NEMZETKÖZI SOFT SZÖVETSÉG
INTERNATIONAL SOFT FEDERATION
ALAPSZABÁLY
2008. május 9.
1
ALAPSZABÁLY
PREAMBULUM
A Hollandiában működő SOFT TULIP Alapítvány és a Debrecenben 1991. évben létrehozott Segítsd Óvd Fogyatékos Társadat Alapítvány a Gyermekrehabilitációért folyamatos együttműködésének eredményeként az 1991 óta eltelt 10 év során, számos olyan alapítvány vagy más civil szervezet európai hálózata jött létre, melyek célja a krónikus betegek és fogyatékosok1, különösen a gyermekek és fiatal felnőttek egészségügyi gondozásának, valamint jólétének az elősegítése. Annak érdekében, hogy
az így kialakult szakmai és közösségi kapcsolatok szervezettebb formában valósulhassanak meg,
az érintett civil szervezetek közötti együttműködés célszerűbb és hatékonyabb legyen az együttműködés során a szakmai tapasztalatok átadása, ill. közös felhasználása rendszeresen és folyamatosan történjen,
az érintett civil szervezetek közötti közösségi és szakmai kapcsolatok intézményes kereteket kapjanak,
a hálózaton belüli kommunikáció rendszeres legyen,
a működésükhöz szükséges forrásokat célszerűen és hatékonyan aknázzák ki,
az érintett civil szervezetek egyénileg, valamint együttesen, nemzeti és nemzetközi fórumokon hatékonyan jelenhessenek meg, és ezzel beilleszkedésüket a nemzetközi közösségbe elősegítsék,
mindezek felhasználásával a krónikus betegek és fogyatékosok, különösen a gyermekek és fiatal felnőttek rehabilitációját, mind az egyes tagszervezetek országaiban, mind azokon az országokon túl elősegítsék,
hatékonyan hozzájáruljanak a fogyatékosok társadalmi befogadásához,
az alapító tagok Magyarországon bejegyzett egyesületi formában működő, de az államhatárokon átnyúló, nemzetközi szövetség létrehozásáról döntenek, a jelen alapszabályban meghatározott feltételekkel. 1
mozgássérültek, értelmi fogyatékosok, érzékszervi sérültek, érzelmi-akarati sérültek, beszédsérültek, autisták, halmozottan sérültek
2
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./
A szövetség neve: NEMZETKÖZI SOFT SZÖVETSÉG A szövetség angol nyelvű neve: INTERNATIONAL SOFT FEDERATION A szövetség nevének rövidített formája: ISF
2./
A szövetség székhelye: 2141 Csömör, Ibolya u. 13-19.
3./
A szövetség jogi jellege: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szerint valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv rendelkezéseinek is megfelelő, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, mely a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.
4./
A szövetség közérdekű céljai:
a tagszervezetek közötti szakmai és közösség kapcsolatok szervezése, és kapcsolatok kiépítése más az ISF-en kívüli hasonló célú és tevékenységű szervezetekkel,
a krónikus betegek és fogyatékosok, különösen gyermekek és fiatal felnőttek rehabilitációja, valamint az őket nevelő családok segítése során keletkezet szakmai és közösségi tapasztalatok szakmailag ellenőrzött formában történő rendszeres átadása,
új terápiás, nevelési elterjesztése,
a tagszervezetek képviselete szakmai, nemzeti és nemzetközi szervezeteknél, kongresszusokon és tanácskozásokon,
tagszervezetek és a gyermek-rehabilitációban érdekelt más európai és Európán túli szervezetek illetve hatóságok kapcsolatfelvételének elősegítése,
tagszervezetek közötti együttműködés célszerűségének és hatékonyságának fejlesztése,
elősegítése annak, hogy a szövetség ill. annak tagszervezetei nemzetközi pályázatokon a működésükhöz szükséges forrásokhoz jussanak,
figyelemmel kísérése annak, hogy a szövetség tagszervezetei forrásaikat célszerűen és hatékonyan használják ki,
az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény hatékony alkalmazásának az elősegítése
a fogyatékossággal élőket segítő civil tevékenységek hatékony és következetes támogatása.
vagy
családsegítési
módszerek
kidolgozása
és
3
5./
A szövetség közhasznú jellege:
Az szövetség az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c../ pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat valósítja meg: 1.
19.
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások, euróatlanti integráció elősegítése.
6./
A közhasznú működés egyéb szabályai
a./
A szövetség biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagságán kívül más is részesülhet.
b./
A szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
c./
A szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel és azokat az szövetség céljainak megvalósítása érdekében használja fel.
d./
A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
e./
A szövetség vezető tisztség viselője - a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig - nem lehet az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
f./
A szövetség nevében, vagy javára történő adománygyűjtése nem járhat az adományozók, illetve más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyűjtés csak szövetség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
3. 4. 11 12. 18.
céljainak
II. A SZÖVETSÉGI TAGSÁGI VISZONY 1./
A tagsági viszony létesítésének feltételei és formái
A szövetség tagja lehet bármely belföldi vagy külföldi jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, amely a szövetségi célok megvalósulását támogatni kívánja. A szövetségi tagsági viszony rendes és pártoló tagsági viszony lehet. A szövetség rendes tagja lehet minden olyan Magyarországon vagy külföldön nyilvántartásba vett, illetve bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, melynek alaptevékenysége a krónikus betegek és fogyatékosok, különösen gyermekek, fiatal felnőttek rehabilitációjához, valamint az őket nevelő családok segítéséhez kapcsolódik, A szövetség tagját mindenkor a rá irányadó nemzeti jog szerint képviseletére jogosult vezetője vagy az általa adott magyar vagy angol nyelvű írásbeli meghatalmazással
4
rendelkező személy képviseli. A meghatalmazásban meg kell jelölni, hogy a mely alkalomra vagy milyen időtartamra érvényes. A szövetség pártoló tagja lehet bármely belföldi vagy külföldi jogi személy, illetve gazdálkodó szervezet, amely a szövetségi célok megvalósulását támogatni kívánja. 2./
A tagsági viszony keletkezése
A szövetségi tagsági viszony a szövetség alapításában történő részvétellel vagy az alapítást követő belépéssel jön létre. A belépés önkéntes, amely az alapszabály 1. vagy 2. sz. mellékletét képező belépési nyilatkozat aláírásával történik. 3./
A tagszervezetek jogai
Valamennyi tagszervezet joga, hogy részt vegyen az ISF tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, kérdéseire megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét szóban, vagy írásban megtegye, és azokra választ kapjon. A rendes tag szavazati joggal részt vesz a közgyűlésen, és képviselője tisztségre választható. A pártoló tag a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt és képviselője tisztségre nem választható. 4./
5./
A tagszervezetek kötelezettségei:
rendszeres szakmai és közösségi tevékenységgel támogassa a szövetség céljának megvalósulását,
a krónikus betegek és fogyatékosok, különösen gyermekek és fiatal felnőttek, valamint az őket nevelő családok helyzetét lehetőségeihez mérten folyamatosan támogassa, és érdekeiket nemzeti és nemzetközi fórumokon felelősséggel képviselje,
tartsa be a szövetség alapszabályát, hajtsa végre a közgyűlés és az elnökség reá vonatkozó határozatait,
ügyeljen arra, hogy képviselője ISF tisztségre történt megválasztása esetén feladatait maradéktalanul ellássa,
a közgyűlés által megállapított tagsági díjat időben befizesse,
tartsa tiszteletben a szövetség más tagjainak alapító okiratában megfogalmazott autonómiát és felelősséget. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony kilépéssel szűnik meg, ha a tag kilépését írásban az elnökséghez bejelenti. A szövetség közgyűlése 2/3-os többséggel dönthet annak a tagnak a kizárásáról, aki az elnökség figyelmeztetése ellenére az alapszabály előírásait ismételten megsérti, vagy súlyosan vét hon-országának törvényei ellen. Az elnökség a szövetség tagságából törölheti azt a személyt, aki a tárgyév utolsó napjáig nem fizeti meg az esedékes tagsági díjat.
5
III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1./
A szövetség testületi szervei: − − − −
2./
közgyűlés, elnökség, felügyelő testület, tanácsadók testülete.
A közgyűlés összehívása
A közgyűlés a szövetség legfelsőbb testületi szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik, összehívásáról az elnökség gondoskodik. Ezen kívül is köteles az elnökség a közgyűlést bármikor összehívni, ha ezt a rendes tagok egynegyede - az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezi, vagy a bíróság azt elrendeli. A közgyűlés várható időpontjáról - nyolc napos időtartam előzetes megjelölésével - az elnökség legalább három hónappal a közgyűlés előtt valamennyi tagszervezetet tájékoztatja. A közgyűlést az elnökség a közgyűlés időpontját legalább 30 nappal megelőzően postán ajánlott levélként és egyidejűleg elektronikus úton is elküldött meghívóval hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni a közgyűlés idejét, helyét, napirendjét és ahhoz mellékelni kell a napirendekhez tartozó írásbeli előterjesztéseket. A nem magyarországi tagok számára a meghívót és az ahhoz csatolt írásbeli anyagokat, a magyaron kívül angol nyelven is el kell küldeni. A közgyűlést az elnökség – lehetőleg más szakmai rendezvényhez kapcsolva – a szövetség székhelyétől eltérő helyre, bármelyik európai országban is összehívhatja. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések:
3./
az alapszabály megállapítása és módosítása,
az elnökség éves beszámolójának elfogadása, a következő év legfontosabb feladatainak meghatározása,
a költségvetés elfogadása
döntés a közhasznúsági jelentés elfogadásáról,
az szövetség tisztségviselőinek a megválasztása, illetve visszahívása,
a tagok tagdíjának és a pártoló tagok tagsági díja alsó határának megállapítása,
kizárásról történő döntés,
döntés más szövetséggel való egyesülésről vagy szétválás kimondásáról,
döntés a feloszlás kimondásáról,
döntés „ a Nemzetközi SOFT Szövetség / International SOFT Federation / tagszervezete „ cím viselésének feltételeiről és adományozási rendjéről,
döntés minden olyan kérdésben, melyet a közgyűlés hatáskörébe von.
6
4./
A közgyűlés ügyrendi szabályai
A közgyűlés nyilvános, a nyilvánosságot csak ¾-es /háromnegyedes/ szótöbbséggel zárhatja ki a közgyűlés. A közgyűlés kezdetén a jelenléti ív alapján meg kell állapítani a határozatképességet, meg kell választani a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, a két hitelesítőt, és el kell fogadni a napirendi pontokat. A mennyiben a közgyűlésen nem magyar anyanyelvű résztvevők is megjelennek az elnökség köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlési előterjesztések és hozzászólások mind írásban mind szóban angol nyelven is hozzáférhetőek legyenek. A határozatképesség illetve a határozathozatal szabályainál csak a rendes tagokat kell figyelembe venni. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a rendes tagszervezetek fele és további egy rendes tag képviselője megjelent. Amennyiben a közgyűlésen a tagszervezetek a határozatképességhez szükséges számban nem jelentek meg, az eredeti időponttól számított legfeljebb 15 napon belül összehívott megismételt közgyűlés - a megjelentek számától függetlenül – határozatképes az eredeti napirendben szereplő kérdésekben. A megismételt közgyűlés az eredetei közgyűléssel azonos napra is összehívható. A közgyűlés a határozatait - a személyi kérdéseket kivéve - nyílt szavazással hozza. Minden rendes tagszervezetnek egy szavazata van, melyet a szervezet számára a jelenléti ív aláírásakor átadott egy szavazókártya felhasználásával gyakorolhat. A közgyűlés - az alább felsorolt kivételektől eltekintve - határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Legalább kétharmados szavazattöbbséggel dönt a közgyűlés:
az alapszabály megállapításáról és módosításáról,
az éves beszámolóról,
más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás kimondásáról,
az szövetség feloszlásának kimondásáról
a közhasznúsági jelentés elfogadásáról.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a közgyűlés helyét és időpontját,
a jelenlévők számát,
a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő és a tolmács nevét,
az elfogadott napirendet,
az előterjesztések és hozzászólások lényegi tartalmát,
a meghozott határozatokat, azok hatályát és a végrehajtásukért felelős személyek nevét.
7
A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy a közgyűlésen született határozatok vonatkozásában a döntést támogató illetve ellenző személyek száma és aránya pontosan megállapítható legyen. A határozatokat évente 1. számmal kezdődően sorszámozni kell, a határozathozatal keltét is feltüntetve. / például: 1/2002.(IX.15.) Kgy. sz. határozat / A határozatokat a meghozataluk után azonnal angol nyelvre is le kell fordítani. A fordítást a közgyűlés tolmácsa és a közgyűlést levezető elnök aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyveket és határozatokat időrendben lefűzve a szövetség székhelyén kell megőrizni. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet. A közgyűlésen hozott határozatokat valamennyi tagszervezetnek - a nem magyarországi tagoknak angol nyelven - írásban is kézbesíteni kell. 5./
A szövetség elnöksége
Az elnökség a szövetség általános hatáskörű ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség elnökből, alelnökből és három elnökségi tagból álló öttagú testület. Az elnökség tagjait a tagszervezetek vezető testületeinek /kuratórium, elnökség stb./ tagjai közül a közgyűlés négy éves időtartamra választja, tagjai újraválaszthatók. Az elnökség két tagját minden esetben a nem magyarországi tagszervezetek képviselői közül kell megválasztani. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja. Az ülések összehívásáról és előkészítéséről a szövetség elnöke gondoskodik. Az ülésre az elnökség tagjait a napirend közlésével meg kell hívni, úgy hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább harminc nap legyen. Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal és az elnökség tagjaival azonos módon – a felügyelő testület elnökét is minden esetben meg kell hívni. Az elnökség határozatképes, ha legalább az elnök vagy az alelnök és két elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással és legalább kétharmados szavazattöbbséggel hozza. 6./
Az elnökség feladatai és hatásköre:
a szövetség folyamatos működésének és gazdálkodásának szervezése és irányítása,
a közgyűlés előkészítése és összehívása,
a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
az éves beszámoló elkészítése,
az éves költségvetési javaslat elkészítése,
döntés a szövetség céljait segítő vállalkozási tevékenység folytatásáról,
a tagdíj befizetést elmulasztó tagok törlése,
döntés a szövetség tagszervezetének „a Nemzetközi SOFT Szövetség /International SOFT Federation/ tagszervezete„ cím viselésére történő feljogosításáról a közgyűlési határozat részletes előírásai szerint,
a résztvevő non-profit szerveztek munkatársai és önkéntesei közötti olyan tapasztalatcsere elősegítése, melynek célja a forrásfeltárására és kezelésére
8
vonatkozó módszerek átadása, képzések és új problémamegoldó stratégiák megvalósítása,
oktatási és képzési programok szervezése az érintett országok határai mentén élő közösségek számára,
közösségi részvétel erősítése a sérült emberek társadalmi szerepvállalásának és elfogadottságának jobbítását célzó tevékenységekben,
a sérült emberek életével és ellátásával összefüggő egészségügyi, jóléti és politikai kérdésekre vonatkozó társadalmi és tudományos ismeretek bővítése,
kutatási és képzési együttműködés irányítása és szervezése olyan kölcsönösen hozzáférő információs rendszerek révén, melyek lehetővé teszik az érintett terület mindenkori helyzetének, tendenciáinak meghatározását csakúgy, mint a fejlődés nyomon követését,
döntés minden olyan, a szövetség működését érintő kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
az együttműködéshez és a közös célok megvalósításához szükséges eszközök és források megszerzésére vonatkozó tevékenység összehangolása,
alkalmankénti belső pályázatok kiírása, a pályázatot elbíráló személyek kijelölése.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés időpontját, a jelenlévőket, a jegyzőkönyvvezetőt, a hitelesítőket és az elfogadott napirendet, a meghozott határozatokat, azok hatályát és végrehajtásukért felelős személyek nevét. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy az ülésen született határozatok vonatkozásában a döntést támogató illetve ellenző személyek számaránya – és ha lehetséges, személye is – megállapítható legyen. A határozatokat évente 1. számmal kezdődően sorszámozni kell, a határozathozatal keltét is feltüntetve. / például: 23/2002.(X.21.) elnökségi határozat/ A határozatokat a meghozataluk után azonnal angol nyelvre is le kell fordítani. A fordítást erre feljogosított fordító és az ülést levezető elnök aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyveket és az angolra fordított határozatokat időrendben lefűzve a szövetség székhelyén kell megőrizni. A jegyzőkönyvbe és a határozatokba a szövetség bármely tagja betekinthet. Az elnökség ülései között a szövetség tevékenységét – az elnökségtől kapott felhatalmazás keretei között és beszámolási kötelezettséggel – az elnök irányítja, és az esetleges munkáltatói jogok gyakorlására is ő jogosult. Az elnök tartós akadályoztatása esetén az alelnök látja el az elnöki feladatokat. 7./
Felügyelő Testület
A közgyűlés három tagból álló felügyelő testületet választ. A felügyelő testület tagjává akár a tagszervezetek vezető testületeinek tagjai akár kiemelkedő szaktudású rajtuk kívülálló szakemberek válaszhatóak. A felügyelő testülete tagjainak megválasztása négy éves időtartamra történik, és újra megválaszthatóak. Az felügyelő testületbe az elnökség elnökét, alelnökét és az elnökségi tagokat nem lehet megválasztani.
9
A felügyelő testület tagjai elnököket maguk közül választják meg, aki a szövetség elnökségének ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A testület felügyeli a szövetség alapszabályának betartását és ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását. A felügyelő testület köteles az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy az szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé, - az elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel. Az elnökséget a felügyelő testület indítványára - harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség összehívására a felügyelő testület is jogosult. Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget. A felügyelő testület működésének ügyrendi szabályait maga alakítja ki. 8./
A tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályok
A szövetség tisztségviselői: − − − −
az elnök, az alelnök, az elnökség tagjai, a felügyelő testület tagjai.
A tisztségviselők feladataikat közösségi megbízatásként díjazás nélkül látják el, a tevékenységükkel szükségszerűen felmerülő költségeket a szövetség viseli. A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A tisztségviselők megbízatása megszűnik: − a tagsági viszony megszűnésével, − lemondással, − visszahívással. Amennyiben a tisztségviselői megbízás megszűnik az új tisztségviselő megválasztása a soron következő közgyűlésen történik, a négyéves választási ciklus végéig terjedő időtartamra. 9./
Összeférhetetlenségi szabályok
A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b./ pont esetében nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás,
10
illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő testület elnöke vagy tagja az a személy, aki a./ a szövetség elnöke, alelnöke vagy elnökségi tagja, b./ a szövetséggel a felügyelő testületi megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c./ a szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az szövetség által bármely tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d./ az a./ -c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 10./
Tanácsadók Testülete
A szövetség elnöksége a kiemelkedő szakmai, tudományos vagy közéleti teljesítményt nyújtó szakemberek közül határozatlan időre tanácsadókat kérhet fel. Egyszerre legfeljebb 10 személy lehet a tanácsadó testület tagja. Az elnökség a szövetség működésével kapcsolatos bármely kérdésben kikérheti az egyes tanácsadók, vagy az egész tanácsadó testület véleményét, állásfoglalását vagy útmutatását. Az elnökség - az éves beszámolója részeként – tájékoztatja a tagszervezeteket a beszámolási időszakban felkért tanácsadók személyéről és tevékenységéről. A tanácsadó testület tagjait a szövetség közgyűléseire és rendezvényeire meg kell hívni és a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
IV. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA 1./
A szövetség bevételei:
A szövetség gazdálkodásának bevételeit a tagdíjak, a szövetség céljainak megvalósítására nyújtott kül - vagy belföldről származó támogatások, adományok, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek, a szövetség által pályázatok keretében elnyert támogatások, valamint a szövetség vállalkozási tevékenységéből származó bevételek képezik. Az szövetség részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 2./
A tagdíj:
A tagdíjak mértékét az éves költségvetés elfogadásával együtt a közgyűlés Euro pénznem alkalmazásával határozza meg. A tagdíjat minden év május hó 31. napjáig kell befizetni a szövetség pénztárába vagy átutalni a szövetség bankszámlájára. A rendes tagok éves tagdíjának mértéke a szövetség alapításakor 100,- /egyszáz / Euro.
11
A pártoló tagok legkisebb éves tagdíjának mértéke az alapításkor 50,- / ötven/ Euro, de bármelyik tag ennél magasabb összegű tagdíjat is fizethet. Amennyiben valamely tagszervezet számára a tagdíj megfizetése elháríthatatlan nehézséget okoz, a szövetség elnöksége jogosult a tagszervezet tárgyévi tagdíjának összegét mérsékelni vagy elengedni. Ebben az esetben – a szolidaritás elvének alkalmazásával – intézkedik az elnökség a kiesett tagdíj bevétel pótlásáról is. 3./
A költségvetés és az éves gazdálkodási jelentés
Az elnökség évente elkészíti a megelőző év gazdálkodásáról szóló részletes gazdálkodási jelentést, valamint a tárgyévi költségvetést és a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra. Ezek írásba foglalt anyagát a közgyűlési meghívóval egy időben az elnökség köteles a szövetség internetes honlapján is közzétenni. A szövetség elfogadott éves költségvetésének végrehajtásáért az elnökség a felelős. A szövetség a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyílván. 4./
A közhasznúsági jelentés
A szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és annak az alábbiakat kell tartalmaznia: -
a számviteli beszámoló,
-
a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó adatok,
-
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,
-
a cél szerinti juttatások kimutatása,
-
központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,
-
a szövetség tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege,
-
a szövetség közhasznú tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámoló.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 5./
A szövetségi döntések közzététele
A szövetség az elnökség és a közgyűlés határozatait, az éves beszámolót valamint a közhasznúsági jelentést a döntés meghozatalát illetve a beszámoló és a jelentés elfogadását követő 10 napon belül legalább kéthónapos időtartamra közzé kell tenni a szövetség internetes honlapján. A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban - a szövetség tagjain, tisztségviselőin, valamint az arra jogosult állami szervek képviselőin kívül betekinthet az is, aki az ezzel kapcsolatos jogszerű érdekeltségét bizonyította.
12
V. A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE 1./
A szövetség képviseletére és a nevében történő írásbeli nyilatkozattételre az elnök egyedül, akadályoztatása esetén pedig az alelnök és az egyik elnökségi tag együttesen jogosult.
2./
A szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnökség által a bankhoz bejelentett két személy aláírása szükséges. Ezek közül az egyik aláíró csak az elnök vagy az alelnök lehet.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1./
A szövetség megszűnése:
A szövetség megszűnik: − feloszlással, amennyiben a közgyűlés a szövetség megszüntetéséről dönt, − más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel, − ha a bíróság feloszlatja, − ha a bíróság megszűnését állapítja meg. Amennyiben a szövetség jogutód nélkül /nem más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel / szűnik meg, a közgyűlésnek ki kell jelölnie azt a személyt, aki a megszűnéshez kapcsolódó gazdálkodási, elszámolási feladatokat elvégzi /szövetségi felszámoló/, a követeléseket behajtja, a hitelezőket kielégíti, és a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a közgyűlés által megjelölt más hasonló célú szövetség vagy alapítvány részére átadja. 2./
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 61-63. §-ai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI.8.) IM rendelet, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. /VII.23./ Korm. rendelet, előírásai irányadóak.
3./
A szövetség jogi személyiségének és közhasznú jellegének elnyeréséhez a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozata szükséges.
Jelen alapszabály rendelkezései a nyilvántartásba vételről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján lépnek hatályba.
13
Az alapszabályt a szövetség alakuló közgyűlése 1/2002./ IV.20./ Kgy. sz. határozatával fogadta el és meghatalmazta a Varga és Molnár Ügyvédi Iroda /4026 Debrecen, Darabos u. 63. / tagjaként eljáró dr. Molnár Pál ügyvédet arra, hogy a bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban az szövetséget képviselje. Jelen módosított alapszabályt 2008. május 9-én az Elnökség és a Közgyűlés elfogadta.
Debrecen, 2008. május 9.
___________________________ Dr. Katus József a szövetség elnöke