MATEMATIKA. Célok és feladatok

MATEMATIKA Célok és feladatok A matematikatanítás célja feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását, a matematikai kompetenciát. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése; b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati

problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A “ha ..., akkor ...” az “akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudo-mányokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése.

A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az Internet használata is.

NN, E: 9. évfolyam Évi óraszám: 74 Célok és feladatok A tanulók általános iskolai matematikai ismereteinek szintentartása, elmélyítése valamint az életkoruknak megfelelő szinten biztosítani, hogy a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket használni tudják. A matematika-tanulás folyamatában állandó motiválással kell rászoktatni a tanulókat a rendszeres és fokozatosan önálló munkára. Egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának, vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. Önelemzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, változatos módszerekkel hangoljuk őket a matematika befogadására. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ki kell alakítani a matematika szaknyelvének használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Rendkívül fontos a helyes tanulási szokások kialakítása. Témakör, tartalom Számelmélet 7 óra Számok osztói, többszörösei. Oszthatósági

A továbbhaladás feltételei

Oszthatósági szabályok alkalmazása. Két vagy több

szabályok. Törzsszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Racionális számok 10 óra Racionális számok fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedestörtek). Műveletek racionális számok körében. A hatvány fogalma egész kitevőre, a hatványozás azonosságai, használata. A négyzetgyök fogalma. Számok négyzetgyöke. Arány, arányos következtetések 10 óra Arányos következtetések. Egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás. Az arány fogalma, aránypár, arányos osztás. Függvények 7 óra Halmazok elemei közötti hozzárendelés. Egyenes és fordított arányosság ábrázolása. Lineáris függvények. Algebra 12 óra Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egynemű kifejezések. Algebrai kifejezések, átalakítása, helyettesítési értékek kiszámítása. Azonosságok. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek. Geometria 30 óra Ponthalmazok: szögfelező, szakaszfelező merőleges, kör A háromszögek fajtái és tulajdonságai. A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai. A négyszögek fajtái és tulajdonságai. A sokszögek. A háromszögek, a négyszögek, a kör kerülete és területe. Mértékegységek és átváltásuk. A tengelyes tükrözés, a középpontos tükrözés, pont körüli elforgatás. A vektor fogalma, két vektor összege és különbsége. Az eltolás és tulajdonságai. Pitagorasz tétele és megfordítása. Kocka, téglatest, hasáb, gömb felszíne és térfogata. Mértékegységek és átváltásuk.

szám legkisebb közös osztó és legkisebb közös többszörösének megállapítása, ezek alkalmazása a törtekkel végzendő műveleteknél.

Alapműveletek helyes sorrendű biztos elvégzése a racionális számkörben. A hatványozás azonosságainak alkalmazása feladatokban. A zsebszámológép használata.

Az egyenes és fordított arányosság felismerése, alkalmazása feladatokban. Számoltatás aránypárral. Százalékszámítási feladatok megoldása.

A derékszögi koordinátarendszer ismerete. Hozzárendelési utasítások végrehajtása. Egyenes és fordított arányosság ábrázolása. Lineáris függvények ábrázolása.

Képletek átalakítása, helyettesítési értékek kiszámítása. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok megoldása.

Körző, vonalzó használata. Alapszerkesztések. A háromszögek tulajdonságainak ismerete. A háromszögek nevezetes vonalainak és pontjainak ismerete. A négyszögek tulajdonságainak ismerete. A háromszögek és a konvex négyszögek belső és külső szögeinek összege. Háromszögek, négyszögek szerkesztése. A háromszög köré és a háromszögbe írható kör szerkesztése. Alapvető mértékegységek és átváltásuk biztos ismerete. Kerület- és területszámítás. Adott alakzat tengelyesen és középpontosan szimmetrikus képének megszerkesztése. Két vektor összege és különbsége. Adott alakzat eltolása adott vektorral. Pitagorasz tételének ismerete, bizonyítása és alkalmazása. Felszín és térfogat-számítás.

ISZ, NYS: 9. évfolyam; NN, E: 10. évfolyam

Évi óraszám: 111 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Gondolkodási módszerek 12 óra A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése.

Tartalom


A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az “akkor és csak akkor” használata – (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos).

Tájékozottság a racionális számkörben.

Számtan, algebra 45 óra A fogalom célszerű kiterjesztése, a A hatványozás értelmezése 0 és számok nagyságrendjének tudása. negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai; számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Műveletek végzése számokkal és Ezen azonosságok alkalmazása algebrai kifejezésekkel, a egyszerű algebrai törtekkel szaknyelv használata. végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek megoldásának áttekintése. Algoritmikus gondolkodás és a Elsőfokú kétismeretlenes gyakorlati problémák modellezése, egyenletrendszer megoldása. értő szövegolvasás. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás, példák többismeretlenes egyenletrendszerre. A rendszerező-képesség Abszolútértékes egyenletek. fejlesztése. A matematika iránti érdeklődés Relatív prímek, oszthatósági erősítése az elemi számelmélet feladatok, a prímszámok száma, alapvető problémáival és példa számrendszerekre. matematikatörténeti vonatkozásaival.

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.

Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet egyszerű algebrai törtekkel.

Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban.

3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása.

Függvények, sorozatok 14 óra A függvényszemlélet fejlesztése: a A függvény fogalma, elemi hozzárendelések szabályként való tulajdonságai; a lineáris értelmezése. függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, A megfelelő modell megkeresése. a négyzetgyök függvény, gyakorlati példák további függvényekre (egészrész-, törtrész-, előjelfüggvény), a fordított arány, x a Célszerű eszközhasználat.

Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

a . x

Függvénytranszformációk.

Az alapfüggvények transzformációja egy lépés esetén.

Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása. Geometria 35 óra Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.

Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása.

Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt körre. Thalész tétele, a kör és érintői, érintősokszög fogalma.

A transzformációk, mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.

A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, példa további egybevágósági transzformációra (pont körüli elforgatás). Síkbeli tájékozódás, tervezés, a A forgásszög fogalma, ívmérték, konstrukciós, analizáló képesség a kör középponti szöge, körív és a diszkussziós igény kialakítása, hossza, körcikk kerülete, sokoldalú szemléltetés, területe. szerkesztőprogramok megismerése. Egyszerű szerkesztési feladatok. Valószínűség, statisztika 5 óra A statisztikai adatok helyes Statisztikai adatok és értelmezése. ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; adatok szóródásának mérése.

Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak ismerete, a háromszög beírt és köréírt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. A megismert transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét esetekben.

Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

ISZ, NYS: 10. évfolyam; NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 111 Fejlesztési feladatok,

Tartalom


tevékenységek Gondolkodási módszerek 12 óra A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.

Számtan algebra 50 óra A permanencia elve a számfogalom bővítésében.

A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése.

A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál.

Tétel és megfordítása. A csak kimondott, illetve be is Bizonyítási módszerek, bizonyított összefüggések jellegzetes gondolatmenetek megkülönböztetése. (indirekt módszer, skatulya-elv). Változatos kombinatorikai feladatok.

Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén.

A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyökvonás azonosságai, az n-edik gyök fogalma. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók összefüggése, összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok.

Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.

Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Az algebrai és grafikus módszerek Másodfokú egyenlőtlenség együttes alkalmazása a megoldása. problémamegoldásban. Függvények, sorozatok 20 óra Új függvénytulajdonságok A forgásszög megismerése, függvénytranszszögfüggvényeinek értelmezése, formációk további alkalmazása. összefüggés a szög A négyjegyű függvénytáblázatok szögfüggvényei között. és matematikai összefüggések A szögfüggvények tulajdonságai célszerű használata. (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. Geometria 24 óra A transzformációs szemlélet A hasonlósági transzformáció,

Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása.

Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenőrzése.

A szögfüggvények definíciójának ismerete, a sin x és a cos x függvények ábrázolása és tulajdonságai.

A hasonlóság szemléletes

fejlesztése.

síkidomok hasonlósága.

tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Kreatív problémamegoldás. A háromszögek hasonlóságának Az alapesetek ismerete. Geometriai ismeretek alkalmazása, alapesetei. A felsorolt tételek ismerete és biztos számolási készség, A hasonlóság alkalmazásai: alkalmazása egy vagy két lépéssel zsebszámológép célszerű háromszög súlyvonalai, megoldható számítási feladatoknál. súlypontja, arányossági tételek a használata. derékszögű háromszögben. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagórasz tételének alkalmazása, szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Síkbeli és térbeli számítások, nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektorok további alkalmazása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. Valószínűség, statisztika 5 óra A valós helyzetek értelmezése, További valószínűségi Egyszerű problémák megoldása a megértése és értékelése. kísérletek, a valószínűség klasszikus valószínűségi modell becslése, kiszámítása egyszerű alapján. esetekben. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása konkrét esetekben.

ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 111 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Gondolkodási módszerek 10 óra A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Előzetes becsléshez szoktatás, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.

Tartalom


Permutációk, variációk, kombinációk Binomiális együtthatók. Vegyes kombinatorikai feladatok.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfelméleti alapfogalmak, A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásuk. egyszerű alkalmazásai. Feladatok megoldása gráfokkal.

Számtan, algebra 25 óra Másodfokúra visszavezethető egyenletek, egyenletrendszerek. A matematikai fogalom célszerű A hatványozás kiterjesztése kiterjesztése, a fogalmak pozitív alap esetén racionális általánosításánál a permanencia kitevőkre. elv felhasználása. A hatványozási azonosságok. Bizonyítás iránti igény mélyítése. A logaritmus értelmezése. Matematikatörténeti vonatkozások A logaritmus, mint a megismerése (könyvtár- és hatványozás inverz művelete. internethasználat). A logaritmus azonosságai. Az absztrakciós és szintetizáló Exponenciális és logaritmikus képesség fejlesztése. egyenletek. Az önellenőrzés igényének fejlesztése. Függvények, sorozatok 20 óra A függvényfogalom fejlesztése. A 2x, a 10x függvény, az Összefüggések felismerése a exponenciális függvény matematika különböző területei vizsgálata, exponenciális között. folyamatok a természetben. A bizonyításra való törekvés A logaritmus függvény, mint az fejlesztése. exponenciális függvény inverze. Számítógép használata a A szögfüggvényekről tanultak függvényvizsgálatokban és a áttekintése. transzformációkban. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). A szögfüggvények transzformációi: f(x) + c; f(x + c); c*f(x); f(c*x).

A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és az azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet esetén.

Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték).

Geometria, mérés 46 óra A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A vektorokról tanultak áttekintése. A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. A matematika gyakorlati Távolság, magasság és szög felhasználása. meghatározása gyakorlati A zsebszámológép és a számítógép feladatokban és a fizikában. alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megoldása Helyvektor. algebrai eszközökkel. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. A bizonyítási készség fejlesztése. Szakasz osztópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Adott probléma többféle Az irányvektor, a normálvektor, megközelítése. az iránytangens fogalma. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője. A parabola mint ponthalmaz. Valószínűség, statisztika 10 óra A körülmények kellő Egyszerű valószínűségfigyelembevétele. számítási problémák. Előzetes becslés összevetése a Néhány konkrét eloszlás számításokkal. vizsgálata. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén (“és”, “vagy”, “nem”). Modellalkotásra nevelés. Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje.

A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen

Statisztikai mintavétel.

Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai.

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.

A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 11. évfolyam, NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Sorozatok 20 óra A matematika alkalmazása a gyakorlati életben

Tartalom

Sorozat definíciója; Számtani és mértani sorozat általános tagja, összegképlete; Kamatos kamat, törlesztőrészlet, gyűjtőjáradék Pontos fogalomalkotásra törekvés; Sorozatok jellemzése Új sorozattulajdonságok korlátosság, monotonitás, megismerése; konvergencia szempontjából Új fogalmak megismerése; Végtelen mértani sor fogalma, A matematika alkalmazása összege különböző problémák megoldásában Függvények 10 óra A függvényfogalom fejlesztése. Függvény, és alapvető Pontos fogalomalkotásra törekvés függvénytani fogalmak pontos A bizonyításra való törekvés definíciója (értelmezési tartomány, értékkészlet, fejlesztése. zérushely, szélsőérték) Összetett függvény és inverz függvény definiálása A függvényszemlélet fejlesztése: a Függvények jellemzése hozzárendelések szabályként való korlátosság, paritás, értelmezése; periodicitás, konvexségA megfelelő modell keresése. konkávság szempontjából Pontos fogalomalkotásra törekvés. Függvények folytonossága Új fogalmak megismerése. Függvények határértékének Heine-, illetve Cauchy-féle definíciója (végesben véges határérték; végesben végtelen határérték; végtelenben véges határérték; végtelenben végtelen határérték) Differenciálszámítás 20 óra Szemléletes fogalmak definiálása. Differencia- és Pontos fogalomalkotásra törekvés. differenciálhányados Új fogalmak megismerése. definíciója; Alapderiváltak, Deriválási szabályok: konstansszoros, összeg, szorzat, hányados, összetett függvény deriváltja A megoldás keresése többféle Differenciálszámítás


Számtani és mértani sorozatok és a tanult képletek alkalmazása különböző matematikai problémák megoldásában Korlátosság, monotonitás, konvergencia definíciójának ismerete és használata A tanult definíció ismerete; az összegképlet alkalmazása gyakorlati feladatokban is.

Definíciók pontos ismerete

Függvénytulajdonságok pontos ismerete és használata

A tanult definíciók ismerete; Függvények határértékének meghatározása egyszerűbb feladatokban.

A tanult fogalmak ismerete.

A tanult szabályok ismerete és alkalmazása egyszerűbb és összetettebb feladatokban egyaránt. Egyszerűbb feladatok megoldása a

úton, önálló eljárások keresése; A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati problémák megoldásában. A matematika és a fizika kapcsolatának bemutatása. Valószínűségszámítás 24 óra A kombinatív készség fejlesztése. A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A körülmények kellő figyelembevétele.

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal. A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati problémák megoldásában. Szemléletes fogalmak definiálása. Új fogalmak megismerése. Szemléletes fogalmak definiálása. Új fogalmak megismerése.

alkalmazásai: érintő egyenletének meghatározása; szélsőérték-feladatok megoldása; polinomfüggvények teljes függvényvizsgálata.

tanult képlet alapján.

Binomiális együttható fogalma; Binomiális-tétel Összeszámlálási feladatok: permutációk, kombinációk, variációk (ismétlés nélküli és ismétléses) fogalma, alkalmazása. Események fogalma; események egyesítése, metszete, komplementere; ezek valószínűsége. Klasszikus és geometriai valószínűség fogalma és kiszámítása. A binomiális (visszatevéses mintavétel), és a hipergeometrikus (visszatevés nélküli mintavétel) eloszlás Feltételes valószínűség; Teljes valószínűség tétele; Bayes-tétel Eloszlás függvény; sűrűség függvény fogalma, tulajdonságai Várható érték; szórás; Nagy számok törvénye.

Binomiális együtthatók meghatározása Egyszerű és összetettebb kombinatorikai feladatok megoldása.

Eseményekkel végzett műveletek konkrét feladatokban.

Egyszerű és összetettebb problémák megoldása a klasszikus és a geometriai modell alapján. Egyszerű és összetettebb problémák megoldása.

A tanult tételek alkalmazása egyszerű problémák megoldásában. Eloszlás- és sűrűség függvény felírása egyszerűbb feladatokban. Várható érték, szórás meghatározása egyszerű feladatokban.

ISZ, NYS: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 128 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Gondolkodási módszerek 13 óra Az ismeretek rendszerezése: A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás fejlesztése.

Tartalom


Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. Néhány példa a teljes indukció megismertetésére. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.

Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Számtan, algebra Rendszerező összefoglalás 5 óra Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználat). Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása.

Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek.

Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Egyenletek 10 óra Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága.

Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet-, illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Viete formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. A problémamegoldó gondolkodás, Szöveges feladatok. a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése. Függvények, sorozatok 15 óra Rendszerező összefoglalás 10 óra A sorozat fogalma. A matematika alkalmazása a Számtani és mértani sorozat, az gyakorlati életben. n. tag, az első n elem összege. Matematikatörténeti feladatok. Kamatoskamat-számítás. Példák egyéb sorozatokra (rekurzió). Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.

A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk. f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.

Geometria, mérés 30 óra Rendszerező összefoglalás 30 óra A térszemlélet fejlesztése. Térelemek kölcsönös helyzete, Az esztétikai érzék fejlesztése. távolsága, szöge. A síkra merőleges egyenes tételének ismerete. Egyszerű poliéderek. A terület- és kerületszámítással

Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete.

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

A függvényszemlélet fejlesztése. A deduktív gondolkodás fejlesztése.

A matematika különböző területei közötti összefüggések felhasználása.

Valószínűség, statisztika 10 óra Rendszerező összefoglalás 5 óra A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Geometriai modell szerepeltetése a valószínűség meghatározására.

kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A poliéderek felszíne, térfogata. A hengerszerű testek, a henger felszíne és térfogata. A megismert felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazása Kúpszerű testek. A kúpszerű testek felszíne és egyszerű feladatokban. térfogata. A csonkagúla, csonkakúp térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. Alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.

Statisztikai és mintavételi Az előző években felsorolt adatok vizsgálata továbbhaladási feltételek. (közvélemény-kutatás, minőség ellenőrzés).

A valószínűség meghatározása geometriai mérték segítségével. Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani középsúlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.

Egyszerű klasszikus valószínűségszámítási feladatok megoldása.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 12. évfolyam, NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Integrálszámítás 20 óra

Tartalom


Szemléletes fogalmak definiálása. Határozatlan integrál fogalma; Pontos fogalomalkotásra törekvés. primitív függvény fogalma; Új fogalmak megismerése integrálfüggvény fogalma; Alapintegrálok Integrálási módszerek: helyettesítéssel való integrálás; parciális integrálás; parciális törtekre bontás módszere. Szemléletes fogalmak definiálása. Határozott integrál fogalma Pontos fogalomalkotásra törekvés. folytonos függvényekre; Új fogalmak megismerése. Kétoldali közelítés módszere; Newton-Leibniz-tétel A megoldás keresése többféle Integrálszámítás alkalmazásai: úton, önálló eljárások keresése; görbe alatti terület kiszámítása; A matematika eszközként való görbék által bezárt terület felhasználása gyakorlati kiszámítása; problémák megoldásában. forgástest térfogata. Halmazelmélet és matematikai logika 14 óra A szemléletes fogalmak Halmazok megadási módjai definiálása, tudatosítása. Műveletek halmazokkal: unió, metszet, különbség, szimmetrikus-differencia, komplementer képzés. A matematika eszközként való Logikai szita felhasználása gyakorlati problémák megoldásában. A szemléletes fogalmak Halmazok számossága: definiálása, tudatosítása. véges halmaz elemeinek száma; Megszámlálhatóan végtelen, nem megszámlálhatóan végtelen halmaz fogalma. A matematika különböző területei Matematikai logika: állítás, közti összefüggéseinek ítélet fogalma; tudatosítása. állítás tagadása; matematikai kvantorok ismerete, használata. A matematika különböző területei Logikai műveletek fogalma, közti összefüggéseinek használata: tudatosítása. negáció; konjunkció; diszjunkció; implikáció; ekvivalencia; A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata. A köznapi gondolkodás és a Bizonyítások a matematikában; matematikai gondolkodás Különböző bizonyítási megkülönböztetése. módszerek, jellegzetes A bizonyítási igény tovább gondolatmenetek: direkt fejlesztése. bizonyítás; indirekt bizonyítás; teljes indukció; skatulyaelv. Gráfok 5 óra A szemléletes fogalmak Alapvető gráfelméleti fogalmak: definiálása, tudatosítása. pont, él, fok, út, kör, fa,


A tanult szabályok ismerete. A tanult szabályok ismerete és alkalmazása egyszerűbb és összetettebb feladatokban egyaránt. A tanult fogalmak és módszerek ismerete.

Egyszerűbb feladatok megoldása a tanult képlet alapján. Nem korlátos függvények improprius integrálja

Unió, metszet, két halmaz különbsége, szimmetrikusdifferencia, komplementer. A tanult összefüggés alkalmazása egyszerű feladatokban A tanult fogalmak ismerete.


A logikai műveletek alkalmazása egyszerű feladatokban.

A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése. Teljes indukció alkalmazása egyszerű feladatokban.

A tanult fogalmak ismerete, és alkalmazása egyszerű feladatok

A gráf modellként való felhasználása.

összetett gráf

modellezésében.

Euler-tétel

A tanult tétel ismerete.

Számelmélet és algebra 15 óra A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival.

Számelmélet: oszthatóság; oszthatósági szabályok ismerete; oszthatósági reláció, és tulajdonságai; oszthatósági feladatok. A matematika alkalmazása a Számrendszerek közötti gyakorlati életben. kapcsolatok: áttérés különböző alapú számrendszerekre. A matematikai fogalom célszerű Algebra: hatványozás; kiterjesztése, a fogalmak irracionális kitevőjű hatvány általánosításánál a permanencia elv értelmezése; felhasználása. permanencia elv. Műveletek végzése algebrai Algebrai kifejezések: kifejezésekkel, a szaknyelv nevezetes azonosságok; használata. a n − b n és a 2 n +1 + b 2 n +1 kifejezések szorzattá alakítása. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Középértékek: két pozitív szám Új fogalmak megismerése. számtani – mértani közepe, ezek kapcsolata; n szám középértékei: aritmetikai közép; geometriai közép; négyzetes közép; harmónikus közép. A megoldás keresése többféle Nevezetes egyenlőtlenségek: úton, tanulói felfedezések, önálló nevezetes közepek eljárások keresése. alkalmazásával megoldható feladatok. Statisztika 10 óra A statisztikai adatok helyes Statisztikai alapfogalmak: értelmezése. adathalmaz, osztályba sorolás, gyakorisági diagramm, relatív gyakoriság. Modellalkotásra nevelés. Hisztogramm készítése, értelmezése. A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Aritmetikai átlag, módusz, medián fogalma, alkalmazása.

A leíró statisztika gyakorlati szerepe.

Terjedelem, szórás, átlagos abszolút eltérés ismerete, használata. Adathalmazok egyesítése és átlagok közötti kapcsolat.

A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára.

Oszthatóság alkalmazása egyszerű és összetettebb feladatokban; oszthatósági feladatok teljes indukció alkalmazásával. A tanult szabály ismerete és alkalmazása különböző típusú feladatokban. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete irracionális kitevő esetén. Az alapvető szorzattá alakításokon kívül összetettebb feladatok megoldása. A nevezetes közepek fogalmának ismerete, kiszámítási módjai; A számtani – mértani közép közötti összefüggés néhány bizonyítási módja.

Nevezetes közepek alkalmazása egyszerű és összetett feladatokban egyaránt.

A tanult fogalmak ismerete, helyes értelmezése.

A tanult fogalmak ismerete és használata egyszerű feladatok megoldásában. A tanult fogalmak ismerete, felismerése a hétköznapi problémák modellezésében.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv tartalmazza a megtanulandó fogalmakat, tételeket és bizonyításaikat, valamint az elméleti dolgokhoz kapcsolódó típusfeladatokat. A könyvön kívül példatárak, amelyek

lehetőség szerint tartalmazzák a feladatok megoldásait, hogy a tanuló önmagát tudja ellenőrizni. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A tanuló teljesítménye alapján szerzett érdemjegyek határozzák meg a végső osztályzatot. Figyelünk arra, hogy állandó legyen a javítás lehetősége. Egy-egy témakör végén felmérőt, 46 alkalommal több témát összevonva témazáró dolgozatot íratunk. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára van 3-4 számítási feladat, témakörönként fogalmak, tételek és emelt szinten bizonyítás. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük. Óránkénti szóbeli számonkéréssel biztosítjuk a folyamatos készülést, így visszajelzést kapunk az anyag megértéséről. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

Középszintű érettségi témakörök matematikából Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Egyváltozós függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli- és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűség számítás elemei

Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 64 Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Függvények, sorozatok Geometria Valószínűség, statisztika

8 óra 24 óra 8 óra 20 óra 4 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 64 Gondolkodási módszerek Számtan algebra Függvények, sorozatok Geometria Valószínűség, statisztika

11. évfolyam Évi óraszám: 48


Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség, statisztika


12. évfolyam Évi óraszám: 60 Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség, statisztika


Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 108 Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Függvények, sorozatok Geometria Valószínűség, statisztika


10. évfolyam Évi óraszám: 108 Gondolkodási módszerek Számtan algebra Függvények, sorozatok Geometria Valószínűség, statisztika






FIZIKA Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére. A diákoknak megmutatjuk a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége, a környezettudatos magatartás korunk alapvető követelménye. A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az “elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában, rávilágítson a jelenségek hátterére, azok közti összefüggésekre. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a kémiával, földrajzzal való kapcsolatra, illetve a matematikával, mint alkalmazott tudománnyal való összefüggésre. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket.

Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az Interneten tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók, mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről.

Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a

testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását.

ISZ, NYS: 9. évfolyam; NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám: 55 Belépő tevékenységformák Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése. A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban. Mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel (sajátkészítésű videofelvételek értékelése, fénykapus érzékelővel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mérőeszközként, stb. ) Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése. A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban, …). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyűjtemények, ismeretterjesztő folyóiratok, tehetség-gondozó szakanyagok, folyóiratok) Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján. Témakörök Tartalmak A testek haladó mozgása 18 óra

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes egyenletesen mozgás

vonalú változó

Egyenletes körmozgás

Mozgások szuperpozíciója Dinamika 21 óra A tehetetlenség törvénye.

Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás

Munka, energia 11 óra A munka értelmezése

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Útidő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. A sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadesés, mint egyenletesen változó mozgás. A nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzőkkel. A gyorsulás mint vektormennyiség. Függőleges- és vízszintes hajítás.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. Tömegközéppont. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák. mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly.

A munka kiszámítása különböző esetekben: állandó erő és irányába mutató elmozdulás, állandó erő és szöget bezáró elmozdulás, lineárisan változó erő / rugóerő / munkája. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

Mechanikai energiafajták A mechanikai energiamegmaradás törvénye. A teljesítmény és hatásfok Az év során tanultak áttekintése 5 óra

A továbbhaladás feltételei Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok).

Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.

ISZ, NYS: 10. évfolyam; NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az “ideális” gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként. A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulombtörvény). Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energiaellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. főtételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezetők kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata). Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. Témakörök Tartalmak HŐTAN 27 ÓRA Hőtágulás. Hőmérséklet-mérés. Hőtani alapjelenségek Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). BoyleGázok állapotváltozásai Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro-törvény) új szempontú Az anyag atomos

szerkezete

rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete.

Molekuláris hőelmélet

Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai). A gáz belső energiája. A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoz-tatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. A folyamatok iránya. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése . a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.

A hőtan I. főtétele

A hőtan II. főtétele Halmazállapotváltozások Elektrosztatika 13 óra Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér

Kondenzátorok Egyenáramok 15 óra Az egyenáram Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben. (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés). Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. Az elektromos teljesítmény fogalma. fogyasztók teljesítménye.

Elektromos teljesítmény Elektromágneses indukció 19 óra A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér A mágneses tér jellemzése . A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak . Áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezető, tekercs). A Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az Lorentz-erő egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált Mozgási indukció feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Nyugalmi indukció Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek

Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilitása (II. főtétel) – a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni. A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkopikus rendszer és a mikroszkopikus modell kapcsolatát. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait. Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.

ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlődésében. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez. Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egyegy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán). A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai törvényszerűségei között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával). Témakörök Rezgések, hullámok 24 óra Mechanikai rezgés

Mechanikai hullámok

Tartalmak

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). A fonálinga kísérleti vizsgálata. A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban . hullámok visszaverődése és törése, elhajlás,

interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang hullámtulajdonságai magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség. Elektromágneses rezgések és hullámok. Optika 24 óra Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses Elektromágneses tere. Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben. Az elektromágneses hullámok hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban Hullámoptika (terjedési sebesség). Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes-törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség mint határsebesség. Modern fizika 10 óra A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a A fény kettős fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. természete Az elektron kettős természete Atommodellek

Magfizika 6 óra Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Maghasadás Magfúzió Csillagászat 10 óra Csillagfejlődés Kozmológia alapjai Űrkutatás

Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag). Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. a hidrogénbomba.

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet. A világűr megismerése, a kutatás irányai.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső).

Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet. Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges radioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeiről. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Egyszerű kísérletek megtervezése, végrehajtása és elemzése. A mérési hiba forrásainak felismerése, a hiba becslése, az elemzés során a mérési hiba figyelembe vétele, az eredményt módosító szerepének ismerete. A folyamatok grafikus megjelenítése, a diagrammok rutinszerű kezelése (adatok ábrázolása illetve leolvasása, ugyanazon folyamathoz tartozó grafikonok közti összefüggések ismerete). Az egyes témák közti összefüggések felismerése, azok megértése, az ok-okozati kapcsolatok alapos elemzése. A tanult összefüggések alkalmazása számítási feladatok megoldásánál. Összetett, több témát is magába foglaló problémák elemzése, feladatok megoldása. A tanultak gyakorlati alkalmazásának ismerete. A legjelentősebb felfedezések fizika történeti hátterének ismerete. Témakörök Tartalmak Egyenes vonalú mozgások kinematikai leírása 12 óra Egymással szöget bezáró mozgások összegződése. Egyenletes mozgás A mozgás grafikus leírása, az a-t, v-t és s-t grafikonok közti összefüggés. gés. Egyenletesen változó Egyenletes és egyenletesen változó mozgások egymásután fűzése. mozgás Függőleges és vízszintes hajítás magasságának, távolságának, időtartamának és Összetett mozgások végsebességének meghatározása. Egyenes vonalú mozgások dinamikai leírása 16 óra Ok-okozati kapcsolatok értelmezése a mindennapi mechanikai jelenségeknél. A Newton törvényei törvények alkalmazása változó mozgást végző test esetén. Erők felbontása. A lejtőn mozgó test. Pontrendszerek mozgása. Az erőlökés fogalma. Rugalmas és rugalmatlan ütközések. A lendület iránya – nem egy egyenesbe eső Lendület, lendületváltozások. lendületváltozás, lendületmegmaradás

Súrlódás Periodikus mozgások 12 óra Egyenletes körmozgás Harmonikus rezgés Matematikai inga Mechanikai hullámok

Munka, energia 9 óra Munka Mechanikai energia Munkatétel Hőtan 20 óra Hőtágulás Összefüggések a gázok állapotjelzői között Energiamegmaradás hőtani folyamatokban A hőtan II. főtétele

Csúszási és tapadási súrlódás. Súrlódásos mozgásra vonatkozó feladatok.

Kinematikai és dinamikai feladatok. A testet körpályán tartó erő. A rezgés grafikus ábrázolása. Kitérés, sebesség és gyorsulás kiszámítása. Az inga lengésidejét leíró összefüggés, a lengésidő kimérése. Interferencia. Az interferencia létrejöttének feltételei, az állóhullámok kialakulása. Síp, húr. Az ultra- és infrahang jellemzői, gyakorlati alkalmazásuk. A zajártalom.

A munka ábrázolása F-s grafikonon. Egyenletesen változó erő munkája. A rugóban ébredő erő munkája. A mozgási, a rugalmassági és a helyzeti energia kvantitatív jellemzése Egyszerű feladatok megoldása. A hatásfok, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzője.

A lineáris és a térfogati hőtágulást leíró összefüggések, feladatok megoldása. A gázok állapotváltozásait szemléltető egyszerű kísérletek. p-V diagram ábrázolása, értelmezése. Az állapotegyenlet alkalmazása feladatok megoldásánál. Az I. főtétel alkalmazása feladatmegoldásoknál. Speciális körfolyamatok ábrázolása p-V diagramon. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. A rendezettség és a rendezetlenség fogalma termodinamikai értelemben. A másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlansága. Hőerőgépek . A hűtőgép működései elve.

Egyszerű keverési feladatok. Kalorimetria Az év során tanultak áttekintése 5 óra

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Tudja alkalmazni Newton törvényeit és a lendület- illetve az energiamegmaradás tételét a feladatok megoldásában, legyen jártas az erővektorok összegzésében, felbontásában. Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát. Ismerje a különböző típusú mozgásokat leíró grafikonokat, tudja azokat ábrázolni, értelmezni, segítségükkel mérések eredményeit elemezni. Ismerje a mechanikai hullámok tulajdonságait, a hullámjelenségeket és azok létrejöttének feltételeit, az állóhullámok kialakulásának feltételeit. Legyenek ismeretei az ultra- és infrahang jellemzőiről. Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is, ismerje a hatásfok fogalmát. Tudja alkalmazni a munkatételt a feladatok megoldásánál. Ismerje és feladatok megoldásánál alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket, az ideális gáz állapotegyenletét és a hőtan I. főtételét. Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést végezni. Értse a gáz és gőz fogalmak különbözőségét, ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 12. évfolyam, NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 óra Belépő tevékenységformák Az elvonatkoztatás képességének fejlesztése, modellalkotás. Érzékeinkkel közvetlenül nem tapasztalható jelenségek modellezése, azok fizikai mennyiségekkel való jellemzése. Számítógépes szemléltető programok felhasználása a közvetlenül nem demonstrálható jelenségek megértetéséhez. A természettudományi tantárgyak közti összefüggések felismerése, megértése, az egyes tudományágak egymásra hatásának vizsgálata, a jelenségek több oldalról való megközelítése, a „határtudományok” szerepének megértése. Feltételezés, számítások alapján felállított elmélet és a kísérletek során szerzett tapasztalat közti különbségek ismerete. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban. A tudomány és áltudomány megkülönböztetése. A médiában illetve a sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Az aktuális, tanórák anyagához kapcsolódó vagy nagy horderejű kutatások felfedezések megbeszélése. Témakörök Elektrosztatika 10 óra Coulomb törvénye Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Kondenzátorok

Egyenáram 7 óra Ohm törvénye Soros és párhuzamos kapcsolás A mágneses mező 17 óra Az időben állandó mágneses mező Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások Mozgási és nyugalmi indukció Váltakozó áram Váltakozó áramú ellenállások A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses

Tartalmak

A törvény alkalmazása feladatmegoldásokban. A pontszerű elektromos töltés által létrehozott mező. A homogén elektromos mező – konzervatív erőtér. Potenciál és feszültség. Ekvipotenciális felületek. A munkatétel alkalmazása elektromos mezőben mozgó ponttöltésre. A síkkondenzátor kapacitása. A lemezek közti szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepe. A feltöltött kondenzátor energiája. Az összefüggések alkalmazása feladatmegoldásban.

Az ellenállás mérése. A törvény alkalmazása feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Összetett áramkörök eredő ellenállása. Egyszerű egyenáramú mérések tervezése, összeállítása és elvégzése.

A mágneses mező jellemzése. Az elektrosztatikus és a mágneses mező összehasonlítása. Hosszú egyenes vezető, áramhurok és egyenes tekercs mágneses mezeje. Az összefüggések alkalmazása egyszerű feladatokban. A Lorentz-erővel kapcsolatos feladatok A részecskegyorsítók működési elve. Az időben változó mágneses mező. Egyszerű feladatok megoldása. A nyugvó töltés körül kialakuló, illetve a változó mágneses tér által keltett elektromos mezők eltérő szerkezete. Feszültség – idő, és áramerősség – idő összefüggések. Ohmos, induktív és kapacitív ellenállások; fáziseltérés. Hatásos és látszólagos teljesítmény.

Gyakorlati alkalmazások a modern technikában. Zárt és nyitott rezgőkör,

hullámok Fénytan 10 óra A fény, mint hullám Geometriai fénytan Atomfizika 15 óra Az elektron Az anyag kettős természete Az atom szerkezete

Thomson-képlet.

A fénysebesség mérése. Prizma, planparalel lemez, A törésmutató meghatározása. A fény terjedési sebessége különböző közegekben. Elhajlás. Lézer. A leképezési törvény alkalmazása feladatok megoldásánál. Egyszerű mérések.

Millikan-kísérlet. Katódsugárzás. Fotoeffektus. A foton tömege és energiája. Az elektron hullámtermészete, de Broglie-hullámhossz, Heisenberg-féle határozatlansági reláció Az elektronburok és az atommag szerkezete. Az atommagban lejátszódó események, Tömegdefektus, fajlagos kötési energia. Bomlástörvény. Atomreaktor. Magfúzió. Radioaktivitás Stabil és instabil részecskék, szétsugárzás – párkeltés Elemi részek Az év során tanultak áttekintése 5 óra

A továbbhaladás feltételei Tudja jellemezni az elektrosztatikus mezőt és értse, hogy a mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. Feladatok megoldásánál alkalmazza az ismert összefüggéseket. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát és alkalmazza ezeket összetett áramkörökre is. Tudjon egyszerű méréseket tervezni, azokat elvégezni és értékelni. Tudja jellemezni a mágneses mezőket, ismerje az áram mágneses hatását. Alkalmazza a tanult összefüggéseket egyszerű feladatokban. Ismerje a váltakozó feszültség és áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket, az ohmos, induktív és kapacitív ellenállások tulajdonságait, eltérő viselkedésük okát. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását. Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési elvében a tanultakból mit használnak fel. Ismerje a fény és az anyag kettős természetét, a hullám, illetve a részecske természetet igazoló jelenségeket. Ismerje a geometriai fénytan jelenségeit, összefüggéseit, utóbbiakat alkalmazza összetett feladatokban is. Tudjon egyszerű méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit és Millikan kísérletét. Ismerje a fényelektromos jelenséget, a fotonra vonatkozó összefüggéseket és alkalmazza ezeket egyszerű feladatok megoldásánál. Tudja értelmezni a fő- és mellékkvantumszám fizikai jelentését, tudja megfogalmazni a Bohrmodell erre vonatkozó korlátait. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint. Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát és értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében. Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatokban használni, ismerje a GM-cső és a Wilson-kamra működési elvét. Ismerje az atomreaktor működési elvét. Ismerje a fontosabb elemi részecskéket, a szétsugárzás és a párkeltés folyamatát. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: − Tartalma a követelményrendszerre épüljön!

− Tartalmazzon sok ábrát és grafikont! − Legyen a tankönyvekhez példatár, a feladatok csoportosítása a minimum, a maximum követelmény alapján történjen! A feladatgyűjtemény tartalmazza a megoldást! A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások: A tanuló teljesítménye alapján szerzett érdemjegyek határozzák meg a végső osztályzatot. A tanuló mely teljesítményét értékeljük? − írásbeli: témazáró kisebb terjedelmű anyag számonkérése − szóbeli: az előző órákon feldolgozott anyag számonkérése fizikusok életrajza, munkája érdekességek a fizikában –önálló tanulói előadás az adott anyaghoz kapcsolódóan − számítógépes program készítése egy anyagrészhez − kísérleti eszközök készítése A végső osztályzat kialakításakor a témazáró a meghatározó, a többi teljesítmény azonos súllyal veendő figyelembe. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: − minden órára rendszeresen fogalmak tanulása, számítási feladatok elkészítése − a házi feladat ellenőrzése, megtekintése, szóban értékelése − átlagos képességű tanuló számára maximálisan 30 perc intenzív tanulást igényel

Középszintű érettségi témakörök fizikából 1. Newton törvényei 2. Pontszerű és merev test egyensúlya 3. Mozgásfajták a. Egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgás. b. Összetett mozgások c. Egyenletes körmozgás d. Mechanikai rezgések e. Mechanikai hullámok 4. Munka, energia 5. Hőtan a. Állapotjelző, termodinamikai egyensúly b. Hőtágulás c. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) d. Az ideális gáz kinetikus modellje e. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban f. Kalorimetria g. Halmazállapot-változások h. A termodinamika II. főtétele 6. Elektromos mező 7. Egyenáram 8. Az időben állandó mágneses mező

9. Az időben változó mágneses mező 10. Elektromágneses hullámok 11. A fény mint elektromágneses hullám 12. Az anyag szerkezete 13. Az atom szerkezete 14. Az atommagban lejátszódó jelenségek 15. Sugárvédelem 16. A gravitációs mező 17. Csillagászat 18. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 19. Felfedezések, találmányok, elméletek

Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 16 A testek haladó mozgása Dinamika Munka, energia Nyugvó folyadékok tulajdonságai

5 óra 5 óra 1 óra 5 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 16 Hőtan Elektrosztatika Egyenáramok Elektromágneses indukció


11. évfolyam Évi óraszám: 16 Rezgések, hullámok Elektromágneses rezgések és hullámok. Optika Modern fizika Magfizika Csillagászat


Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 36 A testek haladó mozgása Dinamika Munka, energia Nyugvó folyadékok tulajdonságai

10. évfolyam Évi óraszám: 18


Hőtan Elektrosztatika Egyenáramok Elektromágneses indukció


11. évfolyam Évi óraszám: 18 Rezgések, hullámok Elektromágneses rezgések és hullámok. Optika Modern fizika Magfizika Csillagászat


KÉMIA Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb kísérleteket végezhetnek el. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. Az üzemlátogatásoknak fontos szerepe van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció előkészítésében. Élményt és megerősítést jelent a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás

Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek

Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

ISZ, NYS: 9. évfolyam, NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A megfigyeléssel, méréssel és a médiából összegyűjtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása. Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy

részének önálló magyarázata. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések alapján. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszerű esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, Tudománytörténet kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. 2 óra Tájékozódás a részecskék világában Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az Atomszerkezet elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, 10 óra párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és Molekulaszerkezet apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb 13 óra tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Anyagi halmazok Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Oldatok 14 óra tömegszázalékos, anyagmennyiség százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. Termokémia A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet Reakciósebesség és befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra egyensúly vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier10 óra elv. Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és Sav-bázis és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH. redoxireakciók Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom 11 óra viszonylagossága. Az oxidációs szám. Galvánelemek és elektrolízis 14 óra

A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faraday-törvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise).


Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszámanyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.

ISZ, NYS: 10. évfolyam, NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. Egyszerűbb majd összetettebb kérdések megválaszolására kísérletek tervezése és végzése segítséggel majd önállóan. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. internet, levelező, szövegszerkesztő, függvény- és diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. Távolsági kommunikációs technikák (elektronikus levelezés, telefon, fax) szakszerű használata. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében a különböző (nem csak természettudományi) tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazása. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, a személyiségre és a társadalomra irányuló veszélyeiről. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között. Egy vegyületben előforduló funkciós csoport

felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint. A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére. TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet 2 óra Telített szénhidrogének 11 óra

TARTALMAK A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj: Keletkezésük. A metán (részletesen), szénhidrogén, égése, hőbomlása, halogén-szubsztitúciója , PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolajfeldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, a szerves vegyületek nagy számának oka, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, cikloalkánok, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogénszubsztitúció. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. Alkének. Az etén (részletesen), égése, addíciós reakciói (halogén-, hidrogénTelítetlen halogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, szénhidrogének polipropilén (PP), sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, 12 óra geometriai (cisz-transz) izomerek. Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. Halogénezett szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. Heteroatomokat tartalmazó szerves vegyületek Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol (részletesen), Egyszerű funkciós halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, csoportot tartalmazó éghetősége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. oxigéntartalmú Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a vegyületek metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a 11 óra szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége. Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis Karbonsavak tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak 4 óra (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol–oxovegyület–karbonsav redoxi átalakulások. Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, Karbonsavészterek felhasználásuk. 4 óra Zsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, főbb sajátságaik. A használt Zsírok, olajok sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a gliceridek, szappanok, nitroglicerin. Kolloid rendszerek. mosószerek Szappangyártás régen és ma, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, 5 óra szennyvíz, eutrofizáció. Monoszacharidok, funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, Szénhidrátok

biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, a cellobióz biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A Nitrogéntartalmú természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, ikerion, amfotéria, az szerves vegyületek aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, 8 óra másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. Nukleinsavak: a ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, piridin (részletesen), pirimidin, pirrol, imidazol, purin, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések. A teától a heroinig A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, 3 óra drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Környezeti szerves Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, kémia hátrányaik. Egyéb műanyagok: Szintetikus és természetes eredetű műanyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs 6 óra műanyag (egy-egy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. 8 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szervesvegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket, értelmezze szerkezetüket, összetevőiket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 11. évfolyam, NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák A kémiai ismeretek az anyagszerkezeti alapok nyújtásával és az összefüggések feltárásával adjanak magyarázatot a szervetlen kémiai anyagok tulajdonságaira. A tanulók bővítsék ismereteiket a környezetünkben előforduló, a mindennapi tevékenységben felhasznált, életünket meghatározó és befolyásoló anyagok körében, ismerjék meg azok szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatot. A feldolgozásra kerülő ismeretanyag tudatosítsa, hogy az anyagok átalakítása és felhasználása az emberi társadalom létérdeke. Az elsajátított

művelődési anyag alakítson ki átfogó természetbarát szemléletet, felelősségteljes és hasznos tudást az élő környezet megóvására. TÉMAKÖRÖK

TARTALOM

BEVEZETÉS, BALESETVÉDELEM, SZINTFELMÉRÉS 2 ÓRA ANYAGSZERKEZETI ISMERETEK 18 ÓRA Az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közötti Atomszerkezet kapcsolat feladatok útján történő alkalmaztatása. 2 óra Adatok gyűjtése Berzelius, a Curie házaspár és Hevesy György Az elem munkásságával kapcsolatban. Keressenek példákat a radioaktív 1 óra izotópok alkalmazására a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban. A Pauli-elv, a Hund-szabály és az energiaminimum elvének Az elektronszerkezet alkalmazása különféle atomok elektronszerkezetének felírása során. 1 óra Alapállapot és gerjesztett állapot közötti különbségek megbeszélése. Az anyagok moláris tömegének megállapítása, jelölése, alkalmazása Az anyagmennyiség a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közötti 2 óra összefüggések esetében. A relatív atomtömeg kiszámítása az izotópok relatív atomtömegéből és előfordulási arányából. A kémiai reakciók létrejöttének vizsgálata, sztöchiometriai A kémiai reakció egyenletek írása, a tömegmegmaradás törvényének alkalmazása. 2 óra Számítási feladatok végzése. Egyenletrendezés oxidációsszám-változás alapján.Tanulókísérlet A redoxireakciók redoxireakciókkal kapcsolatban; számítások. 2 óra Egyszerű kísérletek galvánelemekkel kapcsolatban. A pólusok Elektrokémia megjelölése mellett a lejátszódó elektródfolyamatok kémiai egyenlete A galvánelem felírásának gyakorlása. 2 óra Elektrolizáló cella felépítése. A vizes oldat és az olvadékelektrolízis Az elektrolízis folyamatának megbeszélése (a NaCl példáján). Számítási feladatok 4 óra végzése a Faraday törvények alkalmazásával. Összefoglalás, rendszerezés 2 óra SZERVETLEN KÉMIA A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETIK 34 ÓRA Izotópjai. A molekulaszerkezet, a fizikai és kémiai tulajdonságok A hidrogén kapcsolata, reakcióképességének magyarázata, reakciói 1 óra nemfémekkel, fémoxidokkal. Értse és tudja alkalmazni a nemesgázok vegyértékA nemesgázok elektronszerkezetének energia helyzetét. 1 óra A halogénelemek fizikai tulajdonságainak értelmezése A halogénelemek és vegyületeik molekulaszerkezetük alapján. A klór reakciója vízzel, fémekkel, 2 óra hidrogénnel és más halogenidekkel, a reakciók értelmezése. Adatok gyűjtése Semmelweis Ignác életéről és munkásságáról. A klór fertőtlenítő, színtelenítő és élettani hatásának értelmezése. A Hypo kémhatása, oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei, környezetvédelmi szempontok. A megismert klórvegyületek kötéstípus szerinti csoportosítása. A hidrogén-klorid molekulaszerkezetének magyarázata, reakciója A hidrogén-halogenidek vízzel (sav-bázis jelleg), a sósav reakciója fémekkel. 1 óra Az oxigén és a kén elektronszerkezete és elektronegativitása Az oxigéncsoport elemei és

vegyületeik 1 óra Az oxigén 2 óra

Az oxigénvegyületek csoportosítása 1 óra A víz 2 óra

Dihidrogén-peroxid 1 óra A kén 1 óra

Kén-dioxid és a kén-trioxid 1 óra A kénsav és sói 2 óra

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 1 óra A nitrogén 1 óra Fontosabb nitrogénvegyületek Az ammónia 1 óra A nitrogén-oxidok 1 óra A salétromsav 2 óra

A foszfor 1 óra

ismeretében halmazszerkezetük értelmezése. Adatok gyűjtése Müller Ferenc munkásságával kapcsolatban. Az oxigén és allotróp módosulata az ózon. Molekulaszerkezetük és tulajdonságaik kapcsolata. Az oxigén reakcióinak értelmezése fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel, egyszerűbb kísérletek elvégzése. Az oxigén jelentőségének megbeszélése, az ózon keletkezésének és hatásának szerepe a felső és az alsó légrétegekben. Oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.

Molekulaszerkezete ismeretében tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata (amfotéria, autoprotolízis, reakciói savakkal, bázisokkal). A természetes vizek jellemzése (édes- és tengervíz, állandó és változó keménység). Csapadékok, a savas esők kialakulása, környezetvédelmi szempontok jelentőségének megbeszélése (mérgek, eutrofizáció). Élettani szerepe (oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban). A molekulaszerkezet és a tulajdonságok kapcsolata. Redoxi, színtelenítő reakciói, fertőtlenítő hatása. A kén molekulaszerkezete és az allotróp módosulatok. A melegítés közben bekövetkező szerkezeti változások molekulaszerkezeti magyarázata. A kén égése és reakciója fémekkel (Fe, Zn, Hg). Adatok gyűjtése a kén előfordulásával és felhasználásával kapcsolatban. A kén oxidjainak modellezése. A szerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának értelmezése. Reakciójuk vízzel. Fizikai tulajdonságai, sav-bázis jellege, rexodi sajátsága, roncsoló hatása. Reakciója vízzel, szerves vegyületekkel (pl. cukorral), fémekkel, bázisokkal. Tömény oldatának passziváló hatása. Sóinak (gipsz, rézgálic, keserűsó) fontosabb felhasználási lehetőségei. Adatok gyűjtése a kénvegyületek jelentőségéről az iparban és a mindennapi életben. A nitrogéncsoport elemeinek tulajdonságai (a változások okai).

A nitrogénmolekula és az eddig megismert gázok molekulaszerkezetének összehasonlítása. Molekulamodellek összeállítása. Molekulaszerkezete, tulajdonságai (sav-bázis sajátsága, reakciója vízzel, savakkal). A víz és az ammónia összehasonlítása. Komplexképző sajátsága. Az ammóniumion szerkezetének magyarázata, sói (műtrágya, sütőpor). A nitrogénoxidok képződési lehetősége környezetünkben, élettani hatásaik. A nitrogénoxidok és a víz kölcsönhatásának termékei: a salétromossav és a salétromsav. Bomlékonyságuk. Egyszerű kémcsőkísérletek a salétromsav sav-bázis és redoxi tulajdonságaival kapcsolatban. A híg és a tömény salétromsav hatásának okai. Adatok gyűjtése a salétromsav (választóvíz, királyvíz) és sóinak fontosabb felhasználási területeivel, környezeti hatásaival kapcsolatban. A foszformódosulatok tulajdonságai és szerkezetük kapcsolata. Az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázata. Adatok gyűjtése

A foszforvegyületek A foszfor oxidjai 1 óra A foszforsav és sói 1 óra

A széncsoport elemei és vegyületeik A szén 2 óra

Fontosabb szénvegyületek A szén-monoxid 1 óra A szén-dioxid 1 óra

A szénsav és sói 1 óra A szilícium 1 óra A szilíciumvegyületek A szilícium-dioxid 1 óra

Összefoglalás, rendszerezés 2 óra A FÉMEK ÉS VEGYÜLETEIK 16 ÓRA Általános jellemzés 3 óra

Az s-mező fémei 2 óra A p-mező fémei Az alumínium 2 óra

Irinyi János életével és munkásságával, valamint a tűz gyújtására használt anyagokkal és eszközökkel kapcsolatban. A foszfor égéstermékének kölcsönhatása vízzel.

Egyszerű kémcsőkísérletek végzése. A foszforvegyületek élettani jelentőségének bemutatása. A trisó (trinátrium-foszfát) főbb felhasználásának lehetőségei (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció). Adatok gyűjtése a fenti témakörökkel kapcsolatban. Az elemi szén módosulatai, tulajdonságaik és szerkezetük kapcsolata (gyémánt, grafit, fullerének). Rendszerezés: ásványi szenek, elemi szenek, utóbbiak eredet szerint (természetes, mesterséges). Az eddig tárgyalt elemek halmazszerkezetének összehasonlítása. Adatok gyűjtése az ásványi kőszénfajták és az elemi szenek felhasználásával kapcsolatban, energiagazdálkodási és környezetei kérdések szempontjából is. Keletkezésének körülményei ipari folyamatok során és környezetünkben, élettani hatásai. Komplexképző sajátossága. A szén-oxidok molekula modelljeinek elkészítése. A kötések és élettani hatásuk összehasonlítása. Egyszerű kísérletek végzése. A különböző koncentrációjú szén-dioxid tartalmú levegő hatása az élőszervezetekre. Üvegházhatás. Adatok gyűjtése a szén-dioxid természetben betöltött és ipari (hűtés, üdítő italok, tűzoltás) szerepével kapcsolatban. A szén-dioxid és a víz kölcsönhatásának molekulaszerkezeti magyarázata. Egyszerű kémcsőkísérletek szénsavval és sóival. A szilícium és a gyémánt szerkezetének összehasonlítása. Félvezető sajátságainak magyarázata, felhasználásának lehetőségei (elektronika, ötvöző elem). A kvarc halmazszerkezetével összefüggő tulajdonságai. Előfordulási formái a természetben (homok, drágakövek). Adatok gyűjtése felhasználásával kapcsolatban (üveg és gyártása, ékszerek, óragyártás). A szilikátok és az agyagásványok szerepe a Föld anyagainak felépítésében. Ipari jelentőségük. Szilikonok.

A fémek helye a periódusos rendszerben. Tulajdonságaik vizsgálata elektron- és halmazszerkezetük alapján. A korrózió lényege, a korrózióvédelem fajtái. Általános előállítási lehetőségeik. Adatok gyűjtése a fémek és a környezet anyagainak kölcsönhatásaival kapcsolatban. Összefüggések az atomok vegyértékelektronszerkezete, a fémek tulajdonságai (tárolásuk, lágyságuk, kölcsönhatásuk vízzel, klórral). Az alkálifémek atomjainak elektronszerkezete és az alkálifémek tulajdonságai; összehasonlítás az alkáliföldfémekkel. A K+, Na+, Mg2+ és a Ca2+ biológiai szerepe, a Ba2+ és a Sr2+ mérgező hatása. A tanulók lássák be az s- és p-mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségét. Értsék a sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. Értsék az alumínium felületén kialakuló

Az ón és az ólom 1 óra

A d-mező fémei A vascsoport A vas 2 óra

A rézcsoport 2 óra

A cinkcsoport 1 óra Egyéb átmenetifém-vegyületek 1 óra

oxidréteg szerepét kémiai reakciói során, továbbá amfoter viselkedését. Adatok gyűjtése az alumínium előállításának történetével és felhasználásával kapcsolatban. Az óncsoport helye a periódusos rendszerben. A IV. főcsoport elemeinek összehasonlítása. A két elem ötvözetének szerepe az előző történelmi korokban és napjainkban. Az ólomvegyületek hatása az élő szervezetekre. A vascsoport helye a periódusos rendszerben. Jellegzetes, az előzőekben tárgyalt fémektől eltérő tulajdonságaik. A vas és alumínium felszínén kialakuló oxidréteg tulajdonságainak összehasonlítása, következtetések levonása. A vas reakciói nemfémekkel, híg és tömény savakkal. A vas és acélgyártás alapelvei. A technológia fejlődésének hatása a civilizált életkörülmények alakításában. Adatok gyűjtése hazánk vas és acélgyártásával kapcsolatban. A vastartalmú vegyületek élettani jelentősége. A réz, az ezüst és az arany tulajdonságainak atomszerkezetük alapján történő magyarázata. Viselkedésük levegőn, reakcióképességük oxidáló és nem oxidáló savakkal. A hidratált és a vízmentes Cu2+ színe. Biológiai jelentőségük. Adatok gyűjtése a rézcsoport elemeinek és a bronznak a különböző népek kultúrájában, a gazdaságban, napjaink kutatási és használati eszközeiben betöltött szerepéről. Az eddig megismert d-mezőben levő elemcsoportok tulajdonságainak összehasonlítása, magyarázatok. Adatok gyűjtése alkalmazásaik köréről. A kálium-permanganát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. Fertőtlenítő és oxidáló tulajdonságának jelentősége.

Összefoglalás, rendszerezés 2 óra FELADATLAP SZERVETLEN (ÉS ÁLTALÁNOS) KÉMIÁBÓL 2 ÓRA ÉV VÉGI ZÁRÁS, ISMÉTLÉS, A FELADATLAP ÉRTÉKELÉSE 2 ÓRA

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja a köznapi életben előforduló legfontosabb szervetlen anyagok nevét, képletét, fizikai- és kémiai tulajdonságaikat, előfordulásukat és felhasználásukat. Végezzen el egyszerű kémiai kísérleteket szervetlen anyagokkal, értelmezze a látottakat, tudja felírni a hozzá kapcsolódó reakcióegyenleteket. Egyenletek felírásával tudjon számítási feladatokat megoldani A kémiai ismereteit kapcsolja össze a mindennapi élettel, a háztartás anyagaival, a környezetünkkel. A mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségeket helyesen értelmezze. A környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémákat tudja értelmezni.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 12. évfolyam, NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 Belépő tevékenységformák

A természet egységére vonatkozó koncepció tudatos alkalmazása. A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bővítsék ismereteiket a szerves vegyületek körében. A szerves vegyületek összetétele és tulajdonságaik közötti összefüggések tanulmányozása. A különböző anyagcsoportok szerepének áttekintése az élővilággal kapcsolatos folyamatokban. Tudatosodjon bennük, hogy ezeknek az anyagoknak milyen meghatározó szerepe van mindennapi életünkben, nyújtson elegendő ismeretet az egészséges életmód folytatásához, járuljon hozzá a személyiség minél teljesebb fejlődéséhez, a tanulók egységes természet- és társadalomképének formálásához. Váljon világossá a tanulók számára az ember természeti folyamatokban játszott szerepe, jelentősége, felelőssége. TÉMAKÖRÖK ÁLTALÁNOS KÉMIA 23 ÓRA Az anyagi halmazok Anyagi halmaz 1 óra Halmazállapotok, halmazállapotváltozások 2 óra

Egykomponensű anyagi rendszerek Kristályrácsok 1 óra Többkomponensű rendszerek 1 óra Homogén rendszerek Oldatok 5 óra

Reakciókinetika Reakciósebesség 1 óra Megfordítható reakciók 2 óra A kémiai reakciók típusai A sav-bázis reakciók 1 óra A vizes oldatok kémhatása 3 óra A sav-bázis indikátorok 1 óra

Közömbösítés 3 óra

TARTALOM

Anyagi rendszerek csoportosításának gyakorlása a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. Táblázatok adatainak felhasználásával egyes anyagok halmazállapotának megadása, valamint a halmazokban a molekulák között működő kötőerők elemzése. Avogadro törvényének, és az ideális gázok állapotegyenletének alkalmazása kémiai számítások során. Elemek és vegyületek besorolásának gyakorlása a megfelelő rácstípusokba. A szerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának elemzése. A homogén, heterogén és kolloid rendszerek tulajdonságainak vizsgálatára, egyszerű kísérletek végzése. Az anyagi minőség és az oldhatóság vizsgálata, az oldódás mechanizmusa és az energetikai viszonyok szempontjából, különböző összetételű oldatok készítése, számítási feladatok gyakorlása (tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék anyagmennyiség-koncentráció, tömegkoncentráció, tömegtört térfogattört, anyagmennyiségtört ). Pillanatszerűen lejátszódó és időreakciók bemutatása. A reakciók csoportosítása sebességük szerint, valamint a koncentráció és a hőmérséklet változásának hatása a reakciósebességre. A katalizátorok hatásának értelmezése. Hétköznapi példából kiindulva a dinamikus egyensúly, a tömeghatás törvényének és a Le Chatelier-elv jelentőségének, és néhány ipari alkalmazásának megbeszélése. A Brönsted-féle sav-bázis párok felismertetése a tanult egy-és többértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a víz reakciójában. Különböző pH értékű vizes oldatok, továbbá a hígításkor és töményítéskor bekövetkező pH-változások irányának vizsgálata.A vízionszorzat. A pH-val kapcsolatos számítások. Egyszerű kémcsőkísérletek végzése a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátorés pH papír használatával). Egyéb indikátorok: fenolftalein, lakmusz és metilnarancs színének megadása a különböző kémhatású oldatokban. Lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciók sztöchiometriai egyenlettel történő felírásának gyakorlása. Sav-bázis titrálások és velük kapcsolatos számítási feladatok

Sók hidrolízise 1 óra Feladatlap megoldása általános kémiából 1 óra SZERVES KÉMIA 37 ÓRA A szerves vegyületek általános jellemzése Az izoméria típusai A szerves vegyületek csoportosítása Reakciótípusok 1 óra A SZÉNHIDROGÉNEK Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) 1 óra

Alkének (olefinek) 1 óra

Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Diének Természetes poliének 1 óra Alkinok Etin (acetilén) 1 óra Aromás szénhidrogének Benzol 1 óra Naftalin 1 óra Halogéntartalmú szénhidrogének 1 óra

A hidrolízis fogalmának értelmezése az NH4Cl és a Na2CO3 példáján. A sók vizes oldatának kémhatása.

Wöhler kísérletének tudománytörténeti jelentősége. A szénatom molekulaképző sajátosságának okai. Molekulák konstitúciós képletírásának gyakorlása. A vegyületek funkcióscsoportok szerinti csoportosítása, a csoportok felismerésének gyakoroltatása. Egyenletek írásával a változások reakciótípusba történő sorolásának gyakoroltatása.

Az ismert alapfogalmak alkalmazásával az alkilcsoportok neveinek, a szénatom rendűségének, az elnevezések elemi szabályainak gyakoroltatása. A kémiai reakciók értelmezése (éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás). A kőolaj és feldolgozásának termékei, szerepe és veszélyei mindennapi életünkben. Az alkének homológ sorában az olvadáspont és forráspont kapcsolatának értelmezése a molekula térszerkezetével. Az olefinekkel kapcsolatosan egyszerű kísérletek végzése, értelmezése, összehasonlítás a paraffinok tulajdonságaival. A diének kötése és a konjugált kettős kötés delokalizációjának ismeretében fizikai tulajdonságaik és reakcióik magyarázata. A kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk közötti szerkezeti különbség. A karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázata. Az acetilén fizikai és kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérletek értelmezése a molekulaszerkezet alapján. A benzol szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata, az aromás jelleg energiaviszonyainak következményei a reakciókészség tekintetében. A naftalin szerkezetének összehasonlítása a benzoléval. Fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása. A molekula tömegének és polaritásának kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal. A Zajcev-szabály értelmezése (az elimináció és a szubsztitúció kapcsolata az alkalmazott körülményekkel). Adatok gyűjtése a halogénezett szénhidrogének alkalmazási körével és környezeti hatásaival kapcsolatban.

OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK Az egy oxigénatomot tartalmazó funkciós csoportok típusai (hidroxil-, Egyszerű funkciós csoportok éter-, oxocsoport), csoportosításuk, megnevezés után a vegyületek Összetett funkciós csoportok konstitúciós képleteinek felírása. 1 óra Az összetett funkciós csoportok (karboxil-, észtercsoport) tulajdonságainak értelmezése. A molekulaszerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának elemzése. Az Vegyületcsoportok alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos Hidroxivegyületek egyszerű kémcsőkísérletek végzése és értelmezése. Adatok gyűjtése Alkoholok előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal és 2 óra tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Nobel Alfréd) kapcsolatban.

Fenolok 1 óra Éterek 1 óra Oxovegyületek 2 óra

Karbonsavak 2 óra

Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 1 óra Karbonsav-észterek 2 óra

Szervetlensav-észterek 1 óra

A fenol molekulaszerkezetének polaritásából adódó halmazszerkezete, kémiai reakcióinak (sav-bázis sajátság, sóképzés, reakciója vízzel, nátrium-hidroxiddal) értelmezése. A különféle összetételű éterek elnevezésének gyakoroltatása. Tulajdonságaik összehasonlítása a megfelelő moláris tömegű alkoholokéval és alkánokéval. Oxovegyületek tulajdonságainak összehasonlítása az azonos szénatomszámú alkoholokéval és éterekével. A különbségek okainak értelmezése. Az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehlingreakciójának egyenlete. A karboxilcsoport tulajdonságainak elemzése, a hidrogénkötés és a szénlánc szerepének vizsgálata az olvadáspont, a forráspont, illetve az oldhatóság meghatározásában. A karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű reakciók értelmezése. Adatok gyűjtése előfordulásukkal, felhasználásukkal és tudománytörténeti vonatkozásukkal kapcsolatosan a következő vegyületekről: tejsav, borkősav, piroszőlősav, valamint SzentGyörgyi Albert életéről és kutatási eredményeiről. A karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérletek elemzése. A zsírok és olajok eltérő tulajdonságainak szerkezetükkel összefüggő okai. Reakcióik, lúgos hidrolízisük és a telítetlenség kimutatásának lehetősége. OP-juk, fp-juk, oldhatóságuk összehasonlítása az azonos moláris tömegű karbonsavakkal és oxovegyületekkel Adatok gyűjtése a nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), a foszfátészterek (biológiai szerep), a szulfátészterek (mosószerek) felhasználásával, jelentőségével kapcsolatban.

NITROGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK Az egyszerűbb aminok elnevezésének és csoportba sorolásának Aminok gyakorlása képletek alapján. Kémiai reakcióiknak értelmezése az 1 óra aminocsoport tulajdonsága alapján. Az aminosavak jellemző funkcióscsoportjainak reakciói, a fehérjék Aminosavak képződése, élettani jelentőségük. Értsék a változatos összetételű 1 óra fehérjék keletkezésének lehetőségeit. Az amidok delokalizált elektronrendszerének, polaritásuknak és Savamidok síkalakú vázuknak értelmezése. 1 óra A piridin amfoter tulajdonságainak értelmezése a molekulaszerkezet Nitrogéntartalmú heterociklusos alapján. Fehérjealkotó. A porfirinváz szerepének jelentősége az vegyületek élővilágban (klorofill, hemoglobin). A purin származékok A piridin, a purin, a pirimidin, a gyógyszerek, drogok hatóanyagai. pirrol 2 óra SZÉNHIDRÁTOK A monoszacharidok csoportosítása az oxocsoport és a szénatomszám Monoszacharidok szerint. A nyílt láncú forma és a gyűrűvé záródás lehetőségének 1 óra felismerése. A Fehling- és ezüsttükörpróba egyenletének felírása. Összegképletének ismerete, jelentősége a szénhidrátok lebontásában. Glicerinaldehid 1 óra Összegképletük, a nukleotidok építőkövei. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 1 óra A molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójának vizsgálata, a Glükóz végzett kísérletek értelmezése. A glükóz D-konfigurációjának 1 óra jelölése, a szék-konformációja, izomerizációja vizes oldatban; α −, β − anomerek és stabilitásuk. A hat szénatomot tartalmazó monoszacharidok tulajdonságainak Fruktóz összehasonlítása. (gyümölcscukor)

1 óra Diszacharidok 1 óra Poliszacharidok Cellulóz, keményítő 1 óra

A répacukor szerkezete, átalakíthatósága, szerepe táplálkozásunkban. A répacukor, a maltóz és a cellobióz szerkezetének és tulajdonságainak összehasonlítása. Általános képletük, származtatásuk, szerkezetük alapján reakcióik magyarázata. Lánckonformációjuk, élettani szerepük és felhasználásuk jelentősége napjainkban.

A FENÉRJÉK ÉS NUKLEINSAVAK A fehérjék 1 óra

A peptidkötés kialakulásának oka és a polipeptidek képződésének lehetőségei. A fehérjékkel kapcsolatban végzett egyszerű reakciók (biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció) értelmezése. A nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása, sematikus A nukleinsavak jelölése. 1 óra A két anyag közötti különbségek bemutatása: eltérés az alkotóelemek A DNS és RNS összetételében, a purin és pirimidinbázisok neve; eltérés a 1 óra polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között, különbség a biokémiai jelentőségben. A DNS kettős hélixe. FELADATLAP MEGOLDÁSA SZERVES KÉMIÁBÓL 1 ÓRA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATLAPOK MEGOLDÁSA ÉS MEGBESZÉLÉSE 4 ÓRA

A továbbhaladás feltételei Alkalmazza a természettudományos gondolkodás elemeit a feladatok megoldása során. A megtanult ismereteit kapcsolja össze a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel. Értse az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegét. A kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereit tudja alkalmazni. Tervezzen meg egyszerű kémiai kísérleteket. Tudjon több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatokat, problémákat megoldani. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tankönyv kiválasztásánál kiemelkedő szempont, hogy kellően szemléltesse és magyarázza a tananyagot. A tankönyv képanyaga adjon segítséget az ismeretek rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, összefüggések megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. Tárgyi feltételek: szaktanterem, audiovizuális eszközök. Szertár a tanári bemutató és tanulói kísérletezéshez szükséges anyagokkal és eszközökkel, zárható méregszekrénnyel. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): Rendszeresen és sokoldalúan, előre megadott szempontok szerint. Tanítási órán:

szóbeli értékelés (egyéni és közös) írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal) önálló tanulói tevékenység értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb. Tanítási órán kívüli tevékenységek alapján: adott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, beszámoló a látottakról, a változások értelmezése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb. Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára van 1-2 számítási feladat az órai tananyag szóbeli megtanulásán kívül, alkalmanként kiselőadás összeállítása. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük. Óránkénti szóbeli számonkéréssel biztosítjuk a folyamatos készülést, így visszajelzést kapunk az anyag megértéséről. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

Középszintű érettségi témakörök kémiából 1. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok 1.5 Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7 Fémek 3. Szerves kémia 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2 Szénhidrogének 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6 Szénhidrátok 3.7 Fehérjék 3.8 Nukleinsavak 3.9 Műanyagok 3.10 Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5 Termokémia 4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás 4.8 Elektrokémia

Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 16 Atomszerkezet Molekulaszerkezet Anyagi halmazok Termokémia. Reakciósebesség és egyensúly Sav-bázis és redoxireakciók


Galvánelemek és elektrolízis

3 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 16 Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Egyszerű funkciós csoportot tartalmazó oxigéntartalmú vegyületek Karbonsavak Karbonsavészterek


11. évfolyam Évi óraszám: 16 Zsírok, olajok – gliceridek, szappanok, mosószerek Szénhidrátok Nitrogéntartalmú szerves vegyületek A teától a heroinig Környezeti szerves kémia


Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 36 Atomszerkezet Molekulaszerkezet Anyagi halmazok Termokémia. Reakciósebesség és egyensúly Sav-bázis és redoxireakciók Galvánelemek és elektrolízis

4 óra 7 óra 7 óra 4 óra 7 óra 7 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 18 Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Egyszerű funkciós csoportot tartalmazó oxigéntartalmú vegyületek Karbonsavak Karbonsavészterek


11. évfolyam Évi óraszám: 18 Zsírok, olajok – gliceridek, szappanok, mosószerek Szénhidrátok Nitrogéntartalmú szerves vegyületek A teától a heroinig Környezeti szerves kémia


BIOLÓGIA Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége alapvető. Mutasson rá az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre, az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, de minden embernek tennie kell érte. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadásához. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és az élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, a meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, amelynek célja, hogy a tanulók tudatosan betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat Fejlesztési követelmények

Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböző tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni, és írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlan-ságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

ISZ, NYS: 10. évfolyam; NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az élőlények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az élőlények életműködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek, segítségével. A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élőlények testének felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Fénymikroszkóp önálló használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK AZ ÉLŐLÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINEK VÁLTOZATOSSÁGA 37 óra A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A prokarióta sejtek felépítése. A vírusok, a Autotróf és heterotróf baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a prokarióták és az kékbaktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta eukarióta egysejtűek egysejtűek: állábas, ostoros és csillós egysejtűek jellemzői, anyagforgalma, az 2 óra eukarióta egysejtűek jelentősége. Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek általános jellemzői. Az Az állatok teste és állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. Az életműködései állatok mint heterotróf élőlények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó Etológia életműködések összefüggése. A legfontosabb állattörzsek képviselőinek 14 óra testfelépítési sajátságai, életműködései. Az önfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatestűek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök. Az állatok viselkedése. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A A növények teste és növények szerveződési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének életműködései összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a 10 óra bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és működése.A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemzői. A növények mozgása és a környezet

A gombák teste és életműködései 2 óra Szabadon felhasználható óra 3 óra Összefoglalás, ellenőrzés, értékelés 6 óra

kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők szaporítószervének felépítése. A zárvatermők egyedfejlődése. A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. Kísérletek, mikroszkópia gyakorlatok, növény- és állathatározások valamint kiselőadások segítsék az ismeretszerzést.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Ismerjék az embrió fejlődésének és a különböző átalakulásos fejlődési módoknak a főbb szakaszait. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében.

ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák

A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megelőzés szükségességének belátása és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 20 óra A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A A sejtek felépítése szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása. Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetben zajló biokémiai A sejtek anyagcserefolyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. A folyamatai növények fotoszintézisének a földi élet folyamataiban játszott szerepének megismerése. A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői. Az enzimek, az enzimkatalízis. A felépítő és lebontó anyagcserefolyamatok szerepe, összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma. A biológiai információ átadásáva, változásával kapcsolatos jelenségek A szaporodás és tanulmányozása. Az öröklődés folyamatainak leírása. Az információ kódja és öröklődés sejttani átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és allél fogalma. Az alapjai Az örökítőanyag öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS → RNS → fehérje → (Fehérjeszintézis, tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A sejtosztódás) mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. AZ EMBER ÖNFENNTARTÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS EZEK SZABÁLYOZÁSA 30 óra A szervezet belső környezete. Az egyes életműködések funkciója a belső Az önfenntartó működések áttekintése környezet állandóságának fenntartásában. Az idegi és hormonális A szabályozás és vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az ideg-szövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinap-szis. A reflexív szabályozás elve. A külső és a belső környezet változásainak érzékelé-se. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. Az

íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az emberi magatartást kialakító tényezők. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Belső elválasztású mirigyek megbetegedései – egészségügyi ismeretek. A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a A keringési rendszer véralvadás. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív A vér és a szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A vérkeringés nyirokrendszer szabályozásának lényege. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója. A falósejtek és a Az immunitás nyiroksejtek működése, a sejtes és az antitestes immunitás vázlata. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészség-ügyi ismeretek. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv A táplálkozás funkciója az emésztésben. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gáz-csere A légzés folyamata. A légzőmozgások. A légzési folyamatok szabályozásának lényege. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A kültakaró (a bőr) és a A bőr felépítése, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok mozgás felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer működésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztó működés szabáA kiválasztás lyozásának lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE 8 óra Az ember szaporodása Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. Nemi betegségek. A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az Az ember embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői. egyedfejlődése ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGTAN 6 óra Egészségügyi ismeretek A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az Civilizációs ártalmak utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. KörnyezetElsősegélynyújtás egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség. Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok illetve tevékenységek szervezetre, személyiségre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek, a dohányzás és a különböző függőségek egészségkárosító hatásainak megismerése. A serdülők körében a helytelen életmód miatt megjelenő táplálkozási és anyagcsererendellenességek ismerete, összefüggésük a személyiség fejlődésével. Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való

Szabadon felhasználható óra Összefoglalás, értékelés 10 óra

segítés. Laboratóriumi kísérletek, kiselőadások, sejtbiológiai és élettani vizsgálatok elvégeztével szerezzenek új ismereteket.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 11. évfolyam, NN, E:12. évfolyam Évi óraszám: 74 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK AZ ÉLŐLÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINEK VÁLTOZATOSSÁGAI 74 óra A vírusok kialakulásának elméletei; prion vírus összehasonlítása kemo-tróf-; A vírusok, a auto- és heterotróf baktériumok; baktérium DNS jellemzői, endoszimbionta prokarióták és az elmélet, egysejtűek életmódjával kapcsolatos kísérletek. Tesztek, feladatok, eukarióta egysejtűek feladatsorok megoldása, gyakorlás. 5 óra

Állatok teste és életműködései 10 óra

Állati szövetek fénymikroszkópos felismerése. Hasonlóságok és különbségek a gombák állatok és növények között. Fajfelismerés. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás.

A növények teste és életműködései 10 óra

Mohák testfelépítése, társulásokban való helye; kétszakaszos egyedfejlődésük. Harasztok, zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szaporodás aránya. Kettős megtermékenyítés. Gyökér-, szár-, levél felépítése, módosulásai. Folyadékszállítós hajtóerői. Gázcserenyílások működése – turgorváltozások. CO2 és H2O útja a növényben Paál Árpád; növényi hormonok és hatásuk. Fajfelismerés. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás. Életszakaszok típusai. Gombák helye a rendszertanban. Ehető és mérges gombák. A gombafogyasztás szabályai. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás. I, F, Si szerepe az élővilágban, Na+, K+, Cl-, NO2, NO3, PO4 ionok előfordulása, felvételének lehetséges forrásai. Szteránvázas hormonok hidrolízis, kondenzáció stresszfehérjék. Nukleotidok biológiai jelentősége. Glikolízis, citrátkör. Lizoszómák. Na-K pumpa. Programozott és nem programozott sejthalál. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás. Homeosztázis. Ionmozgások – kémiai és elektromos potenciálok. Szinapszis – drogok, mérgek hatása. Gliasejt, velőshüvely. Alvás, álom, kóma. Szem felépítése, működése. Hallószerv részletes felépítése, működése. Helyzetérzékelés receptorainak működése. Szimpatikus, paraszimpatikus idegrendszer. Keringés testhőmérséklet szabályozása. Emlékezés szakaszai. Zsigeri és érzelmi működések kapcsolata. Alzheimer-kór. Szénhidrát-, Ca – anyagcsere só-víz háztartás hormonhatás alapján. Hormonok termelődési helye és hatása. Hormonhiányból és túltermelésből adódó betegségek és azok tünetei. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás. Hemoglobin fő részei. Vér kémiai összetétele. Véralvadás folyamata (Kvitamin). Nyirokrendszer. Szinuszcsomó, pitvar-kamrai csomó helyzete és funkciója. Specifikus és nem specifikus immunválasz. Autoimmun betegség. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás. Fehérje, szénhidrátok, zsír alkotóinak útja a felhasználásig. Vitaminok. Májbetegségek – sárgaság. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás. Légzési térfogat- és nyomásváltozások. Mellkasi és hasi légzés. Donders modell. Hangerősség, hangmagasság, hangszín. Kemoreceptorok és mechanoreceptorok szerepe a légzésszabályozásban. Légmell. Keszonbetegség. Dohányzás. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás. Bőr, máj, tüdő, vese, végbél szerepe a kiválasztásban. Vazopresszin és aldoszteron szerepe. Nefron működése. Vér, vizelet összetétele, összehasonlítása. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás.

Gombák teste és életműködései 5 óra Sejtek felépítése és anyagcseréje 8 óra

Az ember önfenntartó működései és ezek szabályozása 15 óra

Keringési rendszer és immunitás 7 óra A táplálkozás 5 óra A légzés 3 óra

Kiválasztás 2 óra

Bőr és a mozgás 4 óra

Gerinces vázizomrost összehúzódása (aktin, miozin). Ca2+ és ATP szerepe. Izomláz. Izomtónus. Tesztek, feladatok, feladatsorok megoldása, gyakorlás.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon hasonlóságot és különbséget megfogalmazni különféle élőlények életműködései és testszerveződése között. Legyen képes különböző vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat értelmezni, tudja ismertetni a szempontokat és ismerje fel a kísérleti változót.

Lásson összefüggéseket a molekulák szerkezete és feladata, szerepe között. Legyen képes összefüggésbe hozni a stresszfehérjék működését a sejt öngyógyító folyamataival. Ismerje a biológiai szempontból fontosabb molekulák vázát, felépítését, szerkezetét. Lásson összefüggést az élőlények testfelépítése és társulásokban, életközösségekben elfoglalt helye között. Tudja használni a mikroszkópot, és ismerjen fel szöveteket (pl. többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, emberi vér, csontszövet). Ismerje különböző betegségek, rendellenességek kialakulásának okát, főbb tüneteit. Ismerje a drogok hatását az idegrendszerre. Ismerje az érzékszervek felépítését és működését és lásson közöttük összefüggést. Alakuljon ki az egészséges életmód, tudatos táplálkozás és rendszeres testmozgás igénye. Ismerje az egészséget veszélyeztető anyagokat és azok szervezetre gyakorolt hatásait.

ISZ, NYS: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 Belépő tevékenységformák Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Egyszerű genetikai feladatok megoldása. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK AZ ÖRÖKLŐDÉS 10 óra A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Egy gén által Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet valamint a kodominancia meghatározott tulajdonság öröklődése lényege. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklődése. A tulajdonságok információjának független öröklődése. A nem és a nemhez Több tulajdonság kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. egyidejű öröklődése Gének kölcsönhatása a A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A

mennyiségi jellegek kialakulása. tulajdonság kialakításában A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyógyításban. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. A POPULÁCIÓK ÉS AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK 20 óra Ideális és valóságos populációk. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, A populációk koreloszlás. Túlélési stratégiák. tulajdonságai és változásai Az élettelen környezeti A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői, a víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása, az tényezők és ezek élőlények tűrőképessége, szűk és tág tűrés. változásai A természetben végbemenő változások jellegével kapcsolatos ismeretek Ökológiai rendszerek alkalmazása, elsősorban az ökoszisztémákban zajló folyamatok elemzése során. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Az életközösségek fogalma és jellemzői. A természetes életközösségek, mint Természetes és önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A mesterséges monokultúrák előnyei és hátrányai. életközösségek AZ ÉLŐVILÁG EVOLÚCIÓJA ÉS A JELENKORI BIOSZFÉRA 18 óra Az élet keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos legfőbb tudományos Az evolúció alapjai és elképzelések tanulmányozása, vitákban álláspontok formálásában való bizonyítékai felhasználása. Az élet feltételeinek összegzése. Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezők. Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív folyamatok; a fajok kialakulása. Az evolúció bizonyítékai. Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a Az evolúció folyamata prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtű növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A levegő meghódítása. A jelenkori élővilág kialakulása. A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok Az ember evolúciója kialakulása és a kulturális evolúció. A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a A bioszféra jelene és légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és jövője az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. Környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás a környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, határozók és egyéb ismerethordozók Szabadon felhasználását gyakorolják. felhasználható óra 4 óra Összefoglalás, értékelés 12 óra

A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Legyen képes egyszerűbb biológiai problémákat önállóan megoldani. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni

EMELT SZINT: NYS, ISZ: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az ember szaporodása Magzati és anyai vérkeringés kapcsolata. Az ivarszervek és az ivari működések hormonális háttere. Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. és egyedfejődése Gyakorlás. 6 óra Kodonszótár. Pontmutációk, sarlósejtes vérszegénység. Fenilketonúria Genetika – PopulációKromoszóma-, gén-, és genommutációk, lac-operon elmélet, eukarióta genetika génműködés. Mendel kísérletei. Családfa. Feladatmegoldások. Vérzékenység, 17 óra színtévesztés. Rekombináció. Öröklött és környezeti tényezők, hatások elkülönítése – ikerkutatás. Ideális populáció. Hardy-Weinberg összefüggés. Genetikai sodródás. Beltenyészet Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. A populáció jellemzői r és K stratégia. Liebig kísérlet. Niche. Teszt-feladatok Populációk és megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. életközösségek Populációk tulajdonságai és változásai 4 óra Élettani és ökológiai optimum. Gauze elv. Agresszív és önzetlen viselkedés Természetes és csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézise. Állatok és ember mesterséges kommunikációja. Élőlénypopulációk közötti kölcsönhatások. Mintázat. életközösségek Szukcesszió. Aszpektus. Pionir és zárótársulás. Degradáció. Hazai fás és fátlan 5 óra

Élettelen környezeti tényezők és ezek változásai 6 óra Ökológiai rendszerek 8 óra

Bioszféra 4 óra A bioszféra evolúciója 8 óra

Szabadon választható, felhasználható óra 6 óra

társulások. Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. Környezet- és természetvédelem. Szennyezés csökkentését ösztönző gazdasági és jogi lehetőségek. Bizonyítékok a környezetszennyezés káros hatásaira. Városok, gyárak környezetszennyező tevékenysége. Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. Ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásrautaltsága, ragadozók szerepe a társulás stabilizálásában. P körforgása – tengeri madarak szerepe. Nitrogéngyűjtő baktériumok. Nitrifikáló és denitrifikáló baktériumok N körforgás. Biomassza, produkció, ezek függése a globális éghajlati tényezőktől. Diverzitás. Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. Városok ökológiai hatásai. Közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásai. Fenntartható fejlődés. Mennyiségi növekedés anyagi és energetikai korlátai. Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. Élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépések. Miller kísérlet, és annak jelentősége. Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzelések. Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. Feladatmegoldások. Tesztfeladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása. Gyakorlás. Közép- és emeltszintű feladatsorok megoldása, Szóbeli érettségi témakörök ismertetése.

A továbbhaladás feltételei Tudjon különbséget tenni a természet- és környezetvédelem között; tudjon érvelni a természet- és környezetvédelem fontossága mellett, és tegyen a környezetszennyező és természetromboló emberi magatartás ellen. Igényelje, hogy a biológiai környezetet több oldalról, részletesen megismerje. Alakuljon ki az ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, határozók olvasásának igénye, és használja ezeket környezetének megismeréséhez. Legyen képes átlátni és megoldani egyszerűbb és összetettebb biológiai problémákat. Lássa be, hogy az emberi tevékenységek a földi környezetet megváltoztatják, amit az evolúció nem tud követni. Lásson összefüggéseket az élőlények testfelépítése, testtömege, testfelülete, valamint az élőhely környezeti adottsága között. Tudjon önálló véleményt alkotni a napjainkban előforduló környezetszennyezési katasztrófákkal kapcsolatban. Ismerjen különböző élőhelytípusokat és lássa az ember szerepét ezek átalakításában. Ismerje a városok, a közlekedés ökológiai hatásait. Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásrautaltságát. Ismerje a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségeket. Tudjon önálló véleményt alkotni ezek hatékonyságáról. Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A keret- és helyi tantervek témaköreihez igazodjon a tartalma. Stílusa az életkori igényeknek megfeleljen. Önálló tanulásra is alkalmas legyen. Szerkesztése tagolt legyen. A szöveg, az ábrák, a táblázatok és a képek összhangja segítse a tanítást és a tanulást. Kivitelezése igényes és tartós használatra alkalmas legyen, elfogadható áron.

A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): Érdemjeggyel történő rendszeres évközi, félévi és év végi osztályzattal történő értékelés. Szóbeli és írásbeli számonkérés. A tanulónak minden témából legyen legalább egy érdemjegye. Gyűjtőmunka, beszámoló, kiselőadás, órai aktivitás és minden egyéb tevékenység értékelése fekete színnel. Témazáró dolgozatok piros színnel. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára az órai tananyag szóbeli megtanulása, alkalmanként kutatómunka, kiselőadás, pályázati dolgozat összeállítása. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

Középszintű érettségi témakörök biológiából A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (enkarióta sejtben) Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás Szaporodás és egyedfejlődés Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Molekuláris genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Megjegyzés: Biológiából a középszintű érettségi szóbeli tételeknek egészségvédelmi és környezetvédelmi témát kell magába foglalniuk (50-50%-ban). A tételek egy része évenként módosításra kerül.

Levelező tagozat 9. évfolyam

Évi óraszám: 16 A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek Az állatok teste és életműködései A növények teste és életműködései A gombák teste és életműködései


10. évfolyam Évi óraszám: 16 A sejtek felépítése és anyagcseréje Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az ember szaporodása és egyedfejlődése Általános egészségtan


11. évfolyam Évi óraszám: 16 Az öröklődés A populációk és az életközösségek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra

3 óra 8 óra 5 óra

Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 18 A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek Az állatok teste és életműködései A növények teste és életműködései A gombák teste és életműködései


10. évfolyam Évi óraszám: 36 A sejtek felépítése és anyagcseréje Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az ember szaporodása és egyedfejlődése Általános egészségtan


11. évfolyam Évi óraszám: 36 Az öröklődés A populációk és az életközösségek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra


FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. Az általános iskola 7–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk térés időbeli rendjét, következményeit. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását kívánja. Világossá teszi a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezők összehangolását, sőt nemzetközi összefogását igényli. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy oktatása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Hozzá kíván járulni a földrajzi-környezeti gondolkodásmód és a történeti-földrajzi szemlélet kialakulásához. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a 9–10. évfolyam tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása során. Fejlesztési követelmények

A 9–10. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Az általános természeti és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi övezetekben, övekben és területeken, valamint a régiókban. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve. A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi-gazdasági és környezeti jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. A földrajzi tanulmányok befejezésekor biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a más tantárgyakban megszerzett ismereteiket a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok értelmezésében. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. A középiskolában a tanulóknak képesnek kell lenniük együttműködni másokkal. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket (adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek a speciális információhordozók (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, internet, kiállítások, filmek) használatára. Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg. Ki kell alakulni bennük az érvelésen alapuló egészséges vitakészségnek. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban, az alternatív megoldások keresésében.

ISZ, NYS: 9. évfolyam; NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységek Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A tengeráramlásokat ábrázoló térképek logikai elemzése. Tematikus térképek elemzése a talajfajták területi elterjedéséről. Az övezetességgel kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Az övezet, az öv és a terület/vidék elhelyezése a kontúrtérképeken. A népesség területi eloszlásával foglalkozó tematikus térképek elemzése. Természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. Egyszerű

térképi ábrázolások készítése tanári irányítással. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. A kőzetlemez-mozgások magyarázata modell, folyamatábra és videofilmrészlet alapján. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok (felismerésük, rendszerezésük, előfordulásuk és felhasználhatóságuk). Adatok gyűjtése a levegő szennyezettségéről és következményeiről. Mélységi adatok gyűjtése az atlasz térképei alapján, kapcsolat keresése a mért adatok helye és az óceáni medencék domborzata között. A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. Részletes földtörténeti időoszlop, táblázat készítése, a földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. A középhőmérséklet és a hőingadozás számítása, következtetések levonása az adatokból. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása különböző tájakhoz, példák keresése a térkép segítségével. A legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. A légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken. Légköri jelenségek felismerése műholdfelvételeken. Időjárás-jelentés értelmezése, egyszerű prognózis készítése adatok alapján. A vízállásjelentések értelmezése. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Következtetés a földtani szerkezetre az ásványkincsek területi előfordulásából. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Leírások gyűjtése és elemzése földrengésekről, vulkánkitörésekről és azok következményeiről. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozások vizekre gyakorolt környezeti hatásairól. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása az egyes övezetek ökológiai problémáiról. Példák gyűjtése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. a társadalmi-gazdasági életben. Példák keresése az infrastruktúra kiépítettsége és a települések fejlődése közötti összefüggés bemutatására. A természeti adottságok és a településhálózat kialakulása, valamint a jellemző település típusok közötti kapcsolat bemutatása különböző kontinensekről, területekről hozott példák alapján. Folyamat-magyarázat a történelmi tanulmányok felhasználásával az egyes településtípusok kialakulásának és fejlődésének társadalmi-gazdasági hátteréről. Kiselőadás a földtani ismeretek gyakorlati alkalmazásáról szakirodalom felhasználásával. Tanulói kiselőadás a levegő, a vizek és a talaj főbb károsodási folyamatairól, a kiváltó okok bemutatásával. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. TÉMAKÖRÖK Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk 10 óra

TARTALMAK A térképi ábrázolás módszerei, tematikus térképek. A Naprendszer. A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest. A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában. A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.

A Föld kialakulása. A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. A kőzetburok földrajza. Földünk gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai, a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, gyűrődés, vetődés. A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfor-dulásának kapcsolata. Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdon-ságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza. A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárásiéghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási fron-tok, az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza. A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. Az óceánok és a tengerek jelentősége, természeti erőforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. A talaj földrajza. A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása A Föld felszínformái. A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlő-désében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái. Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. Éghajlati övezetesség. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek A természetföldrajzi kialakulása, jellemzőik. övezetesség A természetföldrajzi övezetesség. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és 12 óra tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszín-formálódás éghajlattól függő övezetessége. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. Fejér megye természeti földrajza. A természeti és a társadalmi környezet összetevői, kölcsönhatásai. A A természetföldrajzi természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A megújuló övezetesség hatása a erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége. társadalmi-gazdasági A Föld népessége. A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi életre különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. 14 óra Hazánk népesedési jellegzetességei. Megyénk népessége. Települések a Földön. A települések területi elhelyezkedését meghatá-rozó tényezők. A települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. Megyénk településtípusai, megyeszékhelyünk, városaink, falvaink és a kültelki települések ÖSSZEFOGLALÁS, ELLENŐRZÉS 8 óra A geoszférák földrajza 30 óra

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.

ISZ, NYS: 10. évfolyam; NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységek A környezetet károsító tényezők földrajzi megjelenésének bemutatása tematikus térképek segítségével. A károsodás hátterének feltárása. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A régiók változó szerepének, jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról. A változások okainak magyarázata, gazdasági hatásuk bemutatása. Adatok gyűjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentőségéről, rohamos fejlődéséről. Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról. A globalizálódó világ jellemző vonásainak, aktuális eseményeinek folyamatainak ismertetése cikkek a médiában elhangzott hírek alapján. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről a különböző térségek társadalmi-gazdasági átalakulási folyamataiban. Példák gyűjtése különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Példák gyűjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a különböző, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. A helyreállítás nehézségeinek, problémáinak bemutatása. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Az egyes termékek hazai fogyasztásban betöltött szerepének bemutatása. Beszámoló (fogalmazás, esszé) a gazdaság egyes ágazatainak környezetre gyakorolt hatásairól. Összefoglaló készítése az elmúlt időszak környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásairól, törvényeiről, a törvények és az ajánlások betartatásának problémáiról, nehézségeiről. Érvelés a környezet védelme érdekében. A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása. Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről. TÉMAKÖRÖK A világ változó társadalmi-gazdasági képe 30 óra

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

TARTALMAK A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az információs szektor előretörése. A világgazdaság jellemző folyamatai. A globalizáció, az integrálódás, a regionális kapcsolatok felértékelődése, a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés, lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A működő tőke és a pénz világa. A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A tőzsde. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok. Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségei. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon

Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Kuvait, Törökország, “banánköztársaságok”, “adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Magyarország. Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különböző regionális együttműködésekben. Hazánk régiói. Kistérségek szerepe, a móri kistérség A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A globális környezeti A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az problémák földrajzi urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének változásai és vonatkozásai hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása. A különböző 6 óra geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. Magyarország környezeti problémái. ÖSSZEFOGLALÁS, ELLENŐRZÉS 8 óra 30 óra

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.

Világegyetem Galaxis, Naprendszer, Nap, Tejútrendszer; Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz, Vénusz; Hold. Föld Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági (greenwichi) kör; Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger; Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Európa, Eurázsia; Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál–Indiai-lemez, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Nasca-lemez; Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiai-hegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer, Variszkuszi-hegységrendszer; Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Afrika Szerkezeti egységek, tájak: Afrikai-árokrendszer, Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél-afrikaimagasföld, Kanári-szigetek, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongómedence, Líbiai-sivatag, Madagaszkár, Namib-sivatag, Szahara, Szudán, Teleki-vulkán; Száhel-öv; Vízrajz: Csád-tó, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; asszuáni Nagy-gát; Országok: Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Seychelle-szigetek, Tunézia; Városok: Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Amerika A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Atacama-sivatag, Bahama-szigetek, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Grönland, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Paraná-alföld, Popocatépetl, Préri, Sziklás-hegység, Szilícium-völgy; Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi, Nagy-tavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagaravízesés, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Dominika, Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela; Városok: Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Ausztrália és Óceánia Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztóhegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Vízrajz: Murray; Országok: Ausztrália, Új-Zéland; Városok: Canberra, Melbourne, Perth, Sydney, Wellington. Ázsia A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, KeletÁzsia, Közép (Belső)-Ázsia; Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Bali, Csomolungma, Dekkánfennsík (Dekkán-ősföld), Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-

szigetvilág, Iráni-felföld, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, KisÁzsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Krakatau, Kuznyecki-medence, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Turáni-alföld; Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Brahmaputra, Eufrátesz, Holttenger, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Országok: Arab Emírségek, Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Városok: Ankara, Bagdad, Bangkok, Bombay, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Isztambul, Jakarta, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok. Európa A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Keleteurópai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga, Watt-tenger; Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság (Nagy-Britannia), Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegró, Ukrajna, Vatikán; Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja; Vajdaság; Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb; Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvidék, Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriaiiparvidék, Karaganda, Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (központi) iparvidék, olasz ipari háromszög, Randstad, Skótiparvidék, Uráli iparvidék, Volgai iparvidék. Közép-Európa

Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyiközéphegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germán-alföld, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, KeletiKárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Morva-medence, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gotthárd-hágó, Szilézia, Szudéták, Vereckei-hágó; Vízrajz: Boden-tó, Duna–Majna–Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula; Grossglockner; Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Eszék, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Ljubljana, Lódz, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székelyudvarhely, Tallinn, Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich; Iparvidékek: Ruhr-vidék. Magyarország Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúliközéphegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugatmagyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék); Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradlabarlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Drávamellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győrimedence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő, Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös– Maros köze, Kőszegi-hegység, Marcal-medence, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsisziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendreisziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnaidombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalaidombság, Zempléni-hegység; Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő-tó, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Városok: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék,

Budapest Andrássy út a Millenniumi földalattival, Budapest Várnegyed és a pesti Dunapart, Fertő tó, Hollókő, Hortobágy, Pannonhalmi apátság, Pécsi ókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja borvidéke; Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja elemezni különböző térképi információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

EMELT SZINT: NYS, ISZ: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységek Térképészeti ismeretek elsajátítása távolságmérés, területszámítás segítségével. A légi- és műholdfelvételek megismerése, értelmezése. A kozmikus környezet megismerése. A csillagászat történeti fejlődése a Naptávolság, hőmérséklet és anyageloszlás összefüggésein keresztül. A Nap a Hold és a Naprendszer bolygóinak kialakulása és jellemzői. A Föld mint égitest. Alakja és mozgásai számítási feladatok segítségével. A delelési magasság, a helyiidő, zónaidő és a dátumválasztó vonal értelmezése. Űrkutatás az emberiség szolgálatában. A mesterséges holdak, szondák szerepe, jelentősége. A Galaxisok megismerése. A kőzetburok, a Föld története. A kormeghatározás útjai. Az őskontinensek, a Pangea feldarabolódása. A gömbhéjak fizikai, kémiai tulajdonságainak összefüggései. A mágnesesség és a tájékozódás kapcsolata. A kőzet- és ércképződés folyamata. A vulkánok és földrengések típusai, kísérő jelenségei. A hegységképződési folyamatok egymásra épülése. A Föld nagy szerkezeti egységei. A nagy szerkezeti egység kialakulása és felismerése. A levegőburok. A levegő felmelegedésének jelentősége. A szélfajták megismerése. A függőleges légmozgások és a szelek kapcsolata, futóáramlás fogalma és szerepe. A hőmérsékleti egyenlítő fogalma. Felhőfajták. A csapadék felszínformáló hatása. Az időjárásváltozások biológiai hatásai. A légkör egységes rendszerként történő működése. A társadalmi eredetű éghajlatváltozások okai és következményei. A vízburok. A vízháztartást meghatározó tényezők szerepe. A légkörzés és a vízkörzési rendszerek hasonlóságai és kapcsolatai. A tenger felszínalakító munkája. A folyók szakaszjellegének és a domborzatnak összefüggései. A földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolata. A kőzetminőség szerepe a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. A mészkő oldódásának kémiai folyamata. A talaj- és a

növényborítottság szerepe a karsztosodásban. A folyószabályozás lényege, módszerei, jelentősége. A belföldi és magashegységi jégképződés folyamata. A talajképződés folyamata. A domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggései. A geoszférákban lezajló folyamatok hatása és azok következményei a többi geoszférára. A szoláris övezetek hatásainak jellemzője. Összefüggések és törvényszerűségek a földrajzi övezetesség elemeinek kapcsolatrendszerében. A külső erők magassággal változó felszínformáló szerepe. A népességszám változásának következményei. A települések szerepe, alaprajza és arculata közötti összefüggés. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak. Greenwich, a Föld kőzetlemezei, Európa országai, Jylland-félsziget, Peloponnészoszi félsziget, Krím félsziget. Kola-félsziget, Ferőer-szigetek, Barents-tenger, Dnero, Ijssel-tó, Moselle, Schelde, Sambre, Eindhoven, Groningen, Oostende, Meuse folyó völgye, Teesside, Stoke-on-Trent, Orkneyszigetek, Severn, Mulhouse, Saint-Malói-öböl, Rance-folyó, Saone, Murcia, Baleár szigetek, Pindosz hegység, Trondheim, Lulea. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK TÉRKÉPI ISMERETEK Mérések, térképészeti módszerek gyakorlása. Távolság, területszámítás, Térképészeti számításos feladatok. Metszetkészítés a színtvonalas térkép alapján. Légi- és gyakorlatok műholdfelvételek készítésének elve és űrtérképek elemzése 2 óra KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A csillagászat történeti fejlődése. Naptávolság, hőmérséklet és anyageloszlás A kozmikus környezet összefüggései. A Nap szerkezete és szféráinak jelenségei, hatása a földi életre. A 2 óra holdfázisok, a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okai. A Naprendszer bolygóiról készült adatsorok elemzése. A Hold felszíne, hőmérséklete és a légkörhiány összefüggésének elemzése. Alakja és mozgásai közötti összefüggések elemzése. Számítási feladatok. A Föld mint égitest Delelési magasság, helyidő, zónaidők. Dátumválasztó vonal. 2 óra Űrkutatás az emberiség Mesterséges holdak típusai, szerepük. Szondák jelentőségének bemutatása. Galaxisok megismerése szolgálatában 1 óra A GEOSZFÉRÁK FÖLDRAJZA Relatív – és abszolút kormeghatározás elvei. A geoszférák fejlődésének A kőzetburok kölcsönhatásai. Az őskontinensek, Pangea feldarabolódása és következményei. A A Föld története gömbhéjak fizikai, kémia tulajdonságainak összefüggései. A mágnesesség és a 3 óra tájékozódás kapcsolata. Ábra készítése a kőzetburokról. Topográfiai példák a kőzetlemezek határaira. A magmás eredetű kőzet és ércképződés példákkal. A vulkánok típusai, működési jellege helyük szerint, kiemelve a „forró pontok” feletti vulkánosságot. A földrengések erősségének mérési elvei, a rengések kísérőjelenségei. A hegységképződési szakaszok egymásra épülése és összefüggése. A Hegységképződés hegységképződéshez kapcsolódó folyamatábrák rajzolása, elemzése. 1 óra A kőzetek keletkezése, átalakulása és körforgása a lemeztektonika elve alapján. A kőzetburok A kéregszerkezet és az ásványkincsek közötti kapcsolatok. építőkövei 1 óra A Föld nagy szerkezeti A Föld nagy szerkezeti egységeinek kialakulása, átalakulásának folyamata. A nagy szerkezeti egységek felismerése képeken, ábrákon. Elemzés. A nagy egységei szerkezeti egységek formakincsének kialakulása, felismerése. A felszíni 3 óra formákhoz kapcsolódó tájak felismerése, megkülönböztetése képeken, ábrákon. A légkör fejlődése, összetételének változása és az ózonréteg kialakulása. A levegőburok A levegő összetételének, adottságainak elemzése. A légkör anyagai A légkör felmelegedése A levegő felmelegedésének jelentősége. Az ezzel kapcsolatos fogalmak: tenyészidő, hőösszeg, napfénytartam. Tematikus térképek elemzése. A légnyomás és a szél A trópusi ciklon, a helyi szelek, tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél. 3 óra

Általános légkörzés 2 óra

A víz a légkörben 3 óra

Időjárás és éghajlat 3 óra

A vízburok A tengervíz mozgásai 3 óra

Felszíni és felszín alatti vizek (tavak és folyók) 2 óra A felszín alatti vizek 2 óra

A komplex vízgazdálkodás elemei 4 óra

A jég felszínformáló munkája 1 óra A talaj 2 óra

Szélrendszerek bemutatása. A főn kialakulása, jelentősége. A szél felszínformáló tevékenysége. A függőleges légmozgások és a szelek kapcsolata, futóáramlás fogalma és szerepe. Ábraelemzések. A hőmérsékleti egyenlítő fogalma, szerepe. Ábraelemzés az egyes övek szélrendszereiről. A csapadékképződés. Felhőfajták. A felhőtípusok felismerése képről. Mikor miért alakulnak ki és milyen időjárást eredményeznek? Számítási feladatok a vízgőztartalommal kapcsolatban. A csapadék felszínformáló hatása (areális és lineáris erózió). Az időjárás-változások biológiai hatásai. A légkör egységes rendszerként való működése. A Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségek, szabályok megfogalmazása. A társadalmi eredetű éghajlatváltozások okai és következményei. Ábraelemzés, példák. A vízburok kialakulása. A vízháztartást meghatározó tényezők elemzése. A sótartalom változása a hosszúsági körök mentén. A légkör és a vízkörzési rendszerek hasonlóságai és kapcsolatai. A tenger felszínalakító munkája. Példák a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződése és kitermelésük lehetősége. A tavak keletkezése. A tavak pusztulása és állapota fényképeken, ábrákon. Mesterséges tavak létrehozásának céljai és környezeti következményei. A folyók felszínformáló munkája. A szakaszjellegek és a domborzat közötti összefüggések jellemzése. Vízállásjelentés értelmezése. A földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolata. A kőzetminőség szerepe a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. A geotermikus grádiens hatása a felszín alatti vizek hőmérsékletének magyarázata. Karsztformák felismerése egyszerű metszeten. A mészkő oldódásának kémiai folyamata. A talaj és a növényborítottság szerepe a karsztosodásban. Folyószabályozás lényege, módszerei, jelentősége. A belvíz kialakulásának okai. Ár- és belvízvédelem feladatai. Ipari- és ivóvíznyerés lehetőségei. A vizienergia hasznosításának lehetőségei. A vízvédelem szükségessége és ennek globális problémái. A nagy vízrendszerekbe való emberi beavatkozás helyi és regionális következményei. Víztározók, öntözés, csatornázás problémái példák segítségével. A belföldi- és a magashegységi jégképződés folyamata és konkrét példák alapján a jég felszínformálásának következményei.

A talajképződés folyamata. Az éghajlat meghatározó szerepe a talajok kialakulásában. Zonális és azonális talajtípusok példákkal. Tematikus térkép elemzése az éghajlat, talajtípusok és gazdálkodás összefüggéseinek keresése. A domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggései. A geoszférákban lezajló folyamatok hatása és azok következményei a többi A geoszférák geoszférára. Több geoszférára kiterjedő környezeti ártalmak okai, kölcsönhatásai következményei, megelőzési és megoldási lehetőségei. A témákhoz kapcsolódó 2 óra folyamatábrák elemzése. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG Szoláris övezetek hatásainak jellemzője. A szoláris és valódi éghajlati övek A szoláris és a valódi közötti különbségek elemzése. éghajlati övezetek 2 óra Összefüggések és törvényszerűségek a földrajzi övezetesség elemeinek A vízszintes földrajzi kapcsolatrendszerében. (talajképződés, vízháztartás, felszínformálódás) Az övezetesség övezetesség és a táj eltartó képességének kapcsolata a természeti erőforrások 3 óra övezetes elrendeződésére. Munkatérkép készítése az életközösségek

környezetkárosodásáról. A társadalom szerepe az övezet, övek, területek környezeti problémáira. Klímadiagramok elemzése. Tematikus térképek összehasonlító elemzése, és komplex jellemzése a földrajzi övezet, övek, területek bemutatásával. Az egyes övek és vidékek sajátosságainak bemutatása és kapcsolata a A forró övezet gazdálkodással. A mérsékelt övezet A mérsékelt övezet sajátosságainak bemutatása egy adott hosszúsági vagy Meleg mérsékelt öv szélességi kör mentén készült komplex szelvény alapján. A valódi mérsékelt öv A mediterrán és a monszun eltérő jellemzőinek okai. 4 óra Éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzése, a kontinentalitás Ny-K irányú változásainak bemutatása Eurázsiában. Hasonlóságok és különbségek az óceáni, a nedves és a száraz kontinentális éghajlati területeknél. A füves puszta, a sztyep, a préri, a pampa területi különbségei. Az egyes területek környezeti problémáinak elemzése. A szikesedés és a másodlagos szikesedési folyamat okai és hatásai. Példák az egyes területek gazdasági hasznosítására. A hideg mérsékelt öv jellemzése. Mely tényezők befolyásolják az öv gazdasági A hideg mérsékelt öv hasznosítását? A vízháztartásoknak milyen sajátosságai vannak az övben? 1 óra Jellemzése. Nappalok és éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő A hideg övezet változásai. Az emberi tevékenység lehetőségei és következményei a hideg 2 óra övezetben. A hegységképződés és a felszínformálódás övre jellemző vonásai. A sarkvidéki öv belföldi jégtakarójának különbségei az északi és a déli félgömbön. A külső erők magassággal változó felszínformáló szerepe. Övezetességet mutató A függőleges földrajzi szelvény készítése, képek, ábrák, leírások elemzése. A növénytermesztés övezetesség vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerei példákon (Andok, 3 óra Alpok, Kárpátok…) területén Magyarország, Fejér megye és a Móri kistérség övezetes jellemzői. A NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ Népesedési szakaszok, korfák, korfatípusok. Népességszám változások A népesség földrajzi következményei. A foglalkozási átrétegződés folyamata, okai, módjai. Az jellemzői urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseinek elemzése statisztikai 5 óra adatok alapján. A népességvándorlás típusai, azok történelmi eseményekkel való összekapcsolódása és hatásai a mai népesség eloszlására. A nagy rasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okai. Fejér megye és a Móri kistérség népesedési helyzete. A települések földrajzi A települések szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggés. A városokba áramlás eltérő okai a Föld különböző fejlettségű térségeiben. jellemzői A falvak átalakulási folyamata és szerepkörük átrendeződése. 5 óra A tanya és a falu összehasonlítása, kialakulásának okai. Az összes földrajzi övezetek és övek településképének és építésmódjainak sajátosságai. Fejér megye és a Móri kistérség településeinek sajátosságai. ÖSSZEFOGLALÓ ISMÉTLÉS 7 óra

A továbbhaladás feltételei Mérések, számításos feladatok segítségével térképek készítése. Metszetkészítés a színtvonalas térkép alapján. Lássa meg a Naptávolság és az anyageloszlás összefüggéseit. Tudja elemezni a Naprendszer bolygóiról készült adatsorozatot. Ismerje fel a Hold felszíne, hőmérséklete és a légkörhiány közötti összefüggéseit. Lássa meg a hegységképződési szakaszok összefüggéseit. Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek közötti kapcsolatot. Lássa meg a Föld nagy szerkezeti egységei kialakulásának folyamatát. Tematikus térképek segítségével tudja elemezni a légnyomás és szél összefüggéseit. A vízgőztartalom összefüggéseit legyen képes

számítási feladatokon bemutatni. Ábraelemzések és példák segítségével érzékeltesse a társadalom éghajlatváltozásban betöltött szerepét. Képes legyen elemezni a vízháztartást meghatározó tényezők szerepét. Ismerje fel a tavak pusztulásának folyamatát fényképeken. Tudjon vízállásjelentést értelmezni. Ismerje fel a karsztformákat egyszerű metszeteken. Láttassa meg tematikus térképek segítségével az éghajlat, talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. Készítsen munkatérképet az életközösségek környezetkárosodásáról. Példákkal illusztrálja a népesedés folyamatát. Adatok felhasználásával tudjon korfát készíteni, ismerje a korfa típusokat. Elemezze a nagy rasszok kialakulásának okait.

EMELT SZINT: NYS, ISZ: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 óra Belépő tevékenységek Az országok gazdasági fejlettség szerinti csoportosítása különböző mutatók alapján. A működőtőke mozgása, iránya és hatása a gazdasági fejlődésben. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata. Az európai integrációs folyamat lépései. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai. Az eltartóképesség alakulása a különböző társadalmi-gazdasági fejlettségű és eltérő természeti adottságokkal rendelkező régiókban. A megújuló energiaforrások szerepének változása. A 20. század nagy területi átrendeződése. A beszállítói, az alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerelő szerepkör jelentősége az ipari termelésben. A harmadik és a negyedik szektor jelentősége a világgazdaságban és a társadalmi életben. Az adósságválság okai és gazdasági következményei. A világgazdasági pólusok. A világgazdaság peremterületei. A trópusi üdülőszigetek és adóparadicsomok kialakulásának okai és gazdaságuk jellemzői. Magyarország földrajza. A központi fekvés és a tranzithelyzet előnyei és hátrányai. A Kárpátmedence földtörténeti fejlődése a lemeztektonikai folyamatok tükrében. Az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggései hazánk területén. A népességmozgások összefüggése a gazdasági-politikai tényezőkkel. A munkanélküliség kialakulásának okai és csökkentésének lehetőségei. A külföldi tőke szerepe a gazdasági rendszerváltásban. Az ipari piacok szerepe a térségek gazdasági fejlődésében. Hazánk és az Európai Unió kapcsolata. Hazánk nagytájainak kialakulása, kőzetanyaga és ásványkincsei. Budapest és az agglomerációk kapcsolatai. Európa regionális földrajza. A vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémák. Az EU szerepe a világgazdaság erőközpontjai között. Észak Európa szerepe Európa és a világ gazdaságában. A gyarmatosítás szerepe az Egyesült Királyság gazdaságának fejlődésében. Az idegenforgalom szerepe Olaszországban. Az ország eltérő adottságú tájainak bemutatása. Németország szerepe és súlya Európában és a világgazdaságban. A volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzői. A kontinensek világgazdasági szerepe és természeti adottságai. Ázsia vallási-kulturális sokszínűsége. A gyarmatosítás szerepe Japán társadalmi-gazdasági fejlődésében. Izrael sajátos gazdasági fejlődése. A nagyvárosok problémái. A legfontosabb környezetvédelmi egyezmények ismertetése. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE Az országok gazdasági fejlettség szerinti csoportosítása különböző mutatók A világgazdaság általános alapján. Az eltartott és foglalkoztatott népesség arányai, a mezőgazdaság és jellemzése, szerkezetének a külkereskedelem, az életszínvonal és az életminőség összefüggései a átalakulása és jellemző gazdasági fejlettséggel. folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és

területi különbségei A piacgazdaság működése. Példák bemutatása a nemzetközi A világgazdaság működése tőkeösszefonódásra. A működőtőke mozgása, iránya és hatása a gazdasági és folyamatai fejlődésben. 2 óra A termelés, a fogyasztás és a A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának kereskedelem kapcsolata folyamata. A protekcionizmus a vámok, az exportkényszer, a 1 óra munkaerőpiac a tőkepiac szerepének bemutatása a világgazdaságban példák bemutatásával. Az európai integrációs folyamat lépései. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai Az eltartóképesség alakulása a különböző társadalmi-gazdasági fejlettségű A mezőgazdaság és az és eltérő természeti adottságokkal rendelkező régiókban. élelmiszergazdaság A legnagyobb mezőgazdasági termelők és fogyasztók elhelyezkedése, azok kapcsolata bemutatása térképen és kontúrtérképen. Az élelmiszertermelést befolyásoló társadalmi tényezők szerepének bemutatása országcsoportok példáján. Az élelmiszergazdaság legdinamikusabb ágazatai és fejlődésük indokai. Növénytermesztés Az állattartás típusai és a társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggésének Állattenyésztés bemutatása példák alapján. 2 óra A kőolajválság eltérő hatásának bemutatása a különböző ország-csoportokban. A világ energiagazdaságának és A különböző fejlettségű gazdaságok energiaigényének és energiaiparának átalakulása hatékonyságának összehasonlítása. A megújuló energiaforrások szerepének Energiagazdaság változása. Az energiatermelésből adódó környezeti gondok megoldására kidolgozott elképzelések. Az ipari és a technológiai parkok szerepe példák bemutatásával. A 20. század nagy területi átrendeződései. Ipar A beszállítási, az alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerelő szerepkör 1 óra jelentősége a világ ipari termelésében. Az ipar szerkezete és a gazdasági fejlettség összefüggése a szerkezetváltás folyamatában. A közlekedés fejlesztésének és átalakításának legfontosabb szempontjai A harmadik és a negyedik európai és hazai példák bemutatásával. szektor jelentőségének növekedése A közlekedés környezetkárosító hatásának csökkentésére kidolgozott Az infrastruktúra lehetőségek bemutatása. Az infrastruktúra és az életminőség kapcsolatának elemzése szemelvények és adatsorok segítségével. A harmadik és negyedik szektor jelentősége a világgazdaságban és a A harmadik és a negyedik társadalmi életben. szektor Az adósságválság okai és gazdasági következményei. A működőtőke és a pénz Az inflációt és a költségvetési hiányt jelentő folyamatok bemutatása példák világa segítségével. 2 óra A VILÁGGAZDASÁGBAN KÜLÖNBÖZŐ SZEREPET BETÖLTŐ RÉGIÓK, ORSZÁGCSOPORTOK ÉS ORSZÁGOK. A világgazdasági pólusok A világgazdasági pólusok kialakulásának okai területi átrendeződése és a folyamat magyarázata. 1 óra A periféria-térségek kialakulásának okai. A világgazdaság Az eltérő fejlettségű perifériaországok felzárkózásának lehetőségei példák peremterületi bemutatásával. 1 óra Egyedi szerepkörű országok A trópusi üdülőszigetek és adóparadicsomok kialakulásának okai és gazdaságuk jellemzői. és országcsoportok

Az ENSZ, Az EFTA, a NAFTA, az OECD, az Európai Tanács, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezetek és működési területük bemutatása. MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA Tematikus térképek segítségével bizonyítjuk a nyitott határ és a zárt A Kárpát-medence medencehelyzet következményeit. természet- és A központi fekvés és a tranzithelyzet előnyei és hátrányai társadalomföldrajzi sajátosságai 1 óra A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése a lemezektonikai folyamatok Magyarország természeti tükrében. adottságai A földtörténeti korok hazai emlékei. Földtani adottságok Az egyes éghajlati elemek hazai jellegzetességei. Hazánk éghajlata Hazánk medence-jellegének, földtani felépítésének, éghajlatának, felszíni és Hazánk vízrajza felszín alatti vízkészletének bemutatása. 2 óra A vízszennyezés helyi és regionális összefüggései. Hazánk élővilága és talajai Az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggései hazánk területén. 2 óra Magyarország társadalmi A népesség nemzetiségi összetétele, területi eloszlásának bemutatása tematikus térképek, statisztikai adatok és korfák bemutatásával. gazdasági jellemzői A népességmozgások összefüggése a gazdasági-politikai tényezőkkel. Népesség- és A történelmi háttér hatása az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére. településföldrajzi A munkanélküliség kialakulásának okai és csökkentésének lehetőségei jellemzők Nemzetgazdaságunk A piac és a tulajdonformák változó szerepe a gazdaság életében. A gazdaság ágazatai, ágai A külföldi tőke szerepe a gazdasági rendszerváltásban. A különböző gazdasági ágazatok szerepe. A termelés környezetre gyakorolt 4 óra hatása. Az ipari parkok szerepe a térségek gazdasági fejődésében. Az élelmiszergazdaság szerepe a nemzetgazdaságban. Magyarország és az Európai Unió mezőgazdaságának kapcsolata példák bemutatásával. A turizmus hatása a környezetre és a szolgáltatás egyéb ágazataira. Hazánk és az Európai Unió kapcsolata Hazánk nagytájainak kialakulása, kőzetanyaga és ásványkincsei Hazánk nagytájainak eltérő társadalmigazdasági képe A folyók és a szél felszínformáló munkája az Alföldön. Az Alföld A nagytáj szerepének értékelése az élelmiszergazdaságban statisztikai adatok segítségével. A Kisalföld és a Nyugati A Kisalföld és az Alföld természeti adottságainak összehasonlítása peremvidék A Szigetköz környezeti problémái. (Alpokalja) A nagytáj jellegzetes településtípusai és ezek összefüggései a természeti A Dunántúli-domb – és adottságokkal. hegyvidék A terület gazdasági szerepváltásának következményei. A Dunántúli-középhegység A Kárpátok és az Északi-középhegység kialakulásának közös vonásai. A Az Északi-középhegység térség gazdasági átalakulása és problémái. 5 óra A nagyrégiók szerepe az EU-ban. Hazánk nagyrégióinak A régiók eltérő fejlettsége a természeti, gazdasági, társadalmi okok tükrében. természet- és Budapest és az agglomerációk kapcsolatai. társadalomföldrajzi képe 2 óra Magyarország környezeti A hazai környezetgazdálkodás elvei, alkalmazásának lehetőségei példák bemutatásával. állapota 1 óra

1 óra EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA A kontinens kialakulásának bemutatása geológiai és szerkezetmorfológiai Európa általános térképek bemutatásával. természetföldrajzi képe A lemeztektonikai folyamatok szerepe a kontinens kialakulásában. 1 óra A vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó Európa általános problémák. társadalomföldrajzi képe A társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció 1 óra kapcsolata. A társadalmi-gazdasági fejlettség különbségei Európában, és ezek okai, következményei. Az Euróapi Unió földrajzi Az Európai Unió kialakulása, fejlődésének története, kapcsolata más tömörülésekkel. vonatkozásai Az EU szerepe a világgazdaság erőközpontjai között. 2 óra Az integráció bővítésének lehetőségei és problémái. A szervezet mezőgazdasági politikája, területfejlesztési-, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvései. Az országok szerepe Európa és a világ gazdaságában. Észak-Európa A történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatása a kontinens országainak mai Nyugat-Európa gazdasági életében. A gyarmatosítás szerepe az ország gazdaságának fejlődésében. A gazdasági Egyesült Királyság szerkezetváltás ritka és kevésbé ritka útjai. A gazdaságpolitika és a mezőgazdasági termelés sajátos vonásai. Az Franciaország idegenforgalom szerepe az ország gazdasági életében. 2 óra A Földközi-tenger jelentősége a térség országainak életében. Dél-Európa Észak és dél közötti fejlettségi különbségek okai és következményei. Olaszország Az északi ipari háromszög bemutatása. Az idegenforgalom szerepe. Spanyolország Az idegenforgalom és egyéb adottságok szerepe az ország életében. Szerbia és Montenegro Tájaik eltérő természeti és társadalmi jellemzői. Horvátország Az ország eltérő adottságú tájainak bemutatása. 2 óra Közép-Európa tájainak és Közép-Európa síkságainak, rögvidékeinek, magashegységeinek természeti országainak természet- és adottságai és gazdasági lehetőségei. társadalom földrajzi képe Németország Az ország szerepe és súlya a világgazdaságban és az Európai Unióban. A déli 2 óra tartományok gyors gazdasági fejlődése. Az ország nagytájainak és erőforrásainak ismertetése. A mezőgazdaság Lengyelország fejlődésének sajátos útjai. A fő gazdasági központok bemutatása kontúrtérképeken. Csehország nagytájai és azok erőforrásai. Csehország A medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának összehasonlítása. Ausztria Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének ismertetése. Az ország természeti erőforrásainak és gazdaságának térbeli elhelyezkedése. Szlovénia A gazdasági élet területi elhelyezkedése és ágazati szerkezete. Szlovákia Románia 3 óra A volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzői, utódállamok megmutatása Kelet-Európa természettérképen. A gazdálkodás természeti és társadalmi problémái. és társadalomföldrajzi Az energiagazdálkodás jellemzői, környezeti következményei. vonásai Ukrajna jelentősége Európa és a világ gazdaságának életében. Oroszország Ukrajna 2 óra EURÓPÁN KÍVÜLI FÖLDRÉSZEK FÖLDRAJZA

A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Általános földrajzi kép 1 óra Országai Kína Japán

A kontinens szerkezeti felépítése és lemezlektonikai magyarázata. A kontinensek világgazdasági szerepe és természeti adottságai.

A kontinens vallási-kulturális sokszínűsége, ennek következményei a társadalom életében. A kontinens világgazdasági szerepe. Az élelmezési problémák kialakulásának okai és a megoldásukra tett erőfeszítések. A társadalmi-gazdasági fejlődés sajátosságai. A külföldi tőke szerepe az ország gazdasági fejlődésében. A gyarmatosítás szerepe a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére. Japán szerepe Ázsia fejlődésében. A világpiachoz való igazodás szerepe. A társadalmi vallási hagyományok szerepe az ország gazdasági életében. A külföldi tőke szerepe. A felzárkózó országok gazdasági fejlődésének okai, jellemzői. A csoport országainak hasonló és eltérő vonásai.

India 2 óra Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 1 óra A térség geopolitikai fontossága. A vallás meghatározó szerepe. Az arab világ Nyugat-Ázsia, országainak közös és eltérő vonásai. az arab világ Izrael sajátos gazdasági fejlődése. 1 óra AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA Ausztrália szerepe a világgazdaságban Afrika általános földrajzi A gyarmatosítás következményei, társadalmi, gazdasági elmaradottság okai, képe népesedési problémák és ezek megoldási lehetőségei. 1 óra A földrajzi övezetesség összehasonlítása Dél-Amerikában és Afrikában. Amerika általános A népesség városba áramlásának okai és jellemzői. földrajzi képe 1 óra A népesség összetételének változásai, a bevándorlás szerepe az ország Országai társadalmi-gazdasági fejlődésében. Amerikai Egyesült Államok Az ország társadalom-gazdasági életének bemutatása tematikus térképek Mexikó felhasználásával. Brazília A területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okai. 2 óra A földrajzi környezet változásai a társadalmi tevékenységek hatására. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 1 óra A népesség, a termelés és a A népesség energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigénye fogyasztás növekedésének hosszútávon csak a fenntartható fejlődés keretein belül elégíthető ki. földrajzi következményei A Föld eltartóképessége 1 óra URBANIZÁCIÓS PROBLÉMÁK A nagyvárosok problémái. A környezeti válság A környezeti válság kialakulásának okai és folyamata. kialakulása és az ellene folytatott küzdelem. A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása A legfontosabb környezetvédelmi egyezmények ismertetése. Nemzetközi összefogás a A fenntartható fejlődés elmélete és lehetőségei környezetvédelemben 1 óra ÖSSZEFOGLALÁS, ELLENŐRZÉS8 óra


A tanuló értse meg a piacgazdaság működését. Mutassa be a kőolajválság hatásait példák alapján. Ismertesse az energiatermelésből adódó környezeti gondokat és a megoldási lehetőségeket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági folyamatokat. Lássa meg az összefüggést az infláció és a költségvetési hiány között. Tudja elemezni a világgazdasági pólusok kialakulásának okait és területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével bizonyítsa a nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. Példákkal illusztrálja hazánk különböző földtörténeti korú emlékeit. Lássa meg a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit. Adatokkal támassza alá a külföldi tőke szerepét a gazdasági rendszerváltásban. Mutasson rá a régiók eltérő fejlettségére a természeti, gazdasági, társadalmi okok tükrében. Példák segítségével mutassa be a hazai környezetgazdálkodás elveit, alkalmazásának lehetőségeit. Tematikus térképek segítségével tudja elemezni a természeti erőforrások és a gazdasági fejlődés összefüggéseit. Bizonyítsa a vallás meghatározó szerepét néhány ország életében. Tematikus térképek segítségével mutassa be Dél-Amerika és Afrika övezetességét. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A keret- és helyi tantervek témaköreihez igazodjon a tartalma. Stílusa az életkori igényeknek megfeleljen. Önálló tanulásra is alkalmas legyen. Szerkesztése tagolt legyen. A szöveg, az ábrák, a táblázatok és a képek összhangja segítse a tanítást és a tanulást. Kivitelezése igényes és tartós használatra alkalmas legyen, elfogadható áron. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): Érdemjeggyel történő rendszeres évközi, félévi és év végi osztályzattal történő értékelés. Szóbeli és írásbeli számonkérés. A tanulónak minden témából legyen egy osztályzata. Topográfiai felmérés, munkatérképek kitöltése. Tematikai egységként témazáró dolgozat íratása. Gyűjtőmunka, beszámoló, kiselőadás, órai aktivitás és minden egyéb tevékenység értékelése. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára az órai tananyag szóbeli megtanulása, alkalmanként kutatómunka, kiselőadás, házi dolgozat összeállítása. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

Középszintű érettségi témakörök földrajzból Általános természeti földrajz 1. 2. 3. 4. 5.

A földrajzi környezet ábrázolása (térképészet) A kőzetburok A légkör A Föld vízburka A földrajzi övezetesség

Gazdasági és regionális földrajz 6. 7. 8. 9. 10.

A Föld népessége és települései A világ változó társadalmi-gazdasági képe Globális világproblémák Az európai integráció folyamata A világgazdaság a 21. század küszöbén (az állam és piacgazdaság, a globalizáció, a gazdasági növekedés, a nemzetközi kereskedelem, a regionális gazdasági integrációk, a transznacionális vállalatok, a pénz és a pénzforgalom, nemzetközi tőkeáramlások, az adósságválság, az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank) 11. A gazdasági élet szerkezeti és területi átalakulása 12. A nemzetgazdaságok világgazdasági szerepkörének változása (a világgazdaság földrajzi szerkezete, a fejlett és fejlődő ország szerepe) 13. Magyarország a 21. század küszöbén

Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 16 Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre


10. évfolyam Évi óraszám: 16 A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7 óra A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok7 óra A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai 2 óra

Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 18 Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza

10. évfolyam

8 óra 10 óra

Évi óraszám: 36 A geoszférák földrajza A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre


11. évfolyam Évi óraszám: 36 A világ változó társadalmi-gazdasági képe 14 óra A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok14 óra A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai 8 óra

MATEMATIKA. Célok és feladatok

Recommend Documents