~ ltlsicunf"•gyháza, 1;41. julius
XXVI. évfolyam. 7. szcim;
,
-
hcS
FELELOS SZERkESZTÖ;
SZÉP LÁSZLÓ A GAZDASÁGI SZAKTAHIJÓK ORSZÁGOS EGYESÜ LETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖMYE
MegnJugvás A nm. Vall~s és Közoktatásilgyi m. kir. Miniszter Ur 8306211941 V. 2 sz. rendeletével (megjelent a Budapesti Közlöny 134 sz.) a mindennapos tanításnak a mezögazdasági népiskolákban való bevezetéséról az alábbiakban intézkedett : Az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940. XX. tc. 12 §-a alapján elrendelte, hogy 1. Az 1941. évi szeptember hó 1 napjától kezdve valamennyi mezögazdasági népiskola l. osztályában, 1942. év szeptember hó l napjától kezdve pedig valamennyi mezőgazdasági népiskola IL osztályában be kell vezetni a mindennapi tanítást. Azokban a mezögazdasági népiskolákban, amelyeknek l. osztályában már az 1940-41 iskolai évben is mindennapi tanitás folyt, az 1941. évi sze ptem ber hó l. napjától kezdve a ll. osztályban is be kell vezetni a mindennapi tanftást. 2. Abban a községben, melyben
mezögazdasági népiskola működik, az iskola termtartó a népiskola VII. osztályát az 570000!1941. V. K. M. V. számú rendelet l. §-a értelmében az 1941 évi szeptember hó 1. napján csak abban az esetben nyithatja meg, ha a mezőgazdasági népiskola I. osztályába befogadni nem lehet. 3. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. 4. Fenti rendelet az egyházi föhatóságok részére is megfelelő intézkedés végett megktildetett. Ime, néhány mondatba foglalt rendelkezéssei milyen egyszerUen, érthetően, Kolarnbus tajása módjára meg lett oldva
a sok nyugtalanságot keltő iskolázási rendszer és válik a kishitűek és a kételi<edők előtt is biztosítoltá a mezögazdasági népiskolák további zavartalan működése. Megnyugvás száll tehát a lelkekbe, letompulnak a merész jóslatok, megszűn nek a küszöbön állott torzsaikadások és félreértések, s mindezek keretéból megszilárdultan bontakozik ki a mezögazdasági népiskola szebb jövője. Eddig alig 30 iskolánkban volt bevezelve a mindennapos · tanítás. A kisérlet várakozáson felill sikertilt és ezekben az iskolákban elért tanítási és nevelési eredmények, az oktatás minőségi fokozatának széleskörű megvalósítása kiváltották Miniszter úr fenti rendelkezését A jövő tanévtől kezdve ezért valamennyi mezőgaz dasági népiskola heti 25 órai tanitással mindennapossá lesz, ezzel pedig az eddiginél is hathatósabb módon járul hozzá a korunkban oly gyakran hangoztatott és megkövetelt mezőgazdasági népoktatás fejlödéséhez. A nyolcosztályos népiskola megszervezésére kiadott rendelet sok községben és tanyaközpontban súlyosan érintette nemcsak az e helyeken működő mezőgaz dasági népiskolát, hanem az elemi iskolákat fenntartó közületeket is. Legtöbben ügy értelmezték a rendeletet, hogy most már akarva, nem akarva, tanterem és tanitóhiányra való tekintet nélkül fel kell állftani 2-3, sőt a létező 4-5 iskolában is a VII. osztályt a község területén. Természetes, hogy az ilyen mesterkélt osztályszaporítás zavaró hatást okozott volna az
2~--------------~M~Ez~6~0~A~ZD~A~S~Á~O~I~N~éP~O~KT~A~TÁ~S~----------19_41_._iu_li__ us!é elemi iskolákban és már is surlódásokat keltett az iskolák között, egyben kockáztatta a község központjától rendesen távolabb levő mezögazdasági népiskola bené· pesedését is. Sok helyen új tantermek, tanítói állások megszervezéséről is beszéltek, mig a suttogók köre a ~ezőgazdas~gi népiskolát megszüntetésre is ttélte. Az tgy feltámadt elgondolások tudomására jutot.tak a Miniszter úrnak is, s aranak ellenere, hogy a versengést megtiltó 64050 1941. sz. rendeletét kiadta, most újabb, hatékony intézkedéssei szabályazza meg az iskolák egymásközölti viszonyát. A mezőgazdasági népiskolába csak az elemi VI. osztályát sikeresen elvégzett tanulók vehetök fel. Az iskola elsősorban a gazda és a földmivelő gyermekek iskolája. Ebbeli hivatását szakképzett tantestülete, felszereJt gyakorlóteriilete, tanfolyamai stb, által hivatásszerűen meg is oldotta a multban, s megoldja a jövőben is. Itt tehát sem versengésre, sem pedig kí.ilön iskolaosztályokra egyes csörtetök kedvéért igazán nincs szükség. Városi helyeken azoknak a tanulóknak, akik nem állanak semminemű kapcsolatban a földdel és annak megmű velésével viszont nem való a mezögazdasági iskola. Ezek számára kell, sőt szükséges is a VII. osztály felállítása, s megfelelő ipari- és kereskedelmi tantervvel való további taníttatása. Szükséges még a 9. tanévet betöltő gyakorlati év megnyitása is. Hogy azonban a mezögazdasági nép-
iskola mellett az elemi iskola is mezőgaz dasági szakismeretek tanítására térjen át, valóban nem volna indokolt és célszeríí. Fontos teendő most a szükséges tárgyalások mielőbbi lefolytatá~a és ..annak a megállapítása, hogy mennyt a kozségben és körzetében a VI. osztályt végzett tanuJók száma, meghatározandó. az is, ho~y ezek mindegyikét befogadhatJa-e a mezogazdasági népiskoia. Ha váltakozó, egésznapos tanítással egy tanteremre két osztályt, 80-90 tanulót számítunk, a még működö 11. és lll. osztály számára is kell oktatási helyiséget biztositani. Helyes eljárás, ha névröl-névre haladva az is megállapítást nyer, hogy a VI. osztályt végzettek köztil kik az ipari, kereskedő stb. tanulók, s ezek számára megnyitják az elemibe az ipari jellegü VII. osztályt. Oly helyeken, ahol eddig 3-4 iskolában volt már VII. és VIli. osztály, ott is tárgyalások útján kell megállapítani a tanuJók fenti szétválasztását, az osztályok esetleges összevonását, szükség esetében megszüntetését, vagy párhuzamosításukat E tekintetben a tanügyi hatóságoknak és elsősorban a kir. tanfelügyelöknek döntő biráskodása az iskolák részéről betartandó. Végeredményben a Miniszter úr rendelete megnyugtató mind a mezögazdasági, mind pedig az elemi népiskola szemszögéböl s ezért mi csak hálával adózhatunk.
(-r.)
~--------------------11 rnesögasdaságl népiskola fetlödése Eddig ugyanis a mezőgazdasági népiskolákban, az iparos és kereskedőtanonc iskolákhoz hasonlólag, hetenkint egy-egy osztálynak csak l O órai tanítása volt. Ezt a kevés óraszámot is lehetett a sürgős mezei munkák idején heti 5 órára lecsökkenteni. jövőben az őszi és tavaszi hónapokban egy-egy osztály továbbra is heti 5 órai lődésének. gyakorlati tanításban részesül, viszont októFenti törvény az elemi népiskolát 8 ber hónap közepétöl - április hónap közeosztályossá teszi, egyidejűleg pedig minden- péig, amikor a mezei munkák szünetelnek, napos rangra emeli a mezögazdasági nép- a tanítási óraszám heti 25-re emeltetett. Az iskolát. Az intézkedés egész sorát hozza a óraszámokat tovább emelni nem Iehetett, célszerű újításoknak, egyben igen erős lendü- mert a fiútanuJók levente foglalkozása heletet ad a mezőgazdasági népoktatásnak is. tenként külön négy órát vesz igénybe.
A 43 éves multra tekintendő mező gazdasági népiskoláknak sikerült az évek folyamán sok szervezeti hiányosságát kiküszöbölni, s ezzel e gyakorlati iskolaféleséget fokozatos fejlődéshez juttatni. Legutóbb az 1940. évi XX. tc. életbeléptetése és ennek során kiadott rendelkezések nyitottak tágas teret az intézmény továbbfej-
-
1941. iulius hó
MEZÖOAZDASÁOi N~POKTATAS
A mindennaposság ~zt eredményezi, hogy az osztályok az eddtg 280 évi óraszám helyett ezentúl 640 órai oktatásban részesülnek. Hatalmas fejlődés, amelynek nevelői és oktatói előnyei máris szembe. Hínák a fokozatos iskolázás, a tanítási anyagnak jobb elsajátítása, a gyakorlati foglalkozások és tanulmányi kirándulások kiszélesítése szempontjábóL A bekövetkezett óraszámemelésnek egyes szülők által még most is hangoztatott hátránya az, hogy a. 12-14 éves gyermekek ilynem ü iskoláztatása elvonja a tanulókat az otthoni munkától, a szegényebbsorsúakat pedig attól, hogy télire cselédnek szerződtessék gyermeküket. Ez azonban csak Iátszati hátrány a mezőgazdasági iskolával szemben, mert ha a gyermek a kötelező elemi iskolában járja a VII. és VIli. osztályokat, a helyzete ugyan·u, ·azaz mindennapos iskoláztatásban részesül. Az iskoláztatás alól kibúvót átmenetileg csak ott találnak, ahol nem nyílt meg a VII. osztály, vagy pedig tanoncnak tudják szerződtetni a serdülő fiatalokat. Ha azonban általánosan megszervezik a VII. és VIII. osztályokat, az iparos és kereskedötanoncokat csak 14 év betöltése után és legalább 8 elemi osztály elvégzése után szerződtetik, a helyzet e téren is kellő megnyugváshoz fog jutni. Eddig a mezőgazdasági népiskola köteles volt felvenni minden 12 évet betöltött tankötelest, ha az nem iratkozott be valamelyik polgári vagy középiskolába és tanoncnak sem szerződött. Ezentúl nem a 12 éves korhatárra, hanem az elemi népiskola VI. osztályának elvégzésére került a felvétel súlypontja. Ez a rendelkezés is újabb, a megszokottól eltérő változásokat hozott, mert a mindennapos mezögazdasági népiskola csak a VI. osztályt sikeresen elvégzetteket veheti fel, mig a csak lll-V. elemi osztályu végzettek jövőben kötelesek tanulmány~ikat az elemiben folytatni korukra való tekmtet nélkül. Hogy . mit jelent ez a rendelkezés a mezőgazdasági népiskolára, az könnyen áttekinthető, ha tudjuk, hogy eddig akadtak olyan 12 évet betöltött tanutói is, akik csak lll. elemi osztályt végeztek. Ezentúl igen helyesen és egységesen a VI. osztály elvégzésében lett a tanuJók előképzettsége megállapítva. Ez pedig újabb eredmények
3
hordozója a tanítás, nevelés és oktatás terén. A rendelkezés hatását érezni fogják közvetlenni az elemi, közvetve pedig a kisegítő iskolák is. Az a tény, hogy a mezögazdasági népiskola eddig kényszerült minden 12 évet betöltött fiú és leány tankötelest befogadni, azt eredményezte, hogy tanulóinak és osztálycsoportjainak száma aránylag magas volt, mert nemcsak a gazdák és földmívesek, hanem a földdel és a vele való foglalkozással kapcsolatban nem levő szUiők gyermekei is jártak iskolába. A földmíves és gazdagyermekek mellett a leendő tanoncok, kifutók stb. is kényszerültek az öket nem érdeklő gazdasági ismereteket tanulni és a gyakorlati foglalkozásokban résztvenni. Az új rendszer megvalósította a kiválasztást, mert ezentúl a mezögazdasági népiskolába csak kimondottan gazda- és földmívelő gyermekek járnak, míg a földdel kapcsolatban nem levők az elemi iskola VII. és VIII. osztályát látogatják. Önként érthető, hogy ezzel a rendelkezéssei a mezögazdasági iskolák tanulóinak és osztályainak száma csökken, az elemi iskoláké pedig gyarapodik, a felső osztályok benépesíthetök lesznek. Kezdetben és átmenetileg lesznek zavarok a tanulóknak a kétféle iskolába való sorolása és utalása terén, azeket azonban a tanügyi hatóságok szükség esetén elintézéshez juttatják. Az elemi iskola VII-VIli. osztálya általános és ipari alapismereteket heti 5 órában tanít ; emez pedig szakirányú mezőgazdasági tudnivalókra heti 15 órában oktat. Megrovandó és felelösségre is vonható az elemi iskola és tanítója, ha a felső osztályok benépesítése érdekében földmíves és gazdagyermekeket toboroz iskolájába, s ugyancsak ilyen alapon bírálandó el a mezőgazdasági népiskola is, ha az ipari és kereskedelmi pályára készülőket vesz fel tanutói sorába. A tanoncok szerzödésekor az elsőfokú iparhatóság, vagyis az ipartestület állapítja meg, hogy a tanuló az iparos, avagy a kereskedötanonciskolába járjon. A mezőgazdasági és az elemi iskola között felmerülő ilynemű vitás esetekben a kir. tanfelügyelők intézkedése a döntő. A kiválasztásnak a fentiekben vázolt megvalósftásávallett a mezögazdasági iskola igazi gazdasági iskolává, a !gazda- és j a
4
MEZOOAZDASAOI
N~POKTATAS
194 t. julius hó
fiúk, valamint leányok valódi romfinevelő, kézimunkázó, stb. leányokat intézményévé, mfg eddigi szeryezetében a juttatnak szülőiknek. Ezt más iskolák alig tömeg iskola jellegét viselte. Uj szerveze- tehetik meg, mert hiányzik a felszereJt tében jobban érvényesülhet a minőségi és gyakorlóterület, a háztartási konyha és szakirányú tanitás a külön képzett tanerői, munkaterem, kOlönösen pedig a szakképzett gyakorlóterUiete, mezögazdasági felszerelése tanerő, amelyekkel a mezőgazdasági iskolák révén, amelyekkel egyik elemi iskola sem már is rendelkeznek. Az 1940. évi XX. tc. lehetőséget ad a rendelkezik. Mindezekből következik, hogy a mezőgazdasági helyeken és tanyaközpon- VIli. osztályt kiváló sikerrel végzett tanulők tokban a tanulők túlnyomó többsége gaz- nak arra, hogy tanulmányaikat sikeres feldálkodó szUiők gyermeke, ezért a VI. osz- vételi vizsga után a gazdasági középiskotályt végzetteknek a mezőgazdasági iskolát lákban folytathassák. Megnyílt tehát a lehekell látogatniok. Városi és ipari központok- tősége annak, hogy a 8 osztályos elemiből ban viszont nincs jelentősége a mezőgaz az igazi tehetségesek a mezőgazdasági, ipari dasági iskolának, mert itt földmivelő és és kereskedelmi középiskolákba is juthasgazda gyermekek kevés számmal vannak, sanak. Most még nem tudhatjuk, hogy a vagy nincsenek is, ezért a tanulóknak az kiváló előmenetelt felmutató tanulők a töripari és kereskedelmi ismereteket nyujtó vény e rendelkezését milyen arányban veszik VII-YIII. osztályok megszervezése szUkséges. majd igénybe, de mindenesetre számolnunk Erdekes jelenség, hogy a mezőgazda ·kell azzal, hogy jövőben a polgári iskoláksági népiskolákban eddig több volt a leány, ban több lesz a különbözeti vizsgával elemint a fiú tanuló. Igy lesz ez a jövőben miből jött tanuló és jelentke~ni fognak a is, mert a földmívelő szUlők a fiúgyerme- gazdasági középiskolákban is a felvételi ket inkább tanittatják, tanoncnak is szer- vizsgára igyekezők. A mezőgazdasági iskoződtetik, míg a leányokat nem szivesen lát kivál.ó eredménnyel végzettek részére engedik el a szUiői környezetből. Ez a kö- már nincs ilyen széleskörü továbbtanulási rülmény előreláthatólag nagy jelentőséggel lehetőség, mert ezek számára csak a mező fog szerepeini az új mezőgazdasági nép- gazdasági középiskola és a többi kimondotiskolák létesít~se során, mert az iskolák tan mezőgazdasági szakiskolák valamelyike szervezete és tanterve kOlönösen igen ked- jöhet számításba. vező a serdülő leánytanulók oktatására és A foglalkozási ágakat törvények és nevelésére. Leányok számára gazdasági és rendeletek keretezik és védik. Például : az háztartási iskoláink alig-alig vannak, ezért ipar üzése engedélyhez, szakképzettséghez, a 14-15 éves leányoknak eddig nem volt vizsgák letevéséhez stb. kötött. A kereskelehetőségtik arra, hogy kertészetet, állat- delem üzése is sok kötöttséggel jár. Nem tenyésztést, főzést és háztartást, szabás- így a mezőgazdálkodás. Gazda és földmívarrást, kézimunkázást stb. mint leendő velő, bérlő és őstermelő bárki lehet, a hazai gazdaasszonyoknak való tudnivalókat el- termőföldön minden előképzettség nélkül sajátfthassanak. Ez a megállapitás szól nem- bárki jól vagy rosszul gazdálkodhat Közecsak a mezőgazdasági, hanem az ipari és ledik azonban az idő, amikor megváltozik mb pályákon élő szUiők leánygyermekeire az e téren eddig követett rendszer, s a föld is. A mezőgazdasági iskolát eddig is az tulajdonba vételét, az azon való bérletet és tette kOlönösen vonzóvá a szUiők előtt, hogy gazdálkodást némi mezögazdasági képzettleánygyermekeiket otthon, tehát a szUiői séghez kötik. Házhely, földigénylés, szőló, környezetben, ingyenesen és élethivatásuk- gyümölcsös telepítés stb. eseteiben mindennak megfelelő, nagyon is szUkséges elő esetre a hozzáértést, az iskolázottságot és képzettségben részesítették. Az átszervezés· a hivatástudatot kell elsősorban is figyesei és a mindennapos tanítással a leányok lembe venni, jövőben pedig jobban érvényre gyakorlad és szakirányú oktatása újabban juttatni. A mezőgazdasági népiskolák e jelentékenyen fokozódott, a felemelt óra- szempontból is fontos feladat végzésére számokkal müködő iskolák mondhatni kész hivatottak, mert a jövő gazdálkodó nemzegazdaasszonyokat, ügyes kertészkedő, ba- déknek jogos és hivatásszerű foglalkozásáföldmívelő
-
1941. iulius hó
MEZÖOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS
hoz végbizonyítványuk alapján kellő biztosítékot adnak. Az elsoroJt néhány példa is elegendő szemléltetést nyujt ahhoz, hogy a mező gazdasági iskola, mint intézmény érdekes és IendUletes változás, valamint fejlődés előtt áll. Az átmeneti években lesznek ki-
5
sebb-nagyobb akadályok, iskolák közötti surlódások, sőt a vezető körökben is részrehajlások ; mindezek azonban nem fogják kDmolyan megakadályozni, legfeljebb csak késleltetni az új célkitűzés megvalósitását és a mezőgazdasági népiskola hivatástudatának betöltését. Oéher Lajos.
'. -·- ..
A makói m·ezőgazdasági iskolát ki bővítik, fejlesztik A magyar iskolahálózat útvonalait a jobb magyar jövő érdekében állandóan tervszerűen fejlesztik és kiépítik. Igy valósítja meg az 1940. évi XX. t. cikk a nyolcosztályos népiskolát De ez a legújabb népoktatási törvény az eddig tanfolyamszerű:n mű~ödő mezőgazdasági népiskolába JS a mmdennapos oktatást vezeti be és azonfeltil teljes méctékben gyakorlati gazdasági iskolává fejleszti ki. Az új törvény rendelkezéseit az életben azonban csak a magyar nép boldogulásáért egyetértően és önzetlentil dolgozó pedagógusok tábora válthatja valóra. Míg a nyolcosztályos népiskolára nagy általános nemzetnevelő feladat vár, addig a mezőgazdasági népiskola a nép gazdasági foglalkozásán keresztül végzi ezt a nemzetnevelést Az ősi államfenntartó foglalkozásra nevel és oktat, tehát ez az iskolafaj, melynek fontosságát a mai súlyos idők ugyancsak igazolják. A magyar iskolák kapcsolódjanak tehát elszakíthatatlan erős láncszemekben egymásba és ne zavarják kicsinyes kilengésekkel egymás munkáját, hanem igenis támogassák egymást testvéri módon. A magyar népoktatás első arcvonalát közös erő vel erősítsék meg és annak egy szakaszát, e~y őrhelyét se gyengitsék. Ne jusson senkmek se eszébe a magyar népoktatás vérk~ringésének egyetlen ltiktetűerét is elvágni, egyetlen iskolafajt sem elgáncsolni, mert ezzel bűnt követne el a magyar nép ellen. A mezőgazdasági népiskoláknak milyen megingathatatlan a létjogosultsága országos viszonylatban is, azt a kultuszminiszternek az emlitett törvény képviselöházi tárgyalása alkalmával tett kijelentései igazolják a legjobban. Hóman Bálint miniszter erre vonatkozóan a következöket mondta : "50 mezőgazdasági népiskola építését vettem tervbe a beruházási járulék terhére.
Ez az 50 mezőgazdasági népiskola a meglévő ötvennel az alapja lesz ama gondolat és kivánalom megvalósításának, hogy lehetőleg minden járásban legalább egy mezőgazdasági népiskola legyen. Már elő döm, Klebelsberg is a mezőgazdasági népiskolák hálózatának kiépítését tartotta egyik főfeladatának A mezőgazdasági
népiskolába azok a földmívesek és földmíves munkások járatják gyermekeiket, akik azt akarják, hogy gyermekeik mezőgazdasági munkások vagy kisgazdák legyenek. Nem félek attól, hogy
a nyolcosztályos népiskola elvonja a gyermekeket ettől az iskolától, sőt inkább hiszem, hogy a jövőben még többen fognak ezek felé az iskolák felé törekedni." A legilletékesebb kormányférfi itt idézett kijelentései érthetően száljanak azoknak is, akik a makói mezőgazdasági iskola megsztintetését óhajtják meggondolatlanul belevinni a köztudatba. Ezen iskola négy
évtizedes multja és mostani újabb kifejlesztése legyen minden efféle mende-mondára a legkomolyabb válasz. Saját érdekében cselekszik tehát minden sztilő, ha a minisztérium rendelkezéseit és intencióit figyelembe veszi. Ezek pedig a földmives gazdarétegek, földbérlők, gazdasági munkások, tehát a mezőgazdasággal bármely kapcsolatban lévő s1Uiők gyermekeit a mező gazdasági népiskolába utalják A mezőgazdasági iskola vizsgáival most zárta le a tanévét. Leány- és fiú növendékei beszámoltak mindazokról a gazdasági, kerti termelő, állattenyésztési és háztartási munkáról, melyekkel öket az iskola az életre előkészítette. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazt a jó és hasznos dolgot, amit itt hallottunk és láttunk. De talán nem lesz érdektelen, ha az iskola közismert eredményes multja mellett a jelen fejlődé-
6~----------------~M:EZ~o~·o~A=Z~D~A~SÁ~O~I~N~~~PO~KT~A~T~Á~S~--------~19~4~1~.~iu~liu~s~ séről és a jövő munkarendjéről is fogunk
szólani. Ennek az iskolának a multját, szükségességét életrekeltöi igazolják a legjobban. A makói mezögazdasági iskola létét legnagyobb részben első magyar kultuszminiszterünk, báró Eötvös józsef unokájának, Návay Tamás néhai csanádi főispán nak és a vértanú Návay Lajosnak köszönheti. Országos viszonylatban hazánk két nagynevű minisztere, dr. Darányi Ignác és báró Wlassics Gyula voltak ezeknek az iskoláknak a megalapitói, kik a millenium évében nagy elgondolásukkal, a szükségességtől vezérelve létesitették a mezőgazda sági népiskolákat Nagy támogatóik segítségével valóban a szükségesség fogja fenntartani is. Mindezeket átérezte a Makó városa megértö vezetősége és városi képviselőtestillete is, amikor a mezögazdasági iskolát népe érdekében felépitette és továbbfejleszti. Ezeken az alapokon és az iskola négyévtizedes multján épül fel az iskola jövője is. A mezőgazdasági népiskolák jövőjét az újabb népoktatási törvény jelöli meg. Ez nemcsak a nyolcosztályos népiskolából, hanem a mindennapos mezögazdasági népiskoláról is intézkedik. Mind e törvény, mind pedig a legújabb miniszteri rendelkezések értelmében a mezögazdasági népiskolákban az 1941-42. tanévtől kezdve a mindennapos oktatás bevezetése kötelező. A mezógazdasági népiskola elvégzése után a növendékek nemcsak további gazdasági tanulmányokat folytathatnak, hanem ugyanolyan egyéb tanulmányok végzésére jogosultak, mint a nyolcosztályos elemi iskolát végzettek. A továbbtanulásra a lehetőség tehát ezeknek az iskoláknak a részére is a többi népoktatási intézethez hasonlóan adva van. A makói mezögazdasági népiskola a leányok és fiúk valóságos gyakorlati gazdasági munkaiskolája. Magyar gazdaasszonyokat, háziasszonyokat, magyar anyákat nevel. Az iskola kertje, baromfi- és sertésudvara, tehenei tejkezelése, állattenyésztése, háztartási konyhája, mindmegannyi alkalom, m~lyekkel az is.kola a leányokat a gyakorJah életre oktatJa és neveli. De munkatermeiben a leányok kézimunkáznak és varrnak is. A magyaros kézimunka és szines
magyar ruhákból a vizsgára összeállitott kiállitás megmutatta a növendékek fejlett ízlését, nagy ügyességét és szorgalmát. A háztartási konyhában örömest főznek, hol az egészséges táplálkozást, rendet, tisztaságot, takarékosságot, kötelességteljesítést is els ajáti tják. Nem maradnak el a gyakorlati munkában az iskola fiúnövendékei sem. A téli háziipari munkák mellett szivesen dolgoznak az iskola gazdaságának istállóiban : az állatokat gondozzák, takarmányt készítenek elő s megtanulják az észszerű takarmányozás sok csinját-binját, valamint a belső gazdasági, magtári s egyéb munkákat. Az iskola kertjében és mezögazdaságában leány és fiúnövendékek egyaránt hivatásszeretettel sajátitják el a termelés munkáit. Ez utóbbi két munkahelyen, az lstenadta szép természetben, a gazda külsö nagy műhe lyében megtanulják mindazt, amire nekik az áldott magyar föld müvelésénél szükségük van. Itt ébrednek ök is rá arra a nagy valóságra, hogy a gazda nagy mühelyét nem zárják körül magas falak, hanem annak határai csak a kéklő magyar ég és a drága magyar föld. Ezt a mühelyt még egy világégés, egy világháború sem zárhatja be, mert kenyér nélkül nincsen élet. A felsoroltak valóban a munkaoktatást s1olgálják s igy a mezőgazdasági népiskola egész oktatói munkája való életté válik. Az iskola munkájával a növendékek otthoni munkakörébe kapcsolódik bele s igy gyakorló gazdaságával és számtalan munkahelyével maga is a földmives család hamisitatlan életét éli. Alapvető munkát végez, jellemes magyar gazdákat és gazdasszonyokat nevel, kik gondolkozva gazdaságilag is helyesen fognak cselekedni. A makói mezögazdasági iskola fontos munkakörének teljesítéséhez célirányos és okszerű módon tökéletesiti gazdasági és tanügyi, épület- és eszközfelszerelését, hogy a jövőben nemcsak kertészetileg, hanem mezögazdasági téren is minél jobban betölthesse hivatását. Eddigi épületei mellett most épül egy modern magtárja és egy célszerű széna, takarmánypajtája is. Ugyancsak ezek mellett megoldásra vár és most áll tervezés al~tt 1-2 kisebb takarmánysiló építése is.
-
!941 íufius h6
MEZÓOAZDASÁOi N~POKTATÁS
A mindennapos oktatásnak az iskolába való bevezetésével az iskola főépületének egy tanteremmel és munkateremmel való kibővítése is szükségessé vált. Ezeket az épitési munkálatokat is még a nyár folyamán végrehajtják. Az évzáró vizsgán és a legfelsöbb évfolyam növendékeinek búcsúünnepén az igazgató sok jó tanáccsal bocsájtotta el növendékeit az élet útjára. A Hiszekegy hangjai zárták le a bensőségteljes iskolai ünnepet.
7
A vizsgán jelen volt Makó m. város, mint iskolafenntartó részéről dr. Bécsy Bertalan polgármester, a városi gazdasági egyesUlet elnöke is, S. Bálint György felsőházi tag, az iskola helyi hatóságát Teszting józsef ezredes, Erdélyi Antal főfelügyelő, dr. Rohály Ferenc szentszéki iilnök, gör. kat. plébános és Károlyi Mihály képviselték. Sziilé:k is többen jelentek meg a vizsgákon. (A "Makói Újság" nyomán)
A mindennapos oktatás eredményei A mindennapi oktatás első mondhatni kisérleti éve belejezést nyert. Nagyon üdvös lenne, ha a szerzett tapasztalatokat és az elért eredményeket nem rejtenénk véka alá, hanem lapunk útján egymásközölt kicserélnénk. Bizony a tanév elején azt hiszem nemcsak nálunk, de minden iskolánkban, ahol a mindennapos oktatás bevezetést nyert, aggódva figyeltük az első osztályosok lassu rekrutálódását. A szUiők és tanulők jórésze nem n Jgy örömmel fo:1adta a mindennapos oktatás terhét s kezdetben ugyancsak résen kellett lennünk, hogy úgy a tanulók, mint a szalök belássák a mindennapi oktatás hasznát és előnyét. Pár év szUkséges még ahhoz, hogy a szegényebbsorsú szülök is megszokj ik és ne idegenkedjenek attól, hogy nagyobbacska gyermekeiket - éppen az ó jö11ójük érdekében - naponta néhány órára elvonjuk az otthoni munkájuktól, esetleg a kenyérkeresetben való segitségtöl. A szak-
tanítónak rendki11üli megértést kell tanusitania is körültekintéssel kell eljdrnia, hogy ez minden zökkenő nélkül sikeraikessen s intézkedéseil/el 11e ellenszenvet, hanem iskoldja részére megbecsalést és szereletet vdltson ki. Tanulóanyagunk kUiönösen végzettség, de részben a szalők {oglalkozdsdt is tekintve, szelektdlódolt, azaz egyönteUlbb lett. Főkép ennek és az
osztályok kisebb létszámának tudható be, hogy a
túlnőtte a heti 3 óra kereteit. Szerény vélem~nyem szerint a gazd. tárgyak elméleti óraszámában ilyképen előálló heti 2 órai emelkedést legkönnyebben úgy oldhatnánk meg, ha elhagynánk a heti két órai kézimunkát. Nem tarlom ugyanis szerenesés gondolatnak a fiúknál a háziiparnak heti két órában való tanitását. Azt hiszem mindannyian úgy tapasztaltuk, hogy a hdziipar bármely ágdnak oktatdsa legeredményesebb akkor volt, ami-
kor az önként jelentkezök részére a tél folyamdn 6-8 hetes mindennapos tanfolyamokat tartottunk. A heti 12 órai közismereltel szemben pedig a ll órai elm~leti gazd. óra már jobban kidomborítand
iskoldink mezógazdasdgi jellef!él.
A közismereli tárgyaknál az eddigi heti 4 órával szemben háromszorosa, 12 óra áll a rendelkezésünkre, melyböl olvasmánytárgyalásra, fogalmazásra és helyesírásra heti 4, földrajz, történelem, állampolgári jogok és természeti ismeretekre 4, számolás és mérésre 2, testnevelési és egészségi ismeretekre l és énekre heti l órát fordilhatunk. A felvett óraszámok teljesen elegendők a közismereli anyag elvégzéséhez. Ugyhogy e tekintetben is lépést tarthatunk az elemi VII. ill. VIII. osztályával. Azáltal pedig, hogy a közismereli tdrgyakat
minduntalan kapcsolaiba hozzuk a gazd. tdrgyakkal, a szerzett ismertteket jobban elmélyítjak és maradandóbbd tehetjük.
A heti két félnapos oktatásnak pedagógiai mindennapos oktaidssal a tömegokta/dstól a mi iskoldink is a minóségoktatdsra tértek dl. Lissuk szempontból egyik legnagyobb hátránya volt, hogy a kevés óraszám mellett a tanitdsi időnek tekin/é· az eredményeket : A f1úknál a gazd. tárgyak tanltására az eddigi /yes részét kénytelenek voltunk az elózó órai anyagheti 5 órával szemben ll óra, tehát kétszer annyi nak dtisméllésére, mondhatnám, sokszor újbóli elidő állott a rendelkezésünkre. Ez az óraszám a magyardzdsdra fordítr:zni, úgyhogy eredményt csak tantárgyak között a következőkép oszlott meg : szivós munka árán tudtunk felmutatni. A mindennövénytermesztés heti 4 óra, állattartás és tenyész- napos oktatds megkönnyiti a munkdnkat, mert a tés 2 óra, kertmavelés 3 óra és kézimunka heti 2 óra. Miután az állattenyésztési anyag az l. osztályban a multhoz képest a házinyúl-, méh- és selyemhernyótenyésztéssei bővült, a heti két órát kevésnek tartom, az anyag alapos elvégzéséhez. Ugyanúgy heti 3 óráról 4-re kellene felemelni a kertművetést is, mert azáltal, hogy a konyhakertészeten kivUI úgy a fa nevelésre, mint a gyümölcstermeutési rész az 1. osztályban tanftandó, az anyag
gyermek, hogy úgy fejezzem ki, napról-napra az iskola levegőjében él, a kötelességteljesltés alól hosszabb időre nem vonhatja ki magát, mert naponta ellenőrzés alatt áll.
Felmérhetetlen az elónye a mindennapos oktatdsnak, különösen a fegyelmezés és nevelés szempontjdbóL Miután a tanuJók mindennap nevelés alatt állanak, hamarabb megszokják az iskolai rendet és fegyelmet, összeszaknak társaikkal, sze-
8
MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
lid~bbekké válnak és jobhan hallgatnak a tanítójuk szavára. A fegyelmezés még az esetben is könynyebb, ha egyik-másik tanuló családi nevelése azt ellenkező irányban elleusulyozná. A tanuló valóban csak a mindennapi oktatás mellett érzi magát otthonosan az iskolai nagy csalddban, megszeteli az ottani munkcíra neve/ö, nyugodt légkiJrt. Az iskola nem lesz már ellenszenves, sőt egyes mostohaviszonyok közölt élö gyermekeknek pótolja a családi meleget, a szeretetet. Az első osztályt végzett tanulóink fegyelmezettebb és iintudatosabb magaviselete, értelmesebb feleletei visszatükrözték a mindennapos oktatásnak elvitathatatlan sikereit. Nagyon szereltük volna úgy iskoláink, mint tanulóink érdekében, ha az évzáró vizsgáinkau úgy a szülök, mint fdsöbb hatóságaink és a tanUgyi tényez0k minél nagyobb számmal lehettek volna tanui mindennapos mezógazdasági népiskola lélekemelő munkájának. Matós István.
H
I
R
E
K
- felhívás. A m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium rendeletére a kassai Kisgazdaszámtartási Központban folyó évi augusztus hó 3· tól 9· ig gazdasági számtartási tanfolyamot rendezünk gazdasági tanárok részére. A tanfolyam anyaga : a kisés nagybirtok üzemrendszere, statisztikája, különféle számadási rendszerek, a mezögazdasági számtartás és könyvelés korszerűsítése. kisüzemi számadásvezetés gyakorlata, üzemstatisztika, ílzemi tanácsadás, üzemtervkészítés, szövetkezeti és érdek· képviseleti ismeretek, közgazdaságtani alapismeretek, adó- és illetékügy, üzemtaní és számtartástani oktatás módszere, a magyar paraszt személyisége. szellemi képe, faluvezetfti teendők, fogalmazási, levelezési, szónoklási, gépirási és gépszámolási gyakorlatok, kirándulások, üzemek megtekintése, stb. Résztvételi· díj nincsen, napi teljes ellátásszállás költsége 2 50 P. jelentkezések Központunk· hoz levelez~lapon küldendök. Kassai Kisgazdaszám· tartási és Uzemstatisztikai Központ Igazgatósága. - Házasság. Boleszny Márta székesfehérvári gazdasági szaktanítónő és dr, Sulyok László ügyvéd folyó hó 7-én tartják esküvöjUket Budapesten. Sok boldogságat kivánunk l - Áthelyezés. A vkm. Rácz Elemér komádii igazgatót és feleségét Gyulat· jult'át Nádudvarra, Marczy Tivadart Nádudvarról Dunaföldvárra Hatvani Irént Nádudvarról Kornádiba helyezte át: Rácz Elemért a nádudvari mezögazdasági iskola igazgatói teendőivel bízta meg. - Megjelent Besze Lajos "MagY.ar Tanítók Évkönyve 1941-42. évi" és "SzUiöi Ertekezletek és a SzUiök látogatása" címQ könyve. (Mt'ndkettJtv Dante kiadás.) • k 1 i k'ál á - Oaz d as á g i IS o a l lit s Kunmadarason. É_rté~es munka eredményét mutatta az a gazdag k1állttás, melyet a kunmadarasi önálló Gazdasági Iskola rendezett az évzáró viz~gák alkalmával. .Az .iskolaépUiel alagsorában levő helyiség Venzösa Jozsef könyvnyomda Kiskunfélegyháza.
t94L julius hó
teljesen meg volt töltve kiállitási tárgyakkal. A fiúk remekbeszabott házieszközöket, gazdasági szerszámokat készilettek fából. A téli hónapokban ezután is lesz bőven ráérő idejUk a fúrásra, faragásra s nem kell minden apró dologért pénzt adni. A lányok női ruhaféléket, kendőket, teritőket, párnahuzatokat stb. állitottak ki. Minden darab ízlésesen kivarrva a népi hímzés mintáival. Ezek a lányok akik éppúgy tudnak csipkét verni, mint különfél~ hímzésmintákat kivarrni, otthonossá tudják tenni a lakásukat Eltüntetik a nemrégen divatossá tett silány falvédöket, melyen émelygős magyar nótaszövegek, vagy slágerek ritmusai voltak olvashatók. A népi mintákhoz való visszatérés az egészséges ízlés kifejlődését hozta magával. A kiállftást az éppen ~unmadarason tartózkodó egyházlátágató bizottság ts megtekintette s a látottak felett teljes elismerését fejezte ki az iskola vezetőségének. - Az új magyar gazdasági rend néhány jellemző vonása. Ezzel a címmel hagy:a et a sajtót a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Ipari Szakosztályában tömörült keresztény iparvállalatok érdekképviseleti szervének első fUzete. A füzet szintc csak vezérszavakban, de áttekinthetően foglalja össze azokat a feladatokat, amelyeknek megoldását nem lehet többé halasztani. Rámutat röviden arra, mi az, amit a régi gazdasági rendből megtarthatunk és mik azok, amiket meg kell való-· sítanunk. A füzet ára 50 fillér, megrendelhető a TESziSz-nél (Budapest, V. Alkotmány u. 10. 11. em. 2.) és a Grill- féle könyvkereskedésben (Budapest, V: Dorottya-u. 2.) - Erdélyi nyaralások és utazások Iránt érdeklődök figyelmébe. Az erdélyi nyaraló és fürdöhelyekről az érdeklődöknek készséggel nyujt tájékoztatást és küld díjmentes ismertetőt a MEFHOSZ idegenforgalmi irodája. Az ismertető az egyes helyeken kUiönbözö időre érvényes ára· kat is tartalmazza, valamint felsorolja az utazási lehetőségeket is pl. vasuton, autóbuszon, repülövel és csoportos utazások keretében. Egyéni körutazási prograrnak összeállitásával ill. költségvetések elkészítésével készséggel áll az utasok rendelkezésére. Cím : Mefhosz Utazási Iroda. Budapegt IX., Ferenc krt 38. Telefon : 18 -72-74.
A szerkesztlS postája F. K. 8.-keresztes. A lapterjedelem megszigoritott korlátozása miatt a jövö számra maradt. P. y. Vókany. Kérjük értesitését, hogy milyen eimen kapta eddtg lapunkat, mert csak akkor tudjuk elbirálni a dolgot.Cikkirók. A köt~lezö 8 oldal miatt a cikkekből ki· sebb r~szeket .~.ih~gytunk .anélkül,.. hogy azoknak felépítését zavarna az. A JOvoben ha tlyen elofordul erre tessék visszavezetni. ' P. F. Mindkettöre vi~yázni kell. Megfelelő gondozás mellett tetszetösek és hosszu életűek. Kiadótulajdonos: Gazd. Szaktanítók Országos Ei}'esll'ete E.löfizet~si ~lj : Egy évre a·:- pengt't - Az előfizetési: é~ htrdetést diJak a Gazdaségt Szaktanítók Orsz. Egyesülete föpén:dárának KisujszáiiAsra az 54.135. csekkszámlán fizetendök. Megjelenik augusztus ~ó kivételévelminden hó l-én. A Szerkesz~Oség: Ktskunfélegyháza. z egyesület tagjal a lapot tagdijuk fejében kapják. -
Nyomdáért felelős: Tóth Miklós üzemvezető 3074.
