,
Módosította: TAKÁCSNÉ FARKAS ERZSÉBET Intézményvezető
Módosítva 2008-ban
1
TARTALOM
PEDAGÓGIAI MŰVELŐDÉSI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY ADATAI................................................................................................................................. 3 HELYZETKÉP ..................................................................................................................................................... 4 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI RENDSZERE ................................................................................................... 5 NEVELÉSI-MŰVELŐDÉSI ALAPELVEK .................................................................................................................. 5 ÁLTALÁNOS CÉLOK ............................................................................................................................................. 6 FELADATOK ...................................................................................................................................................... 7
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ARCULATA..................................................................................................... 8 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK .................................................................................................................................... 8 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................... 10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................................................... 11 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................. 13 A BEILLESZKEDÉSI MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..................... 14 A TEHETSÉG KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................................. 15 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................. 16 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ........................................ 17 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................................................... 18 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .............................................................................................................................. 19 A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ... 21
HELYI TANTERV TANTÁRGY- ÉS ÓRATERV ................................................................................................................................... 23 TANTÁRGYI TANTERVEK ................................................................................................................................... 25 HELYI ISMERETEK A TANTERVBEN: .................................................................................................................. 26 A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON ................................................................................. 26 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................. 28 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................... 28 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI,................... 30 A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI .................................................... 31 A TANULÓ FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ......................................................... 35 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE SÚLY .................................................................................................... 36 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTJAI ........................................................................................................................................................ 36
TANTÁRGYI TANTERVEK (Mellékelve) TOVÁBBI MELLÉKLETEK:.................................................................................................................................. 37 Egészségnevelési program........................................................................................................................... 37 Környezetnevelési program ......................................................................................................................... 37 ÖKOISKOLA program ................................................................................................................................ 37
MŰVELŐDÉSI PROGRAM A MŰVELŐDÉSI HÁZ TEVÉKENYSÉGKÖRE ........................................................................................................ 38 A KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ................................................................... 39 ISKOLAI ÉS KÖZSÉGI KÖNYVTÁR ........................................................................................................................ 41
ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM (Mellékelve) ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK........................................................................................................... 43
2
AZ INTÉZMÉNY ADATAI
Az intézmény neve:
Fiath János Általános Művelődési Központ OM azonosító: 030618 Székhely intézmény: 9086 Töltéstava, Iskola u. 40-42. (1-8. évfolyamos Általános Iskola) Tagintézmények:
Győrsági Iskola (1-4 évfolyamos) 9084 Győrság, Öreg u. 11. Napraforgó Óvoda 9086 Töltéstava, Iskola u. 42. Győrsági Óvoda 9084 Győrság, Öreg u. 22. Művelődési Ház 9086 Töltéstava, Petőfi u. 118.
Intézménytípus: közös igazgatású többcélú intézmény (ÁMK), összehangolt intézményegységekkel, közoktatási (óvodai nevelés, általános iskolai nevelésoktatás) és közművelődési feladatokat lát el. Fenntartó: Töltéstava Község Önkormányzata Győrság Község Önkormányzata Fenntartói típus: Intézményfenntartó Társulás Ellátott feladat:
Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátása Napközi otthonos és tanulószobai ellátás Logopédiai ellátás Fejlesztő felkészítés Diáksport Közművelődési tevékenység Közművelődési könyvtár Intézményi közétkeztetés
3
HELYZETKÉP Töltéstava község már a római korban is lakott település volt. 1200-ban Toltestuova, 1220-ban Teteussy-possesio néven említik az oklevelek. A törökdúlás idején elpusztult, majd néhány nemes kezébe került. A település három puszta (Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta) egyesítésével vált önállóvá 1893-ban. A település társadalmi és gazdasági helyzete kiegyensúlyozott, földrajzi adottságai jók. A Székesfehérvárra vezető főútvonal mellett, Győrtől 10 km-re helyezkedik el. A település kommunális ellátottsága jó. A lakosság jelentős része Győrben dolgozik, de a szaporodó helyi vállalkozások elősegítik a munkalehetőségek bővülését, a település fejlődését, a közélet élénkülését. Az utóbbi években sok család építkezett Töltéstaván. A településen az iskolai oktatás nagy múltra tekinthet vissza. Az iskola a falu szélén helyezkedik el. Az épület régi szárnyában 1910-től kezdődően folyik a tanítás. Töltéstaváról és a szomszédos pusztákról jártak és járnak ide a gyermekek. 1995– ben új épületszárnnyal és tornacsarnokkal bővült az iskola. Az iskola tárgyi és személyi feltételei megfelelők, a felújítás, korszerűsítés folyamatos. Az eszközfelszereltség bővül, a korszerűsítés szempontjait a fenntartó előtérbe helyezi. Az iskola tanulóinak számát kedvezőtlenül érinti, hogy a családok számottevő része a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve győri székhelyű iskolákba íratja be gyermekeit. Az iskola tanulóinak összetétele szocio-kulturális tekintetben átlagos. Hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek aránya figyelemre méltó, 15-20% körüli. 2007. szeptemberétől Győrság 1-4. évfolyamos iskolája az intézmény tagintézményévé vált. A Győrság lakóhelyű 5-8. évfolyamos tanulók Töltéstaván veszik igénybe az általános iskolai feladatellátást. Az iskolába bejáró tanulók aránya közel 30%-a a tanulólétszámnak. A Napraforgó Óvoda 30 éve működő nevelési intézmény, három csoport befogadására alkalmas. Feltételrendszere megfelelő. Az óvoda a község valamennyi óvodáskorú gyermeke számára biztosítja a szervezett óvodai nevelést. A gyermeklétszám alakulásában csökkenés tapasztalható. Az óvoda arculatában kiemelt szerepe van az életkor-specifikus - szolgáltatás megszervezésnek, a 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének megvalósításához változatos tevékenységrendszert biztosít. Intézményünk nevelésfilozófiája, nevelési alapértékei az óvoda helyi nevelési programjában tükröződik. 2007. szeptemberétől Győrság Óvodája intézményünk tagintézményeként működik. A győrsági óvoda pedagógiai arculatában meghatározó jelleggel jelen van a népi hagyományok, népdalok, játékok megismertetése, azon keresztül a szülőföldhöz való kötödés elmélyítése.
4
Az óvodákba járó gyermekek összetétele szocio-kulturális tekintetben ugyancsak átlagos. Hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek aránya mindkét tagóvodában 20% körüli. 1989–től kezdődően a község Művelődési Háza és könyvtára is tagintézményként működik. A Művelődési Ház az 1960-as években épült, a falu közepén helyezkedik el 1200 m2 területen, az udvara rendezett. Programjai összhangban vannak a közoktatási intézmények nevelési törekvéseivel, a község lakosságának igényeivel és szükségleteivel.
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI RENDSZERE Az Intézmény többcélú, oktatási, nevelési, közművelődési feladatokat lát el. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa a község lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, kapcsolódó jogainak érvényesítését, az ahhoz szükséges feltételeket, lehetőségeket. Ennek érdekében a pedagógiai és művelődési program általános célja, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják – részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel – rendszerbe foglalja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. A program olyan közös elemeket tartalmaz, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak, amelyek az együttműködést, a humán és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják. Az egyes intézményegységek sajátos funkcióit, céljait, feladatait magába foglaló terveket a pedagógiai-nevelési program külön fejezetei biztosítják. A Fiáth János Általános Iskola, Napraforgó Óvoda, Művelődési Ház és Könyvtár pedagógiai-művelődési programjának részei:
Óvodai nevelési program Az Általános Iskola Pedagógiai Programja Művelődési program
Nevelési-művelődési alapelvek Intézményünkben a község lakói részére biztosítjuk, az óvodás kortól a nyugdíjasokat is érintően a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a művelődéshez, a sportoláshoz szükséges alapfeltételeket.
5
Személyiség- és közösségformáló tevékenységünkben elsődlegesnek tekintjük a társadalmilag elfogadott értékek közvetítését. Munkánk minden területén érvényesíteni kívánjuk a demokratikus emberi jogokat, a humánus magatartás, a nemzeti összetartozás erősítését, a lakóhelyhez való kötödésre, a közösségi gondolkodásra, az egymás tiszteletére, megbecsülésére való nevelést. Nevelési, művelődési tevékenységünket a fenntarthatóság elve hatja át. Olyan értékeket, tudást, környezettudatos viselkedéskultúrát közvetítünk, amelyek lehetővé teszik a jövő számára is az élhető, fejlődőképes közösségi tevékenység egészséges környezeti hátterét. Nevelési, oktatási, művelődési tevékenységünkkel, programjainkkal elő kívánjuk segíteni a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését, a családok együvé tartozásának erősítését. Támogatjuk a szervezett közösségek munkáját (Nefelejcs Nyugdíjas Klub, Vállalkozók Klubja), a kisközösségek kialakulását, tevékenységüket, és minden olyan szerveződést, amelyek hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitűzéseinek megvalósítását. Az intézmény szolgáltató tevékenységet folytat. A törvényes lehetőségeket figyelembe véve alapszolgáltatást illetve kiegészítő szolgáltatást végez
Általános célok Célul tűzzük ki, hogy Intézményünkben községünk lakóinak minden generációja találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási sportolási, igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Anyagi lehetőségeink függvényében a modern technikai feltételekkel élve hozzáférhetővé kívánjuk tenni az érdeklődőknek, a számítógépes szolgáltatásokat, az internet használatát. A könyvtári szolgáltatás keretében információforrásaink biztosítani tudják a felmerülő igényeket (napi hírek, kutatási forrásanyag, ismeretbővítés, stb.) Intézményegységeink összehangolt tevékenységükkel képesek egymás nevelési, oktatási, képzési törekvéseit erősíteni, a fejlesztés folyamatosságát a helyi feltételek függvényében biztosítani.
6
Feladatok A pedagógiai és művelődési program alapelvei és célkitűzései, az intézményegységek nevelési, pedagógiai és művelődési programjaiba, valamint az év aktuális feladatait tervező intézményi éves munkatervbe épülnek be. A nevelési, pedagógiai és művelődési programok alapján meghatározott célokat és feladatokat 4 évenként értékeljük. Az intézmény éves munkatervében határozzuk meg: o A nevelési, pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének folyamatát, az intézményegységek együttműködést, o A vezetés és szakmai tevékenység fő irányait, o Az intézmény-szintű rendezvényekkel kapcsolatos munkamegosztást, o A községi rendezvényeket, a művelődési feladatokat, o Az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, o Az ellenőrzés kiemelt területeit.
Az ÖKOISKOLA éves munkaterve megjelöli az ÖKOISKOLA arculatához kapcsolódó programokat. Az éves program illeszkedik a település fenntarthatóság-központú fejlődésének koncepciójához.
Az intézményben egységes minőségirányítási rendszer működik. o A minőségirányítási program végrehajtását a közoktatásról szóló törvény 40.§-ának (11) bekezdése értelmében évente értékeljük. o Négyévenként teljes körű önértékelést végzünk.
Az intézmény irányító dokumentumait a törvényi előírások szerint felülvizsgáljuk, szükség szerint módosítjuk, a dokumentumokban foglalt szabályok gyakorlati alkalmazásának megvalósítását az előírt ellenőrzési rend szerint végezzük. (Pedagógiai Művelődési program, Házirend, MIP, Szervezeti és Működési Szabályzat)
7
Az iskola pedagógiai, szakmai arculata Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola. Tagintézményeként működik a Győrság telephelyen 1-4 évfolyamos, összevont osztályos általános iskola. A közoktatásról szóló törvény értelmében az iskola alapfeladata, hogy a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően felkészítsen a továbbtanulásra és a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfeladatok megvalósítását az iskola a törvényes órakeretben végzi. Az iskola a törvény által meghatározott alapfeladatain túl az alábbi nevelési, képzési plusz lehetőségeket biztosít tanulóiak: o Német nyelv tanulása 1. osztálytól; o Informatika tanulása 3. osztálytól; o Nívócsoportok szerinti német nyelv és informatika-tanulás az 5-8. osztályokban; o Ökoiskolai program; o Angol nyelv tanulásának elindítása 5. osztálytól 2008-tól felmenő rendszerben; Győrság tagiskolában kiemelt nevelés, képzési terület a népi hagyományőrzés, a népi kultúra ápolása. E nevelési területtel iskolánk arculata bővült.
Pedagógiai alapelvek Tanulással, képességfejlesztéssel kapcsolatos alapelvek: A tanítási, tanulási folyamatot képességfejlesztési folyamatként értelmezzük. A képességfejlesztés komplex folyamat, amely az ismeretrendszer a fogalmi struktúra és a tevékenység feltételeit adja. A képességfejlesztés folyamata differenciált. A különböző ütem szerint haladó tanulóknál a tevékenység összetettsége eltérő. A kulcskompetenciák fejlesztését – anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, természettudományos, digitális kompetencia, szociális és
8
A tanítási-tanulási folyamatban az esélyek javítása érdekében a permanens tanulás, a teljesítményképes tudás szemléletét erősítjük. Az esélyegyenlőség támogatása érdekében előtérbe helyezzük az integrációs nevelést, az inklúzív pedagógiai módszerek alkalmazását. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának reális megítélésének érdekében támaszkodunk az országos kompetencia mérések és a helyi mérések eredményeire. A tanulási folyamat szervezésében kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egyenletes terhelésére: az intellektuális terhelés, a gyakorlati munka, a sport, a szabad idős foglalkoztatás arányos elosztására. Az iskolai hagyományok között nagy hangsúlyt helyezünk a község néprajzi, történelmi, kultúrális szokásainak, értékeinek megismerésére, ápolására. A neveléssel kapcsolatos alapelvek: A gyermek személyiségét sajátos tulajdonságok és tevékenységek integrált egészeként fogjuk fel. A gyermek egyéniségét elfogadva, lehetőségeire támaszkodva bevonjuk saját fejlesztésének folyamatába. Hisszük azt, hogy minden gyermek önmagán belül olyan erőforrásokkal rendelkezik, amelyek révén megértheti kibontakoztathatja önmagát, módosíthatja énképét, viselkedését. Nevelési felfogásunkban a gyermekközpontúság dominál. A gyermekre figyelő módszereket helyezünk előtérbe,a pedagógiai folyamatba beépítjük a személyre szóló pedagógiai értékelést, valamint a csoportértékelést. Az iskola belső légkörét a személyiség- és a közösségfejlesztés lényeges feltételének tekintjük. Klímadimenziók: pedagógus-tanuló viszony, értékrend, tanulói szabadság, értékelés jellege, folyamatos kontroll. Értékközpontú nevelési tevékenységet végzünk. Nevelésünk középpontjában az általános emberi értékek közvetítése áll. Az Ökoiskola program alapján a fenntarthatóság pedagógiáját kívánjuk érvényesíteni az iskolai nevelésben az intézmény mindennapos életében. Az iskola szerkezetváltozása következtében a feladatellátó helyeken kialakult korábbi nevelési elveket koordinálva a közösség erősítésére kívánjuk felhasználni.
9
Az iskolaszervezet működésével kapcsolatos alapelvek: Az iskola szakmailag önálló. Pedagógusaink alkotó módon részt vesznek programok kidolgozásában, a tanítási eszközök, módszerek megválasztásában, alkalmazásában, szakmai elképzeléseiket az iskolai munka fejlesztésében használják. Az iskolaszervezet alakításában önfejlesztésre törekszünk annak érdekében, hogy jó minőségben tudjuk megvalósítani a társadalmi elvárások, értékek és a partnerigények integrációját.
Kapcsolatainkat folyamatosan ápoljuk, bővítjük, tartalmilag kiteljesítjük (szülőkkel, fenntartóval, település polgáraival, szomszédos település iskoláival, közművelődési intézményekkel).
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Átfogó célunk, hogy iskolánk minden tanulója pedagógiai irányítással személyes adottságait és lehetőségeit mind teljesebben kibontakoztassa. Az általános műveltséget megalapozó folyamatban megszerezze azokat a kompetenciákat, amelyek segítségével: Elsajátíthatja a továbbhaladáshoz szükséges képességeket, Képessé válik önálló tanulásra, önmaga folyamatos fejlesztésére, kibontakoztatására, Képessé válik a különböző közösségekben való beilleszkedésre, együttmunkálkodásra, Alkalmassá válik a társadalmi értékek közötti eligazodásra, kedvező döntésekre, célszerű válaszokat képes adni környezetének aktuális kihívásaira, Képessé válik személyes boldogulásához szükséges információk befogadására, Megalapozza az egészséges testi-lelki szokásainak kialakulását, fenntartását, Felismeri, hogy mindenkinek hozzá kell járulnia környezetünk természetes folyamatainak biztosításához, harmóniában kell élnie a természettel. Elmélyíti a lakóhely szellemi, kulturális értékeit. Az iskola pedagógiai tevékenységének átfogó céljai a különböző iskolai közösségekhez (1-4. évfolyamos közösség, 5-8 évfolyamos közösség, osztályközösségek, napközis közösség, sportközösségek, egyéb kisebb közösségek) rendelt speciális célokra való lebontással valósíthatók meg. A speciális célok a különböző iskolai közösségek tanterveiben fejlesztési programjaiban folyamatcélok, eredménycélok formájában jelennek meg.
10
Nevelési céljaink megvalósítását pedagógusaink sajátos módszerekkel és eszközökkel segítik: Alapelvünk, hogy Nevelő-oktató munkánk eljárásai, eszközei igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, Képességfejlesztő munkánk során széles körben támaszkodjunk az IKT eszközökre használatára, A leggyakrabban alkalmazott módszereink: o A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, o A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, csoportmunka, szerepjáték, projektmódszer, kooperatív módszer, befogadást segítő módszerek, stb. dicséret, jutalmazás, büntetés), o A nevelés sikerességét elősegítő módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Nevelési céljaink megvalósításának sikerkritériumai a 8. osztály végén: Pedagógiai munkánkat sikeresnek tartjuk, ha Tanulóink legalább 90%-a megfelel a tantervi követelményeknek. A kompetenciaméréseken matematikából és szövegértésből az országos átlag képességpontjait elérik, vagy túlhaladják. A középiskolai beiskolázás legalább 70%-ban sikeres. Elsajátították az alapvető viselkedés- és magatartásformákat. A rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé váik. Van elképzelésük közelebbi jövőjüket illetően. A végzősök legalább 70 %-a érettségit adó iskolában tanul tovább. A végzettek középiskolai visszajelzése pozitív (minimum 70%-ban sikeresen helytálltak). A végzett tanítványaink néhány év eltelte után a visszajelzések alapján legalább 70 %-ban sikeresnek tartják magukat.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség értelmezése: Nevelésfilozófiánkban a személyiséget az ember viszonylag állandó sajátosságainak és tevékenységmódjának sajátos összjellegeként, integrált egészeként értelmezzük.A személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat jelöljük meg
11
(személyes, kognitív, szociálisés speciális kompetenciák), azokat komponensrendszerként értelmezzük. A személyiség mozgatói: belső ösztönzési rendszer, és a társadalmi viszonyrendszer. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt alapelveink: Személyiközpontú nevelés érvényesítése Differenciált személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztést meghatározó alapfeladatok A személyiségfejlesztés egészséges feltételeinek biztosítása: igényes tárgyi környezet, sokszinű szervezeti keret, pozitív attitűd, elfogadó nevelési stílus, sokoldalú tevékenységrendszer biztosítása, változatos programok A szeméyliségfejlesztés folyamatának szakszerű szervezése, irányítása Programelemek: - A személyiség megismerése (célirányos megfigyelés, információgyűjtés, tapasztalatcsere a gyermekkel foglalkozó személyekkel, családlátogatás) - Nyomonkövetés (a személyiséggel kapcsolatos tapasztalatok elemzése, feljegyzések, adatbank készítése) -A személyiség fejlesztése (egyéni fejlesztési programok kidolgozása, együttműködés a szülőkkel, és a gyermekkel foglalkozó személyekkel) A személyiségfejlesztés színterei, az alapfeladatok megvalósításával kapcsolatos további teendők: - A feladatok konkretizálása a gyermekek fejlesztésével foglalkozó valamennyi tervben, dokumentumban, szabályzatban - A meghatározott feladatokat szem előtt tartva a differenciált személyiségfejlesztés megvalósítása - A személyiségfejlesztő tevékenység sikerkritériumanak meghatározása célcsoportonként - A személyiségfejlesztés eredményeit mérő módszerek, eszközök meghatározása, rendszerbe illesztése, hagyománnyá fejlesztése - Visszacsatolás az egészséges fejlesztési folyamat biztosítása érdekében A személyiségfejlesztés koordinátora, felelőse iskola szinten és a feladatellátó helyeken: igazgató kiemelet munkaközösség-vezető tagintézmény vezető (Győrság)
12
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség értelmezése: Nevelésfilozófiánkban a közösséget olyan együttélési formának tekintjük, amelyet közösségi célok, értékrend, szabályok és érdekek tartnak össze. A közösség olyan együttélési forma, amely a szereptanulás, a modelltanulás, a normabeépülés, a társas befolyásolás színtere. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt alapelveink: o Az iskolában működő kisebb-nagyobb közösségeket a személyiségfejlesztés ideális kereteinek tekintjük. o Az iskola közösségeinek szervezésében működtetésében arra törekszünk, hogy a közösségi tevékenység keretei között az egyén pozitív hatásai megsokszorozódjanak, az egészséges szocializációja megvalósuljon. o A közösségek működését közvetlenül vagy közvetetten úgy irányítjuk, hogy a közös célok érdekében a tanulók szívesen tevékenykedjenek. o A közösségben az integrációs nevelés gyakorlatát támogatjuk. A közösségfejlesztést meghatározó alapfeladatok: A közösségfejlesztés sokszínű feltételeinek megteremtése: igényes tárgyi környzet, gazdag programkínálat, , sokoldalú tevékenységrendszer biztosítása, változatos programok A közösségfejlesztés folyamatának szakszerű szervezése, irányítása Programelemek: - Közösségek szervezése különböző célfeladatok szerint - A különböző feladatra szerveződött közösségek önmeghatározása -Tevékenységszervezés, a tevékenység elvégzése -A közösség terepén jól fejleszthető képességek, kompetenciák biztosítása (kommunikáció, vita, elfogadás, értékelés, véleményformálás, önállóság, önszervezés, stb) - Nyomonkövetés (a közösség fejlődésével kapcsolatos tapasztalatok elemzése, visszacsatolás, az újabb fejlesztési célok meghatározása, beépítése a fejlesztési folyamatba. A közösségfejlesztés színterei, az alapfeladatok megvalósításával kapcsolatos további teendők: - A feladatok konkrét megfogalmazása a közösség fejlesztésével foglalkozó valamennyi tervben, dokumentumban, szabályzatban - A különböző célcsoportokhoz illesztett feladatok megvalósítása - A közösségfejlesztő tevékenység sikerkritériumanak meghatározása a közösségcsoportokban
13
- A közösségfejlesztés eredményeit mérő módszerek, eszközök meghatározása, rendszerbe illesztése, hagyománnyá fejlesztése - Visszacsatolás az egészséges fejlesztési folyamat biztosítása érdekében A közösségfejlesztés iskolai hagyományai o A kisebb közösségek (osztályközösség, szakköri csoport, sportcsoport, projektek csoportjai, akciócsopportok, stb.) programjai: ünnepségek, kirándulások, vetélkedők, színházlátogatás, hulladékgyűjtés, stb. a közösség jellegéhez igazodóan. o Nagyobb közösségek (iskolaközösség, tagozatok, diákönkormányzat) programjai: ünnepségek, sportversenyek, A közösségfejlesztés koordinátora, felelőse iskola tagintézményben: igazgató Kiemelet munkaközösség vezető Tagintézmény vezető (Győrság)
szinten
valamint
a
A beilleszkedési magatartási nehézségekkel rendelkező, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Fogalomértelmezés: A beilleszkedési és magatartási zavarral rendelkező gyermekek szocializációja a normatív mércétől eltérést mutat, a gyermek konfliktusba kerül a közösség szabályrendszerével. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bek.29.a pontja illetve a 2007. évi LXXXVII. módosító törvény 20. § (3) bek.alapján sajátos nevelési igényűek (SNI) a gyermekek. A beilleszkedési, magatartási kapcsolatos kiemelt alapelveink:
zavarral
rendelkező
gyermekek
nevelésével
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyermekekeket fogyatékosságuknak megfelelően különleges bánásmódban részesítjük. Nevelésfilozófiánkban a befogadó nevelés elvét, az integrációs nevelés gyakorlatát, inklúzív nevelési módszereket alkalmazzuk. Nevelési határrendszerünkben prioritásként kezeljük az egészséges énkép kialakítását, a kudarctűrő képesség növelését, az önbizalom és önállóság erősítését. A célterülethez kapcsolódó meghatározó alapfeladatok:
14
Programelemek: - A viselkedésbeli rendellenesség tüneteinek megfigyelése, azonosítása - Kapcsolatfelvétel a szülőkkel, a problémával kapcsolatos egyeztetés - Szürővizsgálat elvégzése, diagnosztizálás szakemberek közreműködésével - Terápiák meghatározása, a fejlesztés elindítása, folyamatszervezés - Együttműködés a szakemberekkel, az eredmények követése - A gyermek fejlődésének feljegyzése, nyilvántartás vezetése - A felülvizsgálat megszervezése A fejlesztés színterei, az alapfeladatok megvalósításával kapcsolatos további teendők:
Az osztályfőnökök, tanítók, tanárok a pedagógiai munkájukhoz tartozó beilleszkedési és magatarási zavarral rendelkező gyermekeknél az együttnevelés pedagógiáját alkalmazva működnek közre a fejlesztésben a speciális szakemberek iránymutatása alapján Rendszeresen konzultálnak a gyermekek szüleivel, az osztályokban/csoportokban tanító pedagógusokkal, a gyermek fejlesztésében részt vevő szakemberekkel. A szakszolgálat támogatásával a fejlesztő felkészítésre szervezett közösségek: Logopédiai foglalkozás Fejlesztő felkészítés (gyógypedagógus) A téma koordinátora, felelőse iskola szinten, illetve a tagintézményben: Kiemelt munkaközösség vezető Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus Tagintézmény vezető (Győrság)
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Fogalomértelmezés: A képesség valamely tevékenységre, cselekvésre való alkalmasság és annak mértéke. A tehetség az a képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagost meghaladó teljesítményt hoz létre. A képesség- és tehetségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt alapelveink: Pedagógiai munkánkban a differenciált fejlesztést alkalmazzuk,: minden gyermeket adottságai és lehetőségei maximumára kívánunk fejleszteni Valljuk, hogy a gyermekek nagy többsége valamilyen területen tehetséges, fejlődését ebben a meggyőződésben szervezzük, irányíljuk
15
A célterülethez kapcsolódó meghatározó alapfeladatok, tevékenységek: A tanulói képességek fejlettségének megállapítása (képességmérések, tehetségazonosítás) A képességfejlesztés szervezeti formáinak meghatározása A képességfejlesztés folyamatának meghatározása, eredménymérés, visszacsatolás, folyamatszervezés A tehetségesek célcsoportjának fejlesztése, irányítása, a fejlesztés sokszínű lehetőségének feltárása, mgszervezése A fejlődés eredményeinek követése, visszacsatolás A tehetségesek nyilvántartása A képesség és tehetségfejlesztés színterei, megvalósításával kapcsolatos további teendők:
módszerei,
az
alapfeladatok
Tehetségfejlesztő foglalkozások A tanítási órák keretében irányított tanulás. Kiselőadások készítése, szereplési lehetőségek biztosítása tanulóinknak. Egyéni és csoportos gyűjtőmunka, projektek összeállítása. Egyéni alkotások (rajz, technika, stb.) létrehozása. Művészeti nevelés.(népi tánc, énekkar). Különböző szakkörök, tanfolyamok, kulturális programok képzéseibe való bekapcsolódás. Tanulmányi, sport és egyéb versenyekre történő benevezés és felkészülés. Iskolai könyvtár lehetőségeinek felhasználása. A téma koordinátora, felelőse iskola szinten és a tagintézményben: Kiemelet munkaközösség vezető Tagintézmény vezető (Győrság)
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem feladata A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felderítése, nyilvántartásba vétele a hátrányosságot okozó körülmények megállapítása és a következmények pedagógiai eszközökkel történő enyhítése. A gyermekvédelem feladatkörébe tartozó célcsoportot a közoktatásról szóló törvény 121.§-ának 14. pontja határozza meg. A hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekeket a szülői nyilatkozat alapján a jegyző veszi nyilvántartásba. A gyermekvédelem érdekében végzett pedagógiai munkát az osztályfőnökökre és szaktanárokra támaszkodva az gyermekvédelmi felelős koordinálja és szervezi.
16
A gyermekvédelmi felelős feladata: A jegyző által nyilvántartásba vett gyermekeknél megismeri a hátrányosság okait, feltárja a gyermeknél jelentkező következményeket. Felméri a hátrányosságot okozó körülményeket, családlátogatást végez. Részt vesz a Gyermekvédelmi Szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Folyamatos kapcsolatot tart a tagintézményekkel, koordinálja a tagintézmények gyermekvédelmi munkáját, közreműködik a problémás helyzetek megoldásában. Az adott helyzetet figyelembe véve a pedagógusokkal együttműködve meghatározza a hátrányosságot kompenzáló iskolai segítségnyújtás lehetőségeit: o életszemléletet formáló nevelés, egyéni bánásmód érvényesítése, o esélyegyenlőség biztosítása az iskolai programokban való részvételhez (szakkörök, sportkör, napköziotthon, tanulószoba) o iskolai juttatásokban való részesedés (ingyenes étkezés, tankönyvtámogatás) o nyári táborokban való részvétel biztosítása o pályaválasztási tanácsadás o megelőző felvilágosító programok szervezése (pl. drogmegelőzés) o anyagi támogatás (pl. alaptvány) o szűrővizsgálatok szervezése o családgondozás (nevelési tanácsadás, a segítő lehetőségek ismertetése) Együttműködik a hátrányosság megelőzésében, kompenzálásában segítő szervezetekkel: Gyermekvédelmi Szolgálat Családsegítő Szolgálat Nevelési Tanácsadó Gyámügyi Hatóság Gyermekorvos, védőnő Szakértői és Rehabilizációs Bizottság Gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetek (alapítványok, egyház) A téma koordinátora, felelőse iskola szinten: Gyermekvédelmi felelős A tagintézmény gyermekvédelmi munkájáért felelős: a tagintézmény vezető (Győrság)
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Fogalomértelmezés A tanulási kudarcnak kitett tanulók nem teljesítik a tantervi követelményeket, az iskolai elvárások és a teljesítményük közöt egyensúlyhiány áll fenn.
17
A kudarcban szerepet játszó tényezők: Képességbeli, alapismeretbeli hiányosság (szókics, íráskészség, beszédkészség, felfogóképesség, logikai készség fejletlensége, háttértudás hiánya) Magatartászavar (akaraterő, kitartás hiánya, alacsony igényszint) Tanulási motiváció hiánya (beszűkült érdeklődés, alacsony igényszint) Az egyes tantárgyakkal szembeni attitűd alacsony foka (pl. matematika, nyelvtan, stb.) A tanulási kudarc megszűntetésével kapcsolatos alapelvek: Nevelő-oktató munkánkban, tanításunkból előtérbe helyezzük az aktív, cselekedtető tanulásszervezési eljárásokat. A tanulás folyamatába beépítjük a projektrendszerű tanulást. Megalapozzuk az élethosszon át tartó tanulás képességeit, a “tudásátadó” szerep helyett a “tudásfelépítő” szerepet erősítjük, Tanulásszervezési tevékenység a tanulási kudarc megszűntetése érdekében: o o o o o o o
Egyéni korrekció, egyéni segítség Felzárkóztató programok működtetése Korrepetálás Differenciálás a tanulás tartalmában, ütemében A szóbeliség nagyobb aránya a tanítási órákon A hiányzó ismeretek pótlása Iskolapszichológus bevonása
Felzárkóztatást segítő programok (A programok a tanulási kudarc ismeretében változnak) A tanulás tanítása, tanulása fejlesztő program Kommunikáció-fejlesztő tréning Felzárkóztató egyéni fejlesztési program Részképesség fejlesztő terápia A programokat speciális képzettségű szakemberek, vagy a pedagógus továbbképzésen szerzett kompetenciával rendelkező szakemberek végzik A téma koordinátora, felelőse iskola szinten illetve a tanintézményben: Kiemelt munkaközösség-vezető Tagintézmény-vezető (Győrság)
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Fogalomértelmezés
18
A szociálisan hátrányos tanulót különböző jellegű szociális hátrányok gátolják adottságaihoz mért fejlődésében. A szociális hátrányban szerepet játszó tényezők: - Családi mikrokörnyezet: munkanélküliség, csonka család, értékrend, alacsony kulturális igény, családi deviáns jelenségek - Utcai környezet negatív hatása - Tartós betegség, stb.
alacsony
A szociális hátrányok enyhítésével kapcsolatos alapelveink Az iskolai lehetőségeivel élve a szociális hátrányok mérséklésre törekszünk A célterülethez kapcsolódó meghatározó alapfeladatok, tevékenységek: Programelemek: - A célszemély azonosítása, a hátrány okainak feltárása - Az okokhoz illeszkedő hátránykompenzáló pedagógiai tevékenység megszervezése: egészséges tanulási környezet biztosítása, egyéni beszélgetés, szakköri, könyvtári programokba, DSK foglalkozásokba való bevonás, érzelmi-közösségi nevelés erősítése, stb. - Szociális juttatások: tankönyvtámogatás, étkezési támogatás - Család és iskola kapcsolatok erősítése, családgondozó tevékenység az iskola lehetőségeivel. Az alapfeladatok megvalósításával kapcsolatos további teendők: - Az osztályfőnökök, szaktanárok a szociális hátrányok mérséklését segítő sajátos tevékenysége: egyéni foglalkozás a gyermekkel, megerősítés, családlátogatás. - Közös szabadidős programok szervezése a szülők bevonásával. - Táboroztatás - Rendszeres kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel a családsegítő szolgálattal A téma koordinátora, felelőse iskola szinten és a tagintézményben: Ifjúságvédelmi felelős Tagintézmény vezető (Győrság)
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges alapfelszerelések jegyzékét 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg. Az eszközök beszerzését a fenntartó ütemterv szerint végzi.
19
Az elhasználódott eszközökről évente jelentést készítünk, eljuttatjuk a fenntartóhoz. Az új, korszerű eszközök beszerzésére figyelmet fordítunk, folyamatosan élünk a pályázati lehetőségekkel.
20
A szülő, tanuló, pedagógus továbbfejlesztésének lehetőségei
együttműködésének
formái,
A partnerközpontú intézmény kialakításnak folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. Célja, hogy a szülők tájékozottak legyenek az iskolaiban folyó munkáról, ismerjék törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket, megismerhessük elvárásaikat az iskolával kapcsolatosan, a gyermek nevelése-oktatása érdekében biztosítsuk az együttműködés lehetőségét. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
21
Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja: o a szülői szervezet vezetőségi ülésén; o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, o a félévenként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A tanuló-pedagógus-szülő közösségek tájékoztatása A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója a diákönkormányzat vezetőségének ülésén 3 havonta;
a diákközgyűlésen évente legalább 2 alkalommal az iskolagyűlésen folyamatosan; a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - Közös rendezvények bővítése - Munkahelyek látogatása A téma koordinátora, felelőse iskola szinten és a tagintézményben: Igazgató, tanintézményvezető
22
Tantárgy- és óraterv Tananyag-szerkezet: Nevelőtestületünk szakmai tapasztalatai és döntése alapján a hagyományos tantárgyi rendszerben végezzük nevelő-oktató munkánkat Időkeret: A közoktatásról szóló törvény 52.§-ában meghatározottak szerint a kötelező tantárgyakra fordítható idő: Évfolyam:
Heti óraszám/osztály
1-3. évfolyam 4-6. évfolyam 7-8. évfolyam
20 óra 22,5 óra 25 óra
Választható tanórai foglalkozásokra fordítható idő: Évfolyam: 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Heti óraszám/osztály 10 % 10 % 25 % 30 %
2 óra 2 - 2,25 óra 5,62 óra 7,5 óra
Az iskola a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az egyéni foglalkozásokat, a fenntartó által jóváhagyott heti órakeret terhére végzi. A tanórán kívüli foglalkozások, és azok óraszámai az adott tanévre vonatkozóan kerülnek megállapításra. A fenntartó a törvényes órakereten felül további órákkal támogathatja a nevelő-oktató munkát.
23
Általános óraterv: Kötelező tanórai foglalkozások Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. 8
8
Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv (német)
7
7
4
4
3
3
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
3
1
1
1
1
1
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
1
2
1,5
1,5
Matematika
5
5
Informatika Környezetismeret
1
1
1
1,5
Természetismeret
Kémia Földrajz Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Osztályfőnöki Tánc és dráma
1
Hon és népismeret
0,5
Ember és társ. ism. etika
0,5
Mozgókép és média ism.
0,5
Egészségtan Összes kötelező óra
0,5 20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
1
1
Szabadon választható órák Magyar nyelv és irodalom Matematika
1
Természetismeret
0,5
Informatika
0,5
1
Német nyelv
1
1
Néptánc
1
1
1
1
Megjegyzés: A választható órák köre tanévenként változhat a tanulók igényeitől, felkészültségétől függően
24
Tagiskolai óraterv: A Győrsági Tagiskolában összevont osztályokban folyik a tanítás. A tanulók óraterve megegyezik a székhely intézmény óratervével. A heti időkeretet a magasabb évfolyamra megállapított óraszám határozza meg. Csoportbontás, csoportösszevonás: Csoportbontással tanított tantárgyak: 5-8. osztályokban: német nyelv, informatika Csoportösszevonással tanított tantárgycsoport 1-2. és 3-4. osztályok összevonásával a készségtantárgyak A csoportbontás és csoportösszevonás a helyi körülményektől és a tanulók felkészültségétől függően, a fenntartó anyagi támogatásának függvényében változhat. A változásokat az éves munkatervbe rögzítjük. Tanórán kívüli szervezett foglalkozások: Szakkörök, Iskolai sportkör Napközi otthon Tanulószoba Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások
Tantárgyi tantervek Az iskola 2008. szeptemberétől a Mozaik Kiadó és Oktatási Stúdió Kft kerettanterveit adaptálja helyi tantervéhez. A Mozaik Kerettantervekhez rendelkezésre álló segédleteket: Tantárgyi tantervek Tanmenetek Tankönyvek Oktatási anyagok Taneszközök Segédletek Digitális tananyagok, pedagógiai lapok Módszertani folyóiratok Difer fejlődésvizsgáló rendszer (az indulási fejlettség és a hozzáadott érték vizsgálatához) A tantárgyi tantervek egységes felépítésűek. Tartalmazzák: o A tantárgy tanításának célját, feladatait o A fejlesztési követelményeket (kulcskompetenciák fejlesztését) o Az éves órakeretet o A tanítási tartalmat 25
o A továbbhaladás feltételeit, o A szükséges taneszközöket.
Helyi ismeretek a tantervben: Az iskola tantervei a tanulók lakóhelyével kapcsolatos helyi ismereteket tartalmaznak a tantárgy jellegéhez illően. A helyi ismeretek témakörei: o A községek története, o A községek jeles szülöttei, polgárai, munkásságuk jelentősebb eseményei, o A községek és közvetlen környezetük természeti viszonyai, földrajza, o Helyi gazdasági viszonyok (gazdasági földrajza), o A községek intézményei és azok funkciói, o Az iskola, az óvoda rövid története, o Népi mesterségek helyi képviselői, munkájuk, tevékenységük, technikájuk megismerése, o Helyi néphagyományok, népdalok, játékok, o Pannonhalma, a világörökség része, A helyi témakörök között vannak olyan ismeretek, amelyek hosszú távon tananyagunkba kerülhetnek. Mások idővel változhatnak, ezért ebben a körben biztosítjuk a korrekció lehetőségét.
A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon Célja: o A nem szakrendszerű oktatás alapozó szakaszra való kiterjesztésével az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának növelése; o Nem szakrendszerű tanulásszervezéssel az önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése; o Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) magalapozása, fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban való alkalmazkodást. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének módja: A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének céljára a törvény által előírt órakereten kívüli óraszám növelésére jelenleg nincs mód. A törvényes órakereten belül differenciált munkaszervezéssel, a megfelelő képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk megoldani az oktatást.
26
A nem szakrendszerű oktatásba bekapcsolt műveltségterületek: Magyar nyelv és irodalom Matematika Kiemelt fejlesztési irányok: Célzott készség-képességterületek: o Elemi olvasáskészség (gyakorlott olvasástechnika) o Elemi íráskészség (rajzoló és kiírt íráskészség kifejlesztése) o Elemi számolási készség (a négy alapművelet készségei, mértékegység-váltás) o Elemi rendező képesség (elemi kombinatív készség) Célzott képesség-együttesek, kompetenciák o Kommunikációs képességek o Problémamegoldó készség o Rendszerező készség o Információszerzés- és feldolgozás képessége o Önálló tanulás és jegyzetelés képessége o Szociális kompetenciák o Idegen nyelvi kommunikáció o Matematikai kompetenciák o Természettudományos kompetenciák o Digitális kompetencia o Hatékony és önálló tanulás kompetenciája o Szociális és állampolgári kompetenciák o Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák o Esztétikai és művészeti kompetenciák A kiemelt készségek, képességek, és kompetenciák tantárgyankénti fejlesztésének lebontását a helyi tanterv tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatás időkerete A közoktatásról szóló törvény 8. §-ának (3) bekezdése értelmében, az alapozó szakaszban a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 25-52%ában nem szakrendszerű oktatás folyik. 5-6. évfolyamon a nem szakszerű oktatásra felhasználható időkeret: A törvényes időkeret Kötelező: 22,5 óra Választható: 5,6 őra
A nem szakrendszerű oktatás minimális időkerete
(óra) 7 óra
% 25%
A nem szakrendszerű oktatás maximális időkerete
(óra) 14 óra
% 50%
27
Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatás idejét – a minimális és maximális időkeretet figyelembe véve - a tanulók alapkészségeinek fejlettsége függvényében az éves munkatervünkben határozzuk meg.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei o Szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; o Tartalmuk illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; o Feleljenek meg intézményünk célrendszerének. Ennek érdekében tartalmazzák a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit, o Tartalmazzák az általunk választott tantervi követelmények eléréséhez szükséges tartalmakat, o Egy tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján készüljenek mérőlapok. Az általunk kiválasztott tankönyvekkel szembeni tartalmi követelmények: Feleljenek meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek, Motiváljanak, keltsék fel a gyerekek érdeklődését, Szövegük az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, kerüljék az idegen kifejezéseket, szavakat, Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzanak. Ösztönözzenek ismétlésre, rendszerezésre, Adjanak lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, Adjanak mintát az önálló feladatmegoldásokra. Az általunk kiválasztott tankönyvekkel szembeni formai követelmények
A szerkezetük legyen világos, egyszerű, Jelrendszerük azonos legyen valamennyi évfolyamon, Kézbe vehető mérettel rendelkezzenek, borítójuk keltsen érdeklődést, Legyenek több évig használhatók, mérsékelt árral, Ábráikkal, betűméreteikkel, segítsék az önálló ismeretszerzést, Tetszetős, tartós kivitelűek legyenek,
A taneszközök, és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik. A tanulói tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjéről külön szabályzat rendelkezik.
Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
28
A magasabb évfolyamba lépéssel kapcsolatos jogszabályi és helyi rendelkezések: o A közoktatásról szóló törvény 71.§-ának (1) bekezdésében előírtak szerint a tanuló az első-harmadik évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. HELYÉBE A KÖVETKEZŐ SZÖVEGRÉSZ LÉP:
A második- nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervbe „ A továbbhaladás feltételi c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. E rendelkezést kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. o A közoktatásról szóló törvény 71.§-ának (7) bekezdésében előírtak értelmében a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. o A közoktatásról szóló törvény 70.§-ának (3) bekezdésében előírtak szerint az 1-3. osztály év végéig szöveges értékelést kapnak a tanulók, melyben megjelöljük a fejlesztendő területeket, amelyeket a következő időszakban erősíteni kell. Így buktatásra nincs szükség. HELYÉBE A KÖVETKEZŐ SZÖVEGRÉSZ LÉP:
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második- nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
o A felsőbb évfolyamokon is bukásmentességre törekszünk. A bukás folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő személyre szabott segítségadással elkerülhető. o A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó értekezleten dönt.
Ha a tanuló a második- nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
29
A második- nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamon történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskolaigazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt
Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az estben utasítható évfolyamismétlésre, ha az adott tanév során az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a 250 órát.
Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái,
az
ismeretek
számonkérésének
A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára a tanuló felkészültségének nyomon követését. A tanulói beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének célja:
A tanuló egyéni előrehaladásának, figyelemmel kísérése, a felmerülő problémákat időben való feltárása, a jól teljesítők megerősítése, a lemaradó tanulók segítése.
Feladata: a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez, a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára, a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése, a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése. Elvek, követelmények:
Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés és a csoportértékelés rendszerének kialakítását. Az értékelés, javító, segítő szándékot érzékeltessen, A beszámoltatást konkrét értékelés kövesse, 30
A beszámoltatásról a szülő rendszeresen kapjon tájékoztatást.
Az iskolai beszámoltatás formái:
Szóbeli felelet, Írásbeli beszámoltatás, Gyakorlati számonkérés (kísérletek, mérések, munkadarabok, rajzok), Önálló kiselőadás, Tanítási órák, foglalkozások alatti tevékenység számonkérése, Versenyeken való teljesítmény, Egyéb (a tantárgyak jellegéből adódó formák)
A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének formái A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének célja: o Segítse az iskolai nevelés-oktatás egészséges folyamatának működését; o Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését; o Járuljon hozzá a tanulók pontosságának, kötelességtudatának kialakulásához, fejlődéséhez; o Járuljon hozzá a közösségi kedvező hatások érvényesüléséhez; A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének elvei: o A személyre szabottság megvalósítása, o A gyermek fejlődéséhez való viszonyítás érvényesítése, o A tanulói közösség bevonása az értékelésbe,
31
A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének minősítésének formái: o szóbeli o írásbeli o érdemjegy A szóbeli értékelés formái: o o o o
Egyéni, személyes dicséret vagy figyelmeztetés, Osztályközösség előtti dicséret vagy figyelmeztetés, Szülők jelenlétében történő dicséret vagy figyelmeztetés, Iskola közössége előtti dicséret vagy figyelmeztetés,
Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DÖK képviselői is jelen vannak. Az írásbeli értékelés formái: o o o o o
Szaktanári dicséret, illetve figyelmeztetés Szaktanári intés Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető, intő, rovó Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető, intő, rovó Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)
Érdemjeggyel történő értékelés, minősítés: A minősítés fokozatai: Magatartás: példás, jó változó rossz Szorgalom: példás, jó változó hanyag A magatartás és szorgalom értékelésének követelményei: Az 1-4 évfolyamos tanulók követelményeit a MOZAIK kiadó alsó tagozatos osztálynaplóihoz készült értékelő program alapján határoztuk meg. - A magatartás értékelésének témacsoportjai: o A gyermek kapcsolata társaival o Segítőkészsége o Közösségi munkája o Kapcsolata a felnőttekkel o Tanórán kívüli viselkedése - A szorgalom értékelésének témacsoportjai: o Önálló munkája o Munkája a csoportban o A házi feladat elkészítése, felszerelés o Órai aktivitása
32
Az 5-8. évfolyamos tanulók értékelésének követelményei: Magatartás Témacsoport
Példás
1. Fegyelmezettsége
Nagyfokú állandó
2. Viselkedés kultúrája
Tisztelettudó, udvarias
3. Hatása a közösségre 4. Házirend betartása
Jó Megfelelő, de még nem teljesen elsajátított Kisebb kivetni valót hagy maga után Visszahúzódó de nem árt Néha hibázik
Pozitív, aktív, jóindulatú Betartja, másokat is arra ösztönöz 5. Felelősségérzete Nagyfokú Időnként ingadozik
Változó
Rossz
Másokat Erősen zavaró, változó, kifogásolható, de igyekszik negatív Udvariatlan, néha nyegle Vonakodó, ingadozó Részben tartja be Gyakran Ingadozó
Durva, megnyilvánulás ai vannak Negatív ártó, megfélemlítő Sokat vét ellene Megbízhatatlan
Szorgalom Témacsoport 1. Tanulmányi munkája
2. Munkavégzése 3. Kötelességtudata
Példás
Jó
Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésében Kitartó, pontos, megbízható, önálló Kifogásolhatatlan, precíz
Figyelmes, törekszik a jó tanulásra, néha buzdítani kell Rendszeres, többnyire önálló Néha ösztökélni kell
4. Tanórákon kívüli Érdeklődő, aktivitása rendszeres, aktív 5. Felszerelése Felszerelését rendben tartja
Ösztönzésre dolgozik Felszerelése néha hiányos
Változó
Hanyag
Munkája ingadozó, gyakran kell figyelmeztetni
Munkája hanyag, akadályozó, ellenálló
Rendszertelen, hullámzó, önállótlan Csak folyamatos figyelmeztetésre dolgozik
Megbízhatatlan, önállótlan
Sok az el nem végzett feladata, érdektelen Ritkán vállal Egyáltalán feladatot nem vállal feladatot felszerelése felszerelése gyakran hiányos rendszeresen hiányos
A tanulók teljesítményértékelése: A teljesítményértékelés formái: o Szöveges értékelés o Érdemjeggyel történő értékelés o Osztályzattal minősítés 33
Szöveges értékelés: Iskolánkban - a negyedik osztály félévével bezárólag – a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük. HELYÉBE A KÖVETKEZŐ SZÖVEGRÉSZ LÉP:
Iskolánkban az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékelünk.
A szöveges értékelést tantárgyanként folyamatosan végezzük. Félévkor az értékelő lapon összegező értékelés készül. A tanév végén tantárgyanként összegezés készül. Az összegezést záró minősítési fokozatok: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített ……………….tantárgyakból dicséretet érdemel ……………….tantárgyakból felzárkóztatásra szorul Érdemjeggyel történő értékelés: 5-8. osztályokban a tanulók a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük. HELYÉBE A KÖVETKEZŐ SZÖVEGRÉSZ LÉP:
Második évfolyamtól a nyolcadik évfolyamon a tanév végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük.
Minősítési fokozatok: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Az egyes minősítési fokozatok tartalmát a tantervi követelmények szintje határozza meg. Osztályzattal történő minősítés: 4. osztályban a tanév végén, 5-8. osztályokban félévkor és a tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. HELYÉBE A KÖVETKEZŐ SZÖVEGRÉSZ LÉP:
34
Második osztályban a tanév végén, 3-8. osztályokban félévkor és a tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük
Az osztályzat minősítési fokozatai megegyeznek az érdemjegyekkel. Az osztályzatok tartalmát a tantervi követelmények szintje határozza meg. A téma koordinátora, felelőse iskola szinten és a tagintézményben: Alsós, felsős munkaközösség vezető, tagintézmény vezető
A tanuló fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel (szeptemberben) és tavasszal (májusban) mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az aerob állóképesség mérésére és értékelésére szolgáló próbánk: A tanulók állóképességének és fizikai kondíciójának mérésére a COOPER 12 perces futás tesztrendszerét használjuk. Az erő, erő-állóképesség mérése: - helyből távolugrás - hasonfekvésből törzsemelés - hanyattfekvésből felülés - fekvőtámaszban karhajlítás A teszt értékelő rendszere korcsoportokra, fiúk lányok részére kidolgozott. Az edzettségi kategóriák: Kiváló Igen jó Jó Kielégítő A tanulók eredményeit az edzettségi kategóriák táblázata alapján értékeljük. A kategóriákhoz tartozó elemzést a teszthez tartozó útmutató segédanyagban leírtak szerint értelmezzük. A teszteredményekről a diákok és a szülők felvilágosítást kapnak, amely alapján, nyomon követhetik a gyermek állapotának alakulását, fejlődését. Az eredmény edzésnaplóba kerül, amely segítségével lehetővé válik, hogy a gyermeket önmagához és korcsoportjához tudjuk viszonyítani, fejlődését elősegíteni. Dignosztizáló mérés, ezért ezt pontban vagy %-ban adjuk meg A téma koordinátora, felelőse iskola szinten és a tagintézményben.
35
Testnevelő tanár, tagintézmény vezető
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súly Célja: Visszajelzés a tanulói felkészültségről a tanár, a diák és a szülő részére, a tanítási folyamat bizonyos szakaszaiban. Az írásbeli beszámoltatás formái: Témazárók, tesztek, feladatlapok kitöltése, szövegmásolás, idegen nyelvi fordítás, fogalmazás, projektbeszámoló, kutatómunka összesítése, stb. Az írásbeli beszámoltatás rendje: o A témazárók az egyes tantárgyak programjaiban szerepelnek, tervezettek legyenek, o A nagyobb témakörökhöz tartozó átfogó írásbeli beszámoltatást legalább 1 héttel előbb szükséges a tanulók tudomására hozni; o A tanulót írásbeli teljesítményéről 1 héten belül informálni kell. o A tanulók témazárókban nyújtott munkáját a szülő megtekintheti. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: o A beszámoltatás írásbeli része nem lehet túlsúlyban. A tantárgyak jellegétől függően a szóbeli számonkérés aránya 40%-nál kisebb ne legyen. o Napi kettőnél több témazárót íratni egy napon belül nem lehet. o Indokolt esetben a tanuló felmentést kaphat az írásbeli beszámolóról. o Írásbeli házi feladat hiánya érdemjeggyel nem értékelhető.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai Az otthoni felkészüléshez meghatározott feladatok rendszerét pedagógiai eljárásaink részének tekintjük. Célunk, hogy o a tanuló elsajátítsa, elmélyítse, begyakorolja az iskolai tananyagot, o kialakuljon, illetve fejlődjön kötelességtudata. Az otthoni felkészülés formái: szóbeli, írásbeli, egyéb Az otthoni felkészülés elvei: o Ellenőrizhető, megfelelően előkészített, fejlesztő jellegű legyen;
36
o Vegye figyelembe a tanuló képességeit, felkészültségét, munkatempóját, o Mennyisége alkalmazkodjék a tanuló életkori sajátosságaihoz, napi elfoglaltságaihoz, o Csak a szükséges mértékig járuljon hozzá a tanuló terheléséhez, o A szóbeli és írásbeli feladatok arányát a tantárgy és a tananyag jellegétől függően határozzuk meg. Az otthoni felkészülés korlátai: o A túlterhelés elkerülése érdekében arra törekszünk arra, hogy a napi kötelező házi feladat elvégzésére szánt idő ne haladja meg 1 – 2 évfolyamon a 45 percet, 3 – 4 évfolyamon a 60 percet, 5 – 6 évfolyamon a 90 percet, 7 – 8 évfolyamon a120 percet. o Hét végén, ünnepnapokon, tanítási szünetekben csak mérsékelt mennyiségű felkészüléshez szükséges feladatot adunk otthoni felkészüléshez; o Hét végén, tanítási szünetekben elsősorban egyéni kutatómunkára, gyűjtőmunkára, alkotó munkára, pályázatok készítésre, kötelező vagy az ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos tevékenységre ösztönözzük a tanulókat; o Hivatalos délutáni rendezvény esetén másnapi felkészüléshez otthoni feladatot nem adunk; o Verstanulási feladatot hosszabb határidőre biztosítunk.
(Mellékelve) További mellékletek: Egészségnevelési program Környezetnevelési program ÖKOISKOLA program
Töltéstava község Művelődési Háza és Könyvtára a Fiáth János Általános Iskola tagintézményeként működik.
37
A Művelődési Ház tevékenységköre
A Művelődési Ház az egyének és az önként szerveződött közösségek aktív, alkotó tevékenységének színhelye,
A társadalmi nyilvánosság intézménye, szolgálja a szocializáció tudatos alakítását, a mindennapi kommunikációt (a közösségi normák kialakítását, értékek belsővé tételét) és a rekreációt.
Információkkal segíti az egyének önmegvalósítását. Az azonos érdeklődésű, illetve a hasonló problémák iránt érdeklődőkből társaságot szervez, csoportot, majd közösséget teremt, illetve szakemberek, eszközök, anyagi támogatás és intézményi háttér biztosításával elősegíti az önkéntes csoportszerveződést.
Olyan közösségi kultúrát támogat, amely magatartást, gondolkodást szabályoz, a másik ember figyelembevételére és elfogadására tanít.
Az életforma-alakítás egyik színhelye, új ismeretek közvetítésével, képességfejlesztő alkalmak kínálatával, művelődő, alkotó, öntevékeny, szolidáris közösségek-nyújtott élményekkel javítja a település lakóinak életesélyeit, emeli az életminőséget.
Nyitott az emberek és problémáik iránt.
Integráló szerepet tölt be, összekötő kapocs, közvetítő láncszem annak érdekében, hogy a művelődési folyamatban résztvevőknek segítséget nyújtson saját lehetőségeik megismeréséhez és megvalósításához, a környező szűkebb és tágabb világban való eligazodáshoz és annak aktív alakításához.
A helyi gondok – problémák - kérdések mentén szerveződik.
Az emberek alapvető érdekeinek közelében marad.
Kihasználja a lokális kötődést és segíti annak alakulását (ezáltal az emberek bevonhatók a helyi társadalom érdekében való cselekvésekbe).
Élteti a kialakult és hagyományozódott tradíciókat, a mindennapokban élő szokás-rendszereket, mert ezek nélkülözhetetlen elemei a lokálpatriotizmusnak.
Információkat (közéleti, kulturális, köznapi, stb.) terjeszt.
Demokratikusan, nyilvánosan, innovatív módon működik.
Tevékenységével hozzájárul a települések népesség-megtartó képességének növeléséhez, s biztosítja azt is, hogy gyarapodjék a település képességmegtartó népessége. 38
A közművelődési tevékenységhez kapcsolódó feladatok Értékközvetítő programok a gyermekek tanulók részére A művelődési programjaink irányulása: A pedagógiai-művelődési programban megfogalmazott találkozási pontokhoz kapcsolódnak a műveltségi területektől független értékközvetítő művelődési programok. A programok az egyéni képességstruktúrákban célozzák meg az élethosszig való tanuláshoz, a sikeres munkába álláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését, különös hangsúllyal a kommunikációs, a matematikai, a természettudományos, a digitális, az állampolgári, a vállalkozói kompetenciákat, az esztétikai-művészeti képességeket. Az iskolai tudás szerkezetét, tartalmát és terjedelmét a tantárgyi rendszer képviseli (didaktikailag tagolt tudásrendszer). Ennek kiegészítéseként mindig a művelődési anyag egészében való modellezésre összpontosítunk. Tudásközvetítő eszközök, ismeretforrások között kiemelkedő helyet foglal el a könyv, film, kép, számítógép. Tudást közvetítő módszerek a kiscsoportos, egyéni beszélgetés, a megbeszélés, önálló munkát segítő útmutatás, segítés, tanácsadás, kiegészítő megjegyzés a jellemző.
39
Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatási lehetőségek A művelődési programjaink irányulása:
Az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek biztosítása: nyelvi, számítástechnikai ismeretek közvetítése, felzárkóztató programok, környezeti nevelést erősítő programok, stb.
Csoportos foglalkozások, ismeretterjesztő előadások szervezése.
A szülők, a nevelők együttes nevelőtevékenységének hatékonyságát fejlesztő alkalmak, folyamatok kezdeményezése.
A helyi lakosság élet, és munkaképességének növelése érdekében a mentális kultúrát, önismeretet fejlesztő alkalmak, tanfolyamok szervezése, bemutatók, fórumok kínálata, a természetbarát, környezetvédő közösségek népszerűsítése, segítése.
A település, környezeti, szellemi, művészeti értékeinek hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása A művelődési programjaink irányulása:
A település, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek és azok állapotának, adottságainak közismertté tétele, a lokálpatriotizmus erősítése.
A helyi információk cseréje, a helyi értékeket védő, gazdagító összefogások ösztönzése, hatékonyságának segítése, helytörténeti, településismertető kiállítások, ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók, ötletbörzék, vetélkedők szervezése.
A kiemelkedő közösségek, személyiségek tevékenységének ismertté tétele, szerepük növelése, támogatása.
Az egyetemes, a nemzeti, kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása A művelődési programjaink irányulása:
Az élet minőségének gazdagításához, az ünnep együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez, az ökológiai, a helyi kultúra értékeinek megismeréséhez művelődési alkalmak, folyamatok biztosítása.
Népművészeti, segítése.
Találkozók, rendezése, az azokon való részvétel kezdeményezése, szervezése.
hagyományőrző
közösségek
életre
hívása,
működtetése,
40
Sporttevékenység (Tornacsarnok) A művelődési programjaink irányulása: Versenyek szervezésével, lebonyolításával elősegíti a szabadidő hasznos és egészséges eltöltését; Lehetőséget biztosít a különböző korosztályok sportolásához. Hozzájárul a lakosság egészséges életmódjának kialakításához. Támogatja az iskolai és óvodai mindennapos testnevelés lehetőségeit. A célterület szakmai irányítója és vezetője: Az intézmény igazgatója Kiemelt munkaközösség vezető
Iskolai és községi könyvtár Az iskolai és községi könyvtár egységes egészet alkot, és nyilvános könyvtárként működik. Célja, hogy Biztosítja a település különböző korosztályai számára a művelődéshez, tanuláshoz, szórakozáshoz szükséges nyomtatott és elektronikus ismerethordozók elérését, kölcsönzését, az Internet használatát. Sajátos nevelési eszközeivel segítse az óvodai és az iskolai nevelőmunkát. Feladata: A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása; E dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása; Tartós tankönyvek és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket beszerzése, kölcsönzése; A felnőtt lakosság információs, tájékoztatási, művelődési és szórakozási
igényeinek kielégítése;
Könyvtári programok, ismeretterjesztő bemutatók, rendezvények szervezése; Pályázatok elkészítésének segítése; Vetélkedőket szervezése és lebonyolítása; Az könyvtár szolgáltatásai: o tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, o tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,
41
o könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, o könyvtári dokumentumok kölcsönzése, o számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, o tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. Az iskolai és községi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. A könyvtárban az alábbi dokumentumok csak helyben használhatók: o kézikönyvek o számítógépes szoftverek o muzeális értékű dokumentumok A célterület szakmai irányítója és vezetője: könyvtáros tanító
(Mellékelve)
42
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
A pedagógiai program érvényességi ideje: 2008.február 08 - 2013. június 30. A pedagógiai program felülvizsgálatára - amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik - három évente kerül sor. A pedagógiai program módosításának indoka lehet pl. a körülmények (személyi, tárgyi, szervezeti feltételek) megváltozása, törvénymódosítás, A módosításra javaslatot tehet: o Töltéstava Község Önkormányzatának Képviselőtestülete o Fiáth János Általános Iskola, Napraforgó Óvoda, Művelődési Ház és Könyvtár nevelőtestülete A pedagógiai program hozzáférhető a következő helyeken: Az iskola igazgatói irodájában, Az iskola könyvtárában A Győrság telephelyű tagiskolában A Napraforgó Óvodában A Győrsági Óvodában
43