MIÉRT ÉPPEN ÖSVÉNY?
Hogyan lettek a vadállatokból háziállatok? Kecskés Marika bábjátéka
TARTALOM SZÖVETSÉGI INFORMÁCIÓK ......................................... 2 A CSEM ADOK ALAP SZABÁLYA .......................................... 2 AZ ALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL ................................ 6 Lég, Bős, Nagymegyer ........................................... 6-7 Vásárút, Béke, Csallóközkürt ................................. 8-9 Tárnok, Alistál, Egyházkarcsa ............................ 10-11 Pozsonyeperjes ..................................................... 12-14 Nyékvárkony, Illésháza, Padány, Vajka .................... 15 Felsővámos, Szap ............................................... 16-17 Módszer t an ........................................................... 18 Bábos tanfolyamok 1999 - 2000 .............................. 18 Rendezői tanfolyamok 2000 - 2001 .......................... 20 Bihari kör, hangszeres képzés .................................. 21 Civilképzés ............................................................... 22 Népzenei adattár ....................................................... 22 A népzenei adattár rendezéséről (Ág Tibor).............. 23 Nemzetközi Népzenei Konferencia .......................... 24 Körülvesznek engem a dalok (Szathmári István) .... 25 Egy nélkülözhetetlen könyv a rengetegben (Dusza István) ................................... 26 Tanul mány ............................................................ 27 Drámapedagógiai program a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban (Sándor Zsuzsa) .................. 27 Pál yázat i fel hívások ............................................ 34 Gyurcsó István Alapítvány Közművelődési Díja ..... 34 Közművelődési pályázat ........................................... 35 Gyurcsó István Alapítvány pályázata ....................... 35
Székely János, a romániai magyar irodalom költő-író-filozófuzusa írja: „Ösvény csak ott alakul ki, ahol szükség van rá: nincsen felesleges ösvény. Ahol viszont szükség van rá, ott minden esetben kialakul: nincs az a tiltás, kerítés, az a leküzdhetetlennek látszó természeti akadály, amely létrejöttének elejét venné! Éspedig mindig a legpraktikusabb nyomvonalon alakul ki. El akar jutni az ember az úthoz, vagy a szomszéd tanyájára, s látja, hogy toronyiránt a legegyszerűbb. Megindul hát toronyiránt, s egyszer csak azon kapja magát, hogy áthághatatlan bozótba, szakadékba, vagy lapos, tocsogós helyre jut. Megindul ellenben a legközelebbi ösvényen, s akadálytalanul eljut akárhová, mégpedig csaknem toronyiránt, a lehető legkisebb kerülőkkel, ugyanazon a szakadékon, lápon ke-resztül, amelybe előbb elakadt. Az ösvényben az odavalók évszázados tapasztalata, helyismerete (és szükséglete) ölt testet. … Az ösvény a lehető legegyszerűbb gyalogút a világ két (emberileg összefüggő) pontja közt. Mindazonáltal az sem örökkévaló: némelyiket felhagyják, némelyik éppen kelet-kezik. … Elhal egy tanyán a gazda, felhagynak egy vágteret, kertet: az oda vezető ösvények máris begyepesednek. Új vágteret nyitnak, új tanyát, új gáttert építenek vagy odébb költöztetik a juhesztenát: azonnal új ösvény támad, éspedig nem is csak egy, hanem igen sok - minden irányból, ahonnan az érdekeltek odajárnak. Az ösvények ekképpen társadalmi kapcsolatok kifejezői. Bonyolult hálózat, dús szövevény, egyszerre érvényesül benne a természeti meg az emberi faktor: afféle pókháló, amely ráborul a vidékre, s azt szervezi, egy-ségbe fogja hernyófonálnál finomabb szálaival.” Székely János gondolatai adták az ötletet, hogy a korábban Csemadok Hírmondó néven megjelent lapunk címén változtassunk. A változtatás nemcsak a címben, hanem tartalomban is megjelenik, hiszen az információk közlése mellett módszertannal is foglalkozni kívánunk. Vagyis a „távolsági utak, a sztrádák” helyett a saját kulturális ösvényeinket szeretnénk bejárni. Nem kívánunk többet markolni, mint amennyit bírunk, ám megpróbáljuk összegyűjteni és közölni azokat a szakmai, közművelődési cikkeket, tanulmányokat is, amelyekkel segítségére lehetünk egy-egy alapszervezetenek, amatőr együttesnek, azok vezetőinek. Reméljük, szándékunkat valóra tudjuk váltani, és megbírkózunk feladatainkkal. – hl –
2. oldal
ÖSVÉNY
2001/1
A SZLOVÁKIAI MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KÖZMÛVELÕDÉSI SZÖVETSÉG (CSEMADOK) ALAPSZABÁLYA I. cikkely A Szövetség neve, szimbóluma, pecsétje és hatásköre 1. A Szövetség neve: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok (a továbbiakban Szövetség) 2. A Szövetség székhelye: Pozsony 3. A Szövetség tevékenysége a Szlovák Köztársaság egész területére kiterjed, tárgyalási nyelve a magyar. 4. A Szövetség címere: nyitott könyv előtt lobogó fáklya 5. A körpecséten a Szövetség címere, adott szervének neve és székhelye van feltüntetve; a név és a székhely két nyelven: szlovákul és magyarul. II. cikkely A Szövetség jogi helyzete és célja 1. A Szövetséget alkotó alapszervezetek, a közművelődési közösségek, a területi szervek, a szakmai társaságok és országos szervek önálló jogi személyek. 2. A Szövetség pártoktól és kományoktól független szervezet, amely az önigazgatás elvére épülve segíti a Szlovák Köztársaság területén élő magyarok nemzeti azonosságtudatának, kultúrájának és önérzetének megőrzését, az ország lakosainak polgári együvé tartozását erősíti. 3. A Szövetség célja: a) szervezi a szlovákiai magyarság közművelődését és védi érdekeit b) fejleszti a szlovákiai magyarság anyanyelvi kultúráját, ápolja természetes kötődését az egyetemes magyar kultúrához c) hozzájárul a szlovákiai magyar kulturális, művészeti és tudományos élet kiteljesedéséhez, az anyanyelvű oktatás fejlesztéséhez d) tömöríti mindazokat, akik munkájukkal, anyagiakkal és egyéb módon támogatják a szlovákiai magyarság kulturális, társadalmi és tudományos életét.
III. cikkely A Szövetség feladatai 1. A Szövetség a) építi és bővíti tagsági bázisát, megteremti számukra a nemzetiségi kultúra aktív és célszerű működésének, tevékenységnek feltételeit b) munkálkodik tagsága anyagi és szellemi kultúrája értékeinek fejlődése és hozzáférhetővé tétele érdekében, c) küldetésével összhangban bekapcsolódik a gyermekek és az ifjúság kulturális nevelésébe d) kulturális és társadalmi rendezvényeket és a közművelődést szolgáló más rendezvényeket szervez, közművelődési közösségeket (öntevékeny művészeti csoportokat, művelődési, művészeti szakköröket, klubokat) alakít és ösztönzi és támogatja azok munkáját, e) a helyi és regionális kultúra fejlődése érdekében koordinálja és módszertanilag segíti az amatőr művelődési és művészeti mozgalmakat, f) országos, területi és körzeti kulturális rendezvényeket, amatőr művelődési és művészeti szemléket és versenyeket szervez, g) felkutatja, gondozza és létesíti a magyar vonatkozású történelmi és műemlékeket, kulturális emlékeket, népszerűsíti a népi kultúrát, a szülőföld hagyományait, h) kezdeményezi és ösztönzi a szlovákiai magyarság történetével és létével kapcsolatos dokumentumok, információk gyűjtését és feldolgozását, komplex kutatását i) bővíti és fejleszti kapcsolatait a hazai és külföldi kulturális szervezetekkel és intézményekkel, támogatja tagjainak tudományos, művészeti és publikációs tevékenységét. j) tevékenységének ellátása érdekében alapítványokat hoz létre, gaz dasági és kiadói tevékenységet folytat.
2. Együttműködik és szerződést köthet minden hazai és külföldi személlyel, szervezettel és mozgalommal, akik és amelyek a Szövetség céljaival és programjával összhangban tevékenykednek. IV. cikkely A tagság formái, a tag jogai és kötelességei 1. A tagság formái: a) egyéni, b) kollektív c) tiszteletbeli, d) pártoló. 2. a) Az alapszervezet vezetőségének javaslata alapján a Szövetség egyéni tagja lehet minden olyan természetes személy, aki egyetért a Szövetség programjával és alapszabályával, jelentkezik valamely alapszervezetbe és tagsági díjat fizet. A tag csak egy alapszervezet tagja lehet. b) Kollektív taggá az a közösség válhat, amely jelentkezik a Szövetség valamelyik szervénél, egyetért a szövetség programjával, alapszabályával, céljaival és annak tevékenységét anyagilag is támogatja. A kollektív tag jogait és kötelességeit, tagdíját szerződésben rögzítik az illetékes szervnél. A kollektív tagság nem élhet az egyéni tag jogaival és kötelezettségeivel. c) A Szövetség tiszteletbeli tagjává az Országos Tanács döntése alapján az a természetes személy válhat, aki különleges érdemeket szerzett a szlovákiai magyarság társadalmi és kulturális életének fejlesztésében. Természetes személyek tiszteletbeli taggá az alapszervezetek, közművelődési és szakmai társulások, valamint a területi választmányok javaslata alapján válhatnak. A tiszteletbeli tagságot arra a célra kiállított igazolvány bizonyítja. d) Pártoló tag az a hazai és külföldi személy, illetve közösség lehet, aki (amely) támogatja a Szövetség
2001/1 munkáját, és jelentkezik a Szövetség valamely szervénél. 3. A Szövetségbe az alapszervezetekben lehet egyéni tagként jelentkezni. Minden tag tagsági igazolványt kap, amely az ő tulajdonává válik. Az egységes igazolványt a Országos Tanács Elnöksége adja ki, az alapszervezet bélyegzőjével és elnökének aláírásával. 4. Az egyéni tag jogai és kötelességei: a) minden tagnak joga van részt venni a Szövetség munkájában, a taggyűlésen kinyilvánítani véleményét, javaslatokat tenni és szavazni. Választhat és választható. b) tagsági díjat fizetni c) kötelessége a szervezet programjának és az alapszabály szellemében tevékenykedni. d) A Csemadok apparátusában betöltött alkalmazotti viszony összeférhetetlen az illetékes választói szervekben betöltött tisztséggel. 5. Az egyéni tagság megszűnik: a) elhalálozással, b) kilépéssel, c) ha a tag három évig nem fizeti a tagsági díjat. V. cikkely A Szövetség szervezeti egységei 1. A Szövetség szervezeti egységei a) alapszervezetek, közművelődési közösségek, kulturális csoportok b) területi választmányok, a területi választmányok elnökségei c) szakmai társulások d) a Szövetség módszertani központja e) Országos Tanács, az Országos Tanács Elnöksége, az Országos Ellenőrző Bizottság VI. cikkely Az alapszervezetek, közművelődési közösségek és a kulturális csoportok 1. A Szövetség minden alapszervezete, közművelődési közössége az önigazgatás elve alapján működik, képviseli tagsága érdekeit és igényeit. 2. A közművelődési közösségek és kulturális csoportok (amatőr együttes, művelődési klub, stb.) szakmai alapon létrejövő csoportosulásai a Szövetségnek, tevékenységüket alapszervezeti szinten a Szövetség alapszabálya (VI. cikkely) alapján kidolgozott saját működési szabályzat alapján végzik.
ÖSVÉNY 3. Az alapszervezet az alapszabály II. cikkelye 3. pontjában meghatározott céljával összhangban tevékenykedik a település szintjén. 4. Alapszervezetet legkevesebb 5 (öt) személy hozhat létre. 5. Az alapszervezetet a területi választmány bejegyzi, az OT nyilvántartja 6. Egy községben több alapszervezet is alapítható. Egy településen több alapszervezet bejegyzéséről a területi választmány dönt. 7. Az alapszervezet akkor szűnik meg, ha a taglétszám 5 alá csökken. 8. Az alapszervezet legfelsőbb fóruma a taggyűlés. A taggyűlést az alapszervezet vezetősége hívja össze évente legalább egyszer. Érvényes határozatot a jelenlevők többségének jóváhagyásával hoz. 9. Ha az alapszervezet tagságának több mint fele kéri, a vezetőség 15 napon belül köteles összehívni a taggyűlést. 10. Az alapszervezet évente egyszer a területi választmány által javasolt időszakban évzáró taggyűlést tart, amelyen vezetőséget és elnököt választhat. A többi tisztségviselőt a vezetőség választja meg. Az évzáró taggyűlésen megválasztja az ellenőrző bizottságot, vagy az ellenőrt. 11. Az alapszervezet munkáját a vezetőség irányítja, az elnök az alapszervezet statutáris képviselője. Képviseli a tagság érdekeit, és az érvényes előírások szerint gazdálkodik. VII. cikkely Területi szervek 1. Az alapszervezetek lehetőleg az ország területi felosztásának megfelelően önkéntes alapon területi egységekbe tömörülnek és létrehozzák a területi szerveiket. 2. A területi szervek az alapszabály II. cikkelye 3. pontjában meghatározott céljával összhangban az önigazgatás alapján tevékenykednek a régió szintjén. 3. A Szövetség legfelsőbb területi fóruma, programalkotó és egyeztető szerve a területi konferencia. A területi konferencia az Országos Tanács által javasolt időszakban 2 évente, valamint akkor ülésezik, ha azt a terület alapszervezeteinek több mint a fele kéri. A két területi konferencia közti időben a legfelsőbb területi szerv a területi választmány. 4. A területi konferencia megválasztja a
3. oldal területi választmányt, a területi választmány elnökét, alelnökét (alelnökeit), az ellenőrző bizottságot, valamint az Országos Tanács által meghatározott kulcs szerint az Országos Tanács tagjait és póttagjait, valamint az Országos Közgyűlés küldötteit. 5. A területi választmány saját tagjaiból a területi választmány elnökségét hozhatja létre. 6. A területi választmány az elnöknek javaslatot tesz a titkár személyére. 7. A területi konferencia határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. A határozatok elfogadásához a jelenlevő küldöttek szavazatainak egyszerű többsége szükséges. 8. A területi választmány legalább negyedévenként ülésezik. 9. A területi választmány összehívhatja az alapszervezetek képviselőinek találkozóját. 10. A területi választmány tevékenységét a területi választmány titkársága szervezi (menedzseli), valósítja meg. Munkakörét, működési szabályzatát és költségvetését a tv titkárának javaslatára a területi választmány hagyja jóvá. 11. A területi választmányt az elnök, az elnök távollétében az alelnök (alelnökök) és az elnök megbízásából a titkár képviselik. 12. A területi választmányok az ország önkormányzati és államigazgatási besorolásának figyelembe vételével nagyobb területi egységekbe tömörülhetnek. 13. A területi ellenőrző bizottság saját statútuma alapján ellenőrzi a területi választmány programját és gazdálkodását, tevékenységéért a területi konferenciának felel. VIII. cikkely Szakmai társulások 1. A közművelődési közösségek, kulturális csoportok szakmai társulásokat hozhatnak létre, amelyek a Szövetség kulturális, közművelődési és tudományos tevékenységéhez nyújtanak segítséget. 2. A szakmai társulást az adott társulás elnöke és titkára képviseli. 3. A szakmai társulások a saját alapszabályuk alapján tevékenykednek 4. A szakmai társulások az Országos Tanács által meghatározott számú tagot delegálhatnak az Országos Tanácsba.
4. oldal 5. Az önállóan bejegyzett szakmai társulások irányában a Szövetség nyitott, partneri viszony kialakítására törekszik. Az együttműködés formáit megállapodásban rögzítik. 6. A Szövetségben nem bejegyzett egyesületek, kulturális csoportok és szakmai társulások a Szövetség pártoló (IV. cikkely 2 d. pont) tagjaként részt vehetnek annak művészeti, közművelődési, tudományos és hagyományőrző tevékenységében. IX. cikkely Az országos szervek 1. Az Országos Közgyűlés a) a Szövetség legfelsőbb fóruma, legfőbb programalkotó szerve az Országos Közgyűlés, amely legalább háromévente ülésezik. b) az országos közgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a 1/2-e jelen van. A határozatok elfogadásához a jelenlevő küldöttek egyszerű többségének jóváhagyása szükséges. c) a Szövetség alapszabályának és programjának jóváhagyásához a jelenlevő küldöttek 2/3-os szavazattöbbsége szükséges. d) megválasztja az Országos Tanács elnökét és alelnökeit, az alelnököket illetően a regionális elvek figyelembe vételével. e) tudomásul veszi a területi konferenciák és a szakmai társulások által delegált országos tanács tagokat, póttagokat és megválasztja az Országos Tanács még hiányzó tagjait és póttagjait. f) megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét és további két tagját és két póttagját 2. Az Országos Ellenőrző Bizottság Az Országos Ellenőrző Bizottság a két országos közgyűlés közti időszakban saját statútuma alapján - amelyet az Országos Tanácsnak is előterjeszt információ céljából - ellenőrzi a) az alapszabály betartását, b) az Országos Tanács programját, gazdálkodását, költségvetését. Évente legalább egy alkalommal vagy szükség szerint ülésezik, tevékenységéről, ellenőrzői munkájának eredményeiről tájékoztatja az Országos Tanácsot, valamint az Országos Közgyűlést. 3. Az Országos Tanács Az Országos Tanács a két orszá-
ÖSVÉNY gos közgyűlés közti időszakban a Szövetség legfelsőbb fóruma, egyeztető, érdekképviseleti, és rövidtávú programokat alkotó szerv, amely szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Összetételének meghatározásakor figyelembe veszi az egyes régiók, valamint a szakmai társulások sajátos helyzetét és igényeit. Az Országos Tanács a) szervezi, segíti és felügyeli az Országos Közgyűlésen elfogadott program és határozat megvalósítását. b) megtárgyalja az Országos Tanács gazdálkodását, jóváhagyja a költségvetést és ellenőrzi annak felhasználását. c) megszabja a tagsági díjak összegét és annak az alapszervezetek, a területi választmány, valamint OT közötti elosztásának arányát d) megállapítja az Országos Közgyűlés küldöttei létszámának kulcsát e) összehívja az Országos Közgyűlést; rendkívüli Országos Közgyűlést akkor hív össze, ha azt az Országos Tanács tagjainak, vagy a területi választmányoknak legalább 1/3-a, illetve az alapszervezetek legalább 25%-a kívánja. f) két országos közgyűlés közti időszakban összehívhatja a területi választmányok, illetve szakmai társulások küldöttgyűlését. g) az Országos Tanács első ülését az Országos Közgyűlésen tartja, amikor is megválasztja az Országos Tanács elnökségének tagjait, és póttagjait. h) az elnök, illetve az alelnökök akadályoztatása idejére saját soraiból ügyvezető elnököt, illetve alelnököt választ. 4. A Szövetség módszertani központja a) a Szövetség főtitkárának javaslatára módszertani központot hozhat létre az Országos Tanács b) a módszertani központ fő küldetése a szakmai társulások, a közművelődési közösségek és kulturális csoportok munkájának szakmai segítése 5. Az Országos Tanács elnöksége: a) legalább kéthavonta ülésezik. b) évente legalább kétszer összehívja az Országos Tanácsot, valamint akkor is, ha azt az Országos Tanács tagjainak legalább 1/3-a kéri. c) egyezteti a területi választmányok és
2001/1 a szakmai társulások munkáját. d) jóváhagyja a hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel és társaságokkal kötendő megállapodásokat, szerződéseket és személyi megbízatásokat. e) javaslatot tesz az országos elnöknek a Szövetség főtitkárának kinevezésére a kiírt pályázatok alapján. f) kiértékeli a pályázatokat és a munkáltatói hatáskörrel felruházott országos szintű tisztségviselőknek javaslatot tesz a Szövetség egyéb intézményei vezetőinek és a Szövetség sajtóorgánumai főszerkesztőinek kinevezésére. A leköszönő elnökség az Országos Közgyűlésnek javaslatot tehet a Szövetség elnökének személyére. g) kinevezi a Szövetség országos szervei által alapított intézmények, alapítványok, alapok felügyelői (igazgató) tanácsait. h) kizárólagos jogkörrel javaslatot tesz a központi hazai és külföldi intézmények tisztségviselőinek személyére, amennyiben azok tevékenysége érinti a Szövetség munkáját, illetve ha erre felkérést kap. Saját hatáskörében értékeli a javasolt személyek tevékenységét i) kitüntetéseket és díjakat javasol vagy ítél oda. j) munkabizottságokat és szakmai tanácsadó testületeket létesíthet. k) létrehozza és felügyeli az Országos Tanács irodáját, amely az Országos Tanács és annak elnöksége végrehajtó szerve. X. cikkely A Szövetség országos tisztségviselői Az országos tisztségviselők személyének kiválasztásában a regionalizmus elve érvényesül. 1. A Szövetség elnöke a Szövetség statutáris képviselője. A Szövetség programjának és az Országos Közgyűlés határozatainak szellemében: a) képviseli a Szövetséget belföldön és külföldön egyaránt; b) irányítja az Országos Tanács és annak elnöksége munkáját. c) átfogó tájékoztatást nyújt az Országos tanácsnak, illetve az Országos Tanács Elnökségének a Szövetség országos tisztségviselőinek munkájáról; d) a munkáltató jogot részben vagy
2001/1 egészen átruházhatja a főtitkárra, akit az Országos tanács Elnöksége javaslata alapján nevez ki; e) tisztségét két egymást követő választási időszakban töltheti be, munkájáért költségtérítést kaphat; 2. A Szövetség alelnökei: a) az elnök távollétében, akadályoztatása esetében az elnök vagy az Országos Tanács Elnöksége által megbízott alelnök irányítja az Országos Tanács ill. annak elnökségének munkáját és üléseit; b) az alelnökök tisztségüket nem főállásban és legfeljebb két egymást követő választási időszakban tölthetik be; munkájukért költségtérítést kaphatnak. c) működésük tartalmát, területét konszenzus alapján egymás között határozzák meg. 3. A Szövetség Országos Ellenőrző Bizottságának elnöke a) összehívja és irányítja az országos ellenőrző bizottságot b) az alapszabály IX. cikkelye 2. pontja alapján végzi tevékenységét 4. A Szövetség főtitkára: a) tevékenységét munkaviszonyban végzi b) munkáltatói jogot gyakorol a X. cikkely 1.d pontja alapján c) irányítja és ellenőrzi az Országos Tanács irodája tevékenységét, amelyről tájékoztatást nyújt az Országos Tanácsnak és az Országos Tanács Elnökségének d) koordinálja a Szövetség menedzsmentjét e) egyezteti és ellenőrzi a Szövetség egyéb intézményeinek, sajtóorgánuma főszerkesztőjének tevékenységét és irányítja a módszertani központot. f) rendszeres kapcsolatot tart a területi választmányok titkáraival g) az elnök jóváhagyásával kapcsolatot tart a bel- és külföldi szervezetekkel. XI. cikkely Az Országos Tanács titkársága 1. Az Országos Tanács titkársága az Országos Tanács és az Országos Tanács Elnöksége végrehajtó szerveként működik. 2. Tevékenységét az Országos Tanács által jóváhagyott működési szabályzatban rögzített elvek alapján végzi.
5. oldal
ÖSVÉNY XII. cikkely Választási rend 1. Az alapszervezetek, a közművelődési közösségek vezetőségét és elnökét az ellenőrző bizottságot vagy az ellenőrt az évzáró taggyűlés választja meg. 2. Az egyes szakmai társulások országos tanácsait és az adott társulás tisztségviselőit a társulás alapszabálya értelmében választják meg. 3. A területi konferencia küldötteit az alapszervezet évzáró taggyűlésén választják meg a területi választmány által meghatározott kulcs alapján. 4. A területi konferenciák az Országos Tanács tagjait és póttagjait az Országos Tanács által meghatározott kulcs szerint választják meg. 5. Az Országos Közgyűlés küldötteit az egyes területi konferenciákon és a szakmai társulások közgyűlésein választják meg az Országos Tanács által meghatározott kulcs szerint. 6. A területi konferencia megválasztja a területi választmányt, valamint a területi választmány elnökét és alelnökét (alelnökeit) valamint az ellenőrző bizottságot és annak elnökét. 7. Amennyiben a területi konferencia létrehozza a területi választmány elnökségét, akkor a területi konferencián tartott első ülésén a területi választmány saját soraiból megválasztja az elnökséget. Az elnök és alelnökök tagjai az elnökségnek. 8. Az Országos Közgyűlés a) az alapszabály IX. cikkelye 1 e. pontja alapján tudomásul veszi a területi konferenciák által delegált országos tanács tagokat és póttagokat b) titkos szavazással megválasztja az Országos Tanács még hiányzó tagjait és póttagjait. 9. Az Országos Közgyűlés titkos szavazással elnököt és alelnököket választ. 10. Az Országos Tanács 11 tagú elnökségének további tagjait és 3 póttagját az Országos Tanács választja meg az Országos Közgyűlésen tartott első ülésén. 11. Az Országos Közgyűlés titkos szavazással megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét további két tagját és két póttagját. XIII. cikkely A Szövetség gazdálkodása és vagyona
1. A Szövetség keretében vagyonnal az önálló jogi személy státuszával bíró szervezeti egységei rendelkezhetnek (V. cikkely 1. pont). 2. A Szövetség vagyona a következő pénz- és anyagi eszközökből tevődik össze: a) saját vagyon és az ebből származó jövedelem; b) tagsági díjak c) állami támogatás; d) alapítvány(-ok) és az abból (azokból) származó jövedelem; e) a kulturális és kiadói tevékenységből származó jövedelem; f) örökségek és hagyatékok; g) adományok, ajándékok és egyéb források; h) a Szövetség egyéb intézményeinek bevételéből származó nyereség. XIV. cikkely A Szövetség megszűnése 1. A Szövetség megszűnik, ha az Országos Közgyűlés küldötteinek kétharmada erről határozatot hoz. 2. A Szövetség megszűnése esetén az Országos Közgyűlés az érvényes jogszabályok szerint vagyon-felszámolási eljárást kezdeményez. 3. Az alapszervezet, közművelődési közösség megszűnése esetén a szervezet vagyonáról az azt bejegyző illetékes területi szerv választmánya dönt, kiiktatja a Szövetség nyilvántartásából. 4. A területi választmány megszűnik, ha a területi konferencia küldötteinek kétharmada erről határozatot hoz. Vagyonának felosztásáról a területi konferencia dönt. XV. cikkely Záró rendelkezés A Szövetség alapszabályát az elnökség az Országos Közgyűlésen történt jóváhagyás után legkésőbb 15 napon belül beterjeszti az SZK Belügyminisztériumába regisztrálás végett. *** Dunaszerdahely, 2000. március 11-én, a Szövetség rendkívüli (XIX.) Országos Közgyűlésén.
6. oldal
2001/1
ÖSVÉNY
LÉG Februárban tartottuk évzáró taggyűlésünket, melyen megemlékeztünk a helyi Csemadok megalakulásának 50. évfordulójáról. Oklevelek átadásával köszöntük meg falunk alapító, illetve aktív tagjainak a szervezetben való tevékeny-ségét, közreműködését, amivel falusi életünk napjait - az egyes rendezvénye-ken - vidámabbá, szórakoztatóbbá, ün-nepélyesebbé és emlékezetesebbé tették. Néhány éves kihagyás után ismét megszerveztük falunk amatőr énekeseinek nótaestjét, amelyet remek hangulatú bál követett. A fellépés színvonalát növelte, hogy a már ismert énekeseinken kívül olyan szereplőkkel is találkoztunk a színpadon, akik első alkalommal szerepeltek falunk lakosai előtt. E he-lyen is köszönetet mondunk Csölle Imrének, Csiba Richardnak, Danyi Évának, Farkas Natasának, Nagy Imrének, Németh Ildikónak, Németh Lászlónak, Rigó Dusánnak, Szeiff Mártának, Tekauer Erzsébetnek és Varga Imrének a jó
hangulatú szórakoztató estért. Anyák napja alkalmából május elején kultúrműsorral köszöntöttük falunk aszszonyait. A műsorban felléptek az óvoda és az iskola tanulói, valamint szervezetünk tagjai vidám jelenetekkel, tánccal. Május végén a nagyfödémesi művelődési központ esztrádcsoportja nagy sikerrel mutatta be a hazai közönségnek „Ha megversz is imádlak én” című zenés szórakoztató műsorát, akik már több alkalommal szerepeltek falunkban. Június végén 4. alkalommal rendeztünk falunapot, melyen mint minden
évben, aktívan részt vállaltunk. A nyári hónapokban a gyerekek számára programokat, táborokat szerveztünk. Falunkból két tanuló részt vett a Kelepelő táborban, melyet a Csemadok Területi Választmánya, a muravidéki magyar közösséggel szervez. A nyár folyamán két alkalommal kirándulást szerveztünk. Augusztus elején a budapesti vidámparkba látogattunk el. Augusztus 19-én esztergomi kiránduláson vettünk részt, ahol megnéztük a „Veled uram” című rockoperát, és az esti tűzijátékban gyönyörködtünk. Lehetőségeinkhez mérten részt vettünk a járási, illetve országos rendezvé-nyeken is. A Csemadok alapszervezetek őszi találkozóján Madarászon szervezetünk
egy tagja vett részt. Decemberben a Mikulás ünnepségen fellépett a pozsonyeperjesi Ugri-Bugri bábcsoport, műsorukat ugyanolyan örömmel fogadták a gyerekek, mint a csomagokat ajándékozó Mikulást. Karácsony előtt került sor a hagyományos nyugdíjasnapra, melyet falunk nyugdíjasai számára szervezünk. A ked-ves ünnepségen szervezetünk tagjai vidám kultúrműsorral köszöntötték falunk idős polgárait.
Az alapszervezetek 2000. évi tevékenységét az általuk beküldött jelentések alapján dolgozta fel a titkárság. A tekintélyes mennyiségű informácó közlése mellett sajnálattal kérdezzük: miért csak a szervezetek egyharmada ad hírt magáról?
BÕS Alapszervezetünk az elmúlt évben számos rendezvényt tudhat maga mögött. Az év elején tartottuk meg évzáró taggyűlésünket, amelyen az alapiskola tanulói és a bősi táncstúdió tagjai adtak színvonalas kultúrműsort. A taggyűlésen értékeltük az 1999-es évben elvégzett munkánkat, valamint felvázoltuk a 2000-es év fő feladatait. Március 15-én fontos esemény zajlott községünkben, emlékművet avattunk a magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Az emlékmű egy kitárt szárnyú turulmadarat ábrázol. A három példányból egyet Erdélyben, egyet a magyarországi Pázmándfalun állítottak fel. Az ünnepség részeként öt helyi fiatal amatőr képzőművész tárlatát nyitottuk meg a helyi kultúrházban: Bott Gita (festő), Szamaránszky Emőke (festő), Both Norbert (festő), Csörgő László (szobrász) és Szeghy Hajnalka (festő, textilművész). A Csemadok helyi szervezete elnökénak megnyitója után a fiatalok munkáját a község polgármestere méltatta. A tárlatmegnyitón részt vettek a község magyarországi testvérfalujának (Pázmándfalunak) a képviselői, valamint a környező falvak képviselői is. A tárlat 2000. március 22-ig volt megtekinthető a helyi művelődési központban. A rendezvény nagy sikert aratott. A millenium jegyében zajlott következő rendezvényünkön az államalapításunk ezeréves történelméről, Kovács László történész tartott előadást. 2000. június 7-én „Amadé László I. Anyanyelvi vetélkedő” címen anyanyelvi vetélkedőre került sor a helyi művelődési központ kistermében. A vetélkedő célja az volt, hogy a résztvevők játékos feladatok során gyarapítsák ismereteiket édes anyanyelvünkről. A verseny anyagát Haluska Viola gimnáziumi tanárnő állította össze, ő volt a zsűri elnöke is. A zsűri további tagjai Csörgő Árpád doktor és Zalka Lóránt, a tanárképző főiskola ötödéves hallgatója voltak. A vetélkedőre négy iskola diákjait hívtuk meg. A tanulók két kategóriában versenyeztek: az első kategóriá-
2001/1
7. oldal
ÖSVÉNY
ban (5-6. évfolyam) öt csapat nevezett be, míg a második kategóriában (7-9. évfolyam) négy csapat versenyzett. Az anyanyelvi vetélkedőt az első kategóriában a bősi alapiskola, a második kategóriában a várkonyi iskola csapata nyerte. Alapszervezetünk Kék Duna vegyes-karának, számos hazai és külföldi fellépése volt. Szerepeltek a község egyes rendezvényein, a nagymegyeri, po-zsonyeperjesi kórustalálkozókon, és határon túl, Lébény és Halászi községekben. Fellépéseikkel szervezetünk és községünk jó hírnevét öregbítették. Ebben az évben hazai és magyarországi vendégkórusok részvételével megrendeztük a hagyományos ádventi hangversenyt a katolikus templomban. A felcsendült kórusművek az ádvent és a közelgő ünnepek felemelő hangulatát idézték. Segédkezet nyújtottunk a hagyo-mányos járási kulturális ünnepély szervezésébez. Az ünnepély 1996 óta már hagyománnyosan a honfoglalási emlékoszlop megkoszorúzásával kezdő-dött, melyen bemutatkoztak járásunk legjobb művészeti együttesei és mura-vidéki (Szlovénia) vendégcsoportok is. Községünk és a Csemadok szervezet felvette a kapcsolatot a szlovéniai Dobronak községgel és hagyományőrző csoportjaival. Ennek kapcsán vezetőségünk küldöttsége két alkalommal járt Dobronakon, március 15-én, és szeptemberben a lendvai Szent István szobor felavatásakor. Munkánkat községünk vállalkozói, valamint a község önkormányzata anyagilag és erkölcsileg is támogatták. Nagy Anikó
NAGYMEGYER
SZENT ISTVÁN SZOBOR NAGYMEGYEREN
A múlt évben hármas jubileumot ünnepeltünk Nagymegyeren – tíz éve már, hogy a szervezet egyik legnagyobb rendezvényét, a Szent István-napi búcsút szervezzük, illetve az ehhez kapcsolódó kulturális rendezvényeket; száz éves volt a római-katolikus templom és a magyar állam 1000 évét . E három évforduló méltó megünnepléséhez kapcsolódott az a merész elképzelés, hogy a Szent István-utcai emlékparkban felállítjuk első magyar királyunk mellszobrát. A terv megvalósításához jelentős mértékben hozzájárultak lendvai barátaink, akik közreműködésével jutottunk el a Lendván élő Király Ferenc szobrászművészhez, a mellszobor alkotójához. A szobor öntését Bartusz György Kéménden végezte, aki munkatársával,
az általunk elképzelt parkban, a város önkormányzata által kialakított talapzaton augusztus 16-án felállította. A szobor ünnepélyes leleplezésére 2000. augusztus 19-én került sor, jelentős számú hazai és külföldi vendég előtt, akik között ott volt Boros Miklós, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete, parlamenti képviselőink, a szobor alkotója, Király Ferenc, petesházi vendégeink és Göncz László által vezetett szlovéniai magyar küldöttség tagjai. Ünnepi beszédet Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság kormányának alelnöke mondott. A szobrot Filo Vladimír nagyszombati segédpüspök szentelte fel. A hármas évfordulóhoz méltó elképzelés 2000. augusztus 19-én vált valósággá. Mindehhez persze szükség volt arra is, hogy elképzeléseinket sokan támogassák. A mellszobor anyagi költségeinek fedezéséhez a helyi önkormányzat, a ró-mai-katolikus plébánia, valamint az Apollón kft járult hozzá. A költségek túlnyomó részét sikeres pályázatok segítségével biztosítottuk. Ezúton is köszönöm a Mécs László Társulásnak, az Illyés Közalapítványnak, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának törekvéseink támogatását. Varga László
A mellszobor felállítása utáni boldog percek. A kép bal oldalán Bartusz György.
8. oldal
ÖSVÉNY
2001/1
VÁSÁRÚT Szervezetünk munkáját jól ismerik falunkban és tudnak rólunk a járásban és külföldön is, tehát munkánk nem öncé-lú. Már az énekkar fenntartása és együtt- tartása is kész csoda a jelenlegi körül-mények között. Ennek ellenére az énekkar sokat fejlődött az elmúlt évben. Nagy örömünkre szolgál az is, hogy nádszegi barátaink is rendszeresen látogatják az énekkar próbáit és felelősséget éreznek az énekkar iránt. A 2000. évben tevékenységünk a Csemadok értékelő gyűléssel kezdődött január 21-én. Ez után falunk nyugdíjasait köszöntöttük a helyi kultúrházban, ahol szép műsorral lépett fel az énekka-runk. Már hagyománnyá vált a farsang utolsó napjának megünneplése, ami egyben a kórus batyubálja is. Március hónap is mozgalmas szervezetünk életében. Nagy esemény falunkban a március 15-e megünneplése, ez alkalomból énekkarunk új számokat is betanult, az ünnepségek díszszónoka. Kovács László, a Somorjai Gimnázium igazgatója volt. Vegyeskarunk május 20-21-én immár negyedik alkalommal látogatott el a szlovéniai Csentére, hogy énekével köszöntse a helyi hagyományőrző csoportot megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Csentei barátaink vendégszeretete, gondoskodása különösen szépre, emlékezetesre sikerült. Elsőként énekelhettünk Lendván a most épülő gyönyörű Makovecz-típusú művelődési házban. Este a csentei ünnepségen léptünk fel, ahol nagy sikert arattunk. Másnap megtekinthettük
a környék Magyarországhoz tartozó határmenti részét, az Őrséget, mely gyönyörű erdőfödte dombjaival, szabadtéri néprajzi múzeumával, egyik régi templomának varázsával, fazekasmestereinek ügyességével szintén elnyerte tetszésünket. Ezután következett a falunapi ünnepségek sorozata. Első alkalommal Pozsonyeperjesen vendégszerepeltünk a falunapon, és a pozsonyeperjesi Kis Duna vegyeskar megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. Már hagyomány a falunapi ünnepség-sorozat, amelyet a kulturális bizottság szervez a helyi Csemadok szervezet segítségével. Az elmúlt évben is sikerült színvonalas műsort biztosítani. Az énekkarunk egy nagyon szép új műsorral lépett fel. Szeptember 15-én részt vettünk a Hodosban tartott országos citeratalálkozó gálaműsorában. Szeptember 17-én, szintén Hodosban, ökumenikus istentiszte-
leten vettünk részt a református templomban. December már hagyományosan az ádventi hangversenyek ideje. Első fellépésünk a bősi római katolikus templomban volt öt énekkar részvételével, december 16-án. Második fellépésünkre december 17-én Nagymegyeren, a református templomban két énekkar és a zeneiskola énekkarának részvételével került sor. Harmadik szereplésünkre a vásárúti templomban, a Nagykarácsony napi szentmise szentmise alkalmával került sor. Fellépéseinket nagyon sok munka előzte meg, mivel a november-decemberi hónapokban heti két próbán vettünk részt. Ez a sok munka meglátszott az énekkar teljesítésén is. Sikerült új számokat betanulnunk, amelyeket sikerrel adtunk elő. Ezúton mondok köszönetet karnagyunknak, Agócs Bélának, az énekkar tagjainak és nádszegi barátainknak az odaadó lelkiismeretes munkájukért. Tevékenységünk és fellépéseink nem valósulhattak volna meg a jelentős anyagi és erkölcsi támogatások nélkül. Köszönetet mondok az önkormányzat képviselőinek és a polgármester úrnak, a helyi mezőgazdasági szövetkezet vezetőségének és elnökének, a kiskertészkedők vezetőségének és elnökének. A magánvállalkozók közül köszönetet mondok az egész évi támogatásokért Kálmán Erzsébetnek és Bugár Krisztinának. Földes Lajos
2001/1
ÖSVÉNY
9. oldal
BÉKE 2000. február 27. Maszkabált rendeztünk a gyermekek részére. Tombolák árusításával kötöttük össze, amit községünk tömegszervezetei, a Csemadok alapszervezet és vezetőségi tagjai biztosítottak be. A bevétel egy részét a helyi iskola és óvoda részére ajánlottuk fel. 2000. június 2. Bekapcsolódtunk a község segítségével megszervezett nyugdíjasnap megrendezésébe. A nyugdíjasokat szép nótákkal szórakoztattuk. Igyekeztünk jó hangulatot biztosítani, itt-ott egyegy nótával a fiatalságukat is felidézni. Ezzel is szerettük volna bebizonyítani, hogy milyen fontos számunkra tagságunk, még idősebb korban is. 2000. június 17. Legnagyobb rendezvényünk a június 17-én megrendezett falunap volt. Az ünnepségen belül megszentelésre kerültek községünk szimbólumai, megemlékeztünk a magyar államiság ezeréves évfordulójáról is. Délután színvonalas műsorral szórakoztattuk a meghívott vendégeket és a község polgárait. Magyarics Zoltán
CSALLÓKÖZKÜRT 2000. február 26. Csemadok bál - igaz, hogy érdeklődő aránylag kevés volt, a hangulat viszont annál jobb. 2000. március 4. Műsoros est, melyen felléptek a helyi tánccsoport tagjai, a helyi ifjúsági csoport és a hodosi irodalmi csoport. 2000. március 8. Eastcom Slovensko - árubemutatójának megszervezése
2000. március 19. Március 15-e megünneplése; Kossuth emléktábla megkoszorúzása; felléptek az iskola tanulói, az ifjúsági klub tagjai 2000. április 29. Műsoros est szervezése - jótékonysági adakozás a magyarországi árvízkárosultak javára; felléptek a helyi óvodások, iskolások, az ifjúsági csoport, a csallóközkürti asszonykórus 2000. május 6. Színházlátogatás Komáromban 2000. május 7. Anyák napja megünneplése 2000. június 10. A nagyudvarnoki Kabóca bábcsoport előadása 2000. augusztus 26. A falunapi program szervezése; fellépett a nagymegyeri művészeti alapiskola néptánccsoportja és zenekara; az ifjúsági csoport színjátszóköre 2000. november 25. Közös Katalin bál a helyi óvodával (I. Szülői bál); a bevétel az óvoda támogatására lett felajánlva. Papp Ilona
10. oldal
TÁRNOK Az 1999-es évet a hagyománnyá vált farsangi dőrejárással kezdtük közösen a falu fiataljaival. Március 15-én a Somorja melletti Pipagyújtónál a helyi önkormányzat tagjaival közösen emlékeztünk az 1848/49 szabadságharcban elesett honvédekre. Májusban a „Megbékélés napja” alkalmából, a II. világháborúban elesett hősökre emlékezve szentmisén vettünk részt. Júniusban a bősi „Járási kulturális ünnepélyre” látogattunk el. Augusztus 21-én az 1947-ben kitelepített és meghurcolt emberekre emlékeztünk. Tevékenységünk közé tartozik a Komáromi Jókai Színház előadásának megtekintése a Somorjai kultúrházban. Falunkban a Csemadok alapszervezete megalakulásának 50. évfordulóját december 17-én ünnepi naggyűléssel ünnepeltük. A nevezetes évfordulóra kultúrműsorral emlékeztünk . A műsorban az óvodások - Karácsonyi játékok - (Janík Magda igazgatónő és Csémy Valéria óvónő vezetésével), a kisiskolások - Karácsonyi történet (Molnár Etelka tanítónő vezetésével) címmel közreműködtek Restály Olga és Galam-bos Krisztina Petőfi verseiből szavalt. Molnár Dávid hegedűjátékát Restály Olga követte, aki Váci Mihály versét szavalta el. Ünnepi beszédet a Csema-dok alapszervezetének elnöke mondott. Beszédében emlékezett az elmúlt 50 év ma már történelemmé vált eseményeire, mind örömeire, mind nehézségeire. Az alapszervezet még élő alapító tagjainak emléklap átadásával köszöntük meg munkájukat. Emléklapot kaptak: Szitás Aladár, Jankó Gyula, Ferenczi Béla, Tóth Mária, Horváth Ferenc, Szitás István, Kisléghy Mária, Gódány Margit, Tóth Izabella, Molnár Etelka, Tóth Pál. Huszár László, a Csemadok területi választmányának titkára és Lengyel István polgármester beszédében a Csemadok munkáját méltatták. Vendégünk volt Ordódy Katalin írónő. Pár szóban emlékezett az elmúlt évek eseményeire. Naggyűlésünket jó hangulatban zártuk. Az évet szokásunkhoz híven karácsonyi mendikálással és betlehemezéssel zártuk.
2001/1
ÖSVÉNY
ALISTÁL
Az alapszervezet bekapcsolódott a falu kulturális és társadalmi rendezvényeibe. Ezek közül a jelentősebbek: Farsang végén, február 27-én „Zsákba kutya” címmel zenés szórakoztató műsort láthatott a közönség a nyárasdi kultúrcsoport előadásában. Az 1848/49-es szabadságharc tiszte-letére, március 15-én elhelyeztük a kegyelet koszorúit a falualapítási emlékszobornál, a falu apraja-nagyja gyertyagyújtással tisztelgett a szabadságharc hősei előtt. Április 16-án az érdeklődők történelmi délutánon vehettek részt a kultúrházban. A rendezvény a Magyar Állam megalakulásának 1000. évfordulója jegyében és a költészet napja alkalmából zajlott. Május első vasárnapján az édes-anyákat köszöntöttük. A 2000. évi alistáli falunap augusztus 26-án került megrendezésre a következő programmal: Labdarúgó torna; tizenegyes-rúgó verseny, célbadobás, lassúsági kerékpárverseny, helyi önkéntes tűzoltók bemu-
tatója, zenés szórakoztató műsor, nép- és moderntánc bemutató. Október 6-án koszorúzásra gyűltünk egybe az aradi vértanúk emlékére. December 6-án a Mikulás érkezett meg községünkbe. Kovács Beáta
2001/1
ÖSVÉNY
11. oldal
HODOS
Farsangi délutánt rendeztünk a falu gyermekei számára, melyen közel száz gyermek vett részt jelmezben. Megemlékeztünk 1848. március 15ről, s a helyi temetőben elültettük a "Szabadság fáit", majd kultúrműsort láthattak az érdeklődők a kultúrházban. Áprilisban szervezetünk több tagja részt vett a Felsőpatony-réti turisták által szervezett Mór környéki gyalogtúrán, és a Felsőpatony-réti "Kis-Duna" gyalogtúrán is. Május 8-án Anyák napi ünnepséget rendeztünk, megkoszorúztuk a II. világháború áldozatainak emlékművét, és este meggyújtottuk a már hagyományos tábortüzet. Rendezvényünket több százan tisztelték meg. Június 3-án nagyon színvonalas és érdekes játékokkal tarkított "Gyermeknapi vigadalmat" szerveztünk falunk gyermekei számára a falunk határában található lőtérnél. Volt ott foci, kerékpárverseny, kötélhúzás, gyöngyfűzés, Ki mit tud? vetélkedő, lepényevés, célbadobás, lovaglás, gulyásparti, tábortűz, halsütés,
és még sok más egyéb. Nagy részt vállaltunk a szeptember 15-17-én megrendezett kulturális napok előkészületiben és kivitelezésében. A kulturális napok keretében szeptember 15-én megrendeztük a II. Országos citeratalálkozót, 16-án megemlékeztünk a Csemadok szervezet megalakulásának 50. évfordulójáról. Ez alkalomból újraszerveztük a színjátszókört, amelyben az 50-es évek "színészei", és pár
lelkes fiatal szerpelt. Októberben hulladékgyűjtést szerveztünk.Novemberben kultúrestet rendeztünk melyen a szervezet kultúrcsoportjai (a citerazenekar, az asszonykórus és a színjátszókör) adtak egy egész estét betöltő műsort. Decemberben a nyugdíjasnapra készítettünk egy kultúrműsort. Felelevenítettünk egy nagyon szép, már-már elfeledett hagyományt, a mendikálást, melyen az asszonykórus és a színjátszókör tagjai szerepeltek. Az év kulturális tevékenységét meghitt ünnepséggel, a Karácsony esti gyertyagyújtással, fejeztük be falunk fenyőfájánál. Győri Béla
EGYHÁZKARCSA Egész évben működött a színjátszókör, melynek vezetői Nagy Zsu-zsanna és Tóth Sándor pedagógusok. A színjátszó kör fellépett: Anyák napján, az évzáró taggyűlésen és önálló estet rendezett december 3-án „A kultúra napján”, melyet Mikulás ünnepséggel kötött egybe. Nagy Erzsébet és Tükör Renáta, a színjátszó kör tagjai, középiskolás diákok sikeresen szerepeltek a Tompa Mihály Vers és Prózamondó verseny 4. kategóriájában. Nagy Erzsébet eljutott a Szép Magyar Beszéd verseny országos döntőjére, majd 2000. szeptemberében Sátoraljaújhelyen képviselte járásunkat az Édes anyanyelvünk versenyen. A modern tánckör gyakorlása egész évben rendszeres volt, vezetője Weis Erzsébet táncoktató. Felléptek a járási táncversenyen, a Csemadok évzárón, a falunapon, valamint Magyarországon, Rábapatonán. A tánccsoport és a színjátszó kör tagjai rendszeres heti próbákon vesznek részt már két éve. Munkájukat a helyi önkormányzat elismeri és támogatja. A helyi alapiskola tanulóival a pedagógusok rendszeres kulturális rendezvényeket tartanak, pl. kultúrműsorokat készítenek különböző rendezvényekre. Nagy Zsuzsanna
12. oldal
2001/1
ÖSVÉNY
POZSONYEPERJES Egy-egy település kulturális életét bővebben is be szeretnénk mutatni. Választásunk azért esett a pozsonyeperjesiekre, mert a Csemadok szervezet, a művelődési ház és az önkormányzat együttműködését példamutatónak tartjuk. A település kultúráját nem egy-egy szervezet, intézmény kizárólagos, egymástól elválasztott tevékenysége adja, hanem az együttgondolkodás és a közös cselekvés. Az alábbiakban mennyiségi kimutatást közlünk a „helyi cselekvésről”, ám az összegzésből kivonatolhatóak a minőségi mutatók is.
A település amatőr csoportjai és tanfolyamai: néptánc-, moderntánccsoport, bábkör, énekkar, német nyelv kezdőknek és haladóknak, zene - hangszertanulás (zongora, gitár, harmonika) Néptánccsoport: Ve z e t ő j ü k : C z é r e K a t a , m a j d szeptembertől Bíró Zsuzsa (35 alkalommal pró-báltak). Felléptek: a szabadságharc ünnepén (március 19.) anyák napján (május 7.) a nyugdíjasok napján (november 12.) a Télapó ünnepélyen (december 22.) Moderntánccsoport: Vezetőjük: Menyhárt Ingrid (52 alkalommal próbáltak). Felléptek: Ki Mit Tud? (április 26., Győr) az anyák napi műsoron (május 7.) a járási versenyen (május 14.) a Télapó ünnepélyen (december 22.) Ugri-Bugri bábkör: Vezetőjük: Nagy Erzsébet és Ágh Erzsébet (80 alkalommal próbáltak). Felléptek: az első osztályosok köszöntésén (február 9.) a Halászi bábfesztiválon (április 15.) a járási bábversenyen (május 2.) az anyák napi műsoron (május 7.) a Mosonmagyaróvári Lurko óvodában (május 26.) a Duna Menti Tavaszon (május 31.) a Szalatnyai bábosnapon (június 9.) a Kuckó bábfesztiválon, Párkányban (Június 23.) az egyházgellei falunapon (aug. 13.) a csilizradványi falunapon (aug. 27.) a dunaszerdahelyi Építkezési spórolás napján (szeptember 4.) a hodosi falunapon (szeptember 16.) a pozsonyeperjesi bábfesztiválon, az Ugri-Bugri 10. születésnapján (szeptember 29.)
a nyugdíjasnapon (november 12.) a hodosi Mikulás-napi ünnepélyen (december 2.) a légi Mikulás-napi ünnepélyen (december 5.) Kis Duna vegyeskar: Vezetőjük: Agócs Béla (39 alkalommal próbáltak). Felléptek: a Vízkereszt ünnepén (jan. 6., Dunatőkés) a Csemadok évzárón (január 29.) a szabadságharc ünnepén (március 19.) a falunapi énekkari találkozón, az énekkar megalakulásának 30. évfordulóján (május 27.) a lébényi dalostalálkozón (június 17.) Gyarmat - Magyarország (aug. 20.) a Padányi karácsonyváró játszóházban (december 13.) a bősi ádventi koncerten (dec. 16.) a helyi templomban (december 26.) Játszóház: húsvétváró, ádventi és karácsonyváró játszóház (32 alkalommal) A karácsonyi, tavaszi és nyári szünetben: dámaverseny, sportverseny, malomverseny (két-két alkalommal) gyalogtúra (négy alkalommal) video-vetítés (hat alkalommal) fürdés a dunaszerdahelyi termálfürdőben (négy alkalommal) diszkó (tízszer, ebből négyszer gyerekdiszkó) Színházlátogatás: Dunaszerdahelyi VMK (Tigris Lili; Kakukk Marci szerencséje) Komárom, Jókai Színház (Jó estét nyár, jó estét szerelem; Kőszívű ember fiai), az iskolával: Csizmás kandúr; Fekete gyémántok; Leander és lenszirom; Kőszívű ember fiai A kultúrház nagyobb rendezvényei:
a pozsonyi jegesmedvék klubjának tagjai - Kis-Dunában úsztak (január 30.) Cirkus Variete előadása (február 4.) szülői bál (február 26.) maszkabál óvodások részére (márc. 3.) maszkabál iskolások részére (márc. 5.) a szabadságharc emlékműsora (március 19.) anyák napja (május 7.) falunap (május 27.) Kertes Ildikó és Lukács József képkiállítása, énekkari találkozó az énekkarunk megalakulásának évfordulója alkalmából (a Gyarmati vegyeskar, a bősi Kék Duna vegyeskar és a vásárúti vegyeskar vendégszereplésével) az elsőáldozók ünnepélyes fogadása (június 17.) koszorúcska a 8-9. osztályosok részére (június 23.) búcsúi bál (július 2-3.) bábfesztivál - kiállítás a 30 éve működő pozsonyeperjesi bábjátszás életéből, a 10. születésnapját ünneplő Ugri-Bugri bábcsoport (szeptember 29.) Felléptek: a párkányi Kuckó bábcsoport, a muzslai Bors bábcsoport, a nagyudvarnoki Kiskabóca, a nagyudvarnoki Kabóca, a nagyszarvai Csibészek bábcsoport, a vágfarkasdi Bukfenc bábcsoport, a felbári Amadé László bábcsoport, a Halászi Marionett bábcsoport Magyarországról, és Michal Hraška bábművész Pozsonyból. nosztalgiaműsor a 60-70-es évek slágereiből, magyar művészek vendégszereplése (október 21.) kultúrműsor nyugdíjasaink részére (november 12.) István király élete, a pozsonyi Ferencesek színházi előadása (nov. 19.) Katalin bál (november 25.)
2001/1
ÖSVÉNY
13. oldal
• Jubileumi bábfesztivál, Ugri-Bugri bábcsoport, 2000. szept. 29. • Michal Hraška bábművész a jubileumi bábfesztiválon • Vígh Katalin, Tóthné Csiba Irma, Ágh Erzsébet • A jubileumi bábfesztivál közönsége • A bábjátszás megalapítói: Tóth Erzsébet iskola igazgatónője, Vígh Katalin volt tanítónő • Falunap 2000. májusa, közös éneklés a templom előtt, a Kis Duna vegyeskar 30. évfordulója • Falunap, kultúrház, a Kis Duna vegyeskar 30. évfordulója • Ádventi hangverseny, bősi templom (2000. decembere),
a dunatőkési COAGRO RT ünnepélyes
évzárója, vendégművész Pataki Attila
magyarországi énekes (december 23.)
14. oldal
2001/1
ÖSVÉNY
POZSONYEPERJES – CSEMADOK SZERVEZET Alapszervezetünk évi munkaterve alapján tevékenykedett 2000-ben. Februárban részt vettünk a Csemadok területi konferenciáján, ahol a területi választmány új elnökévé Domsitz Károlyt és alelnökévé Nagy Anikót és Varga Lászlót választottuk. A területi választmány 35 tagúvá bővült, amelynek két vezetőségi tagunk is tagja lett. Március elején a Szövetség rendkívüli Országos Közgyűlésén vettek részt küldötteink. Szervezetünk az alábbi rendezvénye-ket valósította meg, vagy volt társrendezője: Márciusban az 1848-as szabadságharc és forradalom kitörésének 152. évfordulójáról emlékeztünk meg. A kultúrházban felléptek a helyi iskolások, a bábcsoport, a népi táncosok és az énekkar. Az első és a második világháborúban elesettek emlékművénél (hősök szobra) Nagy Anikó versmondó és az énekkar tette meghittebbé a koszorúzást. Májusban a falunap keretében ünnepelte Csemadok szervezetünk mellett működő Kis-Duna vegyeskar fennállásának 30. évfordulóját. Nagy örömmel láttuk vendégül a gyarmati, vásárúti és a bősi vegyeskarokat a helyi kultúr-házban. A kórusok színvonalas éneklésükkel tették színesebbé a délutánt. Az énekkarok karnagyait és a helyi énekkar tagjait emléklappal és virággal jutalmaztuk. Meghívót kaptunk a XXV. Duna Menti Tavaszra, a bábcsoportok és a gyermekszínjátszó együttesek országos fesztiváljára. Falunkat a Kis és a Nagy UgriBugri bábcsoport sikeresen képviselte és értékes eredménnyel tértek haza. Részt vettünk a Csemadok kulturális ünnepélyén a bősi parkban. Szeptember végén szervezetünk tagjai nagy örömmel segítettek a jubileumi bábfesztivál szervezésében a helyi kultúrházban. Meghívtuk a nagyszarvai, felbári, nagyudvarnoki, vágfarkasdi, párkányi, muzslai bábcsoportokat, a Majorett bábcsoportot Magyarországról, és Michal Hraška bábművészt. A bábcsoportok egész napi színvonalas játékukkal lenyűgöző élményt nyújtottak a helyi óvodából, iskolából és a környező falukból idesereglett közönségnek. A bábjátszásnak országos úttörői voltunk, amelyet aprólékos munkájával Vígh Katalin volt tanítónő honosított meg
községünkben Tóth Erzsébet pedagógustársával. Az ő munkájukat ma Ágh Erzsébet és Nagy Erzsébet folytatja nagy szakértelemmel. Kiadtuk a „30 éves a bábjátszás Pozsonyeperjesen – az Ugri-Bugri bábcsoport megalakulásának 10. évfordulója” című emlékkönyvet. Ez úton köszönjük az anyagi és erkölcsi segítséget a község önkormányzatának, a magánvállalkozóknak, szövetkezetnek és egyéneknek, hiszen csak összefogásukkal jöhetett létre a szép bábfesztivál. Az ősz folyamán, október végén részt vettünk az alapszervezetek találkozóján Madarászon, ahol véleményt cserélhettük más alapszervezetek vezetőivel és kultúrfelelőseivel. Ezen a találkozón különböző pályázati lehetőségekről és a civil szervezetek képzéséről hallgathattunk meg előadásokat. Szervezetünk tagjai novemberben Dunaszerdahelyen részt vettek az „Akkor sirassatok engem – dalok Katona Pista összegyűjtött nótáiból” című nótaesten. Énekkar: Tisztelettel emlékeztünk meg és énekeltünk március 15-re rendezett emlékdélutánon a helyi kultúrházban. Nagy örömet jelentett az énekkar megalakulásának 30. évfordulójára rendezett dalos találkozó. A meghívott énekkarokkal együtt színvonalas művek eléneklésével tettük színesebbé a délutánt, majd kivonultunk a hősök szobrához és közös énekléssel zártuk a dalos találkozót. Nagy lelkesedéssel vettünk részt júniusban a lébényi Liszt Ferenc vegyeskar meghívásának „A Dunának, Oltnak egy a hangja” című énekkari találkozón, ahol a gyarmati, bősi és a romániai sepsibodokiakkal közösen énekelhettünk.
Nagyon örültünk a magyarországi gyarmati énekkar augusztus 20-i milleniumi meghívásának. A rekkenő meleg ellenére is színvonalas énekléssel tettük ünnepélyesebbé állami ünnepünket. December az ádvent jegyében telik. Külön öröm érte énekkarunkat, hogy a padányi kultúrházban felléphettünk a testi és szellemi fogyatékosok részére rendezett karácsonyváró délutánon. A bősi hagyományos ádventi hangversenyen a magyarországi lébényi, a gyarmati és a hazai bősi, vásárúti vegyeskarokkal együtt léptünk fel, ahol kórusunk sikeres szereplése után szívélyes fogadtatásban részesültünk. Külön felkészülést jelentett a falunkban hagyományossá vált Nagykarácsony másnapján a templomi szereplés. Énekkarunk karnagyának kislányai hegedű és fuvola játékkal tették felemelőbbé a karácsony hangulatát. Az Új évben, Vízkereszt napján énekkarunk az albári templomban lépett fel. Nagyon örülünk, hogy énekkarunk új tagokkal is bővült, viszont néhány énekkari tag már nem szerepel velünk. Mindezek ellenére jó, fellépésben gazdag évadot zártunk. Ismét csak köszönetet tudunk mondani az énekkar tagjainak, hogy szabadidejük rovására is vállalják a próbákat, az énekkari fellépéseket, és így öregbítik énekkarunk, községünk hírnevét. Volt karnagyunk, Agócs Béla 12 évi kórusvezetés után lemondott. Fölöttéb örülünk annak, hogy Mórocz Denisza személyében új karnagyra találtunk. Szervezetünk vezetősége és énekkarunk tagjai szeretnék bebizonyítani, hogy az elkövetkező időszakban hosszú távú kapcsolatról lesz szó. Rigó Sándor
2001/1
NYÉKVÁRKONY Január 9-én magyarnóta esttel egybekötött évzáró taggyűlést tartottunk. Fellépett a Nyékvárkonyi Népdalkör, a templomi énekkar, valamint nótaénekeseink: Méhes Judit, Horváth Mária, Csi-ba Erzsébet, Méhes György, Csicsai Ká-roly, Fekete János, Matus Ernő, Sipos Károly, Uher Rudolf, Mezei Ernő és cigányzenekara kíséretében. A jó han-gulatról a két kiváló műsorvezető Meny-hárt József és Uher Beáta gondoskodott. Május 7-én az anyák napi műsor szervezésében vett részt szervezetünk. Szeptember 1-én kirándulást szerveztünk Székesfehérvárra tagjainkan. December 5-én Mikulás napi ünnepség a Szent István téren községünk legkisebbjeinek. Több alkalommal színházlátogatást szerveztünk. Végh András
ILLÉSHÁZA Január 31-én évzáró taggyűlést rendeztünk. A beszámolót Péter György elnök tartotta. Vendégünk volt Huszár László, a Csemadok területi választmányának titkára és Fellinger György polgármester. A területi választmány tagjává Egyenes Gáspárt választottuk. Február 7-én és 16-án vezetőségi ülést tartottunk, ahol ismertetésre kerültek a Csemadok járási konferenciájának határozatai, javaslatai. A konferencián Péter György, Egyenes Gáspár és Kosár Árpád vettek részt. Március 12-én az elmúlt évek legsikeresebb rendezvényeként kézimunka kiállítást rendeztünk, ahol községünk 34 asszonya, leánya állította ki munkáit. Több mint száz látogatót fogadhattunk. Március 15-én megemlékeztünk a Magyar Forradalom és Szabadságharc évfordulójáról. Az alapiskola tanulói adtak műsort, megkoszorúztuk a múlt év októberében felállított kopjafát. Március 29-én és június 1-én vezetőségi ülést tartottunk. Elszámoltunk a tagbélyegekkel. Október folyamán megünnepeltük az aradi vértanúk napját, megkoszorúztuk a kopjafát, megemlékeztünk a barátság és egyetértés fájánál. November folyamán gyertyás körmenetet tartottunk a két világháborúban elesettek emlékére. Kosár Árpád
ÖSVÉNY
15. oldal
NYÉKVÁRKONYI NÉPDALKÖR
Nagysikerű rendezvény színhelye volt 2000. október 7-én a nyékvárkonyi alap-iskola tornaterme. A népdalkör „A népzene és a népdal határtalan” címmel fesztivált rendezett. A műsorban felléptek a szlovéniai Hosszúfalu népdalköre, a mátraderecski népdalkör, a dunaszegi Pávakör és a Rezeda citerazenekar Magyarországról, a Hodosi citerazenekar, a padányi és a csallóközkürti népdalkörök. A fesztivált pozitívan értékelte Méry Margit, a Pátria Rádió népzenei osztályának munkatársa és Ág Tibor népzenekutató.
A Nyékvárkonyi Népdalkör öt éves működése alatt szép sikereket ért el a hazai fellépésein és határainkon túl is. 1998-ban a III. Vass Lajos Országos Népzenei Versenyen aranysávos minősítést ért el. 1999-ben a Bíborpiros szép rózsa nívódíját kapta, majd 2000-ben a Pátria Rádió által rendezett Tavaszi szél vizet áraszt országos népzenei verseny 3. helyezettje lett. A csoport művészeti vezetője Szabó Jolán, szervezője Klempa Magdolna.
PADÁNY
VAJKA
Április 16-án – író-olvasó találkozó Marczell Bélával Május 13-án a Győri Arabona és a Kisalföld Ki Mit Tud? vetélkedőjén részt vett a padányi népdalkör, és a kategória győztese lett Május 14-én Anyák napi műsor az óvodával, iskolával, községi hivatallal közösen Június elején 20 perces fellépési lehetőség kapott a Győri TV-ben a padányi népdalkör Június 17-én - falunap - népdalkör fellépése
Február 26. - dőrejárás Passió betanulása – kétszer előadva – április 16-án és Nagypénteken Április 15-16. – cserkésztábor (közösen a cserkész szervezettel) Május - majális megszervezése Faluturisztika - állandó jelleggel (minden hónapban üléseznek - Tuba Lajos vezetésével) Augusztus - cserkésztábor és a Csemadok tábora gyerekeknek Betlehemezés - három napon át
Egész évben folyamatosan: aerobic hétfőn és pénteken; irodalmi kör - alkalmanként; a népdalkör próbái - állandó jelleggel Szabó Zsuzsa
Klempa Magdolna
Varga Károly
16. oldal
ÖSVÉNY
2001/1
FELSÕVÁMOS Újév köszöntő - 2000. január 2. az alapszervezet vezetőségének ünnepi találkozója a szervezet csoportjainak tagjaival. Jubilánsok fogadása - ünnepi vezetőségi ülésen - 2000. január 10. A női éneklőcsoport két alapító tagja eddigi munkájának értékelése, megajándékozása 55. születésnapjuk alkalmából (Szabó Márta és Katona Katalin) Színházlátogatás - 2000. február 12. - 44 Csemadok tag vett részt a színházlátogatáson a Komáromi Jókai Színházban. Az előadás címe: „Jó estét nyár, jó estét szerelem!” Az alapszervezet és az ifjúsági klub vezetőségének rendezvénye a község gyermekei számára - 2000. február 19.
A rendezvényt az önkormányzat 2000,- koronávaé támogatta. Az álarcba öltöztetett gyermekek a tavaszvárás régi hagyományait elevenítették fel sok tánccal, dallal, játékkal. A Csemadok szervezet pénzbeli támogatással és szervezéssel járult hozzá a rendezvényhez. Egészségügyi előadás - 2000. március 3. - egészségügyi segédeszközök, berendezések bemutatójával összekötve. Az érdekes, hangulatos rendezvényt az EASCON RT. anyagiakkal támogatta. Nőnapi ünnepély - 2000. március 11. - az alapszervezet vezetőségének ünnepi estje a Csemadokban aktívan tevékenykedő nőtagok részére. Program: megnyitó, vers, ünnepi beszéd, ajándékok átadása, műsor - próza, nótaszó, zene melletti szórakozás.
A Csemadok öregfiúk labdarúgó csapatának teremtornán való részvétele Bogyoszlón. Csapatunk első helyezést ért el a labdarúgótornán, melyen 4 csapat vett részt - 2000. március 11. Megemlékezés és koszorúzás az 1848as magyar szabadságharc évfordulóján 2000. március 15-én. A Bogyoszlói Rábaközi Néptáncegyüttes 25. évfordulója 2000. április 20-án. Szervezetünk képviselői aktívan vettek részt az emlékezetes évfordulón (ünnepi köszöntő és ajándék átadása). A Csemadok ifjúsági éneklőcsoportjának fellépése Felsővámoson az Anyák napján 2000. május 14-én. Oláh Ödön
SZAP A faluban a szövetség tevékenysége attól az időtől számítódik, amikor két képviselőtársammal karöltve vállaltuk, hogy újraélesztjük a kulturális életet községünkben. Ez 1999 végén kezdődött, amikor karácsonyi estet szerveztünk 25 gyermek szereplésével. Feldíszített fenyőfa mellett, karácsonyi dalokkal, versekkel vártuk a szép ünnepet. Átléptünk a 2000-es évbe. Vezetőségi gyűlésen tevékenységi tervet dolgoztunk ki és ennek alapján haladtunk az évben. Februárban álarcosbált rendeztünk gyermekeinknek az önkormányzat támogatásával. Szülői felügyelet mellett nagy létszámban vettek részt az álarcosbálon; amely jó hangulatban zajlott;
díjaztuk a gyermekek fellépését. Március 15-én, a magyar szabadságharc alkalmából az MKP vezetőségével és az önkormányzattal közösen rendeztünk emlékünnepélyt. A lakosság nagy létszámban vett részt a kultúrott-honban rendezett műsoron. A. Nagy László parlamenti képviselő és Nolipa Judit pozsonyi magyar konzulasszony is jelen volt, akik elismerően szóltak a szereplő gyermekek és felkészítőik munkájáról. A műsor után kopjafaavatás volt, a kopjafát megáldotta és megszentelte a református lelkésznő és a katolikus plébános úr is. A Szózattal és a Himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés. A szereplő gyermekek egy-egy szál virágot helyeztek el a kopjafa tövébe. A műsort
vezetőségi tagjaink tanították be, ami nagy sikert aratott mind vendégeink, mind a lakosság körében. Áprilisban diszkót szerveztünk a kultúrotthonban gyermekeinknek, amelyen jó zene és üdítő mellett szórakoztak éj-félig. Májusban vezetőségi tagjaink készítették fel gyermekeinket az anyák és nagymamák köszöntésére. Felléptek az óvodások és kisiskolások Nyáradról tanítóik kíséretében. A szereplés után egy szál virággal köszöntötték az anyukákat, nagymamákat. Öröm volt látni a sok boldog arcot, az elérzékenyült anyukák, nagymamák boldogan ölelték magukhoz gyermekeiket, unokáikat. Nagy létszámban vett
2001/1
részt a lakosság e szép ünnepségen. A márciusi és májusi két nagy rendezvény után pár soros írást jelentettünk meg az Új Szó napilapban. Júniusban a gyermeknapi program megszervezésében az önkormányzat tagjai mellett részt vettek vezetőségi, valamint alapszervezetünk tagjai is. Délelőtt sportvetélkedő volt, délután különböző szórakoztató játékok, ahol gyermekeink élvezték a jó időjárást, póni-lovaglást, tűzoltógyakorlatot. Záró programként éjfélig diszkó volt szülői felügyelet mellett. Jelentést küldtünk a területi választmánynak, amelyben kifejezésre juttattuk, hogy elégedettek vagyunk az első félév rendezvényeivel, tekintve a nagy létszámban részt vevő, lelkes gyermekek szereplését, valamint a lakosság érdeklődését és vezetőségi tagjaink hozzáállását. Örülünk, hogy sok gyermek jelentkezik felhívásunkra, fegyelmezet-ten készülnek a műsorokra és szívvel-lélekkel adják elő. Ezt értékelve, augusztusban badacsonyi strandolást szerveztünk részükre, amelyen 51 személy vett részt. Szeptemberben Lengyelországi bevásárlási utat szerveztünk. Októberben a lakosság mindent megtett annak érdekében, hogy befejeződjön a munka a katolikus templom építésénél a szapi búcsú időpontjára. A katolikus és református híveken kívül besegítettek a vezetőségi tagok is, valamint alapszervezetünk tagjai is. Ismerősök, rokonok jöttek el falunkba erre a ritka és szép ünnepélyre. Novemberben moderntánc-tanfolyamot indítottunk a fiatalok és a kisebbek számára. Sajnos már csak egy csoport van, amelyik még ma is folytatja a tánc-
ÖSVÉNY
tanulást. A hónap végén megrendeztük az első Csemadok-bált, közösen a Tűzoltószervezettel. A jó szervezésnek köszönhetően több mint 90 személy szórakozott jó zene mellett hajnalig, amelyen 50 tomboladíjat húztunk ki, két vacsorát, magyarországi bort szolgáltunk fel. E helyütt szeretném megköszönni az önzetlen támogatást mind a szervezőknek, mind azoknak, akik részt vettek bálunkon, a Csilizköz részvénytársaság vezetőségének, a Veterán vendéglő vezetőjének és alkalmazottaink, a vállalkozóknak, akik szép és értékes díjakkal segítettek. El szeretném mondani, hogy a Csemadok bálból hagyo-mányt szeretnénk csinálni. Decemberben, újra megszerveztük a karácsonyi ünnepséget 28 gyermek szereplésévelm, feldíszített fenyőfa mellett, szép versekkel, dalokkal, szerény ajándékokkal Az egész évi fellépésekről fényké-
17. oldal peket készítettünk, melyből gyermekeink is kaptak emléknek, továbbá az előcsarnokban faliújság díszítésére használjuk. Az egész évi tevékenység margójára meg kell jegyeznünk, hogy még több érdeklődőt várunk műsorainkra, mert, mind az Anyák-napi, mind bármely műsort nemcsak azoknak szánjuk, kiknek gyermekei, unokái szerepelnek, hanem minden anyukának, nagymamának, az egész lakosságnak. Alapszervezetünknek a 2000-es évben 117 tagja, valamint 6 vezetőségi tagja volt. Vállaltuk, hogy vezetőségünket aktív személyekkel bővítjük ki. Ez megtörtént, de elmaradt az aktivitásuk. Munkánk értékelése végén köszönetet szeretnék mondani az alapszervezet vezetőségének odaadó munkájáért. Itt meg kell említenem Tóthné Vass Edit és Horváth Judit nevét, akik időt, fáradságot nem kímélve tanítják be a műso-rokat. Továbbá Esztergályos és Bazsó tanító néniknek. Köszönöm a nem vezetőségi tagok, mint Tóth Elemér, Vida Pálék, Sichta Lóránték segítségét a szervezési munkáknál, valamint Miklós Éva tanító néni és a református lelkész-nő segítségét a műsoroknál. Köszönöm a tagoknak, hogy átveszik tőlünk a tagbélyegeket, részt vesznek műsorainkon. Köszönöm nektek, gyerekek, hogy ilyen lelkesek, fegyelmezettek voltatok. Köszönöm mindenkinek mind az anyagi, mind az erkölcsi támogatást. Vida Mária
18. oldal
2001/1
ÖSVÉNY
BÁBOS TANFOLYAMOK 1999 - 2000 A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a Pódium Színházi Társasággal közösen 1999. novemberétől rendezi az országos bábcsoportvezetői és pedagógiai bábjáték tanfolyamokat Dunaszerdahelyen. A rendezők az induláskor elsősorban a Duna Menti Tavaszra készülő bábcsoportok vezetőire és a bábcsoportok alakításának gondolatával foglalko-zókra számítottak, valamint azokra az óvó-nőkre és tanítónőkre, akik a bábjátékot pedagógusi munkájukban kívánták hasznosítani. Az első tanfolyamra 1999. novemberében került sor, s azóta évente tavasszal és ősszel ta-lálkoznak a bábozással foglalkozók. Az első tanfolyamon Zsélyi Katalin drámapedagógus, Dusza István színikritikus. Mészáros Emőke, bábtörténész (Budapest), Boráros Szilárd, bábszínész (Prága) és Badin Ádám, bábrendező (Rozsnyó) voltak az előadók. 2000 tavaszán, a második bábjátszó tanfolyamon Mészáros Emőke (pedagógiai bábjáték, bábkészítés, bábtechnikák), Tóth László, Miskolc (zene a bábszínpadon, zenedramaturgia), Boráros Szilárd (bábtechnológia, kasírozás) tartották a foglalkozásokat. 2000 őszén Kecskés Marika, bábművész és Roman Anderle (Pozsony) a bábtechnológiával és a marionett bábok készítésével ismertet-te meg a résztvevőket. 2001 tavaszán Mészáros Emőke (Budapest) és Kecskés Marika (Pozsony) voltak a tanfolyam szakmai vezetői.
A felvételeken az első bábos tanfolyam népes csapata: a bábok és készítőik, a bábosok. *** Marionett figurák „gyártása” Roman Anderle és Kecskés Marika segítségével.
2001/1
ÖSVÉNY
19. oldal
A bábosok véleményébõl Ekel község vezető óvónőjeként, tisztelettel megköszönöm Önöknek a tanfolyamról való értesítést. Az elmúlt időszakban egy alkalommal személyesen vettem részt a képzésen és nagyon fontosnak tartom ismételten megszer-vezni. A tanfolyamról sok új, hasznos ismerettel tértem haza. Gyakorlott óvónőként állítom, hogy a bábjáték a kisgyermekkel csodákat képes művelni, nem beszélve annak óriási személyi-ségfejlesztő és nevelői hatásáról. Mindezen kívül egy sikeres előadás megtekintése a gyermek számára egy életre szóló felejthetetlen élmény marad. Jányi Darina, Ekel A bábu a pedagógiai bábjátszás módszertani eszközeként szerepel. Ennek segítségével ismerkedünk meg mi pedagógusok a gyerekekkel közelebbről. Befolyásolhatja a legkisebbek képességeit, tulajdonságait, ezért erkölcsi, esztétikai és egészségnevelési eszköze van. Ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudtam a munkámban, és eredményeket értem
el vele, köszönöm a Csemadok által szervezett bábcsoportvezetői tanfolyam szervezőinek, előadóinak. Új ismeretekkel bővítették tudásunkat. Az első nehéz lépésekhez tanácsot adtak, hogy gördülékeny legyen a lefolyása, kezdése. Az utolsó bábtanfolyam gyümölcsével, a bábuval, csodákat műveltem az oviban, a gyerekek legjobb barátukká fogadták, annak ellenére, hogy egy kicsit ijesztő volt. Tóth Boglárka, Dunaradvány Először veszek részt bábos tanfolyamon, konkrét tapasztalatom nincs a bábjátékokkal. Az elmúlt utolsó 8 - 10 év-ben készítettem a kisfiam és rokon kis-gyerekek részére rongybábokat és kü-lönböző mesefigurákat. Nagyon örülök, hogy részt vehetek egy olyan tanfolyamon, ahol tapasztalt bábosok társaságában betekinthetek a valódi bábjáték titkaiba. Köszönöm a lehetőséget. Puha Júlianna, Pozsony
Sajnos egyéb elfoglaltságaim miatt csak egy alkalommal tudtam részt venni a bábtanfolyamon a tavalyi évben, de a tanfolyamról csak pozitív emlékeim vannak. A bábkészítés technikáját hasz-nálom, nagyon sokat segítettek az ötletek, lehetőségek, melyekkel megismerkedhettem. A tanfolyam atmoszférája is nagyon kellemesen meglepett, úgy érzem az egymással megosztott tapasztalatok is nagyon fontosak voltak mindannyiunk számára, mert a tanfolyamon kívül erre lehetőségeink azt hiszem nincsenek. Én csak megköszönni tudom a szervezőknek ezt a nagyszerű lehető-séget. Domonkos Zsuzsanna, Lakszakállas Az elindult tanfolyamsorozatra nagy szükségük volt már a bábozással amatőr szinten foglakozóknak. Az eddigi tanfolyamok a képzett előadóknak köszönhetően szakmailag magas színvonalúak és tartalmasak voltak, a résztvevők sokat tanulhattak a bábozás elméletéből és gyakorlatából, új ötleteket
20. oldal Szalay Márta kaphattak a továbblépéshez, fejlődéshez. Aki részt vett, nemcsak tanult, de jól is szórakozott.
Makki Márta, Nagyudvarnok Eddig egyszer vettem részt bábtanfolyamon, amely hasznos volt számomra. Leginkább Mészáros Emőke szak-köri foglalkozása tetszett, ez ugyanis arról szólt, hogyan lehet a tanítási órában alkalmazni a bábokat. Továbbá hasznos volt a gyakorlati foglalkozás, amelyen bábokat készítettünk. Polák Klaudia, Tardoskedd
2001/1
ÖSVÉNY Csak az őszi tanfolyamon vettem részt, ami teljes mértékben felkeltette figyelmemet a bábozás iránt. Örültem a bábkészítés - tanításnak, hasonló bábkészítési módokat szívesen fogadnék. Az előadók szikrázó tehetsége teljesen magával ragadott, ezért is tettem le a voksomat a bábozás mellett. Vezérné Gonda Klára, Tornalja A tavalyi évben mindkét alkalommal részt vettem a bábtanfolyamon. Számomra nagyon fontos és hasznos volt együtt dolgozni bábos szakemberekkel, részt venni a jó hangulatú, alkotó műhelymunkában.
Tizedik éve bábozom egy olyan vidéken, ahol a bábjátszásnak eddig semmiféle hagyománya nem volt. Sokszor nem könnyű egyedül megbirkózni a feladatokkal, amelyek egy mese bábszínpadra történő feldolgozása kapcsán adódnak. A szakember először kitanulja a szakmát, azután csinálja. Mi amatőrök csináljuk és közben tanulunk. Nagyon jó, hogy végre van kitől. Mert van mit. Dramaturgiát, bábkészítést, díszlettervezést, zenét, mozgást. Komlósi Margit, Farkasd
Rendezõi tanfolyamok 2000 – 2001 A tavalyi évben abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy ismét meghívtak a Duna M e n t i Ta v a s z zsűrijébe, részt vettem a Jókai Napokon és rendezhettem a komáromi színházban. Így - remélem - rálátásom lett a szlovákiai magyar színjátszás egészére. Ezeken a hasábokon most a diákszínjátszással kapcsolatos észrevételeimet szeretném megosztani Önökkel. Úgy érzem, a jelenlegi helyzetben leginkább a képzésekre van szükség. Ennek ékes bizonyítéka volt a 2000. évi DMT-n a bábosok részvétele. Aki látta a korábbi évek előadásait is, biztos vagyok benne, hogy egyetért velem, ugrásszerű volt a fejlődés. Ez elsősorban az előző évben tartott bábos továbbképzésnek az eredménye. Már korábban is felvetődött, a színjátszók is részesülhessenek hasonló képzésben, de ennek tavalyig nem sikerült megteremteni a feltételeit. Végül tavaly nyárra - főleg Jarábik Gabinak és Huszár Lacinak köszönhetően - lett hely, pénz és minden olyasmi, ami kell egy ilyen képzéshez, és engem kértek fel a szakmai elő-készítésre és a lebonyolításra. Kolléganőmmel - Sándor Zsuzsával - együtt készítettük el a „tanmenetet”. Tudtuk: szűkös idő, összesen két hétvége áll rendelkezésünkre. Abból a tapasztalatunkból indultunk ki, a tanfolyamon
részt vevők már dolgoztak csoportokkal, sőt nem egy előadás is kikerült már a kezük közül. Van érzékük a színházhoz. Ezért csak gyakorlati feladatokkal ké-szültünk. Megpróbáltuk a rendezés so-rán felmerülő problémákat elemeire bontani, s mindegyikhez feladatot, feladatokat társítottunk. Abban bíztunk, ha a részletek fontosságára sikerül a hallga-tók figyelmét ráirányítani, és azt is érzékeltetni tudjuk, egy mindent átfogó elképzelés, azaz koncepció nélkül szétesnek a részletek, akkor egy olyan szempontrendszer és gyakorlati tapasztalat lesz a birtokukban, melyet bármelyik iskolatípusnál, és bármilyen írott vagy szerkesztett darabnál alkalmazni tudnak. Az első alkalommal ismerkedő játékokkal kezdtünk, majd megpróbáltuk felmérni, ki mit szeretett vagy nem szeretett az általa látott gyerekelőadásokon. Este Örkény István: Tóték című színdarabjának szöveghúzásával foglalkoztunk. Másnap délelőtt kiscsoportokban dolgoztunk. Az volt a feladat, hogy egy jelenetet kellett készíteni, melynek csak az utolsó mondatát adtuk meg. Az elemzések során igyekeztünk érzékeltetni miért fordult elő, hogy az alkotók akartak valamit, de a nézők teljesen mást érzékeltek. Ezekután az előző je-leneteket úgy kellett előadni, hogy megadtunk egy hangvételt (pl.: üde, pajkos, pajzán, kimért/távolságtartó, finomkodó, tragikus, apatikus/letargikus, bensőséges/családias, feszült, eufórikus) és azt vizsgáltuk hogyan, meny-
nyire és miért változtak az előadások. Itt beszéltünk a koncepcióról. Kell hogy az előadásoknak, de akár egy iskolai ünnepségnek is, legyen központi gondolata. Vagyis mi az a hatás, amit a nézőinkből ki akarunk váltani. Ezután egy olyan gyakorlat következett, melynek a szövegét teljes egészében mi adtuk meg. (- Jesszusom! - Terhes vagyok! - Az nem lehet!) Mivel minden csoport ugyanezt a szöveget kapta, itt arra lehetett felhívni a figyelmüket, mennyi értelmezési lehetősége van, még egy ilyen egyszerű párbeszédnek is. Ezután úgy kellett megcsinálni a jelenetet, hogy a csoportok közmondásokat húztak és a nézőknek ki kellett találni, mi volt a pa-píron. Végül mindenkinek ugyanazt a közmondást kellett eljátszani. Ebből világosan kiderült, ugyanazt a célt hányés hányféleképpen lehet elérni. A második alkalom kezdésekor viszszatekintettünk az előző gyakorlatokra és megpróbáltuk feleleveníteni a tapasztalatainkat. Ezekután a rendezés során előforduló részfeladatokkal foglalkoztunk. Gyakorlatok voltak a mozgással, fénnyel, hanggal, kellékekkel, jelmez-zel, díszlettel kapcsolatban. Külön kitértünk milyen problémákat okoz a diákok esetében a szereposztás és milyen lehetséges megoldások vannak, ha sokan vagy éppen kevesen vannak a játszóink. Lezárásként csoportmunkában feldolgoztuk Arany János: Tengeri hántás című balladáját. Sajnos a tervezett gyakorlatokból sok mindent ki kellett hagynunk, mert túl
2001/1 rövid időnek bizonyult a két hétvége. De talán így is sikerült valamilyen új nézőpontot kialakítani a résztvevőkben. Úgy érzem az igazi megmérettetésünk a még csak készülő produkciók megnézésekor lesz. Feltétlenül meg szeretném még említeni, hogy tudomásom szerint már folynak egy drámapedagógusi képzés előkészületi munkái is, melyet majd Wencel Imre fog vezetni. Ha a szlováki-
ÖSVÉNY
21. oldal
ai magyar szervezetek lehetőséget teremtenek és mind a két képzési forma állandóan jelen lesz, akkor még magasabb lesz a már most sem alacsony diákszínjátszói színvonal. Végezetül engedjék meg, hogy itt is köszönetet mondjak mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a tanfolyam létrejött és azoknak a pedagógusoknak is, akik megtiszteltek a jelenlétükkel. Köszönöm! Tisztelettel: Honti György
BIHARI KÖR HANGSZERES KÉPZÉS A Jánosi Együttes és a Csemadok Dunaszerdahelyi területi titkárságának közös ötleteként született 1999 őszén a Bihari kör. Az alapokat a Jánosi Együttes és a Gyeplős zenekar barátsága adta, s emellett a táncház illetve a magyar népzene hiánya Dunaszerdahelyen és környékén. Jánosi András, a Jánosi Együttes prímása, a 18. szá-zadi magyar zene kutatója keresztelte el a kört Bihari körnek a nagyabonyi születésű Bihari János prímás tiszteletére. Huszár László, a Csemadok területi vá-lasztmányának titkára pedig magára vállalta a rendezvény havi szervezését, az anyagiak bebiztosítását. E két lelkes ember adta meg így a lehetőséget a szlovákiai magyar muzsikusoknak és táncosoknak a magyar népzene és néptánc gyakorlására. Eredetileg tehát esti mulatozás, táncház volt tervben, ahol a Jánosi Együttes muzsikált. Majd ehhez kapcsolódott a délelőtti tanítás-tanulás ötlete. Ezt főleg mi, a Gyeplős zenekar tagjai élveztük és használtuk ki, hisz nagyon jó muzsikusoktól tanulhattunk. Jánosi András hege-dűn, Turi András brácsán, Pálfi Zsolt pedig bőgőn oktatott hangszeres magyar népzenét. Idővel más ze-nészek, népzenét tanulni vágyók is eljöttek a délelőttökre, így jó kis együttmuzsikálásra adódott alkalom. A szervezőket megkereste a Csallóközi Baráti Társaság azzal az ötlettel, hogy gyermektáncház
Monostori Gábor, a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány kurátora átadja a népzenei adattár szervezőjének az alapítvány ajándékát: a Finale 2001 kottaíró programot, és a szakkönyvtár kiépítéséhez szükséges kiadványokat, hangzóanyagokat.
és játszóház is része lehetne a Bihari körnek. Ekképpen született meg a Bihari kör egész napos programja. Mert így már a zenészek délután sem tették le hangszereiket, muzsikáltak a kicsiknek és szüleiknek. Kivétel csak Turi Andris volt, aki a gyermekekkel bolondozott, játszott és táncolt. Gyakran így is hangszert vett a kezébe, mert a legkülönfélébb népi hangszereket mutatta be az apróságoknak. Az ünnepek idején hagyományokról, szokásokról mesélt és ehhez kapcsolódó éne-keket tanított. A zenekar pedig muzsikával szolgált. Ezeknek a gyermektáncházaknak volt a legnagyobb sikerük, nemcsak a kicsik, de szüleik is nagyon élvezték a táncot, éneklést. Megmutatkozott az igény az ilyen értelmes és hagyományos szórakozásra a szlovákiai magyar családok részéről. Nem így volt ez az esti táncházakban. Gyakran megesett, hogy magunk szórakoztatására zenéltünk. Elvétve jöttek el a fiatalok, ők főleg a mi barátaink, ismerőseink voltak. De mivel a zenekar az egész magyar nyelvterület zenéjét ismerte és játszotta, az az egypár ember jól mulatott, és éjfélig ropta a táncot. Néha táncoktató segítségével, néha anélkül. Aki pedig nem a tánc miatt jött el este, meghallgathatta a koncerteket, hagyományőrző zenekarokat és énekeseket. Így Szládecsekné Süttő Mónikát és lányát Szládecsek
22. oldal
ÖSVÉNY
Jarkát Zoborvidékről, a dunaszerdahelyi prímást, Kato-na Rudolfot (Daskát) és alkalmi bandáját, Malík János brácsást és Anyalai Ferenc bőgőst. Párszor könyvbemutató is volt a táncház előtt, melyen a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat leg-újabb népzenével foglalkozó darabjait mutatta be szerzője: Ág Tibor illetve Móser Zoltán. Bemu-tatásra került egy kazetta is, mellyel Ág Tibor kelet-szlovákiai gyűjtése került a közönség kezébe. Így a Bihari kör a népzenekutatás szakmai fóruma és amatőr népdalcsoportok, népi ze-nekarok szakmai támogatója is lett. A Bihari kör a következő tanévben is havi rendszerességgel folytatni fogja tevékenységét a Jánosi együttes, a Csemadok területi választmá-nya, a Csallóközi Baráti Társaság és a Gyeplős zenekar támogatásával. Főleg azért, mert mind-annyian fontosnak érzik a magyar néphagyo-mány, népzene és néptánc ápolását és gyakorlását. Fontosnak tartják azt is, hogy jelen legye-nek a köztudatban, a szlovákiai magyarság tuda-tában, hogy érezzék a magyar emberek a magyar kultúra és néphagyomány jelentőségét, a múlt-hoz és jövőhöz kötő erejét. Huszár Ágnes a Gyeplős zenekar prímása
CIVILKÉPZÉS A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a Fórum Intézet Információs Központjának segítségével a járás alapszervezetei vezetőinek felkészítése a hatékony működésre címmel indította el hét hétvégére tervezett szervezeti képzését 2001. áprilisában. A képzésen Felsővámos, Egyházkarcsa, Nyékvárkony, Egyházgelle, Pozsonyeperjes, Alistál, Tárnok, Padány, Bős, Dunaszerdahely alapszervezeteinek vezetőségi tagjai és a Kis Duna Régió polgári társulás tagjai vesznek részt.
2001/1
NÉPZENEI ADATTÁR
Ág Tibor, a népzenei adattár vezetője, egyik munkatársával. A feldolgozásra (digitalizálásra) váró hangszalagok és a „népzenei” számítógép.
A képzés témakörei: - A polgári társadalom és a helyünk benne - A civil szervezetek jogi formái és normái - Önkéntesek bevonása a szervezet munkájába - Hatékony kommunikáció - Stratégiai tervezés - Adománygyűjtés - Csapatépítés - A vezetés és igazgatás feladatai - Pénzügyi menedzsment - Nonprofit szervezetek marketingtevékenysége - Szektorok közötti együttműködés - Kapcsolat a nyilvánossággal - Az EU strukturális alapjai, politikája és követelményrendszere - A nonprofit szféra Magyarországon
Õszre tervezett új képzések Versmondó-, népi ének-, drámapedagógiai (a pályázatok függvényében). Információ: a Csemadok területi választmánya titkárságán.
2001/1
23. oldal
ÖSVÉNY
A NÉPZENEI ADATTÁR RENDEZÉSÉRÕL Elhangzott a Fórum Intézet A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében nemzetközi konferencián, Komáromban, 2000. december 7-én. Hozzászólás a „Humán tudományok és tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében” témakörhöz. Ág Tibor, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány Népzenei adattárának vezetőjének beszámolója a népzenei adattár helyzetéről. A XX. század elején megindult a paraszti élet hagyományos értékeinek leltárszerű feltérképezése. Egyidőben Fülep Lajos: „A magyar nép művészete” első kötetének megjelenésével, 1906ban, a népzenekutatás úttöröi Bartók és Kodály is megkongatták a vészharangot, sürgetve a magyar parasztság népzenei hagyományának felgyűjtését. A század elején mindkét gyűjtő és néhány ta-nítványa a mai Szlovákia területén tevékeny népdalgyűjtő munkát végzett. Trianon után a felvidéki magyar kisebbség népzenéjének gyűjtése, intézmény híján néhány egyén öntevékeny törek-vése maradt. A második világháború befejezése, a szlovákiai magyarságra a jogfosztottság éveit hozta. 1949-ben ala-kult meg a Csemadok, amely annak elle-nére, hogy programjában a politikai célok voltak az elsődlegesek, a kultúrával is foglalkozhatott. A Csemadokban 1951ben kezdődött a népzenei hagyo-mányok gyűjtése, azzal a céllal, hogy e hagyományt egy létrehozandó hivatásos magyar dal és táncegyüttes műsorára tűzhesse, valamint az öntevékeny művészeti együttesek is felhasználhassák. Ezt a munkát a hatalom nem tiltotta, igaz, hogy nem is nagyon támogatta. Tehát a kutatás az elsődleges célja nem a konzerválás, hanem a továbbéltetés volt. A hagyomány közvetlen felhasználása során később, amikor már nagyobb mennyiségű saját gyűjtésű népzenei anyag gyűlt össze, szükségessé vált a rendszerezés - egy könnyen kezelhető adattár kialakítása. Az adattár elsődleges célja, hogy az abban tárolt népzenei hangzó és írott (kottás) anyagot úgy tárolja, rendszerezze, hogy az minden érdeklődő számára hozzáférhető legyen. Az adattárban elsősorban Szlovákia területén gyűjtött magyar népzenét, úgy a vokális, mint a hangszeres felvételeket és feljegyzéseket, másodsorban az egész magyar nyelvterületen gyűjtött népzenei anyagot kívántuk összpontosítani.
Az anyag feldolgozása az MTA Zenetudományi Intézetében használt kritériumok alapján, a mi lehetőségeinkhez mért rendszerezés szerint történt. Minden rögzített dallamot külön támlapra írtunk, feltüntetve a gyűjtés helyét és idejét, az énekes nevét, korát és származását, valamint a dallam zenei mutatóit (műfaj, szerkezet, szótagszám, kadencia, hangterjedelem). Eleinte csak helyszíni lejegyzésekre szorítkoztunk, később azonban, amikor már hangfelvevő készülékkel is rendelkeztünk, magnetofonszalagokon is tároltuk a gyűjtött anyagot. Minden dallam egy leltári és egy magnetofon számot kapott. A dallamok kottás lejegyzését, kottás füzetekbe írtuk. Minden füzet száz oldalt tartalmazott. Így a füzet száma és az oldal száma képezte a leltári számot. A többnyire négysávos felvételeken rögzített hangfelvételek magnóteker-cseit, dobozokban tároltuk. Minden te-kercs tartalomjegyzékét az oldal és a sáv feltüntetésével szintén sorszámmal láttuk el. A hangzó anyag nyilvántartásánál a magnetofonszám a doboz számát az oldalt (A ill. B) a sávot (1 ill. 2) és a sorszámát jelölte (pl. Mg 56 A225). Eszerint az 56-os számú tekercsen az A oldalon a második sávon a 25. dallamot jelöltük. Az adatok összegezésére két katalógust létesítettünk. Az egyik a kottás lejegyzéseket, a másik a hangfelvételeket összegezte. Később a saját gyűjtésen kívül a különböző népzenei publikációkban megjelent népzenei anyag is hasonló módon került besorolásra. A saját gyűjtésű népzenei anyaggal való munkánk részfeladatai: 1. a rendszerező és feldolgozó tevékenység, 2. a gyűjtött anyag közkinccsé tétele és a publikációs tevékenység (következetes módszertani munka, a népdalkincs egészséges továbbéltetésének biztosítása érdekében)
3. népdaléneklési vetélkedők, népzenei találkozók szervezése. Az adattárban tárolt anyag felsorolása: 1. Hangzóanyag A saját helyszíni gyűjtés eredménye az adattárban: 1957 - 1986 között rögzített népzenei anyag 111 magnetofonszalagon (7.800 gyűjtési egység). 1986 - 1999 között gyűjtött népzenei felvételek 68 magnókazettán rögzítve (mátyusföldi-, csallóközi gyűjtések, Géczi Lajos és Nagy Iván gyűjtései) A módszertani munkát szolgáló hangzó anyag: 21 magnetofonszalagon a MTA kiadásában megjelent hanglemezek és a „PÁTRIA” lemezsorozaton található né-pzenei anyag másolatai. 2. Kottás támlapok a) A népzenei gyűjtés kottás támlapokon rögzített anyaga (3.257 támlap) b) A különböző népzenei publikációkban megjelent felvidéki népzene kottás támlapokon rögzített változatai (1.583 támlap) c) A Magyar Népzene Tára I. kötetében szereplő felvidéki dallamok másolatai d) Szíjártó Jenő gyűjtése (mintegy 500 dallam) Az adattárban az alábbi gyűjtők anyagai találhatók: 1. Ág Tibor, Szíjjártó Jenő, Hemerka Olga, Nagy Iván, Ürge Mária, Schuster Éva 2. a Csemadok Nyári Népzenei Táborozásainak résztvevői (alkalmi gyűjtők), akik csak a hangfelvételt adták le az adattárba. Ők főleg iskolai együttesek, valamint népdalkörök vezetői voltak. Az adattárat 1992-ig Ág Tibor fél státuszban rendszerezte és vezette. Az utóbbi években a dallamanyag ugyan
24. oldal
ÖSVÉNY
szaporodott, de annak rendszerezése és feldolgozása stagnált. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány menedzselésében megfelelő helyiséget és a műszaki szükséges berendezések biztosítása során megkezdődött a hangzóanyag digitalizálása, s egyben a támlapok számítógépes feldolgozása az adattár szakembereivel (Ág Tibor, Nagy Iván, Huszár Ágnes). Az eredményes adattári feldolgozó munka feltétele a teljes alkalmazási viszonyban lévő szakember biztosítása. A népzenei anyag továbbéltetésének eddig létrehozott módjai: 1968-1993: „Tavaszi szél vizet áraszt” népdaléneklési verseny 1993: a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népzenei konferenciája, Komárom 1997 és 1999 Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek kiadói sorozatban megjelent népzenei kiadványok: Ág Tibor: Vígan zengjetek citorák, Karácsonyi mendikák és betlehemes játékok, 1992 Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, Szerkesztette: Ág Tibor, 1996 Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 Ág Tibor: Felsütött a nap sugára, Kelet- Szlovákiai népdalok, 1999 Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely, 2000 Ág Tibor: Felsütött a nap sugára, Népzenei hangzóanyag sorozat I., 2000
NEMZETKÖZI NÉPZENEI KONFERENCIA A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya az 1967-ben elindult Kecskeméti Népzenei Találkozókból kiindulva a népzene-kutatási együttműködés és tudományos tanácskozási program folytatásaként (a köztes években a szomszédos országokban) nemzetközi népzenei konferenciát rendez. A legutóbbi 1993-ban, Komáromban megrendezett nemzetközi népzenei konferencia témájaként, a gyűjtést, feldolgozást és továbbéltetést határoztuk meg, ezért a következő konferencia központi témája a népzenei hagyományok továbbéltetése kell, hogy legyen. A konferencia időpontja és helyszíne: 2001. szeptember 15-16., Dunaszerdahely Szakmai vezetők: Pávai István, a ZTI Népzenei Archívumának vezetője, Budapest; Jánosi András, az Óbudai Zeneiskola tanára, Budapest, Ág Tibor, népzenekutató, Nagymegyer. Programszervezők: Huszár László, Dunaszerdahely, Monostori Gábor, Néprajzi Múzeum, Budapest A népzenei konferencia tématervezete: A népzenei hagyomány továbbélése a III. évezred hajnalán Az elmúlt száz év gyűjtőmunkája során roppant mennyiségű zenei anyag (és adat) gyűlt össze. A gyűjtemények növekedésével ezek feldolgozása nem tarthatott lépést. I. II. tételére,
A jövő egyik feladata a már összegyűlt anyag szakszerű feldolgozása, archiválása. Nagy szükség van az összegyűjtött rendszerezett anyag közkinccsé
hogy a zenei archívumok támlapjai, kottalapjai, hangzó anyagai nehogy évezredes zenekultúránk koporsószegei legyenek. III. Annak kidolgozása, mi módon maradhat zenei hagyományunk a következő évezredben is kultúránk része. A paraszti társadalom, amely az utóbbi kétszáz év során zenei hagyományunk legfőbb (szinte kizárólagos) letéteményesévé vált az utóbbi bő fél évszázadban olyan gazdasági, társadalmi és életmódbeli változásokat kellett elszenvedjen, ami a fent említett szerepét előbb-utóbb megszünteti. Mindezek érdekében a következő területeken kell jelentős előrehaladást elérnünk: 1. A meglévő anyag feldolgozása, archiválása 2. Az anyaghoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése 3. Az oktatás további fejlesztése 4. A zenei hagyomány közművelődési szerepének tisztázása (kialakítása, kidolgozása, megszervezése) 5. A zenei hagyomány az előadóművészetben, hangversenyéletben (a zene hallgatásának hagyományos és a jövőben kialakított módjai)
Régi könyvek felvásárlása a Csemadok antikváriumban Nyitvatartás: hétfõ - péntek 9.30– 16.30
2001/1
2001/1
ÖSVÉNY
25. oldal
KÖRÜLVESZNEK ENGEM A DALOK Móser Zoltán: KÖRÜLVESZNEK ENGEM A DALOK
A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely. A hét szabad művészet könyvtára - Zsámbék. Gyurcsó István Alapítvány - Dunaszerdahely 2000. 236 lap. A kétszáz évvel ezelőtt született Czuczor Gergely bencés pap, tanár, költő és nyelvtudós munkásságá.ban kevésbé ismeretes, hogy háromszor annyi verse vált népdallá, mint Petőfinek, és hogy ezek közül több országosan elterjedt: Mátyusföldétől Somogyig, Gömörtől Székelyföldig, és máig fenn is maradt. Ezt a Czuczort mutatja be a rendkívül sokoldalú, röviden: művelődéstörténész és fotóművész Móser Zoltán Körülvesznek engem a dalok; A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely című nemrég megjelent kedves és szép könyvében. Kedves, mert a népdalokról szól. És a népdal mondanivalója és csiszoltsága folytán igazi líra - akkor is, ha a mai felfordult világ nem vesz róla tudomást, vagy éppen megveti, mint a múltat, a hagyományt, a népit. Bartók is így nyilatkozott róla 1931-ben: "…ezek a dalok a legmagasabb művészi tökéletesség megtestesítői", "…valami sallangtól mentes, ősi, ideális egyszerűség" jellemzi őket. - És szép ez a könyv, mert két évtized lelkiismeretes kutatásának eredménye. Arra a szerteágazó kérdésre felel ugyanis, hogy miként születik, miként variálódik a népdal, illetve közelebbről, hogy Czuczor népdalszerű versei hogyan váltak igazi népdallá. Széppé teszi aztán a könyvet keresetlen és közérthető stílusa és az, hogy minden sora mögött ott van a kutató ember, a kutató lélek. Czuczor két barátja: Zádor György és Toldy Ferenc javaslatára fogott 1827-ben a népdalok gyűjtéséhez, 1828-ban pedig a népdalíráshoz. Az első ilyen verse 1830-ban az Aurorában jelent meg, majd 1845-ig népdalainak a száma 78-ra emelkedett. Toldy megjegyzése szerint népdalai már 1841-ben szerte az országban énekeltettek. Egy másik megállapítás szerint meg az 1800-as évek végén a megjelent 80 népdala közül 39 ment át a nép ajkára. Maga Czuczor szerényen így nyilatkozott: "Én ama népdaloknak nem annyira szerzője vagyok, mint inkább csak a nép ajkáról összegyűjtőjük és megigazítójuk…" Az a kérdés most már, mit jelent ez a bizonyos "megigazítás". Nos, Móser a könyvében ezt kutatta a Czuczor-versek, valamint a belőlük lett és különböző vidékeken énekelt népdalok részletes egybevetésével, az úgynevezett folklorizáció - mondhatnánk: népdallá válás - vizsgálatával, és a népdalok jellemző sajátságainak a kifürkészésével. A tanulságokból ezúttal csak néhányat ragadhatok ki. A folklorizációnak számtalan formája lehet: a szöveg cserélődik, rövidül, illetve bővül, mégpedig a dallammal együtt. Nem is gondolnánk például, hogy - mint Kodály utal rá - a "Fúj,
süvölt a Mátra szele" kezdetű népdal szövege Czuczortól való (l. 19-27). Az Alföldi legény című Czuczor-vers első három szakaszát a Nógrád megyei Tereskén 1995-ben lejegyzett népdal elhagyta, és egyebet is változtatott rajta. Czuczornál a következő rész így hangzik: Fúj, süvölt a Mátra szele, Ingöm, gatyám repül vele, Kalapom el is kapta már, Tiszába vitte a tatár. És a népdalban: Fúj, süvölt a Mátra szele, Ingem, gatyám lobog bele, Kalapom is elkapta már, Tiszába vitte a tatár. Aztán Czuczor 1837-ben írt Aranyhalász című versének harmadik szakaszában Kodály Kállai kettősére ismerünk (l. 36-8): Barna leány, hova lettél? Talán a verembe estél? Nem estem én a verembe, Mással estem szerelembe. Kérdés: ki vette át kitől? A szerző arra utal, hogy Czuczor ismerte a kállai kettőst, így értelmezte ugyanis az általa és Fogarasi János által szerkesztett A magyar nyelv szótárában: "friss magyar kettős táncz, mint azt Kállóban járják, vagy hajdan járták." Tehát ismerhette a népdalt is, és talán az ihlette említett versének a megírására. Nem kevésbé érdekes, hogy Czuczornak a Szántó legény dala című versét népdalként és műdalként is több változatban énekelték szerte az országban (l. 28 -35). (Móser idézi Székről, Székelyszentmihályról, Mátyusföldéről és a Szigetközből.) 1848-ban, tehát a vers megjelenése után néhány évvel Kassai Vidor, a kor kiváló színésze már hallotta énekelni a Ha kel a szép nap sugára, Kezemben az eke szarva. Ekém előtt négy tinó jár, Csákó, Szilaj, Gyöngyös, Bogár. Hajsz ökreim, hajsz. kezdetű dalt, mégpedig az ismert Kossuth-nóta dallamára. Most már csak az a kérdés, melyik született meg előbb: Czuczor verse vagy a verbuváló dallam. Lehet, hogy a költő erre a dallamra írta a verset, de lehet a fordítottja is, azaz, hogy a dallam szegődött a szöveghez. Az érdekes elemzéseket még sokáig sorolhatnám. Egyébként a szerző csaknem 50 népdal alakulását, elterjedését vizsgálja, közben 84 kottát tesz közzé, valamint közreadja Czuczor eddig kiadatlan népdalgyűjteményét. Így hozta hozzánk közelebb Móser Zoltán Czuczort, a költőt, továbbá a népdalok világát. Magyar Nyelvőr, 124. évfolyam 4. szám, 2000. október-december
Szathmári István
26. oldal
2001/1
ÖSVÉNY DUSZA ISTVÁN
EGY NÉLKÜLÖZHETETLEN KÖNYV A RENGETEGBEN Bartók Béla 1910-es nagymegyeri népdalgyűjtéseiből válogatott Ág Tibor Nem hiszem, hogy akár e-gyetlen pilla-natra is mellőzhetnénk az alázatot mindazzal szemben, amit a 120 éve született nagy magyar zeneszerző, zongoraművész és zenetudós életművében nemzetének és a világnak adott. Mindaz, ami a ma általánossá lett erkölcsi káoszban biztonságot, szilárd pontot ad, abban benne van Bartók Béla huszadik századi zenei, tudósi és erkölcsi nagyságának a teljessége is. Az 1881. március 21-én Nagyszentmiklóson született zseni, nem csupán Pozsonyban folytatott gimnáziumi tanulmányai és felvidéki hangversenyei révén kötődött ehhez a tájhoz. Igen fontos helyett kapott zeneszerzői életművében az is, amit a felvidéki magyar és szlovák népdalok gyűjtése és rendszerezése nyomán saját művein keresztül beemelt a világ modern zenekincsébe. Ezért is tekinthető Bartók nagyságához méltó alázatos gesztusnak, hogy Ág Tibor zenetudós válogatásában és gondozásában a dunaszerdahelyi Gyurcsó István Alapítvány megjelentette az 1910-es években Nagymegyeren gyűjtött népdalok válogatását. A sze-
rény kiállítású füzetben közreadott hatvan népdal annak a gazdag kárpátmedencei zenei gyökérzetnek az egyik ága, amelyből Bartók Béla világhírű életművét megalkotta. A kötetben közölt írásában, amelyet a nagymegyeri Bartók-szobor 1992-beli avatásakor mondott el Olsvai Imre zenetudós, így ír: „…a feldolgozott dallamoknak 3,8 százaléka származik innét (mármint Nagymegyerről - D.I. megjegyzése). Ezek: a zongorára írt „Tizenöt Magyar Parasztdalban” a „Hervadj rózsa, hervadj”; a „Sári lovam, a fakó” és az „Összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok”. E mű zenekari átirata, a „Magyar parasztdalok” rövidebb, kilenctételes verzió, melyben a „Hervadj rózsa”, meg az „Összegyűltek” dallama szerepel. A férfikarra írt „Négy magyar népdal”-ban az „Ángyomasszony kertje-bertje” hangzik fel, az énekhangra és zongorára készített „Húsz magyar népdal”-ban a „Van-e olyan juhász”, a „44 hegedűduó”-ban pedig a „Haj, sár elő”. Van egy nagymegyeri dal, mely feldolgozatlan egyszólamű alakjában vált közismertté, azaz: közkinccsé, ez pedig a „Megfogtam egy szúnyogot”.” Voltak más magyar zeneszerzők is, akik a Bartók által gyűjtött nagymegyeri népdalokat saját alkotásaikban felhasz-nálták. Bárdos Lajos „Magos a rutafa” című ismert és mifelénk is gyakran énekelt kórusműve mellett Maros Rudolf Ecseri lakodalmas című kompozíciójában is szerepel egy-egy nagymegyeri népdal. Szerencsénkre, még mindig szület-
nek olyan pillanatok, amelyekben felvillannak a tájainkon született szellemi érté-kek, amelyek az egyetemes kultűra részeiként lettek ismertek és elismertek az egész világon. Aligha van méltóbb tisztelgés Bartók Béla előtt, minthogy az általa gyűjtött, rendszerezett, feldolgozott, és zseniális alkotásaiban fel is használt nagymegyeri népdalokat, most közreadták. Mindannyian bizton remélhetjük, hogy az Ág Tibor szellemi irányításával a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának égisze alatt folyó kutató, rendszerező, valamint kiadói munka eredményeképpen az eddigiekhez hasonló módon, egyre több kötet lát majd napvilágot. A kérdés már csak az: van-e, lesz-e ezeknek a köte-teknek sok-sok értő olvasója, népdalkörökben, óvodákban, iskolákban, színjátszócsoportokban, bábegyüttesekben, de akár családi körben is érző használója? A kérdés nem elbizonytalanítani akar, hanem éppen biztatni. A kiadót, az összeállítót arra, hogyha sokszor viszszhangtalanul marad is munkájuk, ha az erkölcsi káoszban eltűnni látszik is az ő szemléletüket igazoló értékrend, mindenképpen érdemes folytatni. Gondoljuk csak el: ezek nélkül a népdalok nélkül mennyivel szegényebbek lennénk, hiszen a magyar és az egyetemes zenekultúra gyöngyszemeit jelentik önmagukban is, de méginkább Bartók Béla és követői zeneműveiben.
2001/1
ÖSVÉNY
27. oldal
SÁNDOR ZSUZSA
DRÁMAPEDAGÓGIAI PROGRAM A BUDAPESTI KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUMBAN A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban már 1982-ben elkezdődött a drámapedagógiai oktatás, amely évenként rendszeres színházi előadásokkal adott hírt magáról. Később, beépülve a nyelvoktatásba, egyre több pedagógus érdeklődését keltette fel. Így, amikor az 1991/92-es tanévben a Színház és Filmművészeti Főiskola drámapedagógia szakot indított, két kolléga is felvételt nyert e 3 éves posztgra-duális képzésre. Ennek köszönhetően a 1992-es tanévtől új kezdeményezésként a magyar és francia nyelvű diákszínjátszó-kör és az angol nyelvű drámaórák mellett két osztályban is megindulhatott – egyelőre kísérleti jelleggel – heti két órában, az órarendbe is beiktatott drámajáték foglalkozás. Ez a tevékenységi forma nem azonos a Vörösmarty-, a Pesti Barnabás- és néhány vidéki gimnáziumban már évek óta folyó dráma-tagozattal, és nem korlátozódik csupán a drámai műnem tanítására illetve amatőr színházi előadások létrehozására. Ezekben a gimnáziumokban ugyanis a színjátszás iránt érdeklődő, arra rátermett és ilyen szempont szerint válogatott gyerekek tanulnak, akik többnyire már rendelkeznek mindazokkal az adottságokkal, amelyek kifejlesztésére – véleményünk szerint – a töb-bieknek is szüksége volna. A mi célkitűzésünk erre irányul: válogatás nélkül, egy-egy teljes osztállyal foglalkozunk. A drámaórákon az elsődleges cél a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás megkönnyítése, a kifejezés tudatosítása és pontosítása. Ha szerencsés esetben – közös elhatározás eredményeképpen – egy-egy színielőadás is létrejön, akkor sem elsősorban a bemutató fontos, hanem az azt megelőző nevelési folyamat.
„ A jól alkalmazott dramatikus nevelés elősegíti: • a közösségben, a közösségért tevékenykedő ember aktivitásának serkentését, • ön- és emberismeretének gazdagodását, • alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodásának fejlődését, • összpontosított, megtervezett munkára szoktatását, • testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését, • mozgásának és beszédének tisztaságát, szép és kifejező voltát. A drámajáték gazdagítja : • az oktatómunkát és a szabadidő eltöltését is egyaránt, • viselkedési bátorságot, biztonságot nyújt a társadalmi élet területein (pályaválasztás, ügyintézés, családi és iskolai gondok, stb.) a résztvevők korának megfelelő fokon és formában, • könnyed és természetes kapcsolatot teremt a nemek között, • ellensúlyozza azt a passzivitást, amit a tömegkommunikációs eszközök akaratlanul is elősegítenek.” (Gabnai Katalin) Itt kell megjegyeznünk, hogy ez egy önálló, jelentős múltra visszatekintő, Angliában már évtizedek óta a tantervbe beépített reformpedagógiai módszer, amely nemcsak néhány színház iránt érdeklődő gyerek szakköri tevékenységét jelenti. Ez az egész iskola nevelési programjába beépülő, hatékony, a tanárdiák kapcsolatot, a nevelést és az oktatást egyaránt segítő eszköz. Iskolánkban nemcsak a főiskolát végzett két kolléga érdeklődik a módszer iránt. Sokan felismerték, hogy a drámaórákon kívül szélesebb körű alkalmazásra is mód nyílik, gondolunk itt a már említett nyelvtanulásra, az osztályfőnöki munkára, az irodalom, a történelem illetve a művészeti tárgyak oktatására.
Ennek érdekében dolgoztuk ki drámapedagógiai programunkat, melyet pályá-zati támogatásokból igyekszünk megvalósítani. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy munkatervünk kidolgozásában és megvalósításában munkatársunk és pedagógiai tanácsadónk dr. Sallai Éva adjunktus, a Veszprémi Egyetem tanára, nevelésszociológus, aki a tanár- és diáktréningeket is tart iskolánkban, s figyelemmel kíséri tevékenységünket volt tanárunk, Gabnai Katalin drámapedagógus, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára. A drámaprogram a következőket tartalmazza : 1. A kéttannyelvű, a tagozatos és a fakultatív tantervű osztályokban heti két órás drámafoglakozások Megvalósítása a felmerülő igények és lehetőségek szerint történik: • nyelvórák keretében • magyar nyelv és irodalom órák keretében • önálló dráma-foglalkozásokként (foglalkozás-sorozat a problémamegoldás, a konfliktuskezelés, a személyiségfejlesztés, a készségfejlesztés jegyében ) • osztályfőnöki órák keretében - drámaórák „rendelésre” (az osztályban felmerülő problémák vagy az egész közösséget érdeklő témák - AIDS, abortusz, szenvedélybetegségek, stb. - feldolgozása drámajátékkal ) 2. Magyar, francia és angol nyelvű színjátszó csoportok indítása szakkör formájában Minden tanévben - a diákok érdeklődésének és igényének megfelelően - különböző nyelvű színjátszó szakkört vagy szakköröket indítunk. Ezeknek bemutatkozási lehetőséget nyújt iskolán belül az angol és a francia nyelvű színházi-est illetve a magyar dráma napja, valamint sikeres produkció
28. oldal létrejötte esetén a Pécsi Frankofon Fesztivál és a Kreativitás bajnokság. E két utóbbi rangos eseményen már több díjat és helyezést nyertek a rendező-tanárok és a diákok, akik közül néhányan éppen a színjátszás révén jutottak ingyenes külföldi tartózkodáshoz és színházi továbbképzéshez. Nem csupán fesztiválok és versenyek nyújtanak bemutatkozási lehetőséget a színjátszó szakkör tagjai számára. Jó kapcsolatot építettünk ki más iskolák és művelődési házak csoportjaival is, így gyakran járunk vendégszereplésekre, melyek után műhelybeszélgetések során cserélhetnek tapasztalatot a diákok és a tanárok. Volt olyan tanév, mely alatt három helyen is felléptünk: a szentendrei Skanzenben kétszer, s az Őrmezői és a Lágymányosi Közösségi Házban egyszeregyszer. Vendégünk volt a rákosligeti Asher Oszkár színpad s a Pécsi Frankofon fesz-tivál négy díjnyertes produkciója, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Vendéglátóipari Szakközépiskola színjátszó köre. A szakköri munka is drámapedagógiai megalapozottságú. A szövegtanulást megelőzően olyan szituációs játékokat és helyzetgyakorlatokat játszunk, amelyek a gyerekek saját élményeire tá-maszkodnak, s így segítik előhozni illetve felépíteni az eljátszott figurát. A díszletet és a jelmezeket is a gyerekek tervezik és kivitelezik, s a technikai munkákat is ők végzik. A próbák utolsó fázisában drámajátékos ismeretekkel rendelkező színész és rendező barátaink segítenek az utolsó simítások elvégzésében. Sikerült velük olyan bensőséges, baráti kapcsolatot kialakítani, hogy a színjátszó szakkörös gyerekek még Miskolcra, Győrbe és Szentendrére is elmentek, hogy megnézzék „hivatásos barátaik” alakításait és rendezéseit. Közülük is külön ki kell emelnünk Honti György színész-rendező nevét, akivel immáron nyolc éve dolgozunk együtt, s akit már nem csak szakmai tanácsadónknak, hanem barátunknak is tekinthetünk. Néhány cím az utóbbi évek előadásai közül: Moliere: A szerelem mint orvos ( francia és magyar nyelven)
ÖSVÉNY Kényeskedők (fr.) Dandin György (magyar) Arrabal: Tábori piknik ( fr.) Három abszurd: Adamov: A ping-pong (fr.) Davos: Quand ou Cannes (fr.) Tardieu: Le haut-parleur (fr.) Beaumarchais: Figaro házassága (fr. és magyar) Válogatás a Monthy Python csoport jeleneteiből (angol) Pinter: Revue sketches (angol) Shaw: Pygmalion (angol) Kennison: Off stage (angol) Ezek közül az előadások közül Arrabal: Tábori piknik c.előadása a Pécsi Frankofon Fesztiválon a legjobb rendezés díját nyerte el, a Három abszurd pe-dig meghívást kapott Normandiába egy ifjúsági diákszínjátszó fesztiválra, egyik főszereplőjét, Ézsöl Andreát pedig meg-hívták egy nemzetközi amatőr diákszínész-tréningre, melyet Franciaországban tartottak. 3. Diáktréningek Összefogva az iskolai diákönkormányzattal - melynek vezető diákjai is jórészt a drámajátékosok közül kerülnek ki - egyéni és csoportos konfliktuskezelést és problémamegoldást elősegítő tréningek szervezésével is kibővítettük a drámapedagógiai munkát. Célunk az volt, hogy elősegítsük a fejlődő demokrácia cselekvő- és döntésképes állampolgárává válását az iskolai demokrácia és az érdekérvényesítés fejlesztésén keresztül, hogy megteremtsük a hatékony tanár-diák párbeszédet; s hogy egy olyan működő iskolai diák-önkormányzati modellt hozzunk létre, mely projekt formájában továbbadható más iskolák számára is. Iskolánk diákönkormányzata 1994. óta foglalkozik a programszervező munkán kívül érdekérvényesítéssel is. Felismerve ennek a munkának a jelentőségét, és azt hogy megfelelő felkészültség nélkül nem lehet hatékony munkát végezni, felvettük a kapcsolatot az Egyesület a Diákönkormányzatokért nevű szervezet vezetőivel, és képzéseket szerveztünk az érdeklődő diákok és tanárok számára. Trénerünk - és most már jó barátunk, munkatársunk is - Katona Csaba szociá-lis munkás, az EDÖK vezetője, aki Pál Tamás, Domsitz Mátyás és Almási
2001/1 István tanítványaként szerezte tudását a civil szervezetek fejlesztése terén. Közel 200 diák vett részt eddig a vitakultúra-tréningeken és a nyári Diákönkormányzati Szabadegyetemek iránt is nagy volt az érdeklődés. Ez irányú munkánk során megismerkedtünk különböző civil technikákkal; Civitas-vitakört, disputát, prizmajátékot szerveztünk, s végül az Igazlátónap technikájának „megszelídítésével” létrehoztuk az „IZÉ”-t, az Iskolai Zavarszűrő Értekezletet, mely az iskolai diákparlament alaposan előkészített és megszervezett formája. Büszkén mondhatjuk, hogy a diákok és a tanárok is nagy megelégedéssel nyugtázták az ott elért eredményeket, és főleg azt, hogy az értekezlet hangneme mindenki számára elfogadható, sőt kellemes volt, kölcsönös tiszteletet éb-resztve a résztvevőkben. Megítélésünk szerint az értekezlet sikeréhez az is hozzájárult, hogy a résztvevő diákok nagy része a vitakultúra-tréning mellett a Gordon-tréninget is elvégezte, mely hatékony eszköze a személyközi kommunikáció fejleszté-sének. Az „IZÉ” hatása nem csak az ott felvetett problémák megoldásában jelentkezett. A résztvevő diákok egy része ugyanis csoportépítő, közösségfejlesztő ismereteit felajánlva osztályfőnöki órákon „vendégeskedve” igyekszik továbbadni a tréningeken megszerzett ismereteit, s így próbál kedvet csinálni társainak a diákönkormányzati munkához, felismerve azt, hogy az utánpótlás megszervezése legalább olyan fontos dolgunk mint az önképzés. Tesszük ezt annak tudatában, hogy ilyen esetekben sokkal hatékonyabb az ismeretek átadása: diák diáktól sokkal jobban elfogadja a tapasztalatokkal alátámasztott és saját élménnyel színesített elméleti és a gyakorlati ismereteket egyaránt. A legnagyobb eredménynek azonban mégis azt tartjuk, hogy jól képzett, s már érettségizett diákjainkkal együtt 1997ben önálló egyesületet szerveztünk, neve Vitakultúra Egyesület, mely átvéve az azóta megszűnt EDÖK tevékenységi körét országos hatókörű egyesületté nőtte ki magát. Meggyőződésünk, hogy a diákönkor-
2001/1 mányzati munkában elért sikereinkhez nagy mértékben hozzájárult a diákok drámapedagógiai oktatásban való részvétele. A drámaórákon és a színjátszó szakkörben megismert ön- és csoportismereti játékok felkeltették a gyerekek érdeklődését és igényeit az önismereti és önfejlesztő tréningek iránt, ahol olyan új tudásra tettek szert, amelyek alkalmassá tette őket a közéleti szereplésre is. Képessé váltak a problémák felismerésére, tisztázására, feltárására, saját maguk és társaik érdekképviseletére - a másik fél érdekeinek és igényeinek tiszteletben tartása mellett. 4. Tanártovábbképzések Gimnáziumunkban a tanártovábbképzések három típusa örvend népszerűségnek. Drámapedagógiai programunk első lépéseként Gordon-tréninget szerveztünk, erre épült a KOMA (Közoktatási Modernizációs Közalapítvány) anyagi támogatása révén a Gordon-tréning folytatásának tekinthető kommunikációs-trénig, a személyiségfejlesztőcsoportvezetői felkészítés, valamint az esetmegbeszélő csoport munkája. Ezeken nem csupán a drámapedagógia iránt érdeklődő kollégák vettek részt, hanem azok is, akik szeretnék beépíteni mun-kájukba a korszerű reformpedagógiai módszereket, s tervezik, hogy valamilyen formában - pl. meghívott dráma-tanár bevonásával - megismertetik diákjaikat a drámapedagógiával, vagy más - a személyiség harmonikus fejlődését elősegítő - kommunikációs készségfej-lesztő módszerrel. A kommunikációs-tréningen azok a kollégák vettek részt, akik a Gordon-tréningen elsajátított készségeket szerették volna újabbakkal kiegészíteni, és a megszerzett ismereteket szerették volna elmélyíteni. Nyitott csoportként működtünk, így nem csupán a régi tagoknak nyílt lehetőségük a részvételre, hanem jöhettek újak is, akik az előző tréningen nem tudtak valamilyen oknál fogva részt venni. A gyakorlás és az új ismeretek megszerzése párhuzamosan folyt, s a „régiek” mintegy csoportvezető-képző tréningnek is tekint-hették a munkát, hiszen az ismeretátadásban is próbára tehették tudásukat. Az esetmegbeszélő-csoport munkája a tanult és alkalmazott készségek gyakorlati megvalósítása során felmerült prob-
ÖSVÉNY lémák megbeszéléséből állt. Szituációs játékok és helyzetgyakorlatok során tapasztalhatták meg a résztvevők sikerük illetve sikertelenségük okát, eljátszva a másik fél - a diák - szerepét is. Mindannyian arról számoltak be, hogy mélyült empátiás készségük, sikerült jobban megérteniük a hagyományos tanári magatartásból fakadó kommunikációs gátak együttműködést akadályozó szerepét. Ezen a tréningen a csoport tagjai szert tettek olyan elemzési gyakorlatra, amely tanári munkájuk során különösen az osztályfőnöki órákon hasznosítható, mikor is felmerülnek a diákok tanárokkal való és egymás közötti problémái. A szituációt, a problémahelyzetet feltáró játékok, helyzetgyakorlatok, ill. a leggyakrabban használt technika, az "újrajátszás" során kiderülnek a konfliktus kialakulásához vezető okok, a kommunikációs defektek, s gyakran magára a konfrontálásra már nem is kerül sor, hiszen a "sértett fél" maga ismeri fel tévedését, vagy éppenséggel azt, hogy „megsértődnie” a másiknak lett volna oka. Fontos állomása volt ennek a csoportmunkának az is, hogy gyakorolhattuk, hogyan lehet egy-egy elrontott helyzetet helyrehozni, vagy érdekeinket érvényesítendő: konfrontálni. Nem kevés tanulsággal szolgált az „én-nyelv” gyakorlása során az, hogy milyen gyakran csúszunk át észrevétlenül a feszültségkeltő minősítések használatára. Tapasztalataink szerint e három tréning együttesen lehet igazán hatékony, hiszen az első az ismeretszerzést, a második a gyakorlást és az elmélyítést, a harmadik pedig a gyakorlati munka elemzését és a saját eszköztár kialakí-tását segíti elő. A személyiségfejlesztő-csoportvezetői felkészítés azok munkáját szolgálja, akiknek nincs drámajáték-vezetői ta-pasztalata, gyakorlata, de elsős osztályfőnökökként olyan foglalkozássoro-zatot szeretnének tartani osztályfőnöki óráikon, amely: - elősegíti a csoportkohéziót, - az ön- és csoportismeretet, - a kommunikációs készségek fejlődését, - megkönnyíti a diákok számára a váltást, a beilleszkedést, - segíti a gimnáziumi tanulmányokra való átállást. A résztvevők ezen a tréningen megtud-
29. oldal hatták például azt, hogy : - mi a különbség a tanári és a csoportvezetői magatartás között, - mik a csoportszabályok, melyek betartása és betartatása a bizalomteli légkör megteremtésének egyik feltétele, - mi a bevezető és záró gyakorlatok lényege, miért szükséges ezek megtartása, - mely játékok milyen célt szolgálhatnak, - miért és mikor kell alkalmazni lazító és oldó gyakorlatokat, - mit játszhatunk drámapedagógiai gyakorlat nélkül is, - mit ne játsszunk még drámajátékos tapasztalattal sem, - mi a pszichodráma, - milyen csoportdinamikai törvényszerűségek működnek az iskolai kiscsoportokban, - hogyan viselkedjünk a deviáns gyerekekkel, - hogyan ismerjük meg diákjaink értékrendjét, - mi a közös jövőkép kialakításának, megtervezésének folyamata. A tréningek sikerén és látogatottságán felbuzdulva a kétnapos nevelési értekezletet is a pedagógiai ismeretek bővítésére használtuk fel. Két csoportban dolgozva a tanári készségek bővítésének lehetőségeiről, a mindannyiunkat fenyegető kiégési szindrómáról és elkerülésének lehetőségeiről beszélgettünk, s megpróbáltuk kialakítani iskolánk tanári karának közös jövőképét. 5. Felvételi drámajátékkal Drámapedagógiai programunk egyik legsikerültebb foglakozás-típusa az immáron nyolcadik éve folyó előfelvételi, az ún. „tehetségmérő-foglalkozás”, melyet az iskolánkba felvételiző nyolcadikos gyerekek számára rendezünk. Ez a felvételi elsősorban a szóbeli rész tekintetében különbözik más iskolák vizsgáitól. A gyerekek nem egyénileg, hanem 10-l5 fős csoportokban vesznek részt a francia és magyar nyelvű játékokból álló foglalkozáson, melyet felváltva vezetnek franciatanárok és drámajátékos tapasztalattal rendelkező diákok. A foglalkozás időtartama a két 15 perces szünettel együtt három óra, mely tartalmazza az ismerkedő-, bemelegítő-,
30. oldal lazító játékoktól kezdve a magyar- és idegen nyelvi készséget felmérő játékos feladatokon át a koncentráció-, a memória-, a fegyelem- és szabálytartás valamint a kreativitás mérésére szolgáló játékos feladatokat is. Kezdetben külön tartottuk drámajátékos foglalkozásokat és a próba-franciaórát. Ez két külön délelőttöt vett igénybe, s felmerült az a probléma is, hogy a foglalkozások vezetői nem látták a gyerekeket mindkét helyzetben. Ekkor merült fel annak a gondolata, hogy a két délelőtt anyagát ötvözzük. Így rövidebb idő alatt teljesebb képet kapunk a gyerekekről, hiszen „több szem, több szempontból, többet lát meg” belőlük. Ma a diák-játékvezetők és a tanárok egymást felváltva dolgoznak csoportvezetőként és megfigyelőként, s a foglalkozás végén közösen alakítják ki véleményüket és javaslatukat a felvételizőkről. A háromórás együttlét elegendő információt nyújt a gyerekekről, főleg, hiszen a felvételizők már az ismerkedő játékok után elfelejtik azt, hogy feladathelyzetben vannak, s megszűnik a kezdeti szorongás, melyet a csoportos munkaforma is segít. Erről az oldottságról tesznek tanúbizonyságot a kérdőívek is - melyeket a KOMA pályázathoz elvégzett hatásvizsgálat keretében töltöttek ki az 1996ban felvételizett gyerekek, akik szinte kivétel nélkül azt írták, hogy nagyon jól érezték magukat, hamar elfelejtették, hogy felvételin vannak, sőt, szívesen jönnének el újra „játszani”. Úgy gondolják, hogy sikerült önmagukat „megmutatni”, képességeiket, tehetségüket bebizonyítani. Nem javasoltak változtatást, mind-össze egy feladatot ítéltek néhányan nehéznek, s örömmel fogadták, hogy a csoportvezetők a diákok voltak. Úgy gondoljuk, hogy annál nagyobb igazolása munkánk értelmének és eredményének, mint a gyerekek által a felvételi hangulatára adott ötös osztályzat, nem kell. Hat évfolyamunk felvételizett már ilyen módon, s a kollégák visszajelzése szerint sem volt hiábavaló fáradozásunk. Tehetséges, jó képességű, jól tanítható gyerekek kerültek be a kéttannyelvűs osztályokba, akikkel nyelvi téren is kevesebb volt a gond. (Két évfolyamon - a tehetségmérő felvételi hatékonyságát
ÖSVÉNY mérő céllal - külön osztályba kerültek az előfelvételivel bekerült diákok.) Itt szükséges megjegyeznünk, hogy ezeken a foglalkozásokon az elsődleges célunk az volt, hogy kiszűrjük azokat, akiknek nagyon nagy nehézséget okozott volna a különböző tantárgyak idegen nyelven való elsajátítása, s úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak az iskolának jó, hanem a gyerekeknek is, akik bár nem kerültek be a kétnyelvűs osztályokba, legalább nem távoztak kellemetlen élményekkel a felvételiről. 6. Egyéb tevékenységi formák Drámapedagógiai munkánkhoz külső erőforrásokat is igénybe veszünk. Pályázatok segítségével meghívott előadókat hívunk, akik előadásokat, beavató színházi foglalkozásokat és trénin-geket tartanak. Közéjük tartozott éveken át a gödöllői Kerekasztal Színházi Társulás (vezetőjük Kaposi László rendező-drámapedagógus), amely több ízben szerepelt iskolánkban ún. TIE- foglalkozással. Ez egy olyan beavató színházi jellegű foglalkozás, amelyben a "nézőknek" módjuk van alakítani a történetet, amelynek főbb pilléreit, fordulópontjait a színész-drámatanárok előre kidolgozzák. Ilyen foglalkozás volt a diáksze-relemről szóló „Már megint itt van a szerelem ...” és az ideális színházról és az amatőr színházi mozgalomról szóló „Színház az egész világ” című. Beavató színházi foglalkozást tartott több ízben az „Othello” és a „Cyrano de Bergerac” c. előadások kapcsán Honti György színész-rendező barátunk, akiről már tettem említést. E foglakozások lényege, hogy a közösen megtekintendő színházi előadás előtt, beszélgetéssel és játékkal, valamint felvetett - részben megválaszolt, részben nyitva hagyott kérdésekkel - felkeltse a gyerekek érdeklődését a darab iránt, felhívja a figyelmet annak kulcsproblémáira. Nem kész válaszokat ad, hanem a kérdések felvetésével lehetővé teszi a számukra a felfedezés örömét. Az így felkeltett „irányított figyelem” megkönnyíti a gyerekek számára az előadás ill. a darab értelmezését. Ezeken az alkalmakon a foglalkozásvezető részleteket is megjelenít, eljátszik a műből, - itt kap jelentőséget az, hogy színész -, ezzel is elősegítve az előadás befogadását.
2001/1 Több ízben volt vendégünk a Rögtönzések Színháza. A híres amerikai pszichológus, Moreno nevéhez fűződő „saját élmény színház”, a mi diákjainknak is élmény volt. A pszichológusokból álló „színtársulat” az előadás utáni beszélgetésen műhelytitkairól is mesélt, s kö-zös játékkal is megörvendeztette a színjátszós diákokat. A mi iskolánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy két klubhelyiséggel is rendelkezik, mely különböző típusú kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Évek óta - anyagi lehetőségeinkhez mérten - hagyományteremtő rendezvényeket is szervezünk. Ezek közé tartoznak a népzenei és könynyűzenei estek s a táncházak. Vendégünk volt már Berecz András és az Ökrös zenekar, az ír népzenét játszó M.É.Z. együttes, Hobo, Cseh Tamás, s két ízben fellépett nálunk a híres francia folksztár, Montanaro is. Berecz András népmeséit régi diákjaink is visszajárnak meghallgatni. A táncházak népszerűsége hívta életre a mozgáskultúra-tréninget, mely az esztétikus mozgás fejlesztését tűzte ki céljául, s a tánccal mint jelrendszerrel foglalkozott. Néptáncra épülő, variálható tánc- és mozgáselemeket tanultak a gyerekek, melyek - beépülve mozgásvilágukba egész személyiségükre pozitív hatással bírnak, hiszen a harmonikusan mozgó, testét irányítani képes ember fellépése magabiztosabb, kifejezőkészsége gazdagabb. A rendszeres színházlátogatá sok nem csak a szakkörös gyerekekre jellemzőek. Havonta 2-3 alkalommal megyünk színházba. A kölcseys diákok törzsközönségnek számítanak az Új Színházban, a Radnótiban, a Katona József Színházban és a Budapesti Kamarában. Az előadások elemzése és közös megbeszélése mellett - ha mód van rá -, meghívjuk a darab rendezőjét, dramaturgját vagy színészeit. Így volt vendégünk Novák Eszter, Ruszt József rendező, Kamarás Iván, Rudolf Péter, Pindroch Csaba, Szabados Zsuzsa, Honti György színész. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen „saját” színházesztétánk is van. Iskolánk tanára Vass Zsuzsa színikritikus, a Színház és a Kritikai lapok
2001/1 c. folyóiratok munkatársa, aki egy-egy színházi előadás megtekintése után az elemző beszélgetések szakavatott vezetője. Ami különösen nagy öröm számunkra, hogy a gyerekek egy-egy nekik tetsző előadást többször is megnéznek, s a több száz kazettából álló iskolai videotárból kikölcsönözhetik a régebbi előadások felvételeit is. Ezt a videotárat a TV-ből felvett művészfilmek, színházi előadások és ismeretterjesztő műsorok felvételével folytonosan bővítjük. A kazettákat pályázati pénzből vásároljuk, s műsoros kazettákat is szereztünk már ilyen módon. A Kölcseys-filmklub tagjainak száma is örvendetesen gyarapszik. A közelünkben lévő Metro mozi kistermében kéthetente gyűlnek össze a filmbarátok, hogy megtekintsék a filmtörténet klasszikusait. S hogy ez nem csak egy elitképzésben résztvevő maroknyi kis csapat hobbyjának szolgálata, hanem egy tudatos pedagógiai program része, azt az is bizonyítja, hogy egyik fakultatív tantervű elsős osztályunk diákjai - akik egyéb-ként drámapedagógiai oktatásban is részesülnek - szintén filmklubosok. Ne-kik filmesztéta tart bevezetőket, hogy felkeltse érdeklődésüket a számukra még nehezen érthető, szokatlan „nyelvű” műalkotások iránt. 7. Szakmai napok szervezése Pályázati forrásból szerveztük meg a Magyar Drámapedagógiai Társaság középiskolai szekciójának találkozóját. A rendezvény l996. november 9-én, szombaton a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban volt. Mintegy 60 középiskolai tanár, drámapedagógus vett részt az öt előadásból ill. szemináriumi foglakozásból álló szakmai napon, melyet - az előző két találkozótól eltérően - továbbképzés formájában szerveztünk meg. A rendezvényt a Magyar Drámapedagógiai Társaság Hírlevelében hirdettük meg, s személyre szóló ill. iskolai munkaközösségeket értesítő leveleket is küldtünk. A képzés látogatottságához nagy mértékben hozzájárult, hogy a részvé.-telért, s a vendéglátásért senkinek sem kellett fizetni, s így a vidéki kollégák közül is többen el tudtak jönni, hiszen „csak” az utazási költségekre kellett pénzt kiadniuk.
ÖSVÉNY Délelőtt dr. Bakó Tihamér klinikai szakpszichológus, kandidátus tartott foglalkozással egybekötött - előadást a „Serdülőkor kettős üzenete” címmel. Ez alapozta meg a délutáni szemináriumok munkáját, melyek négy témakört öleltek fel : - A pszichodráma és a drámajáték kapcsolata (csoportvezető: dr. Bakó Tihamér) - Kapcsolódás, illeszkedés, vezetés (csoportvezető dr. Túri Zoltán klinikai szakpszichológus) - Deviáns gyerekek a csoportban (csoportvezető: dr. Mezei Éva klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő) - A csoportdinamika törvényszerűségei középiskolás csoportok esetében (csoportvezető Dr. Fabricius Ildikó pszichológus, nevelési tanácsadó. A rendezvény hasznosságáról, sikerességéről, hiánypótló szerepéről tanúskodik, hogy a résztvevők megállapodtak abban, hogy a Drámapedagógiai Társa-ság következő közgyűlésén felvetik a folytatás szükségességét, s kérik az Elnökséget, hogy előadássorozat és pszichológus szakember vezette esetmeg-beszélő csoport formájában biztosítsanak a drámapedagógusok számára rendszeres mentálhigiéniai felkészítést és pszichológiai továbbképzést. 8. A drámapedagógiai munkában résztvevő gyerekek körében végzett hatásvizsgálat eredménye Munkánk eredményességének vizsgálata érdekében kérdőíves felmérést végeztünk azok között a diákok és tanárok között, akik a drámapedagógiával - rövidebb-hosszabb ideig - kapcsolatba kerültek. Négy kérdőívet készítettünk, s öt csoportot vizsgáltunk. Az öt csoport a következő volt : · a színjátszó szakkör régi tagjai, közülük már néhányan leérettségiztek, · a jelenlegi tagok, · egy elsős osztály diákjai, akiknek év eleje óta vannak drámaórái, · a kéttannyelvűs osztályokba jelentkező nyolcadikos diákok, akik speciális - drámapedagógiára épülő - szóbeli felvé-telin vettek részt iskolánkban, · tanárok, akiknek diákjai drámapedagógiai oktatásban vettek részt. Ezek közül a jelenlegi tagok és az
31. oldal elsős diákok ugyanazt a kérdőívet töltötték ki, a többi csoportnak - helyzeténél és a vizsgálódás tárgyánál fogva - másmás kérdőívet készítettünk. A válaszadás nem volt kötelező, s a nevet sem kellett ráírni a kérdőívekre. A vizsgálatban összesen 68 diák és 12 tanár vett részt, ez megközelítően egynegyede a drámapedagógiai oktatásban résztvevő ill. részt vett diákoknak. A felvételiző gyerekek válaszait már értékeltük az 5. pontban, most elsőként a "régi szakkörösök" válaszait elemezzük, akik közül tízen válaszoltak kérdéseinkre. Ők szinte kivétel nélkül itt az iskolá-ban találkoztak először drámapedagó-giával, holott ketten közülük már általános iskolában is jártak színjátszó szakkörbe. Mindannyian részt vettek a Gordonés a Vitakultúra-tréningeken, s ezeken a foglakozásokon kívül ketten zenélni, ketten sportolni is jártak; kettő közülük - a mozgáskultúra-tréning óta - rendszeresen táncol. Ketten válaszolták azt, hogy azért nem volt más szabadidős tevékenységük, mert elegendőnek érezték ezeket az elfoglaltságokat, ill. hogy nem volt bátorságuk máshova menni, vagy nem tudták, hogy milyen más lehetőség áll rendelkezésükre. Nagy jelentőségűnek tűnik a gyerekek válaszaiból az, hogy az első osztályban tartott heti két drámaóra szerettette meg velük a drámapedagógiai foglalkozásokat, s ennek köszönhetően választották ezt a következő években is szabadidős tevékenységnek. Az itt összeszokott és összekovácsolódott baráti társaság vonzóvá vált azután más diákok számára is, s így fokozatosan bővült a színjátszó kör további tagokkal. A Gordon- és Vitakultúra-tréningekre a szakkörvezető hívta fel a figyelmüket. A baráti kör jelenléte, s a drámapedagógiai foglakozásokon kiderült kommunikációs hiányosságok (konfliktusok a szülőkkel, a figyelem szórtsága a vita során, bátortalanság a nyilvános beszéd során, kellemetlen vagy nehéz ügyek megoldásának vágya) tették indokolttá a részvételt. A tanfolyamokat elvégzett diákok egyébként kivétel nélkül ezek hatásának tulajdonítják a már említett IZÉ sikerét.
32. oldal Többen úgy gondolják, hogy érdemes lenne kötelezővé tenni ezeket a tréningeket ill. a drámaórákat, de akik fakultatív foglalkozásnak ajánlják, azok is fontosnak tartják, hogy a lehetőség minden diák számára adott legyen. Néhány idézet az indoklásokból: „Úgy érzem, felpezsdítené jelenlegi oktatási rendszerünket. A szakórákhoz kapcsolódó dráma illetve a vitakultúra disputa része minden szinten megtérülő, hasznos és élvezetes. A többit is hasznosnak tartom, de más valamilyen irányultságot feltételez - ezért nem tenném kötelezővé őket.” „Kötelezővé tenném őket (drámaórák és Gordon-tréning), hogy jobban megismerjük magunkat, határainkat és képességeinket. Akit még jobban érdekel ez a téma, annak fakultatív jelleggel ajánlanám a vitakultúrát és a disputát.” „Kötelezővé tenném a drámát és a vitakultúrát. A drámát azért, hogy jobban meg tudjuk mutatni magunkat, ne legyenek gátlásaink pl. egy idegen társaságban, vagy feleletnél, s hogy közelebb kerüljünk a színházhoz. A vitakultúrát azért, mert a mai ellentmondásokkal teli világban rengeteg különböző vélemény alakul ki, s ha nem akarunk úgy vitatkozni, mint a parlamentben, akkor meg kell tanulnunk higgadtan, emberhez méltóan képviselni a saját álláspontunkat.” „Ahhoz, hogy a világ más legyen, nálunk, az ifjúságnál kell elkezdeni a változtatásokat.” „A drámaórákat és a vitakultúra-tréninget mindenki számára kötelezővé tenném, mert mindkettő fejlesztette képességeimet. Határozottabbá tettek. Új szempontokat és megközelítési módokat mutattak nekem. Ez kétszeresen igaz a szakórákhoz kapcsolódó drámaórákra. A vitakultúra-tréning egy plusz esély a későbbi boldoguláshoz. Arról nem is beszélve, hogy mekkora közösségteremtő erejük van.” „Ezeknek a hasznát ma is élvezem, ezekből tanultam.” Arra a kérdésre, hogy miben segített a drámajátékkal való találkozás, legtöbbre (heten ill. nyolcan) a szóbeli kifejezőkészség javulását, majd a kortársakkal, a felnőttekkel és az idegenekkel való kapcsolat kialakításának könnyebbségét értékelték. Öten érezték
ÖSVÉNY úgy, hogy könynyebbé vált a kapcsolatfelvétel a másik nemmel, könnyebben ismerkednek. Kivétel nélkül azt vallották, hogy a Gordon- és a Vitakultúra-tréning elvég-zése óta felismerik és meg is fogalmazzák a problémákat, közlik a másikkal ha gondjuk van vele, szívesebben meghallgatnak és segítenek másokat problémájuk megoldásában. A tréningeken való részvétel hatásai közül a legtöbbre a következőket értékelték : „Ha valaki éhes, akkor a legjobb segítség megtanítani őt halászni.” „Az önálló gondolkodásra nevelést tartom a legtöbbre. Hogy tudd, hogy kilóghatsz a sorból. És hogy eszközt is ad ehhez.” „Merek beszélni.” „Hogy megismertem a barátaimat.” „Felszabadultabb, vidámabb életérzés, könnyebb társas érintkezés.” „Saját lehetőségeim, korlátaim jobb megismerése.” „Nyitottabb vagyok. Könnyebben teremtek kapcsolatokat. Szívesen tartok foglalkozásokat, szívesen adom tovább amiket ott tanultam. most már tudom, hogy milyen fontos hogy felkészülten érkezzünk megbeszélésekre, tárgyalásokra. S most már ismerem a felkészülés módját is.” "Türelmesebb és határozottabb lettem." „Könnyebben tudom másoknak elmondani a gondolataimat, javaslatai-mat. Szót tudok érteni idegenekkel. Nem tudnak olyan könnyen lerázni. (Remélem.)” É n k é p ü k v ál t o z ás áb an p o zi tí v elmozdulást éreztek a következőkben: magabiztosság, alkalmazkodó-készség, kie-gyensúlyozottság, bátorság, segítőkész-ség, talpraesettség, figyelmesség, barátságosság, emberismeret, önállóság, türelem, nyíltság, őszinteség (a sorrend a legnagyobb pontértéket kapott tulajdonságtól indul, és tartalmazza azokat a pontokat is, amelyeket - ugyanilyen szempontok szerint - egy másik társnak kellett adnia). A drámajátékot és a színjátszást ketten folytatják a hatból az egyetemen is szakkör ill. fakultáció formájában. A többiek idő hiányára hivatkoznak, de mindanynyian rendszeresen tartják a kapcsolatot társaikkal, hiszen szoros baráti körüknek
2001/1 tekintik őket. Velük járnak továbbra is társaságba, színházba és moziba, mely utóbbiak igen előkelő helyen szerepelnek a szabadidős tevékenységek listáján: 2-5. helyen a 11-ből, megelőzve a tévénézést és a videót. Két gyerek jövőképe ill. pályaválasztása nem maradt érintetlen a dráma-pedagógiától (ők a Bölcsészkaron tanulnak), de a legtöbben azt vallották, hogy nem változtatta meg eredeti elképzelésü-ket ezeknek a foglalkozásoknak a hatása, csak céltudatosabbá váltak a megvalósításban. Ezt azért érezzük pozitívumnak, mert gyakran éri a drámapedagógiát az a vád, hogy kizárólag a humán érdeklődésű, színészi ambíciókat dédelgető vagy tanárnak készülő gyerekeket vonzza, illetve hogy túl sok gyereket ösztönöz a humán pályák választására. Ezeknek a gyerekeknek a válaszai éppen arról győzik meg az olvasót, hogy nem „agymosásról”, s felelőtlen pályaorientálásról, hanem a személyiség fejlődését és kiteljesítését szolgáló foglalkozásokról van szó, melyek során nem megingatni és megváltoztatni, hanem megerősíteni akarjuk diákjainkat. Szép személyes vallomásokat is kaptunk a gyerekektől - rajzos és szöveges formában - s „meséltek” a legszebb, a legmeghatóbb, a legbosszantóbb, a leg-érdekesebb, a legszomorúbb, s a legemlékezetesebb pillanatokról is: a szent-endrei skanzenbeli előadásokról, a pécsi sikerről, az első önállóan megtartott órákról, a közös karácsonyokról, a „szeretet-üzenetekről”, arról „...hogy meg mertem szólalni”, s arról, hogy a „legérdekesebb... maga a dráma, amit mi közösen alkotunk”. Nagy sikernek könyvelhetjük el azoknak az elsősöknek a válaszait, akikkel szeptember óta dolgozunk. Ők „kötelező” jelleggel vesznek részt kéthetente egyszer két órában drámafoglalkozásokon, ami azt jelenti, hogy ebben az évben beépítettük órarendjükbe a drámaórákat, s év végén közösen döntünk a folytatásról. Ahhoz ugyanis, hogy választani tudjanak, meg kell, hogy ismerjék a drámajáték adta lehetőségeket. A kötelező jelleg ellenére azonban mindössze ketten válaszolták azt, hogy nem szívesen jönnek az órákra, elsősorban azért, mert a délutáni időpont nem megfelelő számukra, s már fáradtnak érzik ilyenkor magukat. Elvárásaik közül néhány:
2001/1 (A kérdés így hangzott: Mit vársz a drámafoglalkozásoktól ?) „Megtanuljak kiállni a többiek elé, anélkül, hogy izguljak” „Önbizalmat adjon, javítsa a fellépésemet, a dolgokat más szempontból is megvilágítsa.” „Megismerjem a többieket.” „Hogy kiegyensúlyozottabb legyek, dönteni tudjak.” „Jobban megismerjem magam.” „Kikapcsolódást, és azt hogy hasznos is legyen.” „Tanítsanak meg szerepelni, beszélni, viselkedni.” Ha összevetjük a régi diákok válaszaival az újak elvárásait, akkor bízhatunk a sikerben, hiszen ezekről, a „régiek” mint eredményekről számoltak be. Elsőseinknek már sikerült megérezniük a szabad véleménynyilvánítás örömét és felelősségét, az oldott hangulatot, az óra „másságát”, azt, hogy játékossága ellenére sokat lehet tanulni belőle, hogy számít és fontos az ő véleményük is, hogy alakíthatják az órát, s hogy az óra sikere nagy mértékben függ az ő aktivi-tásuktól. Felszabadultan fogadták azt, hogy nincs osztályzat, hogy olykor még enni is lehet, hogy kimehet az, aki „unja”. Többen a 90 perc időtartam ellenére sem érzik olyan fárasztónak, mint a 45 perces tanórákat. Meglepve tapasztalták, hogy a meghallgatás „tudomá-nyát” - egymás irányába is - hamar el-sajátították, s hogy nem neveti ki őket senki, bármit is mondanak. Feszélyezettségről egy diák panaszkodott, s egy írta, hogy ezen az órán való részvétel túl nagy erőfeszítést kíván. Két válaszadónak nincsenek olyan jellegű problémái, amelyekkel itt foglalkoztunk, s inkább a barátaival beszélgetne, mint az osztálytársaival. Érdekes lesz nyomon követni ennek a csoportnak az alakulását, hiszen egész más összetételű ez az osztály - lévén fakultatív tantervű, felzárkóztató programmal működő -, mint az előző, amely nyelvtagozatos volt. A kollégáink körében végzett vizsgálat eredménye összhangban van a diákoktól kapott visszajelzésekkel. Szívesen vennék, ha az általuk tanított osztályokban rendszeresen lennének drámaórák. Drámapedagógiai oktatásban részesült vagy részesülő diákjaik pozitív szerepet
ÖSVÉNY töltenek be osztályukban, a vezetők is többnyire közülük kerülnek ki. Van olyan tanítványuk, aki komoly utat tett meg: a kezdetben hangját sem hallató, félénk és visszahúzódó gyerek végül főszerepet játszott az egyik díjnyertes darabban, s a baráti társaság megtartó erejének köszönhetően kapcsolatai állandósultak, önbizalma nőtt. Negatív változásról egy kolléga sem szólt, s teljesen megdőlni látszik az a vád, mely szerint csak a feltűnni vágyó, nagyszájú, fontoskodó gyerekeket érdekli ez a tevékenységi forma. 9. Nyári táborok Az utóbbi öt évben rendszeresen szerveztünk a diákok számára - a hagyományos vízi-, kerékpáros-, vándor- és gólyatábor mellett - olyan tábort, amely - a diákönkormányzati munka eredményessége érdekében - a kommunikációsés vitakészségek fejlesztésére he-lyezte a fő hangsúlyt. Az itt résztvevő tanulók közül kerültek ki azok, akik önkéntes diáksegítőként szívesen tartottak foglalkozásokat társaiknak osztályfőnöki órák keretében, hogy kedvet csináljanak a közösségi munkához, és résztvevőket toborozzanak a vitakultúra-tréningekre. Akik már legalább két éve rendszeresen résztvesznek a diákönkormányzat munkájában csoportot vezethetnek a gólyatáborban. Két 30 órás tréningen készülnek fel a diákok erre a felelősségteljes munkára. Az első 30 órában összeállítják a tábor tematikáját és részletes programját, a második 30 órában pedig csoportvezetői készségeiket fej-lesztik a Vitakultúra Egyesület trénereinek vezetésével, akik volt kölcseys diákok. A tábor hangulatát, sikerét, rang-ját jelzi, hogy a diákönkormányzati munkához ez a legnagyobb motivációs erő: az lehet táborszervező, aki a legjobban dolgozik a diákönkormányzatban. A gólyatábor további hasznai közé tartozik az is, hogy a csoportfoglalkozásokon többnyire drámajátékokat játsszunk a leendő elsősökkel, így ez a munkaforma már ismerős lesz a gyere-kek számára a 9. osztályban bevezetésre kerülő drámaórákon. 10. A jelen A jövő tanévtől a már működő programot szeretnénk komplexszé, minden tanulóra kiterjedővé tenni olyan formában, hogy ez adaptálható legyen más
33. oldal iskolák számára is, és a már működő modellt szeretnénk évente szakmai napon ill. nyílt órák keretében az érdeklődők számára bemutatni. Elképzelésünk a következő: 9-10. évfolyam: - drámaórák modul-rendszerben 9-13. évfolyam: - kommunikáció-fejlesztés az osztályfőnöki órákba integrálva - félévente 1-1 irodalmi mű feldolgozása drámapedagógiai módszerekkel - a drámapedagógia integrálása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba 11. évfolyam: - a történelem tantárgyba integrált etika tantárgy oktatása drámapedagógiai módszerekkel. Ezeket az órákat osztálybontással (2 csoportra bontva az osztályt, csoportonként max. 18 fő) 2 hetente 1,5 órában tervezzük, mert a nagyobb időtartamú kiscsoportos munkaformát hatékonyabbnak tartjuk. 1-4. évfolyamig szabadidős tevékenység formájában biztosítjuk: - színjátszó szakkör - vitakultúra-tréning - debate szakkör - filmklub - iskolarádió - iskolaújság - évkönyv-szerkesztés A drámapedagógiai program tehát a következő elemeket tartalmazza Évfolyam • Tantárgy ill. tevékenység • Típus • Óraszám • Forma 9. • drámaóra (Tánc és dráma) • önálló tantárgyi modul • heti 1óra (csoportbontással kéthetente 2 óra) • kötelező 11. • etika • integrált tanítás (történelem) • heti 1óra (csoportbontással kéthetente 2 óra) • kötelező 9-13. • magyar • intergrált tanítás • alkalomszerűen • kötelező 9-13. • osztályfőnöki • integrált tanítás • alkalomszerűen • kötelező 9-13. • színjátszó • szakkör • heti 1 x 4 óra • szabadon választott 9-13. • vitakultúra • tréning •30 óra/év • szabadon választott 9-13. • disputa • szakkör • heti 1x 4 óra • szabadon választott 9-13. • nyári tábor • 9+6 nap/év • szabadon választott Leendő kilencedikesek • előkészítő tréning / tanfolyam • 30 óra • szabadon
34. oldal választott. 11. Egy új kezdeményezés Már említettük, hogy többször vendégeskedett nálunk a Rögtönzések Színháza. Az előadások utáni beszélgetések és közös játékok során merült fel annak a gondolata, hogy milyen jó lenne megtanulni azokat a technikákat, és kifejleszteni azokat a készségeket, amelyek segítségével mi is képesek lehetnénk ilyen típusú rögtönzésekre. A tavalyi tanév második félévében si-került pályázati források segítségével megszervezni egy nyolc alkalmas tréninget, amelyen playback-technikákat tanultunk a Rögtönzések Színháza tagjaitól. A csoport a trénerek szerint igen tehetségesnek bizonyult ezen a területen, így idén folytattuk a megkezdett munkát, hogy létrehozzuk az első magyar középiskolai playback-színházi csoportot a Rögtönzések Színháza szakmai támogatásával. A májusi házi bemutató után jövőre szeretnénk bemutatkozni más iskolák-
ÖSVÉNY ban is. Reményeink szerint munkánk iránt nagy lesz az érdeklődés, és sok helyen tudunk majd fellépni, hiszen ilyen típusú diákszínjátszó csoport még Magyarországon nem volt. Jelenlegi csoportunk átlagos életkora 15 év, s mivel a diákok jelentős része kétnyelvű, ötéves képzési időtartamú osztályba jár, még négy évig játszhatnak együtt, így hosszú távú közös munkára számítunk. A kétnyelvűségből adódó előnyöket is szeretnénk kihasználni, s ha a szakköri tagok nyelvi szintje már megfelelő lesz, felvesszük a kapcsolatot franciaországi amatőr színjátszó csoportokkal, s külföldön is bemutatkozunk. 12. Összefoglalás Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy mennyire fontos a tényanyagra és a teljesítményre koncentráló iskolarendszerünkben a személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése is. A NAT szellemében - mely önálló területnek tekinti a művészeteken belül a táncot és a drámát - történik a sokszínű iskolai élet
2001/1 kibontakoztatása, a tanulás, a játék és a munka hármasságának összehangolása, az önismeret és az együttműködési készség fejlesztése. Az intellektuális képességek fejlesztése mellett az emóciók és az intuíciók is nagyobb szerepet kell hogy kapjanak, hiszen csak az a tananyag vésődhet be tartósan a diák emlékezetébe, amihez nemcsak értelmileg, de érzelmileg is „köze van”. A távlati cél csakis egy olyan nemzedék felnevelése lehet, amely kommunikációs kultúrával rendelkezik, testileg és lelkileg egészséges, akinek tagjai számára érték a szépség, a harmónia, az egészség, aki ismeri, szereti és elfogadja önmagát és társait, aki akar és tud dönteni fontos kérdésekben. Reményeink szerint ehhez kínál széles választékot drámapedagógiai programunk a diákok és a tanárok számára egy-aránt.
GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖZMÛVELÕDÉSI DÍJA Felhívás A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Konferenciája 1997-ben hozta létre a Gyurcsó István Közművelődési Díjat, amelyet évente egy alkalommal adományoz a Csemadok területi választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány a szlovákiai ma-gyar közművelődésben (elsősorban a Csemadokban) kifejtett tevékenységért. A területi választmány felhívja a Csemadok alapszervezetek vezetőségeit, hogy a 2001 évi közművelődési díjra tett javaslataikat 2001. augusztus végéig küldjék el a titkárságra. A Gyurcsó István Közművelődési Díj létrehozásának és odaítélésének alapelvei I. A Gyurcsó István Közművelődési Díjat a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány hozza létre a Csemadok 1997-es járási konferenciája határozata alapján. II. A Gyurcsó István Közművelődési Díj létrehozásával és odaítélésével a területi választmány és a kuratórium a csallóközi régió közművelődésében és az öntevékeny művészeti tevékenység népszerűsítésében végzett kiemelkedő tevékenységet kívánja serkenteni és jutalmazni. A területi választmány és a kuratórium megfontolhatja, hogy nemcsak a régióban tevékenykedő, hanem a régió közművelődéséért tevékenykedőt is díjazza. III. A díj odaítéléséről a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának Elnöksége és a Gyurcsó István Alapítvány Kuratóriuma dönt, figyelembe véve az alapszervezetek javaslatait is. IV. A díj évente egy alkalommal egyénnek vagy közösségnek (lehet életmű díj is) adható ki. V. A díj formája: plakett és egyszeri 5.000 koronás pénzjutalom. VI. A díj átadása minden alkalommal a Csemadok a folyó évi legrangosabb járási kulturális ünnepélyén, ülésén történik.
2001/1
35. oldal
ÖSVÉNY
KÖZMÛVELÕDÉSI PÁLYÁZAT
GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATA
A Rákóczi Szövetség Győr-Moson-Sopron Megyei Tagozata és a Gyurcsó István Alapítvány pályázatot hirdet a Szlová-kiában élő magyar anyanyelvű állampolgárok részére gyermek- (a 15 éves korig) ifjúsági- (15 éves kortól 25 éves korig) és felnőtt kategóriában. A pályázat célja: felkutatni és feldolgozni a szlovákiai magyarság történeti emlékeit (település-, oktatástörténet, népi hagyományok, szokások, kulturális hagyományok, stb.), valamint mai életét az alább javasolt témákban:
A Gyurcsó István Alapítvány pályázatot hirdet a Csemadok alapszervezeteinek és az amatőr együttesek számára a 2001. szeptember 1-től 2001. december 31-ig terjedő idő-szakban megrendezésre kerülő kulturális programokra, illetve rendezvényekre a következő kategóriákban:
* A Csemadok szervezet megalakulásának, működésének története * Egy település művelődéstörténete * Egy járás vagy város művelődéstörténete a XIX. vagy XX. században * Egy kulturális intézmény (óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár, stb.) története * Egy egyesület története * A szlovákiai magyar művelődés műhelyei * Egy pedagógus vagy egy példamutató személyiség életútja, pályája * Egy falu gyermekvilága * Régi mesterségek (szénégetés, mészégetés, kovácsmesterség, stb.) leírása * Hagyományos gazdálkodás (szántás-vetés, aratás, szőlőművelés, stb.) leírása * Művelődési kisközösségek (művészeti csoportok, szakkörök, klubok) tevékenységének elemző leírása Hivatásos történészek, néprajzkutatók és a már más pályázati felhívásokra beküldött, vagy nyomtatásban megjelent dolgozatok nem vehetnek részt a pályázaton. A bíráló bizottság a pályadíjat visszatarthatja, illetve összevonhatja. Az írásos pályázat beküldendő a Rákóczi Szövetség GyőrMoson-Sopron Megyei Tagozata részére a Hazánk Könyvkiadó vagy a Gyurcsó István Alapítvány címén: Hazánk Könyvkiadó Pf. 45. 9002 Győr Magyarország
Gyurcsó István Alapítvány Csemadok TV P.O.BOX 16. 929 01 Dunajská Streda
A pályázatok beküldési határideje: 2001. szeptember 15. A pályázat díjai: Gyermek kategória: értékes könyvjutalmak Felnőtt kategória és ifjúsági kategória: I. díj
20.000 Ft
I. díj
20.000 Ft
I. kisebb kulturális rendezvények programjaihoz való hozzájárulás (csoportok ünnepi rendezvényei, fellépései) II. nagyobb kulturális programokhoz való hozzájárulás (körzeti rendezvények, emlékünnepélyek) A pályázat feltételei: Pályázhat az a szervezet, amely a pályázatok elbírálásáig (2001. szeptember 1.) rendezte a 2001. évi tagsági illetékét, és elszámolt a korábbi pályázatával. A pályázatok beadásának határideje: 2000. szeptember 1. Az elbírálás időpontja: 2000. szeptember 20. A pályázókat a pályázatok elbírálása után levélben értesítjük az eredményről. Pályázati űrlap igényelhető a Csemadok területi választ-
A Gyurcsó István Alapítvány támogatásai A Gyurcsó István Alapítvány kuratóriuma 2000. október 17-i ülésén a Csemadok dunaszerdahelyi járási szervezeteinek pályázatait elbírálva, a beérkezett 14 pályázatból az alábbi szervezetek kulturális programjait támogatta: 1. Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete (VII. Nagymegyeri Besnyei György Kulturális Napok) 2. Csemadok Bősi Alapszervezete (Ádventi kórushangverseny) 3. Csemadok Vásárúti Alapszervezete (A vegyeskar ádventi hangversenye) 4. Csemadok Felsővámosi Alapszervezete (A Csemadok és az ifjúság - zenés műsoros találkozó) 5. Csemadok Hodosi Alapszervezete (Csemadok-est - író-olvasó találkozó) 6. Csemadok Nagyabonyi Alapszervezete, (Népdalkörök találkozója - Csallóközi dalok népszerűsítése) 7. Csemadok Pozsonyeperjesi Alapszervezete (Karácsonyi - Ádventi koncert) 8. Csemadok Tárnoki Alapszervezete (Ádventi esték 2000) 9. Csemadok Dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapszervezete (A Fókusz színpad 30 éve - emlékünnepély) 10. Csemadok Bakai Alapszervezete (Körzeti szavalóverseny) 11. Csemadok Kisudvarnoki Alapszervezete (Megemlékezés a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójáról, a tagság újraszervezése) Garamkövesdi ösztöndíj a 2000/2001-es tanévre: Borbély Tímea (átadva a Gyurcsó István Napon, Garamköves-
2001/1
36. oldal
ÖSVÉNY
A LAP MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA: DUDÁS PÁL, DUNASZERDAHELY, A ZBERNÉ SUROVINY IGAZGATÓJA
MODULUS
Telefon: 552 22 68 551 61 18
kft.
Tervező és építő iroda Dunaszerdahely Nálepková 8, 929 01 Dunajská Streda tel., fax: 00421/31/552 74 71 Privát tel.: 552 47 79
Dunaszerdahely nyomdaipari termékek széles skálája 929 01 Dunajská Streda, Múzejná u. 208/4 Telefon, fax: 0709/551 72 19, 551 72 18
Hodos község Önkormányzata tisztelettel meghívja a
MEGHÍVÓ
VI. FALUNAPRA 2001. augusztus 25-én
A nagyszabású kulturális ünnepségen belül országos gulyásfõzõ versenyre is sor kerül. A gulyásversenyen való részvételi szándékot 2001. augusztus 10-ig jelentsék a következõ címen: Obecný úrad - Községi Hivatal 930 16 Vydrany telefon: 031/552 21 25
Felelős kiadó: a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya • A kiadásért Huszár László, a Csemadok területi választmányának titkára felel • Információs és módszertani lap, I. évfolyam (a Csemadok Hírmondó 1992-2000 utódlapja) • Megjelenik félévente • Példányszám: 500 • Megjelent 2001. júliusában • A kiadó címe: OV Csemadok, P. O. BOX 16., Trhovisko-Vásártér 825/8., 929 01 Dunajská Streda • Telefonszám: 031/552 24 78 (egyben fax is) • E-mail:
[email protected] • WEB info: www.csemadok-dsz.sk
