Magyar Vegyipari Szövetség
MAVESZ Elektronikus Hírlevél VIII. Évfolyam 2. szám
2013. július 3.
EU FORRÁSOK 2014-2020: VAN-E SZÁNDÉK A HAZAI VEGYIPAR FEJLESZTÉSÉRE? A 2014-2020-as tervezési időszak uniós fejlesztési forrásainak felhasználásával kapcsolatos vegyipari véleményről tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztériumot a Magyar Vegyipari Szövetség elnöke. Dr. Blazsek István a június 28án Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkárhoz írott levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztériumi tervezet nem tér ki a hazai vegyipar gazdaságitársadalmi szerepére és jelentőségére, s ebből következően arra sem, hogy vajon a gazdaságpolitikának szándékában áll-e a vegyipar uniós források felhasználásával történő fejlesztése. A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) álláspontja szerint a tervezés folyamatában szükséges és indokolt figyelembe venni, hogy az ország jövője, nemzetgazdasága tartós növekedési pályára állítása szempontjából milyen lehetőségek rejlenek a hazai vegyipar fejlesztését illetően, nevezetesen:
ο a vegyipar milyen szerepet játszhat a 2014 - 2020-ig tartó időszakban a bruttó hazai termék bővülésének elősegítésében,
ο milyen lehet a vegyipar szerepe a foglalkoztatás bővülésében, ο mit tehet a vegyipar az ország energiafüggőségének csökkentésében és az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésében.
MAVESZ A Felelős Gondoskodás® Szövetsége
A tartalomból: Szakképesítések — egyszerűbb szabályok?
3
Brüsszeli kerekasztal a vegyiparról
5
Polgári védelmi kötelezettség— kötelezettség — differenciálatlanul
6
Egyszerűbb állam — MAVESZ javaslatok
7
REACH 2. határidő
8
Horvátország az EUEU- 8 ban
A vegyipar gazdasági-társadalmi jelentőségét alátámasztó főbb mutatókból kiindulva a Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkárnak szóló levelében a MAVESZ Kíváló Vegyészmér- 9 elnöke, többek között, rámutatott: Az NGM anyaga alapvetően nagyobb súllyal nöki Tanulmányokezeli a szolgáltatások fejlesztését, mint a termelés fejlesztését. Az elmúlt 20 kért Díj átadása év alatt nemzeti szinten a termelés és a termékkihozatal visszaesett, a szolgáltatások bővültek. A nemzetgazdaság hatékonyság-javulásához és a racionális foglalkoztatás-bővüléshez elengedhetetlen a termelés, azon belül - és többek között - a vegyipar fejlesztése, az azt támogató K+F+I tevékenységek ösztönzése. A termelésfejlesztést a minél feldolgozottabb, nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó termékkihozatal irányába kell ösztönözni, ez alapvetőEURÓPAI SZERVEZETEINK en nem kap hangsúlyt az NGM fejlesztési terveiben. A vegyipari létesítményekben az elmúlt 20 év alatt a gazdasági rendszerváltás, a vegyiparral szembeni környezetvédelmi elvárások szigorodása, a multinacionális cégeknek adott kedvezmények, stb. eredményeként egy olyan kiválasztódásra került sor, amelynek következményeként csak a versenyképes, környezetkímélő és csúcsminőségű vegyipari terméket kibocsátó cégek maradtak/maradhattak talpon. Így a vegyipar hatalmas és részben kihasználatlan infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, amelyekre alapozva K+F+I tevékenységeik könnyebben és olcsóbban bővíthetőek, mint számos európai versenytársuknál. Folytatás a következő oldalon
EU FEJLESZTÉSI FORRÁSOK (folyt.)
VIII. Évfolyam 2. szám
Ma Magyarországon a piacon vásárolt vegyipari termékek igen széles skálája nem hazai termék, jellemzően a környező országokban készül. A vegyipari termelés felfuttatása pl. a háztartásvegyipari termékeket illetően relatíve kis befektetéssel elindítható, s gyors foglalkoztatás-bővülést eredményez. Hasonló eredményeket lehet elérni - elsősorban a vegyipari kis és közepes vállalkozási szektorban – a kisebb alapanyag igényű és nagyobb hozzáadott értéket képviselő – speciális és finomkémiai termékek gyártásának támogatásával. A hazánkban gyártott vegyipari termékek egyik igen fontos piaca az építőipar, amelynek sok éve tartó recessziója a vegyipar teljesítményét is kedvezőtlenül befolyásolja. Az építőanyagok jelentős részét – a szigetelőanyagokat, a festékeket és ragasztókat, a nyílászárókhoz és egyéb épületgépészethez szükséges műanyagokat – a vegyipar állítja elő. Különösen sajnálatos, hogy a korszerűtlen panelházak energetikai felújítása körében az állami támogatások gyakorlatilag megszűntek, holott a fűtéskorszerűsítés, az épületek nyílászáró cseréje és a hatékony hőszigetelési megoldások alkalmazása révén valódi és tartós energiaköltség-csökkentést lehet elérni. Ezért a vegyipar üdvözli, hogy az NGM tervezete az energia fejlesztési területek között az energia megtakarítás kiemelt tényezőjeként jelöli meg az épületenergetikát. Támogatandó területnek tartjuk továbbá a belföldön elérhető alap- és adalékanyag bázis (homok, dolomit, kálcium-karbonát) minél szélesebb körű, környezetvédelmi és ipari szempontból kiegyensúlyozott kitermelését és felhasználását. Nem csak a vegyiparra, szinte a gazdasági élet minden területére jellemző, hogy a szűkös nemzeti fejlesztési források elosztásakor, a pályázatok kialakításakor, egy-egy pályázathoz csatolt forrástömeg meghatározásakor a befektetés-megtérülés nincs fókuszba állítva. Pedig ez egy kulcstényező mind a nemzet fejlődése, mind a GDP alakulása, mind a következő időszakban újra jelentkező forrástömeg szempontjából. A termelésfejlesztés, vagy például az energetikai beruházások támogatása során az egyik legfontosabb elbírálási szempontként a beruházás / befektetés megtérülés idejét kell(ene) meghatározni. Az ország tervezett energiahatékonyságának növelése, az ÜHG kibocsátás csökkentése gazdaságilag leghatékonyabban és időben leggyorsabban a nagyvállalatok ilyen irányú fejlesztésével érhető el. E nagyvállalati körbe tartoznak a vegyipari nagyvállalatok, amelyek a fejlesztési adókedvezmények, a különböző pályázati támogatások igénybe vételével egészítik ki saját forrásaikat fejlesztéseik és beruházásaik során. Nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszak azon gyakorlata, hogy a kis- és középvállalatok az adott fejlesztési feladatokhoz arányaiban nagyobb támogatást kapnak helyes és folytatandó, mivel beruházási forrásokhoz jutásuk (az alacsonyabb szintű biztosítékok és egyéb dolgok miatt) nehezebb. Azonban a nagyvállalatok hosszú távú és stabil pályázati-támogatási rendszere, ha arányaiban a támogatás kisebb is, mint a KKV szektornál, biztosítani fogja a nemzeti vállalásokat az energiahatékonyság-javulást és az ÜHG kibocsátás csökkentést illetően. A vegyipar fejlődése, versenyképességének javulása szoros összefüggésben van az automatizálás és a számítógépekre alapozott folyamatirányítás fejlődésével és fejlesztésével. Míg a nagy vegyipari üzemekben a fent említett fejlesztések révén jelentős foglalkoztatási bővülésre számítani nem lehet, inkább létszám-mérséklésre, a vegyipart kiszolgáló iparágakban (gépgyártás, műszertechnika, informatika, karbantartás), valamint a nagyobb társaságokkal vevői vagy beszállítói kapcsolatban álló vegyipari kkv-knál a nehézvegyipari fejlesztések indirekt foglalkoztatásbővülést eredményeznek. A levél befejezéseként a MAVESZ elnöke felkérte Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár urat, hogy a vegyipari véleményt és javaslatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium vegye figyelembe a 20142020-as tervezési időszakkal kapcsolatos álláspontja, illetőleg az Európai Bizottsággal kötendő Partnerségi Megállapodás véglegesítése során.
2
Szakképesítések — Egyszerűbb jogszabályi követelmények?
VIII. Évfolyam 2. szám
A Nemzetgazdasági Minisztériumban előterjesztés készül a szakképesítésekre vonatkozó jogszabályi követelmények egyszerűsítéséről. A MAVESZ felkérést kapott a vegyipari szakképesítésekre vonatkozó előírások véleményezésére. A vegyipar számára kiemelt fontosságú kérdésben piacvezető tagvállalatainktól (TVK, Borsodchem, Nitrogénművek) és több kkv tagunktól érkezett észrevételek és információk alapján készült el az NGM-nek június 10-én átadott vegyipari vélemény, amely az alábbi megállapításokat és javaslatokat tartalmazza: A vegyipari termelő tevékenységet folytató társaságokat a 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet mellékleteinek többsége, és nem csupán a 9. melléklete érinti (például az egyik tagvállalatunk munkatevékenysége 8 területet fed le, 42 konkrét tevékenységgel). Ebből a körből kiemelésre kívánkozik egy, a vegyipar számos szereplője számára is gondot okozó probléma, nevezetesen: a rendelet 2. melléklete rögzíti a nyomtástartóedény-gépész, kazángépész szakképesítéseket. Az új OKJ változások miatt (150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet), amelyek szeptember 1-től lépnek életbe, megnövekednek ezen OKJ képzések óraszámai, ami még nagyobb kiesést jelent a munkából a kollégáknak. Ugyanakkor azok a vezető munkatársak, akik természetesen rendelkeznek szakirányú felsőfokú (pl. vegyész- vagy gépészmérnöki) végzettséggel, és akár nyomástartó berendezéseket üzemeltető technológiák tervezésére, fejlesztésére is képesek, nem tudják kiváltani, például a „nyomástartóedény-gépész" megnevezésű, egyébként lényegesen alacsonyabb szintű szakképzettséget, így formailag, a rendelkezés folytán (talán adminisztratív hibájából adódóan, egy * valahol lemaradt a szövegezésnél) nekik is részt kell venni az OKJ képzésen és 5 évente meg kell azt újítaniuk. További anomália, hogy - ismerve a nyomástartó berendezéseken végzett munkák szigorú jogszabályi kötelezettségeit - a nyomástartó berendezés üzemeltetője számára van ilyen előírás, míg az azon végzett karbantartási munkát végzők számára nincs. Végül egy szövegezési észrevétel: a 2. melléklet 8. pontjában szereplő tevékenység esetében elegendő a „kőolaj vegyipari rendszer üzemeltetője” szakképesítés is. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a „vegyipari rendszer” nem különbözik a „kőolaj vegyipari rendszertől”. A fentiek miatt általánosan is felvetődik, és a MAVESZ egyúttal javasolja, hogy a jogszabályi követelmények egyszerűsítése keretében a szakirányú felsőfokú végzettséggel kiválthatóak legyenek az alacsonyabb szintű szakirányú „OKJ-s” szakképzettségek. Ezzel összhangban álláspontunk szerint az egyszerűsítés egyik fő iránya a rendszer rugalmasabbá tétele, a *-gal való megjelölés kiterjesztése lehet az adott munkáltató által elfogadott azonos szintű szakképesítésekre – a nem egyértelmű „szakiránynak megfelelő más szakképesítés” helyett. A rendelet 9. melléklete a vegyipar 22 tevékenységéhez rendel képesítési követelményeket. A 11. pontban szereplő „vegyianyaggyártó”, mint a vegyiparban alkalmazott egyik leggyakoribb szakképesítés számos gyártási folyamat bizonyos szintű kezeléséhez ad alapismeretet, erre az alapképzésre lenne indokolt ráépíteni a minőségi, biztonságtechnikai követelményszinteket. Külön probléma azonban, hogy a vegyianyaggyártó szakképzés már több, mint 10 éve kizárólag csökkentett óraszámú (480-600 óra) felnőttképzésként, tanfolyami keretek között valósul meg, kikerült az iskolarendszerű képzések közül. A vegyipar folyamatosan azzal küzd, hogy vegyipari szakmunkás utánpótlását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberekkel tudja kielégíteni, hiszen az egyre korszerűbb technológiák üzemeltetése egyre magasabb szintű vegyipari szakismeretek meglétét kívánja meg. Sajnos az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a felnőttképzés keretében 480 - 600 óra időtartamban megvalósuló vegyianyaggyártó képzés (amelyhez jellemzően a vállalatok biztosítják a képzés 50%-t jelentő szakmai gyakorlati oktatást, valamint az oktató helyet) már nem tudja biztosítani azt a magas szintű szaktudást, ami például a petrolkémiai ipar világszínvonalú technológiáinak üzemeltetéséhez szükséges. Folytatás a következő oldalon
3
Szakképesítések (folyt.)
VIII. Évfolyam 2. szám
A MAVESZ javasolja, hogy a vegyianyaggyártó képzés visszakerüljön a nappali tagozatos iskolarendszerű képzések közé (azaz a képzés szintje 31-ről 34-re változzon az OKJ szerint). A javaslat indokoltságát alátámasztja az a tény is, hogy például a borsodi régióban, amelyben több vegyipari és gyógyszeripari vállalat is működik, egyedül a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskola által kibocsátott egyetlen vegyésztechnikus évfolyam (2013. évben mindössze 9 fő) biztosítja a vegyipari szakember utánpótlást az évente meghirdetésre kerülő vegyianyaggyártó átképző tanfolyam mellett (2013. évben 20 fő). A fenti számadatokból is látszik, hogy a vegyipari termelés szempontjából kiemelkedően fontos régióban nem megfelelő a vegyész szakember utánpótlás, és a probléma kevésbé koncentráltan ugyan, de más régiókban is jelentkezik. A vegyianyaggyártó szakképzés iskolarendszerűvé tétele lehetőséget nyújtana olyan szakképzés megvalósítására, amely hosszútávon biztos munkalehetőséget teremt a fiatalok számára a munkanélküliség által erősen sújtotta borsodi régióban és hozzájárulna a másutt található vegyipari termelő vállalkozások munkaerőgondjainak enyhítéséhez is. A vegyianyaggyártó részszakképzés nappali tagozatos iskolarendszerű szakképzéssé alakítása és a szakmai gyakorlati óraszám megemelése esetén egyes érintett cégek szakmai gyakorlati oktatóhelyet és oktatót is tudnának biztosítani. Végül a MAVESZ általános észrevételként felhívta a minisztérium figyelmét arra, hogy számos, a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó szakképesítési követelmény van érvényben – elsősorban az állami szervek által előírt, sokszor indokolatlanul bonyolult adminisztratív feladatokat végző ügyintézői munkakörök betöltéséhez (pl. jövedéki ügyintéző, bérelszámoló, stb.). Bár a jogszabályok bonyolultak és gyakran változnak, a viszonylag rövid betanítást, betanulást igénylő ügyintézői munkakörök többségét külön szakmaként kezelni túlzottnak tűnik, ezen az alapon még sok más munkakörre (pl. leltározó, rendelésrögzítő, stb.) lehetne OKJ szakképesítést előírni. Ebbe a körbe kell sorolni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet egyes előírásait is. A rendelet ugyanis olyan speciális képesítési feltételekhez köti a biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés és a súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) készítését, amelyek következtében azokat mindössze néhány szakértő/vállalkozás tudja teljesíteni. Különösen értelmetlen ez a követelményrendszer az un. küszöb alatti üzemekre vonatkoztatva, hiszen ezekkel az üzemekkel az európai szabályozás (SEVESO irányelv) nem is foglalkozik. Ugyanígy indokolatlan a veszélyes ipari védelmi ügyintéző kötelező előírása az alsó küszöbös üzemeknél, de különösen a küszöb alatti üzemeknél. Felvetéseink az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előtt ismertek, viszont fontos lenne, hogy a nemzetgazdasági tárca ismerje és támogassa a vegyipar e területen is jelentkező gondjainak a megoldását.
4
EU: Brüsszeli kerekasztal a vegyipar versenyképességéről
VIII. Évfolyam 2. szám
Az európai vegyiparnak versenyképes energia– és nyersanyag árakra van szüksége ahhoz, hogy Európa vonzó helyszín legyen a vegyipari fejlesztések és befektetések számára. Ez volt a fő üzenete annak a kerekasztal ülésnek, amelyet az Európai Bizottság, a Parlament, a tagállamok kormányainak képviselői, valamint piacvezető vegyipari társaságok és európai szervezetünk, az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) részvételével tartottak június 25-én Brüsszelben. Az alábbiakban a CEFIC tájékoztatása alapján néhány fontosabb hozzászólást ismertetünk (bővebb információ a www.cefic.org honlapon). Az ülésen Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke kifejtette: a Bizottság tudatában van a vegyipari vállalkozásokat sújtó nehézségeknek. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak olyan iparpolitikára és klímapolitikára van szüksége, amelyek támogatják a környezetbarát innovációt anélkül azonban, hogy az intézkedések az ipar kitelepülését, a munkahelyek elvesztését eredményeznék. A REACH rendelet végrehajtása kapcsán jelezte, továbbra is elkötelezett a kis- és középvállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheinek csökkentése mellett és hangsúlyt fektet az Európai Vegyi-anyag Ügynökség (ECHA) iránymutatásainak nemzeti nyelvekre történő fordítására. A klímapolitika kapcsán hozzátette: mivel az Európai Unióban a legszigorúbbak a környezetvédelmi szabályok és a klímapolitikai törekvések, fennáll a veszélye annak, hogy egyes ipari vállalkozások harmadik országokba helyezik gyártókapacitásukat. Ez környezetvédelmi szempontból kétszeresen negatív eredménnyel járhat, hiszen a világ más régióiban mind a környezetvédelmi szabályok, mind azok végrehajtása sokkal enyhébb. Az európai energiaárakkal kapcsolatban hangsúlyozta, komoly versenyképességi kihívást jelent a palagáz megjelenése és hasznosítása más régiókban, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Kurt Bock, a CEFIC elnöke, a BASF vezérigazgatója rámutatott, az 50 milliárd euró kereskedelmi többletet realizáló európai vegyipar erejének megőrzése forog kockán, jórészt az Európai Unióra jellemző szabályozási problémák miatt, ami párosul az ipari fogyasztók által fizetett rendkívül magas energiaárakkal. Hozzátette, versenyképes vegyipar nélkül nincs versenyképes gépjárműipar. Az amerikai energiaszektorban zajló „palagáz forradalom” kapcsán elmondta, az alacsony energiaárak miatt az amerikai vegyipari termelés két százalékkal nőtt, míg az európai vegyipari termelés négy százalékkal csökkent. Az európai környezetvédelmi és klímapolitikai szabályok kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az európai szabályozás nem költséghatékony. A klímapolitika kapcsán kifejtette, az Egyesült Államokkal folytatandó klímapolitikai tárgyalások nagy lehetőséget hordoznak magukban az európai versenyképesség megőrzése érdekében. Hozzátette, az lenne az üdvös, ha az energiapolitika vezérelné a klímapolitika kialakítását és az energiapiac szabályozása egységes lenne az Európai Unióban. Giorgio Squinzi, a MAPEI vezérigazgatója kiemelte, hogy az európai vegyipari társaságok, s különösen a kis– és közepes méretű cégek fejlesztéseihez méltányos keretfeltételekre, arányos szabályozásra és a szabályok stabilitására, kiszámíthatóságára van szükségük. A kerekasztal energia– és klímapolitikával foglalkozó paneljében a Bizottság képviselője leszögezte: a vegyipari szektorra a Bizottság nem mint a klímaváltozás okozójára tekint. Álláspontja szerint a vegyipari ágazat a zöld gazdaság kialakításának motorjává válhat. Jelezte, az olaj ára az elmúlt tíz évben megnégyszereződött, ezért az ETS rendszer felülvizsgálatakor és a kivételi lista kialakításakor ezt figyelembe kell venni. Az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalások valóban nagy lehetőségeket rejtenek magukban és Kína is kezdi felismerni a környezetvédelem szükségességét. Az európai palagáz kitermelés kapcsán hangsúlyozta, a palagáz kitermelést az adott palagázzal rendelkező ország hagyja jóvá. A gázár csökkentése kiemelt törekvés mindamellett, hogy a széndioxid kibocsátás csökkentését folytatni kell. Tagállami képviselők (Ausztria, Franciaország, Portugália, Finnország, Spanyolország) felszólalásaikban hangsúlyozták a jogbiztonság fontosságát és azt, hogy a Kiotói Egyezményt tulajdonképpen csak Európa hajtja végre. Mind Kanada, mind Japán kihátrált az ETS rendszer végrehajtásából. Hozzátették, a gázpiac fregmentált és lehetséges, hogy húsz év múlva a világpiaci gázár kiegyenlítődik, de jelenleg nem ez a helyzet, ezért olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, amely a környezetvédelmi törekvések mellett kedvez az üzleti környezetnek is. 5
A polgári védelmi kötelezettség differenciálatlan bevezetéséről — vegyipari javaslat / OKF válasz (?)
VIII. Évfolyam 2. szám
A jelenleg hatályos katasztrófavédelmi törvény kidolgozása idején a MAVESZ már jelezte az OKF vezetésének, hogy a végrehajtás során várhatóan problémákat fog okozni a polgári védelmi kötelezettség differenciálatlan bevezetése. Szövetségünk felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknél már nincsenek felesleges alkalmazottak, így ha néhány munkatársat átirányítanak polgári védelmi feladatra, veszélyhelyzetet teremthet az adott vegyipari vállalkozásnál. Javasoltuk, hogy a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek alkalmazottjai kapjanak felmentést egy esetleges ilyen kötelezettség alól.” Az utóbbi időben Szövetségünk tagvállalataitól érkező információk szerint a 2011. évi CXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek, így különösen az 57.§ (1) és (2), valamint a 60.§ (4) bekezdéseinek alkalmazása valóban gondot okoz a gyakorlatban. E rendelkezések alapján a munkavállalók kivonása, illetve átirányítása polgári védelmi szolgálatra nincs tekintettel arra, hogy a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek váltóműszak, személyzet hiányában nem működtethetőek szabályosan és biztonságosan. E körülményre tekintettel Szövetségünk ismételten kérte és javasolta az OKF vezetésének a törvény polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseinek újragondolását. Hangsúlyoztuk: olyan módosítást tartunk célravezetőnek, amely alapján a veszélyes anyagokkal dolgozó, a katasztrófavédelmi szabályozás hatálya alá tartozó üzemek munkavállalói felmentést kapnak a polgári védelmi kötelezettség alól. A MAVESZ javaslatára válaszként Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőtől az alábbi levél érkezett.
6
Egyszerűbb állam — MAVESZ javaslatok a vállalkozások terheinek csökkentésére
VIII. Évfolyam 2. szám
A MAVESZ évek óta sürgeti a vállalkozások helyzetének javítása érdekében a felesleges terhek megszüntetését. Legutóbb a múlt hónapban a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére öszszegeztük ilyen célt szolgáló javaslatainkat az anyagi ráfordítást legtöbb esetben nem is igénylő ésszerűsítések bevezetése érdekében. Ezekből ismertetünk röviden három „örökzöldet”: 1.Túlzott jogszabályi követelmények miatt fellépő adminisztrációs és egyéb terhek megszűntetése Az EU irányelveiben vagy rendeleteiben foglaltaknál szigorúbb előírások megszüntetése. A rendeletek esetében a további terheket jelentő hazai jogszabályok felülvizsgálata és megszűntetése. Néhány példa: A súlyos ipari balesetek megelőzését szolgáló SEVESO II irányelv átültetésekor a hazai szabályozás mind az alsó, mind pedig a felső küszöbös üzemek biztonsági dokumentációjának tartalmát illetően lényegesen szigorúbb, és így költségesebb előírásokat fogalmaz meg, mint a közösségi szabályozás. Igaz ez a hatósági eljárásra is, hiszen az irányelvben szereplő egyszeri bejelentés helyett számtalan engedélyezést, bejelentésnek nevezett kvázi engedélye zést ír elő. A szabályozás hatályának kiterjesztése a küszöb alatti üzemekre teljesen feleslegesen ró jelentős többlet költséget és adminisztrációs terheket az érintett, főleg kis- és köze pes vállalkozások számára. A kémiai biztonságról szóló törvény és végrehajtási rendelete a vegyi anyagok közösségi rendelet – REACH és CLP – megjelenése után párhuzamos és ezért felesleges követelménye ket tart fenn a hazai bejelentési, kockázatbecslési, stb. előírásokkal. Ez a „pápább a pápánál” magatartás nem csupán a vegyipart érintő kérdésekben érvényesül, viszszaszorítása gazdasági és társadalmi érdek. Az államigazgatási apparátus és a hatóságok szemléletének megváltozásával várható csak érdemi változás. A jogszabályokat előkészítő minisztériumok, háttérszervezetek, hatóságok nincsenek tisztában azzal, hogy minden egyes, a termelő vállalatokra hárított felesleges teher megjelenik a gazdasági társaságok árbevétel- és jövedelemtermelő képességének csökkenésében, a befektetések alacsony szintjében, s ezáltal a gazdaság gyenge teljesítményében, az alacsony foglalkoztatásban, a mindezzel összefüggő társadalmi problémákban. 2. A hatósági eljárásokban tapasztalható visszásságok és adminisztrációs terhek további csökkentése A vegyipari tapasztalatok szerint az utóbbi időben hatalmasra duzzadt a hatósági ellenőrzések száma, amelyek koordinálatlanul, rengeteg párhuzamossággal zajlanak. Egy-egy hatóság (pl. VPOP, katasztrófavédelem) olyan gyakorisággal és olyan hosszasan terheli a vállalkozásokat, hogy az már kimeríti a zaklatás fogalmát. A hatósági emberek kísérgetésének, dokumentációs igényeinek kielégítése mára olyan mértékben veszi igénybe a cégek szakértőinek munkaidejét, hogy az már hátráltatja a normális működést, adott esetben veszélyezteti a biztonságos üzemeltetés érdekében szükséges napi teendők ellátását. 3. A hatóságok bírságolási gyakorlatának racionalizálása A hatóságok túlbiztosítási igényét, a bírság centrikusságot fel kellene végre váltania egy ügyfélbarát, együttműködő hatósági szemléletnek és gyakorlatnak. Javasoljuk jogszabályban előírni, hogy minden hatóság legyen köteles írásban tájékoztatni (pl. elektronikus hírlevélben) az ezt igénylő kamarákat, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, az általuk felügyelt gazdálkodó szervezeteket a területüket érintő jogszabályi változásokról. Nem csupán a változás tényéről, hanem annak lényegéről, és az abból fakadó vállalkozói feladatokról. Mindaddig, amíg ezt a tájékoztatást nem juttatták el az érintettekhez, ne lehessen bírságolni. El kell érni, hogy a bírság nem cél, hanem eszköz a jogszabályok betartatásában. Ennek érdekében a hatóságok először figyelmeztessenek a hiányosságokra, csak azokat a cégeket bírságolják, amelyek nem működnek együtt a hatósággal, nem tesznek meg minden tőlük elvárható intézkedést a jogkövető magatartás érdekében. 7
REACH 2. határidő után—95 dosszié Magyarországról
VIII. Évfolyam 2. szám
Magyarországról a 2013-as regisztrációs határidőre az ECHA felé 95 dossziét nyújtottak be, ennek 48%-át nagyvállalatok, 52%-át mikro-, és középvállalkozások. Az összes dokumentáció közül 47 feldolgozása még függőben van, túlnyomórészt azért, mert az Ügynökség arra vár, hogy a társaságok befizessék a regisztrációs díjat. A REACH 2007-es hatályba lépése óta Magyarországról eddig összesen 308 regisztrációs dossziét nyújtottak be (ebből 212 dossziét az első határidőre) és 241 anyagot regisztráltak. Ezek a számok – noha illeszkednek az EU többi tagállamában tapasztaltakhoz – messze elmaradtak az előzetes ipari és hatósági várakozásoktól, hiszen a 2013-as határidőig több, mint ezer regisztrációt vártunk több száz anyagra, közel 300 érintett magyar cég részéről. A következő hónapokban a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek fokozott figyelmet fordítanak azokra a társaságokra, melyek esetleg igyekeztek elkerülni a regisztrációs kötelezettséget. (OKBI 2013. június 13-i közleményéből)
Horvátország az Európai Unióban Horvátország 2013. július 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, ettől kezdve a REACH, CLP, a biocid termékekre vonatkozó és PIC-ről szóló rendeletek, valamint az összes egyéb, vegyi anyagokra vonatkozó EU-s jogszabály érvényes lesz a Horvátországban működő vállalatokra. A REACH rendelet bizonyos rendelkezéseinek alkalmazása a Horvát Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződésben lefektetett átmeneti intézkedések körébe tartozik. A szerződésnek megfelelően azon horvát cégeknek, amelyek évi 1 tonnát elérő vagy meghaladó menynyiségben gyártanak/importálnak vegyi anyagot, 2014. január 1-jéig előzetes regisztrációt kell benyújtaniuk az ECHA-hoz. Ezt követően a vállalatoknak 2014. július 1-jéig regisztrálniuk kell azon vegyi anyagaikat, melyeket évi 100 tonnát elérő mennyiségben gyártanak vagy importálnak, valamint az évi 1 tonnát elérő vagy meghaladó CMR 1, 2 kategóriájú (rákkeltő, mutagén, reprotoxikus) anyagokat. Bizonyos engedélyköteles anyagok esetén, a szerződés értelmében, a horvát cégekre más határidők vonatkoznak. Ezekről bővebb információs a horvát cégeknek szóló ECHA tájékoztatóban található. Emellett anyagaikat a CLP rendeletnek megfelelően kell osztályozniuk és címkézniük és 2013. augusztus 1-jéig a C&L bejelentést is meg kell tenniük az Ügynökség felé. A Csatlakozási szerződésben foglalt átmeneti rendelkezéseken kívül a REACH rendelet további részei már 2013. július 1-jétől alkalmazandóak lesznek. Különös tekintettel a XVII. mellékletben szereplő korlátozásokra, valamint a biztonsági adatlap átadási kötelezettségre, melyet Horvátországban történő forgalomba hozatal esetén, horvát nyelven kell átadni. Azon cégek, akik Horvátországból importáltak vegyi anyagokat és emiatt előzetes és/vagy tényleges regisztrációt nyújtottak be, a horvát partner cég (előzetes) regisztrálását követően a REACH rendelet értelmében továbbfelhasználónak minősülnek, így a továbbiakban nincs regisztrációs kötelezettségük. Azon cégek, akik tényleges regisztrációt nyújtottak be, ne felejtsék el a tevékenységük beszüntetéséről értesíteni az Ügynökséget a REACH 50. cikkének megfelelően. (OKBI 2013.június 13-i közleménye)
8
Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért Díj — 2013
VIII. Évfolyam 2. szám
Első ízben került sor a MAVESZ Elnöksége által ez évben alapított Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért Díj átadására a veszprémi Pannon Egyetemen. A Mérnöki Kar június 28-án tartott diploma átadó ünnepségén Farsang Barbara vehette át a 100 ezer Ft jutalommal is járó elismerő oklevelet és plakettet Dr. Blazsek Istvántól, a MAVESZ elnökétől, a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatójától. A díjat minden évben a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar és a Pannon Egyetem Mérnöki Kar 1-
1 vegyészmérnöki szakon MSc végzős hallgatója kapja az egyetem javaslata alapján. A kiválasztás szempontjaként a MAVESZ Elnöksége az egyetemi évek során folyamatosan elért jó tanulmányi eredményt, a hallgató vállalati/üzemi gyakorlaton végzett munkájáról adott pozitív értékelést, a kiemelkedő színvonalú diplomamunkát, valamint az egyetemi kutatás-fejlesztési tevékenységben / tudományos diákköri munkában való részvételt, kreativitást és kezdeményező készséget jelölte meg.
9
Magyar Vegyipari Szövetség A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) 1990 óta működik a magyarországi vegyipari termelő és kereskedő társaságok önkéntes szakmai és munkaadói érdekképviseleteként.
1036 BUDAPEST Bécsi út 85. Telefon/fax:: (1) 363 8720 E-mail:
[email protected] www.mavesz.hu
Tagjai között megtalálhatók a vezető hazai petrolkémiai vállalkozások, valamint a szénszálszénszál-gyártásban, a műtrágyaműtrágya- és növényvédőszernövényvédőszer-gyártásban, a festékfesték- és háztartásvegyiparban tevékenykedő vállalkozások, továbbá vegyipari disztributor társaságok.
A Hírlevelet szerkeszti: a MAVESZ Titkársága
A MAVESZ keretében működő szakszövetségek a műanyagműanyag-gyártás és feldolgozás, a műanyag csőgyártás, a festékgyártás és más vegyipari területek vállalkozásai számára nyújtanak fórumot a szakképviseletéhez.. mai együttműködéshez és a közös célok és érdekek képviseletéhez
Felelős szerkesztő: Budai Iván igazgató Legyen az Ön cége is a MAVESZ tagja, ha tájékozottabb akar lenni a vállalkozását befolyásoló piaci folyamatokról, az üzletfejlesztési és jogszabályi környezet változásairól, az EU vegyi anyag rendeletéről (REACH) és más hazai és EU szintű jogszabályi változásokról,
Aktuális információk REACH honlapunkról www.reachcentrum.hu
a vegyipar más szereplőivel összefogva lát lehetőséget a hatékony érdekképviseletre, a vállalkozását befolyásoló szabályozási környezet anomáliáinak orvoslására, tagja kíván lenni a magyar vegyipart irányító vezetők szakmai közösségének, mert az Ön számára is hasznosak a rendszeres konzultációk, megbeszélések, információk.
www.mavesz.hu