhez felhasznált összes forrás-típust jelölje 12. A fenti tevékenységek közül volt-e olyan, ami a pályázat előtt (más forrásból) is zajlott? (0) nem volt ilyen (1) volt, a ..................................................... számú sor(ok)ban szereplő 13. Volt-e olyan, ami a pályázat lezárulta után (időlegesen vagy végleg) megszűnt? (0) nem volt ilyen (1) volt, a ...........................................................számú sor(ok)ban szereplő Melyek voltak a megszűnés okai: (0) nem volt ilyen (1) csak a forráshiány más oka is volt, éspedig: ....................................................................................................................... .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. 14. A fenti tevékenységek végzése során volt-e valamilyen jelentős szakmai sikere? (0) nem volt ilyen (1) volt – kérem írja le röviden, mi volt ez: ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... 15. A fenti tevékenységek végzése során volt-e valamilyen szakmai kudarca? (0) nem volt ilyen (1) volt – kérem írja le röviden, mi volt ez: ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... 16. A fenti tevékenységek kapcsán más intézményekkel, szervezetekkel alakult-e ki kapcsolat, együttműködés? (0) nem volt ilyen (1) volt – kikkel:.................................................... ............................................................................................................................................................... 17. A pályáztatás eddigi rendjével kapcsolatosan milyen tapasztalatai vannak az alábbi pontokban: a pályázatok kiírásának időpontja: (0) megfelelő (1) nem megfelelő/ javaslat: .................... .................................................................................................................................................................. a pályázható összeg nagysága: (0) megfelelő (1) nem megfelelő/ javaslat: .................... .................................................................................................................................................................. a megvalósítási időszak (0) megfelelő (1) nem megfelelő/ javaslat: .................... .................................................................................................................................................................. A pályázati adminisztráció (beadás/beszámolás) (0) megfelelő (1) nem megfelelő/ javaslat: .................................................................................................................................................................. A megpályázható tevékenységi körök (0) megfelelő (1) nem megfelelő/ javaslat: .................... .................................................................................................................................................................. 18. A szülősegítő szolgáltatások színvonalának emeléséhez milyen területeken igényelnék intézményük fejlesztését? Módszertani segítség nem szükséges 1 2 3 4 5 nagyon hiányzik Képzés nem szükséges 1 2 3 4 5 nagyon hiányzik Szupervízió nem szükséges 1 2 3 4 5 nagyon hiányzik Inform. nem szükséges 1 2 3 4 5 nagyon hiányzik
Megjegyzések:
Köszönjük a válaszait!
SZAKMAI BESZÁMOLÓ
Szülősegítő szolgáltatások fejlesztése XI. pályázati program (kódszám: 6201)
Beszámolási határideje: 2007. július 31. A pályázat kódja: 6201/ A pályázó neve: A pályázatért felelős személy neve és telefonszáma:
A./Szülőklub, szülőtanfolyam/ integrációt, szakember-szülő együttműködést segítő tréningek KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK: I. /Amennyiben a pályázathoz hiányosan vagy nem csatolták a következőket:/ • • •
a foglalkozásokat vezető(k), előadó(k), tréningvezető(k) szakmai önéletrajza (Az önéletrajz személyenként maximum 2 oldalas legyen; EU szabvány) az Önök által összeállított igényfelmérő lap formanyomtatványa (1 db üres formanyomtatvány) a szülők által kitöltött igényfelmérő lapok kiértékelésének összefoglalója (3-5 gépelt oldal terjedelemben)
Továbbá szükséges, ha módosult a beadott tervezet. II. Töltsék ki az alábbi – a foglalkozásokon részt vevő szülők adatait tartalmazó – táblázatot!
Szülő neve
Gyermek kora
SNI típusa
Részt vett-e már korábban szülősegítő szolgáltatáson? (Igen / Nem)
Egyéb megjegyzés
Szülő neve
Gyermek kora
SNI típusa
segítő szolgáltatáson? (Igen / Nem)
Egyéb megjegyzés
III. Töltsék ki az alábbi – a foglalkozásokon megjelent többségi pedagógusok, gyógypedagógusok adatait tartalmazó – táblázatot!
Pedagógus neve
Többségi vagy gyógypedagógus-e
Végzettsége (szak)
Részt vett-e már korábban szülősegítő szolgáltatáson? (Igen / Nem)
Egyéb megjegyzés
V. Disszemináció - a program eredményeinek továbbadása hogyan történt, történik?
VI. Összesítő táblázatok a résztvevőkről és az alkalmakról A programban résztvevők száma (összesen minden alkalommal) ebből szülők száma ebből pedagógusok száma ebből egyéb résztvevők száma (megnevezéssel)
Ssz
Összes résztvevő
Név
(szülő, pedagógus, szoc. munkás, stb.) 01 02
Alkalom 03
04
05
06
07 08 Dátum
09
10
11
12
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról VII. Összefoglaló beszámoló az Önök által szervezett szülősegítő programról a.
tapasztalatok
b.
eredmények
c.
jövőbeni változtatások
d.
alkalmazott módszerek
e.
a szülők aktivitása
f.
a foglalkozásokat vezető szakemberek véleménye
g.
a tervezettekhez képest milyen változtatások történtek a programban
130
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról h.
a szülői vélemények mennyire befolyásolták a program alakulását
VIII. Ajánlott melléklet: CD melléklet, mely tartalmaz az egyes alkalmakról készült fotó és/vagy rövid videó montázst. Továbbá tartalmazhat a programhoz fűződően szkennelt dokumentumokat is. Pl. a szülők által kitöltött elégedettségi kérdőívek…stb. A beszámolóban szereplő összes táblázat fénymásolható! Dátum: aláírás
131
(A./ rész kötelező melléklete)
A szülőklub/szülőtanfolyam/tréning programja ElőIdőpont (hó, nap)
Időtartam
Helyszín (pontos cím)
adó/foglalkozást tartó neve
Koordinátor/ szervező
Program / Téma
Résztvevő Szülők száma
Résztvevő Pedagógusok száma
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról SZÜLŐI VÉLEMÉNYEK A PROGRAMMAL KAPCSOLATBAN (A./ rész kötelező melléklete) (Kérjük, töltessék ki a programban résztvevő szülőkkel!) Szülő neve Gyermeke SNI típusa Hány alkalmon vett részt? (pontos dátumokkal)
Milyen előadáson, milyen jellegű programon vett részt?
Az időpont megfelelő volt-e? (Ha nem, mi volt az oka?)
Helyszín megfelelő volt-e? (Ha nem, mi volt az oka?)
Min változtatna a programmal kapcsolatban?
Hasznosnak ítélte-e a programot?
Mi okozott nehézséget? (pl. odautazás, gyermekfelügyelet, költségek, szabadság…stb.)
Dátum: Szülő aláírása
134
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetséges kapcsolódó akcióterveiben szereplő pályázati konstrukciók 3. sz. melléklet Konstrukció száma
Konstrukció neve
Tartalma
Kedvezményezettek köre 3. 1. A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása 3.1.1. 21. századi közoktaA közoktatás modernizációjának Megfelelő szakmai komtás folytatása, az intézmények pedapetenciákkal, fejlesztő, gógiai programjának és gyakorlakoordináló, tának átalakítása, az oktatás mimenedzsment tapasztalanőségének és hozzáférhetőségétokkal, ESZA által finannek javítása, az integrációs, szírozott inklúziós folyamatok erősítése. programok megvalósításában szerzett tapasztalatokkal rendelkező szakmai szervezet TÁMOP 3.1.6. Egységes GyógypeA sajátos nevelési igényű tanulóOM azonosítóval rendeldagógiai Módszertani kat nevelő-oktató közoktatási kező gyógypedagógiai Intézmény intézmények felkészítése képesintézmények ségfejlesztő, integráló, differenciált módszertani szolgáltatások nyújtására a többségi közoktatási intézmények számára. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességfejlesztés és kompetencia alapú képzés, a befogadó szemlélet elterjesztése hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. 3.1.9. Diagnosztikus méréA fejlesztés célja a közoktatás Megfelelő szakmai komsek fejlesztése minőségének és hatékonyságának petenciákkal, fejlesztő, javítása, a tanulói teljesítmények koordináló, javítása. A projekt célja a kognitív menedzsment tapasztalaés szociális készségeket és képes- tokkal, ESZA által finanségeket felmérő, azok fejlesztését szírozott megalapozó, a fejlesztés hatásosprogramok megvalósításágát jelző, széles körben hozzásában szerzett tapasztaférhető mérőeszközök, a tanulási latokkal problémák diagnosztizálására rendelkező szakmai szeralkalmas tesztrendszerek felállítávezet sa. 3. 2. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása OKM azonosítóval ren3.2.2. Területi együttműkö- A közoktatás hatékonyságának, dések, társulások, eredményességének javítása, az delkező, hálózati társulás oktatási szektorban működő inpedagógiai szakmai szolgáltatási tevékenységet tézmények együttműködési, fejlesztési, szolgáltató kompetenciái- ellátó, a nak korszerűsítése elősegíti a köz- régióban székhellyel oktatási intézményrendszer egérendelkező intézmények szének modernizációs folyamatát. 135
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A pályázat elsődleges célja a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi szintű együttműködésének támogatása fejlesztési szolgáltatások nyújtására. 3. 4. Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 3.4.2. Sajátos nevelési A minőségi oktatáshoz való hozzá- OKM azonosítóval renigényű tanulók integ- férés biztosítása a munkaerő-piaci delkező közoktatási inrációja esélyteremtés és a társadalmi tézmények kirekesztődés megelőzése érdekében azáltal, hogy széleskörű együttműködések keretében biztosítja a segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fő cél olyan befogadó iskolarendszer kialakítása és elterjesztése a közoktatásban, ahol az iskola alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A sajátos nevelési igényű tanulóknak csupán 20%-a tanul integrált iskolai körülmények között. A szegregált körülmények között oktatott sajátos nevelési igényű tanulók életpályája, társadalmi beilleszkedése bizonyítottan nehezebb, mint az integrált körülmények között nevelteké. TÁMOP 5.2.1. Gyermekesély progA kiemelt projekt az alábbi célok Gyermekvédelmi és ramok országos kieléréséhez járul hozzá: gyermekjóléti feladatokat terjesztésének szak- javul a gyermekekre és csalávégző háttérintézmény mai-módszertani dokra irányuló szolgáltatások megalapozása és programok színvonala és eléregyüttműködésben a hetősége, ezáltal pedig társterületekkel javulnak a gyermekek integrációs esélyei, növekszik a hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége a gyermekek érdekeire érzékeny szemlélet alakul ki minden szereplő (gyerek, család, valamint a velük kapcsolatba kerüli szakemberek, szolgáltatások munkatársai), illetve minden érintett körében - a problémák korai felismerésével és a korai képességfejlesztés kiterjesztésével a későbbi iskolai kudarcok és beilleszkedési nehézségek csökkennek. A kiemelt projekt a kistérségi 136
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
TÁMOP 5.2.2. A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program elterjesztése országos szinten, kiemelten a leghátrányosabb helyzetű térségekben
5.2.5.
Gyermekek és fiatalok integrációs programjai
5.3.1.
„Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai
programok megalapozásával az alábbi célok elérését segíti: - egyes szolgáltatások működésének gyerek- és családbarátabbá alakítása, - a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, - a szegregáció enyhítése - a helyi sajátosságokra épülően a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása Cél a gyermekszegénység visszaszorítása, az iskoláskor alatti (különösen a 0-5 éves) gyermekek esélyeinek növelése, óvodai programok és iskolaérettségi mutatóik javítása a korai problémafelismerő és fejlesztő tevékenység elterjesztésével és helyben történő nyújtásával. Cél a hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése oktatási rendszeren kívüli integrációs, prevenciós programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, segítik az iskolai megfelelésüket, és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munka világára való felkészülésüket, és erősítik a társadalmi részvételüket. A konstrukció célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező emberek (pl. rendszeres szociális segélyezettek, ellátás- és jövedelemnélküli, a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak, a gyermekotthonokban, nevelőszülői családokban élő gyermekek és fiatalok) foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, az információk, szolgáltatások, támogatások érthetővé, elérhetővé tételével, egyéni fejlesztési tervek alapján, együttműködésben a foglalkoztatási szervezetekkel. Az indítandó programok hozzájárulnak az aktív korúaknak nyújtott szociális és foglalkoztatási szolgáltatások egyéni esetkezelés szintjén történi összehangolásához
kistérségi konzorciumok
Kiírásban meghatározott intézményi kör
Kiírásban meghatározott intézményi kör
137
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
5.4.1.
Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása
5.4.3.
Házi segítségnyújtás fejlesztése
és ezzel az integrált szolgáltatások kialakításához és elterjesztéséhez. A szegénységben szerepet játszó okok között különösen az alacsony iskolai végzettség, a korszerű szakképzettség hiánya, valamint az ezzel összefüggő kedvezőtlen munkaerő-piaci pozíció áll. A leghátrányosabb helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, tartósan inaktív, vagy intézményekből kikerülő emberek, csoportok munkaerő-piaci esélyei rosszak. A társadalmi és munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen rossz helyzetben vannak a roma emberek, a megváltozott munkaképességgel vagy fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek és pszichés betegséggel küzdők. A konstrukció célja a szociális szolgáltatások modernizációját segítő szakmai, módszertani fejlesztések indítása annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszer szakszerűbben, kiszámíthatóbban és hatékonyabban támogassa a fokozott segítségre szoruló csoportokat, valamint a nehéz helyzetben lévők sikeres munkaerő-piaci integrációját, és a hátrányaiknál, életkoruknál vagy állapotuknál fogva a munkaerő-piacra nem integrálható társadalmi csoportok esélyeit. Cél a házi ápolási szolgáltatás fejlesztése az ápolási díjban részesülők bevonásával annak érdekében, hogy az: - valódi választási lehetőséget biztosítson a családok számára, segítsen összehangolni a családi és munkahelyi kötelezettségekből eredő feladatok ellátását, - fokozza a gazdasági aktivitást azáltal, hogy a hozzátartozónak ne kelljen feladnia a foglalkozását, és új munkahelyeket teremtsen a személyes szolgáltatások terüle-
Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti fejlesztéseket, kutatásokat, módszertani és tervezési feladatokat végző háttérintézmény
Települési önkormányzat, amely házi segítségnyújtó szolgálatot tart fenn
138
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
5.4.5.
A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének fejlesztése
5.5.1.
Közösségi kezdeményezések, programok támogatása
5.5.4.
Anti-diszkriminációs média programok és jogvédő tevékenység támogatása
tén, az intézményi gondoskodás kiváltásával csökkentse a központi költségvetés kiadásait. Cél az egyenlő esélyű hozzáférés eredményes és hatékony biztosításához szükséges tudás létrehozása és elterjesztésének szakmai megalapozása legalább 25 szakterületen (építészet, közlekedés, informatika, design, egyes közszolgáltatások, stb.) módszertani, képzési tananyag fejlesztése, képzési programok kidolgozása és akkreditálása. Cél a közösségi alapú, strukturált, összetartó és szolidáris helyi társadalom megerősítése, a folyamatban résztvevők közötti programok támogatása, együttműködés és partnerség fejlesztése, a helyi közösségek életét befolyásoló közösségi programok támogatása, a közösségi ügyekben való részvétel erősítése. Az intézkedés további céljai a megújulni és alkalmazkodni képes társadalom létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges közösségi kezdeményezéseket, együttműködéseket és fejlesztéseket iniciálni, életképessé válásukat támogatni képes szakmai hálózatok megerősítése, illetve a hiányzó területeken és szinteken ezek létrehozása. A program további célja, hogy csökkentse a hátrányos helyzetű csoportokkal (pl.: nők, romák, fogyatékossággal élő emberek, börtönből szabadulók) szembeni előítéleteket, illetve, hogy támogassa e csoportok megjelenését a helyi döntéshozatalok folyamatában. Cél a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok (elsősorban romák, illetve fogyatékossággal élők, emellett az idősek, nők, stb.) iránti tolerancia növelése az elektronikus és írott média eszközeivel, támogató kutatásokkal, valamint a civil szervezetek olyan érdek- és jogérvényesítő tevékenységeinek támogatásával, amelyek a hátrá-
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány
NCA törvény értelmezései között definiált civil szervezetek
Jogvédő szervezetek
139
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
5.5.7.
Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
nyos helyzetű és diszkriminációval fenyegetett vagy sújtott egyének és csoportok hátrányos megkülönböztetésének csökkentéséhez járulnak hozzá. Cél a betegek és szociális szolgáltatásokat igénybe vevő kliensek, valamint a gyermekvédelmi intézmények és szolgálatok által védelemben részesített gyermekek jogvédelme, az ellátáshoz való hozzájutásuk egyenlő esélyének biztosítása, jogaik érvényesülésének elősegítése, emberi méltóságuk tiszteletben tarttatása, kiemelt figyelemmel a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok, a romák, az idősek, a pszichiátriai betegek jogvédelmére.
Beteg- ellátott- és gyermekjog védelemmel foglalkozó szervezet
140
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 4. sz. melléklet ADATTÁBLÁK A válaszadó pályázók székhely szerinti megoszlása Frequency Valid 5 Alattyán (község, Jász1 Nkun) Babócsa (község, So1 mogy) Baja (város, Bács2 Kkun) Barcs (város, Somogy) 2 Békés (város, Békés) 1 Békéscsaba (m.szhely, 4 Békés) Boldogkõváralja (köz1 ség, BAZ) Boncodfölde (község, 1 Zala) Budapest 25 Cegléd (város, Pest) 1 Csökmõ (nagyközség, 1 Hajdú-Bihar) Debrecen (m.szhely, 7 Hajdú-Bihar) Dunabogdány (község, 1 Pest) Dunavecse (nagyköz1 ség, Bács-Kkun) Eger (m.szhely, Heves) 3 Esztergom (város, Ko1 márom) Gencsapáti (község, 1 Vas) Görgeteg (Község, 1 Somogy) Gyöngyös (város, He1 ves) Gyõr (m.szhely, Győr1 M-S.) Gyula (város, Békés) 1 Hajdúböszörmény (vá1 ros, Hajdú-Bihar) Hatvan (város, Heves) 1 Hernádvécse (község, 1 BAZ) Hódmezõvásárhely 2 (város, Csongrád) Jászberény (város, 1 Jász-Nkun) Jászjákóhalma (köz1 ség, Jász-Nkun) Kalocsa (város, Bács1 Kkun) Kaposvár (m.székh., 4
Percent 3.2 .6
Valid Percent Cumulative Percent 3.2 3.2 .6 3.8
.6
.6
4.5
1.3
1.3
5.7
1.3 .6 2.5
1.3 .6 2.5
7.0 7.6 10.2
.6
.6
10.8
.6
.6
11.5
15.9 .6 .6
15.9 .6 .6
27.4 28.0 28.7
4.5
4.5
33.1
.6
.6
33.8
.6
.6
34.4
1.9 .6
1.9 .6
36.3 36.9
.6
.6
37.6
.6
.6
38.2
.6
.6
38.9
.6
.6
39.5
.6 .6
.6 .6
40.1 40.8
.6 .6
.6 .6
41.4 42.0
1.3
1.3
43.3
.6
.6
43.9
.6
.6
44.6
.6
.6
45.2
2.5
2.5
47.8 141
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Somogy) Kazincbarcika (város, BAZ) Kétegyháza (nagyközség, Békés) Kiskunfélegyháza (város, Bács-Kkun) Kiskunhalas (város Bács-Kkun) Kiskunlacháza (nagyközség, Pest) Kisújszállás (város, Jász-Nkun) Kisvárda (város, SzSzB) Komló (város, Baranya) Körmend (város, Vas) Köröm (község, BAZ) Kunszentmárton (város, Jász-Nkun) Makó (város, Csongrád) Marcali (város, Somogy) Martfű (város, JászNkun) Martonvásár (nagyközség, Fejér) Mátraderecske (község, Heves) Mezõkövesd (város, BAZ) Mezõtúr (város, JászNkun) Mindszentpuszta (község, Győr-M-S) Miskolc (m.székh., BAZ) Nagydobos (község, SzSzB) Nagyszénás (nagyközség, Békés) Nyírbátor (város, SzSzB) Nyíregyháza (m.székh., SzSzB) Okány (község, Békés) Örményes (község, Jász-Nkun) Ózd (város, BAZ) Pápa (város, Veszprém) Pécs (m.székh., Baranya) Polgár (város, HajdúBihar) Pomáz (nagyközség, Pest) Sajószentpéter (város,
1
.6
.6
48.4
1
.6
.6
49.0
1
.6
.6
49.7
1
.6
.6
50.3
1
.6
.6
51.0
1
.6
.6
51.6
2
1.3
1.3
52.9
1 1 1 1
.6 .6 .6 .6
.6 .6 .6 .6
53.5 54.1 54.8 55.4
1
.6
.6
56.1
1
.6
.6
56.7
1
.6
.6
57.3
1
.6
.6
58.0
1
.6
.6
58.6
1
.6
.6
59.2
1
.6
.6
59.9
1
.6
.6
60.5
2
1.3
1.3
61.8
1
.6
.6
62.4
1
.6
.6
63.1
1
.6
.6
63.7
3
1.9
1.9
65.6
1 1
.6 .6
.6 .6
66.2 66.9
1 2
.6 1.3
.6 1.3
67.5 68.8
4
2.5
2.5
71.3
1
.6
.6
72.0
1
.6
.6
72.6
2
1.3
1.3
73.9 142
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról BAZ) Salgótarján (m.székh., Nógrád) Sátoraljaújhely (város, BAZ) Sirok (község, Heves) Sopron (m. j. város, Győr-M-S) Szeged (m.székh., Csongrád) Székesfehérvár (m. székh., Fejér) Szendrõ (város, BAZ) Szentendre (város, Pest) Szentgál (község, Veszprém) Szentgotthárd (város, Vas) Szolnok (m.székh., Jász-Nkun) Tápiószecsõ (nagyközség, Pest) Tata (város, Komárom) Tatabánya (m.székh., Komáro) Tiszakécske (város, Bács-Kkun) Tiszavasvári (város, SzSzB) Tolna (város, Tolna) Tompa (nagyközség, Bács-Kkun) Tura (nagyközség, Pest) Túrkeve (város, JászNkun) Újfehértó (város, SzSzB) Varsány (község, Nógrád) Veresegyház (nagyközség, Pest) Veszprém (m.székh., Veszprém) Vésztõ (nagyközség, Békés) Zalaegerszeg (m.székh., Zala) Zomba (község, Tolna) Total
2
1.3
1.3
75.2
1
.6
.6
75.8
1 3
.6 1.9
.6 1.9
76.4 78.3
2
1.3
1.3
79.6
1
.6
.6
80.3
1 2
.6 1.3
.6 1.3
80.9 82.2
1
.6
.6
82.8
1
.6
.6
83.4
6
3.8
3.8
87.3
2
1.3
1.3
88.5
1 2
.6 1.3
.6 1.3
89.2 90.4
1
.6
.6
91.1
1
.6
.6
91.7
1 1
.6 .6
.6 .6
92.4 93.0
1
.6
.6
93.6
1
.6
.6
94.3
1
.6
.6
94.9
1
.6
.6
95.5
1
.6
.6
96.2
2
1.3
1.3
97.5
1
.6
.6
98.1
2
1.3
1.3
99.4
1 157
.6 100.0
.6 100.0
100.0
A válaszadó pályázók hatókör szerinti megoszlása Frequency Percent Valid Percent 1 (országos) 8 5.1 5.1 2 (megyei) 29 18.5 18.5 Valid 3 (több telep.) 73 46.5 46.5 4 (egy telep.) 47 29.9 29.9
Cumulative Percent 5.1 23.6 70.1 100.0 143
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Total 157 100.0 100.0 A válaszadó pályázók szervezeti forma szerinti megoszlása Frequency Percent Valid Percent alapítvány 21 13,4 13,4 közalapítvány 1 ,6 ,6 Valid egyesület 13 8,3 8,3 egyéb 122 77,7 77,7 Total 157 100,0 100,0
Cumulative Percent 13,4 14,0 22,3 100,0
A válaszadó pályázók szervezeti forma (2 csoport) szerinti megoszlása Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent alapítvány, 35 22,3 22,3 22,3 egyesület Valid egyéb 122 77,7 77,7 100,0 Total 157 100,0 100,0 A válaszadó civil pályázók megoszlása az összes alkalmazott létszáma szerint Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent 0 3 8.6 9.7 9.7 1 2 5.7 6.5 16.1 2 1 2.9 3.2 19.4 3 1 2.9 3.2 22.6 4 4 11.4 12.9 35.5 5 1 2.9 3.2 38.7 6 2 5.7 6.5 45.2 7 2 5.7 6.5 51.6 9 1 2.9 3.2 54.8 12 1 2.9 3.2 58.1 13 1 2.9 3.2 61.3 Valid 16 1 2.9 3.2 64.5 17 1 2.9 3.2 67.7 18 1 2.9 3.2 71.0 21 1 2.9 3.2 74.2 22 1 2.9 3.2 77.4 23 1 2.9 3.2 80.6 25 1 2.9 3.2 83.9 30 1 2.9 3.2 87.1 32 1 2.9 3.2 90.3 39 1 2.9 3.2 93.5 49 1 2.9 3.2 96.8 65 1 2.9 3.2 100.0 Total 31 88.6 100.0 Missing System 4 11.4 Total 35 100.0 a SZERV_BI = 1
144
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A válaszadó civil pályázók megoszlása a főállású alkalmazottak létszáma szerint Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent 0 13 37.1 40.6 40.6 1 2 5.7 6.3 46.9 2 2 5.7 6.3 53.1 3 1 2.9 3.1 56.3 4 2 5.7 6.3 62.5 5 1 2.9 3.1 65.6 7 1 2.9 3.1 68.8 Valid 9 1 2.9 3.1 71.9 11 1 2.9 3.1 75.0 12 1 2.9 3.1 78.1 13 1 2.9 3.1 81.3 15 1 2.9 3.1 84.4 22 2 5.7 6.3 90.6 29 2 5.7 6.3 96.9 65 1 2.9 3.1 100.0 Total 32 91.4 100.0 Missing System 3 8.6 Total 35 100.0 a SZERV_BI = 1 A válaszadó civil pályázók megoszlása az önkéntes munkát végző alkalmazottak létszáma szerint Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent 0 10 28.6 31.3 31.3 2 2 5.7 6.3 37.5 3 4 11.4 12.5 50.0 4 1 2.9 3.1 53.1 5 3 8.6 9.4 62.5 6 2 5.7 6.3 68.8 7 1 2.9 3.1 71.9 Valid 10 1 2.9 3.1 75.0 15 3 8.6 9.4 84.4 17 1 2.9 3.1 87.5 19 1 2.9 3.1 90.6 23 1 2.9 3.1 93.8 25 1 2.9 3.1 96.9 30 1 2.9 3.1 100.0 Total 32 91.4 100.0 Missing System 3 8.6 Total 35 100.0 a SZERV_BI = 1
145
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A válaszadó civil pályázók megoszlása a diplomás alkalmazottak létszáma szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent 0 2 5.7 6.3 6.3 1 1 2.9 3.1 9.4 2 3 8.6 9.4 18.8 3 5 14.3 15.6 34.4 4 3 8.6 9.4 43.8 5 3 8.6 9.4 53.1 6 3 8.6 9.4 62.5 7 1 2.9 3.1 65.6 Valid 8 2 5.7 6.3 71.9 9 1 2.9 3.1 75.0 10 1 2.9 3.1 78.1 14 1 2.9 3.1 81.3 15 2 5.7 6.3 87.5 18 1 2.9 3.1 90.6 23 1 2.9 3.1 93.8 24 1 2.9 3.1 96.9 25 1 2.9 3.1 100.0 Total 32 91.4 100.0 Missing System 3 8.6 Total 35 100.0 a SZERV_BI = 1 A válaszadó civil pályázók megoszlása a nem szakmai munkát végző személyek létszáma szerint Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent 0 15 42.9 45.5 45.5 1 3 8.6 9.1 54.5 2 3 8.6 9.1 63.6 3 2 5.7 6.1 69.7 4 1 2.9 3.0 72.7 5 3 8.6 9.1 81.8 Valid 6 1 2.9 3.0 84.8 7 1 2.9 3.0 87.9 8 1 2.9 3.0 90.9 10 1 2.9 3.0 93.9 14 1 2.9 3.0 97.0 20 1 2.9 3.0 100.0 Total 33 94.3 100.0 Missing System 2 5.7 Total 35 100.0 a SZERV_BI = 1
146
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Az ’egyéb’ szervezeti kategóriába tartozó válaszadó pályázók megoszlása az alkalmazottak összlétszáma szerint Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent Valid 1 1 .8 .8 .8 4 3 2.5 2.5 3.3 5 4 3.3 3.3 6.7 6 1 .8 .8 7.5 7 1 .8 .8 8.3 8 4 3.3 3.3 11.7 9 1 .8 .8 12.5 10 1 .8 .8 13.3 11 1 .8 .8 14.2 14 1 .8 .8 15.0 15 1 .8 .8 15.8 16 3 2.5 2.5 18.3 17 2 1.6 1.7 20.0 18 3 2.5 2.5 22.5 20 2 1.6 1.7 24.2 22 4 3.3 3.3 27.5 23 1 .8 .8 28.3 25 1 .8 .8 29.2 28 3 2.5 2.5 31.7 29 2 1.6 1.7 33.3 30 1 .8 .8 34.2 31 1 .8 .8 35.0 31 1 .8 .8 35.8 32 1 .8 .8 36.7 34 2 1.6 1.7 38.3 35 2 1.6 1.7 40.0 36 2 1.6 1.7 41.7 38 3 2.5 2.5 44.2 39 1 .8 .8 45.0 40 2 1.6 1.7 46.7 42 3 2.5 2.5 49.2 45 1 .8 .8 50.0 46 1 .8 .8 50.8 49 1 .8 .8 51.7 50 2 1.6 1.7 53.3 52 1 .8 .8 54.2 54 2 1.6 1.7 55.8 56 2 1.6 1.7 57.5 59 1 .8 .8 58.3 61 1 .8 .8 59.2 62 1 .8 .8 60.0 63 1 .8 .8 60.8 66 1 .8 .8 61.7 67 2 1.6 1.7 63.3 68 1 .8 .8 64.2 70 1 .8 .8 65.0 72 4 3.3 3.3 68.3 75 1 .8 .8 69.2 76 1 .8 .8 70.0 78 2 1.6 1.7 71.7 81 1 .8 .8 72.5 82 1 .8 .8 73.3 84 1 .8 .8 74.2 86 1 .8 .8 75.0 147
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 87 90 92 93 99 103 105 107 108 119 124 128 129 131 133 138 145 146 150 154 172 175 177 186 194 208 232 260 377 Total System
Missing Total a SZERV_BI = 5
1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 120 2 122
.8 .8 .8 .8 1.6 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 98.4 1.6 100.0
.8 .8 .8 .8 1.7 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 100.0
75.8 76.7 77.5 78.3 80.0 80.8 81.7 82.5 83.3 84.2 85.0 85.8 86.7 87.5 88.3 89.2 90.0 90.8 91.7 92.5 93.3 94.2 95.0 95.8 96.7 97.5 98.3 99.2 100.0
Az ’egyéb’ szervezeti kategóriába tartozó válaszadó pályázók megoszlása a főállásban alkalmazott munkatársak létszáma szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent Valid 1 1 .8 .8 .8 2 1 .8 .8 1.7 4 3 2.5 2.5 4.2 5 5 4.1 4.2 8.5 6 1 .8 .8 9.3 7 1 .8 .8 10.2 8 2 1.6 1.7 11.9 9 2 1.6 1.7 13.6 11 1 .8 .8 14.4 12 3 2.5 2.5 16.9 14 2 1.6 1.7 18.6 16 1 .8 .8 19.5 17 4 3.3 3.4 22.9 18 2 1.6 1.7 24.6 20 3 2.5 2.5 27.1 22 3 2.5 2.5 29.7 23 1 .8 .8 30.5 25 1 .8 .8 31.4 26 1 .8 .8 32.2 148
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 28 29 30 31 34 35 36 38 39 40 41 42 45 46 49 50 52 54 59 62 66 67 69 72 75 76 78 81 82 84 86 87 88 89 92 99 102 106 108 120 124 128 129 131 138 141 145 150 154 172 174 177 185 194 229 242 260 355
2 3 1 2 3 1 2 2 1 1 1 1 2 1 2 3 1 2 3 1 1 2 1 3 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1
1.6 2.5 .8 1.6 2.5 .8 1.6 1.6 .8 .8 .8 .8 1.6 .8 1.6 2.5 .8 1.6 2.5 .8 .8 1.6 .8 2.5 .8 .8 1.6 .8 .8 .8 .8 1.6 .8 .8 .8 .8 .8 1.6 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 1.6 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8
1.7 2.5 .8 1.7 2.5 .8 1.7 1.7 .8 .8 .8 .8 1.7 .8 1.7 2.5 .8 1.7 2.5 .8 .8 1.7 .8 2.5 .8 .8 1.7 .8 .8 .8 .8 1.7 .8 .8 .8 .8 .8 1.7 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 1.7 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8
33.9 36.4 37.3 39.0 41.5 42.4 44.1 45.8 46.6 47.5 48.3 49.2 50.8 51.7 53.4 55.9 56.8 58.5 61.0 61.9 62.7 64.4 65.3 67.8 68.6 69.5 71.2 72.0 72.9 73.7 74.6 76.3 77.1 78.0 78.8 79.7 80.5 82.2 83.1 83.9 84.7 85.6 86.4 87.3 88.1 89.0 89.8 90.7 91.5 92.4 94.1 94.9 95.8 96.6 97.5 98.3 99.2 100.0 149
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Total Missing System Total a SZERV_BI = 5
118 4 122
96.7 3.3 100.0
100.0
Az ’egyéb’ szervezeti kategóriába tartozó válaszadó pályázók megoszlása az önkéntes munkát végző személyek létszáma szerint Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent 0 94 77.0 88.7 88.7 1 3 2.5 2.8 91.5 2 2 1.6 1.9 93.4 3 2 1.6 1.9 95.3 Valid 4 1 .8 .9 96.2 6 1 .8 .9 97.2 10 2 1.6 1.9 99.1 20 1 .8 .9 100.0 Total 106 86.9 100.0 Missing System 16 13.1 Total 122 100.0 a SZERV_BI = 5 Az ’egyéb’ szervezeti kategóriába tartozó válaszadó pályázók megoszlása a diplomás alkalmazottak létszáma szerint Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent Valid 0 1 .8 .8 .8 1 6 4.9 5.0 5.8 2 3 2.5 2.5 8.3 3 3 2.5 2.5 10.7 4 2 1.6 1.7 12.4 5 1 .8 .8 13.2 6 1 .8 .8 14.0 7 3 2.5 2.5 16.5 8 2 1.6 1.7 18.2 9 1 .8 .8 19.0 10 1 .8 .8 19.8 11 1 .8 .8 20.7 12 4 3.3 3.3 24.0 13 3 2.5 2.5 26.4 14 6 4.9 5.0 31.4 15 3 2.5 2.5 33.9 16 1 .8 .8 34.7 17 2 1.6 1.7 36.4 19 1 .8 .8 37.2 20 1 .8 .8 38.0 21 1 .8 .8 38.8 22 3 2.5 2.5 41.3 23 3 2.5 2.5 43.8 24 3 2.5 2.5 46.3 25 1 .8 .8 47.1 26 2 1.6 1.7 48.8 27 1 .8 .8 49.6 28 2 1.6 1.7 51.2 29 1 .8 .8 52.1 30 4 3.3 3.3 55.4 31 3 2.5 2.5 57.9 33 2 1.6 1.7 59.5 150
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 34 35 37 38 39 39 42 44 45 48 49 50 53 54 55 56 57 58 60 62 68 70 73 77 85 87 91 96 100 108 112 117 127 135 175 200 Total System
Missing Total a SZERV_BI = 5
2 1 1 2 1 2 2 1 2 1 4 2 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 121 1 122
1.6 .8 .8 1.6 .8 1.6 1.6 .8 1.6 .8 3.3 1.6 1.6 .8 .8 .8 .8 .8 .8 1.6 .8 .8 .8 .8 .8 .8 1.6 1.6 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 99.2 .8 100.0
1.7 .8 .8 1.7 .8 1.7 1.7 .8 1.7 .8 3.3 1.7 1.7 .8 .8 .8 .8 .8 .8 1.7 .8 .8 .8 .8 .8 .8 1.7 1.7 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 100.0
61.2 62.0 62.8 64.5 65.3 66.9 68.6 69.4 71.1 71.9 75.2 76.9 78.5 79.3 80.2 81.0 81.8 82.6 83.5 85.1 86.0 86.8 87.6 88.4 89.3 90.1 91.7 93.4 94.2 95.0 95.9 96.7 97.5 98.3 99.2 100.0
Az ’egyéb’ szervezeti kategóriába tartozó válaszadó pályázók megoszlása a nem szakmai munkát végző személyek létszáma szerint Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent Valid 0 25 20.5 22.3 22.3 1 9 7.4 8.0 30.4 2 6 4.9 5.4 35.7 3 3 2.5 2.7 38.4 4 5 4.1 4.5 42.9 5 4 3.3 3.6 46.4 6 4 3.3 3.6 50.0 7 2 1.6 1.8 51.8 8 6 4.9 5.4 57.1 9 1 .8 .9 58.0 11 1 .8 .9 58.9 12 3 2.5 2.7 61.6 14 4 3.3 3.6 65.2 151
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 15 16 17 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 31 32 33 34 38 40 44 56 57 69 79 81 104 137 155 Total System
Missing Total a SZERV_BI = 5
2 2 1 2 1 3 1 2 1 1 2 1 1 2 1 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 112 10 122
1.6 1.6 .8 1.6 .8 2.5 .8 1.6 .8 .8 1.6 .8 .8 1.6 .8 3.3 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 .8 91.8 8.2 100.0
1.8 1.8 .9 1.8 .9 2.7 .9 1.8 .9 .9 1.8 .9 .9 1.8 .9 3.6 .9 .9 .9 .9 .9 .9 .9 .9 .9 .9 .9 .9 100.0
67.0 68.8 69.6 71.4 72.3 75.0 75.9 77.7 78.6 79.5 81.3 82.1 83.0 84.8 85.7 89.3 90.2 91.1 92.0 92.9 93.7 94.6 95.5 96.4 97.3 98.2 99.1 100.0
Az egyes szolgáltatások színvonalemelési igényeinek jellemzői - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Skewness Deviation Statistic Statistic Statistic Statistic Statistic Statistic Std. Error X18_módszertan 140 0 5 3.13 1.377 -.251 .205 i segíts. X18_képzés 132 1 5 3.04 1.339 -.070 .211 X18_szupervízió 131 1 5 3.31 1.386 -.424 .212 X18_inform.áram 139 1 5 3.55 1.105 -.529 .206 lás X18_infrastrukt. 136 1 5 3.44 1.429 -.506 .208 X18_programfele 127 1 5 2.83 1.661 .141 .215 lős Valid N (listwise) 117
Kurtosis Statistic -.991
Std. Error .407
-1.050 -1.007 -.264
.419 .420 .408
-1.042 -1.617
.413 .427
Az egyes szolgáltatások színvonalemelési igényeinek jellemzői (Valid N) - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation X18_módszertani 117 1 5 2.94 1.347 segíts. X18_képzés 117 1 5 2.92 1.340 X18_szupervízió 117 1 5 3.21 1.405 X18_inform.áramlás 117 1 5 3.44 1.102 X18_infrastrukt. 117 1 5 3.28 1.449 X18_programfelelős 117 1 5 2.69 1.616 Valid N (listwise) 117 152
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A válaszadó pályázók hatókör szerinti megoszlása Frequency Percent Valid Percent
Valid
országos megyei több település egy település Total
8 30 72 47 157
5,1 19,1 45,9 29,9 100,0
Cumulative Percent 5,1 24,2 70,1 100,0
5,1 19,1 45,9 29,9 100,0
hatókör * van-e kapcsolata más szervezetekkel - Crosstabulation 16_volt-e kapcsolat más szervezetekkel nem volt igen Count 3 5 országos % within hatókör 37,5% 62,5% Count 6 19 megyei % within hatókör 24,0% 76,0% Hatókör több telepüCount 14 47 lés % within hatókör 23,0% 77,0% egy telepüCount 11 28 lés % within hatókör 28,2% 71,8% Total Count 34 99 % within hatókör 25,6% 74,4% hatókör * hány klienst (kategóriák) lát el - Crosstabulation Count hany kliens kategóriák 1-100 101-200 201-500 5011000 országos 1 1 1 3 megyei 7 6 5 1 hatókör több település 21 9 17 5 egy település 11 10 16 3 Total 40 26 39 12 A válaszadó pályázók települési kategóriánkénti megoszlása Frequency Percent Valid Percent főváros 26 16,6 16,6 megyei jogú 53 33,8 33,8 város Valid város 46 29,3 29,3 nagyközség 13 8,3 8,3 község 19 12,1 12,1 Total 157 100,0 100,0
Total 8 100,0% 25 100,0% 61 100,0% 39 100,0% 133 100,0%
Total 1001-2000
2001 felett
1 3 7 4 15
1 3 7 1 12
8 25 66 45 144
Cumulative Percent 16,6 50,3 79,6 87,9 100,0
153
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A válaszadó pályázók megyék szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
Bp. Baranya BAZ Békés Bács-Kiskun Csongrád Fejér Győr-Moson Hajdú-Bihar Heves JászNagykun Komárom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmár Tolna Vas Veszprém Zala Total
26 5 12 10 8 5 3 6 10 8 15
16,6 3,2 7,6 6,4 5,1 3,2 1,9 3,8 6,4 5,1 9,6
Valid Percent 16,6 3,2 7,6 6,4 5,1 3,2 1,9 3,8 6,4 5,1 9,6
4 3 11 9 9
2,5 1,9 7,0 5,7 5,7
2,5 1,9 7,0 5,7 5,7
71,3 73,2 80,3 86,0 91,7
2 3 5 3 157
1,3 1,9 3,2 1,9 100,0
1,3 1,9 3,2 1,9 100,0
93,0 94,9 98,1 100,0
A válaszadó pályázók fenntartó szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
Missing Total
állami önkormányzat egyház civil egyéb Total System
3 107 3 34 9 156 1 157
1,9 68,2 1,9 21,7 5,7 99,4 ,6 100,0
Cumulative Percent 16,6 19,7 27,4 33,8 38,9 42,0 43,9 47,8 54,1 59,2 68,8
Valid Percent 1,9 68,6 1,9 21,8 5,8 100,0
Cumulative Percent 1,9 70,5 72,4 94,2 100,0
A válaszadó pályázók megoszlása az alapítás éve (kategóriák) szerint Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent 1945 előtt 12 7,6 8,7 8,7 Valid 1945-89. 58 36,9 42,0 50,7 1990. után 68 43,3 49,3 100,0 Total 138 87,9 100,0 Missing System 19 12,1 Total 157 100,0
154
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A válaszadó pályázók foglalkoztatottak szerinti jellemzői - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation 5_hány dol32 ,00 65,00 15,1250 15,01558 gozó összesen 5_hány főál33 0 65 7,82 13,387 lású dolgozó 5_hány ön32 0 30 6,97 8,388 kéntes dolgozó 5_hány dip32 0 25 7,66 6,926 lomás 5_hány nem 33 0 20 3,03 4,565 szakmai munkát végző Valid N 31 (listwise) a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület A válaszadó pályázók foglalkoztatottak szerinti jellemzői - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation 5_hány dol120 1,00 377,00 64,9125 61,00447 gozó összesen 5_hány főál118 1 355 64,05 62,119 lású dolgozó 5_hány ön108 0 20 ,58 2,454 kéntes dolgozó 5_hány dip121 0 200 37,03 35,719 lomás 5_hány nem 113 0 155 16,04 25,622 szakmai munkát végző Valid N 101 (listwise) a szerv forma 2csop = egyéb
szervezeti forma 2 csoport = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e fejlesztési tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 11 31,4 31,4 31,4 Valid igen 24 68,6 68,6 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e oktatási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 19 54,3 54,3 54,3 Valid igen 16 45,7 45,7 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület 155
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Tevékenységei között szerepel-e terápiás tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 18 51,4 51,4 51,4 Valid igen 17 48,6 48,6 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e inform. áramlásrmáció nyújtási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 9 25,7 25,7 25,7 Valid igen 26 74,3 74,3 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e tanácsadási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 5 14,3 14,3 14,3 Valid igen 30 85,7 85,7 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e gyermekfelügyelet? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent nem 27 77,1 77,1 77,1 Valid igen 8 22,9 22,9 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e rehabilitációs tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 17 48,6 48,6 48,6 Valid igen 18 51,4 51,4 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e foglalkoztatási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 24 68,6 68,6 68,6 Valid igen 11 31,4 31,4 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e segédeszköz közvetítés? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 28 80,0 80,0 80,0 Valid igen 7 20,0 20,0 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület
156
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Tevékenységei között szerepel-e szállítási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 27 77,1 77,1 77,1 Valid igen 8 22,9 22,9 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e szociális segítség? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 20 57,1 57,1 57,1 Valid igen 15 42,9 42,9 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület Tevékenységei között szerepel-e egyéb tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 18 51,4 51,4 51,4 Valid igen 17 48,6 48,6 100,0 Total 35 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = alapítvány, egyesület
szervezeti forma 2 csoport = egyéb Tevékenységei között szerepel-e fejlesztési tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 30 24,6 24,6 24,6 Valid igen 92 75,4 75,4 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e oktatási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 37 30,3 30,3 30,3 Valid igen 85 69,7 69,7 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e terápiás tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent nem 57 46,7 46,7 46,7 Valid igen 65 53,3 53,3 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e inform. áramlásrmáció nyújtás? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent nem 52 42,6 42,6 42,6 Valid igen 70 57,4 57,4 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb 157
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Tevékenységei között szerepel-e tanácsadási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 53 43,4 43,4 43,4 Valid igen 69 56,6 56,6 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e gyermekfelügyelet? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 91 74,6 74,6 74,6 Valid igen 31 25,4 25,4 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e rehabilitációs tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 78 63,9 63,9 63,9 Valid igen 44 36,1 36,1 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e foglalkoztatási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 102 83,6 83,6 83,6 Valid igen 20 16,4 16,4 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e segédeszköz közvetítés? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 105 86,1 86,1 86,1 Valid igen 17 13,9 13,9 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e szállítási tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 106 86,9 86,9 86,9 Valid igen 16 13,1 13,1 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb Tevékenységei között szerepel-e szociális segítség? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent nem 96 78,7 78,7 78,7 Valid igen 26 21,3 21,3 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb
158
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Tevékenységei között szerepel-e egyéb tevékenység? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem 81 66,4 66,4 66,4 Valid igen 41 33,6 33,6 100,0 Total 122 100,0 100,0 a szerv forma 2csop = egyeb P1_Volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat lezárulta után megszűnt? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem volt 58 36,9 47,2 47,2 ilyen volt 9 5,7 7,3 54,5 kizárólag 55 35,0 44,7 99,2 forráshiány Valid miatt szunt meg a tevékeny1 ,6 ,8 100,0 ség egyéb ok miatt szûnt meg Total 123 78,3 100,0 Missing System 34 21,7 Total 157 100,0 szervezeti forma 2 csop * P1_pályázati lezárulta utáni megszűnés - Crosstabulation Volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat lezárulta után megszűnt nem volt volt kizárólag for- a tevékenység ilyen ráshiány miatt egyéb ok miatt szűnt meg szűnt meg Count 14 3 12 alapítvány, % within 48,3% 10,3% 41,4% egyesület szerv forma szervezeti 2 csop forma 2 Count 44 6 43 1 csop % within 46,8% 6,4% 45,7% 1,1% egyéb szerv forma 2 csop Count 58 9 55 1 % within 47,2% 7,3% 44,7% ,8% Total szerv forma 2 csop Válaszadó pályázók régió szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
Közép-Mo. Közép-Dtúl Ny-Dtúl D-Dtúl E-Mo. E-Alföld D-Alföld Total
37 12 12 16 23 34 23 157
23,6 7,6 7,6 10,2 14,6 21,7 14,6 100,0
Valid Percent 23,6 7,6 7,6 10,2 14,6 21,7 14,6 100,0
Total
29 100,0% 94 100,0% 123 100,0%
Cumulative Percent 23,6 31,2 38,9 49,0 63,7 85,4 100,0
159
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról megye * régió - Crosstabulation Count Közép-Mo. közép-Dtúl Bp. 26 Baranya BAZ Békés Bács-Kkun Csongrád Fejér 3 Győr-Moson Hajdú-Bihar Heves megye JászNagykun Komárom 4 Nógrád Pest 11 Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém 5 Zala Total 37 12
Ny-Dtúl
régió D-Dtúl
Total E-Mo.
E-Alföld
D-Alföld 26 5 12 10 8 5 3 6 10 8 15
5 12 10 8 5 6 10 8 15
4 3 11 9 9 2 3 5 3 157
3 9 9 2 3 3 12
16
23
szervezeti forma 2 csoport * település kategória - Crosstabulation település kategóra főváros megyei jogú város nagyközváros ség Count 9 14 5 5 % within 25,7% 40,0% 14,3% 14,3% szerv foralapítvány, ma 2csop egyesület % within 34,6% 26,4% 10,9% 38,5% település szervezeti kateg forma 2 Count 17 39 41 8 csop % within 13,9% 32,0% 33,6% 6,6% szerv foregyéb ma 2csop % within 65,4% 73,6% 89,1% 61,5% település kateg Count 26 53 46 13 % within 16,6% 33,8% 29,3% 8,3% szerv forTotal ma 2csop % within 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% település kateg
34
23 Total
község 2 5,7%
35 100,0%
10,5%
22,3%
17 13,9%
122 100,0%
89,5%
77,7%
19 12,1%
157 100,0%
100,0%
100,0%
160
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról hatókör * régió - Crosstabulation KözépMo. 7 87,5%
országos
megyei hatókör több település
egy település
Total
Count % within hatókör % within 18,9% régió Count 1 % within 3,3% hatókör % within 2,7% régió Count 18 % within 25,0% hatókör % within 48,6% régió Count 11 % within 23,4% hatókör % within 29,7% régió Count 37 % within 23,6% hatókör % within 100,0% régió
KözépDtúl
Ny-Dtúl
régió D-Dtúl
Total É-Mo.
E-Alföld
DAlföld
1 12,5%
8 100,0%
4,3%
5,1%
3 10,0%
5 16,7%
5 16,7%
3 10,0%
5 16,7%
8 26,7%
30 100,0%
25,0%
41,7%
31,3%
13,0%
14,7%
34,8%
19,1%
4 5,6%
7 9,7%
8 11,1%
12 16,7%
16 22,2%
7 9,7%
72 100,0%
33,3%
58,3%
50,0%
52,2%
47,1%
30,4%
45,9%
5 10,6%
3 6,4%
7 14,9%
13 27,7%
8 17,0%
47 100,0%
41,7%
18,8%
30,4%
38,2%
34,8%
29,9%
12 7,6%
12 7,6%
16 10,2%
23 14,6%
34 21,7%
23 14,6%
157 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0 %
100,0%
hatókör * régió * szervezeti forma 2 csoport - Crosstabulation Count szerv forma 2csop alapítvány, kozalap, egyesület
Közép-Mo.
hatókör
országos megyei több település egy település
Total
egyéb
hatókör
Total
országos megyei tobb település egy település
5 1 6
12 2
KözépDtúl 1
Ny-Dtúl 2 2
régió D-Dtúl
E-Mo.
E-Alföld
D-Alföld
1
1 3
1 3
1 3
5 6 19
1
4
5
1
4
1
12
3 3
3 5
11
5
25
11
8
Total
5
8
5 7
4 1 2 9
4 13
7 4
35 3 24 53
3
7
12
4
42
15
19
29
15
122
161
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról szervezeti forma 2 csoport * alkalmaz-e főállásúakat - Crosstabulation főállású Total nincs min. 1 van Count 14 19 33 alapítvány, % within 42,4% 57,6% 100,0% egyesület szervezeti szervezeti forma 2 csop forma 2 csop Count 118 118 100,0% 100,0% % within egyéb szervezeti forma 2 csop Count 14 137 151 % within 9,3% 90,7% 100,0% Total szervezeti forma 2 csop szervezeti forma 2 csoport * alkalmaz-e önkénteseket - Crosstabulation Önkéntes Total nincs min. 1 van Count 10 22 32 alapítvány, % within 31,3% 68,8% 100,0% egyesület szervezeti szervezeti forma 2 csop forma 2 Count 96 12 108 csop % within 88,9% 11,1% 100,0% egyéb szervezeti forma 2 csop Count 106 34 140 % within 75,7% 24,3% 100,0% Total szervezeti forma 2 csop Hány diplomás dolgozója van 2007-ben? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent
Valid
Missing Total
nincs diplomás min. 1 diplomás van Total System
3
1,9
2,0
Cumulative Percent 2,0
150
95,5
98,0
100,0
153 4 157
97,5 2,5 100,0
100,0
Nonparametric Correlations - CSAK AZ ALAPÍTVÁNYOK CSOPORTJÁN BELÜL Correlations Spearman's rho
5_hány főállású dolgozó 6_teljes bevétel 2006-ban (eFt)
Correlation Coefficient Sig. (2-tailed) N Correlation Coefficient
5_hány főállású dolgozó 1,000
6_teljes bevétel 2006-ban (eFt) ,656
, 33 ,656
,000 28 1,000
,000 28
, 30
Sig. (2-tailed) N ** Correlation is significant at the .01 level (2-tailed).
162
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról hány klienst (kategóriák) lát el * hatókör - Crosstabulation országos
1-100
101-200
hány kliens (kategóriák)
201-500
501-1000
1001-2000
2001 felett
Total
Count % within hány kliens kategóriák % within hatókör Count % within hány kliens kategóriák % within hatókör Count % within hány kliens kategóriák % within hatókör Count % within hány kliens kategóriák % within hatókör Count % within hány kliens kategóriák % within hatókör Count % within hány kliens kategóriák % within hatókör Count % within hány kliens kategóriák % within hatókör
hatókör megyei több település
Total
1 2,5%
7 17,5%
21 52,5%
egy település 11 27,5%
12,5%
28,0%
31,8%
24,4%
27,8%
1 3,8%
6 23,1%
9 34,6%
10 38,5%
26 100,0%
12,5%
24,0%
13,6%
22,2%
18,1%
1 2,6%
5 12,8%
17 43,6%
16 41,0%
39 100,0%
12,5%
20,0%
25,8%
35,6%
27,1%
3 25,0%
1 8,3%
5 41,7%
3 25,0%
12 100,0%
37,5%
4,0%
7,6%
6,7%
8,3%
1 6,7%
3 20,0%
7 46,7%
4 26,7%
15 100,0%
12,5%
12,0%
10,6%
8,9%
10,4%
1 8,3%
3 25,0%
7 58,3%
1 8,3%
12 100,0%
12,5%
12,0%
10,6%
2,2%
8,3%
8 5,6%
25 17,4%
66 45,8%
45 31,3%
144 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Hány klienst (kategóriák) lát el? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent 1-100 40 25,5 27,8 101-200 26 16,6 18,1 201-500 39 24,8 27,1 Valid 501-1000 12 7,6 8,3 1001-2000 15 9,6 10,4 2001 felett 12 7,6 8,3 Total 144 91,7 100,0 Missing System 13 8,3 Total 157 100,0
40 100,0%
Cumulative Percent 27,8 45,8 72,9 81,3 91,7 100,0
163
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Hányféle tevékenységet folytat? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent
Valid
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Total
1 11 21 18 30 28 19 13 5 8 2 1 157
,6 7,0 13,4 11,5 19,1 17,8 12,1 8,3 3,2 5,1 1,3 ,6 100,0
,6 7,0 13,4 11,5 19,1 17,8 12,1 8,3 3,2 5,1 1,3 ,6 100,0
Az igénybevevői létszám jellemzői - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean 7_hányan 34 9 5000 vették igénybe a szolgáltatást 2007-ben Valid N 34 (listwise) a szerv forma 2csop = alapítvány, kozalap, egyesület
585,74
Az igénybevevői létszám jellemzői - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean 7_hányan 110 vették igénybe a szolgáltatást 2007-ben Valid N 110 (listwise) a szerv forma 2csop = egyeb
16
5000
683,41
Cumulative Percent ,6 7,6 21,0 32,5 51,6 69,4 81,5 89,8 93,0 98,1 99,4 100,0
Std. Deviation 1032,645
Std. Deviation 1110,441
hatókör * hány klienst (kategóriák) lát el - Crosstabulation 1-100 hatókör országos
megyei
több telepü-
Count % within hatókör % within hány kliens kategóriák Count % within hatókör % within hány kliens kategóriák Count
1 12,5%
hány kliens kategóriák 201-500 5011000 1 1 3 12,5% 12,5% 37,5%
101-200
Total 1001- 2001 felett 2000 1 1 12,5% 12,5%
8 100,0 % 5,6%
2,5%
3,8%
2,6%
25,0%
6,7%
8,3%
7 28,0%
6 24,0%
5 20,0%
1 4,0%
3 12,0%
3 12,0%
17,5%
23,1%
12,8%
8,3%
20,0%
25,0%
25 100,0 % 17,4%
21
9
17
5
7
7
66
164
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról lés
egy település Total
% within hatókör % within hány kliens kategóriák Count % within hatókör % within hány kliens kategóriák Count % within hatókör % within hány kliens kategóriák
31,8%
13,6%
25,8%
7,6%
10,6%
10,6%
52,5%
34,6%
43,6%
41,7%
46,7%
58,3%
11 24,4%
10 22,2%
16 35,6%
3 6,7%
4 8,9%
1 2,2%
27,5%
38,5%
41,0%
25,0%
26,7%
8,3%
40 27,8%
26 18,1%
39 27,1%
12 8,3%
15 10,4%
12 8,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – értelmi fogyatékosok, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem lát el 32 20,4 20,6 20,6 Valid ellát 123 78,3 79,4 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0 Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – autisták, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem lát el 72 45,9 46,5 46,5 Valid ellát 83 52,9 53,5 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0 Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – testi fogyatékosok, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem lát el 96 61,1 61,9 61,9 Valid ellát 59 37,6 38,1 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0 Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – halmozottan fogyatékosok, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem lát el 66 42,0 42,6 42,6 Valid ellát 89 56,7 57,4 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0
165
100,0 % 45,8% 45 100,0 % 31,3% 144 100,0 % 100,0 %
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – egyéb fogyatékossággal élők, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem lát el 115 73,2 74,2 74,2 Valid ellát 40 25,5 25,8 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0 Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – vakok, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem lát el 108 68,8 69,7 69,7 Valid ellát 47 29,9 30,3 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0 Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – siketek, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem lát el 111 70,7 71,6 71,6 Valid ellát 44 28,0 28,4 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0 Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – beszédfogyatékosok, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent nem lát el 83 52,9 53,5 53,5 Valid ellát 72 45,9 46,5 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0 Kik tartoznak az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körébe? – rangsor, pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent 0 1 ,6 ,6 ,6 1 28 17,8 18,1 18,7 2 28 17,8 18,1 36,8 3 24 15,3 15,5 52,3 Valid 4 25 15,9 16,1 68,4 5 23 14,6 14,8 83,2 6 7 4,5 4,5 87,7 7 8 5,1 5,2 92,9 8 11 7,0 7,1 100,0 Total 155 98,7 100,0 Missing System 2 1,3 Total 157 100,0
166
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Nyújt-e szolgáltatást a kliensek szülei számára? – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent nem 10 6,4 6,6 6,6 igen, csak 44 28,0 29,1 35,8 pályázatazati Valid forrásból igen, saját 82 52,2 54,3 90,1 forrásból is egyéb módon 15 9,6 9,9 100,0 Total 151 96,2 100,0 Missing System 6 3,8 Total 157 100,0 p1_milyen forrásból valósult meg a tevékenység – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent önerõbõl 6 3,8 4,4 4,4 a pályázatból 66 42,0 48,5 52,9 nem valósult 12 7,6 8,8 61,8 meg önerõbõl és a 47 29,9 34,6 96,3 pályázatból önerõbõl és 1 ,6 ,7 97,1 más pályázatValid ból a pályázatból 2 1,3 1,5 98,5 és más pályázatból önerõbõl, a 2 1,3 1,5 100,0 pályázatból és más pályázatból Total 136 86,6 100,0 Missing System 21 13,4 Total 157 100,0 p1_szubjektív sikeresség osztályzat – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Valid
Missing Total
1 3 4 5 Total System
8 8 23 92 131 26 157
5,1 5,1 14,6 58,6 83,4 16,6 100,0
6,1 6,1 17,6 70,2 100,0
Volt-e a pályázattal kapcsolatos sikere – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Valid nem volt 21 13,4 16,0 volt 110 70,1 84,0 Total 131 83,4 100,0 Missing System 26 16,6 Total 157 100,0
Cumulative Percent 6,1 12,2 29,8 100,0
Cumulative Percent 16,0 100,0
167
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Volt-e a pályázattal kapcsolatos kudarca - pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Valid Missing Total
nem volt volt Total System
99 31 130 27 157
63,1 19,7 82,8 17,2 100,0
76,2 23,8 100,0
Cumulative Percent 76,2 100,0
p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat előtt más forrásból zajlott – pályázói megoszlás Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent Valid nem volt ilyen 96 61,1 73,8 73,8 volt ilyen 34 21,7 26,2 100,0 Total 130 82,8 100,0 Missing System 27 17,2 Total 157 100,0 szervezeti forma 2csop * p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat előtt más forrásból zajlott Crosstabulation p1_volt-e olyan tevéTotal kenység, ami a pályázat előtt más forrásból zajlott nem volt volt ilyen ilyen Count 23 8 31 % within szerv 74,2% 25,8% 100,0% forma 2csop % within 24,0% 23,5% 23,8% alapítvány, p1_volt-e olyan egyesület tevékenység, ami a pályázat előtt más forszervezeti rásból zajlott forma 2 Count 73 26 99 csoport % within szerv 73,7% 26,3% 100,0% forma 2csop % within 76,0% 76,5% 76,2% egyéb p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat előtt más forrásból zajlott Count 96 34 130 % within szerv 73,8% 26,2% 100,0% forma 2csop % within 100,0% 100,0% 100,0% Total p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat előtt más forrásból zajlott
168
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat előtt más forrásból zajlott * p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat után megszűnt - Crosstabulation p1_volt-e olyan tevékenység, ami a play után megszűnt Total nem volt volt, X p-nal kizárólag a tevékenyilyen forráshiány ség egyéb ok miatt szűnt miatt szűnt meg meg Count 39 8 39 1 87 % within 44,8% 9,2% 44,8% 1,1% 100,0% p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat nem volt előtt mas forr ilyen % within 69,6% 88,9% 75,0% 100,0% 73,7% p1_volt-e p1_volt-e olyan tevéolyan kenység, ami tevéa play után kenység, megszűnt ami a Count 17 1 13 31 pályázat % within 54,8% 3,2% 41,9% 100,0% előtt más p1_volt-e forrásból olyan tevézajlott kenység, ami a pályázat volt ilyen előtt mas forr % within 30,4% 11,1% 25,0% 26,3% p1_volt-e olyan tevékenység, ami a play után megszűnt Count 56 9 52 1 118 % within 47,5% 7,6% 44,1% ,8% 100,0% p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pályázat Total előtt mas forr % within 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% p1_volt-e olyan tevékenység, ami a play után megszűnt
169
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról p1_nyert támogatást * p1_milyen forrásból valósult meg a tevékenység - Crosstabulation p1_milyen forrásból valósult meg a tevékenység önerõbõl a pályánem önerõbõl önerõbõl a pályá- önerõbõl, zatból valósult és a és más zatból és a pályámeg pályápályámás zatból és zatból zatból pályámás zatból pályázatból Count 5 12 1 % within 27,8% 66,7% 5,6% p1_nyert támogatást nem 100,0% 2,2% % within 83,3% p1_milyen forrásból valósult meg a tev Count 1 22 19 1 1 2 % within 2,2% 47,8% 41,3% 2,2% 2,2% 4,3% p1_nyert p1_nyert támogatámogatást reszben tást % within 16,7% 34,4% 42,2% 100,0% 50,0% 100,0% p1_milyen forrásból valósult meg a tev Count 42 25 1 % within 61,8% 36,8% 1,5% p1_nyert támogateljes tást összeg % within 65,6% 55,6% 50,0% p1_milyen forrásból valósult meg a tev Count 6 64 12 45 1 2 2 % within 4,5% 48,5% 9,1% 34,1% ,8% 1,5% 1,5% p1_nyert támogatást Total % within 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% p1_milyen forrásból valósult meg a tev
Frequencies – PÁLYÁZÓI ELÉGEDETTSÉG (CSAK AZOK, AKIK MINDEN ITEMRE VÁLASZOLTAK) A pályázók megoszlása a pályázat kiírásának időpontjával való elégedettség szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent megfelelő 99 76,7 76,7 76,7 Valid nem meg30 23,3 23,3 100,0 felelő Total 129 100,0 100,0 170
Total
18 100,0%
13,6%
46 100,0%
34,8%
68 100,0%
51,5%
132 100,0%
100,0%
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A pályázók megoszlása a pályázható összeg nagyságával való elégedettség szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent megfelelő 94 72,9 72,9 72,9 Valid nem meg35 27,1 27,1 100,0 felelő Total 129 100,0 100,0 A pályázók megoszlása a pályázat megvalósítási időszakával való elégedettség szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent megfelelő 109 84,5 84,5 84,5 Valid nem meg20 15,5 15,5 100,0 felelő Total 129 100,0 100,0 A pályázók megoszlása a pályázati adminisztrációval való elégedettség szerint Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent Valid megfelelő 98 76,0 76,0 76,0 nem megfe31 24,0 24,0 100,0 lelő Total 129 100,0 100,0 A pályázók megoszlása a pályázatban kiírt tevékenységi körökkel való elégedettség szerint Frequency Percent Valid PerCumulative cent Percent megfelelő 96 74,4 74,4 74,4 Valid nem meg33 25,6 25,6 100,0 felelő Total 129 100,0 100,0
Frequencies – PÁLYÁZÓI IGÉNYEK (CSAK AZOK, AKIK MINDEN ITEMRE VALSZOLTAK) A pályázók megoszlása módszertani segítség iránti igény szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent 1 25 21,4 21,4 21,4 2 15 12,8 12,8 34,2 Valid 3 38 32,5 32,5 66,7 4 20 17,1 17,1 83,8 5 19 16,2 16,2 100,0 Total 117 100,0 100,0 A pályázók megoszlása képzés iránti igény szerint Frequency Percent Valid Percent
Valid
1 2 3 4 5 Total
24 18 37 19 19 117
20,5 15,4 31,6 16,2 16,2 100,0
20,5 15,4 31,6 16,2 16,2 100,0
Cumulative Percent 20,5 35,9 67,5 83,8 100,0
171
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról A pályázók megoszlása szupervízió iránti igény szerint Frequency Percent Valid Percent
Valid
1 2 3 4 5 Total
23 11 27 31 25 117
19,7 9,4 23,1 26,5 21,4 100,0
19,7 9,4 23,1 26,5 21,4 100,0
Cumulative Percent 19,7 29,1 52,1 78,6 100,0
A pályázók megoszlása inform. áramlásrmáció-áramlás iránti igény szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent 1 8 6,8 6,8 6,8 2 13 11,1 11,1 17,9 Valid 3 35 29,9 29,9 47,9 4 42 35,9 35,9 83,8 5 19 16,2 16,2 100,0 Total 117 100,0 100,0 A pályázók megoszlása infrastruktúra-fejlesztés iránti igény szerint Frequency Percent Valid Per- Cumulative cent Percent 1 22 18,8 18,8 18,8 2 13 11,1 11,1 29,9 Valid 3 23 19,7 19,7 49,6 4 28 23,9 23,9 73,5 5 31 26,5 26,5 100,0 Total 117 100,0 100,0 A pályázók megoszlása főállású programfelelős alkalmazása iránti igény szerint Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent 1 46 39,3 39,3 39,3 2 10 8,5 8,5 47,9 Valid 3 22 18,8 18,8 66,7 4 12 10,3 10,3 76,9 5 27 23,1 23,1 100,0 Total 117 100,0 100,0 0-3 éves korúakat ellátó pályázók megoszlása Frequency Percent Valid Missing Total
nem lát el ellát Total System
95 58 153 4 157
60,5 36,9 97,5 2,5 100,0
3-6 éves korúakat ellátó pályázók megoszlása Frequency Percent Valid Missing Total
nem lát el ellát Total System
58 95 153 4 157
36,9 60,5 97,5 2,5 100,0
Valid Percent 62,1 37,9 100,0
Cumulative Percent 62,1 100,0
Valid Percent
Cumulative Percent 37,9 100,0
37,9 62,1 100,0
172
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 6-14 éves korúakat ellátó pályázók megoszlása Frequency Percent Valid Missing Total
nem lát el ellát Total System
26 127 153 4 157
Valid Percent
16,6 80,9 97,5 2,5 100,0
17,0 83,0 100,0
14-18 éves korúakat ellátó pályázók megoszlása Frequency Percent Valid Missing Total
nem lát el ellát Total System
40 111 151 6 157
Valid Percent
25,5 70,7 96,2 3,8 100,0
26,5 73,5 100,0
Felnőttkorúakat ellátó pályázók megoszlása Frequency Percent Valid Missing Total
nem lát el ellát Total System
56 96 152 5 157
35,7 61,1 96,8 3,2 100,0
Valid Percent 36,8 63,2 100,0
Cumulative Percent 17,0 100,0
Cumulative Percent 26,5 100,0
Cumulative Percent 36,8 100,0
A pályázók település-típus és fenntartó szerinti megoszlása - Crosstabulation Count fenntartó típusa Total állami önkoregyhaz civil egyéb mányzat főváros 16 1 8 1 26 megyei j 1 33 1 16 1 52 város település város 1 35 1 4 5 46 kategória nagy1 7 4 1 13 község község 16 2 1 19 Total 3 107 3 34 9 156 Bevétel kategóriák megoszlása Frequency Valid
0-1 millió 1-10 millió 10-50 millió 50 millió felett Total Missing System Total
32 32 19 30 113 44 157
Percent
Valid Percent
20.4 20.4 12.1 19.1 72.0 28.0 100.0
28.3 28.3 16.8 26.5 100.0
Cumulative Percent 28.3 56.6 73.5 100.0
173
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Statistics A 2006 évi teljes bevétel jellemzői (eFt) N Valid 30 Missing 5 Mean 19861.47 Median 2000.00 Std. 55509,806 Deviation Minimum 0 Maximum 300000 a szerv forma 2csop = alapítvány, kozalap, egyesület Statistics A 2006 évi teljes bevétel jellemzői (eFt) N Valid 83 Missing 39 Mean 86127.22 Median 9789.00 Std. 160499,10 Deviation 9 Minimum 0 Maximum 706188 a szerv forma 2csop = egyéb Szervezeti formák bevétel kategóriák szerinti jellemzői - Crosstabulation bevétel kategóriák 0-1millió alapítvány, egyesület
szervezeti forma 2 csop.
egyeb Total
Count % within szerv forma 2csop Count % within szerv forma 2csop Count % within szerv forma 2csop
1-10millió 10-50millió
Total
11 36.7%
10 33.3%
7 23.3%
50 millió felett 2 6.7%
21 25.3%
22 26.5%
12 14.5%
28 33.7%
83 100.0%
32 28.3%
32 28.3%
19 16.8%
30 26.5%
113 100.0%
30 100.0%
Főállású foglalkoztatottak szervezeti forma és bevétel kategóriák szerinti jellemzői - Crosstabulation Főállású alkalmazott Total bevétel kategóriák
0-1 millió
nincs
Count alapítvány, % within egyesület szerv forma szervezeti 2csop forma Count 2csop % within egyéb szerv forma 2csop Total Count % within szerv forma
van, minimum 1 fő 6 3 66.7% 33.3%
9 100.0%
21 100.0%
21 100.0%
24 80.0%
30 100.0%
6 20.0%
174
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
1-10 millió
10-50 millió
50 millió felett
2csop Count alapítvány, % within egyesület szerv forma szerv for2csop ma 2csop Count % within egyéb szerv forma 2csop Total Count % within szerv forma 2csop Count alapítvány, % within egyesület szerv forma szerv for2csop ma 2csop Count % within egyéb szerv forma 2csop Total Count % within szerv forma 2csop Count alapítvány, % within egyesület szerv forma szerv for2csop ma 2csop Count % within egyéb szerv forma 2csop Total Count % within szerv forma 2csop
6 60.0%
4 40.0%
10 100.0%
22 100.0%
22 100.0%
26 81.3%
32 100.0%
7 100.0%
7 100.0%
12 100.0%
12 100.0%
19 100.0%
19 100.0%
2 100.0%
2 100.0%
26 100.0%
26 100.0%
28 100.0%
28 100.0%
6 18.8%
Főállású alkalmazottak megoszlása település kategória és szervezeti forma szerint - Crosstabulation főállású alkalmazott Total szerv forma 2csop alapítvány, település egyesület kateg
nincs
főváros
megyei j város
város
nagyközség
Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település
2 22.2%
van, minimum 1 fő 7 77.8%
9 100.0%
6 42.9%
8 57.1%
14 100.0%
3 75.0%
1 25.0%
4 100.0%
3 75.0%
1 25.0%
4 100.0% 175
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
község Total
főváros
megyei j város
egyéb
település kateg
város
nagyközség
község Total
kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg
14 42.4%
2 100.0%
2 100.0%
19 57.6%
33 100.0%
16 100.0%
16 100.0%
38 100.0%
38 100.0%
40 100.0%
40 100.0%
7 100.0%
7 100.0%
17 100.0%
17 100.0%
118 100.0%
118 100.0%
volt-e olyan tevékenység (p1), ami a pályázat után megszűnt - szervezeti forma és településkategória szerinti csoportosításban - Crosstabulation p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pály. után Total megszűnt
szerv forma 2csop
alapítvány, település kozalap, kateg egyesület
nem volt ilyen
főváros
megyei j város
város nagyköz-
Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count
5 55.6% 5 41.7% 2 40.0% 2
volt, X p- kizárólag a tevénál forráshiány kenység miatt szűnt egyéb ok meg miatt szűnt meg 1 3 11.1% 33.3% 2 16.7%
9 100.0%
5 41.7%
12 100.0%
3 60.0%
5 100.0% 2 176
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról ség
község Total
főváros
megyei j város
egyéb
település kateg
város
nagyközség
község Total
% within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg
100.0%
100.0% 1 100.0%
1 100.0%
14 48.3%
3 10.3%
12 41.4%
29 100.0%
7 46.7%
2 13.3%
6 40.0%
15 100.0%
19 57.6%
1 3.0%
12 36.4%
13 43.3%
1 3.3%
16 53.3%
30 100.0%
3 60.0%
5 100.0% 11 100.0%
2 40.0% 3 27.3%
2 18.2%
6 54.5%
44 46.8%
6 6.4%
43 45.7%
1 3.0%
1 1.1%
33 100.0%
94 100.0%
Volt-e olyan tevékenység (p1), ami a pályázat után megszűnt – településkategóriánként Crosstabulation p1_volt-e olyan tevékenység, ami a pály. után megTotal szűnt
nem volt ilyen volt, X p-nál
település kateg
főváros
megyei j város
város nagyközség
Count % within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg Count
12 50.0%
kizárólag a tevékenyforráshiány ség egyéb miatt szűnt ok miatt meg szűnt meg 3 9 12.5% 37.5%
24 53.3%
3 6.7%
17 37.8%
15 42.9%
1 2.9%
19 54.3%
35 100.0%
3
7
4
1 2.2%
24 100.0% 45 100.0%
177
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
község Total
% within település kateg Count % within település kateg Count % within település kateg
57.1%
42.9%
100.0% 12 100.0%
3 25.0%
2 16.7%
7 58.3%
58 47.2%
9 7.3%
55 44.7%
1 .8%
123 100.0%
A szolgáltatást igénybevevők létszámának jellemzői településtípus szerint - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation 7_hányan vették 8 44 3000 932.37 948.343 igénybe a szolgt 2007-ben Valid N (listwise) 8 a hatókör = országos A szolgáltatást igénybevevők létszámának jellemzői településtípus szerint - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation 7_hányan vették 25 19 4542 763.40 1193.854 igénybe a szolgt 2007-ben Valid N (listwise) 25 a hatókör = megyei A szolgáltatást igénybevevők létszámának jellemzői településtípus szerint - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation 66 9 7_hányan vették 5000 737.12 1226.278 igénybe a szolg-t 2007-ben Valid N (listwise) 66 a hatókör = tobb település A szolgáltatást igénybevevők létszámának jellemzői településtípus szerint - Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation 7_hányan 45 16 5000 442.13 800.671 vették igénybe a szolg-t 2007ben Valid N 45 (listwise) a hatókör = egy település Értelmi fogyatékosok aránya a 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14 év Count nincsenek % within értelmi fogyatéKOR_6-14 év kosok Count vannak % within KOR_6-14 év Total Count % within
Total
nincsenek 5 19.2%
vannak 27 21.3%
32 20.9%
21 80.8%
100 78.7%
121 79.1%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0% 178
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról KOR_6-14 év Autisták aránya a 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14 év Count nincsenek % within KOR_6-14 év autisták Count vannak % within KOR_6-14 év Total Count % within KOR_6-14 év
Total
nincsenek 12 46.2%
vannak 59 46.5%
71 46.4%
14 53.8%
68 53.5%
82 53.6%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0%
Testi fogyatékkal élők aránya a 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14 év Count nincsenek % within testi fogyatékkal KOR_6-14 év élők Count vannak % within KOR_6-14 év Total Count % within KOR_6-14 év
Total
nincsenek 16 61.5%
vannak 79 62.2%
95 62.1%
10 38.5%
48 37.8%
58 37.9%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0%
Halmozottan fogyatékos gyermekek aránya a 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14ev Total Count nincsenek % within halmozottan KOR_6-14 év fogyatékos Count gyermekek vannak % within KOR_6-14 év Total Count % within KOR_6-14 év
nincsenek 13 50.0%
vannak 52 40.9%
65 42.5%
13 50.0%
75 59.1%
88 57.5%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0%
Egyéb fogyatékkal élők aránya a 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14 év Total
nincsenek egyéb fogyatékkal élők vannak Total
Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év
nincsenek 22 84.6%
vannak 93 73.2%
115 75.2%
4 15.4%
34 26.8%
38 24.8%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0%
179
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Vakok aránya 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14 év
nincsenek vakok vannak Total
Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év
Total
nincsenek 17 65.4%
vannak 89 70.1%
106 69.3%
9 34.6%
38 29.9%
47 30.7%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0%
Siketek aránya a 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14 év
nincsenek siketek vannak Total
Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év
Total
nincsenek 20 76.9%
vannak 90 70.9%
110 71.9%
6 23.1%
37 29.1%
43 28.1%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0%
Beszédfogyatékosok aránya a 6-14 éves korosztályon belül - Crosstabulation KOR_6-14 év Total
nincsenek Beszédfogyatékosok vannak Total
Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év Count % within KOR_6-14 év
nincsenek 12 46.2%
vannak 70 55.1%
82 53.6%
14 53.8%
57 44.9%
71 46.4%
26 100.0%
127 100.0%
153 100.0%
Statistics pályázat sorszám – pályázatok száma N Valid 90 Missing 0 a év = 2001 Statistics pályázat sorszám – pályázatok száma N Valid 89 Missing 0 a év = 2002 Statistics pályázat sorszám – pályázatok száma N Valid 88 Missing 0 a év = 2003 180
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Statistics pályázat sorszám – pályázatok száma N Valid 134 Missing 0 a év = 2004 Statistics pályázat sorszám – pályázatok száma N Valid 117 Missing 0 a év = 2005 Statistics pályázat sorszám – pályázatok száma N Valid 127 Missing 0 a év = 2006
pályázatok megyék szerinti megoszlása Frequency Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Abaúj Csongrád Fejér Gyõr- MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Pest Somogy SzabolcsSzatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Budapest Total a év = 2001
Percent
Valid Percent
3 4 3 5 5 3 2
3.3 4.4 3.3 5.6 5.6 3.3 2.2
3.3 4.4 3.3 5.6 5.6 3.3 2.2
Cumulative Percent 3.3 7.8 11.1 16.7 22.2 25.6 27.8
5 5 6
5.6 5.6 6.7
5.6 5.6 6.7
33.3 38.9 45.6
3
3.3
3.3
48.9
4 7 3
4.4 7.8 3.3
4.4 7.8 3.3
53.3 61.1 64.4
2 2 3 25 90
2.2 2.2 3.3 27.8 100.0
2.2 2.2 3.3 27.8 100.0
66.7 68.9 72.2 100.0
Valid
pályázatok megyék szerinti megoszlása Frequency Valid
Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Abaúj Csongrád Fejér Gyõr- MosonSopron
3 3 5 7 2 4 1
Percent
Valid Percent
3.4 3.4 5.6 7.9 2.2 4.5 1.1
3.4 3.4 5.6 7.9 2.2 4.5 1.1
Cumulative Percent 3.4 6.7 12.4 20.2 22.5 27.0 28.1 181
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Total a év = 2002
7 6 4
7.9 6.7 4.5
7.9 6.7 4.5
36.0 42.7 47.2
1
1.1
1.1
48.3
3 6 5 4
3.4 6.7 5.6 4.5
3.4 6.7 5.6 4.5
51.7 58.4 64.0 68.5
1 2 3 2 20 89
1.1 2.2 3.4 2.2 22.5 100.0
1.1 2.2 3.4 2.2 22.5 100.0
69.7 71.9 75.3 77.5 100.0
Percent
Valid Percent
4 5 5 4 2 2 1
4.5 5.7 5.7 4.5 2.3 2.3 1.1
4.5 5.7 5.7 4.5 2.3 2.3 1.1
Cumulative Percent 4.5 10.2 15.9 20.5 22.7 25.0 26.1
5 3 5
5.7 3.4 5.7
5.7 3.4 5.7
31.8 35.2 40.9
3
3.4
3.4
44.3
1 5 5 3
1.1 5.7 5.7 3.4
1.1 5.7 5.7 3.4
45.5 51.1 56.8 60.2
3 2 1 2 27 88
3.4 2.3 1.1 2.3 30.7 100.0
3.4 2.3 1.1 2.3 30.7 100.0
63.6 65.9 67.0 69.3 100.0
pályázatok megyék szerinti megoszlása Frequency Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Abaúj Csongrád Fejér Gyõr- MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunValid Szolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Total a év = 2003
pályázatok megyék szerinti megoszlása Frequency Percent Valid
Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Abaúj Csongrád Fejér Gyõr- Moson-
5 7 8 8 7 3 5
3.7 5.2 6.0 6.0 5.2 2.2 3.7
Valid Percent 3.7 5.2 6.0 6.0 5.2 2.2 3.7
Cumulative Percent 3.7 9.0 14.9 20.9 26.1 28.4 32.1 182
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Sopron Hajdú-Bihar Heves JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom Pest Somogy SzabolcsSzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Total
7 5 14
5.2 3.7 10.4
5.2 3.7 10.4
37.3 41.0 51.5
1
.7
.7
52.2
8 8 10
6.0 6.0 7.5
6.0 6.0 7.5
58.2 64.2 71.6
1 3 1 2 31 134
.7 2.2 .7 1.5 23.1 100.0
.7 2.2 .7 1.5 23.1 100.0
72.4 74.6 75.4 76.9 100.0
Percent
Cumulative Percent 6.0 9.4 16.2 26.5 33.3 38.5 41.9
a év = 2004 pályázatok megyék szerinti megoszlása Frequency Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Abaúj Csongrád Fejér Gyõr- MosonSopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunValid Szolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Budapest Total a év = 2005
7 4 8 12 8 6 4
6.0 3.4 6.8 10.3 6.8 5.1 3.4
Valid Percent 6.0 3.4 6.8 10.3 6.8 5.1 3.4
6 6 11
5.1 5.1 9.4
5.1 5.1 9.4
47.0 52.1 61.5
2
1.7
1.7
63.2
1 10 5 3
.9 8.5 4.3 2.6
.9 8.5 4.3 2.6
64.1 72.6 76.9 79.5
1 1 2 20 117
.9 .9 1.7 17.1 100.0
.9 .9 1.7 17.1 100.0
80.3 81.2 82.9 100.0
183
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról pályázatok megyék szerinti megoszlása Frequency Percent Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Abaúj Csongrád Fejér GyõrMosonSopron Hajdú-Bihar Heves JászNagykunValid Szolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Total Missing System Total a év = 2006
5 3 8 11
3.9 2.4 6.3 8.7
4.1 2.5 6.6 9.0
Cumulative Percent 4.1 6.6 13.1 22.1
4 6 1
3.1 4.7 .8
3.3 4.9 .8
25.4 30.3 31.1
8 2 9
6.3 1.6 7.1
6.6 1.6 7.4
37.7 39.3 46.7
3
2.4
2.5
49.2
1 11 8 4
.8 8.7 6.3 3.1
.8 9.0 6.6 3.3
50.0 59.0 65.6 68.9
1 2 6 3 26 122 5 127
.8 1.6 4.7 2.4 20.5 96.1 3.9 100.0
.8 1.6 4.9 2.5 21.3 100.0
69.7 71.3 76.2 78.7 100.0
pályázatok településtípus szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
fõváros megyei jogú város város nagyközség község Total
Valid Percent
Valid Percent
25 38
27.8 42.2
27.8 42.2
21 3 3 90
23.3 3.3 3.3 100.0
23.3 3.3 3.3 100.0
Cumulative Percent 27.8 70.0 93.3 96.7 100.0
a év = 2001 pályázatok településtípus szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
fõváros megyei jogú város város nagyközség község Total
Valid Percent
20 43
22.5 48.3
22.5 48.3
21 4 1 89
23.6 4.5 1.1 100.0
23.6 4.5 1.1 100.0
Cumulative Percent 22.5 70.8 94.4 98.9 100.0
a év = 2002 184
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról pályázatok településtípus szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
fõváros megyei jogú város város nagyközség község Total
27 28
30.7 31.8
Valid Percent 30.7 31.8
26 2 5 88
29.5 2.3 5.7 100.0
29.5 2.3 5.7 100.0
Cumulative Percent 30.7 62.5 92.0 94.3 100.0
a év = 2003 pályázatok településtípus szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
fõváros megyei jogú város város nagyközség község Total
31 46
23.1 34.3
Valid Percent 23.1 34.3
38 9 10 134
28.4 6.7 7.5 100.0
28.4 6.7 7.5 100.0
Cumulative Percent 23.1 57.5 85.8 92.5 100.0
a év = 2004 pályázatok településtípus szerinti megoszlása Frequency Percent
Valid
fõváros megyei jogú város város nagyközség község Total
20 46
17.1 39.3
Valid Percent 17.1 39.3
35 7 9 117
29.9 6.0 7.7 100.0
29.9 6.0 7.7 100.0
Cumulative Percent 17.1 56.4 86.3 92.3 100.0
a év = 2005 pályázatok településtípus szerinti megoszlása Frequency Percent fõváros megyei jogú város Valid város nagyközség község Total a év = 2006
26 43
20.5 33.9
Valid Percent 20.5 33.9
36 10 12 127
28.3 7.9 9.4 100.0
28.3 7.9 9.4 100.0
1. tevékenység kizárása – elfogadás/kizárás okainak megoszlása Frequency Percent Valid Percent elfogadva 28 31.1 31.1 formai kizárt 9 10.0 10.0 Valid szakmai kizárt 12 13.3 13.3 módosításokkal 41 45.6 45.6 elfogadva Total 90 100.0 100.0 a év = 2001
Cumulative Percent 20.5 54.3 82.7 90.6 100.0
Cumulative Percent 31.1 41.1 54.4 100.0
185
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 1. tevékenység kizárása – elfogadás/kizárás okainak megoszlása Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent elfogadva 24 27.0 27.0 27.0 formai kizárt 2 2.2 2.2 29.2 Valid szakmai kizárt 26 29.2 29.2 58.4 módosításokkal 37 41.6 41.6 100.0 elfogadva Total 89 100.0 100.0 a év = 2002 1. tevékenység kizárása – elfogadás/kizárás okainak megoszlása Frequency Percent Valid Percent
Valid
elfogadva formai kizárt szakmai kizárt módosításokkal elfogadva Total
42 6 16 24
47.7 6.8 18.2 27.3
47.7 6.8 18.2 27.3
88
100.0
100.0
Cumulative Percent 47.7 54.5 72.7 100.0
a év = 2003 1. tevékenység kizárása – elfogadás/kizárás okainak megoszlása Frequency Percent Valid Percent
Valid
elfogadva formai kizárt szakmai kizárt módosításokkal elfogadva Total
39 11 34 50
29.1 8.2 25.4 37.3
29.1 8.2 25.4 37.3
134
100.0
100.0
Cumulative Percent 29.1 37.3 62.7 100.0
a év = 2004 1. tevékenység kizárása – elfogadás/kizárás okainak megoszlása Frequency Percent Valid Percent elfogadva 59 50.4 50.4 formai kizárt 1 .9 .9 Valid szakmai kizárt 24 20.5 20.5 módosításokkal 33 28.2 28.2 elfogadva Total 117 100.0 100.0 a év = 2005 1. tevékenység – elfogadás/kizárás okainak megoszlása Frequency Percent Valid Percent elfogadva 36 28.3 28.6 formai kizárt 8 6.3 6.3 szakmai ki73 57.5 57.9 Valid zárt forráshiány 8 6.3 6.3 módosítások1 .8 .8 kal elfogadva Total 126 99.2 100.0 Missing System 1 .8 Total 127 100.0 a év = 2006
Cumulative Percent 50.4 51.3 71.8 100.0
Cumulative Percent 28.6 34.9 92.9 99.2 100.0
186
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Descriptive Statistics – az igényelt összeg és az elnyert támogatás összehasonlítása N Minimum Maximum Mean Std. Deviation az igényelt ösz69 18 100 77.04 20.936 szeg hány %-át kapta Valid N (listwise) 69 a év = 2001 Descriptive Statistics – az igényelt összeg és az elnyert támogatás összehasonlítása N Minimum Maximum Mean Std. Deviation az igényelt ösz61 12 100 79.73 23.383 szeg hány %-át kapta Valid N (listwise) 61 a év = 2002 Descriptive Statistics – az igényelt összeg és az elnyert támogatás összehasonlítása N Minimum Maximum Mean Std. Deviation az igényelt összeg 66 18 100 88.85 18.952 hány %-át kapta Valid N (listwise) 66 a év = 2003 Descriptive Statistics – az igényelt összeg és az elnyert támogatás összehasonlítása N Minimum Maximum Mean Std. Deviation az igényelt összeg 91 13 100 75.16 23.081 hány %-át kapta Valid N (listwise) 91 a év = 2004 Descriptive Statistics – az igényelt összeg és az elnyert támogatás összehasonlítása N Minimum Maximum Mean Std. Deviation az igényelt összeg 95 8 100 86.87 21.807 hány %-át kapta Valid N (listwise) 95 a év = 2005 Descriptive Statistics – az igényelt összeg és az elnyert támogatás összehasonlítása N Minimum Maximum Mean Std. Deviation az igényelt összeg 43 26 100 74.15 25.512 hány %-át kapta Valid N (listwise) 43 a év = 2006 nyert-e a pályázat? Nyert-e a Frequency pályzat Valid igen 69 Missing System 21 Total 90 a év = 2001 nyert-e a pályázat? Nyert-e a pályázat nem Valid igen Total a év = 2002
Percent 76.7 23.3 100.0
Frequency
Percent
28 61 89
31.5 68.5 100.0
Valid Per- Cumulative Percent cent 100.0 100.0
Valid Percent 31.5 68.5 100.0
Cumulative Percent 31.5 100.0
187
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról nyert-e a pályázat? Nyert-e a pályázat nem Valid igen Total a év = 2003
Frequency
Percent
Valid Percent
22 66 88
25.0 75.0 100.0
25.0 75.0 100.0
nyert-e a pályázat? Nyert-e a Frequency pályázat nem 43 Valid igen 91 Total 134 a év = 2004 nyert-e a pályázat? Nyert-e a Frequency pályázat nem 22 Valid igen 95 Total 117 a év = 2005 nyert-e a pályázat? Nyert-e a pályázat nem Valid igen Total a év = 2006
Percent
Valid Percent 32.1 67.9 100.0
32.1 67.9 100.0
Percent 18.8 81.2 100.0
Frequency
Percent
84 43 127
66.1 33.9 100.0
1. tényleges idõtartama a projekteknek (hó) Frequency Hónapok száma 1 17 2 15 3 12 4 20 5 16 6 36 Valid 7 46 8 77 9 56 10 79 11 4 12 1 Total 379 Missing nem releváns 35 System 11 Total 46 Total 425 a nyert-e a pályázat? = igen
Valid Percent 18.8 81.2 100.0
Valid Percent 66.1 33.9 100.0
Cumulative Percent 25.0 100.0
Cumulative Percent 32.1 100.0
Cumulative Percent 18.8 100.0
Cumulative Percent 66.1 100.0
Percent
Valid Percent
4,0 3,5 2,8 4,7 3,8 8,5 10,8 18,1 13,2 18,6 ,9 ,2 89,2 8,2 2,6 10,8 100,0
4,5 4,0 3,2 5,3 4,2 9,5 12,1 20,3 14,8 20,8 1,1 ,3 100,0
Cumulative Percent 4,5 8,4 11,6 16,9 21,1 30,6 42,7 63,1 77,8 98,7 99,7 100,0
188
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 1. tényleges gyakorisága a végzett tevékenységeknek Alkalmak Frequency Percent mennyisége 0 12 2,8 évente 1 alka11 2,6 lom évente 2-8 26 6,1 Valid alkalom havonta 81 19,1 sűrűbben 285 67,1 10 1 ,2 Total 416 97,9 Missing System 9 2,1 Total 425 100,0 a nyert-e a pályázat? = igen 1. hatékonyságmérés gyakorisága Frequency Valid
0 volt nem volt Total System
Missing Total a nyert-e a pályázat? = igen
11 102 305 418 7 425
hány tevékenységre pályázott TevékenyFrequency ség száma 0 31 1 290 Valid 2 266 3 57 4 1 Total 645
2,6 24,0 71,8 98,4 1,6 100,0
Valid Percent 2,6 24,4 73,0 100,0
2,9 2,6
Cumulative Percent 2,9 5,5
6,3
11,8
19,5 68,5 ,2 100,0
31,3 99,8 100,0
Cumulative Percent 2,6 27,0 100,0
Percent Valid Percent Cumulative Percent 4,8 4,8 4,8 45,0 45,0 49,8 41,2 41,2 91,0 8,8 8,8 99,8 ,2 ,2 100,0 100,0 100,0
1. pályázott tevékenység típusa Frequency szülõklub baby-sitter szülõ/családi nap konferencia eszköz kiadvány Valid mentálhigiénés szülõtalálkozó tréning tanácsadás tábor honlap utaztatás Total Missing System Total
Percent
Valid Percent
Percent
Valid Percent
487 13 10
75,5 2,0 1,6
80,8 2,2 1,7
4 43 6 20 3 8 3 3 1 2 603 42 645
,6 6,7 ,9 3,1 ,5 1,2 ,5 ,5 ,2 ,3 93,5 6,5 100,0
,7 7,1 1,0 3,3 ,5 1,3 ,5 ,5 ,2 ,3 100,0
Cumulative Percent 80,8 82,9 84,6 85,2 92,4 93,4 96,7 97,2 98,5 99,0 99,5 99,7 100,0
189
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 2. pályázott tevékenység típusa Frequency szülõklub baby-sitter szülõ/családi nap konferencia eszköz kiadvány mentálhigiénés Valid játszóház tréning intézménylátogatás tanácsadás intézmény felújítás Total Missing System Total
12 77 12 6 195 14 5 4 2 4
1,9 11,9 1,9 ,9 30,2 2,2 ,8 ,6 ,3 ,6
Valid Percent 3,6 23,1 3,6 1,8 58,4 4,2 1,5 1,2 ,6 1,2
2 1
,3 ,2
,6 ,3
334 311 645
51,8 48,2 100,0
100,0
Percent
Valid Percent
347 9 5
81,6 2,1 1,2
81,6 2,1 1,2
3 28 5 18 2 4 2 1 1 425
,7 6,6 1,2 4,2 ,5 ,9 ,5 ,2 ,2 100,0
,7 6,6 1,2 4,2 ,5 ,9 ,5 ,2 ,2 100,0
1. tevékenység – típus gyakorisága Frequency szülõklub baby-sitter szülõ/családi nap konferencia eszköz Valid kiadvány mentálhigiénés szülõtalálkozó tréning tanácsadás tábor honlap Total a nyert-e a pályázat? = igen
2. tevékenység – típus gyakorisága Frequency Valid
szülõklub baby-sitter szülõ/család i nap konferencia eszköz kiadvány mentálhigiénés játszóház tréning intézménylátogatás tanácsadás
Percent
Percent
Cumulative Percent 3,6 26,6 30,2 32,0 90,4 94,6 96,1 97,3 97,9 99,1 99,7 100,0
Cumulative Percent 81,6 83,8 84,9 85,6 92,2 93,4 97,6 98,1 99,1 99,5 99,8 100,0
3 57 8
,7 13,4 1,9
Valid Percent 1,2 22,4 3,1
Cumulative Percent 1,2 23,5 26,7
5 158 11 2
1,2 37,2 2,6 ,5
2,0 62,0 4,3 ,8
28,6 90,6 94,9 95,7
4 2 2
,9 ,5 ,5
1,6 ,8 ,8
97,3 98,0 98,8
2
,5
,8
99,6 190
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról intézmény felújítás Total System
Missing Total a nyert-e a pályázat? = igen
1
,2
,4
255 170 425
60,0 40,0 100,0
100,0
3. tevékenység – típus gyakorisága Frequency Valid
eszköz kiadvány Total System
40 10 50 375 425
Missing Total a nyert-e a pályázat? = igen
4. tevékenység – típus gyakorisága Frequency kiadvány tréning Total System
Valid
Missing Total a nyert-e a pályázat? = igen
Percent
1 1 2 423 425
100,0
Valid Percent Cumulative Percent 80,0 80,0 20,0 100,0 100,0
9,4 2,4 11,8 88,2 100,0
Percent
Valid Percent
,2 ,2 ,5 99,5 100,0
50,0 50,0 100,0
Cumulative Percent 50,0 100,0
Statistics N
Valid Missing
1. tevékenység 2. tevékenység 3. tevékenység 4. tevékenység idõtartama (hó) idõtartama (hó) idõtartama (hó) idõtartama (hó) 390 66 10 2 35 359 415 423 7,98 5,62 1,00 17,50 9,00 6,00 1,00 17,50 2,526 3,782 ,000 23,335
Mean Median Std. Deviation Minimum Maximum a nyert-e a pályázat? = igen
1 12
1. tevékenység idõtartama (hó) hó Frequency
Valid
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Total
17 12 5 11 13 16 36 81 42 154 1 2 390
1 10
Percent 4,0 2,8 1,2 2,6 3,1 3,8 8,5 19,1 9,9 36,2 ,2 ,5 91,8
Valid Percent 4,4 3,1 1,3 2,8 3,3 4,1 9,2 20,8 10,8 39,5 ,3 ,5 100,0
1 1
1 34
Cumulative Percent 4,4 7,4 8,7 11,5 14,9 19,0 28,2 49,0 59,7 99,2 99,5 100,0 191
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról Missing
nem releváns System Total
Total a nyert-e a pályázat? = igen
28
6,6
7 35 425
1,6 8,2 100,0
1. tevékenység gyakorisága Frequency
Percent
Valid Percent
12
2,8
2,8
Cumulative Percent 2,8
48
11,3
11,3
14,2
136 227 423 2 425
32,0 53,4 99,5 ,5 100,0
32,2 53,7 100,0
46,3 100,0
évente 1 alkalom évente 2-8 Valid alkalom havonta sűrűbben Total Missing System Total a nyert-e a pályázat? = igen 2. tevékenység gyakorisága 0 évente 1 alkalom Valid évente 2-8 alkalom havonta sűrűbben Total Missing System Total a nyert-e a pályázat? = igen
Frequency
Percent
Valid Percent
1 21
,2 4,9
,4 8,3
Cumulative Percent ,4 8,7
1
,2
,4
9,1
13 217 253 172 425
3,1 51,1 59,5 40,5 100,0
5,1 85,8 100,0
14,2 100,0
Frequency
Percent
10 40 50 375 425
2,4 9,4 11,8 88,2 100,0
3. tevékenység gyakorisága évente 1 alkalom sűrűbben Total Missing System Total a nyert-e a pályázat? = igen Valid
Valid Percent 20,0 80,0 100,0
Cumulative Percent 20,0 100,0
4. tevékenység gyakorisága évente 1 alkalom 6 Total Missing System Total a nyert-e a pályázat? = igen Valid
Frequency
Percent
1
,2
1 2 423 425
,2 ,5 99,5 100,0
Valid Percent 50,0
Cumulative Percent 50,0
50,0 100,0
100,0
192
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról pályázatok megyék szerinti megoszlása Frequency Baranya Bács-Kiskun Békés BorsodAbaúj Csongrád Fejér GyõrMosonSopron Hajdú-Bihar Heves JászNagykunValid Szolnok KomáromEsztergom Nógrád Pest Somogy SzabolcsSzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Total Missing System Total a nyert-e a pályázat? = igen
Percent
Valid Percent
21 17 25 31
4,9 4,0 5,9 7,3
5,0 4,0 5,9 7,3
Cumulative Percent 5,0 9,0 14,9 22,2
17 13 11
4,0 3,1 2,6
4,0 3,1 2,6
26,2 29,3 31,9
20 19 34
4,7 4,5 8,0
4,7 4,5 8,0
36,6 41,1 49,2
6
1,4
1,4
50,6
4 28 27 22
,9 6,6 6,4 5,2
,9 6,6 6,4 5,2
51,5 58,2 64,5 69,7
6 7 5 4 106 423 2 425
1,4 1,6 1,2 ,9 24,9 99,5 ,5 100,0
1,4 1,7 1,2 ,9 25,1 100,0
71,2 72,8 74,0 74,9 100,0
pályázatok településtípus szerinti megoszlása Frequency Percent fõváros megyei jogú város Valid város nagyközség község Total a nyert-e a pályázat? = igen
Valid Percent
106 163
24,9 38,4
24,9 38,4
116 18 22 425
27,3 4,2 5,2 100,0
27,3 4,2 5,2 100,0
Frequency
Percent
147
232 2 18
Cumulative Percent 24,9 63,3 90,6 94,8 100,0
fenntartói megoszlás
Valid
nem értelmezhető (pl. alapítvány, egyesület) önkormányzat állam civil
34,6
Valid Percent 36,4
Cumulative Percent 36,4
54,6 ,5 4,2
57,4 ,5 4,5
93,8 94,3 98,8 193
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról egyház egyéni egyéb Total System
Missing Total a nyert-e a pályázat? = igen
2 2 1 404 21 425
,5 ,5 ,2 95,1 4,9 100,0
1. tényleges érintettek megoszlása Fő Frequency Valid
0 2 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 47 48 50
12 1 1 5 15 15 11 13 30 12 19 15 13 15 24 16 20 5 14 11 15 6 13 5 4 5 6 4 5 3 2 4 2 2 1 1 1 1 3 2 5 2 1 5 2 1 2
Percent 2,8 ,2 ,2 1,2 3,5 3,5 2,6 3,1 7,1 2,8 4,5 3,5 3,1 3,5 5,6 3,8 4,7 1,2 3,3 2,6 3,5 1,4 3,1 1,2 ,9 1,2 1,4 ,9 1,2 ,7 ,5 ,9 ,5 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,7 ,5 1,2 ,5 ,2 1,2 ,5 ,2 ,5
,5 ,5 ,2 100,0
Valid Percent 2,9 ,2 ,2 1,2 3,7 3,7 2,7 3,2 7,3 2,9 4,6 3,7 3,2 3,7 5,9 3,9 4,9 1,2 3,4 2,7 3,7 1,5 3,2 1,2 1,0 1,2 1,5 1,0 1,2 ,7 ,5 1,0 ,5 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,7 ,5 1,2 ,5 ,2 1,2 ,5 ,2 ,5
99,3 99,8 100,0
Cumulative Percent 2,9 3,2 3,4 4,6 8,3 12,0 14,6 17,8 25,1 28,0 32,7 36,3 39,5 43,2 49,0 52,9 57,8 59,0 62,4 65,1 68,8 70,2 73,4 74,6 75,6 76,8 78,3 79,3 80,5 81,2 81,7 82,7 83,2 83,7 83,9 84,1 84,4 84,6 85,4 85,9 87,1 87,6 87,8 89,0 89,5 89,8 90,2 194
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 51 52 53 54 55 57 58 59 60 61 64 65 67 70 71 72 73 74 76 77 88 97 120 122 130 149 201 500 600 5079 7000 Total System
Missing Total a nyert-e a pályázat? = igen
2 1 1 1 2 1 2 1 3 2 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 410 15 425
1. tevékenységnél előzetes igényfelmérés Frequency Valid
volt nem volt Total System
Missing Total a nyert-e a pályázat? = nem
143 54 197 2 199
,5 ,2 ,2 ,2 ,5 ,2 ,5 ,2 ,7 ,5 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 96,5 3,5 100,0
Percent 71,9 27,1 99,0 1,0 100,0
,5 ,2 ,2 ,2 ,5 ,2 ,5 ,2 ,7 ,5 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 100,0
Valid Percent 72,6 27,4 100,0
90,7 91,0 91,2 91,5 92,0 92,2 92,7 92,9 93,7 94,1 94,6 94,9 95,1 95,4 95,6 95,9 96,1 96,6 96,8 97,1 97,3 97,6 97,8 98,3 98,5 98,8 99,0 99,3 99,5 99,8 100,0
Cumulative Percent 72,6 100,0
195
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról bevétel-kategóriák * település kategóriák Crosstabulation település kategóriák főváros 0-1millió
Count % within bevétel kategóriák % within település kategóriák 1-10 millió Count % within bevétel kategóriák % within település kategóriák bevétel 10-50 millió Count kategóriák % within bevétel kategóriák % within település kategóriák 50 millió Count felett % within bevétel kategóriák % within település kategóriák Total Count % within bevétel kategóriák % within település kategóriák
4 12,5%
megyei j. város 12 37,5%
21,1%
város
Total
10 31,3%
nagyközség 4 12,5%
28,6%
31,3%
5 15,6%
12 37,5%
26,3%
község 2 6,3%
32 100,0%
40,0%
20,0%
28,3%
9 28,1%
2 6,3%
4 12,5%
32 100,0%
28,6%
28,1%
20,0%
40,0%
28,3%
4 21,1%
7 36,8%
4 21,1%
3 15,8%
1 5,3%
19 100,0%
21,1%
16,7%
12,5%
30,0%
10,0%
16,8%
6
11
9
1
3
30
20,0%
36,7%
30,0%
3,3%
10,0%
100,0%
31,6%
26,2%
28,1%
10,0%
30,0%
26,5%
19 16,8%
42 37,2%
32 28,3%
10 8,8%
10 8,8%
113 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
196
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról bevétel-kategóriák * 4_fejlesztés Crosstabulation 4_fejlesztés 0-1 millió
Count % within 4_fejlesztés 1-10 millió Count % within 4_fejlesztés bevétel kategóriák 10-50 millió Count % within 4_fejlesztés 50 millió felett Count % within 4_fejlesztés Total Count % within 4_fejlesztés
Total
nem végez 5 20,0%
végez 27 30,7%
32 28,3%
9 36,0%
23 26,1%
32 28,3%
5 20,0%
14 15,9%
19 16,8%
6 24,0%
24 27,3%
30 26,5%
25 100,0%
88 100,0%
113 100,0%
bevétel-kategóriák * 4_oktatás Crosstabulation 4_oktatás 0-1 millió 1-10 millió bevételkategóriák
10-50 millió 50 millió felett
Total
Count % within 4_oktatás Count % within 4_oktatás Count % within 4_oktatás Count % within 4_oktatás Count % within 4_oktatás
Total
nem végez 13 33,3%
végez 19 25,7%
32 28,3%
12 30,8%
20 27,0%
32 28,3%
9 23,1%
10 13,5%
19 16,8%
5 12,8%
25 33,8%
30 26,5%
39 100,0%
74 100,0%
113 100,0%
bevétel kategóriák * 4_terápia Crosstabulation 4_terápia 0-1 millió 1-10 millió bevétel kategóriák
10-50 millió 50 millió felett
Total
Count % within 4_terápia Count % within 4_terápia Count % within 4_terápia Count % within 4_terápia Count % within 4_terápia
Total
nem végez 19 35,8%
végez 13 21,7%
32 28,3%
12 22,6%
20 33,3%
32 28,3%
10 18,9%
9 15,0%
19 16,8%
12 22,6%
18 30,0%
30 26,5%
53 100,0%
60 100,0%
113 100,0% 197
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
bevétel-kategóriák * 4_inform. áramlásrmáció-nyújtás Crosstabulation 4_inform. áramlásrmáció-nyújtás 0-1 millió
Count % within 4_inform. áramlásrmációnyújtás 1-10 millió Count % within 4_inform. bevételáramlásrmációkategóriák nyújtás 10-50 millió Count % within 4_inform. áramlásrmációnyújtás 50 millió felett Count % within 4_inform. áramlásrmációnyújtás Total Count % within 4_inform. áramlásrmációnyújtás
Total
nem nyújt 12 27,3%
nyújt 20 29,0%
32 28,3%
13 29,5%
19 27,5%
32 28,3%
7 15,9%
12 17,4%
19 16,8%
12 27,3%
18 26,1%
30 26,5%
44 100,0%
69 100,0%
113 100,0%
bevétel-kategóriák * 4_tanácsadás Crosstabulation 4_tanácsadás nem nyújt 0-1 millió 1-10 millió bevételkategóriák
10-50 millió 50 millió felett
Total
Count % within 4_tanácsadás Count % within 4_tanácsadás Count % within 4_tanácsadás Count % within 4_tanácsadás Count % within 4_tanácsadás
Total nyújt
12 30,0%
20 27,4%
32 28,3%
11 27,5%
21 28,8%
32 28,3%
6 15,0%
13 17,8%
19 16,8%
11 27,5%
19 26,0%
30 26,5%
40 100,0%
73 100,0%
113 100,0%
198
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról bevétel-kategóriák * 4_rehabilitáció Crosstabulation 4_rehabilitáció nem végez 0-1 millió 1-10 millió bevétel kategóriák
10-50 millió 50 millió felett
Total
Count % within 4_rehabilitáció Count % within 4_rehabilitáció Count % within 4_rehabilitáció Count % within 4_rehabilitáció Count % within 4_rehabilitáció
Total végez
21 31,8%
11 23,4%
32 28,3%
17 25,8%
15 31,9%
32 28,3%
11 16,7%
8 17,0%
19 16,8%
17 25,8%
13 27,7%
30 26,5%
66 100,0%
47 100,0%
113 100,0%
bevétel-kategóriák * 4_szociális segítség Crosstabulation 4_szociális segítség nem nyújtott 0-1 millió 1-10 millió bevételkategóriák
10-50 millió 50 millió felett
Total
Count % within 4_szoc segítség Count % within 4_szoc segítség Count % within 4_szoc segítség Count % within 4_szoc segítség Count % within 4_szoc segítség
Total
nyújtott 23
9
32 28,3%
27,7% 25 30,1%
30,0% 7 23,3%
32 28,3%
12 14,5%
7 23,3%
19 16,8%
23 27,7%
7 23,3%
30 26,5%
83 100,0%
30 100,0%
113 100,0%
199
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról 1. pályázott tevékenység típusa * 2. pályázott tevékenység típusa Crosstabulation Count 2. pályázott tevékenység típusa szülõklub szülõklub baby-sitter szülõ/család i nap 1. pályázott eszköz tevékenység mentálhigitípusa énés szülõtalálko zó tréning Total
baby-sitter szülõ/csa konfeládi nap rencia
eszköz
9
72
7 1
5
3
2 2
4
1
180
kiadvány 11 1 1
Total
mentál- játszóhigiénés ház 2 2
tréning 2 2
1
intézményláto gatás 1 4
1
tanácsadás
intézmény felújítás 1
294 6 1
2
14 6
4 1
12
76
12
6
1 185
14
1 5
4
2
4
2
1
1 323
200
Tanulmány a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által támogatott szülősegítő szolgáltatásokról
201