Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
„Bor, mámor, dödölle?”- Az élet íze Nagykanizsán
Esettanulmány
2013.
1
„Bor, mámor, dödölle?”- Az élet íze Nagykanizsán Kutatásunk középpontjában álló fesztivál története egészen 2004-ig nyúlik vissza, amikor is néhány lelkes ember kezdeményezésére elindulhatott a fesztivál térhódítása. A „Kanizsai Borés Dödöllefesztivál ma már Nagykanizsa városának legjelentősebb rendezvényét testesíti meg és nemcsak a környék lakosainak, hanem az ország egészéből, illetve más országokból érkezők számára is kihagyhatatlan élményeket tartogat. Jelen vizsgálat célja egyrészt a Kanizsai Bor- és Dödöllefesztivál ismertségének feltérképezése, valamint a fesztivállal kapcsolatos fogyasztói elégedettség vizsgálata, továbbá hogy a kutatás olyan releváns eredményekkel szolgáljon, hogy akár hozzájárulhasson a Kanizsa Bor- és Dödöllefesztivál még jobbá tételéhez. A fesztiválok, nagyrendezvények önmagukban is kimagasló vonzerőt jelentenek egyegy adott turisztikai desztináció számára, hiszen ekkor egy időben koncentrált, egyedi vonzerő megteremetésére van lehetőség, ezen események a kisebb és nagyobb városok programkínálatában egyaránt fellelhetőek. A gasztronómiai fesztiválok egyre nagyobb számban vannak jelen a kulturális életben (Sulyok, 2005). Méltó helyet foglal el a rendezvények között a Bor- és Dödölle Fesztivál is. A város kulturális életét a gasztronómiai, illetve hagyományőrző fesztiválok sokasága is tovább színesíti. Minden tájegységnek, így a zalai vidéknek is kialakult az évszázadok során, csak erre a területre jellemző konyhája. Az ország e vidékén más tájaknál jobban érvényesült a német, illetve az osztrák konyha hatása, mely nagyban befolyásolta az elfogyasztott ételek körét. A zalai vidék emberei minden szükséges alapanyagot megtermeltek ételeik elkészítéséhez. Táplálkozásukat nagyban befolyásolta, hogy mivel foglalkozott a család. A lencse, hajdina és a gomba ekkoriban nagyon fontos szerepet játszott a helyi családok étkezésében. Sokféle levest fogyasztottak, és ezeket rendszerint ecettel ízesítették (Szigeti, 2010). Nagykanizsán és környékén élők mindig is kedvelték az egyszerű, gyorsan elkészíthető egytálétel-jellegű fogásokat, közülük is a legkedveltebb a dödölle volt. Hagyománya ma sem merült feledésbe, hiszen a zalai családok asztalán, ma is gyakran megjelenik. Tovább erősíti mindezt, hogy manapság kezd „divattá” válni a régi magyar ízek újrafelfedezése, melyben nagy segítséget nyújt a kanizsaiak, illetve a városba érkező turisták számára a nemrég megnyílott Dödölle Kisvendéglő, ahol a hagyományos kisvárosi éttermi klisék nélkül, igazi, olykor már elfeledett helyi specialitásokat kínálnak modern köntösben az érdeklődő vendégeknek. Valamint nem szabad elfelejtenünk a Dödöllefesztivált sem, ahol egyéb tájjellegű ételeket is megismerhetnek a fesztiválozók. Szekunder információgyűjtés mellett, primer kutatómunkát is végeztünk, valamint munkánk során törekedtünk a releváns eredmények elérésére, így ennek érdekében kvantitatív és kvalitatív módszereket is segítségül hívtunk, utóbbi esetén 3 irányított mélyinterjú készült. Kvantitatív kutatásunk célja a Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál látogatóinak véleményének megismerése. A vizsgálat célcsoportját olyan nagykanizsai lakosok adták, akik már legalább egyszer részt vettek a szóban forgó fesztiválon. A minta reprezentatív volt nemre, életkorra és iskolai végzettségre való tekintettel. Összesen 110 kérdőívet töltettünk ki, melyek közül 100 volt értékelhető.
Eredmények és értékelésük 2
A kutatás során szerettünk volna választ kapni arra, hogy a megkérdezett fesztivállátogatók, milyen jellegű fesztiválokon vettek már részt. A válaszokból megállapítható, hogy a legnépszerűbbnek a gasztronómiai fesztiválok bizonyultak, hiszen a válaszadók jelentős többlete, 41 %-a vett már részt ilyen típusú rendezvényen. Ezt követik 23 %-kal a nem művészeti fesztiválok, kevéssel mögötte pedig a könnyűzenei fesztiválok állnak, melyeken a felmérésben résztvevők 20 %-a járt már. A megkérdezettek körében legkevésbé kedveltek a művészeti fesztiválok, ugyanis a válaszadók 14 %-a vett részt ilyen jellegű eseményen. Továbbá egyéb válaszlehetőségként a megkérdezettek 2 %-a megemlítette a komolyzenei, a tudományos, a mezőgazdasági és az ifjúsági rendezvényeket is, valamint a karnevált. Azt is vizsgáltuk, hogy a látogatók mennyire elégedettek a fesztivál szervezési hátterével, mindezt egy 5 fokú Likert-skála segítségével minősíthették, ahol az 1 az egyáltalán nem elégedett, az 5 pedig a teljes mértékben elégedett jelentéssel bírt. Összességében a válaszadók 4-re értékelték Kanizsai Bor-és Dödölle Fesztivál lebonyolítását. Leginkább programok mennyiségével (4,2) legkevésbé a programok színvonalával (3,9), illetve a programok szervezettségével (3,9) voltak megelégedve, azonban még ezek értéke sem csökkent 3 alá. A helyszínen nyújtott szolgáltatások színvonalát 4-re értékelték. Az empirikus vizsgálat során arra kerestük a választ a megkérdezettek körében, hogy milyen mértékben vettek részt a fesztivál egyes programelemein, illetve milyennek ítélik meg azok színvonalát. A programkínálatot tekintve négy programelem minősült a legnépszerűbbnek, ugyanis a válaszadók 96 %-a vett részt a kirakodóvásáron, különféle kulturális programokat a megkérdezettek 95 %-a tekintett meg, dödöllekóstoláson a válaszadók 92 %-a, a sztárvendégek fellépésein pedig a nyilatkozók 88 %-a vett részt. A kapott értékek a következőképp alakultak: kirakodó vásár (3,7) kulturális programok (3,9) dödöllekóstolás (4,4) sztárvendégek fellépése (3,9). Az ünnepi tűzijátékot (4,2) a válaszalanyok 66 %-a tekintette meg. A válaszadók 58 %-a vett részt a szüreti felvonuláson (4,2). Az egészségügyi szaktanácsadás (4,1) lehetőségével a megkérdezettek 41 %-a élt. Az íjászbemutató (3,9) a résztvevők 37 %-át vonzotta. A Kanizsa Bordalnoka (4) elnevezésű programelemet a válaszadók 34 %-a tekintette meg. A Honvéd Kaszinó Fafaragó Körének kézműves bemutatója (4,1) a válaszadók 30 %-át tudta körükbe csalogatni. A Thúry György Múzeum történelmi játszóházában (4,1) a megkérdezettek 23 %-a vett részt. A városi bringaversenyt (4) a nyilatkozók 22 %-a tekintette meg. A városnéző kisbusz (4,1) nyújtotta lehetőségeket a kutatásban résztvevők 18 %-a vette igénybe. Végezetül a megkérdezettek mindössze 4 %-a vett részt a Dödölle és tájjellegű étkek országos főzőversenyén valamely csapat tagjaként, akik egybehangzóan 5-re értékelték a színvonalát. A felmérésben résztvevők körében a Bón-rendszert is tanulmányoztuk, a bónok ismertségét vizsgáló kérdésre a válaszadók 79 %-a válaszolt igennel. A kutatásban résztvevők 58 %-a nagyon jó ötletnek tartja a fiktív „fizetőeszköz” használatát, ugyanis ez nagyban egyszerűsíti mind a kóstolók, mind a kínálók munkáját. Azonban még ilyen hasznos tulajdonságok mellett is a megkérdezettek 38 %-a feleslegesnek ítéli meg a bónok megvásárlásával járó procedúrát, annak ellenére, hogy a város több gasztronómiai rendezvényén pl.: Fánkfesztiválon, Tortafesztiválon sikeresen alkalmazták a rendszert. Ezen tények ismeretében a jövőben fontos lenne a bónt nem kedvelők, illetve azt meg nem ítélők (4 %) körében népszerűsíteni. A kérdőívet kitöltők csupán 2 %-a vélte úgy, hogy a Kanizsai Bor-és Dödölle Fesztivál nem járul hozzá a város imázsának javításához. A megkérdezettek 98 %-a úgy érezte, hogy a fesztivál segít növelni a város népszerűségét, közülük is kiemelkedik a válaszadók 66 %-a akik úgy látják, hogy jelentős mértékben segíti elő ezt a dödöllefesztivál. Fontos lenne, hogy a 3
kételkedő 2 %-ot is megtudják győzni arról, hogy a rendezvény igen is hozzájárul Nagykanizsa jó hírnevének növeléséhez, ugyanis a szóban forgó fesztivál egy országosan elismert nagy népszerűségnek örvendő esemény a régiónkban, amelyre az ország más tájairól is érkeznek érdeklődők (Kovács-Péter, 2013). A megkérdezettek összesen 80 %-a ismer a városhoz, illetve környezetéhez kapcsolódó históriát. Ezen belül a megoszlás a következőképp alakult: legismertebb 33 %-kal a Romlott vár történte lett, ezt követi 19 %-kal a Fejetlen fehér mén történte, majd 16 %-kal a Gógyító szent kút áll a harmadik helyen, Inkey Boldizsár történtét pedig a megkérdezettek csak 11 %-a ismerte. A válaszadók csupán 1 %-a tudod a felsoroltakon kívül is egyéb történeteket megemlíteni; mint például Zrínyi Miklós monogramos buzogánya, Thúry György halála, illetve a Homokkomáromhoz köthető Zrínyi fa. A résztvevők 19 %-a azonban még egy a városhoz kötődő legendáról sem hallott. Így ezen ismeretek birtokában, úgy véljük, hogy célszerű lenne a város történetének megismertetése a lakosokkal, talán már a gyermekek körében el lehetne kezdeni a helytörténeti tudás gyarapítását. Vizsgálatunk kiterjed arra, hogy a fesztivállátogatók ismernek-e a dödöllén kívül egyéb helyi tájjellegű ételeket. A válaszadók körében a prósza lett a legismertebb helyi specialitás, majd a zalai savanyú répa és a langali követi, ezt kísérően a rangsor az alábbiak szerint alakult: perec, tökipompos, puliszka, málé, kukoris, laska, fumu, és végezetül a pulutyka. A kutatásban résztvevők 1 % egyéb helyi ételeket is felsorolt, mint például a tarkedli, a nyökkencs, a barack, a csúcsos túró, vagy füstölt túró, a röszti, a tócsni, a lisztesterc, valamint a hájas kráfli. A válaszok, jól szemléltetik, hogy a tájjellegű ételeink közül az országosan is ismert ételek bizonyultak a legismertebbeknek a megkérdezettek körében, ezért mind a helyi lakosság, mind az ország más területén élők körében fontos lenne a további étkek népszerűsítési is, melynek kiváló alkalmat biztosíthat egy fesztiválsorozat. A kérdőíves vizsgálat során kiderült, hogy rendezvényre legtöbben családdal érkeztek, ugyanis a válaszadók 36 %-a jelölte meg ezt a lehetőséget. A családdal érkezők (36%), fesztiválon való megjelenését legnagyobb mértékben a gyermekprogramok lehetősége befolyásolta, hiszen a válaszadók negyede jelölte meg ezt a lehetőséget, ebből is látható, hogy a fesztivállátogatók legnagyobb hányada valószínűleg családdal érkezik a rendezvényre. A rendezvényen résztvevők válaszai alapján látható az is, hogy a második legfőbb motivációnak, a fesztivál központi témáját adó zalai finomság megkóstolása minősült, hiszen a válaszadók 18 %-a jelölte meg ezt a lehetőséget. Az adott válaszokból kiderült, hogy a látogatók többsége (71 %-a) a fesztivállátogatáson kívül, helyi vendéglátóhelyeket is felkeresett, de a megkérdezettek 29 %-a erre a kérdésre nemmel válaszolt. Ebből megállapítható, hogy a fesztiválnak köszönhetően a helyi vendéglátó egységek jelentős forgalomnövekedést könyvelhetnek el a fesztivál napjain. Azonban ha a rendezvénynek az Erzsébet tér adna otthont, ez tovább növelhető lenne, hiszen a város ezen központi területén számos kávézó, cukrászda és egyéb vendéglátóegység várja az érdeklődőket Kvantitatív kutatásunk során a felől is érdeklődtünk, hogy a rendezvényen résztvevők hogyan viszonyulnak a gasztronómia fesztiválokhoz. A válaszokból megállapítható, hogy a megkérdezettek csupán 4 %-a nem kedveli az ilyen típusú rendezvényeket, és a fennmaradó jelentős többlet, a válaszadók 96%-a kedveli a gasztronómiai jellegű fesztiválokat. Ezek 4
ismeretében megállapítható, hogy Magyarországon egyre nagyobb teret hódítanak a gasztronómiát középpontba állító fesztiválok, és ezekre az eseményekre a lakosság minden csoportja szívesen ellátogat. Az interjúalanyok kiválasztását gondos mérlegelés előzte meg, végül három a szakmájukban elismerésnek örvendő személyt kerestünk fel. Prikryl Józsefet a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület elnökét, kit a Kanizsai Bor - és Dödölle Fesztivál szakmai hátteréről kérdeztem. Varga Tünde szakács szakoktatótól, elsősorban a helyi gasztronómiai különlegességekről, édességekről szerettünk volna a informálódni, végezetül Kóbor Béla egy helyi vendéglő a „Dödölle Kisvendéglő” tulajdonosának tettünk fel kérdéseket. Prikryl József 1999-ben kapott Mesterszakács címet a Magyar Gasztronómiai Szövetségtől, kiváló szakmai teljesítményéért. Pályafutása során számos neves versenyt sikerült elnyernie, érmek, kitüntetések sokaságának tulajdonosa. 2004-ben a frissen megalakult Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület elnökének választották, majd a rákövetkező évben a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Zala megyei régióelnöki posztját is megkapta. Az első Kanizsai Bor - és Dödölle Fesztiválon, még csak versenyzőként vett részt, majd a második évtől az egyesület megalakulásával már szervezőként segítette, lelkes csapatával együtt a rendezvény lebonyolítását. Így szakmai kézbe került a rendezvény, hiszen 2005-től a Prikryl József vezette gasztronómiai egyesület felel a rendezvény kulináris hátteréért, a kulturális programokról pedig továbbra is a Kanizsai Kulturális Központ gondoskodik. József elmondása szerint a fesztivál megálmodásakor elsősorban a hagyományőrzés volt a cél. Fontosnak tartják, hogy mind a gasztronómiai, mind a kulturális résznél törekedjenek a hagyományőrzésre, és ne engedjék meg, hogy a fesztiválra is beszivárogjon a modernitás. Ezalatt azt érti, hogy a fesztivál ideje alatt főleg a hagyományos ételek készítésével foglalkozó árusokat várják. Tehát nem céljuk hogy a rendezvényen hot-dogot, vagy amerikai fánkot árulók megjelenjenek, de azért egy kis pattogatott kukorica még „megengedett”. Valamint a rendezvény kísérőprogramjai is a hagyományos értékek képviselését tükrözik. A szervezésével kapcsolatosan felmerülő nehézségeknél a legnagyobb gondot a növekvő látogatottság miatt a helyszín kiválasztása okozza. József elmondása szerint amíg az Erzsébet tér adott otthont a rendezvénynek, ez még nem volt égető probléma, hiszen „kényelmesen” elfért a fesztivál. Azonban az ott adódó infrastrukturális hiányok (WC, áramellátás) miatt nem kívánják visszahelyezni a város főterére a rendezvényt. Egy ilyen kedvelt, évente több ezer látogatót vonzó rendezvény lebonyolítása rengeteg kiadással jár. Hatalmas összeget emészt fel a rendezvény teljes áramellátása, valamint az őrzés-védés megszervezése, továbbá a díjazottak jutalmazása és a zsűritagok tiszteletdíja sem csekély összeg. Mind a Gasztronómiai Egyesület, mind a Kanizsai Kulturális Központ nonprofit szervezetként működik, így nem a bevételszerzés a rendezvény fő célja. A fesztivál lebonyolítását két szervezet nagyrészt saját forrásból fedezi, valamint kisebb-nagyobb támogatásokkal egészül ki a kassza. Azonban az utóbbi években az önkormányzat részéről folyamatosan csökken a hozzájárulás mértéke, így az elmúlt évben nehézségekbe ütközött eszközállomány frissítése is, nem jutott pénz a megfelelő mennyiségű pavilon megvételére sem. A rendezvény az eddigiekben is számos szponzorral rendelkezett, akik azonban az anyagi támogatás helyett, inkább csak erkölcsi támogatással tudtak szolgálni. Ezért a szervezők a továbbiakban támogatóik körének bővítésére törekednek. Már tárgyalások folynak az Zwack Unicum Nyrt.-vel, továbbá több Hungarikumot forgalmazó vállalkozással is. 5
Az idők folyamán bővültek a fesztivál marketingcsatornái, de jobbára így is csak a helyi médiára (rádió, tv, hírlapok) korlátozódik, támogatások hiányában nem jut elég forrás az országos médiában való megjelenésre. 2 évvel ezelőtt a világhálón is megjelent a fesztivál, ugyanis azóta a rendezvény saját honlappal is rendelkezik, ahol az elmúlt évek eseményeit foglalják össze, színes képes beszámolókkal kiegészülve. Azonban a honlap, csak a fesztivált megelőző, illetve követő időszakokban tud új információkkal szolgálni. A rendezvény határon túlnyúló marketingkommunikációja még nem megoldott, kizárólag személyes kapcsolatok útján terjed a fesztivál híre, ennek ellenére évente egyre több külföldi vendég is részt vesz a Dödölle Fesztiválon. A szervezők már gondolkodtak a határ menti településsekkel való együttműködésen is. Főleg szlovén és horvát kiállítókat, művészeket céloztak meg, azonban az együttműködés általában félúton mindig elakad, és így nem képviselik szomszédjaink magukat a fesztiválon. Fontos lenne egy marketingszekció felállítása, ami biztosítja az együttműködést a Gasztronómiai Egyesület, a Kulturális Központ és az önkormányzat között. Ezzel az összefogással, a támogatások növelésével, illetve jó ötletekkel megvalósítható lenne ezen elképzelés. Azonban véleménye szerint semmiképp sem lenne jó ötlet, hogy minden hónapban fesztiváloknak adjon otthont a város, hiszen egy idő után, mindenki erőletettnek érezné ezt a kezdeményezést, ami valószínűleg a látogatószám csökkenéséhez is vezetne. A X. jubileumi fesztivál megszervezését már novemberben megkezdték, ekkor tartották az első megbeszéléseket melyek alapján fokozatosan kirajzolódik a rendezvény vázlata. Ezzel egy időben megkezdték a támogatók felkeresését is. Az ez évi fesztiválon igyekeznek több pálinkát, sajtokat és más helyi különlegességeket, hungarikumokat kínáló kereskedőket bevonni. Ez év február 23.-án megtörtént az első bejelentés is egy fergeteges dödölle délután keretein belül ahol a tavalyi évben a Dödölle Fesztiválon szereplő csapatokat, a társszervező Kanizsai Kulturális Központ munkatársait, valamint a média képviselőit is megvendégelte a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Szövetség. Két magyarországi rekordkísérletet is szeretne magának tudni a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesülete a következő fesztivál alkalmával. 2013.szeptember 6-án, pénteken 13.00 órától, szeptember 7-én 16.00 óráig bezárólag. Első számú kísérlet a "Maratoni váltócsapat rekordkísérlet 26 órán keresztül folyamatosan pirított dödöllével". Ezt a rekordkísérletet teljes egészében a Kanizsa és környéke Gasztronómiai Egyesület szervezi és bonyolítja le. A második számú kísérletre József elmondása szerint még keresik a vállalkozó szellemű személyek jelentkezését, aki az "Egyéni maratoni dödöllepirítási rekordkísérlet, szakadatlan, 26 órán keresztül" kategóriában vesz majd részt. A rekordkísérelt miatt nagyságrendileg 2-3000 fővel több látogatóra számítanak a rendezők. Még egy fontos bejelentés is elhangzott, amely szorosan kapcsolódik a Dödölle Fesztiválhoz. A X. jubileumi fesztivál tiszteletére Prikryl József, Venesz díjas mesterszakács, egy exkluzív kivitelezésű, 152 oldalas szakácskönyvet kíván megjelentetni, sok-sok fotóval illusztrálva. Megálmodáskor nem csak egy szimpla szakácskönyvet képzelt el, hiszen hasznos információkkal történeti vonatkozásokkal is kiegészíti a kötetet. A könyv érdekessége, hogy csak olyan recepteket tartalmaz, amelyek már az évek folyamán szerepeltek a főzőverseny kínálatában. Az egyszerűbb fogásokon túl, egytálételek és desszertek is szerepet kapnak a kiadványban. A könyvbemutatója előreláthatólag augusztus végén lesz, és a fesztiválon már hozzájuthatnak az érdeklődők. Pár évvel ezelőtt a Tourinform iroda részéről készült egy felmérés, ami bizonyítja, hogy a fesztivál kedvező hatást gyakorol Nagykanizsa városának turizmusára, hiszen a rendezvény időtartama alatt kiugróan megemelkedik nemcsak a város, hanem a környező települések 6
szállásainak forgalma is. Véleménye szerint fontos hogy a Dödölle Fesztivállal ide tudják csalogatni a turistákat, hiszen egyéb attrakciók hiányában leginkább csak átutazó turistákkal lehet találkozni a városban. József elmondása szerint, már több érdeklődő Emailt is kapott az évben, hogy lesz-e idén is Dödölle Fesztivál, mert sokan ehhez kapcsolódóan terveznek egyéb programokat a környéken. Azonban nem mindenki foglal kereskedelmi szálláshelyet ebből a célból, hanem sokan a rokonlátogatást időzítik a fesztiválhoz. Az egyesület elnöke úgy gondolja, hogy városlakók, illetve a környező települések lakói kedvelik a rendezvényt, persze minden évben akadnak kritikusok is, akiket zavar a fesztivál ideje alatt a városban hömpölygő tömeg, és forgalmi korlátozások, de ezt leszámítva a helyiek támogatását élvezheti fesztivál. Elmondása szerint nagyban hozzájárul a közösségi élet színesítéséhez, a helyiek összekovácsolásához is. Hiszen van olyan főzőcsapat, mely már 8. alkalommal vett részt a rendezvényen és igazi kis közösségé válták, továbbá baráti kapcsolatok sokasága köszönhető a rendezvénynek. Varga Tünde elmondása szerint Zalai gasztronómia helyett inkább göcseji gasztronómiáról beszélhetünk, hiszen mint tájegység, ekként említhető, története pedig egyidős a magyar gasztronómia történetével. Az étkezési szokásokat, felhasznált alapanyagokat elsősorban a táj jellegzetességei, földrajzi viszonyai, a népesség földhasználatának módja, másrészt az ismert technológiák fejlettsége határozza meg, de befolyással van a konyhára a történelmi határok átalakulása, utalva az osztrák, valamint a horvát népességre. A földrajzi viszonyok és a területen élők életvitele kedvezett a tarlórépa, tökfélék, burgonya, káposzta, bab termelésére, valamint a fő alapanyagok között említhetők a sajtok és a tökmagolaj is. A Dödölle Kisvendéglő szomszédságában már évek óta jól működik a szintén Kóbor Béla vezette Erzsébet Rétes ház, hiszen a vendégek nagyon kedvelik a barátságos kis vendéglátó helyiséget. Interjú alanyunk elmondása szerint már régóta tervben volt egy melegkonyhás vendéglátó egység megnyitása is és hogy a Rétes ház melletti helyiség szabadon állt lényegesen megkönnyítette a helyzetet. A vendéglő kialakítása során igyekeztek barátságos, bensőséges hangulatot megteremteni. Céljuk egy tradicionális, tájjellegű ételeket felvonultató étterem kialakítása volt, és mivel a zalai ételek közül a dödölle a legismertebb, így esett a névválasztás erre a helyi finomságra. Fő specialitásuknak természetesen a dödöllét, illetve a prószát tartják, édességek terén pedig a túrós rétesre büszkék a leginkább, melyet igazi zalai othelló lekvárral kínálnak. Tapasztalataik alapján a vendégek is leginkább a dödölle és prószaféléket kedvelik, valamint a bacsa szeletet mely szalonnával és füstölt sajttal töltött, palacsinta tésztában kisütött borjúcombot takar. Az étterem miden évben két étlappal dolgozik, egy nyárival és egy télivel. A nyári étlap ajánlatait április 30.-a után lehet megkóstolni. Évszaknak, jeles napoknak megfelelően (pl.:Húsvét, Márton-nap) mindig kínálnak az adott alkalomhoz illő fogásokat, melyeket a vendégek is szívesen fogyasztanak. Habár nem regisztrált tagként, de partnerként várják a vendégeket Torkos Csütörtök alkalmával is. Továbbá hétfőtől-csütörtökig jelentős akciókkal várják a pizzafélék kedvelőit. Az étteremben kizárólag környékbeli pincészetek borait kínálják, megtalálhatók a Balatonboglári, Badacsonyi, Balatonfelvidéki, és természetesen a Zalai borvidék pincészeteinek nedűi, melyet apró falatokkal, borkorcsolyákkal ajánlott fogyasztani, legötletesebb ezek közül a Parasztkanapénak álcázott tepertőkrémes pirítós. Az étterem kisebb családi összejöveteleknek, osztálytalálkozóknak, ballagásoknak is otthont ad, a jövőben tervezik a bővítést is, mely során kerthelyiséggel és pincehelyiséggel is gyarapodna. Ami lehetőséget nyújtana bórkóstolók és szabadtéri programok megrendezésére is. Következtetések, javaslatok 7
Gasztronómiai forradalom lejátszódása, illetőleg a gasztronómiai fesztiválok térhódítása figyelhető meg jelenleg hazánkban, ezzel is hozzájárulva a Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál, valamint a hozzá hasonló kulináris rendezvények sikerességéhez. A vizsgálat eredményei alapján konklúzióként levonható, hogy a fesztivál közönségét főként a családi és baráti társaságokkal érkezők generálják, akik igényeit célszerű lenne még több ezen csoportotokat megcélzó programok felvonultatása. A megkérdezettek közül többen, a fesztivál színvonalát vizsgáló kérdések keretében zsúfoltságról számoltak be. Ezen tényező leküzdése érdekében javasolt lenne egy nagyobb helyszín kijelölése, például a megújult Erzsébet tér, és a környező kisutcákra való kiterjesztése tovább fontos lenne a helyszín strukturáltabb elrendezése, berendezése. A közbiztonság védelme érdekében pedig nagyobb biztonsági személyzet fenntartása javasolt. Kutatásunk során tapasztaltuk, hogy a fesztivállátogatók nagy része, ha ismeri is a bón rendszert, nem igazán van tisztában a céljával, nem ismerik jól a bónok megvételének, beváltásának, illetve a főzőcsoportok részéről a készpénzre váltásának metódusát. Többen magasnak ítélték a nevezési, illetve kóstolási díjat. A megkérdezettek a fesztivál erősségét a programkínálatban, gyengeségét azonban az adott programok színvonalában látják, így fontos lenne a színvonalasabb programok biztosítása. A legkedveltebb programelemeknek a kulturális programok megtekintése, a dödöllekóstoláson való részvétel, a sztárvendégek fellépésének megtekintése, illetve a kirakodóvásár bizonyult. A kevésbé kedvelt elemek előbbiekben elhangzottakhoz való felzárkóztatása célzott kommunikációval elérhető lenne. A kérdőíves vizsgálat során kitértünk arra is, hogy nagykanizsai lakosok mennyire ismerik városuk múltját, hallottak-e a Kanizsához köthető legendákról, érdekes történetekről, a kapott válaszok alapján ötletes kezdeményezésnek tartanánk azt a lehetőséget is, hogy valamely történet, akár kulináris élvezetekkel ötvözve hagyományőrző, vagy gasztronómiai fesztivál alapjául szolgálna. Ha ez a lehetőség nem is lel megvalósításra, célszerű lenne több a meglévők mellett, gasztronómiai témájú rendezvény lebonyolítása is, hiszen a felmérés eredményei alapján megállapítható hogy, a lakosság befogadó lenne az ötlettel kapcsolatban és jelentős mértékben emelhetné a város turisztikai színvonalát. Ezen kezdeményezések segítségével elérhető lenne, hogy akár országosan is elismert fesztivál várossá nevezzék ki Nagykanizsát, a felvonultatott színes fesztiválprogram palettája alapján. A 2013-as esztendőben az amatőr és profi szakácsok közötti főzőverseny mellett a bordalnoki címért is küzdhetnek az idelátogatók. A rendezvény színvonalát emelni fogja, hogy a „Cross marketing across borders” projekthez kapcsolódó Pilot-feszivál is, ami a projekt eredményeit igyekszik beépíteni és ezáltal színesíteni a rendezvényt.
8
Felhasznált irodalom jegyzéke Sulyok Judit (2005) Kulturális turizmus az európai városokban, Turizmus Bulletin 3. sz. p. 25. Kovács Martina. - Péter Erzsébet (2013): Bor, mámor, dödölle-avagy egy nagykanizsai rendezvény fogyasztói értékelés, XIX. Ifjúsági Tudományos Fórum, Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2013.04.25. A CD kiadvány ISBN száma: 978-963-9639-51-5 Szigeti Andor (2010) Népi konyha - Dunántúli tájak ételei, Mezőgazda kiadó, p. 154-189.
9
