NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS 1. Cél: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§ (3) alapján: az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. Ennek célja, hogy az alapozó funkciók tanítása az 5-6. évfolyamokon (az alapozó szakaszban) a korábbinál több időben történhessen, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket értjük: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség, elemi kombinatív képesség. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. Ezek középpontjában az alapkészségeknek, képességeknek (szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika) a kulcskompetenciáknak (szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési, idegennyelvi információs és kommunikációs technológia) fejlesztése áll annak érdekében, hogy a diákokat felkészítsük az egész életen át tartó tanulásra és növeljük munkaerő-piaci esélyeiket. A nem szakrendszerű oktatás lehetőséget ad a teljes gyermeki személyiség fejlesztésére. Ezeken az évfolyamokon – az alapkészségek: írás, olvasás, számolás kialakításán túl – a társadalmi szocializáció folytatása, az egészséges testi-lelki fejlődés támogatása, a gyermekekben meglévő természetes kíváncsiság, a tanulási motiváció fenntartása, a tanulási képességek kialakulásának, az egyéni tanulási stílusnak és a verbális tanulás alapját képező alapkészségek optimális kifejlődésének az elősegítése a nevelés-oktatás célja. 2. Mérés: Április hónapban iskolánk tanítói és tanárai által összeállított, az OH méréseit is felhasználó diagnosztikus méréssel tájékozódunk az alapozó funkciókat illetően. A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt részletes információt szerezzünk arról, hogy tanulóink milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedőek. A felmérésen elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, tudjuk, hogy mire építhetünk, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy következő tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt 1 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
támaszkodhatunk. A diagnosztikus mérés eredményét nem osztályozzuk, de az elért eredmény alapján a tanuló szövegesen értékelhető. Így a szülő részére a pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információ adható a tanuló további fejlesztése céljából. 3. Felhasználható időkeret: Összes óra 24,75 6,18 30,93
50%-a (óra) 25%-a (óra) Kötelező tanórai foglalkozások: 6,19 12,38 Nem kötelező tanórai foglakozások 1,55 3,09 7,74 15,47 Összesen: ~ 15 ~8 Minden évben meg kell határoznunk, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítjuk majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között. Ennek eldöntését elsősorban az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje) befolyásolja. Az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten határozzuk meg és használjuk fel. 4. Műveltségterületek, tantárgyak: Iskolánk profiljából adódóan a német nemzetiségi nyelvből az olvasásértés, kommunikációs készségek fejlesztése ugyancsak feladata a nem szakrendszerű oktatásnak. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak alapozó jellegüknél fogva kulcsszerepet játszanak. A történelemnek és a természetismeretnek nagy szerepe van a kíváncsiság, az információszerzés igényének kialakításában. A művészeti nevelés - mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének is kiváló terepe - indokolja, hogy az ének, rajz, technika, testnevelés tantárgyak is fontos szerepet töltsenek be ezen a területen. Az informatika a digitális kompetencia, az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát alapozza meg a kommunikáció és a szabadidő, valamint a tanuló majdani munkavégzése terén. A mindenkori személyi, tárgyi, anyagi feltételek nagymértékben befolyásolják, hogy adott tanévben mely tantárgyakra; illetve a tantárgyakon belül mely időszakokra, tananyagrészekre terjed ki a nem szakrendszerű oktatás. Ezt a tényt az érintett tantárgyak tanmenetei fogják tartalmazni. Célunk továbbra is, hogy az alapkészségek fejlesztése minden tantárgy feladata legyen. Elérése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk · az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 2 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
· · ·
az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás) képességének fejlesztésére a kommunikációs képességek erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra.
3 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
5. Tanulásszervezési módok: A nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait úgy, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv által elvárt követelmények szintjét. Ehhez mindig a körülményekhez igazodva változatos óravezetési módokat kell alkalmaznunk, hogy a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva növekedjen: · differenciált csoportmunka · egyéni differenciálás · páros munka · nívócsoportos differenciálás · csoportbontás · a tananyag tartalmi és időarányainak a megváltoztatása tananyagrészekre, időszakokra vonatkozóan (év eleji ismétlés, a második félév elején a félévi eredmény ismeretében, az év utolsó két hónapjában) · párhuzamos óravezetés (azonos idősávban tehetségnevelést végezhetünk a szakrendszerű keretben foglalkoztatott tanulókkal) · projektoktatás: témahét, projekt, erdei iskola · egyéb módszerek……. 6. Értékelés és minősítés: A teljesítmény értékelése a műveltségi területekhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódik, így továbbra is numerikusan értékelünk a helyi tantervben meghatározottak szerint, de fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus a szülőket rövid szöveges értékeléssel rendszeresen tájékoztassa a fejlesztés eredményeiről, további irányairól.
4 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
MAGYAR NYELV, IRODALOM 5–8. évfolyam A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. A Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület az 5–8. évfolyamon két tantárgyat jelent: magyar nyelv, valamint irodalom tantárgyat. Tesszük ezt konvencionális meggondolásból, de elfogadjuk és valljuk az a nézetet, miszerint az anyanyelvi és az irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Azonosulunk a Nemzeti alaptanterv azon felfogásával, miszerint a „tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait.” Ezért tantervünkben kiemelt szerepet kapnak a tananyaghoz kapcsolt tanulói tevékenységekre és módszerekre tett javaslatok. A fő hangsúlyt a tanulóközpontú tanulásszervezésre helyeztük. CÉLOK ÉS FELADATOK Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata: · a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, · az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdekében, · a biztos kommunikációs készség elsajátítása. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, 5 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását egyaránt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5–6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek a magasabb olvasási szinteket elérni. E cél eléréséhez konkrét módszertani útmutatásokat fogalmazunk meg tantervünkben. Bár a magyar nyelv tanítása az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban – témakörökben, fejlesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és továbbhaladási feltételekben – épül egymásra, a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1–2. és 3–4. osztályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét. A 7–8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. Helyi tantervünkben a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Elsősorban az irodalommal integráljuk, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyezünk, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot keresünk és tartunk. A változatos munkaformákban (egyéni munka, páros munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a célunk, hanem az is, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók 6 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. Helyi tantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint az már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. 7 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, 8 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. 3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Az ismét-lés szerepe a tanulási folyamatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. 9 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége.
MAGYAR NYELV 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Témakörök Év eleji ismétlés Eligazodás a minden-napi kommunikációs helyzetekben A beszélt nyelv Az írott nyelv A szavak jelentése és szerkezete Könyv- és könyvtárhasználat, a tanulási képességek fejlesztése Év végi összefoglalás 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS
10 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Fejlesztési célok
Az 1–4. osztályban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalásával az alapvető nyelvi ismeretek megszilárdítása. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok kreatív alkalmazása a gyakorlatban. A hangos olvasási képesség fejlesztése gyorsolvasási tréningekkel (látószögnövelő, ritmikus szemmozgás fejlesztő, hibakereső stb.).
Tananyag Diagnosztizáló mérések nyelvtanból és szövegértésből. Az 1–4. osztályban tanultak nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek ismétlése, alkal-mazása szóbeli és írásbeli szövegalkotásban.
Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, megértése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az első órák egyikén íratjuk meg. Értékelése után konkrétan tervezhető az év eleji ismétlés tartalma és terjedelme, szervezeti keretei Eddig tanult anyanyelvi ismeretek felidézése csoportmunkában. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló feladatok megoldása egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás alkalmával. Szövegek felolvasása, szövegértés gyakorlása feladatok segítségével. Vázlatkészítés tanári segítséggel vagy önállóan.
2. ELIGAZODÁS A MINDENNAPI KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEKBEN Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A helyes és jól formált beszéd, a A hangsúlyozás, dallam, A helyes beszédlégzés, beszédszünet, kiejtési képesség fejlesztése. tempó és szünettartás szerepe az artikuláció, a megfelelő hangsúly a beszédben. és hangerő, beszédtempó, hanglejtés gyakorlása minden tanítási órán folyamatosan, tréning-szerűen. A kommunikáció tanult tényezőinek
A továbbhaladás feltételei Az 1-4. évfolyamon tanult szófajok (ige, főnév, melléknév számnév) biztos felismerése és megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok helyes alkalmazása a begyakorolt szókész-leten. Rendezett kiírt írás. Kb. egy-egy oldal terjedelmű elbeszélő, magyarázó-értelmező és dokumentumszöveg megértése néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos vélemény értelmes megfogalmazása. A szövegek értelemtükröző felolvasása felkészülés után.
A továbbhaladás feltételei A hangsúly, a dallam, a tempó, a szünet adekvát használata egy-egy konkrét, a tanár által meghatározott szóbeli a kommunikációs helyzetben (pl.: élménybeszámoló társnak majd felnőttnek, véleménynyilvánítás
11 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
felismerése játékos formában. Pl.: A verbális és nem verbális Jelek a világűrből. Kinek üzen a kommunikáció eszközeinek és Alapismeretek a költő? Stb. A kommunikációs kódjainak, a különböző kommunikáció tényezőiről: zavarok felismerése filmrészletekben, információhordozók üzeneteinek feladó, címzett, üzenet, kód, regényrészletekben. Javaslatok a megértése és feldolgozása. csatorna. feloldásukra. Szituációs játékok A beszédhelyzetnek megfelelő, (bemutatkozás, bemutatás, kulturált nyelvi magatartás tudakozódás stb.) páros és meg-ismerése, egyénre szabott csoportmunkában. A alkalmazása. kapcsolatfelvétel és Empátia és bizalom a szándéknyilvánítás különféle beszédpartner iránt. Mindennapi kommunikációs formáinak megismerése, használata helyzeteink: páros munkában a nem nyelvi Hallott szöveg megértése, mások kapcsolatfelvétel: köszönés, kifejezőeszközök alkalmazásával. véleményének megértése, megszólítás, bemutatkozás Rövid véleményalkotás közös ellenvélemény megfogalmazása szándéknyilvánítás: kérdés, élményről, pl.: kirándulás, szóbeli kommunikácós tudakozódás, kérés, olvasmányélmény, filmélmény. helyzetekben. felszólítás, Mások véleményének meghallgatása Különböző nézőpontok megértése, ugyanarról az élményről. fgyelembe vétele szóbeli Részvétel kiscsoportos kommunikciós helyzetekben. Véleménynyilvánítás. beszélgetésben a tanár vagy a tanulók Magatartási normák megfigyelése. által meghatározott témában, pl.: Ki hogyan tölti a szabadidejét? Szituációs játékok: üzenet átadása; Beszélgetés televízióban, interneten, rádióban, hallott hír elmondása Mások kommunikációs osztálytársaknak. A testbeszéd tevékenységének megfigyelése, komplex működésének megfigyelése értékelése. filmrészleten vagy társon (pl.: felelet
olvasmányról)
A kapcsolatelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés különféle formáinak ismerete és adekvát alkalmazása. Saját vélemény tömör megfogalmazása, megvédése egy-két érv említésével.
12 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
közben). A testbeszédről szóló rövid Hallott szöveg rövid szóbeli szövegek feldolgozása egyéni páros összefoglalása. és/vagy csoportmunkában. Az önálló ismeretszerzés, a A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd tanulási képesség fejlesztése. összehangolása egyéni élmény vagy A testbeszéd fő formáinak: humoros történet elmondása, közben. arcjáték, gesztus, testhelyzet, A cím és a tartalom közötti Verbális és nem verbális távolságtartás, összefüggés vizsgálata közös kommunikáció összefüggéseinek szemkontaktus, szerepe a megbeszéléssel. A címadás megfigyelése. kommunikációban. gyakorlása. Az emberi beszéd kialakulásáról szóló szövegek feldolgozása kooperatív technikával A tartalom és a cím közötti heterogén csoportokban. Saját és összefüggés társak munkájának értékelése. Az ok-okozati összefüggések Az írás kialakulásáról szóló szöveg felismerése, rögzítésük vázlatban. A testbeszéd elemeinek feldolgozása kooperatív kapcsolata a nyelvi munkaformában: információkeresés, kifejezőeszközökkel. tételmondatok alapján vázlatírás stb. Bevezetés a jegyzetelés technikájába Az emberi beszéd tanári irányítással, kiemelten a kialakulása, szerepe az rövidítések alkotására. A jegyzet emberiség történetében. jellemzőinek összegyűjtése, a vázlat A szövegelemzésben való jártasság és a jegyzet összehasonlítása elmélyítése. csoportmunkában. Rövid, a korosztály számára izgalmas ismeretterjesztő szövegek (az írás Az elemi jegyzetelési technikák kialakulása kapcsán) értelmező elsajátítása: rövidítések hangos felolvasása. A különböző alkalmazása. kultúrák eltérő létmódjának, 13 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Más kultúrákra jellemző tárgyak, szövegek idegenségének megtapasztalása, reflektálás a különbségre, tolerancia. 3. A BESZÉLT NYELV Fejlesztési célok Az eltérő elképzelések figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete. Saját álláspont megvédése vagy korrekciója. A feltevések összevetése a megfigyelt tapasztalatokkal és az olvasott információkkal.
Az írás kialakulása, szemléletének, kommunikációjának fejlődése, szerepe az írásbeli megtapasztalása az írás kialakulásáról kommunikációban. szóló szövegekben olvasottak alapján (inkák, egyiptomiak, sumérok, görögök stb.).
Tananyag A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat.
Ábra jelentésének értelmezése. Csoporton belüli együttműködés. Meglévő tudás mozgósítása új szempont szerint.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanulók egyénileg hipotéziseket fogalmaznak meg a beszédhangok keletkezéséről. Az egyes feltevésekkel kapcsolatos érvek és cáfolatok ütköztetése tanári irányítással. A hangok keletkezésének megfigyelése egyszerű kísérleteken (pl.: különböző poharak ütögetése, gumi pengetése stb.). Rövid, a hangok keletkezéséről szóló ismeretterjesztő szöveg értelmezése. Ismertető megfogalmazása ábra alapján a beszélőszervek működéséről csoportmunkában. Az alsó tagozatban a beszédhangokról és a betűkről szerzett ismeretek aktualizálása helyesírási gyakorlatokhoz kapcsolva (pl.: betűrejtvények, szóegyenletek) A hang, a betű és írásjegy fogalmának
A továbbhaladás feltételei
14 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Hang és betű.
A tanult nemzetiségi német és a magyar nyelv hangtani sajátosságainak összevetése a magyar nyelv hangtani sajátosságaival.
Beszédhangok csoportosítása: magán- és mássalhangzók
Megfigyelési képesség fejlesztése megadott szempontok alapján.
Tapasztalatok pontos, más számára Magánhangzók érthető megfogalmazása. csoportosítása: A köznyelvi kiejtést tükröző - időtartam szerint írásmód, a helyesírási biztonság továbbfejlesztése.
Ok-okozati összefüggések szabatos
pontosítása (pl.: dzsessz = 3 hang, 4 betű, 7 írásjegy) A német nyelvet tanító pedagógus közreműködésével: hangtani érdekességek megfigyeltetése, tapasztalatok közös megfogalmazása. A magán és mássalhangzók képzésének megfigyelése: egyénileg vagy páros munkában. Tapasztalatok egyéni megfogalmazása. Helyesejtési és helyesírási gyakorlatok a magánhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére. Az időtartam jelentés-megkülönböztető szerepének (pl.: irat – írat, füzet – fűzet) igazolása szómagyarázatok készítésével. A magas és mély hangok közötti különbség felfedezése ok-okozati összefüggések felismerésével. Pl.: összefüggés a hangszerek nagysága és hangmagasságuk között, a nyelv vízszintes mozgásának szerepe a szájüreg terjedelmének változásában. Azonos fogalomhoz (tárgyhoz) eszperente, öszpöröntö, aszparanta meghatározások alkotása csoportmunkában.
A hang és a betű megkülönböztetése. Hang – betű – írásjegy.
A magán- és mássalhangzók közötti különbségek megfogalmazása képzésük és hangzásuk alapján.
15 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
megfogalmazása.
A hangrend és a szóhangulat közötti összefüggés felfedezése lírai művek olvasása közben. Logikai kapcsolatok felismerésének képessége.
Az alsó tagozatban elsajátított ismeretek megerősítése és működőképességének fokozása.
Lényegkiemelő és rendszerező képesség fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése szótárak,
- a nyelv vízszintes mozgása Irodalomórán megismert versek szerint hangrendi vizsgálata, a szóhangulat megállapítása. A hangrend szerepének megfigyelése a toldalékolásban. Az illeszkedés törvényének megfogalmazása anyanyelvi tapasztalatok alapján önállóan vagy tanári segítséggel. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk alapján A hangrend és az illeszkedés. önállóan. Dz és dzs betűk kettőzése. Mássalhangzók zöngésség szerinti cso-potosítása hangzásuk megfigyelése alapján. Zöngés – zöngétlen mássalhangzópárok rögzítése játékos formában: kép–gép, volt–folt, sír–zsír stb. A hangok egymásra hatásának megfigyelése beszéd közben. Az összeolvadás és a hasonulások A mássalhangzók rendszerének megismerése, meglétük csoportosítása jegyeik és okának felismerése. időtartamuk szerint. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése a helyesírási szabályzat Zöngés és zöngétlen szabálypontjai alapján. Gyakorlati mássalhangzók. alkalmazása szótárak, lexikonok használata közben. A mássalhangzótörvények Az egyszerű és az összetett szavak
A zöngés és zöngétlen mássalhangzók ismerete.
Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő
16 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
lexikonok használatára való igény kialakításával. Az ábécé és a betűrend. A témának, a címzettnek megfelelő árnyalt kifejezésmód fejlesztése A német és angol ábécével való összevetés Az önkifejezés aktivizálása a Az elválasztás. szóbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Cselekményismertetés, beszámoló.
4. AZ ÍROTT NYELV Fejlesztési célok Hangos olvasási képességek fejlesztése a mondatfonetikai eszközök érvényesítésével. Kapcsolattartó képesség (szemkontaktus, mimika) fejlesztése felolvasás közben. Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás.
Tananyag Különböző műfajú szövegek olvasása
A szövegfeldolgozási algoritmus megismerése.
Vázlat felhasználása az önálló tanuláshoz. Az önálló tanulás
elválasztása közötti különbség megismerése. A szavak elválasztásának gyakorlása, összekapcsolása szómagyarázatokkal (pl.: meg-int, me-gint; gép-elem, gé-pelem stb.). Közösen olvasott elbeszélés cselekményének ismertetése a saját nézőpont érzékeltetésével. Beszámoló egyéni élményről a hallgatóság figyelmének ébrentartásával. A mondottakhoz való viszony tükrözése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Magyarázó-értelmező, valamint dokumentum szövegek néma és hangos olvasása. Olvasástechnikai gyakorlatok végzése differenciált csoportmunkában. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása. A szövegértési technikák gyakorlása: adatkeresés, lényegkiemelés stb. egyénileg, csoportosan önállóan vagy tanári irányítással. Vázlat készítése a feldolgozott szövegek megértésének igazolására, fogalmazások írásához.
törvényszerűségek.
A betűrendbe sorolás szabályainak ismerete. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása.
A továbbhaladás feltételei
Az élőbeszéd tempójával megegyező, folyamatos hangos olvasás.
A feldolgozott szövegek tartalmának elmondása vázlat alapján.
17 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
technikai ismereteinek bővítése, helyes tanulási szokások megerősítése.
Az írástechnika tovább-fejlesztése.
Az olvasható, kiírt írás képességének fejlesztése.
Elbeszélés, leírás és levél írása. A képzelet, az önkifejezés aktivizálása az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. A kiírt írás eszközszintű használata.
A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései, a helyesírási alapelvek.
A lényegkiemelő, rendszerező képesség fejlesztése. Az elmélyültség, az igényesség fokozása. Ösztönzés a helyesírási szabályok
A jegyzetelési technikák megismerése differenciált munkában. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása (másolás, emlékezet utáni írás, tollbamondás) differenciált csoportmunkában. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása. Rövidebb szövegek: (leírás, elbeszélés, levél) alkotása egyéni munkában vázlat alapján. Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva. A helyesírás alapvető szabályainak gyakorlása és alkalmazása. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása. A helyesírás rendszerének a helyesírási alapelvek (kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés) megismerése, gyakorlati alkalmazása kiemelten az akaratlagos írás során. A helyesírási alapelvek alkalmazásakor a differenciált csoportmunkát érdemes alkalmazni a tanulók eltérő helyesírási képessége miatt. Helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban.
Hibátlan másolás, emlékezet utáni írás.
Egy-másfél oldalas elbeszélő, leíró szöveg alkotása.
18 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
alkalmazására az írásbeli nyelvhasználatban. A problémaérzékenység, a problémamegoldó képesség fejlesztése. A tanulói önállóság növelése az önellenőrzésben. Számítógépes helyesírási programok használatával és kritikai alkalmazásával a digitális kompetencia fejlesztése.
A magyar helyesírási szabályai című mű megismerése.
A tanulók figyelmének felhívása az önkorrekció fontosságára. A helyesírási szabályzat felépítése, tartalma. A szükséges szabálypontok megkeresésének különböző módozatainak tárgymutató, tartalomjegyzék, szótár részi hivatkozás) megismerése kooperatív munkaformában. A hibafelismeréstől a hiba kijavításáig. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan.
5. A SZAVAK JELENTÉSE ÉS SZERKEZETE Fejlesztési célok Tananyag Fogalmak értelmezése és helyes felhasználása szövegértelmezésben.
Problémamegoldó képesség fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A hangalak és a jelentés A hangalak és a jelentés közötti viszonya: viszony felfedeztetése szövegfeldolgozás során tanári irányítással. Egyjelentésű szavak Az egyjelentésű szavak önálló gyűjtése, ellenőrzés értelmező szótárak segítségével. Beszélgetés arról, miért vannak többjelentésű és azonos alakú szavaink? A többjelentésű és azonos alakú A többjelentésű és az azonos szavak jelentése közötti különbség alakú szavak érzékeltetése rajzok, ábrák, példamondatok segítségével. Csoportmunkában a Magyar
A továbbhaladás feltételei
19 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
értelmező kéziszótár szócikkeinek vizsgálata a többjelentésű és azonos alakú szavak megkülönböztetésére. Szinonimák gyűjtése gondolatok, érzések pontosabb, árnyaltabb kifejezésére, fogalmazások korrekciójához. Pl.: felesleges szóismétléseket tartalmazó fogalmazások javítása szinonimák alkalmazásával. A Magyar Szinonimaszótár használatának megismerése kooperatív A rokon értelmű szavak munkaformában. Rokon értelmű szavak használata a Az egyéni aktív és passzív A szövegkörnyezethez igazodó felesleges szóismétlés elkerülésére szókincs gazdagítása. szinonimák használatának gyakorlása szövegalkotáskor. Ösztönzés szinonimák fogalmazások korrekciójával. használatára a szóbeli és írásbeli Ellentétes szójelentéseken alapuló szövegalkotásban. humoros versek olvasása és Szótárhasználat az írásbeli értelmezése közö- sen (pl.: Tamkó szövegalkotás képességének Az ellentétes jelentésű szavak Sirató Károly: Vándor móka) fejlesztéséhez. Szöveg átalakítása ellentétes jelentésű szavak alkalmazásával (pl.: téli erdő – tavaszi erdő, napnyugata – napkelte). Szövegkorrekció végzése, ahol a Az egyéni szókincs bővítése és kommunikációs hibát a hasonló alakú árnyalása szavak helytelen használata okozza A hasonló alakú szavak (pl.: helység–helyiség, Az anyanyelvi kommunikáció egyenlőre–egyenlőre) Szóbeli és/vagy fejlesztése pontos szóhasználattal. A hangutánzó és írásbeli szövegek szemléletesebbé 20 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
hangulatfestő szavak Képesség a szó szerintitől eltérő jelentések felismerésére.
A német és az angol nyelv szinonimái-kitekintés
A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése.
Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.
A szövegtől eltérő információhordozók (képi elemek, ábrák) megfelelő értelmezése. A kreativitás fejlesztése szövegalkotással. Az információszerzés képességnek fejlesztésével ösztönzés az önálló ismeretszerzésre. Az alsó tagozatban megismert A szavak szerkezete: alaktani ismeretek rendszerbe szótő és toldalék: képző, jel, foglalása és megerősítése. rag.
tétele hangulatfestő szavak használatával (pl.: Elégtelent kaptam, Ötösre feleltem) A szó szerinti jelentésen túli átvitt jelentések megtapasztalása szólásokban és közmondásokban. Szólások, közmondások eredetéről szóló szövegek néma, értő olvasása differenciált csoportmunkában. A szöveghez kapcsolódó illusztrációk megfigyelése, a szöveggel való összefüggésük felismerése egyéni munkában. Szólás vagy közmondás eredetének magyarázata egyéni fantázia alapján, hozzá illusztráció készítése. O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvének használata páros munkában. Memoriterek tanulása: szólások, közmondások. A szavak szerkezetének megfigyelése. A szó és a szóelemek A szóelemek (szótő, képző, jel, rag) megkülönböztetése. felismerése és megnevezése tanári segítséggel, majd önállóan. Alaktani elemzések végzése tanári irányítással (pl.: szavakhoz szóképletek rendelése, illetve szóképletekhez szavak gyűjtése)
21 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
6. KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK, A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Igazodjanak el a könyvtár tereiben, Állományrészek a állományrészeiben. Ismerjék és könyvtárban, az állomány alkalmazzák a könyvtárhasználat raktári rendje, raktári szabályait. Tudjanak segítséggel jelzet.Tájékozódás a különböző szempontok szerint különféle dokumentumokat keresni a dokumentumtípusokban: könyvtár állományában. Ismerjék a könyvek(ismeretközlő és kézikönyvtár szerepét a szépirodalmi szöveg), tájékozódásban. segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia), ezek elekktronikus változataiinak megismerése-internet,CD-R OM 7. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok A tanult nyelvi (hangtani, alaktani és jelentéstani) ismeretek rendszerezésével a rendszerezési képesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Tananyag Az 5. osztályban tanult hangtani, alaktani, jelentéstani ismeretek összefoglalása.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanultak nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása differenciált csoportmunkában. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló feladatok megoldása egyéni, páros és csoportmunkában differenciáltan.
A továbbhaladás feltételei
22 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A tanulói önállóság növelése a szabályalkalmazásban.
A helyesírási szabályok alkalmazása írásbeli tevékenységek során. Szövegértés gyakorlása különböző szövegtípusokon.
A tanév során megismert tanulást segítő szótárak önálló használata. Helyesírási feladatok megoldása differenciált munkában. Rövid, a tanulók érdeklődésére számot tartó ismeretterjesztő szövegek néma és hangos olvasása.
Az önkontroll képességének Év végi felmérés aktivizálása felmérés írása közben. szövegértésből, anyanyelvi ismeretekből és helyesírásból. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az egyik legfontosabb alapelv, hogy a tanuló minden szóbeli és írásbeli produktumát értékeljük. Ez legtöbb esetben néhány szavas vagy mondatos. Az értékelés pontos, lényegretörő és előremutató még akkor is, ha nem dicséretről van szó. A tanulónak éreznie kell, hogy figyelemmel kísérjük minden megmozdulását. Ezáltal a motiváltságát is ébren tartjuk. Csak annyit írattatunk a tanulókkal, amennyit ellenőrizni, ellenőrizni, értékelni, javítani és javíttatni tudunk. Minél több alkalommal végeztetün a tanulókkal önellenőrzést, támaszkodva az 1–4. évfolyamon elsajátított és begyakorolt módszerekre. Írásbeli szövegalkotáskor lehetőleg néhány mondatos szöveges értékelést is adunk. A numerikus értékelés sok esetben nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, miben teljesít kiválóan, miben vannak hiányosságai, miben hibázott, s azt a következőkben hogyan kerülheti el. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába bevonjuk a többi tanulót is. Feltétlen adunk számukra megfigyelési szempontokat, vagy közösen állapodunk meg a szempontokban. Minden alkalommal adunk lehetőséget az értékelt tanulónak is, hogy értékelje saját teljesítményét, esetleg ütköztesse a többiek véleményével. Ez a szocializálódási folyamat egyik lényeges állomása. Értékeléskor törekedünk arra, hogy a tanulót ne csak másokhoz viszonyítva, hanem önmagához képest is értékeljük. Biztosíjsuk számára a javítás lehetőségét. Fontos a diagnosztizáló mérések beiktatása is a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezhetjük meg a az egyes tanulók egyéni fejlesztési stratégiáját, így hatékonyan megszervezni az egyes tanítási órákat. Félévkor és év végén szükséges a tanulók teljesítményének numerikus értékelése.
23 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Témakörök Év eleji ismétlés Páros és kisközösségi kommunikáció Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása Könyv- és könyvtárhasználat- a tanulási képességek fejlesztése Év végi összefoglalás
24 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szelektáló, rendszerező és Az 5. osztályos hangtani, Az ismeretek felidézése, ismeretalkalmazási képesség jelentéstani és alaktani ismeretek rendszerezése differenciált fejlesztése. átismétlése. csoportmunkában és/vagy egyéni munkában. A tanult kifejezőeszközök változatos Az 5. évfolyamon tanult helyesírási Egyéni fejlesztés differenciáltan: alkalmazása szövegalkotáskor. szabályok átismétlése. másolás, hibajavítás, tollbamondás. Akaratlagos írás gyakorlása egyéni A szövegelemzésben való jártasság Különböző szövegműfajú szövegek élményen alapuló, rövid elbeszélő elmélyítése. néma és hangos olvasása, értése. szöveg alkotásával.
2. PÁROS ÉS KISKÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési célok Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszédművelési gyakorlatok tréningszerű végzése minden tanítási órán: a beszédtempó, a hangmagasság, hangerő, hanglejtés tudatos alkalmazása. A hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodás, a személyiséghez illő fellépés érzékeltetése páros, szituációs játékokban (pl.: üzenet rövid, szóbeli összefoglalása, segítségkérés, tudakozódás társtól,
A szóhasználat, kiejtés, testbeszéd A nyelvi és nem nyelvi összehangolása a hatékony kifejezőeszközök tudatos kommunikáció érdekében a szociális alkalmazása. kompetencia fejlesztésére.
Adatgyűjtés és rendszerezés, a lényeges adatok kiemelése, a feleslegesek szelektálása.
A továbbhaladás feltételei
A továbbhaladás feltételei
25 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Jegyzetkészítés. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével.
A testbeszéd önkéntelen és szándékos gesztusai
Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Véleménynyilvánítás. A kulturált vitatkozás alapvető szabályainak ismerete: ellentétes vélemény meghallgatása, tisztelete; Vita. saját állápont érvekkel történő alátámasztása, esetleges korrigálása. A szabályok betartásával a szociális kompetencia fejlesztése.
3. SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI SZÖVEGMŰFAJOK FŐBB ISMÉRVEI Fejlesztési célok Tananyag Lényegkiemelő képesség fejlesztése Az olvasottak reprodukálása. a fontos és lényegtelen elemek szelektálásával.
felnőttől). A gesztusokról szóló, rövid szövegek olvasása és feldolgozása egyéni vagy páros munkában. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása. A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás különböző módozatainak gyakorlása páros munkában (pl.: köszönés, névnapi köszöntés). Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése kisközösségi (iskolai, baráti) helyzetekben. A vitatkozás kulturált formájának megismerése, gyakorlása páros és csoportmunkában. Olyan vitatémákat kell megadni, amiről a tanulóknak van ismeretük, mondanivalójuk. A vitára előzetes felkészülési időt kell adni, legalább 3-4 napot.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Rövidebb, különböző műfajú szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés) fontosabb gondolatainak
A beszédhelyzethez (szándék, címzett, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai helyzeteiben (pl.: tanítási órán, szünetben, iskolai ünnepségeken).
A továbbhaladás feltételei
26 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A szókincs, kifejező képesség fejlesztése az olvasott szövegekben található kifejezések felhasználásával. Nézőpontok feltárása és következtetések levonása.
Az önkifejezést, a kommunikációs partner megértését elősegítő kommunikációra való képesség.
Elemző képesség fejlesztése.
összefoglalása, elmondása társnak. A páros munka során hallgató kérdéseket tehet fel, így a beszélő megtapasztalja, milyen lényeges elemet nem mondott el. A nézőpont szerepe az elbeszélésben Elbeszélés és leírás alkotása és a leírásban, nézőpontváltás. különböző nézőpontból a címzett megváltoztatásával (pl.: felelet elmesélése barátnak, szülőnek; ruházat leírása divatbemutatóra, barátnak). Szépirodalmi szövegekben a párbeszéd Elbeszélés alkotása párbeszéddel. megfigyelése (megfogalmazás, leírás formai követelményei) egyénileg. Narratív szövegrész (pl.: mondarészlet) átalakítása párbeszéddé páros munkában, majd a párbeszéd lejegyzése egyéni munkában. Szépirodalmi művek A jellemzés (pl.: Toldi) jellemzést tartalmi részeinek olvasása, elemzése. A különféle jellemzési módok megfigyelése csoportmunkában. Néhány soros jellemzés alkotása osztálytársról. Rövid önjellemzés írása. Az önjellemzések alapján az osztálynak ki kell találnia ki írta magáról. Akit nem ismernek fel, annak baj van az önértékelésével. 27
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A kritikai érzék, az önértékelési képesség fejlesztésével a szociális kompetencia fejlesztése.
Elbeszélés ötvözése leírással (pl.: kirándulás történetének bővítése helyszín bemutatásával), levél bővítése jellemzéssel (pl.: új osztálytárs jellemzése barátnak írt levélben). Könyvtárban ismeretterjesztő könyvek olvasásakor elbeszélő, leíró és jellemző részek keresése, ezekhez kapcsolódó feladatok megoldása kooperatív munkában. Mi lenne, ha…? típusú fogalmazások témája lehet:pl. Mi lenne, ha 2201-et írnánk? Mi lenne, ha életre kelnének a dinoszauruszok? Ösztönözzük a tanulókat szabad témaválasztásra.
Kombinált jellegű szövegek alkotása.
Ismeretszerző és alkalmazó képesség fejlesztése. Elbeszélés, leírás, jellemzés az Információk keresése, összegyűjtése ismeretterjesztésben. és feldolgozása, kritikus alkalmazása. Önkifejezés és kreativitás fejlesztése. Kreatív fogalmazás alkotása.
4. A SZAVAK JELENTÉSE ÉS SZERKEZETE, SZÓFAJTANI BESOROLÁSA Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A szövegértő képesség kiterjesztése A szófajok kialakulása. Rövid, a korosztály számára érthető a vizuális információkra. szövegek (a szófajok kialakulása A szófajok kialakulásával kapcsán) értelmező néma olvasása. kapcsolatos információk keresése az A tipográfiai megoldások (pl.: internet kiemelések eltérő betűtípusokkal) keresőprogramjaiban. megfigyelése. Hatékony önálló tanulás és a Jegyzet készítése tanári irányítással. problémamegoldás ösztönzése. A szófajok fogalmának
Másfél-két oldal terjedelmű elbeszélés írása jellemzéssel személyes élmény alapján.
A továbbhaladás feltételei
28 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A magyar nyelv szófaji rendszere. A tapasztalatokon alapuló nyelvi fogalomrendszer kialakítása a szófajok körében.
kialakításakor a hangsúlyt a jelentésre helyezzük, ne a kérdőszavakra! A bevezető szakaszban (1–4. osztály) megszerzett szófajtani ismeretek aktivizálása differenciált osztálymunkában szófajfel-ismerési és helyesírási gyakorlatokkal. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása.
Szavak szófajának felismerése, megnevezése szövegben (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, viszonyszó, mondatszó). A szófajok jelentéstani és alaktani jellegzetességeinek ismerete.
Az ige jelentése a tanulók nyelvi tapasztalatai alapján: cselekvés vagy történés a szövegkörnyezettől függően (pl.: Éva versenyre készül. Készül az ebéd.) Az igékhez járuló személyragok elkülönítése alaktani elemzések során az alanyi és tárgyas ragozás megnevezése nélkül. Az igemódokról tanultak felidézése differenciált csoportmunkában. Az igemódok és a mondatfajták közötti kapcsolat tudatosítása mondat- és szöveg-átalakítási feladatok segítségével (pl.: ételrecept elmondása különböző címzettnek kijelentő, illetve felszólító módban).
Az ige. Analizáló, szintetizáló, absztrakciós képesség fejlesztése az új szófajok tanulása közben. Problémamegoldás, szabályalkotás.
A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.
29 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Az igemódok és igeidők kapcsolatának felfedeztetése elbeszélő szöveg értelmezése és spontán nyelvhasználat közben. Az ikes igék helyes használata. Beszélgetés a nyelvi állapot megőrzésének fontosságáról. Az igékkel kapcsolatos nyelvhelyességi problémák tisztázása, korrekciója, önkorrekciója (pl.: „nákozás”, „suk-sükölés, szuk-szükölés”). Nyelvhelyességi hibák gyűjtése a médiákból. Szituációs játék: Hogyan figyelmeztessék társukat vagy egy felnőttet, ha nyelvhasználati hibát vét. Az igékhez kapcsolódó helyesírási problémákat mindig az adott anyagrésznél tisztázzuk és gyakoroltassuk. Így biztosítjuk a folyamatos képességfejlesztést.
Álláspont kialakítása nyelvhelyességi kérdésekben nyelvtani ismeretek alapján
A helyesírási problémaérzékenység továbbfejlesztése, a helyesírási szabálygyűjtemények tudatos használata.
A főnévről a bevezető szakaszban tanultak felidézése, az ismeretek bővítése metanyelvi szöveg értelmezésével. A kulcsszavak
A névszók. 30 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A főnév.
tipográfiai kiemelésével a jegyzetkészítés segítése. Az új fogalmak (konkrét és elvont főnév, egyedi név, anyag- és gyűjtőnév) reproduktív definíciójának megfogalmazása páros munkában. A tulajdonnevek fajtáinak tanulásakor a helyesírási szempont kerüljön előtérbe.
A tulajdonnevek helyesírása A személynevek kialakulásáról, a névadási szokásokról szóló szöveg néma, értelmező olvasása. Ok-okozati összefüggések felismerése, történelmi ismeretek felhasználása a szövegértelmezésben. A földrajzi és az intézménynevek helyesírásának egyszerűbb esetei, gyakorlás, alkalmazás differenciált csoportmunkában. A fontosabb soproni, ill. fontosabb helyi tulajdonnevek írása: utak, terek, intézmények, régies betűt tartalmazó családnevek stb. Korrektorjáték: helyi, területi folyóiratokban a földrajzi és intézménynevek helyesírásának ellenőrzése.
A helyesírási problémaérzékenység fejlesztése a helyesírási szótárak használatára való szoktatás. Szövegértő képesség elmélyítése az ok-okozati összefüggések felfedeztetésével. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése. A hagyományőrzés, a magyarságtudat erősítése a névválasztás kapcsán.
A melléknév.
A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása szóbeli és/vagy írásbeli nyelvhasználat
31 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
során. A számnév.
A földrajzi és az intézménynevekből képzett melléknevek helyesírásának gyakorlása egyszerű esetekben a helyesírási szabályzat felhasználásával. A melléknév fokozásakor viszonyítási alapok megkeresése. A szófajjal kapcsolatos szófajtani ismeretek elmélyítése a helyesírási szabályok rendszerezésével csoportmunkában. Számnevek alkalmazása a mindennapi életben (pl.: csekk, pénzes utalványok kitöltése, grafikonok, diagramok értelmezése stb.) Nyelvhasználati hibák javítása önállóan (pl.: sok emberek, hat kerület stb.) indoklással.
A névmások. Az ismeretszerző és -alkalmazó képesség fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése a szófajtani ismeretek felhasználásával, a szövegkohézió tudatos biztosítása. A különféle szociális kapcsolatok elemzésével a mindennapi társas helyzetekben való eligazodás erősítése, kulturált nyelvhasználatra való ösztönzés. A nyelvi elemzési készség és a rendszerező képesség fejlesztése, a nyelvtani fogalmak tudatos
A névszókhoz járuló jelek.
A névmások fogalmának kialakítása a főnév, melléknév és számnév fogalmának összevetésével tanári irányítással. A névmások fajtáinak megismerése. A névmásítás szerepe a szövegalkotásban szövegkorrekciós feladatok megoldásával önállóan. A
Az igenevek.
32 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
használata.
felesleges szóismétlés elkerülése névmásokkal. A tegezés, magázás, önözés kialakulásáról szóló szöveg feldolgozásával a helyes nyelvi forma kiválasztása adott kommunikációs helyzetben szerepjátékkal. A vonatkozó névmás fogalmát jobb 8. osztályban az összetett mondat tanításakor tisztázni. Alaktani elemzések végzésével a jelek (többesjel, birtokjel, birtoktöbbesítő jel, birtokos személyjelek, fokjelek) szerepének tudatosítása. A határozószók. A bevezető szakaszban a főnévi igenévről tanultak átismétlése, az ismeretek bővítése. Táblázat kiegészítése vagy készítése önállóan nyelvi tapasztalat alapján a főnévi igenév személyragozásáról. A viszonyszók.
A nyelvi eszközök (határozószók, viszonyszók) alkalmazása szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban.
A melléknévi igenév képzésmódja szabályjáték alkalmazásával. A melléknévi igenevek fajtáinak megfigyelése rövid, szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegeken,
A mondatszók. A szófajok helyesírási és 33 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
nyelvhelyességi kérdései.
használatuk szövegalkotáskor. A határozói igenévvel bővebben a 7. osztályos tananyagnál, a határozók Jártasság a korosztály számára kifejezőeszközeinél érdemes készült helyesírási szótárak foglalkozni. használatában. A határozószók szerepének megfigyelése szövegalkotáskor: eseményleírások pontosítása, játékos szókincsfejlesztő gyakorlatok (pl.: Mondd a párját! sebbel-…., üggyel-…, kézzel-… stb.; Mondd az ellentétét! elöl-... alul-... stb.). Helyesírási szabályok alkalmazása a határozószók körében (pl.: -ul, -ül). A névelő, névutó, igekötő helyes használatának megfigyelése rövid szövegeken, helyesírási, nyelvhelyességi problémák tisztázása. A kötőszó szerepe a szövegkohézió megteremtésében mondatok befejezésével, összekapcsolásával. A mondatok értelmének árnyalása, módosítása módosítószókkal. Szerepük a nézőpont megváltoztatásában.
A tanulók önállóságának növelése a feladatvégzésben, a szabályalkalmazásban. Önellenőrzés helyesírási szótárak, számítógépes ellenőrzőprogramok felhasználásával.
A szófajokhoz kapcsolódó helyesírási és nyelvhelyességi 34 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
szabályok összegyűjtése, rendszerezése, táblázatba foglalása kooperatív munkaformában. A helyesírási szabályzat használatának gyakorlása differenciált osztálymunkában, a tárgymutató szerepe a szabálykeresésben. Tanulók által írt szövegek helyesírási ellenőrzése, értékelése önállóan, a társ munkájának ellenőrzése, javítása. A szófajtani ismeretek felhasználása a szövegek műfajának meghatározásakor (pl.: az elbeszélésben több az ige, a leírásban a névszó – főnév, melléknév; az igeidőváltás élénkebbé teszi a szöveget stb.) 5. KÖNYV-ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK, A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Eredményesen tájékozódjanak az A sajtótermékek főbb fajtái, formai iskolai könyvtárban, használják és szerkezeti jellemzői, (segítséggel) feladatvégzésre. Tudják elektronikus folyóiratok. A használni a kézikönyvtárat. Ismerjék könyvekből gyűjtött adatok meg a periodikák formai és rendezésének alapvető ismeretei. szerkezeti jellemzőit. Ismerjék és
A továbbhaladás feltételei
35 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
használják a betűrendes katalógust. 6. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok A szófajok elkülönítésével és Az 6. osztályban tanult szófajtani, Az összefoglaló táblázatok Korábban az egyes témaköröknél rendszerezésével a rendszerezési alaktani és jelentéstani ismeretek segítségével a magyar nyelv szófaji megfogalmazott ismeretek, képesség és a logikus gondolkodás rendszerezése. rendszerének összeállítása képességek, jártasságok megléte. fejlesztése. kooperatív munkaformában. Különböző műfajú szövegek szavainak szófajtani statisztikájának összeállítása csoportmunkában. A helyesírási képesség aktivizálása A helyesírási szabályok alkalmazása Differenciált osztálymunkában a akaratlagos írás közben. írásbeli tevékenységek során. helyesírási ismeretek alkalmazása tollbamondás, akaratlagos írás (pl.: SMS, e-mail stb.) közben. Szövegértés gyakorlása különböző Az egészséges táplálkozással Szövegértési képesség, a megfelelő szövegtípusokon. kapcsolatos szöveg értelmezése, hatékonyságú műveletvégzés, átalakítása tanácsokká. valamint a szerzett információ Év végi felmérés szövegértésből, Saját álláspont kifejtése az felhasználása képességének anyanyelvi ismeretekből és olvasottakról, kérdések, válaszok fejlesztése. helyesírásból. megfogalmazása. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
Az alapozó szakasz második évfolyamában az értékeléskor ugyanazokat a szempontokat vesszük figyelembe, amelyeket az 5. évfolyamnál már felsoroltunk. . A reális értékelések segítik a tanulók önértékelésének és az önbizalmának fejlődését. Külön figyelmet fordítunk a tanuló írásának rendezettségére. Az egyéni írásmód nem jelenti azt, hogy az írás olvashatatlanná válik. Az iskolai és otthoni írásbeli szövegalkotást továbbra is javítjuk, javíttatjuk és szövegesen (is) értékeljük kell. Értékelésekor a tanulót saját képességeihez mérten, a fejlődését figyelve vizsgáljuk.
36 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Témakörök Év eleji ismétlés Magán- és közéleti kommunikáció Az egyszerű mondat Helyesírási ismeretek Könyv- és könyvtárhasználat, a tanulási képességek fejlesztése Év végi összefoglalás 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szelektáló, rendszerező képesség Az 6. osztályos szófajtani és Az ismeretek felidézése, és ismeretalkalmazási képesség alaktani ismeretek rendszerezése. rendszerezése differenciált fejlesztése csoportmunkában és/vagy egyéni Különböző szövegműfajú munkában. A helyesírási képesség fejlesztése. szövegek néma és hangos olvasása, Egyéni fejlesztés differenciáltan: értése. másolás, hibajavítás, tollbamondás. Akaratlagos írás gyakorlása egyéni élményen A hangos olvasási és szövegértő Egyszerű, érthető és hatékony alapuló, rövid elbeszélő szöveg képesség fejlesztése. közlés változatos kommunikációs alkotásakor. Különböző műfajú A szociális kompetencia fejlesztése helyzetekben. szövegek feldolgozása egyéni vagy a hatékony kommunikáció Diagnosztizáló mérések páros munkában. Felkészülés utáni erősítésével. nyelvtanból és szövegértésből hangos olvasás.
A továbbhaladás feltételei
37 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
2. MAGÁN- ÉS KÖZÉLETI KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési célok Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Lényegkiemelő, összehasonlító A szóbeli és írásbeli közlésmód Szóbeli és írásbeli szövegek képesség fejlesztése. kifejezési formáinak azonossága és közötti azonosságok és különbsége a magán- és a közéleti különbségek felismerése, kommunikációban. megnevezése a magán- és közéleti Források keresése könyvtárban és kommunikációban kooperatív interneten, kritikus felhasználásuk. módszerrel folyóiratok, internetes portálok, rádió- és tévéfelvételek felhasználásával, A közéleti kommunikáció iskolai A kulturált vitatkozás alapvető helyzetei és műfajai: szabályainak ismerete és betartása. Megbeszélés, vita.
Mások véleményének meghallgatásával, saját vélemény korrekciójával a szociális kompetencia fejlesztése.
Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben páros és/vagy csoportos iskolai, osztálybeli események megbeszéléskor, vita esetében. A vita témáját előre meg kell adni (pl.: egy regényalak személyisége, az osztálykirándulás helyszíne stb.), hogy a tanulók kialakíthassák álláspontjukat, érveket gyűjtsenek, és azokat tudatosan fogalmazhassák meg. Mintaadás: Kossuth Lajos országgyűlési felszólalásának elemzése, szerkezeti egységeinek
Felszólalás, hozzászólás.
A továbbhaladás feltételei
Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.
Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban
38 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
bejelölésével és megnevezésével. Rövidebb felszólalások (pl.: diákönkormány-zati ülésre) anyagának gyűjtése, rendszerezése, írása tanári segítséggel, csoportosan vagy önállóan. A felszólalás és hozzászólás közötti különbségek tisztázása pl. országgyűlési ülések részletének lejátszásával, azok elemzésével. A felszólalás és hozzászólás gyakorlása osztályközösséget érintő témák megvitatásakor.
Megfelelő stílus és magatartás megtalálása a közéleti kommunikációs helyzetben.
Előadói, kapcsolattartó képesség fejlesztése a testbeszéd és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. Önálló állásfoglalást kifejező képesség fejlesztése a különböző nézőpontok megértésével és figyelembevételével.
felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása.
Egy nemzeti ünnepen, iskolai ünnepségen elhangzott ünnepi beszéd szövegének elemzése vázlatának összeállítása közösen, tanári irányítással. Rövid ünnepi beszéd megfogalmazása egyéni, páros vagy csoportmunkában (pl.: ballagásra a nyolcadikosokat búcsúztató beszéd megírása, egyéni előadása).
Rövid alkalmi beszéd.
Kiselőadás.
A kiselőadás szerkezeti felépítésének megfigyelése egy kiselőadás szövegén (pl.: Jókai 39
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A témához illő szakirodalom gyűjtésével, források keresésével a könyvtárban és/vagy az interneten a digitális kompetencia fejlesztése.
Mór gyermek- és ifjúkora) szövegértelmező feladatok megoldásával. Anyaggyűjtés könyvtárban vagy interneten a kiselőadáshoz egyéni vagy páros munkában. A jegyzetelési technikák alkalmazása a kiselőadáshoz való felkészüléskor. A kiselőadás megtartása.
A források kritikus felhasználásának képessége.
3. AZ EGYSZERŰ MONDAT Fejlesztési célok
Tananyag A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása.
Szelektáló, összehasonlító képesség és az együttműködési készség továbbfejlesztése. Szövegértelmező képesség fejlesztése szóbeli és írásbeli szöveg esetén.
Szóbeli és írásbeli szövegek.
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Különböző szövegfajták (közlő, A megértést biztosító hangos és érzelemkeltő stb.) biztonságos, néma olvasás, szöveghű értelmező felolvasása. folyamatos felolvasás. A műfaji sajátosságok megfigyelése, táblázatba rendezése kooperatív munkával. Ugyanarról a témáról szóló (pl.: közös kirándulásról) szóbeli és írásbeli szöveg közötti különbségek megfigyelése szempontok alapján. A szóbeli szöveget rögzíthetjük magnón (többszöri meghallgatás lehetősége az írásbeli szöveggel való összehasonlításhoz). 40
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A mondat fogalma. Hangos olvasási képesség fejlesztése a mondatfonetikai eszközök tudatos és változatos alkalmazásával. A logikus gondolkodás fejlesztése tagadások, kettős tagadások, állítások értelmezésével.
A mondat fajtái: a mondatok a beszélő szándéka szerint.
A szöveges és vizuális információk együttes felfogásával az egyéni tanulási stratégiák továbbfejlesztése.
Feleletterv készítésének tanulása.
A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer megindítása a mondatrészek körében. A folyamattervezési képesség fejlesztése a mondatelemzés lépéseinek tudatosításával. Vizuális információk
Az egyszerű mondat szerkezete. A mondatrészek és a szószerkezetek (szintagmák).
A mondatok logikai minősége.
Az eddig tanultak felidézése a mondatról fogalmi jegyek pontosítása, kiegészítése. A mondat tartalmát és a beszélő szándékát tükröző ejtésmód eszközeinek alkalmazása A mondatfajták biztos (hangsúly, hanglejtés stb.), a megkülönböztetése. különféle mondatfajták változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Mondatátlakítási gyakorlatok (állítóból tagadó) önállóan. Felelettervminta értelmezése, felépítésének megfigyelése, megszerkesztésének módja. A feleletterv készítése folyamatos feladat a fokozatosság elvének betartásával (sorba rendezés, kiegészítés, önálló megalkotás). Metanyelvi szövegeken (Az egyszerű mondat szerkezete) szövegelemzés eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: cím és tartalom összefüggése, téma-megállapítás, lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések fel-ismerése stb.), jegyzetkészítés tanári segítséggel vagy önállóan. Jegyzet alkotó felhasználása tanuláskor. Az egyszerű mondat elemzése. 41
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
értelmezésével a hatékony tanulás képességének fokozása.
Nyelvhasználati kérdések megítélésében nyelvtani (szófajtani, mondattani) ismeretek alkalmazása.
A predikatív szerkezet. A tőmondat. Az állítmány és az alany fogalma, szófaja, fajtái.
Tipográfiai elemek, ábrák értelmezésével a szövegértelmező képesség fejlesztése. Definíció alkotásával a lényegkiemelő képesség, a logikus gondolkodás fejlesztése. Kritikus gondolkodás fejlesztése nyelvhelyességi hibák javításával. A bővítmények.
A nyelvtani fogalmak kialakítása A mondatrészek megnevezése. deduktív úton nyelvi tapasztalatok hozzárendelésével. A mondatelemzés algoritmusának kialakítása tanári irányítással, az ágrajzok olvasása és ágrajzok készítésének technikája. A mondatrészek tanításakor az azonos szófajba tartozó szavak összefüggése mondatbeli viselkedésükkel (pl.: ige csak állítmány lehet, határozószó csak határozó stb.). Nyelvhelyességi problémák tisztázása mondattani szempontból (alany és állítmány egyeztetése, tárgyas alakok: őtet, aztat stb.). A bővítményekről szóló metanyelvi szöveg értelmezése önállóan szövegértelmező feladatok megoldásával. A szöveg fizikai, vizuális környezetének tájékoztató szerepe. Meghatározás (alaptag, bővítmény) alkotása a szövegben olvasott információk alapján. A nyelvhelyességi problémák tisztázása mindig az adott mondatrészhez kötve, a 6. 42
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A mondatrészek közötti viszony megállapításával a logikus gondolkodás fejlesztése.
A tárgy, a tárgyas szintagma. A tárgy alakja, fajtái. Az alanyi és tárgyas ragozás.
A határozók, a határozós szintagmák. A határozó fogalma, fajtái és kifejezőeszközei.
osztályos szófajtani ismeretekre is építve önállóan. A mondatelemzés gyakorlása bővített mondatokon tanári irányítással vagy önállóan. A kétféle igeragozási rendszer jelentés-megkülönböztető szerepe a kommunikációs helyzetekben (pl.: Imi filmet néz. Imi egy filmet néz. Imi a filmet nézi.). Tárgyas szerkezetet tartalmazó szólások, közmondások gyűjtése. Az alárendelő szintagma fogalmának pontosítása mondatelemzéssel. A határozók rendszerének megismerése táblázat alapján, értelmezése. A határozói irány-hármasság megfigyelése, helyes használatuk életszerű helyzetekben (pl.: iskolából jövök, iskolába megyek, iskolában tanulok). A határozók fajtáihoz kapcsolódó mondatalkotási, -elemzési gyakorlatok differenciált osztálymunkában. Az összetéveszthető határozók fogalmának kialakítása (pl.: eszköz-társ, cél-ok stb.) 43
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Elemző képesség fejlesztése mondatok elemzésével, pontos kérdésfeltevéssel. Következtetések levonásával a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
A mellérendelő szintagmák. Rendszerező képesség fejlesztése a megszerzett tudáselemek táblázatba rendezésével.
A jelzők, a jelzős szerkezetek. A jelző fogalma, fajtái és kifejezőeszközei. Szövegkörnyezethez illő jelzők használatával a kifejező képesség fejlesztése.
összehasonlítással. Összefoglaló táblázat kiegészítése egyéni vagy páros munkában. A leggyakrabban használt mellérendelő szintagmák (kapcsolatos, ellentétes, választó) felismerése, megnevezése ábrázolása önálló mondatelemzés közben. A ritkábban használt (magyarázó és következtető) mellérendelő szintagmákról metanyelvi szöveg értő olvasása. A jelzők szerepének megfigyelése a különböző műfajú (szépirodalmi, matematikai, természetismereti) szövegeken. Szókincsfejlesztő gyakorlatok szótárakkal, lexikonokkal, nyelvi játékokkal csoportmunkában. Komplex mondatelemzési gyakorlatok differenciált osztálymunkában: aláhúzással, ágrajzzal, kifejezőeszközök megnevezésével. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek összegyűjtése. Az összefoglalás sajátossága-inak ismerete. Összefoglalás készítése megadott 44
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Az ismétlés, összefoglalás, A szintagmákról, rendszerezés fontosságának mondatré-szekről tanultak megértetésével a hatékony tanulási összefoglalása. képesség fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. Nézőpontok és következtetések levonása párbeszédek olvasásával.
4. HELYESÍRÁSI ISMERETEK Fejlesztési célok
szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan vagy egyéni munkában. A pragmatikai funkció felfedezése a mondat (szöveg) kommunikációs helyzetben betöltött szerepének vizsgálatával (közös nyelvűség, háttérismeret, nézőpont, rejtett szándék és cél stb.). Többféle nézőpont (pl.: ironikus, gúnyos, felmagasztaló, lekicsinylő stb.) érvényesülése ugyanazon esemény értékelése kapcsán . Pragmatikai előfeltevések megfogalmazása mondatokhoz (pl.: Petra már megint késik. – Petra már máskor is elkésett. )
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok A helyesírási rendszer grammatikai A tanult és helyesírási szabályok meghatározottságának felismerése, megfelelő alkalmazása. az ismeretek bővítése, gyakorlati alkalmazása egyéni munkában vagy differenciált csoportmunkában a helyesírási szótárak, számítógépes programok
Különböző információhordozók (helyesírási szótárak, számítógépes helyesírási ellenőrző programok) alkalmazása a helyesírási képesség fejlesztése céljából.
45 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A helyesírási problémamegoldó képesség fejlesztése.
A tanulók önállóságának növelése a szabályalkotásban és szabályalkalmazásban.
felhasználásával. A helyesírás folyamatos gyakorlása a mondatrészek tanulásakor. Helyesírási hibák javítása egyre növekvő önállósággal. Az egyszerű mondat központozása. Az egyszerű mondatokhoz kapcsolódó helyesírási tudnivalóinak felidézése (mondatvégi írásjelek) új szabályok megismerése és alkalmazása a nyelvtani ismeretek aktivizálásával: vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontos vessző használata. A tulajdonnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok bővebb A tulajdonnevek helyesírási megismerése a helyesírási ismereteinek bővítése. szabályzat alapján. Az egybe-, külön- és kötőjeles Tulajdonnevek Sopronban (utak, írásmódú földrajzi nevek és terek, intézmények stb.) intézménynevek helyesírásának gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt egyéni és páros munkában. Szó- és nyelvi rejtvények megoldása a földrajzi nevek helyesírásának gyakorlására, térképhasználat, útvonaltervek készítése, adatlapok kitöltése.
Az egyszerű mondatok leírásakor a mondatvégi és a mondatközi írásjelek helyes használata.
A tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának ismerete és megfelelő alkalmazása.
Olvasható, esztétikus írás Rendezett, egyéni íráskép.
46 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
5. KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK, A TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Legyenek képesek megválasztani a A könyvtár dokumentumainak tanulmányaikhoz szükséges felhználásával adott témához dokumentumokat. Tudjanak források keresése,jegyzetelés, információkat gyűjteni, vázlatkészítés. Forráshasználat, rendszerezni, rögzíteni. Tárgyi forrásjegyzék, az idézés módjai. katalógus használata. 6. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok Az egyénileg vagy csoportosan gyűjtött információk elrendezésének képessége. Tömörítő és lényegkiemelő képesség, a képi elemek használatának képessége összefoglaláskor.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Felismerési, mondatelemzési és helyesírási gyakorlatok egyénileg és/vagy csoportosan. A helyesírási szótárak önálló használata önellenőrzéskor, javításkor. Nyelvtani összefoglaló táblázatok önálló értelmezése. Rövid írásbeli szövegek (levél, SMS) alkotása közben a tanév során elsajátított ismeretek alkalmazása. Kooperatív technikák alkalmazása a két nyelv összehasonlításakor.
A 7. osztályban tanult mondattani ismeretek rendszerezése. A tanult helyesírási szabályok rendszerezése, tudatos alkalmazása.
Helyesírási információhordozók használatának képessége.
Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi mondattani ismeretek összehasonlítása
Az anyanyelvi és idegen nyelvi ismeretek összevetésének képessége.
Év végi felmérés szövegértésből, anyanyelvi ismeretekből és helyesírásból.
A továbbhaladás feltételei
A továbbhaladás feltételei
47 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz első évfolyamán egy-egy tananyag feldolgozása során már elsajátíthatnak annyi anyanyelvi ismeretet, hogy előtérbe helyezzük a szóbeli feleletet. A felelet is szövegalkotó tevékenység. Tehát értékeléskor ezt a szempontot is figyelembe vesszük. A szóbeli felelet értékelése következetes, de egyben tapintatosnak is kell, hogy legyen. Sok tanuló küzd lámpalázzal, még akkor is, ha régóta ismert közösség előtt kell megszólalni. Bár a felelet meghallgatása időigényes, de lemondani róla súlyos pedagógiai vétség . Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulói munka értékelése egyben az önértékelés fejlődését is segíti. Alkalmat kell adni a tanulónak, hogy saját teljesítményét értékelje, illetve vonjuk be az osztálytársakat is teljesítményének értékelésébe. Szükséges – még ebben a szakaszban is – a tanulók olvasási képességének verbális és numerikus értékelése. 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1
Témák Év eleji ismétlés A tömegkommunikáció Az összetett mondat A szóalkotási módok Helyesírási ismeretek Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegműfajok és kifejezésformájuk Könyv- és könyvtárhasználat, a tanulási képesség fejlesztése Év végi összefoglalás
48 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok A szelektáló és rendszerező képesség fejlesztése
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az 5–6–7. osztályos nyelvtani, A tanulók képességeinek helyesírási, nyelvhasználati ismeretében differenciált ismeretek ismétlése, rendszerezése. csoportmunka és egyéni munka megszervezése: a tanuló azt ismételje, amiben hiányossága van.
Helyesírási, nyelvhelyességi hibák javításának képessége a helyesírási szabályzat használatával, illetve a nyelvtani ismeretek alkalmazásával.
A továbbhaladás feltételei
Az 5. és 6. osztályos ismeretek felidézése a tanév közbeni felzárkóztatás tervezéséhez szükséges. Rövid, helyesírási, nyelvhelyességi szövegek önálló javítása, korrekciója.
2. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Módszertani javaslatok A szövegértelmező képesség Alapismeretek a Publicisztikai szövegek önálló fejlesztése közlő és befolyásoló tömegkommunikációról elsősorban olvasása és megértése. szövegeken. a befogadás oldaláról. A szövegelemzés alapvető Az értelemtükröző hangos olvasási eljárásainak önálló alkalmazása képesség fejlesztése a (adat-keresés, lényegkiemelés, mondatfonetikai eszközök tudatos ok-okozati összefüggés, vázlat-, alkalmazásával a mondottakhoz jegyzetkészítés, összefoglalás stb.) való viszony érzékeltetésével. Különféle tömegkommunikációs A tömegkommunikáció néhány szövegműfajok kommunikációs
A továbbhaladás feltételei A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása.
49 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport.
Információhordozók kritikai használati képességének továbbfejlesztése tömegkommunikációs műfajok olvasásával és értelmezésével. A tanulók önállóságának növelése az információk felhasználásában.
technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék és hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából.) közösen, egyéni tapasztalatok felhasználásával. Tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbségek (hír és kommentár) megfigyelése szövegek értelmezésével. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl.: azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással csoportosan). A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése.
A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.
3. AZ ÖSSZETETT MONDAT Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az önálló tanulás képességének Az összetett mondat szerkezete, a Az összetett mondat fogalmi fejlesztése tananyagrészek önálló tagmondatok sorrendje, jegyeinek összegyűjtése, feldolgozásával. stílusértéke és hatása a szövegben. rendszerezése önállóan metanyelvi Pozitív tanulási szokások erősítése. szöveg feldolgozása alapján. A mondatrend változatainak megfigyelése, tudatos alkalmazása.
Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.
A továbbhaladás feltételei Alárendelő és mellérendelő mondattok felismerése és megnevezése. A szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Összetett mondatok elemzése egyszerűbb esetekben.
50 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Az utalószó és kötőszó felismerésének, jelölésének gyakorlása páros munkában. A vonatkozó névmás. A vonatkozó névmás fogalmának pontosítása metanyelvi szöveg, táblázat értelmezésével. Sajátos jelentéstartalmú mondatok. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok megismerése, jelentésmódosító hatásuk a kommunikációban. Folyamattervező képesség Helyes kötőszóhasználat fejlesztése algoritmus gyakorlása differenciált értelmezésével. osztálymunkában. Az alárendelő összetett mondatok Az alárendelő összetett mondat elemzési algoritmusának A tagmondatok közötti viszony fajtái, jelölésük, ábrázolásuk: elsajátítása tanári irányítással vagy megállapításával a logikai készség állítmányi önállóan. Az alárendelő összetett fejlesztése. alanyi mondatok fajtáinak felismerése, tárgyi összehasonlítása, különbözőségek határozói felfedezése, ismeretek táblázatba jelzői rendezése. Szerkezeti ábrák értelmezése és készítése tanári Mondattani nyelvhasználati irányítással, majd önállóan. ismeretek alkalmazása szóban és Mondatzsugorítási gyakorlatok (pl. írásban. a különböző határozói mellékmondatok felismerése, Felelettervek önálló készítésével megnevezése a zsugorított mondat lényegkiemelő, összefüggést határozója alapján. felfedező, problémafeltáró- és Felelettervek önálló készítése az 51 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
megoldó, általánosító képesség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése felelettervek kreatív felhasználásával felelet közben. A ismeretalkalmazó és problémamegoldó képesség fejlesztése a tagmondatok közötti kapcsolat felfedezésével.
A szövegek vizuális környezetét átlátó képesség. A meglévő ismeretek újszerű elrendezésének képessége. Az anyanyelv és a tanult német, angol nyelv összevetésével az összehasonlító képesség fejlesztése.
egyes anyagrészekhez ábrák felhasználásával. A mellérendelő összetett mondatok A mellérendelő összetett mondat fajtái. A tagmondatok közötti fajtái: tartalmi és logikai kapcsolatok kapcsolatos nyelvi kifejezési módjainak ellentétes megfigyelése. választó Mondatelemzési gyakorlatok, következtető szerkezeti rajzok készítése. magyarázó A következtető és magyarázó mellérendelő összetett mondatok összehasonlítása, különbözőségük meghatározása tanári irányítással. A többszörösen összetett mondatok vizsgálata. A többszörösen összetett mondat. Elemzési gyakorlatok differenciált osztálymunkában. A szöveg mibenléte. A szöveg A mondat és a szöveg viszonya. mikroszerkezete: a mondategész, mondategység, a tagmondat felismerése, szerepük megfigyelése a szövegszerkesztésben, szövegalkotásban metanyelvi, Tanulói rövid írásbeli szövegek elemző szöveg segítségével. (fogalmazások) vizsgálata A makroszerkezet: bevezetés, nyelvtani, szerkezeti szempontból. tárgyalás, befejezés tudatos, Az anyanyelv és a tanult német, stílusos használata egyéni angol nyelv közötti mondattani élményen alapuló azonosságok és különbözőségek. szövegalkotáskor. 52
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
4. A SZÓALKOTÁSI MÓDOK Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő és a mellérendelő Az alárendelő összetett szavak szavak megkülönböztetése. fajtáinak: (alanyos, tárgyas, határozós, jelzős) megismerése kooperatív munkaformában. A mellérendelő összetett szavak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek megkülönböztetése differenciált osztálymunkában. Helyesírási problémák felismerése. A korábbi évfolyamokon megismert képzők rendszerezése: gyakori névszó és igeképzők. Alaktani elemzések, játékos nyelvi feladatok a szóalkotás gyakorlására differenciált osztálymunkában. A szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszó-alkotás, rövidülés megfigyelése konkrét nyelvi példákon.
A szóösszetétel. Analizáló, szintetizáló, Az alárendelő összetett szavak. konkretizáló, általánosító képesség fejlesztése önálló ismeretszerzéssel. A mellérendelő összetett szavak.
Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése korábban tanult A szóképzés. ismeretek felidézésével, alkalmazásával. Az egyéni aktív és passzív szókincs fejlesztése kreatív szóalkotási A ritkábban használt szóalkotási feladatokkal. módok.
5. HELYESÍRÁSI ISMERETEK Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
A továbbhaladás feltételei
53 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Helyesírási szabályok önálló alkalmazásának képessége.
A magyar helyesírás alapelvei.
A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendszerezése folyamatosan, mindig a tanult nyelvtani ismerethez kapcsolva. A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elvének érvényesítése a tanuló írásbeli munkái során.
Készség az önkontrollra, az önálló hibajavításra. A helyesírási képesség fejlesztése az összetett mondatokhoz kapcsolódó nyelvtani ismeretek alkalmazásával.
Az összetett mondat központozása. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes Az idézetek írásmódja. használata. A számítógép keresőprogramjának Az egyenes és függő idézet felhasználásával, az idézet írásmódja. Az idézetek helyes forrásának megjelölésére a digitális alkalmazása írásbeli szövegek kompetencia fejlesztése. A szóösszetételek helyesírása. alkotásakor. Egybe-, külön- és kötőjeles A helyesírási képesség fejlesztése írásmód gyakorlása differenciált önállóan helyesírási szótárak és a osztálymunkával párban vagy helysírási szabályzat csoportban. felhasználásával. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.
Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelének helyes használata.
Az egyenes (szó szerinti) idézet helyesírása. A begyakorolt alárendelő és mellérendelő összetett szavak helyesírása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás.
6. KITEKINTÉS A MAGYAR NYELV ÉLETÉRE 54 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Fejlesztési célok A magyar nyelv eredetével kapcsolatos, az interneten a keresőprogramok segítségével megtalált források kritikus felhasználásával a digitális kompetencia fejlesztése.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Anyanyelvünk eredetéről kiselőadás írása egyéni vagy páros munkában.
Nyelvünk eredete és nyelvrokonaink.
A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.
Vita a magyar nyelv rokonságával kapcsolatos nézetekről megbízott (a kiselőadást tartó) tanuló irányításával.
Tolerancia és tisztelet más népek nyelve iránt. A kulturált vitatkozás szabályainak betartása. Régi szövegek olvasásával a régi és mai nyelvállapot közötti különbség felfedezésével a megfigyelő, A magyar nyelv korábbi összehasonlító és logikus állapotának megtapasztalása. gondolkodás képességének fejlesztése típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, Önálló információgyűjtő képesség szórendjének jellemzői. Elemző, megfigyelő, hipotéziseket alkotó képesség fejlesztése. A nyelvi normaszegés Nyelvváltozatok és nyelvi normák felismertetésével és értelmezésével a mai magyar nyelvben. a kulturált nyelvi magatartás erősítése.
Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő, régi, archaikus szövegek olvasása, idegenségük megtapasztalása (néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátosság), megértésük segédeszközökkel (pl. egynyelvű szótárakkal) kooperatív A köznyelv, a tanult szaknyelv, a munkaformában. társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a A szókincs mai rétegződéséről kommunikációs helyzetnek szóló szöveg feldolgozásával a megfelelő használatuk. nyelvi állandóság és változás megfigyelése. A változást előidéző okok keresése a témáról való beszélgetés során. A diáknyelv és a szleng szókincsének vizsgálata közösen, az etikai normák figyelembe
55 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
vételével 7. SZÖVEGMŰFAJOK ÉS KIFEJEZÉSFORMÁJUK Fejlesztési célok Tananyag Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése a mindennapi életben használatos iratok kitöltése kapcsán.
A mindennapi élet néhány alapvető, hivatalos irata.
Önismereti, önkifejező, önérvényesítő képesség fejlesztése önéletrajzírással.
Önéletrajz. tartalmi és formai kérdései.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Nyugta, kérdőív, kérvény kitöltése közösen, majd önállóan. Gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az önéletrajz tartalmi és formai kérdései. A klasszikus és új típusú önéletrajz közötti tartalmi és formai különbségek felfedezése. Önéletrajz írása. Nyelvhasználati, helyesírási ismeretek alkalmazása önéletrajz íráskor.
8. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK- A TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismerjenek meg elektronikus Különbző témákhoz információk domumentumokat, ezek gyűjtése elektronikus jellemzőit, legyenek képesek dokumentumokból; adatok pontos használatukra. Ismerjék meg az lejegyzésének szabályai, idézés, elektronikus információkeresés hivatkozás. technikáit, szabályait, lehetőségeit. Ismerjék és használják az elektronikus könyvtárat.
A továbbhaladás feltételei A gyakrabban használt, a mindennapi élethez kapcsolódó hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.
A továbbhaladás feltételei
9. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS 56 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Fejlesztési célok Ismeretalkalmazó, rendszerező képesség fejlesztése összefoglalás alkalmával.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A nyelvi egységek jelentéstani, szerkezeti összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, összefoglaló táblázatok értelmezése. A nyelvi egységek kommunikációs szerepének vizsgálata pl.: beszélgetés, vita közben. A 8. évfolyam nyelvtani anyagához kapcsolódó helyesírási gyakorlatok differenciált osztálymunkában. Játékos nyelvi és helyesírási vetélkedő rendezése heterogén csoportok között.
Az 5–8. évfolyamon tanultak rendszerezése, összefoglalása. A szavak jelentésének, szófaji és mondatbeli szerepének összefüggése.
A magyar helyesírás rendszere. A tanulók önállóságának fejlesztése a helyesírási szabályok alkalmazásában és az önellenőrzésben.
Továbbhaladás feltételei
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz második évfolyamán fontos, hogy a tanulók minél többféle helyzetben kipróbálhassák magukat. Ezekben a helyzetekben még jobban igénylik az értékelést, hogy megerősítést vagy útba igazítást kapjanak, azaz nagyon fontos számukra a pedagógus szóbeli, írásbeli szöveges értékelése, illetve az osztályzatokkal történő minősítés. A diagnosztikus és összegző minősítés mellett érdemes minél gyakrabban élünk a formatív értékeléssel. Ez az értékelési forma alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák, nehézségek feltárását, ami lehetővé teszi a tanuló számára az önkorrekciót. Az értékelés, a sikerek és kudarcok befolyásolják a tanuló tanulási motivációját. A kamaszgyerek esetében ez fokozottan érvényesül. Tehát nagy körültekintést igényel a pedagógus részéről. Minden esetben megfontoltan és tapintatosan kell eljárni, főleg elmarasztalás esetén. A fejlődő tendenciát erősíteni, a továbbhaladást ösztönözni, a teljesítményt bizonyos esetekben érdemjeggyel ismerjük el. A fogalmazások közül azokat osztályozzuk, amelyeket jól előkészítettünk. 57 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
58 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
IRODALOM 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Témakörök Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés A könyvek varázsa Ritmusos játékok-játékos ritmusok Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Az ember világa Év végi összefoglalás 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Fejlesztési célok Tananyag Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése.
Az 1-4. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása. Az alsó tagozatban tanult műfajok fő jellegzetességei.
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Az eddig tanult irodalmi ismeretek A 4. osztály végén megfogalmazott felidézése különböző továbbhaladási feltételek. munkaformákban. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly,
59 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése.
A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése.
2. A KÖNYVEK VARÁZSA Fejlesztési célok A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi élmények iránti fogékonyság erősítése. Az információhordozók kritikai használati képességének továbbfejlesztése.
Különböző szövegműfajú hangerő, beszédtempó gyakorlása szövegek néma és hangos olvasása, folyamatosan, minden tanítási értése. órán, tréningszerűen. A hangos, kifejező olvasás és a néma, értő olvasás gyakorlása és ellenőrzése. A taneszközök használatának megismerése. Diagnosztizáló mérések. A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása.
Kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő vagy ismeretterjesztő szöveg kellő tempójú, a megértést biztosító olvasása, felolvasása.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az írók, költők korábban olvasott műveinek közös felidézése. A címadás gyakorlása. A cselekmény felidézése, tömör összefoglalása. Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. A tanulócsoport olvasási szokásainak megbeszélése. Érvek és ellenérvek megfogalmazása a tömegkommunikációs eszközök hatásairól. Ellentétes véleményeket képviselő csoportok kialakítása, a vélemények szembesítése.
Továbbhaladás feltételei
Egy rövid vers különféle fordításainak összevetése,
A műfordítás mint kulturális jelenség ismerete, néhány példa.
Művek a világ- és/vagy magyar irodalomból az olvasás szeretetéről, a tömegkommunikációs eszközök különféle hatásairól. Pl.: Szabó Lőrinc: Olvasás, Móra Ferenc: A századik könyv, Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban.
A vélemények különbségének felismerése, tudatosítása, erre épülő tolerancia.
Az epikai művek formai jellemzőinek ismerete.
Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése.
60 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
beszélgetés a különbségek okairól, hatásáról.
A műfordítás.
3. RITMUSOS JÁTÉKOK - JÁTÉKOS RITMUSOK Fejlesztési célok Tananyag A meglévő tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése.
Az önálló és csoportos ismeretszerzés hatékonyságának megtapasztalása. Törekvés a saját tanulási stratégia fokozatos kialakítására. A szókincs bővítése, árnyalása, a kifejező képesség fejlesztése az olvasott szövegben található új kifejezések felhasználásával. Képesség az ütemhangsúlyos verselés ritmusának felismerése.
A ritmus. Néhány mondóka, népi játék, találós kérdés, közmondás, szólás ritmikai jellemzői.
Néhány (két-három) népdal ritmikai jellemzői. A hangsúlyos verselés, az ütem, a hangsúlyos és hangsúlytalan szótag. A népköltészet hatása Petőfi Sándor verseiben. Dunántúli népköltési gyűjtemény
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A korábban tanult verstani ismeretek felidézése pl. ötletbörze segítségével. A tanult műfajok sajátosságainak felfedezése. Tanári magyarázat után különböző játékos szövegek, népdalok, műköltészeti alkotások ritmusának felismerése egyéni és csoportos formában. Egy népi játék eljátszása. A már ismert népdalok felidézése. Versek ritmusának összehasonlítása, verses történetek átírása prózába, az átírások összevetése, megbeszélése. A már ismert Petőfi-művek felidézése előzetes feladatként. A megbeszéléskor a tanulók tanári irányítással összevetik ismereteiket, tapasztalataikat. A rímelés megfigyelése megadott
A továbbhaladás feltételei Változatos ritmikai és zenei formálású lírai művek ismerete. A fejezet feldolgozása során megismert népköltészeti műfajok jellemzőinek felismerése.
A ritmus eszközeinek ismerete.
Az ütemhangsúlyos verselés ritmusának ismerete. A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótag megkülönböztetése.
61 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Az összehasonlító és elemző képesség fejlesztése a rímfajták jellemzőinek felismerése és összehasonlítása során.
szempontok alapján pedagógus irányításával, csapatmunkában majd önállóan. Verselési játékok különböző tevékenységformákban. Az összehasonlító és elemző Az időmértékes verselés, a rövid és A versek témájának, hangulatának, képesség fejlesztése az a hosszú szótag. hangnemének megbeszélése ütemhangsúlyos és az időmértékes Versek a 20. század irodalmából, a csapatmunkában, a tapasztaltak verselés jellemzőinek felismerése kortárs magyar gyermek-költészet összevetése frontálisan. során. néhány alkotása: Pl. Weöres Memoriterek ritmikus A kifejezőképesség fejlesztése a Sándor: A tündér,Nemes Nagy hangoztatása, memoriterek memoriterek hangoztatása során. Ágnes: Déli felhők Varró Dániel, tanulása. Kovács András Ferenc versei stb. 4. MESÉK BŰVÖLETÉBEN Fejlesztési célok A meglévő tudás mozgósítása, felelevenítése, új szempont szerinti rendezése. A kultúrák közötti különbség felismerése, átélése, elfogadása. A hangos, kifejező olvasás képességének gyakorlása a mesék feldolgozása során.
- válogatás Néhány gyakori rímfajta (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím). A tiszta rím és az asszonánc.
Néhány gyakori rímfajta ismerete. A rövid és a hosszú szótag megkülönböztetése. Verstani alapismeretek, az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés közötti különbségek ismerete. A versek témájának, hangulatának, hangnemének megnevezése. Memoriterek szöveghű ismerete, értelmező előadása, néhány találós kérdés és közmondás.
Tananyag
A továbbhaladás feltételei
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A népmese és a műmese, a verses Az alsó tagozatban megismert és a prózai forma. mesefajták műfaji sajátosságainak felismerése tanári irányítással vagy Mesék a klasszikus és a mai önállóan. magyar irodalomból és a A különböző kultúrák meséinek világirodalomból. megismerése egyéni, csoportos Mesefajták: néhány gyakori munkaformában, a tapasztaltak mesefajta (pl. állatmese, csalimese, összevetése frontálisan. tündérmese) A hangos olvasás gyakorlása szereposztásban. A mesei jellemzők, motívumok, A mesék csoportosítása kooperatív meseformulák technikával.
Egy rövid mese értő, értelmező felolvasása a szereplők jellemének érzékeltetésével. A megismert mesefajták néhány műfaji sajátosságának ismerete. A mesei jellemzők ismerete. A jegyzetelés, vázlatkészítés
62 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A rendszerezés, a csoportosítás képességének fejlesztése a mesefajták és a szerkezeti sajátosságok szintetizálása során.
Az elemző képesség fejlesztése a különböző nyelvállapotú mesék olvasása során. A szövegalkotási képesség fejlesztése, kreatív szövegalkotás. A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangoztatásával.
(pl.: mesekezdet, mesezárás, állandó kifejezések, meseszámok, átváltozások, eszközök, tárgyak, ismétlődő tettek, cselekedetek, szereplők, szerepkörök, helyszínek). Válogatás pl .A tündértó titka, A Duna meséje, A Hany tündére és más mesékől Sopron környéki mesék Grimm, Andersen, Benedek Elek meséiből Marchen um den Ödenburger Raum - vélogatás
A humor szerepének érzékelése különféle mesékben. A mesei jellemzők megismerése, megfigyelése az alsó tagozatban tanultak felhasználásával. A mesei motívumok táblázatba foglalása. A mesék cselekményének összefoglalása. Dramatizálás, meserészletek eljátszása pl. bábokkal. A beszélő név jellemzőinek megismerése, beszélő név kitalálása mesei szereplőknek. A népmesék korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése és értelmezése szótárak lexikonok A beszélő név. segítségével. Szövegalkotási gyakorlatok különböző munkaformákban. „Egérrágta”, Nyelvi sajátosságok. bevezetés, befejezés stb. nélküli Nyelvváltozatok. mesék kiegészítése, a különféle megoldások összehasonlítása. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Memoriterek tanulása.
5. PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ Fejlesztési célok Az irodalmi mű, mint a kulturális
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az epikus művek szerkezeti
Az epikus művek szerkezeti
ismerete. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben A beszélő név felismerése. A mai és korábbi nyelvállapot különbségeinek felismerése. Mese írása mesei motívumok felhasználásával egy-másfél oldal terjedelemben. Meserészletek szöveghű ismerete, kifejező előadása.
A továbbhaladás feltételei A mű részeinek értő, értelmező
63 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
emlékezet szereplőjének és közvetítőjének elmélyült befogadása, egyéni, csoportos és közös munkára épülő feldolgozása.
egységei (előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás) és jellemzőik.
Az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése az Az elbeszélő költemény. alkotást méltató szövegek megismertetésével.
Az összehasonlító és az elemző képesség fejlesztése a prózai és verses forma összehasonlítása során.
A próza és a vers közötti különbség.
Néhány szókép (hasonlat, megszemélyesítés, metafora) és jellemzőik. A képiség megjelenése a műben. A megfigyelő képesség fejlesztése a nyelvi alakzatok megismerése
Néhány nyelvi alakzat (megszólítás, felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés) és
egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. Jósolás: a művet kezdjük el olvasni, és időnként megállva jósoltassuk meg, hogyan fog folytatódni a történet. Írassunk a műhöz egy másik befejezést! Válasszuk ki közülük érvek meghallgatása után a legjobbnak tűnőt! Feladatok a különböző műfaji ismertetőjegyek felismerésére, a jellemzők egyéni vagy csoportos táblázatba foglalása, a megoldások összevetése. Gyakorlatok a prózai és a verses forma jellemzőinek feltárására, a vers cselekményének, figuráinak átírása prózába. A szóképek felismerésének gyakorlása, hasonlatok, metaforák írása. Nyelvi alakzatok keresése majd írása páros munkában, egymás megoldásainak értékelése, önértékelés, a tanulságok és e legjobban sikerült megoldások közös megbeszélése. A meseszerű és reális elemek
felolvasása a párbeszédek érzékeltetésével. Az epikus művek szerkezeti elemeinek ismerete. A tetőpontok, a fordulópontok, a kitérők érzékelése. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. Az alkotás műfaji jellemzőinek felismerése, más műfajoktól (pl. a mesétől) való különbségének érzékelése. A próza és a vers közötti különbségek felismerése. A hasonlat, a megszemélyesítés és metafora ismerete, értelmezése, hangulati hatásuk felismerése.
Néhány gyakori nyelvi alakzat
64 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
során.
jellemzői.
keresése a szövegben egyéni és csoportos munkában, a tapasztaltak megbeszélése frontálisan. Vélemény megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, helyzetekről. Feladatok az idő és a tér megállapítására, rajzok készítése a helyszínekről, az alkotások összevetése, megbeszélése. Az ütemhangsúlyos verselés felismerésének gyakorlása. Páros rímű vers írása megadott szavak felhasználásával. Fogalmazási gyakorlatok: pl. a szobád leírása valamelyik sarokból elindulva. Azonos tárgyról különféle nézőpontból (vagy hangnemben) készített leírások összevetése. Kreatív feladatok: pl. kiscsoportos tablók komponálása János vitézről, képregény alkotása a mű lényeges mozzanatairól, stílusjáték a francia udvarban történtekről. Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása. Hangformáló gyakorlatok.
A meseszerű és a valós az elbeszélő költeményben.
A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi A szociális kompetencia fejlesztése választásai. mások véleményének türelmes és figyelmes meghallgatása, szembesítése során. Az idő és a tér az elbeszélő A tér- és időészlelés képessége. művekben. A verselési mód, a rímfajták felismerésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztése adott nézőpontú leírások megfogalmazásával és összehasonlításával. A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek ritmikus hangoztatásával.
Az ütemhangsúlyos verselés, a felező 12-es. A páros rím. Az elbeszélés és a leírás műfaji jellemzői. A mű részleteinek dramatikus feldolgozása.
felismerése és értelmezése.
A meseszerű és a valós közötti különbség érzékelése. Saját vélemény megfogalmazása a szereplők erkölcsi választásairól, döntéseiről, és azok megvédése érvek és a szövegből vett idézetek felhasználásával. Az idő és a tér mozzanatainak azonosítása. Az ütemhangsúlyos felező 12-es és a páros rím ismerete. Nyelvileg és tartalmilag egyaránt jól formált elbeszélés írása leíró résszel egy-másfél oldal terjedelemben. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása: (15- 20 versszak a műből).
65 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
6. MÚLTUNK A MÍTOSZOKBAN Fejlesztési célok A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése. Vizuális és auditív információk célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: a történelemórákon tanultak felidézése. A mítoszok jellemzőinek feltárása projektmunkában vagy kooperatív technikával. Egy-egy mítoszhoz kapcsolódó különféle korokban született képzőművészeti és/vagy zenei alkotás összegyűjtése és összevetése csoportmunkában, a csoportok munkájukat bemutatják a többieknek. A mítoszok és a mesék jellemzőinek megfigyelése, összehasonlítása tanári irányítással. A tanulást segítő grafikus módszerek alkalmazása: például a két különböző műfajú és rendeltetésű szövegtípus összehasonlítása, a tapasztalatok ábrázolása Venn-diagram segítségével. Kreatív feladat: Egy-egy mítoszi történet egyéni vagy csoportos átültetése a mai viszonyok közé, a
A mítoszok és a mitológia fogalmának, néhány ismertetőjegyének az ismerete.
Néhány mítosz (legalább három-négy ismerete).
Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismerése, egy-egy téma megjelenítése más művészeti ágakban. Az összehasonlítás képességének fejlesztése a mítoszfeldolgozások olvasása és a mesékkel való összevetés során.
A mítoszok és a mesék különbségei.
Az empátia megjelenése az
A továbbhaladás feltételei Alapismeretek a mítoszokról.
Adott feladat kapcsán részvétel a csoportos kutatómunkában.
A mítosz és a mese megkülönböztetése.
66 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
irodalomban.
különféle megoldások megbeszélése, a helyzetek átélése, dramatikus megjelenítése az Tapasztalatszerzés a dramatikus empátia fejlesztésére. feldolgozás sajátosságairól. Kreatív feladatok: Kiscsoportos tablók készítése egy-egy ismert görög mítosz szereplőiről/cselekményéről; egy görög istenhez szertartás kitalálása és bemutatása stb.
A görög mitológiai történetek dramatikus feldolgozási lehetőségei.
7. A BIBLIA VILÁGA Fejlesztési célok A meglévő ismeretek felelevenítése, újrarendezése. A történeti és erkölcsi érzék fejlesztése bibliai történetek olvasása és feldolgozása kapcsán. A kulturális és történeti távolság felfedezése, megértése és elfogadása.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A Biblia, Koncentráció: a történelemórákon tanultak felidézése. Ószövetség, Térképhasználat során a bibliai helyszínek megkeresése. Újszövetség, A kulturális és történeti különbözőség egy-egy példájának evangélium, megfigyelése és megbeszélése az életmód, a tárgyi kultúra stb. próféta, szállóige. kapcsán. Az elbeszélő személyének Bibliai történetek. megállapítása, a nézőpontváltásos történetmondás gyakorlása adott rövid elbeszélő szövegek Az elbeszélés nézőpontja, az feldolgozása és újraírása során. elbeszélő személye, az elbeszélő és Egy kiválasztott történet csoportos
A továbbhaladás feltételei Alapismeretek a Bibliáról. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése.
Az elbeszélő személyének megállapítása, az elbeszélő és a szereplő értelmezése.
67 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
a szereplők.
feldolgozása, irodalmi és képzőművészeti alkotások összegyűjtése, az eredmények előadássá, prezentációvá formálása és bemutatása. Az önálló feladatvégzés, ismeretszerzés gyakorlása. Az anyaggyűjtés és elrendezés gyakorlása.
Könyvtári tájékozódás, a különböző információhordozók használatának és az internet kereső programjának a felhasználásával. A digitális kompetencia fejlesztése. Könyv- és könyvtárhasználat. 8. AZ EMBER VILÁGA Fejlesztési célok A hangos olvasás fejlesztése különböző műfajú szövegekkel.
A kifejezőképesség fejlesztése, a kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelő nyelvhasználat erősítése.
Az önálló munka és a csoportos kooperáció alapvető műveleteinek élménye.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A korosztály életproblémáihoz és A művek közös és önálló olvasása, érdeklődéséhez kapcsolódó versek, értelmezése, közös megbeszélése. elbeszélések olvasása, Gyakorlatok az feldolgozása. olvasmányélmények rövid megfogalmazására különféle, A közösség néhány jellemző szóbeli és írásos műfajokban. élethelyzetének, konfliktusának Feladatok néhány, a korosztály megjelenítése az irodalomban. életproblémáihoz és érdeklődéséhez kapcsolódó irodalmi téma megismerésére A tájleíró költemény, az életkép, a páros vagy csoportos munkában. A regény. téma bemutatása idézetek Petőfi Sándor: Az alföld és még segítségével és kommentárral. két-három verse (pl. István Az alkotások műfaji öcsémhez, Egy estém otthon, sajátosságainak felismerése, a Szülőföldemen, jellemzők összegyűjtése és közös
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek és a könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjainak ismerete. Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak ismerete.
A továbbhaladás feltételei Különböző témájú versek értő, értelmező felolvasása a művek hangulatának érzékeltetésével. Az olvasmányélmény megfogalmazása. Néhány alapvető irodalmi téma felismerése. A tájleíró költemény, az életkép, a regény műfaji jellemzőinek ismerete.
68 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Arany János: Családi kör.
megbeszélése. A lírai művek témájának, hangnemének Hangulatának megfigyelése, pl. egy mű hangulatához illő zenerészlet keresése. Kreatív gyakorlatok (pl. szereplő jellemzése egy másik szereplő szempontjából, egy szereplő feltételezhető gondolatainak megfogalmazása stb.). A szövegekhez kapcsolódó illusztrációk megfigyelése, illusztráló rajzok készítése. A regényből készült film, vagy abból részletek megtekintése. A regény és a film összehasonlítása a kifejezőeszközök, a befogadói élmény és a jelentés szempontjából. Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása.
A szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.
Verbális és nem verbális kapcsolata, együttes értelmezésük. Az összehasonlító képesség fejlesztése egy regény és annak Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk különféle feldolgozásainak összevetése során. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. A kifejezőképesség fejlesztése a versek ritmusának érzékeltetésével. Szöveg és illusztráció kapcsolata, alapvető típusai. 9. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok Tananyag A nyelvhasználati, szövegalkotási és szövegértő képesség komplex fejlesztése.
Az 5. osztályban tanult ismeretek rendszerezése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanult ismeretek alkalmazása az év végi összefoglaló feladatokban. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok.
Az epikai és lírai művek jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, a verselés. A lírai alkotás témájának, hangnemének és hangulatának felismerése.
Művek önálló elolvasása után a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, gondolatainak megértése.
Memoriterek szöveghű, kifejező előadása (pl.: Petőfi Sándor: Az alföld, Arany János: Családi kör). A továbbhaladás feltételei Az év során megfogalmazott továbbhaladási feltételek.
69 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Rendszerező, isme-reteket alkalmazó és tudatosan használó kommunikációs képesség fejlesztése.
A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása különböző szövegtípusokon.
Év végi felmérés szövegértésből. Az irodalmi feladatlap év végi felmérésének megírása.
Mérések szövegértésből, irodalmi ismeretekből.
Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése és megértése Az összefoglalás sajátosságainak különböző munkaformákban és ismerete. feladattípusokkal.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A számonkérés szóban és írásban is történik.Nagy hangsúlyt fordítunk a szóbeli ellenőrzésre. Ha a tanulók írásbeli szövegalkotását értékeljük, adunk néhány mondatos szöveges értékelést is. Az érdemjeggyel történő értékelés ugyanis nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat a fejlesztésre. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába bevonjuk a többi tanulót is, adunk számukra megfigyelési szempontokat. De a felelő számára is lehetővé tesszük, hogy értékelje saját teljesítményét. Ez a szocializálódásnak egyik lényeges állomása. Az értékeléskor figyelünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük.
6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Témakörök Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés 70 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Kezdődjék a kalandozás! Monda, rege, legenda, ballada, románc Arany János: Toldi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Jellem, kaland, konfliktus az elbeszélő műfajokban Ízelítő a költészet remekeiből Év végi összefoglalás 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Fejlesztési célok Tananyag Áttekintő, lényegkiemelő, rendszerező képesség fejlesztése. Hatékony műveletvégzés és információ-felhasználás. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Az 5. évfolyamon tanultak Az ismeretek felidézése, Az 5. osztályban rendszerezése, ismétlése, rendszerezése differenciált megfogalmazott továbbhaladási alkalmazása. tevékenységformákban. Az észlelt feltételek. hiányosságok pótlására irányuló A tanult műfajok fő gyakorlások egyéni, páros és/vagy jellegzetességei. csoportmunkában. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerő, Különböző szövegműfajú szövegek beszédtempó gyakorlása folyamatosan, néma és hangos olvasása, értése. minden tanítási órán, tréningszerűen. A hangos, kifejező olvasás és a néma, értő olvasás felmérése. A taneszközök használatának megismerése. A Diagnosztizáló mérések. kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása.
2. KEZDŐDJÉK A KALANDOZÁS! - BEVEZETŐ 71 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Fejlesztési célok A hangos olvasási képesség fejlesztése a párbeszédes, leíró és elbeszélő részek felolvasása során.
Tananyag Egy-két, a korosztály számára érdekes és izgalmas szöveg az olvasásról, a könyvekről, illetve ezek szerepéről az ember életében.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A mű/művek közös és önálló olvasása, eszmecsere az olvasás öröméről és „nehézségeiről”. Kedvenc olvasmányok (nem csak szépirodalmi) élményszerű, kedvcsináló bemutatása.
3. MONDA, REGE, LEGENDA, BALLADA, ROMÁNC Fejlesztési célok Tananyag Könyvtári tájékozódás, a különböző információhordozók használatának képessége. Az összehasonlító képesség fejlesztése a műfaji jellemzők felismerése során.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A monda műfaji jellemzői, néhány Ismeretek gyűjtése az mondatípus. ősköltészetről, a költészet A mondakör fogalma. kialakulásáról könyvtárak, az internet segítségével. A tapasztalatok összevetése, összegzése, összefoglalása vázlat formájában. A monda műfaji jellemzőiről vázlatírás. Két-három magyar történeti monda A monda és a mese műfaji (pl. A magyarok eredete és/vagy A jellemzőinek összehasonlítása csodaszarvas, konkrét szövegpéldák kapcsán, az A fehér ló mondája és/vagy A eredmények megjelenítése pl. balatoni kecskeköröm. Venn-diagram segítségével. Válogatás Sopron és környéke A műfajok ismertető-jegyeinek
A továbbhaladás feltételei A mű/művek értő olvasása, felolvasása a párbeszédes, leíró és elbeszélő részek kifejező felolvasásával. Igény és képesség az olvasás örömének megosztására, az olvasottak és a befogadás tapasztalatának rövid összefoglalására.
A továbbhaladás feltételei Gyermekeknek szóló néhány ismeretterjesztő kézikönyv, lexikon, szótár ismerete, használata.
Egyszerűbb szövegek műfaji különbségeinek érzékelése, néhány jellemző ismerete.
72 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
mondakincséből Pl. A Hanság ősregéje, A Pihenő-kereszt, Kincsek a Fertő fenekén, A Fertő forrása, A Kecske-templom, Brennbergbánya története, Út a Fekete aranyhoz, A feketevárosi török stb. A rege, a legenda, a ballada, a románc műfaji jellemzői. Pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról, egy legendarészlet Kőmíves Kelemenné, A hangos olvasási képesség Arany János: A walesi bárdok, fejlesztése a párbeszédes és elbeszélő részek felolvasása során. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka című művek olvasása során. A szókincs bővítése és árnyalása, a Dunántúli népköltési gyűjtemény-válogatás kifejezőképesség fejlesztése az Ballada-variánsok olvasott szöveg kapcsán.
Néhány gyakori szókép, nyelvi alakzat és jellemzői.
Az összehasonlító és elemző képesség fejlesztése az ütemhangsúlyos és időmértékes
táblázatba foglalása. Az olvasott balladák „hiányzó” elemeinek megírása, a született szövegek felolvasása, összehasonlítása. A tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek megkülönböztetése a kifejező felolvasás segítségével. Gyakorlatok a szóképek és nyelvi alakzatok felismerésére, jelentéseik, jelentésmódosító szerepük értelmezésére. Adott szövegrész szóképeinek, alakzatainak átírása, helyettesítése.
A jegyzetkészítés, vázlatírás alapjainak ismerete, néhány vázlatpont önálló összegyűjtése, vázlat önálló kiegészítése. Az elbeszélő és dramatikus műrészletek különbségeinek ismerete. Néhány gyakori szókép és nyelvi alakzat ismerete, értelmezése, hangulati hatásuk felismerése.
Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés gyakorlása, verssorok, versszakok írása adott ritmus szerint. A leggyakoribb verslábak felisme-résének gyakorlása. Versszakok újraírása más ritmusban. Műrészletek dramatikus Néhány gyakori versláb ismerete. megjelenítése csoportosan, a különféle dramatizálások összevetése, beszélgetés szöveg és előadás, illetve az előadások Alapismeretek a dramatikus különbségeiről. Különféle megjelenítési formákról. dramatikus formák kipróbálása (pl.
Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés. 73
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
verselés jellemzőinek felismerése során. A kifejezőképesség fejlesztése memoriterek hangoztatása során.
A leggyakoribb verslábak. „Körös körül Rába vize….”
4. ARANY JÁNOS: TOLDI Fejlesztési célok A hangos olvasás gyakorlása hangsúlyos verselésű mű felolvasásával. Áttekintő, lényegki-emelő, rendszerező képesség fejlesztése.
bábjáték, némajáték, helyzetgyakorlatok), a szerzett tapasztalatok megbeszélése, összefoglalása Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A Toldi műfaji sajátosságainak megfigyelése, összehasonlítása az eddig tanult epikai műfajokkal. A mű cselekményének és szerkezetének megfigyelése. Események időrendbe állítása, vázlatírás, vázlatpontok sorrendjének megállapítása. A jellemábrázolás módjainak, az epizód szerepének, a főhős jellemfejlődésének megfigyelése. Gyakorlatok rövid, néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására a szereplők jelleméről és tetteiről: pl. bírósági tárgyalás megtartása (védelem és vád képviselői) a vitéz halála után, gyászbeszéd stb. Elbeszélés és leírás alkotása
Az elbeszélő költemény.
A mű cselekménye és szerkezete. A tér- és időészlelés képességének A tér és az idő. fejlesztése. Irodalmi művek értelmezése, kifinomult szövegelemzési képesség, az irodalmi kifejezésmód iránti fogékonyság erősítése, a történeti és az esztétikai érzék fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése szóbeli vélemény megfogalmazásával. Az ítélőképesség fejlesztése érvek
A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lelki folyamatok megjelenítése. A jellemzés eszközei. A jellemzés tartalmi és formai hagyományai: a jellemzés mint műfaj, a jellemzési módok.
Memoriterek szöveghű, kifejező előadása: egy balladából részletek, néhány versszak a Rege a csodaszarvasról című műből.
A továbbhaladás feltételei Szövegek műfaji különbségeinek felismerése. Hangos olvasás a versritmus érzékeltetésével. A szereplők cselekedeteinek, jellemének, nézeteinek megértése.
Néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről, szubjektív benyomások megfogalmazása, érvelés idézetekkel alátámasztva.
74 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
megfogalmazásával.
különböző nézőpontból. Az elbeszélői előadásmód sajátosságainak a megfigyelése. Néhány gyakori szó-kép, nyelvi alakzat fel-ismerése és megnevezése. A költő nyelvhasználatának (képes beszéd, hangulatteremtés, szó-rend stb.) megfigyelése, folyamatos szógyűjtés. Népi motívumok gyűjtése. A János vitéz és a Toldi összehasonlítása különféle, előre megbeszélt szempontok alapján, csoportbontásban. A tapasztalatok közös összevetése. Verselési, rímelési gyakorlatok. Kiscsoportos tablók komponálása Toldi Miklósról. Jelenetek előadása a Toldi cselekményelemeiből vagy kitalált helyzetek alapján. Forgatókönyv részlet, filmajánló, reklámfilm tervezése a „Toldi” című filmhez. Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása.
Az előadásmód sajátosságai. A szövegalkotási képesség fejlesztése.
Néhány gyakori szókép, nyelvi alakzat és jellemzői.
A megfigyelő képesség fejlesztése az elbeszélői előadásmód elemzése Nyelvi sajátosságok. során. A meglévő tudás mozgósítása.
Művek összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek megnevezése. Az egyéni kifejezésmód és a kooperáció fejlesztése dramatikus játékokkal
Hangsúlyos verselés, felező tizen-kettes, páros rím. A Toldi dramatikus feldolgozási lehetőségei.
5. GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Elbeszélés írása jellemzéssel és /vagy leírással kb. másfél-két oldal terjedelemben. Néhány gyakori költői kifejezőeszköz és nyelvi alakzat ismerete, hangulati hatásuk felismerése. Korábbi évszázadokban született szöveg és a mai nyelvállapot különbségének felismerése, egy-két konkrét nyelvi különbség ismerete. Az ütemhangsúlyos felező 12-es, a gyakori rímfajták ismerete. Alapismeretek a dramatikus feldolgozás sajátosságairól. Memoriter, 10-15 versszak szöveghű, kifejező előadása.
Továbbhaladás feltételei
75 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Irodalmi művek értelmezése, kifinomult szövegelemzési képesség, az irodalmi kifejezésmód iránti fogékonyság erősítése, a történeti és az esztétikai érzék fejlesztése. A történelmi regény, a regény műfaji sajátosságainak felidézése, bővítése (pl. a kaland, a hős, az Hatékony, önálló információgyűjtés értékszerkezet). a szótárak, lexikonok, az internet kereső programjainak A regény kora, helyszínei, felhasználásával. szereplői, cselekménye, szerkezete, motívumai.
Az idő- és térszerkezet érzékelése.
A regény önálló elolvasása. Műrészletek felolvasása. Az önálló elolvasás előtt: Ismeretek önálló és/vagy csoportos összegyűjtése és megbeszélése a regény történeti koráról, a megírás koráról és a szerzőről. A történelmi regény kapcsán a hitelesség és a fikció összefüggésének néhány problémája, egy-egy szövegrészlet ismert történelmi regényekből. A cselekménynek, a szerkezetnek, az ismétlődő motívumok szerepének megfigyelése csoportmunkában, a tapasztalatok közös összegzése. A főszereplők regénybeli „életútjának” nyomon követése (pl.: közösen készített térkép készítése). A szereplők tulajdonságait legjobban kifejező szövegrészletek összegyűjtése és összevetése. Az érzelmek kifejezésének formái a regényben: önálló és vagy csoportmunka. A regény, illetve a történelmi regény műfaji sajátosságai a regényben, jellemző szövegrészletek válogatása.
A házi olvasmányként elolvasott mű cselekményének összefüggő ismertetése, a befogadói élmény kifejezése, önálló vélemény alátámasztása idézetekkel. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása az olvasmány hatásáról. A közösen elemzett motívumok értelmezésének önálló összefoglalása írásban és szóban. A cselekmény utólagos felidézése, a szereplők jellemzése alapos szövegismeret birtokában. A mű idő- és a térszerkezetének felismerése. A szereplő külső és belső jellemzőinek összefoglalása. A mű értékszerkezetének felismerése.
76 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Az egyéni kifejezésmód és a kooperáció fejlesztése dramatikus játékokkal
A regény adaptációinak feldolgozása, mű és adaptáció összehasonlítása. Elbeszélés, jellemzés és leírás alkotása különböző nézőpontból a regény szereplőinek, cselekményének kapcsán. Elbeszélés írása párbeszéddel önállóan vagy páros munkában. A regény dramatikus feldolgozása például egész csoportos improvizáció a katonák toborzásáról; egész osztályos tablókészítés a törökök és a magyar vitézek szembenállásáról; az egri vár alaprajzának közös megrajzolása, a katonák szálláshelyének, stb. pontos kijelölésével; jelenet arról, miről álmodik egy katona a közelgő török elleni csata előtt. Memoriter tanulása.
Az Egri csillagok dramatikus feldolgozásának lehetőségei.
6. JELLEM, KALAND, KONFLIKTUS AZ ELBESZÉLŐ MŰFAJOKBAN Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A hangos olvasási képesség és a Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Az elbeszélő költemény műfaji szövegértési képesség gyakorlása sajátosságainak felfedezése, régies nyelvezetű szövegen. megnevezése. Mesei elemek a Az elbeszélő költemény. műben: egyéni és/vagy csoportos
Műfaji ismeretek a történelmi regényről. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről. Elbeszélés írása jellemzéssel és /vagy leírással kb. másfél-két oldalas terjedelemben. Ismeretek a dramatikus feldolgozás sajátosságairól. Memoriter szöveghű és kifejező előadása a műből (pl. Dobó esküje.)
A továbbhaladás feltételei A szövegek műfaji különbségeinek érzékelése.
77 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
gyűjtés, a szövegből vett Mesei elemek. idézetekkel, mesei párhuzamokkal. A szereplők egymáshoz fűződő Néhány elbeszélés (legalább viszonyának feltérképezése. három) A szereplők tulajdonságainak, olvasása, legalább egy a 20. század tetteinek értékelése. második feléből. Véleményalkotás, mások véleményének meghallgatása. A szerkezeti jellemzők vizsgálata. A szókincs árnyalása és bővítése, a Helyzetek, Lényegkiemelés, vázlatkészítés. kifejező képesség fejlesztése az Adaptációk (film, rajzfilm) olvasott szövegben található kalandok, megtekintése, megbeszélése, az kifejezések felhasználásával. irodalmi mű és az adaptáció konfliktusok, összehasonlítása, különös tekintettel az időbeli távolságra és szereplők, a művészeti ág/technika nyújtotta lehetőségekre. Verselési jellemzések, gyakorlatok. A hexameter A hangos olvasási képesség szerkezetének megfigyelése. gyakorlása különböző korokból Műrészlet „skandáló” olvasása. származó lírai művek értő, Az időmértékes verselés, a Lírai művek közös és értelmező előadásával, a történeti hexameter. önálló olvasásának gyakorlása, és az esztétikai érzék fejlesztése. feldolgozása különböző Képek és formák a költészetben. munkaformákban és Az önkifejezés képességének feladattípusokkal. fejlesztése a szövegek átírása Legalább nyolc lírai mű elemzése Szövegek átírása, az olvasott során. különböző korokból, ebből négy a művekhez új befejezések írása. 20. század magyar költészetéből, Vélemények megfogalmazása a kettő a 20. század utolsó lírai mű témájáról, hangulatáról,
A szereplő külső és belső jellemzőinek összefoglalása. A mű értékszerkezetének felismerése. A saját vélemény alátámasztása érvekkel, a szövegből vett idézetekkel.
Alapismeretek az időmértékes verselésről és a hexameterről. A versek témájának, hangulatának, hangnemének felismerése. A szó szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése. Saját vélemény megfogalmazása,
78 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A szociális kompetencia fejlesztése harmadából. mások véleményének türelmes és figyelmes meghallgatása, A lírai műnem sajátosságai. szembesítése során. A lírai formanyelv sokfélesége: A kifejezőképesség fejlesztése a változatok a képiségre, a memoriterek kifejező előadásával. zeneiségre, a szerkezetre.
7. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok
hangneméről. A vélemény érvelő kifejtése, alátámasztása idézetekkel. Mások véleményének meghallgatása, a vélemények közötti különbség megfogalmazása, kulturált vita. Összegzés: a műről közös olvasat kialakítása, megjelenítése pl. gondolattérkép segítségével. A lírai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése. A költői szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésének, megnevezésének, szerepének és hangulati hatásának megfogalmazása. Átírás, képek, alakzatok helyettesítése, megváltoztatása adott szempontok alapján. Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása.
Tananyag
megvédése érveléssel, idézetekkel A lírai műnem sajátosságainak ismeretei. A versekben megjelenő egyszerűbb képek és alakzatok, azok szerepének és hangulati hatásának megnevezése. Memoriterek szöveg-hű, kifejező előadása (három- négy vers).
Ajánlott tevékenységformák Továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok A tanult ismeretek alkalmazása az Az év során megfogalmazott év végi összefoglaló feladatokban. továbbhaladási feltételek. A tapasztalt hiányosságok
A nyelvhasználati, szövegalkotási, A 6. osztályban tanult ismeretek szövegértési képesség fejlesztése. rendszerezése. A szövegértés és a szövegalkotás 79 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A rendszerező és a szelektáló képesség fejlesztése.
gyakorlása különböző szövegtípusokon. Diagnosztizáló mérések.
pótlására irányuló gyakorlatok. Év végi felmérés szövegértésből.
Az összefoglalás sajátosságainak ismerete.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az alapozó szakasz második évfolyamában az értékeléskor ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyeket az 5. évfolyamnál már megemlítettünk. Az iskolai és otthoni írásbeli szövegalkotást továbbra is javítjuk, szövegesen is értékeljük. A diagnosztizáló és értékelendő felmérések értékelésekor figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulót mindig értékeljük saját képességeihez mérten is! A reális értékelések segítik a tanulók önértékelésének és önbizalmának fejlődését. Az egyéni írásmód nem jelentheti azt, hogy az írás olvashatatlanná válik. Fordítsunk figyelmet a tanuló írásának külalakjára, rendezettségére, tisztaságára!
7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Témakörök Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés Irodalom és kulturális élet a reformkorban Történelmi események megjelenítése lírában és epikában A szerelem mint ihletforrás Prózaváltozatok A komédia Mindannyiunk otthona: a Föld - az ismeretterjesztő irodalom Év végi összefoglalás
80 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Fejlesztési célok Tananyag A meglévő ismeretek felelevenítése, rendszerezése. A felelettervek önálló készítéséhez lényegki-emelő, összefüggést kereső, problémafel-táró- és megoldó, általánosító képesség fejlesztése. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése a memoriterek felidézése során.
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Az ismeretek felidézése, az észlelt A 6. évfolyam végén hiányosságok pótlása. Az ismétlés megfogalmazott továbbhaladási történhet csoportmunkában, előzetes feltételek. feladatok alapján. A csoportok felelettervet készítenek, és beszámolnak munkájukról. A hangos, kifejező olvasás és a néma, értő olvasás értékelése. A taneszközök használatának megismerése. A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása.
A 6. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása.
Diagnosztizáló mérések.
2. IRODALOM ÉS KULTURÁLIS ÉLET A REFORMKORBAN Fejlesztési célok Tananyag Áttekintő, lényegkiemelő, rendszerező képesség fejlesztése. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, pozitív attitűd a hagyományok aktív befogadásában.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Olvasmányok a reformkor A témakör bevezetése-ként célszerű irodalmából, szerzők és művek, írók áttekinteni a korábban tanultakat, a és olvasók, írói életpályák, a felidézés történhet pl. az elmúlt színházi élet hőskora, irodalmi tanévben megismert művek kapcsolatok. újraolvasásával, megvitatásával. Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek).
Epizódok, érdekes, izgalmas jelenetek a kor irodalmi és színházi életéből. Egyéni vagy páros
A továbbhaladás feltételei Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló ismerete.
Tájékozottság a magyar romantika
81 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A tájékozódási képesség fejlesztése a korszak történetének, az alapvető műfajoknak és különböző stílusoknak a körében.
A műelemző képesség fejlesztése különböző műfajú lírai alkotások (himnusz, óda, dal, elégia, rapszódia) elemzése során. Képesség a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások alkalmazására.
Vörösmarty Mihály: Szózat, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet… és/vagy A XIX. század költői, és/vagy Föltámadott a tenger. Petőfi Sopronban. Petőfi soproni tartózkodásának állomásai Válogatás soproni költők Petőfiről írt verseiből Sopron a reformkorbanválogatásBerzsenyi Bániel verseiből, Kisfaludy Sándor regéiből, Kiss János verseiből. A Tudós Társaságok szerepe a reformkorban „A soproni parnasszus” „Szülőföldem szép határa” Alapismeretek a fejezetben olvasható alkotások műfajairól (pl. a himnusz, az óda, a dal, az elégia, a rapszódia stb.). Arany János művei (pl. A fülemile stb.).
munkával tájékozódás könyv-tárak, az internet segítségével. Jelenségek értelmezése, ismertetőjegyek összegyűjtése pl. gondolat-térkép segítségével.
sajátosságairól. Műismeret, elemi ismeretek Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi és Arany költészetéről.
A költők életútjának megrajzolása különféle források, szövegrészletek nyomán, szöveg-feldolgozási technikák gyakorlása. Prezentáció készítése egyéni vagy csoportmunkában a korszak jelenségeinek, alkotóinak kapcsán. Jegyzetkészítés tanári irányítással.
Barkochbázás, melynek témája lehet pl. egy alkotó, műfaj, alkotás stb. Irodalomtörténeti atlasz készítése a fejezet feldolgozása során, mely az összefoglalást is segítheti.
Néhány fontos adat ismerete az alkotók életrajzából. A jegyzetkészítés ismerete. Olvasható és esztétikus írásmód.
A kor világképének, esztétikai, etikai értékrendjének megvilágításával szövegek, szövegrészletek elemző
A különböző műfajok közötti különbségek ismerete.
82 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Az önálló ismeretszerzés megalapozása, a tanulási képesség fejlesztése.
értelmezése. A romantikus világszemlélet; a stílusjegyek közös vonásai a művészetek különböző ágaiban.
A témakör jellege szerint kedvez a kooperatív, ill. a projektorientált tanulási formáknak. A művek feldolgozásakor motiválhatjuk a tanulókat az irodalmi szövegeken kívül képek, illusztrációk, metszetek bemutatásával, azokra irányuló feladatokkal.
Kapcsolódási pontok felismerése a különböző művészeti ágak alkotásai között. Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére.
Alapismeretek a kor világszemléletéről.
A történelmi ismeretek felelevenítése. A korstílus jegyeinek Szöveg és kép összjátékának, felismerése, elemzése viszonyának ismerete. képzőművészeti és zenei alkotásokban. Alapismeretek a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló Gyakorlatok különböző alkalmazásáról. munkaformákban a minél teljesebb A közösen elemzett művek megértést biztosító néma, illetve értelmezésének önálló kifejező olvasásra (pl. a téma összefoglalása írásban és szóban. megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, Egyszerű képek, alakzatok, verselési vázlatkészítés, összefoglalás.) módok ismerete. Stílusalakzatok, szóképek, verselési módok megismerése, illetve a Az összehasonlító verselemzés korábbi isme-retek felelevenítése. néhány műveletének ismerete.
A korábbi ismeretek felelevenítése, mozgósítása.
A szövegalkotási képesség 83 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
fejlesztése különböző művek összehasonlítása során. A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangulatának és ritmusának megfelelő előadásmóddal.
Nyelvi alakzatok, költői kifejezőeszközök. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselésről tanultak bővítése.
Rövid, rávezető feladatok az összehasonlító verselemzés gyakorlására, különféle szepontok alapján. Különféle jó megoldások összevetése. A témakör feldolgozásában a kifejező versolvasásnak, szavalatok közös meghallgatásának és megbeszélésének nagy szerepe lehet.
3. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE LÍRÁBAN ÉS EPIKÁBAN Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A helyes és jól formált beszéd, a Magyar történelmi események és A feldolgozott művekhez kötődő kiejtési képesség fejlesztése a korszakok megidézése az kifejezésmódok jellemzőinek történelmi eseményeket megidéző irodalomban. megnevezése. Szépirodalmi lírai és epikai művek olvasása során. szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és Válogatás a magyar irodalomból. önálló megismerése, a megértés (Például gyakorlása. A nemzeti kultúra hagyományainak Arany János néhány verse: Szondi A szövegben ki nem fejtett megismerése, pozitív attitűd a két apródja vagy más műve; Balassi tartalmak megértésének gyakorlása hagyományok aktív befogadásában. Bálint: Egy katonaének vagy más differenciált munkával, ismerkedés a mű.) szövegértési technikákkal. Előzetes gyűjtőmunka, kiselőadás az íróról, a mű történeti koráról. Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai A regény cselekményének és vagy más regénye. szerkezetének, a motívumok
Memoriterek szöveg-hű, kifejező előadása (Kölcsey: Himnusz, Huszt, Vörösmarty: Szózat, Petőfi: Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén és/ vagy még egy vers.)
A továbbhaladás feltételei Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. Szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek megértése, a közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése és megértése. Önálló feladatvégzés, alapismeretek az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereiről.
84 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
szerepének, az időnek, a A szintetizálási képesség fejlesztése helyszíneknek, a szereplők a szerkezeti felépítés elemzése A regény fogalmának bővítése. viselkedésének a megfigyelése. A során. tanári javaslat és a tanulók A regény cselekménye és szerkezete. párválasztása alapján szerveződő párosok egy-egy előbbi szempont Szövegek tér- és időszerkezetének A helyzet, helyszín, a szereplők, a bemutatására készülnek fel. érzékelése és értelmezése. cselekményelemek Gyakorlatok a jellemzési ismerete, az idő- és eljárásokra, (pl.: beleképzeléses eseményszerkezet követése. módszerrel, Ki vagyok én? formában). A regény adaptációjának Érzelmek, maga-tartások, jellemek, feldolgozása, szöveg és adaptációi kapcsolatok, összehasonlítása. A műelemzési képesség fejlesztése indítékok bemutatása az olvasott történelmi témájú művek elemzése művekben. Az olvasott művek kifejezésmódbeli során. és műfaji és verselési jellemzőinek a Különféle műfajú lírai alkotások, a megfigyelése, összegyűjtése, a lírai szerkezet, a műfaji korábbi ismeretek felelevenítése. sajátosságok, a versformák Képesség szövegek kapcsolatának és változatai. A mai köznyelvtől eltérő szavak különbségének felismerésére. Alapismeretek a fejezetben megismerésére szótárak készítése. olvasható alkotások műfaji és nyelvi Szövegalkotási gyakorlatok, (pl.: sajátosságairól. szövegek mondatainak időrendi A szövegalkotási sorrendbe állítása, leírás bővítése képesség fejlesztése elbeszélés és melléknevekkel. leírás készítése során. 4. A SZERELEM MINT IHLETFORRÁS Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák
A kompozíciós egység ismerete.
A jellemzés fő eszközeinek azonosítása, ismerete. A különböző műfajok és verselési módok közötti különbségek ismerete.
A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek ismerete. Elbeszélés leírással kb. két oldal terjedelemben. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.
A továbbhaladás feltételei
85 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A lírai művek elemzési, értelmezési képessé-gének fejlesztése. Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések megállapítása pl. az irodalmi témák felismerése során. A műelemzés képességének fejlesztése lírai alkotások olvasásával.
A kifejezőképesség fejlesztése a régies nyelvezetű versek szöveghű tolmácsolásával.
Módszertani javaslatok Szerelmi dalok, A műfaji sajátosságok virágénekek megfigyelése. (pl.: Tavaszi szél vizet áraszt, Soproni Az olvasott művek legfontosabb virágének stb.). műfaji ismérveinek összegyűjtése csoportmunkában, a korábbi Szerelmi témájú dalok a magyar és ismeretek felelevenítése. világirodalomból Műfaji meghatározások készítése. (pl. Balassi Bálint: Hogy Júliára Gyakorlatok a téma, a motívumok talála, így köszöne néki; felismerésére. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez A versek elemzéséhez ajánljuk stb.). számítógépes program segítségével színdiagramok készítését, illusztrációk rajzolását. Különféle műfajú lírai alkotások, a A szövegekhez kapcsolódó lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, vizuális elemek megfigyelése. költői kifejezőeszközök és Stílusalakzatok, szóképek versformák változatai. megismerése, illetve a korábbi isme-retek felelevenítése. Verselési gyakorlatok. Memoriterek tanulása, ritmikus hangoztatása.
5. PRÓZAVÁLTOZATOK Fejlesztési célok A műelemzés képességének
Tananyag Válogatás a prózai műfajokból (pl.:
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Műfaji meghatározások készítése
Alapismeretek a műfaji jellemzőkről, a műfajok közötti különbségekről. Néhány szerelmi témájú lírai mű ismerete. Az irodalmi alkotásokban megjelenő néhány jellegzetes téma, motívum ismerete. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának ismerete. Néhány gyakori szókép, alakzat, verselési mód ismerete. Memoriterek (két-három vers) szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.
A továbbhaladás feltételei Változatos műfajú prózai művek
86 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
fejlesztése prózai művek olvasása során. A szövegértő, -alkotó képesség fejlesztése: megfigyelő, analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése műelemzéssel. Együttműködő, kezdeményező képesség fejlesztése kooperatív munkával. A szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése. A hangos olvasási képesség fejlesztése a párbeszédes és elbeszélő részek felolvasása során. Szövegek tér- és időszerkezetének érzékelése és értelmezése. Az önálló ismeretszerzés megalapozása. A tanulási képesség fejlesztése.
az adoma, az anekdota, a novella, az elbeszélés, a regény műfajában írt alkotásokból). Alapismeretek a fejezetben olvasható alkotások műfajairól.
tanári irányítással vázlatírás során. ismerete. A tapasztaltak megbeszélése, elemzése. Alapismeretek a prózai műfajok sajátosságairól. Az IST használatával művek gyűjtése, rendezése a prózai A novella szerkezeti jellemzői. műfajok áttekintéséhez, elemzéséhez. A tanulók közösen Mikszáth Kálmán néhány műve, pl.: alakítják ki a feladatok A pénzügyminiszter reggelije, A megoldásához szükséges néhai bárány, A korlátfa, Szent Péter szempontokat, a feladatokat is A közösen elemzett művek felosztják egymás között. Az értelmezésének önálló össze-foglalása esernyője, Gavallérok vagy más mű. elvégzett munkáról prezentáció írásban és szóban. formájában számolnak be. Válogatás prózai művekből, pl.: A helyzet, helyszín, a szereplők, a Gárdonyi Géza, Mezei András, cselekményelemek Nádas Péter, Gyurkovics Tibor stb. felismerése, az idő- és A művek egy-egy olvasatának, alkotásaiból. eseményszerkezet követése tanári erkölcsi álláspontjának tárgyszerű A cselekmény, a szerkezet, a helyzet, irányítással, kooperatív ismertetése. a helyszín, a szereplők, a tevékenységformában és önállóan. Jegyzetelés, vázlat-készítés ismerete. cselekményelemek Az elvégzett munkáról Rövidebb beszámolók készítéséhez az ismerete, az idő- és eseményszerkezet beszámolók készítése. anyaggyűjtés módszerének ismerete. követése.
6. A KOMÉDIA Fejlesztési célok A műelemzés képességének fejlesztése drámai mű, műrészlet
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok A drámai műnem sajátosságainak A drámai műnem sajátosságainak és a megismerése. A komédia műfaji komédia műfaji jellemzőinek
A dráma műneme. A komikum, a humor, a paródia 87
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
feldolgozásával.
A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra.
tartalmi és nyelvi eszközei.
jellemzőinek megfigyelése, táblázatba foglalása. Válogatás drámai művekből: pl.: A feldolgozandó mű Moliére: A fösvény (részlet), cselekményének, szerkezetének Szigligeti Ede- Mészöly Dezső- Makk vizsgálata tanári irányítással. Károly: Liliomfi (részlet). Jellem- és helyzetkomikumok felfedezése a vígjátékban csoportmunkával. A szemléltetéshez célszerű felhasználni filmrészleteket, színházi előadások részleteit vagy az elektronikus könyvtárak anyagát is. Kiscsoportos és páros jelenetalkotások, amelyekben alkalmazni kell mozgáselemeket, hanghatásokat (pl.: tapsot, dobogást, kopogást). Díszlet- és jelmeztervek készítése.
7. MINDANNYIUNK OTTHONA: A FÖLD – AZ ISMERETTERJESZTŐ IRODALOM Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szövegek tér- és időszerkezetének Az ismeretterjesztő irodalom A tartalmat jól közvetítő hangos érzékelése és értelmezése. A jellemzői, válogatás az olvasás gyakorlása. tájékozódási képesség, a felelős ismeretterjesztő művekből: pl. Az újonnan tanult ismeretek környezeti magatartás fejlesztése. Teleki Sámuel kelet-afrikai felhasználása, önálló felfedezőútja, szövegalkotás. A gondolkodási műveletek, az Molnár Gábor: Az óriáskígyók A szöveg mondatainak sorrendbe
ismerete.
A helyzet- és jellemkomikum szerepének ismerete.
A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, értelmezése.
A továbbhaladás feltételei Kb. egy – másfél oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveg kellő tempójú, a megértést biztosító olvasása, felolvasása. Néhány ismeretterjesztő szöveg, és
88 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
ok-okozati összefüggések földjén, felismerése, következtetések Cousteau: Vízi barátaink (részletek) levonása. stb. Kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony érvelés beszélgetés és vita során. Az összehasonlító képesség fejlesztése az eltérő kultúrák megismerése során. A szociális kompetencia fejlesztése, tolerancia és tisztelet más népek kultúrája iránt.
8. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok Rendszerezés, összefoglalás. A nyelvhasználati, szövegalkotási, szövegértési képesség fejlesztése. A szelektáló képesség fejlesztése.
Tananyag
állítása, újrarendezése, hibás mondatok felismerése és javítása, kiegészítés, újraírás. Beszélgetés, vita az olvasott szöveg kapcsán. Önálló vélemény, érvek és cáfolatok szabatos megfogalmazása. Szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések értelmezése során. A földgömb, a térkép és egyéb kiegészítők használata a szövegértelmezés során. Kutatómunka, ismerkedés a szerzők többi művével. Prezentációk készítése (egyéni, csoportos) adott konkrét témáról (pl.: a természetvédelem kapcsán). Filmrészletek megtekintése a témához kapcsolódóan, szövegek és film összevetése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A 7. évfolyamon elsajátított ismeretek A tanult ismeretek alkalmazása rendszerezése. A szövegértés és a az év végi összefoglaló szövegalkotás gyakorlása. feladatokban. A tapasztalt Év végi felmérés szövegértésből. hiányosságok pótlására irányuló
azok műfaji jellemzőinek ismerete.
Az eltérő életforma és a világlátás, a kulturális különbségek ismerete. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források jelölésének ismerete.
A továbbhaladás feltételei A tanév során megfogalmazott továbbhaladási feltételek.
89 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
gyakorlások. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz első évfolyamán is a tanulók olvasási képességét verbálisan és numerikusan is is értékeljük. A folyamatos értékelés mellett szükség van a tudásszintet mérő dolgozatok megírására, és osztályzattal történő értékelésére is. A különféle szövegalkotó tevékenységek (prezentáció, vita stb.) értékelésekor figyelembe vesszük a szövegalkotással szembeni elvárásainkat. Értékeléseinkkor következetesnek kell lenni, a szóbeli feleletekről nem szabad lemondani. A tanulói munka értékelése egyben az önértékelés fejlődését is segíti. Alkalmat kell adni a tanulónak arra, hogy saját teljesítményét értékelje. Az értékeléskor figyelünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük! 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Témák Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés Új művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében A Nyugat vonzásában A házi olvasmány feldolgozása Irodalom és történelem Teremtett világok- a mágikus, a fantasztikus a modern irodalomban Modern idők - dráma és film Év végi összefoglalás 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Fejlesztési célok Tananyag A rendszerező képesség fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanult irodalmi ismeretek felidézése, a hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok
A 7. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása.
A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam végén megfogalmazott továbbhaladási feltételek.
90 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
egyéni, páros és/vagy Az alapkészségek, az írás, az A korábban tanult műfajok fő csoportmunkában. A helyes olvasás és a beszéd fejlesztése. jellegzetességei. beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, a hanglejtés, hangsúly, hangerő, beszédtempó gyakorlása A helyes és jól formált beszéd, a Különböző szövegműfajú folyamatosan, minden tanítási kiejtési képesség fejlesztése. szövegek néma és hangos olvasása, órán, tréningszerűen. A hangos, értése. kifejező olvasás és a néma, értő olvasás értékelése. A taneszközök Diagnosztizáló mérések. használatának megismerése. A kötelező és ajánlott olvasmányok bemutatása. 2. ÚJ MŰVÉSZI TÖREKVÉSEK A 19. SZÁZAD MÁSODIK ÉS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kapcsolódási pontok és A 19. század második és a 20. A különböző irányzatok különbségek felismerése a század első felének bemutatása csoportmunkában különböző művészeti irányzatok művészet-felfogása, a (prezentációk készítése, alkotásai között. századforduló, a megjelenő új értékelése), összehasonlításuk művészi törekvések szellemi táblázatos formában. A háttere. tapasztalatok közös megbeszélése.
A továbbhaladás feltételei A magyar és a világirodalom néhány jelentős témájának és formai hagyományának ismerete. Néhány stílusirányzat, korstílus ismerete.
Szellemi körkép, néhány jelenet a Az adott műhöz kötődő filozófia, pszichológia történetéből kifejezésmód feltárása, a művészeti törekvések hátteréül. értelmezése. Az összehasonlító képesség fejlesztése a a különböző irányzatok
A korszakban megjelenő legfontosabb irányzatok rövid jellemzése,
Az avantgárd fogalmának értelmezése tanári segítséggel, a jellemzők
Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek ismerete.
91 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
bemutatásával.
néhány alkotás az irányzatok szemléltetésére. A szimbolizmus és az avantgárd fogalma, szellemi háttere, legfontosabb irányzatai.
ábrázolása gondolattér-képpel. Néhány sajátosság megnevezése. Képvers írása szabadon választott témában.
A képvers mint kifejezési forma, pl. Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút.
3. A NYUGAT VONZÁSÁBAN Fejlesztési célok Az összehasonlítás képességének fejlesztése a korstílusok, a motívumok, az alapvető témák felismerése során.
Érvek és ellenérvek megfogalmazása egy-egy művészeti törekvés jellemzőiről. Ellentétes véleményeket képviselő csoportok kialakítása, a vélemények szembesítése.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A Nyugat arculata, jelentősége, Az alkotói szabadság, a nemzedék legfontosabb alkotói. fogalmának értelmezése tanári irányítással. Ady Endre pályaképe, költői Ismerkedés a korstílusokkal, a hitvallása, küldetéstudata, a korstílus és egy-egy mű közötti „magyar Ugar” és a halál összefüggéssel csoportmunkában, motívumai, szerelmi költészete, a tapasztalatok közös „forradalmisága”. megbeszélése, rögzítése vázlat Ady Endre néhány műve ( legalább formájában. öt-hét): pl.: Góg és Magóg fia A már ismert lírai verses műfajok, vagyok én, Sem utódja, sem boldog olvasott művek felidézése. őse, A magyar Ugaron, Párisban Téma, hangnem, beszédhelyzet és
Érvelési ismeretek saját vélemény meg-fogalmazására és megvédésére.
A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a Nyugat folyóiratról, nemzedékeinek sajátosságairól. Ady Endre, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, munkássága fő jellemzőinek ismerete.
92 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
járt az ősz, Lédával a bálban, Őrizem a szemed, Dózsa György unokája stb.
Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése (pl.: könyvtári kutatómunka során).
műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Szóképek, alakzatok, rím és verselés felismerése, megnevezése. A szimbólum költészeti jelenségének megbeszélése, versek, idézetek keresése egyénileg vagy csoportosan, vita. A kötet, a ciklus mint egység, mint jelentéshordozó; a motívum, a szinesztézia költészeti jelenségeinek értelme-zése, példák önálló és/vagy csoportos gyűjtése. Szinesztéziát, szimbólumot tartalmazó (vers) szöveg alkotása nem irodalmi témáról. A megoldások összevetése, vita. Kutatómunka a könyvtárban és az interneten, ismerkedés a korszak más műveivel. Prezentációk készítése (az IST felhasználásával) a századelő egy-egy irodalmi, művészeti, kulturális jelenségéről.
A kötet, a ciklus, a motívum, a szinesztézia, a szimbólum.
A szövegalkotás képességének fejlesztése a költői életrajzokból írt kiselőadások készítésével. A műelemzés fejlesztése a szereplők érzelmi megnyilvánulásainak és azok kifejezésének megfigyelése során. Az olvasottak alkotó továbbgondolása, a megszerzett ismeretek önálló alkalmazásának képessége. Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, poétikai
A költői pályaképekhez kapcsolódó jellemző fogalmak ismerete. A téma, a hangnem, a beszédhelyzet és műfaj összefüggésinek ismerete.
A közösen elemzett motívumok önálló értelmezése.
A kompozíció megha-tározó elemeinek felismerése, értelmezése. A lírai mű beszédhelyzetének megállapítása.
A művek által megjelenített konfliktusok, problémák azonosítása, átélése, empátia.
Móricz Zsigmond pályaképe, novellái, regényírói stílusa, 93
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
szempontok összevetése során.
történelmi regényei. Móricz Zsigmond Az olvasmányok tartalmához néhány novellája: pl.: a Barbárok, kapcsolódva a nemzeti Tragédia. kultúra megismerése és a A novellaszerkezet, az elbeszélői hagyományokkal nézőpont. folytatott párbeszéd ösztönzése.
Az önkifejezés képességének fejlesztése kreatív szövegalkotással.
Babits Mihály pályaképe, költői stílusa, néhány műve.
Az összehasonlító képesség fejlesztése az idő- és térviszonyok megfigyelése során.
Kosztolányi Dezső pályaképe, lírájának jellegzetességei, prózanyelve.
Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása előre megadott szempontok alapján. A tapasztalatok megbeszélése, vita. A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont értelmezése. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok alapján. Az impresszionista stílusjegyek felismerése. Az impresszioniz-mus jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban.
Saját használati tárgyakról szócikk írása „Az én együgyű lexikonom” Az önkifejezés különféle címmel. formáinak és lehetőségeinek Karinthy Frigyes pályaképe, az A hang, a szó, a szószerkezet, a megismertetése, megvalósításának irodalmi humor prózájában, pl.: a szófaj mint a költői kifejezés támogatása. Röhög az osztály, az Együgyü eszköze. lexikon részletei alapján. Statisztikai elemzés készítése, Felelettervek önálló készítéséhez költői szótárak használata. lényegkiemelő, összefüggést A lírai mű beszédhelyzetének, a kereső, problémafeltáró- és Krúdy Gyula munkásságának fő megszólító-megszólított viszony megoldó, általánosító képesség jellemzői néhány műve/műrészlete néhány jellegzetes típusának fejlesztése. alapján. megismerése és értelmezése, kreatív gyakorlatok (pl. újraírás 94 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
József Attila pályaképe, korai versei, az anya-gyermek kapcsolat lírai megjelenése, a rend és a közélet motívumai. Néhány verse, pl.: Szeretném, ha vadalmafa lennék!, Tiszta szívvel, Anyám, Mama, Levegőt!, Születésnapomra.
A szövegalkotási képesség fejlesztése.
József Attila megzenésített verseinek meghallgatása, a szöveg és a dallam kapcsolatának közös megbeszélése. A korról tanultak felidézése egyéni vagy csoportos prezentációk Radnóti Miklós pályaképe, néhány meghallgatásával. verse, pl.: Nem tudhatom stb. A szövegműfajok A publicisztika, a ismertetőjegyeinek ábrázolása kritika, a riport. Venn diagrammal. Szövegalkotási gyakorlatok: rövid esszé a fejezetben megismert művek egyikéről, szabadon választott szempont alapján.
A kifejezőképesség fejlesztése memoriterek szöveghű hangoztatásával.
Memoriterek tanulása, ritmikus és értelmi-kifejező előadása.
4. A HÁZI OLVASMÁNY FELDOLGOZÁSA Fejlesztési célok Tananyag
A szövegértés, a megfelelő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése.
más beszédhelyzetben).
Egy magyar regény a 20. század első harmadából (pl. Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tamási Áron műve).
Fogalmazás írására kb. másfél-két oldal terjedelemben a fejezetben megismert író, költő munkásságáról vagy költészetének egy jellemző témájáról. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása (legalább négy-öt vers a fel-dolgozott művekből).
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Kreatív szövegértési és szövegalkotási gyakorlatok: pl.: hírügynökségi jelentések készítése a regény koráról, interjúkészítés a szereplőkkel; történetmondás egy szereplő nézőpontjából. Az epikai művek idő- és
95 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolásának képessége jelenetek előadása során.
Az epikai szerkezet. A regény cselekménye és szerkezete. Jellegzetes motívumok. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, szereplők, jellemzések. A regény elbeszélője.
A regény nyelvezete. Az összehasonlító képesség fejlesztése szókincsvizsgálat során.
eseményszerkeze-tének ismerete. A kompozíciós egység felismerése és értelmezése.
Lehetőség szerint a regényből készült film vagy abból részletek megtekintése. A regény egy részletének dramatizálása. Páros jelenetek alko-tása, amelyben előre meghatározott mondatok hangozhatnak el. A regény szókincsének megfigyelése páros és önálló munkában. A saját és a regény szókincsének összevetése.
A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegalkotási gyakorlatok, fogalmazás írása során.
Szövegalkotási gyakorlatok: szinonimák gyűjtése, mondatok bővítése stb. Memoriter tanulása.
A kifejezőképesség fejlesztése memoriterek megjelenítése során. 5. IRODALOM ÉS TÖRTÉNELEM Fejlesztési célok Az összehasonlító képesség fejlesztése, kapcsolódási pontok felismerése a különböző műfajú alkotások témái között.
Leírás és rajz készítése a helyszínekről, fantomkép a szereplőkről.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az irodalmi művekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének
A háború borzalma, az egyén szerepe, élethelyzete, morális helye. A halál értelme és értelmetlensége. Egy-egy novella,
Ismeretek a dramatikus feldolgozás sajátosságairól.
Ismeretek a nyelvi állandóságról és változásról. Fogalmazás írása a megismert fogalmazási műfajokból sza-badon választhatóan kb. két-három oldal terjedelemben. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása megjelenítéssel (kb. 15 soros prózarészlet a műből). A továbbhaladás feltételei Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. Ismeretek a szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző
96 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
regényrészlet a 20. század második feléből (pl.: Örkény István, Sánta Ferenc, Bodor Ádám egy-egy novellája). A szintetizáló képesség fejlesztése a témák projektjellegű feldolgozása során. A szövegértő és összehasonlító képesség kiterjesztése a vizuális információkra. A műelemzés képességének fejlesztése adott téma irodalmi feldolgozásainak elemzése során. Együttműködő, kezdeményező képesség fejlesztése kooperatív munkával. Az empátia, a beleélő képesség, a fantázia, a kreativitás és az önismeret fejlesztése.
A holokauszt mint művészi téma (pl.: Kertész Imre: Sorstalanság – részlet, egy-egy film vagy filmrészlet)
felfogása, értelmezése és megvitatása. A témák projektjellegű feldolgozása – különösen a történelemórákon tanultak felidézésével. A holokauszt témáját feldolgozó film vagy filmrészlet megtekintése. Az agitációs és propagandaversek, a vicc, a paródia a szatíra fogalmának, jellegzetességeinek megismerése, ábrázolásuk gondolattérkép segítségével. A Tanú című film vagy abból részletek megtekintése, szállóigévé vált mondások gyűjtése. Komikus fordulatok, részletek keresése. Tanulói szótárak összeállítása sajátos szófordulatokból.
Az agitációs és propagandairoda-lom céljai, jellege; az irodalom „szintjei”. A szatíra mint látásmód; szatíra az irodalomban és filmen, pl.: Bacsó Péter: A Tanú, Titánia, Titánia (részlet), Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia –(részletek). Az 1956-os forradalom mint téma a művészetben. Írók, költők szerepvállalása (pl. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Nádas Péter: Emlékiratok könyve (részlet), a forradalomról készült film vagy filmrészlet).
kiejtésmód eszközeiről. Dramatizált formák, dialógusok közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése, felismerése.
Az agitációs és propagandaversek, a vicc, a paródia a szatíra műfaji jellemzőinek ismerete.
A közvetett idő- és térmegjelölések megfigyelése páros munkában. A tapasztalatok, vélemények megfogalmazása érvek Alapismeretek a közvetett idő- és felsorolásával. Mások térmegjelölések azonosításának véleményének meghallgatása. módjáról. Az elbeszélő viszonya az elbeszélt
97 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
történethez, az elbeszélés hangneme, nyelvi megvalósulása, szóhasználat, irónia stb. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelésére gyakorlatok. Előreutalások és kés-leltetések érzékelése és értelmezése az elbeszélésben. A saját régió kultúrájának, hagyomá-nyainak megismerése; az irodalmi emlékek, az intézmények, az irodalmi élet bemutatása prezentáció formájában, csoportmunkában. Feladatok egymástól lényegesen különböző művészi törekvésekhez, esztétikai elvekhez kapcsolódó művek összehasonlítására. Provokatív, izgalmas, „divatos” témák feldolgozása egyénileg vagy csoportosan (pl. Ki olvas ma? Szép-e ma a szépirodalom? Értéktelen-e a népszerű irodalom? stb.), különféle álláspontok megfogalmazása, vita.
A kortárs irodalom. Az összehasonlító képesség Rövid művek, műrészletek az fejlesztése az időrendek érzékelése elmúlt két évtized prózájából (pl.: Mészöly Miklós, Nádas Péter, során. Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos műveiből). Néhány soproni költő egy-egy versének ismerete – szabad válogatás pl. Becht Rezső, Bősze Balázs, Sarkady Sándor, Kerék Imre, Szabó Jenő, Peery Rezső, Dorosmay János stb. verseiből
Az összehasonlítás képességének fejlesztése különböző művészi törekvésekhez, esztétikai elvekhez kapcsolódó
Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése, ismerete. Ismeretek az előreutalások és késleltetések szerepéről. A regionális kultúra egyes intézményeinek, szereplőinek, műveinek ismerete.
Alapvető esztétikai minőségek felismerése. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv és idézet említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően.
98 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
művek olvasása során. 6. TEREMTETT VILÁGOK – A MÁGIKUS, A FANTASZTIKUS A MODERN IRODALOMBAN Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A rendszerezés, szelektálás, A fantasztikum az irodalomban. A tanulók előzetes ismereteinek és lényegkiemelés képességének A tudományos-fantasztikus tapasztalatainak felidézése, fejlesztése a fantasztikus irodalom iro-dalom jellemző vonásai, a 19. rendszerezése differenciált jellemzése során. és 20. századi változatai. A csoportmunkában és/vagy egyéni A hatékony tanulás megszervezése mágikus „realizmus”, a képzelet, a munkában. egyénileg és csoportban. mese, a fantasztikum a Az idővel és az információval való latin-amerikai regényekben (García Ötletbörze segítségével a hatékony gazdálkodás. Marquez, Vargas Llosa stb.). A fantasztikus irodalom jellemzőinek Az ítélőképesség fejlesztése. fantasy jellegzetességei, pl. Jules összeállí-tása projektmunkában vagy Verne, Tolkien, Rowling művei. kooperatív technikával. 7. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok A nyelvhasználati, szövegalkotási, szövegértési képesség fejlesztése. Rendszerezés, összefoglalás, szelektálás.
Tananyag A 8. évfolyamon tanult ismeretek rendszerezése.A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása különböző szövegtípusokon. Év végi felmérés szövegértésből.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanult ismeretek alkalmazása az év végi összefoglaló feladatokban. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások egyéni, páros és csoportmunkában differenciáltan.
A továbbhaladás feltételei A fantasztikus irodalom fő jellemzőinek ismerete. Az érvelés néhány sajátosságának ismerete. Alapismeretek az érzelmek, gondolatok megjelenítéséről, a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáiról, az eltérő ízlésítéletekről.
Továbbhaladás feltételei Az év során megfogalmazott továbbhaladási feltételek.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz második évfolyamán a diagnosztikus és összegző minősítés mellett érdemes minél gyakrabban élnünk a formatív értékeléssel. Ez az értékelési forma lehetővé teszi a tanuló számára az önkorrekciót. A folyamat közbeni irányítást tűzi ki céljául, a tanulási sikerek megerősítését szolgálja, nem ítélkezik. Az értékelés nagy körültekintést igényel a pedagógus részéről, hisz a tanuló tanulási motivációját 99 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
befolyásolja a siker és a kudarc. Elmarasztalás esetén is megfontoltan és tapintatosan kell eljárni. Az év során tanácsos 10-15 perc alatt megoldható diagnosztizáló méréseket beiktatni, amelyek segítségével pontosabb visszajelzést kapunk tanítványaink elért szintjéről. Ez segítségünkre van abban, hogy még tudatosabban tudjuk megszervezni a tanulás folyamatát, tanítási óráinkat.
TÖRTÉNELEM 5-8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja, és nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértésének az alapja, a történelmi tudat kialakulása. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Ezen keresztül ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készíti fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A fejlesztés kiemelt területei: - a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, - a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, - a szociális érzékenység, a társadalmi problémák iráni nyitottság, - a környezetért érzett felelősség - más kultúrák megismerése és elfogadása - a humánus, értékeket védő magatartás, - valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, - az egyenlő bánásmóddal, esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. FEJLESZTÉSI FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 1. Ismeretszerzés, tanulás 100 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Térben-időben való tájékozódás 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témákhoz. Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. Kérdések önállómegfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének, mozgatórugóiról. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása, különböző szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, személyekről. Érvek, ellenérvek gyűjtése. Tapasztalok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl.: helyszín, szereplők, idő, események kapcsán). Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés, saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Események, történetek elbeszélése emlékezetből, szóbeli beszámoló az önálló gyűjtő,- illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. Események, történetek dramatikus megjelenítése. Tájékozódás térben-időben Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Események leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása térképeken. Események kapcsolása a tanult helyekhez. A tartalom kulcselemei
101 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Tanulmányozzák egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is. Szerezzenek ismereteket, majd fokozatosan bővítsék a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól. Ismerkedjenek meg a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel. Szerezzenek további ismereteket a az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról. Szerezzenek ismereteket arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban. Különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el. Ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal. Hetedik és nyolcadik évfolyamon vitassanak meg olyan témaköröket, mint pl. egyén és a közösség viszonya, demokrácia, emberi jogok, nemzetközi humanitárius jog alapelvei. Szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán és a közélet különböző területein. Ismerkedjenek meg olyan hétköznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve azokkal kapcsolatos problémákra. Reflexiót irányító kérdések (5-6. évfolyam) Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint pl.: Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól? Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? Mi mindentől függhet a döntések és a tettek megítélése? Miért vannak szegények és gazdagok? Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt, jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át? Reflexiót irányító kérdések (7-8. évfolyam) Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint pl.: Mit jelent az, hogy minden ember egyenlő méltóság illet meg, Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért? Van-e fejlődés a történelemben? Miért vannak háborúk? Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? Miért vannak szegény és gazdag országok, Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében? Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek? 5-6. évfolyam Heti óraszám: 1,5 óra 7-8. évfolyam Heti óraszám: 2 óra
102 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ
PEDAGÓGIAI PROGRAM– PP-05/2008.
Témakörök I. Bevezetés: Játszunk történelmet!
II. Őskor
III. Ókori Kelet
Tartalmak Alapismeretek történelem alapvető forrásairól és azok felhasználásáról. A régész munkája. Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, vadászó, halászó ember? A földművelő és az állattenyésztő ember Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet. Összefoglalás, témazáró.
A történelem korszakai. Egyiptom a Nílus ajándéka. Mezopotámia. India, Kína. Írás kialakulása. Az ígéret földje. Fönícia.
5. évfolyam Fogalmak Írásos, tárgyi és szellemi emlék, forrás, régész, lelet, néprajz, ásatás, égtájak, földrészek Őskor, ősember, régészet, eszközhasználat, eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia, varázslat. Szakóca, tűzfúró, lándzsa, dárda, horda, íj, nyíl, ásóbot, kapa, eke, sarló, fémkor, fazekasság, bronz, csatorna, felesleg, állam, b a r l a n g r a j z , természetimádat Ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás,
Nevek
Földrajzi nevek
Samu, Willendorfi Vénusz
Afrika és a többi f ö l d r é s z , Vértes-szőlős, N ean der-völ gy, Altamira, Lascaux, Catal Hüyük
G i l g a m e s , Hammurapi, Samas Ménész, Ozirisz, Ízisz, Tutanhamon, Kheopsz, Asóka, Síva Csin-Sí
Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Babilon India, Indus, Gangesz, Kína, Jangce,
Évszámok
Kb. 5000 éve, Kr.e., Kr.u., évezred, I.e. 3000 körül, I.e. 1000 körül
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
103
Ö s s z e f o g l a l á s , sumerok, városállam, témazáró. zikkurat, írnok, árják, rádzsa, kasztrendszer, lélekvándorlás, hangjelölő írás, képírás, zsilip, gát, víztároló, papirusz, tartomány, szfinx, dravidák, hinduizmus, buddhizmus, maharadzsa, jóscsont. Ószövetségi történetek a kezdetektől. Mi a Biblia? Izrael állam megalapítása Istenek és hősök. Városállam, piac, IV. Az ókori Történetek a görög népgyűlés, démosz, Görögország. mondavilágból. Monda demokrácia, mítosz, trójai és valóság. Olimpiai faló, akhájok, jónok, játékok. Athén. Spárta. dórok, amfora, Marathóni csata. Perzsa arisztokraták, teljes jogú támadás (2.) Athén a polgár, cserépszavazás, győzelem után. Akropolisz, Parthenon, Periklész korának falanx, labirintus, polisz, műveltsége. Nagy helóta, rabszolga. Sándor birodalma. Összefoglalás, témazáró. Róma Királyság, köztársaság, V. Az ókori Róma Mondák alapításáról. Királyság, gladiátor, császár, köztársaság. Hannibál a provincia, amfiteátrum, kapuk előtt. Köztársaság népvándorlás, patrícius,
Huang-ti, Dávid, H u a n g h o , Salamon, Mózes, Jeruzsálem, Jeriko, Ádám és Éva, Noé Palesztina, Izrael
Zeusz, Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiadész, Periklész, Nagy Sándor, Posziedon, Árész, Leonídász, Hadész, H o m é r o s z , Themisztoklész
Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria, Balkán –félsziget, Mükéné, M a r a t h ó n , Thermopülai– szoros, Makedónia, Délosz, Tója, Kréta, Delphoi, Jón-tenger, Égei-tenger.
Kb. 2500 éve I.e. V. sz. I.e. 776 I.e. 490 I.e. 480
Romolus, Rémus, Hannibál, Caesar, Augustus, Néró, Spartacus, Vergilius,
Itália, Róma, K a r t h á g ó , P a n n ó n i a , Aquincum, Alpok,
I.e. 753 I.e. 73 I.e. 44 I.sz. 476
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
104
gondjai. Császárság. A Római Birodalom. Örök város. Kereszténység. Pannónia Provincia. Kereszténység elterjedése. Róma bukása. Mit örököltünk a római népektől? Összefoglalás. Ellenőrzés. VI. A magyar nép A magyar nép születése. Élet a sztyeppén. őstörténete Vérszerződés. H o n f o g l a l á s . Összefoglalás-ellenőrzé s
Témakörök I.1. Képek a középkori Európa életéből
Tartalmak Európa új arca. Az uradalom. Középkori egyház. Szerzetesek élete. Iszlám. Ny-i keresztény császárság. Vikingek. Európa 1000 körül. Keresztes hadjáratok kora. Élet a középkori városokban.
plebejus, etruszkok, szenátus, zsoldoshadsereg, limes, Borostyánkőút, Colosseum, Diadalív, germánok, hunok, légió, Nyugatrómai Birodalom
Finnugor, őshaza, nomád, pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás, jurta, nemez, nagycsalád, vérszerződés, könnyűlovas,
Szicília, Capua, Hispánia, Duna, Savária, Vezúv
Hunor, Magor, Ural, Volga, 895-900 Álmos, Árpád, Levédia, Etelköz, B a s k í r i a , Kárpát-medence, Vereckei-hágó
6. évfolyam Fogalmak Nevek germánok, földbirtok, Justinianis, feudalizmus, pátriárka, Szent Benedek, zsinat, eretnek, falu, Szent Miklós, földesúr, jobbágy, Mohamed, uradalom, majorság, Nagy Károly, jobbágytelek, robot, VII. Gergely, terményadó, 2-3 IV. Henrik, nyomásos gazdálkodás, Jeanne d Arc, ugar, nehézeke, Oszmán, Gutenberg,
Földrajzi nevek Évszámok K-Ny Római 622, 800, IX-XI. sz., B i r o d a l o m , 1095, Konstantinápoly, arab félsziget, Mekka, Medina, A a c h e n , Skandinávia, Szentföld, Jeruzsálem,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
105
Európa nagy háborúi. Pestis-himlő. Humanizmus, r e n e s z á n s z . Összefoglalásellenőrzés.
I.2. Képek a középkori Európa életéből
II. Magyarország Őseink útja (ismétlés). Honfoglalók élete. az Árpádok idején Kalandozások. Államalapítás. Zűrzavaros évtizedek. László és Könyves Kálmán. III. Béla - II. András. Tarjárás. 2.
lakótorony, önellátó gazdálkodás, mise, plébános, püspök, érsek, pápa, tized, szent, legenda, ereklye, remete, szerzetes, bencés, kolostor, apát, regula, kódex, miniatúra, iszlám, Allah, Kába-kő, Korán, szentháború, császár, hűbérúr, hűbéres, hűbéri lánc, katolikus, ortodox, lovag, címer, zarándok, keresztes, város, polgár, kiváltság, vám, céh, mester, inkvizíció Százéves háború, zsoldosok, számszeríj, Oszmán Birodalom, janicsár, szpáhi, járvány, egyetem, humanista, sajtó, reneszánsz Bők, ínek, tarsolylemez, kengyel, szablya, vármegye, ispán, egyházmegye, pogány, herceg, Képes Krónika, kóborlás, törvénynapok, istenítéletek, kancellária, oklevél, bárók,
Leonardo da Vinci
Velence, Köln, Párizs, Bécs, A n g l i a , Franciaország, Kis-Ázsia, Isztambul, Itália, Németalföld
Bölcs Leó, lehel, Bulcsú, Géza, Vajk, Gizella, Szent István, Koppány Imre herceg, Gellért, Vazul, Péter, Aba Sámuel, Vata, I. András, I. Béla, III. Béla, II. András,
Kárpát-medence, Sankt Gallen, Augsburg, Pannonhalma, Erdély, Tisza, Esztergom, Székesfehérvár, Gellért-hegy,
X. sz. közepe, 997-1038, 1000, 1046, 1051/52, 1222, 1241, 1301,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
106
Honalapítás. Utolsó aranyágacska. Összefoglalás-ellenőrzé s.
Aranybulla, tatárok, kán, apáca, szabad királyi város, telepesek, országgyűlés, kiskirályok.
Anonymus, IV. Béla, Pozsony, Vértes, Julianus, Batu kán, IV. T i h a n y , László, III. András, Havasalföld, Ják Csák Máté,
III. Virágzó I. Károly országa. Nagy Zsigmond. k ö z é p k o r Lajos. Lázadások Zsigmond Magyarországon idejében. Hunyadi János. Nándorfehérvár. Hunyadi Mátyás. Jagellók. Mohácsi vész. Összefoglalás, ellenőrzés. IV. Az újkor Európán kívüli világ, Felfedezők, hódítók, kezdetén K o l u m b u s z , Felfedezések hatása S p a n yo l o r s z á g b a n , Angliában, Harc a t e n g e r e k é r t . R e f o r m á c i ó , Ellenreformáció, Angol polgári forradalom, XIV. Lajos, Nagy Péter
Kiskirályok, harmincad, úriszék, pallosjog, zsellér, füstpénz, kancellária, fekete sereg, corvina
Anjouk, Károly Róbert, Nagy Lajos, L u x e m b u r g i Zsigmond, Hunyadiak, Bakócz Tamás, Dózsa György, Szapolyai, Szulejmán
Visegrád, Várna, 1351, 1456, Nándorfehérvár, 1526, 1541 Prága, Bécs, Erdély, Mohács
Újkor, felfedező, g y a r m a t , világkereskedelem, manufaktúra, bankár, parlament, reformáció, anglikán, protestáns, abszolutizmus, polgári forradalom, bekerítések
K. Kristóf, A. Vespucci, V. Gama, F. Magellán, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Luther, Kálvin, O. Cromwell, XIV. Lajos, Nagy Péter
Amerika, Mexikó, 1492, 1517, 1640 Németalföld, Hollandia, Versailles, Madrid, London, P á r i z s , Szentpétervár
V. Magyarország az T ö r ö k v i l á g Szpáhi, janicsár, pasa, Jurisics, Dobó, Zrínyi M a g y a r o r s z á g o n , hajdú, végvár, kuruc, Miklós, Bocskai, újkor kezdetén
H ó d o l t s á g , 1532, 1552, 1604-06, E r d é l y i 1686, 1703-1711,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
107
1514,
I. Polgári átalakulás kora
II. Képek a 18. századi Magyarországról.
Várháborúk hősei, Életképek a királyi Magyarországról, Erdély aranykora, Függetlenségi k ü z d e l m e k , R e f o r m á c i ó Ellenreformáció, Buda visszafoglalása, II. Rákóczi Ferenc és a szabadságharc. Az USA megalakulása, Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon Európa ura. A mezőgazdaság és a gépek forradalma, Az ipari következményei. Mária Terézia, II. József, Soknemzetiségű Magyarország, Francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása hazánkban.
labanc, trónfosztás
nádor, Thököly, II. Rákóczi, Bercsényi, Vak Bottyán, Esze Tamás,
Alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, forradalom, hatalmi ágak, jakobinus, terror, ipari forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, profit, kapitalizmus, szabad verseny Betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, álladó hadsereg, vallási türelem, Tanügyi rendelet, vámrendelet, P. Sanctio,
Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson, Morse
III. Károly, Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc
F e j e d e l e m s é g , 1707 K i r á l y i M a g ya r o r s z á g , Pozsony, Kőszeg, Drégely, Eger, Szigetvár, Munkács, Ónod, Rodostó
Boston, Waterloo 1776, 1789, Lipcse, Moszkva, 1813, 1815 Korzika, Szent Ilona,
1740-1780
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
108
1812,
Témakörök III. Polgárosodás kezdetei Magyarországon
IV. Nemzetállamok kora
V. Dualizmus kora
VI. Az első világháború
7. évfolyam Tartalmak Fogalmak Nevek Országgyűlések O r s z á g g y ű l é s , Széchenyi István, Pozsonyban, Széchenyi arisztokrácia, alsó-felső Kossuth Lakos, Deák István, Politikai élet a tábla, közteher-viselés, Ferenc, Wesselényi reformkorban, Magyar örökváltság, zsellér, Miklós, Kölcsey nyelv ügye, Kossuth és cenzúra, sajtószabadság, Ferenc, Petőfi, Görgey programja, Életképek a felelős kormány, Artúr, Bem József reformkórból trónfosztás Amerikai polgárháború, P o l g á r h á b o r ú , Bismarck, Garibaldi, Nemzetállamok kora, nemzetállam, szabad Lincoln, Edison, Marx Verseny a világ verseny, monopólium, felosztásáért, gyarmatbirodalom, Munkásmozgalmak szakszervezet, a n a r c h i s t á k , szocializmus, utópia, antant, központi hatalmak Magyarország a Emigráció, kiegyezés, Ferenc József, szabadságharc bukása közös ügyek, Andrássy Gyula, Tisza után, Kiegyezés, Képek polgárosodás, dzsentri, Kálmán a politikai életről, nagy-kispolgárság, Gazdasági felzárkózás, millennium Polgárosodó társadalom, Világváros születik, Életmód, kultúra, Millennium Háború oka, céljai, V i l l á m - á l l ó h á b o r ú , Lenin Forradalom OO-ban, hátország, bolsevik,
Földrajzi nevek Évszámok D e b r e c e n , 1830-1848, 1848. III. Isaszeg, Világos, 15., 1849. október 6. Arad
N é m e t o r s z á g , 1861-65, 1871 Olaszország, Balkán
Osztrák Magyar 1867, 1867-1916 Monarchia, Budapest
1914-1918, 1917
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
109
Győztesek-vesztesek
Témakörök I. A világa 20-as, 30-as években
Tartalmak EU az első világháború után, A nagy gazdasági világválság, Nácizmus Németországban, Szovjetunió, USA, Út a háború felé
II. Hazánk a két világháború közt
Forradalom ellenforradalom, Trianon és következményei, Bethleni konszolidáció, Gazdasági válság hazánkban, Kiútkeresés és külpolitika, Életmód EU – i háborúból világháború, Totális háború, Hazánk a háborúban, Hazánk 1944-ben, Holokauszt, Háború vége Kétpólusú világ, kommunista diktatúrák, Harmadik világ, EU- i
III. Második világháború
IV. Globalizálódó világ
békék 8. évfolyam Fogalmak Nevek Parlamenti demokrácia, Hitler, Mussolini, gazdasági világválság, Sztálin Roosevelt, nemzeti szocializmus, f a j e l m é l e t , antiszemitizmus, koncentrációs tábor, Gulág, egypártrendszer, tervgazdálkodás, Őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály, Kun t a n á c s k ö z t á r s a s á g , Béla, Horthy Miklós, k o n s z o l i d á c i ó , Bethlen István kommunisták, revízió
Hadigazdaság, gettó, Churchill, Teleki Pál d e p o r t á l á s , munkaszolgálat, holokauszt, hintapolitika, nyilasok, antifasiszta,
Földrajzi nevek Szovjetunió
Évszámok 1929-1933, 1938
K á r p á t a l j a , 1918. 1819, 1920 F e l v i d é k , Délvidék, Erdély
S z t á l i n g r á d , 1939, 1941, 1944, A u s c h w i t z , 1945. V. 1945. IX. 2. Hirosima, Jalta, P o t s d a m , Normandia
H i d e g h á b o r ú , kommunista diktatúra, harmadik világ,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
110
V. Hazánk története napjainkig
VI. Állampolgári ismeretek
integráció, Globalizáció i n t e g r á c i ó , problémái népességrobbanás, fogyasztói társdalom Hazánk a keleti P á r t á l l a m , Rákosi, Nagy Imre, blokkban, Sztálinizmus k o l l e k t i v i z á l á s , Kádár, Antall József, hazánkban, Rákosi r e n d s z e r v á l t o z á s , DR. Orbán Viktor, korszak, 1956. földosztás, államosítás forradalom, Kádár korszak, Magyarországi romák, Határon túli magyarok, Rendszerváltozás Az állam és polgára, A Állam, nemzet, nyilvánosság, Politikai nemzetiség, etnikum, rendszer és állampolgárság, intézményei, Részvétel választási alapelvek, a közügyekben, Emberi népszavazás, Emberi jogok , Társadalmi jogok kötelezettségek,
1945, 1948, 1956. október 23., 1989-1990
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
111
MATEMATIKA 5-8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskola 5−8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása. Az általános iskola 5−8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz − két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7−8. évfolyamon elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is. Ez a tanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza a fejlesztés-központúságot szem előtt tartva. A fejlesztő munkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért alapvető fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve, így például a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformációk tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában megjelenő munkaformák: a pár-, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen az
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
112
önálló feladatmegoldást, a differenciált munkaformát továbbra is alkalmazzuk. A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten. Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szóban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának, vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására. Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más műveltségi területeken is. Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen. KULCSKOMPETENCIÁK · A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése: - számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, metakogníció - rendszerezés, kombinativitás - deduktív és induktív következtetés · A tanulók értelmi képességeinek − logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességek − folyamatos fejlesztése · A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése · A tanulók önellenőrzésének fejlesztése · A gyors és helyes döntés képességének kialakítása · A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása · A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése · A kreatív gondolkodás fejlesztése · A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
113
· A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben A HELYES TANULÁSI SZOKÁSOK, ATTITŰDÖK KIALAKÍTÁSA A tanulók - a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, - a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék, - a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek, - a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek, - a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ valamint az ellenőrzést szabatosan írják le. A tanulók - gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmondani, - a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet, - szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat, - tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében, - ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket. A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Az utóbbi években kiemelt cél a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet kialakítani. Ilyenek például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást. 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 3,5 1. A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Fejlesztési célok
Tananyag
Példák a tevékenységformákra, módszerekre
A továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
114
Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás. A tudatos célirányos figyelem fejlesztése. Rendezés. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása. Megosztott figyelem.
Alakzatok.
Tárgyak megfigyelése, csoportosítása önállóan. Barkochba − frontális játék. Memóriajáték csoportban.
Természetes számok, egész számok, törtek. Sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint. Alakzatok, természetes számok, egész számok, törtek. Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése.
Számsorozatok képzése, szabályainak felismerése. Játék kártyákkal csoportban. Számlánc. Alakzatok csoportosítása, számok nagyság szerinti osztályozása, a relációk helyes alkalmazása. Síkidomok válogatása párokban, csoportokban. Közös tulajdonságú tárgyak, alakzatok, számok kiválasztása, az adott tulajdonsággal nem rendelkező elemek kiszűrése. Alakzatok létrehozása síkban és térben adott feltételekkel, számalkotások adott feltételek szerint számkártyákból. Néhány elem sorba rendezése, közülük bizonyos elemek kiválasztása, majd a lehetséges esetek összeszámlálása.
Halmazok eszköz jellegű használata.
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.
Alakzatok előállítása, számalkotások, elemek kiválasztása, sorba rendezése.
Az egyes témakörökben konkretizálódnak.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
115
A nyelv logikai elemeinek használata. A Állítások megítélése matematikai logika nyelvének megismerése, igazságértékük szerint, nyitott tudatosítása. mondatok lezárása, a „nem”, „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan”… Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Szöveges feladatok megoldása.
A valószínűségi és a statisztikai gondolkodás fejlesztése.
A relatív gyakoriság és a valószínűség fogalmának előkészítése.
Változatos tartalmú szövegek értelmezése, modellalkotás, megoldás, adott modellhez probléma megfogalmazása. Valószínűségi játékok, tapasztalatok gyűjtögetése.
2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok A számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.
Tananyag Természetes számok milliós számkörben. Alaki érték, helyiérték. Egész számok. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése, tizedes törtek. Ellentett, abszolút érték.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Helyiérték-táblázat használata a természetes számkörben és a tizedes törteknél. Postai csekkek kitöltése, a számok helyesírása. Negatív szám fogalmának alapozása modellek segítségével: irányított mennyiségek (pl. hőmérő, számegyenes). Adósság – készpénzcédulák, ezek eszközként való használata. A törtrészek előállítása hajtogatással, színezéssel,
A továbbhaladás feltételei A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
116
kirakással csoportmunkában. Algoritmus követése, értelmezése. Műveletek szóban (fejben) és Számkorongok, kül. modellek, pl. Összeadás, kivonás, Számolási készség fejlesztése a kibővített írásban. hőmérő használata az egész szorzás, egyjegyűvel való számkörben. Szorzás, osztás 10-, 100számok összevonásánál. osztás a természetes 1000-rel. Szorzás, osztás számok körében. többjegyű számmal. Önellenőrzésre alkalmas Egyjegyű nevezőjű pozitív Összeadás, kivonás az egészek számolási feladatok önálló törtek összeadása, és a törtek körében. Törtek és a megoldása. kivonása két tag esetén. tizedes törtek szorzása, osztása Legfeljebb ezredeket egésszel. (0 szerepe a szorzásban, tartalmazó tizedes törtek az osztásban). összeadása és kivonása. Matematikai jelek értelmezése Természetes számok, egész Számegyenes használata. A <, >, = relációjelek tevékenységgel, számjelek, műveleti jelek, számok, törtek helye a ismerete, helyes számegyenesen, nagyságrendi <, >, =, ¹, », £, ³, stb. értése. használata. összehasonlítások. Fegyelmezettség, A helyes műveleti sorrend Önellenőrzésre alkalmas A helyes műveleti sorrend következetesség fejlesztése. ismerete a négy alapművelet számolási feladatok önálló ismerete a négy esetén. Zárójelhasználat. megoldása. alapművelet esetén. Becslési készség fejlesztése. A kijelölt művelet eredményének A valóságból vett problémák Egyszerű szöveges Értő-elemző olvasás, problémamegoldó előzetes becslése. A kapott felvetése, azok helyes feladatok megoldása képesség fejlesztése, következtetési készség eredmények helyes kerekítése. értelmezése. A megoldások következtetéssel. fejlesztése Egy műveletet tartalmazó nyitott becslése. A kapott eredmények mondatok megoldása összevetése a valósággal. következtetéssel. Számfeladatokhoz szöveg megfogalmazása pl. csoportmunkában. 3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok Tananyag
Példák a tevékenységformákra,
A továbbhaladás
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
117
Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött). Tájékozódás a térben (földgömb, térkép), környezetünkben (iskola, lakhely környéke). Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben; tájékozódás a síkon ábrázolt térben; tájékozódás szavakban megfogalmazott információk szerint). Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése. Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. A függvény fogalmának előkészítése.
Tudatos megfigyelés, akaratlagos figyelem fejlesztése, szabály felismerése, kifejezése, tudatosítása. A matematika nyelvének használata.
módszerekre Számegyenes, számintervallumok Ponthalmazok keresése ábrázolása. számegyenesen, a kijelölt Descartes-féle derékszögű ponthalmazok algebrai koordinátarendszer. megfogalmazása és leírása. Mozgásos játékok. Rendezett számpár fogalmának tudatosítása (torpedójáték, sakk). Projektmunkában térkép készítése a környékről. Különböző figurák megrajzolása meghatározó pontjainak koordinátáival, pármunka.
Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. Egyszerűbb szabállyal megadott táblázatok kitöltése. Arányos következtetések (szabványmértékek és átváltásuk).
Sorozatok képzése. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint.
feltételei Pontok ábrázolása koordinátarendszerben, pontok koordinátáinak leolvasása.
Csoportmunkával táblázatok, grafikonok gyűjtése, értelmezése és készítése. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Kétváltozós kapcsolatok felfedezése (pl.: arányosságok). Sorozatok elemeinek gyűjtése (megfigyelés, számlálás, számolás).
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
118
4. GEOMETRIA, MÉRÉS Fejlesztési célok
Tananyag
A térszemlélet fejlesztése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítása, azonosítása, megkülönböztetése; osztályokba sorolása különféle tulajdonságok alapján. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása. Fogalomalkotás előkészítése. Halmazszemlélet fejlesztése.
Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Téglatest (kocka) tulajdonságai, hálózata. Térelemek kölcsönös helyzete.Párhuzamosság, merőlegesség. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) fogalma, főbb tulajdonságaik.
Lényegkiemelés. Problémamegoldó képesség fejlesztése.
Párhuzamosok és merőlegesek szerkesztése. Háromszög, téglalap szerkesztése. Távolság fogalma. Adott tulajdonságú pontok keresése. A kör és a gömb. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése, szögfajták.
Célszerű eszközhasználat. Körző, vonalzó helyes használata.
Fogalomalkotás. A szögmérő helyes használata. Mérések, mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése. Tájékozódás az időben A kerület, terület, felszín és térfogat fogalmának előkészítése. Mérések a gyakorlatban. Számolási készség fejlesztése.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Testek építése. Testhálók készítése; testhálók testekkel való párosítása csoportmunkában. A lényeges geometriai tulajdonságok kiemelése valós tárgyakon. Demonstrációs mértani testek vizsgálata és csoportosítása. Barkochba. Az eszközhasználat fejlesztésére különböző rajzok készítése csak körzővel és vonalzóval.
A továbbhaladás feltételei A kocka és a téglatest felismerése.
Mérőegységként használt szögek előállítása hajtogatással.
A szögfajták ismerete.
Óramutatók állásából szögek meghatározása. Téglalap kerülete, területe. Tetszőleges alakzatok, síkba Téglatest (kocka) hálója, felszíne kiteríthető tárgyak kerületének és és térfogata. területének mérése különböző Mértékegységek átváltása. eszközökkel.
A háromszög és a speciális négyszögek felismerése. Szakasz másolása. A szakaszfelező merőleges ismerete.
A hosszúság és terület szabványegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
119
A becslőképesség fejlesztése.
A sík parkettázása különböző alakú síkidomokkal, pármunkában.
feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Mértékegységek átváltása.
5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése.
A számolási készség fejlesztése.
Tananyag Valószínűségi játékok és kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. Átlagszámítás néhány adat esetén.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás módszerekre feltételei Valószínűségi kísérletek végzése, Konkrét feladatok kapcsán a történés többszöri megfigyelése. a biztos és a lehetetlen Adatok megfigyelése, rendezése, események felismerése. ábrázolása.
Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 3,5 1.
A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok
A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény felkeltésével pozitív motiváció kialakítása. A matematikai nyelv logikai elemeinek helyes használata. Kommunikációs készség fejlesztése
Tananyag Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő, kisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb). Állítások igazságának eldöntése (és, vagy, minden, van olyan).
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás módszerekre feltételei Matematikatörténeti érdekességek Az egyes témakörökben bemutatása, beszélgetés. konkretizálódnak. Könyvtár és informatikai eszközök használata, projektmunka.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
120
A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Rendezés.
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése.
Gondolatmenet kiépítése. A tervkészítés módjának megalkotása. Megoldási stratégia alkotása. Ellenőrzés igényének kialakítása.
Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Néhány elem rendszerezett felsorolása. Az esetek számának összeszámolása. A rendezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Fadiagram, táblázat. A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma. Változatos tartalmú szöveges feladatok értelmezése, matematikai modellek megalkotása, megoldása. Számfeladathoz, nyitott mondathoz szöveg alkotása. A szaknyelv fokozatos elsajátítása. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.
A tanulók aktív tevékenységgel tapasztalják meg a sorbarendezési lehetőségek számát (modellezés, informatikai játékok, kártyák).
Valószínűségi kísérletek végzése, megfigyelése, modellezése. A szaknyelv fokozatos elsajátítása. Egyszerű matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Megoldási terv készítése szöveges feladatokhoz (magyarázó rajzok készítése), megértett probléma részletproblémákra bontása, sorrendbe állítása. Csoportban a munka tervezése, szervezése, megosztása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
121
2. SZÁMTAN, ALGEBRA
A számok többféle alakja. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése; műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Törtek, tizedestörtek, és Láncszámolás. Pármunkában kapcsolatuk. A számok reciproka. egymásnak adott számolási Műveletek racionális feladatok megoldása és azok számkörben. ellenőrzése. Önellenőrzésre - szorzás, osztás törttel, alkalmas feladatok számolási tizedestörttel, feladatok megoldása (találós - alapműveletek negatív kérdések, keresztrejtvény, számokkal. eredmény alapján történő Műveleti tulajdonságok. színezés). A helyes műveleti sorrend. Törtek egyszerűsítése, bővítése, Önálló gyakorlás feladatlapokon. tizedestört alakja. Eszközhasználat: számpiramis Vegyes szám szorzása, osztása kitöltése. egész számmal.
A becslési készség fejlesztése.
Becslés a törtek körében.
A bizonyítási igény felkeltése.
Oszthatósági szabályok (10-zel, 100-zal, 1000-rel, 2-vel, 5-tel, 4-gyel, 25-tel).
A következtetési képesség fejlesztése. Szövegértés fejlesztése.
Arányossági következtetések, egyenes, fordított arányosság. Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati
Fejlesztési célok A számfogalom továbbfejlesztése egyre bővülő számkörben. A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése. Együttműködési készség, önellenőrzés fejlesztése.
Tananyag
A becslések elvégzése gyakorlati feladatokon keresztül. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályok felfedeztetése számkártyák szétválogatásával. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Csoportmunka.
A továbbhaladás feltételei A tört, a tizedes tört, a negatív szám fogalma. A tízes számrendszer biztos ismerete. Kétjegyűvel való osztás.
A négy alapművelet biztos elvégzése racionális számokkal.(Műveletek sorrendje, zárójelek szerepe.)
2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályok alkalmazása. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
122
Szövegértés, kommunikációs képességek fejlesztése. Az ellenőrzési igény kialakítása. Önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.
feladatokban. A százalék fogalma. Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása lebontogatással, mérlegelvvel. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.
következtetéssel. Egyenlettel leírható szöveges feladatok átírása matematikai jelekkel, vagy értelmező ábrák segítségével. Szöveg alkotása egy vagy két műveletet tartalmazó számfeladathoz, nyitott mondathoz.
Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.
3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények alkotása, értelmezése matematikai modell keresése a változások leírására. Megfigyelőképesség, összefüggés felismerő képesség, rendszerező képesség fejlesztése.
Tananyag A változó mennyiségek közötti kapcsolatok, azok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.
Megfigyelésben, számlálásban, számolásban gyűjtött elemek sorozatba rendezése. Sorozatok képzése. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint. A gyakorlati életből vett egyszerű példákban Az egyenes és fordított a kapcsolatok felismerése. arányosság grafikonja. A függvényszemlélet fejlesztése. Példák konkrét sorozatokra.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás módszerekre feltételei A függvény fogalmának Biztos tájékozódás a előkészítése feladatlapokkal. derékszögű Összetartozó és össze nem koordinátarendszerben. tartozó elemek vizsgálata. Geometriai alakzatok tulajdonságait leíró összefüggések sorozatba rendezése (oldalak száma, szögek mértéke, átlók száma).
Az arányosságokban az Az egyenes arányosság összetartozó értékpárok grafikonjához tartozó ábrázolása koordinátarendszerben értékpárok ábrázolása a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
123
tanári irányítással.
koordinátarendszerben.
4. GEOMETRIA, MÉRÉS Fejlesztési célok
Tananyag
A matematika kapcsolata más tudományágakkal, a gyakorlati élettel. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. Esztétikai érzék fejlesztése.
A tengelyes szimmetria felismerése a természetben és a művészetben. Tükrös alakzatok térben és síkban.
A hozzárendelés fogalmának elmélyítése. Megfigyelőképesség, összehasonlítás, tudatosítás.
A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése, azok elkészítése előtt vázlatos ábrák rajzolása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Körző, vonalzó és szögmérő használata. Megoldási terv készítése.
Vizuális képzelet fejlesztése.
Problémamegoldó képesség, alkotóképzelet fejlesztése. Szerkesztési eszközök célszerű használata.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás módszerekre feltételei Művészeti alkotások és a természetben előforduló tengelyesen szimmetrikus tárgyak vizsgálata manipulációval. Szimmetrikus síkidomok és síkszimmetrikus testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával. Adott alakzat tengelyes Adott alakzat tengelyes tükörképének megszerkesztése. tükörképének Euklideszi szerkesztő program megszerkesztése. használata.
Makettek és azok vázlatának elkészítése projektmunkában.
Önálló szerkesztési feladatok elvégzése, a szerkesztések gyakorlása.
A szimmetrikus háromszög tulajdonságainak ismerete. Az elemi szerkesztési feladatok elvégzése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
124
A területfogalom továbbfejlesztése.
A tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek kerülete és területe.
Ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése. Fejlesztés a gyakorlati mérések, és mértékegységváltások helyes elvégzésében. Önellenőrzés. Absztrakciós képesség fejlesztése. Pontos munkavégzésre nevelés, és az esztétikai készségek fejlesztése.
Mértékegységek átváltása konkrét Önellenőrzésre alkalmas Az alapvető gyakorlati példák kapcsán. feladatlapok megoldása. mértékegységek biztos Átváltások gyakorlása dominóval. ismerete (szög, hosszúság, terület).
A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.
Téglatest hálója, felszíne, térfogata.
Kör és részei, kör és egyenes együttes szimmetriája. Szakaszfelező merőleges. Szögmásolás, szögfelezés.
Területképletek felfedezése síkbeli ábrák szétdarabolásával.
Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.
Hajtogatással tapasztalatszerzés, majd a kapott tapasztalatok tudatos megfogalmazása.
Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szögfelezés, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Téglatest építése különböző építő Konkrét esetekben anyagokból csoportmunkában. A téglatest felszínének és vázas és a tömör modell térfogatának összehasonlítása. meghatározása. Zsinóros modell készítése A térfogat és az űrtartalom önállóan szorgalmi feladatként. mértékegységeinek átváltása.
5. VALÓSZÍNŰSÉG , STATISZTIKA Fejlesztési célok Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.
Tananyag Valószínűségi játékok és kísérletek. Relatív gyakoriság meghatározása egyszerű esetekben. Egyenlően valószínű események
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás módszerekre feltételei Kísérletek elvégzése, adatok Konkrét feladatok kapcsán lejegyzése, táblázatba foglalása, a biztos és a lehetetlen relatív gyakoriság kiszámítása. események felismerése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
125
Megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése. Számolási készség fejlesztése. Rendszerező képesség, rendszerszemlélet fejlesztése.
valószínűségének meghatározása egyszerű esetekben. Adatok gyűjtése, rendezése. Adathalmaz jellemzése, ábrázolása oszlop-, illetve kördiagramon. Számtani átlag kiszámítása néhány adat esetén.
Projektmunkában adatok gyűjtése, azok elemzése, ismertetése az osztálynak.
Két szám számtani közepének kiszámítása.
7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 3,5 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Példák a Fejlesztési célok Tananyag tevékenységformákra, módszerekre Összességek alkotása adott feltétel szerint; Példák konkrét halmazokra. Tárgyak, elemek, számok halmazalkotás; definiáló tulajdonság Unió, metszet, részhalmaz, halmazokba rendezése. A kapott megalkotása; a tulajdonság tagadásának kiegészítő halmaz megalkotása. halmazok közötti kapcsolatok megalkotása a komplementer halmaz felfedezése csoportmunkában elemeinek közös, meghatározó ismérveként. Unió, metszet, részhalmaz, Skatulyaelv. kiegészítő halmaz megalkotása. A halmazszemlélet fejlesztése. Halmazok ábrázolása Venndiagram segítségével. Rendszeralkotás: elemek elrendezése Tapasztalatszerzés az összes eset Az ismétléses és az ismétlés különféle szempontok szerint; rendszerezést rendszerezett felsorolására. nélküli esetek különbségének segítő eszközök használata, készítése. Sorbarendezés, kiválasztás felfedezése pármunkában. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. néhány elem esetén. Fadiagram,
A továbbhaladás feltételei Konkrét tárgyak, elemek számok halmazokba rendezése.
Sorbarendezés legfeljebb négy elem esetén.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
126
Sejtések megfogalmazása. Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, az ellenőrzés, önellenőrzés igényének alakítása. A szaknyelv logikai elemeinek helyes használata. A matematikai fogalmak egyértelmű körülírása korábban megismert fogalmak segítségével. A kommunikációs készség fejlesztése.
útdiagram, táblázatok használata, készítése. Sorbarendezés ismétlés nélkül és ismétléssel. Különféle szöveges feladatok szövegének értelmezése a valóságban és a matematikai gondolkodásban, ábrák, jelölések alkalmazása a probléma lejegyzésére, megoldási terv készítése. Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése. Egyszerű állítások átfogalmazása, cáfolata konkrét példákkal. Fogalmak, állítások logikai kapcsolata. Definíciók megfogalmazása.
Önálló feladatmegoldás párban vagy csoportban. Egymás munkájának ellenőrzése.
Az egyes témakörökben konkretizálódnak.
Viták kezdeményezése. Érvek és Egyszerű állítások ellenérvek megfogalmazása. igazságának eldöntése. A lényeges és a lényegtelen tulajdonságok megfogalmazása szóban.
2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok A racionális számkörben a számolási készség kialakítása. Zsebszámológép használata.
Kétváltozós műveletek értelmezése és alkalmazása. Az algebrai kifejezések
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Műveletek a racionális számok Csoportmunkában körében. számkártyákkal, feladatlapok kitöltésével a műveletek gyakorlása. Ellenőrzésként a zsebszámológép használata. Egynemű algebrai kifejezések, és Az egyszerű azonosságok azok helyettesítési értékének felfedezése számolási feladatok Tananyag
A továbbhaladás feltételei A négy alapművelet helyes elvégzése törtek és tizedestörtek körében. A műveleti sorrend biztos alkalmazása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
127
fogalmának előkészítése. Gyakorlati problémák összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén. Pontos munkavégzésre nevelés. Algoritmusok helyes alkalmazása. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Számolási készség fejlesztése.
kiszámítása. Több tag összevonása. Összeg szorzása egytagú kifejezéssel. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása lebontogatással, következtetéssel, mérlegelvvel, algebrai és grafikus úton. Alaphalmaz, megoldás-halmaz, az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásainak az alaphalmazhoz való viszonya. Kérdés tartalmának megértése a Szöveges egyenletek megoldása. megfogalmazott problémában. Arány, aránypár, arányos osztás. Adatok felfogása, lényegtelenek elhagyása, Egyenes és fordított arányosság. lényegesek kiemelése, rögzítése, kapcsolatuk Arányossági összefüggések feltárása, szerepük értése; adatokra és gyakorlati esetekben. összefüggéseikre vonatkozó jelölések Százalékszámítási feladatok. használata. A következtetési készség fejlesztése összetettebb feladatokban.
és geometriai ábrák segítségével. Eszköz: memóriajáték, dominók.
Fogalmak alkotása, módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással, definíciók megfogalmazási igényének felkeltése. Matematikatörténeti érdekességek megismerése iránti igény felkeltése.
A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákban. Normálalak.
A hatványértékek növekedési ütemének bemutatása érdekes példákon keresztül, kutatás szakirodalmakban és az interneten.
Prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös
Prímtéglákkal oszthatósági feladatok kirakása.
Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok kitöltése. Próbálgatás az alaphalmaz elemeivel az egyenlőtlenségek megoldásánál.
Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása a mérlegelv alkalmazásával
A mindennapi élet problémáinak, összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén. Csoportmunkában szöveges egyenletek értelmezése, különböző megoldási módszerek keresése, a megoldás szövegszerű ellenőrzése.
Egyszerűbb szöveges feladatok megoldása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. Számolás aránypárral. Egyszerű százalékszámítási feladatok megoldása következtetéssel. 10 pozitív egész kitevőjű hatványainak ismerete.
Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, és
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
128
osztója, legkisebb közös többszöröse. Oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal).
Természetes számok néhány közös csoportosítása, halmazokba többszörösének sorolása oszthatósági szempontok megkeresése. szerint. Matematikatörténeti érdekességek feldolgozása csoportmunkában.
3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok Modell alkotása fogalmakhoz, szöveges feladatokhoz, összefüggésekhez: reláció, függvény. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése: tapasztalati függvények készítése a változások leírására.
Tananyag Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordinátarendszerben. Lineáris függvények. Példa néhány nemlineáris függvényre.
Együttváltozó mennyiségek összetartozó Sorozatok vizsgálata. adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására. Számolási készség fejlesztése.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás módszerekre feltételei Táblázatok, grafikonok készítése Lineáris függvények konkrét összefüggések, képletek ábrázolása esetén. értéktáblázattal. Grafikonok gyakorlati alkalmazása csoportmunkában.
Pármunkában adatok, elemek, Egyszerű sorozatok számok sorbarendezése. folytatása adott szabály A számtani sorozat képzési szerint. szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása.
4. GEOMETRIA Fejlesztési célok A matematika kapcsolata a természettel és a művészeti alkotásokkal.
Tananyag A középpontos szimmetria felismerése a természetben és a
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Művészeti alkotások és a természetben előforduló
A továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
129
A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. Esztétikai érzék fejlesztése.
A hozzárendelés fogalmának alkalmazása. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése.
A vitakészség fejlesztése, igaz és hamis állítások megfogalmazása.
A bizonyítási igény felkeltése.
A lényeges és a lényegtelen adatok megkülönböztetése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Esztétikai nevelés.
művészetben.
szimmetrikus tárgyak vizsgálata manipulációval. Szimmetrikus síkidomok és testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával. A középpontos tükrözés. Adott alakzat középpontos Egyszerű alakzatok Középpontosan szimmetrikus tükörképének megszerkesztése. középpontos tükörképének alakzatok a síkban. A Transzformációk végrehajtása a megszerkesztése. paralelogramma és tulajdonságai. sík mozgatásával. Euklideszi Speciális négyszögek szerkesztő program használata. szerkesztése. Szögpárok (egyállású, váltó, kiegészítő szögek). Szabályos sokszögek. A háromszög magasságvonala, Szólánc a tulajdonságok A tananyagban felsorolt területe. Paralelogramma, trapéz felsorolására. négyszögek felismerése. deltoid, kerületük és területük.. Kártyákra írt állítások párjának A háromszög területének A kör kerülete és területe. megkeresése. kiszámítása. Halmazábrák készítése a négyszögek tulajdonságai alapján. A háromszög belső és külső A szögösszegek felfedezése Háromszögek és konvex szögeinek összege. A parkettázással, hajtogatással, négyszögek belső négyszögek belső szögeinek tépegetéssel. szögeinek összege. összege. Háromszög szerkesztése A szerkesztés lépéseinek önálló Egyszerű háromszög alapesetekben. Háromszögek végrehajtása (adatok kikeresése a szerkesztési feladatok egybevágóságának alapesetei. szövegből, vázlatkészítés, a elvégzése. szerkesztés menetének megtervezése és végrehajtása).
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
130
Térszemlélet fejlesztése. A valóság tárgyainak modellezése. Együttműködésre nevelése. Fejlesztés a gyakorlati mérések, és mértékegységváltások helyes elvégzésében. Együttműködésre, önállóságra, önellenőrzésre nevelés.
Egyenes hasábok, forgáshenger hálója, felszíne, térfogata.
Makettek, modellek, testhálók készítése csoportmunkában.
Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a henger felismerése, jellemzése. Megoldási terv készítése kerület, Önellenőrzésre alkalmas Az alapvető terület, felszín és térfogat feladatlapok megoldása. mértékegységek biztos számítási feladatoknál. Átváltások gyakorlása dominóval. ismerete (szög, hosszúság, Mértékegységek átváltása konkrét terület, térfogat). példák kapcsán.
5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.
Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.
Tananyag
Példák a tevékenységformákra, módszerekre
Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. Ez a tananyag beépül a különböző témakörökbe. Adatok gyűjtése, rendszerezése, Adatok gyűjtése, értelmezése. adatsokaság szemléltetése, Adatsokaság szemléltetése grafikonok készítése. oszlop- és kördiagramon.
A továbbhaladás feltételei
Egyszerű grafikonok értelmezése, készítése.
8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 3 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok
Tananyag
Példák a tevékenységformákra, módszerekre
A továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
131
A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. Állítások tagadásának megfogalmazása, A „ha..., akkor”, „csak akkor..., ha”; helyes használata. A köznyelv és a matematikai nyelv tudatos megkülönböztetése. Mások gondolatainak megértésére törekvés (példák és ellenpéldák keresése, kérdések megfogalmazása érvek ellenérvek mentén.) Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás elsajátítása. A bizonyítási igény Saját gondolatok kifejezése, rögzítése matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése. Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az önellenőrzés igényének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása.
Állítások megfogalmazása és a Az egyes témakörökben megfogalmazott állítások cáfolata. konkretizálódnak. Csoportmunkában elvégzett feladatmegoldások ismertetése az osztály előtt.
Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.
A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.
Híres magyar matematikusok Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, megoldása és a szöveg alapján történő ellenőrzése. A geometriai transzformációk között fennálló kapcsolatok. Skatulyaelv.
A matematikai jelölések tudatos alkalmazása. Kiselőadások megtartása. Könyvtár és informatikai eszközök Szöveges feladatok használata. megoldása. Különböző sorrendben elvégzett többféle transzformáció eredményének elemzése pármunkában. Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása
A halmazműveletek alkalmazása két konkrét halmazra a matematika különféle területein.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
132
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.
Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel.
konkrét feladatokban. Fadiagram készítése. Táblázat készítés. Különböző szövegek kiolvasási lehetőségeinek összeszámlálása különböző módszerekkel csoportmunkában.
Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén. Az összes eset felsorolása.
2. SZÁMTAN, ALGEBRA Példák a Fejlesztési célok Tananyag tevékenységformákra, módszerekre Eljárásokra, módszerekre való emlékezés: a Műveleti azonosságok Az egyszerű azonosságok tanult algoritmusok felidézése, használata, rendszerező áttekintése. felfedezése számolási feladatok analógiák alapján való műveletvégzések. Algebrai egész kifejezések, és geometriai ábrák Induktív, deduktív gondolkodás fejlesztése. képletek átalakításai (nevezetes segítségével. azonosságok). Szorzattá alakítás Eszköz: memóriajáték, kiemeléssel egyszerű esetekben. párkeresés, dominók. Algebrai egész kifejezések Feladatlapok önálló kitöltése, szorzása, osztása. A hatványozás ellenőrzés páros munkával. azonosságainak előkészítése. Gondolatmenet kiépítése: „megoldási terv” Elsőfokú egyenletek, Változatos szövegű és témájú, a szöveges feladathoz. Megértett probléma egyenlőtlenségek algebrai és gyakorlati életből merített részletproblémákra bontása modell nélkül grafikus megoldása. szöveges feladatok feldolgozása vagy modell segítségével; a Alaphalmaz, megoldáshalmaz. csoportmunkában. részletproblémák sorrendbe állítása, A feladatok megoldásának tervkészítés. Az eltervezett megoldás Szövegértelmezés, lefordítás a ismertetése az osztály előtt az lépéseinek végrehajtása; a részeredmények matematika nyelvére. előadókészség fejlesztése értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása Különféle szöveges feladatok érdekében. az eredeti problémára, válaszadás megoldása.
A továbbhaladás feltételei Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesítési értékek kiszámítása.
Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel és a megoldás szöveg szerinti ellenőrzése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
133
diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval. Ellenőrzés igényének fejlesztése. A zsebszámológép használata. A becslés képességének fejlesztése és gyakoroltatása.
A rendszerező képesség fejlesztése.
A racionális szám fogalma: véges, végtelen tizedes törtek. Példák nem racionális számra: végtelen, nem szakaszos tizedes-törtek. A négyzetgyök fogalma. A természetes, az egész és a racionális számok halmazának kapcsolata. Kitekintés a racionális számkörből.
Feladatlapok becslésre, pontos számításra. Zsebszámológéppel való számolás gyakorlása.
Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése a racionális számkörben.
Műveletekkel megadott számok csoportosítása, elhelyezése Venn-diagramon, pármunkában. A számok többféle alakjának tudatosítása számdominóval.
A racionális számok tulajdonságainak ismerete, velük való számolási készség megléte.
3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Példák a tevékenységformákra, módszerekre Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése. Lineáris függvények: elsőfokú és Egy adott összefüggésben az Tudatos megfigyelés adott tulajdonságok konstans függvények, az egyenes összetartozó elemek szerint, és a tulajdonságok közötti arányosság és grafikonjaik. értéktáblázatának elkészítése. kapcsolatteremtés képességének fejlesztése. A számpároknak megfelelő Az x ,x és pontok ábrázolása a koordinátarendszerben. az függvények Poszterek készítése különböző függvénykapcsolatok tulajdonságai és grafikonjainak grafikonjairól, projektmunkában. ábrázolása. Számítógépes programok alkalmazása a Egyismeretlenes egyenletek függvényábrázolásnál. grafikus megoldása. Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei Az x ax+b függvény grafikonjának ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
134
Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására. A szabályosság felismerése.
4.
Sorozatok vizsgálata, mértani sorozat.
Adatok, elemek, számok sorbarendezése. A mértani sorozat képzési szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása. Számtani, mértani és egyéb sorozatok szétválogatása csoportmunkában.
Sorozatok folytatása adott szabály szerint.
GEOMETRIA
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Állítások, kérdések megfogalmazása képről, Pitagorasz-tétel. A Pitagorasz-tétel felfedezése helyzetről. Saját gondolatok Háromszögek nevezetes vonalai tapasztalati úton megfogalmazása; elképzelések, definíciók és körei. A háromszög körülírt csoportmunkában. és tételek alkotása, kimondása, leírása. köre, beírt köre. Érvelés, cáfolás, bizonyítási A bizonyítási igény fejlesztése. Sokszögekre vonatkozó módszerekkel való ismerkedés. ismeretek. Korábbi ismeretek új Kör és részei (ív, húr, átmérő, helyzetekben való alkalmazása a körcikk, körszelet, körgyűrű). háromszögek és négyszögek A kör érintője és szelő egyenesei. esetén. Számolási feladatok megoldása, ellenőrzés párban. A hozzárendelés fogalmának elmélyítése. A vektor fogalma, két vektor Adott alakzat eltolt képének Geometriai transzformációkban megfigyelt összege és különbsége. megszerkesztése. megmaradó és változó tulajdonságok Eltolás síkban. Transzformációk végrehajtása a tudatosítása. Párhuzamos szárú szögek. sík mozgatásával. Másolópapírral Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei A Pitagorasz tételének felhasználása számítási feladatokban.
Négyszögek, sokszögek csoportosítása.
Adott alakzat eltolása adott vektorral.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
135
A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése. Diszkusszió. A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek a végeredményt. A térszemlélet fejlesztése. A térfogat és a felszín fogalmának elmélyítése. Algebrai műveletek alkalmazása geometriai feladatokban. Zsebszámológép használata. Együttműködés, önállóság fejlesztése.
5.
A tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. Középpontos hasonlóság és tulajdonságai.
Ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. A tanult testek rendszerezése. Számításos geometriai feladatok a geometria különböző területeiről.
való rajzolás. Hasonlóság alkalmazása a környezetünkben. Gyűjtőmunka csoportokban. Önállóan elvégzett szerkesztési feladatok, és azok diszkussziójának megvitatása osztály előtt. Testek építése. A síkba kiteríthető testek hálójának elkészítése. Testek különböző nézeteinek lerajzolása, a nézetekből a test kitalálása csoportmunkában Activity-játék a testek tulajdonságairól. Geometriai feladatok (kerület, terület, felszín, térfogat számítás) megoldása páros munkában.
A kicsinyítés és nagyítás felismerése a valóság tárgyain és alkalmazása más tantárgyakban. A hasábok, hengerek, gúlák, kúpok felismerése. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.
VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok
Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, valósággal. Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Táblázatok készítése. Megfigyelésben, számlálásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, rendezése, kapcsolatok
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás módszerekre feltételei Valószínűségi kísérletek Különféle valószínűségi Relatív gyakoriság megfigyelése, lejegyzése. Biztos, kísérletek elvégzése kiszámítása. lehetetlen események. csoportmunkában. A valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Adatsokaságok elemzése. Adatok gyűjtése, azok értékelése A leggyakoribb és a Középértékek: átlag, medián, csoportmunkában. Poszterek középső adat módusz fogalma. készítése és azok bemutatása az meghatározása konkrét Tananyag
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
136
vizsgálata. A statisztikai szemlélet fejlesztése.
Diagramok fajtái.
osztály előtt. Grafikonok és diagramok készítése önállóan adott adatsokaság alapján. Hétköznapi életből (újságokból, internetről) vett grafikonok elemző olvasása. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.
A matematikában az értékelésnek különösen fontos szerepe van. A diagnosztizáló felmérők segítségével felmérhető, hogy a tanulók eljutottak-e arra a szintre, ahonnan tanulmányaikat tovább folytathatják. A mérés elvégzése után célszerű az adott anyagrészben a továbbiakban differenciáltan foglalkozni a tanulókkal. Az ellenőrzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt anyagrész tartalmától és nagyságától. Kisebb anyagrészek lezárásakor célszerű röpdolgozatot íratni, amelyet nem kell feltétlenül osztályozni. Visszacsatolást adhat a tanárnak és a diákoknak egyaránt a hiányosságok meglétéről, azok pótlása folyamatosan végezhető, vagy egy másik anyagrész tanítása után a nehéznek tűnő anyagrésszel való foglalkozást „pihentetve” később lehet rá visszatérni. A jelentősebb fejezetek lezárásakor témazáró felmérő íratása javasolt. Az egyes feladatok megoldását pontozással kell értékelni, ügyelve a helyes részeredmények pozitív értékelésére is. Az osztályzatot egyértelműen, a gyerekek, a szülők számára is érthető százalékos eredmények határozzák meg. A felmérő a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kérje számon. Célszerű külön foglalkozni azokkal a tanulókkal, akiknek a középiskolai felvételét a matematika írásbeli dolgozat határozza meg. Korábbi évek felvételi feladatsorai közül minél többet oldjanak meg a tanulók, nem feltétlenül értékelés céljából, hanem hiányosságaik kiderítése és azok pótlása miatt. Ennél a korosztálynál a szóbeli feleltetés nem jellemző matematikából. A tanulók kommunikációs képességét folyamatosan kell fejleszteni, részben a csoportmunkák folyamán a társakkal való viták kapcsán, részben a frontális óravezetésnél. A tanulók verbális megnyilvánulásait korrigáljuk, ha szükséges; dicsérjük őket, ha megérdemlik; de ne feleltessünk! Szóbeli megnyilvánulás a projektmunkák bemutatása, amely a tanári gyakorlatnak megfelelően értékelhető: jó pont, képecske, kisötös, vagy hagyományos osztályzat. Itt fontos, hogy a csoport minden tagja ugyanazt az osztályzatot kapja.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
137
INFORMATIKA 5–8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK A 21. század elején kialakuló információs társadalom különösen abban tér el más társadalmaktól, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az adat (általános értelemben) árúvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira, kompetencia kialakítása.. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után- később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek - amely közös követelmény - meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang, stb. - a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit ,,hordozza” és megjeleníti. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. (Lásd a médiainformatika, infokommunikáció, alkalmazói informatika témáit). Az oktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat egyre gyakrabban alkalmazzák a tanulók. A számítástechnika – beleértve a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
138
médiainformatikát, a mobilkommunikációt és az internet használatot is – a könyvtári informatikával együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk, akár alkalmazásokkal dolgozunk, a végeredmény egy új ,,információs termék’’ lesz. Cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár ,,forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatika órákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, mert ez egy rohamosan fejlődő terület. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartás ára). Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem,ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
139
adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. 5-6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
TARTALMAK Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók). Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A billentyűzet és az egér helyes használata. A háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Adott informatikai eszközök kezelésének
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
140
működési elveinek bemutatása. Kommunikáció a számítógéppel ("Jelelés” a számítógéppel)
Informatika-alkalmazói ismeretek Rajzos-szöveges dokumentumkészítés
Multimédiás elemek szerkesztése
A jelek világa. Titkosírások. Jelek a számítógépen, a grafikus felhasználói felület. Hogyan kommunikálunk a számítógéppel? A számítógépes manuálisvizuális kommunikáció elemei. Könyvtárszerkezet. Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás a tároló rendszerben. Fájlok keresése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. Kisebb méretű rajzos-szöveges dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Egy rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek kezelése. Rajzok, ábrák készítése. Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb szolgáltatásai. Szöveg begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása. Mentés és nyomtatás. Szövegek, képek másolása, beillesztése a dokumentumba. A multimédia alapelemei: szöveg, rajz,
gyakorlása. Óravázlat készítése anári segítséggel. Különféle jelek értelmezése. Egyszerű titkosírások készítése. Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárak között. Ismert helyen lévő állomány megkeresése. Beés kilépés az iskolai hálózatba. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata. A számítógépes manuális vizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal.
Egy rajzoló és egy szövegszerkesztő program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. Másolás, beillesztés, beszúrás a dokumentumba. Hanganyagok és képsorok lejátszása
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
141
Táblázatok Adatbázisban keresés
Infokommunikáció Adatok közlése és keresése az interneten
hang, zene, fénykép, animáció és film kezelése. Táblázatok Tantárgyi adatbázisok. Közhasznú információforrások.
multimédia számítógéppel. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Helyi (tantárgyi) adatbázis használata, keresés az adatbázisban. Menetrend, moziműsor, telefonkönyv használata. Keresés az adatbázisokban. Böngészés és keresés az interneten.
Médiainformatika
Digitális Tudásbázis-rendszer használata. Adatbázisok az interneten (pl. menetrend) Céltudatos információszerzés az internetről. Hasznos webhelyek. Az információ jelentése. Információátvitel (telefon). Az elektronikus levelezés alapjai. Csoportos kommunikációs eszközök az interneten. Digitális média(eszközök).
Infotechnológia Problémamegoldás
Problémák felvetése és megoldása.
Egyszerű problémák megfogalmazása. Algoritmusok készítése hétköznapi problémák megoldására. Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű algoritmusok készítése. Adott probléma megoldásához készült algoritmus megvalósítása számítógépen.
Internetes és mobilkommunikáció
Algoritmizálás, programozás
Ismert adatokból az eredmények meghatározása. Táblázatok, diagramok. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Feladatmegoldás egyszerű
Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. mobiltelefon) használata. Levél küldése, fogadása. Csevegés. Elektronikus könyv kezelése, olvasása. Digitális fényképek készítése. Multimédia program interaktív használata. Internetes portálok látogatása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
142
Információs társadalom
Könyvtári informatika
fejlesztőrendszerrel. Szabályozó eszközök működésének és hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. Az informatika történetéből. Szabadon felhasználható (információ) források. Személyes adatok. Informatikai eszközökkel kapcsolatos etikai kérdések. Könyvtári szolgáltatások. Irányított forrás- és információkeresés. Indirekt tájékoztató eszközök: a betűrendes katalógus. Könyvek keresése a betűrendes katalógusban szerző és cím szerint.
Kiselőadás, házi dolgozat az informatika történetéből. Szabadon felhasználható források keresése. Személyes adataink táblázatba rendezése. Beszélgetés az informatika etikai kérdéseiről. A könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Megadott művek irányított keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 5. évfolyam végén. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törülni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. 6. évfolyam végén. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 7. ÉVFOLYAM Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
143
Heti óraszám: 1,5 TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
Az operációs rendszer használata
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobilkommunikációs eszközök. A jelek csoportosítása és átalakítása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció alapelemei és szabályai. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása.
A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle informatikai eszközök és kommunikációs rendszerek kipróbálása. A számítógépes programokkal való kommunikáció leggyakoribb jeleinek megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális algoritmikus tevékenységeknek) tudatos használata az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során. Floppy formázása, azon az előírt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Kiválasztott állomány vagy könyvtár tartalmának tömörítése programmal, a tömörített állomány kicsomagolása..
Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata. Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. A tömörítés fogalma. Állományok tömörítése és kibontása. A hálózat használatának alapszabályai.
Informatika-alkalmazói ismeretek Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
144
Multimédiás dokumentumok készítése
Képek bevitele (szkennelés), digitális fényképezés. Mozgókép, animáció. Hangrögzítés és lejátszás. Multimédiás dokumentumok készítése. Bemutató készítése.
Adatbázisban keresés
Információszerzés adatbázisból, számítógépes hálózatból.
Infokommunikáció Adatok keresése az interneten
Infokommunikáció, adatátvitel. Hasznos webhelyek, távoli adatbázisok.
Internetes és mobilkommunikáció
Az elektronikus levelezés, kiegészítő információk, levélmellékletek. Mobilkommunikáció.
Médiainformatika
A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.
Infotechnológia Feladatmegoldás, algoritmizálás
A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Algoritmusok tervezése.
Képek szkennelése. Digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Animáció szerkesztése. Hangfelvétel készítése (segédprogrammal). Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása. Egyszerű bemutatók készítése. Információszerzés adatbázisból, a hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. Hasznos webhelyek és adatbázisok felkeresése weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Fájlok letöltése. A címzett, a tárgy, a másolat és más adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása. A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, video, tévé) alkalmazása a megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése. Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes vezérlés,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
145
Folyamatok modellezése
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldásához algoritmusok kódolása programozási nyelven. A program futtatása, tesztelése, javítása. A lépésenkénti finomítás elve. Kísérletezés véletlen jelenségek modelljeivel.
Információs társadalom
Az informatikai eszközhasználat veszélyei.
Könyvtári informatika
Könyvtártípusok. A szakkatalógus felépítése, szerepe a tájékozódásban. Egyszerűbb ETO jelzetek értelmezése. A tantárgyak és a főtáblázati számok megfeleltetése.
számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata. Néhány véletlen jelenség modelljének meg-ismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. A túlzott informatikai eszközhasználat (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása. Különböző típusú könyvtárak megismerése. Irányított forrás- és információkeresés az indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus).Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. ÉVFOLYAM Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
146
Heti óraszám: 1,5 TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés
Táblázatok, diagramok
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
Digitális számítógépek A vírus fogalma, fajtái. A vírusterjedés megakadályozása.
Adatok gyűjtése a mai elektronikus számítógépekről. Védekezés a vírusok terjedése ellen, vírus irtása segítséggel.
Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldalkészítése .) Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. Hipertext (hipermédia) dokumentum.
Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentum-készítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba). Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel. Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése
Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Adatok formátuma, típusai (szöveg, szám,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
147
pénznem). Az adatok szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adatok csoportosítása értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Diagramok, grafikonok készítése táblázatból.
Problémamegoldás
Infokommunikáció Adatok közlése és keresése az interneten
Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal.
Weblapkészítés. Tematikus és kulcsszavas keresők. Keresés meglévő adatbázisban.
Internetes kommunikáció
Az internet szolgáltatásairól.
Információs társadalom
A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A számítógépek alkalmazási területei a
egyszerű példákon. Táblázatok létrehozása, módosítása. Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban A probléma megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással. Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Böngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása. Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten. A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
148
Könyvtári informatika
társadalomban. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. Informatikai biztonság, az információ hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal. Az iskolai könyvtár teljes körű használata. Elektronikus és virtuális könyvtárak. Elektronikus dokumentumok. Elektronikus katalógusok használata. Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. A forrásfelhasználás szabályai.
területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egyegy jellemző vonásáról, problémájáról. Szaktárgyi problémához megfelelő médium kiválasztása. Források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazószöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
149
A helyi tantervnek kerettantervhez kell illeszkednie, annak fejlesztési követelményeit, témaköreit és tartalmait magába kell építenie. A tanulói teljesítmények értékelésekor nem közvetlenül a kerettantervet, nem is a helyi tantervet kell alapul venni, hanem azt, amit a helyi tantervből valóban kellő mélységgel és lelkiismeretességgel megtanítottunk. Az informatika kerettanterv a továbbhaladás feltételeiként azokat a tevékenységeket és követelményeket írja elő, amelyek a további eredményes munkához nélkülözhetetlenek. A kerettantervnek ez a része azonban nem az elégséges szintet rögzíti, az függhet más tényezőktől is. Az átfogó tantárgyi mérésekkel megállapítható a helyi tanterv és a helyi oktatás eredményessége valamely ált alánosabb - például a kerettantervi követelményrendszerhez mérten. Az ilyen típusú mérés azonban nem alkalmas a tanulói teljesítmények értékelésére, mert nem képes figyelembe venni a helyi sajátosságokat. A helyi tantervre alapozott feladatlap viszont már alkalmas lehet a tanulói-tanári teljesítmény diagnosztizálására. Az ilyen mérés-értékelés olyan adatokat szolgáltat, amelyek elemzése felhívja a figyelmet a hibákra, a hiányosságokra és lehetőséget teremt a korrigálásra. Ha helyi tudásszint mérést végzünk, a feladatlapok összeállításánál ügyeljünk az ismert metodikai szempontokra. Az informatika tantárgy az eszközök gyakorlati használatára helyezi a hangsúlyt. Az elméleti feladatok mellett, szerepeltetni kell a (számítógéppel ill. egyéb informatikai eszközökkel megoldandó) gyakorlati feladatokat is. Az ismeretközlésnél nagyobb súlyt kap a készség-, képességfejlesztés. Amikor azt állítjuk, hogy az informatika gyakorlatorientált készségfejlesztő tantárgy, valójában nem egészen az elmélet és a gyakorlat arányára gondolunk. A gyakorlat szó itt a különféle szoftverek (eszközök, rendszerek) használatára, kezelésére utal és nem arra, hogy a jobbára manuálisan végzett kommunikációs műveletek közben nem kell megfeszített szellemi (problémamegoldó, logikai vagy kreatív művészi) munkát végezni. Ezt a számonkérésnél és értékelésnél is szem előtt kell tartanunk. Fontos az is, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a feladatsor megoldásához. Törekedni kell arra, hogy a f eladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk, helyesebben, ha használunk, akkor azt kellő alapossággal ismertessük, értelmezzük. (Különben nem csak informatikatudást értékelünk, hanem pl. a matematikatudást vagy szövegértést is.)A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak. De legyen olyan feladat is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. A feladatlapnak kellő számban kell tartalmaznia egyszerű, az adott téma alapvető ismereteire építő, begyakorolt rutinfeladatot. Ezeket a feladatokat az érdeklődő, szorgalmas de az informatika iránt nem túl fogékony tanulók is sikeresen megoldják, így elkerülhetők a felesleges kudarcélmények. Ne feledjük, az informatikaoktatás egyik általános célja; fenntartani a tanuló érdeklődését az informatika iránt. Minden feladat egyértelmű legyen, pontosak legyenek az utasítások. Következetesen használjuk a fogalmakat és a konvenciókat. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Amit a feladat kérdez, azt viszont mindenképpen értékelni kell. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. Legyünk következetesek és igazságosak. Különböztessük meg a diagnosztikus értékelést a minősítő értékeléstől. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
150
informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső minősítő jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók számonkérése értékelése és önértékelése lehetőleg sokféle formában szóbeli, írásbeli és gyakorlati módon elegendő gyakorisággal történjen. Javasolt a folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában, vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás, például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket, vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. A házi feladatok csak szorgalmi vagy nem rendszeres feladatok lehetnek, mert nincs minden tanulónak számítógépe, illetve nincs elegendő délutáni gépidő az iskolákban. Javasolt a csoportmunka, amelynek során a tanulók önálló munkavégzéssel oldanak meg komplex (érdekes!) feladatokat, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák. A munka célja lehetőleg hasznos, szép, érdekes ,,termék’’ legyen. A KERETTANTERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TÁRGYI FELTÉTELEI Az informatika oktatásához szaktanterem szükséges: elektromos hálózat, fehér tábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, megfelelő világítás. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Ajánlott projektor, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát. Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-vel (DVD-vel), hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal, lejátszó programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok. Legalább néhány példányban szükség van más informatikai eszközökre is: digitális fényképezőgépekre, tévére, játék- és oktatórobotokra, mobiltelefonokra, számológépekre. A hatékony oktatáshoz szükséges egy iskolai könyvtár is. A tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. A multimédia oktatóprogramok és oktatási részanyagok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír alapú tankönyv mellett, célszerű ,,digitális könyvet” (digitális oktatási anyagot) is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy a hagyományos tankönyv és az ,,elektronikus könyv” is vegye figyelembe a fejlesztési követelményeket, a tartalmakat és a belépő tevékenységeket.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
151
TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam Az intézményi gyakorlatnak megfelelően az 5-6. évfolyamos természetismeret tantárgy az „Ember a természetben” és a „Földünk-környezetünk” műveltségterületek tartalmait (csak az 5. évfolyamon) egységes tantárgyba foglalja össze. Több ponton kapcsolódik az „Ember és társadalom” műveltségterület egyes témaköreihez is. A tantárgy tanítása során a tanulók korszerű Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
152
természettudományos alapműveltséget szereznek, és formálódik a természettudományos világképük is. Az alapozó szakaszban megszerzett ismereteik és képességeik magasabb szinten továbbfejlődnek, és az újabb tapasztalatok megszerzésével kiszélesednek. A tárgy tanításának fontos alapelve, hogy a tanulók a természeti jelenségeket egységükben és komplex módon értelmezzék. Ennek érdekében az élő és élettelen természet biológiai, földrajzi, fizikai, kémiai alapjelenségeit – ahol erre lehetőség van – integráltan dolgozza fel. A tárgy tanulása során a tanulók érzékelik a Föld és a természeti jelenségek egységét, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát. A sikeres tanulás elengedhetetlen feltétele a tárgy iránti érdeklődés felkeltése, és magas szinten tartása, továbbá a természeti környezetben zajló folyamatok megfigyelésével a közvetlen tapasztalatszerzések biztosítása. A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI A természetismeret tantárgy oktatásának-nevelésének céljai tartalmukban és szemléletükben az 1–4. évfolyamos környezetismeret tantárgyra épülnek, azzal egységes rendszert alkotnak. A természetismeret tantárgy pedagógiailag az ott elsajátított ismeretekre, képességekre, beállítódásokra alapoz. A tantárgyi koncentráció elvének megfelelően visszatér a korábban megszerzett ismeretekre, de azokat magasabb szinten kibővíti és továbbfejleszti. 1. A komplex szemlélet érvényesítése Az élő és élettelen természetet komplex módon, a maga összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban, konkrét valóságában, interdiszciplináris szemlélettel kell a tanulókkal megismertetni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a természetismeret tantárgy nem az egyes résztudományok alapjait tartalmazza, nem azok elvont fogalmi rendszerét és definícióit tanítja. 2. A képességek fejlesztése Az 5–6. évfolyamos tanulók gondolkodása képszerű, az elvonatkoztatás képessége még kezdetleges. A megismerési folyamatban ezért döntő a sokoldalú érzéki megismerésen alapuló tapasztalatszerzés. Ennek módszerei: az élő és élettelen természet sokféleségének megfigyelése, közvetlen tapasztalatok szerzése, vizsgálódások, kísérletek, mérések, összehasonlítások végzése stb. Az így kialakult képzetek biztosítják, hogy a természetben zajló folyamatokat, összefüggéseket felfogják, megértsék, helyesen értelmezzék, és reálisan szemléljék. A tapasztalatszerzéssel párhuzamosan fejlődnek a tanulók értelmi képességei. Az értelmi képességek közül a megfigyelőképesség fejlesztése, a fogalomalkotáshoz szükséges emlékezet és a gondolkodási műveletek gyakorlása a cél. A tárgy tanulása során képessé kell válniuk tapasztalataik, képzeteik alapján összehasonlítások végzésére, következtetések levonására, általánosításokra és elemi szinten ítéletek megfogalmazására, problémák felvetésére, ill. megoldására. A tantárgy keretében fejleszteni kell önálló ismeretszerzési képességüket. Ennek érdekében végezzenek minél több önálló megfigyelést, majd legyenek képesek a megfigyelések eredményét elemezni, a lényeges jegyeket kiemelni, és önállóan véleményt formálni. Legyenek képesek egyre nagyobb önállósággal – egyéni érdeklődésüknek megfelelően is – ismereteket szerezni, és az információforrásokat (ismeretterjesztő irodalom, elektronikus média stb.) felhasználni. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
153
3. A környezettudatos magatartás kialakítása A természetismeret tanítása során ki kell alakítani a környezet állapota iránti pozitív attitűdöket. Ennek érdekében a tanulóknak közvetlen tapasztalatokat kell szerezniük lakóhelyük és környékének, majd a hazai tájak legjellemzőbb füves, fás, vizes élőhelyeinek környezeti állapotáról, az élőhelyek veszélyeztetettségéről, a szennyezések formáiról és következményeiről. A környezetet veszélyeztető tényezők tudatosításával párhuzamosan kell megismerniük a hazai tájak élő és élettelen természeti értékeit, mivel védeni csak azt lehet, amit ismerünk. A hazai tájak élőhelyei, élőlényei, valamint az élettelen környezetükkel való szoros kapcsolatuk bemutatásával kell megalapozni az ökológiai szemléletet, a környezetük iránti felelősségtudat fejlesztésével pedig a környezettudatos magatartást. A tárgy tanításának célja, hogy a megszerzett ismeretek, képességek, a formálódó természettudományos szemlélet és gondolkodásmód biztosítsa a tanulóknak a rá épülő tantárgyak eredményes tanulását, valamint alapozza meg a 7. évfolyamtól a természettudományos tantárgyak (biológia, egészségtan, földrajz, fizika, kémia) sikeres elsajátítását. A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁNAK ALAPELVEI Az Európai Unió a 2000-es évek közepétől a globalizáció kihívásai és a gazdasági versenyképesség megőrzése érdekében kiemelt feladattá tette az oktatás színvonalának növelését, kiemelve a többi között a természettudományos műveltség jelentőségét. Mindezektől nemcsak a gazdaság teljesítőképességének növelését remélik, hanem a globális környezeti problémák megoldását is. A tanulók énképe és önismerete alapjaiban meghatározza bármilyen jellegű tevékenységük irányát, aktivitását és hatékonyságát. Így a tanulási tevékenységük sikere vagy alacsony hatékonysága pszichológiailag attól függ, hogy milyen képet alakítanak ki maguknak saját képességeikről. Ha a tanuló elvárása (igényszintje) alacsony saját teljesítményével szemben, akkor az aktivitása, a tanulási teljesítménye alacsony színvonalú lesz. A jó énképpel rendelkező tanulók többnyire sikerorientáltak, aktívak, kezdeményezők, és szeretik az önállóságukat érvényesíteni. A rossz énképű tanulók kudarckerülők, önállótlanok, nem szívesen vállalnak feladatokat, mivel félnek a sikertelenségtől, a kudarcoktól. A természetismeret tanításában – az énkép alakítása érdekében – folyamatosan motiválni kell a tanulókat, hogy elfogadják, és magukénak érezzék a tantárgy által közvetített értékeket. A tárgy tanítási céljainak elfogadása akkor sikeres, ha a tanulók a mindennapi életük során látják az elsajátított ismeretek és képességek értelmét, fontosságát. Az elvont, elméleti jellegű tananyag a 10-12 éves életkorban nem alkalmas az énkép ilyen irányú fejlesztésére. A tárgy tanítása számos alkalmat teremt a tanulóknak önmaguk megismerésére, a felelősségtudatuk kialakítására, az önállóságuk és az önművelődés igényének fokozatos fejlesztésére is. Az énkép fejlesztésének pedagógiai munkájában fontos a tananyag és a hozzá kapcsolódó feladatok differenciálása, a lassabban, ill. gyorsabban haladó tanulók képességeihez való alkalmazkodás. Az énkép és az önismeret kialakításában hasonló jelentősége van a folyamatos tanári értékelésnek. Ez akkor fejlesztő hatású, ha jobbító szándékú, kellően objektív és mindig segíti a tanulót hiányosságai kiküszöbölésében. Ötleteket, javaslatokat ad a hatékonyabb tanuláshoz, illetve megerősíti a tanuló pozitív tevékenységeit, segíti mindezek megszilárdítását és tartóssá tételét. A tanulók énképének fejlesztéséhez Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
154
közvetlen, elfogadó, személyközpontú, empatikus tanár kell. Ha nem rendelkezik a felsorolt képességekkel, az értékelés nem éri el célját.Az önbírálat, a reális önértékelés képességének kialakítása szintén fontos eszköz az énkép és az önismeret fejlesztésében. A természetismeret tantárgy tanításának-tanulásának folyamatában mindezek fejlesztésére is számos lehetőség nyílik.A természetismeret tanításának sajátos lehetőségei vannak a hon- és népismeret kiemelt fejlesztési feladat területén.Mind a földrajzi, mind a biológiai tartalmak feldolgozása során bővül a hazáról alkotott kép. Megismerik a szülőföldjüket, annak tágabb környezetét, majd hazánk nagy tájait. Tapasztalatokat szereznek az erdős, a füves, a vizes élőhelyek legjellemzőbb növény- és állatfajairól. A hazaszeretet elmélyítése érdekében mutassuk be az élőhelyek és az élővilág sokféleségét, az élő és élettelen természeti értékeinket. A hon- és népismeret érdekében az elmúlt évszázadokra visszatekintve mutassuk be a Kárpát-medencében élő emberek és a természet kapcsolatát, együttélését (történelmi, ökológiai); továbbá a régi mesterségeket, néprajzi emlékeket, amelyek az e mber és a természet több évszázados kapcsolatát szemléltetik (halászat, vadászat, ártéri mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, legeltető állattenyésztés, mezőgazdasági termékek feldolgozása stb.). Ismertessük, hogyan változott meg ez a kapcsolat és hogyan vezetett a természeti erőforrások kizsákmányolásához, a környezeti állapot romlásához. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés sajátos lehetőségeivel is élnünk kell a természetismeret tanításában. A lehetőségek függvényében ismerjék meg tanítványaink, és érdeklődésüknek megfelelően kapcsolódjanak be a természetvédelmi egyesületek, környezetvédelmi mozgalmak, állatvédő egyesületek gyermek- és ifjúsági tagozatainak a munkájába. Számos helyen arra is van lehetőség, hogy a tanulók részesei legyenek az élőhelyek aktív megőrzésére, rekonstrukciójára, védelmére szerveződő mozgalmak, táborok, egyesületek munkájának. A felsorolt tevékenység során erősödnek a hazához és annak természeti értékeihez fűződő pozitív érzelmeik, alkalmazhatják a tanórai keretek között megszerzett tudásukat. Mindezek mellett az aktív állampolgári lét elemeit is gyakorolhatják, melynek alapelvei: a társadalmi együttélés szabályainak betartása (erőszakmentesség, emberi jogok tiszteletben tartása) és a demokrácia értékeinek tisztelete. Olyan sajátos állampolgári léthez tartozó képességek is fejlődhetnek, mint a konfliktuskezelés, az együttműködési készség és a társadalmi kapcsolatrendszerek felismerése. Az attitűdök közül pedig a felelősségtudat, az önállóság, a megbízhatóság, a tolerancia és a társadalmilag elfogadott viselkedés. A környezettudatosságra nevelés A természetismeret tantárgy alapvető célja a környezeti nevelés, a környezeti kultúra és az ökológiai szemlélet megalapozása. Reálisan elérhető cél, hogy a tanulók életmódjának része legyen a természet védelme, tisztelete és a felelősségteljes magatartás. Lehetőség szerint kapcsolódjanak be közvetlen környezetük természeti értékeinek megóvásába, gyarapításába. Tekintsék megőrizendő értéknek a hazai élővilág sokféleségét, tudatosítsák, hogy azok pótolhatatlan értéket képviselnek. A természetismeret tanulása során folyamatosan megismerkednek a tanulók a környezeti problémákkal (szennyezések, természetes élőhelyek és élőlények pusztulása stb.). A hazai és távoli tájak életközösségeinek tanításakor mutassuk be az egyes tájegységeket és az életközösségeket
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
155
közvetlenül veszélyeztető környezeti ártalmakat, valamint azok következményeit. A hazai példákon kívül szerezzenek ismereteket a Föld globális környezeti problémáiról és azok hatásairól. A tanulás tanítása A tanulás hatékonyságának növelése érdekében: - a természetismeret tanulása során is folyamatosan fejleszteni kell az alapkészségeket (pl. értő olvasás, íráskészség, verbális kommunikáció), - az értelmes tanulás érdekében, az új témakörök feldolgozásakor mindig építeni kell az előzetes tudásra, a korábbi tapasztalatokra (tantárgyon belüli és tantárgyak közötti koncentráció), - meg kell tanítani a természetismeret tanulásának sajátos módszereit, - folyamatos gyakorlással egyre magasabb szintre kell hozni a kooperatív és csoportmunkához szükséges képességeket, - nagy hangsúlyt kell fektetni a sikeres tanuláshoz nélkülözhetetlen értelmi képességek fejlesztésére, pl. a megfigyelőképességre, az emlékezet (bevésés, megtartás, felidézés) és a képzelet fejlesztésére, a gondolkodásra, a gondolkodási műveletek megtanítására (analízis, szintézis, elvonatkoztatás, általánosítás, következtetés, összefüggések keresése, problémamegoldás, ítéletalkotás). A tárgy tanulása során különösen jó lehetőségek adódnak az önálló munka módszereinek alkalmazására, továbbá az önművelődés és az egész életen át tartó tanulás fontosságának a bemutatására. Ismerjék meg és az iskolai, ill. otthoni tanulás során egyre gyakrabban alkalmazzák az ehhez szükséges forrásanyagokat és eszközöket (elektronikus média, könyvtárak ismeretterjesztő irodalom, szakfolyóiratok), valamint alakítsuk ki a használatukhoz szükséges képességeket (anyaggyűjtés, rendszerezés, csoportosítás, tömörítés, lényegkiemelés, beszámoló összeállítása stb.). A testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési feladatok megoldásának néhány lehetősége a természetismeret tanítása során: - a tananyag feldolgozása során ismertetni kell az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés lényegét, - ki kell alakítani a pozitív beállítódásokat, magatartásokat és szokásokat az egészséges életmóddal kapcsolatban, - tudatosítani kell, hogy az egészséges életmód nem csak betegségmegelőzést jelent azaz kezeljék értékként az egészséget. A természetismeret órákon megismerik a termesztett zöldség- és gyümölcsféléinket, a tenyésztett haszonállatokat. A témák jó lehetőséget biztosítanak arra is, hogy tudatosítsuk az egészséges táplálkozás lényegét, a tápanyagok összetételének fontosságát, az egyes vitaminok, ásványi anyagok jelentőségét az egészséges testi fejlődésben. Értsék meg, hogy a tizenéves korosztály számára különösen fontos a rendszeres mozgás, sportolás, szabad levegőn való tartózkodás. Ismerjék fel, hogy az sokféle betegség vezsélyforrása. Az ember szervrendszereinek alapszintű megismerése során tudatosítsuk a diákokban a függőséghez vezető, egészségromboló és az élet minőségét veszélyeztető helytelen szokások kialakulásának folyamatát, az alkohol, a dohányzás, a kábítószer romboló hatását.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
156
KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az iskolai műveltség – ezen belül a természettudományos műveltség – tartalmát alapvetően a társadalmi elvárások, a gazdasági verseny igényei és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az Unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: - tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik, - az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret órákon is alapvető képességfejlesztési feladat, - a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük, - a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetencia A természetismeret órákon matematikai képletek felidézésével, az élőlények szervezettani struktúráinak, azok szabályszerűségeinek felismertetésével fejleszthetjük a matematikai tudás alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, pl. a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, növekedési és fejlődési folyamatokat bemutató grafikonok elemzésére, továbbá táplálkozási, tápanyag-összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, tömeg, térfogat, sűrűség). A kapott eredményeket a matematikai kompetenciák segítségével indokolják és értékelik a tanulók. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 10-12 éves korosztály számára meghatározó erejű a motiváció. A természetismeret órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
157
A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, ill. a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg. A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról. A tárgy tanulása során ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről. A természetismeret tanítása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról. A természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítani kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógép-alkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is. A hatékony, önálló tanulás A természetismeret tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését. FEJLESZTÉSI FELADATOK
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
158
A természettudomány feladatával és szerepével kapcsolatos fejlesztési feladatok Ismerjék meg a tudományos vizsgálódások jelentőségét, céljait, eredményeit a technikai, a társadalmi és a természeti folyamatokban. Szerezzenek tapasztalatokat a természettudományok szerepéről a különböző problémák feltárásában, kérdések megfogalmazásában, az emberiség problémáinak megoldásában. Az összetartozó tudásrendszerek, az általános fogalmak megismertetésével (pl. anyagmegmaradás, energiaáramlás, gravitáció, szerves és szervetlen anyagok, diffúzió, ozmózis stb.) értsék meg a természeti folyamatok egységét, az egyetemes törvényszerűségeket. Szerezzenek ismereteket a természettudomány tudománytörténetének néhány kimagasló személyiségéről és munkásságukról. Ismerjék meg néhány hazai, kiemelkedő tudós életét és munkásságát. Fejlesztési feladatok a motiváció és az értelmi képességek fejlesztése területén A természetismeret tanításának-tanulásának alapfeladata – mint minden más tantárgynak – a motiváció megteremtése, mely az értelmes, aktív tanuláshoz megfelelő pszichés hátteret biztosít. Ezért a hatékony tanulás érdekében magas szinten kell tartani az érdeklődést a tananyag iránt. A természetismeret tanítása a maga sajátos eszközeivel fejlessze pozitív irányba a tanulók személyiségét. Ezen belül kiemelt feladat az értelmi képességek (figyelem, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, és a tantárgy tanításához szorosan kötődő képességek kialakítása (pl.: a kísérletezés, a mérés, összehasonlítás, következtetés, ítéletalkotás). Az anyagok tulajdonságainak megismerésével kapcsolatos fejlesztési feladatok A korábbi évek tapasztalatait bővítve ismerjék meg a fontosabb anyagok tulajdonságait, tudják a tulajdonságokat értelmezni és csoportosítani. Ismerjék meg az anyagokat jellemző mennyiségeket. Legyenek képesek az anyagok körforgásának elemi szintű értelmezésére. Tudják a tömeg és a súly fogalmát egymástól elválasztani, értsék meg, hogy a gázoknak (levegőnek) is van tömege és súlya. Vizsgálatok, mérések alapján legyenek képesek a tömeg és a súly fogalmát elválasztani a szilárdság és a keménység fogalmától. Kísérletek révén szerezzenek tapasztalatokat a halmazállapot-változásokról, és mindezeket tudják konkretizálni az időjárási jelenségekre. Kísérletekből, gyakorlati helyzetek példáiból kiindulva ismerkedjenek meg az oldódás, a lassú és gyors égés folyamataival, a hőtágulással, a testek folyadékban történő úszásával, lebegésével és elmerülésével. Egyszerű, játékos kísérletekkel szerezzenek tapasztalatokat a hang, a hő és a fény terjedéséről. A megfigyelésekhez, vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges képességek fejlesztése Ismerjék meg a természetismeret tanulásához szükséges egyszerűbb vizsgálati eszközöket. Legyen gyakorlatuk azok biztonságos használatában. A sokoldalú érzéki tapasztalatszerzés érdekében tudjanak egyszerű vizsgálatokat, megfigyeléseket, kísérleteket, méréséket végezni, a kapott eredményeket elemezni, értékelni, csoportosítani, egymással összehasonlítani, rendszerezni és következtetéseket levonni. Szerezzenek gyakorlatot, a mindennapi életben előforduló mérésekben (hosszúság, tömeg, térfogat, űrtartalom, hőmérséklet, idő). Az ilyen jellegű képességfejlesztés során legyenek képesek a matematika tanulása során megismert mértékegységek alkalmazására. A megfigyeléseiket, tapasztalataikat legyenek képesek saját szavaikkal elmondani, törekedve a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
159
szakkifejezések, a szaknyelv egyre pontosabb alkalmazására. Tudják a lényeges elemeket írásban is kifejezni és rajzokkal ábrázolni. A megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, mérések tapasztalatai alapján legyenek képesek a lényeges elemeket kiemelni, a konkréttól elvonatkoztatva általánosításokat végezni, a természeti jelenségek okait megmagyarázni. A vizsgálati módszerek készségszintű alkalmazása során ismerjék fel az élő és élettelen környezetben megfigyelhető kölcsönhatásokat. Képességek fejlesztése az információforrások felhasználása és az ismeretek feldolgozása során A tárgy tanulása fejlessze a szövegértési és kommunikációs képességüket! Az emlékezet fejlesztésével biztosítani kell, hogy a tanultak lényegét minél pontosabban felidézzék szóban és írásban. Legyenek képesek tanári segítséggel, a megadott szempontok alapján, az ismeretterjesztő irodalom, a lexikonok, az elektronikus információforrások anyagait ismeretforrásként, tudásuk bővítésére felhasználni. Tudják a képi és a szöveges információkat értelmezni; azok lényegét, néhány mondatban, írásban vagy szóban kifejezni. Legyenek képesek az ismereteiket összehasonlítani, a lényeges elemeket csoportosítani, rendszerezni. Szerezzenek gyakorlatot a magyarázó rajzok, folyamatábrák, képek megfigyelésében, elemzésében is (összehasonlítások, azonosságok és különbségek keresése). Fontos a pozitív attitűdök fejlesztése az önálló tanuláshoz, a folyamatos ismeretszerzés, önművelődés igényének felkeltésére. A forrásmunkák, számítógépek, multimédiás eszközök használatával alakuljon ki a tanulókban az önálló ismeretszerzés képessége. Egyéni érdeklődésüknek megfelelően is tudják felhasználni az információforrásokat, és legyenek képesek írásban vagy szóban, nyelvtanilag helyes megfogalmazásban szemléletes beszámolókat tartani. Az ismeretalkalmazások során tudjanak egyszerű, lényegkiemelő vázlatrajzokat készíteni. Tudjanak, önállóan is, a környezetükre vonatkozó problémákat megfogalmazni. A képességfejlesztés általános feladatai az élőlények testfelépítésével kapcsolatban Legyenek képesek az élőlények testfelépítését, életmódját és az élettelen környezethez való alkalmazkodásukat megfigyelni, a lényeges elemeket kiemelni és a kommunikáció szabályainak megfelelően bemutatni. Pontos megfigyelőképesség birtokában tudjanak példákat mondani az élőlények alkalmazkodásának különböző formáira. A növények és az állatok életfolyamatainak megfigyelésével értsék meg az anyagcsere-folyamatok lényegét. A termesztett növények, tenyésztett állatok példáin ismerjék meg az öröklődés és a szaporodás közötti kapcsolat alapjelenségeit. Főbb fejlesztési feladatok az ember testfelépítése témakör tanításában Tudják az ember szervezetének felépítését, a szervrendszerek működésének alapfolyamatait és az egészségmegőrzés általános szabályait. Ismerjék az egyes szervek leggyakoribb betegségeit, a betegségmegelőzés különböző formáit. Legyenek tisztában az alkohol, a drog, a kábítószerek és a dohányzás káros hatásaival. Az emberi szervezet alapműködésének ismeretében alakuljon ki az igényük a testi és lelki egészségük megóvására, az egészséges életmód követelményeinek a betartására. Az alapműveltség része,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
160
hogy ismerjék a környezet- és természetvédelem céljait, és lássák be, hogy a környezetvédelem az ember egészségének megőrzését is jelenti. Képességek fejlesztése a környezeti kultúra kialakítása területén Szerezzenek tapasztalatokat lakóhelyük környékén a talaj, a víz, a levegő szennyezéséről, a szennyező forrásokról. Tanulmányi kirándulásokon fedezzék fel lakóhelyük környékén a természetes környezet változását, az emberi tevékenység hatását a természetes környezetre. Tudatosítani kell, hogy a környezet állapota saját egészségükre is hatással van. Az emberi test főbb életműködéseinek megismerésével párhuzamosan kell tudatosítani az egészséges életkörülmények összetevőit is. A környezet- és természet védelme váljék magatartásuk szerves részévé. Becsüljék meg az élő és élettelen természeti értékeket, a földi élet sokféleségét. Legyenek nyitottak a környezeti problémák iránt. Lássák be, hogy a környezet- és természetvédelem célja a bioszféra sokféleségének megőrzése, ami egyben az ember életfeltételeinek megőrzését is jelenti a Földön.Ismerjék meg az energiatakarékos emberi magatartás lehetőségeit, törekedjenek ennek érvényesítésére. Szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, értsék meg ennek szükségességét. Vállaljanak aktív szerepet mikrokörnyezetükben az anyag- és energiatakarékos szemlélet érvényesítésében. A természetismeret tanításának fontos szerepe van a fenntartható fejlődés feltételeinek megismertetésében. Ennek érdekében kell fejleszteni a tanulók gondolkodását és a természethez való viszonyukat is. Meg kell érteniük, hogy az ember is része a természetnek, ezért kell kialakítani a környezettudatos magatartást, a környezet és a természetvédelem attitűdjeit, a Föld iránti felelősségtudatot. Az energiafelhasználással és emberi felelősségtudattal kapcsolatos fejlesztési feladatok A természetismeret tanítása során ismerjék meg a hétköznapi életben használt energiafajtákat és az energiahordozókat. Tapasztalataikat feldolgozva tudatosítani kell az energiahordozók fontosságát és jelentőségét a mindennapi életben. Tudják, hogy az energiára az embereknek szüksége van. Lássák meg az összefüggést az energiaszükséglet kielégítése és az energiaforrások kitermelése során keletkező környezeti károk között. Értsék meg, hogy a szén, a kőolaj és földgáz felhasználása további súlyos környezeti károkat okoz (klímaváltozás, levegőszennyezés, szmog, savas esők). Fejlesztési feladatok a hazáról és a közvetlen lakókörnyezetről szóló témakörök tanítása-tanulása során Ismerjék Magyarország földrajzi elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerjék hazánk nagytájait és felszíni formáit. Ismerjék meg a hazai tájak és a tágabb lakókörnyezet természeti és társadalmi-gazdasági értékeit a hazához való kötődés kialakítása érdekében.Ismerjék hazánk nemzetközi hírét a jelentős személyiségek, szellemi és gazdasági termékek, hungarikumok által. Érzékeljék a társadalmi-gazdasági élet és a természeti adottságok kapcsolatát a lakóhelyről vagy környékéről vett példák alapján. Tudjanak tájékozódni lakóhelyükön és környékén.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
161
A fejlesztés feladatai a hazai életközösségek tanítása-tanulása során A hazai életközösségek megismerése során tudjanak összefüggéseket keresni az élettelen környezeti tényezők és az élővilág jellegzetességei között. Tanulmányi kirándulásokon gyakorolják az életközösségek leírására vonatkozó alapvető módszereket. Szerezzenek elemi ismereteket az életközösségekben az élőlények és környezetük között kialakult egyensúlyról. Az egyensúly fogalmából tudjanak következtetéseket levonni a termelő, fogyasztó (csúcsragadozó) és a lebontó szervezetek jelentőségére vonatkozóan. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a különböző emberi beavatkozásoknak milyen káros hatásai vannak az életközösségekre. Ismereteik alapján értsék meg, hogy az élőlények a környezetük változásait csak tűrőképességük határain belül képesek elviselni. Legyenek képesek összefüggéseket keresni az élőlények tűrőképessége és a környezet szennyezése között. Fejlesztési feladatok a tájékozódási alapismeretek elsajátítása során . Értsék a térkép és a valóság közötti kapcsolatot, tudják összevetni a valóságban lévő dolgok és a térképek adta információkat. Tudjanak eligazodni különböző térképeken (domborzati, közigazgatási és tematikus), ismerjék az elemi térképi információk leolvasásának technikáját. Képesek legyenek térkép alapján tájékozódni mind a természeti, mind az épített környezetben. 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszám
1. Gyümölcseink, zöldségféléink és károsítóik 2. Tájékozódás a térképen és a természetben 3. Időjárás, éghajlat 4.A földfelszín változása 5. Háziállatok, ház körül élő állatok A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.
16 10 14 18 16 kísérletek-vizsgálatok végzésére és
1. GYÜMÖLCSEINK, ZÖLDSÉGFÉLÉINK ÉS KÁROSÍTÓIK Fejlesztési célok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag
Továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
162
Legyen képes – a térképre vonatkozó ismereteit felhasználva – a legfontosabb termesztett gyümölcsféléink (szilva, barack, alma, szőlő) és zöldségféléink (paprika, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, vöröshagyma, burgonya) főbb termesztési körzeteit hazánk nagytájai között elhelyezni. Tudjon összefüggéseket keresni a termesztett zöldségés gyümölcsfélék környezeti igényei és a fő termesztési körzetek környezeti adottságai között. Ismerjék fel a kapcsolatot a termesztett növények őshazája és hazai termesztési eljárásai (magvetés, palántázás, gumóról történő szaporítás) között. Legyen képes a megismert növényeket különböző szempontok szerint csoportosítani (egynyári, kétnyári, évelő; lágy- fás
Koncentráció: A szilvafa főbb termesztési körzetei, környezeti igényei, a fa Környezetismeret, 1-4. évf. jellegzetességei. Az évszakok jellemző időjárása. A csonthéjas termés részei. Elemi ismeretek a növények fejlődéséről és gondozásáról. A Egyéb csonthéjas termésű növények életéhez szükséges gyümölcseink: őszibarack, sárgabarack, meggy, cseresznye. környezeti feltételek. A növények életének évszakos A szilvafa kártevője, a ritmusai. szilvamoly. A szilvamoly Legfontosabb élelmiszereink, fejlődése, az ellene való táplálékaink. Az egészséges védekezés – környezetbarát és táplálkozás. vegyszeres – formái. Az almafa őse, és a termesztett Szennyező források a környezetünkben, a szennyezések hatása a növények, fajtáink megismerése. állatok életére. A természetvédelem Az almafa főbb termesztési fontossága. körzetei, környezeti igényei. Termesztett növényeink csoportosítása Az almafa lombkoronájának felhasználásuk szerint. metszéssel való kialakítása. Az almatermés részei, Technika, 1-4. évf. összehasonlítása a csonthéjas Természetes és a mesterséges terméssel. Az alma és a szilva nyersen sok környezet. Az ember természetátalakító munkája. vitamint, ásványi anyagokat és rostanyagokat tartalmaz. Természetismeret, 5. évf. Egyéb almatermésű Hazánk éghajlatának jellemzői. gyümölcseink: a körte és a A hőmérséklet évi és napi változása. birsalma. Az emberi tevékenység felszínformáló Az almamoly fejlődése és hatása. kártétele.
Képes a tanult zöldség- és gyümölcsfélék megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére, a lényeges elemek kiemelésére élőszóban, néhány mondatban írásban és rajzban is. Tudja a tanult zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének alapfeltételeit, a felhasznált növényi részek (termés, mag, módosult szár, gyökérzet) nevét és jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Tud írásban feltett kérdésekre röviden válaszolni. Képes felidézni érzéki megismerés során szerzett tapasztalatokat, a tapasztalatok alapján egyszerű ítéleteket alkotni és következtetéseket levonni. Ismeri a legfontosabb kártevők nevét, az ellenük való védekezés formáit. .
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
163
szárú; bogyó-, kaszat-, alma-, csonthéjas-, tok- termésűek, A szőlő főbb termesztési vitamintartalmuk alapján körzetei, környezeti igényei. történő csoportosítás). A szőlőnövény részei, sajátos alakjának a tavaszi metszéssel Értse meg a környezetbarát való kialakítása. A bogyótermés növényvédelem fontosságát a és részei. zöldség- és gyümölcsöskertek Az étkezési és borszőlőfajták életközösségében. jellemző tulajdonságai. Tudjon példákat mondani a termesztett növények A paprika és a paradicsom környezeti feltételekhez való szervezeti felépítése (a gyökérzet, a szár, a levelek, a alkalmazkodására (kacs; virág és termés jellegzetességei). áttelelő hagyma és főgyökérzet; viaszos levél és Eredeti élőhelyük és hazai termés; mirigyszőr). termesztésük alapfeltételei Értse meg az összefüggést a (melegigényes növények). növények szaporítási módjai Az egynyári növények fejlődése (magvetés, hagyma, valamely a magvetéstől a virágzásig és a termésérésig. szervvel – gyökérzet, A paprika és a paradicsom módosult szár) és a hazai éghajlati adottságok között. bogyótermésének felépítése. A paprika és paradicsom felhasználása, jelentőségük az Legyen képes egészséges táplálkozásban megfigyelésekből, vizsgálatokból, kísérletekből (magas C- és B-vitamin-tartalom). tapasztalatokat szerezni a termesztett növények néhány jellegzetes tulajdonságáról A sárgarépa és a petrezselyem
Megfigyelések, vizsgálatok: A szilva viaszos héjú termése, a viaszréteg jelentősége; a csonthéjas termés felépítése; a termés moníliás gombafertőzésének kézi nagyítós megfigyelése; rajzok készítése a megfigyelésekről.
Tud dolgozni páros és csoportmunkában. Képes tanári segítséggel kiegészítő információkat is szerezni az elektronikus média, ismeretterjesztő könyvek segítségével.
Vizsgálatok: A vadalma és a vadkörte, a nemesített alma és körte termésének összehasonlítása (íz, alak, forma, szín). A félbevágott termésen a magok elhelyezkedése, rajzkészítés a félbevágott termésről.
Képes a tananyaghoz kapcsolódó vizuális információk (képek, magyarázó rajzok, folyamatábrák, faliképek, videofilmek stb.) megfigyelésére, a megfigyelések Megfigyelések, vizsgálatok a szőlőről. nyomán a lényeges elemek kiemelésére. Szőlővesszőn a levelek és a kacsok megfigyelése. A bogyótermés és részeinek vizsgálata. Gombafertőzött Részt vesz vizsgálatok végzésében, (peronoszpóra, lisztharmat) levelek megfigyelésekben. megfigyeltetése. A szőlőmagvak olajtartalmának kimutatása. Megfigyelések, vizsgálatok: Magvetésről egy-egy zöldségféle szaporítása, a fejlődés megfigyelése. A paradicsom szárán, levelén lévő
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
164
(magvetéspalántázás-hagymáról történő szaporítás; a különböző terméstípusok szerkezete; virágok, virágzatok felépítése; táplálék-raktározó szervek; különböző raktározott anyagok kimutatása stb.). Az „ősi”növények (vadkörte, vadalma, ligeti szőlő, vadmurok) és a belőlük nemesített fajták megfigyelésével, valamint összehasonlításával szerezzen tapasztalatokat arról, hogy a növénynemesítési munka során az ember a vad alanyok ősi tulajdonságait képes megváltoztatni. Megfigyeléssel szerezzen tapasztalatokat arról, hogy a megváltoztatott tulajdonságok megjelennek az utódokban (öröklődnek). Tudjon csoportosan és önállóan ismeretterjesztő irodalom, elektronikus
szervezeti felépítése, környezeti igényei (hidegtűrő). A raktározó főgyökérzet és jellegzetes szervei (rövid szár, összetett levél és virágzat, ikerkaszat termés). A kétnyári növények fejlődése és életszakaszaik. A fejes káposzta jellegzetes szervezeti felépítése, keresztes virága és becő termése. Termesztésének alapismeretei (magvetés, palántázás). A „káposztafej” részei. Egyéb káposztafélék: kelkáposzta, bimbóskel, karfiol, karalábé. A káposztalepke fejlődése és a hernyók kártétele. A sárgarépa, a petrezselyem és a káposztafélék jelentősége az egészséges táplálkozásban. A vöröshagyma szervezeti felépítése (mellékgyökérzet, hagymát alkotó száraz és húsos buroklevelek, rövid szára a tönk, hengeres levelek és hengeres tőszár a virágzattal). Élő növény megfigyelése, vizsgálata. Egyéb zöldségféléink: borsó, bab, lencse, főzőtök, fokhagyma,
mirigyszőrök kézi nagyítós megfigyelése. Cserépben hajtatott sárgarépa fejlődése: összetett levél és raktározó főgyökér. Tud folyamatos megfigyelést Megfigyelés, vizsgálat: végezni szempont alapján. Néhány alma- vagy szilvamoly hernyójának felnevelése, növekedésük, fejlődésük (vedlés) megfigyelése. Savanyú káposzta készítése, tapasztalatszerzés az erjedés biológiai folyamatáról. Az erjesztő baktériumok mikroszkópos megfigyelése. Folyamatos megfigyelés: A vöröshagyma magvetéssel és dughagymáról történő szaporítása. Kifejlett hagyma hajtatása, a mellékgyökérzet és a hengeres, viaszos levelek megfigyelése. Megfigyelések a vízlepergetésről és az illóolajról. Vázlatrajzok készítése a megfigyelések tapasztalatainak rögzítésére: félbevágott termések, főgyökérzet, mellékgyökérzet, levelek alakja, erezete stb.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
165
média felhasználásával kiegészítő anyagot összeállítani és azt bemutatni (pl.: a növénynemesítésről, a kártevőkről, a növények őshazájáról, a zöldségek, gyümölcsök jelentőségéről az egészséges táplálkozásban stb.). Legyen képes szempontok alapján a zöldséges- és gyümölcsöskertben megfigyeléseket végezni, azokat összegezni, csoportosítani, és szöveget összeállítani (pl.: növényápolási munkák, védekezés a kártevők ellen, talajművelés, tápanyag pótlása, betakarítás, tárolás, értékesítés.) Értse meg a környezetbarát növénytermesztés alapjait. Tudja, hogy a növénytermesztés során a szakszerűtlen műtrágya- és a növényvédőszer-felhasználás környezeti károkat okozhat. Ismereteiket alkalmazva
zeller stb. jellemző tulajdonságai. A burgonya őshazája, az európai termesztésének kultúrtörténeti emlékei (dísznövényként került Európába, nem merték a gumót elfogyasztani, tévhitek a növényről stb.). A burgonya termesztésének környezeti igényei. Szervezeti felépítésének megfigyelése egy teljes növény bemutatásával. A megvastagodott szárát (gumó) fogyasztjuk. Termése mérgező bogyótermés. A burgonyabogár fejlődése és kártétele. Az ellene való védekezés nehézségei (behurcolt faj, nincsenek természetes ellenségei), a vegyszeres védekezés környezeti ártalmai. A zöldség- és gyümölcsfélék tartósításának, tárolásának, a vitamintartalom megőrzésének formái. A zöldséges- és gyümölcsöskertek gyakori kártevője a májusi cserebogár.
Megfigyelés, vizsgálat: A félbevágott „káposztafej” részei, a levelek és a szár elhelyezkedése. Kifejlett sárgarépa gyökérzetének elültetése, a levelek, a virágzat és a termés megjelenésének megfigyelése. Megfigyelés, vizsgálat: A burgonya gumójának hajtatása, a járulékos gyökerek kifejlődése a rügyekből. A gumó keményítőtartalmának kimutatása jódoldattal. Keményítőkészítés a gumó felhasználásával.
Képes a vad zöldség- és gyümölcsfajok, valamint a belőlük nemesített fajták tulajdonságainak összehasonlítására
Ismer olyan emberi tevékenységeket, amelyek a növénytermesztés során veszélyeztetik a környezetet
Megfigyelés, vizsgálat és rajzok készítése preparált cserebogarakon a szájszerv, az összetett szem, a csáp, az ízelt lábak, a fedő- és hártyás szárnyak, a testrészek kézi nagyítós megfigyelése. Lehetőségek szerint komposztkészítés az iskola környékén. A komposztkészítés összekapcsolása a szelektív hulladékgyűjtéssel.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
166
legyen képes összefüggéseket feltárni az egészséges táplálkozás és a zöldség-, gyümölcsfogyasztás között. Legyen képes a tanult növényeket, a főbb vitamintartalmuk alapján csoportosítani. Tudjanak példákat mondani a vegyszeres növényvédelem környezeti károkozásáról.
Testfelépítése (ízelt lábak, fej, tor potroh, 2 pár szárny, kemény szárny és hártyás szárny, összetett szem, rágó szájszerv). A májusi cserebogár fejlődése. Teljes átalakulással, a talajban fejlődik (pete-lárva-báb-kifejlett bogár). Természetes ellenségei a rovarevő emlős állatok és a madarak. A környezetbarát növénytermesztés fogalma, Ismerje meg és a lehetőségek jelentősége a szerint lakókörnyezetében környezetvédelemben. alkalmazza a természetes Környezeti károk (levegőszennyezés, növényvédelem hatékony talajszennyezés, talajvíz módját: az énekesmadarak szennyeződése, a talaj élőlényei, védelmét, etetését és a „hasznos” rovarok és gerinces megtelepítését. állatok pusztulása stb.) a Legyen képes a növényi kártevőket testfelépítésük és vegyszerek és műtrágyák alkalmazása során. szaporodásuk alapján A komposzt fogalma, a összehasonlítani, komposztkészítés alapismeretei. azonosságokat és A biogazdálkodás, különbségeket keresni. a biokertészet és a biotermékek fogalma, előállításuk feltételei. Konkrét példákat elemezve A biotermékek jelentősége. legyen képes következtetéseket levonni a Az egészséges táplálkozás. vegyszeres növényvédelem és Táplálékaink összetétele, az
Információforrások használata (CD, internet, könyvek, folyóiratok,) és önálló vagy csoportmunkában anyaggyűjtés (érdekességek, kiegészítő ismeretek) a tanult zöldségés gyümölcsfélékről. Szemléletes beszámolók készítése a gyűjtőmunkáról. Csoportosítások és összehasonlítások (azonosságok, különbségek stb.) a megismert zöldség- és gyümölcsfélék szervezeti felépítéséről, jelentőségükről, termesztésükről, kártevőikről, növényápolási munkáiról.
Ismeretei alapján képes összehasonlítani a biogazdálkodást és a nagyüzemi termelést.
Tud érvelni az előnyök és Az iskola környéki néhány gyümölcsfa hátrányok mellett. életének a megfigyelése a virágzástól a termésérésig. Tanulmányi kirándulás egy lakóhely környéki zöldséges- vagy gyümölcsöskertbe. Tapasztalatszerzés a termesztési eljárásokról, a növényápolási, növényvédelmi munkákról, a betakarításról, a tárolásról és az értékesítésről.
Tud érveket felsorolni a biotermékek jelentősége mellett.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
167
a műtrágyázás káros hatásairól. Ítélje meg az emberi felelősség szerepét.
egyes tápanyagok (zsírok, A zöldség- és gyümölcsfélék szénhidrátok, fehérjék) jelentősége a növekedésben, csoportosítása tápértékük, fejlődésben, az egészség vitamintartalmuk alapján. Tudja a zöldségek és gyűmölcsök Legyen képes információkat megőrzésében. jelentőségét az egészséges gyűjteni és tanulói A zöldségek és gyümölcsök táplálkozásban. jelentősége az egészséges kiselőadásokat tartani a táplálkozásban. rovarkártevők természetes ellenségeiről (katicabogarak, Vitaminok, ásványi anyagok, fátyolkák, vakondok, sünök, rostanyagok fontossága az életműködéseinkben. cickányok, énekesmadarak, vércsék) és ezek fokozott védelméről. 2. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Továbbhaladás feltételei Tananyag Módszertani javaslatok Az alapvető szakkifejezések Térképészeti alapismeretek. A témához kapcsolódó információk Ismeri a térkép fogalmát és megismertetése, és helyes A térkép méretaránya, a vonalas értelmezése és feldolgozása tanári használatát. használatuk gyakorlása. mérték. irányítással, egyéni és Az információszerzés és a A domborzat ábrázolása a csoport-munkában. Könyvek, megszerzett információk térképen. lexikonok, enciklopédiák, térképek Képes az elemi térképhasználatra a feldolgozási képességének a A magasság meghatározása a használata csoportmunkában. leggyakoribb térképjelek alapján. fejlesztése.A matematikai térképen. Felismerés, keresés, iránymeghatározás kompetencia fejlesztése a A leggyakoribb térképjelek Magyarország domborzati térképén. A térképen történő mérések és értelmezése. keresőhálózat használatának Képes az iránymeghatározásra és becslések végzésével a Az irány és távolság gyakorlása. Mérés és becslés a az egyszerű mérések elvégzésére a térképen. A térszemlélet meghatározása térképen. térképen. Útvonaltervek készítése térképen a vonalas mérték fejlesztése a közvetlen A keresőhálózat, turista- és autóstérkép segítségével. segítségével. környezetben, a természetben kilométerhálózat használata. Tájékozódási gyakorlatok a lakóhelyen
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
168
és az ábrázolt térben való Tájékozódás a mindennapokban tájékozódással, pl. használatos térképeken kilométer-hálózat segítségével. (települési, autós-, turistatérképen). A lakóhelyen, valamint annak Tájékozódás a természetben szűkebb és tágabb iránytű nélkül és iránytűvel. környezetében való Az iránytű működésének tájékozódás képességének értelmezése a mágneses fejlesztése. A térkép kölcsönhatás vizsgálatával. segítségével való eligazodás és A térkép betájolása. tájékozódás képességének Tájékozódási gyakorlatok fejlesztése. Azon képesség Magyarország térképén. fejlesztése, hogy a különböző Tematikus térképek tartalmú térképek közötti összefüggéseket fel tudja ismerni tanári irányítással. 3. IDŐJÁRÁS, ÉGHAJLAT Fejlesztési célok
és annak környékén. A hely, az irány és a távolság meghatározása, a világtájakra és a térképekre vonatkozó ismeretek használatának gyakorlása terepen. Vázlatrajz készíttetése a lakóhelyről és környékéről. Iránytű készítése. A különböző tartalmú térképek közötti összefüggések felismertetése tanári irányítással. Elemi leolvasások és eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken, tanári irányítással. Tematikus térképek elemzése. Egyszerű tematikus térképek készítése megadott adatok alapján.
Tananyag A természet- és A levegő és a légkör. A gázok társadalomtudományi jellemzői, a levegő mint anyag, gondolkodásmód alapjainak a levegő nyomása. megismerése. Napsugárzás, napfény. A környezettudatos, a A napsugárzás mint fontos természetre nyitott gondolkodás megújuló energiaforrás. alapjainak kiépítése. A fény és az anyag egyszerű Az egyszerű természeti kölcsönhatásainak vizsgálata: jelenségek és folyamatok visszaverődés, törés, prizma, okainak magyarázata, valamint színek. a tanuló közvetlen A hőmérséklet észlelése,
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, megfelelő tanulói eszközök használatával – önállóan és csoportmunkában is.
Ismeri az iránytű használatát. Tud információt leolvasni a legegyszerűbb tematikus térképekről.
Továbbhaladás feltételei Ismeri az időjárás és az éghajlat elemeit.
Egyszerű játékok a hang, a fény és a hő
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
169
környezetében megnyilvánuló változások, kölcsönhatások összehasonlítása. A mindennapi élet problémáinak megoldása során a már meglévő elemi természettudományos ismeretek felhasználása és alkalmazási képességük fejlesztése. A matematikai kompetencia fejlesztése az időjárási jellemzők kiszámítása során. A mindennapokban használatos mérésekben és a mértékegységek használatában való jártasság fejlesztése. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése a gyűjteményekben, ill. a bennük található információs anyagokban való tájékozódással és válogatással. A vizsgálati eszközök balesetmentes használata.
mérése. A hőmérséklet napi és évi változása, a hőingadozás. Az üvegházhatás és következményei. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás.
terjedésével kapcsolatban. Játékos feladatok megoldása. Egyszerű időjárási jellemzők kiszámítása – napi és évi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás.
A szél keletkezése, iránya. A szélenergia.
Képes összehasonlítani, elemezni az egyes évszakok időjárását.
Képes összekapcsolni a halmazállapot-változásokról tanultakat az időjárási jelenségekkel.
A csapadék keletkezése. A csapadékformák. A víz körforgása. Az időjárás és az éghajlat.
A halmazállapot-változáshoz kapcsolódó kísérletek.
A meteorológia jelentősége a társadalmi-gazdasági életben. Az időjárás megfigyelése régen és ma. Időjárás-megfigyelési gyakorlatok.
Egyszerű vizsgálati eszközök készítése: Tud példákat felsorolni a papírkígyó, szélirány-jelző, természetben végbemenő csapadékgyűjtő edény. halmazállapot-változásokra. Ismeri az időjárást alakító Népi időjóslás – gyűjtemény készítése. tényezőket.
Az éghajlati elemek alakulása hazánk éghajlatában. A szélsőséges időjárás okozta Az együttműködés, a katasztrófák: belvíz, árvíz, konfliktuskezelés képességének villámcsapás, erdőtűz, továbbfejlesztése a közös szélvihar, hóvihar.
Az időjárás elemeinek mérése, megfigyelése egy héten keresztül. Az adatok és tapasztalatok leírása, rögzítése megadott táblázatban.
El tud végezni egyszerű kísérleteket.
Gyűjtőmunka, majd tablókészítés Az utóbbi évek időjárási szélsőségei és
Képes következtetések levonására az elvégzett kísérletek alapján.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
170
munka során.
azok következményei c. témában.
4.A FÖLDFELSZÍN VÁLTOZÁSA Ajánlott tevékenységformák Tananyag Módszertani javaslatok A tanuló földrajzi-környezeti A földfelszín állandó változása. A felszínformák terepasztali kíváncsiságának felébresztése. Felszínformák és domborzati modellezése. A természet- és elemek: lejtő, síkság, völgy, Vázlatrajz készítése a lakóhely és társadalomtudományi medence, fennsík, hegy, hegység, környéke felszínformáiról. gondolkodásmód alapozása. domb, dombság. A környezettudatos, a A hegységek kialakulása – A belső erők munkáját szemléltető természetre nyitott gondolkodás vulkanizmus, gyűrődés, vetődés. animációk, szimulációk bemutatása és alapjainak építése. Földrengések. azok elemzése. A digitális kompetencia A legjellemzőbb kőzetek Projekt tervezése, szervezése, fejlesztése az animációk, tulajdonságai. A kőzetek és a kivitelezése szimulációk értelmezése felszín formakincse közötti A vulkánok világa c. témában. közben. kapcsolat. Az együttműködés, a Kőzetvizsgálati gyakorlatok: Kőzetvizsgálati gyakorlatok megadott konfliktuskezelés képességének a leggyakoribb hazai kőzetek szempontok alapján, továbbfejlesztése a közös vizsgálata. csoportmunkában és önállóan. projektmunka során. Ásványi nyersanyagok és Megfigyelések, vizsgálatok menetének csoportosításuk. és tapasztalatainak leírása, rögzítése, A külső erők szerepe a felszín értelmezése tanári segítséggel. formálásában. Kőzetgyűjtemény összeállítása. A hőingadozás felszínformáló hatása – aprózódás, A külső erők munkájának terepasztali fagyaprózódás. Hőtágulás. modellezése. A szél építő és pusztító munkája. A folyadékok tulajdonságai. A hőtágulás bemutatását szolgáló A folyadékok nyomása, a testek egyszerű kísérletek. Fejlesztési célok
Továbbhaladás feltételei Képes felismerni és jellemezni a tanult felszínformákat. Ismeri a felszínváltozások főbb folyamatait, és be tudja őket mutatni példákon keresztül. Ismeri a változási folyamatok eredményeit. Ismeri az időjárás eseményei és a felszín változása közötti összefüggéseket.
Tudja jellemezni a megfigyelt kőzetmintákat. Ismerni a kőzetanyag, a külső erők és a felszín formakincse közötti összefüggéseket.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
171
A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a természetföldrajzi összefüggések felismerésével, tanári irányítással. A korosztálynak megfelelő szintű természettudományos magyarázat adás képességének fejlesztése. Az egyszerű terepi természetföldrajzi megismerési és vizsgálódási módszerek technikái elsajátításának fejlesztése. Az információszerzés és a megszerzett információk feldolgozási képességének fejlesztése. Az energiatakarékos magatartás megalapozása.
úszása, lebegése. A folyóvizek jellemzői: főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, a folyók vízjárása, esése.
Egyszerű megfigyelések, kísérletek a folyadékok tulajdonságainak feltárására.
Ismeri az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét.
A környéken lévő természetes víz vizsgálata. A témakörhöz kapcsolódó tanulmányi kirándulás – terepi munka, megfigyelések megadott szempontsor alapján. Részt vesz a környezet állapotának megőrzésében. A könyvtárhasználat gyakorlása. Könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, használata A vizek szennyezése, és annak csoportmunkában. Ismeri a testek folyadékban való következménye az ember életére. Adott irodalomból meghatározott úszása, lebegése, elmerülése A víz tisztítása egyszerű szempontok szerinti közötti különbségeket a gyakorlati módszerekkel. információk kigyűjtése. helyzetek elemzése során. Hazánk legnagyobb folyója, a Duna. A tavak: jellemzőik, keletkezésük és pusztulásuk. Magyarország legnagyobb tava, a Balaton. Az édesvizek gazdasági jelen-tősége.
A víz felszínformáló munkája. A A lakóhely közelében található élővíz víz munkája a hegységek szennyezettségének vizsgálata belsejében (mészkőhegységek). egyszerű módszerekkel. Képes víztisztasággal kapcsolatos mérésre.
A jég és a felszín formakincse. A belső és a külső erők A környezettudatos magatartás munkájának eredménye: a formálása. síkságok kialakulása. A földrajzi környezetre kifejtett A talaj keletkezése, jellemzői.
Talajvizsgálat.
Anyaggyűjtés az internet segítségével,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
172
emberi hatások és az azokból A talaj védelme. adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. Az ember felszínformáló tevékenysége.
a gyűjtött anyagokból tabló készítése az ember felszínátalakító tevékenységéről.
Tud példákat mondani a vizszennyezésre, annak hatásaira
6. HÁZIÁLLATOK, HÁZ KÖRÜL ÉLŐ ÁLLATOK Fejlesztési célok Szerezzen ismereteket a tudományos munka eredményeiről a tenyésztett háziállatok egyes tulajdonságainak céltudatos kialakítása terén (húshozam növelése, szaporaság, gyors növekedési-fejlődési képesség, ellenálló képesség a betegségekkel szemben, nagyüzemi tartási mód elviselése). Tapasztalatok elemzésével értse meg, hogy a megváltoztatott tulajdonságok öröklődnek az utódaikra. Legyen képes következtetések levonására a háziállatok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag A házi sertés testfelépítése, életmódja-táplálkozása, szaporodása. A mindenevő fogazat jellegzetességei. A házi sertés őse a vaddisznó. A sertéstartás kultúrtörténete: a kondások.
Továbbhaladás feltételei
Koncentráció: Képes egy-egy állat konkrét Környezetismeret, 1–4. évf. megfigyelésére, tapasztalatainak A közvetlen környezetben élő elmondására szóban, írásban. állatok megfigyelése (mérete, színe, alakja, hangja, mozgása, táplálkozása, szaporodása). A vadon élő és a tenyésztett vagy kedvtelésből tartott állatok közötti különbség.
Az állatok viselkedésének A szarvasmarha testfelépítése, megfigyelése, leírása. Az állatok életéhez szükséges életmódja és szaporodása. környezeti feltételek. A környezet változásainak hatása A növényevő fogazat, az az állatok életére. összetett gyomor és a páros Az állatok évszak szerinti ujjú patás végtag. viselkedése. A növények és az állatok A tenyésztett ősi fajták és a kapcsolata, egymásrautaltsága.
Képes megfigyelni az egyes magyarázó rajzokat, tartalmukról be tud számolni.
Ismeri a tanult háziállatok főbb tulajdonságait, gazdasági jelentőségüket.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
173
testfelépítéséből az életmódjukra. Tudja a vadon élő és háziállatok nevét, ismerje a testfelépítésüket, legyen képes ismeretei alapján összehasonlítani, azonosságokat és különbségeket keresni az ősi fajok és a belőlük kitenyésztett fajták főbb tulajdonságai (testtömeg, testfelépítés, szaporaság stb.) között. Értse meg az összefüggést a népesség tej-, tejtermék-, húsellátása és a nagyüzemi állattartás között. Ismereteit alkalmazva tudjon érvelni az egészséges táplálkozás és az állattenyésztés fontossága mellett.
mai fajták jellegzetességei, tartási körülményeik, a tenyésztés irányai (hús, tej, vegyes hasznosítás). A szarvasmarha tartásának kultúrtörténete: a gulyások. A házi ló testfelépítése, életmódja és szaporodása. A lótenyésztés céljai régen és napjainkban. Különböző célra kitenyésztett fajták főbb tulajdonságai. Kultúrtörténet: a csikósok. A házityúk testfelépítése, életmódja szaporodása. Gazdasági jelentőségük, a húsés a tojófajták jellegzetességei. Testfelépítésük (csőr, kaparóláb) és életmódjuk (mindenevő) kapcsolata.
A nagyüzemi állattartás Tudjon a megismert háziállatok jellegzetességei, az állatok és ház körül élő állatok között a tartásának körülményei. testfelépítésükben,
Az erdő, a füves területek, a vizek, vízpartok gyakori, jellemző állatainak testfelépítése, táplálkozása, szaporodása, alkalmazkodása a környezethez. Megfigyelés, vizsgálat Koponyák (szarvasmarha, sertés, ló, kutya, macska), fogazatok (gumós, redős, ragadozó, rágcsáló) és preparátumok, egyszerűbb vázlatrajzok készítése a lényeges jegyekről. Egyéni érdeklődésnek megfelelően lexikonokból, elektromos médiából, ismeretterjesztő irodalomból információk gyűjtése a háziállatok őseiről, a régi pásztoréletről, a néphagyományokról, a csikósok, gulyások, kanászok, juhászok életéről, a mai állattenyésztési munkáról és feldolgozóipari tevékenységről.
Képes egyszerűbb megfigyelések és gondolkodási műveletek (összehasonlítás, következtetés, ítéletalkotás) végzésére. Tudja a leggyakoribb ház körül élő állatok nevét, képes egyszerűbb csoportosítások végzésére.
Folyamatos egyéni és csoportos megfigyelések a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
174
életmódjukban és a szaporodásukban azonosságokat és különbségeket keresni. Ismeretei alkalmazásával legyen képes egyszerűbb vázlatrajzokat készíteni a tanult háziállatok néhány szervezeti sajátosságáról.
A házi lúd és a házi kacsa testfelépítése, életmódja, szaporodása. Őseik (a nyári lúd és a tőkés réce) és a belőlük kitenyésztett fajták. Őseik vízi életmódja és a tenyésztet fajták testfelépítésének hasonlósága, különbözősége, valamint környezeti igényeik.
ház körül élő állatokról (fecskék, rigók, cinegék, verebek, gólyák stb.). Feljegyzések készítése és beszámoló tartása a megfigyelések eredményeiről.
Tud példákat mondani az állattartás szabályaira.
Információforrások felhasználásával önálló gyűjtőmunka: Mi mindenre hasznosítják a tenyésztett háziállatokat? (Pl. szarvasmarha húsát, csontjait, Az állattartás szabályainak A háziállatok mesterséges bőrét, tülkös szarvát?) ismeretében értse meg az ember felelősségét az állatok környezettel szembeni igényei. Milyen szerepet töltöttek be a háziállatok régen az emberek tartása során. életében? A nagyüzemi állattartás jelentősége, fő jellegzetességei Hogyan lett a vadállatból háziállat? Anyaggyűjtés tanári segítséggel a (zsúfolt tartás, gyógyszerek Meglévő tapasztalatai alapján tananyagban nem szereplő alkalmazása, növekedést tudjon következtetéseket háziállatokról (házi juh, házi gyorsító és étvágyfokozó levonni a nagyüzemi kecske, házinyúl, pulyka, házi mesterséges adalékanyagok állattartás környezeti méh). alkalmazása). hatásairól. A gyűjtött anyag rendszerezése szempontok (pl. testfelépítés, Tudjon összefüggéseket keresni A biogazdálkodás főbb életmód-táplálkozás, szaporodás, a gazdasági élet gazdasági jelentőség) szerinti (feldolgozóipar, húsipar) és az ismeretei, a természetes környezethez való igazodás a csoportosítása, szemléltető anyag állattenyésztés között. tartási és a takarmányozási összeállítása és beszámoló körülményekben. tartása. Értse meg, hogy a védett Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
175
területeknek, a biogazdaságoknak nagy jelentősége van az ősi háziállatfajták (szürke marha, rackajuh, mangalica) fennmaradásában.
. A biotermékek fogalma, jelentősége az élelmiszeriparban és a kereskedelemben, ill. az egészséges táplálkozásban.
Tudja, hogy a kedvtelésből tartott állatok élete a gazdájuk felelősségérzetétől függ (legyen ez egy bernáthegyi kutya vagy egy törpehörcsög). Ismerje meg a házi kutya és a házimacska tartásának szabályait, a két állat mesterséges környezettel szembeni igényeit.
Az állattartás általános szabályai, az állatvédelmi törvényi előírásai.
Tanulmányi kiránduláson szerezzen közvetlen tapasztalatokat valamely háziállat tartási körülményeiről, a takarmányozásáról, a feldolgozás és értékesítés folyamatáról. Részvétel a téli madárvédelemben. Tanári segítséggel etetők készítése, a téli időszakban a madarak etetése. Megfigyelések az etetőre járó madarakról.
A kedvtelésből tartott állatok (kutya, macska) testfelépítése, A lehetőségek függvényében életmódjuk, szaporodásuk, kapcsolódjon be a madártelepítési Legyen képes a házi kutya és a jellegzetes viselkedési formáik. munkába. Szakember segítségével madárodúk készítése és kihelyezése házimacska néhány jellegzetes az iskola, a lakóhely A ragadozó életmód és a viselkedését megfigyelni, és környéki élőhelyekre. testfelépítés kapcsolata: abból következtetni őseik Folyamatos megfigyelések a hegyes karmok, kifinomult viselkedésére. érzékszervek, ragadozó fogazat, megtelepedő madarakról. tarajos tépőfog. Tudjon a megismert állatok Akvárium, terrárium, néhány tulajdonságából inszektárium berendezése a Az ősi magyar kutyafajták. következtetni azok életmódjára (fogazat, koponya, végtag stb.). Különböző célokra (őrző, védő, tanteremben. Az állatok folyamatos nyomkövető stb.) kitenyésztett megfigyelése és rendszeres Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
176
Ismerje az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésének a szabályait. Legyen képes céltudatos megfigyeléseket végezni az állatok viselkedéséről, jellegzetes szokásaikról. A lakóhelyén végzett megfigyelésekkel szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az emberi településeken sok – korábban csak a természetes élőhelyén élő – állat telepedett meg. Legyen képes önálló megfigyelésekkel megismerni a megtelepedett fajokat. Próbáljon hipotéziseket megfogalmazni a megtelepedés okairól (bőséges táplálék, termeszétes ellenség hiánya, kedvező búvóhely). Ismereteit alkalmazva értse meg a madárvédelem, a téli madáretetés fontosságát.
fajták.
gondozásuk.
A ház körül élő állatok állatok: A házi egér és a patkány testfelépítése, szaporodása. A rágcsáló fogazat és az életmód kapcsolata, alkalmazkodásuk az emberi településekhez. A ház körül élő állatok által terjesztett betegségek. Védekezés az állatokról emberre terjedő fertőzésekkel szemben. A házi veréb és a molnárfecske testfelépítése, fészkelése, táplálkozása. A madár csőrtípusa és a táplálkozása közötti kapcsolat. Állandó (veréb) és költöző (fecskék) madarak főbb tulajdonságai. 6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5
.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
177
Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 17 1. Az erdő élete 12 2. Vizek, vízpartok élete 10 3. Füves területek élete 16 4. Az ember szervezete és egészsége A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok végzésére és kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. 1. AZ ERDŐ ÉLETE Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismerje meg a hazai erdők A hazai erdők kialakulásának Koncentráció: Környezetismeret, 1-4. évf. kialakulásának környezeti feltételeit. környezeti feltételei. A lakóhely környéki élőhelyek Legyen képes oksági jellemzői. A természetes és a telepített összefüggéseket keresni a hazai Az erdő gyakoribb növényeinek, erdők jellemzői. erdők típusai (tölgyerdők, állatainak főbb tulajdonságai. bükkösök, fenyőerdők) és a Hazánk leggyakoribb Az emberi tevékenység hatása az környezeti feltételek között. élőhelyekre. erdőtípusai: tölgyesek, bükkösök, karsztbokor-erdők, A természetvédelem fontossága, Konkrét tapasztalatai alapján helyes viselkedés a természetben. alföldi tölgyesek, láperdők, kialakult képzetei segítségével Példák a növények és az állatok fenyvesek, telepített erdők, tudjon azonosságokat és egymásrautaltságára. ártéri erdők és leggyakoribb különbségeket tenni a megismert A növények és az állatok életéhez fafajai. erdőtípusok (tölgyerdő, bükkerdő, szükséges környezeti feltételek. A tölgyfa és a bükkfa fenyőerdő) között. Természetismeret, 5. évf. jellegzetességei (törzsük és Legyen képes magyarázatot adni lombkoronájuk alakja, a levelek A háziállatok és a ház körül élő arra, hogy hazánk területének nagy alakja, termős virágaik és porzós állatok témakörökben megismert része miért a lombhullató erdők barkavirágzataik, szélbeporzás és állatok testfelépítése, életmódjuk, kialakulásának kedvez. Fejlesztési célok
Tananyag
Továbbhaladás feltételei Ismeri az erdőre ható élettelen környezeti tényezőket és azok jelentőségét az életközösségre. Tud példákat mondani az élőlények környezethez való alkalmazkodásának különböző formáira.
Ismeri az erdőt alkotó fafajok nevét, főbb jellemzőit. Ismeri a leggyakoribb gerinces és gerinctelen állatokat. Tud néhány példát mondani a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
178
Tudja az oksági összefüggést az uralkodó erdőtípus és a tengerszint feletti magasság között. Ismerje meg, milyen okok miatt csökkent hazánkban az erdővel borított területek nagysága, lássa be az erdők jelentőségét és védelmének szükségességét.
makktermésük). A tölgyerdők és a bükkerdők földrajzi elhelyezkedése, főbb jellegzetességeik (a fák elhelyezkedése, a lombkorona nyitottsága és zártsága, fényviszonyai, cserjeszintje és az aljnövényzete).
A megfigyelések, konkrét tapasztalatok alapján legyen képes meghatározni az élőhely és az életközösség fogalmát.
szaporodásuk.
testfelépítés és életmód kapcsolatára.
Egynyári és kétnyári zöldségfélék. Hazánk nagy tájai, a nagy tájak leíró földrajza. Hazánk éghajlata. Térképészeti gyakorlat: A hazai főbb erdőtípusok földrajzi elhelyezése a domborzati térképen.
A tölgyesek és bükkösök jelentősége a gazdasági életben Természetes és telepített erdők (faipar, energiagazdálkodás), és a megfigyelése: A lehetőségek függvényében természetvédelem. végezzenek megfigyeléseket és Tudjanak az élőlények hasonlítsák össze a kétféle Az őshonos fenyőerdők csoportosításához önmaguk is erdőtípust. földrajzi elhelyezkedése szempontokat adni. Ismerjék meg a telepített fafajokat, hazánkban. a telepítés célját, a kivágott fa Ismereteit alkalmazva tudjon gazdasági hasznosítását. példákat mondani a növények és az A fenyőerdők sajátos tulajdonságai (fák állatok egymásrautaltságára. Megfigyelések a lakóhely elhelyezkedése; a környéki természetes erdőben: lombkoronájuk, törzsük, a Legyen képes megfigyeléseit, Az erdő mint élőhely. cserje-, gyep- és a talajszint tapasztalatait szóban és írásban Az erdőn belüli kisebb, sajátos jellemzői). tömören megfogalmazni. Tudjon élőhelyek (avar, talaj, kidőlt fa; egyszerű vázlatrajzot készíteni a mélyebben fekvő, időszakosan megismert fafajok néhány jellegzetes Az erdei fenyő szervezeti vízzel borított területek) tulajdonságáról (lombkorona alakja, felépítése. levelek felépítése, termések típusa, a A tűlevelek, a termős és porzós megfigyelése. virágzatok, ill. a nyitvatermő kéreg mintázata stb.).
Képes táplálkozási láncot készíteni az erdő élőlényeiből.
Tud példákat mondani az erdő életét veszélyeztető környezeti hatásokra.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
179
fogalom kialakítása. A Értse meg az egymásrautaltság magkezdemények lényegét, legyen képes a tanultak elhelyezkedése a alkalmazásával példákat mondani termőleveleken. az együttélésre (fák és a gombák kapcsolata, virágok és a beporzó A nyitvatermő és a zárvatermő Vizsgálatok: Az erdei avar és talajfelszín rovarok kapcsolata stb.). növények tulajdonságai. élőlényeinek megfigyelése. A talajban élő parányi élőlények Legyen képes a megfigyelései révén A fák és a gombafonalak sokféleségének szabad szemmel és kapcsolata, együttélése. azonosságokat és különbségeket kézi nagyítóval történő keresni a megismert fafajok és Tud példákat mondani az megfigyelése. cserjék között. egymásrautaltságra. A cserjék fogalma, gyakoribb cserjefajok az erdőben: a Termések, magvak gyűjtése kökény, a mogyoró, a vadrózsa A fák pormegkötő képességének (tölgy, bükk, fenyő), és cserépben ismeretében tudjon következtetni a szervezeti felépítése. való városi parkok, fasorok jelentőségére. csíráztatásuk. A cserjék jelentősége az erdő Legyenek képesek az erdő fás szárú életközösségében (fészkelőhely, A növekedés és fejlődés táplálékforrás, védelmet biztosít megfigyelése. növényeit különböző szempontok a széllel, a hóviharral szemben). szerint csoportosítani. Tudjon példákat mondani a növények alkalmazkodására, legyen képes magyarázatot adni egyes fajok korai virágzására, a raktározószervek fontosságára.
Az erdő aljnövényzete. A lágy szárú növények (hóvirág, szellőrózsa, ibolya, gyöngyvirág) alkalmazkodása a környezethez. Virágtalan növények az erdőben.
Csoportosítások: Megadott szempontok szerint tudják az erdei növényeket és állatokat csoportosítani. (pl.: a beporzásuk szerint, áttelelő szerveik alapján, a szártípusuk alapján, élőhelyük, táplálkozásuk, fogazatuk és utódaik száma alapján Ismeri az alkalmazkodást, tud
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
180
Az erdő szintezettségéből tudjon következtetni a fényviszonyok változásaira. Megfigyelések, vizsgálatok tapasztalatai alapján tudjon következtetéseket levonni a virágtalan harasztok) növények jelentőségéről az erdő életében (táplálékbiztosítás, talajképződés, talajvédelem). Az elektronikus médiából, ismeretterjesztő művekből legyen képes önállóan is ismereteket szerezni a hazai erdők állatairól.
A zuzmók, a mohák és a páfrányok szervezeti felépítése, a spórás szaporodás folyamata. A virágtalan növények jelentősége az erdő életközösségében. Az erdő szintezettsége. A gyepszint, cserjeszint és a lombkoronaszint kialakulásának környezeti feltételei.
stb.).
példákat mondani.
A virágtalan növények vizsgálata: A moha- és zuzmótelepek. sokféleségének megfigyelése. Rajzkészítés egy-egy mohanövénykéről. A páfrányok spóratokjainak megfigyelése.
Vizsgálatok: Az erdő hatása az élettelen környezeti tényezőkre (a talajvíz, a levelek pormegkötő képessége, lejtős területeken a gyökérzet Az erdő jellegzetes kalapos talajmegkötő képessége, Tudja az új gombái. az információkat feldolgozni, Testfelépítésük, szaporodásuk, fényviszonyok az erdő különböző szintjeiben, a páratartalom és a szél csoportosítani és beépíteni korábbi jelentőségük. erejének változása az erdőn belül és ismeretei közé. A gombafogyasztás szabályai. az erdőn kívüli területek között). A gímszarvas és a vaddisznó Az emberi beavatkozások élőhelye, testfelépítése, Korábbi ismeretei alapján ismerje az növényevő és a mindenevő megfigyelése: A lakóhelye környéki erdőkben erdő leggyakoribb állatainak életmód jellemzői, figyelje meg az emberi (szarvas, vaddisznó, róka, sün, szaporodásuk. Jellegzetes tevékenységek különböző formáit énekesmadarak, fülesbagoly, héja és viselkedésük és A növények alkalmazkodása a fényviszonyokhoz. Fény- és árnyékkedvelő növények.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
181
néhány ízelt lábú állat) jellegzetes tulajdonságait, tudja azokat megadott szempontok szerint csoportosítani, a lényeges elemeket kiemelni (emlős, madár, ízelt lábú; növényevő, mindenevő, ragadozó; éjjeli–nappali állat stb.).
alkalmazkodásuk a környezethez (végtagok, táplálkozás, fogazat, kültakaró, téli álom stb.). A hazai gímszarvasállomány biológiai (genetikai) értéke.
és következményeit, továbbá a felelőtlen emberi magatartás nyomait (nem engedélyezett szemétlerakók, megcsonkított fák, szemetes turistautak stb.).
Az ember felelőssége a vadállomány fennmaradásában. Az emberi tevékenységek hatása az erdő életközösségében, az egyes állatok túlszaporodásában és kipusztulásában. A vaddisznók és a rókák túlszaporodásának okai.
Tanulmányi kirándulás a lakóhely környéki természetes és telepített erdőkbe. Komplex vizsgálatok, megfigyelések a tananyagban szereplő élőlényekről. Nagyvadakra utaló nyomok, Megfigyelései és tapasztalatai árulkodó jelek keresése. alapján legyen képes összefüggéseket keresni a A róka és a sün testfelépítése, a Gipszöntvények készítése a pata- és láblenyomatokról. környezethez való szervezeti felépítés és az életmód A természetes erdőfelújulás alkalmazkodás formái (vastag közötti kapcsolatokra (ragadozó bunda, föld alatti járatok, kiváló megfigyelése. Magvak és termések fogazat, rovarevő fogazat, redős gyűjtése. zápfogak, gumós zápfogak, tépőcsőr, szaglás, szarutüske, téli álom). forgóláb, csáprágó). A ragadozó róka és a rovarevő Folyamatos megfigyelés: sün táplálkozása, fogazatuk Egy iskola környéki fás élőhelyen A korábban megszerzett ismereteit jellegzetességei (tarajos tudja alkalmazni új kapcsolatok, zápfogak, ill. tűhegyes fogazat). évszakonként végezzen közvetlen megfigyeléseket a növényzet összefüggések keresésében. változásairól (levelek A hazai lombhullató és elszíneződése, lehullása, termések Az erdei talaj megfigyeléseivel és fenyőerdők leggyakoribb megérése, téli nyugalmi állapot, vizsgálatával tudatosítsuk, hogy az madarainak (fülemüle, erdei tavaszi rügyfakadás, levélzet pinty, széncinege, örvös erdő életközösségét a talaj tartja A korábbi és az új ismeretei alapján legyen képes a ragadozó életmód közös tulajdonságait, jellegzetességeit és jelentőségét kifejezni.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
182
fenn. A lebontó folyamatok (korhadó avar, elpusztult és lebomló fák stb.) megfigyelésével értse meg, hogy a talaj folyamatosan megújítja termőképességét. Ismereteit alkalmazva és konkrét példákat elemezve (pl. táplálkozási kapcsolatok) értse meg, hogy a természetes erdőkben viszonylagos egyensúly alakul ki az élőlények között. Tudatosítsuk, hogy az egyensúly csak akkor marad fenn, ha megőrizzük az erdő élőlényeinek sokféleségét. Az egyes élőlényekről megszerzett ismeretei összegzésével és következtetések levonásával értse meg, hogy az életközösségben az anyagforgalmat a táplálkozási láncok tartják fenn. Legyen képes erdei tanulmányi kiránduláson, szempontok alapján, közvetlen tapasztalatokat szerezni és azokból következtetéseket
légykapó, sárgarigó, csuszka, fakúsz, nagy fakopáncs) főbb szervezeti sajátosságai, fészkelésük, táplálkozásuk. Élőhelyük és táplálkozásuk az erdőben. Jellegzetes csőr- és lábtípusaik.
kifejlődése, virágzás, magról kelő fiatal fák).
Állatkerti, vadasparki tanulmányi séta során végezzen megfigyeléseket az erdőben élő nagyvadjaink (szarvas, Az erdők ragadozó madarainak őz, vaddisznó) testfelépítéséről, (héja, karvaly, erdei fülesbagoly) életmódjáról. testfelépítése, táplálkozásuk, fészkelésük és szaporodásuk. A Önálló és csoportos ragadozó életmód jelentősége a információgyűjtés az erdő élőlényeiről, az erdő és az ember viszonylagos egyensúly kapcsolatáról, a fakitermelésről, a fennmaradásában. fa mint ipari nyersanyag hasznosításáról, a környezetbarát Az erdő ízelt lábú állatai: a erdőgazdálkodásról. koronás keresztes pók, a szarvasbogár, a vöröshangya – testfelépítésük és életmódjuk. Jellegzetes táplálkozási szerveik: csáprágó, méregmirigy, rágó Önálló gyűjtőmunka, szájszerv. beszámolók, kiselőadások tartása (pl.: a korábban élt Szaporodásuk jellemzői: átalakulás nélküli fejlődés, ill. csúcsragadozókról, kipusztulásuk okairól). teljes átalakulás. Az erdő talaja. Élet az avarban és az erdő talajában.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
183
levonni (pl. az élőhelyek megszűnéséből az élőlények pusztulására, az emberi beavatkozások hatásáról az életközösségek összetételének megváltozására, a csúcsragadozók kipusztulásából az egyensúly felbomlására stb.) A hazai erdők életének megismerésével tudatosítsuk az erdők jelentőségét – tekintse értéknek, fontos nemzeti kincsnek a hazai erdőket.
Néhány jellegzetes avarlakó és talajban élő állat megismerése (ászkák, gömbsoklábúak, százlábúak), jelentőségük az anyagok körforgásában.
Folyamatos gyűjtőmunka: levelek, termések, leváló fakéreg darabok, csont- és elhullatott, tollmaradványok, rágásnyomok a terméseken.
Az életközösség fogalma, az élőhely és az élőlények kapcsolata. Az életközösségek néhány jellegzetes tulajdonsága: termelő, fogyasztó és a lebontó szervezetek fogalma, táplálkozási láncok, táplálkozási hálózatok az erdő életközösségében. Az erdő élőlényeinek alkalmazkodása az élettelen környezeti tényezőkhöz. Viszonylagos egyensúly az élőlények között. Az egyensúly kialakulásának és fennmaradásának feltételei.
Folyamatos tevékenység: vázlatrajzok készítése a tananyagban szereplő élőlényekről, főbb szervezeti sajátosságaikról. Gyakorlatok a fajismeret bővítésére erdei tanulmányi kiránduláson: Képes határozókönyvek segítségével ismerje meg eredeti élőhelyükön minél több növény és állat nevét.
Hazánk területéről kipusztult ragadozó állatok: hiúz, farkas és barnamedve. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
184
Az ember felelőssége az erdő életközösségének fennmaradásában. Az erdő és az ember több évszázados kapcsolata. Az erdővel borított területek csökkenésének okai. Az erdőtelepítések jelentősége. A környezetbarát erdőgazdálkodás alapelemei. Az erdők védelme, a felelős emberi magatartás elemei. Információforrások felhasználásával kiegészítő anyag gyűjtése az erdők gazdasági jelentőségéről, az erdőműveléssel kapcsolatos foglalkozásokról, nagyvadjainak természetvédelmi értékeiről, az európai hírű vadállományunkról és annak megóvásáról. Védett erdőink jelentősége a fajok sokféleségének megőrzésében. A Büki Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
185
védelem alatt álló erdői. Kiskunsági Nemzeti Park –ártéri erdő. 2. VIZEK, VÍZPARTOK ÉLETE Fejlesztési célok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag
Korábbi ismereteit alkalmazva értse meg, hogy a A folyadékok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságai. víz a legfontosabb élettelen környezeti tényező és élőhely A folyók és tavak fogalma, jelentős. keletkezésük. Nagyobb hazai folyóink és Legyen képes vízminták tavaink. alapján egyszerű vízvizsgálatok elvégzésére: a A vizek jelentősége az parányi élőlények élővilágban (az élőlények mikroszkópos megfigyelése. testének legfontosabb alkotóeleme, meghatározó A vizek táplálkozási kapcsolatának megismerésekor élettelen környezeti tényező, legyen képes magyarázatokat élőhely). adni a szabad szemmel nem látható élőlények A vizek mikroszkopikus jelentőségéről élőlényei. (oxigéntermelés, táplálék Szerepük az álló- és folyóvízi biztosítása, víztisztítás stb.). életközösségekben (táplálékforrás, oxigéntermelés, Ismerje fel az élőlények
Koncentráció: Környezetismeret, 1-4. évf. A víz megjelenési formái a természetben. Halmazállapot-változások. Az élőlények életéhez szükséges környezeti feltételek. A lakóhely környéki vizek tisztasága, szennyezése. A lakóhely környéki vizes élőhelyek néhány jellegzetes növényének és állatának testfelépítése, életmódja. Természetvédelem a vizes élőhelyeken.
Természetismeret, 5-6. évf. A háziállatok és a vadon élő állatok alkalmazkodása a környezethez. Az eddig tanult ízelt lábú állatok főbb tulajdonságai. A fás és lágy szárú növények
Továbbhaladás feltételei
Tud példákat mondani a vizekben és a vízpartokon élő fás és lágy szárú növényekre. Ismeri a növények jelentőségét a vizek életében.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
186
alkalmazkodásának különböző formáit, értse meg az összefüggést az alkalmazkodás és fennmaradás között.
víztisztítás).
A vizek, vízpartok lágy szárú növényeinek (hínárfélék, nád, sás, gyékény) szervezeti felépítése, az életközösségben Ismereteit alkalmazva tudjon betöltött szerepük. magyarázatokat adni az egyes élőlénycsoportok (pl. a A fűzfák, nyárfák, égerfák főbb hinarasok) jelentőségéről a jellemzői. A folyókat, tavakat vizek életközösségében. kísérő ligeterdők jelentősége, sajátos élőlényei. A tanulmányi kirándulásokon (Kapcsolatok a parti öv növényzete és a vizek élővilága legyen képes szempontok között.) alapján a lényeges jegyek megfigyelésére, azok A hazai vizek leggyakoribb rögzítésére, a tapasztalatok gerinctelen állatainak (az felidézésére és orvosi pióca, a folyami rák, a alkalmazásukra (pl.: a szúnyogok, szitakötők, csigák vízinövények jelentősége: és kagylók) testfelépítése, oxigéntermelés, életmódja, szaporodása táplálékbiztosítás, ikrázóhely (testrészek, végtagok, stb.). mozgásszervek, táplálkozási szervek, dögevés, élősködés, törmelékfogyasztás, átalakulás A megismert általános nélküli fejlődés, átváltozás, biológiai alapfogalmait legyen képes azonos biológiai kifejlődés, teljes átalakulás). jelenségekre kiterjeszteni és A vízi élőhelyhez való alkalmazni (pl. az élőhely,
tulajdonságai. Hazánk természetes álló- és folyóvizei. A folyadékok jellemző tulajdonságai, a testek úszása, lebegése. A víz körforgása a természetben. Vizsgálatok, kísérletek a víz fizikai tulajdonságairól (nem nyomható össze, közvetíti a nyomást, a víz nyomásának változása stb.). Tanulmányi kirándulás a lakóhely környéki vizes élőhelyre. Szempontok alapján megfigyelések, vizsgálatok végzése a természetes növényzetről, a gerinces és gerinctelen állatokról. Mikroszkópos megfigyelések a vizek parányi élőlényeiről, a szabad szemmel nem látható növények és állatok sokféleségéről.
Megfigyelés, vizsgálat a vízparti hinarasok gerinctelen állatvilágának sokféleségéről: Mintavételek sűrű szövésű hálóval a part menti, vízi növényzetben gazdag helyekről. A csíkbogarak, tegzesek,
Tud táplálékláncot készíteni a vizek, vízpartok élőlényeiből. Ismeri a vizek öntisztulásának folyamatát.
Tud néhány példát mondani a növények, állatok alkalmazkodására.
Ismeretei birtokában legyen képes a konkrétumoktól elvonatkoztatva általánosításokat végezni (ízeltlábú, gyűrűsféreg, csiga, kagyló, hal, kétéltű, hüllő,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
187
élőlény, életközösség, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek stb. fogalmakat tudja más életközösségek megismerése során, adekvát helyzetekben alkalmazni. Korábbi ismereteit legyen képes az új biológiai jelenségekre alkalmazni és általános következtetéseket levonni (pl.: a vízparti fák, a nád, a gyékény gyökérzetének, módosult szárának elhelyezkedéséből tudjon következtetni a partvédelemre, a víz romboló munkájának a megfékezésére). Legyen képes a régebben tanult és az új ismeretek felhasználásával összehasonlításokat végezni (pl.: a vízparti fák (fűz, nyár, éger), az ártéri és ligeterdők összehasonlítása a tölgy- és a bükkerdőkkel). Tapasztalatai alapján legyen
alkalmazkodás szervezeti sajátosságai (pl.: légzés a bőrön keresztül, külső és belső kopoltyú, kitinpáncél, meszes héj stb.). A főbb rendszertani csoportokra (egysejtűek, gyűrűsférgek, rákok, ízeltlábúak, csigák, kagylók) jellemző tulajdonságok megismerése. A gerinctelen állatok jelentősége a vízi életközösség anyagforgalmában.
szitakötő- és szúnyoglárvák, keringőbogarak, poloskák stb. megfigyelése.
madár).
Csigák és kagylók gyűjtése, majd akváriumban a testfelépítésük és mozgásuk (hasláb) megfigyelése. Információk gyűjtése az elektronikus média, ismeretterjesztő irodalom felhasználásával (pl.: a vizes élőhelyekről, az ember és a folyók, tavak, mocsaras területek kapcsolatának, „együttélésének” történelmi változásairól).
A vizek, vízpartok gerinces állatainak (halak, békák, siklók, teknősök, gólyák, récék, Lényegkiemelő vázlatrajzok készítése a tanult élőlények főbb szervezeti barna rétihéják) főbb sajátosságairól. tulajdonságai, különös tekintettel a testfelépítés és a környezet kapcsolatára. A hazai vizek leggyakoribb halai (dévérkeszeg, tőponty, lesőharcsa). A különböző halfajok a vizes élőhely más–más részein élnek.
A tanteremben akvaterrárium berendezése és folyamatos megfigyelése lakóhely környéki vizes élőhelyről származó víz, vízi növényzet, és gerinctelen állatok (csigák, kagylók, nadályok, szitakötő- és szúnyoglárvák
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
188
képes a vizek, vízpartok élőlényeit különböző szempontok szerint csoportosítani. Legyen képes maga is szempontokat adni a csoportosításhoz (pl.: testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, környezethez való alkalmazkodás stb.). Ismerje fel a hasonlóságokat és a különbségeket az élőlények környezethez való alkalmazkodásban. (pl.: a békalárvák hasonlósága a halivadékokhoz, úszóhártyás végtag alaki hasonlósága a halak farokúszójához stb.). Legyen képes a megfigyelt szervezeti sajátosságokra a tanultak alapján konkrét magyarázatokat adni. Legyen képes az egyes esetekből az általánosra következtetni. Az általánosításokhoz szükséges alapvető emlékezeti és gondolkodási műveleteket
stb.). betelepítésével.
A halak példáján bemutatva: az élőhely „felosztásának” jelentősége az állatvilágban.
Megfigyelés: A tanteremben egy akváriumba helyezett és félbevágott hínárnövényen az oxigéntermelés megfigyelése. A fényviszonyok megváltoztatásával az oxigéntermelődés is változik.
A kecskebéka szervezeti felépítése, a kültakaró, a táplálkozás, a végtagok, a szaporodás és az élőhely kapcsolata. A vízisikló és mocsári teknős közös tulajdonságai. A hüllők jellemzői.
Bemutató anyag összeállítása a vízinövények felhasználásáról (nádtető, gyékényszőnyeg stb.).
A parti öv madarainak (tőkés réce, fehér gólya) táplálkozása, táplálkozási szerveinek megismerése: lemezes csőr, hosszú hegyes csőr, horgas hegyes csőr.
A kétlaki vízparti fák (fűz, nyár) megfigyelése, virágzat, majd termés gyűjtése, és a repítőszőrök megfigyelése.
A vizek, vízpartok életközössége. Termelő, fogyasztó és a lebontó szervezetek a vizekben, vízpartokon.
Megfigyelés és vizsgálat a vízparti fák és vízi növényzet gyors megújulási képességének a bemutatására. Egy fűzfaág és egy félbevágott hínárféle hajtatása vízzel töltött edényben. A járulékos gyökerek kialakulásának megfigyelése.
Táplálkozási láncok a vizek, vízpartok életközösségében. Az élettelen környezeti
Tud példákat mondani a vizek szennyezésére, a megelőzés formáira.
Tudománytörténeti anyaggyűjtés: milyen betegségek gyógyítására használták az orvosi piócát?
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
189
alkalmazni (ragadozó, növényevő, mindenevő, ízelt láb, petékkel, tojásokkal történő szaporodás, alkalmazkodás a kedvezőtlen időszakhoz stb.). Az egyes élőlények kipusztulásából tudjon következtetni az egyensúly felbomlására. Értse meg, hogy a táplálkozási láncok a növények és az állatok szoros kapcsolatára épülnek, és az életközösségek fennmaradását biztosítják. Ismeretei alapján értse meg, hogy az élőlények a környezetük változásait csak tűrőképességük határain belül képesek elviselni. A tűrőképességről szerzett ismeretek birtokában legyen képes ok-okozati összefüggésekkel érvelni a környezetszennyezés káros hatásai ellen. Értse meg, hogy a vizek védelme az élet védelmét jelenti. Szerezzen
tényezők hatása a vizek élőlényeinek életfolyamataira. A vízi élőlények tűrőképessége. Tűrőképességi grafikon megismerése, szűk és tág tűrőképességű fajok a vizekben, vízpartokon. A vizek szennyezése, a főbb szennyező források. A szennyezések hatása az életközösségre. Az élőlények (kagylók, rákok, csigák, planktonállatok) szerepe a vizek öntisztulásában. A vizek védelmének alapismeretei, a nemzetközi összefogás szükségessége. Ismeretforrások felhasználásával információk gyűjtése és feldolgozása a nemzetközi vízvédelem feladatairól, a vízkészletek megőrzéséről. A lakóhely környéki és a hazai vizes élőhelyek környezeti problémái (szennyezések, a szennyezések következményei, a megelőzés formái). Kiegészítő ismeretek feldolgozása. Néprajzi emlékek az ember és a
Megfigyelés: Akváriumban a halak mozgásának, az úszók szerepének és légzésnek megfigyelése. Tanulmányi kirándulás egy lakóhely környéki vizes élőhelyre. Vízvizsgálatok (szín, szag, átláthatóság stb.). A növények és állatok egymásrautaltságának megfigyelése (búvóhely, fészkelőhely, táplálék).
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
190
tapasztalatokat lakóhelye környéki vizes élőhelyek környezeti ártalmairól. Ismerje lakóhelye környezetében az egyéb szennyező veszélyforrásokat. Tudjon szennyezésekből (talaj, víz, levegő) azok káros hatásaira következtetni.
vizek kapcsolatáról (halászat, árvízi gazdálkodás, nád és a gyékény felhasználása stb.). Információforrások felhasználásával különböző témakörökhöz szemléltető anyagok összeállítása, tablókészítés az erdő és a vizes élőhelyek növényeiből és állataiból.
3. FÜVES TERÜLETEK ÉLETE Fejlesztési célok
Tananyag
Korábbi ismereteit alkalmazva A füves területek értse meg a füves területek kialakulásának környezeti kialakulásának és a környezeti feltételei. feltétek hatásának kapcsolatát. A természetes füves puszták –földrajzi elhelyezkedésük. Tudjon azonosságokat és különbségeket keresni a hazai Az őshonos füves területek erdőkre és a füves területekre típusai (sziklagyepek, hegyi ható élettelen környezeti rétek, homokpuszták, szikes feltételek (talaj, csapadék, puszták, mocsárrétek) és a hőmérséklet, fény) között. másodlagos rétek kialakulása. Földrajzi ismeretei alapján legyen képes az őshonos füves területeinket elhelyezni hazánk A rétek hasznosítása a mezőgazdaságban. térképén.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: Környezetismeret, 1-4. évf. A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. A környezeti változások hatása az élőlényekre. A lakóhely környéki füves területek jellemző élőlényei.
Továbbhaladás feltételei Tudja a füves területek kialakulásának környezeti feltételeit. Ismeri a száraz és nedves réteken élő néhány jellegzetes növény- és állatfaj nevét, a testfelépítésük jellegzetességeit.
Technika, 1–4. évf. Az ember természetátalakító munkája. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai.
Tud példákat mondani az állatok testfelépítésének alkalmazkodására.
Természetismeret, 5-6. évf.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
191
Képek, filmek, ismeretterjesztő irodalom segítségével legyen képesek ismereteket szerezni a hazai füves területek sokféléségéről (hegyi rétek, sziklagyepek, mocsárrétek, homokpuszták, szikes puszták) és sajátos élővilágáról. Tekintse pótolhatatlan természeti értéknek az őshonos füves pusztákat és az ott kialakult élővilágot. Tanulmányi kiránduláson legyen képes szempontok alapján megfigyeléseket végezni, a megfigyelések eredményeit szóban és írásban rögzíteni.
A pázsitfűfélék közös tulajdonságai (mellékgyökérzet, üreges szár, szárölelő levél, szélbeporzás) és alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez, az erős napfényhez, a kevés csapadékhoz, rendszeres kaszáláshoz, legeléshez, taposáshoz. A nedves és száraz rétek néhány gyakori növényének szervezeti felépítése (réti boglárka, mocsári zsurló, kosborfajok, siskanád, mezei zsálya, angolperje).
Az ízelt lábú állatok sokfélesége. Korábbi tapasztalatai alapján A sáskák, szöcskék, tücskök, legyen képes csoportmunkában egyszerűbb nappali lepkék testfelépítése, vizsgálatokat végezni az élő és életmódja, szaporodásuk. Alkalmazkodásuk és az élettelen környezeti jelentőségük az tényezőkről. életközösségben. Legyen képes példákat mondani a növények és az állatok testfelépítése alapján a Az ízeltlábúak szaporodási formái: kifejlődés, teljes
A felszíni formák kialakulása. Magyarország nagytájainak jellegzetességei. Az erdő ragadozó madarainak testfelépítése, táplálkozása.
Képes táplálékláncot készíteni a füves területek élőlényeiből. Képzetei segítségével tudja jellemezni a füves élőhelyeket.
Megfigyelések az élőhelyen Tanulmányi kirándulás egy lakóhely környéki füves terület életének megfigyelésére. Néhány szempont: Természetes vagy mesterséges-e a füves terület? Milyen emberi tevékenységek történnek a területen (kaszálás, legeltetés). Száraz vagy nedves típusú-e a rét?
Képes a megfigyelések lényegét, saját tapasztalatait szóban elmondani és a lényeges jegyeket írásban rögzíteni. Ismeri a védett területek létesítésének szükségességét, a természetvédelmi munka lényegét.
Vizsgálatok Egy-egy fűféle gyökérzetének, szárának, virágzatának a megfigyelése. Vakondtúrások, pocok- és Tud önállóan vizsgálatot hörcsögjáratok megismerése. A végezni meghatározott ragadozó madarak repülésének szempontok szerint megfigyelése. A nedves réten mocsári zsurló szervezeti felépítések megfigyelése,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
192
környezethez való alkalmazkodásra (rágcsáló és rovarevő fogazat, kültakaró, föld alatti életmód, jól működő érzékszervek stb.). Tudjon konkrét tényekkel érvelni az élő és élettelen környezethez való alkalmazkodás jelentőségére.
átalakulás, átváltozás.
összehasonlítása az erdei pajzsikával. Ízelt lábú állatok gyűjtése fűhálóval, a sokféleségük megfigyelése.
A fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok és a Ismeretek gyűjtése és szemléletes hörcsög testfelépítése, kiselőadások tartása a füves területek életmódja és a környezethez való alkalmazkodásuk. életéről szempontok alapján, önálló- és csoportmunkában. (pl.: a legeltető állattenyésztés, ősi magyar A füves területek ragadozó szarvasmarha- és juhfajták, A gerinces és gerinctelen ismeretterjesztő néprajzi anyagok madarai (egerészölyv, vörös Tud gerinces és gernctelen állatokról korábban megszerzett vércse, kék vércse). feldolgozása a pásztorok, a gulyások, a állatokat jellemezni. kondások, a csikósok életéről). ismereteit tudja alkalmazni a füves területeken élő állatokra. A füves területek életközössége, Vizsgálatok tanteremben: Legyen képes érveket táplálkozási láncok és felsorolni a ragadozó állatok táplálékhálózatok az élőlények Cserépbe vessünk fűmagvakat, majd a kikelés után az egyik cserép füvét fontosságáról az között. rendszeresen vágjuk vissza, a másikat életközösségekben. hagyjuk szabadon fejlődni. Az egerészölyv a Az életközösségek A két növény összehasonlítása, a szaporodásának (tojásainak anyagforgalmának lényege. változások megfigyelése. száma és a fiókák felnevelése) Termelő, fogyasztó és a ismerete alapján legyen képes Kiegészítő ismeretek gyűjtése az általánosításra, és értse meg a lebontó szervezetek a füves elektronikus információhordozók, területeken. ragadozók ismeretterjesztő irodalom alapján a állományszabályozó szerepét Föld nagy füves területeinek élővilágáról az életközösségekben. (szavannák, prérik, pampák, sztyeppék). A korábbi ismereteit alkalmazva A hazai füves területeket veszélyeztető környezeti értse meg a füves területeken a A hazai élővilág kutatóinak életét, hatások termelő szervezetek és a munkásságát bemutató művek tanári (gyepfeltörés, utak építése, a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
193
fogyasztók kapcsolatát. rendszeres legelés vagy kaszálás segítséggel történő feldolgozása. elmaradása). Legyen képes a viszonylagos egyensúly fogalmát a füves Védett hazai füves területeink. területekre alkalmazni. A nemzeti parkok jelentősége a Tapasztalatai alapján értse meg, füves területek védelmében hogy az emberi beavatkozások (Hortobágyi Nemzeti Park, milyen veszélyeket jelentenek a Kiskunsági Nemzeti Park). füves területek életközösségei számára. Ismeri a Nemzeti Parkokat Legyen képes az elektromos médiából, ismeretterjesztő irodalomból információkat szerezni a hazai füves területek ritka, szigorúan védett élőlényeiről (túzok, székicsér, póling, rétisas, ugartyúk stb.). AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE EGÉSZSÉGTAN A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY KERETÉBEN Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a környezet, a viselkedés és az egészségi állapot között. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. A tanulók az egészségnevelés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában ismerjék fel az életmód és életvitel szerepét egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmakat.Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jólét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. KULCSKOMPETENCIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK ÉS FELADATOK AZ EGÉSZSÉGTAN TANÍTÁSÁBAN
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
194
Az egészségtan oktatásának céljait és feladatait a kulcskompetenciákhoz kötötten vázoljuk fel. Hozzákapcsoljuk az egészségtan tanításában konkrétan az adott kulcskompetencia fejlesztése terén követhető célokat és vállalható feladatokat. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kommunikáció-fejlesztés történik minden anyag feldolgozásánál. Csoportosan és egyénileg történő lényegkiemelés, megbeszélés, vita formájában. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tantárgy esetében az említett külföldi tudósok nevének helyes kiejtése illetve írása. A fejlesztő szakaszban gyűjtőmunkaként idegen nyelvű szövegek fordítása a tanulókat érdeklő témában. Matematikai kompetencia A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Lehetőség van egyszerű számítási feladatok elvégzésére, grafikonok elemzésére a környezet-egészségüggyel kapcsolatban. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Az egészségtan különösen alkalmas a különböző természettudományos ismeretek integrálására. Az egészség nem választható el az egészséges környezettől és ezzel együtt az élő és élettelen környezeti tényezők rendszerétől. Az ökológiai rendszerek – benne az ember –rendkívül összetett egymásrahatások következtében változnak az alkalmazkodás érdekében. A biztonság megőrzése, a technológiai fejlődés Földünkre gyakorolt hatásai és a negatív hatások ellensúlyozása, kivédése, egyaránt szükségessé teszi a rendszerben gondolkodás elsajátítását. Szerezzék meg azokat az ismereteket és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Képesek legyenek holisztikusan szemlélni saját életműködéseiket (testi-lelki egészség) és tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye. Az egészségtan tanítása nyújtson segítséget az embert veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez és adjon tanácsokat azok kivédésére, elhárítására. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A megfelelő honlapok felhasználásával készíthetnek a tanulók beszámolókat, illetve kiselőadásokat egyénileg és csoportokban, egymást segítve. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
195
A hatékony, önálló tanulás A szöveg értelmezése és a lényegkiemelés gyakorlása történik az új anyag feldolgozásánál. Képek, rajzok megfigyelése és a következtetések levonásának gyakorlása. Asszociációs feladatokkal a különböző agyterületek együttes aktiválása, feltételes reflexek kialakítása, amely a tanulás alapja. A motiváció folyamatos fenntartásával, a tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára, saját munkája értékelésére és szükség esetén támogatás kérésére. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulónak testi-lelki egészség megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges ismeretek elsajátításával lesz lehetősége az egészséges életmód alkalmazására, amely az egészséges interperszonális és interkulturális lét alapja. Az elsajátítandó ismeretek alkalmazásával lesz lehetősége alkotó részvételre az állampolgári tevékenységekben, a fenntartható fejlődés támogatásában és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletében. Az egészségtan oktatása tudatosítsa az önismeret, a helyes önértékelés fontosságát az egyéni döntések meghozatalában. Hangsúlyozza az empátia szerepét egy másik ember megítélésében. Sajátíttassa el azokat a technikákat, amelyek az elsősegélynyújtáshoz szükségesek.A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Segítse a tanulókat az egészség helyes értelmezésében, és az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Ismertesse meg a tanulókkal szervezetük életkori sajátosságait és készítse fel őket a változások helyes kezelésére. Ösztönözzön a helyes viselkedésmódok elsajátítására, környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására. Fejlessze a már kialakult higiénés ismereteket és készségeket. Adjon javaslatokat az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehetőségek kihasználására. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az egészséges életmód kialakításához megszerzett ismeretek és alkalmazásuk gyakorlása során szert tesznek a tanulók olyan készségekre mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Az egészségtan tanítása adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg a tanulók mindennapi életében. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az egészségtanban szereplő témák mindegyike kapcsolatba hozható a művészetekkel. A mozgás a tánccal, a többi témánál pedig a különböző ábrázolások, irodalmi idézetek felhasználása teszi befogadhatóbbá a tananyagot. A tanulók cselekedtetése (tánc, szerepjátékok, tornagyakorlatok, vázlatrajz, plakátrajz fejleszti művészi, esztétikai érzéküket és érzelmi életüket.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
196
FEJLESZTÉSI CÉLOK, TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az oktatás során használjuk fel a tanulók már meglévő ismereteit. A szervezettani, élettani ismereteiket fokozatosan bővítsük. Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteiket konkrét példák, események megvitatásával, a tanulói aktivitás kihasználásával, a pozitív minták megerősítésével fejlesszük. A témakörök az egészségmegőrzés szempontjából a legkritikusabb területeket fedik le: a mozgást, a táplálkozást, a személyes higiénét, a testi-lelki biztonságot, a környezeti egészséget, a szexuális fejlődést, a társadalmi kapcsolatokat, az élvezeti és kábítószerek hatását. A különböző témákat egymással összefüggésbe hozva, a kapcsolódó pontokra rávilágítva tárgyaljuk. Fejleszthetjük a tanulók felelősségérzetét, a tettek következményeinek továbbgondoltatásával szituációs játékok segítségével. A meglévő életviteli szokások elemzésével, az életkorra jellemző kritikai képességek kihasználásával és fejlesztésével vezessük rá a helyes konklúzió felismerésére. A beszélgetés, megbeszélés során oldott légkört teremtve fejleszthetjük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát. Csoportosan megoldandó feladatok alkalmazásával fejleszthetjük empatikus és együttműködési készségüket. Problémák felvetésével, azok alternatív megoldási lehetőségeinek mérlegelésével a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzet kialakulását segíthetjük elő. A mindennapi élet példáinak felhasználásával alakítsuk ki a kritikus szemléletmódot a tapasztalatok értékelésében. Helyezzünk hangsúlyt a helyi problémák megvitatására, elemzésére és egy közös (egészségügyi, környezetvédelmi) projekt kidolgozására. Az oktatás során a tanulók szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” – „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozástól függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. 1) A BIZTONSÁG MEGŐRZÉSE Fejlesztési célok Önismeret, önkontroll. A felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés
Tananyag Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a „kockázatos” és a „veszélyes”
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kiemelten fontos viselkedésmódokkal. A tanulók
A továbbhaladás feltételei Ismeri a verbális és a testi kommunikációból egyaránt a különböző érzelmeket és a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
197
igénye és az erre irányuló tevékenységek. Környezettudatosságra nevelés: Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. A tanulás tanulása. Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet demokratikus gyakorlatában való aktív részvétel. Testi, lelki egészség: Ismerjék meg a környezeti – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes
viselkedési módok (otthon, iskolában, járműveken, természetben). Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások. Az életmentő technikák. Elsősegélynyújtási alapismeretek.
megismerkednek a személyes biztonság megőrzésének fontosságával és lehetőségeivel. Szituációs játékok segítségével megtanulják, hogy a veszélyhelyzetek felismerésében, megítélésében, elhárításában nagy szerepe van a lelki egyensúlynak, a jó közérzetnek. Tankönyv olvastatása, vázlatírás, megbeszélés, szituációs játékok.
biztonságukat veszélyeztető viselkedést. Ismeri a tűzhely, fűtőtest, elektromos berendezések használati veszélyeit. Ismeri az iskolai baleset- és tűzvédelmi rendszabályokat, valamint a testnevelés, a technika és életvitel tantárgyak és a szabadidős tevékenységek veszélyforrásait. Legyen tisztában az utazás, kirándulás biztonságos viselkedési formáival. Tudja alkalmazni a tanult elsősegélynyújtási ismereteket.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
198
anyagok – egészséget, a testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőket. 2) A TÁPLÁLKOZÁS Fejlesztési célok Hon-és népismeret. A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a mindennapi életet. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Fontos az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi közösség életében. Gazdasági nevelés:Fontos, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Elő kell segíteni a pénzzel való bánni tudást is. Környezettudatosságra nevelés: Életmódjukban a természet
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az étrend fontossága, szerepe az A mindennapi életből vett példák egészség megőrzésében. alapján megismerik az étkezési, Javaslatok az étrend italfogyasztási szokásokat és azok megváltoztatására. kulturális, társadalmi hátterét. Az élelmiszerek, tápanyagok Megismerkedhetnek régi magyar viszonya ételekkel és az azokhoz kapcsolódó A tápanyagok felhasználás adomákkal. szerinti csoportosítása (építők, Az élelmiszereket, ételeket fűtők, raktáranyagok) „egészséges” és „kevésbé egészséges” A legfontosabb vitaminok hatása vagy „egészségtelen” kategóriákba (A, B, C, D) sorolják és gyakorolják az egészséges A tápanyagok és vitaminok táplálkozás formáit. előfordulása. Gyűjtőmunka révén megismerkednek az Az egészséges, változatos étrend. életmóddal, táplálkozással, egészséggel foglalkozó reklámok Az étkezés kultúrája és hatásmechanizmusával. egészségtana. Plakátok készítése. Ünnepeinkhez kötődő ételek. Felmérik a helyi élelmiszerbolt kínálatát és újságcikkeket, riportokat készítenek a vásárlókkal. Interjút készítenek családtagjaikkal a vásárlási szokásaikat illetően. Csoportosítás, asszociációs feladatok. Tananyag
A továbbhaladás feltételei A tanuló értse meg, hogy az étrendnek meghatározó szerepe van az egészség megőrzésében. A tanuló ismeri meg az egészséges táplálkozás alapvető kívánalmait. Tud különbséget tenni az egészséges és az egészségtelen anyagok között. Készségszinten ismeri az étkezés kultúráját és higiénéjét. Ismerje meg a mindennapi életből vett példákon, a mindennapi és az ünnepi étkezés és italfogyasztás formáit és a társadalmi szokásait Ismerje meg a fejlődő szervezet számára különösen fontos anyagok forrásait. Legyen tisztában a nem
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
199
tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék A tanulás tanulása:Hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztására. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. Felkészülés a felnőttlét szerepeire:A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a verseny-képesség erősítésével kapcsolatos területek (pl.: vállalkozó, gazdálkodó és munkaképesség).
Egyszerű kísérletek elvégzése, rajzolás. megfelelő táplálkozás élettani hatásaival. Alakuljon ki benne a reklámokkal kapcsolatos kritikus szemlélet. Legyen képes bizonyos tápanyagok kimutatásával, vizsgálatával kapcsolatos egyszerű kísérletek elvégzésére. Tudjon egyszerű számításokat végezni a táplálékenergia tartalmát illetően. Tudatosuljon benne, hogy a természethez hasonlóan étkezésünkben is a változatosság a legfontosabb. Tudjon önálló kutatómunkával előkészített kiselőadást tartani (pl.: régi ételek).
3) MOZGÁS ÉS SZEMÉLYES HIGIÉNÉ Fejlesztési célok Testi és lelki egészség: Váljanak érzékennyé a mozgás kiváltotta jóleső érzés tudatos
Tananyag A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A testkép megerősítése.
Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Csoportmunkában készítsenek felmérést Tudatosuljon a tanulóban, a saját fizikai aktivitásukról és higiénés hogy a mozgás, az aktív szokásaikról. életmód az egészséges élet
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
200
megtapasztalására.
A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. Énkép, önismeret: A mozgás szervezeti és élettani Különböző tevékenységük feltételei (csontok, izmok, inak, motivációjában kontrollként idegek, tápanyagok, oxigén). jelenjen meg az, hogy annak A mozgás mennyisége, színvonala nagymértékben függ intenzitása és az egészség az önmagukról, képességeikről, A sportolás testi és lelki hatásai. igényeikről alkotott képtől, A mozgás, a külső megjelenés illetve az önmagukkal szemben és a higiéné kapcsolata. támasztott elvárásoktól. A bőr szerepe és egészsége.
Egy egészséges napirend megtervezése. A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás, stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják. Felismerik, hogy ebben az életkorban a testi változások következtében, külön figyelmet érdemel személyes higiénéjükkel való foglalkozás, amely befolyásolja önértékelésüket, általános közérzetüket és személyes kapcsolataikat. Elsősegélynyújtás bemutatása (vérzések, törések ellátása, mentőhívás). Gyakorolják (amennyiben van rá lehetőség kerekes széket is kipróbálva), hogy bizonyos mozgáskorlátozottság milyen nehézségekkel jár.
záloga valamint, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak. Ismerje meg a tanuló a mozgásban résztvevő alapvető tényezőket. Legyen tisztában a mozgás, a sport testi és lelki hatásaival. Legyen tájékozott az iskola, illetve a lakóhely nyújtotta sportolási lehetőségekről. Csopor-tmunkában alkalmazzk az egészséges életmód érdekében eltervezett mozgásformákat (úszás, futás, ülőgyakorlatok). Ismerje meg a bőr szerepét a szervezet működésében. Ismerje fel az izmok és bőr jelzéseit (izomgörcs, viszketés, kiütések). Ismerje fel, hogy az életkorra jellemző fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való foglalkozás. Tudja alkalmazni a tanult higiénés ismereteket (bőrápolás) Ismerje fel a ruházkodás szerepét az
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
201
egészség megőrzésében és a külső megjelenésben. Ismerje fel a táplálkozás a mozgás és a bőr kapcsolatát (energia, allergia). Tudjon elsősegélynyújtásban részesíteni sportbaleseteseket. 4) VESZÉLYES ANYAGOK Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Énkép, önismeret: Az egyén Az élvezeti szerek túlzott Képek, könyvek filmek, internet önmagához való viszonyának fogyasztásának (üdítők, felhasználásával gyűjtsenek alakításában alapvető célként édességek) hatásai. információkat az élvezeti és függőséget tűzhető ki az önmegismerés és Az alkohol és a dohányzás okozó szerekről és a használatuk önkontroll; a felelősség egészségkárosító hatásai következményeként keletkező önmagukért; az önállóság; (emésztőszervrendszeri- és egészségkárosodásokról, valamint a Gazdasági nevelés: A idegrendszeri problémák, fogyasztásukkal kapcsolatos társadalmi személyiségnevelés fontos légzőszervi gyulladások, és, szociális problémákról. részének tekintsük az okos daganatok, vérkeringési Szituációs játékokban bemutatják, a gazdálkodás képességének a zavarok). kínálás elhárítását. A legelterjedtebb kábítószerek Rajzokkal vagy egyszerű kialakítását. szemléltetik a Tanulás tanulása: Számfogalom hatásai. A szenvedélybetegségek folyamatábrával veszélyes anyagok hatásait és azok fejlesztése, az előzetes tudás és közös vonásai. A gyógyszerek, vegyszerek következményeit. tapasztalat mozgósítása; a használatának szabályai. Egyszerű számításokat végeznek a csoportos tanulás módszerei, károsító hatással kapcsolatban (anyagi kooperatív munka; az emlékezet vonzatok kiszámítása). erősítése, célszerű rögzítési Lehetőség szerint egy gyermekvédelmi módszerek kialakítása. vagy addiktológiai szakember Testi, lelki egészség:Önvédelmi Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje meg a dohányzás, az alkohol, a kábítószerek egészség- és környezetkárosító hatásait és azok elhárítási módjait. Értse meg a hozzászokásból adódó veszélyeket. Tudjon mértéket tartani az édesség és a szénsavas üdítőitalok fogyasztásában, tekintettel az esetleges élettani és anyagi problémákra. Ismerje fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őt. Alkalmazza a mérgezésekkel kapcsolatban tanultakat.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
202
képességük olyan irányú fejlesztése, amely a káros anyagok elutasításához vezet.
meghívása.
5) AZ EMBERI SZEXUALITÁS Fejlesztési célok Testi, lelki egészség: A szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés. Felkészülés a felnőtt életre A segítéssel, együttműködéssel kapcsolatos viselkedésformák fejlesztése, a jogaikat érvényesítő állampolgári magatartás erősítése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl.: konfliktuskezelés, együttműködés) képességek fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kamaszkor: a testi és érzelmi Megismerkednek az egészséges változások kora. életvitel szempontjából kulcsfontosságú A nemi érés tudatosulása. viselkedéselemekkel, azok A nemi identitás kialakulása. kontextusával és befolyásolási Sztereotípiák a nemi módjaikkal. Gyűjtőmunka a különböző szerepekben a különböző segélyszervezetekről. Segítségkérés nemzedékek körében. A gyakorlása. Csoportokban írják össze a serdülőkor jellemző testi és lelki „férfias” és „nőies” változásai. viselkedés-formákat, foglalkozásokat. A A nemi éréssel kapcsolatos csoportok egymással vitassák meg az higiénés követelmények. összegyűjtött véleményeket. A nemi szerepek változása a történelem során. A nemiséggel kapcsolatos egészségügyi problémák ( f i t y m a s z ű k ü l e t , hüvelygyulladás, érzelmi labilitás, tanulási problémák) és azok orvoslása (gyermeknőgyógyász, urológus, pszichológus). Tananyag
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje meg saját szervezete serdülőkor okozta változásait. Tudja alkalmazni a nemiséggel kapcsolatos higiénés szabályokat. Alakuljon ki benne a saját, életkorának megfelelő nemi identitástudat. Tudja kezelni a változásokkal együtt járó esetleges kedélyhullámzást. Ismerje fel a nemiségével kapcsolatos problémákat és azokat a fórumokat, ahol segítséget kérhet. Tudjon arról, hogy milyen a társadalom által leginkább elfogadott nemi kapcsolat, s melyek azok, amelyeket nem tekinthetünk természetesnek. Legyen képesek a veszélyhelyzetek elkerülésére.
6) CSALÁDI ÉLET ÉS KAPCSOLATOK Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
203
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Európai azonosságtudat – A kapcsolati hálók fontossága. Egy háromgenerációs családfa egyetemes kultúra: A barátság, mint a kapcsolati ábrázolása. Váljanak nyitottá és megértővé rendszer egyik alapja. A konfliktuskezelés kulturált formáinak a különböző szokások, Az önismeret jelentése, szerepe gyakorlása. (megbeszélés, önkritika, életmódok, kultúrák, vallások, a és fontossága. tévedés beismerése, egy kívülálló másság iránt. A családi, rokoni bevonása). Énkép, önismeret: kapcsolatrendszerek. Gyűjtsék össze, hogy melyek a legfőbb Önmegismerés és önkontroll Konfliktusok kialakulása és azok személyiségjegyei egy igaz barátnak. fejlesztése. kezelési módjai. Játékos formában egy-egy Aktív állampolgárságra, személyiségjegy említésével a demokráciára nevelés: csoporttárs felismerése. A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség elfogadása. Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei Ismerje meg a tanuló, az önismeret jelentését, szerepét és fontosságát. Tudatosuljon benne, hogy a barátság a kapcsolati rendszer egyik alapja. Legyen tisztában a családi, rokoni kapcsolat-rendszerekkel. Tudjon különbséget tenni az érdekek és érzelmek között. Ismerje fel az őszinte barátság jellemzőit. Igyekezzen minél jobban megismerni önmagát. Próbáljon minél nagyobb empátiával viszonyulni másokhoz (szülők, társak).
7) A KÖRNYEZET Fejlesztési célok Gazdasági nevelés: Egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a
Tananyag A jelen hatása a jövőre. A technológiai fejlődés káros következményei. Az ipari méretű árutermelés hatása a környezetre. Az emberiség összefogása természet védelme érdekében.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az iparosodás következtében bekövetkezett természeti változások, a környezetszennyeződéseket és azok egészségkárosító hatásainak megismerése. a A csomagolóanyagok csoportosítása, környezet-egészségügyi hatásuk
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában azzal, hogy bizonyos technológiai eljárások a környezetre nézve káros következményekkel járhatnak. Ugyanakkor a technológiai fejlődés teszi lehetővé a keletkezett
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
204
pénzzel való bánni tudást is. Környezettudatosságra nevelés: A tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes felelősség és érdekeltség szerepe környezethez való viszonyban és a környezetünk átalakítására irányuló döntésekben. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű
szerint. Elképzeléseik megbeszélése egy helyi környezetvédelmi probléma kezelésével kapcsolatban. Projekt kidolgozása egy környezeti probléma kezelésére: – Egyszerű számítások végzése a környezet- és egészségkárosító hatásokkal kapcsolatban. – Plakátok készítése, amellyel felhívják a figyelmet a környezetszennyezések csökkentésére (füstszűrő a gyárak kéményére, víztisztítók, tömegközlekedés, kerékpárutak, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, zöldesítés).
környezeti károk csökkentését, illetve megelőzését is. Tudatosuljon benne az emberiség összefogásának szükségessége a természet védelmében. Tudatosuljon benne, hogy az ember nem tud a természet nélkül élni, de a természet tud az ember nélkül létezni. Ismerje fel a helyi környezetvédő akciók (zöldesítés, szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelem) fontosságát. Legyen tisztában alkotmányos jogaikkal. Ismerje meg a jelen környezeti problémáinak jövőbeni hatását. Váljon igényévé a tiszta környezet érdekében való tenni akarás.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
205
értékelésére. a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Aktív állampolgárrá válás ösztönzése a környezeti problémák megoldásában. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenőrzés során törekedjünk a módszerek sokféleségére és arra, hogy az ellenőrzések, számonkérések legyenek alkalmasak bizonyos készségek, személyiségjegyek fejlesztésére. Használjuk ki azt a témákban rejlő lehetőséget, hogy az értékelés a tanuló tanórán kívüli tevékenységére is kiterjedhet. A tanulói tudásról, teljesítményről, tevékenységekről a következő módon juthatunk információkhoz: A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (órai aktivitás, érdeklődés, ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása stb.). Szóbeli feleltetés, elbeszélgetés, amelynél törekedjünk az összefüggő tanulói véleménykifejtés lehetőségének biztosítására. Írásbeli ellenőrzés, amely történhet tesztfeladatok megoldásával, feladatlap kitöltésével, esszészerű kifejtéssel, vázlatrajz Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
206
készíttetésével. Gyakorlati feladatok megoldása (elsősegélynyújtás, kísérlet bemutatása). Önálló tanulói kutatómunka, kiselőadás vállalása. Biológia, környezet-, egészségvédelmi, elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási,természetismereti versenyen való részvétel. Az elsajátítandó tananyaggal kapcsolatos pályázatokon való részvétel. A ellenőrzés után mindig értékeljük! A számszerű értékelés mellett, mindig adjunk szöveges értékelést is. Ekkor is van lehetőség az elemző, kritikai készségek fejlesztésére, ha lehetőséget adunk a tanulóknak önértékelésre, egymás értékelésére, a teljesítményekkel kapcsolatos véleménynyilvánításra.
FIZIKA 7–8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított ,,környezetismeret”, ill., ,természetismeret” integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére, azaz a tudomány, a technika és a társadalom szoros kölcsönhatásában értelmezhető a természettudományok fejlődése. A fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet szoros összhangban a többi természettudományos tárggyal. Törekednünk kell arra, hogy a fizika kapcsán is megmutassuk, hogy a természet jelenségei komplexek, értelemszerűen integráltak, s a diszciplinaritás (tantárgyszerűség) pusztán a leírásmódunk sajátja. A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a gyerekeknek vannak előzetes elképzelései a világról, annak működéséről. Ezeket az életkornak megfelelő ,,gyermeki elképzeléseket” fel kell tárnunk, s ezekből kiindulva kell a képzés során tudatosan építkeznünk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, melyek nincsenek összhangban a tanulók életkori sajátságaival, s így inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek.A fizikai fogalmak bevezetése, a törvények megfogalmazása során a tanulók önálló megfigyelő tevékenységét helyezzük a középpontba. Gondot kell fordítani arra, hogy a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
207
tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. Ugyancsak fontos, hogy a tanulók össze tudják foglalni, s vita során ütköztetni tudják elképzeléseiket, érvelni tudjanak. A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre – egyenes és fordított arányosság – szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány, hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok bal esetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott ,,szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
208
változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról, mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzed ékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. 7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 Belépő tevékenységformák Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat értelmezése. Út és idő mérésén alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. A hőtan különösen alkalmas a jelenségeket értelmező modellek feltárására, a különböző eléképzelések ütköztetésére, megvitatására, a természettudományos érvelés gyakorlása. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (Sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel. Témakörök
Tartalmak
A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenletesen változó mozgás
Egyszerű út- és időmérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út-idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi). A sebesség
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
209
A testek tehetetlensége és tömege Erő és mozgásállapot változás Erőfajták
Egy testre ható erők együttes hatása Erő-ellenerő A munka
Az egyszerű gépek: emelő, lejtő
Szilárd testek által kifejtett nyomás Nyomás a folyadékokban és gázokban Arkhimédész törvénye, a testek úszása Hőtan Hőtani alapjelenségek Hő és energia
változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon. Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye. A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal.(Egyszerű kísérletek.) Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása. Gravitációs erő (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége). Rugóerő (a rugós erőmérő működése). Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek.) A (mechanikai) munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására. A mechanikai energia fogalma A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill. erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna. A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matem. megfogalmazása, a formula alkalmazása. A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek szennyezettsége). A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére. Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
210
Energiamegmaradás termikus kölcsönhatás során. Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. Halmazállapotok, A halmazállapot-változások – olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás – jellemzése, hétköznapi halmazállapot-változások példák. Az olvadáspont, forráspont fogalma. Az olvadáshő, forráshő értelmezése. A halmazállapotváltozás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek Munka és energia működésének alapjai. Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon. Energia-megmaradás A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon. A teljesítmény és hatásfok fogalma. Teljesítmény és hatásfok TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása, modellalkotás. Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben. A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata. A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
211
dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör). A gyakran használt elektromos háztartási berendezések (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással. Témakörök
Tartalmak
Elektromos alapjelenségek, egyenáram Elektrosztatikai alapismeretek Az elektromos áram Egyszerű elektromos áramkörök Ohm törvénye
Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés.
Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram hőhatása Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény Az elektromos áram vegyi és élettani hatása Az elektromos áram mágneses hatása Elektromágneses indukció, váltakozó áram
Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül. Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áramerősség és mérése. A feszültség és mérése. Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mérté kegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása), és feladatok megoldása. Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (olvadó biztosíték, izzólámpa). Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása. Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése). Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
212
Az elektromágneses indukció Váltakozó áram
A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a Az elektromágneses indukció feszültségek és az áramerősségek között). gyakorlati alkalmazásai A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energiaellátás. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, Az elektromos energiahálózat gyakorlati megvalósítása. Az energiatakarékosság A fényvisszaverődés jelenségének vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye. A gömb- és Fénytan síktükör képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. A fény visszaverődése A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. A fénytörés Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata, alkalmazási lehetőségeik. A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése. A fehér fény színeire bontása TOVÁBBHALADÁSHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között. SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A kerettanterv úgy közelít a kérdéshez, hogy a továbbhaladás feltételeiként évfolyamonként felsorolja azokat a legfontosabb ismereteket, készségeket, tanulói tevékenységeket, amelyek elsajátítása az egész oktatási folyamat szempontjából kulcsfontosságú. Az itt felsoroltak azért kiemelt jelentőségűek, mert hiányuk nem csupán az adott tanév eredményességét teszi kétségessé, de a későbbi évek eredményes fizikatanulását is veszélyezteti. Az alapozó fizikatanítás elsődleges feladata, hogy bemutassuk a tanulóknak, hogy a természet jelenségei vizsgálhatóak, megismerhetőek, magyarázhatóak és megérthetőek. Feladatunk, a gyerekek világról kialakított elképzeléseiből kiindulva a tudományosság szempontjainak megfelelő gondolkodásmódra szoktatni őket. A hangsúly a természet megismerésének folyamatán, a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
213
természettudományokhoz való pozitív viszony kialakításán van, az ismeretek mennyisége ehhez képest másodrangú kérdés. Ezzel összhangban a továbbhaladás feltételei között is meghatározóak a tanulói tevékenységekkel kialakított készségek, képességek. A kerettantervnek ez a pontja tehát nem a tanuló elégséges osztályzatának teljesítményét rögzíti! Ha valamely diáknál egy-egy ponton akadnak hiányok a tanár továbbengedheti a magasabb osztályba ha bízik a gyerek igyekezetében, és vállalja azt a többletmunkát, amelyet a hiányok utólagos bepótolása jelent. Az iskolai munka fontos része a tanulói számonkérés és a munka minősítése. A minősítés alapvető feladata a gyerekek segítése jobb eredmények felé: lehetőleg minden tanuló a tőle telhető maximumot nyújtsa. Ez csak akkor lehetséges, ha diák munkájának értékelése sokoldalú és személyes jellegű.Osztályzatokat nem csupán írásbeli dolgozatra, szóbeli feleletre kell adni, nem csupán a kognitív képességek egy sajátos részét kell értékelni. Különösen akkor, amikor a kerettanterv a csökkentett lexikális ismeretek mellett a tanulói tevékenységeket, az így kialakított készségeket hangsúlyozza, szükség van az órai aktivitás jutalmazására, az önként vállalt szorgalmi feladatok, például egy-egy otthon elkészített és az iskolában bemutatott kísérlet értékelésére, sőt a rendszeres füzet és házi feladat ellenőrzésére és minősítésére is. Igen lényeges része a tanulói munka értékelésének az osztályzatok szóbeli - vagy akár írásbeli – értelmezése, árnyalása, az előrelépés irányának kijelölése, és a biztatás. Nem szabad elfelejteni, hogy az általános iskolában a gyerekek érdeklődésében és munkájában nagyobb szerepe van a tárgyat megszerettetni tudó tanárnak, mint a fizika tudománya iránt érzett érdeklődésnek!
BIOLÓGIA Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam Az 5−6. évfolyamon a tanulók, a Természetismeret tantárgy keretében ismereteket szereztek a természet alapjelenségeiről, az élő és élettelen természetről, megismerték az alapvető összefüggéseket. Az egyszerűbb természettudományos fogalmak kialakításakor gyakorolták a megismerési módszereket, fejlődött a gondolkodásuk, képesek elemi szinten elvonatkoztatni, általánosítani, konkretizálni, ítéletet alkotni és következtetéseket levonni. Alapszinten tudják az ember testfelépítését és főbb életműködéseit, az egészséges életmód követelményeit. Az ismeretszerzéssel párhuzamosan fejlődött a gondolkodásuk, a kommunikációs képességük, megalapozódtak a csoportos és az önálló munkavégzéshez szükséges kompetenciák. Az 5−6. évfolyamos természetismeret tantárgy fontos fejlesztési feladata és a továbbhaladás feltétele volt, hogy a tanulók legyenek képesek a megfigyelt jelenségek, kísérletek, vizsgálatok eredményét, és az olvasott szövegek tartalmának a lényegét kiemelni, és azt néhány mondatban, szóban vagy írásban kifejteni. A 7−8. évfolyamos biológia kerettanterve, az 5−6. évfolyamos természetismeret tantervben megfogalmazott általános célokra, feladatokra, az ott kialakított Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
214
kompetenciákra épül. A 7−8. évfolyamon az ismeretek bővítése és a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében megismerkednek a távoli tájak életközösségeivel, majd az eddig megismert élőlényeket csoportosítják a főbb rendszertani csoportokba. A 8. évfolyam anyaga az ember testfelépítését és életműködéseit dolgozza fel. A főbb szervrendszerek megismerésén túl, foglalkozik az egészségmegőrzés feladataival is. ALAPELVEK, CÉLOK A biológia tárgy tanításának alapelvei A tanulók énképének és önismeretének fejlesztése alapfeladat, mivel ezek a személyiségjegyek döntően meghatározzák tevékenységük jellegét és irányultságát. A biológiai tudás − hasonlóan más tantárgyak ismeretanyagához − csak akkor válik az énkép részévé, ha a tanulók magukénak érzik a tárgy tanításának céljait, feladatait, elfogadják az általa közvetített értékeket. Megértik a biológiai művelődési anyag jelentőségét, fontosnak tartják az általa kialakított kompetenciákat. Mindehhez döntően az szükséges, hogy lássák a megszerzett tudás értelmét és gyakorlati jelentőségét a mindennapi életben. Környezettudatosságra nevelés a biológia tanításában A biológia tanítása során, a tanulók legyenek tájékozottak a környezeti problémákról, azok okairól és következményeiről. Ezért a hazai és a távoli tájak életközösségeinek tanításakor szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy az ember saját érdekeinek megfelelően alakítja és formálja a környezetet. A környezetbarát emberi tevékenységek csak az utóbbi időszakban váltak a közgondolkodás részévé, amelyet a konkrétumok csak lemaradva követnek.A környezettudatosságra nevelés érdekében, ismerjék meg a hazai tájakon és a távoli földrészeken, a súlyos környezeti károkat okozó emberi tevékenységeket, a környezet szennyezését, az egyes életközösség pusztulásának okait, és következményeit. A tantárgyon belüli (biológia) és a többi természettudományos tárgy ismeretanyagával koncentrálva, a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás képességeinek felhasználásával, értsék meg a Föld a globális környezeti problémáinak okait, a bioszféra kényes egyensúlyra épülő működésének veszélyeztetettségét. Hazai és nemzetközi példák bemutatásával értsék meg, hogy mely konkrét emberi tevékenységek vezettek a válság kialakulásához és elmélyüléséhez. Tudatosítsuk a modernizáció előnyös és káros hatásait. A környezeti nevelés feladata, hogy a tanulók váljanak érzékennyé a környezeti problémák iránt, ismerjék meg a lakóhelyük, szülőföldjük és az ország természeti értékeit, alakítsuk ki az értékek megőrzésének, védelmének az igényét.Váljon az életmódjuk részévé a természet védelme, tisztelete, és a felelősségteljes viselkedés a természeti környezettel szemben. A tanulás tanítása A hatékony tanulás érdekében elsődleges feladat az alapkészségek folyamatos fejlesztése a biológia órákon is (pl.: értő olvasás, a lényeges elemek kiemelése a szövegből, írásbeli és szóbeli szövegalkotás, ismeret feldolgozási képességek fejlesztése, adatok, információk gyűjtése, elrendezése, csoportosítása, értékelése, stb.). Az értelmes tanulás másik feltétele a motiváció. A tanítási tapasztalatok szerint a biológia tananyaga iránt magas a motivációs késztetés, mivel a témakörök érdekesek, sok előzetes élmény és tapasztalat kapcsolódik Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
215
hozzájuk, amelyek felkeltik a tanulók kíváncsiságát. A tananyaghoz számos, könnyen hozzáférhető információszerzési lehetőség van. A tárgy tanítása során tovább kell bővíteni a motívumokat, és fejleszteni kell az önálló ismeretszerzés és az önellenőrzés képességét. A tanulás tanítása alapelv érvényesítésének egyik hatékony módszere a konkrét, gyakorlati példák elemezése, amelyek birtokában megértik a tanulók a megszerzett ismeretek hasznosságát a mindennapi életben. Segíteni kell a tanulókat a szaktárgyhoz kötődő, egyéni tanulási módszerek kialakításában és képessé kell tenni őket a csoportos, kooperatív munkára is. Az általánosan használatos egyéni tanulási módszerek mellett, a biológia tanulásában fontosak a vizuális információk. Ebben az életkorban már elvárható, hogy legyenek képesek képek, rajzok, folyamatábrák, filmek megfigyelésére, elemzésére, a biológiai folyamatok felismerése, annak lényegének kiemelésére. Az értelmi képességek területén a biológia tantárgy sajátos ismeretanyagával hozzájárul a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékező képesség (a bevésésre, megtartás és a felidézés sikerességére), és a gondolkodási képességek (analízis−szintézis, összehasonlítás, általánosítás, összefüggések keresése, következtetések levonása, ítéletalkotás stb.) fejlesztésére. A sikeres tanulás feltételei a rendszeres ismétlések, ellenőrzések, értékelések beépítése a tanulási folyamatba. Ha ezek elmaradnak, csökken a motiváció szintje, a tanulási kedv, és a tanulás színvonala romlik. A testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési feladatait, a biológia tanítása−tanulása a következő tevékenységekkel valósíthatja meg. A tananyag lehetőséget biztosít az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés tartalmi jegyeinek a bemutatására. Tudatosítani kell az egészséges életmóddal kapcsolatos pozitív beállítódásokat, magatartásmintákat, és a helyes szokások kialakításának fontosságát. Értsék meg, hogy az egészséges életmód nemcsak a betegségek megelőzését jelenti, hanem értékként kell kezelni az egészséges testi és lelki állapotot. A biológiaórák jó lehetőséget biztosítanak, hogy felkészítsük a tanulókat az életmódjukkal kapcsolatos helyes döntések meghozatalára, az egészséges életvitel fontosságára. Legyenek konkrét ismereteik a nem megfelelő életmód következményeiről. A biológia tananyaga lehetőséget teremt arra is, hogy bemutassuk a környezetükben előforduló veszélyes anyagokat, és a talaj, a víz, a levegő szennyeződésének különböző formáit, azok egészségkárosító hatását. Az ember testfelépítése és életműködése témakör tanítása lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók belássák: könnyebb az egészséget megőrizni, mint a kialakult betegségeket gyógyítani. Fontos nevelési feladat, hogy elfogadó és segítőkész magatartást alakítsunk ki a sérült és testi fogyatékkal élő embertársaink iránt. Az ember testfelépítése témakör tanítása során tudatosítsuk a függőséghez vezető helytelen, egészségromboló és életet is veszélyeztető szokásokat! Mutassuk be a káros szenvedélyek kialakulásának folyamatát, az alkohol, a dohányzás, a kábítószerezés romboló hatását! Napjainkban az egészségmegőrzés egyik időszerű feladata, a helyes és helytelen táplálkozási szokások megismertetése, az elhízás veszélyeinek bemutatása. A biológia tanításának sajátos szerepe van a szexuális kultúra megalapozásában, a nemiségre vonatkozó ismeretek, készségek fejlesztésében és a helyes magatartás elemeinek kialakításában. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
216
A biológia tanításában is − más tárgyakhoz hasonlóan – számos lehetőség kínálkozik az anyanyelvi kommunikáció képességeinek fejlesztésére. Az ismeretszerzés folyamatában, a felfogás és az alkalmazás során értelmezik a szöveget, és szöveget alkotnak a tanulók. A biológiai műveltséggel kapcsolatos tények, fogalmak, gondolatok, képzetek, vélemények, érzések kifejezése szintén számos szövegalkotási és szövegértési feladatot jelent. Utóbbi különösen fontos, hiszen a szövegértés a feltétele az értelmes tanulásnak. A biológia órákon az anyanyelv használata során lehetőség van a nyelvhelyesség szabályainak gyakorlati alkalmazására, az általános és a speciális szókincs (a biológia fogalomrendszere) bővítésére. A tanórák nagy részén szóbeli és írásbeli kommunikáció folyik, amely jó alkalom az egyéni kommunikációs képességek fejlesztésére. A biológiai művelődési anyag különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroljuk, a tananyaghoz kapcsolódó szöveges és vizuális információk szempontok szerinti összegyűjtését, elrendezését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetenciák A biológiaórákon egyes témakörök tanítása során felidézzük és alkalmazzuk az egyszerűbb kémiai és matematikai képleteket. Az élőlények szervezettani struktúráinak és azok szabályszerűségeinek felismertetése szintén fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik pl. a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére, továbbá a táplálkozási, tápanyagösszetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). Ezeken az órákon a kapott adatokat, a számolások eredményeit a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos kompetenciák fejlesztésének alapfeladata a természettudományos tantárgyak tanulásához szükséges az attitűdök (érdeklődések, értékek, érzelmek, magatartási, konkrét cselekvési elemek) folyamatos fejlesztése. Ez megfelelő pszichés hátteret, kellő motivációt biztosít az értelmes tanuláshoz. Meg kell ismerniük az alapvető természettudományos fogalmakat, folyamatokat, hogy megértsék az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában képesek csak elgondolkodni, és hipotéziseket felállítani a beavatkozások kockázatairól. Az alapfogalmak ismeretének birtokában tudnak csak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról, azok erkölcsi vonatkozásairól. A biológia tanítása során olyan képességeket is fejleszteni kell, amelyek birtokában nemcsak megértik az emberi tevékenységek hatását, hanem felébresztik az egyéni és a közösségi felelősségtudatot a fenntartható fejlődés iránt. A természettudományos műveltségüknek ki kell terjednie a hétköznapi életben jelentkező, biológiai problémák megértésére és a különböző megoldások felismerésére. A műveltségük tartalmának része olyan ismeretek és képességek fejlesztése is, amelyek segítségével felismerhetik a tudományellenes megnyilvánulásokat, és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
217
A biológia tanítása-tanulása során a digitális kompetencia fejlesztésének célja, hogy a tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ismeretforrásként − kellő tanári segítséggel − felhasználni. Mindehhez az alábbi készségeket kell fejleszteni: információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása. A digitális képességek birtokában tudjanak önállóan is a tananyaghoz, vagy annak kiegészítésére szöveges és vizuális információkat összeállítani, azokat szemléletesen bemutatni. Mindezekkel hozzájárulhatunk a számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) képességeinek kialakításához, a tanulók kreativitásának fejlesztéséhez és az egyéni érdeklődés szerinti tanulás motiválásához is. A hatékony, önálló tanulás A biológia tanításának feladata − a többi tantárgyhoz hasonlóan −, hogy fejlessze az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata stb.) is, amelyekre minden ismeret elsajátításhoz szükség van. Bármely tantárgy hatékony tanulása csak az alapképességek magas színvonalán valósítható meg. Az önálló tanulás sajátos képességek kialakítását is jelenti (pl.: a tanulási nehézségek leküzdését, az ismeretek felhasználását és alkalmazását, valamint a problémamegoldást). Az önálló tanuláshoz szükséges képesség (egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, a munka értékelése) fejlesztése minden tanóra feladta. FEJLESZTÉSI FELADATOK A tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenységére épüljön; A tárgy tanulása során az új ismereteket, a már meglévő tanulói elképzelések keretei között kell feldolgozni; A tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a környezetük jelenségeit előre jelezzék, azokat magyarázni tudják, és alkalmazhassák a mindennapi tevékenységek során. Ismerjék meg a biológiai tudományát, a tudományos eredmények jelentőségét a technikai és a társadalmi folyamatokban. Ismerjék meg a biológia tudományának folyamatos fejlődését, az aktuális eredményeket. Szerezzenek ismereteket a biológia tudománytörténetének néhány kimagasló személyiségéről és munkásságáról. A biológia tanításának-tanulásának alapfeladata, − mint minden más tantárgynak − a motiváció megteremtése, amely az értelmes tanuláshoz megfelelő pszichés hátteret biztosítja. Folyamatosan fel kell kelteni, és magas szinten kell tartani a tanuló érdeklődését a növény- és állatvilág, saját testfelépítésük és életműködéseik, a környezet- és természetvédelem feladatainak megismerése iránt. A biológia tanítása, a maga sajátos eszközeivel fejlessze pozitív irányba a tanulók személyiségét. Ezen belül a tanulók legfontosabb értelmi képességeit (figyelem, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás), továbbá azokat a mindennapi életben gyakran alkalmazott képességeket, amelyek a biológia tanítása során különösen jól fejleszthetők (pl.: a kísérletezés, a mérés, összehasonlítás, következtetés, ítéletalkotás). Legyenek képesek a biológiai jelenségeket, folyamatokat önállóan megfigyelni, egyszerűbb vizsgálódásokat, kísérleteket végezni. Fontos személyiségfejlesztő feladat, hogy az önálló munka mellett legyenek képesek kisebb közösségek, csoportok munkájába beilleszkedve, Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
218
együttes megfigyeléseket végezni, kísérleteket megtervezni, elvégezni, értékelni, következtetéseket levonni, és az így megszerzett ismereteikről, tapasztalataikról önállóan beszámolni és következtetéseket levonni. A feladatok jellegétől függően tudják a kapott adatokat vázlatrajzokon, grafikonokon, diagramokon ábrázolni. Tudják a biológiai ismeretszerzési folyamatban, a nyomtatott és elektronikus információhordozókat használni. Legyenek képesek megadott szempontok alapján az információkat összegyűjteni, azokat értelmezni és feldolgozni. Tegyük képessé a tanulókat, hogy a biológiai ismeretszerzés folyamatában a lényeges és lényegtelen információkat egymástól elkülönítsék. Az önálló és csoportmunkáról tudjanak szemléletes beszámolókat tartani. Alakítsunk ki pozitív attitűdöket az önálló tanulásra, a folyamatos önművelődésre. A tárgy tanulása fejlessze a szövegértési és kommunikációs képességüket. Az emlékezet fejlesztésével biztosítsa, hogy a tanultak lényegét minél pontosabban, szóban és írásban felidézzék. Tudják a különböző forrásokból szerzett biológiai ismereteiket szabatosan megfogalmazni, nyelvileg helyesen elmondani vagy leírni. Legyenek képesek a biológiai folyamatokról egyszerűbb, lényegkiemelő vázlatrajzokat is készíteni. Tudják az ismereteiket összehasonlítani, a lényeges elemeket csoportosítani, rendszerezni. A mindennapi élet problémáinak megoldása során legyenek képesek a biológiai ismereteiket felhasználni. Szerezzenek információikat arról, hogy a bioszférát sokféle környezeti hatás veszélyezteti. A különböző emberi tevékenységek lényegesen megváltoztatják az életközösségek összetételét. Tudatosítsuk, hogy a környezet szennyezése már sok helyen az ember egészségét is veszélyezteti. Ismerjék meg, hogy a Föld globális problémáinak megoldásában, a biológia tudományának nagy szerepe van. A biológia tanításának fontos szerepe van abban, hogy bemutassa a fenntartható fejlődés feltételeit. Ki kell alakítani a bioszféra iránti felelősségtudatot, ami környezettudatos magatartásban, a természet kincseit védő, óvó magatartásban nyilvánul meg. Ismerjék fel, hogy az ember része a természetnek, azzal szoros kapcsolatban van. Egyéni és társadalmi tevékenységei a természet folyamatainak részét képezik. Az egyénnek és az emberiség egészének közös a felelőssége. Ismerjék meg a Föld nagy életközösségeit, az ökológiai rendszerek működésének alapelveit. Ismerjék meg az élő anyag jellemzőit, tudják, hogy az élőlények testét szerves és szervetlen anyagok építik fel. Tudják a megismert élőlényeket a főbb rendszertani egységekbe csoportosítani. Értsék meg a környezet- és természetvédelem alapelveit. Szerezzenek ismereteket a globális környezeti problémákról, a bioszféra nemzetközi védelmének szükségességéről. Értsék az ökológiai környezet fogalmát, az élettelen és élő környezeti tényezők hatását az élőlényekre. A hazai és távoli tájak életközösségeinek megismerése során, értsék meg, hogy az élettelen és élő környezeti tényezők határozzák meg az élőlények életfolyamatait. A különböző életközösségek megismerése során mutassuk be azt a „rendszert”, amelyben az élőlény él, mindezzel alapozzuk meg az ökológiai szemléletet. Ismerjék meg az élőlények és az élettelen környezet szoros kapcsolatát, az élőlények alkalmazkodását, a testfelépítés és az életmód közötti összefüggéseket. Ismerjék meg az ember testfelépítését és a legfontosabb szervrendszerek életműködéseit. Tudják, hogy az ember teste szervrendszerekből, szervekből, szövetekből és sejtekből épül fel. A sejteket különböző molekulák, a molekulákat atomok építik fel.Tudják a kémiai, fizikai ismereteiket az ember életműködéseire alkalmazni. Ismerjék meg az ember szaporodásának biológiáját és a szexuális viselkedés alapnormáit Szerezzenek alapismereteket az öröklődésről, az örökítő anyag elhelyezkedéséről és továbbadásáról. Néhány példán keresztül értsék meg, hogy bizonyos környezeti ártalmak megváltoztatják az örökítő anyagot, káros mutációk keletkeznek, Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
219
amelyek betegségek kialakulását okozhatják az utódokban.Ismerjék meg az ember főbb életkori szakaszait és azok jellemzőit. Tudják, hogy az életfolyamatok visszafordíthatatlanok.Az emberi szervezetre vonatkozó ismeretek megszerzésével párhuzamosan alakuljon ki az igényük a testi és lelki egészségük megóvására. A tantárgy feladata, hogy megismerjék saját testük felépítését, a szervrendszerek és a legfontosabb szervek működését. Alakítsuk ki az igényt arra, hogy az egészséges életmód követelményeit a mindennapi életben is érvényesítsék. Ismerjék meg, hogy a lelki egészség megőrzésében fontos az emberek egymás közötti kapcsolatainak a minősége, az együttélési szabályok betartása.Tudják az egyes szervrendszerek főbb betegségeit, az egészségmegőrzés általános szabályait. Ennek érdekében szerezzenek ismereteket, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagokról, a környezeti ártalmakról, az alkohol, a drog, a kábítószerek, a dohányzás káros hatásairól. 7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 1. A TÁVOLI TÁJAK ÉLETKÖZÖSSÉGEI Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tudja − a földrajzi ismeretei Az esőerdők kialakulásának Koncentráció: Természetismeret: alapján − a tanult életközösséget környezeti feltételei, Hidegtűrő és melegkedvelő a világtérképen elhelyezni. elhelyezkedésük a Földön. zöldségféléink termesztésének Ismerje az adott területek Az esőerdők szintezettsége, éghajlati és egyéb jellegzetes növényei, a növények környezeti feltételei. A hazai tájak füves, fás, vízi, vízparti természetföldrajzi jellemzőit. alkalmazkodása a talaj élőhelyek kialakulásának környezeti adottságaihoz és a feltételei. Életközösségeink Ismerje az életközösségekre fényviszonyokhoz. legjellemzőbb növényeinek és ható élettelen környezeti Az esőerdők állatainak állatainak testfelépítése, életmódja, tényezők (talaj, csapadék, testfelépítése, életmódja, alkalmazkodásuk a környezethez. hőmérséklet stb.) jellemzőit és szaporodása. Alkalmazkodási Táplálkozási láncok a hazai füves, fás hatását az élőlényekre. formák az élő és élettelen és vizes élőhelyeken. környezeti feltételekhez. A hazai életközösségekre ható Értse meg az összefüggést az Táplálkozási kapcsolatok az környezeti ártalmak, élettelen tényezők, az éghajlati esőerdőben. adottságok és az életközösségek Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei Ismeri a témakörben megismert életközösségek nevét, tudja azok földrajzi elhelyezkedését a térképen megmutatni. Tudja a megismert életközösségekre ható élettelen környezeti tényezőket. Tud néhány példát mondani az élőlények környezethez való alkalmazkodására.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
220
kialakulása között.
Az életközösségek pusztulásának okai. Az esőerdők pusztulásának okai, A védett területek jelentősége az következményei. Az esőerdők élővilág sokféleségének megőrzésében. Ismeri a tanult Legyen képes azonosságokat és védelmének fontossága. életközösségek, néhány különbségeket keresni a Földrajz: Helymeghatározások a jellemző termelő – különböző életközösségekre A szavannák kialakulásának világtérképen, földgömbön, a fogyasztó – és lebontó ható élettelen tényezők között környezeti feltételei, fokhálózat használata. szervezetét. (csapadék, hőmérséklet, elhelyezkedésük a Földön. Az Kontinensek, óceánok talajadottságok stb.). afrikai szavannák jellegzetes elhelyezkedése. Tudja egy-egy táplálkozási növény- és állatvilága, A Föld éghajlati övezetei. láncot összeállítani a Az életközösségek és élőlényeik alkalmazkodásuk a száraz A Föld alakja, tengelyferdesége és az megismert életközösségek jellemzése során alkalmazza időszakhoz. Összefüggések az éghajlati övezetek kialakulása közötti élőlényeiből. földrajzi, kémiai, fizikai állatok testfelépítése és összefüggés. ismereteiket. életmódja között. A csapadék keletkezése, formái, Legyen képes a különböző Táplálkozási láncok a felszínformáló hatása. tájakon élő növények és A távoli tájak életközösségeinek szavannákon. Európa, Afrika, Ázsia, Amerika, állatok lényeges ismertető megismerésekor A szavannák pusztulásának okai, Ausztrália és a sarkvidékek fekvése, jegyeit. alkalmazza a hazai az elsivatagosodás folyamata. felszíne, éghajlata, gazdasági élete. Kiemelni és életközösségeknél tanult Természetes növény- és állatvilága, összehasonlítani. fogalmakat. A sivatagos területek termesztett növényei és tenyésztett elhelyezkedése a Földön. Az állatai. Legyen képes az élőhelyeket és élő és élettelen környezeti . az élőlényeket osztályozni feltételek sajátosságai. A Fizika: Tudja a megismert azonosságuk és különbségük sivatagos területek jellegzetes A hőmérséklet és mérése. növények és az állatok alapján. növényei és állatai, Napsugárzás, napfény, a fény közül, a környezethez való alkalmazkodásuk a vizsgálata. Felmelegedés, hőterjedés, alkalmazkodásra példákat környezethez. hőmérséklet. mondani. Ismerje fel az összefüggéseket az éghajlat és az élőhelyek A mediterrán területek földrajzi A hőtágulás alapjelenségei. kialakulása, és az elhelyezkedése, környezeti A fény, fényforrások. A fény Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
221
életközösségek összetétele között. Legyen képes a megismert életközösségek élőlényeit megadott szempontok szerint csoportosítani (élőhely, életmód, szaporodás, alkalmazkodási formák stb.). Tudja szóban és írásban, − a szövegalkotás követelményeinek megfelelően − az életközösséget jellemezni. Legyen képes egyszerű, lényegkiemelő, összehasonlító vázlatrajzokat készíteni a tanult élőhelyekről, élőlényekről. Legyen képes, a korábban megszerzett tapasztalataikat felidézni és az új helyzetekben az összefüggések felismerésére alkalmazni. Ismereteiket alkalmazva, értsék meg, hogy a különböző
adottságai. A Földközi-tenger környéki mediterrán tájak jellegzetes növényei és állatai.
terjedésének alapjelenségei. Halmazállapot-változások, olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. A tömeg, a térfogat és sűrűség fogalma, mértékegysége. Az emberi tevékenységek hatása A folyadékok tulajdonságai és a levegő a mai élővilág kialakulására. nyomása. A forró éghajlati övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei. A mérsékelt éghajlati övezet lombhullató erdői. Kialakulásuk környezeti feltételei, legjellemzőbb fafajai, lágyszárú növényei és állatvilága. Az élővilág alkalmazkodása az évszakok változásaihoz. A lombhullató erdők pusztulásának okai. A mérsékelt övezet füves pusztáinak uralkodó növényzete és jellegzetes állatai. A prérik, pampák és sztyeppék földrajzi elhelyezkedése. A füves puszták pusztulásának okai, az urbanizáció és a
Kémia: Oldódás és oldhatóság. Fizikai, kémiai, biológiai változások és tulajdonságok. Energiagazdálkodás, a megújuló energiaforrások. A levegő- és a vízszennyezés. Tevékenységek: Önálló és csoportos kiegészítő anyag gyűjtése az elektronikus média és ismeretterjesztő irodalom felhasználásával a távoli tájak egzotikus élőhelyeiről élőlényeiről, az őslakosság és a természet kapcsolatáról, az együttélés formáiról.
Tudja példákat mondani az egyes életközösségeket veszélyeztető környezeti ártalmakra.
Ismer példákat a különböző földrészeken élő veszélyeztetett fajokra.
Legyen képes csoportmunkában ismereteket feldolgozni, és a közös munkáról néhány mondatban beszámolni.
Tudja, hogy a természetes Egyéni érdeklődésnek megfelelő, önálló életközösségek védelme az egész földi élet számára „kutató munka” pl.: egy–egy élőhely és Létfontosságú. élőlény bemutatása; ismeretek gyűjtése a távoli földrészek termesztett
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
222
élőhelyek élőlényei, eltérő módon viselik el a környezet változásait. Legyen képes azonosságokat és különbségeket keresni a különböző élőhelyek élőlényeinek alkalmazkodására.
mezőgazdaság hatása a természetes füves pusztákra.
növényeiről, állatairól. A túlnépesedés problémája, helyi és a globális környezeti ártalmak.
A tajgaerdők kialakulásának környezeti feltételei, elhelyezkedésük a Földön. Az élőlények alkalmazkodása a tajga környezeti feltételeihez.
A tanultak alkalmazva szerezzen gyakorlatot a távoli tájak megismert élőhelyeinek és élőlényeinek, a főbb tulajdonsága szerinti összehasonlításában, azonosságok és különbségek keresésében.
Az esőerdők, a fás szavannák, a mérsékelt övezeti lombhullató erdők és a tajgaerdők összehasonlítása (a fák magassága, a lombkorona jellegzetességei, szintezettsége). A tajgaerdők jellegzetes gerinces állatai. Ismereteit alkalmazva, legyen A tajgaerdőket veszélyeztető képes érvelni az életközösségek környezeti ártalmak. sokféleségének megőrzése mellett. A tundra övezet földrajzi elhelyezkedése, élettelen Legyen képes önállóan és környezeti tényezői. A tundra kooperációban a tananyaghoz növényzete és állatvilága. kapcsolódó információkat A sarkvidéki fagyos területek gyűjteni, azokat elrendezni, élővilága. A madarak és az értékelni és felhasználni. emlősök alkalmazkodása az A különböző élettelen környezeti feltételekhez információforrások és táplálék megszerzéséhez.
Megfigyelések, vizsgálatok, adatok gyűjtése a különböző környezeti feltételek között élő (sivatagok, fagyos területek, mélytengerek, magashegységek, stb.) növények és állatok alkalmazkodásának formáiról. Összehasonlítások, azonosságok, különbségek keresése az új ismeretek és a korábban megszerzett tapasztalatok között (élőhely − élőlény − életközösség; termelő − fogyasztó − lebontó szervezetek). Lényegkiemelő vázlatrajzok vázlatrajzok készítése a tanult élőlények néhány jellegzetes tulajdonságáról.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
223
felhasználásával szerezzen jártasságot egy-egy élőhely, életközösség önálló bemutatásában. Értse meg a távoli tájak termesztett zöldség- és gyümölcsféléi és az egészséges táplálkozás közötti kapcsolatot.
Közép-Európa magashegységeinek jellegzetes élővilága. Néhány jellegzetes növény- és állatfaj testfelépítése. A környezeti feltételek változása és a növényzet övezetes elhelyezkedése. A tengerek környezeti feltételei: a víz összetétele, a fényviszonyok, a nyomás, a hőmérséklet változásai a tengerekben. A partközeli és a nyíltvizek legjellemzőbb növényei és állatai.
Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni, a különböző emberi beavatkozásokról és azok negatív hatásairól. Természettudományos ismereteit alkalmazva, legyen képes a környezeti károk, a természet pusztítása ellen Táplálkozási kapcsolatok a javaslatokat, ötleteket, tengerekben. A elképzeléseket megfogalmazni. planktonszervezetek jelentősége. A tapasztalatainak szintézisével, tudjon érveket megfogalmazni a A tengerek szennyezése és a környezet- és természetvédelmi mértéktelen halászat intézkedések szükségessége következményei a biológiai mellett. egyensúlyra. 2. AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE Fejlesztési célok
Tananyag
Legyen képes a tanult élőlényeket A főbb rendszertani csoportok megadott szempontok alapján (faj, osztály, törzs). csoportosítani. A rendszerezés alapegysége a
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció Környezetismeret, természetismeret:
A továbbhaladás feltételei Ismeri a növények és az állatok főbb rendszertani kategóriáit.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
224
Tudjon maga is szempontokat adni osztályozáshoz.
faj. A rokon fajokat osztályokba, A háziállatok és a vadállatok. A vadon a közös származású osztályokat élő és a termesztett növények törzsekbe soroljuk. összehasonlítása. Szerezzen jártasságot az A közvetlen környezetünkben élő élőlények rendszerezése növények és állatok főbb tulajdonságai. szempontjából fontos lényeges és A megismert növények és állatok lényegtelen elemek A sejtmagnélküli élőlények: csoportosítása megadott szempontok elkülönítésére. baktériumok és a kékmoszatok szerint: lágyszárú−fásszárú, ill. emlős, Eddigi tanulmányai alapján tudja főbb jellemzői, jelentőségük az madár, gerinctelen állat. a rokon fajokat felidézni, a élővilág fejlődéstörténetében és Csoportosítások a testfelépítés, az hasonló fajokat csoportokba napjainkban. életmód és a szaporodás alapján. rendezni. A baktériumok életműködései Zöldségeink, gyümölcsféléink szervezeti (lebontók, együtt élők, felépítése. Az életközösségekről megszerzett betegségokozók, erjesztők). A háziállatok és a ház körül élő állatok ismereteit alkalmazva tudja a Környezetünkben élő fertőző testfelépítése, életmódja, szaporodása. baktériumok jelentőségét az baktériumok. anyagok körforgásában. A hazai erdők, vizek, vízpartok és füves Tudjon egyszerű vázlatrajzot Sejtmagvas egysejtűek főbb területek legjellemzőbb növényeinek és készíteni az élőlények főbb jellemzői, jelentőségük. állatainak testfelépítése, szaporodása. sajátosságairól. Az ostoros moszatok, a A képanyagok megfigyelése és papucsállatkák, az amőbák Biológia: elemzése során legyen képes a élőhelye, sejtjeinek főbb részei, A távoli tájak életközösségeiben kép és a szöveg kapcsolatának szaporodása és szerepük az megismert növény és állatfajok felismerésére, a felismerések életközösségekben. testfelépítésének, életmódjának, szóbeli kifejtésére. szaporodásanak és környezethez való Tudjon tanári segítséggel egysejtű A gombák közös tulajdonságai. alkalmazkodásának a felidézése. élőlényeket mikroszkóp alatt Működésük alapján több megfigyelni. csoportra oszthatók. Földrajz: Ismereteit alkalmazva értse meg, Egyes gombafajok jelentősége a A földtörténeti események időbeli hogy a gombák táplálkozásuk gyógyászatban, az változásai. Tájékozódás a földtörténeti
Tudja, hogy virágos növényeket két törzsbe soroljuk. Tudja, hogy a gombák mely tulajdonságokban különböznek a növényektől. Ismeri a nyitvatermő és a zárvatermő fogalmak lényegét.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
225
alapján heterotrófok. Legyen képes a tanultak alapján következtetéseket levonni a gombák testfelépítéséből a táplálkozásukra. Tudja érvekkel megindokolni, a moszatok jelentőségét a bioszféra fennmaradásában. Legyen képes ismeretterjesztő irodalomból elektronikus információforrásokból adatokat gyűjteni, azokat értelmezni és megfelelő szövegalkotással beszámolókat készíteni a virágtalan és virágos növények evolúciós fejlődéséről. Legyen képes azonosságokat és különbségeket keresni a nyitvatermő és a zárvatermő növények között.
élelmiszeriparban, az anyagok időoszlopon. lebontásában és körforgásában. A kontinensek tipikus tájai és A növények közös tulajdonságai. természetföldrajza.
Tudja a különbséget az egyszikű és kétszikű növények között.
A moszatok törzsei, élőhelyük; jelentőségük az életközösségekben.
Önálló információgyűjtés és tanulói Ismeri az egysejtűek főbb kiselőadások a „hasznos” és a betegséget tulajdonságait. okozó baktériumokról.
Megfigyelések, vizsgálatok: talajban és vízben élő moszatfajok mikroszkópos megfigyelése.
Csoportosítások megadott szempontok alapján: A korábban tanult növények felidézése, különböző szempontok (élőhelyük szerint, szártípusuk, virág, virágzat, gyökérzetük alapján).
A zuzmók, mohák, harasztok testfelépítése, élőhelyük, spórás szaporodásuk. A leggyakoribb virágtalan növények a környezetünkben. Vizsgálatok: élő, virágtalan növények kézinagyítós, és mikroszkopikus megfigyelése. Egyszerű, lényegkiemelő vázlatrajzok készítése.
Ismereteit alkalmazva értse meg, hogy az élővilág törzsfejlődése során a fejlettség mindig a jobb alkalmazkodó képességben nyilvánult meg. Tudjon a tanultak alkalmazásával mindezekre A virágos növények közös példákat mondani. jellemző tulajdonságai. Ismerje és a gyakorlatban A virág általános felépítése. alkalmazza a növények
Tudja az ízeltlábúak, a puhatestűek törzsét és osztályait jellemezni.
Összehasonlítások, általánosítások, azonosságok és különbségek keresése a korábban tanult és az újonnan megismert élőlények között. Rendszerezés gyakorlása csoport- és önálló munkában: Színes képek, filmek, élő növényi anyagok összeállítása az ismertebb fajokból, a rendszerezés gyakorlására, az ismeretek rögzítésére.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
226
vizsgálatához szükséges eszközöket és megfigyelési módszereket.
A nyitvatermők törzsének és a fenyők osztályának főbb tulajdonságai.
Tudja rajzban is kifejezni az egyszikűek és kétszikűek osztálya közötti különbségeket. Szerezzen jártasságot a képes határozókönyvek használatában. Tudja azok segítségével önállóan is a növény- és állatfajismeretét bővíteni. Ismeretterjesztő kiadványok segítségével legyen képes információkat gyűjteni a gerinctelen állatok jelentőségéről. Érvekkel alátámasztva tudják indokolni szerepüket (pl.: a vizek öntisztulása, az anyagforgalom biztosítása stb.). Legyen képes a megfigyelések, a korábbi tapasztalatok és a lényeges jegyek kiemelése révén (pl.: a puhatestű állatokat) a rokon fajokat egymástól megkülönböztetni. Tudja értelmezni és következtetések levonására használni a szervezettani magyarázó rajzokat. Legyen képes pontos
Megfigyelések, vizsgálatok: A hajtásos növények szervezeti felépítése. Vázlatrajzok készítése az egyes szervekről. A zárvatermők törzsének főbb tulajdonságai. Az egyszikűek és a kétszikűek osztályainak jellemzői, ismertebb fajaik. Rendszerzési gyakorlatok: Képes határozókönyvek használata a környezetünkben élő természetes növényzet és a termesztett növények rendszertani besorolására. A szivacsok és a csalánozók élőhelyei, testfelépítésük, életmódjuk és szaporodásuk. A hazai szivacs- és csalánozó fajok. A gyűrűsférgek törzsének jellemzői: kültakaró, mozgás,
Vizsgálatok mikroszkóppal és kézinagyítóval: Az egyes rendszertani csoportokba tartozó növények főbb szervezeti sajátosságainak megismerésére (mohák, harasztok, spórák, virágok felépítése; a lágyszár és a bőrszövet jellemzői; levél-keresztmetszetek megfigyelése; gyökérzetek, módosult gyökerek, és szárak, húsos és száraz termések, stb.) Ismeri a leggyakoribb hazai fajok nevét. Tudománytörténeti anyaggyűjtés és tanulói beszámolók a növénytani kutatók Ismer a gerinces állatok munkásságáról. közös tulajdonságait, tudja (Linné, Borbás Vince, Soó Rezső stb.). az osztályok nevét. Mikroszkópos vizsgálatok a vizekben, a talajban élő élőlények sokféleségének megismerésére. Képes határozókönyvek segítségével ismerjenek meg minél több, a környezetükben élő ízeltlábú állatot. Csoportmunkában anyaggyűjtés az
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
227
megfigyelések és összehasonlítások végzésére és ezek alapján az élőlények rokon csoportjainak azonosságait és különbségeit kiemelni (pl. virágos növényeken belül a nyitvatermők és zárvatermők; a zárvatermőkön belül az egyszikűek, kétszikűek; az ízeltlábúakon belül a rákok, a rovarok, pókszabásúak; a halakon belül a csontos és porcos vázúak, a kétéltűek közül a farkos- és farkatlan; stb.). Ismeretterjesztő irodalomból, elektronikus médiából gyűjtsön önállóan anyagot állatok törzsfejlődéséről, a kihalt fajokról. Legyen képes az önálló munkával szerzett ismereteket feldolgozni (csoportosítás, logikus rendszerbe foglalás, tömörítés, lényegkiemelés) és szóban vagy írásban szemléletes beszámolót tartani. Szerezzen jártasságot a környezetükben élő, gyakori növény- és állatfajok rendszerezésében.
légzés, táplálkozás, szaporodás. Ismertebb fajaik közös tulajdonsága, jelentőségük az életközösségekben. A puhatestűek törzsének jellemzői, a csigák, kagylók, fejlábúak osztályai, ismertebb fajai. Az ízeltlábúak törzse. A rákok, rovarok, pókszabásúak testfelépítése, az ismertebb fajok életmódja, szaporodása. Az ízeltlábúak alkalmazkodása a környezethez, jelentőségük az életközösségekben. A gerincesek törzse. A halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak, az emlősök osztályaiba tartozó fajok közös és eltérő tulajdonságai. A kültakaró, a mozgás, a táplálkozás, a légzés, a vérkeringés, a szaporodás, az idegrendszer és érzékszervek fejlődése.
ízeltlábú állatok néhány érdekes tulajdonságáról (rovarok és a virágok megtermékenyítése; termések, magvak terjesztése; szerves maradványok lebontása; mézkészítés; társas kapcsolatok a rovarvilágban; betegség terjesztő ízeltlábúak stb.). Kép- és folyamatábra-elemzések a gerinces állatok légzésének, vérkeringésének megismerésére, a fejlődési folyamat felismerésére, következtetések levonására. .
Legyen képes a környezetében élő leggyakoribb növényeket és állatokat a főbb rendszertani csoportokba besorolni.
Rendszerezési gyakorlatok: Az ismert fajok besorolása a gerincesek osztályaiba. 8.ÉVFOLYAM
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
228
Heti óraszám: 1,5 (1 óra biológia + 0,5 óra egészségtan) 1. AZ EMBERI TEST SZERVEZŐDÉSE Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tudja helyesen értelmezni, Az emberi test felépítése: sejtek, Tantárgyon belüli koncentráció Néhány emlős állat felfogni, és valóságos szövetek, szervek, testfelépítésének és a képzetekkel rendelkezni arról, szervrendszerek, amelyek hogy az ember testét több összessége az ember szervezetét környezethez való alkalmazkodásának a felidézése, milliárd, önálló működésre alkotja. megbeszélése. képes sejt építi fel. Az állatok felkészülése a téli Szervezettani rajzok, faliképek, Mikroszkópos vizsgálatok: álomra. videofilmek, stb. segítségével az emberi testet felépítő sejtek, tudatosítsuk az emberi test szövetek megfigyelhető Tantárgyak közötti szerveződési szintjeit. tulajdonságai. koncentráció Kémiai ismereteiket alkalmazva értse meg, hogy az ember A sejtek felépítése és a főbb Kémia: szervezete szerves és szervetlen sejtalkotók és működésük anyagokból épül fel. (sejthártya, citoplazma, sejtmag). Különbség a kémiai, fizikai, biológiai változások között. Ismeretei alapján tudjon Különbség a kémiai, fizikai, magyarázatokat adni közismert biológiai tulajdonságok között. biológiai folyamatokra (pl. Az oldódás és az oldhatóság. elmeszesedés, érszűkület, Az örökítő anyag Sav-bázis reakciók. Az emberi vashiány, vérszegénység, elhelyezkedése. jódozott konyhasó, A DNS, a sejtek osztódása során szervezet építőanyagai és energiahordozói. Zsírok, vitaminhiány stb.). változatlan formában jut el az szénhidrátok, fehérjék. Legyen képes magyarázatot adni utódsejtekbe. Életfontosságú anyagok: arra, hogy miért kötelező az nátrium-klorid, vas, kálium, élelmiszereken feltüntetni azok magnézium, kalcium. vitamintartalmát. Az örökítő anyag jellemzői: a Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei Ismeri az emberi test szerveződésének szintjeit. Tudja, hogy az ember szervezete szervrendszerekből, szervekből, szövetekből és sejtekből épül fel. Tud példákat mondani az ember szervezetét felépítő szerves és szervetlen anyagokra és azok jelentőségére az emberi test életfolyamataiban. Érti, hogy az örökítő anyag a sejtmagban helyezkedik el, amely a sejtosztódásokkal változatlan formában jut az utódsejtekbe. Tudja, hogy a DNS szakaszai a gének, amelyek a fehérjék képződését irányítják.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
229
Tudjon érveket felsorolni: miért fontos ismernünk a gyümölcsitalok, ásványvizek ásványi anyag összetételét?
DNS, a gének feladata a fehérjék képzésében, a tulajdonságok öröklődésében. Az ember szervezetét felépítő legfontosabb szerves (fehérjék, Tudjon lexikonokból a tanult a zsírok, cukrok, nukleinsavak) témákról önállóan ismereteket anyagok. szerezni és azokról beszámolni. Szervetlen anyagok (víz és különböző ásványi anyagok) az Legyen képes csoportmunkában ember testfelépítésében. is hatékonyan ismereteket Jelentőségük az életfolyamatok szerezni, az együttműködést zavartalanságában. megszervezni, a Az emberi test legfontosabb feladatokat közösen megoldani szövetei: hámszövet, kötő- és (pl.: vizsgálatok, kísérletek a támasztószövetek, izomszövetek, sejt anyagainak kimutatására). idegszövet. A szövetek feladata, főbb jellemzői, előfordulásuk az emberi szervezetben.
Mikroszkópi metszetek megfigyelése, vázlatrajzok készítése az ember szervezetét felépítő sejtekről és szövetekről.. Tanulói kiselőadások az örökítő anyagról, az öröklődés alapjelenségeiről, az öröklődő betegségekről, az örökítő anyag megváltozásáról. Információk gyűjtése a mutációt okozó környezetszennyező anyagokról. Információk gyűjtése, majd összeállítása, rendszerezése és szövegalkotás a sejtek, szövetek jellemző tulajdonságairól. Az anyaggyűjtés csoportmunkában Tud a forrásanyagokból is történő feldolgozása, szemléletes ismereteket szerezni. bemutatása.
2. AZ EMBER KÜLTAKARÓJA ÉS MOZGÁSA Fejlesztési célok
Tananyag
Tudja szóban és egyszerű vázlatrajzokon is kifejezni a felépítés és működés egységét (pl. a hámszövet jellemzői). Tudjon érvelni és magyarázatot adni arra a tényre, hogy miért
Az ember bőrének feladatai. A bőrünk felépítésében résztvevő szövetek és azok jellemzői.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyon belüli koncentráció: Néhány jellegzetes emlős állat kültakarójának és mozgásának a felidézése, megbeszélése. Tantárgyak közötti koncentráció:
A továbbhaladás feltételei Tudja a bőr felépítését és jelentőségét a szerveztünk működésében. Ismeri a bőr egészségét veszélyeztető környezeti
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
230
életveszélyes állapot a bőr, − akár csak kisebb kiterjedésű – harmadfokú égési sérülése. A tanult ismereteket alkalmazva értse meg, hogy a bőr sajátos szerkezete biztosítja a kórokozók elleni védelmet. A bőr felépítésének és működésének ismeretében értse meg a rendszeres tisztálkodás fontosságát. Legyen igénye a rendszeres tisztálkodás. Tudja a bőrápolás legfontosabb szabályait, Ismereteinek birtokában értse meg a bőr egészségvédelmének fontosságát. Biológiai, fizikai ismereteit felhasználva legyen képes érveket felsorolni, az alábbi ellentmondásosnak tűnő kérdések, problémák megválaszolására: Miért veszélyes − különösen a fehér bőrű embereknek − a déli órákban történő napozás? Mi a jelentősége a napozásnak,
A hám, az irha és a bőraljai réteg jellemzői. A bőr feladatai: védelem a környezeti hatásokkal szemben, tápanyag raktározás, hőleadás, a szervezet „első védelmi vonala” a kórokozókkal (fertőzésekkel) szemben. A bőr, mint érzékszerv. Egyszerű vizsgálatok a tapintásra, a hő érzékelésre, a nyomásra, a fájdalom érzékelő receptorok kimutatására. A bőr egészségtana. A bőrápolás szabályai. Az ember mozgásszervrendszere, a csontváz és a vázizomzat. A csontszövet jellemzői: szilárd és rugalmas, szervetlen és szerves anyagokból áll. A csontok főbb részei: csonthártya, szivacsos
Fizika: Erő, ellenerő; egyszerű gépek, emelő.
ártalmakat.
Ismeri a mozgásszervrendszer Kémia: működésének a lényegét, tudjon Kémiai, fizikai, biológiai változások; az példákat mondani az égés feltételei. egészségmegőrzésre. A belső energia. Elemek és szervetlen vegyületek. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói. Mikroszkópi metszetek (bőrszövet, lazarostos kötőszövet, zsírszövet) megfigyelése, rajzok készítése. Mikrofotók megfigyelése és elemzése a vázizomzat felépítéséről (az izomfehérjék működéséről), a csontok szerkezetéről, a csontlemezekről, a mozgásszervrendszer sérüléseiről (ficam, csonttörés).
Ismeri a vázizmok működésének elhelyezkedését és alapműködését.
„Élő”csont (pl. csirke combcsont) vizsgálata, tapasztalatszerzés a csont szerkezetéről és csontot felépítő szerves és szervetlen anyagokról (hevítéssel, ill. híg sósavba áztatással).
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
231
a szabad levegőn való tartózkodásnak? Egyszerű vizsgálatokkal és megfigyelésekkel szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy a bőr fontos érzékszerv is. Ismerje fel az emberi csontvázon a főbb csontokat, mutasson a csontvázon példákat az izületi kapcsolódásra, az összenövésre és varratos kapcsolatra. Ismerje a csontok felépítésében résztvevő szerves és szervetlen anyagokat. Tudja a csontok egészséges fejlődésének feltételeit és a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedéseket. Faliképek, anatómiai atlaszok, filmek segítségével ismerje meg a legfontosabb vázizmokat.
állomány, tömör állomány, velőüreg. Az ember csontvázrendszerének főbb csontjai. A csontok kapcsolódási formái: összenövés, varratok, izületek. Az izületek felépítése, főbb típusai. Az emberi test főbb hajlító és feszítő vázizmai.
Az izomműködéssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálatok végzése a hajlító és a feszítő izmok működésének a bemutatása.
Önálló ismeretszerzés és anyaggyűjtés (ismeretterjesztő könyvekből, elektronikus médiából) a csontok és izmok egészséges fejlődésének és működésének megőrzéséről, az Az izmok felépítése, az egészséges életmód és a helyes izomműködés alapjelenségei táplálkozás jelentőségéről. (összehúzódás és megnyúlás).
Vizsgálatok, megfigyelések az izmok működésről: a hajlításról és a feszítésről, az izületek és a csontok mozgásáról. A mozgásszervrendszer A csontváz és az izomzat leggyakoribb betegségei. A megismerésével párhuzamosan betegségek megelőzése, és alakítsuk ki a rendszeres az egészséges fejlődés sportolás, mozgás igényét. A feltételei. serdülőkorban, a mozgásszervrendszer A rendszeres mozgás, Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
232
egészségmegőrzésében sportolás, egészséges különösen fontos a rendszeres táplálkozás jelentősége az mozgás és a tápanyagokban egészségmegőrzésben. gazdag táplálkozás. 3. AZ ANYAGCSERE FŐBB FOLYAMATAI Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A bélcsatorna felépítésének A táplálkozás szervrendszerének Tantárgyon belüli koncentráció Az emlős állatok megismert megismerése során legyen képes szervei: szájnyílás, szájüreg, életműködéseinek (táplálkozás, légzés képek, folyamatábrák, nyelv, fogak, garat, nyelőcső, stb.) felidézése. magyarázó rajzok, videofilmek gyomor, vékonybél, (máj, Az állatok testfelépítése és az életmódja szempontok szerinti hasnyálmirigy) vastagbél. közötti kapcsolatok (kültakaró, mozgás, megfigyelésére, a lényeg légzés, növényi, állati eredetű kiemelésére, és a Az emésztés folyamatának táplálkozás, fogazatok, fogtípusok és szakkifejezések használatával a lényege. szöveg megfogalmazására. A nyálmirigyek (nyál), a gyomor azok működése). (gyomornedv), a máj (epe), a Tantárgyak közötti koncentráció Szerezzen tapasztalatokat az hasnyálmirigy (hasnyál) és a ismeretlen szavak, biológiai vékonybél (bélnedv) szerepe a Kémia: fogalmak lexikonokban, különböző tápanyagok Az oldódás és az oldhatóság fogalma. ismeretterjesztő irodalomban lebontásában. Energiahordozók az emberi történő megkeresésében. szervezetben, fehérjék, szénhidrátok, zsírok. A levegőszennyező anyagok. Az emésztőmirigyek Legfontosabb tápanyagaink: működésének megértésén fehérjék, szénhidrátok, zsírok, Fizika: alapulva, szerezzen jártasságot ásványi anyagok, vitaminok. A munka fogalma, értelmezése. abban, hogy a különböző Élelmiszereink A mozgási energia értelmezése. élelmiszerek tápanyagait melyik tápanyag-összetétele. emésztőnedv bontja le. A tápanyagok feladata a Ismeretterjesztő irodalom, elektronikus szervezetünk fejlődésében és Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei Tudja, a főbb szervrendszerek elhelyezkedését az ember testében.
Ismeri a táplálkozás, a légzés, a vérkeringés életműködéseinek a lényegét.
Képes összefüggően ismertetni az egyes szervrendszerek felépítését.
Tudja, a tanult szervrendszerek szerveinek nevét és alapműködéseit.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
233
Az emésztésről szerzett ismereteiket alkalmazva legyen képes megmagyarázni hétköznapi problémákat: Mi a diéta lényege? Miért „nehéz étel” a sok zsírt tartalmazó élelmiszer? Mit nevezünk kímélő étrendnek? Miért veszélyes az egyoldalú táplálkozás? Fog felépítésének megismerése alapján legyen képes érveket felsorolni a rendszeres fogápolás szükségességéről. Tudja a különböző tápanyagok jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Értse meg, hogy az egészséges táplálkozáshoz valamennyi táplálékra szükség van a szervezetünknek. Tudjon érveket felsorolni az ellen, hogy milyen veszélyeket rejthet a fejlődő szervezet számára az, ha valaki csak zöldségen és gyümölcsön él.
egészséges működésében.
média, folyóiratok felhasználásával gyűjtsön információkat az egészséges táplálkozásról, a tápcsatorna betegségeiről, s megelőzésükről.
Az egészséges táplálkozás tudnivalói. A táplálkozási szervek leggyakoribb betegségei, az egészségmegőrzés főbb ismeretei. Egészséges, tápanyagokban és vitaminokban gazdag ételek összeállítása. Helyes és helytelen szokások a táplálkozásunkban.
Ismeri az egészséges táplálkozás főbb követelményeit.
Mérések, megfigyelések a légzéssel és vérkeringéssel kapcsolatban (percenkénti légzésszám, tüdőkapacitás, pulzus, vérnyomás).
Tanulói kiselőadások az egyes életfolyamatok részletesebb bemutatásával (pl. bélbolyhok tápanyagfelszívása, baktériumok hasznos működése a vastagbélben, az emészthetetlen rostanyagok fontossága A légzőszervrendszer felépítése: a bélműködésre). orrnyílás, orrüreg, garat, gége, légcső, hörgő, görgőcskék, Diagramok, grafikonok elemzése a léghólyagok. Az egyes szervek szívműködés egyes fázisairól, a tüdő felépítése és élettani működése. kapacitásáról, az élelmiszerek tápanyagés ásványi anyag összetételéről. A légzés lényege, a ki- és a belégzés folyamata. Vérkenetek vizsgálata mikroszkóppal. A rekeszizom elhelyezkedése és A vér alkotórészeinek megfigyelése, az működése. egyes véralkotókról magyarázó rajzok készítése. A gége felépítése, a hangszalagok elhelyezkedése és Információk gyűjtése, és tanulói a hangadás folyamata. kiselőadások tartása és az emberi
Tud példákat mondani a tanult szervrendszerek egészségmegőrzésére.
Ismeri a szervrendszerek leggyakoribb betegségeit.
Tud példákat mondani az egészséges életmód legfontosabb összetevőire.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
234
Táplálkozásukban tudatosan alkalmazza a vitaminok hatásáról és egyes élelmiszerekben való előfordulásukról tanultakat. Tudja, hogy a vitaminok hiánya milyen betegségeket okoz. Tudja, hogy a fejlődő szervezet számára megfelelő arányban valamennyi tápanyagra szükség van. Legyen képes a táplálkozásukban tudatosan alkalmazni a biológiai szükségletek igényét. Megfigyelések, vizsgálatok tapasztalatai alapján összefüggéseiben lássa a légzés és a vérkeringés kapcsolatát. A tüdő befogadóképességének és a szívizomzat működésének megértésén alapulva tudjon magyarázatokat adni, érveket felsorolni a rendszeres mozgás, sportolás fontosságáról. Legyen képes problémákat megfogalmazni, (pl.: a
szervek (vese, szív, tüdő, máj, hasnyálmirigy) átültetésről. Ismereteit alkalmazva értse meg, hogy a légzés során felvett oxigén a tápanyagok lebontásához és elégetéséhez szükséges. A légzőszervrendszer leggyakoribb betegségei, a betegségek megelőzése. A levegőszennyező anyagok károsító hatásai a légzőszervünkre. A vér összetétele: a vérnedv, a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Az egyes véralkotók feladata a tápanyagok, a légzési gázok szállításában, a szervezetünk betegségekkel és kórokozókkal szembeni védekezésben és véralvadásban.
Csoportmunkában kiegészítő ismeretek gyűjtése a természetes gyógymódokról, a gyógyhatású növényekről.
Különböző információforrások felhasználásával önálló munkával tényanyaggyűjtés és beszámolás az egészséges életmód legfontosabb tudnivalóiról. Kiegészítő anyag összeállítása a szervezet immunrendszerének alapműködéseiről, és a védettség kialakulásának formáiról. Kiegészítő információk a veseműködés zavarairól, a művesekezelésről. .
A szív felépítése (szívizomszövet, pitvarok, kamrák, válaszfalak, billentyűk) és működése (vérkörök, vérnyomás).
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
235
mozgásszegény életmód negatív A szívműködés lényege: a vér hatásairól). egyirányú áramoltatása az erekben. A verőerek, gyűjtőerek, Legyen képes egészségtani hajszálerek felépítése, feladata. problémákat is megfogalmazni A vér útja a kis- és a (pl. a levegőszennyezés nagyvérkörben. hatásairól). A billentyűk szerepe a vér Biológiai ismeretei alapján egyirányú áramlásában. legyen képes megmagyarázni a Megfigyelések, vizsgálatok, dohányzás káros hatásait. mérések a vér sejtes alkotórészeiről, és a szívműködésről (vérnyomás Életmódjában tudatosan értékei, pulzusszám, a alkalmazza a légzőszervi szívműködés alkalmazkodása a megbetegedések fizikai terheléshez). megelőzéseinek szabályait. A nyirok és a nyirokkeringés Legyen képes egyszerű fogalma. A főbb nyirokerek és a vázlatrajzok készítésével nyirokcsomók elhelyezkedése és mondanivalóját kiegészíteni feladata. A vérkeringési (pl.: rekeszizom működése, kis- szervrendszer és nagyvérkör, vénás egészségmegőrzése. A helytelen billentyűk). életmód és a betegségek kialakulása közötti kapcsolat. Legyen képes az alábbi A vérkeringés gyakoribb probléma okairól és a probléma betegségei. megoldásának módjairól A kiválasztás fogalma, magyarázatokat adni: jelentősége a szervezet belső a szív- és érrendszeri betegségek állandóságának megőrzésében. hazánkban a vezető halálokok A kiválasztó szervrendszer között szerepelnek. szervei: a vese, a húgyvezeték, a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
236
húgyhólyag és a húgycső. Ismerje és a mindennapi életben A vese felépítése (tok, tudatosan alkalmazza a szív- és kéregállomány, velőállomány, érrendszeri betegségek vesemedence) és alapműködése. megelőzésének lehetőségeit A kiválasztó szervrendszerünk (helyes táplálkozás, rendszeres leggyakoribb betegségei. mozgás, alkohol fogyasztása és Az egészségmegőrzés fontosabb a dohányzás mellőzése). tudnivalói. 4. AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Fejlesztési célok A szabályozás és vezérlés folyamatairól tanult ismereteit alkalmazva, értse meg, hogy a szerveztünkben zajló életfolyamatok is hasonló elven irányítottak. Kémiai ismereteit alkalmazva értse meg, hogy a szervezetünkben zajló folyamatok összehangolását kémiai hírvivő anyagok végzik. Konkrét életműködéseket elemezve értse meg a szabályozás általános menetét (pl.: mi történik a szervezetünkben, ha túl sok folyadékot iszunk, ha nehéz fizikai munkát végzünk). Képek, makettek megfigyelésével, értse meg az
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag Az életfolyamatok szabályozásának lényege, hogy biztosítsa szervezetünk belső környezetének állandóságát. A szabályos általános menete: A külső és belső hatásokat (ingerek), receptorok felfogják, ingerületté alakítják és viszik az érző vagy mozgató központokba.
Tantárgyon belüli koncentráció Az állatok életfolyamatairól, érzékszerveiről tanultak felidézése képek, magyarázó rajzok, filmek segítségével. Példák felidézése az állatok ösztönös viselkedésére.
A továbbhaladás feltételei Ismeri a szabályozás folyamatának lényegét.
Tudja az idegrendszer központjait.
Tantárgyak közötti koncentráció: Fizika: A központ, utasítást küld a Elektromos alapjelenségek. végrehajtó szerv(ek) felé. Az elektromos töltés. Energiatovábbítás rezgőmozgás esetén. Az idegrendszer idegsejtekből, idegszövetből épül fel. Központi Fényforrások, a fény egyenes vonalú Tud néhány példát mondani a terjedése. szervei az agyvelő és a feltétlen és a feltételes reflexre. A lencsék képalkotása. gerincvelő. A nagyagy szürkeállománya a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
237
agyvelő és a gerincvelő szabályozási működését. Legyen képes egyszerű reflexvizsgálatokat elvégezni és a tapasztalatok alapján megfogalmazni a reflexek lényegét. Példák elemzésével értse meg, az akaratunktól függő és független reflexek működését. Legyen képes magyarázó rajzok alapján a szabályozás általános folyamatát értelmezni. Értse meg az idegrendszer fontosabb betegségeinek okát. Tudatosítsuk, hogy az idegrendszer egészséges működését leginkább a helyes életmóddal, megfelelő napirenddel, a drogok, kábítószerek, alkoholtartalmú italok teljes mellőzésével biztosíthatjuk. Legyen képes az idegrendszer működéséről önállóan is ismereteket szerezni. Konkrét példák elemzéséből kiindulva értse meg, hogy az életfolyamatok szabályozását az idegrendszer és hormonrendszer
tudatos működések központja. Itt alakulnak ki az érzetek. A párhuzamos fénysugárnyaláb A gerincvelő a vegetatív áthaladása domború és homorú lencsén. működések, az akaratunktól A domború lencse gyújtópontja független reflexek központja. (fókusza). A domború lencse képalkotása, a kép A feltételes reflex fogalma és a tulajdonságai. kialakulásának folyamata. Kísérletek a domború és a homorú Az agykéregben az akaratlagos lencsékkel. és tudatos működések központjai A fehér fény színre bontása, a testek vannak. színe. A feltétlen reflexek működése példák elemzése alapján Kémia: (nyálelválasztás, nyelés, Különbségek a fizikai, kémiai, biológiai pupillareflex, bélműködés stb.). változások között. Az idegrendszer betegségei. Szervetlen vegyületek, a nátrium és Az idegi szabályozás zavarai. kálium. Az idegrendszer Az emberi szervezet építőanyagai. egészségmegőrzésének főbb ismeretei. Az életmód és az idegrendszer normális működése közötti összefüggések. A drogok, az alkohol hatása az idegrendszer működésére. A belső elválasztású mirigy és a hormon fogalma.
Képek, folyamatábrák önálló elemzése, értelmezése a szabályozás témaköréből. Egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések, kísérletek a reflexműködésről, a bőrről, mint érzékszervről és a látás folyamatáról.
Ismeri az érzékszervek felépítését. Tudja a látási és a hallási folyamat lényegét.
Ismeri a hormonok fogalmát, tudjon néhány példát mondani a hormonok szabályozó működésére.
Képes a kísérletek eredményeit néhány mondatban elmondani, és a lényegüket kiemelni. Tud ismeretterjesztő irodalomból, elektronikus információforrásokból a témához kapcsolódó kiegészítő anyagokat gyűjteni, azokat csoportosítani és szóban vagy írásban bemutatni.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
238
együttesen végzi ( pl.: Mi történik a szervezetünkben, ha vészhelyzetbe kerülünk?). Tudja, hogy a belső elválasztású mirigyek nem megfelelő hormontermelése zavarokat okoz az ember testfelépítésében és életműködéseiben. Ismerje meg a hormonrendszer működésével kapcsolatos betegségeket (óriásnövekedés, golyva, kreténizmus, cukorbetegség), tudja a betegségek kialakulásának okát. Legyen toleráns beteg társaival szemben. Gyakorlati tapasztalatokat elemezve értse meg, hogy az érzékszervnek fontos feladatuk van a környezethez való alkalmazkodásban. Legyen képes modellek, makettek, magyarázó rajzok segítségével értelmezni az érzékszervek felépítésének és működésének kapcsolatát. Ismerje meg az egyes érzékszervek leggyakoribb betegségeit, kialakulásuk okát. Ismereteire alapozva,
A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik (pajzsmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy, petefészek, here, agyalapi mirigy). Az idegrendszer és a hormonrendszer együttesen szabályozza az életfolyamatainkat. Példák megismerése a hormonrendszer szabályozó működésére. Az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigyek és a nemi mirigyek fontosabb hormonjai, és azok hatása az anyagcsere-folyamatokra. A hormonműködés zavarai, a leggyakoribb hormonális betegségek. Az érzékelés folyamata és jelentősége. A látószerv felépítése és működése. A szemlencse és az ideghártya működése. A látás érzetének kialakulása.
Tanulói kiselőadások Pavlov klasszikus feltétlen és a feltételes reflexvizsgálatairól. Információgyűjtés az agyműködésről: a tanulás folyamata, feltételes reflexek kialakulása, az emlékezet, a gondolkodás és érzelmek agyi területei. Önálló ismeretszerzés különböző információforrásokból, és tanulói kiselőadások a szabályozás folyamatáról (pl.: a gerinces és a gerinctelen állatok idegrendszere; az idegrendszer fejlődése az evolúció során, az ingerület vezetése az idegsejtekben). Tudománytörténeti anyaggyűjtés (pl.: Hevesy György Nobel-díjas kémikus jódizotópos vizsgálatairól és Pavlov reflexvizsgálatairól). Megfigyelések, vizsgálatok kísérletek az érzékszervek működéséről (pl.: ízérzékelő receptorok a nyelven; a bőr
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
239
tartsa be az érzékszervek egészségmegőrzésével kapcsolatos szabályokat. Tudja a fizika és kémia tantárgy ismereteit alkalmazni, az érzékszervek működésének megértésére (rezgéshullámok, egyéb mechanikai ingerek; fényterjedés; fénytörés; homorú, domború lencsék; vízben, levegőben oldódó molekulák).
A hallószerv és az egyensúlyérzékelő szerv felépítése és működése. Az inger felfogása, az ingerület vezetése, a látás és a hallás érzetének kialakulása során. Az ízérzékelés és a szaglás szerve. Ízlelőbimbók a nyelv felszínén és a szájüregben. A szaglóhám elhelyezkedése az orrüregben. 5. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE
fájdalomérzékelő receptorainak sűrűsége; a szemlencse fénytörési hibái; a homorú és a domború lencsék képalkotása; a vakfolt érzékelése; a zajszínt megfigyelése és mérése a lakóhely környékén).
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A korábban tanultakat felidézve A férfi és a nő szaporító Tantárgyon belüli koncentráció Az élőlények szaporodásának lényege. és rendszerezve tudatosítsuk, szervrendszere: hogy az állatvilágban a a külső és a belső nemi szervek A korábban tanult főbb élőlény csoportokra jellemző szaporodási szaporodásösztönös biológiai felépítése és működése. formák. A főbb állatcsoportok folyamat, amely a feltétlen A petesejt érésének és a méh szaporodása, egyedfejlődése, és reflexeken alapul. nyálkahártyájának ciklusos ivadékgondozása. Az ember szaporodása tudati változásai. ellenőrzés alatt áll. A hímivarsejt érési folyamata, az A hormonális és az idegi szabályozás lényege. Képek, ábrák elemzésével ondó kialakulása. Összefüggések keresése az állatok értsék meg a férfi és női Az ivarsejtek egyesülése, a utódainak a száma és az szaporító szervrendszer megtermékenyítés folyamata. ivadékgondozás között. szerveinek a nevét, az egyes A zigóta beágyazódása az szervek működését, és az anyaméhbe. Folyamatábrák, filmek elemzése a nemi ivarsejtek képződésének Az anyaméh változásai a folyamatát. Tudja az alapvető megtermékenyítés és a terhesség működésről, az ivarsejtképzésről és a Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei Ismeri a szaporító szervrendszer felépítését, és működését. . Tudja a férfi és a női ivarsejtképződés közötti különbséget. Értse meg a nemi érés és testi érettség közötti különbséget. Tudja az ember főbb életkori szakaszait, és az egyes szakaszokban bekövetkező testi és lelki változásokat.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
240
különbségeket a kétféle sejt érési folyamata között. Értse meg, hogy a másodlagos nemi jellegek kialakulását a serdülőkortól kezdve termelődő nemi hormonok irányítják. Tudja, hogy a nemi érés minden embernél különböző időpontban következik be, és nagy eltérések is lehetnek mindkét nemnél. Értse meg, hogy a szaporító szervrendszer nem azonos ütemben fejlődik a többi szervrendszerrel. Ismerje a nemi szervek betegségeit és a nemi úton terjedő betegségeket. Szerezzen ismerteket a betegségek elkerülésének módjáról. Értse meg a korai nemi kapcsolatok veszélyeit. Tudja a fogamzásgátlás különböző módjait. Tudja a nemi higiénia szerepét, a nemi szervek egészségmegőrzésében.
során. A nemi mirigyek szabályozó hormonjai. A másodlagos nemi jellegek kialakulása. A magzati fejlődés. A terhesség, az ikerterhesség kialakulása, a szülés folyamata. A nemi betegségek és a nemi úton terjedő fertőzések. A nemi működés és a szaporodás egészségtana.
magzati fejlődésről.
Legyen képes az emberi test felépítésével és működésével Önálló információszerzés az egyes kapcsolatban ismeretterjesztő életkori szakaszok testi-lelki kiadványokból önállóan is változásairól. ismeretet szerezni, azok lényeges Kiselőadások tartása, ajánlott tartalmi mondanivalóját ismeretterjesztő könyvekből (pl.: a nemi megérteni. érés jelei, a testi változások a fiúknál, lányoknál; az utód nemének kialakulása; Ismeri a korai szexuális egypetéjű – kétpetéjű ikrek; stb.). kapcsolatok veszélyeit.
Az ember egyedfejlődése, életkori szakaszai: újszülöttkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kölyökkor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor, aggkor. Az egyes életkori szakaszok fontosabb testi-lelki változásai.
Diagramok, grafikonok elemzése az ember életkori szakaszaiban bekövetkező testi változásokról (testmagasság, testtömeg, nemi érés kezdete stb.).
Tudjon példákat mondani a nemi úton terjedő betegségekre.
Információs anyag összeállítása a nemi betegségekről, a nemi úton terjedő betegségekről.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
241
Az ellenőrzés, értékelés során kapunk visszajelzést arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a biológiai tananyagot, hogyan teljesítették a követelményeket. Az ellenőrzés módszereinek alkalmazása során törekedjünk arra, hogy az legyen rendszeres, változatos és terjedjen ki a tanulók valamennyi tanórai, esetenként a tanórán kívüli tevékenységeire. Az ellenőrzésre többféle módszert alkalmazhatunk a biológia órákon is: történhet a tanulói tevékenységek folyamatos megfigyelésével, szóbeli ellenőrzéssel (kérdésekre adott feleletekkel vagy összefüggő felelettel), írásbeli ellenőrzéssel (feladatlapokkal, tantárgytesztekkel, tudásszintmérő lapokkal). Az értékelés történhet szóban, írásban vagy kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. Az egyes tanévre előírt követelmények 85–90%-os teljesítése már jeles osztályzatnak felel meg. Törekedni kell arra, hogy az ellenőrzés, értékelés, osztályozás kellően motiválja a tanulókat, ezzel is biztosíthatjuk, hogy teljesítményüket a tanítási-tanulási célokhoz közelítsük. Fokozatosan törekedni kell arra is, hogy kialakítsuk a tanulókban az önellenőrzés, önértékelés képességét, így a módszer együttes alkalmazása kedvezően befolyásolja a tanulók személyiségfejlődését.
EGÉSZSÉGTAN 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 0,5 (biológiába integrálva) 1. A BIZTONSÁG MEGŐRZÉSE Fejlesztési célok Énkép, önismeret: A tanulókban tudatosuljon, hogy az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértékét. Testi, lelki egészség: Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az egyén és a csoport viszonya a A tanulók megvizsgálják a kockázatok felmérésében és kortárscsoport személyes kivédésében. biztonságra gyakorolt hatását. Szerep és szituációs játékok során Az ember egészségét veszélyeztető tényezők: fizikai, megtanulják, hogy az érzelmek felismerése és kifejezésre kémiai, biológiai, társadalmi. juttatása, a hiteles személyközi A szűrővizsgálatok és a védőoltások szerepe az egészség kommunikáció személyes jóllétük Tananyag
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel azokat a veszélytényezőket, veszélyhelyzeteket, amelyek az egyén és a csoport testi-lelki biztonságát fenyegetik. Ismerje meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel megelőzhetők, illetve
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
242
közösségi szintű megelőzésére, megőrzésében. kezelésére. A lelki egészség biztonsága. Környezettudatosságra nevelés: A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.
fontos részét képezik. Fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében. Szerepjátékok segítségével jeleníthetik meg a szűrővizsgálatok ajánlását. Plakátok készítésével hívják fel a figyelmet a szűrővizsgálatok, a véradás, a védőoltások fontosságára. Készítsenek felhívásokat a vízi-balesetek, tűzesetek, vegyi-balesetek megelőzésére.
leküzdhetők a veszélyek. Ismerje meg a környezet és az ember által létrehozott eszközök fizikai hatásait és azok élettani következményeit. Legyen tisztában bizonyos munkahelyek, foglalkozások egészségügyi hatásaival. Tudjon arról, hogy bizonyos betegségekre való hajlam öröklődik. Tudjon azokról a lehetőségekről, amelyeket kihasználva megelőzheti az egészségügyi problémákat.
2. A TÁPLÁLKOZÁS Fejlesztési célok
Tananyag
Hon-és népismeret: A tanulók váljanak nyitottá hagyományaink, szokásaink megismerésére. Váljon természetessé a magyar és a szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek megbecsülése és emlékeinek, hagyományainak feltárása, ápolása. Európai azonosságtudat –
A változatos táplálkozás. A különböző tájak, népek étkezési szokásai, étrendjei (pl.: mediterrán étrend). Példák az egészséges étkezésre. Mit tartalmazzon az egészséges étrend? Régi magyar ételek újszerűsége. Élelmiszeradalékok.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
A továbbhaladás feltételei
Megismerkednek különböző étrendekkel, a javasolt táplálékok elkészítési módjával. Tápanyagtáblázatok segítségével különböző egészséges étrendeket állítanak össze. Gyakorolják az élelmiszerek, táplálékok „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba rendezését.
A tanuló ismerje fel a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás alapvető jelentőségét az egészség megőrzésében. Ismerjen meg régi magyar ételeket és a környező népek egy-egy nevezetes ételét. Tudjon példákkal szolgálni az egészséges étrendhez. Legyen tisztában az élelmiszerek legjellemzőbb tápanyagaival és a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
243
egyetemes kultúra: Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt. Gazdasági nevelés: Az okos gazdálkodás képességének kialakítása.
Receptgyűjtés az internet segítségével (korok, népcsoportok, alkalmak szerinti csoportosítás).
vitaminokkal. Tudatosuljon benne, hogy bizonyos ételek, italok túlzott fogyasztása milyen következményekkel jár. Ismerje fel a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás jelentőségét, az egészség fenntartásában. Válassza a környezetbarát módon termesztett és csomagolt élelmiszereket.
3. MOZGÁS ÉS SZEMÉLYES HIGIÉNÉ Fejlesztési célok Énkép, önismeret: Reális kép kialakítása önmagáról, képességeiről, igényeiről és az önmagával szemben támasztott elvárásokról. Hon-és népismeret: Igény kialakítása arra, hogy a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeit, hagyományait feltárja, ápolja.
Tananyag Rendszeres testmozgás és testápolás szerepe az egészség megtartásában. A rendszeres testmozgás megtervezése (úszás, kocogás, tánc stb.). A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek egészségmegőrzésének lehetőségei, módjai. A rendszeres testmozgás és
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Izomfejlesztő tornagyakorlatok megtervezése. Egyszerű statikus és jógagyakorlatok elsajátítása és gyakorlása. Önálló irodalmazással információk gyűjtése az alternatív gyógymódokról (talpmasszás, akupresszúra, akupunktúra). Relaxációs gyakorlatok végzése, relaxációs kazetta alkalmazásával. Táncbemutató a kedvenc táncokból.
A továbbhaladás feltételei A tanuló számára váljon szükségletté a rendszeres testmozgás és testápolás, tudatosan alkalmazva a relaxáció különböző formáit. A tanuló legyen képes megmagyarázni a mozgás szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerje meg a mozgás-szervrendszerére káros viselkedési módokat. Ismerje meg a relaxáció szerepét, formáit. Legyen tisztában a testmozgás
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
244
testápolás szerepe az egészség megőrzésében.
Bőrápolási tanácsok kigyűjtése az írott és az elektronikus médiumokból. A gyógynövények, gyógyvizek szerepe.
higiénés szabályaival. Váljon természetessé a mozgáskorlátozottak, sérültek segítése. Legyen tudatában az aktív életmód kínálta előnyöknek, elsősorban a rendszeres testmozgás kedvező élettani hatásainak.
4. VESZÉLYES ANYAGOK Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulás tanulása: A „legális és „illegális szerek”, Gyűjtőmunkával ismerkedjenek az Az önálló ismeretszerzés függőség, hozzászokás, fogalma, illegális szerek használatával érdekében a tanulóknak el kell törvényi szabályozása. kapcsolatos jogi szabályozással és a sajátítaniuk a könyvtári A függőség válfajai és fokozatai, következményekkel. ismeretszerzés módszereit mind társadalmi megítélésük. A Csoportmunkában gyűjtsék össze és a nyomtatott dokumentumok, „legális” és „illegális” szerek elemezzék a droghasználat mind az elektronikus hatása (kávé, cigaretta, alkohol, hátterében lévő okokat. dokumentumok használata gyógyszerek, kábítószerek). Egyszerű számításokkal támasszák terén. . A társadalmi megítélés. alá a függőség okozta egészségi és Testi, lelki egészség: anyagi károkat. Hasonlítsák össze a A káros függőségekhez vezető „legális és illegális szerek” szokások (pl. dohányzás, szervezetre és személyiségre, alkohol- és drogfogyasztás, viselkedésre gyakorolt hatását. helytelen táplálkozás) Szerepjáték alkalmazásával és megelőzési stratégiájának figyelemfelhívó plakátok fejlesztése. készítésével mutassák be egyes illegális drogok hatását és a Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje meg a legális és illegális szerek szervezetre, személyiségre, viselkedésre kifejtett hatását. Tudatosuljon benne az egyéni döntés felelőssége. Sajátítson el elhárító viselkedési formákat. Ismerje meg a segítségkérés illetve segítségnyújtás lehetőségeit, módjait. Legyen tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjonk különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
245
helyettük javasolt életérzést javító tevékenységeket.
használata és visszaélésszerű fogyasztása között.
5. AZ EMBERI SZEXUALITÁS Fejlesztési célok Énkép, önismeret: Alapvető cél az önmegismerés és az ennek segítségével kialakítható önkontroll; a felelősség önmagukért; a személyes méltóság megőrzése. Tanulás tanulása: A kritikai gondolkodás megerősítése. Alakuljon ki a konfliktusok kezelésének, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtésének, a teljesebb élet megszervezésének igénye. Testi, lelki egészség: A családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészülés igényének kialakítása. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások fejlesztése.
Tananyag A biológiai nem és a kultúra. Tájékozódás szexuális kérdésekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai. A szexualitás megnyilvánulási formái A párkapcsolatok stabilitásának feltételei. Születésszabályozás, családtervezés. Az abortusz következményei. Az egészséges utódokért. A terhesgondozás jelentősége A szülés és az újszülött gondozása
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban. Áttekintik a bennük végbement változásokat. Megismerkednek a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókkal. Szerep és szituáció játékok keretében gyakorolják azokat a kommunikációs megoldásokat, amelyek segítik kapcsolataik stabilizálását, a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódok elsajátítását. Felvilágosító filmrészletek megtekintése a fogamzásgátlásról, szülési módokról.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tájékozott szexuális kérdésekben. Tudatosuljon benne az abortusz egészségügyi, erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozása. Ismerje meg a biológiai nem kialakulásának hátterét. Ismerje meg a biológiai nem és a kultúra kapcsolatát. Sajátítsa el a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódokat. Ismerje meg a szexualitás megnyilvánulási formáit. Ismerje meg a párkapcsolatok stabilitásának feltételeit. Legyen tisztában a terhesség megelőzési lehetőségeivel. Szembesüljön az egyéni döntés felelősségével. Ismerje meg azokat a feltételeket, amelyek az egészséges utódok felneveléséhez szükségesek. Legyen tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
246
6. CSALÁDI ÉLET ÉS KAPCSOLATOK Fejlesztési célok Énkép, önismeret: Alapvető cél az önmegismerés és az ennek segítségével kialakítható önkontroll; a felelősség önmagukért; az önfejlesztés igénye. A konfliktusok kezelése, az életminőség javítása. Testi, lelki egészség: Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztése. Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Annak tudatosulása, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások,
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag Hogyan látnak minket mások? Jellegzetes kamaszkori problémák megoldási módjai, technikái. A reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögéből látni a dolgokat (empátia). Az empátia és a kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. A pozitív gondolkodás hatása személyiségünkre.
A továbbhaladás feltételei
a Váljon igényévé saját személyisége alapos megismerése. Tudatosuljon benne, hogy a lelki élet problémáinak szervi megnyilvánulásai lehetnek. Ismerje fel a kommunikáció A megadott irodalom segítségével jelentőségét a konfliktusok kezelésében. gyűjtsenek és mutassanak be A tanulóban alakuljon ki egy egyszerű gyakorlatokat a pozitív reális énkép és érezzék gondolkodás fejlesztésére. Helyzetelemzések révén gyakorolják fontosnak a kommunikáció és az empatikus viselkedésmódokat. az empátia szerepét a Szerep- és szituációs játékok során konfliktusok kezelésében. megtanulják, hogy az érzelmek A tanuló tekintse át a benne felismerése és kifejezésre juttatása, a végbement változásokat hiteles személyközi kommunikáció különös tekintettel érdeklődési személyes jól-létük fontos részét körükre, családi és kortárs képezi. kapcsolatara. Rendelkezzen olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őt a pozitív életérzés kialakulásában, társas kapcsolatai harmóniájában és konfliktusai kezelésében. Gyakorolják csoportokban konfliktusfeloldó technikákat. Megfelelő szempontok alapján elemezzék viselkedésüket, jellembeli tulajdonságaikat. (például: segítőkészség).
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
247
életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. 7. A KÖRNYEZET Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hon-és népismeret: Dolgozzanak fel csoportmunkában „Gondolkodj globálisan, Igény kialakítása arra, hogy a projektmódszerrel egy-egy globális cselekedj lokálisan!” szűkebb és tágabb környezet problémát és annak csökkentését. Marketingtechnikák és a történelmi, kulturális emlékeit, környezetvédelem. Készítsenek figyelemfelhívó plakátot hagyományait feltárja, ápolja. egy-egy környezeti probléma Az ember és a környezet Európai azonosságtudat – hatásairól (parlagfű, hulladék, zaj, kölcsönhatása. egyetemes kultúra: légszennyezés stb.) A globális problémák. Váljon igényükké, hogy legyen A mesterséges környezet és az Csoportmunkában állítsanak össze friss információjuk az egy tudósítást a helyi újság számára. ember. emberiség közös, globális Természet- és környezetvédelem Készítsenek csoportmunkában problémáiról, az ezek kezelése a mindennapokban. felméréseket, interjúkat érdekében kialakuló nemzetközi környezet-egészségügyi témában. együttműködésről. Környezettudatosságra nevelés: Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. Fejlesztési célok
Tananyag
A továbbhaladás feltételei A tanulóban tudatosuljon, hogy az ember, a természetes és az általa teremtett mesterséges környezet összhangjával tud csak fennmaradni. A tanuló ismerje meg az emberi beavatkozás természeti következményeit és azok hatását az emberi szervezetre. Legyen tisztában a mesterséges környezet egészségügyi hatásaival. Ismerjen meg olyan lehetőségeket, amelyekkel a káros hatások kivédhetők. Ismerje fel lakóhelye környezeti problémáit. Tudjon projektet megtervezni problémák kezelésére. Élje át a szűkebb vagy tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerje fel egyéni lehetőségeiet a természet- és
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
248
környezetvédelem területén. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenőrzés során törekedjünk a módszerek sokféleségére és arra, hogy az ellenőrzések, számonkérések legyenek alkalmasak bizonyos készségek, személyiségjegyek fejlesztésére. Használjuk ki azt a témákban rejlő lehetőséget, hogy az értékelés a tanuló tanórán kívüli tevékenységére is kiterjedhet. A tanulói tudásról, teljesítményről, tevékenységekről a következő módon juthatunk információkhoz: · A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (órai aktivitás, érdeklődés, ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása stb.). · Szóbeli feleltetés, elbeszélgetés, amelynél törekedjünk az összefüggő tanulói véleménykifejtés lehetőségének biztosítására. · Írásbeli ellenőrzés, amely történhet tesztfeladatok megoldásával, feladatlap kitöltésével, esszészerű kifejtéssel, vázlatrajz készíttetésével. · Gyakorlati feladatok megoldása (elsősegélynyújtás, kísérlet bemutatása). · Önálló tanulói kutatómunka, kiselőadás vállalása. · Biológia, környezet-, egészségvédelmi, elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási versenyen való részvétel. · Az elsajátítandó tananyaggal kapcsolatos pályázatokon való részvétel. A ellenőrzés után mindig értékeljük! A számszerű értékelés mellett, mindig adjunk szöveges értékelést is. Ekkor is van lehetőség az elemző, kritikai készségek fejlesztésére, ha lehetőséget adunk a tanulóknak önértékelésre, egymás értékelésére, a teljesítményekkel kapcsolatos véleménynyilvánításra.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
249
KÉMIA 7–8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével 18 éves korukra korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek, a természettudományos kompetencia segítségével. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Megszerezzék azt a használható tudást, amelyek segítenek az állampolgári léttel összefüggő kérdésekben, a döntéshozatalban. Világképük kialakulását az iskolai évek során folyamatosan segítjük. Az oktatásunkban a fő szempont a környezettudatosságra nevelés: A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen áttartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. A fejlesztés fontos szakasza a 7–8. évfolyam. A világról kialakított kisgyermekkori elképzeléseiket ebben az életszakaszban – a korábbiakhoz képest sokkal hathatósabban – vetjük össze a tudományok által megfogalmazott tényekkel, törvényszerűségekkel. Alapvető tehát, hogy a bemutatott törvényeket világosan megértsék és a kialakított – egyértelmű, tiszta – fogalmakat a hétköznapokban alkalmazni tudják. Mindennek eléréséhez eszköz a megtanított tananyag. Iskolai szinten alaposan át kell gondolni, hogy a természettudományos alapfogalmakat melyik tantárgy, mikor vezeti be. Hogyan épülnek egymásra, milyen a tárgyak Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
250
közötti összehangoltság. Mindehhez a természettudományos tanárok és a matematika tanárok együttműködésére van szükség. Az anyag sokféleségét, fizikai, kémiai tulajdonságait jól megválasztott példák segítségével mutatassuk be és e sokféleségben egyszerű, tanulható szabályok segítségével „teremtsünk rendet”, alakítsuk ki az anyag összetételén alapuló csoportokat. A tanítás során tájékozódjunk rendszeresen a tanulók elképzeléseinek változásáról és szükség esetén, ismételten segítsük a helyes elképzelések kialakulását. Fontos, hogy bemutassuk a kémia jelentőségét. A vegyipar nélkülözhetetlen a társadalom számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák (azok is, amelyeket a vegyipar okoz) csak kémiai tudás segítségével oldhatók meg. Mindezek során fejlesszük a tanulók felelősségérzetét (önmaguk, társaik, családjuk és a társadalom iránt)! Legyen a kémiatanítás érdekes, élményszerű, melynek elengedhetetlen velejárói a kémiai kísérletek (demonstrációs és tanulói kísérletek) legyenek látványosak, de a lehetőségekhez mérten egyszerűek. Legyenek olyan kísérletek, amelyeket a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés), de minden ilyen lehetőség esetén hívjuk fel a figyelmüket a veszélyekre (tűz és balesetvédelem). A kísérletezés során mutassunk példát a munkavégzésben (óvatosság, pontosság, tisztaság, figyelmes, esztétikus munka) és az anyag- és energiatakarékosságban. Ez utóbbiak a környezetvédelem hatékony módszerei. Alkalmazzuk a 2000. évi XXV. törvény „a kémiai biztonságról” előírásait, tanítsuk meg erre tanítványainkat is. Ebben a vonatkozásban se felejtsük, hogy a példa nevel a legjobban. A jelenségek értelmezése során is lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakítható a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye. Kreativitásukat, együttműködő készségüket, önismeretük fejlődését változatos módszerek alkalmazásával segítsük (kooperatív módszerek, csoportmunka, projektek, könyvtár- és internethasználat)! Neveljük tanítványainkat a kémia ismeretanyagán keresztül aktív, viszonyaikat megváltoztatni képes, kritikus emberekké. A megértést minden lehetséges módon segítsük. Szemléltessünk az iskola adottságai szerint a legsokoldalúbban. Használjuk a videofilmeket, számítógépes programokat, modelleket, a tankönyvek ábráit stb. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Mutassuk be a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a diákok figyelmét az egészséges életmódra (tápanyagok, kábítószerek, kábító hatású oldószerek, permetezőszerek, gyógyszerek, dohányzás). Segíteni kell a helyes szokások kialakulását. A kémiai szaknyelvben a kommunikáció fontos eszközei a vegyjelek, képletek. Információtartalmuk sokoldalúan felhasználható a tanítás során. A gondolkodás fejlesztésének fontos eszközei. Segítségükkel egyszerűen leírhatók a kémiai reakciók. Használatuk alapvető feltétele a megértés. Mennyiségi jelentésük alkalmat ad a mennyiségi törvényszerűségek elmélyítésére, a mértékegységek és az alapvető matematikai összefüggések természettudományos alkalmazásának begyakorlására. A számítási feladatok a szövegértés fejlesztésének hasznos eszközei. Mértéktartó, differenciált használatuk fejlesztő hatású. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves hazai és külföldi kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A tudomány, mint társadalmi tevékenység bemutatásától eljutunk a technika (pl. a gyógyászat) és a tudomány kapcsolatáig. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
251
alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A kémia alakítsa – a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően – a tanulók természethez való viszonyát, melynek során törekszünk a természet kincseit óvó, védő magatartás kialakítására. Fel kell hívnunk a tanulók figyelmét arra, hogy az ember része a természetnek. E megbonthatatlan egységből következik az emberi társadalmak és az egyének sajátos felelőssége a környezetvédelemben. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. A tanulók értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. FEJLESZTÉSI FELADATOK Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: • a diszciplínáktól független általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása; • készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása • a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; • a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; • a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése; • az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); • a hétköznapi életben előforduló, gyakran a média által is felerősített, a természettudományi alaptörvényeknek ellentmondó véleményekkel szembeni kritikus magatartás, reális természetkép kialakítása; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
252
• a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány-, technika-, társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről • Anyag • Energia • Információ • A tér • Idő és mozgás • A lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzum • Rendszer • Az élet 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről. A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományi tudás alkalmazása szempontjából (pl. igények és kielégítésük, a modern tudományos eredmények technikai alkalmazásának folyamatai). Néhány komplex gyártási folyamat leírása. 2. Természettudományos megismerés A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek egyre tudatosabb alkalmazása a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. A megfigyelés, a kísérlet és a mérés mint eszköz alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. Az anyagok, mennyiségek jeleinek használata. A vizsgálatok, Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
253
kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. A gázoknak s köztük a levegőnek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és a súly fogalmának elválasztása a szilárdság és keménység fogalmától. A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép használatával, az energia és az anyagszerkezet szempontjából. A hőmérséklet és a halmazállapot-változás közötti összefüggések tanulmányozása.Olyan problémák megfogalmazása amelyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában.A hétköznapokban is ismert anyagok anyagszerkezeti besorolása. Néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatása, keverékek (oldatok) készítése. Oldatok töménységével kapcsolatos feladatok megoldása a hétköznapokban igényelt szinten. Keverékek szétválasztásának fontosabb módszerei a gyakorlatban. A tanult szervetlen vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések felismerésére. Egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzése, felírása. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Az atomok belső struktúráját leíró modellek kialakítása, korai atommodellek közül eggyel-kettővel való ismerkedés. Az elektromos folyamatok egyszerű atomszerkezeti magyarázata.Az anyagok szervetlen és szerves osztályokra bontása. Az anyagok csoportjaira vonatkozó tudás alkalmazása a hétköznapi életben is fontos szerepet játszó anyagok tulajdonságainak és az ezekkel kapcsolatos jelenségeknek a magyarázatában. A mozgások, az elektromos, fény-, hang-, hőjelenségek, a fázisátalakulások, energiaváltozások fajtái, a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, egyszerűbb számítások végzése. Az élő szervezetek energiaátalakító folyamatainak átfogó megfontolások figyelembevétele Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése a fény, a hang, a hő, továbbá az elektromos, fázisátalakulási és kémiai folyamatokban. Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaira épülő magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése.Különböző mérőeszközök használata, a pontosság kérdéseinek vizsgálata. Rendszer és környezet elválasztása, a határok önkényességének megértése. A zárt rendszer fogalma. Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományi és technikai példákon. Ökológiai rendszerek vizsgálata. A változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása problémamegoldások során. A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető kémiai folyamatok bemutatása. A Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
254
fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyának bemutatása. A rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése (a külső szempontokkal szemben a belsők előtérbe kerülése, a fejlődéstörténeti osztályozás igényének megfogalmazása). A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben; a megfelelő folyamatok elemzése. Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok illetve tevékenységek szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek,, a dohányzás és a különböző függőségek egészségkárosító hatásainak megismerése. Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. A fenntartható fogyasztás értelmezése. Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek Alakítsuk ki diákjainkban az ismeretszerzés iránti határozott igényt. A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Ismerjék és alkalmazzák a kémiabiztonságról szóló törvény előírásait. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak, tegyenek önálló megállapításokat. A legjobbak, az egyszerű reprodukción túllépve legyenek képesek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
255
az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyag felépítéséről, szerkezetéről, az anyag és az energia kapcsolatáról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét (atom és molekulafogalom kialakítása), a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Szerezzenek gyakorlatot az anyagmegmaradás törvényének alkalmazásában, a kémiai reakciókkal összefüggő energiaváltozások jelentőségének felismerésében. Fejlesszük anyag és energiatakarékos szemléletüket. A természeti környezet védelemre szorul. Az ember a környezet szerves része. A rendszer és a környezet elválasztása, a határok viszonylagosságának megértése. Megfordítható és egyensúlyra vezető kémiai folyamatok ismerete. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Legyenek tisztában az élő és élettelenvilágot összekötő alapvető folyamatokkal (fotoszintézis, légzés). Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok, gyógyszerek jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
256
A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Legyenek képesek egyszerű mérőeszközök használatára. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Legyenek képesek a nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok értelmezésére. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. Legyenek tájékozottak a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásának, a tudomány szerepének, valamint a természettudományos megismerés természetének kérdéseiben. 7.ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élőbeszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása. A kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata, a hálózatról történő információgyűjtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények, hetilapok és folyóiratok) használata csoportmunkában. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. Önállóan elvégzett feladat önálló kijavítása, pontozása készen kapott megoldás segítségével. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljár ás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
257
ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése.
Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok Kommunikációs Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Tanulási Környezeti nevelés Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Kritikai Környezeti nevelés Lényegkiemelő Problémamegoldó Döntési Kritikai
Témakörök
Tartalmak
Tudománytörténet
A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.
Anyagok Tulajdonságok Energiaváltozás Keverékek, oldatok Oldódás
A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok.
Változások Atomok Elemek Periódusos rendszer Atomszerkezet Atomok kölcsönhatása
Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, tömegszázalékos összetétel. Az égés: tűz, gyufa, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
258
Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Kritikai Környezeti nevelés Egyetemes kultúra
Vegyületmolekula, kristályos vegyületek Bepillantás a részecskék világába Reakcióegyenlet. Redoxireakciók Sav-bázis reakciók
és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A kémiai egyenlet.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására. 8.ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
259
a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából, irodalomból. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljár ások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján.
Kulcskompetenciák, Témakörök kiemelt fejlesztési feladatok Kommunikációs Tudománytörténet Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés
Tartalmak
Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés Kritikai
Nemfémes elemek: hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása. (A hidrogén előállítása, égése, durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal.) Nitrogén, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk.
A víz, a levegő és ami bennük van Hidrogén Klór, halogének, hidrogén-klorid, sósav Oxigén, ózon Kén, kénvegyületek, kénsav Nitrogén, ammónia, salétromsav
A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
260
Döntési Kritikai
Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó Környezeti nevelés
Kommunikációs Szabálykövető Lényegkiemelő Problémamegoldó
Foszfor és vegyületei Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt Alumínium és a vas; a fémek korróziója Színes- és nemesfémek A fémek jellemzői
Fémes elemek: vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem. (A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz. [A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldato kkal.]
További elemek és szervetlen vegyületek. A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, kálium, kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvédő szerek, réz-szulfát, műtrágyák. (A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal. A kalcium-karbonát reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid. (A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalciumoxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz. (A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. Energiagazdálkodás: Tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, Környezeti kémia (E témakör anyaga részben földgáz, atomenergia, elektromos áram. átvihető a 7. évfolyamra.) Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, Háztartási, ház körüli Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban Energiaforrásaink Tápanyagaink Építőanyagok Üveg, porcelán, finomkerámia Műanyagok
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
261
Környezeti nevelés
vegyszerek Egészség Szépség Kockázat és haszon
fehérjék. Levegőszennyezés: szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, szmog. Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel [metán, etil-alkohol]. A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználás ára. SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
262
A kerettantervek végén olvashatók a továbbhaladás feltételeit. Azokat az ismereteket és tevékenységeket gyűjtöttük össze, amelyeket a leggyengébb tanulókkal célszerű gyakoroltatni. Akik valamilyen oknál fogva tanulási nehézségekkel küzdenek, azok tanításában ezek elsajátítására helyezzük a hangsúlyt, hogy a későbbi tanulmányok folytatásához megkapják a legszükségesebb alaptudást, de ne frusztráljuk jobban őket, mint amennyire ez elkerülhetetlen. A legalapvetőbb ismeretek mellett manuális tevékenységeket és a mindennapi élethez leginkább kötődő tudnivalókat tartalmaz ez a fejezet. A diák csak valamilyen tevékenységen keresztül adhat számot tudásáról. Az írásbeli és szóbeli számonkérések hagyományos formái mellett a kémiaórákon előforduló egyéb tevékenységek is kínálják az értékelés lehetőségét. A diákok például megtanulják, hogy mitől jó és mitől kevésbé jó egy előadás, egy kísérletbemutatás, egy modellhez kapcsolódó magyarázat stb. Az értékelés szempontjai így mindenki számára ismertek. Figyelembe kell venni egy érdemjegy kialakításakor a diák gyakorlottságát az adott tevékenységben, a teljesítmény mögött húzódó munkamennyiséget, az eredetiséget, az önállóságot, és a formai szempontokat is. Az érdemjegy motiváló szerepét sem szabad szem elől téveszteni. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a minőséget kell értékelnünk az egyes tevékenységek végzésében.
FÖLDRAJZ A földrajz tantárgy feldolgozza a NAT által meghatározott, a Földünk–környezetünk műveltségi területben rögzített fejlesztési feladatokat. Megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak, melyeket változásaiban, kölcsönhatásaiban és fejlődésében mutat be, és komplexen, a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjából dolgoz fel. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó – szintén világméretű – természeti és társadalmi problémákat. Tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete, fokozatosan kialakul a felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezetük iránt. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Fontos azoknak a kulcskompetenciáknak a birtoklása, amelyek biztosítják az állandóan változó modern világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodást. Ezért nagyon fontos a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
263
kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek fejlesztése. A földrajz tantárgy tartalmi elemeinek feldolgozása nagymértékben hozzájárul ezek megszerzéséhez. Nagyon fontos elem az anyanyelvi kommunikáció fejlődése, melyet különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíthetünk a földrajzi tartalmak elsajátítása során. A tantárgy keretei lehetőséget biztosítanak a matematikai kompetencia fejlesztésére is. Az a cél, hogy a tanulók alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, főként az adatfeldolgozások, megfigyelések során és a térképen való mérések, becslések végzése közben. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Az állandóan változó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés. Az ismeretek elsajátítása szempontjából fontos a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége. Ezért a tanítási-tanulási folyamat egészében nagy hangsúlyt kap az információszerzés és információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása, melyre e tantárgy keretein belül is törekedni kell. Hazánk társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy hozzájárul a szociális és állampolgári kompetencia fejlődéséhez. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése elősegíti a tanulóknak a gazdasági élet eseményeiben eligazodó, aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válását. A Földünk–környezetünk műveltségi terület szervesen kapcsolódik az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez. Ezek a kapcsolatok is alátámasztják a Földünk–környezetünk műveltségi terület integrált jellegét, valamint a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött alapvető szerepét. 6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Témakör 1. Tájékozódás a térképen és a földgömbön 2. A Föld éghajlata 3. Magyarország
A témakör feldolozására javasolt óraszám 12 8 17
1. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRKÉPEN ÉS A FÖLDGÖMBÖN
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
264
Ajánlott tevékenységformák Tananyag Módszertani javaslatok Az ismert tér fokozatos A Föld mint égitest, elhelyezése A témához kapcsolódó információk kitágítása. a Naprendszerben, alakja. értelmezése és feldolgozása tanári A földgömb. Elemi tájékozódás irányítással, egyéni és csoportmunkában. A térszemlélet fejlesztése az a fokhálózat alapján – szélességi Könyvek, lexikonok, enciklopédiák, ábrázolt térben való és hosszúsági körök. térképek, használata egyéni és tájékozódással, fokhálózat csoportmunkában. segítségével. A Föld tengely körüli forgása – a A valóságból szerzett információk Az információszerzés és a napi időszámítás. azonosítása térképi információkkal. megszerzett információk A Föld mozgásainak egyszerű feldolgozási képességének A Föld Nap körüli keringése – az modellezése. Helymeghatározási fejlesztése. évi időszámítás. gyakorlat a fokhálózat segítségével. A természetföldrajzi folyamatok és a A kommunikációs kompetencia Tájékozódás az időben. történelmi események idő-nagyságrendi fejlesztése. Időmérés. és időtartambeli különbségeinek Az alapvető szakkifejezések érzékeltetése. megismertetése és helyes Időmérés gyakorlása. Napóra készítése. használatuk gyakorlása. A kontinensekhez és az óceánokhoz Az együttműködési képesség Kontinensek, óceánok a Földön. kapcsolódó nélkülözhetetlen topográfiai fejlesztése - képes legyen a fogalmak felismerésének és társaival való közös munkára. Hazánk helye a megnevezésének gyakorlása térképen, A térkép segítségével való Kárpát-medencében, Európában földgömbön. eligazodás és tájékozódás és a Földön. Tájékozódási gyakorlatok a lakóhelyen és képességének fejlesztése. Térképolvasási gyakorlatok annak környékén. A hely, az irány és a A matematikai kompetencia Tájékozódás Magyarország távolság meghatározása, a világtájakra és fejlesztése a mérések és térképén; hely, irány és távolság a térképekre vonatkozó ismeretek becslések végzésével a térképen, meghatározása. használata. földgömbön. Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással. Fejlesztési célok
Továbbhaladás feltételei Ismeri a Föld mint égitest néhány fontos jellemzőjét: alakját, mozgásait és azok következményeit. Ismeri a földrajzi fokhálózatot. Képes elemi szintű tájékozódásra a földgömbön és a térképen a fokhálózat alapján. Képes érzékeltetni a Föld forgása és keringése közötti különbségeket. Képes felsorolni a kontinenseket és óceánokat, valamint meghatározni földrajzi helyzetüket. Képes hazánk elhelyezésére a Kárpát-medencében,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
265
Távolságra vonatkozó becslések, egyenes Európában és a Földön. vonal menti távolságok mérése. 2. .A FÖLD ÉGHAJLATA Fejlesztési célok A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alapjainak megismerése. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése a gyűjteményekben, ill. a bennük található információs anyagokban való tájékozódással és válogatással. Cél: a saját szavakkal történő, helyes nyelvi megfogalmazás. A digitális kompetencia fejlesztése az interneten történő gyűjtések során. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a természetföldrajzi összefüggések felismerésével, tanári irányítással. Azon képesség fejlesztése, hogy a különböző tartalmú térképek közötti összefüggéseket fel tudja ismerni tanári irányítással.
Tananyag Az éghajlati övezetek kialakulása. Az éghajlati övezetek leíró jellemzése.
Az éghajlatot alakító és módosító tényezők.
Az éghajlatot alakító tényezők érvényesülése Európában. Az éghajlatot alakító tényezők érvényesülése a Kárpát-medencében és
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Játékos feladatok megoldása. Az éghajlati övezetek kialakulásának modellezése. Könyvtári gyűjtőmunka az éghajlati övezetek jellemző állatairól és növényeiről. Könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, használata csoportmunkában. Meghatározott szempontok szerinti információk gyűjtése adott olvasnivalóból és az internetről. Tablókészítés az éghajlati övezetek jellemzőinek a bemutatására.
Továbbhaladás feltételei Ismeri a fizikai okokat, amelyek az éghajlati övezetek kialakulását eredményezik.
Ismeri a földrajzi övezeteket.
Éghajlati diagramok elemzése tanári irányítással. Az alapvető szakkifejezések megismertetése és a korosztálynak megfelelő rendszeres használatuk. Kártyajáték készítése a Föld éghajlata témakörben.
Ismeri az éghajlatot alakító és módosító tényezőket. Fel tudja tárni a földrajzi fekvés és az éghajlat
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
266
hazánkban.
közötti összefüggéseket.
3. MAGYARORSZÁG Fejlesztési célok A toleráns viselkedés megalapozása. Hozzájárulás az európai és regionális identitástudat kialakulásához. Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetünkben élő emberek kultúrájuk, érték-rendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.
Ajánlott tevékenységformák Továbbhaladás Tananyag Módszertani javaslatok feltételei A Kárpát-medence leíró Magyarország természeti és társadalmi Képes hazánk jellemzése. viszonyairól tanult tartalmak nagytájainak leíró feldolgozása egyéni és csoportmunkában, jellemzésére. Magyarország földrajzi helyzete. tanári irányítással.
A nagytájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése – leíró jellemzésük: a táj arculata, éghajlati jellemzők, természetes vizek, természeti értékek, települések jellemző sajátosságai, a természeti viszonyok és a gazdaA kommunikációs kompetencia sági jellemzők közötti fejlesztése: képes legyen az összefüggés. olvasott szöveg szókincsének alkalmazására, tudjon saját szavaival történetet elmondani a A magyarországi régiók hasonló Kárpát-medencei és hazai és eltérő földrajzi jellemzői. utazásokról, átélt élményekről.
Adatok, egyszerű adatsorok, diagramok ábrák elemzése, összehasonlítása.
Képes legyen tanári irányítással Budapest természeti és egyszerű természet- és társadalmi-gazdasági jellemzői. társadalom-földrajzi algoritmusok alkalmazá-sára
Tájékozódási gyakorlatok a térkép segítségével: felismerés, keresés, egyszerű helymeghatározás különböző
Diagram- és grafikonkészítés gyakorlása. Modellezés terepasztalon. Információkeresés, adatbázisok felhasználása, földrajzi helyek és térképek megkeresése, digitális lexikon használata.
Felismeri a magyarországi régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőit.
Anyaggyűjtés az internet segítségével. Ismeri leírás alapján, álló- vagy mozgóképről Magyarország nagytájait, a fővárost és néhány nevezetes települést.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
267
(pl.: tájjellemzéseknél)
méretarányú térképeken. Kontúrtérképek használata.
A digitális kompetencia fejlesztése az interneten történő információkeresés, digitális lexikon használata során.
Kőzetgyűjtemény összeállítása Magyarország tájain előforduló legismertebb kőzetekből.
A szemléleti térképolvasás fejlesztése.
Tablókészítés képek, prospektusok felhasználásával.
Tud elemi szinten tájékozódni hazánk térképén.
Versek gyűjtése hazánk tájairól, a lakóhelyről és környékéről. A nemzeti kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása.
A haza nevezetességeit ábrázoló műalkotások gyűjtése. Zenehallgatás.
A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás alapjainak kiépítése. Az ökológiai szemlélet formálása: a hazai tájak életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi sajátosságainak felismerése, és kapcsolataikban, valamint a földrajzi környezetre kifejtett emberi hatások és az azokból adódó problémák bemutatásán
Hazánk környezeti állapota. A természet- és környezetvédelem Magyarországon. A táj arculatának a védelme. Hazánk nemzeti parkjai.
Projektek szervezése. Javasolt projekttémák: Magyarok a nagyvilágban, Nobel-díjasaink, A lakóhely múltja és jelene.
Részt vesz gyűjtmények összeállításában, adott szempontok szerint
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
268
keresztül. Nemzeti identitástudat formálása. A tágabb lakókörnyezet, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismertetése a hazához való kötődés kialakítása érdekében. Annak a felismerése, hogy a környezet állapotáért és védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Az együttműködési képesség fejlesztése. Képes legyen a társaival való közös munkára. A földrajzi-környezeti tudás megszerzésére irányuló igény kifejlesztése.
Tájékozódás a lakóhely térképén. Földrajzi-környezeti megfigyelések, vizsgálódások, végzése a lakóhely környékén tanári irányítással, egyéni és csoportmunkában.
A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata. A lakóhely múltja, híres szülöttei.
Néprajzi kiállítás berendezése.
Hagyományok.
Hagyománygyűjtemény. Riportkészítés: a lakóhely környezeti állapota.
Ismeri a lakóhelye és a szomszédos területeinek környezetét leginkább Környezetvédelmi gyakorlatok a lakóhely károsító anyagokat és környékén – a levegő és a természetes víz folyamatokat, valamint a vizsgálata. környezetkárosítás csökkentési lehetőségeit. A lakóhely öröm- és bánattérképének elkészítése. A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOPOGRÁFIAI FOGALMAK (A dőlt betűk a minimális topográfiai követelményeket jelölik.) Európa, Ázsia, Eurázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Antarktisz; Közép-Európa;Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán; Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia; Kárpát-medence; Alföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Észak–magyarországi-középhegység (Északi-középhegység), Nyugat-magyarországi-peremvidék (Alpokalja), Kisalföld, Dunántúl, Duna–Tisza köze, Tiszántúl, Bakony, Budai-hegység, Bükk, Gellért-hegy, Kékes, Kiskunság, Mátra, Mecsek, Nagykunság; Duna, Tisza, Rába, Körös, Sajó; Margit-sziget, Dunakanyar; A lakóhely környezeti állapotának felmérése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
269
Balaton, Fertő tó, Velencei-tó; Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged; Nemzeti parkok: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park. Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenőrzés–értékelés–osztályozás kiemelt jelentőségű módszer a tanulók személyiségének fejlesztésében. Alkalmazása a pedagógus számára is fontos, mivel ezáltal kap visszajelzést a tanulóktól, hogy milyen színvonalon sajátították el az ismeretanyagot, hol vannak hiányosságaik, mely anyagrészeket szükséges pótolni, vagy akár újra tanítani. Az értékelés akkor lesz objektív, ha egyértelműen közöljük az ismeret anyag tartalmát és mennyiségét. Fontos, hogy a kognitív szféra (tények, leírások, fogalmak, szabályok, folyamatok, életjelenségek ismerete) mellett az affektív szféra fejlesztésére (érdeklődések, értékek, érzelmek, attitűdök) is tűzzünk ki értékelési szempontokat. A tanulók munkájának ellenőrzése történhet folyamatos megfigyeléssel. Milyen az érdeklődésük, aktivitásuk, feladatmegoldó képességük a tanórákon. Mindezeket szóban vagy érdemjegy formájában értékeljük. Az ellenőrzés bevált formája a szóbeli feleltetés, mely lehet összefüggő felelet vagy kérdésekre adott válasz. A feleleteket mindig a követelményekhez viszonyítva értékeljük. Az értékelésnek alapvetően ki kell térni a pozitívumokra és a hiányosságokra, azok kijavításának formáira. Mindezek különösen a tantárgy tanításának kezdeti szakaszában fontosak, amikor még nem alakultak ki a tárgy tanulásának egyéni módszerei. A tanárnak személyre szabott javaslataival a tanuló egyéni tanulását kell hatékonyabbá tennie, azt kell elősegítenie. Ezért nem helyes, ha a tanulói teljesítmények ellenőrzését nem követi értékelés, és csak osztályzatot kapnak rá. Ebben az esetben a személyiségfejlesztés fontos lehetőségéről mond le a tanár. Az írásbeli ellenőrzéshez használjuk a felmérő lapokat, melyek – ha mérésmetodikailag jól kidolgozottak – alkalmasak az objektív értékelésre és osztályozásra. Értékelésünk terjedjen ki az iskolai „kötelező” tananyag megtanulásához közvetlenül nem kapcsolódó tanulói teljesítmények ismeretére és értékelésére is. (Kiegészítő anyag gyűjtése, részvétel természetvédelmi munkában, szaktanteremben növények állatok gondozása, szemléltető anyagok összeállítása, pályázatokon, tanulmányi versenyeken való részvétel stb.) 7–8. ÉVFOLYAM
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
270
7-8. évfolyamon a földrajz tantárgy feladata, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően magasabb szinten továbbfejlessze, elmélyítse és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulás olyan fejlesztési stratégiákra épüljön, amelyek minden szinten a tanulók különböző fejlettségi állapotából indulnak ki, figyelembe veszik az egyéni sajátosságokat, és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával, egyéni ütemben fejlesztik azt tovább. Törekedjen mind a mennyiségi (korrekció, felzárkóztatás), mind a minőségi differenciálás megvalósítására (tehetséggondozás). A tanulási stratégiák fejlesztése során fontos a figyelem, a megértés, az emlékezet, valamint a problémamegoldó képesség fejlesztése. Ezért helyezi előtérbe a tananyag problémacentrikus feldolgozását olyan új módszerek alkalmazásával, mint pl. a projektmódszer. Fontos a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés előtérbe helyezése. Nyíljon lehetőség minél több megfigyelésre, vizsgálódásra. Szükséges a sikerélmény-centrikus módszerek minél szélesebb körű alkalmazása. A tantárgy oktatásának célja: - szilárd földrajzi ismeretrendszer nyújtása, és az ezen alapuló tudatos földrajzi-környezeti gondolkodás kialakítása - a tanulók ismerjék meg a természeti környezet, a társadalom és a gazdasági élet kölcsönös kapcsolatát, a földrajzi környezet szerepét – szerezzenek átfogó ismereteket a kontinensek természeti, társadalom- és gazdaságföldrajzi jellemzőiről, általános és regionális sajátosságairól, különbségeiről; - hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzettudat kialakításához, a hazához való kötődéshez; - a tanulók ismerjék meg Európa országainak, országcsoportjainak és tipikus tájainak legfontosabb természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőit, az országok, térségek együttműködését – az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok megismertetésével pozitív viszony kialakítása a közös európai értékekhez; - ismerjék meg a kontinensek népeit, a népesedési folyamatokat, a természeti környezet és a települések, az életmód és gazdasági tevékenység összefüggéseit; - más népek megismertetése révén alakuljon ki a tanulókban az eltérő életfelfogású, életmódú és kultúrájú emberek iránti tisztelet és megbecsülés; - a korszerű természettudományos műveltség fokozatos elmélyítése, hozzájárulva ezzel a természettudományos világkép alakításához; - a tanulók érdeklődésének felkeltése a természeti környezetben lezajló jelenségek, folyamatok megfigyelése és magyarázata iránt; - a tanulók megértsék azt, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást; - a tanulók megismerjék az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásait, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségét – a konkrét ismereteken nyugvó környezettudatos magatartás formálása; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
271
- ismerjék meg a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit; - váljanak képessé az információszerzésre, azok értelmezésére és feldolgozására, valamint megfelelő kommunikálásukra; - sajátítsák el a földrajzi információk előállítására szolgáló eszközök használatát, az internetalapú szolgáltatások elérésének módját; - a tanulók váljanak képessé a korosztálynak megfelelő reális értékelésre és önértékelésre; - a földrajzi ismeretek megszerzése közben fejlődjenek a tanulók kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapképességei.; 7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1,5 Témakör 1. Földtörténet 2. Az Európán kívüli földrészek 3. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa természet- és társadalomföldrajza
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 3 33 19
1. FÖLDTÖRTÉNET Fejlesztési célok A földtörténeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok időtartamának nagyságrendi eltéréseinek érzékelése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Időszalag készítése.
Tananyag Eligazodás a földtörténet időegységeiben.
Továbbhaladás feltételei
Ismeri a természetföldrajzi folyamatok és a A természetföldrajzi folyamatok történelmi események és a történelmi események időnagyságrendi és időnagyságrendi és időtartambeli Tematikus térképek elemzése – a időtartambeli különbségeinek bemutatása. szárazföldek és óceánok elhelyezkedése különbségét. A földtörténeti események a különböző földtörténeti korokban. időbelisége és térbelisége. A Ismeri a főbb földtörténeti Föld felszínének alakulása a A tanult ásványok, kőzetek, szakaszokat és azok földtörténet során. energiahordozók, nyersanyagok legfontosabb történéseit.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
272
A legegyszerűbb vizsgálati eszközök gyakorlati alkalmazásának és balesetmentes használatának ismerete a kőzetek vizsgálatánál.
A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, energiahordozók és nyersanyagok, valamint talajtípusok felismerése és jellemzőik összegyűjtése.
vizsgálata tanári irányítással, egyéni és csoportmunkában. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak önálló leírása, eredményeinek rögzítése és értelmezése.
Tudja felismerni a kőzetburok legfontosabb kőzeteit, érceit, ásványait.
2. AZ EURÓPÁN KÍVÜLI FÖLDRÉSZEK Fejlesztési célok Az egyes kontinenseken zajló főbb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése és értelmezése.
Tananyag Afrika, Ausztrália és Óceánia, Amerika, valamint Ázsia természet- és társadalomföldrajzi jellemzői.
A földrajzi övezetesség bemutatása a kontinenseken.
A kritikai és a kreatív gondolkodás képességének fejlesztése a gondolkodási
A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak, országcsoportok, országok regionális sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságaik és különbségeik felismertetése. A természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt hatásának bemutatása.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Továbbhaladás feltételei Ismeri Afrika, Ausztrália és Óceánia, a sarkvidékek, Amerika, valamint Ázsia általános természetföldrajzi jellemzőit.
Legyen képes felsorolni a Tematikus térképek összehasonlító természetföldrajzi elemzése a természetföldrajzi övezetesség fontos övezetesség érzékeltetésére. elemeit, bemutatni Ábrák elemzése, összehasonlítása tanári alapvető jellegzetességeit segítséggel. az egyes kontinenseken. Egyszerű természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok alkalmazása egyéni és csoportmunkában a kontinensek, tájak, országok jellemzésénél és elemzésénél.
Tudja elemezni a kontinensek, a tanult tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
273
technikák megismerésével az egyes országok természet- és társadalom-földrajzi összefüggéseinek feltárása során.
A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások bemutatása. A globális környezeti problémákat okozó környezetkárosító emberi Annak tudatosítása, hogy a tevékenységek bemutatása az különböző földrészeken élő egyes kontinenseken. emberek származásuk, Jelentősebb magyar utazók, kultúrájuk, értékrendjük alapján felfedezők szerepe az egyes különbözőek, de emberi kontinensek és népeik mivoltukban egyenrangúak. megismerésében. Afrika Társadalmi-gazdasági problémák Afrikában. Afrika jellemző Matematikai kompetencia országai és térségei. fejlesztése a kontinensekhez Az arabok lakta Észak-Afrika, a kapcsolódó adatok feldolgozása sivatagok és oázisok – mint a során. földrész tipikus tájainak bemutatása – kiemelten: Egyiptom. Az éhségövezet. A fejlődésnek indult Dél-Afrika – a Dél-afrikai Köztársaság mint Afrika legfejlettebb országa. A környezettudatos, a Ausztrália és Óceánia természetre nyitott gondolkodás Ausztrál államszövetség. fejlesztése az egyes Sarkvidékek kontinenseknél tapasztalt Az Északi- és a Déli-sarkvidék környezeti problémák kiváltó közötti földrajzi különbségek okainak megismerésével és a bemutatása.
képeket, ábrákat, adatsorokat. A természeti adottságok és a mezőgazdaság összefüggését bemutató ábrák elemzése. A kontinensek domborzati formáinak, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzőinek, a népesség, gazdálkodás méreteinek számszerűen kifejezhető adatai nagyságrendjének érzékelése, összehasonlítása. Diagramok, grafikonok elemzése, következtetések levonása. Alapvető adatok egyszerű ábrázolása: diagram- és grafikonkészítés.
Megadott szempontok alapján tudja bemutatni a tananyagban szereplő legfontosabb országokat. Tanári irányítással alkalmas alapvető összefüggések felismerésére. Legyen képes felhasználni a tanult térképi információkat.
Példák keresése a környezetszennyezésre, a környezetkárosításra és a környezeti problémák megoldására. Szemelvények gyűjtése a trópusi esőerdők kiirtásáról és a talajerózióról. A kontinensek környezeti állapotával kapcsolatos tablók készítése megadott szempontok szerint és önállóan. Tantárgyi miniprojektek szervezése közvetett tanári irányítással a magyar földrajzi felfedezők és a kontinensek
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
274
megoldási lehetőségek felvázolásával.
Amerika Észak-, Közép- és Dél-Amerika eltérő természet- és társadalom-földrajzi képének bemutatása. Az ültetvény, a farmvidék, a Az együttműködés, a technológiai park, az konfliktuskezelés képességének agglomerációs zóna mint a továbbfejlesztése a projektek földrész tipikus tájainak lebonyolítása közben. bemutatása. Az USA mint a világ vezető gazdasági hatalma. Mexikó. Brazília. Ázsia A tajga, a monszunvidék, a Az információszerzés és magashegység, az öntözéses -feldolgozás képességének gazdálkodás területei – mint a fejlesztése. földrész tipikus tájainak bemutatása. Közép-Ázsia, Szemléleti térképolvasás Délnyugat Ázsia, önállóan, különféle méretarányú Délkelet-Ázsia; Kína mint a Föld és ábrázolásmódú térképeken. legnépesebben fejlődő országa. Térszemlélet fejlesztése az India, a leggyorsabban emelkedő ábrázolt térben való népességű ország. tájékozódással, a földgömb és a Japán, az ásványkincsekben térkép koordinátarendszerének szegény ipari nagyhatalom. segítségével.
tipikus tájai témában. Természetföldrajzi jelenségek – pl.: homokbuckák mozgása a homoksivatagokban – modellezése terepasztalon. A szél és a víz által szállított homokszemek összehasonlítása.
Tud példát mondani a környezeti állapotot befolyásoló tevékenységre
Leírások, beszámolók készítése a témakörben szereplő ismeretekről segédeszközök használatával, tanári irányítással. A hírekben hallott, a témakörhöz kapcsolódó információk értelmezése.
Topográfiai gyakorlatok – a kontinensekhez kapcsolódó minimális topográfiai fogalmak megmutatása különböző méretarányú és tartalmú térképen, valamint földgömbön.
3. ÉSZAK-, NYUGAT- ÉS DÉL-EURÓPA TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok
Képes projektben közreműködni
Tudja megmutatni az egyes földrészekhez kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképen, illetve a földgömbön Továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
275
Az Európában zajló főbb földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése és értelmezése.
Európa általános természet- és társadalom-földrajzi képe. A földrajzi övezetesség jellemzői a kontinensen. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa tipikus tájai, országcsoportjai, az országok sajátosságai, valamint hasonlóságaik és különbségeik felismertetése. Matematikai kompetencia A természet- és fejlesztése az Európához társadalom-gazdaságföldrajzi kapcsolódó adatok feldolgozása összefüggéseik feltárása, különös során. tekintettel az Európai Unió tagországaira és a hazánkkal szomszédos országokra.
Igény kialakulása a közös európai kultúra, különösen annak földrajzi alapjai megismerésére és megőrzésére.
Az Európai Unió fő céljai, értékei, általános társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzői.
Az ismert természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok alkalmazása egyéni és csoport-munkában a tájak, országok jellemzésénél és elemzésénél. A természetföldrajzi folyamatokat bemutató ábrák elemzése, összehasonlítása, összefüggések feltárása. A népesség alakulásához, a gazdasági élethez kapcsolódó adatok elemzése, összehasonlítása. Diagramok és grafikonok elemzése, következtetések levonása tanári irányítással. Adatok ábrázolása: diagram- és grafikonkészítés tanári segítséggel.
A népek életét, szokásait bemutató Észak-európai országok közös és irodalmi alkotások, filmrészletek egyedi földrajzi vonásai. földrajzi tartalmainak megbeszélése.
Nyugat-Európa Egyesült Királyság mint a világ iparának bölcsője. Franciaország mint Európa Az idegen nyelvi kommunikáció éléstára. fejlesztése. Dél-Európa
Rövid beszámolók készítése a tanult idegen nyelven a tananyagban szereplő országról, az ott szerzett élményekről. Tantárgyi miniprojektek szervezése közvetett tanári irányítással, pl. Európa tipikus tájai és országai témakörben.
Ismeri Európa általános természetföldrajzi jellemzőit. Tudja felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, valamint bemutatni alapvető jellegzetességeit Európában. Ismeri, hogy a földrajzi fekvés és helyzet milyen hatással van Észak-, Nyugat- és Dél-Európa országainak társadalmi, gazdasági életére, fejlettségére. Tudja elemezni az országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képeket, ábrákat, adatsorokat. A tanult országokat legyen képes bemutatni megadott szempontok alapján. Felismeri az alapvető összefüggéseket. Fel tudja használni a tanult térképi információkat. Megadott szempontok alapján tudja bemutatni Európa tipikus tájait és a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
276
Mediterrán táj, üdülőövezet, A környezettudatos, a kikötői övezet – mint tipikus természetre nyitott gondolkodás tájak jellemzőinek bemutatatása fejlesztése az Európában Olaszország és megtalálható környezeti Spanyolország bemutatásán problémák kiváltó okainak keresztül. megismerésével, és a megoldási Hazánk déli szomszédai Szemelvények gyűjtése a savas esők lehetőségek felvázolásával. Horvátország és Szerbia földrajzi hatásairól. jellemzői. Szemléleti térképolvasás önállóan, különféle méretarányú Felismerés, keresés, egyszerű és ábrázolásmódú térképeken. helymeghatározás különböző méretarányú Európa-térképeken.
tananyagban szereplő országokat. Legyen képes alapvető összefüggések felismerésére tanári irányítással. A kontinens tipikus tájai, illetve országai bemutatása során legyen képes felhasználni a tanult térképi információkat. Tudja megmutatni az Európához kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképen
A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOPOGRÁFIAI FOGALMAK (A minimális topográfiai követelményeket dőlt betűvel jelöltük.) Afrika Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna; Madagaszkár; Kongó, Niger, Nílus, Tanganyika-tó, Viktória-tó; Eurázsiai-hegységrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld; Guineai-öbölpart vidéke, Kelet–afrikai-magasföld, Kilimandzsáró, Kongó-medence, Szahara, Szudán; Algéria, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Johannesburg, Kairó, Pretoria. Ausztrália és Óceánia Ausztrália, Új-Zéland; Tasmania; Nagy-korallzátony; Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld; Canberra, Melbourne, Perth, Sydney; Új-Guinea, Melanézia, Mikronézia, Polinézia. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
277
Sarkvidékek Jeges-tenger, Grönland, Északi-sark, Északi-sarkvidék (Arktisz), Déli-sark, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Erebus. Amerika Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Antillák, Bering-szoros, Hudson-öböl, Karib (Antilla)-tenger, Mexikói-öböl, Panama-csatorna, Alaszka, Floridai-félsziget, Grönland, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Labrador-félsziget; Golf-áramlás, Labrador-áramlás; Amazonas, Colorado, Mississippi, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Nagy-tavak; Amazonas-medence, Andok, Appalache, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Mexikói fennsík, Mississippi-alföld, Orinoco-medence, Pacifikus-hegységrendszer, Paraná-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela, Brazília város, Buenos Aires, Chicago, Havanna, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Toronto, Washington. Ázsia Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép-(Belső)-Ázsia, Boszporusz, Fekete-tenger, Japán-tenger, Mariana-árok, Márvány-tenger, Perzsa (Arab)-öböl, Arab-tenger, Arab-félsziget, Fülöp-szigetek, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kamcsatka-félsziget, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Tajvan; Eufrátesz, Indus, Jangce, Jenyiszej, Gangesz, Léna, Ob, Sárga-folyó, Tigris; Aral-tó, Bajkál-tó, Kaszpi-tenger; Arab-tábla, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Iráni-felföld, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai alföld, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tibet, Tien-san, Urál; India, Indonézia, Irán, Izrael, Japán, Kína, Szaúd-Arábia, Törökország; Ankara, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Mekka, Novoszibirszk, Oszaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi; Észak-, Nyugat- és Dél-Európa Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Közép-Európa; Adriai-tenger, Balti-tenger, Északi-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Norvég-tenger, Oroszlán-öböl, Viscayai-öböl, Appennini-félsziget, Baleár-szigetek, Balkán-félsziget, Bretagne, Brit-szigetek, Ciprus, Izland, Kréta, Málta, Ibériai-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
278
Észak-atlanti-áramlás Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Száva, Temze; Alpok, Appenninek, Balkán hegység, Balti-ősföld, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Francia-középhegység, Holland-mélyföld, Kárpátok, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusok, Pó-síkság, Riviéra, Rodope, Skandináv-hegység, Vajdaság, Vezúv; Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Koszovó, Luxemburg, Macedónia, Montenegro (Crna Gora), Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Törökország; Amszterdam, Ankara, Athén, Belgrád, Bern, Birmingham, Brüsszel, Dublin, Glasgow, Hága, Helsinki, Koppenhága, Le Havre, Lisszabon, Liverpool, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Nápoly, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Várna, Velence, Zágráb 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Témakör 1. Kelet- és Közép-Európa 2. Magyarország természeti és társadalom-földrajzi viszonyai 3. Magyarország tájai
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 15 12 10
1. KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPA Fejlesztési célok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az ismert természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok alkalmazása – egyéni és csoport-munkában – a tájak, országok jellemzésénél és elemzésénél.
Tananyag
Igény kialakítása a közös európai kultúra – különösen annak földrajzi alapjai – megismerésére és megőrzésére. A Kelet- és Közép-Európával
Továbbhaladás feltételei
Tematikus térképek elemzése a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
279
kapcsolatos főbb földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések értelmezése.
természet- és társadalomföldrajzi Kelet-Európa természet földrajzi adottságok megismeréséhez, az viszonyai. összefüggések feltárásához. Oroszország és Ukrajna jellegzetes társadalom-földrajzi vonásai, különös tekintettel az utóbbi évek változásaira.
Közép-Európa általános földrajzi képe. A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése.
A különböző típusú közép-európai tájak (alföldek, rögvidék, magashegységek) természeti adottságai és gazdasági feltételei.
Tematikus térképek és metszetek elemzése.
A matematikai kompetencia Diagramok és grafikonok elemzése, fejlesztése az adatfeldolgozások Közép-Európa tipikus tájainak – következtetések levonása. segítségével. középhegység, feltöltött alföld, medence, bányavidék, ipari körzet – bemutatása német-, cseh- és lengyelországi példákon keresztül.
Ismeri a földrajzi fekvés és helyzet hatását Keletés Közép-Európa országainak társadalmi, gazdasági életére, fejlettségére. Legyen képes a Kelet- és Közép-Európa országainak természeti és a társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adat-sorok elemzésére. Megadott szempontok alapján be tudja bemutatni a tanult országokat. Felismeri az alapvető összefüggéseket. Tudja felhasználni a tanult térképi információkat. Legyen képes bemutatni Kelet- és Közép-Európát, tipikus tájait, valamint a tananyagban szereplő országokat a megadott
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
280
Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország.
szempontok alapján. Forráselemzés a német országegyesítésről.
Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Együttműködés és Kárpátok természeti adottságai. konfliktuskezelés képességének A társadalmi-gazdasági élet fejlesztése a projektek földrajzi vonásai. szervezése során. A gazdasági fejlettség Tantárgyi projektek szervezése különbségei, azok okai. közvetett tanári irányítással az Alpok és a Kárpátok témakörben. Az alpokbeli országok földrajzi Egyszerű modellezés – a jég jellemzése: felszínformáló munkája. A környezettudatos, természetre (kiemelt ország) Ausztria, Az Alpokról készült űrfelvétel nyitott gondolkodás formálása. Szlovénia. elemzése. Az információszerzés és A kárpáti országok földrajzi -feldolgozás képességének jellemzése: fejlesztése, különös tekintettel Szlovákia, Románia. az Internetre. A digitális A környezetszennyezéssel kapcsolatos kompetencia fejlesztése. (osztrák bőrgyárak, Romániából a A konfliktuskezelés folyókon érkező szennyeződések) képességének fejlesztése információk összegyűjtése döntéshelyzetekkel, vitákkal. szakfolyóiratokból és az internetről. Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben. Szemléleti térképolvasás
A különféle tanulói nézetek megfogalmazása kifejtése vita során – a Tudja alkalmazni a környező országok Kelet- és környezetszennyezése kapcsán. Közép-Európához
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
281
önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással, különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.
Topográfiai gyakorlatok különböző méretarányú térképeken. A minimális topográfiai fogalmak ábrázolása kontúrtérképen.
2. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VISZONYAI Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok A nemzeti identitástudat A Kárpát-medence kialakulása Egyszerű természet- és fejlesztése a magyarság és és természetföldrajzi képe. társadalom-földrajzi algoritmusok Magyarország szerepének A Kárpát-medence népei. alkalmazása – egyéni és felismerésén keresztül. A magyarság a csoportmunkában – hazánk természeti Kárpát-medencében. és társadalmi viszonyainak A főbb földrajzi, környezeti Magyarország földrajzi helyzete. jellemzésénél és elemzésénél. jelenségek, folyamatok, Helye a Kárpát-medencében. Kőzetgyűjtemény készítése a hazánkban összefüggések felismerése és előforduló kőzetekből. értelmezése Magyarország Hazánk felszínének kialakulása, Tematikus térképek értelmezése, területéről. legjellemzőbb kőzetei. összefüggések feltárása. Tematikus térkép készítése megadott A digitális kompetencia Az ország természeti viszonyai információk és adatok felhasználásával. fejlesztése. (felszín, éghajlat, vízrajz, A Kárpát-medence és Magyarország A matematikai kompetencia természetes növényzet), időjárásának tanulmányozása az fejlesztése az éghajlati természeti erőforrásaink. időjárás-jelentések felhasználásával (tv, diagramok elemzésével és A népesség alakulása és annak internet). szerkesztésével. magyarázata. Éghajlati diagramok elemzése, A nemzetiségek helyzete. következtetések levonása. Az információszerzés és Modellezés terepasztalon: felszín alatti -feldolgozás képességének Településeink. vizek, folyószabályozás. fejlesztése.
kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképen.
Továbbhaladás feltételei
Tudja elemezni hazánk földrajzi fekvését, helyzetét a Kárpát-medencében és Európában. Legyen képes elemezni Magyarország földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit a megadott szempontok alapján.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
282
A gazdasági élet telepítő Információk gyűjtése a népesedési Tematikus térképek használata tényezői, általános vonásai és válság kialakulásának okairól – az ismeretszerzésben. területi különbségei, annak okai. szakirodalom és internet A digitális kompetencia felhasználásával. fejlesztése. A gazdaság szerkezetének Egyes országrészek gazdasági átalakulása. különbségeinek feltárása tematikus A környezettudatos, a térképek összehasonlító elemzésével. természetre nyitott gondolkodás Az ipar és a mezőgazdaság formálása. jellemzése, kihívásai. Információkeresés hazánk nemzetközi kapcsolatairól – adatbázisok Hazánk nemzetközi kapcsolatai. felhasználása, digitális lexikon Védett természeti, kulturális és Az Európai Unió és hazánk használata. gazdaságtörténeti értékeink kapcsolata. ismerete. Egyszerű PowerPoint megtervezése Az uniós csatlakozás tanári irányítással. Különböző típusú térképek adta lehetőségek, és azok használata az ismeretszerzésben kihasználása. A különféle tanulói nézetek és a terepen való eligazodásban. megfogalmazása, kifejtése esetelemzés, Szemléleti térképolvasás Környezetünk problémái, azok vita és egyszerű szerepjáték során, pl.: a önállóan, okfejtő térképolvasás hazai és regionális hazánk környezeti állapota témakörben. tanári irányítással, különféle kapcsolatainak bemutatása. A hírekben hallott földrajzi-környezeti méretarányú és ábrázolásmódú tartalmú információk értelmezése. térképeken. Magyarország védett természeti, Tájékozódási gyakorlatok a térkép kulturális, néprajzi, gazdaságsegítségével: történeti értékei. a földrajzi fokhálózat használatának kibővítése – az ívperc használata.
Tudja felsorolni és jellemezni hazánk környezeti értékeit. Tudjon példát hozni környezetvédelmi intézkedésekre. Legyen képes kontúrtérképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat. Tudjon jellemezni topográfiai fogalmakat. Legyen képes elemezni hazánk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit tartalmazó tematikus térképeket.
3. MAGYARORSZÁG TÁJAI Fejlesztési célok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag
Továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
283
Hazánk tájaival kapcsolatos főbb földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése és értelmezése. Tematikus térképek használata az ismeretszerzésben.
Együttműködési képesség fejlesztése. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése döntéshelyzetekkel. A nemzeti identitástudat fejlesztése a hagyományok ápolásával. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése.
A hazai nagytájak földrajzi jellemzése: természetföldrajzi, valamint társadalmi-gazdasági jellemzőik, természeti erőforrásaik. A gazdasági élet ágazatai a tájakon. A természeti és társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatai a tájakon. Jellemző életmódok.
Egyszerű természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok alkalmazása – egyéni és csoportmunkában – hazánk tájainak jellemzésénél és elemzésénél. Tematikus térképek elemzése a természet- és társadalomföldrajzi adottságok megismeréséhez, az összefüggések feltárásához. Tematikus térkép készítése megadott információk és adatok felhasználásával. Modellezés terepasztalon – pl.: hordalékkúp kialakulása. Tájleírások készítése a tájak jellegzetességeinek bemutatására.
Különböző térképi információk felhasználásával legyen képes bemutatni hazánk jellemző tájtípusainak (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit. Felismerje a természeti adottságok jelentőségét az egyes vidékek gazdasági életében.
Egy közösen választott tájunk feldolgozása projektmódszerrel A tájak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokások gyűjtése. Hazánk tájait ábrázoló irodalmi és műalkotások gyűjtése.
A tájak környezeti állapota, védelme, környezeti, idegenforgalmi értékei.
Legyen tisztában a főváros szerepével hazánk társadalmi-gazdasági életében.
Természeti, idegenforgalmi értékeinket feldolgozó tabló, tematikus térkép készítése.
A környezettudatos, a Budapest földrajza, szerepe az természetre nyitott gondolkodás ország életében. formálása. A saját régió földrajzi jellemzői. Természet- és társadalomföldrajzi algoritmusok alkalmazása a saját régió
Legyen képes
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
284
Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás Munkaerő-piaci alapismeretek. önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással, különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.
jellemzésénél. Tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás.
kontúrtérképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat. Tudjon leolvasni tematikus térképet.
Tájékozódási gyakorlatok a térkép segítségével: felismerés, keresés, egyszerű helymeghatározás különböző méretarányú térképeken. Topográfiai gyakorlatok kontúrtérképen. A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOPOGRÁFIAI FOGALMAK (A minimális topográfiai követelményeket dőlt betűvel jelöltük.) Közép- és Kelet-Európa Don, Dnyeper, Duna-delta, Elba, Garam, Inn, Moldva (Vltava), Morva, Nyitra, Odera, Rajna, Rajna-Majna-Duna vízi út, Száva, Vág, Visztula; Alpok, Bécsi-medence, Burgenland, Csallóköz, Cseh-medence, Donyec-medence, Déli-Kárpátok, Erdély, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Fekete-erdő, Gerlachfalvi-csúcs, Germán-alföld, Hargita, Kaszpi-mélyföld, Kárpátalja, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Morva-medence, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Rajnai-palahegység, Román-alföld, Ruhr-vidék, Sváb-bajor-medence, Székelyföld, Szilézia, Szudéták, Vajdaság, Vereckei-hágó; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna; Arad, Bécs, Berlin, Beregszász, Bern, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanza, Drezda, Eszék, Frankfurt, Gdaňsk, Genf, Graz, Hamburg, Kassa, Katowice, Kijev, Kolozsvár, Krakkó, Lipcse, Linz, Ljubljana, Marosvásárhely, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, München, Nagyvárad, Novoszibirszk, Odessza, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Salzburg, Steyer, Stuttgart, Székelyudvarhely, Szentpétervár, Temesvár, Ungvár, Varsó, Volgográd, Zsolna. Magyarország Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Csepel-sziget, Mohácsi-sziget, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
285
Bükk-fennsík, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység (Dunántúli-középhegyvidék), Dunazug-hegység, Északi-középhegység, (Észak-magyarországi-középhegység), Gerecse Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő, Jászság, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szekszárdi-dombság, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj - Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Budapesti agglomeráció, Ajka, Algyő, Baja, Balatonfüred, Békéscsaba, Biharkeresztes, Budapest, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Galyatető, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Letenye, Miskolc, Mo-hács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Rábafüzes, Rajka, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg; Nemzeti parkok: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, KörösMaros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park. Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, KözépMagyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió. SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenőrzés és az értékelés legyen a földrajztanítás folyamatának szerves része, fogja át a tanuló valamennyi tanórai és – a tantárggyal kapcsolatos – tanórán kívüli tevékenységét. Mind az ellenőrzés, mind pedig az értékelés módszertanilag legyen változatos. Az ellenőrzést mindig kövesse a konkrét teljesítmény, a topográfiai tájékozottság és a tantárgyhoz való viszony körültekintő és változatos, kvalitatív értékelése. Az ellenőrzés módjai: - folyamatos megfigyeléssel (milyen a tanulók érdeklődése, aktivitása, figyelme, ismeretszerző képessége, ismeretalkalmazása, hogyan vesznek részt a csoportmunkában, a projektfolyamatban stb.); Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
286
- szóbeli feleltetéssel (mely elsőbbséget élvez) – törekedni kell arra, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat, megfigyeléseik lényegét összefüggően el tudják mondani; - írásbeli ellenőrzéssel, azaz feladatlapokkal, mérőlapokkal, vázlatrajzok készíttetésével és a topográfiai tájékozottság mérésével; - az ajánlott tevékenységformák között megjelölt gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselőadás, sajtófigyelés) végzésével. Az értékelés szempontjai: - az alapvető ismeretelemek elsajátításának mértéke, - a legfontosabb földrajzi kompetenciák birtoklásának szintje: a) a földrajzi térben való tájékozódás képessége, b) a földrajzi tartalmú információszerzés, c) az információk feldolgozásának, értelmezésének képessége. Törekedjünk a sokoldalú, differenciált osztályozásra (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, órai munka stb.).
ÉNEK-ZENE Alapozó és fejlesztő szakasz 5–8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK Az iskolai ének-zenei nevelés célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. Az ének-zene tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése . Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett zenei készségek, képességek, ismeretek, az aktív zenélési módok összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emelése. Az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is. Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
287
ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti, azon belül a zenei elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Iskolánk jellegéből adódóan feladatunk a német anyanyelvű országok, a magyarországi –Sopron környéki- németek (Ungarndeutsche) népzenéjének megismertetése, megszerettetése, a nemzetiségi hagyományőrzés kialakítása és formálása FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Zenei alkotóképesség Interpretáció A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. Az éneklés egyéni erőltetése helyett sok közösen megélt pozitív élményről és tudatosan ehhez illeszkedő zenei anyagról kell gondoskodni. Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a múlt és a jelen, a magyar és az európai, illetve a világkultúrával való belső találkozásra, a kommunikációra nevel. Ezt erősíti meg sajátos jelrendszer, a zenei olvasás-írás tudománya. Az éneklési tevékenység kiegészül a tánc vagy éppen a hangszerjáték élményével is. Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására, mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására, továbbfejlesztésére irányul. Fontos feladat az oldottabb metrikájú parlando, a szabadabb rubato és a feszes giusto lüktetéssel történő éneklés képességének kialakítása. Fejleszteni kell az ismeretszerzési, előadói képességet a magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, -Sopron környéki németek Ungarndeutshe -, a szomszéd és más népek dalainak megismerésével, a műdalok éneklésével. Továbbá a dalok és a szöveg kapcsolatára épülő előadói képességet, a népdaléneklés mozgással történő összekapcsolásával (a néptánc alapelemeivel). A dalok zeneileg igényes megszólaltatása nyújtson élményt a tanulóknak. A többszólamúság készségének fejlesztése céljából ösztönözni kell a könnyű gyermekkari művek csoportos éneklését akár emlékezetből is. A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklés a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallást, a hangközök tiszta intonálását, a tonalitás iránti érzéket erősíti. A zenei karakterek megéreztetéséhez, esztétikai minőségű megszólalásához is biztosabb út vezet a csoportos muzsikálás felől. Fontos azonban, hogy az egyén a tőle telhető igényességgel és aktivitással részt vegyen ebben a tevékenységben. A hangmagasság, a tempó, a dinamika önálló megválasztásával az önálló tevékenységre késztetés mellett az egyéni éneklés az önálló megszólalás természetes velejárójaként az önkontroll, az önreflexió lehetőségének biztosítását, valamint a kifejezni kívánt érzelmi tartalommal való belső találkozás élményét, ezzel pedig a saját belső világ felfedezésének lehetőségét biztosítja a tanulók Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
288
számára. Arra kell törekedni, hogy a kiválasztott dalanyag és maga a tevékenység is énkép- és önismeretfejlesztő hatású legyen, szem előtt tartva ennek célként való megjelenését. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek összefüggések belsővé válását mutatja be. Ez képviseli a zenei, művészi tevékenységben az alkotás mozzanatát.A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. Mindez segíti az életre szóló tanulást is. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás az önbizalmat erősíti, elősegíti a problémamegoldó gondolkodáshoz (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. A saját és mások rögtönzéseinek megítélése zenei eszközökkel járul hozzá a kritikai gondolkodás fejlődéséhez. Az önálló véleményalkotás, az annak alapjául szolgáló tényfeltáró, megismerő, összehasonlító, objektív értékelő, önálló érvelőképesség, a saját vélemény megformálása, a közösség nyilvánossága előtt való felvállalás nemcsak zenei, hanem az élethosszig tartó tanulás zenei téren túl is érvényesítendő gyakorlatához is az egyik legfontosabb képesség. 2. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás A személyiség belső harmóniájának kialakításához nagyban hozzájárul az értelmi és érzelmi erőket mozgósító zenehallgatás. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, amely lehetővé teszi a zenei folyamatok befogadását, megfigyelését, formai, tartalmi összefüggéseiknek észrevételét, valamint a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Mindez jól kiegészíti az éneklési készség formálását is. A közös zenehallgatás a már meglévő ismeretek alkalmazásával és felhasználásával az ismeretlen zene tudatos megfigyelése felé irányuljon. A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél, amely egyrészt önálló munkára alapozva, másrészt kisebb műhelymunkát igénylő elemzésekkel érhető el. A zeneértő- és érző képesség fejlesztéséhez tartozik a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, illetve megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök, a tempó, a dinamika, a tonalitás, a karakter, a hangszerelés, az átélési és értelmezési képességek fejlesztése is. Szükséges a hangszínhallás fejlesztése a meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hallási felismerésére. A zenehallgatás a más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetésére, bemutatására (pl. irodalom, társművészetek stb.), az önálló ismeretszerző képesség fejlesztésére (felkészülés kiselőadásra könyvtárhasználattal, internet segítségével) is lehetőséget biztosít. Lehetőséget kell adni a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
289
nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre, valamint a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként a diákok eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja. A zenei műveleti képességek alapja a hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismeretének, a belső hallás képességének fejlesztése segíti elő. Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, zenei élményszerzéshez eszközként szüksége van a tanulóknak. Rendkívül fontos, hogy mindezen tevékenységek is mindenkor az énekelt vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük pedig abból történjen. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek elsajátítása és azok tudatosítása. A tanulók legyenek képesek a korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM), internet felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására segítséggel, irányítással, esetleg önállóan. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere - énekkar, zenekar, néptáncegyüttes - fejleszti az előadói készséget és bővíti az önkifejezés eszköztárát. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkari közreműködés, hangverseny-látogatás stb.) való bekapcsolódást. Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rálátás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját műveltségterületen belüli megújulás a “Művészetek” többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatásban történjen. Ez szavatolja, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe. 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
290
Témakör
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 18 4 10 5
Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁCIÓ Témakör Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Szózat. Régi magyar dallamok. Középkori gregorián, reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái. Többszólamú szemelvények.
Fejlesztési célok
Tananyag
Pontos szövegejtés és ritmus. Magyar népdalok (régi és új stílusú). Más népek dalai. Szép, kifejező, prozódiailag Sopron környéki német helyesen értelmezett előadás, nemzetiségi népdalok önálló szöveges éneklés Ünnepkörök emlékezetből. Intonációs dalai német nyelven is biztonságra való törekvés. Műzenei alkotások Gregorián ének. stílusjegyek szerinti azonosítása. Reneszánsz és barokk
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 11 4
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hallás utáni népdaltanulás. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban csoportosan és egyénileg. Népdalok elemzése stílusrétegeződés szerint. Műzenei alkotások stílusjegyeinek megfigyelése, jellegzetességek kiemelése. Gregorián énekek,
3
A továbbhaladás feltételei Népdalok éneklése csoportosan, emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban.
Műzenei alkotások témáinak (reneszánsz, barokk) megszólaltatása tanári
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
291
zeneművek témái.
Egyszerű szemelvényei. Szózat.
reneszánsz, barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése csoportosan, kis csoportban, egyénileg. többszólamúság Többszólamú szemelvények: quodlibetek, kánonok, biciniumok megszólaltatása csoportosan, kis csoportban, duettben, tercettben.
segítséggel.
Szózat önálló éneklése.
IMPROVIZÁCIÓ Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszám
Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával. Dalalkotás az új stílusú népdalok mintájára. Fejlesztési célok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Rögtönzés: ismert ritmikai, Ritmus és dallamminták. Rögtönzött dallam és dallam-, tempó-, dinamikai és ritmusalkotás a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai formai elemek felhasználásával. szerint. Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz. Dalalkotás új stílusú népdal Eltérő szerkezetű és szótagszámú Új stílusú népdalok szerkesztése mintájára. új stílusú magyar népdalok. (megadott kezdősorral, megadott formákkal, adott és kitalált Magyar népköltések. szöveggel).
3 1 A továbbhaladás feltételei Ritmus improvizálása a tanult ritmusképletekkel (ritmikai kérdés-válasz alkotása). Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz. Új stílusú népdalok szerkesztése megadott kezdősorral.
MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
292
ZENEHALLGATÁS Témakör Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene). Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a barokk stílusjegyei. Reneszánsz és barokk zenei szemelvények. A barokk zenekar hangszerei, hangszercsoportjai. Fejlesztési célok
Tananyag
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 2 6
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Népszokások kalendárium Népdalfeldolgozások, Népszokások zenei és tartalmi népszokások zenéje. jellegzetességeinek megfigyelése. szerinti ismerete. Népdalfeldolgozások éneklése csoportosan, kisebb csoportban, párokban. Zenetörténeti korok: a Zenetörténeti korok: a reneszánsz Gregorián dallamok felismerése reneszánsz és a barokk és a barokk zenei szemelvények. stílusjegyeik szerint hangzás alapján. stílusjegyek, (szillabikus, melizmatikus jellegzetességeinek, felismerése. előadásmód megismerése). Reneszánsz és barokk zenei szemelvények meghallgatása, a stílusjegyek megfigyelése, azonosítása. Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A meghallgatott szemelvények megnevezése, műfajaik meghatározása, csoportosítása (énekes: motetta, korál, oratórium;
2 A továbbhaladás feltételei Népdalfeldolgozások éneklése csoportosan.
Zenetörténeti korok ismerete: a reneszánsz és a barokk általános stílusjegyek és a legjellemzőbb műfajok, felsorolása. Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek (korszakonként 2-3) felismerése, megnevezése részleteik alapján. Zenei formák,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
293
Együttesek: barokk zenekar. Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, trombita. Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet: O. Lassus, G. P. da Palestrina; A. Vivaldi, J. S. Bach, G. F. Händel.
hangszeres: szvit, concerto). Zenei formák, szerkesztésmódok, meghallgatott zenemű részletek felismerése (rondó, menüett, fúga; solo-tutti). A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak felismerése, megnevezése. Zeneszerzők életútjának, munkásságának megismertetése. Rövid kortörténet, egyéni felkészülés, csoportmunka, könyvtári kutatómunka, internet felhasználásával.
szerkesztésmódok, felsorolása a tanult korszakokban. A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak felismerése, megnevezése.
Hangszerfelismerés hallás után. A barokk zenekar hangszereinek képi megjelenítése, zenei szemelvények a hangzás bemutatására.
ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör Ritmikai fogalmak. Dallami ismeretek. Hangnevek: ABC-s hangnevek G-kulcsban. Hangközök. Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: dúr-moll tonalitás. Előadási jelek.
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 1 2 1 1
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
294
Fejlesztési célok
Tananyag
Ritmikai fogalmak bővítése, ritmusok felismerése.
Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus.
Dallami elemek azonosítása. ABC-s hangnevek ismerete G-kulcsban. Tiszta hangközök felismerése kottakép alapján. A hétfokú hangsorok megbízható intonálása.
Felső ré’, mi’hangok. Dallamfordulatok, zenei példák az egész- és a félhang, a tiszta hangközök: (1, 4, 5, 8.) tanítására. Hétfokúság. A dúr-moll tonalitás (maggiore – minore dallamok, zenei szemelvények).
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az alkalmazkodó ritmus felismerése és reprodukálása a népdalokban. A tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus olvasása, írása, felismerése kottaképben és hallás után. Új ritmusértékek szüneteinek olvasása-írása. Dallami ismeretek bővítése, gyakorlása. ABC-s hangnevek olvasása-írása G-kulcsban. Egész- és félhangtávolság; a tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése, felismerése kottaképről. Hétfokú dallamok gyűjtése az eddig megismert dalokból. A dúr-moll tonalitás különbözőségének érzékeltetése. Tempó és dinamikai jelek alkalmazása a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva.
Előadási jelek alkalmazása a Népszokások zenéje ( magyar, tanult dalok előadásakor, és német nemzetiségi) Előadási azonosításuk, meghatározásuk jelek és meghatározásaik. a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva. 6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Témakör
A továbbhaladás feltételei Új dallami és ritmuselemek olvasása-írása tanári segédlettel.
Az ABC-s hangok megnevezése és leírása G-kulcsban (C’–C”).
Dinamikai és tempójelek felismerése, meghatározása.
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 15 3
Interpretáció Improvizáció
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
295
Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret
15 4
ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁCIÓ Témakör Népdalok, népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. Történeti énekek. Ünnepek dalai. Klasszikus műdalok. Többszólamú szemelvények (kánonok, bicíniumok, karművek). Fejlesztési célok Pontos szövegejtés és ritmus.
Tananyag Újabb magyar népdalok. Népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai. Sopron és környékének német nemzetiségi dalai
Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből.
Más népek dalai. Ünnepek dalai. Történeti énekek: históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok.
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 7 3 3 2
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hallás utáni népdaltanulás. Újabb magyar népdalok, népszokások dalainak előadása, a népszokások ismerete. Szerepjátszás, dramatizálás a népszokások dalainak felhasználásával. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalainak éneklése tanári hangadás után önállóan. Földrajzi azonosítás, tájolás. A tartalomhoz kapcsolódó kifejező éneklés gyakorlása. Ünnepek dalainak hangulatához illeszkedő előadásmód, éneklés csoportosan, osztályszinten.
A továbbhaladás feltételei Az énekes tananyag új rétegeiből választott legalább 10 szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. A népdalok szerkezetének, stílusrétegeződésének ismerete. Előadásmódok, dinamikai jelzések, karakterek alkalmazása a művek megszólaltatása során.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
296
Intonációs törekvés.
biztonságra
való Klasszikus műdalok.
A dalok hangulatának megfelelő előadásmód gyakorlása. A dalok történelmi eseményekhez fűződő kapcsolatának keresése egyéni, illetve csoportmunkában. Zeneműrészletek témáinak éneklése szolmizálva.
Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények).
Többszólamú Többszólamú szemelvények: szemelvények: könnyű kórusművek a már tanult quodlibetek, kánonok, zenetörténeti korokból és A 6/8-os ütem lüktetésrendjének biciniumok népdalfeldolgozások. gyakorlása. megszólaltatása csoportosan, kis Klasszikus kánonok csoportos éneklése. csoportban, duettben, tercettben. IMPROVIZÁCIÓ Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszám
Rögtönzés az ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával. Improvizált mozgások. Fejlesztési célok Dallamalkotás gazdagítása.
Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás Fejlesztése.
Tananyag Énekes és zenehallgatási anyag részletei.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás.
2 1 A továbbhaladás feltételei
Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás. Ritmusvariációk rögtönzése. Dallammotívumok, ritmussorok, Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os Rögtönzött dallam- és olvasógyakorlatok, hangszeres és 6/8-os ütemformákban. ritmusalkotás a kötött és a darabok kottaképe. Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás kötetlen improvizáció
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
297
a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint. Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz. Zenében megfigyelt dallamok, formák, jelenségek kifejezése mozgással. Mozgásos improvizáció a giusto népdalokra.
Könnyebb osztinató ritmus rögtönzése. Improvizált zenére történő mozgások finomítása.
Zenehallgatási anyag az improvizált mozgásokhoz.
MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör Népzenei és népzenei ihletésű művek a szülőföld és más földrész népzenéjéből. Szemelvények a 16-18. század magyar történelmi zenéjéből. Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus. Fejlesztési célok Népzenei és népzenei ihletésű művek jellegzetességeinek meghatározása.
A 16-18. század magyar
Kifejező mozgások alkalmazása zenére.
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 4 5 6
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Népzenei és népzenei ihletésű művek (a szülőföld és más földrész népzenéjéből).Sopron és környékének német nemzetiségi népzenei felvételei Szemelvények a 16-18. század
szabályai szerint.
A továbbhaladás feltételei
Népzenei felvételek hallgatása, előadó, stílus megfigyelése, elemzése.
Többször meghallgatott népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése jellegzetes részletek alapján.
Szemelvények megszólaltatása
Szemelvények megszólaltatása
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
298
történelmi zenék jellegzetességeinek (hangszer, stílus) felismerése.
magyar történelmi zenéjéből.
A bécsi klasszicizmus stílusjegyeinek, műfajainak, formáinak, együtteseinek felismerése.
Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus.
csoportosan, egyénileg, csoportosan, egyénileg. lehetőség szerint hangszerkísérettel. Lant hangszínének megfigyelése, felismerése. A lantra írt művek jellegzetességeinek megfigyelése. A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése.
Zeneszerzők: J. Haydn W. A. Mozart, L. van Beethoven. Zenei műfajok: vokális: dal, oratórium, opera; hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád/ divertimento. Zenei formák, szerkezetek: triós forma, szonátaforma, menüett/ scherzo, rondó. Együttesek: szimfonikus zenekar, vonósnégyes, trió.
A zenei korszakhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák és szerkezetek felismerésének gyakorlása. Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése. Önálló véleményalkotás a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával. A dúr-moll színezet különbségének megfigyelése. Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokból, dallamokból. Az éneklés során a zenei előadásmódra vonatkozó kifejezések felismerése és
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
299
alkalmazása. ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör Ritmikai ismeretek. Dallami ismeretek. Zeneelméleti ismeretek. Fejlesztési célok Ritmusértékek, ritmusnevek felismerése, jelölése.
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 1 1 2 Tananyag
Ritmika: felütés, csonka ütem, triola.
Módosított hangok felismerése. Új dallami elemek: ABC-s hangok a kis- és egyvonalas Előjegyzések alkalmazása. oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok (#, b).
Hangközök, hangsorok felismerése. Dúr-moll tonalitás kottakép és hallás utáni felismerése.
Hangközök: k2, n2, k3, n3. Hangsorok: dúr és moll. Tonalitás: dúr-moll hangnemek 1#-től 1b-ig. Forma: periódus.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokban, dallamokban. A felütés és a csonka ütem összefüggésének megfigyelése. Tájékozódás 1#-es és 1b-s hangnemekben. Módosított hangok ABC-s megnevezése. Előjegyzések, módosító jelek alkalmazása. Módosított hangok szolmizálása. A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe, éneklése szolmizálva.
A továbbhaladás feltételei
Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-1b előjegyzési körig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján 1#-1b-ig. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján. A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe.
Periódus keresése ismert dalokból, dallamokból, zeneműrészletekből
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
300
Előtag-utótag jelölése.
7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Témakör Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 16 4 12 5
ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁCIÓ Témakör Népdalok, népdalfeldolgozások. Más földrészek dalai. Verbunkos zene. Ünnepkörök dalai. Romantikus zene.
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 7 2 2 5
Fejlesztési célok Pontos szövegejtés és ritmus. Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből.
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hallás utáni népdaltanulás. Magyar népdalok éneklése szöveggel, emlékezetből. Népdalok elemzése szempontsor alapján. Oldottabb és kötött lüktetésű népdalok éneklése. Más földrészek dalainak éneklése, a zenei
Magyar népdalok. Népdalok Kodály Zoltán daljátékaiból. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb népdalai. Sopron és környékének német
A továbbhaladás feltételei Régi és új stílusú népdalok önálló elemzése: szerkezet, dallamvonal, hangnem.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
301
Verbunkos zene felismerése stílusjegyei alapján.
A romantika stílusjegyeinek meghatározása az énekelt dalanyagból elvonatkoztatva.
nemzetiségi dalai Más földrészek dalai. A verbunkos zene szemelvényei.
jellegzetességek megfigyelése. Összevetés a magyar népzenei anyaggal. Kodály Zoltán daljátékaiban szereplő népdalok előadása, a feldolgozások megfigyelése. A verbunkos zene jellegzetességeinek megfigyelése (ritmus, sorzárlat, tempó).
Ünnepek zenéje-német nyelven is
Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok hangulatnak megfelelő éneklése.
Romantikus dalok, zeneművek, műfajok.
Romantikus dalok és zeneművek könnyebben elénekelhető témáinak megszólaltatása énekelve, esetleg hangszeren. Az érzelem, tartalom kifejezés zenei eszközeinek összegyűjtése. Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kötődő fogalmak ismétlése, gyakorlása. Többszólamú kórusművek éneklése, bemutatása kamara előadásban is.
A nemzeti romantika megjelenése Európában.
A 19. század európai zeneművészetének alkotásai.
Előadási és dinamikai jelek ismerete. Tempójelzések meghatározása (andante, allegro, vivace). Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok éneklése csoportosan. Romantikus stílusjegyek szóbeli megfogalmazása. Romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.
IMPROVIZÁCIÓ Témakör Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok. Tanult dalok, ritmusok olvasógyakorlatok. Zenei élmény kifejezése mozgással.
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 2 1 1
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
302
Fejlesztési célok
Improvizációs lehetőségek gazdagítása.
Zenei élmény kialakítása.
Tananyag Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok. Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok. Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok, (ritmikai, dallami, formai elemeik). Olvasógyakorlatok. Kérdés és felelet elvű dallamok. Romantikus zenei szemelvények, cselekményes zenék a mozgás-improvizációhoz.
MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör Népdalfeldolgozások. Ünnepek zenéje. A nemzeti romantika Európában. A 19. század európai zeneművészetének alkotásai. Fejlesztési célok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése. Ritmusvariációk rögtönzése 6/8-os ütemformákban Dallamalkotás adott témára: nyitás, zárás. Periódus rögtönzése. Zenei élmény kifejezése mozgással, tánccal.
A továbbhaladás feltételei
Dallamalkotás a népdalok megtanult dallami és formai törvényszerűségei alapján.
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 2 1 7 2
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
A továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
303
Saját énkép erősítése a feldolgozott népzenei anyagok erkölcsi tartalmának felismerése által.
A romantika műfajainak azonosítása a stílusjegyek ismeretében.
Hangszeres és vokális népdalfeldolgozások.
Énekes és hangszeres népdal-feldolgozások felismerése, a bennük feldolgozásra került népdalok megnevezése. Ünnepek zenéje. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dallamok, zeneművek hallgatása. Karácsonyi műsor zenei anyagának összeállításához gyűjtőmunka. Ünnepi műsor zenei anyagának összeállítása március 15-re. Népies műdalok. Népies műdalok jellegzetességeinek A 19. sz. magyar zenéje. összegyűjtése (megfigyelési szempontok Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel szerint). Ferenc. Többször meghallgatott romantikus Műfajok: rapszódia, zeneművek felismerése témáik alapján. programzene, szimfonikus Hangfajták, hangszerek, újonnan költemény, romantikus dal. megismert zenei műfajok felismerése, A 19. század európai megnevezése hangzás alapján. zeneművészetének alkotásai. Kiselőadás összeállítása Zeneszerzők: a nemzeti opera keletkezéséről, F. Schubert, jellegzetességeiről. R. Schumann, Jelentős zeneszerzők, előadóművészek F. Chopin, életrajzi történeteinek megismerése, J. Brahms, feldolgozása önállóan vagy tanári segítA. Dvořak, séggel. B. Smetana, Összefüggések keresése a zenei korok és P.I. Csajkovszkij, a történelmi események között. M. Muszorgszkij, A romantikus zene stílusjegyeinek és G. Verdi, műfajainak megismerése az európai
Liszt Ferenc és Erkel Ferenc zeneszerzői életútjának vázlatos ismertetése, és főbb műveinek felsorolása. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. A 19. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
304
R. Wagner.
zeneszerzők alkotásaiból.
ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör Tájékozódás, elemzés a kottában. Hangközök, hangsorok, dinamikai jelek.
Fejlesztési célok Tájékozódás az egyszerűbb vokális és hangszeres együttesek partitúráiban.
Előadási és dinamikai jelek felismerése, alkalmazása.
Hangközök, hangsorok felismerése kottaképről.
Témakör feldolgozására javasolt óraszám 3 2
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az énekelt és meghallgatott Az énekelt és meghallgatott zenei zenei szemelvények ritmikai, szemelvények ritmikai, melodikai, melodikai, szerkezeti stb. szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó anyagához kapcsolódó tartalmak. tartalmak megismerése, alkalmazása. Előadási és dinamikai jelek értelmezése. A szext és szeptim hangközök A zenehallgatáshoz illeszkedő felismerése kottaképről. 2#-es 2b-s partitúra részletek. hangnemekben való tájékozódás. Tájékozódás a kottában, partitúrában: zeneművek (témák, szólamok) követése Előadási és dinamikai jelek. kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2#- 2b-ig. Ismert A szext és szeptim hangközök. dallamok írása (betűkottával és/vagy ABC-s nevekkel) emlékezetből a tanult hangnemekben. Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló Dúr és moll hangnemek 2#megoldása. Dalok, zeneművek témáinak 2b-ig. éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben 2#-2b-ig.
A továbbhaladás feltételei
Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából.
Dúr-moll hangnemek azonosítása kottaképről 2#- 2b-ig.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
305
8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Témakör
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám 16 4 14 3
Interpretáció. Improvizáció. Zenehallgatás. Zenei hallás és kottaismeret. ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁCIÓ
Témakör Népdalok, más földrészek dalai, egyházi énekek. Többszólamú szemelvények (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos művei). Énekelhető szemelvények a 19. század vége és a 20. század zeneirodalmából. Fejlesztési célok
Tananyag
Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés. Intonációs biztonságra való törekvés. Régies-népies szavak jelentésének megismerése.
Magyar és német nemzetiségi népdalok a tanult stílusrétegből válogatva. Más földrészek újabb dalai. Egyházi énekek.
Énekes közreműködés Bartók Béla, Kodály Zoltán és csoportos zenei előadásban. Bárdos Lajos műveinek énekes szemelvényei.
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám 10 3 3
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Népdalok, más földrészek dalai, egyházi énekek éneklése önállóan, emlékezetből, csoportosan, kiscsoportban és egyénileg. Népzenei anyag fogalmainak összefoglalása, ismétlése. Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos műveinek, énekes szemelvényeinek
A továbbhaladás feltételei Népdaltípusok, népzenei anyag fogalmi meghatározása (parlando, rubato, tempo giusto ismerete).
Tud könnyű, kétszólamú műveket énekelni csoportosan.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
306
Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése tanári vezénylés Többszólamú szemelvények. alapján a népdalfeldolgozások, a könnyű kórusművek, a műzenei szemelvények éneklésekor.
megszólaltatása. Duett, tercett, kisegyüttes, csoportos formában. Hangszeres szemelvények megszólaltatása. Osztály által összeállított énekes műsor előadása egy választott témakörben (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás). A hangszert tanuló diákok bevonása a közös muzsikálásba.
Esztétikai élményszerzés biztosítása az énekelt dalanyaghoz kapcsolódóan.
A zenei könyvtár, internet használata: a tanult dalok, zeneművek földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése (team-munka).
A századforduló és a 20. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei.
A zenei emlékezet erősítése. IMPROVIZÁCIÓ
Témakör Rögtönzés tanult dalok, ritmusok olvasógyakorlatok felhasználásával. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése. Zenei élmény kifejezése mozgással. Fejlesztési célok Improvizációs lehetőségek gazdagítása.
Tananyag
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám 2 1 1
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szekvencia készítése adott alapmotívumra. Háromtagú szekvencia készítése adott hangközzel. Könnyebb
Szekvenciát tartalmazó zenei szemelvények (népzenei – műzenei).
A továbbhaladás feltételei
Tud ritmust improvizálni
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
307
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése megoldáskereséssel.
Szerkesztés: kupolás és visszatérő szerkezetű dallamok.
Az ismeretek alkotó alkalmazásához szükséges képességek fejlesztése. Zenei élmény verbális kifejezése. Kifejező mozgások alkalmazása zenére.
Zenei élmény kifejezése mozgással.
osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz. Tanult dalok, ritmusok olvasógyakorlatok variálása (ritmus, dallam, tempó). Kitalált dallam éneklése, kitalált ritmus rögtönzése. Ritmus improvizálása megadott, tanult ritmusképletekkel. Dallamalkotás a népdalokban megismert dallami- és formai törvényszerűségek szerint. Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése. Zenei tartalmak, formák, hangulatok kifejezése mozgással, tánccal, ritmushangoztatással.
MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör A magyar és európai zeneművészet századainak rendszerező ismétlése. A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet alkotásai (irodalom, képzőművészet, tánc, dráma).
megadott, tanult ritmusképletekkel.
Képes rögtönzött dallam- és ritmusalkotásra a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint. Képes dallamalkotásra a népdalokban megismert dallamiés formai törvényszerűségek szerint.
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám 5 6
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
308
A zene szórakoztató funkciói a különféle zenetörténeti korokban. Fejlesztési célok
Tananyag
A zenetörténeti korok általános Rendszerező ismétlés: a magyar jellemzőinek, stílusjegyeinek és az európai zeneművészet ismerete. századai. Bartók Béla, Kodály Zoltán életútja. A zenei műfajok áttekintésével a zenetörténeti korszakok közötti összefüggések megfigyelése.
A zenei műfajok, stiláris elemek korszakok szerint. A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai. Társművészetek és a zene Kortársművészeti alkotások. Szerzők: közötti kapcsolat felismerése. I. Gershwin, C. Debussy, Önálló rendszerező M. Ravel, tevékenység kialakítása: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, A. Honegger, Sz. Prokofjev, képanyaggyűjtés; videó, CD, internet, egyéb oktatóanyagok B. Britten, és multimédiás anyagok önálló I. Sztravinszkij, K. Pendereczki felhasználása. Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus. Új kifejezési, megjelenési
3 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Rendszerező ismétlés, összegzés zenetörténeti korszakonként (a magyar és az európai zeneművészet századainak áttekintése, a műfaji jellemzők összegzése a zenei szemelvények segítségével).
A továbbhaladás feltételei Stílusismeret a 19. és a 20. századi zeneművek hallgatása során.
Bartók Béla és Kodály Zoltán énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján
Képes Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneszerzői életútjának vázlatos ismertetéséra, és főbb műveinek felsorolására.
Atonalitás, poliritmia követése kottából.
A zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák, kapcsolódások felismerése, felsorolása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
309
formák: elektronikus zene, filmzene; rockopera. A dzsessz és a könnyűzene műfajai.
A dzsessz műfaji jellegzetességeinek kapcsolása a műzenei témákhoz a szvittől a rock and rollig.
Beatles együttes, E. Presley, L. Webber. A zene szórakoztató funkciói: táncok a különféle zenetörténeti korokban. A mai könnyűzene, populáris zene (aktualitások). ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör Gyakorlás, rendszerezés, összegzés. Atonalitás, poliritmia. Fejlesztési célok Eddig megismert, zenei hallásképzéshez kapcsolódó ismeretek erősítése. A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek alkalmazása a csoportos és egyéni éneklés
Ismer dzsessz műfajokat és előadók at, képes-néhány felsorolásáraa.
Tájékozódás a szórakoztató zene megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése).
Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 2 1
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismétlés, rendszerezés, megerősítés. Dallami, ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok, előadási és dinamikai jelek alkalmazása. Könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása. A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek alkalmazása egyéni és csoportos éneklés
A tanult dallami, ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok, előadási és dinamikai jelek. Válogatás a tanult énekes és hangszeres szemelvények
A továbbhaladás feltételei Képes az elsajátított alapvető zenei paraméterek (dallami-ritmikai – formaalkotó elemek) alkalmazására.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
310
során. Atonalitás, poliritmika megfigyelése kottakép, illetve hallásélményhez kötve.
anyagából. Atonalitás, poliritmia szemléltetésének zenei példái.
során. Atonalitás, poliritmia követése kottából.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Fontos feladat a folyamatértékelés, amely a fokozatos fejlődést az egyes részek utáni állapot rögzítését, a képesség, készségfejlesztés terén elért szintet rögzíti, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató, előrejelző funkciójú mérése is javasolt. Funkciója szerint a formáló (segítő) értékelés és a diagnosztikus értékelés kap hangsúlyos szerepet. Az értékelésben a pedagógus értékelése mellett fontos az önértékelés, társértékelés, a csoportos számonkérés esetében pedig a csoport értékelése. Az értékelés formái: pl.: megfigyelés, mely irányulhat a tevékenység, produkció minőségére; írásbeli tesztek, feladatok értékelése; szóbeli válaszok, feleletek értékelése; a minősítés szöveges vagy kategorizáló (osztályzat). Elsődleges cél a pozitív megerősítés, a pozitív elemek kiemelése. Kapjon megfelelő hangsúlyt a készség-, képességfejlődéshez szükséges értékelési módszerek, eljárások, a hiányosságok feltárását összegző értékelési tevékenység is! Fontos célkitűzés az ellenőrzés, értékelés során a különböző tevékenységi formák, feladatok, egyéni és közös tevékenységek során a részvétel minősége is.
RAJZ Alapozó és fejlesztő szakasz 5–8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Az alapozó szakaszban fontos céllá válik a korábbi, közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek rendszerezése, tudatosítása. A belső képekre épülő rajzi tevékenységet fokozatosan felváltja a látvány megfigyelésén alapuló, komolyabb koncentrációt igénylő rajzolás, festés. Fontos ugyanakkor a játékosság, az örömteli tevékeny, alkotó légkör fenntartása. A tanulás hatékonyságát fokozza, ha a tanulás más tantárgyi ismeretekhez, fejlesztési feladatokhoz is kapcsolódik, ezért közös projektfeladatokat is ki lehet dolgozni. A motiválás erősítését, fenntartását szolgálja, ha a feladatok a jelenhez kapcsolódnak, a mai élet (a tanulók életének) problematikáit dolgozzák fel Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
311
vizuális eszközökkel. Kiemelten kell foglalkozni a mai vizuális környezettel, hiszen a tanulók ezzel szembesülnek nap mint nap, ezt kell, hogy értsék, használják, alakítsák. Ebben a szakaszban már nem csupán alkalomszerűen találkoznak az órákon műalkotásokkal. Elkezdik a kronologikus művészettörténet tanulását. A tanítás sikere azon múlik, hogy megértik-e, mi köze van pl. az egyiptomi művészetnek mai életükhöz. Teret kell adni annak, hogy a más helyekről (pl. médiából) származó ismereteiket itt kamatoztathassák, hogy az órákon ne csupán passzív befogadóként üljenek. A tantárgy lényege – az „alkotva tanulás” – a művészettörténet tanulására is érvényes: sokkal inkább megértik, megőrzik azokat az ismereteket, amelyekhez „felfedezőként” jutnak el. A mai vizuális kultúra jelenségeinek megértését is segítheti, ha a régi korok műalkotásait mai művekkel hasonlítják össze, ha a tanár rávezető kérdéseivel segít a tanulóknak felfedezni azok rokon, ill. eltérő vonásait és megérteni a különbségek okait. Az önálló vagy csoportos tananyag-feldolgozás, bizonyos ismeretek vizuális megjelenítése pedig nagymértékben segítheti a más tantárgyak tanulása során is kulcsfontosságú önálló tanulási technikák elsajátítását. 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési feladatok Tananyag Továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Színtapasztalatok gazdagítása. Színtapasztalatok rendszerezése, Élményszerű ismeretszerzés. Tudjon különböző festékek gazdagítása. Telt és tört színek. A vizuális jelenségekkel keverésével létrehozott színeket is Személyes élményen alapuló képek, kapcsolatos szókincs alkalmazni kifejező szándékú Mozgás kifejezése szobrok létrehozása a mozgás gyarapítása. képein. ritmusokkal. kifejezésének képi eszközeivel. Az alkotóképesség és a vizuális Mozgás képzetét keltő technikai Formaismétlés, mozgásfázisok, eszközök. monoton és pulzáló ritmusok. kifejezőképesség fejlesztése. Legyen képes különböző színek, Az észlelés érzékenységének formák alkalmazásával változatos fokozása. ritmusokat megjeleníteni. Kifejezőeszközök: Képek készítése felületi hatások Ismeri a textúra és faktúra Élményszerű ismeretszerzés. - textúra, faktúra, felhasználásával, frottázsmintákkal. fogalmát. A vizuális jelenségekkel - folt, Fedőfesték felhordása különböző A fedőfestéket a festék kapcsolatos szókincs - fedőfesték. eszközökkel, több rétegben, adottságainak megfelelően gyarapítása. visszakaparás. használja.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
312
Az alkotóképesség és a vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Kísérletezés különböző vizuális kifejezőeszközökkel. Az észlelés érzékenységének fokozása. Emberi jellemvonások, karakterek képi kifejezése. Az ember külső és belső kapcsolatának tudatosítása. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gyarapítása. Az alkotóképesség és a vizuális kifejezőképesség fejlesztése.
Környezetünk texturális hatásának felhasználása a képi építkezésben.
Foltképzés, faktúraképzés különböző eszközökkel. Környezetünk minimális látvány szeleteinek megjelenítése (pl. repedés a falon)
Tudjon létrehozni különböző faktúrákat festékkel. Legyen képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására.
Emberi jellemvonások, karakterek képi kifejezése. Szöveg és kép. Szöveg és kép összerendezése különböző konkrét célú közlésekben. Montázs. Vegyes technika.
Irodalmi művek hőseinek megjelenítése a szöveges jellemzés alapján rajzi és festői eszközökkel. Koncentráció: irodalom.
Legyen képes – korának megfelelő szinten – az emberi külsőt jellemezni. Szöveges leírás alapján, korának megfelelő szinten, tudjon megjeleníteni emberi jellemeket. Tudja megfelelően alkalmazni a montázst és a vegyes technikát alkotásaiban.
A megfigyelőképesség fejlesztése. A formai és térbeli problémák meglátása. A megjelenítőképesség fejlesztése. Az eszközhasználat egyre tudatosabb alkalmazása.
Közvetlen megfigyelésen alapuló Különböző rajzeszközökkel készített tanulmányok. tanulmányrajzok organikus (természeti) formákról (pl. csiga, banán, érdekes Formaértelmező rajzok. formájú gyökerek, rózsa stb.).
A formai és térbeli problémák meglátása. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs
A térmélység érzékeltetésének módjai: - takarás, - előtér-háttér,
Különféle kitalált céllal kiadható arcképes bérletek készítése (montázzsal, vegyes technikával).
A formák jellemzése.
Az előtér-háttér érzékeltetése takarással. Egymásra rajzolt tárgyak vagy geometrikus formák festése úgy, hogy az térmélységet fejezzen ki, ill. úgy,
Összetettebb organikus formák jellemzése, és látvány alapján – a formákat, arányokat többé-kevésbé helyesen visszaadó – rajz készítése. Egyszerűbb, modellek, alakok egyes tulajdonságainak kiemelése. Tudja érzékeltetni a térmélységet a képi kifejezésben az előtér-háttér megkülönböztetésével, valamint takarással.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
313
gyarapítása. Az alkotóképesség, a vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Élményszerű ismeretszerzés. A megfigyelőképesség fejlesztése. Az időbeli folyamatok tagolási képességének fejlesztése. A megjelenítőképesség fejlesztése.
- fény-árnyék, - vetett árnyék.
mintha a tárgyak átlátszóak lennének (pl.: Vajda Lajos). A vetett árnyék. Árnyjátékok élő szereplőkkel, bábokkal. Koncentráció: dráma. Időbeli változások megjelenítése. Folyamatok, változások, ok-okozati összefüggések megjelenítése több képben.
A művészettel való élményszerű Műalkotások elemző vizsgálata: találkozás. - előadásmód, A látvány értelmező vizsgálata. - korstílus, Vizuális jelenségekkel - átírás, - redukció. kapcsolatos szókincs gyarapítása. Újonnan szerzett ismeretek alkalmazása. Művészettörténet A megfigyelőképesség „Alkotva tanulás.“ fejlesztése. A tanulási technikák elsajátítása.
A művészet kezdetei. Mezopotámia, Egyiptom, az antik görög és római művészet. Az alkotások műfaja, címe,
Értse a vetett árnyék fogalmát. Legyen képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Legyen képes időbeli folyamatokat értelmezhető jelenetekre bontani, folyamatokat, változásokat több képben megjeleníteni.
Elemző beszélgetések régi és mai műalkotásokról, képekről, fotókról, hétköznapi látványokról. Az „előadásmód”, a korstílus formai jegyei művészeti alkotásokon. Művek képi és plasztikai átírásai, redukciói – megfelelően indokolva az eljárást.
Képek, látványok nézegetése során szerzett tapasztalatait tudja érthetően megfogalmazni. Legyen képes megfogalmazni az egyes művek stílusának különbségeit. Tudjon redukcióval egy-egy látványt, képet beazonosíthatóan megjeleníteni.
Az alkotások műfaja, címe, technikája. A különböző korok művészetéhez kapcsolódó alkotó feladatok: Pl.: ősi kőépítményeket modellező terepasztal (kavics, agyag, faragott hungarocell stb.). Csoportos projektfeladat: PL. Egy iskolai jelenet megfestése nagy méretben az egyiptomi
Legyen képes csoportmunkában társaival együttműködni. Ismeri, ill. tudja megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemzésének megismert módjait. Ismeri a tanult művészettörténeti
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
314
A művészettel való élményszerű technikája. Művészeti ágak: találkozás. építészet, szobrászat, festészet, tárgykultúra. A vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek, szókincs gyarapítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. A művészettel való élményszerű Múzeumpedagógia. találkozás. A vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek, szókincs gyarapítása. Egyéni vizuális preferenciák tudatosítása.
falképek stílusában. korok fő stílusjegyeit, felismeri és Görög mitológiai jelenetek illusztrálása nevezzen meg koronként legalább a vázaképekre emelékeztető stílusban három-három alkotást. (vörös alapon feketével). Ivóedény (kylix) készítése agyagból stb.
A gyűjtés, a gyűjtemény. Magángyűjtemény – közgyűjtemény. A rómaiak tárgyi emlékei. Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Múzeum, Bécsi Művészettörténeti Múzeum.
Legyen képes szóban érthetően, korának megfelelő árnyaltsággal megfogalmazni vizuális élményeit. Alkalmazza megfelelően a vizuális kultúra, művészetek tanult fogalmait, kifejezéseit.
2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Ajánlott tevékenységformák Továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Az árnyjátékhoz áttört felületű síkbábok Legyen képes felismerhető A konstruáló képesség Bábkészítés. Koncentráció: irodalom, dráma. tervezése, kivitelezése papírból. fejlesztése. sziluettek alkotására. A manuális készség fejlesztése. Használati tárgyak Csoportos projektfeladat: A megfigyelőképesség Tudjon rajzban és szóban régen és ma. A görög és a mai ivóedények fejlesztése. A tanulási technikák tárgyakat összehasonlítani. összehasonlítása (az azonos funkció elsajátítása. Élményszerű Fejlesztési feladatok
Tananyag
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
315
találkozás a vizuális kultúra jelenségeivel. A kooperációs készség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az ismeretszerzés fejlesztése A kreativitás fejlesztése A manuális készség fejlesztése
Tárgyak leírása, megértése, értékelése, rendeltetésük és üzenetük megfejtése. Tárgy és reklámja.
Népművészeti tárgyak A népművészettel való megismerése, készítése. élményszerű találkozás, az ismeretek, szókincs gyarapítása. A kreativitás fejlesztése. A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés más népek és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival, az értékőrző magatartás, a
ellenére eltérő forma és anyaghasználat). Összehasonlító rajzok, tablókészítés rajz- és kollázstechnikával. Szokatlan tárgy tervezése, a tárgy (szokatlan) rendeltetését bemutató rajzok. A tárgyhoz reklámváltozatok tervezése.
Legyen képes társaival együttműködve kutató- és dokumentáló munkát végezni.
Kooperatív gyűjtőmunka: különböző népek étkezési szokásai, az étkezés tárgyi kellékeit bemutató közös album készítése (rajz és szöveg). Egy étkezési eszköz elkészítése (pl. favilla). Rögtönzött étkezési eszköz készítése (pl. kagylóból, lopótökből stb.). Egy magyar népművészeti díszítőtechnika kipróbálása (pl.: tojásfestés, hímzés, spanyolozás).
Legyen képes társaival együttműködve kutató- és dokumentáló munkát végezni. Tudja csoportosítani a gyűjtés eredményeit. Legyen gyakorlati ismerete egy népművészeti technikáról.
Ismerje a tárgyak reklámozásának leggyakoribb formáit. Legyen képes megrajzolni egy kevésbé összetett tárgyat emlékezet, képzelet alapján.
tolerancia fejlesztése. A logikus, rendszerező gondolkodás fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.
A tárgyalkotó művészet területei: Környezetünk tárgyainak osztályozása az elkészítés módja szempontjából - kézművesség, (példák, kuriózumok gyűjtése).Egyedi - népművészet, tárgy-tömegtermék. Konkrét tárgyi - iparművészet, példákkal illusztrált beszélgetés a - dizájn. kézművesség, népművészet, iparművészet és dizájn különbségeiről.
Ismerje az egyedi és tömegtermék fogalmát, előnyeit és hátrányait. Értse a népművészet és az iparművészet különbségét.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
316
3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok Élményszerű találkozás a vizuális kommunikáció jelenségeivel. Ismeretszerzés. A gesztusnyelv tudatosítása.
Ismeretszerzés. Az alkotóképesség fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A közvetlen kommunikáció és a Testbeszéd, gesztusnyelv, mimika. vizuálisan rögzített közlés. Üzenetet hordozó öltözék, tárgyi kiegészítők (pl.: gyászruha, vezéri Az öltözék üzenete. pálca). Üzenetet hordozó tárgyak. Festmények és sajtófotók tanulmányozása az üzenethordozó Az írás. öltözékek és tárgyak szempontjából. Rögzített ismeretek – kép-írás. Az írás története. Tananyag
Képírás. Hangjelölő írás.
A tanulási képesség fejlesztése
A kódolás,
A logikai gondolkodás fejlesztése.
színkódolás.
Ismeretszerzés.
Személyes kommunikáció-tömegkommuni káció. A tömegtájékoztatás fő típusai.
A kreativitás fejlesztése.
Továbbhaladás feltételei Ismerje a saját környezetében használt gesztusok, üzenethordozó tárgyak, öltözékek jelentését. Ismerjen néhány írásfajtát.
Különféle kultúrák, korok írásmódjai. A latin ábécé. Pannóniai eredetű, kőbe vésett szövegrészletek gyűjtése. Képírásos szövegek, pl. kipuk értelmezése. Saját képi jelek alkotása, rendszerbe foglalása (pl.: színjelek, ábrarend). Üzenetek ismeretleneknek: palackposta üvegfestéssel, egyéni jelekkel.
Ismerje a képírás és a hangjelölő írás különbségét. Legyen képes egyszerű képi jelek felismerésére, saját jelek alkotására. Ismerje a kódolás lényegét, a színkódolás alkalmazást. Tudjon rövid feliratot készíteni.
Írott és elektronikus sajtó, tv, rádió. Tárgyak, események reklámjai. Reklámtervezés szabadon választott célra, szabadon választott technikával
Ismerje a személyes kommunikáció és a tömegkommunikáció különbségét. Legyen tisztában a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
317
A manuális készség fejlesztése.
A tömegkommunikáció képi (pl.: reklámozza az iskolai büfét, a nyári tömegkommunikáció főbb közléseinek elemzése, hatásának tábort vagy önmagát mint jó barátot). formáival. jellemzői.
A megfigyelőképesség fejlesztése. A megjelenítőképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Élményszerű ismeretszerzés.
Látszati rajzok, téri helyzetek.
Egyszerű személyes tárgyak arányainak, színviszonyainak, téri helyzetének megfigyelése, komponálási lehetőségek, lejjebb-feljebb helyezés, elöl- , oldal- és félnézetek, takarás.
Ismerje az arányok jelentőségét a tárgyak formai karakterének meghatározásában, ábrázolásában. Ismerje a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját.
A megfigyelőképesség , A tárgyak metszete. fantázia, a megjelenítőképesség, a manuális képesség fejlesztése.
Tárgymetszetek rajzolása látvány és elképzelés alapján.
Legyen képes egyszerű tárgyak képzeletbeli metszetét megrajzolni.
Élményszerű ismeretszerzés a rajzeszközök kifejező hatásáról. A kifejezőképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.
Kísérletek különböző rajzeszközökkel: Ugyanaz az ábra puha és kemény ceruzával A hatáskülönbségek megvizsgálása. Érzelem kifejezése különböző vonalakkal
Tudja kiválasztani a rajzi feladatokhoz a célnak legmegfelelőbb eszközt. Alkalmazza az ábr.-i technikákat.
A tárgyak karakterét meghatározó arányok.
A rajzeszköz, a technika „üzenete“.
6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tagoltabb testesebb formák ábrázolása síkon és térben - arányok, belső szerkezet, színviszonyok. Térkifejezési módok gazdagítása. Fény-árnyék különbségek megfigyelése a forma
Tananyag
A megfigyelőképesség fejlesztése. Tanulmányok. A koncentrálóképesség Formakarakter, fejlesztése. formakontrasztok.
Továbbhaladás feltételei Legyen képes összetett természeti és mesterséges tárgyak arányainak, szerkezetének, formájának, színének ábrázolására síkon, ill. térben.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
318
Plasztikusság, térmélység kifejezése fény-árnyék alkalmazásával. A kifejezés eszközei Élményszerű ismeretszerzés. az építészetben: A vizuális művészetekkel · tömeg, kapcsolatos szókincs gazdagítása. · szerkezet, A vizuális memória fejlesztése. · tengelyes, centrális térelrendezés. A látottak felidézésének, megjelenítésének képessége. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás fejesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. Események képi, plasztikai megjelenítése. A történetek tagolási
tömegének, testességének hangsúlyozása tónusfokozatok alkalmazásával. A művészettörténetből ismert épületek és modern épületek képei alapján rávezető beszélgetés az építészeti hatáselemekről: tömeg, szerkezet, térelrendezési formák (tengelyes, centrális). Fényviszonyok, kiemelések. Egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria és ellentéte.
A vizuális megjelenítőképesség fejlesztése.
Mozgalmas események, történelemből Képes egy képbe vett példák feldolgozása képi-plasztikai sűrítve egy eseményt módon, kép a képben. bemutatni. Koncentráció: történelem.
képességének fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A mozgás, az idő megjelenítése álló- és mozgóképeken. A történetek tagolási képességének fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A művészettel való élményszerű találkozás, a látvány élvezetének kialakítása. A látvány értelmező vizsgálata. Saját vizuális
Törekedjen a tárgyak testességét, a térmélységet fény-árnyék hatások segítségével is kifejezni. Képek, látványok nézegetése során szerzett tapasztalatait legyen képes megfogalmazni. Tudja felidézni a korábban látott épületet és annak főbb jellemzőit (tömeg, arányok, tagoltság), valamint legyen képes síkban és térben megjeleníteni.
Mozdulatok, történések megjelenítése fázisképekben, képsorokban. Elemző beszélgetés műalkotásokról.
Mozdulatvázlatok, fázisrajzok. Rajzos vagy plasztikai tanulmány alak mozgásáról. Mozgássor ábrázolása, képi sűrítés. Képregény készítése (kép és szöveg együttes használata). Gyűjtött képekből képes történet összeállítása. A fogalmi keret gazdagítása. Táblakép, szárnyas oltár, mozaik, kisplasztika, emlékmű. Önálló választás adott művek köréből, a választás indoklása, elemzés megadott
Legyen képes egy történést több képben bemutatni.
Segítséggel tudja alkalmazni a megismert műleírási, -elemzési módokat. Művészeti példákban ismerje fel és különböztesse meg a művészeti ágakat és műfajokat.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
319
preferenciák tudatosítása. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gyarapítása. Újonnan szerzett ismeretek alkalmazása. A művészettel való élményszerű találkozás, a látvány élvezetének kialakítása. A látvány értelmező vizsgálata. Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gyarapítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejesztése.
Művészettörténet „Alkotva tanulás“ Az ókeresztény művészet. A román kor. A gótika. A reneszánsz. A honfoglaláskori magyar művészet emlékei.
A művészettel való élményszerű találkozás. A vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítása. A kreativitás, a logikai gondolkodás fejlesztése.
Múzeumpedagógia.
szempontsor alapján a vizuális feladatokhoz kötötten. Művek összehasonlítása. A vizuális közlés tartalma és célja közötti összefüggés.
Legyen képes megfogalmazni az egyes művek stílusának különbségeit. Tudja indokolni vizuális preferenciáit.
Csoportos projektfeladat: térkép vagy tabló készítése Magyarország középkori emlékeinek jelölésével. Színes fény-, üvegablak-imitációk készítése a művészettörténeti tanulmányok tanulságai alapján választott motívumok felhasználásával. Az üvegművészet sajátosságai. Iniciálék festése. „Rovargyűjtemény” – vágással, tépéssel, ragasztással, festéssel, talált tárgyak felhasználásával készített fantáziarovarok összeállítása. Néprajzi Múzem, Kelet-ázsiai Múzeum,
Legyen képes csoportmunkában társaival együttműködni. Ismerje és különböztesse meg a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, alkalmazza a műalkotások elemzésének megismert módjait. Ismerje a tanult művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, nevezzen meg koronként legalább három alkotást. Vizuális élményeit tudja szóban érthetően, korának megfelelő árnyaltsággal megfogalmazni.
2.TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása,
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Jelképes és gyakorlati funkciók
Tananyag A tárgyak funkciója.
Továbbhaladás feltételei Ismerje nemzeti történelmünk
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
320
ismerkedés más népek és etnikai kisebbségek kultúrájával, Jelképes tárgyak. néphagyományaival, az értékőrző magatartás,.a tolerancia fejlesztése. Nemzeti jelképeink.
összefüggése a tárgy formájával, anyagával, színével, felületi kiképzésével és díszítményeivel. Történelmi jelképek. Képgyűjtemény (kooperatív munka): nemzeti történelmünk jelképes tárgyai. Konkrét használati vagy élvezeti tárgy kitalálása és tervezése szabadon választott valós személy számára (pl.: „rejtett kamera“) Vázlatok, rajzos napló az ötlettől a megvalósításon át a használatig. Kézműves- és sorozatgyártott tárgy összehasonlítása.
néhány kiemelkedő fontosságú jelképes tárgyát. Legyen képes társaival együttműködni.
A kreativitás fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. Az empátia fejlesztése. Élményszerű ismeretszerzés. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejesztése.
Tárgytervezés.
Elképzelt dolgok megjelenítési képességének fejlesztése. Kreativitás fejlesztése.
A tervezés rajzi megnyilvánulásai.
Tervvázlatok a saját tervezésű tárgyhoz, a kivitelezéshez: szabásminták, szabásrajzok, vonalas ábrák, felnagyított részletábrák.
Legyen képes saját elgondolású tárgyát rajzban megfogalmazni, az elkészítéshez tervrajzokat készíteni.
A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása.
Textilek a népművészetben.
Növényi és állati szálas anyagok. Fonás, szövés. Viselet és jelentéstartalom.
Ismerjen néhány magyarországi népi viseletet.
Rendeltetés, forma és a felhasznált anyagok összefüggései. Kézművesség-sorozatgyártás.
Legyen képes elkészíteni egy egyszerű, szabadon választott tárgyat. Tudja dokumentálni a tervezés és elkészítés menetét.
3.VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok A kooperációs képesség, a
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag Jelek, jelképek.
Kooperatív gyűjtőmunka:
Továbbhaladás feltételei Ismerje történelmünk legfontosabb
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
321
tanulási képeségek fejlesztése. A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés más népek kultúrájával A vizuális kifejezőképesség fejlesztése.
(A jelképes tárgyakhoz kapcsolódóan) jelképek nemzeti történelmünkből. Heraldika. Jel és jelentés verbális összefüggéseinek keresése. Személyes érzelmek elvont kifejezése.
magyar királyi, nemzeti címerek, zászlók. Saját település és a környező települések, országok címerei, zászlói. Koncentráció: történelem, földrajz. Egyéni zászlók készítése (pl.: a jövő hét zászlója), érzelmek kifejezése színekkel, elvont formákkal. Zászlókiállítás rendezése.
Élményszerű ismeretszerzés.
A színek értelmező, jelentést hordozó szerepe a köztereken, a magyarázó rajzokban.
Térképek, köztéri objektumok (pl.: táblák) tanulmányozása a színek alkalmazása szempontjából. Koncentráció: földrajz, történelem.
A térbeli tájékozódás fejlesztése. A vizuális közlés, kifejezés eszköztárának gazdagítása. A problémamegoldó képesség fejlesztése.
Élményszerű ismeretszerzés. A kreativitás fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli
Nézőpont: A vetületi ábrázolás alapjai. A térmélység ábrázolásának módszerei. Vonalperspektíva. Méretperspektíva.
A sokszorosított információ.
Tudja a heraldika jelentését.
A hangulat, az érzelmek kifejezését, átírással, szubjektív módon tudja megoldani.
Ismerje a környezetében alkalmazott színjelzéseket, közléseket. Tudja a színek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A nézőpont szerepe a tér megítélésében: Legyen képes a teret és térformákat rálátás, szemmagasság, alálátás. a távolságnak, a nézőpontnak, a Külső és belső terek szabadkézi rajza a térmélységnek megfelelően vonal- és méretperspektíva megjeleníteni, vetületi ábrákról a alkalmazásával. Többnézetű ábrák formákat meghatározni, alaprajzot, útvonalrajzot, metszetrajzot olvasni. készítése a tárgytervező feladatokkal összefüggésben. Beszélgetés az információ sokszorosításáról, a nyomtatásról. A képek értelmezését befolyásoló tényezők: a kép előfordulási helye (pl.:
A környezetünkben található képek.
Jelképeit.
Értse a képek értelmezésében szerepet játszó tényezők szerepét. Legyen tisztában a sokszorosítás jelentőségével.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
322
szövegalkotás fejesztése fejlesztése.
könyv, film), a képpel kapcsolatos egyéb információk (pl.: szöveges kiegészítések).
A képek értelmezése.
Tudjon képeket szóban és írásban értelmezni, átértelmezni.
CÉLOK ÉS FELADATOK Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) Ebben a szakaszban merül fel először komolyabban a pályaválasztás, a továbbtanulás kérdése. Ezért a vizuális nevelésnek célirányosan kell segíteni – az önismerettel összefüggésben – a pályaorientáció kialakulását, hogy a tanulók ráébredjenek saját képességeikre, felismerjék saját értékeiket, hogy kialakuljon bennük egy pozitív jövőkép. A tanítás akkor eredményes, ha ehhez hathatós segítséget nyújt, továbbá ha a lehetőségek, a választható pályák minél szélesebb körét tárja fel a diákok előtt. További pályájukat, tanulmányaikat is segítendő a vizuális nevelés jól megválasztott tanítási, tanulási módszerekkel hozzájárulhat az önálló tanulási technikák elsajátításához. Ezzel függ össze az is, hogy ennél a korosztálynál egyre fontosabbá válik, hogy értsék, mi értelme van annak, amit itt tanulnak. Ezeken az évfolyamokon figyelembe kell venni azt az életkori sajátosságot, hogy ez a korosztály a belső képekre épülő rajzolás helyett egyre inkább a konstruáló, tárgyalkotó vagy technikai médiumokat alkalmazó tevékenységekhez vonzódik. A rajzoló tevékenység inkább csak ezekhez kapcsolódó látvány utáni rajzolás, tervvázlat, tervrajz, magyarázó rajz, vagyis inkább a ,,gyakorlatiasabb hasznú” rajzi megnyilvánulások. A tananyagban, ezt figyelembe véve, több a tervező vagy vizuális kommunikációs feladat, előtérbe kerülnek a vizualitás elvontabb kérdései is. A tanításnak építenie kell arra a körülményre is, hogy a korosztályban erősödik a szocializációs hajlandóság, a társak, a társaság iránti érdeklődés. A páros vagy csoportos, kooperatív tanulási technikák, a közös tevékenységek ezért több szempontból is hasznosak lehetnek: növelik a motivációt, az alkalmazkodóképességet, a toleranciát, a kooperációs hajlandóságot és képességet.
7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
323
1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kifejező képek alkotása személyes témákhoz kapcsolódva - önkifejezés. Vizuálisnapló-részletek: fotókollázs rajzzal, festéssel kiegészítve. Késztetések személyes képi motívumkincs kialakítására: képes gyűjtőmappa.
Tananyag
A vizuális kifjezőképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A személyes preferenciák tudatosítása. A önismeret fejlesztése.
Képi kifejezés.
A vizuális kifejezőképesség fejlesztése.
Gondolati tartalmak, információk képi sűrítése.
Az alkotóképesség fejlesztése.
Képi kompozíciók alkotása látványrészletek kivágásával.
A személyes preferenciák tudatosítása.
Élményszerű ismeretszerzés. A vizuális kultúra szókincsének gyarapítása. Az slkotóképesség fejlesztése. A problémamegoldó képesség
Fekete-fehér képek. Fényérzékeny papírok, film nélküli „fényképeződobozok“ (camera obscura). Fotogramok. A fotó kifejezőeszközei: képkivágás, kompozíció.
Továbbhaladás feltételei Legyen képes vegyes technikával képi közléseket létrehozni.
Képként értelmezhető részletek kiemelése környezetünkből. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása. A fények és színek érzelmeket, lelkiállapotokat kifejező szerepe. Modellről tónusos rajz készítése, majd újabb rajzon átfordítás az eredeti negatívjára. A részletekből önálló képi kompozíció festése szubjektív színhasználattal. Vizuális-asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok.
Tudja alkalmazni a fény-árnyékot a térmélység, a plasztikus forma megjelenítésében, a téri viszonyok ábrázolásában változatos formákat használ. Legyen képes figyelembe venni és árnyaltan alkalmazni a színek optikai és érzelmi hatását munkáiban. Tudja kifejezni absztrakciós képességé a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben.
Fekete-fehér, fény-árnyék konstrukciók, fénymásológép, fényérzékeny papírok, fotogram technikájának demonstrálása. Camera obscura készítése, használata. Kompozíciós problémák, térábrázolási kérdések saját fotók, iskolán kívül gyűjtött képek nézegetése, megbeszélése ürügyén (centrális, horizontális, vertikális
Legyen képes önállóan hasznosítani újonnan szerzett technikai ismereteit, a tanultakat megfelelően alkalmazni. Értse a film nélküli fényképezés lényegét. Ismerje a képkivágás jelentőségét a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
324
elhelyezés).
fejlesztése. Élményszerű ismeretszerzés. A kooperáció fejlesztése.
A mozgókép.
Pixilláció – animációs technika használata egy közösen kigondolt rövid jelenet létrehozásához,az egész osztály bevonásával. Korszak, kultúra és alkotás sajátosságai közötti összefüggések feltárása. Műleírások, elemzések szóban. Kompozíciós vázlatok. Színvázlatok.
A művészettel való élményszerű Műalkotások elemzése. találkozás. A látvány értelmező vizsgálata. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gyarapítása. Művészettörténet. A megfigyelőképesség „Alkotva tanulás“. fejlesztése. A tanulási technikák elsajátítása. A művészettel való élményszerű találkozás. Vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek, szókincs gyarapítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.
fotózásban és a főbb kompozíciós megoldásokat. Képes társaival együttműködve alkotó tevékenységet folytatni.
Verbálisan tudja kifejezni a látott művek stílusának különbségeit. Legyen képes kompozíciós és színvázlatokat készíteni műalkotásokról. Legyen képes műalkotásokat összehasonlítani.
Legyen képes csoportmunkában társaival együttműködni. Ismerje és tudja megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat, ill. Egy barokk és egy klasszicista bútordarab műfajokat, valamint alkalmazni a műalkotások elemzésének összehasonlítása. megismert módjait. Legyen A tanult művészeti stíluskorszakok tisztában a tanult művészettörténeti leggyakoribb témáinak összegyűjtése, korok fő stílusjegyeivel, ismerjen összehasonlítása. Az eredményekből fel és tudjon megnevezni következtetések levonása. koronként legalább három-három Kisméretű pointilista kép festése. alkotást. Csoportos gyűjtőmunka: a környék barokk, valamint klasszicista építészeti emlékeinek bemutatása.
A barokk. A 19. század és a századforduló művészete: a klasszicizmustól a realizmusig. Impresszionizmus, szecesszió.
A művészettel való élményszerű Múzeumpedagógia.
Magyar Nemzeti Galéria.
Vizuális élményeit legyen képes szóban érthetően, korának
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
325
megfelelő árnyaltsággal megfogalmazni. Tudja megfelelően alkalmazni a vizuális kultúra, művészetek tanult fogalmait, kifejezéseit.
találkozás. Vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítása. Egyéni vizuális preferenciák tudatosítása. 2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés. A kritikai gondolkodás fejlesztése. A vizuális megismerő képesség fejlesztése. Az önismeret fejlesztése.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A fazekasság példáiból kiindulva:
Tananyag A tárgykultúra társadalmi és ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. A tárgyak stílusjegyei.
A tárgyak és az életmód kapcsolata. Tárgyak gazdájának megidézése képen ( pl. dédapám kedvenc bajuszpöndörítője)
Az egyéni ízlés kifejeződése.
A megfigyelőképesség fejlesztése. A megjelenítő képesség fejlesztése. A koncentráció fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése.
Tárgytervezés látszati és vetületi rajzban.
A tárgy bemutatása látszati és vetületi rajzban (az előző feladathoz kapcsolódóan). A tárgy egy másik (mai) megfelelőjének tervezése.
A környezettudatos magatartás, a megfigyelőképesség fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.
Környezet és építmény viszonya. Különböző építmények és környezetük viszonyának megfigyelése, elemzése. Montázs készítése egy-egy részlet kiegészítéseként.
Továbbhaladás feltételei Értse a társadalmi igények és az ökológiai körülmények szerepét a tárgykultúra alakulásában. Legyen jártassága a tanulás sajátos vizuális módjaiban, gyakorlottan használja az ábrázolás eszközeit. Alkalmazza a tárgytervezés és -elemzés szabályait, módszereit. Képes legyen önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokra.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
326
Élményszerű ismeretszerzés. A kooperáció fejlesztése.
Beállított fotó.
Fotózáshoz installáció készítése. A berendezési tárgyaknak mozgatása, megvilágítása változó irányból eredő színes fényekkel. A csoport tagjainak mozgása a tárgyegyüttesben. Fotók hosszú expozíciós időkkel, videofelvétel.
Installáció. Mozgás ábrázolása fotón.
Az alkotóképesség fejlesztése.
Ismerje az installáció fogalmát. Legyen képes társaival együttműködve alkotó munkát folytatni.
3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Színek értelmező szerepe. Közlőábrák és diagramok készítése.
Ismeretszerzés. Az alkotóképesség fejlesztése.
A közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben.
A tanulási képesség fejlesztése. Az ismeretek összefoglalása.
A távlat a vizuális hatás egyik Természeti formák szerkezetes távlati eleme. ábrázolása. Modellek rajzi, színbeli A megjelenítő, kifejező és közlő analízise a szerkezet aspektusából. ábrázolások összevetése. Csonkolás, részek összevonása, nagyítás.
Az ábrázolóképesség fejlesztése.
Térbeli helyzetek megjelenítése vetületi rajzok alapján.
Továbbhaladás feltételei Ismerje a színek értelmező szerepét, és tudja azokat alkalmazni. Értse a különbséget a kifejező, a megjelenítő és a közlő ábrázolások között. Ezeket mindig az adott célnak megfelelően tudja alkalmazni.
Térbeli helyzetek olvasása, Legyen képes vetületi rajz alapján rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi az ábrázolt tárgyat térben vázlatokból elképzelni, megrajzolni. (pl.: társak vetületi rajzai alapján).
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
327
Ismeretszerzés. A koncentráció fejlesztése.
A Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás.
A tanulási képesség fejlesztése. Ismeretszerzés.
Az axonometrikus ábrázolás.
Élményszerű ismeretszerzés.
Grafika. Sokszorosítógrafika. Tipográfia.
Az alkotóképesség fejlesztése.
Tárgytervező feladatokhoz kapcsolódóan: Ismerje a Monge-vetületi ábrázolást. egyszerű tárgyak három képsíkos ábrázolása. Egyszerű alakzatok, terek axonometrikus Ismerje az axonometrikus ábrázolás alapjait. ábrázolása. Pl.: saját szobája. Különböző műfajok (grafika, alkalmazott grafika és könyvművészet, fotó- és reklámsokszorosító grafika, tipográfia) főbb jellemzői. Kötött számú és formájú vonalelem variációs lehetőségei. Egyénileg variált betűk. Ecsettel képzett betűszerű gesztusjelek. Egy-egy fogalom tartalmát írásképében is kifejező szövegírás.
A manuális készség fejlesztése.
Ismerje a hagyományos sokszorosítógrafikai eljárásokat, legalább ezek egyikében rendelkezzen megfelelő jártassággal.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
328
8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 0,5 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok Élményszerű ismeretszerzés.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Arányrend és az építészeti formában rejlő esztétikum. Múltbéli és modern épületek összehasonlító elemzése. A környék kiemelkedő értékű épületeinek vizsgálata csoportmunkában (dokumentáció, látszati rajzok, alaprajz, metszet rajz, fotó stb. gyűjtése, készítése).
Tananyag Építészeti arányrend.
A tanulási képességek, technikák fejlesztése. A kooperáció fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése.
Mozgás.
Mozgástanulmányok, vázlatok emberalakról. Számítógépes animáció készítése digitális fotósorozat felhaszálásával (páros vagy csoportos feladat). A tanult korszakok egy-egy kiemelkedő művének elemzése. Összehasonlító elemzések. A parafrázis a 20. századi művészetben. Személyes indíttatású művek létrehozása szabadon választott technikával, inspiráló műalkotások hatására.
A manuális készség fejlesztése. A művészettel való élményszerű Műalkotások elemzése. találkozás. A látvány értelmező A parafrázis. vizsgálata. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gyarapítása. Újonnan szerzett ismeretek alkalmazása. Sík és tér a festészetben. A megfigyelőképesség
A térhatás és a síkban tartás tartalmi
Továbbhaladás feltételei Legyen képes az ismeretszerzés módszereit önállóan is alkalmazni. Tudjon a társaival együttműködni. Legyen fogékony az építészeti objektumok esztétikai értékeire, legyen képes azokat szóban megfogalmazni. Legyen képes emberi mozdulatról felismerhető vázlatot készíteni, egy mozdulatsorból a legfontosabb fázisokat kiválasztani. Tudja megfogalmazni a látott művek stílusának különbségeit. Képes műalkotásokat összehasonlítani.
Értse a tér megjelenítésének
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
329
fejlesztése. A művészettel való élményszerű találkozás. Élményszerű ismeretszerzés. A manuális készség fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. Tanulási technikák elsajátítása. A művészettel való élményszerű találkozás.
Művészettörténet. „Alkotva tanulás“. A 20. század művészete átfedésben a kortárs képzőművészettel.
A vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek, szókincs gyarapítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. Élményszerű találkozás a kortárs művészettel. A vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítása. Egyéni vizuális preferenciák tudatosítása.
Múzeumpedagógia.
szerepe festészeti, grafikai és fotóművészeti alkotásokban. Ugyanazon beállítás alapján két változat festése: a teresség hangsúlyozásával, majd síkszerűen.
jelentőségét a festményeken. Példákkal tudja megvilágítani a különbséget a térmélységet hangsúlyozó és a síkban tartott ábrázolások között.
Az irányzatok által inspirált feladatok Pl.: dadaista versek készítése, egy csendélet-beállításról többnézetű kép rajzolása, festése (kubizmus); Egy rossz álom címmel szürrealista montázs készítése; képfestés beállítás alapján, szubjektív színhasználattal (vadak); egy fogalom megjelenítése absztrakt plasztikai alkotásban, ready made, op-art, minimal art, konceptuális alkotás, hiperrealista tárgy (festmény vagy plasztika), installáció, land art akció, happening stb.
Legyen képes csoportmunkában társaival együttműködni. Ismerje és tudja megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat, ill. műfajokat, valamint segítséggel alkalmazni a műalkotások elemzésének megismert módjait. Ismerje a tanult művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, ismerjen fel és tudjon megnevezni koronként legalább három-három alkotást.
Ismerkedés a mai magyar művészet kiemelkedő alkotóival, alkotásaival.
Vizuális élményeit legyen képes szóban érthetően, korának megfelelő árnyaltsággal megfogalmazni. Tudja megfelelően alkalmazni a vizuális kultúra, művészetek tanult fogalmait, kifejezéseit.
Ludwig Múzeum. Időszaki kiállítások: Műcsarnok, Ernst Múzeum.
2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
330
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A művészettel való élményszerű Tér berendezése. Hely berendezése, helyek megjelölése, találkozás. Az építészeti tér és stílus, az holt terek funkcióval való feltöltése. A látvány értelmező vizsgálata. épület, az életmód és a hely A belsőtér-alakítás eszközei, lehetőségei. A vizuális kultúrával összefüggése. Térátalakítási gyakorlatok (valódi és kapcsolatos szókincs fiktív): adott belső terek átalakítása más gyarapítása. funkcióra. Környezettudatos magatartás. Saját lakótér képzeletbeli átalakítása A kreativitás fejlesztése. (tervek készítése, a változtatások szóbeli indoklása). Kerttervezés, tájtervezés, A környezettudatos magatartás Az épület és környezet kapcsolata. land art. fejlesztése. A természeti környezet védelme, Land art művek létrehozása az iskolában gazdagítása: a (falakon kívül és belül). A kreativitás fejlesztése. környezettudatosság. Időben is változó művek létrehozása közös munkával. A kooperációs képesség fejlesztése. Fejlesztési feladatok
Élményszerű ismeretszerzés.
Tananyag
Viselet, hagyomány, divat.
Rajzos, írásos dokumentáció készítése különböző korosztályok életmódot reprezentáló viselet-kiegészítőiről. Koncentráció: számítástechnika. Öltözködési szokások az osztályban – divatbemutató.
A megfigyelőképesség fejlesztése.
Továbbhaladás feltételei Ismerje a belső terek alakításának leggyakoribb módjait. Legyen képes adott belső teret más funkcióra ésszerűen átrendezni, átalakítását megtervezni.
Ismerje a land art fogalmát. Legyen képes társaival együttműködve alkotó munkát folytatni. Törekedjen betartani a kulturált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Legyen képes önállóan kutatni, egy témát rajzzal, fotóval, írással dokumentálni. Tudjon olvasmányairól szóban érthetően beszámolni.
A kooperáció fejlesztése. 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
331
Fejlesztési feladatok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunkában videofelvétel készítése egy képzeletbeli tv-műsorhoz, riportfelvételek az osztály divatbemutatójáról.
Tananyag
Élményszerű ismeretszerzés.
A képes riport műfaja.
A kooperáció fejlesztése.
Riportműsor.
Élményszerű ismeretszerzés. A kooperáció, a kreativitás, a manuális készség fejlesztése. A vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.
Mozgóképes történetmesélés. Képes forgatókönyv (storyboard).
A képregény, ill. a képes forgatókönyv hasonlóságai és különbségei. Csoportmunka: közösen kiatalált történet képes forgatókönyvének elkészítése. A forgatókönyv alapján (a lehetőségek függvényében) fotósorozat vagy videofilm elkészítése. Fotómontázs készítése szólások, szókapcsolatok értelmének feltárására. (Kihúzom a szemem, Leugrik újságért, Elhúzza a csíkot stb.) Szövegírás mint foltképzés. Képvers készítése dadaista, véletlenszerűen kihúzott szavak rendszerezésével és felragasztásával (pl.: versszerű szövegkép). Képkészítés az ábrázolt dolgok nevének írásával. Saját újságlap tervezése, a kivitelezésben a fénymásolás lehetőségeinek felhasználása.
Kép és szöveg összefüggései. Élményszerű ismeretszerzés. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.
Fotómontázs. Lapszerkesztés.
A vizuális művészetekkel kapcsolatos ismeretek, szókincs gyarapítása.
Továbbhaladás feltételei Ismerje a riport műfajának lényegét. Legyen képes társaival együttműködve alkotó munkát folytatni. Ismerje a képes forgatókönyv lényegét, funkcióját. Legyen képes társaival együttműködve alkotó munkát folytatni.
Vizuális közlő, ábrázoló, kifejező munkáiban tudja hasznosítani a megszerzett ismereteit. Legyen képes egyértelmű képi közlések létrehozására.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
332
A kooperáció fejlesztése. Élményszerű ismeretszerzés. A kreativitás fejlesztése.
Formaelemek térbeli összefüggései, arányviszonyok.
A vázoló- és a szerkesztett vonal. Vázlatos tapasztalati-perspektív ábrázolás építészeti modell alapján. Egy vagy két iránypontos perspektivikus kép szerkesztése.
Élményszerű ismeretszerzés. A megfigyelőképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A koncentrálóképesség fejlesztése.
Tanulmányrajz.
Összetett természeti forma részletező analízise: értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek. Felhasználásuk szemléltető ábrák készítéséhez.
Élményszerű ismeretszerzés. A megfigyelőképesség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A koncentrálóképesség fejlesztése.
Feliratok, piktogrammok, plakátok tervezése.
A manuális készség fejlesztése.
Élményszerű ismeretszerzés. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.
A középületek tájékoztató rendszerelemeinek példái. Tervek jelek, táblák, emblémák megváltoztatására, az iskolában található elavult, elöregedett, értelmét vesztett táblák aktualizálása, esetleg lecserélése zsűrizés és közös megállapodás után. Észlelési zavarokra épülő ábrák, képek, Érzékelési zavarok. Optikai csalódások (téves tónus- játékok. Vizuális rejtélyek, optikai csalódások és méretérzékelés, művészeti példákon. Érzéki csalódásokat kontrasztillúzió, a forma okozó saját művek alkotása. osztásából adódó észlelési
Tudjon társaival együttműködve alkotó munkát folytatni. Ismerje az egy és két iránypontos perspektíva lényegét. Ismerje és tudja használni a műszaki és az építészeti rajz leggyakoribb jelzéseit. Legyen jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis és redukció tanult eljárásait. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik. Legyen képes adott célú piktogramot készíteni. Ismerje az érzékelési zavarok néhány jelenségét. Legyen képes ezek illusztrálását szolgáló ábra elkészítésére.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
333
zavarok, az utókép). A megfigyelőképesség fejlesztése. A rendszerező, logikai gondolkodás, az önismeret fejlesztése. A pályaválasztás segítése. A kooperáció fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.
A különböző vizuális képességeket igénylő szakmák összegyűjtése tanári segítséggel, a különféle foglalkozások vizuális-kulturális vonatkozásai. Ezek megjelenítése (csoportmunkában) diagramokon. Koncentráció: számítástechnika.
A vizuális kultúra, a vizuális képességek, készségek szükségessége a különböző foglalkozási területeken.
Legyen képes vizuálisan, a tudományos ábrázolások követelményei szerint megjeleníteni elvont fogalmakat, jelenségeket.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A vizuális kultúra tanításának természetes, értékes módszere az órai gyakorlati tevékenységeket kísérő formatív értékelés, a biztatás, a segítő kritikai megjegyzések sorozata. Mivel erre rendszeresen sor kerül, a tanár minden tanuló fejlődését figyelemmel kísérheti, egyúttal az egész osztály teljesítményéről is képet kaphat. Ezért is elsődleges fontosságú a tantárgy gyakorlati jellegének fenntartása. A tanulás hatékonysága érdekében szükséges az előre megadott szempontok szerinti (szummatív) értékelés, ahol adott kritériumoknak való megfelelés alapján dől el, hogy egy-egy munka milyen osztályzatot érdemel. Fontos, hogy a tanulók értsék, miért jó, ha az adott feladatot elvégzik (hogy az milyen képességeket fejleszt, milyen ismeretekhez juttatja őket); lényeges, hogy tudják, milyen szempontok alapján kerül majd sor munkájuk értékelésére, végül pedig fontos a visszajelzés (az osztályzat, illetve a különböző szempontok alapján kapott pontérték) ahhoz, hogy tudják, miben jók, mit kell még javítani. Ilyen szummatív értékelést évente kettő-négy alkalommal ajánlott végezni, viszont fontos, hogy minden óra végén maradjon idő a munkák közös értékelésére, amelynek során lehetőséget kapnak a tanulók is, hogy saját véleményüket elmondhassák. A saját és mások munkájának kritikai vizsgálata, a vélemények megfogalmazása segíti a kritikai érzék és a kulturált vitakészség kialakulását. A csoportos munkák esetében ajánlott módszer az, hogy a csoport közös „produkcióját”, az elkészült munkát a tanár értékeli az előre meghatározott szempontok alapján. Ennek pontértékét a csoport minden tagja megkapja. Ezután minden csoporttag értékeli önmaga és társai teljesítményét, ennek átlaga adja ki az egyéni tevékenység pontértékét. Ennek szempontjai a következők: kezdeményezőkészség, kompromisszumkészség, megbízhatóság, egyéni vállalás, kommunikáció. Az értékelés akkor éri el célját, ha segíti a tanulókat a velük szemben támasztott követelmények megértésében, esetleges hibáik, hiányosságaik javításában, önmaguk fejlesztésében, a 7-8. évfolyamon pedig a pályaválasztáshoz is segítséget nyújthat. Ennek érdekében a 7-8. évfolyamokon érdemes az év során több felmérő jellegű, megadott kritériumok alapján értékelt feladatot adni. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
334
Erre vonatkozóan a Továbbhaladás feltételei adnak támpontot az értékelést végző tanárnak. A záró értékelés tartalmát összességében az adott időszak fejlesztési prioritásai határozzák meg. A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK ÉS EGYÉB FELTÉTELEK Rajztábla · rajzlap · grafitceruzák · akvarellfesték · tempera (vagy akril) festék · ecsetek · tus · rajztoll · filctoll · pittkréta · rajzszén · Fixatív · agyag · mintázófa · olló · papírvágó kés · papírragasztó · triplex karton · hullámkarton lemez · pauszpapír.· Feltétlenül szükséges: Jól megvilágított (lehetőleg természetes fénnyel) tanterem, vízvétel lehetősége, elsötétítés lehetősége; az eszközök, anyagok tárolásához zárható szekrény, diavetítő vagy projektor, digitális fényképezőgép, videokamera, fénymásolási lehetőség, művészeti könyvek, folyóiratok, diasorozatok. Továbbá a lehetőségek függvényében: videolejátszó, tv, fényképezőgép-állvány, számítógép, printer, szkenner.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
335
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET Fejlesztő szakasz 8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK Fejlesztő szakasz (8. évfolyam) A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat az őket körülvevő, mediatizált világban való eligazodáshoz, illetve bátorítsa és fejlessze kreatív önkifejezésüket. A tantárgy – céljaiból adódóan – nagy hangsúlyt fektet a kritikai attitűd kialakítására. A tantárgy sokrétűségének és flexibilis határainak köszönhetően szinte valamennyi, kulcskompetenciaként meghatározott fejlesztési területet érinti. A média eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. A médiától való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít. A tantárgy a gyerekek világának „kitágításával” elültetheti bennük a kulturális sokféleség tiszteletben tartását. A megfelelő műalkotások kiválasztása, illetve az egyéni és csoportos feladatok kreatív kijelölése megalapozhatja a gyerekek állampolgári és normatudatát, toleranciáját és empátiáját az elesettek iránt. Szóba kerülhet például a fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése. Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalomnak minél több olyan tagja legyen, aki képes élni a számára is biztosított „adói és vevői” szabadsággal, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír. Fontos cél a közösségi és egyéni alkotás megszerettetése, a gyerekek együttműködési készségének és döntési kompetenciájának fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása lehetőséget kínál a gyermekekben a kritikai szellem felkeltésére, személyiségük fejlesztésére, valamint kreativitásuk és alkotóvágyuk bátorítására. Mindezek által fejlődik a gyerekek önismerete, kezdeményező képessége és vállalkozói kompetenciája. A közös alkotómunka során kapott visszacsatolások, a saját álláspont ütköztetése a viták során alakítja a tanulók önmagukhoz való viszonyát és önkontrollját. A tantárgy segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek képesek legyenek a különféle típusú például objektív és szubjektív tartalmú - szövegeket megkülönböztetni, vitákban érvelni, saját álláspontjukat tisztán és világosan kifejteni. Ízelítőt kaphatnak abból, hogy a különböző stílusú szövegek milyen hatást váltanak ki, milyen a társadalmilag felelős nyelvhasználat, és ezek révén öntudatlanul is fejlesztik anyanyelvi kommunikációjukat. A tantárgy fejleszti a gyermekek digitális kompetenciáját, bevezet az információs társadalom eszközeinek használatába. Tudatosíthatja a világháló használatának írott és íratlan normáit, a jogkövető magatartás legfontosabb alapelveit, valamint a felhasználóra leselkedő veszélyeket. A filmművészet formanyelvének, alapelemeinek, a valóság és a reprodukció kapcsolatának bemutatása, az ábrázolás különböző módozatainak és stílusainak tanulmányozása, a történetmesélés Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
336
lehetőségeinek, a tér és az idő kezelésének áttekintése hozzájárul a tanulók önkifejezési képességeinek kiteljesítéséhez, a filmek befogadásához, a művészi szándékok és értékek alaposabb megértéséhez, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztéséhez. A cél elsősorban nem az, hogy a gyerekek a médiumok fejlődésével kapcsolatos lexikális tudást megszerezzék, hanem az, hogy a helyes viszonyrendszer alapjai kialakuljanak bennük. A tantárgy nem elsősorban válaszokat ad, hanem az azokhoz vezető utat nyitja meg; esztétikai, ízlésbeli kérdésekben nem ítél, hanem választási lehetőséget kínál, nem mutat követendő irányt, csak orientál. Célja, hogy kibontsa, elmélyítse a sikeres társadalmi beilleszkedéshez és alkalmazkodáshoz szükségek kompetenciákat és tudást, és a terület szédítő tempójú változásain keresztül bemutassa, hogy világunkban milyen fontos szerepe van a folyamatos, hatékony és önálló tanulásnak. 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 KOMMUNIKÁCIÓ A HÉTKÖZNAPOKBAN Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Megfigyelés, együttműködés. Információáramlás a mindennapi Különböző jelrendszerek életben, jelek, amelyek üzenetet megfigyelése és kidolgozása hordoznak. Párbeszéd kiscsoportokban. magunkkal, testünkkel, másokkal Megfigyelés, kommunikáció. és a minket körülvevő világgal. Verbális és nonverbális A kommunikációs alapséma: kommunikációs gyakorlatok. Ismeretszerzés, megfigyelés, adó, vevő, kód, csatorna, üzenet. kommunikáció, együttműködés. A szereplők változása és ennek Kísérletek arra, hogy miként torzul az hatása. üzenet, ha változnak a körülmények, a szereplők. Fejlesztési feladatok
Tananyag
Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában azzal, hogy milyen elemekből épül fel a kommunikáció folyamata, milyen szerepet töltenek be annak szereplői és alkotói. Ismerjen fel különböző jelrendszereket, tudjon egyszerű üzeneteket különböző kódokkal közvetíteni, illetve értelmezni.
A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI Fejlesztési feladatok
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok
Tananyag
Továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
337
Megfigyelés, ismeretszerzés. Ismeretszerzés, kommunikáció.
Ismeretszerzés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás. Ismeretszerzés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás. Ismeretszerzés, kommunikáció, megfigyelés.
Különbség az interperszonális és Tömegkommunikációs üzenetek a tömegkommunikáció között. jellemzőinek megfigyelése adott szövegben. A tömegkommunikáció célja, jellegzetességei, csatornái és Közös látogatás egy szerkesztőségben, résztvevői. lapindító értekezlet az órán. Az információ és a hír kapcsolata. A hírérték.
Információk hírré alakítása, cikkek írása különböző műfajokban.
A hírértéket növelő tényezők, a hírkészítés alapjai, szabályai. A sajtóban megjelenő szubjektív és objektív műfajok, különbségeik és jellegzetességeik.
Képaláírások készítése és különböző stílusú címek adása adott szövegeknek. Hírműsorok megfigyelése, kijegyzetelése.
A tanulónak legyen világos képe arról, hogy mi a tömegkommunikáció jellegzetessége, mi tekinthető médiumnak. Ismerje a legfontosabb tömegkommunikációs csatornákat, azok sajátosságait, értse a közvetítő közeg jelentőségét. Tudja, mi különbözteti meg a meggyőzést és a tájékoztatást, a hírt és a véleményt. Ismerje a hír formai és tartalmi elemeinek összefüggéseit, a hírértéket növelő tényezőket.
A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ LEGFONTOSABB ESZKÖZEI Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, megfigyelés. Ismeretszerzés, megfigyelés, önismeret. Megfigyelés, kommunikáció, együttműködés, alkotásra való beállítódás. Ismeretszerzés, kritikai gondolkodás,
Tananyag A technikai fejlődés hatása az információáramlása. A tömegkommunikációs eszközök kialakulása. A nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió fejlődésének fontos állomásai. Rádiós és televíziós
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Különböző technikai eszközök kipróbálása, üzenetek továbbítása. Újságolvasási, rádiózási, televíziózási szokások felmérése otthon. Ugyanannak a témának kiscsoportos feldolgozása különböző műsortípusoknak megfelelően. Reklámszlogenek írása, pl.: a
Továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a nyomtatott sajtó, a rádiózás és televíziózás történetének, technikai fejlődésének fontosabb állomásait, a főbb rádiós és televíziós műsorok jellegzetességeit. Tudja, mi a kapcsolat a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
338
problémaérzékenység, tolerancia, műsortípusok. alkotásra való beállítódás. A reklám fejlődése és célja.
környezettudatos magatartásért, az előítélet-mentességért, a tájékozottságért.
reklám és a médium között, milyen szerepe van a hirdetéseknek a sajtó működésében.
INTERNET A HÉTKÖZNAPOKBAN Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, megfigyelés, együttműködés. Ismeretszerzés, megfigyelés, önismeret. Megfigyelés, önismeret.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A globalizálódás és a „világfalu” Internethasználat közösen, adatok, kialakulása, ennek hatása a információk egyéni felkutatása a médiára, a hírközlésre. világhálón. Az internet felhasználási lehetőségei. Internethasználati szokások A kommunikációs szokások megfigyelése. átalakulása. Tananyag
Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes az internet segítségével adatokat gyűjteni, rendszerezni, felkutatni.
A MOZGÓKÉP NYELVÉNEK ALAPFOGALMAI Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, kommunikáció, választás, önismeret. Ismeretszerzés, megfigyelés. Ismeretszerzés, kommunikáció alkotásra való beállítódás, együttműködés. Megfigyelés, értelmezés,
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A filmezés technikai fejlődése és A mozgóképi memória működtetése a filmtörténet legfontosabb egyszerű mozgóképi történetek állomásai. felidézésével. A film kettős szerepe: az Saját fogyasztói szokások ábrázolás és a reprodukció. megfigyelése.
A tanuló legyen tisztában az ábrázolás és a reprodukció közötti különbséggel. Ismerje a filmtörténet fontosabb állomásait.
A mozgóképi alkotások típusai, alapfogalmak, elemi szövegalkotó kódok felismerése, használata.
Ismerje a legfontosabb filmtípusokat, műfajokat és alapfogalmakat, pl.: beállítás, cselekmény, jelenet, dialógus,
Tananyag
Adott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése, story-board készítése közösen és egyénileg.
Továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
339
elemzés, tolerancia, A tér és idő használata, a együttműködés, kommunikáció, folyamatosság megszakítása, a alkotásra való beállítódás. montázsjelenség. Cselekményés történetmesélés. Megfigyelés, értelmezés, elemzés. Karakter- és konfliktusviszonyok. A Tolerancia, önismeret. mozgóképen megjelenő emberi viselkedés értelmezése, megvitatása. Tolerancia, önismeret, problémaérzékenység. Sztereotípiák a mozgóképen, tipikus konfliktusmegoldások a filmekben.
elbeszélés. Legyen képes Egyszerű történetek megjelenítése ezeket céljuk, tulajdonságuk képsorozatokkal. szerint osztályozni, felismerni és leírni. Jelenetek beállítása, annak Legyen képes a korának kipróbálása, hogy a szöveg miként kap megfelelő szövegek más jelentést a változó környezetben. megértésére. Tudjon különbséget tenni az Mozifilm értékelése megadott idő és tér különböző szempontok alapján, megvitatása, felhasználási módjai között. összevetése az egyéni Ismerje a történetmesélés tapasztalatokkal. alapelemeit, pl.: expozíció, fordulat, epizód, lássa az ok-okozati viszonyokat a történetmesélésben.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának kiemelkedő célja a tanulók kritikai gondolkodásának fejlesztése és egyéni, illetve közösségi alkotókedvének felkeltése. Mivel az alkotás és a véleményformálás objektív szempontok alapján nehezen mérhető, ezért a tanulói teljesítmény értékelésekor elsősorban az adott gyerek szorgalmát, a munkában, vitákban való részvételét, egyéni (szerzői) teljesítményét, az önálló gondolkodásra és véleménykifejtésre való készségét, illetve álláspontjának logikai felépítettségét kell figyelembe venni. A tantárgy egyik fő feladata, hogy a tanulók kritikai látásmódját fejlessze, és növelje nyitottságát. Ezért a művészettel, annak egyes formáival, műfajaival, alkotásaival és szerzőivel kapcsolatos gondolkodás- és látásmódbeli különbségei között nem állítható fel értékbeli rangsor. A kritikai képesség fejlesztésének nem célja, hogy a tanulók értékvilágát és szokásait a pedagógustól kapott negatív visszajelzések módosítsák, sokkal fontosabb, hogy a gyerekek ezt az órákon elsajátított szabad szellemiség, kreativitás és befogadott ismeretanyag révén esetleg maguk tegyék meg. Az alkotókedv bármilyen – az általános etikai és jogi normákon belül megjelenő – formáját bátorítani kell.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
340
Az értékeléskor mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a tanuló milyen biztonsággal tud különbséget tenni a kommunikációs folyamat alkotóelemei között, mennyire értette meg az interperszonális és a tömegkommunikáció közötti különbséget, mennyire ismeri a legfontosabb tömegkommunikációs csatornákat. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanuló mennyit tud a nyomtatott sajtó, a rádiózás és televíziózás történetének, technikai fejlődésének fontosabb állomásairól, a főbb rádiós és televíziós műsorok jellegzetességeiről, mennyire érti a különbséget a tájékoztatás szubjektív és objektív elemei között, illetve milyen biztonsággal ismeri fel ezeket. Ismerje a filmtörténet fontosabb állomásait, a filmtípusokat, műfajokat és alapfogalmakat, legyen képes a korának megfelelő szövegek megértésére, valamint tudjon különbséget tenni az idő és tér különböző felhasználási módjai között. Az évet átfogó ajánlott közös projekt pl. újság készítése, amelybe a tanulók különböző műfajú cikkeket írnak.
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK - A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése. - Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. - A civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása. - A fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás elsajátítása. - Az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, pozitív alkotói magatartás kialakítása. - A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, pályaorientáció megalapozása. - A problémák megoldása, konfliktusok kezelése. - Szakmai identitás, autonóm személyiség fejlesztés segítése. KULCSKOMPETENCIÁK - A természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciák - Digitális kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség FEJLESZTÉSI FELADATOK - Hon- és népismerettel összefüggő környezetalakítás. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
341
- Európai azonosságtudat fejlesztése – egyetemes kultúra legnagyobb hatású eredményeinek megismertetése. - Gazdasági nevelés. - Környezettudatosságra nevelés. - Hatékony tanulás elsajátítása a technikai környezetben való jobb eligazodás érdekében. - Egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztése. - Felkészülés a felnőtt létre, a pályaorientáció segítése, átfogó kép nyújtása a munka világáról. MÓDSZERTANI ELVEK - a problémacentrikus oktatás; - a modellezés elveinek alkalmazása; - a technikatörténet felhasználása; - a rendszerszemléletű tevékenység; - algoritmus-szemléletű tanulás; - a tervszemléletű tanítás-tanulás; - a környezetgazdálkodási szemléletű tanulás; - az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés; - egyéni, páros és csoportos munkavégzés, együttműködés; - komplex, projektelvű munkavégzés, szervezett munkamegosztás. 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Cél a tanulók - jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket; - legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, kritikus elemzésére, összehasonlítására, beszerzés előtti döntés előkészítésre és döntésre; - rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel; - legyenek képesek egyszerű tárgyakat, maketteket, modelleket tervezni, kivitelezni; - készüljenek fel a technika világának megismerésére. 1. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A LAKÁS ÉS ANYAGA Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
342
Tananyag A lakás, a ház Építési módok, építőanyagok. Épületek körvonalrajza. Lakás egységei, jellemzői. Hagyományos építőanyagok a lakásépítésben Építőanyagok és tulajdonságaik. Környezet hatása a lakásra Perem és tulajdonságai. Lakás ki- és bemenetei.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre A társadalmi-, természeti- és Épületek modellezése Lakás és részei funkcióinak isművi környezet összefüggéseinek építőelemekkel. merete. megismerése. A lakás Lakásalaprajz készítése. funkcióinak feltárása, megismerése Anyagok szerkezetének, Gyűjtőmunka. Építőanyagok Eligazodási készség a hagyotulajdonságainak, funkcióinak keresése prospektusokban, ismer- mányos építőanyagok között. megismerése tetőkben, szakkönyvekben, Interneten. Ház-makett készítése. Tapasztalatszerzés mesterséges Megfigyelés. Ismerjék a lakás anyag-, környezetről és rendszereiről Játékos applikáció készítése. energia- és információáramait. Ábrák, képek, makettek elemzése. Fejlesztési célok
2. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A RUHÁZKODÁS ÉS ANYAGAI Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre Öltözködés. Praktikus ruházat A személyes hatások, lehetőségek Beszélgetés, egyéni vélemények, Az öltözködés célja, szerepe. felismerése. tapasztalatok rendszerezése. Ruházattal szemben támasztott Történeti érdekességek Képek, szakkönyvek takövetelmények. megismerése. nulmányozása. Ruhatár elemzése. Ruházati alapanyagok Dokumentumok használata. Anyagvizsgálat megfigyelési Összetétel – szerkezet – Ruházati alapanyagokra való szempontok alapján. tulajdonság – funkció. érzékenység elemzése. Tapasztalatok összegzése. Ruházati alapanyagok kezelése. Kezelési útmutatók, piktogramok elemzése. Ruházati alapanyagok Alkotói magatartás kialakítása. Szövés egyszerű szövőkeret feldolgozása Önellenőrzés fejlesztése. segítségével.
A továbbhaladás feltételei Megfelelő ruházat kiválasztása különböző alkalmakra és időjárási viszonyokra. Textíliák tulajdonságainak megismerése egyszerű vizsgálatok alapján.
Egyszerű textil dísztárgyak önálló készítése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
343
Szövés, pókozás, ragasztás. Textilalapú dísztárgyak. Tanulmányi séta, üzlet/üzemlátogatás Gyermek- és felnőtt ruházat összehasonlítása.
Ruházati üzletek termékeinek megismerése. Textilkép készítése. Hétköznapi ruházatunk elemzése. Ruházati áruház megtekintése.
Véleményalkotás: erősségek, gyengeségek elemzése, elhatárolása.
3. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – TÁPLÁLKOZÁS ÉS ANYAGAI Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre Élelmiszerek összetétele, Élelmiszer szakkönyvek Napi, heti étrendek összeállítása. szerkezete, tulajdonságai használata. Gyümölcsfalatkák és frissítők Tápanyagok és szerepük. készítése. Változatos étrend. Ételkészítés alapjai Táplálkozással kapcsolatos Egyszerű ételek, italok tervezése, Házimunkák: a konyha tevékenységek és szakmai pályák elkészítése. berendezése és használati tárgyai. megismerése. Étrendek. A családi asztal A családi étkezés szokásai.
Étkezéssel kapcsolatos szokások, problémák elemzése. Étrendtervezés, gazdaságosság számítás.
Alkalomnak megfelelő terítési módok gyakorlása. Szalvéták hajtogatása minták alapján. Asztalt díszítő kellékek készítése.
Minőség értékelése, objektivitás szempontjainak megfogalmazása.
A továbbhaladás feltételei A helyes táplálkozás főbb ismérveinek megismerése.
Ételkészítéssel kapcsolatos bal-esetmegelőzési szabályok ismerete és tudatos alkalmazása. A hazai terítési szokások ismerete.
4. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – TELEPÜLÉSTÍPUSOK ÉS -SZERKEZETEK Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei módszerekre Településtörténet, városiasodás. Emberi szükségletek, igények, Lexikonok tanulmányozása. Saját település jellemzése és Településtípusok. anyagok, szerkezetek, formák Táblázatok kitöltése megadott besorolása a települési Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
344
Életmódtípusok. A város tapasztalati megismerése. funkciói. A világ nagy városai. Településfunkciók és - szerkezetek Tapasztalatok általánosítása, Település funkcionális egységei. képességek kibontása. Szerkezeti rajzok. Települési modellek Tervezés. Kivitelezés előkészületei. Kiviteli terv.
szempontok szerint. Séta a településen. Adatsorok besorolása és rendezése. Település szerkezeti vázlatának elkészítése. Település térképének tanulmányozása. Anyagvizsgálatok elvégzése (papír, fa, hugarocell). Ház-makettek készítése papírból, hálózati rajzok felhasználásával.
Házelemek tervezése, vázlatrajzok készítése.
5. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – KÖZLEKEDÉS A TELEPÜLÉSEKEN Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre A közlekedés történetéből Technikatörténeti érdekességek Szakkönyvek, történeti filmek A közlekedés elemei, ágazatai. megismerése. tanulmányozása. Közlekedési múzeum látogatása. A közlekedés rendszere Társadalmi, természeti és Megfigyelés. Ember, közlekedési pálya, jármű. technikai környezet Képek tanulmányozása, műtárgyak összefüggéseinek megismerése. és részeik megnevezése. Közlekedési eszközök modellezése Elemi kézügyesség, Megfigyelés: kocsimodell részei, Találmányok. eszközhasználati jártasság anyaga. Alkatrészek és műszaki rajzaik. kialakítása. Műveleti sorrend összeállítása. Anyagvizsgálatok elvégzése. A fa és tulajdonságai. Anyagminőség, - szerkezet és Fa megmunkálás alapműveletei: Nemesített fák, fapótlók. formaválasztási jártasság fűrészelés, ráspolyozás, csiszolás, kialakítása. fúrás, szerelés.
kategóriák közé. Kistelepülés szerkezetének önálló, vázlatos ábrázolása.
Egyszerű makett készítése csoport munkával.
A továbbhaladás feltételei A közlekedési eszközök sajátosságainak megismerése. Eligazodás a különböző közlekedési ágak között. Szerszámok szakszerű, balesetmentes használata. Működőképes, esztétikus modell készítése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
345
Gyalogos és kerékpáros Az egyéni életszervezés Jelzőtáblák tanulmányozása. közlekedés összefüggéseinek felismerése. Biztonságos útvonaltervezés. Közlekedési jelzőtáblák. Egészséges életmódra szoktatás. Kerékpáros gyakorlópálya Gyalogos és kerékpáros tervezése, kivitelezése. közlekedés szabályai. A kerékpár Egyszerű eszközök és szerszámok Kerékpár karbantartó szerelése, A biztonságos kerékpár jellemzői. figyelmes, elővigyázatos és egységek (kormánymű, fékek, szakszerű használata. világítás, hajtókar és pedál, gumiköpeny) vizsgálata
Tömegközlekedés Autóbusz, villamos, trolibusz, földalatti jellemzői.
Közlekedési eszközökön Közlekedési eszközök elvárható viselkedés tudatosítása. sajátosságainak megfigyelése Városon belüli útvonaltervek összeállítása (Internet használat) 6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre A műszaki kommunikáció Dokumentumok, előírások Szabvány betűk írása Vonalfajták- és vonalvastagságok. (szabványok) használatának és milliméterpapíron. Szabvány betűk. Méretezés. szerepének megértése. Az otthon szerszámai és Egyszerű anyagok megmunkálása Makettek, modellek, egyszerű használatuk kéziszerszámokkal. tárgyak készítése (közlekedési Fa-, fém- és műanyag Balesetmegelőzés. tábla/kerékpártároló/tömegközleked megmunkálás eszközei. ési megálló makettek, Szerelés szerszámai. látványtervek). 7. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN Tananyag
Fejlesztési célok
Példák a tevékenységformákra,
Alapvető közlekedési szabályok ismerete és betartása.
Képesek legyenek a kerékpár biztonsági berendezéseit ellenőrizni. Egyszerű karbantartási munkákat önállóan tudjanak elvégezni. Tudjanak kisebb sérüléseket ellátni. A tömegközlekedési eszközök előnyeinek megismerése.
A továbbhaladás feltételei Rajzolvasás ismerete.
Egyszerű tárgy önálló elkészítése előre megtanult megmunkálási algoritmusok használatával.
A továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
346
Gazdálkodás életünk része Termékelemzések „Vásárlói kosár” vizsgálata.
Karbantartás, állagmegóvás Ruházat karbantartása. Játékok, egyszerű eszközök javítása, működés ellenőrzése. Házimunkák a kertben Kerttervezés. Munkaszervezés. Termékek felhasználása és értékesítése.
módszerekre A különböző termékek renKülönböző termékek életút deltetésének felismerése, a elemzése. Hulladékgyűjtési módok legkedvezőbbek kiválasztása. elemzése. Értékbecslés játékosan. Figyelemfelkeltő plakát tervezése. Szerepjáték a szelektív hulladékkezelés fontosságáról. Technológiai terv lépéseinek Szerszámok, berendezések, elemzése. kisgépek használata. Egyszerű ruhajavítási módok gyakorlása. Dísz- és haszonnövények Ágyások, balkonládák gondozása. beültetésének tervezése, ápolás szervezése. Tantermi zöld sarok növényeinek gondozása. 6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1
Ismerjék egy család jövedelemforrásait és kiadásait. Legyenek elképzeléseik a célszerű gazdálkodásról.
Tudjanak egyszerű háztartási eszközöket szakszerűen üzemeltetni. Ismerjék a karbantartás főbb szabályait. Szakszerűen és kitartóan gondozzák a rájuk bízott növényeket.
Cél a tanulók - jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek az épített térben; - legyenek képesek a mindennapi családi tevékenységekbe bekapcsolódni, tudjanak gazdálkodni és a családi munkamegosztás szerint tevékenykedni; - ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; - ismerjék és használják a kommunikáció és információátadás eszközeit és a technológiák lényegét; - tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben. Ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; - kultúráltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; - készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
347
1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT Tananyag
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Fogyasztáselemzés készítése. Tudjanak tájékozódni a jelen és Reklámhordozók elemzése. jövő környezeti problémáiban. Reklámplakát készítése egy termékről.
Fejlesztési célok
Növekvő és változó emberi A mesterséges környezettel szükségletek Alapvető, kiegészítő kapcsolatos helyes viselkedés és luxusszükségletek kialakítása. Reklámok és hatásaik.
2. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKÁSOK ÉS LAKÓHÁZAK ÉPÍTÉSE Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre Az építkezés anyagai Az építőanyagok funkcióinak, Elvi vázlatok készítése. A lakások és lakóházak építési jelentőségének és jellemzőinek Elemzés. eljárásai és anyagai. felismerése a környezetalakíÉpítőanyag-gyűjtemény készítése. tásban. A lakás tervrajzai Dokumentumok (épület Homlokzati rajzvázlat készítése. A lakóépületek tervrajzainak és tervrajzok, szakkönyvek, Tervrajzok rajzolvasása. kivitelezési folyamatának értel- ismertetők) használata az önálló mezése. tervezéshez. Szakipari munkák a lakásban Probléma felismerése (családi) Táblázatok kitöltése. Szerkezeti egységek és funkcióik. lakókörnyezetben. Megfigyelés.Elemzés. TaSzakipari munkák. Technológiai tervek készítése, péta-szükséglet számítása. Megmunkáló gépek és funkcióik. elmondása, leírása. Szakipari szakmák elemzése (előnyök, hátrányok felkutatása).
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a lakásépítés menetét.
Értelmezni tudják a házak és lakások alap- és homlokzati rajzait. Tudjanak tájékozódni az egyszerű gépek részfolyamataiban. Ismerjék a balesetmentes munka követelményeit.
3. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – A LAKÁS MINT TECHNIKAI RENDSZER Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei módszerekre A lakás pereme A probléma felismerése és Megfigyelés előre megadott Ismerjék fel, hogy a perem megfogalmazása szóban és szempontok szerint. tulajdonságainak javítása Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
348
A lakás peremei és a hatások.
Közérzet és komfort A közérzet és tényezői. A tevékenységek és a közérzet összefüggései.
vázlatrajzban.
Energia-takarékossági lehetőségek feltárása, saját lehetőségeink elemzése. A rendeltetés, az anyag, a forma, Megfigyelések. a szerkezet az eljárás, és a Táblázatok kitöltése. gazdaságosság összefüggéseinek Hőmérsékletek mérése. megismerése. Individuális életszervezési kialakítása.
értéknövelő. Ismerjék a perem fontosabb anyagi tulajdonságait. Képes legyen a tanuló a kellemes közérzet jellemzőit megfogalmazni.
4. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKBERENDEZÉS Példák a tevékenységformákra, módszerekre A lakás beosztása A lakás funkcionális és formai Követelmények rangsorba állítása. A jó és kényelmes lakás megfelelése, célszerűség és Lakásbeosztások elemzése saját követelményei. gazdaságos működtetés megálla- tapasztalatok alapján. Ötletgyűjtés pítása. lakberendezési folyóiratokból. A lakás berendezése. FunkcióAlkotófolyamat tervezése, Lakásbeosztás tervezése. szemlélet a lakás berendezésében műveleti sorrend összeállítása. Berendezési tárgyak kiválasztása. A lakberendezés esztétikai és Konstrukciós alapelveknek való Képgyűjtemények, tablók funkcionális szerepe. A lakás megfelelés. összeállítása prospektusok felberendezéseinek csoportosításai. használásával. Textil a lakásban Rendeltetések, formák Lakástextíliák vizsgálata. Textíliák nyersanyagai. összefüggéseinek megfelelő Mosóporok tanulmányozása. tevékenység végzése. Folt-tisztítószerek megismerése. Szoba berendezése Alternatív lehetőségek közül a Faliképek, terítők tervezése. 1. A lakás felépítése, bútorzata. legjobb kiválasztása döntéssel. Applikálással patchwork készítése. Személyes ráfordítás Textilfestés batikolási technikákkal. meghatározása önálló munkavégzés esetén. Tananyag
Fejlesztési célok
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a lakás tájolásának szerepét, hatásait.
Legyenek tájékozottak a lakás berendezésének alapelveiben. Ismerjék a berendezési tárgyak funkcióit. Ismerjék az alapvető mosó- és tisztítószereket. Tudják értelmezni a használati utasításukat. Célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Tudják tisztán tartani környezetüket.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
349
Egy kis népművészet Fonal- és textilmunkák.
Történeti érdekességek megismerése. A társadalmi–természeti–technikai környezet összefüggések feltárása.
Alapöltések gyakorlása. Hímzésminták önálló tervezése. Kutatómunka: a népművészet szerepe az öltözködésben.
5. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre Növények mesterséges Gyakorlati tapasztalatra és tanult Kísérletek elvégzése. környezetben tudásra épülő forma-, anyag-, és Szobanövények igényeinek A lakás tájolása, megvilágítása, eljárásismeret. (szakkönyvi piktogramok) tanulmányozása. hőmérséklete. Növénytartó edények Egyszerű alapanyagok alakítása, a Virágtartók készítése, díszítése. A növénytartó edények funkciói, kéziszerszámok kezelése, mérés. Edények díszítése. esztétikai szerepük, fajtáik.
Öltésfajták célszerű használata.
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a növények elhelyezésének szabályait.
Tudják célszerűen megválasztani a növénytartó edényeket.
6. MINDENNAPJAINK – KONYHAKULTÚRA Tananyag Otthoni munkahelyeink A lakás felépítése, a helyiségek funkciói.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Önálló munkaszervezés, Beszélgetés a házimunkáról. Alapvető készségek kialakítása munkamegosztás kialakítása. Takarítószerek megismerése a házimunkában való Egyéni sajátosságok használati utasítások elemzése és részvételre. figyelembe-vétele a munkavégzés kísérletek alapján. során. Tankönyvhasználat. Fejlesztési célok
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
350
A konyha kialakulása, fejlődése A konyha bútorzata, edényei. A konyha mint munkahely Konyhánk elhelyezése, bútorzata. Egyszerű ételek készítése. Terítés – tálalás – kínálat Egészséges táplálkozás. A terítés írott és íratlan szabályai. Konyha- és ételhigiénia Konyha higiéniai követelményei. Ételhigiéniai elvárások. Tárolás szabályai.
Technikatörténeti és életmód-történeti érdekességek megismerése. Az érdeklődés és munkamód összehangolása az időbeosztásban. Technikai, háztartási mindentudók használata. Az alkotás örömének átélése a tevékenységben. Az emberi szükségleteket maradéktalanul kielégítő élelmiszerek tulajdonságainak megismerése.
Gyűjtőmunka régi konyhai felszerelésekből, használatuk elemzése. Modern konyhák tervezése a követelmények figyelembevételével.
Megfigyelés alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, megértése. Alakuljon ki az igény környezetük tisztántartására.
Egyszerű ételek készítése csoportokban. Tankönyvi feladatok megbeszélése. Asztalok terítése önálló elképzelések alapján. Konyha kialakítási tervek készítése. Egy bevásárlás termékeinek figyelemmel kísérése.
Egyszerű ételkészítési eljárások ismerete. Tudjanak egy étkezéshez szakszerűen, esztétikusan megteríteni. Tartsák be a konyha- és ételhigiéniai szabályokat.
7. MINDENNAPJAINK – GAZDÁLKODÁSI TEENDŐINK Tananyag
Fejlesztési célok
Szolgáltatások igénybevétele A szakképzettség szerepének és Családi szolgáltatások. jelentőségének felismerése. A gazdálkodás alapjai. A döntés. 8. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA Tananyag Műszaki kommunikáció Jelképes ábrázolások. Rajzok értelmezése.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Adatgyűjtés saját életünkről. Kapcsolódjanak be a családi Számlák elemzése. Bevétel, kiadás, munkamegosztásba. mérleg készítése. Takarékossági lehetőségek elemzése. Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Egyszerű rajzok készítése. Tudjanak egyszerű jelképi Rajzolvasási gyakorlat. rajzokat készíteni.
Fejlesztési célok Az elképzelés rögzítése a szabványok által megadott keretek között.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
351
9. TECHNIKAI RENDSZEREK Tananyag
Fejlesztési célok
Környezetünk rendszerei Gépek Anyagtechnológiák Technikai rendszerek, funkciói.
Rendszerek, tárgyak, anyagok, szerkezetek jellemzése, leírása.
Anyagvizsgálat és biztonság Anyagok tulajdonságainak vizsgálati módszerei.
Jellemző tulajdonságok kiemelése. Mérési, vizsgálati tapasztalatokra épülő ismeretek összegzése.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Elemzés, csoportosítás. Ismerjék a közvetlen környezet Táblázatok készítése. Egyszerű és technikai rendszereit, képesek összetett gépek elemzése (lejtő, legyenek elemezni ezeket. emelő, csiga, daru, fúrógép, kávédaráló,stb). Egyszerű anyagvizsgálatok Lássák az összefüggéseket az elvégzése. Rendszerező táblázatok anyagok szerkezete és tulajdonösszeállítása. ságai között.
10. KÖZLEKEDÉS ÚJ MÓDON Tananyag Utazás gépjárművel A közlekedés és parkolás szabályai. A kerékpár reneszánsza Közlekedés kerékpárral. A kerékpár karbantartása, beállítása.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Közlekedési csomópontok megfigyelése. Közlekedési szabályok áttekintése. Egyszerű feladatlapok kitöltése. Karbantartó szerelés. Kerékpárosok vezetési stílusának, magatartásának elemzése.
Fejlesztési célok
Célszerű gazdálkodás anyaggal, energiával, munkával, ráfordítással. Közlekedésre fordított idő elemzése. Térbeli tájékozódás fejlesztése („térlátás, szemkontaktus”) Deffenzív-kreatív kerékpárhasználat. 7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1
A továbbhaladás feltételei Tudják, milyen környezeti és forgalmi problémákat okoznak a gépjárművek. Legyen biztos ismeretük a kerékpárról, a kerékpározásról.
Cél a tanulók - jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben; - ismerjék fel a fogyasztás és a termelés összhangjának fontosságát; - ismerjék lakókörnyezetük termelő üzemeinek sajátosságait; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
352
-
legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt; ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét; tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; kultúráltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére; készüljenek a pályaválasztásra; tudjanak tapasztalati megismerésen alapuló munkavégzést végezni.
1. ANYAGI JAVAK ELŐÁLLÍTÁSA Tananyag Termelési centrumok környezetünkben A termelés alapfogalmai.
Hulladékok környezetünkben Termelési és fogyasztási hulladékok keletkezése és kezelése.
Fejlesztési célok A technológiák, a munkaműveletek és a mesterséges környezet változásai kapcsolatának felismerése, vizsgálata. A környezetalakítás, az állapotváltoztatás felelősségének kialakítása.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Folyamatábrák készítése. Termékút elemzés. Néhány ipari termelési technológia megismerése
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a termelés folyamatát.
Megfigyelés és csoportosítás Ismerjék a hulladékok főbb megadott szempontok szerint. típusait és szakszerű Hulladékhasznosító technológiák kezelésüket. megismerése. Egyszerű munkadarabok készítése hulladék anyagokból (textil, műanyag flakon, papír).
2. KORSZERŰ RENDSZEREK – ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Tananyag Fejlesztési célok Példák a tevékenységformákra,
A továbbhaladás feltételei
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
353
Ásványi energiahordozók Természeti energiaforrások csoportosítása. Ásványi energiahordozók keletkezése és felhasználása. Megújuló energiaforrások A megújulás értelmezése. Alternatív energiaforrások. Az energiaátalakítás környezeti problémái Energiafelhasználás átalakítási láncolata.
Az alkotó, elemző és értékelő munkához dokumentumok alkalmazása.
módszerekre Szénfajták gyűjtése. Képsorok elemzése. Statisztikai adatok gyűjtése. Égési folyamat vizsgálata (gyufaszál, gyertya stb.). Fogyasztási adatok felmérése. Hazánk adottságainak elemzése.
Ismerjék az ásványi energiahordozók jellemző tulajdonságait. Ismerjék az erőművi folyamatok lényegét. Energiatakarékos életmódot folytassanak. Ismerjék az alternatív energiaforrásokat.
A természeti és technikai környezet tanulmányozása alapján a probléma meghatározása. A problémahelyzet Irodalomkutatás. Táblázatok, grafi- Ismerjék a környezettudatos megfogalmazása és konok, képek elemzése. Fogyasztási magatartás fogalmát. szemléltetése. adatok felmérése, energiatakarékossági javaslatok megfogalmazása. Modellek készítése.
3. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMATIKAI RENDSZEREK Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre A számítógép mint információ Folyamatirányítási technológiák Irodalomkutatás. Elemzések. továbbító és átalakító rendszer tervezése. Tanulmányi séta, filmek A számítógép funkciói. A terv-gondolat közérthető megtekintése (beléptető-, Számítógéppel segített megjelenítése. mérlegelő-, bolti eladói irányítások. rendszerek) Műszaki kommunikáció Térbeli gondolkodás és a Vetületi képek azonosítása. Vetületi ábrázolás. szóbeli-írásbeli kifejezés Reprodukálás vetületi képek összhangjának biztosítása. alapján.
A továbbhaladás feltételei Ismerjenek a számítógéppel segített folyamatokat.
Vetületi kép készítése egyszerű testekről. Rajzolvasás ismerete.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
354
4. KORSZERŰ RENDSZEREK – ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre Az anyagok csoportosítása A felhasználási tervhez Elemzés. Megfigyelés előre megAnyagok csoportosítása. illeszkedő anyaghasználat és határozott szempontok szerint. Jellegzetes technológiák. szerkezetválasztás értékelése. Öntés, hengerlés, kovácsolás, sajtolás technológiájának megismerése. Egyszerű használati tárgyak A tervezés, kivitelezés Művelettervek és esztervezése és kivitelezése algoritmusának következetes közszükségletek tervezése. Oldható és nem oldható kötések. betartása. A munkatevékenység- Dísztárgyak készítése fa, fém, Dísztárgyak tervezése és hez szükséges ismeretek és műanyag együttes kivitelezése. szabályok betartása. felhasználásával.
A továbbhaladás feltételei Ismerjék fel környezetük jellegzetes anyagait
Alakuljon ki készségük a tárgyak tervezésében és kivitelezésében.
5. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉP Tananyag Géprendszerek és szerkezetük Gépegység szerkezete. A szerkezeti részek feladatai. Gépelemek és ábrázolásuk Gépelemek funkciói, jellemzőik és ábrázolásuk.
Egyszerű mechanizmusok modellezése Mozgásátalakító szerkezetek.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre A technikai környezet és Gépek elemzése, egyszerűbb rendszereinek feltárása modellek összeállítása fémépítő megfigyelés alapján. segítségével. Technikai problémák (terhelés, Gépek és gépelemek elemzése. kiviteli korlátok, kapcsolódások) Csavarok és csavaranyák megfogalmazása szóban, vizsgálata. Rajzolvasás. Egyszerű rajzban. alkatrészek szerelése csavarozással. A rendeltetés, a forma, a Elemzések rajzok segítségével technológia összekapcsolása a Mechanizmus modellek készítése tervezés, a szervezés és a (forgattyús, bütykös, fogasléces). Fejlesztési célok
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a gépek funkcióit és szerkezetét. Ismerjék fel a rajzok és a valóságos alkatrészek közötti kapcsolatot.
Ismerjék a mozgásátalakítók feladatait.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
355
Belsőégésű motorok Belsőégésű motorok működési elve.
kivitelezés folyamatában. A belsőégésű motor működése során fellépő szerkezeti problémák meghatározása.
Elemzés modell és Ismerjék az Ottó- és a szemléltetőeszközök segítségével. dízelmotor működési elvét és Motor vagy motormodell főbb egységeit. szerelése.
6. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – NÖVÉNYEK LAKÓKÖRNYEZETÜNKBE N Példák a tevékenységformákra, Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei Tananyag módszerekre Szobai dísznövényeinkről A választott növények, anyagok Iskolai zöld sarokban, tanteremben Tudják a szobanövényeket Növények életfeltételei, igényei. és technológiák jellemzése. lévő növények gondozása. gondozni Legyen igényük a szép környezetre. 7. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – LAKÓHÁZAK, LAKÁSOKFŰTÉSI ÉS SZELLŐZTETÉSI RENDSZEREI Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei módszerekre A kellemes közérzet biztosítása A mesterséges környezet Mérések a lakásban. Ismerjék a kellemes közérzet A kellemes közérzet tényezői. vizsgálata, jellemzőinek Megfigyelések kül. szempontok feltételeit. megismerése. szerint. Fűtés és szellőzés Fontos emberi igények és a Hőtermelők (kemence, kályha, Tudják a fűtőberendezéseket Fűtőberendezések funkciói és technikai lehetőségek közötti kandalló, kazán) és hőleadók értékelni takarékosság működésük. különbség megismerése. (radiátor, konvektor, hősugárzó, (energia, idő), biztonság, légbefúvó) elemzése rajzok, képek esztétikai kivitel szempontalapján. jából. 8. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – KONYHATECHNIKAI RENDSZEREK ÉS MŰKÖDTETÉSÜK Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei módszerekre Korszerű konyha A munkavégzéshez szükséges Konyhatechnikai eszközök Tudja a konyhát célszerű Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
356
A konyha elrendezése, bútorai. Ételkészítő eljárások. A hűtőgép és helyes használata Takarékosság a konyhában Élelmiszerek helyes tárolása. Háztartási gépek használata, energiatakarékos munkavégzés. Egyszerű konyhatechnikai eszközök készítése Különböző anyagok megmunkálási módja. Mélyhűtött félkész ételek a konyhában Saláták készítése.
kézügyesség, eszközhasználati csoportosítása. Balesetelhárítási jártasság kialakítása. szabályok felidézése.Egyszerű ételek elkészítése. Az emberi szükségletek és A hűtés típusainak megismerése, igények kielégítésére szolgáló tankönyvi feladatok megbeszélése. technikai berendezések Különböző számlák (villamos megismerése. energia-, víz-, fűtésszámlák) tanulmányozása. Hűtőgéptípusok keresése adott feladatokra. Műveletterv készítése. Tervezés, rajzolás. Fa- és A megoldáshoz szükséges textilanyagok megmunkálása. készségek számbavétele. Tervezett munkadarabok elkészítése. A munkavégzéshez szükséges Különböző saláták készítése kézügyesség, eszközhasználati mélyhűtött zöldségekből. jártasság kialakítása.
eszközökkel, gépekkel felszerelni, egyszerű ételeket készíteni. Keressen többféle megoldást egy problémára. Mindennapi példák felsorolása a takarékosságra.
Logikus, átgondolt munkavégzés, a szerszámok balesetmentes használata. Az egészséges táplálkozás szabályainak alkalmazása.
9. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE Tananyag Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások Textilanyagok nyersanyagai, tulajdonságai.
Fejlesztési célok A ruházat szakszerű, gondos kezelése, szépségének örömteli átérzése.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Ruhatárunk elemzése. Ruházati Tudják ruhájukat tisztán tarüzletek megismerése. „Házi” tani, megváltoztatni az divatbemutató rendezése, közös alkalomnak megfelelően. elemzés.
10. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – KÖZLEKEDÉS Tananyag A gépjárművek típusai, jellemzőik
Fejlesztési célok A rendeltetés, a gazdaságosság összefüggéseinek tapasztalati és
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Filmvetítés az autó történetéről. Ismerjék a gépjárművek Egy-egy autó- vagy motorkerékpár műszaki jellemzőit.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
357
Az autó technikatörténete.
fogalmi elsajátítása.
típusról történeti tabló készítése kutatás alapján. A személygépkocsi üzeme Kommunikációs készség Katalógusok elemzése. A személygépkocsik kifejlesztése a tapasztalatok és Látogatás egy benzinkútnál: üzemanyagai. gondolatok kifejezésére. környezeti hatások vizsgálata. A járművek jellemző adatai. Kismotor műszaki tesztlap megismerése, közös kitöltése. A kultúrált közlekedés Tudatos döntés, az emocionalitás Megfigyelések. Statisztikák A KRESZ. jelentőségének felismerése a elemzése. A kultúrált közlekedés szabályai. közlekedésben. Közlekedési tesztlapok egyéni kitöltése.
Tudják jellemezni a gépjármű üzemanyagokat.
Sajátítsák el a kultúrált, az előzékeny és türelmes közlekedési magatartást.
11. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – A MUNKAHELY Tananyag Foglalkozások és jellemzőik Foglalkozások és jellemzőik.
Pályaválasztás A magyar iskolarendszer jellemzői. Pályaválasztás menete.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre A foglalkozások értékelése, Megfigyelések kül. szempontok egyéni elvárások és a alapján. Foglalkozások pozitívukülönbségek feltárása. mainak és negatívumainak elemzése. Konkrét pályaterületek elemzése Tájékozódás előre megadott konstruktivitási készség szemszempontok figyelembevételével. pontjából. Lehetőségek és elvárások elemzése. Fejlesztési célok
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a foglalkozások fontosabb jellemzőit.
Ismerjék a különböző szakterületek követelményeit.
8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 Cél a tanulók - jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben; - tájékozottak legyenek a különböző technikai rendszerek irányításában;
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
358
- legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt; - ismerjék a korszerű rendszerek (gépjármű, informatika, konyha) főbb jellemzőit; - ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni; - becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét; - képesek legyenek egyszerű technikai problémák modellezésére, egyszerű tárgyak tervezésére, kivitelezésére; - tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben. Ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket; - kultúráltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét; - készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére; - készüljenek a pályaválasztásra. 1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖRNYEZETBARÁT ÉPÍTKEZÉS Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei módszerekre Hagyományos és modern Az emberi szükséglet és a Technikatörténeti tabló készítése Ismerjék az alapvető építőirányzatok az építészetben társadalmi-gazdasági-technikai különböző építményekről. anyagokat. Építőanyagok fejlődése, új fejlődés kapcsolatának felisme- Az üveg jellemzőinek Tudják, hogy a tervezés feletechnológiák. rése. Az alkotás örömének megismerése.Üvegkép tervezése. lősségteljes munka. átérzése. Épületek és építmények A környezetalakítás, az Technikatörténeti tabló készítése. Alakuljon ki az igény a művi környezeti kapcsolatai állapotváltoztatás hatásainak, Üvegfestési technikák elsajátítása, és természeti környezet Építményekkel kapcsolatos törvényszerűségeinek és felelős- egyszerű díszítések készítése. harmonikus kapcsolatának követelmények. Építményeket ségének tudatosítása. alakítására. érő hatások elemzése. 2. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖZMŰVEK Tananyag A víz útja A víz körforgása. A víz hasznosítása.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre A vízellátással kapcsolatos Megfigyelések. problémák és az alkalmazott Adatok gyűjtése a vízfelhasználás műszaki megoldások megértése. területeiről. A problémák megoldásához Egyszerű vízvizsgálatok Fejlesztési célok
A továbbhaladás feltételei Ismerjék fel a víz szerepét. Tanulják meg, hogy a vízkészletekkel gazdálkodni kell.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
359
Vízellátó rendszer A közművek feladatai és rendszere. Jellegzetes csőszerelvények.
A háztartási hulladék kezelése korszerű módon A háztartási hulladék jellemzői és kezelésük.
szükséges beállítódások kifejlesztése. Vízellátással kapcsolatos berendezések és szerelvények elemzése bemutatótermi ismertetők, katalógusok használata során. Tapasztalatok és az információk összevetése. Annak felismerése, hogy az alkalmazott technológiák szoros kapcsolatban vannak környezetünk állapotával. Célszerű és tudatos magatartás kifejlesztése a hulladék szelektív gyűjtésében és kezelésében.
lefolytatása különböző vízmintákból. Régi katalógusok tanulmányozása. Ismerjék a hagyományos és a Szennyvíztisztító látogatás. korszerű vízellátó berendezéSzerelvények megismerő karban- seket. tartása: kifolyó szelep, zuhanyrózsa, csapok.
Adatok gyűjtése. Elemzés előre megadott szempontok alapján. Egyszerű használati tárgyak készítése újra hasznosítható hulladékokból (műanyag, papír, fém). Különleges ötletek gyűjtése az otthoni újra felhasználásra.
3. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – ENERGIAELLÁTÁS Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre Elsődleges és átalakított Energiaszükséglet és lehetőség Táblázatok, statisztikai adatok energiák közötti különbségek feltárása. gyűjtése, elemzése. Energialáncok elemzése. Technikai problémák Különböző izzólámpák működés Energiaátalakítás, meghatározása megfigyelés közbeni összehasonlítása. energiaszállítás módjai. alapján. Villamosenergia előállítása és A villamosenergia-termelés Magyarország erőműveinek hasznosítása. technológiai folyamatának ábrá- feltérképezése.Erőművek bemutatVillamosenergia előállításának zolása vázlatbankozó honlapjainak megkeresése és módjai. Hazánk Erőművek térbeli eloszlásának kijegyzetelése előre felvett
Legyen igényük arra, hogy a hulladékot környezetbarát módon kezeljék.
A továbbhaladás feltételei Ismerjenek energiaátadási módokat, ismerjék az energiatakarékosság lehetőségeit.
Ismerjék a villamos energia előállításának legfontosabb lépéseit.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
360
villamosenergia-termelése. A világítás fejlődése Technikatörténeti ismeretek a világítás fejlődéséről.
elemzése. szempontok szerint. A korokra jellemző Gyertyaöntés, méhviaszlap gyertya probléma-helyzet felismerése. és mécses készítése. Egy mai lakás világítási Lakás elektromos hálózatának rendszerével összefüggő modellezése: tervezés, kivitelezés. elvárások (problémahelyzet) megfogalmazása. Környezetbarát Napenergia közvetlen és Napelemek, napkollektorok energiarendszerek közvetett hasznosítására felkutatása, működtetésük Korszerű energiatermelési vonatkozó egyéni gondolatok, elemzése. Egyszerű napelemmel módok. elképzelések műszaki ábrában és működő modell építése. működő modellben való megjelenítése. 4. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok módszerekre Műszaki kommunikáció Szerkezetterv készítése a Metszetábrázolás gyakorlása. Összeállítási és részletrajzok, műszaki rajz szabályai szerint. Kerékpáralkatrészek metszeti metszeti ábrázolások A szükséges készségek rajzvázlatának elkészítése. értelmezése. számbavétele. Egyszerű szerkezeti részek ábrázolása.
Ismerjék a világítás régi és mai eszközeit. Áramköri jelek ismerete.
Ismerjenek néhány korszerű energia előállítási módot. Ismerjék az elektromos szerelés szabályait.
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a metszet fogalmát, jelentőségét. Tudjanak műszaki rajzokat olvasni.
5. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK Példák a tevékenységformákra, Tananyag Fejlesztési célok A továbbhaladás feltételei módszerekre Irányítási problémák és Irányítási problémahelyzet Elemzés. Vezérelt áramkörök Értsék és alkalmazzák az iráfeladatok felismerése és megfogalmazása összeállítása az elektrotechnikai nyítás fogalmi rendszerét. A gépek irányítása. (közlekedési lámpa, mosógép). szerelődoboz elemeiből. Az irányítás felosztása. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
361
Szabályozás és vezérlés A számítógépek a technikai folyamatok irányításában. Az irányítás modellezése.
Forgalomirányító modell elvi Közlekedési lámpamodell, tervezése. Modellek megismeré- futófény modell készítése se, működésük közérthető programhenger segítségével. magyarázata.
Ismerjék a visszacsatolás szerepét.
6. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉPJÁRMŰ Tananyag
Fejlesztési célok
A gépjármű üzeme A közlekedési nagyrendszer elemei.
A mesterséges környezet rendszerezése, elemzése. A gépjármű társadalmi-gazdasági-technikai fejlődésben játszott szerepének tudatosítása. A gépjármű és a környezet Annak tudatosítása, hogy a Gépjárművek környezeti hatásai. munkaműveletek, technológiák felelős, tudatos alkalmazása elengedhetetlen a környezet kímélésében. Korszerű berendezések a gépjár- Kommunikációs készség művekben kialakítása a különböző korszerű A gépjármű berendezések berendezések funkcionális és funkciói. működési gondolatának megértéséhez. Új irányzatok a gépÚj irányzatok és eljárások járműtechnikában funkcionális, gazdasági és Az energiaátalakítások formai megfeleléséről gazdaságossága. véleményalkotás, tapasztalatok kiterjesztése, általánosítása.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre Megfigyelés előre megadott Érzékeljék a közlekedés szempontok alapján. helyét a nemzetgazdaságban. A közlekedésfejlesztés irányvonalainak megismerése.
Látogatás egy márkaszervizbe. Ismerjék a gépjárművek körKözúti közlekedési terepasztal nyezeti hatásait és azok mérkészítése csoportmunka keretében. séklési lehetőségeit.
Autós TV-műsor megtekintése. Tájékozottság a gépkocsi Elemzések. Egy gépkocsi korszerű biztonsági és kényelmi berendezéseinek megismerése berendezéseiről. gyűjtőmunka keretében. Elemzések. Ismerjék az új fejlesztési iráSzámítások. nyokat, ismereteiket olvasásKRESZ ismeretek bővítése, sal bővítsék. gyakorló feladatlapok kitöltése, az eredmények értékelése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
362
7. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMÁCIÓTECHNIKA Tananyag Információtechnikai rendszerek környezetünkben Technikatörténeti ismeretek áttekintése az információ átadásának fejlődéséről. Logikai áramköri modellek Logikai műveletek, igazságtáblák. Korszerű informatikai rendszerek Számítógép a lakásban.
Példák a tevékenységformákra, A továbbhaladás feltételei módszerekre A kialakított információtechnikai Feltalálók és találmányok kutatása Magyar feltalálók és alkotáeszközök megoldásainak egyéni az internet segítségével. sainak ismerete. értékelése, az azonosságok és különbségek megfogalmazása. Fejlesztési célok
Kooperációs készség és konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása. Tudatos alkotó-, kritikai, megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek fejlesztése az elemző folyamatban. A számítógép felhasználásában eszközhasználati jártasság kialakítása. 8. KORSZERŰ RENDSZEREK – A MODERN KONYHA Tananyag Csúcstechnika a konyhában Elektromos háztartási gépek csoportosítása. Tápanyagok hatása a szervezetünkre.
Fejlesztési célok Háztartási gépek tudatos, szakszerű és balesetmentes kezelése. A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása. A korszerű konyhával, háztartással kapcsolatos pályák, foglalkozások jellemzése.
Áramkörök összeállítása. Elektronikus és/vagy áramkörök vizsgálata, logikai táblák kitöltése. Egy gépjármű informatikai eszközeinek bemutatása, elemzése. Gazdasági kalkulációk készítése. Internetes vásárlás elvének megismerése. CO-mérők, vérnyomásmérők működtetése. Példák a tevékenységformákra, módszerekre Háztartási gépek csoportosítása energiahasznosításuk szerint. A régi és új eszközök, berendezések összehasonlítása. Ételreceptek gyűjtése. Könnyen elkészíthető ételek készítése. Kenyérsütés modern eszközzel.
Ismerjék az alapvető logikai kapcsolásokat. Legyenek tájékozottak a korszerű hálózati rendszerekben Ismerjék a számítógépek alkalmazási területeit.
A továbbhaladás feltételei Tudjanak tájékozódni a technikai környezetben. Legyenek fogékonyak az újra. Alkalmazzák az egészséges táplálkozás szabályait. Ismerjék a korszerű gépek működését, balesetmentes használatát.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
363
Reformkonyha Reformkonyha alapanyagai. Készítési technológiák.
Az új irányzatok kritikus befogadása. A reformkonyhával kapcsolatos ismeretek fejlesztése.
Egyszerű reformételek készítése bioalapanyagokból (magvak, csírák, pelyhek, gyümölcsök). Magvak csíráztatása, gyümölcsök aszalása.
Ismerjék az egészségvédő diéták szerepét és várható hatásait.
9. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – KÖZLEKEDÉS JÁRMŰVEL Tananyag Karbantartás és balesetmegelőzés A karbantartás műveletsora. A kerékpár. Útitervek összeállítása Útitervek, költségtervek összeállítása.
Fejlesztési célok Tervszerű időbeosztás, megfelelő eljárás alkalmazása.
Környezeti ismeret alapján a probléma megfogalmazása. Egyéni sajátosságok figyelembevétele a döntéseknél.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Kerékpár karbantartó szerelése. Kormány, fék, lánchajtás, ülés beállítása. Világítás beüzemelése, ellenőrzése. Kerékpáros útiterv összeállítása térképek segítségével (városon belül, két település között – kerékpárutak felhasználásával).
A továbbhaladás feltételei Ismerjék a karbantartás lényegét, főbb műveleteit.
Alaposan ismerjék az útiterv készítés módszereit és segédleteit.
10. A MEGJELENÉS HIGIÉNIÁJA Tananyag Egyéni ruhatervek Kiegészítő kellékek Ruhák nyersanyagai, tulajdonságai. Színek, formák. Megmunkálási műveletek. Ruhaneműk tisztántartása Textíliák karbantartási módjai.
Példák a tevékenységformákra, módszerekre Egyszerű ruhadarabok készítése (sál, kötény). Ruházati kiegészítők tervezése, készítése, alakítása (övek, karkötők, gyöngyök). Szennyeződések eltávolítása mosással, folttisztítással
Fejlesztési célok Környezetátalakítás, állapotváltoztatás, alkotás örömének átélése.
Tárgyak szakszerű gondos használata, szépségük átélése.
A továbbhaladás feltételei Tudják a ruházatot megválasztani személyiségnek, egyéni stílusnak és az alkalomnak megfelelően. Ruházat ápolása, karbantartása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
364
Kozmetikumok használata Testápolás szabályai.
(gyakorlás). Kozmetikumok tanulmányozása, a Váljon belső igényükké a jó számunkra megfelelőek kiváközérzetet biztosító ápolt lasztása. külső.
Környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Önértékelés kifejlesztése.
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ - Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. - Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. - Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. - Mérések, vizsgálatok menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5–8. évfolyam 5–6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2,5 A TANTÁRGY KOROSZTÁLYRA LEBONTOTT CÉLJAI ÉS FELADATAI Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
365
Egészségvédelem: Tiszteljék értékként az egészséges állapotot, örüljenek az egészség létének. Készüljenek fel az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre.Tisztázzák a saját nem alapvető higiéniai vonatkozásait, jellegét. Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni. A felnövekvő generációra nehezedő egyre nagyobb teher, a felnőtt társadalom fokozódó elvárásai az elsajátított tananyag adekvát módon történő tudatos és rugalmas alkalmazását követelik meg. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A korábban megfogalmazott és mind a mai napig érvényes megállapítások továbbra is érvényesek, miszerint a testnevelés és sport – ismereteivel, értékeivel és funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. A gondolkodó ember saját és mások fizikális, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képes a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerésével törekszik egészsége fenntartására. A sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást; az óvó tájhasználat, az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. Tapasztalatok gyűjtése az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenységről. Az egészség megőrzésével kapcsolatos, már kialakult pozitív beállítódások, magatartási szokások, aktivitások megőrzése, bővítése. A prevenció mellett a relaxáció fogalmának megértése, bővítése, egyszerű alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt. Ismeretek a lehetséges urbanizációs ártalmakról, azok megértése, mindennapi gyakorlat az azok elleni védekezésben. (pl. gerinctorna hosszabb komputerhasználat után, talptorna, mozgás szabad levegőn). A növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségének kellő ismerete. A növekedés során megjelenő deformitások kiszűrése, ellensúlyozása. Balesetmentes viselkedés. Edzettség, teherbírás fejlesztése: Viseljék el a fokozódó szellemi terhelést az erős fizikum által, a fizikai terhelhetőség fokozása mellett. Fogadják el a reális edzettségi önértékelő rendszert, az edzettség folyamatos számszerűsítését. A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. A keringési és légzőrendszeri működőképesség, a magasabban szabályozott szint elérése. A testi fejlődés, érés igen kedvező szakaszának maximális kihasználása az órákon és az iskolai testnevelés más alkalmain. A kondíció kontrollálása a kitartásban. A fittség és az örömteli életvitel kapcsolatának bizonyítása személyes példákkal (tanár ás diákminták), egyszerű tudományos ismeretterjesztő fogalmi és képi megjelenítéssel. Az élsportolói és a hétköznapi edzettség megfogalmazása, elkülönítése. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
366
Sport- és mozgáskultúra tanulása Legyen maximálisan kihasználva a mozgáskoordinációs képességek fejlesztésének utolsó, igen hatékony életkori szakaszának a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai igen széles skálájának gyakoroltatásával, állandóan új kihívások közvetítésével. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. A műveltségi terület magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. Interdiszciplináris területként összefonódik az egészségfejlesztéssel és mindazon műveltségterületekkel, amelyek az emberi tevékenységekkel, azok hatásaival foglalkoznak. Tantárgyi keretek között komplex módon és a tevékenységet középpontba állítva írja elő az értelem, a pszichikum és a testi képességek széles körű, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. A természetes mozgásformák automatizációja, a céloknak, a feladatoknak megfelelő cselekvésbiztos alkalmazása. A korábbi koordinációs fejlesztésen túl a kinesztétikus differenciáló képesség, a gyorskoordináció és a finom koordináció kiemelt fejlesztése. A nem (a női esztétikum, a férfias önérvényesítő és fizikai erő) és a biológiai életkor miatti kezdődő különbözőségek differenciált kezelése, a mozgásos tanulás adekvát szintjein. A lazaság, tágasság fenntartása. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire manipulációs szakasza, a pontos tanulás, gyakorlás, sportági versenyformák megismerése, folyamatos erős kontroll mellett. Pozitív személyiségfejlődés Az egész gyermeki személyiség fejlődjön a szabálykövető tanulási, játék, sport és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motivációjával, igen erős önfegyelemmel, kialakuló önértékelési gyakorlat és empatikus társas kapcsolatok jelenlétében. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítására, az alapvető viselkedési sémák alkalmazására törekszik. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetőséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
367
elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Együttműködésre, a különbözőség, a „nem vagyunk egyformák” elfogadására szocializálás. A beteg, sérült társakat segítő, elfogadó (integrációt segítő) viselkedéskultúra pozitív megerősítése, minták bemutatása. A nemi azonosságtudat kulturált megfogalmazása. Pozitív beállítódás a másik nemhez. A nemre jellemző, önbecsülést adó testkultúrális készségek, képességek személyes értékként való átélése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak tanulása, alkalmazása. Öröm a saját, a társ és a csoport sikere felett. A kézzel fogható viselkedési változások elérése (főleg a fiúknál) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében. Képzési tartalom és metodika A koedukált oktatás még lehetséges, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség. Különbségeket kell tenni a mozgásos cselekvések tanításában a nemi szerepek és sajátosságok szerint, valamint a szocializációs folyamatokban, nevelésben a fiúk–lányok más pszichés reakciói miatt. Módszertanilag javasolt a következetes, intenzív, jó időbeosztással szervezett tanítás. A korosztály szívesen gyakorol és a tanár szakmai, emberi tekintélyét még szinte feltétel nélkül elfogadja, nem lázad. A munkáltatás, ismételtetés és a bemutatás, a kép másolása hatékony tanulási, edzési folyamatokat váltanak ki. Megjelenik az absztrakt gondolkodás, ami kedvez a humán értékalkotó tevékenység értő elfogadására. A (nemzeti) kultúra maradandó értékei iránti elkötelezettség ekkor alapozódik meg. Az ideál, a példakép iránti fogékonyság a sportkarrier felé lendítheti a tehetséges gyerekeket. Fegyelmezni következetes türelemmel, a tanulói egyéniség kimutatott tiszteletben tartása mellett, igen határozottan kell. A tanulói hierarchia, társas háló megváltoztatása nem szükséges, minden tanuló erősségeire építve és gyengeségeit javítva lehet a folyamatokat jó irányba terelni. Ha nincs helyes, konstruktív tanári konfliktuskezelési stratégia, a diákok csak erőből fognak a problémákhoz nyúlni. A tanár kiemelt felelőssége a példamutatás és a szakmailag is pontos nyelvi modell bemutatása. A testnevelés és sport olyan műveltségi terület, amely • a bevezető időszakban, a saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszti a megfigyelés, a gondolkodás, tanulás képességének fizikai-élettani alapjait; • teherbírást, edzettséget ad, testi és lelki alkalmazkodásra késztet; • megelőzi és kezeli a testi és lelki ártalmakat; • biztosítja a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés mérését; • előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
368
• magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a versenyélményeket; • a sport- és mozgáskultúrával összefüggő, rendszerezett ismereteket ad, és számon kéri azokat. A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy • a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe; • a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; • a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg; • a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden évfolyamon jelenjen meg; • a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák rendszerébe; • a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki; • a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá; • az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek; • a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak; • a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön; • alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki, fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt; • a kultúra, testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön; • a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság fennmaradjon; • a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai, területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni; • az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek; • a 6–11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyerek változatos, de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak
Ellenőrzési, értékelési lehetőségek
Alaki képzés. Egyes és többes oszlop, egy- és többsoros
Az óra alaki fegyelmét minden óra
Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) Az erős alaki, gyakorlási fegyelem
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
369
vonal kialakítása; haladás az alaki szabályoknak megfelelően egy- és többsoros alakzatban; különböző téralakzatok kialakítása; fordulatok helyben és mozgásban az együttes osztályfoglalkoztatások tartásához; az órakezdés megszokott alaki rendjének automatikus gyakorlása; a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása; az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása; táv- és térköz felvétele után annak tartása, megindulás, vonulás és megállás a tanári utasításnak megfelelő lépésrendben és ritmustartással; az óra gyakorlási rendjének betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában; Hosszabb alapgimnasztika-sorok egyszerűbb alapformákból. Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása tanári vezetéssel; 8–16 ütemű, több egyszerű alapformát egymásutániságban tartalmazó, mindenfajta koordinációt fejlesztő szabad-, társas-, szergyakorlatok; Aktív, dinamikus, izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok; 4 ütemű egyidejűleg két-három alapformát tartalmazó gyakorlatok; Kondicionálás természetes módon az előző gyakorlatok által, saját testsúllyal, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve; Megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és
végén érdemes egy-két szóval értékelni. Versenyek, játékok a vezényszavak, utasítások helyes kódolása és az előhívás gyorsasága megállapítására. A szerek felvétele, elhelyezése idejének kontrollálása.
megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása. Az órakezdés rendjének automatikus, önkontroll szabályozta megfelelés. A kialakított verbális (a helyes nyelvhasználatot megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák betartása. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben.
A kontrollált, szép végrehajtás pozitív megerősítése, gyakori bemutattatás. Az önellenőrzés érdekében (lehetőség szerint) tükör előtt végzett gyakorlás (házi feladat formájában is). Vezényszavakra való gyors reagálás kontrollja, játékok az alapformák előhívására. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása.
Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások, hibajavítás maradéktalan végrehajtása. A vonatkozó szaknyelvi szókincs megértése, és az annak megfelelő gyakorlatok cselekvésbiztos bemutatása. Egy elsajátított, bármikor előhívható, egyszerű gimnasztikai alapgyakorlat készlet mozgásbiztos alkalmazása szükség szerint.
Az automatizált gyakorlatok bemutatása egyénileg, a tanár és a társak kontrollja mellett; a hibák kijavítása;
Az önállóság, a belső kontroll megjelenése a tanár által kiszabott, ill. az egyéb, iskolán kívüli rendszeres testmozgásban rendszerben. Néhány automatizált gyakorlatnál
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
370
nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez; Mászási – függeszkedési kísérletek rúdra – kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek. Fokozódó gyorsasággal mászások, versenyek függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásban, függésben továbbhaladás; vándormászás bordásfalon növekvő távolsággal. A mászás technikájának alkalmazása hosszabb úton, mint az alsó tagozatban; fel-, lemászások egy -két kötélen; vándormászó váltóversenyek; egyéni versenyek rúdon, kötélen 3–4 fogással; függeszkedési kísérletek egy -két kötélen. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Az atlétikus alapképzésben a sportági alapvető modell és a koordináció fejlesztése, a versenysport technikai megalapozása. A futóiskolai (közepes és magas térd- és saroklendítéssel futás) és futófeladatok (fokozó futások, váltakozó sebességű futások, repülők) széles skálájának gyakorlása; az alsó végtag izomcsoportjainak saját testsúllyal történő erősítése. Szabad és szerekkel történő gimnasztikába épített szökdeléseket előkészítő, és az atlétikai ugrásokra rávezető (elugrások, felugrások váltott lábú karlendítéssel
helyes-helytelen mozgáskép megkülönböztetése.
A mérhető, megtett út, önmagához mért fejlődés megállapítása, esetenként már versengő helyzetben. A differenciált fejlődési szintek, saját fejlődés pozitív megerősítése. A segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben.
Előrelépés felmutatása megtett út hosszában és sebességében, valamint a függesztőövfunkcionális fejlődésében. A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül.
Gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, bemutattatással a pozitív példák megerősítése.
A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, a tanári korrekcióra javító szándékkal reagáló magatartás.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
371
közbe iktatott futásokkal, padon és zsámolyon) gyakorlatokkal. A különféle dobásformák különbözőségének ismerete, a kéz, a könyék, a váll helyzete szempontjából: téri, ritmikai és dinamikai tapasztalatok; dobásgyakorlatok képességfejlesztő céllal, könnyített szerekkel; a mozdulatok szer nélküli tudatos végrehajtása, a mozgáskulturális alaptudás elsajátítása. Gyorsasági ugrókötélhajtások, Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással. A sportági sajátossággal való variálás (irány-, sebességés lépésfrekvencia váltások, futások az intenzitás megváltoztatásával). Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal. A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, ellenőrzés és önellenőrzés (pl. lépéshossz); átfutások jelek és alacsony akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is. Rajtok és rajtversenyek 10–20 méteren különböző testhelyzetekből; állórajt oktatása a hátul lévő lábbal történő indítással; jel nélküli indításos rajtok; állórajtok jelre ÿ(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő felsőtest kialakításának erős külső-tanári és társaskontrollja mellett); alkalmanként 2–3 versenyszerű indulás; előkészítő és rávezető gyakorlatok a térdelő rajtra, többszöri és versenyszerű gyakorlással. Aerob jellegű kitartó futás. Kötetlen tartós futás 8–10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. 2000–5000 m futások egyéni sebességgel;
Áthajtások száma meghatározott idő alatt. A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 10 – 30 men.
A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés.
Állórajttechnika bemutatása kisebb csoportokban.
Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.
Felmérés 2000 m-en;
Alapfokú tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseinek
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
372
2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre egy-egy alkalommal; alapvető információk az egyéni tempóbeosztás megtervezéséhez. Atlétikai ugrások (magas, távol). A tudatos, egy lábról való ugrás kialakítása; az el és felugró készség megkülönböztetése, mozgásképi megjelenítése; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. A lépő távolugrás oktatása meghatározott kiinduló helyről 4–6 lépésből, 50–60 cm-es elugrósávból, puha leérkező helyre, közel két lábra; az elugró láb sokszori tudatos megfigyelése, a manipulációs szakaszban folyamatos hibajavítás, „a belefutás”, azaz a nekifutás és az elugrás törésmentes összekapcsolására utasítás; Az átlépő technika alaptechnikájának oktatása; 3–5 lépéses nekifutás után az elrugaszkodó láb csípő előtti kitámasztása, és ülőhelyzet a léc felett; hibajavítás, a felugrás és a légmunka fokozatos összekapcsolása erős kontroll mellett kis magasságokon. Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztését, a végrehajtás gyorsaságát célozva. Hajítások, lökések, vetések (1–2 kg-os tömöttlabdával), egy- és kétkézzel, helyből, lendületvétellel. A kislabdahajítás oktatása dobóterpeszből, helyből falra, célba, távolba; 3 lépéses nekifutásból, fokozódó lendülettel; gyakori szabad dobálgatás tanári szemléltetés, hibajavítás mellett a mozgástapasztalatok elmélyítése; kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton
A technikai igényesség, pontosság dicsérete.
Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.
A technikai igényesség, pontosság dicsérete.
A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenés.A pillanatnyi koncentráció alkalmazása.Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
373
történő gyorsításával. Szertorna, összefüggő gyakorlatok. Az alsó tagozatban tanult tartásos és mozgásos elemek ismétlése, fejlesztése; újabb és újabb variációk változatos, egyidejű és egymás utáni kapcsolatban; a támasz és függő helyzetek bio-mechanikailag helyes testtartással vagy annak korrekciója tanári és társas kontrollra; a mozgásos elemeknél minél több koordinációs tapasztalat a térbeli, időbeli és dinamikai sajátosságokról. Vonalon és padon járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason és hanyattfekvésben; támlázás oldalirányban magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. Talajon guruló-átfordulások előre, hátra, terpeszben és nyújtott lábbal, sorozatban is; kézenátfordulás mindkét oldalra növekvő kiterjedéssel; kézállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadon; két-három egyszerű elem kapcsolata talajon. 2–4 részes szekrényen felguggolás után bukfenc, homorított leugrás, ugrás előre, leguggolás; feltérdelés után bátorugrás; zsugorkanyarlati átugrás; huszárugrás; guggoló átugrás. Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban; fellendülés zsugorlefüggésbe, ereszkedés függésbe alacsonyra állított gyűrűn vagy szivacsbála felett. Küzdősport alapozás. Küzdések minden formája sportág-előkészítő egészség-megőrző jelleggel. A szoros testtávolságú küzdelem (valamilyen testfelület mindig kontaktusban van) előkészítése. A toló és húzóerő fejlesztése toló és húzó, ellentartást kiváltó gyakorlatok,
Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelésben. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett.
Az alsó tagozatban tanult tartásos és mozgásos elemek fogalmi és képi stabilizálódása. Az időszakban tanult talajgyakorlati elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos, folyamatos, tornászos tartásra törekvő végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Előkészítő és egyéb támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentesen kapcsolódik össze, növekedik az első ív, és egyre biztonságosabb talajra érkezés. Az egymás segítése készségesen és készség szinten a legegyszerűbb gyakorlatoknál (pl. mérleg, tarkóállás)
Több játékból álló, küzdőjátékokból álló pontszerző versengések.
A sportági szabályok jellegformáló és szocializáció szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test – test által történő érintkezés konfliktusainak csökkentése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
374
helyzetek által, játékosan, párban, csoportosan. A nagyobb testtávolságú (a küzdelem indításakor nincs érintkezés) küzdelem előkészítése. A reagálás gyorsaságáról, ritmusáról, a saját és az ellenfél reagálási holtpontjáról mozgástapasztalatok gyűjtése páros és csoportos játékok útján. Esések, gurulások előre, hátra, oldalra, fogások. Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk) kisebb küzdő jellegű versengések) Grundbirkózás: karfogások, mögékerülés, kiemelés. Botvívás, botbirkózás: 2–3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás. Támadó és védő stratégiák alapkészletének automatizálása a tanultak alkalmazásával, az átélt siker által motiválva Esztétikai sportok alapjai (lányok) A nőies, szép mozgás előkészítésének izolációs gyakorlatai; rávezető eljárások az egyszerű helyváltoztatásokra, ugrásokra. Alapjárás, érintő járás; hintajárás karmozgás nélkül, és egyszerű karmozgásokkal; sasszé előre és oldalra, azonos és váltott lábbal; ugrások lábcserékkel; fordulatok két lábon állásban és guggolásban; karhullámok; gyakorlás lehetőleg tükör előtt; Sportjátékokat előkészítő jellegű, (labda) ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok; bonyolultabb, taktikai elemeket is tartalmazó testnevelési játékok, sorés váltóversenyek labda nélkül és labdával.A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, érintések, átvételek helyben, majd
Az esések, gurulások, fogások, passzív társon, a grundbirkózás technikáinak és az önvédelmi fogások helyes technikájának bemutatása. A versenyek szabályainak ismerete szóban. A sportági jelleg, az esztétikum dicsérete; az alapformák bemutatása csoportos formában.
A támadó, és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása. Az életkorra jellemző erőből történő önmegvalósítás sportszerű keretek közé szorítása a szabályok követése által. A fiús erőkifejtéstől való eltérés, a női mozgás finomságának, a tér, idő és dinamika harmonikus egységének látható megfelelés megjelenítése.
A technikai elemek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal. A játékszerepek ellenőrzése a játék megállításával. A bíró külső kontrollja, mint értékelő
A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának elfogadása, megértése. A támadó és védő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
375
haladással). Átadások és átvételek; mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés; a labdatovábbítás és birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással, alapmozgással. Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó gyakorlatok alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. Sportszerű test–test elleni küzdelem; egy-egy ellentámadási és védekezési megoldás; speciálisan előkészítő játékok, a labda aktív bekapcsolása a választott sportjátékba (pontszerző, zsámolylabda). Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása; a támadás és védekezés egy-egy igen egyszerű feladaton vagy játékon belüli alkalmazása, a szerepek, a reagálás gyorsaságának fejlesztése; a játékhelyzet felismerése; egyszerű cselek technikájának gyakorlása passzív, ellenfél (felek) mozdulatainak pontos megfigyelése. A tanult sportági technikai–taktikai elemek játék-, versenyszerű helyzetbe állítása egyszerűsített szabályokkal. Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve (a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével.) Pl. Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, alapiskolája. Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). Kerékpározás. Kajak-kenu. Floorball. Stb. Nép-, modern tánc technikai elemek, rövidebb
és ellenőrző funkció, s a tanár felelőssége ebben a szerepben.
bemutatása Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken.
Tájékozottság a legalapvetőbb testkultúrális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban.
Négynegyedes, háromnegyedes
A motorikus emlékezet működése a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
376
koreográfiák, etűdök . Ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott legfeljebb kétféle tánc motívum sorainak gyakorlása; etűddé fűzése, a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása. Tanult úszótechnikák (két úszásnem) fejlesztése, folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén. Előkészítő gyakorlatok parton és vízben; lebegés (5–10 sec) és siklás (4–7 m); siklásversenyek; úszás kar- és lábtempóval levegővétel nélkül 6–10 m-en; úszás kar- és lábtempóval levegővétellel 15–25 m-en; versenyek talpasugrással. Testkultúra – történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőrzötten. Az ember alkalmazkodóképességének történeti példái által a sport önnevelő lehetőségeinek megfogalmazása a diákok aktív közreműködésével; az olimpiai mozgalommal kapcsolatos alapvető ismeretek (cél, gyakoriság, kulturális érték) közvetítése. Higiéniai ismeretek bővítése a nemi jellegeknek megfelelően és a szükséges időbeli adagolással. Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban. A helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb., az időjárásnak megfelelő
ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapssal, zenére. Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt. Táncházszerű utánzással történő folyamatos táncolás.
koreografált mozgássorok bemutatásakor. A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus, stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”.
Talpasugrások állásból; siklás háton elrugaszkodás egy lábbal; úszási kísérlet 25 m-en a faltól két lábbal való elrugaszkodással.
A víz szeretete mellett a veszélyek ismerete; a két úszásnem vízbiztos használata; tapasztalaton keresztül kapjanak ismereteket a versenyzés szabályairól; szeressenek úszni.
Házi gyűjtőmunka. Tanult és gyűjtött ismeretek, információk, Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés. a kultúrterület legnagyobb eseményéről, az olimpia fogalmáról, egy magyar bajnokról. A tisztaság, a fittség és a nemi jellegek külső és fizikai megjelenése elfogadása értékként.
A pozitív példák pozitív megerősítése.
A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, a balesetmentes mozgáscselekvések; a
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
377
öltözködés, a közlekedés, a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása.
A rendelkezésre álló időkeret elosztása: 5. osztály Alaki képzés Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció Járások, futások, ugrások, dobások Természetes mozgások Sportági technikák, taktikák és szabályok Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok
szabad levegőn végzett testmozgáshoz való természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.
3 17 20 10 25 10 15 100 %
A hatodik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A sportági alapképzés alapvető fogalmainak ismerete és kép–fogalmi összekötése. A képességfejlesztés két-három eljárásainak megértése.. Kialakuló önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus megjelenítése még hibákkal, de javuló színvonalon. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak megismerése, megértése és sajáttapasztalatra épülő megfogalmazása is. Úszni tudás (ha az iskola biztosította az oktatást)
A rendelkezésre álló időkeret elosztása: 6. osztály Alaki képzés Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció Járások, futások, ugrások, dobások Természetes mozgások Sportági technikák, taktikák és szabályok Mozgásos kifejező-, speciális-képességfejlesztés Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok
3 17 20 5 30 10 15 100 %
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
378
A hetedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése különösen a sportági alapképzés és a képesség-fejlesztés területén. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak elfogadása a műveltségterület alapvető értékeiként.
7–8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 óra A TANTÁRGY KOROSZTÁLYRA LEBONTOTT CÉLJAI ÉS FELADATAI Egészségvédelem: Őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben. Az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásainak megértése. Több relaxációs eljárás ismerete, a növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségének kellő ismerete, automatizálása és fenntartása, az ön – és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletek elfogadása. Az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy – egy lényeges információjának megértése. Az ártalmak elkerülése. Néhány stresszoldó motoros gyakorlat ismerete, a megküzdés átélése. A saját nem higiéniája. Edzettség, teherbírás fejlesztése: Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést. A keringési és légzőrendszer fejlesztése a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerése egy–két motoros gyakorlat által. A tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumainak érdeklődő befogadása. A fittség, mint érték képviselete a társas korosztályos kapcsolatokban. Sport- és mozgáskultúra tanulása Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket, vonjanak le önálló következtetéseket. A nemenként más tananyag kiválasztásban a fejlesztési sajátosságokhoz való alkalmazkodás; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használata. A helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárások, kreatív megoldások előhívása. A kulturált mozgás megjelenése (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakasza megvalósítása. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
379
Pozitív személyiségfejlődés Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése a sport által. A párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár–diák és a diák–diák összeütközések konstruktív mintáinak megbeszélése. A másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra. Képzési tartalom és metodika Jelentős nemi különbség alakul ki a lányok és a fiúk között, ezért a testnevelés órán szükségessé válik elkülönítésük a személyiség fejlődés érdekében. A pubertás korban az erősödő nemi kifejlődés során a gondolkodási folyamatok is másként működnek, így az azonos neműek közötti motoros cselekvéstanulás pedagógiailag is indokolt. A korosztály kritikus, keresi a tekintélyrombolás lehetőségeit, ezért fontos a határozott, következetes, szakszerű óravezetés, a diákok elvárják a tanártól. Nagy a különbség a biológiai életkorban és a szocializációs szintekben, ezért egyénre szabottan kell differenciálni. Bonyolultabb ismeretfeldolgozásra is képesek a diákok az egyre jobb megfigyelő kézség és a racionális gondolkodás erősödése miatt, de gyakorolni, nyilvános szellemi és fizikai erőfeszítéseket felmutatni nem szeretnek. A szelekció, a hangulat és ízlés szerinti válogatás (mást tenne szívesen, ezt nem szereti) erős tanár–diák konfliktusforrás. A szélsőséges önérvényesítő megoldásokat személyes beszélgetésekkel lehet kezelni, illetve a társak racionalitására is lehet hagyatkozni. Türelmes, egyénhez igazodó tanári magatartás, és a személyiség tiszteletének kinyilvánítása elengedhetetlen. A növekedés, biológiai érés - a lányokat kicsit korábban, mint a fiúkat - fáradttá, panaszossá teszik. A terhelést a fenti problémákhoz igazodva, egészségkárosítás nélkül, nagy figyelemmel kell adagolni. A tanár kiemelt felelőssége továbbra is a példamutatás és a szakmailag pontos nyelvi modell bemutatása. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak
Ellenőrzési, értékelési lehetőségek
Az 1–6. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban; a testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre; az óra gyakorlási rendjének betartása, csapatok alakítása; a játékrend, váltások önálló megszervezése; más, szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában;
Az óra alaki fegyelmét minden óra végi értékelése. Az óraközi alakzatés gyakorlási forma váltási idejének kontrollálása. A szerek felvétele, elhelyezése idejének ellenőrzése.
Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása, célszerű önálló szervező kezdeményezések. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
380
Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Egyszerűbb nagy-mozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása önállóan; 2-4-8-16 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két-három alapformát is tartalmazhatnak. Aktív, passzív, dinamikus, statikus izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok. Kondicionálás tervezett gyakorlatok által, állandóan visszatérő gyakorlással, a mozgás-optimumra törekedve, a kitartást növelve. Korábbinál bonyolultabb, megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással, zenére, együtt és önállóan. Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgá-sanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Futások, ugrások, dobások speciális célgyakorlatai, mint az 5-6.
A kontrollált, helyes végrehajtás pozitív megerősítése. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása. Az automatizált gyakorlatok bemutatása a saját párnak, a tanár lazább és a társ szoros visszajelzési mellett; a hibák kijavítása. A mérhető, megtett út, táv, idő önmagához mért fejlődés megállapítása, alkalmanként már versengő helyzetben.
Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások hibajavítás, maradéktalan végrehajtása. A vonatkozó szaknyelvi szókincs, a hely, helyzet és irány megértése. A bővített gimnasztikai tudás és készlet a helyzetnek megfelelő előhívása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak az életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Társas kontroll, felelősségvállalás a hibák kijavításában. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. Előrelépés felmutatása a versenyeken is
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
381
osztályban. A speciális képességek, a versenysport technikai modellek alapozása, továbbfejlesztése. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Gyorsasági ugrókötélhajtások, azok variációi Áthajtások (előre, hátra, keresztezett, dupla és azok egyéni variációi), páros áthajtások. Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal.; A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, önmegfigyelés (pl. lépéshossz); átfutások alacsony és közepesen magas akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is; Váltófutás: Váltás helyben, lassú futás közben, párban, oszlopban, körben; közepes iramú futás közben váltóversenyek széles váltózónában. Rajtok: A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. térdelőrajtok jelre ÿ(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő súlypont kialakításának erős külső-tanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 3–4 versenyszerű indulás, eredményes rajtvégrehajtás a feladathelyzetben. Rajtok és rajtversenyek 15–3o méteren különböző testhelyzetekből; Aerob jellegű futások a sebesség növelésével. Kötetlen tartós futás 8 – 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten; tartós futás iramnehezítésekkel; nehezítésekkel (terep, akadály), a táv növelésével. 2000–3000 m futások növekvő sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre; az egyéni tempó beosztása csökkenő tanári kontroll mellett. Atlétikai ugrások (magas, távol)
Áthajtások meghatározott idő alatt. A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a visszatérő mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 15 – 30 m-en A térdelőrajt technika bemutatása kisebb csoportokban; Felmérés 2000 m-en; A technikai igényesség, pontosság dicsérete; A technikai igényesség, pontosság dicsérete.
A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, az oktatási helyzetekre jól reagáló magatartás A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. Tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseiről. A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenés. A pillanatnyi koncentráció javulása. Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
382
Helyből ugrások, sorozatugrások; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. A lépő távolugrás oktatása: egyéni kiinduló helyről 6–8 lépésből, 50–60 cm-es elugró sávból, puha leérkező helyre, közel két lábra; az elugró láb sokszori, tudatos megfigyelése, automatizáció folyamatos hibajavítással, korrekciókkal; a vízszintes sebesség növelése. Az átlépő technikai tökélesített technikájának oktatása; 5 felgyorsuló lépéssel, erősebb kitámasztással és a levegőben lábcserével. Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések a sportágnak és az életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. A kislabda hajítás oktatása távolba; 3–5 lépéses nekifutásból, fokozódó lendülettel, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával; hibajavítás mellett kifinomultabb mozgástapasztalatokkal; versenyek. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel; a dobóterpesz és dobóterpeszből lökés oktatása; súlylökés helyből tömött labdával, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése. Vetések tömött labdával, két kézzel, mindkét oldalra. Szertorna, összefüggő gyakorlatok. Gurulásokkal, fordulatokkal, gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok. Talajon Gurulóátfordulás előre, hátra, terpeszben, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás félés egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgy felett (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejállás, kézállás, kézenátfordulás mindkét oldalra nyújtott testtel,
Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelés által. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll ellett;
A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. A tornagyakorlatok biztonságos végzése a biomechanikailag helyes testtartásra törekvéssel. A saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. A támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes kapcsolódik
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
383
segítségadás, biztosítás mellett; a segítségadás mozdulatainak elsajátítása. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből biomechanikailag helyes testtartással, annak korrekciója tanári és társas kontrollra. 3-4 részes szekrényen Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok); guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen (fiúk-lányok); nagymacskaugrás (fiúk). Gyűrűn és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása, Gerendán (alacsony fokozaton, lányok) Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás. Függeszkedési kísérletek . Egy-két kötélen; fiúk felfelé-lefelé; lányok felfelé; Küzdősport alapozás (fiúk) Sportági taktikák alkalmazása: A támadó cselek konkrét alkalmazása, ill. cselek az ellenfél támadásának kiugrasztására, a küzdési feladatok közben, a reagálási gyorsaság fejlesztése, a helyzet felismerésének fejlesztése, a taktika, a stratégia megválasztásához, az egyszerű, és a kombinált technikák, cselek gyakorlása passzív, és aktív ellenféllel. Küzdések minden formája sportág-előkészítő egészségmegőrző jelleggel. A szoros testtávolságú küzdelem: A technikák gyakorlása álló, és aktív partnerrel, helyzetek kialakítása, kényszerítő helyzetek játékosan és küzdési szituációkban. A nagyobb testtávolságú küzdelem:
össze, növekedik az első és a második ív, egyre biztonságosabb a talajra érkezés. A felelős, segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben.
Több játékból álló, küzdőjátékokból álló pontszerző versengések, küzdések. Grundbirkózás: a karfogások, a mögékerülés, a kiemelés gyakorlati alkalmazása Botvívás, botbirkózás a támadó és védő stratégiák alkalmazásával. 2-3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás.
Küzdeni tudás és sportszerűség. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test-test által történő érintkezések, összeütközések csökkentése. A támadó és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása. Az életkorra jellemző erőből történő önmegvalósítás sportszerű keretek közé szorítása a szabályok követése által.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
384
Az ellenfél reagálásának, taktikájának, stratégiájának tesztelése ijesztéssel, csellel játékosan, ill. a tanult technikák alkalmazásával küzdési szituációkban. A tanult önvédelmi technikák alkalmazása különböző ellenfelekkel, az önvédelem alapszabályainak alapos ismerete; RG, aerobic (lányok). A nőies, szép mozgás plasztikusságának sajátos izolációs gyakorlatai; a tágasság bővítése; alapjárás, érintő járás; egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy lábra, két lábról egy lábra és két lábra plasztikai kombinációkkal, lábcserékkel; fordulatok egy és két lábon állásban és guggolásban; kar- és törzshullámok; gyakorlás lehetőleg tükör előtt. Aerobic lépéskombinációk, szökdelések kéz és lábmozgásokkal, irány és helyzetváltoztatásokkal; Mindkét sportágban összefüggő gyakorlat megtanulása zenére. A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az 5–6. osztályban tanult sportjáték alapozó feladatok, technikák-taktikák ismétlése, gyakorlása, variálása az egyre bonyolódó feladatoknak, helyzeteknek megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési tapasztalatok felhasználásában. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása.
Gyakorlatok bemutatása csoportos formában. A gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, a pozitív példák megerősítése.
Esztétikus, ritmusos és motorosan memorizált, egyéni dinamikai ízzel előadott mozgásfolyamat, az alkotás örömének átélése; önmegvalósítás
A bővülő technikai repertoár végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal; A váltakozó játékszerepek ellenőrzése. Játék esetenként bíró nélkül, az önkontroll alkalmazása.
Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködés alapfokon. Alapvető labdakezelési játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. A technikai sikertelenségekből és szabálysértő magatartásból adódó, a csapatteljesítményt rontó és a pontos, lelkes játék által a csapatteljesítményt növelő egyéni elszámoltathatóság megértése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
385
Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve (a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembe-vételével.) Pl.: korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, alapiskolája. Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). Kerékpározás. Kajak-kenu. Floorball. Stb. Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, nemnek megfelelő stílus erősítésével. Bonyolultabb ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és egyéni dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott legfeljebb kétféle tánc motívum sorainak gyakorlása; etűddé fűzése, a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása; több etűd, repertoár felépítése. Aerob jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, versengések. Az 5. osztályban tanult úszásnemek és vízi játékok továbbfejlesztése. A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon. Népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. Az ember alkalmazkodó-képességének történeti példái által a sport önnevelő lehetőségeinek megfogalmazása a diákok aktív közreműködésével; az olimpiai mozgalommal kapcsolatos alapvető ismeretek (cél,
Tájékozottság a testkulturális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban.
Négynegyedes, háromnegyedes ütemben, pontozott és éles ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapssal, lábbal zenére Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt Táncház-szerű utánzással történő folyamatos táncolás
A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával Az egyéni sajátosságok és a közös produktum megjelenítése
Versenyek.
Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben, a fejlődés felmutatása
Házi gyűjtőmunka. Kirándulás, terepgyakorlat. Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés. A pozitív példák pozitív megerősítése.
Tanult és gyűjtött ismeretek, információk, a kultúrterület legnagyobb eseményéről, az olimpia fogalmáról, a magyar élsportról, egy újabb magyar bajnokról A tisztaság, a fittség megjelenése az önbecsülésben, Néhány fontos információ ismerete a tematikákban.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
386
gyakoriság, kulturális érték) közvetítése. Higiéniai ismeretek bővítése a nemi jellegeknek megfelelően és a szükséges időbeli adagolással. Baleset-védelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban; étkezési, pihenési, drogprevenciós- és szexuális testkultura- vonatkozásokról információk átadása, azok feldolgozása. A helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb. az időjárásnak megfelelő öltözködés, a közlekedés, a környezetvédelem értő gyakorlása.
A rendelkezésre álló időkeret elosztása: 7. évfolyam: Alaki képzés Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció Járások, futások, ugrások, dobások Sportági technikák, taktikák és szabályok Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Mozgásos kifejező-, speciális-képességfejlesztés Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok
3 12 1o 35 1o 1o 2o 1oo%
A nyolcadik évfolyamba lépéshez szükséges minimum:Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások elfogadása és törekvés az azok szerinti végrehajtásra. Az önállósság megjelenése a tanár által kiszabott testmozgásban. Az egészségmegőrzés legfontosabb tényeinek ismerete és a saját állapottal való összehasonlításra képesség. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, a saját adottságok elfogadása mentén a saját javuló teljesítményre való elszántság felmutatása. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. Az együtt játszás konfliktusainak megértése, a megoldások keresése és a szabályok elfogadása azok megoldására. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
387
A rendelkezésre álló időkeret elosztása: 8. évfolyam: Alaki képzés Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció Járások, futások, ugrások, dobások Sportági technikák, taktikák és szabályok Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok
3 12 1o 35 1o 1o 2o 1oo%
A kilencedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum:Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások maradéktalan végrehajtása. Az önállósság, a belső kontroll megjelenése a tanár által kiszabott ill. az egyéb iskolán kívüli rendszeres testmozgásban. A céltudatos egészségmegőrzés kialakulása. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának elfogadása, megértése. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás konfliktusainak csökkentése. Alapfokú tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseinek rendszerében.
ETIKA Fejlesztő szakasz 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Az aktív állampolgári létre való felkészülés-felkészítés fontos feladata a közoktatásnak. Az eredményes megoldáshoz szükséges megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak. Az ismeretközvetítési folyamatot erősíti az Etika c. önálló tantárgy beemelése az oktatási folyamat fejlesztő szakaszának befejező évfolyamain. A képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremt lehetőségeket. A NAT 2007–ben a műveltségi területen kiemelten fejlesztendő ismeretek, képességek és attitűdök felsorolása nem változott, ezek: · a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
388
· a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, · a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, · a környezetért érzett felelősség, · más kultúrák megismerése és elfogadása, · a humánus, értékeket védő magatartás, · a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek fejlesztése. A kiemelten fejlesztendő területeken viszont a hangsúlyok eltolódása figyelhető meg egyfelől a kulcskompetenciák középpontba állítása, másfelől az általános részben megfogalmazott Kiemelt fejlesztési feladatok fejezet két új részlete, az Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés és a Gazdasági nevelés témakörök megjelenésével. Ezek az új momentumok számos ponton felülírják a korábbi arányokat. A szociális és állampolgári kompetencia, az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés és a gazdasági nevelés igénye a közoktatásban kiváltképp a fejlesztő szakaszra és az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszra ró ki újabb feladatokat. · A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. · A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. · A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul annak a képességnek kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
389
Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása. Ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. A végzősök érdeke, hogy a klasszikusan nagybetűs életbe kilépésük előtt a még a felnőttek által is kevéssé tapasztalt demokrácia építésének ismeretekkel, képességekkel és megfelelő attitűdökkel már valamilyen szinten rendelkező alkotóivá váljanak. Az iskola érdeke is persze, hogy diákjaikat ezeken a területeken is fejlesszék, ugyanis a diákok, akik természetesen tanáraikkal egyetemben iskolapolgárok kell legyenek, korukból és pozíciójukból következően (7., 8. vagy 11., 12. ill. 13. osztályosok) példaképek a helyi társadalomban, az oktatási intézményben, és sok múlik azon, hogy milyen mintát kapnak tőlük rájuk felnéző fiatalabb társaik. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Ismeretszerzés, tanulás: · Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. · A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. · Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. · A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése. · Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata. · A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben Kritikai gondolkodás:(a különösen fontos elemek kiemelten szerepelnek) · Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. · A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. · A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. · Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. · Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. · A környezetünkben élő személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása cselekedeteiknek, viselkedésüknek mozgatórugóiról. · A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
390
·
Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. · Ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. · Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. · Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges, a lehetetlen és a valószínű élethelyzetek megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Kommunikáció: · Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi témáról. · A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. · Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. · Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. · Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. · Fogalmazás írása valamely társadalmi témáról. · Rajz készítése társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése. · Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. Tájékozódás térben és időben: · Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. · Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. · Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. · A családtörténetből megismert helyek megkeresése a térképen. A tartalom kulcselemei: Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy · szerezzenek további ismereteket a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; · szerezzenek ismereteket arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; · szerezzenek ismereteket a politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól; · értelmezzenek különbözőképpen egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; · ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
391
·
folytassanak kommunikációt felkészültségüknek megfelelő szinten olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; · szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; · ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. A reflexiót irányító kérdések: · Miben különbözik az emberi cselekvés az állati cselekvéstől és a természeti történésektől? · Mi a kultúra? Mi az ember társadalmi természete? · Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg? · Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért? · Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes emberek, az egyes országok, civilizációk életében? · Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? · Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében? · Van-e célja az emberi életnek? · Hogyan mérhető az élvezet? Minden élvezet egyenlő-e? · A lehető legnagyobb boldogságra, vagy inkább a lehető legkisebb boldogtalanságra kellene-e törekedni? A MŰVELTSÉGI TERÜLET KULCSKOMPETENCIÁI Anyanyelvi kommunikáció Amellett, hogy a fejlesztés tárgyi-cselekvéses és szemléletes-képi útjait is preferáljuk, a társas lét etikai aspektusú elvont-verbális vizsgálatát kiváltképp fontosnak tartjuk. Ez utóbbi a nyelvi közvetítést messzemenően igényli. Életszerű helyzetek elemzésével törekszünk a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, és ezeknek a mindennapokban történő felhasználására. Fontos kiemelni a vitakultúra fejlesztését, kiváltképp a konszenzuskereső problémamegoldásokhoz felhasználandó érvelési eljárások gyakorlását. Idegen nyelvi kommunikáció A kulturális sokféleség tiszteletben tartásának tudatosításával és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés felkeltésével a pozitív attitűd elsajátításához járulunk hozzá. Matematikai kompetencia Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
392
Mind a logikailag helyes következtetések alkalmazása az érvelésekben, mind a statisztikai számítások, táblázatok olvasása, feldolgozása erősíti a matematikai kompetenciát A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása a vitákban lesz hasznos eszköz. A modellek használata, a hasonlóságok és analógiák felismerésén alapuló struktúrák alkotása a társas kapcsolatokban, a vertikális és horizontális relációk szerint történő besorolásban lesznek nagyon fontosak. Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája Az emberi tevékenység okozta változások megértésének és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségnek a problémája közvetlenül megjelenik a tantárgy oktatásában. Az etikai kérdések iránti érdeklődés felkeltése és kiművelt kielégítése eminens feladat. A biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődésnek az egyénre, a családra, a közösségre és az egész emberiségre gyakorolt hatása kritikai elemzésével formálódik. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás is mint meghatározó erkölcsi alapelv bekerült a megvitatandó témák közé. Fontos az egészségtanban (6. osztály) tanultak felelevenítése. Digitális kompetencia Azoknak a képességeknek a fejlesztése, amelyek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését, a tantervi témaválasztásban elhagyhatatlan. A komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a tantárgy kritikai gondolkodást fejlesztő célkitűzéseiben nélkülözhetetlen. Hatékony, önálló tanulás A tantárgy elsősorban a pozitív hozzáállás erősítését segíti azzal, hogy a diákoknak korábbi tanulási és élettapasztalataikat a téma megértéséhez és feldolgozásához fel kell használniuk. Az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása nem céltalan, a többiekkel elvégzendő közös munkában fontos értéket képvisel minden egyes diák alkalmazott ismerete. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztését támogatja az erkölcsi, a. gazdasági, a környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok bemutatása. Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése egyes, a környezetet ábrázoló műalkotások erkölcsi tartalmú elemzésével valósul meg. A TANTÁRGY CÉLJA Ebben az életkorban a gyermekek többsége sokat foglalkozik saját értékrendjének, életszemléletének mibenlétével, ami kedvező feltételt teremt a tárgy iránti megismerési vágy felkeltésére, tehát ez az időszak kulcsfontosságú a társadalomismereti kérdéseket vizsgáló tantárgyak oktatásban. Ha a témák a diákok érdeklődési köréhez közel állnak, és változatosak, nem lesz gondunk a felfedezési vágy felkeltésével sem, hiszen a problémamegoldó tevékenység élményt nyújtó folyamatában ez csak fokozódni fog. Hasznos kombinálni az Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
393
ember- és társadalomismereti tananyagot a művészettel, természettudománnyal. Olyan tudást kell kialakítanunk az emberről, a társadalomról és benne az erkölcsről, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. További célok: a csoportos munkára való képesség, a csapatszellem kialakítása; a felelősségérzet és az önfegyelem tisztelete; a döntéshozatal, az elkötelezettség és a kockázat felvállalása; a kezdeményezőkészség, a kíváncsiság, a kreativitás erősítése; a szakmai öntudat, a kiválóságra törekvés, a versenyszellem ösztönzése. 7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1
1. 2.
Témák Az ember helye az univerzumban Társas kapcsolatok
1. AZ EMBER HELYE AZ UNIVERZUMBAN Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A demokratizmus, a humanizmus, Egyed, egyén, személyiség. A diákok szerezzenek ismereteket az egyén tisztelete, a lelkiismereti Cselekvő lény. arról, milyenek voltak az emberek szabadság, a személyiség Fizikai, verbális és mentális hétköznapjai a különböző fejlődése, a személyes cselekvés cselekedetek. korokban és kultúrákban; egyéni lehetőségének határai. Van-e minden cselekvésnek célja? munka, forráskutatás az iskolai A környezetünkben élő Hogyan kellene élnünk az könyvtárban és az interneten. személyiségek jellemzése, életünket? Miben különbözik az emberi feltevések megfogalmazása cselekvés az állati cselekvéstől és a cselekedeteiknek, viselkedésüknek természeti történésektől? Fejlesztési célok
Tananyag
Továbbhaladás feltételei A „gondolkodó lény”, a „társas lény”, és az „alkotó ember” kifejezések .közötti különbségek és azonosságok felismerése. Példák adása a fizikai, a verbális és a mentális cselekedetekre.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
394
mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. A személyes cselekvés lehetőségének határai.
Dramatikus improvizációk. Mit jelent az, hogy az ember cselekvő lény? – vita.
Testi és lelki egészség, életvitel, magatartás. Az Egészségtanban 6. osztályban tanultak felelevenítése.
A környezetünkben élő Az ember és természeti, az ember személyiségek jellemzése, és társadalmi, az ember és mentális feltevések megfogalmazása környezete. cselekedeteiknek, viselkedésüknek
Hogyan mérhető az élvezet? Minden élvezet egyenlő-e? Kitalált történetek eljátszása a „csak kipróbáltam” szituációról. Interjú egy elvonókúráról visszatért fiatallal. Játékos illemtani gyakorlat a fogyatékosokkal való bánásmód gyakorlására
Milyen szerepet játszik a természeti. környezet az egyes emberek, az egyes országok, civilizációk életében?
Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a kábítószerként fogyasztott gyógyszerek, a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. az öröklődés és az egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában. A rendszer és a környezet elválasztása, a határok önkényességének megértése.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
395
mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására.
Három új osztálytársunk érkezett: szituációs játék Mi a kultúra? Mi az ember társadalmi természete? – vita. A mentális környezet otthona az anyanyelv. A verbális és a nonverbális kommunikáció gyakorlása. Mondd el szóban, mondd el cselekvéssel!
2. TÁRSAS KAPCSOLATOK Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A szűkebb földrajzi környezetben Család. Családfa készítése: nemzedékek és a gyakorlati életben való Iskola. felkutatása és bemutatása – önálló eligazodáshoz szükséges Rokonság. házi feladat személyes technikák kialakítása. Barátok. Társadalmi rendszerek elemzése: Az egyén és a kisebb-nagyobb az egyensúly jelentőségének Lakóhelyi közösségek. társadalmi közösségek (pl. család, Civil szervezetek. felismerése a rendszerállapot lakóközösség, állam) szerepének megőrzésében. A dinamikus Pl. cserkészek, úttörők, Green belátása a környezet értékeinek, Peace, Harry Potter baráti kör, stb. egyensúlyra vezető társadalmi harmóniájának megóvásában. folyamatok bemutatása képekkel, Nemzet – haza. Az idő tagolására szolgáló karikatúrákkal illusztrált (tanári) Európai Unió. kifejezések használata: hónap, év, Emberiség. előadás keretében évtized, évszázad, emberöltő. Csoportokban (min. 4 fő) Az idő ábrázolása téri-vizuális szervezett kutatási házi feladat eszközökkel, kronológiai adatok elindítása: valamely választott rendezése. Események, jelenségek, társadalmi struktúra (csoport, tárgyak, személyek stb. időrendbe réteg, intézményi kollektíva, Fejlesztési célok
Tananyag
Továbbhaladás feltételei Legyen tisztában a családi munkamegosztás és a családi költségvetés jellemzőivel. Írásban értelmezze a szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes (erkölcsi) problémáit. Tudjon beszélni a nők és a férfiak társadalmi szerepéről a családban és a munkahelyeken. Az életből vett és irodalmi példák segítségével érzékeltesse: a barátság sajátosságait. Ismerje az iskolai életet
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
396
állítása. A családtörténetből megismert helyek megkeresése a térképen. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A környezetünkben élő személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása cselekedeteiknek, viselkedésüknek mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; Folytassanak kommunikációt felkészültségüknek megfelelő szinten olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az
Egyén és közösség. Az ember egyidejűleg különböző társadalmi csoportokba tartozó lény.
gazdasági szervezet, stb.) vizsgálata megadott szempontok szerint. Beszélgetés a kapcsolatokról, sajtófigyelés az identitástudatról. Em-beri kapcsolatok jellemzése, értékelése filmrészletek, szépirodalmi alkotások segítségével
szabályozó helyi dokumentumok le- és előírásait.
Írásban mutassa be a versengés, illetve a kölcsönös segítség jelentőségét a diáktársadalomban. Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan alakulhatott ki a mai nyilvánosság? – vita. Hogyan vizsgálhatjuk valamely korban és társadalomban a nyilvánosságot? - történeti
Az eleme, a részhalmaza, és a halmaz fogalmak pontos értelmezése az ember és az embercsoportok relációjában.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
397
egyén és a közösség viszonya.
források gyűjtése a könyvtárból és az internetről. 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1
1. 2. 3.
Témák Érdekek és értékek Gazdaság és erkölcs Az élet minősége
1. ÉRDEKEK ÉS ÉRTÉKEK Fejlesztési célok
Tananyag
A lényeg kiemelése írott és hallott 1. Államformák és kormányzati rendszerek. szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, 2. Az állampolgár alapvető jogai és kötelességei. szöveg átfogalmazása adott 3. Európai parlamenti, szempont szerint. országgyűlési és önkormányzati képviselői választások, népszavazások. 4. Az állam feladatai és a legfőbb hatalmi ágak. 5. Az igazságszolgáltatás. 6. A helyi önkormányzat. Az iskolai demokrácia.
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A történelem tantárgy keretében a 8. osztályban az állampolgári ismeretek tematikaként kerül földolgozásra. Itt csak előkészítjük a témát.
Továbbhaladás feltételei Rövid írásos feleletválasztó teszt eredményes kitöltése az ismeretek ellenőrzésére. Értékelhető házi feladat beadása a hat téma valamelyikének kifejtéséről. Az iskolában megvalósuló demokratikus gyakorlatot alapul véve. mindenki megalkotja a gyermeke iskoláját bemutató verbális, képi vagy egyéb digitalizált
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
398
önálló munkáját Felkészültségüknek megfelelő Az erkölcsileg megítélhető, Alternatív beszélgetési témák. Ismerje a fogalmakat: szinten kommunikáljanak olyan (másik) ember(ek)re irányuló Miben különbözik az emberi tabu, szokáserkölcs, témakörökről, mint az emberek cselekedetek: cselekvés az állati cselekvéstől és a tekintélyelv, szankció, közötti különbségek, a nemek a tett és hiánya, a beszéd és hiánya, természeti történésektől? lelkiismereti szabadság, közötti kapcsolatok, az egyén és a a gondolat és hiánya, (fizikai, Ez minden emberre mindig konszenzus. közösség viszonya, a gazdálkodás verbális és mentális cselekedetek). vonatkozik-e? Magyarázza meg kérdései, a demokrácia és az Mi köze van mindennek az Befolyásol-e minket ítéleteinkben példákkal a következő emberi jogok; szembesüljenek a erkölcshöz? – beszélgetés. Isten létezése vagy nem létezése? ellentétpárokat a szabadság és a felelősség emberi Mekkora a szándék jelentősége? cselekedet erkölcsi dimenzióival a magán- és a közélet Mit értünk azalatt, hogy „hatással megítélése különböző területein; van másokra”? szempontjából: eszköz ismerkedjenek olyan köznapi és Mit értünk „sérelem” és „előny” cél, szándék kiélezett élethelyzetekkel, alatt? következmény, konfliktusokkal, amelyek magánérdek - közjó. rávilágítanak az erkölcsi Értelmezze a tetteinkért, értékminőségek és az emberi illetve a másokért viselt helytállás jelentőségére, illetve az felelősség fogalmát. azokkal kapcsolatos problémákra. Önálló vélemény megfogalmazása Az erkölcsi személyiség Mi a hit, a vallás szerepe az egyes A szabálykövetés társadalmi eseményekről, kialakulásának folyamata az egyén ember és a társadalmak életében? fogalmának megértése. jelenségekről és személyekről. szocializációja során: a példa- és Van-e kapcsolat a vallásos hit és Érvek gyűjtése a saját vélemény szabálykövetéstől a tudatos moralitás között? Mi a alátámasztására. meggyőződésen alapuló humanizmus? Lehet-e valaki Ellenérvek gyűjtése meghatározott lelkiismereti döntésig. vallásos és ugyanakkor humanista álláspontok cáfolására. is? Milyen nehézségekbe ütközik egy ateista számára erkölcsi ítéleteket hozni? Szükségszerű-e, hogy minden ateista szerint az erkölcs szubjektív vagy relatív Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
399
Szerezzenek további ismereteket arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; mit tekintettek alapértéknek.
legyen? Erkölcsi alapértékek az európai Töltsük ki a kérdőívet, majd civilizációban. vitassuk meg a válaszokat! A szeretet jelentősége a Van rá okod, hogy ne higgyél az zsidó-keresztény hagyományban, óriásokban? Van rá okod, hogy ne és ennek hatása az európai erkölcsi higgyél a tündérekben? gondolkodásra. Hihetnéd-e azt, hogy valami hamis, Fogalmak értelmezése: és aztán kiderül, hogy igaz? meggyőződés, hit, kétely, Hihetnéd-e azt, hogy valami igaz, nyitottság, türelem, előítélet. és aztán kiderül, hogy hamis? Kiderülhet-e, hogy a te hited hamis, és neked mégis sok okod van rá, hogy higgyél benne? Kiderülhet-e, hogy a te hited igaz, annak ellenére, hogy nincs semmi érved arra, hogy higgyél benne? Megpróbálhat-e valaki rávenni téged arra, hogy valami hamis dologban higgyél? Megpróbálhat-e a barátod rávenni arra, hogy valami hamis dologban higgyél? Megpróbálhat-e valaki rávenni téged arra, hogy valami igaz dologban higgyél? Szeretnéd, hogy minden, amiben hiszel, igaz legyen? A színlelés igaz-e, hamis-e vagy sem nem igaz sem nem hamis?
A kulcsfogalmak ismerete: a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság. Az alapértékek ismerete és elfogadása a személyiségfejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együtt-működésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia a hazaszeretet és a nemzeti és európai identitás.
2. GAZDASÁG ÉS ERKÖLCS Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
400
Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A gazdaság és a helyi környezet Az emberiség természetátalakító Vitajavaslatok: érdekeinek összehangolása, a felelős tevékenysége, és a beavatkozások Vannak-e természettől való környezeti magatartás. következményei. Sopron jogaink a természet leigázására? A cselekvés és annak környezetvédelmi helyzete Létezik-e bármilyen általános elv, következménye közötti kapcsolat A gazdasági cselekvéseket és amely alkalmazható a felismerésének gyakorlása. döntéseket befolyásoló erkölcsi környezetvédelmi kérdésekben? Önálló vélemény megfogalmazása konfliktusok kezelésének Nevezhető-e egy önérdektől társadalmi eseményekről, problémái. a) egyéni döntések: vezérelt cselekvés erkölcsösnek? jelenségekről és személyekről. a gazdasági tevékenységben aktív Környezetvédelmi plakátok , képek Érvek gyűjtése a saját vélemény szerepet játszó embernek erkölcsi gyűjtése,rendszerezése, esetleg alátámasztására. választása alkalmával két kiállítása Ellenérvek gyűjtése meghatározott kérdésre kell felelnie. Emberi álláspontok cáfolására. lényként mit kell tennem? Feltevések megfogalmazása egyes Szakemberként mit kell tennem? társadalmi jelenségek hátteréről, A két válasz között konfliktusok feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése lehetnek, és újabb kérdés vetődik föl: ha van konfliktus, hogyan a feltevések mellett és ellen. kezeljem azt? b) testületi Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges, a lehetetlen és a döntések: a gazdasági érdek és valószínű élethelyzetek az erkölcsi érték megítéléséről (pl.: helyszín, idő, konfliktusának kezelésére szereplők, események kapcsán). döntési alternatívákat kell kigondolni, és lehetőség szerint az optimálisat választani. Fejlesztési célok
3. AZ ÉLET MINŐSÉGE Fejlesztési célok
Tananyag
Tananyag
Ajánlott tevékenységformák
Továbbhaladás feltételei Kitalált történet írása, amely egy vállalatnál játszódik, és éppen állásinterjú készül.
Továbbhaladás
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
401
Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.
Kreativitás, magabiztosság.
A munka és a szabadidő világának átalakulása a globalizáció korában. Főbb fogalmak: világgazdaság, fogyasztói társadalom, környezetszennyezés, energia- és nyersanyagforrások kimerülése, demográfiai robbanás, népességcsökkenés, globális felmelegedés és klímaváltozás, géntechnológia, atomenergia-ipar, biztonság, ökológiai katasztrófa, globális migráció, információs társadalom, tudásipar, tömegkultúra, szórakoztatóipar, reklám, telekommunikáció.
Módszertani javaslatok Vitassuk meg: A lehető legnagyobb boldogságra, vagy inkább a lehető legkisebb boldogtalanságra kellene-e törekedni?
feltételei Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan az egyén, az állam, a civil szféra, a kisebb és nagyobb közösségek felelősségének felismerése
SZEMPONTOK AZ ÉRTÉKELÉSHEZ: az értékelés célja az elért haladás megerősítése, nem pedig a sikertelenség büntetése; az egyéni képességek, a közös értékek és a csapatszellem a tudás keresésével egyenlő elismerést élvezzenek; A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - témazárótesztek - kiselőadások, anyaggyűjtés - órai aktivitás - csoportmunka Alapfogalmak Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
402
1. alapító okirat – küldetés nyilatkozat 2. alkohol 3. ateista 4. atomenergia-ipar, biztonság 5. az iskola pedagógiai programja 6. barátság 7. család 8. demográfiai robbanás 9. dohányzás 10. döntés 11. drog 12. egyén és közösség 13. előítélet 14. energia- és nyersanyagforrások kimerülése 15. erkölcs 16. erkölcsi alapértékek 17. erkölcsi ítélet 18. erkölcsi személyiség 19. eszköz – cél 20. Európai Unió
21. felelősség 22. fizikai cselekedetek 23. fogyasztói társadalom 24. gazdasági érdek és erkölcsi érték konfliktusa 25. géntechnológia 26. globális felmelegedés és klímaváltozás 27. globális migráció 28. globalizáció 29. gondolkodó lény 30. hazaszeretet 31. hit 32. humanizmus 33. identitás 34. információs társadalom 35. kétely 36. konfliktus 37. konszenzus 38. kölcsönös segítség 39. környezetszennyezés 40. kultúra
41. lelkiismeret 42. lelkiismereti döntés 43. lelkiismereti szabadság 44. magánérdek – közjó 45. meggyőződés 46. mentális cselekedetek 47. mentális környezet 48. moralitás 49. Nemzet – haza 50. nemzeti identitás 51. népességcsökkenés 52. nikotin 53. nonverbális kommunikáció 54. nyilvánosság 55. nyitottság 56. ökológiai katasztrófa 57. példakövetés 58. reklám 59. relatívizmus 60. szabálykövetés
61. szándék – következmény 62. szankció 63. szeretet 64. szocializáció 65. szokáserkölcs 66. szolidaritás 67. szórakoztatóipar 68. tabu 69. társadalmi környezet 70. társas lény 71. tekintélyelv 72. telekommunikáció 73. természeti környezet 74. testi és lelki egészség 75. tolerancia 76. tömegkultúra 77. tudásipar 78. vallás 79. vallásos hit 80. verbális cselekedetek 81. erbális kommunikáció 82. világgazdaság
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
403
OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA 5-8. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK: Az osztályfőnöki foglalkozás legfőbb célja személyiség- és közösségfejlesztő pedagógiánk megvalósítása. Az ötödik évfolyamon kiemelt figyelmet fordítunk az alsó tagozatból a felső tagozatba történő átmenet megkönnyítésére, a beilleszkedésre. Ennek érdekében az osztályfőnök együttműködik az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal. A felsőbb évfolyamokon egyre nagyobb hangsúlyt kap a felnőttlét szerepeire való felkészítés. Minden évfolyamon legalább 10 órát fordítunk az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítására. Az osztályfőnöki óra keretében lehetőség nyílik a kulcskompetenciák komplex módon történő fejlesztésére, és a hagyományos tantárgyak oktatása során, valamint tanórán kívüli foglalkozásokon tanultak integrálására. Jellegénél fogva kiemelten alkalmas a szociális és állampolgári kompetenciák, illetve a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére. Kiemelten fejlesztjük az alábbi kompetenciákat: · Önismeret, önbemutatás, álláskeresési technikák, munkaerő-piaci ismeretek, tanulásmódszertan. · Környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív felelősségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség. · Együttműködés (kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság, családi szerepek. · Önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadása. A heti óraszám évfolyamonként azonos: 1 óra Ebből 27% a törvényben meghatározott egészségügyi témák feldolgozása, 73% az iskola pedagógiai programja által meghatározott helyi nevelési célokat szolgáló tananyag beépítésére, játékokra, beszélgetésekre, vitákra stb. Az osztályfőnöki munka jellegéből következik, hogy a továbbhaladás nincs feltételhez kötve, ezért nem kötődik semmiféle teljesítményhez. Eszközszükséglet: A tanári munkához szükséges segédkönyvek, tankönyvek kiválasztásában nincs semmiféle megkötés, hiszen ez leginkább az osztályfőnök és a tanulók érdeklődésétől függ. A tanulók számára nincs előírt kötelező irodalom. Az osztályfőnök munkájához
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
404
felhasználhatja a tanulók által tanult tantárgyak taneszközeit, továbbá IKT- eszközöket és minden olyan kiadványt (művészet, jogalkotás, sajtó, stb.), amely segítséget nyújthat a témák feldolgozásához. 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 1. TÉMAKÖR: LÉTEZEM Belépő tevékenységformák, Tartalom fejlesztési követelmények Hogyan lehet az embert jellemezni? Mik a legfontosabb emberi Beszélgetés arról, hogy milyen vagyok, mik a jó tulajdonságok? Önmagunk megfigyelése, külső és belső tulajdonságaim. Miben kellene megváltoznom? tulajdonságaink. A szükséges változtatások felismerése. Kinek mi Játékok a negatív tulajdonságok karikírozására. szükséges a jó közérzethez? A felső tagozatba lépés nehézségei. Gyakorlat: önmagunk megfigyelése megadott szempontok Milyen a megfelelő tanulási környezet? Milyen tanulási folyamatok szerint –néhány napos intervallumban. vannak? Hogyan lehet fejleszteni a tanulási módszereket? Vannak-e Beszélgetés arról, hogy kinek milyen tanulási szokásai tanulási problémáid? Hogyan lehetne azokat kiküszöbölni? vannak. Megfigyelés: hogyan szoktam tanulni? 2. TÉMAKÖR: NEM JÓ AZ EMBERNEK EGYEDÜL Belépő tevékenységformák, Tartalom fejlesztési követelmények Milyennek látnak mások? Milyen a közvetlen környezetünk? Beszélgetés környezetünk visszajelzéseiről. Vannak-e testvéreim? Vannak-e barátaim? Mi a barátság? Mi a Gyakorlat: a közös tanulás kipróbálása. sportbarátság? Milyen a lányok-fiúk viszonya az osztályban? Tudtok-e együtt dolgozni? Milyen konfliktusok lehetnek közöttetek? Ki a hibás? Milyen szerepetek van az osztályban? Hogyan lehetne javítani az osztály munkáját? Szeretnek-e a többiek? Akarsz-e másokon segíteni? Lehet-e mással együtt tanulni? Mi tartja össze az osztályt? 3.TÉMAKÖR: A KÖZÖSSÉGEK Belépő tevékenységformák, Tartalom fejlesztési követelmények Beszélgetés arról, hogy milyen egyéb közösségbe tartozunk az A család szerepe a tanulók életében. Mi a feladata a szülőknek a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
405
osztályon kívül. Gyűjtőmunka: segítési lehetőségek összegyűjtése. Beszélgetés a családok együttműködéséről.
4. TÉMAKÖR: KÖZÖSSÉGBEN AZ EMBER Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Játékos illemtani gyakorlatok Gyakorlat: kerékpáros tanpályán az alapvető KRESZ szabályainak megbeszélése, terítési játék Gyűjtőmunka: „rosszaságok” gyűjtése, majd órai megbeszélése, elemzése, értékelése. Beszélgetés az ünnepekről. 5. TÉMAKÖR: AZ EGÉSZSÉGES ÉLET Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Beszélgetés az egészséges életmódról. Gyűjtőmunka: kedvenc ételek receptjeinek, képeinek összegyűjtése és egymásnak való bemutatása. Tervezés: napi terv készítése. Beszélgetés a sportokról. Közös sportolás, majd a közös élmények megbeszélése. 6. TÉMAKÖR: A HASZNOS ÉLET Belépő tevékenységek, fejlesztési követelmények Beszélgetés a szabadidő hasznos eltöltéséről. Beszélgetés olvasmányélményekről. Gyűjtőmunka: babonás
családban? Mi a nagyszülők szerepe? A családi munkamegosztás. Van-e önálló feladatköröd? Mi a házi munka? Milyen típusú családokat ismersz? Mi a csonka család? Hogyan tudnak a családok egymáson segíteni? Közös programok más családokkal. Hogyan tudnál ilyen programokat tervezni és szervezni, és hogyan szervezik a szülők?
Tartalom Hogyan viselkedjünk egymás között? Hogyan a felnőttekkel? Személyes kapcsolatok az osztályban. A gyalogosok illemtana. Mit tudsz a kerékpározásról? Az alapvető étkezési szabályok. Tudsz teríteni? Mi a magatartási zavar? Milyen ünnepeket ismersz? Mitől ünnep az ünnep?
Tartalom Táplálkozási szokások. Kitekintés más országok, népek étkezési szokásaira, étkezési kultúrájára. (A német nemzetiség helyi specialitásai.) Hogyan lehet kialakítani helyes napirendet? A sportolás örömei. A sportolás eredményei: edzettség, jobb közérzet, fejlődő akaraterő, kitartás, stb. Tartalom Kulturális szokások. Mi a műveltség szerepe az ember életében. Milyen művészeteket ismersz? Milyen ismeretszerzési szokásaid
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
406
szokások összegyűjtése, majd elemzése.
vannak? Kedvenc olvasmányélmények megbeszélése. Miért árt a babona? A fantázia szerepe a vágyak és a félelmek kialakításában. 6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1
1. TÉMAKÖR: LÉTEZEM Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények A tanulásról az előző évben megbeszéltek felidézése irányított beszélgetéssel. Gyűjtőmunka: elemi tanulási stratégiák.
Tartalom Ismét a tanulási szokásokról… Mi a tanulás értelme? Mik az eredményes tanulás külső és belső feltételei? Milyen egyszerű és bonyolultabb tanulási stratégiák vannak?
2.TÉMAKÖR: NEM JÓ AZ EMBERNEK EGYEDÜL Belépő tevékenységek, Tartalom fejlesztési követelmények Fiatalokról (fiatalok barátságáról szóló) film megtekintése Fiúk-lányok barátsága. A másik ember tiszteletben tartása. A felelőtlen kapcsolat és lehetséges következményei. Mi az egyoldalú és megbeszélése megadott szempontok szerint. kapcsolat? A hazugság és hatása az emberek közötti kapcsolatra. Mi kell ahhoz, hogy igazi barátom lehessen? 3. TÉMAKÖR: A KÖZÖSSÉGI ÉLET Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Irányított beszélgetés a család szerepének fontosságáról Teszt íratása és kiértékelése az értékek fogalmának tisztázása érdekében. Ha a feltételek adottak, akkor videofilmmel vagy egyéb demonstrációs eszközzel néhány negatív vallási kisközösség (szekta) bemutatása. Gyűjtőmunka: Történelmi példák összegyűjtése és
Tartalom A család szerepe a mai magyar társadalomban. A család válsága. Emberi értékek, az értékválság. A családon kívüli közösségek. Mik a kisközösségi normák? Mi az alkalmazkodás? Vallási közösségek. Mi a hazafiság és a hazaszeretet?
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
407
megbeszélése a hazafiság és hazaszeretet témaköréhez. Gyűjtőmunka: Német nemzetiségi hagyományok, szokások, ünnepek összegyűjtése. 4. TÉMAKÖR: KÖZÖSSÉGBEN AZ EMBER Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Kiscsoportos felkészüléssel játékos feldolgozása a témának. Játékok tanulása, amit otthon vagy baráti körben lehet játszani, és ami szórakoztatva fejleszt is. 5. TÉMAKÖR: AZ EGÉSZSÉGES ÉLET Belépő tevékenységek, fejlesztési követelmények Irányított beszélgetés annak tudatosítására, hogy a serdülés nem szégyen, a változásokra fel lehet és fel is lehet készülni. Beszélgetés betegségekről, betegápolásról, a betegségek megelőzéséről. Játékos értelemfejlesztés. Gyűjtőmunka: érdekes logikai problémák, feladatok gyűjtése és közös megoldása Videofilm bemutatása a dohányzás ártalmairól és ennek megbeszélése. 6. TÉMAKÖR: A HASZNOS ÉLET Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Videofilm vagy reprodukciók, diák segítségével betekintés a képzőművészet világába.
Mit jelentett ez régen és napjainkban? A tolerancia fogalma. Miért fontos a hagyományápolás, a múlt értékeinek megőrzése, az anyanyelv ápolása?
Tartalom Mi az erkölcs, mi az illem? Illemtani szabályok: Köszönés, bemutatkozás, megszólítás. A pontosság és a pontatlanság. A sport és a játék illemtana. Csalás a sportban és a játékban. A szabadidő eltöltésének kulturált formái. A társas játékok társas játékok! A játékok veszélyei. Tartalom A serdülők biológiai változásairól. Higiéniai problémákról. A betegségekről. A beteglátogatás illemtana. A testi és lelki egészség megkülönböztetése és összefüggései. Az értelem fejlesztésének szükségessége. Gondolkodási hibák és a logikai készség fejlesztése. Mentálhigiénés zavarok és következményeik. A dohányzás mint szenvedély. Egyéb szenvedélybetegségek.
Tartalom A művészetek szerepe az ember életében. Művészeti alkotások, kiemelkedő alkotók.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
408
AV anyagokról zenei részletek bemutatása, esetleg tanulói bemutatással. Beszélgetés, esetleg vita az ízlésről. Gyűjtőmunka: a tanulók képzőművészeti, irodalmi, stb. alkotásainak összegyűjtése és bemutatása.
Komolyzene és könnyűzene. A díszítőművészet, lakáskultúra.
7. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 1. TÉMAKÖR: LÉTEZEM Belépő tevékenységformák, Tartalom fejlesztési követelmények Csoportos beszélgetés arról, hogy ki, milyen tapasztalatokat Egyéni normák. Önmagunk kritikus szemlélete. Az önkritika szerepe az gyűjtött saját magáról. Hogyan látják ezt mások a csoportban? életben. Hogyan lehet tudatosan kezelni a tulajdonságainkat? SWOT- analízis készítése, amelyben fel kell tüntetni az erősségeket, a gyengeségeket, a meghagyható tulajdonságokat és megváltoztatandó tulajdonságokat. 2. TÉMAKÖR: NEM JÓ AZ EMBERNEK EGYEDÜL Belépő tevékenységformák, Tartalom fejlesztési követelmények Mi kell ahhoz, hogy befogadjanak a közösségbe? Irányított beszélgetés a közösségekről. Megbízhatóság, türelem, kulturált viselkedés, humorérzék, empatikus Demonstráció videofilm-részlettel vagy irodalmi készség, stb. A szerelem és a szexualitás. szemelvénnyel. Gyűjtőmunka: Szerelem a művészetekben. 3. TÉMAKÖR: A KÖZÖSSÉGEK Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Kiscsoportos felkészülés: az osztály jellemzésére. Szociometria készítése
Tartalom Az osztályközösség osztály általi értékelése, a pozitívumok kiemelése, a negatívumok megszüntetésére történő javaslatok végiggondolása és
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
409
elfogadtatása. Az osztály kapcsolatrendszerének feltérképezése és tapintatos elemzése. 4.TÉMAKÖR: KÖZÖSSÉGBEN AZ EMBER Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Tanári előadás a kommunikációról. Tanulók által tartott foglalkozások az öltözködés történetéről és a viselkedési szabályokról. Videofilm a vendéglátás illemtanáról. Beszélgetés az étkezési kultúráról. Különféle kommunikációs helyzetek teremtése játékos feladatok formájában. 5. TÉMAKÖR: AZ EGÉSZSÉGES ÉLET Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Irányított beszélgetés a tömegsportról és a versenysportról, azok egészségügyi hatásairól. Osztálykirándulás. Játékok tanulása. Beszélgetés a lelki egészség zavarairól. Videofilm megtekintése kábítózó fiatalok életéről, ill. alkoholistákról és a dohányzásról. 6. TÉMAKÖR: A HASZNOS ÉLET Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Irányított beszélgetés a munka szerepéről, a különböző típusú munkavégzésekről, a munkamorálról, a pénzről.
Tartalom Kommunikációs kultúra, eligazodás és viselkedés a mindennapokban. A jólápoltság. Az öltözködés és a divat. A telefonálás illemtana, a telefonbetyárkodás. Viselkedés moziban, színházban, hangversenyen. Viselkedés utazáskor, nyaraláskor. A vendéglátás illemtana. Mit és hogyan együnk?
Tartalom Újra a testedzésről és a sportról. A sportjátékokról. Felkészülés a kirándulásra, a kirándulás egészségügyi és környezetvédelmi szabályai. Szabadtéri játékok. A lelki egészség megbomlása. A fiatalkori bűnözés és egyéb devianciák. A kábítószer, mint a mentálhigiénés zavar tünete. A lelki kábítószerek: a szekták. Az egyik magyar népbetegség: az alkoholizmus.
Tartalom A munka szerepe az ember életében. A szellemi és a fizikai munka.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
410
Csoportmunkaként tervek készítése a szabadidő eltöltésére. Tanulói beszámoló valamely lelkes állattartó diáktól. Beszélgetés az ismeretszerzés örömeiről.
A pénz szerepe. A szabadidő hasznos eltöltése. A kisállattartás örömei és felelősségei. Az olvasás és egyéb információszerzés.
8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 1. TÉMAKÖR: LÉTEZEM Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Csoportos játékos foglalkozás az egyes szakmákhoz szükséges személyiségjegyek összegyűjtésére. Társismereti gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a tanulók egymást milyen pályára tartják alkalmasnak. 2. TÉMAKÖR: NEM JÓ AZ EMBERNEK EGYEDÜL Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Irányított beszélgetés a társas kapcsolatok ápolásáról. Teszt kitöltése, majd megbeszélése.
Tartalom Képességeim mire tesznek alkalmassá? Milyennek ismerem magam ebből a szempontból? Vágyaim és lehetőségeim viszonya. Pályaorientáció. Melyik szakmához milyen elvárások köthetők?
Tartalom Milyen elvárásaim vannak a barátaimmal szemben? Hogyan felelhetnék meg az ő elvárásaiknak? Mi a feltétel nélküli szeretet? Milyen kapcsolatra vágyom? Mit várok és mit adok? Mi a magány és mi az elidegenedés?
3. TÉMAKÖR: A KÖZÖSSÉGEK Belépő tevékenységformák,
Tartalom
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
411
fejlesztési követelmények Tanulói beszámolók a közösségek különféle típusairól. Csoportos beszélgetés a jogokról és kötelességekről, a nemzetiségek jogairól. Szemelvények gyűjtése és ismertetése a témával kapcsolatban. 4. TÉMAKÖR: KÖZÖSSÉGBEN AZ EMBER Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Csoportos gyakorlatok az egyes szituációk bemutatására. Irányított beszélgetés, amelynek során áttekintik a középiskolai kínálatot. Tréning az illemtani ismeretek megszerzésére és gyakorlására. 5. TÉMAKÖR: AZ EGÉSZSÉGES ÉLET Belépő tevékenységformák, fejlesztési követelmények Beszélgetés az ember és állat együttélésekor felmerülő egészségügyi gondokról. Orvosi előadás és beszélgetés. Ha lehetséges, akkor szakképzett kozmetikus bemutatója. Tanulók által tartott óra. Gyűjtőmunka: közvetlen környezetünk ártalmainak feltérképezése. Az osztályfőnök vagy meghívott szakember által vezetett konzultációk. 6. TÉMAKÖR: A HASZNOS ÉLET Belépő tevékenységformák,
A nagyobb közösségek: iskola, szűkebb lakóhelyünk (Bánfalva), város, megye, magyarság, európaiság, emberiség. A közösséghez tartozás normái. Mi a kisebb közösségek szerepe a nagyobb közösségeken belül? A család szerepe.
Tartalom Hogyan viselkedjünk idegenek között és új közösségben? Elképzelések leendő iskolájukról. A társalgás szabályai nagyobb társaságban. A felnőttek és fiatalok közötti kommunikáció szabályai. A munkahelyek illemtana. A hivatalos helyeken való megjelenés és viselkedés illemtana.
Tartalom Az állattartás egészségügyi problémái. Testápolás és szépségápolás. A nyaralás és kirándulás baleseti veszélyei. A környezetvédelem. Környezetünk tisztántartása, a fertőzések megelőzése. Lelki egészségvédelem.
Tartalom
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
412
fejlesztési követelmények Beszélgetés a harmóniáról, az emberi törekvésekről, a munkáról. Tanulói felkészülés híres emberek életpályájáról. Tréning a közéletiség gyakorlására. Gyakorlat különböző hivatalok meglátogatásával. Beszélgetés a sikerről és a kudarcok feldolgozásáról.
A harmonikus élet összetevői. A választott életpálya és az élet kényszerei. Közéletiség. Ügyintézés különböző hivatalokban. Siker, vágyak, realitás…
TÁNC ÉS DRÁMA 5.- 6. évfolyam ALAPELVEK, CÉLOK A művészetek részterületét képezi a tánc és dráma tanítása az 5. és 6. évfolyamokon. A tantárgy tanításának célja a kommunikáció, a kooperáció fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése a különböző tevékenységek, dramatikus játékok alkalmazása során. A csoportos játékok együttes élménye lehetővé teszi a tanulók alkotó és kapcsolatteremtő képességének kibontakoztatását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását. Hozzájárul beszédük harmóniájához, tisztaságához és nagymértékben szolgálja ön – és társismeretük fejlődését. Cél a képességek fejlesztése, fogékonyság, a fantázia, érzékenység fokozása, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szintjének kialakítása. Ez a tárgy tevékenység központú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővülésével járnak. A dráma speciális művészeti ismereteket nyújt, a kultúra iránt nyitottságot, esztétikai érzékenységet alakít ki, s a művészetek befogadására, értésére és művelésére nevel. FEJLESZTÉSI FELADATOK (5-6. ÉVFOLYAM) I. A csoportos játékhoz és a II. Rögtönzési és együttműködési III. Tanulási és IV. Megismerő – és megjelenítéshez szükséges képesség problémamegoldó képesség, befogadóképesség képességek, készségek kifejezőkészség Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
413
A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó, hangsúly, hanglejtés gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok.
Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás. Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával.
ÓRASZÁM
FOGLAKOZÁS ANYAGA
1.
Bemutatkozás, a szervezési feladatok Egész osztályos dramatikus játékok. Képalkotás egyénileg és csoportban. Történetalkotás képekben Egész osztályos koncentrációs gyakorlat. Beszédkészséget fejlesztő gyakorlatok Mozgásos, ügyességi játékok. Együttműködés fejlesztése
2.
3.
4.
Egyszerű kifejezési formák Színházi előadás megismerése, és alkalmazása megtekintése, azok (gondolatkövetés, levél, napló, kollektív elemzése. állókép, stb.) Dramatikus improvizációk megadott történetvázak, irodalmi művek, alapján.
5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 0,5 óra GYAKORLATOK
FEJLESZTENDŐ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK
Zsebkendőrabló, csomójáték, tablók, pillanatfelvételek, képregény
Figyelem és mozgásfejlesztés, együttműködés, koncentráció, improvizáció, önismeret
Tapsfordító, számsor, vándorló ritmus, veszekedjünk a számokkal, beszélgessünk a számokkal Szigetek, sok jó ember, tablók, háttükör,döntögetős, földrengés
Koncentráció, beszédkészség, fantázia Figyelem-és mozgásfejlesztés,ügyesség, együttműködés
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
414
5.
Koncentrációs gyakorlatok
6.
Bizalom erősítése, páros gyakorlatok segítségével
7.
Kreativitás, impr. Készség erősítése Impr. Fejlesztése beszédgyakorlatok Mozgás és ügyesség fejlesztése
8. 9. 10.-11. 12.
Irodalmi mű 1-1 részletének megismerése Bizalom erősítése – páros játékok
13.
Utánzás szerepe
14. 15.
Fantázia fejlesztése Térhasználat tudatosítása
16.
Mozgáskészség fejlesztése
17.
Beszédkészség javítása
18.
Kedvenc játékaink a tanév során
ÓRASZÁM
FOGLAKOZÁS ANYAGA
Számsor, körmese, akcióindítás, egy mondat, kulcsmondat Kövesd a társad kezét, farkasszem sziámi, a koncentráció önértékelése írásban Bomba, szakértő játék, stoppos játék, bejelentés Légző gyakorlat számsorral, tilos az sz, szólánc, ugyanaz másképp, felelgetős Felemelő fogó, leolvadás, bizalomkör, kargyakorlatok János vitéz jelleme képekben, francia udvar másképp Párosfogó, vállérintő, szinkronjáték, tükörjáték, ki nézi magát? Kulcsos játék, állatok mutogatása, így használják, gesztustükör Tapskórus, képzelt gépek, reklámok Kacsintós gyilkos, vakvezetés, szerezd meg a kincset! Fogó segédekkel, fázismozgások, ereszkedések, séta Ketten beszélgetnek, szájmozgás ügyesítése, gyakorlat a beszédhangokkal
6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 0,5 óra GYAKORLATOK
Koncentráció, beszédkészség, impr., Koncentráció, együttműködés
Koncentráció, improvizáció Koncentráció, beszédkészség Mozgásfejlesztés, ügyesség Improv., koncentr., dramaturgiai ismeret Mozgásfejlesztés, ügyesség, együttműködés Mozgásfejlesztés, ügyesség Koncentráció, beszédkészség Koncentráció, együttműködés mozgásfejlesztés beszédkészség
FEJLESZTENDŐ KÉSZSÉGEK,
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
415
KÉPESSÉGEK 1. 2. 3.
Kedvenc játékaink tavalyról Csoportban történő közös alkotás megteremtése Egyéni ügyesség fejlesztése
4.
Bizalom, együttműködés erősítése
5.
Beszédkészség fejlesztése
6.
Mese dramaturgiai sajátosságainak megismertetése Színpadi beszédkészség fejlesztése Színészi eszközök tudatos használata Koncentráció fejlesztése Kiejtést fejlesztő gyakorlatok
7. 8. 9. 10. 11. 12- 13.
Jelenetek tervezése, bemutatása Kőmíves Kelemenné c. ballada a drámajátékokon keresztül
14-15. 16-17.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. műve a drámajátékokon keresztül Te vagy a barátom?
18.
Kedvenc játékaink a tanév során
Hangulatvers, Pillanat, amikor legszomorúbb ez a tárgy, lázadás Hogy tetszik a szomszédod?, székfoglaló, patak, mocsárjárás Keresztező nyolcas, csoportalkotás, járj úgy, mint..!, támasztókör Látogatás a börtönben, az a fontos, ahogy mondom Kinevetős, sorsfordító pillanatok, ki vagyok én? Szöveges gyakorlatok, szavanként beszélünk, kulcsmondat Jelenet a Toldiból
Csoportos improvizáció, dramaturgiai ismeret Együttműködés, koncentráció
Hol a kulcs?, szinkronjáték Kibillentős, szöveges gyakorlatok, egy ember élete Az élet egy napja, Mi történhetett? Szobor, siker, jelenet kis csoportban, egész csoportban, napló, tabló, fórumszínház Szerep a földön, ki csoportos jelenet, tabló, lassított felvétel fórumszínház Levél, kis csoportos jelenetek, egész osztályos improvizáció,
Koncentráció, együttműködés Beszédkészség
Mozgásfejlesztés, együttműködés Koncentráció, improvizáció koncentráció beszédkészség Improvizáció
Dramaturgiai ismeretek improvizáció
improvizáció improvizáció
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
416
ANGOL NYELV (választható tantárgy) 5–8. évfolyam ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Európa népei sok, egymástól különböző nemzetből, közösségből, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlő alapon történő cseréjére épül. El kell sajátítanunk az egymással való eredményes kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Más nyelvek megértésének és kommunikációban való használatának a képességek minden európai polgár számára alapvető készség. A nyelvi kompetencia azok közé az alapvető készsége közé tartozik, melyekre mindenkinek szüksége van a képzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrák találkozása során és az önmegvalósításban. A hangsúly a hatékony kommunikáció képességére, azaz az aktív készségekre, és ne a passzív tudásra helyeződjön. A cél nem az anyanyelvi szint elérése, hanem a megfelelő szintű olvasási, szövegértési, írás- és beszédkészség elsajátítása. A negyedik évfolyam elsődleges célja az alapozás, fő jellemzője a játékosság. Tanév végére a diákok megértik Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
417
a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek az órai tevékenységek és az azzal kapcsolatos kifejezések, motiváltak és bíznak magukban. Az 5-8. évfolyam céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása életszerű szituációkkal, érdekes olvasmányokkal, az életkori sajátosságaiknak megfelelő dalokkal, változatos módszertani eszköztárral. Elengedhetetlen a hallás utáni értés fejlesztéséhez, hogy megfelelő mennyiségű autentikus hanganyag álljon rendelkezésre. Minél több reáliát használunk fel a tananyagban (pl. zeneszámok, újságok, jegyek, csomagolások stb.)! Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, de az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. A 7. évfolyamtól kezdődően fordítsunk több időt az íráskészség fejlesztésére is. A diákoknak el kell jutniuk a célnyelv olyan szintű használatához, ami lehetővé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, amellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KULCSKOMPETENCIÁK A fejlesztési feladatok szerkezete · beszédértés (listening) · beszédkészség (speaking) · olvasásértés (reading) · írás (writing) FEJLESZTÉSI FELADATOK Alapvető cél a használható nyelvtudás megszerzése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: 1. A tanulók képesek az idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. 2. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. 3. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. CÉLUNK AZ EURÓPAI MINIMUMSZINT (A1) ELÉRÉSE Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
418
jellegű kérdéseket (pl.: hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Minimum, ill. optimum szókészlet az A1 eléréséhez, teljesítéséhez évente minimálisan 300 szó, optimálisan 400 szó
KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (vö. szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását), valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára (vö. digitális kompetencia) és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is (vö. hatékony, önálló tanulás kompetenciája). Ha a tanulói tevékenységekből indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-művészeti tudatosság és (főként) kifejezőkészség-kompetencia, pl. projektmunka, daltanulás, szerepjátszás során. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel. A sikeres nyelvtanításban és -tanulásban tehát minden kulcskompetenciának meg kell jelennie, ahogyan a különböző élethelyzetekben is Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
419
szükségünk van a különböző kompetenciákra. 5-8. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben.. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (Internet, filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (Internet, tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. Szűkebb és tágabb környezetünk: a lakás, a település, ország bemutatása. Természeti környezetünk: lakókörnyezetünk természetvilága; Földünk nevezetes tájai; növény- és állatvilág. Az iskola világa: az iskola bemutatása; tanórák és tanórán kívüli tevékenységek. Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; egészséges életmód. Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; egészséges táplálkozás. Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. Utazás: utazási előkészületek; közlekedési eszközök. Szabadidő és szórakozás: sport, tévé, videó, számítógép, olvasás, mozi és színház.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
420
SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A tanulói teljesítmények értékelésének - a negyedik osztályhoz hasonlóan - három célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erősítése. Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségből kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor a nyolcadik tanév vége felé olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Ennek a korosztálynak mind a négy alapkészség területén erőssége a folyamatosság szemben a hibátlan nyelvi teljesítménnyel, ezért csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. Ugyanakkor nyolcadik osztályban már elvárható, hogy a diákok észrevegyék, és képesek legyenek saját hibáik egy részét javítani. A számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. A felső tagozaton a gyerekek önértékelése fejlettebb, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó kimeneti követelményeket a tanterv kétéves bontásban tartalmazza. 5. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 TARTALOM Kommunikációs szándékok (lásd a 6. évfolyamnál) Fogalomkörök (lásd a 6. évfolyamnál) A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
421
- ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.
6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 TARTALOM (5-6. ÉVFOLYAM) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - köszönet és arra reagálás, - bemutatkozás, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
422
- bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás, - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, - egyetértés, egyet nem értés, - tetszés, nem tetszés. - Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, - javaslat és arra reagálás, - meghívás és arra reagálás, - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés. - Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli viszonyok, - időbeli viszonyok, - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
423
- logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. a) Kommunikációs szándékok
Megszólítás: Köszönés:
Elköszönés:
Köszönet és arra reagálás:
Bemutatkozás, bemutatás:
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás:
A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Excuse me. Pardon? How do you do? How do you do? Good morning. Good morning. Hello Tom. Hello Mary. Hello, how are you? Very well, thank you. And how about you? Hi! Hi! Goodbye. Goodbye. Bye-bye! Bye! See you later. Good night. Good night. Take care. Thanks. Bye! Thanks. Not at all. Thank you very much. You are welcome. Thanks a lot. No problem. It’s very kind of you. Do not mention it. My name is… Hello. Have you met Jane? Hi! May I/Can I/ Let me introduce myself. Pleased to meet you. May I/Can/ Let me introduce you to Nice to meet you. Rosy? How are you feeling today? Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I What’s the matter? am afraid.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
424
Bocsánatkérés és arra reagáláse:
I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon
Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:
Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!
That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!
A személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, és arra What do you think? How do you like it? I think it is rather strange. I like it. reagálás: Valaki igazának az You are right. You are wrong. elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyet nem Do you agree? OK értés: What’s your opinion? All right. How do you feel about it? I think he’s wrong/right. Tetszés, nem tetszés: Do you like Italian food? I think it’s great. I don’t like it. What do you think of the new teacher? He looks nice. Akarat, kívánság: Would you like a cake? I’d like an ice-cream Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek What is it? What’s it in English? It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… megnevezése, leírása: What does that mean? It means… What is his house like? It’s big and comfortable.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
425
Információ kérés, adás:
Tudás, nemtudás:
Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omlett? Where does he live?
Yes, I did At 6 p.m... You take two eggs and some milk and flour. I have no idea.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás: Could you give me a pen? Would you pass me the sugar please? Javaslat és arra Why don’t we put the film in here? reagálás: Let’s go to the cinema tonight. Meghívás és arra Would you like to come to the cinema? reagálás: Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás: Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása: Visszakérdezés, ismétléskérés: Betűzés kérése, betűzés: Nem értés:
Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. What shall we do? No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. /I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thank you. No, thank you.
Did you say the castle? Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean?
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
426
b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Jelenidejűség Cselekvés, történés, létezés Múltidejűség kifejezése Jövőidejűség Birtoklás kifejezése
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
Gyakoriság
Időpont
Mennyiségi viszonyok
Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present Simple When do you get up? I don’t drink milk. Present Continuous Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Past Simple And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? Going to What are you going to do on Saturday? Past forms of have I didn’t have many friends in the kindergarten. Possessive adj. My, your, his/her/its,our, their dog Genitive ’s Kate’s brother Whose? Prepositions, Here, there, on the left, on the right, in, on, under, Prepositional Phrases, opposite, next to, between, … Adverbs How often? Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day. When?
Irregular plurals Cardinal numbers 1-100
Now, Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday When? What time? In the morning, at night … Now I’m having a bath. I saw a film yesterday. I’m going to play chess tomorrow. What’s the time? It’s quarter to eight. Children, people, men, women …
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
427
Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns Minőségi viszonyok
Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök
Comparative and superlative of short adjectives Irregular comparative and superlative forms of adjectives Can ability Must/needn’t Linking words Articles Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun Nominative and Accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns
first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. Good/bad (better, worse) What’s it like? What colour is it? I can swim. I must read it. You needn’t do it now. And/or/but/because A, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them… This, that, these, those Somebody, anybody,nobody, everybody
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (6. ÉVFOLYAM) Hallott szöveg értése; A tanuló Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
428
- utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség; A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; - jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér; - tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése; A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség; A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.
7. ÉVFOLYAM Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
429
Heti óraszám: 2 TARTALOM Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyamnál) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyamnáll) A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése; A tanuló - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség ; A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; - kérdéseket tesz fel; - eseményt mesél el; - megértési probléma esetén segítséget kér; - beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése ; A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség ; A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
430
8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 TARTALOM (7-8. ÉVFOLYAM) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - bemutatás, bemutatkozás, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, - engedélykérés és arra reagálás, - köszönet és arra reagálás, - bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, - személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás, - öröm, - elégedettség, elégedetlenség, - csodálkozás, - remény, - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás, - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, - egyetértés, egyet nem értés, - tetszés, nem tetszés, - akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, - ígéret, - szándék, - dicséret. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
431
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - események leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - tudás, nem tudás, - bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, - tiltás, felszólítás, - javaslat és arra reagálás, - meghívás és arra reagálás, - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés, - felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök - cselekvés, létezés, történés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli viszonyok, - időbeli viszonyok, - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
432
Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás: Excuse me. Pardon? I am sorry to disturb you. Yes, can I help you? Köszönés: How do you do? How do you do? Good morning. Good morning. Hello Tom. Hello Mary. Hello, how are you? Very well, thank you. And how about you? Hi! Hi! Elköszönés: Goodbye. Goodbye. Bye-bye! Bye! See you later. Good night. Good night. Take care. Thanks. Bye! Give me a ring some time. Thank you, I will. Have a good trip. Thanks. Keep in touch! I will. Okay, bye. Bemutatkozás, My name is… Hello. bemutatás: Have you met Jane? Hi! May I/Can I/ Let me introduce myself. Pleased to meet you. May I/Can I/ Let me introduce you to Nice to meet you. Rosy?
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
433
Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás: Engedélykérés és arra reagálás: Köszönet és arra reagálás:
Bocsánatkérés és arra reagálás:
Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:
Megszólítás személyes levélben: Elbúcsúzás személyes levélben:
How are you feeling today?
Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from…
What’s the matter? May I use your telephone? Do you mind if I open the window? Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon Please, forgive me. Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers! Dear John,
Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!
Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
434
Öröm, sajnálkozás, bánat:
Are you happy about that?
Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for… That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of… How come? Is he? What a surprise! I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.
What do you think of that? How do you feel about that?
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
Csodálkozás:
Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. What are you hoping for? What are you looking forward to?
Remény:
Személyes beállítódás és vélemény
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
435
Véleménykérés és arra reagálás: Valaki igazának /elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyetnemértés:
What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it? You are right. You are wrong.
I think it is difficult. I don’t like it. I think it’s fair enough. .
Do you agree?
OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether… I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of… I’d like an ice-cream
What’s your opinion? How do you feel about it? Tetszés, nemtetszés:
Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?
Akarat, kívánság:
Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay. Can you speak French? Are you able to ride a horse? Must we fill in this form now? When do we have to leave? Is that necessarily so?
Képesség: Kötelezettség: Szükségesség: Lehetőség: Ígéret: Szándék, kívánság:
I can understand French I am unable to ride a horse. We must fill it in now Right now. People must sleep sometimes..
It may rain. She might be late. Will you come and meet me at the station? What would you like to do? Would you like to have a rest?
Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
436
Dicséret, kritika:
Dolgok, személyek megnevezése, leírása:
Események leírása:
Információ kérés, adás:
Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság:
It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok What is it? It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… What’s it in English? It means… What does that mean? It’s green, small and it can jump. What is it like? What happened? First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Did you see him? Yes, I did When will the guests arrive? At 6 p.m. How do you make an omelette? You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus. How far is your school? How long does it take to get there? Take the second turning on the right Please, can you tell me the way to the It’s me.. station? Who is that? Do you know where he lives? I have no idea. Do you think they will come? They will probably come. They might come, or they might not come. How old do you think she is? She can’t be very old. She must be 25. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
437
Kérés:
Chris, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Tiltás, felszólítás: Keep off the grass. You must not smoke here. Javaslat és arra reagálás:: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to Prague.
Yes, sure. Of course. Yes, of course.
Meghívás és arra reagálás:
Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you.
Kínálás és arra reagálás:
Would you like to come to the cinema?
Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.
I’m afraid I can’t.
Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not.
Yes, please. No, thank you. I am sorry, I can’t.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
438
Megértés biztosítása
Visszakérdezés, ismétléskérés
Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.
b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Jelenidejűség Cselekvés, történés, létezés kifejezése Múltidejűség Jövőidejűség Birtoklás kifejezése
Present Simple Present Continuous Present Perfect Simple Past Simple Going to Future with Will Past forms of have Have with will Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s Of Whose?
Fogalomkörök nyelvi kifejezései When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? When will you be fourteen? I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20. My, your, his/her/its,our, their dog Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
439
Térbeli viszonyok
Időbeli viszonyok
Irányok, Prepositions, helymeg-határ Prepositional Phrases, ozás Adverbs picture location Adverbs of time with Present Perfect Simple Gyakoriság How often? Időpont
Időtartam Mennyiségi viszonyok
Minőségi viszonyok
Here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above … at the top of/at the bottom of, on the left hand side… already, yet, just
Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. When? What time? Now, in the morning What’s the time? Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long?+Past Simple How long were you in hospital? For two weeks. Irregular and regular Children, people, men, women … plurals Cardinal numbers one. two… Ordinal numbers first, second… Countable nouns How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. Uncountable nouns How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, both, none, neither Each, every Comparative Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. sentences (short, long She is the most intelligent of all. adjectives) I’m as tall as you. Irregular adjectives Good, bad …(better, worse)
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
440
Modalitás
Logikai viszonyok
Függő beszéd
Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Must/needn’t (obligation) Have to (Past) Musn’t Linking words Conditional I Time clauses with future meaning Infinitive to express purpose Reported speech with present reporting verb
What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough. You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window? I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because We’ll stay at home if it rains. When dad comes home, he’ll be angry with you. I’ve been to London to visit the Queen. He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
441
Szövegösszetartó eszközök
Névelők Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns
A, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them… This, that, these, those
Demonstrative pronouns Somebody, anybody,nobody, everybody … Indefinite pronouns Reflexive pronouns
myself…
A továbbhaladás feltételei ( 8. évfolyam) Hallott szöveg értése; A tanuló- utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség ; A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
442
- egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket feltesz, - eseményeket elmesél; - megértési probléma esetén segítséget kér; - egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése ; A tanuló - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - egyszerű történetet megért; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség ; A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; - egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.
Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – FELSŐ TAGOZATOS HELYI TANTERV – PP-05/2008.
443