Mini Grafológia Tanfolyam 1. Amit a grafológiáról feltétlenül tudnod kell A grafológiával kapcsolatban számos félerértés és tévhit kering a köztudatban. Van, aki esküszik rá, van, aki áltudománynak tartja, és van olyan is, aki jósláshoz hasonlítja. Mi az igazság? Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Mi a grafológia? A grafológia görög eredetű szó: grapho = írás + logos = tudomány. A grafológia tehát a kézíráselemzés tudománya, de mondják még íráspszichológiának, írásanalízisnek, írásdiagnosztikának, kézíráselemzésnek, kézírás-vizsgálatnak is. Akárhogy is nevezd, a grafológia az ember személyiség és jellem megismerésének eszköze. A grafológus a kézírás egyéni jellegzetességeinek vizsgálatával tárja fel az írás készítőjének személyiségjellemzőit, képességeit, aktuális pszichés és fizikai állapotát. A grafológiába az írás vizsgálatán túl beletartozik a firkák, rajzok elemzése is. A tudományok között a pszichológia társtudományaként tartjuk számon.
Miért tekinthető tudománynak a grafológia? Ime 10 érv: 1. A kézírást nevezhetnénk akár "agyírásnak" is, hiszen mint minden mozgás, az írást is az agy
2.
3.
4. 5. 6.
7. 8.
által vezérelt, a kéz csak a kivitelező szerepét játssza a folyamatban. Az agyírás tényét erősíti az is, hogy vannak olyan emberek, akik születési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt kezüket nem tudják használni, az íróeszközt a szájukba vagy lábujjaik közé fogva mégis tudnak írni, rajzolni, festeni. Rudolph Pophal svájci neurobiológus megállapította, hogy a törzsfejlődés során kialakult egyes agyrészek működése akaratlagosan nem befolyásolható. Ezért ezek irányító tevékenységük olyan mértékű, hogy nagy jelentőséggel bírnak a személyiség megformálásában. A grafológia a kifejező mozgások törvényszerűségén alapul. Régóta ismert, hogy bizonyos mozgások, mozdulatok az ember személyiségéről, gondolat és érzelemvilágáról árulkodnak. Ilyen a testtartás, a mimika, a gesztikuláció és a beszédmód. A kézírás ugyanilyen a papírra merevedett kifejező mozgás, ezért kivetődik benne a személyiség. A kézírásunk egyedi, akár az újlenyomatunk. Találhatunk hasonló, de nem találhatunk két egyforma kézírású embert. Még az egypetéjű ikrek kézírása sem egyezik meg. Ezért is van olyan nagy jelentősége a sajátkezű aláírásnak, ami jelenlétünket hívatott képviselni. Nem véletlen, hogy az aláírás és az írás hitelességének megállapításához írásszakértőket alkalmaznak. A grafológia tudományos jellegét támasztja alá az is, hogy szerte a világon egyetemi tanszékek, tudományos intézetek foglalkoznak grafológiai kutatómunkával, könyvek, folyóiratok jelennek meg az íráselemzésről, és nagyvállalatok az állások betöltésénél grafológustól kérnek szakvéleményt. Tudományosan bizonyított tény az is, hogy az írásformák torzulása és a pszichés abnormalitás között összefüggés van. Szoros kapcsolat van a grafológia és a pszichológia között. Kutatások bizonyítják, hogy a grafológiai vizsgálatok eredményei és a pszichológiai eljárásokban használt tesztek eredményei 90-95%-os lefedettséget, egyezőséget mutatnak. Vagyis a grafológia hatékony, megbízható és hiteles módszere a személyiség megismerésének.
9. A grafológia egzakt tudomány: egyértelmű fogalmakkal dolgozó, mérési és statisztikai alapokon (grafometria) és pszicho-diagnosztikán nyugvó speciális eljárás.
10. A grafológia nem jóslás. A múlt és a jelen valóban megállapítható az írásból, a jövő azonban nem.
Mire használható, hol alkalmazható a grafológia? Katt ide, és máris megtudod >> http://www.azirastukreben.hu/a-grafologia-alkalmazasi-teruletei (Ha kattintásra nem működik a link, akkor másold a böngésződ URL sorába)
Hol segít a grafológia? A megfelelő ember- és személyiségismeret az élet számos területén nagy előnyt jelent. A grafológia a kézíráselemzés módszerén keresztül tárja fel a vizsgált ember személyiségjellemzőit, képességeit, tulajdonságait. Nézzük, mely területeken vethető be sikeresen?
A grafológia alkalmazási területei 1. Önismereti grafológia Az önismeret fejlesztés az egyik leggyakoribb terület, ahol hatásos segítséget nyújt a grafológia. A kézírás elemzés révén saját és mások személyiségét és tulajdonságait is jobban megismerhetjük. Sokszor nem tudjuk, hogy milyenek vagyunk, miért és hogyan reagálunk egy helyzetben, milyen képességekkel vagyunk megáldva és milyen területen vannak hiányosságaink, és hogy hogyan fejleszthetnénk azokat. A grafológiai személyiségkép objektív tükröt tart elénk, és átfogó, rendszerezett módon mutatja be személyiségünket a különböző életterületen. Egy grafológiai elemzés segíthet az életvezetési problémák megoldásában. 2. Kapcsolati grafológia Az interperszonális vagy kapcsolati grafológia a társkapcsolatokat vizsgálja, a szülőgyermek kapcsolattól a munkahelyi viszonyokon át egészen a párkapcsolatokig. Az érintett felek kézírásának összevetésével feltárhatók a kapcsolatot összetartó területek, illetve azok a várható ütközési pontok, amelyek konfliktusokat idéznek elő. Pl.: eltérő érzelmi, gondolkodásbéli vagy vérmérsékleti különbségek. Egymás személyiségének, igényeinek a megismerése és elfogadása hatalmas lépés a krízisek feloldása felé. A kapcsolati grafológiaelemzés másik területe, amikor arra keressük a választ, hogy az adott emberhez személyiségvonásai alapján milyen ember illik a legjobban, illetve ha valaki régóta nem talált párt magának, illetve rendszerint „rosszul” választ, akkor kideríthetők, hogy mely személyiségvonások, rejtett félelmek okozzák ezt.
3. Pályaválasztási, munka alkalmassági, munkahelyi grafológia Amikor pályaválasztás vagy pályaváltás előtt valaki, vagy arra kíváncsi, hogy az új munkakörben, vezetői pozícióban helyt tud-e állni, akkor a grafológiai vizsgálat során az illető személyes adottságait és tulajdonságait vetjük össze az adott pálya követelményeivel, illetve azt vizsgáljuk, hogy mely munkaterületek felelnének meg leginkább az ember személyiségének, hol tud kiteljesedni. Különböző cégek ugyancsak igénybe vehetik a grafológus segítségét a megfelelő munkatárs kiválasztásakor, illetve csoportépítés vagy átszervezés esetén. 4. Pedagógiai grafológia A pedagógiai grafológia témakörébe elsősorban a gyermekek és serdülők kézírásának illetve rajzainak grafológiai elemzése tartozik. Ez nemcsak a gyermek képességeinek és személyiségének megismerésére ad módot, hanem lehetőséget nyújt a tanulási nehézségek (pl.: diszlexia), illetve magatartási nehézségek, úgymint szorongás, agresszivitás, megfelelési kényszer, beilleszkedési nehézségek okainak feltárásához. 5. Klinikai grafológia (patografológia) Ahogy a rajztesztek, úgy az íráselemzés révén is felmérhető a test és lelki állapot, és feltárhatók bizonyos betegségek. Főleg az együttműködésre képtelen lelki beteg embereknél alkalmazzák az orvosok, pszichológusok, pszichiáterek. 6. Igazságügyi grafológia Az igazságügyi vagy kriminalisztikai grafológia témakörébe tartozik többek között az ismeretlen elkövetők pszichés fantomképének felrajzolása, a hazugságvizsgálat, a kényszer, fenyegetés, egyéb lelki trauma, módosult vagy elborult tudatállapot, függőségek megállapítása illetve kizárása a kézírás vizsgálat alapján (pl.: búcsúlevél, végrendelet stb.) 7. Történelmi és közéleti grafológia A történelmi grafológia elhunyt személyek kézírásának elemzését célozza meg, míg a közéleti grafológia jelenleg is élő emberekét. Lehetővé teszi az adott történelmi személy, költő vagy politikus személyiségének és motivációinak jobb megismerését. 8. Fejlődés-grafológia A különböző életkorokból származó írásminták vizsgálata lehetőséget nyújt a vizsgált ember személyiségfejlődésének nyomon követésére, illetve az egyes élethelyzetek személyiségformáló hatásainak feltárására.
Mi kell a grafológiához?
Vajon mi szükséges a grafológiai munkához? Miből, mivel dolgozik a grafológus? – sokan kérdezték már ezt tőlem, és most megragadom az alkalmat, hogy válaszoljak rá. Grafológus arzenál Ha csak arra a néhány tárgyra gondolok, ami a grafológiai elemzéshez, méréshez szükséges, akkor bizony igencsak szerény a grafológus fegyvertára. Szögmérő, vonalzó, nagyító és természetesen az elemzésre váró írásminta – ezek a legfontosabbak. Írásmintából az eredeti az igazi (ami megfelel a minőségi és mennyiségi követelményeknek), mivel ez őrzi egyedül az írás nyomatékát, az íróeszköz festékanyagának eloszlását. A grafológiai munka során fénymásolatot használunk a mérések elvégzéséhez, és azok eredményeinek feljegyzéséhez. Az idők folyamán a szögmérőt és a vonalzót felváltotta a grafológiai mérősablon, az apró részletek vizsgálatát a nagyító és a mikroszkóp mellett a számítógépes képfeldolgozás is segíti, amely révén kedvünk szerint nagyítható, fogatható a beszkennelt írásminta. E néhány eszköz azonban semmit sem ér, ha nem tudjuk, mit mérjünk vele és miért, mit nézzünk nagyítóval, és miért. Szakmai felkészültség A grafológus tevékenység alapja a megfelelő szakképesítés elvégzése és a grafológus bizonyítvány megszerzése. A grafológiai képzés során nem csak az tanulható meg, hogy melyik grafológiai jel mit jelent – bár kétségkívül ez a legizgalmasabb – hanem még sok fontos más ismeret is, pl.: az írástörténetről, grafológiatörténetről, írásfiziológiáról. A 2-3 éves grafológiai képzésnek csaknem a felét pszichológiai és szociológiai ismeretek oktatása teszi ki. Mivel a grafológus az emberi lélek mélységeit kutatja, nem árt tisztában lennie a személyiség-lélektan, a fejlődéslélektan, a szociálpszichológia, patopszichológia alapjaival. Ezek azonban még csak ismeretanyagok – tudássá a gyakorlás révén válnak. A grafológusi rutin megszerzése A grafológia nagyon sok gyakorlást igényel. Fontos, hogy minél több kézírást, írásmintát lásson és elemezzen az ember. Először csak az egyes grafológiai sajátosságokat ismerjük fel, részletekből építkezünk. Majd a sok gyakorlás révén egyre jobban „rááll a szemünk”, már látjuk az összefüggéseket és meg tudjuk különböztetni az értelmezés szempontjából fontos és kevésbé fontos grafológiai jeleket.
A magabiztos, önálló grafológiai elemzés elkészítéséhez szükséges rutin kb. 1-3 év alatt szerezhető meg attól függően, hogy milyen behatóan és mennyit foglalkozunk vele. Emberi tényezők, személyiség A grafológia a belső ént, az ember jellemét, tulajdonságait vizsgálja. A kézírásból rejtett hibák, titkolt gyengeségek is elénk tárulnak, amelyet az illető még talán önmagának sem mert bevallani. A grafológia ismerete tehát nagy előnyt jelent embertársainkkal szemben, ezért nemcsak jogi, hanem etikai és lelkiismereti szempontból is fontos kérdés, hogy tudásunkkal segítően élünk, vagy visszaélünk. A grafológusnak rendelkeznie kell olyan emberi jellemvonásokkal, amelyek alkalmassá teszik őt a segítő, lélekápolói munka elvégzésre. Nézzük a legfontosabbakat! A grafológusi munkához tárgyilagosságra van szükség. A grafológusnak nem az a feladata, hogy dicsérjen vagy ítélkezzen, hanem hogy a kézírás alapján megállapítsa, és értékítélet-mentesen írja le a jellemet, a személyiségvonásokat. Ugyanakkor empátiás készséggel és tapintattal kell rendelkezni ahhoz, hogy az elkészült személyiségképet érthető, az esetleges jellemhibákat „emészthető” módon közölje.
Grafológiai irányzatok – avagy mindenki másra esküszik A grafológiában az elemzés végcélja, hogy a kézírásból megállapítsuk az egyénre jellemző személyiségjegyeket, és megismerjük az embert. Ám, hogy ehhez ki milyen módszert választ, milyen megközelítésből indul el, az különböző lehet. Ez függ a tanult, előtérbe helyezett módszertől, illetve a grafológus személyes beállítottságától is.
Milyen főbb grafológiai irányzatok léteznek? Rendszerszemléletű grafológia A gyakorlatban ez a legtöbb grafológus által alkalmazott irányzat. Előnye, hogy több alaptételre épül, és ezek kombinációja révén tárják fel a személyiséget.Figyelembe veszik az íráskörülményeket, az írás egymásra épülő szerkezeti elemeit, értékelik az írás dimenzióit (hiszen az írásunk egyszerre van térbeli kiterjedése: vízszintesen, függőlegesen és mélységben – ahogy a papír rostjai közé belenyomódik a tinta), mérnek, amit lehet. Az írást vizsgálják a szimbólumrendszerek szerint is, mint térszimbolika, zónaelmélet, betűszimbolika és képszimbolika. A legtöbb grafológus iskolákban ezeket mindenki elsajátítja, aztán a gyakorlat során mindenki a beállítottságától függően egyik vagy másik alapelvet helyezi előtérbe, használja vezérfonalként.
Metrikus grafológia A grafológia régebben keletkezett, mint a pszichológia, ám tudományos elismertsége később alakult ki. A XX század elejétől az informatika és a különböző metrikus törekvések elterjedésével megfogalmazódott az igény, hogy a pszichológiához hasonlóan a grafológia is belépjen a mérhető, egzakt tudományok sorába. Olyan komplex és precíz mérési és elemzési módszereket dolgoztak ki, ami kiszűri a személyes érzelmeket, így objektívvá és megbízhatóvá teszi a grafológiát. Az irányzat követői a mérésre helyezi a hangsúlyt, kizárva az intuíciót a szubjektív megítélés lehetőségét. A tizedmilliméteres pontosságú mérések révén a személyiség mélyrétegei, legbelsőbb motivációi válnak érthetővé. Vonalvizsgálat Az előbbihez hasonlóan ez is a méréseket helyezi előtérbe. A francia grafológia iskola képviselői számára kiemelt hangsúllyal bír a vonalak vizsgálata. Meghatározzák a vonalvezetést, a vonalnyomás mértékét, a vonal vastagságát, szélességét, minőségét, a vonalak feszültségét. Mindezek ismeretében képet kapunk az ösztöntörekvésekről, a vitalitási problémákról valamint az ösztönök és az intellektus kapcsolatáról. Intuitív grafológia A hagyományos íráselemzés mellett a spontán megérzések és következtetések kapnak helyet. Ennek az irányzatnak a képviselői kiemelten vizsgálják az írásban megjelenő szimbólumokat, az írás torzulásait, az elírásokat, a rontásokat. Holisztikus grafológia Az irányzat módszere a test-szellem- lélek egymástól elválaszthatatlan hármasának alapelvére épül. A vizsgálat során az írás egészlegességéből, mint az egész szervezet komplex működéséből indulnak ki. A módszer tekintettel van a szimbólumok világára, és felhasználja a kínai orvostudomány ismereteit is. A holisztikus grafológia egyik alappillére ugyanis az, hogy a kínai orvoslásban alkalmazott meridiánok szimbolikus értelme és az egyes betűk ősi szimbolikus tartalma között párhuzam van. Az elemzés során a betűk alaktani változásait veszik górcső alá.
Jesszusom, itt mérni kell?! Hát, körülbelül ezzel a felkiáltással vettük tudomásul a grafológia tanfolyam kezdetén, hogy itt bizony komoly mérések lesznek. Bár a legtöbbünk előzőleg már olvasott grafológiai könyvet, de nem sokat foglalkoztunk azzal, ha a szerző konkrétan (mm-ben) utalt egy-egy íráselem méretére, hiszen mindenki az értelmezésre volt kíváncsi elsősorban. Naná, hogy a grafológia tanfolyamon is ez érdekelt minket – a „lényeg”, hogy mit jelent ez, miből látszik az…
A szükséges “rossz”
Már jó egy hónapja tartott a képzés, és már alig vártuk, hogy végre az íráselemek jelentéséről tanuljunk, különösen azok után, hogy végigrágtuk magunkat az egész írástörténeten. Így kissé félre állt a szánk, amikor még mindig csak a méréseket vettük. Persze, ma már nagyon jó kis grafológiai mérősablonnal dolgozunk, ami gyorsabbá, könnyebbé és egyszerűbbé teszi a grafológiai mérést, de mi még a „hagyományos vonalzós” módon tanultunk meg mérni. Előkerültek tehát a mérőeszközök: vonalzó, szögmérő, nagyító. És mértünk, és számoltunk, és átlagoltunk. Kissé monoton, pepecselő munka, és úgy tekintettünk rá, mint a szükséges rosszra, amin jobb előbb túlesni – különösen, hogy vizsgázni is kellett belőle. Aztán menet közben megbarátkoztunk vele, és én ma már sokkal nagyobb lelkesedéssel, örömmel állok neki egy-egy írásminta méréséhez. Ami a szemnek láthatatlan Igaz mostanramár annyi írásmintát láttam és mértem, hogy ránézés alapján is elég jól megsaccolom a körülbelüli méreteket, arányokat, de a mérések során válnak igazán pontossá az apró részletek, tizedmiliméteres eltérések, amelyek a szemnek láthatatlan. Amikor egy mély grafológiai elemzést, nagy személyiségképet készítek, akkor a legfontosabb íráselemeket mindig lemérem – feltéve, ha ezt az írásminta jellege engedi, indokolja; van ugyanis olyan írás, amit nem vagy csak alig lehet, illetve amit nem érdemes méregetni – mert tudom így biztos nem „csúszhatok” félre. Az írást mindig a sztenderd íráshoz viszonyítjuk, de ezen túl az írás önmagához viszonyított belső arányai is nagyon fontosak. Az íráselemek mérete és a tudatalatti Az íráselemek méretei, arányai a tudatalatti működését, a lélek mély rétegeit tárják fel; a formai megjelenés pedig azt tükrözi, amilyen módon ezek a tudatalatti tartalmak a viselkedésben megnyilvánulnak. Általános grafológiai szabályként elmondható, hogy ·
·
ha az írás valamelyik szerkezeti eleme nagy vagy nagyobb a többihez képest, akkor az valamiért fontosabb az írónak, illetve erőteljesebben működik, míg ha valamelyik elem mérete kicsi, vagy kisebb a többihez képest, akkor az kevésbé fontos az illetőnek, vagy azon a területen gyengébben működik vagy nem használja ki a képességeit, lehetőségeit.
Példa: Ha valakinél az alsózóna látványosan nagyobb, mint a felsőzóna, és/vagy a felsőzóna szinte alig látszik ki a középbetűk közül, akkor az illető inkább ösztönösen cselekszik, a problémák és a konfliktusok megoldásában több az érzelmi, indulati tartalom, mint a józan racionalitás. ·
Amikor egy íráselem mérete nagyon változó, ingadozó (hol nagy, hol, kicsi), akkor azon a területen bizonytalan az illető.
Példa: Ha a középzóna mérete ingadozó, akkor az önértékelés és az önbizalom nem elég stabil, kiegyensúlyozott.
2. Egy kis grafotöri :-) Honnan indult és hol tart ma a grafológia? Kik voltak az első grafológusok? Minden tudomány fejlődése ugyanúgy kezdődik: valaki valahol valamin elgondolkodik. A gondolatból idővel elmélet, majd tudomány lesz, ha kiállja az idő próbáját, a bizonyítás és az elvetés csatáját. A grafológia pontos eredetét nem ismerjük, de már az Ókorból származnak feljegyezések a kézírásra vonatkozóan. Ekkor még csak az írásra, és nem az egyéniség jellemzőire tettek megállapításokat. Arisztotelész mondta: "... éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmait, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatokat." Már a római korban foglalkoztak a mai írásszakértéshez hasonló kérdésekkel. A római császárok életrajzírója, Suetonius Tranquillius Augustus császárról azt írta, hogy a szavakat nem szakítja meg, a sor végén nem választ el, hanem a fennmaradó betűket a szó alá írja, és egy horoggal köti össze, Titust pedig, mint korának híres íráshamisítóját említi. A grafológia szempontjából az írás csak a XV. században kezdett igazán kifejlődni. A reneszánsz előtt ugyanis az írástudás nem volt elterjedt, főleg a papok és néhány főúr ismerte a betűvetést. A szerzetesek kódexmásolásánál pedig az egyöntetűség és a művészi kivitelezés volt az elsődleges, vagyis az egyéni vonások nem jelentek meg. Az írásbeliség általánossá válásával aztán felfigyeltek a kézírások különbözőségére, és megállapították, hogy az írás és a jellem összefüggésben van egymással. Olyan nagy szellemek foglalkoztak a kézírás vizsgálatával, mint Goethe, Walter Scott, Edgar Poe, vagy Dumas. A grafológia a XIX. században teljesedett ki Nyugat-Európában. Rendszerezték a grafológiai és pszichológiai ismereteket, grafológiai társaságok alakultak, kongresszusokat szerveztek, folyóiratokat indítottak, publikáltak. ·
A francia Jean-Hippolyte Michon abbé rendszerezte a grafológiai jellemzőket. Mivel ő adta a grafológia nevet a tudománynak őt tekintjük a "grafológia atyjának".
·
·
A német filozófus Ludwig Klages munkássága nyomán a grafológia bevonult a felsőoktatási intézmények oktatásába. Klages elvetette az addig használatos a jelgrafológiát, mondván, hogy az íráselemeket nem részleteiben, hanem egymással összefüggésben kell vizsgálni. (Emiatt szoktuk szállóigeként emlegetni, hogy: "egy jel nem jel") Ő a "tudományos grafológia atyja". A svájci orvos-pszichológus Max Pulver megalkotta a grafológia szimbólumrendszerét, a Térszimbolikát, a svájci neurobiológus Rudolph Pophal pedig az agyműködés és a kézírás összefüggéseit vizsgálta.
1930-ban alakult meg a Magyar Írástudományi Társaság. A második világháborút követően a grafológia tiltott "tudománynak" számított, és meglehetősen visszaszorult a pszichológiával együtt. Ám titokban ekkor is végeztek kézíráselemzést szórakozásképp, főleg kávéházakban, presszókban. A grafológia 1987-től a 2. Magyar Írástudományi Társaság megalakulásától kapott hivatalos utat a fejlődéshez. 2003- tól a grafológia a szakmai névjegyzékben szereplő emelt szintű szakma. Magyarországon
3. A kézírás elemei Milyen részei, elemei vannak a kézírásnak grafológiai szempontból? Mit vizsgál a grafológus?
Grafológiai szempontból a kézírásnak több eleme van, amit mind megvizsgálunk egy grafológiai elemzés során. Vannak íráselemek, amelyek szabad szemmel is jól láthatóak, míg mások csak műszeres vizsgálattal vagy nagyító segítségével azonosíthatók be (pl.: nyomaték sebesség) A kézírás részeit lásd az ábrán - Katt ide >> Mire utalnak ezek az íráselemek? Mi az általános grafológiai értelmük? · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Írástömb: A világban elfoglalt hely Margók: a cselekvés megkezdése, elhatározása, keretbe foglalása, idő és anyagbeosztás Megszólítás: kapcsolatfelvétel a megszólítottal Aláírás: az Én megjelenítése, felelősséghez és döntéshez való viszony Sorok: a gondolatok elkülönítési képessége Szavak: a fogalmi gondolkodás Betűk: énkép, precizitás, betűszimbolika! Kötésmód: viselkedésmód, kötődés Törzsvonal: határozottság, ellenállóerő, befolyásolhatóság Ovál: önértékelés, énkép, térfoglalás a mindennapokban Hurkok: élményszerzés mennyisége, módja Kezdővonal: a cselekvés előkészítése, halogatás v. célratörés Végvonal: a befejezés módja Áthúzás: megerősítés és nyomatékosítás Ékezet. ellenőrzési késztetés Írásjel: elkülönítés és figyelemfelhívás Sebesség: gondolkodás, cselekvés gyorsasága Nyomaték: energia és erőszint, akarat
A grafológiai elemzés során nézzük a kézírás egyes elemeinek méretbeli, elhelyezkedési, formai kivitelezését, nyomaték és sebesség jellemzőit, valamint az íráskép globális összhatását, így kb. 200-250 grafológiai jellemzőt vizsgálunk. Legközelebb a grafológiai vizsgálat kiindulópontját, a normaírást mutatom meg.
4. A norma a norma – avagy miből indul ki a grafológus? A grafológus lényegében azt vizsgálja, hogy a normaíráshoz képest (alap- vagy sztenderdírásnak is mondják) miben, hol és hogyan tér el, illetve változik a kézírás. A normaírás az írástanításkor használt hivatalos abc szabvány, amit általános iskola első osztályában megtanulunk. A grafológus ebből kiindulva vizsgálja az eltéréseket, egyéni változásokat. Magyarországon 1956-tól a körformára épülő, c -kötéses, úgynevezett egyszerűsített álló írás van érvényben, ami így néz ki - katt ide >>
Főbb jellemzői grafológiai szempontból: · · · · · ·
Körformára épül Minden egyes zóna magassága 3 mm, vagyis a zónák aránya: 1 : 1 : 1. A sztenderd szerint középzónás betűk szélessége, illetve a betűket összekötő ív távolsága is 3 mm, azaz arányuk 1:1. A betűk c-s kötéssel kötöttek. A kötési mód árkádos A betűk tengelyének dőlésszöge 90 fok, ezért mondjuk álló írásnak.
Tudtad, hogy a különböző korok és nemzetek normaírása nem egyforma? Más lehet a dőlés, a betűk szélessége, a zónák aránya, a betűk alakja, díszítettsége stb. Ezért nagyon fontos, hogy tudjuk, mikor és milyen normaírást tanult a kézírás készítője, nehogy félreértelmezzük a betűit. :-) Az alábbi linkre kattintva megnézheted, hogy milyen normaírásokat használtak hazánkban 20. században, illetve más nemzeteknél: http://www.azirastukreben.hu/normairasok-a-grafologiaban
Normaírások a grafológiában A grafológiai elemzés fontos szempontja, hogy az adott íráskép miben és mennyiben tér el a normaírástól. A normaírás vagy sztenderd írás az, amit általános iskola első osztályában megtanulunk. A grafológus ebből kiindulva vizsgálja az eltéréseket, egyéni változásokat. A grafológus azonban még a grafológiai elemzés előtt utánajár annak, hogy a vizsgált személy milyen normaírás alapján tanul meg írni. Ez azét fontos, mivel a normaírások koronként és nemzetenként is változnak, eltérőek lehetnek. Más a dőlés, a betűk szélessége, a zónák aránya, a betűk alakja, díszítettsége
Így pl.: egy kézírásban egy erősebb jobbra dőlés más értelmezést hordoz akkor, ha a normaírás álló volt, és mást, ha már eleve enyhén jobbra dőlt. Legközelebb... Az elmélet után jön a dolog izgalamsabb része: elemezni is fogunk! Házi feladat :-) Készítsd el az írásmintádat! A/4-es fehér lapra írj egy oldalnyi szöveget (na jó, minimum 15-20 sort ;-) tollal. Legyen benne megszólítás és teljes név aláírás! Mindegy, hogy miről írsz, csak ne másolj és ne diktálás után írj!
5. Betűolimpia Kik a betűolimpia nyertesei? Egyszer az ábécé betűi nagyon összevesztek. „-Miért pont az „a” áll az első helyen?! Semmivel sem különb nálunk!” – kiabálták. Ekkor jött pár bölcs ember (álruhás grafológus ), akiket már régóta foglalkoztatott, hogy vajon a betűknek milyen mögöttes tartalmuk van. Volt köztük olyan ember, aki szimbolikus jelentést keresett a betűkben, mások a betűk számokkal és a bolygóelvekkel való kapcsolatát kutatták. Ezek a Bölcsek aztán kitaláltak, hogy rendezzenek egy Betűolimpiát, amivel megoldhatják a betűk közötti vitát. A betűk nagy izgalommal és kitörő örömmel fogadták az ötletet. A Bölcsek összeállítottak hát egy pszichológiai-grafológiai felmérést, ami a betűk által kiváltott érzelmeket vizsgálta. A vizsgálatban résztvevő személyeket arra kérték, hogy rangsorolják az ábécé betűit, aszerint, hogy melyik betűt érzik: · · · · · ·
a legmelegebbnek és a leghidegebbnek a legnőiesebbnek és a legférfiasabbnak a legfelnőttebbnek és a leggyermekibbnek a leggonoszabbnak és a legjóságosabbnak a legerősebbnek és a leggyengébbnek a legérzékibbnek és a legkevésbé érzékinek.
A vizsgálat meglepő eredményt hozott. Voltak olyan betűk, amelyek több kategóriában is kimagaslóan teljesítettek, és voltak olyanok, amelyek egy-egy érzelmet hívtak elő magas szinten, de voltak olyan betűk, amelyek már a felkészülésnél feladták.
Vajon melyik betűk a Betűolimpia nyertesei?
Az „m” és a „k” a leg… leg… leg… A Betűolimpia egyik abszolút győztese az m betű. Aranyérmet szerzett a legfelnőttebb, a legmelegebb és a legjóságosabb érzelmeket keltő betű versenyszámban. Az utóbbi két kategóriában talán nem is véletlen a remek szereplés, ha azt nézzük, hogy sok embernek a „mama” szó jut eszébe, ha arra kérik, hogy mondjon egy m betűvel kezdődő szót. Az m a grafológiai betűszimbolikában a szociabilitás, a közösségi kapcsolatok betűje. Az első és legintenzívebb kapcsolatunk az anyával van. Az anyához való kötődésünk jellege és minősége, annak bizalomfoka igencsak befolyásolja a későbbi kapcsolatainkat is. A Betűolimpia másik kimagasló alakja a k betű, ami a kevésbé népszerű leghidegebb, leggonoszabb és a legkevésbé érzéki betű versenyszámok első helyezésével büszkélkedhet. A besorolás bizonyára összefügg azzal, hogy szegény k-hoz igencsak vulgáris szóasszociációt társítunk, különösen, ha egy „nagy K-ról” van szó. Grafológiai szempontból a k betű valóban jelezheti a nemi szerep társadalmi megnyilvánulását, ám mégiscsak túlzás a hátrányos megkülönböztetés, ha figyelembe vesszük, hogy a grafológiai betűszimbolika szerint a „k” a legkreatívabb betű. A Betűolimpia további aranyérmesei A legerősebb betű kategóriában együtt léphetett a dobogó legmagasabb fokára a „g, k és r” betű. A legnőiesebb betű versenyszámban négy aranyérmes is lett egyszerre: az anyáskodó a, a karcsú l, a melegszívű m, és a gömbölyded o. Az a esetében az alma és az anya, mint elsőként eszünkbe jutó szavak szimbolikus értelme itt is megtette a hatását, míg o esetében a kerekdedség, l-nél pedig az ívelt hurkosság is közrejátszhatott. Az érzelemskálában a legférfiasabb betűnek az „f”-t érezzük. Az f a grafológiai betűszimbolikában is a férfiasság betűje. Egyedi megformálása férfi írásában arról árulkodik, hogy az író személy milyennek látja magát, mint férfit, míg nő kézírásában arról árulkodik, hogy a hölgy hogyan viszonyul a férfi nemhez, mit keres benne. Nagyon férfiasnak találták még a k-t (különösen fallikus írásmódja miatt) és a vezető tehetséggel megáldott t betűt, akiket ezüstéremmel jutalmaztak. A t betű, mivel erős belső tartással, önirányítási képességgel és vezető készséggel bír egy aranyérmet is hazavihetett a legfelnőttebb betű győzteseként, az m-mel osztozva.
Az „i” betű, ami kevéske vonalával gyakran szerény ibolya módjára bújik meg a többi betű között a szavakban, most toronymagasan nyert a leggyengébb és a leggyermekibb betű kategóriában. A Betűolimpián a legérzékibb betű a lágy, ívelt és dallamos „l” lett. A grafológiai betűszimbolika olvasatában a telt hurokkal rendelkező l betű rendkívül álmodozó, művész hajlammal rendelkező betű.
6. Amilyen az Adjon Isten... Amilyen az Adjon Isten… és a grafológia Az üdvözlési mód sokat elárul arról, hogyan viszonyulunk a másikhoz, és gyakran meghatározza a kapcsolat további sorsát is. „Amilyen az Adjon Isten, olyan a Fogadj Isten” – ahogy tarja a mondás. Amikor két ember találkozik, üdvözlik egymást. Ha először találkoznak, akkor be is mutatkoznak, kezet fognak egymással. Régebben talán gazdagabb volt az üdvözlési módok tárháza. Rangtól függően volt, aki előtt illet meghajolni, másnak kalapot emelni, megint másnak elég volt egy fejbiccentés is. De az üdvözlés formája még ma is sokat elárul a két ember viszonyáról akár egy kívülálló számára is. Figyeld csak meg egyszer séta közben vagy a vasútállomáson, repülőtéren várakozva, hogyan üdvözlik egymást az emberek, szerelmespárok – sokat megtudhatsz, és a testbeszéd-ismereteidet is elmélyítheted…
A megszólítás a grafológiában A grafológiában a megszólítás jelenti a bemutatkozást. Amikor a levél elején megszólítjuk a címzettet, az olyan, mintha éppen belépnék hozzá az ajtón. A megszólítás elhelyezés, alakja elárulja, hogy hogyan jelenítem meg magam a másik felé, hogyan vélekedem a másikról és milyennek érzem kettőnk kapcsolatát. Sokszor már a megszólítás szövege is nagyon beszédes. Az árnyalatnyi különbségek észrevételéhez, és értelmezéséhez még grafológusnak és nyelvésznek sem kell lennünk! Hivatalos levélben, pl.: egy álláspályázatnál az önéletrajzhoz mellékelt motivációs levélben mennyire más benyomást keltenek a következő megszólítások: ·
“Tisztelt Cím!” – kifejezi, hogy abszolút nem érdekel ez a cég, nem is akarok a munkatársuk, lenni, de elküldöm nekik is a pályázati anyagomat arra az esetre, ha minden kötél szakad…
· · ·
“Tisztelt Igazgató Úr!” – a rangot, a pozíciót szólítom meg, és ha az igazgatónak illetve az egójának fontos a pozíció, akkor szerencsém van. “Tisztelt Példa Áron Úr!” – plusz pontot ér, mert kinyomoztam a nevét “Tisztelt Példa Áron Igazgató úr!” – ahogy az előzőnél itt is jár a plusz pont, mert kinyomoztam a nevét, sőt még a rangját is „tisztelem”, bár esetenként túl hivatalosnak tűnik a dolog
Magán levélben, főleg a párkapcsolatban élők egymásnak írt levelei mutatják jól a másik iránti érzelmeket, a kapcsolat intenzitását a lobogást: · · ·
a kapcsolat elején, lángoló hévvel: „Drága egyetlen édes szerelmem, Jolánkám!” házasságkötés után pár évvel. „Drága Jolán(kám)! 30 éves házasság után, amikor szóban alig, csak cetliken kommunikálnak a felek. „Jolán!”
De kanyarodjunk vissza a megszólítás vizsgálatának grafológiai szempontjaihoz! Amit grafológiai értelemben érdemes megnézni az, hogy a megszólítás milyen magasan helyezkedik el a lapon, illetve milyen távol helyezkedik el a szövegtől. A megszólítás elhelyezése Hivatalos levélben vagy az előbb említett álláspályázati motivációs levélben a lap tetejére felcsúszott megszólítás meggondolatlanságból vagy túlzott közvetlenségből tolakodásból fakadó tiszteletlenséget árul el, illetve más grafológiai jellemzők esetén támaszkeresésre utal. Akármelyik is erősítse meg egy grafológiai elemzés munkaadóként mindkét esetben meggondolnám, hogy felvegyem-e az illetőt. Az egyik semmiféle tiszteletet nem tanúsít a felettesével szemben, talán a kapott utasításokat sem tartja be, míg a másik önállótlansága miatt nem teszt egy lépést sem, amíg el nem mondják neki a feladatát, nem noszogatják. Álláskeresőként tehát szerencsésebb, ha normál vagy kissé nagyobb méretű margót hagyva írod a megszólítást (gépelt levélnél is!), mert az a hivatalosságot hangsúlyozó távolságtartást, tiszteletadást jelent. A szabadon hagyott felső rész kifejezi azt a gesztust, amikor előreköszönök a főnöknek, vagy magam elé engedem az ajtón. Ha a megszólítás után két sorral lejjebb kezded írni a szöveget, az tovább erősíti ezt, illetve azt is jelzi, hogy megfontolod, hogy mit és hogyan mondj el. Magánlevélben éppen ellenkezőleg működik a dolog, hiszen ott sokkal személyesebb a kapcsolat. Magán- és szerelmes levélben mélyen és a szövegtől távol lévő megszólítás arról árulkodik, hogy az író lelkileg nem érez, és nem enged igazán közel magához, csak formális kapcsolatot tart fenn veled. Míg a normál vagy kissé magasabban lévő aláírás, amitől nincs túl távol a szöveg jelzi, hogy a levélíró közvetlen kapcsolatot ápol veled, érzelmileg és lelkileg is közel érez magához, és alig várja, hogy megoszthassa veled mondandóját.
A megszólítás mérete Grafológiai szempontból érdekes még a nagy díszes kezdőbetűvel indított megszólítás, illetve, ha címzés szövege nagyobb betűvel íródott, mint, mint maga a levél. Ebben a hatásos fellépéssel megszerezni kívánt központi szerep vágya vetül ki, amikor is a kapcsolatot kifelé sokkal szebbnek, jelentőségteljesebbek akarják feltüntetni, mit amilyen valójában. Az így író szeretne jó benyomást kelteni, de igazi melegséget nem érez a másik iránt. A mindennapi élet testbeszédjében ez gyakran a politikus bájvigyor, a látványos összeölelkezések, váll-lapogatások szinonimája, nőknél pedig a sminkre, frizurára vigyázó arcra adott imitált puszi. Ha a megszólítás betűi kisebbek, gyengébb nyomatékúak, mint a szövegrész betűi, az sok esetben egy bizonytalan, önmagát a címzetthez képest leértékelő ember képét festi le. Testbeszédét nézve, gyakran a bemutatkozáskor nevét halkan, alig érthetően mondó, szemét lesütő, vagy a szemkontaktust kerülő egyén, akinek kézfogása gyenge, keze nem ritkán hideg és nyirkos.
7. Káosz vagy rend uralkodik? Vedd a kezedbe az írásod, tartsd minél távolabb magadtól úgy, hogy az egész lapot lásd, mintha egy képet szemlélnél. Akár ki is akaszthatod a falra. Milyennek látod? Milyen az összhatás? (Ne gondolkodj sokat, mondd ki az első dolgot, ami eszedbe jut! Az első benyomások, megérzések nagyon fontosak.) Figyelem a "csúnya" kifejezés nem játszik! :-) Nos, mit mondanál elsőre? Átlátható? Rendezett? Kusza? Szabálytalan? Jól láthatóak-e a margók? A sorok és szavak közötti távolságok, vagy inkább összemosódnak? Vannak-e bekezdések az írásban? Jól láthatóan elkülönül-e a megszólítás és az aláírás a szövegtől? Az írás tagoltága mutatja a rendtartási képességet. Ha átláthatónak, rendezettnek tűnik az írásod (a margók, a sorok és szavak egyenletesen elkülönülnek, esetleg bekezdések is vannak) akkor tagolt. Ez esetben valószínű, hogy életed minden területén rend és rendszer uralkodik. Szereted az egyértelmű helyzeteket, gondolkodásod tiszta és világos. Érzelmeidet igyekszel tudatosan irányítani, kontrollálni. Az emberi kapcsolatokban érzed a határokat, tudod, hogy mikor és meddig mehetsz el. A munkában fontos számára az előre átgondolt tervezés, szervezés és beosztás. Ha sok fehéret látsz a sorok és szavak között, nagyok a távolságok és mintha szétesne az írás - akkor tág tagolásról beszélünk. Ez utalhat elzárkózásra, esetleg magányosságra, vagy tudatos függetlenségi törekvésre is. Talán kicsit lassabban látod át a dolgokat és kapcsolod össze azokat, hosszasabban elmélkedsz. Az életben passzívabb kényelmesebb típus vagy, az egyedüllét kevésbé nyomaszt. A kusza vagy tagolatlan írásnál úgy láthatod, mintha a vonalak összefolynának, olyan sűrű az egész. Ilyenkor mintha sötétben tapogatózna az ember, nem tud tájékozódni. Jelentheti azt is, hogy úgy érzed rengeteg információ zúdul rád egyszerre, és emiatt nem tudja megoldani a problémáit, nem tud egyről a kettőre jutni. Kapcsolati szinten nagy a kontaktusigényed, az egyedüllét riasztó a számára.
8.Térkép és iránytű Amikor új, számodra még ismeretlen területen jársz, jó, ha van nálad térkép és iránytű, amelyek segítenek a tájékozódásban az eligazodásban. A grafológia térképe és iránytűje: a Térszimbolika. A tér értelmezését Jung használta először. Az ősi kultúrák szimbólumvilágát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy kollektív tudattalanunkban hordozzuk a tér és időélmény fogalmát. A fentlent, a bal és jobb irány minden ember lelkében ugyanazokat a szimbólumokat, archetípusokat képviselik. Ezeket az elméleteket használta fel Max Pulver a grafológia szimbólumrendszerének kidolgozásához, amelyet az idők folyamán többen is továbbfejlesztettek. Hogy néz ki a Térszimbolika? A Térszimbolika olyan, mint egy koordinátarendszer. A tér függőleges és vízszintes kiterjedése alapján a síkban a fent középen - lent, valamint a jobb és baloldal elkülönítése lehetséges. Mit jelentenek szimbolikusan az egyes irányok? Írás közben függőlegesen: fentről le, és vízszintesen: balról-jobbra haladunk a térben, a papírlap síkján. Fent van a fényt adó Nap, és a teremtő hatalom, amelyre nincs befolyásunk, alkalmazkodunk hozzá, és törekszünk felé. Fenthez társítjuk a gondolatok világát, a tudatos szellemi törekvéseket. Lent van a tápláló föld, de ide képzeljük el a poklot, a halál gödrét, az ismeretlen mélységet, a sötétséget is. Itt található a nem tudatos ösztönök világa, az anyagi, biológiai szükségletek. Középen helyezkedik el az elérhető élettér, a reális valóság, amely a cselekvés és az önmegvalósítás színtere, ahol kapcsolatba kerülünk másokkal. A írás közbeni balról jobbra irány pedig a múltból a jövő felé való haladást jelzi, miközben mindig a jelenben vagyunk. Minden, ami tőlünk balra esik, az a múlt, a már megtörtént, minden, ami jobbra esik, az a még meg nem történt, a lehetséges, a jövő. A baloldal jelenti a kezdetet, a születést, az elindulást, az eredetet, a terveket, a jobboldal a befejezést, a megérkezést, a célt és a vágyakat. Az írás folyamatában a saját énünktől távolodunk a külvilág, a társadalom felé. Minden balra irányulás az egot, a belső világ felé haladást, az introverziót, minden jobbra irányulás a külső világ felé haladást, az extroverziót szimbolizálja. Pulver a bal jobb irányhoz társította a női-férfi szimbólumot is, amit a kínai Jin - jang jelből vett át. Így tehát baloldalt van a Jin az anyai, a női oldal, az érzelmekkel, míg jobbra a Jang, az apai, a férfi oldal, az akarattal és a tudatossággal. Pulver a keresztirányú térsémát 45 fokkal elforgatva újabb koordinátákat és értelmezéseket nyert. Balra fent található a gátlásosság, óvatosság, tudatos múlt, míg jobbra fent a lázadás, a támadás, a tudatos jövő. Balra lent van a tapasztalatgyűjtés, a materializmus és az önérdekvédelem, míg jobbra lent az önfejűség, a komolyság és a pesszimizmus. A térszimbolikus értelmezés a teljes papírlapra, az írás egyes részeire (pl.: zónák, szavak), de akár az egyes betűkre vetítve is alkalmazható.
9. Térszimbolika a gyakorlatban Az előző levélben a térszimbolikáról azt írtam, hogy nemcsak a teljes papírlapra és írásmintára, hanem akár egyetlen betűkre vetítve is alkalmazható. Hogyan? Ezt mutatom be az ovál betűk (a, o) segítségével.
A grafológiában az oválok a legteljesebb Én-t, az önértékelést mutatják. A normaírás szerint az o betű egy teljesen zárt szabályos körforma, ám az egyéni írásban az oválok nem záródnak rendesen, valahol kisebb-nagyobb rés marad. Az oválokon látható nyitás helye és mértéke sokat elárul írójáról. A térszimbolikát segítségül hívva az ovál nyitottságának helyéből megállapítható, hogy milyen jellegű információ befogadására törekszel, honnan, milyen jellegű dicséretet, elismerést vársz, illetve azt is, hogy hol vagy érzékenyebb, sebezhetőbb, az élet mely területén vagy támadható. Vegyük sorra az oválok nyitásának helyét, haladjunk az óramutató járásával megegyezően. Ha felül (11-1 óra magasságban) nem záródik az oválod, akkor szellemi, intellektuális dolgokra vagy nyitott, nagy a tudásvágyad. A kommunikáció során a szellemi teljesítményedet állítod a középpontba, és szereted, ha tudásodat elismerik, értékelik. A kapcsolatok kialakításában fontos szempont nálad, hogy társad is hozzád hasonló szellemi színvonallal rendelkezzen, hogy tudjatok miről beszélgetni. Amennyiben jobbról felül (1-2 óra) hagyod nyitva az oválokat, akkor szellemiség és az emberi kapcsolatok irányából fogadod be és osztod meg a legtöbb információt. Képes vagy a másik problémájával foglalkozni. Segítségnyújtásod inkább elméleti módon, ismereteid, tudásod megosztásában mutatkozik meg, mintsem konkrét cselekedetekben. Az oválok jobboldali (3 óra irányában) nyitása aközösség jellegű. Érdekel, a jövő, az ismeretlen, minden ami a külvilágból jön. Képes és hajlandó vagy más problémáival törődni, cselekvő támogatást nyújtani. A megoldásokat keresed. Ha jobboldalt alul (4-5 óra táján) marad nyitva az oválod, akkor az emberekkel kapcsolatos információk befogadása mellett fontos szerepet játszanak személyes érzelmeid, ösztöneid is. az emberekhez való hozzáállásodat aktuális érzéseid, hangultaod befolyásolja. Más a reakciód, ha jó passzban vagy, mint amikor rossz a hangulatod. Az alul (6 óra) nyitott oválok esetében az ösztönökkel, a testiséggel, és az anyagiakkal kapcsolatos valamint a tudattalan irányából származó információkat fogadod be. Mennyire jók a megérzéseid? Ha baloldalon alul (7-8 óra) található nyitás az oválon, akkor valószínűleg voltak olyan történések, események a múltadban, amit máig nem sikerült feldolgoznod, emiatt az még most is blokkol, visszahúz. Ha az ovál a baloldalán (9 óra) van nyitva, akkor elsősorban az egoból, az anyától és a múltból jövő információkat fogadod be. Hajlamos lehetsz csak önmagadról, a saját bajaidról beszélni. Amennyiben bal-fentről (10-11 óra) nyitott az oválod, akkor a szellemiség és az ego irányában működik az információ csere-bere. Szívesen beszélsz önmagadról és saját szellemi teljesítményedről. Szereted, ha dicsérnek, és elismerik képességeidet, ugyanakkor érzékeny vagy az ötleteiddel kapcsolatos kritikára. Mivel a bal felső terület a gátlások helye is, így lehetséges az is, hogy sokat foglalkozol félelmeiddel, vagy azt veszed számba, hogy miért nem lehet megtenned valamit, mi az ami visszafog, ahelyett, hogy azt keresnéd, hogy mi az, ami mellette szól, ami miatt érdemes megtenni az első lépést.
10. Zóna-kontroll A zónák vizsgálata azért nagyon fontos, mivel az arányok a törekvéseidet jelzik. Megmutatják, hogy melyik az a terület, ami a számodra fontos, hol tartózkodsz szívesen, mi az, ami iránt érdeklődsz. A grafológiában a zóna azokat az övezeteket jelenti a függőleges térben, amelyeket a betűk elfoglalnak. Megkülönböztetünk: - egyzónás (pl.: a, o, m, n, z stb.),
- kétzónás (pl.. b, d, k, g, j, p...) és - háromzónás (f) betűket. A mai magyar standardírásban mindhárom zóna egyforma méretű (3 mm), vagyis arányuk 1: 1: 1. Mindig a középzónához viszonyítunk.
Ha az írásodban a felső zóna mérete a legnagyobb, (az "b, l, k, h, t" stb felső szára magasra emelkednek) az erős szellemi érdeklődést mutat. Jelzi, hogy elsősorban intellektuális törekvéseiddel akarsz kiemelkedni a mindennapokból. Fontos lehet számodra a vallás, az elméletek megismerése, de akár az ideális, misztikus dolgok is vonzhatnak. Ha a középzóna a leghangsúlyosabb az írásodban (az alsó felső hurkok alig lendülnek ki), akkor a mindennapok gyakorlatában, eseményeiben keresed az élményeket. Szereted a reális, konkrét dolgokat, fontosak számodra az emberi kapcsolatok, az érzelmek megélése, a dolgok megvalósítása. Az alsó zóna dominál az írásodban j, g, gy alsó szárai, hurokjai nagyok? Az nagy vitalitást, fizikai erőt, az anyagiak és a biológiai élvezetek fontosságát jelenti. Fontos lehet számodra a szexualitás, a sport, a természetszeretet. Érdekes jelenség, amikor felső és alsó zóna mérete a legnagyobb, ilyenkor szárdominanciáról beszélünk. Ez magas belső feszültséget, elégedetlenséget jelez, hiszen a szellemi ambícióid és az ösztöntörekvéseid is egyaránt erősek, amit nem könnyű összehangolni a mindennapi életben. Emiatt ingerelhetővé, túlhajszolttá válhatsz.
11. A méret a lényeg... Mire utal az írás nagysága? A betűnagyság az önértékelést, az önbizalmat, és az ebből fakadó viselkedés módot jelezi. Mutatja a hétköznapi tér "birtokbavételét" is, vagyis, hogy mekkora teret igényelsz magadnak, azt hogyan hódítod meg, és eközben hogyan érzed magad. Az írás mérete a középzónás betűk (a,m, z, c, v stb.) nagyságát jelenti. De vajon mihez képest nagy vagy kicsi az írás? A magyar "c" kötéses álló írásban a középbetűk standard mérete 3 mm. Normálméretűnek tekinthető, ha a középzónás betűk átlagmérete a 2,5- 3,5 mm közötti. Ha ennél kisebb, akkor kicsi, ha ennél nagyobb, akkor nagy az írás. Neked mekkora? Minél nagyobb az írásod, annál nagyobb a térigényed. Ha tehát 3- 3,5 mm-nél nagyobb betűkkel írsz, akkor erős személyi terjeszkedés és érvényesülési vágy hajt. Közösségben gyakran központi, vagy vezetői szerepet töltesz be. Önértékelésed magas. Túlzott nagyság esetén akár azt is mondhatnám, hogy egy kicsit el vagy telve önmagaddal, emiatt megfeledkezel mások igényeiről, vagy a véleményüket figyelmen kívül hagyod. Feldobott, örömteli érzelmek hatására megnőhet a betűk mérete, jelezve, hogy szinte át akarnánk ölelni az egész világot, telve vagyunk optimizmussal, életigenléssel. A túl nagy méret bizonyos esetekben azonban a hiányzó önbizalom kompenzálásának a jele. Ha általában kis betűkkel írsz, akkor önértékelésed mértéktartó vagy alacsony. Térfoglalási igényed nem nagy. Nem szeretsz a középpontba lenni, inkább a kisebb köröket, családi - baráti közösségeket kedveled. Jól alkalmazkodsz, belesimulsz a társaságba, vagy a háttérben maradsz, ahonnan mindent megfigyelsz. Amikor bánatos, lehangolt az ember, hajlamos összehúzni magát, begubózni, befelé fordulni. Ilyenkor az írás mérete is kisebbé válhat, mit általában lenni szokott.
Ha az írásod hol kicsi, hol nagy, vagyis változó méretű, akkor önértékelésed nem elég kiegyensúlyozott, önbizalmad és hangulatod is változó. Nem csoda, ha időnként elégedetlen vagy önmagaddal, vagy az élettel. Ha az írásod közepes nagyságú, vagyis normál, akkor kiegyensúlyozott, megfelelő önértékeléssel és önbizalommal rendelkező ember vagy. Józanság és realitásérzék jellemez, önkifejezési igényed mértéktartó.
12. Telt vagy sovány betűk? A betűk teltségében, szélességben a társas kapcsolatokra való igényt, valamint a saját komfortérzékedet ismerheted meg. A középzóna szélessége megegyezik a magassággal, vagyis 2,5 - 3,5 mm az átlagos méret. A szélességet legkönnyebben úgy állapíthatod meg, hogy összehasonlítod a betű magasságát a szélességével. Ha a betű magassága több mint a szélessége, akkor szűk, vagy sovány az írás; ha a magasság kisebb, minta szélesség, akkor széles vagy telt. Figyelem! Ilyenkor a betűknek csak a középzónás részét figyeld, tehát pl.: "b, h, k" betűknél nem számít bele a felső szár, illetve hurok. (Legkönnyebben az "n, u, v" betűknél állapíthatod meg) Nézzük, mire utalnak ezek! A telt/széles írásban gyorsabb és gördülékenyebb az előrehaladás, íveltebb, lágyabb a vonalvezetés. Ha ilyen az írásod, akkor Igényled a társas kapcsolatokat, jó a kontaktuskészséged. Könnyeden és gond nélkül ismerkedsz, kapcsolataidat folyamatosan ápolod. A betűk gömbölydedsége jelzi, hogy számodra kerek a világ, és jól érzed magad a bőrödben. Lehet, hogy kicsit kényelmes, esetleg, lustább, de érzelem gazdag, kedélyes és melegszívű ember vagy. A szűk/sovány írásnál valami gátolja a cselekvést, így merevebb a vonalvezetés. Az írásod inkább soványabb? Akkor a szociális közegben visszafogottabb vagy, nem sietsz kapcsolatokat kialakítani. Nem könnyű közel kerülni hozzád. Fegyelmezett vagy, ami az érzelmek kimutatásában, az élmények keresésében és a munkavégzésben is megmutatkozik. Nehezebben oldódsz fel új környezetben? Talán szorongsz, félsz valamitől, esetleg nyomaszt valami, és emiatt nem érzed túl jól magad a bőrödben. A sovány írásnál az érzelmekkel szemben az értelem, a tárgyilagosság, az elméleti gondolkodás kerül előtérbe. Mit jelent, ha arányosan telt, vagyis normál szélességű betűkkel írsz? Jó a kapcsolatteremtésed és a közösségbe való beilleszkedésed. Tartod magad a közösség normáihoz, és azt nem érzed korlátozónak. Megtaláltad a harmonikus arányt az érzelmek és az értelem között, kiegyensúlyozott ember vagy, aki kiegyenlített aktivitással végzi a feladatait.
13. Kötésmódok Most kiderül, hogyan viselkedsz... :-) A duktus (ejtsd: duktusz) az írás lényeges eleme. Hogy miért? Mert a duktus a legnehezebben megváltoztatható írásjellemző. benne teljesen természetesen, maszkok nélkül mutatkozik meg a személyiség , az érés folyamán a saját forma spontán módon, a tanított forma ellenére alakul ki, A duktus a betűk vagy betűelemek egymáshoz való kötését jelenti. Van, aki hajlékony ívvel, míg más inkább merevebb, szöges vonalakkal kapcsolja össze a betűket. A duktus forma az alapvető lelki
működést és viselkedési módot tükrözi, ahogy a közösséghez, vagy a feladatokhoz viszonyulsz, és ahogyan azokat végzed. A fő duktusok: Árkádos / boltíves - így tanuljuk a suliban is. Az "m, n" formája ilyen. Girlandos / füzéres - az "u" betűnél figyelheted meg Fonalas / hullámos Szöges - mint a farkasfog. A duktusformát legegyszerűbben az m és n betűk alakításán állapíthatod meg. A kézírásban több duktusforma is megjelenhet, de általában van egy domináns forma, ami a legerősebb karaktervonást mutatja, a többi csak finomít az értelmezésen
Mit árulnak el az egyes kötésmódok? Kezdjük az árkádossal - ha már a suliban is ezzel kezdtük. Az árkád felfelé zárt, lefelé nyitott íves forma, statikailag a legstabilabb elem. Aki árkádosan ír, az terhelhető, szilárd ember, tiszteli a hagyományokat, és meg akar felelni az elvárásoknak. Korrekt, megbízható és zárkózott, így az újdonságokra kevésbé fogékony, és érzelmeit is visszafogja. Nehezebben alkalmazkodik, idő kell ahhoz, hogy mások felé megnyíljon. Általában óvatos és bizalmatlan. A kapcsolataiban fontosak számára a külsőségek, a gesztusok. A girland egy felfelé nyitott, lefelé zárt íves forma, akár egy kehely. A girlandosan író ember nyitott, tud adni és elfogadni. Keresi az emberi kapcsolatokat, könnyen alkalmazkodik. Közlékeny, néha bőbeszédű. Érzelmi beállítottság, segítőkészség és megértés jellemzi. Nem szereti a konfliktusokat, olykor túlzottan is engedékeny. Az információkra fogékony, tanulás- és fejlődésvágya erős, de céljaitól eltéríthető lehet. A fonalasan író ember szereti a változatosságot, több dologgal is foglalkozik egyszerre, de nem elég kitartó, gyakran félbehagyja a dolgait. Törekszik a kompromisszumra, de sokszor a kényelmes "lavírozást" választja. Nem szereti az önvizsgálatot, a határozott állásfoglalást. Gyakran érzékeny és intuitív, empatikus és segítőkész, de esetenként befolyásolhatóvá és kihasználhatóvá válik. A fonalas írásmód hátterében sietség, hajszoltság, türelmetlenség, vagy akár idegesség áll. A szöges ductus akaraterőre és dinamizmusra utal. Az ilyen ember, keresi az akadályt, aminek legyőzésében levezetheti a fölösleges energiáit. Szociálisan nehéz ember, mert azt akarja, hogy a világ alkalmazkodjon őhozzá, és nem fordítva. Uralkodni akar másokon, hajlamos kierőszakolni a dolgokat, és gyakran keveredik konfliktusba. A munkában kitartó, fegyelmezett és szorgalmas. Hajlamos a munkamániára. Szilárd elvekkel rendelkezik, de gyakran csak igent vagy nemet ismer, és rendkívül kritikus. Pozitív írásjelekkel nagy felelősségtudatot, erkölcsi tisztaságot és egyenességet jelent.
A folytatásban... az m betű segítségével még többet tudhatsz meg a kapcsolati szerepedről!
14. Miről árulkodik az m betű? Az előző részben említettem, hogy a duktus mint a viselkedésünk jellemzője - az m és n betűnél állapítható meg a legkönnyebben. Nem véletlen hát, hogy a grafológiában az m betűt a szociabilitás, a társasági kapcsolatok betűjeként tartjuk számon. A szociális viselkedésünk alapjait pedig a családban kapjuk meg.
Ha elfogadó, szeretetteljes légkörben nevelkedtünk, akkor a világot és a közösséget biztonságos helynek tekintjük, ám ha sok bántást, kritikát, elutasítást, megszégyenítést kaptunk, akkor későbbi kapcsolatainkat is befolyásolja a bizalmatlanság, a gátlás, az állandó védekezés vagy a félelmet kompenzáló legjobb védekezés a támadás hozzáállású agresszivitás. Az m betű három szára a pulveri szimbolikának megfelelően az én + te + ő(k) viszonyát mutatja. Az m betű egyes szárainak magassága azt jelzi, hogy az én-te-ő viszonyban az író személy kinek mekkora jelentőséget tulajdonít. A pulveri szimbolika szerint: - Az első szár vagyok Én. Magassága tükrözi, milyen nagyra értékelem saját magamat, illetve, hogy a kapcsolataimban mekkora a terjeszkedési-és dominanciaigényem. - A második szár a Te, azaz a személyes viszonyok, barátság, szerelem, gyerekeknél a szülő fontosságát mutatja. - A harmadik szár a többi embert, a közösséget, a munka hivatás közegét jelképezi.
Ki a fontos? Ha az m betűd első szára a legmagasabb, akkor a személyes érdekeidet tartod szem előtt, kapcsolataiban az irányító, domináns szerepet töltöd be, szívesen mondod meg a másiknak, hogy mit és hogyan tegyen, illetve ne tegyen. De az is lehet, hogy csak kompenzálsz, csak szeretnéd ezt tenni. Amikor az m második szára a legnagyobb, akkor önzetlenségből vagy tiszteletből a szeretett személyt helyezed előtérbe, vagy azért mert becsülöd, vagy mert az elvárásainak akarsz megfelelni, főleg, ha szükséged van arra, hogy a másik kezében legyen az irányítás és a felelősség, hogy az mondja meg neked, mit és hogyan tegyél. Amennyiben az m betű harmadik szára a legmagasabb, úgy rendkívül önzetlen, lelkiismeretes ember vagy, aki képes személyes érdekeit alárendelni a közösség érdekeinek. Arra azért figyelj, hogy ha mindenki elvárásának egyszerre akarsz szmegfelelni, könnyen lelki válságba kerülhetsz.
15. Köt(őd)öm vagy nem köt(őd)öm? Az elősző részekben a kötésmódról volt szó, most az írás kötöttségéről olvashatsz. Hogy mi a különbség? A duktus (kötésmód) a vonalkapcsolás módját jelenti, a kötöttség pedigazt, hogy hány betűt írsz le anélkül, hogy felemelnéd a tollat. Az iskolás írástanítás a betűk összekötését írja elő. Emlékszel még, hogy eleinte addig nem emelhettük fel a ceruzát, amíg le nem írtuk a teljes szót, és csak a végén lehetett kitenni az ékezeteket, és a "t" betűt áthúzni? Az írás automatikussá válásával azonban a kötöttség mértéke is megváltozik. Vannak, akik egy vagy két mozdulattal írják a szavakat, mások minden betűt külön írnak le.
Miről árulködik a kötöttség? Megmutatja, hogy milyen a gondolkodásmódod, illetve mi jellemzi a kapcsolat-tartásod. Kötött az írásod, ha egy hosszabb szóban a betűk 2/3-át (kb. 5-6 betűt) egybeírod. Ha menet közben teszed ki az ékezetet, vagy húzod át a "t" betűt, az nem számít megszakításnak.
A kötött írás gyors és logikus gondolkodásra utal. Rendszerező és kombinációs készséggel rendelkezel, hamar felismered a lényeget. Kötődsz a közösséghez, és folyamatosan tartod a kapcsolatot társaiddal. A túl erősen kötött írás azonban már az értelem tapadását és az eredetiség hiányát is jelentheti. Kötetlen vagy szaggatott az írásod, ha egy hosszabb szóban 2-3 betűnként felemeled az íróeszközt, vagy betűzve írsz. Ez analizáló, elemző gondolkodásmódra utal. Figyelmedet a részletekre fordítod. Valószínűleg jó megfigyelőképességgel rendelkezel. A kötetlen írás intuíciós készséget, ötletgazdagságot illetve gyűjtőszenvedélyt, esetleg a különc dolgokhoz való vonzódást is jelezhet. A kapcsolatokban kötődési problémákra utal. Lehet, hogy mindig szükséged van a három lépés távolságra, vagy arra, hogy legyen szabad mozgástered? Amennyiben egy hosszú szóban 3-4 betűnként felemeled a tollat, illetve szótagolva írsz, akkor az írásod közepesen (logikusan) kötött. Ebben az esetben kiegyenlítetten működik nálad a logikus és az analitikus gondolkodás. Együtt van nálad a rendszerezés és az ötletesség, az egészlátás, és a részletek kidolgozásának képessége. Kapcsolattartásodra, kötődési igényedre is a kiegyensúlyozottság a jellemző.
Legközelebb... kiderül, hogy az érzelem vagy az értelem befolyásol-e a döntésben?
16. Hogyan döntesz? Az írás dőlése megmutatja, hogy inkább az érzelmeidre, vagy az értelmedre hallgatsz, a saját vagy a külvilág véleménye fel hajlasz, és, hogy a múlt vagy a jövő eseményei befolyásolnak. A betű dőlése a törzsvonal vagy betűtengely és a betű alapvonala által bezárt szöget jelenti. Az iskolában tanított normaírás betűtengelye a sorvonalra merőleges, azaz 90 fok. A legtöbb ember azonban idővel eltér ettől, és valamilyen irányba megváltoztatja a dőlésszöget. Ha álló az írásod (95-85 fok), akkor a tudatod irányít. Képes vagy kívülről szemlélni önmagad, és uralkodni az érzelmeiden és az indulataidon, amihez akaratra van szükség. Ha kell, érdekeidet érzelmeid fölé helyezed, és tárgyilagosan szemléled a dolgokat. Fegyelmezettség és kötelességtudat jellemez. A balra dőlt írás (95-120 fok) mögött valamiféle védekezés, tartózkodás sejthető. Ez a "védekezőállás" fakadhat múltbéli gátlásokból, vagy régi sérelmek nyomán kialakult bizalmatlanságból. Elfordulhatsz a világtól, a közösségtől, inkább a magad útját járod, befelé figyelve elmélkedsz, vagy gondolataiddal a múltba kalandozol. Akarattal visszafogod érzelmeidet, kifelé hidegnek tűnhetsz. Ha jobbra dőlt az írásod (75-50 fok) az a külvilág és a jövő felé haladást jelzi. Növekszik az érzelmek hatása, a kapcsolatok igénye, fontossága és befolyása is. Emiatt ítéleted elfogódottá válhat, úgy cselekszel, ahogy a szíved diktálja. Hajlamos lehetsz a spontán
állásfoglalásra, nem mérlegelsz kellőképpen. Keresed az élményeket, a kapcsolatot másokkal. Munkádat lelkesen és szorgalmasan végzed.
17. ???...!!! Miről árulkodnak a mondatvégi írásjelek a grafológiában? Úgy tűnik, hogy az elektronikus levelezés és a chat térhódítása révén az írásjelek használata és azok értelmi jelentése is kiszélesedett. Te is találkoztál már olyan írással (akár kézzel írt, akár elektronikus levelezésben), amit az író személy előszeretettel tűzdelt tele felkiáltójelekkel (!!!), kérdőjelekkel (???), vagy három ponttal ( ). Vajon mire utal ez? Miért van szükség az írásjelek halmozása?
Miről árulkodnak a mondatvégi írásjelek a grafológiában? Már Michon abbé, a grafológia atyja is érdekes megállapításokra jutott az egyes írásjelek gyakori alkalmazásával kapcsolatban, a mai kor grafológusának pedig egyre jobban illik ezekre is odafigyelni. Az írásjelek alapvető feladata, hogy logikailag és nyelvtanilag összekapcsolják, illetve tagolják a szöveget, és hogy jelezzék a mondat intonációját, hangleejtését, és ezáltal az író szándékát (kérdez, kijelent, utasít, felkiált, óhajt). A legfontosabb írásjelek (vagy központozási jelek) a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a kettőspont, a pontosvessző, a gondolatjel, a zárójel, az idézőjel és a három pont. Úgy tűnik, hogy az elektronikus levelezés és a chat térhódítása révén az írásjelek használata és azok értelmi jelentése is kiszélesedett. Vajon miről árulkodnak? Mit jelentenek a grafológiában? Elektronikus és kézzel írt levelekben is egyre gyakoribb az írásjelek halmozása (???, !!, …), illetve azok bizonyos kombinációinak használata, emotikonok gyanánt (pl.: kettőspont + gondolatjel+ félzárójel öröm, vagy szomorúság stb.). Ez valószínűleg abból adódik, hogy a „gépi szöveg” nem adja vissza az élő szót kísérő hangleejtési, mimikai és gesztikulációs tartalmakat, amely sokkal árnyaltabbá, pontosabbá teszik a mondandó értelmezését, tartalmi jelentését. És bár a hangulatunkat érzékeltethetnénk leírással is, de sokkal könnyebb pár írásjelet egymás mellé illeszteni, főleg ha valaki siet, vagy nem születet poétának, esetleg hiányos vagy szegényes a szókincse. Természetesen a grafológiai elemzés során az írásjelek a fő dominánsok mellett (mint pl: kötésmód, írásméret, dőlés, nyomaték, sorok-szavak vizsgálata stb.) továbbra is csak
mellékszerepet töltenek be, és azok megerősítésére szolgálnak, de érdemes odafigyelni rájuk. A grafológia szempontjából az írásjelek a gondolatok rendezésének, elkülönítésének képességéről, a figyelemről, a szervezési képességről, valamint érzelmekről, indulatokról adnak tájékoztatást. A szövegkörnyezetet, a témát mindig figyelembe kell venni, mert ez befolyásolhatja az értelmezési lehetőségeket. Miről árulkodnak az egyes mondatvégi írásjelek a grafológiában? Kérdőjel – ? A kérdőjelek (?) gyakori alkalmazása jelezhet erős feszültséget, türelmetlenséget, sürgetést, de kifejezhet kíváncsiságot is. A kérdőjel mérete és nyomatéka elárulja, hogy az író mennyire vár választ a kérdésre:óvatos faggató, vagy inkább vallató. Felkiáltójel – ! A felkiáltójel (!) sűrű használata az érzelmek erőteljes és látványos kifejezésére, figyelemfelkeltésre utal. Akár lelkesedik, örül, vagy akár felindult, fenyegetőzik az író személy, azt hangosan teszi, érzelmei gyakran elsodorják, magával ragadják. A kérdő és felkiáltójel együtt (?!) utalhat méltatlankodásra, a „nem hagyom annyiban a dolgot” hozzáállásra és némi fenyegetésre is. Michon szerint a kérdő- és felkiáltójelek halmozása (??? !!!) beteges tünet. Gondolatjel: A gondolatjelek (-) gyakori alkalmazása grafológiai értelemben elővigyázatosságra, rendszeretetre, pontosságra utal. Mögötte gyakran felfedezhető a tökéletesedési vágy, ami ha kényszeressé válik, szőrszálhasogató precizitásba, pedantériába csap át. A rövid erős gondolatjelek figyelemösszpontosítás, erős akarat sejtetnek, míg a hosszú és vékony gondolatjelek ennek csak a vágyát, illetve azt, hogy szeretne az illető óvatos lenni, ám ez nem mindig sikerül. A sor végén (nem elválasztás miatt) vagy az aláírás után megjelenő gondolatjel arra utal, hogy az ember szereti végérvényesen lezárni az ügyeit, illetve lehet a bizalmatlanság jele is – különösen, ha még pont is kerül mellé. Pont. Az aláírás után vagy a mondat végén kitett erőteljes pont (jól látható, nagy, „majdnem átszúrja a papírt” jellegű) az „enyém az utolsó szó” néma parancsaként hat („Amit mondtam, megmondtam! Punktum!”), míg szelídebb formájával és más grafológiai környezetben határozott, korrekt embert jelöl, aki minden befolyástól menetesen akar döntést hozni. Három pont… A három pont vagy hármaspont a mondat végén (…) a gondolatok közötti átjárhatóságnak, a gondolat befejezetlenségének, töredezettségének jele, ami szolgálhat a mondanivaló elnyújtására, a bizonytalanság kifejezésére. A mondat végén elhelyezett három pont általában soha semmit nem ad hozzá a tartalomhoz,
viszont azt sugallja, hogy az illető nem tudott mit kezdeni az előtte álló fogalmazási feladattal, ezért inkább félúton otthagyta az egészet. Jelezhet időhúzást, halogatást, tötymörgést, lustaságot, fantázia hiányt. Ha nagyon kekec akarok lenni, akkor a hármaspont értelmezhető úgy is, hogy bizonyos dolgokat kihagy, elhallgat, „elharap” az író személy. Lehet, hogy nem akarja, vagy nem meri kimondani a lényeget… de azért, kipontozza… hogy Te értsd, sejtsd… hogy van ám még ott valami… és továbbgondolásra késztessen. (Aztán „gondolsz, amit akarsz… de majd jól összeveszhetünk a félreértésen, ha nem azt gondolod, amire én gondoltam, hogy gondolj…”) Így akár bizonyos szövegkörnyezetben (chaten veszekedés, szakítás stb.) felfogható érzelmi manipulációnak, bizonytalanságban tartásnak is, ami semmiképp sem egyenes és jellemes dolog.
Számodra zavaró vagy a megértést segíti a sok írásjel?
18. Grafoabc ...avagy mit jelentenek a betűk a grafológiában? A grafológiai betűszimbolika szerint minden betű önálló jelentéssel bír. Betűszimbolika a-z-ig · · · · · ·
· · ·
· ·
· · ·
Az a az önértékelés és munka betűje. Az Ént, mint gyakorlati embert ábrázolja. A b a birtoklás betűje. Mennyire fontosak az anyagi javak (pénz, tárgyak, de akár érzelmek, emberek) illetve az ismeretetek birtoklása. A c, cs a család betűi. A d egyrészt szintén a család betűje, de ez elsősorban az apa és az anya viszonyába enged bepillantást. Másrészt a szellemi megmérettetés betűje. Az e a szeretet, az ember betűje, de megmutatja, hogy mennyire vagyunk elégedettek a mindennapokban. Az f az érzelem és a férfi betűje a grafológiában. Férfi írásában azt mutatja, hogy írója mennyire éli meg férfiúi identitását, míg női írásban azt mutatja, hogy az illetőnek milyen a férfiakhoz való viszonya. A g a szexuaálitás betűje. A hurok hossza az élménykészség mértékét mutatja, míg szélessége a megélt élménytartalmat. A gy a párkapcsolat betűje, ahol a g mindig a kézírás tulajdonosa, az y pedig a párja. A h a családi tűzhelyet, az otthont (annak melegét vagy a melegség hiányát) szimbolizálja, illetve a közvetlen hozzátartozókkal megélt szellemi és érzelmi élmények milyenségét. Az i a kontroll, önkontroll képesség betűje. A kis j betűt a jólét illetve a panasz betűjeként is emlegetik a grafológiában. A k a kreativitás és a kivitelezés betűje. Kétzónás betűként a felsőzónás hurok a munkával kapcsolatos szellemi tevékenységet, míg a középzónás tömlő a gyakorlati megvalósítást tükrözi. Az l a tudás, az intelligencia illetve a fantázia betűje. Az m és az n a társas kapcsolatok, a szociabilitás betűi a grafológiában. Az o a másik fontos Én-kép betű az a mellett. Megmutatkozik benne önértékelésünk és közérzetünk.
·
· · · · · · ·
A p betű a női nem képviselője a grafológiában. Nő írásában azt mutatja, hogy írója mennyire éli meg saját nemi identitását, mennyire fogadja el magát, mint nőt, míg férfi írásában azt mutatja, hogy az illetőnek milyen a női nemhez való viszonya. Az r a karrier betűje. A hiányjelet formáló, szétnyíló r betű a hivatás, munkabeli előrehaladás, önmegvalósítás hiányérzetét tükrözi. Az s a szerzés betűje. Minél öblösebb, teltebb az s-eket ír valaki, annál fontosabb számára az anyagi javak megszerzése. Az sz a munkatársai kapcsolatok betűje. A t a vezetés, a vezetői készség és a dominancia igény mértékét jelző betű. Az áthúzás nyomatéka az akaraterőt, míg formája a vezetési stílust tükrözi. Az u a közösen befogadott szellemi értékekre utal az én-te viszonyban. A v a kötődéseket jelző betű. A z a harmónia betűje.
Szeretnél még többet megtudni a betűkről? Kíváncsi vagy, hogy · · ·
milyen tulajdonságra, személyiségvonásra utal az egyes betűk egyéni megformálása a kézírásban. melyik betű milyen testrésszel, szervvel van összefüggésben, és hogy az adott betű változása, deformálódása milyen lelki problémára, változásra figyelmeztet, amire érdemes odafigyelned, mivel akár testi tüneteket is okozhat, ha elhanyagolod!
Mindezt megtudhatod A betűszimbolika kulcsa e-bookból! <
>
19. Teszteld magad! Két meglepetést hoztam ma neked: egy Grafológiai tesztet és egy grafológiai rejtvényt, amin lemérheted a tudásodat. Ha idáig velem tartottál és figyelmesen olvasgattad a hírleveleket és a blogot, akkor biztos nem okoz gondot a megoldás! :-) A tesztet ezen a linken éred el: http://www.azirastukreben.hu/grafologiateszt A rejtvényt ide kattintva tudod letölteni: http://azirastukreben.hu/ebook/graforejtveny.jpg
20. Töltőtoll vs. golyóstoll – melyik a jobb? Az írást, mint mozgásfolyamatot és ezáltal a megjelenő írásképet is több tényező befolyásolja. Meghatározó szerepet játszik pl.: a nem, az életkori változás, a kézdominancia, a különböző betegségek, és az írás gyakorlottság, illetve olyan technikai tényezők, mint az alátét, a papír típusa, minősége (puhasága és érdessége), illetve az íróeszköz típusa, minősége és megszokottsága vagy épp szokatlansága. Amikor különböző rendezvényeken grafológiai gyors elemzéseket készítek, gyakran tapasztalom, hogy az elemzést kérők közül páran rövidebb-hosszabb ideig válogatnak az általam vitt különféle típusú tollak között, kipróbálgatják azokat, mielőtt hozzálátnának a grafológiai elemzéshez szükséges írásminta megírásához. Mások pedig előveszik a saját, kedvenc, „jól bejáratott” tollukat – mondván. „csak ezzel tudok jól írni”. A megfelelő íróeszköz kiválasztásában szerepet játszik a toll típusa, súlya, illetve, hogy vékonyan vagy vastagon fog az ember kezében. Egyesek az elegáns és értékes töltőtollakat részesítik előnyben, mások a golyóstollra esküsznek. Megfigyelésem szerint töltőtollal és golyóstollal is lehet szépen, tisztán, de lehet maszatosan, pontatlanul is írni.
Vajon az egyikünk kezében miért fog szépen az egyik és miért maszatol a másik? Ez a kétféle tolltípus eltérő működési mechanizmusával és a tollfogás módjával függ össze. Eltérő működési elv A töltőtoll hegyben végződik, ami lehet kör alakban lekerekített, hegyes vagy akár kampós végű is. Írás közben a töltőtoll hegye belekarcolja, belemarja magát a papírba. Mély árkokat vág a papírrostok közé, ami erőteljesen kiválik a háttérből, és határozott nyomatékot hagy. „A golyóstoll (régies nevén Bíró-toll) a modern íróeszközök egyike. Egy viszkózus tintával töltött hengerforma tartályból, és egy annak végét lezáró, általában sárgarézből, acélból vagy wolframkarbidból készült, egy milliméter körüli átmérőjű gömbből áll. A toll hegyét a papíron végighúzva a forgó gömb kijuttatja a tintát, ami majdnem azonnal megszárad.” (idézet forrása: Wikipedia) A golyóstoll apró golyójának gömbfelülete inkább összenyomja a papír rostjait, amitől az árkok simák lesznek, és még nagyobb nyomóerő ellenére sem húz olyan mély és határozott árkokat, mint a töltőtoll hegye. A festékadagolás A töltőtollakban hígabb, a golyóstollban viszkózus, sűrűbb tinta van. A legtöbb töltőtoll hegye középen félbe van vágva, de létezik olyan is, amelyen több bevágás található. ezek a bevágások befolyásolják az átfolyó tinta mennyiségét.
A golyóstollak esetében a tintaeloszlás egyenletességét, fedettségét és az írás tisztaságát a golyó forgási sebessége befolyásolja. Gondot okoz, ha szorul a golyó, azaz alig fog a toll, illetve, ha túl erősen folyik a tinta, pacázik. Tollfogás módjai és az erőkifejtés Alapvetően kétféle kéztartási és íróhelyzet jellemző. Az egyik az egyenes kéztartás, amikor a kéz az írás vonala alatt (a lap még tiszta, íratlan területén) helyezkedik el, és az íróeszköz felfelé mutat. Általában ez a jobbkezes sajátja, de a balkezesek egy csoportja is eszerint halad. A másik kéztartási mód a fordított kéztartás, amit leginkább a balkezeseknél fordul elő. Ez esetben a kézfej az írásvonal felett helyezkedik el, és az íróeszköz lefelé mutat. Mivel a kéz a papír már beirt felületén halad, fennáll a veszélye, hogy a még meg nem száradt tinta elkenődik. Ezért különösen fontos, hogy balkezesek olyan tollat válasszanak, amelyik nem folyik, nem pacáz. A másik fontos szempont, hogy milyen magasan fogjuk meg a tollat. Ez ugyanis meghatározza a toll és a papír által bezárt dőlésszöget, és így a papírra ható erő nagyságát is. Minél mélyebben, a tollhegyhez minél közelebb fogjuk meg a tollat, annál nagyobb a dőlésszög, és annál nagyobb erőbefektetést igényel az írás. A mély tollfogásnál inkább a tenyér-él és a behajlított kis ujj a támaszték, míg a magasabb tollfogásnál a csukló is. Mélyebb tollfogásnál nagyobb erőt fejtünk ki, a mozgás koordináltabb, ami élesebb írásképet hoz létre. A golyóstoll csapágyszerűen működő golyója csak mélyebb tollfogás esetén tud igazán akadálytalanul működni. (Én mély tollfogással és elég erős nyomatékkal írok, ezért szívesebben használok golyóstollat, abból is azt, aminek van súlya.) Ha mély tollfogással írunk, akkor töltőtollból érdemes keményebb hegyűt vásárolni, ami bírja a nyomást. A rugalmasabb hegyű töltőtoll hegye nagyobb erő esetén könnyebben szétnyílik vagy eltörik. Ha a tollhegytől távolabb fogjuk a tollat, akkor az laposabb szögben érintkezik a papírral. Golyóstoll esetén azonban ilyenkor akadozik a golyó gördülése, és így gyakrabban meg kell szakítani az írásmozdulatot, és arrébb csúsztatni a kezet. Ez a kényelmetlenség lehet az egyik oka annak, hogy azok, akik magasan szeretik megfogni a tollat, előbb-utóbb töltőtollra váltanak. Magas tollfogás esetén ecsettel történő, festéshez hasonló „söprögető” mozdulatokkal írunk. Mindez kisebb erőfeszítést, kényelmesebb írást tesz lehetővé. Ráadásul a töltőtoll „csúsztatható” a papíron, emiatt javasolják inkább a töltőtoll használatát a köszvénnyel küzdőknek is.
21. Másodlagos analfabéták leszünk?
Tudtad, hogy az USA 50 államából 42-ben már alig tanítanak folyóírást a gyerekeknek, helyette a tízujjas gépírástanítása a kötelező? Mit veszítünk a kézírás tudás elhagyásával? Miért van rá szükségünk?
10+1 érv a kézírás fontossága mellett Tudtad, hogy az USA 50 államából 42-ben már alig tanítanak folyóírást a gyerekeknek, helyette a tízujjas gépírástanítása a kötelező? Az indok az, hogy a számítógép mindennapos használata feleslegessé teszi az írásnak ezt a formáját. Sok amerikai gyerek képtelen a folyóírást elolvasni, és többségük ma már csak nyomtatott betűkkel tud írni.
Úton a másodlagos analfabetizmus felé? Az analfabetizmus azt jelenti, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul, vagy egyáltalán nem tud írni-olvasni. Az analfabetizmusnak több fajtája van. Az elsődleges analfabéta nem tanult sem írni, sem olvasni, míg a másodlagos analfabéták tanultak ugyan írni és olvasni, de a telefont, TV használata miatt elfelejtették. Ez alapján a kört lassan kibővíthetnénk azokkal, akik nem tanulnak kézi folyóírást, még ha gépelve vagy nyomtatott betűkkel tudnak is írni. Mit veszítünk a kézírás tudásának elhagyásával? Miért van rá szükségünk?
10+1 érv a kézírás fontossága mellett 1. A kézírás, folyóírás sokkal összetettebb és több képesség és készség együttes alkalmazását igénylő tevékenység, mint a géppel való írás. 2. A folyóírás tanulása során erősödik a kéz és a szem összehangolt mozgása, fejlődnek az agyi idegpályák, a térérzékelés, az íves mozdulatok, a csukló és ujjak mozgása révén a kéz finom-motoros mozgása. Javul az ábrázolási készség, a fékezés és lendület folyamatos váltakozása révén a ritmusérzék. 3. A kézírás nagyobb kognitív kihívást igényel, agyunk több területét dolgoztatjuk egyszerre, egyidejűleg figyelünk a szöveg tartalmára és a formai kivitelezésre. A kézzel írt levél vagy fogalmazás elkészítéséhez sokkal összetettebb és koncentráltabb gondolkodást szükséges. Megkomponáljuk, előre átgondoljuk a szöveget, hogy legyen eleje, vége és mondanivalója, figyelünk közben a stílusra, a szóhasználatra és a helyesírásra. Emellett pedig gondot fordítunk az írás külső megjelenésére és formai kivitelezésére, hogy az olvasható, áttekinthető legyen, ami térbeli orientációt és esztétikai érzék dolgoztatását igényli.
4. Kézíráskor nem javítgatunk, törlünk és formázunk utólag, mint a számítógépen. Mi vagyunk a helyesírás ellenőrző, a szinonimaszótár és szövegszerkesztő egyszerre. Ettől lesz az írásunk a leírás pillanatában végleges, „kőbe vésett”, felelősségteljesebb. Ha javítani, módosítani akarunk valamit, annak nyoma van (áthúzás, satírozás). 5. Aki kézzel ír, annak jobb a memóriája és többet gondolkodik. Amerikai felmérések szerint, akik nem írnak kézzel, nem fejlődik az emlékezőtehetségük. Éppen mert a kézírás annyira összetett agyi tevékenységet igényel, sokkal jobban bevésődik, amit leírunk. 6. Kimutatták azt is, hogy a kézzel írók sokkal kreatívabbak, hiszen az alkotókészség nagyban függ a memóriától. 7. A kézírás fejleszti a verbális kifejezőkészséget, a kommunikációt, a szép anyanyelv megőrzését. 8. A kézírás folyamata egyfajta elmélyült, meditatív állapotot hozhat létre, amely lehetőséget nyújt arra, hogy lelkünk belső, mélyebb rétegeivel, Bölcsebb Énünkkel kerüljünk kapcsolatba, és válaszokat kapjunk egyes kérdésekre, megoldást találjunk a problémáinkra. 9. A kézírásunk rendkívül személyes és egyedi, mint az ujjlenyomat. Kézírásunk visszatükrözi személyiségvonásainkat, lelki állapotunkat, hangulatunkat, sőt a személyiségünk fejlődése, illetve érzelmi és hangulati állapotunk változása is nyomon követhető a különböző időpontban keletkezett írásminták összehasonlításával. 10. Ahogy személyiségünk hat kézírásra, úgy az írásunk is visszahat ránk. Vagyis kézírásunk tudatos megváltoztatásával változtatni tudunk személyiségünkön. Ezen alapul a grafoterápia és a grafokontroll személyiségfejlesztő és gyógyító ereje. 10+ 1. A folyóírás, kézírás elvesztésével egyéniségünk és önállóságunk egy részét adnánk fel.
Baráti üdvözlettel: Szabó Szilvia okleveles grafológus http://www.azirastukreben.hu
