M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A
MADOCSA TÁNCOS SZOKÁSAI, A KÖZSÉG GYERMEKJÁTÉKAI ÉS AZOK FELHASZNÁLÁSA A MADOCSAI UGRÓS TÁNCOK TANÍTÁSÁBAN
Készítette:
Molnárné Miklán Jolán
Táncpedagógus szak Néptánc szakirány
2008.
Témavezető: Rácz Attila
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Tartalomjegyzék 1. Köszönet
4
2. Bevezetés
5
3. Madocsa elhelyezkedése, rövid története és táncos szokásai
7
3.1. Területi áttekintés
7
3.2. Történeti áttekintés
7
3.3. Madocsa táncos szokásai
8
4.. Madocsai gyűjtés
12
5. Madocsai gyermekjátékok
13
5.1. Eszközös játékok
13
5.1.1. Tárgykészítő játékok
13
5.1.2. Eszközös ügyességi játékok
15
5.1.3. Labdajátékok
18
5.2. Mozgásos játékok
22
5.2.1.Ölbeli gyermek játákai
22
5.2.2.Mozgásos ügyességi és erőjátékok
26
5.2.3. Fogócskák
39
5.2.4.Vonulások
43
5.3. Szellemi játékok
44
5.3.1. Szellemi ügyességi játékok
44
5.3.2. Kitalálós játékok
48
5.3.3. Rejtő-kereső játékok
49
5.3.4. Tiltó játékok
5.4. Párválasztó játékok
5.5. Mondókák
50
51
5.4.1. Párválasztó körjátékok
51
53
5.5.1. Tetmészetmondókák
53
5.5.2. Állatmondókák
54
5.5.3. Csúfolók
56
5.5.4. Egyéb mondókák
57
5.6. Kisorsolók, kiolvasók
57
57
60
6. 1. A zene, a ritmus és a mozgás történeti háttere
60
5.6.1. Kiolvasók
6. A zene, a ritmus és a mozgás
-2 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
6.2. A zene, a ritmus és a mozgás megjelenése az agyi tevékenységben
61
7. Kognitív és pszichoszociális fejlődés a gyermekkorban
63
8. A hagyományos játékok
66
66
8.1. A hagyományos gyermekjátékok hatása a gyermekekre
8.2. A gyermekjátékok válogatásánál és tanításánál figyelembevett ismérvek
67
8.2.1. A madocsai ugrós tánc átalános jellemzői
67
8.2.2. A megjelölt kor mozgásfejlődése és adottságai
68
8.2.3. A gyermekjátékok tanítási szempontjai
69
9. Madocsai játékok által történő fejlesztés lehetséges módozatai
71
9.1. Első fejlődési szakasz, 3-4 éves kor
71
9.1.1. Negyedes lüktetés kargesztusokkal, tapssal, sétával
71
9.1.2. Az ugrás súlyfázisa
73
9.1.3. Térbeli tájékozódás
74
9.2. Második fejlődési szakasz, 5-6 éves kor
74
9.2.1. Negyedes lüktetés, ritmikai feladatok és gesztus összekapcsolása
74
9.2.2. Szabályalkalmazás, negyedes sétalépés
75
9.2.3. Egyensúlyérzék fejlesztése, forgás
76
9.2.4. Az ugrás súlyfázisai, az ugrós tánc előkészítése
77
9.2.5. Nyolcados súlyvétel
9.3. Harmadik fejlődési szakasz, 7-8-9 éves kor
78
78
9.3.1. Mozgáselőkészítés hagyományos gyermekjátékokkal
78
9.3.1.1. Az ugrós tánc súlyfázisai
79
9.3.1.2. Ritmikai fejlesztés
80
9.3.1.3. Szabályismeret, gyorskoordináció, kooperatív tevékenység
81
9.3.1.4. Téri tájékozódás fejlesztése, zenei szakaszok felismerése
81
9.3.2. Mozgáselőkészítés mozdulatelemekkel
82
9.3.2.1. Negyedes, nyolcados súlyfázisok
83
9.3.2.2. Lábfőrészek tudatosítása
83
9.3.2.3. Lábgesztusok
84
9.3.2.4. Téri tájékozódás
84
10. Zárszó
85
Betűrendes játékmutató
87
Irodalomjegyzék
91
-3 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
1. Köszönet
Szeretném köszönetemet kifejezni Lázár Katalinnak a Zenetudományi Intézet tudo-
mányos főmunkatársának, aki segített a gyermekjátékok rendszerezésében és válogatásában.
Köszönöm a türelmet és a segítő gondolkodást, a falu idős embereinek, hogy a sze-
mélyes emlékeiket megosztották velem fiatal legény, leány korukból, valamint hogy közös gondolkodással megpróbáltuk a 60-70 évvel ezelőtti játékokat felelveníteni, és a mai kornak átadni.
Köszönöm a segítségét Szénási Lászlónénak, aki segített az itt élő időseket meg-
keresni, és aki maga is segítette a gyűjtemény bővítését.
-4 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
2. Bevezetés
Szívesen gondolok vissza gyerekkori játékaimra, ahol felnőttem Dunaegyházán, és a
nagymamám falujára Nagyrévre, ahol nyaranta sok időt eltöltöttem. Sokféle játékot játszottunk, néha mindenféle eszköz nélkül. Édesanyám családjában kilencen voltak testvérek. A nagymamám névnapján összejött a család, feleségekkel, férjekkel és gyerekekkel. Ott voltak az első- és másodunokatestvéreim, az egész alkalom attól volt élményekkel teli számomra, hogy nagyokat lehetett játszani az unokaterstvéreimmel.
Kislánykoromban a kisebb unokatestvéreimet szívesen istápoltam. Később amikor
megszületettek gyermekeim, úgy éreztem, hogy egy csodát tartok a kezemben. A kisgyermekek fejlődése igazán csak a gyermekeim születése után foglalkoztatott jobban.
Mikor legnagyobb gyermekem ódodába járt elhívtak az óvódába néptánc foglalko-
zást tartani. A gyerekeim születése előtt a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes gyerekcsoportjában tanítottam néhány évet, így nem volt ismeretlen számomra ez a feladat. Az óvódában azonban sokkal közelebb áll a gyermekek életkori sajátosságához a játék, az élményszerűség, mint a szabályozott tánc, ezért főleg népi gyerekjátékokat válogattam a foglalkozásokra. Azóta eltelt 10 év, és közben sok-sok forrást kerestem könyvtárban, új kiadványokat, amiből gyűjthetek; évente nagyon vártam a Táncháztalálkozókat keresve új zenei anyagot, amivel színesíthetem az oktatásomat.
A főiskolán tantárgyaink között szerepelt a népi gyerekjáték is. Feladatként azt
kaptuk, hogy lakóhelyünkről — nekem ebben az esetben Dunaújvárosból — kellett játékcsoportonként gyűjteni játékokat. Dunapentelei játékgyűjtés nincs, a múzeumban találtam még az ötvenes évekből gyűjtéseket, amik gyerekjátékokat is tartalmaztak, de ez olyan csekélynek bizonyult, hogy megkerestem a pentelei nyugdíjas klubot, hátha még emlékeznek gyerekkori játékaikra az idősek. Talán három vagy négy alkalommal voltam a klubban, meglepetésemre sok érdekes játékot sikerült elmeséltetnem az idősebbekkel, és érdekes énekes játékokra is emlékeztek még.
A témaválasztásom kapcsolódott ezen élményeimhez. Olyan témában gondolkodtam,
amit mai munkámban is jól tudok hasznosítani. Így adódott az ötlet, hogy ki kellene dolgozni egy oktatási segédletet, ami hasznos minden néptáncoktatónak a madocsai játék
-5 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
és tánc megismerésében és oktatásában. Úgy gondolom, hogy annak, aki művészeti iskolában tanít gyerekeket, hasznos lehet munkájában e dolgozat, a gyerekjátékok, és a tánc pedig lehetőséget ad színpadi produkció létrehozására.
Azért esett a választás Madocsára, mert sok táncos felvétel maradt fenn, többek kö-
zött ugrós tánc is.
Összegezve: az egyik, amiért választottam a gyerekjáték gyűjtését és elemzését, mert
igazán közel áll hozzám, és jó tapasztalatokat szereztem a dunapentelei gyűjtésem alatt; a másik, amiért ez volt a választásom, mert szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy miért fontos a gyerekek fejlődése, fejlesztése szempontjából a népi gyermekjáték tanítása, a gyermekek 3-9 éves korig terjedő életkorában.
-6 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
3. Madocsa elhelyezkedése, történeti háttere és táncos szokásai
A falu hagyományai megértéséhez fontosnak tartom, hogy előtte megismerkedjünk a
falu elhelyezkedésével, és történetével.
3.1. Területi áttekintés
Madocsa Mezőföld és Sárköz határán, a Duna Dunántúli oldalán, széles ártéren he-
lyezkedik el. A hozzá legközelebb eső falvak Bölcske és Dunakömlőd. Madocsa egy zárt egységnek mondéható földrajzilag és néprajzilag is. Lakosságha ö-zős beszéde miatt inkább az Alföldi részhez tartozik, bár a Duna elválasztja e nagy területtől. A határt a vízszabályozás előtt rendszeresen, majdhogy évente elöntötte a Duna vize. A terület legmagasabb göröndjére települt falu központját, a régi Madocsát viszont sohasem. Régi elmondások szerint a teljes határt tengerré változtatta a Duna, a falu pedig szigetként emelkedett ki a vízből.
A területet az 1800-as években még lápok, nádasok, erdőségek, füves területek borí-
tották. Az embereknek ez a terület nemcsak lakóhelyének, hanem búvóhelyének is számított, de ezeken kívül a fa, a nád, valamint a sár építőanyagot is biztosította számukra. Az ittélők mindennepi élelmét a földművelés, állattartás és halászat biztosította. A község a viza halászata, és a dunai átkelés miatt vált nevezetessé.
3.2. Történeti áttekintés
A község elnevezése összefüggésbe hozható a vizes helyekkel, ugyanis a szó végén
lévő “-csa” szótag talán vízzel kapcsolatot jelző végződés. A magyar tócsa, pocsolya, pacsál, pacskol szavak rokonai lehetnek. Erre utal az is, hogy máshol lévő víz közeli, illetve vízjárta vidéken lévő települések hasonló végződésűek: Ócsa, Palacsa, Kalocsa, Dalacsa, Karcsa, Pocsaj, Barcsa, Pacsa, mely települések mind vizes helyen találhatóak.
Feltehető, hogy a honfoglaláskor már lakott lehetett ez a terület, Madocsa nevét
egyébként a 11. században említik viza halászatának jövedelmezhősége okán. Ezután a Bakonybéli majd a Veszprémvölgyi apátság birtoka. A török hódóltság alatt is lakott volt a
-7 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
falu, azonban ebben az időben nemcsak a törököknek kellett adózni, hanem az eredeti birtokosoknak is, akik egyébként a királyi Magyarországra menekültek a törökök elől. A 17. századra, erősen lecsökkent a lakosság. A fosztogatások, rablások miatt eléggé szétszéledtek az ott élők, vagy elbújtak, mert a környező mocsarak vagy a Duna szigetei mindig jó menedéket jelentettek a madocsai embereknek. A családnevek bizonyítják, hogy az 1800as évekbeli lakosság jelentős része, egyenes leszármazottja a török hódoltság alatt is itt élő madocsai lakosságnak. A török hódóltság után idetelepülők pedig, a közeli református magyar falvakból kerültek ide, az anyakönyvekben szereplő családnevek alapján.
A vízszabályozás, az úrbéri perek lezáródása és a jobbágyfelszabadítás után kialakult
a falu földműves gazdatársadalma. A 19. század végére kiugróan nagy vagyoni és földbirtoklási különbségek nem voltak a madocsai gazdák között. A Madocsán élő szegényebb, tulajdonnal alig rendelkező zsellércsaládokból nem sok volt.
A teljes lakosság az 1800-as években a református vallást követte. A hagyomány sze-
rint 1560-ban lett a lakosság református. A feljegyzések azt bizonyítják, hogy a házasságkötések a környező református falvakból történtek. A legtöbben Bölcskére nősültek, vagy mentek férjhez, de ezen kívül a családnevek elterjedésével bizonyítható, hogy Pataj, Ordas, Foktő, Nagydorog, Gerjen községekből is költöztek Madocsára, sőt a sárközi falvakból is Őcsényből és Decsről is házasodtak ide, de csak a reformátusok. A Duna menti református falvakban és a Dunántúl más vidékein ismeretes “egyke” problémájával Madocsán nem találkozunk, egy-egy családban nem volt ritka a 7-8-9 gyermek sem.
Madocsa község szokásai, nyelve, hagyományai bár sok mindenben egyeznek a Ka-
locsai-, a Tolnai-Sárköz és a Mezőföld falvaiban élőkével, mégis egyéni jegyet hordanak magukon. Lakossága nagyon régi hagyományokat, különleges néprajzi jellegzetésségeket őrzött meg, talán a területileg is zárt jellege, és a vallási különbözőség okán is. Madocsa népe száz éveken át élt falujában úgy, hogy jelentősebb be- és kivándorlás történt volna.
3. 3. Madocsa táncos szokásai
A madocsai emberek nagyon szerették a táncot. Ezt alátámasztja Danis György: Ma-
docsa című könyve is, valamint közöl néhány érdekes információt a tánccal kapcsolatban. A téma bővebb ismeretéhez, az 1920 és 1925 között született idősebbek elbeszélése alapján a II. Világháború előtti, azaz a 30-as évek végén meglévő szokásokat elevenítettük fel a falu nyugdíjas klubjában, kiegészítve a Madocsa könyv erre vonatkozó feljegyzéseivel. -8 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Az idős emberek elbeszélése alapján a faluban négy kocsma volt név szerint a Belső
kocsma, Külső kocsma, Zöldfa kocsma, Bombó kocsma vagy Bombó Szintai kocsma. Mindegyik kocsmában, volt “báld” minden vasárnap délutántól. A zenészeket külön nem hívták, külön megszervezni nem kellett, mert szokás volt, hogy minden vasárnap lehet táncolni. A Külső kocsmában, vonós zenekar volt: prímás, kontra, bőgő, cimbalom, pikulás, de volt amikor két prímás is játszott. A Külső kocsmában két fajta hangszerrel is zenéltek, vonós banda, az előbb említett felállásban, és vitte mindegyik zenész a fúvós hangszerét is, ezek voltak: trombita, tuba, pikula (klarinét). A Bombó kocsmában tambura banda zenélt, tamburások voltak hárman, de akár öten is, előfordult, hogy harmónikás kapcsolódott hozzájuk. A zenészek mind egytől egyig a falu parasztemberei voltak, akik egyébként földművelésből és halászatból éltek. A zene tanulása apáról fiúra szállt, Danis György megemlítti, hogy sokszor ükszülőig is tudták, hogy zenéltek az őseik. Ezeket a paraszbandákat a környező falvakba is hívták zenélni. Gálosi Ferencné — aki sok játék és ének összeírásában segédkezett — édesapja a Belső kocsmában volt prímás.
Az összeírások szerint a 1920-tól 1925-ig a születések száma majd minden évben
valamivel több, mint 60, azaz ennyi keresztelőt jegyeztek fel. Ebből kiindulva mivel nemcsak az azonos évben születettek jártak táncolni. feltehetően akár 140-150 fiatal is járhatott báld-ba a 30-as évek végén, tehát korántsem volt sok ez a négy kocsma. Táncolni a kocsmába a fiúk körülbelül 17-18 évesen kezdhettek el járni, a lányok sokkal korábban, akár 13-14 évesen is már bemehettek táncolni, ha behívták. A legények és lányok a házasságkötésig jártak báld-ba, utána már nem, vagy csak ritkán.
A zenészeket a kocsmárosok, vagy pénzzel fizették ki, vagy meleg ételt, pörköltet és
bort kaptak, a legények pedig pénzt gyűjtöttek össze és azt adták. Lányoknak semmiféle dolgot nem kellett vinni, merthogy nem lehetett tudni, hogy aznap kit fognak megtáncoltatni. A lányok vasárnap délután szépen felöltöztek, és karonfogva járták a falut, hogy hátha valaki elhívja őket táncolni valamelyik kocsmába. Persze lehetett tudni, hogy kinek a kedvese, melyik kocsmában táncolt, az a lány többet sétált le és fel a kocsma előtt. A legények benn a kocsmából megbíztak egy fiatalabb fiút, néhány fillérért cserébe, hogy kit hívjon neki táncolni. Ez a szokás egészen az 50-es évekig fennmaradt, később már a lányok hívás nélkül mentek a táncmulatságba. Amelyik lányt behívták táncolni, már nem kellett kimennie a kocsmából, ott maradhatott. Előfordult, hogy a csendőrség nem engedte a táncos rendezvényeket, és folyamatosan ellenőrizte a kocsmákat, ilyenkor a lányokat egy
-9 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
hátsó helyiségbe, vagy a kamrában bújtatták, míg az ellenőrzésnek vége nem lett. Aztán folytatódott a báld.
Ha látszott, hogy a zenészek kezdenek fáradni és már nem akarnak nagyon muzsi-
kálni, de a fiatalok szerettek volna még táncolni, akkor volt egy-két fiú aki, elkiáltotta magát: Fönnakadt a lábam, húzd rá! Ilyenkor a zenészeknek adtak egy tizest vagy pár forintot, tovább kellett muzsikálni, akármilyen fáradtak is voltak. Minden kocsmának meg volt a saját közönsége, a módosabb emberek gyerekei inkább a belső kocsmába jártak, a szegényebbeké pedig a külső kocsmába. A szomszéd faluból valót nem nagyon engedtek be a táncmulatságba, sőt még abból is összetűzés támadt, ha valaki a szokásos kocsma után belátogatott a másik kocsmába, adódtak verekedések, sőt még haláleset is történt emiatt.
A kocsmai mulatságokon a legények általában közösen táncoltak szögény csárdást.
Lakodalmakban fordult elő, hogy valaki egyedül táncoljon üvegest vagy söprűst. Az előbb nevezett táncok, mind ugrós jelleget mutatnak és a szakirodalom az ugrós táncok típusához sorolja. Martin György véleménye szerint: "Már a lecsonkulás, lekopás stádiumát mutatják azok a változatok, amikor a lassú zenére a férfiak csak rövid ideig, mintegy jelzés szerűen táncolnak magukban, s hamarosan lassú majd a friss következik (Madocsa).” 1. Ezért a szögény csárdás talán kapcsolatot mutat a Sárköz verbunk táncához, de az is lehetséges, hogy a falu zárt jellege miatt nem tudott tovább fejlődni, így megmaradt egy átmeneti jellegű férfitáncként. A férfiak tánca után csárdást táncoltak, lassút, meg gyorsat vagy frisset. A csárdás táncok mellett a 30-as évek végén már táncoltak polgári táncokat is, pl. keringő, fox, ami még az 50-es években is így történt. A közös munkák alkalmával kendertöréskor, tollfosztáskor, táncolni nem táncoltak, inkább énekeltek. Táncoltak viszont közös családi ünnepeken, így keresztelőkőn, eljegyzéskor meghívták a zenészeket és a meghívottak helyben a családi háznál mulattak. Néha, ha valakinek névnapja volt, az egész zenekar elment köszönteni az illetőt, ennek hamar híre ment, más is ment köszönteni, és lehetett táncolni az ünnepelt házánál. Természetesen az egyik legfontosabb táncalkalom a lakodalom volt, gyakran előfordult, hogy a lakodalomban táncoltak a férfiak egyedül, bemutatójelleggel, üvegest, vagy szögény csárdást, a násznép meg csárdást, lassút, meg gyorsat. _________________________________________________________________________ 1 Boda József szerkesztésében: Tánckutatás és tánchagyomány Dél-Dunántúlon, Martin György írása, 109-110. oldal
- 10 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Ezek a lakodalmak általában hajnalig tartottak, ha még volt kedve mulatni a vendég-
seregnek, akkor mentek tyúkverőzni. A tyúkverőzés, azt jelentette, hogy a talpon maradt lakodalmi sereg elindult a mennyasszonnyal és vőlegénnyel együtt a vőlegényes háztól a menyasszonyos házhoz. Az út mentén mulatva, énekelve, táncolva zenei kísérettel vonultak végig. Útközben kínálgatták az utcán állókat és be-betértek a mulató vendégseregből egy-egy vendéghez — ha a házuk felé mentek — az behívta magához a vendégsereget, akiket megvendégelt itallal. Amikor odaértek a menyasszonyos házhoz, táncoltak ebédig. A háznál, ha volt maradék étel, — és általában mindig volt — akkor ettek és ittak. Majd a vőlegényes házhoz ismét visszamentek és szétszéledt a nép, vagy még egészen másnap estig folytatták a táncot.
Nagy Zoltánné iskolaigazgató és Scheidl Lajosné művelődési- színház vezető mado-
csai fiatal lányok segítségével a falu lakodalmi szokásairól készített egy összeállítást. Ebben a gyűjtésében, találjuk a lakodalmi történések leírását, szokásos étkeket, köszöntőket, vőfélyek mondókáit, és az öltözéket is, bővebben ott olvashatunk róla.
A gyerekeknek külön táncmulatság nem volt, ők a felnőttek táncos mulatságain leshet-
ték el a figurákat, de a falu több részén is voltak játszóhelyeik. A Madocsa c. könyv a gyermekek játékokhagyományaira nem terjed ki, ezért ezzel kapcsolatban is kérdeztem az időseket az emlékeikről. Az egyik játszóhely a székespart, vagy székága, a nevét aról kapta, hogy volt egy tó a falu szélen: Székes, mellette volt egy füves terület, ez volt libaőrzés helye. A másik hely a tóalja, ami a Dunához volt közelebb, voltak mesterséges halastavak is, de ha a Duna kiöntött sok kis tó keletkezett, erről kapta a nevét. A harmadik kedvenc hely pedig a gödrök, ami a faluban az út mellett, mindkét oldalon lévő mély gödörről kapta a nevét, ez egyébként egész nagy terület volt. Ezeken a helyeken általában az ahhoz közel élő gyerekek töltötték az időt, egyes helyeken voltak kedvenc játékok, a másik helyen inkább mást játszottak. A gyerekek ezenkívül játszottak az utcán, udvarban, az iskola udvaron, a kocsmák előtt. Rosszabb időben és télen pedig a szobában, amit ott is lehetett.
A faluból hárman is kaptak Népművészet Mestere címet, így Seregi István, 1968-ban,
‘Birkás’ Boldog István 1976-ban, és Földesi János, 1986-ban. Mindhárman alapítói voltak a helyi hagyományőrző együttesnek. Seregi István és ‘Birkás’ Boldog István legkiválóbb előadói voltak a madocsai táncoknak. Földesi János már tudatosan gyűjtötte a helyi hagyományokat, beleértve a zenét is, és élete végéig segítette és tanította helybéli fiatalokat.
- 11 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
4. Madocsai gyűjtés
A dunapentelei gyűjtés tapasztalatából kiindulva, kezdtem el járni Madocsára a gyűj-
tés miatt. Sikerült megtalálnom Szénási Lászlónét, aki a már említett Seregi István unokája. Ő is elmesélte saját gyermekjáték emlékeit, és elvitt a helyi nyugdíjas otthonba, és személyes ismeretségével segítette munkámat. A gyűjtés közben nem törekedtem arra, hogy csak azokat játékokat gyűjtsem, aminek a munkámban hasznát látom, hanem mindent ami az emlékezetben megjelelent, és a hagyományos játékok csoportjaiba sorolható.
Az eltelt több mint egy év alatt, több mondókát és éneket csak többszöri találkozásra
sikerült feleleveníteni, de még így is van olyan játék, aminek csak a részleteire sikerült visszaemlékezni. Ez persze 60-70 év távlatából igen nehéz, azonban sok segítséget jelentett, hogy a nyugdíjas otthonban együtt voltak többen is, így volt akinek a mondóka első fele jutott eszébe, volt, akinek a második fele. A személyes beszélgetéseken pedig sikerült pontosítani a játékokat. Voltak olyan játékok, amelyek valószínű nagyon népszerűek lehettek, ilyen például a “Hej, simándli, simándli” játék is, amelyet, amikor ellátogattam hozzájuk, mindig elénekeltek, sőt még gyermekeiknek is a kedvenc játéka közé tartozott. Akit először kérdeztem emlékeiről, ez volt az első játék amire visszaemlékezett.
A gyűjteményben olyan játékok is szerepelnek, aminek több változata is létezik. En-
nek több oka is van. Az egyik az, ahogy a generációk váltották egymást, úgy alakították a játékokat saját ízlésüknek megfelelően, raktak hozzá, vagy elvettek és esetleg az iskolai vagy óvodai hatás is beépült a játékukba, ezt a születési dátumok jól mutatják. A másik ok pedig az, hogy a már említett kedvenc játszóhelyeken élők, nem jártak össze, mert a szülői háztól túl messze nem lehetett menni. Bizonyos helyeken élők, azok mindig megjegyezték, hogy ők csak a székesparton játszották, vagy a tóalján azokat nem játszották. Persze azért átjártak egymáshoz, itt aztán egymással is játszottak, de ez nem volt jellemző. Az iskola volt az a hely, ahol mindenki találkozott. A játékhelyeken így is sok gyerek gyűlhetett össze, ha a csecsemőhalandóságot figyelembe vesszük, akkor is biztosan sokan, mert a Madocsa könyv szerint az 1920-as évektől kezdve 1940-ig évekig átlagosan 50 keresztelőt jegyeztek fel, egy évben.
A faluban, népszerűek voltak ezek a játszóhelyek, a libaőrzés mellett sokan jártak
oda játszani, fiúk és lányok is. - 12 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
5. Madocsai gyermekjátékok
5.1. Eszközös játékok 5.1.1. Tárgykészítő játékok 1. Baba kukorica csumából Télen kukoricamorzsoláskor édesapámtól kaptam, olyan lemorzsolt kukorica csumát, amin rajta maradt a “haj”, ezt bekötöttük egy zsebkendőbe, mintha be lenne pólyázva, ez volt a babám. De volt, úgy is, hogy ősszel, amikor kukoricaszedéskor még rajta volt a mag, csuhéj (külső héj), és azt kötöttük a zsebkendőbe. A kukorica csuhéjt kicsit lehúztuk, akkor kilátszottak a kukorica szemek, az ami kilátszott az volt a baba arca. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks.) 2. Búgattyú Egy ujjnyi vastag fát kifúrtunk két lukat egymás alá, akkor azon áthúztuk a madzagot, az egyik likon odafelé, a másikon visszafelé, a madzag két végét össze kellett kötni. A madzagot két ujjal ki kellett feszíteni, utána be kellett tekerni a madzagot, úgy, hogy megpörgettük. Utána kifeszítettük, és lassan húzogatva a fa elkezdett pörögni, először a madzag kitekeredett, de a lendülettől a másik irányba is bepörgette a madzagot és búgó hangot adott. Az betekerödött megint, meg kihúztuk, aztán így tekertük sokáig. Ezt gombbal is szoktuk játszani. (Préházi Ferenc 1919. Madocsa.) Szoktunk, olyat, hogy gombot fölfűztünk cérnára, a gomb egyik lukába befűztük, és a másikon pedig vissza és megkötöttük. Megfogtuk a két ujjunkkal a cérnát, bepörgettük és ha kifeszítettük akkor a gomb elkezdett forogni, a cérna kitekeredett és megint betekeredett, sokáig lehetett forgatni. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 13 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
3. Fésű muzsika Akkor szoktunk olyat is, hogy a fésűre tettünk selyempapírt, és akkor kifújtuk rajta az éneket. A szájunkhoz tettük, és csak dúdoltuk a dallamot nyitott szájjal, a selyempapírtól meg rezgett a szánk is meg a papír is. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 4. Fűzfasíp Tavaszi ágból lehetett, fűzfából, meg orgonából, akkor mikor rügyezik, vágni kell akkorát mint az ujjam, vagy amekkora sípot akarunk. Akkor meg kell kocogtatni, nagyon óvatosan. akkor vágni kell bele a szélibe egy kicsit és szépen le lehet húzni a bőrit, akkor jobb, ha egy kicsit megázott. Osztán akkor csinálnak az egyik végibe egy kis dugót, abból amit kihúztunk kis éket kellet vágni bele, azt le köll ferdén vágni, ugyanazt amit levágnak, beledugják úgy, hogy a tetejit egy kicsit levágják, hogy a hang belemenjen, amit a szájába vesz, abbú oszt abba bele, hogy szoljon. Mi lukat nem csináltunk rá. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa)
5. Kalitka csumából Voltak olyan játékaink, hogy építettünk, kukoricacsutából, de mi csumának nevezzük itt Madocsán, nem csuta, hanem csuma. S akkor mikor a szüleink morzsolták a kukoricát, kukoricacsutából építettünk kalitkát. Azt úgy kell, hogy kettőt így (kistávolságra a két csuma egymástól párhuzamosan), kettőt rá (rá merőlegesen kettőt rátenni) és akkor így emelkedett a kalitka, és akkor a végén tördeltünk bele kis állatokat kukoricacsumából, és beraktuk a kalitka közepébe. Van úgy hogy megmaradt neki a haja, és akkor azt volt a hajas baba. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 14 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
6. Kukorica hegedű A kukorica szárából készül. Egy vérkony csíkot felhasítunk a szárból, kiékeljük a kukoricaszár egy darabjával, hogy ne érjen rá a koróra, ebből kettőt kell készíteni, ugyanúgy megcsinálták a vonoját is, mint a hegedűt. Utana be kellett vizezni, és lehetett nyivákoltatni. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa) 7. Töktrombita A töknek üres a levelének a szára, levágtuk, egyik végén vágtunk bemetszéseket, azt kicsit visszahajlítottuk a szárára és annak a végibe kellett fújni, sokat próbáltuk, ha ügyesek voltunk és jó üreges volt a tök szára, akkor szólt. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks.) 5.1.2. Eszközös ügyességi játékok 8. Csigázás Ha a szüleink készítettek gyorsan forgo csigaformát, érdekes formája volt, középen szélesebb, felül egy hosszabb szára volt, alul pedig éles hegye, Egy fél méter madzagot rátekertek a felső részére és meghúzták, és sokáig forgott. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa.) 9. Golyózás Volt úgy, hogy lehetett venni golyókat, ugyanígy játszottuk, hogy volt egy lik, a vonaltól pöckölni kellett, aki belepöckölte a likba, az nyert. Szépen sorba kellett pöckölni egymás után, ha valaki nem talált bele, akkör jött a következő és aki beletalált az elnyerte a többiek golyóját, azt ami a játékban volt a földön. Ha senki sem talált bele, akkor előlről kezdtük. Aztán lehetett játszani megint, aztán vót úgy visszanyerték. De vót, hogy hazavitte mindenki a magáét. (Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa.) 10. Gombozás Csináltunk egy likat a sarkunkkal, hogy szép kerek legyen, mindenkinek volt egy gombja, húztunk egy vonalat, onnan köllött pöckölni, hüvelykujjal, vagy mutató ujjal, vagy a középső ujjal. Sorra egymás után pöcköltünk, ha valaki nem talált bele - 15 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
akkor jött a következő, aki beletalált az győzött, de mikor sorra került valaki mindig csak egyet lehetett pöckölni. Ha nem talált bele senki, akkor előlről kezdtük. (Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa.) 11. Kavics elkapás Leültünk földre, 5 kaviccsal kellett játszani. Négy kavicsot leraktunk a földre, leterítettük, egy a kezünkben maradt. Először egyesével szedtük fel, egyet ami a kezünkben volt feldobtunk, egyet felkaptunk a földről, amíg a másik a levegőben volt, de még azt is elkaptuk, mielőtt leesett a földre, és így mindkettő a kezünkbe került, amit addig felvettünk, azt már nem tettük le, ott maradt a kezünkben, aztán egyet dobtunk, egyet fölkaptunk, amíg fel nem szedtük mindet. Akkor kettőt tettünk egymás mellé, kicsit távolabb a másik kettőt, az ötödik volt a dobó. Utána egyet dobtunk fel, ami a kezünkben volt, kettőt kaptunk föl, megint egyet dobtunk fel, megint kettőt kaptunk föl. Utána három kavicsot tettünk egy helyre, egyet külön, egy maradt a kezünkben, azt feldobtuk, majd a hármat kaptuk föl, aztán az egyet kaptuk föl. Aztán lehetett úgy is, hogy a négy kavicsot közel raktuk egymáshoz, de nem érhettek össze, aztán egyet dobtunk fel, és egyszerre vettük fel a négy kavicsot, úgyhogy kicsit összehúztuk, összesöpörtük a kezünkkel, egyszerre kellett az egészet felkapni, meg még azt is, ami lefelé esett. Az volt a legügyesebb, aki nem rontotta el, ha elrontotta, akkor már más folytatta. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocs, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa) 12. Kavics dobálás Azon is szoktunk versenyezni, hogy a tóba, ki milyen messze tudja dobni a palát, vagy a kavicsot, vagy amit éppen találtunk. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks.) 13. Kavicsot szűrni Lapos vagy síma kavicsot vagy köveket dobáltak, hogy ugorjon a vízen, a víz tetejin dobták a tóba, a fiúk nagyon szerették. Azt mondták, hogy ki tud nagyobbat “szűrni”, azaz kinek ugrott a köve a vízen. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa)
- 16 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
14. Pala csúsztatás A palatetőnek a szélét dobáltuk a vízre, azon versenyeztünk, hogy kinek “csúszik”, azaz ugrik többet a vízen. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks.) 15. Kötélhajtás Nem ezzel a modernnel, csak ilyen tehénkötéllel, játszottunk. Egyedül is lehetett, de mi játszottuk úgy is hogy ketten hajtották a kötelet, egy pedig ugrált. Úgy is játszottuk, hogy mindenkinek volt egy színe, pl: piros, fehér, zöld, kék stb. ezekből egy volt mindenkinek a színe. Hajtottuk a kötelet, valaki ugrált középen és közben mondtuk, piros, fehér, zöld... stb. 3 színt. Ha valakinek beleakadt a lába a kötélbe, akkor az mehetett középre, akinek a színét mondtuk, akkor amikor beleakadt a lába. Ha valaki sokáig bírta, akkor aztán valamikor lehetett azt mondani, hogy - Kiugrás, beugrás, nem állja! Ha ezt mondtuk, mi hajtók, akkor aki középen volt, annak ki kellett ugrani a forgó kötélből, meg vissza, ha nem sikerült akkor cserélt valakivel. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 16. Sityázás Kinn a réten játszottunk, kellett hozzá egy bicska, fel kellett dobni a levegőbe, és úgy kellett, hogy leessen, hogy a hegye legyen benne a földbe, az volt a legügyesebb, aki úgy tudta beledobni, hogy benne volt, ha voltak többen is akkor megjegyezték, az ujjukon, hogy kié volt jobban benne a földbe. Amikor dobtuk a bicskát azt kellett kiabálni, hogy - Engedje az Isten, hogy sityára essél. Inkább a fiúk játszották. (Magyar Balázs, 1931. Madocsa) 17. Pöcizés Kellett húzni egy vonalat a földön kb. másfél méterest, és a két végibe, meg a végitől még fél métert, hogy sarka lögyön. Előtte megegyeztünk, hogy melyiket viszi el a győztes a sast, (fej) vagy az írást, feldobással döntöttük el és mondtuk: - Sas vagy írás! Mindenkinek volt aprója, azt az aprót kellett dobálni. a vonalhoz. Mindenki dobott egyet. Akinek a legközelebb esett a pénze az szedhette össze azt a pénzt amelyiken írás, vagy sas volt, amit előtte kisorsoltunk. Akinek legközelebb volt a pénze az - 17 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
fölszedte a kisorsoltat. Aztán, ami a markában volt mindet feldobta, és megint a kisorsoltat szedte föl. Ami ezek után a földön maradt, azon a többi gyerek osztozott, meg fölvehették a maradék pénzt, ami az övék volt. Újból kezdték. Nemcsak a fiúk, de még a felnőttek is játszották a kocsma mellett. (Magyar Balázs 1931. Madocsa) 5.1.3. Labdajátékok 18. Csűröm-bűröm likról likra Mindenkinek volt egy botja, ahányan voltunk ahhoz képest egy lukkal kevesebbet köllött csinálni, meg egyet középre egy nagyobbat, és körben a többit. Úgy kezdődött, hogy a labda vagy valami mikor mit találtunk egy doboz, vagy fémdoboz is jó volt, az volt a középső lukban. Abba, mindenki beletette a botját és körben sétálva az kiabáltuk, hogy - Csűröm-bűröm likról likra egy, csűröm-bűröm likról likra kettő, csűröm-bűröm likról likra három. Amikor kimondtuk a hármat, akkor mindenkinek kellett foglalni egy külső lukat, úgy, hogy a botját beletette a lukba, egy volt akinek nem jutott luk, az elkezdte a botjával ütni a labdát, valakinek a lukja felé, mert hogyha valakinek bele tudta ütni a lukjába, akkor annak kellett megint valakinek a lukjába beleütni. Persze senki nem akarta, hogy beleüssék a lukjába, ezért az meg próbálta, elütni az ő lukjától a labdát. Aztán ugye mindenki futott utána, osztán néha sikerül egymás bokáját is megütni. Ha valaki otthagyta a saját lukját, azt kiabálta, hogy - Csűröm lika paprikás! - és szaladtak a labdáért, valahogy. (Ezt a szabályt nem sikerült feleleveníteni.) (Préházi Ferenc 1919. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 18 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
19. Egyet dobtam (falhoz verő)
E - gyet dob - tam,
Ket - t!t
csat - tin - tot - tam,
dob - tam,
gy" - r"t
Hár - mat dob - tam,
húz - tam,
(tapsolni, amíg visszaér a labda.)
(összef!zni az ujjakat, tenyér összeér)
gom - boly - gat - tam, (ökölbe szorított kézzel el"re malmozunk)
! Né - gyet dob - tam,
ke - zez - tem,
" Lá
-
baz
-
tam,
(Nyitott tenyérrel páros kézzel ütöm a labdát háromszor)
# az
! el - s! osz - tályt hi - bát - la - nul ki - jár - tam.
(felemelt egyik láb alatt, egy kézzel a falnak dobni a labdát háromszor)
(nyitott tenyérrel páros kézzel ütöm a labdát a falnak a mondókára hétszer a negyediknek megfeleloen)
Falnál játszottuk ezt a játékot, míg a labdát odadobom, ezt mind meg kell csinálni, közben jön vissza a labda, amíg vissza nem ér a labda ezt meg kell csinálnod. Utána el kell kani a labdát. Ezt végig kellett csinálni 8 osztályon keresztül. Nagyon jó játék volt, mi órákig el voltunk az utcán a gyerekekkel. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 20. Elkapós Ezt úgy játsszuk, hogy egymásnak adogatjuk a labdát, vagy dobáljuk egymás kezébe körbenállva, és akinél szöveg véget ér, az föl magasra dobja a labdát, a kör széjjelszéled, és mindenki megpróbálja elkpani a labdát, ha elkapta valaki a labdát a következő körbe dobálást ő indítja. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks.) 21. Első a vezető (elkapós) Első a vezető, Második a szarevő, Harmadik a kiskirály Negyedik a nagyszamár... (itt 8. osztályig volt a mondóka, de már nem emlékszik) - 19 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
...herceg, hercegprímás, Trónörökös, király, Kapd el szamár Dobáltuk egymásnak a labdát, körben álltunk, és akkor feldobtuk a labdát a végén, és akkor mindenki szaladt oda, mert el kellett kapni. Az volt a legügyesebb, aki elkapta, mert ő kezdhette a következő dobálást. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 22. Labdakergetős Ha volt két labdánk, akkor lehetett olyat játszani, hogy körben álltunk, és a két labdát kellett sorban egymásnak dobni, de úgy, hogy ne érje utól a két labda egymást, nagyon figyelni kellett. Ha utolérte a két labda egymást, akkor meg kellett állni, és megvárni, hogy amelyik lemaradt, újból messzebb legyen. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 23. Legyes Volt egy vonal, ahhoz a vonalhoz állt mindenki, egy volt az adogató velük szemben kb. 1-2 m-re, nála volt a labda. A többiek, akik a vonalnál álltak, összetették a kezüket imánkozás szerúen, és volt mindenkinek a kezében 10 legye. Az adogató dobta a labdát, annak akinek akarta, ha valaki ügyes volt és rögtön elkapta, akkor eggyel több legye lett, ha nem akkor elrepült egy legye. Ezt mindenkinek számolni kellett. Persze az adogató az megpróbálta őket becsapni. Ha valakinek elfogyott a legye, akkor kiesett. Egészen addig játszottuk, míg valaki megmaradt egyedül. Akkor ő lehetett a következő adogató. és kezdtük előröl. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 24. Kibobózás 1. Ahányan vagyunk csinálunk egy kört, egy valaki középen van, azt kell megdobni a labdával, ha valakinek sikerült, akkor ő mehet be középre, és aki középen volt az kijön a körbe. Ha nem éri a labda a középen lévőt, akkor, az aki kívül körben áll, ha ügyes gyorsan felveszi az odapattó labdát, és dobhat. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 20 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
25. Kidobózás 2. Egy valaki egy falhoz állt, és aki voltunk ketten, hárman, azok dobáltuk arra az egyre a labdát, ha nem sikerült, akkor a visszapattó labdát fel lehetett venni, és újra dobni. Ha eltaláltuk, akkor az állhatott a fal melle, aki eltalálta. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 26. Kiütő Sorban álltunk egymás mögé, ahányan voltunk. Egy vonal előtt volt az első, a vonal másik oldalán a többiekkel szemben volt egy adogató, és volt egy másik vonal az előzővel párhuzamos, kb. 4-5 méterre. Az adogató feldobta a labdát, aki volt az első a sorban, az a leeső labdát megpróbálta kiütni egy ütővel, vagy fabottal, ha nem volt akkor a kezével, amilyen messze csak tudta, a két vonal között. Az adogatónak el kellett kapni a labdát, oszt el köllött találni, vele azt aki kiütötte a labdát, de annak el kellett szaladni a másik oldalra a vonalon túlra. Ha az adogató eltalálta a kiütőt a vonal előtt, akkor annak ki köllött állni, az volt a "pudi". Ha a vonalon túlra be tudott szaladni, akkor már hiába dobták meg, nem volt érvényös. Akkor gyün a másik, aki a sorban következik. Ha annak sem sikerült akkor már két “pudi” volt. A "pudi" nem állhatott be a játékba. És az volt a dolga, hogy az elgurult labdát neki köllött visszahozni. Amikor így végig ment a sor, akkor választottunk másik adogatót, és aki addig “pudi” volt az is visszaállhatott. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 21 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
27. Tíz, húsz, harminc 1. (ladapattintós)
Tíz, húsz,
har - minc, negy- ven, öt - ven, hat - van, het ven,nyolc - van, ki - lenc - ven, száz.
! Ég
a
ház,
gye - re paj - tás
üsd
to - vább
ezt
a
lab - dát.
És amikor véget ért akkor a pajtásnak tovább kellett ütni, folyamatosan, megállás nélkül átvette és tovább ütötte. Akkor ez így ment sorba, ahányan voltunk mind végig mentünk, az kiesett a játékból, aki nem tudta továbbütni a labdát. Volt úgy hogy nehéz volt továbbadni a labdát, mert valamikor nagyon laposak voltak ezek a labdák, annyit játszottunk vele. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 28. Tíz, húsz, harminc 2. (ladapattintós) 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, 100 Ég a ház, ropog a nád, gyere pajtás üsd tovább Ezt a labdát. Ugyanaz a feladat, mint az előző játékban. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
5.2. Mozgásos játékok 5.2.1.Ölbeli gyermek játákai 29. Ciróka-maróka (arc-simogató) Ciróka-maróka, mit főztél Katóka, Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát, Ideraktam, odaraktam, utoljára mind bekaptam, hamm, hamm, hamm Az első sorra, arcsimogatás 4-szer, a második sorra “kevertem babocskát”, fogjuk a kisgyerek kezét és keverést utánzunk vele, “sütöttem”, összefogjuk nyújtott ujjakkal a kisgyerek kezét, úgy, hogy az egyik kézfej felfelé legyen, “pampuskát” rész alatt megfordítjuk a kezünket úgy, hogy a másik fézfej legyen felfelé. “ideraktam, odaraktam” ugyanez, mint az előbb, utána a kisgyerek szájához kell tenni a kezét. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 22 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
30. Csip-csip csóka 1. (kézcsipkedő)
# !" $
$
Csip
-
# $
$
csip
$
csó
-
ka,
$
$
$
Ko - mám - asz - szony
# $
$
Nem
$
$
$
ad - ha - tom
# %
%
Hess
o
%
le
ké
tyú
-
vak
$
re
da,
$
-
var
ti
a
júcs
-
$
$
$
$
$
ül - nek
%
hess
$
ka,
$
sze - ke -
$
%
kok,
$
-
$
tyú - kok
%
-
-
$
$
-
$
$
$
raj
%
le,
rét,
$
-
ta,
%
hess
le.
A felnőtt a kisgyerek kézfejét óvatosan megcsípni, aztán kisgyerek a felnőtt kézfejét, és megint a felnőtt a kisgyerek kézfejét, felváltva. Az összecsípett kezeket kellett mozgatni le és fel. Az utolsó sornál „Hess le…“ elhessegetni a kézzel. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 31. Csip-csip csóka 2. (kézcsipkedő) változatok
# !"
Csip csip
#
volt
a
csó - ka
vak- var - júcs- ka,
kis - fi - úcs - ka
Jó volt - e
Ne csípd meg ot
a
kis - fi
- úcs - ka,
vak - var - júcs - ka.
Ha jó
$ %
Hess!
(Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa / Szili Mihályné sz Kárász Erzsébet 1940. Madocsa)
# !" $ $
Csip - csip
# $ $ Ha jó
$
$
csó - ka
$ $
volt a
$ $
$
$
vak - var - júcs - ka,
$ $
$ $
kis - fi - úcs - ka,
$ $
$ $
Jó volt - e
$ $
Ne csípd meg ot
(Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa)
- 23 -
$
$ a
$ $
$ $
$
$
kis - fi - úcs - ka,
$ $
% &
vak - var - júcs - ka. Hess!
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
32. Ez elment vadászni 1. (ujjasdi tenyeresdivel) Ez elment vadászni ez meglőtte, ez hazavitte, ez megfőzte ez a kicsike meg mind megette, Kerekecske dombocska, Itt van egy kis vályúcska, Ebből iszik a nyulacska Itt szalad a nyulacska (Akkor megcsiklandoztuk.) A felnőtt megfogja a kisgyermek kezét, majd először “ez elment vadászni” szöveg alatt megfogja a hüvelykujját, “ez meglőtte” megfogja a mutatóujját, “ez hazavitte” megfogja a középső ujját, “ez megfőzte” megfogja a gyűrűsujját, “ez a kicsike meg mind megette” megfogja a kisujját, “kerekecske dombocska” kört rajzol a tenyerébe, “itt van egy kis vályúcska, ebből iszik a nyulacska” belerajzol egy szögletes vályúcskát a tenyerébe, “itt szalad a nyulacska” a felnőtt ujjával odalépeget a gyerek hónaljához és megcsiklandozza. (Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa) 33. Ez elment vadászni 2. (ujjasdi tenyeresdivel) Ez elment vadászni
(hüvelykujj)
Ez meglőtte,
(mutatóujj)
Ez hazavitte,
(középsőujj)
Ez megsütötte,
(gyűrűsujj)
Az iciripiciri mind megette, (kisujj) Kerekecske gombocska,
(köröket rajzok a tenyérbe)
itt van egy kis vályúcska,
(belerajzolni a szögletes vályúcskát a tenyérbe)
Ebből iszik a nyulacska,
(rajzolja a vályúcskát)
Erre szalad, erre szalad, a kis lukba beleszalad. (a tenyértől az egész karon végigfut az ujjaival, a hónaljig, és megcsiklandozzuk.) (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 24 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
34. Hintáztató A kisgyereket hintáztatták a lábukot. Az úgy volt, hogy leültek és keresztbe tették a lábukat, és akkor ráült a mama lábára a kisfiam, és akkor megfogta a kezét és akkor emelgette, még mikor bírta szegény lába. (Szili Mihályné sz Kárász Erzsébet 1940. Madocsa) 35. Húzz koma engömet 1.
# !" $
Húzz
$
$
$
ko - ma
$
$
$
en - gö - met,
$
én
$
is
$
húz - lak
$
$
$
té - gö - det.
A kicsikkel szokták, ráült a gyerek a felnőtt térdire, megfogtuk a kisgyermeknek a kezét, és oda-vissza húztuk, mi hamarabb meg szoktok únni, mint ők. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924) 36. Sétálunk, sétálunk (sétáltató)
# !" $
$ $
Sé - tá - lunk,
$
$ $ $ $
$ $
$ $ $ $
sé - tá - lunk, egy kis dom - ra
%
$
le - csü - csü - lünk, csüccs.
Akkor énekeltük mikor a kicsi gyereket sétáltattuk, és a végén leguggoltunk. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa) 37. Süssünk, süssünk kalácsot (tapsoltató) (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa)
Süs - sünk, süs - sünk
pa - pá - nak,
az
ka - lá - csot,
ma - má - nak,
e - gész
csa - lád - nak.
38. Süti, süti pogácsát (tapsoltató)
# !" $
$
Sü - ti
$
$
sü - ti
$
$
$
po - gá - csát
$
$
pa - pá - nak,
(Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 25 -
$
$
$
$
ma - má - nak.
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
39. Sót vegyenek A felnőtt a kicsi gyereket a hátára vette, és ezt kiabálta: - Sót vegyenek! És cipelte, miközben sétált vele egy kicsit. (Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa) 40. Szántunk, vetünk
Szántunk, vetünk
! !
Ösztökélünk, ösztökélünk
A kisgyerek lábát meg kell fogni, majd mozgatni, le fel felváltva: "szántunk, vetünk" szöveg alatt negyedes ritmusban, "ösztökélünk, ösztökélünk", szöveg alatt a megadott ritmusban. Ha ezt megunja akkor: - Kidobjuk az ekét! – felkiáltással elfordítjuk a lábait. (Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa) 5.2.2.Mozgásos ügyességi és erőjátékok 41. Bakfitty Volt egy vánkos, aki ott állt a fal mellett, hogy ne dőljön föl, akkor lebukott (derékban meghajolt, hogy a háta vízszintes legyen) vele szemben egy illető, a fejét nekitámasztotta a vánkosnak egy játszó, vagy kettő, de inkább kettő. A többiek sorban álltak és mindig a soron következő futott, és megpróbált ráugrani annak a hátára, aki lebukott, és azt kellett kiabálnia, hogy 'Bakfitty', meg tapsolni is, hogy indul. Ha föl tudott rá ugrani az már nyertes volt, megint a sor végére állhatott, ha nem tudott fölugrani, akkor kiállították a játékból, jöhetett a másik. A nyertesek azok megint játszhattak, de akkor már magasabbra kellett ugrani, mert akik lebuktak, azok már nem hajoltak olyan mélyre. Így volt, amíg csak egy maradt, ő volt a győztes. Ezt csak a fiúk szokták játszani. (Préházi Ferenc 1919. Madocsa) 42. Fussunk, szaladjunk (futás)
# !" $
$
Fus - sunk,
$
$
$
sza - lad - junk,
$
hadd
$
$
$
lo - bog - jon
$ a
$
ha - junk.
És közben futkároztunk. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 26 -
$
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
43. Gólya viszi a fiát 1. (hordozó)
# !" $ $ $ $ $ $ $ Gó - lya vi - szi
a fi - át,
$ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $
hol föl - te - szi, hol le - ve - szi, gó - lya vi - szi
a fi - át.
Ketten összefogtuk a kezünket keresztben, és egy harmadik pedig ráült, őt vittük. A dal végén letettük, és akkor csere volt. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 44. Gólya viszi a fiát 2. (hordozó)
Gó - lya
vi - szi
a
fi - át,
u - tol - é - ri
az
ap - ját.
Két gyerek felvesz egy harmadikat, úgy, hogy megfogják egymás csuklóit, és egy fészket formáznak, arra felültetnek egy harmadikat. Aztán vitték, ha elfáradtak akkor aztán cseréltek, hárman játszották. (Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna, 1937. Madocsa) 45. Hej simándli (páros szökdelő)
# !" $
Hej
# $ a
$
$
$
$
$
si - mánd - li
tán -
cot,
$
$
$
$
si - mánd - li,
$
Tig
-
$
ris
$
tug
$
Si - mon
-
$
ris
$
$
$
jár - ják
%
taps.
Keresztfogással kell fogni a gyerekeknek egymás kezét, és szökdelni kell, mikor énekeljük az éneket, váltott lábbal szökdelés és közben megyünk körbe, vagy egyenesen, vagy éppen ahogy kedvünk tartotta. És amikor azt énekeljük, hogy Tigris Tugris Taps, akkor megfordultunk, de úgy, hogy a kézfogást nem engedjük el. Akkor a másik irányba megyünk. Játszottuk az iskolában, utcán, libák mellett, inkább lányok. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa, Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa, Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 27 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
46. Húzz koma engemet 2.
# !" $
$
Húzz
$
$
ko - ma
$
$
$
en - ge - met,
Én
$
is
$
$
$
húz - lak
$
$
té - ge - det.
Egymással szemben álltunk ketten és mindketten egy kis földre rajzolt körben álltunk, a másikat húzni kellett, oda-vissza, de jó erősen, meg kellett próbálni kihúzni egymást a körből. (Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna, 1937. Madocsa) 47. Húzz koma engemet 3. A dallam és a szöveg megegyzik az előzőben leírttal, csak a játékszabály más: Egymással szemben meg kell fogni egymás kezét, mikörben álltunk, bal kézzel a szemben lévő jobb kezét, és a másikat, majd húzni oda-vissza, negyedenként. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 48. Lánc, lánc eszterlánc 1. (kifordulós körjáték)
# !" $
$
Lánc,
# $
$
lánc
$
Cér - na
$
$
$
$
esz - ter - lánc,
$
vol - na
# $ $ $ $$$
Pénz vol - na, ka - ri ka,
$
$
$
ka - ri ka,
$
$
$
esz - ter - lán - ci
$
se - lyem vol - na
$$$
$
$
$
mé - gis
$
cér
$
$
-
ki - for - dul -
$ $ $$ $ $ $
for - dul - jon ki Ma - ris - ka
$
na,
$
na,
$ $ $ $ $ $
Ma - ris - ká - nak lán - ca.
Körben mentünk kézenfogva, ahogyan körben álltunk szépen sorban úgy énekeltük egymás nevét. Akinek a nevét énekeltük, annak ki kellett fordulnia körből és úgy kellett továbbsétálni. Ha mindenki kifordult, akkor énekeltük tovább úgy, hogy “forduljon be” és akkor mindenki befelé fordult. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa, Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa)
- 28 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
49. Lánc, lánc eszterlánc 2. (kifordulós körjáték)
# !" $
$
Lánc, lánc
est - ter - lánc,
# $ $ $ $ mé - gis
$ $ $ $ $ $
$ $ $
esz - ter - lán - ci
$
$
$
ki - for - dul - na,
# $ $ $ $
Pénz
az
cér - na,
cér - na vol - na,
se - lyem vol - na,
$ $
$ $ $
$ $ $
vol - na,
ka - ri - ka,
$ $ $
$ $ $ $
For - dul - jon ki
$ $ $ $ $ $ $ $
ka - ri - ka,
$ $ $ $
a - ra - nyos Zsu - zsi - ka,
$
Zsu - zsi - ká - nak
$
lán - ca.
Kézenfogva mentünk körbe, és akinek a nevét énekeltük, kifordult. Ahányan voltunk, annyiszor énekeltük, és akkor fordult ki. Utána amikor mindenki kifordult, akkor visszafelé is kellett fordulni, azt énekeltük “forduljon be”. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna, 1962. Paks) 50. Kis kacsa fürdik (kifordulós körjáték)
# !" $
$
$
Kis
$
ka - csa
# $
$
$
any -
já - hoz
# $
$
$
# $
$
$
$
$
für - dik,
fe
$
$
$
ké -
$
Aj - jaj - jaj - jaj,
$
ki - for - dul - na,
szül,
$
$
$
$
ke - te
$
$
$
jó
$
$
$
tó -
ba,
$
$
Len - gyel - or - szág - ba,
$
de
-
$
vol - na,
$
For - dulj
$
$
$
hogy - ha
$
an - gyal
$
mód
$
Ka - ti
-
$
ra.
Ugyanúgy köllött játszani, mint a Lánc, lánc eszterlánc játékot, ebben is kézfogással sétáltunk körbe, akkor mikor valakinek a névét énekeltük "hogyha Kati kifordulna", akkor ki köllött fordulni, úgyhogy nem a körnek befelé, hanem kifelé fordulva legyen. Annak énekeltük a nevit, aki a körben következett, sorba. Ha már mindenki kifordult, akkor befelé is lehetett fordulni, “hogyha Kati (Lidi stb.) befordulna”
- 29 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
szöveggel énekeltük és befelé fordultunk, megint sorba. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 51. Király, király adj katonát (láncszakító) – Király, király adj katonát! – Magamat, vagy rongyos bakát? – Gyühet egy rongyos! vagy – Jöhetsz magad is! Körülbelül 10-en, 15-en is, 10-15 méterre álltak egymástól. Oszt akkor egy a legnagyobb volt köztük a király tehát középett mindenek oldalon, a királyok átszóltak egymásnak: Ha azt mondta, hogy Gyühet egy rongyos!, akkor a király valamelyikre rámutatott annak neki köllött szaladni az odalnak, neki szaladt amelyik a leggyöngébb, mert fogtuk egymás kezit. Aztán amekkorát le tudott szakítani, ha el tudta szakítani, aztat elvitte az ő csapatába. Ha nem tudta leszakítani akkor ő ottmaradt. Ha azt mondta, hogy Jöhetsz magad is!, akkor a király ment, ha tudott szakítani, akkor az is elvitte, ha nem tudott, akkor a király is ottmaradt fogságba. Addig tartott míg a szünet vót. (Préházi Ferenc 1919. Madocsa) 52. Adj király katonát (láncszakító) – Adj király katonát! – Nem adok – Ha nem adsz szakítok! – Szakíts, ha bírsz, de katonát nem kapsz! Szemben egymással két sor állt, egymásnak mondta a két sor. Egy valakit választottunk, aki ott állt a sor előtt, és akkor neki kellett futni a szemben álló sornak, akik fogták egymás kezét, és át kellet szakítani. Ha sikerült átszakítani akkor egyet el hozhattunk a mi sorunkba, ha nem akkor ott maradt a szaladó. Persze igyekeztünk mindig az elősebbet elhozni. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 53. Kisült a kenyér 1. Libaőrzés közben, egymás mögé leguggoltunk és azt kiabáltuk, hogy: – Kisült a kenyér!
- 30 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Volt két pék, aki kirángatott minket úgy, hogy megfogtak minket a hónunk alatt és jó magasra felugrattak, ha kivettek mindenkit, akkor lehetett újra kezdeni. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 54. Kisült a kenyér 2. Úgy játszottuk, hogy leült egy kisgyerek a székre, vagy szabadban valami farönkre, a többi gyerek beleült az ölébe, mi nem játszottuk, olyan sokan 4-en, 5-en, azok még úgy aránylag nem nyomják agyon egymást, és akkor mindig mondtuk, hogy „Kisült a kenyér!“, volt egy gyerek aki kirángatott, úgy, hogy megfogta annak a kezét, aki legfölül ült, és nagyot rántott rajta, aztán szében sorban a többit is. Ha kirántott, akkor sóbálvánnyá kellett változtunk, amikor kirángatott mindenkit, nekünk háttal állt, és akkor mondta, hogy „Változtass formát!“, és akkor mindenkinek másképp kellett állni, mozdulatlanul, aki elmozdult, az húzta ki legközelebb a sült kenyereket, az egymás ölébe ülő gyerekektől. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 55. Komámasszony, hol az olló (páratlan) Bodzafák előtt meg kellet állni egy-egy személynek, egy valaki odament a fánál álló gyerekhez és akkor kérdezte, hogy – Komámasszony hol az olló? Mondta egy valakinek a nevét. Mindig a legmesszebb álló fánál álló gyereknek a nevét, ennél és ennél, és a amíg a kérdező átment ahhoz a fához, addig gyorsan helyet cseréltek a fáknál álló gyerekek. Aki kérdezett annak akkor lehetősége volt hogy fához álljon, ha sikerült valahová állnia, akkor valaki fa nélkül maradt, ő lett a következő kérdező. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 56. Ég a gyertya ég (guggolós körjáték)
# !" $
$
Ég
# $
a
$
A - ki
$
$
gyer - tya
$
$
lán - got
%
$
$
ég,
$
$
lát - ni
$
El
$
$
a - kar,
- 31 -
ne
$
mind
$
le
$
$
$
$
$
%
a - lud - jék,
$
gug - gol - jék.
%
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Körben jártunk, és akkor mondtuk, a mondókát, mikor mondtuk, hogy “mind leguggoljék”, akkor leguggoltunk, aztán akkor újrakezdtük, még el nem fáradtunk. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa) 57. Mély kútba tekintek (guggolós körjáték)
# !" $
$ $ $
$ $
Mély
kút - ba
# $ $ $
te - kin - tek,
$
$
asz - szo - nyo - mat,
# $
$
$
# $
$
$
# $
$
Sza - bad
a - rany - szá - lat
$ $
bí - bor - ba,
$
Gyön - gyöt, gyön - gyöt
A - ki
$ $ $ $
$ $
a
$
le - guzs - gol
$
-
$ $ $
$ $ $ $
lá - tom
$
$
$
$
$
a
a
$
$
fi - á - nak,
$
$
zá - lo - gát
%
ni,
$ $ $ $
a - rany pál - cát
mo - so - lyog - ni
$
$
Ben - ne
bár - sony - ba, gyön - gyös - ko - szo - rú - ba,
lá - nyá - nak,
$
$ $ $ $
sza - kí - tok,
$ $
$ $ $ $ $
mer - né
$
$ $ $
%
guzs -
gócs
ad
-
ja,
&
%
-
$
ka.
Körbe kellett sétálni és leguggolni. (Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva, 1925. Madocsa) 58. Mit játsszunk lányok 1. (guggolós körjáték) Körben sétáltunk, és a végén le kellett guggolni, és utána újrakezdtük. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva, 1936. Madocsa)
# !" $
Mit
# $
$
$
$
$
$
játsz - szunk
$
Bric - ket, brac - kot
lá
$
hat
$
$
-
nyok,
$
$
azt
$
ba - rac - kot
- 32 -
$
$
$
játsz - szuk
$
$
csü - csül - jünk
$
le
$
lá
-
$
lá -
$
nyok,
$
nyok.
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
59. Mit játsszunk lányok 2. (guggolós körjáték)
# !" $
Mit
$
$
$
$
$
játsz - szunk
# $
$
Bric - ket
brac - kot
lá
$
hat
$
$
-
nyok,
$
$
azt
$
$
játsz - szuk
$
ba - rac - kot,
$
$
$
$
lá
$
csü - csül - jünk
$
-
nyok,
$
le
$
lá
nyok.
A fentiek szerint játszották, csak a dallam volt más. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 60. Sétálunk, sétálunk
# !" $
$
$ $
Sé - tá - lunk,
$ $ $ $
$ $
sé - tá - lunk, egy kis dom - ra
$ $ $ $
%
$
le - csü - csü - lünk, csüccs.
Sétáltunk, és leguggoltunk a végén. Többen ahányan voltunk, fogtuk egymás kezét, hosszú láncba összekapaszkodva. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 61. Paprika Jancsi a zöld erdőben (kéz összeütése)
# !" $
Pap
-
# $ $
Har
# $
Cin
-
-
$
$
ri - ka
$
két
#
$
cin
-
$
$
sog
$
ta -
az
$
la,
Jan
$
tá
-
er
$
cin
$
csi
-
er
$
a
$
do
$
zöld
$
nyér
-
$
$
a
$
-
$
$
ta -
ke
$ a
cin
$
$
la,
$
bumm,
-
-
$
tá
bumm,
do
$
-
$
$
zé
-
-
$
-
$
nyér
$
$
ben,
ben,
-
$
tól,
%
bumm.
Párosával kell játszani, egymással szemben áll két gyerek, egyet tapsolunk, egyet összeütünk, mindkettő gyerek bal kézzel, egyet tapsolunk, egyet összeütünk jobb kézzel, egyet tapsolunk, egyet összeütünk páros kézzel, keresztben megütjük a vállunkat, és utána az azonos combot, (jobb kéz jobb comb, bal kéz bal comb), mindet mozdulatot nyolcadokra, kell csinálni. A végén a „cintalát“, ugyanugy kezdjük, mint
- 33 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
az elsőt, de a „bumm, bumm, bumm“, résznél háromszor kell összeütni a kezeket. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 62. Pirospecsenye A szabály, hogy az egyik gyerek, felfelé tartja a tenyerét, a másik pedig tenyerével lefelé rárakja. Aki alul van annak ki kell húznia a kezét a másik keze alól, és gyorsan ráütni a másik kezére. Lehet két kezet is kirántani, lehet csak az egyiket. Ha rá tudott ütni, akkor ő marad alul, ha nem akkor ő fogja felülre tenni a kezét. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 63. Rántócska 10-15-en is fogtuk egymás kezit, aztán a sor egyik végin vót egy rántó, a másik végin meg úgy mondtuk, hogy bunkó. Aki a rántó vót, elkezdett szaladni, futottunk utána, és rántotta a többit, a bunkónak meg má nagyon nagyot kellett kerülni, vót, aki elesett, jót nevetett, felállt és folytattuk tovább. (Préházi Ferenc 1919. Madocsa.) 64. Sótörés Ketten egymásnak háttal állnak, karjaikat összefonják, majd az egyik előre hajol és felemeli a másikat, aki alul van az kérdez és aki felül van azt mondja: – Mit látsz? – Eget, földet, sós kenyeret! Addig kellett tartani, amíg elmondta a verset. Akkor utána cseréltek. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 65. Söprűlovaglás Volt úgy, otthon megfogtuk a söprűt és a lábunk közé vettük, úgy, hogy a hátunk mögött volt a söprű része, és szaladgáltunk vele, mindenfelé, mintha lovagolnánk. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 66. Szédibabázás (forgás egyedül) Szédibabáztunk, forogtunk körbe-körbe, de nem szoktunk semmit sem mondani. Jól fölkeveredett a gyomrunk. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks.)
- 34 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
67. Talicskázás Inkább fiúk játéka: egyik fiú, megfogja a másik fiú lábát, tolja, az pedig a kezével a földön halad előre. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa) 68. Ne nézz hátra jön a farkas 1. Ne nézz hátra jön a farkas, nagyot üt a hátadra. Mi ezt nem énekeltük, csak mondani kellett. Álltunk körbe, hátra kellett tenni a kezünket, kicsit le köllöt hajolni előre, oszt valaki ment kívül a körön. Volt a kezében egy zsebkendő és annak csomó volt kötve a végire. Aztán az a hátunkra ütött, a csomóra kötött zsebkendővel. De olyan cselesen csinálta, hogy nem ahhoz dobta a zsebkendőt, akinek megütötte a hátát, de futni csak annak kellett, akinél le volt dobva a zsebkendő. Akihez ledobták a zsebkendőt az elkezdte kergetni a körön kívül azt, aki ledobta, ha utolérte és meg tudta ütni a zsebkendővel, akkor visszaadta az előző tulajdonosának és visszaállhatott a helyére. Aki ledobta a zsebkendőt az gyorsan szaladt, hogy beálljon annak a helyére akihez ledobta a zsebkendőt. Ha sikerült beállni, akkor annak kellett menni körbe a csomós zsebkendővel, akihez ledobta a zsebkendőt. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa.) 69. Ne nézz hátra jön a farkas 2.
# !" $ $ $ $ Ne nézz hát - ra
$ $ $ $
jön
a
far - kas
$ $ $ $
na - gyot üt
a
% $ $ $ &
há - tad - ra.
Körben állva játsszák, megy egy kisgyerek körbe, a körön kívül, a többiek hátra tették a kezüket. Aki megy a körön kívül, a dal végén ráüt a hátára valakinek, aki ráütött az elkezd szaladni, és akire ráütöttek, az megpróbálja megfogni. Az aki ütött az üresen hagyott helyre megpróbál beállni. Ha megfogja az üldöző, akkor megint annak kell körbe mennie, aki először is körbe ment, ha sikerült elfoglalni a helyet, akkor a másiknak kellett mostmár körbesétálni és ő üthetett a többiek hátára. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 35 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
70. Tüzet viszek
# !" $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $
Tü - zet vi- szek nem lát - já - tok, ha lát - ná- tok, ol - ta - ná- tok lá - nyok, ki- ég a ru - há - tok.
Körbe álltunk, egy valaki sétált a körön kívül egy zsebkendővel a kezében, énekeltük a dalt mindig, ő meg valamikor amikor akarta ledobta a zsebkendőt, ha észrevette, akihez dobták, akkor mindketten futottak, mert a ledobónak be kellet érni a másik helyére, gyorsan megkerülték a kört. Ha a ledobó beért, akkor annak kellett sétálni kívül, akihez előzőleg ledobták a zsebkendőt. Ha a ledobó nem ért be, megelőzték, akkor megint neki kellett körbe menni a zsebkendővel. Ha valaki nem vette észre, hogy ledobták hozzá a zsebkendőt, akkor jót nevettünk, és mehetett a zsebkendővel most ő. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 71. Ugróiskola 1.: Dódó Ugróiskolát játszottunk, palával játszottuk, a palatetőnek a letört darabjával. Mi ezt úgy hívtuk dódó, és úgy ahogy most játsszák, elöl három kocka egylábon ugrálva, kétlábas, egylábas, kétlábas és fordul. Így kellet kijárni a 8. osztályig. És akkor úgy játszottuk, hogy az első kockába dobtunk egy palát, és akkor végig kellett ugrálni és visszafele fel venni a palát, utána dobtuk a másodikba, megint végig ugráltuk, visszafele fölvettük a másodikból is, aki rálépett a vonalra, a rajzos vonalra, vagy ha nem tudta fölvenni a palát, vagy ha kilépett, vagy letette a másik lábát, az nem folytathatta tovább, akkor jött a következő. Amikor kijártuk a nyolc osztályt hátra fordultunk és háttal dobtunk, ha beletaláltunk valamelyik kockába, akkor beletettünk egy jelet, onnantól kezdve abba a kockába csak az léphetett bele, akinek benne volt a jele. A hátradobásnál az eslő kockához lehetett rajzolni egy fület, abba tettük a lábunkat, akkor amikor hátrafelé dobtuk a palát. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 36 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
72. Ugróiskola 2.: Neves Felrajzoltuk a földre a 9 kockából álló formát. Bele kellett ugrálni páros lábbal az összes kockába és mondani fiú neveket, úgy hogy először a középső kockába kellett ugrani és mondani egy fiú nevet, aztán rögtön át a szélsőbe és megint mondani egy fiú nevet és körbe a többibe, ha tudott valaki gyorsan egymás után kilenc nevet mondani, akkor neki sikerült, ha nem tudott akkor ahol elrontotta ott kiállt. Jött a következő annak is ugyanúgy kellett csinálni mint az előzőnek, de másik fiú neveket kellett mondania. Ha végig ment a kör megjegyeztük, hogy kinek sikerült. Ugyanezt a feladatot meg kellett csinálni lánynevekkel is. Aztán meg lehetett csinálni virágnevekkel, vagy állatnevekkel, amit éppen kitaláltunk. Mindenhol megjegyeztük, hogy ki hol nyert és számoltuk. Ha ezzel megvoltunk, akkor ugyanez volt a feladat, de már nem páros lábbal kellett beleugrálni a kockákba, nem fél lábbal, megint fiú nevekkel, lánynevekkel, virágnevekkel, állatnevekkel, meg amit éppen kitaláltunk. Ha itt is végigment mindenki akkor átkeresztezett lábbal is kellett ugrálni ugyanezt. végig a nevekkel. Amikor meguntuk, vagy haza kellett menni akkor megszámoltuk, hogy ki hányat nyert. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 73. Ugróiskola 3: Nyakcsis, Vető Játszottunk ilyet, vetőket kellett dobálni, belerajzoltuk a földbe, beleírtuk a végébe, hogy menny és pokol. Az első kockákba dobni kellett a vetőt, azaz kavicsot, vagy követ, aztán végig ugrálni, a kockába egy és két lábbal, megfordulni és visszafelé fel kellett venni a vetőt. Így végig minden kockába, ha megvolt, akkor hátrafelé is kellett dobni, aki kijárt egy iskolát, ahová beletalált, oda nem szabadott beleugrani, abba rakott egy x-et vagy egy kört, ha vonalra dobta, az vonal az nem számított. Attól kezdve nem szabadott belelépni, ki kellett kerülni, mindenkinek, csak az ugorhatott bele, aki beírta az x-et. Az vót a legérdekesebb, mikor nagyokat köllött ugrani, mert voltak jelek a kockába, amibe nem mindenki ugorhatott bele mindenki, csak az aki bejelölte. Akkorákat estünk, hogy csak na. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 37 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
74. Ugróiskola 4: Vető, Vetős, Dódólás I. Ehhez nem vetőkkel játszottunk, hanem egy pohár, vagy egy üveg alja kellett hozzá, olyan pohár vagy üveg ami eltörött. Annak szépen leütögettük a szélét, hogy csak az alja maradjon meg. A lerajzolt formában, beledobtuk ezt az üvegdarabot, a jobb oldali első kockába kellett dobni, dódólni (fél lábbal odaugrani) és átrúgni lábbal, féllábon a következő fölötte lévő kockába, ha ez sikerült akkor lehett a fölötte lévő kockába, aztán a “menny” kockába (M), aztán a “pokol” (P) kockába fordulni, és lehetett átrúgni visszafelé a másik oldalon. Nagyon igyekezni köllött, hogy sikerüljön. Ha elrontottuk, akkor jött a következő. Meg köllött jegyezni, hogy hol rontottuk el, mert ha mi jöttünk onnan folytathattuk, de úgy is játszottuk, hogy elölről köllött kezdeni. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 75. Ugróiskola 5: Vető, Vetős, Dódólás II. Aztán volt, hogy ezt úgy is játszottuk, hogy középen nem húztunk vonalat, a közepibe meg többet, ha könnyebbre akartuk, akkor csak 5 vonalat húztunk így akkor 6 iskola volt, ha nehezebbet, akkor 7 vonalat húztunk és akkor 8 iskola volt, ugyanilyen üvegdarabbal játszottuk. Bele köllött dobni az első iskolába dódólni (ugrani fél lábbal) és kirúgni, féllábon az üveget az elejére, ahonnan indultunk. Ha kirugtuk, ki kellett ugrani féllábon oda ahonnan elindultunk. Ha ez sikerült akkor jöhetett a második, oda köllött dobni az üvegdarabot, dódólni, (ugrani fél lábbal), sorban az első vonal közé, és utána a másodikba, és megint ki köllött rúgni az üvegdarabot, oda ahonnan indultunk, az elejére. Ha sikerült, akkor visszaugrani féllábbal az első vonal közé és a kezdéshez, ahonnan indultunk. Akkor lehetett dobni a 3-asba. Oda köllött dódólni, 3-at köllöt ugrani, az üvegdarabot vissza kellett rúgni, megint a kezdéshez, oda ahonnan indultunk, és vissza dódólni a vonalak között. Persze egyre nehezebb volt visszarúgni az elejére és a legnehezebb az volt, hogy a végén a “Menny”-ből a “Pokolba” kellett rúgni, és onnan, a legelejére köllött rúgni az üvegdarabot. Ha valaki elrontotta, akkor jöhetett a következő, meg köllött jegyezni hol tartottunk, mert onnan lehetett folytatni. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) - 38 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
5.2.3. Fogócskák 76. Árokfogó Az árokban szoktuk játszani. Valamilyen kiszámolóval kiszámoltuk, hogy ki legyen a fogó (macska). Fönn voltunk az árokparton egerek,az árokban meg a macska. Át kellett futni a másik partra, de csak sorban. Aki fenn volt az azt mondta a macskának: - Nem ér a macskánk egy pipadohányt! Ha mondta, akkor át köllött futnia, és a macskának meg meg köllött fogni, ha sikerült, akkor cseréltek, és az volt a következő fogó. Ha nem akkor a következő mondta a macskának és ő is ugorhatott. Addig játszottuk míg meg nem untuk. (Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 77. Erre csörög a dió (szembekötősdi)
# !" $
$
Er - re
$
$
csö - rög
$ a
$
$
di - ó
$
$
er - re
$
meg
$ a
$
$
$
mo - gyo - ró.
Bekötöttük, valakinek a szemét, kijelöltük, hogy meddig szabad elmozdulni, a nagy mezőn, vagy réten, a többiek ezt az éneket énekelték és tapsoltak, hogy a fogó tudja, hogy hol vannak a többiek és próbálja megfogni, de az utolsó pillanatban, mindig elugrottunk.Ha valakit megfogott, ki kellett találnia, hogy ki az. (Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa) 78. Fogócska Akik voltunk kinn a székes parton, játszottunk fogót. Ki volt jelölve, hogy meddig, mondjuk a szárkupacig, mert a végtelenségig kifutottunk volna a szántóföldekre. Egy valaki volt a fogó, azt kiszámoltuk, hogy ki legyen. Ami éppen eszünkbe jutott: Ecc pecc..., vagy Apa cuka... ezekkel. A fogó kergetett mindenkit, akit elkapott az lett a következő fogó. Addig játszottuk, míg meg nem untuk. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 79. Gyertek haza libuskáim – Gyertek haza libuskáim! – Nem merünk. – De hát miért? – Mert fakas van a híd alatt. – Gyertek haza aranypálcára. - 39 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Volt egy aki kérdezett, a többiek jó távolságra voltak tőle. Volt egy farkas, aki valahol oldalt volt. A kérdező és a többiek előtte megbeszéltek egy jelet, hogy mire fognak futni hozzá: aranypálca, aranykendő meg mindenféle lehetett. Ha kimondta a kérdező azt, amit előtte megbeszéltek, akkor futottak hozzá a többiek, ha nem mondta ki, akkor nem futottak. Ha futottak akkor a farkasnak meg kellett fogni valakit, hogy ne érjenek a kérdezőhöz. Ha valakit megfogott az lett a farkas, ha nem fogott meg senkit, akkor megint meg kellett beszélni valamit jelet, és lehetett kezdeni elölről. (Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 80. Gyertek haza ludaim – Gyertek haza ludaim! – Nem megyünk. – Miért? – Félünk. – Mitől? – Farkastól. – Hol a farkas? – Bokorban. – Mit csinál – Mosdik. – Mibe mosdik? – Aranymedencébe. – Mibe törölközik? – Kiscica farkába. – Gyertek haza ludaim! Választottunk egy gazdasszonyt és egy farkast. A gazdasszony egyedül állt, a többiek meg jó messze, közöttük a oldalt a farkas. Amikor a gazdasszony utoljára mondta, hogy Gyertek haza ludaim!, akkor futottunk a gazdasszonyhoz. A farkasnak meg kellett fogni valakit, ha megfogott, akkor az lett a farkas, ha nem, akkor megint az előző gyerek volt. A gazdasszony ugyanaz maradt. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 40 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
81. Ilyen cica mellett
# !" $
$
$
I - lyen
$
ci - ca
$
$
$
mel - lett
$
$
a - lud - ni
$
is
$
le
-
$
het.
Egy gyerek guggolt és összetett tenyérre tette a fejét, így aludt a cica, és amikor véget ért az ének akkor kellett elkapni a gyerekeket. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 82. Kecske van a kiskertben (kinn a bárány) – Te kis kecske mit keresöl a kerben? – Káposztát ennék, ha volna. – De ki parancsolta? – Apám és anyám. – Hát ki apád, ki anyád? – Ez apám, ez anyám. (Akkor rá kellett mutatni valakire.) – Szabad a vásár mindennek, minden szegény embernek. (Ezt mindenki mondta.) Volt egy kör, egy gyerek állt belül, aki belül állt az volt a gazda, egy gyerek kívül állt, az volt a kecske. A gazda kérdezte a kecskét, a kecske válaszolt. Akkor elkezdett futni a kecske, mert a gazda futott utána. A gazdának meg kellett fogni a kiskecskét. A körben állók kaput tartottak és át lehetett bújni alatta a fogócska alatt. A kör kaput tarthat a kecskének, és lecsukhatja a gazda előtt. (Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 83. Kakasfogó
# !" $
Fogd
$
meg
$
$
ka - kas
$ a
$
$
tyú - kot!
Ezt a fogót hárman lehet játszani. Egy valaki állt középen, egy-egy gyerek fogta a középső egyik és a másik kezét is, és a két szélső megpróbálta megfogni egymást, mindkettő egyirányba szaladt, anélkül, hogy elengedték volna a középső gyerek kezét, el kellett kapni a másik gyereket. Közben egyfolytában ezt mondogattuk: Fogd meg kakas a tyúkot! Ha elkapta, akkor csere volt. Kellett is cserélni, mert el is szokott a középső szédülni. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 41 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
84. Kocsit, kocsit komámasszony
Ko - csit, ko - csit
ko - mám
asz - szony
lo - vat
lo - vat
só - gor asz - szony,
! szél fúj - ja
pánt - li - ká - ját, har - mat le - pi
a szok - nyá - ját kapd, szok - nya.
Egy pár forgott gyors sergőforgással, keresztfogással. Egy valaki mellettük állt. Amikor vége volt a mondókának és azt mondták, hogy “kapd szoknya” el kellett valakinek kapni a szoknyáját a forgók közül, ha elkapta, akkor azzal cserélt, akinek megfogta a szoknyáját. Ha nem tudta elkapni, akkor mégegyszer játszották. (Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa) 85. Lopom lopom szőlőt
# !" $
$
Lo - pom
$
$
lo - pom
$
szo
-
$
lot,
$
Még
$ a
$
csosz
$
nem
$
jön.
Volt a csősz a bottal, állt és fogta a botot, a többiek szanaszét, és énekelték a dalt, és mutatták, az ének alatt, hogy Lopom, lopom szőlőt, a kezüket felemelték, és utánozták a szőlő csipkedését, utána szétszaladtak. A csősz utánuk. Amelyiket elcsípte, akkor az volt a csősz. (Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa)
86. Sárga cukor
Sár - ga Mind - járt Sza - ladj Ha nem
cu - kor rád ke paj - tás sza - ladsz
vö - rös bor a sor rül ha - ma - rabb fog - va vagy.
Kergettük egymást, körben voltunk. Többre nem emlékeznek. 97. Színfogó Az árokban lehetett játszani, volt valaki a gödörben az volt a fogó, mi többiek ott voltunk az árok partján. Megbeszéltünk valamilyen színt, és mondtuk, hogy “piros”. - 42 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Akinek a ruháján volt ilyen szín, azt a fogó nem foghatta meg, csak azt akin olyan szín nem volt. Így aztán akin volt olyan szín, az akár sétálhatott is a part másik oldalára, akin nem volt az átugrott vagy átszaladt. A fogónak nagyon kellett figyelni, hogy kin nincs olyan szín, ha valakit megfogott és nem volt rajta olyan szín, akkor az lett a következő fogó. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna, 1962. Paks) 5.2.4.Vonulások 88. Bújj, bújj zöld ág 1. (bújó-vonuló)
# !" $
$
Bújj, bújj
$
zöld
# $ $ $ $
csak búj - ja - tok
# $ $ $ $ szi - ta szi - ta
$ $
$
$
ág,
zöld
$
$
$
$
raj - ta.
$
$
le - ve - lecs - ke,
$
$
$
$
$ $ $ $
$
Nyisd ki ró - zsám Hadd ke - rül - jem
pén - tek,
$ $ $ $
nyit - va van az
$ $ $
sze - re - lem csü - tör - tök
$
a - rany- ka - pu
$ $ $
ka - pu - dat vá - ra - dat
$
$ $ $ $
ka - pu - dat vá - ra - dat
$
$
%
dob - szer - da.
Kaput tartunk, az első pár kaput tart, a többiek bújnak át, és ahogy átbújtak, azok is mindjárt kaput tartanak, és akkor végig ilyen kapus, végig mindenki kaput tart. Lehet sorban, de lehet úgy is játszani, hogy körben, Így játszottuk. Mi így szoktuk játszani annak idején. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 89. Bújj, bújj zöld ág 2. (bújó-vonuló) A dallam ugyanaz, mint az előzőben leírt, a szövegben a végén "dobszerda" szó "hapszerda" szövegre változott. Egy hosszú sor állt, egymás mögött párban felemelt karokkal. Az utolsó elindult előre, és a hátsók mindig hozzákapcsolódtak, egészen addig míg el nem fogyott az utolsó pár is, és újra játszottuk. Az első két ember felemelte a kezét, aztán ahogy bújtunk át a következő is megállt és felemelte a kezét, meg az utánva lévő kettő is, akkor megint mindenki egymás mögött párban állt, és megint újra játszottuk. Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. (Madocsa, Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa)
- 43 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
90. Itthon vagy-e hidasmester
# !" $
$
$
$
$
vagy - e Itt - hon va - gyok, Itt - hon a át E - ressz Nem e - reszt - lek, Ha le - sza - kad Mi - bol tud - nád né - ked Ho - zok Hon - nan ho zol
hi csak hi mert meg meg a a
-
$
das most dad le csi csi rany rany
$
- mes jöt a - sza - nál nál - á á
-
$
%
ter? tem. latt! kad. juk! ni? gat! gat?
Nem emlékeznek, csak a párbeszédre. (Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna, 1962. Paks) 91. Tekeredik a kígyó
# !" $
$
$
$
Te - ke - re - dik Te - ke - re - dik
$ a a
$
$
kí - gyó, ré - tes,
$
$
ré - tes kí - gyó
$
$
a - kar a - kar
$
len len
-
$
ni, ni.
Ezt a kettőt kellet mondani, összefogoztunk, aztán tekeredtünk befelé, mint ahogy a rétest feltekerjük most, akkor mondtuk, hogy “Tekeredik a kígyó rétes akar lenni”, akkor meg kifelé, aki középen volt az megfordult és visszafelé ment és megint körbe lettünk. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
5.3.Szellemi játékok 5.3.1. Szellemi ügyességi játékok 92. Apa cuka funda luka (magánhangzó megkötés) Az eredeti szöveg ez: Apa cuka funda luka, Funda kávé kamanduka Ap cug funda luk Funda kávé kamanduk Mindig behelyettesítettük egyforma magánhangzókkal: Epe ceke fende leke ... Csak mondogattuk, de érdekes volt, mert az összes magánhangzót kipróbáltuk. Ezzel a variációkkal nem számoltunk ki, csak mondogattuk. Ez volt a kedvencünk, ezeket mindenféle magánhangzókkal mondtuk. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Jánosné 1962. Paks) - 44 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
93. Az ipafai papnak (nyelvtörő) Az ipafai papnak fapipája van, mert az ipafai fapipa, papi fapipa. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna, 1962. Paks) 94. Csetneki csikós (nyelvtörő) Csetneki csikós itat a Tiszán Sárga cserép csengő cseng a csikaja nyakán. (Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa) 95. Egy, kettő, három, négy (mondogató) Egy, kettő, három, négy Te kis legény hová mégy Nem megyek én messzire Csak a falu (világ) végére Ott sem leszünk sokáig Csak 12 (24) óráig. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Molnár Istávnné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi fenrencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa) 96. Egy megérett a meggy 1. (számsor) Egy, megérett a meggy, Kettő, csipkebokorvessző, Három, te vagy az én párom Négy, biz oda nem mégy, Öt, érik a tök, Hat, hasad a pad, Hét, zsemlét süt a pék, Nyolc, üres a polc, Kilenc, kis Ferenc, Tíz, tiszta víz, Ha nem tiszta vidd vissza, Majd a szamár megissza. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
- 45 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
97. Egy megérett a meggy 2. (számsor) Egy, megérett a meggy, Kettő, csipkebokor vessző, Három, nincsen semmi károm, Négy, biz oda nem mégy, Öt, leesett a köd, Hat, hasad a pad, Hét, biz oda nem mégy, Nyolc, üres a kispolc, Kilenc, kis Ferenc, Tíz, tekenyőbe víz, Ha nem tiszta vidd vissza, Majd a szamár megissza. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Molnár Istávnné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi fenrencné sz. Szintai Éva 1924. Madocsa.) 98. Hátbökögető 1.
Do - bi
do - bi
há
-
ti
ra - kon - ca - i
bá
-
csi
! A - ki
tud - ja
meg ne mond - ja
me - lyik uj - jam
bök - te
meg.
Mi nem énekelve játszottuk, hanem mondva, ketten játszottuk, valamelyik ujjal megbökte, és ki kellett találni, hogy melyik volt. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Madocsa) 99. Hátbökögető 2. Dobi-dobi háti rakoncai pálci Aki tudja meg ne mondja melyik ujjam bökte mög.
- 46 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Egyik a másiknak bökögti a hátát, valamelyik ujjával, ki kellett találni melyik ujj volt, ha nem találta ki akkor újra kellett csinálni. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 100. Húzd meg ereszd meg Kendőt meg kellett fogni 4 embernek, vagy többnek, mindenhol foghatták. Egy valaki mondta mit kell csinálni. Mondta folyamatosan, hogy húzd meg, ereszd meg többször is, és közben köröket rajzolt a kendőre, aztán valakifelé mutatott az ujjával, mikor azt mondta, hogy húzd meg, akkor köllött megereszteni, ha azt mondta, hogy ereszd meg, akkor meg köllött húzni. Mindig az ellenkezőjét köllött csinálni, aki eltévesztette, annak zálogot kellett adni. Szünetben is játszottuk az iskolában. Meg aztán télen, amikor hideg volt, akkor a szobában is játszottuk, akkor kértünk zálogot. Aztán ha meguntuk, akkor lehetett kiváltani a zálogot. (Préházi Ferenc 1919. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 101. Repül a, repül a Egy valaki irányít, a többiek a padra, vagy a lábukra teszik a kezüket. Az irányító hangosan mondja és közben a kezével a combját ütögeti egyik kézzel és a másik kézzel felváltva: Dolgozzatok legények, holnap lesz a vásár Kifizetlek benneteket, ha eljön a császár. Repül a, repül a fecske (valamit mond: vagy kecske) Ha repül akkor, fel kell emelni a kezet, ha nem repül az, amit mondott, akkor nem szabad volt felemelni. Ha valaki elrontja zálogot ad. Persze aki irányított, az akkor is felemelte a kezét, amikor olyat mondott, ami nem repül, még tárgyakat is lehetett mondani, így aztán sokszor becsapott minket. Aki elrontotta, annak zálogot kellett adni. Ha meguntuk, akkor lehetett kiváltani a zálogokat. Zálogkiváltás: Letakarják a zálogokat, hogy ne lássa senki, Az irányító megfog egyet, és kérdezi: Mit érdemel az a bűnös, akinek a zálogja a kezemben van? Mondani kellett egy feladatot: pl: Háromszor mondja, hogy buta vagyok, kerülje meg az asztalt vagy széket, csókolja meg a másikat stb. Ha nem mondta vagy tette nem kapta meg a zálogját. Télen mikor benn voltunk, mást nem játszhattunk. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna, 1962. Paks, Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna, 1936. Madocsa.)
- 47 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
102. Volt egyszer egy ember Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender. bükkfa tarisznyája, égerfa csizmája, Közel volt a tenger, belehalt az ember, Kiapadt a tenger, kimászott az ember, Két kutya húzta, három macska nyúzta, Sári néni siratta, kiskutyája ugatta (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Molnár Istávnné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi fenrencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa) 5.3.2.Kitalálós játékok 103. Amerikából jöttem Egy gyerek kitalál valami mesterséget, annak megmondta a kezdőbetűjét és az utolsó betűjét: – Amerikából jöttem, mesterségem címere: O S, Vagy: – Amerikából jöttem, két betűt hoztam: O S. és akkor elmutogatta, hogy az a mesterség, foglalkozás mit csinál, például az orvos. Ha valaki kitalálta, akkor az gondolhatott ki valamit. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks. Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna 1936. Madocsa) 104. Eldugós Szüleimmel szoktam játszani, hogy beletettünk egy gombot a tenyerünkbe, hátra tettük, itt lehetett még pakolgatni, és akkor elővettük (keresztben a két kéz), és akkor rá kellett ütni a kézre, hogy melyiket gondoljuk. Ha eltalálta az az illető akivel játszott, hogy melyikbe van, akkor az dugta, ha nem, akkor megint az előző. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 105. Seggreverő Volt aki lebukott, és befogta a szemét, a fiúk ott voltak nem messze, és valaki jó nagyot a fenekire csapott, űneki meg ki köllött találni, hogy melyik vót. Ha nem találta ki újra lebukott. Jó nagyot oda szoktak meszelni, mert a nagyobbak is játszották már, 5-6 osztályosok, volt hogy a tanító is beállt. Ez is a fiúk játszották. (Préházi Ferenc 1919. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 48 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
5.3.3. Rejtő-kereső játékok 106. Csöm-csöm gyűrű (gyűrűsdi)
# !" $
$
$ $
Csöm - csöm gy! - r!, Ná - lad ná - lad
$ $
$ $
a -rany - gy! - r!, e - züst - gy! - r!.
$ $ $ $ $ $ $ $
Itt csö - rög, itt pö - rög itt add
$
%
ki.
Úgy szoktuk játszani, hogy leültünk a fűbe, sorban, akkor egy kisgyerek elbújt a szárkupac mögé. Valaki volt, akinél volt egy gyűrű, egyenesen tartotta az ujjait és összetette a kezét, úgy mintha imándkozna, abban volt a gyűrű, a többiek akik ültek azok is így összefogták a kezüket. Énekeltük az éneket, akinél volt a gyűrű óvatosan rátette a kezét mindenkinek a kezére, úgy, hogy egy kicsit belehúzta a kezét a kezébe és megsimította a keze szélével, a másik gyereknek a keze szélét. Ezt csinálta a dal alatt, egy gyereknél azt énekeltük, hogy Csöm-csöm, a következő gyereknél gyűrű, aztán a következőnél arany, aztán a következőnél gyűrű és így a dal végéig. Közben valakinek belecsúsztatta a gyűrűt a kezébe. Addig kellett belecsúsztatni, amíg énekeltünk, ha vége volt az éneknek kiabáltuk. – Jöhet a cica, megsült a hurka, tizenkét óra! Akkor jött a hunyó, és megpróbálta kitalálni kinél van a gyűrű, van aki elárulja a nézéséből, hogy az ő tenyerében van, mert úgy szorítja. Ha kitalálta, hogy kinél van, akkor ő dughatta bele a többiek kezébe a gyűrűt, és az lett a hunyó, akinél a gyűrűr volt; ha nem akkor vissza kellett mennie hunyónak. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks. Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa) 107. Ipiapacs Valakit kiszámoltunk hunyónak. Elszámolt a hunyó,valahányig, ha befejezte azt kiabálta: – Aki bújt, bújt, aki nem, nem, megyek. Megpróbálta megkeresni a többieket hova bújtak, ha valakit észrevett, akkor odaszaladt a számoló helyhez. A hunyó is futott, de a bújó is, hogy ki ér előtt oda. Aki hamarabb odaért, az leütötte a másikat, és azt kiabálta: – Ipiapacs, egy, kettő, három! Ha hunyó ért oda előbb, ő azt is megmondta, hogy akit meglátott hova bújt, például Jóska a szénaboglyában. - 49 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
A hunyónak mindenkit meg kellett keresni, volt akit le tudott ütni, azaz megmondta, hogy hol van, volt akivel futnia kellet, hogy leüsse. Ha mindenkit leütött, azaz megtalált, akkor az volt a hunyó, akit először talált meg. Ha hunyót leütötték először, de utána volt olyan akit ő ütött le, akkor az lett a következő hunyó. Ha a hunyót mindenki leütötte, akkor megint neki kellett hunyónak lenni. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna, 1962. Paks, Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna 1936. Madocsa. Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa) 5.3.4. Tiltó játékok 108. Farkasszemnézés (pislogástilalom) Nézni kell egymás szemébe és egyik kérdez, a másik felel: – Hol jártál? – Erdőben. – Mit láttál? – Farkast. – Féltél tőle? – Nem féltem. Ezután aki kérdezett, az ujjait mozgatta a másik szeme előtt közvetlenül, úgy, hogy hullámzott az ujjaival, és ha a másik pislogott, akkor félt, ha megállja úgy, hogy nem pislog akkor nem félt a farkastól. Gyerekkorunkban játszottuk. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks, Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna 1936. Madocsa) 109. Fekete, fehér, igen, nem (szótilalom) A játékban van egy kérdező és aki felel. A kérdező azt kérdezi: Fekete fehér, igen, nem. Mit vettél a pénzeden? Akkor aki felel válaszolni kellett valamit, de úgy, hogy a négy közül egyiket se mondja ki. Ha a válaszoló véletlenül elrontotta és mondta a négy szó közül valamelyiket, akkor cseréltek, ő lett a kérdező. A játékban úgy kell kérdezni, hogy a felelőnek ki kelljen mondani a tiltott szavakat. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks, Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna 1936. Madocsa)
- 50 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
5.4. Párválasztó játékok 5.4.1. Párválasztó körjátékok 110. Érik a meggyfa
% # !" $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ É - rik a meggy-fa
haj - lik a meggy-fa
Ken - der - mor- zsa szép me nyecs- ke,
ö - lelj,
# $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ csó - kolj
a - kit
sze - retsz, ezt ö - le - lem ezt csó - ko-lom szom- széd
lá - nyát
a Ma -
# $ $ $$$ $ $ $ $ $$$ $ $ $ $$ $ $ $ $ $ $ $ ris - kát
Ne hí - ja - nak en-gem Tu - ba I - lo - ná- nak, csak hí - ja - nak en-gem
vi- rág - asz - szo
# $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ & $ $$$ $ & $ $ nyá- nak. Hej dí - ná- nom, tu - li - pá- nom, kas, kas, kas,
# $ $
dél - ben
# $ $ sü - ti
% $$ $' $ $ $
di - bo - gás,
$ $ $
do -bo - gás,
$ $
an - nak
( ( ( (
$ $
ad - ják
( ( (
a pus - kát, hüccs ki disz-nó mag-disz - nó,
meg- öl a far - kas.
$$ $
a le - ányt
$$ $
Min -den
$ $
a le - ányt, ki
( ( ( (
benn ma- radt a
el -
( ( (
vén disz - nó.
Az iskolai szünetekben játszottuk. Körben álltunk lányok és sétáltunk körbe, volt valaki középen, amikor azt énekeltük, hogy Szomszéd lányát a Mariskát, akkor valakinek a nevét mondtuk, Katikát, Terikét, akkor választott magának valakit a körben, megfogták egymás kezét és sétáltak körbe. Amikor pedig az a rész következett, hogy Hüccs ki disznó, magdisznó, bennmaradt a véndisznó, akkor aki benn volt, az kimegy a körbe, és a másik marad középen, és kezdtük elölről. Ő megint választott. Így játszottunk. (Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa, Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 51 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
111. Éva szíven, Éva
# !" $
$
É - va Bár - csak Sze - re Lám én
# $
$
$
$
$
szí - vem É - va, ez a haj - nal lem sze - re - lem vi - rá - goz - tam
$
Te - rít hogy a Mért nem Sze - líd
$
$
$
$
$
$
$
$
$
most a é - rik szil - va, So - ká - ig tar - ta - na Át - ko - zott gyöt - re - lem de el - sza - laj - tot - tam
$
$
Fel vé min vad
ve az al - ja sze - rel - mem - nek vi - rá - goz - tál ga - lamb he - lyett
-
$
$
szed - jük ne ge den fa ga - lam -
$
$
$
haj - nal - ra. sza - kad - na. te - te - jen. bot hoz - tam.
Volt valaki körbe és párt választottak. A 4-5-6. osztályos lányok körben álltak, általában szünetben és sétáltak körben, összekapaszkodtak, egyik
versszak
ideje alatt az egyik irányba és aztán a másik irányba. (Legelőször, amikor eszükbe jutott, akkor azt mondták, hogy volt valaki középen, aztán meghogy csak úgy mentek körbe, nincs róla pontos emlékük.) (Gálosi
Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa.) 112. Hatan vannak a mi ludaink (párválasztó)
# !" $ $
Ha - tan
# $
$
# $
$
Gú - nár,
$ $
van - nak
$
$
gú - nár
$
$
A - ki - nek nincs
$$$$ $ %
$ $ $ $ $ $ $$ $ %
a mi lu - da - ink,
$
$
$
Há - rom, szür - ke, há - rom fe - ke - te,
$
$
li - ba - gú - nár,
$
pár
-
$
$
$
$
gú - nár
$
ja
$
az
$
vá - lasz - szon
e
$
ma -
$
-
le
$
gá -
$
-
je,
$
nak.
Körben sétáltunk, egy állt középen, miközben énekeltünk, a dal végén választott magának párt. Akkor akit választottak az maradt a körbe és utána ő választott, aki pedig előtte középen állt visszament a körbe. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa)
- 52 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
5.5. Mondókák 5.5.1. Természetmondókák 113. Esik az eső
%& # !" $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $% & $ $ $ $ $$ $ E - sik az e - s!, haj - lik a vesz - sz!, ha -rag - szik a ka - to - na,
mert meg- á - zik a lo - va.
# $ $ $ $ $ $ $% & $ $ $ $ $ $ $% & $ $ $ $ $ $ $% & Ne ha - ra - gudj ka - to- na,
majd ki-süt a
na-pocs - ka,
meg- szá - rad a
lo - vacs - ka.
Énekeltük a székes parton, a mezőn, énekelni szoktuk, mikor esett az eső. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 114. Ess eső ess
! Ess e - s! ess,
! hol -nap dé- lig ess,
! Bújj ki Pé - ter a bú - zá - ból majd el - áll az ess.
Mikor csak egy kicsit csöpörgött az eső tavasszal, akkor ki szoktunk szaladni, és akkor kiabáltuk, szaladgáltunk, aztán ha nagyon esett, akkor, ha nem mentünk be, akkor kikaptunk. (Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa, Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna 1936. Madocsa.) 115. Süss föl nap 1.
# !" $ $
$ %
Süss fel, nap,
$ $
$ %
fé - nyes nap,
$ $$$ $$$ $ $ $
ker - tek a - latt
$
%
a lu - da- im meg- fagy - nak.
Amikor tavasszal bujkálós a nap, akkor énekeltük, örültünk, ha hallgatott ránk. (Szénási Lászlóné sz. Sersegi Julianna 1962. Paks) 116. Süss föl nap 2.
# !" $ $
$ %
Süss föl, nap,
$ $
$ %
fé - nyes nap,
$ $$$ $$$ $ $ $
ker - tek a - latt
(Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 53 -
$
a lu - da- im meg- fagy - nak.
%
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
5.5.2. Állatmondókák 117. Csiga-biga gyere ki 1. Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki Ha nem jössz ki összetöröm házacskádat Tolom talicskádat, Kék tóba vetlek Onnan is kiveszlek. Akkor mondtuk, amikor csigát találtunk. (Seregi Istvánné sz. Vörös Julianna 1936. Madocsa) 118. Csiga-biga gyere ki 2. Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki Mély kútba vetlek, onnan is kiveszlek. Kerék alá teszlek, onnan is kiveszlek. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 119. Egyél libám
# !" $
$
E - gyél
# $
$
$
$
li - bám,
$
éj - fél
$
táj - ban
$
$
$
$
e - gyél már,
$
nyolc
$ ó
-
nézd
$
$
rá - ra,
$ a
$
$
$
$ $ $ $
$
$
$
$
na - pot,
es - ti
le - megy már,
ha - rang - szó - ra.
Ezt libaőrzés közben énekeltük. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) 120. Fecskét látok 1.
" !! #
#
Fecs - két
#
#
lá - tok
#
#
szep - l!t
#
#
há - nyok,
# # # # #
#
sely - met gom - bo - lyí - tok.
Ezt szoktuk énekelni, ha láttunk fecskét ott a tópartján. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna) 121. Fecskét látok 2.
Fecs - két lá - tok
szep - l!t há- nyok, ar - ra megy egy kis- lány,
- 54 -
ar - ra ra - gad - jon rá.
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Mikor láttuk a fecskét, akkor mondtuk. (Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925.
Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Újhelyi Jánosné sz. Rácz Etel 1920. Madocsa) 122. Gólya, gólya gilice 1.
# !" $
$
$
Gó - lya
# $
$
tö - rök
# $
síp
gye - rek
$
$
dob
$
csi - csí - gat - ta,
$
$
-
$
$
el - vág - ta,
$
pal,
$
gi - li - ce,
$
$
$
$
gó - lya
$
-
# $
$
$
bal,
$
$
$
mi - tol
$
$
vé - res
$ a
$
lá - bad,
$
$
$
$
$
$
$
$
$
-
ma - gyar gye - rek
$
$
$
$
$
ná - di
$
bú - bú - gat - ta,
$
he - ge
$
tó - ba
$
gyó - gyít - ja,
-
$
du
$
már - to - gat
$
vel
-
$
ta.
Amikor gólyát láttunk ezt énekeltük. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi Ferencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa, Szili Mihályné sz. Kárász Erzsébet 1940. Madocsa) 123. Gólya, gólya gilice 2. Annyiban különbözik az előző változattól, hogy az ének utolsó sorát nem ismerte. Akkor énekeltük ezt a dalt, mikor jött a gólya, mikor röpült. Ezt szoktuk énekelni, rengeteg gólya volt ott a tópartján. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna1962. Paks) 124. Gólya, gólya vaslapát
Gó - lya
gó - lya
vas - la - pát,
hoz - zál
ne - künk
kis - ba - bát.
Akkor mondtuk, ha gólyát láttunk. (Molnár Istvánné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa)
- 55 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
125. Gólyát látok Gólyát látok, féllábon állok Ha nem állok fél lábon, lusta leszek a nyáron. Akkor mondtuk, ha gólyát láttunk, és fél lábon kellett állni. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa) 126. Szállj el, szállj el
Szállj el,
tesz - lek,
szállj el,
ka - ti - ca bo - gár - ka,
on -nan is ki - vesz- lek,
gyün- nek a tö - rö - kök, mély kút - ba
ke- rék a - lá tesz - lek,
on -nan is ki - vesz - lek.
(Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa) 127. Csip-csip csóka 3. Csip-csip csoka, vak varjúcska Ne vidd el a fiamat, hess! Varjúnak szoktuk mondani, ha láttuk. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 5.5.3. Csúfolók 128. Cigány csúfoló
% # !" $
$
ci - gány,
$
$
$
bi - li - gány.
(Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna)
Ka - to - na Ka - to - na
bá - csi né - ni
hap - ták - ba' mos - sa ki,
be - le - szart a jaj de bü - dös
ga - tyá - ba. dob - ja ki.
129. Katonabácsi haptákba Ezt nagypapám mondogatta, mikor picike voltam. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) - 56 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
5.5.4. Egyéb mondókák 130. Egér egér Egér, egér adj vasfogat, én is adok csontfogat Kiesett fogat el kellett dobni valahová, a kemence kuckóba és ezt mondani. Be köllött dobni, majd lösz helyötte vasfog, mondták a szüleink. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 131. Egyik fülem sós Egyik fülem sós, másik fülem paprikás Nem hallom, hogy mit dumálsz. Akkor mondtuk, amikor valakire haragudtunk, és nem akartuk meghallgatni. (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks)
5.6. Kisorsolók, kiolvasók 5.6.1. Kiolvasók Volt úgy, hogy valami játékhoz ki kellett valakit számolni, akkor körben álltnunk, és egy valaki középen mondta a mondókát, és a körben mindenkire rámtatott az ujjával, vagy úgy is számoltunk, hogy mindenki mind a két kezét ökölbe szorította, és a kiszámolónak rá kellett ütni mindenkinek mindkét öklére, a saját öklével. A kiszámoló saját magát nem számolta. (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 132. An-tan ténusz An-tan ténusz Szoraka ténusz, Szoraka tike tuka (taka) Ala bala bambusz (Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 133. Apa cuka funda luka Apa cuka funda luka, Funda kávé kamanduka Ap cug funda luk Funda kávé kamanduk (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks) - 57 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
134. Ecc pecc, kimehetsz Ecc, pecc, kimehetsz, Holnapután bejöhetsz, Célnára, cinegére Ugorj cica az egérre, fuss! (Szénási Lászlóné sz. Seregi Julianna 1962. Paks . Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Fábián Józsefné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa) 135. Egyszer egyidőben Egyszer egyidőben Szilaji erdőben Szarkák verekedtek Szarka papné meghallotta Szunyog lábát kirántotta Néz mint a csík Lába megcsúszik Egy nagy tóba beleesik Társaitól messze esik Dirr-Durr lakatos Fogo elől arra fuss! (Szili Mihályné sz. Kárász Erzsébet 1940. Madocsa) 136. Éni-péni jupiténi Éni-péni jupiténi, effer geffer guminéni, ám tám tubica vertám boszorka, tigris tugris taps. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Molnár Istávnné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi fenrencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa, Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 58 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
137. Lementem a pincébe Lementem a pincébe vajat csipegetni, édesanyám utánamjött hátbaveregetni nád közé bújtam, nádsípot fújtam az én sípom így szólt, dí dá dú Te vagy az a nagyszájú. (Préházi Ferenc 1919. Madocsa) 138. Sarkon volt egy bolt Sarkon volt egy bolt Abban mindenféle volt Toll, tinta és papiros, eredj ki te kis piros. (Tibai Istvánné sz. Szalai Éva 1936. Madocsa, Molnár Istávnné sz. Szintai Lídia 1930. Madocsa, Gálosi fenrencné sz. Szintai Éva 1925. Madocsa, Fábián Istvánné sz. Duszik Ilona 1924. Madocsa)
- 59 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
6. A zene, a ritmus és mozgás
A zene, a ritmus és mozgás, az ember életében már a kezdetekben megjelenhetett, és
mivel mai életünkben is létezik, valószínű, hogy valamennyi korban és kultúrában folytonos is volt. A gyermek fejlődésében ezek az elemek szintén fontos szerepet játszanak. Következik néhány gondolat arról hogyan jelentkezik ez az emberi életben.
6.1. A zene, a ritmus és mozgás történeti háttere
A zene és az ének kialakulása, Pernye András tanulmányában szorosan köthető a be-
széd kialakulásához. Az ének, a ritmus, a mozgás mind együtt keletkezhetett. Gonduljunk csak bármilyen esetleg még törzsi formában élő népekről szóló dokumentumfilmekre, hagyományaikban biztos, hogy e hármasság megtaláható.
A fejlődés folyamán létrejött egy jelentésrendszer, amely valószínű, hogy hangjel le-
hetett, méghozzá zenei hang. (Például, ha távolból valaki segítségért kiállt, sem szövegére, sem tartalmára nem figyelünk fel, csak a dallamára.) Talán azért éppen zenei hang, mert ez különült el a környezetétől a legjobban, bármikor rendelkezésre állt, nem kellett segédeszköz az előállításához. Minden jel egészen biztos, hogy funkcióval volt ellátott, méghozzá olyan funkcióval, amik összefüggnek az életfenntartási szükségletekkel. Ez a jel takart valamilyen fogalmat, a valóságban hangot jelentett, de kommunikációt, ami valamilyen jelentéstartalmat hordozott. Hosszú idő elteltével létre jött egy jelentésrendszer, oly módon, hogy a legalkalmasabb és leginkább egyértelmű jeleket ösztönösen válogatták ki és megtartották.
De vajon hogyan jöhetett hozzá a ritmus? Ahhoz, hogy a törzs, család tagjai életben
maradhassanak, mivel ezek a jelek az életfenntartási szükségletekhez kapcsolódhattak, ezért fontos volt hogy mindenki megismerje, sőt reprodukálni is tudja. Ehhez meg kellett tanulni ezeket. Ez úgy történhetett — talán csoport formában —, hogy egy-egy jelet újra és újra ismételni kellett. Miért? Mivel a jel fenntartásának ez volt az egyetlen módja, ennek következményeként kialakult egyfajta periodicitás, kialakult a ritmus. A jelhez és a ritmushoz kapcsolódnia kellett a fogalomnak, amit elmondani nem tudtak, ezért elmozogták, eljátszották a fogalomhoz, a jelhez tartozó jelentést. Ez a folyamat érdekes kapcsolat a nyelv kialkulásával, hiszen a jelzések, nem csupán jelzések voltak, hanem valamilyen
- 60 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
fogalmat hordoztak magukban, a fogalmi gondolkodás pedig a nyelv kialakulásához kapcsolódik.
Pernye András szerint ez lehetett a zene, a beszéd kialakulási folyamata, amihez
szorosan hozzákapcsolódott a mozgás. Ez a tanulási folyamat beépült a mai ember életébe is. A kisgyermekek úgy 1-2 éves kor körül — ebben a korban tanulják a beszédet — legkönnyebben az énekhangot és dallamot jegyzik meg, és ha az énekből a szöveget mi felnőttek nem is értjük, a dallamokat tisztán kivehetjük, és ha ahhoz mozgás is tartozik, a gyerekek automatikusan alkalmazzák azt. “A gyermeknek öröme telik a zenei formák játékában, mikor a szöveg értelmével még semmit sem gondol. Ezért torzulnak értelmetlenné a közé hullott felnőtt-dalok. A kis gyermek gyakran dúdol értelmetlen (legalább nekünk értelmetlen) szavakat, örül a tisztán zenei kaleidoszkópnak, mint a színes kavicsnak.” 1
Összegezve: a gyermekjátékok a felnőtt világ leképezése, bizonyos hagyományok az
ő játékaikban maradtak fenn. Játékaikban együtt él az ének, a ritmus és a mozgás.
6.2. A zene, ritmus és a mozgás megjelenése az agyi tevékenységben
Fontos, hogy gyerekeinkből boldog, és aktív fenőttek nevelkedjenek és felkészítsük
őket arra, hogy testük egészséges és erős legyen, ehhez pedig már nagyon korán el kell kezdeni a szervezetet edzeni, erősíteni. Így a mozgás nagyon fontos, és a kisgyermek lételeme is.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mozgás nemcsak a testet készíti fel a felnőtt létre,
a jó állóképességre, növelve az izmokat, hanem fejleszti a fizikai és szellemi agyi tevékenységeket is.
Többféle elmélet létezik az agy működésével kapcsolatban én Falvay Károly néhány
mondatát szeretném idézni ezzel kapcsolatban: “A bal, vagy ún. ‘beszédes’ agyfélteke a mechnikus motorikus, matematikai jellegű információk, az öröklött és tanult ismeretek tárháza. Itt halmozódnak föl, raktározódnak el az ember élete folyamán megismert tapasztalások. Ezekből az ismeretekből gazdálkodik majd a kialakuló jobboldali agyfélteke. A bal agyfélteke elsősorban ismereteket tárol. ________________________________________________________ 1 Kodály
Zoltán: Visszatekintés I. Zeneműkiadó, Harmadik kiadás 1982. 106. oldal - 61 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Az újdonság, újszerű gondolatok feltételei a jobb, ún. ‘Néma’ - agyféltekében alakulnak ki: ez egyúttal az ‘muzikális’, vagy ‘kreatív’ agyfél is, mely az érzelmeket, színeket, a tér ismeretét, élményeit dolgozza föl, a ‘kész’ programokat vizsgálja, összeveti a bal agyfélteke információs raktárának ismeretanyagával, programjaival. Az ember alkotó, kreatív természete így a jobb félteke ‘tulajdonsága’, s ennek kialakításában a zene, a muzikalitás, az érzelmek, a fantáziával telített gondolatok igen aktív szerepet játszanak.” 1 “A jobb agyfélteke nemcsak a muzikalitás, a tér és idő, a színérzék, az élmények, tapasztalatok, hanem az információk szintézisének helye is. Kifejlődése ezért hosszabb, lassabb érési folyamat eredménye.” 2
Ezt az érési folyamatot figyelembe kell venni a mozgásfejlesztésnél. A beszéd, az
ének ritmusa a bal agyféltekében, a motorikus, mozgató idegrendszer központjában fejlődik ki. A kutatások szerint a zeneiség, a dallam a jobb agyféltekében, a szöveg, a ritmus, a mozgáselemek a bal agyféltekében rögződnek, ezért kell, hogy az énekes játék tanítását kiegészítse a ritmika és a mozgás. Ez hozzásegít a két központ harmónikus fejlődéséhez.
Németh Erzsébet - S. Pintye Mária: Mozdul a szó... c. könyve is utal rá, hogy a
gyógypedagógiában bizonyos képességek fejlődéséhez, vagy javításához a kisgyermeket mozgással “gyógyíthatjuk”, hogy az agy megfelelő része fejlődjön. Például a tanulási zavarokat lehet javítani és fejleszteni a testtudat, a ritmusérzék és a téri tájékozódás fejlesztésével. Ezeknek a területeknek a fejlesztésében a hagyományos gyermekjátékok is segíthetnek. A mozgásos játékok eljátszása közben beszédük, nagymozgásaik, ritmusérzékük és verbális emlékezetük fejlődik. Kialakul az egyenletes lüktetés, a ritmizálás képessége, a sorrendiség, az egymásutániság a periódus felismerése. Ennek egyik fejlesztési formája a beszéd és ének által valósítható meg (pl. mondókák, énekek).
_________________________________________________________________________ 1 Falvay Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, 2 Falvay
A gyermek mozgásfejlődése és az énekes játék 5. és 6. old. Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, A gyermek mozgásfejlődése és az énekes játék 11. old.
- 62 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
7. Kognitív és pszichoszociális fejlődés a gyermekkorban
Bár a legtöbb szülő tudatában van annak, hogy gyermeke fizikai fejlődésével együtt
egy sor intellektuális változás is bekövetkezik, e változások pontos természetét nem valószínű, hogy sokuk le tudná írni. A legalapvetőbben Jean Piaget (1896-1980) svájci pszichológus munkássága befolyásolta azt, ahogy ma a pszichológusok ezeket a változásokat leírják.
Piaget a gyermek természetesen érő képességeinek és környezetével kialakított
kapcsolatának a kölcsönhatására összpontosított. E folyamatban a gyereket aktív résztvevőnek látta, nem pedig a biológiai fejlődés, vagy külső ingerek passzív befogadójának.
Piaget szerint a gyerek minden iránt érdeklődik és különböző kísérleteket hajt végre
az őt körülvevő világban, hogy meglássa, mi történik. Ezen kísérletek alapján a gyerek elméleteket, sémákat alkot arról, hogyan működik a fizikai és a társas világ. Ha új tárggyal, vagy eseménnyel találkozik, megpróbálja azokat a már létező sémákkal megérteni (asszimiláció). Ha régi sémával nem tudja befogadni az új eseményt, módosítja azt, amivel kiterjeszti a világról alkotott elméletét (akkomodáció).
Megfigyelései alapján Piaget arról győződött meg, hogy a gyermekek gondolkodási
és következtetési képességei az érés folyamán minőségileg különböző szakaszokon keresztül fejlődnek. A kognitív fejlődést négy fő szakaszra osztotta, melyeket számos alszakasz jellemez.
A csecsemők mozgástevékenysége és érzékelése közötti szoros kölcsönhatás jelen-
tőségét hangsúlyozva Piaget az élet első két évét szenzomotoros szakasznak nevezte el.
Piaget a kognitív fejlődés kettőtől hétéves korig terjedő szakaszát műveletek előt-
tinek nevezi. A három-négy éves gyermek képes szimbolikus fogalmakban gondolkodni, de szavai és képzelete még nem szerveződik logikus módon. Ekkor a gyermek bizonyos szabályokat, vagyis műveleteket még nem ért meg, de az alapvető szabályokat, vagyis az addig magában felállított sémákat magabiztosan használja. A gondolkodás ebben a szakaszban még egocentrikus, a gyermek nem képes mások nézőpontját átvenni.
A konkrét műveleti szakasz hét-tizenkét év közé tehető. Dolgozatomban az általam
megjelölt kor a 3-9 éves kor, azaz ebből a szakaszból a 7-8-9 éves kor. “A konkrét értelmi - 63 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
tevékenység (logikus gondolkodás kezdete) az együttműködési morális és társadalmi érzelmeinek szakasza.” 1 Ebben a szakaszban a gyermek már képes gondolkodni tárgyakról és eseményekről, megérti a számok, a tömeg, és a súly megmaradását. Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozza a tárgyakat és egy dimenzió (pl. méret) mentén sorba rendezi őket.
Piaget a formális műveleti szakaszt a tizenkét évtől kezdődő életkorra tette. A
gyermek elvont kifejezésekben képes gondolkodni és módszeresen ellenőrzi hipotéziseit, a lehetségessel, a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkozik.
Erik Erikson (1902-1994) szerint azonban a fejlődés nem csupán testi és kognitív
szakaszokra bontható, az egyénnek különböző pszichoszociális problémákat is meg kell oldania, melyeken továbblépve fejlődésének egy újabb szakaszába ér. Erikson a fejlődés nyolc szakaszát vélte felfedezni a bölcsőtől a koporsóig. Ezeket pszichoszociális stádiumoknak nevezte el. Úgy vélte, hogy a személyeknek sikeresen kell megoldania minden krízist, hogy felkészülhessen a következő pszichoszociális feladatokra. Így a csecsemőknek meg kell tanulniuk életük első évében, hogy szüleik, vagy gondozóik megbízhatóan adnak élelmet, kényelmet és feltétlen szeretetet. Ha a bizalom kifejlődött, a gyermek elég biztonságban érzi magát, hogy több autonómiával kísérletezzen a második évben.
Ha a kisgyermek bízik a szülőben, tudja, hogy nem fogják szeretetüket megvonni
tőle, ha rosszalkodik. A bátorítás erősíti az autonómiát. E kor fontos része a testi funkciók feletti kontroll kialakulása.
Óvodás korban a gyermek az egyszerű önkontrolltól eljut odáig, hogy képes lesz
cselekvések kezdeményezésére és végrehajtására. Ha a szülő támogatja kezdeményezőképességét képesek maguknak célokat állítani, azzal szembenézni és megoldani. A szülő és az óvonő segíthet a világ megismerésében, de társaival való kapcsolatnak is ebben a korban kell elkezdődnie. Nagy szerepet kap a felnőttek utánzása. A gyermeket főként az érzelmek irányítják, a játék feszültség-levezető, ami maga az öröm forrása.
________________________________________________ 1 Piaget,
Jean: Hat pszichológiai tanulmány, Budapest, 1990. 6-7. oldal - 64 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Az általános iskolás években első részében, majd később is a teljesítmény / kisebb-
rendűségi érzés, amivel szembesül. Fontos, hogy a gyerekek elé olyan feladatok kerüljenek, ami számukra megoldható, hogy önbizalmuk erősödjön, a felnőttek és társai elfogadják.
Serdülőkorban az identitás / szerepkonfúzió, fiatal felnőttkorban az intimitás / izolá-
ció, felnőttkorban az alkotóképesség / stagnálás, időskorban pedig az integritás / kétségbeesés pszichoszociális krízisének stádiumain kell minden személynek átesni.
Ezeket az elméleteket figyelembe véve, a kisgyermek életében a mozgás és megis-
merés tekintetében is igen hasznos lehet a hagyományos népi játék, az általam meghatározott életkorban. A játéknak igen fontos pszichológiai és társadalmi szerepe van.
- 65 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
8. A hagyományos játék
8.1. A hagyományos gyermekjátékok hatása a gyermekekre
A hagyományos népi játékok hosszú idő alatt alakultak ki, a felnőttek életéből
belekerültek elemek, különböző korokból származó elemekkel bővültek, változtak nemzedékenként. 100-200 évvel ezelőtti életvitelünk teljesen megváltozott, a gyerekek több esetben nem érthetik a szövegeket, mert a mindennapi gyakorlatból eltűnt szokások és eszközök maradtak az énekekben, játékokban. Abban fontos mégis, és a mai kornak is szól, egyrészt hogy hat az egyénre, másrészt alakítja, befolyásolja a társadalmi kapcsolatokat. Azaz két fontos eleme a játéknak ma is érvényes a lélektani és társadalmi szerepe.
Mit jelent a lélektani szerep? A hagyományos falusi környezetben a már megszületett
gyermeknek sokat énekeltek, mozgatták kezét, lábát, simogatták arcát, táncoltatták, lovagoltatták, mindezt ritmikus mozgással és énekkel. Ezzel a kisgyermekek megismerték saját testük határait, megismerték testrészeiket. A felnőttet kérték a játékok újra és újra játszására. A 2-3 éves gyermek világképének középpontja ő maga, ezért énekel a naphoz, mert kisüt ha énekel, énekel az esőnek, az állatvilágnak. A külvilággal való megismerkedés segítette a gyeremeket bizonyos készségek elsajátítására, begyakorlására. 5-6 éves kor körül már kezdeményeztek egymással játékokat, és azok olyanok voltak, amelyet ők maguk határoztak meg, és azt meg is tudták oldani, ennek segítségével önértékelésük is kialakult. Ha valami miatt nem sikerült megoldani egy-egy feladatot, az sem jelentett gondot, sikerül később, vagy más területen volt jobb. A személyiségfejlődésében fontos az önbizalom kialakulása a játékok által.
Mit jelent a társadalmi szerep? A kisgyermek életében egy bizonyos kor után már ér-
deklődik társai iránt, ez igaz, hogy korlátokat jelent az egyén számára, viszont elengedhetetlen hiszen társadalomban élünk, meg kell tanulnunk az együttélés szabályait, alkalmazkodnunk kell egymáshoz. A játéknak fontos szerepe van mindebben. A szabálytudat 4-6 éves kor körül alakul ki. A játékkal megtanulnak a gyerekek kapcsolatot teremteni egymással, kipróbálhatják egymással erejüket, gyorsaságukat. Ezzel kialakul egy egymásközti hierarchia. A gyerekek növekedésével, már nemcsak az egyéni megmérettetés van előtérben a játékokban, a nagyobbaknak már igen bonyolult csapatjátékaik is voltak.
- 66 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Érdemes megőrizni a hagyományos játékok adta lehetőséget, mert “minél több ta-
pasztalatot szerez a gyermek, annál könnyebben tud környezetében, annak összefüggéseiben eligazodni” 1. Ma is szükség van arra, hogy a babák megtanulják testük határait, hogy szeressék őket, dédelgessék, fogalalkozzanak velük, ingerekkel teli világra van szükségük. Később szükségük van arra, hogy megismerkedjenek környezetükkel, növényekkel, állatokkal. A népi játék ma is segít a abban, hogy kialakuljon önértékelésük, a játékokban nyújtott saját szereplésük alapján. Fontos hogy kialakuljon szabálytudatuk, a közösség tagjaivá váljanak.
A tánc előkészítésében felhasználhatjuk a játékok mozdulati és ritmikai elemeit. Az
ölbeli játékok negyedes mozdulatai segítik a negyedes lüktetés elsajátítását, ami majd később lábbal a sétákban jelenik meg. A játékokban lévő ének és a lépés összekapcsolásával fejlődik ritmusérzékük, a lépések és ugrások által fejlődik egyensúlyérzékük. Kialakul téri tájékozódásuk, a játékok térbeli mozgásával megértik, és saját maguk alakítják a térformákat, a játékok adta lehetőségek szerint.
Mindamellett a különböző játékok segítik az általános képességek fejlődését, úgy-
mint memoriafejlesztés, amit a láncversek, vagy hosszabb mondókák segítenek. A koncentrálóképesség, koordinácó majd minden játékban megjelenik. A fogócskák a gyor-saság és fürgeség fejlesztésére jók, a gyors reagálókészség fejlesztését segítik a szellemi ügyességi játékok.
8.2. A gyermekjátékok válogatásánál és tanításánál figyelembevett ismérvek 8.2.1. A madocsai ugrós tánc átalános jellemzői
A madocsai ugrós tánc jellemzői, amit egészen röviden és csak vázlatokban szeret-
nék ismertetni, azért hogy tisztában legyünk azzal, hogy a gyermekjátékoknak milyen mozgást kell előkészítenie. A táncban előforduló súlyfázisok, a lépés és ugrás, mindez mérsékelt tempóban történnek. A lépések és ugrások előfordulnak különböző lábfőrészeken, így sarok, féltalp, talp. A súlyvételek ritmikája negyed és nyolcad.
______________________________________________________________ 1 Falvay
Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, Második változatlan kiadás, 1994.11. oldal - 67 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
A háromlépés súlyfázisaiban magassági különbségek fordulnak elő: az első kis
térdhajlítás, második fázis féltalpon súlyvétel, a harmadik fázis térdhajlítás. A súlyvételek iránya minden irányban történik, azaz előre, hátra, jobb, bal oldal, és ezek között a rézsut irányokban. A kargesztusok nem igazán jellemzők, a lábgesztusok iránya lehet előre, hátra és oldalt. Egy-egy motívum alatt a táncosok változtatnak térirányokat. Mindezzekkel a formai elemekkel pedig még keringő, vagy haladó mozgás is párosulhat. Magát a mozgást az határolja be, hogy csoportosan tácolják-e, vagy egyedül, a tér formázása határozza meg a táncalkotás módját. Ezen témakörrel Rabóczki Anikó: Egy madocsai eszközös tánc mozgáselemzése és tanítási folyamatának felépítése c. dolgozata foglalkozik részletesen.
Ezek alapján a madocsai ugrós táncok előkészítésében, a következőkre kell figyelni:
Az előkészítésnek ki kell terjedni, a lábak súlyvételének mérsékelt tempónak megfelelő, lépések és ugrások felvezetésre; a súlyfázisok mely lábfőrészen történnek; a súlyfázisok negyedes és nyolcados ritmikai formájára; a súlyfázisok magassági szintjére; lépések és ugrások irányára; lépéssel vagy ugrással történő forgás előkészítésére; valamint a keringés és haladás előkészítére.
Ezeknek a mozgásformáknak nem mindegyike szerepel a gyermekjátékokban. Azo-
kat a mozgáselemeket, amelyek a gyermekjátékokban nem szerepelnek, már külön feladatokkal kell kialakítani.
A férfiak tánca virtuózabb, mint a nőké, szerintem a tanításban meg lehet tanítani a
virtu-ózabb előadást is a lányoknak, de a tanításnál tudatosítani kell, a nemek különbözőségét a tánc előadásában. 8.2.2. A megjelölt kor mozgásfejlődése és adottságai
A fiúk és lányok a játékokban egyaránt aktívak. Jelentősen fejlődik a 3-6 éves korig
az egyensúlyérzék, a koordinációs képességek között. A gyermekek alapvető mozgásfajtái, ami a járás, futás, ugrás, dobás, elkapás folyamatosan fejlődnek, és képesek két mozgásfajtát összekapcsolni például a járás és dobás mozdulatát. A mozgásfejlesztésnél ezeket a mozgásfajtákat érdemes figyelni; fejleszteni, és ritmizálni a gyermekjátékok által. Érdemes kihasználni a karok mozgásfejlődését is, itt kap fontos szerepet a taps.
A megjelölt kor mozgásfejlesztéséhez a következő szempontokat érdemes még
figyelembe venni, idézem Forrai Katalin néhány gondolatát: “A nehéz lépések gyakorlása - 68 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
sok játék- és szabadidőt venne el a gyermekektől, és a nehéz lépések a 3-6 éves korú gyermek mozgásfejlettségének sem felelnek meg. Elégedjünk meg a gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgásokkal, változatos játékmozdulatokkal és térformákkal; oldjuk meg azokat olyan igényesen és szépen, amennyire azt óvodás korban a gyermek mozgása és ritmusérzéke megengedi.” 1
“Az énekes játékokban az éneklés és a mozgás szoros egységben él, az óvodáskorú
gyermeknek is így kell továbbadnunk azokat.”
2
A játékok élményszerűségét az ének és
mozgás összekapcsolása adhatja.
A következő korosztálynál, azaz 7-8-9 éves gyerekeknél már a gyerekek jól tudják
koordinálni nemcsak az egész testüket, hanem a testrészeiket is, és sokat fejlődik térérzékelésük is. Farmosi István ajánlásában olvashatjuk: “Ebben az időszakban jelentékenyen javul a motorikus tanulási képesség, amelynek eredményeként rengeteg új mozgást képes a gyermek megfelelő színvonalon elsajátítani. Főleg a mozgás ritmusa javul. Csökken a felesleges mellékmozgások száma és így javul a mozgások pontossága és gazdaságossága.” 3 Ettől a kortól kezdve lehet elkezdeni a sportok szakirányának megfelelő speciális mozgásfejlesztést. A ritmusérzékkel kapcsolatban hangsúlyozza dr. Tótszöllősyné Varga Tünde munkájában: “Erre az időre fejlődik ki a gyerekek szem-kéz, szem-láb koordinációja olyan szintre, hogy összehangba hozható a ritmusérzékkel (pl. hajtott kötél alatt átfutás, vízszintesen forgatott kötél fölött átugrás). “4 Ebben a korban tehát el lehet kezdeni az urgós táncok mozgáselemeinek megtanítását, amelyek összekapcsolásával később kialakul a tánc, és ha a mozgáselemeket már ismerik, a tánc élményszerűsége is sokkal hamarabb megjelenik. 8.2.3. A gyermekjátékok tanítási szempontjai
A felnőttek úgy gondolják, hogy a gyerekek kizárólag örömüket lelik a játékokban.
Ez az öröm azonban sok más érzést is takar. Ilyen például biztonságuk megkérdőjelezése, megbomlása által előidézett veszélyhelyzet hogyan oldódik meg, miként tudja azt helyreállítani esetleg ő maga. Az itt keletkezett feszültségben, és izgalomban, a felnőttek az öröm megjelenését látják. ________________________________________________________________________ 1 Forrai
Katalin: Ének az óvodában, Zeneműkiadó, Nyolcadik kiadás 1974. 33. oldal Katalin: Ének az óvodában, Zeneműkiadó, Nyolcadik kiadás 1974. 27. oldal 3 Farmosi István: Mozgásfejlődés, 1999. Mozgásfejlődés a második gyermekkorban (8-11/12 év) 53. oldal 4 dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában, Iskolaelőkészító csoport, a 6-7 évesek korosztálya 9. oldal 2 Forrai
- 69 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Gondoljunk, csak egy egyszerű fogócskára, ahol pillanatok alatt kell dönteni, azért hogy a fogó ne fogja meg, egyszerre feszült és izgalmas a pillanat, a fogó által veszélyeztetve, és ezt a bizonytalanságot miképpen lehet megoldani. A játékok válogatásánál figyelembe kell venni, hogy az abban résztvevő számára milyen érzelmeket és szituációkat teremt. Amikor a játékokat válogatjuk, tekintettel kell lenni a következőkre: - mekkora a gyermekek hangterjedelme, - milyen mozgás társul az énekhez, mondókához, - milyen hasonló játékot tanultak már előzőleg, - az énekek tanítása valamelyest alkalmazkodjon a naptári évhez.
Fontos, hogy amikor elkezdjük a mozgásos játékokat, figyelembe kell venni, hogy
azok milyen terjedelműek, hiszen a hosszú éneket, játékot a kisebbek még nem tudják végigkövetni figyelemmel. A szabálytudat kialakulása előtt ne próbáljunk meg szabályjátékokat tanítani, mert elvész a játék élvezete.
Ha a játék, amit tanítottunk önszerveződés által elindul, akkor sikerült megszerettetni
velük.
Az egyensúlyérzete megfelelő legyen tanítandóknak, hiszen a legtöbb játékhoz járás,
vagy futás kapcsolódik. Ebből a szempontból az óvodába, iskolába már valamilyen képességgel érkeznek a gyerekek, ehhez a képességhez kell kapcsolnunk, a ritmust. Ez először saját ritmusa kell, hogy legyen, ehhez jön később a játék tanulásával az ének, vagy zene által szabályozott ritmus. Ez azért is nagyon fontos, “...mert a vizsgálatok szerint a ritmusérzék és az ezzel összefüggő egyensúlyérzéknek a kialakulása 6-7 éves korra befejeződik! A későbbi életben e készségek csak rendkívüli többletmunkával, és már nem jelentősen fejleszthetők.” 1
Ahhoz, hogy kapcsolatot tudjunk teremteni a mondóka vagy ének ritmusával, leg-
jobb ha először a kézen keresztül próbáljuk meg. A mondókák és énekek ritmusa nem feltétlenül csak negyedes, vagy nyolcados, hanem a két ritmus folyamatosan váltja egymást. Minden ének, vagy mondóka negyedes lüktetését akkor tudják jól elsajátítani, ha mondóka vagy ének közben először tapsoltatjuk a gyerekeket és csak később próbáljuk meg azt a lábbal való mozgásba bevezetni. A legfontosabb, hogy a gyerekek örömüket leljék a játékokban. ________________________________________________________________________ 1 Falvay
Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, Második kiadás, 1994. Ritmus és mozgás fejezete 21. oldal - 70 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
9. Madocsai játékok által történő fejlesztés lehetséges módozatai
Mivel 3-9 éves gyermekek korosztályát jelöltem meg, ezért a következőkben szét-
bontom a korosztálynak megfelelő játékokat, az általam felosztott korosztályoknak megfelelően. A madocsai játékokat úgy válogattam, hogy egyfajta iránymutatást adjak azok felhasználáshoz, és a konkrét műveleti korban, azaz 7 éves kortól már kiegészítettem az ugrós tánc bizonyos formai elemeivel. Ha a csoport nem pontosan korosztályonként van bontva, egy kicsit nehezebb dolgunk van, ráadásul az azonos korú gyermekeknek is változó a fejlődési folyamata. Ilyenkor lehet olyan megoldást alkalmazni, ahol a nagyobbak játszanak a kisebbekkel, az ő fejlődési fokuknak megfelelő játékot, illetve bevonják az együttmozgásba. Érdemes velük külön foglalkozni, énekek és ölbeli játékok tanításával.
9.1. Első fejlődési szakasz, 3-4 éves kor
A kishangterjedelmű énekeket inkább a kisóvodás korban érdemes elkezdeni, a
nagyobb hangterjedelműeket, pedig nagycsoportban. A kisebb gyerekeknél mm = 66-80, a nagyobbaknál mm = 80-92 a kényelmes éneklési tempó. A játékokat általában a pedagógus kezdeményezi. Az előző szempontok alapján a következő játékokat javaslom, a ritmikus mozgás előkészítésére, ölbeli gyermekjátékokkal, felnőtt nélkül egymással, vagy egyedül. 9.1.1. Negyedes lüktetés kargesztusokkal, tapssal, sétával Kiemelt készség, és képességfejlesztés: non-verbális kommunikáció, lüktetés megérzése, testtudat fejlesztés. — Csip csip csóka 1. vagy 2. vagy 3. /30, /31, — Süti, süti pogácsát, papának, mamának /38 — Süssünk, süssünk kalácsot /37 — Húzz koma engemet 1. vagy 2. vagy 3. /35, /47, /46 — Hátbökögető 1. vagy 2. /98, /99 — Esik az eső, hajlik a vessző /113
- 71 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Feladat: Ezeket a játékokat a negyedes lüktetés érzékeltetésére lehet felhasználni, amit majd később a negyedes tapssá lehet változtatni. Azok a játékok, amelyek önállóan végzett játék, azokkal kezdjük először pl: — Süti, süti pogácsát... mondókával a két ökölbeszorított kéz ütése egymásra. — Esik az eső, hajlik a vessző... A gyerekek ülve a tenyerüket megütik, de csak az egyik (a mutató) ujjukkal az ének alatt. Mégegyszer elénekelve két ujjukkal (mutató és hüvelyk) ütik a tenyerüket, Harmadszori énekre, három ujjukkal (hüvely, mutató és középső) ütik a tenyerüket, Negyedik énekre 4 ujjukkal (mutató-, középső-, gyűrűs-, kisujj) ütik a tenyerüket. Az eső esését utánozva ütik össze a tenyerüket gyorsan egymás után, ének nélkül csak tapsolnak. (Nagy esőt utánozva.) Feladat: Párosan végzett játékok — Dobi dobi háti... egyik gyerek, valamelyik ujjával bökögeti a szomszédja hátát, szintén negyedes lüktetéssel, majd kitalálni, hogy melyik ujj volt az. Ebben a játékban igaz, hogy párosával játszanak, de a kar gesztusa önálló. — Süssünk, süssünk kalácsot... játékot úgy is lehet játszani, hogy két gyerek egymással szemben áll, mindketten ökölbeszorítják a kezüket és egy mondóka alatt az egyik gyerek felváltva üti ököllel a másik gyerek ökölbe tett kezét. — Csip-csip csóka... játékban párosan negyedes lüktetés a karokkal. Kiemelt készségek: egyensúlyérzék fejlesztése, lépés egyenletessége, elindulás-megállás, mint nagymozgás guggolás-felállás, tapssal és sétával kiegészítve rimikai fejlesztés. — Egy, kettő, három, négy /95 — Szállj el, szállj el katicabogárka /126 — Sétálunk, sétálunk /60 — Ég a gyertya ég /56 — Mit játsszunk lányok 1. vagy 2. /58, /59 Feladat: A következő játékok segítenek felismerni a zenei hangsúly nemcsak kézen, hanem a lábon való megjelenését is, valamint segítenek felismerni a zenei egységek végét, a zenei egységek végén pedig a páros lábú befejezést. A zenei egység felismeréséhez sétáltató és guggoltató játék felhasználása, ― figyelve arra, hogy a guggolás alatt, ha lehet a felsőtest maradjon egyenes ― ami a következőképpen is lehetséges pl:
- 72 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
— Egy, kettő, három, négy... mondóka, tapssal és sétával jobbra keringve, mindenki önállóan. — Szállj el, szállj el katicabogárka... mondóka első sora alatt helyben állnak, majd a “Gyünnek a törökök” szövegtől folyamatosan negyedes lüktetésre nagyobbat dobbantva és sétálnak körben, ez a mozgást tapssal kísérik. — Sétálunk, sétálunk... ének alatt szintén tapssal és sétával jobbra keringve, és a dal végén le kell guggolni. — Ég a gyertya ég... énekre kézfogással körben sétálva a végén leguggolva. — Mit játsszunk lányok... énekre kézfogással körben sétálva, a végén leguggolva, de az ének hossza miatt tovább kell figyelni, a periódus hosszabb lesz. Kiemelt készségek: kargesztusok kialakítása, tapssal és sétával kiegészítve ritmikai fejlesztés. — Süss föl nap, fényes nap 1. vagy 2. /115, /116 Feladat: Ahhoz, hogy a gyerekek bátran használják a kezüket, ahhoz már ebben az életkorban el lehet kezdeni a kargesztusok tanítását a játékok által. Kargesztusok kialakítása azokkal a játékokkal célszerű, amelyek egyébként is tartalmaznak valamilyen gesztust. Pl: — Süss föl nap... Felemelt kézzel, a naphoz énekelve, esetleg lassan forgás. 9.1.2. Az ugrás súlyfázisa Kiemelt készségek: ugrás fázisai, az elrugaszkodás és talajfogás, téri tájékozódás, a test koordinációja. — Kisült a kenyér 1. vagy 2. /53,/54 — Fussunk szaladjunk /42 — Gyertek haza ludaim! (fogócska) /80, Gyertek haza libuskáim /79 Feladat: Az ugrás fázisaiban fontos, hogy a test levegőbe lendül és talajra érkezik. Ebben a korban már valamilyen futási képességgel rendelkeznek a gyerekek. A fogócskák közben pedig nemcsak a futásra, hanem a térben való mozgásra is figyelniük kell. — Kisült a kenyér! A gyerekek egymás mögött guggolnak, a játék vezető pedagógus pedig egyenként fogja meg a kezüket, és segíti őket az ugrásban, a gyerekeknek lendületet kell adniuk az ugráshoz páros lábon guggolásból, és ugrás után pedig páros lábra érkezés után
- 73 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
biztosan megállni, melyben a pedagógus végig fogja a kezüket, ha ez jól megy, akkor csak a kiugrásban kell segíteni. — Fussunk szaladjunk... Futás a térben, jobbra keringve. A dalt 2-3-szor énekeljük el, utána valamilyen jelre leguggolni. — Gyertek haza ludaim! (fogócska) A futás súlyfázisainak megléte a játékokban, kiegészítve a téri játékozódással, ahol is a “ludaknak” valamilyen irányba kell futni, úgy, hogy a farkas ne fogja meg. 9.1.3. Térbeli tájékozódás Kiemelt készség: Térbeli tájékozódás készsége, járás egyenletessége, együttmozgás. - Tekeredik a kígyó /91 Feladat: Ami egyébként is a játék, a kör felbomlása, a pedagógus vezetésével kígyózó formák a térben.
9.2. Második fejlődési szakasz, 5-6 éves kor
A kisgyermekek már képesek a egyszerűbb szabályok felismerésére, hosszabb szöve-
gek megtanulására, és a kis hangterjedelmű dalok után már a bűvülhet az ének, zenei hangra és termejedelemre való tekintetben is, és a tempót is gyorsíthatjuk: mm = 92-108. Fejlődött egyensúlyérzetük, biztosabbá vált a futás, azaz az ugrás mozzanatai. A gyerekek között már vannak olyan aktív gyerekek, akik képesek a játékok önálló indítására is. Külön választható a lüktetés és az adott mondóka, vagy ének ritmikája. A Kocsit, kocsit komámasszony... kezdetű játékban megjelenhet a nyolcados súlyvétel, a nyolcados ugrások váltott lábon. 9.2.1. Negyedes lüktetés, ritmikai feladatok és gesztus összekapcsolása Kiemelt készségek: negyedes lüktetés érzékeltetése, ritmikai készség fejlesztése, negyedes lüktetés és gesztus összekapcsolása, a lüktetés és a dal vagy mondóka ritmusának szétválasztása, memoriafejlesztés. — Egy megérett a meggy (számsor) 1. vagy 2. /96, /97 — Ess eső ess, holnap délig ess /114 — Gólya, gólya gilice 1. vagy 2. /122, /123
- 74 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Feladat: a negyedes lüktetés és a mondóka ütemének szétválasztása — Ess eső ess, holnap délig ess... negyedes lüktetés ütése a combon, majd a mondóka ritmusának tapsolása ülve — Egy megérett a meggy (számsor), hosszú koncentrációt igénylő feladat, először a szöveg megtanulása, negyedes lüktetéssel, a combon, később a mondóka ritmusának tapsolása. — Gólya, gólya gilice... ha az előzőek jól mennek, akkor meg lehet próbálni először az ének lüktetésének tapsolása ülve, az ének lüktetésének tapsolása és sétalépés összekapcsolása. Nehezítésképpen az ének ritmusának tapsolása ülve, az ének ritmusának tapsolása és negyedes sétalépés összekapcsolása. (Ki lehet egészíteni a Gólyát látok... mondókával.) Kiemelt készségek: negyedes lüktetés érzékeltetése, ritmikai készség fejlesztése, negyedes lüktetés és gesztus összekapcsolása. — An-tan ténusz /132 — Ecc, pecc kimehetsz /134 — Apa cuka funda luka /133 — Sarkon volt egy bolt /138 — Éni-péni jupiténi /136 Feladat: Ezeket a kiszámoló mondókákat mindegyiket meg lehet tanítani, memoriafejlesztésnek is jók. A negyedes lüktetést, amit már jól ismernek, sétával is össze lehet kapcsolni, mert kiszámolás közben folyamatosan haladni kell. A kiszámoló mondása negyedes lüktetésű tapssal. A kiszámoló mondása negyedes lüktetésű tapssal, és sétával. A kiszámoló gesztusának lehet tanítani, amit Madocsán is használtak, az ökölütést. A kiszámolókat lehet alkalmazni a fogócskáknál a fogók kiszámolásánál. Játszhatunk olyat is, hogy csak a kiszámolóval játszunk, ha valakit kiszámoltak, az lesz a következő kiszámoló. Ha van már 1-2-3 kiszoló mondókánk, akkor változatosan is lehet. 9.2.2. Szabályalkalmazás, negyedes sétalépés Kiemelt készségek: szabályfelismerés, szabálykövetés, egyensúlyérzék fejlesztése, egyenletes negyedes járás, ezáltal a ritmusérzék fejlesztése, a test koordinációja, zenei szakaszok felismerése, együttmozgás, forgás, keringés. — Mély kútba tekintek /57 — Lánc, lánc eszterlánc 1. vagy 2. /48, /49 — Kis kacsa fürdik /50 — Hatan vannak a mi ludaink /112 - 75 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Feladat: negyedes sétalépéssel együttmozgás megvalósítása, az ének lüktetésének és a séta ritmusának összekapcsolása — Mély kútba tekintek... séta körben a dal végén le kell guggolni. A játék már ismerős lehet, a gyerekeknek előző korcsoportból, de ez a dallam jóval hosszabb, hosszabb figyelmet és türelmet igényel, a guggolásnál továbbra is figyelni kell arra, hogy egyenes felsőtesttel guggoljanak le a gyerekek. — Lánc, lánc eszterlánc... vagy Kis kacsa fürdik... játékokban szintén fontos az ének lüktetésének és a séta ritmusának az összekapcsolása, valamint annak aki kifordult a körhöz képest frontirányváltása, és ennek a feladatnak a végrehajtása úgy, hogy közben a lépés ritmusából ne essen ki. — Hatan vannak a mi ludaink... játékban szintén az ének lüktetésének és a séta ritmusának az összekapcsolása, valamint a dal mint zenei szakasz végén párválasztás. Lehet úgy is játszani, hogy a középen lévő ellenkező irányban sétáljon a körhöz képest, téri játékozódást fejlesztheti. 9.2.3. Egyensúlyérzék fejlesztése, forgás Kiemelt készségek: térirányok váltakozása, egyensúlyérzék, koordináció, helyes testtartás. — Gólyát látok fél lábon állok /125 — Szédibabázás /66 Feladat: A lépés és ugrás egyensúlyérzék fejlesztő feladatok után nehezebben megoldható egyensúlyérzék fejlesztők. — Gólyát látok fél lábon állok.. A feladat az, hogy a mondóka alatt fél lábon kell állni és utána is, még egy darabig. Össze lehet kapcsolni a Gólya, gólya gilice énekkel. — Szédibabázás: Folyamatos térirány váltás, forgás. Figyelni kell arra, hogy a gye-rekek, tartsák oldalt a kezüket, ami segíti a forgást, egyenesen tartsák a fejüket. Mivel ez igen nehéz, ezért a pedagógus tapsára a forgást lassítsák le guggolással. Lehet esetleg két csoportban, hogy ne túlzottan szédüljenek el. Ha lépéssel már jól megy, lehet esetleg ugrással is.
- 76 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
9.2.4. Az ugrás súlyfázisai, az ugrós tánc előkészítése Kiemelt készségek: Futás közben az ugrás súlyfázisainak egymásutánisága, állóképesség fejlesztése, szabályismeret és alkalmazás, gyorskoordináció, a kudarc elfogadása, helyzetfelismerés, egyensúlyérzék fejlesztése. — Komámasszony hol az olló /55 — Iyen cica mellett... (fogócska) /81 — Kecske van a kiskertbe... (fogócska) /82 — Árokfogó (fogócska) /76 — Lopom, lopom szőlőt... (fogócska) /85 Feladat: A fogócskák által a súlyfázisok begyakorlása: elrugaszkodás, talajraérkezés. Ebben a korban igen nagy a mozgásigény, bátran lehet mindegyiket játszani, minden foglalkozáson, akár többet it. — Komámasszony hol az olló? Játékban lehet krétával kört rajzoni, fa helyett. — Kecske ment a kiskertbe... A gyerekeknek előző korcsoport játékaiból ismerős lehet. Az ének alatt negyedes lüktetésű sétalépéssel körben séta, majd a karok le és fel emelésével a gazda vagy a kecske akadályozása, vagy segítése. A futóknak testkoordináció, és térbeli tájékozódás. — Árokfogó (fogócska) Az árokfogónál pedig a páros lábú ugrások súlyfázisának megismertetésére, ha a másik oldalra, páros lábbal kell ugrani. Kiemelt készségek: az ugrás fázisai egy lábbal és páros lábon való súlyvétel, egyensúlyérzék fejlesztése, koordináció, irányokba történő ugrás, előre hátra, rézsút irányok — Ugróiskola /71, /74 Feladat: Az ugrás súlyfázisainak előkészítésére saját ritmusban. Kinn a szabadban, vagy teremben, az ugróiskolának megfelelő ugrások, egy lábon, páros lábon, esetleg több csoportban is, a gyerekek saját ritmusban játszhatnak, kis nehezítéssel: szemben és háttal haladva. — 1 lábú és páros lábú súlyvételek gyakorlására: Dódó ugróiskola /71 rajza alapján szabadon több csoportban, előre felé haladva, úgy hogy az ugróiskolát először a jobb lábbal ugráljuk végig, ahol egylábas ugrások vannak, majd a következő fordulóban bal lábbal.
- 77 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
— csak páros lábas súlyvételek: Dódólás I. /74 ugróiskola rajza, páros lábbal ugrás mindkét négyzetbe, majd végig ugyanígy, a végén fordulás és vissza. — váltott lábas súlyvételek gyakorlására: Dódólás I. /74 ugróiskola rajza, jobb oldali részében végig ugrás egy lábbal a “menny”-ig, majd a “pokol”-tól visszafelé az elejéhez. Következő feladat: az első négyzetbe ugrás után kétszer ugrás az egyik lábon, és kétszer a másik lábon, most így végigjárva az iskolát. 9.2.5. Nyolcados súlyvétel Kiemelt készség: nyolcados súlyvétel váltott lábon, egyensúlyérzék fejlesztése, forgás, erőkifejtés azzal, hogy a társat folyamatosan húzni kell. — Kocsit, kocsit komámasszony /84 Feladat: nyolcados súlyfázis, és tartás ellentartás megjelenése a mozgásban — Mielőtt elkezdjük a játékot tanítani, előtte érdemes a lépést külön galopp, vagy sasszé formájában szabadon a térben, valamilyen keringési irányban, bármilyen mondókára, vagy énekre pl: Digi dagi daganat... — Az erő megjelenése előfrodul a Húzz koma... játékban egymással szemben kézfogás, és a negyedes ütemre oda-vissza kell húzni egymás kezét, keresztkézfogással is lehet. — Ha ezek az előkészítések meg voltak akkor meg lehet próbálni először a pedagógus segítségével, később egymással is a kocsizó forgást.
9.3. Harmadik fejlődési szakasz, 7-8-9 éves kor 9.3.1. Mozgáselőkészítés hagyományos gyermekjátékokkal
E kor a konkrét műveleti szakasz kezdete. A gyermekek ekkor már képesek megér-
teni a bonyolultabb játékokat, és szabályokat. Az énekek hangterjedelme tágabb lehet, a dalok vagy a zene tempója már közelít, vagy eléri az ugrós táncokat (mm = 108-120, mm = =120-138), a hosszú láncszerű mondókákat könnyedén megtanulják, jó memoriagyakorlat. Ebben a korban sokkal egyértelműbbé lehet tenni az ugrós tánccal való kapcsolatot. A Hej, simándli, simándli... kezdetű játékban megjelenik nyolcados súlyvétel, a nyolcados ugrások azonos lábon, történek kétszer, majd ismét kétszer a másik lábon, ami folyamatos nyolcados súlyvételt jelent mindkét lábon.
- 78 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
A magyar néptáncban, ez az egyik legjellemzőbb súlyvétel, ― a bokázó és a három-
lépés mellett ― azaz azonos lábon kétszer ugrás, majd a másik lábon kétszer. Ez a mozdulat sokféleképpen előfordul negyedes, nyolcados formában, lábgesztussal és anélkül, valamint a zenei hangsúly az azonos lábon végzett ugrás első vagy második ugrásánál van. A madocsai ugrós táncban inkább a jellemzőbb a váltott lábas súlyvétel negyedes és nyolcados ritmusértékben. 9.3.1.1. Az ugrós tánc súlyfázisai Kiemelt készség: mozgáskoordináció, ugrások páros és egy lábon, súlyvételek igazítása a kötél mozgásához, egyensúlyérzék fejlesztése, időkényszer nélküli állóképesség fejlesztése, — Kötélhajtás /15 — Ugróiskola /72, /74, Feladat: A kötél adta ritmus koordinálva az ugrás fázisával. — A gyerekek körben állnak, középen a pedagógus, körben forgatja az ugrálókötelet, a többiek, ha odaér a kötél átugorják páros lábon, majd folyamatosan nehezítve egy lábon, váltott lábbal. — Kiscsoportos formában a kötélhajtás variációi, ami több ugrálókötéllel oldható meg: egyedül, hárman: kettő hajtja a kötelet, kötél hajtásának folyamatossága, legalább 4-5 körön keresztül legyen. Feladat: Az ugrás súlyfázisainak előkészítésére saját ritmusban. Kinn a szabadban, vagy teremben talajfogás a vonalak között. — páros lábú súlyvételek a Neves ugróiskola /72 rajzába, középre és minden kockába, a játék szabálya szerint, de neveket nem kell mondani, aztán egy lábbal súlyvétel, és átkeresztezett lábbal. — váltott lábas súlyvételek gyakorlására: Dódólás I. /74 ugróiskola rajza, jobb oldali részében végig ugrás egy lábbal a “menny”-ig, majd a “pokol”-tól visszafelé az elejéhez. Következő feladat: az első négyzetbe ugrás után kétszer ugrás az egyik lábon, és kétszer a másik lábon, most így végigjárva az iskolát. — Dódólás I. /74 ugróiskola rajza, váltott lábbal ugrás az egymás melletti négyzetekbe, előre haladva, a végén páros lábú ugrás, fordulással és visszafelé ugyanúgy váltott lábas ugrások
- 79 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
— Dódólás I. /74 ugróiskola rajza, váltott lábbal mindegyikbe lehet ugrani, de bármilyen sorrenden csak a végén páros lábbal ugorjanak, aztán fordulás után ismét megkötés nélkül mindegyik négyzetbe ugrás. Kiemelt készség: egyensúlyérzék, mozgáskoordináció, az ugrós táncban lévő nyolcados súlyvétel — Hej simándli, simándli /45 Feladat: nyolcados súlyvétel azonos lábon kétszer ennek technikai kivitelezése — A szökdelő először egyedül énekkel és tapssal, a végén leguggolással — A szökdelő párosan elöl keresztkézfogással, a dal végén leguggolással — A szökdelő párosan elöl keresztkézfogással, a dal végén irányváltással 9.3.1.2. Ritmikai fejlesztés Kiemelt készség: mozgáskoordináció, ritmikai fejlesztés, külső ritmikához való igazodás labdajátékokkal. — Kidobózás 1. /24 — Tíz, húsz, harminc... (labdapattintós) /27, /28 — Első a vezető...(elkapós) /21 Feladat: Ehhez a feladathoz labdát, illetve labdákat lehet használni, egy-egy feladatot lehet több csoportban is játszani. — Kidobózás a játékleírásnak megfelelően, akár több csoportban is. — Tíz, húsz, harminc... (labdapattintós) A gyerekek körben állnak, és a mellettük levőnek adják oda a labdát, egy körben több labda is úton lehet, vagy több kis körben egy labdával játszunk. — Első a vezető (elkapós) A gyerkek körben állnak, és a mondóka üteméhez igazodva dobálják egymásnak a labdát, negyedes ritmusban, ahol a tá ritmusban történik a dobás, eldobás után valaki elkapja ő kezdi a következő dobást. Levezető játéknak javaslom. Kiemelt készségek: negyedes lüktetés érzékeltetése, ritmikai készség fejlesztése, negyedes lüktetés és gesztus összekapcsolása, memóriafejlesztés mondókákkal. — Volt egyszer egy ember /102 — Egyszer egy időben /135 — Paprika Jancsi a zöld erdőben /61
- 80 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Feladat: Kiszámolók tanulása a fogócskák, vagy a párválasztó játék elkezdéséhez. Magassági szint tudatosítása. — Gesztus, azaz az ökölütés és a negyedes lüktetés összekapcsolása, valamint negyedes lépéssel összekapcsolva. Lehet csoportban körben sétálva, tapssal, ökölütéssel és sétával. Majd funkciójában felhasználni. — A mondóka alatt negyedes lüktetésű taps, és a negyedek alatt térdhajlítás és nyújtás. 9.3.1.3. Szabályismeret, gyorskoordináció, kooperatív tevékenység Kiemelt készség: szabályismeret és alkalmazás, gyorskoordináció karral, gyors reagáló készség. — Húzd meg, ereszd meg /100 — Pirospecsenye /62 — Repül a, repül a /101 Feladat: A játékok eredeti formáját felhasználva, levezető játékként lehet alkalmazni. Kiemelt készség: szabályismeret és alkalmazás, kudarc elfogadása, koordináció, gyorskoordináció, erőkifejtés. — Király, király adj katonát /51 — Talicskázás /67 — Kakasfogó /83 — Ne nézz hátra jön a farkas 1. vagy 2. /68, /69 — Tüzet viszek nem látjátok /70 Feladat: A játékok eredeti formáját felhasználva, levezető játékként lehet alkalmazni. Kiemelt készség: kooperatív tevékenység fejlesztése, mozgáskoordináció, testtudat fejlesztés. — Gólya viszi a fiát /43 — Sótörés /64 Feladat: A játékok eredeti formáját felhasználva, levezető játékként lehet alkalmazni. 9.3.1.4. Téri tájékozódás fejlesztése, zenei szakaszok felismerése Kiemelt készség: negyedes súlyvétel, ritmusérzék fejleszése, zenei határok megismerése, téri tájékozódás fejlesztése, kooperatív tevékenység fejlesztése, memóriafejlesztés.
- 81 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
— Itthon vagy-e hidas mester /90 — Bújj, bújj zöld ág 1. és 2. /88, /89 — Érik a meggyfa /110 Feladat: A konkrét játék térformáját felhasználva, térérzék fejlesztése — A játék adta lehetőségekkel élve kapuzó: kapuk építése, úgyhogy két gyerek tart kaput a többiek egy sorban átbujnak alatta és a következő két gyerek ismét kapura emeli a kezét, majd így tovább, míg el nem fogynak, utána a kapuk lebontása, úgy hogy az utolsó elindul a kapuk alatt és a következő megfogja a kezüket és ismét sorrá alakulnak, mindez először sorban, majd kör mentén. Feladat: A párválasztó körjátékban a negyedes lüktetésű lépéssel, figyelni kell az énekhez igazodva a párválasztásra, majd a dal végén, az egyik gyereknek visszacsatlakozni a körhöz, dinamikai elemmel bővítve. — A párválasztó körjátékban a kör halad, egy gyerek középen sétál az körrel ellentétesen, a “szomszéd lányát a Mariskát” résznél párt választ, középen lévők kocsiznak, a többiek, sétálnak tovább, “minden délben dibogás, dobogás” éneknél séta közben dobbantanak a lábukkal, megállítják a kört, a dal végéig helyben dobbantanak a lábukkal, az akit választottak az bennmarad a körben, a másik gyerek csatlakozik a többiekhez. 9.3.2. Mozgáselőkészítés mozdulatelemekkel
A gyermekjátékok felhasználásán kívül, konkrét előkészítő feladatokat javaslok,
amik a negyedes és nyolcados súlyfázist, gesztusokat, a lábfőrészek tudatosítását, az irányokba való haladást készítik elő.
Az előző fejezetekben a madocsai gyermekjátékok korosztályonkénti felhasználá-
sához adtam feldolgozási lehetőséget, amely nem foglalja magában a madocsai ugrós tánc tanítását. A még hiányzó mozgáselemek más jellegű feladatokkal oldhatók meg, ami már kiesik a gyermekjátékok mozgásrendszerén, de a ritmikai készség fejlesztése és a táncmozdulatok elsajátításában fontosak. Konkrét előkészítő feladatokat javaslok, amik a negyedes és nyolcados súlyfázist, a lábfőrészek tudatosítását, gesztusokat, az irányokba való haladást készítik elő. Ezeket a feladatokat a 8-9 évesek már magabiztosan el tudják végezni. A tánc előtt a gyerekeknek meg kell ismerkedni az ugrós táncok zenéjével, szerkezetével. Madocsai ugrós táncokhoz használható a sárközi és a mezőföldi hagyományban is ismert zenei anyag. Ha a gyerekek megismerkednek a tánc zenéjével, lehet ugrós zenére táncolni a mozgáselemeket, a táncos készség fejlesztésére. Ha az ugrós táncanyagnak ismerik a mozdulatfázisait, elemeit, akkor ezeket az elemeket, már könnyú lesz egymáshoz kapcsolni. - 82 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
9.3.2.1. Negyedes, nyolcados súlyfázisok Negyedes, nyolcados súlyfázisok súlyvételéhez: A háromlépés motívumának kialakításához. — páros lábon: páros lábon negyedes és nyolcados ugrások, — egy lábon: negyedes, nyolcados ugrások, — váltott lábon negyedes, nyolcados ugrások, — kétszer azonos lábon ugrás negyedes és nyolcados ritmikai értékben. Feladat: a megadott fejlesztési formák játékos megoldásai — Egy ugrálókötél, vagy egy vonal előtt állnak, a vonal egyik oldalán a jobb lábuk, másik oldalán a bal lábuk, 4-et ugranak negyedes lüktetésben és haladnak a vonal felett, majd felet fordulnak és háttal is ugranak. A gyerekek körben állnak, 4-t tapsolnak nyolcados ritmikai értékben és 4-et ugornak páros lábon, úgy hogy staféta módszerrel egy gyerek tapsol, a következő ugrik. — Ugrálókötél egyik oldalán kell ugrani egy lábbal, majd a másik lábbal is. — Köröket rajzolunk a földre, bárhogyan lehet a körökbe ugrani váltott lábbal, de a terem egyik végéből a másik végébe kell érni. — Neves /72 ugróiskola rajza segítségével páros lábú, és egy lábas ugrások, zenére. — Zenére negyedes ritmikai értékben kétszer azonos lábon ugrás, tapssal, folyamatosan balra keringve, majd ha a zene leáll, párkeresés, akinek nincs párja annak zálogot kell adni. A játék után zálogkiváltás, lehetséges feladatok, talicskázás, sótörés, mondóka elmondása stb. 9.3.2.2. Lábfőrészek tudatosítása Lábfőrészek tudatosítására: Az érintés, mint mozdulattípus elválasztása a lépéstől. — féltalp érintés vagy lábbujjérintés és azon a lábon súlyvétel, helyben és haladással, — sarok érintés és azon a lábon súlyvétel, helyben és haladással Feladat: a megadott formák helyben, csigavonalon, és körben haladva — Helyben különböző lábfőrészek érintése, közösen — A gyerekek egymás mögött állnak és csigavonalban haladnak lassan, mindig az elsőt kell figyelni, hogy melyik lábfőrészen érinti a földet.
- 83 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
9.3.2.3. Lábgesztusok Lábgesztusok előkészítéséhez: Levegőben lévő láb irányainak megismeréséhez. — páros lábú ugrás, az első negyedben, majd egy lábon ugrás a második negyedben, közben a levegően lévő láb, hátul felemelve térdhajlítással, oldalt felemelve térdhajlítással, előre emelve nyújtott lábbal. Feladat: gesztusok megismerése és alkalmazása — Miután tudatosítottuk az irányokat, utána az gesztusok változatos alkalmazása egymás után. 9.3.2.4. Téri tájékozódás Valamely irányba való haladás: Térirányokba való haladás, vagy körben, csigavonalon való haladás előre, hátra, jobb, bal oldalra, a téri tájékozódáshoz és a súlyfázisok alkalmazásával folyamatos haladás. — negyedes lépéssel, körben haladva, (csigavonalon, térirányba haladva) előre lépéssel, tapssal, — negyedes lépéssel, körben haladva (csigavonalon, térirányba haladva) hátrafelé lépéssel, tapssal — negyedes lépéssel, körben haladva, jobbra és balra haladva, tovahaladó csárdás lépéssel, tapssal Feladat: valamely irányba haladás a test felületeivel — Tekeredik a kígyó mintájára, kígyózás a térben, vagy befelé és kifelé tekeredve, de elengedett kézfogással zenére negyedes lépéssel és tapssal. A kígyónak a vezetője: “Elsőből utolsó” felszólításra, a sor végére megy, így mindenki lehet a sornak a vezetője.
Mindezekkel a feladatokkal csak a konkrét mozdulatot határoztam meg, ezeken a fel-
adatokon kívül bármilyen játékos megoldást lehet alkalmazni. Hangsúly a játékos megközelítésen van, hogy ugyanaz az élményszerűség megmaradjon, ami a gyermekjátékokban, ezekben a játékokban pedig fel lehet használni a madocsai gyermekjátékok elemeit. Ezeket a feladatokat előkészítésnek gondoltam a madocsai ugrós táncok elsajátításhoz. Rabóczki Anikó: Egy madocsai eszközös tánc mozgáselemzése és tanítási folyamatának felépítése című dolgozata és Melich Krisztina: Madocsai ugrós táncok tanítási folyamata részletes óraterv alapján című dolgozata a madocsai ugrós tánc tanításához ad segítséget, nagyobb korosztály tanításához. - 84 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
10. Zárszó
Nagyon érdekes volt a községben gyerekjátékokról beszélgetni és némelyik játékot,
morzsáiból összerakni. Jó volt látni, hogy ezek az idős emberek kutatnak emlékeikben, és felidézik a játékok adta élményeket: “osztán néha sikerült egymás bokáját is megütni” , vagy “és amikor azt énekeljük, hogy ‘Tigris tugris taps’, átfordulunk a másik felére”. Bizonyosan azért is maradtak meg emlékeikben ezek a játékok, mert a mozgás vagy az ének vagy a kettő együtt adta az éményt, így bevésődött az emlékezetbe.
A zene, ritmus és mozgás történeti hátterét bemutató szakaszban kiderül, hogy az
ember számára a ritmusok, jelrendszerek, mozgássorozatok alapvető fontossággal bírtak, elsősorban a túlélés szempontjából, hiszen így jelezték a zsákmányt, a veszélyt. A közösségben élő gyerekek mindig a felnőttek társaságában voltak, így szinte belenőttek a törzs által használt ritmus- és jelrendszerekbe, természetesen szívták magukba azokat és ugyanilyen természetességgel adták is tovább saját utódaiknak.
Még a századfordulón is a falu közösségekben a ritmusokat, dalokat, táncokat az em-
berek ösztönösen adták át az utódoknak, nem gondolkodtak azok miértjén. A gyerekek pedig, szintén ösztönösen, elsajátították azokat. Egészen kicsi korban segített a nyelv tanulásában. Ezek a játékok pedig anélkül, hogy észrevették volna segítettek felkészíteni a felnőtt életre, feszültséget teremtettek és oldottak, társat választották, kipróbálták erejüket. A mai társadalmakban, közösségekben ezek már nem működhetnek ösztönszerűen, hiszen a mi életünknek már a technológia és a technikai vívmányok adnak ritmust. Óriási különbség van tehát az elsajátítás és a tanulás között.
A mai gyermekek számára az elsajátítás már nehezen megoldható, szinte lehetetlen,
viszont azt gondolom, egészséges fejlődésük szempontjából fontos ezen ritmusok, dalok, táncok, magának az életritmusnak a megtanulása. Mivel az átadás már számunkra sem lehet ösztönös, szükséges ismerni a gyermekek pszichés és motorikus fejlődési sajátosságait a megfelelő játékok, koordinációs és ritmusgyakorlatok kiválasztása érdekében. A mai ember vívmánya a pszichológia és ezen belül a fejlődéslélektan is, mely az ösztönös életritmus hiányát kompenzálandó fejlődött ki és mindenfajta tanításban, problémamegoldásban nélkülözhetetlenné vált napjainkra. A gyerekjátékokat a madocsai emberek által
- 85 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
elmesélt és az elméletek szerinti pszichológiai és motorikus fejlődéshez illeszkedő sorrendiség alapján állítottam össze.
Fontos szem előtt tartani azt, hogy a gyerekeknek a játékok által fejlődjön személyi-
ségük, növekedjen önbizalmuk, hogy legyenek kezdeményezők. Bátran merjenek egy-egy feladathoz változatot ajánlani, ha kitalálnak valamit. A közös játékok és feladatok segítik a közösség kialakulását. A játékok tanításában legfontosabb szempont megtartani a játékok legfontosabb elemét, az élményszerűséget. Ha a játék magva ne veszik el biztosan az marad. Akkor végeztünk jó munkát, ha a játék önszerveződés által is elindul. A tánc tanításában is meg kell tartanunk az élményszerűséget, hiszen a tánc alapeleme is az. Azzal, hogy megtanítjuk a tánchoz szükséges mozgáselemeket, a tánc sokkal hamarabb válik élményszerűvé. És ha ezeket az elemeket ismerik a gyerekek, már alkotnak. Az elemeket összekapcsolják, variálják és máris ott vagyunk a tánc lényegénél.
- 86 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Betűrendes játékmutató Adj király katonát (láncszakító) /52 Amerikából jöttem /103 An-tan ténusz /132 Apa cuka funda luka (magánhangszó megkötés) /92 Apa cuka funda luka /133 Árokfogó/76 Az ipapfai papnak (nyelvtörő) /93 Baba kukorica csumából /1 Bakfitty /41 Búgattyú /2 Bújj, bújj zöld ág 1. (bújó-vonuló) /88 Bújj, bújj zöld ág 2. (bújó-vonuló) /89 Cigány csúfoló /128 Ciróka-maróka (arc-simogató) /29 Csetneki csikós (nyelvtörő) /94 Csiga-biga gyere ki 1. /117 Csiga-biga gyere ki 2. /118 Csigázás /8 Csip-csip csóka 1. (kézcsipkedő) /30 Csip-csip csóka 2. (kézcsipkedő) /31 Csip-csip csóka 3. /127 Csöm-csöm gyűrű (gyűrűsdi) /106 Csűröm-bűröm likról likra /18 Ecc, pecc kimehetsz /134 Ég a gyertya ég (guggolós körjáték) /56 Egér egér /130 Egy megérett a meggy 1. (számsor) /96 Egy megérett a meggy 2. (számsor) /97 Egy, kettő, három, négy (mondogató) /95 Egyél libám /119 Egyet dobtam (falhoz verő) /19 Egyik fülem sós /131 Egyszer egy időben /135 - 87 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Eldugós /104 Elkapós /20 Első a vezető (elkapós) /21 Éni-péni jupiténi /136 Érik a meggyfa /110 Erre csörög a dió (szembekötősdi) /77 Esik az eső /113 Ess eső ess /114 Éva szívem, Éva /111 Ez elment vadászni 1. (ujjasdi tenyeresdivel) /32 Ez elment vadászni 2. (ujjasdi tenyeresdivel) /33 Farkasszemnézés (pislogástilalom) /108 Fecskét látok 1. /120 Fecskét látok 2. /121 Fekete, fehér, igen, nem (szótilalom) /109 Fésű muzsika /3 Fogócska /78 Fussunk, szaladjunk (futás) /42 Fűzfasíp /4 Gólya gólya gilice 1. /122 Gólya gólya gilice 2. /123 Gólya viszi a fiát 1. (hordozó) /43 Gólya viszi a fiát 2. (hordozó) /44 Gólya, gólya vaslapát /124 Gólyát látok /125 Golyózás /9 Gombozás /10 Gyertek haza libuskáim /79 Gyertek haza ludaim /80 Hatan vannak a mi ludaink (párválasztó) /112 Hátbökögető 1. /98 Hátbökögető 2. /99 Hej simándli (páros szükdelő) /45 Hintáztató /34 - 88 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Húzd meg ereszd meg /100 Húzz koma engemet 2. /46 Húzz koma engemet 3. /47 Húzz koma engömet 1. /35 Ilyen cica mellett /81 Ipiapacs /107 Itthon vagy-e hidasmester /90 Kakasfogó /83 Kalitka csumából /5 Katonabácsi haptákba /129 Kavics dobálás /12 Kavics elkapás /11 Kavicsot szűrni /13 Kecske van a kiskertben (kinn a bárány) /82 Kidobózás 1. /24 Kidobózás 2. /25 Király, király adja katonát (láncszakító) /51 Kis kacsa fürdik (kifordulós körjáték) /50 Kisült a kenyér 1. /53 Kisült a kenyér 2. /54 Kiütő /26 Kocsit, kocsit komámasszony /84 Komámasszony hol az olló (páratlan) /55 Kötélhajtás /15 Kukorica hegedű /6 Labdakergetős /22 Lánc, lánc eszterlánc 1. (kifordulós körjáték) /48 Lánc, lánc eszterlánc 2. (kifordulós körjáték) /49 Legyes /23 Lementem a pincébe /137 Lopom lopom szőlőt /85 Mély kútba tekintek (guggolós körjáték) /57 Mit játsszunk lányok 1. (guggolós körjáték) /58 Mit játsszunk lányok 2. (guggolós körjáték) /59 - 89 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Ne nézz hátra jön a farkas 1. /68 Ne nézz hátra jön a farkas 2. /69 Pala csúsztatás /14 Paprika Jancsi a zöld erdőben (kéz összeütése) /61 Pirospecsenye /62 Pöcizés /17 Rántócska /63 Repül a, repül a /101 Sárga cukor /86 Sarkon volt egy bolt /138 Seggreverő /105 Sétálunk, sétálunk (sétáltató) /36 Sétálunk, sétálunk /60 Sityázás /16 Söprűlovaglás /65 Sót vegyenek /39 Sótörés /64 Süss föl nap 1. /115 Süss föl nap 2. /116 Süssünk, süssünk kalácsot (tapsoltató) /37 Süti, süti pogácsát (tapsoltató) /38 Szállj el, száll el /126 Szántunk, vetünk /40 Szédibabázás (forgás egyedül) /66 Színfogó /87 Talicskázás /67 Tekeredik a kígyó /91 Tíz, húsz, harminc 1. (lapdapattintós) /27 Tíz, húsz, harminc 2. (lapdapattintós) /28 Töktrombita /7 Tüzet viszek /70 Ugróiskola 1.: Dódó /71 Ugróiskola 2.: Neves /72 Ugróiskola 3.: Nyakcsis, Vető /73 - 90 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Ugróiskola 4.: Vető, Vetős, Dódólás I. /74 Ugróiskola 5.: Vető, Vetős, Dódólás II. /75 Volt egyszer egy ember /102
Irodalomjegyzék: Antal László: Néptáncpedagógia, Tanári kézikönyv, Hagyományok Háza, Budapest, 2002. Atkinson, Rita L., Atkinson, Richard C., Schmith, Edward E., Bem, Daryl J.: Pszichológia, Osiris-Századvég. Budpest, 1994. Az óvodai nevelés programja, Országos Pedagógiai Intézet, 1989. Becsy Bertalan Sarolta - Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. Boda József szerkesztésében: Tánckutatás és tánchagyomány Dél-Dunántúlon, Népművelési Propagnada Iroda, 1978. Martin György írása Danis György: Madocsa, Madocsa Község Önkormányzata, 2005. Demeter Rózsa: Kisgyermekek játékos tornája, Spori, Második javított kiadás Budapest 1976. Falvay Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, Falvay Károly kiadásában 1994. Farmosi István: Mozgásfejlődés, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999. Fehérné Mérey Ildikó: Mozgás és egészség, Útmutató kiadó, 1996. Felföldi László és Gombos András: A népművészet táncos mesterei (Összeállította és szerkesztette: Felföldi László és Gombos András) Európai Folklór Központ Hagyományok háza MTA Zenetudományi Intézet Budapest, 2001 Forrai Katalin: Ének az óvodában, Zeneműkiadó, Nyolcadik kiadás, Budapest, 1974.
Gyarmathy É. Játékkatalógus: tanulási zavarokkal küzdô gyerekek. In: (szerk.) P. Balogh K.: Iskolapszichológia, 20. ELTE, Budapest, 1991.
- 91 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Gyarmathy É. & Telegdi Á. Ceruzaforgató. Segédanyag a tanulási zavarok azonosításához és megelôzéséhez. MTA Pszichológiai Intézete, Budapest, 1995. Gyerekjátékok, Zene- és táncosztály módszertani kiadványa, Felelős kiadó a Népművelési Intézet igazgatója, 1983. Hirtz, Peter - Hotz, Arturo - Ludwig, Gudrun: Mozgáskompetenciák Egyensúlyozás, Alcím: Gyakorlatok, ötletek, technikák, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004. Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Zeneműkiadó, Harmadik kiadás 1982. 106. oldal Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével, Antológia kiadó, Lakitelek, 2006. Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani I. 1. A népi játékok elmélete 2. Válogatás erdélyi és moldvai játékokból, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2002. Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani II. Játékközlés: Dunántúl, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2004. Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani III. Játékközlés: Észak, Eötvös József, Könyvkiadó, Budapest, 2006. Lázár Katalin: Népi játékok, Planétás Kiadó, 1997. Magyar néprajz VI. Dömötör Tekla szerkesztésében: Népzene, néptánc, népi játék, Akadémiai kiadó - Budapest 1990. Mozgásnevelés Kézikönyv I. Készült az Országos Pedagógai Intézet Gyógypedagógiai Osztálya irányításával, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988. Dr. Nádori László - Dr. Szigeti Lajos - Dr. Vass Miklós: A motoros képességek és a mozgásos cselekvéstanulás, Nemzeti tankönyvkiadó, 1994. Németh Erzsébet - S. Pintye Mária: Mozdul a szó... (Súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyerekek korai integratív fejlesztése) Logopédia Kiadó, Budapest 2002. Pappné Gazdag Zsuzsanna: Utánzó gyakorlatok, Flaccus kiadó 2001. Pappné Gazdag Zsuzsanna: A labda, Flaccus kiadó 2001. - 92 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
Pappné Gazdag Zsuzsanna: A babzsák, Flaccus kiadó 2001. Pappné Gazdag Zsuzsanna: A karika, Flaccus kiadó 2002. Pernye András: Hét tanulmány a zenéről, Magvető kiadó, Budapest, 1973. Piaget, Jean: Hat pszichológiai tanulmány, Budapest, 1990. Sándor Ildikó: Mozgás, mozgásfejlesztés, Comenius Bt - Pécs, 2002. dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában, Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő Alapítvány Támogatásával Vopel, Klaus W. alapötletét adaptálta Göbel Orsolya: Mozgás a képzelet szárnyán, L’Harmattan - Budapest, 2006. Walter Bucher sorozatszerkesztő, Annekathi Belorf: Óvodai / Iskolai előkészítő, Anita Schmid: 1-4. osztály: 735 játék- és gyakorlat, Mozgásos tanulás 1. rész: Óvoda / Iskolai előkészítő és 1-4. osztály, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Zórándi Mária szerkesztésében: Néptáncaink tanítása: Ugrós táncaink, Planétás Kiadó, Budapest, 2003.
Néptánc archív felvételek: 1.Madocsa, 1974 MTA Ft: 906.4 Ugrós Táncolták: Birkás Bódog István, Seregi István Gyűjtők: Andrásfalvy Bertalan, Bogár István, Lengyelfi Miklós, Pálfi Csaba, Pesovár Ferenc, Szabadi Mihály 2.Madocsa, 1968 MTA Ft: 624.5 Ugrós Táncolták: Gesztei Józsefné, Bódog István, Molnár Jánosné, Kovács Lajos, Szintai Andrásné, Seregi István, Zajacs Istvánné, Tarcel István Gyűjtők: Andrásfalvy Bertalan, Bogár István, Lengyelfi Miklós, Pálfi Csaba, Pesovár Ferenc, Szabadi Mihály
- 93 -
M A G YA R T Á N C M Ű V É S Z E T I F Ő I S K O L A — S Z A K D O L G O Z AT — M O L N Á R N É M I K L Á N J O L Á N _________________________________________________________________________________________________
3.Madocsa, MTA Ft: 414.9 Üvegcsárdás Gyűjtők: Andrásfalvy Bertalan, Kiss Lajos, Maárz László, Martin György, Pesovár Ferenc, 4. Madocsa, MTA Ft: 414.5 Ugrós Gyűjtők: Andrásfalvy Bertalan, Kiss Lajos, Maárz László, Martin György, Pesovár Ferenc, 5.Madocsa, MTA Ft: 414.8 Ugrós Gyűjtők: Andrásfalvy Bertalan, Kiss Lajos, Maárz László, Martin György, Pesovár Ferenc,
- 94 -