Magyar Koalíció Pártja A nyitrai kerület választási programja 1. Gazdaság (ipar- és vállalkozásfejlesztés)
Jellemzés: A nyitrai kerület jellegét tekintve ipari – mezőgazdasági terület. Ezen belül az élelmiszeripar, gépipar, vegyipar, elektrotechnikai ipar és a cipőipar jellemző. Az energia előállítását illetően, a mohi atomerőműnek kiemelkedő szerepe van. Az ipar által előállított bruttó hazai termék értéke kerületünkben alacsonyabb, mint a szlovákiai átlag. Annak ellenére, hogy megyénk az ország 5. legnagyobb megyéje, és a lakosság számának tekintetében a 3. helyen áll, a megye ipari termelése csak a ország ipari termelésének a 7,1 %-át képezi. Ennek kiváltó oka az, hogy a megye legnagyobb ipari termelői – zömében gépipari vállalatok nem tudták a termelésüket olyan mértékben átcsoportosítani, hogy a kisebb mértékű foglalkoztatottság árán megtartsák vagy növeljék termelésük mennyiségét és hatékonyságát. Adottságok: A térség nagyon jó fekvésű, zömében síkság. Kiépített közúti, vasúti és folyami hálózattal rendelkezik. A munkaerő bázisa jól képzett, a természeti adottságai jó feltételeket biztosítanak az idegenforgalom fejlesztésére. A belföldi és külföldi felvevő piacok közelsége is kedvező. Elért eredményeink: Az első választási időszakban folyamatosan javult a helyzet. A megyében megindult a stabilizációs folyamat és ennek eredményeként megkezdődött a gazdasági fellendülés. E folyamatban a megye koordinációs és tervező szerepet vállalt. Elfogadott tervezetek elemzik a jelenlegi állapotot, megszabják a stratégiai célokat, és ez a helyzet javulását szolgálja. Konkrét eredményeink a következők; a megye közbenjárásával létrejöttek kerületünkben az első ipari parkok, és megjelentek az első befektetők is. Tényszerűen felsorolva: Lévai Ipar Park-
Nefab Packaging Slovakia s.r.o. (svéd tőke), 130 munkahely, Globo eastern Europe (osztrák- szlovák tőke), 70 munkahely. További működő ipari parkok: Čab, Verebély, Zselíz A helyzetfelmérés, -javítás és tervezés érdekében a megye elfogadta: • •
•
a megye szociális és gazdasági fejlesztésének tervét, a megye területrendezési tervének módosítását – előnybe részesítve a gazdasági fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen infrastrukturális létesítmények (közutak, ipari zónák, környezetkímélő beruházások) elhelyezését, az ipari parkok létesítését szolgáló alap infrastruktúra fejlesztésének akciótervét.
Vállalkozásokat támogató intézkedések: A megye folyamatosan javítja és bővíti a jogkörébe tartozó útvonalakat. Közbenjár az országos jogkörbe tartozó úthálózat felújítása és a megye szükségleteit szolgáló úthálózat bővítés érdekében. Szorgalmazza a kormánynál, tárgyal és közvetíti a vállalkozások honosítását. Ennek konkrét eredménye a lévai és a nyitrai ipari park. Vagyonjogilag rendezi a tulajdonában lévő, vállalkozásra alkalmas ingatlanokat és 1
hasznosításra kínálja fel. Saját jogkörébe tartozó középfokú oktatási intézményeiben neveli ki a megfelelő képesítéssel rendelkező munkaerőt. Részt vesz számos nemzetközi konferencián és gazdasági kiállításon, ahol aktívan népszerűsíti megyénket a lehetséges befektetők előtt. Helyzetelemzés alapján a gazdasági fellendülés érdekében a következő lépéseket valósítjuk meg: • kidolgoztuk a megye alap infrastruktúrájának az ipari fejlődést támogató akciótervét, és folyamatban van ennek megvalósítása, • elkészítjük az egyes települések területfejlesztési tervét, és megoldjuk ipari zónáinak közművesítését, • ipari parkokat hozunk létre a megye területén, ahová külföldi tőkével rendelkező nagyvállalatok települhetnek le, • népszerűsítjük a megyét a befektetők körében, • a településeken lehetőséget teremtünk a nagyvállalatok beszállítói számára (vagyonjogilag tisztázzuk a hasznosításra felkínált területeket, belefoglaljuk a területfejlesztési tervbe), • korszerűsítjük és bővítjük a közúti és vasúti hálózatot, a forgalmat eltereljük a lakott területről, • kihasználjuk az európai fejlesztési alapok által nyújtott lehetőségeket az egyes tevékenységek finanszírozására, • a már létező idegenforgalmi létesítményeket korszerűsítjük, és újakat hozunk létre. Céljaink: A munkanélküliség csökkentése érdekében támogatjuk a területfejlesztési tervben szereplő ipari parkok és zónák építését és az ipari beruházásokat. Konkrétan: Komárom- a Hydrostav környékén, Léva, Ebed (Párkány), Érsekújvár, Naszvad, Ipolyság 1, 2, 3, Zselíz V1, V 4, Zsigárd PD. Többfunkciós logisztikai központ kialakítása Párkányban. Az alap infrastruktúra bővítése, az úthálózat minőségének javítása, bekötő- és kerülőutak létrehozása. Közbenjárás a területfejlesztési tervben szereplő felsőbbrendű gyorsforgalmi utak megépítése érdekében. A gazdaság átszervezését támogató programok kidolgozása, a fejlesztés kooordinálása. Európai uniós pénzforrások hatékonyabb merítése nagy megyei beruházások kivitelezése céljából - ipari infrastruktúra bővítése, humán erőforrások, hatástanulmányok elkészítése. A megye sokoldalú népszerűsítése a vállalkozások telepítése céljából. Kis- és középvállalkozásokat támogató megyei régiófejlesztési alap létrehozása.
2. Vidékfejlesztés Jellemzés: A nyitrai kerület alapterülete 6343 km². A kerületet 7 járás alkotja: a nyitrai, komáromi, lévai, érsekújvári, vágsellyei, nagytapolcsányi és aranyosmaróti. Területét tekintve a ország ötödik legnagyobb kerülete, a lakosság számát illetően pedig 713 422 lakos –a harmadik. Kerületünkben a vidéki lakosság 5510 km² területen él, és ez az összterület 87 % -a. 350 településből 335 falu, ez a települések 96 % -a. A legtöbb településének lélekszáma kevesebb, mint 1000 lakos. Kerületünk 2
a munkanélküliek számát tekintve a 3. helyet foglalja el országos viszonylatban. Az egy főre eső nemzeti jövedelem a 2004-es kimutatások alapján a harmadik legalacsonyabb az országban. Adottságok: A térség nagyon jó természeti adottságokkal rendelkezik, fekvése és fejlődési potenciálja kiváló. Országos viszonylatban itt találhatók a legjobb minőségű termőföldek, nagyon jók az üdültetési lehetőségek – termálvíz, éghajlat, tapasztalatok a vendéglátásban, felvevő piacok közelsége. A közelben található az ország szempontjából is fontos, számos stratégiai befektető cég székhelye (Samsung, PSA Citroen , Sony stb.) A megye területén több ipari park is létesült, melyek a közeljövőben fogadják első befektetőiket. Elért eredményeink: A vidékfejlesztés összetett problémakör, ezért a feladatok megoldása hosszútávú folyamat. Az MKP politikájának köszönhetően már érezhetőek az eredmények. Számunkra lényeges, az EU strukturális alapjainak köszönhetően, a hozzáférhető források mennyisége jelentősen megnőtt. A csatlakozás előtti és a csatlakozás utáni alapokból sikerült a megyében beindítani a közművesítés bővítését és rekonstrukcióját. Több településen megépült a szennyvízelvezető rendszer, bővült és megújult az úthálózat is. Megindult a bérlakások építése, ami a vidék elnéptelenedésének megakadályozása szempontjából a legfontosabb tényező. A vidékfejlesztés támogatását illetően, a megye hatáskörébe a közlekedés fejlesztése és a régiófejlesztés tartozik. E téren a megye a következő eredményeket érte el. Közlekedés: A megye közbenjárására újraindítottak több megszüntetett regionális vasútvonalat: Vágsellye – Negyed, Párkány – Léva, Ipolyság – Csata, Aranyosmarót – Zsitvafödémes. Kiemelt mértékben támogattuk a helyközi járatok működtetését, főként az iskolába való beutaztatást. Az Érsekújvári SAD, amely a megye déli részén, az autóbusz-közlekedést üzemelteti 2004-ben 71 mil. Sk támogatást kapott, 2005-ben pedig e a támogatás 91 mil. Sk-ra emelkedett. A megye 21, 611 mil. Sk-val támogatta a Deáki felé vezető útszakasz tervezésének és felújításának költségeit és további 8 mil. Sk-val a Garamkövesd és Helemba közti útszakasz javítását. Köbölkúton elkezdődött a vasúti aluljárót elkerülő útszakasz kivitelezése; a tervek már elkészültek. A megye közbenjárt a R7-es gyorsforgalmi út megépítésének kérdésében, ami jelentősen befolyásolta a megye déli részének gazdasági fellendülését. Céljaink a közlekedési infrastruktúra javítása terén : 1. Kiemelten szeretnénk kezelni az úthálózat felújítását és bővítését, figyelembe véve a tervezett ipari parkok csatlakoztatását a felsőbbrendű úthálózathoz. Konkrétan: Nyitra, Komárom- a Hydrostav környéke, Komárom - Harcsás, Léva, Párkány - Ebed, Érsekújvár, Naszvad, Ipolyság 1,2,3, Zselíz V1,V4, Zsigárd PD. Terveink között szerepel a Vágsellyét elkerülő út építése, Tornóc – Vághosszúfalu érintésével. 2. A Baltikum-Adria, észak-déli európai jelentőségű, autópálya (Helsinki V/C korridor) nyomvonalát régiónk legmegfelelőbb, erre legalkalmasabb részén kell meghatározni. 3. Támogatjuk a komáromi regionális Duna-híd megvalósítását.
3
4. Támogatjuk Párkányban egy többfunkciós (közúti, vasúti, folyami és kombinált fuvarozásra alkalmas) logisztikai központ kiépítését, illetve Párkány és Esztergom között, a Dunán, közlekedő teherkomp üzembe helyezését. 5. Továbbra is kiemelt figyelemmel szeretnénk kezelni a tömegközlekedés támogatásának problémáját és a létező, a megye hatáskörébe tartozó, úthálózat karbantartását. Régiófejlesztés : A megye alanyi jogon kezeli a régiófejlesztés kérdését az 503/2001 régiófejlesztésről szóló törvény értelmében. A megyei önkormányzat az első választási időszaka folyamán teljesítette a fenn említett törvény rendelkezéseit, elfogadta azokat a fejlesztési dokumentumokat, amelyek az elkövetkező időszakban az egyes intézkedések kivitelezési alapját szolgálják. A megye aktívan szerepet vállal a régiófejlesztésben. A megye szempontjából nagyon fontos, hogy kidolgoztuk és elfogadtattuk a megye szociális és gazdasági fejlődésének tervét a 2003-2013 közti évekre. Módosítottuk és kiegészítettük a területrendezési tervet. Javaslatok formájában beterjesztettük az ipari parkok létesítését szolgáló alap infrastruktúra fejlesztésének akciótervét és a megye fejlesztésének akciótervét. A régiófejlesztési főosztály együttműködik a megyék területén tevékenykedő régiófejlesztési ügynökségekkel, véleményezteti a beterjesztésre kerülő javaslatokat, ezzel is elősegítve a megye komplex fejlődését. Folyamatos tevékenységeink: A kistérségek kialakítását a következőképpen kívánjuk megvalósítani: • aktuális helyzetelemzés, • stratégiatervezés (területfejlesztési tervek kidolgozása, szociális – gazdasági tervek kidolgozása, összehangolt területfejlesztési tervezet), • a kistérségek fejlődési irányvonalának meghatározása (idegenforgalom, gazdaság), • a vállalkozói kedv serkentése, • ösztönző tényezők életbeléptetése (ipari zónák meghatározása, közművesítés, közúthálózat-bővítés a területfejlesztési tervek alapján), • a polgári létesítmények állagának megőrzése és javítása, • pályázati tanácsadás, • helyi munkalehetőségek kialakítása (beszállító kisüzemek, falusi kisüzemek, mezőgazdaság diverzifikációja) – koordináció. Céljaink a régiófejlesztés terén: Aktívan közreműködünk a megye szociális és gazdasági fölzárkóztatása érdekében, ami a következő feladatokat vonja maga után: - helyzetelemzés elkészítése az egyes települések és járások helyzetéről, - területrendezési tervek kidolgozása és elfogadtatása, összhangban a megye területfejlesztési tervezetével, - kistérségek létrehozása, - tőkebefektetők lokalizációja a régióban, s ennek vonzataként munkalehetőségek teremtése, - aktív párbeszéd kialakítása a települések és a megye között, a települések bevonása a megyei önkormányzat tevékenységébe, - az Európai Unió fejlesztési alapjai által biztosított pénzforrások koordinált merítése, 4
-
-
támogatjuk a már létrehozott ipari parkok továbbfejlesztését és a létező kapacitás kihasználását (Léva, Verebély, Čab, Zselíz), támogatjuk új ipari parkok létesítését az arra megfelelő területeken (Nyitra, Párkány - Ebed, Komárom) – zöld beruházások, támogatjuk a kihasználatlan ipari létesítmények ipari parkká való átalakítását (Komárom, Érsekújvár, Párkány) – barna beruházások, támogatjuk egy többfunkciós logisztikai központ létesítését Párkányban, és a Párkány és Esztergom között közlekedő teherkomp üzembe helyezését, amely komoly észak-dél irányú szállítási igényeket elégítene ki, támogatjuk és szorgalmazzuk a határokon átnyúló együttműködést a közvetlen szomszédainkkal (Komárom-Esztergom megye) és az Európai Unió más régióival.
3. Határon átívelő együttműködés Szlovákia és Magyarország között 2001. április 23-án létrejött megyei szintű nemzetközi együttműködésről szóló egyezmény hangsúlyozza a két ország határmenti területeinek kölcsönös együttműködéséhez szükséges feltételek megteremtésének fontosságát és a két ország ebbéli szándékát. A 302/2001. sz., a megyei önkormányzatokról szóló törvény értelmében Nyitra megye önkormányzata a lakosság és a régió fejlődésének érdekében úgy döntött, hogy szorosabb együttműködésre lép Komárom – Esztergom megye önkormányzatával. Nyitra megye önkormányzata nevében Doc. Ing. Milan Belica, PhD, elnök és Komárom - Esztergom megye önkormányzata nevében annak elnöke, Agócs István, 2003. november 13-án írták alá a megyék kölcsönös együttműködéséről szóló szerződést, amely az érdemi munka alapjait hivatott lerakni. A nemzetközi dokumentumokban lefektetett célok és alapelvek értelmében, a határmenti területeken a legfontosabb cél a szorosabb, közvetlenebb együttműködés a társadalom minden területén. A gazdaság mindhárom ágazatát magába foglaló együttműködés a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésével támogatja a helyi és területi önkormányzatok, kis- és középvállalkozók, közintézmények, illetve más szervezetek közvetlen együttműködését. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kultúrát, oktatásügyet, tudományt, sportot, és ifjúságot érintő kapcsolatok fejlődése hozzájárul a két térség polgárai és intézményei közti együttműködés megszilárdulásához, a tartós kapcsolatok kialakulásához, az együttműködési szerződés értelmében a szakmai és módszertani kérdésekkel kapcsolatban keretszerződések kerültek aláírásra a két megye szakmai testületei és bizottságai között, többek közt az oktatásügy, ifjúságpolitika és a sport terén. Fokozatosan szorosabbá válik az együttműködés a polgári- és a katasztrófavédelmet illetően, különösen a mindkét felet érintő, előre nem látható természeti katasztrófák, árvizek, figyelőszolgálatának kiépítése terén. Nyitra megye önkormányzat és Komárom – Esztergom megye önkormányzatának kulturális bizottságai között az együttműködési szerződést 2003. november 7-én írták alá. A kulturális szervezetek közti együttműködés Nyitra megye önkormányzatának kulturális bizottsága által 2004. március 26-án Érsekújvárban elfogadott tevékenységi terv értelmében zajlott. „Magyarország és Szlovákia stratégiája a könyvtárszolgálat területén az EÚ tagság vonatkozásában”- címmel megrendezésre került egy, a két ország könyvtárszolgálatát érintő, szeminárium-sorozat. A két megye múzeumainak és galériáinak szakemberei közös szakmai csereprogramokat szerveztek Tatabányán, majd októberben hazánkban. Az elmúlt időszakban sokat javult a két térség együttműködése a közművelődés területén is, működő kapcsolat épült ki a 5
tatai művelődési központtal. Az első közös nemzetközi konferencia Tatán, 2004. március 25-26-án volt. Tatabányán, 2004. június 18-án került aláírásra a Nyitra megyei önkormányzat terület-fejlesztési és határon átnyúló kapcsolatok bizottsága és a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat terület és gazdaságfejlesztési bizottsága közötti keretszerződés. Ennek az együttműködésnek jól körülhatárolható területei vannak, és ezeket több szempontból is vizsgálhatjuk, mégpedig: 1. Közigazgatás 2. Magánszféra 3. Szervezeti, non-profit, civil szféra Ágazatok szerinti csoportosítás: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Gazdasági jellegű együttműködés Mezőgazdaság Közlekedés Oktatás és oktatáspolitika Természetvédelem Idegenforgalom Kultúra A régiófejlesztés egyéb területei
4. Oktatásügy és ifjúságpolitika Az oktatás színvonalának emelése kiemelten fontos szerepet játszik Szlovákia gazdasági és társadalmi fellendülésében. A közigazgatási reform eredményeképpen az alapiskolák a helyi önkormányzatok, míg a középiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, kereskedelmi akadémiák és a hozzájuk tartozó diákotthonok és az iskolai éttermek a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. Nyitra megyében a magyar lakosok szavazatainak köszönhetően, megyei képviselőink létszámuknál fogva megfelelően képviselhették a magyar tannyelvű iskolák ügyét is. Az MKP képviselőinek sikerült felszámolniuk az iskolák finanszírozása közti aránytalanságokat, és kivívniuk az intézmények transzparens és igazságos finanszírozását. Lehetőség nyílt számos középiskola infrastrukturális helyzetének javítására és az oktatási feltételek korszerűsítésére. Sikerült kiharcolni, hogy az egyes járások között részarányosan legyenek elosztva a különböző beruházásokra szóló anyagi támogatások. Ennek a munkának köszönhetően: • Új tantermek, könyvtár és szaktantermek létesülhettek a komáromi Selye János Gimnázium tetőterében és a Zselízi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. A Párkányi Gimnázium tetőtere szintén felújításra és beépítésre kerül. • A lévai Összevont Kereskedelmi és Szolgáltatási Középiskola, az érsekújvári S.A. Jedlik Elektrotechnikai Ipari Középiskola, és a vágsellyei Vegyipari Szakközépiskola számára a megyei önkormányzat megvásárolta az iskola épületét. Az Érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium épületgondját egy 100 évre aláírt bérleti szerződéssel oldotta meg a megyei önkormányzat. • A 2004/2005-ös tanévben Ipolyságon megnyílt a Magyar Tannyelvű Kereskedelmi Akadémia, és Érsekújvárban magyar osztályok nyíltak a Kereskedelmi Akadémián. 6
•
•
• • •
Léván a 2005/2006-os tanévtől egy magyar osztály nyílik az Összevont Textilipari Szakközépiskolában, és egy az Összevont Kereskedelmi és Szolgáltatási Közép-iskolában. Ezekben az oktatási intézményekben jelentős építkezési beruházásokra is sor került. Érsekújvárban a 2004/2005-ös tanévtől önálló intézményként működik a magyar tannyelvű gimnázium, és a Jesenský utcai Összevont Szakközépiskolában kialakult egy magyar tannyelvű osztály, amely az erősödő autóipar igényeit hivatott kielégíteni. A 2004-es évet, hosszú idő után először, iskoláink anyagi kötelezettségek nélkül zárták. Minden, magyar osztályt is működtető tanintézmény megkapta magyar nevét is. Figyelemmel kísérte a megye északi részén található középiskolák kiegyensúlyozott fejlődését.
Az Önök szavazata elengedhetetlenül fontos, hogy a Nyitra megyei képviseletben újra annyi MKP-s képviselő legyen, hogy arányuknál fogva biztosítani tudják a jövő generációjának boldogulását, megmaradását és fellendülését. Az MKP képviselőinek egyik legfontosabb feladata, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a minőségi középiskolai oktatás. További célkitűzéseink az oktatás terén: • • • •
• • •
biztosítani a kéttannyelvű intézmények magyar osztályaiban a magyar nyelvű oktatást, az összes oktatási intézményt a megye tulajdonában levő épületekben elhelyezni, így céljaink között szerepel egy saját épület megvásárlása az Érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium részére, befejezni a már elkezdett építkezéseket és beruházásokat, átépíteni a párkányi Összevont Középiskola gyakorlati oktatásának műhelyeit, magyar osztályok megnyitását kezdeményezni az egyes szakközépiskolákban a munkaerőpiac igényei szerint, szorgalmazni a megfizethető, színvonalas diákotthonok építését, és továbbra is támogatni a beutazó diákok kedvezményes utaztatását, támogatni az idegen nyelvek oktatását és a számítógépes ismeretek bővítését a megye által fenntartott tanintézményekben, szoros együttműködést kezdeményezni a megye oktatási szakembereivel és a civil szférával, annak érdekében, hogy középiskoláink továbbra is vonzóak legyenek a továbbtanulni vágyók számára, erősíteni az együttműködést a Nyitra megyei és a határon túli megyei oktatási bizottságok között.
Bár a középiskolák anyagi támogatása terén az állam fejkvótát határoz meg, ennek az összegnek a 20%-a a megyei képviselőtestület határozatai alapján kerül elosztásra. Ennek a jelentős összegnek az elosztásakor fontos szerep hárul az MKP képviselőkre abban, hogy megakadályozzák az iskolák hátrányos megkülönböztetését, és biztosítsák az anyagi támogatások igazságos elosztását az alacsonyabb diáklétszámmal működő középiskolák számára is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással egy új anyagi forrás nyílt meg a középiskolák számára, amely jelentősen segíti az oktatás színvonalának növelését. Képviselőink továbbra is támogatni fogják az iskolák által beadott europrojekteket az 5 %-os saját rész költségvetési támogatásával. 7
Az ifjúsággal való céltudatos munka és törődés fontos része az MKP képviselőjelöltjei által képviselt programnak, ezért az ifjúságpolitika terén szorgalmazni fogjuk: - az ifjúsági rendezvények számának növelését, - ifjúsági és politikai fórumok szervezését, bevonva így a fiatalokat a társadalom vérkeringésébe, - a 14-35 év közötti fiatalok politikai képviseletének erősítését, - hogy az ifjúsági csoportok lehetőséget kapjanak más külföldi ifjúsági szervezetekkel való aktív kapcsolattartásra, - az ifjúságot megszólító, fiatalos ötletek megvalósítását, - felkészült fiatal szakemberek bevonását a párt szakértői munkájába. A Szlovákiai magyar nemzeti közösség jövő generációjának sorsa az Ön kezében van! Kérjük, szavazatával támogassa képviselőjelöltjeinket, mert csak a mi képviselőink szívügye az anyanyelvi oktatás biztosítása. Gyermekeinkért is szavazunk. Csak együtt sikerülhet! 5. Szociálpolitika és egészségügy A megye az államtól kapott jogkörök értelmében 29 szociális intézményt működtet, és évente több nonprofit, civil szervezetet támogat. Az MKP szociálpolitikai jövőképe a családok jobb megélhetése, az élet minőségének javítása köré szerveződik. A Nyitra megyei magyar közösség hátrányos helyzetét jellemzi, hogy túlnyomó többsége a munkanélküliség által sújtott régióban él, ahol nagyobb a szegénység mértéke. A szegénység elsősorban a munkanélküliség következménye. A lepusztult régiók felzárkóztatása, lehetőségeinek kihasználása a megyei önkormányzat elsődleges feladata. Ezt az egyik legfontosabb strukturális alap, az Európai Szociális Alap segítségével kívánjuk megoldani. A következő választási időszak fontos feladatai közé tartozik a szociális szolgáltatások és szociális intézmények minőségének javítása, finanszírozásának igazságos megoldása a nonprofit szervezetek fokozatos bevonása. Szociális téren a megye hatáskörébe tartozik a törvény által meghatározott szociális intézmények alapítása, működtetése, a rászorultak ellátásának biztosítása, a szociális gondozás megítélése és biztosítása. Ebből kifolyólag a következő célokat szeretnénk elérni a következő választási ciklusban: 1. Szociális szolgáltatások terén : - a létező szolgáltatások bővítése, - kedvező feltételek megteremtése a szociális szolgáltatások nyújtásához, Közvetlenül a háztartásokban és azon kívül; szociális gondozás gyermekes családok részére, szociális gondozás betegek és idősek részére, nevelőszülői hálózat, gyermekgondozási szolgáltatásokat kínáló központok, szolgáltatások nyújtása fogyatékos gyermekek és családjaik számára, autista gyermekekkel való foglalkozás. .
8
2. Szociális intézmények terén: - az intézmények decentralizációja, - a létező intézmények korszerűsítése (ahol indokolt, a lakók számának csökkentése, új intézmények kiépítésével párhuzamosan), - a megfelelő körülmények megteremtése kisebb szociális intézmények létesítésére (kis létszámúak, több funkciósak), ezeket olyan helyen létesíteni, ahol az ilyen szolgáltatás hiányos, vagy egyáltalán nem létezik, - olyan magánkézben lévő intézmények támogatása, melyek szociális szolgáltatásokat és szociális tanácsadást nyújtanak, - hospicok, menhelyek, védett műhelyek, védett lakások létrehozás, - az intézmények létrehozásához, működtetéséhez az Európai Unió strukturális alapjai által biztosított forrásokat kihasználni. A szociális szolgáltatások a megye területén sem adósságot, sem nyereséget nem termelnek, ún. nullszaldósak. Bár ez megnyugtató, de azt is jelenti, hogy fejlesztésre, új otthonok alapítására nincs elegendő pénzforrás. Ezért támogatja a megye a nonprofit szervezeteket, amelyeknek fenntartója más jogi személy. Az egészségügy a megyei önkormányzat legösszetettebb problémája. 2003ban hatalmas adósággal vette át az államtól ezt a jogkört. A megyéhez a II. típusú kórházak kerültek – Komáromban, Nagytapolcsányban, Léván és Vágsellyén, ill. egy egészségügyi központ Párkányban. A kórházak gazdasági mutatói bizonyítják, hogy a jelenlegi működési formájuk nem, felel meg az elvárásoknak. A megyének nincs anyagi fedezete a kórházak működtetésére. Amióta a megye fennhatósága alá tartoznak ezek az intézmények, az adósság növekedésének üteme csökkent. Ennek ellenére az adósság halmozását meg kellett állítani. A transzformáció célja mindenképp a közegészségügy elvének megtartása, regionális prioritás, flexibilis vezetés és az alkalmazottak pozitív ösztönzése. Beruházások az egészségügyben (mil. Sk) : 2003 54 964 000 2004 23 310 000 Az egészségügyben célunk az elkezdett szerkezeti átalakítás további folytatása és felgyorsítása, ill. egészségügyi intézményeink gazdaságos működtetésének megteremtése. Mindenki számára elérhető, páciens-központú egészségügyi ellátást szeretnénk. Szükséges a hálózat optimalizálása, úgy a beteg, mint a betegellátó szempontjából. Szükséges a hálózat optimalizálása a beteg és a betegellátó szempontjából. A közhasznú társaságok tevékenységét kívánjuk elősegíteni oly módon, hogy a fölöslegessé váló ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételeket intézményeink korszerű, digitális műszerekkel és gépekkel való felszerelésére használjuk fel. A kórházak korszerűsítése elképzelhetetlen a magántőke bevonása nélkül. 6. Művelődés és kultúra A korszerű demokratikus társadalmakban a művelődés, a kultúra jelentős szerepet játszik. Hozzájárul a polgárok életminőségének javításához és pozitív társadalmi és szociális funkciók, morális értékek hordozója. Ezért stratégiai feladatnak kell tekinteni az emberek kultúrához való viszonyának kialakítását, megerősítését, hogy az betölthesse pótolhatatlan társadalmi szerepét. A Magyar Koalíció Pártja a Nyitrai Kerületi Önkormányzat /Nyitra megye/ meghatározó politikai erejeként hatalmi súlya és politikai felelőssége tudatában működött az elmúlt négy 9
esztendőben, és ennek megfelelően kíván működni a következő választási ciklusban is. Nyitra megye érdeke a régió kulturális értékeinek megőrzése, növelése és bemutatása. Ehhez elengedhetetlenül szükséges: • a lakosság kulturális értékekhez való viszonyának javítása, a kulturális intézmények, elsősorban a megyei intézmények, lehetőségeinek felhasználása és az amatőr kulturális tevékenységek támogatása, • a kultúra fejlesztéséhez szükséges anyagi, technikai és személyi feltételek megteremtése, • a kulturális örökség védelmét és megőrzését szolgáló programok és kezdeményezések támogatása, nagy hangsúlyt fektetve a műemlékek védelmére és hasznosítására, • a kulturális célokat szolgáló épületek felújítása ill. állagának megőrzése, • a kisebbségek kultúrájának támogatása. Az eddig elért eredményeink igazolják e jövőkép helyességét és megvalósíthatóságát. Az MKP-s többségű képviselőtestületnek köszönhetően a Nyitra megye által 2002. április 1. óta fenntartott 19 kulturális intézmény /3 színház, 5 regionális könyvtár, 5 regionális múzeum, 2 galéria, 3 regionális művelődési központ és 1 csillagvizsgáló/ költségvetési támogatása a következőképpen alakult: 2002 – 120 071 000 Sk 2003 – 132 839 000 Sk 2004 – 142 023 000 Sk 2005 – 164 624 000 Sk Beruházásokra 2005-ben 54 612 000 Sk-t fordítottunk, ami az előző évek átlagához képest kétszeres növekedést jelent. Fontosabb eredményeink: Múzeumok és galériák: 9 a komáromi Magyar kultúra és Duna Menti Múzeum főépületének átépítése, történeti könyvgyűjteményen alapuló szakkönyvtár létesítése, 9 az érsekújvári Thain János Múzeum kiállítótermeinek felújítása, állandó kiállítások megrendezése, 9 a Barsi Múzeum kezelésébe tartozó lévai vár felújításának megkezdése, a várudvaron szabadtéri színpad kialakítása, a várban koncertterem megnyitása, 9 az Érsekújvári Művészeti Galéria épületének felújítása, állandó kiállítások rendezése. Könyvtárak: 9 a számítógépes hálózat bővítése, internet hozzáférhetőség megteremtése, 9 a komáromi Szinnyei József Könyvtár, a Magyar Kultúra és Duna Menti Múzeum közös új épületének rekonstrukciójára az EU strukturális alapjaiból 36 millió Sk támogatás elnyerése, 9 céltámogatás könyvvásárlásra, 9 a Nyitrai Kerületi Könyvtár áthelyezése korszerűbb épületbe. Színházak: 9 a komáromi Jókai Színház költségvetési támogatásának növelése. Közművelődés: 9 az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ, mint a magyar kultúrát támogató intézmény létrehozása, 9 a lévai Barsi Csillagvizsgáló számára Közép-Európában egyedülálló hordozható planetárium beszerzése. 9 az amatőr kultúrát támogató dotációs rendszer megteremtése 2004-ben. Határon átnyúló együttműködés: 10
9 kiváló kapcsolat kiépítése Komárom-Esztergom és Veszprém megye kulturális intézményeivel, közös programok tervezése. Kitűzött céljaink: Nyitra megye feladata biztosítani az általa fenntartott kulturális intézmények működését, elősegíteni szaktevékenységüket és támogatni az amatőr kultúra művelőinek kezdeményezéseit. Az MKP programja a kultúra egyes szakterületein: Múzeumok és galériák: 1. a közgyűjtemények állagának bővítése, védelme, megőrzése, a biztonsági, raktározási és a kiállítási technika fejlesztése, 2. a múzeum, mint tudományos műhely többfunkciós központtá alakítása,, 3. a múzeumpedagógia jelentőségének növelése – együttműködés az iskolákkal, 4. a közgyűjteményi intézmények bevonása az idegenforgalom rendszerébe, 5. határon átívelő és intézményközi kapcsolatok elősegítése. Könyvtárak: 1. a regionális könyvtárak nagyobb részvétele a községi könyvtárak hálózatának fejlesztésében – metodikai továbbképzések, könyvtárlátogatások, 2. a könyvtárak fokozott szerepvállalása a kulturális értékek megőrzésében, helytörténeti emlékek feldolgozásában – bibliográfia, 3. a könyvtárak elektronizációjának folytatása – interneten hozzáférhető on-line katalógusok, szoftverfejlesztés, regionális hálózat kiépítése, 4. a könyvtárosok szakmai továbbképzése, a szakma presztízsének növelése, 5. a regionális könyvtár ne csak egy város, hanem az egész régió könyvtára legyen. Közművelődés: 1. helyi kulturális kezdeményezések támogatása a közvetlen megyei dotációk, valamint a regionális művelődési központok és hivatásos művelődésszervezők által, 2. módszertani továbbképzések, bemutatók, szemináriumok szervezése az amatőr kultúra művelői számára, 3. kulturális adatbázis kiépítése és folyamatos frissítése, 4. többfordulós országos versenyek, kulturális seregszemlék, fesztiválok, kiállítások megszervezése és lebonyolítása. Színházak: 1. a közönségbarát művészszínház támogatása, 2. a színházak további működésének biztosítása, különös tekintettel a komáromi Jókai Színházra, 3. magyar nyelvű tájoló bábszínház létrehozása a komáromi Jókai Színház keretein belül. Műemlékvédelem: 1. a megye tulajdonában lévő műemlékek felújítása és lehetséges idegenforgalom céljaira történő kihasználásának megteremtése többforrásos finanszírozás által, 2. a megye területén található műemlékek aktualizált adatbázisának elkészítése.
11
