Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
Önkormányzati
2013. december1
Bajánsenye IGEI KÖSZÖNTÉSEK A Római Katolikus Egyházközség nevében kívánom, hogy a Megváltó karácsonyával erõsödjék hitünk, az új esztendõben váljék valóra minden reményünk, de mindenekelõtt teljesedjék be a legfontosabb, szeretet családjainkban, falvainkban, s szeretett hazánkban! Varga Ottó esperes-plébános „Karácsony jön, hatalmas és titokzatos, Kigyulladnak szívek, tüzek és csillagok, Megtalálják Jézus Krisztust az emberek, S a békesség zászlója leng a föld felett...” Ezzel a versrészlettel kívánok Istentõl megáldott békességgel teli ünnepeket: igazi Krisztusra találást! Kollerné Loós Zsuzsanna evangélikus lelkész Minden keserûség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tõletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.” (Pál levele az efezusiakhoz 4, 31—32) Ezekre mindannyian törekszünk többkevesebb kudarccal. Krisztus megváltásának többek között ezek a gyakorlati hasznai, hogy általa nemcsak törekszünk, de képesek is leszünk a keserûség, az indulat, a harag, a kiabálás és az istenkáromlás helyett egymáshoz jóságosak, irgalmasak lenni, megbocsájtani sõt mi több szeretni. A megváltás legnagyobb haszna azonban, hogy Krisztus által örök életünk lehet Isten országában. Ennek öröme szentelje meg a Megváltó születésének ünnepét! Szakál Zoltán református lelkész
V Á LTO Z Á S O K É V E Az elmúlt év elején számos változás lépett életbe mind az oktatás, mind a közigazgatás területén. Elõször is röviden az oktatásról. 2013. január 1-jétõl az oktatás állami feladat. Az oktatási intézmények fenntartója az állam. A 3000 fõ alatti és feletti települések esetén különbséget tett a jogalkotó a kötelezettségek és a lehetõségek szempontját tekintve. Az állam az oktatási feladatok ellátására megalakította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. Ezen intézmény mûködési területe igazodik a járási rendszerhez; területünkön a Körmendi Járási Tankerület — Farkas Tiborné vezetésével mûködik. A bajánsenyei iskola esetében is az ingatlan vagyonkezelõje az állam, a pedagógusok, és a kisegítõk munkáltatója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola épületébõl a lakáson, kiállítótermeken és a konyhán kívül az épület többi részét az Intézményfenntartó Központ mûködteti, pontosabban a mûködtetés rezsi költségét az önkormányzatnak megállapodás alapján megtéríti.
Békés karácsonyi ünnepeket, örömteli, boldog új esztendõt kíván Bajánsenye Község Önkormányzata
A közigazgatási változások folyamata a kormányhivatalok felállításával kezdõdött, majd folytatódott a járási hivatalok felállításával. A Körmendi Járási Hivatalhoz tartozik az õrségi kistérség 21 települése, köztük Bajánsenye is. A járási hivatal ügyfélfogadást biztosít a településeken a települési ügysegéden keresztül. A járási hivatalnál kell intézni a szociális ügyek közül például a közgyógyellátást, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot és az ápolási díjat. A Körmendi Járási Hivatalnak Õriszentpéteren mûködik kirendeltsége. Új önkormányzati törvény is születetett. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jétõl hatályba lépett rendelkezéseinek egyik legfontosabb elõírása alapján minden 2000 fõ állandó lakosságszámot meg nem haladó település számára kötelezõ a közös hivatal létrehozása. A települések maguk választhatják meg, hogy a járáson belül kivel társulnak, de legalább 2000 fõ összlakosságszámnak vagy legalább hét telepü(Folytatás a 2. oldalon.)
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
2
ÜGYINTÉZÉSSEGÍTÕ
TISZTELT ÁLLAMPOLGÁR! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX törvény (Mötv.) 85. §-a rendelkezik a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról. Õriszentpéter város, Bajánsenye, Felsõjánosfa, Hegyhátszentjakab, Ispánk, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Õrimagyarósd, Szalafõ, Szatta, Velemér községek e törvényi rendelkezéssel összhangban hozták létre az Õriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatalt. E hivatal tudomásunk szerint az országos adatokat tekintve a legnagyobb településszámú, 13 település ügyeiben illetékességgel rendelkezõ hivatal. A KÖH létrejöttét, munkájának elindítását számos tényezõ nehezítette: A hiányos jogszabályi háttér, a közigazgatás átszervezése, a járási hivatalok létrejötte, a korábbi hivatalok, jegyzõségek megszüntetése, szétbomlása, ügyek, ügyintézõk, ügyiratok átadása, átvétele, az iskolák átadása, átvétele, az új struktúra beindítása stb. Mára a hivatal mûködtetéséhez szükséges alapvetõ feltételek rendelkezésre állnak. A 13 település ügyeinek intézése jelentõs szervezési többletfeladatot követel meg, viszont egyértelmû hozadéka a társulásnak, hogy az állami finanszírozás nagyon jól alakult. 2013-ban meg-
haladja a 124 millió Ft összegû támogatást. A kezdeti nehézségeket követõen célunk, hogy a szakmai munkát az állampolgárok, a képviselõ-testületek és az ellenõrzõ szervek elvárása szerint végezzük, fejlesszük, illetve javítsuk. Feladat volt az elmúlt idõszakban a hivatalt alakító települések sajátosságainak megismerése, a nyilvántartások egységesítése. Feldolgoztuk az adónyilvántartásokat, kiküldtük az adótartozásokról szóló értesítéseket is. Szeretnénk felhívni a figyelmet az adóbevallások és befizetések idõben történõ teljesítésére, illetve az elmaradások rendezésére, mivel az év hátralévõ részében a végrehajtásokat indokolt esetben indítani fogjuk. Ugyanígy a kereskedelmi szálláshelyek, üzletek, vendéglátó egységek ellenõrzésére is sort kerítünk. Célunk a szolgáltató közigazgatás, az, hogy a hivatali ügyintézést segítsük, az állampolgárok információhoz jussanak. Ugyanezen céllal hoztuk létre a www.oriszentpeterikoh.hu honlapot is, ahol aktuális információkat teszünk közzé. Tóth Jenõ jegyzõ, dr. Papp Krisztina aljegyzõ
Tisztelt ügyfeleink! Az ügyintézési eljárások meggyorsítása érdekében kérjük, hogy a hivatali ügyintézéshez szíveskedjenek magukkal hozni a személyazonosításra alkalmas igazolványukat, lakcímkártyájukat, TAJszámot tartalmazó kártyájukat, nyugdíjas szelvényükön kívül nyugdíjas igazolványukat, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól minden évben január 31-éig megkapott zöld színû, névre szóló igazolásukat az elõzõ évi nyugdíj összegérõl és az adott évben havonta folyósított nyugdíj összegérõl. Anyakönyvi ügyintézésnél, haláleset bejelentéséhez szükséges: az elhunyt személyazonosító igazolványa, útlevele, vezetõi engedélye, ha van mozgáskorlátozott parkolási igazolványa, nyugdíjas törzsszámot tartalmazó bármilyen irata, valamint — amennyiben rendelkezésre áll — az elhunyt születési anyakönyvi kivonata és házas családi állapotú elhunyt esetében a házassági anyakönyvi kivonata és a bejelentõ személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája. (Amennyiben nem állnak rendelkezésre az anyakönyvi kivonatok, nem kell õket beszerezni!) Tóth Jenõ jegyzõ
VÁLTOZÁSOK ÉVE (Folytatás az 1. oldalról.)
lésnek meg kell lennie a közös hivatal megalakításakor. A közös önkormányzati hivatal speciális társulás, melyet az önkormányzatok — önként, vagy a törvény kötelezõ erejénél fogva — megállapodásukkal hoznak létre az önkormányzat mûködésével kapcsolatos, valamint a polgármesteri és jegyzõi közigazgatási feladat- és hatáskörökbe tartozó ügyek döntésre való elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok hatékonyabb, célszerûbb ellátására. Bajánsenye, Õriszentpéter, Felsõjánosfa, Hegyhátszentjakab, Ispánk, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Õrimagyarósd, Szalafõ, Szatta, Velemér községek önkormányzata képviselõ-testületei 2012. december 10-én fogadták el a megállapodást az Õriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására és mûködtetésére.
Szüreti felvonulás A hivatalnak 13 települési önkormányzatot és több mint 3800 fõ lakosságot kell kiszolgálnia. A hivatal vezetõje a jegyzõ, általános helyettese az aljegyzõ, akik a testületi munkát területi alapon megosztva végzi. A hivatalnak két kirendeltsége mûködik Bajánsenyén és Hegyhátszentjakabon. Célja az önkormányzatok, és az állampolgárok ügyeinek minél közelebb történõ intézése. Mindkét kirendeltségen egy fõ igazgatási és egy fõ pénzügyi szak-
ember tevékenykedik, egy fõ pedig az ügyviteli feladatok ellátását végzi. A hivatal szakmailag egy igazgatási és egy pénzügyi osztályra tagozódik. A két osztályt 1-1 osztályvezetõ koordinálja. Bízunk benne, hogy a változások nem érintették hátrányosan ügyfeleinket, és továbbra is bizalommal fordulnak munkatársainkhoz. Tóth Jenõ jegyzõ, dr. Papp Krisztina aljegyzõ
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
3
ÖNKORMÁNYZATI MUNKA A 2013. ÉVBEN 2014. évi felújítási-fejlesztési elképzelések A 2013. évi munkát a januártól életbe lépett változások függvényében végeztük. Az általános iskola tagintézménye állami mûködtetésbe került, január 1-jétõl megalakultak a járási hivatalok, valamint január 1-jétõl a térség önkormányzatai a jogszabályi kötelezettségek értelmében létrehozták a közös önkormányzati hivatalt, ennek részeként Bajánsenyén kirendeltség felállítására került sor. A bajánsenyei kirendeltség Bajánsenye—Kercaszomor—Kerkáskápolna önkormányzatok, valamint az óvoda pénzügyeit, a három önkormányzat szociális és igazgatási, hagyatéki és a három önkormányzathoz tartozó egyéb ügyek intézését kezeli. A kirendeltség januártól két fõvel jött létre, melyet a kezdet kezdetétõl Bajánsenye község önkormányzata három fõs köztisztviselõi állással kívánt mûködtetni. Az elsõ hónapok tapasztalatai után a közös hivatal vezetése a három fõs kirendeltségi létszám beállítását elfogadta, így áprilistól a pénzügyi, az igazgatási feladatkörön túl általános ügykezelõi munkakörben is betöltötték az állást. A kirendeltség közvetlen irányítását és felügyeletét dr. Papp Krisztina, a közös önkormányzati hivatal aljegyzõje látja el heti egy nap kirendeltségi tartózkodással. A kirendeltség munkatársai a 2013as esztendõben is jól látták el hivatali feladataikat, maradéktalanul szolgálták a kirendeltséghez tartozó önkormányzatok ügyeinek pontos és határidõben történõ ügyintézéseit. A képviselõ-testület a 2013-as esztendõben tizenegy munkaterv szerinti ülést, három rendkívüli ülést, négy együttes ülést tartott. Közel egyszáz testületi határozatot hozott, és több mint tíz rendeletet alkotott. A jogszabályi elõírásoknak megfelelõen február hónapban kellõ lakossági érdeklõdés mellett lakossági közmeghallgatást tartott. Már 2012 utolsó hónapjaiban, valamint 2013 elsõ hónapjaiban az iskola állami mûködtetésbe adása, a járási hivatal rendszerének kialakítása, ezzel kapcsolatos önkormányzati tennivalók, épületek, ingatlanok, technikai eszközök átadása jelentette a legfõbb feladatokat.
Ezzel párhuzamosan megállapodások születtek a közüzemi szolgáltatások elszámolásának technikájáról (villany, gáz, víz, csatorna) a fogyasztási helyek használatarányos megosztása tekintetében. Az önkormányzat gazdálkodását tekintve változtak az állami finanszírozás szabályai, egyes adónemek egy részének elvonására került sor, településünk lakosságszámának folyamatos csökkenése a normatív finanszírozás csökkenését is maga után vonta. A finanszírozás egészét tekintve az önkormányzat költségvetése az év során kiegyensúlyozott, pénzügyi zavaroktól mentes volt. A szociális ellátást segítõ támogatások, ellátási formák változtak, tovább zsugorodtak. Az önkormányzat által vállalt nem kötelezõ támogatási formák egy részét meg tudtuk tartani, az önkormányzat 2013. évben is mûködtette Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerét, több év után elõször volt lehetõség beiskolázási támogatás fizetésére, az elõzõ évek szintjén tudtuk támogatni a település civil szervezeteit, egyesületeit. 2013-ban a közmunka-foglalkoztatás az elõzõ év gyakorlatának megfelelõen zajlott. A közmunkaprogramban településünknek öt fõ foglalkoztatására volt lehetõsége. A program pozitív eleme, hogy a foglalkoztatáson túl a projekt lehetõséget ad gépi munkák finanszírozására, kisebb mértékû útkavicsozásra is. Az önkormányzat az idei esztendõben is szervezõje és aktív közremûködõje volt a településen folyt kulturális életnek. Hagyományos rendezvényeinket megtartottuk. 2013. évre az önkormányzatnak nem volt aktuális elnyert fejlesztési pályázata. Pénzügyi lehetõségeink azonban biztosították, hogy az elmúlt évek pályázati lehetõségei hiánya miatt elmaradt, de idõszerû fejlesztéseket valósítsunk meg. Az egészségházban a védõnõi szolgálat székhelyén a vizesblokki rész állapota már nem volt tartható. Ennek rendezését az elõzõ évben már az ÁNTSZ is jegyzõkönyvileg rögzítette. Az egészségházban új beteg-WC kialakítására, valamint a többi vizesblokk teljes újjáépítésére került sor, egyes nyílászáró cserékkel,
szükséges belsõ felújítás elvégzésével. A fejlesztés költsége bruttó 1 8000 000 forint volt, melyet az önkormányzat saját erõbõl finanszírozott. Az õsz folyamán elkészült a dávidházi temetõben a térkõburkolat, amely reményeink szerint — elsõsorban rossz idõ esetén — javítja a temetési szertartás körülményeit. A beruházás bruttó értéke 1 700 000 forint összeg volt, melyet az önkormányzat saját erõbõl biztosított. Az önkormányzat a falugondnoki gépkocsihoz egy darab utánfutó beszerzését valósította meg 150 000 forint összegben. A kultúrház udvarán álló régi faház épületfelújítását végeztettük el, alakíttattuk át garázs épületté, amiben a polgárõr egyesület gépkocsijának elhelyezésére került sor. Ennek a felújításnak a bruttó összege 380 000 forint volt. Várhatón 2014. évben az ez évben Leader-pályázati konstrukcióban benyújtott közösségi ház, kondicionáló terem fejlesztési pályázatunk realizálódik. A pályázat befogadásra került, jelenleg a végleges döntés forráshiány miatt szünetel. A pályázat mûszaki tartalma értelmében az épület belsõ felújítására és új kondicionáló gépek, eszközök beszerzésére kerülhet sor. A megyei önkormányzat már bekérte 2014—2020 közötti uniós kötlségvetési idõszakra vonatkozó távlati önkormányzati fejlesztési elképzeléseket, melyek csak célok, sem a részletes ütemezését, sem a részletes lehetõséget még nem ismerhetjük. Ezen idõszakra az önkormányzat térségi és megyei összesítésre az alábbi fejlesztési elképzeléseket jelölte meg: Járdafelújítás, belterületi lakóövezeti útszakaszok felújítása, járóbeteg-ellátás rendelõfelújítás, akadálymentesítés, a vállalkozói szektor számára turisztikai fejlesztések lehetõségei, elsõsorban a vendéglátás, szállásbiztosítás minõségi feltételeinek javítására, kis-és középvállalkozások mûszaki fejlesztései, épületbõvítés munkahelyteremtéssel. Õrségi kerékpárút-hálózat kiépítése az õrségi településsel közös projekt keretében. Györke Gyula polgármester
4
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
ÚJ IDÕSZÁMÍTÁS AZ OKTATÁS, A KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN Valószínûleg mindannyian sokan hallották a sajtóból a címben szereplõ mondatot. Új idõszámítás kezdõdött a köznevelés rendszerében az idei tanévtõl. Inkább úgy fogalmaznék, hogy több új dolog, szabályt és lehetõséget vezettek be.. Szeptembertõl az általános iskolák elsõ és ötödik évfolyamán az új nemzeti alap-
csoportban segíthetjük tanulóink délutáni felkészülését. Külön napközis csoportja van az elsõ évfolyamnak, a második évfolyamnak, a harmadik-negyedik évfolyamnak és a felsõ tagozatnak. Szintén az eredményességet szolgálhatja, hogy minden osztály tanulóinak órarendbe illesztett felzárkóztató foglalkozások áll-
tanterv nyomán elkészült kerettantervek szerint tanulnak a diákok. A mindennapos, heti öt óra testnevelés már az elsõ, második, ötödik, hatodik osztályosoknak nyújt több mozgáslehetõséget. Az elsõ és ötödik osztályosoknál bevezettük a hit és erkölcstan oktatását. A bajánsenyei iskolában az idei tanévben sajnos harminc fõre csökkent a tanulólétszám reményeink szerint csak átmeneti jelleggel. Ennek ellenére továbbra is sikerként éljük meg, hogy évfolyamonkénti bontásban tanulhatják a tanulók a magyart, matematikát, környezetismeretet, német nyelvet és az informatikát. A tanítók plusz vállalásának következtében ebben a tanévben is két napközis tanulócsoportban készülhetnek délután a gyermekek. Õriszentpéteren az ötödikeseknél nagy vívmányként értékeljük, hogy öt tantárgyat (matematikát, magyart, német nyelvet, informatikát és technikát) csoportbontásban taníthatunk. Ez reményeink szerint jól szolgálja majd a differenciált oktatást és a tananyag mélyebb elsajátítását. Örömünkre szolgál az új tanév kezdetén, hogy a tavalyi három napközis csoportunk helyett idén már négy
nak rendelkezésére. Az elõzõ évek egykét ilyen foglalkozásához viszonyítva idén összesen tizennégy tanórát használunk fel hetente az említett célra. Nagy hagyomány iskolánkban a tehetségek gondozása is. Az órakeret, amelyet az elõzõ években szakkörök és egyéb foglalkozások formájában erre a célra fordítottunk szintén több órával bõvült. Az elõzõekben említett változások, azt a törvényi megfogalmazást is szolgálják,
miszerint az iskolának tizenhat óráig foglalkozásokat kell biztosítani a tanulók számára. Ehhez kapcsolódik az a törvénybeli megfogalmazás, miszerint a tanulónak tizenhat óráig az iskolában kell tartózkodnia. A szülõk írásbeli kérésére a tanulók felmentést kaptak a délutáni kötelezõ foglalkozáson való részvétel alól. Az ilyen jellegû felmentések a tanulmányi munkában történõ huzamosabb visszaesés esetén felülvizsgálatra kerülnek. Bár az iskola alapvetõen a tanulásról szól, kollégáimmal fontosnak tartjuk, hogy élményeket is adjon. A túrák, az osztálykirándulások, a különbözõ versenyek, a sí- és nyári táborok, a közös színházlátogatás, a színvonalas mûsorok mind-mind új élményekkel gazdagíthatnak és nem utolsósorban fontos építõkockák tanulóink személyiségének formálásában, a valódi közösség kialakításában. Két hónap elteltével azt tapasztalom a bajánsenyei és az õriszentpéteri intézmény összesített adatai alapján, hogy a délutáni foglalkozásokat a tanulóink több mint hetven százaléka választotta állandó jelleggel, de bizonyos napokon ez a létszám meghaladja a nyolcvan százalékot is. Ha csak a bajánsenyei iskolát tekintjük, ez a szám közel száz százalék. Tehát a szülõk és a tanulók éltek a törvény adta lehetõséggel, remélem mindenki megelégedésére. Horváth László igazgató
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
5
INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ TÉR 2008. szeptemberében jelent meg az a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által közzétett pályázati felhívás, amely lehetõséget teremtett arra, hogy a vidéki településeken élõ emberek számára egyhelyen elérhetõ szolgáltatásokkal biztosítsa életminõségük javulását. Ezt a szolgáltató központot Integrált Közösségi Szolgáltató Térnek (IKSZT) nevezték el. A pályázatban programfejlesztésre, szolgáltatások beindítására, valamint eszközbeszerzésre és épületfelújításra kellett vállalásokat tenni. A pályázat eredményességének köszönhetõen 2011 júniusában a felújított Mûvelõdési Ház, így az IKSZT helyiséget is átadták. Az önkormányzat vállalta, hogy az IKSZT keretén belül többféle szolgáltatást biztosít, így: — Helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont mûködtetéséhez. — Ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont mûködtetése, fiatalok közösségi szervezõdésének és részvételének támogatása. — Közmûvelõdési programok szervezése. — Lakosság, vállalkozások információhoz való hozzájutásának elõsegítése. — A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános könyvtár mûködtetése. — Közösségi internet-hozzáférés biztosítása. — Az iskolai felzárkóztatást segítõ, a középiskolai tanulmányokra felkészítõ, tanítási idõn túli tankör megvalósítása 6—18 éves gyermekek és fiatalok számára. — Egészségfejlesztési programok megvalósítása. A kötelezõen elõírt programokon kívül a következõ rendezvényeken vehetett részt a falu apraja-nagyja, amelyeket a teljesség igénye nélkül ismertetek: Január hónaptól heti rendszerességgel vettek részt a mozogni vágyók szakember irányításával tornagyakorlatokon.
„Aktuális tevékenységek a kiskertekben” elõadáson az érdeklõdõk véleményt cseréltek, illetve mezõgazdasági agrárszakember, növényvédõ szakmérnök által néhány jó tanáccsal egészítették ki eddigi tapasztalataikat. A már elfelejtett õrségi hagyományt, a tökmagköpesztést elevenítették fel, ami nagy sikert aratott. Az este jó hangulatban: zenével, tánccal, a régi idõknek megfelelõen kelt tészta, bor, pálinka fogyasztása mellett telt el, a ráérõs férfiak kezében még a kártya is megfordult. Nagy örömmel töltött el a sok résztvevõ és a rendezvényre felajánlott saját készítésû hagyományos kelt tészta, házi pálinka és bor. Húshagyó kedden vidám estét töltött a közel száz jelmezes és a sok „civil” bálozó annak örülve, hogy ennek a napnak a hagyománya még mindig él. A tavasz folyamán a táncházban elõször a gyerekek, majd a felnõttek sajátíthatták el a nyugat-dunántúli táncok fortélyait Korbacsics Tibortól, a Béri Balog Ádám Táncegyüttes mûvészeti vezetõjétõl és a táncegyüttes néhány táncosától. A húsvéti kiállítás nagyon sok érdeklõdõt vonzott. Köszönetemet fejezem ki a Kreatív Asszonykörnek, Györke Gyulánénak, Horváth Tibornénak, Tolvajné Cseke Erzsébetnek a kiállítás berendezéséért, a kiállítóknak a szebbnél-szebb húsvéti „portékákért”. A véradóknak meghitt hangulatú ünnepséget szerveztünk a vöröskereszttel közösen, ahol kitüntetéseket adott át a Vöröskereszt Körmendi Területe vezetõje a többszörös véradóknak. Ezúton szeretném megköszönni az ünnepség sikeres lebonyolításához az önkormányzat anyagi támogatását, valamint a véradók véradáshoz nyújtott önzetlen segítségét. Kérem a fiatalokat, hogy vegyenek részt véradó mozgalmunkban, segítsék véradással beteg embertársainkat! A májusfát a Hodosi önkormányzattal közösen állítottuk fel és táncoltuk ki a volt magyar—szlovén határátkelõhelyen. Mindkét alkalommal táncosok színesítették az összejövetelt. Köszönjük az Önkéntes Tûzoltó Egyesületnek a segítséget!
Május utolsó hétvégéjén a Kis-hegyen megrendezett majális és fõzõverseny jó hangulatban telt. Tizenegy bográcsban fõtt a finomabbnál-finomabb étel. Délutánra ugyan az idõ csepergõsre fordult, de ez az emberek hangulatát nem rontotta. Találkozzunk jövõre ugyanott! Június hónap közepén a községünkben található egyesületek, civil szervezetek vezetõi, tagjai vettek részt azon a fórumon, amelyet a Vas Megyei Civil Információs Centrumot mûködtetõ Hegypásztor Körrel, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal közösen szerveztünk. Az Õrségi Vásár keretében Tûz és víz címmel régi kályhákból, tûzhelyekbõl és üvegekbõl rendeztünk kiállítást a Mûvelõdési Házban. Az Õriszentpéteren megrendezett Parasztolimpián községünket is ötfõs csapat képviselte, valamint a községünk aszszonyaiból és egy oszlopos fiú tagból tevõdött össze a „fõzõ csapat” is, aki a versenyzõknek fõzte az ebédet (vadpörköltet és dödöllét). Köszönetemet fejezem ki Hollósiné Botka Ildikónak, Devecseri Gábornak, Pesti Csabának, Sebõk Ferencnek, Sáfrányos Jánosnak a versenyen való tisztességes helytállásért, valamint Sáfrányos Jánosnénak, Szabó Józsefnének, Talián Ferencnének, és Hollósi Aladárnak a finom ebéd elkészítéséért, valamint azért, hogy pogácsát sütöttek nevezési díjként. Minden évben megrendezzük községünkben a falunap. Az idei évben Oszvald Marika operetténekes és a Kerka Néptáncegyüttes szórakoztatta a jelenlévõket. A kulturális mûsort követõen gulyásparti, kelt tészta-, bor- és pálinkakóstolás résztvevõi lehettek az idelátogatók. A gyerekek nagyon örültek a légvárnak. Az Õriszentpéteri Mentõállomás dolgozói vércukrot és vérnyomást mértek mindenki megelégedésére. Az est folyamán a LUX együttes gondoskodott a jó hangulatról. A szüreti felvonulás — már sok éve — Kerkáskápolnáról indulva, a szomszédos szlovéniai Hodosra is átnyúló nagyszabású rendezvény. A több mint száz felvonulót minden „megállóban” számos nézõ várta, ahol a kisbíró kidobolta, a hegybíró felolvasta az elmúlt év leghuncutabb történéseit. Majd ezt kö(Folytatás a 6. oldalon.)
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
6
VIDÁM Sok évre visszatekintõ kapcsolat van a hodosi óvoda és óvodánk között. Az elmúlt években sokszínû, vidám találkozásokat szerveztünk, ahol gyermekeink maradandó, kellemes élményeket szereztek. Az idei évben a hosszú, meleg õsz lehetõvé tette, hogy mindkét helyszínen emlékezetes programban vegyünk részt. Szeptember hónapban a hodosi óvoda meghívására gyermekszüretre voltunk hivatalosak a Kapornaki Tájházhoz. A tájházban megtekinthettük a régi idõk munkaeszközeit. Tárlatvezetõnk elmesélte, hogyan használták ezeket az eszközöket. A gyermekek érdeklõdéssel hallgatták, és kérdéseikkel halmozták el az elõadót. Ezt követõen az édesre érett szõlõt leszüreteltük és ledaráltuk, majd kipréseltük, végül megkóstolhattuk a friss mustot. A dolgos kis kezek munkája után vendéglátásban részesülhettünk. Az eszemiszomot követõen vidám dalolásba kezdtünk. Egymás dalait megtanultuk, és közösen eljátszottuk. Élményekkel gazdagodva tértünk haza. Októberben a hagyományos õszi kirándulásunkra mi is meghívtuk a hodosi óvodásokat. A tervezett programunk Kamondi Anita, szülõi munkaközösségünk elnökének kezdeményezésére a magyarszombatfai fazekasház megtekin-
SZOMSZÉDOLÁS
tése volt, valamint kirándulás a gödörházi szõlõhegyre. A magyarszombatfai szülõk ötletgazdagságának köszönhetõen egy jól sike-
Együtt a hodosi és a bajánsenyei óvodások rült örömteli napot tölthettünk ismét együtt. A fazekasház megtekintése után traktor érkezett értünk segítve a hosszúnak ígérkezõ távolság megtételét. Az út hátra lévõ részét sétálva tettük meg a szõlõhegyre. Gondos kezek ez idõre el-
INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ TÉR (Folytatás az 5. oldalról.)
vetõen az óvodásoktól, a kisiskolásokon át, a Lenti Kerka Néptáncegyüttes táncosai szórakoztatták a jelenlévõket. Az idei õszön a péntek esték különbözõ lehetõséget nyújtottak a kikapcsolódásra. Lehetett bõvíteni számítógépes ismereteinket, a következõ alkalommal a mostanában újra divatos hímzésekkel a ruháinkat lehetett megújítani, és régóta õrzött, régóta gyûjtött „kincseinket” mutathattuk be egymásnak egy kiállítás keretében. Mint IKSZT munkatárs a település más közösségei, szervezetei, önkormányzata által szervezett rendezvények elõkészítésében, szervezésében és lebonyolításában is aktívan részt veszek. Az IKSZT által megvalósított rendezvények sikere attól függ, hogy a telepü-
készítették az ebédünket. Jó étvágygyal megettük a gulyást, és a kemencében sült kalácsot, perecet. A jó ebédet tetõzte a finom cukrászsütemény és a dél-
lésen élõk abba milyen mértékben kapcsolódnak be. A legfiatalabbak, az iskolások a rendezvényeken szívesen részt vesznek, a tizennégy és húsz év közötti korosztályban sajnos nem kellõ a részvételi arány, a felnõtt korúak részérõl elégedett vagyok a rendezvények látogatottságával. Megköszönöm azoknak, akik az IKSZT rendezvények rendszeres látogatói, közremûködõi. Akik eddig kevésbé kapcsolódtak be a munkába, azoknak pedig szeretném javasolni, hogy látogassák az IKSZT rendezvényeit! A nyilvános internetteremben három számítógép áll az internetezni kívánók rendelkezésére kedden, csütörtökön és pénteken 16—20 óra között. Szalainé Szabó Hajnalka IKSZT-munkatárs
utáni csemegeként kínált sült gesztenye. Játékos programként kirándultunk az erdõben az elrejtett süniket és nyuszikat keresve. A szép táj és a gyönyörû napsütés aktív mozgásra ösztönzött bennünket. Egy magaslesrõl tekintettünk szét a fenséges, õszi tájra.
Munka közben Kapornakon Felejthetetlen napot töltöttünk a gödörházi hegyen, ezért köszönetünket fejezzük ki mindazoknak akik ehhez munkájukkal, velünk töltött idejükkel hozzájárultak. A Pöttömsziget Óvoda, Bölcsõde nevelõtestülete
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
7
A T E L E P Ü L É S T I S Z TA S Á G Á É R T Településünk lakói még emlékeznek arra az idõszakra, amikor a település kommunális hulladékát Devecseri Imre fogattal gyûjtötte és szállította a volt téglagyári bányagödörbe, amely a település hivatalos hulladéklerakó helyeként mûködött. Emlékezünk a hulladéklerakó áldatlan körülményeire, hogy eseteként már a Malom úton sem lehetett közlekedni a rendetlenül, szabálytalanul leszórt szemétkupacok miatt. A jogszabályi változások tették idõszerûvé és kötelezõvé, hogy az önkormányzat 2002-tõl közszolgáltató céggel végeztesse a kommunális szemétgyûjtést és elszállítást. Akkor az önkormányzat sikeres pályázata következtében az ingatlantulajdonosok megkapták a gyûjtõedényeket, és a lakossági vélemények figyelembevételével kéthetenkénti rendszeres gyûjtéssel indítottuk a kommunális szemét elszállításának munkálatait. Pár évvel késõbb a településen két gyûjtõszigetet hoztunk létre gyûjtõedényzettel, ami biztosította a szelektív gyûjtés lehetõségét. Évente lomtalanítási akció szolgálta a házaknál felgyülemlõ lim-lom elszállítását. Az utóbbi években a házi, zsákos szelektív hulladékgyûjtés lehetõségei is megteremtõdtek településünkön. A kommunális szemétszállítás és gyûjtés szervezett formában történõ megvalósítását követõen az önkormányzat rendezte és lefedte a volt, hivatalosan is nyilvántartott hulladéklerakó telepét. Majd a jogszabályi követelményeknek megfelelõen négy évvel ezelõtt a rekultivációra való elõkészítés feladatainak megfelelve a területet lekerítette, és a szükséges további terepegyengetést elvégeztette. Ebbõl fakadóan a temetõi hulladék elhelyezésérõl és elszállításáról is gondoskodnunk kellett. A dávidházi temetõ oldalbejáratánál fémkonténert helyeztettünk el biztosítva a temetõi hulladék elhelyezését, a bajánházi temetõbõl az önkormányzat pedig rendszerességgel ebbe a konténerbe szállította a temetõi hulladékot. 2012. december 31-ével az érvényes közszolgáltatási szerzõdésünk a MÜLLEX Kft.-vel lejárt, új közszolgáltató kijelölésére azonban tavaly év végén nem
kerülhetett sor, mivel a parlament év közben számos olyan intézkedést, jogszabályt alkotott, amely az év végi idõszakban számos jogbizonytalanságot okozott, így a MÜLLEX Kft. szolgáltatóval a szolgáltatási szerzõdést meghosszabbítottuk, és 2013 márciusában az önkormányzat pályázatot írt ki a szolgáltatás biztosítására. Az önkormányzat ajánlattételi felhívásaira két ajánlattevõ jelentkezett, a Lenti Hulladékkezelõ Kft., valamint Zaladepó Zalaegerszeg Kft. A régi szolgáltató MÜLLEX Kft. nem nyújtotta be pályázati szándékát. Az önkormányzat képviselõ-testülete április hónapban bírálta el, és döntött a benyújtott pályázatok ügyében és 2013. május 1-jétõl a Zaladepó Zalaegerszeg Kft.-t bízta meg a települési szilárd hulladék elszállítás és ártalmatlanítás közszolgáltatási feladataival. A képviselõtestület döntését elsõsorban a legkedvezõbb ajánlatot adó kiválasztása motiválta. A Zaladepó Kft. az addig érvényben lévõ MÜLLEX Kft. díjtételéhez viszonyítva ürítési alkalmanként mintegy 100 forinttal kedvezõbb ürítési díjat ajánlott, melyet a megkötött közszolgáltatási szerzõdés alapján alkalmaz, sõt 2013. június 1-jétõl a 10%-os csökkentést is biztosítja a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen. Az önkormányzat az új szolgáltató tevékenységével alapvetõen elégedett. Sajnos a jogszabályok további változásai az önkormányzatot jelen idõszakban arra kényszeríttették, hogy ez év végével kénytelen megismételni a közszolgáltatás elvégzésének biztosítását szolgáló pályázati kiírást. Reméljük, hogy a jelenlegi szolgáltató az új követelményeknek megfelelve sikeres pályázatot fog benyújtani, és a közszolgáltatást a településen elnyeri. Az elmúlt tíz esztendõ a település rendjének és tisztaságának biztosítása tárgyában számos változáson ment keresztül. A lakosság döntõ többsége gördülékenyen igazodott az új módszerekhez, a kommunális kukás hulladékgyûjtés vonatkozásában különösebb problémák nem adódtak. A szelektív gyûjtõedények és gyûjtõszigetek használatával már sajnos sokkal több a gond. A gyûjtõedé-
nyeket nem a feltüntetett hulladékféleség szerint használják, a gyûjtõedények fedelét felfeszítve az üveges gyûjtõedénybe papírt, a mûanyag palackos gyûjtõedénybe üvegpalackot, esetenként romló, ételmaradékkal teli zsákot szórnak. A gyûjtõszegetek környéke — elsõsorban a vasúti megálló mellett lévõ — idõközönként szeméttelep képét mutatja. Ugyancsak számos probléma mutatkozott az elmúlt években a temetõi hulladékok elhelyezését illetõen. Az oldalkapunál elhelyezett fém konténerbe nem szórják bele a szemetet, a temetõkben a régi gyûjtõ mellé lerakják, a temetõkapuban elhelyezett 1000 literes gyûjtõedénybe koszorúkat, nagy mennyiségû zöld növényzetet szórnak, holott ez a gyûjtõedény mécsesek, mûanyag csokrok és egyéb csomagolóanyagok elhelyezésére szolgál. Önkormányzatunk éves szinten közel egymillió forint összeget fizet a hulladékelszállítás és -ártalmatlanítás költségeire, amely tartalmazza az önkormányzati középületek, közterületek és temetõkben keletkezõ hulladék elszállítását, valamint a lomtalanítás költségét. A településünkön élõk többsége számára is fontos a település rendje és tisztasága, ezt a keletkezett hulladékok szabályszerû elhelyezésével lakóingatlanuk és közvetlen környezetük rendezettségével nap mint nap tanúsítják. Sajnos többen vannak, akik számára a település rendje és tisztasága nem fontos, nem tartják be a hulladékok elhelyezésével kapcsolatos szabályokat és elvárásokat, szennyezik saját és települési környezetünket. Tiszta és rendezett környezetünk megteremtése és megóvása érdekében kérem a település lakóinak aktív és jószándékú közremûködését! Györke Gyula polgármester
8
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI A hortobágyi kényszermunkatáborok felszámolásának 60. évfordulója alkalmából rendeztek Kitépték õket közülünk címmel honismereti emléknapot Bajánsenyén. A Vas Megyei Honismereti Egyesület és Bajánsenye Község Önkormányzata által közösen szervezett eseményre október 26-án került sor. A konferenciára érkezõ vendégeket, egye-
A megyei önkormányzat részérõl Kerekes Ferenc Béla tanácsnok mondott védnöki köszöntõt. Beszédében többek közt megdöbbentõ gonoszságnak és aljasságnak nevezte a kitelepítéseket, amelyekrõl máig is kevés szó esik, és elmaradt az érintettek kárpótlása is. Györke Gyula, Bajánsenye község polgármestere a folytatásban Bajánse-
sületi tagokat, egykori kitelepítetteket és hozzátartozóikat, érdeklõdõket Zsámboki Árpád, a honismereti egyesület elnöke köszöntötte a helyi mûvelõdési házban. — Az ötvenes évek elején olyan trauma érte az Õrvidéken, a Rábavidéken és az egész nyugat-magyarországi régióban élõket, hogy ezt a megemlékezésünket bárhol megtarthatnánk. Bajánsenyére azért esett a választásunk, mert itt kitüntetetten foglalkoznak az emlékállítással, az emlékek megõrzésével és a tanulságok feldolgozásával — kezdte mondandóját az egyesület elnöke. — A mai nap az emlékezés és az emlékeztetés napja. A program szerves része kíván lenni annak a véget még nem érõ sornak, amely emléket kíván állítani a sajnálatos eseményeknek. Emlékeztet arra, hogy ez a kollektív trauma egyben egyéni trauma is, mely egyéneket és közösségeket szakított szét. Ezeknek a politikai és társadalmi okait is átvizsgálva még inkább tisztában kell, hogy legyünk történelmünkkel — folytatta mondandóját Zsámboki Árpád, majd arról beszélt, hogy megyénket különösen sújtotta ez az embertelen társadalomátalakítási kísérlet.
nye múltját és jelenét mutatta be. Tõle tudhatták meg a tanácskozás résztvevõi többek közt, hogy négy, a történelmi Õrséghez tartozó településbõl — Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány — lett 1951-ben Bajánsenye. A második világháborút követõen még ezer
felett volt a falu lakossága, ma ennek csupán a fele. Még így is a térség legnagyobb településének számít. A polgármester elmondta még, hogy mindig is szorgalmas, dolgos emberek laktak itt, talán ez is oka lehetett, hogy a régióból Bajánsenyérõl vitték el a legtöbb embert. A kitelepítésekben 14 család, 59 fõ volt érintett. Ezért aztán 2008-ban Bajánsenyén elsõként állítottak emléket, és tartottak nagyszabású megemlékezést a kitelepítettekrõl.
Györke Gyula polgármester beszédét követõen a helyi Kerkabarka Színjátszó Csoport adott elõ egy, a témához kapcsolódó megrázó erejû elõadást Pakolni kell a nagy útra címmel. Az amatõr színjátszók — Csekéné Sipos Andrea, Cseke Sándor, Anduska János, Bajor János — által profi módon elõadott igaz történet megdöbbentõ hatással bírt és nagy tapsot kapott a nézõközönségtõl. A program folytatásaként elõbb dr. Hantó Zsuzsa szociológus, egyetemi docens Kiszolgáltatva, de senkitõl sem védve címmel, majd Saád József szociológus, a Telepesek Múzeum Társadalmi Alapítvány képviselõje Péntek volt és 23 címmel tartottak elõadást. Dr. Hantó Zsuzsa docens többek közt arról beszélt, hogy ez a trauma hosszú idõre megmérgezte a lelkeket, tette tönkre a családokat. A kitelepítettek az amnesztia után se mehettek vissza egykori lakóhelyükre, elorozott vagyonukat nem kapták vissza, nem nyerték vissza jogaikat sem, és még sokáig zavarták puszta jelenlétükkel a népi demokráciát. Saád József szociológus száraz tényekkel kezdte elõadását. A megyébõl 1063 embert hurcoltak el kényszermunkatáborokba kisemmizve ezzel mintegy 260 családot. Az elsõ transzportokat 1950. június 3-án indították útnak, majd több hullámban folyt a kitelepítés. Az emberek a Hortobágy peremére — Kónya-puszta, Tedej — kerültek. És azt, hogy ki a kulák, ki az ellenség, azt a „falusi elvtársak” határozták meg akkor Rákosi Mátyás felhatalmazása alapján. A délelõtt folyamán még dr. Munda Hírnök Katalin, a Ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézet munkatársának a Rábavidéki szlovénok a magyar gulágon címû és dr. Horváth Sándor muzeológus, A nyugati határszéli horvátok kitelepítése címû elõadására került sor. Bemutatták továbbá Bognár Ernõ kercaszomori kitelepített Fél idõn túl címû kéziratos naplóját is. A honismereti emléknapon koszorúzásra is sor került a bajánsenyei kitelepítettek emlékmûvénél, majd a résztvevõk megtekinthették a kitelepítési dokumentum-kiállítást és a település helytörténeti gyûjteményét. Kálmán György
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
9
2013 A KERKABARKA ÉVE A színjátszó csoport a 2013-as évadot immár dr. Szöllõsi Judit vezetésével kezdte el. Az új rendezõnõ is maradni kívánt a csoport korábbi stratégiája,
Végtére is a bemutató, a falunapi fellépés a csoporttól ilyenkor megszokott sikerrel zárult, a teltházas kultúrotthon, a lelkes közönség is gondoskodott minderrõl.
A rendezõnõ a társulat átvételének kezdetétõl változtatni kívánt azon a korábbi gyakorlaton, amely szerint kevesebb díszlet bevonásával, a szereplõk nagyobb játékkoncentráltságával is lehet kellõ hatást elérni. Elképzelése ezúttal bevált, az elõadás utáni vélemények mindezt bizonyították. Ugyanakkor a díszletek mellõzhetõségében nagy szerepet játszott a társulat birtokába jutott fény- és hangtechnika, amit Szép József technikus ajánlásával és szakmai irányításával tudott a csoport megvásárolni, illetve azt szakszerûen üzemeltetni. A helyi falunapi rendezvények után a csoport létszámában sajnálatos változás történt, hiszen két tagtárs önként jelezte, hogy a mostani évadban esedékes új darabokban már nem kíván részt vállalni. Ezzel egyidõben nem zárkóztak el attól az eshetõségtõl, hogy amennyiben
elképzelése talaján, mely szerint folytatni kell a jó humorú, víg kedélyû népi komédiák tanulását, illetve bemutatását. A csoport a tavasz folyamán az elmúlt év hasonló idõszakában megtanult három kis parasztkomédia, a Tehénhistóriák bemutatásával ragadtatta tapsra a közönséget. Ugyanakkor egy új darab tanulása is elkezdõdött a fellépésekkel párhuzamosan, Török Rezsõ Menyaszszonytánc címû komédiájának elsajátításával készült a szokásos, helyi falunapon történõ elsõ bemutatójára. A próbák lebonyolítása nem ment teljesen zökkenõmentesen, hiszen az azokról való többszöri hiányzások nehezítették a darab rendezését, menetét, folyamatosságát. az általuk játszott darabokra igény mutatkozik, a fellépéseken még erõsítik a társulatot. Ez év szeptemberétõl a rendezõnõ próbára teszi a csoportot a tekintetben, hogy kipróbálja a figurákat nem kifejezetten népies jellegû szerepekben is. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy közülük valamelyik bemutatására nem szükséges a jövõ év augusztusáig várni. Remélhetõleg ezen elképzelését a közönség reakciója, tapsa is megerõsíti majd... Cseke Sándor
10
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAP BAJÁNSENYÉN IS A 2009. évi Önkormányzati Hírlevélben volt szerencsém a bajánsenyei könyvtárról írni. Abban az évben Országos Nagy Könyvtári Napok keretében volt egy nagyobb rendezvényünk. Az idei esztendõben október 11-én az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozat alkalmából újra abban a megtiszteltetésben volt része szerény kis olvasótáborunknak (jelenleg is több mint száz olvasónk
van), hogy a körmendi Faludy Ferenc Könyvtár vezetõsége ismét egy kedves délutánt szerzett minden résztvevõnek. A jelenlévõk tábora az óvodásoktól az iskolásokon, fiatal szülõkön át a nagymamákból tevõdött össze. Már sokan várták ezt a délutánt, ahol különbözõ rejtvényeket lehetett megoldani egyénileg és csoportokban is. Weöres Sándor költõ, Vas megye szülötte 100 éve született, az õ verseibõl hirdettünk szavalóversenyt az iskolásoknak. Minden versenyzõ értékes díjat kapott, sok szép könyv talált gazdára ezen a délutánon. Az „agytorna” után a késõ délutánba nyúlóan a Tarisznyás Együttes szórakoztatta a tisztelt jelenlevõket. Remélem, mind a gyerekek, mind a nagymamák csapata még sokáig jó szívvel emlékezik vissza erre a jó hangulatú délutánra, és örömmel várja a következõ programot. Addig is mindenkit szeretettel hív és vár Bajánsenyén is a könyvtár a régiek mellett sok új, érdekes könyvvel, folyóirattal, CD-vel vagy filmmel. Örvendek, hogy ismét helyt adhattunk ennek a rendezvénynek, és hiszem, hogy ez is hozzájárul a könyvtárt látogatók számáénak növekedéséhez. Pappné Balogh Ágnes
POLGÁRÕR EGYESÜLETÜNKRÕL Egyesületünk vezetõségében 2013 márciusában változás történt. Boncz László lemondott elnöki tisztségérõl, így új elnököt kellett választani. A közgyûlés Sebõk Ferencet választotta elnöknek, aki ezen idõponttól tölti be ezt a tisztséget. Egyesületünk tagjainak száma 14 fõ. Rendszeresen részt veszünk a továbbképzéseken és fórumokon. Részt vettünk a Megyei Polgárõr Napon. Ebben az évben elismerést kapott Boncz László és Pongrácz Elek Sándor tagtársunk, amire büszkék vagyunk. Igyekszünk biztosítani a faluban történt eseményeket, illetve — a lehetõségekhez képest — járõrszolgálatot látunk el. Megállapodásunk van a szomszéd településekkel, így kisegítjük egymást a nagyobb rendezvények biztosításában.
Különös figyelmet fordítunk a támogatóinkra, illetve azokra, akikkel szerzõdést kötöttünk. A rendõrséggel is vannak közös szolgálataink. Szeretném megköszönni azokat a támogatásokat, amelyeket egyesületünk mûködéséhez ebben az évben is nyújtottak. Ezen támogatásokból tudjuk fedezni éves kiadásainkat és mûködési költségeinket. A 2013. évi a támogatásokból vásároltunk fénymásolót, kézi rádiókat a szolgálat ellátásának segítéséhez. A jövõ évben szeretnénk számítógépet vásárolni, így teljes lenne polgárõrirodánk felszereltsége. Mivel jelenlegi szolgálati gépkocsink fenntartása kora, mûszaki állapota miatt költséges, ezért az idei évben lehetõség
nyílt egy új gépkocsira pályázni. Reményeink szerint 2014-ben megkapjuk. Ezúton megköszönöm az önkormányzatnak, illetve polgármesterünknek, hogy irodahelyiséget és a szolgálati gépkocsinak garázst biztosított, így egyszerûbbé vált polgárõreink szolgálatának ellátása. Végezetül mindenkinek szeretném megköszönni, aki bármilyen módon segítette egyesületünk mûködését és fejlõdését. Polgárõr társaim nevében ígérem, hogy a jövõ esztendõben is — lehetõségeinkhez mérten — vigyázzuk, illetve õrizzük kicsiny falunk nyugalmát. Köszönetet mondok minden polgárõr társamnak a 2013-as évben végzett tisztességes helytállásáért, illetve a szolgálat ellátásáért. Sebõk Ferenc elnök
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
11
A GENERÁCIÓVÁLTÁS IDEJE Hét éve már, hogy a bajánsenyei labdarúgócsapat magasabb osztályba lépett. A 2006-os felkerülés óta az elmúlt, 2012—2013-as bajnokságban szerepelt a leggyengébben a gárda a megyei másodosztályú labdarúgó-bajnokság körmendi csoportjában. A 12. helyet még újoncként is felülmúlta az együttes (11. hely), de volt két negyedik, egy hetedik és egy 10. helyezése is ezalatt. A gyengébb bajnoki szereplésnek több összetevõje is lehetett, ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A csapat erõssége éveken keresztül az volt, hogy egyben tudott maradni. Csupán egy-egy játékos távozott, így csak a pótlásukra kellett igazolni. Ez egy bizonyos idõ után elkényelmesítette a társaságot, a helyét mindenki biztosnak érezte, nem kellett megküzdeni a csapatba kerülésért. A bajánsenyei pálya felújítása miatt a nyolcadik fordulóig Kondorfán játszotta a gárda a hazai találkozóit az elõzõ pontvadászatban. Bár a kondorfaiak jó vendéglátóknak bizonyultak, sem a játékosok, sem szurkolók nem érezték jól magukat ez alatt az idõ alatt. Persze nem emiatt, de nem is volt pontja a csapatnak egészen a 8. fordulóig. Ilyen hátrányból kellett felállni, és a hátralévõ idõben anynyi pontot gyûjteni, hogy a kiesést elkerüljék. Nem volt könnyû feladat. A téli szünetben még a 15. kiesõ helyen állt a csapat! Mindössze 11 pontot sikerült gyûjteni, ez három gyõzelembõl és két döntetlenbõl jött össze. A gólarány pedig olyan katasztrofális volt, hogy jobb le sem írni. A felejthetõ õszi idény után egy kaotikus tavaszi idõszak következett. A káoszt az idõjárás okozta. Csonka fordulók, elhalasztott játéknapok, sûrû májusi program, ami jellemezte amatõr labdarúgásunkat ebben az idõszakban. Az elsõ tavaszi fordulót (16.) május 1-jére halasztották, a másodikon (17.) csak Bajánsenyén és Szarvaskenden rendeztek meccset. A következõ hétvégén megint nem lehetett játszani az idõjárás miatt, a 18. fordulót áttették pünkösd hétfõre. A 19. játéknap volt a sorsolás szerinti helyén, de már a 20. fordulót ismét halasztani kellett, ez a bajnokság végére maradt. A kuszaságok ellenére a tavaszi idény már több örömet
tartogatott a csapat szurkolók számára. Nyolc gyõzelem, egy döntetlen és hat vereség állt a csapat neve mellett, de ami fontosabb, ez 25 pontot ért. Tavasszal idegenben a Magyarszecsõd mögött a második legjobb mutatókkal a bajánsenyei focisták rendelkeztek. Ezeknek az eredményeknek köszönhetõen hamar elkerült a csapat a kiesõ helyekrõl. Egyre több fiatalt próbáltak ki a felnõtt csapatban, lett konkurencia, amely nagyobb erõbedobásra késztetett mindenkit. A 2013—2014-es bajnokság aztán a generációváltás jegyében kezdõdött idén augusztusban. Már az elsõ mérkõzésen több tizenéves játékos szerepelt a felnõtt
ez a fiatalítás lehet a szép jövõ záloga. Fõleg annak tükrében, hogy az utánpótlás gárda jelenleg az elsõ helyen áll. Teszik ezt úgy a fiatalok, hogy legjobbjaik már a felnõtt csapatban játszanak. Az elmúlt bajnokságban az utánpótlás a 7. helyen végzett. Innen sikerült elõrelépni az idén. Az egyesületnél az elmúlt években szisztematikus utánpótlás nevelés folyik. A fiatalokat az utánpótlás csapatot Bajánsenyén nem szükséges rossznak tartják, hanem partnernek tekintik. A felnõtt csapat szakmai vezetése folyamatosan figyelemmel kíséri a fiatalok teljesítményét, az arra érdemesek sorra bemutatkozási lehetõséget kapnak az elsõ csapatnál. Ennél nagyobb ösztönzõ
kezdõcsapatba. A saját utánpótláson kívül a nyáron igazolt fiatalok is egybõl bevetésre kerültek. A csoport legfiatalabb átlagéletkorú gárdája jelen pillanatban a bajánsenyei. Nem egy olyan mérkõzés volt az õsszel, amikor a kezdõ csapat átlagéletkora alig haladta meg a 20 évet. A bajnoki kezdés sajnos kísértetiesen hasonlított az elõzõ évihez, legalábbis abban a tekintetben, hogy a nyolcadik fordulóban most is csupán négy pont állt a csapat neve mellett. Szerencsére a hátsó régióhoz tartozó közvetlen riválisokat mind sikerült legyõzni, így egy fordulóval a téli szünet elõtt már most több a pont, mint az elõzõ bajnokságban. Az idei gyengébb szereplés egyértelmûen a generációváltás eredménye. A tapasztalatlan fiatalok egyszerre sokan kerültek a mélyvízbe, és nem minden esetben volt olyan rutinos játékos velük együtt a pályán, aki vezéregyéniséggé tudott volna válni, és vezette, irányította volna õket. Türelemmel kell lenni a csapat iránt, mert
erõ nem kell egy fiatal labdarúgó számára. Nem kell és nem is szabad temetni a bajánsenyei futballt, mint ahogy tették azt nemrégiben azok a „vicces szurkolók”, akik a vesztes meccs után koszorút akasztottak a helységnévtáblára! A felnõtt csapatnál lévõ fiatalok, valamint az utánpótlás csapat pozíciója a biztosítéka annak, hogy Bajánsenyén még sokáig lesz futball. Kálmán György Önkormányzati Bajánsenye
Kiadja: Bajánsenye Község Önkormányzata 9944 Bajánsenye, Vörösmarty utca 13/A www.bajansenye.hu Felelõs kiadó: Györke Gyula polgármester Szerkesztõ: Szalainé Szabó Hajnalka IKSZT-munkatárs Tipográfus: Lengyák András
12
Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye
ÉLETKÉPEK A TELEPÜLÉS ÉLETÉBÕL