Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye december1

Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye

Önkormányzati

2008. december1

Bajánsenye IGEI KÖSZÖNTÉSEK „Az Ige testté lett és közöttünk lakott, és láttuk az Õ dicsõségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsõségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” (János evangéliuma 1,14) Isten az Õ egyszülött Fiában ajándékot adott nekünk: az életet, a világosságot, a dicsõséget, és a kegyelmet. Szükséged van ezekre az ajándékokra. Légy készen! Ha szólít, fogadd be az életedbe! Ez fog gazdagítani ezen az ünnepen és az új esztendõben. A Bajánsenyei Református Egyházközség nevében. Hella Ferenc lelkipásztor

„Amint a látás képessége benne van az egészséges szemben, úgy van benne a Szentlélek mûködése a megtisztult lélekben” (Nagy Szent Vazul). Törekedjünk tisztán tartani lelkünket, hogy a Szentlélek mûködhessen bennünk az új esztendõben! Az Õrségi Katolikus Egyházközség nevében. Varga Ottó címzetes esperes

„Megjelent az Isten üdvözítõ kegyelme minden embernek.” Isten adja, hogy Jézus szeretetét mindnyájan meglássuk, észrevegyük az ünnepekben! Kegyelemben gazdag karácsonyt, és boldog új esztendõt kívánok az evangélikus gyülekezet nevében! Kollerné Loós Zsuzsanna evangélikus lelkész

TÁJÉKOZTATÁS A KÖRJEGYZÕSÉGRÕL Bajánsenye—Kercaszomor—Kerkáskápolna községek körjegyzõi teendõit 2008. szeptember 1. napjától látom el. A körjegyzõség tevékenysége miatt kikerülhetetlen minden állampolgár számára. Az állampolgárok hivatalos ügyei széles körben nálunk intézhetõek. Szeretnénk az Önök számára könnyebbé, gyorsabbá, emberközpontúvá tenni az ügyintézést, ugyanakkor szeretnénk munkánkat egy kicsit megmutatni a település lakosságának. Szeretnénk, ha továbbra is bizalommal fordulnának hozzánk ügyeikkel, és igyekszünk e bizalmat kiérdemelni. Úgy gondoljuk, ha az ügyintézés körülményeit, módját, saját lehetõségeiket ismerik, tudják, kihez, mikor fordulhatnak, nem jönnek majd fenntartással az „arctalan hivatalba”. Könnyebb lesz a mi munkánk is, hiszen felkészült, tájékozott, céltudatos emberekkel dolgozhatunk együtt. A körjegyzõség, mint hivatal, az önkormányzatok feladatellátását hivatott elõsegíteni, szervezni és a döntéseket végrehajtani. Szakmai feladatom elsõsorban a törvényesség védelme, a testületek dönté-

seinek a végrehajtása, ebben kívánok következetes lenni. A végrehajtásban fontos a testületekkel való folyamatos konzultáció. Úgy gondolom, hogy a hivatal munkájával a hatáskörök gyakorlásán kívül számos más tevékenységet is végeznek. Elsõsorban a pályázatok készítésére, a pénzforrások elõteremtésére, a nyert pályázatok végrehajtására, és azok elszámolására gondolok. A körjegyzõi feladatok ellátása során kiemelten fontosnak ítélem: 1. A községfejlesztési és községüzemeltetési feladatok megvalósításához szükséges források megszerzését elõsegítõ hazai és európai uniós pályázati lehetõségek figyelemmel kísérését. Pályázatok készítését, az elnyert pályázatokkal a kitûzött célok magas színvonalú megvalósítását a teljes pályázati forrás felhasználásával. Ebben az elõkészítési, a pénzügyi lebonyolítási és az elszámolási hivatali teendõk szakszerû ellátását. 2. Az önkormányzatok által fenntartott intézmények mûködési feltételeinek javításával a feladatellátás színvonalának folyamatos emelését, a hivatal érintett (Folytatás a 2. oldalon.)

Békés karácsonyi ünnepet, örömteli, boldog új esztendõt kíván Bajánsenye Község Önkormányzata


2

TÁJÉKOZTATÁS KÖRJEGYZÕSÉGRÕL (Folytatás az 1. oldalról.)

köztisztviselõinek érdemi segítségnyújtásával. 3. A képviselõ-testületek tevékenységében meghatározott és a döntésjóváhagyást igénylõ ügyek kellõ idõben történõ elõkészítését, a jogszerûségi és a célszerûségi szempontoknak is megfelelõ testületi döntések meghozatalának szakmai megalapozását. 4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek a gyakorlatban történõ folyamatos, szakszerû alkalmazását, az elektronikus ügyintézés lehetõségének fokozatos megteremtésére való törekvést. Az államigazgatási és az önkormányzati hatósági ügyek intézése során a szolgáltató jelleg erõsítését, a szakszerûségre, a jogszerûségre és a humánus ügyfélfogadásra való állandó törekvést, ehhez a kulturált ügyfélfogadás körülményeinek javítását. 5. Az önkormányzati és az igazgatási tevékenység nyilvánosságának fokozását tudatos és rendszeres tájékoztató munkával, a képviselõ-testület, a tisztségviselõk és a hivatal munkájáról való rendszeres és hiteles információk nyújtásával. 6. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szolgáltatásorientált, polgárbarát közigazgatás szellemének megfelelõ közszolgálat biztosítására, a hatékonyság javítására. 7. Biztosítani kell a helyi közszolgáltatások jó színvonalának megtartását, lehetõségek szerinti emelését a közszolgáltatásokat igénybe vevõ polgárok megelégedettségének javítása érdekében. 8. A lakosság szociális biztonságának megteremtése és megõrzése érdekében gondoskodni kell a szociális ellátó rendszer mûködtetéséhez szükséges feltételek biztosításáról, illetve az önkormányzat részére kötelezõ ellátási formák megteremtésérõl. A körjegyzõséget fenntartó önkormányzatok képviselõ-testületeinek, polgármestereinek hatáskörébe tartozó ügyek — mint például rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek, méltányossági közgyógyigazolvány, szociális

étkezések, a közhasznú és közcélú munka — vonatkozásában a körjegyzõség alkalmazottainak elõ kellett készíteni a döntéseket, a szükséges igazolások beszereztetésével, adott esetben más hivataltól hivatalból történõ iratbeszerzéssel, s a döntések meghozatalát követõen pedig azok végrehajtását kellett biztosítani. A képviselõ-testületek üléseivel öszszefüggésben Bajánsenyén összesen 18 jegyzõkönyv készült (külön-külön számítva a rendes és rendkívüli, a nyílt és zárt üléseket, valamint közmeghallgatást), továbbá összesen 8 rendelet megalkotására, módosítására került sor a központi jogszabályi változások, valamint a helyi igények figyelembevételével, s a képviselõ-testület által meghozott 99 határozat végrehajtásáról kellett gondoskodni. A körjegyzõségen az elmúlt évben a majdnem 900-at elérõ fõszámon és közel 4000 alszámon iktatott ügyiratforgalom volt, melyek típusai a következõk: pénzügyi, egészségügyi igazgatási, szociális igazgatási, környezetvédelmi, építésügyi, területfejlesztési és kommunális igazgatási, közlekedés és hírközlési igazgatási, vízügyi igazgatási, belügyi igazgatási, lakásügyek, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási, ipari igazgatási, kereskedelmi igazgatási, idegenforgalommal összefüggõ, földmûvelésügyi, állat- és növényegészségügyi, munkaügyi igazgatási, önkormányzati és általános igazgatási ügyek, továbbá közoktatási és mûvelõdésigazgatási. Fentiek elengedhetetlen feltétele mindezekkel egyidejûleg a szükséges nyilvántartások vezetése, biztosítva ezáltal az említett ügyekben a nyomon követhetõséget és a pénzügy felé az igénylések alapját. A nyilvántartások másik részét képezik azok, melyek vezetése nemcsak a jogszabály által kötelezõ, hanem a körjegyzõség egyes munkafolyamatainak összehangolása céljából is. Ilyenek például a magánszálláshelyekre, az ebekre, a lakcímekre, a hulladékgyûjtõ edényekre vonatkozó nyilvántartások — melyek akár behajtási eljárások megindításában is bizonyító erejû adatként szerepelhetnek — továbbá a szerzõdésekre, pályázatok-

ra vonatkozó nyilvántartások, melyek alapjai a pénzügyi folyamatoknak. Kiemelt feladatot képeztek a pályázatok, azok elõkészítése, megvalósításuk folyamatos nyomon kísérése és a velük történõ elszámolás. A körjegyzõség feladatai között sor került még a 12 szabálysértési eljárás lefolytatására, továbbá adók módjára behajtandó, más szervek által kivetett köztartozásokra vonatkozó behajtási eljárások lefolytatására, hagyatéki ügyek intézésére, más hivatalok megkeresése alapján adó- és értékbizonyítványok kiállítására, az anyakönyvi ügyek intézésére, még akkor is, ha az anyakönyvi esemény nem a körjegyzõségünk illetékességi területéhez tartozó három településen következett be, azonban például más településen elhalálozott személy születési vagy házasságkötési helye szerint Körjegyzõségünk volt illetékes. A pénzügyi területen a három önkormányzat és az általuk fenntartott intézmények vonatkozásában költségvetés, zárszámadás, beszámoló készítése, az elõirányzatokkal való elszámolás, a bérek IMI-rendszerbe történõ felvitele, a pályázati pénzek és a házipénztárak kezelése egész évben folyamatos munkát igényelt. Az adók kivetése, folyamatos nyomon kísérése, a zárlati minkák szintén jelentõs idõt igényeltek. Az önkormányzatok által fenntartott intézmények mûködésével összefüggésben sor került az intézmények által benyújtott pályázatokkal összefüggõ könyvelési feladatok végrehajtására, a Társulási Tanács üléseinek elõkészítésére, jegyzõkönyvvezetésére, az ott meghozott döntések végrehajtatására, koordinálására. Sor került a károsítók elleni védekezés ellenõrzésére. Az iktatás számítógépen történik, a belsõ ellenõr alkalmazása egész évben szükséges volt, a Többcélú Kistérségi Társulás keretében történõ feladatellátással. Összességében a körjegyzõség a feladatok végrehajtására törekedett, amelynek megoldásában valamennyi alkalmazott határidõben igyekezett eleget tenni és a jövõben is erre törekszik. Bajánsenye, 2008. november 14. Császár László körjegyzõ


3

ÖNKORMÁNYZATI MUNKA A 2008. ÉVBEN A képviselõ-testület 2008. évi munkájában a költségvetési hiány kezelése, az önkormányzat és intézményei mûködõképességének biztosítása volt a meghatározó, valamint a körjegyzõségi hivatalban a körjegyzõ váltással kapcsolatos tennivalók végrehajtása. A 2008. évi költségvetési hiányt az ÖNHIKI-pályázat elutasítása következtében a mûködésképtelen önkormányzatok támogatására benyújtott pályázattal tudta a testület valamelyest enyhíteni, illetve az új belépõ adózó eredményezett költségvetési többletbevételt az önkormányzatnak. Ezen túlmenõen a mûködés valamennyi területén takarékossággal sikerült az önkormányzati gazdálkodást egyensúlyban tartani. A szociális ellátást segítõ támogatások, ellátási formák tovább szigorodtak. Az önkormányzat által vállalt nem kötelezõ támogatási formák egy részét, ha csökkenõ mértékben is, de meg tudtuk tartani. 2008-ban is mûködtettük a Bursa Hungarica felsõoktatási ösztöndíjrendszert, melynek keretében 12 fiatal részesült önkormányzati ösztöndíjtámogatásban. Ebben az évben szerényebb mértékben, de még megfelelõ szinten járultunk hozzá a település egyesületeinek, civil

szervezeteinek, egyházainak mûködéséhez, feladataik ellátásához. Tervezett beruházási programunk 2008ban csak részben nevezhetõ sikeresnek, mivel a legfontosabbnak ítélt, a mûvelõdési ház felújítását szolgáló pályázatunk nem nyert, így ezen beruházás elindítása nem történhetett meg. Ugyanakkor a területi kiegyenlítést szolgáló támogatásra kiírt, a tûzoltószertár felújítására benyújtott pályázatunk sikeres volt, melybõl a külsõ felújítást sikerült megvalósítani. Sikeres volt az MVH-hoz, a falugondnoki szolgálat bevezetéséhez szükséges gépjármû beszerzése érdekében benyújtott támogatási igényünk. Támogatást nyert el a kistérséggel közösen benyújtott buszváró felújítási pályázat, melynek keretében a régiek helyére 3 új buszváró építésére kerülhet sor. Ennek a beruházásnak a megvalósítása 2009-ben történik meg. Ugyanakkor a kevésbé támogatottnak remélt iskola felújítási pályázatunk sikeres volt, melynek keretében az alsó tagozat részére az épület emeleti szintjén teljes körû belsõ felújítással a 2008/2009. tanév végére az intézmény megújulására számíthatunk. A beruházás értéke bruttó 22 millió forint, melyhez a biztosítandó önerõ 6,6 millió forint.

Az önkormányzati képviselõ-testület munkáját a jegyzõség élén bekövetkezett személyi változásból fakadó tennivalók növelték meg. Hollósiné Botka Ildikó munkahelyet változtatott. 2008. március 1-jétõl május 31-éig Tóth Jenõ, Õriszentpéter város aljegyzõje látta el a helyettesítõ jegyzõi feladatokat, június 1-jétõl augusztus 31-éig pedig Németh Ildikó, a hivatal igazgatási fõelõadója kapott megbízást az önkormányzatoktól a helyettesítési feladat ellátására. A körjegyzõi állás betöltésére a pályázati eljárást a fenntartó önkormányzatok háromszor ismételték meg. A harmadik pályázati eljárást követõen 2008. szeptember 1-jétõl Császár László a jegyzõi munkában jártas zalaegerszegi pályázót nevezték ki a fenntartó önkormányzatok. Az önkormányzat 2008-ban is szervezõje és közremûködõje volt azoknak a rendezvényeknek, melyeket a településen megszerveztek, és azt gazdagították. Az Õrségi Vásár programjai, szüreti felvonulás, jótékonysági nap, és az idei évben második alkalommal megrendezésre kerülõ falunapi rendezvények. Bajánsenye Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete

TÁJÉKOZTATÓ Bajánsenye község által a 2009. évben indítandó falugondnoki ellátásról Bajánsenye Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete a falugondnoki szolgáltatás tárgyi feltételeinek fejlesztése céljából az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére 8,538 M Ft összegû támogatást nyert el. A képviselõ-testület döntése alapján Volkswagen T5 Kombi 1.9 PDTDI típusú gépjármûvet vásárol az önkormányzat a Vörös Szerviz Kft.-tõl. A gépjármû megrendelése a márkakereskedéstõl 2008 októberében megtörtént, a gépjármû elõreláthatólag — a pályázat által megkövetelt felszereltséggel — 2009. január hónapban vehetõ át.

A képviselõ-testület 2008. november 25-ei ülésén elfogadásra kerül a falugondnoki állás betöltésére kiírandó pályázat szövege. Várhatóan az alábbiak szerint alakul a falugondnoki szolgálat indításának folyamata: 1. A falugondnoki állásra a pályázatok benyújtási határideje: 2008. december 31. 2. A falugondnoki pályázók falugyûlési meghallgatásának ideje: 2009. január 15. 3. A képviselõ-testület — falugondnok személyérõl való — döntésének ideje: 2009. január 31. December 1-jén Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselõ-testülete köz-

zé teszi a pályázati felhívást hirdetmény útján, a pályázati dokumentációk a körjegyzõségi hivatalban vehetõk át. Terveink szerint a 2009. január végi idõpontban már megérkezik a mikrobusz, ezzel együtt megkezdõdhet a falugondnoki szolgálat mûködéséhez elengedhetetlen mûködési engedély beszerzési, valamint a normatív állami hozzájárulás igénylési eljárás is. Reményeink szerint tehát a kinevezett falugondnok az új gépjármûvel 2009. február—március hónapban már a tisztelt lakosságot szolgálhatja. Bajánsenye, 2008. november 18. Györke Gyula polgármester

4


AZ ÖNKORMÁNYZAT FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI A 2009. ÉVRE Az önkormányzati munka folyamatosságának következtében, illetve a pályázati rendszerek mûködése okán több, 2008ban elkezdõdött projekt megvalósítása vagy befejezése húzódik át 2009-re. 2008-ben sikeres, támogatást elnyert beruházási tervek közül a falugondnoki szolgálat bevezetéséhez szükséges jármû beszerzése realizálódik várhatóan jövõ év elején, mely alapfeltétele a szolgálat elindításának, illetve a mûködési engedély megszerzésének. A mûködési feltételek megteremtéséhez szükséges továbbá a finanszírozási feltételek biztosítása, melynek érdekében az állami normatíva 10 hónapra történõ igénylése érdekében az elõkészületek megtörténtek. A falugondnoki szolgálat mûködésének harmadik feltételeként — nem utolsó sorban — a személyi feltételek megteremtését említhetjük. A falugondnok kiválasztására a közeljövõben nyilvános fórumon közzétett pályázati eljárás keretében kerül sor. A falugondnoki álláshely betöltésére kiírt pályázat eredményes lefolytatását követõen a tervek szerint 2009 márciusától lesz biztosított a szolgálat mûködtetéséhez szükséges összes feltétel, és ezen idõponttól lesz igénybevehetõ a falugondnoki szolgáltatás Bajánsenyén is. Szintén a 2008. évi beruházási tervek és eredményes pályázat megvalósulásaként 3 buszváró újra cserélésére kerül sor Bajánsenyén, melyhez az Õrségi Többcélú Kistérségi Társulás által — a kistérség önkormányzatainak összefogásával benyújtott pályázat támogatottsága biztosítja a beruházás 90%-os anyagi fedezetét. Bajánsenye Község Önkormányzatának kezdeményezésére Õriszentpéter Város Önkormányzata és az iskolát fenntartó társulás tagjainak támogatásával a Körzeti Általános Iskola Bajánsenyei Tagintézményének felújítására elnyert támogatással 2009. május végéig kell a beruházást befejezni. E határidõre tekintettel, kénytelen a fenntartó a kivitelezést a tanév közben megvalósítani a megítélt támogatás maradéktalan felhasználása érdekében.

A 2009. évi fejlesztések közül a mûvelõdési ház felújítása egy, a már a döntéshozó elõtt lévõ, Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér cím elnyerése célra benyújtott pályázat bírálatának eredményétõl függõen valósulhat meg a tervek szerint. A külsõ és belsõ felújítást, akadálymentesítést, tetõszerkezet felújítást és vizesblokk kialakítást magában foglaló beruházás megvalósítása jelenleg az egyik legfontosabbnak ítélt célja az önkormányzatnak. A település Jókai utcában lévõ játszóterének EU-szabvány szerinti újjáépítése szintén az önkormányzat 2009. évi fejlesztési tervei között szerepel, mely a pályázati rendszer optimális kihasználása esetében az önkormányzatnak pénzügyi többlet terhet nem jelent, tehát 100%os támogatottsággal lehet megvalósítani benyújtott pályázatunk kedvezõ elbírálása esetén. További Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) igényelhetõ támogatásra kíván az önkormányzat pályázni Bajánsenye település központjának felújításához. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a LEADER-programban az önkormányzatoknak 2009. március— április hónapjaiban nyílik lehetõsége kisebb értékû eszközök beszerzéséhez támogatás elnyerése iránt pályázatot benyújtani, melynek részletei még nem ismertek számunkra, azonban a közösségi színterek kommunikációs, multimédiás és informatikai eszközeinek fejlesztése céljából támogatási igényét Bajánsenye Község Önkormányzata is benyújtja. A beruházási tervek között szerepel a falugondnoki szolgálat jármûve — támogatási feltételek szerint is kötelezõvé tett — garázsának építése, melynek megvalósítását az önkormányzatnak akkor is végre kell hajtania, ha arra pályázati támogatási igénybevételére nem lesz lehetõsége. Bajánsenye Község Önkormányzata a körjegyzõség munkatársainak közremûködésével igyekszik a rendelkezésre álló saját forrásait oly módon felhasználni, hogy abból, illetve a pályázati és tá-

mogatási rendszerek által nyújtott lehetõségekbõl a legfontosabb beruházások az optimális módon valósuljanak meg. Györke Gyula polgármester

KULTURÁLIS PROGRAMOK 2008-BAN A 2008-as esztendõben is az elõzõ évekhez hasonlóan minden tervezett rendezvényt magtartottunk. Megünnepeltük nemzeti ünnepeinket; március 15-ét és október 23-át az iskolásokkal közösen. A mûvelõdési ház adott helyet a szokásos óvodai és iskolai rendezvényeknek (farsang, ki mit tud, pünkösdi hangverseny stb.). Március 16. Passió — zalaistvándi fiatalok elõadásában. Április 5-én mutatkoztak be a bajánsenyei színjátszók a Fülemile és az Írt a ló címû darabokkal. Április 30-án hodosiakkal közösen májusfát állítottunk a határon, majd a májusfát május 31-én szintén kis mûsor keretében ki is táncoltuk. Június 27-én Tárgyi emlékek a falu múltjából címmel helytörténeti kiállítás nyílt az Õrségi Vásár rendezvényeihez kapcsolódóan. Augusztus 16—17. II. Õrségi Vigasságok — Parasztlakodalom a Kerka mentén rendezvény volt Szeptember 20-án rendeztük meg a hagyományos szüreti felvonulást, ez évben már hodosi felvonulókkal közösen. Október 24-én a Bajánsenyérõl elhurcoltakra emlékeztünk mûsorral, kiállítással és a tiszteletükre felállított emlékmû felavatásával. December 6. Jótékonysági rendezvény került megrendezlésre. Pappné Balogh Ágnes Mûvelõdési Ház vezetõje


LEADER-PROGRAM 2008. október 19-étõl lehet pályázni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nem horizontális III. tengelyes intézkedéseire, amelynek keretében 4 pályázati felhívás jelent meg: 1. Falufejlesztés, falumegújítás (135/ 2008 FVM rendelet). 2. Vidéki örökség megõrzése (138/ 2008 FVM rendelet). 3. Mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése (136/2008 FVM rendelet). 4. Turisztikai tevékenységek ösztönzése (137/2008 FVM rendelet). A pályázatok benyújtási határideje: 2009. január 2. A pályázatokra önkormányzatok, önkormányzati társulások, non-profit szervezetek, vállalkozások, természetes személyek pályázhatnak. A támogatás mértéke 100%, vállalkozások esetében 60%. A pályázat benyújtásának alapfeltétele, hogy a pályázónak rendelkeznie kell MVH ügyfél regisztrációs számmal, amelyet az illetékes megyei MVH kirendeltségeknél lehet igényelni. A pályázati formanyomtatványok letölthetõek az www.umvp.eu, valamint a www.emva.hu honlapról. A pályázati formanyomtatványhoz csatolandó mellékletek listáját a rendelet részletesen tartalmazza. A csatolandó mellékletek benyújtására a pályázat benyújtását követõen 8 napos hiánypótlási határidõ áll rendelkezésre. A pályázati határidõ lejárta elõtt minden pályázónak fel kell keresnie a lakóhely szerint illetékes helyi közösséget, hogy kérelmet nyújtson be a pontozási jegyzõkönyv kiállítására. Ha az ügyfél elektronikus úton kívánja pályázatát benyújtani, ez esetben is minél elõbb keresse az illetékes helyi közösséget, hogy az elektronikus feltöltéssel kapcsolatos adminisztrációs nyomtatványokat a munkaszervezet dolgozói az MVH felé továbbítsák. Az elkészült pályázatokat a lakóhely szerint illetékes megyei MVH kirendeltséghez kell benyújtani 1 példányban, valamint 1 példányban a lakóhely szerint illetékes helyi közösséghez, akik elkészítik a támogatás megítélésnek alapját képezõ pontozási jegyzõkönyvet.

Várhatóan 2009 tavaszától lehet majd pályázatokat benyújtani az ÚMVP IV. tengelyes intézkedéseire (Leader), amelynek keretében képzésekre, rendezvényekre, közösségfejlesztésre lehet majd pályázatokat benyújtani. Erre vonatkozóan bõvebb információ januártól várható. Az Õrség Határok Nélkül Egyesület Helyi Leader Közösség 2008. szeptember 18-án került bejegyzésre. 29 lenti kistérségi, 7 õriszentpéteri kistérségi, valamint 13 szentgotthárdi kistérségi település tartozik területi hatálya alá. Fõ feladata, a most meghirdetett ÚMVP III., valamint jövõ évtõl a IV. tengelyes (Leader) pályázatok elkészítésének segítése, valamint a benyújtott pályázatok szakmai értékelése, a pontozási jegyzõkönyv elkészítése.

FELHÍVÁS A település önkormányzata fontosnak tartja, hogy a kulturális élet és a hagyományok õrzése, ide kapcsolódó rendezvények szervezése érdekében a településen kulturális és hagyományõrzõ egyesület alakuljon azért, hogy az önkormányzati közremûködésen túl szélesebb körben legyen lehetõség megszólítani mindazokat, akik tenni szeretnének, illetve elképzeléseikkel, ötleteikkel és önzetlen munkájukkal erõsítenék az e területen folyó munkát. A település polgármestereként ezért kezdeményezem és indítványozom,

5

Az egyesület feladatainak ellátása érdekében munkaszervezetet hozott létre, amely 2008. november 1-jétõl látja el feladatait. A kistérség minél hatékonyabb lefedése érdekében 3 ügyfélszolgálati iroda mûködik. A központi iroda Õriszentpéteren a polgármesteri hivatalban mûködik, elérhetõsége: (94) 428 020, és (30) 730 4394; Csesztregen a polgármesteri hivatalban, valamint Szentgotthárdon a Helyi Vidékfejlesztési Irodában is elérhetõek a munkaszervezet dolgozói. A munkaszervezet vezetõje és egyben az õrségi falvak projektmenedzsere Györkéné Bognár Barbara, pénzügyi munkatárs Tolvaj Eszter, akik a központi irodában, Õriszentpéteren látják el feladataikat. A csesztregi irodában Virágh Enikõ, Tóth Lajos, és Kovács Tünde mint projektmenedzserek várják az ügyfeleket a lenti kistérségbõl, Szentgotthárdon pedig Hanzsek Viktória a projektmenedzser. hogy még a 2008. év végéig, de legkésõbb 2009 elsõ hónapjaiban alakuljon meg az egyesület, amelybe szeretettel várjuk a már most is mûködõ kisebb csoportok tagjait, mindazokat a személyeket, akik az elmúlt években különbözõ rendezvényeinken közremûködõ szerepet vállaltak, elhivatottságot éreznek a település múltja és értékeinek megõrzésében, a meglevõ rendezvényeink színvonalasabbá tételében, valamint új lehetõségek megteremtésében. Az egyesület megalakításának adminisztratív elõkészítésében az önkormányzat segítõ és kezdeményezõ szerepet vállal, ennek értelmében várjuk az érdeklõdõket.

6


SZÖVETSÉGBEN AZ ÕRSÉGBEN Az Õrségi Többcélú Kistérségi Társulás Gyakran hallani a még viszonylag újnak számító szervezet nevét: Õrségi Többcélú Kistérségi Társulás. Sok-sok kétkedés, bizonytalanság — a lehetõségek ismeretének hiánya elõzte meg 22 önkormányzat szövetségének létrejöttét. A több mint 150 egykori kistérség közül az utolsók között alakult meg társulásuk. A társulás megalakulásának idõpontja: 2006. augusztus 1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a területfejlesztésrõl szóló 2004. évi LXXV. törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény, valamint a 2004. évi CVII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján válhatott valóra a kistérség önkormányzatainak összefogása. Ez a társulási forma szélesebb körû tevékenységgel, hatáskörrel, pénzügyi hátérrel segítheti a települések közfeladatainak ellátását. Elõdje, az Õrségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása jelentõs szerepet töltött be a települések közötti együttmûködés szervezésében, a települési érdekek egyeztetésében. Az összefogás mûködését a vonatkozó jogszabály elõírja: kötelezõ és választható feladatok ellátását teszi lehetõvé. A mûködés fontos elemei, hogy bizonyos döntések csak a társulást alkotó önkormányzati képviselõ-testületek egybehangzó határozata alapján, más fontos kérdésekben a minõsített (2/3-os) többség szükséges, és kis számú az 50% + 1 fõs többséggel elfogadható döntések száma. Az együttmûködés során megnyugtatóan alakult a döntéshozatalok aránya; a túlnyomó többség rendszeresen foglalt állást a térségi érdekek érvényesítése mellett. Ez a garanciája a folyamatos mûködésnek, a többségi akarat érvényesülésének. A társulás ellátja a területfejlesztési feladatokat. Rendkívüli fontossággal bír a közoktatási feladatok ellátásának koordinálása: logopédia, nevelési tanácsadás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztõ felkészítés, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás a kistérség 22 településére vonatkozóan.

A társulás szervezi a családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, jelzõ készülékes rendszeres házi segítségnyújtás, a házi segítségnyújtás tennivalóinak ellátását. A szociális feladatellátás széleskörû együttmûködés alapján történik: Zalalövõi Szociális Alapellátó Központ, Zalaegerszegi Többcélú Kistérségi Társulás, Kolping Központ, Lenti keretében. Az együttmûködés nyomán többlet bevételekhez jutnak az érintett felek. Ebbõl fakadóan a szolgáltatások ingyenesek. Rendkívüli jelentõségû az úgynevezett mozgókönyvtári ellátás. A kistérség 21 települése mindegyikén felújított, új bútorokkal berendezett, korszerû technikai eszközökkel felszerelt könyvtár mûködik. A tárulás a Körmendi Faludi Ferenc Könyvtárral kötött megállapodás keretében biztosította a szükséges pénzeszközöket. Az önkormányzatok számára elõírt kötelezõ feladat az évenkénti belsõ ellenõrzés, melyet szintén a társulás keretében, társulási fedezettel látunk el. A kötelezõen ellátandó feladatokon túl számtalan egyéb területen lát el a társulás fontos közfeladatokat. A foglalkoztatás gondjait enyhítendõ folyamatosan részt veszünk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közmunka pályázatán. 30-50 fõ többhónapos foglalkoztatásával biztosítunk rendszeres havi jövedelmet. A foglalkoztatottak önkormányzati feladatokat látnak el ingyenesen településükön az önkormányzat számára. A lakosság egészségi állapotát figyelembe véve szervezzük a betegségek megelõzését célzó sokszínû, állandóan gyarapodó résztvevõvel mûködõ programjainkat. Rendkívüli érdeklõdés kísérte az Õrségi kistérségi forgatag címmel megszervezett kulturális programunkat, melyen szinte minden település képviseltette magát. A bajánsenyei színjátszók hatalmas sikert arattak Arany János Fülemile címû verses népi komédiája színpadi változatának elõadásával. A 8 sportágban lebonyolított Õrségi Kistérségi Sportnapok rendezvényein meglepõen nagyszámú résztvevõ volt

jelen versenyzõként, nézõként. Szinte minden település küldött résztvevõket. 2007-ben az európai turisztikai élet jelentõs elismerését kapta az Õrség; a legjobb fogadókészséggel bíró kistérségek hazai elsõ helyezettjeként európai EDEN-díjat nyertünk. 2008-ban — a Magyar Televízió által lebonyolított szavazás eredményeként Magyarország 7 csodájának egyike, az Õrség. Az Õrségi Többcélú Kistérségi Társulás önkormányzati feladatok bizonyos részét állami normatív támogatások felhasználásával végzi. Jelentõs számú sikeres pályázat tette, teszi lehetõvé, hogy a kötelezõ feladatok ellátásán túl is hasznára legyünk az Õrségnek. — A Közmunka Tanács pályázatain 2007 tavasza óta eredményesen vettünk részt. — Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán 22 millió forint támogatást nyertünk, melynek felhasználásával és önerõvel 27 millió forint értékben 30+2 személyes autóbuszt vásároltunk. — Kistérségi Sportnapok megrendezéséhez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán 900 ezer forint támogatást nyertünk. — Egészségnevelési programunkat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatta. — A Szív program lebonyolításához Vas Megye Közgyûlése biztosított 300 ezer forintot. — Az Oktatási- és Kulturális Minisztérium Közkincs pályázatán 4,3 millió forintot nyertünk el, aminek segítségével közmûvelõdési referens segíti a térség közmûvelõdési, múzeumi jellegû feladatainak ellátását. Tevékenységünk egyik fontos záloga a sokirányú együttmûködés, összefogáson alapuló közös tevékenység, kölcsönös segítés. A türelem, a megoldások keresésére való folyamatos törekvés, cselekvés lehet a térség kistelepülései fejlõdésének garanciája, ami mindannyiunk közös érdeke. Laczó László elnök


7

ÚJJÁALAKULÁSUNKTÓL NAPJAINKIG Azt hiszem, éppen egy esztendeje lehetett... Becsöngetett hozzám egy nagyon kedves, helybeli ifjú hölgy. Arcát tétován kutattam. Küldetésének indítékát még véletlenül sem sejtettem. Amikor felfedte a színjátszókör megalakulásának — számomra újraindításának — tervét, meglepetten mosolyogtam rá, de ötletében osztozva bátorítottam, és segítõkészségemrõl, együttmûködésemrõl biztosítottam.

Keserû Anett volt, akiben e nemes gondolat fellobbant, mintha csak az ötlet szülõanyjaként segítõtársra várt volna. Egyre több régi és új színjátszótársban meg is találta számítását. A helyi kultúr-otthonban, a ‘80-as évek színtársulatának fellegvárában hétrõl hétre többen gyûltünk össze, amíg elsõ darabunk, Arany János Fülemile címû népi komédiájának színpadi változatát kezdtük el tanulni. A próbák kezdeti lazaságát éppenhogy komolyabb színpadi tevékenységgé formáltuk, amikor az elsõ fellépés lehetõsége kecsegtetett. Március 15-én Õriszentpéteren kistérségi kulturális fesztivál alkalmából debütáltunk említett produkciónkkal szép sikerrel. A bemutatkozást további elõadások követték helyben és a környezõ településeken, magyarlakta szlovéniai falvakban is. Igazán emlékezetes a szalafõi Virágzás napjai elnevezésû programsorozat keretében megvalósult fellépésünk volt, ahol a pityerszeri mûemléképületek a darabhoz illõ színpadot és a háttérelemeket szolgáltattak. A nyár még el sem kezdõdött, amikor új darab tanulásának gondolata fogant

meg bennünk. Ennek bemutatását az augusztusi falunapra terveztük, így a hátralévõ közel három hónap az idõ szorításában és a szerepelsajátítás jegyében telt el. Illyés Gyula ‘80-as évek derekán is bemutatott Tûvétevõk címû népi komédiáját terveztük ez alkalomra felújítani. A nyár szabadságokkal teli szezonjában álltunk neki e közel egyórás darab tanulásának. Augusztus elején még nem bíztunk a hónap közepi elõadás sikerességében, de hitünk és reménységünk nem hagyott cserben. Ehhez bizonyára hozzájárult valamennyiünk kitartó, szorgalmas helytállása, valamint nagyon kedves színjátszótársunk, az evangélikus egyházközség lelkészének prímet vivõ és lelkes szerepjátéka. Erõnket, hitünket alkalomról alkalomra meghatványozta az egy-egy általa elmondott imádság, amelyet kéz a kézben, alázattal hallgattunk mindig, zártunk szívünkbe nem csak a fellépés idejére. Társulatunk szívesen tesz eleget valamennyi meghívásnak, amelyben nincs hiányunk. Talán a legnagyobb várakozással a július végi kapolcsi fellépésünk elé tekintettünk, de kissé csalódottan érkeztünk haza. Persze szégyent egyáltalán nem vallottunk, de sajnos e fesztiválnak a varázsa is és a látogatottsága is már megkopott. Emlékezetes elõadásaink közül kiemelhetjük a szarvaskendit, ahová jó szívvel, örömmel vártak és a jelenlévõ körmendi Leonis klub tagjai

minden új darabunk megtekintésérõl biztosítottak bennünket. Most éppen legújabb darabunk kiválasztásán fáradozunk. Bízunk abban,

hogy az elkövetkezõ idõszak mindannyiunk számára biztosít nyugodt alkalmakat egy újabb és szintén mulatságos történet színre vitelében. Reménykedünk, hogy kora tavasszal már ezzel lephetjük meg erre méltán érdemes közönségünket. A csoport tagjai: Anduska János, Bagó Péter, Balek Tamás, Cseke Sándor, Csekéné Sípos Andrea, Ferincz Gyuláné, Ferincz Mátyás, Györke Zoltánné, Keserû Anett, Kollerné Loós Zsuzsanna, Koller Netti, Pappné Balogh Ágnes, Pfeiffer Tamás, Póczakné Batha Ildikó, Pongráczné Varga Jolán, Pötördi Nikolett, Sáfrányos Jánosné, Szabó Szabolcs, Talián Ferencné, Tóth Judit. Díszlettervezõ/-készítõ: Horváth Tibor. Kellékes: Gál Lászlóné. Cseke Sándor

8


AZ ÜNNEPEK LÉLEKTANI HATÁSAI A GYERMEKI SZEMÉLYISÉG FEJLÕDÉSÉBEN A világban mindennek ami él, van valami ritmusa,változása. Így van ez az ember életében is. Ezt a váltakozást az ünnepek és a hétköznapok sorrendje hozza létre. A hétköznapok egyhangúsága után az ünnep derût, feltöltõdést, fényt biztosít. Az ünnepre való készülõdésrõl Márai Sándor a következõ gondolatokat fogalmazza meg: „Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen… Az ünnep az élet rangja, felsõbb értelme. Készülj föl rá testben és lélekben!” Az ünneplésnek családon vagy bizonyos csoportokon belül hagyományai alakulnak ki. Ilyenkor az események bizonyos sorrendiséget követnek, mely fokozza biztonságérzetünket. Különös figyelmet fordítunk öltözködésünkre, környezetünk díszítésére, sõt jelentõsége van fényeknek, hangoknak, illatoknak egyaránt. A személyes jellegû élményeket az emberi elme nagyra becsüli, hiszen nemcsak az adott pillanat örömeinek van jelentõsége, hanem reményt ad a jövõre is. Ezek az élmények a gyermekek számára még fontosabbak, ha saját személyükhöz kötõdnek. Bruno Bettelheim: Az elég jó szülõ címû könyvében így ír:

„Ha ezeket az alkalmakat a megfelelõ szellemben ünnepeljük meg, akkor fényük az élet hétköznapjait bevilágítja. Ezeknek az eseményeknek a rendszeres ismétlõdése biztosítja arról a gyermeket, hogy az idõk során nem válik kevésbé fontossá családja számára.” A gyermekkori ünneplések egész hátralévõ életünkre befolyással vannak. A gyermek számára az ünnep szimbolikus jelentést is hordoz. Egy körülült ünnepi asztal, a család összetartozása azt jelzi számára , ha bajban van, vannak, akik megvédelmezik, akikre számíthat. Íme egy szomorú tény ennek a szimbolikus jelentésnek igazolásaképpen: A nácik elõl menekülõ zsidó kisgyermekek csekélyke poggyászaiban karácsonyfadíszeket és csengettyûket találtak elrejtve. Mit jelentett számukra ez? A rettegés pillanataiban ezek a csecse-becsék annak a boldogságnak a jelképei voltak, amelyeket otthonukban átéltek. Ezek segítettek a tehetetlenség elviselésében és reményt ébresztettek, hogy még eljõ a boldogság. Nagyon fontos tehát gyermekeink lelki fejlõdése szempontjából, hogy a családok életében az ünnepek elnyerjék méltó helyüket.

HÖLGY TAGOKKAL GAZDAGODTUNK Az elmúlt években több ízben szólították meg az egyesületünket helyi hölgyek azzal a szándékkal, hogy csapatunk tagjai lehessenek. Így az év elején az Önkéntes Tûzoltó Egyesület nõi tagokkal bõvült. Az egyesület tagjai az idei évben is rendszeresen megtartották gyakorlataikat ezzel készülve a versenyeken való eredményes megmérettetésre. Ünnepségünket ebben az évben is megtartottuk a nyár folyamán, ahol a falu lakossága és vendégeink, minden érdeklõdõ elkölthetett egy kellemes augusztusi délutánt. Amíg a környezõ településekrõl érkezett csapatok a focipályán össze-

mérték tudásukat, a kíváncsiskodók a tûzoltó autók kosarában felemelkedve a magasból gyönyörködhettek a falu és a környék panorámájában. Este mindenki kedvére rophatta a táncot a tûzoltó bálon. Szerencsére az idei évben sem volt sok riasztása csapatunknak, az õsz folyamán is csupán egy éles riasztási gyakorlatra került sor. A hodosi barakknál található erdõrészlet oltási gyakorlatára került sor a környezõ tûzoltó rajokkal. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindennemû támogatásért! Önkéntes Tûzoltó Egyesület Bajánsenye

Az óvodai mindennapokban is kiemelkedõ helyet kapnak ezek a napok, hiszen játékosságukkal, meghittségükkel elkülönülnek a hétköznapoktól, így varázsuk a gyermek szíveket örömmel tölti el. Az év során az ünnepeket megelõzõ idõszakban készítjük fel gyermekeinket lelkileg az élmények befogadására. Évrõl-évre törekszünk arra, hogy a készülõdésbe bevonjuk a szülõket. A téli ünnepkörünket a közösen szervezett kézmûves délután nyitja meg. Itt készítjük el a Mikulás vásárra kis portékáinkat, ahol színvonalas, igényes munkák születnek. A vásár bevételébõl gyermekeink karácsonyát tudjuk szebbé tenni. Az óvodai ünnepséget követõen pedig a szülõk gyermekeikkel együtt örülhetnek az ajándékoknak, hiszen a karácsony nyílt ünnep a családok számára. Kívánom, hogy mindenki érezhesse át az ünnep meghittségét, fontosságát, jelentõségét. „Ünnep nélkül az élet olyan, mint a hosszú út fogadó nélkül...” (Demokritosz) Dobriné Németh Rita óvodavezetõ

TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk a település lakóit, hogy civil kezdeményezésre községünkben is megtörténtek az elõkészületek a Polgárõr Egyesület megalakítására. Várhatóan, mire az Önkormányzati Hírlevél az Önök kezébe jut, az egyesület megalakítása megtörténik, és az egyesület — a bejegyzést követõen — várhatóan 2009 januárjától megkezdheti munkáját. A polgárõrség létrehozásának szükségességét indokolja, hogy az elmúlt évben településünkön is történtek betöréses lopások. Az önkormányzat is fontosnak tartja a határõrizeti munka megszûnését követõen, legyen a településnek olyan közössége, amely felelõsen figyelve, idõközönként járõrözve az állampolgárok személyes értékeinek megõrzésében nyújt segítséget, jelenléte visszatartó erõként érvényesül.


9

KITÉPTÉK ÕKET KÖZÜLÜNK… „A múlt tragédiái csak akkor nem ismétlõdnek meg, ha emlékezünk rájuk.” Az Õrségben 1950. június 23-án éjjel kezdõdtek a kényszerkitelepítések. Bajánsenyén is több hullámban történt a családok elhurcolása Hortobágyra. A kitelepítés listájára bárki felkerülhetett, elég volt egy gazdag porta, egy személyes ellenség. A legnagyobb titoktartás és szervezettség volt jellemzõ a mûveletre. Az akció a határsáv területén minden községre kiterjedt. 6–8 fõs ÁVH-s katonai csoportok élesre töltött gépfegyverekkel váratlanul, éjjel törtek a családokra. Tekintet nélkül korra, nemre, egészségi állapotra, egész családoknak kellett mennie. Kevés holmit összepakolva szekerekkel indultak a gyûjtõhelyig, ahol marhavagon-szerelvény várta õket. A zárt vagonban másfél napos utazás után érkeztek a Hortobágyra, ahol gyalogosan vagy szekerekkel szállították õket a létesített táborokba. Egy-egy tábor valamelyik hortobágyi állami gazdasághoz tartozott, annak egyik tanyaközpontja a pusztaságban, juhhodály vagy marhaistálló. A tömegszálláson több száz fõt helyeztek el a puszta földön. A személyi iratokat érkezéskor begyûjtötték. Naponta hajtottak ki a földekre dolgozni minden mozgásképes embert. A külvilágtól elzárva éltek, levél, csomag kivételes, megvonható kedvezménynek számított, látogatót fogadni nem lehetett. Becslés szerint 2524 család, csaknem nyolcezer kitelepített dolgozott zárt táborrendszerben szörnyû körülmények között az úgynevezett rabgazdaságokban. Ezek tények. Tedej, Kónya tanya, Kócs és Lászlómajor. A bajánsenyeiek új „otthona”. Papp Vilmos írja: „megérkezésükkor Király õrnagy így fogadta õket: „Mind megdöglötök itt, kulákok!” 2-3 év a Hortobágyon. Olyan egyszerû kimondani, mert nem mi éltük meg. Csak hallottunk, vagy olvastunk róla. Idõs emberekkel találkoztam, akikkel beszélgettem a múltról, hagyományokról, szokásokról. Szóba kerülnek az ötvenes évek. Akkor újra, meg újra a könnyek. A még mindig fájó emlékek könnyei. Ez nem múlik el soha? 55 éve szabadultak. Csak kiengedték õket a hortobágyi kényszertáborokból, ahonnan nem térhettek

vissza falujukba! Évek teltek el. Zalában éltek vagy valahol másutt, de minél közelebb, mert a szülõföld hívó szava bennük élt. Végül hazajöhettek. Ki 1956ban, ki késõbb, ki soha, mert életük ott ért véget, a Hortobágyon. 3 évvel ezelõtt Róka Zsuzsanna, egy ispánki kitelepített család hozzátartozója, felhívással fordult az õrségi településekhez, hogy alakítsanak ki emlékhelyet, és szervezzenek megemlékezéseket a ki-

„...Nézz rám, tovatûnt a régi szenvedés! / Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény. / Tudod jól, hova mész, de végül haza térsz.” Szólt a zene, és fellobbant a kitelepített családok gyertyalángja. Tedejre kerültek: Balogh, Bogár, Ferenczi, Guitman, Tóth Lajosék és Varga család. Kónya tanya kényszermunkatáborába deportáltak: Bíró, Schek, Cseke Sándorék, Mihály, Németh Dánielék és a Pongrácz család. Kócsra Gömbös

telepítettek tiszteletére. Az elmúlt években Õriszentpéteren, Viszákon, Iváncon voltak emlékezõ alkalmak. Bajánsenye önkormányzata fontosnak tartja a történelmi múltra való visszaemlékezést. „Mindenkinek a maga szenvedése a legsúlyosabb, közvetlenül a vele és szeretteivel megtörtént igazságtalanság tûnik a legnagyobbnak.” Így mondta Györke Gyula polgármester, 2008. október 24-én. Tele a kultúrház. A kitelepítettek, családtagok, mind eljöttek emlékezni, feloldani a hallgatás gyomorgörcseit, hinni a megismételhetetlenben. Állnak a meghurcoltak emlékére készített kiállítás, az ötvenes évek írásos emlékei elõtt. Aztán az ünnepség. A helyi színjátszók egy kitelepített család utolsó otthon töltött estéjét mutatták be. A családfõ tervez, reménykedik, jövõre jobb életük lesz, hiszen a sok munkának megjön az eredménye, jó termés ígérkezik. Aztán dörömbölnek az ajtón ... egy pillanat alatt mindennek vége lett, minden remény szertefoszlott.

Antal került, Lászlómajor kitelepítettei pedig a Bács és Seper család. „Emlékezünk arra a 6 családra is, akik meghurcolása nem Hortobágyon, hanem a településen belül történt.” — mondta Györke Gyula. 21 kis láng. A kitelepítettek emlékhelyét a milleneumi emlékparkban alakították ki. Egy kettétört gránit lap, rajta írás: „Bajánsenye községbõl Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza, Kotormány falurészekbõl 1950—1951. években a hortobágyi kényszermunka táborokba kitelepítettek és helyben meghurcoltak emlékére.” Másik felén: „A kitelepített 14 család. Összesen 59 személy szabadulásának 55. évfordulóján állította Bajánsenye Község Önkormányzata, 2008.” Kettétört gránitlap, kettétört életek. „Az emlékezés a múlt történéseinek felidézése szorongással tölt el bennünket. De az emlékezés szívünkben, lelkünkben megnyugvást hoz.” Hiteles múltidézõ pillanatok. Méltó megemlékezés. Kemencei Ilona

10


SIKERES ÉVET ZÁRTAK A LABDARÚGÓK Az idén már harmadik szezonját kezdte a bajánsenyei labdarúgó csapat a megyei másodosztályban a 2006-os felkerülés (visszakerülés) óta. A 2008-as esztendõ értékelésekor értelemszerûen a 2007/2008-as pontvadászat egészét, és a 2008/2009-es õszi idényét kell figyelembe venni. Az elsõ év gondtalan bentmaradása után a 2007/2008-as bajnokságnak már az elõrelépés jegyében indult neki a csapat. Az õszi idõszak (2007)

mai hozzáértését és edzõi munkáját dicséri. A sikeresen befejezett bajnokság és a remek tavasz után a nyár legnagyobb feladata talán az erõsítésen kívül a csapat egyben tartása volt. Ez sikerült is, és állományában megerõsödve, bizakodva vágott neki az együttes a 2008/ 2009-es pontvadászatnak. A bajnoki rajtot azonban súlyos tragédia árnyékolta be. Tragikus közúti balesetben életét vesztette a sikerek egyik

ugyan kísértetiesen hasonlított a debütálás (2006) õszéhez, hiszen mindkét alkalommal 15 pontot szerzett a csapat, és mindkét alkalommal a 11. helyrõl vágott neki a tavasznak. A folytatás 2008ban jobban sikerült. Hiszen az õszi 11. hely után, az idei esztendõben a 7. helyre sikerült elõre lépnie. Nyolc gyõzelem, négy döntetlen és mindössze három vereség a 2008-as tavaszi mérleg. A nagyszerû teljesítménynek köszönhetõ az elõrelépés. Tavasszal csak a késõbbi bajnok, Csörötnek, az ezüstérmes Halogy, és a végén az ötödik pozíciót elfoglaló Nagyrákos tudta legyõzni Bajánsenye csapatát. Tetszetõs és közönségszórakoztató játékot mutatott az együttes, melynek köszönhetõen többször nagy gólarányú gyõzelemnek örülhetett a közönség. A csapat és a közönség egymásra találtak, aminek eredménye, hogy egyre többen jártak a mérkõzésekre. Természetesen a tavaszi sikerek gyökere a céltudatos és következetes szakmai munkában rejlik, ami Bogdány Lajos edzõnek szak-

letéteményese, Bogdány Lajos edzõ. E szörnyû esemény lehet az oka annak, hogy a csapat az augusztusban induló bajnokságot döcögõsen kezdte. Az elsõ két hazai mérkõzését, az Õriszentpéter és a Viszák ellenit, elvesztette az együttes, és ugyan közte Szarvaskenden gyõzött a csapat, de ez sem jelentett gyógyírt az õrségi, szomszédvári rangadók elbukására. A negyedik fordulótól azonban magára talált a gárda. Nyolc mérkõzésbõl álló veretlenségi sorozatot produkáltak ekkor, melynek eredményeképpen az együttes az élmezõnybe küzdötte fel magát. Bár a nyolc veretlenül megvívott csatában négy döntetlen is van — ami inkább pontvesztésnek, mint pontszerzésnek számít a hárompontos bajnoki rendszerben —, mindenképpen megsüvegelendõ az eredmény. Ebben az idõszakban sikerült legyõzni hazai pályán Gasztonyt, Apátistvánfalvát és Vasalját, idegenben pedig az újonc Pankaszt, és döntetlent játszani Körmenden az Alsóberki otthonában, Nagy-

rákoson és Rábagyarmaton, valamint hazai pályán Ivánc ellen. Ezek az eredmények egyértelmûen mutatják, hogy az õszi szezon közepén eredményes volt a csapat. Az ekkor elért sikerek értékébõl ugyan semmit nem von le, ám nem árt azért megjegyezni, hogy a fent említett együttesek zöme a bajnokság során a bajánsenyeiek mögött foglalt helyet a táblázaton, és gyengébb játékerõt képviselõ együttes volt. A tizedik fordulót követõen a csapat a negyedik helyen állt, és ez volt 2008 õsszén a legelõkelõbb helyezése. Az, hogy végül a nyolcadik helyen várhatják a tavaszi folytatást, az utolsó négy forduló gyengébb szereplésének köszönhetõ. Ekkor a három vereség mellett mindössze egy gyõzelmet lehetett csak elkönyvelni. Kikapott a csapat Horvátnádalján és Halogyon, valamint hazai pályán Csörötnektõl, és közben csak Csákánydoroszló csapata elleni hazai sikernek lehetett örülni. Mindenképpen ide kívánkozik, hogy a fenti gárdák az õszi végelszámolásnál a bajánsenyeiek elõtt végeztek, elvileg hasonló, vagy jobb játékerõt képviselnek. A két utolsó õszi mérkõzést, a halogyi találkozót és a Csörötnek elleni hazai meccset azonban gyorsan el kell felejteni, hiszen ezeken tíz gólt kapott összesen a gárda úgy, hogy válaszolni sem tudott. Ráadásul kétszer egymás után szenvedtek vereséget, amire elõtte nem volt példa. Az õszi szezont tehát a nyolcadik helyez zárta a csapat. Hat gyõzelem, négy döntetlen és öt vereség a mérleg. A gólkülönbség 31:28, ami az utolsó két mérkõzés következtében vált ilyen szûkké. A megszerzett 22 pont arra mindenképpen elegendõ, hogy a csapat a tavaszt az élmezõnyben maradás reményével tudja folytatni. Kiegyensúlyozott a mezõny, a második és a kilencedik helyezett együttesek között mindössze 5 pontnyi a különbség. A csapat házi góllövõ listáját Fábián Balázs vezeti hat találattal, Albert Tamás és Vörös Gábor 5-5 ízben voltak eredményesek. Jól szerepelt az egyesület utánpótlás csapata is az õsszel. A hatodik helyen (Folytatás a 11. oldalon.)


vénél koszorút helyeztünk el. A dévai várnál kerestük a találkozás lehetõségét Kõmûves Kelemen feleségével... Az elsõ éjszakai szállásunk a Dévai Szent Ferenc Árvaházban volt, ahol pénzbeli adományunkkal igyekeztünk segíteni a kis árváknak gondját viselõ intézménynek. Jártunk a hunyadiak várában és Gyulafehérváron.

sóbányába látogattunk, ezt követõen a szovátai Medve-tó sós vízében mártóztunk meg. Marosvásárhely és Kolozsvár után érkeztünk Kalotaszegre, ahol a szentkirályiak vendégszeretetét élvezhettük. A 95 fõs csapatot házias ízekkel vendégelték meg, valamint népzenészek és néptáncosok elõadásával kedveskedtek a vendéglátók. Az utolsó napokat Nagyváradon és a bihari hegyekben töltöttük, ahol a Belényes melletti kiskóhi medvebarlang

Felejthetetlen élményt jelentett az Illyefalván eltöltött idõ, ahol az Erdélyi Református Egyházkerület püspök helyettese, a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem Kuratóriumának elnöke, fõtiszteletû Kató Béla fogadott bennünket rengeteg teendõje mellett. Beszámolt annak a csodának a kialakulásáról, amit Isten segítségével meg tudtak valósítani Illyefalván. Sok olyan tanácsot, ötletet hallhattunk, amely segítség lehetne számunkra is az útkeresésben. A bizonyságtételbõl kiderült, hogy elengedhetetlen a hit, az Úristenre való figyelés az élet minden területén. Volt egy szász napunk, amikor Brassó és Szászhermány nevezetességeit tekintettük meg. Megcsodáltuk az erdélyi kirándulásokon kihagyhatatlan tavakat és hegyeket. A havasok között a szívünkben is felcsendültek Wass Albert csodálatos szavai „Adjátok vissza a hegyeimet!”. Székelyudvarhelyrõl, a legmagyarabb erdélyi városból Korodon át a parajdi

cseppkövei kápráztattak el bennünket. A kirándulás zárásaként Arany János nagyszalontai emlékmúzeumába látogattunk el. A „nagy csapaton” kívül még két alkalommal volt szerencsénk Erdély szemet gyönyörködtetõ hegyeit megmutatni két kisebb csoport tagjainak is. Érdekes volt látni, ahogyan az egyik embert a táj szépsége, másikat az emberek egyszerûsége, nyitottsága, magyarságtudata ragadta meg, és sodorta magával. Hiszem, hogy a kirándulás nem volt hiábavaló. Hiszem, hogy amit láttunk, hallottunk, az felejthetetlen nyomot hagyott a lelkünkben. Remélem, hogy hitünkben, magyarságtudatunkban megerõsödve térhettünk haza, és szívesen gondolunk majd az együtt töltött napokra. A kirándulásokért legyen Istené a dicsõség! Hella Ferenc lelkipásztor

NYOLC NAP ERDÉLYBEN 2007 novemberében elkezdõdött egy olyan erdélyi kirándulás szervezése, melyre felekezeti hovatartozástól függetlenül jelentkezhettek elsõsorban bajánsenyeiek, de természetesen nyitottak voltunk a más településrõl érkezõk elõtt is. A tervezett létszám, mely ekkor még 45 fõ volt, márciusra már megkétszerezõdött, még „várólista” is lett. Bajánsenyérõl 60 fõ vett részt, az Õrségbõl és Zala megyébõl további 30 fõ csatlakozott hozzánk. Illesse köszönet Bajánsenye Község Önkormányzatát és a Bajánsenye Községért Közalapítványt, akik öszszesen 300 000 Ft-tal támogatták a bajánsenyeiek kiránduláson való részvételét. Nem volt könnyû feladat sem a szervezés, sem a lebonyolítás. Isten meghallgatta az imádságot, és így utólag elmondhatom, hogy mind az elõkészítés, mind a kirándulás rendben lezajlott. A nyolc nap Erdélyben tartalmasan telt. Július 3-án indult útnak a 95 fõ két Neoplan busszal. Itthon elõre elkészítettem a napi áhítatokat, és az úgynevezett idegenvezetést is, melyeket CD-rõl egyszerre játszottunk le mind a két autóbuszban. Utunkat tiszteletadással kezdtük Aradon, ahol a magyar szabadságért harcoló, és életüket adó 13 vértanú emlékmû(Folytatás az 10. oldalról.)

állnak a pontvadászat felénél, ami jelentõs elõrelépés az elmúlt bajnokság 11. helyéhez képest. Kilenc gyõzelem, két döntetlen és négy vereség a mérlegük, 51 gólt rúgtak, 33-at kaptak, és 29 pontot szereztek. Csonka István 23 góljával nemcsak házi gólkirály, hanem az egész mezõnyt tekintve, a harmadik legjobb góllövõ jelenleg. Összegzésképpen megállapítható, hogy mind a felnõtt, mind az utánpótlás együttes elõbbre lépett, és a 2008-as esztendõben jó eredményt ért el. A téli pihenõt követõ kemény alapozás és az esetleges erõsítések lehetnek zálogai a csapatok elõbbre lépésének fõleg annak tükrében, hogy az eddigi tapasztalatok az mutatják, a tavasz mindig jobban sikerül. Kálmány György

11

12


II. ÕRSÉGI VIGASSÁGOK Parasztlakodalom a Kerka mentén

Az idei évben 2. alkalommal került megrendezésre az Õrségi Vigasságok — Parasztlakodalom a Kerka-mentén címû rendezvény. Háromnapos kulturális és szórakoztató program várta az idei év augusztusában is az õrségi Bajánsenyére a helybelieket és az idelátogató vendégeket. A rendezvény önkormányzati támogatásból, önerõbõl, helyi, és környékbeli támogatók, szponzorok segítségével valósulhatott meg. A szervezést hétrõl-hétre egy lelkes csapat végezte, akiknek nagy fejfájást okozott a meteorológiai elõrejelzés. Szerencsére azonban az idõjárás kegyeibe fogadott bennünket. Võfélyeink egy héttel korábban házról házra járva invitálták a vendégsereget a lakodalomba. A háromnapos programsorozat pénteken délután a legénybúcsúval kezdõdött a Kis-hegyen, ahol játékos próbatételek várták az ifjú „férjjelöltet” és a vendégeket. A lelkes szervezõk, programfelelõsök mellett a jó hangulatról citerazenével gondoskodott a Cservék család.

Szombaton délután a mûvelõdési házban a községrõl szóló turisztikai kiadvány bemutatására került sor, ezt követõen vette kezdetét a lakodalmi rendezvény.

A menyasszony búcsúztatása és kikérése színes rigmusok közepette az idei évben az õrbajánházi falurészen lakó Bulin István házából történt. A násznép cigányzene kíséretével, gyalogosan érkezett meg a szabadtéri színpadhoz az „esküvõ” színhelyére, ahol

Anduska János alkalmi lelkész gondolatébresztõ szavait hallhatták. Ezt tovább fokozta Balek Tamás võfély tartalmas útravalója, mely a több száz fõs közönség jókedvét is elõcsalogatta. Ezt követõen indult a fiatal pár a násznéppel együtt a rendezvény helyszínére. Az este folyamán lelkes gazdaasszonyok szolgálták fel a négyszáz fõs vendégsereg számára a Bognár László és csapata által elkészített tradicionális ételeket. Köszönjük Balek Tamásnak, aki fõceremónia mesterként az egész lakodalom alatt a jó hangulatról gondoskodott, továbbá Anduska Veronikának, Bagó Péternek, hogy ebben az évben elvállalták az ifjú pár szerepét. Sebõk Ferencnek és feleségének, Sárikának, valamint Boncz Lászlónak és feleségének Mártinak, hogy 2008-ban is násznagyok voltak. Köszönjük a koszorúslányoknak, a võfélyeknek, és mindazoknak, akik közremûködésükkel, támogatásukkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.

Vasárnap délelõtt csekély érdeklõdés mellett került sor a mûvelõdési házban az elszármazottak találkozójára. A délután folyamán a református templomban ökomenikus istentisztelet volt nagytiszteletû dr. Papp Vilmos, a gyülekezet volt lelkészének a szolgálatával, és a három felekezet lelkészeinek a közremûködésével. A templomban még egy reneszánsz együttes fellépésére is sor került. A kulturális program a rendezvénysátorban folytatódott, ahol a néptáncot szeretõket örvendeztették meg a fellépõk. A háromnapos rendezvény záró akkordjaként a bajánsenyei színjátszók

nagy sikerrel mutatták be a zsúfolásig megtelt mûvelõdési házban Illyés Gyula Tûvétevõk címû lakodalmas, népi komédiáját. A szervezõbizottság nevében mindenkinek megköszönjük a rendezvényhez nyújtott támogatását, és segítségét. A szervezõk Önkormányzati Bajánsenye

Kiadja: Bajánsenye Község Önkormányzata 9944 Bajánsenye, Vörösmarty utca 13/A Telefon: (94) 444 005 www.bajansenye.hu Felelõs kiadó: Györke Gyula polgármester Szerkesztõk: Keserû Anett képviselõ Hella Ferenc lelkipásztor Nyomdai elõkészítõ: Hella Ferenc lelkipásztor

Önkormányzati Hírlevél, Bajánsenye december1

Recommend Documents