MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE AZ

2007. október

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................................2 1. VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ.....................................................................................4 2. ELŐ ZMÉNYEK ...........................................................................................................7 3. HELYZETELEMZÉS..................................................................................................9 3.1. HELYZETFELTÁRÁS ÖSSZEGZÉSE ...........................................................................9 3.2. MISKOLCTAPOLCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA .....................................................13 3.2.1. Földrajzi elhelyezkedés, természeti környezet ...............................................13 3.2.2. Megközelíthető ség ...........................................................................................14 3.2.3. Demográfia ......................................................................................................14 3.2.4. Gazdasági jellemző k ........................................................................................16 3.2.5. Településhálózat, területhasznosítási szabályok ............................................17 3.2.6. Városképi adottságok ......................................................................................17 3.2.7. Közmű vek ........................................................................................................18 3.2.8. Önkormányzati vagyongazdálkodás, ingatlanvagyon ...................................18 3.2.9. Jogszabályi környezet .....................................................................................19 3.2.10. Életminő ségi tényező k .....................................................................................20 3.2.10.1. Kulturális élet ......................................................................................................20 3.2.10.2. Oktatás ................................................................................................................23 3.2.10.3. Egészségügyi és szociális ellátás..........................................................................24

3.3. TURIZMUSPIACI HELYZET ELEMZÉSE ...................................................................24 3.3.1. Turizmust befolyásoló trendek .......................................................................24 3.3.2. Turisztikai kereslet analízis ............................................................................26 3.3.3. Turisztikai attrakciók értékelése ....................................................................35 3.3.4. Tervezett turisztikai és kulturális fejlesztések ...............................................42 3.3.5. Turisztikai infrastruktúra értékelése .............................................................43 3.3.6. Turizmus irányítási rendszere ........................................................................45 3.4. VERSENYTÁRSELEMZÉS .......................................................................................48 3.5. ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT ......................................................................................52 4. SWOT-ELEMZÉS......................................................................................................55 5. JÖVŐ KÉP ÉS CÉLOK ..............................................................................................58 5.1. PROBLÉMÁK ÉS PROBLÉMAFA ..............................................................................58 5.2. JÖVŐ KÉP ..............................................................................................................61 5.3. CÉLOK ÉS CÉLFA ..................................................................................................62 6. CÉLCSOPORT-KÉPZÉS ÉS POZÍCIONÁLÁS......................................................66 6.1. JELENLEGI CÉLCSOPORTOK .................................................................................66 6.2. JÖVŐ BELI CÉLCSOPORTOK ...................................................................................69 7. SZAKMAI PROGRAM..............................................................................................71 7.1. A FEJLESZTÉS CÉLJA ............................................................................................71 C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

-2-


7.2. A FEJLESZTÉS ALAPELVEI ....................................................................................71 7.3. A TURISZTIKAI KÍNÁLAT HIÁNYOSSÁGAI ..............................................................73 7.4. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK .....................................................................................74 7.5. A FEJLESZTÉSEK INDOKOLTSÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI ..........................................74 7.6. VONATKOZÓ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSOK ................................................................75 7.7. KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA ..................................76 7.8. TÁGABB FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA....................................82 7.9. A FEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE ...................................................................................82 8. SZERVEZETI RENDSZER.......................................................................................84 8.1. A TDM SZERVEZETI RENSZER ELMÉLETI HÁTTERE .............................................84 8.2. A TDM SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE MISKOLCTAPOLCÁN ....87 8.3. MISKOLCTAPOLCA TDM SZERVEZETÉNEK HELYE A TÉRSÉGI SZINTEKBEN ........88 8.4. SZERVEZETI KERETEK MEGHATÁROZÁSA ............................................................89 8.5. SZERVEZETI STRUKTÚRA MEGHATÁROZÁSA ........................................................93 8.5.1. Nemzetközi példák ..........................................................................................93 8.5.2. Miskolctapolcai helyi TDM szervezet struktúrájának kialakítása ................95 8.6. CSATLAKOZÁS SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI KRITÉRIUMAI ...........................................97 8.7. A SZERVEZET FELADATAI .....................................................................................98 8.8. A SZERVEZET FINANSZÍROZÁSA............................................................................99 9. TÉRSÉGI VONZERŐ K BEKAPCSOLÁSA ..........................................................100 9.1. JELENLEGI TERMÉKCSOPORTOK ........................................................................100 9.2. TURISZTIKAI TERMÉKCSOMAGOK KIALAKÍTÁSA ...............................................105 9.2.1. Turisztikai termékcsomagok kialakításának alapelvei ................................105 9.2.2. Termékcsomag lehető ségek...........................................................................106 10. FINANSZÍROZÁS....................................................................................................108 10.1. TŐ KEBEVONÁS LEHETŐ SÉGEI ............................................................................108 10.2. PÁLYÁZATI FORRÁSOK .......................................................................................111 11. LOGIKAI KERETMÁTRIX ...................................................................................116

C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

-3-


1. VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ Miskolc MJV Önkormányzata stratégiai célja Miskolctapolca turizmusának fejlesztése, az üdülőhelyi potenciál kihasználása. Az elmúlt években készült fejlesztési javaslat mellett az Önkormányzat pályázat kiírásával független szakértő cég javaslatát kívánta megismerni. A pályázatot az EconoConsult Kft nyerte meg. Az EconoConsult Kft. által elkészített „Miskolctapolca turizmusfejlesztési koncepciója” a településrész részletes helyzetelemzésének tapasztalataira alapozott fejlesztési programjavaslat, amely a lehetőségek kihasználásával Miskolctapolca számára a kedvezőbb turizmuspiaci pozíció, a karakteres üdülőhely jelleg kialakításához kíván megoldási javaslatot adni.

A javasolt fejlesztések megvalósításával Miskolctapolca a Barlangfürdő vonzerő érték növelő beruházására – mint Miskolctapolca húzó vonzerejére –, a javasolt projektekre és a további településrészi attrakciók összekapcsolására építve, minő ségi szolgáltatásokat, egyedi és integrált élményeket nyújtó, arculatában és rendszerében is valódi üdülő hellyé, turisztikai desztinációvá válhat, amely rugalmasan képes alkalmazkodni a változó igényekhez és a környezetéhez. A fejlesztések által lehetővé válik a jelenlegi lakóhelyi- és az üdülőhelyi struktúrából származó helyzet feloldása és a településrész újrapozícionálása. Miskolctapolca fő fejlesztési célkitűzései: 1. Vonzó üdül

ő helyi arculat, versenyképes turisztikai desztináció kialakítása

Turisztikai kínálat fejlesztése: – Keresleti trendeknek és igényeknek megfelelő komplex szolgáltatáskör kialakítása; – A Barlangfürdő „beszorult” helyzetének feloldása, szolgáltatáskörének bővítése magas vonzerő értékű megoldás alkalmazásával, összekapcsolása más attrakciókkal; – A Strand tervezett fejlesztéseinek tartalmi összekapcsolása a Barlangfürdővel; – Egyéb vonzerők és azok háttér-infrastruktúrájának fejlesztésével és elszigeteltségük feloldásával a vonzerők hatókörének növelése; – Minőségi szálláshelyek kialakítása új üzleti megoldások alkalmazásával; – Komplex programcsomagok összeállítása, Miskolctapolca és a város más vonzerői szinergia hatásának erősítésével; – Megkülönböztetés, egyediség kialakítása mind a kínálat, mind az arculat tekintetében; Települési háttér-infrastruktúra fejlesztése: – Vonzó településképi megjelenés biztosítása; – Alapvető vendégfogadási infrastruktúra kialakítása; Szervezeti rendszer fejlesztése: – Helyi turisztikai desztináció menedzsment rendszer kereteinek kiépítése, az együttműködési rendszer felépítése;

2. Miskolctapolca turizmuspiaci pozíciójának erő sítése – – – – –

Miskolctapolca egyedi arculatának, imázsának erősítése; Vendégforgalom és a vendégtartózkodási idő növelése; Igényesebb, magasabb fizetőképességű szegmensek, külföldi vendégkör megnyerése; Szezonális hatások mérséklése; A turizmusból származó bevételek növelése: közvetlen és közvetett bevételek növelése.


-4-

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Szakmai program javaslat A fejlesztési célok elérése érdekében

fejlesztések megvalósítására:

a szakmai programban javaslatot teszünk az alábbi

–

Barlangfürdő területén és a Barabits-sétány, az Iglói út, a Pozár István sétány által határolt területen (hrsz. 46298/3) a Barlangfürdőhöz kapcsolódó élményfürdő és egy magas kategóriájú, nagyobb befogadóképességű, specifikus funkciót betöltő szálloda kialakítása. A fejlesztés elemei: élményfürdő, 4-csillagos szálloda, a szállodában nagyobb befogadóképességű konferencia terem, a szállodához és a fürdőhöz kapcsolódó parkolók. – A Miskolctapolcai utca, a Görömbölyi, a Garas Sámuel utca és az Aradi sétány által határolt egykori felnőtt Strand területen (hrsz. 46063/4) egy egységes struktúrájú térkialakítás, a Fórum megvalósítása, amely minőségi színvonalon és komplex módon teszi lehetővé az igényes és minőségi szórakozást és pihenést. A fejlesztés elemei: magas minőségi kategóriájú szálláshely, szemináriumi termek, wellness funkciók, üzlethelyiségek, rendezvényhelyszínek, „korzó jellegű tér”. – A Miskolctapolcai út, az Aradi sétány, a Csabai utca és a Fagyöngy utca által határolt egykori gyermek Strand területen (hrsz. 45575/4) egy sport-, szabadidő-, és wellness központ kialakítása. A fejlesztés elemei: sport- és szabadidő központ, wellness funkciók. – Strand terület mögötti (Fagyöngy utca mögötti, hrsz. 45575/10 és 45575/11) önkormányzati területen igényes kereskedelmi funkció együttes kialakítása. – A Juno Hotel (hrsz. 45671) szakmai programjának befektető szándékaival összhangban történő kidolgozása, vonatkozó fejlesztések megvalósítása. – Az Iglói út melletti jelenlegi iskolaépület kiváltásával (hrsz. 45002) szálloda kialakítása. A fejlesztés elemei: szálloda, speciális funkcióval (nagyobb befogadóképességű konferencia terem). A javasolt fejlesztések tervezése az azonos, vagy hasonló funkciók koncentrált kialakítása, és az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében összehangolt, a funkciókat és a fejlesztési területeket egységben kezelő program kidolgozásával történt. A fejlesztési koncepció „filozófiája” a víz jelenségre épül: a különféle vizek különféle hasznosítási formái és az intenzív teresedések a fejlesztési terület projekt elemeit összekapcsolják, „láncra fűzik”. A fejlesztési alapelvek mentén kialakított koncepció által lehetővé válik a Miskolctapolca arculatához illeszkedő területi és funkcionális összefüggések kialakítása, a jelenleg hiányzó turisztikai kínálat-, infrastruktúra és turisztikai háttér-infrastruktúra megteremtése. A fejlesztések megvalósítása hozzájárul Miskolctapolca valódi üdülőhely jellegének, és ezáltal a jelenleginél nagyobb vendégforgalom kialakításához. Az így kialakított fejlesztési program biztosítja a megcélzott gazdasági eredmények elérését. A javasolt projekt-együttes megvalósításával: – megoldódik a Barlangfürdő „beszorított állapota” és kapacitásainak problémája. Lehetővé válik a fürdő turisztikai szolgáltatásainak, pihenőterének és egyéb, kiegészítő szolgáltatásainak bővítése. A fejlesztések következtében a Barlangfürdőhöz élményeket nyújtó és a tartózkodási időt növelő vonzerők és szolgáltatások kapcsolódnak. – funkcionális és területi összefüggések alakíthatók ki, a párhuzamos funkciók által okozott megosztottság kiküszöbölhető. – egy egységes koncepció alapján az elszórtan levő attrakciók összekapcsolhatók. – a vendégforgalom hatékonyan irányítható lesz, amely által a nagyobb érzékenységű területek terhelhetősége kiegyenlítettebbé válik.


-5-

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A program része a város más vonzerőinek és a térségi vonzerők Miskolctapolca vonzerőihez történő kapcsolása. Így növelhető a turisztikai vonzerők hatóköre, a kapcsolódó turisztikai kínálat szinergia hatása, és ezáltal a térség turisztikai versenyképessége. A kapcsolódások megteremtése fizikai és tartalmi kapcsolatok alkalmazásával lehetséges. Miskolctapolca vonzerőihez a város más turisztikai vonzerőinek és a városrész 60 km sugarú területébe tartozó turisztikailag frekventált települések vonzerőinek kapcsolódása indokolt. A fejlesztési koncepcióban kiemelten a turisztikai termékcsomagok kialakítására teszünk javaslatot. Valamely térség turisztikai versenyképességének meghatározó tényezője a hatékony, megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment rendszer kialakítása és működtetése. Miskolctapolcán is szükséges egy ilyen típusú szervezet kialakítása, amellyel lehetővé válik a jelenleg gyenge együttműködési készség, a szétaprózott termékfejlesztés és finanszírozási rendszer koncentráltabb megvalósítása. A szakmai programban ezért javaslatot teszünk a Miskolctapolcai helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment rendszer kialakítására. A szervezet célja, hogy versenysemleges módon vigye piacra a turisztikai desztináció kínálatát, ugyanakkor a működési feltételek megteremtését követően önfenntartóvá váljon, üzleti típusú tevékenységet is végezzen. A szervezet elsősorban Miskolctapolca turizmusára közvetlenül hatást gyakorló szereplők együttműködési rendszere. Jogi, szervezeti, gazdasági kereteinek kialakításához a non-profit kft.-t javasoljuk. A szervezeti struktúrában meghatározó egységek a stratégiai (irányító) testület, a szakmai tanácsadó/konzultációs testület, és a két szakmai egység (termékfejlesztési és a turisztikai információs-, promóciós-, és hálózatépítő egységek). A szakmai egységek további szakmai csoportokra tagolódnak. A szervezet feladata elsősorban a turisztikai marketing tevékenység ellátása. A fejlesztési feladatok megvalósítása hatékony forrás allokációval lehetséges, a magántőke szerepvállalása és a pályázati források figyelembe vételével. A finanszírozási stratégia kidolgozása során külön kell kezelnünk az önkormányzat által megvalósítandó feladatokat (amelyek a magánbefektetői tőke számára nem jelentenek vonzó beruházást, illetve amely azonban alapfeltételét jelenti a magántőke bevonásának), illetve a magántőke szerepvállalási lehetőségeit. A feladatok finanszírozását az önkormányzati és külső források bevonása (befektetők bevonása, pályázati lehetőségek, hitelfelvétel) és összetett finanszírozási formák (pl. PPP konstrukciók, fejlesztési társaságok kialakítása) biztosíthatják. A hatékony forrásallokáció következtében hosszú távú fejlesztések megvalósítására nyílik mód, a fejlesztési folyamat irányítható lesz, egymással összehangolt, egymást támogató funkciók jöhetnek létre.


-6-


2. ELŐ ZMÉNYEK A Miskolc MJV Önkormányzata által 2005-ben kidolgoztatott Miskolctapolca turisztikai fejlesztési stratégiája jelezte, hogy a Város fontos feladatának tekinti az üdülőhely fejlesztését, és meghatározta a fejlesztés stratégiai céljait, operatív feladatait. A városi önkormányzat azonban külső szakértők bevonásával az eredeti stratégia újragondolása mellett döntött. Az eredeti stratégia egyeztetési változatban maradt, elemzésére, társadalmi vitájára nem került sor. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján az EconoConsult Kft. kidolgozta Miskolctapolca turizmusfejlesztési koncepcióját, a korábban készült stratégia céljainak felülvizsgálatával. Miskolc célja Miskolctapolca adottságaira és lehetőségeire alapozott karakteres turizmusfejlesztési program megvalósítása, a keresleti trendek által alátámasztott, sikeresen működtethető komplex turisztikai projekt-együttes létrehozásával. A Város a fejlesztések megvalósítását külső tőke bevonásával kívánja megvalósítani, amelynek feltétele, hogy az

egyes projektek megvalósítható fejlesztési koncepció részeként, professzionális szakmai programba illeszkedjenek, valós keresleti igényeket elégítsenek ki, valamint gazdasági megtérülést biztosítsanak.

A fejlesztés révén a település tudatos gazdasági, turisztikai fejlődése, kiegyensúlyozottabb gazdasági- és foglalkoztatáspolitikai helyzete jön létre, a lakosság életminőségének és életszínvonalának javulását eredményezve. A turizmusfejlesztési koncepció hangsúlyosan kezeli a Miskolc MJV Önkormányzata által fontosnak ítélt szempontokat: – Miskolctapolca turisztikai kínálatának felülvizsgálata, illeszkedésvizsgálat a városi és regionális kínálathoz. – A rendelkezésre álló erőforrások optimális alkalmazásának lehetősége. – Önfenntartó, a vendég- és vendégéjszaka szám emelkedéséhez hozzájáruló turisztikai attrakciók kijelölése. – Turisztikai szolgáltatók, vállalkozók véleményének, projektjeinek beépítése a koncepcióba (a gazdaságossági kritériumok szem előtt tartásával). – A megtérülési mutatók alakulása attrakciónként (jelenlegi helyzet értékelése során, illetve – a fejlesztés következő fázisában a projekttervezési feladat részeként). A koncepció kidolgozását az EconoConsult Kft. nemzetközi finanszírozású feladataiban is alkalmazott metodológiája alapján végzi.

A feladat megvalósítást megalapozó első munkafázis a helyzetfeltárás.

A részletes helyzetelemzés elkészítése a lényeges és releváns információk összegyűjtésére és elemezésére irányul. A piacanalízis célja, hogy az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek meghatározásával, és a piaci helyzettel összhangban álló fejlesztési szükségletek kijelölésével

alapot adjon a stratégiai irányvonalak kidolgozásához, biztosítsa a fejlesztési koncepció megalapozottságát.

A helyzetértékelést a rendelkezésre álló másodlagos dokumentumok, az adatszolgáltatóktól kapott információk, a szakmai interjúk és a helyszíni bejárások alapján készítettük el. Az alábbiakban név szerint is jelezzük az interjúalanyokat és az adatszolgáltatókat. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

-7-

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Interjúalanyok: Név

Bay Judit Bihari András Borkúti László Czinkné Sztán Anikó Dombovári Tibor Dömötör Zoltán Dr. Pusztai Tamás Ficsorné Kovács Adrienn Jirkovszkyné Szép Mária Kecskés Tiborné Kocsis Levente Móriczné Simánszki Ágnes Nagyváradi József Orosz B. Erika Ostorházi Imre Spisák Tibor Szőke Tibor

Szervezet, státusz

Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, csoportvezető Bástya Wellness Hotel, igazgató Miskolctapolcáért Egyesület, elnökségi tag Kalandtúra Park, Észak Projekt Kft, ügyvezető igazgató Mibob Kft., ügyvezető igazgató VFV Miskolc Zrt., vezérigazgató, fürdőüzemeltető Herman Ottó Múzeum, régész, megyei múzeumigazgató-helyettes Fortuna Panzió, igazgató Miskolc MJV Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály, főosztályvezető Kecskés és Társa Kft., ügyvezető igazgató Miskolctapolca önkormányzati képviselője VFV Miskolc Zrt., fürdővezető Alfa Panzió és Wellness Központ, igazgató Miskolctapolcáért Egyesület, elnök, részönkormányzat képviselő tag Kikelet Club Hotel, ügyvezető igazgató Hotel Kolibri, igazgató-étterem vezető Fűtőmű Kft, igazgató

Adatszolgáltatók: Név

Bay Judit Csiszárné Dr. Sajgó Erika Juhász Nagy Judit Kovács Gábor Lencsés József Vanczák Zoltán

Szervezet, státusz

Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, csoportvezető Miskolc MJV Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály, főosztályvezető Miskolc Holding Zrt., gazdaságfejlesztési főmunkatárs Besitz Kft., ügyvezető igazgató (Fürdők Völgye Projekt) Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, városmarketing csoportvezető Miskolc MJV Város- és Térségfejlesztési Osztály, vezető főtanácsos


-8-


3.

HELYZETELEMZÉS

3.1.

HELYZETFELTÁRÁS ÖSSZEGZÉSE

A társadalmi és gazdasági folyamatok, és a Miskolctapolcán történt turisztikai fejlesztések, illetve azok elmaradása az üdülő jellegű településrész életében jelentős változásokat okoztak, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: A lakosság átstrukturálódásának értékelése A rendszerváltást követően a településrészen megszűnt a szakszervezeti üdültetés, privatizálták a meglevő szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket. A volt szocialista országokból érkező turisták száma jelentős mértékben visszaesett. Összességében is csökkent a vendégek és a vendégéjszakák száma. Piaci körülmények között az új, potenciális vendégkör számára a szolgáltatások színvonala nem jelentett kellő vonzerőt. A bevételek nem fedezték a fejlesztések kiadásait, így az intézményhálózat és a szolgáltatások tovább gyengültek. Ebben az időszakban folyamatosan növekedett a városból Miskolctapolcára költöző tehető sebb lakosság aránya, akik Miskolctapolcában a nyugodt körülményeket keresve igényes lakásépítkezésekbe kezdtek. A lakásépítések növekedésével a beépített területek aránya is növekedett, miközben csökkent Miskolctapolca üdülőhely jellege. Az üdülőhely- és lakóhely funkciók keveredéséből származó ambivalens helyzet a település turizmusának fejlődésében gátakat okozott: a lakosság számára a település élettér, a nyugalom helye, a turista azonban pihenni és aktívan kikapcsolódni egyaránt szeretne. Ez az állapot a fejlesztési elképzeléseket illetően is feloldandó ellentmondásokat hordoz magában, amelyre a jövőben figyelmet kell fordítani. Településkép és települési infrastruktúra értékelése Miskolctapolca sajátos mikroklimatikus adottságokkal és jelentős természeti értékekkel rendelkezik. A Miskolctapolcai parkrendszer jól illeszkedik az azt körülvevő természeti környezetbe. A településrész előnyös helyen, a „Vizek-völgyében” fekszik. Bár a Miskolctapolcán épült lakóépületek állapota általában igényes, és sok az új építésű ingatlan, a település centrumában levő, jelenleg használaton kívüli épületek – mint a strandterület, a Juno Hotel, a Strandhoz kapcsolódó vendéglátóhelyek, stb. – látványa jelentősen rontja a településképet. A településrészt sújtó rongálás, vandalizmus mind az épületeket, mind a parkok berendezési tárgyait érinti. A településkép javítása komplex, települési arculat megújító, rehabilitációs munkát, valamint a biztonsági intézkedések javítását igényli. Miskolctapolca belső közlekedése elsősorban a személygépkocsival történő megközelítésnek kedvez. A Belvárosból Miskolctapolcára vezető autóbuszjárat napközben átlagosan 20 percenként, a csúcsidőszakban zsúfoltan közlekedik. Miskolctapolcát kerékpárút köti még össze az Avassal és a Belvárossal. Az idelátogatók parkolását nehezítik a szűk utcák, a Barlangfürdőtől és az egyéb vonzerőktől távol eső nagy parkoló és egyéb parkolók, illetve a kis kapacitásokkal rendelkező parkolók. Bár Miskolctapolca rendelkezik egy általános iskolával és egy óvodával, az itt élők a gyermekeiket főként a város más részeinek iskoláiba íratják be. A településrész a kötelező egészségügyi alapellátás keretében biztosítja a házi-, a gyermekorvosi-, és a védőnői ellátást. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

-9-

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A miskolctapolcai felnőtt lakosság számára az orvosi ügyeletet a Semmelweis Kórház, a gyermek orvosi ügyeletet a Diósgyőri Kórház látja el.

egyéb települési szolgáltatáskínálat terén Miskolctapolca jelenleg nem rendelkezik a turisták alapvető igényeit kielégítő szolgáltatásokkal: nincs magasabb minőségi

Az

színvonalat nyújtó kereskedelmi- és vendéglátó központ, nincs élelmiszerüzlet, bank, és hiányoznak a turisták igényeit kiszolgáló különböző típusú üzletek. Jelenleg egy bankautomata, egy posta, egy gyógyszertár és több, kisebb vegyeskereskedés található a településrészen. Ez az állapot nem csak a turistáknak, hanem a helyben élő lakosságnak is kedvezőtlen. Bevásárlás és ügyintézés esetén tehát mind a turisták, mind a helyben élők a város más részeibe kényszerülnek utazni. A településrész közmű vei a korábbi üdülőhelyi igényeknek megfelelően épültek ki. A lakóhely funkció a fogyasztás növekedését eredményezte, amely a közműszolgáltatásban is további fejlesztéseket tesz szükségessé.

Turisztikai kereslet értékelése 1995-2005. között Miskolcot kettős turizmuspiaci folyamat jellemezte: Bár Miskolcon a vendégek száma nőtt (12%), a vendégéjszakák száma csökkent (3,9%) az említett időszakban. 10 év alatt a külföldi vendégek számának csökkenése és a belföldi vendégek számának növekedése mintegy 10%-os volt. 2005-ben a városba érkezők 82,9%-a belföldi, 17,1%-a külföldi turista volt. Figyelemre méltó, hogy a Miskolcra érkező turisták száma a megyébe érkező turisták 38%-a. A belföldi turisták a szállástípusok közül – sorrendben - a panziókat, a szállodákat, a magánszálláshelyeket és a kempingeket vették igénybe. A külföldi turisták a szállodákat, a panziókat és a magánszálláshelyeket részesítették előnyben1. A külföldiek körében a kempingek igénybe vétele nem volt jellemző. Miskolcon 1995-2005. között csökkent a kereskedelmi szálláshelyek száma (22%) és az átlagos tartózkodási idő is (1995ben 2,3 napról 2005-ben 1,9 napra). 2005-ben a versenytársak között Miskolc turizmuspiaci pozíciója (vendégszám, vendégéjszaka szám, szállásférőhely, átlagos tartózkodási idő) összességében gyengébb volt, mint Debrecen, Eger, Szeged turizmuspiaci pozíciója és erősebb, mint Nyíregyháza, Egerszalók, Gyula és Tiszaújváros turizmuspiaci pozíciója. Az átlagos tartózkodási idő Miskolcon volt a legkevesebb. Bár az utóbbi években pozitív irányban alakult a város megítélése, a legtöbb emberben még mindig az iparváros kép él. A Miskolcra történő utazás célja elsősorban a hegyvidéki kirándulás, a gyógyfürdőzés és a természeti értékek megtekintése. Látványosságai közül legismertebb a miskolctapolcai Barlangfürdő. A városban töltött néhány nap alatt a legtöbben Egert, Szilvásváradot és Aggteleket látogatnák meg.

Miskolc városrészeként Miskolctapolca turizmusának alakulását a szolgáltatói interjúk szerint a rendszerváltás óta a vendégforgalom csökkenése jellemezte, amely a vendégszámok és a vendégéjszaka számok csökkenésében nyilvánult meg. Ennek némiképp ellentmondanak a statisztikai adatok, amely szerint 1995-2004. között a kereskedelmi szálláshelyeken nőtt (8%), a magánszálláshelyeken csökkent (3%) a vendégéjszakák száma. Az adatok szerint a vendégéjszakák számának alakulásában mérsékelt növekedés következett be. Turisztikai infrastruktúra változásának értékelése Miskolctapolca turizmusát az üdülőhelyi szolgáltatások jellege miatt a nyári főszezonra koncentrálódó szezonális érdeklődés jellemzi. A településrész fő vonzereje a Barlangfürdő. 1

KSH, 2005.


- 10 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Korábban a Strandfürdő és a szálláshelyek többsége az alacsonyabb fizetőképességgel rendelkező turisták tömegeit vonzotta. Mára azonban ez a helyzet megváltozott: a Strandfürdő és a nagyobb létszámot befogadó szálláshelyek, mint például a korábban működő Éden-kemping bezárása is negatívan befolyásolta Miskolctapolca vendégforgalmát, jelentősen csökkentve az alacsonyabb fizető képességgel rendelkező turistákat célzó szolgáltatás- és szálláshelykínálatot. Ez a folyamat a kereslet csökkenését eredményezte, amely a vendégforgalom és a vendégéjszakák számának csökkenésében nyilvánult meg. A szálláshely struktúra változása következtében az alacsonyabb fizetőképességű turisták számára mára csak a magánszálláshelyek állnak rendelkezésre. Korábban is és ma is a vendégek elsősorban a Barlangfürdő miatt érkeznek Miskolctapolcára. A Strand bezárása előtt azonban annak működése is jelentős látogatószámot eredményezett. A Strand bezárását követően a Strand látogatóinak egy része a Barlangfürdő vendégkörévé vált, amely a korlátozott területtel és kapacitással rendelkező fürdőben jelentős túlterhelést eredményezett. Érzékelhető, hogy a Barlangfürdő vendégkörének egyre nagyobb részét teszik ki a minő ségi szolgáltatásokat igénylő , fizető képesebb vendégek. Igényeik és szükségleteik kielégítése is nehézségekbe ütközik, mert Miskolctapolcán nem csak a környezeti állapot minősége változó, de hiányoznak a magasabb színvonalú szolgáltatások, és a magasabb kategóriájú (pl. 4-csillagos szálloda) és nagyobb kapacitású szálláshelyek. Ez a helyzet szoros

összefüggésben van a szolgáltatások és kapacitások korlátozott kínálatával.

Turisztikai attrakciók értékelése Miskolctapolcát a vendégek többsége a Barlangfürdővel azonosítja. Lakossági felmérések szerint Miskolc látványosságai közül legismertebb a Barlangfürdő , amelynek vize gyógyhatású termálvíz (alacsony ásványi anyag tartalma miatt nem minősül gyógyvíznek). Látogatóinak száma több mint 400ezer fő/év, amelynek 60%-a külföldi. 2 A Strand bezárása

óta a Barlangfürdő maximális kapacitással üzemel, befogadóképessége (1500-1700fő ) jelenti a legfő bb korlátot a keresletbő vítésre. Bár a Barlangfürdő a látogatók körében

általában nagy tetszést arat, a fürdőben töltött idő csupán pár órára korlátozódik. Az egész évben nyitva tartó Barlangfürdő az élményfürdőzést különböző fitness-, és gyógyterápiákkal egészíti ki. A gyógyászati szolgáltatások kapacitás-kihasználtsága alacsony (30%) és a kezelések többnyire OEP finanszírozással valósulnak meg.3 A fürdő vezetése a jövőben nem tervezi a gyógy-és wellness részlegének bővítését, ugyanakkor megkezdődött a kapcsolatok létrehozása a külföldi (osztrák) biztosítókkal. A fejlesztési elképzelések között szerepel egy étterem kialakítása az egykori Sziget Presszó helyén, a vendéglátó egység fejlesztése a Fürdőben és egy 4-csillagos szálláshely kialakítása a Fürdővel való összeköttetésben.

A Barlangfürdő legfő bb problémája a területének, befogadóképességének korlátozottsága, amely a keresletnövelés gátját jelenti. Holott mind a fürdő vízfelületeinek, de különösen a zöldfelület növelésének, mind kiegészítő szolgáltatáskörének bő vítésére, továbbá a fürdő höz kapcsolódó szálláshely kialakítására kereslet lenne. A felületek növelése, a megnövelt befogadóképesség révén a gyógyászati kapacitások kihasználtsága is növekedhet.

utóbbi évek Miskolctapolcai fejlesztései első sorban a Barlangfürdő t érintették, miközben a települési turisztikai-, és háttér-infrastruktúra a fejlesztések szempontjából érintetlen maradt, csökkentve ezáltal a meglevő turisztikai attrakciók minőségi színvonalát.

Az

2 3

Dömötör Zoltán vezérigazgató, VFV Miskolc városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. Dömötör Zoltán vezérigazgató, VFV Miskolc városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt.


- 11 -


A turisztikai infrastruktúra amortizálódása együtt járt a turisztikai kereslet csökkenésével. Az utóbbi évek fejlesztései között említendő a fiatal korosztály igényeit

kiszolgáló Kalandpark és a Bobpálya kialakítása, amelyek környezetében a közeljövőben további fejlesztések várhatók. A Strandfürdővel kapcsolatban tervezett fejlesztések megrekedtek, jelenleg a Strand leépült állapotban van. A Strand fejlesztési tervei között szerepel egy nagy léptékű élményfürdő kialakítása. Az Őspark rehabilitálása, a Csónakázótó fejlesztése - azok jelenlegi állapotát tekintve - szükségszerű. Bár az Akropolisz színpadon és annak környezetében a közelmúltban végeztek felújítási munkálatokat, a további fejlesztés szintén indokolt.

A jelenlegi szabadidős kínálat nem illeszkedik a Barlangfürdő vendégkörének igényeihez. Miskolctapolcán a látogatók többnyire hiányolják a színvonalas programokat, a szórakozási lehető ségeket, az esti programokat. Problémát okoznak ugyanakkor a túlzottan hangos rendezvények és a rendezvények során is megjelenő eseti vandalizmus. A rendezvények szervezésére nincsenek megfelelő infrastrukturális feltételek, és egyre nehezebb megteremteni a programok anyagi feltételrendszerét. A lakófunkció arányának növekedése nem kedvez a szolgáltatások iránti kereslet növekedésének.

A Barlangfürdő kivételével – amely jelenleg is nemzetközi hatókörű vonzerő - a meglevő turisztikai vonzerő k többnyire regionális és kistérségi hatókörű ek. A tervezett

fejlesztéseket követően egyes attrakciók hatóköre változhat, országos hatókörűvé alakulhat (pl. Strandfürdő). A meglevő vonzerők jelenleg nincsenek egymással összefüggésben, egymástól többnyire elszigetelten működnek.

Turisztikai háttér-infrastruktúra értékelése Miskolc szálláskínálatának jelentős része Miskolctapolcán koncentrálódik. A kínálat jelenlegi helyzetéből fakadóan a településrész nem rendelkezik magasabb kategóriájú szállodával, amely lehetővé tenné fizetőképesebb turisták fogadását. A szálláshely kínálatban meghatározóak a három csillagos panziók. A szálláshelyek kapacitása Miskolctapolcán és a város más területein összességében és szálláshelyenként is kevés. Nincs lehetőség nagyobb számú turistacsoportok együttes fogadására. Igény mutatkozik nagyobb látogatószámot befogadó konferencia helyszínek kialakítására, amellyel jelenleg sem Miskolctapolca, sem a város más része nem rendelkezik. A vendéglátóhelyek kínálata kielégítő: a legtöbb szálláshely rendelkezik éttermi szolgáltatásokkal. A szálláshelyektől függetlenül is működnek éttermek és vendéglátó egységek. Több turisztikai vonzerő a maga környezetében büfé, vagy vendéglátóhely kialakítását tervezi (Barlangfürdő, Kalandtúra park, Bobpálya). Turisztikai szervezeti rendszer értékelése Miskolctapolca turisztikai szolgáltatói között jelenleg csak részleges az együttműködés, a szolgáltatók többnyire egymástól elszigetelten működnek. A három helyben működő egyesület (Miskolctapolcáért Egyesület, Miskolctapolca Idegenforgalmáért Alapítvány, Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesület) között sem jellemző egyelőre az együttműködés, a közösen megvalósított tevékenységek. Hiányzik Miskolctapolcán az olyan helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet, amely a fejlesztések irányítását, menedzselését felvállalná, és amely összefogná a jelenleg szétforgácsolódó erőket. A Miskolctapolca turisztikai életére közvetlen hatást gyakorló szervezetek magukban hordozzák a helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet alappillérének lehetőségét.


- 12 -


Az interjúk során megkérdezett vállalkozók véleménye szerint Miskolctapolca turizmusát többek között a következő problémák befolyásolják: – – – – – –

– – – – –

A városvezetés a szükségesnél kevesebb figyelmet fordít Miskolctapolcára Hiányzik a fejlesztéseket ösztönző és generáló erős városi lobbi A Barlangfürdő korlátozott vízfelülete, területe és a zöldfelület hiánya Miskolctapolca fejlesztésén dolgozó, koordináló, irányító szervezet hiánya Együttműködés hiánya, az egyesületek közötti feszültség Miskolctapolca üdülő-, és lakóterület jellegéből adódó ellentmondás, mint megoldatlan kérdés Hiányos háttér-infrastruktúra Üzemen kívüli épületek (pl. Juno Hotel) Megszűnt szálláshelyek (pl. kemping) Igényes attrakciók, rendezvények hiánya Strandfürdő bezárása

A következő fejezetekben a fenti vélemények tartalmát érintjük.

3.2.

MISKOLCTAPOLCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

3.2.1. Földrajzi elhelyezkedés, természeti környezet Miskolctapolca Miskolc részeként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bükk hegység lábánál helyezkedik el. Miskolc az ország hét regionális központjának egyike, jelentős gazdasági, közlekedési és kereskedelmi csomópont. Miskolctapolca a természeti szépségekben bővelkedő Hejő-patak völgyében, a Bükk hegység keleti részében található. A Barlangfürdőjéről nevezetes üdülőtelep Miskolc belvárosától 7 km-re, erdőkkel övezett, széltől védett völgyben fekszik.

Miskolctapolca és a környezete jelentő s természeti potenciálokkal rendelkezik: az

Észak-

természeti kincsei közül kiemelkednek a gyógy-, a hévíz-, és az ásványvízforrások. A régióban található az ország védett területeinek 22%-a, területének 13%-a országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület. A régiót sajátos földrajzi, történeti és kulturális szálak fűzik a határ túloldalához (pl. Aggteleki cseppkőbarlang rendszer, várak, kastélyok). Miskolc területének közel harmada a Bükki Nemzeti Parkban fekszik. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, fokozott védelmet élvező, természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek pl. a Miskolc részét képező Garadnaoldal és a Három-kúti-völgy, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, a Szinva-oldal, a Sebes-víz-völgy, Jávorkút környéke és a Nagy-mező. Magyarországi

régió

Miskolctapolca sajátos mikroklimatikus adottságokkal,

tiszta levegővel rendelkezik. A feltörő gyógyforrások hozzájárulnak a páradús levegő kialakulásához, amely a kellemes éghajlattal párosulva a növényvilágnak is kedvező életkörülményeket biztosít. Az állatvilág szintén változatosságot mutat: a forrás környéki erdőben honosak a nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó). A településrész helyi jelentő ségű védett természeti értékei:4Miskolctapolca parkrendszere, a Juno Hotel melletti és Szatmári Király Pál utcai mocsárciprus, valamint a miskolctapolcai régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő). Különleges természetmegőrzési terület továbbá a Miskolctapolcai Tatárárok. Veszélyt jelent azonban a dombvidék 4

Nagy Dezső: Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők, Miskolc, 2005. 149153.oldal


- 13 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció aktív zöldfelületeinek és a völgy túlzott beépítése, levegőminőségének javítását, öntisztulási képességét.

amely csökkenti a terület

3.2.2. Megközelíthető ség Miskolc megközelíthetősége jónak értékelhető: gépkocsival Budapest felől az M3-as, illetve

az M30-as, Kassa felől a 3-as, Debrecen felől a 35-ös, Ózd felől a 26-os, Sárospatak felől a 37-es autóúton közelíthető meg. Miskolc Budapesttől való távolsága 180km. Vasúton a Budapest–Keleti pályaudvarról Miskolcra közlekedő intercity járatokkal, illetve gyorsvonattal érhető el. A város két pályaudvarral (Tiszai és a Gömöri) rendelkezik, turisztikai szempontból igen jelentős Lillafüredi Állami Erdei Vasút, amely Miskolc és Garadna között közlekedik, Lillafüred érintésével. Miskolctapolca és az Egyetemváros határában található továbbá az a jelenleg még kihasználatlan iparvágány, amely a Tiszai pályaudvart Diósgyőrrel köti össze. A városban egy kisebb, füves kifutópályával rendelkező repülő tér található, amely a nagyközönség számára nem elérhető, és a tömegközlekedésben sem játszik szerepet. A legközelebbi repülőtér Mezőkövesd határában van, amely beruházást és fejlesztést igényelne a turisztikai szerepkör betöltéséhez. További utasforgalmat lebonyolító repterek Debrecenben és Kassán fordulnak elő. Miskolc kevés kerékpárúttal rendelkezik. A meglevő útvonal (Miskolctapolca-Avas-Miskolc belvárosa) mellett tervezik a Diósgyőrből Lillafüredre induló kerékpáros útszakasz kiépítését, amely azonban még mindig nem lesz elegendő a kerékpárral közlekedők növekvő igényeinek kielégítésére.

Miskolctapolcát

Miskolc Tiszai Pályaudvarról a Belvárosig villamossal, majd innen a városrészbe közlekedő buszjárattal lehet elérni. Iskolaidőben ez a járat az Egyetemvárosig igen zsúfolt. A településrész belső közlekedésében elsősorban az autóval történő közlekedés jellemző. Miskolctapolca belterületén a parkolás nehézségekbe ütközik: a Barlangfürdő közelében található parkoló nem elegendő nagyobb létszám befogadására, és az utcák túl keskenyek a járdaszegély menti parkoláshoz. A településrész egy nagyobb kapacitású parkolóval rendelkezik, ez azonban túl messze helyezkedik el a Barlangfürdőtől, és a hozzá közel eső attrakcióktól, így a turisták nagyobb séta megtételére kényszerülnek. Egyes kereskedelmi szálláshelyek is rendelkeznek saját parkolókkal, azonban azok kapacitása sokszor nem éri el az adott szálláshely kapacitásait. A településrészt kerékpárút is összeköti a város más részeivel. A korábbi, az Avast Miskolctapolcával összekötő kerékpárút Miskolc belvárosáig vezető úttal bővült.

3.2.3. Demográfia Miskolc az ország harmadik legnagyobb lélekszámú városa (2006-ban 174 416 fő). A város népessége fogy és öregszik, aminek oka a 5születésszám csökkenése, az elöregedés és a fiatal korosztályok jelentő s elvándorlása . A város népessége az 1980-as évek közepéig emelkedett (1986-ban 211 660 fő volt), majd Miskolc nagyipari bázisának megrendülése miatt a népességszám folyamatosan csökkent. A városban az idősek aránya 1990-2005. között 29%-kal nőtt, miközben 41%-kal csökkent a gyermekkorúak (0-14 éves) és 12%-kal csökkent a fiatalok és a fiatal felnőttek (15-39) aránya. 2005-ben a népességfogyás más megyei jogú nagyvárosokkal (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) való összehasonlítás szerint Miskolcon volt a legnagyobb mértékű. Budapesten és Debrecenben nagyobb, Szegeden és Pécsett kisebb volt az elvándorlás mértéke, mint Miskolcon. Az öregedési index

5

Miskolc Város Társadalma és gazdasága, Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága, 2007. január


- 14 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Miskolc mellett Pécsett és Budapesten a legnagyobb. A természetes fogyás Miskolcon volt a legnagyobb mértékű. Miskolc demográfiai adatainak összehasonlító vizsgálata

Város Budapest Debrecen Miskolc Szeged Pécs

Természetes Népességszám fogyás/szaporulat változása (ezer (2005/2001) különbsége lakosra) 96,5% 98,8%

94,7%

101,4% 96%

-4,4% -1,1%

-4,7% -2,7% -3,1%

Vándorlási különbözet (ezer fő re)

Öregedési index (65/14 évesek)

-4,7% -1,5%

1,37% 0,93%

-0,3% +1%

0,94% 1,2%

-1,2%

1. Táblázat: Miskolc demográfiai adatainak összehasonlító vizsgálata

1,2%

Forrás: KSH, 2001, 2005.

Miskolctapolcán a városra általánosan jellemző kedvező tlen demográfiai folyamatok ellenére több területen is pozitív változások tapasztalhatók: bár a természetes fogyás itt is jelentkezik, kevésbé jellemző az elöregedés, a bevándorlások magas száma pedig Miskolctapolca vonzó lakhely jellegét jelzi. A városrész lélekszáma 2007-ben 2845 fő volt,

Miskolc lakosságának 1,6%-a. A településrész népességszámának változását 2002-2007. között növekedés jellemezte (+6%). A lakosság korösszetételében 2002-höz képest mérsékelt változás történt: 2007-ben 13,7% a 0-14 évesek aránya, 32% a 15-39 évesek aránya, 38,5% a 40-65 évesek aránya, 15,6% a 65 év felettiek aránya, azaz a városra jellemző erőteljes elöregedés Miskolctapolcán nem érzékelhető. Miskolctapolca lakosságának korösszetétele (2002-2007)

Évek

2007.08.15 2006.01.01 2005.01.01 2004.01.01 2003.01.01 2002.01.01

0-14 évesek 15-39 évesek 40-65 évesek 65 év felettiek Összesen 391 913 1 097 444 2 845 381 894 1 098 429 2 802 389 901 1 073 434 2 797 396 926 1 040 394 2 756 363 914 1 009 421 2 707 359 889 1 007 426 2 681

2. Táblázat: Miskolctapolca lakosságának korösszetétele

Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyűjtése

A településrészre beköltözők száma nagyobb, mint az elköltözők száma. Az elmúlt 5 évben a vándorlási különbözet pozitív volt, amely a természetes fogyás mértékét is kompenzálni tudta, így a településrészen növekedett a népességszám.


- 15 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Miskolctapolca természetes változása, vándorlási különbözete (2002-2007)

Év 2007.08.15-ig 2006 2005 2004 2003 2002

Vándorlási Születés Halálozás Természetes változás Beköltöző k Elköltöző k különbözet 15 17 150 105 -2 45 16 40 133 104 -24 29 24 28 175 130 -4 45 18 27 200 142 -9 58 18 41 189 140 -23 49 19 23 150 111 -4 39

3. Táblázat: Miskolctapolca természetes változása, vándorlási különbözete Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyűjtése

3.2.4. Gazdasági jellemző k A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás után Borsod-Abaúj-Zemplén megye két vezető iparága (nehézipar és a bányászat) leépült, ezáltal az ipari termelés visszaesett, amely nagymértékű munkanélküliséget eredményezett. Az utóbbi évtizedben Miskolc számos új befektetés révén fejlő dött, és több olyan iparág is letelepedett, amelynek eddig nem volt hagyománya. Bár Miskolcon még mindig az ipar a legnagyobb foglalkoztató (2005-ben 21,7% foglalkoztatott), az utóbbi években a trendeknek megfelelően megnő tt a szolgáltató szektor jelentő sége. 2006-ban Miskolcon 22 755 vállalkozást regisztráltak (megyei adatok 40,6%-a), amely a város megyén belüli hangsúlyos helyzetét jelzi. Miskolcon 2006-ban a társas vállalkozások 41,3%-a az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások területén, 18,7%-a a kereskedelem és a javítás ágazatban tevékenykedett6. A város jövője szempontjából meghatározó jelentőségű az autópálya kapcsolat, és a korábbi kihasználatlan iparterületek hasznosítása. A megye és a régió K+F tevékenységében Miskolc szerepe igen hangsúlyos. Annak ellenére azonban, hogy a Miskolci Egyetem a hazai tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bázisa, az egész régió részesedése az ország K+F tevékenységéből viszonylag alacsony. 2004-től a munkanélküliek száma növekvő tendenciát mutat a megyében. 2006-ban 32,1 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, amely az észak-magyarországi régió 62%-a. A megyében regisztrált munkanélküliek aránya 2006-ban 12% volt, amely 2006-ban a második legmagasabb érték volt az országban. 2005-ben a Miskolcon regisztrált munkanélküliek

aránya a megyében élő munkanélküliek 28,7%-a volt.

Miskolctapolcán – annak üdülő - és zsáktelepülés jellege miatt – az ipar nem honosodott meg, így a turizmus lehet az egyetlen munkahelyteremtő és befektetés ösztönző kitörési pont. Jelenleg a vállalkozások jelentős részét a szállásadók adják. A településrész

gazdaságilag aktív lakossága a város más területeire jár dolgozni. Miskolctapolcán nem jellemző a munkanélküliség.

6

Gazdaság, www.miskolc.hu


- 16 -


3.2.5. Településhálózat, területhasznosítási szabályok Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Az 1945-ben közigazgatási értelemben létrehozott „Nagy-Miskolc” több, mint négyszeresére növelte a város területét. Ezáltal létrejött egy különleges és sajátos városszerkezet, amelyben nemcsak az egyes városrészek építészeti arculata és kulturális öröksége tért el, hanem társadalmi összetétele, foglalkozási- és képzettségi struktúrája is. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése IX-210/96.146/2006. sz. határozat alapján összesen 14 településrészi önkormányzatot hozott létre. Miskolctapolca is Miskolc városrésze, így településrészi önkormányzattal is rendelkezik, amelynek taglétszáma 6 fő. Általános feladatai közé tartozik a településrész és a város érdekei közötti összhang megteremtése, a településrészi állásfoglalások kialakítása, képviselete, a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, az együttműködés a területen tevékenykedő egyéb szervezetekkel, és a közcélú önkéntes munka szervezése. Miskolc város szabályozási terve a város területén kijelöl rendeltetési (beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek), építési (belvárosi, polgárvárosi, kertes, kistelepülési, présházas (pincés) és vegyes (telepszerű) karakter típusok), környezetvédelmi (zaj elleni védelem, levegőminőség szabályozás, felszín alatti és felszíni vízvédelem zónák), értékvédelmi (település értékvédelem, táj- és természetvédelem zónák), tilalmi és 7 korlátozási zónákat.

Miskolctapolca lakó- és üdülő zónának egyaránt minősül. A településrészi karakterben – bár folyamatosan nő a lakóingatlan célú beépítések aránya - még mindig meghatározóbb az üdülőhely jelleg. A településrészi karakter főbb részei: 15% lakóterület, 40% komplex hasznosítású, korábban zártkerti besorolású terület (jellemzően kiskerti gazdálkodás és aktív kikapcsolódás), és mintegy 35% természetközeli jellegű, vagy aktív zöldfelület.8 Az üdülőhely- és a lakóhely funkciók keveredéséből származó helyzet a fejlődés gátját jelenti, feloldása szükségszerű. 3.2.6. Városképi adottságok A 6 ha-os miskolctapolcai ő sparkrendszer változatos telepített növényzete és a tó egymással összefüggő egységet alkot, jól illeszkedik az azt körülvevő természeti környezetbe. Néhány évvel ezelőtt az Ősparkban található jelentősebb fákat a fajról szóló tájékoztatási táblákkal látták el. A park értékének megóvása szempontjából szükséges az Őspark rehabilitációja, a Barlangfürdő melletti terület parkosítása, valamint a közparkok, sétányok folyamatos fejlesztése. Miskolctapolca és a város más közterületeinek és parkjainak karbantartását a Miskolci Városgazda Kht. látja el. A szervezet tervezi az Őspark rehabilitációját, a közparkok fejlesztését és a miskolctapolcai Hejő-liget fejlesztését. A lakosság összetételében az elmúlt évtized során jelentős változások történtek, amelynek következtében ma legnagyobb arányban a tehetősebb lakosság él Miskolctapolcán. A 7 8

Miskolc Megyei Jogú Város Szabályozási Terve és Építési Szabályzata, Budapest, 2006 november, 6-12.oldal Nagy Dezső, Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők, Miskolc 2005, 17.oldal


- 17 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció lakosság által épített lakóházak jellemzően magas árfekvésű, és nehezen értékesíthető9 ingatlanok. A településrészen összesen 750 lakóház van, amelyek között jellemző az esztétikus épületek magas aránya.

3.2.7. Közmű vek Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó. 2005-ben a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez és csaknem 90%-a közcsatornához. A telekommunikáció terén az ország valamennyi székhelyén magasabb a mutató értéke, mint Miskolcon. A miskolci lakások háromnegyede, a megyei lakások csaknem fele rendelkezik kábeltelevíziós szolgáltatásokkal. Közműszolgáltatók közé tartozik Miskolcon a MIVÍZ Zrt., a TIGÁZ Zrt., az ÉMÁSZ Zrt. Miskolctapolcán található a MIVÍZ Zrt. legnagyobb ivóvíztermelő kútja, amelynek kiemelt szerepe van a város ivóvízellátásában: a víztermelés közel 60%-át ez a kút szolgáltatja. A

településrész közműrendszerét korábban az üdülőterületekre szabva építették ki. A lakófunkció növekedésével szükséges a közműszolgáltatások további fejlesztése (pl. az illegális hulladéklerakás megszüntetése, a rongálások következtében bekövetkező részleges áramkimaradások megszüntetése, stb.).10

3.2.8. Önkormányzati vagyongazdálkodás, ingatlanvagyon Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadása 59.188.080 ezer Ft bevételt és 58.859.358 ezer Ft kiadást állapított meg. Az

Miskolc

önkormányzat 2006. évi pénzmaradványa 1.119.873 ezer Ft volt, amelyből a vállalkozási tevékenység eredménye 54.926 ezer Ft. Az önkormányzat 2007. évi költségvetésének bevételi főösszege 44.116.496 ezer Ft, kiadási főösszege 47.916.496 ezer Ft. A hiány összege 3.800.000 ezer Ft, amelyből a működési hiány 1.400.000 ezer Ft-ot, a felhalmozási hiány 11 pedig 2.400.000 ezer Ft-ot tesz ki.

Miskolc önkormányzatának költségvetésében a beruházásokra szánt összeg a kiadások mintegy 20%-át teszi ki. A város a kiadások mintegy 30%-át oktatásra fordítja. A közvetlenül, vagy közvetett módon a turisztikai fejlesztésekre fordított forrásokat nehéz kimutatni. (2006-ban például az önkormányzat 60 millió Ft-ot, 2007-ben 30 millió Ft-ot fordított turizmusra és marketingre, illetve 2006-ban 140 millió Ft-ot fordított az Operafesztivál megrendezésére, és 25 millió Ft-ot az Idegenforgalmi Alapra). A Barlangfürdő több lépcsőben, Európai Uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztéséhez, bővítéséhez (4,7mld Ft beruházás) Miskolc város önkormányzata biztosította az önerőt.12

2004-2006. között Miskolc város költségvetésében a helyi adófajtákon belül az iparű zési adó 9,2%-kal, az idegenforgalmi adó jelentősen, 67%-kal növekedett.13 Az önkormányzat 2006. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadása alapján az iparűzési adó a bevételek 8%-át jelenti. Az iparűzési adó meghatározott részéből képzett céltartalék felhasználható többek között a közterületek- és parkok, az út-, a járda- és a közműhálózat, stb. felújítására, fejlesztésére. Az 9

Interjú alapján Interjúk alapján 11 Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2007. (IV. 19.) számú rendelete az önkormányzat 2006. évi zárszámadásának elfogadásáról, www.miskolc.hu 12 Interjúk alapján 13 Miskolc MJV adatszolgáltatása alapján 10


- 18 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció idegenforgalmi adó a jelentősebb növekedés ellenére a bevételek elenyésző részét teszi ki. Az adónem mértéke 2006-ban 300 Ft/fő/éj volt. Miskolc M.J. Város Önkormányzatának helyi adó bevételei (ezer Ft-ban)

Megnevezés

Iparűzési adó Idegenforgalmi adó

2004

2005

2006

4.525.272

4.515.666

4.944.898

38.949

53.486

65.013

4. Táblázat: Miskolc MJV Önkormányzatának helyi adó bevételei Forrás: MMJV adatszolgáltatása

Miskolc város önkormányzata 2006-ban létrehozta az Idegenforgalmi Alapot, amelynek célja az idegenforgalmi adóból befolyt összeg egy részének közvetlenül a turizmusban érdekelt miskolci vállalkozásokhoz pályázati rendszer keretében történő visszajuttatása. 2006ban a költségvetésben meghatározott keretösszeg 25 millió forint volt14. Az Alapot öt turisztikai célterület megvalósítására lehet fordítani. 2007-ben a Miskolc városi költségvetés 1 millió forint működési összeget állapított meg Miskolctapolca Településrészi Önkormányzatának részére, amelynek felhasználásáról a településrészi önkormányzat dönt. A keretösszeg felhasználható városüzemeltetési feladatokra, a város környezetének javítása érdekében közmunka-, vagy közcélú munka szervezésére, a részönkormányzat területén működő intézmények támogatására, pályázati önrészre, közösségfejlesztő programok támogatására, a választókerületi alap támogatására.

Miskolctapolcán önkormányzati tulajdonban levő intézmények, ingatlanok és területek:

az általános iskola, az óvoda, a körzeti orvosi rendelő, a Barlangfürdő, a Csónakázó-tó, a Strandfürdő területe, a Kalandtúra Park területe, Hejő-liget és részben a Bobpálya területe.

3.2.9. Jogszabályi környezet Jelen koncepciót érintő jogszabályi környezet kiemelkedően fontos, releváns elemei – a projekttervezés jelenlegi előkészítettsége alapján – az alábbiakban foglalhatók össze (felsorolásszerűen): Európai Uniós támogatási források felhasználására vonatkozó rendeletek: – 255/2006. (XII.8.) Kormányrendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről – 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól A fejlesztési koncepciót érintő önkormányzati rendeletek, határozatok: – IV-117/70.823/2005. sz. határozat 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Városfejlesztési Stratégia és Operatív Program – Miskolc Megyei jogú Város Szabályozási Terve és Építési Szabályzata, 2006. – Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti terve, 2006. 14

Tájékoztató a 2006. évi idegenforgalmi feladatterv teljesítéséről. Javaslat a 2007. évi turizmus-marketing feladattervre, Miskolc MJV Közgyűlési anyag, 2007 C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 19 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – IX-210/96.146/2006. sz. határozat, településrészi önkormányzatok létrehozása – II-37/95.346/2006. sz. határozat a településrészi önkormányzatok utca szerinti lehatárolását a melléklete ill. a korábbi településrészi lehatárolások szerint hagyja jóvá – Az 57/2004.(XII.17). sz. és a 27/2005.(VII.7.) sz. rendeletekkel módosított 22/2004.(VII.6.)sz. rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről – 45/2002.(XII.23.) sz. rendeletével módosított 30/ 2002 (IX.9.) sz. rendelete a Miskolc Tapolcai felhagyott Várhegyi Kőbánya helyileg védett természeti területté nyilvánításáról

3.2.10. Életminő ségi tényező k 3.2.10.1. Kulturális élet A településrészen három civil szervezet működik: a Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesület, a Miskolctapolca Idegenforgalmáért Egyesület, és a 2007. nyarán alakult Miskolctapolcáért Egyesület. Szintén 2007. nyarán alakult a Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesület. A szervezetek célja a település közösségi identitásának, és turisztikai fejlődésének elősegítése. (A szervezetek tevékenységének bemutatását ld. a turisztikai szervezeti rendszer c. fejezetben.) A település egyesületei és rendezvényszervezői a programkínálat bővítésével azt kívánják elérni, hogy a jelenleginél több vendég látogasson Miskolctapolcára, és több időt töltsön el. 2007-ben Miskolctapolcán a nyár folyamán különböző típusú rendezvények szervezésére került sor, mint pl. bábelőadások, humorszínpad, utcazenészek programja, stb. Az Akropoliszon 6 alkalommal szerveztek programot. A korábbi rendezvények közül a sikeresen működő Vízi Karnevál és a Zene- és Fényfesztivál finanszírozási forrás hiányában nem került megrendezésre. A jelenleg megrendezésre kerülő rendezvények: – Nyári Szabadtéri Esték – Nyári Sétány Fesztivál – Sunset Beach – Szent Benedek Ünnep – Miskolctapolcai Fürdő-Esték – Alkalmi jelleggel egyes városi rendezvények Kocsonyafesztivál, Regimentfeszt)

helyszíne

Miskolctapolca

(pl.

A szállásadók, a turisztikai szolgáltatók, és a turisták jelentős része zajosnak tartja a környéket, szerintük a rendezvények zavarják a pihenni vágyókat. A látogatók – a jelenleg megrendezésre kerülő programok ellenére is - többnyire hiányolják a színvonalas programokat, az esti igényes szórakozási lehető ségeket. A településrész nem mentes a vandalizmustól, amely mind a településkép vonatkozásában, mind a rendezvények látogatása terén kedvezőtlen hatást gyakorol a turistaforgalomra. A rendezvények szervezésére nem állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális feltételek: nincsen elegendő öltöző, kevés a nyilvános illemhely, parkoló, stb.. Az önkormányzat a Miskolctapolcáért Egyesület számára a rendezvények szervezésére és a rendezvények infrastruktúrájának megteremtésére költségvetéséből forrásokat biztosít.15

15

Interjúk alapján


- 20 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A településrészen alapvetően két rendezvényszervező cég működik: a Kecskés és Társa Kft. 1981-ben alakult, Miskolctapolcán elsősorban színházi előadások szervezését végzik. A Bíbor Kiadó Bt. által szervezett programok összetételére elsősorban gyermekeket és a családokat célzó szórakoztató programok szervezése jellemző.

Jelenlegi rendezvényhelyszínek

Miskolctapolcán az Őspark, a Barlangfürdő és az Akropolisz Szabadtéri Színpad. A jövőben az egykori Sziget Presszó lehet egy potenciális helyszín, amelynek erőssége annak központi elhelyezkedése. A Közösségi Ház nem nagy befogadóképességű, elsősorban a Miskolctapolcán élőknek nyújt találkozási, közösségi teret.

Miskolc gazdag kulturális és turisztikai értékekben. A településrész vonzerőinek a város más attrakcióihoz történő kapcsolódása képes növelni a turisztikai kínálat hatókörét, biztosítva a szinergia hatások kihasználását. Az alábbi táblázatban a város jelentősebb kulturális és turisztikai értékeit szemléltetjük. Megnevezés Első dleges természeti vonzerő k Védett építészeti értékek

Miskolc jelentő sebb kulturális és turisztikai értékei – – – – – – – – –

Múzeumok

Közgyű jtemények

Rendezvények

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Lillafüredi Hámori-tó, Anna-barlang, István-barlang és a Szeleta-kultúra emlékei

Miskolctapolcai Barlangfürdő

Diósgyőri vár térsége: jellegzetes intézmények az óvoda, a fiúiskola, a lányiskola, a kórház, a gyógyszertár, a fürdő, a mészárszék, a vendéglő, a posta és a római katolikus templom Történelmi Avas: védett pincék, borházak, egyéb épületek, avasi református templom és harangtorony Történelmi belváros: főutca, Szinva terasz, Hősök tere, Kandia köz, Déryné utca, műemléki jelentőségű épületek Diósgyőri Papírgyár - Papíripari Szakgyűjtemény Diósgyőri Vármúzeum Egyetemtörténeti Gyűjtemény, Selmeci Műemlékkönyvtár Herman Ottó Múzeum: Miskolci Képtár, Miskolci évszázadok állandó kiállítás, Régészeti állandó kiállítás, Magyarország ásványai állandó kiállítás, Herman Ottó Emlékház Magyar Ortodox Egyházi Múzeum Miskolci Galéria: Színháztörténeti és Színészmúzeum, Feledy-ház, Petró-ház, Rákóczi-ház Missionart Galéria Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma Postakürt Galéria Távközlési Látványtár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolci Városi Könyvtár II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Adventi gyertyagyújtás „Arany Nyíl” Történelmi Íjászverseny „Bartók+…” Nemzetközi Operafesztivál Belvárosi Zenei Esték Benczúr Gyula és kortársai – Festői rendezés a festészet színpadán Borsodi Fonó Nemzetközi Folklórfesztivál Bornapok Déryné-bál Diósgyőri Kutyamustra Diósgyőri Kortárs Művészeti Napok


- 21 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Városrészek rendezvényei

Gyermek programok Mű vészeti

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Diósgyőri Várfesztivál Diósgyőri Várszínházi Esték Diósgyőri Vigasságok Egyházzenei Kórustalálkozó Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja Határon túli Színházak Fesztiválja Határtalan Kapcsolatok Kaláka Folklór Fesztivál Királynék Tavasza – reneszánsz álom Diósgyőr várában Költészet Napja Középkori Forgatag Diósgyőr várában Kulturális Kavalkád, Miskolc Város Napja, Maréknyi Szülőföld, Műszakváltás, Miskolci Montmartre – Művészdiákok utcafesztiválja, stb. „Menjünk Világgá!…” Utazás Kiállítás és Vásár MicroCAD Nemzetközi Tudományos Konferencia Mindenki Karácsonya Miskolci Egyetem rendezvényei (kiállítások, konferenciák) Miskolci Filmszemle Miskolci Grafikai Biennále Miskolci Művésztelep Miskolci Nemzetközi Ásvány Fesztivál Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál Miskolci Páholy Miskolci Tél – Kocsonyafesztivál Miskolci Téli Tárlat Múzeumok Éjszakája Nemzetközi Canetti Fesztivál Nemzetközi Dixieland Fesztivál Nemzetközi Formációs Táncfesztivál, Formációs Magyar Bajnokság Nyári Képzőművészeti Szabadiskola Regimentfeszt – Díszelgő alegységek és Katonazenekarok Nemzetközi Fesztiválja Special Life – Magic Days Táncteríték – Kortárs Táncszínház Ünnepi Könyvhét Vadas-Boros Napok www.spanyolnatha.hu – Művészeti hálóterem, Európa kulturális főhálósa Görömbölyi Ősz

Miskolctapolcai Akropolisz Nyári Színpad elő adásai Miskolctapolcai-Fürdő Esték

Perecesi Bányásznapok Szirmai Zöldségfesztivál Vasas Juniális Vasutasnap Zsongó Lillafüred Apródok cselekedetei – Gyermeknapi diósgyőri várjátékok Egyéb nyári napközis táborok Gyermek Borsodi Fonó Gyermekkönyvtári Hét Mikulás-vonat Tanévzáró Diákparádé Tavaszi Diáknapok Zoo-napközi (Miskolci Városi Vadaspark) Weöres Sándor Gyermek Színjátszó Fesztivál Miskolci Csodamalom Bábszínház


- 22 -


Intézmények

Közmű velő dési intézmények

Közhasznú társaságok Mozik Sportélet

Jelentő sebb templomok

– Miskolci Nemzeti Színház – Miskolci Szimfonikus Zenekar – Művészetek Háza – Bartók Béla Művelődési Ház Egyesület – Bányász Kulturális Egyesület – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága – Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ – Egyéb egyesületek – Ifjúsági és Szabadidő Ház – Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft. – Miskolci Rendezvényszervező Iroda – Miskolc Városi Szabadidőközpont – Miskolci Állatkert és Kultúrpark – Vasutasok Vörösmarty Mihály Művelődési Háza – CINE-MIS Kht. – Filharmónia Kelet-Magyarország Kht. – Miskolci Kommunikációs Kht. – Miskolci Operafesztivál Kht. – Art mozik (Kossuth Mozi, Hevesy Klub, Béke ART-mozi, Uránia terem; utóbbi kettő a Művészetek Házában működik); Multiplex mozi termek (7 db) – Sportlétesítmények: Miskolc Városi Szabadidőközpont, Miskolci Sportiskola, Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Kht. által üzemeltetett létesítmények és rendezvényeik – Avasi templom – Deszka templom – Görögkeleti, Ortodox templom – Jezsuita templom – Kossuth utcai templom – Mindszenti templom – Miskolctapolcai Sziklakápolna – Minorita templom – Selyemréti templom – Szent Anna-templom – Zsinagóga

5. Táblázat: Kulturális és turisztikai értékek

Forrás: A Kultúra Magyar Városa, Miskolc, 2008.

3.2.10.2. Oktatás Miskolc iskolaváros,

az oktatásban jelentős szerepet tölt be. A város kiterjedt középfokú oktatási intézményhálózattal rendelkezik. Az elmúlt években nőtt a gimnáziumok iránti kereslet, azonban csökkent a szakmunkás intézmények iránti igény. A szakmunkásképző intézmények kínálatát, az elavult iparszerkezet oktatási intézményeit fejleszteni tervezik. A városban jelentős a zenei képzés. A Miskolci Egyetem dinamikusan fejlődik, a rendszerváltást követő időszakban több egyetemi karral (Állam- és Jogtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar) is bővült. Az egyetem szervezetéhez tartozik a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, az Egészségtudományi Intézet, az Alkalmazott Kémiai Kutató Intézet, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar. A felsőoktatásban tanulók száma 2005-ben megközelítette a 15 ezer főt. Miskolctapolcán egy általános iskola és egy óvoda található.


- 23 -


3.2.10.3. Egészségügyi és szociális ellátás Miskolctapolcán a kötelező egészségügyi alapellátás keretében egy épületen belül 2 felnőtt

háziorvos és egy gyermekorvos rendel, és biztosított a védőnői és a fogászati ellátás. Mindhárom háziorvos és a fogorvos is vállalkozóként végzi tevékenységét, a várossal kötött szerződés alapján ellátási kötelezettséggel. A miskolctapolcai lakosság számára a felnőtt orvosi ügyeletet a Semmelweis Kórház, a gyermek orvosi ügyeletet a Diósgyőri Kórház látja el. Miskolctapolca egy gyógyszertárral rendelkezik. A város kórházaiban az egészségügyi szakellátások keretében a járó- és a fekvőbeteg ellátás egyaránt rendelkezésre áll. A város szociális intézményi ellátórendszerében az alapellátástól a szakosított ellátásig az ellátások minden formája megtalálható. Miskolctapolcán a szociális ellátás keretében az étkeztetés megoldott.

3.3.

TURIZMUSPIACI HELYZET ELEMZÉSE

3.3.1. Turizmust befolyásoló trendek16 Az európai turizmust befolyásoló tényezők összefüggésbe hozhatók a turizmus külső politikai, gazdasági, szociális és környezeti trendjeivel, az európai életstílust, a fogyasztási szokásokat alakító tényezőkkel, valamint a turisztikai szolgáltatókat közvetlenül érintő (pl. marketing, közlekedés, informatikai fejlesztés) változásokkal. A turizmus környezetét befolyásoló legjelentősebb tényezők a környezeti változások, a világgazdaság hatásainak következményei, és a politikai-biztonsági helyzet. A turizmus környezete – Az éghajlatváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás a fő szezonon kívüli, illetve a „télbő l a nyárba” típusú utazások népszerűségének növekedését okozza. A turisztikai termékek közül az ökoturizmus és a természeti turizmus iránti kereslet fokozódása várható. Ugyancsak növekszik a termálvíz és az a köré kiépített szolgáltatások jelentősége. – Az előrejelzések szerint az elkövetkező években a világgazdaság bő vülése várható, amelyből elsősorban a kelet-ázsiai és a nyugati országok fognak profitálni. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások nemzetközi forgalma nő, a turizmus jelentő sége – például a GDP-hez való hozzájárulása, szerepe a foglalkoztatásban, illetve a beruházásokban stb. – emelkedik. A globális verseny erősödése várható: az új, feltörekvő országok fogadó- és küldő területként egyaránt megjelennek a turizmus piacán. Európában a desztinációk együttes marketingjének erősítésére lesz szükség. A növekvő mobilitás a turizmus munkaerőpiacára is hatással lesz, így a munkahelyeket egyre nagyobb részarányban töltik majd be külföldiek. Rövidtávon ez a kulcsfontosságú utazási célpontokon enyhíteni fogja ugyan a munkaerőpiac szűkösségét, hosszú távon azonban problémákhoz vezethet a nyújtott szolgáltatások kulturális „eredetiségét” illetően. – Növekszik az igény a naprakész utazási tanácsadás és a biztonságra vonatkozó tájékoztatás iránt. Egy desztináció imázs elemei között egyre fontosabb tényezővé válik a biztonság és a higiénia. A szolgáltatók körében a márkajelleg erősítésére egyre nagyobb szükség lesz.

16

Turisztikai trendek Európában a következő 5-10 évben. MTRT tájékoztatása a Turizmus Világnapja alkalmából. Termékelemzési Iroda, 2006. és Turizmus Bulletin, 2001/3. Dr. Behringer Zsuzsanna – Mester Tünde: Turisztikai trendek a világban és Európában C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 24 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Fogyasztói trendek – A turizmusban a –

– – –

– –

–

fő szezonon kívüli, rövid utazások és a sokféle élményt nyújtó szolgáltatások/látnivalók iránti kereslet növekedése várható. Az egészségtudatosság erő södése az egészségturizmus keresletének bővülését eredményezi. A fiatalok körében az aktív turizmus formái egyre népszerűbbek. A személyes fejlődésre fordítható idő hiánya az ún. kreatív turizmus iránti igényt erősíti,

amelynek során az utazóknak lehetősége nyílik kreatív képességeik fejlesztésére. Az utazók egyre tapasztaltabbakká válnak. A tapasztaltabb turista az egyes desztinációk kultúrájának befogadására fogékonyabbá válik, ami saját életstílusát is befolyásolja. Az utazási tapasztalatok és élmények bővülésével párhuzamosan egyre inkább nő az utazás iránti vágy. A turizmus individualizálódik: az önmegvalósítás nemcsak a munkatevékenységet motiválja, hanem a szabadidős tevékenységek mozgatói között is intenzíven van jelen. A turista szabadsága idején az üdülésnek nem elsősorban a passzív formáit keresi, hanem a rekreációt a testi és szellemi képességeinek gyarapításával köti össze. A szabadideje eltöltését is önmaga tervezi, számára nem megfelelőek a hagyományos csomagtúrák, ugyanakkor a turisztikai termékek rugalmas kombinálhatósága testre szabott termékek létrehozását teszi indokolttá. A vendéglátó és a vendég kapcsolata változik: a turista „mélyebb” és tartalmasabb élményekre vágyik. Az utazási tapasztalat változása növeli a kultúrák iránti tiszteletet, toleranciát, és erősíti a kulturális különbségek elfogadását. Az utazók magasabb színvonalú szolgáltatásokat igényelnek. A második lakások, nyaralók iránti kereslet növekszik. A második lakás vásárlására az északról dél felé irányuló mozgás jellemző, de egyre népszerűbbek a közép-, és kelet-európai ingatlanok is. A desztinációk szempontjából a második lakás számának növekedése negatív hatásokkal is jár. Életstílusban bekövetkezett változások: • A családszerkezet változásai (késői gyermekvállalás, egyfős háztartások számának növekedése, stb.) az utazás szabadságát erősítik. • Az európai orvosi ellátás drágulása következtében az európaiak számos gyógyászati szolgáltatásért utaznak el (pl. Ázsiába). Európában is növekszik a kereslet az

•

egészségturizmus, a jóléttel, egészséggel, fittséggel kapcsolatos termékek és szolgáltatások iránt. Emelkedik a „biztonságos veszélyhelyzetek” (pl. kalandutak) népszerűsége. Nő a kereslet a belső élményekre épülő (pl. egészséggel kapcsolatos) termékek iránt is.

Turisztikai termékek és marketing – Az állami és a magánszektor közötti együttmű ködés a turizmusmarketingben is egyre nagyobb teret nyer. – Az internet népszerűségének további növekedése várható. – Az élmények és érzések a marketingüzenetekben is fokozottan jelennek meg. – Az utazásszervező k a trendekhez igazodva újabb szerepkört látnak el, hozzáadott értéket biztosítva az utazók számára. – A turizmus értékkereső jegyeinek erősödése miatt fontossá válik a turisztikai szolgáltatások minő sítése, ezzel segítve a turistát a tájékozódásban, az elvárt értékek és minőség megtalálásában.


- 25 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Informatika és kommunikáció – A kommunikációnak, a nemzetközi hálózatoknak köszönhetően az utazók az árakat és termékeket könnyen összehasonlíthatják. Az új kereső szolgáltatások segítségével bő vülnek az utazók ismeretei és elvárásai is. – A technika fejlődésével a kapcsolattartás egyre olcsóbbá és egyszerű bbé válik, akár útközben is. – A GPS és más új technológiák révén a szolgáltatók követhetik az utazók térbeli és idő beli mozgását, ami a reklámtevékenység hatékonyságmérését és a fogyasztói trendek megismerését segíti. Közlekedés – Továbbra is a gépkocsi marad a legfontosabb közlekedési eszköz: A fejlett országokban a turisztikai célú utazások több, mint 70%-a autóval történik. – Az autóbuszos közlekedést a parkolás nehézsége, a városközpontok elérhetősége, és a kedvező árú légi közlekedés befolyásolja negatívan. – A légi közlekedésben a tengerentúli járatokat üzemeltető társaságok további összeolvadása várható. Az interkontinentális jegyek árai olcsóbbak lesznek és az Európán belüli légi közlekedési árak is csökkennek. Az üzemanyag költség emelkedése, a biztonság és a repülőtéri díjak lassítják a fejlődést. Új repülőterek megjelenésével újabb desztinációk lépnek be a piacra. Az új úti célok új küldő piacok megjelenését eredményezik. A közvetlenül nem elérhető desztinációk ezzel versenyhátrányba kerülhetnek. – A vasúti közlekedést az új gyorsvasutak üzembe helyezésével hosszabb távon az alacsonyabb árak, a magasabb minőségű és gyorsabb szolgáltatások jellemzik. A rövidebb utazások esetén a vasút a légi közlekedés jelentős konkurenciájává válhat. – A hajóközlekedés piacán a kereslet növekedése az új kikötők létesítésével elégíthető ki. A sétahajók esetében a kínálatbővülés csökkenő árakat eredményez.

3.3.2. Turisztikai kereslet analízis Magyarország, Észak-Magyarországi régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye turizmusa17 Az alábbiakban a megye és a régió elemzését az országos tendenciákkal és egymással összehasonlítva végeztük el. A regionális és megyei keresleti analízishez használt, a regionális és a megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak alakulását (2000-2006) jelző táblázatokat az 1. sz. Melléklet tartalmazza.

Magyarországon 2006-ban 6,97 millió vendég több mint 19 millió vendégéjszakát töltött el.

Hazánk turisztikai pozíciója erősödött az elmúlt években, ugyanakkor 2006-ban kisebb visszaesés volt regisztrálható a vendégszám (99%), de különösen a vendégéjszakák száma (96%) tekintetében. 17

Magyarország vendégforgalmi adatai 2000 - 2006 25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0

2000

2001

2002

vendégszám

2003

2004

2005

2006

vendégéjszakák száma

1. ábra: Magyarország vendégforgalmi adatai, 2000-2006.

KSH 2000-2006


- 26 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Régiók vendégforgalma, 2006

A vendégforgalom erőteljes keresleti koncentráltságot mutat az országon belül: 2006-ban a vendégszám 38,6%-a, a vendégéjszakák számának pedig 0 2 000 000 4 000 000 6 000 000 8 000 000 34,4%-a a KözépMagyarországi Vendégszám Vendégéjszakák száma régióban realizálódott, 2. ábra: Régiók vendégforgalma, 2006. természetesen a fővárosnak köszönhetően. A második leglátogatottabb régiónk a Nyugat-Dunántúl volt, ezt a Dél- illetve a Közép-Dunántúl követte. Sereghajtó a két alföldi régió és Észak-

Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

Magyarország.

Az ország kiemelt turisztikai desztinációinak keresleti trendjei a következőképp alakultak: Budapest a vendégéjszakák számának 1/3-át realizálta, és az összes érték több mint fele mindössze 10 településen keletkezett. A négy leglátogatottabb vidéki település Hajdúszoboszló, Hévíz, Siófok és Bük volt, azaz a fürdőhelyek és a Balaton jelentette az elsődleges vonzerőt mind a bel-, mind a külföldi vendégek számára. Emellett a történelmi városok meglátogatása számított kiemelt motivációnak.

Észak-Magyarország

kereskedelmi szálláshelyein 2006-ban 669 ezer vendég 1.533 ezer vendégéjszakát töltött el18. Ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyére 307ezer vendég 713ezer vendégéjszakája jutott, amely a régió forgalmának közel a fele. A régióban és a megyében 2004-2006. között egyaránt növekedett a vendégek és vendégéjszakák száma (a régióban 5,2%-kal, a megyében 4,5%-kal). Más régiókhoz képest azonban alacsonyabb mértékű volt a forgalombővülés, így a részarány az országos összesítésben csökkent (10,3%).

Régiók vendégszámának változása 2004 -2006 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2004

2005

2006


Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Alföld

3. ábra: Régiók vendégszámának változása, 2004-2006. 18

KSH, 2006.


- 27 -


Régiók vendégéjszaka számának változása 2004 - 2006 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2004

2005

2006


Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Alföld

4. ábra: Régiók vendégéjszaka számának változása, 2004-2006.

Hazánkban

a vendégforgalmat 2006-ban is erős szezonalitás jellemezte: a nyári csúcsszezonban a vendégforgalom nagysága 3-4szerese a télinek. A kiegyenlítettebb forgalomhoz tehát továbbra is a főszezonon kívüli kínálat javítására van szükség. A régió és a megye vendégforgalmát is a nyári időszakra koncentrálódó szezonalitás jellemzi. A vendégforgalom július és augusztus hónapokban a legélénkebb, ami szeptemberben nagy mértékben visszaesik (2006-ban a megyében 43%-kal). A régió kereskedelmi szálláshelyeinek férőhelyszáma 2006-ban az országos átlag 11,3%-a volt, amely 2003-hoz képest csökkent (4,8%). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

található kereskedelmi szállásférő helyek a regionális szállásférő helyek közel felét (49,7%-át) teszik ki. A régióban az összes szálláshelyen belül a szállodák közel 20%-ot, a

megyében 16,8%-ot képviselnek.

Magyarországon

visszaesése

szálláshelyek

a

vendégforgalom

a kereskedelmi férő hely-kihasználtsága

ellenére

Magyarországon töltött vendégéjszakák száma szállástípus szerint, 2006

növekedett, ennek szintje azonban még mindig 7% igen alacsony (átlagosan 26%). Az alacsony 5% 4% kapacitáskihasználtság részben a szezonalitásra 4% vezethető vissza, hiszen jelentős az üdülőterületen található szezonális létesítmények aránya. A szállodák foglaltsága az 11% átlagosnál kedvezőbben (31,8%) alakult, igaz, a javulás itt kisebb mértékű volt. A régióban a szálláshelyek férő hely-kihasználtsága az 69% elmúlt 3 év során bekövetkezett növekedés (a szálloda típusú egységben 16%) ellenére is Szálloda Panzió Turista-szálló alacsony volt, az országos érték 73%-át tette ki. Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Az egyéb szállástípusban (panzió, turistaszállás, ifjúsági szállás, stb.) az emelkedés 5. ábra: Magyarországon töltött vendégéjszakák mértéke mérsékelt volt, inkább stagnált. száma szállástípus szerint, 2006.


- 28 -


Magyarországon

a vendégek többsége (69%-a) szállodában szállt meg, ezen belül különösen a négy- és háromcsillagos egységekbe érkezett a legtöbb vendég (ezek vendégéjszakáinak száma növekedett az előző évhez képest). Ezt a panziók és kempingek követték. Az átlagos tartózkodási idő az üdülőházakban, kempingekben és az egycsillagos szállodákban volt a legmagasabb. Különösen dinamikus bővülést értek el a wellness szállodák (171%). 2006-ban a megye kereskedelmi szálláshelyeire érkező vendégek 35,5%-a, a régió kereskedelmi szálláshelyeire érkező vendégek 46,4%-a szállodában szállt meg. A régió és a megye szállodáiban megszálló vendégek száma 2004-2006. között egyaránt növekedett. A régió szállodáiban realizált vendégszám azonban az országos átlaghoz képest alacsony. A megyében a szállodákon kívül a panziókat (29%), illetve a turistaszállásokat (12%) részesítették előnyben a látogatók.

2006-ban a régió vendégéjszakáinak 44,7%-át töltötték szállodában. Ebből a külföldiek vendégéjszakáinak aránya 58,9% volt, amely szerint a külföldiek a régióban a szállodákat részesíti előnyben. A megyében eltöltött vendégéjszakák 33,5%-a realizálódott a szállodákban. A megyében a külföldiek többsége a régióhoz hasonlóan a szállodákat választotta (56,4%), ahol a vendégéjszakák 50,1%-át töltötték el. A régió és a megye szállodáiban eltöltött vendégéjszakák száma 2004-2006. között növekedett. A megye vendégéjszakáinak 28%-a panziókban, 11%-a turistaszállásokon mutatható ki. 2006-ban a magyarországi kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek 46,1%-a volt külföldi. 2005-höz képest a külföldi vendégszám, de különösen a vendégéjszaka-szám csökkent, ezzel szemben a belföldi turizmust élénkülés jellemezte. A régióban 2004-2006.

között a kereskedelmi szálláshelyekre érkező külföldi vendégek számában enyhe növekedés volt érzékelhető. Az elmúlt 7 év során 2006-ban érkezett a legtöbb külföldi vendég a megye kereskedelmi szálláshelyeire (51.702 fő), amely a régiós érték több mint a felét (53,5%-át) teszi ki. Míg a megye kereskedelmi szálláshelyein 2005-2006. között nő tt (7%-kal) a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma, addig a régióban az országoshoz hasonlóan csökkenő tendencia érvényesült (4%) A külföldi vendégéjszakák 87%-át európai lakosok töltötték hazánkban. Bár a német vendégek száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, továbbra is e szegmens adja a vendégéjszakák 1/3-a részét. Németország mellett fő küldő területeinknek számít NagyBritannia, Ausztria, Olaszország, az USA és Hollandia. A brit piac fokozódó jelentőségét jelzi, hogy az innen érkező vendégek által eltöltött éjszakák száma dinamikusan (38,4%-kal) emelkedett az előző évhez képest. Ugyancsak növekedést mutatott a spanyol, az egyesült államoki, a lengyel és a román küldőpiac is, de fokozódik a japán beutazások száma is. Az Észak-Magyarországi régió és a megye legfontosabb küldő piacai19 közé tartozik Németország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Csehország és Ukrajna. 2006-ban a megye kereskedelmi szálláshelyeire érkező külföldi vendégek 93%-a európai volt.

Magyarországon az átlagos tartózkodási idő tovább csökkent: míg 2000-ben átlagosan 3,1 napig tartózkodtak a vendégek célterületükön, addig 2006-ra ez az érték 2,7 napra változott. Ez a visszaesés az átlagosnál jobban érintette a nem szállodai besorolású kereskedelmi szálláshelyeket, azaz a kevésbé minőségorientált egységek versenypozíciója csökkent. A legtöbb régióhoz hasonlóan 2006-ban Észak-Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is stagnált az átlagos tartózkodási idő : a vendégek átlagosan 2,5 napot 19

Észak-Magyarországi regionális turizmusfejlesztési stratégia, 2007-2013.


- 29 -


töltöttek el, amely alacsonyabb az országos átlagnál

(2,7 nap). A belföldi vendégek átlagosan 2,3 napot, a külföldi vendégek 2,6 napot töltöttek el a megyében és a régióban egyaránt.

A hazánkba érkező turisták elsődleges motivációjának a szabadidő számított. Mind a

Magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái motiváció szerint, 2006

bel-, mind a külföldi lakosok szempontjából legjelentősebb szerepe az üdülésnek és a 7% 6% városnézésnek volt. (A külföldi szegmens esetében az egészségturisztikai célú utazás is kiemelt motivációt jelentett.) Ezt a hivatalos 19% (üzleti) út, illetve a konferenciaturizmus követte. A gyógy- illetve termálturizmus 57% részesedése az összes vendégéjszaka-számból 7% volt. A régióba irányuló utazási motivációk a 11% belföldi kirándulások és a főutazások esetén Szabadidő Konferencia az első három helyen azonosak: az első helyen Hivatalos (üzleti) út a pihenés, a második helyen a hegyvidéki Gyógy- és termálturizmus kirándulás, a harmadik helyen a rokonok és Egyéb ismerő sök felkeresése áll. Az utazási 6. ábra: Magyarországi kereskedelmi szálláshelyek tapasztalatok más régiókkal való vendégéjszakái motiváció szerint, 2006. összehasonlítása szerint a harmadik helyen áll az Észak-Magyarországi régió. Az ár-érték arány, a vásárlási és szórakozásai lehetőségek alacsonyabb minősítése a fejlesztés feladataira hívja fel a figyelmet. A megye kereskedelmi szálláshelyeire érkező vendégek 75%-a szabadidő eltöltése céljából (ezen belül 8% egészségturizmus), 20%-a hivatalos, üzleti okból, 5% konferenciára érkezett. Miskolc turizmusa Miskolcot kettős turizmuspiaci folyamat jellemezte az elmúlt években. Bár 1995-2005. között növekedett a vendégek száma (12%), a vendégéjszakák száma csökkent (3,9%) az említett idő szakban. A városban 1995-2005. között visszaesett a kereskedelmi szálláshelyek száma (22%): a szállásférőhelyek száma 2000-ben volt a legmagasabb (6294 fh), 2005-ben ennél 32,5%-kal kevesebb szállásférőhely állt a turisták rendelkezésre (4226 fh). Az említett időszakban csökkent az átlagos tartózkodási idő (1995-ben jelzett 2,3 napról 2005-re 1,9 napra) is. A Miskolcra érkező turisták száma a megyébe érkező turisták 38%-a. 2005-ben20a városba érkezők 82,9%-a belföldi, 17,1%-a külföldi turista volt. 10 év alatt a külföldi vendégek számának csökkenése és a belföldi vendégek számának növekedése mintegy 10%-os volt. A belföldi turisták a panziókat (53,5%), a szállodákat (41%), a magánszálláshelyeket (5,2%) és a kempingeket (0,3%) vették igénybe. A külföldi vendégek leginkább a szállodákat (71,1%), a panziókat (26,9%) és a magánszálláshelyeket (2%) preferálták. A külföldiek körében a kempingek igénybevétele nem volt jellemző.

20

KSH, 2005.


- 30 -


Megnevezés Kereskedelmi szállásférőhelyek száma összesen

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 5 427

6 149

5 517

4 887

5 534

6 294

6 225

5 842

5 532

5 532

4226

Vendégek száma 102 246 104 779 99 288 107 947 118571 123 734 115 753 128 175 130 455 116 175 116 719 összesen Ebből: külföldi vendég

28 409 30 942 25 164 24 694 22463 21 109 20 813 20 460 20 396 20 569 19 900

Ebből: belföldi vendég

73 837 73 837 74 124 83 253 96108 102 625 94 940 107 715 110 059 95 606 96 819

Vendégéjszaka összesen Átlagos tartózkodási idő

232 939 252 465 235 517 252 633 274472 269 380 232 650 265 124 258 925 237 561 224 026 2,3

2,4

2,4

2,3

2,3

2,2

2

2,1

2,1

2,04

6. Táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai, 1995 – 2005. Forrás: KSH, 1995-2005.

2005-ben Miskolc a versenytársak között

a vendégszámok tekintetében megelőzte Debrecent, Nyíregyházát, Egerszalókot, Mezőkövesdet, Gyulát, azonban Egerhez, Hajdúszoboszlóhoz és Szegedhez képest kevesebb vendéget fogadott. A Miskolcra érkező külföldi vendégek száma meghaladta a Nyíregyházára, Egerszalókra, Mezőkövesre, Gyulára, Tiszaújvárosba érkező külföldi turisták számát, azonban a városba kevesebb külföldi turista érkezett, mint Debrecenbe, Egerbe, Szegedre és Hajdúszoboszlóra. A vendégéjszakák számában Miskolc megelőzte Nyíregyházát, Egerszalókot, Mezőkövesdet, Gyulát és Tiszaújvárost. Debrecenben, Egerben, Szegeden és Hajdúszoboszlón azonban magasabb vendégéjszaka szám realizálódott, mint Miskolcon. A tartózkodási idő a versenytársak között Miskolcon volt a legkevesebb. A miskolci szállásférő helyek száma meghaladta Nyíregyháza, Tiszaújváros, Mezőkövesd, és Egerszalók szállásférőhelyeinek számát, azonban Debrecenhez, Egerhez, Szegedhez, Gyulához és Hajdúszoboszlóhoz képest kevesebb szállásférőhely állt rendelkezésre.

Összességében 2005-ben Miskolc turizmuspiaci pozíciója gyengébb volt, mint Debrecen, Eger, Szeged turizmuspiaci pozíciója és erő sebb, mint Nyíregyháza, Egerszalók, Gyula és Tiszaújváros turizmuspiaci pozíciója. Az átlagos tartózkodási idő Miskolcon volt a legkevesebb.


- 31 -

1,9


Települések Debrecen Nyíregyháza Eger Egerszalók Mező kövesd Hajdúszoboszló Gyula Szeged Tiszaújváros Miskolc

VendégEbbő l Vendégszám külföldi éjszakák száma 109 968 51 234 133 770 5 773 14 187 156 251 50 355 133 790 18 581

116 719

23 646 13 043 35 046 84 2 925 39 146 3 689 38 701 7 960

19 900

7. Táblázat: Versenytársak fő bb mutatói

305 682 110 377 308 781 10 981 42 717 689 935 188 728 271 583 56 042

224 026

Ebbő l külföldi

Szállásférő hely

95 015 40 936 99 040 233 11 268 285 103 18 318 65 270 27 659

6 561 2 791 4 954 77 1 656 7 045 2 625 6 791 1 341

47 220

4 226

Átlagos tartózk odási idő 2,8 2,2 2,3 1,9 3,0 4,4 3,7 2,0 3,0

1,9

Forrás: KSH, 2005.

Miskolcra látogatók motivációi21 A 2004/2005-ben végzett kutatás célja a miskolci célközönség utazási szokásainak, motivációinak, a Miskolccal kapcsolatos elvárások, attitűdök és elégedettség megismerése, az ide irányuló turizmus jellegének feltárása volt. A kutatás felmérte Miskolc turisztikai attrakcióinak ismertségét és elfogadását, összehasonlítást végzett Miskolc versenytársaival, Egerrel és Debrecennel kapcsolatban. Alapsokaság: Magyarország megyéinek (Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével) 18 évnél idősebb lakossága. A teljes alapsokaság létszáma: 8 113 224 fő. Mintavétel módja: Arányos rétegzett mintavétel. A minta alapjául a 2005. évi KSH megyékre lebontott népességi statisztikái szolgáltak. Az egyes megyékben történő megkérdezések számát az összlakosságból arányos rétegzéssel számították ki. A megkérdezettek 46,48%-a nő, 53,51%-a férfi volt. A mintát 18-29, 30-59 és 60 év feletti korcsoportokra osztották. A korcsoportonkénti megoszlás 22,64%-át a 18-29 évesek, 51,47%-át a 30-59 évesek, 25,87%át a 60 év felettiek adták. Minta nagyága: A teljes minta 1082 fő volt. Reprezentáció: A mintavételi módszer alapján a minta kor, nem, és országos szinten reprezentatív. A kutatás főbb megállapításai: A miskolci utazás célja leginkább a hegyvidéki kirándulás, a természeti látnivalók megtekintése és a gyógyfürdő zés. A látogatók csekély százaléka érkezett a kulturális programkínálat vagy a látnivalók miatt. A természeti látnivalók mellett a nők a gyógyfürdőket, míg a férfiak a sporteseményeket preferálják. A város egyre népszerűbb üdülési céllá válik a kevésbé fiatal vendégek körében (a fiatalabb korosztály megnyeréséhez ezért intenzív marketingkampánnyal támogatott termékfejlesztésre van szükség), jelenleg a város a 30-59 éves korosztály számára a legkedveltebb. Földrajzi szempontból az Északalföldi és Közép-Magyarországi régióból választja a legtöbb turista úti célul Miskolcot. A megyeszékhelyen a turisták többsége mindössze egy napot tölt el.

21

Kvantitatív kutatás, Miskolci Egyetem Marketing Intézet, 2006.


- 32 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Bár a várossal szembeni attitű dök pozitív irányban változnak, Miskolc a látogatók szerint még mindig „egy szép környezetben lévő iparváros”. A férfiak Miskolccal kapcsolatban az iparra, a nők pedig inkább a szép természeti környezetre gondolnak. Amíg Miskolcról a fiataloknak az Egyetemváros jut eszükbe, addig az idősek számára az iparvárosi múlt jelenti a domináns asszociációt. A megkérdezettek szerint a városban magas szintű az oktatás és vendégszeretők az emberek, a turisztikai szolgáltatás színvonala azonban jelentősen elmarad a konkurenciától (Eger, Debrecen), és a három város közül Miskolcot tartják a legkevésbé vonzónak. Mindhárom városban ugyanolyan mértékű az ár és minőség összhangja, a turizmus szempontjából azonban Eger rendelkezik a legjobb jellemzőkkel.

Miskolc látványosságai közül legismertebb a Barlangfürdő (26,25%).

Ezt követi Lillafüred (12,48%), a Diósgyőri vár (11,46%) és az Avas kilátó (4,99%). A városban töltött néhány nap alatt a legtöbben Egert, Szilvásváradot és Aggteleket látogatnák meg. A nők jobban értékelik a látványosságokat, programokat, mint a férfiak. A látványosságok megítélése függ a régiók területi elhelyezkedéstől (pl. a közép-dunántúliaknak tetszettek legjobban, a dél-alföldieknek pedig a legkevésbé a miskolci programok) és a korcsoporttól is. Miskolc programjairól, látványosságairól viszonylag kevés információ jut el az emberekhez.

A vizsgálatból kiderült, hogy Miskolctapolca ismertsége jelentő s (30%). A megkérdezettek közül azonban sokan nem tudták, hogy Miskolctapolca Miskolchoz tartozik. A Barlangfürdő nek – 1-5-ig terjedő skálás értékelésen – a válaszadók átlagosan 4,75 pontot adtak annak ellenére, hogy a pihenőhelyek, zöldfelületek kedvezőtlen aránya kritikát kapott. Mindez a fejlesztés mellett a marketingtevékenység hatékonyságának javítására hívja fel a figyelmet. Miskolctapolca turizmusa

Keresleti jellemző k Miskolctapolcán

Miskolctapolca turisztikai keresletének elemzéséhez nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Az adatszolgáltatóktól22 kapott adatsorok kizárólag Miskolcot érintik, Miskolctapolca vonatkozásában pedig mindössze a magánszálláshelyek vendégforgalmával kapcsolatban állnak rendelkezésre kimutatások. A turisztikai szolgáltatókkal folytatott interjúk alapján a Miskolctapolcán bekövetkező gazdasági és társadalmi folyamatok a vendégek- és a vendégéjszaka számok csökkenését eredményezték. Ehhez az alábbi tényezők járultak hozzá: – A rendszerváltást követően a volt szocialista országokból érkező turisták száma jelentő s mértékben visszaesett, és csökkentek a vendégéjszaka számok is. A turisztikai szolgáltatók bevételei nem fedezték a kiadásokat, amelynek következtében a turisztikai szolgáltatások minősége tovább gyengült, így negatív spirálfolyamat indult el. – Az utóbbi évek Barlangfürdőben történt fejlesztései mellett elmaradt az egyéb településrészi szolgáltatások fejlesztése, amely szintén hozzájárult a turisztikai vonzerő k és a szolgáltatások amortizálódásához. – A strand, valamint a kemping bezárása jelentősen csökkentette a turisztikai szolgáltatások és vonzerő k számát, csökkentve a vendégforgalmat is. – A Miskolctapolcára beköltözők száma az elmúlt években növekedett, erősödött a lakóhely funkció, az üdülő hely jellege visszaszorult. Egyre inkább elő térbe kerülnek olyan 22

KSH, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális és Vendégforgalmi Osztály és Hatósági és Ügyfélszolgáltati Osztály C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 33 -


szolgáltatások, amelyek a település lakóhely funkcióit erő sítik. Az üdülőhely funkció visszaszorulása negatívan befolyásolja a vendégforgalmat.

A szolgáltatói interjúknak némiképp ellentmondanak a statisztikai adatok, amelyek szerint 1995-2004. között a Miskolctapolca kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számának alakulása23növekvő tendenciát jelez (8%). A magánszálláshelyeken (3%-kal), valamint a cégüdülőkben eltöltött vendégéjszakák száma (30,5%-kal) azonban csökkent az említett időszakban. A statisztikai adatok szerint 1995-2004. között a kereskedelmi és a

magánszálláshelyeken eltöltött vendégforgalom összességében mérsékelten növekvő tendenciát jelez. Kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása, 1995-2004.

Megnevezés

Kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek) Fizető vendéglátás Cégek üdülői

Összesen

1995

2000

2003

2004

25 004

26 338

36 534

30 418

4 141 16 338

4 436 14 589

3 770 12 314

4 255 11 355

45 482

45 363

52 618

46 028

8. Táblázat: Miskolctapolcán lévő kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása, 1995 – 2004. Forrás: Miskolctapolca turisztikai fejlesztési stratégiája, 2005.

Miskolctapolca magánszálláshelyein 2004-2006. között24a külföldi turisták aránya csökkent

(12%), azonban az általuk eltöltött vendégéjszakák száma nőtt (7%). A belföldi turisták aránya emelkedett (7%), az általuk eltöltött vendégéjszaka szám azonban csökkent (8%) a 3 év alatt. A városra és a városrészre egyaránt jellemző a külföldi vendégéjszakák növekvő aránya. Miskolctapolca magánszálláshelyein 2004-2006. között a belföldi vendégéjszakák száma 2004-ben volt a legmagasabb (13 858). Miskolc és Miskolctapolca magánszálláshelyeinek vendégforgalma, 2004-2006.

Vendégek száma Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő (nap)

Külföldi Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi Belföldi

2004 2005 2006 Miskolc MiskolcMiskolc Miskolctapolca Miskolc -tapolca Miskolc tapolca 529 405 547 305 242 270 5558 5220 6545 4061 2695 4358 1229

1136

1400

1142

1714

1210

16603

13858

17052

18082

12750

2,32

3,7

3,45

8155 4,71

3,13

4,5

2,98

3,0

3,26

3,02

2,76

2,9

9. Táblázat: Miskolc és Miskolctapolca magánszálláshelyeinek vendégforgalma, 2004 - 2006

Forrás: Miskolc Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztályának turisztikai adatszolgáltatása, 2004-2006. 23

Miskolctapolca turisztikai fejlesztési stratégiája, 2005. A KSH és a Város Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztálya nem rendelkezik kimutatásokkal a 2004-2006. közötti időszak miskolctapolcai kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmáról, ezért csak a magánszálláshelyek vendégforgalmának alakulását tudtuk vizsgálni. Ez utóbbiak eredményeit jelen helyzetfeltárásba tájékoztatásként fontosnak tartjuk beépíteni. 24


- 34 -


3.3.3. Turisztikai attrakciók értékelése A turisztikai attrakciók értékelése fejezetben a turisztikai vonzerőket meghatározott szempontrendszer szerint értékeltük. Az értékelési szempontrendszer két fő eleme a területi szempontok szerinti és a szakmai szempontok szerinti értékelés volt. A területi szempont szerinti értékelés a vonzerők hatókörét (helyi, kistérségi, regionális, országos, nemzetközi) vizsgálta. A szakmai szempontok szerinti értékelést két részre bontottuk (termék/vonzerő jellemzői és a háttér-infrastruktúra jellemzői): – A szakmai értékelés vonzerő -termék szempontjai között vizsgáltuk a vonzerő szolgáltatási körét, tulajdonosi/üzemeltetői rendszerét, vendégfogadásának feltételeit, árait, nyitva tartását, kapacitásait, keresleti tényezőit, fejlesztések előtti és utáni hatókörét és fejlesztési szükségleteit. – A szakmai értékelés háttér-infrastruktúra szempontjai között vizsgáltuk a vonzerők belső megközelíthetőségét, elhelyezkedését, egységét a környezetével, kapcsolódását a helyi és a térségi kínálathoz.

Az értékelési szempontokhoz pontokat rendeltünk, és ennek alapján a vonzerő k értékelését is pontokban fejeztük ki. (ld. 2. számú Melléklet) Az értékelési szempontrendszer elemeihez kapcsolódó pontrendszer – területi szempontok szerinti értékelés • 1 pont = helyi szint • 2 pont = kistérségi szint • 3 pont = regionális szint • 4 pont = országos szint • 5 pont = nemzetközi szint – szakmai szempontok szerinti értékelés • 0 pont = alacsony vonzerő-termék szint, alacsony háttér infrastruktúra szint • 1 pont = alacsony vonzerő-termék szint, közepes háttér-infrastruktúra szint • 2 pont = közepes vonzerő-termék szint, alacsony háttér-infrastruktúra szint • 3 pont = közepes vonzerő-termék szint, közepes háttér-infrastruktúra szint • 4 pont = magas vonzerő-termék szint, közepes háttér-infrastruktúra szint • 5 pont = magas vonzerő-termék szint, magas háttér-infrastruktúra szint A pontozás alapján a vonzerőket az alábbi csoportokba kategorizáltuk: – első dleges vonzerő – másodlagos vonzerő – harmadlagos vonzerő Ennek megfelelően Miskolctapolca jelenlegi vonzerőit az alábbi kategóriákba soroltuk:

Vonzerő

Barlangfürdő Kalandtúra Park Bobpálya Őspark Csónakázó-tó Akropolisz Szabadtéri Színpad Sziklakápolna Strand

Értékelési kategória

Elsődleges vonzerő (húzó attrakció) Másodlagos vonzerő Másodlagos vonzerő Másodlagos vonzerő Harmadlagos vonzerő Harmadlagos vonzerő Harmadlagos vonzerő Szakmailag jelenleg nem értékelhető

10. Táblázat: Miskolctapolca jelenlegi vonzerő inek kategóriákba sorolása


- 35 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Barlangfürdő25 – elsődleges vonzerő Az Európában egyedülálló Barlangfürdő**** különlegességét a természetes úton kialakult barlangrendszer jelenti, amelynek vize a karsztvizekhez képest meleg, vízhőmérséklete átlagosan 30°C. A gyógyhatású termálvíz alacsony ásványi anyag tartalma miatt nem minősül gyógyvíznek. A termálvíz kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos, nyomokban metabórsavat, brómot, jódot és radont tartalmaz, így elsősorban légző- és mozgásszervi megbetegedések, vegetatív idegrendszeri bántalmak és fizikai kimerültség kezelésére alkalmas. Az egész évben nyitva tartó Barlangfürdő az élményfürdőzést fitness-, és gyógyterápiákkal egészíti ki. A Fürdő tulajdonosa Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője a VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető Zrt. A Fürdő gyógyászati részlegének reumatológiai kezelésein a Megyei Kórház és az osztrák magánbiztosítók betegei vesznek részt. Az Országos Egészségügyi Pénztárral kötött szerződés alapján finanszírozott kezelések:

Kód 03 04 06 07 08 10

Kezelés / szolgáltatás

Iszapkezelés Súlyfürdő Orvosi gyógymasszázs Tangentor (és hidromasszázs) Csoportos víz alatti torna 18 év alatti csoportos gyógyúszás

11. Táblázat: OEP által finanszírozott kezelések

OEP térítés Ft / alkalom 150 150 150 120 80 80

Forrás: VFV Miskolc Zrt.

A fenti kezeléseken kívül megállapodás formájában reumatológiai szakrendelést és elektroterápiás kezeléseket is folytatnak. Az elmúlt 5 évben a legtöbb gyógykezelést 2003-ban végezték (103 063 db), amelynek száma 2006-ban közel a felére csökkent (55 063 db). Ez valószínűsíthetően az OEP által csökkentett támogatásokból ered, amely áremelést vont maga után. Ilyen jellegű támogatás csökkentés történt 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben (a gyógy-masszázs finanszírozását 12%kal csökkentették). A legkeresettebb kezelés a masszázs, a víz alatti torna és a tangentor. Kevésbé keresett a súlyfürdő, amely viszonylag új kezelés. A nagyobb kihasználtság érdekében a kórházak és a szakorvosok felé tájékoztatás nyújtása indokolt. Az OEP által felmért és engedélyezett gyógykezelések maximális kapacitása 03 04 06 07 08 10

Kezelés / szolgáltatás

Iszappakolás Súlyfürdő Orvosi gyógymasszázs Tangentor (és hidromasszázs) Csoportos víz alatti torna 18 év alatti csoportos gyógyúszás

Maximális kapacitás db/hó 704 1260 3780 630 2310 420

12. Táblázat: OEP által felmért és engedélyezett gyógykezelések maximális kapacitása Forrás: VFV Miskolc Zrt.

25

Interjú és a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján


- 36 -


A Strand bezárása óta a Barlangfürdő maximális fő jellemző i kapacitással üzemel, befogadóképessége (1500- Barlangfürdő – Tulajdonos: Miskolc Megyei Jogú 1700fő ) jelenti a legfő bb korlátot a Város Önkormányzata, üzemeltető: keresletbő vítésre. 2006-ban a Barlangfürdő VFV Miskolc Városi 406.878 látogatót fogadott, az átlagos Fürdőüzemeltető Vagyongazdálkodó tartózkodási idő a fürdő ben néhány óra volt. A és Szolgáltató Zrt. látogatószám növekedése miatt a fürdő – Látogatók száma: 406 878 fő/2006. árbevételei és kiadásai egyaránt növekvő – Kapacitás: 1500 fő egyidejűleg tendenciát mutatnak. A bevételek azonban – Átlagos tartózkodási idő: néhány óra erő teljesebb arányban emelkednek, mint a – Bevételi megoszlás: 90% fürdő, 10% gyógykezelések kiadások. –

A Barlangfürdő a belépőjegy árakkal fizetőképességük szerint szűri meg a látogatókat, kialakítva egy magasabb fizető képességű vendégkört. A látogatók26 90%-a a fürdő t, 10%-a a gyógykezeléseket veszi igénybe. A fürdőben 60%-os a külföldi vendégek aránya (belga, holland, cseh, lengyel, ukrán, szlovák vendégek). Jelentős a csoportosan, autóbusszal érkezők aránya. A belföldi turisták közül főként a családok és a

diákok, a külföldi turisták közül a családok, a diákok és a nyugdíjasok keresik fel a fürdő t.

– –

–

–

Vendégforgalom megoszlása: 60% külföldi (diákok, családok, nyugdíjasok), 40% belföldi (családok, diákok) Nyitva tartás: szezontól mentes Fejlesztési tervek: 4-csillagos szálláshely, vendéglátóhely kialakítása, belső vendéglátó egység fejlesztése, túltelítettség feloldása Szakmai tagság: Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesület, ÉszakMagyarországi Egészségturisztikai Klaszter Minősítés: területi szempontok szerint nemzetközi hatókör, szakmai szempont szerint magas vonzerőtermék szint és közepes háttérinfrastruktúra szint

A fürdő az Országos Egészségügyi Pénztáron és az osztrák magánbiztosítókon kívül jelenleg 13 szállodával és 4 utazási irodával áll szerződésben. A Barlangfürdő alapító tagja az Észak-magyarországi Termál- és Gyógyfürdő Klaszternek, és a Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesületnek.

Barlangfürdő fejlesztéseinek mérföldkövei:

– 1997 és 2005 között történt fürdőfejlesztés 4 ütemben zajlott: • I. ütem átadása 1999.11.29.: az új terápiás épület, új barlangi medencék, a külső részen területrendezés és gyermekmedence átadása. • II. ütem átadása: 2001.11.08.: főépület átadása, vendégútvonal, pezsgőfürdő, termálmedencék felújítása, gyorsétterem kialakítása. • III. ütem átadása: 2002.07.29.: az ún. fürdőcsarnok átadása. • IV. ütem két részben valósult meg: 2005.08.26: bővített terápiás épület átadása, gyógymedencével, súlyfürdővel. A második ütemben (2005.09.28.) két új gyerekmedence kialakítása, 3 db új napozósziget kialakítása a Csónakázó-tó egy részének lekerekítésével. Pezsgőmedence, szauna liget, új úszómedence, nyári öltözősor, gépészeti egységek elhelyezése, területrendezés, füvesítés, burkolás, és a nyári pénztár kialakítása.

26

Dömötör Zoltán, vezérigazgató, VFF Miskolc Városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt.


- 37 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A Barlangfürdő területén a 2002-2003-ban kezdődő és a 2005-ben folytatódó nagyobb horderejű fejlesztések kiterjedtek tehát a vízfelületetek növelésére, az attrakciók fejlesztésére, az épületen belüli gyógy-szárnyak kialakítására. A bővítések, illetve fejlesztések (4,7 mld Ft beruházás) Európai Uniós forrásokból valósultak meg, amelyhez Miskolc város önkormányzata biztosította az önerőt. A

Barlangfürdő 4 csillagos fürdő minő sítést kapott, így ma Magyarország 10 legjobb fürdő jének egyikeként tartják számon. A Barlangfürdő további fejlesztési tervei:

Barlangfürdő elismerései – 2002. október: az országban található fürdők közül elsőként kapott ISO 9001 és ISO 14001 minősítést – 2004. április: a Fürdőszövetség Minősítő Szakbizottsága 5 évre szóló, legmagasabb **** minősítése, amit az elsők között kapott meg az országban – 2004: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Marketing Egyesület által adományozott „Marketing legjobbjai” elismerés – 2006: az Észak-Magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság által adományozott „ÉszakMagyarország turizmusáért nívódíj”

A Barlangfürdő legfőbb problémája a területének, befogadóképességének, zöldfelületének korlátozottsága, amely a keresletnövelés gátját jelenti. A beszorított létesítmény-együttes bővítésére várhatóan igen jelentős ráfordításokkal van mód. Holott mind a fürdő vízfelületeinek, mind kiegészítő szolgáltatáskörének bővítésére, továbbá a fürdőhöz kapcsolódó szálláshely kialakítására igény van. Fejlesztési és bővítési tervek: – A tervezett 4 csillagos szálloda kialakítása hozzájárulna a Miskolctapolcán eltöltött vendégéjszakák meghosszabbításához. A tervezett szállodát a Barlangfürdő közvetlen közelében talált bencés kolostor romjainak feltárását követően látják megvalósíthatónak, a leletek bemutatásának biztosításával. – A fürdőfejlesztésbe bevonható lenne még egy 200 méteres feltárt, de nem látogatható barlangrész. – 2008-ra tervezik a meglévő vendéglátóegység átalakítását, és az egykori Sziget Presszó helyén egy egész évben nyitva tartó étterem kialakítását. – A wellness- és gyógy-részleg fejlesztését egyelőre nem tervezik, ahhoz ugyanis a terápiás kezelések jelenlegi 30%-ot meghaladó kapacitáskihasználtságára lenne szükség. A Barlangfürdő

területi szempontok szerint nemzetközi hatókörű . Szakmai szempontok alapján magas vonzerő -termék szinttel és közepes háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik, ami a vendéglátóegység, a pihenőhelyek bővítése, illetve a kapcsolódó

szálláshely fejlesztésének szükségességére utal.

Kalandtúra Park27 – másodlagos vonzerő Észak-Magyarország legnagyobb természetes környezetbe épített kalandparkját 2005. július 31-én nyitották meg. A létesítmény magánberuházás keretében, önkormányzati területen valósult meg. Üzemeltetője a Kalandtúra Kft. A 26 pályából álló park egy kék (könnyebb), egy piros (nehezebb) és egy újonnan kialakított fekete (extrém) pályarendszerből áll. A pályák különböző hidakból (rönkhíd, lengőhíd, stb.) épülnek fel, amely használatához csigákat, hevedereket, beülőket alkalmaznak. A látogatókat

27



- 38 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció képzett alpinisták és barlangász túravezetők kísérik. A Kalandtúra Park létesítmény. Célközönségét a tízen- és huszonéves korosztály és csapatépítő tréningek résztvevő i alkotják. Megnyitása óta körülbelül 10 ezer látogatója volt, jellemzően belföldi turisták. A szervezett csapatépítő tréningek rendezvényei a Kalandtúra Parkkal szerződésben álló szálláshelyeken és borházakban zajlanak. A tulajdonosok más vállalkozókkal együtt közös kiadványokat jelentettek meg. Tagjai a Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesületnek, és a Miskolctapolcáért Egyesületnek.

Területi rangsorolás alapján a Kalandtúra Park regionális hatókörrel, szakmai szempontok szerint közepes vonzerő -termék szinttel, és közepes háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik. Bobpálya 28 – másodlagos vonzerő Az egész évben üzemelő szárazbobpálya a Barlangfürdő mellett, a Csónakázó tó feletti erdős területen található. A bobpálya 2007 nyarán, magánbefektetők által létesült. A terület 1/3 része önkormányzati, 2/3 része állami tulajdonban van. Üzemeltetője a Mibob Kft.

szezonális

Kalandtúra park fő jellemzői – Terület tulajdonosa Miskolc MJV, üzemeltető: Kalandtúra Kft. – Látogatók száma: 2005 óta 10 ezer fő – Célközönség: tízen-, huszonéves korosztály és az üzleti vendégkör – Látogatók összetétele: főként belföldi turisták – Nyitva tartás: szezonális – Fejlesztési tervek: vendéglátóhely kialakítása, kiszolgáló- és háttér infrastruktúra fejlesztése – Szakmai tagság: Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesület, Miskolctapolcáért Egyesület – Minősítés: területi és szakmai szempont alapján regionális hatókör, közepes vonzerő-termék szint, közepes háttér-infrastruktúra szint

Bobpálya fő jellemzői – – –

Terület tulajdonosa: 1/3 rész Miskolc MJV, 2/3 rész állami. Üzemeltető: Mibob Kft. Látogatók száma: 1000 csúszás/nap Vendégkör: 70% belföldi, 30% külföldi Nyitva tartás: kedvező, szezonalitástól mentes Szakmai tagság: nincs Fejlesztési tervek: hideg-meleg ételes büfé Minősítés: területi szempont szerint regionális hatókör, szakmai szempont szerint közepes vonzerőtermék szint és közepes háttérinfrastruktúra szint

Kanyargóssága miatt a pályát az egyik legizgalmasabb bobpályaként tartják számon. A – pályarendszeren egymást követve 33 bob tud legördülni. Az 50 méter szintkülönbségű, 800 – méter hosszúságú kanyargós pálya biztonságáról – számítógépes mágnesfék-rendszer gondoskodik. A pályához mosdókat és melegedőket tartalmazó – kiszolgáló épület tartozik. A közelben pihenőpadok szolgálják a vendégek kényelmét. Az épület akadálymentes, így mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Nyitva tartása rendkívül kedvező : hétköznapokon reggel 10 órától este 10 óráig, hétvégéken és ünnepnapokon reggel 10 órától éjfélig látogatható. A pályán naponta körülbelül 1000 csúszás történik. A látogatók 70%-a belföldi, 30%-a külföldi. Az üzemeltető a közeljövőben egy hideg-meleg ételeket is kínáló büfé kialakítását tervezi.

28



- 39 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Bár jelenleg más helyi és térségi attrakcióhoz nem kapcsolódik, ennek ellenére a Bobpálya területi szempontok szerint regionális hatókörű . Szakmai szempontok alapján közepes vonzerő -termék szinttel és közepes háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik. Akropolisz Szabadtéri Színpad29 – másodlagos vonzerő Az Akropolisz Szabadtéri Színpad Miskolctapolca központjától távolabb, hangulatos természeti környezetben található. Az egykori munkácsi, később eperjesi püspökök nyaralójaként szolgáló épület és annak parkja jelenleg a görög katolikus egyház tulajdonában van. A Nyári Színházi Fesztivál keretében a Kecskés és Társa Mű soriroda 25 éve rendez itt színházi elő adásokat. Az Akropolisz Szabadtéri Színpad 1945-ben szabadtéri moziként működött, egyházi tulajdonból állami tulajdonba került. Ezt követően a mozit színpaddá alakították át. Az első színielőadás 1981-ben zajlott, amely ettől kezdve rendszeressé vált. A rendszerváltáskor az ingatlan visszakerült a görög katolikus egyház tulajdonába. Az Akropolisz színpad területén helyezkedik el az egyetemi és főiskolai kollégium. Az épületben nyáron üdültetés folyik.

befogadóképessége a bő vítést követő en eléri a mintegy 650-700 fő t. Az előadások látogatói az üdülő vendégek, a városi és a város környéki érdeklő dő k, és a szervezett csoportok. Korosztály szerint főként a középkorú és idő sebb korcsoport, és a húszon-harminc éves kulturális szórakozásra vágyó fiatalok vannak jelen az A nézőtér

előadásokon. Az Akropolisz színpad jelentős mértékben kötődik Miskolctapolcához: az itt üdülő vendégek nem szívesen mennek máshová egy-egy előadás megtekintéséért. A közelmúltban felújították a színpadot és az öltözőket. A kiszolgáló helyiségek rendezett állapotban vannak, a zenekari árkot azonban betemették. A látogatók rendelkezésre áll egy kisebb vendéglátóegység (büfé) és illemhelyek.

Akropolisz Szabadtéri Színpad jellemzői – Tulajdonos: görög-katolikus egyház, eseti bérlő: Kecskés és Társa Műsoriroda – Kapacitása: 4-500 fő (200 székkel bővítetve) – Előadások száma: 5 színházi előadás és délutáni gyermekprogramok/2006. év – Nyitva tartás: szezonális – Vendégkör: üdülő vendégek, középkorú és idősebb korcsoport, húszon-harmincéves kulturális szórakozásra vágyó fiatalok, városi és város környéki érdeklődők – Fejlesztési tervek: színpad lefedése, zenekari árok visszaállítása, rendezvények számának növelése – Minősítés: területi szempont szerint helyi hatókör, szakmai szempont szerint alacsony vonzerő-termék szint és alacsony háttér-infrastruktúra szint

Korábban a rendezvények országos támogatást kaptak. Az elnyert pályázatok és pénzügyi támogatások csökkenése következtében azonban 2001-tő l csökkentették az elő adások számát, így ma évente legfeljebb 5 előadást tudnak színre vinni. (1998-ban 44 előadást rendeztek/év). 2007-ben először tartottak a műsoriroda által szervezett előadásokon kívül más rendezvényt (többnyire délutáni gyermekműsorok) is a szabadtéri színpadon. Az Akropolisz színpad legnagyobb hátránya, hogy lakóházak közé ékelődött, és szabadtéri kialakítása miatt számos rendezvény zavarja a környékbeli lakók nyugalmát. Ezért a színpad

fejlesztési prioritásai közé tartozik a színpad befedése, a zenekari árok visszaállítása, és a rendezvények számának növelése. A tervezett fejlesztéseket a pályázati és egyéb jelentősebb pénzügyi támogatások hiányában azonban egyelőre nem tudják megvalósítani. 29

Interjú alapján


- 40 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Az Akropolisz Szabadtéri Színpad területi rangsorolás szerint - a lecsökkent előadásszám következtében - helyi hatókörű . Szakmai szempontok alapján alacsony vonzerő -termék szinttel és alacsony háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik, amely szerint még kiaknázatlan lehetőségei vannak. A fejlesztések következtében a színpad regionális

hatókörű vé válhat.

Őspark és Csónakázó-tó30 – másod-, és harmadlagos vonzerő A Hejő-völgy Dudujkáig terjedő szakaszát néhány évszázaddal ezelőtt még mocsarak, meleg vizű posványok töltötték ki. A XX. század elejének tudatos parkalakítása, növénytelepítése és gondozása következtében a miskolctapolcai park különleges növényekbő l álló kis arborétummá, 1979-tő l pedig helyi jelentő ségű védett értékké vált. A miskolctapolcai park "központi eleme" a Csónakázó-tó. 1959-ben alakították ki a csónakkikötőt. Érdekessége, hogy télen a part menti részeken kívül egyáltalán nem fagy be a tó vize. Az

ő spark és a tó tulajdonosa Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az Ősparkot a természet közelségére vágyók és a különböző programok (pl. gyermekelőadások) iránt érdeklődők látogatják. A családok és a fiatalok számára a park melletti európai uniós szabványoknak megfelelő játszótér és a közelben lévő bringó-hintó kölcsönző nyújt szabadidős lehetőséget. A turistaforgalomnak nem kedvez a Csónakázó-tó és a Békás-tó eutrofizálódása, a díszfák és cserjék információs tábláinak és az utcabútorok megrongálása, a szemetelés és az illemhelyek hiánya. A Barlangfürdő 2005. évi bővítésével csökkent a Csónakázó-tó területe.

Az Ő spark területi szempontok szerint jelenleg kistérségi hatókörű , a háttér-infrastruktúra Szakmai szempontok alapján közepes minő ségi szinttel és alacsony háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik. A Csónakázó-tó területi szempontból helyi jelentő ségű , szakmai szempontból alacsony vonzerő -termék szinttel és alacsony háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik.

fejlesztését követően regionális hatókörű lehet.

Sziklakápolna31 – harmadlagos vonzerő A Sziklatemplomot 1935-ben szentelték fel. Az akkori ún. Verebes-tanyán, két barlangból alakították ki, amelyeket eredetileg juhászok használtak akolként, ember- és jószágszállásként. A barlangot évszázadokkal ezelőtt emberi kéz vájta a miskolctapolcai tufába. Szűk bejárata 6x8 méteres alapterületű helyiségekbe nyílott, magasságuk is csak megközelítette a két métert. A környezetben egy ferences rendi szerzetes, páter Szabó Piusz látta meg a fantáziát és álmodta bele a kápolnát. A Sziklakápolna látogatása korlátozott: felügyelet nélkül nem tekinthető meg, és alkalmazkodni kell a szertartások rendjéhez is. Megközelíthetősége az összes miskolctapolcai attrakció közül a legkedvezőtlenebb: a központtól messzebb, elszigetelten, a

lakóházak között található. Gyalogosan a buszmegállótól egy kisebb sétával, vagy autóval érhető el.

A kápolna befogadóképessége mintegy 40-50 fő . A jövőben a kert és a kápolna – mint eddig is néhányszor - kisebb zenei rendezvények helyszíne lehetne. Ebben az esetben kapcsolódó szolgáltatások, mint pl. vendéglátóegység, és illemhelyek kialakítása indokolt. 30 31

Interjú és a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján Interjú és a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján


- 41 -


A Sziklakápolna területi szempontok alapján helyi hatókörű , szakmai szempontból alacsony vonzerő -termék szinttel és alacsony háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik. Strandfürdő32 Bezárását megelőzően a Strandfürdő elsősorban a miskolci és a Miskolc térségi lakosságot vonzotta. A 28°C-os karsztvíz bázis a Barlangfürdőével azonos forrásból származik. A fürdő befogadóképessége mintegy 10 ezer fő volt. Megközelíthető sége kiváló, közvetlen közelében buszmegálló, és nagyobb befogadóképességű parkoló található. A strand lepusztulása, majd bezárása csökkentette az alacsonyabb fizetőképességű vendégeket célzó turisztikai vonzerő-és szolgáltatáskört. A strand látogatóinak egy része a Barlangfürdő vendége lett, növelve ezáltal a látogatószámát. A strand bezárásával bekövetkező csökkenő vendégszám a szálláshelyek vendégforgalmára és kihasználtságára is negatív hatást gyakorolt (a szállodák ugyanakkor ezt nem érzékelték olyan mértékben, mint a magánszálláshelyek, vagy a panziók).

fejlesztésének célja – a Fürdők Völgye projekt megvalósításával – egy kiemelkedő léptékű élményfürdő kialakítása, a medencék korszerű sítése, a szolgáltatások minő ségi színvonalának növelése. A tervek elkészültek, a fejlesztés azonban A Strandfürdő

elmaradt.

A Strandfürdő jelenleg nem üzemel, így szakmai szempontból nem értékelhető . A 2006. évi utolsó nyitva tartást és fürdőüzemelést alapul véve a Strandfürdő területi szempontból

kistérségi hatókörű volt, szakmai szempontból alacsony minő ségi szinttel és alacsony háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezett. 3.3.4. Tervezett turisztikai és kulturális fejlesztések

Fűtőmű projekt33 – A Fűtőmű 2006 óta a Fűtőmű Kft. tulajdonában van. Területe cca. 9000 m², amelyből 4500 m² a jól hasznosítható terület. – A terület jól megközelíthető és kedvező elhelyezkedésű : az Egyetemtől 150 m-re, az Avastól 100m-re, a Miskolctapolcai úttól 50 m-re, Miskolctapolca kapujában található, a Diósgyőr felé vezető Csermőkei út és a Pesti bevezető út közelében van. – A fejlesztés 3 része a Science Múzeum és a Művészeti Központ kialakítása, valamint a közlekedésfejlesztés. A Fűtőmű Kft. célja olyan kiállítás-együttes kialakítása, amelynek 15-20%-a a múltról, 25-30%-a a jelenről, 45-50%-a a jövőről szól. A megvalósításhoz 2,5 milliárd Ft támogatás és 700 millió Ft önerő szükséges. A fejlesztés célja a jelenlegi viszonylag alacsony vendégéjszaka szám növelése, a diákok vonzása. A megvalósítás határideje: 2010. A tervezett fejlesztés elemei: • Science Múzeum kialakítása: mintegy 5000 m² alapterületen a nano-technológiát középpontba helyező kiállítás, amely a beruházó elképzelései szerint évente 250 ezer látogatót vonzana. A kiállítások 2/3-a állandó „kiállítás”, 1/3-a ideiglenes „kiállítás” lesz. A kiállítás tematikája az Egyetem tevékenységéhez, a Miskolci képzésekhez is kapcsolódna. Így az egyik legfőbb célcsoportját a jelenlegi, és a jövőbeli potenciális diákok jelentik majd.

32 33

Interjú alapján Interjú alapján


- 42 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció •

•

Mű vészeti Központ kialakítása: mintegy 1400 m² alapterületen multifunkcionális tér

kialakítása, amely különféle - pl. a reklámkultúra megmentését célzó – rendezvények, a miskolci Operafesztivál, és a színjátszás számára egyaránt megfelelő helyszínt nyújt. A belső térkialakítás mellett külső, szabadtéri színpad kialakítása is megvalósul, ahol többek között kortárs művészeti csoportok (pl. az Erőmű Egyesület) kapnak helyet. Ezen kívül 600 m² alapterületen egyéb terek, mint pl. alkotóműhely, kiállítótér kialakítása történik. A fejlesztés harmadik része közlekedésfejlesztési elemeket tartalmaz.

Régészeti ásatások34 – Az ásatás körülményei, háttere: a Miskolc nemzetség temetkezési helyét őrző, XI. századi eredetű bencés apátsággal kapcsolatos régészeti feltárásokat a Barlangfürdő közvetlen közelében, Miskolc város önkormányzatának támogatásával 2004-2006. között, 5 hónapig végezték. Eddig a bencés templom 10%-át tárták fel. A lelet helytörténeti fontosságú, a város számára eszmei értékkel bír. A templom által rejtett értékek jelentős része épen maradt, és számos közülük még ma is az eredeti helyén áll. – Az ásatás elhelyezkedése: a lelet-együttes a Barlangfürdő közvetlen közelében kb. 60x60 méteres területen helyezkedik el. A leletek egy része a Csónakázó-tó szivárgó vize miatt víz alá került, amely megnehezíti a munkálatokat. Az ásatások folytatásában gondot jelent továbbá az északi irányban levő közműrendszer. – Tervek: a múzeum már az ásatások folyamatát is turisztikai attrakcióvá tervezi alakítani, amely magába foglalja az ásatási munka bemutatását, a szabadtéri bemutatóhelyek interaktív formában történő kialakítását. Problémát jelent a Barlangfürdő közelsége, hiszen az ásatási terület nem, vagy csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a fürdő bővítését. Fürdő és uszoda fejlesztések35 – Selyemréti Uszoda fejlesztése: A miskolci Selyemréti Uszodát üzemeltető VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető Zrt. a létesítmény több lépcső s fejlesztését tervezi. 2008-ra az első lépcsőben öt külső medence kialakítása, a másodikban a fedett uszoda fejlesztése és egy wellness-fitness központ kialakítása, a harmadikban szállodafejlesztés valósul meg. A Selyemréti fürdő fejlesztése alkalmas lehet a miskolctapolcai Strand korábbi funkciójának betöltésére. – Miskolc Városi Sportuszoda kialakítása: A tervezett 50x25 méteres versenyuszoda Miskolc Egyetemváros területén, a Miskolctapolcai út mentén, városi tulajdonú telken valósul meg. A létesítmény építészeti terve nemzetközi tervpályázat keretében, a Keletterv Kft. tervei alapján készül. A beruházás kivitelezése 2008. első negyedévében indul el és várhatóan 2009. harmadik negyedévében fejeződik be. Az uszoda alkalmas lesz nemzetközi sport rendezvények lebonyolítására is.

3.3.5. Turisztikai infrastruktúra értékelése Szálláskínálat

szálláshely kínálatának 20-30%-a Miskolctapolcán koncentrálódik, ahol meghatározóak a közép kategóriájú, 3-csillagos kereskedelmi szálláshelyek. A településrészen az említett szálláshelyeken kívül már nem állnak rendelkezésre a

A város

34 35

Interjú alapján Interjúk alapján


- 43 -


bakancsos turistákat megcélzó szálláshelyek és még nem épültek exkluzív 4-5 csillagos egységek, azaz a jelenlegi szálláshely-struktúra nem felel meg a keresleti igényeknek.

Miskolctapolcán az elmúlt 3-5 évben elsősorban a 3 csillagos szálláshelyek számában történt növekedés, és a tervezett szálláshelyfejlesztések is ebbe az irányba mutatnak (kivéve a jelenleg épülő Kitty Hotelt, amely ***+ minősítésű lesz). 2004-2006. között a magánszálláshelyek számában és kapacitásában36 csökkenés történt. Regisztrált magánszálláshelyek adatai Miskolcon és Miskolctapolcán, 2004-2006.

2004 Megnevezés Miskolc MiskolcTapolca

Magánszállás Szobaszám Ágyszám Férőhely

133 466 780 816

99 275 621 663

Miskolc 126 326 743 787

2005 Miskolctapolca 88 270 620 656

Miskolc 128 342 763 818

2006 Miskolctapolca 87 260 600 650

13. Táblázat: Regisztrált magánszálláshelyek adatai Miskolcon és Miskolctapolcán, 2004-2006.

Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztályának Turisztikai adatszolgáltatása

A Miskolctapolcán 2003-ban összesen 107 szálláshely-szolgáltatót (szállodák, panziók, üdülőházak, kemping és magánszálláshely értékesítők) tartottak nyilván. 37 2005-re a szálláshely-szolgáltatók száma szinte nem változott: összesen 24 kereskedelmi szálláshely és 82 magánszálláshely (106 szálláshely-szolgáltató) üzemelt, amelyek összes férőhelyeinek száma (az üdülőházakat kivéve) 1692 volt. 2007-ben kizárólag a szálláshely típusokról állnak rendelkezésre adatok, amelyek a 2005. évhez képest kis mértékben változtak, így jelenleg 6 szálloda (2005-ben 8 szálloda), 13 panzió (2005-ben 12 panzió) és 4 üdülőház (2005-ben 4 üdülőház) üzemel.38 Miskolctapolca és város más része sem rendelkezik olyan szálláshellyel, amely 50 szobánál nagyobb befogadóképességű lenne. Ezért problémát jelent a nagyobb létszámú csoportok elszállásolása, étkeztetése. Régebben ezt az igényt a központban elhelyezkedő Juno Hotel szolgálhatta ki, amely már hosszú évek óta üresen áll, jelentősen rontva Miskolctapolca településképét. A kereskedelmi szálláshelyek többsége rendelkezik ugyan konferenciateremmel, és tréningek, és egyéb rendezvények szervezésére alkalmas külön helyiségekkel, azonban ezek csak kisebb léptékű (max. 50 fő) rendezvények befogadására alkalmasak. Igény mutatkozik nagyobb kapacitásokkal rendelkező konferencia helyszínekre, amellyel a város jelenleg nem rendelkezik. Vendéglátó infrastruktúra, kiegészítő szolgáltatások

Vendéglátó kínálat: Miskolctapolcán a legtöbb szálloda és panzió étteremmel is rendelkezik. Ezen kívül a szálláshelyektől függetlenül is működnek éttermek, vendéglátó egységek. Szinte minden étteremhez kapcsolódik kültéri terasz, kerthelyiség, dohányzó és 36

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály adatszolgáltatása Miskolctapolca Turisztikai Fejlesztési Stratégiája, Miskolc, 2005 38 Miskolc Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztályának turisztikai adatszolgáltatása 37


- 44 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció nem dohányzó helyiség. Az éttermek többsége magyaros ételekkel és nemzetközi konyhával is várja a látogatókat. Elsősorban a nyári főszezonban egyes szállodák, panziók zenés-táncos estéket rendeznek az éttermükben, kerthelyiségeikben. A Strand és a Barlangfürdő közelében több vendéglátóhely található. Több turisztikai vonzerő a maga környezetében büfé, vagy vendéglátóhely kialakítását tervezi (Barlangfürdő, Kalandtúra park, Bobpálya).

Éjszakai szórakozóhelyek: Miskolctapolcán ma hiányoznak az igényes nappali- és éjszakai szórakozóhelyek. A fiatalokat célozzák a Juno Hotel földszintjén üzemelő Juno Disco és Bár és a Miskolci Egyetemen található Rock Well Klub szórakozóhely.39 Egészségügyi, wellness, fitness kínálat:40

Miskolctapolcán a Barlangfürdőn kívül négy szálláshely rendelkezik wellness, fitness kínálattal, amelyet mind a szálló-, mind a külső vendégek igénybe vehetnek. Mindegyik szálláshelyen található jacuzzi, szauna és masszázs, uszoda, gőzkabin, kondicionáló gépek és szolárium.

Egyéb kapcsolódó szolgáltatások: Az országos tendenciával megegyezően, Miskolcon egyre nagyobb számban vannak jelen a nagy bevásárlóközpontok (pl. Szinvapark, Miskolc Plaza), a hipermarketek (pl. Metro, Tesco, Cora), a szupermarketek (pl. Interspar, Kaiser’s, Match, Plus, Penny Market, Lidl), a barkács áruházak (pl. Praktiker, Obi), a különféle szolgáltató egységek, a pénz- és biztosítóintézetek, az üzemanyagtöltő állomások, az autószalonok, a szervizek, és a különféle szakboltok és kereskedések. Jelenleg

Miskolctapolcán41 nincsen olyan kereskedelmi- és vendéglátó központ, amely magas minő ségi színvonalat tudna nyújtani az idelátogató turistáknak. A településrész nem

rendelkezik a turisták és a helyben élők igényeit kielégítő élelmiszerüzlettel, bankkal, és egyéb kereskedelmi üzletekkel. Mindössze egy bankautomata, egy posta, egy gyógyszertár és több, kisebb vegyeskereskedés található a településrészen. Ez az állapot nemcsak a turistáknak, hanem a helyben élő lakosságnak is kedvezőtlen.

3.3.6. Turizmus irányítási rendszere Miskolctapolca szolgáltatói között jelenleg csak részleges az együttműködés, a szolgáltatók többnyire egymástól elszigetelten működnek. Hiányzik Miskolctapolcán egy olyan turisztikai desztináció menedzsment szervezet, amely a fejlesztések irányítását, menedzselését felvállalná, és amely összefogná a jelenleg szétforgácsolódó erőket. A Miskolctapolca turizmusára közvetlen hatást gyakorló szereplők alkothatják a helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezetet. A szervezet feltételrendszerét, a lehetséges szervezeti struktúrát jelen koncepció „szervezeti rendszer kialakítása” fejezetében vizsgáljuk. A településrész turisztikai szolgáltatói több miskolctapolcai, miskolci, borsod-abaúj-zemplén megyei és regionális turisztikai szervezettel vannak kapcsolatban. Ezek a szervezetek közvetlen és közvetett hatást egyaránt gyakorolnak Miskolctapolca turizmusára. Miskolctapolca turizmusára közvetlenül és közvetett módon hatást gyakorló szervezeteket az alábbi táblázatokban összegezzük:

39

Interjú alapján Interjú és helyszíni bejárás alapján 41 Interjú és helyszíni bejárás alapján 40


- 45 -


Miskolctapolca turizmusára közvetlenül hatást gyakorló szervezetek Szervezetek Feladatok, hatás Miskolctapolcára

– Miskolc Megyei Jogú Város turizmus marketingjének és kulturális tevékenységének irányítása – Idegenforgalmi Alap működtetése Miskolc Megyei Jogú Város – Szakmai együttműködések az Észak-Magyarországi Önkormányzatának Kulturális RMI-vel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Vendégforgalmi Osztálya Önkormányzattal, a Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft., az MTZrt. külképviseleteivel, a Barlangfürdővel, stb. – Alapítás: 2003., 140 tag – Célja: a miskolctapolcai fiatalok és lakosok sporttevékenységének és kulturális tevékenységének támogatása, szabadidős-, kulturális-, és sportprogramok szervezése, kiadványok megjelentetése, terjesztése, Miskolctapolcai Kulturális és tájékoztatás Sport Egyesület – Az egyesületen belül működő klubok: pl. Miskolctapolcai Vegyes Kórus, Kerékpár Klub, Túra Szakosztály – Forrása: tagdíjak és természetes és jogi személyek adományai – Alapítás: 2000., 21 tag – Célja: Miskolctapolca turizmusának élénkítése, imázsának erősítése – Eddigi tevékenységek: a zajos rendezvények elleni fellépés, tájékoztató táblák kihelyezésének és a Strand további működésének kezdeményezése, a tagok Miskolctapolca tájékoztatása aktuális turisztikai kérdésekről, honlap Idegenforgalmáért Alapítvány elindítása, stb. Tervezett tevékenységek: helyi rendezvények szervezése, információs pavilon működtetése, műfüves sportpálya kialakítása a miskolctapolcai iskola udvarán, együttműködés a helyi Polgárőrséggel, a Miskolctapolca Rotary Clubbal, a Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesülettel – Forrása: tagdíjak, pályázati pénzek – Alapítás: 2007 nyara, 37 alapító tag – Célja: Miskolctapolca üdülőhellyé alakítása – Tervezett tevékenységek: a Békás-tó tisztítása, Szent Benedek napi hagyományteremtő ünnepség szervezése, turisztikai információs központ kialakítása, a BarabitsMiskolctapolcáért Egyesület sétányon elárusító pavilonok kialakítása, együttműködés a Nagyszentbenedek-hegyi Borbarátok Egyesülettel, Várhegy-kilátó kialakítása – Forrása: tagdíjak és pályázati pénzek (Idegenforgalmi Alap és NCA) – Alapítás: 2007 nyara, 10 alapító tag Miskolc és Térsége – Célja: A turizmus élénkítése és fellendítése érdekében Miskolc és térsége vállalkozói tevékenységének Turizmusáért Egyesület szervezés, összehangolása, fejlesztése. A sikeresen működő nemzetközi turisztikai struktúrák


- 46 -


Tourinform Miskolc

– – –

– Miskolc Holding Zrt.

meghonosítása. Az önkormányzat és a vállalkozások szoros együttműködése. Együttműködés Sárospatak Turizmusáért Egyesülettel, a Tokaj Turizmusáért Egyesülettel, a Borsod Hotel Klaszterrel, a Tarcal és Térsége Desztináció menedzsment szervezettel (összehangolt tevékenységek, együttműködés szakmai rendezvények során, tanulmányutak szervezésében, promócióban) Miskolc és Miskolctapolca promóciója, tájékoztatás, információnyújtás, részvétel kiállításokon, tanulmányutak, rendezvények szervezése Alapító: Miskolc MJV (2006) A Miskolc Holding Zrt. keretein belül működő cégek végzik Miskolctapolca közterületeinek karbantartását, a parkolási rendszer működtetését és a turisztikai létesítmények (közfürdők, barlangfürdő) üzemeltetését. MHZrt Miskolctapolca fejlesztésében érintett szervezetei: MIHŐ Kft. (távhő szolgáltató), MIK Zrt. (városi tulajdonú ingatlanvagyon kezelése és hasznosítása, város rehabilitációs projektek megvalósítása), Miskolci Turisztikai Kft. (turisztikai

létesítmények üzemeltetése, közfürdő üzemeltetés, Barlangfürdő üzemeltetése), Miskolci Városgazda Kht.

– – Miskolctapolca vonzerőinek üzemeltetői, tulajdonosai

– – –

(városgondozás), MIVÍZ Kft. (vízszolgáltatás, szennyvízkezelés), MVK Zrt. (városi közösségi közlekedés (busz, villamos) üzemeltetése), Régió Park Miskolc Kft. (városi parkolási rendszer üzemeltetése), VFV Miskolc Zrt. (ivóvízvezeték és csatornahálózat fenntartása) Barlangfürdő üzemeltetése – Miskolc MJV (tulajdonos) VFV Miskolc Zrt.(üzemeltető) Kalandtúra park– Miskolc MJV (terület tulajdonos) Kalandtúra Kft. (üzemeltető) Bobpálya – Miskolc MJV (részben terület tulajdonos) Mibob Kft (üzemeltető) Akropolisz Szabadtéri Színpad – görög-katolikus egyház (tulajdonos), Kecskés és Társa (eseti bérlő) Őspark és Csónakázó-tó – Miskolc MJV (tulajdonos)

14. Táblázat: Miskolctapolca turizmusára közvetlenül hatást gyakorló szervezetek


- 47 -


Miskolctapolca turizmusára közvetett hatást gyakorló szervezetek: Szervezetek Feladatok, hatás Miskolctapolcára Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság

Észak-Magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft. Észak-magyarországi Egészségturisztikai Klaszter

Borsodi Hotel Klaszter (BORHOK)

Megyei Tourinform irodák

Miskolc Megyei jogú Város Városfejlesztési, Üzemeltetési és Turisztikai Bizottság

– Regionális turizmus marketing irányítása – Pályázatok kiírása, projektek előkészítése, szolgáltató, tájékoztató, tanácsadó háttér biztosítása – Részvétel a regionális pályázatok előkészítésében – A régió turizmusával összefüggő állami feladatok ellátása – Javaslatot tesz a regionális turisztikai pályázati témákra, a pályázati támogatási összegekre, részt vesz a pályázatok kiírási feltételeinek meghatározásában, a pályázatok elbírálásában, a megvalósítások ellenőrzésében – Megyei turizmus marketing irányítása – Megyei Tourinform iroda működtetése – Alapító: Észak-magyarországi RIB és az RMI (2005) – A Barlangfürdő is tagja – Célja: a régió fürdőinek (gyógy-, termál-és wellness turizmus) szakmai együttműködése – Alapító: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – Miskolctapolca több szállásadója is tagja – Tagja 8 szállásadó és 2 turisztikai szolgáltató – Célja: a megye turisztikai célú látogatottságának növelése, a turisztikai program-ajánlatok kidolgozása, közös honlap kialakítása, a munkavállalók szakmai képzettségének javítása – Megyei Tourinform irodák: Sárospatak, Edelény, Tokaj, Dédestapolcsány, Aggtelek, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Encs, Abaújszántó, Miskolc. Miskolcon városi és megyei Tourinform iroda is működik – A városi és a megyei irodák a kiadványaikban és a kiállításaikon egyaránt megjelenítik Miskolctapolca turisztikai vonzerőit és szolgáltatóit – Idegenforgalmi Alap kezelése

15. Táblázat: Miskolctapolca turizmusára közvetett hatást gyakorló szervezetek

3.4.

VERSENYTÁRSELEMZÉS

Miskolctapolca turisztikai helyzetének megítéléséhez, és az újrapozícionálás lehetőségeinek feltárásához szükséges a versenytársak azonosítása, illetve helyzetük elemzése. Turisztikai

szempontból versenytársnak tekintjük azokat a településeket, amelyek hasonló piaci szegmensek megnyerését célozzák meg, és a kiválasztott szegmens számára hasonló kínálattal, attraktivitással rendelkeznek, illetve tervezik a hasonló vonzerő kialakítását. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 48 -


Miskolctapolca versenytársainak első sorban a hazai, egész évben nyitva tartó gyógyfürdő vel rendelkező településeket tekinthetjük. A településrész általános helyzete –

az ország keleti felében található – szűkíti a vizsgálandó települések/fürdők körét, hiszen Miskolctapolca csak kismértékben lehet képes a nyugati országrész fő küldő területének számító osztrák, német turisták megnyerésére. Miskolc napjainkban elsősorban a belföldi turisták célpontja, a vendégek több mint 80%-a hazánkból érkezik. Miskolc jelenleg nem szerepel a 10 leglátogatottabb magyarországi település között. Ez sajnos jelzésértékű Miskolctapolca, illetve a Barlangfürdő számára is, mert a legnépszerűbb városok között a gyógyfürdővel rendelkező városok nagy számban és igen előkelő helyen szerepelnek.

versenytárs települések azonosításánál Miskolc és Miskolctapolca adottságait egyaránt szükséges figyelembe venni, hiszen nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Miskolctapolca a régióközpont része, és olyan háttér-infrastruktúrát biztosít számára, amelyet csak egy ilyen nagyságrendű település képes. Emellett Miskolctapolca imázsát is

A

befolyásolja a város múltja és fejlődése, a kiegészítő szolgáltatáskör tekintetében pedig meghatározó jelentőséggel bír a miskolci programkör, szolgáltatási környezet. Nehezen elkülöníthetőek továbbá a Miskolctapolcára és Miskolcra érkező vendégek (Miskolctapolcán 2004-ben a vendégéjszakák száma mindössze 46.028 volt. Joggal feltételezhető, hogy a Miskolcon eltöltött 237.561 vendégéjszakát eltöltő vendégek egy jelentős része Miskolctapolcát is, vagy elsősorban azt látogatta meg). A fenti szempontok alapján Miskolc és Miskolctapolca településrész lehetséges versenytársait az alábbiakban azonosítottuk: – Hajdúszoboszló – Debrecen – Nyíregyháza – Mezőkövesd – Gyula – Szeged – Eger – Egerszalók – Tiszaújváros A versenytárs települések helyzetét az alábbi szempontok szerint vizsgáljuk, és az elemzés eredményeként határozzuk meg az adott település Miskolc – Miskolctapolcához viszonyított helyzetét. Elemzési szempontok: – A város általános helyzete: elhelyezkedés, megközelíthetőség, gazdasági jelleg – Turisztikai kínálat: vonzerőkínálat elemei, turisztikai infrastruktúra (szálláshelykínálat: elérhető szálláshely kategóriák, kihasználtság és változása), egyéb szolgáltatások – Turisztikai kereslet: vendégéjszaka szám, látogatószám és változása, átlagos tartózkodási idők, külföldi/belföldi turisták aránya, motiváció – Fürdőkínálat: szolgáltatások köre

A versenytársak értékelésekor alapvető en két fő szempont mentén haladtunk: Miskolctapolca számára az első dleges versenytársat azok a desztinációk jelentik, amelyek


- 49 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – –

Nagyvárosi háttérkörnyezettel rendelkeznek, azaz kiépült nagyvárosi infrastruktúra és széles körű szabadidő és háttér-szolgáltatáskör érhető el közvetlen környezetükben; Ugyanakkor (részben) elkülönült üdülő helyként funkcionálnak, mely üdülő terület központi kínálati elemét az egészségturisztikai szolgáltatáskör jelenti;

Ennek megfelelő en Miskolctapolca első dleges, másodlagos és harmadlagos konkurenseit az alábbi táblázat tartalmazza: Első dleges versenytárs

– Debrecen (Nagyerdő) – Nyíregyháza (Sóstógyógyfürdő)

Másodlagos versenytárs

– Egerszalók – Eger – Mezőkövesd (térségi lakosság körében) – Tiszaújváros

– – –

Harmadlagos versenytárs Hajdúszoboszló Gyula Szeged

16. Táblázat: Miskolctapolca versenytársai

A következőkben a versenytárselemzés összegzése olvasható (részletes versenytárselemzést ld. a 3. számú Mellékletben)

Debrecen a kulturális programkínálat és az iskolaváros jellege tekintetében versenytársa lehet

Miskolcnak. Debrecen az egészségturizmus piacán jelentős pozícióval rendelkezik, valamint a turisztikai infrastruktúra területén (magas minőségű szállodák, rendezvény, konferenciahelyszínek, stb.) is meghatározó előnnyel bír Miskolccal szemben. A debreceni Nagyerdő , mint a nagyvárostól részben elkülönült üdülőterület természeti környezetével, változatos turisztikai és szabadidős kínálatával, kiépült idegenforgalmi infrastruktúrájával a miskolctapolcai helyzethez hasonló kínálatot biztosít a vendégek számára. Földrajzi elhelyezkedése miatt is kiemelt versenytársként értékelhető .

Nyíregyháza

Miskolchoz hasonlóan egyedi programelemekkel is rendelkezik, ugyanakkor idáig nem tudta betölteni adottságainak megfelelő turisztikai szerepkörét: a vendégérkezések száma szerény, rövid tartózkodási idő és alacsony fajlagos költés jellemzi. A város turizmuspiaci helyzetének javításához – Miskolchoz hasonlóan – minőségorientált fejlesztésekre, komplex turisztikai termékek létrehozására, a vendégfogadás feltételrendszerének kiépítésére van szükség. Ahogyan Miskolcnak Miskolctapolca, Nyíregyháza természeti kincse Sóstógyógyfürdő , amely a város kedvelt, gyógyfürdővel, állatparkkal rendelkező kiránduló-, és üdülőterülete. Sóstófürdőn a termálvíz hasznosítására különböző profilú fürdők jöttek létre, amelyek között több fürdő rendelkezik változatos élményelemekkel. A vizes szolgáltatásokon kívül Sóstó széleskörű szabadidő eltöltési- és programlehetőséget kínál az ide látogatóknak. Nyíregyháza-Sóstófürdő Miskolchoz hasonló

település jellege és a vízre alapozott szolgáltatások dominanciája, valamint földrajzi elhelyezkedése miatt kiemelt versenytársa Miskolctapolcának.

Mező kövesd elsődleges vonzereje a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, amely a régió legnagyobb

területű gyógyfürdője. A fürdőben a gyógyászati szolgáltatásoknak jelentős szerepük van és a vendégkör jelentős része a gyógyszolgáltatások igénybevétele miatt érkezik a fürdőbe. A település a szállástípusok széles vertikumával rendelkezik: szálloda típusú szálláshelyekkel és egyéb kereskedelmi szálláshelyekkel (panziók, üdülőházak, kemping) egyaránt. A városban Miskolctapolcához hasonlóan a fürdőjelleg dominanciája érvényesül. Mezőkövesd fürdője azonban nagyobb befogadóképességű, és szolgáltatáskörében meghatározóbb a gyógyászat C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 50 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció szerepe, azaz a miskolctapolcai Barlangfürdő vendégkörének összetételétől eltérő vendégkört vonz. Bár közelsége miatt a mezőkövesdi fürdő konkurensként értékelhető, ez elsősorban – a miskolctapolcai kínálat jelenlegi hiányosságai miatt – a helyi, térségi lakosság szempontjából jelent elszívó hatást. A nagyvárosi háttérkörnyezet hiánya Mezőkövesd számára versenyhátrányt jelent Miskolctapolcával szemben. rendelkezik az ország legnagyobb befogadóképességű és forgalmú fürdőjével, komplex egészségturisztikai szolgáltatásokkal. A régió nemzetközi jelentőségű fürdői közül a földrajzi elhelyezkedés, a méret és a szolgáltatásstruktúra alapján Miskolctapolca elsődleges versenytársának bizonyul, ugyanakkor Miskolctapolca nem rendelkezik olyan komplex egészségturisztikai kínálattal, mint Hajdúszoboszló, és vendégkörében is főként a belföldi szegmens domináns. Hajdúszoboszló, mint egészségturisztikai célterület ismertségének és kedveltsége elérése így csak távlati cél lehet Miskolctapolca számára. A Miskolc által kínált nagyvárosi háttérkörnyezet és szolgáltatáskör, a várost körülölelő természeti környezet viszont a hajdúsági fürdőhelyen nem biztosított. Hajdúszoboszló

elsődleges vonzereje – Miskolctapolcához hasonlóan – a fürdője. A Dél-alföldi régió turizmusában Gyula vezető szerepet tölt be, a gyógyfürdő-szolgáltatások és a nyári várszínházi műsorkínálat mellett széleskörű és változatos programkínálattal rendelkezik. A város nehezen megközelíthető, közlekedés földrajzi helyzete periférikus. Gyulán a Várfürdő iránti kereslet folyamatos növekedésével nem tart lépést a turisztikai infrastruktúra változása. Hasonlóan Miskolctapolcához, az egészségturisztikai kereslet növekedésével Gyula szálláshelyeinek mennyisége és minősége nem kielégítő. A már meglévő – mind a külföldiek, mind a belföldiek körében – népszerű magánszálláshelyek, panziók és 3 csillagos szállodák mellett igény mutatkozik a magasabb kategóriájú szálláshelyek iránt. A Fürdő több medencével, nagyobb befogadóképességgel rendelkezik, mint a miskolctapolcai Barlangfürdő, és a gyulai egység egyéb szabadidős szolgáltatásokat is kínál (sportpályák, és szabadidős programok, stb.). Ugyanakkor a város periférikus helyzete, nagy távolsága az észak-magyarországi területtől, a nagyvárosi környezet és háttér-szolgáltatáskör hiányosságai miatt Gyula csak korlátozott mértékben tekinthető Miskolctapolca versenytársának.

Gyula

jelenlegi turizmuspiaci pozíciója kedvezőbb, mint Miskolc illetve Miskolctapolca helyzete. A város a szálláshely-kapacitás tekintetében országosan a 3. helyen áll, a minőségi szálláshely-kínálat lényegesen nagyobb. Jelentős épített látnivalókkal, számos kulturális, gasztronómiai hagyománnyal rendelkezik. A város fesztiváljai, kulturális, gasztronómiai programjai, rendezvényei nemzetközi, illetve országos vonzerővel bírnak. Rendelkezik ugyan gyógyvízzel, de az egészségturizmusban betöltött szerepe jelenleg viszonylag csekély. A város fejlődési lehetőségei magukban hordozzák ugyan az egészségturisztikai szerepkör erősítésének potenciálját, egy Miskolctapolcához hasonló üdülőterület kialakítására azonban középtávon reális esélye nincs. A város észak-magyarországi területtől mért nagy távolsága miatt is csak korlátozottan tekinthető versenytársnak.

Szeged

Eger Magyarország 10 leglátogatottabb városának egyike. A város gazdaságának egyik húzóereje a turizmus. A turisztikai kínálat fő elemeit jelentik a történelmi emlékek, a műemlékek, a kulturális rendezvények, a gyógyvizek, a borok, a sport, a környező hegyek természeti szépségei. A város jelentős egészségturisztikai központ, amelynek meghatározó elemei többek között a Török Fürdő és az Egri Termálfürdő. A fürdők előnye, hogy a központi elhelyezkedésük ellenére az Érsekkerttel együtt rekreációs övezetet képeznek, ezáltal a turisták egyaránt élvezhetik a fürdők által nyújtott szolgáltatásokat, és a város által kínált kulturális, borászati-gasztronómiai szolgáltatásokat. A fürdők működésének hátránya,


- 51 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció hogy a közvetlen szomszédság ellenére nincsenek egymással összeköttetésben. Bár közelsége miatt Eger Miskolctapolca konkurenseként értékelhető, Mezőkövesdhez hasonlóan ez elsősorban – a miskolctapolcai kínálat jelenlegi hiányosságai miatt – a helyi, térségi lakosság szempontjából jelent elszívó hatást.

Egerszalók

Egerhez hasonlóan másodlagos versenytársa Miskolctapolcának: bár Miskolctapolcához közel található, azonban Miskolctapolca nem rendelkezik olyan komplex szolgáltatáskörrel, mint Egerszalók közelmúltban átadott fürdő-komplexuma és annak kiegészítő szolgáltatásai. A Miskolc által kínált nagyvárosi háttérkörnyezet és szolgáltatáskör azonban Egerszalókon nem biztosított. Egerszalók a másodlagos versenytársak között a legerősebb versenytársa Miskolctapolcának, hiszen minőségi vendégkört vonz és a település karaktere és a szolgáltatások jellege is hasonló ahhoz, mint amit Miskolctapolca a jövőben nyújthat.

Tiszaújváros turisztikai pozíciója (turisztikai kereslet, vonzerők, szállás- és vendéglátóhely

kínálat) gyengébb, mint Miskolc turisztikai pozíciója. Kedvező adottságokkal rendelkezik ugyanakkor az aktív turizmus területén, amit az 1995-ben elnyert Nemzeti Sportváros cím is jelez. Az aktív szabadidő eltöltésére a Tiszai Vegyi Kombinát Szabadidőközpontja, és a város legnagyobb sportlétesítménye, a Tiszaújvárosi Sportcentrum nyújt lehetőséget. A vízi turizmus tekintetében a város környéke ideális helyszínt biztosít. A sport- és szabadidős lehetőségek terén a város tehát Miskolc versenytársa. Tiszaújváros nemcsak nemzetközi sporteseményeiről, hanem Termál- és strandfürdőjéről is ismert. A fürdő 2001 nyarán kapta meg az "országos jelentőségű gyógyfürdő" minősítést. A szabadtéri strand élményelemekkel bővített medencékkel, zöldterülettel és sportpályákkal rendelkezik, termálfürdőjének gyógyászati részlege számos gyógyszolgáltatást kínál. Hasonló turisztikai kínálati elemek és szolgáltatáskör révén Tiszaújváros a térségi lakosság körében Miskolctapolca másodlagos versenytársának tekinthető.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy Miskolctapolca kiemelt versenytársának Debrecen (-Nagyerdő ), Nyíregyháza (-Sóstógyógyfürdő ) tekinthető , emellett – első sorban a helyi, térségi lakosság szempontjából – Egerszalók, Eger, Mező kövesd és Tiszaújváros jelent másodlagos konkurenciát. 3.5.

ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 2005 (2005-2013) – Stratégia fő intézkedései: életminőség megvalósulása a turizmus által – Átfogó célok: • Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés: turizmus versenyképességének javítása, fenntartható fejlesztés elősegítése, stb. • Attrakciófejlesztés: termékfejlesztés, komplex turisztikai tájékoztatórendszer működtetése, desztináció fejlesztés • Turistafogadás feltételeinek javítása: elérhetőség javítása, a piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása, turisták komfortérzetének növelése • Emberi erőforrás fejlesztés: oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása, szemléletformálás, stabil foglalkoztatási környezet kialakítása, stb. • Hatékony működési rendszer kialakítása: új turisztikai intézményrendszer kialakítása, helyi desztináció menedzsment szervezetek kialakítása, partnerség erősítése, stb. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 52 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Horizontális célok: élménylánc kialakítása, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, határon átnyúló turizmusfejlesztés, ifjúsági turizmus – A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásain belül: 1. prioritás: Egészségturizmus (saját arculattal rendelkező gyógyhelyek kialakítása; a wellness, az egészségtudatosságot növelő kínálat fejlesztése) 2. prioritás: Örökségturizmus (világörökségek, nemzeti parkok, lovas- falusi turizmus, gasztronómia, borturizmus, kiemelt rendezvények) •

Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája, 2006 (2007-2013) – Alapcél: a lakosság életminőségének javítása – Fő cél: a társadalom gazdasági, társadalmi, ökológiai hatásainak optimalizálása – Eszközök-célok (funkcionális intézkedések) • A turistafogadás feltételeinek javítása: közlekedésfejlesztés, elérhetőség javítása; településkép javítása; környezetvédelem; köz- és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; vendéglátás, szabadidő, szolgáltatások fejlesztése; attrakciók közvetlen elérhetőségi, infrastrukturális feltételei; fogadóképesség javítása • Versenyképes turisztikai termékkínálat: turisztikai K+F ösztönzése; turisztikai tanácsadó szolgáltatások; vonzerők, attrakciók fejlesztése; szakképzés, felsőoktatás fejlesztése; vállalkozóvá válás ösztönzése • Hatékony regionális desztináció menedzsment: turisztikai kooperációk ösztönzése; regionális turizmusmarketing • Turisztikai termék programok: egészségturizmus; kulturális turizmus; bor- és gasztronómia; aktív turizmus; falusi turizmus; ökoturizmus; tematikus utak • Kiemelt desztinációk fejlesztési programjai: Eger és térsége; Miskolc-Bükk ; Gyöngyös-Mátra; Aggtelek és térsége; Tokaj és Zemplén; Szécsény-HollókőIpolytarnóc Észak-Magyarországi Regionális Operatív Program (2007-2008) 2. prioritás: Turisztikai potenciál erősítése 2.1. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés – A, komponens: turisztikai attrakciók fejlesztése (kiemelt projektek) és B, komponens: turisztikai attrakciók fejlesztése, ezen belül: • Egészségturizmus fejlesztése – Meglevő termál- és gyógyfürdők fejlesztése – Klimatikus gyógyhelyek fejlesztése – Barlang-gyógyászat • Aktív és ökoturizmus • Nemzetközi, országos jelentőségű rendezvények, programsorozatok, fesztiválok infrastrukturális fejlesztése 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése 2.3. Desztináció menedzsment fejlesztése Miskolc Megyei Jogú Város Turizmusfejlesztési Koncepciója, 2003. Célok: – Miskolcról pozitív kép kialakítása, a városban a turizmus húzó ágazattá alakítása – Turizmus marketing erősítése – Szervezeti rendszer korszerűsítése – Miskolc üdülőterületeinek fejlesztése (Miskolctapolca, Lillafüred, Diósgyőr, történelmi Avas és a Belváros) C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 53 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Miskolc Megyei Jogú Város 2007-2013. időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai, I. kötet, 2005. – Stratégia alapja: tudás és innováció alapú integrált fejlesztés – Alapcél: életminőség növelése – az európai uniós színvonalhoz közelítő legjobb hazai városok közé kerülés – Átfogó cél: Miskolc társadalmi versenyképességének és vonzerejének növelése – 2. stratégiai program: „Miskolc a kultúra és a turisztikai élmények városa”. – 2.4. alprogram: Tapolca-program (Vizek és kövek völgye) • Barlang- és gyógyfürdő fejlesztése • Vizek-völgye projekt • Kövek-völgye projekt Miskolc Fejlesztési Pólus (Technopolisz) Fejlesztési Pólus Stratégia, 2006. – Alapcél: a lakosság életminőségének javítása – Fejlesztési célok között: • A város erős gazdasági-telephelyi vonzerejének kialakítása • Városképi vonzerő növelése, városépítészeti fejlesztések, köz- és rekreációs, kulturális szolgáltatások korszerűsítése


- 54 -


4. SWOT-ELEMZÉS Erő sség

Általános jellemző k

Gyengeség

– – Miskolc központi szerepköre, mint megyei jogú város és régióközpont – Miskolc és térsége értékes, változatos környezete, természeti és domborzati viszonyai, Miskolctapolca sajátos – mikroklimatikus adottságai, közparkjai, védett értékei – – Kedvező geopolitikai helyzet: szlovák, román, ukrán és lengyel piacok közelsége – Miskolc pólus város: a címhez kiemelt támogatás járul, fejlesztési lehetőség párosul – Miskolc jó megközelíthetősége: M3-as, M30-as autópálya, vasút – Stratégiailag fontos közlekedési útvonalak találkozása – Miskolci Egyetem által kínált oktatási és k+f szakemberbázis

Miskolctapolca üdülőhely jellege visszaszorul és erősödik a lakóhely funkció. A jelenlegi helyzet (üdülőhelylakóhely ellentmondásossága) akuttá válása Miskolctapolca Miskolcról történő leválási törekvése Miskolc gazdaságának strukturális problémái

– Miskolc kedvelt és ismert kiemelt turisztikai vonzerői (Lillafüred, Diósgyőri vár, Belváros és Avas kilátó, Miskolctapolcai Barlangfürdő) – Miskolctapolca és a Barlangfürdő ismertsége – A Barlangfürdő látogatottsága magas (400ezer látogató/év (2006))

Csökkenő vendégforgalom Miskolctapolcán: csökkenő vendégszám, alacsony tartózkodási idő, egynapos vendégkör magas aránya Miskolctapolca pozicionálásának hiánya, imázs, egyedi üdülőhelyi arculat hiánya Országosan Miskolc nem tartozik a 10 leglátogatottabb település közé

Turizmuspiaci helyzet –

– –

Turisztikai kínálat

– Miskolc nagyrendezvényei, kiemelt programjai („Bartók+…” Nemzetközi Operafesztivál, Diósgyőri Várnapok, Kaláka Fesztivál, stb.) – Miskolc sokrétű termékcsoportjai: kulturális-, egészség-, zöld- és örökségturizmus – A Barlangfürdőben megvalósult fejlesztések (4,7 mld Ft-os beruházás) magas minőségi színvonalat eredményeztek – A közelmúltban átadott Bobpálya és a Kalandtúra Park működése Miskolctapolcán – Kerékpárút Miskolctapolca-AvasBelváros között

–

– – – – –

–

Kiemelkedő attraktivitású vonzerők korlátozott száma Miskolctapolcán A Barlangfürdő fejlesztése mellett a kiegészítő attrakciók fejlesztésének elmaradása, azok amortizálódása Barlangfürdő maximális kapacitásokkal működik, túlterhelt Barlangfürdő területe és szolgáltatásai bővítésének korlátai Strand hiánya Szálláshely-kínálat korlátozottsága, bizonyos szállástípusok (pl. kemping, turistaszállás, magas kategóriájú szálloda) hiánya, kevés egyidejű kapacitás szálláshelyenként Miskolctapolcán Programkínálat korlátozottsága, kevés a


- 55 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció színvonalas program, az igényes szórakozóhely Miskolctapolcán Turisztikai háttér-infrastruktúra

– Miskolctapolcán az esztétikus lakóépületek, a szép parkok, és a zöldterületek magas aránya jellemző

–

–

– –

– – –

Ellentmondásos településkép Miskolctapolcán: az esztétikus épületek, szép parkok magas aránya ellenére több leromlott, üzemen kívül álló ingatlan, építmény (pl. Juno Hotel), rongálások Háttér-infrastruktúra hiányosságai Miskolctapolcán: utak állapota, hiányos kitáblázottság, nyilvános illemhelyek hiánya Miskolctapolcán nehézkes parkolás, főleg a buszos csoportok számára Alapvető települési igények kielégítésének hiánya Miskolctapolcán: nincs kereskedelmi és vendéglátó központ, nincs élelmiszerüzlet, bank, hiányoznak az egyéb típusú üzletek Ajándékboltok, szuvenírek hiánya Miskolctapolcán Közműszolgáltatásokkal kapcsolatban előforduló hiányosságok Miskolctapolcán Biztonsági rendszer hiányosságai: jellemzőek az épületeket és a parkok berendezéseit is érintő rongálások Miskolctapolcán

Szervezeti rendszer

– Miskolctapolcai turisztikai szolgáltatók marketing kommunikációjának fejlődése: internetes megjelenés, kiadványok

–

– –

–

Humán erőforrás hiányossága Miskolctapolcán: pl. kedves gesztusok, családi vállalkozások képzettségének hiányossága, stb. Fejlesztéseket generáló és ösztönző erős lobbi hiánya Miskolctapolcán Együttműködés, szervezeti háttér hiányosságai, párhuzamosság az egyesületek munkájában, egyesületek közötti feszültség Miskolctapolcán Az attrakciók egymástól elszigetelten és nem együttműködve működnek


- 56 -


Lehető ség

– Általános turisztikai trendek folytatódnak (turisztikai forgalom élénkülése, KeletKözép-Európa szerepének növekedése) – Magyarország, azon belül az ÉszakMagyarországi régió és Borsod-AbaújZemplén megye turizmuspiaci pozíciójának javulása, a külföldi vendégek megnyerése – Az egészségtudatosság élénkülése, az egészségtudatos turista fogyasztói szokásai fennmaradnak (pl. magasabb költés) – Az ifjúság utazásának növekedésével a fiatalok megnyerhetőkké válnak – Lakosság megnyerhető a fejlesztésekhez – Kapcsolódó beruházások megvalósítása (Európa Kulturális Fővárosa programjainak megvalósítása: Rock Múzeum - lillafüredi szikla, Avas – őstörténeti témapark, Science Park – Egyetem, kisprojekt - bencés apátsági templom és kolostor feltárása, bemutatása), Selyemréti Fürdő fejlesztése – Gazdasági szerkezetátalakítás (szolgáltatás súlyának folyamatos növekedése) – Szezonalitás mérséklése, komplex attrakciók létrehozása – Helyi és térségi szereplők (gazdasági, civil szektor, és a közszféra) együttműködési rendszerének fejlődése, turisztikai desztináció menedzsment rendszer kialakulása – Működő tőke áramlik a településre – KKV-k versenyképességének javulása – Hatékony támogatási rendszerek – Pályázati támogatások, pl. ROP, ágazati programok, stb.

Veszélyek

–

–

–

– – – – – – – – – – – –

Magyarországon a 2006. évre jellemző visszaesés folytatódik a vendégforgalomban, a tartózkodási idő tovább csökken Észak-Magyarországi régió és BorsodAbaúj-Zemplén megye turisztikai versenypozíciójának csökkenése, lemaradása a régiók versenyében Az ország turizmusát kedvezőtlenül érintő folyamatok, mint pl. közbiztonsági helyzet romlása, politikai konfliktusok, egyre szélsőségesebbé váló időjárás, stb. folytatódnak Fokozódó társadalmi és gazdasági nehézségek, romló gazdasági és társadalmi körülmények Fizetőképesség csökkenése Lakosságot ellenállás jellemzi, fejlesztések támogatottsága csekély Fejlesztési tervek megvalósítása elmarad Országos finanszírozási rendszerek és feltételek romlanak Gazdasági befektetők elmaradnak Nem megfelelő programkínálat, azok sikertelensége Miskolc turizmuspiaci pozíciójának romlása Más városok gyorsabb és erőteljesebb fejlesztései révén versenyelőnyre tesznek szert Sokrétűség nem megfelelő kihasználása Miskolctapolcán fejlesztéseket generáló erős lobbi hiánya állandósul Turisztikai feladatokra elkülönített források apadása


- 57 -


5. JÖVŐ KÉP ÉS CÉLOK A helyzetértékelés és a problémák azonosítása segíti a jövőkép kialakítását és a jövőkép eléréséhez szükséges célok megfogalmazását. Ennek alapján az alábbi fejezetben felállítjuk a problémafát, azonosítjuk a legfontosabb feladatokat. A helyzetékelés és a megoldandó feladatok alapján meghatározzuk az elérendő jövőképet, majd felállítjuk a jövőkép eléréséhez szükséges célrendszert.

5.1.

PROBLÉMÁK ÉS PROBLÉMAFA

A jelenleg Miskolctapolcát érintő problémák és azok összefüggései az alábbiakban foglalhatók össze:

1. A település elsődleges problémája a romló turizmuspiaci helyzet, amely az alábbiakban

nyilvánul meg: – – – – –

Vendégek száma csökken; Átlagos tartózkodási idő csökken (kevesebb, mint 2 napra korlátozódik); Miskolctapolca hátul foglal helyet a fürdők versenyében az ezer főre jutó vendégéjszaka számok tekintetében; Miskolc nem tartozik a 10 leglátogatottabb település közé, amely befolyásolja Miskolctapolca turizmusa helyzetének alakulását is; Miskolc más településekhez képest kevesebb vendégéjszaka számot realizál és az átlagos tartózkodási idő is kevesebb más (versenytársak) városokkal összehasonlítva;

2. A romló turizmuspiaci helyzet összefüggésbe hozható Miskolctapolca üdülő helyi arculatának, a vonzó és versenyképes turisztikai desztináció hiányosságával.

Miskolctapolca ellentmondásos üdülőhelyi arculata és turisztikai versenyképességének csökkenése az alábbi tényezőkre vezethető vissza: –

A turisztikai kínálat hiányos állapota: •

• • •

•

•

Miskolctapolca üdülőhelyi jellege mérséklődött: a lakóhelyi funkciók növekedése következtében csökkent Miskolctapolca üdülőhely jellege, amely gátját jelenti a további turisztikai fejlesztéseknek; A Barlangfürdő fejlesztése mellett elmaradt a vonzerő-, és infrastruktúra-fejlesztés, ezáltal a vonzerők és a turisztikai infrastruktúra amortizálódásnak indult; A strand bezárását követően a látogatók egy része a Barlangfürdő vendégévé vált, jelentősen megnövelve annak látogatottságát, leterheltségét; A Barlangfürdő kapacitásainak növelése korlátokba ütközik a fürdő „beszorított” helyzete következtében, a terület bővítésének fizikai gátjai vannak. A bővítés ugyanakkor elengedhetetlen, ez Miskolctapolca turisztikai fejlesztésének alapfeltétele. A fejlesztés keretében szükség lenne a fürdő vízfelületeinek, kapacitásainak, szolgáltatásainak bővítésére, valamint egy magas minőségű, kapcsolódó szálláshely létesítésére; Korlátozott számban állnak rendelkezésre kiemelkedő attraktivitású vonzerők: a Barlangfürdőn kívül a vonzerők hatóköre elsősorban térségi és regionális, vagy helyi szintű. Az attrakciók háttér-infrastrukturális kiépítettsége többnyire hiányos, közepes szintű; Az attrakciók egymástól elszigetelten és nem együttműködve üzemelnek;


- 58 -


• –

A települési háttér-infrastruktúra hiányos állapota: •

•

•

•

–

A szálláskínálat homogenitása (panziók többsége), alacsony kapacitása, a magas minőségű szálláshelyek hiánya problémát jelent: a szállás struktúra nem alkalmazkodik a keresleti viszonyokhoz (pl. nem épít a Barlangfürdő vendégkörére, amely elsősorban a magasabb költésű, minőségorientált turistákból áll), egyes szállástípusok teljes mértékben hiányoznak (pl. kemping, ifjúsági szálló); A programkínálat korlátozott: kevés az igényes szabadidős esemény és programkínálat, kevés az igényes szórakozóhely. A településkép ellentmondásos: rongálások nyomai, több leromlott, elhagyatott ingatlan (pl. Juno Hotel), az utak és a közparkok romló állapota, ugyanakkor esztétikus lakóépületek, szép parkok jellemzők; Alapvető településrészi szolgáltatások hiányoznak: hiányos a kitáblázottság, az illemhelyek száma, kedvezőtlen parkolási lehetőségek, kereskedelmi és vendéglátó központ hiánya, élelmiszerüzlet hiánya, bank, egyéb típusú üzletek (pl. ajándékboltok) hiánya jellemző; A településrész közműszolgáltatásaival kapcsolatban előforduló hiányosságok (pl. világítótestek rongálásai következtében áramkimaradások, illegális hulladéklerakás, stb.); Biztonsági rendszer hiányosságai: A településrészen jellemzőek a rongálások, amelyek az épületeket és a parkok berendezési tárgyait egyaránt érintik. Jellemző a biztonsági rendszer hiányossága.

Szervezeti rendszer hiányosságai: • • • •

Együttműködés, szervezeti háttér hiányosságai, párhuzamosság az egyesületek munkájában, egyesületek közötti feszültségek; Humán erőforrás hiányosságai (pl. kedves gesztusok, a családi vállalkozások képzettségének korlátozottsága); A fejlesztéseket generáló és a fejlesztési forrásszerzést ösztönző erős lobbi hiánya; Szervezeti hiányosság következtében a marketingmunka hiányosságai: – Miskolctapolca újra-pozicionálásának hiánya; – Imázs, üdülőhelyi arculat megjelenésének hiánya.

A problémarendszer összefüggéseit az alábbi probléma-fa szemlélteti:


- 59 -

Miskolctapolca üdülő helyi jellege visszaszorult

Elmaradó vonzerő fejlesztés

Korlátozott programkínálat

Vonzerő k és a turisztikai infrastruktúra amortizálódása

A településrész szolgáltatásainak hiánya

Romló településkép

Közmű - és biztonsági szolgáltatások hiányosságai

Hiányos háttérinfrastruktúra

C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 60 -

Szálláskínálat homogenitása

Kiemelkedő attraktivitású vonzerő k hiánya Barlangfürdő területe és szolgáltatásai bő vítésének korlátai Strand hiánya

Hiányos turisztikai kínálat

Szervezeti rendszer hiányosságai

Üdülő helyi arculat, vonzó desztináció hiánya

Romló turizmuspiaci helyzet



5.2.

JÖVŐ KÉP

A helyzetfeltárás értékelése és a problémafa megállapításai alapján Miskolctapolca számára az alábbi jövőképet vázoljuk fel: Miskolctapolca üdülőhelyi arculatának megteremtésével és újrapozícionálásával, valamint a lakóhelyi és az üdülőhely jellegből adódó ellentmondásos állapot feloldásával

Miskolctapolca a Barlangfürdő re – mint Miskolctapolca húzó vonzerejére – és a más településrészi attrakciók összekapcsolására építve, minő ségi szolgáltatásokat, egyedi és integrált élményeket nyújtó, arculatában és rendszerében is valódi üdülő hellyé, turisztikai desztinációvá válik, amely rugalmasan képes alkalmazkodni a változó igényekhez és a környezetéhez.

Miskolctapolca a jövőben jelentős versenyelőnyökre tesz szert a turizmus piacán annak a sajátos helyzetnek a kihasználásával, hogy a régióközpont (Miskolc) része, ugyanakkor attól – fizikailag és imázsában is – elszeparált, vonzó természeti környezettel, sajátos mikroklímával rendelkező üdülőhelyi terület. Ennek alapján Miskolctapolca: – a maga teljességében tudja összekapcsolni és kihasználni a településrész vonzerőiből származó lehetőségeket; – ugyanakkor a miskolci és térségi vonzerőkkel szinergiában valósítja meg integrált turisztikai tevékenységét. Az elérendő jövőkép fő elemei a következők: – Miskolctapolca jelentős súlyt képvisel a térség turizmusában; – Hazai és nemzetközi tekintetben is ismert és kedvelt üdülőhely, amely tág vonzáskörzettel és pozitív imázzsal bír minden célcsoportja tekintetében; – Kiemelkedő egészségturisztikai desztináció, a térség rekreációs központja; – Kiegyenlített, jelentős nagyságú vendégforgalmat bonyolít, jelentős a visszatérő vendégek aránya; – Igényes, minőséget kereső vendégkör látogatja a fürdőterületet és a várost; – Enyhe szezonalítású (kiegyenlített) működés jellemzi; – Teljes körűen kiépített infrastruktúrával rendelkezik, jól megközelíthető, komplex szabadidős kínálatot nyújt, az üdülőhelyi kínálat és az arculat harmonizál; – Jól működő szervezeti háttérrel rendelkezik, hatékony együttműködés folyik az üdülőterület és Miskolc között; – Élő hagyományok, rendezvények, pezsgő közösségi élet jellemzi; – Egyedi, megkülönböztetett arculattal bír; – Rendezett településképpel rendelkezik; – Kedvező (a célcsoportok által elismert) ár-érték arányt biztosít; – Az üdülőterület jelentős bevételt termel, az egyes projektelemek jövedelmezően működnek és megtérülést hoznak; – Jelentős mértékű turisztikai adóbevételt könyvelhet el, amelyek forrást nyújtanak a további fejlesztésekhez; – Vonzó befektetési területet jelent a magán-, és az intézményi beruházóknak, a területek jelentős nagyságú értéknövekedésen mennek keresztül; – A természeti környezet megőrizhető, a fenntartható fejlődés biztosított (környezet teherbíró képességét figyelembe véve); – Az esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők támogatása megvalósul; – A lakóhely-, és üdülőhely funkció harmonizált, a településrész lakosságát elégedettség jellemzi; C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 61 -


5.3.

CÉLOK ÉS CÉLFA

Miskolctapolca célrendszerének kialakítása az üdülőhelyek kialakítását meghatározó alapelvek, a Miskolctapolcán azonosított helyzet és problémák, és a kitűzött jövőkép figyelembe vételével történt. A célrendszer kialakításának alapelvei összefüggnek az üdülőhelyi tervezés alapelveivel: az üdülőhely-rendszernek határozott célok elérésére kell létrejönnie, amelyben a meghatározott funkciójú elemek (vonzerők, településkép, turisztikai- és háttérinfrastruktúra, stb.) tudatosan és összerendezetten, egymással való kapcsolatban mű ködnek. Az egyes projektek a tervezésben magasabb rendű rendszerekhez illeszkednek, aktív elemként azokra hatást gyakorolnak, ezért a projektek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket, a rendszerekhez történő illeszkedést vizsgálni szükséges.

miskolctapolcai üdülő hely projekt szintű fejlesztése is integrált turisztikai tervezéssel és megvalósítással történjen. Az integrált tervezés által létrejött projektek bizonyítottan könnyebben teljesíthetik a befektető k hozam elvárási feltételeit is, ha egymással összhangban levő , egymást támogató elemek halmaza jön létre. Szükséges tehát, hogy a

Ehhez szükségesek a következő elvek figyelembevétele: – A települési környezet figyelembevétele; – A turisztikai vonzerők és szolgáltatások megfelelő, komplex, rendszerezett, funkcionális és területi kombinációjának megvalósítása egy rendszerben, amely turisztikai-gazdasági szempontok szerint hatékony, és költségérzékeny megoldás is; – Az üdülőhely arculatának illeszkedése a turisztikai szolgáltatások vendégkörének elvárásaihoz; – A célcsoportok egymást zavaró hatásainak kiküszöbölése; – A turizmus multiplikátor hatásaiból eredően más területekkel, ágazatokkal való szorosabb együttműködés a tervezési, fejlesztési folyamatokban; – Komplexebb megközelítések a turizmus szolgáltatási rendszerének kiépítésében: a turisztikai infra-, és szuprastruktúra fejlesztése mellett a támogató háttér-infrastruktúra fejlesztésére is kiemelt figyelmet kell fordítani; – Innovatív, új, korszerű technológiák felhasználása a fejlesztési folyamatokban; – Együttműködések átértékelődése, a tudatosság megteremtése, az együttműködési formák kialakítása, tervezése, szervezése, működtetése. Célok, célrendszer Miskolctapolca fejlesztésével kapcsolatban az alábbi közvetlen célok fogalmazhatók meg:

1. Vonzó üdülő helyi arculat, versenyképes turisztikai desztináció kialakítása (turisztikai infrastruktúra fejlesztése, települési háttér-infrastruktúra fejlesztése, szervezeti rendszer fejlesztése): –

Turisztikai kínálat fejlesztése • • •

A Barlangfürdő „beszorult” helyzetének feloldása, összekapcsolása más attrakciókkal; Strand tervezett fejlesztéseinek megvalósítása, (fizikai vagy tartalmi) összekötésének biztosítása a Barlangfürdővel; Egyéb vonzerők és azok háttér-infrastruktúrájának fejlesztésével és elszigeteltségük feloldásával a vonzerők hatókörének növelése;


Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció • • • • • •

–

Települési háttér-infrastruktúra fejlesztése •

•

• • –

Magasabb kategóriájú, specifikus szálláshely kialakítása a Barlangfürdővel összeköttetésben; Komplex programcsomagok összeállítása, Miskolctapolca és a város más vonzerői szinergia hatásának erősítésével; Keresleti trendeknek és igényeknek megfelelő komplex szolgáltatáskör kialakítása; Megkülönböztetés, egyediség kialakítása mind a kínálat, mind az arculat tekintetében; Miskolctapolca értékmegőrző revitalizációja (természetvédelmi terület megóvása), környezeti terhelésének csökkentése; Optimális vendégáramlási feltételek biztosítása a vendégforgalom térbeli irányításával az egyes (esetlegesen eltérő érzékenységű) területek terhelhetőségének figyelembevételével. Vonzó településképi megjelenés biztosítása: parkok, közterek állapotának revitalizációja, utak, sétányok felújítása, régi, leromlott épületek számára új funkciók kialakítása, biztonsági intézkedések megtétele, tömegközlekedés javítása, kitáblázottság javítása, illemhelyek létesítése, parkolási lehetőségek javítása; Miskolctapolca fogadóközegének keresletorientált fejlesztése: alapvető vendégfogadási infrastruktúra kialakítása: élelmiszerüzletek, boltok, kereskedelmi és vendéglátó központok, kávézók, stb. kialakítása; A településrész közműszolgáltatásaival kapcsolatban előforduló hiányosságok megszüntetése, a szolgáltatások fejlesztése; Biztonsági rendszer fejlesztése: a rongálásokat megelőzendő térfigyelő rendszer, polgárőrség és/vagy egyéb biztonsági eszközök alkalmazása.

Szervezeti rendszer fejlesztése • • • •

Helyi turisztikai desztináció menedzsment rendszer kereteinek kiépítése, az együttműködési rendszer felépítése; Humán erőforrás fejlesztés: képzések, szemléletformálás; Fejlesztéseket generáló erős lobbi tevékenység megteremtése; Lakóhelyi- és üdülőhelyi funkciókör megfelelő szétválasztása, harmonizálása.

2. Miskolctapolca turizmuspiaci pozíciójának erő sítése

– – – – – – – –

Miskolctapolca egyedi arculatának, imázsának erősítése; A településrész valódi üdülőhely jellegének kialakítása; Vendégforgalom növelése; Vendégtartózkodási idő növelése; Igényesebb, magasabb fizetőképességű szegmensek megnyerése; Külföldi vendégkör megnyerése, ezáltal a keresleti koncentráltság csökkentése; Szezonalitás mérséklése; A turizmusból származó bevételek növelése: közvetlen bevételek, közvetett bevételek, pl. helyi adóbevételek növelése.


Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A fejlesztés hatása túlmutat Miskolctapolcán és pozitív hozamokat generálhat a város egésze és a térség számára egyaránt. A fejlesztés a megye és a régió turizmuspiaci pozícióját is nagymértékben erősítheti. A tervezett fejlesztések közvetett turisztikai célkitű zései közé tartoznak: – Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye turizmuspiaci pozíciójának erősítése; – A magánszektor számára vonzó beruházási, vállalkozási környezet kialakítása, ezáltal magánerős befektetések, pótlólagos beruházások generálása a kapcsolódó területeken; – A turizmusból származó bevételek növelése (ezáltal forrásteremtés a további fejlesztésekre); – A térség gazdasági teljesítményének növelése, versenyképességének fokozása: • Helyi kis- és közepes vállalkozások erősítése; • Innováció-orientáltságuk javítása; • A köz-és magánszektor együttműködésének javítása; • Önkormányzati tulajdonú területek felértékelődése, ingatlanérték növekedése. A célrendszert ábrázoló összefüggéseket a célfa szemlélteti:


Vonzerő k fejlesztése

Komplex programcsomagok összeállítása

A településrész fogadóközegének keresletorientált fejlesztése

Vonzó városképi megjelenés kialakítása

Közmű - és biztonsági szolgáltatások fejlesztése

Háttér-infrastruktúra fejlesztése


Magasabb kategóriájú, specifikus szálláshelyek kialakítása

Strand tervezett fejlesztésének megvalósítása

Turisztikai kínálat fejlesztése Barlangfürdő „beszorult” helyzetének feloldása

Szervezeti rendszer fejlesztése

Üdülő helyi arculat és vonzó desztináció megteremtése

Versenyképes turizmuspiaci helyzet kialakítása



6. CÉLCSOPORT-KÉPZÉS ÉS POZÍCIONÁLÁS A célcsoport-képzésben azonosítjuk a településrész jelenlegi célcsoportjait, és javaslatot teszünk a jövőbeli célcsoportra. A jelenlegi célcsoportokkal kapcsolatos következtetéseket a szakmai interjúk tapasztalataiból, a vonzerők és a miskolctapolcai turisztikai szolgáltatások jelenlegi vendégkörének elemzéséből, valamint a településrész karakterének, jellegének, és az általa a célcsoportoknak nyújtott turisztikai kínálat minőségének és színvonalának értékeléséből vonjuk le.

6.1.

JELENLEGI CÉLCSOPORTOK

Miskolctapolcán jelenleg öt célcsoportot azonosíthatunk: – Család – Ifjúság – Idősebb korosztály és nyugdíjas – Üzletember – Igényes, minőségorientált vendégkör

A célcsoportok jellemző it a családi életciklus, a korosztály, a küldő terület és a motiváció szegmentációs elvek szerint az alábbi táblázatban szemléltetjük: A Miskolctapolcán található vonzerők és egyéb szolgáltatások (pl. wellness szállodák) célcsoportjának fő jellemzői:

Célcsoport/ Családi Vendégkör életciklus

Korosztály

Házas

Kisgyermekes

Család

Ifjúság

Üzleti vendégkör

"Tinédzser korú gyermekekkel"

Egyedülálló Baráti társasággal Társsal érkező Egyetemista

Egyedülálló

Kisgyermekes (0 -10 éves), nagyobb gyermekes (1117 éves) Gyermektelen

18 – 35 éves

30-50 éves

Fő jellemző k Küldő terület Motiváció Belföld: Miskolctapolca, a Barlangfürdő, város más részei, illetve kistérségi települések, Nyíregyháza, Debrecen, 100-150 km-es vonzáskörben lévő települések Külföld: belga, holland, Kelet-Európa: cseh, lengyel, szlovák, ukrán. Belföld: Miskolctapolca, a város más részei, kistérségi, illetve a régió települései, Debrecen, Nyíregyháza, illetve 100km-es vonzáskörben lévő települések Külföld: Nyugat- és KeletEurópa (belga, holland, cseh, lengyel, ukrán és szlovák nemzetiségűek) Miskolci Egyetem, Tiszaújváros, Debrecen, Nyíregyháza, Budapest, Balaton


Őspark (játszótér, bringó hintó), Kalandtúra Park, Bobpálya, wellness szállodák, panziók, üdülés, kikapcsolódás, természetjárás

Barlangfürdő, Kalandtúra Park, Bobpálya, Akropolisz Szabadtéri Színpad, bringó hintó, szórakozás, természetjárás Konferenciák, üzleti szolgáltatások

- 66 -


Idő sebb korosztály, nyugdíjas

Egyedülálló Baráti társasággal Társsal érkező

55 éves –

Miskolctapolca, a város más részei, illetve a régió települései

Fiatalabb korosztály

Igényes, minő ségorientált vendégkör

Egyedülálló Baráti társasággal Társsal érkező Családdal érkező

25-35 éves

Külföld: Nyugat-, és

Kelet-Európa (belga, holland, cseh, lengyel, ukrán és szlovák turista)

Középkorosztály Egyedülálló Baráti társasággal Társsal érkező Családdal érkező

35-55 éves

Rekreáció, gyógykezelések, kikapcsolódás, kulturális élményszerzés Barlangfürdő, pihenés, rekreáció (stresszoldás), egészség megőrzés (wellness), élményszerzés, minőségi szórakozás, extrém sportok, igényes környezet Rekreáció, pihenés, minőségi terápiás szolgáltatások, minőségi szórakozás csendes, nyugodt, igényes környezetben

17. Táblázat: Miskolctapolcán található vonzerő k és egyéb szolgáltatások célcsoportjának fő jellemző i

A korosztály és a családi életciklus, a küldő terület és a motiváció szempontjából Miskolctapolca turisztikai kínálata tehát az alábbi szegmenseket célozza: – Korosztály- és családi életciklus szerint: • • • • –

Családok: házas, kisgyermekkel (0 -10 éves), "tinédzser korú gyermekekkel" (11-17 éves) érkező Ifjúság: 18-35 éves korosztály, egyedülálló, barátokkal és/vagy társsal, családdal érkező, egyetemista Idősebb korosztály, nyugdíjas: 50 éves feletti korosztály, egyedülálló, társsal érkező Üzleti vendégkör: 30-50 éves korosztály, egyedül érkező

Küldő terület szerint: Miskolctapolca vonzerőinek és egyéb kínálati elemeinek jelenlegi keresleti szegmensei a helyi, kistérségi, illetve regionális lakosok. Egyedül a Barlangfürdő rendelkezik nemzetközi szintű kereslettel, amely nyugat-, és kelet-európai (belga, holland, cseh, lengyel, ukrán és szlovák nemzetiségű) vendégkört vonz. • Családok: Külföldi területről: Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ukrajna. Belföldről: Miskolctapolca, a város más területei, a kistérség és a régió települései, illetve Nyíregyháza, Debrecen, valamint a 100-150 km-es vonzáskörben levő egyéb települések. • Ifjúság: Külföldi területről: Nyugat-, és Kelet-Európa: Belgium, Hollandia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna. Belföldről: Miskolctapolca, a város más területei, a kistérség, és a régió települései, illetve Debrecen, Nyíregyháza, valamint egyéb, 100km-es vonzáskörben lévő települések. • Idősebb korosztály, nyugdíjas: Miskolctapolca és a város más részei, kistérség és a régió települései.


- 67 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció • –

Üzleti vendégkör: Miskolci Egyetem, Tiszaújváros, Debrecen, Nyíregyháza, Budapest, Balaton.

Motiváció szerint •

•

•

•

•

Család: akik gyermekeikkel az élményszerzés, a kikapcsolódás, az üdülés céljából keresik a településrész vonzerőit. Érdeklődési terület: Kalandtúra Park, Bobpálya, Barlangfürdő, és az Őspark területén található játszótér és a bringó hintó. A wellness szállodák tapasztalatai szerint főként a nyári szezonban, illetve hétvégén fordulnak elő nagyobb arányban a gyermekekkel érkező családok. Ifjúság: akik a vizes szolgáltatásokat, vagy az élményt nyújtó attrakciókat keresik. Elsősorban Miskolcra érkező egyetemisták, osztálykirándulásokon résztvevő diákok. Érdeklődési terület: Barlangfürdő, Kalandtúra Park, Bobpálya, Akropolisz Szabadtéri Színpad, bringó hintó, szórakozás, természetjárás. Idősebb és nyugdíjas korosztály: akik rekreációs célzattal keresik a vízi vagy más terápiás szolgáltatásokat, illetve igényük van a kulturális szórakozásra. Érdeklődési terület: Barlangfürdő, Akropolisz Szabadtéri Színpad programjai. Üzleti vendégkör: akik hivatalos útjuk során üzleti szolgáltatásokat, illetve egyéb rekreációs szolgáltatásokat vesznek igénybe. A Miskolci Egyetem által küldött külföldi professzorok, illetve céges rendezvények, csapatépítő tréningek résztvevői. Érdeklődési terület: konferenciák, üzleti szolgáltatások, wellness szállodák. Igényes, minőségorientált, fizetőképesebb vendégkör: akik magas minőségű környezetben igényes szolgáltatásokat várnak.

Az alábbiakban Miskolctapolca által nyújtott turisztikai kínálat jelenlegi célcsoportokra vonatkozó elő nyeit és hátrányait szemléltetjük. Az előnyök és hátrányok értékelése alapján

körvonalazódik, hogy Miskolctapolca számára mi lehet a legkedvezőbb jövőbeli célcsoport.

Az azonosított célcsoport meghatározó a Miskolctapolcán tervezett projekt-együttes kínálati és arculati elemeinek meghatározásában.

Miskolctapolca kínálatának a jelenlegi célcsoportokra vonatkozó előnyei és hátrányai:

Elő nyök

Családok

– Szolgáltatások és a kínálati elemek főként erre a vendégkörre épültek (Barlangfürdő, játszótér, bringó hintó)

–

– –

Ifjúság

– Szolgáltatások és a kínálati elemek erre a vendégkörre épültek (Barlangfürdő, Bobpálya, Kalandtúra Park, bringó-hintó és szálláshelykínálat) – Egyetem közelsége

–

–

Hátrányok

Miskolctapolca más üdülőhelyekkel és fürdővárosokkal szemben nem rendelkezne versenyelőnnyel (szinte minden üdülőterület a családokra építi kínálatát) Egyedi családi arculat hiánya Nehéz a szolgáltatások és tevékenységek lakófunkcióval való összeegyeztetése Lakófunkcióval való összeegyeztetése nehéz Kevésbé fizetőképes vendégkör


- 68 -


Idő sebb, nyugdíjas korosztály

– – Miskolctapolca üdülő, rekreációs és környezeti adottságai vonzó tényezők a célcsoport számára – Turisztikai szolgáltatások egy része erre a – vendégkörre épült (Barlangfürdő, Akropolisz Szabadtéri Színpad) – Barlangfürdő gyógyszolgáltatásait OEP finanszírozással igénybe tudja venni

Alacsony fizetőképességű réteg (pl. a Barlangfürdő privát szolgáltatásait csak kis mértékben veszik igénybe) A településrészi kínálat nagyobb része nem erre a vendégkörre épít

– – Egyetem közelsége – Bizonyos kínálati elemek megfelelnek a – célcsoport igényeinek (pl. Barlangfürdő, – Kalandtúra park) – Fizetőképes vendégkör

Nincsenek kiépült üzleti szolgáltatások A településrész Belvárostól való távolsága viszonylag nagy Jellegét tekintve a Belváros alkalmasabb helyszín ennek a vendégkörnek a kiszolgálására

Üzleti vendégkör

Igényes, minő ségorientált vendégkör

– Barlangfürdő jelenlegi célközönsége, vendégköre – Miskolc és a város más részének imázsa elválik egymástól – Kialakult igényes lakókörnyezet – Lakófunkcióval való összeegyeztetése könnyebb – Fizetőképes réteg – Versenytársakhoz képest eltérő attrakciókat nyújt Miskolctapolca

– – –

– –

Turisztikai szolgáltatások hiánya Magas kategóriájú szálláshelyek hiánya Miskolctapolcai attrakciók alacsony színvonala A jelenlegi attrakciók többnyire más célcsoportot vonzanak Az igényes vendégkörnek szóló szolgáltatások piaci bevezetése kockázatos

18. Táblázat: Miskolctapolca kínálatának a jelenlegi célcsoportokra vonatkozó elő nyei és hátrányai

6.2.

JÖVŐ BELI CÉLCSOPORTOK

A fenti értékelések szerint a Miskolctapolcán tervezett projekt-együttes szempontjából az alábbi jövő beli célcsoportot azonosítottuk:

MINŐ SÉGORIENTÁLT IGÉNYES, FIZETŐ KÉPES VENDÉGKÖR A vendégkör megcélzásának indokoltsága:

– Az Európában is egyedülálló Barlangfürdő olyan egyedi imázzsal rendelkezik, amelyre a városrész exkluzív üdülő jellegét építheti. Ez biztosíthatná a minőségi szolgáltatások kínálatát, ezáltal a versenytársaktól való megkülönböztetést, illetve nagyobb hatókör kialakítását; – Miskolctapolca karaktere, jellege ennek a célcsoportnak a vonzását erősíti; – Az erre a célcsoportra épített turisztikai kínálat a lakóhely funkciókkal jobban összeegyeztethető; – Fizetőképes réteg; – Miskolctapolca jelenlegi vendégkörének egy csoportja, azaz meglevő alapokra épít; – Kevésbé erős versenyhelyzet a családok megcélzásakor (szinte minden üdülőhely a családokra építi kínálatát); – Az üzleti turizmus számára a Belváros alkalmasabb helyszín. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 69 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A jövőbeli célcsoport (minőségorientált, igényes, fizetőképes vendégkör) elsődleges, másodlagos és kiegészítő célcsoportokra tagolható, amely további 6 szegmensre oszlik:

Jövő beli célcsoportok Első dleges célcsoportok Másodlagos célcsoportok Kiegészítő szegmens

Összetétel

Minőségorientált, fizetőképes vendégkör – Fiatalabb korosztály (25-35 év) – Középkorú korosztály Minőségorientált, fizetőképes vendégkör – gyermekes családok – hivatásturizmusban résztvevők Fizetőképes vendégkör: – miskolctapolcai lakosok és a város más részének lakosai – egyetemisták (bizonyos szolgáltatások iránt)

19. Táblázat: Jövő beli célcsoportok összetétele

A tervezett projekt-együttes által vonzott szegmensek jellemző i

az alábbiakban összegezhetők: – Fiatalabb korosztály: akik a minőségorientált „vizes attrakciókat”, a rekreációs szolgáltatásokat, illetve az élményeket nyújtó attrakciókat keresik. Céljuk az igényes szórakozás, illetve az egészség legszélesebb értelemben vett megőrzése, és legteljesebb összhangjának megteremtése (wellness). – Középkorosztály: akik rekreációs és pihenési céllal, igényes környezetben, minőségi szinten várják el a vízi-, illetve más terápiás szolgáltatások nyújtását, valamint csendes, nyugodt környezetben keresik a minőségi szórakozás lehetőségeit. – Gyermekes családok: akik pihenés céljából gyermekeikkel keresik a nyugodt kikapcsolódás lehetőségeit. Olyan programokat, amelyek az egész család számára kellemes, tartalmas, minőségi és speciális időeltöltési lehetőséget nyújtanak. – Hivatásturizmusban résztvevő k: akik Miskolctapolcára, vagy a város más részébe érkeznek hivatalos célból, és a hivatalos programok mellett keresik az igényes wellness-, szórakozási-, és az aktív szabadidős tevékenységeket (aktív turizmus, minőségi vendéglátás, stb.). – Miskolctapolcai és a város más részébő l érkező lakosok, egyetemisták: a fizetőképesebb és minőségorientált vendégkör, akik bizonyos egészség-megőrzési és az egyéb üdülőterület által kínált szolgáltatásokat és programokat maguk is igénybe vesznek.

Küldő terület szerint

- a megvalósuló kínálatbővítésnek és minőségfejlesztésnek köszönhetően - a városrész a hatókörét egyre nagyobb sugárban terjesztheti ki, így az alábbi szegmensek elérésére nyílik lehetőség: – Belföldi vendégek: • Miskolctapolcai, a város más részének vendégköre és regionális vendégkör (környező városok lakosai) • Budapesti vendégkör • Közép-Magyarországi vendégkör • Dél-Alföldi vendégkör – Külföldi vendégek: Nagyobb létszámú kelet-európai országokból érkező vendégek

Miskolctapolcán a vendégkör átalakítása javasolt, azaz a jelenlegi igényszintű és fizető képességű vendégkör helyett a fizető képesebb, igényes és minő ségorientált szegmenset célzó turisztikai kínálat- és szolgáltatás-együttes kialakítása. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 70 -


7. SZAKMAI PROGRAM 7.1.

A FEJLESZTÉS CÉLJA

földrajzi és imázsbeli viszonylagos elszigeteltségét kihasználva egy olyan „zártabb”, minő ségi üdülő hely kialakítása („ékszerdoboz; sziget”), amely hosszabb tartózkodás alatt is változatos programkínálatot nyújt a vendégeknek, anélkül, hogy el kellene hagyniuk az üdülő központot:

Miskolctapolca

– A fejlesztések arra irányulnak, hogy a már meglevő adottságokra alapozva egy magas vonzerőértékkel rendelkező komplex turisztikai kínálat, valódi üdülőhely jöjjön létre, amely a szezonalitás mérséklésével egész évben biztosíthatja a minőségorientált és fizetőképes szegmensek számára az élménydús, aktív kikapcsolódás, ugyanakkor a rekreációt és a pihenést célzó időtöltés összhangját. Ezáltal Miskolctapolca egyenletes eloszlású, jelentős turistaforgalmat generálhat. – Az egyedi szolgáltatáskör kialakításával Miskolctapolca a versenytársaktól megkülönböztethetővé válik, elősegítve a pozitív imázs kialakítását, amely ezáltal a jelenleginél stabilabb versenypozíció kialakítására ad lehetőséget. A specifikus tartalmi, funkcionális és arculati elemek kialakítása hozzájárul a nagyobb hatókör eléréséhez, az országos turisztikai pozíció javításához, stabilizálásához, és a nemzetközi turisztikai hatókör kiterjesztéséhez. Ennek megfelelően a koncepció kialakításának alapelemei: – Központi termék: Barlangfürdő – A megcélzott vendégkörnek (igényes, minőségorientált, fizetőképes, fiatalos és középkorú korosztály) megfelelő kínálat kialakítása – Magasabb árfekvésű, elit szolgáltatáskör kialakítása – Turisztikai kínálat komplexitásának biztosítása (fürdő, wellness, fitness, aktív szabadidős programok, szórakozási lehetőségek, kulturális programkínálat, vendéglátás, szálláshelyek, kisebb mértékben gyermekprogramok és extrém sportok) – Egységes üdülőhelyi kép és arculat, jelképként funkcionáló attrakció, imázs formáló elem kialakítása

7.2.

A FEJLESZTÉS ALAPELVEI

Az elérendő eredmény és a célkitűzések meghatározásakor, a legoptimálisabb és legeredményesebb projekt-együttes kialakítása érdekében a következő általános és üdülő hely-specifikus fejlesztési alapelveket alkalmaztuk: – Koncepció tervezés alapelvei • Stratégiai szemlélet: Ad hoc projektek helyett átfogó, jövőbe mutató fejlesztési koncepció (tudatos, hosszú távú fejlődés tervezett, irányított folyamat révén) • Fenntarthatóság: Gazdasági, társadalmi, környezeti hatások együttes figyelembe vétele • Komplexitás, szinergia: Különböző területeket összefogó, összehangolt program, projektportfolió (egymást erősítő hatások kihasználására) • Reális, lépcső zetes fejlesztés: Reálisan megvalósítható célok, egymásra épülő fejlesztési fázisok (hatékony forrásfelhasználás érdekében is) • Hatékony forrásallokáció: Piaci működési mechanizmusok, magántőke szerepvállalása, befektetők vonzása • Széleskörű partnerség: Széleskörű partneri együttműködés, egyeztetés (tervezés megalapozottságának biztosítása, hatékony forrásallokáció, stb.) C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 71 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció –

Miskolctapolca üdülő hely fejlesztésének további alapelvei • Komplex szolgáltatáskör kialakítása: A keresleti trendek alapján prognosztizálható •

•

•

•

•

•

•

•

•

•

• • •

jelenlegi és jövőbeli igényeket figyelembe véve a minőségorientált és fizetőképes vendégkör számára komplex szolgáltatáskör kialakítása. Egyedi kínálat kialakítása: A kínálat és az arculat olyan speciális USP-ket tartalmaz, amelyek a versenytársaktól való megkülönböztetést célozzák és javítják a versenypozíciót. Optimális kapacitások kialakítása: A kapacitások a keresleti igényeknek megfelelően, egymással harmonizálva kell, hogy létrejöjjenek. A meghatározott kapacitások az eredményes üzemeltetéshez és a beruházás megtérüléséhez szükséges optimális vendégszám befogadására alkalmas tereket (szálláskapacitások, kiszolgáló terek, vízfelületek, stb.) eredményeznek. Kiegyenlített éves üzemeltethető ség: Az egész évben rendelkezésre álló és igénybe vehető kínálattal (fedett funkciók), a vendégáramlás időbeni kiegyenlítésével, egyenletes kapacitáskihasználtság, mérsékelt szezonális hatás érhető el, amely jövedelmező működést biztosít.

Optimális üzemeltethető ség biztosítása: –

Párhuzamosságok elkerülése, azonos jellegű szolgáltatások párhuzamos kiépítésének minimalizálása – Fizikai távolságok optimalizálása – Kiszolgáló infrastruktúra optimális elhelyezése, megfelelő kapacitások biztosítása (pl. vendéglátás, parkolás, stb.) Optimális ár-érték arány: A koncepcióban kitűzött célok megvalósításával a keresleti sajátosságoknak, az elérni kívánt célcsoportoknak megfelelő optimális árérték arány kialakítása nagymértékben hozzájárul Miskolctapolca pozitív imázsának kialakításához. Célcsoport-orientált fejlesztés: A turisztikai kínálat és az arculati elemek tervezésében a célcsoport igényeihez, elvárásaihoz és a turisztikai keresleti trendekhez való megfelelés és annak figyelembe vétele szükséges, hogy az egyes funkciók hány célcsoport igényeit és milyen minőségben kívánják kielégíteni. Eltérő célcsoportok szétválasztása: Eltérő szükségletek (pl. különböző korosztályok, igények, stb.) eltérő kínálattal történő kielégítése, fizikai szétválasztása, az egymást zavaró hatások kiküszöbölése. Optimális vendégáramlási feltételek biztosítása: A vendégforgalom térbeli irányítása az egyes (esetlegesen eltérő érzékenységű) területek terhelhetőségének figyelembevételével. Koncentráció kialakítása: Adott célcsoport (illetve egymást nem zavaró célcsoportok) által igényelt szolgáltatások koncentrált és lehatárolt elhelyezése a tartózkodási idő megnyújtására, az élményjelleg fokozására. Költésre ösztönzés: A vendégek által igényelt szolgáltatások elérhetővé tétele, megfelelő elhelyezése, a költésre ösztönzés érdekében a vendégáramlás irányításával az egyes elemek kihasználtságának javítása. Innovativitás: Innovatív építészeti, műszaki megoldások alkalmazása. Üdülő helyi arculat létrehozása: Rendezett, áttekinthető, vonzó, egyedi és egymással összhangban levő térkialakítások. Minő ségorientált fejlesztés: A minőségorientált fejlesztés érdekében nagyobb léptékű projekt-együttes, komplett minőségi rendszerek megvalósítása. Az intenzív beépítés mellett a település jellegének figyelembe vétele. A tervezés során az építészeti szempontok alárendelése a természeti szempontoknak. Az építészet az


- 72 -


•

7.3.

igényes üdülőhely jelleget szolgálja, amely többek között a léptékek üdülőhelyi léptékeinek maximális figyelembe vételét jelenti. Mű szaki feltételek, környezeti adottságok figyelembevétele: A fejlesztésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés, a tervezett fejlesztés egyéb megvalósult és tervezett fejlesztésekkel való összhangjának figyelembe vétele.

A TURISZTIKAI KÍNÁLAT HIÁNYOSSÁGAI

Összességében Miskolctapolca turisztikai kínálatának hiányosságai a minő ségorientált és fizető képes, első dleges, másodlagos és kiegészítő célcsoport szempontjából:

– Vonzó, magas színvonalú turisztikai attrakciók, különleges, egyedi attrakciók hiánya – Több napra szóló igényes programok hiánya, kevés szórakozási lehetőség, igényes szórakozóhely, szabadidős esemény – A Barlangfürdő maximális kapacitásai és a „beszorított” állapota zsúfolt, pihenést gátló állapotot eredményez – A Barlangfürdőben a vízfelületek, a kiegészítő szolgáltatások (vendéglátóegységek), pihenőterek hiánya – A Barlangfürdőhöz kapcsolódó magas kategóriájú és nagyobb befogadóképességű szálláshely hiánya és további magas minőségű és nagyobb befogadóképességű, speciális, vonzó kínálattal rendelkező szálláshelyek hiánya – Konferencia kapacitások hiánya: Miskolctapolca és a város más része sem rendelkezik nagy létszámot befogadó konferencia létesítménnyel, kapacitásokkal és kapcsolódó technikai és vendégfogadási feltételekkel – Hiányosak a közlekedési feltételek: A Belvárosból Miskolctapolca megközelíthetősége, a Miskolctapolcán belüli közlekedés; hiányoznak a speciális turisztikai célú közlekedési eszközök, amelyek a közlekedési feltételeket is javítják és élményt is nyújtanak – A Barlangfürdőn kívül elmaradt vonzerő- és turisztikai infrastruktúra fejlesztések következtében a település üdülőhelyi arculata is visszaszorult: • Hiányzik a vonzó, egyedi településkép, arculat: hiányoznak területi és funkcionális összefüggések (pl. „korzó jelleg”), egy sajátos koncepció (pl. a „vizes attrakciók”) megjelenése a településrész arculatában, terein • A Strand fejlesztésének elmaradásával a terület leromlott állapotban van, amely rontja a településképet. A tervezett nagy léptékű fejlesztések (élményfürdő, szálláshelyfejlesztés, kiegészítő szolgáltatások) nem valósultak meg. A terület azonban jól hasznosítható az egységes struktúrájú, jelenleg hiányzó turisztikai kínálat feltételeinek megteremtésére • A jelenleg nem működő, kihasználatlan épületek (pl. Juno Hotel) rontják a településképet, nincsenek bevonva a településrész turizmusába • Romló településképet eredményeznek az eseti vandalizmus nyomai

Miskolctapolca elsődleges (húzó) vonzereje, fő imázs formáló tényezője a Barlangfürdő. A fejlesztéseknek a Barlangfürdőre és a Strand területére koncentrálásával a Barlangfürdő jelenlegi területi problémáinak megoldása, és annak összefüggésben kezelése Miskolctapolca további turisztikai hiányosságaival egy koncentrált, intenzív fejlesztést eredményezhet. A nagyléptékű beépítési terv elkészítése a település sajátosságainak, a szabályozási terv és a területek érzékenységének figyelembe vételével történik.


- 73 -


7.4.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

A projekt fejlesztési területét kiemelt és tágabb fejlesztési területekre tagoljuk. A fejlesztési koncepcióban a kiemelt fejlesztési területeken megtérülést biztosító, egymással összefüggő projekt-együttes kialakítására teszünk javaslatot. A tágabb fejlesztési területeket a kiemelt projekt-együttest kiegészítő funkciók fejlesztési területeként vizsgáljuk. A kiemelt fejlesztési területek: 1. Barlangfürdő területe és a Barabits-sétány, az Iglói út, a Pozár István sétány által határolt terület (hrsz. 46298/3) 2. Strand teljes területe: a Miskolctapolcai utca, a Garas Sámuel utca, a Görömbölyi és a Csabai utcák által határolt Strand terület (hrsz. 46063/4 – egykori felnőtt Strand terület és hrsz. 45575/4 – egykori gyermek Strand terület) 3. Strand terület mögötti (Fagyöngy utca mögötti) terület (hrsz. 45575/10, illetve 45575/11) 4. Jelenlegi általános iskola épülete: az Iglói út melletti terület (későbbi fejlesztési ütemben javasolt fejlesztés, hrsz. 45002) 5. Juno Hotel (Egy későbbi fázisban a befektető szándékával összhangban szakmai program készíthető, hrsz. 45671) A területek önkormányzati tulajdonban vannak. A Juno Hotel magánbefektető tulajdona. A tágabb fejlesztési területek (Nem intenzív fejlesztési zóna, a kiemelt fejlesztési területhez kapcsolható területek) – Őspark és Csónakázó-tó – Hejő-liget – Akropolisz Szabadtéri Színpad – Régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő)

7.5.

A FEJLESZTÉSEK INDOKOLTSÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

A Strandon korábban tervezett nagy léptékű élményfürdő fejlesztések a Barlangfürdő versenytársaivá válhatnak, megosztva vendégkörét, kioltva egymás tevékenységét. A párhuzamos tevékenységek elkerülése miatt célszerű az azonos, vagy hasonló funkciókat koncentráltan kezelni, és az egymást erősítő hatások kihasználására törekedni egy összehangolt, a funkciókat és a fejlesztési területeket egységben kezelő program megvalósításával. Ezzel lehetővé válik a Miskolctapolca arculatához illeszkedő területi és funkcionális összefüggések kialakítása: – A Barlangfürdő élményfürdő vel történő bő vítése, egy koncentrált fürdő egység

megvalósítása, a fürdő höz kapcsolódó magas minő ségű szálláshely kialakításával.

–

Ezáltal lehetővé válik az átlagos tartózkodási idő és a jövedelmezőség biztosítása. A tervezett projekt-együttes megvalósításával a Barlangfürdő beszorított állapota és maximális kapacitásainak problémája megoldódik. A fürdő turisztikai szolgáltatásainak, pihenőterének mérete, egyéb, kiegészítő szolgáltatásai bővülnek. A fürdőhöz élményeket nyújtó és a tartózkodási időt növelő vonzerők és szolgáltatások kapcsolódnak. Ezzel egyidejűleg a Strand területén megvalósul egy egységes struktúrájú térkialakítás, a „Fórum” (Miskolctapolca központi magja). A Fórum kialakításával létrejön a jelenleg hiányzó üdülőhelyi arculat, a turisztikai kínálat és a háttér-infrastruktúra megteremtéséhez szükséges, egymással funkcionális és fizikai kapcsolatban levő egységes turisztikai infrastruktúra rendszer (nagyobb befogadóképességű és magasabb kategóriájú szálláshely, szeminárium- és wellness funkciók, üzlethelyiségek, rendezvényhelyszínek, „korzó


- 74 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció jelleg”, stb.). A Fórum olyan igényes tér és találkozóhely, amely

és komplex formában teszi lehető vé a pihenést és a szórakozást.

minő ségi színvonalon

– A fejlesztési koncepció „filozófiája”, gondolatköre a „víz” jelenségre épül: a víz különböző megjelenési formája a tervezett „vizes attrakciókkal” a három fejlesztési terület projekt-együtteseinek elemeit „láncra fűzi”, összekapcsolja. (Barlangfürdő-élményfürdő együttes, Őspark és Csónakázó-tó, a Strand területén tervezett „Fórum” és a sport- és szabadidős funkciók, a tervezett teresedések a szökőkutakkal, a tavakkal, a sajátos kertészeti megoldásokkal a turisztikai szolgáltatásokat „összekapcsolják”) – Az egységes térkialakítás lehetővé teszi a településrész eddig elszórtan levő turisztikai attrakcióinak egységes koncepció mentén történő összekapcsolását, a jelenlegi elszigeteltség feloldását, egy egyedi üdülőhelyi arculat megteremtését. – A kínálati elemek funkciók szerinti összefüggő elrendezése a vendégforgalom hatékony irányítását teszi lehetővé, amely által a nagyobb érzékenységű területek terhelhető sége is kiegyenlítettebbé válik.

A koncepcióban javasolt területek hasznosítása az utolsó lehető sége annak, hogy Miskolctapolcán egy tudatosan és jól felépített projekt-együttes jöhessen létre, amely megalapozza Miskolctapolca további fejlő dését.

7.6.

VONATKOZÓ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSOK

Kiemelt fejlesztési területre vonatkozó építési szabályozások Miskolc város szabályozási terve és építési szabályzata alapján a jelen koncepció kiemelt fejlesztési területeire vonatkozó szabályozások:

KI – 600054 (T) fürdő (hrsz. 46298/3)

A terület régészeti terület határán belül helyezkedik el, valamint kis mértékben védőterületet igénylő vízvezeték érinti. Megjegyzendő, hogy ugyanezen terület egy részén épül jelenleg a Kitty Hotel. A területre jellemző szabályozási elemek: – Zöldterület (közpark) – Védő- és korlátozási területek összevont területe nem közterületen – Beépítésre szánt terület – Különleges közhasználatú építményi zóna, a funkció megjelölésével – Vegyes építészeti karakter – Kialakult építési övezet – Adottságtól függő beépítési mód alkalmazható – Az építési övezetben a legkisebb építési telek nagyságát adottságtól függően az építési hatóság határozza meg – A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 30% – A megengedett építménymagasság 7,5 méter

KI – 612944 (T) strand (hrsz. 46063/4 – egykori felnőtt Strand terület és hrsz. 45575/4 –

egykori gyermek Strand terület) Az egykori felnőtt Strand terület egészére, illetve az egykori gyermek Strand terület egy részére jellemző: – Védő- és korlátozási területek összevont területe nem közterületen Az egykori gyermek Strand terület Hejő-patak felőli oldalára jellemző: – A telken belüli beültetési kötelezettség, ha fasort meghaladó kiterjedésű C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 75 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Mindkét területre jellemző szabályozási elemek: – Beépítésre szánt terület – Különleges közhasználatú építményi zóna, a funkció megjelölésével – Vegyes építészeti karakter – Nem kialakult építési övezetbe tartozik – Szabadon álló – általános beépítési mód alkalmazható – Az építési övezetben a legkisebb építési telek nagysága 4000 m2 – A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 20% – A megengedett építménymagasság 7,5 méter

7.7.

KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA

Fejlesztési célok A kiemelt fejlesztési területekre a koncepcióban megjelölt fejlesztési célok figyelembe vételével építjük fel a projekt-együttesre vonatkozó javaslatunkat. A fejlesztési célkitűzések az alábbi területek fejlesztésére irányulnak: – Turisztikai infrastruktúra fejlesztése • Attrakciófejlesztés • Turisztikai szálláshelyfejlesztés – Turisztikai háttér-infrastruktúrafejlesztés • Turisztikai vendégfogadási feltételek javítása • Településkép javítása • Közlekedésfejlesztés – Üdülőhelyi arculat megteremtése – Turisztikai szervezetfejlesztés • TDM szervezet kialakítása A fenti fejlesztési célok megvalósítása a projekt elemek és azok funkcióinak egymással való összhangjában történik.

1. A Barlangfürdő területén tervezett fejlesztés Fejlesztési célok A Barlangfürdő területének bővítésével cél, hogy változatosabb, nagyobb kapacitású kínálat valósuljon meg, amely a minőségorientált, fizetőképes, különböző életkorú és szükségletű célcsoportok elvárásainak egyaránt megfelel. Ehhez szükséges a különböző igényekkel rendelkező célcsoportokat célzó funkciók elkülönítése, az egymást zavaró hatások elkerülése érdekében. Szükséges a Barlangfürdőben a több napos tartózkodás elérése, ennek érdekében az élményt nyújtó kínálat bővítése, valamint a Barlangfürdőhöz kapcsolódó szállásfejlesztés. A fenti célok megvalósításához – a jelenlegi problémák, és hiányosságok ismeretében - az alábbi fejlesztések szükségesek: – Turisztikai infrastruktúra fejlesztése • Attrakciófejlesztés: – Barlangfürdő területének, kapacitásainak bővítésével a vízfelületek növelése (élményfürdő), az élményelemek számának növelése. – Barlangfürdő jelenlegi épületében további fejlesztések: a jelenleg feltárt, de nem hasznosított 200 méteres barlangszakasz élményszerű hasznosítása, tartalmilag, és funkcionálisan is kapcsolódva a barlangfürdő eddigi egységeihez. • Vendégfogadási feltételek javítása: pihenőterületek növelése, vendéglátó-, és egyéb kiszolgáló egységek fejlesztése. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 76 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Szállásfejlesztés: Barlangfürdőhöz kapcsolódó magas kategóriájú (4-csillagos), nagyobb befogadóképességű szálláshely kialakítása. – Turisztikai háttér-infrastruktúra fejlesztése • Közlekedésfejlesztés: – A fürdő megközelíthetőségét segítő turisztikai közlekedési eszközök használata. – Barlangfürdő más attrakciókkal való élményszerű összeköttetésének megvalósítása. A fenti célok megvalósítása csak a jelenlegi Barlangfürdő területének kiterjesztésével, bővítésével lehetséges. •

Fejlesztési terület A tervezett infrastrukturális feltételek kialakításához elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi Barlangfürdő területének bő vítése. A fürdő területbő vítési lehető sége azonban

meglehető sen korlátozott, hiszen szinte 42minden irányban természeti „akadályok” állnak a bő vítés útjában. A Barlangfürdő tervei között szerepel a fürdőhöz kapcsolódó szálláshely

kialakítása. A tervezett szállodát a Barlangfürdő közelében talált bencés kolostor romjainak feltárását követően látják megvalósíthatónak, a leletek bemutatásának biztosításával. Az elképzelés megvalósítása azonban kedvezőtlen helyzetet teremtene a Barlangfürdő és az Őspark közötti látvány lezárása révén. A bencés kolostor romjainak feltárásával és bemutathatóvá tételével új, látványos vonzerővel gazdagodna a Park (A feltárás után üveglappal védve, megvilágítva). A fürdő bő vítésére egyetlen területen látunk lehető séget: a Barlangfürdő melletti, a Barabits Fülöp sétány, a Pozár István sétány és az Iglói út által határolt területen. A terület beépítésével a természeti környezetbe ugyan beavatkozás történik, azonban a projektegyüttes kialakítása során a park továbbfejlesztéseként a teresedések és a vizes attrakciók kialakításával törekszünk a természeti tényezőket hangsúlyozó megoldások alkalmazására, kiterjesztésére, a park bővítésére. A fejlesztés elemei és összefüggései A Barlangfürdő funkcióinak fenti területen történő bővítésével lehetővé válik a kapacitások növelése, a fürdő vízfelületének, kínálatának, szolgáltatásainak, pihenőtereinek növelése. A

Barlangfürdő élményfürdő vel való kapcsolódása lehető vé teszi az élményelemek további bő vítését. A fejlesztés által a gyógy-és a wellness-részleg is elkülöníthetővé válik. Az egyes

projektegységek elkülönítése, a funkciók szétválasztása lehetővé teszi a különböző érdeklődésű, korosztályú vendégek igényeinek kielégítését, az egymást zavaró hatások kiküszöbölését. A fürdő höz kapcsolódó magas kategóriájú szálláshely üzemelésével lehetővé válik a minőségorientált és fizetőképesebb vendégek teljesebb körű igényeinek kielégítése, ezáltal az átlagos tartózkodási idő növelése, a fürdő- és a szálloda egység jövedelmezőségének, megtérülésének biztosítása. A fejlesztés valamennyi eleme a Barlangfürdővel funkcionális és fizikai összeköttetésben valósul meg. A fejlesztés elemei: – Élményfürdő új egysége • Új élményfürdő részleg kialakítása: 3469,31 m2 beépített területen élményfürdő kialakítása és további 1100 m2 beépített területen kapcsolódó kültéri medencék és terasz kialakítása.

42

Dömötör Zoltán vezérigazgató, VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt.


- 77 -


Attrakciófejlesztés: speciális élményelemek kialakítása. Az egymást zavaró hatások kioltása érdekében az egyes célcsoportok igényeinek megfelelő vízfelületek elkülönítése.

Meglevő barlangfürdő épület

Attrakciófejlesztés: eddig feltárt, de nem hasznosított barlangszakasz hasznosítása (pl. „vízi hullámvasút”, csónakázás, különböző speciális látványosságok megtekintésével, stb.). • Turisztikai háttér-infrastruktúrafejlesztés: a Barlangfürdő által tervezett színvonalas, igényes, széles választékot nyújtó vendéglátóegység kialakítása a fürdőben, és egy igényes vendéglátóegység kialakítása az egykori Sziget Presszó helyén (kinyitva a Barlangfürdő és az őspark irányában). – 4-csillagos szálloda: • 1320 m2 beépített területen 4-csillagos szálloda kialakítása. • Miután ez a legértékesebb fejlesztési terület, legalább 2 szintes épület kialakítása. 40 szoba kialakítása szintenként. • Speciális funkció: a szállodához kb. 300m2-es, nagyobb befogadóképességű konferencia terem kapcsolódik. A nagyobb konferencia kapacitások kialakítása szempontjából jelentős értéknövelő tényező, hogy a szállodához fedett fürdő kapcsolódik. – Parkolók: a szállodához térszint alatti parkoló kapcsolódik, amely a szállásférőhelyeknek megfelelő mennyiségű parkolót tartalmaz. A Barlangfürdő vendégeinek az egész fürdő második pinceszintje alatt parkoló alakítható ki. Bár ez utóbbi parkoló kialakítása költséges beruházás, egyben jelentős értéknövelő tényező. •

2. A Strand területén tervezett fejlesztés Fejlesztési célok A Strand területén egy nagyobb léptékű beépítéssel Miskolctapolca célcsoportjainak igényeit kielégíteni képes turisztikai infrastruktúra rendszer kialakítása, amely egyben Miskolctapolca központi magja, és - a Barlangfürdő mellett - fő attrakciója. A fejlesztéssel egy egységes koncepció alapján („vizes” elemek, attrakciók) egybefüggő területi és funkcionális rendszer alakul ki. Az egyes funkciók közötti átjárhatóságot a funkciók elrendezése és összekapcsolásuk speciális lehetőségei teremtik meg. A fenti célok megvalósításához – a jelenlegi problémák, hiányosságok ismeretében - az alábbi fejlesztések szükségesek: – Turisztikai infrastruktúra fejlesztése • Szálláshelyfejlesztés: nagyobb kapacitású, magasabb kategóriájú szálláshelyek kialakítása. A szálláshelyekhez kapcsolódó szemináriumi termek és wellness–fürdő funkciók kialakítása. • Turisztikai vendégfogadási feltételek megteremtése: a szálláshelyekkel összefüggésben vendéglátóegységek, igényes üzletek kialakítása. • Attrakciófejlesztés- és szabadidős tevékenységek kialakítása: a szállás- és vendéglátóegységekkel összehangoltan igényes szórakozóhelyek, sport-, fitness-, szabadidős, és wellness létesítmények kialakítása. – Turisztikai háttér-infrastruktúra fejlesztése • Közlekedés: az egyes funkciók között a közlekedés feltételeinek megteremtése; a közlekedésbe turisztikai közlekedési eszközök és Miskolctapolca meglevő természeti adottságainak bekapcsolása (pl. Hejő-patak).


- 78 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Fejlesztési terület A tervezett projekt-együttes fejlesztési területe a Miskolctapolcai út, a Görömbölyi utca, a Csabai utca által határolt Strand terület: – a Garas Sámuel utca, a Miskolctapolcai út, a Görömbölyi utca és az Aradi sétány által határolt egykori felnőtt Strand terület – az Aradi sétány, a Csabai utca, a Miskolctapolcai út, a Fagyöngy utca által határolt egykori gyermek Strand terület – A két területet az Aradi sétány osztja két részre A fejlesztés elemei és összefüggései A Strand két területén elhelyezkedő funkciók fizikailag egy tér kialakításával ugyan elkülönülnek egymástól, tartalmilag, funkcionálisan, és egy fő gondolatkör („vizes attrakciók”) mentén azonban egymással kapcsolatban vannak. A két terület között a fizikai határt és egyben a kapcsolatot az Aradi utca kiiktatásával teremtjük meg, egy speciális díszteret kialakítva. Az egykori felnőtt Strand terület a tervezett „Fórum”, amely Miskolctapolca központi, attraktív tere, találkozó- és szórakozóhelye, egyben – a Barlangfürdő mellett – fő imázs formáló tényezője. Az egykori gyermek Strand területen hozhatók létre a sport- és szabadidős tevékenységeknek helyet biztosító funkciók.

Egykori felnő tt Strand terület: Az itt elhelyezkedő központi egységes teresedés („Fórum”)

Miskolctapolca jellegadó, egyedi arculatát határozza meg. Itt válik lehetővé a minőségorintált vendégeket célzó szolgáltatások elhelyezése: a nagyobb befogadóképességű szálláshelyhez kapcsolódó igényes vendéglátóegységek, szemináriumi-, és wellness funkciók, szórakozóhelyek, programok, „korzó jellegű tér” kialakítása. A tér központi eleme az egymással kapcsolódó, kételemű tórendszer. A szálláshelyhez kapcsolódó vendéglátó- és szórakozó egységek és a tórendszer egyik eleme télen korszerű, igényes és látványos megoldással (pl. „üvegfallal”) fedetté tehetők. A nagyobb fejlesztési terület lezárásaként a szálloda épületeket egy híd köti össze, szimmetrikus és egységes teret és egyben átjárást biztosítva a Dísztér és a kisebb fejlesztési terület felé. A Fórum elemei: Szálloda, vendéglátás és szórakozási lehető ségek együttese:

–

A szálloda ****-os kategóriájú, tájolása D-i irányú, nagyobb befogadóképességű (96 szobás szálloda és 80 apartman). A szálloda földszinti és két emeleti szintekből áll. A szálloda elemei, funkciói: • Földszint: vendéglátóegységek, rendezvény helyszínek: – A szállodával összefüggésben igényes vendéglátóhelyek, bárok kialakítása (fogyasztási lehetőséggel, színpaddal, igényesebb előadók (pl. humoristák) fellépésével, tánctérrel, élőzenével, színvonalas programokkal). – Hagyományteremtő programok kialakítása: pl. kortárs, jazz-rendezvények, stb.. – Igényes szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek kialakítása: zenés- és táncos rendezvények. – Egyéb kulturális helyszínek kialakítása (pl. galéria), és programok szervezése (pl. kiállítás). – Egyéb szórakozó- és szabadidő eltöltést célzó helyek kialakítása: pl. bowling, biliárd helyiségek, kaszinó (pl. kártyaterem), igényes játékterem, stb. kialakítása. – Igényes üzletek kialakítása. • 1-2. emelet: szállodai szobák kialakítása: a szálláshely Miskolctapolcai út felőli része 96 db szállodai szobát és a szállodai szobák mellett wellness funkciókat és szemináriumi termeket tartalmaz. Szálloda:


- 79 -


–

–

•

1-2. emelet: apartmanok kialakítása: a szálláshely Görömbölyi utca felőli része 80

•

Parkolók:

apartmant tartalmaz. a szállodához térszint alatti parkoló kapcsolódik, amely a szállodai szobáknak megfelelő mennyiségű parkolóhelyet tartalmaz. Tér: Az „üzletközpont” által körülvett téren két tóból álló, egymással összekapcsolt tórendszer és a kisebb tavon egy kisebb, de látványos szökőkút kialakítása történik. A tórendszer kisebb egysége az üzletközponttal együtt télen fedetté tehető (pl. üvegfallal), amely biztosítja az egész éves üzemeltethetőséget. Parkolók: A szállodában létesült térszint alatti parkoló mellett további felszíni parkolóhelyek (130 fő) kialakítása, amelyek az üzletsorok és a programok látogatói számára állnak rendelkezésre.

Dísztér (Az egykori felnő tt és gyermek Strand terület közötti tér):

az Aradi sétány kiiktatásával egy nagyobb központi tér kialakítása szolgálja a „vendégfogadás” feltételeit: a vendégek első útja ide vezet. A tér fizikai elválasztója, ugyanakkor pedig funkcionális összekapcsolója a Strand két területén megvalósuló projekt elemeknek, funkcióknak. A fejlesztés elemei: – Dísztér: A vendégfogadást szolgáló téren attraktív, látványos, folyamatosan működő látványelem (pl. szökőkút) kerül elhelyezésre. A terek kialakításánál törekedni kell az egységes arculati elemek alkalmazására (utcabútorok, díszvilágítás, díszburkolatok, stb.). – Attraktív látogatóközpont: A Dísztér közepén található a vendégek Miskolctapolca turisztikai kínálatával és az egyéb programokkal kapcsolatos informálásához szükséges attraktív, üvegbúrás kialakítású, egy látványos szökőkúttal karéjban elhelyezkedő Látogatóközpont (információs pont, illetve ajándékbolt). Kevésbé ideális megoldás lehet a Dísztér szélére helyezett Látogatóközpont.

Egykori gyermek Strand terület: Az elhelyezett sport-, szabadidő-, és wellness központ és a

két kisebb, egymással összefüggő, szintén kételemű „tórendszer” a rekreációt, a szabadidő tartalmas eltöltését kínálja minden érintett célcsoport számára. A sport- és szabadidő központ két különálló épületét egy híd köti össze, amely ezáltal egy egységes, szimmetrikus térkialakítást eredményez: a nagyobb fejlesztési területet lezáró térkialakítási megoldások tükörképeként jelenik meg. A terület elemei, funkciói: – Sport- és szabadidő s létesítmények: A két létesítmény alapterülete: 3440,83 m2 + 800 m2, amelyek között az összekapcsoló híd funkcionális kapcsolatot teremt. A Juno Hotel megújulása idő kérdése, azonban a jelenlegi területén nincs bővülési lehetősége, ezért célszerűnek látszik a sport és szabadidő park programját összehangolni a Juno szolgáltatásaival, kvázi annak kiegészítéseként, esetleg a hotel üzemeltetésében tervezni, amely a legkedvezőbb lenne mind üzemeltetési, mind a kínálat együttes értéke szempontjából. Nyitott létesítményként működhetne, a szálloda vendégein kívül a külső vendégek számára is rendelkezésére állna. • Sport-, és szabadidő központ: A létesítménybe több kisebb méretű sport- és szabadidős tevékenységek számára kialakított helység kerül, mint pl. squash, pingpong terem, fitness terem, játékterem, játszóház, stb. • Wellness központ: A rekreációt szolgáló wellness központ a sport- és szabadidő központ része, amely a sportot kiegészítő, a sportolás után a vendégek által igényelt wellness szolgáltatásokat tartalmazza: pl. szauna, jacuzzi, masszázshelyiségek, pihenőtér, wellness bár, esetleg kisebb medence.


- 80 -


Parkolók:

A parkolóhelyen a sport- és szabadidő központ szolgáltatásait igénybe vevő vendégek számára kialakított felszíni parkolók kapnak helyet. Kialakításuk szempontjából problémát jelent, hogy a terület egy része magántulajdonban van, amelynek kiváltása, vagy bevonása, vagy az esetleges megszüntetése egy egységesebb képet nyújtana. – Tér: A sport- és szabadidő központ melletti téren egymással összekapcsolt tórendszer lehetőséget nyújt „vizes elemekből” álló játszótér kialakítására, vagy olyan gyermekpark kialakítására, amely vizes elemeket is tartalmaz, stb.. A Tér a Dísztér és a Fórum tere azonos arculati elemeket alkalmaz (pl. bútorzat, burkolat, világítás, stb.).

3. A Strand mögötti területen (Fagyöngy utca mögötti terület) tervezett fejlesztés A Strand mögötti önkormányzati tulajdonban levő területen megvalósított magas színvonalú kereskedelmi funkció együttes jelentős hiányt pótol és egyben alkalmas arra, hogy megfelelő módon zárja le a fejlesztési sort. A kereskedelmi funkció együttes mellé nagyobb befogadóképességű parkolót helyezünk. A fejlesztés elemei: – Kereskedelmi funkció együttes: Az üdülővendégek és a helyi lakosság igényeit kielégítő igényes kereskedelmi funkció együttes kialakítása. – Parkoló: A kereskedelmi funkció együttes köré épített nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyek a bevásárlók számára biztosítanak parkolási lehetőségeket.

4. A Juno Hotel területén tervezett fejlesztés A tulajdonos szándékaitól függően egy későbbi tervezési fázisban javaslat tehető a Juno Hotel szakmai programjára (A szállodában szemináriumi és wellness funkciók kialakítására). A hotel központi helyen van: amennyiben a fürdő fejlesztése megtörténik, a kereslet magával vonja a Juno Hotel fejlesztését is.

5. A jelenlegi általános iskola területén tervezett fejlesztés A további fejlesztési ütemekben tervezett fejlesztés során az Iglói út melletti jelenlegi általános iskola területén önálló szálloda alakítható ki. A szállodában speciális funkcióként nagyobb konferencia terem hozható létre. A tervezett szálloda egy híddal átjárást biztosíthat a Barlangfürdőhöz kapcsolódó szálláshelyhez. A híd attraktív kialakítása és a hídon vendéglátóhelyek kialakítása vonzó összeköttetési lehetőséget nyújt a turisztikai szolgáltatások között. Egyéb attrakciófejlesztés a kiemelt fejlesztési területen A kiemelt fejlesztési területeken tervezett projekt-együttesen kívül egyéb attrakciófejlesztés is tervezhető, amelyek növelhetik a projekt-együttes kialakításával eredményezett vonzerőértéket: – Hejő -patakon „vadvízi-evezés” feltételeinek kialakítása, a Hejő-patak partján sétány kialakítása (a terek arculatával azonos arculati elemek, információs- és botanikus táblák). – Várhegy Kilátó kialakítása, libegővel elérhetővé tétele (amennyiben megvalósítható). – Turisztikai közlekedési eszközök használata Miskolctapolcán (pl. dottó). – Extrém sport elemek bő vítése: canopy pálya kialakítása a Bobpályánál, vagy a Kalandtúra Parknál.


- 81 -


7.8.

TÁGABB FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA

A tágabb fejlesztési területek nem intenzív fejlesztési zónák, azonban a kiemelt fejlesztési területhez kapcsolhatók. A kiemelt fejlesztési területeken kialakított projekt-együttes vonzerőértékét és élmény jellegét növelhetik. – Ő spark- és Csónakázó-tó: Élményközpontú parkká alakítandó ki (egységes utcabútorozás és arculat a kiemelt fejlesztési területek térkialakításaival összhangban, információs és botanikus táblák, játékok, bemutató táblák gyermekeknek, csónakázási lehetőség, bringó-hintózás, zenepavilon elhelyezése (pl. miskolci zeneiskolai növendékek előadásaival, stb.). – Hejő -liget: A kiemelt fejlesztési terület folytatásaként a Hejő-ligetben pihenőpark, piknikező park kialakítása, Európai Uniós szabványoknak megfelelő játszótér kialakítása, stb.. A Hejő-liget azonban további fejlesztési lehetőséget is kínál. A jelenlegi mély, vizes terület rendezésével és vízrendezésével természetes tó kialakítása merülhet fel, amely a terület rendezése révén nem csak kirándulóhelyként, hanem fürdőzési (strand) célra is kialakítható lehet. A Hejő-liget végpontjának vizes kiránduló-fürdőző hellyé alakítása, a liget teljes tájrendezése szervesen kapcsolódna a Barlangfürdő előtti parkhoz, annak folytatásaként. A javasolt fejlesztési gondolat megvalósítása a teljes völgyet felértékeli, üdülőhelyi központ jellegét erősíti és új, értékes fejlesztési területeket hoz létre. Ingatlanfejlesztési szempontból jelentős potenciált jelenthet. – Régi mészkő bánya (Várhegyi felhagyott kő fejtő ): Szükséges a terület természetvédelmi szempontból történő felmérése és annak megállapítása, hogy a területen milyen típusú tevékenység folytatható. A felmérés eredményei alapján a terület sajátosságainak megfelelő funkciók kialakítása (lehetőség szerint pl. geológiai bemutatópark, kőkorszaki barlanglakások, amfiteátrum, bányamúzeum- és kőtár, extrém sportokra alkalmas kalandpark kialakítása). – Akropolisz Szabadtéri Színpad: A színpad befedésével a jelenlegi szezonális jelleg mérsékelhető. A vendéglátás feltételeinek megteremtésével, specifikus és hagyományteremtő programok szervezésével a látogatottság növelhető. – Turisztikai programcsomagok kialakítása: Miskolctapolca turisztikai kínálatának a város más turisztikai kínálatával és a Miskolctapolca 60 km sugarú térségében levő turisztikai szempontból frekventált települések kínálatával történő összekapcsolása. Ennek keretében pl. Miskolctapolca és a város más részei vonzerőinek összekapcsolása: pl. Miskolctapolca-Lillafüred közötti útvonalon túraútvonal, pihenőhelyek, szabadidőpark, fából készült „tornapálya”, vendéglátóhelyek kialakítása, kombinált turisztikai közlekedési eszközök üzemeltetése (pl. dottó), kerékpárút és kerékpáros infrastruktúra kialakítása. A turisztikai programcsomagok kialakításának lehetőségeit ld. a későbbi fejezetben.

7.9.

A FEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE

A kiemelt fejlesztési területeken tervezett fejlesztések az alábbi ütemben történnek: 1. ütem: A Barlangfürdőhöz kapcsolódó élményfürdő és szálloda kialakítása 2. ütem: Az egykori gyermek Strand területén tervezett szabadidős létesítmények kialakítása 3. ütem: Az egykori felnőtt Strand területén tervezett „Fórum” (szálláshely-, vendéglátóhelyek, szórakozó helyek, stb.) kialakítása 4. ütem: A Strand terület mögötti önkormányzati területen igényes kereskedelmi funkció együttes kialakítása


- 82 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció 5. ütem: A Juno Hotel szakmai programjának kidolgozása és a vonatkozó fejlesztés megvalósítása az első négy ütemmel párhuzamosan 6. ütem: Az Iglói út melletti jelenlegi általános iskola területén önálló szálloda kialakítása


- 83 -


8. SZERVEZETI RENDSZER 8.1.

A TDM SZERVEZETI RENSZER ELMÉLETI HÁTTERE

A turisztikai desztináció menedzsment rendszer kialakításának indokoltsága A turizmusban végbemenő globalizációs folyamatok, a turisztikai piac folyamatos és gyors ütemű változása, a turisztikai térségek intenzívebb versenye gyorsabb és rugalmasabb változásokat, reakciókat igényel a turizmus makro- és mikrokörnyezete részéről. A turizmus eddig működő irányítási folyamata ezért változtatásokat igényel: helyét a korszerű

turizmusirányítási és mű ködtetési rendszer, a desztináció menedzsment területi és szervezeti rendszer váltja fel. A rendszer országosan egységes kiépítése jelenleg zajlik Magyarországon, amelyhez az egyes turisztikai területi együttmű ködéseknek – így Miskolctapolca turisztikai szereplő inek - is kapcsolódni indokolt.

A kiépítendő rendszer céljai között szerepel: – Alulról felfelé épülő együttműködési rendszer alkotóelemeinek kidolgozása – A helyi kezdeményezések felkarolása, segítése – A turisztikai termékek kialakításával és piacra vitelével kapcsolatos elképzelések komplex, integrált rendszerbe foglalása – Hatékony működési rendszer megteremtésével a fogadó területen élők életminőségének és a turisták elégedettségének javítása – A területi koncentráció és az agglomerációs előnyökön alapuló szoros területi együttműködések kialakításával a kis-és közepes vállalatok költséghatékonyságának, profitabilitásának növelése, versenyképességük erősítése a turizmus piacán – A tudatosan tervezett turisztikai fejlesztésekkel, a térség hatékony és optimális forrásgazdálkodásával- és finanszírozásával a térség turizmusa gazdasági, szociális és környezeti hatásainak optimalizálása – A rendszer kialakításával adott desztináció más desztinációtól való megkülönböztethetőségének lehetővé tétele, ezáltal adott terület imázsának, és turisztikai teljesítményének javítása – Összességében valamely turisztikai célterület versenyképességének kialakításához, a turisztikai tevékenység hatékonyságának növeléséhez szükséges megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási forrásokkal rendelkező menedzsment rendszer kialakítása és működtetése A desztináció menedzsment rendszer kialakításának alapelvei – Területi koncentráció elve: A területi versenyképesség egyik fontos eszköze, amelynek lényege, hogy a tartós iparági, üzleti versenyelőnyök egyre inkább földrajzilag koncentráltan jelennek meg. A versenyben nem elkülönült piaci szereplők vesznek részt, hanem a piaci verseny alapegységei, a vállalatok, vállalkozások és a területi intézmények. A desztináció hatékony működtetésében is meghatározó szerepe van a területi koncentráció elvének, amely versenyelőnyöket generál. A turisztikai célterületeknek meghatározott alapelvekre épülő, turisztikai szempontból jelentős térbeli koncentrációba célszerű tehát rendeződniük, mert ezáltal fokozható a terület gazdasági potenciálja. – Együttmű ködések: A tudatosabban és átgondoltabban működő területi együttműködéseknek a fentiekből következően egyre meghatározóbb szerepük lesz. A szereplőknek meg kell tanulniuk „együttműködve versenyezni”.43 Szükséges a különféle 43

Észak-Magyarországi Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia, 2007-2013


- 84 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció együttműködési formák (pl. klaszterek, hálózatok, tematikus utak, innovatív együttműködések) kialakítása, tervezése, szervezése, működtetése – Komplexitás elve: Egyrészt a turizmus más ágazatokkal való kapcsolódási lehetőségeinek hatékonyabb kihasználását, másrészt a turisztikai infra- és szuprastruktúra fejlesztése mellett a turizmust támogató háttér-infrastruktúra intenzívebb fejlesztését jelenti – Fenntarthatóság: A turizmus, a turisztikai fejlesztések gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális fenntarthatóságának biztosítása – Innovatív szemlélet: Új, korszerű technológiák alkalmazása a fejlesztési folyamatokban Turisztikai desztináció fogalma, elemei, jellemzői A desztináció fogalmi megítélésében többféle álláspont követhető nyomon. Összességében a desztináció44 egy fizikai helyszín, ahol a turista legalább egy éjszakát tölt el. Tartalmaz turisztikai vonzerőket, termékeket, kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a turista legalább egy napi helyben tartózkodását kielégítsék. A desztinációnak vannak fizikai és adminisztratív határai, amelyek meghatározzák annak menedzsmentjét, és rendelkezik imázzsal és percepcióval. Számos érintettet foglal magába, képes a hálózatosodásra, az együttműködésre, és ezáltal arra, hogy nagyobb desztinációvá váljon. A desztináció meghatározása a turista szemszögéből történik. Ahhoz, hogy valamely hely, térség turisztikai desztinációvá válhasson, szükséges rendelkeznie a turisztikai desztinációkat meghatározó tényezőkkel. Buhalis (2000) szerint a desztinációk meghatározó elemei a következő tényezők: – turisztikai attrakció, mint pl. természeti tényezők, ember alkotta tényezők, örökség, speciális események, stb.; – megközelíthetőség, mint pl. a teljes közlekedési rendszer, beleértve az utakat, a közlekedési eszközöket, stb.; – turisztikai szolgáltatások, mint pl. szálláslehetőség, vendéglátó szolgáltatás, egyéb turisztikai szolgáltatások, stb.; – termékcsomagok; – minden olyan tevékenység, amelyet a turista a tartózkodása alatt végezhet; – közszolgáltatások, mint pl. bankok, telekommunikáció, kórházak, stb.; A desztináció fogalma, meghatározó elemei és a desztinációnak a turizmus rendszerében elfoglalt helye alapján a desztináció jellemző i az alábbiakban foglalhatók össze: – célterület, amelyet a turista, mint utazási célt kiválaszt – fogadóterület, amely szolgáltatásokat nyújt a turista és a helyben élő számára – meghatározása a turista szemszögéből történik – fizikailag, földrajzilag körülhatárolható hely/térség – a turista legalább egy éjszakát eltölt itt – egy olyan hely/térség, amely legalább egy nap eltöltéséhez szükséges turisztikai vonzerőket, termékeket, szolgáltatásokat és egyéb háttér-szolgáltatásokat tartalmaz – számos szereplőt, érintettet foglal magába, akik együttműködnek egymással – rendelkezik imázzsal – rendelkezik percepcióval (azaz minden turista a maga „szűrőjén” keresztül, szubjektíven ítélhet meg egy desztinációt) – integrált tapasztalatokat nyújt a turista számára – Tágabb értelemben turisztikai termék, amely a turizmus piacán más turisztikai termékekkel (desztinációkkal) versenyez 44

UNWTO konferencia, Fabricius, 2006, www.world-tourism.org


- 85 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – Egy olyan komplex és integrált rendszer, amely a sikeres működtetéshez korszerű turizmusirányítási és menedzsment szervezet meglétét feltételezi – Alulról építkező és felülről támogatott rendszer Egy térség akkor válhat turisztikai desztinációvá, ha a fenti alapvető kritériumok mellett rendelkezik a desztinációs magterületek lehatárolására vonatkozó speciális kritériumokkal. Ezeknek az általános és specifikus kritériumoknak a kialakítása a turista preferenciái, szempontjai szerint történik. Desztináció menedzsment – mint turisztikai értéklánc – működése A turisztikai értéklánc fő szereplő je a turista, aki igényei

kielégítése érdekében a turisztikai terméket (a desztináció turisztikai kínálatát) minél komplexebb módon kívánja igénybe venni. A turisztikai értékláncot alkotó tényezők „láncra fűzve”, a

szolgáltatások egybekapcsolásával fejthetik ki igazán hatékonyan a tevékenységüket és növelhetik a desztináció versenyképességét. Lényeges, hogy a szolgáltatók egységesen magas minőséget nyújtsanak, hiszen a desztináció kulcs-, vagy kiegészítő funkcióinak eltérő szintű szolgáltatásai negatívan befolyásolhatják az egész desztináció megítélését. A desztináció kulcs- és támogató tényezőinek minőségi színvonala és hiánya jelentősen formálhatja turista adott desztinációval kapcsolatos tapasztalatát, amely befolyást gyakorol az utazás „értékének” megítélésére. A turisztikai értékláncot alkotó elemek az utazási folyamatot meghatározó és befolyásoló elemek és az adott desztináció által nyújtott kínálati elemek. Fabricius (2006) szerint értéklánc rendszer elemei a következő tényezők: – imázs és annak kialakítása: arculat-, árképzés, stb. – utazás előkészítése: foglalás megkönnyítése, információ biztosítása, stb. – célterületre történő utazás: közlekedési eszközök, információ biztosítása, stb. – megérkezés: közlekedés, transzfer, információ biztosítása, stb. – desztinációval kapcsolatos tapasztalatok: turisztikai- és háttérszolgáltatások összetétele, mint pl. attrakció, turisztikai termékcsomag, szállás-, étkezési lehetőség, stb. – visszautazás: közlekedés, információ biztosítása, stb. A turisztikai desztináció menedzsment szervezet fogalma, jellemzői A desztináció turisztikai értékláncként történő működtetéséhez szükséges egy olyan szervezet, amely kapcsolatot teremt a turista és a fogadó terület között, amely önálló, megfelelő kompetenciákkal és eszközökkel rendelkezik, és amely képes a szereplők koordinálására, a tevékenységek szintetizálására, a termékek és szolgáltatások összehangolt szervezésére, működtetésére. A turisztikai desztináció menedzsment modell45szerint a turisztikai desztináció menedzsment és annak szervezeti sajátosságai az alábbiakban foglalhatók össze: – Jellege: irányító, menedzsment és szintetizáló (koordináló) tevékenység – Küldetése: a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése adott térségben a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén – Céljai: a turisták igényeinek kielégítése, a szakma nyereségességének biztosítása, a helyi közösség bevonása a fejlesztési folyamatokba, az életminőség javítása, a környezet védelme, ápolása – Eszköze: a turisztikai tervezés, fejlesztés, monitoring, érdekképviselet – Fő munkamódszere: a közösségi partnerség kiépítése, a szereplők (turista, lakosság, turisztikai vállalkozások, önkormányzatok, egyéb szakmai szereplők, stb.) igényeinek megismerése és összehangolása 45

Dr. Lengyel Márton: Térségi (desztinációs) turisztikai menedzsment. Előterjesztés az OIB részére, 2005.


- 86 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – Felépülése: Alulról felfelé történik (ugyanakkor felülről támogatott), azaz a települési szintű szervezetek alakítják ki a helyi, térségi és a regionális együttműködéseket – Szervezeti sajátosságai: szakmailag felkészült, hozzáértő szervezet, aki a döntéseit az érdekeltek bevonásával hozza. Döntéseinek végrehajtásához megfelelő önállósággal (saját erőforrásokkal és eszközökkel) rendelkezik – Finanszírozása: önfenntartó (szereplők által biztosított), ugyanakkor felülről támogatott

Valamely térség turisztikai versenyképességének meghatározó tényező je tehát a hatékony, megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment rendszer kialakítása és mű ködtetése. Az alábbiakban javaslatot teszünk Miskolctapolcán a turisztikai desztináció működéséhez szükséges szervezeti keretek és struktúra kialakítására, meghatározzuk a desztináció működtetéséhez szükséges feladatokat, és javaslatot teszünk a szervezet finanszírozási lehetőségeire.

8.2.

A TDM SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE MISKOLCTAPOLCÁN

A szervezeti keretek kialakítását befolyásolják a Miskolctapolcán működő együttműködések formái, azok szintje, minősége. A szervezet ezekre a jelenleg meglevő intézményi és gazdasági keretekre építheti fel rendszerét, struktúráját. Az alábbiakban a Miskolctapolcai TDM szervezet kialakításának szükségszerűségét vizsgáljuk az együttműködések formáinak, minőségének, a szervezetek intézményi és gazdasági jellemzőinek általános értékelésével. Miskolctapolcán a turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítását az alábbi tényezők indokolják: – Miskolctapolca turisztikai szolgáltatói között jelenleg csak részleges az együttműködés, a szolgáltatók többnyire elszigetelten működnek. – A három helyben működő egyesület között sem jellemző az együttműködés, hiányzik az összefogás, a közösen megvalósított tevékenységek. – Hiányzik egy olyan koordináló szervezet, amely a fejlesztések irányítását, menedzselését felvállalná, és amely összefogná a jelenleg szétforgácsolódó erőket. Nincs egy összefogó szervezete a turisták Miskolctapolcára vonzásának és az igényes és színvonalas fogadási feltételek megteremtésének. – Miskolctapolca turizmusfejlesztési és marketing feladatait a szereplők csak részlegesen, egymástól függetlenül látják el, sokszor párhuzamosan, közös feladatmegosztás nélkül. – Jelenleg minden piaci szereplő saját tevékenységet erősítő marketing munkát végez, egységes településmarketing fellépést elsősorban az önkormányzattól vár el. – A vállalkozó szféra, az önkormányzat és a szakmai szervezetek kapcsolatépítése még kezdetleges. – Miskolctapolca turisztikai vonzerői jelenleg elszigetelten, egymástól elkülönülten, önálló vonzerőkként jelennek meg a turisztikai piacon. Ennek következtében a településrész vonzerői nem alakultak még komplex szolgáltatásokat nyújtó, versenyképes turisztikai termékekké. – Az önkormányzat költségvetésében a turizmusból származó bevételek és a közvetlen és közvetett módon a turizmusra fordított kiadások nehezen mutathatók ki. A költségvetésből nem derül ki egyértelműen, hogy az önkormányzat mennyi forrást fordít Miskolctapolca fejlesztésére, illetve, hogy az idegenforgalmi adóból arányait tekintve mennyit fordít Miskolctapolca fejlesztésére.


- 87 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – Az eredményes TDM munka szempontjából alapvető a források allokációja, amelyhez a turisztikai szereplők koordinációja és marketingre fordított kiadásaik egy részének TDM munkára fordítása szükségszerű.

Összességében probléma a gyenge együttmű ködési- és partnerségi készség, a termékfejlesztés és a finanszírozás szétaprózottsága, a szakmai munka és turisztikai források koncentráltabb megjelenésének hiánya, esetenként a szakmai professzionalizmus hiányossága. Mindez szükségessé teszi egy olyan turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítását, amelyben a rendszer piaci, önkormányzati és egyéb szakmai szervezetei egymással szoros együttműködésben megvalósuló szakmai tevékenységet végeznek és forrásaik egy részét a TDM munkára fordítják. Ezáltal lehetővé válik, hogy Miskolctapolca az eddigieknél rugalmasabban reagáljon a turisztikai környezet változásaira. A Miskolctapolcai

TDM szervezetnek a közfunkciók ellátásának első dleges feladatával és a versenysemlegesség elve szerint szükséges megalakulnia. Mű ködését tekintve azonban önfenntartó szervezetként, a közcélúság mellett üzleti célú tevékenységet végezve (azaz piaci szereplő ként), a turizmus szakma bevonásával jön létre.

A Miskolctapolcai TDM szervezet kialakításának lépései: – Miskolctapolca – mint turisztikai desztináció – bekategorizálása a területi szintekbe – A szervezet számára megfelelő keret és struktúra meghatározása – A szervezet feladatainak meghatározása – A szervezet finanszírozására javaslattétel

8.3.

MISKOLCTAPOLCA TDM SZERVEZETÉNEK HELYE A TÉRSÉGI SZINTEKBEN

A területi kategória meghatározása lényeges, hiszen a TDM szervezet szereplői az adott területen tevékenykedő szakmai szereplőkre és a közöttük levő együttműködésekre építhetik fel szervezetüket. A területi kategória azonosítása meghatározó a TDM feladatainak meghatározásában is. A helyi szint ugyanis integrálódik a területi és a regionális szintekbe, amelyek tevékenységei egymást erősítik, kiegészítik. A helyi TDM szervezetnek nincsen olyan földrajzi szempontból kiterjedt feladata, mint amelyet a térségi, vagy a regionális szervezet végez, illetve más feladatok hangsúlyosak a helyi, és mások a térségi és regionális szervezetek feladatellátásában. Magyarországon jelenleg az alábbi területi szinteket különböztetjük meg:

Desztináció szintek

Területi szint

Helyi

Működésében az önálló települési szintre terjed ki

Térségi

Működésében az önálló település és társulás szintjére terjed ki

Regionális

Működésében a turisztikai régiók szintjére terjed ki

20. Táblázat: Desztinációk területi szintjei

Hatókör szerinti szint

Elsősorban a saját, vagy a szomszédos régiókból vonzanak turistát Határon átnyúlóan, illetve az egész ország területéről vonzanak turistákat A régión belülről és kívülről, illetve az egész ország területéről és azon túl is vonzanak turistákat


- 88 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A Miskolctapolcai TDM szervezet mű ködési területe és hatóköre alapján – Miskolctapolcának a város más részeitől való földrajzi és imázsbeli viszonylagos elszigeteltsége és a jelenleg még nem teljes körű országos hatóköre következtében -

településrészi szintnek felel meg, így a kialakítandó szervezet helyi szervezetnek minő síthető .

Az Észak-Magyarországi Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia (2007-2013) az ÉszakMagyarországi régióban a területi prioritások alapján kiemelt térségi desztinációkat jelölt ki. Ezek közé tartozik a Miskolc-Bükk turisztikai térség is. A további kijelölt térségi desztinációk Eger, Mátra-Gyöngyös és a Világörökségi helyszínek. A földrajzi prioritások alapján kiválasztott térségeknek a régióban térségi turisztikai tervező, fejlesztő, szervező, koordináló funkciókat kell betölteniük. Jól pozícionált turisztikai kínálattal rendelkező, valódi, más desztinációktól megkülönböztethető desztinációkként kell működniük.

Miskolctapolcai helyi TDM szervezet a jövőben a Miskolc-Bükk térségi TDM szervezettel létesít szorosabb kapcsolatot. A területi koncentráció elve és a szakmai szempontok is ezt erősítik: a Miskolc-Bükk térség kiemelt programjának egyik egyedi pozícionálási eleme a miskolctapolcai Barlangfürdő . A Miskolc-Bükk térség turisztikai 46 A

pozícionálási lehetőségét jelentik továbbá a kulturális értékek, (rendezvények, fesztiválok), a történelmi emlékhelyek, hagyományok, (Diósgyőr, Ortodox-templom stb.), az egyedi attrakciók (Történelmi Avas) és az egyedülálló természeti értékek (Bükk). A Miskolc-Bükk térségi TDM szervezet a jövőben az Észak-Magyarországi Regionális TDM szervezetbe tagozódik.

8.4.

SZERVEZETI KERETEK MEGHATÁROZÁSA

Az alábbiakban a Miskolctapolcai TDM szervezet jogi-gazdasági-szervezeti keretére teszünk javaslatot, érintve a lehetséges jogi kategóriák TDM működése szempontjából vizsgált előnyeit és hátrányait. Ezt követően meghatározunk egy lehetséges szervezeti struktúrát.

Javasolt jogi forma

A lehetséges jogi formák közül a Kft, a Konzorcium, az Egyesület és a Nonprofit Kft vizsgálata indokolt. A négy jogi és szervezeti kategória közül a Kft-t és a Konzorciumot kizártuk az alábbi, a TDM szempontjából hiányos működési szempontok miatt: Konzorcium: –

– – – –

46

A konzorcium egy laza, időleges együttműködés, amely elsősorban projektcélra, egy-egy projekt teljesüléséig jön létre A laza szerkezet miatt nehézséget okozhat a nem egyértelmű felelősség megosztás, és a gazdálkodás, a működés számonkérése A környezet változásaira kevésbé rugalmasan tud reagálni, mint az egyesület, vagy a nonprofit kft. A feladatok hatékony elvégzésére, célorientált és összefogott munkára a négy szervezet közül a legkevésbé képes Nem önálló jogi személyiség, azaz állandó szervezettel nem rendelkezik és nincs önálló gazdálkodása sem

Észak-Magyarországi Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia, 2007-2013.


- 89 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Kft:

– Ugyanaz a szervezeti forma, mint a nonprofit kft, az utóbbi adókedvezményei és az ellátandó közcélok nélkül. – A TDM szervezet működésének sajátosságai (versenysemlegesség elve, közcélok figyelembe vétele, ugyanakkor önnfenntartóvá válás) kizárja a csak profitorientált tevékenységet folytató szervezeti formát.

Az alábbiakban az egyesület és a non-profit kft jellemző it vizsgáljuk: Az 1959. évi IV. törvény

61§ értelmében az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A szervezet tevékenységének fő elve a versenysemlegesség. Közcélú feladatokat lát el, nem tipikusan gazdálkodó szervezet, azonban a közcél érdekében szerezhet bevételeket. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre (62§ (2)). Megszűnik, ha (a) feloszlását, vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja, (b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja (63§).

A gazdasági társaságokról szóló törvény 4§ szerint gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésével fel kell tüntetni (1). Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködését (2). Nonprofit társaság üzletszerű gazdasági

tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységébő l származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja (3). Külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági

társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban cégbíróság) állapítja meg (5).

A 2007. szeptember 1-tő l hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény nonprofit társaságra vonatkozó speciális szabályai (365 §) szerint 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható (1). A 2007. július 1-én a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább (2). A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két

éven belül társasági szerző dése módosításával nonprofit korlátolt felelő sségű társaságként mű ködhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át, vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el (3). A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza (Ctv. 84§). Ahol a törvény közhasznú társaságot említ, azon – a (6) bekezdésben és a 366-367§-ban foglalt kivétellel – 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-től pedig kizárólag nonprofit gazdasági társaságot kell érteni (5). A Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-től pedig kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni (6). C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 90 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Az alábbiakban néhány összehasonlítási szempont alapján összegezzük a nonprofit kft és az egyesület jellemzőit, működésének sajátosságait:

Összehasonlítási szempontok

Non profit Kft47

Egyesület48

A társaság személyisége

Jogi

A tagok felelőssége

Tulajdonrész erejéig

A tagok együttműködése

Feladat, tevékenység-orientált, feladat-felelősség- hatáskör pontos megosztásával

Törzstőke minimális összege

500 ezer Ft

Nincsen jogszabályi előírás

Társasági Szerződés (alapszabály, alapító okirat): a közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben meg kell határozni Jogi személyek és természetes személyek egyaránt

Alapszabály, v. alapító okirat: Az alapszabályban rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljairól és székhelyéről, valamint szervezetéről Jogi személyek és természetes személyek egyaránt Kötelező, illetve csak akkor működőképes

Alapító dokumentum

Tagok köre Tagok személyes közreműködése Legfőbb hatalmi szerve Minimális taglétszám

lehetséges

Gazdálkodás

Előnyök

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek Önkéntes és öntevékeny, közös motiváción alapuló, együttműködési szándék a közös tevékenységek ellátásában

Taggyűlés

Egyesületi közgyűlés

1 tag

10 tag A működőképesség határa (ez a forma bír el a legtöbb tagot)

Maximális taglétszám A működőképesség határa Működés folytonossága

Jogi (társadalmi szervezet)

Folytonos

„Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységébő l származó nyereség a tagok között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja” (Gt.4§ (3) bek.)

A közhasznúságból fakadó adókedvezmények és pályázati előnyök illetik meg

Folytonos

A vagyonával önállóan gazdálkodik. Közfeladatot lát el, szerezhet bevételeket a közcél ellátása érdekében, nem tipikusan gazdálkodó szervezet

– gazdálkodását kormányrendelet szabályozza

A közhasznúságból fakadó adókedvezmények és pályázati előnyök illetik meg

21. Táblázat: A nonprofit kft és az egyesület jellemző i, mű ködésének sajátosságai 47

2007. szeptember 1-től hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény nonprofit társaságokra vonatkozó speciális szabályai 48 1959. évi IV. törvény C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 91 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A nonprofit kft és az egyesület is alapvetően közcélú feladatok ellátására létesül, de vállalkozási tevékenységet is végezhet, azonban a nyereséget a közfeladatok ellátására kell visszafordítani. Mindkét szervezet célja a turisztikai szolgáltatók versenysemleges módon történő piaci megjelenítése, ugyanakkor nem kell ellátniuk olyan szolgáltatók képviseletét, akik nem kapcsolódnak a közös tevékenységekhez.

A TDM szervezet célja, hogy versenysemleges módon vigye piacra a turisztikai desztináció kínálatát, ugyanakkor a mű ködési feltételek megteremtését követő en a szervezetnek önnfenntartóvá kell válnia, ezért üzleti célú tevékenységet is végeznie kell.

A TDM szervezet kialakítására vonatkozó alapelveket és a nonprofit kft. és az egyesület mű ködési sajátosságait figyelembe véve a miskolctapolcai helyi TDM szervezet kialakítása szempontjából a nonprofit kft és az egyesület is megfelelő szervezeti, jogi, gazdasági formák. Az alábbiakban a nonprofit kft és az egyesület előnyeit és hátrányait hasonlítjuk össze a miskolctapolcai helyi TDM szervezet szempontjából:

Nonprofit Kft elő nyei:

– A civil szervezet nem tipikusan gazdálkodó szervezet. A nonprofit kft a tulajdonos számára átláthatóbb működési feltételeket, pénzügyi és a jogi szabályzórendszereket teremt, mint az egyesület – A környezet változásaira hatékonyabban reagál az egyesületnél – Alkalmasabb a feladatok hatékony elvégzésére, mint az egyesület – Célorientáltabban, összefogottabban képes dolgozni, mint az egyesület – A felelősségi viszonyok egyértelműbbek, tisztábbak, a működés, a gazdálkodás számon kérhetőbb, szabályozottabb, mint az egyesület esetén – A helyi szereplők elfogadása, hozzáállása szempontjából kedvezőbb helyzetben van a nonprofit kft, mint az egyesület

Egyesület elő nyei:

– a jogi forma változásával kapcsolatos költségek, szervezeti változások költségei kedvezőbbek az egyesület esetén – a helyi turisztikai szereplők megjelenítése, a részvétel lehetősége kedvezőbb az egyesület esetén

Azonos sajátosságok:

– Hosszabb távon az új struktúra működése azonos működési költségekkel jár a nonprofit kft és az egyesület esetén egyaránt – A közcélúságból adódóan adókedvezmény és pályázati előnyök illetik meg a nonprofit kft-t és az egyesületet is A nonprofit kft és az egyesület értékeléséből látható, hogy a Miskolctapolcai TDM szervezet kialakítása, működése, és fenntarthatósága szempontjából a nonprofit kft – mint szervezeti forma - több előnyt nyújt, mint az egyesület. A fenti szempontrendszerrel objektív módon értékeltük a Miskolctapolcai TDM szervezet szempontjából lehetséges cég- és együttműködési formákat. Az értékelések szerint a

Miskolctapolcai TDM szervezet számára a nonprofit Kft. jelenti a legkedvező bb szervezeti, jogi, együttmű ködési megoldást. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 92 -


8.5.

SZERVEZETI STRUKTÚRA MEGHATÁROZÁSA

A helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet tagjait azok a szervezetek alkotják, akik jelenleg is közvetlen hatást gyakorolnak Miskolctapolca turizmusára. A TDM szervezetnek kötelezően tagja kell, hogy legyen az önkormányzat, a desztináció fő vonzerejét jelentő turisztikai vonzerők tulajdonosai, üzemeltetői, a szállásadók egy meghatározott %-a, és egyéb, nem kötelező jelleggel a szakmai és civil szervezetek, és a turisztikai háttérinfrastruktúra alakítását befolyásoló egyéb szolgáltató szervezetek (pl. közlekedésirányítás, közterületek karbantartása, stb.).

8.5.1. Nemzetközi példák A szervezeti struktúrák kialakításával kapcsolatban a nemzetközi gyakorlat eltérő példákat mutat. Miután Magyarországon még nem létezik a TDM szervezetek struktúrájára vonatkozó egységes álláspont, ezért nemzetközi példák értékelésével teszünk javaslatot egy Miskolctapolcára is adaptálható, a térség sajátosságaihoz illeszkedő szervezeti struktúra kialakítására. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban néhány nemzetközi szervezeti struktúra felépítését és működését ismertetjük.

1. A délnyugat-angliai regionális szervezeti rendszer49 megyei, térségi és helyi szintű TDM szervezetekbő l épül fel.

– A szervezeti rendszer célja: a turizmus fejlesztése, költséghatékony munkamódszer kialakítása, a párhuzamos tevékenységek csökkentése, a látogatók számának növelése – Szervezeti egységek és feladatok • Helyi TDM szervezetek (A helyi érdekszövetségbe tömörített szakértelem, források és tudás) tagjai a helyi szakmai szervezetek, a helyi vállalkozások. Feladata: közös promóció, tudatos márka kampány, minőségfejlesztés, standardok felállítása, üzleti támogatás és képzés, együttműködés, partnerség építés, hatékony szolgáltatásnyújtás, egységes lobbi tevékenység, forrás allokáció • Térségi TDM szervezetek (Térségi Társulások) feladata a térségi turisztikai stratégiák kidolgozása, a térségi desztináció marketing, a termékfejlesztés, a turizmus menedzsment, a turisztikai kommunikáció • Megyei TDM szervezet feladata a megyei turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, a megyei márka (Devon márka) promóciója, az együttműködés megteremtése, egységes Devon termékfejlesztés, Devon-kutatás • Regionális TDM szervezet (Délnyugat Turizmus Iroda) feladata a regionális turisztikai stratégia kidolgozása, a regionális kutatás, termékfejlesztés, marketingkampányok, lobbi tevékenység – Finanszírozás: • Helyi TDM szervezet: vállalkozások számára a befizetésekért, tagdíjakért, hozzájárulásokért cserébe vonzó befektetési lehetőségek biztosítása • Térségi TDM szervezet: vállalkozások tagsági díja • Megyei TDM szervezet: a finanszírozás sajátos eleme, hogy szolgáltatásokat vásárolhat a regionális TDM szervezettől

49

Adam Godrey: A Devon Destination Management Organisation (DMO) (www.devondmo.com)


- 93 -


2. A délnyugat-angliai regionális turisztikai desztináció menedzsment50 szervezet irányítását (tervezés, irányítás, koordináció, szervezés, menedzselés) végző stratégiai testület mellett szakértő i csoport (tanácsadó testület) mű ködik, amely alá további szakmai szervezeti egységek tartoznak:

– A regionális turisztikai szervezet célja költséghatékonyabb, eredményesebb szervezeti struktúra kialakítása a régióban – Szervezeti egységek és feladatok • Régió turisztikai irányító testülete: feladata a turisztikai régió fejlesztési tervének kialakítása, a turizmus irányítása, amelyben prioritást jelent a termékfejlesztés, a partneri kapcsolatok és a hálózatosodás elősegítése, a kutatások végzése, a vállalkozások számára nyújtott tanácsadás, a korszerű információs- és kommunikációs technológiák és az e-turizmus szolgáltatások biztosítása. • Szakértő i csoport (szakmai tanácsadó testület): a szakértői csoport közvetlenül az irányító testülethez kapcsolódó szakmai tanácsadó testület. Feladata a desztinációs szervezetek fejlesztésének ösztönzése a régióban, egyedi, térségi igényekre szabott üzleti modellek kialakításának támogatása. • Szakmai szervezeti egységek: a régió szakmai prioritásainak megfelelően a szakmai szervezeti egységek az alábbi feladatokat látják el: – regionális termékfejlesztés – regionális promóció – üzleti szolgáltatások nyújtása – szemléletformálás, szakképzés, oktatás – e-turizmus és információs hálózat kiépítése – minőségbiztosítás – Finanszírozás: a régióban a TDM szervezetek finanszírozását részben, vagy teljes egészében a helyi hatóságok végzik.

3. A svájci regionális turisztikai szervezet51 TDM vállalatok kialakítását ösztönzi, amelyhez turisztikai szakmai szervezetek kapcsolódnak:

– A regionális turisztikai szervezet célja: költséghatékony, működésében és finanszírozásában önálló térségi desztináció menedzsment vállalatok kialakítása. – Szervezeti egységek és feladatok: • Desztináció menedzsment vállalatok: a vállalatok élén a termék és desztináció menedzserek állnak. A TDM vállalatokhoz turisztikai szakmai szervezetek kapcsolódnak. A szervezet feladatai: – Tervezés: Desztináció fejlesztési modell kidolgozása, desztináció stratégia kialakítása – Termékfejlesztés: Piacképes termékek fejlesztése, információs iroda működtetése, információszolgáltatás, minőségbiztosítás, animáció, panasziroda biztosítása, programok szervezése, szemléletformálás, képzés – Marketing: Marketing stratégia kialakítása, piackutatás, eredmények értékelése, márka menedzsment biztosítása (pozícionálás, működtetés, együttműködési stratégiák), imázs marketing, promóció, PR-tevékenység, disztribúciós csatornák meghatározása, árstratégia kidolgozása, foglalási rendszer kiépítése – Érdekszövetség, lobbi tevékenység

50

Towards 2015 – Shaping Tomorrow’s Tourism. http://www.eeda.org.uk/files/south_west_extract.pdf Prof. Dr. Thomas Bieger: Reengineering destination marketing organisations – The case of Switzerland, http://www.idt.unisg.ch/publi/t-dp-5.pdf 51


- 94 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – Finanszírozás: • Specifikus (üzleti) adó bevezetése a desztináció üzleti- és közhasznú vállalkozásai körében a turizmus marketing finanszírozása érdekében • Közösségi támogatások a desztináció munkájának tervezésére • Idegenforgalmi adó visszaforgatása a közösségi szolgáltatások fejlesztésére és a termék koordinációra A fenti példában látható, hogy a szervezet a turizmus marketingtől külön kezeli a termékfejlesztési feladatokat, azaz a turizmus marketing klasszikus értelmezésétől eltérően szervezi feladatellátását.

4. A közép-angliai térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet52irányítását (tervezés, irányítás, koordináció, döntéshozás) végző stratégiai testület mellett operatív feladatokat (szervezés, menedzsment tevékenység) ellátó testület mű ködik: –

–

–

A térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet célja: A csatlakozó szervezetek szakértelmével, és a TDM szolgálatába állított anyagi forrásokkal egy fenntartható szakmai szervezet kialakítása. A szervezet tevékenységével adott desztináció megkülönböztetése más turisztikai desztinációktól, együttműködés kialakítása a turisztikai szereplők között, a fenntartható turisztikai fejlesztések biztosítása. Szervezeti egységek és feladatok: • Stratégiai (döntéshozó) testület: a térségi TDM szervezet irányító, koordinációt végző stratégiai osztálya. Tagjai: – Elnök – Vezetőségi tagok (10 fő) – a magán és a közszféra egyenlő megoszlásával – Titkárság A szervezet feladata a térség turisztikai stratégiájának kialakítása, fejlesztési irányok kijelölése, befektetők keresése, az együttműködések és a partnerség ösztönzése. • Operatív (végrehajtó) testület: A végrehajtó testület a stratégiai testület alá tagozódik. Tagjai: – Helyi hatóságok – Turisztikai vállalatok – Helyi turisztikai egyesületek – Egyéb szakmai szervezetek – Egyéb magán testületek A szervezet feladata a turisztikai marketing feladatok ellátása, széleskörű turisztikai szolgáltatások nyújtása. Finanszírozás: a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében a kezdeti időszakban nagy szerepe van egy támogatási rendszer kialakításának

8.5.2. Miskolctapolcai helyi TDM szervezet struktúrájának kialakítása A Miskolctapolcai TDM szervezet számára a területi sajátosságokat és a szervezetek bevonásának módjait figyelembe véve a 2. nemzetközi szervezeti példát tartjuk leginkább alkalmazhatónak. Ennek alapján a tervezett TDM szervezet felépítése: – Stratégiai (irányító) testület: a TDM szervezet irányítását, a tevékenységek koordinációját, a tervezést végzi.

52

Shropshire Destiantion Management Partnership – The way forward, http://www.shropshire.gov.uk/committee.nsf/0/3A675463FBFE65F48025721E005CE665/$file/DMP%20Cabine t%20151106%20Appendix%20A.pdf C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 95 -


Szakmai tanácsadó/konzultációs testület:

–

Szakmai egységek: az operatív feladatok ellátásáért felelős szakmai „diviziók”, amelyek

a szakértői testület közvetlenül az irányító

testülethez kapcsolódó szakmai csoport.

a két nagyobb szakmai egységre és további 3-3 szakmai csoportra tagolandók. • Turisztikai termékfejlesztés: turisztikai termékfejlesztés/projektmenedzsment, vendégfogadási feltételek javítása, monitoring • Turisztikai információ-, promóció- és hálózatépítés: turisztikai promóciós- és értékesítési tevékenység, turisztikai információs rendszer kiépítése, hálózat- és partnerség építés A szervezetek tagsága (általánosságban) – A stratégiai (irányító) szervezet fő szereplői: helyi önkormányzat, a jelentősebb vonzerők tulajdonosai, üzemeltetői, a legjelentősebb szállásadók, a helyi Tourinform Iroda – A szakmai tanácsadó/konzultációs testület tagjai: turisztikai egyesületek, turisztikai szakmai szövetségek, érintett gazdasági szervezetek, egyéb, a településrész turisztikai háttér-infrastrukturális feltételeinek alakításában meghatározó szervezetek – Szakmai egységek: a településrész jelenlegi turisztikai szervezeteit alkotó turisztikai szakemberek képzettségük és gyakorlatuk szerint tagozódnak be a szervezeti egységekbe A szervezetek tagsága Miskolctapolca szereplőinek bevonásával: – Stratégiai (irányító) testület: • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – a kiemelt fejlesztési területek, és a legjelentősebb vonzerők tulajdonosa • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális és Vendégforgalmi Osztály – Miskolc város turisztikai marketing tevékenységének irányítása • VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. – Barlangfürdő üzemeltetője • Miskolc Holding Zrt.- Turisztikai létesítmények üzemeltetésében és Miskolctapolca fejlesztésében érintett cégek tulajdonosa • Mibob Kft. - Bobpálya üzemeltetője • Kalandtúra Kft - Kalandtúra Park üzemeltetője • Görög katolikus egyház - Akropolisz Szabadtéri Színpad tulajdonosa • Kecskés és Társa Kft – Akropolisz Szabadtéri Színpad eseti bérlője • Legjelentősebb szállásadók legalább 50%-a • Tourinform Miskolc – turisztikai információs- és marketing tevékenység – Szakmai tanácsadó/konzultációs testület: • Miskolctapolcáért Egyesület • Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesület • Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesület • Miskolctapolca Idegenforgalmáért Egyesület • Magyar Szállodaszövetség helyi szervezete • MATUR helyi, térségi szervezete • Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara • Miskolci Ingatlankezelő Zrt. – városi tulajdonú ingatlanvagyon kezelése, hasznosítása, város rehabilitációs projektek megvalósítása • Miskolc Városi Közlekedési Zrt. – városi közösségi közlekedés üzemeltetése • Miskolci Városgazda Kht. - városgondozás


- 96 -


8.6.

CSATLAKOZÁS SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI KRITÉRIUMAI

A szakmai szereplők bevonására szükséges egy szakmai és egy pénzügyi feltétel- és kritériumrendszert meghatározni. A csatlakozást szűrő kategóriáknak és feltételrendszernek objektívnek és teljesítményhez kötöttnek kell lenniük. A szakmai kritériumok kialakításánál a tényleges teljesítmények méréséhez több szempontot is figyelembe kell vennünk, hogy azok a szervezetek tevékenységét objektíven tükrözhessék. A szempontok súlyának meghatározása szakmai egyeztetés tárgyát képezi, és több szakmai szereplő együttes véleményét követően alakulhat ki. A szakmai és pénzügyi kritériumokat piaci szereplők és a civil és egyéb szakmai szereplők bevonása esetén az alábbi szempontok figyelembe vételével javasoljuk meghatározni: – Piaci szereplők • Szakmai szintet meghatározó mutatók: – Tudatos termékfejlesztés eredményei (aktivitások, elért eredmények, azok hatása a településrész turizmusára, helyi sajátosságokra építő kínálat kialakítása, kínálat komplexitása, stb.) – Látogatottság szintje (vonzerőt működtető piaci szereplők esetében a vonzerő átlagos látogatottsági szintjét elérő, vagy azt meghaladó vendégforgalom, szálláshelyek tulajdonosainál és üzemeltetőinél a szálláshely kapacitása és a vendégforgalom összehasonlítása eredményeként egy minimum szint meghatározásával – az egyes szállástípusok esetén más-más minimum szint meghatározása) – Kínálat és vendégfogadás minősége (a vonzerők által nyújtott szolgáltatáskör és a vendégfogadás minőségi szintje, védjegyredszer, minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, egyediség, innovativitás a termékfejlesztésben, stb.) – Marketingtevékenység hatékonysága (marketingaktivitás formái, minősége, vendégelégedettségi vizsgálatok, motivációs vizsgálatok, stb.) – Szervezet partnerségi kapcsolatai (aktivitások, partnerségi kapcsolatok kiterjedtsége, képzésekben történő részvétel, stb.) • Anyagi hozzájárulási szintet meghatározó mutató: – Alapítói hozzájárulásként egy egységesen minimális összeg meghatározása – Az újonnan csatlakozni kívánó szervezetek esetén anyagi hozzájárulás az árbevétel bizonyos %-ban – Éves hozzájárulásként egy meghatározott összeg az árbevétel bizonyos %-ban, vagy a marketingre fordítható összeg bizonyos %-ban – Civil szervezetek és egyéb közcélú szakmai szervezetek • Szakmai szintet meghatározó mutatók: – Tudatos termékfejlesztés eredményei (aktivitások, elért eredmények, azok hatása a településrész turizmusára, helyi sajátosságokra építő kínálat kialakítása, kínálat komplexitása, stb.) – A kínálat minősége (garantált szolgáltatás-csomag kínálat, kínálat hozzáférhetősége, védjegyrendszer, minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, egyediség, innovativitás a termékfejlesztésben, stb.) – Marketingtevékenység hatékonysága (marketingeszközök formái, minősége, célcsoport-orientált használata, vendégelégedettségi vizsgálatok, stb.) – Szervezeti háttér, partnerség (partnerségek kiterjedtsége, aktivitás, stb.) • Anyagi hozzájárulási szintet meghatározó mutató: a költségvetés előző évi bevételével, vagy a marketing költségvetéssel arányosan, annak meghatározott %-ban


- 97 -


8.7.

A SZERVEZET FELADATAI53

A TDM szervezet feladata alapvető en a turisztikai marketing tevékenység ellátása. A feladatok meghatározásánál a turisztikai marketing tevékenységekkel kapcsolatos, a helyi TDM szervezet szempontjából meghatározó feladatokat részletezzük. A helyi TDM szervezetnek a térségi és a regionális TDM szervezetekkel összehangoltan, egymásra épülve, egymás tevékenységét erősítve kell ellátnia tevékenységét. A helyi TDM szervezet feladata alapvetően a termékfejlesztés és a vendégfogadási feltételek megteremtése. A térségi és a regionális szervezetek nagyobb szerepet vállalnak az országos és a nemzetközi promóciós feladatok és a kapcsolatépítés végzésében, a kutatási tevékenységekben és a monitoring feladatok ellátásában.

A Miskolctapolcai TDM szervezet feladata a turisztikai marketing tevékenység ellátása a térségi és regionális turisztikai desztinációs szervezetekkel összehangoltan: – Termékfejlesztés/projektmenedzsment – a versenytársaktól megkülönböztethető arculat

–

kialakítása: • Tervezéshez felmérések/kutatások készítése • TDM fejlesztési koncepció és marketing stratégia elkészítése • Marketing Információs Rendszer működtetése, adatok gyűjtése, a kereslet és a kínálat folyamatos követése, statisztikák, felmérések, kutatás készítése • Turisztikai márkaépítés • Turisztikai vállalkozások versenyképességének növelése (üzleti segítség nyújtása, pályázatfigyelés, projektek és pályázatok kidolgozása) • Projekttervezés és menedzsment tevékenység • Turisztikai attrakció- és termékfejlesztés • Árképzés • Programtervezés, koordinálás (rendezvények összehangolása) • Forrásszerzés, pályázat készítés

Vendégfogadási feltételek javítása

• • • –

–

Vendégáramlás szervezése Szolgáltatási környezet (helyi közlekedés, parkolás, illemhelyek, közbiztonság) színvonala javításának kezdeményezése, koordinálása) Környezeti infrastruktúra (parkok és terek, utcák állapota, utcakép, utcabútorok, vendéglátó egységek) fejlesztésének ösztönzése, turisztikai szempontok érvényesítése

Turisztikai promóciós- és értékesítési tevékenység • • • • • •

Arculat kialakítása, márkaépítés Marketing kommunikációs kampányok tervezése és megvalósítása Turisztikai vásárokon megjelenés Kiadványok készítése Turisztikai kártya működtetésében közreműködés, szolgáltatók bevonása Értékesítési csatornák kialakítása

• •

Látogatóközpont (multimédiás információs pont) üzemeltetése Foglalást is lehetővé tevő információ honlap kialakítása (együttműködve a térségi TDM szervezettel), az adatok folyamatos frissítése, karbantartása

Turisztikai információs rendszer mű ködtetése

53

Megjegyzés: Egy nemzetközi példában is láthattuk - és nemzetközi szakirodalomban is olvasható -, hogy a turisztikai marketinget és a termékfejlesztést és az ezzel kapcsolatos feladatellátást egymástól elkülönítik. A Miskolctapolcai TDM szervezet feladatainak meghatározásánál a marketing klasszikus értelmezéséből indultunk ki, így a termékfejlesztési feladatokat a turisztikai marketing tevékenységen belül értelmezzük. C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 98 -


–

• •

Információs táblarendszer kihelyezése Többnyelvű idegenvezetés, telefonos és audio-guide-os idegenvezetés biztosítása

•

Szakmai kapcsolatépítés a térségi, regionális és országos szakmai szervezetekkel (térségi TDM szervezet, regionális TDM szervezet, RIB, stb.) Kapcsolatépítés potenciális befektetőkkel Szakmai érdekképviselet, lobbi tevékenység A cég szponzori és lakossági partnerkapcsolatainak szélesítése Piaci információk továbbítása az érintett szervezetek felé Klaszterképzés, innovációs együttműködések kialakításának ösztönzése A cég tevékenységének folyamatos bemutatása (média, hírlevél, honlap) Képzések, tréningek szervezése: – Tagoknak és a partnereknek szervezett képzések, tréningek (Turizmusbarát szemlélet kialakítása, innovatív szemlélet terjesztése (termékfejlesztés, az árképzés, a kommunikáció és az értékesítés területén is)) – A turizmusszakma vendéggel közvetlen kapcsolatban levő szereplőinek szervezett képzések – Lakosság számára turista-barát akciók szervezése, a helyi és térségi értékek megismertetése a lakossággal

Hálózatépítés, partnerség • • • • • • •

–

Monitoring • • •

8.8.

Rendszeres és folyamatos adatgyűjtés a turizmus hatásainak elemzéséhez Turizmus-specifikus életminőség index alkalmazása a turizmus hatásainak mérésére Minőségbiztosítási rendszer kialakítása

A SZERVEZET FINANSZÍROZÁSA

A TDM szervezetek kialakítására és a működési feltételek megteremtésére pályázati források állnak majd rendelkezésre. Bár a TDM szervezet alapvetően versenysemleges módon, a közcélúság szempontjait szem előtt tartva végzi tevékenységét, a működési feltételek megteremtését követően a szervezeteknek önfenntartóvá kell válniuk, és piaci alapon kell a tevékenységüket végezniük. Ennek megfelelően a miskolctapolcai helyi TDM szervezet finanszírozása az alábbi forrásokból származhat: – Turisztikai vállalkozások és szervezetek hozzájárulásai (a szervezet alapításakor, csatlakozásakor és éves tagdíjként) – Turisztikai szolgáltatások értékesítése – Idegenforgalmi adó Miskolctapolcára szánt része 70%-ának TDM szervezetbe történő visszaforgatása – Idegenforgalmi Alap pályázati forrásainak meghatározott %-a – ROP pályázati források – Egyéb pályázati források


- 99 -


9. TÉRSÉGI VONZERŐ K BEKAPCSOLÁSA Miskolctapolca turisztikai kínálatához a város és a térség turisztikai vonzerőinek kapcsolódásával a miskolctapolcai vonzerők hatóköre és a város és a térségi vonzerők szinergia hatása növelhető. Az egyes attrakciók közötti kapcsolatok megteremtésével a turisztikai kínálat összefüggő, komplex szolgáltatáskört alkothat, ezáltal növelhető a térség turisztikai versenyképessége. A kapcsolódás megteremtése fizikai és tartalmi kapcsolatok alkalmazásával lehetséges. A kapcsolódási lehetőségek általános szempontjai: – Fizikai kapcsolódási pontok kialakítása • Közlekedésszervezési megoldásokkal a látnivalók láncra fűzése; • Útvonaljelző táblarendszerek alkalmazása. – Tartalmi kapcsolódási pontok kialakítása • Termékcsomagok kidolgozása; • Tematikus utak kialakítása; • Turisztikai kártyarendszerek létrehozása.

9.1.

JELENLEGI TERMÉKCSOPORTOK

A miskolctapolcai vonzerőkhöz a térségi turisztikai vonzerők kapcsolását az alábbi földrajzi lehatárolási szempontok alapján javasoljuk elvégezni: – Miskolctapolca Miskolc településrésze, a régióközpont által nyújtott turisztikai kínálat és a háttér-infrastruktúra erősíti a városrész vonzerejét. Ezért Miskolctapolca turisztikai termékeinek a város turisztikai kínálatával közös értékesítése indokolt. A város jelentősebb turisztikai és kulturális vonzerőit/termékeit a helyzetfeltárás 5. sz. táblázata tartalmazza. A Miskolctapolcához kapcsolható termékcsomag javaslatok között vizsgálandó a Belváros, a Történelmi Avas, Lillafüred és Diósgyőr turisztikai vonzerőinek/termékeinek bevonása. – A szolgáltatói interjúk alapján a miskolctapolcai vendégek a Miskolctapolca 60 km-es

környezetében

található

turisztikai

szempontból

frekventált

települések

termékkínálatát is igénybe veszik. Ezért Miskolctapolcáról csillagtúra útvonalak felépítésével térségi turisztikai termékcsomagok kialakítása is javasolható. A csillagtúra útvonalak lehetővé teszik Miskolctapolcán az átlagos tartózkodási idő növelését, miközben a megyében és a régióban is növekedhet a vendégforgalom. Az alábbi települések bevonása vizsgálandó: • Aggtelek • Sárospatak • Szerencs • Tokaj • Gömörszőlős • Monok • Boldogkőváralja • Vizsoly • Zemplén-hegység kis falvai • Eger

Az alábbiakban kiemelten a termékcsomagok kialakítására teszünk javaslatot.


- 100 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A termékcsomagok kialakításához elsőként a vonatkozó települések által nyújtott főbb termékcsoportokat azonosítjuk. Az elsődleges-, a másodlagos-, és a harmadlagos turisztikai termékcsoportok és az azokat alkotó turisztikai termékek kombinálhatósága változatos turisztikai termékcsomagok kialakítására nyújt lehetőséget. A vonatkozó települések kiemelt turisztikai vonzerőit az alábbi táblázatban összegezzük:

Érintett települések

Aggtelek (Világörökség) és Jósvafő

Tokaj (Világörökség)

Kiemelt vonzerő k Aggtelek: – Aggteleki Nemzeti Park (Aggteleki-karszt, Barlangrendszerek: Baradla barlang, Béke barlang, stb.) – Tájház – Református templom és harangtorony – Túralehetőségek (Országos Kék Túra), rendezvények Jósvafő: – Tájház – Rákóczi barlang – Református templom és harangtorony – Falusi turizmus – Túralehetőségek – Történelmi belváros – Tokaji Múzeum – Tokaji Galéria (egykori ortodox templom) – Kulturális és Konferencia Központ (egykori zsinagóga) – Pincesor – Generális Ház – Görög katolikus templom – Református templom – Római katolikus templom – Kulturális és szabadidős rendezvények (pl. Hegyalja Fesztivál, Írótábor, stb.) – Tisza szabad strandja, kirándulási lehetőségek

Kiemelt termékcsoport

Aktív- és ökoturizmus

Bor- és gasztronómia

Termékcsoportok kategorizálása54

1

1

54

A termékcsoportok kategorizálása a Miskolctapolcához kapcsolható termékcsoportok szempontjából, az érintett települések által nyújtott turisztikai termékek hatóköre és az általuk nyújtott kínálat komplexitása alapján történik. Amely település turisztikai kínálata nemzetközi hatókörű és változatosabb, komplexebb turisztikai kínálattal rendelkezik, annak elsődleges termékcsoportjai a Miskolctapolcához kapcsolható termékcsomag javaslatban elsődleges termékcsoportoknak minősíthetők (1. szám). Amely település többnyire országos hatókörű és változatosabb, komplexebb turisztikai kínálattal rendelkezik, annak elsődleges termékcsoportjai a Miskolctapolcához kapcsolható termékcsomag javaslatban másodlagos termékcsoportoknak minősíthetők (2. szám). Amely település országos, vagy regionális hatókörű és kevésbé komplex turisztikai kínálattal rendelkezik, annak elsődleges termékcsoportjai a Miskolctapolcához kapcsolható termékcsomag javaslatban harmadlagos termékcsoportoknak minősíthetők (3. szám). C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 101 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – –

Szerencs

Gömörszőlős

– – – – – – – – – – – – – – –

Sárospatak

–

– – – – – – – Monok – – – – – Boldogkőváralja – –

Vizsoly

– – – – – –

Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi terület települései Rákóczi Vár és Zempléni Múzeum Cukor Múzeum Budányi Borospince Képeslap Múzeum Játék Múzeum Görög katolikus templom Református templom Sportolási lehetőség (teniszpályák, bowling club, sportcsarnok, tanuszoda, stb.) Kézműves Gyűjtemény Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Gyapjúfeldolgozó Műhely Oktatási központ Rákóczi-vár Sárospataki Képtár Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye Római katolikus egyházi gyűjtemény Nagykönyvtár Vártemplom Református Kollégium Szinyei Ház Bodrog-parti szoborsétány Kossuth Lajos Szülőháza Várkastély Reneszánsz kiskastély Andrássy-kastély Boldogkő vár Vártörténeti és ásványkiállítás Tájház és tájtörténeti kiállítás Péchy-Zichy kastély (nem látogatható) Angyal Bandi, a híres betyár kunyhója Vizsolyi (Károli) Biblia Református templom Görög katolikus templom Római katolikus templom Vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhely Magócsy kúria

Kulturális turizmus

2

Öko-és falusi turizmus

3


2


3


3

Vallási turizmus

2


- 102 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció – Zemplénhegység kis falvai

Mezőkövesd

Eger

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

– – –

Falusi turizmus (Háromhuta, Regéc- Regéci vár, Mogyoróska) Kirándulás, természetjárás, lovaglás, kerékpározás, sífutás, szánkózás Zsóry Fürdő Mezőgazdasági Gépimúzeum Kis Jankó Bori Emlékház Babaház Üvegcsiszoló Alkotóműhely Népi Művészetek Háza Kemencésház Matyó Múzeum Tájház Mézeskalács Műhely Római katolikus templom Szent László templom Tulipános Hímzőműhely Városi Galéria Egri vár és erődrendszere Vármúzeum Gótikus Püspöki Palota Panoptikum Kazamata Érseki Palota Líceum Főszékesegyház Főegyházmegyei Könyvtár Specula obscura Megyeháza Börtönépület Minaret Irgalmasok temploma Foglárium Rokokó kispréposti palota Érseki Gyűjteményi Központ Dobó István Vármúzeum Történeti Tárház Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Telekessy Patikamúzeum Egri strandfürdő, Bárány Uszoda, Bitskey Aladár Uszoda, Török fürdő, Valide pasa gőzfürdője Nemzeti Bormúzeum Szépasszony-völgy (boros pincék) Kulturális és szabadidős rendezvények

Falusi turizmus Aktív turizmus

3

Egészségturizmus Kulturális turizmus

2

Kulturális turizmus Bor- és gasztronómia Egészségturizmus

1

22. Táblázat: A vonatkozó települések kiemelt turisztikai vonzerő i C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 103 -


Első dleges termékcsoportok az érintett 60 km sugarú térségben: a vonatkozó települések

által nyújtott turisztikai kínálat nemzetközi hatókörrel és változatos, komplex termék kínálattal rendelkezik. Jelen települések által nyújtott turisztikai kínálat a kialakítandó termékcsomagok szempontjából elsődleges termékcsoportoknak tekinthető.

Település

Aggtelek (Világörökség) Tokaj (Világörökség) Eger

23. Táblázat: Első dleges termékcsoportok

Termékcsoportok

Aktív- és ökoturizmus Bor- és gasztronómia Kulturális turizmus Bor- és gasztronómia Egészségturizmus

A Miskolctapolcához kapcsolható első dleges termékcsoportok: kulturális turizmus (épített értékek, rendezvények), bor- és gasztronómia (Tokaj – világörökség), aktív- és ökoturizmus (Aggtelek- világörökség).

Másodlagos termékcsoportok az érintett 60 km sugarú térségben: a vonatkozó települések által nyújtott turisztikai kínálat országos hatókörrel és változatos, komplex termék kínálattal rendelkezik. Jelen települések által nyújtott turisztikai kínálat a kialakítandó termékcsomagok szempontjából másodlagos termékcsoportoknak tekinthető. Szerencs Sárospatak Vizsoly

Település

Mezőkövesd

24. Táblázat: Másodlagos termékcsoportok

Termékcsoportok

Kulturális turizmus Kulturális turizmus Vallási turizmus Egészségturizmus Kulturális turizmus

A Miskolctapolcához kapcsolható másodlagos termékcsoportok: kulturális turizmus (várak, történelmi értékek, történelmi- és népi hagyományok, rendezvények), vallási turizmus (Vizsoly), egészségturizmus (Zsóry-fürdő).

Harmadlagos termékcsoportok az érintett 60 km sugarú térségben:

a vonatkozó települések által nyújtott turisztikai kínálat regionális, vagy országos hatókörrel és kevésbé komplex termék kínálattal rendelkezik. Jelen települések által nyújtott turisztikai kínálat a kialakítandó termékcsomagok szempontjából harmadlagos termékcsoportoknak tekinthető. Monok Boldogkőváralja Gömörszőlős

Település

Zemplén-hegység kis falvai

25. Táblázat: Harmadlagos termékcsoportok

Termékcsoportok

Kulturális turizmus Kulturális turizmus Falusi- és ökoturizmus Falusi turizmus Aktív turizmus

A Miskolctapolcához kapcsolható harmadlagos termékcsoportok: kulturális turizmus (történelmi emlékhely, épített örökség, rendezvények, várak), falusi- és ökoturizmus, aktív turizmus (természetjárás, lovaglás, szánkózás, sífutás). C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 104 -


Összességében a Miskolctapolca 60 km sugarú térségébe tartozó turisztikailag frekventált települések kínálata az alábbi termékcsoportokra bontható: Megnevezés Termékcsoportok Első dleges termékcsoportok Másodlagos termékcsoportok Harmadlagos termékcsoportok

Kulturális (örökség) turizmus Bor- és gasztronómia Aktív- és ökoturizmus Egészségturizmus Kulturális (örökség) turizmus Falusi- és ökoturizmus Kulturális turizmus Aktív turizmus

26. Táblázat: Miskolctapolca 60 km sugarú térségébe tartozó turisztikailag frekventált települések kínálata termékcsoportokra bontva

9.2.

TURISZTIKAI TERMÉKCSOMAGOK KIALAKÍTÁSA

A turisztikai termékcsomag mű ködésének elve hasonló a turisztikai desztináció turisztikai értékláncként történő mű ködtetésének elvével az alábbiak szerint:

– Ahogyan a turisztikai értéklánc, a termékcsomag főszereplője is a turista, aki igényeinek kielégítése érdekében a termékcsomagot alkotó turisztikai kínálati elemektől külön-külön és összességében is a komplexitást és a magas minőséget reméli. A komplex rendszer keresletorientált működésének feltétele tehát az egyes szolgáltatók magas minőségű termékeinek kialakítása, hogy azok önmagukban és összességében is élményt nyújtsanak, és ezáltal hosszabb tartózkodásra ösztönözzenek. – A termékcsomagok kialakítása során az egyes terméktípusokba tartozó termékek a turisztikai értéklánc aktív részeivé válnak. Az egyes települések turisztikai vállalkozásai a másik település, vagy turisztikai szolgáltatóval kölcsönös beszerző és értékesítő kapcsolatba lépnek. Az együttműködés által létrejön a térségben a hosszabb tartózkodás és a tartalmas szabadidőidő eltöltés komplex programja. – A termékcsomagot alkotó turisztikai kínálat elemei a turisztikai desztinációt alkotó elemekkel azonos típusú elemek (a turisztikai attrakció, a turisztikai szolgáltatások, a közlekedési feltételek, a közszolgáltatások, a szabadidős tevékenységek).

9.2.1. Turisztikai termékcsomagok kialakításának alapelvei Célcsoport-orientáltság elve: A turisztikai trendek szerint fokozott igény mutatkozik az all-inclusive szolgáltatásokra, az individuális, testre szabott termékcsomagokra, a rugalmas termékkombinációkra. – Garantáltság elve: A turisztikai termékcsomag garantált programként (pl. idegenvezetővel, vagy túravezetővel), vagy akár egyénileg is igénybe vehető legyen. – Komplexitás elve: • A megvalósítás során törekedni kell arra, hogy a települések közötti együttműködéssel minél komplexebb kínálati csomag jöjjön létre. • A turisztikai programcsomag elemei nem nélkülözhetik a turisztikai értéklánc valamennyi alkotóelemének egy, vagy több szolgáltatóját. – Komplementaritás elve: • Miskolctapolca turisztikai kínálatát kiegészítő térségi termékcsomagok bekapcsolása a térség turisztikai kínálata szinergia hatásának növelése, a tartózkodási idő növelése érdekében. –


- 105 -


Minő ség elve: • •

–

Az egymást kiegészítő turisztikai kínálat a turisztikai értékesítés során a turizmus piacán nagyobb előnyök, erősebb turizmuspiaci pozíció elérésével jár, mint az önálló, elszeparált termékek értékesítése.

Törekedni kell a termékcsomagot alkotó turisztikai szolgáltatóknak arra, hogy azok egységesen magas minőséget tudjanak nyújtani. Az interpretáció szintje magas legyen, azaz törekedni kell a folyamatos termékfejlesztésre, hogy a turisztikai kínálat a látogatók számára ismereteket adjon/oktasson, szórakoztasson, bemutasson, informáljon, élményekkel gazdagítson

Termékcsomagok kombinálhatóságának elve •

• • •

•

Kombinálható, rugalmasan összeállítható programcsomagok kialakítása, amelyek lehetővé teszik az egyre individualizálódó turista számára is a megfelelő alternatívák igénybe vételét Termékcsomag-kombinációk kialakítása a célcsoportok érdeklődésének megfelelően (motivációs vizsgálatok eredményeire alapozva) Termék-csomag kombinációk meghatározása a termékek kombinálhatóságának megfelelően (pl. egymást nem kizáró tevékenységek kapcsolása) A turisztikai termékcsomag az adott turisztikai desztináció turisztikai szolgáltatói által nyújtott szolgáltatások kombinációját tartalmazza (vonzerők, turisztikai szolgáltatások, turisztikai háttér-szolgáltatások egysége) Termékek és a turisztikai szolgáltatók kombinálhatósága (pl. egy-egy meghatározott termékcsomaghoz más és más turisztikai szolgáltató kapcsolása)

9.2.2. Termékcsomag lehető ségek A termékcsomagok kialakítása a fenti alapelvek szerint minden esetben a célcsoportok érdeklődésének, motivációjának megfelelően történik. A termékcsomagok kialakítása a termékek egymást kiegészítő elemeinek kombinációjával, vagy a termékek és a turisztikai szolgáltatók kombinálhatóságával, vagy az azonos termékek láncra fűzésével (tematikus utak) jöhetnek létre. Ezeket a szempontokat figyelembe véve javaslunk néhány termékcsomag összeállítási lehetőséget.

Miskolctapolca turisztikai kínálatának a város más területeinek turisztikai kínálatával történő összekapcsolása – A termékek egymást kiegészítő elemeinek kombinációja a célcsoportok igényeinek megfelelően: • pl. családos program esetén Barlangfürdő (élményfürdőzés), kisvasúttal utazás Lillafüredre (ebéd, Szent István Cseppkőbarlang, csónakázás), előadás megtekintése a Csodamalom Bábszínházban; • vagy Barlangfürdő – ebéd a Belvárosban - Miskolc Állatkert és Kultúrpark, stb. – Azonos termékek láncra fűzése (tematikus utak): • pl. „Múlt, jelen és jövő”: Miskolc nemzetség feltárásainak bemutatása – Science Park • pl. „aktív túra 1”: Kalandtúra Park - Bobpálya – Csónakázó-tó (csónakázás) – Történelmi Avas (pl. kilátó) – Miskolc Rally – Lillafüred (csónakázás a Hámoritavon);


- 106 -


pl. „aktív túra 2”: Kalandtúra Park – Bobpálya – kirándulás a Bükki Nemzeti Parkban (Garadna-oldal, Háromkúti-völgy, lillafüredi Szent István barlang, Szinva-oldal, Jávorkút, Nagy-mező)

Miskolctapolca turisztikai kínálatának a városrész 60 km sugarú térségében található turisztikailag frekventált települések kínálatával történő összekapcsolása – A termékek egymást kiegészítő elemeinek kombinációja a célcsoportok igényeinek megfelelően • pl. középkorosztály számára Barlangfürdő (élményfürdőzés) – Tokaj (ebéd és borkóstolás) – Sárospatak (Rákóczi vár); • vagy Barlangfürdő (élményfürdőzés) – Eger (vár, ebéd és borkóstolás)/vagy Miskolc (városnézés és Bornapok) – miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpad/Miskolci Nemzeti Színház/Zempléni Fesztivál előadásai, stb. – Azonos termékek láncra fűzése (tematikus utak): • pl. „barlang túra”: Barlangfürdő (élményfürdő) - Lillafüred (Szent István cseppkőbarlang) – Aggtelek (Baradla-barlangban koncert); • pl. „vártúrák”: Diósgyőr (várjátékok, rendezvények) – Szerencs (Rákóczi vár és Zempléni Múzeum) – Sárospatak (Rákóczi vár) – Monok (várkastély) Boldogkőváralja (Boldogkő vára, Vártörténeti és ásványkiállítás), • pl. „vallási túra”: miskolctapolcai Sziklakápolna (zenei rendezvény) – Miskolci Magyar Ortodox Egyházi Múzeum – Miskolc (Egyházzenei Kórustalálkozó) Vizsoly (Károli Biblia) – Sárospatak (Vártemplom)


- 107 -


10. FINANSZÍROZÁS A fejlesztési feladatok megvalósítása hatékony forrásallokációval lehetséges, a piaci működési mechanizmusok, a magántőke szerepvállalása, és a pályázati források figyelembevételével. A stratégiai tervezéssel biztosítható eredmények: – Hatékony forrásallokációra van mód – Hosszú távú, azonos célt szolgáló fejlesztések valósulnak meg – Terület tőkevonzó képessége, magántőke bevonás esélyei nőnek – Fejlesztési folyamat irányítható – Egymással összehangolt, egymást támogató funkciók A feladatok finanszírozása alapvetően az alábbi forrásokból lehetséges: – Önkormányzati források – Külső források bevonása: • Befektetők (működő tőke), vállalkozók bevonása • Pályázati lehetőségek kiaknázása • Hitelfelvétel A projektek megvalósításának lehetőségei: PPP konstrukciók, fejlesztési társaságok létrehozása, fejlesztő beruházása stb. Alapelv a projektek megvalósítása során, hogy az önkormányzat kizárólag olyan feladatokra vállalkozzon, – Amelyekre a magántőke nem hajlandó, illetve – Amelyek alapfeltételét jelentik a magántőke bevonásának.

10.1. TŐ KEBEVONÁS LEHETŐ SÉGEI A feladat értelmezése:

A finanszírozási stratégia feladata, hogy a fejlesztési koncepcióban meghatározott prioritásokhoz és intézkedésekhez hozzárendelje a lehetséges pénzügyi forrásokat: mindezt úgy, hogy: – biztosítsa a forrásallokáció hatékonyságát, azaz a köz- illetve a magánszféra által megvalósítandó feladatok szétválasztását; – lehetőséget adjon a feladatok ütemezésével a rendelkezésre álló önerő optimális felhasználására.

tehát külön kell kezelnünk az önkormányzat által megvalósítandó feladatokat (amelyek a magánbefektető i tő ke számára nem jelentenek vonzó beruházást, illetve amely feladatok elvégzése alapfeltételét jelenti a magántő ke bevonásának), illetve a magántő ke szerepvállalási lehető ségeit.

A finanszírozási stratégia kidolgozása során

Ennek megfelelően: – javaslatot adunk a köz- illetve a magánszféra által megvalósítandó feladatok szétválasztására – feltárjuk a pályázati lehetőségeket, és hozzárendeljük azokat a szakfeladatokhoz – megfogalmazzuk a befektetés-szervezési tevékenység alapvetéseit – mivel a létrejövő fejlesztések a magántőke számára is vonzóvá teszik adott fejlesztési területet, a potenciális befektetők bevonási lehetőségeit is bemutatjuk


- 108 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció Miskolctapolca turizmusfejlesztési koncepciója a paradigmaváltás lehetőségét kínálja a Város számára. A fejlesztések megvalósítása a Városra irányítja a figyelmet, nő a vendégforgalom és ez lehetőséget teremt az ott lakók, a fejlesztésben érdekeltek, a köz- és az üzleti magánszféra számára. A turizmusfejlesztési program amellett, hogy harmonikus rendszerbe foglalja a fejlesztési elemeket, finanszírozási szempontból is programszerű gondolkodást és cselekvési programot igényel. A különböző szintű projektek összefüggő rendszerét a finanszírozás szervezésnél is meg kell tartani, tehát a köz- és magánszféra finanszírozási szükséglete és készsége a programok szintjén harmonikus rendszert kell, hogy alkosson.

A köz-és magánszféra feladatai:

– A közszféra feladata, hogy a kínálat fejlesztésével, a vendégforgalom szervezésével, a tájékozódás korszerű eszközeinek alkalmazásával, stb. Miskolctapolcát vonzó célterületté tegye. Az ebbe a körbe tartozó fejlesztéseket a pályázati lehetőségek kihasználásával a közszféra kezdeményezi. A döntést követően a szükséges önerőt beépíti a következő évi költségvetésbe. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik a magánszféra. A turisztikai vonzerők fejlesztése többek között tartalmaz irányító tábla kiépítést, zöldterület rehabilitációt, stb., amely a közszféra feladata. A vonzerők tulajdonosaira hárul ugyanakkor a vonzerő korszerűsítés-, és fejlesztés feladata. A fejlesztés csak a két fél összefogásával lesz hatékony, ezért minden projektelem koordinációt igényel. – A közszféra feladata, hogy a piaci szereplők számára a feltételek és körülmények kedvezővé tételével, ösztönző intézkedések meghozatalával (adókedvezmény, fejlesztési terület kedvező feltételekkel történő biztosításával, stb.) megkönnyítse a fejlesztési döntéseket és vonzóvá tegye Miskolctapolcát. Abból az alapelvből kiindulva, hogy ugyan jelentős tőkemennyiség keres projekteket, de még több projekt versenyez a befektetések megvalósulásáért. – A koncepció elfogadását követően a fejlesztések ütemezett tervezése, programozása teszi lehetővé az önerő és a fejlesztések tervezését. Ez egyúttal a fejlesztési prioritások meghatározását teszi szükségessé.

Intézkedési javaslat:

Az önkormányzat pályázatokkal foglalkozó szervezetének megerősítése, tevékenységének kiterjesztése. Feladata a koncepció alapján a finanszírozásra elfogadott programok kidolgozása, a megvalósítás ütemezésének megtervezése, a pályázati lehetőségek és a magánszféra fejlesztéseinek, befektetéseinek koordinációja.

A magánszféra bevonásával kapcsolatos feladatok, alapelvek:

Annak érdekében, hogy a város a legtöbbet profitáljon a fejlesztésből, a finanszírozóval, befektetővel kapcsolatos elvárások a következők: – Hosszú távú gondolkodás: a gyors profit helyett a hosszú távú jövedelmezőség biztosítása, amely kezdetben nagyobb beruházást igényelhet. A hosszú távú siker elképzelhetetlen a minőség folyamatos fenntartása, a rendszeres megújulások nélkül, a piaci igényekhez, trendekhez igazodva. – Nemzetközi színvonalú fejlesztés megvalósítása: a létrehozott projektek magas minőségűek legyenek, és az üzemeltetés ehhez igazodva képes legyen kielégíteni mind a hazai, mind pedig a külföldi vendégkör igényeit. – Pótlólagos beruházások: a város egészének fejlődése érdekében szükséges, hogy a befektető, finanszírozó képes legyen más befektetőket is a városba vonzani. Ennek feltétele a befektető ismertsége, elismertsége, kapcsolatai, referenciái. – A helyi szakértő i team alkalmazása: a helyi munkaerő foglalkoztatása elvárást jelent.


- 109 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció A fejlesztések finanszírozására több lehetséges irányvonal vizsgálata szükséges, amely stratégiai döntést is igényelhet: Hazai, helyi tőke bevonása: – Előnyök: • A hazai tőke bevonása természetesen a városi befektetők számára kedvezőbb megoldást jelent. • A helyi menedzsment bevonása, a helyi munkavállalók foglalkoztatása valószínűbb. – Hátrányok: • A tőkeigény biztosításának nehézségei kockáztatják a projekt működését • A város fejlesztési céljainak, elvárásainak kevésbé tudnak eleget tenni, gyakori probléma a rövid távú megtérülés igénye, a folyamatos fejlesztés elvárásának való megfelelés hiánya, vagy korlátozottsága. • Nehezen, illetve kisebb léptékben várható a pótlólagos beruházások megvalósítása. Külföldi tőke bevonása: – Előnyök: • A jelentős finanszírozási igényű projektek esetében ezek megvalósítása külföldi tőke bevonásával várhatóan könnyebb lesz. • A hosszú távú gondolkodás a nemzetközi befektetők stratégiájának része. • A külföldi tőke bevonása jelentős húzóhatást gyakorol a teljes fejlesztési területre, annak tágabb környezetére (így a város egészére) is, mivel például egy befektetési alap megjelenése más befektetési alapok számára is referenciát jelent. • A külföldi tőke jelentős nagyságú pótlólagos beruházást valósíthat meg, ami a hosszú távú fejlődés alapját jelenti. – Hátrányok: • Problémát vet fel, hogy amennyiben egy projekt megvalósítása külföldi befektető bevonásával történik, úgy várhatóan az üzemeltetés esetében ragaszkodni fog nemzetközi üzemeltető bevonásához. Ebben az esetben a nemzetközi és helyi üzemeltető együttműködésének létrehozása a cél. Kombinált megoldások – Fejlesztési társaság létrehozása: egyesítheti a külföldi és hazai befektetők bevonásának előnyeit, és eleget tehet a megfogalmazott elvárásoknak. – A fejlesztési társaságba a jelenlegi tulajdonos mellett bevonható hazai érdekeltségekkel rendelkező, de nemzetközi befektető (pl. hitelintézet), így a beruházás részben városi kézben maradhat. – A fejlesztési társaság az üzemeltetés felfuttatását követően megtarthatja, értékesítheti vagy egyéb konstrukcióba (pl. joint venture) vonhatja a projektet. – PPP konstrukciók Intézkedési javaslat

A külső működő tőke bevonása aktív befektetés-ösztönzési tevékenységet feltételez, amelynek lehetséges módjaira, lehetőségeire az alábbiakban teszünk javaslatot: 1. Az önkormányzat és az ITDH szerző déses együttmű ködése: Az önkormányzat keretében létrejön a projektfinanszírozásban tapasztalt szakértők részvételével egy befektetésszervezési csoport, amely az önkormányzat pályázat koordináló részlegével együttműködésben kiválasztja a tőkebevonással megvalósítandó projekteket. A csoport elkészíti/elkészítteti a projektek Opportunity Study szintű anyagát, illetve a kapcsolódó Investment Proposal anyagokat és átadja az ITDH-nak, aki egy megtervezett befektetésösztönzési program keretében kiválasztja a megfelelő befektetői kört és a projekteket felkínálja befektetésre. Az önkormányzat befektetés-szervezési csoportja a belföldi C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

- 110 -

Miskolctapolca – Turisztikai fejlesztési koncepció befektetők megnyerése érdekében egyrészt direkt megkeresésekkel felkeresi a nagy hazai beruházókat, illetve befektetési konferenciákat rendez a széles körű vállalkozói réteg bevonásával. A kül- és belföldi tevékenység kidolgozott kommunikációs stratégia segítségével válik hatékonnyá. A rendszer működésének létrehozása érdekében javasolt erre szakosodott cégek bevonása. 2. Az önkormányzat és befektetési tanácsadó/szervező együttmű ködése: Az önkormányzat keretében a projektfinanszírozásban tapasztalt szakértők részvételével egy befektetésszervezési csoport jön létre, amely az önkormányzat pályázat koordináló részlegével együttműködésben kiválasztja a tőkebevonással megvalósítandó projekteket. A befektetés szervezésre szakosodott céggel/intézménnyel történt megállapodás értelmében a cég elkészíti a projektek befektetés-előkészítési dokumentumait, és eredmény érdekelt tevékenységgel szervezi a projektek értékesítését, illetve végzi a kapcsolódó kommunikációs tevékenységet. Az önkormányzat csoportja szervezi és biztosítja a workshopok megrendezését, a befektetőkkel történő tárgyalások előkészítését, az információk megadását az önkormányzat nevében.

Az 1. sz. változat elő nye, hogy az ITDH szélesebb körben képes a projekt promóciójára, de

befektetés szakmai ismeretei elmaradnak a befektetési intézményekétől. A 2. sz. változat elő nye, hogy a jól kiválasztott befektetési intézmény széles specifikus beruházó körrel rendelkezik, és gyorsabb az elérhető eredmény lehetősége. Mindkét esetben fontos szerepe van az önkormányzati befektetés-szervezési csoportnak, mert a város specifikus ismeretekkel rendelkezik, az önkormányzat nevében közvetlen kapcsolatot létesít és tárgyal.

10.2. PÁLYÁZATI FORRÁSOK Észak-Magyarországi Operatív Program Akciótervének 2007-2008. évi pályázati 55 kiírásai az alábbiak szerint illeszkednek jelen koncepció fejlesztési célkitűzéseihez és tervezett projekt elemek megvalósításához:

Észak-Magyarországi Operatív Program 2. komponense: A turisztikai potenciál erő sítése 2.1. Konstrukció: Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés „A” komponens: Turisztikai attrakciók fejlesztése (kiemelt projektek) „B” komponens: Turisztikai attrakciók fejlesztése „C” komponens: Kiemelt projekt előkészítése

Támogatható tevékenységek A, és B, komponens esetén

Turisztikai attrakciók, vonzerők beruházás jellegű támogatása, valamint szorosan kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, illetve összehangolt programok, rendezvények támogatása az alábbiak alapján: – Egészségturizmus: • meglévő termál- és gyógyfürdők fejlesztése; • klimatikus gyógyhelyek fejlesztése; • barlang gyógyászat. – Örökség és kulturális turizmus: 55

Észak–magyarországi Operatív Program, Akcióterv, 2007. július 25., www.norda.hu


- 111 -


–

• •

kastélyok és várak, muzeális intézmények, egyházi műemlékek, zarándokutak, ipartörténeti értékek turisztikai célú látogatóbarát fejlesztése; bor (100 ezer euró értékhatár felett), gasztronómia turisztikai fejlesztések; tematikus kulturális utakhoz kapcsolódó fejlesztések.

Aktív és ökoturizmus: • • • • •

vízi-, télisport turizmus projektek; természeti értékekkel, kulturális örökséggel összefüggésben lévő turisztikai célú témaés kalandparkok fejlesztése; naturparkok és védett természeti területek turisztikai célú fejlesztése; turisztikai célú erdei kisvasutak fejlesztése; elsősorban az OTrT-ben meghatározott kerékpárút törzshálózat részét képező turisztikai célú kerékpárutak és hozzá kapcsolódó kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése

Nemzetközi, országos jelentő ségű rendezvények, programsorozatok, fesztiválok (kivéve konferenciák) infrastrukturális fejlesztése – Önállóan nem, csak a fenti tevékenységekkel együtt támogathatóak:

–

• •

•

• •

Attrakciókhoz, vonzerőkhöz kapcsolódó üzleti szolgáltatások, és vendégfogadáshoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése (kivéve szálláshelyfejlesztés); Turisztikai vonzerők használatához közvetlenül kapcsolódó, a megközelítést, pihenést, köztisztaságot szolgáló infrastrukturális fejlesztések (pl.: kiszolgáló utak, parkok, parkolók); Az attrakciókhoz kapcsolódóan a turisták tájékozódását és a vonzerők látogathatóságát, értékesítését segítő információs eszközök alkalmazása (pl. információs- és tájékoztató tábla rendszerek, elektronikus tájékoztató pontok, mobilturisztikai információs rendszerek, audio guide-rendszerek); Akadálymentesítés; A turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztéséhez szakemberek szakma specifikus, informatikai, idegen nyelvi, kommunikációs készségre irányuló képzései.

Támogatható tevékenységek C, komponens esetén

A kiemelt projekt eljárás keretében megvalósítandó Turisztikai attrakciók fejlesztése c. komponens projektjeinek előkészítésével kapcsolatos tevékenységek támogathatók.

2.2. Konstrukció: Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minő ségi fejlesztése Komponens neve: Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése

Támogatható tevékenységek: –

–

A támogatott turisztikai vonzerők környezetében • Magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó szállodák építése kiemelt desztinációs területeken (5 csillagos szállodák kialakítása nem támogatható) • Meglévő kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi és/vagy mennyiségi fejlesztése, kivéve panziók Önállóan nem, csak a fenti tevékenységekkel együtt támogathatók: • Fejlesztéshez kapcsolódó marketing tevékenység (tájékoztató anyagok, brosúrák, weblap, stb.) • Akadálymentesítés • A turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztéséhez szakemberek szakma specifikus, informatikai, idegen nyelvi, kommunikációs készségre irányuló képzései


- 112 -


2.3. Konstrukció: Desztináció-menedzsment fejlesztés

Komponens neve: Regionális, térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezetek, Regionális klaszterek, valamint Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetés-ösztönző Innovatív Szolgáltató Központ létrehozása

Támogatható tevékenységek: –

Regionális, térségi desztináció-menedzsment szervezetek:

•

•

•

•

A regionális, térségi szintű turisztikai desztináció-menedzsment szervezetek működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése: – irodahelyiség kialakításához meglévő épület felújítása, bővítése, átalakítása, – irodai berendezések (bútorok, irodai gépek, eszközök, informatikai eszközök) beszerzése Szervezetfejlesztés: – Szakmai tanácsadás a TDM-ek megalakításához (pl. működési szabályzatok elkészítése) – A szervezet szakembereinek képzése Informatikai rendszer kialakítása: Kapcsolódás az egységes TDM informatikai rendszerhez, szoftverfejlesztés, tartalomés szolgáltatásfejlesztés Szakmai program megvalósítása: – Turizmusfejlesztési stratégia/program megvalósítása – Turisztikai imázs és arculatterv készítése, márkatervezés-, és fejlesztés – Turisztikai termékfejlesztési program és kapcsolódó előkészítő tanulmányok készítése, projektek előkészítése – Marketing stratégia, marketing kommunikációs kampányok tervezése és gyakorlati megvalósítása; – Szemléletformálás, tájékoztatás, képzés programtervezés, rendezvény koordináció

Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetés-ösztönző Innovatív Szolgáltató Központ és termék alapú, regionális szintű klaszterek létrehozása és tevékenységének támogatása – Termék alapú (pl. bor; egészségturizmus) regionális szintű klaszterek létrehozása és tevékenységének támogatása:

–

• • •

Termék alapú közösségi marketing és kommunikációs tevékenység és marketing eszközök készítése Termék szintű arculati elemek kialakítása Informatikai infrastruktúra kialakítása

Az alábbiakban a támogatási konstrukciók összefoglaló adatait mutatjuk be:


- 113 -

Vissza nem térítendő

Vissza nem térítendő támogatás

Kétfordulós eljárás


Kiemelt projekt

Alkalmazott eljárás/ Támogatás formája

– – – – – –

6 524

A kiemelt projekt elszámolható összes költségének max. 6 %-a

– – – – – –

– – – – – –

6 524 (A kiemelt projekt elszámolható összes költségének max. 6 %-a projekt előkészítésre fordítható)

Támogatás kerete (millió Ft)56

költségvetési szervek önkormányzat és intézményeik önkormányzati társulások egyházak, egyházi szervezetek non-profit szervezetek gazdasági társaságok



Kedvezményezettek köre57

A komponensként megadott keret indikatív jellegű, 271 Ft/euró árfolyamon számolva. A Kedvezményezettek pontos köre a pályázati kiírásokban kerül meghatározásra.

„C” komponens Kiemelt projekt előkészítése

„B” komponens: Turisztikai attrakciók fejlesztése

„A” komponens: Turisztikai attrakciók fejlesztése (kiemelt projektek)

Komponens neve

50-90%

50-90%

Attrakciófejlesztés: 20-500 Programok, rendezvények 10-40 Turisztikai szolgáltatások: 10-50 Kerékpárútfejles ztés: max. 100

-

50-90 %

800 - 2000

Támogatás min- Támogatás max összege max. (millió Ft) mértéke (%)

4

20 attrakciófejlesztés 25 rendezvény 30 szolgáltatás

4

Támogatott projektek száma

C:\Documents and Settings\Rendszergazda\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc- 114 -

57

56

2.1. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesz tés

Konstrukció neve


Regionális, térségi desztinációmenedzsment (DM) szervezetek, Regionális klaszterek, valamint Regionális Turisztikai Kutatási és Befektetésösztönző Innovatív Szolgáltató Központ létrehozása

2.3. Desztinációmenedzsment fejlesztés

Vissza nem térítendő (de minimis)

Nyílt kétfordulós pályázati eljárás, melynek két fordulója között alakul meg a végső kedvezményezett szervezet


Egyfordulós eljárás

1 105

4 016

gazdasági társaságok önkormányzat és intézményeik önkormányzati társulások non-profit szervezetek egyházak, egyházi szervezetek

önkormányzat és intézményeik, önkormányzati társulások non-profit szervezetek egyházak, egyházi szervezetek támogatásban nem részesülő partner: gazdasági társaságok 1. forduló, az alapítók: A (pályázati felhívás tartalmától függően) Magyarországon székhellyel, illetve lakóhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, jogi személy, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és természetes személy, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, non-profit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, közgyűjtemények és közszolgáltatók. 2. forduló, végső kedvezményezett: egyesület vagy non-profit gazdasági társaság

– – – – –

– – – – –

Térségi DM szervezetek: 10-400 Regionális DM szervezet: 10-35 Reg. Turisztikai Kutatási és Befektetésösztönző Innovatív Szolgáltató Központ: 100 - 400 Regionális termék alapú klaszterek: 10- 30

10-600

70-90%

Új k. szálláshely: 30-35% Meglévő szálláshelye k minőségi fejlesztése: 40-45%


Forrás: Észak–magyarországi Operatív Program, Akcióterv (2007-2008), 2. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése, 2007. július 25., www.norda.hu

27. Táblázat: A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2007-2008)

Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése

2.2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése


10

20

Miskolctapolca versenyképes turizmuspiaci pozíciójának kialakítása: egyedi arculat, imázs erősítése, valódi üdülőhely jelleg és vonzó turisztikai desztináció megteremtése, vendégforgalom- és tartózkodási idő növelése,

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Miskolci és Miskolctapolca városrészi vendégforgalmi statisztikák Miskolci és Miskolctapolca városrészi vendégelégedettségi

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi vendégforgalmi statisztikák Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi látogatottsági/kihasználtság mutatók Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat és Miskolc városi önkormányzat költségvetése Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi gazdasági teljesítményadatok (vállalkozások számának alakulása, összetételük, munkahelyek száma, munkanélküliség, beruházások száma, mérete, stb.) Miskolc városi ingatlanpiaci adatok (ingatlanárak alakulása)

Objektíven igazolható eredményességi indikátorok

–

– – – – –

–

–

–

–

–

–

–

–

–

– –

KSH Miskolc MJV Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft. Miskolc Városi Tourinform Iroda Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tourinform Iroda Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Miskolc és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Miskolci Ingatlankezelő Zrt. Miskolci Turisztikai Kft. Stb. KSH Miskolc MJV Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály

Az indikátorok forrása és ellenő rzési módja

–

Kedvező vállalkozóiberuházói környezet megteremtése (törvényi keretek, adózási feltételek, rugalmas ügyintézés, stb.)

–

Feltételezések


Közvetlen célkitűzések

Átfogó célkitűzések

–

–

Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye turizmuspiaci pozíciójának erősítése A magánszektor számára vonzó beruházási, vállalkozási környezet kialakítása Pótlólagos beruházások generálása a kapcsolódó területeken A turizmusból származó bevételek növelése (ezáltal forrásteremtés a további fejlesztésekre) A térség gazdasági teljesítményének növelése: KKV-k erősítése, innováció-orientáltságuk javítása, a köz- és magánszektor együttműködésének javítása Önkormányzati tulajdonú területek felértékelődése, ingatlanérték növekedése

–

Intervenciós logika

11. LOGIKAI KERETMÁTRIX


–

Fejlődik a szervezeti rendszer: kialakul a helyi TDM rendszer Miskolctapolcán Fejlődik a turisztikai kínálat Miskolctapolcán: komplex szolgáltatáskör, turisztikai infrastruktúra alakul ki (szállás- és vendéglátóhelyek, szabadidős tevékenységek számára infrastruktúra), attrakciófejlesztés valósul meg, egyediség az arculat és az infrastruktúra tekintetében, komplex programcsomagok alakulnak ki Fejlődik a háttér-infrastruktúra Miskolctapolcán: vonzó városrészi kép alakul ki (parkok, terek revitalizációja, sétányok felújítása, leromlott épületek számára új funkciók kialakítása, kitáblázottság javítása), a közműszolgáltatások és a közbiztonsági rendszer javul, alapvető vendégfogadási infrastruktúra alakul ki (élelmiszerüzlet, kereskedelmi és vendéglátó központ) –

–

–

–

Indikátorrendszer (inputokhoz képest outputok számbavétele) Statisztikai adatok (szálláshelyek számának, vendéglátóhelyek számának, szállásférőhelyek számának, szabadidős létesítmények számának változása, stb.)

vizsgálatok Miskolci és Miskolctapolca városrészi motivációs vizsgálatok Miskolci és Miskolctapolca városrészi látogatottsági/kihasználtság mutatók

–

–

–

– –

– – –

–

–

–

–

–

KSH Miskolc MJV Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály Miskolctapolcai helyi TDM szervezet: Miskolctapolca szállásadói, az attrakciók tulajdonosai és üzemeltetői, egyesületek, stb. Miskolc Városi Tourinform Iroda

Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft. Miskolc Városi Tourinform Iroda Miskolctapolcai helyi TDM szervezet: Miskolctapolca szállásadói, az attrakciók tulajdonosai és üzemeltetői, egyesületek, stb. Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Miskolci Ingatlankezelő Zrt. Miskolci Turisztikai Kft. Stb.

–

–

–

–

–

–

–

Kedvező vállalkozóiberuházói környezet megteremtése (törvényi keretek, adózási feltételek, rugalmas ügyintézés, stb.) Vállalkozásokat, fejlesztéseket támogató intézkedések Lakosság és a turizmus szakma támogatása Fejlesztésekhez kapcsolható pályázati kiírások

Vállalkozásokat, fejlesztéseket támogató intézkedések Lakosság és a turizmus szakma támogatása Fejlesztésekhez kapcsolható pályázati kiírások


Várt eredmény

–

–

magasabb fizetőképességű szegmensek megnyerése, a külföldi vendégkör megnyerése, a szezonalitás mérséklése, a turizmusból származó bevételek növelése (közvetlen és közvetett)


–

–

–

A tervezett fejlesztést menedzselő szakmai team (szakmai programok elkészíttetése, befektető keresés, üzemeltetés szervezés, marketing, stb.) felállítása Turizmusfejlesztései koncepció és szakmai programok kidolgozása TDM szervezeti rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges szakemberállomány, képzések, intézményi infrastruktúra, fejlesztési koncepció kidolgozása, stb. –

–

–

– –

Projektek ütemezése Projektek előrehaladási jelentései Projektekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolások Tulajdonosi, bérleti, üzemeltetői, stb. Szerződések Miskolc MJV Közgyűlés döntései, határozatai

Kedvező vállalkozóiberuházói környezet megteremtése (törvényi keretek, rugalmas ügyintézés, stb.) Vállalkozásokat, fejlesztéseket támogató intézkedések Lakossági- és szakmai egyetértés, támogatás Fejlesztésekhez kapcsolható pályázati kiírások

Előfeltételek: – Projektet menedzselő team felállítása – Elkészített szakmai programok – Lakossági- és szakmai egyetértés, támogatás – Befektetői érdeklődés – Pályázati kiírások – Vállalkozásokat, fejlesztéseket támogató intézkedések

–

–

–

–


28. Táblázat: Logikai keretmátrix

Tevékenységek

Fejlesztések ütemezése 1. ütem: Barlangfürdőhöz kapcsolódó élményfürdő és szálloda kialakítása 2. ütem: Az egykori gyermek Strand területen tervezett szabadidős létesítmények kialakítása 3. ütem: Az egykori felnőtt Strand területen tervezett „Fórum” (szálláshely-, vendéglátóhelyek, szórakozó helyek, stb.) kialakítása 4. ütem: A Strand mögötti önkormányzati területen igényes kereskedelmi funkció együttes kialakítása 5. ütem: A Juno Hotel szakmai programjának kidolgozása és a vonatkozó fejlesztés az első négy ütemmel párhuzamosan 6. ütem: A jelenlegi általános iskola területén az önálló szálloda kialakítása TDM szervezet kialakítása 1. lépésként


MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents