MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007-2011. ÉVRE
MAKÓ, 2007.
Bevezető Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról meghatározza, hogy a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját. (továbbiakban: ÖMIP) Az ÖMIP a közoktatás fejlesztési stratégiájának egyik meghatározó eleme. Legfontosabb szempont, hogy a helyi nevelési-oktatási intézményi rendszerünk hatékonyan és eredményesen működjön. Ezért az ÖMIP az önkormányzati rendszer egészére határozza meg:
I.
•
a fenntartó elvárásait
•
az elvárásokkal kapcsolatos feladatait,
•
a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok kapcsolatait
•
a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.
Helyzetelemzés
1. Városunk történetének rövid áttekintése A város az ország dél-keleti kapujában, a magyar-román határ mentén helyezkedik el. Áthalad rajta a 43-as számú (E 68-as) főútvonal, azaz a Nyugat-Európát Délkelet-Európával összekötő közlekedési folyosó, amely Románián keresztül Kis-Ázsia és a FÁK déli területei felé, Magyarországon keresztül pedig Nyugat-Európa felé biztosítja a legkedvezőbb átkelést és kapcsolatot. Makó, a kistérség központja, a megyeszékhelytől 30 km-re fekszik. Makó őskori település, amelynek növekedésében, erősödésében jelentős helyen említhetjük meg a Marost. A kedvező átkelőhely szerepe a népvándorlás és honfoglalás idején felértékelődött. Ezt a funkcióját a 13. századból származó elnevezése is mutatja, Vlnek (a Velnök szó jelentése révész). A várossá fejlődés útján a 14-15. század fordulóján indult el a környező falvak egybeolvadásával, és a 16. sz. elejére virágzó mezővárossá nőtte ki magát. A török kivonulás után, az 1699-es évben, a visszaszivárgó lakosság kérésére a magyar kamara kedvezményekkel segítette elő benépesítését. Ezzel az újratelepüléssel, majd a későbbi bevándorlással kezdetét vette Makó újjáéledése. Gazdasági és kulturális fellendülését mutatja, hogy 1730-ban már Csanád vármegye székhelye lett. Ezt a pozícióját két évszázadon keresztül megtartotta. A kiegyezés után a belterjes kertkultúra mellett a szántóföldi növénytermesztés is viszonylag magas színvonalat ért el.
1
A 19. század végén az áruforgalom technikai feltételei is kialakultak. A Maroson az 1878-ban felépült híd, majd az 1883-ban megnyitott Arad-Csanád vasútvonal föllendítette a 18-19. század fordulóján kibontakozó jellegzetes szántóföldi hagymatermesztést. Ez teremtett Makón a 20. század elejére pezsgő gazdasági, kereskedelmi, politikai és kulturális életet. 1870-ben megjelent az első hírlap. A millenniumra felépült a gimnázium. A XX.század alatt többször élt át tragikus napokat a város, de az itt élők akarata, küzdeni tudása átsegítette az I. majd a II. világháborún, trianon megpróbáltatásain, az ötvenes évek keservein. A város mai történelme és gazdasági helyzete abban a kettősségben zajlik, hogy földrajzi fekvése stratégiai jelentőségű, ugyanakkor nehézségei abból adódnak, hogy a leküzdendő távolságok nagy időbeli ráfordítást követelnek meg. A város ipara döntően az élelmiszergazdaságra és a könnyűiparra épült, és elsősorban kis- és középvállalkozásokat foglal magába. Jelenleg több, mint 200 gazdasági társaság működik, és közel 3000 egyéni vállalkozás folytat gazdasági tevékenységet a településen. Makó vonzáskörzetébe 16 település tartozik. A város a kistérség központja. A települések között a régmúltban is, napjainkban is gazdasági, kulturális együttműködés valósul meg. Az önkormányzat katalizátor szerepet tölt be a különböző társulások kialakításában és működtetésében. Miután Makó mintatérséggé vált, 2003. decemberében létre jött a Makó Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladatai között szerepel a térségi feladatellátás hatékony megszervezése, a forrásrendszerek ésszerű koordinálása. Városunk komolyan vette az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést, 2002ben megkapta az Európa Oklevelet, 2003-ban pedig az Európa Zászlót. 2. A makói oktatás, nevelés történeti áttekintése A város harmadik és egyben végleges betelepülését követően hamar megszerveződött a népoktatás. Iskola céljára telket általában a püspöki uradalom biztosított, magát az iskolát az érdekelt egyház építette fel. A benépesült városrészekben meglévő ház vásárlásával oldották meg az iskola létesítését. Makón az iskoláztatás terén a reformátusok jártak élen, már 1713-tól volt iskolájuk. A katolikusok első iskolájáról az adat 1730-ból való. A városban 1850-ben már 12 iskolaépületben tizenöt tanítóval huszonhat osztályban folyt a tanítás. Az ötvenes években megalakult egy evangélikus és egy izraelita iskola is. A Helytartótanács 1845-ben adta ki Magyarország elemi tanodáinak szabályzatát, de ez a tananyagbeosztást még csak általánosságban határozta meg. Módszeres tanításról ebben a korban még nem igen lehet beszélni. A város 1860-ban elhatározta kisdedóvó intézet fölállítását, de ennek anyagi vonzatát nem tudta előteremteni, ezért végül 1868-ban magánóvodaként kezdett működni az első intézmény, a Makói Nőegylet felkarolta az óvoda ügyét, s így a belvárosban majd pedig az újvárosban is létrejött egy-egy óvoda. A hetvenes években a népiskolák bővültek, a felekezetek új épületeket emeltek. Eötvös József népiskolai törvényét követően, ennek szellemében 1896. január 1-jén alakult meg a Belvárosi Községi Elemi Népiskola. Az állami iskola népszerűsége annyira nőtt, hogy újabb osztályokat, majd az 1900as évek elején újabb iskolákat, kellett indítani. Makó a reformkorban vált iparosodott mezővárossá. A polgárosodást és modernizálást célul tűző gazdaságpolitika fontos következménye volt az iskolarendszerű iparostanonc-oktatás megteremtése. Az iparostanonc-oktatás első kísérlete, a vasárnapi iskola 1846-ban sikertelennek bizonyult, de 1857-ben aztán mégis megvalósult. Önálló ipartanonc iskola fölállítása az 1870-es évek elejétől vált égetően szükségessé, majd az 1872. évi ipartörvény nyomán, a céhrendszer felszámolása és a hagyományos kézműipar átalakulása is megkövetelte ezt. 1882 tavaszán az ország 42 városát, köztük Makót külön leiratban szólította föl Tréfort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter az új intézmény létre2
hozására. A város 1883. február 20-án nyitotta meg iparostanonc-iskoláját. A kultuszminiszter a kereskedőtanonc–iskolákat országosan 1884-ben kiadott rendeletével hívta életre, Makón viszont a városi képviselő-testület már öt évvel korábban kimondta, hogy a kereskedőtanoncok iskoláztatásban részesüljenek. A középiskolák sorában fontos megemlíteni a református algimnáziumot, amelyet a város és a református egyház 1875-től 1881-ig közösen tartott fenn, s híres diákja volt Tömörkény István. Az 1881/82. tanévben megnyílt a polgári fiúiskola, mely egyre több osztályt tudott indítani, s az igen jó hírű iskolák közé tartozott. Más iskolába elkerülő növendékeinek felvételi vizsgát nem kellett tenniük. Híres tanítványai voltak többek között Espersit János, Galamb József, Galamb Sándor. Mivel Csanád megyében leánynevelő intézet nem volt, de egyre nagyobb igény merült fel annak létrehozására, 1880. szeptember 30-án elkezdte a működését a polgári leányiskola. 1890-ben Csanád megyében nem volt még főgimnázium, amelyet hosszas tervezés és egyeztetés után 1894-ben kezdtek építeni, Az építkezés anyagi bázisát a csanádi püspök, Dessewffy Sándor, Csanád vármegye közönsége, és Makó város adta. A főgimnázium 1896-ban kezdte meg működését híres tanárokkal és a későbbiekben híres tanítványokkal. Fontos lépés volt, hogy a főgimnázium intézményeként 1905-ben internátus létrehozásáról is döntöttek, amely 1906-ban kezdett működni. 1948-ban minden egyházi tulajdonban lévő oktatási intézményt államosítottak, így Makón is megszűntek az egyházi iskolák, az intézménytípusok is átalakultak, átszerveződtek. A rendszerváltás után kezdett kialakulni a város oktatási rendszerének mai szerkezete. Először a katolikus Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon jött létre 1991-ben, majd kilenc év múlva megkezdte működését az Újvárosi Református Egyházközség által fenntartott Szikszai György Református Általános Iskola is. Egy évvel később, 2001-ben kezdett tevékenykedni a Belvárosi Református Egyházközség fenntartásában a Bárka Református Óvoda, valamint 2003. szeptember 1-jétől a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakközépiskola. 2003. szeptember 1-től az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, a Galamb József Szakképző Iskola, a József Attila Gimnázium és Kollégium a Csongrád Megyei Közgyűlés fenntartásába került, amely így a Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola Gyermekotthon és Diákotthonnal együtt négy intézményt működtet a városban. Az előbbi intézmények a Magán Zene- és Művészeti Iskolával, valamint az önkormányzati intézményekkel igen sokszínűvé teszik Makó oktatási palettájat, s minden szülő és gyermek megtalálhatja a számára legmegfelelőbb nevelési-oktatási intézményt. 3. Makó város önkormányzati intézményhálózata Az önkormányzat két óvodában, három általános iskolában biztosítja az érintett lakosság részére a nevelő-oktató tevékenységet. 3.1.Az óvodai nevelés Makón a Belvárosi Óvodában négy, az Újvárosi Óvodában szintén négy épületben folyik székhely, illetve telephely rendszerben nevelő munka. A 2006. évi októberi statisztika szerint 755 gyermekkel 35 csoportban foglalkoznak az óvónők. Gyermeklétszám alakulása 2000-2006. év között az októberi statisztikai adatok alapján 2000 2001 2002 2 2003 Belvárosi Óvoda 480 421 401 390 Újvárosi Óvoda 363 358 335 339 Összesen 843 779 736 729
3
2004 404 345 749
2005 399 343 742
2006 407 348 755
Az óvodák nevelési programjaiban a közoktatás fejlesztési koncepciójával összhangban egyre több innovációs törekvés jelenik meg. Megfelelő helyet kap a művészeti nevelés valamint több formában és módon beépült a személyiség és identitásfejlesztés is. A kisgyermekkorból az óvodáskorba történő átmenetnél nagy odafigyelést kap a kellő önállóság biztosítása, az önérvényesítés és a korlátozás egyensúlya, kölcsönös tiszteleten alapuló társas kapcsolatokban az én központúság kezelése. Kiváló az a felismerés, hogy a gyermekekben nem felébreszteni kell az érdeklődést, a kezdeményező kedvet, az alkotás vágyát, hanem ébren tartani és fokozni. Valamennyi program azt a törekvést szolgálja, hogy az óvodás fő tevékenységi formája a játék. 2. Az általános iskolai nevelés-oktatás Makó városában önkormányzati fenntartással 2007. június 30-ig az Almási Utcai Általános Iskola, a Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet, és a Kertvárosi Általános Iskola végzett alapfokú nevelő-oktató tevékenységet. Általános iskolai tanulók létszámának alakulása 2000-2006. év között az októberi statisztikák alapján Intézmény Almási Utcai Általános Iskola Belvárosi Ált. Isk. és Művészetek Iskolája Kertvárosi Általános Iskola Összesen
2000 341 900 585 1826
2001 349 912 554 1815
2002 368 905 504 1777
2003 395 897 477 1769
2004 396 915 432 1743
2005 408 856 399 1663
2006 424 832 351 1607
A szakos ellátás mindhárom intézményben 100%-os. A megállapítható, hogy az alapfokú nevelési-oktatási intézmények megfelelő személyi feltételek mellett tudják megvalósítani a jóváhagyott pedagógiai programjukban felvállalt profiljukat: az Almási Utcai Általános Iskolában emelt szintű informatika oktatás; a Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet emelt szintű matematika, ének-zene, valamint alapfokú művészetoktatás: zene, tánc, ipar-és képzőművészet ágakban. Kertvárosi Általános Iskolában emelt szintű testnevelés oktatás mellett iskolaotthonos rendszer működtetése, valamint a drámapedagógia módszerének alkalmazása. Makó város általános iskolai oktatása igyekszik mind a tehetséges, mind a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésének feltételeit biztosítani. Az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények a törvényben előírtaknak megfelelően, magas színvonalú nevelési, oktatási program szerint, gyermekközpontú nevelést - oktatást biztosítanak növendékeiknek. Az eredményes pedagógiai munkát bizonyítják a megyei, országos tanulmányi versenyeken elért eredmények, a külföldi szereplések, az iskolai tanulmányi átlagok, az intézmények partnereinek megelégedettsége. A színvonalas pedagógiai munka következménye a térségből bejáró tanulók magas száma is. Növekedik az igény a napközi otthoni és tanulószobai ellátás iránt, tekintettel a családok egyre nehezebb szociális helyzetére.
4
A napközis, iskolaotthonos tanulók száma és százalékos megoszlása 2003-ban és 2006-ban az októberi statisztika alapján Napközis, iskolaotthonos tanulók száma 2003 2006 2003 2006 395 424 292 316 897 832 483 524
Napközis, iskolaotthonos tanulók %-os aránya 2003 2006 74 75 54 63
477 351 321 1769 1607 1096
67 62
Összesen
Almási Utcai Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Művészetek Iskolája Kertvárosi Általános Iskola Összesen:
236 1076
67 67
A 2003. évben a tanulók 62%-a és a 2006. évben a 67 %-a igényelte a napközis ellátást. A Kertvárosi Általános Iskolában alsó tagozaton működik iskolaotthonos rendszer, ami kiváló színtere a ismeretek elmélyítésének, bővítésének. Ez a rendszer szinte 100%-an ki tudja küszöbölni, hogy a gyerekek felkészületlenül vegyenek részt a tanítási órákon. Nagyon nagy előnye, hogy az ismeretek átadása és elsajátíttatása, elmélyítése ugyanazon nevelő által és segítségével történik. Ezzel nő a pedagógus személyes felelőssége is, de ezzel párhuzamosan az eredményességi garanciák is emelkednek. 3.3 Alapfokú művészetoktatás Városunkban alapfokú művészeti oktatást az önkormányzati fenntartású intézmények közül a Belvárosi Általános Iskola és Művészetek Iskolája végez évek óta magas színvonalon. A növendékek zeneművészeti, a táncművészeti, a képző-és iparművészeti ágak közül választhatnak. A gyerekek széleskörű érdeklődését elégíti ki az a lehetőség, hogy egy tanuló egynél több művészeti ágat is művelhet. Fontos a városban a gyerekek művészeti életre nevelése. 2003-ban 722 gyermek vett részt a foglalkozásokon. A művészeti iskolában 2006/2007. tanévben 642 gyermek vett részt: képzőművészeti ágon 125 fő, zeneművészeti ágon 292 fő és táncművészeti ágon 225 fő.
5
4. SWOT analízis Települési önkormányzatok egyre gyakrabban használják a SWOT analízist, amely a település kulcsfontosságú területeire irányul, és alkalmazható az egész településre vagy egyes ágazatokra (jelen esetben a közoktatásra alkalmaztuk). A SWOT rövidítés az erősségekből (strength), gyengeségekből (weakness), lehetőségekből (opportunity) és veszélyekből (threat) épül fel. Az erősségek és gyengeségek a településen működő közoktatás belső tényezői, míg a lehetőségek és veszélyek külső tényezők, amelyek a közoktatásra a környezet irányából hatnak. Az itt található SWOT analízis a közoktatással kapcsolatos vezetők észrevételein alapszik. Az erősségek A makói közoktatás finanszírozására érzékeny fenntartó (képviselő-testület). Pályázatokon való eredményes szereplés. Valamennyi oktatással kapcsolatos intézményi pályázat önerejét az önkormányzat biztosította. Minőségbiztosítási rendszer intézményi és hivatali kidolgozottsága. Városi oktatási innováció. A városi közoktatás irányításában jártas, problémaérzékeny Polgármesteri Hivatal (közoktatási osztály). Szakértelem, szakmai színvonal, 100%-os a szakos ellátottság, szakvizsgával rendelkező pedagógusok magas száma. Széleskörű nevelési- pedagógiai programkínálat. Aktív, igényes pedagógiai műhelyek, városi szintű koordinált szakmai együttműködés az iskolák között. Kistérségi együttműködés. Színvonalas pedagógiai konferenciák, rendezvények. Jól működik Makó Város Diákönkormányzata (továbbiakban: DÖK), van a városban diákpolgármester. Igényes tehetséggondozás. Magas színvonalú művészeti és sportutánpótlás-nevelés. Kiemelt intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység. Pedagógus kitüntetési rendszer. Szakmai és egyéb kiadványok megjelentetése. Kiváló feltételek (tanmedence, uszoda) a színvonalas úszásoktatáshoz. A gyengeségek • Az állami fejkvótától függő finanszírozás és a ténylegesen felmerülő növekvő működési költségek különbségének évenkénti növekedése. • Nem fedik le a közoktatási rendszer egészét az önkormányzati nevelési- oktatási intézmények (hiányoznak a középiskolák). • Az erkölcsi nevelés szerepének növelése fontos a nevelési-oktatási intézményekben. • Széles tanulói réteg rendelkezik gyenge, sokszor szétesett családi hátérrel. • Óvodai tornaszobák, kevéssé korszerű udvari játékok. • Speciális szakismerettel rendelkező munkatársak hiánya (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus). • Szabadidő szervezők hiánya. Az erősségek és gyengeségek meghatározása után a közoktatás szereplőinek ki kell használnia az erősségeket és le kell győzni vagy legalább is csökkenteni kell gyengeségek hatását.
6
A lehetőségek • EU csatlakozásból adódó előnyök kihasználása. • Kistérségi térségközponti szerepkör bővítése, együttműködés az Uniós pályázatok megírásakor. • Nemzetközi oktatási, kulturális kapcsolatok erősítésére (Makó lehetőségei ebben jók földrajzi fekvésénél fogva). • A kistérségi szintű együttműködés kormány-támogatottsága. • E- tanulási rendszerek kiépítése. • Együttműködés más fenntartójú oktatási intézményekkel. • Pénzforrás teremtése a személyi és tárgyi környezet fejlesztésére pályázatokon való részvétellel. • A pedagógusok tervszerű továbbképzéséből fakadó új, korszerű oktatási módszerek, tananyagok gyors beépülése. • A makói kistérségből különösen tehetséges képességű tanulók képzésének felvállalása (művészet, testnevelés). • Művészeti nevelés bővítése drámaoktatással. • Sportcsarnok iskolák számára való kihasználása, sportprogramok bővítése A veszélyek • A folyamatosan változó jogszabályi környezet csökkenti a hosszú távú kiszámítható működtetést. • A csökkenő tanulólétszám miatt növekvő önkormányzati finanszírozás. • A rossz családi háttér miatt növekvő deviancia a tanulók körében. • Káros szenvedélyek, dohányzás, alkohol, drog terjedése. • A magas szülői munkanélküliségből fakadó kilátástalan szemlélet, távlatvesztés, céltalanság, a „csak mának élés” gondolkodásmód eluralkodása. • Élő emberközpontú, személyes kapcsolatok háttérbe szorulása. • A társadalmi értékrend eltolódása az értéktelen irányába. A nyomdai kiadványok és az élőben közvetített kulturális értékek iránti igények hanyatlása. • A médiákból áradó helytelen magatartásminták rossz hatással vannak a gyermekek gondolkodására. A nemzetiségi származású gyermekek elveszíthetik nyelvi, kulturális identitástudatukat. A lehetőségek felismerése után a közoktatás szereplőinek fontossági sorrendet kell felállítania. El kell dönteni, melyek azok a lehetőségek, amelyeket végleg elszalasztana, ha nem cselekszik azonnal, és melyek azok a lehetőségek, amelyek a későbbiekben is kiaknázhatók. A lehetséges veszélyek ellen cselekedni kell, hogy el lehessen kerülni őket. Ezt követően kerülhet sor az erősségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek, valamint a gyengeségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek feltárására, amelyek a minőségpolitika alapjait adják.
7
II. Minőségpolitika 1. Küldetés és jövőkép A programalkotás első lépése – a helyzetelemzés után - az önkormányzat küldetésének (missziójának), illetve jövőképének kialakítása a közoktatásra vonatkozóan. Meghatározásának célja, hogy a településen élők választ kapjanak ilyen és hasonló kérdésekre: • hogyan kívánjuk kezelni a közoktatásban bekövetkező, jogszabályi változásokat; • milyen fejlődési irányt válasszunk; • hogyan vonjuk be a pedagógus kollégákat a település életében kiemelkedő fontosságú célok megvalósításába; • hogyan tudjuk elismerni, megbecsülni kiváló, szakmailag elkötelezett pedagógusainkat. Az önkormányzatunk közoktatással kapcsolatos küldetését röviden így fogalmaztuk meg. 1.1. Küldetésünk Küldetésünk lényege nem más a közoktatás területén, mint az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak törvényes, átlátható, hatékony és gazdaságos, a választópolgárok igényeinekés elvárásainak megfelelő teljesítése most és a jövőben. Felelős tulajdonosként bánunk az előző generációk által felhalmozott közoktatási értékekkel, épületekkel, szellemi javakkal. A közoktatás közügy, a mindenkori képviselő-testület elkötelezi magát, hogy döntéseiben kizárólag törvényességi, szakmai, hatékonysági szempontokat vesz figyelembe. Döntéseinkben konszenzusra törekszünk, a különböző jogszabályokban rögzített egyeztetési kötelezettségeket betartjuk. Azt szeretnénk, hogy minden makói lakos úgy érezze, hogy mindaz, ami a közoktatás területén történik érte van, és hogy közreműködése nélkül nem lenne jó a város működése, fejlődése. 1.2. Jövőképünk Az önkormányzati rendszer működésének biztosítására hosszú távon szükség van, a település élete, fejlődése túlnyúlik egy- egy önkormányzati cikluson. Az innovatív, kooperatív együttműködés folyamatos fejlesztése az intézményekkel, a szülőkkel, a lakosokkal, a szomszédos településekkel, különböző szervezetekkel, egyesületekkel elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek. A város nevelésioktatási intézményei kiemelkedően fontos feladatot és a város fejlesztése szempontjából nagy felelőséget vállalnak a jövőben a minőségi munka iránti igény kialakításában. 1.2.1. Területi, földrajzi behatároltság A közoktatási intézmények alapvetően Makó város közigazgatási területén élő tanköteles korú gyermekek és tanulók ellátását szolgálja. Emellett ellátja Nagyér közigazgatási területén élő általános iskola alsótagozatos, valamint Királyhegyes közigazgatási területén élő általános iskolás korú gyermekeket is. Kistérségi központként azonban felelősséget érzünk a makói kistérségben élők közoktatási igényeinek a kielégítéséért. Makó felvállalja térségi szerepét a közoktatás területén, megőrizzük az „iskolaváros jelleget”, olyan egyedi szolgáltatásokat kínálunk, esetenként helybe visszük a környező településeknek, amelyek ott nem szervezhetőek hatékonyan. A működő társulás igény szerint bővíthető, a társulás bővítését illetően fontos, hogy a benne részt vevő települések, intézmények a „kölcsönös előnyök” elve alapján szerveződjenek.
8
1.2.2. Piaci behatároltság A közoktatás is egyre inkább „piacosodik”, ezért törekszünk arra, hogy a meglévő partnerekkel (önkormányzatok, intézmények, szülők, pedagógus- és nem pedagógus munkatársak, gyermekek, tanulók) tovább erősítsük kapcsolatainkat, illetve új kapcsolatokat alakítsunk ki a közoktatás területen megjelenő új szereplőkkel. El kívánjuk érni, hogy a tanköteles korú gyermekek, tanulók helyi nevelési- oktatási intézményben nevelődjenek, akár óvodásról, akár általános iskolásról legyen szó. A számokból egyértelműen kiolvasható, a város térségi szerepköre. A csökkenő makói gyermekek mellett folyamatosan növekszik a vidéki tanulók száma, aránya a közoktatási intézményekben. Tanulók lakóhely szerinti összetétele 2000-2006-ban az októberi statisztikák alapján 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
1756 makói 1728 makói 1694 makói 1666 makói 1625 makói 1549 makói 1484 makói
70 bejáró 87 bejáró 83 bejáró 103 bejáró 118 bejáró 114 bejáró 123 bejáró
1.2.3. A közoktatás arculatának változása A közoktatási intézményekben a Comenius I., II. minőségfejlesztési intézményi modell kiépítésével és működtetésével a városban elkezdődött, és a jövőben reményeink szerint megerősödik egy új alapokon nyugvó, egységes „partnerközpontú” szemlélet amely a minőségi munkavégzésre épül: intézmények rendelkeznek partnerlistával; szabályozták a partnerazonosítás folyamatát; szabályozott a partneri igény- és elégedettség mérés eljárásrendje; szabályozott az irányított önértékelés, mint az intézményértékelés lehetséges formája; „kulcsfolyamatokat” szabályoztak. A jövőben törekednünk kell olyan települési és intézményi szintű minőségirányítási program kidolgozására és működtetésére, amely megbízhatóságot sugall a partnerek felé a közoktatás területén. 1.2.4. Meglévő és új tevékenységek a jövőben Ami jól működik, amin nem kell változtatni: pedagógus továbbképzések, konferenciák szervezése, rendezése; térségi munkaközösségek szervezése; pedagógusok városi elismerése, jutalmazása; sokszínű program kínálata városi rendezvényeken a gyerekeknek; törődés a hátrányos helyzetű gyerekekkel; jó tanuló, jó sportoló gyerekek elismerése, jutalmazása; informatikai ellátottság magas színvonala a városban; sport és tanulmányi versenyek szervezése; képzőművészeti pályázatok, kiállítások; kiváló tanulók elismerése; kulturális bemutatók; úszásoktatás támogatása; kapcsolattartás, információáramlás az intézmények és a fenntartó között.
9
Amin változtatni kell, amit el kellene kezdeni: az intézmények oktatási színvonalának mérése, értékelése; intézményekben fejlesztő pedagógus álláshely kialakítása; térségi szakértői rendszer kiépítése; informatikai hálózat felújítása; törvények, jogszabályok változásakor az egységes értelmezést segítendő gyakoribb intézményvezetői fórum összehívása. 1.2.5. Munkaerő- gazdálkodás Kiegyensúlyozott, a jogszabályokat követő munkaerő-gazdálkodás, amely a feladatfinanszírozással biztosítható.
10
2. Minőségpolitikai nyilatkozat Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete betartva a közoktatási törvény előírását megalkotta a Makó város önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját. Kiszámítható feltételek és együttműködő környezet támogatása segítséget nyújt a közoktatási intézményeknek a vállalt feladataik teljesítéséhez, valamint az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához és alkalmazásához. A közoktatás irányítási munkában az ágazati ügyekért felelős egységeknek tevékenységében a döntés előkészítéstől a működésen, ellenőrzésen át továbbra is a minőségi szemlélet a meghatározó eleme. A közoktatás helyi közszolgáltatás, melynek irányítása nem képzelhető el az oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttműködés nélkül. Céljaink elérése érdekében: • a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre építve végezzük oktatástervezési feladatainkat; • szakmailag felkészülten, rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük az intézmények munkáját; • a lehetséges tanulási utak követésével, az intézményi szintek együttműködésének koordinálásával biztosítjuk az „átjárhatóságot” és a „folytathatóság” elvének érvényesülését az oktatási intézmények között; • az oktatási kínálat tervezését és a helyi követelmények megfogalmazását az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak figyelembevételével végezzük; • konszenzuson alapuló, helyi minőségértelmezést figyelembe vevő feladatfinanszírozási rendszert működtetünk; • hatékony kommunikációs rendszer biztosítja az érdekelt felek számára szükséges információkat a különböző szintek között; Felelősséget érzünk Makó Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal „Minőségpolitikája”- ban megfogalmazott – közoktatást is érintő – elvárások megvalósításáért: „A város oktatási intézményei kiemelkedően fontos feladatot és a város fejlesztése szempontjából nagy felelősséget vállaljanak a minőségi munka iránti igény kialakításában. Az iskolákban egyidejűleg kell biztosítani a tehetséggondozást és az esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását.” „Elősegítjük, hogy a város a kereskedelmi, a pénzügyi szolgáltatásban, az oktatási és kulturális, a művészeti életben térségi központ szerepet töltsön be. Ehhez valamennyi érdekelt fél összehangolt munkája szükséges.” „Makó nevének megismertetését jól szolgálják a konferenciák, fesztiválok, egyéb rendezvények. Szervezett, összehangolt munkával arra törekszünk, hogy rendezvényeink emlékezetesek maradjanak és visszavonzzák a városba a vendégeket.”
11
3. Minőségcélok, működést javító célok A fenntartónak és az intézményeknek közös a célja a közoktatás területén a választópolgárok, a lakosság, a közoktatási szolgáltatást igénybe vevők, az iskolahasználók elvárásainak megfelelő, eredményes, hatékony és minőségi közoktatási rendszer működtetése. Ez a közös cél lehet a kiindulás alapja. 3.1.Hosszú és középtávú célok Hosszú távú cél: közoktatási közszolgáltatás minőségközpontú fejlesztése, irányítása. Középtávú célok: • a nevelési - oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása; • stabil, költséghatékony intézményrendszer működtetése; • a nevelés-oktatás minőségközpontú fejlesztése; • fenntartói oktatásirányítási kommunikáció fejlesztése; • minőségirányítási rendszer kialakítása és alkalmazása; • a közoktatást érintő más ágazatokkal való kapcsolat, együttműködés, információáramlás fejlesztése; • egyéni tanulási utak védelme; • az intézmények, valamint az oktatásban érdekelt további partnerek együttműködésének támogatása, és koordinálása; • kiszámítható feladatfinanszírozási rendszer biztosítása. A célok megvalósítását szolgáló fenntartói feladatok: • az alapító okiratok felülvizsgálata; • az alapító okirathoz igazodó nevelési, pedagógiai programok elfogadása; • az alapító okiratban meghatározott és a pedagógiai programban jóváhagyott feladatok szakszerű megvalósításának koordinálása; • az alapító okiratokban rögzített feladatok alapján a jogszabályokban meghatározott módon a szükséges létszám biztosítása; a fenntartói ellenőrzés tudatos tervezése és végrehajtása; az intézményi minőségfejlesztési folyamat, valamint az intézményi önértékelési rendszer időközönkénti áttekintése és értékelése az intézmény bevonásával; • hatékonyság mérés, vezetői eredményesség értékelése; • a következő munkacsoportok létrehozása: Intézményvezetők fóruma - melynek tagjai a nevelési-oktatási intézmények vezetői, a közoktatási és pénzügyi osztályvezetők, az ágazati referensek (a csoport koordinátora, felelőse), állandó meghívott résztvevő a település polgármestere, valamint a képviselő-testület oktatási bizottságának vezetője; meghívottak a nem önkormányzati intézmények vezetői. Feladata: információáramlás elősegítése, véleményező, tanácsadó, konzultatív munka folytatása. Összehívásának rendjét a Makó Város Polgármesteri Hivatal Minőségirányítási eljárás közoktatási osztály folyamatszabályozása tartalmazza. Az összehívást meghatározott témában az intézményvezetők képviselője, illetve a közoktatási osztály vezetője is kezdeményezheti. Az összehívásért, lebonyolításért a témában illetékes referens felelős.
12
Gyermek-és ifjúságvédelmi munkaközösség - melynek tagjai nevelési-oktatási intézmények nevelési területért felelős igazgató helyettesei, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei; meghívottak nevelési tanácsadó, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal képviselői; állandó meghívott résztvevő a település jegyzője. Feladata: tájékoztatás és együttműködés kialakítása a tanévhez igazodó, a közoktatási intézmények ellátottjait érintő kérdésekben (támogatások, segélyek). A csoport tagjait kötelező összehívni az ágazat egészét érintő változtatások véleményezésére. A munkacsoport segédanyagok kiadását is vállalhatja, kezdeményezheti. A munkacsoport összehívásában kezdeményezők lehetnek a csoport tagjai. Összehívásért, lebonyolításért a témában illetékes referens felelős. Gazdálkodási-pénzügyi munkacsoport - tagjai: intézményvezetők, a nevelési-oktatási intézmények gazdasági ügyintézői, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetője és referensei, a közoktatási osztály vezetője; állandó meghívott résztvevő a képviselő-testület pénzügyi bizottságának elnöke. Feladata: a helyi közoktatási szolgáltatás költséghatékony működésének segítése; a rendelkezésre álló erőforrások és a normatényezők összehangolása (ellátó személyzet, infrastruktúra, pénzügyek, stb.)á s, 3.2. Működést javító célok Szakmai vélemények, érvek kellő figyelembevétele. Szociális ügyek körültekintőbb intézése. Gyakori iránymutató, javaslattevő, megbeszélések összehívása. Stratégiák közös problémák készítésére.
13
III. Minőségfejlesztési rendszer Fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészére A közoktatással szembeni általános elvárások A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek jogszerűen, törvényesen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen, a közoktatásban érintett partnerek elégedettségét kiváltó módon működjenek. A közoktatást érintő hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belső szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvek figyelembevételével alakítsák mindennapi életüket. A nevelési-oktatási intézmények garantálják a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését; az “átjárhatóság” és a “folytathatóság-továbbépíthetőség” elvének érvényesítését. A közoktatási rendszerbe kerüléstől - óvoda, iskola – az alapfokú közoktatási rendszerből kikerülésig – középfokú oktatásba kerülés – nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskola kultúraközvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét, a velünk együtt élő kisebbségek kultúrértékeinek közvetítésével. Az intézményekben továbbra is stabil, innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek folyamatosan tájékoztassák a szülőket és a tanulókat, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. A “hozzáadott pedagógiai értékek” jóváhagyott pedagógiai program alapján mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémái kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a középiskolai és a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz. Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. A közoktatásban érvényesülő területek, elvárások 1.2.1. Gazdálkodás Az önkormányzat jogszabályok alapján biztosítja az óratervben meghatározott ellátandó órák fedezetét, melyben kiemelt szerepet kell kapnia az emelt szintű informatika, matematika, ének-zene, testnevelés képzésnek, valamint az alapfokú művészeti nevelésnek. Az intézmény rendelkezzen beiskolázási tervvel. Rendelkezzen az intézmény az erőforrások ellenőrizhető és áttekinthető felhasználásának dokumentációjával. Az éves költségvetés évközi módosulása esetén az intézmény vizsgálja meg, hogyan hat a módosítás a tanévi program megvalósíthatóságára, és jelezze a fenntartónak a megvalósítás akadályait. Az intézmények használjanak ki minden pályázati lehetőséget, kutassanak fel szponzorokat, lehetőség szerint növeljék saját bevételeiket (tanfolyam, bérbeadás).
14
1.2.2.Feltételrendszer Az oktatás feltételeinek folyamatos javítása érdekében az iskola rendelkezzen az informatikai és egyéb eszközök, felszerelések ütemezett, átgondolt beszerzési – fejlesztési tervével. Ez a fejlesztési terv elsődlegesen az elektronikus információk tanórai munkában való megjelenését és a tanulók informatikai tudásának, eszközhasználatának fejlesztését szolgálja. Rendelkezzen az intézmény fejlesztési tervvel: az épület külső tereinek, az udvarnak szükség szerinti rendezése az esztétikus környezet bővítése érdekében; a testmozgás feltételeinek javítása érdekében. Az intézmény pályázati és egyéb források bevonásával folyamatosan javítsa feltételrendszerét. Az óvodai csoportok, az iskolai osztályok és csoportok indításánál a bemeneti szabályozás érvényesül. Az intézmény törekedjen a szakszerűen ellátott órák, foglalkozások maximalizálására. Az iskola átgondolt beiskolázási terv készítésével törekedjen az egyes szakterületeken hiányzó szakemberek biztosítására. Az intézmény fordítson nagy figyelmet az esztétikus, ingergazdag környezet biztosítására. 1.2.3.Nevelés Az óvoda, iskola tevékenységében kapjon hangsúlyt a hétköznapi problémák kezelése, megoldási képessége, valamint a viselkedéskultúra fejlesztése, devianciák kezelése. Kerüljön előtérbe a társadalomba való gyakorlati beilleszkedés technikájának megalapozása, kialakítása is. A nevelési-oktatási intézmények értékrendjében kapjon hangsúlyos szerepet az egészséges életmódra történő nevelés. Az önismeretnek, az erkölcsi nevelésnek, a környezeti nevelésnek hangsúlyos szerepe legyen valamennyi nevelési-oktatási intézményben. Az iskolában szükséges a tanulási problémákkal küszködő gyerekek hatékonyabb segítése. Nagy figyelmet kell fordítania a tanulási szokások formálására, a tanulás-módszertani segítségnyújtásra, motivációra. Szükséges a pályaorientációs tevékenység fejlesztése. • Kiemelt figyelmet kell fordítani az intézmény pszichés klímájára, a házirend betartására és betartatására, az iskolai diákmozgalom erősítésére, támogatására. Az iskolákban prevenciós programok biztosítsák a hatékony kábítószer, dohány és alkoholfogyasztás elleni küzdelmet. A nevelési folyamatok elfogadott nevelési programok alapján szerveződjenek. 1.2.4.Oktatás Az intézményekben tanulóközpontú szakmai munka folyjék. Növekedjék a differenciált tanítási módszerek alkalmazása. A pedagógusok törekedjenek az egyéni tanulási utak tudatos feltárására és menedzselésére. Szükséges a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos gazdagítása, a tanítási és értékelési módszerek bővítése. Az oktatási folyamatot az elfogadott pedagógiai program és az annak részét képező helyi tanterv alapján szervezzék. • A tanulás tanítása, a pedagógus módszereinek részeként épüljön be az iskolai munkába. Kezeljék továbbra is kiemelten a tanulók folyamatos értékelését, a közösen elfogadott követelmények érvényesítését a pedagógiai program alapján. Működjön az egyes tanulók előmenetelével kapcsolatos adatok, információk folyamatos dokumentálásának rendszere.
15
Fordítsanak figyelmet a tehetséggondozás, felzárkóztatás eredményességének, hatékonyságának növelésére. A munkából kieső pedagógus helyettesítését úgy kell megoldani, hogy költségkímélő volta mellett az oktatás szakmai színvonala lehetőleg ne sérüljön. A szakmai eredményesség, hatékonyság vizsgálatához az intézmény rendelkezzen az aktuális tanévre az alábbi mutatókkal (indikátorokkal): dokumentáció a tanulók tudását, készségeit, képességeit mérő vizsgálatok eredményeiről (az intézményben elvégzett külső és belső mérések mutatói); az iskolát elhagyó tanulókról kapott visszajelzések (másik általános iskolától, középiskolától kapott információk); tanügy- igazgatási, szakértői ellenőrzések dokumentációja; az éves (tanévi) munkát összegző intézményi beszámolók; a szülők véleményének rendszeres feltárásával nyert információk; az iskola partnereinek az oktató-nevelő munkával összefüggő véleménye. Az intézmény sajátosságait figyelembe vevő helyi tanterv készítése, adaptálása (emelt szintű oktatás). A továbbképzési programnak, valamint az éves beiskolázási tervnek elsődleges célja legyen az intézményi nevelési/pedagógiai programban meghatározott célkitűzések megvalósulásának biztosítása. Az iskola folyamatosan mérje fel a belépő első osztályos tanulók szociális körülményeit és készségszintjét. A szintrehozás, a tudásbeli különbségek mérséklése érdekében készítsen évfolyamonként felzárkóztatási programot. A tanulók életkori sajátosságaira, egyéni haladási tempójára figyelemmel folyjék az oktató-nevelő munka. Az intézmények profil módosítási törekvései, a programkínálat valós társadalmi igényeken alapuljanak. Az intézmények legyenek nyitottak pedagógiai alternatívák és módszerek kipróbálására. 1.2.5.Vezetés Az többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban Kt.) 54. §-a értelmében is a közoktatási intézmény vezetőjének felelőssége kiterjed az intézmény működésének valamennyi területére; a vezető feladata, hogy biztosítsa a szakszerű, törvényes, hatékony és gazdaságos működést. A vezető munkájának ellenőrzése, értékelése elválaszthatatlan az intézmény pedagógiai hatékonyságának ellenőrzésétől, értékelésétől. A vezető mutasson az intézményi élet minden területén példát. Támogassa kollégái innovációs törekvéseit. Működtessen hatékony belső kommunikációs rendszert, használjon ki minden lehetséges kommunikációs csatornát a munkatársak informálására. • Lehetőségeihez mérten ismerje el a munkatársak többletmunkáját, pedagógiai törekvéseit, támogassa a kollégák fejlődését, továbbképzését. A vezető személyesen vegyen részt a jövőkép, küldetés, minőségpolitika meghatározásában, a minőségfejlesztési rendszer működtetésében. Az intézményben átlátható, gyors szervezetirányítás működjön. Az intézmény vezetője a pedagógusi alapdiploma mellett a törvényben megadott határidőn belül rendelkezzen szakvizsgával / pedagógiai szakképesítéssel. 1.2.6.Szervezet
16
A szervezet törekedjen a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, értékek, célok és a minden napi működési gyakorlat közelítésére. Az intézményben átlátható, gyors kommunikációs rendszer és adminisztráció működjön. Legyenek az intézményben személyre szabott munkaköri leírások. Legyen világos feladatmegosztás, időben megismerhető, munkatervbe beépíthető, rögzíthető feladatok mindenki számára. Készítse el az intézmény saját önértékelési szempontrendszerét, az önértékelést tegye az intézményi működés részévé. Az önértékelési eljárások elsajátítása érdekében helyi döntés alapján vegyenek részt pedagógusok kompetencia-fejlesztő tréningeken, képzéseken. Az intézmény működtesse a pedagógusok elismerésének helyi rendszerét. 1.2.7.Szolgáltatás Szülői igényekre építve az intézmény biztosítson étkezési lehetőséget, szakszerű felügyeletet, működtessen napközit, tanulószobát. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket a törvényi előírásoknak megfelelően szervezze az intézmény. A kultúrált szabadidő eltöltéséhez az intézmény nyújtson a lehetőségekhez képest széles körű kínálatot (sport, könyvtár, szakkör, Internet, kirándulás, színházlátogatás stb.). A pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybe vétele legyen tervszerű. 1.2.8.Kapcsolatrendszer A „partnerközpontú működés” kiépítése. Az intézmény legalább kétévente értékelje a partnerközpontú működés megvalósítása során elért eredményeit. Az értékelés alapján meghatározott korrekciót építse be az éves munkatervébe. Fontos az oktatás települési nyilvánosságának erősítése. Erősödjön tovább az intézmények közötti szakmai együttműködés, párbeszéd. Folytatódjanak az intézmények között tervezett, tematikus tapasztalatcserék. Az iskolai szakkörök legyenek városi szintűek a tehetséggondozás javítása érdekében. Folytatódjon a szakmai továbbképzések összehangolása. Tovább kell erősíteni az intézmény és a szülői ház kapcsolatát, fejleszteni kell a szülők tájékoztatását az intézmény célkitűzéseiről, eredményeiről, az ott folyó munkáról. Törekedni kell a szülők bevonására az intézmény életébe, programjaiba. Az intézmény tartson fenn kapcsolatot az oktatás felhasználóival. Az igények minél teljesebb körű megismerése érdekében felhasználói közvélemény-kutatás keretében időközönként tematikusan tárja fel a szülők, a helyi környezet neveléssel, oktatással kapcsolatos elvárásait. 1.2.9.Minőségirányítás Az intézmény fogalmazza meg minőségpolitikáját, valamint a minőségpolitikára épülő minőségcélokat. A minőségpolitikát leíró dokumentumot „Minőségpolitikai nyilatkozat” formájában tegye nyilvánossá. Az intézmény dolgozza ki és működtesse minőségfejlesztési rendszerét. Ennek keretén belül 2 évente végezzen „irányított önértékelést”, ennek eredményét tartalmazó írásos összefoglalót küldje meg a fenntartó részére. Az önértékelés eredményeit, tapasztalatait építse be korrekciós tevékenységébe.
17
1.2.10. EU integráció Az intézmények nemzetközi, testvériskolai kapcsolataikat használja fel az Európai Unióról szóló ismeretek bővítésére. A helyi tanterv térjen ki arra, hogy az iskola az oktatás folyamatába milyen pontokon és hogyan építi be az európai integrációval összefüggő ismeretet, hiteles információk közvetítésével fejlessze a tanulók ez irányú tudását. Az iskola lehetőségeihez képest kapcsolódjon be nemzetközi oktatási projektekbe. 1.2.11. Tanügyigazgatás Az intézmény rendelkezzen – az intézmény működését meghatározó - előírt szabályzatokkal, fordítson figyelmet a dokumentumok megfelelőségére. 1.2.12. Egyéb A helyi, intézményi minőségbiztosítás- minőségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme a széles körű, pontos és megfelelő időközönként frissített információ. Az intézményi működés hatékony, törvényes és szakszerű vizsgálatához az intézmény rendelkezzen az aktuális nevelési/tanévre az alábbi mutatókkal (indikátorokkal), és azt az éves beszámolóval együtt küldje meg a fenntartónak. Feltételrendszer területéről Tanulók és számítógépek aránya. Átlagos osztály/csoportlétszám. Számított álláshelyek és betöltött álláshelyek aránya. Szakos ellátottság aránya. Könyvtár, médiatár éves gyarapodása (db). Felújításra fordított keretösszeg felhasználási szintje. Nevelés területéről Magatartás és szorgalom átlagok évfolyamonként. Fegyelmező/fegyelmi intézkedések száma. Különböző szintű dicséretek száma, egy tanulóra eső aránya. Elmarasztalt és megdicsért tanulók aránya. Prevenciós programok, azokban résztvevők száma. Oktatás területéről Tantárgyi átlagok. Beiskolázottak/végzettek aránya. „Bukott” tanulók száma, aránya. Tantárgyi „bukások”. Különböző szintű tanulmányi versenyeken indult tanulók száma, aránya. A központi mérések eredményei. Vezetés területéről Igazgatói intézkedések száma, természete (munkajogi, szakmai, szervezeti, gazdasági stb.). Évente dokumentáltan ellenőrzött, értékelt pedagógusok száma, aránya. Beindított innovációk száma. Szervezet területéről Távozó/érkező pedagógusok aránya. Tervezett és megvalósított intézményi értékelések aránya. Szakszerű/nem szakszerű helyettesítések aránya.
18
Valamilyen ok miatt elmaradt órák, foglalkozások száma. Nyert és beadott pályázatok száma. Szolgáltatás területéről Napközisek, (iskolaotthonosok) tanulószobások aránya a teljes tanulói létszámhoz képest Tankönyvet kölcsönzők száma, aránya. Intézmény által kezdeményezett szociálpolitikai intézkedések száma. Működő szakköri csoportok, sportcsoportok száma. Különböző szintű megemlékezések, rendezvények száma (sport, kultúra stb.). Kapcsolatrendszer területéről Jelentkezettek/felvettek aránya. Partneri mérések globális elégedettségi mutatói. Beíratási körzeten belüliek/körzeten kívüliek aránya. 1.3.Egyes közoktatási intézményekkel szembeni elvárások 1.3.1.Az óvodák Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is /Kt. 24. § (2) /. A város nevelési intézményeinek alapfeladata a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő/Kt. 121.§ (29) bekezdés b.)/ sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak /Kt. 24. § (4) /. • Az óvodák a fenntartó által jóváhagyott és elfogadott nevelési program alapján végezzék nevelő munkájukat. A gyerekek az idejük nagy részét játékkal, készség- és képességfejlesztő tevékenységekkel töltsék. A gyerekeknek a nap folyamán változatos foglalkozásokat szervezzenek. Az óvónők a különböző foglalkoztatási formákat (egyéni, mikrocsoportos és csoportos) a nap bármely időszakában alkalmazzák. A csoportszoba főként a gyerekek alkotásaival legyen dekorálva. A gyerekek a családból hozott élményeiket, tapasztalataikat az óvodai nevelés tevékenységrendszerén keresztül bővítsék, rendszerezzék, mélyítsék. A környező világ megismerése legyen az ismeretszerzési folyamatok alapja. Az óvoda minél több időt biztosítson a szabad levegőn való tartózkodásra, játékra. Az óvónők sok mesét olvassanak a nap folyamán a gyermekeknek egyénenként vagy kiscsoportban, nem kizárólag meseidőben. Az óvodai nevelés vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlődési ütemét a fejlődés várható mutatói elérése érdekében. A gyerekek örömmel, megelégedettséggel járjanak az intézménybe. A szülők biztonságban érezzék gyermeküket az óvodában. A gyerekek megfelelő motiváltsággal vegyenek részt a foglalkozásokon. 1.3.2.Az általános iskolák
19
Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre /Kt. 26. § (5) /. Az általános iskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint – folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. /Kt. 26. § (6) /. Makó város nevelési/oktatási intézményeinek alapfeladata a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő /Kt.121.§ (29) bekezdés b)/ saját nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása. A pedagógusok fordítsanak kellő figyelmet a tanulók megfelelő motiválására. Abban az esetben, ha a tanuló nem ért valamit a tanórán nyugodtan kérdezhessen a tanárától. Olyan módszerekkel tanítsanak az iskolában, ami segíti a tanuló aktív részvételét az ismeretszerzésben. A tanuló ne „unatkozzon” az órán. Az iskola fektessen nagy hangsúlyt a személyiség- és a közösség fejlesztésére. Osztályfőnökök kiemelt feladata legyen a közösségformálás. A tanulók számíthassanak különböző problémáik megoldásában nevelőik támogatására. Az iskola segítse a tanulók továbbtanulási szándékának megvalósulását. Az iskola tegyen meg mindent a tanulási feltételek optimális biztosítása érdekében. Az iskola mindig tájékoztassa – az életkori sajátosságok figyelembevételével – a tanulókat az őket érintő kérdésekben. Legyen fontos a tanítóknak, tanároknak, hogy tanítványaik jó tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskola tegyen meg minden tőle telhetőt a tehetséges gyerekek fejlődéséért és a valamiben lemaradókat segítse. A tanulókat minden nap biztonságos, tiszta intézmény várja. Legyen rendezett a környezet, az iskolaépület az osztályterem, az udvar. Az iskolák mind bemeneti (óvodások fogadása), mind kimeneti (középiskola) pontokon biztosítsák az iskolába belépők zökkenőmentes integrációját, illetve az iskolából kilépők pályaorientációját. 1.3.3.Alapfokú művészetoktatási intézmény Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető. Makón az alapfokú művészetoktatási intézménynek legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. Makó városa többcélú intézmény keretek között biztosítja a művészeti nevelést. Az alapfokú művészeti oktatás alapozza meg a művészeti kifejezőkészségeket. Készítse elő, és készítse fel a tanulót a szakirányú továbbtanulásra. A művészeti iskolának felmenő rendszerben kell kialakítania valamennyi évfolyamát. Tegye lehetővé a tanulók számára a szabad művészeti ágak választását. Biztosítsa diákjai számára, hogy az utolsó alapfokú évfolyam befejezésekor művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tegyenek. Az egyes intézmények - a fenntartói elvárásokhoz kapcsolódó - kiemelt feladatai Belvárosi Óvoda 20
Az óvoda által készített helyi nevelési program (Belvárosi Óvoda Nevelési Programja) megvalósítása, amely hangsúlyozza a tevékenységközpontúságot, a művészeti nevelést, és a játékon, mesén keresztül történő fejlesztést. Ennek keretén belül: az egészséges életmód kialakításához megfelelő óvodai környezet biztosítása és tevékenység szervezése; az egyéni képességek figyelembe vétele, a gyermeki játék tiszteletben tartása; tapasztalatokra és élményekre építve az életkornak megfelelő, játékos, cselekvéses tanulás keretein belül az anyanyelvi, kommunikációs, értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése; sokszínű tevékenység és élményben gazdag óvodai élet szervezése. Újvárosi Óvoda A „Tevékenységközpontú óvodai nevelés” program megvalósítása, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Ennek keretén belül: egészséges, edzett, mentális, valamint, értelmi tekintetben fejlett gyermeki személyiség formálása; anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakítása; zenei, énekművészeti, képi kifejezés fejlesztése; a hátrányos helyzetű, szociálisan sérült gyermekek differenciált fejlesztése. Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet A „pedagógiai hitvallás”- ban megfogalmazott törekvésekből adódó feladatok minél magasabb szinten való teljesítése. Különösen: matematika, ének-zene, testnevelés tantárgyak emelt szintű oktatása; alapfokú művészeti nevelés zene, tánc, ipar-és képzőművészet ágakban; sokoldalú, korszerű tudás közvetítése; megújulásra, önművelődésre fogékony tanulók nevelése; a művészetek befogadására kész, jó ízlésű, kreatív személyiségek fejlesztése, iskolaotthonos nevelési-oktatási formában rejlő lehetőségek maximális kihasználása; önismereti tréningek, drámapedagógia módszerek alkalmazása; a részképesség zavarral küzdő tanulók felzárkóztatásának segítése. az informatika tantárgy emelt szintű oktatása; tehetséggondozó foglalkozások szervezése; tanulmányi, szakmai, kulturális, sport versenyek szervezése a tehetséges tanulók motiválása érdekében; minőségfejlesztési rendszer működtetése. A fenntartó, az intézményi minőségirányítási program jóváhagyásakor megvizsgálja a feladatoknak e fejezetben megfogalmazott elvárásokra való épülését.
21
A közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok kapcsolata A közoktatás helyi közszolgáltatás, melynek irányítása nem képzelhető el az oktatásban érdekelt partnerekkel történő párbeszéd és hatékony együttműködés nélkül. Fontos a folyamatos párbeszéd, a széleskörű konszenzuskeresés és az oktatásban érdekelt partnerek véleményére való nyitottság. Több szinten, helyszínen találhatók partnerek: 3.1. Ágazatközi kapcsolatrendszer Terület Közoktatást érintő fel- Intézmény, a feladat adat-ellátásért felelős munkakör Gyermek- és ifjú- Az intézmények gyer- A székhely szerinti ságvédelem mek- és ifjúságvédelmi település jegyzője, felelőseinek jogszabályi- Egyesített Népjóléti lag szabályozott munkája Intézmény (továbbiakban: ENI), nevelési-oktatási intézmények vezetői Szociálpolitika Segélyek odaítélése. jegyző, nevelésiRendszeres gyermekvé- oktatási intézmédelmi támogatás. nyek vezetői Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók feltérképezése, nyilvántartása . Egészségügy A rendszeres egészség- ENIP ügyi ellátás megszervezése, működtetése a tankötelezettség végéig MunkaerőÁltalános iskolai pálya- intézményvezetők, gazdálkodás orientáció, a pályaválasztást segítők tevékenységének összehangolás pedagógus továbbképzés, átképzés Sport Felmenő rendszerű ver- intézményvezetők senyeztetés, szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás, egészségvédelem
Fenntartó részéről kapcsolattartó oktatási , gyermek és ifjúsági referens
Hatósági osztály szakreferense
Hatósági osztály szakreferense oktatási referens
oktatási és sportreferens
3.1.1 Gyermek és ifjúságvédelem Az együttműködés tartalma: a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer működtetése; rendszeres gyermekvédelmi támogatás (térítési díj, tankönyvtámogatás) törvényi szabályozásának megfelelően; veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondos-
22
kodás, segítés érdekében; az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek törvényes, jogszerű munkája. Kapcsolódási pontok: a polgármesteri hivatal hatósági osztálya intézi a szociális segélyeket, amely listákat az intézmények vezetői, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei adnak le; a segítségre, támogatásra szoruló családok, gyermekek, fiatalok életkörülményeinek javítása; a szociális háló kiterjesztése. Tevékenységi formák, területek: komplex rendszer működtetése a segítségre szoruló gyermekek esetében; az ENI munkatársa felkeresi az érintett családokat, együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel; életkori sajátosságok figyelembe vétele, társadalmi mobilitás, beilleszkedés elősegítése. Az együttműködés módja, kapcsolattartás lehetőségei: a településen működő civil szervezetek felveszik a kapcsolatot az intézmények vezetőivel, gyermekés ifjúságvédelmi felelőseivel munkájukat segítendő szándékkal; a képviselő-testület egy-egy képviselője a körzetében - a lakosságot ismerve - segíti a szociális gondozási rendszer működését; munkacsoport működtetése a gyermekek, fiatalok érdekében, bevonva a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök mellett, a fenntartó gyámügyi előadóját, szociális ügyintézőjét, családsegítő munkatársát, a rendőrségtől az ifjúsági megbízottat, a gyermek- és ifjúságvédelmi előadót és a védőnőket. Az együttműködés dokumentálásának módja: olyan komplex adatbázis elkészítése, karbantartása, amelyből folyamatosan kigyűjthető és felhasználható a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos segítség fajtája, a felelős(ök) szervezete, személye, és a nyomon követés módja. 3.1.2. Szociálpolitika Az együttműködés tartalma: a gyermekek, tanulók egyenlő esélyeinek biztosítása a szociális háló kiterjesztése; minden gyermek járjon óvodába, tankötelességét a legmegfelelőbb helyen szükséges biztosítani; az iskolaköteles korosztály minden tagja legyen valamelyik intézmény tanulója, és eredményesen végezze el a kötelezően előírt évfolyamokat; a tanulási kudarcok, devianciák és anyagi nehézségek miatt ne legyen iskolarendszert elhagyó tanuló. Kapcsolódási pontok: az érintett szervezetek képviselői; intézményvezetők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a hivatal ügyintézői az érintett gyermekek, tanulók fejlődésének lehetőségét saját területükön biztosítják. Az együttműködés módja, kapcsolattartás lehetősége: a szociális ellátórendszer működtetése - az előzőekben leírt személyek, szervezetek, intézmények állandó, tudatos kapcsolattartása; munkacsoport működtetése: megelőzendő az iskolákból való lemorzsolódás, óvodából, való kimaradás; a szociális és a gyermekjóléti szolgálat, valamint az oktatási intézmények együttműködési rendjének koordinálása: a fenntartó, különösen a személyiségfejlesztési feladatok vagy a veszélyeztetettség csökkentése területén a két intézményrendszer tevékenységét összehangolja. Az együttműködés dokumentálásának módja: információs rendszer kialakítása - a tervezhető kapcsolódási pontok, kapcsolattartás, eredményesség szerinti dokumentálása; egységes adatközlési rendszer kialakítása, így a fenntartói koordináció is eredményesebb; pontos nyilvántartásokkal, dokumentált nyomon követéssel nem marad ki egy olyan gyermek, fiatal sem, akit 23
be kell vonni ebbe a rendszerbe. 3.1.3. Munkaerő-gazdálkodás Az együttműködés tartalma: az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg a közoktatási intézményekben dolgozók létszámát, írja ki az intézmények igazgatói pályázatát, a humánerőforrás-fejlesztésének módját; pályaorientáció, pályaválasztás a megfelelő középfok választásáért. Kapcsolódási pontok: racionális munkaerő-gazdálkodás a közoktatási intézményekben; megfelelő, pályaválasztás előkészítése, körültekintő pályaorientációval a közoktatási intézményekben. Tevékenységi formák, területek: 8. évfolyamos osztályoknak, tanulóknak a munkaügyi központ pályaválasztásért felelős munkatársa, képviselője tájékoztatást ad a lehetőségekről. Az együttműködés módja, a kapcsolattartás lehetőségei: az általános iskolák és középiskolák pályaválasztási felelőseinek kapcsolata; az intézmények pályaválasztási felelősei és a helyi munkaerő-piacot képviselők (vállalkozók) kapcsolata; az intézményvezetők, pályaválasztási felelősök és a munkaügyi központ pályaválasztásért felelős munkatársa közötti kapcsolat; a képviselő-testület, a hivatal ügyintézője, az intézmények igazgatói közötti kapcsolat; az intézményvezetői munkacsoport - az oktatási bizottság vezetője, képviselők közötti kapcsolat. Az együttműködés dokumentálásának módja: ütemterv készítése a kapcsolattartásról, az események dátumairól; emlékeztető készítése a felelős személyek tevékenységéről, az együttműködés eseményeiről. 3.1.4. Egészségügy Az együttműködés tartalma: a rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésének, működtetésének segítése az óvodában, a tankötelezettség végéig az általános iskolában a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. számú melléklete; valamint a Kt. 41.§ (5) bekezdése alapján. Tevékenységi formák, területek, együttműködés módja, kapcsolattartás lehetőségei: éves ütemterv készítése az egészségügyi vizsgálatokról (időpont, korosztály, vizsgálat célja, védőoltások; mi a feladata a védőnőnek, óvodának, iskolának); éves gondozási terv készítése; 8. évfolyamos tanulók továbbtanulás előtti vizsgálata; nyári táborozás előtti kötelező vizsgálat; kapcsolattartók: iskolaorvos, iskola-fogorvos, védőnő, nevelési-oktatási intézmények vezetői, intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, óvodai csoportvezetők; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkacsoport működése. A dokumentálás módja: az együttműködésre készítendő ütemterv és annak végrehajtásáról szóló dokumentum. 3.1.5.Sport Az együttműködés tartalma a diákok számára sportolási lehetőség biztosítása az oktatási intézményben és a térség egyesületeiben; különböző sportágakban a diákolimpiai rendszer működtetése; a tehetségek kiválasztása, gondozása és sportegyesületbe irányítása;
24
az intézményi sportversenyek támogatása. Kapcsolódási pontok: a polgármesteri hivatal közoktatási osztálya koordinálja a városi és térségi diákolimpia versenyrendszerét; az iskolák testnevelői és az egyesületek edzői rendszeres megbeszéléseket tartanak. Tevékenységi formák, területek: diákolimpiai versenyek helyszíneinek és versenybíróinak biztosítása; városi tömegsport- és szabadidősport rendezvények, sport táborok szervezése; intézményi egészségnevelési programok támogatása. Az együttműködés módja, kapcsolattartás lehetősége: • az elért eredményekről kölcsönös tájékoztatás; évenkénti egyeztetés a városi és térségi testnevelőkkel az aktuális tanév sportfeladatairól. Az együttműködés dokumentálásának módja: • versenynaptár készítése, a pontos dátumok és helyszínek megjelölésével; • a versenyek eredményeinek értékelése, sportolók elismerése, díjazása.
25
Fenntartói közoktatás irányítási, tervezési folyamatok szabályai, területei 4.1. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatainak ellátása A fenntartó az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint, valamint az 1993. évi LXXIX. törvény 85. §-a alapján látja el a közoktatással kapcsolatos feladatait. A Kt. 86. § szerint a városi önkormányzat köteles gondoskodni: • óvodai nevelésről; • az általános iskolai oktatásról. Nem kötelezően ellátott közoktatási feladatok: alapfokú művészeti oktatás biztosítása ( Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet); logopédiai szolgáltatás; gyógytestnevelés. 4.2. A fenntartói közoktatás irányítás szereplői, hatáskörök Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete A város polgárainak demokratikusan választott döntéshozó szerve. A képviselő-testület működését a 17/2003.(IV.24.) Makó ör. számú rendelet szabályozza. A képviselő-testület át nem ruházott hatáskörben valamennyi, a Kt. 102.§ (1-2.) által megjelölt kérdésben határoz az alábbiak szerint: dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit; meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok) számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen, - négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét;
26
értékeli a nevelési-oktatási intézmény nevelési/pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Rendeletben határozza meg Az intézmények költségvetését, a foglalkoztatottak létszámát. • A térítési díj és tandíj megállapításának szabályait. Határozattal bízza meg • A közoktatási intézmények vezetőjét. Határozattal hagyja jóvá • A közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet. Az intézmények alapító okiratát; házirendjét; minőségirányítási programját; pedagógiai programját; közoktatási feladatellátásának alakulását, (ellátandó órák száma, indítható óvodai csoportok, osztályok, napközis csoportok száma, az intézmény nyitva tartása, az intézmény számított álláshelyeinek meghatározása). Az intézménybe történő beiratkozás időpontját. A közoktatás-fejlesztési tervet. A jóváhagyást megtagadó határozatok ellen a közoktatási intézmény jogorvoslattal élhet. Ellenőrzi: • a közoktatási intézmények gazdálkodását; • az épületek, berendezések műszaki állapotát; az intézmények működésének és döntéshozatalának jogszerűségét; • a szakmai munka eredményességét; • a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet; • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Értékeli: • a nevelési, pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását; • a pedagógiai- szakmai munka eredményességét. Oktatási és Művelődési Bizottság Az SZMSZ 2. sz. melléklete II. fejezete szerint véleményezi és előkészíti az ágazatot érintő ügyekről készült képviselő-testületi előterjesztéseket. Átruházott hatáskörben dönt • A közoktatási intézmények szervezeti és működési, valamint egyéb szabályzatainak a jóváhagyásáról, amelyeket a központi jogszabályok nevesítetten a fenntartó, felügyeleti szerv jogkörébe utalnak. A jóváhagyás megtagadása esetén jogorvoslati lehetőséget biztosít.
27
Polgármester • Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézmények vezetői tekintetében. Polgármesteri Hivatal A jegyző Dönt a jogszabályban meghatározott hatósági államigazgatási és törvényességi kérdésekben. A helyi közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatokat közoktatási osztály látja el. Közoktatási osztály Előkészíti és végrehajtja a képviselő-testület, valamint az oktatási bizottság határozatait. A törvényben meghatározott keretek között segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézmények tevékenységét. A fenntartó oktatási osztálya a nevelési-oktatási intézmények működéséért felelős, így első sorban segítője az intézmények munkájának tiszteletben tartva azok önállóságát. Az osztály feladatkörében nem az ellenőrzés kapja a meghatározó szerepet, de az irányíthatóság megkövetelte mértékben ez is jelen van a tevékenységében - törvényalkalmazó. Állandó, átfogó helyzetképpel rendelkezik az intézményekről. Fontosabb állapotjelzők Az intézmények működésképessége Az oktatás szerkezete Beiskolázási helyzet A pedagógus ellátottság és foglalkoztatottság Aktuális kérdések Az információgyűjtés módszerei, lehetőségei • Intézményvezetői beszámolók • Tantárgyfelosztás • Tanévnyitó-záró értekezletek (jegyzőkönyvei) • Statisztikai adatok • Igazgatói értekezletek, szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék (jegyzőkönyvei) • Személyes részvétel az intézmények értekezletein, rendezvényein • Egyéb Pénzügyi osztály Együttműködve a közoktatási osztállyal előkészíti az intézmények költségvetését, áttekinti a beszámolóit. Segíti és ellenőrzi a közoktatási intézmények gazdálkodását. Pénzügyi osztály, beruházási csoport Előkészíti és végrehajtja a beruházási programokat, az intézmények felújításával és karbantartásával kapcsolatos feladatokat. Hatósági osztály Szociális igazgatási ügyeket lát el, és szervezi az egészségügyi alapellátást.
28
4.3. Fenntartói döntési folyamatok előkészítésének eljárásrendje 4.3.1. Intézmény létesítése Az intézmények létesítése, tevékenységének meghatározása az alapító okirat elfogadásával lesz jogszerű. A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza: • az intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét; • az intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, • a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. A módosításokat jogszabály-módosítás, illetve feladatváltozás indíthatja el. 4.3.2. Intézmény elnevezése Az intézmények elnevezése a jogszabály szerinti típus (óvoda, általános iskola, művészetoktatási intézmény) meghatározásával történhet. A megkülönböztető név széles körben ismert személy neve vagy egyedi megjelölést szolgáló más név is lehet. Az intézmény nevére javaslatot tehetnek az állampolgárok, a településen működő állami és társadalmi szervezetek, illetve az intézmény dolgozói. Az elnevezés előtt ki kell kérni a nevelőtestület, a szülői közösség, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 4.3.3. Óvodák, általános iskolák felvételi körzetének meghatározása A felvételi körzet meghatározása a tervezhető gyermeklétszám és az intézmények befogadóképessége, valamint földrajzi fekvése alapján történik. Speciális programú osztályok esetében nincs kijelölt körzet. A körzet szerepe a szülő azon biztonsága, hogy a körzeti intézmény a felvételi kérelmét nem tagadhatja meg. Az óvodai és iskolai beíratások intézményekkel egyeztetett időpontban a jegyző felhívása alapján történnek. 4.3.4. Nyitva tartás rendje A képviselő-testület a közoktatási intézmények éves nyitvatartási rendjét a szülői igények ismeretében határozza meg. 4.3.5. Indítható csoportok, osztályok meghatározása Az óvodák, iskolák, indítható osztályai, csoportjai engedélyezéséről az alábbi szempontok alapján dönt a képviselő-testület: a Kt.-ben meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével; a középtávú közoktatás-fejlesztési tervben foglaltak mérlegelésével. A képviselő-testület döntéseit az érintett szakbizottságok véleménye ismeretében hozza. 4.4.A közoktatásra is vonatkozó rendeletalkotás 4.4.1.Költségvetési rendelet
29
A közoktatási intézmények költségvetését az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg az alábbi finanszírozási elvek mentén: az alapfeladatok végrehajtásához szükséges költségek; az önkormányzat által meghatározott, az intézmények által felvállalt többletfeladatok költségei; a munka minőségét fejlesztő támogatási összegek (alapok, szakmai fejlesztés). A közoktatási intézmények költségvetését a hivatal készíti elő. Kikéri a szakbizottságok véleményét. A tervezetet az intézményekkel előzetesen egyezteti a hivatal, az egyeztetésről jegyzőkönyvet készít. 4.4.2.Térítési- és a tandíj megállapítása A térítési díj és a tandíj megállapításának szabályait törvényi felhatalmazás alapján a többször módosított 32/1994.(IX.22.) Makó ör. rendeletben határozta meg a képviselő-testület. Főbb fejezetei: • Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások • Tandíjfizetési kötelezettség • Térítési díj csökkentése • Tandíj csökkentése A rendeleteket a kihirdetést követően 30 napon belül a hivatal az ügyet előkészítő szervezeti egység útján kiküldi az intézményeknek. A módosítások után az egybeszerkesztett változatot is megkapják az intézmények. A rendeletek megtekinthetők www.mako.hu honlapon. 4.5.Az intézményvezetők megbízása és a munkáltatói jogok gyakorlása A közoktatási intézményekben az igazgatói munkakör magasabb vezetői beosztásnak minősül. A munkáltatótól függően 5 és legfeljebb 10 tanévre, nevelési évre adható. Makó városában az intézményvezetői megbízás 5 nevelési/tanévre szól. Az intézményvezetői munkakört nyilvános pályázat útján lehet betölteni. A felhívást az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni. A megbízás előírt feltételeit a Kt. 18. §-a szabályozza. A kiegészítő feltételek között szerepelhet a közoktatás-vezetői szak megléte vagy más speciális feltétel. A pályázatot a jegyzőhöz kell benyújtani, de tájékoztatást a közoktatási osztálytól kérhetnek az érdeklődők. A pályáztatásra a képviselő-testület által elfogadott ütemterv készül, amely rögzíti a véleményeztetési folyamatokat, a tantestületi és alkalmazotti közösségek értekezleteit, a bizottsági határozat és a képviselő-testületi döntés várható idejét. A véleményezésre jogosultak álláspontját az intézményen belül e feladatra megválasztott három tagú bizottság kéri meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosult intézményen kívül működő szervek véleményét, illetve egyetértését megfelelő idő (30 nap) megadásával a közoktatási osztály kéri meg. Ha a pályázók száma, összetétele indokolja, közoktatási szakértő is felkérhető a pályázatok előzetes véleményezésére. A munkáltatói jogokat - az igazgató felett - a képviselő-testület gyakorolja. Ez a kinevezésre, felmentésre, kitüntetésre és a fegyelmi jogkörre vonatkozik. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Jutalmazás, feljebbsorolás, szabadság kiadása, tanulmányi szerződés kötése a polgármester hatásköre. Ezen dokumentumok előkészítése a jegyzői iroda feladatkörébe tartozik. 4.6. Intézményi szabályozó dokumentumok jóváhagyása 4.6.1. Szervezeti és működési szabályzatok jóváhagyása
30
Az intézmény a nevelőtestület által elfogadott SZMSZ-t jóváhagyásra benyújtja a közoktatási osztályra. Mellékeli az elfogadásról szóló jegyzőkönyveket, illetve a támogató véleményeket, valamint a könyvtár gyűjtőköri szabályzatáról szóló szakértői véleményt, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. A közoktatási osztály munkatársa átvizsgálja, hogy tartalmazza-e az SZMSZ mindazokat a fejezeteket, amelyeket a közoktatási törvény előír, tartalmaz-e törvénysértést, vagy nem finanszírozható feladatot. A törvénysértésre felhívja az intézmény figyelmét. Ha az együttműködés eredményeképpen a javítás megtörténik, akkor jóváhagyásra ajánlja a oktatási bizottságnak. Ha a törvénysértést nem javítja az intézmény, akkor a jóváhagyás megtagadását kezdeményezi. Ha az oktatási bizottság jóváhagyja az SZMSZ-t, akkor az erről szóló határozatot, valamint a záradékolt SZMSZ egy példányát megküldi a hivatal az intézménynek. Ha jóváhagyást megtagadja, akkor biztosítani kell a jogorvoslati lehetőséget. 4.6.2. Pedagógiai programok jóváhagyása A nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programot az intézmény jóváhagyásra megküldi a közoktatási osztályra. A közoktatási osztály áttekinti, hogy a legitimációs rend szerinti egyeztetés megtörtént-e; a szülői szervezetek véleményt alkottak-e; az intézmény becsatolta-e az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet; a diákönkormányzatok véleményt formáltak-e; az iskolaszék véleményezte-e. A közoktatási osztály szakértői véleményt kér. A szakértő a Kt. 103. § (2) bekezdése szerint arra válaszol, hogy megfelel-e a pedagógiai program a törvényben előírtaknak; tartalmazza-e a fenntartó által előírt feladatokat; tartalmaz-e a fenntartó által nem finanszírozott vagy nem finanszírozható többletfeladatokat; nem sérti-e a gyermekek jogait. A szakértői vélemény ismeretében tárgyalja meg a pedagógiai programot a oktatási bizottság és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a jóváhagyásra vagy a jóváhagyás megtagadására. A képviselőtestület jóváhagyást akkor tagadhatja meg, ha törvénysértő és/vagy nem finanszírozható feladatot tartalmaz. A jóváhagyás megtagadása esetén jogorvoslati lehetőséget biztosít. 4.6.3. Intézményi minőségirányítási program jóváhagyása Az intézmény minőségirányítási program képviselő-testületi jóváhagyása előtt a közoktatási osztálynak vizsgálnia kell az eljárási és törvényességi rendelkezések megtartását, a minőségirányítási program és az önkormányzati minőségirányítási program összhangját. 4.6.4. Házirendek jóváhagyása A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az oktatási bizottság tárgyalása, illetve a döntés előtt a közoktatási osztály megvizsgálja, hogy az elfogadás törvényes feltételeit betartotta-e az intézmény, van-e törvénysértő szabályozás, a legitimációs rend szerinti egyeztetés megtörtént-e. 5. Fenntartói irányítás keretében tervezett ellenőrzés rendje 5.1.A fenntartói ellenőrzés, értékelés törvényi alapja A Kt. 102.§ (2) tartalmazza a fenntartó értékeléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ennek alapján a fenntartó: • a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény • gazdálkodását, • működésének törvényességét,
31
• hatékonyságát, • a szakmai munka eredményességét; nevelési- oktatási intézményben továbbá: • a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet; • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; • értékeli a nevelési- oktatási intézmény foglalkoztatási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai- szakmai munka eredményességét. A közoktatási intézmény ellenőrzési módját (szakmai, törvényességi) a Kt. 107. §-a határozza meg. A fenntartói értékelés lehetséges módjait a Kt. 104. §-a szabályozza. Az iskolafenntartó törvényességi ellenőrzési jogkörét a Kt. 104. § (1) és Kt. 104. § (4) tartalmazza. A fenntartó a nevelési, illetve a pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét a pedagógiai- szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett mérések, értékelések, illetőleg szakértő által készített vélemény, a közoktatási intézmény által készített beszámoló; az iskolaszék véleményezése alapján értékelheti. Kt. 104. § (5) szerint a közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak. A beszámoló szempontjait a fenntartó előre megadja az intézménynek. Kt. 104. § (1) a) pontja szerint a törvényességi ellenőrzés irányulhat: • az intézményi (belső) szabályzatok (alapdokumentumok) elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartására; • a szabályzatban foglaltak jogszerűségére; • a működés és döntéshozatal jogszerűségére; különösen • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével, • gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, • a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységre. Kt. 83. § (4) szerint a fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést • törvényességi kérelem; • óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. 5.2. A fenntartói ellenőrzés, értékelés alapelvei, normái Az önkormányzati ellenőrzési, értékelési rendszer kialakítása és működtetése három egymást kiegészítő nézőpont figyelembevételével történt: • az önkormányzati feladat- ellátási kötelezettség; • az önkormányzat intézményfenntartói felelőssége; • az ágazatban érdekeltek elvárásai és elégedettsége. Az ellenőrzés, értékelés, mérés fenntartói alapelvei összhangban vannak az Európai Unió közoktatási minőségértékeléssel kapcsolatos ajánlásaival. Olyan helyi minőségértékelési rendszert kívánunk működtetni, amely erősíti a társadalmi befogadást és esélyegyenlőséget; erősíti az élethosszig tartó tanulás megalapozását; 32
intézményi önértékelésen alapul; igazodik a változó környezet igényeihez, elvárásaihoz; világossá teszi az értékelés céljait és feltételeit. Célunk, hogy a külső értékelés segítse az intézményi önértékelést, és az intézmények fejlődését. További alapelvek: a külső és belső értékelés folyamatába be kell kapcsolni az érdekelteket; az intézményi önértékelést kompetencia- fejlesztéssel kell ösztönözni; támogatni kell az intézmények egymástól való tanulását; a fenntartói és az intézményi értékelést össze kell illeszteni. Értékelési normák: az intézményértékelés során a pedagógiai eredményeket a nevelési/pedagógiai programokban megfogalmazott célokhoz kell viszonyítani; az intézményértékelés alkalmával elemzendő a pedagógiai hozzáadott érték alakulása; figyelembe kell venni az intézmények különbözőségeit, sajátosságait; fejlesztő célú értékeléssel szükséges biztosítani az intézményi önfejlesztést. 5.3. Az ellenőrzés célja „Makó város közoktatási feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervé”-ben foglaltak megvalósulásának figyelemmel kísérése és segítése, fenntartói szakmai döntések előkészítése, és ezáltal az oktatásban megszerzett pozíció megőrzése; a közoktatási szolgáltatásban érintett partnerek elégedettségének növelése, ezáltal a minőségbiztosítás- fejlesztés intézményi támogatása; az intézményekben folyó szakmai, pedagógiai munka minőségének növelése; az erőforrások biztosítása, az eredményesség és hatékonyság együttes javítása; az intézmények támogatása, belső fejlesztéshez szakmai alap biztosítása; eredményesség, hatékonyságvizsgálatok, hogy a szükséges fenntartói döntések megalapozottak legyenek; • belső intézményi döntések támogatása (pl. pedagógus- továbbképzések tervezése); • visszajelzés gyűjtése az intézményekben folyó nevelő- oktató munkáról; • annak megállapítása, hogy az egyes intézmények hol tartanak céljaik megvalósításában; • intézményi és fenntartói szinten pozitívnak ítélt folyamatok megerősítése, a kedvezőtlen tendenciák korrigálása, megszűntetése. 5.4. Az ellenőrzés funkciója, remélhető hozadéka A közoktatási intézményben végzett ellenőrzés alapvetően kétféle dolgot vizsgál: Az intézmény működése megfelel vagy nem felel meg a hatályos jogszabálynak? Az intézmény működése megfelel- e a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programnak? Az ellenőrzés tehát minden esetben az írott szabályokhoz képest a megfelelést vizsgálja. Remélhető hozadék rendszerben való gondolkodás; javuló kommunikáció; kiszámíthatóság; kiépülő fenntartói adatbázis; pedagógiai hozzáadott érték mérése; partneri vélemények mérése, partnerközpontúság;
33
szakmailag megalapozott döntések; értékelési kultúra fejlődése. 5.5.Szakmai (pedagógiai) ellenőrzés Cél Az ellenőrzés célja, hogy a tapasztalatok birtokában hatékony intézkedéseket lehessen hozni. A hibák, mulasztások feltárása, a helyes út megtalálása, a szakmai munka eredményesebbé tétele felé irányítsa a belső energiákat. A hibák javítása, az új hibák megelőzése. Eljárás A fenntartó az intézmények nevelési, pedagógiai programjának végrehajtását, a szakmai munka eredményességét a szakértői névjegyzékben szereplő(k) szakértők bevonásával ellenőrzi. A szakértői véleményt megkapja az érintett intézmény és a megrendelő. A megállapítások a személyiségvédelemre vonatkozó szabályok betartásával nyilvánosságra hozhatók. Az intézményvezető a megállapítások alapján köteles intézkedéseket tenni. Ha a megállapításokkal nem ért egyet, észrevételt tehet. Ha az észrevétel nem hoz eredményt, akkor másik szakértőt kérhet fel. A szakértő költségeit mindig a megrendelő köteles fizetni. Az értékelés alapja: • szakértői vélemény; • a központi vagy a területi pedagógiai szolgáltatók által végzett mérések eredményei; • a közoktatási intézmény (vezetője) által készített beszámoló; • az iskolaszék véleménye. A települési önkormányzat képviselő-testülete az intézmény nevelési, pedagógiai programjának elfogadásakor hozott határozatában előírja a nevelési, pedagógiai program felülvizsgálatának időpontját. Az ellenőrzési, értékelési jogkörét tehát ezen előző jóváhagyó döntésének tudatában, ehhez mint mértékhez igazítva végzi. Ezek ismeretében válik láthatóvá az intézményi “hozzáadott érték”. Ellenőrzés területei: • pedagógiai munka szabályozása (program beválás, kerettanterv- helyi tanterv, tanulási- tanítási tevékenység); • oktató- nevelő munka feltételrendszere (személyi, tárgyi); • a szolgáltatások megfelelősége; • a vezetés eredményessége; • együttműködés a partnerekkel; • nevelő- oktató munka eredményessége; • tervezés, szervezés, belső ellenőrzés; • nyitottság, nyilvánosság; • értékelés helyi rendje; • innovációk, fejlesztések; • érdekegyeztetés, érdekérvényesítés. Egységes ellenőrzési rendszer az óvodában: a megfogalmazott célok; a gyermek személyiségének fejlődését szolgáló tevékenységek; közösségi életre történő felkészítés; a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése; 34
a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység; szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái. az általános iskolában: a megfogalmazott célok; személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok; a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok; beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek; tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek; gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok; tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program; szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek; szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái; a helyi tanterv kötelező tartalmi elemeiből adódó feladatok; egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok megvalósítása. az alapfokú művészetoktatási intézményben: • a megfogalmazott célok; • személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok; • a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok; • tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek; • szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái; • a helyi tanterv kötelező tartalmi elemeiből adódó feladatok megvalósítása.
5.6.Törvényességi ellenőrzés Cél A szakmai ellenőrzésen kívül a fenntartó kötelessége a törvényesség biztosítása. Ez kiterjed a működés és a döntéshozatal, a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartására, a mulasztások, intézkedések felülvizsgálatára. A törvényességi ellenőrzés elrendelése jegyzői hatáskör. Eljárás Törvényességi ellenőrzés egyik formája az intézmények folyamatosan beérkező dokumentumainak elemzése. A közoktatási osztály dolgozói a beérkező statisztikákat elemzik. Összevetik a költségvetési rendeletben, illetve a képviselő-testületi határozatokban foglalt létszámadatokkal. Meggyőződnek arról, hogy az intézmény az osztályait, csoportjait milyen létszámokkal indította. Áttekintik a személyi és tárgyi feltételeket. A beérkező tantárgyfelosztás elemzésének szempontjai: szakos ellátottság; óraadók alkalmazása; csoportbontások; kötelező és nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; engedélyezett túlmunka; órakedvezmények mértéke;
35
a tanulók terhelése. Szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai programok, házirendek, minőségirányítási program jóváhagyása előtt az osztály dolgozói ellenőrzik a törvényeknek, rendeleteknek való megfelelést. Az éves munkatervet, félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyveit, illetve mindazokat a jegyzőkönyveket, amely nevelőtestületi döntéssel zárul, meg kell küldeni a fenntartónak. A közoktatási osztály, dolgozói meggyőződnek arról, hogy a döntéshozatal jogszerű volt-e, a törvényes működés biztosított-e, a tanév rendjének megfelelő-e a munkaterv és képet kapnak a pedagógiai munka eredményeiről. Jegyzői hatáskörben megjelenő felülbírálati kérelmek elbírálásra történő előkészítése a tanügyigazgatási munka törvényességének ellenőrzésével jár együtt. A felülbírálati kérelmek elbírálása során meg kell győződni arról, hogy a tanulóval, gyermekkel kapcsolatos döntést az intézmény írásba foglalta-e, jogorvoslati lehetőséget biztosított-e. A folyamatos dokumentum elemzés mellett ellenőrzési terv szerint törvényességi ellenőrzést a jegyző jogosult végezni, vagy végeztetni. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell az intézmények körét, az ellenőrzés célját, az ellenőrzést végző nevét, tervezett időtartamot és módszert. Az ellenőrzési programot az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 7 nappal meg kell küldeni az ellenőrzött intézmény vezetőjének. Az ellenőrzést lezáró dokumentumot (jelentés, jegyzőkönyv, feljegyzés) meg kell küldeni az ellenőrzött intézménynek, és az elrendelőnek. A törvényességi ellenőrzés éves tervét a jegyző állítja össze és juttatja el az intézményeknek. A 2004-2008. időszak kiemelt ellenőrzési területei: az engedélyezett osztály és csoportlétszámok; tanulói óraterhelések (terhelések); gyermek- és ifjúságvédelmi munka ; a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések; hátrányos megkülönböztetés tilalma;
Ellenőrzés területei: Az ellenőrzés típusai szerint lehet külső és belső. Az intézményi dolgozók bevonásától függően résztvevői ellenőrzés, illetve részvétel nélküli ellenőrzés. Az ellenőrzés tárgya szerint: Megfelelőségi ellenőrzés (az intézményi szabályozók törvényességi vizsgálata) A szabályozó dokumentumok átvizsgálását valósítja meg. Az ellenőrzés menetét a norma uralja. Ellenőrzendő dokumentumok: • Iratkezelési szabályzat; • Továbbképzési program; • Beiskolázási terv; • Nevelési/pedagógiai program; • Helyi tanterv; • SZMSZ; • Házirend; • MIP; • Munkaszervezés alapjául szolgáló dokumentumok (éves munkaterv, óraterv, tantárgyfelosztás, órarend). Teljesítési ellenőrzés A hivatalos követelmények szerinti működéstől és teljesítéstől való eltérés feltárása. 36
• Tanügyi nyilvántartások és nyomtatványok vezetése; • a tanügyigazgatás feltételrendszere; • adatvédelem és iratkezelés gyakorlata; • a pedagógiai tevékenység megszervezhetősége; • pedagógus továbbképzés intézményi gyakorlata; • a tanév helyi rendje; • nevelési/pedagógiai program, helyi tanterv az intézményi gyakorlatban; • gyermekek, tanulók szülők, pedagógusok jogainak érvényesülése; • SZMSZ érvényesülése az intézményi gyakorlatban; • házirend érvényesülése; • tankötelezettség teljesülése; • osztályzatok megállapítása; • a tanulók napi terhelése; • intézményi kötelezettségek teljesülésének vizsgálata; Folyamat ellenőrzés • A folyamat végrehajtása során valamennyi vonatkozó jogszabályt, eljárásban lefektetett szabályt betartanak-e? • A folyamat lefolyását az előírások szerint dokumentálják-e? • A feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására? A vezetők kiválasztásának folyamata. Felvételi eljárás folyamatának vizsgálata. Tanulói fegyelmi eljárás vizsgálata. Panaszkezelési eljárás vizsgálata. Stb. 5.7.Pénzügyi, gazdálkodási ellenőrzés Cél Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az intézmény által kialakított és rögzített szervezeti és működési rend biztosítja-e a szakmai feladatok és pénzügyi folyamatok hatékony, szervezett és szabályszerű végrehajtását. Az éves költségvetési előirányzataikat hatékonyan használták-e fel, mutatkoznak-e feszültségek a feladatellátás egyes területein. Eljárás A gazdálkodási ellenőrzést revizor végzi. Területei A gazdálkodás szabályozottságának ellenőrzése Az intézmény szabályzatai megfelelnek-e a hatályos jogszabályok előírásainak, valamint az alapító okiratban foglaltaknak? • A gazdálkodás folyamatának szabályozottsága, gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendje (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés). • A számviteli törvény által meghatározott szabályzatok megléte, a jogszabályi változások által meghatározottak alapján folyamatos aktualizálása. • A bizonylati rend és fegyelem betartásának ellenőrzése. • Az elszámolásra kiadott előlegekkel kapcsolatos vizsgálatok.
37
• A felülvizsgálat tárgyát képezi a befektetett eszközök könyvvezetésének, analitikus nyilvántartásának vizsgálata. • A mérleg fordulónapi leltározás és a leltár kiértékelése, selejtezések szabályosságának ellenőrzése. • A követelések és kötelezettségek nyilvántartásának vizsgálata, mérleg fordulónapi leltározása. • A költségvetés, előirányzatok és előirányzat-módosítások teljesítése. A működés irányításának és szervezettségének vizsgálata • Az alapító okirata teljes körűen tartalmazza-e azokat a tevékenységi köröket, amelyeket az intézmény ellát. A fenntartói ellenőrzés összefoglaló táblázata Területek Felmerülők Szakmai Törvényességi Pénzügyi, gazdálkodási kérdések Pedagógiai szakértő jegyző, előírt végzett- A polgármesteri hivatal reviKi ellenőriz? ségű személy zora, megfelelő képesítésű pénzügyi ellenőr nevelési/pedagógiai A működés törvé- Gazdálkodási szabályozottprogram megvalósítá- nyességét, különösen ság; költségvetési, számviteli sát, intézményi éves a gyermek- és ifjúság törvények, belső szabályzamunkaterv végrehaj- védelem megvalósítá- tok betartását tását, intézményi mű- sát, tanuló- és gyerMit ellenőriz? ködés összhangját a mekbalesetek megfenntartó intézkedési előzését szolgáló tervével intézkedéseket, dokumentumok, szabályzatok meglétét Dokumentum elem- Dokumentum vizsgáHogyan ellen- zés, összehasonlítás, lat, interjú, helyszíni őriz? interjú, beszámolók szemle elemzése Mikor ellenőriz? 4 évente évente évente
38
6. A fenntartói ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje 6.1.Ellenőrzési terv Az ellenőrzési terv tartalmazza: • az ellenőrzendő intézmény megnevezését; • az ellenőrzés témáját; • az ellenőrzés típusát. 6.1.1.Középtávú ellenőrzési terv (2007 - 2011) Ssz.
1.
2. 3.
Intézmény Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Belvárosi Óvoda Újvárosi Óvoda
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
TÖRV/GAZD ELV
TÖRV/GAZD MIN
TÖRV/GAZD
TÖRV/GAZD ÁTFOGÓ
TÖRV/GAZD
TÖRV/GAZD
TÖRV/GAZD ÁTFOGÓ
TÖRV/GAZD ELV
TÖRV/GAZD MIN
TÖRV/GAZD
TÖRV/GAZD
TÖRV/GAZD ÁTFOGÓ
TÖRV/GAZD ELV
TÖRV/GAZD MIN
TÖRV/GAZD
ELV • ÖMIP- ben megfogalmazott elvárások teljesítése TÖRV Törvényességi ellenőrzés GAZD • Gazdálkodási, pénzügyi ellenőrzés MIN Minőségirányítás (írásos intézményértékelés alapján) ÁTFOGÓ Ennek keretében történik az adott intézménynél meghatározott időszak alatt végzett szakmai, törvényességi, pénzügyi folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzése. 6.1.2. Éves ellenőrzési terv Az éves időszakra szóló ellenőrzési terv tervezetét az ellenőrzési szervezet készíti elő. Az ellenőrzési tervhez a polgármester, a jegyző, az intézményvezetők, a belső szervezeti egységek vezetői, az ellenőrök adhatnak javaslatot. Az elfogadott éves ellenőrzési tervet az ellenőrzési szervezet vezetője megküldi az érintett szervezeti egységek vezetőinek.
6.2.Ellenőrzési ütemterv
39
Az elfogadott ellenőrzési munkaterv alapján az ellenőrzési szervezet ütemtervet készít. Az ütemterv az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését tartalmazza. 6.3. Ellenőrzési program A munkatervben szereplő és soron kívüli ellenőrzést ellenőrzési program szerint kell végrehajtani. Az ellenőrzési programot • az ellenőrzési szervezet vezetője és/vagy • a vizsgálat vezető és/vagy • a felkért/kijelölt ellenőr készíti el, melyet a polgármester hagy jóvá. Az ellenőrzési program tartalmi elemei: • az ellenőrzési szervezet megnevezése; • az ellenőrzendő szervezeti egység megnevezése; • az ellenőrzés témája, célja; • az ellenőrzés feladata, szempontjai; • az ellenőrzés típusai; • az ellenőrzés módszere; • az ellenőrzendő időszak; • az ellenőrzés tervezett időtartama; • a rész- és összefoglaló jelentés elkészítésének időpontja; • az ellenőrzésben résztvevők neve, beosztása, megbízó levél száma; • az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás; • készítés keltezése; • jóváhagyásra jogosult aláírása, bélyegzője. Ezen fejezetben nem érintett területeket, folyamatokat, eljárásokat „Makó Város Önkormányzat Ellenőrzési Szabályzata” részletesen tartalmazza. A szabályzat hatálya kiterjed: Az önkormányzat által alapított, fenntartott és felügyelete alá tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre: az önkormányzat hivatalára; a hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre (önkormányzati intézmények). A fent említett dokumentum szabályozza a helyi önkormányzat: ellenőrzési rendszerét; az ellenőrzés szervezetét és szervezését; az ellenőrzés feladatait és eszközeit; az ellenőrzések típusait; az ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendjét; a beszámoltatás és nyilvántartást; az ellenőrzésben részt vevők jogait és kötelezettségét. Fenntartói ellenőrzési program (összefoglaló táblázata)
40
Ellenőrzési, értékelési terület Az ÖMIP- ben megfogalmazott elvárások, feladatok teljesítése (ELV) Az intézményben folyó szakmai munka, hozzáadott pedagógiai érték követése (SZAK)
Az intézmény törvényes működése (TÖRV)
Az intézmény gazdálkodása, pénzügye (GAZD)
Minőségirányítás területén elért eredmények, partnerek elégedettsége (MIN)
Paraméterek:(jelentősebb konkrét területek, folyamatok, dokumentumok) Elvárások, feladatok e dokumentum 1.3 fejezetében találhatók Munkarend, munkatervek, a pedagógiai folyamat, szaktárgyi munka eredménye, a GYIÖK működése, mérések, értékelések, értékelés, osztályozás, szakkörök, fakultációk, rendezvények, hagyományok ápolása, a pedagógiai programban ígéretek megvalósulása Alapító okirat, nevelési/pedagógiai program, SZMSZ, házirend, tantárgyfelosztás, órarend, naplók, tanuló nyilvántartás, anyakönyvek, törzskönyvek, vizsgák dokumentumai, bizonyítványok, foglalkozási naplók, irattár, továbbképzési program, beiskolázási terv, munkaerőgazdálkodási terv, jegyzőkönyvek Eszköz- és anyagnyilvántartás, költségvetés (időarányosan), személyi kiadások, dologi kiadások, bevétel – kiadás, a státuszhoz tartozó bértömeg, az óraadókra felhasznált bér, külső szerződések, túlórák elszámolása, táppénzes helyettesítések, tankönyvtámogatás nyilvántartása, étkeztetés nyilvántartása Vezetés, stratégia, emberi erőforrás, egyéb erőforrás Folyamatok, partnerek elégedettsége, munkatársak elégedettsége, társadalmi hatás, kulcsfon-
Ellenőrzés, értékelés módszere Beszámolók elemzése, helyszíni szemle, önértékelés
Ütemezés, időintervallum
Ellenőrzést, értékelést végzi
4 évente
Fenntartó képviselője, intézmény vezető
Vissza csatolás (keletkezett dokumentum) Összefoglaló, beszámoló
Dokumentum elemzés, öszszehasonlítás, interjú, területnek megfelelő ellenőrzés, beszámolók elemzése, önértékelés
4 évente
Pedagógiai szakértő
Dokumentum vizsgálat, interjú, helyszíni szemle
éves rendszerességgel
Jegyző, előírt végzettséggel rendelkező személy
Feljegyzés, öszszegzés, beszámoló, értékelés, jegyzőkönyv
éves rendszerességgel
A polgármesteri hivatal revizora, megfelelő képesítésű pénzügyi ellenőr
Jegyzőkönyv
2; 4 évente
Fenntartó képviselője intézményvezető
Összefoglaló, beszámoló
Célvizsgálat, beszámolók elemzése, időszakos vizsgálat
Kérdőíves felmérés, önértékelés
41
Feljegyzés, öszszegzés, beszámoló, értékelés
tosságú eredmények
Megjegyzés: a kiválasztott tartalmi terület határozza meg, hogy milyen eszközzel, módszerrel célszerű az adott területről információt gyűjteni.
42
IV. A minőségirányítási program működtetése A minőségfejlesztés, minőségirányítás egy jövőbeli célállapot elérése, megközelítése; sikerének feltétele a bevezetés és a működtetés folyamatának pontos tervezése és irányítása. Annak kell tudatosulnia, hogy a folyamatok javítása minden résztvevőnek, partnernek, érdekeltnek közös érdeke, ezért ebben a tevékenységben mindenkinek részt kell vennie. A minőség fejlesztése csak így, közösen valósítható meg. A bevezetésért, működtetésért felelős közoktatási szakembernek (a hivatali oktatási referensnek) fontos feladata: a minőségfejlesztés szempontjából fontos a munkatársak, partnerek , vezetők bevonása; az együttműködéshez szükséges hatékony munkamódszerek alkalmazása pl: a munkacsoportok működtetése. A team-munkát a konszenzusra törekvés jellemezze, amelyneknek segítségével hatékonyabbá válik a munka, és az egyének tudásának összegződésével, közösen jobb megoldások születhetnek. A munkacsoportok kialakítása és működtetése a fejlesztés/fejlődés által fontos folyamatok tervszerű végrehajtásának egyik módszere. A minőségirányítási terv végrehajtása működési mechanizmust kíván. Figyelni, követni, értékelni szükséges a kijelölt útirányt, és esetlegesen módosítani is szükséges. Bármely tevékenység lebontható négy lépésre: tervezés - megvalósítás - értékelés és ellenőrzés beavatkozás. A ciklus során a tervezett és megvalósított tevékenységek közötti különbség mérése, ellenőrzése és elemzése, valamint a megfelelő beavatkozás alapján érhető el a kívánt eredmény. A ciklus újból indulása esetén az előző körben nyert tapasztalatok kiindulásként, mintaként, normaként szolgálnak. Ez biztosítja, hogy ugyanazt a hibát ne kövessük el ismét; így a következő kört/tevékenységsort magasabb minőségi szinten tudjuk megvalósítani. Az értékelés arra szolgál, hogy tudjuk arra megyünk-e, amerre szerettünk volna. A folyamatos tervkövetés a minőségirányítás sarokköve. Értékelni viszont csak azt szabad, - azt a folyamatot -, amely a célok elérésének kritikus eleme (azt viszont mindenképpen). A folyamatszabályozás azt jelenti, hogy a minőségirányítási programban meghatározott elvárásokból következő intézményi feladatok megfogalmazása a tervezés - a feladatok időhöz való rendelése - ennek ellenőrzése és értékelése után milyen változás/változtatás szükséges a minőség fejlesztése szempontjából. Meg kell vizsgálni az alábbiakat: A minőség szempontjából a közoktatás egészére nézve, merre kell irányítani a fejlesztést, a feladatokat? Helyesek voltak-e: az irányok; az elvárások meghatározásai; a feladatok megfogalmazásai; a minőségirányítási program módszerei. • Melyek voltak eredményesek? • Melyeken kell kicsit illetve jobban változtatni a sikerkritériumban megfogalmazottak szerint? Mire van szükség - feltételrendszer, kockázati tényezők számbavételével - a sikerkritériumban megfogalmazottak megközelítéséhez? Az ágazatokkal való kapcsolat miben, mennyire fejlődött? A partnerek elégedettsége milyen, hogyan és milyen eszközökkel történt a mérése? Az ellenőrzés - információ, adatgyűjtés - hogyan szolgálta az értékelést, minőségfejlesztést? E nyitott kérdések indokolják, hogy legyen egy folyamat közbeni, közbülső értékelés. Az intézmények feladatainak határideje, folyamatos, teljesítése a tanév idejére szól. A nevelés-oktatás hosszabb folyamat, nem lehet egyik pillanatról a másikra eredményeket felmutatni, hiszen számolni kell a feltételrendszerrel, a körülményekkel is melyekre sok esetben nem tudunk hatást gyakorolni a legnemesebb szándék ellenére sem. Nagy szükség van tehát az intézmények belső ellenőrzési-értékelési rendszerének 43
működtetésére, ennek nyomon követésére; az erre épülő vezetői beszámolókra. Összegezve megállapítható, hogy a működés akkor biztosított, ha a fenntartói elvárások teljesülnek: a közoktatás rendszerébe kerüléstől a kimenetig biztosított a tanulási utak védelme, az átjárhatóság, a tankötelezettség teljesítésének lehetősége. Úgy kell irányítani, koordinálni, hogy az intézményhasználók igényeiknek megfelelően, a legkönnyebben elérhető helyen kapják meg a közoktatással kapcsolatos szolgáltatásokat.
44
45
46
Záradék:
Makó város önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját jóváhagyta Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete ………..sz. MÖKT határozatával. Makó, 2007. augusztus 29.
Dr. Bánfi Margit jegyző
Dr. Buzás Péter polgármester
47