László Péter * AZ ÖKO-SZÁLLÁSFÉRİHELYEK DESIGNJA

László Péter* AZ ÖKO-SZÁLLÁSFÉRİHELYEK DESIGNJA

Az építészeti design-tervezés most jutott el oda két évtizednyi japán, görög (Doxiades-iskola) tájtervezıi elızmények után és fıleg mai mexikói-belizi mindenekelıtt costa-ricai (CeballosLascurain iskola), gyakorló designer-iskolák nyomán, hogy a tájdesign elveit alkalmazhassa az ökoturizmusra. A Volani Architectura, és Pretoria University Szellemi mőhelyek Afrika számára alkotnak tetszetıs, tájbailleszkedı moteleket, beléptetıket. Ezeket a felismeréseket a Kárpátmedencében, így hazánkban is mindenképpen idıszerővé vált megfontolásunk tárgyává tenni. Talán a Mura, Lendva, Kerka környékén kell kialakítani a dunántúli (trilaterális nemzeti parki) rendszer déli aspektusát, az északit meg Salföldön (SOMOGYI GYİZİ „Nemzeti Csarnok” iskolája). Magasabb minıségi követelményt megcélzó és a hathatós, tartamos fenntarthatóságot célul kitőzı elképeléseknek a „körképszerő” áttekintése feltétlen példaértékő lehet, túl a szemléletformáló (ökotudatosság, interpretáció) hatásain. A különféle tour-operátorok másként és másként kezelik ezt az érzékeny menedzsmentő - érzékenységében csak az incentív turizmushoz hasonlítható - szakágat. Minderrıl példák; így a helyszín kijelölése, meghatározása, az alapelvek és alkalmazott hazai és külföldi példák, tanulságok említése során esettanulmány-tár következik, melybıl hazánkban és az egész Kárpát-medencében tanulságokat kell leszőrni, a hazai tárcaközi ökoturisztikai szabvány- és stratégiaegyeztetési szempontokat pedig, a Kárpát-medencei többi hasonló irányítási-szervezési rendszerrel összhangba hozni. BEVEZETÉS Mindenképpen az emberi tevékenység lett a legmeghatározóbb tényezı Földünk klímájának, de esztétikailag tekintve arculatának kialakításában, fıleg felszínének, de néha felsı geológiai- és talajszerkezetének formálásában. Ebben az egyre inkább dinamizálódó folyamatban mára a turizmus is jelentıs vidékformáló tényezıvé vált. A fejlesztéseket a rurális projektekkel, a vidékfejlesztési nagy elképzelésekkel – a tájgazdálkodással teljes összhangban – kell kialakítani. A vártnál nagyobb dinamizmusában rejlı rizikókat felismerve megalakult angliai székhellyel WTTERC (World Travel and Tourism Environmental Research Centre, 1992-ben) amely évi jelentéseket tett közzé a legsürgetıbb problémákkal és kérdésekkel kapcsolatosan. Nem beszélhetünk magasabb rendő állat-építette környezetrıl, így madarak, emlısök által beépítkezett lakóhelyekrıl (lakóvölgyekrıl). Az emberi népességnél viszont az ökoturisztikai desztinációs térségek egyre sőrőbb belakottságát tapasztalhatjuk. Ez jelentıs kihatással van mind az erdei, mind a vizes élıhelyekre (mangrovék, lagúnák, galériaerdık). De mindeközben, az ember és a természet - minél jobban haladunk elıre az idıben – annál jobban elszeparálódik egymástól. A beépítések (város, út) „javára” egyre jobban eltolódik a mérleg, és itt nem az autentikus, és fıleg nem az autentikus kulturális szempontok (!) gyızedelmeskednek

*

Kodolányi János Fıiskola, Turizmus Tanszék, fıiskolai adjunktus, PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem.

147

K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 6 . A SZÁLLÁSFÉRİHELY-HELYZET MAGYARORSZÁGON AZ ÖKOTURIZMUS ASPEKTUSÁBÓL VIZSGÁLVA Jelenleg építészetileg mára talán már megtörtént valamiféle kimozdulás. Talán nálunk a falusi és tanyai turizmus az a máig ható jelenlegi lendület, amely mint mozdony exkluzív szálláshelyeivel biztosít kitörési pontokat az ökoturizmus operátorai és résztvevıi számára. Biztosíthat valamiféle – ha nem is profiltiszta - kapacitást az ökotúrák indítása (lásd É-alföldi lovas-allé) számára a sok kisebb beléptetı-központ. Egyéb minták is léteznek: Sarród, Kócsagvár. Ezeknek természetvédelmi szakmai irányítási funkciójuk is van. A pszeudo-skanzenek (a balatonszántódi „Galopp-falu”, és a kiadható ún. „félskanzenek” nevezetesen Szenna, mindkettı Somogy), és az újonnan felépített ısi falu-utcaképek (Salföld, Veszprém) pedig a dunántúli próbálkozásokat tükrözik. A skanzenek, a „Homo faber- Az építkezı ember: 2003- 2005, Szentendre” programon belül olyan rendszereket léptetnek életbe, mint a „Láss a kezeddel, hallj a szemeddel”… Tárlatvezetés didaktív jelnyelven – Szentendre c. projekt. A „Pénteki Pajtaprogram” a mezıgazdasági épületek legkülönbözıbb funkcióiba és a falusi mővészet világába enged eleven programjaival bepillantást. „Az Éc, Péc, Kapuléc” nevő program pedig a parasztporták, „életek”, telkek, a határjelek, kerítések és a kapuk (kontyfák, zábék, kapubálványok) ısi világába vezet el (Szentendre). A madárfigyelı objektumok (H.NP.) és az eto-farmok (Ceglédbercel és Bánat-tanya, Sajóvelezd) is ebben az újszerő kiútkeresésben jelentenek tájékozódást (az elsı juhászati, a második szarvasmarha eto-center). Nálunk alapvetıen két-három lehetıség is van az ökológiailag és turisztikailag is egyaránt helyes tényleges megvalósításokra, objektum- kialakítási megoldásokra a Kárpát-medencében. 1. Tájspecifikus tipológiai egység öko-szállásférıhelyekre. Fok-gazdálkodás, Fok-turizmus. Herman Ottó program, Vásárhelyi Pál program, céljai szerint különösen a vizes élıhelyek világát tárná fel (ramsari területek), gondosan kerülve az érzékeny területekre való behatolást, beépítést. A Natura2000 (EU-támogatású) program ennek az elképzelési irányzatnak erısen kedvez. A gátırházak jelentıs átalakítással is célszerően reparálhatók (különösen a Felsı-Tisza völgye). 2. Tájspecifikus tipológiai egység lehet még öko-szállásférıhelyekre. Tanyák, tanyaközpontok lehetıségei: Hódmezıvásárhely, Újkígyós, Hajdúböszörmény, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Kiskörös, Nagykörös, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse tanyavilága. A számos alföldi térségre sajnos jellemzı, hogy kikoptak maradéktalanul a tanyák (Nyírség). 3. Tájspecifikus tipológiai egység öko-szállásférıhelyekre. Erdei házak, kúriák, gazda-porták, vadászlakok, erdész-porták. Hegyi, erdei útvonalak (ökotúra-trailek) mentén még talán az utolsó pillanatban hálózattá szervezhetık. Útvonalrendszerré kialakítható Zselic, Szigetköz, Veszprém (pl. Salföld környéki falvak), Fejér (Várgesztes, Majk); barkók (Gallyaság), volt Gömör megye (Gömörszılıs). Utóbbi kettı hegyes-erdıs helyszínen a gömöri híres építészeti emlékeket lehet szolid eszközökkel átalakítani szállásférıhellyé külsı építészeti bélyegeik gondos ırzése, meghagyása mellett. Utóbbi helyen intézményszerően szervezhetı módon (Miskolc-központ). A felsorolt példákhoz képest természetesen azért vannak újabb próbálkozások, amelyeket leginkább, ökocentrum néven lehetne nevezni, és amelyek kiváló építészeti megoldásaikkal (Jászszentlászló), újszerőségükkel (Berzseny-tanya, Petraskó, Győrőfő Alapítvány, Fund), illetve Novákfalva Alapítvány: az elsı kettı a Duna-Tisza közén, a pusztában, a második kettı Dunántúlon erdıs területen lett kialakítva). Utóbbiakban jurta falvakat is próbálnak kialakítani, fıleg lovasíjásztematikus táborok közelében (14 van ilyen az országban, pl. Kaposmérı, Szentjakabi-tavak). Néha nagyobb kiterjedéső arborétumokban, pinétumokban is lehet kialakítani fogadóképes erdészeti centrumot (Pirosalma). Híres emigráns magyar építészek madárvárta jellegő épületet, illetve tematikus táborokat (PAPP, 1994) építettek külföldi erdıbirtokaikon, amely hazánk számára így is építészeti minta lehetne (USA). KÜLFÖLDÖN A tengertıl távol lévén nekünk az egzotikus üzenettel bíró öko-hotelek (Ecol Lodge-Center) kialakítása terén nyilván jóval nehezebb a dolgunk. Ott azonban – a tenger közelségében – a tengeröblözeteknél (lagúnák, mangrovék) kisebb, de erıs cölöpökre érdemes célszerő szerkezetekkel építkezni, mégpedig kemény, erıs házakat (2004 karácsonyának szomorú tapasztalatai). A cölöpláb148

LÁSZLÓ P.: AZ ÖKO-SZÁLLÁSFÉRİHELYEK DESIGNJA nak közül legalábbis, háromnak-négynek acélszerkezettel kell rendelkezni, de kissé elmaszkírozva faszerkezetté (Daintree-Lodge: Queensland). A tree-top-Hotelek (pl. Ausztrália: Silkoak-Lodge) még megbízhatóbbak ilyen szempontból, és építészetileg sem képtelenségek. Sıt kifejezetten exkluzív ökoturisták keresik szolgáltatásaikat. Mára történelem, hogy amikor az 1930-as években, mikor is II. ERZSÉBETET Anglia királynıjévé választották, egy ilyen hotelben értesült az örvendetes hírrıl KeletAfrikában. Ezek a fák (madagaszkári géncentrummal) igen vaskosak, alkalmasak a teherbírásra. Ezekkel a megoldásokkal az aljnövényzetet is megkíméljük (biodiverzitás program). A „tree-top” pozíciójú szállásférıhelyeket, hoteleket fedett tanösvény (editional-canopy-track) szakaszok kötik össze. Ezek környezetileg szintén megfelelnek a fenti funkcióknak, túl azon, hogy manapság design szempontból sorsdöntı environmental interpretation jelentıségük igen jelentıs, sıt a tanösvény szakaszokat függıhidak kötik össze (Brazíliában és Costa Ricában találhatók az ilyen leghosszabb adventureszakaszok), az utak – mint az esettanulmányokból látható – kódjelekkel vannak jelölve, ehhez kapcsolódik a megfelelı elırejelzési, mentési szolgálat, a logisztika és az öko-lodge szuprastruktúra is. PÉLDÁK KONKRÉT ÖKO-HOTEL JELLEGŐ SZÁLLÁSHELYEKRE A legtöbb tipizálható példa nem Thai-földön és Maldíviában van, hanem, Dél-Afrikában, Namíbiában, Costa- Rica és nem utolsó sorban Belíz, környékén, ahol utóbbi helyen olcsóbb a szállás de a repülıút arányosan drágább.1 Tipizálási szempontból itt csak a délnyugat-afrikai namíbiai példákat lehet bemutatni, noha újabban (2004-es adat) Belízben is van már 180-200 ilyen öko-resort, de a namíbiaiak a legpatinásabbak, a kenyaiak mellett ide főzıdik a legtöbb menedzsment- tapasztalat. 1. esettanulmány – Namíbia 1. Tradicionális koloniális jellegő épületek Clay House Lodge- Eningu Canon lodge: Gondwana Canon Park Canon roadhouse: .Safare Lodge Victoria Lokuthula Lodges: Safare Lodge Victoria Mushara Lodge Vingerklip Lodge Okonjima Guest Lodge Okambra Game Ranch Ezek a búr építészetet, annak gyarmati, „koloniális” emlékeit hordozó építmények (Roadhouse), tágas belsı terekkel, néha erıdszerő archaizáló falakkal. Sokszor vályogból, pl. az ún. „clay-house” típus. 2. Öko-farm jellegő szálláshelyek Ökosongoro Safare Ranch Okapuka Bitterwasser Lodge Ezek ökofarmok, melyek tágas, széles épületszárnyakkal, az ökofarmok állattartás és génbankok centrumait képezik - túl hotel funkciójukon. 3. Ökoturisztikai kempinghelyek- Ecocamp/ Rest –camp/ Dune- kamp Wolwedans Dune Camp Kulala Lodge Karos Lodge Mwisho Camo Namutoni Rest Camp Ezek vagy kiemelt „(parape”t- szerő) táborhelyek, vagy biztonságos teraszra (kiemelt kılábazatra, szúrós bozótsövényre) helyezett, lodge melletti szálláshelyek. Számos funkciójuk van: logisztika, akklimatizálás, csoporttagok „jégtörése”, valamint „összevárása”. Szolgáltatási célokra is alkalmasak (oktatás, interpretáció, de nem lényegtelen a szálláshelybiztonság ízeltlábúak, hüllık, emlısök ellen). 1

Lásd K. Lindberg, J. Enriquez WWF-tanulmánya. 149

K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 6 . 4. Bármennyire is felelısségteljes turizmus az ökoturimzus, természetesen létezik végezetül a „luxus lodge” hotel kategória Általában négycsillagos, illetve ötcsillagos fokozat. Különféle luxus fokozatok vannak ebben a kategóriában: • Luxury lodge-típus • „SPA LUX” lodge-típus Ez utóbbi objektumnál termálvizet vezetnek a szálláshelyre. Általános a reggeli és esti terasz, amelybıl lehet az erdıéletet, a bozótéletet és a vizes élıhelyek élıvilágát azok természetes ritmusainak alakulása szerint. Az ıserdık esetében lehet tanulmányozni az esıerdık flóráját és faunáját is. Nemegyszer néhány (4-6, maximum 9) szerényebb fokozatú lodge is csatlakozik hozzá, valamint mindközösen egy közös „fórumhoz”. Ez általában egy panoráma-ponton van nem bántó mértetekkel és a tájba szervesen beilleszkedı építési stílusban (boma-stílus). Eningu Lodge Ongava Game Reserve Ongava Lodge Moreme Game Reserve Tolous’ Lodge Chobe Game Reserve Huab Lodge Mokuti Lodge

5. A specifikált válfajuk a safari lodge fıleg az ún. fotoszafarikat szolgálja elsı célként (antilop, szirti borz, ragadozók) Midgard Resort Lala Panzi Lodge Kavita Lion Lodge Cape Thatch Erongo Wilderness Safari Lodge A különféle ökotúra utak célpontja nemegyszer wellness, wellness-being vagy pedig végsı kilazításként a golf (Namíbia, Dél-Afrika, Viktória vízesésnél is nem egy s nem kettı ilyen objektum található), található, ahol már „hagyományos csillagú” hotelek találhatók. (Sun-City), illetve klubfalvakkal várják az ökotúrákról megérkezıket ( Club-Med, Robinson, Thaiföld klubfalvai, melyet sokszor a mangróvéba telepítettek: cúnami). Az ilyen költés, és igényekhez igazodó szolgáltatás érthetı igény a tíznapos bozótút (bushcrafting) után. A Skeleton-Coast, a Kalahári-országok, az Ethosa NP után ez ad enyhet számukra. 2. esettanulmány – Óceánia: Nyugat-Szamoa – Lodge: USA Modell-falu épült fel Nyugat-Szamoán, olyan környezetbarát módon, amilyen szinten ebben a rurális környezetben csak lehetséges. Három szálláshelyi kategória létesült itt: 1. Öko-vendégek (Eco-guest) számára 2. Öko-önkéntesek (Eco workers, volunteers) számára 3. Öko-utazók, nekik programszervezéssel van biztosítva a csomag; három helyszín felkeresésének programját adja kínálatként a szálláshely (Manono, Savaii, Upolo) 7 napos programfüzér keretében, ebben a kalandturizmus (soft-adventures) elemei sem hiányozhatnak. Toalett, nyíltszíni zuhanyozó az ajánlat. Számos vízesés felkeresése lehetséges. Csak 5-15 személyig vállalják a transzfert. Cél kettıs: az ıserdı megismertetése (Forest Resarch Station); és mindemellett a gazdag hagyományú helyi kultúra megismertetése Nyugat-Szamoán. Az alábbiakban a kommerszebb igényő szálláshelyek által biztosított férıhely és program.2 Hatféle szálláshelykategória-szint lett kialakítva, az általános ökoturisztikai utazóknak (forrás: Traveller). A szálláshelyek bambusz ill. fa –törzs lábakon állnak, és favázasak, lényegében a K-afrikai boma stílusát követik, de itt jobbára elnyújtott téglalap alapúak. 1. Nulla büdzsé- , Központilag kiosztott- „öneltartó-megosztott-biztonsági” felszereltség 2

Az idézett forrás: http//:www/islandhopper.com/samoa/default.

150

LÁSZLÓ P.: AZ ÖKO-SZÁLLÁSFÉRİHELYEK DESIGNJA 2. „1. Bomás”. Magán felszerelés (olykor privát- elképzelések szerint) 3. „2. Bomás”. Saját kiskonyhával. Apartman- jellegő 4. „3. Bomás”. Jó felszereltség, és szolgáltatások 5. „4. Bomás”. Elsı osztály 6. „5. Bomás”. Luxuskategória A szálláshelyek (3., 4.,5.,) programokat szorgalmaznak, azaz fıleg ilyeneket ajánlanak. Elsıdleges cél a közeli (komp) nevezetesen Savaii-szigetek. Itt az ajánlat 3 hotelt kínál fel hosszabb idızésre. A. Programkínálat elemei: Általánosságban: tengeri kajak, valamint még négy nap egy bennszülött faluban, B. Aggri G. Hotel szervezésében: szakszerő environmental interpretation, éjszakai törzsi táncpiknik jellegő, tanösvény téma-vezetés (Rainforest Canopy Walkway), Samoa Nemzeti Park bemutatás, Sataoa-falu. 3. esettanulmány – Belíz Cockscomb Lagúna-Medence, Jungle- Ecolodge, 90 ecolodge illetve öko- falu van Belízben. Régebben – azaz egy évtizede - csak a lagúnákon úszóházak, kempingek a mangróve-övezetben és akkor még háborítatlan falvak álltak rendelkezésre.3 A Jungle Ecolodge már egyben oktatási intézménye is a karibi térségnek. Argentín, és Guatemala ötlete alapján létesült, ma a Costa Rica Állami Egyetemének Kihelyezett Tanszéke. 20-40 fıre szálláshelyet is biztosít. 2000-ben kezdték építeni, a projekt még megvalósítás befejezési stádiumában van Pagne’s Creek N.P. ún. pufferzónáját hivatott alkotni. Szálláshelyek. Nagy helységek, fa-kabána - szerő rusztikus-lábas házakban. Szálláshely-belsı terek: dupla-ablakos fa nyílászárók a balkonra Bambusz szék, bútorzat Tömörfa szekrények, kézi faragás Fa és pálmarost mennyezet, mestergerendaszerő képzéssel Falon szıttes falikárpit Szıttes ágyhuzat Kézi-faragású maya-maszkok a falakon (Guatemalai kézimunka) Külsı tér. Nagy balkonok Pecázó stég, csónak (kajak) indító Kivilágított magas ösvényvezetés a mangrovén, ill. a lagúnán át a házig Funkció: hármas, az igények szerint (volunteers funkció, traveller funkció, öko-program csomag funkció). Alapfunkció beilleszkedni a WWF Mangrove-Programjába. Ez a Wildlife Vadmenedékprogram része, s egyben a Ramsari- é is. A mangróve a leghatékonyabb partvédelmi szisztéma. A jaguárprogram is fontos projektje e térségnek. A design megfontolásoknak ehhez szorosan illeszkedni kell. (Állatkertek szintén: ezek génforrásokként szerepelnek. Ebben a magyar állatkertek példamutatóak, Budapest, Veszprém) ; a vizes élıhelyek bemutatása, ıserdei ökoszisztémák bemutatása is a funkció része. Az árak valamivel olcsóbbak, mint a costa ricai, de drágábbak, mint a többi karibi országban. Design: HECTOR CEBALLOS-LASCURAIN a designer. Kapcsolatban áll a WTO-val és az IUCN-nel mint szaktanácsadó. A lodge-ok a fák kivágása mellızésével létesültek, a „majomhidak” mőködıképesek maradtak a majomcsapatok számára. A házak olyan lábakon állnak, amelyek kidolgozásukban eredeti faragásúak, elszeparálja ıket a hüllıktıl. És alattuk gazdagon növényzet tenyészhet. A házak elıtt mindjárt ott a karibi homokpad természetes elı-térként. Itt csupán 10%-os beépítettség történt, amely kevés területi terhelést jelez, három kis tavacska van kialakítva egymás közelében. CEBALLOS, a vezetı tervezı az utak kanyargós és allé-szerő vezetését is fontosnak tartotta. A belízi természetes ıserdei környezet övezi, jobbról-balról.

3

Részletesen: An Analysis of Ecotourism’s Economic Contribution to Conservation and Development in Belize. WWF, 1995. p.16. Vol. 1. Summary Report, K. Lindberg, J.Enriquez. 151

K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 6 . A design a PICE (Program of International Consultancy on Ecotourism) támogatásával létesült. A designer eredeti munkaközpontja a Mexicói Állami Intézet. Instittutó Technologico y de Estudios Superiores de Monterrey in Mexico. Napkollektort és patakra telepíthetı törpe vízierımő-rendszert is kialakítottak a CST segítségével (Certification of Sustainable Tourism, Powered by Neonet Group). Egyébként a jelentısnek mondható Luumbatun Maya trail igen közel halad el innen. Legkönnyebb megközelítése a legközelebbi településen keresztül: ez Punta Gorda, Black Point Retreat ecolodge-val. 4. esettanulmány –Manitoba/Kanada Hozzánk ezen említett országok közül Kanada déli térsége éghajlatilag esik mintegy „szinkronba” a cirkumpolárisnak tekintett atlanti nagytérségben. Ezért az utolsó esettanulmány innen való. Manitoba tartomány Kanadában a Hudson-öböl mellett terül el. Északi része híres vizes élıhelyeket tartalmaz, ezért oda már korán a 1980-as évek legvégén építésügyi, környezetvédelmi szabványokat dolgoztak ki, amelyek a eco-loge jellegő kikötık, a vízparti eco-házak kibocsátásainak gondos elszeparálását garantálták a természettıl. Jelenleg a „Manitoba Szabványból” kisarjadó, Canadian Tourism Comisssion ad ki mérvadó érvényes utasításokat erre nézve (LIT: Practice: Low Impact Technologie), azóta példáját kisebb régiók is követik pl. a Guides’ Guid for Cape Breton, Environmental Assesment, (Cape Breton Highland NP/Can), valamint az Environmental Assessment Policies (EA), végül nemcsak állami fıhatóság és nemzeti parkok, de még kanadai fıiskolák és egyetemek is adnak ki ajánlásként számos szabályzatot. A ClubSEE (Sciences, Educations, Ethics) a Saskatchewan Egyetem kiadványa efféle. Hasonlóan regionális hatáskörő a ATANL, Adventure Tourism Asssotiation of New-Foundland and Labrador c.kiadvány. Az országos PEI (Parks’ Education Issues) is alkalmas a szállásférıhelyek megfelelı kialakításának elısegítésére. A legtetszetısebb itteni öko-lodge-ok egyike a Purcell Lodge, messze fent az alpi régiókban, helikopteres megközelítéssel. A természetbe simuló ház fa, rönkökbıl állították össze nagy fa erkélyekkel. Vízi megközelítéssel kereshetı fel a Frontier-Trail /Ontario mentén lévı, a fentihez hasonló színvonalú Wabikimi Canoe Qutfitters, and Eco-lodge: 6 különféle (anyag)típusú kenut, sátrat, hátizsákot, kenu-poggyászt, fızıeszközt csoportoknak, szatellit telefont, térképet, és parki belépési engedélyt biztosít. A ház építıanyaga fa, mégpedig rönkökbıl összerótt. A környéken hosszú távokra is akad számos lodge, és wildernes resort; akár a következı Lodge-ok vannak, mind természetesen parkkal, fából építve és kikötıvel. (Sydney Lake Lodge 10 fıs, Big North Lodge 30 fı, Caribou fall Lodge 40 fı, Grassy Narow Lodge 20 fı.) ALAPELVEK 1. Mindig a helyszín számít (szeizmikus, tengerár, felhıszakadások, az (ıs)erdı veszélyeztetettsége) szempontjai alapján. Ezek nem csak stiláris szempontjai a desig-nek, hanem etikai is. Nem lehet ezért túl tágas elıadótermeket, ıserdei laboratóriumokat és pazarló építıanyag-felhasználást, talajfelszínburkolatokat alkalmazni. Mind a lakóépítményeket (lodge), mind a közösségi helyszíneket (main- Lodge) a helyi építészet szerint kell megalkotni.4 Ügyeljünk hogy az építkezésnél helyi anyagot, helyi munkaerıt, és kevés energiát igénylı technológiákat alkalmazzunk. Az anyagi konstrukcióknál és annak felületkezelésénél olyan veszélyes anyagokat lehetıleg nem használunk fel: mint a dioxin, arzén, formaldehid Ezeket kerülni kell. A bútorokat ébenfából, irokoból, trópusi rózsából (rosewood), teakfából, mahagóniból és egyéb „vadászott” trópusi keményfából ne készíttessünk, a helyi bambuszállomány viszont alkalmazható. Jobb, ha az ıserdı kímélésére mérsékeltövrıl származó fenyı, cseresznye, dió, körte, tölgy, habos-kıris, habos-juhar, finn-vörösfenyı, finn-nyír, borovi faanyagot alkalmazunk. Az erdei kultúrkörök (irtvány jellegő települések) autentikusan megırzött kultúrfokát is lehet fokozni a fenntartható fejlesztéssel. Autentikus ún. bennszülött kézimunka elımozdíthatja az ottani for4

Andersen, D. Treading Lightly: „Creating a Framework for Responsible Design of Ecotourism facilities”. Paper Presented at the IV. World Congress of The National Parks and Protected areas, Caracas, Venezuela, 1992. Lapa Rios Lodge, Osa Peninsula, Costa Rica. 152

LÁSZLÓ P.: AZ ÖKO-SZÁLLÁSFÉRİHELYEK DESIGNJA makincs gazdagodását, így pl. faragások, kerámiák, maszkok, szövés, fonás, bútorasztalos munkák segítik az ottaniak kultúrájának újraéledését. Ebben nem csak a beruházó, de a helyi önkormányzat és az egyház is segítséget jelenthet.5 2. Szelektív győjtés. Ez ma már az EU országokban bevett az ottani érvényesként elfogadott auditálási folyamatokból kihüvelyezhetı. Az erdei, ıserdei területeken az adott ország által szabványosított bio humifikáló-fermentorokat kell használni a lebontható szappan a feketevíz és a mellékhelyiségek esetén. Néhol egyes rendszerek (permakultúra) lehetıvé teszik az így nyert humusz helyi biokultúrákban való hasznosítását a lodge céljára (Costa-Rica, Belíz, Brazilia). A Green-Globe- rendszer esettanulmányaiból ez jól követhetı. 3. A recycling-elv: papír, textil, de nem helyben mőanyag recyclingje jöhet számításba. Az utóbbira érvényes magyar szabványok léteznek. Papírból falak, épületelemek, textilbıl szınyegek, mőanyagból pedig: kerti padok, bútorok, berendezések alakíthatók ki. Ezenkívül még tartók és kerítések, jöhetnek számításba. A színes üveg, fém, nehézfém nem a közelbe kerül feldolgozásra. Ezért ezek győjtésére a szelektív hulladékgyőjtést kell tervezni. Kedvezı hatású, ha a promóciós anyagok, szakanyagok is recycling anyagra nyomódnak, de az összes nemzeti parki téma szöveg- és képanyaga (!) csakis is erre kerüljön nyomtatásra. 4. A természetes építıanyagok. Az ún. manitobai szabványalkotáshoz csatlakozott hozzá késıbbiekben a designerek munkája. İk az építıanyagot is fontosnak vélik. A legelsı alapelv hogy természetes anyagokat használjunk fel. Ilyenek: cserép, valódi terméskı, fa, falemez, (zsindely), agyag, vályog, szalma, fıleg agyagpala, gyékény, nád, sás, mázatlan agyag-kerámia, zsúp-szalma, patakkavics, bambusz részei, pálmalomb, yukka-rost, pálmarost. A felsorolás elején hazai felhasználású anyagok találhatók. Néha a stílusjegyek is döntıek: cserép hódfarkú legyen, a kı: főrészelt vagy termés, vagy szárazon rakott (támfalak esetén); a fa (rönk, tönk, vesszı, kéreg, szegélyléc, főrészelt, ún. „ bárdolt „ választék); a vályog: rakott, paticsolt; az agyag tapasztott, döngölt; a pala: választék, hasított csillám, agyag, mészpala; maga az autentikus helyszín is döntı: a metszett, hasított zsindelyeket Gömör, Heves, Borsod, Torna, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg hazánkba esı falucsoportjainál. A főrészelt zsindely „elmegy” természetesen Vendvidéken, ahogy északkeleten Nógrád és az egykori Gömör, Torna palóc- és barkó területein. A nádtetı a tanyáknál (lovastanyák: pl. Kiskunsági szikes -tavak, Hortobágy: szikes mocsarak), a zsúptetı pl. Gyır, Moson, Sopron megyében, noha a „nagy tavak” Balaton, Velencei-, Fertı-, Tisza-tó) vidéke szintén stílusosan alkalmazhatja a nádat. 5. Elektromosság, víz A jellegzetes „Green-építészet” kanadai, amerikai konferenciáin az energia is jelentıs szempont. Napkollektorokat építenek a tanyákra Cottage, a menedékekre, a Wildlife-resorts lakrészekbe és az eco-lodgekre, amelyek a legmagasabb fokozattal bírnak). A víznél a szürke vizet a balkon, a terasz növényeinek locsolására, fácskák tövének beiszapolására- azaz facsemeték megfoganásának megtámogatására, gyepöntözésre használják. A feketét komposztálják, nagyteljesítményő rendszerekben (bio-fermentor- elv), a fehér vízzel meg takarékoskodnak (kétfokozatú WC- öblítés pl.) 6. Vizek és a levegı pollúciója, rezgés Megfelelı szabványok (Manitoba, Blue- Flag, Green- Flag, Alpin- Hause/Tirol- Hause, Hindelang-mozgalom által szabályozott desztinációs marketing eszközökkel) ezekre kidolgozásra kerültek. A hozzánk térben legközelebbi EU- ország rendszeréhez érdemes közelíteni, a kialakított nagyrégiós monitoring- hálózatok megléte miatt.

5

Ceballos-Lascurain: „Tourism, Ecotourism and Protected Areas”. Paper Presented at the IV. World Congress of the National Parks and Protected Areas. Venezuela, 1992. 153

K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 6 . 7. ÖSSZEFOGLALÁS A cikkben említett design- módszerek kidolgozására a nemzeti ökoturisztikai stratégia megalkotásánál lesz óhatatlan szükség. Ebben a fáradozásban munkatársi kapcsolatot kiépítve együtt kell mindenekelıtt a már csatlakozott (Szlovénia), vagy nemsokára csatlakozó (Románia) országainak desigereivel, és desztináció- marketinges szakembereivel dolgozni. Elképzelhetı, hogy nemzeti parkjaink száma véglegesen 13-ban kulminálódik, és több már belátható ideig nem alakul, ekkor kezdıdik a Tájvédelmi Körzetek és a Natúrparkok Ökoturizmusának tájdesign igénybeli akut jelentkezése. Ekkorra szellemi mőhelyeket, kongresszusokat, workshop-okat kell szervezni az említett összefogás keretén belül, ami nem csak az építészet, de a tájépítés, a tájdesign szakemberi körét is meg kell, hogy mozgassa Kárpát-medence szerte. 8. IRODALOM ANDERSEN, D: idézett tanulmánya, 1992. A Paper Presented at the IV. th World Congress of National Parks, Venezuela, Caracas CEBALLOS- LASCURAIN, H.: The Future, Ecotourism and Protected Areas, 1992. A Paper Presented at the IV. th World Congress of National Parks, Venezuela Caracas. DOMBAY ISTVÁN, LÁSZLÓ PÉTER: Ökoturizmus és Természet: Erdélyi Verzió. Gyergyószentmiklós, 2006 (in press) LÁSZLÓ PÉTER: Ökoturisztika, Bioturizmus, 1998, Székesfehérvár KJF LÁSZLÓ PÉTER: Ökoturizmus, KVFI, Budapest, 1998 LÁSZLÓ PÉTER: Öko- Bioturizmus, KJF. Székesfehérvár, 2001 LÁSZLÓ PÉTER, DOMBAY ISTVÁN: Vadvizektıl Sasbércekig: Ökoturizmus és Természet- Magyarországi verzió, KJF, Székesfehérvár, 2003 LÁSZLÓ PÉTER: 1999- 2005. Mezıtúr, Sopron, Szombathely, Miskolc, Budapest Nemzetközi Egyetemi Szakmai Konferenciák szakmailag idevonatkozó desig- és tájgazdálkodási tematikájú elıadási anyagai. LINDBERG, K., J. ENRIQUEZ: An Analysis of Ecotourism’ Economic Contribution of Conservation and Development in Belize. Vol 1. Summary Report, 1995. / WWF

154