MELLÉKLET DUÁLIS KÉPZÉS: A középiskolákban egy törvényileg szabályozott rendszer. Ez egy klasszikus képzési forma, amely meg kell, hogy feleljen a hatósági előírásoknak. Nagyon komoly feltételrendszere van, de elméletileg több kis cég összefogásával is kivitelezhető. "Duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik." Tanuló szerződéssel, vagy Együttműködési megállapodással lehetséges a duális képzés. A duális képzés tehát, a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szakmailag minősített vállalatoknál folyó gyakorlati képzések tantervi tartalmuknál, struktúrájuknál és a vállalatoknál töltendő, megnövelt óraszámuknál, valamint a megszerzett munkatapasztalatnál fogva növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját, vállalati ismereteit és erősítik a kultúráját. Mivel a duális képzés esetében a közreműködő vállalat előre meghatározott módon a felsőoktatási intézmény tananyagához szorosan illeszkedve, formálisan is oktatja a hallgatókat a képzés során. E képzési rendszer segítségével olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, több éves továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képes belépni a munka világába. Ezáltal gyors és hatékony eszköz a minőségi munkaerőhiány kezelésére.
A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő szervezet minőségi auditálása folyamatos. A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. A duális képzési folyamat előnye, hogy a résztvevő vállalatok közvetlenül elérik a képzésben résztvevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba. A duális képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a "hagyományos" nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási vagy középfokú intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további vállalati gyakorlati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló "szabad" időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve. A vállalatnál eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. Egész évben, a teljes képzési időre vonatkozóan, az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás illeti, melyet a fogadó vállalat fizet. Mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér. A vállalati gyakorlatok szervezésében részt vevő oktatók, mentorok megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését támogatni.
A duális képzési rendszer nyitott; abból kötelezettség nélkül bármikor kiléphet a hallgató és a vállalat is, a munkaszerződés felmondásának vonatkozó törvényi előírásai figyelembe vételével.
Együttműködési megállapodással: Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, megkötése, módosítása a területi kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetében a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola:
felelős a gyakorlati képzésért és a szakmai vizsgára történő felkészítésért, feladata vizsgálni az együttműködő feleknél a feltételek meglétét, az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően is folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét, amelyről a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzést folytató szervezet részére, gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon.
2015. június 12-től a szakképzési törvények módosítása miatt több változás is történt:
az együttműködési megállapodás megkötéséhez egyféle sablon áll rendelkezésre, amely tartalmazza a szakiskolai és az ágazati képzéshez kapcsolódó gyakorlati képzésre vonatkozó adatokat is, a gyakorlati képzést folytató szervezet az összefüggő szakmai gyakorlat idejére nemcsak a szakiskolai képzésben, hanem a szakközépiskolai ágazati képzésben együttműködési megállapodással részt vevő tanuló részére is köteles pénzbeli juttatást fizetni.
Pénzbeli juttatás Havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér tizenöt százalékának 1,3 szorosánál (2016. évben ez az összeg 21.645 Ft/hó). A pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár, heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része (5.411 Ft/hét). Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol marad. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést.
SZJA fizetés Az 1995. évi CXVII. tv 1. sz. melléklete 4.11. pontja alapján a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás adómentes juttatás. Az együttműködési megállapodás alapján, szakmai gyakorlaton foglalkoztatott tanuló nem minősül biztosítottnak, így járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Biztosítási jogviszony hiányában a foglalkoztatónak nincs bejelentési kötelezettsége a ’T1041-es nyomtatványon és nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetnie. Összefüggő szakmai gyakorlat időbeni megszervezése Az összefüggő szakmai gyakorlat időpontjának meghatározásakor mindenképpen figyelembe kell venni a pihenőidő biztosítását és a nyári szünet kiadását, valamint lehetőséget kell biztosítani a tanulónak a hiányzásai pótlására vagy az esetleges javítóvizsgák letételére is. A hiányzások pótlására, illetve a javítóvizsgák letételére augusztus második felében van lehetőség, ezért még az adott tanévben, azaz a következő évfolyam megkezdése előtt rögzíteni kell, hogy teljesítette-e az adott évfolyam követelményeit és a következő évfolyamra léphet-e. Ha az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezésére augusztus hónapban úgy kerül sor, hogy a szakmai gyakorlat vége és a következő tanév első napja között nincs egyetlen munkanap sem, akkor a tanulónak már nem lesz lehetősége hiányzásai pótlására vagy a javítóvizsgák letételére. Az adott évfolyam teljesítésének feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése, ezért azt célszerű legkésőbb július hónapban megszervezni. Kamarai garanciavállalás hatása az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre Szakiskolai képzés esetén, ha nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskolának kell gondoskodni a tanuló gyakorlati képzéséről iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlati képzőhelyen együttműködési megállapodás keretében. A kamarai igazolás kiadása tehát kiterjed az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is, azaz az Szakképzési törvény (Szt.) 56. § (1) bekezdésének a) – e) pontjában megadott összes esetre. Ennek megfelelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított a tanulószerződés-kötéséhez a megfelelő képzőhely az adott tanuló számára. A gyakorlati képzéssel teljesíthető a szakképzési hozzájárulás A hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél csak az iskolai rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezése esetén lehetséges csökkentő tétel figyelembevétele. Az elszámolásnál figyelembe vehető alap normatíva összegét minden évben a költségvetésről szóló törvény állapítja meg, 2016. évben ez az összeg 453 000 forint/fő/év.
Együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésben érintett tanuló esetében az elszámolásnál figyelembe vehető normatíva összege egy napra kerül meghatározásra az alap normatíva összegének 130-cal történő elosztásával, amely 453.000/130 = 3.485 Ft/tanuló/nap. Előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma × 3.485 Ft/tanuló/nap Éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma × 3.485/tanuló/nap 2016. január 1-től változott a kötelezettség elszámolása és visszaigénylése: Az a hozzájárulásra kötelezett (ide nem értve a Szt. szerinti egyéb szervezeteket), aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel vagy a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap-, és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, - kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget (az együttműködési megállapodások után is), - nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális felsőoktatási képzéssel összefüggésben elszámolt alapcsökkentő tételt igényelheti vissza az állami adóhatóságtól. Az egyéb szervezetek az együttműködési megállapodással történő gyakorlati képzés után nem jogosultak támogatást igénybe venni. A Szt. 84. § (4) bekezdése szerint a nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést folytató szervezet esetén a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit megtérítheti a gyakorlati képzést folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére, az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint. Az Szht. szerint 2016. január 1-től az egyéb szervezeteknek a tanulószerződéssel történő gyakorlati képzés esetén nem kell pályázniuk a költségeik finanszírozására, hanem a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél alkalmazott módon van lehetőségük a normatív támogatás igénylésére, amennyiben az állami adóhatóságnál szakképzési hozzájárulásra kötelezettként bejelentkeznek. Ebből adódóan a gyakorlati képzést folytató Szt. szerinti egyéb szervezetek mérlegelhetik, hogy tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján folytatnak-e a jövőben gyakorlati képzést. A DUÁLIS FELSŐFOKÚ KÉPZÉS: A felsőoktatási intézmény és a duális képzésben részt vevő vállalat, vagy intézmény „osztozik” a képzés feladatain és a képzési időn: a hallgató által a duális gyakorlati helyt adó szervezetnél eltöltött idő el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80 %-át. Ezt az arányt a teljes képzési időszakra vonatkozóan kell értelmezni, azzal a megkötéssel, hogy minden (indokolt esetben kettő) elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasznak kell követnie. Jellemzői: Eredmény – kimenet: 1-2 év gyakorlati tapasztalattal rendelkező friss diplomás Kompetenciák – képességek:
-
Az intézményekben nem oktatott szakmai ismeretek Adott vállalatokhoz köthető specifikus szakmai ismeretek Önálló munkavégzési képesség Csoportos munkavégzési képesség Fejlett munkavégzési hatékonyság és eredményesség Vállalati és munkakultúra terén szerzett jártasság
A folyamat jellemzői:
A vállalati szakaszban eltöltött ún. vállalati gyakorlat és az intézményi szakaszban tanultak között (a teljes képzési idő vonatkozásában) kapcsolatnak kell lenni, amely függ az adott vállalat munkaerő-piaci igényeitől, az alkalmazott technológiától.
A vállalatnál eltöltött időszak tartalma négy komponensből tevődik össze: - specifikus gyakorlati képzés a vállalkozásnál; - hallgató bevonása konkrét „üzemi”gyakorlati feladatokba; - projekt jellegű munka az önálló munkavégzés képességének megteremtése érdekében; - „puha” készségek és munkakultúra megtanítása
Jogi –adminisztráció:
A duális képzést a felsőoktatási intézménynek a hagyományos felvételi eljárás keretében kell meghirdetni, támaszkodva az együttműködő vállalati bázisra. A hallgató a vállalati gyakorlati időszak idejére (preferáltan az intézménybe történő beiratkozás időpontjától a kiiratkozás időpontjáig) munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyba kerül a vállalattal (pl. hallgatói munkaszerződés). A hallgatónak járó juttatást a vállalat fizeti.
A duális felsőfokú képzés felvételi eljárása: A duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból (mely semmiben nem különbözik a nem - duális szakokra való jelentkezéstől), és egy vállalati felvételi szakaszból. A jelentkező az általános módon benyújtja jelentkezését a – duális formában is meghirdetett – szakra az állami felvételi eljárásban.
GYAKORNOKI PROGRAM: A: Frissen végzett, gyakorlati tapasztalatokkal nem vagy alig rendelkező teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, aki mellett egy mentor áll és segíti a munkáját. B: Diák, aki még tanuló jogviszonyban van és a gyakorlati idejét a cégnél tölti.
„A” típusú gyakornoki program jelentése (a teljesség igénye nélkül): többnyire friss diplomás vagy maximum egy-két éves tapasztalattal rendelkező pályázók számára, adott időtartamra szóló (általában fél évtől két évig terjedően) meghatározott fókuszterülettel vagy általános céllal meghirdetett, tematikusan felépített, értékelés-központú program. „B” típusú gyakornoki program jelentése: Egy gyakornoki pozíció, amit többnyire utolsó éves főiskolai vagy egyetemi hallgatók számára hirdetnek meg a vállalatok egy adott területre.
Amikor egy vállalat meghirdet egy gyakornoki programot, legelőször meg kell határoznia a program célját. Lehet a gyakornoki program például egy rosta, ahol a több résztvevő közül a legkiválóbbaknak ajánl a vállalat pozíciókat a gyakornoki program befejeztével. Lehet, hogy már magát a programba bekerülést előzte meg olyan komoly kiválasztás, hogy kevés gyakornok van a vállalatnál, de velük hosszú távon terveznek. Teljesen más a két stratégia és más a két típusú program felépítése is. Amikor sok gyakornok van, és nem feltétlen célunk valamennyi megtartása, akkor inkább versenyhelyzetről van szó, amikor jó esetben minden gyakornok teljesíteni szeretne, hogy a vállalat tervezzen vele. Amennyiben azonban kevés jól kiválasztott gyakornokkal dolgozunk, sokkal inkább arról szól a program, hogy őket alakítsuk a vállalat igényeihez. Mindkét esetben vállalunk kockázatot vállalati oldalról olyan tekintetben, hogy a programra fordított energia nem térül meg. Amikor lényegesen több gyakornokot alkalmazunk, mint ahányra szükségünk lesz munkavállalóként, akkor több emberrel kell foglalkoznunk, viszont több projektbe tudjuk bevonni őket és így munkájuk alapján is megítélhetjük, kit alkalmazzunk. Kevés jól kiválasztott gyakornok esetében viszont rögtön fennáll az a lehetőség, hogy mi történik, ha nem jól döntünk, vagyis kiderül a program folyamán, hogy egyik vagy másik gyakornokunk nem pont olyan, mint amilyen munkatársakra szükségünk lenne. Hasonlóképpen, amikor a kevés jól kiválasztott, sőt kiválóan teljesítő gyakornokaink közül valaki mégsem kíván nálunk dolgozni, ez jobban "fáj" a vállalatnak, mint amikor több kiváló gyakornokunk van. Ugyanakkor a kevés résztvevővel dolgozó programoknak nagy előnye, hogy sokkal kevesebb ráfordítást igényelnek a vállalat részéről és már alacsonyabb létszámú vállalatoknál is alkalmazhatóak. A programok tematikája, időtartama: Tematikájukat tekintve két nagy alapcsoportról beszélhetünk. Vannak programok, melyek kizárólag egy terültre fókuszálnak teljes időtartamuk alatt, míg mások akár konkrét fókuszterület nélkül egy rotációs rendszerben több területet is megismertetnek a résztvevőkkel. Általában valamilyen általános fókusza mindenképpen van a programnak. A pályázók szempontjából azonban, pláne, ha pályakezdőkről van szó, ez nem feltétlenül egyértelmű. Fontos az első pillanattól kezdve kommunikálni, hogy mit lehet a program befejezése után elérni. Mindez rögtön felveti a következő kérdést, a program fókuszterülete vonatkozásában. Az egyik lehetőség az, hogy előzetesen nem kommunikálunk semmilyen konkrét pozíciót, csak egy adott fókuszterületet, például a mezőgépészetet. A másik lehetőség, ami főleg rotációs programoknál jellemző, hogy nem kommunikálunk semmit a jövőre vonatkozóan. Amikor a gyakornoki program egy adott területre vonatkozóan van meghirdetve, és a program során a projektek is végig ehhez a területhez kötődnek, egyszerűbb a dolgunk. Ebben az esetben mind a vállalat, mind a gyakornok arra számít, hogy amennyiben lesz hosszú távú együttműködés, valószínűleg ezen a területen lesz. Amikor rotációs jellegű a program akár meghirdetett fókusszal, akár nélküle, sokkal nagyobb a mozgástér mindkét fél részéről. A gyakornoki programok időtartama vállalattól függő. Lehetnek féléves programok, melyek többnyire
egy területre fókuszálnak, a hosszabb programoknál nagyobb az esélye, hogy rotációs elemek, multinacionális vállalatoknál akár külföldi időszak is belefér. Milyen munkaszerződéssel alkalmazzuk a gyakornokot? Az időtartam kérdéskörnél mind a vállalat, mind az egyén számára az egyik lényegi kérdés a munkaszerződés típusa. A gyakornoki programok sajátossága a határozott munkaszerződés, mely többnyire a program teljes időtartamára vonatkozik. Vállalati oldalról ez ad egy keretet a programnak, illetve lehetőséget ad, hogy a program befejeztével ne alkalmazza tovább a gyakornokot, amennyiben nincs, vele megelégedve vagy nem tud számára megfelelő pozíciót felajánlani. Ugyanakkor a megtartás központú programoknál nem túl előnyös, hiszen ilyenkor a vállalat éppen azt szeretné, hogy az a kevés gyakornok, akibe befektetett, minél hosszabb távon alkalmazottja legyen, amit a határozott munkaszerződés nem sugall. Minél hosszabb egy gyakornoki program, annál nagyobb a befektetés a gyakornokokba, és annál inkább szeretné a vállalat, hogy ez megtérüljön. A programok további jellemzője az értékelés-központúság, vagyis akár folyamatos visszajelzéssel, akár a program befejeztével egy komolyabb megmérettetéssel értékelik a vállalatok a résztvevőket. Az értékelés az az eszköz, melynek segítségével folyamatosan monitorozni lehet a gyakornokok teljesítményét, akiknek kiemelten fontos a visszajelzés, hiszen újak még a munka világában és számtalan ismeretet kell elsajátítaniuk.
Vállalati oldalról nézve a gyakornoki programhoz elengedhetetlen, hogy legyenek erőforrásaink: emberi oldalról valaki, aki a gyakornoki programmal, illetve a gyakornokokkal foglalkozik; értelemszerűen anyagi háttér is nélkülözhetetlen a programhoz, motivációs csomaggal együtt; szükségünk van vállalati projektekre, melyekben a gyakornokok közre tudnak működni; továbbá olyan pozíciókra, melyeket hosszú távon kínálni tudunk. Amennyiben van más lehetőség is, cégek adjanak rá példát.
NYÁRI GYAKORLAT: A: Hivatalos, törvényileg szabályozott forma a szakközépiskoláknál B: Különböző formában kialakított lehetőség egyetemeknél, főiskoláknál C: Egyéni kezdeményezéssel a cégek nyári diákmunkára is felvehetnek diákokat. A) A képzési programot az iskola írja elő. A kötelező nyári gyakorlat 2-8 hét. A kötelező nyári gyakorlatért a cégnek nem kell fizetnie. Az iskolákkal kötnek megállapodást a nyári gyakorlat letöltési helyéről, idejéről a képzési programhoz igazodva. B és C) A közép-és felsőfokú tanulmányokat folytató diákok képesítésének megszerzéséhez az oktatási intézmények kötelező szakmai gyakorlat letöltését írhatják elő a nyári szünidő alatt.
Amennyiben a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő nyári szakmai gyakorlatot szervezi meg, az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján folytatható a tanuló gyakorlati képzése. Ebben az esetben lehetőség van arra is, hogy a cég pénzbeli juttatással támogassa a diákot, hallgatót a nyári gyakorlat időtartamának megfelelően. Amennyiben a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő nyári szakmai gyakorlatot szervezi meg, az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján folytatható a tanuló gyakorlati képzése. Az együttműködési megállapodás alapján a tanulót fogadó gazdálkodó szervezet a nyári gyakorlat idejére pénzbeli juttatást köteles fizetni, mely nem lehet kevesebb a minimálbér 19,5 százalékánál. Ez a díjazás minden megkezdett hét után jár a tanulónak. A heti összeg a havi juttatás egynegyed része. Ha a tanuló a gyakorlatról távol marad, akkor a juttatás összegét a mulasztás napjainak számával arányosan csökkenteni kell. Az összefüggő szakmai gyakorlatra kötelezően kifizetett összeg adómentes juttatásnak minősül. Mivel ebben az esetben együttműködési megállapodás alapján (nem pedig tanulószerződéssel) foglalkoztatják a tanulót, nem válik biztosítottá. Biztosítási jogviszony hiányában a fogadó gazdálkodó szervezetnek nincs bejelentési kötelezettsége a NAV felé, s a tanuló juttatásából nem kell egyéni járulékokat levonni. Nem áll fenn szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem. Amennyiben a fogadó szervezet a kötelezően előírt juttatás mértékénél magasabb összegű díjazásban részesíti a tanulót, az a feletti rész adóköteles egyéb jövedelemnek minősül, mely után a tanuló 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, a szervezet pedig 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. Az együttműködési megállapodás alapján kötelezően biztosítania kell a fogadó gazdálkodó szervezetnek a tanuló részére napi egyszeri kedvezményes étkeztetést vagy étkezési költséghez természetbeni hozzájárulást. Az étkezési hozzájárulás mértékét jogszabály nem rögzíti, ajánlott napi 250-300 Ft értékű Erzsébet utalvány juttatása. Ha változó munkahelyen foglalkoztatják, akkor a tanuló jogosult utazási költségtérítésre. A szervezet köteles továbbá munkaruházatot, tisztálkodási eszközt, egyéni védőeszközt, védőfelszerelést juttatni. Fiatalkorú tanuló esetén a képzési idő a napi 7 órát, nagykorú esetében a napi 8 órát nem haladhatja meg, melyet 6 és 22 óra között kell letölteni. A másnapi gyakorlat megkezdése előtt 16 óra pihenőidőt kell biztosítani. Ha a napi gyakorlati képzési idő meghaladja a négy és fél órát, akkor a tanuló részére a képzési időn belül legalább 30 perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre és készenlét ellátására nem vehető igénybe. A tanuló gyakorlati képzése heti pihenőnapokon, munkaszüneti napon csak akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezetnél rendeltetése folytán e napokon is munkát végeznek, pl. vendéglátás, kereskedelem területén. Ehhez az iskola hozzájárulása is szükséges. Az igénybe vett idő helyett szabadidőt kell biztosítani, lehetőleg a következő képzési napon.
ISKOLAI ELŐADÁSOK, ÓRAADÁS, BEMUTATÓK: Az iskolai tanrendbe kell illeszkednie és mindenképpen szükséges az iskolák meghívása és a velük való kapcsolattartás. Iskolai előadás esetén meg kell határozni, hogy milyen témában tartja meg a cég képviselője az előadását. Az előadás óra keretén belül, külön órában, vagy rendezvény keretében is bemutatható. Óraadásnál igazodni kell az iskolai órához és annak tanmenetéhez. Mindenképpen az aktuális tantárgyban és témában kell az órát megtartani. Ez ebből a szempontból kötöttebb, mint az előadás. Az órákon esetleges gyakorlati bemutatók is tarthatóak, melyek az adott tantárggyal kapcsolatosak. Bemutató esetében tárgyak, eszközök, gyakorlati bemutatók megtartása lehetséges. Mely kötetlenül bármilyen témában bemutatható. * Tanterv: „Az oktatás tartalma kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója, az oktatásirányítás eszköze.” (Ped.Lex.) A kitűzött nevelési és oktatási céloknak, meghatározott tanulási követelményeknek megfelelően elrendezett műveltségi anyag és tanulási követelményeknek megfelelően elrendezett műveltségi anyag és tanulási tevékenységterv dokumentuma” (Köznevelés 1993.49.7. sz.9.o) Központi tanterv: „Központilag kiadott, vagy kihirdetett tanterv” (Szebenyi) Alaptanterv: „Az a tantervtípus, amely egy adott iskolarendszeren belül a tankötelezettség időtartamára a minden iskolában, minden tanuló számára megtanítható, elsajátítandó tudás alapvető követelményeit, „magját” foglalja magában. Magyarországon az Országgyűlés hagyja jóvá.” (Ped. Lex. alapján) Kerettanterv: „Az a tanévtípus, amely adott iskolatípusra, iskolafokozatra, pedagógiai szakaszra vonatkozóan felvázolja az érintett iskolák, tanulók számára egységesen érvényes, illetve ajánlott célokat, lényeges tananyagokat, műveltségi területet vagy tantárgyakat, követelményeket, óraterveket. Magyarországon az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.” ELŐADÁS: Monologikus szóbeli közlési módszer, mely egy-egy téma részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába foglalja az elbeszélés és a magyarázat elemeit. az előadás terjedelme 15-20 perctől 1,5-2 óráig terjedhet, főleg a tanulók életkorának megfelelően a tanár aktív a diák passzív befogadó (ezt feltételezik) az előadást akkor alkalmazzák, ha az információ közlése a cél az előadás szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés, kifejtés, összegzés
ÓRAADÁS: Az órák szerkezete: Az órák szerkezete és menete az adott óra didaktikai feladatától és céljától függően változhat. Vannak azonban állandó elemek is. Ezek pl. egy új ismeret feldolgozó óra esetében:
A figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása A tanulók informálása az óra céljáról A tanulók - a témával kapcsolatos - előzetes ismereteinek ellenőrzése, felidéztetése
Az új ismeretek (tények, adatok, jelenségek, folyamatok) prezentálása Az új ismeretek elemzése Fogalomalkotás, következtetés, szabály megfogalmazása Rendszerezés, rögzítés A tanultak alkalmazása és visszacsatolás A tanulói teljesítmény ellenőrzése (szükség estén korrekció)
A tanár nem tervezheti meg az órákat csak a szakiskolákkal és felsőoktatási intézményekkel együtt (ez a tematikus terv) BEMUTATÓ: A bemutató egy jelenség, egy eljárás, egy folyamat, egy tárgy, egy termék illusztrációval, tárgyi valóságában és szóbeliséggel történő megismertetése valakivel, valakikkel. A bemutatás fogalom alapjelentésében szemléltetést (demonstrációt) jelent, a képzési (oktatási) folyamat módszertani elemeként.
