MISZTIKA A 16 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Lelkiségtörténeti Műhelyének V. konferenciája
Piliscsaba, 2012. április 13–14. (péntek–szombat), Stephaneum, Pázmány-terem
P R O G R A M Április 13., péntek 930 A konferenciát megnyitja: Ft. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem, egyetemi tanár, a PPKE rektora 1. ülésszak
Elnök: Hargittay Emil, egy. tanár, PPKE BTK, Piliscsaba
940 Berhidai Piusz OFM, PhD, főiskolai tanár, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest Bonaventura-hagyomány Laskai Osvát prédikációiban 1000 Szabó Ferenc SJ, teológus, író, a Távlatok főszerkesztője, Budapest Szent Bernát és Pázmány Péter misztikája 1020 Bogár Judit, PhD, egy. adjunktus, PPKE BTK, Piliscsaba A középkori misztikus hagyomány továbbélése Pázmány Péter Imádságos könyvében 1040 Bajáki Rita, PhD, MTA Bolyai ösztöndíjas, Piliscsaba Misztika és a Pázmány előtti magyar nyelvű imakönyvek 1100 1120 Hozzászólások, vita Szünet: 1120 1140 2. ülésszak Elnök: Madas Edit, osztályvezető/egy. tanár, MTA-OSZK Fragmenta Codicum Kutatócsoport/PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1140 Tasi Réka, PhD, egy. adjunktus, Miskolci Egyetem, BTK, Miskolc Imagináció, misztikus hagyomány és barokk vallásos irodalom 00 12 Farmati Anna, PhD, irodalomtörténész, a Verbum Kiadó szerkesztője, Kolozsvár A magyar barokk misztika nyelvezetének sajátosságai és forrásai az egyházi irodalom különböző műfajaiban 1220 Farkas Mária, énektanár-karnagy, Budapest Misztikus élmények lehetősége liturgikus zenei szolgálatunkban (a Liszt Ferenc Kórusban és egy világi együttesben: a Victoria Kamarakórusban nyert tapasztalataink megosztása) 40 12 Prokopp Mária, professor emerita, ELTE BTK, Budapest A művészi színvonal és a misztika 00 20 13 13 Hozzászólások, vita Ebéd: 1320–1400 3. ülésszak Elnök: Vizkelety András, akadémikus, professor emeritus, MTA−OSZK, Fragmenta Codicum Kutatócsoport/PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
1400 Kovács Eszter, PhD, tud. kutató, OSZK, Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztálya, Budapest A Makula nélkül való tükör cseh forrása 20 14 Lauf Judit, tudományos kutató, MTA-OSZK, Fragmenta Codicum Kutatócsoport, Budapest Az Érsekújvári Kódex és a Makula nélkül való tükör 40 14 Horváth Sándor, PhD, néprajzkutató, Savaria Múzeum, Szombathely/Narda María de Ágreda látomásai és magyarországi megjelenésük 2
1500 Frauhammer Krisztina, PhD, tud. mtárs, SZTE/GFHF SZTE Bálint Sándor Vallástudományi Intézet, Szeged „A lélek kincsei” – Tapasztalatok a természetfölöttiről Szent Gertrúd, Szent Mechtild és Martin von Cochem tolmácsolásában 1520 1540 Hozzászólások, vita Szünet: 1540 1600 4. ülésszak 00
16
1620 1640
Elnök: Gábor Csilla, egy. tanár, BBTE BTK, Kolozsvár
Szigeti Jenő, professor emeritus, Miskolci Egyetem, BTK, Miskolc Egy 18. századi gulyáslegény látomásai Fajt Anita, doktoranda, Szegedi Tudományegyetem, BTK, Szeged „A’ ki az Istent szereti, az ö véle edgyesül” – Misztika kezdőknek Hubert Ildikó, irodalomtörténész, Budapest Misztika egy népszerű imakönyvben (Liliom kertecske)
1700 Bán Izabella, egy. hallgató, PPKE BTK, Piliscsaba Társulati imakönyvek a misztika szolgálatában 1720 1740 Hozzászólások, vita Április 14., szombat 5. ülésszak Elnök: Prokopp Mária, professor emerita, ELTE BTK, Budapest 930 Kertész Balázsné Bíró Csilla, könyvtáros, OSZK, Régi Nyomtatványok Tára, Budapest A hegy-metafora Andreas Pannonius Énekek éneke-kommentárjában 50 9 Lesti Judit, doktoranda, PPKE BTK, Piliscsaba Hajnal Mátyás SJ Szíves könyvecskéje (Bécs, 1629) 1010 Déri Eszter, egy. hallgató, PPKE BTK, Piliscsaba Pokol örök börtöne Példák a jezsuita elrettentés képeiből 30 10 Ilkó Krisztina, egy. hallgató, ELTE BTK, Budapest Georg Christoph Kilian Palermói Szent Rozáliát ábrázoló metszetének (1757) ikonográfiája és a szent tiszteletének emlékei Kassán 1050 1110 Hozzászólások, vita Szünet: 1110 1130 6. ülésszak Elnök: Hubert Gabriella, PhD, tud. munkatárs, EOK, az Evangélikus Gyűjteményi Tanács elnöke 1130 Gábor Csilla, egy. tanár, BBTE BTK, Kolozsvár Misztika, nyelv, szöveghasználat – Egy 17. századi Szent Ignác-kommentár példája 1150 Szelestei N. László, egy. tanár, PPKE BTK, Piliscsaba A magyar hívek szentmise-imádságai a koraújkorban 1210 Maczák Ibolya, PhD, irodalomtörténész, könyvtáros, Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest Ferences vagy jezsuita? (Misztikus jegyek a barokkban egy ferences prédikáció makula nélkül való tükrében) 1230 1245 Hozzászólások, vita Szünet: 1245 1300 3
7. ülésszak Elnök: Szelestei N. László, egy. tanár, PPKE BTK, Piliscsaba 00
13
1320 1340
Kónya Franciska, doktoranda, BBTE BTK, Kolozsvár „Távoztasd-el töled a’ gonoszt, tégy jót, és egygyezzél-meg az Istennel” Misztikus megismerés Tarnóczy István meditációs könyveiben Millei Rita, tanár, Pilisvörösvár Illyés István, Sóltári énekek Jusztin Péter, levéltáros, Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján Misztika a 17 18. század fordulójának népénekeiben az Écsi énekeskönyv szövegei alapján
1400 1415 Hozzászólások, vita, zárszó
A következő évi konferenciára javasolt cím: Menny és pokol a barokk kori ember életében: mindennapoktól a műalkotásokig
A rendezvény támogatója: TÁMOP 4.2.2/B 10/1 2010 0014 (Tehetségtámogatás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kilenc tudományágában)
4
Tájékoztató az előadásokról BAJÁKI Rita Misztika és a Pázmány előtti magyar nyelvű imakönyvek Arra a kérdésre keresem a választ, vajon jelen van-e, s ha igen, meg lehet-e ragadni a misztika sajátosságait (tipikus imaszövegek, rétorikai, netán filológiai jellegzetességek) a Pázmány előtti magyar nyelvű, nyomtatott imádságos irodalomban. A vizsgált időszak kuriózumát az adja, hogy katolikus imakönyv (eltekintve a néhány lapnyi terjedelemben ránk maradt, 1572 körül megjelent fordítástól) szövege nem ismeretes, viszont 1602-ig tizenötször jelent meg protestáns imakönyv. Valójában, az újrakiadások miatt, hét különböző művet lehet a vizsgálódás körébe bevonni. Az előadásból lehetőség szerint az is kiderül, hogy a misztika-kutatás megerősíti, vagy éppen cáfolja azt a nézetet, amely szerint a kora újkorban az imakönyveket bizonyos fokú felekezet-felettiség jellemzi. BÁN Izabella Társulati imakönyvek a misztika szolgálatában Négy társulatnak a kiadványai közül egy-egy imakönyvvel foglalkozom, amelyek a következők: Jó illatú rózsás kert (Jézus Szíve-tisztelet), Lelki virágos kert (Krisztus halála társulat), Len-kötelecske (Kordás társulat), Myrhából szedett lépes méz (Szent kereszt társulat). Az imádságok, társulati útmutatók és egyéb szövegek alapján vizsgálom, hogy milyen szerepet játszottak a lelki élet elmélyülésében, hogyan segítették az Istennel való kapcsolatteremtést. Tartalmilag és műfajilag milyen szövegeket választottak, hogyan fejezték ki a misztikus megtapasztalást, valamint hogy a különböző társulatok imakönyvei között van-e, és ha igen, milyen jellegű az összefüggés. BERHIDAI Piusz Bonaventura-hagyomány Laskai Osvát prédikációiban Laskai „kontemplációs beszédének” elemzése során jól látszott, hogy a tekintélynek számító nevek alatt több különböző hagyomány jelenik meg. Azt elemzem több sermóból összeválogatott példák alapján , hogyan alkalmazza a 15. század végi prédikátor a 12. és 13. századi misztikus hagyományt. BOGÁR Judit A középkori misztikus hagyomány továbbélése Pázmány Péter Imádságos könyvében Előadásomban a következő kérdéseket vizsgálom: középkori eredetű szövegek az Imádságos könyvben; a misztika stíluselemeinek megjelenése Pázmány imádságaiban; a Gajtkó István-féle elmélet (a jezsuita imák racionálisak, a ferencesek viszik tovább az érzelmes, misztikus középkori hagyományt) és Pázmány. DÉRI Eszter Pokol örök börtöne
Példák a jezsuita elrettentés képeiből
A tridenti zsinatot követő időszak első művészetelméleti írásaiban az egykori képrombolási viták érvei éledtek újra. Ezekből az értekezésekből kirajzolódik az a római katolikus állásfoglalás, amely szerint a képek elengedhetetlenek a hitben való elmélyüléshez, hiszen elősegítik, hogy a hívők „a hittételeket forgassák a fejükben”. A jezsuiták, akik az emberek számára az érzékek megmozgatásán keresztül akarták valóságossá tenni a krisztusi szenvedéseket, kezdettől élen jártak a képek propagandisztikus felhasználásában. – A hitben való elmélyülést azonban nem csupán a szentképek, szentábrázolások segíthették. Erre találunk példát Giovanni Battista Manni La prigione eterna dell’inferno (A Pokol örök börtöne) című, 17. századi munkájában, amely példáival és 5
expresszív metszeteivel az „elkárhozottak boldogtalan állapotát” mutatja be. A kötetet 1676-ban kinyomtatták cseh és német területen, majd a 18. században megjelent Kassán is. Ez utóbbi kiadás metszetei – bár száz évvel később készültek – megőrizték azokat az egyedülálló jegyeket, amelyek miatt a 18. századi Josef Dobrovský a „legszörnyűségesebbnek” nevezte minden könyv között. FAJT Anita „A’ ki az Istent szereti, az ö véle edgyesül” – Misztika kezdőknek Szenci Fekete István elmélkedésgyűjtemény-fordításán keresztül mutatom be, milyen szerepet játszanak a misztikából eredő képek, hasonlatok egy 17. század végi elmélkedő imádságoskönyvben. A magyar és nemzetközi szakirodalomban is elfogadott megállapítás, az ilyen jellegű épületes könyvek szerzőire nagy hatással voltak a középkori misztikusok. Az előadásban ezen megállapítás érvényességének eredek nyomába egy, a Heinrich Müllére és Szenci Feketére vonatkozó szakirodalmakat ezúttal figyelmen kívül hagyó, szoros olvasáson alapuló elemzéssel. Eredményként összképet kapunk az imádságoskönyvben jelen lévő, még a 17. században is népszerű misztikából eredő elemekről. Fontos kérdés még, és igyekszem is rá választ adni: milyen szoros a kapcsolat ezen képek, kifejezések és a középkori misztikusok között. FARKAS Mária Misztikus élmények lehetősége liturgikus zenei szolgálatunkban (a Liszt Ferenc Kórusban és egy világi együttesben: a Victoria Kamarakórusban nyert tapasztalataink megosztása) A misztika és zene kapcsolatáról úgy beszélek, hogy a sok elméleti előadás mellett legyen egy olyan is, mely főként a kóruséneklés gyakorlatában nyert tapasztalatokról tudna beszámolni. Figyelembe veszem a megadott történelmi kor és Magyarország területe által megjelölt konferencia szándékát, de föltehetőleg el is fogok távolodni térben-időben a fentiektől. Az előadás törzsét a nagyhét egyházzenéjében való részvétel adja majd, jól használható zenei illusztrációkkal. FARMATI Anna A magyar barokk misztika nyelvezetének sajátosságai és forrásai az egyházi irodalom különböző műfajaiban A barokk lelkiségi irodalomban jelen lévő vagy éppen megkérdőjelezett misztika szemléleti problematikája már fölmerült Kopcsányi Márton verseinek és prózájának kutatásakor, de mivel akkor nem ez volt a fő kutatási szempont, ezen a nyomon nem mentem tovább. Most erre volna alkalom, más szerzők-fordítók és akár más típusú kiadványok tanulmányozása révén is, mert ebben a témában eddig csak felületes megnyilatkozások születtek, ugyanis nem a kor teológiájának és egyházi gyakorlatának tükrében határozták meg és árnyalták a kutatók a misztika fogalmát, hanem mindig a középkori misztikát és annak nyelvi megnyilvánulásait kérték számon a szövegeken. – A misztikus nyelvezet egy másfajta, sokkal átfogóbb és koroktól, stílusoktól függetlenebb működési lehetőségét, a szimbolikus ellentétezés technikájának jelen(nem)létét vizsgálom a magyar barokk katolikus egyházi irodalom különböző műfajai esetében. FRAUHAMMER Krisztina „A lélek kincsei” – Tapasztalatok a természetfölöttiről Szent Gertrúd, Szent Mechtild és Martin von Cochem tolmácsolásában Előadásom forrásául a híres német kapucinus szerzetes, Martin von Cochem 1666-ban kiadott barokk népi imádságos könyve, a Gertrudenbuch áll. A könyv magyar fordítása is számos kiadást megért A két atyafi szent szüzek, Gertrudis és Mechtildis imádságos könyve címen. Cochem e korai imádságos könyvében Gertrúd és Mechtild misztikus lelkületét és írásait felhasználva kívánja az egyszerű embert a természetfölöttivel való bensőséges kapcsolathoz segíteni. 6
Vélekedése szerint e bensőséges kapcsolathoz az örökkévaló imádságon keresztül vezet az út, hiszen a hívő ember az imádságban szívével beszélget az Istennel. Az Isten számára ugyanis sokkal fontosabbak a szív rezdülései és a hívő ember lelkülete, mint a szavak; ő az emberek szívének és lelkének mélyére lát. Cochem ezt a bensőséges és meditatív imádságos lelkületet próbálja meg átadni imái által, elsődlegesen a női olvasóknak címezve munkáját. Előadásomban a középkori „atyafi szent szüzek” misztikus gondolatainak meglétét vizsgálom a Cochem által tolmácsolt, majd magyarra adaptált 18 19. századi imakönyvben. GÁBOR Csilla Misztika, nyelv, szöveghasználat – Egy 17. századi Szent Ignác-kommentár példája Nicolas Elffen (1626–1706) Scintilla cordisának Kecskeméti János által készített magyar fordításával foglalkozom. A könyvecske Loyolai Ignác Lelkigyakorlatos könyvének nyolc napra átalakított és a lelkigyakorlatozóhoz (nem pedig a kísérőhöz) szóló értelmezése-továbbgondolása, amely vállaltan is a középkori via triplex mentén építkezik. – Kérdéseim: milyen erővonalak mentén változik a lelkigyakorlatos útmutatás funkciója a címzett-váltás következtében? Milyen lelkiségi (szak)nyelvet alakít a fordítás? Milyen eligazítást ad a meditatív olvasásra és a szöveghasználatra? Mit üzen a könyvecske a test „nyelvéről”? HORVÁTH Sándor María de Ágreda látomásai és magyarországi megjelenésük María de Jesús de Ágreda, a 17. század nagy hatású ferencrendi misztikusnője Isten misztikus városa címmel publikálta látomásait, amelyekben maga Szűz Mária mondta el életét. E könyv kivonatát készítette el a budai rendházban is élő horvát ferences, Bacsics Antal (horvátul: Antun Bačić, korabeli formában: Bachich), amelyet halála után egyik rendtársa adott ki 1773-ban Pécsett Xivot Majke Boxje, kraljice, i gospoje nasse Prisvetedivice Marie címmel. María de Ágredáról és a hazai recepcióról korábban írt bevezetőnk után ezúttal a hazai kiadás részleteiben mélyedünk el. Egyrészt megvizsgáljuk, milyen mértékű eltérések vannak a hazai horvát változatban az eredetihez képest. Másrészt keressük azokat a korábbi forrásokat, amelyek előképei Ágreda látomásainak. Rápillantunk a kötet utóéletére, hogy láthassuk a későbbi látomásirodalommal való hasonlóságokat és eltéréseket. Ennek nyomán fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy a hazai lelkiségtörténetben kiemelkedő szerepű Makula nélkül való tükörben megjelentek-e Ágreda látomásai? HUBERT Ildikó Misztika egy népszerű imakönyvben (Liliom kertecske) A 18. század egyik nagyon népszerű imádságos könyve először 1675-ben jelent meg. Az előadás számba veszi a kötet további kiadásait, vizsgálja erős érzelmi töltetű imádságainak eredetét, funkcióját és elterjedtségét, keresi a korabeli imádságoskönyvekkel való összefüggéseit és a szóbeliségbe kerülésük lehetőségeit. Dokumentálja középkori imádságok nyomtatványokból is kimutatható továbbélését. ILKÓ Krisztina Georg Christoph Kilian Palermói Szent Rozáliát ábrázoló metszetének (1757) ikonográfiája és a szent tiszteletének emlékei Kassán Az augsburgi mester rézmetszete mellékletként jelent meg Telek József ferences rendi szerzetes Tavaszi Rósa címmel kinyomtatott prédikációjához, amely a kassai Szent Rozália-kápolna 1757-es búcsúján hangzott el. Nem csupán a szónoklat nyelvezete kifinomult, hanem maga a kép fogalmazásmódja is, amely cikornyás növényi ornamentikával olvasztja egybe a remetebarlangot, 7
az azt körülölelő természetet és a szigorú aszkézis kellékeit. Rozália 12. századi, itáliai remete volt ugyan, kultusza azonban csak a kora újkorban vált elterjedtté, miután 1624-ben Palermo városában két pásztor egy álom hatására ráakadt sírjára, és ezután megfékezte a nagy pestisjárványt. Kilian metszetén ő maga fekszik halálos álomban, sponsa Christiként közbenjárva a pestis elmúlásáért. Kassán az 1710-es években tomboló pestis megfékezésére kezdtek kápolna építésébe a tiszteletére, amelynek falfestészeti ikonográfiai programja alapvetően a Királyok Könyvének részleteire támaszkodik. Előadásomban a Rozália-kápolna mellett Kilian metszetének magyarországi hatására is kitérek (eger-felnémeti és nadapi templomok), továbbá igyekszem bemutatni azt a folyamatot, ahogyan osztrák és német közvetítéssel egyre inkább teret nyert a Felvidéken is a palermói szent remetenő tisztelete. JUSZTIN Péter Misztika a 17 18. század fordulójának népénekeiben az Écsi énekeskönyv szövegei alapján Az írásbeli hagyomány által megőrzött népénekeink és gyülekezeti énekeink tanúi, s mintegy továbbéltetői a középkori misztikának. Egyes témákat és műveket a protestánsok is megőriztek a közös örökségből: a sokáig Szent Bernáthoz kötött Jesu dulcis memoria és Salve mundi salutare kezdetű énekek részét képezik mind a katolikus, mind pedig az evangélikus repertoárnak, míg a református énekeskönyvbe előbbi a 17. században, utóbbi pedig a 20. században kerül be. A reformáció után a bernáti misztika egyes elemei (jegyesmisztika és Mária-líra) csak a katolikus felekezetnél éltek tovább. Ugyancsak a katolikusokra maradtak Aquinói Tamásnak az Oltáriszentség misztériumát megéneklő költeményei is. A ferences lelkiség Krisztus-misztikáját, Jézus nevének tiszteletét ugyan a protestánsok sem ellenezték, ugyanakkor a barokk kor népénekirodalmában szintén a katolikus felekezetnél kapott nagyobb hangsúlyt a kultusz. Hasonló a helyzet a passió-misztikával is, amely szintén a katolikus oldalon, a Fájdalmas Szűz tiszteletében csúcsosodott ki és termette a Mária-siralmakat, a Mária-líra szebbnél szebb alkotásait. Középkori gyökerű, de a barokk korban kiteljesedő katolikus lelkiségi irányzat a jezsuita Jézus Szíve kultusz, amely szintén nyomot hagy a katolikus énekrepertoárban. – Az előadásban egy, a 17 18. század fordulóján keletkezett katolikus népének-gyűjtemény, az Écsi énekeskönyv repertoárján keresztül kívánom vizsgálni, hogy a magukat csak „Isten barátai”-nak nevező misztikus szentek és az ő követőikből alakult lelkiségi irányzatok milyen nyomokat hagytak a katolikus énekanyagon, milyen lelki és irodalmi örökséggel ajándékozták meg a következő generációkat. KERTÉSZ BALÁZSNÉ BÍRÓ Csilla A hegy-metafora Andreas Pannonius Énekek éneke-kommentárjában Andreas Pannonius, a 15. századi magyar származású karthauzi szerzetes az 1460-as évek folyamán írta Énekek éneke-kommentárját (Expositio super Cantica canticorum). A szöveg befejezésére valószínűleg a ferrarai San Cristoforo karthauzi rendházban került sor. A kommentár egyetlen fennmaradt, nem autográf kéziratát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi (Cod. Lat. 443). A 110 fólió terjedelmű, máig kiadatlan szöveg, amelyet a szerző a Szeplőtelen Fogantatás tanának védelmére alkotott, számos pontján kapcsolódik a misztikus teológiai irodalomhoz. Gyakran felbukkanó elem például a cselekvő és a szemlélődő életforma összehasonlítása, valamint a passiómisztika körébe tartozó, Krisztus szenvedéseit felidéző memoria passionis-részletek megjelentetése. Előadásomban azt mutatom be, hogy Andreas Pannonius a felemelkedési misztika ismert metaforáját, a hegy-metaforát az Énekek éneke mely szövegrészeivel (Ct 1,9; 2,8; 3,11; 4,1; 4,6; 4,8; 6,4; 7,5; 8,14) hozza összefüggésbe, és magyarázataihoz milyen forrásokat használ fel. KÓNYA Franciska
8
„Távoztasd-el töled a’ gonoszt, tégy jót, és egygyezzél-meg az Istennel” Tarnóczy István meditációs könyveiben
Misztikus megismerés
Tarnóczy István (1626–1689) jezsuita szerzetes magyar nyelvű írásai imádság- és elmélkedésgyűjtemények: Menyben vezető kalauz (Nagyszombat, 1675); Titkos értelmü rosa, avagy B. Aszszony koronaja (Nagyszombat, 1676); Holtig való baratsag (Nagyszombat, é. n.); Nagy mesterseg a jo elet (Nagyszombat, 1679/1680); Io akarat melly altal az ember Istennel egy ertelmövé válik (Bécs, 1685); Választott nyil, avagy a ió igyekezet (Bécs, 1685); Vigyazo szem, avagy Istennek mindenütt ielen lete (Bécs 1685). Az ezekben a művekben megjelenő misztikus vonatkozásokat vizsgálom előadásomban. Tarnóczy az Istenhez való felemelkedés eszközeként leggyakrabban az emberi akaratnak az isteni akarathoz való alakítását, megfeleltetését ajánlja. Lényegében ez a központi témája a Jó akarat, a Választott nyíl és a Vigyázó szem című meditációs könyveknek. Emellett viszont a misztikus megismerés számos más útját is ajánlja. Így például a Vigyázó szem meditációiban összekapcsolja az Isten jelenlétén való elmélkedést a misztika hármas útjával: a „Tisztulásnak, a’ Világosétásnak, és a’ meg-egygyezésnek” útjával. Máshol a spanyol misztikusokra hivatkozik, és gyakran idézi Szent Bernátot is. Előadásomban tehát a Tarnóczy egyébként gyakran traktátusszerű műveiben megjelenő misztikus utalásokat, gyakorlatokat és ezeknek nyelvi megfogalmazási módjait vizsgálom. KOVÁCS Eszter A Makula nélkül való tükör cseh forrása A Makula nélkül való tükör a 18 19. század egyik legolvasottabb hitbuzgalmi műve, egy Nagyszombatban élő klarissza apáca, Újfalusi Judit munkája, aki az előszóban annyit mond forrásáról, hogy „cseh, vagyis tót nyelvből” fordította. Vida Tivadar 1967-ben feltételezte, hogy a Makula nélkül való tükör cseh forrása Martin von Cochem Das grosse Leben Christi című művének cseh változata volt. Ezt a feltételezést azonban csak a fejezetcímek és a szöveg egyes részeinek összehasonlításával támasztotta alá, a teljes mű összehasonlítására nem került sor. Ezt az összehasonlító elemzést végeztem el, amelyből kiderült, milyen mértékben támaszkodott Újfalusi Judit cseh forrására, miben változtatott rajta, és mely fejezeteknél nyúlt más forrásokhoz. LAUF Judit Az Érsekújvári Kódex és a Makula nélkül való tükör Újfalusi Judit nagyszombati klarissza nővér Krisztus és Szűz Mária életét elbeszélő műve, a Makula nélkül való tükör 1712-ben jelent meg. Forrása Martin von Cochem Das grosse Leben Christi című művének cseh nyelvű fordítása volt. A nyomtatványban ezzel szemben több olyan szövegrész is található, amely Cochem művének sem német, sem cseh változatában nincsen benne. Ezek közé tartozik a Piry-hártya és a Máriabesnyői Töredék szövegrészlete is, amelyekről egy korábbi tanulmányomban igazoltam, hogy ez a két nyelvemléktöredék ugyanazon kódex maradványa, és hogy a Makula nélkül való tükör sokkal hosszabb részletei alapulnak a Piry-hártyát és a Máriabesnyői Töredéket tartalmazó kódexen, mint amennyi a fennmaradt töredékeken ma megtalálható. A megkezdett munka folytatásaként jelen előadásomban az Érsekújvári Kódex Krisztus kínszenvedéséről szóló elmélkedései és a Makula nélkül való tükör között föllelhető szövegpárhuzamokat vizsgálom. Ezzel fontosnak tartom arra is felhívni a figyelmet, hogy a kéziratosság és a nyomtatás még évszázadokon keresztül nem csak hogy egymás mellett élt, de szorosabb kapcsolatban állt egymással annál, mint ahogyan eddig azzal az irodalomtörténet-írás számolt. LESTI Judit Hajnal Mátyás SJ Szíves könyvecskéje (Bécs, 1629)
9
A mű Esterházy Miklós felesége számára készített metszeteket tartalmazó meditációs és imádságos könyv, mely a misztikus, hármas úton vezeti végig olvasóját. A szíves képeket tartalmazó metszetsorozat a szent bernáti jegyes-misztika körébe sorolható ábrákat közvetít, és az emberi lélek misztikus egyesülését célozza Istennel. Bemutatásra kerül a Jézus Szíve-szeretet kialakulása és előzménye, Krisztus sebeinek tisztelete; a metszetek összevetése korábbi, a jegyesmisztika körébe sorolható ábrázolásokkal; valamint a könyv nyelvhasználata, amely az Énekek éneke képi világával és nyelvezetével áll rokonságban. MACZÁK Ibolya Ferences vagy jezsuita? (Misztikus jegyek a barokkban egy ferences prédikáció tükrében)
makula nélkül való
Filológiai kutatásaim során igazoltam, hogy Kelemen Didák nagypénteki beszédében a ferences és jezsuita elemek sajátos keveredése tapasztalható ám eddig kevés gondot fordítottam a jelenség lelkiségtörténeti magyarázatára. Előadásomban ezt igyekszem pótolni: munkám során a misztikus beszédmóddal kapcsolatos nemzetközi kutatások eredményeivel vetem össze filológiai elemzésemet. MILLEI Rita Illyés István, Sóltári énekek Illyés István a katolikus megújulás keveset emlegetett alakja, aki közkedvelt gyülekezeti énekek tiltása helyett azok „jobbításával” és közreadásával közösségi alkalmakra és egyéni ájtatosság idejére hitelvi szempontból kifogástalan anyanyelvi szövegekkel gazdagította a katolikus ájtatossági irodalmat. A módosítások stiláris elemzésének középpontjába ezúttal a bensőséges Istenhez fordulás dávidi hagyományának nyelvi megoldásait helyezem, de kitérek a protestáns elődöktől megtartott részletekre is. Ennek folyományaként kísérletet teszek Illyésről mint bibliafordítóról és költőről szólni. PROKOPP Mária A művészi színvonal és a misztika Az előadás a 14 18. századi hazai képzőművészet egy-egy alkotásán keresztül kívánja bemutatni, hogy a művészet lényege a transzcendenciával való minél közvetlenebb kapcsolat. S mivel embernek kapcsolata csak személlyel lehet, a transzcendenciában ez Istent jelenti. A művész szívében fokozottan él a vágy, s ennek nyomán a nagy törekvés e kapcsolat megélésére és elmélyítésére! A művésznek víziói vannak, amit a nagy technikai felkészültségével igyekszik megjeleníteni! A művész alkot, teremt! Nem tükröz, nem másol, nem illusztrál, hanem új értéket hoz létre, amely Isten világába emeli azt, aki a mű közelébe kerül. A műnek kisugárzása van, amely ellenállhatatlan erővel készteti a nézőt, hogy folytassa a mű által elindított szárnyalását Isten felé. A mű tehát nemcsak gondolatokat ébreszt, tartalmat közöl, hanem ’AHA!’ élményt ad, szellemi távlatokat nyit, káprázatos megvilágosítást nyújt, vagyis a misztikus szemlélődés élvezetében részesít. A bemutatott művek: Kolozsvári testvérek, Szent György legyőzi a sárkányt, 1373 (Prága) Kolozsvári Tamás, Jézus feltámadása, 1427 (Esztergom) MS mester, Visitatio, 1506 (Budapest, Nemzeti Galéria) Georg Rafael Donner, Szent Márton és a koldus, 1735 (Pozsony) SZABÓ Ferenc Szent Bernát és Pázmány Péter misztikája A „misztika” szó jelentései – „jegyesi misztika” (újabb irodalom). Pázmány lelkisége: római befolyások (Őry M.: Pázmány taulmányi évei, P. Ceccotti) Szent Bernát: Isten szeretetéről szóló műve 10
és az Énekek éneke kommentárjai (beszédek és levelek). Középkori misztika: Szent János evangélista – Szent Ágoston János-kommentárja – Szent Bernát (Dictionnaire de Spiritualité, „Bernard”; E. Gilson: A középkori filozófia szelleme). Pázmány grazi latin kommentárja a szeretetről (Szent Tamás és a skolasztikusok vitái a kegyelemtan összefüggésében). – Pázmány lelki fejlődése az Imádságos könyvtől a Prédikációkig. Ez utóbbiak: részben a theologia scholastica aprópénzre váltása; három beszédének elemzése, ahol bőségesen hivatkozik Szent Bernátra: Az isteni szeretetről – „Isten a lélek jegyese” – Jézus nevéről. (Vö. Szabó F. új monográfiája: Krisztus és Egyháza Pázmány Péter életművében.) SZELESTEI N. László A magyar hívek szentmise-imádságai a koraújkorban Az előadás imakönyvekből rekonstruálja a szentmisén résztvevő korabeli laikusok szentmiséről való ismereteit, a misztériummal való találkozás lehetőségét. Az adatok (imák és képek, az imádságoskönyvek népszerűsége) azt bizonyítják, hogy folytonos volt a törekvés arra, hogy a híveket a szentmise cselekményébe bekapcsolják. Az olvasni tudók rendelkezésére álltak a szentmise eseményeihez közeli imák, a 18. századtól egyre gyakrabban a szentmise nemzeti nyelvre fordított szövegei. A közölt metszetek szemléletessé tették a szentmisének és Krisztus szenvedéstörténetének összefüggéseit. A század végén már egész évre szóló perikopamagyarázatok is nemzeti nyelveken kerültek a laikusok kezébe. SZIGETI Jenő Egy 18. századi gulyáslegény látomásai A Pozsonyi Királyi Helytartótanács 1750. december 17-én Mária Terézia királynőnek felterjesztést küldött egy kecskeméti gulyáslegény ügyében, aki faluról falura, városról városra járt, és elbeszélte látomásait. Írástudatlan volt, és mégis csaknem két tucat terjedelmes lejegyzése maradt fenn látomásainak. Ezeknek ismertetése a 18. századi misztika érdekes színfoltja, a magyar protestáns népi vallásosság fontos emléke. Az előadás a máig kiadatlan kézirat-együttes anyaga alapján ismerteti Gál József kecskeméti gulyáslegény látomásait. TASI Réka Imagináció, misztikus hagyomány és barokk vallásos irodalom A kora újkori katolikus teológiai gondolkodást az imagináció fogalma kapcsán is alapjában véve a tomista tradíció határozta meg, s az arisztotelészi kezdetektől a témába kódolt ambivalens megközelítést örökítette tovább, miközben az ágostoni közvetítéssel krisztianizálódott neoplatonista eredetű hagyomány a misztikán keresztül (is) termékenyítette meg a barokk vallásosságot. A nemzetközi szakirodalomban a barokk katolikus vallásosság és imagináció elméleteinek viszonya különösképpen a középkori misztika kora újkori továbbélése, Loyolai Ignác életműve és főként Lelkigyakorlatos könyve kapcsán került szóba. – Az előadás csupán arra vállalkozik, hogy az imagináció kiterjedt kérdéskörének néhány kora újkori vonatkozását exponálja.
Vonatok Budapest Nyugati-pályaudvarról
Teljes árú menetdíj egy útra: 560 Ft; Budapest bérlettel: 370 Ft Bp. Nyugati Pázmáneum között: Április 13. péntek: 8.20 9.10; 8.52 9.40; 9.20 10.10 (9.20 után óránként) Április 14. szombat: 8.20 9.10 Pázmáneum Bp. Nyugati között: Április 13. péntek: Indulás minden óra előtt 9 perccel Április 14. szombat: Indulás minden óra előtt 9 perccel
11
Autóbuszok Budapest Árpád-híd autóbusz állomástól Bp. Piliscsaba, Pázmány P. Kat. Egyetem (Esztergomi buszok) – Teljes árú menetdíj egy útra: 465Ft Péntek: 8.20 8.59; 8.30 9.02 Szombat: 8.30 9.02; 8.40 9.14 Vissza: Péntek: 17.46 18.25; 18.46 19.25 Szombat: 15.36 16.10; 16.16 16.50
12
