MINIMUMELVÁRÁSOK A HÁZI GYERMEKFELÜGYELETBEN

MINIMUMELVÁRÁSOK A HÁZI GYERMEKFELÜGYELETBEN

Módszertani útmutató

-1-

NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL

Főigazgató Dr. Pósfai Gábor

Összeállította: Kovácsné Bárány Ildikó Dr. Mátay Katalin Szakali Tibor

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: 462-64-00 Fax: 462-64-01 E-mail: [email protected]

A kiadvány a TÁMOP 5.4.2-08/1-2009-0001 számú „Központi Szociális Információs Fejlesztések” című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Budapest, 2012

-2-

Tartalom A házi gyermekfelügyelet és helye a gyermekek napközbeni ellátásában………………………………………………………… 6 A házi gyermekfelügyelettel kapcsolatos szakmai elvárások… ………………………………………………………………………… 6 Általános célok……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 6 Előnyök…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 7 A szolgáltatás alapelvei… …………………………………………………………………………………………………………………………………………… 7 A felügyelet, gondozás-nevelés alapelvei… ……………………………………………………………………………………………………………… 7 A házi gyermekfelügyelet elvárt alapértékei…………………………………………………………………………………………………………… 8 A házi gyermekfelügyelet célcsoportja… ………………………………………………………………………………………………………………… 8 Fenntartói feladatok… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 9 A felügyeletet végző gondozó feladatai… ……………………………………………………………………………………………………………… 10 A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás fenntartásával és működtetésével kapcsolatos elvárások… ………… 10 Kik igényelhetik a szolgáltatást?… ………………………………………………………………………………………………………………………… 10 A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás megszervezése… …………………………………………………………………………………… 12 A házi gyermekfelügyelő végzettsége… ………………………………………………………………………………………………………………… 12 A szolgáltatás biztosításának lépései … ………………………………………………………………………………………………………………… 14 Az igény felvétele……………………………………………………………………………………………………………………………………………… 14 A szülővel kötött megállapodás… ………………………………………………………………………………………………………………… 14 A felügyeletet biztosító gondozó és a koordinátor együttműködése… …………………………………………………… 14 Az esetleges panaszok és kezelésük……………………………………………………………………………………………………………… 16 A házi gyermekfelügyelet ellenőrzése…………………………………………………………………………………………………………………… 16 Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása… ……………………………………………………………………… 17 A szolgáltatás finanszírozása, a térítési díj fizetésének szabályai… ………………………………………………………………… 17 Adatkezelés………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 19 Dokumentáció… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 19

-3-

A házi gyermekfelügyelet és helye a gyermekek napközbeni ellátásában Magyarországon a szülők gyermekgondozási-nevelési feladatainak segítését, a napközbeni ellátások körét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) írja elő. A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó gyermekek napközbeni ellátása különböző formái hivatottak arra, hogy ezt a családi funkciót a szolgáltatások igénybevételével segítsék. A napközbeni ellátások egyik szolgáltatási formája a házi gyermekfelügyelet. A házi gyermekfelügyelet része azon gyermekjóléti alapszolgáltatásoknak, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a család össze tudja hangolni a gyermekvállalást az egzisztenciális biztonsággal. Segíti a női munkavállalást, a szegénységi csapda elkerülését, kiemelt figyelemmel a gyermekszegénységre. Ma már megkérdőjelezhetetlen nemzetközi tapasztalat, hogy ott, ahol kellő figyelmet fordítanak arra, hogy legyen elérhető és a szülői igényeket kielégítő férőhely a gyermekek napközbeni gondozására-nevelésére, ott a nők fiatalabb korban, nagyobb számban és több gyermek szülésére is vállalkoznak. A házi gyermekfelügyelettel szembeni jogos elvárás az, hogy • meghatározott feltételek alapján, kontrollált formában működő szolgáltatás legyen; • feleljen meg azoknak a szükségleteknek, amely miatt életre hívták; • a családdal egyeztetve az elvárható minőséget biztosítsa úgy, hogy segítse a gyermek fejlődését. A házi gyermekfelügyelet a családban élő 20 hetes és tizennégy éves kor közötti gyermekeket érintő ellátási forma, a gondozást a család otthonában biztosítja egy gyermekfelügyelő. A szolgáltatás gyakorisága és időtartama a család igényétől függő, a szülő munkarendjéhez igazodó. A szakmai munka tartalma a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozás, felügyelet.

A házi gyermekfelügyelettel kapcsolatos szakmai elvárások Általános célok A családban, ahol gyermeket nevelnek, lehetnek olyan élethelyzetek, amikor a gyermekek napközbeni ellátása csak egy külső személy segítségével, a gyermek családi környezetében nyújtott szolgáltatással biztosítható. Családtagok, barátok nincsenek, vagy nem mindig állnak rendelkezésre, a napközbeni ellátás egyéb formái nem elérhetőek, a család megélhetése, élethelyzete viszont megköveteli a külső segítséget. A házi gyermekfelügyelet alapvető feladata, hogy a dolgozó, vagy a magára maradt szülőt segítse a gyermek időszakos otthoni felügyelete, gondozása biztosításával. A szolgáltatás nem csak a rászoruló szülőt segíti, hanem társadalmi hasznossága tekintetében: • egy szükséglethez igazodó szolgáltatást jelent; • igénybevételével fenntartható a család munkaerő-piaci, társadalmi aktivitása.

-4-

Előnyök • Az ellátott gyermek számára előny, hogy a megszokott környezetében marad. • Csökkenti a családra nehezedő nyomást, kevesebb lesz a diszfunkcionálisan működő család, csökken a család széthullásának veszélye. • Segíti a szülők munkahelyének megtartását, jobban tudnak alkalmazkodni a munkahelyi elvárásokhoz, lehetőséget ad a munkahelykeresésre. • Új munkahelyeket teremt a napközbeni gyermekellátás területén.

A szolgáltatás alapelvei 1. A szolgáltatás a működési területén élő családok helyzetéhez és szükségleteihez igazodik. 2. Az igénybevételnél az esélyegyenlőség és a negatív diszkrimináció elve érvényesül. 3. Minden gyermeket a szolgáltatótól elvárható gondossággal, szakmai elvek és etikai szabályok figye lembevételével látnak el. 4. A szolgáltatásra a rugalmasság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság a jellemző, ezt tükrözik a működtetési és szakmai szabályozók.

A felügyelet, gondozás-nevelés alapelvei 1. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A szolgáltatás biztosította felügyelet során végzett gondozás-nevelés értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely segíti a gyermek fejlődését, személyisége kibontakoztatását, tiszteletben tartva az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. 2. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az otthoni felügyeletet biztosító gondozó a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekszik a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. 3. A nevelés és gondozás egységének elve A felügyelet során a gondozás és a nevelés, mint tágabb fogalom, elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 4. Az egyéni bánásmód elve Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően fejlődjön, az egyik alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, az egyes élethelyzetekben a gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A gondozó szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapo-

-5-

tát, hangulatát figyelembe véve végzi a felügyeletben aktuális feladatokat. Fontos, hogy a gyermek folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagosan fejlődőtől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A gondozó elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését. Lehetősége szerint segíti a saját és a más kultúra, a hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. 5. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek otthonának, a tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A feladatok ellátásában a folyamatból, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek, amelyek növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. 6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek tevékenységének elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos környezet, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő döntési lehetőség biztosítása a házi gyermekfelügyeletet biztosító gondozó fontos feladata. A gondozó élményszerzéssel, az egyes élethelyzetek, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, a próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. 7. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek, egymás tiszteletben tartásával, a gyermek elfogadásában, szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az értékek, normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, gondozási gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

A házi gyermekfelügyelet elvárt alapértékei • A gyermeket szerető, felkészült, megbízható, titoktartó munkatársak végzik a felügyelet során szükséges feladatokat. • A szolgáltatásnyújtás jó minőségű, jól szervezett, átlátható és számon kérhető. • A házi gyermekfelügyelet fenntartója a működtetés során az igényekre rugalmasan reagál, a szülőkkel együttműködő, azokat elfogadó.

A házi gyermekfelügyelet célcsoportja A házi gyermekfelügyelet célcsoportja – a 20 hetes kortól az általános iskolai tankötelezettséget teljesítő korig – azon gyermekek köre, akiknek napközbeni felügyeletét a szülő valamilyen oknál fogva, rövidebb vagy hosszabb időintervallumban nem tudja biztosítani. A szolgáltatásnyújtás mindig a szülő kérésére történik.

-6-

A gyermekvédelmi törvény és a végrehajtást szabályozó rendeletek meghatározzák azokat a helyzeteket, amelyekben a házi gyermekfelügyelet hatékonyan tudja segíteni a családot a gyermeknevelési feladataik ellátásában. A szolgáltatásra szüksége van annak a gyermeknek, aki fogyatékkal élő, vagy súlyosan beteg, ezért nem gondozható, nevelhető a napközbeni gyermekellátás egyéb formáiban. A fogyatékossága, betegsége miatt az általános iskolai tanulmányait magántanulóként végző, illetve képzési kötelezett gyermek számára a dolgozó szülő igényeinek megfelelő időszakra ezt a szolgáltatást biztosítani kell. Vannak olyan élethelyzetek, amikor a gyermek igénybe veszi a napközbeni gyermekellátás (bölcsőde, családi napközi, óvoda…) lehetőségeit, de a szülő munkarendje, elfoglaltsága – különösen gyermekét egyedül nevelő szülő esetében – olyan, hogy az intézmény vagy szolgáltatás nyitva tartás idején kívül, kora reggel, vagy késő délután van szükség a felügyeletre. Jogosan igényli az a szülő is az otthoni felügyeletet, ha egy napközbeni ellátó intézménybe járó gyermeknél a betegsége után egy hosszabb felépülési időszak következik, ezért egy időre közösségbe nem vihető, de a család egzisztenciális helyzete nem teszi lehetővé az anya munkából való kimaradását, vagy a szülők helyzetük, állapotuk miatt nem tudják a napközbeni gondozást ellátni. A szülő betegsége, egyik szülő halála, ikerszülések után az ikergyermekek napközbeni ellátásában való segítés olyan okok, amelyek indokolják a segítségadást, illetve a házi gyermekfelügyeleti ellátás megszervezését a településen.

Fenntartói feladatok A fenntartó feladata annak biztosítása, hogy a szolgáltatás szervezeti keretei és a szakmai feladatok ellátása az elvárásoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében: • Biztosítja a házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás fenntartásához szükséges pénzeszközöket –– éves költségvetést készít; –– megállapítja a tárgyévi önköltséget, az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat; –– felelős a rendelkezésre álló pénzeszköz célszerinti felhasználásáért, és elszámolásáért; –– biztosítja a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi adminisztrációt. • Gyakorolja a munkáltatói jogkört a szolgáltatást nyújtó munkatársak felett, akik a munkaszerződés sze rint és a munkaköri leírásnak megfelelően végzik a feladataikat. • Felelős a szolgáltatás működési engedélyének megszerzéséért, biztosítja a működési engedélyhez szüksé ges feltételek meglétét (szakmai program, személyi feltételek, szervezeti és működési szabályzat). • Felelős a házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás szakmai színvonaláért, felelős a szolgáltatás minőségéért, ezen belül a munkatársak szakmai és erkölcsi megbízhatóságáért. • A szolgáltatók számára konzultációs lehetőséget biztosít. • Ellenőrzi, és évente értékeli a házi gyermekfelügyelet egészének szakmai munkáját, a szakmai program végrehajtását, a gazdálkodás szabályszerűségét. • Feladatának tekinti a működést segítő pályázatokon való részvételt, valamint a szolgáltatás munkáját megjelenítő web felület működtetését. • Amennyiben nem a települési önkormányzat tartja fenn a szolgáltatást, törekszik arra, hogy a házi gyermekfelügyelet ellátási területén lévő önkormányzatokkal kössön ellátási szerződést, ezzel csökkentse az igénybevevő családokra háruló térítési díj összegét.

-7-

A felügyeletet végző gondozó feladatai A házi gyermekfelügyelet során a gondozó tevékenysége csupán a felügyeleti időben szükséges gondozásra vehető igénybe, mely a gyermek életkorához és egészségi állapotához igazodó. A szükségletek kielégítése, a gondozás módja alapvetően meghatározza azt, hogy milyen a gyermek közérzete, önmagához és másokhoz való viszonya, a környezetével való kapcsolata. A gondozónak törekedni kell arra, hogy a műveletek örömet, kellemes érzést jelentsenek a gyermek számára és ne kényszert. A jó gondozás alapfeltétele, hogy megfelelő legyen az előkészítés, az eszközök és kellékek kéz-közeli elhelyezése, így a teljes figyelem a gyermekre irányulhat. A házi gyermekfelügyelet során, így a gondozás gyakorlatában is a szülő kéréseit kell figyelembe venni mindaddig, amíg az a gyermek szükségleteinek kielégítését hátrányosan nem befolyásolja. Amennyiben a felügyeleti időben étkezés is van, a gondozó a szülő által elkészített ételt kínálja a gyermeknek, vagy kizárólag az ellátott gyermeknek készít ételt a család háztartásában biztosított alapanyagokból, a rendelkezésére álló eszközökkel. Az étkezés alatt törekszik a megfelelő légkör kialakítására, figyelembe veszi a gyermek étvágyát, egyéni ízlését. A szobatisztaság területén a gyermek fejlettségének, érettségének megfelelően nyújt segítséget. A szobatisztaságra nevelésben a teendőket egyeztetve a családdal, még pelenkás gyermeknél a pelenkaváltást a gyermek szükségletéhez igazítva végzi a gondozó. WC használatnál segíti a kultúrhigiénés szokások kialakítását. A gyermek korához és szükségletéhez igazodó alvási szokásokat tiszteletben tartja. A felügyeleti időben a nyugodt alvás és pihenés feltételeit a lehetőségeihez mérten biztosítja. A felügyelet során az aktuális tisztálkodási műveletekben úgy nyújt segítséget, hogy az szolgálja gyermek önállósodását. A gyermek játékához, foglalkoztatásához a rendelkezésére álló lehetőségek ismeretében biztosít megfelelő nyugodt légkört, játékot, eszközöket, teret, időt. A TV, video, számítógép használatához, játszótéri nagymozgásos tevékenységhez kéri a szülők hozzájárulását. A házi gyermekfelügyelő munkájában irányadó a szülővel kötött megállapodás, amely rögzíti • a gyermek ellátásában az együttműködést, a vélemények és javaslatok egyeztetését; • a gyermek állapotával, a szolgáltatással kapcsolatosan a kölcsönös tájékoztatást; • a gondozóval és szülővel kapcsolatos elvárásokat és az őket megillető jogokat.

A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás fenntartásával és működtetésével kapcsolatos elvárások Kik igényelhetik a szolgáltatást? Évtizedekkel ezelőtt a nagy létszámú dolgozót foglalkoztató munkahelyek biztosították az alkalmazottak gyermekeinek felügyeletét. Mára azonban a gazdaság szereplői jelentősen átalakultak, a nagy létszámú munkahelyeket kisebbek váltották fel. Ennek a változásnak következménye, hogy a gyermekek felügyeletét megoldó üzemi bölcsődék, óvodák is megszűntek.

-8-

Magyarország gazdasági folyamatai egyre inkább szükségessé tették, hogy mindkét szülő munkába álljon. A társadalmi változások során pedig sok egyszülős család alakult ki, ahol a családi jövedelem előteremtése egyetlen ember feladata. A gyermekvédelmi törvény pontosan meghatározza a gyermekek napközbeni ellátásának rendszerét. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a feladatok ellátásában az önkormányzatok mellett civil szervezetek, egyházak, illetve egyéni és társas vállalkozások is részt vehessenek. Ezáltal a gyermekek napközbeni ellátását sokszínűség jellemzi. A Gyvt. 41. § értelmében: (1)197 A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2)

8

A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani: a)9 akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több

gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül;

c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően – a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde; b) a családi napközi; c) a családi gyermekfelügyelet; d) a házi gyermekfelügyelet; e) az alternatív napközbeni ellátás; A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás tartalmát, részletes kifejtését a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet {a továbbiakban: NM rendelet} tartalmazza: 51. § (1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a 20 hetes kortól az általános iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére a) a fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt egyéb napközbeni ellátásban nem részesíthető, b) a nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet

nélkül maradó

c) napközbeni ellátást igénybe vevő, de átmeneti kóros állapota miatt hosszabb ideig otthoni gondo (2)

zásra szoruló gyermek számára.

Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet biztosítása a) az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén;

-9-

b) többes ikrek születésekor, valamint az ikergyermekek gondozásának, nevelésének segítésére; c) a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő esti órákban; d) az egyik szülő betegsége esetén, ha emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében; e) az egyik szülő halála esetén. (2a) Többes ikrek születésekor, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben a házi gyermekfelügye

let a gyermek születésétől kezdve nyújtható.

(3)

A tankötelezettségét – szakorvosi javaslat, vagy az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján – magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani

A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás megszervezése A házi gyermekfelügyelet a gyermekek napközbeni ellátásnak az egyik legrugalmasabb formája. Pontosan illeszthető a gyermek állapotához (életkori sajátosságok, betegség), illetve a szülő munkarendjéhez. Az ellátás a gyermek saját otthonában történik. Engedéllyel rendelkező, hatósági kontroll alatt álló működtető biztosítja a szolgáltatás megfelelő színvonalát. További előnye, hogy a gondozó és a gyermek között személyes kapcsolat alakul ki, a gyermek személyre szabott szolgáltatáshoz jut. Természetesen minden életkori szakaszban szükséges a megfelelő szocializáció elsajátítása, így semmiképp nem válthatja ki az intézményben (óvodában, iskolában) nyújtott ellátást. Ugyanakkor a lehető legjobb megoldást nyújtja arra az időre, amikor a gyermek állapota miatt nem tudja igénybe venni az intézményi ellátást. A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás a Gyvt. 100. §-a alapján, mint a gyermekjóléti szolgáltatások körébe tartozó gyermekek napközbeni ellátása: • csak működési engedéllyel működtethető; • az engedélyt a fenntartó kérelmére az illetékes szociális és gyámhivatal adja ki. A fenntartó a kérelmet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozó engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet {a továbbiakban: Gymr.}3. § (6) bekezdés értelmében az erre rendszeresített adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, valamint csatolja a 4. § (3) és (4) bekezdésben, valamint fenntartói formától függően a 4. § (5) és (6) bekezdésben meghatározott igazolásokat. A működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a szolgáltatást nyújtónak el kell végeznie a jogszabály által előírt felkészítő tanfolyamot, valamint a szolgáltatónak rendelkeznie kell szakmai programmal.

A házi gyermekfelügyelő végzettsége A feladatellátás szakirányú végzettséget nem követel meg, de előny a gyermekek gondozásában, nevelésében megszerzett professzionális tudás, gyakorlat. Mivel bizalmi feladatról van szó, különösen fontos az ellátást végző személy szakmai és emberi kvalitása. Az ő sokirányú felkészültségén múlik az ellátási forma minősége. Alapvetően meg kell különböztetnünk a csecsemő és kisgyermek korban nyújtott ellátást, valamint a tankötelezettség idején biztosított szolgáltatást. Előbbinél nagyon fontos szerepet kap a gyermek körüli teendők ellátása (etetés, tisztába tevés) és a szülő felé irányuló bizalom, valamint a vele meglévő szoros érzelmi kapcsolat fenn-

-10-

tartása. A gyermeknek számára megnyugtató módon tudnia kell, hogy a szülő csak néhány órát van távol; illetve, hogy a gondozó mellett is biztonságban érezheti magát. Később, nagycsoportos óvodás, illetve kisiskolás korban a gyermek már nyitottabb a világra, könnyebben tud kapcsolatot teremteni és a gondozó könnyebben tud számára elfoglaltságot biztosítani. Mindkét korosztály gondozása más-más ismereteket igényel. A gondozóknak minden esetben pontosan tisztában kell lenniük a fejlődéslélektani, egészségügyi és gondozási alapokkal és ennek megfelelően kell tevékenységüket végezni. Fontos a gondozó megbízható személye, hiszen a család saját otthonába engedi be őt. Nem csupán a gyermeket bízza rá, hanem a lakást is a benne lévő értékekkel együtt is. A gondozó a lakásban nem végezhet a gyermek gondozásán kívül más tevékenységet, ezt a jogszabály is kimondja. Fontos azonban, hogy „önkéntes” alapon, buzgóságból se végezzen el más jellegű tevékenységet, hiszen az félreértéshez, bizalomvesztéshez vezethet. Házi gyermekfelügyeleti szolgáltatást az a személy végezhet, aki nagykorú, büntetlen előéletű, személyisége, körülményei alapján alkalmas a szolgáltatás nyújtására, a szükséges tanfolyamon eredményesen részt vett, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik és gyermek sérelmére elkövetett eljárás, vagy büntetés alatt nem áll. (Gyvt. 44. § (4); NM rendelet 51. § (5); a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról szóló és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet {a továbbiakban: 33/1998. NM rendelet}; a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. ESZCSM rendelet {a továbbiakban: ESZCSM rendelet} Önkormányzati fenntartónál kötelezően, egyéb fenntartó esetén saját döntéstől függően a házi gyermekfelügyeleti szolgáltatásban intézményi munkakörök létesíthetők. Ezekről és az egyes munkakörökhöz rendelt képesítési előírásokról rendelkezik az NM rendelet 2. melléklete II. rész I/4. pontja.

Házi gyermekfelügyelet

Nevelő

Felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus

 

szakgondozó (hivatásos)

bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ)

 

gondozó

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ)

 

segédgondozó

alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ)

A gondozónak a fenti végzettségen túl rendelkeznie kell az ESzCsM rendeletben meghatározott tanfolyam elvégzéséről szóló igazolással, valamint a 33/1998. NM rendelet 2. számú melléklete szerinti érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.

-11-

A meglévő végzettségen túl fontos szempont a szolgáltatást biztosítók kiválasztásánál a rátermettség és a megbízhatóság. Mindig fontos szem előtt tartani, hogy ebben a szolgáltatási formában nagyobb a gondozó egyéni felelőssége, mint az intézményi ellátás esetén. A szolgáltatás során kétszemélyes kapcsolatban van a gyermekkel. A felmerülő problémák, rendkívüli helyzetek során nincs lehetősége segítséget kérni, mindent egyedül kell megoldania. A szolgáltatás gördülékenysége és minőségének biztosítása érdekében célszerű, bár nem kötelező, hogy nevelő státuszban és munkakörrel alkalmazzon a fenntartó szolgáltatási koordinátort, aki a személyes tapasztalataival tudja segíteni a szolgáltatókat. Az ő feladata lehet az igénybevevőkkel történő kapcsolatfelvétel, a szolgáltató kiválasztása, munkájának szakmai segítése, valamint ellenőrzése. Ennek érdekében a nevelőnek (koordinátor) a gondozási folyamat során kapcsolatban kell maradni a szolgáltatást kérő családokkal. A koordinátori feladatokkal megbízott nevelő feladata lehet továbbá a gondozási napló ellenőrzése, a gondozók által beszedett térítési díjak összegyűjtése és továbbítása, a havi statisztika és eseményjelentés elkészítése, a gondozók díjazásának leigazolása, egyéb technikai részletek megoldása. A szolgáltatás biztosítására hivatásos és társadalmi gondozó egyaránt alkalmazható {NM rendelet 51.§ (6)}. A társadalmi gondozók alkalmazásának előnye, hogy a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot (2012-ben) meg nem haladó része adómentes {a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény 1. melléklet 1.9 pont}

A szolgáltatás biztosításának lépései 1. Az igény felvétele A szolgáltatást igénylőket a működtető a szolgáltatási naplóban rögzíti, megjelölve az esetlegesen meghiúsuló együttműködés okát. Erre a dokumentációra a vitás helyzetek rendezésekor szükség lehet. 2. A szülővel kötött megállapodás A szolgáltatás fenntartója/működtetője és az igénybe vevő gyermek törvényes képviselője a szolgáltatás megkezdése előtt megállapodásban rögzíti a házi gyermekfelügyelet biztosítását. Az ellátás igénybevételének módját a Gyvt. 32. §-a határozza meg, a megállapodás tartalmára vonatkozó rendelkezést pedig a (7) bekezdés, valamint a Gymr. 13. § (1) bekezdése határozza meg. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • az ellátás kezdetének időpontját; • az ellátás időtartamát; • a gyermek számára nyújtott szolgáltatás és ellátás tartalmát, módját; • a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítési díj fizetési kötelezettséggel jár; • az ellátás megszüntetésének módjait; • a gyermek és törvényes képviselője személyazonosító adatait.

-12-

A fentieken túl javasolt a megállapodásban rögzíteni a család és a szülő együttműködési kötelezettségeire vonatkozó szabályokat (tájékoztatás, jogok és kötelezettségek), valamint a szolgáltatás helyi sajátosságoknak és az egyedi, speciális igényeknek megfelelő egyéb részleteit. Az aláírt megállapodás egy példányát a törvényes képviselőnek át kell adni. Szintén javasolt, hogy a szolgáltatást kérelmező családot a szolgáltatás koordinátora otthonában keresse fel. Fontos, hogy megismerje a család szokásait, a gyermek és a szülő személyiségét, igényeiket, speciális szokásaikat. Mindezek ismertében kerülhet sor a megfelelő gondozó kiválasztására, akit a koordinátor vigyen el a családhoz bemutatkozó látogatásra.

Az esetleges panaszok és kezelésük A házi gyermekfelügyeleti szolgáltatás igénylésekor vagy a szolgáltatás során bármilyen visszaélést észlel a szülő, az bejelenthető a szolgáltatás fenntartójánál, a házi gyermekfelügyelet szakmai vezetőjénél, a házi gyermekfelügyelet koordinátoránál. A panaszt felvevő köteles a panaszt nyilvántartásba venni és annak megfelelően eljárni. Alapvető fontosságú, hogy a kivizsgálást független és pártatlan személy végezze – a szakmai és érzelmi érintettség egyaránt kizáró ok. A panasz súlyosságától és jellegétől függően, ha kell, 24 órán belül intézkedni kell; ha szükséges, mérlegelni kell külső – törvényességi illetve szakmai – szerv bevonásának szükségességét is. Azonnali intézkedést igényel, ha a panasz: • szexuális bántalmazás – intim testrészek érintése nem gondozási célból, szexuális tartalmú képek, beszéd, film; • fizikai bántalmazás; • mentális bántalmazás – megfélemlítés, a gyermek méltóságának megsértése; • kifogásolható hangnem – telefonos illetve személyes kommunikáció az ellátásban részesülő család bármely tagjával; • gondatlanság – a gyermek sérelmére elkövetett gondtalanság, az anyagi javak gondatlan kezelése; • anyagi természetű visszaélés – lopás, anyagi kár okozása, sikkasztás (térítési díjat nem továbbít a fenn tartó felé); • titoksértés – személyes adatok, bizalmas információk nem megfelelő kezelése, harmadik személynek való kiszolgáltatása. Az intézkedés során belső vizsgálat történik a felek, ha szükséges külső szakértő meghallgatásával. A vizsgálat eredményeként, amennyiben külső hatóság bevonása nem szükséges, intézkedéssel zárul az ügy. Döntés lehet az is, hogy további intézkedés nem szükséges. A vizsgálat eredményéről bejelentőt és az érintetteket írásban tájékoztatni kell öt munkanapon belül. A belső vizsgálat nem zárulhat le addig, míg a hatóságok vizsgálata le nem zárul. A hatósági vizsgálat kézhezvétele után a fenntartó intézkedik. A vizsgálat fontos célja a megelőzés. Ezért a vizsgálatok következtében hozott intézkedések szóljanak a megelőzés érdekében teendő lépésekről is.A panasszal kapcsolatos ajánlott dokumentáció: 1-2. számú mellékletek.

-13-

A házi gyermekfelügyelet ellenőrzése A házi gyermekfelügyeletet, mint szolgáltató tevékenységet a működést engedélyező szerv kétévente ellenőrzi, hogy a szolgáltatás a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működik {a Gymr. 14. § (1) bekezdés}, amennyiben a szolgáltató a feltételeknek nem felel meg, abban az esetben a működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja. Önkormányzati fenntartó esetében kötelező a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE). A házi gyermekfelügyelet ennek megfelelően intézményen belüli ellenőrzési folyamata a következő lehet:

1. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Kapcsolatfelvétel. Igényfelmérés. Kérelem és jövedelemnyilatkozat igénylő általi kitöltése. Törvényes képviselőtől beérkezett kérelem, illetve jövedelemnyilatkozat alapján a megállapodás előkészítése. Keletkező dokumentumok: Kérelem, jövedelemnyilatkozat. Felelős:

Koordinátor/nevelő.

Határidő:

Nem értelmezhető.

Ellenőrzés:

Szakmai vezető.

Pénzügyi teljesítés:

Nem értelmezhető.

2. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Beérkezett dokumentumok elbírálása, személyi térítési díj megállapítása az intézményvezető által. Értesítés a térítési díjról. Gyermekfelügyelő keresése. A család és a gyermekfelügyelő megismertetése egymással. Megállapodás megkötése. Keletkező dokumentumok: Értesítés, megállapodás, IX. sz. adatlap. Felelős:

Nevelő/koordinátor, szakmai vezető.

Határidő:

Az igénybevétel napjától számított 30 napon belül, írásban való értesítés az ellátás



engedélyezéséről, és a fizetendő térítési díj összegéről.

Ellenőrzés:

Szakmai vezető, intézményvezető.

Pénzügyi teljesítés:

Nem értelmezhető.

3. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Szolgáltatás biztosítása (gyermekgondozás, kísérés, ápolás, tanulás, étkeztetés, szabadtéri elfoglaltság, játék). A szolgáltató kapcsolatban van a szolgáltatást kérővel, új igények egyeztetése. Keletkező dokumentumok: Gondozási napló, gondozási órák nyilvántartása, bevételi pénztárbizonylat. Felelős:

Nevelő/koordinátor, megbízási szerződéses házi gyermekfelügyelő.

Határidő:

A megállapodásban foglaltak szerint.

Ellenőrzés:

Nevelő/koordinátor, szakmai vezető.

Pénzügyi teljesítés:

A gyermekfelügyelő bevételi pénztárbizonylattal bevételezi az ellátásért felszámított térítési díjat, összeveti a gondozási naplóval. (Az ellátott a 2. példányát megkapja a bevételi pénztárbizonylatnak.) A bevételi pénztárbizonylatot az ellátás koordinátora ellenjegyezi és az 1. példányát átveszi a pénzzel együtt.

-14-

4. Tevékenység előkészítés/ az egyes feladatok tartalmi leírása Elszámolás, ellenőrzés. Nevelő/koordinátor a gondozási napló és bevételi pénztárbizonylat alapján, azokat ellenjegyezve, nyilvántartja a gondozási órákat – mely alapján számla készül a szolgáltatásról. A számla 1. példányát a gyermekfelügyelő viszi el a család részére. Keletkező dokumentumok: Térítési díj nyilvántartás, számla, havi zárás Felelős:

Nevelő/koordinátor, gazdasági asszisztens, szakmai vezető

Határidő:

Minden hónap 5-ig elszámolás, minden hónap 10-ig számlakészítés az előző havi



teljesítésről

Ellenőrzés:

Koordinátor/nevelő ellenőrzi a gondozási naplót, a szakmai vezető az ez által kitöl-



tött teljesítési jegyzőkönyveket ellenőrzi/érvényesíti

Pénzügyi teljesítés:

A bevételi pénztárbizonylatok, és a gondozási naplók alapján az intézmény gazdasá-



gi asszisztense számlát állít ki a szolgáltatásról, melyek teljesítése már hó közben



bevételi pénztárbizonylatokkal megtörtént.

A szolgáltatás finanszírozása, a térítési díj fizetésének szabályai A házi gyermekfelügyelet nem jogosult az állami támogatás igénylésére. A települési önkormányzatok részére, a gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó, lakosságszámra számított normatív hozzájárulás magában foglalja a házi gyermekfelügyelet normatíváját is (2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről 3. melléklet 11.) Finanszírozását a fenntartó/működtető költségvetésében biztosított, a működési önköltségnek megfelelő összeg fedezi. A szülő által fizetett térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megfizetésére kötelezett a gyermek törvényes képviselője. A Gyvt. 146-150. §. alapján, a térítési díj megállapítására, fizetésére a következők vonatkoznak: • A házi gyermekfelügyelet szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. A díjat a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, vagy más törvényes képviselőjének kell megfizetni. • A fenntartó állapítja meg a szolgáltatás intézményi térítési díját, mely a szolgáltatás önköltsége és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A szolgáltatás önköltségét a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatás önköltsége év közben egy alkalommal korrigálható megfelelő indoklással. • A fenntartó az intézményi térítési díjat a kiszámított térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. • A személyi térítési díjat (a kötelezett által fizetendő térítési díj összegét) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető konkrét összegben állapítja meg. A kötelezettet írásban kell értesíteni a személyi térítési díj összegéről a szolgáltatás igénybevételét megelőzően. • A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege – önkormányzati intézmény esetén – a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

-15-

• Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését, vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. • Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni. • A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. • A térítési díj fizetés elmulasztása esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. • A személyi térítési díj megállapításánál a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege igénybevevőnként nem haladhatja meg az így meghatározott jövedelem 20 %-át. • Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. • A fizetésre kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben fenti szabályt nem kell alkalmazni és a jövedelemnyilatkozatot nem kell végig kitölteni, biztosítani kell azonban, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe. A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén a Gyvt. 147. §-át, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-át nem kell alkalmazni. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénybevételükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet {a továbbiakban: Korm. rendelet} további szabályozást tartalmaz a térítési díjjal kapcsolatban: • A házi gyermekfelügyelet esetében az intézményi és a személyi térítési díjat egyaránt gondozási órára kell megállapítani. • A személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni. A Korm. rendelet 12. § (1) értelmében a házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított óradíj. Az óradíj nem haladhatja meg az adott évben a házi gyermekfelügyeletre tervezett éves kiadásoknak egy munkaórára és egy gondozóra jutó összegét. Az évi munkaórák száma a munkanapok és a napi teljes munkaidő szorzata. A (2) bekezdés tartalmazza, azon rendelkezést, miszerint az óradíj meghatározásánál csak a hivatásos és a díjazásban részesülő társadalmi gondozók száma vehető figyelembe. A (3) bekezdés alapján a házi gyermekfelügyelet keretében végzett tevékenységet a 3. melléklet szerinti gondozási naplóban kell dokumentálni. A (4) bekezdésben foglaltak értelmében a gondozási naplóban ellátásra fordított időként kell feltüntetni a lakásban töltött időn kívül a gyermekkel egyéb helyen eltöltött, illetve a gyermek érdekében végzett tevékenységre fordított időt is.

-16-

A személyi térítési díj megállapításához a kötelezett 30 napnál nem régebbi jövedelemnyilatkozatát lehet figyelembe venni.

Adatkezelés A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás során kezelt adatokról a Gyvt. XXI. Fejezete, valamint a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezik. Az adatok csak a szolgáltatás biztosításának érdekében kezelhetők. Kötelező kitölteni a 235/1997.(XII.17.) Kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott IX. adatlapot, valamint a megállapodásban, valamint a személyi térítési díj meghatározásához kapcsolódó nyomtatványon kezelhető adat. • A kérelmező önként kéri a szolgáltatást, és ezzel mintegy hozzájárul a szükséges adatok kezeléséhez. • A megállapodás megkötése előtt a kérelmezőt a Gyvt. 33. §-a értelmében tájékoztatni kell az adatkezelés formájáról és tartalmáról. A tájékoztatás tényét és elfogadását a szülő az aláírásával igazolja. • Bár a házi gyermekfelügyelet szolgáltatásnak nem kifejezett feladata az adatok továbbítása, azonban erre mégis sor kerülhet. Az önkormányzati fenntartó kérheti az adatokat tartalmazó megállapodást (pl. párhuzamosan igénybevett szolgáltatás ellenőrzése céljából). Amennyiben a szolgáltató a gyermek elhanyagolását, veszélyeztetettségét észleli, a tapasztalt veszélyeztetés tényét az adatokkal együtt köteles megküldeni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. • Az adattovábbítás ilyen irányú lehetőségeire fel kell hívni a szülő figyelmét.

Dokumentáció A házi gyermekfelügyelet szolgáltatás biztosításának vannak kötelezően vezetett és ajánlott dokumentumai, nyilvántartásai. A jól vezetett dokumentumok biztosítják azt, hogy a szolgáltatási folyamat tervezhető, követhető és visszaellenőrizhető legyen, melyek a minőség kritériumai. Kötelező dokumentumok, nyilvántartások • Működési engedély • Tanúsítvány • Szakmai program • A gyermekfelügyelő végzettségét igazoló dokumentumok • Nyilatkozat büntetlenségről (minta) • Megbízási szerződés (minta) • Munkaköri leírás (minta)

-17-

• IX. sz. adatlap (minta) • Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához (minta) • Megállapodás a családokkal • Gondozási napló (minta) • Térítési díj nyilvántartás (minta) Ajánlott dokumentumok, nyilvántartások • Szolgáltatási napló • Panaszok nyilvántartása és vizsgálatának dokumentumai (Minta)

Jogszabályok (Lezárva: 2012. jan. 1.) • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. • 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. • 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről. • 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. • 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük felté-teleiről. • 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről. • 29/2003 (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról.

Irodalom • Napközbeni ellátás – házi gyermekfelügyelet –– Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. –– Szakmai protokoll Munkaanyag 2011. • A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai szabályai – Módszertani levél –– Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2009. • Családi napközi működésének feltételei –– Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2008.

-18-

Mellékletek

-19-

1. számú melléklet Házi gyermekfelügyelettel kapcsolatos panaszbejelentés (Minta)

Bejelentés Bejelentés száma (egyszerű sorszám): Ideje:

év

hó

nap

óra

perc

Panasz jellege:

Bejelentő adatai Név: Telefon/mobil: Egyéb elérhetőség: Bejelentő viszonya a gyermekkel (szülő, családtag, egyéb): A szolgáltatást igénybevevő gyermek adatai Név: Születés ideje: Panasz rövid leírása

Panasz kivizsgálása Vizsgálat időpontja:

év

hó

nap

év

hó

nap

Érintettek értesítése a vizsgálat eredményéről:

év

hó

Vizsgálatra átadva (személy megjelölése): Vizsgálat lezárásának időpontja:

Vizsgálat bejelentő felé  kielégítően zárult  nem kielégítően zárult

-20-

nap

2. számú melléklet Jegyzőkönyv (Minta)

Sértett személy neve: Érintett neve:

Érintettség oka:

Érintett neve:

Érintettség oka:

Első/ideiglenes intézkedés Vizsgálat részletes leírása:

Külső szakértő, hatóság bevonása:

Vizsgálat következtében hozott intézkedés és a preventív intézkedések:

-21-

3. számú melléklet Nyilatkozat

Alulírott büntetői felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy velem szemben nem állnak fenn az 1997.évi XXXI. tv. 15.§. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

Budapest, 20





* Gyvt. 15. §. (8) bek.: A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a 11/A. § (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.

-22-

4. számú melléklet IX. számú adatlap A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről (Gyvt. 139. §) (Az ellátó személy vagy az intézmény vezetője tölti ki.) A nyilvántartásba vétel időpontja: A személyes gondoskodás formája: – gyermekjóléti szolgáltatás – gyermekek napközbeni ellátása – gyermekek átmeneti gondozása A gyermek személyi adatai: Név: Születési hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, letelepedett) Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: A törvényes képviselő személyi adatai: Név: Születési hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, letelepedett) Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: A szülők személyi adatai: Anya neve: Születési hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, letelepedett) Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: Apa neve: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely: 5. Határozat: Határozatot hozó szerv neve: Határozat száma: Kelte: Jogerős:

-23-

A gondozási/térítési díj adatai: Fizetésre kötelezett neve: A díj összege: Ft Díjfizetés kezdete: Vége: A hátralék összege:   Végrehajtási intézkedés időpontja: Normatív étkezési kedvezményit igénybe vett – 50 % – ingyenes A felülvizsgálat adatai: A felülvizsgálatot végző szerv neve: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: Ideje:   Eredménye: Ideje: Eredménye: Ideje: Eredménye: A megszűnés adatai: Határozat száma: Kelte: Jogerős: Hatósági kötelezés nélkül igénybe vett szolgáltatás megszűnésének Időpontja: Oka:

-24-

5. számú melléklet Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Apja neve: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Az 1997. évi XXXI. törvény 148. § (10) bekezdése szerint a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését a kötelezett vállalja-e (a rovat kitöltése nem minősül tényleges vállalásnak):

 igen – ebben az esetben a jövedelemnyilatkozat további részét nem kell kitölteni  nem Az ellátást kérelmező fiatal felnőttre és családok átmeneti otthona esetén a szolgáltatást igénybe vevő szülőre, nagykorú testvérre vonatkozó jövedelmi adatok:

A jövedelem típusa

Nettó összege

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó Táppénz, gyermekgondozási támogatások

 

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások Egyéb jövedelem (pl. ösztöndíj, bérbeadás) Összes jövedelem

-25-

Kiskorú igénybe vevő esetén a családban élőkre vonatkozó (nettó) jövedelmi adatok:

A család létszáma:

fő**

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó

Táppénz, gyermekgondozási támogatások

Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

Egyéb jövedelem

Az ellátást igénybe vevő kiskorú A közeli hozzátartozók neve, születési ideje

Rokoni kapcsolat

1) 2) 3) 4) 5) Összesen:

(szükség esetén a táblázat sorai bővíthetők)

* Családok átmeneti otthona esetén, ha a szolgáltatást a gyermek a szülőjével (szüleivel), nagykorú testvérével együtt veszi igénybe, a szülő, nagykorú testvér személyi adatai – a sorok számának értelemszerű növelésével – ugyanazon az adatlapon felvehetők. ** A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek tekintetében a reá nézve igényelt ellátás személyi térítési díjának megállapításánál csak a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (pl. gyermektartásdíj, árvaellátás, családi pótlék) kell a jövedelemszámítás szempontjából figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.], kivéve ha a bíróság a gyámot kötelezte a gyermek eltartására.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak az eljárás során történő felhasználásához.

Dátum:.



-26-

az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása

6. számú melléklet A térítésidíj-fizetés dokumentálása a..... évben

Az ellátásra jogosult neve: Beutaló határozat száma, kelte:

Az ellátás kezdete: Az intézményi térítési díj

Bölcsőde esetében 

Havi összege

Napi összege

A személyi térítési díj Dátum

Havi összege

Napi összege

Étkeztetés 

 

 

 

 

 

Gondozás 

 

 

 

 

 

Bölcsőde kivételével gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, utógondozói ellátás esetén

Az intézményi térítési díj

 

Havi összege

 

 

 

Napi összege  

A személyi térítési díj

Dátum

Havi jövedelme Hátralék 

Havi összege

 

 

A fizetésre kötelezett neve

Hónap

Napi összege

Összeg

A befizetés Kelte

Naplószáma

Dátum

 

Címe

Havi térítési díj

Dátum

Összege

Túlfizetés vagy hátralék

 

 

 

 

 

Megjegyzés

01.

 

 

 

 

 

 

 

02.

 

 

 

 

 

 

 

03.

 

 

 

 

 

 

 

04.

 

 

 

 

 

 

 

05.

 

 

 

 

 

 

 

06.

 

 

 

 

 

 

 

07.

 

 

 

 

 

 

 

08.

 

 

 

 

 

 

 

09.

 

 

 

 

 

 

 

10.

 

 

 

 

 

 

 

11.

 

 

 

 

 

 

 

12.

 

 

 

 

 

 

 

Hátralék

 

 

 

 

 

 

Ellenőrizte:.

-27-

7. számú melléklet Gondozási napló

Az ellátás Sorszám

Dátum

Az ellátott neve

A tevékenység leírása

Ráfordított idő

A törvényes képviselő aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Havi zárás Az ellátásra jogosultak száma a hónap folyamán Az ellátással kapcsolatos látogatások száma Az ellátásra fordított összes idő fél órára kerekítve



a gondozó aláírása



Dátum:

-28-

az ellátást nyújtó szervezet vezetőjének aláírása