MVM Partner Hírlevél

MVM Partner Hírlevél 2016. október Kedves Partnerünk! Ezúton küldjük Önnek az MVM Partner Zrt. Pályázati Hírlevelének 2016. októberi számát, amely társaságunk új, szeptemberben indult pályázati tanácsadó szolgáltatásának része. Hírlevelünkben a már futó, valamint még kiírás előtt álló hazai, nemzetközi és európai uniós finanszírozású pályázatokról, valamint az energetikai szektor híreiről tájékoztatjuk Önt. Bízunk benne, hogy hírlevelünkben Ön is talál hasznos és érdekes információkat, amelyek felhasználásával fejlesztheti települését, vállalkozását, tovább mélyítve akár közös együttműködésünket. Amennyiben a hírlevelünkben szereplő pályázatok felkeltették érdeklődését, illetve a pályázatokkal kapcsolatban kérdése, vagy konkrét pályázati igénye merül fel, keresse bizalommal ügyfélmenedzserét vagy jelezze igényét a [email protected] e-mail címen. Az MVM Partner szakértő munkatársai pályázati audit, pályázatírás és projektmenedzsment területén is rendelkezésére állnak. Kellemes időtöltést és sikeres pályázást kívánunk! Üdvözlettel, MVM Partner Zrt.

Tartalom Jelenleg is aktív, már kiírt pályázatok......................................................... 02 A közeljövőben várható pályázatok............................................................ 07 Rövidhírek itthonról..................................................................................... 17 Érdekességek a világból............................................................................. 21 Trendek, tippek, praktikus információk........................................................ 24 www.mvmpartner.hu

1

Jelenleg is aktív, már kiírt pályázatok Elsőként olyan lehetőségeket kívánunk figyelmébe ajánlani, amelyek már kiírt pályázatokhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor arra is szeretnénk felhívni minden Partnerünk figyelmét, hogy a hírlevelünkben szereplő adatok pusztán figyelemfelhívó, tájékoztató jellegűek, így a különböző támogatási lehetőségekről nem nyújtanak teljes körű információkat. Az egyes, érdeklődését felkeltő pályázatok pontos feltételrendszerének megismeréséhez kérjük, mindig olvassa el azok teljes dokumentációját (www.szechenyi2020.hu), amelyen a kiírónak a pályázatok beadási határidejéig jogában áll változtatni. Pályázat neve:

KEHOP-5.2.11. - Fotovoltaikus rendszerek kialakítása központi költségvetési szervek részére

A pályázat célja:

Jelen felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, épülethez kapcsolódó környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus rendszerek elterjedését, így támogatni a központi költségvetési szervek meglévő fosszilis alapú villamosenergia felhasználásának megújuló energiaforrásra való kiváltását. "Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

Jogosultak köre:

Központi költségvetési szervek: a) 311 - Központi költségvetési irányító szerv b) 312 - Központi költségvetési szerv"

Beadás kezdete:

2016.10.17.

Beadási határidő:

2018.10.16.

Támogatás minimum összege:

100.000.000 Ft.

Támogatás maximum összege:

250.000.000 Ft.

Támogatás intenzitása:

100%

Támogatás formája:

Vissza nem térítendő

Pályázat neve:

KEHOP-5.2.10 - Költségvetési épületenergetikai fejlesztései


Ösztönözni az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíteni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

szervek

pályázatos

2

KSH szerinti gazdálkodási forma kód alapján: 312 – központi költségvetési szervek Jogosultak köre:

a.) közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvőbeteg ellátó költségvetési szervek b.) belügyi szervek c.) alap és középfokú állami oktatási intézmények

Beadás kezdete:

2016.08.01.


2018.07.31.


50.000.000 Ft.


250.000.000 Ft.


100%



Pályázat neve:

KEHOP-5.4.1 - Szemléletformálási programok


A lakosság megismertetése az energiatakarékossági, energiahatékonysági, megújuló és alternatív energiahasznosítási megoldásokkal, miközben fogyasztói magatartásuk alakítására is sor kerül, különböző szemléletformáló kampányok, képzések és közösségi együttműködések során.

Jogosultak köre:

a) települési önkormányzatok, b) alap és középfokú közoktatási intézmények, c) civil szervezetek

Beadás kezdete:

2016.05.02.


2018.05.02.


5.000.000 Ft.


20.000.000 Ft.


100%



3

Pályázat neve:

VP2-4.1.1.2-16 - Baromfitartó telepek korszerűsítése


A baromfitartó gazdaságok versenyképességének javítása, az ágazat foglalkoztatotti számának növelése és a hozzáadott érték termelésének fokozása új, innovatív és környezetbarát technológiák elterjesztésének támogatása révén.

Jogosultak köre:

Mezőgazdasági termelők (felhívás szerint)

Beadás kezdete:

2016.05.19.


2018.05.18.


-


500.000.000 Ft.


50%



Pályázat neve:

VP2-4.1.2-16 - Kisméretű terménytároló, -szárító és tisztító építése, korszerűsítése


A tárolók műszaki színvonalának biztosítása, illetve a betárolt termények hosszú távú tárolását elősegítő technológiák fejlesztése.

Jogosultak köre:


Beadás kezdete:

2016.08.05.


2018.08.06.


100.000.000 Ft.


300.000.000 Ft.


50%



4

-

Juh-

és

kecsketartó

Pályázat neve:

VP2-4.1.1.4-16 korszerűsítése

telepek


A juh- és kecsketartó gazdaságok versenyképességének javítása, az ágazat foglalkoztatotti számának növelése és a hozzáadott érték termelésének fokozása új, innovatív és környezetbarát technológiák elterjesztésének támogatása révén.

Jogosultak köre:


Beadás kezdete:

2016.05.20.


2018.05.21.


-


15.000.000 Ft.


50%



Pályázat neve:

VP3-4.2.2-16 - Borászat termékfejlesztésének és erőforráshatékonyságának támogatása


Támogatás biztosítása a mezőgazdasági termelőnek minősülő, vagy mikro-, illetve kisvállalkozás méretű borászati üzemek számára borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, illetve építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz. A beruházás célja lehet kifejezetten az energia-, és más erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, illetve megújuló energiaforrás alkalmazása. 1. Mezőgazdasági termelő akkor jogosult a támogatásra, ha:

Jogosultak köre:

a) támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évi – vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal –, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évi árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik; b) támogatott tevékenységhez Annex I. (0806 10 90, 2204, 2209, 2307, 2308 árucsoportba tartozó) borászati termékeket használ fel;

5

c) a támogatással érintett tevékenysége kizárólag Annex I. (2204, 2209, 2307, 2308 árucsoportba tartozó) borászati termék előállítására, kiszerelésére és tárolására irányul. 2. Termelői csoport és termelői szervezet az alábbi feltétel teljesülése esetén jogosult támogatásra: - a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkeznek adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évre vonatkozóan a tagok árbevételét össze kell számolni, és az összeszámolt árbevétel legalább 50%ának mezőgazdasági tevékenységből kell származnia. 3. Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben: a) a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik; b) a támogatott tevékenységhez Annex I. (0806 10 90, 2204, 2209, 2307, 2308 árucsoportba tartozó) borászati termékeket használ fel; c) a támogatással érintett tevékenysége kizárólag Annex I. (2204, 2209, 2307, 2308 árucsoportba tartozó) borászati termék előállítására, kiszerelésére és tárolására irányul. Beadás kezdete:

2016.09.12.


2018.09.11.


1 Ft.


200.000.000 Ft.


50%



6

A közeljövőben várható pályázatok Szintén szeretnénk néhány, a közeljövőben kiírásra kerülő támogatási lehetőséget is a figyelmébe ajánlani. Azonban ezek kapcsán is szeretnénk felhívni minden Partnerünk figyelmét, hogy a hírlevelünkben szereplő adatok pusztán figyelemfelhívó, tájékoztató jellegűek, így a különböző felhívásokról nem nyújtanak teljes körű információkat. Az egyes, érdeklődését felkeltő pályázatok pontos feltételrendszerének megismeréséhez kérjük, mindig olvassa el azok teljes dokumentációját (www.szechenyi2020.hu), amelyen a kiírónak a pályázatok beadási határidejéig jogában áll változtatni.

Pályázat neve

VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 - Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a középmagyarországi régióban kombinált hiteltermékkel

Pályázat célja

Mikro-, kis- és középvállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása. Jelen Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektjavaslatot lehet benyújtani. A komplex projektjavaslatra vonatkozó előírások:

a) A benyújtott támogatási kérelmek esetében az energiahatékonyság Pályázat fokozására irányuló projektrész – B) tevékenység – aránya keretében alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot a projekt összes megvalósítható elszámolható költségén belül. tevékenységek b) A megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész – C) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%-ot a projekt összes elszámolható költségén belül. c) A kombinációnak projektenként szükséges megfelelni.

7

Azon mikro-, kis-, és középvállalkozások; a) amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele; b) amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt;

Jogosultak köre

c) amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei. Gazdálkodási formakód szerint: a) 113 Korlátolt felelősségű társaság b) 114 Részvénytársaság c) 116 Közkereseti társaság d) 117 Betéti társaság e) 226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe jogi forma szerint: aa) kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok. Amennyiben nem konzorciumi formában vesznek részt a pályázaton.

Beadás kezdete

2016. 11. 15

Beadási határidő

2018. 11.15. a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.

Támogatás mértéke és összege

b) Az igényelhető visszatérítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft. c) Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét. d) A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet, figyelembe véve a Felhívás 5.9.1 pontjában foglaltakat, ami alapján a támogatás mértéke csökkenhet.

Támogatás formája

Jelenleg nem ismert.

8

Pályázat neve

GINOP-1.2.6-8.3.4-16 Élelmiszeripari támogatása kombinált hiteltermékkel

komplex

beruházások

Pályázat célja

Élelmiszeripari feldolgozó középvállalkozások támogatása, hogy azok megőrizhessék vagy növelhessék piaci részesedésüket, miközben javítják technológiai felkészültségüket, versenyképességüket és erőforráshatékonyságukat, valamint megőrzik munkahelyeiket. - Új termelő eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása - Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása, melyek célja a gazdasági-termelési folyamatok és az üzemen belüli építmények energiaigényének részbeni fedezése megújuló energia előállításával. - Infrastrukturális és ingatlan beruházás - A termeléshez, a vállalatirányításhoz, a belső nyilvántartási-, és a vállalati infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek beszerzése

Pályázat keretében megvalósítható - Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how tevékenységek beszerzések - Szabadalmak és egyéb immateriális érvényesítésének és védelmének költsége - A kötelező tevékenységek

tájékoztatáshoz

és

javak

megszerzésének,

nyilvánossághoz

kapcsolódó

- Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, hitelesítése, termékek környezetvédelmi minősítése

9

Azon élelmiszeripari középvállalkozások: a) amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele), és b) amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 50 fő10 volt, és

Jogosultak köre

c) amelyek esetében a projekt összköltsége nem haladja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év értékesítés nettó árbevétel, egyéni vállalkozók esetén az adóalapba beszámított bevétel kétszeresét, és d) amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, az SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei. A támogatást igénylőnek a fenti pontokban szereplő kritériumoknak együttesen kell megfelelnie, továbbá jelen Felhívás keretében támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség.

Beadás kezdete

Folyamatosan

Beadási határidő

Folyamatosan. A projekt elbírálására először 2017. január 15-én, majd onnantól minden hónap 15-én kerül sor. A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét. 1.) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.


2.) Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft. 3.) Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a megítélt vissza nem térítendő támogatás összegét. 4.) A vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön mértéke: A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

10

5.) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás és kölcsön együttes támogatástartalma összesen nem haladhatja meg az: a) Regionális beruházási támogatás igénybevétele esetén: i) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a DélDunántúl régiókban 60%, ii) a Közép-Dunántúl régióban 45%, iii) a Nyugat-Dunántúl régióban 35% lehet. b) Megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás esetén: ba) az elszámolható költségek 70%-a lehet. c) Csekély összegű támogatás esetén az elszámolható költségek 100 %-a lehet. 6.) A vissza nem támogatástartalma:

térítendő

támogatás

és

a

kölcsön

együttes

a) Regionális beruházási támogatás igénybevétele esetén: i) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a DélDunántúl régiókban 60%, ii) a Közép-Dunántúl régióban 45%, iii) a Nyugat-Dunántúl régióban 35% lehet. b) Megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás esetén: ba) az elszámolható költségek 70%-a lehet. c) Csekély összegű támogatás esetén az elszámolható költségek 100 %-a lehet. Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön kombinációja, amelyek devizaneme HUF.

Pályázat neve

TOP-1.1.1-16 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése

Pályázat célja

Önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztésének, iparterületek kialakításának, alapinfrastruktúra kiépítésének, bővítésének, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúra kiépítésének és modernizációjának támogatása.

11

Pályázat keretében megvalósítható tevékenységek

A) Ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztése (meglévő, címmel rendelkező parkok esetében) B) Iparterületek kialakítása és meglévők fejlesztése, barnamezős, illetve zöldmezős beruházások Önállóan az alábbi szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet: a) Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32) b) Nem kkv kategóriába tartozó, személyiségű vállalkozások (GFO 1)

önkormányzati

tulajdonú

jogi

c) Nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok (GFO 57) Jogosultak köre

Önállóan nem, azonban konzorciumi partnerként az alábbi szervezetek is nyújthatnak be támogatási kérelmet: - Megyei önkormányzat (GFO 321) - Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv) (GFO 325) - Nonprofit gazdasági társaság, szervezet (GFO 57; GFO 599), amelyben az állam vagy önkormányzat - együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül - 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik - Vállalkozás (GFO 11), amelyben az önkormányzat vagy önkormányzatok, közvetve vagy közvetlenül - 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek

Beadás kezdete

A támogatási kérelem benyújtási határideje és módja a felhívás területi egységére vonatkozó területspecifikus mellékletben található.

Beadási határidő




A támogatás minimum és maximum összege a felhívás területi egységére vonatkozó területspecifikus mellékletében kerül szabályozásra. A támogatás maximális mértéke nem állami támogatásnak minősülő támogatás esetén az elszámolható költség 100%-a.

Vissza nem térítendő támogatás.

12

Pályázat neve

Pályázat célja

TOP-1.1.3-16 Helyi gazdaságfejlesztés Azon lehetőség biztosítása, hogy a nem vidéki térségek települési önkormányzatai helyi alapanyagok bevonásával oldhassák meg közétkeztetési feladataikat, többek közt az ehhez szükséges infrastruktúra kialakításával, vagy fejlesztésével. Cél emellett az önkormányzati és önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások kisléptékű termék-előállításhoz, rövid ellátási láncokhoz, vagyis főként az agrárlogisztikához kötődő fejlesztéseinek támogatása, ezzel is elősegítve a helyi termékek piacszerzését. A) Helyi termelők, helyi termékek piacra jutásának támogatása

Pályázat B) Önkormányzati, saját közétkeztetési célokat szolgáló fejlesztések keretében támogatása (iskola, önkormányzati intézmények konyhája) megvalósítható tevékenységek C) Helyi termékek piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések támogatása gyűjtőpont (hub) jelleggel Önállóan az alábbi szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet: a) Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32) b) Nem kkv kategóriába tartozó, személyiségű vállalkozások (GFO 1)

Jogosultak köre

önkormányzati

tulajdonú

jogi

c) Nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok (GFO 57) Önállóan nem, azonban konzorciumi partnerként az alábbi szervezetek is nyújthatnak be támogatási kérelmet: - Megyei önkormányzat (GFO 321) - Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv) (GFO 325) - Vállalkozás (GFO 11), amelyben az önkormányzat vagy önkormányzatok, közvetve vagy közvetlenül - 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek

Beadás kezdete


Beadási határidő


13


A támogatás minimum és maximum összege a felhívás területi egységére vonatkozó területspecifikus mellékletében kerül szabályozásra. A támogatás maximális mértéke nem állami támogatásnak minősülő támogatás esetén az elszámolható költség 100%-a.


Vissza nem térítendő támogatás.

Pályázat neve

GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel Jelen Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektjavaslatot lehet benyújtani, amelyre az alábbi előírások vonatkoznak:

Pályázat célja

a) a benyújtott támogatási kérelmek esetében az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész b) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot a projekt összes elszámolható költségén belül. Jelen Felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektjavaslatot lehet benyújtani, amelyre az alábbi előírások vonatkoznak: a) A benyújtott támogatási kérelmek esetében az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész – B) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább az 50%-ot a projekt összes elszámolható költségén belül. b) A megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész

Pályázat c) tevékenység – aránya alátámasztottan el kell, hogy érje legalább a 10%keretében ot a projekt összes elszámolható költségén belül. megvalósítható tevékenységek d) A kombinációnak projektenként szükséges megfelelni. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek: I. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése II. Épületek fűtési, korszerűsítése

hűtési

és

használati

melegvíz-rendszereinek

III. Meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékossá tétele

14

Megújuló energiafelhasználás növelését célzó tevékenységek: I. Napkollektoros rendszer telepítése a fejlesztésben érintett épület HMV igényének részbeni, vagy teljes kielégítése céljából, és/vagy fűtésrásegítésre II. Brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése a fejlesztésben érintett épület fűtési és HMV igényének részbeni vagy teljes kielégítése céljából III. Napelemes rendszer telepítése hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához IV. Hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíztermelésre és/vagy fűtésrásegítésre Azon mikro-, kis-, és középvállalkozások: a) amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele b) melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt c) amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, egyéni cégek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, gazdálkodási formakód szerint: Jogosultak köre

a) 113 Korlátolt felelősségű társaság b) 114 Részvénytársaság c) 116 Közkereseti társaság d) 117 Betéti társaság e) 226 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe f) 228 Egyéni cég g) 231 Egyéni vállalkozók jogi forma szerint: i) kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok ii) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek.

15

Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség. Beadás kezdete

2016.11.15

Beadási határidő

2018.11.15 a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft.


b) Az igényelhető visszatérítendő támogatás összege: minimum 3 millió Ft, maximum 50 millió Ft. c) Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét. d) A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet.


Jelenleg ismeretlen

16

Rövidhírek itthonról A továbbiakban néhány hazai pályázati és energetikai hírt szeretnénk megosztani Önnel, hogy velünk együtt kísérhesse figyelemmel a magyarországi programokat, fejlesztéseket és érdekességeket.

Milliárdok energiahatékonyságra Közép-Magyarországon Mivel Budapest és környéke – legalábbis statisztikai alapon – hazánk jelentős részénél fejlettebb, gyakorta kimarad a különböző európai uniós fejlesztési programokból. Ezúttal azonban akár a fővárosi vállalatok is indulhatnak majd azon az energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázaton, amelynek társadalmi egyeztetése szeptember végén kezdődött meg. A nem túl dallamos, ám annál kifejezőbb „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel” címet kapott program kifejezetten a cégeket célozza. A várhatóan november 15-én megjelenő pályázat későbbi nyertesei vissza nem térítendő támogatás és kölcsön kombinációjával végezhetik el épületeik energetikai korszerűsítését. A pontos feltételrendszerek ugyan még nem ismertek, de az már most is tudható, hogy a pályázatra mikro-, kis-, és középvállalkozások jelentkezhetnek majd, akik projektjeire egy 11,76 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Ennek egyik fele, vagyis 5,88 milliárd forint biztosítja a vissza nem térítendő támogatásokat, a másik fele pedig a hiteleket. Fontos tudnivaló még, hogy az igényelhető támogatás összege minimum 3 millió, maximum pedig 50 millió forint. Az igényelhető kölcsön összege szintén minimum 3 millió, maximum pedig 50 millió forint, azonban azzal a feltétellel, hogy a kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

Változások a KKV-k számára kiírandó kapacitásbővítő pályázatokon Jelentősen szigorodtak a tartalmi értékelés szempontjai a GINOP pályázatok kapcsán, amely persze érthető, hiszen a tavalyi 165 milliárd forintos kerettel szemben idén mindössze 45 milliárd forintot igényelhetnek a cégek összesen. Jó hír ellenben, hogy a kötelező vállalásokat már könnyebb lesz teljesíteni. Az egy projektre nagyobb mértékű vissza nem térítendő támogatást nyújtó, GINOP-1.2.116 számú pályázaton idén minimum 25 millió, maximum pedig 250 millió Ft nyerhető el projektenként. A támogatott tevékenységek köre némileg szűkült, mivel ezúttal csak új eszköz-, és gépbeszerzésre, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, infrastrukturális beruházásra, valamint információs technológiai fejlesztésre és licenc, valamint know-how beszerzésekre fordíthatók majd az elnyert összegek.

17

Cserébe csak az éves nettó árbevétel, illetve az adóalapba beszámított bevétel növelését kell vállalni. Ami az értékelési szempontokat illeti, azok tárgyalása sajnos meghaladná e cikk kereteit, annyit viszont mindenképpen érdemes kiemelni, hogy célszerű minél nagyobb saját tőke arányú projekttel pályázni. Mi több, „nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére, amelynek a 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása a GINOP-1.2.2-16 és a GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú felhívások, illetve a GINOP-1.2.1-16 felhívás keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban.” – áll a pályázati dokumentációban. Mindezeken túl csökkent az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege a GINOP1.2.2-16 kódszámú pályázat esetén is. Itt minimum 5 millió, maximum pedig 25 millió Ft a támogatási tartomány, miközben újonnan alapított cégek nem is indulhatnak. A támogatható tevékenységek köre hasonló a másik GINOP pályázathoz, vagyis új eszközök beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, valamint információs technológiai fejlesztésre és online megjelenésre fordíthatók az elnyert összegek. Az utolsóként említett támogatható tevékenységgel vannak összhangban valamelyest a kötelező vállalások is, mivel amellett, hogy növelni kell az éves nettó árbevételt, illetve az adóalapba beszámított bevételt, kötelező egy honlap elkészítése is. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a felhívás szövegét érdemes a szokottnál is jobban átolvasni, hiszen az értékelési szempontok is több helyen átdolgozásra kerültek.

Jelentős fejlesztéseket jelentett be a Mátrai Erőmű Egy új, 500 MW teljesítményű erőművi egység telepítése mellett bővíti megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelési kapacitásait is a hazánk villamosenergiaszükségletének 15%-át fedező létesítmény. Mi több, az energiatárolási piacra is szeretne belépni az észak-magyarországi üzem – adta hírül honlapján a Mátrai Erőmű Zrt. október 10-én. A fejlesztésekre azért van szükség, mert a jövőben – felismerve a túlkínálat okozta zavarokat – a német kormány folyamatosan le kívánja építeni megújuló energiaforrásokra adott támogatási rendszerét, mi több, 2022-ig – a fukusimai katasztrófa nyomán – az ország kivezeti atomerőművi kapacitásait is, így várhatóan megszűnik az európai energiatöbblet egy jelentős része – mondta el sajtókérdésekre válaszolva Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Ami a Mátrai Erőmű konkrét fejlesztéseit illeti, az 500 MW teljesítményű blokkal főként a jelenlegi, lignitet használó, 884 megawattos egységeket váltják majd le 2025 környékén. Emellett fokozatosan növelni kívánják a biomassza felhasználását az energiatermelésben, a jelenlegi 500 millió kilowattos kimenetről egészen 750 millió kilowattig. A megújuló energiaforrások esetén pedig majdnem megnégyszerezik a kapacitásokat az elkövetkező

18

években, hiszen a Visontán és Bükkábrányban építendő naperőmű parkokkal 60 megawattra bővítik a kapacitást 2017-18 során. Ezek azonban mára – mondhatni – megszokott tervek. Az igazi újdonság tehát az energiatárolási piacra történő belépés lesz, amit az erőművi és a lakossági megújuló energiatermelés, főleg a napelemek elterjedéséből fakadó igény indokol. A kivitelezés mikéntje azonban még kérdéses, hiszen a szilárd akkumulátorok piacán még nem látszik az iparban is könnyedén elterjeszthető, hatékonyságnövelő technológiát hozó áttörés, a magaslatokra építendő víztárolókat használó megoldás hazai alkalmazását pedig az nehezíti, hogy Magyarországon minden 300 méternél magasabb hegy a Natura2000-es környezetvédelmi szabályozás hatálya alá esik.

Nagyot léphet előre a hazai e-mobilitás Bőven lesz mit rádugni a hamarosan épülő hazai elektromos-autó töltőhálózat állomásaira. A kormány ugyanis anyagilag is támogatná a környezetbarát gépkocsik vásárlását – jelentette be szeptember végén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az elhangzottak szerint az állam autónként legfeljebb 1,5 millió forinttal járul majd hozzá a zöld rendszám használatára is jogosult, tisztán elektromos, hatótávnövelővel ellátott elektromos és konnektoros hibrid személy- és kisteherautók vásárlásához. Ugyanakkor a támogatáshoz való hozzáférésnek több feltétele is lesz. Egyrészt minden jövőbeni tulajdonosnak október 27-ig pályáznia kell majd a vételár legfeljebb 21%-át, de maximum 1,5 millió forintot kitevő állami támogatásra, amelyet csak akkor kaphat meg, ha a megvásárolni kívánt jármű értéke nem haladja meg a bruttó 15 millió forintot. E kitétellel a kormány a vagyonos luxusautó vásárlókat szeretné kizárni a programból. A támogatásokra rendelkezésre álló keret az idei évben mintegy 2 milliárd forint, ami a várakozások szerint 1300 zöld rendszámos autó megvételének segítésére lehet elég.

Műemlék és modernitás A tavas-barlangjáról és a Malom-tó környéki, gyönyörűen fennmaradt városmagjáról ismert Tapolca hazánk egyik méltán híres turistacélpontja. Téved azonban, aki úgy gondolja, hogy megállt az idő a városban. Az MVM Partner Zrt. segítségével ugyanis felújították és energiatermelésre tették alkalmassá a város egyik jelképét, a hosszú évek óta működésképtelen vízimalom kerekét.

19

Fotó: hazaiprovence.hu

A modernizáció során a malomkerék teljesen új faszerkezetet kapott, amely a beépített korszerű eszközöknek hála immáron óránként 800 W teljesítményre képes, éves energiatermelése pedig elérheti a 7000 kWh-t. A környezetbarát, megújuló energiaforrásra épülő kiserőművi kialakításnak köszönhetően a régi malom részt vesz egy közeli hotel energiaellátásában is, jelentős költségmegtakarításhoz segítve az üzemeltetőket, miközben turisták ezreit kápráztatja el.

Jelentősen bővülhet a budapesti elektromosautó-töltő hálózat Akár ezer darab fölé is emelkedhet két év alatt hazánk fővárosában az elektromos és plug-in hibrid autók töltésére szolgáló kútoszlopok száma. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről szóló megállapodást augusztus utolsó napján hagyta ugyanis jóvá a Fővárosi Közgyűlés. A Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött paktum értelmében Budapest önkormányzata – együttműködve a kerületekkel – a töltőpontok kihelyezéséhez szükséges területet és parkolóhelyeket biztosítja, a kormány pedig céltámogatásokkal teremti meg beruházáshoz szükséges anyagi fedezetet. Ez utóbbi része a Jedlik Ányos Terv Elektromos töltőállomás alprogramja. A tervek szerint a töltőállomásokat nagyrészt bárki által hozzáférhető közterületeken helyezik majd el, ám jutna belőlük különböző telephelyekre is. Mivel az oszlopok és csatlakozók közül mintegy száz darab gyorstöltésre is alkalmas lesz a jelenlegi elképzelések alapján, így számos, hagyományos üzemanyaggal hajtott autó váltható ki a közeljövőben a fővárosban, jelentősen csökkentve a közlekedés okozta környezet-, és zajterhelést.

20

Érdekességek a világból A hazai híreken túl pár nemzetközi érdekességet is összegyűjtöttünk az energetika világából.

Az EU is beállt a sorba Kína és az Egyesült Államok után az Európai Parlament is aláírta a párizsi klímamegállapodást, így végre érvénybe léphet a tavaly elfogadott szerződés. Várhatóan november elején, a Marrákesben tartandó COP22 konferencia alatt aktiválódhat a 2005-ös kiotói paktumot váltó szabályozás, amelynek feltétele volt, hogy az aláírók száma meghaladja az 55 államot, és ezzel együtt az általuk kibocsátott üvegházgázok mennyisége nagyobb legyen a világszintű kibocsátás 55%-ánál. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemzeti szinten már korábban is több EU tag, így Franciaország, Ausztria, Szlovákia, Málta, Porugália és Németország mellett Magyarország is aláírta az egyezményt. A kérdés tehát már csupán az, hogy sikerül-e valódi hatásokat elérni az elkövetkezendő 20-30 évben.

Az olajországok adhatnak újabb lökést a környezetbarát technológiáknak Nyolc év után ismét egyezségre jutottak az OPEC tagországok, így novembertől egységesen csökkentik kőolajtermelésüket, hogy feljebb hajtsák a nyersanyag világpiaci árát. Stratégiájuk pedig első látásra úgy tűnik, működik, hiszen a szeptember végi bejelentés óta a hivatkozási alapnak tekintendő Brent olaj ára, ha lassan is, de folyamatosan emelkedik, ami azonban nem csak az OPEC tagállamoknak, de például Oroszországnak is jól jön. Hosszú távon viszont egyáltalán nem tűnik biztosnak, hogy az olajat exportáló országok ezzel a lépéssel stabilizálhatják, vagy akár növelhetik bevételeiket – vélik elemzők. A nyersanyag árának növekedése ugyanis ismét előtérbe helyezheti a megújuló energiaforrásokat a beruházóknál, miközben ráadásul a globális kereslet is stagnálni látszik az olajipari termékek iránt, többek közt a környezetbarát energiatermelés elterjedése miatt.

Előtérben az elektronok Október 16-án ért véget a Párizsi Autószalon, ahol a szokásos tanulmányautók és új modellek mellett számos gyártó mutatta be elektromos típusait is. Eközben viszont Oroszországban sem lazsáltak, ahol a Kamaz jelentett be új, elektromos autóbuszcsaládot. A francia fővárosban főként a Volkswagen és a Mercedes vitte el a show-t. Előbbi I.D nevű tanulmányával, ami a közeljövő, vagyis a 2020-as évek elektromos VW-it hivatott demózni

21

olyan ígéretekkel, mint az akár 4-600 km-es hatótáv, 160 km/h-ás végsebesség, és a megfelelő infrastruktúrával fél óra alatt 80%-ig feltölthető akkucsomag. A főként luxusjárműveket gyártó vetélytárs ellenben nem árult el túl sok adatot a Párizsban bemutatott tanulmányautóról, így pusztán iparági pletykák szólnak róla, hogy az első villanybenzek 2018-ban jelenhetnek meg a márkakereskedésekben. Annál érdekesebb dolgokat láthattunk a stuttgarti gyártótól Németországban, ahol a francia szalonnal párhuzamosan zajlott az egyik legnagyobb haszonjárműves kiállítás, az IAA, ahol a Mercedes szintén a jövőbe tekintett Urban eTruck nevű járművével, ami egy tisztán elektromos, háromtengelyes városi áruterítő kamion. Mi több, képességei akár már most is alkalmassá tennék a neki szánt feladatok ellátására.

Fotó: Mercedes

Végül, de nem utolsósorban érdemes néhány szót szólni az Uralon túli versenytárs, a Kamaz terveiről is. A főleg teherautóiról és rallygyőzelmeiről ismert gyár elektromos autóbuszainak prototípusa nemrég esett át sikeres tesztüzemen, amelynek tapasztalatait felhasználva az orosz gyártó elektromos, akár autonóm módon is közlekedni képes buszok teljes skáláját szeretné kifejleszteni.

Óriási teknősök oldhatják meg az energiagondokat Pár évvel ezelőtt egy olyan oktatásfejlesztési programot jelentett be a Dél-afrikai Köztársaság kormánya, amelynek keretében több iskola is modern számítástechnikai és egyéb elektronikus eszközöket kapott. Az infrastrukturálisan kevéssé ellátott területeken azonban nehézséget jelentett a berendezések energiával történő ellátása, amelyet mostanában sikerült megnyugtatóan biztosítani egy frappáns megoldással.

22

Ha ugyanis az energia előállítása nem lett volna elég problémás a sokszor szinte mindentől távol lévő területeken, az e célra üzembe helyezett napelemeknek gyakran lába kélt, vagy megrongálódtak, ami sajnos egyáltalán nem meglepő a bűnözés problémájától régóta sújtott országban. A helyzetre James van der Walt talált megoldást a „napteknős” (Solar Turtle) névre keresztelt eszköz formájában, amely voltaképpen egy olyan biztonsági konténer, amelyből napelemek hajtogathatók ki és csatlakoztathatók rá a hálózatra néhány egyszerű mozdulattal. Majd amikor már nincs szükség az általuk termelt energiára, könnyedén vissza lehet őket húzni a biztonságos fémpáncélba, akárcsak a teknősök végtagjait.

Fotó: Solar Turtle

Ráadásul könnyedén belátható, hogy a hasonló rendszerek nem csupán e néhány iskola gondjait oldhatják meg, de olyan könnyen telepíthető, tiszta, megújuló energiaforráson alapuló megoldást kínálnak, amely drága infrastruktúra kiépítése nélkül szolgáltathat elektromos áramot elmaradott térségekben, vagy pozitívabb példát hozva akár szórakoztató rendezvényeken.

23

Trendek, tippek, praktikus információk Hírlevelünk zárásaként néhány trendet, tippet és praktikus információt szeretnénk megosztani Önnel.

Csökkentsük a teherautók lábnyomát Az árufuvarozás környezeti terhelése napjainkban igen magas, hiszen a globális kereskedelem kiszélesedésével egyáltalán nem ritka, hogy egyes áruk és termékek különböző kontinensek között vándorolnak. Éppen ezért fektetnek a mérnökök és a hivatalnokok kiemelt figyelmet ezen ágazat ökológiai lábnyomának csökkentésére. Jelenleg a legkisebb környezetszennyezés a kombinált fuvarozással érhető el. Ennek a lényege, hogy a tehergépjárműves, vasúti és vízi áruszállítást adott feladatnak és a lehetőségeknek megfelelő mixben használja az adott áru célba juttatására. A módszer további pozitívuma, hogy a szállítmány kevésbé van kitéve a közúti közlekedési dugóknak, nagyobb mennyiségű és össztömegű áru szállítható egyszerre, egy időben, valamint tanúbizonyságot tehet a fuvarozó társaság a társadalmi felelősségvállalásáról, valamint környezetvédelem iránti elkötelezettségéről – amely egyre fontosabb szempont. A közúti szállításhoz képest a vasúti kombinált szállítás esetén a CO2 kibocsátás 55%-kal, míg kombinált rövid tengeri fuvarozás esetén 75%-kal mérsékelhető. Persze ezek az értékek még tovább javíthatók különböző járműoldali és infrastrukturális fejlesztésekkel. Előbbire jó példa a Mercedes egy másik cikkünkben már említett elektromos kamionja, míg utóbbira az idén átadott Gotthard-bázisalagút, amely a svájci Alpokat áttörve rövidíti le az utat Zürich és Milánó között. A mintegy 57 kilométer hosszú műtárgy segítségével nem csak egy-egy mozdony spórolható meg a vonatok elejéről, de a hegyeken át zajló kamionforgalom is vasútra terelhető, ami jelentős környezetterheléstől szabadíthatja meg a vidéket. És bár nagy hegyekkel hazánk nem rendelkezik, Magyarországon is számos olyan fejlesztés fut, amelynek keretében környezetbarátabbá tehető a modern közlekedés. Elég csak a jelenleg is folyó vasúti infrastruktúra-felújításokra, villamosításokra, vagy éppen az elkerülő utak építésére gondolni, amelyek mind-mind a fuvarozás gördülékenyebbé, tisztábbá válásához járulnak hozzá.

Mit tehetünk a műanyagokkal? A műanyag hulladékok problémája évtizedek óta ismert, ám csak napjainkban kezdjük megérteni igazán, hogy mekkora kihívással áll is szemben az emberiség, ha felelős módon szeretnénk tőlük megszabadulni. Kezdjük ott, hogy begyűjtésük sem egyszerű, amit sajnos jól érzékeltet a csendes-óceáni szemétszigetként elhíresült lebegő képződmény, ami tulajdonképpen egy hatalmas, főleg

24

műanyagból álló, az áramlatok által összehordott hulladék halom, amely a jelek szerint még jó pár évig velünk lehet. Egy műanyag palack ugyanis 450 év alatt, míg egy nejlonzacskó nagyságrendileg 200-1000 év alatt bomlik le.

Fotó: KEIOK Kft.

Érdekes és hasznos kezdeményezések persze vannak. Idén június óta tesztelik például az Északi-tengeren az Ocean CleanUp nevű alapítvány szerkezetét, amely egyfajta passzív szemétgyűjtő, ami lebegés közben, hosszú karokkal takarítja be a vízben található hulladékot.

Fotó: theoceancleanup.com

25

Szintén idén kezdte meg tesztüzemét a rotterdami kikötőben a „Waste Shark” névre keresztelt két vízi drónjármű, amelyek autonóm módon közlekednek a kikötő vizében és szedik össze a vízbe került hulladékot.

Fotó: Rantech

A helyzet azonban nem oldódik meg a keletkezett hulladékok összegyűjtésével, hiszen ezek eltüntetése nem kevésbé nehéz feladat. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy szakértők és környezetvédők évek óta azt az álláspontot képviselik, hogy a leghatékonyabb a hulladékok keletkezésének megelőzése lenne, például az áruk csomagolásának csökkentésével, vagy akár úgy, hogy a hétvégi bevásárlás során nem kérnénk újabb és újabb nejlontáskákat a boltokban. Ha viszont már műanyag hulladék keletkezett, úgy a hulladékok kezelésének következő lépcsőjét a szelektív gyűjtés jelentheti, amely során ezeket a hulladékokat a többitől elválasztva szedjük össze, hogy később könnyen feldolgozhatók és újrahasznosíthatóak legyenek. Utóbbi egy igen összetett folyamat, amely a műanyag hulladékok szisztematikus szétválogatásával kezdődik, és ezek tisztításával folytatódik. Végül az így szelektált anyagot változatos formákban hasznosítják újra, akár műanyag palackok, akár játszótéri burkolatok készítésénél. Ügyes és hatékony folyamatszervezéssel mindez ráadásul akár kevesebb energiába is kerülhet, mint teljesen a nulláról kezdeni a gyártási folyamatokat. Éppen ezért, és a folyamat környezetkímélő mivolta miatt mind hazánk, mind az európai unió évek óta célzott támogatásokkal és programokkal kívánja elősegíteni a magyarországi szelektív gyűjtési és újrahasznosítási infrastruktúra kiépülését.

26

Környezetkímélő, egészségbarát termékek mindennapjainkban Mai rohanó világunkban az emberek a legkönnyebben kezelhető, leggyorsabb, leghatékonyabb eszközöket keresik problémáik megoldására vagy akár háztartásukba, sokszor sajnos figyelmen kívül hagyva azok esetleges környezetkárosító tulajdonságait. A trend azonban szerencsére megfordulni látszik, hiszen egyre több tudatos gyártó és vásárló fordul a környezetbarát termékek felé. Persze tökéletesen környezetkímélő termék nem létezik, ugyanakkor napjainkban már szinte mindenből találhatunk világunkra kevésbé ártalmas alternatívákat a mosóportól kezdve egészen a kozmetikumokig. Ám felmerül a kérdés, hogy mitől lesz környezetbarátabb egy-egy termék? Ennek megválaszolásához a leggyakrabban olyan tulajdonságokat kell figyelembe vennünk, minthogy használata során mennyi és milyen káros anyag keletkezhet; milyen anyagokból és milyen eljárással készül; milyen hamar megy tönkre és javítható-e, ha ez bekövetkezik; újrahasználható, vagy újrahasznosítható-e valamilyen módon; illetve csomagolás és szállítása nem jár-e túlzott környezetterheléssel. Mindennek egyenkénti vizsgálata és eldöntése viszont jócskán meghaladná egy átlagos vásárló ismereteit, illetve a hétvégi nagybevásárlásra fordítható időt, amit a gyártók és különböző nemzeti, nemzetközi szervezetek is beláttak. Ezért az elmúlt években, évtizedekben számos, a környezetkímélőnek nyilvánított termékeket jelölő szimbólumot vezettek be és helyeztek el a termékeken, vagy csomagolásukon. E védjegyek használatának jogát a gyártók akkor szerezhetik meg, ha megfelelnek az adott jelöléshez kapcsolódó szigorú kritériumoknak, továbbá megfizetik a szimbólum feltüntetésével összefüggő díjakat is. Hazánkban ilyen jelölés például a „Környezetbarát Termék” védjegy.

Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni, hogy az elektromos és elektronikus eszközök esetében is találkozhatunk hasonló mankókkal, amik segíthetnek, ha elakadnánk a gépek és más berendezések kavalkádjában. Ilyen például az úgynevezett energiacímke, amely nem csak azt mutatja meg, hogy az adott eszköz milyen energetikai besorolást kapott, hanem a fontosabb műszaki paramétereiről, így például a fogyasztásáról és teljesítményéről is tájékoztatást ad.

27

MVM Partner Hírlevél

Recommend Documents