NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1963-06 Közbeszerzési vonatkozású általános jogi ismeretek Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1963-06/1 Jogi ismeretek

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc

A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. § 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit NFM/4753 számon kiadom.

Jóváhagyta: dr. Jánosi Andrea helyettes államtitkár

2011 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET Érvényes: 2011. 05. 01-től

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1963-06 Közbeszerzési vonatkozású általános jogi ismeretek Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1. vizsgafeladat Jogi ismeretek

A 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 54 343 03 0000 00 00

Közbeszerzési referens

Közbeszerzési referens

A tételek kidolgozása során a Kbt. és egyéb jogszabályok használata nem megengedett!

-

-

-

-

-

-

A tételek többsége feltételezett jogi szituációk (tényállások, rövid esettanulmányok) alapján azt kívánja felmérni, hogy a vizsgázó miként alkalmazza a közbeszerzési vonatkozású polgári jogi, közösségi jogi, közigazgatási jogi alapismereteket, képes-e az alkalmazandó jogszabályt kiválasztani, illetve felkészült-e az elméleti képzés során megismert jogi fogalmakat és jogintézményeket gyakorlati példákon keresztül is felismerni és elhatárolni. A tételek felmérik a vizsgázó arra való alkalmasságát, hogy képes-e mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból megfelelő tartalmú beadványokat készíteni és az esetleges jogorvoslati eljárásokban eljárási cselekményeket végezni, illetve szakszerű tanácsokat adni. A tételek az adott témakörhöz tartozó ismereteket úgy kérik számon, hogy a vizsgázónak számot kell adni meggyőzőkészségéről, érvelési képességéről, illetve adott esetben a specifikus közbeszerzési ismereteit és a gyakorlati munkahelyen szerzett tapasztalatait is be kell illesztenie a feleletébe. A megfogalmazott tételek egyaránt feltételezik az elméleti jártasságot, a precizitást és a tömör fogalmazási készséget, ezek felhasználásával a vizsgázó számot adhat problémafelismerő és prezentációs készségéről, ideértve saját álláspontjának bemutatását is. Az általános jogi ismeretek visszacsatolásával értékelhető az áttekintő képesség, a rendszerben való gondolkodás, szintetizáló és analizáló készség, valamint az értékelési, következtetési képesség. A válaszadás során a vizsgázó az elméleti ismeretek felhasználásával egy szűkebb témakör gyakorlati alkalmazásának célirányos kifejtésével mutatja be tudását.

A tételsor a 15/2008. (VII. 28.) IRM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

2/79


1. Az Európai Bizottság a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról rendeletet bocsátott ki, illetve a tagállamokban a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról irányelveket bocsátott ki. Intézményük, mint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérő, közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A beszerzésért felelős vezető az Ön tanácsát kéri, hogy a szabványűrlapokat hol tudná megtekinteni, van-e lehetőség attól eltérni, illetve miként lehetséges, hogy a közbeszerzési törvény az irányelvekhez képest több tekintetben részletesebb előírásokat tartalmaz. Válaszoljon a vezető kérdéseire! Információtartalom vázlata  Közösségi jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői  A rendelet és az irányelv fogalma, az irányelvek rendszere  Közvetlen alkalmazhatóság és közvetlen hatály fogalma, értelmezése

3/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 1. Az Európai Bizottság a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról rendeletet bocsátott ki, illetve a tagállamokban a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról irányelveket bocsátott ki. Intézményük, mint közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérő, közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A beszerzésért felelős vezető az Ön tanácsát kéri, hogy a szabványűrlapokat hol tudná megtekinteni, van-e lehetőség attól eltérni, illetve miként lehetséges, hogy a közbeszerzési törvény az irányelvekhez képest több tekintetben részletesebb előírásokat tartalmaz? Válaszoljon a vezető kérdéseire! Típus

B

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Közösségi közbeszerzési jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői, a közösségi jogforrások hatálya.

Az információtartalom vázlata alapján

Pontszámok Maximum

Közösségi jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői

40

A rendelet és az irányelv fogalma, az irányelvek rendszere

25

Elért

A közbeszerzési irányelvek rendszere, az irányelv fogalma

Közvetlen alkalmazhatóság 20 és közvetlen hatály fogalma, értelmezése Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 4/79

Elért

Elért


............................................... dátum

............................................... aláírás

5/79


2. Az Európai Parlament és Tanács a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) rendeletet bocsátott ki. Válaszoljon a kérdésekre! Az adott tagállamnak van-e harmonizációs kötelezettsége a CPVkódok tekintetében? A tagállam a rendeletben foglalt CPV-kódokat módosíthatja vagy kiegészítheti-e a nemzeti jog keretében? Van-e a rendelettől történő eltérésre lehetősége az ajánlatkérőnek? Információtartalom vázlata  Közösségi jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői  A rendelet és az irányelv fogalma, az irányelvek rendszere  A tagállami közbeszerzési szabályozás és a közösségi közbeszerzési szabályozás egymáshoz való viszonya

6/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 2. Az Európai Parlament és Tanács a közös közbeszerzési szójegyzékről (CPV) rendeletet bocsátott ki. Válaszoljon a kérdésekre! Az adott tagállamnak van-e harmonizációs kötelezettsége a CPVkódok tekintetében? A tagállam a rendeletben foglalt CPV-kódokat módosíthatja vagy kiegészítheti-e a nemzeti jog keretében? Van-e a rendelettől történő eltérésre lehetősége az ajánlatkérőnek? Információtartalom vázlata  Közösségi jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői  A rendelet és az irányelv fogalma, a közbeszerzési rendeletek és irányelvek rendszere  A tagállami közbeszerzési szabályozás és a közösségi közbeszerzési szabályozás egymáshoz való viszonya

Típus

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Közösségi közbeszerzési jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői.

B

 A közbeszerzési rendeletek és irányelvek rendszere. A tagállami közbeszerzési szabályozás és a közösségi közbeszerzési szabályozás egymáshoz való viszonya


Pontszámok Maximum

Közösségi jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői

40

A rendelet és az irányelv fogalma, az irányelvek rendszere

25

A tagállami közbeszerzési szabályozás és a közösségi jogforrások kapcsolata (az implementáció és az önálló tagállami jogalkotás).

20

Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Szint

7/79

Elért

Elért

Elért


Társas

Módszer

Önállóság Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Áttekintő képesség Értékelés

Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

8/79


3. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlattevő az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a közbeszerzési törvényben meghatározott határidőn belül jogorvoslati kérelemmel fordul a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A jogorvoslati kérelemben – többek között – közvetlenül a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló közösségi irányelvek egyes rendelkezéseire, továbbá az Európai Bíróság azzal kapcsolatos ítéleteire hivatkozik. Válaszoljon a kérdésekre! Hivatkozhat-e az ajánlatkérő közvetlenül az irányelv rendelkezésére egy jogorvoslati eljárás során? Mit tehet a Közbeszerzési Döntőbizottság, ha a jogorvoslati kérelem elbírálása az irányelv valamely rendelkezésének értelmezését igényli, és a nemzeti jog nem ad eligazítást az adott jogkérdésben? Milyen fórumhoz fordulhat a Közbeszerzési Döntőbizottság, és milyen eljárási cselekményeket kell megtennie az adott jogorvoslati eljárással kapcsolatban? Hol tájékozódhatnak a közbeszerzési eljárás résztvevői a közbeszerzési tárgyú európai bírósági ítéletekről? Információtartalom vázlata  Közvetlen alkalmazhatóság és közvetlen hatály fogalma, értelmezése  Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szabályai és az Európai Bíróság ítéleteinek figyelembe vétele  A közösségi jogforrások értelmezése, fórumrendszere, az előzetes döntés hatálya

9/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 3. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlattevő az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a közbeszerzési törvényben meghatározott határidőn belül jogorvoslati kérelemmel fordul a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A jogorvoslati kérelemben – többek között – közvetlenül a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló közösségi irányelvek egyes rendelkezéseire hivatkozik. Válaszoljon a kérdésekre! Hivatkozhat-e az ajánlatkérő közvetlenül az irányelv rendelkezésére egy jogorvoslati eljárás során? Mit tehet a Közbeszerzési Döntőbizottság, ha a jogorvoslati kérelem elbírálása az irányelv valamely rendelkezésének értelmezését igényli, és a nemzeti jog nem ad eligazítást az adott jogkérdésben? Milyen fórumhoz fordulhat a Közbeszerzési Döntőbizottság, és milyen eljárási cselekményeket kell megtennie az adott jogorvoslati eljárással kapcsolatban? Típus

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Közösségi közbeszerzési jogforrások rendszere, a jogforrások jellemzői, a közösségi jogforrások hatálya B

A közbeszerzési irányelvek rendszere, az irányelv fogalma


Pontszámok Maximum

Közvetlen alkalmazhatóság és közvetlen hatály fogalma, értelmezése

20

Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szabályai

30

A közösségi jogforrások értelmezése, fórumrendszere, az előzetes döntés hatálya

35

A közbeszerzési tárgyú európai bírósági döntések figyelembe vétele a tagállami közbeszerzési eljárásban Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás 1

Elért

Az Európai Unió főbb intézményei és működésük

10/79

Elért

Elért


Módszer

készsége Meggyőzőkészség Határozottság Áttekintő képesség Értékelés


............................................... dátum

1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

11/79


4. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel ellentétes előírást tartalmaz, ráadásul a jogszabály szövege a Magyar Közlönyben és a szaktárca honlapján eltér egymástól. Válaszoljon a kérdésekre! Megfelel-e a jogforrási hierarchiának a kormányrendelet rendelkezése? A jogszabály eltérő tartalmú szövegei közül melyet tekinti irányadónak (érvényesnek) és miért? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében? Információtartalom vázlata  Jogszabályok érvényességének feltételei  Kihirdetés és közzététel különbsége  Jogforrási hierarchia lényege  A közbeszerzésekről szóló törvény kógenciájának értelmezése

12/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 4. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel ellentétes előírást tartalmaz, ráadásul a jogszabály szövege a Magyar Közlönyben és a szaktárca honlapján eltér egymástól. Válaszoljon a kérdésekre! Megfelel-e a jogforrási hierarchiának a kormányrendelet rendelkezése? A jogszabály eltérő tartalmú szövegei közül melyet tekinti irányadónak (érvényesnek) és miért? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében?

Típus

B



Pontszámok Maximum

Jogforrási hierarchia lényege

30

Jogszabályok érvényességének feltételei

20

Jogforrási hierarchia Jogszabályok hatályának és érvényességének fogalma

Kihirdetés és közzététel különbsége

20

A közbeszerzésekről szóló törvény kógenciája

22

Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 Szint

13/79

Elért

Elért

Elért


............................................... dátum

............................................... aláírás

14/79


5. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet átmeneti rendelkezése a hatálybalépés időpontjában már folyamatban lévő eljárások tekintetében új kötelezettséget állapít meg, ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a hatályba lépésnek időpontjától a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatosan már meghatározott előírásoknak nem kell eleget tenni. A jogszabály-módosítás ráadásul a közbeszerzési törvénnyel is ellentétes. Válaszoljon a kérdésekre! Azonos megítélés alá esik-e a jogszabály azon rendelkezése, amely új kötelezettséget állapít meg, illetve amely meghatározott kötelezettségeket eltöröl? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében? Információtartalom vázlata  Jogforrási hierarchia lényege  Visszaható hatály tilalma  Jogszabályi kollízió esetén igénybe vehető jogorvoslati lehetőség

15/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 5. A jogszabályváltozások figyelemmel kísérése során azt tapasztalja, hogy egy közbeszerzési vonatkozású kormányrendelet átmeneti rendelkezése a hatálybalépés időpontjában már folyamatban lévő eljárások tekintetében új kötelezettséget állapít meg, ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a hatályba lépésnek időpontjától a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatosan már meghatározott előírásoknak nem kell eleget tenni. A jogszabály-módosítás ráadásul a közbeszerzési törvénnyel is ellentétes. Válaszoljon a kérdésekre! Azonos megítélés alá esik-e a jogszabály azon rendelkezése, amely új kötelezettséget állapít meg, illetve amely meghatározott kötelezettségeket eltöröl? Mely jogorvoslati fórumhoz fordulna jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése érdekében? Típus



Pontszámok Maximum

Jogforrási hierarchia lényege

30

Visszaható hatály tilalma

25

Elért

Jogforrási hierarchia B

Jogszabályok hatályának és érvényességének fogalma

Jogszabályi kollízió esetén 30 igénybe vehető jogorvoslati lehetőség Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny 4 Köznyelvi beszédkészség előadásmód, 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... dátum

............................................... aláírás 16/79

Elért

Elért


6. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatásmegrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő a fák metszése során a szomszéd gyümölcsfáinak átnyúló ágait is levágja, amely súlyos sérülést és károkat okoz a fákban. Válaszoljon a kérdésekre! Milyen jogok illetik meg a (szomszédot) tulajdonost tulajdonával kapcsolatban és mi ezek tartalma? Milyen jogcímen és kihez fordulhat jogorvoslatért a tulajdonos a megcsonkított fákkal kapcsolatban? Információtartalom vázlata  A tulajdonjog tárgyai  A tulajdonjog tartalma (a tulajdonjog részjogosítványai)  Tulajdonjog védelme

17/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 6. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatásmegrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő a fák metszése során a szomszéd gyümölcsfáinak átnyúló ágait is levágja, amely súlyos sérülést és károkat okoz a fákban. Válaszoljon a kérdésekre! Milyen jogok illetik meg a (szomszédot) tulajdonost tulajdonával kapcsolatban és mi ezek tartalma? Milyen jogcímen és kihez fordulhat jogorvoslatért a tulajdonos a megcsonkított fákkal kapcsolatban? Típus


Az információtartalom vázlata alapján A tulajdonjog tárgyai

B

A tulajdonjog tartalma Tulajdonjog fogalma, tárgya, (a tulajdonjog tartalma részjogosítványai)

Pontszámok Maximum 20 45

Tulajdonjog védelme 20 Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny 4 Köznyelvi beszédkészség előadásmód, 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100

............................................... dátum

............................................... aláírás

18/79

Elért

Elért

Elért


7. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatásmegrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő megkezdi a fák metszését, amikor azt tapasztalja, hogy a szomszédban tűz üt ki, és a tűzoltók azért, hogy a tűz tovaterjedését és a nagyobb károkat elhárítsák a mentés során, az egyik fát kivágják. Válaszoljon a kérdésekre! Illeti-e meg kártérítés vagy más kompenzáció a tulajdonost a tűzoltók által szükséghelyzetben okozott károk tekintetében? Más lenne-e a helyzet, ha a fákat jégeső teszi tönkre? Információtartalom vázlata  A tulajdonjog tartalma (a tulajdonjog részjogosítványai)  Tulajdonjog védelme  A tulajdonjog korlátai  Kárveszélyviselés fogalma

19/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 7. Egy közbeszerzési eljárásban gyümölcsfák metszésére irányuló szolgáltatásmegrendelésre kerül sor. A szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő megkezdi a fák metszését, amikor azt tapasztalja, hogy a szomszédban tűz üt ki, és a tűzoltók azért, hogy a tűz tovaterjedését és a nagyobb károkat elhárítsák a mentés során, az egyik fát kivágják. Válaszoljon a kérdésekre! Illeti-e meg kártérítés vagy más kompenzáció a tulajdonost a tűzoltók által szükséghelyzetben okozott károk tekintetében? Más lenne-e a helyzet, ha a fákat jégeső teszi tönkre? Típus


Az információtartalom vázlata alapján A tulajdonjog tartalma (a tulajdonjog részjogosítványai)

B

Pontszámok Maximum 45

Tulajdonjog fogalma, tárgya, Tulajdonjog védelme tartalma

20

A tulajdonjog korlátai

10

Kárveszélyviselés fogalma 10 Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny 4 Köznyelvi beszédkészség előadásmód, 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100

............................................... dátum

............................................... aláírás

20/79

Elért

Elért

Elért


8. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése egybeszámítással nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínálja egy birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet, ha az fehér színű, mivel olyan tevékenységhez kívánja használni, ahol lényeges a gépjármű színe. A vevő a vételi szándékát a jelzett tartalommal írásban is megerősíti. A vevő a gépjármű megtekintése során azt tapasztalja, hogy annak színe sárga, ezért az eladó által előkészített adásvételi szerződés aláírását megtagadja. Az eladó arra hivatkozva, hogy a gépjármű színe a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, kéri a bíróságot, hogy a felek között a szerződést hozza létre. Válaszoljon a kérdésekre! Ki minősül a jogesetben ajánlattevőnek? Fennáll-e a vevő ajánlati kötöttsége, és ha igen, milyen tartalommal? Létrejött-e a felek között a szerződés? Információtartalom vázlata  Az ajánlat fogalmi ismérvei  Ajánlati kötöttség tartalma, szabályai és jogkövetkezményei  A szerződés létrejöttének feltételei, a szerződések szerkezete, elemei,

21/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 8. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése egybeszámítással nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínálja egy birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet, ha az fehér színű, mivel olyan tevékenységhez kívánja használni, ahol lényeges a gépjármű színe. A vevő a vételi szándékát a jelzett tartalommal írásban is megerősíti. A vevő a gépjármű megtekintése során azt tapasztalja, hogy annak színe sárga, ezért az eladó által előkészített adásvételi szerződés aláírását megtagadja. Az eladó arra hivatkozva, hogy a gépjármű színe a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, kéri a bíróságot, hogy a felek között a szerződést hozza létre. Válaszoljon a kérdésekre! Ki minősül a jogesetben ajánlattevőnek? Fennáll-e a vevő ajánlati kötöttsége, és ha igen, milyen tartalommal? Létrejött-e a felek között a szerződés? Típus


Az információtartalom vázlata alapján Az ajánlat fogalmi ismérvei a kötelmi jogban, annak eltérő jellemzői a közbeszerzési eljárás ajánlattételétől.


Ajánlati kötöttség tartalma, 30 szabályai és jogkövetkezményei a kötelmi jogban. A szerződés létrejöttének 25 feltételei, a szerződések szerkezete, elemei a kötelmi jogban. Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 B

Elért

Szerződés létrejöttének, megkötésének szabályai

22/79

Elért

Elért


Módszer

Meggyőzőkészség Határozottság Áttekintő képesség Értékelés

Összesen Mindösszesen ............................................... dátum

1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

23/79


9. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínálja a birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva szóban úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet. Az adásvételi szerződés aláírását követően, utóbb kiderül, hogy az eladásra kínált gépjármű nem volt a márkakereskedés, mint eladó tulajdonában. A márkakereskedés az ajánlati kötöttségre hivatkozva megkísérli bírósági eljárás kilátásba helyezésével kényszeríteni a vevőt az adásvételi szerződés aláírására. Válaszoljon a kérdésekre! Szerezhet-e tulajdonjogot a vevő a gépjárművön? Létrejön-e és érvényes-e a szerződés, ha a vevőt az eladó erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszeríti a szerződés aláírására? Információtartalom vázlata  Tulajdonszerzés kereskedelmi forgalomban eladott dolgon  A szerződés létrejöttének feltételei  Szerződés létrejöttének és érvényességének elhatárolása

24/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 9. Egy ajánlatkérő az éves közbeszerzési terv elkészítése során megállapítja, hogy gépjárműbeszerzése nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, ezért beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánja megvalósítani. Egy hivatalos márkakereskedés nem sokkal később hirdetést tesz közzé, amelyben eladásra kínálja a birtokában lévő gépjárművet. Az említett ajánlatkérő jelentkezik a felhívásra (vevő), aki a vételárat és minden egyéb feltételt elfogadva szóban úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja a gépjárművet. Az adásvételi szerződés aláírását követően, utóbb kiderül, hogy az eladásra kínált gépjármű nem volt a márkakereskedés, mint eladó tulajdonában. A márkakereskedés az ajánlati kötöttségre hivatkozva megkísérli bírósági eljárás kilátásba helyezésével kényszeríteni a vevőt az adásvételi szerződés aláírására. Válaszoljon a kérdésekre! Szerez-e tulajdonjogot a vevő a gépjárművön? Létrejön-e és érvényes-e a szerződés, ha a vevőt az eladó erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszeríti a szerződés aláírására? Típus

B


Szerződés létrejöttének, megkötésének szabályai


Pontszámok Maximum

Tulajdonszerzés kereskedelmi forgalomban eladott dolgon (tulajdonszerzés átruházással)

20

A szerződés létrejöttének feltételei

30

Szerződés létrejöttének és 35 érvényességének elhatárolása Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 25/79

Elért

Elért

Elért


Módszer

Áttekintő képesség Értékelés


............................................... dátum

2 1 10 100

............................................... aláírás

26/79


10. Tekintettel arra, hogy az ingatlanbeszerzések nem tartoznak a Kbt. hatálya alá, a helyi önkormányzat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát. A szóban forgó ingatlanban az önkormányzat bölcsődét kíván működtetni, de a felújítási munkálatok megkezdése során az önkormányzat képviselője azt tapasztalja, hogy a tulajdonát képező ingatlanba mások költöztek be. A beköltözők be is mutatnak neki egy adásvételi szerződést, amellyel az ingatlant megvásárolták. Utóbb kiderül, hogy a meghamisított adásvételi szerződés alapján a vevők tulajdonjogát a földhivatal be is jegyezte. Válaszoljon a kérdésekre! Az eredeti állapot helyreállítását, a tulajdonjog visszajegyzését milyen jogcímen kérheti a sérelmet szenvedett ingatlantulajdonos? Ezzel összefüggésben értelmezze a „bárki” és a „határidő nélküliség” fogalmát! Melyek az érvénytelenség jogkövetkezményei? Információtartalom vázlata  Szerződés létrejöttének és érvényességének elhatárolása  A semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségek  Az érvénytelenség jogkövetkezményei

27/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 10. Tekintettel arra, hogy az ingatlanbeszerzések nem tartoznak a Kbt. hatálya alá, a helyi önkormányzat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát. A szóban forgó ingatlanban az önkormányzat bölcsődét kíván működtetni, de a felújítási munkálatok megkezdése során az önkormányzat képviselője azt tapasztalja, hogy a tulajdonát képező ingatlanba mások költöztek be. A beköltözők be is mutatnak neki egy adásvételi szerződést, amellyel az ingatlant megvásárolták. Utóbb kiderül, hogy a meghamisított adásvételi szerződés alapján a vevők tulajdonjogát a földhivatal be is jegyezte. Válaszoljon a kérdésekre! Az eredeti állapot helyreállítását, a tulajdonjog visszajegyzését milyen jogcímen kérheti a sérelmet szenvedett ingatlantulajdonos? Ezzel összefüggésben értelmezze a „bárki” és a „határidő nélküliség” fogalmát! Melyek az érvénytelenség jogkövetkezményei? Típus


Az információtartalom vázlata alapján Szerződés létrejöttének és érvényességének elhatárolása

B

Semmisség, megtámadhatóság fogalma, szabályai

Pontszámok Maximum

Elért

25

35 Semmisség és a megtámadhatóság közötti különbségek

25 Az érvénytelenség jogkövetkezményei Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 28/79

Elért

Elért


............................................... dátum

............................................... aláírás

29/79


11. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben annyit rögzítettek, hogy az eladó elismeri, miszerint a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg 100.000 Ft-ot részére átadott, amely összeg a teljes vételárba beleszámít. A felek megállapodtak abban is, hogy az eladónak a szerződés aláírásától számított 15 napon belül kell birtokba bocsátania a vétel tárgyát. Tekintettel arra, hogy az eladó 30 nap után sem bocsátotta birtokba a vétel tárgyát, a vevő élt az elállási jogával, egyúttal kérte az eladót, hogy fizesse meg neki az átadott 100.000 Ft kétszeres összegét. Válaszoljon a kérdésekre! Jelölje meg, hogy az eladónak milyen jogcímen és milyen összegű fizetési kötelezettsége áll fenn? Ha a vevő nem él elállási jogával, a kétszeres összeg megfizetése mentesíti-e az eladót a teljesítés alól? Információtartalom vázlata  Szerződést biztosító mellékkötelezettségek funkciója  Foglaló fogalmi ismérvei, szabályai  Előleg és foglaló elhatárolása

30/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 11. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben annyit rögzítettek, hogy az eladó elismeri, miszerint a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg 100.000 Ft-ot részére átadott, amely összeg a teljes vételárba beleszámít. A felek megállapodtak abban is, hogy az eladónak a szerződés aláírásától számított 15 napon belül kell birtokba bocsátania a vétel tárgyát. Tekintettel arra, hogy az eladó 30 nap után sem bocsátotta birtokba a vevőt, a vevő élt az elállási jogával, egyúttal kérte az eladót, hogy fizesse meg neki az átadott 100.000 Ft kétszeres összegét. Válaszoljon a kérdésekre! Jelölje meg, hogy az eladónak milyen jogcímen és milyen összegű fizetési kötelezettsége áll fenn? Ha a vevő nem él elállási jogával, a kétszeres összeg megfizetése mentesíti-e az eladót a teljesítés alól? Típus


B

Szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtái, bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény fogalma, szabályai

Az információtartalom Vázlata alapján

Pontszámok Maximum

Szerződést biztosító mellékkötelezettségek funkciója

30

Foglaló fogalmi ismérvei, szabályai

30

Előleg és foglaló 25 elhatárolása Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 ............................................... ............................................... dátum aláírás 31/79

Elért

Elért

Elért


12. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben megállapodtak abban, hogy a vevő késedelme esetén az eladót napi 100.000 Ft késedelemi kötbér, illetve a kötbér után még 5% kamat is megilleti. A felek megállapodtak abban is, hogy fizetési késedelem esetén az eladó elállhat a szerződéstől. Tekintettel arra, hogy a vevő csak az esedékességet követő harmadik napon fizetett, az eladó élt az elállási jogával, egyúttal kérte a vevőt, hogy fizessen meg neki 3 napra számított késedelmi kötbért és az ezután járó kamatot. A vevő a fizetési kötelezettségtől elzárkózott arra hivatkozással, hogy a késedelem nem róható fel neki, hiszen az eladó a szerződésben rögzített átutalással történő fizetést utóbb nem fogadta el, így kénytelen volt a vételár összegét készpénzben rendelkezésre bocsátani, amely időt vett igénybe, ezért nem tudott esedékesség szerint teljesíteni. Válaszoljon a kérdésekre! Fenn áll-e a vevőnek kötbérfizetési kötelezettsége? Minősítse a kötbér után kikötött kamatot érvényesség szempontjából! Melyik fél esett késedelembe, és melyek a késedelembe esés jogkövetkezményei? Információtartalom vázlata  Szerződést biztosító mellékkötelezettségek funkciója  A kötbér fogalma, szabályai  A késedelem és a kötbérfizetési kötelezettség kapcsolata

32/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 12. A felek adásvételi szerződést kötöttek egymással, amelyben megállapodtak abban, hogy a vevő késedelme esetén az eladót napi 100.000 Ft késedelemi kötbér, illetve a kötbér után még 5% kamat is megilleti. A felek megállapodtak abban is, hogy fizetési késedelem esetén az eladó elállhat a szerződéstől. Tekintettel arra, hogy a vevő csak az esedékességet követő harmadik napon fizetett, az eladó élt az elállási jogával, egyúttal kérte a vevőt, hogy fizessen meg neki 3 napra számított késedelmi kötbért és az ezután járó kamatot. A vevő a fizetési kötelezettségtől elzárkózott arra hivatkozással, hogy a késedelem nem róható fel neki, hiszen az eladó a szerződésben rögzített átutalással történő fizetést utóbb nem fogadta el, így kénytelen volt a vételár összegét készpénzben rendelkezésre bocsátani, amely időt vett igénybe, ezért nem tudott esedékesség szerint teljesíteni. Válaszoljon a kérdésekre! Fenn áll-e a vevőnek kötbérfizetési kötelezettsége? Minősítse a kötbér után kikötött kamatot érvényesség szempontjából! Melyik fél esett késedelembe, és melyek a késedelembe esés jogkövetkezményei? Típus

B


Kötbér és foglaló fogalma, szabályai


Pontszámok Maximum

Szerződést biztosító mellékkötelezettségek funkciója

30

A kötbér fogalma, szabályai

35

A késedelem és a 20 kötbérfizetési kötelezettség kapcsolata Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 33/79

Elért

Elért

Elért


Mindösszesen

100

............................................... dátum

............................................... aláírás

34/79


13. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként vásárolt gépjármű a birtokba adást követően a garázsban állva kigyulladt. A gépjárművet az ajánlatkérő (károsult) a márkaszerviztől vette, és a szerződés alapján szervizelését is mindig ugyanezen márkaszerviz végezte. A káresetet megelőzően a gépkocsi időszaki átvizsgálása megtörtént a szerviz részéről, amely munkáért jótállást is vállalt. A tűz a gépjármű eredeti (széria) tartozékát képező riasztó áramkörében kialakult műszaki hiba miatt keletkezett. A szerviz a jótállás alapján történő károk megfizetését megtagadta, mivel álláspontja szerint a károsult a hibátlan riasztóberendezés átvizsgálását nem kérte, ezért azt nem is végezte el, így erre jótállási nyilatkozata nem terjedt ki. A károsult bírósághoz fordult, és a tűzeset folytán keletkezett kárának megfizetésére kérte kötelezni a márkaszervizt. A bírósági eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás a hiba keletkezésének időpontját nem tudta megállapítani. Válaszoljon a kérdésekre! Fennáll-e a szerviz jótállási kötelezettsége, ha a károsult a riasztó, illetve a világítás és a jelzőberendezések meghibásodását nem jelezte? Szerződést szegett-e a szerviz? Melyik felet terheli a bizonyítási teher jótállási kötelezettség fennállása esetén? Információtartalom vázlata  A jótállás fogalma és szabályai  Felelősség kimentése (mentesülés esetei) jótállás és szavatosság esetén  A jótállás és a szavatosság esetén érvényesíthető jogok és az érvényesítés feltételei, határideje

35/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 13. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként vásárolt gépjármű a birtokba adást követően a garázsban állva kigyulladt. A gépjárművet az ajánlatkérő (károsult) a márkaszerviztől vette, és a szerződés alapján szervizelését is mindig ugyanezen márkaszerviz végezte. A káresetet megelőzően a gépkocsi időszaki átvizsgálása megtörtént a szerviz részéről, amely munkáért jótállást is vállalt. A tűz a gépjármű eredeti (széria) tartozékát képező riasztó áramkörében kialakult műszaki hiba miatt keletkezett. A szerviz a jótállás alapján történő károk megfizetését megtagadta, mivel álláspontja szerint a károsult a hibátlan riasztóberendezés átvizsgálását nem kérte, ezért azt nem is végezte el, így erre jótállási nyilatkozata nem terjedt ki. A károsult bírósághoz fordult, és a tűzeset folytán keletkezett kárának megfizetésére kérte kötelezni a márkaszervizt. A bírósági eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás a hiba keletkezésének időpontját nem tudta megállapítani. Válaszoljon a kérdésekre! Fennáll-e a szerviz jótállási kötelezettsége, ha a károsult a riasztó, illetve a világítás és a jelzőberendezések meghibásodását nem jelezte? Szerződést szegett-e a szerviz? Melyik felet terheli a bizonyítási teher jótállási kötelezettség fennállása esetén?

Típus


Pontszámok Az információtartalom vázlata alapján A jótállás fogalma és szabályai

Maximu m

Elért

10 30

B

Szint 4 4 4

Jótállás és szavatosság fogalma, szabályai

Felelősség kimentése (mentesülés esetei) jótállás és szavatosság esetén

A jótállás és a szavatosság esetén érvényesíthető jogok és az érvényesítés feltételei, határideje Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Gördülékeny előadásmód, Köznyelvi beszédkészség közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek beszédkészség szakszerű megfogalmazása

Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Társas

Precizitás Önállóság Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság 36/79

45

Maximu m

Elért

1 2 2 90 Maximu m 2 2 1 1 1

Elért


Módszer



............................................... dátum

2 1 10 100

............................................... aláírás

37/79


14. Az eladó és a vevő közötti szállítási szerződésben a vevő vállalta, hogy az eladó javára bankgaranciát biztosít. Ennek megfelelően a vevő megbízása alapján a bank bankgarancia nyilatkozatában vállalta, hogy fizetést teljesít az eladó javára, az eladó első írásbeli felszólítása alapján, függetlenül az eladó és a vevő között létrejött szerződés érvényességétől és következményeitől, lemondva a kifogásolásnak és a védekezésnek a szerződésből eredő valamennyi jogáról. A lehívás feltételeként az eladónak írásbeli igényében ki kellett jelentenie, hogy az árut a szerződésnek megfelelően leszállította, és esedékességkor az áru ellenértékét nem kapta meg, továbbá be kellett nyújtania a vevő által aláírt számlát. E kötelezettségeinek az eladó a bank felé eleget tett. A bank az eladó fizetési felszólítását mégis visszautasította, mert a vevő időközben visszavonta a fizetéshez való hozzájárulását. Ezért a visszavonó nyilatkozat után a bank az eladó által fizetésre benyújtott számlát úgy tekintette, mintha azt a vevő alá sem írta volna. Válaszoljon a kérdésekre! A bankgarancia mely felek között hozott létre jogviszonyt? A bank fizetési kötelezettségét érinti-e az eladó és a vevő közötti szerződés érvényessége és annak következményei? Mi lenne a helyzet abban az esetben, ha a vevő biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvényt bocsát az eladó rendelkezésére? Információtartalom vázlata  A szerződést biztosító mellékkötelezettségek rendszere  A bankgarancia fogalma, szabályai  Biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény fogalma, szabályai  A kezesség fogalma

38/79


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 14. Az eladó és a vevő közötti szállítási szerződésben a vevő vállalta, hogy az eladó javára bankgaranciát biztosít. Ennek megfelelően a vevő megbízása alapján a bank bankgarancia nyilatkozatában vállalta, hogy fizetést teljesít az eladó javára, az eladó első írásbeli felszólítása alapján, függetlenül az eladó és a vevő között létrejött szerződés érvényességétől és következményeitől, lemondva a kifogásolásnak és a védekezésnek a szerződésből eredő valamennyi jogáról. A lehívás feltételeként az eladónak írásbeli igényében ki kellett jelentenie, hogy az árut a szerződésnek megfelelően leszállította és esedékességkor az áru ellenértékét nem kapta meg, továbbá be kellett nyújtania a vevő által aláírt számlát. E kötelezettségeinek az eladó a bank felé eleget tett. A bank az eladó fizetési felszólítását mégis visszautasította, mert a vevő időközben visszavonta a fizetéshez való hozzájárulását. Ezért a visszavonó nyilatkozat után a bank az eladó által fizetésre benyújtott számlát úgy tekintette, mintha azt a vevő alá sem írta volna. Válaszoljon a kérdésekre! A bankgarancia mely felek között hozott létre jogviszonyt? A bank fizetési kötelezettségét érinti-e az eladó és a vevő közötti szerződés érvényessége és annak következményei? Mi lenne a helyzet abban az esetben, ha a vevő biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvényt bocsát az eladó rendelkezésére?

Típus


Az információtartalom vázlata alapján A szerződést biztosító leggyakoribb biztosítékok köre

B

Szint 4 4 4 Összesen


Biztosítási szerződés Szerződést biztosító alapján kiállított mellékkötelezettségek fajtái, készfizető 30 bankgarancia szabályai kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény fogalma, szabályai. A bankgarancia fogalma. A kezesség fogalma, fajtái 15 Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása 90

............................................... dátum

............................................... aláírás

39/79

Elért

Elért


A vizsgázó neve: ............................................................................... Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100

............................................... dátum

............................................... aláírás

40/79

Elért


15. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött az ajánlattevővel, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) a műszaki átadás-átvételi eljárást követően ténylegesen birtokba lépett, azonban jelezte a vállalkozónak, hogy a teljesítéssel kapcsolatosan különféle hibákat észlelt, ezért részben árleszállítást, részben pedig a hibák kijavítását kérte. Válaszoljon a kérdésekre! Az építtető milyen jogokat érvényesíthet a vállalkozóval szemben, és hogyan (milyen szabályok szerint) gyakorolhatja ezeket a jogokat? Követelhet-e az építtető a hibák kijavításával összefüggő teljesítési késedelem időtartamára a kijavítás mellett késedelmi kötbért is? Mit tehet az építtető, ha a hibákat a vállalkozó a felszólítás ellenére sem javítja ki? Információtartalom vázlata  A szerződésszerű teljesítés feltételei  A hibás teljesítés fogalma  A hibás teljesítés érvényesíthető jogok és e jogok gyakorlásának szabályai  A felfedezett hiba közlésének szabályai és a késedelem következményei

41/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 15. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött az ajánlattevővel, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) a műszaki átadás-átvételi eljárást követően ténylegesen birtokba lépett, azonban jelezte a vállalkozónak, hogy a teljesítéssel kapcsolatosan különféle hibákat észlelt, ezért részben árleszállítást, részben pedig a hibák kijavítását kérte. Válaszoljon a kérdésekre! Az építtető milyen jogokat érvényesíthet a vállalkozóval szemben, és hogyan (milyen szabályok szerint) gyakorolhatja ezeket a jogokat? Követelhet-e az építtető a hibák kijavításával összefüggő teljesítési késedelem időtartamára a kijavítás mellett késedelmi kötbért is? Mit tehet az építtető, ha a hibákat a vállalkozó a felszólítás ellenére sem javítja ki? Típus

B


Szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei


Pontszámok Maximum

A szerződés teljesítésének feltételei

20

A hibás teljesítés fogalma

20

A hibás teljesítés esetén érvényesíthető jogok, és e jogok gyakorlásának szabályai

35

A felfedezett hiba 10 közlésének szabályai és a késedelem következményei Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Szint Maximum szerint Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése 4 2 megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 42/79

Elért

Elért

Elért


Értékelés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

1 10 100

............................................... aláírás

43/79


16. Egy közigazgatási szerv a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzése során adásvételi szerződést kötött három darab fekete-fehér nyomtató beszerzésére. A szerződés aláírását követően azonban kiderült, hogy abban az évben a közigazgatási szerv olyan európai uniós pályázatokon is szeretne indulni, amelyekhez színes nyomtatók szükségesek. Erre való figyelemmel a közigazgatási szerv vezetője a nyomtatókat szállító gazdasági társaságnak írt levelében kérte az eredeti szerződés módosítását. A gazdasági társaság vezetője tájékoztatta a közigazgatási szervet, hogy a szerződésmódosításra azért nem kerülhet sor, mert a közigazgatási szerv már elkezdte a nyomtatók használatát, de azokat még nem fizette ki. A közigazgatási szerv vezetője a levélre válaszolva kifejtette, hogy a kifizetés valóban nem történt meg, de ez nem akadálya a szerződés módosításának, a nyomtatók vonatkozásában pedig kifejtette, hogy a fekete-fehér nyomtatóért kért ellenszolgáltatás pedig feltűnően aránytalan. Válaszoljon a kérdésekre! A szerződéskötést követően milyen kötelezettségei vannak a feleknek? Köteles-e az eladó módosítani a szerződést? Mit tehet az eladó, ha nem szeretné módosítani a szerződést? Mit tehet a vevő, ha módosítani szeretné a szerződést? Semmis-e, vagy megtámadható-e a szerződés? Információtartalom vázlata:  Szerződés módosítás  Az érvénytelenség szabályai  Az adásvétel legfontosabb szabályai

44/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 16. Egy közigazgatási szerv a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzése során adásvételi szerződést kötött három darab fekete-fehér nyomtató beszerzésére. A szerződés aláírását követően azonban kiderült, hogy abban az évben a közigazgatási szerv olyan európai uniós pályázatokon is szeretne indulni, amelyekhez színes nyomtatók szükségesek. Erre való figyelemmel a közigazgatási szerv vezetője a nyomtatókat szállító gazdasági társaságnak írt levelében kérte az eredeti szerződés módosítását. A gazdasági társaság vezetője tájékoztatta a közigazgatási szervet, hogy a szerződésmódosításra azért nem kerülhet sor, mert a közigazgatási szerv már elkezdte a nyomtatók használatát, de azokat még nem fizette ki. A közigazgatási szerv vezetője a levélre válaszolva kifejtette, hogy a kifizetés valóban nem történt meg, de ez nem akadálya a szerződés módosításának, a nyomtatók vonatkozásában pedig kifejtette, hogy a fekete-fehér nyomtatóért kért ellenszolgáltatás pedig feltűnően aránytalan. Válaszoljon a kérdésekre! A szerződéskötést követően milyen kötelezettségei vannak a feleknek? Köteles-e az eladó módosítani a szerződést? Mit tehet az eladó, ha nem szeretné módosítani a szerződést? Mit tehet a vevő, ha módosítani szeretné a szerződést? Semmis-e, vagy megtámadható-e a szerződés? Típus

B

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Szerződés módosítása Semmisség, megtámadhatóság fogalma, szabályai Az adásvétel legfontosabb szabályai

Szint 4 4 4

Az információtartalom vázlata alapján Szerződésmódosítás fogalma, szabályai A megtámadhatóság szabályai (a megtámadási jog gyakorlása)

Az adásvétel legfontosabb szabályai. Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Gördülékeny előadásmód, Köznyelvi beszédkészség közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek beszédkészség szakszerű megfogalmazása

Pontszámok Maximu Elért m 35

20

30 Maximu m

Elért

1 2 2

Összesen

90 Maximu Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint m Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 45/79

Elért


Módszer



............................................... dátum

2 1 10 100

............................................... aláírás

46/79


17. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) egy másik közbeszerzési eljárás eredményeként szállítási szerződést kötött az épület berendezési tárgyainak a helyszínre történő szállításáról. Az építkezés adminisztratív teendőinek ellátására az építtető megbízott egy építész diplomával is rendelkező személyt. Kérdések: Milyen szerződéstípusokat tud megkülönböztetni a jogesetben? Kik lesznek a szerződés alanyai? Egy vagy több szerződés jön létre? Információtartalom vázlata:  A vállalkozási szerződés legfontosabb szabályai,  A szállítási szerződés legfontosabb szabályai  A megbízás legfontosabb szabályai

47/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 17. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő vállalkozási szerződést kötött, amely alapján a nyertes ajánlattevő (vállalkozó) köteles az építményt felépíteni és „kulcsrakészen” átadni az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő (építtető) egy másik közbeszerzési eljárás eredményeként szállítási szerződést kötött az épület berendezési tárgyainak a helyszínre történő szállításáról. Az építkezés adminisztratív teendőinek ellátására az építtető megbízott egy építész diplomával is rendelkező személyt. Kérdések: Milyen szerződéstípusokat tud megkülönböztetni a jogesetben? Kik lesznek a szerződés alanyai? Egy vagy több szerződés jön létre? Pontszámok Típus Maximu Elért m A vállalkozási szerződés 35 legfontosabb szabályai A szállítási szerződés 20 B Az egyes szerződések legfontosabb szabályai A megbízás legfontosabb 30 szabályai Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Maximu Szint Elért szerint m Gördülékeny előadásmód, 4 Köznyelvi beszédkészség 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 4 2 megértése megértése Szakmai nyelvű A szakmai ismeretek 4 2 beszédkészség szakszerű megfogalmazása Összesen 90 Maximu Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Elért m Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100 Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint


…………………….. dátum

………………………………………… aláírás

48/79


18. A helyi önkormányzat több önkormányzattal közösen társulást hozott létre hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. A társult önkormányzatok egymással társulási megállapodást kötöttek, melyben megállapodtak abban, hogy a társulás a hulladékgazdálkodáshoz szükséges eszközöket közbeszerzési eljárás útján kívánja beszerezni. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenység ellátására a társulás egy gazdasági társaságot alapít. A közbeszerzési eljárás során beszerzett eszközöket a társulás a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adja. Kérdések: Az Ön megítélése szerint jogszerűen jártak-e el az önkormányzatok a társulás alapítása tekintetében? Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzatok a kötelező feladataikat (például köztisztasági szolgáltatás) az általuk alapított gazdasági társaság útján lássák el és a beszerzett eszközöket a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adják? Információtartalom vázlata -

Az államháztartás alrendszereinek fogalmi köre

-

Gazdálkodás a vagyonnal

-

A vagyonkezelés főbb szabályai

49/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 18. A helyi önkormányzat több önkormányzattal közösen társulást hozott létre hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. A társult önkormányzatok egymással társulási megállapodást kötöttek, melyben megállapodtak abban, hogy a társulás a hulladékgazdálkodáshoz szükséges eszközöket közbeszerzési eljárás útján kívánja beszerezni. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenység ellátására a társulás egy gazdasági társaságot alapít. A közbeszerzési eljárás során beszerzett eszközöket a társulás a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adja. Kérdések: Az Ön megítélése szerint jogszerűen jártak-e el az önkormányzatok a társulás alapítása tekintetében? Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzatok a kötelező feladataikat (például köztisztasági szolgáltatás) az általuk alapított gazdasági társaság útján lássák el és a beszerzett eszközöket a gazdasági társaság vagyonkezelésébe adják? Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Típus

Az információtartalom vázlata alapján Az államháztartás alrendszereinek fogalmi köre

B

Szint 4 4 4

Az államháztartás alrendszerei

Pontszámok Maximum

Elért

25

25 Gazdálkodás a vagyonnal

A vagyonkezelés főbb szabályai Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Összesen

35 Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség Értékelés Összesen Mindösszesen

50/79

Maximum 2 1 1 1 2 2 1 10 100

Elért


............................................... dátum

............................................... aláírás

51/79


19. A közigazgatási szerv a kérelemre indult eljárásban a tényállás tisztázása körében a kérelemben foglalt bizonyítási indítványoktól eltérően dönt a bizonyítás módjáról és terjedelméről. Ennek részeként az ügy bonyolultságára hivatkozással az érdekelt felek meghallgatása tekintetében tárgyalást tart, szakértőt rendel ki, okiratok becsatolását kéri az ügyféltől. A hatóság a jogi képviselővel eljáró ügyfelet nem, csak a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeiről. Ugyanakkor nem rendel ki tolmácsot a beszélt magyar nyelvet értő, de idegen anyanyelvű és magyarul írni nem tudó természetes személy ügyfél részére a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében és a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről sem tájékoztatja. Az eljárás határozattal történő lezárására az eljárás megindítását követő hat hónap után kerül sor. Kérdések: Milyen alapelvi rendelkezéseket érintenek az eljárt hatóság intézkedései? Sértettek-e alapelvi és/vagy tételes jogi rendelkezéseket a közigazgatási szerv döntései? Válaszát indokolja! Információtartalom vázlata -

A közigazgatási eljárás alapelvei (felsorolás, csoportosítás)

-

Az alapelvek jelentősége és funkciója a jogalkotás és jogalkalmazás során

-

Az alapelvek és a részletes (tételesjogi) rendelkezések viszonya

52/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 19. A közigazgatási szerv a kérelemre indult eljárásban a tényállás tisztázása körében a kérelemben foglalt bizonyítási indítványoktól eltérően dönt a bizonyítás módjáról és terjedelméről. Ennek részeként az ügy bonyolultságára hivatkozással az érdekelt felek meghallgatása tekintetében tárgyalást tart, szakértőt rendel ki, okiratok becsatolását kéri az ügyféltől. A hatóság a jogi képviselővel eljáró ügyfelet nem, csak a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeiről. Ugyanakkor nem rendel ki tolmácsot a beszélt magyar nyelvet értő, de idegen anyanyelvű és magyarul írni nem tudó természetes személy ügyfél részére a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében és a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről sem tájékoztatja. Az eljárás határozattal történő lezárására az eljárás megindítását követő hat hónap után kerül sor. Kérdések: Milyen alapelvi rendelkezéseket érintenek az eljárt hatóság intézkedései? Sértettek-e alapelvi és/vagy tételes jogi rendelkezéseket a közigazgatási szerv döntései? Válaszát indokolja! Kérdések: Milyen alapelvi rendelkezéseket érintenek a Döntőbizottság intézkedései? Sértettek-e alapelvi rendelkezéseket a közigazgatási szerv döntései? Válaszát indokolja! Típus

B

Szint 4 4 4


A közigazgatási eljárás alapelvei


Pontszámok Maximum

A közigazgatási eljárás alapelvei

45

Az alapelvek jelentősége és funkciója a jogalkotás és jogalkalmazás során

20

Az alapelvek és a részletes (tételesjogi) rendelkezések viszonya Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Összesen

Elért

20 Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás 53/79

Maximum 2 2 1

Elért


Módszer

készsége Meggyőzőkészség Határozottság Áttekintő képesség Értékelés


1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

54/79


20. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik főtevékenységszerűen közétkeztetéssel foglalkozó cég jogorvoslati eljárást kezdeményez az ajánlatkérő közétkeztetési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó ajánlati felhívásával szemben, mivel – álláspontja szerint – az előírt feltételek indokolatlanul és versenykorlátozó módon akadályozzák az eljárásban való eredményes részvételben, így nem tudott ajánlatot benyújtani. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban vitatta a kérelmező ügyfélképességét, mivel a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőhöz kérdést nem intézett, a dokumentációt nem vásárolta meg, ajánlatot nem nyújtott be, így nincs olyan joga, amelyet az ügy érintene. Kérdések: A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás hatósági ügynek minősül-e és kell-e a közigazgatási eljárás szabályait alkalmazni vagy arra kizárólag a közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadók? Az Ön megítélése szerint van-e ügyfélképessége a kérelmezőnek? Milyen jogszabályok alapján vizsgálja a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfélképességet? Más megítélés alá esik-e az, ha a kérelmező az eljárásban formai okokból egyébként érvénytelen ajánlatot nyújtott volna be? A közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet folytató érdekképviseleti szervezet, kamara előterjeszthet-e jogorvoslati kérelmet? Információtartalom vázlata -

A közigazgatási hatósági ügy fogalma

-

Közigazgatási hatóságok

-

Közigazgatási eljárási törvény hatálya (kivételek, szubszidiaritás)

-

Az ügyfél fogalmi elemei

-

Az ügyfél jogaival rendelkező szervezetek

-

Az ügyfél eljárási képessége

55/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 20. Egy közbeszerzési eljárásban az egyik főtevékenységszerűen közétkeztetéssel foglalkozó cég jogorvoslati eljárást kezdeményez az ajánlatkérő közétkeztetési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó ajánlati felhívásával szemben, mivel – álláspontja szerint – az előírt feltételek indokolatlanul és versenykorlátozó módon akadályozzák az eljárásban való eredményes részvételben, így nem tudott ajánlatot benyújtani. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban vitatta a kérelmező ügyfélképességét, mivel a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőhöz kérdést nem intézett, a dokumentációt nem vásárolta meg, ajánlatot nem nyújtott be, így nincs olyan joga, amelyet az ügy érintene. Kérdések: A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás hatósági ügynek minősül-e és kell-e a közigazgatási eljárás szabályait alkalmazni vagy arra kizárólag a közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadók? Az Ön megítélése szerint van-e ügyfélképessége a kérelmezőnek? Milyen jogszabályok alapján vizsgálja a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfélképességet? Más megítélés alá esik-e az, ha a kérelmező az eljárásban formai okokból egyébként érvénytelen ajánlatot nyújtott volna be? A közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet folytató érdekképviseleti szervezet, kamara előterjeszthet-e jogorvoslati kérelmet? ? Típus

B

Szint 4 4 4



A közigazgatási hatósági ügy fogalma Közigazgatási hatóságok Közigazgatási eljárási törvény hatálya (kivételek, A közigazgatási hatósági ügy és szubszidiaritás) az ügyfél fogalma Az ügyfél fogalmi elemei Az ügyfél jogaival rendelkező szervezetek Az ügyfél eljárási képessége Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Összesen

Pontszámok Maximum

Elért

25 15 15 20 5 5

Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság 56/79

Maximum 2 2

Elért


Társas

Módszer

Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Áttekintő képesség Értékelés


1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

57/79


21. A nem magyar állampolgár közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe vételét kezdeményezi a Közbeszerzések Tanácsánál a magyar jogszabály rendelkezése alapján, magyarországi tevékenysége folytatásához. A hatóság a hatáskörét és illetékességét meg állapítja és lefolytatja az eljárást és a kérelmet elutasítja. Az ügyfél jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy első fokon mindig az ügyfél lakóhelye szerinti hatóságnak kell eljárnia, így a Tanács eljárása jogellenes volt. Kérdések: Van-e joghatósága a magyar hatóságoknak a nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében? Melyik hatóság jogosult a kérelem elbírálására? Milyen szabályok vizsgálatát kell elvégezni ahhoz, hogy eldönthessük, melyik közigazgatási szerv jogosult az adott eljárás lefolytatására? Jogosult-e a Közbeszerzések Tanácsa a szóban forgó eljárás lefolytatására, ha igen, milyen jogszabály alapján? Információtartalom vázlata -

Joghatóság fogalma, feltételei

-

Hatáskör fogalma, következményei

-

Illetékesség fogalma, illetékességi okok

-

Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata

-

Hatásköri, illetékességi vita

58/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 21. A nem magyar állampolgár közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe vételét kezdeményezi a Közbeszerzések Tanácsánál a magyar jogszabály rendelkezése alapján, magyarországi tevékenysége folytatásához. A hatóság a hatáskörét és illetékességét meg állapítja és lefolytatja az eljárást és a kérelmet elutasítja. Az ügyfél jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy első fokon mindig az ügyfél lakóhelye szerinti hatóságnak kell eljárnia, így a Tanács eljárása jogellenes volt. Kérdések: Van-e joghatósága a magyar hatóságoknak a nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében? Melyik hatóság jogosult a kérelem elbírálására? Milyen szabályok vizsgálatát kell elvégezni ahhoz, hogy eldönthessük, melyik közigazgatási szerv jogosult az adott eljárás lefolytatására? Jogosult-e a Közbeszerzések Tanácsa a szóban forgó eljárás lefolytatására, ha igen, milyen jogszabály alapján?

Típus


Az információtartalom vázlata alapján Joghatóság fogalma, feltételei

Pontszámok Maximum

Elért

15 20

Hatáskör fogalma, következményei B

Joghatóság, hatáskör, illetékesség fogalma a Ket. alapján

20 Illetékesség fogalma, illetékességi okok 15 Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata 15 Hatásköri, illetékességi vita

Szint 4 4 4

Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Összesen

Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség 59/79

Maximum 2 2 1 1 1 2

Elért


Értékelés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

1 10 100

............................................... aláírás

60/79


22. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló építési beruházás vonatkozásában az építésügyi hatóság hivatalból bizonyítási eljárást folytat le. Ennek részeként tárgyalást tart, a feleket nyilatkoztatja, az egyik ügyfelet pedig fénykép és hangfelvétel becsatolására hívja fel. Emellett az eljárással összefüggő helyszínt is megtekinti, tanút hallgat meg és mivel az ügyben jelentős tény megállapításához nem rendelkezik kellő szakértelemmel szakértő kirendelésére is sor kerül. A tanúmeghallgatás során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy a tanú az egyik ügyfél hozzátartozója. Kérdések: Sorolja fel, hogy a hatóság milyen bizonyítási eszközöket vett igénybe? Milyen egyéb bizonyítási eszközöket ismer? Felhasználható-e a tanúvallomás bizonyítékként? Más megítélés alá esik-e, ha a tanút a hatóság figyelmezteti arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja? Információtartalom vázlata -

A bizonyítási eljárás célja

-

A bizonyítási eszközök és főbb szabályaik

-

Közreműködők a bizonyítási eljárásban

61/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 22. Egy közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló építési beruházás vonatkozásában az építésügyi hatóság hivatalból bizonyítási eljárást folytat le. Emellett az eljárással összefüggő helyszínt is megtekinti, tanút hallgat meg és mivel az ügyben jelentős tény megállapításához nem rendelkezik kellő szakértelemmel szakértő kirendelésére is sor kerül. A tanúmeghallgatás során a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy a tanú az egyik ügyfél hozzátartozója. Kérdések: Sorolja fel, hogy a hatóság milyen bizonyítási eszközöket vett igénybe? Milyen egyéb bizonyítási eszközöket ismer? Felhasználható-e a tanúvallomás bizonyítékként? Más megítélés alá esik-e, ha a tanút a hatóság figyelmezteti arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja? Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Típus

Bizonyítási eljárás céljai, a bizonyítás eszközei a Ket. szerint

B


4 4 4

Maximum

A bizonyítási eljárás célja

20

A bizonyítási eszközök és főbb szabályaik

35

Közreműködők a bizonyítási eljárásban Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Szint

Pontszámok

Összesen

Elért

30 Maximum

Elért

1 2 2 90


............................................... dátum

Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás 62/79

Elért


63/79


23. A Közbeszerzési Döntőbizottság az egyesített jogorvoslati ügyben megállapítja az egyik kérelem elkésettségét, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A másik kérelmező jogorvoslati kérelmét pedig alaptalanság miatt elutasítja. Köthető-e egyezség a Döntőbizottság előtti eljárásban? Információtartalom vázlata -

A hatóság döntései (formája és feltételei)

-

Speciális döntések a hatósági eljárásban: az egyezség jóváhagyása (formája és feltételei) és a hatósági szerződés főbb szabályai

64/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 23. A Közbeszerzési Döntőbizottság az egyesített jogorvoslati ügyben megállapítja az egyik kérelem elkésettségét, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A másik kérelmező jogorvoslati kérelmét pedig alaptalanság miatt elutasítja. Köthető-e egyezség a Döntőbizottság előtti eljárásban? Szakmai ismeretek Az információtartalom Pontszámok Típus alkalmazása a szakmai és vázlata alapján Maximum Elért vizsgakövetelmény szerint A hatóság döntései 30 Közigazgatási hatósági döntések

B

Az egyezség jóváhagyása

A hatósági szerződés főbb szabályai Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása


25 30 Maximum

Elért

1 2 2 90


............................................... dátum

Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

65/79

Elért


24. A hatóság a tényállás tisztázását követően az ügy érdemében határozatot hozott, az eljárás során eldöntendő kérdésekben pedig végzést bocsátott ki. A határozat rendelkező része tartalmazza a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, továbbá az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. A határozat indokolásában került feltüntetésre a döntéshozatal helye és ideje, a döntés kiadmányozójának aláírása, az eljárás során megkeresett szakhatóság megnevezése és állásfoglalása, valamint a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás. A végzés rendelkező része kizárólag a hatóság döntését és a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve az eljárási költségek viseléséről szóló döntést tartalmazza. Kérdések: A hatósági határozat és a végzés tartalma megfelel-e hatósági döntés tartalmára vonatkozó előírásoknak? Válaszát indokolja! Információtartalom vázlata -

A határozat felépítése, kötelező tartalmi elemei

-

Az egyszerűsített határozat kibocsátásnak feltételei

-

A végzés felépítése, kötelező tartalmi elemei

-

Az indokolás mellőzésének esetei

-

A döntés közlése és főbb szabályai (formái, időpontja)

66/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 24. A hatóság a tényállás tisztázását követően az ügy érdemében határozatot hozott, az eljárás során eldöntendő kérdésekben pedig végzést bocsátott ki. A határozat rendelkező része tartalmazza a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, továbbá az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. A határozat indokolásában került feltüntetésre a döntéshozatal helye és ideje, a döntés kiadmányozójának aláírása, az eljárás során megkeresett szakhatóság megnevezése és állásfoglalása, valamint a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás. A végzés rendelkező része kizárólag a hatóság döntését és a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve az eljárási költségek viseléséről szóló döntést tartalmazza. Kérdések: A hatósági határozat és a végzés tartalma megfelel-e hatósági döntés tartalmára vonatkozó előírásoknak? Válaszát indokolja! Típus

B




Pontszámok Maximum

A határozat felépítése, 30 kötelező tartalmi elemei Az egyszerűsített határozat 10 kibocsátásnak feltételei A végzés felépítése, 20 A hatósági határozatra kötelező tartalmi elemei vonatkozó főbb szabályok Az indokolás mellőzésének 10 esetei A döntés közlése és főbb 15 szabályai (formái, időpontja) Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény Maximum szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 1 közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány 2 megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek 2 szakszerű megfogalmazása 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény Maximum szerint Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 67/79

Elért

Elért

Elért



10 100

............................................... dátum

............................................... aláírás

68/79


25. Egy közbeszerzési eljárás előkészítése során építési engedélyek beszerzése válik szükségessé. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezést terjesztett elő a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál, amely megküldte azt az elsőfokú hatóságnak azzal, hogy az ügy összes iratát terjessze fel elbírálás végett. Az ügyfél a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a határozat indokolásában kifejtett okfejtéssel nem ért egyet, mert álláspontja szerint az elsőfokú hatóság a feltárt tényekből téves jogi következtetést vont le. Egyebekben álláspontjának alátámasztására új tényekre és bizonyítékokra is hivatkozott. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést az elsőfokú hatósághoz történt iktatás időpontját alapul véve részben elkésettség, részben pedig azon az alapon utasította el, hogy az elsőfokon feltárt tényálláshoz kötve van, új tényekre és bizonyítékokra a fellebbezés során már nem lehet hivatkozni, egyébként is a fellebbezés jogszabályértést nem jelöl meg, így az elsőfokú döntés nem is lehet sérelmes az ügyfélre nézve. Az ügyben ellenérdekű fél nem volt. Kérdések: Helyesen járt-e el a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elkésettség megállapítása tekintetében, ha egyébként nála a fellebbezést a fellebbezési határidőben nyújtották be? Jogszabálysértés hiányában lehet-e fellebbezést előterjeszteni és a fellebbezésben lehet-e új tényekre és bizonyítékokra hivatkozni? Kötve van-e a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezésben foglaltakhoz? Mit tehet az elsőfokú hatóság, ha ugyan a döntése nem jogszabálysértő, azonban a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért? Milyen jogorvoslati lehetősége van az ügyfélnek a jogerős hatósági döntéssel szemben, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet? Információtartalom vázlata -

Jogorvoslati eljárások kérelem alapján (felsorolás)

-

A fellebbezés főbb szabályai

-

A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján

-

A bírósági felülvizsgálat főbb szabályai

-

Újrafelvételi eljárás

-

Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások

69/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 25. Egy közbeszerzési eljárás előkészítése során építési engedélyek beszerzése válik szükségessé. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezést terjesztett elő a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál, amely megküldte azt az elsőfokú hatóságnak azzal, hogy az ügy összes iratát terjessze fel elbírálás végett. Az ügyfél a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a határozat indokolásában kifejtett okfejtéssel nem ért egyet, mert álláspontja szerint az elsőfokú hatóság a feltárt tényekből téves jogi következtetést vont le. Egyebekben álláspontjának alátámasztására új tényekre és bizonyítékokra is hivatkozott. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést az elsőfokú hatósághoz történt iktatás időpontját alapul véve részben elkésettség, részben pedig azon az alapon utasította el, hogy az elsőfokon feltárt tényálláshoz kötve van, új tényekre és bizonyítékokra a fellebbezés során már nem lehet hivatkozni, egyébként is a fellebbezés jogszabályértést nem jelöl meg, így az elsőfokú döntés nem is lehet sérelmes az ügyfélre nézve. Az ügyben ellenérdekű fél nem volt. Kérdések: Helyesen járt-e el a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elkésettség megállapítása tekintetében, ha egyébként nála a fellebbezést a fellebbezési határidőben nyújtották be? Jogszabálysértés hiányában lehet-e fellebbezést előterjeszteni és a fellebbezésben lehet-e új tényekre és bizonyítékokra hivatkozni? Kötve van-e a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezésben foglaltakhoz? Mit tehet az elsőfokú hatóság, ha ugyan a döntése nem jogszabálysértő, azonban a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért? Milyen jogorvoslati lehetősége van az ügyfélnek a jogerős hatósági döntéssel szemben, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet? Típus

B

Szint 4 4 4



Jogorvoslati eljárások kérelem alapján A fellebbezés főbb szabályai A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés A közigazgatási jogorvoslatok alapján rendszere A bírósági felülvizsgálat főbb szabályai Újrafelvételi eljárás Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Összesen

Pontszámok Maximum 10 20 10 20 10

15 Maximum 1 2 2 90

70/79

Elért

Elért



............................................... dátum

Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás

71/79

Elért


26. A hatóság elsőfokú döntése ellen az ügyfél a fellebbezési határidőben nem terjeszt elő fellebbezést. Egy másik ügyben a fellebbezési határidő letelte előtt a fellebbezésről lemond. Egy harmadik ügyben az előterjesztett fellebbezést annak elbírálását megelőzően visszavonja. Kérdések: Jogerőssé váltak-e a határozatok? Mi az egyes esetekben a jogerőssé válás időpontja? Érinti-e az ügyfél szempontjából a határozat jogerejét, ha az eljárás egyéb résztvevője kizárólag a határozat rá vonatkozó része ellen terjeszt elő fellebbezést? Mikor válik jogerőssé a másodfokú határozat? Információtartalom vázlata -

A jogerő fogalma, következményei

-

Az elsőfokú döntés jogerőssé válásának időpontja

-

A másodfokú döntés jogerőssé válásának időpontja

72/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 26. A hatóság elsőfokú döntése ellen az ügyfél a fellebbezési határidőben nem terjeszt elő fellebbezést. Egy másik ügyben a fellebbezési határidő letelte előtt a fellebbezésről lemond. Egy harmadik ügyben az előterjesztett fellebbezést annak elbírálását megelőzően visszavonja. Kérdések: Jogerőssé váltak-e a határozatok? Mi az egyes esetekben a jogerőssé válás időpontja? Érinti-e az ügyfél szempontjából a határozat jogerejét, ha az eljárás egyéb résztvevője kizárólag a határozat rá vonatkozó része ellen terjeszt elő fellebbezést? Mikor válik jogerőssé a másodfokú határozat? Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Típus

Az információtartalom vázlata alapján A jogerő fogalma, következményei

Az elsőfokú döntés Jogerő fogalma, a hatósági jogerőssé válásának döntések végrehajthatóságának időpontja feltételei

B

A másodfokú döntés jogerőssé válásának időpontja Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása


Pontszámok Maximum

Elért

30

45

10

Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség Határozottság Módszer Áttekintő képesség Értékelés Összesen Mindösszesen ............................................... dátum

Maximum 2 2 1 1 1 2 1 10 100

............................................... aláírás 73/79

Elért


27. A fellebbezés elbírálására jogosult közigazgatási hatóság az ügyfelet pénzbírság megfizetésére kötelezi, és ennek teljesítésére határidőt állapít meg. Az ügyfél a terhére megállapított bírság befizetését határidőre nem teljesíti, ezért a hatóság a végrehajtást rendel el. Kérdések: Melyik hatóság által és milyen hatósági döntéssel történhet a végrehajtás elrendelése? Mit kell tartalmaznia a végrehajtást elrendelő döntésnek, és kivel kell közölni a döntést? Miként történhet a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása? A pénzfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetére milyen egyéb kötelezettség terheli az ügyfelet? Milyen jogi lehetősége van az ügyfélnek, ha a) igazolni tudja, hogy kötelezettségét a döntés közlésekor már teljesítette, b) a végrehajtás foganatosítása rá nézve aránytalanul súlyos következményekkel járna? c) a végrehajtáshoz való jog elévült? Információtartalom vázlata -

A végrehajtás elrendelése és foganatosítása

-

Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása, cselekmény végrehajtása, ingó végrehajtás

-

A pénzfizetési kötelezettség késedelmének következményei

-

Jogorvoslat a végrehajtási szakaszban

74/79


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 27. A fellebbezés elbírálására jogosult közigazgatási hatóság az ügyfelet pénzbírság megfizetésére kötelezi és ennek teljesítésére határidőt állapít meg. Az ügyfél a terhére megállapított bírság befizetését határidőre nem teljesíti, ezért a hatóság a végrehajtást rendel el. Kérdések: Melyik hatóság által és milyen hatósági döntéssel történhet a végrehajtás elrendelése? Mit kell tartalmaznia a végrehajtást elrendelő döntésnek és kivel kell közölni a döntést? Miként történhet a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása? A pénzfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetére milyen egyéb kötelezettség terheli az ügyfelet? Milyen jogi lehetősége van az ügyfélnek, ha a) igazolni tudja, hogy kötelezettségét a döntés közlésekor már teljesítette, b) a végrehajtás foganatosítása rá nézve aránytalanul súlyos következményekkel járna? c) a végrehajtáshoz való jog elévült? Típus


Az információtartalom vázlata alapján A végrehajtás elrendelése és foganatosítása

Pontszámok Maximum

Elért

20 10

B

Végrehajtás elrendelése és foganatosítása a Ket. szerint

Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása, cselekmény végrehajtása, ingó végrehajtás A pénzfizetési kötelezettség késedelmének következményei

20

15

20

Szint 4 4 4

Jogorvoslatok a végrehajtási szakaszban Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, közérthetőség Olvasott szakmai szöveg Az esettanulmány megértése megértése Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű megfogalmazása

Összesen

Maximum

Elért

1 2 2 90

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Precizitás Önállóság Társas Tömör fogalmazás készsége Meggyőzőkészség 75/79

Maximum 2 2 1 1

Elért


Módszer

Határozottság Áttekintő képesség Értékelés


1 2 1 10 100

............................................... aláírás

76/79


28. Az ajánlatkérő úgy állítja össze a nyílt közbeszerzési eljárásának a dokumentációját, hogy annak műszaki leírásában a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása érdekében meghatározott gyártmányú termékekre hivatkozik, és kiköti, hogy az ettől való eltérésre nincs lehetőség. Ajánlatkérő olyan formanyomtatványok használatát tette kötelezővé, amelyek számos formai követelményt támasztanak. A felhívásra három ajánlattevő nyújtja be ajánlatát. Az ajánlatok bírálata során megállapítást nyer, hogy az egyik ajánlattevő a másik ajánlattevő 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként is nevesítve van, a különböző ajánlatok egyes részei mind szövegszerűen, mind pedig megjelenésüket (azonos elrendezés, betűtípus, helyesírási hibák, stb.) illetően teljesen azonosak, az ajánlattevők tulajdonosi köre lényegében azonos, illetve az ajánlati árak több, mint 20 %-kal magasabbak az ismert átlagos piaci áraknál, sőt az ajánlattevők honlapján feltüntetett áraknál. Kérdések: Milyen Kbt. szabályok megsértését ismeri fel a bemutatott példában ajánlatkérői, illetve ajánlattevői részről? Milyen lehetőségük van az ajánlatkérőknek, illetve az ajánlattevőknek, ha ilyen magatartást tapasztalnak és milyen jogkövetkezmények érvényesíthetők a jogsértőkkel szemben? Információtartalom vázlata -

A műszaki leírás meghatározása

-

Az ajánlat formai követelményei

-

A verseny tisztaságát biztosító Kbt. előírások, megsértésük következménye, ajánlat érvénytelensége, eljárás eredménytelensége

77/79


A vizsgázó neve: ………………………………

Értékelő lap 28. Az ajánlatkérő úgy állítja össze a nyílt közbeszerzési eljárásának a dokumentációját, hogy annak műszaki leírásában a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása érdekében meghatározott gyártmányú termékekre hivatkozik, és kiköti, hogy az ettől való eltérésre nincs lehetőség. Ajánlatkérő olyan formanyomtatványok használatát tette kötelezővé, amelyek számos formai követelményt támasztanak. A felhívásra három ajánlattevő nyújtja be ajánlatát. Az ajánlatok bírálata során megállapítást nyer, hogy az egyik ajánlattevő a másik ajánlattevő 10 %-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként is nevesítve van, a különböző ajánlatok egyes részei mind szövegszerűen, mind pedig megjelenésüket (azonos elrendezés, betűtípus, helyesírási hibák, stb.) illetően teljesen azonosak, az ajánlattevők tulajdonosi köre lényegében azonos, illetve az ajánlati árak több, mint 20 %-kal magasabbak az ismert átlagos piaci áraknál, sőt az ajánlattevők honlapján feltüntetett áraknál. Kérdések: Milyen Kbt. szabályok megsértését ismeri fel a bemutatott példában ajánlatkérői, illetve ajánlattevői részről? Milyen lehetőségük van az ajánlatkérőknek, illetve az ajánlattevőknek, ha ilyen magatartást tapasztalnak és milyen jogkövetkezmények érvényesíthetők a jogsértőkkel szemben? Típus

B


A főbb közbeszerzési vonatkozású versenyjogi szabályok


Pontszámok Maximum Elért

A műszaki leírás meghatározása

25

Az ajánlat formai követelményei

25

A verseny tisztaságát biztosító Kbt. 35 előírások, megsértésük következménye, ajánlat érvénytelensége, eljárás eredménytelensége Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Köznyelvi beszédkészség Gördülékeny előadásmód, 4 1 közérthetőség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése Az esettanulmány megértése 2 Szakmai nyelvű beszédkészség A szakmai ismeretek szakszerű 4 2 megfogalmazása Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Precizitás 2 Önállóság 2 Társas Tömör fogalmazás készsége 1 Meggyőzőkészség 1 Határozottság 1 Módszer Áttekintő képesség 2 Értékelés 1 Összesen 10 Mindösszesen 100

............................................... dátum

............................................... aláírás

78/79


79/79

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Recommend Documents