Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Program Taksony Intézmény OM azonosítója: 032980
Készítette: Olasz Erika óvodavezető
Legitimációs eljárás,- az érvényességet igazoló aláírások: Véleménynyilvánítók: Az 58/2013 (VIII.27) határozatszámon elfogadta:
…………………………… Szülői szervezet nevében
............................................. Nevelőtestület nevében
………………………… Szakmai munkaközösség nevében:
Az 59/2013 határozatszámon jóváhagyta: …………………………………. óvodavezető
Egyetértést kinyilvánító: ………………………….. fenntartó nevében …………………………… Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében
Hatályos a kihirdetés napjától 2013. szeptember 1-től A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: honlapon, különös közzétételi listán Verziószám: 102013 11/1 eredeti példány Iktatószám: 58/2013
Tartalomjegyzék TÖRVÉNYI HÁTTÉR ................................................................................................................................................ 3 KÖSZÖNTŐ ............................................................................................................................................................ 3 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI ............................................................................................................................... 4 HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL ................................................................................................................................... 4 1.
BEVEZETŐ .................................................................................................................................................... 5
2.
GYERMEKKÉP ÉS ÓVODAKÉP ........................................................................................................................ 5 2.1 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI ......................................................................................................................... 7
3.
A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI .......................................................... 8 3.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ............................................................................................................................................... 8 3.2 AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELE..................................................................................................................................... 9 3.3 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA ............................................................................................ 10 3.4 A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK SZERVEZETI EGYSÉGEN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA ............................................................................................................................................. 10
4.
A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE ...............................................................................................11 4.1 AZ EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI.......................................................................................................... 11 4.2 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, BENNE A MOZGÁSTEVÉKENYSÉG ............................................................................. 11 4.3 ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, SZOCIÁLIS TAPASZTALATOK BIZTOSÍTÁSA............................................................................ 22 4.4 ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS ............................................................................................................. 25
5.
A JÁTÉK, A JÁTÉKTEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, A MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN ...27 5.1 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .......................................................................................................... 29 5.2 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................................................. 31
6.
A KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ÉS SZÍNTEREIK BEMUTATÁSA .......................................................34 6.1 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .................................................................................................................... 34 6.2 VERSELÉS-MESÉLÉS................................................................................................................................................ 40 6.3 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC.................................................................................................................. 44 6.4 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS ÉS KÉZIMUNKA .............................................................................................................. 50 6.5 NEMZETISÉGI NEVELÉS ............................................................................................................................................ 53
7.
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI .........................................................................................................56
8. INKLUZÍV PEDAGÓGIA, INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL- A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.......................................57 8.1 DIFFERENCIÁLÁS: A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉS .............................. 57 8.2 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK: ...................................................................... 59 8.3 A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYLŐ GYERMEKEK BEFOGADÁSA, ÉS FEJLESZTÉSE:......................................................................... 59 8.4 ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM – A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE ........... 66 9.
A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK .....................................................67
10.
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE .............................................................................................................68
10.1 A CSALÁD ÉS AZ ÓVODA......................................................................................................................................... 68 10.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ EGYÉB KAPCSOLATOK .................................................................. 69 10.3 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÚJ HORIZONTÁLIS KAPCSOLATOK ÉS AZOK ÁPOLÁSA ........................................ 70 10.4 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJÁVAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS............................................................................................ 71 11.
A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE – A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI ................72
12.
A NEVELÉS PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ................................73
MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................................75
2
Törvényi háttér Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Az átdolgozott Helyi Pedagógiai Programot, 2013. augusztus 27-én a nevelőtestület egyhangúan elfogadta, az intézményvezető jóváhagyta.
Köszöntő Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele s, úgy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. A Taksonyi Óvoda a község szívében fekszik. Melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléséhez, lehetőséget biztosítva a szülőkkel még közvetlenebb, együttműködő nevelési és munkakapcsolat kialakítására. Úgy gondolom, minden szónál többet mond, ha az édesanya kézen fogja gyermekét s ugyanahhoz az óvó nénihez kíséri, akihez ő is járt gyermekkorában. Köszönöm munkatársaim részvételét a program elkészítésében, és átdolgozásában, hiszem, hogy mindnyájunk számára igen fontos lépés ez. Milyen embert is akarunk formálni?
A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik megértik a dolgok összefüggését, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a közösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet.” (Szentgyörgyi Albert)
3
Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Német Nemzetiségi Óvoda Címe: 2335 Taksony, Szent Anna tér 1. Tel: 06-24-520-750 irodai tel: 06-24-520-751, Fax: 06-24-520-752 Fenntartója: Taksony Nagyközség Önkormányzata Az óvoda alapító okiratának kelte: 2009. május 26. Engedélyező szerv neve: Taksony Önkormányzat Képviselő-testülete Az óvoda vezetője: Olasz Erika A pedagógiai program alkotója: Nevelőtestület A programot véleményezte: az intézmény vezetője
Helyzetkép óvodánkról Taksony 6300 lakosú nagyközség, Budapesttől délre, a Duna mellett, az 510-es út mentén fekszik. Lakói részben a 22 km-re levő fővárosban, részben helyben és a környező településeken dolgoznak. Két évszázaddal ezelőtt a falut szinte kizárólag német nemzetiségű családok lakták. Mára a beköltözések miatt a népesség erősen keveredett, de a lakosság egy része még ma is őrzi a nyelvet. Taksony németországi partnerközössége Henfenfeld, szlovákiai kapcsolata pedig Vízkelet és Taksonyfalva. Óvodánk 1946 óta működik Napköziotthonos Óvodaként. A kezdeti két csoportos intézmény 1972-ben 6 csoportosra, 1982-re 8 csoportosra, 2007-ben 9 csoportra bővült. 2008. március 17-től új épületben a Szent Anna tér 1 szám alatt üzemel, a kilenc csoport 10 csoportra bővült. Maximálisan felvehető gyermeklétszám 280 fő. Az esztétikusan kialakított óvodai környezet, a magára mindig igényes óvodapedagógus, óvodai dolgozó jó példa a gyermekek számára, a közös gyermeknevelés partnerkapcsolatok lehetőségit hordozza. A mi feladatunk, hogy ez a kapcsolat minél mélyebb, eredményesebb, gyümölcsözőbb legyen a gyermekek érdekében. Óvodánk esztétikus tárgyi környezete segíti a gyermekek és a szülők környezettudatos magatartásának kialakítását. Az egyéni bánásmód, a családgondozás, a differenciált nevelés eredményesen működik óvodánkban. A közeli általános iskolával, a gyermekorvossal, a Családsegítő központtal igyekszünk megoldani a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. A csoportok kialakításánál a homogén (egy korosztályt felölelő) csoport kialakítására törekszünk, de nem zárkózunk el szükség esetén a vegyes csoport létrehozásától sem. Szeretnénk, ha óvodánkban a gyerekek jól éreznék magukat és szülők nyugodt szívvel hagynák őket nálunk. Programunkat úgy alakítjuk ki, hogy a gyerekek testi és szellemi fejlődését a legmesszebbmenőkig biztosítsa. Programunkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések, ami a régi értékekre alapozva ötvöződik az új kihívások, eredmények által kialakult ismeretekkel. Munkánkban a cél eléréséhez kiemelkedő szerepet kap az érzelmi nevelés. A program kiindulási vonala a környezet megismerésére nevelés és a hagyományok ápolása. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek, tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, majd ezekhez zenei, vizuális, matematikai, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk kötetlen, kötött, 4
alkalomszerű vagy rendszeres formában. A gyerekek sokkal alaposabban megjegyzik azokat a dolgokat, amit élményszerű tapasztalatként sajátítanak el, mint amit csak hallanak. A környezettel való ismerkedés, a környezet megóvása, fejlesztése, a környezettudatos lét iránti igény kialakítása a célunk. Büszkék vagyunk arra, hogy a szülők kérésére óvodánk német nemzetiségi óvoda lett. Minden csoportban folyik német nyelvi nevelés, de a nap bármely szakában hallhat német szót, aki hozzánk belép. Ennek biztosításához óvónőink folyamatosan képezik magukat. Programunkat „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” és a „Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve „alapján alakítottuk ki. A gyermekek megismerő tevékenységét veszi alapul, köré szervezzük a pedagógiai, pszichológiai feladatokat. Útmutató a gyermek egyéni fejlődési üteme. 1. Bevezető Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépéséig. Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Óvodánk Környezet megismerésére nevelés programjával, meglévő személyi, és tárgyi feltételeivel biztosítjuk a gyermekek fejlődését.
2. Gyermekkép és óvodakép „Osztani magad, hogy így sokasodjál Kicsikhez hajolni, hogy magasodjál, Hallgatni őket, hogy tudd a világot, Róluk beszélni, ha szólsz a világhoz...” (Váci Mihály) Gyermekkép 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. 2. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására 5
törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését a születési adottságok, az egyéni fejlődési üteme, a szociális háttér és a spontán, tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg. A gyermekközpontú, befogadó nevelés segítse elő az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermek személyiség kibontakozását, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, az egyenlő hozzáférés biztosításával, s ennek érdekében a prevenció elsődlegesen érvényesüljön (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is) Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Feladatunk a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. A nevelés egész folyamatában a komplexitásra törekszünk. Óvodakép Az óvodai nevelésben alapelv: - a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi - a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek és készségeinek kibontakoztatását - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodniuk Az óvodai nevelés gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, különös tekintettel a szabad játékra, a hagyományok ápolására, a német nemzetiségi nyelv és kultúra megismerésére. A nemzetiségi óvodai nevelés, az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően, a német nemzetiségi nyelvnek és kultúrának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. A német nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára, ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, készítse fel a gyerekeket a nemzetiségi német nyelv, iskolai tanulására, segítse az identitástudat kialakulását és fejlesztését, biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A német nemzetiségi óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Ráhangolódás a német nyelvre, dallamára. - Német dalok, mondókák, veresek tanulása
6
- Sváb hagyományok őrzése - Kapcsolattartás a környező óvodákkal - Német nemzetiségi tánctalálkozókon való részvétel - Házi bemutató foglalkozások tartása Az óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermekek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a nemzetiségi nyelven folyó kommunikáció. A német nemzetiségi kultúrkincsből, az anyanemzet kultúrájából tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvelsajátítást. További célunk még a helyi adottságok figyelembe vételével a környezet és a természet megismerése és megszerettetése által a gyerekekben egy természetet szerető, védő, óvó szemlélet kialakítása, valamint az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti elő a gyerek környezet tudatos magatartásának kialakulását. A gyereket segítő, támogató, erősítő pedagógiával szeretnénk elérni a gyermeki önkiteljesedés és a közösségi lét harmóniáját. A hazájukat elhagyni kényszerülő -migráns- családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell: • Az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését • Az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét • Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
2.1 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI „Óvodás korban magyar mivoltunk épületének Mintegy földalatti alapjait kell leraknunk. Minél mélyebbre épül a fundamentum, Annál szilárdabb lesz az épület.” - Kodály Zoltán – Célunk: Az óvodai nevelés célja, a családi nevelés támogatása, illetve kiegészítése. A család, mint elsődleges nevelő közösség erősítése. A családdal együttműködve az elemi szokások és a szocializáció megalapozása, a gyermekek civilizálása, kulturális nevelése. A játék, a mese és a szabad mozgás középpontba állításával oldódjanak szorongásaik, aktívan cselekedve erősödjék én tudatuk, jussanak az önállóság és egyéni képességeik minél magasabb szintjére és szeressék meg anyanyelvüket.
7
Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként egyéni adottságaitól függően 6 – 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget; megérik az iskolai rendre, feladatokra. A fejlődés elvárható eredményei, jellemzői az óvodás kor végére: A test, a lélek, életkorra jellemző harmóniája. Nagy- és finommozgások összerendezett, ügyes kivitelezése. Érzékelés, észlelés (elsősorban látási, hallási és tapintási észlelés, téri tájékozódás, testséma) differenciáltsága az iskolai tanuláshoz szükséges szinten. Párban és csoportokban folyó elmélyült játékra való alkalmasság. Az akadályok leküzdésének, a problémák önálló, változatos megoldásának képessége. Kompromisszumkészség. Tág értelemben vett tanulási vágy és képesség; a világra való nyitottság. Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban, térben, időben, ok-okozati összefüggésekben. Megjelenik a fogalmi gondolkodás, a szándékos figyelem. Önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése. A viselkedés érzelem- és indulatvezéreltsége csökken. Képes vágyai teljesülésének késleltetésére, az esetleges kudarcok elviselésére. Alkalmazkodóképesség, alapvető viselkedési normák követése. Érthető, helyzethez illő beszéd. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ezek a kritériumok – speciális szakemberek bevonásával is – csak árnyaltan, részben valósulhatnak meg. Fontos, hogy képességeikhez mérten fejlődjenek.
3.
A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei
3.1 S ZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvoda dolgozóinak létszáma: 32 fő Ebből 21 fő óvónő 10 fő dajka 1 fő óvodatitkár A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában kizárólag óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben, elfogadásával, segítő. támogató attitűdjével modell a gyerekek illetve a szülők számára. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Ritkán, de előfordulnak értékellentétek szülők és az óvoda között. Az óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos 8
meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvodapedagógus legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásával esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvodapedagógusnak legyen igénye az önművelésre a körülményekhez képest, teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A közösség tagjaiért valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitőzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó, kertész személye. Mindezt a vezető óvodapedagógus koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügyigazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során. A vezető pontosan a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. 3.2 AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELE Óvodánk Taksony középpontjában helyezkedik el, jól megközelíthető helyen, a forgalomtól, főúttól távol. 2008. március 17-én vettük birtokba új óvodánkat, magunk mögött hagyva a régi épületeket. Az óvoda egy szép, tágas minden igényt kielégítő épületben üzemel a település közepén. Óvodánk légköre meleg, családias jellegű, amit a hely adottságainak is köszönhetünk.10 csoportszobánk mellett fejlesztő foglakozásokhoz szükséges helyiségeket, kiszolgáló egységet, tornatermet és főzőkonyhát is kialakítottak. Az orvosi szoba is igen jó célt szolgál. A gyermekorvosi, a gyermek fogorvosi és a szemészeti szűrővizsgálatok helyéül szolgál. A tágas aula összeköthető a tornaszobával, így rendezvények is szervezhetők. Külön irodája van az óvodatitkárnak és külön az óvodavezetőnek. Az eszközök elhelyezésére is van külön helyiség. A felső szinten található a nevelői szoba valamint a felnőtt öltöző mosdóval és zuhanyzóval. Az épületben működik egy korszerű főzőkonyha, és annak kiszolgáló helyiségei. Az iskola napközi otthonába is innen szállítják az ételt. Csoporttermeink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, foglalkozások, étkezések és a pihenés színtere is. Felszereltsége jónak mondható. A tornaszoba és a fejlesztőszoba felszereltsége még nem teljes, folyamatosan igyekszünk beszerezni a szükséges eszközöket a költségvetésből, alapítványi forrásokból, pályázatokkal illetve a szülők támogatásából.
9
Udvarunk tágas, jól felszerelt, 10 csoportnak kialakított játszóhely van különböző nagyságú játszóeszközökkel felszerelve. A játszóeszközök bővítése és állagmegóvása folyamatos. Az árnyékolás a tűző nap ellen még nem megfelelő, de árnyékoló eszközökkel igyekszünk megoldani. Az épület és a benne lévő értékek megóvása érdekében térfigyelő kamerák lettek telepítve, melyek adatai rögzítésre kerülnek. 3.3 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA
3.4 A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK SZERVEZETI EGYSÉGEN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSNAK MÓDSZERTANA , ELJÁRÁSA
Szakmai munkaközösségek működtetésével, beszámoló készítésével, gyűjtőmunkával, hospitálásokkal, előadások tartásával. Az óvoda belső továbbképzési rendszere 1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés 2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés 3. Önképzés 4. Meghívott előadó a nevelés nélküli munkanapokon
10
4. A program nevelési feladatrendszere 4.1 AZ EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI A megvalósítás természetes alapjául kínálkozik a környezeti nevelés, hiszen az óvodás gyermek biológiai és társadalmi lényként környezetének szerves része, személyiségfejlődésének feltétele és helyszíne az őt körülvevő környezet és annak hatásai. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei a gyermeki személyiség tiszteletben tartásából indulnak ki, az óvodapedagógusoknak a gyermek érdekeit szem előtt tartó pedagógiai és főleg módszertani szabadságot biztosítva. Az óvodai nevelés általános feladatainak a megvalósítása szintén elválaszthatatlan a gyermekek környezeti nevelésének tartalmától. - egészséges életmód alakításának alapvető feltétele az egészséges és biztonságos környezet. Az egészséges életmód szokásainak formálása egész életre kihatóan befolyásolhatja a gyermek viselkedését. - Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az óvodáskorú gyermekek szempontjából rendkívül fontos. Személyiségének érzelmi meghatározottsága lehetővé teszi a környezet jelenségeihez, dolgaihoz, tárgyaihoz fűződő pozitív és negatív érzelmek kialakulását, kialakítását. A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő közös tevékenységek végzése. A gyermek nyitottságára alapozva elérhető, hogy rácsodálkozzon a természetben és az emberi környezetben lévő jóra, szépre, ismerje fel a környezeti értékeket, tisztelje és becsülje azokat. - Az értelmi fejlesztés, nevelés folyamatában a gyermeki kíváncsiságnak, érdeklődésnek igen nagy szerepe van. A spontán tapasztalatok, ismeretek rendszerezése és bővítése közben fejlődik az óvodások értelmi képessége és kreativitása. Az óvodai élet tevékenységformái azokat a konkrét tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentik, amelyek során a mindennapokban a gyermek zavartalanul ismerkedhet a körülötte lévő világgal. - a játék az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb tevékenysége, a gyermeki személyiség a játékon keresztül fejleszthető a legjobban, ezért az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze - a munkajellegű tevékenységek fontos eszközei a személyiségfejlesztésnek is, ezek biztosítják a környezet megismeréséhez, a munkavégzéshez szükséges tulajdonságok formálását, a közösségi kapcsolatok alakítását. Így elemi fokon megtapasztalhatják a gyerekek az emberi munka, környezet – átalakító hatását. - A tanulás az óvodáskorú gyermek azon utánzáson alapuló spontán tevékenysége, amely egész napját minden tevékenységét áthatja. Folyamatosan élményeket és tapasztalatokat gyűjt környezetéből, ismerkedik annak sokszínűségével. 4.2 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, BENNE A MOZGÁSTEVÉKENYSÉG Az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése. Mindezt igyekszünk változatos tevékenységekkel biztosítani, a differenciálás szakszerű megtervezése helyett fontosnak tartjuk az önmegvalósítást, öndifferenciálás lehetőségét biztosítani, sajátos egyéni 11
szükségletek kielégítésével, a tevékenységek választási lehetőségével, elegendő idő biztosításával. Ennek keretében: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, a gyermek egészségének védelme, baleset-megelőzés a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása egészséges környezet biztosítása prevenció, korrekció (pl. gyógytorna) Milyen lehetőségeket biztosítunk a nap folyamán?- választási lehetőségeket öndifferenciálást, sok játékot, mozgást egyéni tempóban, versengés helyett próbálkozásokat, utasítás helyett feltételes módot, lehetőségek elmondását, hibajavítás helyett megerősítést, elismerést, dicséretet, meseszerűséget, udvari kezdeményezéseket: mozgásos játékokat, mászásokat, dalos játékokat, csoportszobában mozgásigény kielégítésére szolgáló játékokat. Az általános egészségnevelési feladatokon belül fontos: az egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás testi és lelki egészség fejlesztése a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás megelőzése a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné Gondozás A gondozás két fő feladata: 1. Az egészséges környezet biztosítása (óvoda helyiségei, udvara) jól megválasztott napirend, mely elegendő teret és időt biztosít a tevékenységekre helyes életritmus kialakítása táplálkozás, étkezés (napi 3x) megfelelő összetételre való figyelés minden délelőtt gyümölcsöt kapnak a gyerekek, heti 2x gyümölcs az uzsonna az étkezések között min. 3 óra telik el testápolás, öltözködés, szokások kialakítása mozgás pihenés, alvás
12
2. Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója. Az egészséges életmód szokásainak megalapozása, alakítása, továbbfejlesztése. A szülők tájékoztatása, közös együttműködés kialakítása az óvodai szokásrendszer alapján. Öltözködés Óvodánk nagy játszótérrel rendelkezik. Sokat játszunk a szabadban, ezért a helyes öltözködési szokások elsajátítása fontos feladat. Tudatosítani kell a gyermekekben, hogy mit miért veszünk fel, vagy le. Az óvoda tisztasága és a gyerekek kényelme érdekében a váltócipő kötelező. Pihenés, alvás rendszere az óvodában A gyermekek alvó szükséglete az 2-4 éves korban általában 12-14 óra, 4-6 év között 10-12 óra. Ennek egy része az óvodai tartózkodásra esik: - délutáni pihenés. Az alvás nyugodt körülmények között, jól szellőztethető teremben, kényelmes fekvőhelyen, kényelmes ruhában történik. Az alvás mennyisége korcsoportonként, s egyéni igény szerint változik, lásd a napirendben. Nyáron a nagycsoportosok nem alszanak az óvodában. Lelki egészség: Az ép testben ép lélek elve alapján fontosnak tartjuk a mentális egészség védelmét. Az óvónő feladatai: érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése rugalmas napirend biztosítása derűs légkör folyamatos biztosítása differenciált bánásmód a másság elfogadtatása kapcsolatok pozitív érzelmi töltése A lelkileg egészséges gyermek nyitottá válik a világra, elfogadja a másságot, alkalmazkodik a különböző helyzetekhez. Társaihoz türelmes, megértő, szívesen segít a társainak, óvónőnek. Szeretettel fordul társai felé, vannak barátai, kapcsolatai kiegyensúlyozottak, elutasítja a durvaságot. A testi szükségletek késleltetés, agyonszabályozás nélküli kielégítése elsődleges. Vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és pihenni az egyéni igények, és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet. Óvodánk betartja „hetenként legalább egy zöld napot óvodánkban” alternatív egészségvédő és egészségfejlesztő program útmutatásait, irányelveit. Lsd.: 2. számú melléklet. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
13
Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga a gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: • Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. • Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. • Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. • Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). • Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj
14
okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem-, és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. • Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. • A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a
15
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. • A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki.
16
Hetenként egy-két gyümölcs és zöldségnapot Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kellene fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés sem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Mit tehet az óvoda nevelőközössége a helyzet javításáért? - Szervezzenek az óvónők és a védőnők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanítsák meg a szülőket az óvodai táplálkozás otthoni kiegészítésére, adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. - Óvodai foglalkozások keretében ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. Mozgástevékenység A mozgás az óvodáskor egész időszakában fontos szerepet tölt be a gyermek fejlődésében. Az óvodás gyermek szívesen mozog. A mozgás során szerzett tapasztalatok fontos információkat jelentenek számára. A mozgásfejlesztés a nagymozgásoktól kezdve a finommotoros cselekvésig mindent magába foglal, és így az egész személyiség fejlődését elősegíti. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis mozgások kialakulásához. Kedvező hatást gyakorol az értelmi és szociális képességek alakulására.
17
Ebben a korosztályban kiemelkedő szerepe van a mozgásnak, amely lehetőséget biztosít az egyéni szükségleteik és képességeik kibontakoztatásához. mindennapi testnevelés korcsoporttól függően a heti 1-2 testnevelés foglalkozás a szabad játéktevékenység a heti egy alkalommal a nagycsoportnak szervezett úszás a gondozási és önkiszolgálási tevékenység a külső világ tevékenység megismerésével, séták, kirándulások változatos csoportszobai és udvari mozgásra ösztönző eszközök használata Célja: a személyiség sokoldalú fejlesztése, a mozgás megszerettetése. Feladatai: Az óvodás korú gyerek egyéni testi, lelki szükségleteinek kielégítése, képességeinek figyelembe vétele Mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása természetes hely és helyzetváltoztató, finommotoros mozgások felfedezése, megtapasztalása, gyakorlása. gimnasztikai gyakorlatok (néhány szakkifejezéssel: terpeszállás, alapállás, guggoló támasz, oldalsó középtartás) Labdagyakorlatok és változatos testnevelésjátékok megismertetése. Fontos a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása. fontos a személyiségtulajdonságok alakítása: bátorság, fegyelmezettség, kitartás. Az egészséges életvitel kialakítása rendszeres mozgással az egész szervezet növekedésének segítése a légző és keringési rendszer teljesítőképességeinek növelése a csont és izomrendszer teherbíró képességének növelése a gyermekek egészségének védelme megfelelő szellőztetéssel, portalanítással a mozgáshoz balesetmentes hely kialakítása, a csoportszobában és az udvaron megfelelő ruházatuk, cipőjük legyen (ne fázzék, ne izzadjon meg) papucsot ne használjanak tartósan A testi képességek fizikai erőnlét fejlesztése játékos gyakorlatokban: ügyesség, erő, gyorsaság, állóképesség. A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése sokféle változatos eszköz használatával ki-ki saját képességének megfelelően mozogjon 18
A mozgáson keresztül az értelmi és szociális képességek fejlesztése Emlékezet: mozgásos játékok, gyakorlatok felidézésével térészlelésük: testrészek, téri irányok megismerése, és ezek megnevezésével bővül szókincsük. észlelés és fogalomalkotás fejlődik a megnevezett és elvégzett mozgások által én tudat fejlődése, pozitív énkép, a saját testének és mozgásos képességeinek megismerése által társas kapcsolatai alakulnak: érzelemszabályozás alkalmazkodás- önkontroll, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás és tolerancia képességei, társra figyelés siker átélése, versengős játékoknál kiesés helyett más játékfeladattal való kiszabadítás. /kudarc elkerülése/ Mozgásfejlesztésünk alkalmazásainak alapelvei a személyiség sokoldalú fejlesztését tegye lehetővé a nevelési programba szervesen illeszkedjen építsen a gyermek érzelmi belső motivációjára lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek szabad tevékenységéhez az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos és következetes alkalmazása kapcsolható legyen az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához fontos a gyermek jó közérzetének biztosítása, terhelhetőségét, fáradtságát mozgásfejlesztés során figyelembe vesszük az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermek életkorához, fejlettségszintjéhez és a csoport összetételeihez igazodjunk óvónői hozzáállás- mozgás megszerettetése pozitív kompetenciaérzet kialakítása (meg tudom és meg is akarom csinálni) a gyakorlással alakítható és fejleszthető A fejlesztés tartalma A 3-7 éves óvodás nagyon-nagy mozgásigénnyel rendelkezik. Ezt fejlesztjük és elégítjük ki a szervezett és spontán tevékenységekkel, melyek kötött vagy kötetlen formában valósulnak meg. Mindennapi testnevelés Főleg gimnasztikai elemekből, járás, futás, tartásjavító gyakorlatokból áll. Kapcsolódik a kötelező testnevelési foglalkozások anyagához, a mozgásvilág elsajátításához nyújt segítséget.
19
Széles körű mozgástapasztalatok megszerzése élményszerű körülmények között, 50 %-ot meghaladó közepes és nagy intenzitású mozgás biztosítása, a szabad levegőn való mozgás – az udvari lehetőségek kihasználásával, minél több manipulatív eszköz használatával, 5x30 perces időintervallum megvalósítása, a tradicionális „torna” helyett egészségfejlesztő testmozgás biztosítása. Mindennapi edzési lehetőségek az óvodában A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. Ha rendszeresen és megfelelően szervezzük ezt a tevékenységet, akkor a gyermekek szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokásukká válik a mindennapi mozgás. mozgás: jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. Sokféle mozgáslehetősséggel kedvezően befolyásolható a szervezet fejlődése, az egészség megóvás. Megfelelő terheléssel a testi képességek fejlődését segíthetjük. Nagyon fontos, hogy az óvodapedagógus is szeressen mozogni, mert példaadásával pozitív mintát nyújt a gyermekeknek. (gyermeknap, majális, fut a falu) a levegőzés: lehetőség szerint próbálnak minél több tevékenységet, a szabadban tervezni, végezni. Szinte minden nap tartózkodunk szabad levegőn a gyerekekkel, sokat sétálunk a környéken (Marestli, Szigetre, Csatornához ) Edzés: A szervezet fejlődése szempontjából fontos a mozgás, a levegő, a napfény, a víz edzőhatása. Testnevelés foglalkozás Általában heti egy, nagycsoportban esetleg két alkalommal tartjuk a foglalkozást. A testnevelés foglakozás során beiktatunk olyan speciális gyakorlatokat, amelyek a testalkati deformitások megelőzésére is alkalmas (lábboltozat erősítése, gerinc- torna). az atlétikai gyakorlatokat (futás, ugrás, dobás) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor a szabadban végezhetjük. elsősorban olyan készségeket és képességeket szeretnénk kialakítani, amelyek elősegítik majd az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. megmutatjuk a helyes mintát és biztatjuk a gyermeket a pozitívum kiemelésével az esztétikus, pontos mozgásra.
20
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival Mozgás teljesítőképességük növekszik, mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé válik. cselekvőképességük gyorsul mozgásban kitartóak fejlődik téri, és időbeni tájékozódó képességük gimnasztika: végezzenek szabad, páros, társas és kézi-szer gyakorlatokat játékok: szerep és utánzó szabályjátékok fejlődik finommotorikájuk Testápolás Érjék el az önállóságot mosakodásban, öltözködésben, wc- használatában. Legyen igényük a zsebkendő és wc-papír használatára, s azt önállóan használják. Sajátítsák el a helyes fogmosás technikáját. Önkiszolgálás Iskolába lépés előtt legyenek képesek a mindennapi szükségletük életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. Vegyék észre az elvégzendő feladatokat, önként segítsenek. Étkezés Óvodáskor végére sajátítsák el a kulturált étkezést. Jussanak el arra a szintre, hogy csak annyit kérjenek, szedjenek a tálból, amennyit jóízűen el tudnak fogyasztani. Öltözködés Önállóan öltözzenek, vetkőzzenek. Gondosan bánjanak a holmijukkal. Szükségletük szerint ruházkodjanak. A környezet rendben tartása Ügyeljenek saját és környezetük rendjére, tisztaságára. Vegyék észre és szüntessék meg a rendetlenséget. A korcsoportonkénti szinteket az óvónők állítják össze, a gyermekek fejlettségi foka és a fokozatosság és koncentráció elve alapján. A korcsoporton belül is külön figyelembe kell a gyerekek eltérő fejlődési folyamatát, és minden gyermeket önmagához képest kell fejleszteni.
21
4.3 ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, SZOCIÁLIS TAPASZTALATOK BIZTOSÍTÁSA
Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi beállítódása. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, szeretet teli légkör vegye körül. Az „én fejlődésében" a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesre jellemző agresszív magatartástól 7 éves kor végére eljut a gyermek a kezdeményező együttműködő, szociális magatartás, viselkedés szintjére. Ez természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodás korban az utánzás, a mintakövetés, a felnőtt, majd a társmodell viselkedésének érzelmi indíttatásából fakadó átvétele. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvoda feladatai az érzelmi nevelés és szocializáció terén A nevelési célok megvalósulása érdekében az óvodai nevelőmunkának az alábbi feladatokat kell megvalósítania: barátságos légkör, otthonos szeretetteljes életkörülmények biztosítása kapcsolatok biztosítása, elősegítése, felnőtt-gyerek, gyermek- gyermek kapcsolatai a gyermek társas szükségleteinek kielégítése a beszoktatás rendszere közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése a közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása, nevelje a gyereket a különbözőség elfogadására, tiszteletére. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása Az óvodapedagógus-gyerek, gyerek-dajka, gyerek-gyerek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Sajátos törődést igénylő gyermekek nevelése. A befogadó attitűd kialakítása, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazodott fejlesztéssel.
Ezek a feladatok feltételét képezik a gyermekek személyiségfejlődésének, elősegítik az egészséges testi és lelki harmóniájának kialakulását. A közösségi szociális fejlődésük eredményképpen az óvodai nevelés
22
segítse elő a nyugodt légkör kialakulását, tegye vonzóvá az óvodai közösséget járuljon hozzá az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség kialakulásához Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja Az iskolai beilleszkedés közvettet segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott, ezért az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével biztosítani kell a kisgyermek jogait, emberi méltóságát. A családból vagy a bölcsödéből érkező gyerek számára az új környezetben nem csak a tárgyi feltételek, hanem az életritmus is szokatlan. A beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit az óvoda minden dolgozója vegye figyelembe. Az egészséges személyiség fejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Ezért fontos, hogy a gyermek már az óvodába érkezése előtt ismerje meg az óvónőjét, és legyen lehetősége jelet választani. Nagyon jó alkalom erre az első családlátogatás, amikor az óvónő megismerkedik a gyerekkel, a szüleivel, és a lakáskörülményeivel is. Ilyenkor már jó, ha előre el vannak készítve a nyaklánc vagy más óvónő által alkotott formában a jelek, melyek közül választhat a gyermek. Az első óvodai tartózkodás időtartama csak rövid legyen, amit az édesanyjával együtt tölt el. Ilyenkor ismerkedik meg az óvodával és környezetével. Nyugodtan végignézheti a játéklehetőségeket, amiket ki is próbálhat. Később már hosszabb időre magára hagyhatja a gyermekeket, amíg teljesen be nem szokik az óvodába. Ha már megismerkedett az új környezettel, akkor már egyedül is elmarad az óvodában, különösebb probléma nélkül. Fontos, hogy (a szülő lehetőségeihez mérten) a gyermek a kezdeti időkben fokozatosan szokja az óvodában alvást. A csoportszoba a játék és a foglakozások színtere, egyúttal az étkezés és az alvás helyei is. Elengedhetetlen, hogy megfelelő hely álljon a rendelkezésre, a különböző tevékenységek gyakorlásához. Kis csoportban célszerű a berendezést úgy kialakítani, hogy legyen több kuckó, ahová a gyerekek elvonulhatnak. Az óvodában új kapcsolatok várnak a gyermekekre. Ha ezt a váltást az óvónő megkönnyíti, akkor az új környezet szorongást keltő hatása megszűnik. Az új környezet elfogadásához az új örömforrások átélése vezethet a legtermészetesebben. Ilyenek az érzelmi biztonság, és a tevékenység szükséglet kielégítése. Külön törődést igényel a hátrányos helyzetű, agresszív vagy más tekintetben sérült gyermek. Az óvónőnek nyitottnak kell lenni s igyekezni, hogy a bajok forrását megtalálja, és lehetőségei szerint orvosolja, még több türelemmel és szeretettel.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére az érzelmi biztonság, otthonosság hatására magabiztos, pozitív érzületű személyiség alakuljon ki 23
szociálisan érzékeny, biztos én tudat kialakítása társas kapcsolat igénye és a másság elfogadása közös élmények, tevékenységek gyakorlása önállóság, önfegyelem, együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, önzetlenség, feladattudat, szabálytudat kialakítása a szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését a szép a jó felismerése, tisztelete és megbecsülése A szocializáció folyamata során tanuljuk meg, milyen viselkedés helyes, elfogadott, ill. helytelen egy adott közösség számára. A nevelésnek kezdettől fogva az a célja, és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek (szülők, nevelők) azt szeretnék elérni, hogy a gyerek fejlődése során egyre inkább megtartsa a viselkedési szabályokat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe a meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az erkölcsi fejlődésben szerepet játszó tényezők: Az első életévekben már képesek bizonyos (eleinte igen egyszerű) viselkedéses szabályoknak megfelelően cselekedni, ill. amennyiben megszegik ezeket a szabályokat, valamiféle megbánást, bűntudatot éreznek. Ezek jelei a lelkiismeret kialakulásának. A kisgyerek számára még nem létezik erkölcsileg helyes és helytelen, jó és rossz. Viselkedését még a pillanatnyi örömszerzés irányítja, befolyásolja. A szülők, a gyerekekkel foglakkozó felnőttek már igen korán elkezdik alkalmazni a jutalmazást és büntetést, hogy a gyerekeket megfelelő viselkedésre késztessék: dicsérettel, mosollyal, ill. korholással, felemelt hanggal minősítik a gyerekek „akcióit”. A büntetéstől való félelem miatt kezdik a szabályokat betartani. A gyerekkel szorosabb érzelmi kapcsolatban lévő felnőtt, pedagógus a köztük lévő szeretetkapcsolatra épít, többször alkalmazzák a dicséretet, megerősítést. Az erős érzelmi kapcsolat esetén a szülő rosszallása, helytelenítése azért büntetésértékű, mert a gyerekben félelem ébred, hogy ez által veszít a szülő szeretetéből. A kétféle büntetési típus eltérő következményekkel jár a gyerek egész személyiségfejlődésére, ezen belül az erkölcsi fejlődésére és a lelkiismeret kialakulására. Az erkölcsi tudat alakításának feladatai - Az erkölcsi normák, értékek tudatosítása már óvodáskortól ajánlott, a nevelt életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vételével; - A követelmények betartását, ill. be nem tartását mindig értékelő jelzések kísérjék a nevelő részéről, amelyek iránytűként szolgálhatnak az önértékelés, önfejlesztés folyamatában; - Az erkölcsi tudathoz kötődő elemek alakítása mindig a külső követelmények belsővé válása, interiorizálódása által történik - A gyermeki tapasztalatok előtérbe helyezésének érdekében nem hagyható el az adódó konkrét élethelyzetek közös elemzése, megbeszélése, tanulságok levonása; 24
- Az erkölcsi tudathoz kötődő elemek alakítása közösségben, kortárscsoportban a leghatékonyabb; - A pedagógus személyes életvezetésének azokkal az értékekkel kell összhangban lennie, amelyeket képvisel és a gyermekekben kialakítani igyekszik.
4.4 ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a gyermek minden megnyilatkozását, az óvónő és a gyermek kapcsolatát. A beszéd elsődlegesen az emberi kapcsolat eszköze, mellyel ismereteket közölhetünk, ismereteket kaphatunk, kifejezhetjük érzelmeinket és megismerjük más emberek érzelmeit is. A szocializáció folyamatában a beszéd a gyermek környezettel való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Az óvoda tartalommal gazdag élete, a szóbeli közlést kiváltó derűs, nyugodt légköre az alapja az anyanyelvi nevelésnek. Fontos a gyermekek természetes kommunikáció kedvének fenntartása beszélő környezettel. Az anyanyelv fejlődésének főbb jellemzői: A beszédmegértés és a beszéd alapfeltétele a magán- és a mássalhangzók pontos hallása és tiszta képzése. Ötéves kor előtt még gyakori az ö, ü, s, zs, cs, dz, sz, z, c, dzs, ty, gy, ny, l, és r hang képzésének, összemosódásából, kiejtési nehézségeiből fakadó hibás ejtés, illetve a hanghelyettesítés (pl. r-j). Ha az ép beszéd feltételei (ép beszédszervek, ép hallás, ép idegrendszer, beszélő környezet) megvannak, akkor 5-6 éves korban a gyermek már képes arra, hogy a hangokat helyesen képezze, tisztán ejtse. Az óvodába kerülő gyermeknek már van bizonyos szókincse. Beszédében már megindult a szavak nyelvi szerkezetbe rendeződése is. (pl.: jól használja a helyragokat, a múlt idő jelét.) A mondatalkotás anyanyelvre jellemző módját fokozatosan sajátítja el a gyermek. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során átveszi a környezetétől a szórend, a ragok, a jelek és a képzők, a névelők, a névutók, a névmások, az igekötők, igemódok pontos, érthető használatát. A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. 2-4 éves korban sok felkiáltó, kérdő, felszólító mondatot, mondatértékű szót használ a gyermek. A „mi ez?”, „miért?” kérdések nemcsak a gyermeki kíváncsiság kielégítésére szolgálnak, hanem beszédhelyzeteket is teremtenek. Az összefüggő beszéd kialakulásának idején gyakoribbá válnak a kijelentő, közlő mondatok. A fejlődés további útja a csoportos beszélgetés. Pl.: csoportos szerepjáték, konstrukciós játék, bábjáték, szabályjáték során a társak beszédét, viselkedését figyelemmel kell kísérnie a gyermekeknek. Egymás meghallgatása, a közös beszélgetés során alakul ki a beszédfegyelem. 25
A beszédet jellemző hangzásbeli sajátosságok (hangsúly, hanglejtés, beszédritmus, hangerő, szünet …) a metakommunikáció elemek megjelenése (mimika, gesztus, fej- és testtartás) jelzik a beszélő gyermek szándékát, érzelmeit. Beszédet fejlesztő gyakorlatok: lsd. 1 számú melléklet A fejlesztés lehetőségei: 1. Szemtől szembe beszélgetés 2. Mesemegbeszélés 3. Szógyűjtés 4. Szómagyarázat 5. Szótagoltatás 6. Irányismeret fejlesztése 7. Hangkeresés A beszédkapcsolatok kialakításának alapja, az óvónő és a gyerek közötti szeretetteljes viszony, jó csapatlégkör, de ehhez az óvónőnek el kell fogadtatnia magát, ez a biztosítéka annak, hogy egyenrangú partnere legyen a rábízott gyermekek szüleinek. Az óvodai anyanyelvi fejlesztés része az óvodai élet minden mozzanatának, nem kezelhetjük elszigetelten. Sugárné Kádár Júlia szerint: „Az anyanyelvi nevelés bázisa és egyben egyik legfontosabb célja a mindennapok társas helyzeteihez rugalmasan alkalmazkodó, a komplex kommunikatív viselkedésen belül kialakuló beszédkapcsolat feltételeinek kialakítása, készségének fejlesztése. E kommunikatív viselkedés összetevői az anyanyelv jellemző szókincsének nyelvtani, szórendi, hangsúlybéli stb. jellemzőinek használata, valamint a metakommunikatív jelzések…” Mindezzel erősítjük az óvodás beszédfejlődésének egyik tendenciáját, a folyamatos összefüggő beszéd megjelenését. Ha a gyermek tevékenységét mindig megfelelő beszéddel kísérjük, akkor indirekt módon tudatosítjuk az átélt cselekvés és nyelvi megfelelője közötti összefüggést. Először beépül passzív szókincstárukba, majd megnő az aktív szókincsük, vagyis gazdagodik nyelvi kifejezőképességük. Az óvodások a helyzetek, tárgyak, események pontos megnevezésére képessé válnak, és így egyre nagyobb megértésre számíthatnak környezetükből, öntudatuk is megerősödik. Az iskolai munka azzal a felvetéssel kezdődik, hogy a gyermek birtokában van mindazon készségeknek és képességeknek, amelyek őt az olvasás befogadására, megtanulására képessé teszi. Ehhez viszont az anyanyelv elsajátítás meghatározott szintje szükséges.
26
Ezért is kell hangsúlyozni az óvoda fejlesztő, esetleg ebben a folyamatban kialakuló zavar korrekciójában kapott hangsúlyos szerepét. Sajnos egyre több a megkésett beszédfejlődésű, beszédhibás gyermek az óvodában, akik leginkább a kiejtés vagy a beszédritmus zavaraival küszködnek. Legalapvetőbb feladatunk az óvodában a beszédhibák feltérképezése, különös tekintettel a beiskolázás kezdetére, mert az olvasás-, helyesírás- gyengeség keletkezésében a beszédhiba jelentős szerepet játszik. Szükség esetén szakorvosi vizsgálat javaslata a szülőnek, vagy az óvodai logopédus tanácsának, segítségének kérése. Korrekciós lehetőségeink az óvodában Az óvodában a pöszeség korrekciója a leggyakoribb logopédiai feladat. Van azonban ennek a munkának olyan része az un. előkészítő gyakorlatok, vagy az automatizálás, amelyeket nem csak a logopédus, hanem a gyermekcsoporttal foglalkozó pedagógus is sikerrel végezhet. Ezek a gyakorlatok igen könnyen beépíthetők az óvoda mindennapos természetes életébe.
5. A játék, a játéktevékenységekben megvalósuló tanulás, a munka helye
programunkban
A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése A gyermek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Célunk: A gyermek szabad képzettársításának elősegítése, az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. 27
Feladataink: A játék feltételeinek biztosítása, megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A gyermek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A játékhoz szükséges időt a folyamatos napirend, a játékba integrált tanulásfelfogás jól segíti. Ezáltal a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül több órán keresztül játszhatnak. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az 5-6-7-éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság, kitartás képessége kialakulhasson bennük.
Az óvónő játéksegítő metódusai Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyerekeket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak legyünk. A gyermekek játékát figyelemmel kísérjük, ötleteket adunk, és ha előfordul durvaság, akkor beavatkozunk. Játékszemléletünkre is jellemző, hogy elsősorban a jót látjuk meg, a pozitív megnyilvánulásokra építünk. Segítünk azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. A hagyományos játékeszközök mellett gondoskodunk a dramatikus népszokások játékaihoz szükséges kellékekről, hangulati elemekről. Viselkedésünkkel a közös játékra inspiráljuk a gyerekeket. Magatartásunkkal igyekszünk feloldani a feszültséget, az egyes gyermekek elszigeteltségét, elfogadjuk a magányos, vagy egyéb tekintetben eltérő viselkedésű gyermeket. A játékba való beavatkozásunk csak minta, megoldási lehetőség, választhatóság, illetve a testi épség megóvása érdekében indokolt. Óvodásaink képességeinek kibontakoztatását minden eszközzel biztosítjuk, éppen ezért minden apró sikerének, fejlődésének örülünk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyerekek képesek szabályokat betartani, élvezik a szabályjátékokat. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. 28
Ismert meséket szívesen báboznak, dramatizálnak. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben megjelenítik élményeiket és a szerepek, eszközök kiválasztását is önállóan végzik. Egyéni ötleteik alapján képesek bonyolultabb építményeket létrehozni. Képesek több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok, az együttjátszás, a társakkal való együttműködés igényükké válik. 5.1 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Célunk: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés; a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; gyakorlati problémamegoldás. A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását Játékba és egyéb tevékenységekbe integrált tanulás E program szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán 29
tanulnak. Az óvodai tanulás elsődleges célja tehát az óvodás gyermek képességeinek (nem kompetenciáinak) fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzését is magában foglalja. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő, aki tetteivel a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekekre. Később felerősödik a társak hatása is. A programban helyet kap az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amely számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermekeknek. A tevékenységekben megvalósuló tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint a gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. Ebben az életkorban az utánzásos modellkövetés az elsődleges tanulási forma. Ezért szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket, a modellnyújtás gyakoribb alkalmazását. Az általunk kezdeményezett foglalkozásokon számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét kínáljuk a gyerekeknek. Tanulásnak tekintjük mindazoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítását, melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását is elősegítik. A kezdeményezések a játékból indulnak ki és oda térnek vissza. Játékidőben nem kell elrakni a játékokat, a tevékenység befejezése után a gyermek igény szerint visszatérhet eredeti játékához, vagy újat kezdhet. Kivétel a heti egy nap, amikor szervezett mozgástevékenység van. Az ismeretek bővítésének keretét, formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapozott, mikro csoportos és egyéni foglalkozások, valamint a frontálisan kezdeményezett tevékenységek adják. Kompetenciák helyett képességeket fejlesztünk. Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja az egyes tevékenységeket. Tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Törekszünk a változatos eljárások alkalmazására, azokat az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés meghatározó módszerek, melyek jelen vannak a tanulási folyamatban.
30
A játékosság áthatja az egész óvodai életet, megteremtődik általa a pozitív óvodai légkör. Törekszünk arra, hogy a gyerekek elmondják élményeiket. Megbízatásokat adunk, melyek önellenőrzésre, önértékelésre késztetnek. Bevonjuk a szülőket is a tanulási folyamatba. A valóság bemutatása, a természetben történő megfigyelések, a hozzá kapcsolódó beszélgetések, magyarázatok segítenek a gyermeknek a világkép formálásában. Az ismeretek önálló alkalmazásával megadjuk a lehetőséget a gyakorlásra, a minél tökéletesebb elsajátításra. Törekszünk módszertani kultúránk kiművelésére. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a leírt fejlettségi szint. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre, de majd az iskolában szocializálódik iskolássá. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. 5.2 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Célunk A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. - önkiszolgálás - segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek - a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése - naposi vagy egyéb munka - környezet-, a növény- és állatgondozás
31
Feladatok: A gyermek, munka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenységek legyenek Fejlesszük a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdöket attitűdöket és képességeket, készségeket, tulajdonságokat, mint például a kitartás, önállóság, felelősség A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze legyen A saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. A gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek, saját személyük illetve a csoport érdekében. Kezdetben segítséggel, később önállóan, öntevékenyen végzik ezeket a tevékenységeket. Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk a gyermekek számára minta értékű legyen. Értékelésünk buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Minden korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetgondozást.
32
A szervezett tanulás formái mozgás-mozgásos játékok (3-7 éveseknek)
Kötelező
énekes játékok (4-7 éveseknek) vers – mese dramatikus játék
Közvetve kötelező
a környezet megismerése zenés mozgásos percek rajz, mintázás, kézimunka (egyéni és mikrocsoportos foglalkozás) ének - zene (egyéni és mikrocsoportos foglalkozás) énekes játékok (3 éveseknek) matematikai tapasztalatok rendszerezése (egyéni foglalkozás, differenciált képességfejlesztés) a környezet megismerése (egyéni és mikrocsoportos foglalkozás)
Kötetlen
A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként vers - mese dramatikus játékok
ének - zene
rajz, mintázás kézimunka
3-4 évesek
naponta 5-10’
heti 1x 10-15’
heti 1x 10-15’
4-5 évesek
10-15’
15-20’
15-20’
5-6-7-évesek
15-20’
30-35’
30-35’
mozgás mozgásos játék
zenés mozgásos percek
a környezet megismertetése
3-4 évesek
heti 1x 10-15’
heti 1x 6’
heti 1x 10-15’
4-5 évesek
15-20’
8’
15-20’
5-6-7 évesek
30-35’
10’
30-35’
33
6. A különböző tevékenységi formák és színtereik bemutatása 6.1 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE „Amit hallok elfelejtem, amit láttam arra emlékezem, amit csináltam azt tudom is.” A természet iránti érdeklődést és szeretet igyekszünk átadni a gyermekeknek. Megpróbáljuk megértetni velük, hogy a természet és az ember elválaszthatatlan egymástól. Azzal, hogy a természetet óvjuk, a magunk életét védjük. Célunk: olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és a környezet harmonikus együttélését. Egy indián mondás szerint: „ Földünket nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” Az ember környezetkultúrája, környezethez való viszonya, születésétől kezdve alakul, az óvodás korban ennek tere a külső világ tevékenységének megismerése. Már az óvodában is három körbe soroljuk a környezeti nevelés ismereteit, bár ez az ismeret az óvónőre vonatkozik első sorban. A természetismeret alapjai: Nem a megtanulás, hanem a környezet élővilágának megismerése a cél. Nem elegendő megmutatni, megnevezni az élőlényt, fontos, hogy valami érdekességrejellegzetességre felhívjuk a figyelmet Különösen fontos felkészíteni a „nem szeretem „állatokból, a rovarokból és hüllőkből. Jelenségek kapcsolatok a természetben: Ebbe a témakörbe a növények, az álatok életének a megismerése, a környezet és élővilág közötti legalapvetőbb kapcsolatok összefüggésének megismerése tartozik. Ehhez a kerti munkák során végzett megfigyelések, a kirándulásokon szerzett tapasztalatok és a „kísérletek” szolgálnak alapul. A természetvédelem és környezetvédelem alapismeretei: Ez az ismeretkör az előző kettőre épülve, a környezetvédelem és a természetvédelem alapjait foglalja magába. Sokat fáradozunk azon, hogy tudatosan védjék környezetüket pl.: nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat stb.… Azzal is fokozhatjuk a környezet védelmére való felkészítést, ha nagyobb hangsúlyt fektetünk az ún. zöld ünnepekre (Víz, Világ napja, A Föld napja, Madarak és fák napja, Takarítási világnap, A Kihívás napja) A környezetvédelem fontosságára, ennek tudatosítására már kisgyermekkorban nagy hangsúlyt kell fektetni. Azzal, hogy a természetet közelebb hozzuk, „megfoghatóvá” tesszük, elültetjük bennük a környezet óvását, féltését. A környezet mindenkié, szeretni, óvni kell, mint egy féltett játékot. Ez a nevelési feladat elsősorban az értékek közvetítésében nyilvánulhat meg a gyerekeken keresztül a szülők bevonásával. 34
„Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. Minden, amit teszünk, hatással lesz valamire és valakire.” (Tendzin Gyaco 14. dalai láma) Az óvodában projekt pedagógiai módszert alkalmazva közelítjük meg a zöld ünnepeket. Lényege: olyan pedagógiai megoldás, amely a gyermek érzelmi, értelmi, motorikus adottságait figyelembe véve szólítja meg, támaszkodva a kíváncsiságból fakadó céltudatos tevékenységre, alkotó munkára. A CSELEKVŐ, FELFEDEZŐ magatartás kerül előtérbe. A megismerés természetben, élethelyzetekben zajlik. Mindennek az alapja a TAPASZTALÁS, melyhez minden érzékszervét felhasználja. Feladatok: A szépre, jóra való rácsodálkozás, a környezet meg szerettetése, óvása, A különböző környezeti tevékenységekkel, játékokkal, közelebb vinni a gyermekeket a természet, a szülőföld, az itt élő emberek a helyi hagyományok, néphagyományok megismeréséhez. Az óvodapedagógus segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában A témakörök feldolgozása során, a fokozatosság elvét szem előtt tartva használjuk ki a környezeti adottságokat. Törekszünk arra, hogy a gyermek a közvetlen környezetében otthonosan mozogjon. Ezt elősegítjük pld: a csoportszoba közös berendezésével (a gyerekekkel közösen alakítjuk ki a játékok helyét). A tevékenységek folyamán akár tervezett akár spontán foglalkozásról van szó, mindig alapvető a gyermek kíváncsiságának kielégítése.
A fejlesztés tartalma: Az óvoda új környezet számukra. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri, viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő, biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Család, családtagok, szerepek a családban, (ház, otthon, lakás…). Ismerjék meg új környezetet és az itt dolgozó felnőtteket, azok munkáját. Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióját, védelmét, gyakorolják önálló tisztálkodásukat.
35
Szerezzenek ismereteket az évszakok változásairól, a természeti jelenségekről (eső, szél, hóhullás, jég, dér, zúzmara, köd, olvadás, rügyezés, virágzás…) Séták alkalmával figyeljék meg az állatokat, viselkedésüket, életformájukat. (háziállatok, erdei- vadon- vízben mezőn élő illetve állatkerti állatok) Gyakorolják a helyes közlekedést, ismerjék a közlekedési eszközöket. Ismerjék a napszakokat, legyen fogalmuk kisebb-nagyobb időegységről (évszak, év, hónap, nap). A külső világ tevékeny megismerésére vonatkozó program az ember és környezete kapcsolatát veszi alapul. Erre építve, különböző módszerekkel ismertetjük meg a gyermekekkel a világot. Az óvodákban alkalmazható természettudományos megismerő módszerek: Megfigyelés módszere Alapvető tudományos módszer az összes többi alapja Pontos kérdésekkel irányítsuk a megfigyelést és az mindig gyermeki tevékenységhez kapcsolódjon. A megfigyelés a lényeges jegyeket kiemeli, és megindítja az alapvető gondolkodási műveleteket. Leírás módszere A leírás az óvodában rajzolást, festést, mintázást, vagy szóban történő elmondást jelent. Kísérlet módszere A kísérleteket az óvónő és a gyerekek együtt végzik (pl.: babcsíráztatás, ágak hajtása, hó olvasztása stb.). Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mivel közvetlen környezetünk Taksony határában erdő, mezőgazdasági terület, a Duna-Tisza csatorna, a Duna holt ága mely szigetet alkot, és ahol jókat lehet kirándulni, sőt még természetvédelmi terület is. Ezt az adottságot igyekszünk is kihasználni. Környezeti munkaközösség: Célja: A környezettudatos élet megismertetése, alkalmazása a mindennapi életben. A külső világ tevékeny megismerésével kapcsolatos hagyományok ápolása. Feladatai: Az óvodai nevelés általános feladatainak megvalósítása elválaszthatatlan a gyermek környezeti nevelésének tartalmától. A környezeti munkaközösség az intézmény pedagógiai munkaterve alapján éves környezeti programot állít össze, melyet a nevelési év elején ismertet az óvodapedagógusokkal:
36
közvetlen természeti és társadalmi környezetünk cselekvésen alakuló felfedezése, megismerése, a zöld jeles napok megünneplése... minél szélesebb körű érzékszervi tapasztalatokon alapuló megismerés, szenzitív és dramatikus környezeti játékok hangsúlyos alkalmazása természetes alapanyagú eszközök használata, egységes környezetesztétikai megteremtése ésszerű takarékossági szokások alakítása /víz, energia, papír/ szelektív hulladékgyűjtés szokásainak alakítása, gyakorlása /papír, PET palack/, házhoz menő szelektív gyűjtés. hagyományaink ápolása: /Állatok világnapja, Fut a falu, Márton-nap, Mikulás, Karácsony, Víz világnapja, Föld napja, Tavaszköszöntő ünnepség, Madarak és fák napja, Gyermek nap. Népi hagyományok ápolása: Borbála napi ágrügyeztetés, Luca napi búzaültetés, Betlehemezés, Farsang, Kiszézés, Húsvéti locsolkodás... Egészséges életmód szokásainak alakítása, „rágcsanapok” /nyers zöldségekgyümölcsök fogyasztása./ önképzés és továbbképzés, szakirodalom tanulmányozása Környezetvédelmi naptárt készítünk, amelyen bejelöljük a zöld jeles napokat. Munkaközösségi módszertani megbeszéléseket tartunk. Továbbképzési lehetőségeket biztosítunk óvodán belül és kívül is. A szakmai munkáról éves beszámolót készítünk. Környezettel kapcsolatos pályázatok folyamatos figyelése. Matematikai tapasztalatok rendszerezése
A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér- sík és mennyiségszemlélete. A matematika alapvető fogalomrendszere bármennyire absztrakt, már kicsi kortól kezdve megalapozható, ha a gyermek életkorának megfelelő, motorosan elvégzett műveletekből, tényleges cselekvésekből indulnak ki. Az óvodás „tevő-vevő” játéka felértékelődik a matematikai nevelésben, és fontos szerepet kap. Célkitűzései közé tartozik a gondolkodás hajlékonyságának fokozása, konstrukció képesség, a kreativitás fejlesztése, a megértés fontossága, az önbizalom és a pozitív hozzáállás jelentősége a közös alkotás, az együttműködés személyiség fejlesztő hatása. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. Az óvodapedagógus feladta az, hogy figyelje a gyermeket, megismerve 37
érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és megtervezze az egyénekre szabott fejlesztési területeket. Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyerekeket a logikus gondolkodásra. Ha a felvett probléma érdekli őket, belső késztetés hatására igyekeznek azt megoldani. Hagyjuk a gyermeket saját logikája szerint gondolkodni. Ha a kínálkozó lehetőségek közül nem jön rá mindegyikre, próbáljuk rávezetni, de mindenképpen hagyjuk, hogy a megoldásra maga jöjjön rá. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó képességük. A funkció öröm és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban. A konkrét feladatok, „kutatások”, problémák, és az ezekkel való játszadozás szolgáltatja azt a matematikában, amit a zenei nevelésben egy-egy gyerekdal, népdal meghallgatása, az irodalom területén egy-egy mese, vers, kiszámoló (C. Neményi Eszter). Témaköreink Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása Az érzékelés és az észlelés az a két alapvető pszichikus folyamat, amely közvetlen tapasztalatokkal szolgál a valóságról. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában van lehetőség elemzésekre, összehasonlításokra. Az óvodás gyermek számára a környezetből annyi ismerhető meg, amennyi az érzékszerveivel felfogható. Ezért fontosak az érzékelést- észlelést fejlesztő játékok. Pl.:
-
Mi van a zsákban? Mi esett le ? Mit rajzoltam a hátadra? Mit gurítottam?
Az összehasonlítás eredményeként megvalósulhat: tárgyak, személyek és jelenségek osztályozása, rendezése. Cselekvéses kifejezési módjuk a szétválogatás és a sorba rendezés. Szétválogatások saját szempont szerint megnevezett, ismert tulajdonságok szerint elrontott válogatás javítása, a „kakukktojás” megtalálása mások válogatásának folytatása, felismert szempont szerint. Sorba rendezések A sorba rendezés a mennyiségi különbségeknek és a különbség irányának a kifejezése, valamilyen rendezési reláció. (hosszúság, űrtartalom, tömeg, terület) Fokozatai spontán módon (pl. Rúdra fűzhető különböző korongok) 38
Óvónői kérésre Mi változott meg?” játékok Megkezdett sorozat folytatása Ítéletalkotások szavazásban A következő szavak megértését és helyes használatát gyakoroljuk: magasabbalacsonyabb, hosszabb-rövidebb, szélesebb-keskenyebb, több-kevesebb, könnyebb-nehezebb Kombinatorikai sorba rendezések A kombinatorika az egyik legjobb fejlesztő eszköze a gondolkodás rugalmasságának, a konstruáló képességnek, a kreativitásnak. Arra is nevel, hogy mindenki önmagát építő személyiség, aki nemcsak utánzásra képes, hanem alkotásra, felfedezésre is. pl.: gyöngyfűzés, toronyépítés, csíkos zászlók, kendők színe A számfogalom alapozása Tárgyak, személyek, jelenségek összehasonlítása, szétválogatása, saját vagy megadott szempont szerint halmazok összehasonlítása becsléssel „becsapás „helyzetek, amelyben gondot okoz a becslés Párosítás Ugyanannyi fogalma Kis számok felismerése összkép alapján Bontások Összemérések Darabszám változásai (hozzátevés, elvevés, szétosztás) Mennyiségek összemérése tárgyak, személyek jelenségek mérhető tulajdonságainak összehasonlítása, sorba rendezése spontán vagy szervezett tevékenységekben. (hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, tömeg, időtartam) Irányított összehasonlítások becsléssel Becsapós helyzetek Mennyiségek összemérése (mesebeli összemérések) Ugyanannyi Jellegzetes mennyiségek összkép alapján (pl. 1 kg kenyér) Mennyiségekkel való mérés 39
A mérések reprezentálják a részekre osztást, és a bennfoglaló osztást. Geometria Építések, alkotások szabadon és másolással Tevékenységek tükörrel Tájékozódás térben és síkban ábrázolt világban A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik a napszakokat, ismerik a hét napjait ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket, esztétikai alkotásokat Ismernek háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit, zöldségeket, gyümölcsöket, azok gondozását. Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában A tárgyakat meg tudják számolni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-, balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvásához szükséges 6.2 VERSELÉS-MESÉLÉS /Népmesék, mondókák, közmondások ritmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdése Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. A verselés, mesélés élmény a gyermekek számára, mely érzéki benyomásokból támad, és érzelmi állapotokat hoz létre. A rendszeres, ismétlődő meseélmény megjelenik a dramatikus játékban. A szereplési, mássá változási vágy, az élmények, kellékek hatására szívesen vállalják a szerepeket a gyermekek. A választás és a vállalás önkéntessége önkifejezésre késztet. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdagsága alkalmat adnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, megfelelő viselkedésformákról.
40
A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mese oldja a gyermek szorongásait. A mese a tárgyi világot is megelevenítő szemléletmódja és az ehhez társuló ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra. A gyermekek szeretik sokszor hallani ugyanazt a mesét, néhány kedvenc meséjüket, ezért teremtsünk alkalmat az igény szerinti ismételgetésre az egész hetük, illetve a napi tevékenységeiken belül is. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan, a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A mese és a vers része az egész óvodai élet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Az anyanyelv közegén az emberi kapcsolatra tanít, segíti a világ megismerését. A mesét az átváltozás motívuma az ellentétek kedvelése, az ismétlések veszély, megmenekülés helyzetei a vágy teljesítés dinamikája, a tudatszintek váltása teszi szellemi élménnyé. A vers pedig érdekes, ritmikus hangzása, a mozgásélménnyel összekapcsolódó hangulat érzelem miatt vonzó. Élményjellegükben közös hogy mindkettő a hétköznapitól eltérő jobb hangzású „furcsa beszéd”. Mindkét műfaj a szóbeliségben él és hat. A mese és a vers érzéki örömökkel kecsegtet. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja./pl.: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés. A 3-7 éves korosztály jellemzője, hogy a verseket-meséket élőszóban akarja hallani, mert ezt érti, élvezi igazán. Ezért az irodalomnak abból az ágából válogatunk, ami eredetileg is az anyanyelvi szájhagyományban, szóbeliségben termett, és él tovább. Olyat, ami nyelvet tekintve megfelel életkori, és egyéni sajátosságainak ez pedig a magyar népmese és népi költészet. Feladataink A kisgyermek az irodalomhoz a felnőtt segítségével jut, így fontos az óvónő felkészültsége, mese- vers és dramatikus játék szeretete gazdag mese vers repertoárja. _ A bábozás az óvodában először óvodapedagógusi előadásban jelenik meg. A kész báb beszédre késztet. Állandó helye van a paravánnak és a báboknak. Kicsiknél főleg a beszoktatás időszakában nagy segítséget nyújt a minket körülvevő környezet apró mozzanataihoz kapcsolódó ritmikus mondókák eljátszása, ismételgetése, amely oldja a szorongásukat, kellemes hangulatot teremt, segíti a gyermek- óvónő kapcsolatának alakulását. Ezekből bontakozik ki a közös játékhoz, tevékenységekhez kapcsolódó versek, verses- mesék, halmozó és lánc mesék, majd az egyre hosszabbodó mesék. A mindennapos mesélés mondókázás és verselés a kis gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese megkezdése előtt az óvónő mindig megteremti a kellő hangulatot. Ennek külsődleges jegyeit minden óvónő egyéniségéhez, saját tetszéséhez mérten alakítja ki
41
(pl.: mesesarokban, mesepárnákat előkészítjük, behúzzuk a sötétítő függönyt és gyertyát gyújtunk, furulyázunk stb.). A versekben mindig a ritmus és a hangzás legyen az elsődleges. Kapcsolódjon a gyerek élményeihez, fantáziájához, képzeletükhöz. Naponta többször mindig új alkalmat, lehetőséget teremtve ismételgessük a verset, mondókát, de vigyázzunk, hogy ne váljon unalmassá. A mesélés verselés alkalmával a „szöveget” állítsuk a középpontba úgy, hogy ne legyen szükségünk képekre, szemléltető eszközre. Hangunkkal, mimikánkkal helyettesítsük azokat. Úgy fejlesztjük a gyerek képteremtő képességét, fantáziáját. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A gyakori mesélés hatására nő a gyerek bábozási kedve, (kezdődik bábkészítés zacskóból, fakanálból, a meglévő kesztyűbáb felhasználása stb.). A gátlásos visszahúzódó gyerekek a paraván mögött valamilyen védelmet vélve a bábbal azonosulva megfeledkeznek, gátlásaikról felszabadultan merülnek el a bábozásban. A tevékenység célja: A gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A fejlesztés tartalma: 3-4 éves korban: 8-10 mondókát, verset (többek között hintáztatok, lovagoltatok, óvónő- gyerek személyes kontaktusából adódóan) ismételgessünk, amit leginkább a népi vers- és mondóka anyagból merítsünk. Szívesen hallgatják a rövid meséket. Bekapcsolódnak a mondókázásba, rövid, ritmikus mozgással kísért verselésbe. Fel tudnak idézni egy-egy mozzanatot, kedvelt meséikből. Mesekönyvekkel ismerkednek, megtanulják, hogy kell bánni velük. Feldolgozásaink 10 percnél ne legyenek hosszabbak. 4-5 éves korban Népi mondókáink és gyerekköltőink verseiből válogassunk, amelyek a gyerekeket körülvevő környezet történéseivel, állatokkal, növényekkel kapcsolatosak. Ezek mondókák, hangutánzó mesék, párbeszédes játékok. 2-3 kiolvasó, 6-7 vers, 12-14 új mese. Mesetárunk bővülhet egyszerűbb szerkezetű tündérmesékkel. A gyerekek felidézik a megismert verseket, mondókákat. Meseélményeiket játékukban, rajzaikban kinyilvánítják. Szívesen lapozgatják a képeskönyveket. 5-6-7 éves korban A társakkal való játékhoz tanítsunk 4-5 kiszámolót, párválasztót, csoportosan is mondható ritmusokat, párbeszédes mondókákat. 15-17 szép magyar mesét válogassunk, amely a gyermekkor élményvilágára épüljön. 42
Mesetárunk bővülhet tréfás mesékkel, és bonyolultabb tündérmesékkel is, a gyerekek érdeklődésének megfelelően. 8-10 mondókát, 8-10 verset megjegyeznek. Megszilárdulnak a mesemondáshoz kapcsolódó szokások, csendben, figyelmesen végighallhatják a mesét. Az ismert meséket szívesen dramatizálják, bábozzák. Az olvasást utánozzák, érdeklődnek a betűk iránt. A gyerekek által behozott mesekönyveket az óvónő olvassa el, és csak akkor ossza meg az egész csoporttal az élményt, ha az tartalmilag, formailag, esztétikailag megfelelő. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére szívesen hallgassák a mesét, alakuljon ki a képi fantáziájuk legyen igényük a mesehallgatás próbálkozzanak a mesélés élményével dramatizálás élménye mondókák, dúdolók érzelmi, érzéki élményét éljék át, szívesen gyakorolják alakuljon ki a mese és valóság közötti különbség érzete csodálkozzanak rá a versekre, szívesen mondogassák Báb-irodalmi munkaközösség: Az irodalom eredeti formájában nem írott, hanem kimondott, elénekelt, eltáncolt műfaj volt. A kisgyermek is ebben az ősi formában műveli és élvezi az irodalmat. Az irodalmi nevelés legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, énekkel, a mozgásos játékokkal. Ezt hivatott bővíteni az óvodánk pedagógusaiból megalakult báb- irodalmimunkaközösség. Célunk, hogy minél több élményt nyújtsunk a gyerekeknek. Ünnepek alkalmával (Télapó, Farsang, Húsvét, Gyereknap), s azon kívül is évszakokhoz kötötten mesedramatizálásokat, bábelőadásokat tartunk. Bővítjük az irodalmi élményeket még színházlátogatással, mozival, különböző együttesek, előadók meghívásával. ( Gryllus Vilmos, Gézengúz együttes, Tóth Kriszta bábelőadásai…) Feladatunk: az anyanyelvi kultúra fejlesztése helyes, tiszta, érthető beszéd szókincsbővítés ismeretlen (régi) szavak, fogalmak, kifejezések megismertetése a nyelv kifejezőerejének, szépségének éreztetése hangsúlyok, hangzásbeli különbségek érzékeltetése párbeszédekkel, kérdésekkel a gyerekek bevonása a mesejelenetekbe. 43
6.3 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok a népi gyermekdalok, az éneklés az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, felkeltik zenei érdeklődését formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenység során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus a mozgás szépségét a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését továbbélését segítik. A dalos játékok által a gyermek közelebb kerül nemcsak a felnőttekhez, hanem a társaihoz is. Az óvodába kerülő gyermek éneklési kedve, zenei érdeklődése függ a környezet hatásaitól. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Feladatok Az óvodai ének zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az óvónő feladata a zenei nevelés feltételeinek megteremtése. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészi alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitásának alakításában. A gyermekek a nap bármelyik időszakában szerezzenek zenei élményeket. A foglalkozásokat változatos módszerekkel, a gyermekek aktív részvételére támaszkodva szervezze meg az óvónő. A foglalkozások menetét az anyag jellege, a gyermekek fejlettségi szintje, érdeklődése, az óvónő ötletessége, módszertani kultúrája határozza meg. Alakítson ki olyan légkört, amelyben a gyermekek alkotó fantáziáját felébreszti Pl.: mozdulatok kitalálása, ezek játékhelyzetekbe illesztése, annak megfelelő variálása. Az óvónő kövesse a fokozatosság elvét, a zenei anyag kiválasztásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében. Az óvónő legalább egy hangszeren jól, és biztonságosan játsszék. A fejlesztés tartalma: Az óvónő ötletességén, kreativitásán, szabad alkotó légkört teremtő képességén múlik a gyermeki alkotókedv fejlődése. Fontos, hogy semmi külső tényező ne zavarja, ne vonja el a figyelmét a zenéről. A hangszerek különösen hatásosak a motiválás és a képességfejlesztő tevékenységek területén. A foglalkozásokon használhatók az óvoda szertárában elhelyezett Orff-hangszerek, melyekkel fokozhatjuk a zenélési, éneklési kedvet. A hagyományos ritmus és dallamjátszó hangszerek mellett (dob cintányér, zenei háromszög stb.) néhány házilag készített zeneszerszámmal próbáljuk bővíteni a repertoárt: csörgő, (mák gumó vagy Kinder tojáshéjba magok) csengő, csengettyű, kolomp, ritmusbot, különféle zörgő 44
dobozok. Az új és közösen készített hangszerekkel színesebbé, érdekesebbé tehetjük a foglalkozásokat. A 3-7 éves gyermekek érzelmi nevelésében a zene, ösztönző szerepet játszik, ezért fontos, hogy a zenével kapcsolatos hatások sokrétűek legyenek (tréfás, lírai szomorú), melyek átjárják az érzelmi életnek azt a részét, amit a gyermek képes befogadni. A közös ének – zenei ráhatások során fejlődik szociális, közösségi tudata. Az óvodai élet természetes menetébe kell beilleszteni az óvodai ünnepek anyagait (rövidebb táncok, dalok, énekes játékok, szólások, stb.). Fontos, hogy a gyermek számára ne legyen megterhelő, élménynyújtó hatása emelje az ünnepi hangulatot. Az óvodai ének-zenei nevelés középpontjában a gyermekjátékdalok, a népi dallamok találhatóak (mesélő, párbeszédes cselekmények, a gyermeki lélekhez közeledő, természetről, állatokról, növényekről stb. szóló dalok, valamint tréfás népdalok, párosítók, virágénekek). A gyerekek környezeti élményeikhez kapcsolhatjuk a zenei élményt: pl. őszi kirándulás alkalmával „Hull a szilva a fáról”, „Érik a szőlő” stb. Csigát, pillangót, katicát látva énekelhetjük közösen a jól ismert gyermekdalokat. Az elsajátított énekeket, körjátékokat szívesen játsszák, gyakran egy mozdulat, egy szó egy gesztus és már önállóan kezdeményeznek, akár kerek foglalkozásokat is. Pl.: Kertészkedünk – Én kis kertet…(ének, játékos mozdulatok) – Beültettem kiskertemet virágárusítás Almaszedés a kertben –almaszüret-- piros alma csüng… eladjuk „Hej, a sályi piacon…” Az anyagkiválasztás szempontjai: Az éneklési készség, a ritmus és hallásfejlesztés
3-4 éves korban dalanyag:
5-7 mondóka 10-14 játékdal 2-3 műdal
hangkészlet szerint :
s- m 3 –4 dal l –s – m 3 –4 dal m – r –d 2 – 3 dal s –m – r –d 2 dal d – l –s 1 dal
a játékok elsősorban kétszemélyes (felnőtt – gyermek) jellegűek, illetve utánzó mozgással kísért szerepjátékok legyenek az óvónővel kisebb- nagyobb csoportban énekelgessenek a zenehallgatás anyaga – hangterjedelem korlátozás nélkül- különböző jellegű egyszerű népdalok, műdalok énekes – vagy hangszeres előadásban 45
a magasabb és mélyebb hangok – beszéd, ének, hangszínfelismerése és a térbeli érzékeltetés megpróbálása a halk és hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása beszéden, zörejeken különböző zörejek, dallamjátszó hangszer és ritmushangszer hangszínének felismerése egyenletes lüktetés érzékelése mondókázás, éneklés közben játékos mozdulatokkal. Az egyenletes lüktetés megéreztetését a gyerek ölbe ültetésével, együttes mozgással kezdhetjük. Az egyenletes lüktetést a mondókák, gyermekdalok stilizált mozgásával gyakoroljuk. spontán zenei alkotókedv felébresztése énekes beszéddel, mondókákkal, dalokkal. 4-5 éves korban dalanyag :
hangkészlet szerint :
4-6 mondóka 12-15 játékdal 3-4 műdal s –m l –s –m m –r – d s –m – d s –m –r – d d – l – s1 – m–r–d–
2 –3 dal 2 –3 dal 2- 3 dal 2 –3 dal 2 –3 dal 2 dal l1 dal
a dalokhoz kapcsolódó játékformák főként csoportos jellegűek legyenek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játékok valamint az életkornak és a csoportfejlettségének megfelelő más játékformák a zenehallgatás anyaga magyar és más népek dalai, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése térben mutatással szöveges motívumok visszaéneklése hat hangterjedelemben változatos dallam – és ritmusfordulatokkal a halk és a hangos fogalompár megértése, alkalmazása egyénileg is dalok felismerése dúdolásról vagy hangszerjátékról finomabb hangszínek különbségének meghallása különböző zörejeknél, beszéden, zenei hangoknál egyenletes lüktetés kifejezése játékos mozgással, tapssal, körben-járással a dalok és mondókák ritmusának kiemelése (Fontos, hogy a ritmussal történő játékokat csak akkor kezdjük el, ha az egyenletes lüktetést már jól érzik a gyerekek, s ki tudják fejezni mozgással, járással.) szöveges ritmusmotívumok visszhangszerű ismétlése csoportosan és egyénileg is gyors és lassú közötti különbség felismerése, alkalmazása énekléssel, mozgással 46
egyszerű játékos mozgások egyöntetű, esztétikus végzése, nehezebb játékformák, táncos jellegű mozdulatok hangszerek használata lüktetés és ritmus kifejezése (gyermekekkel közösen készíthető egyéni hangszerek. Pl.: dob – sajtos dobozba terményhelyezés; csőszerű hengerbe kavicsok) az óvónő szöveges ritmus- és dallam motívum modelljei alapján kis dallamfordulatok kitalálása. 5-6-7 éves korban dalanyag : 4-6 mondóka 16-20 játékdal 5-6 műdal
hangkészlet szerint :
s-m l-s-m s-m-d m-r-d s-m-r-d l-s-f-m-r-d m-r-d-l m-r-d-l-s r-d-l-s
2 dal 2 dal 1-2 dal 1-2 dal 2-4 dal 6-8 dal 2 dal 2-3 dal 2 dal
a dalokhoz tartozó játékok változatos formájúak: új térformák sor- és ügyességi játékok, esztétikus mozgást igénylő párjátékok, bonyolult mozgást, szervezést igénylő játékok zenehallgatás anyaga magyar és más népek dalai, énekes és hangszeres műzenei darabok felelgetős játékok éneklése két csoportban folyamatosa halk és hangos különbsége más fogalom-párokkal összekötve énekes gyakorlatban dallamfelismerés jellegzetes kezdő, sajátos belső, illetve záró motívumokról is finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése a természetben és a környezetben hallható zörejekben, beszéd és énekhangokban valamint hangszeren játszott zenében az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése és összekapcsolása dalok ritmusának hangoztatása belső hallás alapján, dalok és mondókák felismerése ritmusról különböző tempók felismerése, kifejezése mozgással (normál, annál gyorsabb és lassabb tempó) Fontos feladatunk a megfelelő tempótartásra szoktatás. esztétikus mozgás igényének felkeltése egyszerű, játékos táncos mozgások játékhoz kapcsolása 47
ütőhangszerek használata önállóan, éneklés kísérésére is dallamok kitalálása versekhez, mondókákhoz, bábozáshoz játékok, játékos mozdulatok kitalálása A nagy tornaszoba adta lehetőségek kihasználása a köralakítással és egyéb térformával járó gyermekdalos játékoknál. Az éneklési készség fejlesztése: légző gyakorlatokkal artikulációs gyakorlatokkal tiszta éneklés önálló éneklés szorgalmazása A zenehallgatás lehetőségei minden korosztály számára legyenek biztosítva. Elsődleges szempont a zene szépsége és művészi értéke. Nagy élmény a gyerekek számára az óvónő éneke, hangszerjátéka. A zene varázsának átérzéséhez időre van szükség, ezért az óvónő többször játssza, énekelje a dalt. Engedje, hogy a zene sajátos, művészi módon hasson. Az esztétikusan előadott zenei szemelvényben a zene varázsának, humorának a megérzése, az érzelem és ráhangolódás a fontos, és nem a tudatos megfigyelés. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvónő vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek nemzetiségi hovatartozását is. A dalokat egyszerűen és természetesen illessze be az óvónő a napirendbe a nap folyamán magától adódó helyzetekben. Az ünnepi előkészületek hangulatához az énekek nagyban hozzájárulnak. Az óvónő használja ki ezek érzelmi hatását az ünnepi felkészülésnél. Fejlődés jellemzői óvodáskor végén: Csoport tiszta éneke, óvónői indítás után, egyedül is. Koordinált, harmonikus mozgás önmagához és a csoporthoz képest Dallammotívum visszaéneklése Fogalom párok értése, mozgással, énekléssel alkalmazva Kezdeményezzen körjátékokat
Gyermektánc A dal és mondókaanyag legnagyobb része mozgással, társas kapcsolattal, játékhelyzettel megelevenített játék. Az óvodában használt játékos mozgások részben a népi játékokban megőrzött hagyományos mozdulatok, részben az óvónő és gyermek közös kitalálásai. A körjáték, azon belül a páros forgás, guggolás, taps, kifordulás stb. az, amit óvodáskorban gyermektáncnak nevezünk.
48
Az óvodáskorúak mozgáskultúrája egyszerű gyermektánc és játékos mozdulatok melyek két szempontból is fejleszthetőek: minőségi igények emelése mozdulatok változatos bővítése Mindkettőt játékos formában, szinte észrevétlenül kell beillesztenünk a zenei nevelésbe. Az óvónőnek tervszerűen és céltudatosan kell fejleszteni a mozgáskészséget. Találjon ki változatos mozdulatokat és serkentse a gyermekeket is mozdulatok kitalálására. Mire kell figyelni, hogy a gyermekek mozgása esztétikus legyen? Testtartás szépségére, fejtartásra, arckifejezésre és tekintetre Laza és mégis pontos járásra Körbejárásnál a kissé arccal menetirány felé fordított testre Kaputartásnál, fogócskáknál a zárt lábra (körben állók) A mozdulatok és az egyenletes lüktetés pontos összhangjára Kör szabályos formájára (a szoba szabad területét kihasználva) A változatos térformák a gyermek tér és formaérzékét fejlesztik. A szabályos jól alakított formára hívjuk fel a gyermekek figyelmét, álljunk meg egy-egy dal végén és örüljünk együtt a szép „rétesnek”, „kapusornak”. Változatokból néhány: két kör csigavonal kigyóvonal egy kapu és két átbújó sor sorgyarpodó szűkülő-táguló kör átbújás a kapusor alatt köralakítás, egy gyermek a kör közepén két kapusor mindenki párt cserél, a belső kör áll, a külső egy lépéssel halad A szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet megalapozására az ének zene, énekes játék és gyermektánc érzelemgazdag, jó gyakorlatokat ad. Tartsuk meg a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát, tartsuk tiszteletben a mozgások sajátosságait, de alakítsunk és alkossunk új játékmozdulatokat a magunk és gyermekek ötleteiből is. A kettő kölcsönhatásából, a zenei és esztétikai célok igényes betartásával az óvodában megszületik és továbbfejlődik a gyermekek mozgáskultúrája.
49
6.4 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS ÉS KÉZIMUNKA A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér - forma - szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az elkészült gyermekmunkák először a mini-galériára, majd témától függően a gyermekek albumába vagy otthonukba kerülnek. Feladatok • A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése • A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése • A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása • Tehetséggondozás egyénre szabottan • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a tevékenység közben • A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum domináljon. Az alkotóalakító tevékenységekhez a megfelelő hely olyan tér legyen, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre. Az óvodapedagógus a munkaasztalt úgy alakítsa ki, hogy maximum hat gyermek egyszerre kényelmesen elférjen. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába, az elrontott sikertelen lépéseket javíthatják. Az óvodapedagógus a tevékenységhez biztosítson elegendő időt is, hogy a gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. A különböző mérető anyagok elhelyezéséhez tároló helyre van szükség. Az eszközök biztonságos kezelését az óvodapedagógus egyenként tanítsa meg a gyermekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázás-anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez és műalkotással való ismerkedéshez az óvodapedagógus gondolja végig a feltételeket, s teremtse meg a mindennapi szabad játékban is.
• A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvodapedagógus az óvodába kerülő 3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása - észrevetetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a mű- és népművészeti szépségekben. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. Az óvodapedagógus tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka, és a látszólag forma-firka időszakában a téma, A gyermekeknek legyen lehetősége az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal. 50
Az óvodapedagógus segítse a gyermekek képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát, nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A gyermekeknek legyen biztosítva az agyagozás. A 3-4 éves gyermekek ismerkedjenek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival tudjanak beszélni az alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Az óvodapedagógus a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét bővítse. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rost tollakat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermeke alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Használjanak különböző formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához. Az építés során variálják a teret, az építés lehetőségeinek részletezését. Használjanak ehhez pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Látogassák kisebb csoportokban az ovi-galériát, nyilvánítsák ki véleményüket a kiállított alkotásokról. Mutassák meg szüleiknek a kiállított műveket. Az 5-6-7 éves gyermekeknek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvodapedagógus segítse a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Az óvodapedagógus gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz-lehetőségeket p1. batikok, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, makettek, márványozás stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg a közös térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Egyénileg dolgozzanak gyermekeknek méretezett szövőkereteken. Az óvoda “legidősebbjeinek” legyen igénye az ajándékkészítés -elsősorban ünnepekhez kötötten - szüleik részére, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és felnőttjeire is. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében.
51
Szülők segítségével gyűjtsék az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat. Vonják be szüleiket az óvoda szépítésében. Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb mérető elemekből, térben állítsanak össze p1. búvóhelyeket, (mobil színpadot stb.). A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését is. A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. Az óvodapedagógus több napon áttartó építés lehetőségét is biztosítsa. Az óvoda ovi-galériája legyen az 5-6-7 évesek ízlésformáló, szemet gyönyörködtető, beszélgető helye, ahol a műalkotások hangulati, formai, színbeli elrendezéséről esik szó. A gyermekek kisebb csoportokban személyesen találkozzanak a kiállító iskolásokkal, alkotó rajztanárral vagy művésszel. Legyenek büszkék óvodájuk galériájára, invitálják szüleiket, nagyszüleiket is a látvány megtekintésére. Meséljenek szüleiknek alkotó munkájuk folyamatáról, fogalmazzák meg véleményüket társaik kiállított munkáiról is. A gyermekek kiscsoportban többször nézzék meg, csodálják meg a kiállított alkotásokat. A kiállított alkotásokról mondják el gondolataikat, benyomásaikat próbálják megfogalmazni. Az ovigaléria legyen beszélgető hely számukra. • A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított mikro-csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezzen. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző legyen a részletes formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. o Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. o Plasztikai munkáik egyéniek, részletesek legyenek. o Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttmőködők legyenek. o Csodálkozzanak a szép látványra, tudjanak gyönyörködni benne. o Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. o A megszerzett matematikai tapasztalatokat életkoruknak megfelelően valamennyi tevékenységi formában alkalmazzák.
52
6.5 NEMZETISÉGI NEVELÉS „ Ahány nyelven beszélek, annyi úton ismerhetem meg a világot” Karl Valentin A nemzetiségi nevelést folytató óvodánkban mindkét nyelv, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja, 50-50%-ban megvalósuló. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. Az óvodai nevelés teljes egészét átszövi a nemzetiségi nevelés a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően. A gyermek alapvetően kíváncsi – más nyelvek vonatkozásában is. Elég tudásvággyal és bátorsággal rendelkezik ahhoz, hogy idegen szavakat utánozzon. Közben nem tökéletességre törekszik, hanem örül minden szónak, amit más gyerekekkel, felnőttekkel beszélhet. Szeretné, ha megértenék. Professzionális, gyermek közeli nyelvi nevelést kívánunk megvalósítani, amit játékosan, élményekre alapozva, az egész személyiség fejlesztését célozva szerezzük. A differenciált fejlesztést igénylő gyermekeknél ez a tevékenység nagy odafigyelést igényel. Nem lehet erőltetni, de a lehetőséget meg kell adni, eredményt az ő szintjükhöz kell méretezni. A gondozás, egészséges életmódra nevelés területén sok lehetőség nyílik a nemzetiségi nyelvi feladatok megoldására. A nyelvi kifejezés cselekvéssel párosul. Ha többször hallja a gyermek elsajátítja azt. A metakommunikációnak is nagy szerepe van. A táplálkozási szokások kialakítása, a testápolás, öltözködés, mozgás is jó színtere a szituatív nyelvelsajátításnak. Az érzelmi nevelés terén az identitástudat kialakításának van nagy jelentősége. Ezen belül a másság megismerése, elfogadása is fontos. Ha kedvező érzelmi hatás éri a hozzáállás is pozitív lesz. Fontos feladata az óvónőnek, hogy a gyerekekkel egy szoros, kötetlen, érzelemdús kontaktust tudjon kialakítani. A nemzetiségi tudat kialakításához, az érdeklődés felkeltéséhez tárgyi eszközöket is használunk, gyűjtünk. A tárlókban és csoportszobákban is kialakítunk egy-egy sarkot. A gyűjtésnek különösen nagy a jelentősége a kötődés miatt. Közös élmények első nagy eseménye minden évben a Márton-nap. Már kinőtte az óvoda falait és település szintűvé nőtte ki magát. Meghitt együttlét kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Értelmi nevelés terén fontos szerepet játszik a gyermekek kíváncsisága, akarása. Ezt jól ki lehet használni, és változatos módon kínáljuk a szituációkat. Játékos módon juttatjuk tapasztalatokhoz, élményekhez ismeretekhez. Ezáltal elérjük a pozitív beállítódást a német nemzetiségi óvónőtől komoly felkészülést, helyzetfelismerést, koncentrációt igényel.
53
állandó cselekedni különböző nyelvi és egyben nyelvi nyelv iránt. Ez az
A nemzetiségi német nyelv a gyermek minden tevékenységében benne van, mely során nő a passzív szókincse, majd egyre több aktivizálódik belőle. Mindezt nyelvi játékokkal elő is segítjük. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A játék egy speciális formája a tanulásnak, mivel a gyermek legfőbb tevékenysége. Gyakorlójáték során megneveznek tárgyakat, szerepjáték során a dialógusok gyakorlása kerül előtérbe. A szabályjátékok a szókincsbővítéshez járulnak hozzá, és játékos formában gyakorolják a nyelvet. A bábozás során a kedvenc figurák megszólaltatása elősegíti a gyermeknyelvi megnyilvánulását, ezzel fejlődik a nyelvi kifejezőkészsége. A külső világ tevékeny megismerése során megismerik a környezetüket, tárgyakat, állatokat, növényeket, jelenségeket stb.. Sok lehetőséget biztosít a szókincs bővítésére, helyi szokások, hagyományok ápolására. Ezzel erősítjük a gyermek identitástudatát. Közben megismerkedünk a matematikai műveletekkel is. (számok, rendezés, összehasonlítás, mérés, becslés, számlálás stb.) Mese és vers hallgatása közben megismerkedik a nyelv ritmusával, dallamával, mert nem a jelentése a fontos, hanem a csengése. Ez felkelti a gyermek érdeklődését. Nő a passzív szókincse. Egyre biztonságosabban mer megszólalni biztos szövegtudás esetén. Fontos a tiszta kiejtés, artikuláció, a személyes példamutatás, szemléletesség. Mondókák, versek egy részét a településen fellelhető gyűjteményből válogatjuk. Ez is segíti az identitástudat kialakulását. Nemzetiségi német nevelésnek fontos színtere az éneklés, az énekes játékok, táncok és a zenehallgatás. A közös játék örömének megéreztetése során formálódik ízlésük. A gyermekek szívesen énekelnek, játszanak. Ezen keresztül könnyen megvalósítható valamennyi nyelvi fejlesztés. Közben megismerkednek a nemzetiségi német dalok, dalos játékok jellegzetességeivel, zenei kultúrájával. Az ábrázolás tevékenység fontos kifejező formája a gyermeki tevékenységnek, amelyen keresztül a természetről, a környezetről alkotott képét jeleníti meg. Sok lehetőséget ad a nemzetiségi nyelv elsajátításához is. (dolgok, anyagok, technikák, színek, formák stb. megnevezése) A mozgás is átszövi a gyermekek minden tevékenységét. A mindennapos testnevelés során ismerkednek először a szakkifejezésekkel, ami a cselekvéseket kíséri. Később testnevelés foglalkozásokon is alkalmazható. Megismerkednek a kisebbség mozgásos játékaival is. A közösségért végzett munkának nagy jelentősége van a gyermekek életében. Tenni akarást, lemondást vár el tőlük. Az önkiszolgálás, öltözködés, naposság, rendrakás sok lehetőséget biztosít a nyelvi szituációk gyakorlásához, szókincs bővítéséhez. A kulturális hagyományok identitást alapozó, alakító tevékenységek. Közösségi érzést fejlesztenek és erősítenek. Az élő szokások élményt jelentenek a gyermekeknek, teljes körű
54
átélést biztosítanak. A magyarországi német kulturális hagyományokat a gyermekek aktuális környezetének figyelembevételével ápoljuk.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére a gyermekek ráhangolása a német nemzetiségi nyelvre a nyelv dallamának, ritmusának megismerése a környezetükben lévő dolgok jelenségek megnevezésének képessége német nyelven /aktív és passzív szókincs/ egyszerű mondatokban megszólaltatása a német nemzetiségi kultúra megismertetése a német nemzetiségi hagyományok ápolása a német nemzetiségi dalkincs, mese, vers megismerése a másság megismerése, elfogadtatása, identitástudat kialakítása Ahhoz, hogy mindezt meg tudjuk valósítani a gyermekek óvodába kerülése előtt megismerkedünk a családdal, felmérjük a nemzetiséghez való kötődésüket. Tájékozódunk a nemzetiségi nyelvhez és hagyományokhoz fűződő kapcsolatukról és elképzeléseikről. A magyarországi német nemzetiségi óvodák sajátos céljairól tájékoztatjuk a szülőket különösen kiemelve a nyelv- és a kultúra közvetítés egybeolvadó kettős jelentőségét. Céljainkat a szülőkkel együtt közösen fogalmazzuk meg. A nem nemzetiségi óvónők és a pedagógiai munkát segítő munkatársak hozzáállását is igyekszünk pozitívan befolyásolni a nemzetiségi nyelv, hagyományok, szokások és kultúra ápolására. A német nemzetiségi nevelés anyaga beleolvad a magyar nyelvű óvodai nevelésbe. Az anyagot együtt kell felépíteni, és a követelmények válogatási szempontok a fejlődés várható jellemzői is megegyeznek a magyar nyelvű elvárásokkal. Óvodánk német nemzetiségi óvodapedagógusai megalakították munkaközösséget, melynek céljai és feladatai a következők:
a
német
nyelvi
A munkaközösség célja a régi sváb hagyományok, játékok, mondókák, dalok gyűjtése, felelevenítése. Ezen kívül munkánk során használt dalokat, mondókákat, verseket, nyelvi játékokat megosztjuk egymással, meséket fordítunk egyszerű – a gyermekek által is érthető, megtanulható – formába. Felkészülünk az aktuális (környezeti) témakörrel, ötleteket, tanácsokat adunk egymásnak annak feldolgozásához. Közös programokkal erősítjük a „mi” érzést. Az egymástól tanulás, az együtt tanulás természetes mindannyiunk számára. Értéket közvetítő együttműködést ápolunk egymás között. Minden munkaközösségi tag véleményt alkot és komolyan veszi társai véleményét. A véleménykülönbségeket értéktisztelő magatartással megvitatjuk. Nagyon fontos a helyes beszéd mind nyelvtanilag, mind kiejtésben, erre is nagy hangsúlyt fektetünk, ezért megbeszéléseink német nyelven folynak.
55
Keressük és ápoljuk az együttműködést más nemzetiségi óvodákkal. Igyekszünk megismerni nevelési programjukat, szokásaikat, hagyományaikat. Találkozókat szervezünk, amelyeken tapasztalatokat, ötleteket cserélünk, átadjuk jó kezdeményezéseinket és kölcsönösen segítjük és erősítjük egymást. Együttműködünk a magyarországi német nemzetiségi óvodákkal, nemzetiségi képviseleti szervekkel, szervezetekkel, egyesületekkel és intézményekkel.
7. Az óvoda hagyományos ünnepei A hagyományőrző szellemben nevelkedett gyerek alkotó kölcsönhatásban él a természettel, ráérez arra, hogy a világot képes alakítani. Megismeri a közös alkotás örömét, a múlt értékét, a környezetért érzett felelősséget. Alapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretet érzése. Az óvodai nevelésben a hagyományőrzés folyamatosságát a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok adják. Feladatok: a mindennapok népszokásmegőrző tevékenységek közül, a programban azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természeti anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és a gyerektársak megbecsülését állítják előtérbe. A csoport összetartását erősíti, mégis egy-egy gyerek személyre szóló ünnepe a születés és a névnap. Ilyenkor ajándékot kap az ünnepelt, ő pedig megkínálja pajtásait valamilyen aprósággal.(szörppel, süteménnyel vagy gyümölccsel). Ez a hagyomány az egész évet átszövi. A hagyományőrző tevékenységformákat az óvónő a játéktevékenységre és tanulási folyamatba ágyazva tervezi és szervezi. A helyi lehetőségekhez igazodóan alkalmazza az évkörös rendezési elvet. Azok a népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyerekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Megismerkedünk a tájházzal, őseink életmódjával, lakás és életkörülményeivel, viseletükkel. A tájnyelvet már nem tudjuk továbbadni, de egy-egy mondókát, lovagoltatót, tapsoltatót megtaníthatunk. A község hagyományos rendezvényein nem kivezetve az óvodásokat, de tevékenyen részt veszünk. Óvodánk dolgozóinak fontos feladata a hagyományok ápolása. Törekszünk arra, hogy ünnepeink kiemelkedjenek a mindennapokból. Minden ünnepet hosszas előkészület vezet be, amellyel lehetőséget biztosítunk az érzelmek átélésére, gazdag, sokrétű tevékenységek megjelenítésére. Hagyományos ünnepeink: Október: - Szüreti felvonuláson való részvétel: nemzetiségi ruhába öltözve csatlakozunk a helyi hagyományőrző csoportokhoz és sétálunk végig a kijelölt útvonalon November:
56
- Márton- nap: rendszeresen műsorral készülnek a csoportok, amit előadunk a Fő téren is, majd kezdetét veszi a lámpás felvonulás December: - Mikuláskor: csoportonként ünnepelünk, a Télapó segítségével a gyerekek ajándékokat kapnak. Az ünnep célja: a Mikulás megszólítja a gyermekeket, reagál viselkedésükre, figyelmeztet és dicsér - a gyermek további fejlődése érdekében - Karácsony: környékén, Advent első hetétől folyamatosan ajándékokat, üdvözlőlapokat és díszeket készítünk a közös karácsonyfára. Más, mint a családi ünnep. A hangsúlyt az ünnepet megelőző készülődésre helyezzük / ünnepi tárlat szervezése a gyermekek - aktualitást tükröző munkáiból, csoportszobák, folyosók díszítése, ,, Madárkarácsony,, szervezése/ Február - A Farsang: Jellegéből adódóan nagyobb nyilvánosság, jókedv jellemzi. Március- Április - Húsvét: Változatos tevékenységek megvalósítása tojásfestés, barka, faág- hajtatás, játékos vetélkedőkkel stb. Az ünnepi előkészületre tevődik a hangsúly / locsolóvers tanulása / - Nőnap: Megemlékezés, ajándékkészítés. Május: - Anyák napja: Megemlékezés, ajándékkészítés. - Gyermeknap: játékos vetélkedőkkel, meseelőadással örvendeztetjük meg a gyerekeket - Tavaszköszöntő-évzáró: Minden csoportban nyilvános, a családok részvételével történik. Bemutatják a csoportok az egész évben tanult verseket, énekeket, táncokat… Szeptember - Ballagás szeptember 1-jén búcsút vesznek a nagycsoportosok az óvodától, és együtt átsétálunk az iskolába. Egyéb megemlékezések: Mesével, énekkel, kirándulással, rajzkiállítással ünnepeljük a Föld napját, a Víz- és az Állatok világnapját, Zene és Mese világnapját.
8. Inkluzív
pedagógia, Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással- a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
8.1 DIFFERENCIÁLÁS : A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE , FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉS
Tehetséges gyermekek segítése Célja: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyerekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése az óvodai csoportban a napi tevékenységekbe ágyazva.
57
Speciális célok a tehetséggondozásban: - a tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. A gyerekek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja. Vegyük őket körül minél több játékos lehetőséggel. - a tehetséges gyermek gyenge területeinek kiegyenlítése szakember segítségével. - minden terület fejlesztése a komplex személyiségfejlesztés megvalósítása érdekében. - elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása.
A tehetséges gyermek jellemzői, viselkedése, amely utal a tehetségre: - a számára érdekes feladatokban nem igényel biztatást, az életkor szerinti elvárhatónál hosszabb ideig képes figyelni. - mindig van valami, ami nagyon érdekli őt - sokszor foglalkozik felnőtt problémákkal - kicsi az alvásigénye Leggyakoribb tulajdonságok, amik nehézséget okoznak: - erős kritikai érzék, a logika túlfejlődése - fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget - makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne - nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli -„megszállott”, ha valami érdekli - néha nehezen találja meg a hangot kortársaival - egyenlőtlen fejlődés Területek lehetnek: - kiváló rajzkészség - zenei hallás, ritmusérzék - természetismert témakörök - matematikai képességek - anyanyelvi-kommunikációs képesség - testi ügyesség, tánc-harmonikus mozgás - kiemelkedő szociális képesség, vezetői képesség
Feladat: - felismerni a kreatív gyereket - ösztönözni, motiválni kreativitásukat - kielégíteni szükségleteiket - önmagára találtatás - harmonikus fejlesztés - mindennapi tanulásos, cselekvéses helyzetek teremtése, amiben az óvónő beleépíti a kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismeretet. - óvónő és a tehetséges gyermek közötti erős érzelmi biztonság és kötődés kialakítása 58
-
fejlesztjük kérdéskultúrájukat, logikus gondolkodásukat, képességüket, memóriájukat, kifejezőkészségüket.
problémamegoldó
8.2 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK: Feladatok: - a gyermek és körülményeinek megismerése, folyamatos figyelemmel kisérése. - annak megállapítása, hogy képességeinek kibontakoztatását mi akadályozza elsősorban, - a lemaradás mértékének, minőségének meghatározása, - a fejlődési út kijelölése Tevékenységek: - családlátogatás, szülői konzultáció, - a szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében tájékoztatás a lehetőségekről, - a szülői közösség segítségnyújtási lehetőségei a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális, vagy anyagi jellegű, Cél: - rendszeresen, és jól működjön a gyermekvédelmi törvénynek megfelelő jelzőrendszer és figyelő szolgálat,
8.3 A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYLŐ GYERMEKEK BEFOGADÁSA, ÉS FEJLESZTÉSE : Az alábbi helyi igények és szükségletek indokolták, hogy intézményünk felvállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését: A szülők nem tudják felvállalni, hogy fejlesztés céljából a gyermekükkel Budapestre utazzanak. A sérült, többnyire „más fogyatékkal élő” gyermekek számának növekedése A törvényi előírásnak eleget téve a gyermeki jogok érvényesítésének biztosítása. A nevelőtestület szembesülése a gyógypedagógiai ellátásra váró gyermekek problémájával, ellátatlanságával és a nevelőtestület érdeklődése a gyógypedagógia iránt.
Az integrált nevelés biztosításához szükséges feltételek: Az alapító okiratban lett rögzítve az integrált nevelés felvállalása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, mint alapfeladatot, illetve annak megfogalmazását a helyi önkormányzat képviselő-testülete elfogadta. A sajátos neveléshez szükséges feltételek megteremtése az alábbi területeken fogalmazódik meg:
59
Személyi feltételek (gyógypedagógus, terapeuta, logopédus, ill. fejlesztőpedagógus sérülés specifikusan) Pedagógiai program elkészítése a Fogyatékos gyermekek nevelésének irányelvei figyelembevételével. Működés biztosítása (gyógypedagógus irányításával az integrált nevelés rendszerének kialakítása az óvodai nevelés időkeretein belül) Céljaink: - a nevelési programban foglaltak, és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. A sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre szabott, differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg. A nevelés és fejlesztés ne terhelje túl őket. - gyermekközösségben csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők - a fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni, - biztosítani kell a szükséges pedagógiai feltételeket a sajátos nevelési igényű gyermekek számára,/ fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus,/ - rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához, - a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével, A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: - gyermekközpontú és családorientált nevelés kialakítása, - szegregáció mentesség, és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése, - a rendszeres óvodába járás biztosítása, - képesség kibontakoztató integrációs felkészítés, - egyénre szabott differenciált fejlesztés. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek szóló speciális fejlesztő tevékenységek: Biztonságosan, egyéni képességeikhez mérten sajátítsák el a csoport és az óvoda szokásrendjét. Ismerjék meg az alapvető játékokat. Legyenek képesek rövid ideig átéléssel játszani. Válasszanak maguknak játékeszközt, használat után tegyék helyre. Tudjanak egyszerű építményt készíteni. A szerepjátékok elemei jelenjenek meg játékukban. Ismerjenek verseket, mondókákat, dalokat, szívesen hallgassanak mesét. Maguktól is kapcsolódjanak be az óvónő kezdeményezéseibe, a közös játékba, mozgásba, kézműves tevékenységekbe. A tanulási folyamatban közreműködő részvételüket biztosítjuk egyéni képességüknek és fejlődési ütemüknek megfelelően.
60
Az integrált nevelés folyamatában a prevenciós (megelőzés), a korrekciós (javítás, korrigálás), és a kompenzációs (a kiesett funkciók mással való segítése) nevelési feladatainkat sérülés specifikusan, egyénre szabottan határozzuk meg minden gyermeki tevékenységben. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása. A kommunikáció és elemi szociális viselkedés kialakítása, a viselkedésproblémák kezelése. Alakuljon ki bennük a társakkal szembeni segítőkészség, tudják megfogalmazni kéréseiket, kívánságaikat a környezetük felé. Fejlődésbeli elmaradások korrekciója, korai elemi készségek és kognitív funkciók kialakítása. Meggyőződésünk, hogy a gyermeket körülvevő felnőttek legfontosabb dolga az egészséges környezet biztosítása, a szabad mozgás és a játék feltételeinek megteremtése, az odafordulás, rá figyelés, kérdéseire való válaszolás. Mindezek közvetetten segítik az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások kialakulását, fejlődését. Alapvető feladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a test – lélek – szellem harmóniájának megteremtése. JÓZSEF ATTILA gondolatával kifejezve: „Ehess, ihass, ölelhess, alhass…” Miért eredményes az integrált fejlesztési gyakorlat? A gyermek az óvodai nevelés ideje alatt kapja meg az állapotának megfelelő speciális megsegítést, napirendje nem sérül. A gyógypedagógus a gyermek számára nem „idegen”, a fejlesztést kétszemélyes kapcsolat során nem stresszhelyzetként, hanem játék formájában éli meg – ez teljesítményét is pozitívan befolyásolja. Az óvónő és a gyógypedagógus napi kapcsolatban van, biztosított a teljes körű információáramlás a gyermek állapotára és fejlődésére vonatkozólag. Nyomon követhető a sajátos nevelési igényű gyermek helyzete és fejlődése a csoportban, a gyógypedagógusnak lehetősége van az óvónő munkáját segíteni, irányítani a speciális szükségleteknek megfelelően. A sérült és az ép gyermekek együtt nevelkedhetnek, az épek megtanulják elfogadni a másságot, megkönnyítik sérült társaik beilleszkedését – a sérültek pedig mintakövetés folytán erőteljesebben fejlődnek. A szülő és a gyógypedagógus napi kapcsolatban van, hasznos tanácsokat adhat a családoknak a gyermek fejlesztéséhez, a másság elfogadásában is segíthet. A gyermek fejlődésének menetét, a fejlesztési tervet rögzíti a gyógypedagógus, amelyet nyomon tud követni az óvónő is – a gyermekcsoportban pedig rengeteg lehetőség van a fejlesztésre egyéni és mikro csoportos formában! A tanulási zavarok a legoptimálisabb életkorban vannak kezelve az időben történő diagnosztizálás és a fejlesztés korai megkezdése folytán.
61
Az integráció a jövő útja a társadalom számára, sérült gyermek beilleszkedése és az esélyegyenlőség szempontjából is.
A fejlesztés menete, fejlesztési formák, terápiák Fejlesztésre szoruló populáció rövid jellemzése: Valamilyen részképesség zavarral küzdő gyermekek: Az ilyen problémával küzdő gyermekek nagy része ingerszegény környezetből kerül a közösségbe. Bár az ingerszegény környezet önmagában még nem okoz részképességzavart. A probléma hátterében lévő okok multi kauzálisak. A korai életszakaszokban elszenvedett környezeti ártalmak hatására az érzelmi élet, a motiváció, az alkalmazkodó viselkedés és az ezekkel szoros összefüggésben álló különböző teljesítmények (figyelem, emlékezet, észlelés, mozgás) zavart szenvednek. Előfordul azonban az is, hogy a központi idegrendszer funkcionális vagy organikus sérülése következtében keletkezik a pszichés funkciók fejlődésében valamilyen zavart fejlődés. Ahhoz, hogy ezek a gyermekek be tudjanak illeszkedni az iskolába és később a társadalomnak aktív tagjai lehessenek, szükség van a lehető legkorábbi korban a képességek fejlesztésére. A gyermeket, már középső csoportban megvizsgáltatjuk a gyógypedagógiai szakszolgálattal, ennek alapján alakítjuk ki az egyéni fejlesztési terveket és a szükséges fejlesztési formákat. Fejlesztési formák Óvodánk felvállalta a községben élő sérült gyermekek integrálását. Ahhoz, azonban, hogy ez az integráció sikeres legyen, szükség van bizonyos fokú szegregációra. A szegregáció alatt azt értjük, hogy a sérült gyermekeknek szükségük van a csoportból kiemelt, egyéni fejlesztésre ahhoz, hogy később zavartalanul beilleszkedjenek a csoportba. A különböző fejlesztési formák szervesen illeszkednek az óvoda napirendjéhez, ezek mindegyikére a délelőtti órákban kerül sor. Az egyéni és/vagy mikrocsoportos fejlesztés heti rendszerességgel 45 perces intervallumban történik. Egyéni fejlesztés: Külön erre a célra kialakított fejlesztő szobában zajlik. A fejlesztést végző szakember gyógypedagógus, logopédus végzettséggel rendelkezik. Főként abban az esetben alkalmazzuk, ha a gyermek nem képes még kis csoportban együtt dolgozni társakkal; figyelme nagyon csapongó; fejlődési üteme nagyon eltérő (pl. középsúlyos értelmi fogyatékos, nagyothalló, beszédben akadályozott, figyelemzavarral küzdő…). Az egyéni fejlesztés során azokat a funkciókat, képességeket fejlesztjük, illetve erősítjük, amelyek elmaradást és/vagy zavart mutatnak. Ezek a következők: szociabilitás, figyelem, emlékezet, észlelés, beszéd, testséma, téri orientáció, nagymozgás, finommozgás. 62
Mikrocsoportos fejlesztés: Helye: fejlesztő szoba, udvar, tornaszobává átalakított csoportszoba. Fejlesztést végző szakember: gyógypedagógus, logopédus, gyógypedagógusfejlesztőpedagógus. A foglalkozáson maximum három gyermek vesz részt, akik hasonló problémákkal küzdenek. Ebben a tevékenységi formában dolgozó gyermekek már képesek együtt dolgozni, figyelmesek egymás iránt, örülnek a másik sikerének. Egészséges versenyszellem alakul ki. A mikrocsoportos foglalkozási forma lehetőséget ad arra is, hogy a gyermekek megtanulják elviselni az esetleges sikertelenséget, hogy ne alakuljon ki másodlagos neurotizáció. A mikrocsoportos fejlesztés során szintén azokat a képességeket fejlesztjük, amelyek elmaradnak az adott életkorban elvárható szinttől. Makrocsoportos fejlesztés: Helye: tornaterem, udvar Fejlesztést végző szakember: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus. A foglalkozáson 10-12 gyermek vesz részt. Intenzív mozgásfejlesztés történik, amely célzottan a nagy- és finommozgások, kinesztetikus érzékelés, a testséma, téri orientáció megfelelő fejlődésére hatnak. Fejlesztés csoportban: Helye: csoportszoba Fejlesztést végző szakember: Óvodapedagógusok, fejlesztő pedagógus. Az óvónők minden tevékenységben figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait és egyéni fejlődési ütemét. A gyógypedagógus, logopédus fejlesztő füzetben rögzíti a gyermek részképességeinek fejlődését. A fejlődést elősegítő játékos tevékenységekre javaslatot tesz az óvónőknek. (Pl. vizuális figyelem fejlesztése: legóból vagy építőkockából ugyanolyan házikó építése.) Az óvónők elsődleges feladata, hogy elfogadtassák a sérült gyermekeket az épekkel. Kialakítsanak egy olyan segítő légkört, amely motiváló hatással van a sérült gyermekekre. Kiemeljék a pozitívumokat és a pozitívumokra támaszkodva, fejlesszék a gyermek személyiségét. Természetesen erre a legmegfelelőbb tevékenységforma a játék. Az integráció lehetővé teszi, hogy már ebben a korai életszakaszban megismerkedjenek a gyermekek a mássággal, és megtanulják azt pozitív módon kezelni. A sérült gyermek számára pedig az épekkel való együttnevelkedés egy óriási lehetőség. Ebben az életszakaszban ugyanis a fejlődésben nagyon nagy szerepe van az utánzásnak. Nem csak a felnőtt, hanem a csoportba járó gyermekek is aktív részesei a sérültek fejlesztésének.
63
Fejlesztés otthon: A terápia fontos részt képezi a szülőkkel, főleg az anyával való együttműködés. A szülők nagy részének nincsenek megfelelő nevelési tapasztalataik. Fel kell tárnunk a szülő előtt a gyermek állapotát. Minden kérdésére őszintén kell válaszolnunk. A beszélgetések során fontos, hogy ne használjunk szakszavakat, a lehető legegyszerűbb módon fogalmazzunk. Éreztetnünk kell a szülővel, hogy a gyermek optimális fejlődése érdekében neki is van tennivalója. Ötleteket, mintát adunk a gyermeknek az otthoni fejlesztéséhez, a sokszor bizarr viselkedésű, túlmozgásos, nehezen foglalkoztatható gyermekek kezeléséhez. Gyakran előfordul, hogy a szülők nincsenek tisztában a sérült gyermekeket megillető szociális és egyéb juttatásokkal. Segítünk a családoknak ezek igénylésében, kérvények kitöltésében. Rendszeresen adunk a szülő és a gyermek számára olyan feladatot, amit otthon kell elvégeznie. Ezáltal a szülő még jobban érzi felelősségét gyermeke fejlődésében. Szükség esetén a szülőt tanácsokkal segítjük a gyermekkel felmerülő nevelési problémák megoldásában. Ezzel is erősítjük az ilyenkor oly gyakran sérült anya – gyermek-kapcsolatot. Tekintsük őket minden esetben partnernek és vegyük le a mindenhez jobban értő pedagógus álarcát. Legyünk közvetlenek. Csak, mint egy lehetőség ajánljuk fel a beszélgetést, ne akarjunk mindenáron tanácsokat osztogatni. A gyermek jellemzésénél mindig a pozitívumokat emeljük ki először. Értékeljük a gyermek legkisebb fejlődését is és tanítsuk meg erre a szülőt is. Tudatosítsuk a szülőben, hogy csak közös munkával érhetjük el a gyermek optimális fejlődését. Érezze a szülő, hogy őt is, gyermekét is feltétel nélkül elfogadjuk. A fejlesztés alapelvei: A gyermeket sok sikerélményhez juttassuk. A meglévő jó képességekre alapozva fejlesztjük a sérült funkciókat. Kiemelt feladat, hogy a gyermeki fantázia, a kreativitás kibontakozását elősegítsük. A fejlesztés játékos formában történik. A tapasztalatszerzés a gyermek számára az öröm forrása: ez biztosítja, hogy a gyermek játékosan kísérletezve tapasztalja meg önmagát és a világot, miközben biztosítjuk számára az állandó motiváltságot, és önmaga fejlődését. A fejlesztés a gyermek egyéni ritmusához alkalmazkodó lépésekben történik. Az alkalmazott terápiák a percepció minden részterületét fejlesztik. Óvodánk fejlesztési gyakorlatában eddig előfordult pszichikus funkciózavarok és organikus sérülések: Látássérülés (gyengén látó) Artikulációs zavarok Megkésett és/vagy akadályozott beszédfejlődés Szókincsszegénység 64
Diszgrammatizmus Dadogás Vizuális észlelés zavara Beszédészlelés, beszédmegértés zavara Vizuomotoros koordináció zavara Testséma téri orientáció zavara Alak – háttér percepció zavar Formaállandóság zavara Mozgáskoordinációs zavarok Grafomotorium sérülése Taktilis, kinesztetikus érzékelés zavara Szeriális észlelés zavara Akusztikomotoros integráció zavara Emlékezet sérülése Alkalmazott terápiák: Mozgásterápia Pöszeterápia Megkésett és akadályozott beszédfejlesztés terápiája Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése Kognitív képességfejlesztő terápia Grafomotoros fejlesztés Diszlexia prevenció Dadogás terápia Mozgásterápia: A mozgásterápia célja, az egész test átmozgatásával a nagy- és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok, mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése. A testséma, testtudat, téri orientáció fejlesztése. Feladata: A testtudat kialakítása, illetve megerősítése. A testérzet, a tapintás, az egyensúly-érzékelés, a vizuális és auditív érzékelési területek összehangolt működésének fejlesztése. A térészlelés fejlesztése. A két testfél mozgásának összerendezése. Az alapmozgások koordinációjának fejlesztése.
65
A mozgásterápiát igénylő gyermekek jellemzése: Feladatvégzés közben minden kis inger elvonja figyelmüket, állandóan máshol járnak, elkalandoznak. Nem tudják megvárni, amíg sorra kerülnek, nehézséget jelent neki a várakozás, mindig félbeszakítanak másokat játék vagy beszéd közben. Ők a csoportban az örökmozgók, úgy viselkednek, mint akik fel vannak húzva. Ülés közben babrálnak, fészkelődnek. Ahol megjelennek, ott biztos, hogy kiborul, lesodródik valami. Nincs veszélyérzetük; rohangálnak, ugrálnak vagy másznak olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló. Ugyanakkor gyakran elesnek, botladoznak minden jelentéktelen dologban. Itt találhatók azok a gyerekek is, akik nem mernek felmászni a mászókára, félnek a hintán. Egyszer formákat – háromszög, négyzet – nem tudnak lerajzolni. Cipőjüket, ruhájukat gyakran fordítva veszik fel. Nem tudják megkülönböztetni a téri irányokat. Emberábrázolásban a lényeges testrészek nem jelennek meg, fej-láb embert rajzolnak. Fejlesztés területei lásd: 2. számú melléklet 8.4 ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM – A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE
Az óvodai nevelés nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyei egyelőek legyenek a kortársaikéval. Feladatok: - a fejlesztés sikerességének záloga a megfelelő minőségű, és időtartamú óvodáztatás, és arányos elosztásuk a csoportokban, - tudatos pedagógiai munka, - családorientált szemlélet, a szülők partnerré tétele, - az óvodai nevelés azon területének meghatározása, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a HHH –s gyermekek fejlődésének elősegítésében,/a fejlesztő pedagógus segítségével/ - a nevelőtestület hatékony együttműködése: óvoda pedagógusok, - fejlesztő pedagógus,- pszichológus, - esetmegbeszélések, - korszerű óvodapedagógiai módszerek: differenciálás, mozgás, zene felhasználása, Minden gyermek személyisége „egyszeri és megismételhetetlen”, ezért az egyénre való figyelést elengedhetetlennek tartjuk. A gyerekek különböző adottságokkal születnek, különböző körülmények között nevelődnek, ezért a velük való bánásmód sem lehet azonos. Azokra a gyerekekre tudatosabban figyelünk, akiknél viselkedési problémát látunk, próbáljuk az okát felkutatni, megoldást keresni. Az óvodába lépés előtti családlátogatáson kezdjük a gyerekek megismerését, az édesanyás beszoktatással további ismerkedést szolgáló megfigyeléseket gyűjtünk. Célunk a gyerek képességeihez, fejlődési üteméhez alkalmazkodó komplex személyiségfejlesztés, a gyerek egyéni képességeinek és készségeinek kibontakoztatása, az óvodai nevelés keretein belül, az óvodai nevelés eszközeivel. 66
Fejlesztő munkánk része, hogy minden gyerekről: anamnézist veszünk fel tudatosan figyeljük a gyerek játékát, viselkedését fejlettségmérő lapokat folyamatosan vezetjük probléma észlelése esetén, ha mi nem tudjuk orvosolni a problémát, szakemberhez fordulunk. Ha lehetőségeink, feltételeink nem adottak a megoldáshoz, nevelési tanácsadó segítségével tovább irányítjuk a megfelelő intézménybe az arra rászoruló gyermeket.
9. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezései az irányadóak. Az óvoda pedagógiai ismereteivel sokat tehet a családokért, a gyermekekért. A gyermek és ifjúságvédelem sokrétű tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális, és jogi feladatokat, amelyek a gyermekek nevelését, gondozását, erkölcsi, és anyagi érdekvédelmét biztosítják. A gyermekvédelem fontos alapelve a nevelési tényezők összehangolása. - a szülők szociális helyzete, alacsony iskolai végzettsége miatt hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi beíratása az óvodába, - az óvodai gyermekvédelem fontos szerepet tölt be a probléma megelőzés területén, - a kóros hatások megelőzésére pedagógiai módszerek alkalmazása válik szükségessé, ha pedig ez nem segít, akkor jelzéssel kell élni a Gyermekjóléti Szolgálat felé - fő feladat a családcentrikus szemlélet erősítése, - a problémák hatékony megoldása csak a családok aktív részvételével, és a segítő intézmények bevonásával valósulhat meg, - a kirekesztés minden lehetőségét ki kell zárni, - a nevelő, és oktató munka során kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi élet alakulására, arra hogy minden gyermek megtalálja a helyét az adott csoportban, Célunk: 3-7 éves korú gyerekek érdekeinek képviselete emberi és gyermeki jogok érvényesülésének, valamint a gyermek egészséges testi-lelki fejlődésének biztosítása. Feladat: Szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat munkatársának személyéről, elérhetőségük idejéről, helyéről. Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Az óvónő a saját csoportjába lévő gyerekek problémáit elsősorban a családdal történő megbeszélés során, velük együttműködve próbálja megoldani. Amennyiben e kapcsolattartás nem hoz változást, szakember (fejlesztőpedagógus, védőnő, orvos, pszichológus) segítségét 67
kéri. Elhanyagolt, családi viszályok, bántalmazás esetén a gyermeket érő káros hatások elhárítására az óvodavezető, óvodapedagógus, és a gyermekvédelmi felelős együttesen dönt a gyermekjóléti szolgálat és a jegyző bevonásának szükségességéről. Súlyos esetekben a gyermekjóléti szolgálat munkatársa s a jegyző védelembe vételt, családba helyezést, állami gondozásba vételre tesz javaslatot.
10. Az óvoda kapcsolatrendszere
10.1 A CSALÁD ÉS AZ ÓVODA Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenysége A kisgyermek nevelésében elsődleges szerepe a családnak van, az óvodai nevelés célja a családi nevelés támogatása illetve kiegészítése. A család és az óvoda együttesen szolgálják a gyermek egészséges, harmonikus fejlődését. A kapcsolatban nagyon fontos az empátia, a segítő szándék, és a partneri viszony. Az óvodapedagógus részéről fontos, hogy vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásokat. Az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye. Feladatunk a szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről, a fejlesztési feladatokat tartalmazó dokumentum megtekintésének módjáról, és az iskolába általuk való továbbításának lehetőségéről. Az együttműködés elvei: Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósul meg. Alapja a kölcsönös bizalom, a kölcsönös segítségnyújtás, alkalmazkodás. Az óvoda ismerje a család életmódját, a gyermek helyét a családban, tájékoztasson az óvodai dolgokról, vegye figyelembe a szülők kérését, javítószándékú javaslatait. Figyelembe kell venni a gyermek egyéni igényeit, szokásait, amennyiben az a közösség életét nem zavarj. Az óvoda dolgozóitól elvárt, hogy ítéletektől mentesen közelítsen minden családhoz. Az együttműködés formái a gyermekek óvodába lépése előtt az óvónők családlátogatás során megismerkednek az új gyermekekkel és szüleikkel. A nevelési év elején az óvónő által meghatározott időpontokban, a szülők felkereshetik őt a problémáikkal. 68
Napi kapcsolattartás Minden nevelési évben kettő, nagycsoportosoknak három szülői értekezletet tartunk. Nyílt napokon megismerkedhetnek a szülők mindennapjainkkal Minden csoportban az óvónők maguk választják meg azokat a rendezvényeket, amelyeket nyitottá, a szülők által látogathatóvá tesz. Közös rendezvényeink (lásd: hagyományápolás). Fogadóórák keretében lehetőség nyílik a szülők számára, hogy érdeklődjenek, ill. problémáikat meg tudják beszélni az óvó nénikkel. Nevelési évenként két alkalommal, ill. probléma estén többször is alkalom van fogadóórák szervezésére.
10.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ EGYÉB KAPCSOLATOK Szakértői bizottság Az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, és a logopédus megfigyelései, fejlettségmérései alapján sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése érdekében a legelső és legfontosabb a szakértői vélemény beszerzése. A szakvélemények beszerzéséhez Szakértői Bizottsághoz kell fordulni. Feladata: -A fogyatékosság szűrése. -A vizsgálat alapján javaslattétel a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására. - Az ellátás módjára, formájára és helyére. - Javaslattétel az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. - Megvizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét - Beiskolázásnál iskolaérettségi vizsgálat végzése, ill. szakvéleményadás Nevelési tanácsadó A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Nevelési Tanácsadóhoz kell fordulnunk. Feladata: -A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése. -A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. - Az óvoda megkeresésére a szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, és fejlettsége azt szükségessé teszi. Logopédus A logopédus évek óta rendszeresen végzi fejlesztő munkáját óvodánkban. Nagy segítséget nyújt számunkra a dyslexia megelőzésében, gyógyításában. A súlyosabb beszédhibás gyermekek számára, már középső csoporttól tart fejlesztő foglalkozásokat. Feladata: - Beszédhibák javítása. - Nyelvi kommunikációs zavarok javítása. 69
- Folyamatos konzultáció az óvodapedagógusokkal. - Szülőkkel való kapcsolattartás. - Szülői értekezleteken való részvétel. - Dyslexia szűrővizsgálat elvégzése Fejlesztő pedagógus A fejlesztésre szoruló gyermekek számára az óvoda gyógypedagógust alkalmaz. Feladata: - A gyermek fogyatékosságának megfelelő fejlesztés. - Folyamatos konzultáció az óvodapedagógussal. - Szülőkkel való konzultáció az együttműködés érdekében Óvodapszichológus Feladata a pszichológiai feladatok ellátása, lelki egészségvédelem, gyermekek személyiségfejlesztése, nevelő, oktató munka hatékonyságának segítése, személyiség fejlesztés. Egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedésekben. Kiemelt célcsoportja elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek. Szűréseket, vizsgálatokat, egyéni és csoportos tanácsadást szervez. Továbbképzések - német nyelvű továbbképzésen való részvétel és az ott szerzett tapasztalatok hasznosítása a mindennapokban - a pedagógiai programunk megvalósítását elősegítő továbbképzéseken való részvétel - környékbeli óvodákkal való kapcsolattartás (Soroksár, Budaörs, Ceglédbercel, Dunaharaszti) - nemzetiségi tánctalálkozókon való részvétel (Vecsés, Ceglédbercel, Soroksár, Erzsébet...) - helyi tánccsoportok előadásának megtekintése
10.3 A NEVELÉSI -OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÚJ HORIZONTÁLIS KAPCSOLATOK ÉS AZOK ÁPOLÁSA
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyekkel az óvodába lépés előtt (bölcsőde, családi napközi és egyéb intézmények) az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. Az átmenet zökkenő mentesebbé tétele érdekében olyan kapcsolatot alakítunk ki a bölcsödével és az iskolával, amely során megismerjük egymás nevelőmunkáját. - a kiscsoportosokat fogadó óvónők megkeresik a bölcsödében a leendő óvodás gyermekeket. - a bölcsödéből átlátogatnak a leendő óvodások, megismerkednek az óvoda épületével, udvarával, új környezettel - közös szülői értekezlet az összes leendő kiscsoportosnak 70
- az általános iskola igazgatója minden évben szülői értekezletet tart az óvodában a nagycsoportos óvodások szüleinek az iskolaválasztással, az iskolába lépéssel, az iskolai élettel kapcsolatos kérdések megbeszélésére. - a nagycsoportos gyermekek meglátogatják az óvó nénik kíséretében az elsősöket az iskolában, s egyben lehetőséget kapnak az iskolai tanulás megismerésére. - a tanár nénik ellátogatnak az óvodába a nagycsoportos gyermekekhez. - a volt nagycsoportosokat a minden évben megrendezett iskolai nyílt napokon az óvó nénik meglátogatják. - közös programok az iskolával: fut a falu, Márton nap, - az óvodapedagógusok konzultálnak a leendő elsős tanítókkal az iskolába érkező gyermek átmeneti állapotáról. Mivel nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelünk az óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi - Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Fontos a jó együttműködés a kapcsolatrendszer valamennyi tagjával. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata: - kapcsolatot tartunk a környezetünkben működő Művelődési Házzal, könyvtárral és Tájházzal. Rendszeresen részt veszünk a Művelődési Ház által felkínált programokon. Nagycsoportosainkkal ellátogatunk a könyvtárba, ahol mindig színes, érdekes programokban van részünk. Megtekintjük a tájházat, ahol a Német Nemzetiségi múlttal, értékekkel találkozhatnak a gyerekek. 10.4 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJÁVAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS Kapcsolatunk a fenntartóval részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását a segítő szándék, együttműködés jellemzi. A kölcsönös tájékoztatás, bizalom és egymás munkájának megbecsülése a legfontosabb alapelvek. Fontos, hogy a fenntartó ismerje a munkánkat. Rendezvényeinkről rendszeresen tájékoztatjuk és természetesen meghívót is küldünk. Négyévente kérdőíves módszerrel kikérjük a képviselők véleményét intézményünk működéséről. A kapcsolattartás formái, tartalma: kölcsönösen tájékoztatjuk egymást az aktuális eseményekről megbeszéléseken, testületi üléseken az óvoda vezetője részt vesz az óvoda vezetője írásos beszámolókat készít az óvoda működéséről az óvónők részt vesznek a közösségi munkákban óvodai értekezleten esetenként a fenntartó képviselője is részt vesz az óvodavezető napi munkakapcsolatban áll a hivatal dolgozóival speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi- gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan 71
11. A gyermekek fejlettségállapotának mérése – A pedagógiai munka
dokumentációi Gyermektükör Az óvodapedagógus, az óvodai felvételi után anamnézist készít a gyermekekről, ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt, a testi szükségletek, kielégítése határozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. Az anamnézis felvétele óvodába járás előtt, az egyéni fejlesztési tervek, s azok értékelése félévenként történik (fogadóórák alkalmával, a kedves szülőkkel megbeszélve, melyet aláírásukkal igazolnak). Az anamnézist célszerű a családlátogatáson kitölteni, a gyermekek fejlettségi szintjének regisztrálását pedig érdemes elvégezni a befogadás befejezésére, hogy tervezni lehessen az egyéni fejlesztéseket. A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvodapedagógus. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az óvoda nevelőtestületi szinten kidolgozott egységes egészségügyi szokásrendszerrel rendelkezik. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést, biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4-ed részét az óvodában kapják, ezért az óvoda a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű, legyen. Az étkezési szokásokat az óvodapedagógus úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljen.
A pedagógiai munka dokumentációi Az óvodai nevelés tervezését valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok továbbá a pedagógusok által készített feljegyzések szolgálják.
72
Szakmai dokumentumok: - A csoportnapló: óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Megjelennek benne a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmak, értékelések, feljegyzések a szülői értekezletekről, nevelés tervezése, óvóvédő szabályok, tevékenységi formák tartalmi elemei.. - Fejlődési napló: a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció mely tartalmazza a gyermek fejlődésének mutatóit: érzelmi-szociális, értelmi, beszéd és mozgásfejlődést - Felvételi és mulasztási napló: az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. - A tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény: a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány. A dokumentumok vezetésének elvei: - rendszeresség, - következetesség, - egymásra épülés, - folyamatosság, - összehangoltság, - tényszerűség, - objektivitás
12. A nevelés program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Helyiségek egyéni fejlesztő szoba; tornaterem; ügyviteli helyiség; nevelőtestületi szoba; orvosi szoba Kiszolgálóhelyiségek öltöző; hideg—meleg vizes zuhanyzó; ebédlő; tálaló—mosogató; személyzeti WC; egyéb raktár, szertár, gyermeköltözők, logopédiai szoba Helyiségek bútorzata, berendezési tárgyai Csoportszobák: gyermekasztalok, székek (gyermekek létszámának figyelembevételével, életkoroknak megfelelő méretben), nevelői asztalok, székek, eszköztároló szekrények), öltözőszekrények, szeméttároló (helyiségenként 1), Egyéni fejlesztő szoba: asztal, szék, (több gyermek egyidejű foglalkoztatására), az egyéni terápiának megfelelően a fejlesztő pedagógus által meghatározott eszközök Tornaterem: kislabdák, labdák, tornaszőnyegek, tornapadok, zsámolyok, bordásfalak, mászókötelek, gumikötél, ugrókötelek, kiegészítő tornakészlet, mozgásfejlesztő eszközök 73
Nevelőtestületi szoba: asztal (pedagóguslétszám szerint 1), szék (pedagóguslétszám szerint 1), napló és folyóirattartó, könyvszekrény, ruhásszekrény, fogasok Ügyviteli helyiség: asztal, szék, iratszekrény, lemezszekrény, számítógép, telefon, fax Dráma: saját készítésű jelmezek, textíliák, tárgyi kellékek (többnyire szintén saját készítésűek 1. Anyanyelvi neveléshez: kréták (tégla és ceruza formájú) gyurma, agyag, fonalak, színes selyempapír, olló, lúdtoll, tinta, nádtoll, itatóspapír, töltőtoll, golyóstoll, színes ceruzák, mesekönyvek, verset, mondókát tartalmazó színes könyvek, saját készítésű szemléltető eszközök, akvarellfesték, akvarellpapír, rajztábla, ecset, filc, gyapjú, színes selyempapír stb. 2. Dramatizálás, bábozás: jelmezek, bábok (saját készítésű vagy vásárolt), textíliák, tárgyi kellékek stb. 3. Ének – zene, énekes játék: furulya, különböző ütőhangszerek (apró dobok, triangulum, csörgődob, csengettyűk apró cintányérok…), kottafüzet, kották, kazetták, CD-k stb. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka: rajz- és festő papírok, különböző festékek és kréták, ecsetek, tinta, rajzszén, hurkapálcika, különböző minőségű ceruzák, saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, gyöngyök, szövőkeret, vastag fonal, művészeti albumok filc, gyapjú, kötőtűk (faanyag az elkészítésükhöz és kész tűk), fonalak, papír, ragasztó, cérna, olló, tű, vastag fonal, hímzőfonal, nagylyukú hímzőtű, gyöngyök, textíliák, szövőkeret, stb. 5. Külső világ tevékenységének megismerése: készletek a közlekedésről, állatok-, emberek-, növények világáról, diavetítő (vászon), videó film, saját készítésű eszközök, fejlesztő játékok stb. 6. Mozgás: szalagok, fonalak, kötelek, kislabdák, nagyméretű labdák, saját készítésű és speciális eszközök, tárgyi kiegészítők, felszerelések, labdák, stb. 7. Nemzetiségi nevelés: saját készítésű fejlesztő eszközök. laminált képek a különböző témakörökről, szemléltető táblák.
74
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet FEJLESZTÉSI TERVEK
1. Vizuális figyelem fejlesztése A szobában keresünk egy tárgyat, kiválasztjuk egy tulajdonságát, és azt mondjuk: „Látom, amit te nem látsz, ez a valami piros színű”. A gyermeknek meg kell neveznie minden piros tárgyat, de mi csak az általunk választott tárgynál helyeseljünk. 2. Akusztikus figyelem fejlesztése „Név-út játék” A gyermek egy kiindulópontra áll és csak akkor léphet előre, ha a felsorolt szavak között a saját nevét hallja. Pl. Péter, autó, labda, alma, Péter. 3. Téri orientációfejlesztés Egy kendővel bekötjük a gyermek szemét. Könnyedén megérintjük a testének egy pontját és azt várjuk, hogy mutassa meg az érintés helyét; esetleg nevezze is meg, hogy hol érintettük meg. 4. Grafomotoros fejlesztés A grafomotorium az író-rajzoló mozgások kivitelezéséhez szükséges képességek összefoglaló neve. Ezen készségek: a kezek, ujjak mozgásának összerendezettsége, a tapintás és látás fejlettsége, a szenzomotoros, vizuo-motoros koordináció épsége. Ezek a képességek teszik képessé a gyermeket a korának megfelelő formakifejező ábrák másolására, önálló készítésére. Célja: a taktilis érzékelés fejlesztése, szenzo-motoros koordináció fejlesztése, finommotorika fejlesztése, diszgráfia megelőzése. A fejlesztés területei: ujjtorna, kézügyességet fejlesztő játékok, fixációs gyakorlatok, szem-kéz-koordináció fejlesztése.
75
A terápiában részt vevő gyermekek jellemzése: vizuális tevékenységekben nem szívesen vesznek részt, rossz ceruzafogással rajzolnak, gyenge vagy túl erős nyomatékkal rajzolnak, nehezen térnek át az evőeszközök helyes fogására, a kanalat marokra fogják, egy egyszerű ábrát képtelenek lerajzolni (pl. felül nyitott négyzet), ujjukat nem tudják külön mozgatni, ábrázoló tevékenységben munkájuk kusza, rendezetlen, maszatos. Fejlesztési terv: 1. Játékos ujjtorna (ujjak nyitása, zárása, zongorázás…). 2. Csipeszelés: a csipesz a kismadár csőre, énekeljünk vele. 3. Mozgó tárgy, pl. cérnára fűzött gyöngy követése tekintettel. 4. Két pont összekötése fonallal, amelyen ujjunkat vezetjük. Fejlesztési terv a téri irányok fejlesztéséhez I. Téri irányok gyakorlása Jobb – bal differenciálása saját testen. Keressük meg, hol dobog a szívünk? Melyik oldalon dobog? Emeljük fel a bal kezünket! Nézzünk balra! Fogjuk meg a bal fülünket a bal kezünkkel! Fogjuk meg a bal szemünket a bal kezünkkel! Fogjuk meg a bal vállunkat a bal kezünkkel! Fogjuk meg a bal lábunkat a bal kezünkkel! Húzzuk végig a bal kezünket a bal oldalunkon! Mutatkozzunk be egymásnak! Fogjunk kezet egymással! Melyik a bemutatkozó kezünk? Emeljük fel a jobb kezünket! Nézzünk jobbra! Fogjuk meg a jobb fülünket! Fogjuk meg a jobb szemünket! Fogjuk meg a jobb vállunkat! Fogjuk meg a jobb lábunkat! Húzzuk végig a jobb kezünket a jobb oldalunkon! „Most játszani fogunk! Egyikőtök hunyja be a szemét, én megérintem valamelyik oldalon, ki kell találni, hol érintettem meg!” (Egyenként minden gyereknek megérintem valamelyik oldali testrészét. A gyerekek a testrészek és az oldal megnevezésével válaszolnak.) Jobb – bal differenciálása síkban. „Vegyetek ki tíz nyilat a kosárból, rakjátok egymás mellé a nyilakat úgy, ahogy mondom, mutasson a nyíl arra, amerre mondom!” 76
„Mutasson a nyíl balra!” „Mutasson a nyíl jobbra!” „Mutasson a nyíl felfelé!” „Mutasson a nyíl lefelé!” „Most rakjátok egymás mellé a nyilakat úgy, ahogy szeretnétek!” A gyerekek ezután egyesével elmondják, hogy melyik nyilat merre fordították.
Fejlesztési terv a megkésett és akadályozott beszéd fejlesztéséhez I. Hallási figyelem fejlesztése (a gyakorlatok többszöri ismétlése, szükség esetén kézkontroll használata) a) Zöngés-zöngétlen hangok szenzoros differenciálása „Utánozzuk a harang hangját! (erőteljes b ejtése) Hangokat fogok mondani, koppints az asztalra, ha a b hangot mondom” „Utánozzuk a kutya hangját! (v, v, v) Koppints, ha ezt a hangot mondom!” A gyakorlatot megismételjük még d, z, zs, g hangokkal. b) Zöngés-zöngétlen hangok szenzomotoros differenciálása „Tegyétek a kezeteket az állatok alá és ismételjétek el, amit mondok! Tegyetek zöld pálcikát, ha nem morog a torkotok, pirosat, ha morog! p, z, k, t, zs, b, n, sz, gy, f, s, ty II. Vizuális figyelem fejlesztése „Nézzétek meg jól, mit építettem a pálcikákból! Most elrejtem; építsetek ti is ugyanilyet! III. Szókincsbővítés a) Főfogalom kialakítása „Válogassátok ki azokat a képeket, amin állatok vannak! Nevezzétek meg az állatokat!” b) Önálló mondatalkotás „Mondjatok egy-egy mondatot a képekről!” Képek: süni, róka, őzike, csiga, katica, malac, gólya, liba, mókus, szarvas, farkas, béka, hangya, kakas, tehén, medve IV. Játékos emlékezet- és figyelemfejlesztés a) Tárgykép hiányának a felismerése A gyerekeknek képeket adok, amit megnevezek, ők pedig utánam mondják a szót. A képeket balról jobbra haladva rakjuk az asztalra. 1. gyerek képei: süni, róka, őzike, csiga, katica, malac, gólya, liba 2. gyerek képei: mókus, szarvas, farkas, béka, hangya, kakas, tehén, medve Háromszor elsoroljuk a képek nevét.
77
b)
c)
„Csukjátok be a szemeteket, elvarázsolok egy képet, találd ki, melyik hiányzik!” Először egy, majd kettő, és végül három képet veszünk el. Képsorrend megváltoztatásának felismerése „Nézd meg jól a képeket! Ha behunyod a szemed, két kép helyet fog cserélni; találd ki, hogy melyik az!” Kép – szó emlékezetfelidézés A kártyákat elveszem. „Emlékezz vissza, milyen k
Beszédmozgást fejlesztő gyakorlatok: Ha a hangképzésben résztvevő izmok nem elég mozgékonyak, a beszéd érthetetlenné, renyhévé válhat. Az alábbi gyakorlatok az izmok erősítésére szolgálnak. A gyakorlatokat rendszeresen, naponta végezzük A gyakorlatvégzés ideje: 5-10perc 1-1 játékot legalább tízszer végeztessünk A fokozatosság figyelembevételével tartsuk be az alábbi módszertani sorrendet: ajakgyakorlatok nyelvgyakorlatok Szájtéren kívül Szájtéren belül Ajakgyakorlatok Hangutánzó gyakorlatok. Utánozzuk a környezetünk hangjait! Pl.: Beszéljünk úgy, mint a baba (o-á)! Legalább 10-szer egymás után hangoztassuk. További játéklehetőségek: Farkas: a- ú Csacsi: i-á Malacka: u-í Mentő: é-ő Rendőrautó:é-ó nevető törpék: így-úgy Táncoló gyerekek: hipp-hopp Tyúkanyó: kity-koty Kalapács: kipp-kopp Óra: tik-tak Harangzúgás: bim-bam
78
Tűzoltó: ír-mű Az ajka ügyesítésére szolgál, ha utánozzuk a kisegér (felső fogsor harapdálja az alsó ajkat), a halacska (tátogás, cuppantó hanggal) és a krokodil (alsó fogsor harapdálja a felső ajkat) szájának a mozgását. Játékosabbá tehetjük a gyakorlást bábokkal, képekkel. Nyelvgyakorlatok Tornáztassuk meg a nyelvünket! Pl.: Csináljuk úgy, ahogy a cica nyalakodik, körbe-körbe (szájtéren kívüli nyelvkörzés)! Játéklehetőségek szájtéren kívül: Zsiráf felnyúl a fára, majd lehajol inni (a nyelvhegy emelése az orrig, vissza, majd az áll érintése). A kutya csóválja a farkát (szájzug megérintése nyelvheggyel jobbra-, balra). Zizi felszedése nyelvheggyel (nyelvöltögetés). Játéklehetőségek szájtéren belül: Utánozzuk a lovacskát (csettintés)! Nyelvgombóc jobbra és balra (szájtéren belül a nyelv mozgatása). Énekeljünk, mint a kismadarak (hangutánzás: lálálálá…)! Légző gyakorlatok Lihegjünk úgy, mint a kiskutya! Fújjunk gyertyát (a mutatóujj a gyertyánk)! Pipázzunk (a „p” hang erőteljes ejtése többször) Képzeletbeli léggömb fújása és kipukkasztása párban. Egyik gyermek a léggömb, aki „felfújódik”, magában tartja a levegőt. A másik a pumpáló, aki fújja a levegőt „f” hang ejtésével. Papírszelet, vattapihe, ping-pong labda fújása asztalon egymásnak. Rakétaröpítés (hanyatt fekve papír zsebkendővel borítjuk az arcunkat, majd nagy levegővel elrepítjük). Papírzacskófújás és pukkasztás. Szívószállal buborék fújása vízbe. Vattafoci (vattapihe) fújása kapuba. Levélkefújás (néhány gyermek lefekszik a földre és olyan gyorsan gurulnak, amilyen erővel a többiek fújják őket). Plüssjáték ringatása pocakon (hanyatt fekve a hasra helyezett játék fel-le ringatása a levegő beszívásával és kifújásával). Papírhajó fújása vízen erősen és gyengén. 79
Logopédiai feladatok: Kiemelt feladat: Prevenció-korai fejlesztés, fontos a hatékonyság szempontjából, a másodlagos tünetek megelőzésében Nyelvfejlődési elmaradások: Gyerek beszédfejlődése 2 és fél éves korig nem indul meg fontos felhívó jelnek tekinthető Beszédértés nehezített, nincs elemi instrukciókövetés, nottentizmus áll fenn Dadogás Artikulációs zavarok Megkésett, akadályozott beszéd Hallási sérültek korai felismerése Tanulási zavar veszélyeztetettség korai felismerése Ennek érdekében szűrés a kiscsoportban. További problémák feltárása, terápiája. Beszédhangok helyes ejtésének zavara Akadályozott beszéd és nyelvi fejlődés Beszédészlelés, beszédmegértési zavarok Beszédritmus sérülése Beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesése Grafomotoros és vizuomotoros koordináció éretlensége Különböző diszfóniák Orrhangzós beszéd Fenti diagnózis megállapítása érdekében a szükséges vizsgálatok elvégzése (Inizán, DPT, GMP, PPL, PPVT, mozgásfejlettség stb.) Súlyos esetekben a Nevelési Tanácsadó, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (Tanulási Képességeket Vizsgáló,) a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát és szakvéleményét kérni. Tartalmi fejlesztés kiemelt területei: Az anyanyelvi fejlesztés tartalmát, a fejlesztésre fordított időt, a beszédfogyatékos óvodások sérülésének jellege, mélysége, prognózisa, az egyéni speciális szükséglet befolyásolása.
80
Kiemelt feladatok: Prevenció:(megelőzés) A beszéd és nyelvi szint életkornak megfelelő beszédfejlettségi mutatóinak elérése. A nyelvi közlés összetevőinek (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli szövegalkotás sokoldalú, intenzív, differenciált, specifikus egyéniesített jellegű fejlesztése. Terápiák Mozgásfejlesztő gyakorlatok:
ritmusgyakorlatok eszközökkel (babzsák) ritmusgyakorlatok eszköz nélkül (járás, taps) Beszédművelés, beszédfejlesztés: Artikulációs gyakorlatok Ritmikus motoros tagolás fejlesztése Hangutánzó gyakorlatok Iránygyakorlatok Mondatalkotási gyakorlatok Hangdifferenciálási gyakorlatok Hallásészlelés, hallási figyelem és megkülönböztető képesség fejlesztése Zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetése Hanganalízis Tagolás- szótagolás Szókincsfejlesztés (aktív, passzív) Történet elmondása képről Mondatok alkotása Tájékozódási gyakorlat Főfogalom keresés Csoportosítás főfogalom szerint Verstanulás Rímkeresés Szómagyarázat Beszédészlelés fejlesztése:
81
Szóismétlés Hangsorismétlés Szógyűjtés Szólánc Hangtalálás Szótagolás Szószintézis Szóanalízis Beszédmegértés fejlesztése: Szókincs aktivizálás Szókincsbővítés Szómagyarázat Szövegértés fejlesztése Kifejezőkészség fejlesztése Figyelem, emlékezetfejlesztés: Vizuális differenciálási készség Vizuális alakháttér tagolás Vizuális emlékezet Auditív differenciálás Auditív alak-háttér tagolás Auditív emlékezet Vizuális szeriális emlékezet Auditiv szeriális emlékezet Figyelemfejlesztés Téri orientáció fejlesztése: Saját testem: testrészek azonosítása, megnevezése. Funkcióinak megismerése, testfogalom kialakítása, felső- és alsó testfél tudatosítása, egy testrész kiemelése az egészből (összeragadt testrészek). Térben tájékozódás: soralkotás, fogójátékok, akadálypálya Síkban Grafomotoros fejlesztés: Vázolási és írás előkészítő gyakorlatok, különböző technikák és feladatlapok felhasználásával.
82
Az íráshoz szükséges testhelyzet begyakorlása, a helyes írószertartás elsajátítása, a laza csuklómozgás beidegzése. Az írástanuláshoz szükséges finommozgások kialakítása, vizuális megfigyelő- és elemző képesség fejlesztése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén
A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Összefüggő beszédükben elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni: közölnek, leírnak, mesélnek. Nyugodtan, figyelmesen végighallgatják az óvónőt, ha párbeszédben vesznek részt. Többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Helyesen használják az állító és tagadó mondatokat, a felkiáltást, felszólítást és óhajtást. Jól használják a névmásokat és a névutókat, a jövő idejű igeidőt, és az igemódokat. Kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvhez illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Tisztán ejtenek minden beszédhangot.
Fejlesztőpedagógiai feladatok Kiemelt feladatok:
Képesség struktúra feltérképezése, fejlettségi szint megállapítása diagnosztikai eszközökkel (pl. DIFER, Sindelar, Diszlexia előrejelző gyorsteszt). Részképesség gyengeségek, tanulási zavar veszélyeztetettség korai felismerése, kiszűrése, majd terápiája, a különféle funkciózavarok korrigálása. Sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésének specifikus ellátása. Kapcsolattartás az érintett szülőkkel, óvodapedagógusokkal.
Tartalmi fejlesztés területei:
Téri orientáció, térérzékelés, térben való tájékozódás fejlesztése Iránygyakorlatok, térbeli relációs fogalmak ismerete, alkalmazása. Saját test és tér viszonya. Testtudat, testséma fejlesztése Tájékozódás saját testen, illetve másik ember testén, térben, síkban egyaránt. Testrészek megnevezése, felismerése. Lateralitás fejlesztése. Percepció fejlesztése, ezen belül: I. Vizuális percepció fejlesztése: 83
vizuális differenciálás (azonosságok, különbözőségek) rész-egész (analízis-szintézis) II. Auditív percepció fejlesztése: Auditív differenciálás (pl. hangzók, hangok megkülönböztetése) Auditív diszkrimináció (pl. hangzók, szótagok kihallása szavakból, analízis- szintézis) Különféle észlelési területek (vizuális, auditív, taktilis) együttes fejlesztése.
Szerialitás fejlesztése Emlékezet, figyelem fejlesztése mind vizuális, mind pedig auditív, verbális területen. Grafomotoros, finimmotorika fejlesztés: vizuo-motoros koordináció fejlesztése, vázolási és írás előkészítő gyakorlatok különféle technikák és feladatlapok felhasználásával. Verbális fejlesztés: artikulációs gyakorlatok, szókincsbővítés, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, fogalmi gondolkodás fejlesztése. Főfogalom alá rendelés. Összefüggések megfogalmazása. Gondolkodás fejlesztése: - problémamegoldó - analitikus- szintetikus - ok- okozati összefüggések felismerése - analógiás Nagymozgás és mozgáskoordináció fejlesztése
2. számú melléklet A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A testtudat fejlesztése: A testtudat fejlesztését három részre osztjuk: testkép, testfogalom és a testséma fejlesztése. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, vagyis a test szubjektív megtapasztalása. A testkép fejlesztésének legfontosabb segédeszköze a tükör. Kis versek segítségével megmutatjuk saját testrészeinket, közben tapintás útján is érzékeljük azokat. A testfogalom a saját testről szerzett intellektuális tudás. A gyermek megtanulja az egyes testrészek nevét, funkcióját. A testséma a test egyensúlyának, az izmok mozgásának a megélése. Fejlesztésének egyik lehetősége: utánzó mozgások, gesztusjátékok alkalmazása.
Az egyes érzékelési területek összehangolt működésének a fejlesztése: A környezethez való alkalmazkodásban kulcsszerep jut az észlelés. A mozgásterápia során főként a tapintás, a mozgásérzékelés és az egyensúlyérzet területét fejlesztjük.
84
A célirányos koordinált mozgások létrehozásának a taktilis, a kinesztéziás és a többi érzékelési terület (tapintás, hallás, látás) együttműködésére van szükség. Gyakorlatok: Labdát gurítunk végig az egyes testrészeken. Krétával körberajzoljuk egymást csomagolópapíron. Babzsákot helyezünk bizonyos testrészekre és azon csúszunk-mászunk. Kúszás, csúszás különböző anyagokon. Egyensúlymegtartás óriáslabdán.
A térészlelés fejlesztése: A téri tájékozódás alapja, hogy a gyermek képes legyen saját testén tájékozódni. Ahhoz, hogy térben biztonságosan tudjon tájékozódni, először saját testén kel megtanulni a jobb, bal, előtt, mögött viszonyokat. A mozgásfejlesztés során, ha minden mozgást megfelelően megfogalmazott beszéddel kísérünk, a gyermek szókincsébe lassan beépülnek a téri irányokat jelölő szavak. A terápia során először az alapvető téri irányokat gyakoroljuk: előre-hátra, föl-le, oldalra; később jobbra – balra. Először mindig saját testen gyakoroljuk be az irányokat, azután megyünk ki a térbe, majd tárgyakra, végül síkban. A két test fél mozgásának összerendezése: A két test fél összehangolt mozgása előfeltétele a jól koordinált nagy- és finommozgások létrejöttének. A testkép, testfogalom kialakításakor a gyermekek már megtanulták megkülönböztetni két test felüket. Ha a gyermek egy-egy testrészét képes elkülönítetten mozgatni, és már nem uralják mozdulatait együttmozgások, akkor a fejlesztés következő állomása a páros testrészek egyidejű, egyforma mozgatása (pl. evezés, labdagurítás). A következő fokozat, ha a kezek és a lábak ugyanazt a mozgást végzik, de nem egy időben (pl. kopogunk a földön a kezünkkel, majd a lábunkkal). Ez után következik, hogy a két szimmetrikus végtag időben egymás után, de ritmikusan végzi ugyanazt a mozdulatot (pl. biciklizés, bokszolás). Amikor már mindezek jól mennek, azután foghatunk hozzá a végtagok összehangolt, ritmikus mozgatásához (pl. indiánszökdelés). Az utolsó fokozat, amikor valamilyen bemutatott testhelyzetet kell a gyermeknek felvenni. Ide tartoznak a klasszikus gimnasztikai gyakorlatok.
85
Az alapmozgások koordinációjának fejlesztése: Az alapmozgások a következők: gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, átadás, elkapás, dobás. Ezeket a mozgásokat a gyermekek már használják, de valószínűleg a mozgások nem harmonikusak. A mozgásfejlesztéshez használjuk a dr. Tótszöllősyné Varga Tünde által kidolgozott Mozgásfejlesztés az óvodában című programot. Megkésett és akadályozott beszédfejlődés terápiája Célja: A beszéd beindítása, a beszélőkedv felkeltése, a kommunikációs készség fejlesztése, szókincs bővítése. Feladata: A gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elősegítése A nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása. A terápiára szoruló gyermekek rövid jellemzése: A terápiában részesülő gyermekek egyáltalán nem vagy alig beszélnek. Szómondatokat használnak. A szavakban a szótagok, hangok gyakran felcserélődnek. A nyelvtani szabályokat nem megfelelően használják (pl. Kérek kenyér…Add ide a lót…). Nehezen tanulnak verseket. Egyszerű utasításokat nem értenek meg. Beszédük gyakran az érthetetlenségig eltorzult. A terápia öt nagy területre oszlik: a beszéd és nyelv, a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet, valamint a különböző készségek fejlesztése. A terápiát a dr. Juhász Ágnes – Bittera Tiborné által kidolgozott program alapján végezzük, melynek munkatankönyve az Én is tudok beszélni című könyv. A beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése Célja: A nyelv pontos észlelése, a beszéd tartalmi feldolgozásának fejlesztése. Feladata: A beszédhangok, hangkapcsolatok pontos felismerése és azonosítása. Szavak, szókapcsolatok, mondatok, illetőleg mondatok összességének, azaz egymásutániságának a helyes felismerése és értelmezése. A terápia megkezdése előtt elvégezzük a dr. Gósy Mária-féle beszédészlelési és beszédmegértési vizsgálatot. A terápiában részt vevő gyermekek jellemzése: Ez a kisgyerek gyakran nem veszi észre, ha szólunk neki. Beszéde gyakran érthetetlen, összefüggéstelen. 86
Artikulációs hibái nehezen javulnak. Kérdésekre helytelen, nem megfelelő választ ad. Zavarja mások hangos beszéde, de ugyanakkor szereti, ha a rádió vagy tévé hangosan szól. Olyan benyomást kelt, mintha nem jól hallana, de az audiológiai vizsgálat eredménye pozitív. Ha hívják, bizonytalanul ismeri fel, melyik irányból szólítják. Gyakran félreérti az utasításokat. A terápiát a környezet hangjainak differenciálásával kezdjük, majd következnek a hangszerek (dob, cintányér, triangulum). Ha ezeket már biztosan felismeri, akkor térünk át a beszédhangok differenciálására. A beszédhangok differenciálásánál a több képzési mozzanatban eltérő hangokat differenciáljuk először. A hangokat hang, szótag és szavak szintjén differenciáljuk. Kognitív képességfejlesztő terápia Dr. Brigitte Sindelár osztrák pszichológus által kidolgozott fejlesztő programot használjuk: Célja: A tanulási zavar megelőzésének, illetve a zavar elmélyülésének megakadályozása. Feladata: A kognitív funkciók fejlesztése (figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás) Az észlelési folyamatok integrálódásának elősegítése. A szeriális integráció kialakítása A terápia megkezdése előtt elvégezzük a programhoz tartozó vizsgálóeljárást, amely feltérképezi a részképességek fejlettségét. A képességeket egy úgynevezett fa diagrammon ábrázolja, minden faág egy-egy képességet jelöl. Minél több faág van teljesen kiszínezve, annál jobb a képességprofil. A fejlesztés területei: Vizuális figyelem fejlesztése. (A látott információkból a lényeges kiemelése, pontos feldolgozása.) Akusztikus figyelem fejlesztése. (A hallott információból a lényeges kiemelése, pontos feldolgozása.) Vizuális észlelés fejlesztése. (hasonlóságok és különbözőségek felfedezése.) Verbális-akusztikus figyelem fejlesztése. (A hallott információk pontos feldolgozásának elősegítése, meghalljon egy-egy hangot szóban.) Vizuális emlékezet fejlesztése. (Látott tárgyak, játékok felidézése emlékezetből.) Verbális-akusztikus emlékezet fejlesztése. (Hallott szavak, mondatok visszamondása emlékezetből.) Intermodális kódolást fejlesztő gyakorlatok. (Látás, hallás, mozgás összekapcsolása.) Szeriális észlelést fejlesztő gyakorlatok. (Ritmikus sorok alkotása.) Beszédmotorika fejlesztése. (Beszédszervek akaratlagos finommozgásának fejlesztése.) Vizuomotoros koordináció fejlesztése. (Az észlelés és a mozgás közös teljesítményének fejlesztése.) 87
Téri orientáció fejlesztése. A terápia fontos elem a figyelem, észlelés, emlékezet egymásra épülő fejlesztése. A terápiában részt vevő gyermekek rövid jellemzése: Képtelenek figyelmüket irányítani és egy helyben hagyni. Anamnézisükben gyakran szerepelnek úgynevezett rizikófaktorok, mint például koraszülés, anya terhesség alatti problémái. Néhány elemből álló puzzle kirakására képtelenek. A vizuális tevékenységeket kerüli, vonalvezetése bizonytalan. Többszöri ismétlés után is nehezen hallja meg saját nevét. Nem találja meg barátait egy adott csoportban. Fejlesztési terveket lásd mellékletbe A látássérült gyermek A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig látók és gyengén látók. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A gyengén látó gyermek Főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és a tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni világítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermekek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.
88
a nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság térbeli tájékozódás a látás felhasználásával finommozgás fejlesztése: kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése a látás- mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az autista, autisztikus gyermek Lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő- különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. Egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. A beszédfogyatékos/súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek Ezen gyermekek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája, ill. a beszédhibához csatlakozó tanulási és / vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, ill. a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia- prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.
89
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A sajátos nevelési igényű gyermekek A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával kielégítjük a körzetünkben élő gyermekek szükségleteit.
90
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját készítette és elfogadta az óvoda nevelőtestülete. Dátum: ................................
.......................................... Nevelőtestület nevében, aláírása
A taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját jóváhagyta az óvoda vezetője Dátum:.................................
.......................................... Óvodavezető aláírása
A taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programjáról véleményét nyilvánította: Dátum:...................................
........................................... Szülői közösség nevében, aláírása
A taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját megismerte: Dátum:...........................
.......................................... Fenntartó nevében, aláírás
A taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programjáról véleményét nyilvánította a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Dátum:...........................
....................................... Nemzetiségi Önkormányzat nevében, aláírás
A taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programját az óvoda szakmai munkaközössége véleményezte. Dátum: ................................
.......................................... Szakmai munkaközösségek nevében, aláírás
91
A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: Nevelőtestületi javaslat Partneri igények változása Törvényi változás
92
