Multimédiás alkalmazási lehetőségek a felsőoktatásban

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági és Agrárinformatikai Tanszék

Tanszékvezető: Dr. Herdon Miklós egyetemi docens

Multimédiás alkalmazási lehetőségek a felsőoktatásban

Készítette: Megyaszai Gábor „agrármérnök jelölt”

Konzulens: Dr. Kovács György tanszéki mérnök

Debrecen 2004.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés............................................................................................................................... 4. 1.1. Témaválasztás, célkitűzések........................................................................................ 4. 1.2. Fogalmak ...................................................................................................................... 5. 1.3. A kommunikáció módjának és eszközeinek fejlődése .............................................. 6. 1.4. A multimédia, mint információs közeg, fejlődése ..................................................... 6. 1.5. A fejlődés hatása az oktatásra .................................................................................... 8. 1.6. az oktatástechnika eszközrendszere és megújulása.................................................. 8. 1.6.1. A megújuló tanulási, tanítási folyamatok ............................................................... 9. 1.7. Multimédiás oktatóanyagok helye az oktatásban ................................................... 10. 2. Tárgyalás ............................................................................................................................ 11. 2.1. Multimédiás oktatóanyagok minőségi kérdései ...................................................... 11. 2.2. Az Agrártudományi Centrumban készült multimédiás anyagok értékelése ............................................................................... 15. 2.2.1. Dr. Juhász Lajos: Fészkelő madarak Magyarországon ................................. 15. 2.2.2. Dr. Baloghné Dr. habil Nyakas Antónia: Kultúrnövények rendszertana.......................................................................... 16. 2.2.3. Dr. Vladimir János: Multiméh ......................................................................... 18. 2.2.4. Dr. Juhász Lajos: Halak és kétéltűek Magyarországon ................................. 18. 2.3. Multimédiás oktatóanyagok készítése...................................................................... 20. 2.3.1.Hogyan készíthetnek az oktatók önállóan multimédiás anyagokat....................................................................................... 21. 2.3.1.1. Szövegek ...................................................................................................... 21. 2.3.1.2. Képek........................................................................................................... 23. 2.3.1.3. Hangok ........................................................................................................ 26.

2

2.3.1.4. Videók.......................................................................................................... 28. 2.3.1.5. Keretprogramok......................................................................................... 30. 2.4. Másolásvédelem ......................................................................................................... 34. 2.5. Szerzői jog................................................................................................................... 36. 2.6. A terjesztés lehetőségei .............................................................................................. 38. 2.7. Tanárok és diákok véleménye, hozzáállása a multimédiás oktatóanyagokhoz ....................................................... 39. 2.7.1. Tanszékek felszereltsége, tanárok véleménye a multimédiás oktatóanyagokról ...................................................................... 39. 2.7.2. Diákok véleménye és hozzáállása a multimédiás oktatóanyagokhoz ..................................................................... 40. 3. Összefoglalás ...................................................................................................................... 43. 3.1. Következtetések levonása ..................................................................................... 44. Irodalom jegyzék ................................................................................................................... 46. Melléklet: 1. számú melléklet: A szerzői jogi törvény rendelkezései

3

1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás, célkitűzések Témaválasztásomat az informatika, azon belül a multimédia térhódítása, mégis a fejlődés vívmányainak bizonyos mértékű elhanyagolása indokolta, melyet mind az egész országban, mind, pedig hallgatóként az egyetemünkön érzékelek. Hallgatóként én is támasztok bizonyos elvárásokat az oktatással szemben, de szomorúan tapasztalom, hogy alig, vagy egyáltalán nem tapasztalom az új vívmányok alkalmazását. Informatika szakirányosként az Internetet böngészve többször találkoztam figyelemre méltó alkotásokkal, melyek az oktatás színvonalának emeléséhez igen nagymértékben hozzájárulhatnak. Ekkor vetődött fel bennem a kérdés, hogy hogyan is lehetne alkalmazni az egyetemünkön folyó oktatásban a multimédiás eszközöket. Ezt a témakört elemzem dolgozatomban, kiegészítve a hallgatóként tapasztal és megélt élményeimmel. Az informatikai forradalom már jó néhány éve az életünk részévé vált, és ennek mind pozitív, mind negatív hatásait mindennapi életünk összes területén érezzük. Ez a rohamos fejlődés sok olyan eredményhez vezetett, melyet az oktatásban is fel lehet használni az órák hatékonyságának javítására, az oktatók és a hallgatók munkájának könnyítésére. Ezzel a ténnyel általában mindenki tisztában van, de a multimédia, hypertext és hypermédia fogalmait, ha ismerik is, akkor sem igazán tudják pontosan, hogy milyen lehetőségeket takar. Saját kérdőíves vizsgálataim során kiderült, hogy a megkérdezettek nagy része nem volt tisztában a multimédiás oktatóanyag jelentésével, de a fogalom pontosítása után kifejtették, hogy milyen szívesen vennék az ilyen jellegű oktatási, tanulási segédleteket. Dolgozatom célja, hogy, felmérjem milyen mértékű az érdeklődés az ilyen jellegű anyagok iránt mind hallgatói, mind oktatói részről, és felvázoljam, hogyan is készülhet egy multimédiás oktatóanyag. Ehhez a multimédiás oktatóanyagok minőségével kapcsolatos kérdéseket és válaszokat szeretném ismertetni, bemutatva, hogy milyen szerepet kaphat az oktatási folyamatban egy ilyen szoftver. Bemutatom, és röviden elemzem a programok elkészítéséhez rendelkezésre álló szoftvereket, valamint röviden bemutatom a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában (vagy jogelődjében) készült oktatóanyagokat. A hallgatói és oktatói hozzáállás felmérését saját magam végeztem. Ebben a kérdőívben kitértem a tanszékek és a hallgatók számítógép és egyéb szükséges eszközellátottságára is.

4

1.2. Fogalmak A téma teljeskörű megértéséhez már az elején szükséges tisztázni bizonyos fogalmakat. Az információ fogalma (BENCZÚR ANDRÁS) az emberi kommunikációval összefüggésben: A kezdet egy emberi tudat által kibocsátott vagy kiváltott üzenet (nem feltétlenül tudatosan kommunikációs céllal), ami emberi lény által észlelhető. Mind a kibocsátás, s mind az észlelés történhet eszköz közvetítésével. A befejezés, pedig egy emberi lény által észlelt üzenet, amely valaha létező emberi lények üzeneteiből "alakult" ki. A folyamat eleje a hozzáadott, vagy forrásinformáció, a vége, pedig a kinyert, vagy tudatosult információ. Az információ fogalmát ezzel korlátozom az interhumán információra. A médium fogalma: Általában médiumnak nevezzük az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. Például: nyomtatott szöveg, grafika, kép, beszéd, zaj és zene A multimédia fogalma: A multimédia rendszert független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg. A hypertext fogalma: Olyan szövegszervezési módszer és alkalmazás, mely az információk vagy részeik között logikai és asszociatív kapcsolatokon keresztül lehetővé teszi azok különböző sorrendben történő elérését és olvasását. A hypermédia fogalma: Heterogén információ (szöveg, hang, kép, videó, stb.) olyan egységes szerkezetben, amely többféleképpen használható. A hypermédia másként a multimédia módszerrel elkészített anyag olyan szervezése, amely elősegíti a gyors tanulást annak révén, hogy az információt logikai sorrendben is követhetővé teszi. A sorrendet az adott logikai séma alapján az olvasó dönti el.

5

1.3. A kommunikáció módjának és eszközeinek fejlődése Az első kialakult kommunikációs mód a beszéd. Azonban a beszéd során kibocsátott üzenetek észlelhetősége mind időben, mind, pedig térben igen korlátozott. A nemzedékeken át tartó információ felhalmozás csak az emberi emlékezetre alapult, és úgymond „szájhagyomány” útján terjedt. Ekkoriban alakult ki a tárgyakon keresztül folytatott kommunikáció, melynek időbeli észlelhetősége lényegesen szélesebb intervallumot ölel fel, mint a beszéd. A beszélt nyelv időbeli korlátait igazából csak az írás felfedezése szüntette meg. Az írásbeliség tulajdonképpen hasonló a tárgyakon keresztüli kommunikációhoz, csak ebben az esetben a beszélt nyelv hangjainak megfelelő jelekkel rögzítették az üzenetet. A térbeli korlátokat azonban az írás még nem oldotta fel, mivel a sokszorosítás igen lassú, és a terjesztése is mechanikai mozgást igényel. A sokszorosítás problémáját a nyomtatás felfedezése oldotta fel. Itt kell megjegyezni, hogy az írás már a hallásnál sokkal nagyobb teljesítményű látásra alapoz. A terjesztés forradalmát az alig több mint száz éve fejlődő távközlési eszközök (televízió, rádió, telefon) hozták meg. Ezek a technikák azonban megkövetelik az üzenet kibocsátással egyidejű észlelést. Egészen más lehetőséget nyújtanak az információt rögzítő berendezések (fénykép, magnó, videó). Ebben az esetben az emberi tudaton való átfutást kiváltja az észlelés tervezett rögzítése, majd annak megfelelő eszközökkel történő reprodukálása. Ezek azonban csak információtároló eszközök, nem teszik lehetővé újabb üzenet kiválódását. Ahhoz hiányzik az emberi agy tudatos tevékenysége. Ahogyan NEUMANN JÁNOS írta, „Nem helyettesítésről van szó, hanem „szerszám”-ról!” 1.4. A multimédia, mint információs közeg, fejlődése Az elmúlt néhány év folyamán jutott el a technika olyan fejlettségi szintre, mikor ezek a lehetőségek összekapcsolhatóvá, integrálhatóvá váltak. Az elemző és gondolkodási funkciók egymással kapcsolódva kommunikáló együttest alkothatnak, és ezáltal az emberi kapcsolatok, kölcsönhatások lehetőségei a számítógép és az Internet közreműködésével egyre hatékonyabbak. Napjaink trendje egyre inkább azt mutatja, hogy ez a módszer válik a globális kommunikáció alapjává. A számítógépes formában lévő üzenetek egyre inkább alkalmasak az emberi tulajdonságok kihasználására. Lehetőség nyílt az üzenetek egymással való összeépülésére, előre megtervezett algoritmusok alapján való kiértékelésére, és ez utat nyit a

6

felhalmozódott üzenetek más minőségű feldolgozására, ezáltal a tudati tevékenység „szerszámmal” való segítésére. A minőségi változást a programozással előre megadható feldolgozási képesség jelenti. Ez teszi lehetővé, hogy az egy üzenet egy régi üzenethalmazhoz hozzáépüljön, vagy vele kapcsolódó új üzenetet alkosson. Ez eddig is így történt, csak igen rossz hatásfokkal. A minden térbeli, időbeli és ábrázolási korlátot ledöntő multimédiás alkalmazások, és a világhálón keresztüli terjesztés a lehetőségek hatalmas tárházát nyitotta meg, és rohamos fejlődésnek indult. A múlt minden összegyűjtött tudása felkerülhet a hálózatra és így mindenki által elérhetővé, feldolgozhatóvá válik. A távközlés sok formája máris rátelepült az Internetre, ezzel elmosva a határokat az eddigi kommunikációs közegek között. A multimédia minden mai kommunikációs közeget meghaladó minőségű kép és hang megjelenítésére alkalmas. Ugyanakkor a digitalizálásból adódóan a képek és hangok manipulálhatóvá válnak. Az ember-gép kapcsolat új lehetőségeket nyitott meg. A fizikai világgal való kapcsolatok növekvő hányada tevődik át számítógépeken alapuló automatákra, így az ember tevékenysége egyre inkább az információ gyűjtéséből, előállításából, feldolgozásából tevődik össze. Ezért is osztják sokan azt a véleményt, hogy mai világunk egyik legértékesebb dolga az információ. Az előzőekben felvázolt elveken nyugszanak az automatizált információs rendszerek. Ebben az esetben az automatizálás alanya maga a kommunikációs folyamat. Az automatizált információs rendszerek tudatosan szervezettek, melyek a generációkon keresztül összegyűjtött információkat és eljárási szabályokat, működési rendeket, feldolgozási módszereket tartalmaznak, az új üzeneteket áramoltatják és „következtetéseket” vonnak le, valamint a betáplált kérdésnek megfelelő eredménnyel szolgálnak az adatok elemzésével. Ezek a rendszerek, számítógépek és hálózatok egymással kommunikálni képesek, de minden ilyen kommunikáció mögött emberi üzenetek húzódnak meg. Az emberi kommunikációhoz saját ismeretek, az új üzenet előállításához, pedig saját gondolatok kellenek. Ezáltal azok az emberek lesznek előnyösebb helyzetben akik tanultabbak, képzettebbek, hiszen értéket eladni csak az képes aki tud újat alkotni. Ennek az alkotásnak a sebessége jelentősen felgyorsulhat, hiszen a rutin feladatokat az információs rendszerek elvégzik, az embernek már csak a kreativitást igénylő feladatokra kell koncentrálni. Angol szóval élve az ember számára csak az „open-ended questions” marad. Ebből következően az új ismeretek előállításának sebessége fokozódni fog, hiszen javul az információk hasznosulása.

7

1.5. A fejlődés hatása az oktatásra Elsősorban tisztázni kell, hogy a tanítás egyik alapeleme a múlt fontos információinak megismétlése, továbbítása a tanuló felé, de nem mindegy, hogy ezek az információk milyen hatásfokkal hasznosulnak a tanulók tudatában. Az alapvető, élőszóban kibocsátott üzenetek mellett egyéb formájú üzenetközvetítés is nélkülözhetetlen. Ezeket teszi sokkal hatékonyabbá a multimédia, és a hálózatok nyújtotta lehetőségek. Ki kell emeljem, hogy csak a segítségről beszélek, ugyanis tényként kezelhetjük, hogy a beszéd szekvenciális szerkezete befolyásolja tudatos és kommunikálható tudásunkat. A tapasztalás, gyakorlás és nevelés megélt formáit sem lehet mellőzni az oktatási rendszerből. Az automatizált információs rendszerek és a multimédia oktatásbeli alkalmazásához speciális szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen ez a terület az, ahol igazából érvényesül HERBERT SIMON tétele: „Egy jó információs rendszer ne a lehető legtöbb információval lásson el bennünket, hanem a lehető legkevesebbel, ami a munkánkhoz kell... Információgazdag világban élünk, a probléma nem az elégtelen információból adódik, hanem éppen abból az információáradatból, amit képtelenek vagyunk feldolgozni. Az informatika feladata, hogy csökkentse, és ne fokozza az információs zűrzavart. " 1.6. Az oktatástechnika eszközrendszere és megújulása A hagyományos eszközök, a kréta, tábla, tabló stb. után megjelentek az audiovizuális eszközök (diavetítő, mozgóképvetítő, hanglemez, magnetofon, írásvetítő, videó, multimédia stb.), amelyek hatékonyabbá teszik az oktatás információközvetítő funkcióját. A napjainkban végbemenő informatikai forradalom, az élet minden egyéb területéhez hasonlóan, lényegesen befolyásolja, és ezáltal megváltoztatja az oktatás módszertanát és eszköztárát az oktatási folyamat minden szintjén. A megújult eszközöknek köszönhetően a technika kezelését is átveszik az oktatók az oktatástechnikusoktól, ami flexibilisebbé teszi az óra menetét. A tanulásban egyre nő a jelentősége az informatika által megteremtett új eszközöknek és módszereknek: a multimédiának, az interaktív tanulásnak, és a számítógépes szimulációnak. A Internet megjelenése egyrészt egy új interaktív tanulási lehetőséget nyújt, másrészt minőségi változást jelent az elektronikus oktatási anyagok készítése és terjesztése terén is. A multimédia: Az előadásoknál a legegyszerűbb változat a számítógépről reprodukált, írásvetítő fóliát helyettesítő prezentáció, de ma már használhatjuk a multimédiát az

8

illusztrációs állókép, mozgókép, hang, esetleg a multimédia program által vezérlet szemléltető eszközök, együttes közvetítésére is. A multimédia főleg a tananyag sokoldalú, szemléltető feldolgozását segíti. A multimédiával támogatott tanulást - tanítási folyamatot a tanulók figyelmének jobb lekötése, a gazdagabb információ feldolgozás jellemzi Megjegyzendő, hogy a prezentáció létrehozása sok időt igényel és fennáll annak a veszélye, hogy a nagy mennyiségű információt hallgató nem tudja befogadni. A multimédia eszköztárának alapjára épülnek az interaktív tanulási módszerek. 1.6.1. A megújuló tanulási, tanítási folyamatok Interaktív tanulás alatt kell érteni: -

A programozott oktatás hagyományaira épülő számítógépes önálló tanulási formákat.

-

A multimédia eszköztárával kombinálva az interaktív tanulás jellemzője, hogy hypertext, hypermédia programok segítségével a beépített elágazási folyamatokat, magyarázatokat, szemléltető kép- és hanganyagot a tanuló a saját igénye szerinti időben és sorrendben dolgozhatja fel. A logisztikailag megfelelően kialakított interaktív tanulási eszközöket elsősorban a kiscsoportos tanulásban és az otthoni felkészülésre érdemes használni.

Számítógépes szimuláció: A különböző lehetőségek analitikus végigvitele, esetleg ezek megépítése, megmérése minden területen (kiemelt területként a műszaki- és agrártudományok szerepelnek) fontos eleme az oktatásnak, és ennek megvalósítása mindenhol ilyen vagy olyan nehézségbe ütközhet. Ezért nő a szerepe a számítógépes szimulációnak, ami bármely folyamatot, kísérletezést, természeti, jelenséget olcsóbban, gyorsabban, kockázatoktól mentesen tud elemezni és megvizsgálni. A ma kapható személyi számítógépek teljesítménye elegendő a fontos jelenségek szimulálására. A számítógépes szimulációk bevezetése elsősorban a felsőoktatás szintjén mindegyik oktatási fajtájánál, így a tantermi előadáson diszciplínák

szemléltetésére,

tantermi

gyakorlaton

interaktív

tanulásra,

és

otthoni

felkészülésre is használhatók. Telekonferencia: Eszközei elsősorban a felsőoktatás posztgraduális képzésben használatos elektronikus oktatási segédanyagok. Az informatika alkalmazása lényegesen segítheti az oktatás segédanyagokkal történő ellátását is. Hagyományosan a tantárgyakhoz írott tankönyv, munkafüzet, feladatlap, segédletek és léteznek csak elektronikus úton készített anyagok is. Az

9

Internet megjelenése egyrészt egy új interaktív tanulási technikát nyújt, másrészt minőségi változást jelent az elektronikus oktatási anyagok készítése és terjesztése terén is. Távoktatás, távtanulás: A távoktatás Magyarországon - bár kísérletek indultak már korábban is - csupán a 90-es években vált jelentőssé és olyan képzési formák gyűjtőfogalmává vált, amelyek valamilyen formában meghaladták a hagyományos tanár-diák kapcsolaton alapuló oktatási módszereket. Több, oktatás-módszertanilag egyébként elkülöníthető oktatási formák jelentek meg (az angol megnevezésük szerint e-learning, open-, flexible learning, distance education, distance teaching, network learning, resource based learning, stb.). 1.7. Multimédiás oktatóanyagok helye az oktatásban Hazai és külföldi vizsgálatok is mutatják, hogy megfelelő multimédiás program használatával növelni lehet az oktatás hatékonyságát, hiszen átlagosan 20 százalékát jegyezzük meg annak, amit hallunk, 40 százalékát annak, amit hallunk és látunk, de 70 százalékát annak, amit hallunk, látunk, és csinálunk. Ebből következik, hogy a megfelelő interaktivitást biztosító multimédiás programmal a tanulás hatékonysága akár 300 százalékkal is növelhető. Az ilyen interaktivitást biztosító – igénylő programok azonban legfeljebb kis csoportos oktatásban, vagy az otthoni tanulásban alkalmazható, nagy létszámú előadásokon viszont nem. De az ilyen előadásokon is helyet kaphat a multimédia, hiszen a szemléltetés új távlatait nyitja meg, olyan események, folyamatok, és kísérletek vállnak bemutathatóvá, melyre eddig nem volt lehetőség, ezáltal szintén emelve az előadás hatékonyságát.

10

2. Tárgyalás 2.1. Multimédiás oktatóanyagok minőségi kérdései „Minőségnek nevezzük azon jellemzőket, amelyek az oktatást alkalmassá teszik az iskola-felhasználók kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére.” (ISO) A multimédiás oktatóanyagokat sok és összetett szempont szerint kell vizsgálni. Minősítésük során értékelni kell tartalmukat, az alkalmazott technikát és pedagógiai módszereket, valamint esztétikai és alkalmazhatósági szempontokat is figyelembe kell venni. Ezek a kritériumok nem teszik lehetővé, hogy a megszokott tankönyvbírálati szervek, vagy szoftverzsűrik értékeljék őket. A minősítés komplex volta, és a kritériumok szabta feltételek miatt, új minősítő szervezet és minőségügyi szabvány létrehozását teszi szükségessé. A multimédiás oktatási eszközökre minőségügyi szabvány nem létezik, de mind az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet), mind a TQM (Teljeskörű minőségmenedzsment) szabványcsalád tartalmaz erre a területre is alkalmazható előírásokat. Az ISO/IEC 9126:(E) szabvány rendelkezik a szoftverekről, de ilyen alkalmazásokról külön nem szól. MCFARLANE (1999) szerint a minőségellenőrző rendszereknek a következő feltételeknek kell megfelelnie: * Tükrözze az eszköz sajátosságait és műfaji sokféleségét. * A minősítés segítse elő az eszköz helyes oktatási felhasználását. * Érvényesíteni kell a képzés, továbbképzés szempontjait: meg kell vizsgálni, milyen háttérszolgáltatásokat tartalmaz a szoftver. * Az értékelés megkezdése előtt a kritériumokat is minősíttetni kell. Megvizsgálandó, rugalmas-e az értékelési rendszer. Széles körű oktatási célokat vagy merev követelményeket fogalmaz-e meg? Használhatóak-e az értékelési kritériumok már a tervezés szakaszában, és alkalmasak-e a vevők orientálására? * Az értékelő rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közoktatás különböző (makro- és mikro-) szintjeit befolyásolja. (Publikációk, internetes eredményközlés, személyes kapcsolattartás az oktatáspolitikai döntéshozóktól a tanárokig és diákokig minden célcsoporttal.)1

1

Vö: Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, (http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-03-ol-Karpati-Oktatasi.html)

11

Ezekből a szempontokból nyilvánvalóvá válik, hogy egy állandóan működő szervezet felállítására van szükség, ami minden megjelenő szoftvert értékelne, és ezeket az értékeléseket a felhasználóhoz eljuttatná. Külföldön számos országban – Németország, Anglia, Kanada, Svédország, Finnország és Egyesült Államok - működik ilyen szervezet. Például a németországi szervezet évente 700-800 hasonló jellegű programot értékel évente, és eredményeit a hivatalos honlapján (www.sodis.de) közzé teszi, ami így bárki számára hozzáférhető. Az értékelés menete BÁN ANETTA szerint a következőképpen kell, hogy alakuljon: 1. Az értékelési szempontok összeállítása, az elengedhetetlen kritériumok megállapítása és vizsgálata, hogy alkalmas-e a programok minősítésére. 2. A szempontok kategóriájának, skálájának kialakítása; az értékelési rendszerben való súlyozása. 3. Az adott kritérium értékelőjének, értékelési módjának és értékelési ütemének kialakítása. 4. A kialakított értékelési rendszer minősítése. 5. Képzési programok vizsgálata a kritériumrendszer segítségével. Azonban az oktatási programokat sem lehet egy kalap alá venni, hanem elsődleges funkciójuknak megfelelően kell azokat értékelni. Funkciójuk szerint a következőképpen csoportosíthatjuk a szoftvereket (zárójelben az angol megnevezésükkel): ¾ Alkotó eszköz (tool) ¾ Kommunikációs eszköz (communication application) ¾ Demonstrációs eszköz ¾ Információs forrás (information resource) ¾ Tananyag (tutorial vagy coursewave) ¾ Oktatójáték (educational game) ¾ Egyéni tanulás eszközei (computer-assisted instruction) ¾ Oktatásszervezési eszköz (management tool)2 Mint az eddigiekből is kiderült, nem lehet általános, mindenkinél használható szoftverfajtát készíteni, hanem minden tanulócsoportnak a maga speciális igényeinek figyelembevételével,

2

Vö: Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, (http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-03-ol-Karpati-Oktatasi.html)

12

kell elkészíteni az eszközt. Ebből adódóan az értékelést mindig a szoftver funkciójával, beölteni kívánt szerepével érdemes kezdeni. Minden más – tartalmi, technikai színvonal – szempont szerinti értékelésre csak a funkció pontos ismeretében kerülhet sor. Ezen szempontok figyelembevételével kikből is állhat össze az ellenőrző szervezet? Mindenképpen kell, hogy legyen egy szoftverfejlesztő, aki a program számítástechnikai alapjait tudja értékelni, és a futtathatósággal kapcsolatban teszteket végez. Kellenek gyakorló tanárok is a bizottságba, akik az oktatásban való alkalmazhatóságot vizsgálják, valamint szükséges egy oktatáspolitikus, aki a képzési cél relevanciájára, a tantervi oktatáshoz, és az iskolai kultúrához való kapcsolódását tudja felmérni. Miután megismerkedtünk a minőségügyi rendszerrel szemben támasztott követelményekkel, fontos tisztáznunk azt is, hogy a taneszköznek milyen kritériumoknak kell megfelelnie: * A taneszköz nélkülözhetetlensége. * A képzési cél megfogalmazása, korszerűsége. * A tartalom helyessége, tudományos korszerűsége. * A tartalom megjelenítése, értelmes, követhető-e? * Az oktatási módszer kapcsolódik-e a szokásos iskolai módszerhez? Megfelel-e a különböző tanulócsoportoknak? * A nyelvezet érthető, érzékletes-e? * A felépítés áttekinthető-e, van-e mindenhonnan hozzáférhető navigációs segítség? Követi-e a hypertext szerkezet a tananyag logikáját és a bemutatandó tudásanyag hierarchikus felépítését? * Van-e keresőrendszer? * A multimédia-megoldások szükségesek-e? Segíti-e a tananyag jobb elsajátítását? * Az installáció egyszerű-e, a működtetés biztonságos-e? * Van-e szolgáltatáscsomag a szoftverhez? (telefonos segítség, kiegészítő termékekről szóló információ küldése, továbbfejlesztett változat felajánlása, oktatási módszerek bemutatója) * Megfelel-e a szolgáltatáscsomag, illetve a szoftverrel szállított információs anyag az üzleti tisztesség követelményeinek? Rendezettek-e a szerzői jogok? * Vannak-e kutatási eredmények a szoftver beválásáról, kísérte-e követő értékelés a fejlesztést?

13

* Milyen a kibocsátó cég hírneve? Várható-e, hogy a szoftver egy tananyagrendszer része lesz, a szolgáltatások sokáig fennmaradnak, a továbbfejlesztés folyik?3 Az internetes oktatási anyagok értékeléséhez további pontokkal szükséges kiegészíteni: * Az alkalmazott HTML formátum egyedisége; a JavaScript vagy Java-applet, illetve CGI elemek hibátlan működése * A beépített kapcsolatok, linkek ellenőrzése és korrekciója. * A megnézéshez szükséges plug-in-ek internetes hozzáférhetősége.

1. ábra A multimédia produktumok értékelési szempontrendszere4

3

Vö: Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, (http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-03-ol-Karpati-Oktatasi.html) 4

Forgó Sándor: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában, (http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2001-07-it-Forgo-Multimedias.html)

14

Néhány alapvető, az informatika témakörét érintő, kérdést itt is meg lehet válaszolni.. Arra a kérdésre, hogy mikor jó az alkalmazott kép, szöveg, hang vagy hanghatás a következő választ lehet adni: Egy kép, ábra akkor tekinthető megfelelőnek, ha világos, áttekinthető, látványszerű, szemléletes, támogatja a megértést, segíti a tanulást, tanulásirányítást. A szöveg akkor elfogadható, ha tömör, rövid, lényegre törő, könnyen értelmezhető, meggyőző és logikailag jól szerkesztett. Segíti a gondolat és az összefüggések megértését, támogatja az önálló tanulást. Hangok, hanghatások esetén fontos, hogy azok szerepe tisztázott, jól elkülöníthető legyen. Bizonyos esetekben a hangok csak a vizuális kommunikációt támasztják alá, megerősítő szerepet töltenek be. Azonban a hangok meghatározó szerepet is betölthetnek (pl.: nyelvtanuláskor). 2.2. Az Agrártudományi Centrumban készült multimédiás anyagok értékelése 2.2.1. Dr. Juhász Lajos: Fészkelő madarak Magyarországon (2. ábra) 1997-ben készült el a Dr. Juhász Lajos által szerkesztett és írt Fészkelő madarak Magyarországon című CD ROM. A kiadvány teljes körűen foglalkozik a hazánkban fészkelő madarakkal. Tematikusan nyolc részre van osztva a CD tartalma, de az egyes részek közötti navigáció igen egyszerű. A fő menüpontok külön-külön kezelhetők, valamint a kapcsolódási pontokon linkek vannak elhelyezve. A nyolc rész felöleli a teljes tananyagot, amit az egyetemen oktatnak, így a hallgatók számára igen hasznosnak bizonyul. A CD segítségével a tanulók rendszerezetten, de a saját igényeiknek megfelelően áttekinthetik a tananyagot. A nyolc rész magában foglalja a madarak rendszertanát, anatómiáját, élőhelyeiket és részletes fajismertetést is tartalmaz. A fajleírásban többféle módszer szerint is kereshetünk, ami szintén megkönnyíti a felhasználó dolgát. Külön fejezetekben találhatók a madarak kialakulása, védelmük, valamint egy igen hasznos enciklopédia is. A CD-n megtalálhatók az anatómiai ábrák, minden fajhoz vannak színes fényképek, képeken ábrázolják a különböző élőhelyeket is, valamint több mint 50 fajhoz rövid videofilm is tartozik. A képek és ábrák megfelelő méretűek, könnyen áttekinthetők. Az egyes fajok leírásánál meghallgathatók a madár hangjai is. A vizuális megjelenítése nagyon igényes, kidolgozott. A fentebb sorolt kritériumoknak a szöveg, kép és hanganyagok teljes mértékben megfelelnek, de a szövegrészek ergonómiáját javítani szükséges. Tapasztalatok alapján, képernyőről való olvasáskor a fehér alapon lévő

15

szövegek fárasztják leginkább a szemet, hiszen így egy nagy felületű, nagy intenzitású fénnyel megvilágított felületet néz a felhasználó. Célszerűbb lenne a szöveges részek hátterét valami más színre – sötétebbre – vagy valamilyen texturált felületre cserélni. Negatívumként egyetlen dolgot tudnék említeni, mégpedig azt, hogy a fajleírásnál található, a képek megtekintését szolgáló görgető gombok teljesen egybeolvadnak a háttérrel, ami kicsit zavaró, megszokást igényel. Technikai szempontból fontos kiemelnem, hogy a program „autorun-nal” indul, ami a tapasztalatlan számítógép kezelők dolgát jelentősen megkönnyíti. A program minimális hardware igénye egybeesik az első multimédiás számítógép szabvánnyal, így a legrégibb típusú gépeken is gond nélkül fut. Operációs rendszer szempontjából is optimálisan van kialakítva, mivel ugyanúgy fut Windows 3.x alatt, ahogyan Windows Xp alatt is. A CD tartalmazza az anyag megtekintéséhez szükséges segédprogramokat is, melyek telepítését az első indításkor könnyedén elvégezhetjük. A CD egy időben kereskedelmi forgalomban kapható volt, mára azonban nem férhető hozzá. Juhász tanár úr az anyag újrakiadásán gondolkodik. Ez igen hasznos lenne, mivel megkönnyítene a középiskolákból frissen kikerült hallgatóknak a szokatlanul nagy mennyiségű anyaggal való megbirkózást. A CD mind az előadások, gyakorlatok keretein belül jól használható szemléltető eszköz, mind az önálló tananyag feldolgozáshoz hasznos segédeszköz. 2.2.2. Dr. Baloghné Dr. habil Nyakas Antónia: Kultúrnövények rendszertana (3. ábra) A kiadvány 1998-ban készült el, és azóta, az egyetemi jegyzetboltban a hallgatók számára megvásárolható.

Egy

viszonylag

egyszerű,

ám

annál

hasznosabb,

HTML

alapú

növényrendszertani adatbázisról van szó. Rendszertani csoportok, magyar és latin név alapján indulhatunk el az oldalon. A rendszertani csoportokból kiindulva folyamatosan eljuthatunk a fajok szintjére. Az anyag tartalmazza a fajok rövid leírását, növényi részek rajzait, a virágképletüket, valamint meghallgatható a latin nevek pontos kiejtése is. Az egyes növényektől eljuthatunk más kapcsolt anyagrészekhez is, mint például a jellemző gyomokhoz. Az anyag ergonómiai kidolgozottsága megfelelő, bár néhány ábra lehetne nagyobb, és a magyarázó szövegrészeket lehetett volna kicsit nagyobb betűmérettel szedni. A program hardware igénye minimális, szoftvert, pedig csak Web böngészőt igényel és egy WAV formátumot ismerő lejátszót. Az anyag inkább az önálló felkészüléshez nyújt hasznos segítséget, mint a tankönyv kiegészítése, de bizonyos elemei tanórákon is alkalmazhatóak demonstrálásra.

16

2. ábra Dr. Juhász Lajos: Fészkelő madarak Magyaországon című kiadványának kezdőlapja

3. ábra Dr. Baloghné Dr. habil Nyakas Antónia: Kultúrnövények rendszertana című kiadványának kezdőlapja

17

2.2.3. Dr. Vladimir János: Multiméh (4. ábra) 1993-ban készült el a Dr. Vladimir János által írt és szerkesztett méhészeti enciklopédia. Ez volt az első ilyen kiadvány, ami megjelent, és ez magyarázatot ad a hiányosságaira. Puritán megjelenése ellenére nagyon hasznos és tartalmas anyaggal állunk szemben, mely felöleli a méhészet témaköréhez kötődő anyagok összességét. Az anyag tartalmaz leírásokat az adott témakörben, melyeket színes fotókkal és ábrákkal tettek szemléletessé. A CD tartalmaz videofájlt is. Alapvetően témaköri bontásban szerepel a CD-n az anyag, azonban a témakörök közötti navigáció is megoldott, mely a kapcsolatokat tárja fel a használó számára. Navigálni a szövegekre kattintva, valamint a funkciógombok használatával lehet. Ezzel kapcsolatban merül fel a legnagyobb probléma is. A gombok funkciója semmilyen formában nincs feltüntetve, még „pop-up help” sem található. Mindenképpen zavaró megoldás, amit azonban meg lehet szokni. Szintén zavaró, hogy kis képernyőn fut a program, így a képek és ábrák is viszonylag kicsik. Véleményem szerint ezen hiányosságok miatt az anyag újraszerkesztésre szorul. A program minimális hardware és szoftver igényéről mindent elárul elkészültének időpontja. A program futtatásához egy rövid telepítés szükséges. Mindenképpen hiánynak érzem, hogy nem „autorun-nal” indul. Összességében hasznos és informatív kiadvány, de külső és használhatóság szempontjából mindenképpen hasznos lenne elgondolkodni az anyag újra szerkesztésén, új programkeretbe történő ültetésén. Az anyag mind az otthoni felkészüléshez és tanuláshoz, mind az előadások anyagának szemléltetéséhez jól alkalmazható. 2.2.4. Dr. Juhász Lajos: Halak és kétéltűek Magyarországon (5. ábra) Juhász tanár úr ezen anyaga még nem készült el teljes mértékben, így én is csak a munkapéldányt tudtam megtekinteni. Az anyag felépítése teljes mértékben megegyezik az előzőekben elemzett Fészkelő madarak Magyarországon című művével, a különbség a kettő között annyi, hogy ez az anyag HTML alapokon nyugszik. Ebből fakadóan a megtekintéshez szükség van egy Web böngészőre, valamint olyan programra, ami az AVI formátumú videó fájlokat lejátssza. Az anyag jelenlegi formája nem végleges, mert lehet, hogy olyan formátumba fog átkerülni, mint a Fészkelő madarak Magyarországon című CD tartalma. Juhász tanár úr mindenképpen szeretné, hogy a CD, megjelenése után a hallgatók számára elérhető legyen. Az előadások és gyakorlatok keretein belül is igen jól használható szemléltető anyag, valamint az otthoni tanuláshoz is kiváló segédeszköz.

18

4. ábra Dr. Vladimir János: Multiméh című anyagának kezdőlapja

5. ábra Dr. Juhász Lajos: Halak és kétéltűek Magyarországon című kiadványának kezdőlapja

19

2.3. Multimédiás oktatóanyagok készítése A következő fejezetben főleg a SÜTŐ KÁROLLYAL folytatott beszélgetésemre alapozok. Sütő Károly részt vett Juhász tanár úr anyagainak elkészítésében, és ő készítette a Multiméh CD-t is, így gyakorló multimédiás anyagokat készítő programozótól származnak az információk. A prokjetet elkészítő team összeállítása a következőképpen alakul: •

szerző, vagy kész anyagok esetén szerkesztő

•

grafikus, akinek feladata az ábrák, képek digitalizálása, editálása

•

programozó, aki keretprogramot elkészíti, vagy a már meglévő keretbe foglalja az anyagrészeket

•

stúdió alkalmazottak, akik a hang és videó anyagokat készítik

A szerző/szerkesztő vagy a programozó az aki a munkát mint projektmenedzser felügyeli és irányítja. Elsőként a szöveges részek elkészítés zajlik. Amennyiben az összes szöveges rész saját, és digitális formában rendelkezésre áll, akkor csak a szövegek editálása a feladat. Ha az anyag elkészítéséhez valamilyen külső forrást is felhasználnak, aki szerződési feltételekben foglaltaknak megfelelően engedélyeztetik annak felhasználását a szerzőjével. Ez a fázis 1-2 héttől 1-2 évig is eltarthat, a szöveg állapotától, mennyiségétől és a szerzőtől/szerkesztőtől függően. A szerző/szerkesztő az aki a szöveg tartalmáért, érthetőségért, követhetőségért felel. A második fázisban egyidejűleg folyhat a grafikusok és a stúdiósok munkája, ami kb. 2-3 hónapot vesz igénybe. Attól függően, hogy a hangok, videók és képek akkor kerülnek rögzítésre, vagy csak az editálásukra, a szöveghez igazításukra van-e szükség. Ezen munkafolyamatok felelőse az azt végző személy és a projektmenedzser. Ezután következik az elkészült részek összeillesztése, és keretbe foglalása. Ez újabb 2-3 hónapot is igénybe vehet. Itt alakul ki a szoftver végleges formája, ahol a különböző minőségügyi, és érthetőségi szempontokat igazán figyelembe kell venni. Ennek a fázisnak a felelőse a programozó és a projektmenedzser. Szintén a programozó feladta az elkészült anyag tesztelése különböző konfigurációjú gépeken, és az esetleges hibák javítása. Megtudtam, hogy Magyarországon semmilyen minőségi ellenőrzés nem történik, hanem csak a szoftver-előállítók ellenőrzik magukat. Mindenki a saját részfeladatáért felelős, azt ellenőrzi, egyedül a projektmenedzser az, aki az egész anyagot ellenőrzi, bírálja.

20

2.3.1. Hogyan készíthetnek az oktatók önállóan multimédiás anyagokat Manapság mind a hardware-ek, mind a szoftverek könnyen, viszonylag alacsony áron hozzáférhetők, és ez lehetővé teszi, hogy a tanárok saját maguk készítsenek multimédiás oktatóanyagokat. Saját készítésű anyagaikat ugyanis az előadásaikhoz tudják igazítani, így növelve az anyag érthetőségét. Demonstrálásra, vagy a tanulók otthoni felkészülésének támogatására egyszerűen lehet anyagokat készíteni, csak a megfelelő szoftver és némi „informatikai írástudás” szükséges hozzá. Amennyiben az említett tudás rendelkezésre áll, akkor első lépésben a hardware-feltételeket kell biztosítani. Ha semmi nem áll rendelkezésünkre, akkor a következők beszerzése lehet szükséges (zárójelben egy irányárat tüntetek fel): ¾ multimédiás követelményeknek megfelelő PC (150-200 ezer Ft) vagy lap-top (400500 ezer Ft) ¾ digitális fényképezőgép (150-250 ezer Ft) ¾ digitális kamera (200-300 ezer Ft) ¾ szkenner (30-40 ezer Ft) ¾ projektor (500-1300 ezer Ft) ¾ mikrofon (1-2 ezer Ft) Σ Összesen kb. 1031-2392 ezer forint Természetesen csak a legszükségesebb termékeket kell megvásárolni magunknak. Ezzel minden olyan hardware-eszköz rendelkezésünkre áll, ami az oktatóanyag elkészítéséhez és prezentálásához szükséges. Térjünk át a szükséges szoftverekre. Egy oktatási anyag előállításához mindenképpen szükség van képdigitalizáló és editáló programokra, szövegdigitalizáló és szerkesztő programokra, valamint hang és videó editáló programokra és egy keretprogramra, melyben a részeket egységes egésszé állíthatjuk össze. 2.3.1.1. Szövegek A szövegek, ha nem digitális formában állnak rendelkezésünkre, akkor a szkennelés a legegyszerűbb módszer, hogy számítógépre vigyük őket. Ehhez azonban szükségünk van egy megfelelő szoftverre is. A legelterjedtebb, és egyben az egyik legjobb ilyen optikai karakter felismerő szoftver a magyar fejlesztésű Recognita OmniPage Pro11 (www.recognita.hu). A program egyszerű, gyors, viszonylag alacsony hibaszázalékkal dolgozik (lézernyomtatóval készült szövegnél a pontosság nagyobb, mint 99%), és a legújabb verziója képes a táblázatok

21

felismerésére is, valamint intelligens hibajavítót tartalmaz, ami a rendszeresen ismétlődő hibákat az első javításnak megfelelően végig kijavítja. A szöveg digitalizálásának ez a legegyszerűbb módja. Ezután következik a szövegek szerkesztése. A szövegek szerkesztését mindenki által jól ismert Microsoft Word-del, Lotus WordPro-val, vagy a Linux használók által ismert StarOffice és OpenOffice programcsomagok szövegszerkesztőjével (6. ábra) maradéktalanul el lehet végezni. Ezen termékek valamelyikét mindenki jól ismeri, így sok szót nem is vesztegetnék rájuk, de néhány fontos dolgot azért kiemelnék. A Lotus WordPro a Microsoft Word-jéhez viszonyítva lényegesen kisebb területet foglal a meghajtón, és felépítésében sokkal inkább megfelel a kezdő felhasználók igényeinek. Használata végtelenül egyszerű, első alkalommal is könnyen, gyorsan átlátható. Az OpenOffice szövegszerkesztője nagyban hasonló az előző két termékhez, de van egy tulajdonsága, ami a gyakorlott felhasználók, programozásban jártasak számára előny, mégpedig az, hogy nyílt forráskódú, bárki által módosítható.

6. ábra Minta a StarOffice használatára

22

2.3.1.2. Képek A képek digitalizálása szintén szkennerrel történhet, de itt nincs szükség külön programra, mivel a képeditáló programok mindegyike tudja kezelni a szkennereket. A képeditáló programok közül a következőket emelném ki: Adobe Photoshop, Photo Line, Paint Shop Pro és a Macromedia Fireworks. (7., 8., 9., 10. ábra) A képeditáló szoftverek nagyjából mind ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtják, csak a megjelenítésük más. A hagyományos editálási módszereken túl mind lehetővé teszi a képek effektezését, maszkolását és filterezését. A programok közti kompatibilitás maximális mértékben biztosított. A választás a programok között így teljesen ízlés dolga. Saját véleményem szerint, a Macromedia Fireworks és az Adobe Photoshop a két legjobb program, mivel használatuk egyszerűbb, mint a másik kettőé, és bizonyos pluszszolgáltatásaik pontosabb munkát tesznek lehetővé. Itt kell megemlítsem, hogy a Paint Shop Pro 7.0-tól a programhoz mellékelik az Animation Shop (11. ábra) nevezetű programot is, mellyel viszonylag egyszerűen animációk készíthetők. Az animációk igen fontos elemei lehetnek egy multimédiás oktató/demonstráló anyagnak, mivel egyszerűbb folyamatok könnyedén ábrázolhatók vele, így segítve azok megértését.

7. ábra Minta az Adobe Photoshop használatára

23

8. ábra Minta a Paint Shop Pro használatára

9. ábra Minta a Photo Line használatára

24

10. ábra Minta a Macromedia Fireworks használatára

11. ábra Minta az Animation Shop használatára

25

2.3.1.3. Hangok A hangok digitális formában könnyen rögzíthetők otthoni körülmények között is, mert mint ahogy említettem mikrofont 1-2 ezer forintért már lehet kapni a boltokban, és minden operációs rendszer tartalmaz a hangrögzítéshez szoftvert. (12. ábra)

12. ábra A Microsoft Windows Xp hangrögzítője

A már rögzített hangok editálására egyik legalkalmasabb szoftver a Sonic Foundry által készített Sound Forge (13. ábra). Saját véleményem szerint otthoni használatra a legalkalmasabb szoftver, hiszen sok hasznos funkciója lehetővé teszi, hogy az alapvető editálási folyamatokat magunk végezzük el, és ne kelljen stúdióba vinni a hanganyagot. Könnyedén vághatjuk a hangfájlokat, effekteket tehetünk rá, keverhetjük őket, valamint változtathatunk a hang fizikai megjelenésén is. Mivel sztereó hangállományokról van szó, ezért a képernyőn, két csatornán jelenik meg a hang képe, és ez a két csatorna egymástól külön-külön módosítható. Ez lehetővé teszi, hogy két hangfájl átmenetét könnyen biztosíthassuk. A legelterjedtebb hangfájl kiterjesztéseket (WAV, MP3, RAW, Ogg Vorbis, stb.) ismeri, és így szinte bármilyen fájl kezelésére alkalmas. Szót kell ejtenem a hang fájlokat konvertáló szoftverekről is, hiszen a CD optimális helykihasználására is törekedni kell, ezért szükség lehet kisebb méretű fájlok előállítására. Más-más kiterjesztések más-más tömörítési algoritmust használnak, így a kapott fájlok mérete is eltérő lehet. Például míg egy 6 perc hosszú MP3 fájl (128 kbps, 44 kHz) 6,3 Mbyte, addig ugyanez a fájl WAV formátumban, azonos minőségben 56 Mbyte. Az általam használt konvertáló program az AudioConvert (14. ábra). A program használata nagyon egyszerű, a konvertálás igen gyors és megbízható. A konvertált fájl minősége függ a kiindulási fájltól, de a programban van lehetőség a minőség átállítására. A minőség kérdését szem előtt kell tartani, mivel minél jobb minőségű hangról van szó annál nagyobb méretű a fájl. Ezért előre szükséges eldönteni milyen minőségben van szükség az adott hangra. A fenti példában említett fájl közel audio CD minőséget takar.

26

13. ábra Minta a Sound Forge használatára

14. ábra Minta az AudioConvert használatára

27

2.3.1.4. Videók A videók digitális rögzítését egy jó kamera segítségével könnyen meg lehet tenni, de amennyiben csak szalagon létezik az anyag, akkor professzionálisan felszerelt stúdióra van szükség. A videók editálása is megoldható otthoni körülmények között, de sok esetben jobb egy stúdióra bízni. Ha a készítő maga akarja végezni a videók editálását, akkor két igazán jó minőségű szoftver áll a rendelkezésére. Az egyik az Adobe Premier, a másik, pedig az EditStudio. Elsőként az EditStudiot (15. ábra) emelném ki, mivel gyakorlatlan felhasználók számára sokkal egyszerűbb a kezelése. Minden fontos műveletet (vágás, audió és videó keverés, új „layer” létrehozása) elvégezhetünk a program segítségével. Kezelőfelülete rendkívül egyszerű, minden művelet két-három kattintással elvégezhető. Egyetlen hibája, hogy csak statikus feliratozást lehet vele készíteni. Néhány kivételével az összes fontos kiterjesztést ismeri (AVI, MPEG, WMV, MOV), de létrehozni csak MPEG vagy MOV kiterjesztésű fájlokat tud. Az Adobe Premier (16. ábra) gyakorlott felhasználóknak ajánlott inkább, mivel kezelése nem mindig egyértelmű. A program segítségével tulajdonképpen minden olyan művelet elvégezhető, amire a videó anyagok végleges formába önthetők. A vágást, keverést, hangok hozzárendelését, effektezést, statikus és dinamikus feliratozást is el lehet készíteni a szoftverrel. Kimeneti formaként használhatja az AVI formátumot, de a MOV és MPEG formátumokat is. Bemenetiként, pedig szinte az összes használatban lévő média-kiterjesztést felismeri. Mindkét szoftverrel lehetőség van „rajzfilm” készítésére is. A digitális formában lévő képeket egymásután fűzhetjük, és hangot keverhetünk alá, ami sok tantárgynál hatékony szemléltetési módszer lehet bonyolultabb folyamatok vizuális megjelenítéséhez. Lehetőség van a videókba állóképek beszúrására is, ami bizonyos részek szemléletessé tételére, és fontos tudnivalók kiemelésére igen hasznos megoldás. Mindkét program tartalmaz videó felvevőt így ezek beszerzésére sem kell külön gondot fordítani.

28

15. ábra Minta az EditStudio használatára

16. ábra Minta az Adobe Premier használatára

29

2.3.1.5. Keretprogramok Az alapanyagok feldolgozása után már csak a keretprogramba való ültetés marad hátra. Ekkor két lehetőség áll a készítő előtt: 1. Egy programozó által direkt ehhez a multimédiás oktatóanyaghoz készített keretprogramot használ, 2. vagy egy már előre elkészített keretprogramban készíti el az anyagot. Az első esetről nem ejtenék szót, hiszen akár minden esetben külön programról lehet szó, ami csak az adott oktatóanyaghoz készült. A második esetben a készítőnek először is el kell döntenie, hogy milyen formában kerül majd az anyag felhasználásra, hol fog megjelenni. Amennyiben az anyag az Internetre készül, vagy csak HTML alapú szoftvert akar készíteni, akkor bármely forgalomban lévő HTML szerkesztő programmal végleges formába lehet önteni az oktatóanyagot. A saját véleményem szerinti két legjobb HTML szerkesztő programról szeretnék szólni. Az egyik a Macromedia Dreamweaver, a másik, pedig az UltraEdit. A Dreamweaver (17. ábra) az egyik piacvezető termék a HTML szerkesztők között, ami nem is csoda, hiszen, rengeteg hasznos funkcióval, és hasznos gyorsgombokkal szerelték föl. Minden érvényes technológia támogatásával, és WYSIWYG-felülettel készült, ami azt jelenti, hogy a szövegek szövegdobozban, a képek, pedig szerkesztődobozzal kerülnek beszúrásra, és utána oda húzzuk őket, ahova akarjuk, nem kell kódokkal pozícionálni. Használata igen egyszerű, a magyar fejlesztésű HTMLPad-hoz hasonlítanám. A másik említésre méltó HTML szerkesztő az UltraEdit (18.ábra). Ez a szerkesztő nem csak a kezdők, hanem a haladók igényeit is messzemenően kielégíti. Használata egyszerű, kezelőfelülete szép, egyszerűen áttekinthető. HTML szerkesztés mellet, Java. C/C++, Visual Basic, Fortran és Perl szerkesztésére is alkalmas, valamint HEX-editorként is működik. Használatához azonban nem árt a HTML szerkesztő nyelv alapszintű ismerete.

30

17. ábra Minta a Macromedia Dreamweaver használatára

18. ábra Minta az UltraEdit használatára

31

Amennyiben nem HTML alapú anyagot akar készíteni a szerző/szerkesztő, akkor is állnak rendelkezésre kész segédprogramok. Két fajta keretprogram létezik. Az egyik típus az úgynevezett „storyboard” alapú, a másik pedig a grafikai lapokon nyugvó. Két programról szeretnék itt is szólni. Az egyik a Scala InfoChannel Designer, a másik, pedig az Adobe Acrobat. Két teljesen eltérő programról van szó, de mindkettő tökéletesen megfelelőnek bizonyul. A Scala (19. ábra) egy viszonylag egyszerű program, amiben az anyagrészeket egyszerűen sorba rakjuk, majd a sorrendnek megfelelően kialakítjuk a linkeket. A program képes bármilyen kép formátum, WAV, MIDI és MP3 hangformátum, és ASF, WMV, MPG és AVI formátumú videók kezelésére. A megjelenítése a diavetítéshez hasonló, de a bárhová helyezhető linkeknek köszönhetően a hypermédiákra jellemző gráfsturkúra könnyen kialakítható. A program lehetőséget ad a képek feliratozására, különböző áttünési effektek használatára, valamint lehetővé teszi a kész script Interneten való megjelentetését. A vetítés lehet automatikusan időzített, de lehet a felhasználó által vezérelt is. Aki ismeri a Microsoft PowerPointot, annak ismerősnek tűnhet a program, csak a kiegészítő szolgáltatások, és az okozhat meglepetést, hogy a diákon kívül más fájlok kezelésére is alkalmas. A másik program az Adobe Acrobat (20. ábra). Az Acrobat használatánál a kiindulási anyag lehet Word-, Excel-, és PowerPoint-fájl. Használata egyszerű, kezelőfelülete könnyen áttekinthető. A táblázatokat jól kezeli, valamint kép, hang és videó kezelésére is képes. Képek közül a BMP, GIF, JPG, PCX és PICT formátumok kezelésére, hangok közül a WAV és AIF, videók közül, pedig az AVI és MOV kiterjesztésűeket tudja kezelni. Mindkét keretprogram jól kezeli a belső és a webcímekre vonatkozó linkeket, de a különböző oktatóanyagok közötti linkek kialakítása elég nehézkes. Végeredményben mindkét keretprogram megfelel a multimédiás oktatóanyagokkal szemben támasztott minimum követelményeknek. Összességében mik egy alkalmas keretprogrammal szembeni követelmények: •

rugalmasság a kiinduló állapotot illetően

•

médiák kezelése, beépíthetősége

•

védelem (copyright)

•

interaktivitás beépíthetősége a tananyagba, vizsgaanyagba

•

Tetszőleges navigációs utak kialakíthatóságának lehetősége

•

gyors és definiált konvertálási folyamat

•

nemzetközi szabvány szerinti output létrehozása

32

19. ábra Minta a Scala InfoChannel Designer használatára

20. ábra Minta az Adobe Acrobat használatára

33

Az elkészült oktatóanyag elsődleges terjesztési médiuma a CD lehet. Ezért, mindenképpen szót kell ejtenünk a CD-k másolásvédelméről, és ezzel kapcsolatban néhány módszerről, amivel a védett CD-k is másolhatók. 2.4. Másolásvédelem A CD-kre vonatkozó szabványkönyvek rögzítik a lehetséges másolásvédelmi módokat is. Ezen szabványkönyvek a következők: → Red Book (1982) → Yellow Book (1984) → Yellow Book Supplement (1988) → Green Book (1987) → Orange Book (1991) → White Book (1993) → valamint külön szabvány vonatkozik a CD-I Bridge lemezekre és a Photo CD-kre Jelenleg kb. 25 az adat CD-ket védő eljárás létezik. Ezek közül csak a legismertebbekkel foglalkoznék. Jelenleg a Macrovision Safedisc nevű megoldása a legelterjedtebb. Ez az eljárás alapvetően szoftveralapú. A CD egy digitális aláírást tartalmaz, amit egy többszintű, kódolt burkolat (encrypted wrapper) egészít ki. Ezt az aláírást a mastering során egy speciális lézerrel égetik a CD-be a gyártók. A Safedisc legújabb 2.51-es verziója a fent említett megoldás mellet egy úgynevezett „gyenge szektor” technológiát is alkalmaz, ami a legtöbb CD-író esetén szinkronizációs problémát okoz. Egy másik ismert technológia a Midbar által készített Cactus Data Shield. A CDS elve igen egyszerű, mivel annyiból áll, hogy a CD-n tárolt anyagba olyan módosításokat ültetnek, ami a CD-írókat összezavarja másolás közben A harmadik ismert eljárás a TAGÉS. A TAGÉS pontos elvéről nem található sehol hivatalos információ, csak annyi derült ki róla, hogy titkosítási és eredetigazolási technológiákat alkalmaz. Jelenleg nagyon kevés TAGÉS programmal védett CD létezik, de valószínűleg nagy sikert fog aratni, mivel eddig senkinek nem sikerült működőképes másolatot létrehoznia TAGÉS-szel védett CD-ről. A hatékony másolásvédelmek ellenére a Clony XXL (21. ábra) nevű programmal könnyen detektálható az alkalmazott védelem, és a védelem ismeretében kiválasztható a módszer,

34

amivel a CD mégis másolható. A CD-író programok gyártói mindig közlik a termékleírásban, hogy mi az a védelem, amivel programok megbirkóznak, de a gyártók honlapján hozzáférhető firmware szoftverekkel tovább lehet bővíteni a skálát. Az alábbiakban nem „recepteket akarok adni a CD-k feltöréséhez, de mindenképpen szükségesnek érzem érinteni ezt a témakört.

21. ábra TAGÉS védelem detektálása a Clony XXL nevű programmal

A régebbi típusú Safedisc védelmét könnyen lehet törni, mivel manapság egyre több CD-író képes arra, hogy RAW formában másolja az eredeti CD anyagát. A 2.51-es Safedisc is kijátszható, mivel kaphatók olyan CD-írók és újraírók, amik nem érzékenyek a gyenge szektorral szemben és képesek az anyagot RAW formában másolni. Kissé nehezebb a Cactus Data Shield-del védett CD anyagának másolása, de a megfelelő szoftverrel mégis lehetséges. Az Interneten bárki számára hozzáférhető a BlindRead-BlindWrite szoftvercsomag, ami nehézségek nélkül birkózik meg a CDS védelemmel. A szoftver működése igen egyszerű: nem törődik a CD tartalmával, hanem csak bitről bitre beolvassa az és egy ún. „mirror image”-et készít róla. Ezt az image-et szintén bitről bitre haladva visszamásolja egy másik CD-re. Bevett alkalmazás még a CD-k digitális, láthatatlan aláírással való ellátása, de ezt bármelyik forgalomban lévő íróprogram kijátssza, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja.

35

Utolsó lehetőségként egy igen érdekes alkalmazás is rendelkezésre áll. Ez a Virtual CD nevű program és más hasonló elven működő társai. A Virtual CD a merevlemezre másolja a CD anyagát, és úgy tünteti fel, mintha a CD bent lenne a meghajtóban. Nem ez a legkifinomultabb módszer, de végső lehetőségként számításba kell venni. Miután az anyag teljesen elkészült, fontos kérdésként merül fel a szerzői jogok rendezése, mivel nem csak az elkészült műveket kell védeni a másolástól, hanem az alkotók jogait is védeni kell, mind az előállítás során, mind az anyag elkészülte után. 2.5. Szerzői jog (A vonatkozó törvényrészeket mellékletben csatolom.) Ebben a részben főleg a SÜTŐ KÁROLLYAL folytatott beszélgetésemre és az ARTISJUS jogászával folytatott e-mail levelezés anyagára támaszkodom. A multimédiás oktatási anyagokat szerzői jog szempontjából többféleképpen kell, hogy vizsgáljuk. A szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény) 1. paragrafusa rendelkezik arról, hogy mik képezik a jogi védelem tárgyát. Az 1.§ 2. a. pontjának értelmében jogi védelem alá esik a tudományos mű, az 1.§ 2. c. pontjának értelmében

a számítógépi

programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció bármilyen formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, szintén védelem alá tartozik. Valamint a törvény kiemeli az 1.§ 2. p. pontjában a gyűjteményes művet. Mivel multimédiás szoftverről van szó, ide kapcsolódik még az 1.§ 8. bekezdése, melynek értelmében a hangfelvétel-, film-, és adatbázis-előállítók is a törvényben meghatározott védelemben részesülnek. A gyakorlatban több lehetőség van a szerzői jogok rendezésére. Az első lehetőség az, hogy minden az alkotásban résztvevő ragaszkodik a törvényben foglalt jogaihoz, de ez túlzottan komplex helyzetet teremt, ami sokszor akadálya lehet akár a terjesztésnek is. Ilyen esetben a jogok és a jogokkal kapcsolt lehetőségek rábízhatók ún. közös jogkezelőre. Ilyen jogkezelő például az ARTISJUS is. A jogkezelő feladata minden, a művel kapcsolatos esemény rendezése, és ő tartja a kapcsolatot a szerzőkkel, valamint a különböző engedélyezések is rajtuk keresztül zajlanak. Ez a megoldás szinte minden gondot levesz a készítő és jogtulajdonosok válláról, de akkor is igen nehézkesen járható út marad. A másik lehetőség, ha a készítőket megbízó szerződésben vállalt keretek között átveszi a rendelkezési jogot a kész alkotás fölött, a készítőknek, pedig royaltit fizet. A royaltit meg

36

lehet állapítani abszolút összegben, de megállapodhatnak példányszámonkénti összegben is. Ebben az esetben a szerzői jogi törvény továbbra is a készítőket védi, ők csak a rendelkezési jogokról mondtak le a megbízó, kiadó vagy akár a szerző/szerkesztő javára. Multimédiás művek esetében inkább a második megoldást szokták alkalmazni. A legális terjesztéssel kapcsolatos kérdések a szerzői jogok rendezésével megoldottnak tekinthetők, de mindenképpen szót kell ejteni az illegális terjesztésről, és az ellene való védekezésről is. Az illegális másolásról, és a másolásvédelemről már szóltam, de mindenképpen érinteni kell az Internet által kiváltott problémákat is, mivel a másolás és a másolat terjesztése mechanikai mozgást követel meg, ezért csak viszonylag kis területen okoz problémát, de az Internet határokat nem ismerő – és el nem ismerő – volta nagyobb és összetettebb problémát vet fel. Az Interneten bárki terjeszthet illegális adatokat, hiszen az anonimitás szinte 100 százalékban biztosított. A különböző Internetes oldalak tartalmát szinte nem lehet nyomon követni, mert magyar szervereken is több mint százezer oldal (1999-ben 124 727 magyar oldal volt) van fent. A tartalmakat csak a szolgáltatók vizsgálják, ők, pedig nincsenek tekintettel az esetleges jogvédettségre, csak a súlyosabb jogsértéseket követik nyomon. A szolgáltatót nem is terheli felelősség, ha egy rövid nyilatkozatot helyez fel az oldalra, amiben elhatárolja magát az anyaggal kapcsolatos felelősségtől, és felhívja a figyelmet, hogy az adott anyagok letöltése illegális, és büntetőjogi felelősséggel jár. Megoldás lenne a problémára, ha lehetőség lenne az Internetes adatforgalom vizsgálatára. Ez azonban hatalmas munkaerő és számítógép kapacitást követel meg, ami irreálisan nagy költséggel járna. Ezt a módszert már sok diktatórikus és vallási vezetőségű állam próbálta, de ezek alapvetően reménytelen próbálkozások voltak. Az Interneten egy adatfolyam igen sok úton eljuthat a szervertől a célállomásig, ezért az sem megoldás, ha egy adott útvonalat „átvágunk”, így gátolva a további jogsértést. Ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha a felhasználó csak egy ponton csatlakozik a hálózatra, és így egy zsákutcában van, melynek „átvágásával” meg lehet akadályozni a bűncselekmény (a magyar szerzői jogi törvény nem ismer szabálysértési kategóriát) további gyakorlását. Más esetekben ez a módszer nem alkalmazható. Problémát jelent az is, hogy véges számú IP cím áll ma a rendelkezésünkre. Ez a mennyiség 232, ami ugyan igen nagy mennyiség, de mindenki csak korlátozott tartománnyal rendelkezik, ezért került sor az úgynevezett DHCP rendszer bevezetésére. E rendszer szerint a felhasználónak nincs állandó IP címe, csak addig rendelkezik vele, amíg a hálózaton tartózkodik. Ha kilépett, akkor viszont már szinte lehetetlen megállapítani, hogy abban az

37

időben ki használta azt az IP címet. Ez a megoldás tovább nehezíti a nyomon követést. További probléma az is, hogy teljesen anonim módon is létre lehet hozni honlapot, amire szinte bármit fel lehet helyezni, ha a készítő tartja magát a szolgáltató előírásaihoz. Például, ha valaki anonim módon regisztrál egy e-mail címet, pl. a www.primposta.com címen, akkor már regisztrálhatja magát a www.freeweb.hu szolgáltatónál, ahol szintén anonim módon elhelyezheti az anyagát. Ily módon a jogsértő megtalálása szinte lehetetlen. Mint az eddigiekből kitűnik, napjainkban semmilyen racionális megoldás nem létezik az Internetes adatforgalom és adatszolgáltatás ellenőrzésére, ezért inkább a felhasználók, és szolgáltatók önkéntes jogkövetésére kellene alapozni, de ez bizonyos módosításokat követel meg a törvénykezésben, hiszen néhány pontja, főleg a szoftverekre vonatkozó, irracionális, lehetetlen helyzetbe hozza az átlag felhasználókat. De az Internetes terjesztésnek mégis vannak előnyei, mert általa az anyagok szinte bárkihez eljutnak, a jogsértés, és illegális terjesztés, pedig minden oktatóanyag formával előfordul, csak más volumenben, és más módokon. Miután a problémákról szó esett, szót kell ejteni a lehetséges terjesztési módokról, és azok előnyeiről is. 2.6. A terjesztés lehetőségei Az elsődleges terjesztési lehetőség a CD-n való árusítás. Ezt bármely egyetemi jegyzetbolt, vagy könyvesbolt megteheti, így az egyetemisták részére hozzáférhető. Előnye az, hogy a szerzői jogok után járó illetékeket könnyebb megállapítani, könnyebb nyomon követni az érdeklődést az oktatóanyag iránt. Probléma a CD-k másolásából adódhat. Ez azonban hasonló mértékű probléma, mint a könyvek, jegyzetek fénymásolása, ami szintén illegális tevékenység. CD formában bármilyen alapokon lévő anyagot meg lehet jelentetni, csak figyelmet kell fordítani arra, hogy az előre elkészített keretprogramokkal (Scala InfoChannel Designer, Adobe Acrobat) nem rendelkezik mindenki, így a CD-n el kell helyezni az anyag megtekintéséhez szükséges szoftvert is. Ehhez azonban külön engedély szükséges. Nem minden programért kell nagy összegeket fizetni, de regisztráltatni kell, hogy felhasználásra kerül, és ezzel kapcsolatban be kell fizetni a regisztrációs díjat. A második lehetőség a HTML alapú oktatóanyagok Internetre való felhelyezése. Egyetemünk, és szinte minden tanszékünk rendelkezik saját honlappal. Ezen honlapokon elhelyezve, és megfelelő hozzáférést biztosítva minden hallgató megtekintheti az anyagokat.

38

A hozzáférést például jelszóhoz lehet kötni, melyet minden hallgató az egyetemen igényelhetne, akár bizonyos térítés fejében is. Szintén probléma, hogy a honlapok letölthetők, bármilyen formában is védik őket, de ezt megint csak a fénymásoláshoz lehet hasonlítani. Utolsó, és egyben legjobb megoldásként említeném, hogy az iskolai hálózatba lehetne illeszteni egy szervert, melyhez a munkacsoportokhoz hasonlóan bárki hozzáférhetne, és a onnan tekinthetné meg az elhelyezett anyagokat. A védelem is igen könnyen megoldható lenne, mert NTFS joghoz (csak a rendszergazda engedélyével) lehetne kötni az anyagok másolását, így nem lenne letölthető, csak on-line megnézhető. 2.7. Tanárok és diákok véleménye, hozzáállása a multimédiás oktatóanyagokhoz 2.7.1. Tanszékek felszereltsége, tanárok véleménye a multimédiás oktatóanyagokról Saját felmérésem során, kilenc tanszéken jártam, és eszközellátottságra, valamint a meglévő anyagokra kérdeztem rá elsőként. A tanszékek eszközellátottsága elég heterogén képet mutat. Mindenhol van számítógép, de a tanszékek több mint felén ezek az alapkonfigurációjú számítógépek jelentik az összes felszereltséget, ami rendelkezésre áll. A megkérdezett kilenc tanszékből csak négy rendelkezik megfelelő felszereltséggel, hogy akár maguk is előállíthassanak multimédiás oktatóanyagokat. A szükséges eszközökkel nem rendelkező öt tanszékből hármon jelezték, hogy tervbe van véve ilyen eszközök beszerzése. A többi tanszéknek megoldást kínál, hogy tervbe vették a nagyobb előadók projektorokkal és szükséges kiegészítőkkel való felszerelését. Félkész, multimédiásan közvetlenül feldolgozható anyagokkal kivétel nélkül minden tanszék rendelkezik, kész oktatóanyaggal azonban csak három tanszék rendelkezik. Ezek közül csak néhány saját készítésű, a többség vásárolt anyag. A vásárolt termékek többsége viszont magyar készítésű. Ezen anyagok közül sajnálatos módon csak néhány férhető hozzá a diákok számára. Szintén sajnálatos módon órai felhasználásra is csak igen elenyésző módon kerülnek. A már említett félkész anyagok általában videókat (digitális, VHS) és PowerPoint bemutatókat takarnak, melyeket rendszerezés után keretbe lehet foglalni, és multimédiás oktatóanyagként kiadni. A megkérdezett oktatók néhány kivételtől eltekintve azt válaszolták, hogy szívesen részt vennének oktatóanyagok elkészítésében, de nincs rá idejük. Ha valaki vállalja az elkészítést, akkor szívesen részt vállalnának, mint lektorok vagy szerkesztők. A néhány nemmel válaszoló

39

tanár azért nem vállalná az elkészítésben való részvételt, mert szerintük „nem áll arányban a munka az élvezettel”, valamint az ő véleményük szerint a multimédiás bemutató anyagok csak elvonják a hallgatóság figyelmét és nem a lényeg felé terelik. Az oktatók többsége a multimédiás anyagok előnyét a következőkben látja: ; A csökkenő óraszám és az egy tanárra eső diákok növekvő száma miatt romlanak a gyakorlati lehetőségek, de ezen anyagok alkalmazásával az órák hatékonyságát javítani lehet. ; Jobb vizuális megjeleníthetőség. ; Átláthatóvá teszi az anyagot, segíti a megértést. ; Jobb didaktikai hatékonyság. 2.7.2. Diákok véleménye, és hozzáállása a multimédiás oktatóanyagokhoz Hallgatótársaimnak a következő kérdéseket tettem fel: 1. Van-e otthon számítógépe, Internet kapcsolata? 2. Hozzáfér-e naponta számítógéphez, az Internethez? 3. Miben látja a multimédiás oktatóanyagok előnyeit, hátrányait? 4. Vásárolna-e multimédiás oktatóanyagot? 5. Szükség van-e jobb, látványosabb bemutatókra az előadásokon, gyakorlatokon? 6. Mely tantárgyakhoz vásárolnál szívesen multimédiás segédanyagot? A megkérdezett nyolcvan hallgatóból hetvennégyen rendelkeznek otthon számítógéppel, ám ebből a hetvennégyből csak harmincnégy rendelkezik Internet kapcsolattal is. Ez az elmúlt évek adataival összehasonlítva ugrásszerű növekedést jelent, mivel 3-4 évvel ezelőtt 80 hallgatóból még csak 59-nek volt számítógép, és csak 8-an rendelkeztek Internet kapcsolattal. A megkérdezett hallgatók mindegyike valamilyen módon naponta hozzáfér számítógéphez. A multimédiás oktatóanyagok előnyeit a következőkben látják: ; Segíti a megértést, világossá teszi az összefüggéseket. ; Látványosabb, életszerűbb a tananyag, ezáltal megkönnyíti az odafigyelést. ; Olyan dolgokat is meg lehet általa mutatni, amit nyomtatásban nem lehet. ; A bemutató videók bármikor visszanézhetők. A hallgatók többsége szívesen vásárolna ilyen jellegű oktatóanyagokat, ha azok megfelelő színvonalon vannak elkészítve, de persze sokan mondták azt is, hogyha nagyon drága lenne,

40

akkor megpróbálnának más úton hozzájutni. Azok a diákok, akik nem vásárolnának hasonló jellegű anyagot, az azért nem tennék, mert vagy nem érzik szükségét, vagy azért mert ragaszkodik a nyomtatott anyagokhoz, és zavarja a képernyőről való tanulás. A hallgatói vélemények egybehangzóak azon a téren, hogy szükséges lenne mind az előadásokat, mind a gyakorlatokat ilyen jellegű anyagokkal alátámasztani. Véleményük szerint ezek a szoftverek segítenének az órák szemléletesebbé tételében, segítenék a magyarázat követését, és érzékletesen lehetne rajta bemutatni az oktató által elmondottakat. Véleményük szerint sokkal jobb lenne az ilyen tanórák hatékonysága, mivel leköti a hallgatók figyelmét, és a multimédiás anyagok kiemelnék a tananyag lényegét, így a tanárnak már csak a magyarázatokat kell hozzáfűznie a látottakhoz. Valamint a multimédiás anyagok melletti érvként sorakoztatták fel azt a tényt is, hogy a nagy óraterhelés ellenére is kevés az egy-egy tantárgyra fordított idő, kevés a terepgyakorlat, könyvből, pedig nem lehet mindent megtanulni. Ezen a téren nyújt óriási előnyt a multimédia alkalmazása a tanórákon, mivel életszerűbb körülményeket is be lehet mutatni. Arra a kérdésre adott választ, hogy mely tantárgyból vásárolnának szívesen multimédiás oktatóanyagot az alábbi diagrammon szemléltetném, hogy könnyen össze lehessen hasonlítani: 80 70 60 50 40 30 20 10

Ta

la

jta n M ik ro bi o Ta . k. ta n

0

41

A tantárgyak közül a növényvédelem és a géptan vezeti a rangsort. Ezeket a tantárgyakat magam is teljesítettem már, és szintén tapasztaltam, hogy mennyire hiányzik a jó bemutató anyag. Például a gépek működését elég nehéz papírról megtanulni. A rovarok és növények is nehezen ismerhetők fel, ha a hallgató nem nézi meg többször a képeket, erre azonban még csak a tanszéki gyűjteményekben van lehetőség, amik előtt mindig igen nagy a zsúfoltság, valamint fekete-fehér tankönyvi ábra alapján sem lehet őket megtanulni. A többi tantárgyat is hasonló indokok miatt említették, azonban az eredmények alakulását bizonyos mértékben befolyásolja a tantárggyal szemben érzett személyes szimpátia is.

42

3. Összefoglalás Az információ napjainkban igen nagy értéket képvisel és mindenkinek ezen információk elsajátítására, kommunikálható tudássá való alakítására szükségszerű törekednie, mivel az egyetemekről kikerülve a pályakezdőktől is elvárják az elméleti tudás mellett a piacképes gyakorlati tudást is. A különböző információk elsajátításának elsődleges fóruma az iskola, az információk közvetítői, pedig az oktatók. Az idő előrehaladtával az elsajátítandó információmennyiség fokozatosan növekszik. Ezen jelentős mértékű információmennyiség elsajátítására arányaiban kevesebb idő áll a hallgatók rendelkezésére, mint régebben. Csökkent az órák száma, a tanár-diák kapcsolat is sokkal személytelenebb, mint évekkel ezelőtt, mert jelentős mértékben nőtt az egy oktatóra eső diákok száma. Ezek a dolgok befolyást gyakorolnak a minőségi oktatásra. Egyre kevesebb információt képesek elsajátítani a hallgatók, mivel az ő lehetőségeik is nagymértékben beszűkültek. Az informatika rohamos fejlődése megoldást jelenthet erre a problémára. Az informatikán belül a multimédia igen intenzíven fejlődik, és az életben mindenhol teret hódít magának. Az oktatásban is szerepet kell, hogy kapjon, mivel szinte az egyetlen racionális és könnyen megvalósítható módja a tanórák igazán hatékonnyá tételének. Ahogy az informatika nagyon sok területén, úgy a multimédia alkalmazásában is le van maradva Magyarország. Tisztában vagyunk ugyan a multimédiás lehetőségekkel (multimédiás oktatóanyagok, e-learning), de mégsem használjuk ki őket, mivel felkészületlenek vagyunk rá mind anyagilag, mind gondolkodásunkban. Nincs meg a megfelelő technikai háttér a multimédiás anyagok elkészítéséhez és prezentálásához, másrészt pedig ragaszkodunk a régi bevált módszerekhez, és nem állunk készen az egyre szükségszerűbb paradigmaváltásra. A mi egyetemünkön az órák hatékonyságnövelésének szükségszerűsége különösen aktuális. Mind az oktatók, mind a hallgatók nagymértékben leterheltek, így sem elegendő figyelmet, sem elegendő energiát nem tudnak egy-egy tantárgyra fordítani. Az agrár diszciplínák oktatása hagyományosan is gyakorlati alapokon nyugszik, de manapság nincs elegendő idő és lehetőség a szükséges terepgyakorlatokra és tanulmányi utakra. Ezért vetődik fel a multimédiás segédanyagok használatának szükségessége, hiszen így életszerűbb körülmények között tudják a hallgatók vizsgálni, tanulni az adott tantárgy anyagát. A tanároknak is könnyebbséget jelent, hiszen sok gondot leemel a vállukról, azáltal, hogy több minden vizuálisan prezentálhatóvá válik, és kevesebb magyarázatot igényel. A multimédiás anyagok

43

rugalmas keretek között kezelhetők, mindenki a maga igényéhez tudja igazítani a haladást, akár eltérve az előadás menetétől is. 3.1. Következtetések levonása Mint a dolgozatomból is kiderült, a multimédiás oktatóanyagok megléte nemcsak szükséges, hanem hallgatói igény is van rá. A tanárok is szívesen alkalmaznák, és az eszköz feltételek is hamarosan teljesülnek, hogy ilyen anyagok nagy számban készülhessenek, és alkalmazhatók legyenek. A felmérés eredményét látva, miszerint az igények és a lehetőségek majdnem teljesen fedik egymást, felvetődött bennem a kérdés, hogy miért nem jönnek létre az oktatóanyagok. Valószínűleg a következő tényezők játszhatnak ebben szerepet: 1. A két fél (oktatók – hallgatók) közötti kommunikáció hiánya; nincsenek tisztában egymás igényeivel, és lehetőségeivel. 2. Az oktatók időhiánya, ami akadályt gördít az elkészítésük elé. 3. Nincs kialakítva az oktatók érdekeltségi rendszere. 4. Nincs tisztázva, hogy a multimédiás anyagokat elfogadják-e publikációnak. 5. A szerzői jogi törvény bizonyos szempontoknak kevésbé megfelelő rendelkezései is akadályozzák a multimédiás anyagok elkészülését. 6. A diákok passzív hozzáállása a fennálló helyzeten való változtatáshoz. 7. A multimédia hiányos ismerete; sokan nincsenek tisztában egy ilyen jellegű oktatószoftver alkalmazási lehetőségeivel. Mint az eddig leírtakból kiderült, a multimédia alkalmazása az oktatásban nem csak kívülről az egyetem felé támasztott igény, hanem ténylegesen is szükség van rá. A jelen helyzetben fennálló problémákat minél korábban korrigálni kell, mert az oktatás színvonalának megőrzése csak e módon biztosítható. A megoldáshoz azonban több feltételnek kell teljesülnie. Először is az oktatókat érdekelté kell tenni a bemutatottakhoz hasonló jellegű multimédiás oktatóanyagok elkészítésében. Amennyiben megfelelő minőségű anyaggal rendelkeznek, akkor valószínűleg szívesebben alkalmazzák is azokat az óráik keretein belül. Ezzel párhuzamosan a hallgatók számára biztosítani kell a számítógéphez és az Internethez való hozzáférést. Ez itt az Agrártudományi Centrumban biztosítottnak látszik, mivel például az V. előadó átalakítása is már megtörtént. Azonban nem csak a számítógéphez való hozzáférést kell számukra biztosítani, hanem egy alapvető informatikai – multimédiás – „írástudást”. Ehhez viszont megfelelően felszerelt gyakorló termek kialakítása szükséges,

44

mely igen magas költségekkel jár. Most erre a problémára is megoldás kínálkozik, mivel a magyar kormány több pályázatott hirdetett meg, melynek keretein belül a szükséges technikai eszközök megkaphatók. Ezekre a pályázatokra az Agrártudományi Centrum is benyújtotta jelentkezését, – a pályázati anyagok összeállítása jelenleg is folyik – így, ha sikerül a pályázatot megnyerni, akkor minden anyagi-technikai háttér biztosítva lesz az oktatóanyagok készítéséhez és felhasználásához. Ezek után már csak a gondolkodásmódunkon kell változtatni.

45

Irodalom jegyzék CSÁNKY L.: 2001. Multimédia PC-s környezetben. LSI Informatikai Oktatóközpont, Budapest 337. p. STEINMETZ, R.: 1995. Multimédia, Bevezetés és alapok. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, BARTHA I.: 1995. Gondolatok a multimédiáról. Chiptár. Budapest 1995.10. 4-6 p. BÁN A.: Multimédiás oktatóanyagok értékelése, és a minőség kérdései. http://www.okips.poliod.hu/abst/ban.doc BENCZÚR A.: Informatika, információs társadalom és információs forradalom. http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/tv98/tv9806/inform.html BERNÁT L.: A multimédiás oktatóprogram készítés egy hatékony módszere. http://www.okips.poliod.hu/abst/bernat.doc KÁRPÁTI A.: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata. http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-03-ol-Karpati-Oktatasi.html KIRÁLY Z.: Mit üzen a múlt (avagy a média alkalmazásának módszertani, technikai problémái régen és ma). http://www.okips.poliod.hu/program.htm Dr. LIPOVSZKI Gy.: Technikai rendszerek modellezése grafikus programozású nyelv alkalmazásával. www.iridium.euroweb.hu/elektnet/hh2000/doku/TECHNI.pdf Dr. MARTINKÓ J.: A multimédia lehetséges hatásai a tanulásra. http://www.okips.poliod.hu/abst/martinko.doc Dr. MURAKÖZI G.: A szerzői jog és az Internet - Az Internet technikai megvalósítása a szerzői jog tükrében. http://www.nexus.hu/netjog/irasok.html Dr. SEDIVINÉ BALASSA I.– GÁTI É. – SZÉP Á.: Az elektronikus tananyagfejlesztés gyakorlati kérdéseiről. http://www.okips.poliod.hu/program.htm

46

VIGH Gy.: Multimédia a tananyagfejlesztésben. www.ektf.hu/rendezv/agria98/rprogram.htm

Másolásvédelem?... Mi az?. http://www.tomshardware.hu/storage/02q2/020617/cdrw-02.html Másolásvédelem?... Mi az?. http://www.tomshardware.hu/storage/02q2/020617/cdrw-03.html Másolásvédelem?... Mi az?. http://www.tomshardware.hu/storage/02q2/020617/cdrw-04.html Másolásvédelem?... Mi az?. http://www.tomshardware.hu/storage/02q2/020617/cdrw-05.html A megfelelő szoftver már fél siker. http://www.tomshardware.hu/storage/02q2/020617/cdrw-06.html A megfelelő szoftver már fél siker. http://www.tomshardware.hu/storage/02q2/020617/cdrw-07.html E-learning – Putting a world-class education at the fingertips of all children. http://www.ed.gov/Technology/elearning/ E-learning – Designing tomorrow’s education. http://europa.eu.int/comm/education/elearning/ Phase II – Expansion of learning opportunities. www.ncrel.org/tplan/cbtl/phase2.htm

47

Melléklet

48

1. számú melléklet A szerzői jogi törvény rendelkezései

A szerzői jogi védelem tárgya 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek. 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Közös művek 5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. (2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Gyűjteményes mű 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.

49

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban 9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. (2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át, és a szerző nem mondhat le róluk. (6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet. II. Fejezet - SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK A mű nyilvánosságra hozatala 10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. (3) A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon. A mű egységének védelme 13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. III. Fejezet - VAGYONI JOGOK A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok 16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. (4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.

50

(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról. 17. § A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés, b) a terjesztés, c) a nyilvános előadás, d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, f) az átdolgozás, g) a kiállítás. A többszörözés joga 18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. 19. § (1) A hangfelvétel-előállító, valamint a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adatbázis összeállítója követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen, videofelvételen, digitális hordozón terjesztett multimédia műben vagy elektronikus adatbázisban való újabb többszörözését és példányonkénti terjesztését megfelelő díjazás ellenében számára is engedélyezzék. A felhasználási szerződést az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezettel kell megkötni. A terjesztés joga 23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

51

(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. Az átdolgozás joga 29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű 30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára. (3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. (4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti. (5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat (13. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet. (6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni. (7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.

52