FÓRUM
aktuális
Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés A KOLLEKTÍV SZERZÔDÉS SZÖVEGÉT LAPUNK 1–2., 3–4. és 5–6. SZÁMAIBAN TELJES TERJEDELMÉBEN KÖZÖLJÜK III. RÉSZ MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. [Mt. 71. §] Munkáltató az lehet, aki jogképes. [73. §] „Vállalkozás keretében személy- és va gyonvédelmi, valamint magánnyomo zói tevékenység – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendôrség által a vállalko zás részére kiadott mûködési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételrôl szóló igazolás birtokában végezhetô.” [SzVMt 5. § (1) bekezdés] A mûködési engedély és az igazolvány öt évig érvényes, érvényességük alkal manként további öt évre meghosszab bítható, ha a kiadás feltételei – azok ismételt vizsgálata alapján – fennáll nak.” [SzVMt 7. §] 54. A z SzVMt-ben meghatározott magán biztonsági tevékenység tekintetében csak az a munkáltató végezhet tevé kenységet, aki a rendôrség által kiadott érvényes „Mûködési engedély” birtoká ban van. A munkáltató jogképessége egyéb, nem az SzVMt. hatálya alá tartozó te vékenységek vonatkozásában az Mt. általános szabályai szerint alakul. 55. A munkaszerzôdés érvényességének elengedhetetlen feltétele az igazolvány megléte. Az egyéb, nem az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásá ban a munkavállaló alkalmazására az Mt. általános szabályai vonatkoznak. „(3) A munkaszerzôdés, ha a munkavi
Jelentôs eseményre került sor a közelmúltban Budapesten: dr. Kaló József, az MBVMSZ elnöke és dr. Kiss György János társelnök a munkáltatói oldal képviseletében, valamint Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke és Lendvai Tamás, a VSZSZ alelnöke a munkavállalói oldal képviseletében aláírták a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdést. Az ünnepélyes eseményen részt vett és rövid beszédet mondott Fabrice Warneck, az UNI-Európa titkára.
szony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzé sét követôen köthetô meg.” [Mt. 76. § (3) bekezdés] „Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ideértve a magánnyomozói tevékenység szerve zését és irányítását is) – ha e törvény kivételt nem tesz – személyre szóló, a rendôrség által kiadott igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhetô.” [SzVMt 6. § (1) bekezdés] Az igazolvány az SzVMt 7. §-a értelmé ben 5 évig érvényes. 56. Külföldi, valamint a határon túli ma gyar munkavállaló az érvényben lévô jogszabályok betartásával foglalkoz tatható. 57. A munkavállaló csak akkor lehet a mun kajogi jogviszony alanya az SzVMt-ben meghatározott magánbiztonsági tevé kenységek vonatkozásában, ha érvé nyes igazolvánnyal rendelkezik. 58. A munkaviszony mindkét alanyának speciális követelménynek kell meg felelni (engedély, illetve igazolvány), illetve alanyi minôségük idôben meg határozott. A munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerzôdéssel jön létre. A munkaszerzôdést írásba kell foglalni. A munkaszerzôdés írás ba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmu lasztása miatt a munkaszerzôdés ér vénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követô harminc napon belül – hivatkozhat. [Mt. 76. § (1)-(2) bek.] Az Mt. 79. § szerint: (1) A munkaviszony – eltérô megálla
podás hiányában – határozatlan idôtar tamra jön létre. (2) A határozott idejû munkaviszony idôtartamát naptárilag vagy más al kalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony idôtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a mun kavállalót a munkaviszony várható idôtartamáról. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezé sétôl eltérôen, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szük séges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott idôtar tamra létesíthetô. (4) Határozatlan idôtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határo zott idôtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fûzôdô munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érde kének csorbítására irányul. (5) A határozott idôre szóló munka viszony idôtartama – ideértve a meg hosszabbított és az elôzô határozott idôre kötött munkaszerzôdés megszû nésétôl számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idôtartamú munkaviszony tartamát is – az öt évet nem haladhatja meg. Ettôl eltérôen, a (3) bekezdésben meghatározott eset ben az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejû mun kaviszony idôtartama – a korábban létesített munkaviszony idôtartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. (6) A határozott idejû munkaviszony határozatlan idejûvé alakul, ha a mun
24 DETEKTOR Plusz 2008/3–4.
24-29 maganbizt2.indd 24
2008.04.06 08:19:51
aktuális kavállaló az idôtartam lejártát követô en legalább egy munkanapot, közvet len vezetôje tudtával, tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb idôre létesített munkaviszony azonban csak annyi idôvel hosszabbodik meg, amilyen idôtartamra eredetileg létre hozták. (7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályok nem vonatkoznak a válasz tással keletkezett, illetve a hatósági en gedélyhez kötött munkaviszonyra. 59. A munkaszerzôdések tekintetében az általános szabály a határozatlan idejû munkaszerzôdés, de az Mt. 79. § (3) bekezdése az SzVMt hatálya alá tartozó magánbiztonsági tevékenységeket kive szi az általános szabály alól, és speciá lis rendelkezés alkalmazását írja elô. 60. A z SzVMt hatálya alá tartozó magán biztonsági tevékenységek vonatkozásá ban csak határozott idejû munkaszer zôdések köthetôk. 61. Határozatlan idejû munkaszerzôdés csak akkor lehetséges, ha a munkálta tó az engedélyhez kötött tevékenység mellett más, engedélyhez nem kötött tevékenységet is folytat, és a munka vállalót az engedélyhez nem kötött te vékenységekben is foglalkoztatja vagy foglalkoztatni akarja. Az ilyen munkaszerzôdésben a SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet a generális határidô figyelembevételével kell meghatározni, az egyéb tevékeny ségek tekintetében az Mt. általános szabályai az irányadók. 62. A munkaszerzôdés tartamának megha tározása a munkáltató engedélyének, il letve a leendô dolgozó igazolványának érvényességi idejétôl függ, mégpedig a rövidebb idô alatt lejáró dokumen tum érvényességi idejétôl. (Generális határidô) 63. A z engedély, illetve igazolvány ér vényességi idejének meghosszabbítá sa esetén a munkaszerzôdés is meg hosszabbítható, de az idézett Mt. 79. § (5) bekezdése szerint az nem válik határozatlan idejûvé, hanem ismétel ten határozott idejû lesz. 64. Amennyiben a dolgozót a határidô lejártát követôen legalább egy munka nappal tovább foglalkoztatják, az nem teszi határozatlan idejûvé a munkaszer
zôdést – idézett 79. § (7) bekezdés –, hanem szabálytalan foglalkoztatás valósul meg, annak minden jogkö vetkezményével. (Többek között Jogo sulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység végzése szabálysértése – 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes sza bálysértésekrôl – 13. §.) 65. A generális határidôn belül speciális határidôt is meg lehet határozni a munkaviszony tartamának idejére az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenysé gek vonatkozásában. 66. A speciális határidô lehet meghatáro zott dátum, de csak abban az eset ben, ha a munkáltató 6 hónapon belül nem kíván ismételten határozott tarta mú munkaszerzôdést kötni a munka vállalóval. Az ismételt határozott idôtar tamú munkaszerzôdés megkötése – a generális határidôk lejártának esetétôl eltekintve – az Mt. 79. § (4) bekezdésé be ütközhet. 67. A munkaszerzôdés tartamát lehet va lamely esemény bekövetkezéséhez kötni. Ez esetben a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni a munkavi szony várható idôtartamáról. [Mt. 79. § (2) bek.] Ezzel kapcsolatban a BH 2000. 369. számú határozat ad iránymutatást: „Ha a felek olyan esemény bekövetke zésétôl teszik függôvé a munkaviszony idôtartamát, ami naptárilag elôre pon tosan nem jelölhetô meg, de a bekövet kezése független a felek akaratától, ez a kikötés önmagában nem tekinthetô jogszabályba ütközônek.” 68. A munkavállaló alkalmazásának el engedhetetlen feltétele a foglalkozásegészségügyi alkalmasság, mind a munkaszerzôdés megkötésekor, mind a munkaviszony fennállása során. 69. A foglalkozás-egészségügyi vizsgála tok költségei a munkáltatót terhelik. Elôzetes munkaköri alkalmassági vizs gálatot kell végezni: a) a munkáltató által foglalkoztatni kí vánt személynél a munkavégzés meg kezdését megelôzôen [NM-rendelet 4. § (1) bekezdés] A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak idôszakos alkalmas
FÓRUM
sági vizsgálaton vesznek részt a mun kaköri alkalmasság újbóli véleménye zése céljából. Az idôszakos vizsgála tokat: d) a 4. számú melléklet szerinti fokozot tan baleseti veszéllyel járó munkakör ben foglalkoztatott ilyen tevékenységet végzô munkavállalónál a mellékletben szereplô gyakorisággal [NM-rendelet 6. § (1) bekezdés] 4. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez – Fokozottan bal eseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek 6. Fegyveres biztonsági ôrség, sze mély- és vagyonvédelmi tevékenység Idôszakos orvosi vizsgálatot kell vé gezni az 1–4. és a 6–7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40–50 életév kö zött kétévenként, 50 év felett évenként. Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egész ségi állapotában olyan változás követ kezett be, amely feltehetôen alkalmat lanná teszi az adott munkakör egészsé get nem veszélyeztetô és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; b) ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”on nyilatkozat tételére kötelezett munka vállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élôkön; c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlôdô munkabaleset elô fordulását követôen; d) a c) pont szerinti heveny foglalkozá si megbetegedésen kívül a munkaválla ló, tanuló vagy hallgató olyan rosszullé te, betegsége esetén, amely feltehetôen munkahelyi okokra vezethetô vissza, illetve 30 napos keresôképtelenséget követôen, valamint a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó bi ológiai tényezôk hatásának kitett mun kavállaló esetén a 10 napot meghala dó keresôképtelenséget követôen; e) ha a munkavállaló elôre nem várt esemény során expozíciót szenved; f) ha a munkavállaló munkavégzé ➲ 25 DETEKTOR Plusz 2008/3–4.
24-29 maganbizt2.indd 25
2008.04.06 08:20:15
FÓRUM
aktuális
Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés
➲ se – nem egészségi ok miatt – 6 hóna
pot meghaladóan szünetel. (3) Soron kívüli alkalmassági vizsgála tot kezdeményezhet a) a foglalkozás-egészségügyi orvos; b) az iskolaorvos; c) a háziorvos, illetve a kezelôorvos minden olyan heveny vagy idült beteg ség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végzô személy munkaalkal masságát befolyásolhatja; d) az Országos Munkavédelmi és Mun kaügyi Fôfelügyelôség (a továbbiak ban: OMMF) területileg illetékes mun kavédelmi felügyelôségének (a továb biakban: munkavédelmi felügyelôség) felügyelôje; e) a munkáltató, a szakképzô és felsô oktatási intézmény vezetôje; f) a munkaügyi központ; g) a munkavállaló, a munkát végzô személy, a tanuló vagy a hallgató. 70. A munkáltató a munkaviszony létesíté sével összefüggésben a következô ok mányokat, dokumentumokat kérheti: a) személyi igazolványt a munkavál laló személyi adataival: név, születési hely és idô, anyja neve, lakcím, b) adószámát, TAJ-számát és bank számlaszámát, c) az utolsó munkahelyén kiállított munkaviszony-igazolást, amely tartal mazza: – az elôzô munkáltatónál munkavi szonyban töltött idô tartamát és mun kakörét, – a munkavállaló munkabérébôl jogerôs határozat vagy jogszabály alap ján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, – a munkaviszony megszûnésének évé ben igénybe vett betegszabadságot, – a munkavállaló magánnyugdíj-pénz tári tagságát, a magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszá mát, d) az utolsó munkahelyén kiállított jöve delemigazolást, e) igazolványt a biztosítási jogviszony ról és az egészségbiztosítási ellátá sokról, f) iskolai végzettséget és szakmai
képesítést igazoló bizonyítványokat, amelyek a személy- és vagyonôri szak képesítésnél magasabb szakképesítést tanúsítanak, okleveleket, g) fényképet, h) tekintettel a bizalmi jellegû mun kakörre, a bûnügyi nyilvántartásból (1999. évi LXXXV. törvény a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról) az adatvédelmi tör vény (1992. évi LXIII. törvény a szemé lyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról) 12. §-a alap ján megkért tájékoztatást. 12. § (1) Az érintett kérelmére az adat kezelô tájékoztatást ad az általa kezelt, illetôleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatke zelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamá ról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl (székhelyérôl) és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adat továbbításra vonatkozó nyilvántartás – és ennek alapján a tájékoztatási köte lezettség – idôtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás idôtartama személyes ada tok esetében öt évnél, különleges ada tok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet. (2) Az adatkezelô köteles a kérelem be nyújtásától számított legrövidebb idô alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthetô formában megadni a tájékoztatást. (3) A (2) bekezdésben foglalt tájékoz tatás ingyenes, ha a tájékoztatást kér a folyó évben azonos területre vonatko zó tájékoztatási kérelmet az adatkeze lôhöz még nem nyújtott be. Egyéb ese tekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellene sen kezelték vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett. 71. A szerzôdés megnevezése „Munka szerzôdés”, amely az alábbi elemeket tartalmazza: a) a munkáltató nevét, székhelyét, cég jegyzékszámát/nyilvántartási számát, b) a munkavállaló nevét, születési he lyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát és TAJ-számát,
c) a munkavállaló munkakörét, szak mai csoport besorolását és FEORszámát, d) a munkavállaló személyi alapbérét, e) állandó vagy változó munkavégzés helyének megjelölését, f) a próbaidô tartamát, ha az kikötésre kerül, g) a munkaszerzôdés határozott (kivé telesen határozatlan) idôtartamát, h) a munkavállaló munkaidejét, tel jes vagy részmunkaidôs foglalkoztatás megjelölésével, i) a bérfizetés napját és a kifizetés módját, j) a munkáltatói jogok gyakorlóját, k) minden olyan nyilatkozatot, feltételt vagy kikötést, amelyet a szerzôdést kötô felek kölcsönösen fontosnak tarta nak (formaruha stb.). Változó munkahely meghatározása 72. A magánbiztonsági tevékenység jelle gébôl adódóan a munkahely fogalmát – ellenkezô rendelkezés hiányában – változó munkahelynek kell tekinteni. 73. Változó munkavégzési hely esetén a mun kavállaló munkahelyének a munkáltató azon munkavégzési helyét kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés cél jából beosztotta. A munkahelyre történô beosztást a munkáltató – utasítással – bármikor megváltoztathatja. 74. Állandó munkahelyre szóló szerzôdés változó munkahelyre történô módosí tása csak közös megegyezéssel tör ténhet. Munkaszerzôdés módosítása A munkáltató és a munkavállaló a mun kaszerzôdést csak közös megegyezés sel módosíthatja. [Mt. 82. § (1)] Kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása, velük munkaviszony-létesítés feltételei Munkaerô-kölcsönzés: az olyan tevé kenység, amelynek keretében a köl csönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevônek átengedi (a továbbiak ban: kölcsönzés). [Mt. 193/C. § (a)] 75. Ha a kölcsönzött munkavállaló egy évet meghaladó, megszakítás nélküli tartamban végzett munkát a munkál tatónál, és ezt követôen létesül vele tipikus munkajogi jogviszony, akkor
26 DETEKTOR Plusz 2008/3–4.
24-29 maganbizt2.indd 26
2008.04.06 08:20:37
aktuális próbaidôt nem lehet kikötni, feltéve, hogy a kölcsönzéskori és létesítendô munkakör, munkafeladat azonos. 76. A kölcsönzött munkavállalók foglalkoz tatásának egyéb szabályairól a felek a helyi KSZ-ben rendelkezhetnek. IV. RÉSZ A MUNKAVISZONY MEGSZÛNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
A munkaviszony megszûnése A munkaviszony megszûnik: a) a munkavállaló halálával; b) a munkáltató jogutód nélküli meg szûnésével; c) a határozott idô lejártával; d) a 86/B. § (1) bekezdésében megha tározott esetben. [Mt. 86. §] 77. Ha az engedély, illetve igazolvány ér vényességi idejét meghosszabbítják, a munkaszerzôdés azok határidejének lejártáig meghosszabbítható. 78. Amennyiben a munkaszerzôdést konk rét magánbiztonsági szolgáltatási szer zôdés feladatainak ellátására, illetve e szerzôdés keretében meghatározott konkrét feladat (például meghatározott ôrhely) ellátására kötötték, a munkavi szony megszûnik a szolgáltatási szer zôdés megszûnésének, illetve az adott konkrét feladat megszûnésének vagy megszüntetésének idôpontjában. A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntethetô: a) a munkáltató és a munkavállaló kö zös megegyezésével; b) rendes felmondással; c) rendkívüli felmondással; d) azonnali hatállyal próbaidô alatt; e) a 88. § (2) bekezdésében meghatá rozottak szerint. [Mt. 87. § (1)] Munkaviszony megszüntetésére irányu ló megállapodást, illetve nyilatkozato kat írásba kell foglalni. [Mt. 87. § (2)] A munkaviszony megszüntetése határozott idôtartamú szerzôdések esetében (1) Határozott idôre szóló munkavi szony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetôleg próbaidô kikötése esetén azonnali ha tállyal szüntethetô meg.
(2) Az (1) bekezdéstôl eltérôen is meg szüntetheti a munkáltató a határozott idôre alkalmazott munkavállaló mun kaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha határozott idôbôl még hát ralevô idô egy évnél rövidebb, a hátra levô idôre járó átlagkeresete megilleti. [Mt. 88. §] 79. A határozott idôtartamra kötött munka szerzôdés lejárta tartós távollét – pl. gyes, gyed, betegállomány, fizetés nél küli szabadság – idejére esik, és a munkaszerzôdést felek elôzetesen nem hosszabbítják meg, a munkaviszony megszûnik. 80. Jogutódlással átvett, határozott tartam ra foglalkoztatott munkavállaló mun kaviszonyának megszüntetése esetén is alkalmazni kell az elôzô pontokban írott szabályokat. Közös megegyezéssel történô munkaviszony-megszüntetés 81. A munkaviszony közös megegyezéssel történô megszüntetésére irányuló kez deményezést – lehetôség szerint – a megszüntetés tervezett dátuma elôtt 15 nappal korábban egymás tudomására kell hozni. Rendes felmondás általános szabályai az igazolványhoz, illetve engedélyhez nem kötött tevékenységekre kötött munkaszerzôdés esetén A határozatlan idejû munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a mun káltató felmondással megszüntetheti, ettôl érvényesen eltérni nem lehet. [Mt. 89. § (1)] 82. A munkáltató – a munkavállaló kérel mére vagy saját döntése alapján – elte kinthet a felmondási idô letöltésétôl, és egyéb jogviszonyok vonatkozásában (tanulmányi szerzôdés, lakástámoga tási hitel stb.) megállapodást köthet. Rendes felmondás a munkáltató részérôl 83. A munkáltatói rendes felmondás ese tén a más munkáltatóknál kirendelés sel foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. és a hatályos MBÁKSZ rendelkezé seit kell alkalmazni. 84. Amennyiben a munkáltató a munka vállaló magatartásával, képességével, munkavégzésével kapcsolatos okra hi vatkozva kívánja a rendes felmondás jogát gyakorolni, úgy az indok csak akkor tekinthetô helytállónak, ha azt
FÓRUM
a felmondás ezekre való hivatkozás sal történô közlése elôtt legalább egy alkalommal írásban a munkavállaló tudomására hozták. Rendes felmondás a munkavállaló részérôl 85. Ha a munkavállaló más munkáltató nál teljesíti munkaszerzôdésben vállalt kötelezettségét, a rendes felmondás jogát csak eredeti munkáltatójának tett jognyilatkozattal gyakorolhatja. Et tôl eltérô – például a kirendelési hely munkáltatójához címzett – nyilatkozata érvénytelen. Felmondási korlátozások 86. A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmon dással: a) a munkáltatónál legalább 20 éve munkaviszonyban állók munkaviszo nyát, b) a közös háztartásban legalább 3 eltartottról vagy egyedülállóként leg alább 2 eltartottról – ideértve az ellá tásban nem részesülô családtagot is – gondoskodó munkavállaló munkavi szonyát, c) azonos munkáltatónál dolgozó férj és feleség munkaviszonyát együttesen hat hónapon belül. 87. Aláíró felek különös indok alatt olyan súlyos ok fennállását értik, amely mel lett a munkáltató részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Az ok felmerülhet a munkavállaló sze mélyével, de a munkáltató gazdálkodá sával összefüggésben is. A felmondási idô A felmondási idô legalább harminc nap, az egy évet azonban nem ha ladhatja meg; ettôl érvényesen eltérni nem lehet. [Mt. 92. § (1) bek.] A munkáltató rendes felmondása ese tén köteles a munkavállalót a munka végzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idô fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. [Mt. 93. § (1)] 88. Öregségi vagy rokkantsági nyugdíja zás, rendszeres vagy átmeneti szo ciális járadékra szerzett jogosultság esetén a munkavállalót a felmondási idô felére fel kell menteni a munkavég zés alól. ➲ 27 DETEKTOR Plusz 2008/3–4.
24-29 maganbizt2.indd 27
2008.04.06 08:20:59
FÓRUM
aktuális
Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerzôdés Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya a munkál tató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszûnése következtében szû nik meg. [Mt. 95. § (1)] 89. A végkielégítés szempontjából folyama tos munkaviszonynak kell tekinteni a munkáltatónál és jogelôdjeinél eltöltött folyamatos munkaviszonyt. 90. A végkielégítés mértékét az Mt. 95. § (4)-(5) bekezdései határozzák meg. Vállalati KSZ ettôl a dolgozó javára eltérhet. A rendkívüli felmondás A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondás sal megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lé nyeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentôs mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanú sít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [Mt. 96. § (1)] A lényeges kötelezettségszegés esetei a munkavállaló oldaláról 91. Különösen: a) egy éven belül legalább két igazolat lan mulasztás, b) a szándékos károkozás minden esete, c) munkahelyen elkövetett lopás, d) munkahelyi verekedés, e) munkára jelentkezés ittas vagy kábí tószertôl befolyásolt állapotban, illetve ilyen állapotban történô munkavégzés, f) keresôképtelenség ideje alatt bizonyí tott visszaélés, g) munkavédelmi szabályok súlyos vagy többszöri megszegése, h) fegyveres munkavégzés esetén a fegyver tartására és kezelésére vonat kozó szabályok megsértése, i) további munkaviszony és egyéb munkavégzési jogviszony bejelentésé nek elmulasztása, ha a más munkál tatónál létesített munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jog viszony a munkáltató gazdasági érde keit sérti vagy összeférhetetlenséget eredményez,
j) a munkáltató jogos gazdasági érde keinek veszélyeztetése, k) titoktartási kötelezettség megszegé se, figyelemmel az Szvt-22. §-ra is, l) munkaköri kötelezettségek súlyos megszegése. A lényeges kötelezettségszegés esetei a munkáltató oldaláról 92. Különösen: a) a munkaidô és a pihenôidô szabá lyainak be nem tartása, b) a munkabér és egyéb járandóságok fizetésének elmaradása, c) a munkavédelmi szabályok súlyos vagy többszöri megszegése, d) a munkaszerzôdésben vállalt kötele zettségeinek a megszegése, e) a szerzôdésben meghatározott mun kavégzési feltételek biztosításának el maradása, f) szexuális zaklatás a munkáltatói jo got gyakorló személy(ek) részérôl, g) az egyenlô bánásmód követelmé nyek megsértése, h) bármilyen hátrányos megkülönböz tetés a munkáltatói jogot gyakorló sze mély(ek) részérôl. 93. Helyi KSZ vagy a munkáltató által kiadott és a munkavállalók részére a helyben szokásos módon ismertetett szabályzat, más, a munkaterületre spe ciális jellemzô okokat is meghatároz hat. (Lásd: Szabályzat) A munkavállalóval szembeni hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedés rendje Mt. 109. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munka vállaló által történt vétkes megszegése esetére a kollektív szerzôdés – az eljá rási szabályok meghatározása mellett – a 96. § (1) bekezdésében foglalta kon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat. (2) A kollektív szerzôdés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötôdô hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavál laló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jog következményként pénzbírság nem ír ható elô. (3) Nem lehet a munkavállalóval szem ben hátrányos jogkövetkezményt tartal mazó intézkedést hozni, ha a vétkes
kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. (4) Hátrányos jogkövetkezménnyel já ró intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, amely tar talmazza a jogorvoslat lehetôségérôl való tájékoztatást is. (5) Hátrányos jogkövetkezmény kisza bására irányuló eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését elôadhassa és jogi képviselôt igénybe vehessen. 94. A z intézkedés kezdeményezôje a mun kavállaló közvetlen felettese vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója. A dön tést a munkáltatói jogkör gyakorlója hozhatja meg. Az eljárást a Szabályzat szerint kell lefolytatni. 95. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ok megjelölésével írásban értesíti a munkavállalót arról, hogy ellene olyan eljárást indít, amely hátrányos jogkö vetkezménnyel járhat. Ezen értesítés átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. Az értesítést követôen 3 mun kanapos határidôn belül biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését elôadhassa és jogi képviselôt is igény be vehessen. 96. A z értesítés átvételének megtagadása nem mentesíti a munkavállalót, hogy az eljárást megindítsák ellene, ha az átadás tényét a munkáltató tanúk je lenlétében tette, és azt írásba foglalta, amit a tanúk aláírásukkal hitelesítettek. (Lásd: Szabályzat) Eljárás munkaviszony megszûnése, illetve megszüntetése esetén A munkavállaló munkaviszonya meg szüntetésekor (megszûnésekor) mun kakörét az erre elôírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfele lôen biztosítani. [Mt. 97. § (1)] 97. A munkavállalót a munkáltató értesíti a munkakör átadásának idôpontjáról, helyérôl, annak formai és tartalmi kellé keirôl. Az értesítés elmulasztása, illetve a munkavállaló átvételi mulasztása nem érinti a munkaviszony jogszerû megszûnését, illetve megszüntetését. 98. A munkakört, a munkavállaló az arra ki jelölt személynek, a napi munkaidején belül és a fennálló jogviszony tartama
28 DETEKTOR Plusz 2008/3–4.
24-29 maganbizt2.indd 28
2008.04.06 08:21:21
aktuális alatt kell átadnia. Az átadás-átvételi eljárást (jegyzôkönyvben) írásba kell foglalni, annak egyik példányát a mun kavállalónak kell átadni. 99. Ha a munkakör átadás-átvétel során a felek között vita merül fel, ez nem akadályozhatja a munkaviszony meg szüntetését, továbbá a munkáltatót nem illeti meg a járandóságok, dolgok visszatartásának joga. 100. A munkáltató a munkakör átadás-át vételt követôen az adott munkakörben felelôsséggel nem foglalkoztathatja a felmondás alatt álló munkavállalót. 101. Minden okiratot, melyet az Mt. elôír, a munkaviszony megszûnésekor ki kell adni a munkavállalónak. Ha a munkavállaló akadályoztatása miatt azokat nem tudja átvenni, úgy az ok iratokat tértivevényes postai úton kell kézbesíteni. Kézbesítetlen, át nem vett okiratokat a munkáltató a megôrzésre meghatározott ideig irattárában ôrzi, majd a vonatkozó szabályok szerint levéltári ôrzésre adja át. V. RÉSZ A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI
A munkáltató kötelességei (1) A munkáltató köteles a munkavál lalót a munkaszerzôdés, a munkavi szonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglal koztatni. (2) A munkáltató köteles – az erre vonatkozó szabályok megtartásával – az egészséges és biztonságos mun kavégzés feltételeit biztosítani. (3) A munkáltató köteles a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredô jogait gyakorolni, kötelezettsé geit teljesíteni tudja; b) a munkavállaló számára a munka végzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; c) a munkavégzéshez szükséges is meretek megszerzését biztosítani. (4) A munkáltató köteles a munka vállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerzôdésben foglaltaknak
megfelelôen munkabért fizetni. [Mt. 102. §] 102. A munkáltató a foglalkoztatást diszkri minációmentesen, az esélyegyenlôsé get lehetôvé téve köteles megszervez ni. Más munkáltatóhoz rendelt mun kavállalók esetében is érvényesítenie kell ezt a követelményt. A munkavállalót terhelô kötelezettségek A munkavállaló köteles a) az elôírt helyen és idôben, munká ra képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetô leg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelem mel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elôírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttmûködni, és munkáját úgy végezni, valamint álta lában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elô; d) munkáját személyesen ellátni. [Mt. 103. § (1)] A munkavállaló köteles a munkavi szonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerzôdésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó elôké szítô és befejezô munkákat elvégezni. [Mt. 103. § (2)] A munkavállaló köteles a munkája so rán tudomására jutott üzleti titkot – a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevé telével –, valamint a munkáltatóra, illet ve a tevékenységére vonatkozó alapve tô fontosságú információkat megôrizni. Ezen túlmenôen sem közölhet illeték telen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggés ben jutott a tudomására, és amely nek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonat kozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási köte lezettségre. [Mt. 103. § (3)] 103. Munkavállaló köteles a munkáltatót a munkavégzés biztonságát befolyáso ló egészségi állapotáról tájékoztatni
FÓRUM
– különös tekintettel, ha fegyveres vagy gépjármûvezetéssel járó tevé kenységet végez. Munkáltatói utasítás formai és tartalmi elemei Mt. 104. § (1) A munkavállaló a mun kát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. (2) Nem köteles a munkavállaló tel jesíteni az utasítást, ha annak végre hajtása jogszabályba vagy munkavi szonyra vonatkozó szabályba ütkö zik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elô és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. (3) A munkavállaló köteles megtagad ni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (4) Az utasítás jogszerû megtagadá sa nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon és a jogszerû utasításokat teljesítse. (5) Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerû megtagadása következtében nem végez munkát, a kiesô idôre távolléti díjra jogosult. 104. A z utasításadási jog gyakorlójának nevét a munkavállalóval meg kell ismertetni. További munkavagy jogviszony létesítése Ha a munkavállaló a munkaviszonyá nak fennállása alatt további munkavi szonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a mun káltatójának bejelenteni. [Mt. 108. § (1)] 105. A további jog- és munkaviszony nem sértheti a munkáltató gazdasági érde két, és nem eredményezhet összefér hetetlenséget annak kapcsolataiban. E körülmények fennállása esetén a munkáltató határidô megjelölése mel lett felhívhatja a munkavállalót a to vábbi munkaviszony megszüntetésé re, és ha ezt a dolgozó megtagadja, a munkáltató a rendkívüli felmondás jogát gyakorolhatja. (Befejezés lapunk 5–6. számában) 29 DETEKTOR Plusz 2008/3–4.
24-29 maganbizt2.indd 29
2008.04.06 08:21:46